EME
Bíró Bíborka Eszter
A Regionális Operatív Program mikrovállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatásainak helyzete Románia Északnyugati régiójában a 2007–2013-as programozási időszakban Bevezető A vállalkozások léte és működése nagymértékben hozzájárul a gazdaság fejlettségéhez és versenyképességéhez mind regionális, mind pedig országos szinten. Nem véletlen, hogy az Európai Unióban a vállalkozásoknak egyre kitüntetettebb szerep jut. Például a regionális és kohéziós politika 2014–2020-ra vonatkozó reformcsomagja négy, magas növekedési potenciállal rendelkező prioritási területet határoz meg, amelyek között a kutatás és innováció, információtechnológia és kommunikáció és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság mellett a kis- és középvállalkozások kerülnek kiemelésre. Jelen tanulmány először meghatározza a mikrovállalkozások fogalomkörét, azt követően pedig az Északnyugati régió helyzetét mutatja be a mikrovállalkozások tükrében. Ezután a mikrovállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások helyzetének elemzése következik, amelynek keretében az említett támogatásokat célzó benyújtott projektek szám és érték szerinti megoszlása is bemutatásra kerül.
A mikrovállalkozások szabályozása az Európai Unióban A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó EU-szintű szabályozást a 2003/361/EK Ajánlás testesíti meg, amely 2005. január 1-jén lépett hatályba, és felülírta a korábbi 96/280/EK Ajánlás által megvalósított szabályozást. Az 1996-ban elfogadott ajánlás volt az első közös, KKV-k meghatározását tartalmazó szabályozás, amelyet széles körben alkalmaztak az EU területén. A 2003-ban megszületett ajánlással bevezetett módosításokat az 1996 óta eltelt időben bekövetkezett gazdasági fejlődés indokolta. A 2005-ben hatályba lépett meghatározások alkalmazandóak minden, a KKV-kat érintő, Európai Bizottság által meghirdetett program vagy intézkedés esetén. A meghatározások Bíró Bíborka Eszter (1986) – közgazdász, jogász, PhD, társult oktató, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár,
[email protected]
EME 132
MŰHELY
tagállamban történő alkalmazása önkéntes alapú (hiszen az ajánlás nem minősül kötelező erejű szekunder közösségi jogforrásnak), viszont az Európai Bizottság kifejezte abbeli szándékát, hogy az Európai Befektetési Bankra és az Európai Befektetési Alapra is vonatkoztatva ezeknek a meghatározásoknak a lehető legszélesebb körben alkalmazásra kell kerülniük. A 2004-ben elfogadott, KKV-k létrehozásának és fejlesztésének ösztönzését célzó 346-os számú törvénnyel Románia beépítette az ajánlás előírásait belső, nemzeti jogrendjébe,. Az említett jogszabály a mikrovállalkozásokat a KKV-k egy alfajának tekinti. A hatályos EU-szabályozás szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások kategóriájába olyan vállalkozások tartoznak, amelyek kevesebb, mint 250 alkalmazottat foglalkoztatnak, és a következő két kritérium közül teljesítik valamelyiket: az éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves mérlegfőösszegük kevesebb 43 millió eurónál.1 A meghatározás tehát három aspektusra vonatkozóan tartalmaz megszorításokat, éspedig: az alkalmazottak számára, az éves mérlegfőösszegre és/vagy az éves bevételre. Az alkalmazottak számára vonatkozó feltétel szigorúan kötelező, míg a két másik kritérium nem kumulatív, bármelyikük teljesítése elegendő.2 A szabályozás úgy határozza meg a mikrovállalkozást mint bármely olyan vállalkozást, amelynek éves munkaerő egységben kifejezett alkalmazotti létszáma szigorúan kisebb, mint 10 fő, éves bevétele vagy éves mérlegfőösszege pedig nem több, mint 2 millió euró. Fontos azonban látni, hogy az EU szintjén érvényes, az említett módon adott meghatározás nem keverendő össze a Román Adótörvénykönyvben kizárólag adózási szempontok miatt elkülönített – a 16%-os nyereségadó helyett 3%-os jövedelemadót befizető – mikrovállalkozásokkal. Ebben az esetben a teljesítendő feltételek a következők: a vállalat realizált jövedelmét több mint 80%-ban más tevékenységből nyeri, mint a tanácsadás és menedzsment, éves bevétele nem haladja meg a 65 000 eurót, a vállalat tulajdonosi körében nem szerepel az állam vagy önkormányzatok, a vállalat nincs feloszlatási vagy felszámolási eljárás alatt. Amennyiben egy romániai vállalat a felsorolt feltételeket teljesíti, köteles 3%-os mikrovállalati jövedelemadót fizetni megszerzett bevétele után.
Mikrovállalkozások Románia Északnyugati régiójában A 2012-es év statisztikai adatainak megfelelően a Romániában bejegyzett vállalatok száma 472 187 volt. Az előző évek csökkenő tendenciáival ellentétben, 2012-re megnőtt a bejegyzett vállalkozások száma. Míg 2009-ben 541 696 romániai bejegyzésű vállalkozást tartottak nyilván, ez a szám 2010-re 491 508-ra csökkent, majd 2011-re tovább csökkent 452 010-ig. Az előző két év csaknem 10%-os csökkenésével szemben tehát 2011-ről 2012-re több mint 4%-kal nőtt a Romániában bejegyzett vállalkozások száma.3
1 Commission Recommendation of 6 May 2003 concerning the definition of micro, small and medium-sized enterprises (A Bizottság 2003 május 6-i ajánlása a mikro-, kis és középvállalatok meghatározására vonatkozóan) 2003/361/EC, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2003:124:0036:0041:EN:PDF (05.06.2014) 2 Az új KKV-meghatározás, Felhasználói Útmutató és Kézikönyv, Vállalkozás- és Iparpolitikai Kiadványok, Európai Bizottság: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/sme_definition/sme_user_guide_hu.pdf (02.04.2013) 3 Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai http://statistici.insse.ro/shop/ (12.07.2014)
EME 133
A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM…
A 2012-es év adatai azt mutatják, hogy a Romániában bejegyzett vállalkozások több mint 87%-a mikrovállalkozásnak minősül az előbbiekben ismertetett meghatározás alapján az alkalmazotti létszám tekintetében (413 783 vállalkozás a 472 187-ből). Az Északnyugati régióban a mikrovállalkozások összes vállalkozáshoz viszonyított aránya megegyezik az országos átlag enyhén 87% fölötti értékével. A vállalkozások sűrűségét vizsgálva az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a legutóbb közzétett (2012-re vonatkozó) adatok szerint országos viszonylatban 22,11. Az Északnyugati régió e tekintetben valamivel az országos átlag fölött helyezkedik el a 24,24 darab ezer főre jutó vállalkozás értékkel. A régión belül a vállalkozások sűrűségének legmagasabb értéke Kolozs megyében jellemző, 34,75 darab ezer főre jutó vállalkozással, a legalacsonyabb pedig Máramaros és Szilágy megyékben, ahol alig 18 vállalkozás jut ezer főre. Szatmár és Beszterce-Naszód megyékben is alig haladja meg az érték a 18-at.4 1. táblázat. Vállalkozások az Északnyugati régióban Vállalkozások méretkategóriái
Év 2007
2008
2009
2010
2011
2012
Mértékegység: darab Összesen
73 070
78 750
77 731
69 602
62 381
65 752
0–9 alkalmazott
64 635
70 371
69 188
61 339
54 236
57 575
10–49 alkalmazott
6982
6918
7154
7002
6910
6919
50–249 alkalmazott
1235
1266
1197
1075
1063
1077
200
195
192
186
172
181
több mint 250 alkalmazott
(Forrás: saját szerkesztés a NSI http://statistici.insse.ro/shop/ (21.07.2014) adatai alapján)
A 2008 és 2011 között jellemző csökkenés a vállalkozások számában és ezen belül a mikrovállalkozások számában részint a pénzügyi és gazdasági válság következménye. Nemzeti szinten az említett időszakban a vállalkozások számában bekövetkezett csökkenés 20,39% volt. Ezzel ellentétes trend volt jellemző 2007 és 2008 között, amikor nemzeti szinten a mikrovállalkozások száma 6,27%-kal növekedett 465 807-ről 495 019-re. Az Északnyugati régióban a mikrovállalkozások száma 2011-ben 54 236 volt, míg ez az érték 2008-ban 70 371 volt. Ez csaknem 23%-os csökkenést jelent három év távlatában, míg a gazdasági válságot megelőzően, 2007 és 2008 között 8,8%-os növekedés volt jellemző, 64 635 mikrovállalkozásról 70 371 mikrovállalkozásra. Látható, hogy az Északnyugati régióban a mikrovállalkozások számában 2007 és 2008 között bekövetkezett növekedés az országos átlag fölött helyezkedik el (6,27%). Az említett éles csökkenés egyrészt a gazdasági és pénzügyi világválság megjelenésével és terjedésével magyarázható, másrészt viszont a 2009 derekán bevezetett minimális egyösszegű profitadót szabályozó jogszabály hatályba lépésével, amely 2010 októberéig volt érvényes, arra viszont elegendő volt, hogy legalább részben megtisztítsa a gazdaságot a „meddő”, reális gazdasági tevékenységet nem folytató vállalatoktól. 4
Saját számítások a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai http://statistici.insse.ro/shop/ (12.07.2014) alapján
EME 134
MŰHELY
Pozitív tendenciaként és a gazdaság válság utáni felélénküléseként értékelendő 2011 és 2012 között a vállalkozások számában bekövetkezett változás nemzeti szinten és az Északnyugati régióban egyaránt. Országos szinten a vállalkozások száma 4,46%-kal növekedett 2011 és 2012 között 452 010-ről 472 187-re, a mikrovállalkozások tekintetében a növekedés meghaladta az 5%-ot 394 059 vállalkozásról 413 783 vállalkozásra. Az Északnyugati régióban az összes vállalkozás száma 62 381-ről (2011) 65 752-re (2012) változott, ez 5,4%-os, országos átlag fölötti növekedést jelent. A mikrovállalkozások számának regionális alakulása szintén az országos átlag fölötti értéket mutat, hiszen 2011 és 2012 között az Északnyugati régióban 6,16%-kal növekedett a mikrovállalkozások száma 54 236-ról 57 575-re.
A Regionális Operatív Program keretében mikrovállalkozásoknak nyújtott támogatás az Északnyugati régióban A 2007–2013-as programozási periódusban a konvergencia célkitűzésnek megfelelően Romániában hét operatív program került kidolgozásra. Az Európai Unió által operatív programokon keresztül nyújtott strukturális támogatás összértéke 19,21 milliárd eurót tesz ki. Ez kiegészül a nemzeti támogatási részösszeggel, és együttesen 24,2 milliárd eurót jelent. A hét operatív program egyike a Regionális Operatív Program, amely által 4,43 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre (beleértve a nemzeti hozzájárulást is; az Európai Regionális Fejlesztési Alapból érkező összeg 3,75 milliárd euró). Ennek 12,09%-a, 536,41 millió euró az Északnyugati régióban kerülhet felhasználásra. A Regionális Operatív Program, figyelembe véve a régiók specifikus igényeit, a városok, mint lehetséges növekedési pólusok fenntartható fejlesztését bátorítja, valamint a gazdasági környezet és az infrastruktúra javítását. A ROP számára jóváhagyott alapból támogatott beruházások hat tengely mentén kerülnek meghatározásra, minden tengely több fő beavatkozási területet foglalván magában. A negyedik tengely a helyi és regionális vállalkozási infrastruktúra fejlesztését célozza. A harmadik fő beavatkozási terület, nevezetesen a 4.3-as intézkedés a mikrovállalkozások támogatását teszi lehetővé. A negyedik tengely számára jóváhagyott keretösszeg 709,89 millió euró, ebből 95,57 millió euró áll rendelkezésre az Északnyugati régióban. A 4.3-as intézkedés országos szintű költségvetése 200,9 millió euró, ebből az Északnyugat Régiónak 24,19 millió euró jut. 2. táblázat. A ROP 4.3-as intézkedésének keretében nyújtott támogatás keretösszegeinek megoszlása régiók szerint (millió euró) Régió
Északkeleti
Délkeleti
Déli
Délnyugati
Nyugati
Északnyugati
Központi
Bukarest– Ilfov
Keretösszeg
32,66
26,51
28,47
28,03
20,69
24,19
21,81
17,73
(Forrás: saját szerkesztés a http://www.inforegio.ro/node/18 adatai alapján)
EME A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM…
135
A 2. táblázat az ROP 4.3-as fő beavatkozási területén keresztül nyújtott támogatás keretösszegeinek régiók szerinti értékeit mutatja. Az ROP 4.3-as intézkedésének keretében azon mikrovállalkozások jogosultak támogatásért folyamodni, amelyek jogi formájukat tekintve kereskedelmi társaságok vagy szövetkezetek, a projektdokumentáció leadását megelőzően legalább egy éve működnek, megfelelő pénzügyi forrással rendelkeznek projektjük megvalósításához és projektjük megvalósításának helyszínéül valamely városi települést választottak. A 4.3-as intézkedés esetében az Északnyugati régió vonatkozásában három pályázati kiírás történt a 2007–2013-as programozási periódusra tervezett költésgkeret terhére: 2008-ban, 2009–2010-ben és 2014-ben. A támogatás intenzitása a 2008-ban meghirdetett kiírás esetén 70%-os volt, majd a gazdasági világválság indokán 100%-ra növekedett a 2009–2010-ben meghirdetett kiírás alkalmával, és megtartotta ezt az értéket a 2014-es meghirdetés során is. Ugyanakkor, a támogatás intenzitásának növelésével egy időben, a Regionális Operatív Program Felügyelő Bizottsága az ROP negyedik tengelyének második fő beavatkozási területéről (Szennyezett területek rehabilitációja és felkészülés új tevékenységekre) összegeket csoportosított át a mikrovállalkozások támogatásához (4.3-as intézkedés), így a 2. táblázatban szereplő 24,19 millió eurós összeg 34,56 millió euróra növekedett.5
A jóváhagyott pályázati dokumentációval rendelkező mikrovállalkozások megoszlása az Északnyugati régióban Figyelembe véve a 2012. december végi adatokat, az Északnyugati régióban a leszerződött projektek száma az ROP 4.3-as intézkedése esetén 241 volt.6 Az ezeket megtestesítő beruházások összértéke (beleértve az EU hozzájárulását, a nemzeti hozzájárulást és az önrészt is) 197,25 millió lejt mutatott, ami hozzávetőleg 45 millió eurót jelent. Fontos megjegyezni, hogy jelen tanulmány a 2008-as, valamint 2009–2010-es pályázati kiírásokat veszi figyelembe, a legutóbbi – 2014 tavaszán meghirdetett – kiírásra jelentkezők számával és projektjeik helyzetével nem számol. Az a tény, hogy a 4.3-as intézkedés esetében a rendelkezésre álló EU-forrás az Északnyugati régióban 34,56 millió eurót tesz ki (a fentiekben említett átcsoportosítást követően) nem kell hogy félrevezető legyen, hiszen a beruházások összértékébe beletartozik a nemzeti hozzájárulás és a kedvezményezett önrésze is, illetve – ami talán még hangsúlyosabb – a nem elszámolható költségek tételei is, amely összeg esetünkben 52,7 millió lej (12 millió euró) értéket mutat. Az Északnyugati régió összes mikrovállalkozásának 0,42%-a igényelt és kapott vissza nem térítendő támogatást a 4.3-as intézkedés keretében, azaz a 2012-es év adatainak megfelelően 241 mikrovállalkozás írt alá finanszírozási szerződést az Északnyugati régió 57 575 mikrovállakozása közül.
5 http://www.mdlpl.ro/_documente/POR/anexa_comunicat_alocare_regiuni.pdf (06.02.2013)http://www.nordvest.ro/en/Regional-Operational-Programme/INFORMATION/POR-News/MC-ROP-decisions-Possibilities-formicro-enterprises-to-obtain-100-percent-financing-and-for-funds-redistribution--eID768.html (06.02.2013) 6 http://www.nord-vest.ro/proiecteinimplementare.aspx (10.05.2013)
EME 136
MŰHELY
1. ábra. A pályázatok érték szerinti megoszlása az Északnyugati régióban (Forrás: saját szerkesztés)
Figyelembe véve a támogatott projektek számát (241 aláírt támogatási szerződés) Kolozsvár foglalja el az első helyet 77 benyújtott pályázattal. Mi több, Kolozs megyének ezenfelül még 6 projektje került benyújtásra, négy aranyosgyéresi, egy projektje bánffyhunyadi és egy projektje dési megvalósítással. Kolozs megye az így összegyűlt 83 aláírt támogatási szerződéssel rendelkező pályázatával az első helyet foglalja el az Északnyugati régió hat megyéje közül a sikeres pályázatok számának tekintetében. Ennek természetes következményeként a benyújtott és elfogadott projektek értéke is Kolozs megyében mutat a legmagasabb értéket (63,63 millió lej). A sorrendben következő megye – figyelembe véve az elfogadott projektek számát, valamint azok értékét – Bihar megye 47 pályázattal, amelyek közül 42 a megyeszékhelyen, Nagyváradon kerül megvalósításra. A megye pályázatainak összértéke 35,83 millió lej, amelyből 32,59 millió lej Nagyváradon összpontosul. Nagyvárad mellett három projekt Belényesen kerül kivitelezésre 1,72 millió lej összértékben, egy projekt Élesden 1 millió lej körüli értékben és egy projekt Biharszentjánoson, amelynek értéke félmillió lej. A sorban a régió harmadik megyéje Szatmár megye 35 pályázattal, 30,94 millió lej összértékben. Itt meg kell említenünk, hogy Máramaros megye több leadott és elfogadott pályázattal rendelkezik (37), de azok összértéke a Szatmár megyei érték alatt marad. A pályázatok területi szórása ebben az esetben eltér az előzőekben bemutatott tendenciától, alig több mint a beruházási érték fele összpontosul a megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben, nevezetesen 16,73 millió lej, amely 20 benyújtott pályázatot foglal magába. Tíz projekt kerül megvalósításra Nagykárolyban 9,2 millió lej értékben, egy projekt Avasfelsőfaluban 1,4 millió lej értékben, egy Gombástanyán majdnem félmillió lej értékben és három Tasnádon összesen 3,24 millió lej értékben. Amint a fentiekben említettük, Máramaros megye 37 jóváhagyott projekttel rendelkezik a mikrovállalkozások megerősítésének és fejlesztésének területén, ezek összértéke 26,87 millió lej. Máramaros az a megye az Északnyugati régióban, ahol a mikrovállalkozások
EME 137
A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM…
2. ábra. A pályázatok szám szerinti megoszlása az Északnyugati régióban (Forrás: saját szerkesztés)
támogatásának tekintetében a legmagasabb a bekapcsolódó városok száma, a támogatásra jelentkező mikrovállalkozások székhelyük szerint nyolc különböző településhez tartoznak. A megyeközpont, Nagybánya 24 projekttel rendelkezik 16,91 millió lej értékben, ezt követi Borsa öt pályázattal 5,95 millió lej értékben, Felsőbánya és Szinérváralja két-két projekttel, Magyarlápos, Miszmogyorós, Felsővisó és Zazár – úgy tudom Lénárdfalva községnek egy faluja, ezt meg kellene jelölni valahol településekből való mikrovállalkozások egy-egy projekttel, 4 millió lej összértékben. Szilágy megye 28 pályázattal rendelkezik 25,48 millió lej értékben, három városban bejegyzett mikrovállalkozások közötti megoszlással: Zilahon, a megyeközpontban 20 projekt 18,08 millió lej összértéket tesz ki, a Szilágysomlyón bejegyzett vállalkozások által benyújtott 5 projekt értéke 3,82 millió lej, Zsibón ez az érték három projekt keretében 3,58 millió lej. Az Északnyugati régió hat megyéje közül a vizsgálat szempontja alapján legrosszabbul teljesítőnek Beszterce-Naszód megye minősül a maga 14,54 millió lej összértékű 11 projektjével. Tíz pályázat a megyeszékhelyen, Besztercén bejegyzett mikrovállalkozásokhoz kötődik (13 millió lej értékben) és egyetlen pályázat benyújtójának székhelye Naszódon található, a pályázat értéke pedig 1,54 millió lej.
Következtetések Jelen tanulmány adatainak összegyűjtése és feldolgozása folyamán néhány jelentős következtetés megfogalmazására adódott alkalom. Az egyik ilyen a vállalkozások számának alakulására vonatkozik országos és regionális szinten. Míg 2008 és 2011 között a vállalkozások száma folyamatosan csökkent országos és regionális szinten egyaránt, 2012-re visszaállt a legutóbb 2007 és 2008 között jellemző növekedés a bejegyzett vállalkozások számában.
EME 138
MŰHELY
Szembetűnő, hogy a Romániában bejegyzett vállalkozások az EU által alkalmazott meghatározás értelmében túlnyomórészt (87%) mikrovállalkozásnak minősülnek mind országos, mind regionális szinten. Ezek közül a városi településen bejegyzett (vagy munkaponttal rendelkező) vállalkozások jogosultak az ROP 4.3-as fő beavatkozási területén keresztül mikrovállalkozások fejlesztésére nyújtott támogatások lehívására, és megvalósítandó beruházásaiknak szintén városi településen kell gyakorlatba ültetésre kerülniük. Fontos megjegyezni, hogy ezen előírás nem a vidéki településen bejegyzett vállalkozásokkal szembeni negatív diszkrimináció megtestesítője, hanem sokkal inkább az EU által különböző típusú politikákon és alapokon keresztül nyújtott támogatási eszközök közötti komplementaritásnak a példája: a vidéki településen bejegyzett vállalkozások vállalkozásfejlesztésre az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 312-es kiírása által voltak jogosultak, a közös agrárpolitika második pillére révén a 2007–2013 programozási periódusban. A mikrovállalkozások fejlesztésére a Regionális Operatív Program keretében nyújtott támogatások helyzetét vizsgálva Románia Északnyugati régiójában megfigyelhető, hogy ezek lehívása a régió fejlettebb megyéiben sokkal hangsúlyosabb, és megyén belül a fejlettebb városokban (megyeszékhelyeken) összpontosul. Ezzel kapcsolatban adódik a kérdés, hogy vajon ez a kohéziós és regionális politika (amely céljainak megvalósulását kívánja szolgálni a Regionális Opertív Program is) konvergenciát hangsúlyozó, lemaradt régiókat felzárkóztató célkitűzéseit nem éppen ellentétes irányban befolyásolja-e, növelvén a régión és akár megyén belüli különbségeket. A kérdés összetett, de vizsgálata mindenképpen érdekes témája lehet egy soron következő kutatásnak.
The Situation of the Non-Reimbursable Funds Allocated for Micro-Enterprises through the Regional Operational Programme in the Romanian North-West Region for the 2007–2013 Programming Period The eligible investments from funds approved for the Regional Operational Programme in the 2007-2013 programming period are defined by six axes, each axis containing more major intervention areas. The fourth axis targets the development of the local and regional entrepreneurial infrastructure. The 3rd major intervention area of the 4th axis, i.e. the 4.3 measure of the ROP makes possible the support of micro-enterprises. It is entitled: Strengthening the development of micro-enterprises. Present study proposes to give an insight into the situation of the supports claimed by the micro-enterprises located in the Romanian North-West Region through the mentioned intervention area of the Regional Operational Programme.
