BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA
Jelentés
A gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetés Bács-Kiskun megyei helyzetéről, a bűnmegelőzési tevékenység 2 0 12. évi értékeléséről
2013. Június
„A gyermekkor minden mástól eltérő szakasza az ember életének, mely mintegy alanyi jogon biztosítja a tévedés jogát a személyiség fejlődése terén, s ehhez ugyancsak alanyi jogon nem büntetést, hanem elsősorban segítséget kell kapnia.” (Volentics Anna)
2
Bevezető ................................................................................................. 5. Bűnmegelőzésben részt vevő szervek .................................................. 6. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal 2012. évi bűnmegelőzési tevékenységének bemutatása ......................... 8. A megye településein 2012. évben végzett bűnmegelőzési tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtés és értékelés ........................... 17. Bács-Kiskun Megye jellemző településszerkezeti és demográfiai adatainak áttekintése ............................................................................. 24. Kiskorúak veszélyeztetettsége ........................................................... 25. Alapellátás ........................................................................................... 25. KAPOCS Segítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálatának módszertani tevékenysége ......................................................................................... 32. Városi Gyámhivatalok ....................................................................... 40. A Bács-Kiskun megyei szakellátó intézmények jelenlegi helyzete . 42. Szeged Csanád Egyházmegye ............................................................ 44. Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága bűnmegelőzési tevékenysége .......................................... 44. SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány ................................ 47. SOS-Gyermekfalu Kecskemét .............................................................. 47. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság .................................... 50. 1. Bács-Kiskun Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat bűnmegelőzési tevékenysége…………………………………….50. 2. Emberi Erőforrások Minisztériuma Kalocsai Gyermekotthon, Általános Iskola és Szakiskola bűnmegelőzési tevékenysége…...57. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ....................................... 58. 1. Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon bűnmegelőzési tevékenysége .......................... 58.
3
2. Bajai Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon bűnmegelőzési tevékenysége .......................... 59. 3. Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyermekotthon és Szociális Intézmény bűnmegelőzési tevékenysége..................................................... 61. Bűnelkövetés és áldozattá válás a Megyei Rendőr-főkapitányság jelentése alapján .................................................................................... 62. Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnmegelőzési tevékenysége ..... 78. Bűnelkövetés a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete jelentése alapján ..................................................................... 79. Bűnelkövetés és sértetté válás az Igazságügyi Szolgálat jelentése alapján ................................................................................................... 81. Eredmények és problémák megfogalmazása .................................... 94. Melléklet .............................................................................................. 95.
4
BEVEZETŐ A társadalmi bűnmegelőzés olyan állami szerepvállalás mellett zajló szakmai és civil mozgalom, amely a társadalom legkülönbözőbb szereplői – központi és helyi kormányzati szervek, települési önkormányzatok, civil szervezetek, egyéb non-profit szervezetek, gazdasági szereplők, állampolgárok és közösségeik, egyházak – között megvalósuló együttműködésre épül. Alapelve a partnerség, amely mind a helyi, területi és központi szervezetek egymás közötti viszonyait, mind pedig a szakmaközi együttműködés szereplőinek kapcsolatát meghatározza. Ennek szellemében, továbbá a feladatellátást meghatározó jogi szabályozás figyelembe vételével immáron kilencedik éve foglaljuk össze Bács-Kiskun megye bűnmegelőzési helyzetét. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 5/A. § (2) bekezdése alapján a szociális és gyámhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés megyei helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. A jelentés elkészítéséhez a Gyer. 5/A. § (3) bekezdésére figyelemmel a szociális és gyámhivatal tájékoztatást kért a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságtól, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségtől, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézettől, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatától, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságától, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány, SOS-Gyermekfalu Kecskemét a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézményektől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézményektől a KAPOCS Gyermekjóléti Szolgálatától, valamint a megyében működő települési önkormányzatok jegyzőitől, gyermekjóléti szolgálataitól, járási gyámhivatalaitól, melyért ezúton is külön köszönetet mondunk. A jelentés a Gyer. 2. számú mellékletében foglalt tartalmai követelmények figyelembevételével készült, amelyek az alábbiak: 1. A megye sajátosságainak, adottságainak áttekintése, demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. A bűnözés és a veszélyeztetettség alakulása, a bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése, a bűncselekmények elkövetésének okai: - bűnelkövetés és sértetté válás, - a kiskorúak veszélyeztetettsége.
5
3. A megyei gyámhivatal éves bűnmegelőzési tevékenységének átfogó bemutatása: - a gyermekjóléti szolgálatok alapellátás keretében és a védelembe vétellel történő családgondozásának tapasztalatai a bűncselekményekkel érintett kiskorúak esetében, illetve a gyermekjóléti szolgálat által tett egyéb intézkedések, - a bűnmegelőzési pályázatok és programok eredményei és tapasztalatai. 4. Az önkormányzatok és egyéb szervek szerepe a bűnmegelőzésben: - bűnmegelőzési bizottságok, áldozatvédelmi irodák működése, bűnmegelőzési koncepciók és ezek megvalósulása, - bíróság, ügyészség, büntetés-végrehajtási intézet, civil szervezetek tevékenysége. 5. Eredmények és problémák megfogalmazása. 6. Jövőre vonatkozó célok és feladatok meghatározása. A megkeresések alapján kapott adatok, információk elemzésének céljából, illetve a megyei helyzet áttekintését követően meghatározandó feladatok megfogalmazása érdekében a Gyer. 5/A. § (4) bekezdése alapján 2013. június 27-én a Szociális és Gyámhivatal megyei bűnmegelőzési tanácskozást tart.
BŰNMEGELŐZÉSBEN RÉSZT VEVŐ SZERVEK A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal (továbbiakban: Hivatal) megyei bűnmegelőzési jelzőrendszer fenntartása érdekében kapcsolatot tart fenn azon megyei szintű szervekkel, amelyek rendeltetésüknél, tevékenységüknél fogva bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokat látnak el, illetve törekszik a kapcsolatfelvételre azon civil szervezetekkel, köztük egyházakkal, egyesületekkel, alapítványokkal, amelyek bármilyen módon érintettek vagy érintetté tehetők a bűnmegelőzésben, áldozatvédelemben. Ezek figyelembe vételével a megyei bűnmegelőzési jelzőrendszer az alábbi szervezetek részvételével végzi tevékenységét: Az előző évekhez hasonlóan kiemelkedő szerepe van a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságnak, illetve a városi rendőrkapitányságoknak, amelyek a bűncselekmények felderítésével, a bűnmegelőzés érdekében tett eddigi intézkedéseikkel, programjaik tapasztalataival nagyban segítették a mindennapi munkánkat. Az évek során kialakult hagyományaiknak megfelelően továbbra is a Megyei Rendőr-főkapitányság minden hónapban, írásban tájékoztatja a Hivatalt a veszélyeztetett, vagy családon belüli erőszakkal érintett kiskorúakról. Ezen információk feldolgozása lehetőséget adott Hivatalunknak arra, hogy az érintettekkel kapcsolatosan első kézből, az illetékes település jegyzőjétől vagy gyermekvédelmi intézményétől közvetlenül tájékoztatást kérjünk az esetek
6
kapcsán, elősegítve ezzel is a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtételét. A Rendőr-főkapitányság által rendezett programokon való részvételünk fontosságára továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk, mivel ezeken a fórumokon elhangzó információk elősegítették, hogy a megyét érintő aktuális, gyermekkorúakat és fiatalkorúakat érintő problémákról, bűnelkövetési tendenciákról ne csak a Jelentés elkészítésekor szerezzünk tudomást, hanem az adott év során is. Továbbra is jelentős szerepet tölt be a bűnmegelőzés kérdésében a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, mely speciális intézményként működteti a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetét, valamint biztosítja a szabadságvesztés büntetésüket töltő anyák gyermekeikkel történő együttes elhelyezését. Igaz, hogy az Intézettel való személyes kapcsolatunk elsősorban az éves Jelentés elkészítéséhez, illetve az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatáshoz kapcsolódik, azonban számunkra kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy az Intézetben folyó mindenkori munkát figyelemmel kísérjük. A Főügyészség 2009. év óta tesz eleget adatszolgáltatási kérésünknek, mely adatszolgáltatás nagyban hozzájárult, hogy még teljesebb képet kapjunk a megyében folyó bűnmegelőzési tevékenységek megismerése terén. Adatszolgáltatásuknak köszönhetően képet kaphatunk az igazságszolgáltatás azon szeletéről, mely elsősorban a fiatalkorú bűnelkövetés számadataiba enged betekintést, biztosítva ezzel is a Jelentés a teljességét. A megye szakellátó intézményeinek életében 2011. októberétől, 2013. áprilisáig tartó fenntartó változásoknak köszönhetően, idén a megye szakellátási intézményeiben élő kiskorúakkal kapcsolatos bűnmegelőzési adatszolgáltatást a a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány SOS-Gyermekfalu Kecskemét, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság irányítása alá tartozó intézmények (Bács-Kiskun Megyei Szakszolgálat, Kalocsai Gyermekotthon), valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartozó intézmények (Dunavecsei Gyermekotthon, Bajai Gyermekotthon, Kecskemét, Juhar u.-i Gyermekotthon) teljesítették. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának keretei között működik a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, s ennek pártfogói 2007. január 1. óta büntetőjogi mediációt végeznek, mely a helyreállító igazságszolgáltatás céljait megvalósító konfliktuskezelő módszer. Többen megszerezték a pártfogók közül Családi Döntéshozó Csoport Konferencia szervezéséhez szükséges facilitátori képzettséget is a módszernek a pártfogoltak és családjaik körében történő alkalmazása érdekében. Továbbra is a Hivatal gyermekvédelmi szakreferensei által a gyermekjóléti szolgálatok két évenkénti ellenőrzése során kiemelt figyelmet fordítottunk a bűnmegelőzési teendők vizsgálatára melynek során a bűnmegelőzést célvizsgálat keretében vizsgálatunk tárgyát képezi. Az elmúlt évek során rendkívül jó és kooperatív munkakapcsolatot sikerült kialakítanunk a 2012. december 31. napjáig, a megyében működő gyermekvédelmi alapellátó intézmények tekintetében, módszertani feladatokat ellátó KAPOCS Gyermekjóléti Szolgálattal. Az évek során bevett gyakorlat
7
volt, hogy Hivatalunk szakreferensei igyekeztek a módszertani intézmény munkatársaival egy időben végzték a gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzését, annak érdekében, hogy a közösen végzett ellenőrzések, a helyszínen tapasztaltak közös megvitatása, elősegítsék az egységes szakmai gyakorlat kialakítását. Az országos hatáskörrel rendelkező, módszertani feladatokat jelenleg ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főosztály munkatársaival az előzőekhez hasonló személyes kapcsolatot még nem sikerült kialakítanunk, mely meglátásunk szerint annak is köszönhető, hogy az intézmény felállásának folyamatai még napjainkra sem fejeződött be teljesen, a módszertani feladatokat ténylegesen ellátó referensek megbízatása információink szerint folyamatban van.
A BÁCS-KISKUN MEGYEI SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL 2012. ÉVI BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA
Hivatalunk bűnmegelőzésben végzendő feladatait a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 5/A. §-ában foglaltak szerint végzi, mely tevékenységek sorát a hivatkozott jogszabály az alábbiakban határozza meg: A szociális és gyámhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében: Tájékoztatást kér és nyilvántartást vezet a helyi önkormányzatok, az állami, az egyházi és a nem állami szervek, illetve az általuk fenntartott intézmények által a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzése céljából indított programokról. Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek védelmét szolgáló bűnmegelőzési pályázati felhívásokat, azokról tájékoztatja a helyi önkormányzatokat, az állami, az egyházi és a nem állami szerveket, illetve az általuk fenntartott intézményeket és a civil szervezeteket. Segítséget nyújt a bűnmegelőzési pályázatok benyújtásához és az elnyert támogatások cél szerinti felhasználásához. Illetékességi területén összehangolja bűnmegelőzési programokat.
a
gyermekek
számára
indított
Együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, valamint a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézményekkel. Részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve az illetékességi területén működő bűnmegelőzési tanács munkájában.
8
Kapcsolatot tart az áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség áldozatvédelmi referensével. Közvetíti az illetékességi területén kívül működő vagy országos szervezetek által kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek igénybevételéhez. A gyámhatóságok ellenőrzése során, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet, különös tekintettel a gyermeket veszélyeztető körülmények feltárására irányuló tevékenységre. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén segítséget nyújt a tudomást szerző gyámhatóságoknak, valamint a gyermekvédelmi rendszerben működő szakembereknek a szükséges feljelentés megtételéhez. A büntetőjogi felelősségre nem vonható 14 év alatti elkövetők ügyében szakmai támogatást nyújt a gyámhivatalnak és a gyermekjóléti szolgálatnak a kiskorú, illetve családja részére nyújtandó segítségre vonatkozóan, továbbá kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket, és ezek végrehajtását ellenőrzi. Minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. A jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér: a pártfogó felügyelői feladatokat ellátó illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálattól, a rendőrségtől, valamint a gyámhivataltól és a gyermekjóléti szolgálattól, a speciális gyermekotthontól, a javítóintézettől a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, a gyermekjóléti szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről. A jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a szociális és gyámhivatal egyeztető értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, a települési önkormányzatok, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) megyei, fővárosi kirendeltsége (a továbbiakban: megyei kirendeltség), a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit.
9
Az értekezletről készített írásbeli összefoglalót a szociális és gyámhivatal az elhangzott javaslatokkal együtt megküldi az értekezletre meghívottaknak.
A hivatkozott jogszabályban felsorolt feladataink jelentős részét a hivatalunk szakmai irányítása alatt álló intézmények, szolgáltatók hatósági ellenőrzése során valósítja meg. Ezen ellenőrzések során célvizsgálat keretében vizsgálatunk tárgyát képezi az intézmények/szolgáltatók fenntartói, illetve maga az intézmény/szolgáltató által bűnmegelőzésben végzett tevékenysége, melynek megfelelően vizsgáljuk: 1. Gyermekjóléti szolgáltatók, illetve ezen intézmények fenntartói esetében: a településen élő családokat leggyakrabban veszélyeztető tényezők családon belüli erőszak, hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás település közbiztonsága kiskorúak által elkövetett szabálysértések bűncselekmények, valamint az esetek kapcsán alkalmazott gyermekvédelmi intézkedések megtételét települési önkormányzat által végzett bűnmegelőzési tevékenység, valamint erre tett intézkedések szabadidős programok szervezése, valamint hogyan kap szerepet ezen programokban a bűnmegelőzést célzó prevenciós munka a helyi jelzőrendszer működtetése, a jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés, a jelzőrendszerbeli tagok közötti - oda-vissza történő – információ áramlás gyakorlata társult, vagy szomszéd településekkel való munkakapcsolat, a gesztor településeken kívüli települések bűnmegelőzésben való részvétele magántanulóvá vált kiskorúak gondozásának gyakorlata iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tevékenység 2. Szakellátó intézmények esetén: az intézményben elhelyezett kiskorúak engedély nélküli eltávozása az engedély nélküli eltávozásokkal kapcsolatos intézkedések a szökött gyermek/ek tartózkodási helyének felkutatásának gyakorlata szökött gyermek/ek intézménybe való visszatérése utáni intézkedések megtétele intézmény bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenysége szabadidős és preventív célú bűnmegelőzési programok szervezése a gondozottak részére bűnmegelőzési pályázatokon való részvétel, sikeres pályázatok kivitelezése, eredményei szabálysértést, vagy bűncselekmény elkövetett ellátottak bűnelkövetésének okai, a jogkövető magatartás kialakításához alkalmazott intézményi módszerek, megoldások intézménybe elhelyezett bűncselekmény áldozatává vált – bekerülés előtt/bekerülés után – kiskorúak gondozása, milyen szakemberi segítség áll rendelkezésre az intézménynek ezen esetek megoldásához az intézmény jelzőrendszerbeli tagokkal való kapcsolata (mind helyi, mind az ellátottak lakóhelye szerinti szolgálatokkal, szervekkel)
10
az intézmény lakóinak kapcsolata a település lakóival, a gyermekotthonok, lakásotthonok közvetlen szomszédságában élőkkel Míg Bács-Kiskun megyében működő valamennyi szakellátó intézménye – fenntartó személyétől függetlenül – már hivatalunk szakmai irányítása mellett, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési hatáskörébe tartozott, addig ugyanez nem volt elmondható valamennyi gyermekjóléti és szociális ellátást nyújtó intézmény tekintetében. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy 2011. évben új időszámítás kezdődött a Szociális és Gyámhivatal életében, az ez évben bekövetkezett jelentős hatáskörbővülésnek köszönhetően, melynek folyamányaként 2012-re a Hivatal magáénak tudhadta BácsKiskun megye valamennyi gyermekjóléti vagy szociális ellátást nyújtó intézménye engedélyezésének és ellenőrzésének hatáskörét, amely korábban osztott volt a kiemelt városi jegyzők és a szociális és gyámhivatal között. Ez a hatáskör változás a már meglévő 81 gyermekvédelmi vagy szociális intézmény mellett további 281 szolgáltató vagy intézmény működésével kapcsolatos hatósági intézkedések átvételét, illetve működési engedélye felülvizsgálatának, ezt megelőzően pedig az intézmény működésének hatósági ellenőrzését jelentette mintegy 450 működési engedélyről rendelkező határozat kibocsátásával. A Bács-Kiskun megyében működő gyermekvédelmi intézmények/szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások száma
218
gyermekvédelem
199
szolgáltatások száma működési engedélyek száma
433
szociális 231
0
100
200
300
400
500
Az intézmények működtetésével kapcsolatos fenntartói elképzelések a korábbi gyakorlathoz képest jelentősen átalakultak 2012. évben, mert míg a megelőző években elsősorban a szociális intézményekre volt jellemző az állandó mozgás, a szolgáltatásokat igazítva a normatív finanszírozáshoz, addig az elmúlt évben ez inkább a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények jellemzőjévé vált. A fenntartók férőhely, ellátotti létszám bővítése vagy új szolgáltatás bevezetése céljából kevesebb számú működési engedély módosítási kérelmet nyújtottak be, új szociális intézmény létrehozására pedig egyet sem, illetve még 2011. évben kiadott működési engedély alapján 2012-ben kezdte meg tevékenységét egy szenvedélybetegek ellátását vállaló szociális intézmény. A szociális területen a fejlődést és a fejlesztést inkább új telephelyek létesítése vagy szolgáltatások bevezetése, illetve a meglévő férőhelyek
11
bővítése jelentette. A korábbi évek stagnáló vagy alig változó gyermekvédelmi intézményrendszere új lendületet kapott az elmúlt esztendőben, részben egyes szolgáltatások jogszabályok általi megerősítése, részben pedig a megelőző évek pályázati projektjeinek a befejeződése okán, de szerkezeti változást hozott a megye gyermekvédelmi szakellátásában az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa megerősödése, illetve a Szeged-Csanádi Egyházmegye, mint egyházi fenntartó megjelenése is. Mindezek eredményeként, a gyermekjóléti alapellátásban új bölcsődék, családi napközik, gyermekjóléti szolgálatok kezdték meg működésüket, míg a gyermekvédelmi szakellátásban 3 gyermekotthonnal és mintegy 40 nevelőszülővel bővült a családból kiemelt gyermekek gondozását, nevelését biztosító férőhelyek száma. Sajnos szükség is mutatkozott ezen férőhelyekre, mert tovább nőtt az állami gondoskodásra szoruló gyerekek száma. Az ismert statisztikai adatok szerint a megye kiskorú lakosságának 15 %-a, mintegy 1400 gyermek él nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban. Ami különösen riasztó, hogy 2012. évben mintegy 300 új elhelyezésre került sor, köztük 106 olyan gyermeké, akik külföldi állampolgárságúak, gyakran a világ másik végéből, kísérő, pénz és iratok nélkül, leromlott egészségi állapotban, a schengeni déli határ területének megyénkben elterülő 119 km-es szakaszán határsértőként vetődtek Magyarországra, azon belül is megyénkbe. A jogszabályokból eredően őket sorsuk további rendezéséig a legközelebbi gyermekotthonban, vagyis a megyében kell elhelyezni, de miután a gyermekotthonok nem zárt intézmények, a legtöbb esetben erejüket összeszedve – engedély nélkül – el is hagyják a gondozásukat biztosító intézményt. Gyermekvédelmi gondoskodásban élő kiskorúak számának alakulása az év különböző szakaszaiban külföldi kk. száma 106
2012.dec. 2012.jún.
27
2012.febr.
14 67 0
ideiglenes hatállyal beutalt kk. száma
300
1360
129
1391
állami gondoskodásban élő kk. száma
1372 500
1000
1500
A szociális és gyermekvédelmi intézmények létszáma, valamint a szakdolgozók szakképesítése is kötött, azaz jogszabály határozza meg, hogy az adott szolgáltatáshoz igazodóan a fenntartónak hány fő és milyen iskolai végzettségű szolgáltatást nyújtóról kell gondoskodnia. A szakdolgozók foglalkoztatásának kiadásai általában a legnagyobb tételt jelentik egy intézmény gazdálkodásának kiadási tételeiben, így nem véletlen, hogy a működésben megnyilvánuló hiányosság is – költségcsökkentés okán – elsősorban e területen jelentkezik és főként a szociális és gyermekjóléti alapellátásokat érintik, ugyanakkor pozitívumként állapítható meg, hogy a személyi feltételek hiánya sehol sem
12
veszélyezteti a szolgáltatás nyújtását, nem eredményez ellátatlanságot és nem tette indokolttá a működési engedély visszavonását. A hivatalunk által történő hatósági ellenőrzések kapcsán általánosan volt tapasztalható az intézmények, szolgáltatók eltérő szakmai munkája, a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos jogértelmezési gyakorlata vagy akár a fenntartói kötelezettségvállalások teljesítésének módja, melyek egységesítése hivatalunk és a módszertani intézmények jövőbeni kiemelt, közös feladata. Ugyanakkor a magas szintű jogkövető magatartás megvalósítását, a működési engedélyeknek és a jogszabályoknak való megfelelésre való törekvést mutatja, hogy a gyermeki vagy ellátotti jogok megsértését megvalósító szolgáltatásnyújtással sehol nem találkoztunk, s működésbeli hiányosságok okán sem vált szükségessé a működési engedély visszavonásának szankcióként történő alkalmazása. Bár a működési engedéllyel rendelkező intézmények országos listája bárki számára hozzáférhető a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapján, hivatalunk a kormányhivatal weboldalán is közzétette a szolgáltatásnyújtásra engedéllyel bíró szolgáltatók és intézmények listáját. Továbbá, a média útján is tájékoztatjuk az érintetteket a szolgáltatásnyújtás engedélyhez kötöttségéről, mégis évről évre találkozunk engedély nélküli szolgáltatásnyújtással, melyek elsősorban azáltal tudnak működni, hogy tevékenységük iránt van kereslet. 2012. évben – a felügyeleti hatóság jóváhagyó döntésének ismeretében – egy 13 fős engedély nélküli bentlakásos ellátás felszámolására került sor a szolgáltatásnyújtásra kötelezettséggel bíró állami fenntartók bevonásával, valamint az engedély nélküli szolgáltató több százezer forintos szociális igazgatási bírság sújtásával. Azonban az eljárás még be sem fejeződhetett, újabb bejelentés érkezett a megye más településéről, hasonló létszámú ellátásnyújtásról, mely eljárás még folyamatban van. A Szociális és Gyámhivatal tevékenységének másik nagy területe a hatósági jogalkalmazó tevékenység, elsősorban ennek köszönhetően az elmúlt évben meghozott több mint 2,5 ezer döntésünk nagy többségét az ügyfelek tudomásul vették, s a határozatok csupán 1 %-ában fordultak bírósághoz vagy felettes szervhez a döntés megváltoztatását kérve, s ezen ügyekben is döntésünk jóváhagyása a jellemző. A szociális hatósági tevékenységet az elmúlt esztendőben a természetbeni és pénzbeli ellátások számának növekedése jellemezte mind az I. fokú, mind pedig a II. fokú eljárásban, de különösen az alanyi jogú közgyógyellátásban, illetve a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiben bekövetkezett jogszabálymódosítások okozták az emelkedést, de jelentős kihatása volt annak a 2010. évi törvénymódosításnak is, mely előírta a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők részére a 30 napos kötelezettség teljesítését. A közgyógyellátásra való jogosultság szabályait jelentősen befolyásolta az év elején a rokkantsági nyugdíjak öregségi nyugdíjként történt továbbfolyósítása, amely az alanyi jogú közgyógyellátásra való jogosultságuk megszüntetésével járt együtt. Sokan fordultak panasszal hatóságunkhoz és egyéb szervekhez, mivel egészségi állapotukban kedvező változás nem következett be, mindössze a részükre folyósított ellátás elnevezése változott, mégis, egy számunkra rendkívül fontos ellátástól estek el. Ezzel
13
kapcsolatban, 2012. áprilisában döntött az Országgyűlés a szociális törvény módosításáról, melynek következtében alanyi jogon jogosulttá vált közgyógyellátásra az a személy is, aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítottak a számára. Ismét jelentősen módosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeit rendező kormányrendelet is, hiszen már nemcsak a súlyos mozgáskorlátozottak, hanem az egyéb fogyatékossággal élő személyek is jogosultak a támogatásra, melyről hivatalunknak évente két alkalommal kell dönteni. 2012. évben a döntés határideje szeptember 15. és december 15-e volt. Mindkét alkalommal sor került a súlyos mozgáskorlátozottak és egyéb fogyatékossággal élő személyek szerzési és átalakítási támogatásának odaítéléséről a döntés meghozatalára. A 2012. december 10én megtartott bizottsági ülésen a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselőből, a rehabilitációs szakigazgatási szerv, illetve a hivatal által felkért személyekből álló bizottság javaslatot tett a keretszám felosztására, a lejárt vagy fel nem használt támogatások kiosztásának sorrendjére. Új személygépkocsi vásárlásához 24 fő kapott 900-900 ezer Ft összegű támogatást, használt gépkocsi vásárlásához 25 fő részesült a vételár 60 %-a, maximum 600 ezer Ft összegű támogatásban, míg egy fő kerekesszékhez, egy fő pedig átalakítási támogatáshoz részesült utalványban. A szociális hatósági döntéseket szintén jelentősen befolyásolta az a 2012. január 1-től hatályos szociális törvény módosítására irányuló változás, ami a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság rendelkezéseit érintette. A módosítás következményeként a támogatás összege 28.500,- Ft-ról 22.800,- Ft-ra csökkent, a folyósítás egy éve alatt pedig a juttatásra jogosult személynek legalább 30 munkanap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munkatevékenységet, képzésben való részvételt – kell igazolnia. A jogosultsági feltétel teljesül abban az esetben is, ha az érintett 6 hónap időtartamot meghaladó munkaerő-piaci képzésben, vagy munkaerő-piaci programban vesz részt. Tapasztalataink szerint, a támogatást igénylők jelentős száma a fentebb említett foglalkoztatási formák egyikének teljesítését sem tudta igazolni, önkéntes tevékenységet sem végeztek annak ellenére, hogy a jegyzők a jogosultságot megállapító határozatban felhívták a teljesítés módjára, illetve a mulasztás jogkövetkezményére a figyelmüket. Másodfokú döntés keretében, a jogosultság megszüntetésére 73 esetben került sor, mely olyan szankciót is maga után von, hogy a jogosultság ismételt megállapítására csak a szociális törvényben meghatározott feltételek ismételt teljesítését követően van lehetőség, ami azt is eredményezheti, hogy a munkanélküli személy egy évig ellátás nélkül marad. A másodfokú gyámügyi hatósági ügyek statisztikájában az első helyet a kapcsolattartási ügyek foglalják el, melyek száma évről-évre tovább emelkedik.
14
2012-ben, a másodfokú gyámhatósági ügyek százalékos megoszlása az alábbiak szerint alakult: 60 48,5 50
40
30 19,4 20 10,9 5,4
6,1
9,7
gyámság, gondnokság
egyéb
10
0 pénzbeli ellátások
védelembe vétel
gyvédelmi gondoskodás
szülői felügyelet, kapcsolattartás
Miből adódik a hatósági beavatkozás ilyen arányú szükségessége ebben az ügykörben? Az általánosan ismert családjogi alapelv szerint a házasság felbontásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért, a gyermek érdekében pedig az áll, ha továbbra is maga mellett tudja mindkét szülőjét. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga, de egyben kötelessége is, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülő pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. Sajnálatos módon a különvált szülők egy része nem tesz eleget a fenti alapkövetelményeknek, és ezért nem működik, vagy nem megfelelően működik a kapcsolattartás. A szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartást a bíróság, illetve a gyámhivatal szabályozza. Amennyiben valamelyik szülő a szabályozásnak sem tesz eleget, a döntés végrehajtásáról – kérelemre - a gyámhivatal gondoskodik. A kapcsolattartási viták hátterében az esetek zömében a válás feldolgozatlansága, a korábban elszenvedett sérelmek cipelése, és sajnos sok esetben a szülők között még lezáratlan vagyoni vita áll. A szülők egy része nem képes ezeken felülemelkedve, kizárólag a gyermek érdekét szem előtt tartva teljesíteni jogszabályi kötelezettségét, holott e viták legnagyobb vesztese általában a gyermek. A szülők egymás elleni harca esetenként extrém élethelyzetekbe torkollik, mint pl. az erőszak alkalmazása, vagy a gyermek jogosulatlan külföldön tartása, súlyos traumát okozva mindezzel a gyermeknek. A gyámhivatal a jogszabályok által biztosított keretek közt a kapcsolattartás szabályozásával és végrehajtási intézkedésekkel, bírságolással tudja szükség esetén a kapcsolattartást irányítani, a szülőket a gyermek érdekeinek szem előtt tartására bírni. Ezek az eszközök, a hatósági kényszer azonban nem jelent tökéletes megoldást, ha a szülőkben nem alakul ki a felelősségteljes, kompromisszumra törekvő hozzáállás, és
15
sok esetben az éveken át tartó, folytonos hatósági eljárás ellenére sem képesek egymással a minimálisan elvárható kommunikációra. Ebben segíthet a gyermekvédelmi közvetítői eljárás: a mediáció, melyet azonban sajnálatos módon a szülők nagyon ritkán vesznek igénybe. Ennek oka egyrészről a valódi együttműködési szándék hiánya, másrészről az eljárás költsége lehet. A jelenlegi szabályozás szerint sajnos a gyámhivatalnak nem áll módjában a szülőket a mediáció igénybevételére kötelezni. 2010. évben született először törvényi szabályozás az iskolában igazolatlanul mulasztó gyermekek, illetve szüleik vonatkozásában. Az azóta eltelt időben fokozatosan szigorította a jogalkotó a szabályozást, s jelenleg az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzások esetén az iskoláztatási támogatás folyósítását a Magyar Államkincstár szünetelteti mindaddig, amíg a gyermek öt órát meghaladóan igazolatlanul marad távol az oktatási intézménytől, a család véglegesen elesik a gyermek után az adott időszakra járó támogatás összegétől. A témakörben végzett felmérésünk szerint már sok esetben a 10 órát meghaladó mulasztások esetén a gyámhatóság által az érintett családoknak kiküldött figyelemfelhívó, tájékoztató levél is kellő visszatartó erővel hat, az eseteknek ugyanis mintegy fele éri el az anyagi hátránnyal járó - 50 órát meghaladó - mértéket. Tapasztalataink szerint a tanév vége felé jelentősen megnő az igazolatlanul hiányzó tanulók száma, míg a tanévkezdést követő hónapokban ez a szám lényegesen kisebb. A hiányzások zömében a 16 éves kor feletti gyermekeket érintik. A tankötelezettség korhatárának csökkentésével a jövőben a fenti korosztály számára már nem lesz kikényszeríthető az oktatásban való részvétel. Hivatalunk egyéb feladatai között látja el a bűnmegelőzési tevékenységet és ezzel kapcsolatban a tevékenység koordinálását elsősorban arra tekintettel, hogy a gyerekek azok, akik leghamarabb válnak bűncselekmény áldozatává. Koordinációs munkánk legjelentősebben a településeken működő gyermekjóléti szolgáltatók, valamint a szakellátó intézmények hatósági ellenőrzése során valósul meg. Tapasztalataink szerint a pályázati lehetőségek szűkülése, az önerő hiánya miatt sok településen csak a helyi gyermekvédelmi szakemberek, oktatási intézmények és a bűnmegelőzésben tevékenykedő egyéb szervek összefogásával, öntevékeny formában valósulhatnak meg felvilágosító vagy a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló, közösségszervező programok. Az elmúlt időszak tekintetében szintén pozitív eredményként könyvelhető el, hogy hivatalunk jó és kooperatív együttműködést ápol több, a megye bűnmegelőzésében élenjáró intézményével, civil szervezetével, úgymint a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatával, a Twist Olivér Gyermek- és Ifjúságvédelmi Egyesülettel, a Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségével, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságával, melynek keretében igyekszünk egymás rendezvényein előadóként vagy meghívott vendégként részt venni.
16
A MEGYE TELEPÜLÉSEIN 2012. ÉVBEN VÉGZETT BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
A 2012. évre vonatkozó bűnmegelőzési jelentés elkészítéséhez a települési önkormányzatok közül 112 küldte vissza a kitöltött kérdőívet, így az idei adatszolgáltatás az utóbbi évek legeredményesebbjének mondható, ennek köszönhetően a 2012. évben is, a megye településein folyó bűnmegelőzési helyzetképről reális képet kaphatunk. Az összesített adatok alapján (1. táblázat) elmondhatjuk, hogy bűnmegelőzési stratégiával a települések 20%-a rendelkezik, mely számadat tanulsága szerint az előző évhez képest jelentős elmozdulás nem következet be (2008-ban ez 16%, 2009-ben 14% volt, 2010-ben 20%, 2011-ben: 13%). Ez annál is inkább értelmezhetetlen számunkra, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a települések vezetői azzal szembesülnek, hogy mind település, mind kistérségi szinten az életszínvonal csökkenésével, a munkanélküliség növekedésével, a családok terheinek növekedésével egyre több eddig számukra ismeretlen, vagy csak elvétve előforduló deviáns társadalmi megnyilvánulással találkoznak (megélhetési bűnözés, házalók által elkövetett bűncselekmények, termény és falopások, stb.). Véleményünk szerint ezen problémákra hathatósan, csak egy tudatos, előre - akár járási szinten – megtervezett bűnmegelőzési stratégia segítségével lehet hosszú távú eredményeket elérni, mely stratégiában egyértelműen le lehet fektetni azokat a szükségszerű intézkedéseket, valamint az azok végrehajtásáért felelős személyek, szervek feladatait, kompetenciáit elősegítve ezzel az adott probléma megoldását. Ugyanakkor az elmúlt évben 49 településen a helyi bűnözés, bűnmegelőzés helyzetét átfogóan tárgyalták a szakemberek, ami az előző évek adataihoz képest csak kismérvű csökkenést tükröz. A bűnmegelőzéssel foglalkozó bizottságok száma továbbra is rendkívül alacsony számban jelenik meg a településeken, valamint a bűnmegelőzéssel foglalkozó referensek száma sem gyarapodott az előző évekhez képest. A felmérés adatai szerint, a tanácsadás és segítségnyújtás egyéb formáinak preferálása stagnáló tendenciát mutat, azonban ennek kiemelkedő hangsúlyozását továbbra is szorgalmazzuk, mivel ahogyan már előző években megfogalmaztuk a bűnmegelőzés a preventív, megelőző, figyelemfelkeltő tevékenységet kell, hogy jelentsen, melynek megvalósítása véleményünk szerint a legtöbb esetben az odafigyelésen, az érintettek elhatározásán múlik, nem pedig az anyagi eszközök meglétén, avagy hiányán. Ahogyan már fentebb is írtuk, hogy akkor, amikor napjainkban egyre többször jut el hozzánk is olyan információ, hogy a települések mindennapi életében egyre újabb és újabb veszélyforrások fordulhatnak elő, elengedhetetlen kötelessége a település önkormányzatának ezen veszélyforrásokra megfelelő módon reflektálnia, valamint ezen jelenségekről időben, mindenki számára elérhető módón, figyelemfelkeltő tájékoztatással figyelmeztetni, illetve rövid idő alatt a legalapvetőbb óvintézkedéseket kidolgozni, melybe a településen működő jelzőrendszerbeli tagokat be kellene vonnia. A térfigyelő rendszerek működtetésében a mostani számadatok ugyan kismérvű, de újra növekvő tendenciát mutatnak, mely arra enged következtetni, hogy a 2012. évben az
17
önkormányzatok anyagi nehézségeik ellenére továbbra is igyekeztek forrásokat szerezni a térfigyelő kamerák felállítására –legalább a frekventált helyeken -, mivel tény, hogy ezen berendezések üzemeltetése rövid időn belüli kézzelfogható eredményekkel bír. 1. A települési önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) a testületi, igazgatási működés körében végzett bűnmegelőzési tevékenysége. 2010.
2011. 2012.
a) Rendelkezik-e települési bűnmegelőzési stratégiával? b) Az elmúlt két évben tárgyalta-e a helyi bűnözés, bűnmegelőzés helyzetét átfogóan? c) Van-e bűnmegelőzéssel foglalkozó önálló bizottsága?
22
16
22
44
54
49
8
4
3
d) Van-e bűnmegelőzési tanácsnoka?
0
0
1
e) Van-e apparátusi bűnmegelőzési referense?
6
6
2
f) Van-e működő bűnmegelőzési projektje? g) A település fejlesztési terve tartalmaz-e bűnmegelőzési feladatot? h) Működtet-e bűnmegelőzési tanácsadó irodát?
6
1
4
11
10
13
2
2
1
i) Működtet-e bűnmegelőzési segélyhívó telefonszámát?
3
3
2
j) Működtet-e térfigyelő rendszert?
43
41
50
A 2. számú táblázat kérdéseire adott válaszok továbbra is azt tükrözik, hogy a települések kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyek az alább felsorolt civil szervezetek által a települések rendelkezésére állnak. A számadatok tükrében továbbra is az az általánosnak mondható gyakorlat alakult ki, hogy a legtöbb helyen elsősorban a polgárőrség működtetését preferálják, de a táblázat adatai szerint a tanyagondnoki szolgálat, a mezőőr, a halőr, a vadőr szerepe is jelentős. 2.A településen működik-e a bűnmegelőzésbe bevont szervezet, személy:
2010.
2011.
2012.
a) polgárőrség?
94
84
90
b) közterület-felügyelet?
11
12
16
c) falugondnok?
17
13
9
d) tanyagondnok?
38
46
45
e) mezőőr?
39
31
31
f) halőr?
17
12
19
g) vadőr?
25
23
28
h) környezetvédelmi őr?
9
7
8
18
i) egyéb – állandó foglalkoztatású – a bűnmegelőzésbe bevont szolgálat, személy? ( pl. településőr)
18
8
13
A válaszadók évekre visszamenő tapasztalatai szerint a településen működő civil szervezetek bevonása, személyének a közterületeken való feltűntetése igen nagy visszatartó erővel bír. Ugyanakkor említést kell tennünk arról a tényről is, hogy ezen szervezetek tevékenysége nem csak a bűnmegelőzési feladatok segítésére, a közbiztonság elősegítésére korlátozódik, mivel az év során a települések gyermekjóléti szolgálatainál végzett ellenőrzéseink során a családgondozók arról számoltak be, hogy mind a köznevelési, mind a gyermekvédelmi intézmények mindennapi munkáját szükség esetén készségesen segítik a településükön működő civil szervezetek. Példának okáért többen arról informáltak bennünket, hogy a tanyagondnoki szolgálat segítséget nyújt a családgondozóknak a tanyás részekre való kijutásban, vagy a polgárőrök a családgondozó testi épségének védelmében elkísérik őket családlátogatásra azokhoz a családokhoz, melyeknél vélelmezhető, hogy a látogatás lebonyolításában nem igazán együttműködők a gondozottak. Mindemellett a települések köznevelési intézményei is számíthatnak rájuk, akár a reggeli órákban a gyermekek iskolába, óvodába érkezésének biztosításában, de arra is volt példa, hogy ezen szervezetek egymással együttműködve nyújtottak segítséget a településen lakók részére, akár úgy, hogy közös „razzia” során a településen, vagy annak környékén ólálkodó fa tolvajokat, besurranó tolvajokat füleltek le. A 3. táblában szereplő adatok alapján megállapítható, hogy a települési önkormányzatok által nyújtott támogatások stagnáltak a 2012. év során, mely megerősíti azt a tény, hogy az utóbbi időszakban az önkormányzatok növekvő likviditási hiánya, az eladósodásukból adódó nehézségei egyre szűkösebb kereteket biztosítottak arra, hogy a bűnmegelőzésbe vont szervek valamelyikét dologi eszközzel támogassa. Azt hiszem egyetérthetünk abban, hogy már azt is pozitívan értékelhetjük, hogy ezen támogatási formák tekintetében nincs jelentős csökkenés.
3. Az önkormányzat milyen dologi eszközökkel támogatja a bűnmegelőzésbe vont szervezetek, személyek tevékenységét? a) b) c) d) e)
gépkocsi, telefon, iroda, szolgálati ruha, egyéb: pl. kerékpár
2010. 56 52 39 29 42
2011. 2012. 58 51 46 26 35
50 51 38 27 39
Sajnálatos módon, a településeken működő nemzetiségi önkormányzat bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységében nincs változás - melyek tekintetében nem csak a cigány, hanem az egyéb nemzetiségek nemzetiségi önkormányzatának passzivitása látható (horvát, román, szerb, német, stb.) - annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a nemzetiségi önkormányzatok száma a településeken (4. táblázat).
19
Kijelenthetjük, hogy ezen nemzetiségi önkormányzatok míg a saját hagyományőrzésük, kultúrájuk, ünnepeik ápolásában kiemelkedő szerepet töltenek be, addig az egyéb önkormányzati munkában - így a bűnmegelőzésben - végzendő feladatokat a többségi társadalom önkormányzatára testálják. Az adatszolgáltatók összesített adatai szerint az általuk végzett tényleges munkában az előző évekhez képest további csökkenés figyelhető meg. 4. A településen működik-e nemzetiségi önkormányzat? A településen működik-e nemzetiségi önkormányzat? a) Tárgyalta-e a bűnmegelőzés helyzetét? b) Bekapcsolódott-e valamely bűnmegelőzési programba?
2010.
2011.
2012.
53
42
67
8
6
7
5
6
4
Az 5. táblázat adatai szerint 33 településen működik rendszeres bűnmegelőzési koordinációs egyeztetés, az adatok tanúsága szerint e kérdéskörében az elmúlt időszakhoz képest a stagnálás vagy a kismérvű csökkenés a jellemző. Az egyeztetésben való résztvevők hasonlóan az előző évhez jellemzően a polgárőrség, a települési önkormányzat, intézmények képviselői és a rendőrség vesz részt. Az egyházi szervezetek bevonása az egyeztetésbe továbbra is elenyésző, mely annál is inkább sajnálatos, mert megyénkben az elmúlt időszakban egyre több gyermekvédelmi vagy szociális intézmény fenntartója lett egyházi szervezet, így véleményünk szerint szerepvállalásuk a bűnmegelőzésben elengedhetetlen. 5. Működik-e a településen rendszeres bűnmegelőzési koordinációs egyeztetés? a) Ha igen, 1-önkormányzat vezetésével 2-egyéb ……………………….... vezetésével: b) az egyeztetés gyakorisága: 1-éves, 2-féléves, 3-egyéb: negyedéves, havonta, hetente c) kik vesznek részt az egyeztetésben 1-önkormányzat 2-rendőrség, 3- intézmények képviselői, 4- polgárőrség, 5- egyház, 6-vállalkozók, 7-sajtó képviselői, 8- civil szervezetek 9-egyéb:
2010.
2011. 2012.
36 17 19
32 18 14
33 22 13
13 6 13
13 6 3, 1, 1
10 10 16
35 36 23 23 3 3 10 7
32 31 16 25 3 1 2 7 5
36 35 22 24 6 5 5 16 7
20
A kábítószer egyeztető fórum (továbbiakban: KEF) működtetésében továbbra sincs érdemi elmozdulás az előző évhez képest (6. táblázat). A számadatok szerint a települések ezen szervezet létrehozását továbbra sem preferálják, melynek tényleges okát nem tudjuk. Véleményünk szerint ezen a területen tapasztalható „passzivitásnak” magyarázata valójában abban keresendő, hogy a kábítószert fogyasztók tábora elsősorban a nagyobb településeken, városokban található, a kisebb településeken élők nem vagy legritkább esetben találkoznak a mikrokörnyezetükben kábítószerrel érintett személyekkel, melynek folyamodványaként nem érzik szükségét ilyen fórum működtetésének. Ugyanakkor mivel információink szerint, a „party” vagy egyéb drogok ugrásszerű terjedése egyre nagyobb veszélyt jelent fiataljaink számára, így véleményünk szerint a kábítószer-fogyasztás terjedése felett nem hunyhatnak szemet a kisebb települések vezetői sem, még akkor sem, ha köztudott, hogy ezen problémák jellemzően azon középiskolás korosztályt érinti, mely korosztályának jelentős része középiskolai tanulmányait nem a kistelepülésen végzi, hanem esetlegesen egy nagyobb város középiskolájában. Meglátásunk szerint egy szerhasználattal érintett kiskorú problémája nem csak annak a településnek kell, hogy a problémája legyen, ahol az érintett a tanulmányait végzi, hanem annak a településnek is, ahová lakóhelye szerint tartozik, hétvégente hazautazik. 6. Működik-e településen?
kábítószerügyi
egyeztető
a) Ha igen, mely szervezetek a tagjai: 1-önkormányzat 2-rendőrség 3-intézmények 4-további szervezetek: b) A fórum munkáját koordinálja: 1-önkormányzat 2-egyéb szervezet
fórum
a
2010.
2011.
2012.
6 6 5 15
8 8 8 4 4
6 6 6 6 4
3 6
4 4
5 1
8
Az idei felmérés adatai szerint látható (7. táblázat), hogy az elmúlt évekhez képest a települések a területükön élőkkel való rétegbeszélgetésekre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, az adatokból kitűnik, hogy az előző évekhez hasonlóan a bűnmegelőzési rétegmegbeszélést továbbra is a legnagyobb számban fiataloknak szerveztek. Sajnálatos tény, hogy továbbra is egyes csoportokkal semmilyen bűnmegelőzési kapcsolata nincs a település vezetőinek, pedig közülük a fogyatékkal élők, vagy a nemzetiségek áldozattá válás szempontjából esetenként a legkiszolgáltatottabb csoportoknak számítanak. A vállalkozókkal kapcsolatos passzivitás sem igazán elfogadható, hisz a bűnmegelőzésben való részvétel nem csak az állami irányítás alatt álló szervezetek, intézmények feladata kell, hogy legyen. Véleményünk szerint, ha csak a vagyonvédelmet nézzük egy vállalkozó egyéni érdeke kellene, hogy legyen az e területen való részvétel, hisz ha a
21
köz érdekében egy vállalkozó is hajlandó tenni, azzal a saját – a példánál maradva vagyonvédelmi – érdekeit is hatékonyabban, költségtakarékosabban tudná képviselni. 7. Az önkormányzat lakossági bűnmegelőzési kapcsolatai.
2010.
2011.
2012.
a) Tájékoztatta a lakosságot a helyi bűnözés, bűnmegelőzés helyzetéről, feladatairól 1-közmeghallgatáson, 2-településrészi tanácskozáson, 3-képviselői választókerületi fórumokon, 4-falugyűlésen, 5-egyéb fórumon:
45 2 5 22 24
57 0 4 25 12
61 0 5 28 16
13 7 0 3 0 0 0 0
15 8 0 3 1 1 0 5
b) Az adott évben szervezett-e bűnmegelőzési rétegmegbeszélést? 1-fiataloknak, 2-időseknek, 3-nemzetiségeknek, 4-romáknak, 5-fogyatékossággal élőknek, 6-nőknek, 7-vállalkozóknak, 8-másnak, például: Óvodás, iskolás korúak, szülők.
12 8 0 0 1 0 1 3
A települési önkormányzatok intézményei az előző évekhez képest szakmai programjaikban ugyanannyian szerepeltették a bűnmegelőzést, mely számadat szerint továbbra is 45 településen volt erre példa. Ugyanakkor a tavalyi évhez képest az egymás közt kialakított koordinációban pozitív érdemi elmozdulás, míg a közösen működtetett projektek tekintetében stagnálás tapasztalható (Koordináció: 2010: 16, 2011:12, 2012: 20; Projekt: 2010: 7, 2011: 6. 2012: 9). A rendőrséggel való együttműködésüket a válaszadó önkormányzatok az előző évekhez hasonlóan továbbra is jónak minősítették, mint kiválónak. Ennek ellenére az önkormányzatok többsége saját bevallása szerint továbbra is évente megtárgyalja a rendőrség munkájáról szóló tájékoztatót (98 település), illetve megítélésük szerint a rendőrség megfelelő szakmai segítséget ad a bűnmegelőzéssel kapcsolatos önkormányzati tervező, koordinációs munkához (78 településen). Az is figyelemre méltó tény, hogy számos település vezetése, a rendőrséggel bűnmegelőzési tárgyú megállapodást kötött (26 település). A településeken gyermekvédelemben dolgozók általános véleménye is az, hogy a mindennapi munkájuk során a rendvédelmi szervekkel napi szintű, rendszeres kapcsolatuk van, egy-két esettől eltekintve - szükség esetén - bizton számíthatnak a segítségükre (pl.: családlátogatáskor személyes védelem ellátása, stb.). Továbbra is
22
örvendetes tény, hogy az adatszolgáltatók bevallásából kitűnik, hogy a települések vezetői 2012. évben is, az anyagi nehézségeik ellenére számtalan dologi eszközzel támogatták a rendőri szervek tevékenységét, úgymint: szolgálati iroda: 56 esetben szolgálati lakás: 36 esetben számítógép: 25 esetben gépkocsi: 13 esetben telefon: 7 esetben egyéb : pl pénzbeli támogatás 30 esetben Az idei adatszolgáltatásból kitűnik, hogy az önkormányzatok által bűnmegelőzésre fordított pénzügyi eszközök 2012. évben, az előző évekhez képest csak kis mértékben csökkentek, mely véleményünk szerint annak is köszönhető, hogy az önkormányzati vezetők felismerték, hogy minden anyagi nehézségeik ellenére a bűnmegelőzésre fordított anyagiak többszörösen megtérülnek egy-egy eredményes munka következtében. Míg 2011. évben: saját: 55.190.091. e. Ft., pályázat útján nyert: 12.523.256. e. Ft., átvett pénzeszköz: 300.000. e. Ft. volt, addig 2012. évben: saját:46.711.740. e Ft, pályázat útján nyert: 10.519.681. e Ft, átvett pénzeszköz: 4.187.848.e Ft. Ezekből az anyagi eszközökből számtalan bűnmegelőzésben tevékenyen résztvevő szervezet támogattak, melyek közül legtöbbször támogatott szervezet a rendőrség (51 település) és a polgárőrség (61 település) volt, de emellett lehetőségeikhez mérten igyekeztek más szervezeteknek is támogatást nyújtani (KEF: 3, civil szervezet: 3, önkormányzati int.: 3, egyéb: 4) Továbbra is kijelenthetjük, hogy térségünkben az együttműködések intenzitása még mindig nem érte el a kívánt mértéket, hiszen többcélú kistérségi társulás együttműködési aránya az elmúlt év során érdemben nem változott a megyénkben, a felmérés idején a társulási megállapodásban 6 település rögzítette a bűnmegelőzési együttműködést, mely számadat az előző évhez képest további csökkenést mutat. Továbbra is csak remélni tudjuk, hogy a 2013. január 1-től hatályos MÖtv. által kialakított járási rendszer nagyobb hatásfokkal fogja a bűnmegelőzési célok megvalósítását elősegíteni, mint a jelenlegi kistérségi társulási forma, melyre hivatalunk is hangsúlyt fektet.
23
BÁCS-KISKUN MEGYE JELLEMZŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS DEMOGRÁFIAI ADATAINAK ÁTTEKINTÉSE
2012. december 31. napján a megye 119 településén 534.545 lakost tartottak nyilván, mely az egy évvel azelőtti adatokhoz képest 1864-el kevesebb. A megyeszékhelyen 112.203 lakos él, mely az előző évekhez képest 48-al több. Az alábbi diagram azt az évekre visszamenő adatokat szemlélteti, miszerint a lakosságszám folyamatosan csökken Bács-Kiskun megyében. Bács-Kiskun megye lakosságszáma
600000
547459
545618
544429
2005
2006
2007
542278
541005
538456
536409
534545
2009
2010
2011
2012
500000
400000
fő 300000
200000
100000
0 2008
Az alábbi ábra a lakosság település-szerkezetenkénti megoszlását szemlélteti 2012. év viszonylatában, mely szerint látható, hogy városban az összlakosság 2/3-nyi (360.871 fő), míg nagyközségben és községben 1/3-nyi (173.674 fő) állandó lakos élt: Településszerkezet 2012-ben
173674 360871 város község
Az ábrák is jól szemléltetik, hogy a városokban lakók aránya továbbra is számottevő, mely a megye 22 városának változatlanul kiemelt és felelősségteljes szerepére hívja fel a figyelmet. A következő összehasonlító ábra – az összlakosság csökkenésével arányosan – a kiskorúak számának csökkenését mutatja, melyen belül a gyermekkorúak és
24
fiatalkorúak száma is csökkent. A 2012. december 31-i adatok szerint megyénkben 1718 fő kiskorúval kevesebb él, mint az egy évvel ezelőtt mért adat szerint, ebből a 014 éves korosztály számában bekövetkezett csökkenés 590 fő, míg a 15-18 éves korosztálynál 1128 fő. Lakosság korcsoportonkénti megoszlása 120000
107472
105336
102721
100448
98730
100000 79777
78285
76690
80000 fő
75570
74980
60000
0-14 15-18
40000
27696
27047
24878
23750
0-18
11913
20000 0 2008
2009
2010
2011
2012
év
KISKORÚAK VESZÉLYEZTETETTSÉGE: ALAPELLÁTÁS A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) alapján a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata, hogy gyermekjóléti szolgálatokat működtessenek. A gyermekjóléti szolgálatok kötelezettsége, hogy első szűrőként felmérjék a településen lakó kiskorúak helyzetét, és a jelzőrendszer tagjaitól érkezett információk alapján felkeressék, számon tartsák azokat a családokat, akik nem megfelelően nevelik gyermekeiket. A gyermekjóléti szolgálatnak lehetősége van arra, hogy személyes kapcsolatteremtés útján ösztönözze a családokat, hogy kiskorú gyermekük érdekét figyelembe véve, amennyiben ez szükséges, változtassanak életmódjukon. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége szolgáltatóként ezen kívül kiterjed hivatalos ügyintézésnél történő segítségnyújtásra, valamint a rászorulóknak nyújtott támogatások szerzésére, adományok gyűjtésén keresztül. Bács-Kiskun megye 119 településéből 116 település gyermekjóléti szolgálata tett eleget idei bűnmegelőzési adatszolgáltatási kötelezettségének, amely szerint az előző évekhez képest a legeredményesebb adatszolgáltatásnak minősíthető. Ez számunkra azért is örvendetes, mert a szolgáltatóknál végzett ellenőrzéseink során is azzal a gyakorlattal találkozunk, hogy a gyermekjóléti szolgálatok családgondozói a lehetőségekhez mérten igyekeznek az illetékességi területükön a bűnmegelőzésben is jelentős szerepet betölteni. A gyerekjóléti szolgálatok 2012. évben családon belüli erőszak miatt 363 esetben kezdeményeztek védelembe vételi eljárást, 307 esetben alapellátásban történő
25
gondozást, 164 esetben védelembe vétel elrendelését, 52 esetben egyéb intézkedést foganatosítottak, mely számadatok az előző évhez képest továbbra is emelkedő tendenciának minősül. 78 esetben kezdeményeztek családon belüli erőszak miatt bűntető eljárást, 33 esetben az erőszak áldozatául esett szülőt, illetve gyermekét/gyermekeit az otthonuk elhagyásában segítette. Az adatszolgáltatók beszámolói szerint a családon belüli erőszak tekintetében az előző évekhez képest nincs változás. Továbbra is nagyon megnehezíti az időben tett, megfelelő gyermekvédelmi intézkedés eszközölését, az hogy az erőszak tényének bizonyíthatósága nagyon nehéz. A sértett fél - az esetek többségében - nem mer nyilatkozni a történtekről, melynek okai a félelem mellett a szégyenérzetben keresendőek. További súlyosbító körülmény az esetkezelések kapcsán, hogy családon belüli erőszak esetén a legritkábban jön a jelzés a sértett féltől, a jelzéstevő általában az érintett környezetében élő (szomszédok, rokonok), vagy más jelzőrendszerbeli tag. Ezen jelzések azonban már olyan súlyos esetekben érkeznek a szolgálathoz, hogy látható, hogy a probléma régebb óta, látens módon jelen van az érintettek mindennapi életében, de az ezt megelőző időszakban azok még jobban leplezhetőek voltak (pl. a külsérelmi nyomokat a ruházat eltakarta). Szintén nehezíti az esetek megfelelő kezelését, hogy ha a bántalmazott fél mégis feljelentést tesz az őt bántalmazó ellen, azt később visszavonja, illetve ha elmenekül a bántalmazóval közös tulajdonú ingatlanból, pár nap elteltével visszamegy vagy azért, mert nincs hová menekülnie, vagy azért, mert kibékülnek a felek, így végül a feljelentést maga a bántalmazott fél visszavonja. Ilyen esetekben nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy a bántalmazott fél, ha visszafogadja vagy visszamegy az őt rendszeresen bántalmazó társához és „minden megy tovább”, akkor a család többi tagját – legyen az kiskorú, vagy nagykorú felnőtt – ő maga is veszélyezteti, hisz tettével a megoldást ő sem mozdítja elő. Szintén problémaként fogalmazható meg, hogy még mindig találkozhatunk olyan esetekkel, amikor gyermekekkel foglalkozó intézmények (köznevelési, napközbeni ellátást nyújtó) nem akarnak „belekeveredni” a családi konfliktusba, ezért családon belüli erőszak vélelme esetén inkább nem jeleznek. Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy ezen intézményeknek milyen jelentős szerepük van a kiskorúink védelmében, hisz jellemzően gyermekeink, fiataljaink napjaik jelentős részét – még akár szünidő alatt is – ezekben az intézményekben töltik, tehát, ha a család szerkezetében valamilyen súlyos deviáns változás lép fel (elhanyagolás, bántalmazás, stb.) a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, pedagógusok, nevelők elsőként kell, hogy felismerjék az adott problémát, és elsőként kell megtenniük a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket. Abban az esetben, ha a családot menekítenie kell a szolgálatnak még mindig sok problémával kell megbirkózniuk a családgondozóknak. Annak érdekében, hogy minél naprakészebb információkkal rendelkezzenek az áldozatvédelemben részvevő szervek, intézmények, civil szervezetek, hajléktalan szállók, családok átmeneti otthonainak elérhetőségeiről, általuk nyújtott szolgáltatásaikról, férőhelyszámaikról, hivatalunk is igyekszik a szolgálatoknak segítségére lenni akként, hogy szakmai napjainkon informáljuk őket ezen lehetőségekről, illetve a szakmai irányításunk alatt álló
26
intézmények (CSÁO-k, hajléktalanszállók) honlapunkon közzé tesszük.
listáját,
naprakész
információkkal
Szabálysértést elkövetett kiskorút érintő védelembe vételi eljárások tapasztalatai szerint 279 esetben kezdeményeztek védelembe vételi tárgyalást (ebből 226 fiatalkorú, 66 gyermekkorú az érintett), 193 esetben alapellátásban történő családgondozást, 95 esetben védelembe vétel elrendelését, 28 esetben egyéb intézkedést foganatosítottak a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek. Leggyakrabban előforduló szabálysértési típusok az adatszolgáltatók tapasztalatai szerint az előző évekhez hasonlóan iskolai hiányzás, lopás, közlekedési szabálysértés, közterületen történő alkoholfogyasztás vétsége, rongálás, garázdaság. Ezen problémák súlyosbító körülménye lehet a kortárs csoport rossz hatása, a bandázás, az iskolaidőben közterületen való csellengés, késő éjszakába nyúló csavargás egyértelmű velejárója a bűnelkövető magatartás kialakulásának. Ezen esetek kezelése, megszüntetése igen nagy terhet ró mind a gyermekvédelemben, mind a rendvédelemben, de a köznevelési intézményben dolgozókra is. Az esetkezelések kapcsán nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ezen szervek, intézmények intézkedései akkor érik el a leghathatósabban céljukat, ha intézkedéseik sorába az érintett gyermek családját, szüleit is bevonják, a kialakult helyzetről tájékoztatják, mivel a szülők „tudatlansága”, passzivitása, illetve a kooperatív segítsége nélkül a probléma megsokszorozódhat. Szabálysértést elkövetett kiskorút érintő gyermekvédelmi intézkedések 2012-ben
28
95
alapellátás védelembe vétel egyéb 193
A bűncselekményt elkövetett kiskorút érintő védelembe vételi eljárások tapasztalata az adatszolgáltatók adatai szerint az alábbiakban foglalhatók össze. A tárgyat érintő védelembe vételi eljárások kezdeményezése összesen 140 (117 fiatalkorú, 23 gyermekkorú érintett). A bűncselekményt elkövetett kiskorúval kapcsolatos gyermekvédelmi intézkedések 124 esetben alapellátásban történő családgondozás, 58 esetben védelembe vétel elrendelése, 13 esetben egyéb intézkedésre került sor.
27
Bűncselekményt elkövetett kiskorút érintő gyermekvédelmi intézkedések 2012-ben
13 58 alapellátás védelembe vétel egyéb 124
A szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett kiskorúakkal kapcsolatos tapasztalatok az előző évekhez hasonlóan változó képet tükröznek. A családgondozók beszámolóikban továbbra is a legnagyobb problémaként azt fogalmazták meg, hogy a legsúlyosabb esetekben a védelembe vételnek nincs igazán visszatartó ereje a további bűncselekmény elkövetésére, ennek köszönhetően az ügy végső kimenetele a gyermek gyermekvédelmi szakellátásban történő ideiglenes hatályú elhelyezése lesz. Azonban előre látható, hogy egy magasabb életkorban, súlyos bűnelkövetői múlttal rendelkező kiskorú esetében a szakellátásba való bekerülésnek sincs hathatós visszatartó ereje. A bűnelkövetővé válás lehetséges indokaként napjainkban is az alábbi okokat lehet említeni: 1. életszemlélet 2. bűnelkövető családtag/ok 3. bűnelkövető barátok 4. büntetés kiszabása sokára történik meg Az esetek kapcsán szintén negatív tendenciaként említhető, hogy a bűncselekményt elkövető kiskorúak egyre fiatalabb életkorban válnak bűnelkövetővé, illetve cselekményeik során egyre agresszívabb magatartást tanúsítanak, sok esetben a bűnelkövetés egyéb devianciával is párosul (pl. rendszeres szerhasználat), valamint egyre több elkövető lány. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés a gyermekjóléti szolgálatok családgondozói tájékoztatása szerint településeken általánosságban jónak mondható. Probléma észlelése estén a jelzőrendszerbeli tagok kölcsönösen tájékoztatják egymást. Tagjai: gyermekjóléti szolgálat családgondozója, védőnő, óvoda, általános és középiskolák gyermekvédelmi felelősei, gyermekorvosok, házi orvosok családsegítő szolgálat, rendőrség, polgárőrség, mezőőr, egyéb civil szervezetek lehetnek. Az előző évekhez hasonlóan a település védőnőjével és az iskolák, óvodák gyermekvédelmi felelőseivel a legszorosabb a szolgálatok kapcsolata. Az utóbbi időszakban a gyermek és házi orvosokkal való kapcsolatban az a pozitív változás említhető, mivel mióta bevezetésre került az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése, azóta az orvosok érezhető módon ritkább esetben adnak ki indokolatlanul igazolást iskolai hiányzás estén. Velük kapcsolatban azonban még továbbra is problémaként fogalmazható meg, hogy egy-két estet kivéve a jelzőrendszerbeli tagoknak tartott
28
szakmaközi konferenciákon, vagy családot érintő esetmegbeszéléseken meghívás ellenére sem vesznek részt. A gyermekjóléti szolgálatok rendőrséggel való kapcsolata továbbra is szélsőséges képet mutat. Míg a válaszadók közül igen sokan (32-en) nyilatkozták azt, hogy a rendőrségtől rendszeresen értesülnek családon belüli erőszakkal érintett ügyekről, addig 15 rendszertelenül, változó intenzitással, 27 szinte alig, 5 még soha nem kapott jelzést, pedig volt már rendőrséget érintő családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügy a településen, 34 bevallása szerint soha, de azért, mert nem volt napvilágra került családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügy a településen. Adatszolgáltatásuk az előző évekhez hasonlóan kitért a szolgálatok által szervezett szabadidős programok, szünidős táborok, játszóházi foglalkozások szervezésének gyakoriságára, melyekben a felmérés szerint helyet kapott a bűnmegelőzést szolgáló tevékenység is. Felmérésünk azt mutatta, hogy 2012. évben a megye településeinek több mint a fele (65) tesz eleget ezen kötelezettségének, mely számadat tükrében az elmúlt évekhez képest a programszervezés tekintetében a legeredményesebb évről beszélhetünk. Ellenőrzéseink során rendszeresen felhívjuk a családgondozók figyelmét arra, hogy a sikeres családgondozás elengedhetetlen része kell, hogy legyen az a gyakorlat, hogy a gyerekeknek szervezett tevékenységeken kívül, illetve ezek keretében a szülőket is vonják be a programokba annak érdekében, hogy ők is megértsék, megérezzék azt, ami gyermekük sorsát pozitívan befolyásolhatja, talán példát látva, ötleteket kapva arra, hogy hogyan töltsék el együtt családi körben is a szabadidőt. A szolgáltatott adatok alapján 2012. évben a gyermekjóléti szolgálatok által szervezett szabadidős programjaikon 7017 gyermek és 2024 felnőtt vett részt, mely az előző évekhez képest nem mutat csökkenést. Továbbra is bevett jó gyakorlat, hogy abban az esetben, ha a szolgálat önállóan nem is tud szabadidős programokat szervezni (kapacitás hiányában), részt vállal más intézmények (pl. iskolák) programjainak szervezésében, lebonyolításában. Szintén jó gyakorlatként említhető, hogy az év során szervezett programjaik zömét egyre több szolgáltató igyekezett úgy megvalósítani, hogy azokon ne csak a gondozottjaik vegyenek részt, hanem a normál családban nevelkedő gyermekek is, elősegítve ezzel azt, hogy utóbbiak megismerhessék gondozottjaik és családjaik problémáit, segítsék ezzel is az elfogadásukat. Bentlakásos vagy napközi otthonos szociális intézményekkel közös ingatlanban működő szolgáltatók családgondozói - az előbbihez hasonló célzattal - szerveznek olyan szabadidős programokat, melyen az időskorú ellátottak is részt vesznek.
29
Programokat szervező települések
70
65
60
50
55 49 45 42
41
40
30
20
10
0 2007
2008
2009
2010
2011
2012
Szintén az előző évek hagyományaihoz hasonlóan az adatszolgáltatás 2012. évre vonatkozóan is kitért a tankötelezettségüket magántanulóként teljesítő kiskorúak ellátásának gyakorlatára. Eszerint gyermekjóléti szolgálat 2012. évben 153 esetben intézett magántanulóvá nyilvánítási indítványt a jegyzőhöz. Ebből 45 esetben egészségügyi, 71 esetben magatartási, 34 esetben egyéb okból kérelmezték a tanuló mindennapos iskolába járás alóli felmentését. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatója 29 esetben kérte a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Kijelenthető, hogy a magántanulóvá vált kiskorúakkal kapcsolatos ügyekben továbbra sincs változás, mert míg a jogalkotó szándéka szerint a tanulmányok magántanulóként való teljesítését azoknak szerette volna biztosítani, akik: hosszantartó külföldön való tartózkodás miatt tanulmányaikat megszakítás nélkül szeretnék folytatni, vagy tanköteles korú versenysportolók, gyermekszínészek, vagy kortársaikhoz képest kiemelkedőbb képességű gyermekek, egyéni és emeltszintű ütemben való tanulás igénye (tehetséggondozás) addig valójában a jelenlegi magántanulók zöme: magatartásbeli problémákkal küzdő, deviáns magatartású gyermek tanulásbeli problémákkal küzdő tanuló beilleszkedési devianciákkal küzdő gyermek rendszeres iskolai hiányzással bíró tanuló hátrányos helyzetű családi háttérrel, aluliskolázott szülőkkel bíró gyermek család megélhetési problémái miatt a gyermeknek is kereső tevékenységet kell folytatnia nem kívánt terhesség A gyermekjóléti szolgálatok továbbra is igyekeznek igen nagy százalékban segítséget nyújtani a magántanulóvá vált kiskorúnak és családjának annak érdekében, hogy eredményes lehessen a tanuló vizsgákra való felkészülése, ezáltal legalább minimális szinten az iskoláit eredményesen befejezze. Ott, ahol erre mód van akár fejlesztőpedagógusi segítséggel korrepetálást, pótvizsgára való felkészítést vállalnak a szolgálatok családgondozói. De ha erre nincs is lehetőségük, akkor is próbálják figyelemmel kísérni, hogy a gyermek megjelenik-e az iskola által tartott felkészítő foglalkozásokon, vizsgákon. Családlátogatások alkalmával nagy hangsúlyt fektetnek a
30
motiváció erősítésére, tanulmányok szükségességének hangsúlyozására, jövőkép kialakításában. Van arra is példa, hogy ha a szülő igényli, a szolgálat segítséget nyújt a korrepetáló tanár keresésében, a gyermek szabadidejének megfelelő megszervezésében is. Adatszolgáltatásunk továbbra is kiterjedt az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével járó feladatok elvégzésének gyakorlatára, mely ügyekkel kapcsolatosan a 2012. szeptemberében bekövetkezett jogszabály módosításnak köszönhetően a jóléti szolgálatok feladatai csökkentek, az eseti gondnoksági feladatok megszűnésével (mivel a jogszabály módosítást megelőző időszakban az eseti gondnoki feladatokkal járó többlet munkát a legtöbb településen a gyermekjóléti szolgáltatók családgondozói végezték). A válaszadók egybehangzó véleménye az, hogy a jogszabály módosításnak köszönhetően pozitív tendenciák indultak be az iskolai hiányzások tekintetében, mely elsősorban az iskoláztatási támogatás tényleges megvonásának köszönhető, azonban sajnálatos módon még mindig akadnak olyan notórius lógók, akikkel szemben ennek ellenére tehetetlen mind az iskola, mind a gyermekvédelem. A tavalyi évhez képest, csekély mértékű növekedés tapasztalható a sikeres pályázatok és megvalósulásuk tekintetében. A pályázati lehetőségek köre e témakörben is továbbra sem növekedett, amelyet tovább nehezíthet a pályázat beadásához szükséges saját pénzügyi források hiánya. Idei adatszolgáltatóink közül mindössze 31 válaszadó nyújtott be sikeresen pályázatot 2012. évben. Ez évi felmérésünk is kiterjedt a 2009. október 1-jén életbelépett, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény intézkedéseivel kapcsolatos tapasztalatokra. Tettük ezt azért, mert a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez feladatot látnak el a törvényben meghatározott alaptevékenységük keretében a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók így a gyermekjóléti szolgálatok is. A válaszadó településeken működő gyermekjóléti szolgáltatók többségének továbbra sincs tudomása ilyen jellegű intézkedésről, összesen 21 település jelezte, hogy rendelkezik ilyen információval. Ezen jogintézmény bevezetése óta eltelt időben szerzett tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy családon belüli erőszak esetében a bántalmazottak többsége azért nem él a távoltartás intézménye által nyújtott lehetőséggel, mivel az a valós problémákat nem oldja meg. Ezekben az esetekben is jellemző az a tény, mint a családon belüli erőszak esetén leírtak, mely szerint problémát jelent a bizonyíthatóság, valamint az is hogy a távoltartó intézkedések nem jelentenek végleges megoldást, akár esetenként annak lejártát követően a fennálló problémát tovább súlyosbíthatják. A harmincnapos távoltartás nem oldja meg egy brutális élettárs személyiségének a megváltozását. A törvény hiányosságaiból eredően nem valósítja meg igazi célját. Ugyanakkor az adatszolgáltatók egybehangzó véleménye szerint, azon a településen, ahol távoltartási törvénnyel kapcsolatos intézkedésre sor került a távoltartást megvalósító szervek egymással együttműködők voltak.
31
KAPOCS SEGÍTŐ SZOLGÁLAT GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK MÓDSZERTANI TEVÉKENYSÉGE
2013. január 1. napját követően országos hatáskörrel a módszertani feladatokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. Az ezt megelőző időszakban a KAPOCS Gyermekjóléti Szolgálat Bács-Kiskun megye vonatkozásában 2012. december 31. napjáig látta el a módszertani feladatokat, amely a megyében működő 44 gyermekjóléti szolgáltató által végzett 119 településre vonatkozó gyermekjóléti alapellátási tevékenységet takar. Ennek köszönhetően az alábbiakban - az előző évekhez hasonlóan - tájékoztatást szeretnénk adni a KAPOCS Gyermekjóléti Szolgálat 2012. évben végzett módszertani tevékenységéről, elért eredményeiről. A módszertani munkájuk elsődleges célja az volt, hogy hozzájáruljanak a családgondozók biztosabb szakmai tudásához és erősítsék a szakmai jártasságukat. Fontosnak tartották a családgondozók közötti kohézió erősítését és a tapasztalatcserék elősegítését. Igyekeztek megismertetni minden jogszabályi, törvényi változást és újdonságot a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaival, mert a naprakész ismeretek nélkülözhetetlenek a munkájuk színvonalasabb végzése szempontjából. Feladataik: -
-
-
-
-
figyelemmel kísérni az alap – és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá szorgalmazni mind szélesebb körű megismerésüket és gyakorlati alkalmazásukat szervezni a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzésüket elemezni és értékelni a személyes gondoskodást nyújtó személyek, illetve intézmények működését és javaslatot tenni a működés lehetőség szerinti javítására a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának (továbbiakban: Gyámhivatal) felkérésére részt venni az ellátást nyújtó személy és intézmény ellenőrzésében a módszertani feladatot ellátó gyermekjóléti szolgálat a Gyámhivatal, a fenntartó illetve a működést engedélyező jegyző felkérésére szakvéleményt adott ki az ellenőrzött gyermekjóléti szolgálat működéséről (megfelel-e a jogszabályban előírt szakmai követelményeknek) a módszertani és továbbképzési feladatok ellátására kijelölt intézmény módszertani tevékenysége kiterjedt a megye területén önálló gyermekjóléti szolgálatként működő, valamint az egy személlyel ellátott szolgáltatásokra és a társulásban működőkre.
A módszertani feladatok fő célja: -
jogszabályi, törvényi változások megismertetése a gyermekjóléti szolgálatok családgondozóival, hozzájárulás a családgondozók biztosabb szakmai tudásához, szakmai jártasságuk erősítése, személyiségük támogatása, a családgondozók közötti kohézió erősítése,
32
-
szakmai tapasztalatcserék szervezése, megyei szinten egységes színvonalú intézményi gyakorlat kialakításának elősegítése, a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a gyermekjóléti szolgáltatás „gyengébb pontjainak” kiszűrése, okainak vizsgálata és ezekre megoldások ajánlása, települési szintű észlelő- és jelzőrendszer működésének javítása, gyermeki jogok preferálása, érvényesítése, szakmai ellenőrzéseken való részvétel, szakmai találkozók szervezése, továbbképzéseken, tanácskozásokon való aktív részvétel, továbbképzési feladatok, egyéb, a szakmai munkát segítő tevékenységek.
Módszertani tevékenységük legfontosabb célkitűzése, hogy hatékonyan tudták segíteni a megyében dolgozó munkatársaink munkáját a bizalmuk mindenkori megőrzésével. Céljaik közé tartozott, hogy a megyét behálózó gyermekjóléti szolgáltatók egy működő nagy, és több kisebb összetartó közösséggé formálódjanak, és ne legyen a területen magára maradt családgondozó. Módszertani munkánkhoz kiemelt szempont még a gyermeki jogok érvényesítése, valamint a szakemberek naprakész szaktudásához való hozzáférés preferálása. Munkánkban nélkülözhetetlen a jogszabályok naprakész ismerete. Fontos, hogy a gyakorlati munkáról is széles körű ismeretük legyen, mert a hozzájuk fordulók zömében ilyen kérdésekre várják válaszukat. Munkájuk végzése közben előtérbe helyezték, hogy a megye minden egyes településén, minden családgondozó folyamatosan értesüljön a törvényi-jogszabályi változásokról. Kiemelt figyelmet fordítottak az új kollégák szakmai támogatására, illetve az újonnan kinevezett szakmai vezetőknek nyújtott segítségadásra. Konkrét feladatok A 2012. évben a módszertani munka keretében rendszeresen részt vettek szakmai rendezvényeken. Az országos módszertani tevékenységbe a MOGYESZ, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet rendezvényein keresztül, és természetesen a többi megyei módszertani gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés útján kapcsolódtak be. A MOGYESZ és az NCSSZI által szervezett programokon, találkozókon Intézményük minden esetben képviseltette magát. A találkozókon elhangzott információkat és a szakmai anyagokat a Bács-Kiskun megyében működő gyermekjóléti szolgálatok felé minden esetben továbbították, ezzel is segítve a kollégák tájékozottságát, ismeretinek bővítését. A hagyományoknak megfelelően Intézményük képviseletében 2 fő vett részt a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának éves bűnmegelőzési értekezletén. Szolgálatuk munkája során, hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához, továbbra is kiemelt feladata volt, hogy más szervezetekkel, intézményekkel is szoros szakmai kapcsolatot tartsanak fenn, a gyermekvédelmi munka hatékonyabbá tétele, a megyében dolgozó kollégák szakmai munkájának segítése céljából.
33
A Bács-Kiskun megyei gyermekjogi képviselővel, dr. Dubecz Györggyel rendszeresen találkoztak, ilyen alkalmakkor megbeszélték a megyét érintő gyermekvédelmi problémákat és szakmai kérdésekben is konzultáltak. Ellenőrzési tevékenységünk A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala éves munkatervéhez igazodva, részt vettek megyénk területén a gyermekjóléti szolgálatok szakmai ellenőrzésében is. 2012. évben összesen 22 gyermekjóléti szolgáltató által ellátott 43 település ellenőrzést folytatta le Szolgálatok a Kormányhivatal szakértő kirendelő végzései alapján. Az ellenőrzések tapasztalatai a módszertan szemszögéből: Bács-Kiskun megyében a gyermekjóléti szolgáltatás mind a 119 településen elérhető, ezt 44 gyermekjóléti szolgáltató biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatók működési formája 2012-ben az eddigiekhez képest több változáson is átment. Több, korábban társulásban működő szolgáltató által ellátott település döntött úgy, hogy saját maga biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatásokat a településen. Ezen változások nyomán 2013. január 1-jétől 51 szolgáltató látja el a gyermekjóléti feladatokat. A gesztor település és a társult települések együttműködésében további javulás következett be az elmúlt időszakban, ebben Intézményük is rendszeresen nyújtott szakmai segítséget, támogatást az egységes intézményi gyakorlat kialakításában. A pozitív változás annak is köszönhető, hogy a családgondozók régebb óta dolgoznak együtt, így az idő előre haladásával egyre jobban együtt tudnak működni. Az egységes intézményi gyakorlat egyre több tárulás esetében figyelhető meg. Ebben még esetenként javítaniuk kell az egyes szolgáltatóknak, azonban egyre több esetben figyelhető meg pozitív változás. A társuláson belüli eltérő szolgáltatási színvonal mértéke továbbra is csökkenést mutat, a szakmai vezetők nagy gondot fordítanak arra, hogy az általuk vezetett szolgálat szolgáltatásai egységes, magas színvonalon valósuljanak meg. Sajnos még mindig akad olyan társulás, ahol a szolgáltatás színvonala eltéréseket mutat az egyes ellátott településeken. Szakmai megbeszélések elmaradnak, vagy ritkábban valósulnak meg, mint a jogszabályi előírás - 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 28.§ (2) előírja. Az utóbbi időben ebben is sok előrelépés történt, néhány esetben még mindig előfordul, hogy kevés szakmai megbeszélésen vesznek részt a családgondozók. Továbbra is problémát jelent, hogy az alacsony lakosság– illetve gyermekszámú településeken nagyon kevés óraszámban (heti 5-10 óra) dolgoznak a családgondozók, ami a hatályos jogszabályban foglaltaknak megfelel ugyan, de a tényleges feladatellátásra sokszor nem elegendő. A megnövekvő feladatok, az esetek növekvő száma és súlyossága miatt ez egyre nagyobb gondot okoz. A korábbi években a kis településekre jellemző jelenség volt, hogy a családgondozói feladatokat védőnő, óvónő, vagy pedagógus látta el részmunkaidőben, megfelelő szociális képesítés hiányában. Ezen a téren azonban több előrelépés is volt, mivel több kolléga szerzett szakirányú képesítést, illetve olyan település is van, ahol szakirányú képesítéssel rendelkező személyt neveztek ki a családgondozói feladatok ellátására.
34
A megyében egyre több munkatársunk tekinthető szakképzettnek, több kolléga is megszerezte a szakirányú szakképesítést. Néhány település vonatkozásában nem kerül megtartásra a kötelezően előírt éves tanácskozás . Nem kerül megtartásra az összes szakmaközi megbeszélés ( 15/1998. NM rend. (3) b.). Az észlelő- és jelzőrendszer működtetése nem elég hatékony ( 15/1998. NM rend. 14.§). Jelzőrendszeri tagok a jelzési kötelezettségüknek nem, vagy nem minden esetben tesznek eleget, illetve megpróbálják elkerülni az írásos formájú jelzést. Ennek kiküszöbölése érdekében, illetve a jelzőrendszer megfelelő működtetése érdekében a kollégák továbbra is erőfeszítéseket tesznek. Jó kapcsolatot alakítanak ki és ápolnak a jelzőrendszeri tagokkal, a szakmaközi megbeszéléseken felhívják az érintettek figyelmét a kötelezettségeikre. Ez a téma a szakmai találkozókon is minden alkalommal felmerült. Jelzéseiket szóban teszik meg a gyermekjóléti szolgálat felé. Főleg kisebb településeken jellemző, hogy a jelzőrendszeri tagok – bár jeleznek – de ezt csak szóban teszik meg. Ennek oka az, hogy a kis településeken, ahol mindenki jól ismeri a másikat, nem könnyen vállalják fel az írásos jelzést a szakemberek. A nagyobb településeken pedig előfordul, hogy szóban egy-egy problémát erőteljesebb színezetben jelenítenek meg, mint írásban. A gyermekjóléti szolgálatok dokumentációja több esetben is mutat hiányosságot, amely a családgondozók munkaköri leírására, valamint a szolgálatok szakmai programjaira és egyéb dokumentumaira is vonatkozik A hiányosságok visszaszorítása érdekében rendszeresen segítették a megyében dolgozó kollégákat, így történtek pozitív előrelépések és a dokumentációk jogszabályoknak megfelelő átalakítása, elkészítése folyamatosan történik. A szakmai programok kidolgozottsága, helyi sajátosságokat tükröző formája egyre több település dokumentációjában jelenik meg, A szakmai programok leggyakoribb hibája továbbra is az, hogy kizárólag a jogszabályi háttér jelenik meg bennük, az adott település földrajzi, demográfiai, szociális jellemzői, sajátosságai nem kerülnek szemléltetésre. A településekre jellemző, a családokat, gyermekeket leginkább veszélyeztető tényezőket nem mutatják be elég részletesen. A gyermekjóléti szolgálat kötelező és vállalt feladatainak részletesebb bemutatása, azok igénybevételének módja is sok esetben hiányzik a szakmai programokból, annak ellenére, hogy a valóságban nyújtanak ilyen szolgáltatásokat a kollégák, A helyettesítés rendje – különösen az egyszemélyes szolgálatoknál – nem megoldott, illetve a több családgondozót foglalkoztató szolgálatok esetében is sok esetben hiányzik ennek pontos meghatározása. A családgondozók továbbképzésének biztosítása (15/1998. (IV.30.) NM rendelet 29.§ (1) c) ) és a szupervízió biztosítása (15/1998. (IV.30.) NM rendelet 29.§ (1) f)) nem jelenik meg a szakmai programokban. Hiányosságok tapasztalhatók a „Gyermekeink védelmében” adatlap-rendszer szakszerű kitöltésében és továbbításában (235/1997. (XII.17.) Korm. rend. 2. számú melléklete). Az adatközlési kötelezettségüknek a szolgáltatók nagyon kevés kivételtől eltekintve minden esetben eleget tesznek határidőben, megfelelő adat tartalommal. A megyében működő gyermekjóléti szolgáltatók működésében változások, átalakulások is történtek az időszakban. Ezen változások kapcsán a megyében a gyermekjóléti
35
szolgáltatók száma 2013. január 1-jétől 44-ről ismét 51-re nőtt, valamint az önálló családgondozó foglalkoztatásával ellátott egyszemélyes gyermekjóléti szolgálatok száma 10-ről 16-ra emelkedett. Gyakori, hogy a kollégák pénzhiányra hivatkozva maradnak távol a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat értekezleteiről, ill. a továbbképzésekről. Az átmeneti nevelt gyermekek hazagondozása is nehézségekbe ütközik a szülők életmódja, illetve ellehetetlenült körülményei miatt. Térségünkben a legnagyobb probléma a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a gyermekszegénység, valamint a kezeletlen pszichiátriai és szenvedélybetegségek. Nagyon kicsi a kapacitása a gyermekpszichológusoknak, illetve pszichiátereknek. Sok családgondozó számolt be arról, hogy fokozottan ki vannak téve veszélyhelyzeteknek, támadásoknak. Érzékelhető folyamat, hogy a családgondozók pszichikai és idegi megterhelése egyre nagyobb ütemben és mértékben fokozódik. Az ellenőrzéseken kívül az újonnan létrejött, vagy létrehozandó más gyermekjóléti szolgálatok szakmai programjának, dokumentációjának véleményezésére is érkezett felkérés a működést engedélyező Szociális és Gyámhivataltól. Erre a fenti időszakban összesen 9 alkalommal került sor. A módszertani szakmai találkozók lebonyolítása a munkatervben meghatározottaknak megfelelően zajlott le. A találkozók a hagyományos 5 helyszínen, 20 alkalommal kerültek megtartása. A szakmai találkozók témái az alábbiak voltak: - jogszabályi változások, - 50 óra alatti és az ezt meghaladó igazolatlan iskolai mulasztással kapcsolatos tudnivalók, az eljárás során felmerülő kérdések megvitatása, - eseti gondnoksággal kapcsolatos tudnivalók, - magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdések, - tankötelezettség szüneteltetése, - teendők magyar állampolgárságú gyermekek külföldi tartózkodásakor, - családi pótlék természetben történő nyújtásáról tudnivalók, - pályázati lehetőségek, - továbbképzési lehetőségekről tájékoztató, beszámoló egyes továbbképzések tapasztalatairól, - 2 éven túli védelembe vételek tapasztalatai, - átmeneti nevelésben lévő gyermekek hazagondozása, - Bács-Kiskun megyében működő gyermekjóléti szolgálatok sajátosságai, jellemzői, a körükben előforduló speciális problémák, - jó gyakorlatok gyűjtése és preferálása, - szakmai tapasztalatcsere, - iktatás, forgalmi nyilvántartások szakszerű vezetése, - adatvédelem, iratbetekintési jog, - „Gyermekeink védelmében” adatlap-rendszerrel kapcsolatos kérdések, - családgondozók kompetencia határai,
36
-
jelzőrendszer működtetésével kapcsolatos információk, éves tanácskozás lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók, fenntartó felé történő beszámoló elkészítésével kapcsolatos kérdések, KSH statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos információk, külföldi állampolgárságú gyermekek ügyével kapcsolatos teendők, Béthel Alapítvány – Dél-Alföldi Szak-Tár által nyújtott lehetőségek ismertetése, igénybe vehető szolgáltatások ajánlása, gyermeki jogok, szakmai ellenőrzések tapasztalatai, beszámoló konferenciákról, ill. egyéb szakmai anyagokról, TAJ-alapú nyilvántartással kapcsolatos tudnivalók.
A fenti témák állandó jelleggel minden helyszínen terítéken voltak. A kollégák a lehetőségeikhez mérten és nagy érdeklődéssel vettek részt a szakmai találkozókon. Szakmai Napok rendezése: 2012. február 28. - Regionális Szakmai Nap Kecskeméten 2012. március 29. - Szakmai Nap Kiskunfélegyházán 2012. április 25. – Szakmai Nap Kiskunhalason. A Szakmai Napokon értékelő lapok is kiosztásra kerültek a résztvevőknek. Ennek célja a visszajelzések begyűjtésén kívül az volt, hogy a továbbiakban tartandó szakmai napok a gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozók igényeihez még jobban tudjanak igazodni, valamint rendezvényüket még vonzóbbá tudjuk tenni. A visszajelzések alapján a magántanulói jogviszony, az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tudnivalók, valamint a fiatalok deviáns viselkedési formáinak kezelése, ezen viselkedések okai, illetve a családon belüli lelki bántalmazások témakörében szeretnének előadást hallani a kollégák. Sokan megemlítették a kompetenciahatárok kérdését is. Közkedveltek a gyakorlati munkában azonnal hasznosítható információkat tartalmazó előadások. A résztvevők köre a megye gyermekjóléti szolgálatainak munkatársai, valamint az iskolai gyermekvédelmi felelősök, jegyzői gyámügyi ügyintézők, szociális és családvédelmi osztály ügyintézői, gyámhivatalok ügyintézői, megyei gyámhivatal munkatársa, helyi önkormányzati képviselők, pedagógusok, pártfogó felügyelők, védőnők, családsegítő szolgálat családgondozói, valamint főiskolai hallgatók. Szolgálatuk – hasonlóan az eddigi évek gyakorlatához – több, a MOGYESZ keretein belül működő munkacsoportban is részt vett. A munkacsoportok egy-egy adott témát dolgoztak fel, legfőbb céljuk pedig az volt, hogy szakmai segítséget, iránymutatást adjanak a gyermekvédelemben dolgozó kollégáknak. Intézményük ebben 2012. évben 3 munkacsoportnak a tagja volt, de a többi munkacsoport munkájába is bekapcsolódott a véleményezés szintjén. A munkacsoportok rendszeresen tartottak szakmai megbeszéléseket, ezek helyszíne Budapesten volt.
37
Tanácsadás A módszertani munkájuk kiemelt feladata volt, hogy a megyében dolgozó kollégák a felmerülő kérdéseikre, szakmai dilemmáikra mindig választ kapjanak. Munkaidőben elérhetőek voltak telefonon, e-mailben, örömmel fogadták kollégáik kérdéseit, kéréseit, észrevételeit, felvetéseit, kritikáit. Lehetőséget nyújtottak arra, hogy az érdeklődő kollégák Kiskunfélegyházán tekintsenek bele a munkánkba, illetve ismerjék meg az adminisztrációt. Ha lehetőségeik engedték, akkor ők is végztek intézménylátogatást. Ilyenkor az összes kérdésre válaszoltak, gyakorlati tanácsokat adtak. Szolgálatuk a soltvadkerti Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Szolgálatánál vendégeskedett 2012. október 11-én. A területen dolgozó kollégák változatos problémák, szakmai dilemmák apropóján kértek segítséget a módszertani szaktanácsadótól vagy a szakmai egységvezetőtől. A 2012. évben január 1. és december 31. között összesen: - 619 alkalom, ebből: - személyes konzultáció 4 alkalom, - írásban megküldött vélemény 34 alkalom, - telefonon, e-mailben történő tanácsadás 581 alkalommal történt. Tanácsadás során feltett leggyakoribb kérdések - egyszemélyes gyermekjóléti szolgálatok és a társulások speciális kérdései, problémái, - újonnan alakult társulások esetében az egységes intézményi gyakorlat kialakítása, - gyermekjóléti szolgálatok belső szabályzatai, azok egységesítése, - adminisztráció, - statisztika, - adatvédelem, - családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok együttműködése, - helyettes szülői szolgáltatás, - a jelzőrendszer működtetése során felmerülő problémák, - védelembe vételhez kapcsolódó feladatok, dilemmák, - egyéni gondozási-nevelési terv elkészítéséhez kapcsolódó problémák, - pályázatírás, - esetkezelés, - ügyintézési tudnivalók, - kompetenciahatárok, - jogszabályok, - KENYSZI-vel kapcsolatos kérdések. Találkozásaikkor a tapasztalatcserékre is sok időt fordítottak, próbálták a bonyolultabb ügyeket közösen feldolgozni, valamint az információkat összegyűjteni. Az összejöveteleiken felhívták a kollégák figyelmét a szakmai cikkekre, tanulmányokra,
38
továbbképzésekre stb. Kiemelt figyelmet fordítottak a személyes kapcsolataik ápolására és arra, hogy a kollégák bizalommal fordulhassanak hozzájuk. A visszajelzések alapján a magántanulói jogviszony, az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tudnivalók, valamint a fiatalok deviáns viselkedési formáinak kezelése, ezen viselkedések okai, illetve a családon belüli lelki bántalmazások témakörében szeretnének előadást hallani a kollégák. Sokan megemlítették a kompetenciahatárok kérdését is. Közkedveltek voltak a gyakorlati munkában azonnal hasznosítható információkat tartalmazó előadások. A résztvevők köre a megye gyermekjóléti szolgálatainak munkatársai, valamint az iskolai gyermekvédelmi felelősök, jegyzői gyámügyi ügyintézők, szociális és családvédelmi osztály ügyintézői, gyámhivatalok ügyintézői, megyei gyámhivatal munkatársa, helyi önkormányzati képviselők, pedagógusok, pártfogó felügyelők, védőnők, családsegítő szolgálat családgondozói, valamint főiskolai hallgatók. 2012. évben is biztosítottuk az egyetemi és a főiskolai hallgatóknak a gyakorlaton való részvételt. A „Hírmondó” című kiadványukat 2012. évben összesen 3 alkalommal jelentették meg. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalával fenntartott munkakapcsolatunkat igyekeztek tovább mélyíteni. Napi szintű telefonos kapcsolatban álltak a szakreferensekkel, a felmerülő problémák, szakmai kérdések gyors és hatékony megoldása érdekében, valamint az adatszolgáltatás pontosságának és tartalmi igényességének javítása céljából. A gyermekjóléti ellátásokat érintő újdonságokat, változásokat rendszeresen figyelemmel kísérték a szakfolyóiratokban, valamint a weboldalakon és ezeket a szolgáltatók figyelmébe ajánlották. Rendszeresen továbbították e-mailben és postán is szakmai anyagokat, pályázatokat, kérdőíveket, meghívókat, figyelemfelhívásokat a megye valamennyi gyermekjóléti szolgálatának. Felhívták a figyelmet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Megyei Gyámhivatal és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet által kiemelten kezelt témákra. Az adatbázisuk állandó frissítése alapvető feltétele volt annak, hogy akár napi kapcsolatot is tudjanak tartanai társszolgálataikkal. Adatbázisuk teljes körű aktualizálása 2012. októberében történt meg, majd az újabb változások okán 2012. december végén újra módosítás történt. Az Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által ajánlott pályázati felhívásokat, szakmai anyagokat minden esetben a megye valamennyi gyermekjóléti szolgálatnak továbbították. A Bács-Kiskun Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóval is megfelelő volt az együttműködés, munkájuk során a szakmai kérdésekben ezen szervekkel folyamatosan egyeztettek.
39
VÁROSI GYÁMHIVATALOK A jelentés elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásnak eleget téve a megye 11 járási gyámhivatala közül mind visszaküldte a kért kérdőívet, mely adatszolgáltatás természetesen magába foglalja mind a 2012. december 31. napjáig működő 18 volt városi gyámhivatal tevékenységének adatait is. Az adatszolgáltatók adatai szerint 2012. évben 57 esetben (92 érintett kiskorú) tett feljelentést a gyámhivatal, ebből 28 esetben (51 érintett kiskorú) kiskorú veszélyeztetése miatt, 6 esetben (6 érintett kiskorú) nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt, 25 esetben (36 érintett kiskorú) egyéb bűncselekmény miatt. A gyámhivatalok adatszolgáltatása kiterjedt a 2009. október 1-jével hatályba lépett a hozzátartozók között erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény intézkedéseire, mely törvény a gyámhivatalokra, mint családvédelmi koordinációért felelős szervre feladatokat jelöl ki. Távoltartási intézkedéssel kapcsolatban 2012. évben a gyámhivatalok összesen 192 esetben kaptak jelzést (rendőrségtől: 74, bíróságtól: 12, magánszemélytől: 6, ügyészségtől: 9, pártfogóktól: 0, egyéb: 91 esetben). A gyámhivatalok a távoltartási törvénnyel kapcsolatosan tapasztalataikat a következőképpen foglalták össze: Továbbra is az előző évekhez hasonló tapasztalatokról tudtak beszámolni. Megállapítható, hogy a távoltartás intézményének igénybevétele legtöbbször azon ügyfeleik esetében a jellemző, akiknek a mindennapjaikban az egzisztenciális körülmények hiányával, munkanélküliséggel, megoldatlan lakáshelyzettel, esetleg büntetett előélettel, vagy válással kapcsolatos nehézségekkel kell a mindennapokban megküzdeniük, mely olyan feszültséget, illetve krízishelyzetet eredményez a párok/családok életében, aminek mondhatni egyenes velejárója lesz az erőszak. Ehhez számtalan egyéb súlyosbító tényezők is társulhatnak, úgymint a féltékenység, érzelmi eltávolodás, agresszióra való hajlamosság és alkoholizáló életmód. Továbbra is az ügyek feltárását nagyban megnehezíti az a tendencia, hogy a bántalmazottak környezete, vagy maga a bántalmazott legtöbb esetben hallgat, nem tesznek bejelentést, magánügynek tekintik az erőszakot. Jellemzően sok a névtelen érdeklődés az eljárás iránt, azonban ehhez képest, a ténylegesen előforduló esetek száma elenyésző. Abban az esetben, ha mégis elrendelésre kerül a 30 napos távoltartás, jellemző tendencia, hogy a felek nem tartják be a távoltartás időtartamát, közben kibékülnek és a sértettek is hallgatólagosan hozzájárulnak a távoltartás megszűnéséhez. Általánosságban megfogalmazható, hogy a tavalyi évben csökkent azon esetek száma, amelyről a gyámhivatalok tudomást szereztek, melynek oka abban keresendő, hogy egy agresszív családtaggal szemben eszközölt 30 napos távoltartás a bántalmazott személy számára hathatós megoldást nem jelent – ugyanakkor esetenként a kialakult feszült helyzetet tovább ronthatja – így inkább nem is élnek ezen lehetőséggel, illetve többször
40
találkozhatunk azzal, hogy mire a gyámhivatal tudomást szerez egy-egy esetről, már a bírósági döntés rég megszületett. Szintén általános tendencia, hogy hozzátartozók közötti erőszak okán a bántalmazó többsége házastársi, illetve élettársi kapcsolatban élő férfi. Mindennek ellenére pozitívumként is értékelhető, hogy jellemzően a távoltartás elrendelését követően ismétlődére legtöbb esetben nem volt példa (az hogy ez most valós adat vagy sem, és csak a megfélemlítés okán nem kezdeményeztek ismételt eljárást a bántalmazottak, arról nincs tudomása a gyámhatóságnak). A gyámhivatali szakemberek csak remélni tudják, hogy azért a jogszabállyal kapcsolatos minden anomália ellenére lehetnek olyan párok, családok, ahol ezen intézkedések segítségével a további erőszaknak mégis elejét tudják venni. Összegzésként kijelenthető, hogy ahhoz általános szemléletváltozás szükséges, hogy a családon belüli erőszak kizárólag a jog eszközeivel megoldható legyen, a jelenlegi szabályozást bizonyos szempontból szigorítani kellene a büntetőjog eszközeivel önálló törvényi tényállás formájában. Ugyanakkor a legtöbb gyámhivatal továbbra is arról számolt be, hogy az esetek kapcsán, az illetékességi területén működő jelzőrendszerbeli tagok többségével jó, és kooperatív kapcsolatot ápol. Mint koordinációért felelős szerv, ha a meghallgatáson az ügyfelek megjelentek, akkor az ezirányú törvényi kötelezettségüknek eleget tettek A meghallgatások alkalmával igyekeztek teljes körű tájékoztatást adni a feleknek az illetékességi területükön igénybe vehető terápiás kezelésekről, áldozat- vagy egyéb segítőszolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről, valamint a távoltartott vagy az otthona elhagyására kényszerülő felek rendelkezésére bocsátották a CSÁO-k, a hajléktalanszállók, a menedékszállások elérhetőségeit.
41
A BÁCS-KISKUN MEGYEI SZAKELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK JELENLEGI HELYZETE
Ahogyan korábbi fejezetünkben már utaltunk rá a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Szeged-Csanádi Egyházmegye 2011. október 26. napján Hivatalunkhoz benyújtott együttes kérelmében az ez idáig Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonai egyes intézményeit (6 gyermekotthonát, nevelőszülői hálózatát) átadta a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónak. A fenntartóváltással mondhatni új korszak vette kezdetét a megyei szakellátó intézmények életében, mely egyéb változásoknak/változtatásoknak a kezdeti lépéseként is értékelhető, mivel ezen változások sorai 2013. áprilisáig folyamatosan követték egymást. Annak érdekében, hogy minél áttekinthetőbb módon nyomon követhessük ezen változások sorát, illetve a napjainkra kialakult intézményi struktúrákat jobban átláthassuk, az alábbiakban kronológiai sorrendben szemléltetjük a megye szakellátó intézményeiben bekövetkezett fenntartói változásokat: 2011. november 1. napját megelőzően a megye szakellátó intézményeinek fenntartói az alábbiak voltak: 1. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat: Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és gyermekotthonai o Napsugár Gyermekotthon o Faragó Béla I és II. lakásotthonai o Hajósi Haynald Gyermekotthon lakásotthonai o Bácsalmási Gyermekotthon o Kunfehértói Gyermekotthon o Nevelőszülői hálózat Bajai Gyermekotthon lakásotthonai Dunavecsei Gyermekotthon lakásotthonai Kecskemét, Juhar u. 24. szám alatti Gyermekotthon 2. SOS Magyarországi Alapítvány: SOS-Ifjúságiház Lajosmizse Nevelőszülői hálózat 3. Budapest Főváros Önkormányzat: Bócsai Lakásotthonok 4. Emberi Erőforrások Minisztériuma: Kalocsai Gyermekotthon 2011. november 1. napját követően az alábbi változásoknak lehetünk tanúi: 1. Szeged-Csanád Egyházmegye fenntartásába kerülő intézmények: Faragó Béla I. és II. – a Kecskemét-Hetényegyháza, Árvácska u. 24. számú lakásotthon kivételével Bácsalmási Gyermekotthon
42
Kunfehértói Gyermekotthon Hajósi Haynald Gyermekotthon lakásotthonai Napsugár Gyermekotthon
2. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fenntartásába maradt intézmények: Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Faragó Béla II.-ből a Kecskemét-Hetényegyháza, Árvácska u. 24. számú lakásotthon, mely Befogadó Otthonná alakul Nevelőszülői hálózat Bajai Gyermekotthon lakásotthonai Dunavecsei Gyermekotthon lakásotthonai Kecskemét, Juhar utca 23. szám alatti gyermekotthon Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány, a Budapest Főváros Önkormányzat és Emberi Erőforrások Minisztériuma által fenntartott intézményekben nincs fenntartói változás. 2011. december 1. napjával a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által működtetett nevelőszülői hálózat fenntartását a Szeged-Csanád Egyházmegye veszi át. 2012. január 1. napjától létrejön a Bács-Kiskun Megyei Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: MIK), mely a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményeket átveszi, melyek az alábbi intézmények: Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Befogadó Otthon (Kecskemét-Hetényegyháza, Árvácska u. 24.) Bajai Gyermekotthon lakásotthonai Dunavecsei Gyermekotthon lakásotthonai Kecskemét, Juhar utca 23. szám alatti gyermekotthon 2012. júliusától működnek az SOS Vízmű utcai lakásotthon, a Gát utcai lakásotthon és külső férőhelyei. 2013. január 1. napjával megkezdi működését a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mely fenntartóként átveszi a MIK által fenntartott azon intézményeket, melyek csak „tiszta profilú” szakellátó intézmények, úgymint: Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Befogadó Otthon Bócsai Lakásotthonok Kalocsai Gyermekotthon illetve, 2013. április 1. napjával felálló Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerülnek a megye azon szakellátó intézményei, melyek tevékenységüket oktatási, nevelési intézményhez integrálva végzik, úgymint: Bajai Gyermekotthon lakásotthonai Dunavecsei Gyermekotthon lakásotthonai
43
Kecskemét, Juhar utca 23. szám alatti Gyermekotthon
Mint a fentiekből kitűnik az elmúlt időszakban jelentős változásoknak lehettünk tanúi a megye szakellátó intézményeiben. Ennek a változásnak köszönhetően az adatszolgáltatás tekintetében az adatokat egyes fenntartók szerinti bontásban közöljük Jelentésünkben.
SZEGED-CSANÁD EGYHÁZMEGYE SZENT ÁGOTA GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2012. december 31-i állapotnak megfelelően
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
23 gy.otthon 104 nev.szülő
82 gy.otthon 580 nev.szülő
11 gy.otthon 110 nev.szülő
127 fő
662 fő
121 fő
nevelőszülőnél
gyermekotthonban
egyéb (szociális intézmény, diákotthon)
794 fő
116 fő
0
Összesen A kiskorú gondozási hely szerinti megoszlása
2012. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 3 gy.otth. 0 nev.sz lopás, nemi erőszak, rablás
Összesen: 3 fő
Hány nevelt fiatalkorú állt 2012. évben pártfogó felügyelet alatt? 12 gy.otth. 3 nev.sz. garázdaság,lopás vétsége, súlyos testi sértés, könnyű testi sértés, magánokirat és közokirat hamisítás, zsarolás Összesen: 17 fő
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 0 gy.otth. 2 nev.sz.
Összesen: 2 fő
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
0 gy.otth. 0 nev.sz.
4 gy.otth. 0 nev.sz.
Összesen: 0 fő
Összesen: 4 fő
44
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: Az adatszolgáltató szerint az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével járó intézkedések hatása változó képet mutat. Az általuk fenntartott intézményekben elhelyezett gondozottak tekintetében a tapasztalat az, hogy alapvetően nem jellemző, hogy iskolai hiányzás legyen a beutalás oka. Véleményük szerint ezen problémával elsősorban 14 éves korosztály érintett, viszont kijelenthető, hogy a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekekre nem jellemző az iskolai hiányzás, mely annak köszönhető, hogy a családi körben nevelkedő ellátottjaik nevelőszülői kontrollja hathatós eszköznek bizonyul arra, hogy egy esetleges próbálkozásnak elejét vegyék. Mivel az ellátottjaik tekintetében nem jellemző probléma típus az iskolai hiányzás problematikája, ezért arra vonatkozóan, hogy a 2012. szeptemberében bekövetkezett jogszabály módosításnak milyen pozitív vagy negatív hatásai vannak ezen esetek kapcsán, nem tudtak véleményt formálni, azonban az mindenképp kijelenthető, hogy a gyermekotthonokban élő fiatalok iskolába járási szokásait nem befolyásolja, ha felfüggesztik a támogatás folyósítását. Az iskolai hiányzások csökkentését a szakellátásba kerülés csak kis mértékben tudja elősegíteni, a fiataljaik jellemzően járnak iskolába, a nevelőik odafigyelésének, a pozitív minta mutatásának kiemelkedő szerepe van. Hatósági eszközök igénybevétele jellemzően kevés eredménnyel jár. Magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: 2012. évben intézményeikben elhelyezett tanköteles korú, nevelőszülőnél elhelyezett ellátottjaik tekintetében 5 fő, míg gyermekotthonban elhelyezetteknél 6 fő végezte tanulmányit magántanulói státuszban, a magántanulóvá nyilvánítás oka 7 fő esetében magatartási zavar, 4 fő esetében egészségügyi probléma volt. Azzal kapcsolatosan, hogy a tanulmányaikat magántanulóként folytató ellátottak vizsgára való felkészítését, tanulmányinak sikeres befejezését hogyan segítik elő, az adatszolgáltató nem nyújtott tájékoztatást. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató intézményeiben elhelyezett gondozottak engedély nélküli eltávozásainak számadatait tekintve a nevelőszülőnél elhelyezettek tekintetében igen kedvező képet mutatnak az adatok, míg a gyermekotthonban elhelyezettek szökési esetei gyakoribbak. Eszerint az engedély nélkül eltávozott kiskorúak száma, nevelőszülőnél elhelyezett ellátottjaik esetében 18 esetben 6fő, míg gyermekotthonban élő ellátott 229 esetben 48 fő volt. Az intézmények engedély nélküli eltávozottaival kapcsolatos megelőző, megszüntető intézkedései a következőkben foglalhatók össze: A gondozottakkal foglakozó nevelők igyekeznek minél többet beszélgetni a gyermekekkel a szökések következményeiről, a távollétük alatt őket érhető veszélyekről. A szökéssel érintett gyermekekre a nevelőik, valamint a velük foglalkozó egyéb szakemberek igyekeznek jobban odafigyelni, a szökés okainak feltárására, az újabb szökés elkerülésére tett intézkedésekre nagy hangsúlyt fektetnek. A folyamatosan szökésben lévők pszichológiai, pszichiátriai megsegítést kapnak.
45
Egyes iskolák kötelezővé tették a rendőrséggel és a szülőkkel együttműködve, hogy írásos szülői igazolásnak kell lennie a gyermeknél, ha tanítási időben nem tartózkodik az iskolában. Az adatszolgáltatásból kitűnik, hogy engedély nélkül eltávozott gondozottak tekintetében a nevelőszülőknél elhelyezett gondozottak szökési alkalmai elenyészők, ha mégis előfordul, akkor ezen gyermekek esetében a szökés alatti időszakban nem jellemző, hogy szabálysértést vagy bűncselekményt követnének el. Az eltűnt gyermek felkutatására minden esetben az intézményben dolgozó nevelők is kísérletet tesznek. Ha van szabad kapacitása az intézményi autónak, akkor igyekeznek azzal a gyerek után menni. Az intézmények eltűnést követő protokollja szerint a nevelőszülő, a nevelőszülői tanácsadó segítségével, megpróbálják felkutatni a gyereket. Felveszik a kapcsolatot a szülőkkel, vér szerinti rokonsággal, jellemző, hogy a gyermekek ide szöknek a legtöbbször vissza. Sok esetben a rendőrség segítségével kutatják fel és szállítják vissza a gyermeket a gondozási helyére. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Bevallásuk szerint az engedély nélküli eltávozások alkalmával, az intézményekkel együttműködő jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés megfelelő, mely tagok közül a legkooperatívabb kapcsolatot a rendvédelmi szervekkel, valamint a gyermekjóléti szolgálatokkal ápolnak. Minden gyermek kapcsolattartóinak (szülők, barátok, rokonok) elérhetőségét igyekeznek nyilvántartani, melynek szükségességét azért is tartják fontosnak, mivel egy esetleges szökés esetén a gyermek felkutatása így eredményesebb lehet. Egyéb ügyekkel kapcsolatosan is kijelenthető, hogy jó a kapcsolat a jelzőrendszerbeli tagokkal. Hatékony a mindennapi együttműködés a rendőrséggel, a gyermekjóléti szolgálattal, a pedagógusokkal, családgondozókkal, gyámi tanácsadókkal. Eredmények, távlati tervek: Jövőben terveik szerint feladatuknak tekintik, hogy továbbra is a megkezdett úton haladjanak tovább, rövid és hosszú távú céljaik között szerepel, hogy minél több gyermek esetében sikerüljön pozitív irányú változásokat elérni életük jobbá tételében, belső értékeik megőrzésében, gyarapításában. Szándékaik szerint minél több programot, sportolási lehetőséget, kreatív elfoglaltságot szeretnének megvalósítani a mindennapi munkában annak érdekében, hogy minél tartalmasabb és teljesebb ellátást tudjanak biztosítani számukra. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun megyei intézményeinek átvételét követően a gyermekotthonok struktúrájában nem eszközölt változást. A gyermek- és lakásotthonok működtetését a Szolgáltató által életre hívott szakmai program koordinálja. A Szakmai program innovatív elemei a KÁSZPEM® rendszerének alkalmazása, képzett módszeralkalmazók és terapeuták segítségével, valamint az engedély nélküli távollétek kezelésének protokollja. A szakmai program KÁSZPEM® alapú struktúrája a törődő, a gyermek valós szükségleteit figyelembe vevő és arra reagáló nevelési attitűdből fakad.
46
A mindennapi gyakorlat első lépése, hogy feltérképezzék a gyermek kapcsolatait, viszonyait az őt körülvevő személyekkel, szülővel, baráttal, közeli hozzátartozóval, majd ennek ismeretében szabályoztatják a gyermek kapcsolattartását. A bekerülő gyermekkel a mentor személyes, bizalmon alapuló kapcsolatot alakít ki, így az eltávozást, a visszaérkezés idejét vele egyezteti, ha a gyermek a megadott időre nem érkezik vissza a mentor az a személy, aki a gyám segítségével a keresésére indul. Véleményük szerint a gyermek így megélheti, hogy a jelenléte fontos valaki számára, hogy várják, hogy szükség van rá. A szökés egy gyermek életében mindig több annál, mint maga a tény, hogy elhagyta a gondozási helyet, az otthonát. A családgondozó, a pszichológus, és a pedagógusok a mentor összehangolt munkája segít abban, hogy a szökés valós okát megtudják, meglátásuk szerint a szökés tünet, aminek az okát kell kezelni. Az engedély nélküli távollétek száma csökkenő tendenciát mutat, szeretnék, ha a szökések száma minél inkább minimalizálódna, ennek érdekében fokozott figyelmet fordítanak a gyermekekkel közvetlenül foglakozó kollégák állandóságára, a team-ek zavartalan működésére, az intézményben dolgozó szakemberek folyamatos szupervíziójára, esetmegbeszélésekre.
SOS-GYERMEKFALU MAGYARORSZÁGI ALAPÍTVÁNY SOS-GYERMEKFALU KECSKEMÉT BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE A Kecskeméti SOS Gyermekfalu gyermekvédelmi koncepciója: A kecskeméti SOS Gyermekfalu a Nemzetközi SOS Gyermekfalvak részeként gondoskodik a vérszerinti családjukból kikerült gyermekek, fiatalok gondozásáról, neveléséről. A gyermekeket a gyermekfaluban levő családi házakban és a saját háztartásukban nevelik az erre a feladatra hosszútávon vállalkozó SOS-anyák, akik Magyarországon hivatásos nevelőszülőként, vagy nevelőszülőként végzik tevékenységüket. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa fenntartásában jelenleg három nevelőszülői hálózat működik, amelyek közül a kecskeméti SOS Gyermekfalu 1990ben nyitotta meg kapuit. Kecskeméten és környékén az alapítvány fenntartásában működik továbbá 3 lakásotthon, 2001-ben nyílt meg a lajosmizsei, 2012-ben a Vízmű utcai és szintén 2012-ben a Gát utcai lakásotthon, ifjúsági ház. Az SOS Gyermekfalu koncepciója fontos változáson ment keresztül az elmúlt 10 évben. Az 1949-ben kialakított modell, a Gyermekfalu, családszerű nevelést biztosított az arra rászoruló gyerekeknek a második világháború után. Ma azonban a Gyermekfalu Program ennél tágabban gondolkodik a gyermekvédelemről: egy adott település összes veszélyeztetett gyerekére vonatkozva fogalmazza meg a beavatkozási területeket. Az SOS program célcsoportját jelentik egyrészt azok a gyerekek, akik ideiglenesen, átmenetileg vagy tartósan gyermekvédelmi nevelésre szorulnak, másrészt azok a gyerekek az adott településen, környéken, akiket fenyeget a család elvesztésének
47
veszélye. Az érintett gyerekek vér szerinti szülei, családtagjai is beletartoznak az SOS program célcsoportjába. Az SOS filozófiájának az átalakulását új programelemek megjelenése is mutatja, melyek egyfajta válaszként a megváltozott társadalmi környezetre kiegészítik az eredeti programot. Ilyen új programelem a családmegerősítő program (a bekerülés megelőzésére és a hazakerülés támogatására), az integrált falu (a településen elszórtan, az SOS tulajdonában lévő lakásban élő SOS családok, anyák és házaspárok), krízis befogadó helyek (gyerekek, családok számára), nevelőszülők saját lakásban a Gyermekfalun kívül, érdekképviseleti tevékenység (a gyermeki jogok hatékonyabb érvényesülése érdekében). Míg ezelőtt hosszú évekig az SOS elsősorban létesítményein keresztül (SOS családok, SOS ifjúsági házak) biztosította programjait, ma az SOS Gyermekfalu Program egy program-központú szemléletet valósít meg, melynek középpontjában a gyermek fejlődési szükségletei és jogai állnak. A beavatkozásaik arra irányulnak, hogy a gyerekek veleszületett képességeiket gondoskodó családi környezetben bontakoztathassák ki (legyen az a vér szerinti vagy SOS család) és hogy önmagukat fenntartani képes, aktív állampolgárokká fejlődjenek. Az SOS Gyermekfalu programot együtt fejlesztik és valósítják meg a közösség más szereplőivel. Nevelt kiskorúak száma 2012. december 31-i állapotnak megfelelően
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
54
96
10
nevelőszülőnél
gyermekotthonban
egyéb (szociális intézmény, diákotthon)
139
21
-
A kiskorú gondozási hely szerinti megoszlása
2012. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 2 vagyon elleni bűncselekmény
Hány nevelt fiatalkorú állt 2012. évben pártfogó felügyelet alatt? 6 vagyon elleni bűncselekmény
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 0
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
0
4
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: Véleményük szerint az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével járó intézkedések az általuk fenntartott intézményekben elhelyezett gondozottak tekintetében a az tapasztalat, hogy míg az alsó tagozatos gyermek esetében ezen intézkedéseknek van visszatartó ereje, addig felső tagozatos vagy középiskolás korosztálynál már kevésbé, esetenként
48
egyáltalán nincs. Utóbbiak esetében a problémát tovább súlyosbíthatja a kortárscsoportok negatív hatása is. Az iskolai hiányzás miatt szakellátásba kerülő gyermek esetében meglátásuk szerint igen nagy nehézséget jelent, hogy míg a családban nevelkedő gyermek esetén az 50 órai hiányzásnál megvonják a családtól az iskoláztatási támogatás összegét, valamint a vétkes gyermeket a szülő megbüntette, addig a szakellátásban lévő gyermeknél a régi szabályozás szerint nem vonhatták meg ezen összeget, sőt a szóban forgó gyermek még a neki járó zsebpénzét is megkapta. Így a gyermekkel foglalkozó nevelő a probléma megoldásában teljesen eszköztelen maradt. Sajnálatos módon a 2012. szeptemberében bevezetett jogszabály módosításnak ezidáig nem tapasztalták a pozitív hatását sem. Magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: 2012. évben az SOS-Gyermekfaluban elhelyezett tanköteles korú ellátottjaik tekintetében 2 fő végezte tanulmányit magántanulói státuszban, a magántanulóvá nyilvánítás oka mindkét esetben magatartási problémára vezethető vissza. Azzal kapcsolatosan, hogy a tanulmányaikat magántanulóként folytató ellátottak vizsgára való felkészítését, tanulmányinak sikeres befejezését hogyan segítik elő, az adatszolgáltató nem nyújtott tájékoztatást. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az SOS-Gyermekfaluban elhelyezett gondozottak engedély nélküli eltávozásainak számadatai szerint 2012. évben az engedély nélkül eltávozott kiskorúak száma 68 esetben 13 fő volt. Az engedély nélküli eltávozottaival kapcsolatos megelőző, megszüntető intézkedései a következőkben foglalhatók össze: A szökést követően első lépésként telefonos megkeresés útján felveszik a kapcsolatot a gyermek vérszerinti családjával. Az esetek kapcsán esetmegbeszélést tartanak a családdal, gyermekkel, gyermekjóléti szolgálatokkal. Minden esetben megpróbálják a szökés okainak feltárását, melyhez rendszerint pszichológus segítségét is igénybe veszik. Ha a szökött gyermek felkutatása nem vezet eredményre, megteszik s rendőrség felé a szökés bejelentését. A gyermek felkutatását igyekeznek a szökés észlelését követően azonnal megkezdeni. Abban az esetben, ha rátalálnak a gyermek tartózkodási helyére (pl. vérszerinti családjához szökött) igyekeznek azonnal érte menni és visszaszállítani a gondozási helyére. 14 év alatti gyermekek esetében a felkutatás megkezdésével egyidejűleg a rendőrség felé is bejelentik a szökést, míg 14 év feletti gyermek esetében 24 órán belül jeleznek. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Bevallásuk szerint az engedély nélküli eltávozások alkalmával a jelzőrendszerbeli tagok közül a rendőrséggel és a gyermekjóléti szolgálatokkal a legkooperatívabb a kapcsolatuk. Ezen kívül azon oktatási és nevelési intézményekkel is napi szintű kapcsolatuk van, melyekbe a gondozottjaik tanulmányaikat folytatják.
49
Eredmények, távlati tervek: Az SOS-Gyermekfalu sajátosságai közé tartozik, hogy nagy testvérsorokat tudnak egyegy nevelőszülői családba befogadni. Igen nagy számú hivatásos nevelőszülői számmal rendelkeznek, mely nevelőszülőknek igyekeznek folyamatos belső képzéseket szervezni annak érdekében, hogy minél színvonalasabb ellátást tudjanak személyükben nyújtani neveltjeiknek. Távlati terveik között szerepel, hogy minél több, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programot tudjanak megvalósítani, továbbá ellátottjaik számára folyamatosan biztosítani kívánják a pszichológusi, fejlesztőpedagógusi támogatói hátteret, művészeti képzést, korrepetálás lehetőségét, nyelvi képzést. Eddigi eredményeik is azt igazolják, hogy a számtalan, a szabadidő hasznos eltöltésére szervezett program a devianciák kialakulásának megelőzésében, a családokba való beilleszkedésbe kiemelkedő szerepe van.
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG 1. BÁCS-KISKUN MEGYEI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE
Egész Bács-Kiskun megyére vonatkozó adatok: Nevelt kiskorúak száma 2012. december 31-i állapotnak megfelelően
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
197
800
148
nevelőszülőnél
gyermekotthonban
egyéb (szociális intézmény, diákotthon)
909
221
15
A kiskorú gondozási hely szerinti megoszlása
Csak a Befogadó Otthonra vonatkozó adatok: 2012. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 1 Súlyos testi sértés megalapozott gyanúja
Hány nevelt fiatalkorú állt 2012. évben pártfogó felügyelet alatt? 5 Lopás bűntette, lopás vétsége, rongálás, könnyű testi sértés, kábítószerrel való visszaélés, betörés, betöréses lopás, garázdaság
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 4
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
6
6
50
Egyéb okokból a Befogadó Otthonba került gyermek: 31 fő Külföldi állampolgár, kísérő nélküli kiskorú: Elhanyagoló szülői magatartás miatt: Magatartászavar miatt: Iskolai hiányzás, magatartászavar, bűnelkövető magatartás miatt:
3 fő 4 fő 3 fő 5 fő
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: A Befogadó Otthonba érkezők esetében a bekerülési okok között szinte minden gyermeknél szerepel az iskolai hiányzás, így feltételezhetően nem volt megfelelő visszatartó ereje a felfüggesztésnek. A legtöbb esetben nagyon magas számú igazolt és igazolatlan óraszámú hiányzással érkeznek a kiskorúak. Gyakori probléma, hogy a bekerülésüket megelőzően a gyermekek hosszú ideje már nem jártak iskolába. Tapasztalataik szerint azoknál a kiskorúaknál sikerül az iskolába járással kapcsolatos problémákat megoldani, akik életkorukat tekintve fiatalabbak, általános iskola alsó tagoztában végzik tanulmányaikat, vagy 14 év alattiak. Ezek a gyermekek az új iskolai környezetbe könnyebben beilleszkednek. A magas számú iskolai hiányzás a serdülőkorú gyermekekre a legjellemzőbb. Problémát jelent továbbra is, hogy az érkező gyermekek több éves lemaradással küzdenek életkorukhoz és képességeikhez megfelelő osztályfokhoz viszonyítva, így az iskolába történő beírattatásuk, fogadtatásuk sem mindig zökkenőmentes. A legtöbb esetben a szocializációs hiányosságok, tanulási motiváció, feladattudat hiánya, értékrendbeli hiányosságok, következetes nevelés hiánya miatt, magas iskolai hiányzásokkal érkeznek a gyermekek. Nehézséget okoz, amikor a kiskorú hosszabb ideje nem járt iskolába a bekerülését megelőzően. Bekerülésük esetén nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak beilleszkedni az iskola mindennapjaiba, negatív mintaként szolgálnak, vagy ellenkezőleg, céltáblájává válnak az adott intézmény problémás gyermekeinek. Az erős családi vagy kortárskötődés, szabadság utáni vágy, szabályok, normák, elvárások nélküli élet, korábbi számára hiányzó életforma utáni vágy motiválta engedély nélküli eltávozások miatt, az iskolai hiányzások száma is tovább emelkedik. A 2012. szeptember 1. napjával történt jogszabály módosítás a gyermekvédelmi szakellátásba beutaltak számával összefüggésben nem látható szembetűnő változás. Magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: 2012. évben a Befogadó Otthonba elhelyezett tanköteles korú ellátottjaik tekintetében 4 fő végezte tanulmányit magántanulói státuszban, a magántanulóvá nyilvánítás oka mind a négy esetben magatartási problémára vezethető vissza. Azzal kapcsolatosan, hogy a tanulmányaikat magántanulóként folytató ellátottak vizsgára való felkészítését, tanulmányinak sikeres befejezését hogyan segítik elő, az adatszolgáltató nem nyújtott tájékoztatást. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: A Befogadó Otthonba elhelyezett gondozottak engedély nélküli eltávozásainak számadatai szerint 2012. évben az engedély nélkül eltávozott kiskorúak száma 344
51
esetben 15 fő volt, mely kiugróan magas számadat rendkívül nagy feladatot ró az intézményben dolgozókra. Az intézményben dolgozó szakemberek által végzett, az engedély nélküli eltávozások megakadályozását, megszüntetését célzó megelőző, megszüntető intézkedéseik a következőkben foglalhatók össze: Az engedély nélküli eltávozások számának csökkentése további feladatokat ró rájukk, akkor is, ha tudják, hogy életkorukat, személyiségállapotukat, korábbi élettörténetüket tekintve többnyire azok a gyermekek kerülnek a befogadó otthonba, akiknél nagyrészt várhatóan megállapításra kerül a speciális szükséglet és ellátási igény. A Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Pártfogókkal, Gyámhivatalokkal igyekeznek szorosan együttműködni a gyermek felkutatásában. A Rendőrséggel megpróbálnak hatékony munkakapcsolatot kialakítani. A Befogadó Otthon felújításával, felszerelésével egy otthonosabb környezetet próbálnak biztosítani a gyermekek számára. A személyi létszámban is pozitív változás történt. A fenntartó segítségével sikerült egy nevelő státuszt kapniuk. 2012. év szeptemberétől új gyermekotthon vezető került a befogadó otthon élére. A státuszbővítésnek köszönhetően lehetőség nyílt arra is, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelően alkalmazzanak pszichológust. A Befogadó Otthonba bekerülő kiskorúak nagy többségéről elmondható, hogy már bekerülésük előtt bűnelkövető életvitelt folytattak – családból való kiemelésük fő oka is ez, melyből adódóan előéletük a rendőrség előtt is ismert. Ezen gyermekek esetében a helyzetet súlyosbítja, hogy a bekerülést követően rendszeresen engedély nélkül távoznak, távollétük ideje alatt szinte minden alkalommal droghasználattal, deviáns, agresszív magatartással összefüggő cselekményekben érintettek, valamint továbbra is gyakran merül fel a bűnelkövetés esélye. A Gyermekjóléti Szolgálatok családgondozóival, oktatási intézményekkel folyamatosan tartják a kapcsolatot. Kooperatívnak ítélik meg a vidéki Rendőrkapitányságokkal a kapcsolatukat. A Gyámhivatalokkal is egyre szorosabb a kapcsolatuk az engedély nélküli eltávozásokkal kapcsolatosan. A Befogadó Otthonba életkorukat tekintve általában 14 év feletti kiskorúak kerülnek elhelyezésre. Személyiségi állapotuk alapján az elhelyezésük nevelőszülői családban nem biztosítható, illetve olyan magatartási és viselkedési tüneteket, formákat mutatnak, amelyek alapján a vizsgálatok során a speciális szükséglet nagy valószínűséggel megállapításra kerül. Amennyiben a gyermek az iskolából, vagy az engedélyezett távollétről nem tér vissza időben az Otthonba, illetve onnan engedély nélkül távozik, a szolgálatban lévő munkatárs azonnal jelenti a rendőrségnek, figyelembe véve az ellátásban részesülők személyiségállapotát, illetve a gyermekvédelmi szakellátásba kerülés okait. Az engedély nélküli eltávozásokkal kapcsolatos eljárásrendet, protokollt az intézmény szakmai programja és a házirendje tartalmazza.
52
A jelentős eltűnési esetszámot produkáló gondozottak esetében az is nyomatékosan indokolja az eltűnés azonnali jelzését, hogy ezek a kiskorúk már igen magas életkorban kerültek be az otthonba. A felsorolt problémák miatt az azonnali jelzés véleményük szerint elengedhetetlen. A bejelentő a gyermekről személy- és ruházatleírást ad, illetve jelenti esetleges azonosításra alkalmas különleges ismertetőjeleit. Az írásban történő bejelentéshez csatolja a gyermekről készült igazolványképet, feltünteti a gyermek személyleírását, különös ismertetőjegyeit. Megpróbálja megjelölni a gyermek feltételezett tartózkodási helyét, illetve szülei lakcímén kívül más ismert, vélhető feltalálási helyeit is. A gyermek eltűnésének körülményeit a szolgálatban lévő munkatárs az eseménynaplóba részletesen bejegyzi, beleértve a tartózkodási helyének kiderítésére tett kísérlet leírását is. Az eltávozások alkalmával a gyermekjóléti szolgálatok családgondozóival, a kapcsolat felvétel megtörténik. A szülőtől is érdeklődnek a gyermek tartózkodási helyére vonatkozóan. Az oktatási intézményekkel jó a kapcsolatuk, jelzést kapnak, ha nem érkezik meg a gyermek az iskolába, vagy onnan eltávozik, illetve a Befogadó Otthon munkatársai is érdeklődnek a kiskorúakról. A gyermekjóléti szolgálatokkal, pártfogókkal, gyámhivatalokkal igyekeznek szorosan együttműködni a gyermek felkutatásában. A rendőrséggel próbálnak munka-kapcsolatot kialakítani. Minden lehetőséget kihasználva igyekeznek feltérképezni a kiskorú mozgásterét, kapcsolatrendszerét. Azonban itt nehezítő tényezőként jelenik meg egyrészt az, hogy ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekekről van szó, másrészt az, hogy olyan deviáns, bűnöző magatartást tanúsító csoportokkal való kapcsolatokról van szó, amelyet a gyermek nem árul el, nem nevez meg. A Befogadó Otthonu nevelője több alkalommal felkereste az adott vérszerinti családot, hogy valamilyen információhoz jusson a gyermek tartózkodási helyére vonatkozóan. Lehetőségeikhez mérten igyekeznek megtenni mindent a gyermek felkutatása érdekében. Többször mentek el munkatársaik a gyermekért a vélt tartózkodási helyre, amikor jelzés érkezett a gyermekjóléti szolgálattól, vagy gondozottaink tudni vélték, hol van a társuk. Intézményük egy gépkocsival rendelkezik. Nem tudják biztosítani azt, hogy egy kollégát a nap 24 órájában az eltűnést követően azonnal a gyermek keresésére indítsanak. A probléma megoldásában a legnagyobb nehézséget a hétvégi, és esti órákban eltávozó gyermekek felkutatásának módja jelenti. Feladattervet készítettek annak érdekében, hogy az engedély nélküli eltávozásokat csökkenteni tudják, illetve a gyermek felkutatásában eredményeket tudjanak elérni. Az alább felsorolt feladatokat végzik, illetve rövidtávon szeretnék megvalósítani: - A Befogadó Otthon eseménynaplójába részletesen rögzítik az engedély nélküli eltávozás körülményét, a felkutatás érdekében tett intézkedést. Mikor, kivel, milyen módon történt kapcsolatfelvétel az engedély nélküli eltávozást követően, milyen információhoz jutott munkatársuk a gyermek vélhető tartózkodási helyére vonatkozóan. - A Rendőrkapitányság felé továbbított adatlapon részletesen szerepeltetik mindazon információkat, amelyek az eseménynaplóban is rögzítésre kerültek. Törekednek arra, hogy, az egyénre jellemző, tartalmilag, minőségileg és mennyiségileg is megfelelő információ kerüljön továbbításra az illetékes hatóság felé.
53
- A Gyermekjóléti Szolgálatokkal felvették a kapcsolatot abból a célból, hogy soron kívül értesítsék a Befogadó Otthont, ha információval rendelkeznek a gyermek tartózkodási helyére vonatkozóan, illetve a vérszerinti szülő, család és a Befogadó otthon közötti együttműködés érdekében. - A Gyámhivatalok munkatársaival megbeszélést kezdeményeztek annak érdekében, hogy a szülő figyelmét hívják fel arra, hogy amennyiben a gyermek engedély nélkül nála tartózkodik, és ezt nem jelzi, abban az esetben ennek a ténynek jogi következményei lehetnek. - A Gyámhivatalokkal olyan kapcsolat kialakítására törekednek, hogy a Befogadó Otthonban lévő ideiglenes hatályú elhelyezettek az eljárásaik során, soron kívüliséget élvezhessenek. - A Befogadó Otthonban élő gyermekek esetében a kapcsolattartás szabályozása érdekében javaslattétel kiemelt jelentőséggel bír, annak módja, gyakorisága vonatkozásába. - A pártfogói felügyelet alatt álló gyermekek esetében pártfogó bevonására, tájékoztatására sor kerül az engedély nélküli távozások alkalmával. - A Befogadó Otthonban elhelyezett kiskorúak esetén az elhelyezésben érintettek részéről - Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság elhelyezéssel foglalkozó munkatársai - úgy alakították át a munkafolyamatokat, hogy gyermek szükségletének meghatározását követően, haladéktalanul javaslattétel történjen a gondozási helyre vonatkozóan. - Közreműködnek a Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége, a BácsKiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, valamint a Bács-Kiskun Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat közötti együttműködési megállapodás elkészítésében, annak érdekében, hogy a településeken szolgálatot teljesítő polgárőrökkel a gyermek felkutatása eredményes legyen. - A Befogadó Otthon életének bemutatása érdekében, nyílt napot kívánnak szervezni gyermekvédelmi és rendvédelmi szervek munkatársai számára az együttműködés érdekében. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Rendszeres és szoros a kapcsolatuk az oktatási intézményekkel. Az iskoláktól azonnali jelzést kapnak, ha a kiskorú nem jelent meg a tanórákon, vagy hamarabb eltávozott, mint azt az órarendje lehetővé tenné. A Befogadó Otthon munkatársai tájékoztatják az iskolát, ha a gyermek engedély nélkül távozott a gondozási helyéről, s azért nem jelenik meg az iskolában. A kiskorúak tanulmányi előmeneteléről, beilleszkedéséről, magatartásáról, folyamatosan érdeklődnek. Az együttműködésüket jónak ítélhetjük meg a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival, akikkel nem csak az engedély nélküli eltávozások alkalmával tartják a kapcsolatot. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek – család életében történt változásokról. A családgondozók gyakran érdeklődnek a gyermek beilleszkedéséről. Amennyiben a kiskorúval kapcsolatosan információra van szükségük (egészségügyi dokumentáció, iskoláztatásával kapcsolatos, kapcsolattartás szabályozásához szükséges információk) a családgondozótól kapnak segítséget.
54
A Befogadó Otthon szakellátásban betöltött sajátos szerepe, ebből fakadó nehézségek, anomáliák: Folyamatos munkarendben működő intézményegység, amely alaptevékenység keretében teljes körű ellátást biztosít az ideiglenesen elhelyezett 3-18 év közötti gyermekek számára. A leggyakoribb bekerülési okok - legtöbbször magában a családban, vagy a gyermekben rejlő rizikótényezők, melyek társulva egymást felerősítik - egyik vagy mindkét szülő hiánya, a család alacsony szociokulturális színvonala, ingerszegény családi környezet, elhanyagoltság, deviáns család, bántalmazás, patogén kapcsolatok, jelentős nevelési hibák, felbomlott család, strukturálatlan új családi kapcsolatrendszerek. 2012-ben a legjellemzőbb bekerülési okok között a magatartási problémák, a csavargás, iskolakerülés, a deviáns csoportokba kerülés, a bűnözői karrier kezdete, illetve a pszichoaktív szerhasználat szerepelt. Az utóbbi években jelentősen megváltoztak a szakellátásba kerülő ellátottak jellemzői, így a Befogadó Otthonban is nőtt a 14 év feletti, nagy valószínűséggel speciális szükséglettel bíró – kábítószerrel élő, bűnelkövető, pszichotikus problémával rendelkező -, illetve fogyatékossága, egészségkárosodása miatt különleges ellátásra szoruló gyermekek száma. A bekerülő gyermekekre jellemző a céltalanság, a bizonytalanság érzése, a kommunikáció nehezítettsége, az alkalmazkodás és az önértékelés zavarai. A személyiségfejlődésükben bekövetkezett sérülésekre, az átélt traumákra ráterhelődnek az életkrízisekkel együtt járó problémák. Az őket ért frusztrációra jellemzően agresszív választ adnak. Vágynak a szeretetre, de félnek is a szoros kötődéstől, illetve a valakihez tartozás erős érzése következtében gyakran válnak kiszolgáltatottá baráti és partnerkapcsolataikban. Törekszenek arra, hogy a befogadás a gyermek számára a lehető legoptimálisabban történjen. A sikeres beilleszkedés érdekében biztosítjuk, hogy az elhelyezett gyermek mielőbb megismerje a Befogadó Otthon működését, a gyermekeket és az otthonban dolgozó munkatársakat. Az új gyermek beérkezésekor azonnal tájékoztatást kap a jogairól, kötelességeiről, a Befogadó Otthon elvárásairól, az otthon napirendjéről és házirendjéről, az érdekképviseleti joggal, valamint a panaszjoggal élés lehetőségéről, a baleseti és tűzvédelmi tudnivalókról, teendőkről, kiemelten a dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos szabályokról, az igénybe vehető külső segítségekről, mint pl.: a lelki segélyszolgálatok, pszichológiai, pszichiátriai ellátás igénybevételének módjairól, a kapcsolattartás rendjéről. A gyermekotthon vezetője intézkedik a bekerülő gyermek egészségügyi vizsgálatáról, folyamatban lévő gyógykezelése folyatásáról. A pszichológiai vizsgálat célja a háttérélmények, érzelmi, indulati élet, iskolázottság, önismeret, családi viszonyok feltérképezése, a további pszichés segítségnyújtás teendőinek meghatározása. Az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartama alatt a gyermek részt vesz a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői bizottság vizsgálatain. A Befogadó Otthon munkatársa beszerzi a gyermek iskolájától a tanulmányi munkával kapcsolatos információkat Az iskolai előmenetelben, az eredményes tanulásban a gyermeket támogatja, a nevelő és a csoportban dolgozó valamennyi munkatárs, valamint szükség szerint a pszichológus.
55
Nehézséget okoz az engedély nélkül távol levő gyermekek iskoláztatása, valamint az, hogy a korábban említett bekerülési okok között néhány eset kivételével szerepel a tankötelezettség nem teljesítése, magas iskolai tanóráról való hiányzások száma. A beiskoláztatás során nehezítő tényezőként jelenik meg, ha tanév közben kell egy gyermeket beilleszteni egy új iskola- és osztályközösségbe, főleg akkor, ha nem életkorának megfelelő osztályfokon kellene folytatni tanulmányait. Többször kellett segítséget kérniük intézmény kijelölés érdekében. A tankötelezettség életkort tekintve változott, így annál a kiskorúnál, aki már nem tanköteles, a Munkaügyi Központtal tartjuk a kapcsolatot. A gyermekotthoni gondozás, nevelés területei közül hangsúlyos a gyermekek szabadidejének szervezése, egyéni elfoglaltságok támogatása, biztosítása. A problémás családi háttér, az egyéni problémák okozta nehézségek, viselkedési és magatartási zavarok megszűntetése, az általános normáknak megfelelő szokások kialakítása érdekében szükséges a napi - és életrend strukturálása. A szabadidő hasznos eltöltéséhez sporteszközöket vásároltak. A Befogadó Otthon családgondozás keretében elősegíti a gyermek és családja közötti kapcsolattartást, ennek érdekében együttműködik a családdal, valamint a családot gondozó gyermekjóléti szolgálattal. Amikor a család személyes kapcsolatba kerül az otthonnal, tájékoztatást kap az otthon rendjéről, illetve a kapcsolattartás lehetőségeiről. A tájékoztatás megtörténtét feljegyzésben rögzítjük, melyet az adott családtag is aláír. A családdal való kapcsolattartás elősegítése érdekében a gyermekotthon-vezetője szoros kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A szülő-gyermek kapcsolat megerősítésében a gyermeket (félelmei, szorongása, bizonytalanságérzete, indulatai oldásában) segíti a gyermekotthon pszichológusa. Amennyiben a gyermek az iskolából, vagy az engedélyezett távollétről nem tér vissza időben az otthonba, illetve onnan engedély nélkül távozik, a szolgálatban lévő nevelő kísérletet tesz a gyermek tartózkodási helyének felderítésére, bejelentést tesz a rendőrkapitányság felé. Amikor a gyermek visszatér a Befogadó Otthonba (rendőrség által, vagy önként), nyilatkoztatják arról, hogy mi volt az eltűnésének oka, szökése alatt hol és kinél tartózkodott, követett-e el bűncselekményt, miből tartotta fenn magát. Nyilatkoznia kell esetleges sérüléseinek okáról is. 2012-ben 31 fő volt azon gyermekek száma, akik beutalásra kerültek a Befogadó Otthonba. Sajnos az elmúlt év tapasztalata az volt, hogy nagyon hosszú ideig tartózkodnak a kiskorúak ezen a gondozási helyen. Több esetben előfordult, hogy csak több hónap múlva kaptak gondozási helyet az adott gyermek számára. Megoldást jelenthet az a kialakított gyakorlat, hogy a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság a megérkezést követően, napokon belül elvégzi a gyermek vizsgálatát. Azonban nagyon fontos lenne az is, hogy minél hamarabb megérkezzen a gyermek személyiségállapotának megfelelő gondozási helyre szóló befogadó nyilatkozat. A Befogadó Otthon jelenlegi hiányzó létszáma az alábbiakból tevődik össze: 0,25 fő családgondozó, 0,25 fő fejlesztőpedagógus, 0,25 fő gyermekvédelmi ügyintéző.
56
2. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KALOCSAI GYERMEKOTTHON, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2012. december 31-i állapotnak megfelelően
2012. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 1 csoportosan elkövetett rablás bűntette
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
0
43
6
Hány nevelt fiatalkorú állt 2012. évben pártfogó felügyelet alatt? 10 lopás, hiv.szem. elleni erőszak, testi sértés, társtettesként elköv. lopás, garázdaság
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 0
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
31 11 fő bűcs.
11
13 fő szabs.
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: Az intézményben belső iskola működik, melynek zárt jellege biztosítja a rendszeres óralátogatást. A felzárkóztatást gyógy- és fejlesztőpedagógusokkal, illetve a tanári kar felkészült pedagógusaival végzik. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az elmúlt időszakban engedély nélküli eltávozás 13 esetben, 12 fő tekintetében fordult elő. Közülük szökés alkalmával 1 fő követett el bűncselekményt, aki azóta előzetes letartóztatásban van. Az engedély nélküli eltávozások visszaszorítása érdekében az intézmény az alábbi megelőző, megszüntető intézkedéseket tudja alkalmazni: mentálhigiénés csoport elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenciója szabadidős programjaiban szocioterápiás foglalkozások a gyermekek kapcsolattartásának erősítése, stabilizálása a vérszerinti családjával iskola által működtetett szakkörök, szabadidős programok, kirándulások gyermekelégedettségi kérdőívek kidolgozása szökések fizikai környezetének befolyásolása: városi járőrök segítségnyújtása, hétvégi gépkocsi ügyelet a visszaszállítás érdekében – eredmény: szökések számának csökkenése Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: A jelzőrendszerbeli tagokkal való kapcsolat jól működik, a helyi, illetve a feltételezett tartózkodási hely szerinti rendőrkapitányságokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal,
57
családsegítő szolgálatokkal szökés esetén kooperatív kapcsolatuk van, melynek köszönhetően a tartózkodási hely felkutatásában nagy segítségéra vannak az intézménynek. A rendőrkapitányságok külön segítségükre tudnak lenni abban, hogy a szökött gyermeket a kapitányságon tartják addig, amíg az intézményből érte nem tudnak menni, így elkerülhető az, hogy a gyermek esetlegesen mire oda érnének érte, újra kereket oldjon.
KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 1. DUNA MENTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2012. december 31-i állapotnak megfelelően
2012. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 0
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
2
20
3
Hány nevelt fiatalkorú állt 2012. évben pártfogó felügyelet alatt? 1
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 0
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
0
4
könnyű testi sértés
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: Mivel a gyermekotthonban elhelyezett gyermekeik az intézmény saját iskolájába járnak, ezáltal az iskolába való bejárás, a tanórákon való részvétel maximálisan ellenőrizhető, így a hiányzás lehetősége kizárt, mely azt eredményezte, hogy a gyermekotthonban az iskolai hiányzásból fakadó problémák napjainkra teljesen megszűntek. Magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: Az intézményben elhelyezettek tekintetében nem jellemző, hogy valaki tankötelezettségét magántanulóként teljesítené, mely gyakorlat szintén arra vezethető vissza, hogy az ellátottjaik akár középiskolai tanulmányaikat a saját iskolájukban végezhetik. A tanulási nehézségekkel, vagy magatartásbeli problémákkal küzdő gyermekeik esetében az iskolában - az iskolai rendszeren belül - lehetőség van arra, hogy az egyéni igények figyelembevételével, rendszeresen,a szükséges pszichológus, fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus szakemberek bevonásával a megfelelő felzárkóztató, vagy egyéni terápiát igénylő segítséget az érintetnek biztosítsák.
58
Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az elmúlt időszakban engedély nélküli eltávozásra 1 esetben, 1fő tekintetében fordult elő, mely gondozottat a bejelentéstől számított két órán belül elő is került. Véleményük szerint az ellátottjaik szökéseinek a számában való pozitív tendencia abban keresendő, hogy az intézménynek már több évre visszamenőleg sikerült olyan pályázati lehetőségeket elnyernie, melynek köszönhetően minden évben igen sokrétű és színvonalas, a szabad idő hasznos eltöltését segítő szakköröket, előadásokat, programokat, kirándulásokat tudtak/tudnak szervezni az ellátottjaik részére. A TÁMOP5.2.5/A-10/2-2010-0030. számú pályázatuk, melynek címe: „Agressziókezelés, könnyebb társadalmi beilleszkedés. Személyiségfejlesztés önismerettel, tehetséggondozással, a szabadidő hasznos eltöltésével.” keretében olyan programokat biztosítanak a gyermekotthonban élő gyermekek számára, amikben ki tudnak teljesedni, jól érzik magukat. Hat féle szakkört tudnak az egész év során megvalósítani, melyek a következők: futball, judo edzés, fotó- kézműves, dráma és cigány tánc. A program keretében mindemellett pszichológus vezette személyiség fejlesztő tréning és egyéni terápia is a gyermekek rendelkezésére áll. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: A családsegítő szolgálatokkal, az ellátottjaik lakóhelyén illetékes családgondozókkal jó a kapcsolatuk, de az elmúlt években nem volt szükség a segítségükre, mivel a szökések száma nullára redukálódott. Eredmények, távlati tervek: A TÁMOP-os pályázatot a továbbiakban is szeretnék folytatni, amiről a fentiekben már szóltunk. Ezen kívül további tehetség gondozó programokat szeretnénk működtetni a nemzeti tehetség program keretében. A lakásotthonok felújítása a közeljövőben meg fog történni, mivel sikeresen zárult a TIOP-os pályázatuk, információik szerint az új fenntartójuk rövidesen megköti a szerződést a pályázat kezelő szervezettel. E pályázatnak köszönhetően nem csek a lakásotthonok felújításának költségeit fedezik, hanem lehetőség nyílik arra is, hogy főző- és barkácsszakkört is szervezzenek a gyermekeiknek.
2. BAJAI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS GYERMEKOTTHON BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2012. december 31-i állapotnak megfelelően
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
3
10
0
59
2012. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 0
Hány nevelt fiatalkorú állt 2012. évben pártfogó felügyelet alatt? 0
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 0
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
0
4
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok, magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: Az adatszolgáltatásból az derül ki, hogy iskoláztatási támogatással vagy magántanulóvá válással kapcsolatos információik, esetkezelő gyakorlataik nincsenek, mivel évek óta nem került hozzájuk iskolai hiányzás miatt ellátott a gyermekotthonba, továbbá a dunavecsei gyermekotthonhoz hasonlóan a tanköteles korú gyermekeik tanulmányaikat a saját iskolájukban végzik, melynek köszönhetően az iskolai hiányzás vagy a magántanulói státusz fogalma ismeretlen számukra. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az elmúlt időszakban engedély nélküli eltávozásra 2 esetben, 2 fő tekintetében fordult elő, mely esetek közül az egyik gyermek öt hónapon át folyamatosan szökésben volt. Sajnálatos tény, hogy ezen gyermek esetében súlyosbító körülményként említhető, hogy távolléte alatt számos betöréses lopásban vett részt - a fiatalkorúak ügyésze még nem adta át az ügyet a bíróságnak - az ügy jelenleg is folyamatban van. Az elmúlt időszakban, az elenyésző számban előforduló engedély nélküli eltávozások ellenére a megelőzés jegyében igyekeztek számos megelőző tevékenységet végezni gondozottjaiknak, úgymint: 1. Kulturális programok szervezése 2. Előadások a bűnmegelőzésről a rendőrség bevonásával 3. Önismereti – személyiségfejlesztő tréningek (szituációs játék, drámajáték, elemző beszélgetések) 4. Drog prevenciós előadás 5. Életvezetési tréning 6. Orvosi előadás Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Az engedély nélkül eltávozott kiskorúak felkutatásában nagy segítségükre vannak a gyermekjóléti szolgálat családgondozói és a Rendőrkapitányság. Szökés esetén az intézmény protokollját az NM Rendelet 86. §-ában írottak határozza meg. Szökés esetén a gyermek felkutatásában a jelzőrendszerbeli tagok maximális segítséget nyújtanak, napi kapcsolatban vannak a rendőrséggel, illetve a jelzőrendszer összes tagjával, melynek köszönhetően az együttműködésünk jónak mondható.
60
Eredmények, távlati tervek: Igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani és fenntartani az új fenntartóval. Új módszereket, gyakorlatokat nem vezettek be, mert megítélésük szerint eddigi módszereink hatásosnak bizonyultak, melyet az adataik is alátámasztanak. Feladatuknak tartják megteremteni és megtartani a helyes fejlődési irányt, hogy gyermekeik jogkövető, tisztességes felnőtté váljanak. 3. INTEGRÁLT ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ELŐKÉSZÍTŐ ÉS
KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT, NEVELÉSI TANÁCSADÓ, GYERMEKOTTHON ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2012. december 31-i állapotnak megfelelően
2012. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 0
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
2
14
8
Hány nevelt fiatalkorú állt 2012. évben pártfogó felügyelet alatt? 0
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 1
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
0
0
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok, magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: Mivel a gyermekotthonuk különleges ellátást biztosító gyermekotthon (középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek, halmozottan sérült gyermekek ellátása) nem elsősorban iskolai hiányzás miatt kerülnek hozzájuk a gyerekek. Véleményük szerint a szülők már csak akkor veszik komolyan a hiányzást, amikor közlik velük, hogy ez az iskoláztatási támogatás szüneteltetését vonja maga után. A gyermekotthon életében - a dunavecsei és bajai gyermekotthonokhoz hasonlóan - az iskolai hiányzás és a magántanulói státusz nem releváns, mivel gondozottjaik saját iskolájukban folytatják tanulmányikat. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az elmúlt időszakban engedély nélküli eltávozás 15 esetben, 4 kiskorú tekintetében fordult elő, ugyanakkor minden esetben még az eltűnés napján előkerültek az engedély nélkül távozók. A szökések megakadályozása, megelőzése érdekében az intézmény a törvényes kereteken belüli eszközökkel bír, melyek azonban nem mondható igazán
61
eredményesnek atekintetben, hogy ezen probléma típusok ne fordulhassanak elő. Mivel intézményükben fogyatékos gyermekek vannak, azonnal értesítik az illetékes hatóságot. Ha a gyermek rendelkezik mobiltelefonnal, megpróbálják elérni őket, ezáltal felderíteni, hogy hol tartózkodhatnak. Ugyanakkor örvendetes tény, hogy a szökött gyermekeik a szökés alkalmával egy esetben sem követtek el szabálysértést, vagy bűncselekményt, mely többek között annak is köszönhető, hogy az eltűnést követően viszonylag rövid időn belül előkerültek. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Két ellátottjuk kivétellel minden gyermekük az Integrált Közoktatási Intézmény Kecskeméti Tagintézményének Speciális Általános és Szakiskolájában tanul - azaz helyben -, így természetes, hogy az iskola pedagógusaival e tekintetben jó kapcsolatot alakítottak ki a nevelők. A Kecskeméti Rendőrkapitányság dolgozóira is minden esetben számíthatnak, valamint a gyermekjóléti szolgálatok szakemberei is bármikor segítségünkre vannak, eltűnés esetén, mivel tudják, hogy fogyatékos gyermekről van szól elsődleges prioritásként kezelik az ügyeket. Eredmények, távlati tervek A fenntartóváltás a gyermekotthon mindennapjait szerencsére nem változtatta meg jelentősen. Ami nehézkesebbé vált az eddigiekhez képest, hogy az autóhasználatra az igényüket legalább egy héttel korábban le kell adniuk, hogy a fenntartó is engedélyezni tudja, ezáltal a váratlan helyzetek (pl.: ha gyermeket kell szállítani) megoldása nagyon nehézkesen kivitelezhetők.
BŰNELKÖVETÉS ÉS ÁLDOZATTÁ VÁLÁS A MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG JELENTÉSE ALAPJÁN
1. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem Bács-Kiskun megye rendőrkapitányságai a gyermekvédelemi jelzőrendszert kiválóan működtették, az előadók szükség szerint esetkonferenciákon vettek részt. A városi, illetve megyei gyámhivatalokkal jó kapcsolatot tartottak fenn, a szakmaközi megbeszéléseken a gyermekvédelmi intézmények és egyéb szervek képviselőivel – oktatási intézmények, védőnői szolgálat, gyermekorvosok, gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat, nemzetiségi önkormányzat vezetője – az aktuális gyermekvédelmi helyzetet értékelték. A családsegítő szolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok konferenciáján jelen voltak, a problémás gyermekek helyzetének megbeszélésére szekció ülés keretében került sor. Több településen a gyermekjóléti szolgálatok, illetve a gyámhivatalok éves szakmaközi megbeszélésein – igény és lehetőség szerint – a bűnmegelőzési előadók a helyi körzeti megbízottakkal együtt vettek részt. Az illetékes gyermekjóléti szolgálatok a rendőrség általi jelzésekre általában 15 napon belül reagáltak. Az e jelzésekre tett intézkedések jelentős részét a kiskorúak védelembe vétele, alapellátásban történő gondozása, és elhanyagolható számban a nyilvántartásba vétel tette ki.
62
Nem volt jellemző gyermekvédelmi intézkedés indokolatlan kezdeményezése. A megyei gyámhivatallal való munkát – a folyamatos adatszolgáltatás mellett (250 db gyermekvédelmi adatlap továbbítása) – a szoros együttműködés jellemezte. Az előző évekhez képest nem változtak jelentős mértékben a 18 év alattiak által elkövetett bűncselekmények jellemzői. Főként vagyon elleni bűncselekményeket követtek el: mobiltelefon, apróbb használati tárgyak eltulajdonítása, valamint ismertté vált kényszerítés, zsarolás, garázda magatartás és testi sértés. Egyre erőszakosabbá váltak az iskolákban a bűnelkövetők, ily módon akarva tekintélyt szerezni maguknak diáktársaik előtt. A javak gátlástalan módon történő megszerzése során nem riadtak vissza a várható büntetéstől. Erőszakos jellegű bűncselekményeket kollégiumokban is követtek el. A nevelők elmondása alapján tanulók vettek el egymástól mobiltelefonokat és ruhaneműket. A gyermek- és fiatalkorúak körében a bűncselekmények elkövetése esetén nem a megélhetési bűnözés volt a jellemző. Többségük azért követett el bűncselekményt, hogy az így megszerzett javak segítségével szórakozási vágyait ki tudja elégíteni, valamint az eltulajdonított ruházati cikkekkel lehetett a többiek előtt „jól öltözöttnek” látszani. A fiatalokat olyannyira befolyásoló média és internet hatásainak következménye is fellelhető volt a fiatalok viselkedésében. Iskolai agresszióval kapcsolatban szinte heti rendszerességgel érkeztek megkeresések. MTA Szociológiai Intézetének kezdeményezésére a szakterület ismételt felmérést készített a Daphne - Delphi II. nemzetközi kutatás kapcsán. Az adatgyűjtés témája a kiskorúak kábítószer-fogyasztása, és a korcsoportnál megjelent és erősödő intenzitású erőszak volt. Az áldozattá és bűnelkövetővé válás, valamint az intézetből való szökések számának csökkentése érdekében folyamatosan napi kapcsolatot tartottak a gyermekotthonokkal a kollégák. Az MRFK Bűnmegelőzési Osztály a fiatal- és gyermekkorú eltűntek körözésének szakirányítása, felülvizsgálati tevékenysége során – 1 hónapon túli ismeretlen helyen tartózkodás – 85 ügyben járt el. Gyermekkorúak eltűnésének (24 órán belüli), és előkerülésének bejelentését 85 esetben fogadta. 3 hónapon túli eltűnések esetében az ORFK-ra 12 ügy felterjesztése történt. Az év folyamán körözési felülvizsgálati tevékenység során 3 esetben történt kezdeményezés gyermekvédelmi eljárásra kiskorú személyek gondozási helyének megváltoztatásának felülvizsgálata céljából. Fenti esetekben a kiemelkedően magas számú szökések megszüntetése, a bűnelkövetések megelőzése érdekében halaszthatatlan intézkedések megtételére történt indítványtétel az illetékes gyámhatóságnál. Olyan ügyeknél, amikor eredménytelen maradt az illetékesek részére történő jelzés, a felettes szerv felé történt indítványtétel. A 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet alapján kialakításra került a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság földszint 18. számú hivatali helyiségben a gyermekmeghallgató szoba. Az igénybe vétellel (hivatalos átadással) kapcsolatban a javaslat felterjesztésre került, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal bizottsága az állapotfelmérést 2013. január 17-én elvégezte, majd 2013. február 8-án Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-
63
helyettes, közigazgatási és Igazságügyi Miniszter a szoba használatát biztosító tanúsítványt átadta. 2012. évben megtörtént a helyi szerveknél is a gyermekmeghallgató szobák kialakítási lehetőségének vizsgálata. A megyeszékhelyi rendőrkapitányság gyermek- és ifjúságvédelem céljából több alkalommal kapcsolódott be éjszakai bűnmegelőzési akcióba, mely tevékenységet a rendőrkapitányság más szolgálati ágaival, civil együttműködőkkel realizált. A délutáni és az esti órákban rendszeresen ellenőrizték az iskolák és a kollégiumok környékét, különös figyelmet fordítva a gyermekotthonok lakóira. A megye több rendőrkapitányságán évek óta kiválóan működik az ifjúságvédelmi járőrszolgálat, mely tevékenység során a rendőr járőrök a családvédelmi szervek képviselőjével közösen iskolaidőben, illetve az esti órákban ellenőrizték a vendéglátóhelyeket. Amennyiben ott kiskorú személyt találtak, intézkedtek az oktatási intézménybe jutására, illetve hazaszállítására. Fiatalkorú gyanúsítottak kihallgatása esetén a rendőrhatóság haladéktalanul megküldte az értesítéseket a kihallgatás tényéről a gyámhatóságnak, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak. Az ifjúságvédelmi járőrszolgálat ellenőrzései kiterjedtek a bevásárló központokra, közterületekre, bejelentés és segítségkérés alapján vendéglátóipari egységekre. A Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság területén együttműködés keretében rendszeresen ellenőrizték a középiskolák környékét egy fő pedagógussal a csellengő diákok kiszűrése érdekében, a rendőrség aktív jelenlétének demonstrálásával. Az iskolai ifjúságvédelmi felelősökkel együttműködve megkezdődött a fiatalok deviáns csoportjainak feltérképezése az elkövetővé és áldozattá válás megelőzése érdekében. Amennyiben jogellenes cselekmény észlelése történt, a közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztály bevonásával – azonnali helyszínre vonulással és esetelemzéssel – a szükséges intézkedések foganatosításra kerültek. Azon helyi szerveknél, ahol a bűnmegelőzési munka átfedésben volt az iskolarendőri tevékenységgel vagy balesetmegelőző feladatokkal, ott a közlekedésbiztonság is kiemelt szerepet kapott. A kollégák részt vettek az „Egy iskola egy rendőr”, valamint a „Szuperbringa” program végrehajtásában. Az „Iskola Rendőre” program keretében folyamatos volt a jelenlét az oktatási intézményekben, az együttműködés az ifjúságvédelmi felelősökkel. Rendszeres előadások keretében hívták fel a diákok figyelmét azokra a körülményekre, amelyek már túlmutattak a „diákcsíny” fogalmán. A „Mozgásban biztonságban” program által baleset-megelőzési foglalkozások és interaktív előadások kerültek megrendezésre. A „PIA-NO” elnevezésű diszkóbalesetmegelőzési programok és az „Édes-savanyú akció" meghatározott feladatai is teljesítésre kerültek, a bűnmegelőzési előadók megtartották a biztonságos kerékpáros közlekedésre nevelés gyakorlati részét minden településen. A Kunság Volán autóbuszos baleset-megelőzési program interaktív bemutatóját beépítették oktatásaikba. Az iskolákban folytatott tevékenység kapcsán az állomány a tudomásra jutott jogilag releváns információkat továbbította az illetéseknek, a gyermekvédelmi jelzéseket mindenkor megtették.
64
A Kiskunhalasi Rendőrkapitányság kiemelt feladatának tekintette, hogy a cigány származású tanulók minél kevesebbet hiányozzanak az iskolákból. Ennek érdekében az Esély CMK összekötői napi kapcsolatban voltak az iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel. Számos oktató nyitott volt a fogyatékkal élők irányába, a tantestületekkel is rendszeres kapcsolattartásra törekedve. Az ORFK Bűnmegelőzési Osztály által 2006-ban kidolgozott "A prostitúcióval, emberkereskedelemmel összefüggő jogsértések visszaszorítására" elnevezésű módszertani útmutatóban foglaltak felhasználásával az alábbi felvilágosító tevékenységek végrehajtása realizálódott megyénkben, összesen kb. 660 óra időtartamban. 1.
2.
3. 4. 5.
A Kecskeméti Rendőrkapitányság évente visszatérő jelleggel 2 óra időtartamban a területén lévő nevelőotthonban tartott felvilágosító tájékoztatást. Az általános iskolákban osztályfőnöki órák keretében 20-25 óra időtartamban tartottak felvilágosító előadást. Az MRFK Ellen-Szer oktató kétszer 90 perc terjedelemben 2 középiskolai osztályban a külföldi munkavállalásról tartott felvilágosító előadást ppt. szemléltetés segítségével, mely anyag szakirányítás keretében a rendőrkapitányságok részére átadásra került. „Nyár veszélyei oktatás” keretében 1 óra időtartamban 517 osztály oktatása történt a megyénk területén lévő tanintézetekben. DADA oktatás által a 8. osztályos tanulók 115 osztályban 45 perces tanórák keretében sajátíthatták el a tudnivalókat fenti témakörben. A „Van kiút” című saját tervezésű és kiadású prostitúciós felvilágosító anyag terjesztése a nevelőotthonokban megtörtént.
A jól működő DADA program1 mellett számos projekt, rendezvény színesítette BácsKiskun megye rendőrségi bűnmegelőzés palettáját. Az oktatók a tanév vége előtt a nyár veszélyeire hívták fel az általános iskolás gyermekek, leendő nyári táborozók figyelmét. A „Nyár veszélyei”, a biztonságos szünidőt előkészítő foglalkozások folytatása az elmúlt tanévben is töretlen lelkesedéssel folyt, így 78 település 18.841 tanulója számára 61 körzeti megbízott és 13 bűnmegelőzési előadó munkatárs tartott órákat. Az előző tanévhez képest több osztályt és nagyobb tanulói létszámot sikerült bevonni a speciális oktatásba. A számadatokban történő pozitív változás – 2011. évben 13%-os növekedés volt – tovább folytatódott, és 2012-ben további 34 osztállyal és 2152 tanulóval többen részesülhettek tematizált ismeretekben. Az oktatás során kiemelt hangsúlyt kaptak az interneten, valamint az okos telefonokkal elkövetett bűncselekmények és azok megelőzésének lehetőségei. A deviancia, az iskolai erőszak, a családon belüli erőszak tárgykörében a diákok részéről kérés volt a nemi erkölcs elleni bűncselekmények ismertetése, elhatárolása. Igény 1
A DADA Program 2012. évben 20 éves volt. Működésének, szakmai tapasztalatainak összegzése megtörtént, a fellelhető és a programhoz köthető relikviák felterjesztésre kerültek az ORFK-ra.
65
mutatkozott mind a gimnazisták mind a szakközépiskolások esetében a külföldi munkavállalás (au pair, bébiszitter stb.), a külföldön történő tanulmányok (pl. Erasmus) veszélyei megtárgyalására, így speciális ppt. anyagot állított össze a szakterület a témában, melyet szakirányítás keretében a rendőrkapitányságokra is eljuttatott. Az élménypedagógia elemeit több előadó sikerrel alkalmazta foglalkozásain. Külön figyelmet kapott a kábítószerek veszélyeinek oktatása. Az osztályfőnökök és igazgatóságok tájékoztatása megtörtént a kortársképzés lehetőségéről. Az oktatók rendszeresen éltek a bírósági tárgyaláson részvétellel – mint az oktató-nevelő munka elmélyítésének, illetve lélektani érzékenyítésének eszközével. Több általános- és középiskolában foglalkozásokat tartottak az oktatók a diákcsíny és a bűncselekmény közötti elhatárolás tudatosítása érdekében. Iskolai Agresszió megelőzését célzó előadások tartására is számos esetben sor került. „Segítünk?!” címmel a családon belüli erőszak témakörében szintén foglalkoztak a diákokkal. Az Ovi-Zsaru program mellett az óvoda nagycsoportos gyermekeknek szóló ZSEBI-projekt folytatódott a Kiskőrösi Rendőrkapitányságon. Számos helyen megrendezésre kerültek helyi konferenciák az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberek számára. Rendszeresen tartottak fogadó órát a kollégák, esetmegbeszéléseken vettek részt. Konfliktuskezelésre is több alkalommal sor került 2012-ben. A rendkívüli szülői értekezletek megtartása, valamint a szülők akadémiája sorozat megrendezése által az előadók szélesíteni tudták bűnmegelőzési tevékenységüket. A bajai tanyavilágban élő hátrányos helyzetű lakosság tájékoztatását célzó tanácskozásra került sor, melynek keretében megjelent az adott munkacsoport a külterületen és figyelmet fordítottak a tanyavilágban élő fiatalokra is. Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által 2012. évben szervezett megyei illetve országos rendezvényei az alábbiak voltak:
„Én gyermekem, te gyermeked, ő gyermeke…” címmel – az Eltűnt Gyermekek Világnapja alkalmából – szakmaközi értekezlet csellengő, eltűnt, és körözött gyermekekről. A program célja szakmai konzultáció keretében – kiskorú eltűnés és csellengés okán – a kompetencia-határok pontosítása, a jelzőrendszer hatékonyabb működtetésére késztetés. A berendelt végrehajtó állomány körözési tevékenységének szakirányítása is megtörtént.
A BKMRFK BMO a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai támogatásával – a Gyermekjogi Világnap alkalmából – „Eltűnt Gyermekek Szakmai Nap” című konferenciát rendezett, melynek témája a migráns gyermekek és a felnőtt kísérő nélküli migráns gyermekek jogi helyzete volt. A szakmai nap célja a gyermekeltűnések tárgykörében az egyes szakterületek képviselőinek megismerése és közös gondolkodásra sarkallás, egységes fogalmak kialakítására, a jó gyakorlatok megosztása volt. A rendezvény arra inspirálta a gyakorlatban tevékenykedő szakembereket, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek az egységes adatgyűjtés / szolgáltatás kialakítása terén. A konferencia módszere esetfókuszú megközelítés
66
volt, az előadók által hozott esetekből kiadványt készít a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és a Katona József Színház – Kecskemét vezetői – a bűnmegelőzés lehetőségeinek kiszélesítése érdekében úttörő kezdeményezés-sel – 2012. január 18-án együttműködési megállapodást kötöttek. Az országban egyedülállóan, elsőként a „TETTHELY” címmel május hónapban induló színielőadás-sorozat bemutatóin fiataloknak szóló interaktív bűnmegelőzési előadásokra került sor az internet, a számítógép-használat veszélyei és egyéb témákban, melyet több jelenetben más-más megvilágításban és hangsúllyal tártak a fiatal nézőközönség elé a színészek. A jelenetek feldolgozása bűnmegelőzési és pszichológus szakértők közreműködésével a közönség aktív részvételével történt. Az előadásokon kb. 400 diák vehetett részt – az általános iskola 7. osztálytálytól a gimnázium 4. osztályáig – és a kísérő tanáraik. A sikernek széles körben (szakmai és lakossági oldalon is) nagy visszhangja volt. A folytatás 2013. évben garantált.
2012. szeptemberében „Kórházi Esték” rendezvénysorozat keretében a BKMRFK Bűnmegelőzési Osztálya a Bács-Kiskun Megyei Kórház szakmai támogatásával az Egészségügyi Civil Kerekasztal részvételével szakmai fórumot szervezett „Sérülések – bántalmazások - gyermekbántalmazások nyomában” címmel, melyen kiemelt szerepet kapott az erőszakos közösülések nőgyógyászati és kriminalisztikai protokollja, a gyermekbántalmazások tünettana, igazságügyi orvostani vonatkozású előadások.
Az írott és elektronikus sajtóval évek óta napi kapcsolata van a bűnmegelőzési előadóknak. A gyermek- és fiatalkori bűnözés és áldozattá válás megelőzése érdekében célirányosan hasznosításra kerültek az oktatási, közművelődési és sportintézmények, létesítmények által kínált lehetőségek a propaganda-anyagok bemutatása, tájékoztatók tartása érdekében. Lehetőség szerint ezen eseményekről híradással tudósítottak a megyei, helyi médiumok. 2. Kábítószer-megelőzés Évek óta jellemzően marihuána-fogyasztás, tartás miatt indul a legtöbb eljárás. A rendelkezésre álló adatok alapján a lezárt ügyek nagy részében a vádemelés elhalasztásra került. Az elkövetők nemenkénti megoszlásánál továbbra is 1:20 a lányok és a fiúk aránya. Korosztályi kategorizálás szerint a 30 év alatti korosztályból a legtöbb elkövető 16-26 év közötti. A vásárolt, a „beszerzett” drogok eredete tekintetében a fiatalok az elszámoltatások alkalmával a diszkókat, egyéb szórakozóhelyeket, szórakozóhelyek előtti területet, városok központjait jelölték meg. Az ügyek jelentős részében vallomásaikban úgy nyilatkoztak, hogy ismeretlen személytől vásárolták a kábítószereket. Megyénkben a 2012-es évben nem jelezték oktatási intézményből, hogy ugrásszerűen megnőtt volna a diákok szerhasználata, viszont több iskola félelmét fejezte ki, hogy a drog az iskolába juthatott. A kábítószer-megelőzés területén legfontosabb feladat volt a kereslet és a kínálat csökkentése. A fiatalok és szüleik tájékoztatása széles körben megtörtént a kábítószer
67
használatából eredő veszélyekre és azok jogi következményeire. Megyénkben a bűnmegelőzési előadók hosszú idő óta végzik tevékenységüket, a kábítószer prevenció területén nagy szakmai tudás birtokában vannak, így szakszerűek, és messzemenően ügyeltek a bumeráng-hatás elkerülésére. Az előadásokat, foglalkozásokat, bemutatókat, kiállításokat minden oktatási szinten és színtéren – a fellépő igények alapján – a Drogstratégiában megfogalmazott akciótervek szerint folytatták. Pályázati lehetőség esetén a rendőrkapitányságok bűnmegelőzési egységei együttműködőként vettek részt a kereslet- és kínálatcsökkentés terén végzett prevenciós munkájukkal. Ahol a KEF-ek (Kábítószerügyi Egyezető Fórumok) régóta és jól működtek ott a település kábítószer-prevenciójának gerincét képezték, pozitív hatást gyakorolva a rendőrségi drog-prevenciós tevékenységre is. A közös pályázati munkák által aktuális helyzetfelméréseket, és arra adekvát, komplex drogmegelőzési programok működtetését tudták felvállalni. A kecskeméti KEF drogprevenciós tevékenysége kapcsán a „Szülők iskolája” pályázat keretében a BMO szakelőadója részt vett közel 200 tanár és 7200 diák drogprevenciós képzésében, oktatásában Kecskemét városban és vonzáskörzetében. A szülők részére szerkesztett 16 oldalas kiadványok átadása megtörtént. A Bajai Rendőrkapitányságot felkérték, hogy a város legnagyobb szakképző iskolájának osztályaiban (50-55 osztály) tartson drogprevenciós előadásokat, valamint pedagógusaik részére továbbképzést. Még mindig jelentős azon pedagógusoknak a száma, akiknek a témában hiányosak az ismereteik. A fentiek szerinti órák leadása megkezdődött, mely 2013. évben folytatódik az iskolák által biztosított időpontokban. A Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ közösen szervezte a „Szerfelett Drogmentes Napot”, ahol neves szakemberek tartottak előadást drogprevenció témában. Az előadást több mint 500 fiatal tekintette meg. Az előadással párhuzamosan a város főterén rendőrségi nyílt napot szerveztek. Közel 2000 diák részvételével megrendezték a „Hiszem, ha látom” baleset-szimulációs előadást a város sportpályáján, ahol az alkohol és a kábítószermentes életszemlélet megalapozása volt cél. Megyénkben 1993. óta folyamatosan és jól működik a DADA program, az ELLENSZER is több éves múltra tekint vissza. A városi és vidéki rendezvényeken – autómentes nap, TESCO családi nap, sörfesztivál, polgárőr- és falunap – több alkalommal részt vett a BMO állománya. E rendezvényekre eljutott a drogtáska, kábítószer-használattal kapcsolatos totókat töltettek a kollégák az érdeklődőkkel, a Bűnmegelőzési Osztály által biztosított szóróanyagot és drogkorongot osztottak. Jól bevált szemléltetési eszköz volt a drogprevencióhoz a „részeg-szemüveg”. A speciális tudatformálás mind a felnőtteknél, mind a gyereknél sikeres volt. Lehetőség esetén – központi ellátással – nagyobb szerepet kaphatna a bűnmegelőzési tevékenység végzésekor a hasonló jellegű (könnyen mobilizálható, széles felhasználási kört biztosító, azonnali hatást kifejtő) demonstratív eszközök használata.
68
Az ismertté vált, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények megyénkben Visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma korcsoportos bontásban. korcsoportok
0-14 év
14-18 év
18-25 év
0
22
92
Visszaélés kábítószerrel
25 év felett 72
Összesen 186
Megyénkben a kábítószerek között az ismertté vált eseteknél a hatóanyagot tartalmazó fű és a füves cigaretta vezet évek óta. Az egyéb drogok statisztikai értéke továbbra is elenyésző mennyiségű. Az új szerek tömeges kipróbálása – feltehetően a folyamatos prevenciós tevékenységük hatására – komoly kockázatot, azaz visszatartó erőt jelenthet a fiatalok körében. Összes hatóság adatai szerint (ügyészség, NAV, egyéb nyomozati jogkörrel rendelkező hatóságok) Bűncselekmény Visszaélés kábítószerrel Visszaélés kábítószerrel - függő személy által Visszaélés kábítószerrel - 18 év alatti személy felhasználásával Összesen
2011. év 213 5
2012. év 196 1
3
3
221
200
Az összes hatóság által rögzített adatok alapján a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény dinamikája érzékelhető csökkenést mutat az elmúlt évekhez képest. Örvendetes, hogy a függő személy által elkövetett bűncselekmény-kategória folyamatosan elenyésző számadatot képez, amely bizonyítja az illetékességi területünkön dolgozó drog-rehabilitációs központok korrekt működését, hatékony harmadlagos prevencióját. A visszaélés kábítószerrel 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával továbbra is folyamatosan csekély számadat, tehát a kiskorúak bevonása ebbe a bűncselekmény kategóriába nem jellemző elkövetési mód. Ismertté vált kábítószeres bűncselekmények elkövetési magatartásai 2011-ben megyénkben 18 évet be nem töltött személy Elkövetés céljából eszközt biztosít Elkövetésre vállalkozik Előállít
Visszaélés Visszaélés kábítószerrel Összesen kábítószerrel függő személy által
0
0
0
0
0 0
0 0
0 0
0 0
69
Forgalomba hoz Kereskedik Kínál Megszerez Országba hoz, visz, átvisz Tart Termeszt Átad Összesen
0 0 2 0 0 0 0 1 3
2 5 5 76 2 97 2 22 211
0 1 0 0 0 4 0 0 5
2 6 7 76 2 101 2 23 219
Ismertté vált kábítószeres bűncselekmények elkövetési magatartásai 2012-ben megyénkben 18 évet be nem töltött személy Elkövetés céljából eszközt biztosít Elkövetésre vállalkozik Előállít Forgalomba hoz Kereskedik Kínál Megszerez Országba hoz, visz, átvisz Tart Termeszt Átad Összesen
Visszaélés Visszaélés kábítószerrel kábítószerrel függő személy által
Összesen
0
0
0
0
0 0 1 0 2 0 0 0 0 0 3
0 0 7 9 3 96 1 63 6 13 199
0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1
0 0 8 9 5 97 1 63 6 13 203
Az elkövetési magatartások vizsgálata alapján megállapítható, hogy a kábítószer megszerzése és tartása nagyobb arányú (közel 80%). A termesztés viszont növekedő számot mutat, de még így is viszonylag csekély mennyiségű. Az országba hozatal, kivitel, tranzitálás évente 1-2 esetben fordul elő megyénkben. A jövőre vonatkozóan prognosztizálható elkövetések száma a feketepiacon hozzáférhető mennyiségek alapján, valamint a kereslet és kínálat, illetve az ár és piac függvényében: A hatóanyagot tartalmazó fű és a füves cigaretta mellett az egyéb drogok használata továbbra is elenyésző számú. Az új szerek tömeges kipróbálását – a prevenciós tevékenységnek is betudhatóan – komoly kockázatként értékeli az ifjúság. A fiatalok egy része továbbra is úgy vélekedik, hogy a cannabis használatának egészségkárosító hatása a dohányzással egyenértékű, vagy annál csekélyebb mértékű. Őket semmilyen felvilágosító eszközzel nem lehet meggyőzni, a szabadságuk és az önrendelkezési joguk
70
megcsorbításaként élik meg a törvényi tilalmat. Továbbra is az a tévképzet él közöttük, hogy a gyógynövény használatot – mintegy az olcsó öngyógyítás eszközét – tiltja a jogrendünk számukra. A fiatalkorúak szinte egyöntetűen beszámoltak arról, ha külföldre utaznak, (akár szülő, tanár kísérete mellett is) mindenképp keresték annak lehetőségét, hogy kipróbálják a marihuánát, és úgy érkeztek haza, hogy azt meg is tették. Ez bizonyítja azt, hogy csak a korrekt tájékoztatásnak, felvilágosításnak van létjogosultsága a prevenciós tevékenységben. Bizonyos szociológiai tézisek igazolódni látszanak, mely szerint a devianciák körében a kábítószer-fogyasztás el fog érni egy olyan értéket, melynél nagyobb, kirobbanó számszerű változás nem következik be, úgymond „beáll” a lakosság kábítószerfogyasztása. A korábbi évek rendőrségi és a drog-prevenciós központok számadatait tekintve vélelmezhető, hogy megyénkben ez bekövetkezett. Viszont a jelenlegi stabilitás a mérhetetlen számú, intenzitású és változatos drog-prevenciós tevékenységnek köszönhető.2 Megfontolandó azonban a rohamivás és egyéb helytelen alkohol fogyasztási szokások direktebb visszaszorítása érdekében az alkohol fogyasztás megelőzésének, illetve későbbi korra kitolásának hatékonyabb megközelítése. A kezelő intézmények által szolgáltatott adatok értékelése a klienskörükbe tartozó drogbetegek és fogyasztók száma, korcsoportja és nemek szerinti megoszlása tekintetében: A kórházak addiktológiai osztályai tájékoztatása szerint az elterelés során mindenki szabadon választja meg, hogy mely intézményben szeretné azt igénybe venni. Így az elterelést végző addiktológiai szakrendelések klientúrájában volt helyi, vidéki, sőt igen távoli településről érkező beteg. Egyre többször fordult elő, hogy az elterelésben résztvevők már szinte függők és egyéb kezelést igényeltek, de az egészségügyi, pszichiátriai ellátó rendszer hiányosságai miatt az elterelési ellátásban ragadtak. Betegszámok tekintetében releváns, komplett számadat nem áll rendelkezésre. Megyénkre is jellemző, hogy ha tehetik, máshol jelentkeznek a kezelést igénylők. Kecskeméten gyermek- ifjúsági pszichiátria továbbra sem működik. Drogambulanciával megyénk nem rendelkezik. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat az elterelést és az egyéb drogprevenciós tevékenységet magas színvonalon, széleskörűen végzi Kecskemét és térsége területén. Kiskunfélegyházán a Válasz Szenvedélybeteg-segítő és Drogprevenciós Központ a vizsgált évben kezdte meg működését.3 Mivel megyénkben jelentős változás nem történt – inkább javuló tendenciát mutatnak a statisztikai adatok – más, új prevenciós program bevezetésére nem volt szükség, a bevált tevékenységek megfelelő aktivitás melletti folytatása indokolt. Amennyiben adaptálható új program áll rendelkezésre, az áttekintésre, értékelésre kerül. Ha még 2
Negatív következményekkel járhat az AIDS megelőzés hibás példáját követve leállítani, vagy csökkenteni a drogprevenciós programokat. 3 Adataik fentebb közlésre kerültek, miként a Bajai Kórház Addiktológiai szakrendelés adatai.
71
hatékonyabbnak mutatkozik, mint a korábbiak, akkor a kipróbálás / bevezetés kérdésében döntés születik. A KOMP médiatár és egyéb témába illeszkedő új kisfilmek folyamatos felhasználása mellett a prevenciós órákat tartó kollégák rendszeresen aktualizálják, bővítik szemléltető anyagaikat újonnan szerkesztett totók, kérdőívek, tesztek felhasználásával. A jövőbeni teendők meghatározása az új tendenciák, a hazai és a külföldi szakirodalmak megismerése alapján prevenciós tablók összeállításával, bemutatásával történik. 3. Megelőző vagyonvédelem A kiemelt kockázatú csoportok (gyermek- és fiatalkorúak, időskorúak, nők, fogyatékossággal élők, egyedülállók, külföldiek, külterületen élők, hajléktalanok) áldozattá válásának megelőzése nagy hányadát a vagyonvédelmi tevékenység jelenti. A megelőző vagyonvédelmi tevékenység azonban a fent említett és kiemelt csoportok mellett a teljes lakosságot érinti. A bűnügyi és közrendvédelmi terület elemezte a helyi vagyon elleni bűncselekmények alakulását. A sajtóban ennek megfelelően történt felhívások közreadása, a lakosság tájékoztatása figyelemfelhívás útján az új típusú bűnelkövetési módszerekre, az azokkal szembeni védekezés lehetőségeire. Több rendőrkapitányság ügyfél váróhelyiségben olyan tájékoztató tablókat helyeztek ki, melyeken bemutatták a vagyonvédelmi berendezéseket, és az érdeklődők ingyenes bűnmegelőzési szóróanyagokat vihettek magukkal. Több szakterület bevonásával aktív részvétel történt a fenti tárgykörben rendezett különböző fórumokon – kistérségi, lakossági, polgárőr – és rendezvényeken. Megyénkben havi rendszerességű a „piacos” akciók szervezése, így személyesen is elérhetők a veszélyeztetett emberek, részükre figyelemfelhívó szóróanyag került átadásra, és tájékoztatást kaptak az áldozattá válás elkerülésének módozatairól. Természetvédelmi őrökkel, mezei őrszolgálat tagjaival, erdészekkel, tanyagondnokokkal és körzeti megbízottakkal a külterületeken akciók, ellenőrzések történtek az ott élők biztonságának fokozása, az illegális fakitermelések, természetkárosítás, környezetszennyezés megakadályozása, megelőzése érdekében. A tanyás települések, külterületi üdülőövezetek közbiztonságának javítását célzó rendőri feladatok megyei végrehajtására kiadott 10/2005.(IV. 06.) BKMRFK intézkedésnek megfelelően a rendőrkapitányságok az illetékességi területen lévő tanyás településrészeken és üdülőövezetekben havi rendszerességgel „tanyás akciókat” szerveztek, melyeken részt vettek a bűnmegelőzési előadók. Az akciók során különböző bűnmegelőzési tárgyú szóróanyagok kerültek kiosztásra, és az időskorúak figyelmét személyesen hívták fel a bűnmegelőzés jelentőségére. A korábban országosan bevezetett ELBIR (Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer) program keretében egész évben folytatódott a figyelem-felhívási tevékenység. Ennek célja havi rendszerességgel közvetlen információk eljuttatása hírlevelek formájában, elektronikus úton az érintett szervezeteknek (önkormányzatok, általános-, középiskolák, személy- és vagyonvédelmi kamara, orvosi kamara,
72
kereskedelmi és iparkamara, könyvtárak, polgárőrségek, média stb.) és a lakosságnak. Ezen ajánlások a belső kommunikációban, intranetes oldalon is letölthető formában elérhetőek voltak a rendőrkapitánysági bűnmegelőzési előadók, a teljes rendőri állomány számára. Az érdeklődők a magyar rendőrség internetes felületének BácsKiskun megyei aloldalán (www.police.hu/bacs/bunmegelozes) is megtalálhatták aktuális tanácsainkat. 2010. szeptemberben indult Kecskeméten a kerékpár regisztrációs program, a kerékpár lopások számának visszaszorítása céljából. A folyamatosan végzett tevékenység során 2012. évben 71 db kerékpár került regisztrálásra (előző évben 207 db volt). A Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság területén is évente több kerékpár regisztrációs akciót szerveztek. A regisztráció hatékonyságának fokozása érdekében új módszerek kidolgozása van folyamatban. A vagyonvédelmi cégekkel és biztosítótársaságokkal való kapcsolattartás jellemzői, a kapcsolattartás szintjei: A vagyonvédelmi szakmával a rendszeres kapcsolattartás leginkább a SZVMSZK BácsKiskun Megyei Szervezete útján történik. Az információcsere a két szervezet között élő és folyamatos. Eseti jelleggel konkrét események kapcsán, illetve a technikai lehetőségek változásának, fejlődésének megismerése céljából vagyonvédelmi vállalkozásokkal is történik kapcsolatfelvétel. A Bűnmegelőzési Osztály a vagyonvédelmi kérdésekkel jelentkező érdeklődőket az általános bűnmegelőzési tájékoztatást követően – amennyiben konkrét technikai megoldás iránt érdeklődtek – a vagyonvédelmi kamarához irányítja, akik tagjaik közül ajánlanak megfelelő vállalkozást. Az ELBIR hírlevelek egyik címzettje a SZVMSZK Bács-Kiskun Megyei Szervezete, mely saját honlapján tagjai számára elérhetővé teszi a havi hírleveleket. 4. Kiemelt kockázatú csoportok áldozattá válásának megelőzése Az áldozattá válás szempontjából kiemelt kockázatú csoportok – gyermek- és fiatalkorúak, időskorúak, nők, fogyatékossággal élők, egyedülállók, külföldiek, külterületen élők, hajléktalanok – rendszeresen tájékoztatást kaptak a rájuk leselkedő veszélyekről a médián keresztül és szórólapok eljuttatásával. A célirányos figyelemfelhívás az adott személyi kört tipikusan veszélyeztető bűncselekményekre, azok elkerülésének lehetőségeire irányult. Tekintettel arra, hogy a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályán az időskorúak áldozattá válásának megelőzése kiemelt hangsúlyt kap, így a megye teljes területén jellemző volt a folyamatos preventív munkavégzés a 60 év feletti lakosság áldozattá válásának megelőzése érdekében. 2012-ben rendszeresen – személyes tanácsadás, beszélgetés, előadások formájában – történt az időskorú személyek tájékoztatása az áldozattá válást elősegítő körülményekről, a preventív magatartásformákról és az áldozatsegítés lehetőségeiről. Az előadások során az érintett
73
korosztály sérelmére elkövetett bűncselekmények figyelemfelkeltő módon, audiovizuális eszközök segítségével lettek szemléltetve, rekonstruálva.4 A rendőrkapitányságok részjelentései tartalmazzák, hogy a közrendvédelmi és bűnügyi akciók tervezése során kiemelt figyelmet fordítottak az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekkel leginkább fertőzött területekre. Tekintettel arra, hogy az illetékességi területen lévő helyi szervek nagy része kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, így a visszatérő ellenőrzéseik során hangsúlyt kapott az ott élő idősek biztonságérzetének növelése, és a sérelmükre elkövetett bűncselekmények visszaszorítása. A közrendvédelmi, bűnügyi, ügyeleti feladatokat ellátók a veszélyeztetett személyeket érintő bejelentéseket a szükséges empátiával kezelték. Az intézkedéseket a sértetti kategóriának megfelelően, odafigyeléssel és türelemmel hajtották végre. A helyi szervek által készített bűnügyi fertőzöttségi térképeket folyamatosan aktualizálták az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények hatékonyabb megelőzése és felderítése érdekében A BMO által a korábbi években szerkesztett „Ne a tolvaj költse el a nyugdíjat! ” című szóróanyag lehetőség szerinti sokszorosítása és aktualizálása megtörtént az új elkövetési módszerekre történő figyelmeztetésekkel. E szórólapok a megyében terjesztésre kerültek. A tanyabiztonság erősítése érdekében a rendőrkapitányságok által rendszeresen végrehajtott fokozott közbiztonsági akciókban részt vettek a bűnmegelőzési munkatársak. E tevékenységüket a különböző médiákon mutatták be a lakosság számára, illetve az ott elhangzott tanácsadással is igyekeztek felhívni a figyelmet a különböző veszélyforrásokra. Elsősorban az időskorúak védelme érdekében az elmúlt évben is Húsvét közeledtével, valamint az október-novemberi Halottak Napja és Mindenszentek időszakában az MRFK Bűnmegelőzési Osztálya koordinálásával, a Kecskeméti Rendőrkapitányság Megelőzési- és Áldozatvédelmi Alosztálya közreműködésével Kecskeméten, valamint az illetékességi területhez tartozó további hat rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadójának irányításával a helyi piacokra szerveztek koncentrált akciókat. A szolgálatot teljesítő kollégák az idős vásárlókkal és árusokkal folytatott személyes beszélgetések során fokozott odafigyelésre, óvatosságra intve és a veszélyekre figyelmeztetve adtak tanácsokat, hogy hogyan ne váljanak áldozattá. Az akciósorozat – a kedvező fogadtatásra figyelemmel – visszatérő jelleggel tervezett. A vizsgált időszakban az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények prevenciója során továbbra is kiemelt feladat a tájékoztatáson alapuló megelőzés, az elektronikus és írott média által biztosított lehetőségeket kihasználva. A bűnmegelőzési előadók a 4
KOMP médiatár kisfilmek, power point anyagok vetítése.
74
médián keresztül rendszeresen hívták és hívják fel az állampolgárok figyelmét a kiemelten veszélyeztetett időszakok – közüzemi szolgáltatók óraleolvasása, nyugdíjfolyósítás, ünnepek – alkalmával sűrűbben előforduló bűncselekményekre és azok kivédésének módjaira.5 Szélesebb körűvé és rendszeresebbé vált az áldozatvédelmi ismeretek, aktualitások sajtón, előadásokon, lakossági fórumokon keresztül történő közvetítése. Az áldozatvédelmi munka, az áldozatsegítés lehetőségeinek megismertetése érdekében folyamatos a törekvés a média segítségével a lakosság tájékoztatására az állami kárenyhítés, az azonnali pénzügyi segély és a jogi segítségnyújtás lehetőségeiről is. Megyénkben a veszélyeztetett korosztályokat vonzó települési rendezvényekre is kaptak meghívást a bűnmegelőzési szakemberek, ahol fokozott propagandatevékenységet folytattak. Nagy hangsúlyt kapott a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése, mivel a nyári időszakban megnőtt a házaló árusok, illetve a besurranó tolvajok száma. A nyári idegenforgalmi szezonban a turisták, külföldiek által látogatott helyeken szintén jelen voltak az előadók és többnyelvű tájékoztató anyagokkal hívták fel az érintettek figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre, azok megelőzésének lehetőségeire. A Kecskeméti Rendőrkapitányság az idegenforgalmi szezonban Kecskemét Megyei Jogú Város főterén működtetette a TOURIST POLICE pavilont, melynél az érdeklődők bűnmegelőzési, rendőrszakmai, idegenforgalmi kérdésekre kaptak választ. A főidényben a nyelvi problémák megoldásában diáktolmácsok segítették a rendőrök munkáját. A nyári időszakban a kerékpár regisztráció is a pavilonnál volt elérhető a lakosság részére. A Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) emberi önszerveződés által létrehozott társadalmi bűnmegelőzési program, célul tűzte a lakóközösségben előforduló bűncselekmények megelőzését, a potenciális elkövetők visszatartását, biztonságos életkörülmények kialakítását. Egyes településrészeken érzékelhető, hogy működőképes a mozgalom. A szomszédok formális kötöttség nélkül odafigyelnek egymás értékeire, vagyonára, lakókörnyezetükre. A szerveződés akkor éri el célját, ha az állampolgár lakókörnyezetében aktív részesévé válik a saját érdekeit is szolgáló bűnmegelőző munkának. A Bűnmegelőzési Osztály előadói folyamatos tartották a kapcsolatot a kecskeméti Egészségügyi és Szociális Intézmények Idősgondozó Szolgálat Központjának vezetőjével, valamint a Kecskemét Megyei Jogú Város Nyugdíjas Szövetségének elnökével a megelőzési munka szélesebb körű kifejtése érdekében. Egyeztetést követően megkezdődött Kecskeméten a nyugdíjas klubok és idősotthonok összejövetelein történő előadások megtartása. 5
Pl. Gong Rádió Kecskemét, Puszta Hangja Rádió Kunszentmiklós, Sírius Rádió Kiskunfélegyháza, Kunság Rádió Kiskőrös, Szuperinfó újság, Petőfi Népe napilap, www.baon.hu megyei hírportál, kecskemeti-hirhatar.hu, stb.
75
Negyedévente lehetőséget biztosítottak a prevenció területén érintett minden szerv, szervezet, intézmény képviselőjének a kecskeméti Megyei Könyvtárban megrendezésre kerülő „Idősek Akadémiája” előadás-sorozaton a megelőzés lehetőségeinek más megvilágításban történő ismertetésére is. A Bűnmegelőzési Osztály és a rendőrkapitányságok bűnmegelőzési előadói rendszeres, kölcsönös információcserén alapuló együttműködést alakított ki a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatával. Az adatszolgáltatás, segítés és tájékoztatás mindkét fél részéről folyamatos. A Szolgálat törekszik arra, hogy a sértettek – különösen az idősek – kevesebb utánajárással jussanak az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz. Ehhez érdemi segítséget nyújtanak a bűnmegelőzési előadók, a körzeti megbízottak, de a rendőrőrsök vezetői is. Készségesen és hatékonyan támogatják az időskorú vagy külterületen élő áldozatokat az áldozatsegítési eljárás lebonyolításában, a kérelem kitöltésétől a konkrét segélyhez jutásig. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatához 2012-ben a rendőrkapitányságoktól 412 db igazolás érkezett. A vizsgált időszakban az igazolásos ügyeket tekintve –amellyel kapcsolatosan az Ást. 11.§ (5) bekezdése kötelezettséget ír elő – szinte minden esetben megtörtént tájékoztatás küldése. 2012. évben 170 esetben állapítottak meg a sértettek, áldozatok részére azonnali pénzügyi segélyt összesen 4.645.435,- Ft összegben. Érdekérvényesítést 227 állampolgár részére engedélyeztek és 6 személy részesült bűncselekmény áldozataként jogi segítségnyújtásban. Állami kárenyhítés iránti kérelmet támogató hatóságként 2012ben 11 esetben továbbítottak a Fővárosi Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálatához. A döntőhatóság kérelemnek helyt adó határozata alapján összesen 1.087.320,- Ft támogatást fizetett ki. E támogatási módnál lehettek további kérelmek, melyeket az ügyfelek közvetlenül a döntőhatósághoz nyújtottak be. Bács-Kiskun megyében a testi vagy szellemi fogyatékkal élők áldozattá válása, illetve az áldozattá válás ismétlődése az elmúlt években sem volt jellemző, többségük zárt, ellenőrzött életkörülményeket biztosító intézményekben él. Ezen csoporthoz tartozó emberek önkiszolgálásra, saját ügyeik intézésére korlátozottan, vagy egyáltalán nem képesek, így fokozottan kiszolgáltatottak, veszélyeztetettek. Leggyakrabban a látásukban korlátozott egyéneknél fordult elő, hogy érzékszervi fogyatékosságukat kihasználva próbálták őket becsapni, megkárosítani. Az értelmi fogyatékosok is többnyire családokban, vagy ellátó otthonokban élnek. A jól működő ellátás és védettség ellenére időnként előfordul elkóborlásuk vagy eltűnésük, azonban a rendőrség közreműködésével rövid időn belül feltalálásra kerültek. A fogyatékkal élők körében azonban elsősorban az a réteg veszélyeztetett, aki semmiféle érdekképviseletbe, csoportba, vagy együttélési közösségbe sem tartozik.
76
5. Közösségi életterek rendjének védelme A szolgálati ágak közösen értékelték a közterületen, közösségi használatban álló helyen elkövetett erőszakos és garázda jellegű cselekményeket az elkövetés helye, ideje, az elkövető és a sértett kapcsolata alapján, továbbá a prostitúcióval és az engedély nélküli kereskedelmi tevékenységgel összefüggő jogsértéseket, falfirkálásokat és egyéb rongálásokat. Az iskola rendőre program keretén belül az iskolarendőrök rendszeres kapcsolatot tartottak az általános iskolákkal. A különösen frekventált, balesetveszélyes helyeken a tanítás előtt és annak befejezésekor a rendőrök ellenőrizték és biztosították a tanulók biztonságos közlekedését. A délutáni és esti órákban rendszeresen ellenőrizték az iskolák és kollégiumok környékét, annak érdekében, hogy a diákok ne váljanak áldozattá, illetve ne kövessenek el szabálysértést, bűncselekményt (falfirka, graffiti, gördeszka általi és egyéb rongálások). Különös figyelmet fordítottak a területünkön található gyermekotthonok lakóira, akik halmozottan hátrányos helyzetük miatt a gyakori szökések során bűncselekmény elkövetőjévé és áldozatává válhatnak. A közterületen elkövetett bűncselekményekkel és szabálysértésekkel kapcsolatban elemzett információk átadásra kerültek az illetékes parancsnokoknak, az őr- és járőrszolgálati és a körzeti megbízotti szolgálat tervezésének céljából, valamint a közterületeken szolgálatot ellátó szervezetek, (közterület-felügyelet, mezőőri szolgálat) illetve állami szervek, (természetvédelmi őrszolgálat) és civil vagyonvédelmi szolgálatok (halőr, vadőr, erdőőr) és a polgárőrség részére. A közterület-felügyelők napi kapcsolatban voltak a bűnmegelőzési előadókkal. Amennyiben az iskolák, játszóterek, orvosi rendelők, kórház, különböző közintézmények környékén olyan szabálysértést, illetve bűncselekmény elkövetését tapasztalták, amelyhez rendőri segítség és intézkedés kellett, maradéktalanul felvették a kapcsolatot. Az egyházi ünnepek előtt az áruházakban, temetők környékén bűnmegelőzési célzattal fokozott járőrszolgálat működött a gépkocsi feltörések, gépkocsi-, és alkalmi lopások megelőzése érdekében, valamint bűnmegelőzési szóróanyagok kiosztására is sor került. Kecskemét főterén a turisztikai idény feladatainak ellátása keretében a bűnmegelőzési kollégák – nyelveket beszélő diákokkal – adtak szolgálatot a Tourist Police pavilonban, valamint részt vettek a város biztonsági tervének kidolgozásában és megvalósításában. Az elmúlt évben Kecskeméten több alkalommal tartottak éjszakai bűnmegelőzési akciót, melyet a kapitányság többi alosztályával és osztályával, valamint civil társszervekkel (NAV, Fogyasztóvédelem, Pártfogó Felügyelet, Gyermekvédelmi Szakszolgálat, GYIV felelősök, Polgárőrség) együtt hajtottak végre. Azon települések, ahol térfigyelő kamera működik, a tervek között szerepel az önkormányzattal együttműködve a kamerák számának további bővítése. Ezen technikai eszközök az állampolgárok, így az időskorúak biztonságérzetét is növelik.
77
Tavasszal és ősszel a PIA-NO kampány keretében több rendőrkapitányság előadói diszkókban is tartottak előadást annak érdekében, hogy a fiatalok elkerüljék a különböző tudatmódosító szerek kipróbálását és használatát. Előfordult, hogy egész éjszakákat töltöttek a fiatalokkal, felvilágosító filmeket vetítettek, szóróanyagot osztottak és beszélgettek az ott szórakozókkal. A Kecskeméti Rendőrkapitányság az illetékességi területén lévő 3 főiskola diákjait célozta meg ezzel a tevékenységével. Minden rendőrkapitányság területén megszervezték a városi PREVENCIÓS NAPOKAT, amely a lakosság teljes korosztályát célozta meg. A nagyszabású rendezvényeket több kísérő program övezte, a rajzpályázattól kezdve a különböző bűnés baleset, valamint vagyon– és környezetvédelmi vetélkedőig széles palettán mozgott a prevenciós eszközök használata. Több településen megszervezték a „Hiszem, ha látom” diszkóbaleset-szimulációt, melyet így több ezer diák tekinthetett meg. A visszajelzések alapján megállapítható, hogy az iskolák, egyéb intézmények, különböző szervezetek és a lakosság nagy hányada elégedett a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén folyó rendőrségi bűnmegelőzéssel. A számos köszönőlevél és a különböző elismerések bizonyítják, hogy e tevékenység hiánypótló és magas színvonalú. A minőségi, lelkiismeretes munkavégzés a korrekt, naprakész szakirányítás mellett valósult meg. A kollégákra jellemző a látókörük tudatos szélesítése, továbbképzés iránti fokozott igényük és a lankadatlan szakmai kíváncsiság. Az előremutató, új jelenségekre gyorsan reagáló, nyitott és innovatív szemléletmód lehetőséget ad a folytatáshoz. A tevékenységünk színvonalának emelését szolgálná, és újabb teret biztosítana a prevenciós lehetőségekben az anyagi, illetve eszközbeli központi támogatottság, mely a bűnmegelőzés össztársadalmi igényének teljesebb körű megvalósítását eredményezné.
BÁCS-KISKUN MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE
A megyebeli fiatalkori bűnelkövetéssel kapcsolatban az ügyészség elmúlt évi szakági tevékenységéről az alábbi tájékoztatást nyújtotta Főügyészség: Az elmúlt évben a megyében regisztrált fiatalkorú bűnelkövetők száma stagnálást mutat az előző évihez képest (2012-ben 509 fő, 2011-ben 505 fő). A Kecskeméti Városi Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportjához 2012. évben 644 lenyomozott ügyirat érkezett (előző évihez képest 10 %-os csökkenés). A vádemelési javaslattal érkezett ügyek száma 628 volt az előző évi 692 ügyhöz képest (9 %-os csökkenés). Az ügyérkezés mennyiségét tekintve a megyék rangsorában továbbra is a középmezőnyben foglalunk helyet.
78
A szakági tevékenység során a gyorsító ügyészi intézkedések alkalmazását illetően tavaly 8 ügyben – a vádemelések 3,2 %-ában - került sor bíróság elé állításra (míg 2011-ben 30 ügyben). A bíróság elé állítások számának csökkenése azzal magyarázható, hogy 2011. szeptember 1. napjától a nyomozás felügyeleti és vád-előkészítési tevékenységet fk. ügyekben továbbra is a főügyészség székhelyén lévő helyi ügyészség látja el, azonban a büntetető bírósági szakban már az általános illetékességgel rendelkező helyi ügyészség jár el. A tárgyalás mellőzésére tett ügyészi indítványok száma fk. ügyekben, az elmúlt évben 78 volt, a vádemelések mintegy harmadában (az országos átlagot meghaladó mértében). Ami az elterelő ügyészi intézkedéseket illeti, a közvetítői eljárásra utalt ügyek száma 22 volt 30 személyt érintően, amely mutatók megfelelnek a 2011. évi adatoknak. A vádemelés elhalasztására 15 fk. ügyben került sor (2011. évben 16 ügyben). 2011. évben a Kecskeméti Városi Ügyészségen a fiatalkorúak ügyésze 47 személy előzetes letartóztatás elrendelésére tett indítványt (2011-ben 60 személyt érintően). A bíróság az ügyészi indítványok alapján 37 személy előzetes letartóztatását rendelte el. A fiatalkorúak elleni nyomozásokban a szakági ügyészek az elmúlt évben az ügyek 19 %-át küldték vissza a nyomozó hatóságoknak további nyomozási cselekmények elvégzése végett, míg más ügyekben a megyei átlag 13 % volt. Ami az ügyek elintézési időtartamát illeti, az elmúlt évben a szakági ügyészek a vádemelési javaslattal érkezett ügyek 96,4 %-át intézték el 30 napon belül ( az országos átlag 84 % volt). A megyeszékhelyi helyi ügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi szakágának váderedményességi mutatója az elmúlt évben 98,92 % volt az előző évi 97,6 %-os mutatóhoz képest.
BŰNELKÖVETÉS A FIATALKORÚAK REGIONÁLIS BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI INTÉZET JELENTÉSE ALAPJÁN Az alábbiakban a 2012. évi adatok és információk következnek a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet (továbbiakban: Intézet) adatszolgáltatása alapján, a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetre és az Anya-Gyermek Részlegre vonatkozóan. A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Fiatalkorúak Regionális Büntetésvégrehajtási Intézetébe a 2012-es évben, 33 fő fogvatartott befogadására került sor. Az átlag létszám 35 fő és 40 fő közé tehető. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények, főként: erőszakos bűncselekmények, rablás,
79
zsarolás, testi sértés, kényszerítés, emberölés (jellemzően ezeket csoportosan követik el). nagy számban kisebb súlyú lopások, garázdaságok
A bűnelkövetés okai legtöbbször a szülői odafigyelés hiányának tudható be, valamint a hasonló érzelmek találkozása a személyekben, amikor csoportokba verődnek és a legfőbb cél a csoport erősségének kimutatása, így a bűncselekmények elkövetése jelentkezik elsőként. Több esetben volt jellemző, hogy a fiatalkorúak kipróbálták magukat az életben olyan téren, hogy képesek-e ők is véghezvinni egy rablást, vagy más erőszakos bűncselekményt. Jelentős számban fordult elő, hogy valamilyen bódító szer hatása alatt követték el a bűncselekményeiket. A bűnismétlés elkerülése érdekében, az intézet már a legelső pillanatban megkezdi a folyamatot, hiszen a befogadási eljárás keretén belül az elkészített nevelési tervben szerepel ez a gondolat, célkitűzés. A szabadságelvonással járó kényszerintézkedés, illetve a szabadságvesztés végrehajtása során az intézet különböző foglalkozásokat szervez és hajt végre annak érdekében, hogy a civil társadalomba kikerülő személy hasznos taggá válhasson, oda vissza tudjon illeszkedni. Mentsvár az Állatokért Alapítvánnyal közösen terápiás kutya kiképzés programot szerveztek, a Gáspár András Szakképző Iskolával kötött együttműködési megállapodásunk keretében 12 fős Szakmatanulásra Felkészítő Osztályt indítottunk el, a REV Szenvedélybetegsegítő Szolgálat rendszeresen megjelenik az intézetben, valamint a Széchenyi városi Közösségépítő Egyesület munkatársai képviseltetik magukat, akik rendszeresen tartanak foglalkozásokat a fogvatartottaknak. Intézetük a bűnmegelőzés, illetve a bűnismétlés elkerülése érdekében szoros kapcsolatot tart fenn a pártfogó felügyelői szolgálattal. Az Anya Gyermek Részleg, és a fiatalkorú lányok elhelyezése Kecskeméten speciális, így számos gyámhivatallal és gyermekjóléti szolgálattal kerülünk kapcsolatba, velük az együttműködés rugalmas és hatásos, más szervekkel való együttműködésnél sem tapasztaltunk fennakadást. . Az Anya Gyermek Részlegről 2012. évben, 2 esetben távozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésbe. Az Anya Gyermek Részlegen elhelyezett fogvatartottak többségét a gyermekéről való gondoskodás ráébreszti arra, hogy a család fenntartása fontosabb, mint a bűnelkövetés, így a megfelelő motiváció tudatában a szervezett foglalkozások hatásosak és céljukat elérők. Ezek során kialakul az anyában az a tudat, hogy a gyermekét ne arra nevelje, hogy esetleg bűncselekmények elkövetésével biztosítsa családja számára a megélhetést. Több fogvatartott nyilatkozza a szabadulását megelőző időszakban, hogy a gyermekét biztosan nem a bűnelkövetésre fogja nevelni. Ezen kijelentésükben valószínű, hogy nagymértékben a bv. intézet által szervezett és tartott foglalkozások lelhetőek fel. Az intézet által kitűzött feladatok és azok megvalósításában nem voltak fennakadást előidéző tényezők, mind a személyzet mind az anyagi rész keretei biztosítva voltak. Az első számú feladatunk és célunk is a fogvatartottak a társadalomba való
80
visszailleszkedésének elősegítése, és az, hogy a fogvatartott a civil társadalom hasznos tagjává váljék. Az intézet megfelelt annak az elvárásnak, hogy az ide bekerült fogvatartottak legalább olyan de inkább jobb állapotban kerüljenek ki a bv. intézetből, mint a bekerülésükkor voltak. Természetesen a jövőre nézve sem tehetünk másként, mivel a ránk vonatkozó szabályozók előírják a teendőinket, azok szigorú betartásával végezzük a munkánkat. A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Fiatalkorúak Intézetében és az Anya Gyermek Részlegen elhelyezett fogvatartottak speciális rezsimet képeznek, így ezek megkívánják a speciális kezelési, nevelési elveket, melyek természetesen az intézet részéről maximálisan biztosítva vannak. A jövőre nézve, a bűnmegelőzés terén az eddig jól bevált gyakorlatot szem előtt tartva végezzük a munkánkat. A személyi állomány tagjai minden tudásukkal segítik a fogvatartottakat, valamint a segítő szervek munkáját megköszönve, segítve biztosítjuk a fogvatartottaknak a helyes életre való törekvést.
BŰNELKÖVETÉS ÉS SÉRTETTÉ VÁLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JELENTÉSE ALAPJÁN
2012. évi ügyszámok alakulása Fiatalkorúak 2012. 01. 01. Folyamatban volt ügyek száma
2012. évben érkezett ügyek száma
365
260
625
298
327
78
58
136
49
87
0
9
9
9
0
23
574
597
569
28
0
6
6
6
0
Mediáció
4
28
32
24
8
Összesen
470
935
1405
955
450
Ügycsoportok Pártfogó Felügyelet Közérdekű munka Utógondozás Környezettanulmány Pártfogó elügyelői vél.
2012. évben folyamatban volt összes ügyek száma
2012. évben befejezet ügyek száma
2012. 12. 31. folyamatban maradt ügyek száma
2012. évi ügyszámok alakulása Felnőtt korúak
Ügycsoportok Pártfogó Felügyelet
2012. 01. 01. folyamatban volt ügyek száma
839
2011. évben érkezett ügyek száma 503
2012. évben folyamatban volt összes ügyek száma
1342
2012. évben befejezet ügyek száma
2012. 12. 31. folyamatban maradt ügyek száma
635
707
81
Közérdekű munka
1099
1028
2127
792
1335
Utógondozás Környezettanulmány Pártfogó elügyelői vél.
20
74
94
84
10
3
82
85
81
4
1
5
6
6
0
Mediáció
81
253
334
266
68
Összesen
2043
1945
3988
1864
2124
2012. éves ügyszámok alakulása Fiatal - és felnőtt korúak együtt 2012. 01. 01. folyamatban volt ügyek száma
2012. évben érkezett ügyek száma
2012. évben folyamatban volt összes ügyek száma
1204
763
1967
933
1034
1177
1086
2263
841
1422
Utógondozás Környezettanulmány Pártfogó elügyelői vél.
20
83
103
93
10
26
656
682
650
32
1
11
12
12
0
Mediáció Egyéb ügyek Összesen
85
281
366
290
76
2513
2880
173 5566
2819
2574
Ügycsoportok Pártfogó Felügyelet Közérdekű munka
2012. évben befejezet ügyek száma
2012. 12. 31. folyamatban maradt ügyek száma
1. A pártfogó felügyelet alatt álló visszaesők száma 2012. évben 2012. 01. 01. napján Pártfogás alatt álló visszaesők száma
2012. évben érkezett visszaesők ügyeinek száma
2012. évben folyamatban volt összes visszaesők ügyeinek száma
2012. évben befejezett visszaesők ügyeinek száma
Fiatalkorú
12
1
13
4
9
Felnőtt korú
113
56
169
69
100
Összesen
125
57
182
73
109
Pártfogoltak
2012. 12. 31. napján folyamatban maradt visszaesők ügyeinek száma
82
II. A Fiatalkorú Elkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelők Osztályán végzett szakmai munka 2012. évben Az 1997. évi XXXI. törvény a pártfogó felügyelőt a jelzőrendszer részévé tette. Mivel a pártfogó felügyelő a jelzőrendszer része, így a gyermekek védelmét ellátó hatóságokkal, hivatalokkal, szervezetekkel, személyekkel szoros kapcsolatban fejti ki tevékenységét. A több éves tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn már hosszú évek óta a Gyermekjóléti Szolgálatokkal és a jelzőrendszer többi tagjával is. A bűncselekményt elkövető fiatalkorúak esetében a rendőrségi megkeresést követően környezettanulmányt készítünk. Ilyenkor a Gyermekjóléti Szolgálatokat azonnal megkeressük és amennyiben a fiatalkorúval kapcsolatban állnak, akkor a tanulmány elkészítéséhez szükséges információkat szóban vagy írásban megkérjük. Szakmai munka ügycsoportonként: 2012. évben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál összesen 5566 pártfogó felügyelői ügy volt folyamatban. E magas ügyszámot látta el a 17 pártfogó felügyelő és a 2 osztályvezető úgy, hogy az ügyekkel kapcsolatos adminisztráció nagy részét is ők végzik (írásbafoglalás, iktatás, postázás stb.) Az egy főre jutó ügyek száma: 309,2 ügy volt. Az ügyek száma ez évben is emelkedett csakúgy, mint az ezt megelőző években. Az ügyek száma 3%-al volt magasabb az előző évinél. Előreláthatólag ez a szám növekedni fog a 2013. évben is. Pártfogó felügyelői vélemény készítése 2012. évben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatához csupán 11 határozat érkezett pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére. Az előző évhez viszonyítva ez jelentős csökkenést mutat. 2011-ben 35 ilyen jellegű szakértői vélemény elkészítésére kaptunk felkérést. A csökkenés mindkét osztályon jelentős. A felnőtt korú bűnelkövetők esetében 80 %kal, míg a fiatalkorú bűnelkövetők esetében 40%-kal érkezett kevesebb felkérés az előző évihez képest. A csökkenés okát eredményezheti, hogy a pártfogó felügyelők olyan részletes környezettanulmányt készítenek az elrendelők számára, amelyek tartalmazzák a döntésükhöz szükséges információkat. A korábbi években meghonosodott tendencia a vizsgált időszakban is érvényesült, ezek szerint többnyire az ügyészségek kérik a vélemények elkészítését és nem a bíróságok. Az ügyészségek az idei évben 10, míg a bíróságok 1 vélemény elkészítését kérték. A büntetés-végrehajtási bírák az évek során egyre csökkenő mértékben intézkedtek a pártfogó felügyelői vélemények beszerzése érdekében, annak ellenére, hogy pl. a Legfőbb Ügyészség a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátások vizsgálata során rámutatott arra, hogy az elbocsátás utáni körülmények fokozottabb felderítését (pl. pártfogó felügyelői vélemények beszerzésével) fontos érdeknek tartják. Az elrendelők pozitív visszajelzéseiből a vizsgált időszakra vonatkozóan is érvényes, hogy a pártfogó felügyelői véleményekkel továbbra is meg vannak elégedve, azokat hasznosítani tudják a döntéshozataluk során.
83
Környezettanulmány készítése A környezettanulmány felkérések száma közel azonos az előző évihez. Megyei szinten összesen 656 környezettanulmány elkészítésére kaptunk felkérését, ez 13 felkéréssel kevesebb, mint az elmúlt évi. Az ügyek túlnyomó többségét a fiatalkorúak ügyeiben érkeztetett megkeresések, teszik ki. Felnőtt korúak esetén 82, fiatalkorúak esetén 574 megkeresés érkezett a rendőrségtől, bíróságtól, ügyészségtől és a büntetés-végrehajtási intézettől. A felnőttek esetében ez a szám 3%-al magasabb a tavalyi évihez képest, míg a fiatalkorúaknál közel 3%-os ügyszámcsökkenést eredményezett a vizsgált időszakban a tavalyi bázis időszakhoz képest. A bíróság 2011-ben is elsősorban a kegyelmi eljárások során kérte a környezettanulmányok elkészítését. Közérdekű munka A vizsgált időszakban a közérdekű munka szervezése, ellenőrzése nem lett egyszerűbb és könnyebb. Jó érzéssel konstatáltuk viszont, hogy a pártfogó felügyelők fáradságos munkája nem volt hiábavaló és eredménytelen, mert a több városban, nagy plénumok előtt tartott közérdekű munkával kapcsolatos előadásaik hatására a munkáltatók kivonulása a végrehajtás területéről megállt, egy ideig stagnált, majd a második félévben új munkahelyek is jelezték, hajlandóak lennének közérdekű munkásokat foglalkoztatni. Így lett lehetőségünk csoportos végrehajtás beindítására Solton, ahol munkáltatók hiányában évekig nem működött gördülékenyen ezt megelőzően a közérdekű munka letöltetése. Az Igazságügyi Szolgálat és az ott tájékoztatást, munkát, ellenőrzést ellátó pártfogó felügyelők legnagyobb sikeréről van szó, melyért dicséretet érdemelnek. De legalább ekkora dicséretet és tiszteletet érdemel a város vezetése is, mivel belátta, nem csak joga, hanem kötelessége is a megsértett közösség bizalmának helyreállításában az aktív részvétel. Jövőbe mutató sikertörténetként jegyezhetjük ezt is a Pártfogó Felügyelői Szolgálatunk képzeletbeli emlékkönyvébe a többi hasonló feljegyzés mellé. Sikerként jegyezhetjük szintén a többi eredményük mellé, hogy a magas színvonalon folyt kalocsai csoportos végrehajtást sikerült 2012-ben újraéleszteni. Ezáltal kisebb változtatásokkal, de a már megszokott magas színvonalon folyhat tovább a megkezdett munka. A változás lényege, hogy egy megállapodás keretében lefektetésre kerültek az új működési feltételek, szabályok, melyek az alábbiak. A felügyeletet ellátó asszisztenst már nem az Igazságügyi Szolgálat, hanem a város kommunális feladatainak ellátásra létrejött cége delegálja, mivel anyagiak hiányában ezt ők tudták csak vállalni. A szakmai felügyeletet, közérdekű munkások ellenőrzése, stb. továbbra is Szolgálatunknál maradt. Munkatársaink továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek az újabb munkahelyek felkutatására és a meglévő fogadó munkahelyek megtartására. Teszik ezt kollégáink mindaddig, amíg törvényi kötelezettség nem rendeli valamilyen szervezet feladatává a közérdekű munkára ítéltek fogadását, foglalkoztatását. Az elmúlt öt évben folyamatos és drasztikus ügyszámnövekedés volt tapasztalható. A növekedő tendencia ebben az évben is megmaradt, csak kissé mérséklődött. 2012.
84
évben összesen 1086 új ügy érkezett. Ez a szám az előző évihez képest 2%-os ügyszámnövekedést eredményezett. Míg 2011-ben 1926, addig 2012-ben 2263 folyamatban lévő ügyben kellett eljárnia a pártfogó felügyelőknek. Ez 17,5%-os tehernövekedést jelent ezen a munkaterületen. Az előző két évben 85%-os ügyszámemelkedés nagy terhet és gondot okozott már a végrehajtásban, mely probléma tovább erősödött az idei év további 2%-os növekedésével. Annak ellenére, hogy sikerült több új munkahelyet is bevonni a végrehajtásba és ezáltal a befejezett ügyek száma közel 100-al nőtt, a meglévő munkahelyekre az idén is érvényes, hogy „bedugultak”, nem képesek annyi közérdekű munkára ítéltet fogadni, mint amennyit a bíróság elítél. Az ott dolgozók még be sem fejezték a közérdekű munkát, már újból fogadni kellett volna a még ott dolgozókat, vagy újabb elítélteket. Ennek következtében, míg 2009. év végén folyamatban maradt 543 közérdekű munka ügy, addig 2010-ben ez a szám 860-ra, 2011-ben 1177-re, míg 2012-ben 1422-re emelkedett. Ez jól bizonyítja a szűkülő lehetőségek mellett növekvő munkaterhet. Ha a befejezett ügyek számát a megemelkedett új ügyek érkezésének százalékában vizsgáljuk, akkor az újonnan belépő munkahelyek jótékony hatását érzékeljük, hiszen 2011-ben az érkezett ügyek 70%-át, míg 2012-ben már az újonnan érkezett ügyek 77%-át sikerült befejezni. Továbbra is gyakori, hogy a közérdekű munkára ítélt hosszú időtartamú jogerős szabadságvesztést tölt, ilyenkor félbeszakítást kér a pártfogó felügyelő, majd jelzi az elrendelő felé, hogy az ügy elévült. Letöltőhelyként ebben az évben is elsősorban a polgármesteri hivatalok vállalják a közérdekű munka végrehajtását. Jelenleg 43 munkáltatóval van együttműködési megállapodásunk a közérdekű munka végrehajtása céljából, melyek segítik, hogy a végrehajtás eredményesebb legyen. 2012. december hónapban 79 munkáltatónál töltötték büntetésüket az elítéltek. Pártfogó felügyelet végrehajtása 2012-évben megyei szinten 763 pártfogó felügyeleti irat érkezett. Az előző évhez viszonyítva, ez 13% százalékos ügyszámcsökkenést eredményezett. Az érkezett felnőtt korú pártfogó felügyeleti ügyek száma 2012-ben 503. Ez 20%-al kevesebb, mint az előző évi. A csökkenést a vizsgált időszakban elsősorban a vádelhalasztásos és a feltételes szabadítások ügyszámainak csökkenése eredményezte. A fiatalkorú pártfogó felügyeleti ügyek érkezése 3%-os növekedést mutat. Az emelkedést főleg a próbára bocsátások számának növekedése eredményezte. Mivel a fiatalkorú bűnelkövetőkkel foglalkozó pártfogó felügyelők összességében kisebb ügyszámmal dolgoztak, mint a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogó felügyelők, ezért a már korábban alkalmazott ügyelosztási technikát továbbgondolva elrendelésre került a vegyes ügyelosztás. Így a fiatalkorú bűnelkövetőkkel foglalkozó pártfogó felügyelők a felnőtt bűnelkövetők köréből is minden ügykategóriából kapnak új ügyeket, érkezés szerint, míg a felnőtt pártfogó felügyelők a fiatalkorúak ügyeit is vihetik. Fentiekkel elértük, hogy a magas ügyszámokat sikerült elfogadható ügyszámra csökkenteni, így az aránytalanul magas, illetve alacsony ügyszámok megszűntek. (2012. december 31. napján az egy főre jutó folyamatban lévő ügyek száma 143.)
85
A pártfogó felügyelet hatékony, pontos végrehajtása érdekében a pártfogó felügyelők: Folyamatosan kapcsolatot tartottak, konzultáltak a városi és a megyei bíróságokkal, ügyészségekkel, közös konferenciákon vettek részt. A rendőrséggel, a rendőrségen belül a körzeti megbízottakkal, a bűnmegelőzést végzőkkel, járőrökkel működtek együtt. A pártfogoltak, utógondozottak munkába állítása folyamatosan problémát jelent. Ezért ennek könnyítése érdekében a már kialakított napi kapcsolatot fenntartották a munkaügyi kirendeltségek egy-egy munkatársával. A polgármesteri hivatalokkal, hajléktalan ellátó szervezetekkel, civilszervezetekkel a pártfogó felügyelők munkakapcsolata példaértékű. A módosuló jogszabályok miatt még szorosabbra fogták a kapcsolatot a családsegítő központok és gyermekjóléti szolgálatok munkatársaival. Szintén a módosuló jogszabályok miatt a városi gyámhivatalok családvédelmi koordinátoraival is felvették a kapcsolatot a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében. Iskolákkal, gyermekotthonokkal napi munkakapcsolatban álltak. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálattal és a megye kórházaival napi a kapcsolat, nem csak a kábítószerrel visszaélés vétsége miatt gyógykezelésre, megelőző- felvilágosító programban való részvételre kötelezett pártfogó felügyelet alatt állók ügyében. Ez kiterjed a külön magatartási szabályként előírt pszichológiai, pszichiátriai terápián való részvételek eseteire is. A karitatív szervezetek, hajléktalan ellátás, Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt hatékonyan segíti a pártfogó felügyelők munkáját, ennek érdekében szinte mindennapi a kapcsolat közöttük és a szolgálat között. A bűnmegelőzés, a pártfogó felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében több cigány nemzetiségi önkormányzattal együttműködési megállapodás aláírására került sor. Az önkormányzatok a munkába állítás, képzések területén működnek együtt a szolgálattal. Szociális készségfejlesztő csoporttréninget tartottak Kecskeméten fiatalkorú és fiatal felnőtt pártfogoltak számára a reintegrációjuk és a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében, ezt több esetben az elrendelő külön magatartási szabályként írta elő. A jelzőrendszer tagjaként továbbra is aktívan jelez a pártfogó. Ennek eredményeként több esetben írásban, személyesen vagy telefonon éltek jelzéssel a gyermekjóléti szolgálatok és a gyámhivatal felé a pártfogó felügyelők. Utógondozás, börtönpártfogolás végrehajtása Bács-Kiskun megyének változatlanul 2 országos, 1 regionális és 1 megyei befogadó büntetés-végrehajtási intézete van. A fenti intézményekben látják el a pártfogó felügyelők a szabadulás előkészítését. Folyamatosan csoportos foglalkozásokat, tájékoztatásokat tartanak a fogvatartottak számára. Az egyéni meghallgatások száma 79. Míg a szabadulást követően történő utógondozás száma 4 volt.
86
A pártfogó felügyelők a fogvatartottak számára az elmúlt évekhez hasonlóan rendszeresen tartottak csoportfoglalkozásokat a Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézetben és a Kalocsai Fegyház és Börtönben. A szabadulás előtt állók egyéni meghallgatása során az elítéltek elsősorban a családi kapcsolatok helyreállításában, személyi iratok beszerzésében, hivatalos iratok megszerzésében, szociális segély kiutalásában kérnek segítséget. Most is kiemelt helyet foglal el a munkahelyek keresése, lakhatási problémáik megoldása. 2.1.3. Büntetőügyekben alkalmazott közvetítői tevékenység Fő feladatok: A 2012-ben a közvetítés területén ügyszámcsökkenés volt tapasztalható. Ugyanakkor több olyan ügy érkezett, melyben a sértettek száma meghaladta a 4 főt; ezekkel az ügyekkel, bár iktatás szempontjából egy ügynek tekintendők, úgy kellett foglalkozni, mintha a sértettek számával megegyező számú ügy lett volna. Így ugyanannyi elfoglaltságot jelentettek a közvetítő számára, mintha sértettenkénti főszámot kaptak volna. Jelenleg 3 aktív kolléga önállóan, a szakmai sztenderdeknek megfelelően végzi a közvetítői tevékenységet. Ezen felül egy kolléga, amennyiben szükséges, páros mediációkban vesz részt, illetve helyettesíti az akadályoztatott kollégát Ellenőrzések A munkavégzés során mindvégig figyelemmel voltunk a jogszabályi és az ügymenetmodelli előírásokra, hogy eleget tudjunk tenni azoknak. Ennek ellenőrzése oly módon történt, hogy a mentor, szükség esetén, rendszeresen konzultált az ügy gazdájával, majd minden, irattározásra leadott aktát átnézett, amennyiben javítanivaló volt benne, azt az illetékes kollégának visszaadta, illetve ha az iratanyag megfelelő volt, szignálta, és az irattározásra került. Szakmai előadások, tanácskozások, képzések A 2012-ben két alkalommal vettünk részt regionális esetmegbeszélő értekezleten. Április folyamán Szolnokon, novemberben pedig megyénkben volt megtartva a rendezvény. A fentieken túlmenően folyamatos, rendszeres feladatként jelentkezett a vezetői értekezleteken történő részvétel, a havi, féléves, éves statisztika elkészítése, továbbítása a KIMISZ felé. A 2012-es év számai Közvetítői létszám Az elmúlt évben 4 fő folytatatott közvetítői tevékenységet a megyében, 3 fő a közvetítői tevékenység mellett ellátta a pártfogói feladatokat is, közülük ketten osztályvezetőként is dolgoznak. A 4 fős team szakmai munkájáért 1 fő mentor felel, tevékenységét munkaköri leírása szerint látja el.
87
Ügyforgalom: 2012-ről folyamatban maradt 85 ügy, 2012-ben érkezett összesen 281 ügy (2007: 146, 2008: 144, 2009: 218, 2010: 280, 2011: 350); befejezték 290 ügyet, folyamatban maradt 76 ügy. Közreműködőként 8 ügyben vettek részt más megyék felkérése, megkeresése alapján (2009: 10, 2010: 16, 2011: 18). Az átlagos terheltség 2012-ben: 98 ügy /fő (2010: 91 ügy/fő, 2011: 104 ügy/fő). A 281 érkezett ügyből 28 fiatalkorú terhelt ügye volt. 2012. január 01. és 2012. december 31. között 366 mediációs ügy volt folyamatban. Vagyon elleni bűncselekmény miatt 165 eljárás, közlekedési bűncselekmény miatt 137, személy elleni cselekmények miatt pedig 64 eljárás történt. Az ügyek lezárása Az iktatóprogram adatai szerint 2012. január 01. és 2012. december 31. között 290 ügyet fejezték be; a közvetítői eljárások befejeződései az alábbiak szerint alakultak: -
eredményes befejezés (megállapodás teljesült): 221 (76 %) ügyben; eredménytelen a befejezés (a megállapodás nem teljesült, vagy nem született megállapodás): 69 (24 %) ügyben; vádemelés elhalasztására került sor: 0 ügyben.
További érdekes számadatok (befejezett, irattárba került ügyekre vonatkozóan; az alábbi adatok nem tartalmazzák azokat az ügyeket, melyekben volt megbeszélés, történt megállapodás, de a teljesítés ellenőrzése jelenleg még folyamatban van): -
összesen 293 megbeszélés volt ezekben 301 megállapodás született csak bocsánatkérést tartalmazó megállapodások száma: 85 nem teljesítettek 35 ügyben a megállapodást egyéb jóvátételek: Peugeot robogó, welness hétvége, felni csere, meszelés, eredeti állapot visszaállítása, kennel építés, tüzifa vásárlása anyagi jóvátétel összege 41.839.177.- Ft (a megállapodások szerint) ebből az időszak végéig kifizettek: 21.385.323.- Ft-ot (51 %).
Fentiek alapján a 2012-es évben a mediációs ügycsoport tevékenysége zökkenőmentesen történt, az új feladatokhoz és az időközbeni változásokhoz olyan affinitással álltak a közvetítők, hogy azok maradéktalanul megvalósuljanak, illetve ne okozzanak semmiféle fennakadást a tevékenység ellátásában. Mindezek miatt a mediációs team munkáját a 2012-es év tekintetében kiemelkedően eredményesnek ítéljük. III. A pártfogoltak által elkövetett bűncselekménytípusok Előfordulásuk sorrendjében: Vagyon elleni bűncselekmények Rablás
88
Orgazdaság Garázdaság Erőszakos bűncselekmények Kábítószerrel visszaélés vétsége
IV. Az elkövetés okai: Alacsony szocio-kulturális háttér Bűnözői életszemlélet, mának élés Rosszul megválasztott barátok hatása Alkoholos befolyásoltság A kíváncsiság és az átélés iránti vágy (kábítószerek esetében) Fellazult társadalmi normák és törvények tiszteletének hiánya Az elkövetés okai a tavalyi évhez és a korábbi évekhez képest semmit sem változtak, főként az alacsony szocio-kulturális háttérben, a bűnözői életszemlélet kialakításában, szülői minta követése, gyakran a baráti kör lehúzó erejében rejlik. Gyakori még, hogy a fiatalkorúak alkohol, illetve kábítószer befolyása alatt követik el a bűncselekményt. Sajnos a fellazult társadalmi normák, törvények tiszteletének hiánya gyakran vezet a bűnözői életmód felé. A tartós gazdasági válság, kialakult munkaerőpiaci helyzet, ügyfeleink képzetlensége nagyban hozzájárul a családok széteséséhez, a normák és törvények megszegéséhez. A környezettanulmányok felvételei során egyre gyakrabban hangzik el az a mondat a bűnelkövető fiatalkorúak szülei szájából, hogy „nem kapnak munkát, nincs pénzük ezért kénytelenek lopni”, vagy „nem fagyhatunk meg, lopni kell, ezért megyünk az erdőre”, vagy „a családnak enni kell, hát lopunk”. Viszont továbbra is kijelenthetjük, hogy döbbenetes az a tény, hogy a jövedelmi viszonyok vizsgálata során kiderül, hogy a segélyek, családi pótlékok, természetbeni juttatások (gyerekek ingyen ebédje, szociális bérlakás, lakhatás támogatása, tüzelő, tartós élelmiszer csomagok, stb.) és egyéb jóléti szolgáltatások ingyenes jogosultsága olyan bevételeket eredményeznek a család költségvetésében, mely bevétel a kétkeresős családmodell bevételeinél is magasabbak. Ennek ellenére bevételeik alacsony mivoltára panaszkodnak a család tagjai. Ez is jól tükrözi és bizonyítja, azt a tényt, hogy amiért nem dolgozik meg az ember, azt hajlamos alulértékelni. Generációk nőnek fel úgy, hogy szüleiket nem látják munkába menni, dolgozni, értéket előállító munkát végezni. A családok udvarai és kertjei elhanyagoltak, szemetesek, gondozatlanok, derékig érő gaz veri fel, és ez senkit sem zavar. Ha szóvá teszi számukra valaki, az a válasz, hogy nincsenek szerszámaik, kézzel meg nem tudja kitakarítani. A fiatal nemzedéknek nincs kitől megtanulniuk a munkával szerzett jövedelem, a munka tiszteletét. Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy ezen személyek szükségleteiket azonnal szeretnék kielégíteni, még olyan áron is, ha ezen szolgáltatás megszerzése, kielégítése csak bűncselekményből származó jövedelemmel oldható meg. A fentiek a tavalyi évre vonatkozóan is érvényesek maradtak, csakúgy mint tavalyelőtt voltak.
89
V. A pártfogó felügyelők és a települési jegyzők, gyámhivatalok, gyermekjóléti szolgálatok, valamint a helyi gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetőleg oktatási intézmények kapcsolata, együttműködésének értékelése A pártfogó felügyelők elmondása szerint nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki és tartanak fenn a fent említett hivatalokkal, szolgálatokkal, oktatási intézményekkel. Külön kiemelték a jó kapcsolatot a Gyámhivatalokkal, Családsegítő Szolgálatokkal és a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, hiszen munkatársaikkal szinte napi kapcsolatban vannak a nagyszámú környezettanulmányok elkészítése, a pártfogó felügyeleti ügyek, illetve a módosított miatt még erősebb, szorosabb munkakapcsolat alakult ki a munkatársak és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai között. A pártfogó felügyelők arról is beszámoltak, hogy több esetben hívták őket olyan települések jelzőrendszerrel kapcsolatos konferenciáira, ahova eddig nem hívták őket, ez is jól tükrözi a folyamatosan bővülő kapcsolatrendszert, szakmai munka elmélyülését. De ez a jó kapcsolat elmondható az iskolákkal történő kapcsolattartásról is. VI. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat gyermekjóléti szolgálatoknál, illetőleg jegyzői gyámhatóságnál vagy gyámhivataloknál kezdeményezett eljárások száma, ezek okai A jelzőrendszer tagjaként továbbra is aktívan jelez a pártfogó. Ennek eredményeként több esetben írásban -az ilyen esetekre rendszeresített jelzőlapon-, személyesen vagy telefonon éltek jelzéssel a gyermekjóléti szolgálatok felé a pártfogó felügyelők. De megemlítették a védelembe vételi tárgyaláson való részvételüket is. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával közös családlátogatáson, környezettanulmány felvételén a pártfogó felügyelők szintén nagy számmal vettek részt. VII. A gyermekjóléti szolgálatok felé kidolgozott adatlapok használatának tapasztalatai A pártfogó felügyelők több alkalommal éltek jelzéssel a gyermekjóléti szolgálatok felé, amikor kiskorú veszélyeztetését tapasztalták. Jelzéseiket többnyire a közösen kidolgozott adatlapok használatával tették meg. A tapasztalatok pozitívak, minden esetben, írásban és határidőre történt visszajelzés a megtett intézkedésekről. Az adatlapok megkönnyítették a munkavégzést, ezért további használata indokolt és ajánlott. Családon belüli erőszak tárgyában nem történt jelzés küldése a családvédelmi koordinátoroknak, tekintettel arra, hogy ilyet nem észlelt a pártfogó felügyelő a családlátogatásai során. VIII. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a helyi szervek által közösen szervezett bűnmegelőzési programok száma, tapasztalatai A pártfogó felügyelők munkáját évről évre nagyobb elismerés övezi, egyre több társintézmény keresi az együttműködés lehetőségét. Bizonyítja ezt az alább felsorolt rendezvényekre szóló meghívás:
90
Rendőrség által szervezett bűnmegelőzési konferenciák, Megelőzés napja, Családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok éves beszámoló értekezletei, Kábítószerügyi egyeztető fórum, Jelzőrendszerrel kapcsolatos konferenciák, értekezletek, megbeszélések, Gyermekvédelmi Konferenciák a jelzőrendszerrel kapcsolatos éves értékelések, Országos Gyermekvédelmi Konferencia, „Kék Vonal” szakmai megbeszélés az Eleven Közösségi Térben Más, társszervekkel történő kapcsolattartás a pártfogó felügyelet eredményessége érdekében (felsorolás): Rendőrség/Ügyészség/Bíróság/Bv. Intézetek Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala CSSK/Germekjóléti Szolgálatok/Védőnői Szolgálat Iskolák Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok Polgármesteri Hivatalok/Nemzetiségi Önkormányzat Munkaügyi Központok/Mentori Szolgálatok/Képző Központok/Álláskeresők Klubja Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Pszichiátriai Osztály RÉV Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat Katolikus Plébániahivatal és Református Lelkészi Hivatalok Vöröskereszt/Máltai Szeretetszolgálat Helpi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 2012. év során a Szolgálat által szervezett rendezvények: Konferencia - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának szervezésében Regionális Szakmai konferencia megtartására került sor 2012. november 16. napján. A konferencián a közérdekű munka, mediáció, áldozatsegítés és jogi segítségnyújtás témakörében voltak előadások, interaktív megbeszélések. 2012. évben a Szolgálat az alábbi rendezvényekre kapott meghívást, amelyeken képviselték munkatársaink a Szolgálatot. - 2012. április Reginális esetmegbeszélő értekezlet - Szolnok - 2012 őszén a KIH a Pártfogás Napja alkalmából szakmai konferenciára hívta a Szolgálat vezetőit. - 2012. március 27. Gyermek-és Ifjúságvédelmi Felelősök Munkaközösségének értekezlete Kecskemét - 2012. március 29. Gyermekjóléti Központ éves jelzőrendszeri értekezlete Kecskemét - 2012. április 03. Vers-és prózamondó rendezvény „Valaha madarak voltunk”BELOVÁ Vörösmarty Mihály Általános Iskolája. (roma és nem roma tanulók bemutatkozása) - 2012. május 25. Ezer lámpás éjszakája-eltűnt gyermekek világnapja. - 2012. június12. Bűnmegelőzési értekezlet-Kecskemét
91
-
-
-
2012. július 05. Karinthy Frigyes: A bűvös szék- fiatalkorú fogvatartottak színpadi előadásának megtekintése. Helyszín: Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet II. egység 2012. augusztus 24. Malom-társalgó projekt megbeszélés. 2012. szeptember 11. Falfestés-avató projektzáró a Bv. Intézet II. egységében 2012. november 16. Regionális értekezlet- Közérdekű munka témájában Kecskemét 2012. november 22. Gyermekvédelmi munkaközösségi értekezlet 2012. november 29. Patent-Nane-konferencia- A családon belüli erőszak áldozatainak hatékony segítése a friss hazai és nemzetközi tapasztalatok tükrében Budapest 2012. december 21. Városi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaközösség és a Twist Olivér Gyermekvédelmi Egyesület karácsonyi ünnepsége, nehéz sorsú, általános iskoláskorú gyermekek vendéglátása, ajándékosztás
IX. 2012. évre kitűzött feladatok megvalósulása, illetve elmaradásuk objektív akadályai A 2012-es év fő célkitűzései maradéktalanul teljesültek. A Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal szervezeti egységei közötti és a társintézményekkel kialakított együttműködés még szorosabbá vált. Közösen tartottunk tájékoztató előadásokat, tanórákat, bűnmegelőzési programokat. A Szolgálat az előző évekhez hasonlóan 2012-ben is nagy hangsúlyt fektetett a társintézményekkel való kapcsolattartásra. Az eddig is jól működő kapcsolatait tovább erősítette, illetve lehetőség szerint az együttműködéseket a pártfogó felügyelői – áldozatsegítési - jogi segítségnyújtási tevékenységek elősegítése érdekében intézményesítse, együttműködési megállapodásokkal stabilizálja. Jelenleg a Szolgálat 57 érvényes együttműködési megállapodással rendelkezik. A rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, önkormányzatokkal, önkormányzatok által működtetett intézményekkel, büntetés-végrehajtási intézetekkel a munkakapcsolat eredményesebb, szorosabb, személy közelibb lett. Egyre több civil szervezettel, egyházzal alakítottunk ki együttműködést. Az együttműködésben a hangsúlyt konkrét feladatokra helyeztük. Kölcsönösen részt veszünk a társintézmények által szervezett szakmai konferenciákon, előadásokon X. Jövőre vonatkozó célok a bűnmegelőzés területén
Az együttműködések fejlesztését, a folyamatos kapcsolattartást és rendszeres konzultációt elsősorban a rendőrségekkel, ügyészségekkel, bíróságokkal, valamint az egyes társszervekkel. Ennek érdekében a meglévő együttműködési megállapodásokat bővítjük, újabb megállapodásokat kötünk. Feladataink közül prioritást élvez a szakmai és civil szervezetek, valamint a lakosság tájékoztatása.
92
Fontosnak tartjuk a jogszabály módosítások megvalósításának figyelemmel követését, azonnali alkalmazását. A munkatársak belső képzési rendszerének, önképzésének erősítése. Ennek érdekében helyi szakmai tanácskozások, esetmegbeszélők szervezése, szakmai kérdések, változások megvitatása, tájékoztatás. Segítségnyújtás a közigazgatási alapvizsgára kötelezettek számára. A folyamatos ellenőrzések fenntartása. Pályázatfigyelés. A TÁMOP 5.6.3 A fogvatartottak többszakos, társadalmi és munkaerő-piaci integrációja és az intenzív utógondozás modellje c. pályázatban való részvétel. A takarékossági intézkedések végrehajtása során az ügyfelek számára változatlan színvonalú feladatellátás fenntartása és biztosítása.
93
EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK MEGFOGALMAZÁSA A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának bűnmegelőzési tevékenysége 2012. évben elsősorban a koordinálásra, a bűnmegelőzési programok közvetítésére fókuszált azáltal, hogy mind a szakmai értekezleteken, szakmai napokon, mind pedig a hatósági ellenőrzések során felhívta figyelmet azokra programokra, melyek elsősorban ingyenesen vehetők igénybe és juttathatók el a legkisebb települések gyermekeihez is. A közvetített programok tekintetében az ingyenesen elérhetők iránt mutatkozott a legtöbb érdeklődés, mert a feladatellátásra a településeken külön fedezet nem áll rendelkezésre, a pályázat útján nyerhető támogatás pedig alul marad az esetleges igényeknek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a bűnmegelőzés és bűnismétlés megelőzésének tevékenysége az egyes településeken elsősorban a gyermekjóléti szolgálatokra hárul, akik önerőből, saját elhatározásból és a településen megjelenő újabb bűnelkövetések hatására maguk indulnak el a bűnmegelőzés feladatellátásának útján. Éppen ezért a jövőben kiemelt célként kell támogatni a gyermekjóléti szolgálatok bűnmegelőzési tevékenységét, folyamatosan gondoskodni kell arról, hogy a bűnmegelőzéssel kapcsolatos friss információk, pályázati lehetőségek, a bűnmegelőzésben részt vevő szervek által szervezett programok eljussanak a családgondozókhoz. A gyermekjóléti szolgálatok családgondozóinak személye azonban gyakran változik, sok a pályakezdő fiatal, akik nagy lelkesedéssel, viszont kevés tapasztalattal és a bűnmegelőzés terén még kevesebb ismerettel rendelkeznek. Célként kell megfogalmazni a pályakezdő családgondozók bűnmegelőzéssel kapcsolatos képzését, ismereteik folyamatos bővítését. Az éves beszámolókban évről-évre visszatérő – jövőbeni célként megvalósítandó – javaslat, hogy a jelzőrendszeri tagok a problémák, a veszélyeztetettség mihamarabbi felismerése érdekében az együttműködés elmélyítését kívánják megvalósítani. A gyermekjóléti szolgálatok évről évre megfogalmazzák, hogy aktivizálni szeretnék azokat a jelzőrendszeri tagokat, akik munkájuk során napi kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel, ezért a korai felismerésben kiemelkedő szerepük van. A gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzése kapcsán - még 14 évvel a Gyvt. hatályba lépését követően is – sokszor tapasztalható, hogy a gyermekjóléti szolgálatokhoz akkor érkeznek a jelzések, amikor a jelzőrendszer tagjai már hosszú évek óta nem tudnak megbirkózni az adott problémával.
A bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatellátás ugyan társadalmi összefogással tud megvalósulni, ennek alapja azonban, hogy minden részt vevő szervezet a saját szervezetére és szakterületére kiterjedően rendelkezzen bűnmegelőzési programmal. Mindenképpen szorgalmazzuk, hogy a kormányhivatal is készítse el a maga bűnmegelőzési programját oly módon, hogy az a törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok által összeállított bűnmegelőzési programok összeszerkesztésével váljon egésszé. Kecskemét, 2012. június Dr. Gömöriné dr. Iványi Margit Hivatalvezető
94
Melléklet 1. a Bács-Kiskun megye területén ismertté vált bűncselekmények sértettjeinek korcsoportonkénti megoszlása a 2011. és 2012. évben: 2. Személy elleni bűncselekmények Becsületsértés Emberölés Kényszerítés Magánlaksértés Rágalmazás Segítségnyújtás elmulasztása Személyi szabadság megsértése Testi sértés - könnyű Testi sértés - súlyos Visszaélés személyes adattal Zaklatás Összesen
0-14 1 0 2 0 0 1 16 32 8 0 4 64
2011. 14-18 1 0 0 0 0 6 5 34 13 1 19 80
18-25 7 0 2 0 0 1 4 64 49 2 39 173
0-14 0 1 0 0 0 3 0 31 6 0 11 52
2012. 14-18 0 0 0 2 0 1 1 45 19 2 25 96
18-25 4 1 1 2 2 3 4 58 48 1 33 159
Közlekedési bűncselekmények Közúti baleset okozása Közúti jármű ittas vezetése Cserbenhagyás vétsége Közúti veszélyeztetés Légi közlekedés veszélyeztetése Vasúti jármű ittas vezetése Vízi közlekedés veszélyeztetése Összesen
0-14 3 0 0 0 0 0 0 3
2011. 14-18 8 3 1 1 0 0 0 13
18-25 14 2 5 1 1 0 0 23
0-14 4 0 0 0 0 0 1 5
2012. 14-18 2 0 0 0 0 1 0 3
18-25 20 3 4 0 0 0 0 27
Család, stb. elleni bűncselekmények Erőszakos közösülés Kerítés Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása Kiskorú veszélyeztetése Megrontás Szemérem elleni erőszak Szeméremsértés Tartás elmulasztása Tiltott pornográf felvétellel visszaélés Összesen
Közrend elleni bűncselekmények Garázdaság Önbíráskodás Összesen
0-14 4 0 1 51 6 10 0 104 1 177
0-14 22 0 22
2011. 14-18 1 1 0 59 0 1 1 53 2 118 2011. 14-18 40 2 42
18-25 3 2 0 0 0 2 0 15 0 22
18-25 69 8 77
0-14 3 0 1 58 4 11 0 112 6 195
0-14 10 0 10
2012. 14-18 1 3 0 41 9 0 0 45 1 100 2012. 14-18 44 3 47
18-25 0 2 0 0 0 2 1 19 0 24
18-25 90 2 92
95
Áll. Ig. elj. bűncselekmények Bántalmazás hivatalos eljárásban Embercsempészés Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak Összesen
Gazdasági bűncselekmények Készpénz-helyettesítő fizetési eszk-zel viél. Számítástechnikai rendszer és adatok ell bcs. Összesen
Vagyon elleni bűncselekmények Betöréses lopás Csalás Jogtalan elsajátítás Jármű önkényes elvétele Kifosztás Lopás Rablás Rongálás Sikkasztás Uzsora bűncselekmény Zsarolás Összesen
0-14 0 1 3 0 0 23 4 0 0 0 7 38
0-14 0 1 0 1
2011. 14-18 0 1 0 1
0-14 0 0 0
2011. 14-18 4 0 4
2011. 14-18 2 5 10 0 1 132 4 0 2 0 2 158
18-25 0 13 1 13
18-25 41 0 41
18-25 26 89 20 12 4 364 5 23 5 0 1 549
0-14 0 0 0 0
2012. 14-18 0 8 0 8
18-25 3 10 0 13
0-14 0 2 2
2012. 14-18 6 1 7
18-25 60 3 63
0-14 1 0 0 0 1 13 1 0 0 0 4 20
2012. 14-18 2 4 9 0 1 180 6 1 3 0 3 209
18-25 35 211 12 9 3 463 7 16 25 3 4 788
1. b/ Bács-Kiskun megye területén történt bűncselekmények sértettjeinek számadat változása a 2011. évről 2012. évre:
Személy elleni bcs. Közlekedési bcs. Család elleni. bcs Áll. Ig. elleni bcs. Közrend elleni bcs. Gazdasági bcs. Vagyon elleni bcs. Összesen
0-14 64 3 177 1 22 0 38 304
2011. 14-18 80 13 118 1 42 4 158 415
18-25 173 23 22 13 77 41 549 885
0-14 52 5 195 0 10 2 20 284
2012. 14-18 96 3 100 8 47 7 209 462
18-25 159 27 24 13 92 63 788 1153
1. c/ Bács-Kiskun megye területén történt bűncselekmények sértettjeinek arányának változása a 2011. évről 2012. évre (%-os) Személy elleni bűncselekmények Közlekedési bűncselekmények Család stb. elleni bűncselekmények Áll. Ig. elleni bűncselekmények
0-14 éves 81,25 % 166,67 % 110,17 % 0,00 %
14-18 éves 120,00 % 23,08 % 84,75 % 800,00 %
18-25 éves 91,91 % 117,39 % 109,09 % 100,00 %
96
Közrend elleni bűncselekmények Gazdasági bűncselekmények Vagyon elleni bűncselekmények Összesen
45,45 % 52,63 % 93,42 %
111,90 % 175,00 % 132,28 % 111,33 %
119,48 % 153,66 % 143,53 % 130,28 %
2. a / Bács-Kiskun megyei rendőrkapitányságok büntető eljárásai sértettjeinek megoszlása korcsoportonként:
MRFK Kecskeméti Rk. Bajai Rk. Kalocsai Rk. Kiskőrösi Rk. Kiskunfélegyházi Rk. Kiskunhalasi Rk. Kunszentmiklósi Rk. Összesen
0-14 7 96 38 33 55 21 35 17 302
2011. 14-18 2 164 60 50 29 32 60 18 415
18-25 21 365 141 85 74 46 74 43 849
2012. 14-18 12 171 80 42 39 31 73 22 470
0-14 2 75 33 36 36 32 53 18 285
18-25 19 825 111 79 90 43 95 30 1292
2.b / Bács-Kiskun megye rendőrkapitányságok büntető eljárásai sértettjeinek aránya korcsoportonként a 2011. és 2012. évben:
MRFK Kecskeméti Rk Bajai Rk Kalocsai Rk Kiskőrösi Rk Kiskunfélegyházi Rk Kiskunhalasi Rk Kunszentmiklósi Rk Összesen
0-14 éves 28,57% 78,13% 86,84% 109,09% 65,45% 152,38% 151,43% 105,88% 94,37%
14-18 éves 600,00% 104,27% 133,33% 84,00% 134,48% 96,88% 121,67% 122,22% 113,25%
18-25 éves 90,48% 226,03% 78,72% 92,94% 121,62% 93,48% 128,38% 69,77% 152,18%
3./ Bács-Kiskun megye területén történt bűncselekmények elkövetőinek korcsoportonkénti megoszlása a 2011. és 2012. évben: Személy elleni bűncselekmények Becsületsértés Emberölés Kényszerítés Magánlaksértés Rágalmazás Segítségnyújtás elmulasztása Személyi szabadság megsértése Testi sértés - könnyű Testi sértés - súlyos Visszaélés személyes adattal Zaklatás Összesen
0-14 0 0 0 3 0 0 0 0 9 3 0 17
2011. 14-18 0 0 0 2 2 0 2 0 10 32 0 58
18-25 2 4 2 5 9 0 1 8 9 56 1 129
0-14 0 1 0 0 0 0 0 0 3 2 0 11
2012. 14-18 0 2 0 0 4 0 0 1 22 19 0 56
18-25 2 2 2 2 11 1 6 4 9 44 0 117
97
Közlekedési bűncselekmények Cserbenhagyás vétsége Közúti baleset okozása Közúti jármű ittas vezetése Közúti jármű vezetése bódult állapotban Közúti járművezetés tiltott átengedése Közúti közlekedés biztonsága elleni bcs. Közúti veszélyeztetés Vasúti jármű ittas vezetése Vasúti közlekedés biztonsága elleni bcs. Összesen
Család, stb. elleni bűncselekmények Erőszakos közösülés Kiskorú veszélyeztetése Kitartottság Megrontás Szemérem elleni erőszak Tartás elmulasztása Tiltott pornográf felvétellel visszaélés Összesen
2011. 14-18 1 4 5 0 0 1 0 0 0 11
0-14 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1
0-14 0 0 0 0 1 0 0 1
2011. 14-18 3 0 0 1 2 0 0 6
18-25 2 13 86 2 0 2 2 0 3 110
18-25 1 3 0 1 2 11 1 19
0-14 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0-14 0 0 0 1 2 0 0 3
2012. 14-18 0 4 4 0 0 7 0 0 0 15
18-25 5 27 100 1 1 4 1 1 2 142
2012. 14-18 2 1 0 0 7 0 0 10
18-25 0 5 4 0 3 5 1 18
Áll. Ig. elj. bűncselekmények Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése Bírósági végrehajtás akadályozása Bűnpártolás Embercsempészés Hivatalos személy elleni erőszak Jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak Vesztegetés Zártörés Összesen
0-14 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1
2011. 14-18 14 0 0 0 0 0 1 0 0 15
18-25 57 0 1 4 1 0 3 2 0 68
0-14 1 0 0 0 0 0 3 0 0 4
2012. 14-18 67 0 1 0 0 0 6 1 0 75
18-25 117 2 3 8 1 1 3 1 2 138
Közrend elleni bűncselekmények A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése Állatkínzás Egyedi azonosító jel meghamisítása Garázdaság Közokirat-hamisítás Közveszéllyel fenyegetés Közveszélyokozás Magánokirat-hamisítás Önbíráskodás Önkényuralmi jelkép használata Természetkárosítás
0-14 0 1 0 26 0 0 0 0 0 0 0
2011. 14-18 0 3 0 63 1 0 0 3 4 0 0
18-25 3 0 10 144 45 0 2 18 10 0 3
0-14 0 2 0 13 1 1 0 0 0 0 1
2012. 14-18 0 2 1 91 2 2 0 4 1 1 0
18-25 2 1 12 239 48 1 1 18 6 0 0
98
Visszaélés kábsz.18.be nem töltött szem. felh. Visszaélés kábítószerrel Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel Visszaélés okirattal Összesen
0 1 0 1 29
0 26 1 2 103
1 83 3 8 330
0 0 2 2 22
0 22 1 1 128
1 92 2 4 427
Gazdasági bűncselekmények Gazdasági adatszolgáltatási köt. elmulasztása Hamis pénz kiadása Készpénzhely fizetési eszközzel visszaélés Pénzhamisítás Számítástechnikai rendszer védelme ell bcs. Számítástechnikai rendszer és adatok ell bcs. Összesen
0-14 0 1 0 0 0 0 1
2011. 14-18 0 0 2 0 0 0 2
18-25 1 0 6 3 1 0 11
0-14 0 0 0 0 0 3 3
2012. 14-18 0 0 3 0 1 2 6
18-25 0 0 7 3 0 3 13
Vagyon elleni bűncselekmények Betöréses lopás Csalás Hitelsértés Jármű önkényes elvétele Jogtalan elsajátítás Kifosztás Lopás Orgazdaság Rablás Rongálás Sikkasztás Zsarolás Összesen
0-14 6 0 0 0 2 0 30 0 1 14 0 5 58
2011. 14-18 63 4 0 14 10 1 243 8 24 19 1 3 390
BKMRFK területén ismertté vált bcs-k el-követőinek számadat változása 2011-ről 2012-re Személy elleni bűncselekmények Közlekedési bűncselekmények Család stb. elleni bűncselekmények Áll. Ig. elleni bűncselekmények Közrend elleni bűncselekmények Gazdasági bűncselekmények Vagyon elleni bűncselekmények Összesen BKMRFK területén elkövetett bűncselekmények elkövetői arányának változása 2011-ről 2012-re Személy elleni bűncselekmények Közlekedési bűncselekmények Család stb. elleni bűncselekmények Áll. Ig. elleni bűncselekmények
014 17 1 1 1 29 1 58 108
18-25 90 51 2 18 8 2 355 16 24 27 15 5 613
0-14 12 0 0 0 1 0 50 0 0 33 1 3 100
2011. 1418 18-25 58 129 11 110 6 19 15 68 103 330 2 11 390 613 585 1280
0-14 64,71% 0,00% 300,00% 400,00%
2012. 14-18 69 5 0 12 7 1 239 7 18 14 1 6 379
014 11 0 3 4 22 3 100 143
18-25 98 37 1 16 8 3 388 13 33 25 22 12 656
2012. 1418 18-25 56 117 15 142 10 18 75 138 128 427 6 13 379 656 669 1511
14-18 96,55% 136,36% 166,67% 500,00%
18-25 90,70% 129,09% 94,74% 202,94%
99
Közrend elleni bűncselekmények Gazdasági bűncselekmények Vagyon elleni bűncselekmények Összesen
Büntető eljárások elkövetőinek megoszlása korcsoportonként MRFK Kecskeméti Rk. Bajai Rk. Kalocsai Rk. Kiskőrösi Rk. Kiskunfélegyházi Rk. Kiskunhalasi Rk. Kunszentmiklósi Rk. Összesen
0-14 0 30 20 6 21 0 10 21 108
2011. 14-18 16 202 88 70 52 17 93 47 585
18-25 77 358 217 147 158 64 152 107 1280
BKMRFK területén ismertté vált bűncselekmények elkövetői arányának változása 2011-ről 2012-re MRFK Kecskeméti Rk. Bajai Rk. Kalocsai Rk. Kiskőrösi Rk. Kiskunfélegyházi Rk. Kiskunhalasi Rk. Kunszentmiklósi Rk. Összesen
Visszaesők számának alakulása Többszörös visszaeső Különös visszaeső Visszaeső Összesen
Csoportos elkövetés megoszlása Egyedül Gyermekkorúval Fiatalkorúval Felnőttel Vegyesen
75,86% 300,00% 172,41% 132,41%
124,27% 300,00% 97,18% 114,36%
2012. 14-18 73 189 80 88 47 33 122 37 669
0-14 2 40 21 29 13 2 25 11 143
0-14 éves 133,33% 105,00% 483,33% 61,90% 250,00% 52,38% 132,41%
14-18 éves 456,25% 93,56% 90,91% 125,71% 90,38% 194,12% 131,18% 78,72% 114,36%
2011. 14-18 18-25 0 9 4 48 8 44 12 101
2012. 14-18 18-25 1 10 5 28 2 36 8 74
2011. 0-14 14-18 48 201 38 11 10 145 1 103 8 53
2012. 0-14 14-18 45 250 47 11 15 149 3 107 27 60
129,39% 118,18% 107,01% 118,05%
18-25 143 390 236 176 172 78 203 113 1511
18-25 éves 185,71% 108,94% 108,76% 119,73% 108,86% 121,88% 133,55% 105,61% 118,05%
100
