BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK A munka Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat megbízásából készült. A Fővárosi Szabályozási Keretterv módosításának kezdeményezését megelőzte a Budapest, XIII. kerület Esztergomi út – Róbert károly krt. (hídfelhajtó) – Népfürdő utca – Róbert károly körút – Dagály utca által határolt terület Kerületi Szabályozási tervének készítése, melynek államigazgatási egyeztetése az FSZKT-módosítás kezdeményezésével egyidejűleg zajlik.
A TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETÉSE: A tervezési terület a Vizafogó városrészben található. Itt a XX. század elejétől elsősorban ipartelepek létesültek, s az Esztergomi út és Párkány utca között jött létre a Vizafogó (egykor Szentistvánvárosi) teherpályaudvar. A vasútállomás területét az 1970-es években szanálták, s a helyén felépült a mai Vizafogó lakótelep. Az egykori teherpályaudvarról kiinduló, az Esztergomi úton végighaladó vasúti sín még az 1990-es években is meg volt, de azóta már felszámolták. Az egykori vasúti területet, a 25819/2 és a 25714/41 hrsz-ú telket a tulajdonosa, a MÁV Zrt. néhány éve magántulajdonba eladta. Az új tulajdonos a telek Esztergomi út menti zöldfelületi részét kerítéssel körbevette, egy részén fizetős parkolót alakított ki. A rajta húzódó út azonban közhasználatúként funkcionál. Az Esztergomi úton a nagyfeszültségű elektromos távvezetéket a vasúti pályával egy időben építették ki. Az utcában és a korábban a lakótelep részeként közkertként funkcionáló területen számos közművezeték húzódik. Mára a terület környezetében végbement és még folyamatos városfejlesztésnek gátjává lett az Esztergomi út magántulajdonú volta.
TERVELŐZMÉNYEK: Budapest Főváros Településszerkezeti terve a tervezési területet nagyvárosias telepszerű lakóterületként jelöli, ahol 12,5 m feletti megengedett legnagyobb építménymagasságú épületek létesíthetők. A jelenlegi közkert keretövezetű részt a kis mérete miatt a terv nem ábrázolja.
A Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) övezeti besorolása alapján az Esztergomi út övezetbe nem sorolt közterület, a másik két telek közkert (Z-KK). A Védelmi – korlátozási tervlap a Népfürdő utca és a Váci városképi jelentőségét emeli ki.
Fővárosi Szabályozási Keretterv vonatkozó részlete
Fővárosi Szabályozási Keretterv Védelmi - korlátozási tervlapjának részlete
A XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata (KVSZ) övezeti terve az Esztergomi utat kiemelt közlekedési célú kerületi közterület övezetbe (KT-XIII) sorolja. A szomszédos két telek közkert övezetbe (Z-KK-XIII) tartozik. A Védelmi térkép Fővárosi városkép szempontjából kiemelt területként és útvonalként jelöli a tervezési területet. A Korlátozási térkép a lakótelepi területeket ábrázolja és az árvízvédelmi védvonalat. Ezen kívül kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területként jelöli meg, mint a Duna menti területekhez tartozót. Az Építménymagassági megkötések c. tervlap a környezetet magasépület elhelyezésére alkalmasként jelöli, a közkertet pedig beépítés szempontjából nem értelmezhetőnek.
XIII. Kerület Városrendezési és Építési Szabályzat - Övezeti terv részlete
XIII. Kerület Városrendezési és Építési Szabályzat - Védelmi térkép részlete
XIII. Kerület Városrendezési és Építési Szabályzat - Korlátozási térkép részlete
XIII. Kerület Városrendezési és Építési Szabályzat - Építménymagassági megkötések
1. VÁROSRENDEZÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1.1. A TERVEZÉSI TERÜLET JELENLEG
A terület nagyobb része közkert, amely értékes növényzettel bír, bár a használati értéke csekély. Inkább kondicionáló jellegű, mint használati értékű az Árpád hídi feljáró tövében a közúti forgalom által jelentős környezeti terheléssel sújtva. Egy körbe kerített labdapálya szolgálja a közkert funkcionális használatát. A Népfürdő utca mellett és az Esztergomi utca mellett egy-egy körbekerített őrzött parkoló található. Az Esztergomi út 2x1 sávos, hézagos fasorral kísért, amely egy részen nagyon szépen kifejlődött platánsor. A 120 kV-os távvezeték Esztergomi úti nyomvonala alatt a zöldfelület kerítéssel körbekerített, csak két gyalogos ösvényen lehet átmenni rajta.
1.2. TULAJDONI VIZSGÁLAT
A Róbert Károly Krt. a Fővárosi Önkormányzat tulajdona (narancsszínnel jelölve), a lakótelepi közkertek jelentős része a kerületi önkormányzat tulajdona (kék színnel jelölve). A citromsárgával jelölt területek, melyeknek jelenlegi használata részben közkert, részben út,
részben zárt parkoló és közhasználat elöl elzárt zöldfelület, magántulajdonban vannak. (Korábban a MÁV Zrt. tulajdonában voltak.)
1.3. VÁROSRENDEZÉSI JAVASLAT
Esztergomi út: Az Esztergomi út kerületi szerkezeti jelentősége a térségben tervezett fejlesztésekkel – új lakóparkok, a VOLÁN pályaudvar helyén tervezett városrészközpont - növekedni fog, így a közlekedésfejlesztési koncepció az utat a Dagály utcáig 2x2 sávval javasolja kiépíteni. A 2x2 sáv indoka nem annyira a forgalmi igényből fakad, hiszen a Dagály utcától északra keskenyebb kiépítésű lesz, hanem mivel a meglévő út szélesítése az értékes fasor miatt nem javasolható. Ezzel a kialakítással azonban az elválasztó zöldsávban a fasor megmaradhat és út menti parkolás esetén is két forgalmi sáv marad a haladó forgalom számára. A terv távlatában kiépülne a Róbert károly körút északi forgalmi sávjával egy új közúti kapcsolat is, amely elsősorban a VOLÁN pályaudvar helyén megvalósuló fejlesztésekhez kötődik majd, hiszen a Váci út – Róbert Károly krt. csomóponti térségében már új forgalmi kapcsolat nem létesíthető. Itt viszont a hídfeljárótól északra és délre lévő lakóterületek érintése nélkül közvetlenül kialakítható közúti kapcsolat a főközlekedési elemekkel. A közúti fejlesztés indokoltsága, konkrét megvalósítási időpontja nem dönthető el jelen terv keretében, a lehetőség biztosítása a szabályozással azonban mindenképpen indokolt. Az Esztergomi út nyomvonalán épülne ki a csatornafejlesztési tervek szerint egy Ø220 cm-es főgyűjtőcsatorna a Dráva utcától az Angyalföldi Szivattyútelepig a Ferencvárosi vízgyűjtő tehermentesítésére a Fővárosi Önkormányzat beruházásában. Az út nyomvonalán haladó 120 kV-os légvezeték kiváltása földkábellel városképi szempontból mindenképpen indokolt. A háromrendszerű vezeték földkábeles kiváltása az út két oldalán a járda alatt vezetve oldható meg. Az Esztergomi út tervezett szabályozása a hídfeljáró alatti átjáró szélességéhez illeszkedően 35 m lenne a terv szerint, amely alkalmas a tervezett fejlesztések megvalósítására. Ez a jelenleg magántulajdonban lévő területek kisajátítását igényli.
Közkert - közpark: A hídfelhajtó melletti közkert kerületi jelentőségű gerinc- és helyi közművekkel erősen igénybe vett. Ezek nem teszik lehetővé, hogy az Esztergomi út kisajátítása után magántulajdonú rész itt a távlatban fennmaradjon. A terv a teljes magántulajdonú terület kisajátítását szükségesnek tartja. A területen a környezeti terhelés, a meglévő intenzív lakótelepi beépítés miatt további forgalomnövelő beépítési lehetőség nem indokolható. A BFVT Kft. un. vezértervében előirányzott irodaház-beépítés véleményünk szerint nem indokolható, a térség lakóterületi használatába nem illeszkedik. A térségben ugyanakkor igény van őrzött parkolóra, amelyet jelen tervezési koncepció a vezértervben előirányzott parkolóház helyett mélygarázsban irányoz elő. (Meg kell jegyezni, hogy a vezérterv javaslata Z-KK – közkert keretövezetből L-7 telepszerű lakóterületre való keretövezet-módosítással lenne megvalósítható, amelyet az előzetes egyeztetés során a Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája nem támogatott.) Mivel a közkert keretövezetben nem megengedett a szint alatti beépítés, jelen tervi javaslat is a Z-KK - közkert keretövezet ZPK közpark keretövezetre való módosítása esetén valósítható meg, amelyhez előzetesen szükséges a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyása. Az előzetes egyeztetések alapján a keretövezet-módosításának kezdeményezését támogatta az FPH Főépítészi Irodája és a Városrendezési Ügyosztálya is, mivel a területhasználat gyakorlatilag nem változna meg. Közpark keretövezetben a BVKSZ előírásai szerint a terület 20 %-án létesíthető szint alatti beépítés, amely a jelen esetben kb. 2790 m2. Ezt a beépíthetőséget korlátozza a lakóházak előtti út mellett a közkert területén húzódó Ø800 mm-es vízvezeték és a hídfelhajtó rézsűje mellett haladó Ø 600 mm-es középnyomású gázvezeték, illetve ezek védőtávolsága. A közlekedési javaslat bemutat néhány lehetséges változatot a mélygarázs kialakítására, amely a gázvezeték kiváltásával, a vízvezeték védőcsőbe helyezésével a tervi javaslatnál gazdaságosabbá tehető, bár a vezetékek kiváltása, védőcsőbe helyezése is költséggel jár. Róbert Károly körút – Árpád híd felhajtó: Az Árpád-híd feljáró KL-KT-XIII övezetű területét megnöveltük az FSZKT-hoz képest a feljáró rézsűjének széléig, hiszen ez szerkezeti szempontjából a hídfeljáró része. Itt vettünk figyelembe az Esztergomi útnál egy forgalmi kapcsolat létesítésének lehetőségét, amelyet a tervezési területen kívüli fejlesztések igényelhetnek a terv távlatában. Tényleges megvalósítása azonban nem jelen tervezés tárgya, ennek keretében ez nem dönthető el, de a szabályozás a lehetőséget a terv biztosítja. A tervezett KL-KT-XIII övezetű területet is érinti a két magántulajdonú terület. Ma a Róbert Károly körút Árpád-hídi felhajtójának a jelenlegi telekhatára és a KL-KT keretövezet határa nem illeszkedik a meglévő úthoz, vélhetően egy valamikori állapotot tükröz. A főútvonal a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, amit egy telekhatár rendezés során indokolt lenne a tényleges állapothoz igazítani. A terv erre ad szabályozási javaslatot.
2. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2.1. RÉGÉSZETI FEJEZET 2.1.1. Vizsgálat A régészeti örökség vizsgálatát a Urbanitas Kft. (1111 Budapest, Stoczek u. 19.) megbízásából a Budapest XIII. kerület Esztergomi út – Árpád híd felhajtó – Népfürdő utca – Róbert Károly krt. lakótelepi házak által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéhez szükséges Örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítéséhez végeztük. A régészeti örökség leírásánál a BTM régészeti topográfiai adatbázisának anyagát, az ide vonatkozó szakirodalmat, a helyszíni szemle tanulságait használtuk fel. 2.1.2. Történeti leírás, régészeti örökség védelme A szabályozási tervvel érintett területről régészeti lelőhelyet nem ismerünk. A területről véletlenszerű leletbejelentést sem tart nyilván a Budapesti Történeti Múzeum. Ugyanakkor a terület közvetlen közelében található rendkívül jelentős régészeti lelőhelyek miatt a területnek a történeti korokban betöltött szerepét nem lehet elválasztani környezetének régészeti emlékeitől, illetve az ezekből leszűrhető tanulságoktól. A Rákos-patak torkolatvidékén 1812-ben felszínre került egy római kori erőd. Az idők folyamán feledésbe merült erődnek a pontos helyét 1946-ban a kéziratos feljegyzések és a szakirodalom adatai alapján megpróbálták lokalizálni. A 19. század második felében Zsigmondy Gusztáv által készített térrajzoknak a modern térképre vetítésével, illetve a régi mérések és térképek modern átszámításával és átmérésével a tábor alaprajzát és helyrajzát sikerült elkészíteni. A szakirodalomban Transaquincum elnevezéssel ismertté vált erőd a római provincia védvonalának fontos láncszeme volt. A Birodalom határán kiépült limes úttal párhuzamosan a Duna szigetein és a pesti oldalon őrtornyok és ellenerődök (Contra Aquincum, Transaquincum) láncolata egészítette ki a védelmi rendszert. A Duna két partját hidak kötötték össze, melyek kereskedelmi és hadászati célokat egyaránt szolgáltak. A Rákos-patak torkolatának különös jelentőséget adott az a tény, hogy Aquincum katonai táborával és a Hajógyárszigeten található helytartói palotával szemközti partszakaszt érintette. Itt volt a Római Birodalom stratégiailag egyik legfontosabb északi határa. A Rákos-patak torkolatánál lévő erődöt híd kötötte össze a túlparttal. Ennek a hídnak a cölöpmaradványait rögzítette Zsigmondy Gusztáv a 19. század második felében az azóta kikotort Fürdő-szigeten, valamint a 20. század 80-as éveiben a Mozaik utca dunaparti részén Zsidi Paula. A mellékelt rekonstruált helyszínrajzból kitűnik, hogy a mai Dagály strandfürdő területén keresendő a római kori pesti dunaparti hídfő. A 19. századi feljegyzések megemlítik, hogy a mederben is több lelet (főleg faragott római kövek) került elő. Az említett maradványok igen közel találhatóak a jelenleg szabályozás alá vont területtel. Arra vonatkozóan, hogy a szabályozás alá vont területet az őskortól a római koron át a középkorig valamilyen fokon használhatták, a Dagály utca – Esztergomi út sarkánál az utóbbi években történt próbafeltárások eredményei is szolgáltatnak régészeti adatokkal. Az említett helyen társasház-építkezést megelőzően szondázták meg a területet, ahol az újkori feltöltés alatt középkori épületmaradványok, gödrök, alatta római kori rétegek jelentkeztek. Az építkezés jellege miatt nem lehetett teljes feltárást végezni, így a lelőhely kiterjedését nem sikerült megállapítani, sem déli, sem északi határát nem találták meg.
Zsigmondy Gusztáv felmérései alapján készült tábor, hídmaradványok, helytartói palota helyszínrajzra 20. századi térképre vetítve
Az 1756-ból való térkép a rommaradványok jelölésével és a Fürdő-sziget ábrázolásával.
Nagyjából a mai Jakab József utca vonalában, az azóta megszűnt Bodor utcából római oltárkő és sírkő került be a Budapesti Történeti Múzeumba még a háború előtt (a mai Bodor utca kissé északabbra található). 2.1.3. A terület régészeti állapota A terület topográfiai elhelyezkedése okán régészeti érdekű terület a 2001. évi 64. tv. 7. § 14 bekezdése alapján, ahol a földmunkák régészeti megfigyelése szükséges. 2.1.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A várható régészeti emlékek egy esetleg a középkoron át is használt római kori utat kísérő objektumok (temetkezés, útjelzőkő), népvándorláskori illetve őskori temetkezés maradványai. Ezek a föld-, kőobjektumok természetükből adódóan a szakszerű dokumentálás után a tervezett beruházások elvégzését nem befolyásolják. 2.1.5. Javaslat az építési engedélyezési eljárás során történő előírásra a régészeti örökség védelme érdekében A szabályozási terv alá vont terület régészeti érdekű terület. Földmunkával járó beruházás esetén a földmunkák régészeti megfigyelése szükséges. A régészeti megfigyelés elvégzésére a Budapesti Történet Múzeum jogosult. 2.1.6. Nyilatkozat A régészeti szakvéleményt készítette mint területileg illetékes múzeum: BTM Budapesti Történeti Múzeum Székhely:1014 Budapest, Szent György tér 2. Tel.: (06-1)487-8806 A munkában részt vett: Adorjánné dr. Gyuricza Anna Bordás Attila Budapest, 2007. december 15.
Régészeti Adattár osztályvezető, régész Sz-82/2003. Régészeti Adattár informatika
2.2. AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME 2.2.1. Vizsgálat A tervezési területen védett épített érték - műemlék vagy helyi védelem alatt álló építmény vagy épület - nincsen. 2.2.2. Természeti, táji hatások A terület természeti értéke csekély, mivel teljes mértékben az urbánus környezet része. A Duna közelsége, valamint az Árpád-híd egy bizonyos városkapu szerepkört kíván meg a környezettől. A Fővárosi szabályozási Keretterv a fővárosi városkép szempontjából kiemelt területként és útvonalként jelöli a tervezési területet és tágabb környezetét is. 2.2.3. A településkép feltárulásának változásai A településkép feltárulása szempontjából az Árpád-híd feljárója frekventált hely, mivel a Duna felől és Pest irányából jelentős a városrészek feltárulkozása. Buda felől először a Népfürdő mellett, a hídfelhajtó karéjában a közelmúltban megépült magasházak, majd a felhajtó két oldalán lévő beépítés, a látóhatáron pedig a Váci út – Róbert Károly krt. csomópont térsége, benne a rendőrpalotával a meghatározó. Pest felől ez fordított irányú, melyet a Budaihegyek látványa zár le. A tervezési területnél a hídfelhajtó mintegy 6 m magas szintjéről van rálátás a területre. Itt a meglévő közkert(park) dominál, ami távlatban sem változik, mögötte a 60-as évek lakótelepi beépítése 9-10 szintes épületekkel. Az út másik oldalán egy karakteres, építészetileg igényes épület létesült, de városképileg mégis nyomasztó, mivel szinte rátelepült a hídfelhajtóra. 2.2.4. A történeti térbeli rendszerek alakulása A történeti térbeli rendszer az Árpád-híd megépítésével kialakult a területen. Az új beépítések formálják ugyan a környezetet, de az alapvető városi szerepköre a környéknek nem változik. 2.2.5. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Védendő épített örökségünk a környezetben nem található. 2.2.6. Nyilatkozat Alulírott Berényi Mária, vezető településrendezési tervező nyilatkozom, hogy az Örökségvédelmi hatástanulmány a hatályos jogszabályoknak megfelelően készült, annak elkészítéséhez jogosultsággal rendelkezem. Berényi Mária vezető településrendezési tervező sk. Terv. jog.: TT1 01-0654/06
Budapest, 2008. február
3. KÖZLEKEDÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK 3.1. A JELENLEGI ÁLLAPOT 3.1.1 A közúti kapcsolatok és a forgalmi helyzet értékelése A vizsgált terület a Budapest XIII. kerület Esztergomi út – Róbert Károly körút – Népfürdő utca – Róbert Károly körút – Dagály utca által határolt terület. A terület Észak-pest legnagyobb forgalmú csomópontja, a Váci út – Róbert Károly körút kereszteződés közelében van, a két főút jó megközelítést biztosít a főváros főúthálózatával. A vizsgált terület, és egyben a XIII. kerület legfontosabb észak-déli irányú útvonala a Váci út, az elsőrendű főúthálózat útvonala, a 2.sz. országos főútvonal bevezető szakasza. Irányonként három folyamatos, főirányú, átmenő forgalmi sávval, egyes szakaszokon kétoldali, egyirányú szervizúttal. Csomópontjai összehangolt jelzőlámpás szabályozásban működnek. A Dózsa György út vonalától a városhatár felé a differenciált sebességszabályozás bevezetése óta 70 km/h a megengedett sebesség. Nagy forgalmat bonyolító sugár irányú főúthálózati elemek közé tartozik a terület nyugati oldalán található Népfürdő utca, mely észak felé a Vizafogó utcán keresztül kapcsolódik a Váci úthoz, dél felé pedig a Dráva utcán keresztül a Pesti alsó rakparthoz. A Népfürdő utca 2x1 forgalmi sávos kialakítású elsőrendű főút. A terület kiszolgálásában jelenleg csekély szerepű Esztergomi út lakóutcaként funkcionál. A terület kelet-nyugati irányú tengelyét képezi a 2x3 forgalmi sávos kialakítású Róbert Károly körút, kiemelt elsőrendű főút, 70 km/h megengedett sebességű szabályozással, melyen középfekvésben helyezkedik el az 1, 1A villamosok pályája. A Népfürdő utca és a Róbert Károly körút közötti kapcsolatot az Árpád híd 2x1 forgalmi sávos kialakítású kétirányú le- és felhajtó rámpái jelentik. Az M0 északi híd és az Aquincumi híd megépítéséig az Árpád híd – a csatlakozó Váci út és a Róbert Károly körúttal együtt – nem csak városrészek közötti, hanem országos átmenő és teherforgalmakat is bonyolító. Forgalmi szempontból a térség legterheltebb útvonala az Árpád híd – Róbert Károly körút vonala, ahol a csúcsidőszakokban mintegy 5000 Ejármű/óra/irány forgalom bonyolódik le mindkét irányban a 2x3 forgalmi sávon. A Népfürdő utca csúcsidei forgalma szintén eléri a 2x1 sávos út kapacitását. A Váci úton a forgalom a csúcsórákban 2800-3000 Ejámű/óra/irány, a Róbert Károly körúttól délre eső szakasz mintegy 15 % kapacitástartalékkal rendelkezik. A Róbert Károly körút – Népfürdő utca – Vizafogó utca – Váci út által határolt területen belül „Tempo 30” övezetet alakítottak ki az Esztergomi út – Dagály utca Váci út –– Róbert Károly krt. által határolt lakótelepen, kiépített sebességcsökkentő bordákkal együtt. 3.1.2 Tömegközlekedési hálózati kapcsolatok A terület közelében halad el az M3 metró, illetve az 1-es, 1A villamos. Legközelebbi megállóhelyük a Váci út – Róbert Károly krt. csomópontjában van. Árpád híd metróállomásnál végállomásoznak a 26, 106,133 autóbusz viszonylatok. Az Árpád híd metrómegálló távolsága ~ 500 m. A Róbert Károly körút – Váci út – Árbóc utca – Esztergomi út által határolt területen helyezkedik el a Volánbusz Rt. végállomása, innen indulnak az agglomeráció északi szektorát kiszolgáló 10, 11, 2.sz. főutakon, illetve a Régi Fóti úton közlekedő viszonylatok. Tömegközlekedési fejlesztés, illetve hálózatbővítés a területen nem várható. A terület fő megközelítését biztosító metróvonal utasforgalma a metró kapacitását mintegy 75-80 %-ban használja ki a csúcsidőszakban.
3.1.3 Forgalmi rend, útpályák
A tervezési területet határoló utcák közül a Róbert Károly körút, a Népfürdő utca I. rendű főút, az Esztergomi út, a Dagály utca gyűjtőút, a területen belüli többi utca lakóutca. A terület megközelítése és elhagyása a Róbert Károly körút kivételével az említett utcákon keresztül biztosított. Útpályák Róbert Károly körút A területet délről határoló, a területnél 2x3 forgalmi sávos, jó aszfalt burkolatú I. rendű főút, középen az 1. 1A villamos pályájával. A Népfürdő utcával a kapcsolat az Árpád hídi 2x1 forgalmi sávos kialakítású kétirányú fellehajtó rámpán keresztül biztosított. Népfürdő utca 2x2 forgalmi sávos I. rendű főút, a vizsgált terület térségében járműosztályozókkal felbővített, 16,0 – 18,0 m burkolatszélességű I. rendű főút jó aszfalt burkolattal, kiépített aszfaltjárdával. Belső (Róbert Károly krt.) út Dagály utca felé egyirányú 6,0 m széles belső út, egyoldalon kiépített parkolóhelyekkel, a lakóépületek felőli oldalon kiépített járdával. A Tempo 30 övezet határa. Dagály utca 2x1 forgalmi sávos gyűjtőút, 7,0 m széles aszfalt burkolattal, mindkét oldalon kiépített járdával. A Népfürdő utcával alkotott csomópontja jelzőlámpás szabályozású. A Tempo 30 övezet határa. Esztergomi út 2x1 forgalmi sávos aszfalt burkolatú gyűjtőút, 7,0 m széles aszfalt burkolattal ellátott, a lakóépületek felőli oldalon kiépített járda található. 3.1.4 Parkolás A vizsgált területen belül a rendelkezésre álló parkolóhelyszám messze alatta marad az igényeknek. A belső Róbert Károly körúton kiépített parkolóhelyszám 62 db és a térségben a Jakab József utcában található még további 45 db. Jellemző a szegély menti parkolás a 6,0 m széles utakon és a zöldfelületeken. Ezen felül még két őrzött, fizetős, lekerített, de nem kiépített parkoló található a területen: a Népfürdő utca mellett közterületen kb. 35 fh. kapacitással és az Esztergomi út mellett, magánterületen kb. 60 fh. Kapacitással. 3.1.5 Gyalogos és kerékpáros kapcsolatok A vizsgált terület útjai mentén kiépített gyalogjárdákon a gyalogosok biztonságos közlekedése megoldott. A térségben kerékpárút található az Újpesti rakpart – Népfürdő utca, a Dózsa György út, a Kassák Lajos utca – Papp Károly utca – Röppentyű utca mentén, illetve az Árpád híd – Róbert Károly körút – Gömb utca – Szegedi út útvonalon. A kerékpárutak kapcsolata egymással biztosított.
3.2. JAVASLAT 3.2.1. Közúthálózati fejlesztések A XIII. kerület legjelentősebb közúthálózati fejlesztése Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (BKRFT) alapján az Aquincumi híd és hozzá kapcsolódó Körvasút menti körút kiépítése, első ütemben a 10. sz. főút bevezető szakasza és az M3 autópálya között. Ezen fejlesztések célja a főváros közúthálózati hiányosságainak csökkentése. A tervezett Körvasút menti körút ugyan Újpest városrész területén vezet, azonban tervezett közúti kapcsolatai
érintik a térség távlati közúti hálózatát. A körútra engedélyezési tervek készültek, a BKRFT alapján építése 2013-ig terjedő időszakban előirányozott. Szintén a BKRFT-ben 2020-ig megvalósítandó főúthálózati fejlesztés a Pesti alsó rakparti út meghosszabbítása a Vizafogó utcáig, ezzel összhangban a Népfürdő utca tehermentesítése és funkcióváltása (gyűjtőúttá minősül vissza). A tervezett főút kapcsolata a gyűrű irányú főúthálózattal az Árpád-híd hídfő környezetében tervezett új jelzőlámpás csomópontokon keresztül biztosítható. A Pesti alsó rakpart meghosszabbítása, illetve a Váci út és a Vizafogó utca közötti új gyűjtőút megépülése után a Vizafogó utca szerepe, forgalmi terhelése megváltozik, átépítése, a forgalmi sávok számának növelése elengedhetetlen. Az Esztergomi út a középtávon kiépítésre javasolt gyűjtőúti tengely része. Funkcióváltása már a hiányzó Vizafogó utca – Dagály utca közötti szakasz rövid távon tervezett kiépítésével összhangban kívánatos. Az útvonal észak felé a Vizafogó-dűlő fejlesztése kapcsán kiépítendő a Cserhalom utcához, míg dél felé a Pannónia utca – Hegedüs Gyula utca egyirányú utcapárhoz kapcsolódik majd. 3.2.2. A tömegközlekedési hálózat fejlesztése A vizsgált terület térségének közforgalmú közlekedési hálózattal történő ellátottsága budapesti viszonylatban is kiemelkedően jó, tömegközlekedési megálló 300 m-en belül, metróállomás mintegy 500 m-re található. 3.2.3. Tervezett forgalmi rend, új beépítés A Váci út – Róbert Károly körút – Népfürdő utca – Dagály utca által határolt terület jelentős közúti fejlesztése az Esztergomi út északi meghosszabbítása, valamint a kapcsolódó Róbert Károly körút le-felhajtó rendszer kialakítása. A kapcsolatok célja az Esztergomi út északi kiépítésével a belső terület forgalmának a Váci utat elkerülve, a Róbert Károly körúttal való Pest és Buda irányú kapcsolatának biztosítása. Fentiek eléréséhez a Róbert Károly krt. északi oldalán egy helytakarékos un. delta típusú csomópont került kialakításra az Esztergomi úton minden irányt biztosító kapcsolattal. A híd déli oldalán az Árbóc utca – Esztergomi út – Róbert Károly krt. térnegyed kapcsolatának biztosítására Váci út irányú felhajtó került kialakításra. Az Esztergomi út kialakítása a Dagály utcáig 2x2 forgalmi sáv szélesített zöldfelületű elválasztósávval, melyben a meglévő fasor elhelyezése biztosított. A Róbert Károly krt. – Népfürdő utca, Népfürdő utca – Dagály u. közötti összekötő szervizút által határolt területen kijelölt garázs építési helye szintenként elrendezéstől, kialakítástól függően 35-70 szgk. elhelyezését teszi lehetővé. A garázs közúti kapcsolata kizárólag a szervizútról biztosítható. A le-felhajtó rámpák elhelyezése további vizsgálatokat igényel. A kibejárat helye a Népfürdő utca csomóponttól min. kb. 50 m-re javasolt. Nagyobb távolság a lakóépületek közelséges miatt nem szerencsés. Javasolt a Népfürdő utca felől egyirányú szervizút Népfürdő utca – garázslehajtó közötti szakaszának kétirányúsítása. Ezáltal a garázs forgalma a legrövidebb úton és idő alatt hagyhatja el a térséget. A szerviz út menti meglévő parkolóállások átépítésével a szintbeni parkolóhelyek számának növelése érhető el (P 68 db) 3.2.4. Gyalogos közlekedés A gyalogosok biztonságos közlekedése a terület útjait szegélyező járdákon a jövőben is biztosított. A vizsgált terület térségében további kerékpárút kiépítés nem várható.
4. ZÖLDFELÜLETI ÖSSZEFÜGGÉSEK 4.1. ZÖLDFELÜLETEK VIZSGÁLATA Az Árpád-híd pesti hídfőjénél, a Népfürdő utca és az Esztergomi út között terül el a mintegy 1,5 hektáros, díszfákkal, díszcserjékkel beültetett parkos terület. A parkos területnek mintegy 2950 m2-én ideiglenes, őrzött parkolóterület van kialakítva. A park területével határos Esztergomi út a Róbert Károly körút és Dagály utca közötti szakaszán jelenleg 2x1 sávon halad, a sáv mentén szépen beállt platán fasorral. Az út mentén haladó 120 kV-os távvezeték alatti rész mintegy 2/3-a jelenleg zöldfelületként fenntartott, 1/3-án ideiglenes, őrzött parkolóterület található. A park az 1960-as évek elején létesült, párhuzamosan az Árpád híd kialakításával. 1980-84 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt 2x3 sávosra bővült útszakasz miatt veszített a területéből. Már az 1991-ben a területre készült RRT műleírása megállapítja a területről, hogy"... a lakóterületi közpark mennyisége csupán 2,1 m2/fő, ami a normatív (7-10 m2/fő) igénynek csupán egynegyede. Fokozottan vonatkozik ez a körúttól északra levő területekre is, ahol a közpark teljesen hiányzik." E korábbi műleírás szöveg ellenére a környező lakótelepi beépítés úszótelkeit körülölelő lakóterületi zöldfelületek beállt növényállományukkal a budapesti átlagos helyzetnél jobb képet mutatnak. A szóban forgó parkosított terület az Árpád-híd forgalmi hatásai miatt viszont csak elég korlátozottan töltheti be szerepét. A tervezési területen található fás növényállomány zömmel 20-30 éves korú, néhány 40 évnél idősebb példány mellett a frissen telepített faegyedek is megjelennek. A ligetesen kialakított tájképi jellegű park rendkívül fajgazdag. A park 5-6 m-es bevágásban van a Róbert Károly körúthoz képest, a két szintet meredek, füvesített töltés hidalja át. A töltés koronavonalán húzódó kerékpárút mellett 10-15 éves Koelreuteria paniculata (csörgőfa) fasor húzódik, amelyet a közvetlen légszennyezés igencsak megvisel, egészségi állapota leromló, annak ellenére, hogy a várostűrőbb fajok között tartják számon. Az Esztergomi út mentén 30-40 éves, szépen beállt platán fasor húzódik. A park északi határán, a szalagházak menti parkolók, és az azzal párhuzamosan futó sétány mentén Celtis occidentalis (nyugati ostorfa) fasor húzódik. A parkban állományalkotók a vénic szil (Ulmus leavis), a platán hibridek (Platanus x hybrida), a különféle kőrisek (Fraxinus ornus ’Mecsek’, Fraxinus excelsior), a hársak (Tilia tomentosa, Tilia cordata), a juharok (Acer negundo, Acer capestre) és a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) is. Olyan ritkábban előforduló fafajokra is találunk itt, mint a törökmogyoró (Coryllus colurna) vagy a lepényfa (Gleditsia tiacanthos). A cserjeszinten ezüstfát (Eleagnus angustifolia), orgonát (Syringa vulgaris), tűztövist (Pyracantha coccinea) találunk zömmel, amelyek az extenzív parkokban gyakori fajoknak mondhatók. A park használati értékét jelentősen rontja az Árpád-hídi zaj- és légszennyezés. Funkcióit tekintve a terület 3-as osztatú. Az első harmadban a Népfürdő utcától kezdődően körülkerített, murvás parkoló felület foglal helyet, amelyet a park létesítésénél jóval később alakítottak ki, így az addig beállt faállomány miatt fásítottnak mondható. A park középső traktusában aszfaltozott, magas kerítéssel ellátott focipálya foglal helyet, amely a déli oldalát kivéve sűrűn körbefásított. A harmadik traktus pihenőpark jellegű, közepén szabályos téglalap alakú gyepes „tisztással”, amely elvben különféle labdajátékoknak adhat teret. A szalagházak mentén fasor kísérte sétány húzódik pihenőpadokkal.
4.2. ZÖLDFELÜLETEK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A terület várható rendezési programja során a ma aktuális zöldfelület kissé veszít a területeiből (Esztergomi út kétnyomúsítása, Árpád hídi felhajtó), ugyanakkor ez felületveszteség kompenzálható a borítottsági mutatók javításával. A borítottságot egyrészt az Esztergomi út nyugati oldalának és a ma meglévő rendezetlen parkoló felület megszüntetésével összefüggő zöldfelületi rendezéssel javíthatjuk. Másrészt a Népfürdő út menti parkoló felület szint alá történő áthelyezésével felszínrendezés után ez a terület is visszaadható a parknak. Amennyiben a parkoló födém fölött vastag (kerületi rendeletben szabályozott) földterítést alakítanak ki, e parkterület fás növényzettel is ellátható a nem mélyen gyökerező várostűrő fajokkal. (pl. Cercis siliquastrum, Pinus mugo, Crataegus monogyna, Spiraea x vanhouttei, stb.) Amennyiben közlekedésszervezési és közműkiváltási oldalról megoldható, e parkterület további funkciókkal is bővíthető. Amennyiben a felszíni terep rendezhető olyan módon, hogy az az Árpád hídi töltéskoronától lapos rézsűvel csatlakozzon a szalagházak előtti feltáró úthoz, úgy a kapott lejtős felületen akadálymentes kerékpáros és kerekes székes (babakocsis) kapcsolat biztosítható a Róbert Károly körút és a Népfürdő utca külön szintben húzódó kerékpárútjai között. A kapcsolat vélhetően szerpentines kialakításban történhet meg. Az Esztergomi út útburkolati fejlesztése a meglévő platánsor érintetlenségének biztosítása mellett történhet meg. A fejlesztés után a platánsor az osztott pályás úttest forgalomtól elzárt területének zöldfelületként kialakított sávjában foglalna helyet. A platánok megtartásához minimum 3 méter széles, szilárd burkolattól mentes, vízáteresztő, lehetőleg cserjékkel beültetett, vagy gyepesített zöldsávra van szükség a platánok gyökérzetének nagy helyigénye, és a burkolat későbbi károsodásának elkerülése miatt. Tekintettel arra, hogy az Esztergomi út tervezett fejlesztésével egy időben egy 2,2 m átmérőjű szennyvíz főgyűjtő csatorna is elhelyezésre kerül a nyomvonalon, a csatorna nyomvonalának kijelölésénél tekintettel kell lenni arra, hogy annak tengelyvonala a meglévő platán fasort 6 m-nél jobban ne közelítse meg. Ezzel biztosítható, hogy a főgyűjtő munkagödre ne harántolja el a platánok támasztógyökereit. Esztétikai értelemben sokat lendíthet a terület képén a meglehetősen visszataszító látványt nyújtó magasfeszültségű távvezetékek földkábelbe süllyesztése. A rendezéssel összefüggésben szükséges a sétányok és a park bútorzatának (padok, szemetesek, közvilágítás) felújítása, valamint a mélygarázs fölötti terep rendezése és növényesítése, a vízelvezetés megoldása. Tekintettel arra, hogy a mélygarázs jelentős beavatkozás a terület mai képébe, a rendezés során külön kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terveket szükséges készíteni szaktervező bevonásával. A mélygarázs végső alakjának, és a felszíni tereprendezésnek a függvényében elképzelhető, hogy a focipályát véglegesen át kell telepíteni, ennek ideális területe a most tisztásként fenntartott terület a focipályától keletre, de kisebb földtakarás esetén a mélygarázs tetején is visszaépíthető. A terület bolygatása, rendezése a meglévő beállt fás növényállomány cca. ¼-ét megszünteti, illetőleg korábbi zöldfelületként fenntartott (ám nem a közparkhoz tartozó) felületeket tesz biológiailag inaktívvá. Ennek kompenzálására jelentős visszapótlást szükséges elvégezni, főként előnevelt, többször iskolázott faegyedekkel, hogy a terület rehabilitációja gyorsabban végbe tudjon menni. A megtartandó fák beruházások közbeni favédelmére (fakaloda), a közművek és az útburkolatok kialakításánál a gyökérzóna helyigényeire külön figyelmet kell fordítani.
5. KÖRNYEZETVÉDELMI ÖSSZEFÜGGÉSEK 5.1. A JELENLEGI KÖRNYEZETÁLLAPOT Ma az Árpád-híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta. A híd 1950-es, félszélességben történt kiépítésekor, 11,00 m szélességű útpályával, és 2x1 méteres járdával rendelkezett. A teljes szélességre való kiépítéskor az útpálya 18,80 méter szélességűre bővült, mindkét oldali, 3,4 méter szélességű járdával, valamint 1-1 méter szélességű kerékpársávval. A környéken a főforgalmi utak mentén a levegőszennyezettség és a zajszint is gyakran meghaladja a határértékeket. Zaj- és rezgésállapot Budapest Stratégiai zajtérképe (2007) szerint főként a hídfő forgalomvonzásának köszönhetően nappal 70-75 dB számított zajértékekkel kell számolni a tervezési területen.
Közúti zajterhelés nappal
Közúti zajterhelés éjjel
Az éjjel számított zajterhelés 65 dB körül mozog a védendő lakóterületi homlokzatok előtt. A 8/2002 KöM-EüM együttes rendelet alapján ezen a területen nappal 65 dB, éjjel 55 dB a közlekedési zaj megállapított határértéke, azaz a területen lévő forgalmi terhelés 10 dB határérték túllépést mutat, amit a rendelet szerint a közegészségügyi hatóság és a környezetvédelmi hatóság indokolt esetben – bizonyos feltételek előírása mellett – még tolerálhat. Annyi azonban bizonyos, hogy ma a területen lévő határérték túllépés már az intézkedési határon van, és az Esztergomi úti csomópont jövőbeni fejlesztése (rákötés az Árpád híd hídfőjére), valamint a környék kereskedelmi- szolgáltató és intézményi egységekkel való folyamatos beépülése többlet forgalmat indukálhat, melyet a kamionforgalom majdani ráterelése az M0 ÉK-i szektorára várhatóan kompenzálni fog. Levegőállapot A Hungária gyűrű budapesti túlterheltsége, az ide koncentrálódó kamionforgalom következtében a terület általános levegőtisztasági helyzete nem jó, elsősorban a közlekedési eredetű légszennyezés érinti negatívan a terület levegőállapotát. A területrész részletes vizsgálatához nem áll rendelkezésre levegőtisztaság mérési adat a közlekedési emisszió részesedési arányáról, de valószínűsíthető, hogy a Róbert Károly körút mentén csúcsforgalmi időszakokban határérték feletti a diffúz jellegű légszennyező vonalforrás. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet meghatározása szerint Budapest területe a 1. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A területen lévő légszennyezőanyag-kibocsátók esetleges pontforrásaira vonatkozó egyes kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi zóna határértékeinek megfelelően írja elő. A vizsgált terület környezetében mért legközelebbi imissziós levegő környezetminőségi adataink a XIII. ker. Honvéd sporttelep, Dózsa György út 53. automata mérőállomásról vannak, amely a tervezési területtől légvonalban 1,7 km távolságban helyezkedik el a Honvéd atlétika pálya területén. Az állomás feldolgozott legfrissebb adatsorai 2007 évből
származnak. A 2007-es eredmények azt mutatják, hogy, nitrogén-dioxid szempontjából a levegőminőség megfelelő (3), ülepedő por és szálló por szempontjából megfelelő (3), Nitrogén-oxidok szempontjából megfelelő (3), Szén-monoxid szempontjából kiváló (1). Az imissziós adatok a közlekedési eredetű kibocsátások (nitrogén-dioxid, nitrogén oxidok és szálló por) dominanciáját húzzák alá, ám csak feltételesen alkalmazhatók következtetések levonására a közlekedési szempontból jóval terheltebb terület lokális levegőminőségét illetően. NO2 szint alakulása 2007 j an. - 2008. j an. között
140
120
100
80
60
40
20
2007.12.17
2007.12.31
2007.12.17
2007.12.31
2007.12.31
2007.12.03 2007.12.03
2007.12.17
2007.11.19 2007.11.19
2007.12.03
2007.11.05 2007.11.05
2007.11.19
2007.10.22 2007.10.22
2007.11.05
2007.10.08 2007.10.08
2007.10.22
2007.09.24
2007.09.24
2007.10.08
2007.09.10
2007.09.10
2007.09.24
2007.08.27
2007.08.13
2007.09.10
NO2 (ug/m3)
2007.07.30
2007.07.16
2007.07.02
2007.06.18
2007.06.04
2007.05.21
2007.05.07
2007.04.23
2007.04.09
2007.03.26
2007.03.12
2007.02.26
2007.02.12
2007.01.29
2007.01.15
2007.01.01
0
Eü határérték
NOx szint alakulása 2007 j an. - 2008. j an. között
500 450 400 350 300 250 200 150 100 50
NOx (ug/m3)
2007.08.27
2007.08.13
2007.07.30
2007.07.16
2007.07.02
2007.06.18
2007.06.04
2007.05.21
2007.05.07
2007.04.23
2007.04.09
2007.03.26
2007.03.12
2007.02.26
2007.02.12
2007.01.29
2007.01.15
2007.01.01
0
Eü határérték
CO szint alakulása 2007. j an. - 2008 j an . között
6000
5000
4000
3000
2000
1000
CO (ug/m3)
Eü határérték
2007.08.27
2007.08.13
2007.07.30
2007.07.16
2007.07.02
2007.06.18
2007.06.04
2007.05.21
2007.05.07
2007.04.23
2007.04.09
2007.03.26
2007.03.12
2007.02.26
2007.02.12
2007.01.29
2007.01.15
2007.01.01
0
Szálló por szintj ének alakulása 2007. j an. - 2008 j an. között
180 160 140 120 100 80 60 40 20
PM10 (ug/m3)
2007.12.31
2007.12.17
2007.12.03
2007.11.19
2007.11.05
2007.10.22
2007.10.08
2007.09.24
2007.09.10
2007.08.27
2007.08.13
2007.07.30
2007.07.16
2007.07.02
2007.06.18
2007.06.04
2007.05.21
2007.05.07
2007.04.23
2007.04.09
2007.03.26
2007.03.12
2007.02.26
2007.02.12
2007.01.29
2007.01.15
2007.01.01
0
Eü határérték
A fenti grafikonokból is jól látható, hogy míg a szén-monoxid szintje egész évben jóval az egészségügyi határérték alatt volt, addig a szálló por, a nitrogén-dioxid és a nitrogén oxidok 24 órás koncentrációi főként a téli félévben meghaladták, vagy jelentősen megközelítették az egészségügyi határértékeket. Talajállapot A tervezési terület talajállapotát nagy mértékben befolyásolja a nagy forgalmú közlekedési folyosó hatása. Konkrét mérések a területen nem történtek, de a fővárosi nagyforgalmú utak mentén található talajviszonyok tekintetében valószínűsíthető az utak menti 20-50 m-es sávban a talajok ólomszennyezettsége. A terület csatornázott, ezért szerves szennyeződés, ammónium vagy egyéb nitrogén származék terhelésre nem kell a területen számítani. A közparkként fenntartott területek esetében a meglévő növényzet fenntartása (talajutánpótlás) némileg kompenzálja az esetleges talajszennyezések feldúsulását. Felszíni- és felszín alatti vizek állapota A vizsgált területen belül természetes felszíni vizek nincsenek. A területtől NY-ra húzódik a Duna vonala, amely a területre talajvíz vonatkozásában kihatással van. A terület az érzékeny vízbázisok védőidomán kívül foglal helyet. A közutak menti felszíni vízelvezető rendszerek hatással vannak a Duna, mint végső befogadó vízminőségi állapotára. A talajvíznél a korábbi egész településre vonatkozó megfigyelések alapján kijelenthető, hogy elnitrátosodott, emberi hasznosításra, mezőgazdasági öntözésre a felső 50 m-es rétegben nem alkalmas. A terület csatornázása megtörtént, regionális rendszerben csatlakozik a ÉszakPesti Szennyvíztisztító Rendszerhez, amelynek végső befogadója a Duna. Hulladékkezelés A kommunális hulladékszállítást az FKFV ZRt végzi. A szeletív hulladékgyűjtés rendszere a területen kiépítés alatt áll. Ennek XIII. kerületben kiépült elemei a következők: Hulladékgyűjtő udvar: Tatai út 96. Szelektív szigetek: Árva utca 1., Béke utca 129. - Gyöngyösi utca , Cserhalom utca-Túróc utca, Dráva utcai Profi parkolójában, Esztergomi út 43. (Sconto mögött) , Göncöl utca 41-43. előtt, Gyermek tér 7.trafó előtt, Gyöngyösi utca 11-gyel szemben , Gyutacs utca-Hajdú utca 48-sz.sarok, Hajdú utca-Szegedi út sarok, Hun utca 2-vel szemben, Lehel utca sarok , Jakab utca 2-vel szemben (idősek otthona), Jász utca 108. előtt , Jász utca 167. előtt, Kassák Lajos utca 66. , Klapka utca 14-gyel szemben , Lehel piac - Kassák Lajos utca torkolat, Madarász Viktor utca 29.-Faludi
utca sarok, Párkány utca 10 - Víza utca sarok , Párkány utca 20., Párkány utca 46-tal szemben (Gyógyszergyár mögött) , Petneházy utca 29. sz. mellett, az ORIGO házzal szemben Reitter F. utca 103. - Tahi utca , Röppentyű utca - Országbíró utca sarok , Szegedi utca - Szent László utca sarok (CBA előtt), Tahi utca - Jász utca sarok (Penny Market), Tahi utca 22-vel szemben (a Tomori köznél) , Tahi utca 48/a (a Tahi köz torkolatában), Tatai utca - Rokolya utca sarok, Tomori utca - Agyag utca sarok, a piac csücske, Újpalotai út 2. - Tomori utca /parkoló sarka/, Mura utca 1. előtt, járdán, Turbina utca 1., Üteg utca 35. (Országbíró utca sarok) , Váci út 132/b, Vágány utca 21. (MOL üzemanyagtöltő állomás), Visegrádi utca 56. előtt A területen jelentősebb időszakában.
illegális
hulladéklerakást
nem
tapasztaltunk
a
helyszínelés
5.2. KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT A környezetvédelmi javaslatokat az elvégzett környezetvédelmi tárgyú megalapozó vizsgálatok figyelembevételével dolgoztuk ki. Levegőtisztaság-védelem Levegőkörnyezeti szempontból a terv készítésének időszakában az alábbi jogszabályok mértékadóak: − 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról − 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rend. a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, − 17/2001. (VIII. 3.) KöM rend. a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról − 4/2002. (X. 7.) KvVM rend. a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről. A tervezési terület az 1. sz. légszennyezettségi zónába tartozik (Budapest és környéke). A vizsgált terület környezetében a levegőtisztaság régóta romló tendenciát mutat, a forgalom növekedése miatt. Ennek javítását egyrészt forgalomtechnikai módon lehet elérni (M0 északi szektorának megépítése, a kamionforgalom kiterelése a Hungária gyűrűről), másrészt a terület burkolattal nem fedett részeinek állandó növényzettel való borításának biztosításával (zöldfelület fejlesztéssel). Ennek érdekében a jelenlegi zöldfelületek rehabilitációja, a zöldfelületi arány megőrzése szükséges. A közlekedő utak pormentesítése (nedvesítés, tisztán tartás), az utak mentén létesített védő zöldsávok szintén mérsékelhetik lokálisan a légszennyező hatást. Bár szennyező emissziót keltő ipari üzemek nem épülnek a területen, de a hatalmas irodaépületek személygépjármű forgalom generáló hatása, az épületek fűtése és melegvíz termelése, klimatizálása emitáló hatású. A terület jelentős mértékű levegőállapot javulására nem lehet számítani, ezért a terület funkcióit szükséges a meglévő közlekedési hálózat és adottságok negatív hatásaihoz igazítani. Zaj- és rezgésvédelem Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a terv készítésének időszakában az alábbi jogszabályok voltak mértékadóak: − a 2005. (I.1.) módosított 12/1983. (V.12.) MT rend. a zaj- és rezgésvédelemről − 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rend. a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról − 174/1997 (X.11.) Korm. rend. a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól A település környezetvédelmi feladatai közül a zajvédelem szempontjából irányadónak a módosított 12/1983. (V.12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltakat kell tekinteni. A zajés rezgésvédelem rendezéssel és építéssel kapcsolatos előírásait a zaj- és rezgésvédelemről
szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet szabályozza. A rendelet szerint a zajvédelmi területi besorolás a jellemző területhasználat függvénye. Az építési engedélyezések során vizsgálandó, hogy milyen egyéb zajvédelemre van szükség a lakófunkciók védelmében. Ennek pontosításához a tervezett új épületek, létesítmények (pl. mélygarázs) és utak engedélyezési fázisában zajvédelmi szakvélemény kikérése szükséges. A beruházási, építkezési fázisokban a teherforgalom és az építkezési zaj a lakott területek zajállapotát a vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott időintervallumig zavarhatja. A tervezési terület ma jelentősen terhelt, a környező közúti és villamos nyomvonalak mentén a zajterhelés igen magas, határértéket túllépő. A reptéri zajhelyzet is romlott az utóbbi évtizedben, és a forgalom bővülésével a jelenleginél csak rosszabb zajhelyzet prognosztizálható. A tervezési terület zöldfelületeinek használati értéke fentiek miatt csekély, ez csak a Róbert Károly körút mentén létesített zajvédő fallal és zajvédő növényzet kialakításával lenne javítható, ami városképi szempontból vitatható. Inkább arra lehet számítani, hogy ezek a zöldfelületek kondicionáló jellegűek maradnak, míg az épületek által védett tömbbelsőben lévő zöldfelületek használhatók rekreációra. Talajvédelem A talaj védelmének szempontjából a terv készítésének időszakában az alábbi jogszabályok voltak mértékadóak: − 1994. évi LV. tv. a termőföldről − 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól − 50/2001 (IV.3.) Korm. rend. a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól − 21/2001. (III. 9.) FVM rendelet a növény- és talajvédelmi szolgálatokról − 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet a talajtani szakvélemény készítésének részletes szabályairól Értékes talajréteg bolygatása az új útszakaszok és a mélygarázs építése során várható. A beruházás utáni zöldfelületek kialakításához – a megtartásra javasolt faállomány területének kivételével – a beruházások megkezdése előtt min. 0,2 méter vastagságban le kell termelni a humuszréteget, és a beruház befejezése után azt lehetőség szerint feljavítva, helyben felhasználni. A területen kitermelt föld elszállításához, valamint a terület későbbi feltöltéshez mind a környezetvédelmi (talajvédelmi-) mind az építéshatósági engedélyek szükségesek. A beruházások megkezdése előtt vizsgálni szükséges a talajok szennyezettségét, felhasználhatóságát. Felszíni- és felszín alatti vizek Felszíni és felszín alatti vizek védelmének szempontjából a terv készítésének időszakában az alábbi jogszabályok voltak mértékadóak: − 28/2004. (XII.25.) KvVM rend. a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól − 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A terület felszín alatti vizek szempontjából érzékeny, a vízzáró réteg mélyen fekszik, a terület talajvize kommunikál a Dunával. A talaj kevert, áteresztő jellege, a Dunához való közelsége miatt a szennyeződésérzékenység a felszín alatti vizek tekintetében is magas. Ezért indokolt, hogy a rendezés során az elszikkadó és az elvezetett felszíni csapadékvizek a közutakról és parkoló felületekről, mélygarázsokból olaj- és hordalékfogó műtárgyakon keresztül kerüljenek csak érintkezésbe az érzékeny természeti rendszerekkel. Az így tisztított víz CH tartalma nem haladhatja meg a 2 mg/l értéket. Az építési engedélyezési terv készítése során fúrásos eljárással meg kell határozni a talajvíz jelenlegi szintjét és minőségét. A kommunális szennyvizeket közcsatornába kell kötni. Hulladékgazdálkodás A terület használata során keletkező hulladékok ártalmatlanításáról az alábbi jogszabályok előírásai alapján lehet, illetve kell gondoskodni:
− − − − − − −
2000. évi XLIII tv. a hulladékgazdálkodásról 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rend. a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rend. a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 241/2001. (XII.10.) Korm. rend. a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 16/2001. (VII. 18.) Köm. Rend. a hulladékok jegyzékéről 98/2001. (VI.15.) Korm. rend. a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 45/2004 (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól
A távlatban az országos, illetve az arra épülő fővárosi hulladékgazdálkodási koncepció célkitűzéseinek megfelelően törekedni kell a szelektív hulladékgyűjtés és a kerti hulladék komposztálás helyben szükséges feltételeinek a megteremtésére. A területeken keletkező növényi eredetű kerti-, mezőgazdasági zöldhulladék az egyéb kommunális hulladéktól elkülönítve, újrahasznosításra alkalmas komposztálható szerves anyagként legyen kezelve, illetőleg jórészt a területen hasznosítva (talajerő-utánpótlás). Az építéskor keletkező, különleges bánásmódot igénylő, veszélyes hulladékok gyűjtésére a veszélyes hulladék tárolására, kezelésére, megsemmisítésére alkalmas feltételeket kell kialakítani, amely a kialakított zöldfelületek terhére és kárára nem történhet meg. A szolgáltató tevékenységek során, a területen keletkező hulladékokról a hatályos jogszabályok szerinti részletes nyilvántartást kell vezetni, és előírásoknak megfelelően kell átmenetileg tárolni, hasznosítani vagy a szállításra, ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező vállalkozás képviselőjének átadni.
6. KÖZMŰELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS ÖSSZEFÜGGÉSEK Budapest, XIII. kerületében, az Árpád híd pesti hídfőjének északi oldalán, az Esztergomi utca jelenleg be nem épített térségének vizsgálata feltárta, hogy a terület a felszín alatt közművekkel zsúfolt, de az oszlopon haladó 120 kV-os hálózat által a terület föld felett is terhelt. A terület esetleges jelenlegitől eltérő hasznosítását a közmű telítettség korlátozza. Ezért a vizsgálatok nemcsak a közművek helyfoglalásának meghatározására, hanem azok helyhez kötöttségének vizsgálatára is kiterjedtek.
6.1. MEGLÉVŐ ÁLLAPOT Vízellátás A Népfürdő utcában két párhuzamos vezetésű víznyomócső található az utca két oldalán. Az utca Duna felőli oldalán NA 1600 sb vezeték, míg a másik oldalon NA 200 göv vezeték található. A Népfürdő utca és az Esztergomi út között, a park területén NA 800 öv vezeték fut. Az NA 800 öv víznyomócső legkisebb távolsága védelem nélkül 7,0 m épületektől, míg védelembe helyezve nincs ilyen megkötés az MSZ 7487/2 szerint. Az Esztergomi út és a Népfürdő utca közötti NA 800 öv víznyomócső egy része jelenleg magánterületen vezet, de nincs szolgalmi jog bejegyezve a tulajdoni lapra, ennek rendezése mielőbb szükséges. A volt vasúti nyomvonalak alatt a víznyomócsövek Ø1800 ROCLA cső védelmében találhatóak. Az Esztergomi út alatt NA 1000 sb vezeték található. Csatornázás A terület csatornázása egyesített rendszerű. Jelenleg az Esztergomi út környezetének szennyvizei a Róbert Károly körút alatt jutnak a Párkány utcai gyűjtőbe. A Népfürdő utcai csatorna a Dagály utcán és a Jakab József utcai gyűjtőn keresztül jut az Angyalföldi szivattyútelepre.
Energiaközművek A területet határoló már meglevő beépítés ellátására teljes közműellátás épült meg, amelyhez szükséges ellátó hálózatok haladnak át a területen. A meglevő telepszerű többszintes lakótelepi beépítés termikus (fűtés és használati melegvíz) energiaellátására a távhőellátást építették ki, technológiai és világítási célra a villamosenergia ellátást, főzési célra, illetve a távhőellátással nem rendelkező épületek termikus célú energiaellátására a földgáz ellátást. Ezen energiaközművek gerinc- és elosztó hálózati elemei haladnak keresztül a területen. Villamosenergia ellátás A területen haladó villamosenergia ellátási hálózatok az ELMŰ Nyrt tulajdonában és kezelésében van. A felszín feletti teret az oszlopon haladó három-rendszerű 120 kV-os hálózatuk terheli, amelyet a hídfő közelében kábelbe vezetnek le és déli irányban már föld alatti elhelyezéssel halad tovább. A föld feletti és föld alatti váltóhelyének műszaki létesítményei, műtárgyai kerítéssel körülhatároltan védettek. A 120 kV-os hálózat föld feletti szakasza és biztonsági övezetének helyfoglalása, nemcsak fizikai értelemben terheli a területet és korlátozza a terület esetleges hasznosíthatóságát, hanem látványában is rontja a hídfő környékének arculatát. A vizsgálat ezért a vezeték kiválthatóságának vizsgálatára is kiterjedt. Ennek a vezetéknek a hídfőtől délre eső nyomvonalát már korábban földkábelbe építették át. Jelenleg a vizsgált területtől északra eső szakaszának a kiváltását tervezik, már csak egy szakasza maradna föld felett, amely az üzemeltető számára is kedvezőtlen. Természetesen az lenne a legkedvezőbb, ha egy hálózatépítési beruházás keretében történhetne a hálózati nyomvonal teljes hosszban való kiváltása, de az ehhez szükséges költségviselők egyidejűleg nem biztos, hogy rendelkezésre állnak, így az ütemezett kiváltás, még ha ez többlet költséggel is jár, valószínűleg nem kerülhető el. A 120 kV-os hálózat hídfőtől délre eső szakaszának korábbi kiváltásakor sem törekedtek a felszín alatti terület racionálisabb igénybevételére, így a végoszloptól a továbbvezetés két irányba épült ki, egyik az Esztergom úti aluljáróban, a másik a hídfő északi oldala mentén, a rézsűben, illetve a rézsűlábnál a Népfürdő utcáig, majd a Népfürdő utcában, áthaladva a híd alatt, halad déli irányba tovább. A hídfeljáró menti szakaszon „hullámos” nyomvonalon halad, hol közelebb, hol távolabb a rézsűlábtól. Az Esztergom úti aluljáróban halad át a 120 kV-os hálózat optikai kísérőkábele is. A vizsgált terület beépített környezete a szolgáltató 10 kV-os középfeszültségű ellátási körzetéhez tartozik, amelynek hálózata az épületek menti járdába fektetve felszín alatt halad. A fogyasztói transzformátor állomások az épületeken belül kerültek elhelyezésre. Az Esztergomi út keleti oldali járdájában kisfeszültségű nyomvonal is halad, amely az úttól keletre eső kisebb villamosenergia fogyasztók közvetlen ellátását biztosítja. A terület jelenlegi használatához szükséges közvilágítás ki van építve, amely a közlekedési út vonalak megvilágítását szolgálja. A közvilágítás önálló lámpatestekkel épült meg, a tápkábele földalatti elhelyezésű. Földgázellátás A vizsgált területen haladó földgázvezetékek a Fővárosi Gázművek Zrt. tulajdonában és kezelésében vannak. A hálózatok a szolgáltató fővárosi egységes hálózati rendszerének részét képezik. A bázisnak a nagy-középnyomású/középnyomású nyomásszabályozó állomás tekinthető, ahonnan induló középnyomású gerincvezeték NÁ 600-as mérettel halad át az Árpád híd mentén a vizsgált területen a hídfeljáró lábánál. A vezeték az Esztergomi úttól három irányba halad tovább, rövid szakaszon északi irányba, kelet felé, illetve az Esztergomi úti aluljáron át déli irányba. Erről a középnyomású vezetékről közvetlen ellátás a vizsgált területen nincs. A területen áthaladó középnyomású gázvezeték és biztonsági övezetének helyigénye szintén korlátozza a területhasznosítás lehetőségét. A vezeték régi építésű, az üzembe helyezése óta
a szolgáltatási feladatai is változtak, így a vizsgálatok során a nyomvonal várható felújítási és ezzel egyidejűleg fenntartási igénye is vizsgálatra került. A nyomvonalra a szolgáltatónak szüksége van, de területfelhasználási indokoltsággal a tervezett beruházás költségterhére a kiváltásának akadálya nem lehet. Ha szükségessé válik a nyomvonal korrekciója, akkor a szolgáltató felülvizsgálja a kiváltó vezeték ténylegesen szükséges műszaki paramétereit. A vizsgált terület beépített környezete a szolgáltató kisnyomású gázellátási körzetéhez tartozik, amelynek táppontja az Esztergomi út déli oldalán van. Az Esztergomi úti aluljárón NÁ 500-as kisnyomású vezeték érkezik, amely az Esztergomi út keleti oldalán halad végig a vizsgált területen NÁ 500, majd NÁ 300-as mérettel. Erről a vezetékről táplálják a beépítés belső feltáró útján a Dagály utca irányból kiépített kisnyomású elosztóhálózatot, amelyről az egyes épületek bekötését és azok konyhai-főzési célú energiaellátását biztosítják. Távhőellátás A vizsgált területen haladó távhőhálózatok kezelője a Fővárosi Távhőszolgáltató Zrt, amely a térség beépített területén a lakótelepi épületek és intézményi épületek termikus, fűtési és használati melegvíz-termelési célú energiaellátását biztosítják. A területet ellátó hőbázisból induló primer gerincvezeték pár 2*NÁ400-as mérettel halad át az Esztergomi úti aluljárón, majd végig az Esztergomi úton a Dagály utcáig, majd onnan is északi irányba tovább. Az Esztergomi út 56. számú épület előtti elosztó aknától nyugati irányban a Jakab József utca felé, keleti irányba az Esztergomi út páratlan oldala menti ingatlanok ellátására épült ki leágazás. Mindkét irányba 2*NÁ 300-as vezetékpár indul. A távhővezetékek föld alatti elhelyezéssel épültek, az Esztergomi út menti, jelenleg magántulajdonú zöldsávban haladnak. Elektronikus hírközlés A területen három szolgáltatási csoportba tartozó gyengeáramú hálózatok találhatók. Az egyik csoportot a vezetékes távközlés hálózatai képezik, a másikat a vezetékes műsorszórás hálózata, a harmadikat a forgalomirányítás hálózatai alkotják. A vizsgált területen a vezetékes távközlési szolgáltatást a T-COM Nyrt biztosítja. Gerincvezetéke a Róbert Károly körúton, az Árpád híd feljáró déli oldalán kiépített alépítményben halad. Annak közvetlen kapcsolata a vizsgált területtel nincs. A vizsgált terület meglevő vezetékes távközlési fogyasztóinak ellátására északi irányból, a Dagály utca felöl épült ki az ellátó hálózat részben alépítménybe fektetve, részben közvetlen földalatti kábeles fektetéssel kivitelezve. A kedvező műsorvételi lehetőséget a UPC Nyrt szolgáltatja. Kiépített kábelhálózata a Dagály utca felöl épült ki, egyrészt a lakóépületek belső feltáró útja menti járdákba fektetve, másrészt az Esztergomi út keleti oldalán, ahonnan tovább halad az Esztergomi úti aluljárón át déli irányba, az ottani beépítés ellátására. A harmadik gyengeáramú hálózati csoportba a Trafficom Nyrt által kezelt hálózatok tartoznak, amely a forgalom irányítás hálózati rendszereit üzemelteti. Gerincvezetéke a Róbert Károly körúton, a hídon halad keresztül, valamint gerincvezetéke üzemel a Népfürdő utcában is. A gyengeáramú hálózatok a vizsgálatok szerint a járdákban haladnak és föld alatti kivitelezésűek.
6.2. KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZMŰHÁLÓZATOK, LÉTESÍTMÉNYEK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A Budapest teljes körű csatornázásának befejező szakasza projekt keretében – mely a Fővárosi Önkormányzat megbízásából készül – az Esztergomi út környékének csatornázása jelentősen megváltozik. A Ferencvárosi vízgyűjtő tehermentesítése érdekében az Esztergomi út alatt új főgyűjtő épül a Dráva utcától az Angyalföldi szivattyútelepig. A főgyűjtő optimális nyomvonala a kiszabályozásra kerülő Esztergomi út alatt vezet a Róbert Károly körút és Dagály utca között. A tervezett Ø220 cm-es csatorna a tervezett út Duna felőli oldalán vezet.
A főgyűjtő megépítése esetén a parkon keresztül, a Róbert Károly körút alatt, a Párkány utcai gyűjtőbe vezető csatorna megszüntetésre kerül és a park melletti épületek csatornái átkötésre kerülnek az új főgyűjtőre. A tervezett főgyűjtő Esztergomi út alatt való megépítésének feltétele a terület közterületté minősítése. A Népfürdő utca csatornázása nem változik. A vizsgált területet érintő, illetve terhelő közművek a felszín alatti, valamint a felszín feletti terek hasznosítását, a felszín felett még a növények telepítési lehetőségét is korlátozzák. A hídfő arculata, valamint a térség parkolási nehézségeinek javítása a felszín feletti terek rendezését és a felszín alatti terek intenzívebb hasznosítását tette szükségessé. A hídfőkörnyék városképi elvárásai szempontjából elsődleges a föld felett oszlopokon haladó háromrendszerű 120 kVos hálózat föld alá történő átépítése. Ennek elméletileg műszaki akadálya nincs. A kiváltó nyomvonalnak az Esztergomi út mindkét oldali járdájában kell helyet biztosítani, mivel a többrendszer azonos kábelnyomvonalon nem haladhat a független hibaelhárítási lehetőség biztosítása miatt. A hálózat kábelesítésével funkciót veszt a jelenlegi végoszlopnál levő műtárgy, bár kábel-elosztó szerepét célszerű megőrizni. Természetesen az is kiváltható, ha feltétlenül szükséges. Meg kell jegyezni, hogy célszerűbb és gazdaságosabb lenne a jelenleg tervezés alatt álló vizsgált területtől északra haladó 120 kV-os hálózati szakaszt egy beruházás keretében kiváltani az Angyalföldi alállomásig. A föld alatti terek hasznosítását akadályozza még a területen áthaladó NÁ 600-as gázvezeték, amelynek nyomvonala és kiváltás esetén a paramétere is felülvizsgálandó. Az egyéb hálózatok, amennyiben a tervezett területhasznosítással ütköznek, igény szerint kiválthatók. Ennek műszaki korlátja nincs. Felmerült, hogy a felszín alatti építményen belülre lehetne-e telepíteni a kiváltandó közműveket. Egy kialakításra kerülő közműfolyosó elméletileg valamennyi csoportba tartozó gyengeáramú elektronikus hírközlési vezeték, valamint villamosenergia elosztó hálózat befogadására alkalmas lehet. A 120 kV-os hálózat megfelelően szeparált elhelyezésének nincs ugyan műszaki akadálya, de kialakított gyakorlat hiányában, lehetőleg járt utat keresne a szolgáltató, így építményen kívüli elhelyezést preferálna. A gázvezeték kiváltását jelenlegi paramétereivel (NÁ 600 középnyomás) építményen belül elhelyezni nem lehet, mivel ennek a jelenlegi előírások szerinti mérethatára NÁ 500-as méret kisnyomású gázvezeték és NÁ 200-as középnyomású gázvezeték esetén. Tervezési tapasztalataink alapján ki kell mondani, hogy a gázvezeték közműfolyosóközműalagúton belüli, azaz építményen belüli elhelyezésének, ha a mérethatárokat a felülvizsgálat eredményeként teljesíteni is lehetne, elméletileg műszaki akadálya nincs, de a kötelezően kivitelezendő biztonsági berendezések bonyolulttá és költségessé tennék a közműfolyosó üzemeltetését, így a gázvezeték számára célszerűbb a folyosón kívül helyet biztosítani. Az építményen kívüli kiváltásra kerülő vezeték elhelyezésére rugalmasabban lehet találni helyet és megoldást a szolgáltatóval való egyeztetéssel.
