BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA
Jelentés
A gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetés Bács-Kiskun megyei helyzetéről, a bűnmegelőzési tevékenység 2 0 13. évi értékeléséről
2014. Június
„A gyermekkor minden mástól eltérő szakasza az ember életének, mely mintegy alanyi jogon biztosítja a tévedés jogát a személyiség fejlődése terén, s ehhez ugyancsak alanyi jogon nem büntetést, hanem elsősorban segítséget kell kapnia.” (Volentics Anna)
2
Bevezető ................................................................................................. 5. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal 2013. évi bűnmegelőzési tevékenységének bemutatása ......................... 6. A megye településein 2013. évben végzett bűnmegelőzési tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtés és értékelés ........................... 21. Bács-Kiskun Megye jellemző településszerkezeti és demográfiai adatainak áttekintése ............................................................................. 27. Kiskorúak veszélyeztetettsége ........................................................... 29. Nyitnikék Biztos Kezdet Gyerekház – Jánoshalma .................... 30. Szivárványsziget Biztos Kezdet Gyerekház – Katymár ............. 32. Bendegúz Biztos Kezdet Gyerekház – Mélykút .......................... 35. Alapellátás ........................................................................................... 38. Járási Gyámhivatalok ........................................................................ 43. A Bács-Kiskun megyei szakellátó intézmények jelenlegi helyzete . 50. Szeged Csanád Egyházmegye ............................................................ 51. Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága bűnmegelőzési tevékenysége .......................................... 51. SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány ................................ 55. SOS-Gyermekfalu Kecskemét .............................................................. 55. Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság .................................... 57. 1. Bács-Kiskun Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat bűnmegelőzési tevékenysége…………………………………….57. 2. Emberi Erőforrások Minisztériuma Kalocsai Gyermekotthon, Általános Iskola és Szakiskola bűnmegelőzési tevékenysége…...64. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ....................................... 68. 1. Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon bűnmegelőzési tevékenysége .......................... 68. 2. Bajai Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon bűnmegelőzési tevékenysége .......................... 70.
3
3. Integrált Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyermekotthon és Szociális Intézmény bűnmegelőzési tevékenysége..................................................... 73. Bűnelkövetés és áldozattá válás a Megyei Rendőr-főkapitányság jelentése alapján .................................................................................... 75. Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnmegelőzési tevékenysége ..... 97. Bűnelkövetés a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete jelentése alapján ..................................................................... 98. Bűnelkövetés és sértetté válás az Igazságügyi Szolgálat jelentése alapján ................................................................................................. 100. Eredmények és problémák megfogalmazása .................................. 106. Melléklet ............................................................................................ 107.
4
BEVEZETŐ A jogszabály által előírt kötelezettségünknek eleget téve a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Hivatal) ez év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan jelentésben elemezte a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés Bács-Kiskun megyei helyzetét, és értékelte a bűnmegelőzési tevékenységet. Az előző évekhez hasonlóan a jelentés elkészítéséhez az alábbi szervek nyújtottak adatszolgáltatást: Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága, SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány, SOS-Gyermekfalu Kecskemét Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmények, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézmények valamint a megyében működő települési önkormányzatok jegyzői, gyermekjóléti szolgálatai, járási gyámhivatalai. Az idei adatszolgáltatás, mondhatni már hagyományosan sikeresnek mondható, mivel a nagy adatszolgáltató szervezetek és a járási gyámhivatalok valamennyien (11), a települési önkormányzatok (102 település), illetve a gyermekjóléti szolgáltatók (103 szolgálat) majdnem teljes számban gondosan kitöltve, határidő megtartásával küldték vissza a kitöltött kérdőíveket, melyért ezúton is köszönetet mondunk. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal (továbbiakban: Hivatal) megyei bűnmegelőzési jelzőrendszer fenntartása érdekében továbbra is igen jó kapcsolatot tart fenn azon megyei szintű szervekkel, amelyek rendeltetésüknél, tevékenységüknél fogva bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokat látnak el. Hivatalunk minden évben kiemelt prioritásként törekszik arra, hogy ugyan ilyen kooperatív kapcsolatfelvételre kerüljön sor azon civil szervezetekkel, köztük egyházakkal, egyesületekkel, alapítványokkal, amelyek bármilyen módon érintettek vagy érintetté tehetők a bűnmegelőzésben, áldozatvédelemben. Ennek érdekében tett munkánk eredményeként 2013. évben Hivatalunknak együttműködő kapcsolatot sikerült kialakítania a Bács-Kiskun Megyei Polgárőrszövetség vezetésével, valamint lehetőségünk nyílt arra, hogy a megye cigány nemzetiségi önkormányzati vezetőknek bemutathassuk a megyében folytatott tevékenységünket. Ezen szervezetek idei jelentésünknek még nem adatszolgáltatói, de terveink szerint – amennyiben fogadókészség mutatkozik rá – a későbbiekben lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy ezen szervezetek a jelentésbe bemutathassák a bűnmegelőzésben végzett tevékenységüket.
5
A BÁCS-KISKUN MEGYEI SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA
Hivatalunk bűnmegelőzésben végzendő feladatait a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 5/A. §-ában foglaltak szerint végzi, mely tevékenységek sorát a hivatkozott jogszabály az alábbiakban határozza meg: A szociális és gyámhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében: Tájékoztatást kér és nyilvántartást vezet a helyi önkormányzatok, az állami, az egyházi és a nem állami szervek, illetve az általuk fenntartott intézmények által a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzése céljából indított programokról. Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek védelmét szolgáló bűnmegelőzési pályázati felhívásokat, azokról tájékoztatja a helyi önkormányzatokat, az állami, az egyházi és a nem állami szerveket, illetve az általuk fenntartott intézményeket és a civil szervezeteket. Segítséget nyújt a bűnmegelőzési pályázatok benyújtásához és az elnyert támogatások cél szerinti felhasználásához. Illetékességi területén összehangolja a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat. Együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, valamint a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézményekkel. Részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve az illetékességi területén működő bűnmegelőzési tanács munkájában. Kapcsolatot tart az áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség áldozatvédelmi referensével. Közvetíti az illetékességi területén kívül működő vagy országos szervezetek által kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek igénybevételéhez. A gyámhatóságok ellenőrzése során, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet, különös tekintettel a gyermeket veszélyeztető körülmények feltárására irányuló tevékenységre. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén segítséget nyújt a tudomást szerző gyámhatóságoknak, valamint a gyermekvédelmi rendszerben működő szakembereknek a szükséges feljelentés megtételéhez. A büntetőjogi felelősségre nem vonható 14 év alatti elkövetők ügyében szakmai támogatást nyújt a gyámhivatalnak és a gyermekjóléti szolgálatnak a kiskorú, illetve családja részére nyújtandó segítségre vonatkozóan, továbbá kezdeményezi a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket, és ezek végrehajtását ellenőrzi.
6
Minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. A jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér: a pártfogó felügyelői feladatokat ellátó illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálattól, a rendőrségtől, valamint a gyámhivataltól és a gyermekjóléti szolgálattól, a speciális gyermekotthontól, a javítóintézettől a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, a gyermekjóléti szolgálattól a családgondozás és a védelembe vétel eredményéről. A jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a szociális és gyámhivatal egyeztető értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, a települési önkormányzatok, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) megyei, fővárosi kirendeltsége (a továbbiakban: megyei kirendeltség), a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit. Az értekezletről készített írásbeli összefoglalót a szociális és gyámhivatal az elhangzott javaslatokkal együtt megküldi az értekezletre meghívottaknak. A fenti jogszabályban foglalt bűnmegelőzésben folytatandó kötelezettségeinknek minden évben igyekszünk maradéktalanul megfelelni. Hivatalunk bűnmegelőzési koordinátora a munkakörhöz tartozó feladatait az elmúlt évekhez hasonlóan kapcsolt munkakörben látja el, melynek köszönhetően továbbra is nagy kihívást jelent számunkra, hogy a rendkívül széles spektrumú hatósági munka mellett színvonalas és tartalmában kifogástalan bűnmegelőzési feladatvégzés valósíthassunk meg. A szakmai irányításunk alatt álló gyermekvédelmi intézmények – úgymint gyermekjóléti szolgálatok, járási gyámhivatalok, szakellátó intézmények, nevelőszülői hálózat, családok átmeneti otthonai, bölcsődék, családi napközik - ellenőrzése során továbbra is célvizsgálat keretében vizsgáljuk mind az intézmények/szolgáltatók fenntartói által, mind az intézményekben/szolgáltatókban folyó bűnmegelőzési feladatellátást, mellyel kapcsolatosan az a tapasztalatunk, hogy nevezett intézmények/szolgáltatók évről évre törekszenek arra, hogy minél színesebb és tartalmasabb, a prevenciót mindinkább hathatósan szolgáló programokat valósítsanak meg. Elmondható, hogy továbbra is jó és kooperatív kapcsolatot ápolunk azon megyei hatáskörrel bíró tárintézményekkel (rendvédelmi, áldozatvédelmi, igazságszolgáltatási, büntetés-végrehajtási szervek), melyek a bűnmegelőzés területén rendkívül sokrétű munkát végeznek. Ennek köszönhetően az egész év során számos esetben segítettük egymás munkáját adatszolgáltatás, tájékoztatás, vagy közös projektek kidolgozásával, megvalósításával, úgymint:
7
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya (továbbiakban: Bűnmegelőzési Osztály) kezdeményezésére egyeztetést koordináltunk a szakellátásba bekerült kiskorúak engedély nélküli eltávozásának visszaszorítása érdekében. Az egyeztető tárgyalást követően, annak folyományaként, szintén Hivatalunk közreműködésével előkészítésre került a Szociális és Gyámhivatal, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, és a Bács-Kiskun Megyei Polgárőrszövetség között kötendő együttműködési megállapodás, melynek köszönhetően a három szervezet között kooperatív kapcsolat alakulhatott ki. Szintén az előbbiekben említett szoros együttműködés kialakítására való törekvésünk eredményekét könyvelhető el, hogy a Bács-Kiskun Megyei Polgárőrszövetség meghívásának eleget téve, több esetben részt vettünk programjaikon, rendezvényeiken. A Polgárőrszövetség 2013. évi közgyűlésén arra is lehetőséget kaptunk, hogy a jelenlévő egyesületi képviselők számára bemutassuk a hivatalban folyó munkát, valamint hozzájárulásukat kérjük a Polgárőrszövetséggel kötendő együttműködési megállapodásunkkal kapcsolatosan. A Bűnmegelőzési Osztály kérésének eleget téve segítséget nyújtottunk abban, hogy a Kecskeméti Katona József Színházban folyó „Tetthely” című bűnmegelőzést célzó előadásra szakellátó intézményekben élő kiskorúak is eljuthassanak, melynek eredményeként 180 szakellátásban élő gyermek vehetett részt az előadásokon. Határidőben elkészült és megtárgyalásra került „A gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetés Bács-Kiskun megyei helyzetéről, a bűnmegelőzési tevékenység 2012. évi értékeléséről” szóló jelentésünk. Az év kiemelt eseménye volt a Rendőr-főkapitányság és Hivatalunk közös szervezésében megvalósított gyermekvédelmi konferencia „Tündérvilág merre vagy?” címmel, mely a gyermekprostitúció tárgykörét, és az ezzel kapcsolatos problémákat, tennivalókat tárta fel. A szakmai fórum előadói igyekeztek bemutatni a megye gyermekvédelemben szereppel bíró szervezetei számára a kiskorúak bántalmazásának legsúlyosabb formáit, a gyermekek szexuális bántalmazását és a gyermekprostitúció lehetséges kiváltó okait, természetrajzát, a gyermekeket veszélyeztető speciális tényezőket és a szakemberektől várható hatékony fellépés eszközrendszerét. A szakmai fórum elsődleges célja volt, hogy a szakemberek nyíltan beszéljenek erről a kérdésről, melyre a közvélemény általában tabuként tekint, viszont kutatások igazolták, hogy amennyiben a szakemberek nem beszélnek egy problémáról, akkor tenni sem tudnak ellene. Szintén a Rendőr-főkapitányság felkérésének eleget téve részt vettünk az általuk életre hívott „Együtt a biztonságért” elnevezésű konferencián, mely két helyszínen – Kiskunhalason és Kecskeméten - került megrendezésre. A konferencia elsődleges célja a roma nemzetiségű lakosság helyi vezetőiken történő megszólítása volt. A konferencia során a Rendőr-főkapitánysággal és az Igazságügyi Szolgálattal közösen kísérletet tettünk arra, hogy a roma vezetőknek ezen fórum keretében tájékoztatást adjunk a gyermekvédelemben, áldozatvédelemben, rendvédelemben feladatot ellátó szakemberek
8
mindennapi munkájáról, nehézségeiről, valamint arról, hogy az ezen a területeken jelentkező problémákban a roma lakosság milyen státusszal bír, illetve a mindenki által ismert problémák felszámolásában a roma vezetőknek milyen szerepet kell vállalniuk. A 2013-as évben első alkalommal megrendezésre került Kormányhivatalok Nyílt Napján is kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy a rendezvényre kilátogató vendégeknek bűnmegelőzéssel kapcsolatos információnyújtásra is sor kerüljön. Ennek érdekében olyan sajátkészítésű szórólapokat készítettünk, melynek segítségével az érdeklődő az áldozatvédelemről, a bűnmegelőzés lehetséges és mindenki számára elérhető eszközeiről, a mindennapokban hasznosítható gyakorlati tanácsokról informálódhatott. Az előző évekhez hasonló a szakmai felügyeletünk alatt álló szociális és gyermekvédelmi intézményeknek tartott szakmai napoknak elmaradhatatlan részét képezte a bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismeretnyújtás. Ennek köszönhetően a családi napközi szolgáltatásnyújtóknak, gyermekvédelmi szolgálatok családgondozóinak, járási gyámhivatali munkatársaknak, hivatásos gondnokoknak tartott szakmai napokon figyelemfelhívó és tájékoztató előadásokat tartott koordinátorunk. Egyebekben még a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya biztosított Hivatalunknak lehetőséget arra, hogy a Jegyzői Értekezlet keretében nyújtsunk tájékoztatást a települési önkormányzatok által folytatandó bűnmegelőzési feladatvégzéssel kapcsolatosan. 2011. év őszén megalakult Bács-Kiskun Megyei Államigazgatási Kollégium Bűnmegelőzési Munkacsoportja (továbbiakban: MÁK Munkacsoport), melynek vezetését, illetve a mindenkori feladatellátás koordinálását hivatalunk látja el. A MÁK működési rendjét a 2011. évben megalkotott és elfogadott Ügyrend szabályozza, mellyel az egyes Munkacsoportok működési rendjei megegyeznek. A Bűnmegelőzési Munkacsoport tagjai: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (melynek Hivatalvezetője egyben a Munkacsoport-vezetője – dr. Gömöriné dr. Iványi Margit) (továbbiakban: Hivatal) Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság (ezen szervezeten belül a Bűnmegelőzési Osztály és a Rendészeti Igazgatóság lát el feladatokat) Kecskeméti Törvényszék Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága A Bűnmegelőzési Munkacsoport az Ügyrendben szereplő véleményező, szervezetek közti feladat-összehangoláson túl mindig kiemelten fontosnak tartotta, hogy saját kezdeményezésű és közös kivitelezésű programokat is megvalósítson, melyre ez idáig több-kevesebb sikerrel tett kísérletet. A 2013. év zárásaként a Gyermeki Jogok Világnapja alkalmából gyermekvédelmi, rendvédelemi és ügyészségi szakemberek közreműködésével interjú készült, melynek folyományaként, „Gyermekek érzelmi veszélyeztetésben” címmel, a Petőfi Népe nevű megyei lapban egész oldalas cikk került megjelentetésre. A felkérést követően az
9
interjúadásnak örömmel tettünk eleget, mivel meglátásunk szerint a megyei lapban való megjelenésünk lehetőséget biztosított arra, hogy a gyermekvédelemben folyó munkáról, mindennapi problémákról, nehézségekről ezáltal a civil lakosságot is tájékoztatni tudtuk. A Kormányhivatal vezetésének támogatásával 2013. szeptemberétől Hivatalunk koordinátora és egy szociális szakreferens kolléga részt vehetett Budapesten a Helsinki Bizottság által szervezett 88 órás migráns képzésen, ahol a hazai és a nemzetközi menekült üggyel kapcsolatos helyzetképbe kaphattunk betekintést. Azt hisszük mindenki előtt ismert az a tény, hogy Hivatalunkra háruló feladatok zömét nem a tisztán bűnmegelőzési profilú, hanem a hatósági jellegű feladatok teszik ki. Az alábbiakban – röviden, a teljesség igénye nélkül - áttekintést szeretnénk nyújtani a hatósági munkánkról is annak érdekében, hogy a kívülállók számára látható legyen, hogy szinte valamennyi osztályunk hatósági munkájában megjelennek a bűnmegelőzéshez kapcsolható feladatok sora. SZOCIÁLIS SZAKFELADAT AZ ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA A szociális intézmények és szolgáltatók működésének engedélyezése (szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzése) 2013-ban, – a 2012. év elejétől kezdődő tendencia folytatásaként –, a szociális alap- és szakosított szolgáltatások finanszírozási rendszerével kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekből eredendően, az elmúlt évek átlagához képest kevesebb működési engedély módosítási kérelem érkezett hivatalunkhoz, új engedély kiadására pedig összesen három esetben került sor. Talán a kevéssé átgondolt feladatvállalást tükrözi, hogy hivatalból három esetben vontunk vissza működési engedélyt. Mindegyik esetben, hatósági ellenőrzés során derült ki, hogy nem a működési engedélyben foglaltak, és a hatályos jogszabályok szerint működik az érintett intézmény, illetve szolgáltató. Általánosságban is elmondható, hogy a működési engedély visszavonásának oka legtöbbször az, hogy a fenntartó felhagy a szolgáltatásnyújtással. Ezen kérelmek esetében a fenntartók nem, vagy nem teljes mértékben követik az előírt eljárási szabályokat. Határidőben ritkán tesznek eleget a visszavonás tényével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek, illetve egyáltalán nem, vagy nem kellően igazolják, hogy az ellátottakról megfelelően gondoskodtak. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. (továbbiakban: Mötv.) szabályaival összhangban, a szociális feladatokat is ellátó társulásoknál a fenntartóváltások zökkenőmentesen bonyolódjanak le. Ezáltal elősegítettük, a települési önkormányzatok és társulásaik kötelező feladat-ellátását, illetve a folyamatos normatívára való jogosultságot is. E célból, több fórumon (pl. szakmai napok), illetve formában (pl. elektronikus körlevél, adategyeztetésre felhívó végzés) tájékoztatást nyújtottunk az aktuális jogszabályváltozásokról, és az engedélyezési eljárásokhoz kötődő teendőkről, továbbá kérésre személyes egyeztető megbeszéléseket folytattunk le a társulásban érintett települési önkormányzatok polgármestereivel, illetve jegyzőivel.
10
Szociális foglalkoztatás engedélyezése A hatályos finanszírozási rendszer tükrében új szociális foglalkoztatási engedély kiadására nem került sor. Az intézményi vagy külső foglalkoztatónál megvalósuló szociális foglakoztatási működési engedélyeket a fenntartó vagy foglalkoztató személyében, illetve adataiban bekövetkezett változásra tekintettel módosítottuk.
Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei Az ügytípusban a főhatóság és a támogatás igénybevételében közreműködő szervezet folyamatosan igyekszik olyan megoldásokat keresni, amelyekkel az ügyfelek minél pontosabb és részletesebb tájékoztatása biztosítható, mivel az érintettek rengeteg téves, vagy hiányos információval rendelkeznek. Annak ellenére, hogy immár harmadik éve - kisebb-nagyobb változtatásokkal ugyan - de az új jogi szabályozás van hatályban, igen magas a hiányosan benyújtott kérelmek száma, így a munka jelentős részét tette ki most is a hiánypótlások, az adatszolgáltatási kérelmek elkészítése. Nagyon nagy arányban kerül sor a kérelem valamely jogosultsági feltétel hiányában történő elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére. Mivel a kérelem szeptember 30. napjáig ismételten benyújtható, állandó munkát jelentett a szinte naponta érkező kérelmek feldolgozása. A fogyatékosság típusa szerint: 127 súlyos mozgáskorlátozott, 7 fő autista, 5 fő értelmi fogyatékos, 2 fő hallásfogyatékos, 5 fő látásfogyatékos személy volt jogosult a támogatásra. A támogatások felhasználásáról való információszerzés nehézkes, sok esetben nincs tudomásunk arról, hogy a jogosult vásárolt-e gépkocsit, vagy sem. A 2013. júniusában meghozott döntések értelmében, 19 fő részesült új gépjárműszerzési támogatásban, amelyet 13an használtak fel; 5 fő adta vissza a jogosultságot, egy jogosult elhunyt. A használt autó szerzéséhez kiosztott 23 támogatást 5 fő használta fel, 3 személy adta vissza, a többi jogosultról nem áll rendelkezésre információ. Összességében leszögezhetjük, hogy rendkívül aprólékos ügyintézést igénylő támogatási formáról, sok feladattal járó ügytípusról van szó, ugyanakkor a tényleges igénybevevők száma nagyon alacsony.
A MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA A pénzbeli és természetbeni ellátások esetében, a járási hivatalok kialakításával kapcsolatosan jelentős hatásköri változások következtek be. A járási hivatalok hatáskörébe került az időskorúak járadékával, az alanyi és normatív közgyógyellátással, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, valamint az Szt. 41. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ápolási díjjal kapcsolatos ügyintézés. A jegyzőknél, a méltányossági közgyógyellátás, az aktív korúak ellátása és a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos ügyintézés maradt.
SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET A szociális intézmények, szolgáltatók szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai A hatósági ellenőrzési ütemtervet úgy állítottuk össze a 2013. év elején, hogy a jegyzői hatáskörből, megyei szintre felkerült szociális alapszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat és intézményeket ne egyszerre nagy számban, hanem a kétévente kötelező hatósági ellenőrzéseket arányosan beosztva tudjuk ellenőrizni. A szociális szolgáltatások színvonalát tekintve az alábbiakat tapasztaltuk:
11
A fenntartók jelentős része továbbra is forráshiányokkal küzd, a kisebb fejlesztések megvalósítása is nehézkesen történik; különös gond a teljes körű tárgyi feltételek megteremtése, és az akadálymentességnek való megfelelés. A folyamatos ellenőrzések kapcsán azt tapasztaljuk, hogy még a nagy létszámú, állami fenntartású bentlakásos intézmények tárgyi feltételei is, kizárólagosan kisebb-nagyobb pályázati fejlesztésekhez kötődően – jelentős önerő igénybevételével – mozdul el pozitív irányba. A személyi feltételek tekintetében kevés az olyan intézmény vagy szolgáltató, ahol maradéktalanul eleget tesznek a jogszabályi előírásoknak, vagy akár az előírtakon felül alkalmaznak szakdolgozókat. Továbbra is gond a munkaköri leírások és kinevezési dokumentumok közötti anomália kérdésköre. A kinevezésben foglalt munkakör, munkaidő, és munkavégzés helye sokszor nincs összhangban a tényleges munka tartalmával, a munkaköri leírásban foglaltakkal. A 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 10. §-a 2012. november 30. napjától hatályon kívül helyezte a szociális ágazatban dolgozó szakképzetlen munkatársnak, határozott, maximum 5 évre kiterjedően a képesítés alóli felmentését – az 1/2000 (I. 7.) SzCsM. rendelet még hatályban lévő szabályai ennek tükrében alkalmazhatóak, így a személyi feltételek teljesíthetőségét illetően a fenntartók további nehézségekkel szembesülhetnek. Az intézmények/szolgáltatók szakmai hitvallását tükröző belső dokumentumok továbbra is hiányosak, a fenntartók többsége kevés gondot fordít arra, hogy a tényleges állapotnak, illetve hatályos jogszabályoknak megfelelő dokumentumokat elkészítse. Kirívó hiányosságokkal is találkoztunk: a tényleges, és az egyes telephelyeken, a működési engedélyekben szereplő szolgáltatások nyújtása egyáltalán nem volt összhangban egymással, illetve továbbra is van olyan bentlakásos intézmény, ahol problémát jelent az intézményi és/vagy személyi térítési díj jogszerű megállapítása. Így ezen fenntartókat arra köteleztük, hogy fizessék vissza vagy számítsák be a soron következő havi személyi térítési díj összegébe a jogszerűtlen módon megállapított összegeket. A hatósági ellenőrzések eredményeképpen megállapított tárgyi és személyi feltételek vonatkozásában, a hiányosságok felszámolása érdekében hivatalunk továbbra is szorgalmazza, illetve felajánlja a fenntartók számára a hatósági szerződés megkötésének lehetőségét. 2013-ban összesen 8 új hatósági szerződés megkötésére került sor, ebből négy a szociális ágazathoz kötődik. Nem egy intézményben az a sajnálatos tendencia is megfigyelhető, hogy az intézmény vezetése és a fenntartó között nincs megfelelő kommunikáció, szakmai párbeszéd, ami nyilvánvalóan megnehezíti a szakmaiság és jogszerűség megszilárdulását. Előfordult, hogy nyilatkozattételre kellett felszólítani a fenntartót, hogy teljesítette-e a hatósági ellenőrzés megállapításait tartalmazó végzésben foglaltakat – miután a részére adott, már meghosszabbított – határidő letelt. Tapasztalataink szerint, a megyén belül, minden települési önkormányzat számára kötelező szociális alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás) önállóan, társulás vagy feladat-ellátási szerződés formájában sem biztosítottak teljes körűen. A hatósági ellenőrzések során megállapítottak értelmében kötelezettségvállalásra szólítjuk fel azon fenntartókat, melyek a fentebb soroltak közül egyik formában sem biztosítják az Sztben, számukra előírt közszolgáltatást.
A szociális foglalkoztatás szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai A szociális foglalkoztatás ellenőrzését ütemtervszerűen teljesítettük. Az ellenőrzés kiterjedt arra, hogy a szociális foglalkoztatást a szociális foglalkoztatási engedélyben, a szociális intézmény működési engedélyében foglaltak szerint, továbbá a szociális intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program összhangjának biztosításával, végzi-e a
12
foglalkoztató, figyelemmel a 112/2006. (V. 12.) Korm. rendeletben valamint a 3/2006. (V. 17.) ICSSZEM rendeletben foglaltakra.
Az I. fokú szociális hatáskör vizsgálata Az Emberi Erőforrások Minisztériuma célkitűzéseinek megfelelve valamennyi járási hivatalnál a járási hivatalokhoz kerülő szociális ellátásokkal kapcsolatos ügyek átadás-átvételének vizsgálatát, valamint 10 településen az aktív korúak ellátására vonatkozó jogszabályok érvényesülését vizsgáltuk, különös tekintettel a jövedelem- és vagyonvizsgálatok jogszerűségére, továbbá a szünetelési szabályok érvényesülésére.
GYÁMÜGYI SZAKFELADAT AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások működési engedélyezése 1. Gyermekjóléti alapellátások nyilvántartásba bejegyzése)
működési
engedélyezése
(szolgáltatói
Gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények, szolgáltatók működésének engedélyezésére 2013. évben az engedély módosítása volt a jellemző, az ez irányú kérelem fordult elő a legtöbbször. Új intézmények, szolgálatok csak a már meglévő intézmények szétválása vagy éppen egyesítése útján jöttek létre, de újonnan alapított intézmények nem létesültek, mert a jelentős intézményi beruházások és azok működésének engedélyezése (pl. bölcsődék) még a megelőző évben lezárultak. Az év közben hatályba lépett jogszabályváltozások következtében, részben kötelező jelleggel, részben pedig a fenntartó saját elhatározása alapján, több eljárás indult a működés szervezeti változtatása okán. Ezek közül kiemelendő a 2013. január 1. napját megelőzően létrejött társulások felülvizsgálata és jogi személlyé történő átalakítása vagy éppen a társult feladatellátás megszüntetése, ezek ugyanis minden esetben érintették a szolgáltatásnyújtás és főként a gyermekjóléti szolgálat és szolgáltatás működési engedélyét. Pozitívumként értékeljük, hogy a társulás megszűnését követően, a települések minden esetben gondoskodtak a gyermekjóléti szolgáltatás további biztosításáról, negatív tendenciának tekintjük viszont, hogy a korábbi intézményi feladatellátás helyett, - ahol biztosított volt a megfelelő helyettesítés, szakmai megbeszélés és a családgondozók egymás kölcsönös támogatása –, néhány órában foglalkoztatott önálló gyermekjóléti szolgáltatók jöttek létre. Csupán egy kistelepülés volt, ahol az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatásról csak többszöri levélváltást, figyelmeztetést és szankcionálás kilátásba helyezését követően döntött. A jogszabályi rendelkezés értelmében, 2013. június 30. napjáig állt rendelkezésre határidő a fenntartóknak a felülvizsgálatok lefolytatására, a jogszerű átalakulások végrehajtására. Annak érdekében, hogy a működési engedély nem megfelelő időben kezdeményezett módosítása okán bekövetkező normatíva vesztés elkerülhető legyen, minden társulás felé figyelemfelhívással éltünk, szükség esetén személyes konzultáció során nyújtottunk segítséget. Általánosságban elmondható, hogy a fenntartók ugyan jogszerűen jártak el, az engedélyezési eljárást mégis megnehezítették azáltal, hogy nagyobb részt június hónap közepén nyújtották be kérelmüket, így meglehetősen kevés idő állt rendelkezésre az eljárás lefolytatására, illetve akadt olyan gesztor önkormányzat is, aki a társulás átalakítására nyitva álló határidő utolsó napjaiban eszmélt fel a megteendő intézkedésekre és annak nagyságára. Ezen önkormányzat, illetve társulás részére a Törvényességi Főosztállyal közösen nyújtottunk segítséget, hivatalunk pedig
13
mindössze két nap alatt folytatta le az eljárást és engedélyezte a fenntartó kérelme szerinti módosítást. A rövid eljárási határidő során különösen a szakhatósági állásfoglalások, valamint a szakértői vélemények, illetőleg a hiányosan benyújtott dokumentumok beszerzése okozott plusz szervezési feladatot. Több önkormányzat az iskolák Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz történő átadását követően visszamaradt óvoda, és a településen más szervezeti keretek között működő bölcsőde összevonásáról rendelkezett; négy fenntartó pedig – kihasználatlanságra hivatkozva – a bölcsőde megszüntetéséről, és ezzel hatvan férőhely felszámolásáról, a jövőre nézve pedig legfeljebb egységes óvoda-bölcsőde működtetéséről döntött. A negatív tendencia megállítása érdekében hivatalunk felmérést végzett a megyében működő bölcsődék kihasználtságáról és arra a megállapításra jutott, hogy az átlagos kihasználtság az elmúlt öt év adatai alapján 70-90 % közé tehető, annak ellenére, hogy a felvett gyermekek száma szinte minden esetben meghaladta az engedélyezett létszámot. A normatív finanszírozás a tényleges gondozási napokhoz igazodott, így a fenntartók nem az ellátás iránti igény hiánya, hanem financiális okokból döntöttek a bölcsődék megszüntetéséről. Megállapításainkra tekintettel a Nemzetgazdasági Minisztériumnál kezdeményeztük – utóbb tudjuk, eredményesen – a bölcsődei ellátás támogatása szabályainak újragondolását. A 2013. év legnagyobb vesztesei a családi napközik, mert ezen szolgáltatásnyújtás tekintetében történt a legtöbb működési engedély visszavonás, valamennyi esetben a fenntarthatóság hiányára hivatkozással, a fenntartó kezdeményezésére. Véleményünk szerint a családi napközik működtetési követelményei közelítenek az intézményes formában működő szolgáltatók működési feltételeinek elvárásaihoz, mely feltételek biztosításához sok esetben nincs elegendő bevételi forrás. A kisebb vagy perifériás településeken alacsony az engedélyezett férőhelyek kihasználtsága, illetőleg a térítési díj megállapítását is jóval alacsonyabb összegben kénytelenek meghatározni a szolgáltatást nyújtók. Volt olyan szolgáltató, aki halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket vállalt, így térítési díjat meg sem állapított részükre, azonban elhivatottsága nem volt elegendő a vállalkozása fenntartásához. Több esetben előfordult, hogy a fenntartó úgy próbálta csökkenteni kiadásait (egyben menteni a vállalkozását), hogy a maximalizált hét férőhelyét ötre csökkentette, ezáltal csökkenteni tudta a személyi feltételek vonatkozásában előírt foglalkoztatási létszámot. A gyermekek átmeneti gondozásának keretében biztosítható helyettes szülői ellátás nem kötelezően ellátandó önkormányzati feladat, nem igényelhető az ellátásért állami normatíva, kevés számban él ez a szolgáltatási forma. A tapasztalatok alapján, a szolgáltatás igénybevétele sem népszerű, pedig álláspontunk szerint az átmeneti gondozás ezen formájának megerősítésével – a személyi és tárgyi feltételek minden településen rendelkezésre állnak – visszaszorítható lenne a nevelésbe vétel. A működési engedélyezéssel kapcsolatos eljárásra továbbra is jellemző, hogy a fenntartók hiányosan nyújtják be kérelmeiket, hiánytalan kérelemmel és mellékleteivel szinte nem is találkozunk. Az elmúlt évben több felhívás irányult a képviselet igazolására, mely következett a társulások felülvizsgálatából, illetve abból, hogy a társulások átalakításával egyidejűleg a társulási tanács nem döntött a társulás elnökének és helyettesének személyéről, természetesnek vették, hogy a székhely szerinti település polgármestere jár el, de az is általános, hogy a Gymr. által előírt valamely melléklet, jellemzően figyelmetlenségből, elmaradt.
14
2. Gyermekvédelmi szakellátások nyilvántartásba bejegyzése)
működési
engedélyezése
(szolgáltatói
A gyermekvédelmi szakellátás nyújtása Bács-Kiskun megyében két állami és két nem állami, egyházi fenntartó között oszlik meg. Az állami fenntartók tekintetében sokáig nem volt tisztázott számunkra, hogy a KLIK kötelező jelleggel biztosítja-e a gyermekvédelmi szakellátást, valamint, hogy a kirendeltség és a tankerületek jogosultak-e fenntartói képviseletre vagy csak a fenntartással kapcsolatos feladatokat látják el. E tekintetben együttműködésre törekedtünk az állami fenntartókkal, azonban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság részéről inkább passzív hozzáállással találkoztunk. Bár az SZGYF Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége szorosabb együttműködésre törekedett volna, ugyanakkor úgy tapasztaltuk, hogy nem volt birtokában az ehhez szükséges információknak. Bízunk benne, hogy e területen változások várhatók. A gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények működési engedélyét több változás is érintette a 2013-as évben. A megyei intézményfenntartó központ fenntartásában működő gyermekvédelmi szakszolgálat és gyermekotthonok újabb fenntartót kaptak, részben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, részben pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ személyében. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Faragó Béla Gyermekotthona elveszítette módszertani jellegét, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa, pedig a Bács-Kiskun megyében működő nevelőszülői hálózata és gyermekotthoni (lakásotthoni) egységei tekintetében struktúraváltást hajtott végre, melynek keretében intézkedett a lakásotthonok gyermekotthonná szervezéséről, a külső férőhelyek számának növeléséről, illetve egy lakásotthon esetében lehetővé vált két férőhely erejéig speciális szükségletű gyermekek integrált ellátása. Ezen változások pedig a működési engedély módosítását igényelték. Az egyik legátfogóbb módosítást az év végén, a szolgáltatói nyilvántartás hatályba lépését követően, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által fenntartott Faragó Béla I. és II. Gyermekotthon állami fenntartásba történő visszaadása jelentette. Gyermekvédelmi szakellátásban egy gyermekotthon működési engedélyének visszavonására került sor a fenntartó kérelmére, a szakminisztérium egyetértésével.
A MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA Az előző évhez hasonlóan, a 2013. évben is rendkívül magas volt a másodfokú hatósági eljárások száma a gyámügyekben. A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan a kapcsolattartási ügyek tették ki a másodfokú hatósági ügyintézés mintegy 50%-át. Vannak visszatérő ügyek, amelyeknél már az első, hivatalunkhoz történő érkezését követően megállapítható, hogy nem zárul le véglegesen, hanem hosszú évekig, esetleg a gyermek nagykorra jutásáig igénylik a hatóság közreműködését a kapcsolattartás biztosításában, illetve kikényszerítésében.
KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA Peres ügyeink jó eredménnyel zárultak 2013. évben. Kizárólag egy esetben került sor döntésünknek az I. fokú döntésre is kiterjedő hatályon kívül helyezésére. A bíróság döntését elfogadtuk, azonban azzal nem értettünk egyet.
15
SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET A járási gyámhivatalok A 2013-as év a gyámügyi szakfeladat területén a szakmai irányítás új minőségét hozta el, a szakmai irányítás gyakorlásához a korábbinál jóval több jogosítvánnyal rendelkezik hivatalunk és azzal, hogy a járási hivatalokkal egyazon kormányhivatalban végezzük munkánkat, egységes céloknak, elvárásoknak kell megfelelnünk, ami megkönnyíti a közös munkát. A járási gyámhivatalok felállítására már 2012. év nyarán megkezdtük a felkészülést, az alapos, a Törzshivatal több főosztálya által is koordinált előkészítés kellett ahhoz, hogy 2013. január elején zökkenőmentesen kerüljenek át az ügyek és azok iratai a jegyzőktől a járási gyámhivatalokhoz, vagy egyik járás gyámhivatalától a másikhoz. Novemberben, a kormányhivatal a szakigazgatási szervekre is kiterjedően tájékoztatót készített a leendő járási hivatalvezetők számára, az adott szakfeladatra történő felkészítésként, melyet a járásra vonatkozó adatok és információk, így pl.: szükséges ügyintézői létszámra tett javaslatok egészítettek ki. A létszámra vonatkozó javaslatot 3 kivételével a járási hivatalvezetők elfogadták, így a 11 járási gyámhivatal 97 fővel kezdte meg működését, ez a létszám az időközben bekövetkezett jogszabály-változásra tekintettel a jövőben kevésnek mutatkozik. Az egyes hivatalok leterheltségének mértékét, más hivatalokhoz viszonyított nagyságát az OSAP adatlapok értékelését követően tudjuk majd mutatószámok alapján vizsgálni, de több járási gyámhivataltól kaptunk jelzést a munkateher rendkívül megnövekedett voltára, amit még tovább fokoz a kormányhivatalon belüli számos jelentéstételi kötelezettség. Különösen nagy teher nehezedik a gyámhivatal vezetői feladatok mellett járási hivatalvezető helyettesi megbízással is rendelkező 3 vezetőre. Annak ellenére, hogy a gyámhivatalokban ellenérdekű ügyfelek közti eljárás, illetve olyan eljárások folynak, amelyekben a gyámhatóság súlyosan beavatkozik a család életébe, viszonylag kis számban érkeznek panaszok a hivatalok tevékenységére vonatkozóan. A kivizsgált panaszok túlnyomó többségükben megalapozatlanok voltak, a panaszosok a kivizsgálás eredményét elfogadták. A panaszok kirívó mulasztást, szabálytalanságot nem tártak fel. Az ügyintézés során az egyes ügytípusokban tapasztalt változások, tendenciák a következőkben foglalhatóak össze. A védelembe vételi ügyek száma egyre nő, jellemző, hogy az alacsony életszínvonal, a szülők munkanélkülisége, az anyagi biztonság hiánya a szülők elhanyagoló magatartását felerősíti, nem képesek a problémáik megoldására, konfliktusaikat a gyermekeik előtt intézik. Gyakori a környezeti okra visszavezethető veszélyeztetés, de már ismert a megyében is a pszichoaktív szerek használata miatti veszélyeztetés. A családba fogadás, gyámsággal kapcsolatos ügyek száma is nőtt a gyámhivatalok tájékoztatása szerint, ami annyiban pozitívum, hogy ezzel elkerülhető volt a gyermekek szakellátásban történő elhelyezése. Problémát jelent ugyanakkor a 14-18 éves gyámság alatt álló gyermekek, és gyámjaik közötti viszony megromlása. A megye egyedi sajátossága, hogy a Kecskeméten található BV Intézet anya-gyermek részlegén az anyák és csecsemőik a gyermek egy éves koráig együtt maradhatnak. Ennek leteltével az apa alkalmatlansága esetén a fogvatartottak általában tudnak olyan személyt megnevezni, aki gyámul rendelhető a gyermek részére. A megyeszékhely gyámhivatala számára még mindig problémát jelent, hogy az illetékessé váló gyámhivatalok jogértelmezése nem egységes az előzetes letartóztatásban lévő, illetve nem jogerős ítélettel elítélt személyek szülői felügyeleti joga tekintetében. A gyermekvédelmi szakellátásba történő beutalások száma is növekedett az előző évhez képest, ez különösen az ideiglenes hatályú elhelyezésben valósult meg. 2013-ban növekedtek és sajnos, az elkövetés módjában is súlyosabbá váltak a gyermekek szexuális bántalmazásának esetei; ez is igazolta az év végén a témában megtartott konferenciánk
16
szükségességét. Az elhelyezés oka sokszor a szülő vagy gondozó életvezetése, társadalmi normáktól eltérő, közösséget sértő magatartása, de gyakori a munkanélküliségből, eladósodottságból fakadó egyéb problémák, a szülők elfogadott megküzdési technikáinak hiánya miatt kialakuló veszélyeztetettség. Egyre gyakoribb, hogy a deviáns magatartású, fejlődési zavarokkal küzdő, pszichotikus vagy neurotikus tünetekkel élő, vagy pszichoaktív szereket használó gyermekek problémáit a család nem képes vagy nem hajlandó megoldani, inkább a gyermek szakellátásban történő elhelyezését kérik. A problémát tovább fokozza, hogy a gyermekvédelmi szakellátás sem készült fel ilyen tömegben a különleges vagy speciális szükségletű gyermekek fogadására. A kapcsolattartási ügyekben a korábbi évek tapasztalatai azzal egészültek ki, hogy gyakorivá vált, amikor a szülő a gyermekkel történő hosszabb időtartamú külföldre távozással akadályozza meg a szabályozás szerinti kapcsolattartás biztosítását. Ilyen esetekben a különélő szülő legtöbbször nem akarja tudomásul venni, hogy a gyámhatóságnak csak a kapcsolattartás újraszabályozására van jogosultsága, az elutazás megakadályozására nincs. Egyre gyakrabban kérik a szülők a gyermek átadás-átvétel helyszíneként, vagy a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti szolgálatok kapcsolattartási ügyeletének igénybe vételét. A gyermekjóléti szolgálatok nagyfokú leterheltsége miatt viszont nehezen tud a „felügyelethez” kapacitást, helyszínt biztosítani. Szintén problémát jelent az ügyekben a szakértő kirendelése, tekintettel arra, hogy kevés a hozzáértő szakértő, aki rövid határidővel vállalná a vizsgálatot, így az eljárások jelentős elhúzódásához vezet, mégis elengedhetetlenül fontos bizonyíték a szakértői vizsgálat. Egyre inkább jellemző a szülők kompromisszumkészségének hiánya, végsőkig elmérgesedett viszonya, a gyermek eszközként történő felhasználása, az ügyintézővel szembeni ellenséges, vádaskodó magatartása. A kiskorúak vagyoni ügyei rendkívül nagymértékben megnövekedtek. Ezekben az ügyekben a gyámhatóságok számára a társszervekkel való együttműködés nehezíti meg az ügyintézést. Egyrészt a pénzintézetek támasztanak a szülőkkel szemben belső szabályzatukban előírt, jogszabállyal alá nem támasztott feltételeket, másrészt a közjegyzőkkel kell vitatkozniuk a hagyatéki eljárásban elbírálható törvényes képviselői jognyilatkozatok tekintetében, mivel végzésük meghozatala előtt kérik a gyámhivatal döntését, holott ez a vonatkozó jogszabályok értelmében szükségtelen. A családi jogállás rendezésére irányuló ügyeknél megfigyelhető, hogy egyrészt jóval nagyobb a korábbiakhoz képest, amikor az apa már a gyermek születése előtt apai elismerő nyilatkozatot tesz. Másrészt, egyes anyák nem együttműködőek a családi jogállás rendezése ügyében, többszöri idézésre sem jelennek meg. Jelentősen megnőtt az apaság vélelmének megdöntésére irányuló ügyek száma is, összességében a családi jogállás ténylegesnek megfelelő rendezése nagyobb szerepet kapott. Ugyanez érezhető az örökbefogadott gyermekek esetében is, a korábbinál hatszor többen kérték, hogy származásukat, szüleiket és immár a jogszabály változás következményeként testvéreiket megismerhessék. A gondnokság alatt állók egyébként is jelentős létszáma az előző évihez képest szintén emelkedett. Úgy tűnik, egyre több a pszichiátriai betegség miatt gondnokság alá helyezésre szoruló személy, sajnos ők betegségtudattal nem mindig rendelkeznek, és egyáltalán nem együttműködőek. Több esetben előfordult, hogy agresszíven léptek fel az ügyintézővel és a hivatásos gondnokkal szemben is. Komoly problémát jelent, hogy néhányuknál csak zárt bentlakásos intézményben történő elhelyezésük hozhatna javulást állapotukban, ez azonban szinte megoldhatatlan, hosszú éveket kell várakozni, és még akkor sem biztos, hogy sikerül a megfelelő helyen elhelyezni a gondnokoltat. Így azonban a gyógyszeres kezelés elmaradása miatt állapotuk romlik, veszélyt jelentenek környezetük és gondnokuk, sőt sokszor saját maguk számára is, hiszen a segítséget nem fogadják el. Az előző évben több rendkívül problémás eset is előfordult, a gondnok főként miattuk kérte felmentését gondnoki tisztsége alól, mivel az ő személyének és gépkocsijának épsége is veszélyben forgott a gondnokoltak agresszív magatartása miatt. A gondnokság alá helyezetteket az érintette ilyen érzékenyen, hogy nem közvetlenül, rögtön, és egy összegben kapták meg
17
pénzbeli ellátásukat, hanem csak részletekben, illetve a gondnok általi bevásárlások által. Ezt azonban mereven elutasították, és mindkét esetben a gondnokra támadtak; az egyik esetben: a jelen lévő rendőri felügyelet sem tartotta vissza őket. Ez utóbbi ügyben, a „rokonok” is segítettek a gondnokoltaknak a felháborodásban, hiszen így ők is elesnének azoktól a juttatásoktól, amelyeket eddig a gondnokoltak biztosítottak számukra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felkérése alapján célvizsgálatot folytattunk a járási gyámhivatalok, valamint a megye összes gyermekjóléti szolgálatának bevonásával a gyermekek magántanulóvá nyilvánításával kapcsolatban. A vizsgálat eredményeként megállapításra került, hogy a járási gyámhivatalokat csak elvétve keresik meg az oktatási intézmények véleménykérés céljából a magántanulóvá nyilvánítás során. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével érintett gyermekek esetében, pedig egyetlen alkalommal sem kérték ki a gyámhivatalok véleményét, holott a szüneteltetés felülvizsgálata során több esetben tapasztalták, hogy a gyermek magántanulóvá vált. A fentiekkel ellentétben a közoktatási intézmények az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével érintett gyermekek esetében többnyire kikérik és figyelembe is veszik a gyermekjóléti szolgálatok véleményét, döntésükről azonban nem minden esetben küldenek visszajelzést. A nevelésbe vett gyermek, gondozási helyének változásai, annak okai, a gyermek érdekének, véleményének figyelembe vétele tárgyában folytattunk célvizsgálatot a minisztérium felkérésére, amelyet táblázatban, adatszolgáltatás formájában teljesítettünk.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai A gyermekjóléti alapellátások tekintetében megállapítható, hogy a hatósági ellenőrzés szinte kivétel nélkül tárt fel hiányosságot. Bölcsőde tekintetében inkább a tárgyi feltételek, a nyilvántartás vezetése vagy az érdekképviselet működtetése terén volt tapasztalható elmaradás, míg a gyermekjóléti szolgálatok esetében a létszámhiány volt a jellemző. A gyermekjóléti szolgálatoknál minden esetben vizsgáltuk a családgondozók leterheltségét, és azt láttuk, hogy az esetszámok nem adnak lehetőséget prevencióra, ugyanakkor nagy a védelembe vett vagy már családból kiemelt gyermekek száma. Több gyermekjóléti szolgálatnál tapasztaltuk, hogy nem biztosított a munkaidő legalább felére a kötetlen munkavégzés, illetve a heti munkaidőkeret. Gyakori probléma továbbá, hogy nincs összhang az egyes munkajogi dokumentumok között, főként a kinevezés és a munkaköri leírás tartalmában, mert eltérő a megnevezett munkakör, vagy éppen munkaidő (pl.: kinevezés napi 8 óra munkaidőt határoz meg, a munkaköri leírás heti 40 órát stb.). Fentiek ellenére a gyermekjóléti szolgáltatás színvonala javulást mutat az előző évek tapasztalataihoz képest. Ugyanakkor többnyire az önálló gyermekjóléti szolgáltatóknál fordul elő, hogy hiányos a tárgyi feltételek biztosítottsága, a munkáltató nem biztosít munkaruhát, de a legnagyobb hiányosságot abban látjuk, hogy sajnálatosan a szupervízió sem elérhető minden szolgáltató részére, pedig tapasztalataink szerint kiemelten szükséges lenne a kiégés elkerülése, enyhítése érdekében.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátó intézmények szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai A hatósági ellenőrzések során azt állapítottuk meg, hogy a gyermekek ellátását közvetlenül biztosító intézmények esetében a szakmai létszám biztosított, ugyanakkor a képesítés terén itt is számos anomália került felszínre.
18
Mind az alapellátásban, mind pedig a szakellátásban szembesültünk azzal az országos állapottal, hogy sok szakdolgozó nyelvvizsga hiányában nem rendelkezik megfelelő képesítéssel. Jelentős létszámhiányt tártunk fel a gyermekvédelmi szakszolgálatnál, mely az ideiglenes hatályú elhelyezések felülvizsgálatának elhúzódását eredményezte. A hiányosság megszüntetésére most várjuk a fenntartói intézkedést. Egy speciális gyermekotthon esetében tapasztaltuk a szakdolgozói állomány nagyfokú fluktuációját. Annak ellenére, hogy évek óta működő lakásotthonról van szó, a legrégebben foglalkoztatott szakdolgozó alig egy éve állt alkalmazásban. Álláspontunk szerint ez a helyzet nem alkalmas arra, hogy a speciális ellátás be tudja tölteni rendeltetését, a szakmai program megvalósítása csak viszonylag állandó és elkötelezett személyzet mellett biztosítható. EGYÉB FELADATOK
Szakmai segítségnyújtás, járási gyámhivatali értekezletek, szakmai napok szervezése A járási gyámhivatalok, a szociális, gyermekjóléti illetve gyermekvédelmi intézmények, jegyzői szociális hatáskört gyakorló ügyintézők irányába folyamatos, napi szintű a szakmai segítségnyújtás ad-hoc kérdések megválaszolásával telefonon, illetve írásban. Az alábbiakban felsoroltak esetében egy-egy témakörben pedig értekezlet, szakmai nap vagy konferencia szervezése formájában segítettük az intézmények, hivatalok napi tevékenységét, egységes jogértelmezését, és szakmai munkáját.
2013. január 23. A járási hivatalok felállása – gyámhivatali értekezlet. 2013. március 27. családi napközik szakmai napja – tájékoztatás a jogszabályváltozásokról, segítségnyújtás a jogszerű feladatellátáshoz. 2013. március 29. A járási gyámhivatalok vezetőinek kinevezése ünnepélyes gyámhivatali értekezlet keretében. 2013. április 12. szociális szakmai napot tartottunk a helyi önkormányzatok számára a szociális törvényben előírt pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodás területén előírt feladat-ellátási kötelezettséggel kapcsolatban. 2013. május 23. Hivatásos gondnokokkal kapcsolatos teendők, új gondnokok beállítása, vezetői feladatok ellátása- gyámhivatali értekezlet. 2013. június 6. A megyei módszertani gyermekjóléti szolgálat tevékenységének megszűnését követően hivatalunk vállalta magára azt a feladatot, hogy szakmai nap keretében nyújtott segítséget a gyermekjóléti szolgálatok számára. 2013. június 25. A TGYSZ igazgatójának részvételével, új szervezeti keretek bemutatása; örökbefogadással kapcsolatos új szabályok, osztott hatáskör – gyámhivatali értekezlet. 2013. július 18. Szakmai továbbképzést tartottunk a járási hivatalok szociális hatáskört gyakorló munkatársai számára az egységes jogértelmezés elősegítése érdekében. 2013. november 7. A gyermekek szexuális bántalmazása, és a gyermekprostitúció kérdéseiről tartott konferencia, a járási gyámhivatalok, gyermekjóléti szolgálatok részvételével 2013. december 09. A hivatásos gondnokok éves továbbképzésére valamennyi járási gyámhivatal részvételével
19
Egyéb hatáskörhöz kapcsolódó ügyek, adatszolgáltatások
A 2013. évben is elláttuk a szociális nyári gyermekétkeztetés megszervezésével kapcsolatos közvetítői feladatokat. Az Szt.-ben foglalt hatáskörünk alapján, 20 esetben döntöttünk, a bentlakásos szociális intézményben élő ellátottak személyi térítési díjával összefüggő hátralék érvényesítése tárgyában, az ellátott tulajdonában lévő ingatlanra terhelhető keret-jelzálogjog összegéről. A 2013. évben elindítottuk a családok átmeneti otthona szakmai klubbot azzal a szándékkal, hogy a szolgáltatás nyújtását a megyében egységesítsük, illetve, hogy közös erővel kimenetet találjunk a családok számára az intézményi ellátásból, de ennek keretében adtunk segítséget a térítési díj megállapításához is. A jegyzői tájékoztatóban több anyagot is megjelentettünk, többek között az önkormányzati rendeletalkotásról, a gyermekjóléti szolgálat intézmény- vagy szakmai vezetőjének, családgondozójának szolgáltatásnyújtásból történő kizárásáról, a szociális, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények szolgáltatók személyi feltételeiről. 2013. I. negyedévében jelentős feladat volt a hivatalunkhoz került hivatásos gondnokok foglalkoztatásának a megszervezése. Részükre szakmai napot, felkészítőt szerveztünk, kidolgoztuk megbízási szerződésüket, a foglalkoztatásuk módját, valamint a tevékenységükről történő be- és elszámolás rendjét is. Jogértelmező állásfoglalást kértünk a szakmai főhatóságoktól (NRSZH vagy EMMI) az alábbi témákban: a települési önkormányzatok Szt. és Gyvt. szerinti jogszerű feladatellátás módjai, a feladat-ellátáshoz kötődő finanszírozási kérdések összhangja, egységes jogértelmezéssel kapcsolatos elvárások, a nem kötelező feladat-ellátás vállalásával kapcsolatos befogadási és finanszírozási kérdések, az intézményi és személyi térítési díj megállapításának szabályozása, jogértelmezési összefüggések feltárása, a vezetői megbízás és személyi feltételek kérdésköre a hatályos szabályozás tükrében. A jogszabály-módosítási javaslatok tekintetében még kiemelendő a szolgáltatói nyilvántartás bevezetéséről rendelkező kormányrendelet-tervezetének véleményezése, melynek során számos kezdeményezéssel éltünk. Több alkalommal tettünk adatszolgáltatási tevékenységünknek eleget az alábbi témakörökben: a támogatott lakhatással összefüggő kérelmek, az árvízi károkban érintett intézmények/szolgáltatók tájékoztatása, az engedély nélküli szociális szolgáltatások, az ideiglenes, határozott idejű működési engedélyek, a hatósági szerződések száma, a megszűnt családi napközik, szakellátást nyújtó intézmények adatai. Az NRSZH többszöri felhívása alapján részt vettünk a szociális regiszter adattisztítása érdekében a hatályos működési engedély-adatok, és a szociális regiszter adatainak egyeztetésében, illetve a regiszter adatainak módosításában. A megadott határidőben eleget tettünk a gyámhatósági, és jegyzői hatáskörben lévő pénzbeli és természetben nyújtható ellátásokkal, továbbá a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekezdési kedvezményeivel kapcsolatos minisztériumi adatszolgáltatásoknak.
20
A MEGYE TELEPÜLÉSEIN 2013. ÉVBEN VÉGZETT BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATGYŰJTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
A 2013. évre vonatkozó bűnmegelőzési jelentés elkészítéséhez a települési önkormányzatok közül 102 küldte vissza a kitöltött kérdőívet. Az idei adatszolgáltatást a 2013. január 1. napjától bekövetkezett jegyzői hatáskörváltozásra tekintettel új alapokra helyeztük. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 3. §-a az alábbiakban felsorolt feladat- és hatásköröket rendeli a jegyzői hatáskörbe: A települési önkormányzat jegyzője: a gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít, megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének fennállását, megállapítja az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot, ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat. A fentiekben felsorolt kérdéskörök vizsgálata mellett az előző évekhez hasonlóan az adatszolgáltatásunk továbbra is kiterjedt arra, hogy a települési önkormányzatok illetékességi területükön konkrétan milyen bűnmegelőzési feladatokat láttak el. Az összesített adatok alapján a jegyzői tevékenység statisztikai adatai az alábbiakban foglalható össze: Gyámhatósági ügyekben készített környezettanulmányok száma: gyermek elhelyezési perben: 577 gondnokság alá helyezési ügyekben: 90 gyám kirendelési ügyekben: 100 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításra: 15.727 család esetében állapítottak meg, mely 30.125 fő gyermeket jelent, melyből o 26.800 fő kiskorú o 23.25 fő 18. életévét betöltött nagykorú fiatal felnőtt Nyilvántartott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: Hátrányos helyzetű: o kiskorú: 8.483 fő o 18. életévét betöltött nagykorú fiatal felnőtt: 669 fő Halmozottan hátrányos helyzetű: o kiskorú: 4.157 fő o 18. életévét betöltött nagykorú fiatal felnőtt: 225 fő
21
Óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása: 727 család esetében, mely 880 fő kisgyermek Az adatok tanúsága szerint a településeken élő családokat igen nagy számban segítik rendszeres pénzbeli támogatások formájában az önkormányzatok, mely igen nagy anyagi terhet rónak a mindenkori költségvetésre. A családok nehéz sorsának, esetleges elszegényedésének fokmérőjeként tekinthetünk ezen támogatásokra A hatályos jogszabály szerint a gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. Tehát a felsorolásból látható, hogy igen kiszolgáltatott anyagi forrásokkal rendelkeznek azon családok, akik ezen ellátási formával kénytelenek élni. Az adatszolgáltatás során 26 település nyilatkozott arról, hogy a fentebb felsorolt feladatellátás mellett még számos esetben látott el egyéb jogszabályban előírt gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat. Ezek közül a leggyakoribbak voltak: a gyermekjóléti szolgálat által szervezett családot érintő esetmegbeszélésen való részvétel, nyári gyermekétkeztetés lebonyolítása, egyéb gyermekvédelmi, gyámhatósági vagy bírósági ügyekben környezettanulmány készítése (gondozási díj megállapításához, gyermektartásdíj megállapításához, kk. vagyoni ügyeiben, id felülvizsgálatához, családba fogadáshoz), gyermekjóléti szolgálat éves beszámolójának megtárgyalása, elfogadása, rászoruló családoknak Erzsébet-utalvány osztása (Kisszállás), Arany János program keretében tanuló gyermekek ösztöndíjban való részesítése (Kisszállás) rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása. Az 1. táblázat adatai szerint elmondhatjuk, hogy az előző évek adataira figyelemmel a településeken folyó bűnmegelőzési tevékenység tekintetében továbbra is a stagnálás a jellemző. A számadatokból arra következtethetünk, hogy azon települések vezetői, akik fontosnak tartották, hogy a mindenkori bűnmegelőzési feladatokat szervezett formában végezzék, már évekkel ezelőtt megalkották azokat a stratégiákat, koncepciókat, melyek mentén átgondolt feladatellátást hajtanak végre illetékességi területükön. Esetükben érezhető a minőségi feladatellátás, könnyen számon kérhető, ellenőrizhető a résztvevő tagok közreműködése, melynek köszönhetően fontos részét képezi a település mindennapjaiban a preventív munka végzése. Míg azon települések, ahol ilyen koncepciók nem készültek, saját bevallásuk szerint elsősorban – jó esetben - ad-hoc
22
jelleggel végeznek bűnmegelőzést célzó tevékenységet, azonban ezek hosszú távú eredményeiről nem beszélhetünk. Ez az általános gyakorlat annál is inkább sajnálatos, mert továbbra is jellemző tendencia, hogy a települések mindennapi életében egyre újabb és újabb veszélyforrások fordulhatnak elő (terménylopások, időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények, iskola korai elhagyása, stb.). Erre való figyelemmel nem győzzük hangsúlyozni, hogy a települések önkormányzatai ezen veszélyforrásokra megfelelő módon csak abban az esetben tudnak hatékonyan reflektálni, ha a jelzőrendszerbeli tagok bevonásával, egy átgondoltan kidolgozott, a problémákra fókuszáló stratégiát dolgoznak ki. 1. A települési önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) a testületi, igazgatási működés körében végzett bűnmegelőzési tevékenysége. 2011. a) Rendelkezik-e települési bűnmegelőzési stratégiával? b) Az elmúlt két évben tárgyalta-e a helyi bűnözés, bűnmegelőzés helyzetét átfogóan? c) Van-e működő bűnmegelőzési projektje?
2012. 2013.
16
22
17
54
49
44
1
4
9
A 2. számú táblázat kérdéseire adott válaszok az előző évekhez hasonlóan azt tükrözik, hogy a települések többségén valamely bűnmegelőzésben is feladatot ellátó civil szervezet működik. Látható, hogy az elmúlt évekhez képest számadataikra a stagnálás jellemző, azonban esetükben eredményként kell értékelnünk azt, hogy jelentős csökkenés nem tapasztalható. Annál is inkább, mert tudván tudjuk, hogy a működésük költségeit - a polgárőrök kivételével – jellemzően teljes egészében a települések költségvetéséből fedezik, mindemellett pedig a polgárőr egyesületek is jelentős önkormányzati támogatásban részesülnek évről évre. A számadatok tükrében továbbra is az az általánosnak mondható gyakorlat figyelhető meg, hogy a legtöbb helyen elsősorban a polgárőrség működtetését preferálják, de a táblázat adatai szerint a tanyagondnoki szolgálat, a mezőőr szerepe is jelentős. 2.A településen működik-e a bűnmegelőzésbe bevont szervezet, személy:
2011.
2012.
2013.
a) polgárőrség?
84
90
80
b) közterület-felügyelet?
12
16
14
c) falugondnok?
13
9
6
d) tanyagondnok?
46
45
41
e) mezőőr?
31
31
28
f) halőr?
12
19
11
g) vadőr?
23
28
18
h) környezetvédelmi őr?
7
8
5
i) egyéb – állandó foglalkoztatású – a bűnmegelőzésbe bevont szolgálat, személy? ( pl. településőr)
18
8
8
23
Természetesen ezen szervezetek munkája továbbra sem csak a település bűnmegelőzési feladataira koncentrálódnak. Továbbra is főfeladatuk a katasztrófavédelemben, az idős gondozás vagy az oktatási intézmények mindennapjaiban való feladatellátás. Azt hisszük egyetérthetünk abban, hogy a polgárőr jelenléte egy település életében már szinte elengedhetetlen, de a tanya- vagy falugondnokok is olyan feladatokat látnak el, mely nagy jelentőséggel bír egy-egy település életében (tanyás körzetekben lakók segítése, ételszállítás, gyermekek szállítása, stb.). A 3. táblában szereplő adatok alapján megállapítható, hogy a települési önkormányzatok a rendelkezésükre álló lehetőségeikhez mérten továbbra is többféle dologi eszközzel támogatják a fenti szervezetek tevékenységét. Ez annál is inkább örvendetes tény, mert köztudott, hogy a Kormány adósságrendezési törekvései ellenére több település küszködik még mindig jelentős likviditási hiánnyal. 3. Az önkormányzat milyen dologi eszközökkel támogatja a bűnmegelőzésbe vont szervezetek, személyek tevékenységét? a) b) c) d) e)
2011.
gépkocsi, telefon, iroda, szolgálati ruha, egyéb: pl. kerékpár
2012. 2013.
58 51 46 26 35
50 51 38 27 39
51 48 44 31 34
Sajnálatos módon, a településeken működő nemzetiségi önkormányzatok bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységét továbbra is a passzivitás jellemzi (4. táblázat), mely helyzetelemzésből látható, hogy az elmúlt időszakhoz képest még a számukban is csökkenés figyelhető meg. Kijelenthetjük, hogy ezen nemzetiségi önkormányzatok – és nem csak a cigány nemzetiségi önkormányzatokra gondoltunk míg a saját hagyományőrzésük, kultúrájuk, ünnepeik ápolásában kiemelkedő szerepet töltenek be, addig az egyéb önkormányzati munkában - így a bűnmegelőzésben végzendő feladatokat továbbra is a többségi társadalom önkormányzatára testálják. Az adatszolgáltatók összesített adatai szerint az általuk végzett tényleges munkában az előző évekhez képest további csökkenés figyelhető meg. 4. A településen működik-e nemzetiségi önkormányzat? A településen működik-e nemzetiségi önkormányzat? a) Tárgyalta-e a bűnmegelőzés helyzetét? b) Bekapcsolódott-e valamely bűnmegelőzési programba?
2011.
2012.
2013.
42
67
45
6
7
4
5
6
4
24
A kábítószer egyeztető fórum (továbbiakban: KEF) működtetésében továbbra sincs érdemi elmozdulás az előző évhez képest. A megyében az adatszolgáltatás szerint összesen 8 helyen működik KEF. Ez annál is inkább sajnálatos tény, mivel napjainkban a designer drogok rohamszerű terjedésének lehetünk szemtanúi. Lassan nem telik el úgy nap, hogy a hírportálok valamelyike ne számolna be designer drog hatása alatt álló fiatal ámokfutásáról, legrosszabb esetben haláláról. Nem szándékunk a „vészmadár” szerepének játszása, de meglátásunk szerint a jelenség valós és a szükséges intézkedések megtételét mihamarabb meg kell tenni. Véleményünk szerint a KEF-ek lényege abban áll, hogy összefogja a szerhasználókat segítő szakembereket, illetve koordinálja azokat a feladatokat, mely a probléma megoldásához vezethetnek. Az 5. táblázat adatai azt mutatják, hogy az önkormányzatok hogyan tájékoztatják a település lakosait a helyi bűnözés, bűnmegelőzés helyzetéről, feladatairól. 5. Az önkormányzat lakossági bűnmegelőzési kapcsolatai. A lakosság a helyi bűnözés, bűnmegelőzés helyzetéről, feladatairól való tájékoztatás 1-közmeghallgatáson, 2-településrészi tanácskozáson, 3-képviselői választókerületi fórumokon, 4-falugyűlésen, 5-egyéb fórumon: helyi média, szórólapok
2011.
2012.
2013.
57 0 4 25 12
61 0 5 28 16
69 1 5 39 38
A táblázat számadataiból az olvasható ki, hogy továbbra is az a gyakorlat mondható általánosnak, hogy a lakosság tájékoztatásának elsődleges fóruma a közmeghallgatás. Vélhetően ennek az az oka, hogy egy településrészen jelentkező probléma típus (pl. besurranó tolvajok megjelenése) olyan közügynek számít, mely nem csak egy-egy településrészt érinthet, a jelenség valamennyi állampolgár számára veszélyhelyzetet teremt, mely ellen össztársadalmi szinten kell fellépni. Az egyéb fórumok közül a helyi média adta lehetőségeket használják fel a település vezetői, hisz ez esetben olyan tájékoztatási formáról beszélhetünk, mely valamennyi háztartásban eljutatható (ingyenes szórólapok, helyi újság, televízió), így annak hatékonysága szintén megkérdőjelezhetetlen. Örvendetes, hogy a problémákat felismerve az önkormányzatok fórumain jelentősen megnőtt a bűnmegelőzés témájával való foglalkozás. Idei adatszolgáltatásunkban először tettünk arra kísérletet, hogy a településeknek arról kellett nyilatkozniuk, hogy illetékességi területükön mely problématípusok fordultak elő nagy gyakorisággal, úgymint: időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények: 43 tanyás körzetekben élők sérelmére elkövetett bűncselekmények: 24 besurranó tolvajlás: 55 falopás, terménylopás: 50 közterületen elkövetett szabálysértések, bűncselekmények, rendbontás: 45
25
közintézményekben, köznevelési intézményekben dolgozók sérelmére elkövetett atrocitások: 1 kiskorúak által elkövetett szabálysértések, bűncselekmények: 13 kiskorúak sérelmére elkövetett szabálysértések, bűncselekmények: 4 iskolai problémák, iskolai erőszak: 11 A számadatokból látható hogy a adatszolgáltató települések életében a felsorolás első öt pontjában szereplő probléma típus a legjellemzőbb, melyek direkt módon esősorban a felnőtt lakosságot – ezen belül pedig az idősebb korosztályt – érintik. Szintén az idei adatszolgáltatásban kérdeztünk rá először, hogy a települési önkormányzatok illetékességi területén működő gyermekvédelmi, szociális és oktatási intézményeiben folyó szakmai munkára – ezen belül a bűnmegelőzésben folytatott tevékenységre - milyen rálátással bírnak, még akkor is, ha az intézmény fenntartói feladatait nem az önkormányzat látja el. Bölcsőde: 10 Óvoda: 44 Általános iskola: 61 Középiskola: 18 Gyermekjóléti szolgálat: 51 Járási gyámhivatal: 14 Szakellátó intézmények (gyermekotthon, lakásotthon, nevelőszülők): 9 Szociális intézmények: 22 Meglátásunk szerint számadatok elgondolkodtatóak. Ugyanis a 102 adatszolgáltatóból még a gyermekjóléti szolgálat esetében – mely valamennyi településen működik – is csak kb. a fele nyilatkozta azt, hogy rendszeres kapcsolatot ápol a szolgáltatóval, illetve információval rendelkezik a szolgálat által végzett bűnmegelőzési feladatok soráról. Véleményünk szerint egy települési önkormányzatnak abban az esetben is tisztában kell lennie az illetékességi területén működő intézményekben folyó munkával, ha történetesen nem ő a fenntartója az intézménynek. Hisz abban az esetben, ha semmilyen információja nincs az ellátással/szolgáltatással kapcsolatosan, akkor egy esetleges rossz gyakorlat, vagy nem megfelelő ellátásnyújtással kapcsolatos probléma esetén nem menti fel a település vezetőit a felelősségre vonás alól. A rendőrséggel való együttműködésüket a válaszadó önkormányzatok közül 12 kiválónak, 44 jónak, 12 pedig megfelelőnek minősítette. Szintén hagyományosan jó tendenciaként értékelhető, hogy saját bevallásuk szerint többségük továbbra is évente megtárgyalja a rendőrség munkájáról szóló tájékoztatót (75 település). Megítélésük szerint a rendőrség megfelelő szakmai segítséget ad a bűnmegelőzéssel kapcsolatos önkormányzati tervező, koordinációs munkához (88 településen). Az is figyelemre méltó tény, hogy számos település vezetése, a rendőrséggel kötött bűnmegelőzési tárgyú megállapodással továbbra is rendelkezik (24 település). Szintén örvendetes, hogy 89 adatszolgáltató bevallásából kitűnik, hogy a település vezetői 2013. évben is számtalan dologi eszközzel támogatta a rendőri szervek tevékenységét (szolgálati iroda, szolgálati lakás, számítógép, gépkocsi, telefon, vagy egyéb: pl. pénzbeli támogatás).
26
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan a települések a bűnelkövetések szabálysértések visszaszorítása, a közrend megóvása érdekében igyekeznek térfigyelő kamerákat felszerelni, melyek tekintetében szintén pozitívumként említhető, hogy több esetben nem csak a frekventált helyeken, hanem az egész településen ki tudták építeni a rendszert. Az idei adatszolgáltatásból kitűnik, hogy az önkormányzatok által bűnmegelőzésre fordított pénzügyi eszközök 2013. évben, az előző évekhez képest igen nagy mértékben növekedet, hisz az alábbi felsorolásban látható, hogy a saját költségvetési forrás a duplája, a pályázat útján nyert központi forrás összege pedig a négyszerese a 2012. évben felhasznált összegeknek. Míg 2012. évben: saját:46.711.740. e Ft. pályázat útján nyert: 10.519.681. e Ft. egyéb: 4.187.848.e Ft. Addig 2013. évben: saját:87.694.342. e Ft. pályázat útján nyert: 43.674.499. e Ft. egyéb: 4.825.087. e Ft. 73 település nyilatkozta azt, hogy ezen anyagi forrásokból a településen működő szervezeteket is támogatta. Közülük legnagyobb számban a rendvédelmi szerveket (42) és a polgárőrséget támogatták (53), egyebekben pedig az önkormányzati intézményeket (2), KEF-et (2), civil szervezeteket (2), mezőőr szolgálatot (3), közterület felügyelői szolgálatot(1), illetve Kiskunhalas településen közösségi segélyhívó kiépítését valósíthatták meg. Sajnálatos, hogy a települési önkormányzatok szomszéd önkormányzataival való együttműködésének intenzitása még mindig nem megfelelő. A válaszadó közül csak 18 település nyilatkozott akként, hogy a környező települések önkormányzataival bűnmegelőzési célzattal együttműködik. Kb. 3-4 település bevallása szerint ezen településekkel együttműködési megállapodást is kötöttek, azonban az esetek többségében jellemzően csak ad-hoc jelleggel, vagy egyáltalán nem történik együttműködés az érintettek között.
BÁCS-KISKUN MEGYE JELLEMZŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS DEMOGRÁFIAI ADATAINAK ÁTTEKINTÉSE
2013. december 31. napján a megye 119 településén 532.822 lakost tartottak nyilván, mely az egy évvel azelőtti adatokhoz képest 277-el több. A megyeszékhelyen 102.322 lakos él, mely az előző évekhez képest 9881-el kevesebb. Az alábbi diagram azt az évekre visszamenő adatokat szemlélteti, miszerint a lakosságszám folyamatosan csökken Bács-Kiskun megyében.
27
Bács-Kiskun megye lakosságszáma
600000
545618
544429
542278
2007
2008
541005
536409
538456
534545
532822
500000
400000
fő 300000
200000
100000
0 2006
2009
2012
2011
2010
2013
Az alábbi ábra a lakosság település-szerkezetenkénti megoszlását szemlélteti 2013. év viszonylatában, mely szerint látható, hogy városban az összlakosság kétszer annyi (349.962 fő), mint amennyi állandó lakos él nagyközségben és községben (182.860 fő): Településszerkezet 2013-ban
182860
349962 város közs ég
Az ábrák is jól szemléltetik, hogy a városokban lakók aránya továbbra is számottevő, mely a megye 22 városának változatlanul kiemelt és felelősségteljes szerepére hívja fel a figyelmet. A következő összehasonlító ábra – az összlakosság csökkenésével arányosan – a kiskorúak számának csökkenését mutatja, melyen belül a gyermekkorúak és fiatalkorúak száma is csökkent. A 2012. december 31-i adatok szerint megyénkben 1718 fő kiskorúval kevesebb él, mint az egy évvel ezelőtt mért adat szerint, ebből a 014 éves korosztály számában bekövetkezett csökkenés 590 fő, míg a 15-18 éves korosztálynál 1128 fő. Lakosság korcsoportonkénti megosz lása 120000
105336
100448
102721
98730
96999
100000 78285
76690
80000 fő
75570
74980
74452
60000
0-14 15-18
40000
0-18
27047
24878
23750
22547
11913
20000 0 2009
2010
2011
2012
2013
év
28
KISKORÚAK VESZÉLYEZTETETTSÉGE: Mielőtt hagyományosan rátérnénk a megye gyermekjóléti szolgáltatói által nyújtott adatszolgáltatás ismertetésére idei Jelentésünkben be szeretnénk mutatni a megyében működő Biztos Kezdet Gyerekházakat. A gyerekházaknak a gyermekvédelemben kiemelt szerepük van: az itt dolgozó szakemberek a legrosszabb helyzetű családokat érik el, így a gyermekvédelmi jelzőrendszerben is fontos informális szerepük van. A Biztos Kezdet program lényege a társadalmi kirekesztés megszüntetése a kora gyerekkori (0-5 éves) fejlesztés támogatásával, a családok aktív bevonásával. Az elégtelen kora gyerekkori fejlesztés következtében ugyanis a gyerekek már 5 éves korukra lényegesen elmaradnak egészségi és lelki fejlődésében kedvezőbb szociokulturális helyzetben lévő társaiktól. A gyerekházak révén a gyerekek szüleikkel együtt kapnak támogató segítséget. A gyermekeknek játékos fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak, miközben a szülőt is megtanítják arra, mit kell tennie gyermeke egészséges fejlődése érdekében, bővítik háztartási, életviteli, egészségügyi, munkaerő-piaci ismereteiket. A gyerekházak a személyes bánásmód fontossága érdekében kicsi, barátságos közösségi térben működnek, egyszerre legfeljebb 10 gyermekkel és szüleikkel foglalkoznak. 2009. évben való indulásuk óta Magyarországon jelenleg már több mint száz Biztos Kezdet Gyerekház (három Bács-Kiskun megyében) működik. Egy országos statisztikai adat szerint 2013. december 31. napjáig 7631gyerek járt, illetve jár az intézményekbe szüleivel. A Biztos Kezdet Gyerekházak az első olyan uniós forrásból elindított, felzárkózást segítő programot jelentik, amelyek hosszú távú fenntartását az állam rendszerszerűen garantálja, mivel az intézményekre egy-egy hátrányos területen hosszútávon szükség van. Az intézményeket 2009-től uniós programokkal hozták létre, de 2012-től már a hazai költségvetés biztosítja a működéshez szükséges támogatást. 2014-től három évre szóló megállapodással biztosítható a házak biztonságos működéséhez szükséges fedezet. A gyerekházak mintegy fele még uniós projektként működik, ezek lezárása után kerülhetnek át ők is a hazai rendszerbe. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a Biztos Kezdet Gyerekház bekerült a gyermekvédelmi törvénybe, mint a gyermekvédelmi alapellátás rendszerének része. Bár a gyerekházak tevékenységének hatásai jórészt hosszú távon jelentkeznek, többek között a gyermek sikeres iskolai teljesítményében, illetve munkaerő-piaci karrierjében, de számos eredmény már most, néhány év működés után is látszik. A gyerekházak az óvodák visszajelzése szerint javítják a szegény családokban élő gyerekek óvodaérettségét, a gyermekek szülei pedig sokkal együttműködőbbek az intézményekkel és a szakemberekkel. Bács-Kiskun megyében jelenleg három Biztos Kezdet Gyerekház működik, amelyekkel az alábbiakban ismerkedhetünk meg:
29
NYITNIKÉK BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZ JÁNOSHALMA Jánoshalma egy alföldi kisváros, ahol 1 állami és 1 egyházi általános iskola, 1 mezőgazdasági szakközépiskola, 1 városi és 1 egyházi óvoda működik. A lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. A településen jelentős számban élnek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok. Ezen körülmények hívták életre a Biztos Kezdet Gyerekház működését A Gyerekház szolgáltatásait rendszeresen igénybe vevő 0-5 éves korú gyermekek átlagos száma: 11 fő A Gyerekház állományában 3 fő dolgozik: Gyerekház vezető: feladata a „Nyitnikék” Gyerekház ellátás körébe tartozó tevékenységek, nevelési-gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a családokkal való szoros együttműködés, a szakmai munka összehangolása, szervezési, gyerekház vezetési feladatok ellátása. Gyerekház munkatárs: feladata segíteni a gyerekház vállalt feladatainak magas szintű ellátását a vezető irányításával. Részt vesz a gyermekekkel és a szülőkkel a közös programokon. Tartja a kapcsolatot a családokkal, családlátogatásokon vesz részt. Takarító munkatárs: feladata gondoskodni a gyerekház higiénikus környezeti feltételeiről, a tisztaságról. Gyerekház által nyújtott szakmai szolgáltatások: a speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében elengedhetetlen a különböző szakmák közti együttműködés. Szakmailag összehangolt munkát igyekeznek megteremteni partnereinkkel, úgymint: Családsegítő Szolgálat, fejlesztő- és gyógypedagógus, Gyermekjóléti Szolgálat, korai fejlesztő, gyermekorvos, Pedagógiai Szakszolgálat, védőnő, nevelési tanácsadó. Céljuk, hogy a társadalom perifériáján élő családok számára a nyilvánvaló fejlődési elmaradások esetén legyenek hozzáférhetőek a szakszolgáltatások. Szakmai szolgáltatásaik mindennaposak, hiszen fő céljuk, hogy a Biztos Kezdet alapelveinek megfeleljenek: hozzáférés, szülőkkel való együttműködés, szakmaközi együttműködés, és ami kiemelkedően fontos, hogy a szülők számára elérhetővé tegyék a gyerekekkel kapcsolatos szakirodalmakat is (gyermekfejlődéssel kapcsolatos könyvek, családról és összetartozásról szóló szakirodalmak.) Külön a szülők számára szervezett tevékenységek meghatározó eleme a szülők részvétele, a velük való tartalmas együttműködés. Céljuk, hogy a szülők megfelelő segítséget kapjanak gondozási-, nevelési-, életviteli problémák megoldásához, hogy a gyermekek társadalmi esélyei ne romoljanak. A beszélgető körök minden nap az
30
aktuális, éppen felmerülő problémákkal kapcsolatosak. Gyerekházuk munkatársai a legjobb ismeretük átadásával segítik a szülőket abban, hogy képesek legyenek saját maguk és gyermekük érdekét képviselni és megvédeni. A beszélgető körök témáját, vagy előre megbeszélik, vagy az adott napon a szülők aktuális igénye határozza meg. A tervezett tevékenységeken (havi 1 alkalom) a szülőkön kívül alkalmanként részt vesz a védőnő, a logopédus, a fejlesztőpedagógus, a gyógy testnevelő, vagy az óvónő. 2013. december 12-én egy kibővített team ülést hívott össze a gyerekház vezetője. Ennek célja az volt, hogy egy szakmaközi beszélgetés keretében megvitassák a gyerekházban történteket, illetve a felmerülő problémákra megoldást találjanak. A gyermekjóléti szolgálat képviselője új családok meglátogatását kezdeményezte, akiknek meglátásuk szerint szükségük lenne a gyerekház szolgáltatásaira. A Gyerekház a gyermekjóléti szolgálat által a településen működtetett észlelő-és jelzőrendszer tagja. A Gyerekház munkatársai szükség szerint meghívást kapnak az esetmegbeszélésekre (esetkonferenciákra, szakmaközi megbeszélésekre). Kiemelten fontos a jelenlétük, amennyiben részvételük az egyes gyermekekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges. A Gyerekház munkatársai minden szülővel bizalmon alapuló, professzionális kapcsolat kialakítására törekszenek. A gyerekházba járó gyerekek és szüleik közösséget alkotnak, melyet a közösségi rendezvényeik is elősegítenek, melyeket havonta 1-2 alkalommal rendeznek számukra. Ezen tevékenységek ingyenesen elérhetőek a résztvevők számára. Kapcsolódnak a városi rendezvényekhez (városi gyereknap, majális – 40 család, óvodai rendezvények – 10 család, Jánoshalmi Napok). Szülőkkel közösen szervezik az ünnepeket (karácsony, húsvét, anyák napja), kirándulásokat (Szegedi Vadaspark – 20 család, Kunfehértói és Kiskunhalasi uszoda, Kéleshalom – 11 család). A helyi programokhoz való kapcsolódás több ponton is megvalósul a gyerekház életében. Partnerségi viszonyban állnak a Gyermekjóléti- és Védőnői Szolgálattal, a nemzetiségi önkormányzattal, az iskolával, az óvodával és a bölcsődével. Az óvoda rendezvényeire minden alkalommal meghívást kapnak és részt is vesznek ezeken. A GYEP program keretein belül működő Baba Mama Klubbal is szoros kapcsolatot ápolnak. A Gyermekház a településen közismert és minden tekintetben pozitív megítélése van. Egyre több család jár rendszeresen hozzájuk, népszerűségük mondhatni "szájról-szájra" terjed. Közösségük igyekszik képviselni, propagálni magát a városi, intézményi rendezvényeken, ahol nagy az érdeklődés tevékenységük iránt.
31
SZIVÁRVÁNYSZIGET BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZ KATYMÁR Katymár Bács-Kiskun megyében, a Bácsalmási Járásban egy háromnemzetiségű, 2100 lélekszámú zsáktelepülés a határ szélén. A Biztos Kezdet Program 2005-ben kezdődött modellkísérleti programként, a településre jellemző szolgáltatáshiány, a nagyszámú hátrányos helyzetű családok miatt. A Biztos Kezdet Gyerekház 2009. szeptember 01-jén nyitotta meg kapuit a családok előtt. Európai Uniós támogatásból, TÁMOP-os pályázat útján sikerült egy felújított épületben, választékos játékkészlettel, nagyobb felszereltséggel folytatni a megkezdett munkát. 2012. március 01-jétől, az Európai Uniós projekt vége után a Gyerekház hazai finanszírozás alá, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságához került. 2013. évben a Gyerekház szolgáltatásait rendszeresen igénybe vevő 0-5 éves korú gyermekek száma: 12 fő. A Gyerekházban foglalkoztatott szakemberek száma: 2 fő Gyerekház vezető: irányítja a családokkal való munkát, a Gyerekház dokumentációs tevékenységét, a gyerekek megfigyelésére és állapotfelmérésére vonatkozó tevékenységeket. A fejlesztő szakember által készített fejlesztési terveket ismeri, a házban folyó munkát annak megfelelően végzi, munkatársa tevékenységét ennek megfelelően irányítja. Kapcsolatot tart a Gyerekház kötelező partnereivel, úgymint: a védőnői és gyerekjóléti szolgálattal, a helyi óvodával, továbbá a községi könyvtárral, az iskolával, a nyugdíjas klubbal, a nemzetiségi önkormányzatokkal és a fenntartó önkormányzattal. Szaktudásával hozzájárul az általa vezetett Gyerekház, illetve a közeli településeken működő Gyerekházak tevékenységéhez. A Gyerekház nyitvatartási idejében jelen van és a Gyerekház munkatársnak munkáját irányítja. Mentorral együttműködve értékeli és fejleszti a Gyerekház tevékenységét. Heti tevékenység tervek elkészülése. Részvétel a gyerekjóléti szolgálat munkatársa által szervezett esetkonferencián. Rendszeres önértékelés és a szolgáltatások továbbfejlesztése. Dokumentációs rendszer vezetése. Adatvédelmi előírások betartása. Gyerekház munkatárs: bevonja a szülőket a gyerekek játéktevékenységébe, valamint egyéb tevékenységeibe (tízórai készítés, dekorálás stb.) Vezeti az előírt dokumentációt. Adatvédelmi előírások betartása. Kapcsolatot tart a családokkal, törekszik a leginkább rászoruló családok bevonására és a programban való rendszeres részvételére. A Gyerekház nyitvatartási idején túl felkészül a munkára, dokumentál, családlátogatást tart, részt vesz a heti és havi team megbeszéléseken. Felelős a ház tisztaságáért, a gyerekek ellátásáért. Részt vesz a kiemelt projekt által kidolgozott képzéseken. Mindkettőjük (mindennapi) feladatai: Felelősek a Gyerekház magas színvonalú működéséért. Gyerekekkel való rendszeres foglalkozás a szülő bevonásával. Gyermekek fejlődésének nyomon követése és fejlődésük (állapotuk) felmérése a Biztos Kezdet Megfigyelőlap segítségével. Azonosított fejlődési zavar, elmaradás, vagy annak gyanúja
32
esetén a gyermek fejlesztő szakemberhez történő eljuttatása és a kezelés nyomon követése. A korszerű gyermeknevelési alapelvek folyamatos és tudatos közvetítése a szülőknek a gyermekekkel való foglalkozások során. Ismeretterjesztő anyagok készítése és terjesztése a gyerekfejlődésről, gyereknevelésről, az elérhető szolgáltatások szerepéről, szülői szerep jelentőségéről. Gyermeknevelési kérdésekkel kapcsolatos csoportos szülői beszélgetések biztosítása. Egyéni konzultációk a szülőkkel a gyermeknevelésről és gondozásról, a gyermekkel felmerülő problémákról, a gyermek fejlődését veszélyeztető bármilyen kockázat (szülő, család, környezet) jelzése és visszajelzés kérése. A gyermek otthonának felkeresése a gyermek és környezete megismerése céljából. A szülők megerősítése (szülői-, általános állampolgári- és munkavállalói szerepeikben). Rendszeres tájékozódás az elérendő családokról. A célcsoportban levő családok tájékoztatása a programról, ösztönzésük a felkínált szolgáltatásokban való részvételre. A családok diszkriminációmentes, a helyi lakosság összetételét tükröző megjelenése a Gyerekházban. A program alapelveinek terjesztése a helyi közösségben. A Gyerekház által nyújtott szakmai szolgáltatások rövid bemutatása: Gyerekekre irányuló szolgáltatások: Mondókázás, kézműves foglalkozások, mese, zene, vers és mozgásfejlesztés a mindennapi foglalkozások során, melynek célja, hogy a kisgyermekek fejlődési lehetőségei, képességei minden fejlődési területen kibontakozhassanak. Lehetővé teszik a gyermekek aktív, felfedező, biztonságos játéktevékenységét, valamint a fenti foglakozásokon a szülő és a gyermek együtt játszik, mozog, mondókázik, énekel, alkot, tehát komplex módon fejlődik. Állapotfelmérés, fejlesztés, melynek célja: a fejlődés nyomon követésének célja a gyermekek különböző területeken (pl.: érzelmi és szociális fejlődés, kommunikáció, nyelv, problémamegoldó képessége, testi és kreatív fejlődés) mutatott előrehaladásának megfigyelése, nyomon követése. Félévente minden fejlődési területre kiterjedően értékelik a gyermek fejlettségét. A vizsgálat a gyermek spontán játékának megfigyelésére, irányított játékhelyzetekre, a szülők beszámolóira egyaránt támaszkodik. Az eredményeket értékelik, a Biztos Kezdet Megfigyelőlapon a dokumentációs rendszerben rögzítik, és a szülőkkel megbeszélik. Fejlődési eltérés esetén gyógypedagógus bevonásával team ülésen a mentorral közösen értékelik és a szükséges lépéseket megteszik: egyéni fejlesztési terv készítése, illetve Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsághoz eljuttatás, korai fejlesztés biztosítása. Tízórai biztosítása: A közös étkezések lehetőséget jelentenek az együttlétre, a szocializációs és kommunikációs képességek fejlődésére, étkezési kultúra fejlődésére. Az egészséges táplálkozás ösztönzésére nyílik lehetőségük, egészséges tápanyagok megismertetése a szülőkkel, változatos étrend biztosítása.
33
Külön a szülők számára szervezett tevékenységek (foglalkozások) szakmai célja, tartalma, száma, résztvevők száma: Szülőcsoportos beszélgetések: Célja: Személyiség és kompetenciafejlesztés, prevenció. Tartalma: Szülőcsoportos beszélgetések, egyéni és csoportos tanácsadás, konzultációk a gyermeknevelésről és gondozásról, a gyermek fejlődéséről, a gyermekkel felmerülő problémákról. A beszélgetések mellett, szükség esetén szülői kérésre ügyintézésben nyújtanak segítséget. Minden nap biztosítják a szülő számára a gyermekfoglalkozásokon való részvételt. Naponta átlagosan napi 6 szülő. Praktikák tárháza: Célja: Személyiség – és kompetenciafejlesztés szülőknek Tartalma: Szülőcsoportos beszélgetések során a hétköznapokhoz, ünnepnapokhoz és a mindennapokhoz kapcsolódóan hasznos tanácsokat, tudnivalókat osztottak meg a szülőkkel. Havonta 2 alkalommal átlagosan 6 szülő. Főzési praktikák: Célja: Személyiség – és kompetenciafejlesztés szülőknek Tartalma: Az egészséges étkezés, könnyen és olcsón elkészíthető ételek megbeszélése a szülőkkel. Főzési alapismeretek átadása elméletben és gyakorlatban havonta 4 alkalommal átlagosan 6 szülő. A Gyerekház szervezésében vagy közreműködésével szervezett olyan team ülések, ahol részt vettek a Gyerekház vezető, Gyerekház munkatárs, a Gyerekház mentora, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa, esetenként a gyógypedagógus, óvodavezető, gyermekorvos, polgármester, könyvtáros, szülők és az együttműködő partnereik. Ilyen havi illetve heti team ülést 2013-ban 21 alkalommal tartottak a havi aktualitásoknak megfelelően, a havi programok tervezésével, értékelésével, szakmai megbeszélések az esetlegesen felmerülő problémákkal kapcsolatban. A Gyerekház kapcsolata a településen és annak vonzáskörzetében gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjaival: Az éves gyermekvédelmi tanácskozáson évente egyszer, valamint szakmaközi megbeszélésen évente 6 alkalommal részt vesz a Gyerekház vezető. A védőnő, az óvoda, az iskola és a rendőr ismeri a Gyerekházban folyó munkánkat és szükség esetén együttműködnek a szakemberekkel. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa a Biztos Kezdet Program modellkísérleti időszakától kezdve aktív tagja a helyi szakemberek csapatának, maximális mértékben ismeri a programot és segíti munkájukat. Közösségi rendezvények, programok szakmai célja, rövid leírása: 2013-ban 23 alkalommal rendeztek közösségi rendezvényt, illetve más által szervezett közösségi programon biztosították a gyermekprogramot a településünk gyermekei számára. A közösségi programok szakmai célja elsősorban a közösségépítés, közösségfejlesztés, hasznos szabadidő eltöltés, a szülői kompetenciák fejlesztése, a szülők közötti kapcsolatok erősítése, a települési rendezvényekhez való kapcsolódás, kultúra közvetítése a családok felé, egészségnevelés, hagyományőrzés, közös ünnepvárás, közös ünneplés és nem utolsó sorban a toborzás. A programokon résztvevők száma függ a rendezvény jellegétől. Van közösségi programjuk, melyen csak
34
a gyerekházas szülők vannak jelen, viszont van települési rendezvényük, melyen a község lakossága vesz részt. A vállalt és teljesített, a helyi szükségleteknek megfelelően meghatározott egyéb tevékenységek bemutatása: A szülők számára szervezett szülőcsoportos beszélgetések a védőnővel és a gyermekjóléti szolgálat munkatársával minden hónapban egyszer, szülői kérésre többször, illetve egyéni beszélgetésre is van lehetőség. Minden évben kétszer babamasszázs tanfolyamot tart a védőnőnk a 0-1 éves gyermekek és anyukáik számára. 2013-ban fizetett szolgáltatásként különböző szakemberek által tartott beszélgetéseket és tanácsadásokat biztosítottak a szülők számára szülői igényekre építve. Jogi tanácsadáson havi két alkalommal, pszichológus által vezetett szülőklub foglalkozáson és önismereti tréningen havonta 2-2 alakommal, illetve meseterápiás foglalkozáson és szülő-csecsemő konzultáción havonta egy-egy alkalommal vehettek részt a szülők. A beszélgetések sok esetben problémamegoldást szolgálnak, de több esetben preventív jellegű, tanácsadó. Gyerekházuk társadalmi beágyazottsága településükön igen jó. Modellkísérleti program lévén 2005-től működő program a Katymári Biztos Kezdet Program, melynek 2009-től Gyerekházzá alakulását a település nagy része örömmel fogadta és kibővült szolgáltatás rendszerét igénybe is vette. A lakosság ismeri a gyerekházat és annak szolgáltatásait, és a célcsoport nagy része használója is azoknak. Gyerekházuk a település intézményei számára is elfogadott és megbecsült. Jó kapcsolatban vagynnak mind az oktatási, mind a szociális intézményekkel, illetve fenntartónkkal is. Ezen felül a Nemzetiségi Önkormányzatokkal (Horvát, Német, Cigány) és a helyi Nyugdíjas Klubbal is együttműködnek, segítik egymás munkáját. Az eltelt évek során a Gyerekház a helyi közösségi élet egyik legjelentősebb színterévé nőtte ki magát, a lakosság számára természetes a jelenlétük a helyi rendezvényeken, pozitívan értékelik szolgáltatásaikat, munkájukat. Számos alkalommal mutatták be a helyi közösség számára gyerekházukat, illetve szolgáltatásaikat (falunapokon, közösségi programjaikon).
BENDEGÚZ BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZ MÉLYKÚT A település rövid bemutatása Mélykút város Jánoshalmi Kistérséghez tartozó hátrányos helyzetű település. Lakosainak száma 5307 fő, amiből a 0-5 év korosztály közötti gyermekek száma 243 (124 fiú, 119 lány). Ebből a hátrányos helyzetű csecsemők és gyermekek száma 51 fő, vagyis minden 5. gyermek ingerszegény környezetben éli mindennapjait megfelelő táplálás és gondoskodás hiányában. A hátrányos helyzetű csecsemők és gyermekek közül 20 apróság lakik a Gyermekház utcájában és annak környékén.
35
A Gyerekház szükségességét az is indokolja, hogy a gyermekjóléti alapellátás részét képező bölcsőde nincs a településen, illetve olyan közösségi szintér sincs, ahova a 0-3 éves gyermeket nevelő szülő betérhet. Tapasztalják azt is, hogy a fiatal szülők nem rendelkeznek megfelelő életvezetési, gyermeknevelési ismeretekkel A Jánoshalmi Kistérségi Társulás pályázatot nyert el a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül a TÁMOP 5.2.3-A-11/1-2011-0004 „Integrált térségi programok, a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyének növelésére” elnevezésű „Együtt Egymásért”címmel. Ennek a programnak a keretében nyithatta meg kapuit 2013. november 21. napján a Bendegúz Biztos Kezdet Gyerekház 0-5 (óvodába nem járó) éves korú gyermekeket nevelő családok, valamint kismamák számára. A Bendegúz Biztos Kezdet Gyerekház helyszíne Mélykúton belül egy olyan városrész, ahol magas a hátrányos helyzetű családok száma. A helyszín kiválasztásakor fontos volt annak szem előtt tartása, hogy a gyerekház babakocsival és kerékpárral is könnyen megközelíthető legyen. Ez nem teljesen valósult meg, mert a település észak-nyugati részén élő családok számára kb. 1 órányi babakocsis távolságra vannak. Általánosságban elmondható, hogy az itt élő családok legjellemzőbb sajátosságai: rossz lakáskörülmények között élnek, nagyszámú roma népesség, a szülők alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, magas a munkanélküliség a körükben, a fő bevételi forrásuk elsősorban a szociális transzferekből és alkalmi munkavállalásból származnak, tartós anyagi problémával küzdenek. 2013. év adatai 2013. június 24. napján nyitotta kapuit a Bendegúz Biztos Kezdet Gyerekház ideiglenes helyén, a 6449 Mélykút, Damjanich utca 6. szám alatt működő Idősek klubjának egyik üres helyiségében. 2013. november 21. napján vehették birtokba a végleges helyünket, ami távol esik a város központjától, illetve a település észak-nyugati részén lakó hátrányos helyzetű családoktól. A 2013-as év folyamán (2013. Június 24.- 2013. december 31.) a Gyerekház rendszeres gondozásába került gyermekek száma 36 fő volt. A Gyerekházban foglalkoztatott szakemberek száma 3 fő. A gyerekház vezető feladata a gyerekház napi tevékenységének megtervezése, társszakmákkal való kapcsolat tartása, családok elérésére tervek megfogalmazása, gyermekek megfigyelése, szűrése. Gyerekekre irányuló szolgáltatások: A gyerekekkel való rendszeres foglalkozás foglalkozási tervek alapján valósul meg. Minden napnak meg van az adott témája és ez szerint alakítják a napi tevékenységet ügyelve arra, hogy a gyermek fejlettségéhez igazodó, komplex fejlődést valósítsanak meg a szülő bevonásával. Így a hétfői napokon a DÚDOLGATÓ nevet viselő foglalkozás során ölbeli mondókákkal, dalokkal próbálják az érzelmi biztonságot megalapozni, testtudatot kialakítani, hallást fejleszteni. Keddi napon a kreatív sarok lehetőséget biztosít a finommotorika fejlesztésére. A foglalkozás során a gyermek alkotókedvüket élheti ki a festés, gyurmázás, nyomdázás, firkálás során. A Mese-mese mátka foglalkozások alkalmával egy-egy mesét dolgoznak fel és bábelőadás formájában eljátsszák a gyerekeknek és a szülőknek. Nem használnak paravánt és
36
általában olyan rövid mesét választanak, amiben a meseszereplőkhöz tudnak egy-egy éneket, mondókát kötni. A Fürge ujjak foglalkozás során elsősorban a taktilis érzékelés fejlesztésére fektetik a hangsúlyt, mivel ez a modalitás a szenzomotoros fejlődés során korábban fejlődik. Ennek keretében megismerkedhetnek különböző anyagokkal, ezekkel kapcsolatos manipulációs tevékenységet végeznek. A Mackó, mackó ugorjál foglalkozás a nagymozgások fejlesztésére irányul. Elsősorban dalokkal, versekkel kísért, lehetőleg az egész testet bemelegítő gyakorlatokat végznek, de a célzott mozgásfolyamatokat igyekeznek különböző tevékenységekbe is beépíteni tudván azt, hogy a motoros fejlődés a tanulás alapfeltétele. Egyes fejlődési területeken kiugró egyenetlenséget két alkalommal tapasztaltak az elmúlt félévben, de szakemberhez nem tudtak fordulni annak hiánya miatt. A következő félévben talán megvalósul a projekten belül az a tervezett programelem, aminek keretében megfelelő fejlesztő szakemberhez tudják irányítani a szülőt és a gyermekeiket. Az étkezések során igyekeznek hangsúlyt fektetni az egészséges táplálkozás, egészséges étkezési szokások közvetítésére. Ennek érdekében január hónap második felében elindították a BABAHAMI KLUBOT csütörtöki napokon, amikor vitaminokban, rostokban gazdag ételekkel ismerkedhetnek meg a szülők. Közösen készítik el a két korosztályra betervezett gyermekételeket. A program keretén belül szeretnék erősíteni a partneri kapcsolatot a Védőnői Szolgálattal, ezért szeretnék, ha a szakember a gyermek egészséges étkeztetésével kapcsolatosan tájékoztatná a szülőket. Tavasszal a gyerekház veteményeskertjében ismerkednének a kerti munkákkal. A szülőkkel és a gyerekekkel közösen alakítanának ki egy veteményest, melynek terményeit fel tudnák használni a mindennapi étkezés során. Szülőkre irányuló szolgáltatások: Munkájuk során igyekeznek a szülő pozitív, a gyermek fejlődését elősegítő interakcióit és kezdeményezéseit támogatni. A közös játék során alkalom nyílhat a közös nevelésről történő beszélgetésekre. Szülői kompetenciákat erősítő beszélgető-kör elindítását tervezték be a következő félévre. Ennek keretében pszichológus szakemberrel beszélhetik meg a szülők a neveléssel, gyermekük fejlődésével kapcsolatos dilemmáikat. A témákat minden esetben a szülőkkel együtt alakítjuk ki. Helyi közösségre irányuló szolgáltatások: Céljuk, hogy a Biztos kezdet szellemiségét beillesszék a helyi közösség életébe. ennek érdekében jó kapcsolatot tartanak fenn a helyi döntéshozókkal, folyamatosan tájékoztatják őket a gyerekház tevékenységéről. Szakmai partnerekre irányuló szolgáltatások: A szakmai kapcsolattartás biztosítása, valamint a Biztos Kezdet program alapelveinek megismertetése céljából szakmai napok megrendezését látják szükségesnek neves szakemberek előadásaival, ahol a helyi döntéshozók is megjelennének. A védőnői és gyerekjóléti szolgálattal való jó együttműködésre törekszenek. A havi team megbeszélésekre szükség esetén meghívják a szakembereket, illetve a gyerekjóléti szolgálat által szervezett szakmaközi megbeszélésen is részt vesznek.
37
A program fenntarthatósága érdekében elsődleges és legfontosabb céljuk a kisgyermekeket nevelő családok minél szélesebb körű elérése. A hangsúly a hátrányos helyzetű családok elérésén van, mivel a legfontosabb céljuk, hogy ezek a gyermekek is megfelelő képességekkel kezdjék meg az intézményi életüket, mivel az első három év meghatározó a megfelelő kognitív képességprofil kialakítása szempontjából. A település intézményrendszere megfelelően ellátott, de szakemberekben hiányt szenvednek. A Gyerekház legfontosabb feladatát abban látják, hogy a hiányzó szolgáltatásokat és szakembereket elérhetővé teszik Mélykút lakosai számára.
ALAPELLÁTÁS A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) alapján a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata, hogy gyermekjóléti szolgálatokat működtessenek. A gyermekjóléti szolgálatok kötelezettsége, hogy első szűrőként felmérjék a településen lakó kiskorúak helyzetét, és a jelzőrendszer tagjaitól érkezett információk alapján felkeressék, számon tartsák azokat a családokat, akik nem megfelelően nevelik gyermekeiket. A gyermekjóléti szolgálatnak lehetősége van arra, hogy személyes kapcsolatteremtés útján ösztönözze a családokat, hogy kiskorú gyermekük érdekét figyelembe véve, amennyiben ez szükséges, változtassanak életmódjukon. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége szolgáltatóként ezen kívül kiterjed hivatalos ügyintézésnél történő segítségnyújtásra, valamint a rászorulóknak nyújtott támogatások szerzésére, adományok gyűjtésén keresztül. Bács-Kiskun megye 119 településéből 103 település gyermekjóléti szolgálata tett eleget idei bűnmegelőzési adatszolgáltatási kötelezettségének. A gyerekjóléti szolgálatok 2013. évben családon belüli erőszakról 193 esetben értesültek, mely esetekben 342 kiskorú volt érintett. Az esetek kapcsán 294 esetben alapellátásban történő gondozást, 145 esetben védelembe vételt, 35 esetben egyéb intézkedést foganatosítottak, mely számadatok az előző évhez képest továbbra is emelkedő tendenciának minősül. 131 esetben kezdeményeztek családon belüli erőszak miatt bűntető eljárást, mely számadat az előző évhez képest majdnem a duplájára nőtt(2012.: 78 eset). 26 esetben az erőszak áldozatául esett szülőt, illetve gyermekét/gyermekeit az otthonuk elhagyásában segítette. A szolgálatok nyilatkozata szerint még mindig jellemzően nem a rendőrségtől értesülnek az erőszak megtörténtéről. Sajnálatos, hogy még akkor sem, ha tudomásuk szerint az esett kapcsán rendőrségi intézkedésre is sor került. Ez a rendőrségi gyakorlat annál is inkább aggasztó, mert a késő délutáni vagy esti órákban történt eseteknél csak a rendvédelem szervei – járőrök - vannak jelen, és ha intézkedésük során észlelik, hogy a családban kiskorúak is vannak – már pedig jellemzően vannak – elengedhetetlen, hogy erről a szolgálat is értesüljön, hogy az érintett családban élő kiskorúak védelmében a szükséges gyermekvédelmi intézkedéseket megtehessék.
38
Az adatszolgáltatók beszámolói szerint a családon belüli erőszak tekintetében az előző évekhez képest nincs változás. A szolgálat családgondozói az esetek kapcsán évről évre ugyanazon problémákkal szembesülnek, úgymint: nehéz bizonyíthatóság későn, vagy egyáltalán nem tett jelzés bántalmazott nem mer nyilatkozni, inkább „benne marad a helyzetben” súlyos családi problémák jellemző kísérő jelensége (alkoholizáló életmód, mélyszegénység, tartós munkanélküliség,…) feljelentés visszavonása nincs hova menekülnie a családnak környezet passzivitása Az említett esetekben a hagyományos családgondozás eszközeivel tehetetlen a családgondozó, így más eszköze nem lévén, ha a családon belül az erőszak olyannyira „eldurvul” kénytelen a gyermekek kiemelését eszközölni. Szabálysértést elkövetett kiskorút érintő védelembe vételi eljárások tapasztalatai szerint 231 esetben kezdeményeztek védelembe vételi tárgyalást (ebből 170 fiatalkorú, 68 gyermekkorú az érintett), 163 esetben alapellátásban történő családgondozást, 74 esetben védelembe vétel elrendelését, 38 esetben egyéb intézkedést foganatosítottak a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek. Leggyakrabban előforduló szabálysértési típusok az adatszolgáltatók tapasztalatai szerint az előző évekhez hasonlóan iskolai hiányzás, lopás, közlekedési szabálysértés, közterületen történő alkoholfogyasztás vétsége, rongálás, garázdaság. Sajnálatos tény, hogy az iskolai hiányzások tekintetében még mindig magas esetszámokkal találkozhatunk, annak ellenére, hogy a jogalkotó az alkalmazható szankció szigorítását eszközölte, azaz az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése révén a támogatás összegét ténylegesen elvesztik a családok. Szabálysértést elkövetett kiskorút érintő gyermekvédelmi intézkedések 2013-ban
38
alapellátás védelembe vétel egyéb 74
163
A bűncselekményt elkövetett kiskorút érintő védelembe vételi eljárások tapasztalatai az szerint védelembe vételi eljárások kezdeményezése összesen 87 (75 fiatalkorú, 15 gyermekkorú érintett). A bűncselekményt elkövetett kiskorúval kapcsolatos gyermekvédelmi intézkedések 79 esetben alapellátásban történő családgondozás, 30 esetben védelembe vétel elrendelése, 8 esetben egyéb intézkedésre került sor.
39
Bűncselekményt elkövetett kiskorút érintő gyermekvédelmi intézkedések 2013-ban
8 30 alapellátás védelembe vétel egyéb 79
A szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett kiskorúakkal kapcsolatos tapasztalatok az előző évekhez hasonlóan változó képet tükröznek. A családgondozók beszámolóikban továbbra is a legnagyobb problémaként azt fogalmazták meg, hogy a legsúlyosabb esetekben a védelembe vételnek nincs igazán visszatartó ereje a további bűncselekmény elkövetésére, ennek köszönhetően az ügy végső kimenetele a gyermek gyermekvédelmi szakellátásban történő ideiglenes hatályú elhelyezése lesz. Azonban előre látható, hogy egy magasabb életkorban, súlyos bűnelkövetői múlttal rendelkező kiskorú esetében a szakellátásba való bekerülésnek sincs visszatartó ereje, az intézménynek pedig nincs hathatós eszközrendszere arra, hogy ezen devianciákat orvosolja az érintett esetében. A bűnelkövetővé válás lehetséges indokaként napjainkban is az alábbi okokat lehet említeni: 1. életszemlélet 2. bűnelkövető családtag/ok 3. bűnelkövető barátok 4. büntetés kiszabása sokára történik meg 5. megbánás hiánya Az esetek kapcsán szintén negatív tendenciaként említhető, hogy a bűncselekményt elkövető kiskorúak egyre fiatalabb életkorban válnak bűnelkövetővé, illetve cselekményeik során egyre agresszívabb magatartást tanúsítanak, sok esetben a bűnelkövetés egyéb devianciával is párosul (pl. rendszeres szerhasználat), valamint egyre több elkövető lány. Ugyanakkor meg kell említenünk azt tényt, hogy a statisztikai adatok szerint, a 2012. évhez képest az esetszámokban csökkenést lehet felfedezni. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés a gyermekjóléti szolgálatok családgondozói tájékoztatása szerint településeken általánosságban jónak mondható. Probléma észlelése estén a jelzőrendszerbeli tagok kölcsönösen tájékoztatják egymást. Tagjai: gyermekjóléti szolgálat családgondozója, védőnő, óvoda, általános és középiskolák gyermekvédelmi felelősei, gyermekorvosok, házi orvosok családsegítő szolgálat, rendőrség, polgárőrség, mezőőr, egyéb civil szervezetek lehetnek. Az előző évekhez hasonlóan a település védőnőjével és az iskolák, óvodák pedagógusaival a legszorosabb a szolgálatok kapcsolata. Sajnálatos tény, hogy a jelzőrendszer leginaktívabb tagjai továbbra is a gyermek és háziorvosok, az elmúlt évek során
40
mondhatni – egy-két kivételtől eltekintve – jelentős változást nem tudtak elérni a családgondozók. Adatszolgáltatásuk az előző évekhez hasonlóan kitért a szolgálatok által szervezett szabadidős programok, szünidős táborok, játszóházi foglalkozások szervezésének gyakoriságára, melyekben a felmérés szerint helyet kapott a bűnmegelőzést szolgáló tevékenység is. Felmérésünk azt mutatta, hogy 2013. évben a megye településeinek majd a fele (56) tesz eleget ezen kötelezettségének. Hatósági ellenőrzéseink során is vizsgálatunk tárgyát képezi, hogy a szolgálat miként tesz eleget a szabadidős programok szervezésének és ezen programokban a bűnmegelőzés megjelenik-e. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szolgálatok évről évre változatosabb programokat kínálnak ellátottjaiknak. Kifejezetten támogatjuk azt a gyakorlatot amikor ezen programjaikba normál családban élő gyermekeket is bevonnak, hisz a kikapcsolódásra, illetve a bűnmegelőzési ismeretekre, információkra nekik is szükségük van. További előnyét ezen „vegyes csoportoknak” abban is látjuk, hogy így a normál családban élők jobban át tudják érezni egy anyagi vagy más problémákkal küzdő család helyzetét, ezáltal elfogadóbbá vagy akár segítőkészebbé válnak ezekben a családokban élő kortársaikkal szemben. Szintén továbbra is preferáljuk, ha a szülőket is bevonják a programokba, hisz ezáltal ők is részesei lehetnek ezen programok nyújtotta élményeknek úgy, hogy közben a család együtt tölti el a szabadidejét. Az élményszerzésen túl arra is alkalma nyílik a szülőnek, hogy mintát kapjon ahhoz, hogy hogyan ünnepeljenek meg egy családi ünnepet, vagy hogyan töltsenek el egy-egy napot játékkal, szórakozással gyermekeik körében. A tapasztalat az, hogy sokszor előbb a szülőt kell megtanítani játszani ahhoz, hogy játszani tudjon gyermekével. 56 gyermekjóléti szolgálat által szolgáltatott adatok alapján 2013. évben az általuk szervezett szabadidős programjaikon 5945 gyermek és 1765 felnőtt vett részt. Továbbra is bevett jó gyakorlat, hogy abban az esetben, ha a szolgálat önállóan nem is tud szabadidős programokat szervezni (kapacitás hiányában), részt vállal más intézmények (pl. iskolák) programjainak szervezésében, lebonyolításában. Programokat szervező települések
70
65
60
56
55
50
45 42
41
40
30
20
10
0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
41
Az előző évek hagyományaihoz hasonlóan az adatszolgáltatás 2013. évre vonatkozóan is kitért a tankötelezettségüket magántanulóként teljesítő kiskorúak ellátásának gyakorlatára. Eszerint gyermekjóléti szolgálat 2013. évben 122 esetben intézett magántanulóvá nyilvánítási indítványt. Ebből 41 esetben egészségügyi, 62 esetben magatartási, 18 esetben egyéb okból kérelmezték a tanuló mindennapos iskolába járás alóli felmentését. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatója 26 esetben kérte a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A számadatok tükrében kijelenthető, hogy továbbra is a magántanulóvá nyilvánítás fő okaként a magatartási probléma jelölhető meg. Sajnálatos, hogy az elmúlt években a súlyos magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókkal szemben – mely legtöbbször tanulási nehézséggel is párosul – az iskolák tehetetlenek. A tanórákat rendszeresen zavaró esetenként agresszív magatartású tanulók a tanórákról nem távolíthatók el még akkor sem, ha rendzavarásával a tanítást lehetetlenné teszik. Ezen esetekben az iskola vezetése – más eszköze nem lévén – „szelíd erőszakkal” győzi meg a tanuló szüleit, hogy kérelmezzék gyermekük magántanulóvá nyilvánítását. Egy tanulási kudarcokkal teli, részképességi zavarokkal, illetve iskolai tanulmányaiban lemaradt tanuló estében pedig a magántanulóvá nyilvánítás egyenes velejárója a korai iskola elhagyásnak. Ebben a „szélmalom harcban” a gyermekjóléti szolgálatok továbbra is igyekeznek lehetőségeikhez mérten segítséget nyújtani a magántanulóvá vált kiskorúnak és családjának annak érdekében, hogy az iskola elhagyás elkerülhető legyen. Vannak olyan szolgálatok, ahol a délutáni foglakozásokat úgy állítják össze, hogy az ellátottjaiknak – ezen belül a magántanulóiknak – segítséget tudjanak nyújtani a házi feladatok elkészítésében, a másnapi tanórákra való felkészülésben. Az előző évekhez hasonlóan jelentéktelen számú pályázati lehetőséggel éltek a szolgáltató, melynek valódi okát nem ismerjük. A csekély számú adat annál is inkább meglepő, mivel a települési önkormányzatok tekintetében a pályázatból befolyó összegek jelentősen megnövekedtek, ezzel szemben a gyermekjóléti szolgáltatók közül mindössze 29 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy sikeresen pályázott 2013. évben. Végezetül a gyermekjóléti szolgáltatók tekintetében is kíváncsiak voltunk a távoltartás intézményének működésére. A válaszadók többségének az elmúlt évekhez hasonlóan nincs tudomása ilyen jellegű intézkedésről, összesen 21 település jelezte, hogy illetékességi területén a családban jelentkező problémák megoldásaként távoltartást alkalmaztak. Továbbra is egybehangzó véleményként fogalmazták meg, hogy a távoltartás intézménye nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ezen jogintézmény adta lehetőséggel családon belüli erőszak esetében a bántalmazottak többsége nem él, mivel a távoltartás eszközölése a valós problémákat nem oldotta meg. Ezekben az esetekben is jellemző az a tény, mint a családon belüli erőszak esetén leírtak, mely szerint problémát jelent a bizonyíthatóság, valamint az is hogy a távoltartó intézkedések nem jelentenek végleges megoldást, akár esetenként annak lejártát követően a fennálló problémát tovább súlyosbíthatják. A harmincnapos távoltartás – mely 2014. március 15től hatvannaposra emelkedett - nem oldja meg egy brutális élettárs személyiségének a megváltozását. Egy kis településen élő család esetében kivitelezhetetlen a tényleges
42
távoltartás betartatása, nincs lehetőség arra, hogy akár a bántalmazót, akár a bántalmazottat/zottakat a törvény betűje szerint valóban távol tartsák egymástól.
JÁRÁSI GYÁMHIVATALOK Mint már fentebb írtuk a 2013-as év januárjában történt szervezeti átalakulásnak köszönhetően jelentős mértékben megváltoztak mind mennyiségében, mind milyenségében a gyámhivatalokra háruló feladatok köre. A korábbi 18 városi gyámhivatallal szemben megyénkben 11 járási gyámhivatal állt fel januárban, a maradék 7 gyámhivatal megmaradt az illetékes járási gyámhivatal kirendeltségeként - a legnagyobb járáson belül 3 kirendeltség is működik. A járások területi kialakítása változást hozott a korábbi városi gyámhivatalok illetékességéhez képest. Elmondható, hogy a munkaszervezést szükségessé tevő okok közé tartozik a (nem túl gyakori) fluktuáció, a gyermekvállalás, vagy a kormánytisztviselő nem megfelelő munkavégzése, ez utóbbi miatt két kirendeltségen meg kellett válni a korábbi vezetőtől. Az ügyintézők – kevés kivételt leszámítva - megfelelnek a képesítési előírásoknak, és az előírt gyakorlati időnek. Nehézségként fogalmazható meg, hogy a legtöbb helyen az ügyintézők érdemi munkavégzésre fordítható idejét csökkenti az ügykezelő hiánya vagy a feladattal aránytalan volta, ez a járási hivatalokat általánosságban jellemző probléma, az év végén néhány helyen megoldást nyert, amikor a közmunka program keretében közcélú foglalkoztatottak alkalmazására nyílt lehetőség. Irattározás, iratselejtezés céljából történő foglalkoztatásuk márciusig tartott, de szerencsére ezzel a lehetőséggel azt követően is tudtak élni, mivel a szabályszerű, naprakész ügykezelés nélkülük nehezen lehetett volna biztosítani. A tárgyi feltételek biztosítottsága járásonként eltérő, kollégáink többsége rendkívül kulturált, a korábbiaknál jobb körülmények között dolgozik. Egyes járásokban most is folyik az épületek felújítása, de vannak, akik jövőre is szerény körülmények között fogják végezni munkájukat. A tárgyi eszközök tekintetében is színes a paletta, egyesek a még 1997-ben vásárolt, megkímélt bútorok között végzik munkájukat, mások már a felújítást megelőzően új bútorokat kaptak. Több gyámhivatalban kialakításra került egy bababarát várószoba, iroda, vagy legalább egy sarok, melyet gyermekbútorokkal, játékokkal, mesekönyvekkel láttak el a munkatársak, megkönnyítve ezzel a gyermekek várakozását, oldva feszültségüket, biztosítva az esetleges pelenkázás, szoptatás feltételeit. A tárgyi eszközökkel való ellátottság tekintetében a helyzetet jónak kell mondanunk, különösen, ha arra gondolunk, hogy a járások felállítására a kormányhivatalokban milyen szerény keret állt rendelkezésre. Az ehhez képest megvalósult fejlesztések rendkívül nagy eredménynek mondhatóak. A működés feltételei mindenütt rendelkezésre álltak, így a személygépkocsi használata mind a hatáskörbe tartozó feladatok ellátásához, mind a kirendeltségekkel való kapcsolattartáshoz vagy az értekezleteken való részvételhez biztosított volt. A községek által az ügyintézői létszámmal együtt átadott, szinte használhatatlan informatikai eszközök már az év első felében lecserélésre kerültek, a második félévben pedig egy nagyobb informatikai fejlesztés is lezajlott megyénkben.
43
A megye valamennyi hivatala hozzáfér a Complex Jogtárhoz (a jövőben internetes alapon), a kötelező nyilvántartások vezetésére a WINGYER programot használja. Az adatok szükség szerinti januári átemelése, betöltése február elején zökkenőmentesen biztosította a pénzbeli ellátások határidőben történő kifizetését. Az IPL, a MÁK CSTINFO, ill. a TAKARNET programok használata jelentősen megkönnyíti, meggyorsítja az egyes ügykörökben az ügyintézést. Az év közepén a járásokban tett látogatáskor nyilvánvalóvá vált, hogy több hivatalban nincs megfelelő tárgyaló a nagyobb létszámú meghallgatások, a kötelezően tartandó tárgyalások lefolytatásához. Korábban az önkormányzati hivatalokban a házasságkötővagy a tanácsterem biztosította erre a megfelelő teret, a járási hivatalokban ilyen – hivatali időben szabad- terem néhol áll csak rendelkezésre. A nevelésbe vétel új szabályainak megfelelően a gyámhivatalokban ezen eljárások során is nagy létszámú tárgyalások megtartása vált kötelezővé, így további járásokban gondolták újra az elhelyezést, biztosítottak a gyámhivatalnak tárgyalót. A járási gyámhivatalok megalakulásától kezdve nagy hangsúlyt fektettünk az ügyintézési határidők megtartásának vizsgálatára, felkészülésként a 21 napos ügyintézési határidő bevezetésére. A hivatalok kivétel nélkül az IRMA iktató programot használják, amelyből különböző lekérdezésekkel a határidők megtartása ellenőrizhető. Az év elején az ügykezelők oktatáson vettek részt, majd hivatalunk ügykezelője nyújtott több módon, telefonon és személyesen segítséget a szabályszerű iktatás elsajátításához. Ezt követően augusztusban, egy óra határidőt biztosítva lekértük a hátralékos ügyiratok listáját minden gyámhivataltól. A szúrópróbaszerű ellenőrzés azt mutatta, hogy a hivatalok többsége elsajátította és gyakorolja a szükséges ismereteket, amely hivatalokban probléma mutatkozott, ott helyszíni segítségnyújtást is biztosítottunk. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a határidők megtartására, illetve annak dokumentálására, továbbá szükség esetén az ügyintézési határidők meghosszabbítására, az eljárás felfüggesztésére. A vezetők figyelmét felhívtuk továbbá a folyamatba épített ellenőrzés szükségességére a kiadmányozás megváltozott szabályai szerint eljárva. Városi gyámhivatali értekezleten a belső ellenőrzés menetét és annak háttérszabályait is ismertettük a gyámhivatali vezetőkkel a szakmai kérdéseken túl. Ezen változásokra figyelemmel a gyámhivatalok 2013. évről szóló adatszolgáltatását az előző évekhez képest újra terveztük. A járási gyámhivatalok feladat- és hatáskörét a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gyár) 4. § - 10. §-a tartalmazza, melynek figyelembevételével állítottuk össze adatszolgáltató kérdőívünket. Az alábbi táblázat azokat a statisztikai adatokat tartalmazza, mely szerint a járási gyámhivatalok a gyermekek védelme érdekében 2013. évben hány esetben döntött:
44
ID* elhelyezéséről Különélő másik szülőnél: 10 Más hozzátartozónál: 55 Más alkalmas szem.-nél: 6 Nevelőszülőnél: 158 Gyermekotth.ban: 49 Fogyatékos otthonban: 1 Pszichiátriai betegek otthonában: 0
ÁTN* nevelésbe vételéről
Tartós nevelésbe vételéről
UG* ellátás elrend.ről
Spec. gy. nevelési felügyeletéről
Védelembe vételről
Csp. Term.beni felhaszn.ról
220
26
167
0
577
30
* ID: ideiglenes hatályú ÁTN: átmeneti UG: utógondozott A táblázat adataiból kitűnik, hogy elmúlt évben jelentős számban került sor ideiglenes hatályú elhelyezésre. Látható az esetszámok tükrében, hogy háromszor annyi kiskorú lett nevelőszülőnél elhelyezve, mint gyermekotthonban, melynek miértjét abban kereshetjük, hogy a Kormány elkötelezett amellett, hogy a nevelésbe vett gyermekek a számukra megfelelő ellátásban részesülhessenek, figyelembe véve a gyermekvédelem legkorszerűbb szakmai elveit. A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalatai és az erre reflektáló egybehangzó véleménye szerint a gyermek felnőtt életében boldogulásának alapja a családi kötődés, a szeretetteljes családi légkör, a pozitív családi minta és motiváció, vagyis a gyermekek számára a legoptimálisabb fejlődési körülményeket a családban történő nevelkedés biztosítja. Ennek érdekében, már 2013. évben elkezdődtek az előkészületek ahhoz, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvényt (továbbiakban: Gyvt) módosíthassa az Országgyűlés akként, hogy az új rendelkezések értelmében biztosíthassák a feltételeket ahhoz, hogy 2014. január 1-jétől valamennyi nevelésbe vett tizenkét éven aluli gyermeket - amennyiben egészségi állapota és személyisége ezt lehetővé teszi, illetve más kizáró körülmény nem merül fel nevelőszülőnél helyezhessék el. E pozitív intézkedés folytatásaként meg kívánják tenni azokat a további szükséges lépéseket, hogy 2014-ben a 3. életévet be nem töltött, 2015. év folyamán a 6. életévet be nem töltött, 2016. év folyamán pedig a 12. életévet be nem töltött, jelenleg gyermekotthonban élő, nevelésbe vett gyermekek is nevelőszülői családba kerülhessenek. A Kormány szándékai szerint 2014. évben mintegy 600 új nevelőszülőt vonna be az ország egész területéről ebbe a programba, akiknek a képzéséről is gondoskodik továbbá a tervek szerint 2017. év végéig évente további nevelőszülőket készítenek fel a nevelőszülői hivatás ellátására. Annak érdekében, hogy a nevelőszülői kör bővítése ne
45
csak mennyiségi, de minőségi értelemben is javulást eredményezzen, megújították a nevelőszülők kötelező képzési rendszerét: új, a korábbinál jóval elmélyültebb elméleti és gyakorlati tudást közvetítő, az Országos Képzési Jegyzékben is akkreditált nevelőszülői tanfolyamot vezettek be, amelyet valamennyi újonnan jelentkező nevelőszülőnek el kell végeznie. Végül, de nem utolsó sorban megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a nevelőszülői hivatás megbecsüléseként a nevelőszülők számára új, egységes, a jelenleginél méltányosabb díjazást és jogosultságot biztosító foglalkoztatási jogviszonyt vezethessenek be. Az adatszolgáltatás kérdéskörében szerepelt a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermekével kapcsolatos gyámhivatali szerepvállalás. Az összesített adatok szerint megyei szinten egy esetben fordult elő, hogy a várandós anya kérelmére a gyámhivatal határozta meg a születendő gyermek lakóhelyét, illetve a titkolt terhesség tényét 8 esetben állapította meg az anya nyilatkozata alapján. Az alacsony esetszámok arra engednek következtetni, hogy ezen jogintézmény adta lehetőséggel még mindig nagyon kevesen élnek, mely azért is sajnálatos, mivel a Családvédelmi Főosztály tájékoztatása szerint még mindig évről évre emelkedő tendenciát mutatnak az abortusz mellett döntő ügyfeleik száma. 2013. évben a gyámhivatal a gyermek veszélyeztetése miatt 26 esetben, tartás elmulasztása miatt 53 esetben, a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt 9 esetben tett feljelentést. Peres eljárást a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt kiskorú veszélyeztetése miatt 5 esetben indítottak, mely összesen 9 kiskorút érintett. Az előző évekhez hasonlóan az adatszolgáltatás kiterjedt a családon belüli erőszakkal érintett kiskorúak védelembe vételi eljárásainak tapasztalataira. Eszerint a járási gyámhivatalokhoz családon belüli erőszakkal kapcsolatosan jelzés 2013. év során összesen az alábbiak szerint érkezett: szülőtől: 2 esetben iskolától, óvodától: 0 esetben gyermekjóléti szolgálattól: 29 esetben háziorvostól: 0 esetben rendőrségtől: 8 esetben szomszédtól, ismerőstől: 1 esetben egyéb (pl. névtelen bejelentés): 13 esetben Családon belüli erőszak miatt kezdeményezett büntetőeljárások száma 7, ezen ügyek kapcsán a védelembe vételi tárgyalások száma 10, ebből családgondozásban részesített kiskorúak száma 56, védelembe vettek száma 36, egyéb intézkedés tétele (családból való kiemelés) 2. Látható, hogy a legaktívabb jelzést tevők ezen ügytípusok esetében továbbra is a gyermekjóléti szolgáltatók, illetve a rendvédelmi szervek, habár utóbbi szerv eljárásával kapcsolatosan sokszor panaszkodnak arról a gyermekvédők, hogy családon belüli erőszak kapcsán tett járőri intézkedést követően még mindig nem megy automatikusan a jelzés a gyermekvédelem felé, még akkor sem, ha a járőr számára is egyértelművé vált, hogy az érintett családban kiskorúak is élnek. Ez a rossz gyakorlat a családgondozók
46
számára nagyban megnehezíti a kiskorúak érdekében tett hathatós és szükségszerű, azonnali gyermekvédelmi intézkedések megtételét. Sajnálatos, hogy a háziorvosok továbbra is a leginaktívabb jelzéstevők, pedig véleményünk szerint ezen esetek kapcsán az orvosok is szereplői lehetnek egy fizikai bántalmazással is együtt járó esetnek. Továbbra is magasnak mondható a névtelen bejelentések száma, azonban gyermekjóléti szolgálat vizsgálatát követően az esetek 90 %-ban azzal szembesülnek, hogy a bejelentés alaptalannak bizonyult, valójában nem családon belüli erőszakról van szó, hanem a gyermekek elhanyagolásáról, szülők italozó életmódjáról. Továbbá a szakemberek azzal a „jól bevált gyakorlattal” is gyakran találkoznak, hogy a névtelen bejelentő valójában a volt társa az anyának vagy apának és ily módon próbálnak kellemetlenséget okozni a másiknak, vagy gyámhatósági eljárási folyamatba, bírósági válóperben ezen vádakkal „apellálva” szeretnének saját magukra nézve kedvezőbb elbírálást elérni a másikkal szemben. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy jellemzően szemtanúi, akár közvetlen elszenvedői a családban élő kiskorúak a családon belüli erőszaknak – ezt igazolja a védelembe vételi intézkedéssekkel kapcsolatos adatok is -, akiket a felnőtt bántalmazottak mellett fokozottan veszélyeztetik ezen események. Az elmúlt időszakhoz hasonlóan idei adatszolgáltatásunk részeként szerepelt a szabálysértést vagy bűncselekmény elkövetett gyermekkorú és fiatalkorú gyámhivatali eseteinek vizsgálata. Ezen ügyekkel kapcsolatos statisztikai adatokat foglalja össze a következő táblázat. Szabálysértést elkövetett fiatalkorúak száma: családgondozásban részesített védelembe vett egyéb intézkedés
50
Szabálysértést elkövetett gyermekkorúak száma: családgondozásban részesített védelembe vett egyéb intézkedés
5
28 26 0
2 2 1
Bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak száma: családgondozásban részesített védelembe vett egyéb intézkedés
48
Bűncselekményt elkövetett gyermekkorúak száma: családgondozásban részesített védelembe vett egyéb intézkedés
7
37 16 1
7 2 0
A táblázat adataiból kitűnik, hogy továbbra is mind a szabálysértés, mind a bűncselekmény elkövetésben a fiatalkorúak korcsoportjai az érintettebbek. Általános tendenciaként fogalmazható meg, hogy az esetek és az elkövető személyével kapcsolatos jelzés rendszerint a rendőrségtől érkezik a gyámhivatalhoz. A tapasztalatok szerint általánosságban elmondható, hogy többségében egyszeri elkövetésről van szó, mely esetekben a családgondozással megoldható és kezelhető problémával állunk szemben. Ezen ügyek kapcsán az elkövető kiskorú tettét megbánja, illetve a család a családgondozás során együttműködő a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A visszaesők esetében azonban elkerülhetetlen a védelembe vétel, illetve itt jellemző,
47
hogy a család együttműködése sem igazán megfelelő, melynek köszönhetően a visszaesés lehetősége nagy valószínűséggel kódolható. Továbbra is vizsgálatunk tárgyát képezi a távoltartási ügyekkel kapcsolatos gyámhivatali feladatellátás. Távoltartási intézkedéssel kapcsolatban 2013. évben a gyámhivatalok összesen 26 estben kaptak jelzést, mely a 2012. év 192 esetéhez képest jelentős visszaesést tükröz. (rendőrségtől: 29, bíróságtól: 9, magánszemélytől: 3, egyéb: 9 /7 ügyészség, 2 gyjsz./ esetben). Az esetszámok jelentős csökkenése arra enged következtetni, hogy a jogintézmény 2009. évben történ bevezetése óta 2013. évben érte el mélypontját, mely meglátásunk szerint igazolja azoknak az anomáliáknak a rendszerben való létét, melyről évről évre a megkérdezettek beszámoltak, úgymint: a távoltartás intézményének igénybevétele legtöbbször azon ügyfeleik esetében a jellemző, akiknek a mindennapjaikban az egzisztenciális körülmények hiányával, munkanélküliséggel, megoldatlan lakáshelyzettel, esetleg büntetett előélettel, vagy válással kapcsolatos nehézségekkel kell a mindennapokban megküzdeniük, a krízishelyzetben lévő párok/családok életében, mondhatni egyenes velejárója lesz az erőszak, melyhez számtalan egyéb súlyosbító tényezők is társulhatnak, úgymint a féltékenység, érzelmi eltávolodás, agresszióra való hajlamosság és alkoholizáló életmód, az ügyek feltárását nagyban megnehezíti az a tendencia, hogy a bántalmazottak környezete, vagy maga a bántalmazott legtöbb esetben hallgat, nem tesznek bejelentést, magánügynek tekintik az erőszakot, továbbra is sok a névtelen érdeklődés az eljárás iránt, azonban ehhez képest, a ténylegesen előforduló esetek száma elenyésző, ha mégis elrendelésre kerül a távoltartás, jellemző tendencia, hogy a felek nem tartják be a távoltartás időtartamát, közben kibékülnek és a sértettek is hallgatólagosan hozzájárulnak a távoltartás megszűnéséhez, az agresszív családtaggal szemben eszközölt 60 napos távoltartás a bántalmazott személy számára hathatós megoldást nem jelent - ugyanakkor esetenként a kialakult feszült helyzetet tovább ronthatja – így inkább nem is élnek ezen lehetőséggel, mire a gyámhivatal tudomást szerez egy-egy esetről, már a bírósági döntés rég megszületett, a hozzátartozók közötti erőszak okán a bántalmazók többsége házastársi, illetve élettársi kapcsolatban élő férfi. Vélhetően a fentebb felsorolt nehezítő tényezőkkel maguk az érintettek is tisztában vannak – esetleg már elszenvedőként meg is tapasztalhatták a rendszer hibájából adódó nehézségeket, működésképtelenséget -, így még ha esetenként élethelyzetükben adódó problémák során kérhetnék a bántalmazójuk távoltartását, inkább nem teszik azt, mert a megnyugtató megoldást úgysem szolgálja.
48
A gyámhivatalok átalakulásával járó változásoknak köszönhetően az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetésével járó feladatellátás a jegyzői hatáskörből a hivatalok hatáskörébe került át. Ennek köszönhetően ezen kérdéskör elsődleges adatszolgáltatóivá 2013. évre vonatkozóan a gyámhivatalok léptek elő. Az adatszolgáltatásuk alapján 529 esetben történt iskoláztatási támogatás szüneteltetésére a megyei számadatok összesítése alapján, mely az egyes gyámhivatalok tekintetében a következő képen oszlik meg: Baja Bácsalmás Jánoshalma Kalocsa Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske Összesen:
48 38 57 26 134 54 25 70 36 14 27 529
Az egyes gyámhivatalok adatait összehasonlítva látható, hogy kiugróan magas esetszámokkal bír Baja (48), Jánoshalma (57), Kecskemét (134), Kiskunhalas (70) település gyámhivatala, mely vélhetően annak is köszönhető, hogy ezen településeken működő gyámhatóságok illetékességi területén a legmagasabb a középiskolák száma, és mint már az előző évek adataiból is tudjuk a középiskolás korosztály a legérintettebb e problémakörben. Jánoshalma esetében pedig vélhetően a markánsan megjelenő probléma hátterében azt kell megemlítenünk, hogy az itt élő magas számú, alacsony szociokulturájú lakosság tanköteles korú gyermekei az iskolai hiányzások tekintetében szintén az egyik legveszélyeztetettebb csoportnak számítanak. A beszámolókból kiderül, hogy sajnálatosan e tárgykörben – a jogszabályi szigorítás ellenére – nincs igazán pozitív elmozdulás. A szakemberek tapasztalatai szerint az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése, mely következtében - a jelenlegi szabályozás szerint - a visszatartott családi pótlék összegét ténylegesen elvesztik az érintettek továbbra sem hozta meg a hozzáfűzött eredményeket. Ugyanakkor közismert tény, hogy az érintett családok többsége nagyon nehéz anyagi körülmények között él, többjüknek az iskoláztatási támogatás összegén kívüli más jövedelemforrása nincs, így annak megvonása – akár csak egy gyermek vonatkozásában - a család létfenntartásában katasztrofális következményeket eredményezhet. Szintén az ügyek kapcsán negatívumként fogalmazható meg, hogy minden figyelemfelhívó, egyeztető tárgyalás ellenére továbbra is előfordul olyan eset, hogy a szóban forgó iskola nem vagy csak nagyon magas óraszámú hiányzás után tesz eleget jelzési kötelezettségének, mely magatartásnak a legrombolóbb hatása abban mutatkozik, hogy a gyermek számára elkerülhetetlen az évismétlés, legrosszabb esetben korai iskola elhagyása.
49
Végezetül az adatszolgáltatás kiterjedt a gyámhivatalok és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak kapcsolatára is. Az adatszolgáltatók egybehangzó véleménye szerint az illetékességi területükön működő jelzőrendszerbeli tagokkal való kapcsolatuk általánosságban jónak mondható. Közülük továbbra is a gyermekjóléti szolgáltatók családgondozóival a legaktívabb a kapcsolatuk, mely értelemszerűen annak is köszönhető, hogy szinte valamennyi gyámhivatali eljárásban a családgondozók szakemberként részt vesznek. Problémaként továbbra is azok az anomáliák fogalmazhatók meg mint előző években, úgymint esetenként a családból való kiemelésre tett javaslatnak a jóléti szolgálatok részéről már hamarabb meg kellett volna fogalmazódnia, az előzetesen szóban tett jelzés írásban már kevésbé részletesen van kifejtve – megnehezítve ezzel a gyámhivatali intézkedés szükségességének alátámasztását -, illetve a gyámhivatalok is hiányolják egyes jelzőrendszerbeli tagok megfelelő aktivitását, mely szintén a hathatós gyámhivatali munkát, döntéshozatalt nehezítik meg.
A BÁCS-KISKUN MEGYEI SZAKELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK JELENLEGI HELYZETE
Az intézményrendszer 2012. év nagyhorderejű fenntartói átszerveződése után a 2013. év mondhatni nyugodt időszakként jellemezhető, azaz a megyében kialakult fenntartói szerkezetben nem következett be további változás. Ennek megfelelően a megye szakellátó intézményei az alábbi fenntartók fenntartásában működnek: Szeged-Csanád Egyházmegye fenntartásában: Napsugár Gyermekotthon Faragó Béla I. és II. lakásotthona Hajósi Haynald Gyermekotthon lakásotthonai Bácsalmási Gyermekotthon Kunfehértói Gyermekotthon (2013. július 31. napjával az ellátásnyújtás megszűnt) Nevelőszülői hálózat Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában: Gyermekvédelmi Szakszolgálat – Befogadó Otthon Bócsai lakásotthonok (Bp.-i lakóhellyel rendelkező, speciális szükségletű gyermekek vannak itt elhelyezve) Kalocsai Gyermekotthon Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Bajai Gyermekotthon lakásotthonai Dunavecsei Gyermekotthon lakásotthonai Kecskemét, Juhar utca 23. szám alatti gyermekotthon
50
SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány: SOS-Ifjúsági Ház - Lajosmizse SOS Vízmű utcai Lakásotthon SOS Gát utcai Lakásotthon – Külső férőhelyek Nevelőszülői hálózat Megyében működő egyéb nevelőszülői hálózatok: • Csillagösvény Nevelőszülői Hálózat: 2700 Cegléd, Széchenyi út 41. • Fészek Nevelőszülői és Helyettes Szülői Hálózat: 2030 Érd, Karolina u. 3. • Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Máltai Családok Háza Nevelőszülői Hálózata: 2071 Páty, Csilla von Boeselager u. 3. • Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Intézményei Nevelőszülői Hálózata: 1148 Budapest, Fogarasi út 22. • Magyar Református Gyermekvédelmi Szolgálat Nevelőszülői Hálózat: 1146 Budapest, Hungária krt. 200. • Hetednapi Adventista Egyház Hazafelé Nevelőszülői Hálózata: 1203 Budapest, Kossuth L. u. 49. • Otthon Szociális Szolgáltató: 1182 Budapest, Királyhágó u. 83. Amit tudni szükséges ezen nevelői szülői hálózatok keretein belül működő nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek tekintetében, hogy a gondozott gyermekek ugyan Bács-Kiskun megyei lakóhelyűek és ügyeiket a település szempontjából illetékes járási gyámhivatal intézi, azonban szakmai felügyeletüket nem hivatalunk látja el (nevelőszülők hatósági ellenőrzése, működési engedélyeztetése).
SZEGED-CSANÁD EGYHÁZMEGYE SZENT ÁGOTA GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2013. december 31-i állapotnak megfelelően A kiskorú gondozási hely szerinti megoszlása
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
Utógondozott
102
690
108
nevelőszülőnél
gyermekotthonban
egyéb (szociális intézmény, diákotthon)
986
102
4
158
51
2013. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma
5 csoportosan elkövetett rablás, vagyon elleni bcs., lopás, kábítószerrel való visszaélés/fogyasztás
Hány nevelt fiatalkorú állt 2013. évben pártfogó felügyelet alatt? 2 lopás, közfeladatot ellátó személy elleni erőszakos megnyilvánulás
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 1
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
2
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
4
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: Az ilyen módon bekerülteket nem szívesen fogadják a helyi iskolában, mert rontja a statisztikát, nagy a lemaradásuk kortársaikhoz képest, túlkorosak. Nagyon sok kiskorú úgy kerül be, hogy már évek óta védelemben van, ami nem vezetett eredményre. Bekerülésük esetén már nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak beilleszkedni az iskolai mindennapokba. 14 év alatti bekerülők esetében látjuk nagyobb számban a sikeres beilleszkedést, a kamaszkorban szakellátásba kerülő fiatalok esetében ez nem mondható el. Igyekeznek sokat beszélgetni velük a tanulás fontosságáról. Fejlesztő pedagógusuk, és a nevelő- lakásotthon vezető kollégák igyekeznek mindenben segíteni a fiatalokat. Az iskolákkal igyekeznek szoros kapcsolatot tartani, hogy amennyiben bármilyen hiányzás, vagy egyéb probléma felmerül, azonnal jelzést kaphassanak a hiányzásról, ennek érdekében nagyon fontosnak tartják, hogy az információk áramlása mindkét irányba zökkenőmentes legyen. Előző évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a szakellátásba kerülés nem minden esetben jelent problémát az iskolai hiányzások megoldására. Tapasztalataik szerint azt még a gyermekotthon nevelői felügyelni tudják, hogy gyermekeik elmenjenek az iskolába – előfordult, hogy ennek érdekében a nevelő elkísérte a gyermeket az iskolába -, de az órák vége előtt elszöktek onnan, mivel az órákon való tényleges részvételt sem az iskola pedagógusai, sem az otthon nevelői nem tudták felügyelni, szavatolni. A problémát további súlyosbító körülményeként említik, hogy a rendszeres iskolába járást az is nagyban akadályozza, ha a szóban forgó neveltjük rendszeresen van az intézményből engedély nélkül távol. A probléma megoldására tett pozitív eredményeként említhetjük, hogy az intézményben fejlesztőpedagógust foglalkoztatnak, aki a tanulmányaikban lemaradt ellátottaik felzárkóztatását igyekszik segíteni. Magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: 2012. évben intézményeikben elhelyezett tanköteles korú ellátottjaik tekintetében 19 fő, végezte tanulmányit magántanulói státuszban, 11 fő esetében magatartási zavar, 1 fő esetében egészségügyi, 7 fő esetében pedig egyéb probléma volt a magántanulóvá
52
nyilvánítás oka. Azzal kapcsolatosan, hogy a tanulmányaikat magántanulóként folytató ellátottak vizsgára való felkészítését, tanulmányinak sikeres befejezését hogyan segítik elő, az adatszolgáltató nem nyújtott tájékoztatást. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató intézményeiben elhelyezett gondozottak intézményből való engedély nélkül eltávozott kiskorúak száma 189 esetben volt, melyben 48 fő kiskorú érintett. Az intézmények engedély nélküli eltávozottaival kapcsolatos megelőző, megszüntető intézkedései a következőkben foglalták össze: Egy elfogadó, empatikus, terápiás környezet megteremtésével igyekeznek az érzelmi biztonságérzetet megteremteni gyermekeik számára. Tartósan két gyermekük volt engedély nélkül távol, ebből egy gyermeket a rendőrség segítségével visszahoztak, aki azóta is az otthonban tartózkodik. Igyekeznek a távol lévő gyermekeik tartózkodási helyét felkutatni és mihamarabb visszaszállítani az intézménybe. A gyermekeikkel foglalkozó szakemberek (gyám, nevelő- lakásotthon-vezető, pszichológus, gyermekfelügyelők) megpróbálnak sokat beszélgetni a szökésre hajlamos fiataljaikkal, hogy megtudják mi is a pontos oka az engedély nélküli eltávozásuknak, illetve ha sikerül ezen beszélgetések során ok-okozati információkat szerezniük ennek figyelembevételével segítik fiataljaikat a felmerülő problémáik megoldásában. A bekerülők közül sokan az utcán nevelkedtek, ezért nem tudnak beilleszkedni, nem tudják az intézményi szabályokat elfogadni. Szoros kapcsolatot tartanak a rendőrkapitányság körözési előadójával, valamint a bűnmegelőzési referenssel. A szökést észlelve a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatok felé azonnal jelezéssel élnek. A mihamarabbi eredményes felkutatás elősegítése érdekében nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos és kétirányú információáramlás kialakításának. A folyamatosan szökésben lévők esetében megpróbálnak egy számukra megfelelőbb (esetleg zártabb) gondozási helyet keresni, ami férőhely hiányában nem mindig egyszerű feladat. Mindenki előtt ismert, hogy a lakásotthonok többsége nem zárt intézmény, így az eltávozást, és visszaérkezést bizalmi alapon, a gyermek belátási képességére kell sok esetben alapozniuk. Még mindig jellemző, hogy a többségében a gyermek családjához szökik haza, ilyen esetben igyekeznek utánajárni annak a lehetőségnek, hogy a gyermek visszagondozható-e a családjába, vagy ha ez nem lehetséges a gondozási hely megváltoztatásával a kapcsolattartás zökkenőmentesebbé tehető-e. Pozitívumként említhető, hogy tapasztalataik szerint az engedély nélkül eltávozottak tekintetében nem kirívóan gyakori, hogy a távollét ideje alatt szabálysértést vagy bűncselekményt követnének el. Meglátásuk szerint elkövetővé elsősorban azon fiataljaik válnak, akik ezen cselekmények tekintetében már a szakellátásba való bekerülésük előtt is érintettek voltak, illetve az ellátottjukra olyan, rájuk nézve negatív hatással bíró „baráti” társasághoz szöktek meg, akik a bűnelkövetésre hajlamosítják őket. Az elmúlt időszak tekintetében lopás, könnyű testi sértés, lopott jármű engedély nélküli vezetése említhető, melyet távollétük alatti időszakban a fiataljaik elkövettek. Azon fiatalokra, akik a családjukhoz szöktek haza, a bűnelkövető magatartás nem jellemző, az ő esetükben már többször szerencsésen sikerült őket visszagondozni családjukba.
53
Bevallásuk szerint az engedély nélküli felkutatásokban a jelzőrendszerbeli tagokkal megfelelő az együttműködésük. Különösen jó a kapcsolatról számolhatnak be a gyermekjóléti szolgálatok családgondozóival, mely szolgáltatók szakemberei az engedély nélkül eltávozott gyermekeik felkutatásában hatékonyan közreműködnek. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az engedély nélkül távol lévő gyermekeik tartózkodási helyét mihamarabb felkutassák, illetve visszaszállítsák a gondozási helyre. Az esetleges felkutatást is segítve minden gyermek vérszerinti családtagjának, ismert barátainak az elérhetőségét igyekeznek nyilván tartani, ugyanis eltűnés alkalmával először ezeken a helyeken kezdik meg a keresést. Jelezzük az engedély nélküli eltávozást a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójának, aki információval tud szolgálni arról, hogy otthon tartózkodik-e a gyermek. Az eltűnés észlelését követően a jogszabályban előírtaknak megfelelően követik a „protokollt”, úgymint az erre kidolgozott esetjelző lapon az illetékes jóléti szolgálaton kívül jelzéssel vannak a rendőrség és a gyermek gyámja felé is. Ha tudomásunkra jut, hogy hol tartózkodik a gyermek, lehetőség szerint magunk kíséreljük meg intézményünkbe történő visszaszállítását. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Bevallásuk szerint a jelzőrendszeri tagokkal megfelelő, jó a kapcsolatot ápolnak intézményeik. Különösen jó kapcsolatot ápolnak – ahogyan már az előzőekben is írtuk a gyermekjóléti szolgálatok családgondozóival, valamint a védőnői hálózattal. Szintén a szoros és kooperatív kapcsolattartásra törekednek azon iskolák pedagógusaival, ahol fiataljaik tanulmányaikat folytatják. Ennek köszönhetően abban az esetben, ha a gyermek nem jelenik meg az iskolában, vagy tanórák közötti szünetben elszökik az iskolák vezetésétől azonnali jelzést kapnak. A rendőrséggel való együttműködésüket is nagyon pozitívan jellemzik, elmondásuk szerint a gyermek intézménybe való visszaszállításában rendszeresen nyújtanak segítséget a rendvédelmi szervek. Szabadidő hasznos eltöltése, eredmények, távlati tervek: A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nagy hangsúlyt fektet az általa gondozott gyermekek szabadidejének hasznos és kellemes eltöltésére. Ennek figyelembevételével az elmúlt év során is sok színes programban vehettek részt gyermekeik, úgymint: - ÁGOTA tábor - Családi Nap - Lakásotthononkénti kirándulások - Élménypedagógiai programrendszer programjai - Sport életrend programjai (foci, asztalitenisz) Intézményükben un. mentor rendszer működik, ami a gyermekek jobb megismerésére ad lehetőséget. Ennek segítségével a mentor több időt tud tölteni a gyermekkel, ezáltal lehetősége van a személyes kötődés kialakítására is.
54
A személyes foglalkozásokba fektetett energiáik és a gyermekekre szánt minőségi idő a gyermekek többségénél mutatkozó eredményeiken és magaviseletükön érzékelhető javulást eredményezett. Továbbiakban is elsődleges feladatuknak tartják azt, hogy azon a megkezdett úton haladjanak tovább, melynek eredményeként több és több gyermeknél sikerül pozitív változásokat elérni. Ennek eszközeként fontosnak tarják az elfogadó, empatikus, terápiás környezet megteremtését, mely gondozottjaiknál az érzelmi biztonságérzet kialakulását segíti elő. Szintén ezt a hitvallást hivatott szolgálni az élménypedagógiai programrendszerük, vagy a sport életrend programjaik, melyek segítségével igyekeznek mindinkább színesebbé tenni gyermekeik mindennapi életét.
SOS-GYERMEKFALU MAGYARORSZÁGI ALAPÍTVÁNY SOS-GYERMEKFALU KECSKEMÉT BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2013. december 31-i állapotnak megfelelően A kiskorú gondozási hely szerinti megoszlása
2013. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 2 sorozatos autófeltörés, kisebb értékű lopás
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
utógondozott
18
119
20
20
nevelőszülőnél
gyermekotthonban
egyéb (szociális intézmény, diákotthon)
148
15
-
Hány nevelt fiatalkorú állt 2013. évben pártfogó felügyelet alatt? 5 sorozatos autófeltörés, kisebb értékű lopás
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 4
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
0
1
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: Meglátásuk szerint csak az enyhébb problémával küzdő családok esetében van visszatartó ereje a támogatás szüneteltetésének, a súlyosabb esetekben nem. Mindennapi gyakorlatuk során többször találkoznak olyan esettel is, hogy amennyiben a gyermek
55
iskolai hiányzása más magatartási problémával is párosul, maga a szülő kéri gyermeke elhelyezését a szakellátásban. A lakásotthonokba egy fiatalt utaltak be iskolai mulasztás miatt. Esetében nem tudtak eredményt elérni a szülő együttműködésének hiányában. A gyermek rendben elindult iskolába, majd a szülei lakásán töltötte a délelőttöt. Időközben a fiatal betöltötte 16. életévét, már nem tankötelezett így tanulmányai befejezése előtt kimaradt az iskolából. A beutalt gyermekek között több olyan gyermek volt, aki bekerülése előtt csavargott, nem járt iskolába, bár a beutalás fő indoka nem ez volt. A többi gyermek esetében sikerrel tudtak segíteni, melynek eredményeként a gyermekek 90%-a visszailleszkedett a nappali tagozatos képzésbe. Esetükben a folyamatos számonkérés és a következetesség elengedhetetlen volt a segítségnyújtásban. A gyermekek felzárkóztatásában fejlesztő pedagógus segítő munkáját vehetik igénybe a nevelők, nevelőszülők. Alkalmanként középiskolás diákok a korrepetálásban segítenek a Gyermekfaluban a kötelező 50 órás önkéntes munkájuk keretében, illetve a faluvezető ritkábban, a nevelőszülői tanácsadók rendszeresen tartanak korrepetáló órákat. Mindemellett angol és német nyelvből önkéntesek által tartott korrepetáló foglalkozásokon való részvételre is van lehetőségük ellátottjaiknak. Az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetésének intézménye az ő meglátásuk szerint is nem bír érzékelhetően visszatartó erővel. A 16. életévre csökkentett tankötelezettségi korhatár már inkább: ugyanis meglátásuk szerint e lehetőséggel élve az iskolák könnyebben válnak meg a problémás diákjaiktól, őket pedig munkahelyre vagy más képzést nyújtó ellátásba – alapvégzettség hiányában felvetetni szinte lehetetlen. Magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: 2013. évben az SOS-Gyermekfaluban elhelyezett tanköteles korú ellátottjaik tekintetében 2 fő végezte tanulmányit magántanulói státuszban, a magántanulóvá nyilvánítás oka mindkét esetben egyéb problémára vezethető vissza. Azzal kapcsolatosan, hogy a tanulmányaikat magántanulóként folytató ellátottak vizsgára való felkészítését, tanulmányinak sikeres befejezését hogyan segítik elő, az adatszolgáltató nem nyújtott tájékoztatást. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az SOS-Gyermekfaluban elhelyezett gondozottak engedély nélküli eltávozásainak számadatai szerint 2013. évben az engedély nélkül eltávozott kiskorúak száma 55 esetben 9 fő volt. A lakásotthonok tekintetében egy ellátottjuk van szinte folyamatosan szökésben. Esetében a család nem működik együtt, a szülők otthonukban bújtatják a gyermeket és elnézik, hogy iskolába se járjanak. A szülőket rendszeres látogatás, ráhatás mellett sem tudták rábírni az együttműködésre. A nevelőszülői hálózat esetén szintén egy fiúgyermek az, aki egész évben folyamatosan szökött, sajnos az ő esetében a nevelőknek nem sikerült a tartózkodási helyét felkutatni. A korábbi ismert tartózkodási helyén nem volt megtalálható, illetve ha a nevelők
56
tudomására jutott egy-egy vélt újabban tartózkodási hely, mire kimentek, a gyermek már onnan is tovább állt. A tavalyi év folyamán két leány gyermekük is rendszeresen szökésben volt, esetükben gondozási hely váltást is kezdeményeztek, azonban azt a folyamatos szökés miatt csak az év végére realizálhatták. Szerencsére az elmúlt időszakban jellemzően a szökött ellátottjaik az eltávozások ideje alatt nem váltak áldozattá. Azonban előfordul a távollét alatt kriminalizálódtak, megközelítőleg 25%-uk valamilyen bűnelkövetés tényét valósította meg (pl. kisebb értékre történő lopás, leány(ok) esetében tiltott kéjelgés, prostitúció). Az engedély nélküli eltávozások tekintetében a jelzőrendszeren belül a rendőrséggel a legkooperatívabb a szervezet kapcsolata. Jellemző módon a gyermekeik a saját családjaikhoz szöknek, ahonnan maguk is vissza tudják szállítani a gyermekeket. Minden esetben megpróbálják a szökés észlelését követően felkutatni a gyermek tartózkodási helyét, ugyanakkor ezzel párhuzamosan kérik a rendőrség segítségét is. Azon leány ellátottjaikat, akikről tudomásuk van, hogy a távollétük ideje alatt prostituáltként „dolgoznak” megpróbálják akár az út mellől is hazahozni, azonban mivel futtatóik és a lányok is már messziről megismerik az intézmény autóját, mire visszafordulnak értük, már el is tűntek a helyszínről. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Bevallásuk szerint a jelzőrendszeren belül mindennapos kapcsolatot ápolnak a gyermekjóléti szolgálattal, az iskolákkal, az orvossal, szükség esetén a védőnői hálózattal, és a rendőrséggel. Kapcsolatunkra általánosságban a korrektség és a kooperativitás a jellemző, az információáramlás pedig kölcsönös. Szabadidő hasznos eltöltése, eredmények, távlati tervek: A hagyományt ápoló rendezvényeik mellett (farsang, húsvét, anyák napja, nyári táborok, gyermeknap, Gmeiner nap, Falu születésnap, karácsony) 2013. évben is sok színes programban részesülhettek a fiataljaik. A Mercedes gyár, a Decathlon, önkéntesei egész napos programokat, versenyeket, korcsoportos kirándulásokat szerveztek ellátottjaiknak. De feledhetetlen élményt jelentett augusztus 25-e is számukra, ugyanis a gyermekeik csatlakozhattak Roger Waters-hez a színpadon „A FAL” budapesti koncertjén és az Another Brick in the Wall dalt együtt adták elő a művészekkel a Puskás Ferenc Stadionban. Októberben nyertes pályázat révén a kecskeméti fiatalok többnapos sporttalálkozóra hívták meg a kőszegi, battonyai gyerekeket. Továbbá sikeres Gyermekjogi Konferenciának voltak házigazdái, ahol alapítványuk gyermekei, fiataljai tettek javaslatot, mondtak véleményt-sorsukat érintő kérdésekről, mely rendezvényüket megtisztelte jelenlétével az ombudsman is. Az egész év során – szponzori felajánlásból - heti 1,5 órát lovagolhatnak gyerekeik (8 fő), rendszeresek a már említett angol és német korrepetálások, kalendáris ünnepekhez kapcsolódva vagy egyéb alkalmakkor kézműves foglalkozásokon alkothatnak az ügyes kezűek, illetve saját rendezvényeiken alkalomhoz illő műsorral lépnek fel gyermekcsoportjaik. Végül, de nem utolsó sorban kollégáik havi rendszerességgel filmklubot szerveznek a gyermekek számára. A mindennapokban felmerülő problémákra igyekeznek a lehető leggyorsabban reagálni, pszichológus, fejlesztő pedagógus, vagy szükség esetén más szakemberek bevonásával. Továbbra is kitűzött céljaik között szerepel, hogy folyamatosan emeljék az ellátás szakmai színvonalát, melynek érdekében mindenkire kötelező belső szabályozókat
57
alakítottak ki, szorgalmazzák azoknak rutinszerű használatát, továbbá igyekeznek a szakmai és alapítványi tevékenység közötti egyensúly mindinkább kialakítani.
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG 1. BÁCS-KISKUN MEGYEI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE
Egész Bács-Kiskun megyére vonatkozó adatok: Nevelt kiskorúak száma 2013. december 31-i állapotnak megfelelően A kiskorú gondozási hely szerinti megoszlása
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
utógondozott
123
884
162
230
nevelőszülőnél
gyermekotthonban
egyéb (szociális intézmény, diákotthon)
987
169
13
Csak a Befogadó Otthonra vonatkozó adatok: Nevelt kk.-ak száma 2013. dec.31. állapot szerint: 7 fő 2013. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 0
Hány nevelt fiatalkorú állt 2013. évben pártfogó felügyelet alatt? 9 Lopás bűntette, lopás vétsége, testi sértés, garázdaság
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 2
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
3
12
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: A Befogadó Otthonba érkezők esetében továbbra is a bekerülési okok között sok gyermeknél szerepel az iskolai hiányzás, esetükben feltételezhetően nem volt megfelelő visszatartó ereje a felfüggesztésnek. A legtöbb esetben továbbra is nagyon magas számú igazolt és igazolatlan óraszámú hiányzással érkeznek a kiskorúak. Gyakori probléma, hogy a bekerülésüket megelőzően a gyermekek hosszú ideje már nem jártak iskolába, tankötelezettségüknek nem tettek eleget. Tapasztalataik szerint továbbra is a magas számú iskolai hiányzás a serdülőkorú gyermekekre a legjellemzőbb. Problémát jelent továbbra is, hogy az érkező gyermekek több éves lemaradással küzdenek életkorukhoz és képességeikhez megfelelő osztályfokhoz viszonyítva, így az iskolába történő beírattatásuk, fogadtatásuk sem mindig zökkenőmentes. Nehéz a beillesztésük, beilleszkedésük adott osztályközösségbe az életkor és az osztályfok közötti különbség miatt (magasabb életkor, alacsonyabb osztályfok)
58
Nehézséget okoz továbbra is az, amikor a kiskorú hosszabb ideig nem járt iskolába a gyermek a gyermekvédelmi szakellátásba kerülését megelőzően. Bekerülésük esetén nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak beilleszkedni az iskola mindennapjaiba, mintaként szolgálnak, vagy ellenkezőleg, céltáblájává válnak az adott intézmény problémás gyermekeinek. A tendencia évek óta változatlan. A tanulmányaiban lemaradt gyermekek esetében a lakásotthoni nevelő kiemelt figyelmet fordít a felzárkóztatásra. Az iskolai előmenetelben, az eredményes tanulásban a gyermeket támogatja, a nevelő és a csoportban dolgozó valamennyi munkatárs, valamint szükség szerint a pszichológus. Az iskola pedagógusaival folyamatosan kapcsolatot tartanak a gyermekek tanulmányi előmenetelével, iskolai magatartásával kapcsolatosan. A tankötelezettség életkort tekintve változott, így annál a kiskorúnál, aki már nem tanköteles, a Munkaügyi Központtal tartják a kapcsolatot. Összességében kijelenthető, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba beutaltak számával összefüggésben nem látható szembetűnő változás. Megítélésük – és a számadatok tanúsága - szerint – megállapítható, hogy nem került kevesebb kiskorú a gyermekvédelmi szakellátásba. Magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: 2013. évben a Befogadó Otthonba elhelyezett tanköteles korú ellátottjaik tekintetében 5 fő végezte tanulmányit magántanulói státuszban, a magántanulóvá nyilvánítás oka mind az öt esetben egyéb (túlkorosság) problémára vezethető vissza. Azzal kapcsolatosan, hogy a tanulmányaikat magántanulóként folytató ellátottak vizsgára való felkészítését, tanulmányinak sikeres befejezését hogyan segítik elő, az adatszolgáltató nem nyújtott tájékoztatást. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: A Befogadó Otthonba elhelyezett gondozottak engedély nélküli eltávozásainak számadatai szerint 2013. évben az engedély nélkül eltávozott kiskorúak száma 85 esetben 16 fő volt, mely számadat a 2012. évhez képest harmadára csökkent. 2013-ban a legjellemzőbb bekerülési okok között a magatartási problémák, a csavargás, iskolakerülés, a deviáns csoportokba kerülés, a bűnözői karrier kezdete, illetve a pszichoaktív szerhasználat szerepelt. Az utóbbi években jelentősen megváltoztak a szakellátásba kerülő ellátottak jellemzői, így a Befogadó Otthonban is nőtt a 14 év feletti, nagy valószínűséggel speciális szükséglettel bíró – szerhasználó, bűnelkövető, pszichotikus problémával rendelkező -, illetve fogyatékossága, egészségkárosodása miatt különleges ellátásra szoruló gyermekek száma. A bekerülő gyermekekre jellemző a céltalanság, a bizonytalanság érzése, a kommunikáció nehezítettsége, a közösséghez, társakhoz való alkalmazkodás és az önértékelés zavarai. A személyiségfejlődésükben bekövetkezett sérülésekre, az átélt traumákra ráterhelődnek az életkrízisekkel együtt járó problémák. Az intézményben dolgozó szakemberek törekednek arra, hogy a befogadás a gyermek számára a lehető legoptimálisabban történjen. A sikeres beilleszkedés érdekében biztosítják, hogy az elhelyezett gyermek mielőbb megismerje a Befogadó Otthon működését, a gyermekeket és az otthonban dolgozó munkatársakat. Az új gyermek
59
beérkezésekor azonnal tájékoztatást kap a jogairól, kötelességeiről, a Befogadó Otthon elvárásairól, az otthon napirendjéről és házirendjéről, az érdekképviseleti joggal, valamint a panaszjoggal élés lehetőségéről, a baleseti és tűzvédelmi tudnivalókról, teendőkről, kiemelten a dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos szabályokról, az igénybe vehető külső segítségekről, mint pl.: a lelki segélyszolgálatok, pszichológiai, pszichiátriai ellátás igénybevételének módjairól, a kapcsolattartás rendjéről. A gyermekotthoni gondozás, nevelés területei közül hangsúlyos a gyermekek szabadidejének szervezése, egyéni elfoglaltságok támogatása, biztosítása. A problémás családi háttér, az egyéni problémák okozta nehézségek, viselkedési és magatartási zavarok megszűntetése, az általános normáknak megfelelő szokások kialakítása érdekében szükséges a napi - és életrend strukturálása. Ezért fontos tevékenység a szabadidő szervezése. A családdal való kapcsolattartás elősegítése érdekében az otthonvezetője szoros kapcsolatot tart az esetgazda gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A szülőgyermek kapcsolat megerősítésében a gyermeket (félelmei, szorongása, bizonytalanságérzete, indulatai oldásában) segíti a gyermekotthon pszichológusa. Amennyiben a gyermek az iskolából, vagy az engedélyezett távollétről nem tér vissza időben az Otthonba, illetve onnan engedély nélkül távozik a szolgálatban lévő munkatárs azonnal jelenti a rendőrségnek, figyelembe véve az ellátásban részesülők személyiségállapotát, a gyermekvédelmi szakellátásba kerülés okait, a szakmai programba, a házirendbe foglalt intézkedési szabályokat. Feladattervet készítettek annak érdekében, hogy az engedély nélküli eltávozásokat, csökkenteni tudják, illetve a gyermek felkutatásában eredményeket tudjanak elérni. Az alább felsorolt feladatokat végezték el - és folyamatosan végezik - az engedély nélküli eltávozások csökkentése, megelőzése érdekében: A Befogadó Otthon eseménynaplójába részletesen rögzítik az engedély nélküli eltávozás körülményét, a felkutatás érdekében tett intézkedéseket. Mikor, kivel, milyen módon történt kapcsolatfelvétel az engedély nélküli eltávozást követően, milyen információhoz jutott munkatársunk a gyermek vélhető tartózkodási helyére vonatkozóan. A felkutatás érdekében tett intézkedések, megtételének, azok dokumentálásának figyelemmel kisérése, a rendőrkapitányság felé továbbított adatlapok tartalmának ellenőrzése folyamatosan megtörténik. A „bejelentés eltűnésről” egységesen, bármely napszakban és időpontban a Bács-Kiskun Megyei Rendőr- főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Ügyeleti Osztálya részére telefaxon, telefonon, elektronikus úton teszik meg. A Rendőrkapitányság felé továbbított adatlapon részletesen szerepeltetik mindazon információkat, amelyek az eseménynaplóban is rögzítésre kerülnek. Törekednek arra, hogy az egyénre jellemző, tartalmilag minőségileg és mennyiségileg is megfelelő információ kerüljön továbbításra az illetékes hatóság felé. A Gyermekjóléti Szolgálatokkal felvették a kapcsolatot abból a célból, hogy soron kívül értesítsék a Befogadó Otthont, ha információval rendelkeznek a gyermek tartózkodási helyére vonatkozóan, illetve a vérszerinti szülő, család és a Befogadó Otthon közötti együttműködés érdekében a kapcsolattartásuk folyamatos.
60
A Járási Gyámhivatalok vezetőivel megbeszélés történt annak érdekében, hogy a szülő figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben a gyermek engedély nélkül nála tartózkodik és ezt nem jelzi, abban az esetben ennek a ténynek jogi következményei lehetnek. A Befogadó Otthonban élő gyermekek esetében a kapcsolattartás szabályozása érdekében javaslattétel kiemelt jelentőséggel bír, annak módja, gyakorisága vonatkozásába. A pártfogói felügyelet alatt álló gyermekek esetében a pártfogó bevonására, tájékoztatására sor kerül az engedély nélküli távozások alkalmával. A Befogadó Otthonban elhelyezett kiskorúak esetén az elhelyezésben érintettek részéről - Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, és az elhelyezéssel foglalkozó munkatársak - úgy alakították át a munkafolyamatokat, hogy gyermek szükségletének meghatározását követően, haladéktalanul javaslattétel történjen a gondozási helyre vonatkozóan. Lehetőségeikhez mérten továbbra is igyekeznek megtenni mindent annak érdekében, hogy az engedély nélküli eltávozások számát tovább csökkentsék és a távozott gyermek felkutatásában eredményeket tudjanak elérni, mindazon szervek, hivatalok, szervezetek együttműködésével, akik jogszabályi kötelezettségükből adódóan, vagy egyéb módon ebben érdekeltek. Befogadó Otthonba bekerülő kiskorúak egy részéről elmondható, hogy már bekerülésük előtt bűnelkövető életvitelt folytattak – családból való kiemelésük fő oka is ennek köszönhető - melyből adódóan előéletük a rendőrség előtt is ismert. Ezen gyermekek esetében a helyzetet súlyosbítja, ha engedély nélkül távoznak, távollétük ideje alatt szinte minden alkalommal droghasználattal, deviáns, antiszociális magatartással összefüggő cselekményekben érintettek, valamint továbbra is gyakran merül fel a bűnelkövetés esélye. Az eltávozások alkalmával a gyermekjóléti szolgálatok családgondozóival, a kapcsolatfelvétel megtörténik. Az oktatási intézményekkel jó a kapcsolatuk, jelzés kapnak, ha nem érkezik meg a gyermek az iskolába, vagy onnan eltávozik, illetve a Befogadó Otthon munkatársai is folyamatosan érdeklődnek a ellátottjaikról. A gyermekjóléti szolgálatokkal, pártfogókkal, gyámhivatalokkal igyekeznek szorosan együttműködni a gyermek sikeres felkutatása érdekében, de ugyanez mondható el a rendőrséggel való kapcsolatukról is, akikkel próbálnak kooperatív munka-kapcsolatot kialakítani. Intézményük az elmúlt évben egy személygépkocsival rendelkezett, azonban a fenntartó nem tudja biztosítani azt, hogy egy kolléga a nap 24 órájában az eltűnést követően azonnal a gyermek keresésére induljon. A probléma megoldásában továbbra is a legnagyobb nehézséget a hétvégi, és esti órákban eltávozó gyermekek felkutatásának módja jelenti. Amennyiben a gyermek az iskolából, vagy az engedélyezett távollétről nem tér vissza időben az Otthonba, illetve onnan engedély nélkül távozik, a szolgálatban lévő munkatárs azonnal jelenti a rendőrségnek, figyelembe véve az
61
ellátásban részesülők személyiségállapotát, illetve a gyermekvédelmi szakellátásba kerülés okait. Az engedély nélküli eltávozásokkal kapcsolatos eljárásrendet, protokollt – ahogyan már fentebb is írtuk – a szakmai program és a házirend is tartalmazza. A bejelentő a gyermekről személy- és ruházatleírást ad, illetve jelenti esetleges azonosításra alkalmas különleges ismertetőjeleit. Az írásban történő bejelentéshez csatolja a gyermekről készült igazolványképet, feltünteti a gyermek személyleírását, különös ismertetőjegyeit. Megpróbálja megjelölni a gyermek feltételezett tartózkodási helyét, illetve szülei lakcímén kívül más ismert, vélhető feltalálási helyeit is. A gyermek eltűnésének körülményeit a szolgálatban lévő munkatárs az eseménynaplóba részletesen bejegyzi, beleértve a tartózkodási helyének kiderítésére tett kísérlet leírását is. Az eltávozások alkalmával a gyermekjóléti szolgálatok családgondozóival, a kapcsolat felvétel megtörténik. A szülőtől is érdeklődünk a gyermek tartózkodási helyére vonatkozóan. Igyekeznek minden lehetőséget kihasználva feltérképezni a kiskorú mozgásterét, kapcsolatrendszerét. A Befogadó Otthonunk nevelője több alkalommal felkereste az adott vérszerinti családot, hogy valamilyen információhoz jusson a gyermek tartózkodási helyére vonatkozóan. Többször mentek el maguk a nevelők a gyermekért adott helyre, amikor jelzés érkezett a gyermekjóléti szolgálattól, vagy gondozottaik tudni vélték hol van társuk. Feladattervet készítettek annak érdekében, hogy az engedély nélküli eltávozásokat csökkenteni tudják, illetve a gyermek felkutatásában eredményeket tudjanak elérni. Részben ennek eredményeként jelentős mértékben csökkent az engedély nélküli eltávozások száma. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Rendszeres és szoros a kapcsolatot ápolnak az oktatási intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálat családgondozóival, pártfogó felügyelőkkel. Szabadidő hasznos eltöltése, eredmények, távlati tervek: A Befogadó Otthon lakóinak hasznos szabadidő eltöltésére mindig nagy hangsúly fektet az intézmény vezetése , melyből kifolyólag a z év során ellátottjaiknak közös mozi látogatást szerveztek, vagy múzeumban és játszóházban vettek részt kézműves foglalkozásokon. Nagyon fontosnak tartják, hogy a névnapok és a születésnapok, vagy egyéb, kalendáris ünnepkörhöz kapcsolható ünnepek közös megünneplésére is sor kerüljön. Örvendetes, hogy az intézménynek civil támogatói is vannak, így például a Női klub tagjai rendszeresen támogatják az otthonban elő gyermekeket, közös sütemény sütéssel, esti beszélgetésekkel. Szintén pozitív eredményként fogalmazható meg, hogy a szabadidő hasznos eltöltéséhez sporteszközök vásárlására nyílt lehetőségük (haspad, szobakerékpár, súlyzók, labdák). A nyári időszakban is több olyan programok tudtak megvalósítani, mely nagy népszerűségnek örvendett az ellátottjaik körében (Forma 1 sportesemény megtekintése, élmény park, tőserdei kirándulás, strandolás, szolgáltatások igénybe vételével, városi rendezvényeken való részvétel). Eredményként fogalmazható meg, hogy 2013. évben 20 fő volt azon gyermekek száma, akik beutalásra kerültek az Otthonba, mely ellátottak közül 9 fő gyermek
62
visszagondozható volt a vérszerinti családjába, így az ideiglenes hatályú elhelyezése megszüntetésre került. 2013-ban a Befogadó Otthonban végrehajtott felújítás során sor kerülhetett az otthon teljes festésére, ajtók/ablakok mázolására, lépcső megerősítésére, szobák padlózatának cseréjére, a tetőtéri szobák a gipszkartonozására, az egyik szoba és a fürdőszoba ablakcseréjére, a zuhanyzó kialakítása, egyéb padlóburkolat és radiátorok cseréjére. Új tetőt kaphatott a hátsó terasz, a pince aljzata lebetonozására került, a melléképületben lévő két helyiség mennyezetének javítása, tisztasági festése is megtörtént, valamint a kültér felújításának részeként javításra került az ereszcsatorna, a kerítés és a járda. A Befogadó Otthon bútorzatának cserélésére is sor kerülhetett, melynek köszönhetően új íróasztalokat, székeket, éjjeliszekrényeket, szekrényeket vásárolhattak minden gyermek számára, továbbá a közösségi terek bútorzata közül új étkezőszékek, sarokülőgarnitúra megvásárlására kerülhetett sor. Mivel a meglévő eszközpark bővítésére is lehetőségük nyílt új számítógépet és monitort vásároltak, így külön gép áll rendelkezésükre mind a gyermekek, mind munkatársak számára. A gyermekvédelem bármely területén dolgozó szakemberek között elengedhetetlenül szükséges az együttműködés, a nyílt, őszinte hiteles naprakész információ áramoltatása. A társszervekkel, hatóságokkal a személyes kapcsolat felvételt nagyon fontosnak tartják. Megítélésük szerint a Gyámhivatalok és a Szakszolgálat között nagyon sokat javult a munkakapcsolat, mely a munka hatékonyságát, és színvonalát emeli folyamatosan. Távlati terveik között továbbra is kiemelt prioritásként szerepel, hogy a gyermek teljes körű otthont nyújtó ellátását az ellátottjaik szükségletének megfelelő szinten tudják biztosítani, a számukra a legmegfelelőbb értékeket, mintákat közvetítsék. A rendelkezésükre álló költségvetési összegeket takarékosan és a lehető legcélszerűbben igyekeznek felhasználni a gyermekek ellátásához, a munkaeszközök, munkafeltételek, munkakörülmények biztosításához. Az intézmény használatában lévő ingatlanok, eszközök, felszerelések állagát, állapotát meg kívánják őrizni, a használatból bekövetkező elhasználódást javítani, felújítani szeretnék. Az intézmény működését meghatározó alapdokumentumok, szabályzatok elkészítése, felülvizsgálata, aktualizálása folyamatosan végzendő feladataik közé tartoznak. Célként fogalmazták meg azt a szándékukat is, hogy igyekeznek továbbra is szoros kapcsolatot fenntartani a gyermekvédelmi alap és szakellátási, oktatási- képzési feladatokat ellátó intézményekkel, mivel meglátásuk szerint a széleskörű partneri kapcsolatrendszer kialakítása és fenntartása a hatékonyabb szakmai munkavégzés érdekében továbbra is elengedhetetlenül szükséges.
63
2. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KALOCSAI GYERMEKOTTHON, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2013. december 31-i állapotnak megfelelően
2013. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 4 csoportosan elkövetett rablás bűntette, lopás
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
1
46
5
Hány nevelt fiatalkorú állt 2013. évben pártfogó felügyelet alatt? 18
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 0
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
15
0
lopás, közfel. Elláló .szem. elleni erőszak, rablás, könnyű testi sértés, folytatólagosan elköv. szemérem elleni erőszak, lopás, garázdaság, kábítószerrel való visszaélés
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: Az intézményben belső iskola működik, melynek zárt jellege biztosítja a rendszeres óralátogatást. A felzárkóztatást gyógy- és fejlesztőpedagógusokkal, illetve a tanári kar felkészült pedagógusaival végzik. Csoportos és egyéni foglalkozások keretében történik érintett ellátottjaik kompenzáló fejlesztése. A másik sikeresen alkalmazott eszközük pedig az előbb említett szaktanáraik által folytatott korrepetáló felzárkóztatás, a különböző tantárgyakból. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az elmúlt időszakban engedély nélküli eltávozás 28 esetben, 16 fő tekintetében fordult elő. 2013-ban engedély nélküli eltávozás alatt 3 neveltjük követett el bűncselekményt, 2 fő pedig szabálysértést. Áldozattá szerencsére senki sem vált. Megelőzés: változatos szabadidős programok, kirándulások, terápiás foglalkozások szakkörök biztosítása. Gyermekeik kapcsolattartásának erősítése, stabilizálása a családdal; szülők konzultációs lehetősége a gyermekotthon pszichológusaival; szállás biztosítása a látogató a családtagok számára; gyermekeik haza-, illetve visszautazásának támogatása intézményi gépjárművekkel. Segítő szakembereik és a nevelőotthoni részleg dolgozói részéről fontos a gyermekek elfogadása, biztatása, biztonság nyújtása, a bizalom kialakítása, megszerzése a növendékkel. Partneri viszonyt alakítanak ki a gondozottal, tiszteletben tartják életkorát,
64
kultúráját, szükségleteit. Folyamatos nevelői kontroll mellett visszajelzésekkel, visszacsatolásokkal értékelik a gyerek magatartását. Folyamatos szökésben levő gyermek esetében: jó kapcsolat a szülőkkel, hozzátartozókkal, a települési alapellátási intézményekkel, a rendőrséggel. A folyamatos engedély nélküli eltávozás okának felderítése is fontos feladat. Ezen intézkedések legtöbb ellátottuk esetében jó eredménnyel bírnak. Sajnos vannak olyan esetek, amikor a szülők, a családtagok nem működnek együtt gyermekotthonnal, sőt segítik támogatják gondozottaikat a szökésekben, a rejtőzködésben. Jó kapcsolatot ápolunak az illetékes gyámokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, családsegítő központokkal, gyámhivatalokkal, szakszolgálatokkal, a legtöbb esetben a rendőrségekkel is. Néhány esetben előfordul, hogy az illetékes rendőrkapitányság nem volt hajlandó az engedély nélküli eltávozáson lévő gyermekük megtartására, inkább beszállította egy lakásotthonba, gyermekotthonba, ahonnan a neveltjük újra eltávozott, mielőtt odaértek volna érte. Eltávozás esetén azonnal értesítik a kalocsai rendőrkapitányságot az eseményről, majd faxon átküldik a személyleírását, arcképét. A városi kapitányság kőrözteti az érintett gyermeküket. A gyermekotthon felveszi a kapcsolatot a neveltjük gyámjával, az illetékes gyermekjóléti szolgálattal, s természetesen a szülőkkel, hozzátartozókkal. Ha a rendőrség értesíti intézményüket a gyermek felleléséről, azonnal gondoskodnak a nevelt gyermek visszaszállításáról, intézményi gépjárművük segítségével. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: A jelzőrendszerbeli tagokkal való kapcsolat jól működik, a helyi, illetve a feltételezett tartózkodási hely szerinti rendőrkapitányságokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, családsegítő szolgálatokkal szökés esetén kooperatív kapcsolatuk van, melynek köszönhetően a tartózkodási hely felkutatásában nagy segítségükre vannak az intézménynek. Szabadidő hasznos eltöltése, eredmények, távlati tervek: Az intézmény mindenkori vezetése nagy hangsúlyt fektet arra, hogy neveltjeik számára a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló lehetőségeket kínáljanak. Az intézményi rendezvényeket az éves munkaterv tartalmazza: - játékos és szellemi vetélkedők, sportrendezvények, gyermeknap, különböző világnapokról történő megemlékezések, gyermek – felnőtt futball - mérkőzések, bűnmegelőzési és drogprevenciós programok, - mikulás, advent, karácsony, farsang megünneplése, nemzeti ünnepekről történő megemlékezések. Évente többször színház – és mozi látogatás színesítette a programjaikat. Rendszeresek voltak az uszodalátogatások és a kerékpártúrák is. A nyári szünetben szervezett táborok, kirándulások történtek. Ilyenek a Szelidi-tavi táborozások, a dunai és kiskunmajsai kirándulások, két alkalommal balatoni üdültetés, cirkusz és parlamenti látogatások.
65
Rendezvények szervezésekor törekednek a külső kapcsolataink ápolására és bővítésére, ennek folyományaként városi sport-és kulturális rendezvényeken vettek részt. A társintézmények által szervezett kulturális- és sport rendezvények állandó szereplői növendékeik: aszódi szavaló verseny, „Zalai Búcsú”, tanulmányi verseny, esztergomi „Vadvirág Fesztivál” (különdíj), rákospalotai „Roma Nap”, Nagyszakácsi „Főzőverseny”, kispályás labdarúgó bajnokságok. Gondozottaik sikeresen szerepeltek (egyik kategória első helyezése) a Cseppkő utcai Gyermekotthon szervezésében megrendezett „Varázscsepp Tehetségkutató Versenyen. Sikeresen helytálltak növendékeik Kalocsán a városi Elsősegélynyújtó Versenyen. 2013-ban hatodszor került megrendezésre a „Szüreti Fesztivál” elnevezésű rendezvényük. Jó kapcsolatokat ápolnak a helyi Rendőrkapitánysággal, melynek keretében különböző foglalkozásokat tartanak gyermekeik részére: bűnmegelőzés, bűn ismétlés megakadályozása, drogprevenciós előadások a kábítószerekről, használatukról, következményeiről, hatásairól. Volt kábítószer-kereső kutyával végzett felderítés, kutatás, tartott előadást a „szerről lejött” elítélt. Ezek a foglalkozások kis- és nagycsoportos keretek között zajlottak. 8 növendékük börtönlátogatáson vett részt Pálhalma – Mélykúton. A „Vesd Bele Magad Program” keretében gyermekeik részt vettek a kapott vetőmagok elültetésében, gondozásában, a betakarítási és feldolgozási munkálatokban. A tavaszi és nyári mezőgazdasági tevékenységek nagy népszerűségnek örvendtek növendékeik körében. Az év folyamán több neveltünk önkéntes, karitatív munkában - egy kollégájuk koordinálásával - különböző városi és egyházi intézményekben dolgozott, az Érseki Hivatallal kötött megállapodás keretében (udvarok, kertek, parkok rendbetétele, hólapátolás). Neveltjeik részt vettek a júniusi árvízvédelmi munkálatokban is. Folyamatosan részt vesznek a városi Kommunális Intézménnyel karöltve hulladékszedési akciókban, takarítási, felújítási munkálatokban. Együttműködés keretében gyermekeik állandó jelleggel járnak a helyi „Kutyamenhelyre” segíteni az állatok ellátásában, gondozásában. A lelki egészség megőrzését segíti az intézményi hitélet. Ennek színhelye a gyermekotthon kápolnája. Hetente két alkalommal csoportos és egyéni foglalkozások zajlanak a Kalocsán egyházi szolgálatot teljesítő István atya közreműködésével. A vallás megismertetése mellett istentiszteleteken és a vallási közösség által szervezett programokon vesznek részt gyermekeik. 2013-ban nyolc gondozottjuk volt katekumen: keresztelkedő, elsőáldozó, bérmálkozó. Húsvét előtt pedig 14 neveltjük részt vett a hagyományos „Keresztúti ájtatosságon”. 14 növendékük tagja a belső vallási, hitéleti közösségnek. A tanév végén a csoport tagjai meglátogatták az Érseki Kastélyt, Kincstárat és a Könyvtárt is. Drogprevenciós, szerhasználó csoportot működtettnek a szerhasználattal érintett gyermekeik részére pszichológusaik vezetésével. Külsős előadók, vendégek is meghívásra kerültek a foglalkozásokra. Cél: a további szerhasználat megelőzése.
66
Szabadidős foglalkozásaikat is bővítették. Bevezetésre került a gitár-kör, az asztalitenisz edzés, kreatív foglalkozás. Asztalitenisz versenyeken több alkalommal értékes helyezéseket értek el neveltjeik. Egyéb rendezvények, programok: Kábítószer ellenes világnap – instruktív foglalkozás, videofilm vetítésével egybekötve. Illemtan tréning mentálhigiénés munkatárs vezetésével. Takarítási világnap - városi rendezvény utáni takarítás, szemétgyűjtés. Élelmezési világnap - nagycsoportos foglalkozás keretében vetélkedő és étel bemutató és kóstoló. Ne gyújts rá világnap – „Ciki a cigi” program és TOTÓ kitöltés. AIDS – elleni világnap – TOTÓ kitöltése, egyéni vélemények meghallgatása, majd meghívott orvos ismertetője. Víz világnapja – nagycsoportos foglalkozás keretében vetélkedő a „Föld” nagy kincséről, a vízről. Egészségügyi világnap – mozogj az egészségedért. Mozgásos programok tartása. Környezetvédelmi világnap – tesztek, TOTÓK kitöltése, megbeszélése. Szüreti Fesztivál - mentálhigiénés csoport munkatársai az intézményi program keretében tevékenykedtek e jeles napon. ADVENT- közös megemlékezés a „várakozásról”. Hegedűs Judit és az ELTE PPK hallgatói két alkalommal interaktív napot tartottak gyermekeiknek sok-sok foglalkozással, játékkal. A gyermekotthon sportpályájának egy részét művelés alá vették, növénytermesztést és állattartást folytatnak gyermekeik aktív közreműködésével.
ahol
Sikerek: Gyermekeik sport- és kulturális versenyeken elért sikerei; balatoni üdülések; szabadidős programok szélesedése; szülői, hozzátartozói látogatások számának növekedése – neveltjeik kapcsolattartása erősödött. Távlati tervek: A terápiás ellátás (új terápiák bevezetése), a szabadidős programok körének további bővítése, hatékonyságuk javítása. Roma hagyományőrző klub megalakítása. Élménypedagógiai foglalkozások, módszerek hangsúlyosabb alkalmazása. A jóvátétel intézményének, a mediáció gyakorlatának bevezetése, alkalmazása. Szélesítik a droggal érintett, szerhasználó gondozottaik részére nyújtott terápiás, segítő foglalkozások körét. Viselkedésterápiás eljárások eszköztárának szélesítése, és ezek alkalmazása, ami hatással van növendékeik egymás közötti és interperszonális kapcsolataira is. A terápiás munkavégzés fokozottabb alkalmazása, melyben nagy segítség intézményi sportpályájuk egy részének farmmá alakítása, mezőgazdasági művelés alá vonása. A növénytermesztés mellett szerepet kap az állattartás is.
67
KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 1. DUNA MENTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2013. december 31-i állapotnak megfelelően
2013. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 0
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
utógondozott
0
21
2
6
Hány nevelt fiatalkorú állt 2013. évben pártfogó felügyelet alatt? 0
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 0
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
0
0
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok: Mivel a gyermekotthonban elhelyezett gyermekeik az intézmény saját iskolájába járnak, ezáltal az iskolába való bejárás, a tanórákon való részvétel maximálisan ellenőrizhető, így a hiányzás lehetősége kizárt, mely évek óta azt eredményezi, hogy a gyermekotthonban az iskolai hiányzásból fakadó problémákról nem beszélhetünk, a gyermekotthonra vonatkozóan ez a jelenség nem mérhető. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az elmúlt időszakban engedély nélküli eltávozásra 1 esetben, 2 fő tekintetében fordult el, a két gyermek a szülői időszakos kapcsolattartásról nem érkezett meg időben. Intézménybe való visszaszállításához rendőrségi segítséget kellett kérniük. A gyermekotthonban délutáni szakköri elfoglaltsággal igyekeznek hasznossá és kellemessé tenni gyermekeik szabadidejét. A gyermekek jól érzik lakásotthonokban magukat, és nem gondolnak szökésre. Az egyetlen szökés alatt sem követtek el bűncselekményt gyermekeik, ez az elmúlt években sem volt jellemző lakásotthonaikban élő fiatalokra. Jellemzően, az engedély nélküli eltávozás során a gyermekeik a szülői kapcsolattartásokról nem jönnek vissza, vagy a szülőhöz szöknek. Több éves jó kapcsolatot ápolnak a Kunszentmiklósi Rendőrkapitánysággal. Szökés esetén felveszik a kapcsolatot a szülő családgondozójával és az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal is.
68
Mivel elsősorban a szülőkhöz szöknek a gyermekeik, így elsőként őket hívják fel, azt követően a rokonoknál, barátoknál, ismerősöknél érdeklődnek. Ha ez nem vezet eredményre, akkor pedig ezt követően megteszik a bejelentést az illetékes rendőrkapitányságon. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: A gyermekotthon jó és kooperatív kapcsolatot ápol a gyermekvédelmi jelzőrendszerbeli tagokkal, valamint a lakásotthonok szomszédságában élő lakossággal. Szabadidő hasznos eltöltése, eredmények, távlati tervek: Egy TÁMOP-os pályázat keretében 2011. és 2013. között „Agressziókezelés, könnyebb társadalmi beilleszkedés” címmel működtetnek egy projektet, melynek köszönhetően széleskörű szabadidős elfoglaltságot tudnak biztosítani gyermekeik számára. Az előző évekhez hasonlóan ennek köszönhetően futball és judó edzést, kézműves, fotó, színjátszó és cigány tánc szakkörökből választhatnak gyermekeik. Emellett táborokat, színházlátogatásokat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, fellépéseket szerveztek az egész év során, valamint futballistáik és judosaik sport versenyeken vettek részt. A lakásotthonokban napirend szerinti munkafeladatok vannak, minden gyermeknek, még a legkisebbnek is van reszortja. Gyermekeik és fiataljaik az otthoni főzésben is részt vesznek. Nagy előny, hogy lakásotthonaik kertvárosi környezetben, családi házakban működnek. Futball csapatuk részt vesz az MLSZ Grassroots programban, ahol egy nemzetközi és több hazai tornát nyertek, valamint 5. helyezést értek el a Kecskeméti Európa Kupán. Judosaik Diákolimpiai érmekkel is gazdagodtak a meghívásos versenyek éremesője után. Színjátszóik a megyei „Ki mit tud?”-on első, az országoson harmadik helyezést értek el. Cigány táncosaik a megyei „Ki mit tud?”-on második, szólótáncosuk első helyezést értek el. Kézműveseik és fotósaik pedig több kiállításon mutathatták be alkotásaikat. Távlati terveik szerint a továbbiakban is szeretnének pályázati támogatásból biztosítani gyermekeik szabadidejének hasznos eltöltését, melynek érdekében 2014-ben a Nemzeti Tehetségprogram keretében jelenleg is fut egy pályázatuk.
69
2. BAJAI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS GYERMEKOTTHON BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2013. december 31-i állapotnak megfelelően
2013. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 0
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
utógondozott
0
11
0
7
Hány nevelt fiatalkorú állt 2013. évben pártfogó felügyelet alatt? 1 betöréses lopás, autófeltörés
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 0
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
0
0
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok, magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: Tavaly évhez hasonlóan elmondható, hogy iskoláztatási támogatással vagy magántanulóvá válással kapcsolatos információik, esetkezelő gyakorlataik nincsenek, mivel évek óta nem került hozzájuk iskolai hiányzás miatt ellátott a gyermekotthonba, továbbá a dunavecsei gyermekotthonhoz hasonlóan a tanköteles korú gyermekeik tanulmányaikat a saját iskolájukban végzik, melynek köszönhetően az iskolai hiányzás vagy a magántanulói státusz fogalma ismeretlen számukra. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az elmúlt időszakban engedély nélküli eltávozásra 11 esetben, 2 fő tekintetében fordult el. Az előző évekhez hasonlóan a megelőzés jegyében igyekeztek számos megelőző tevékenységet végezni gondozottjaiknak, úgymint: 1. Kulturális programok szervezése 2. Előadások a bűnmegelőzésről a rendőrség bevonásával 3. Önismereti – személyiségfejlesztő tréningek (szituációs játék, drámajáték, elemző beszélgetések) 4. Drog prevenciós előadás 5. Életvezetési tréning 6. Orvosi előadás
70
A szökésben lévő mindkét gyermekünk, betöréses lopásban és kocsi feltörésben vett részt. Az engedély nélkül eltávozott kiskorúak felkutatásában nagy segítségünkre vannak a gyermekjóléti szolgálat családgondozói és a Rendőrkapitányság. A 15/1998. (IV.30.) NM Rendelet 86. §-a alapján járunk el a kiskorúak engedély nélküli eltávozása esetén. Szökés esetén a gyermek felkutatásában a jelzőrendszerbeli tagok maximális segítséget nyújtanak. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Napi kapcsolatban vagyunk a Rendőrséggel, illetve a Jelzőrendszer összes tagjaival együttműködésünk jónak mondható. Szabadidő hasznos eltöltése, eredmények, távlati tervek: Az intézmény vezetése minden évben nagy hangsúly fektet a szabadidő hasznos eltöltésére, melynek köszönhetően igen gazdag és színes programokban vehettek rész az ellátottjaik, úgymint: A 2013. év kiemelkedő programjai voltak: - Biciklitúra a Parkerdőbe - Horgászat a Kék tónál - Szüreti felvonulás megtekintése a Petőfi szigeten - Hajómalom megtekintése - Pingpong verseny a két lakásotthon gyermekei között - Megemlékezés a nemzeti ünnepről, városi rendezvényeken való részvétel. Az ünneppel kapcsolatban beszélgetés, dekoráció készítése. - Mindenszentek. Megemlékezés szeretteinkről, esti gyertyagyújtás. - Ádventi koszorúkészítés közösen a gyerekekkel, téli dekorációkészítés - ÖKO NAP, a Kék tó és környékének rendbetétele - Első adventi gyertya meggyújtása, melyet megelőz az ünnepi előkészületek megbeszélése. - Télapóünnepély előkészítése, Télapóvárás - Télapóünnepély a lakásotthonokban - Karácsonyi énekek, versek gyakorlása. Készülődés a karácsonyi ünnepélyre - Közös délután eltöltése a nagycsaládosok egyesületével - Karácsonyi ünnepély, ajándékozás - Téli szünet. Szilveszter. Ó év búcsúztató - Kutyaterápia - Bollingozás Malom klubban - Sportverseny - Farsang - Zumba fitnesz - Újraélesztő gyorstanfolyam mindkét ház gyermekinek - Lovas tanya - gyermeknap
71
-
KI MIT TUD Atlétikai Sportverseny
Igyekeztek jó kapcsolatot kialakítani és fenntartani az új fenntartónkkal. Új módszereket, gyakorlatokat nem vezettek be, mert megítélésünk szerint eddigi módszereik hatásosnak bizonyultak. A mindennapi munkát lovas és kutyaterápiás módszer illetve a pszichológus munkája segíti. Feladatuknak tekintik, hogy megteremtsék a feltételeket a helyes fejlődési irányhoz, hogy gyermekeik jogkövető, tisztességes felnőtté válhassanak. Elért eredményeiket az alábbiakban foglalták össze: - OBDK (Országos Betegjogi, Ellátott jogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ) január 24-vel rajzpályázatot hirdetett „Gyermekjogok Gyermekszemmel” címmel, amelyen kettő gondozottjuk ért el helyezést (3. helyezést illetve különdíjat). A díj átadására a Parlamentben került sor. - Országos Szakmai versenyen - speciális szakiskolában tanuló utógondozói ellátottjuk 4. helyezést ért el. - Tanulásban akadályozott 4. évfolyamos tanulójuk bejutott a megyei szavalóversenyre. - Szakiskolai képzésben résztvevő leány az iskolai tánccsoporttal első helyezést ért el a Velencei- tónál megrendezésre került „Ki mit Tud?” versenyen. - Két atlétikai edzésen rendszeresen résztvevő tanulójuk az Országos Sportversenyen dobogós helyezéseket értek el. Távlati terveik, célkitűzéseik a jövőre nézve: - vérszerinti családba való visszagondozás elősegítése, - családi életre, önálló életvitelre való felkészítés, - magatartási és a tanulmányi eredmények javítása, - érzelmi viselkedés fejlesztése, - szociális kapcsolatok erősítése, - tudatos testi higiénia kialakítása, - munkára nevelés erősítése, - érzelmi nevelés (születésnapok közös megtartása, kirándulások által nyújtott tartós élményszerzés, a közös élmények megbeszélése, feldolgozása), - természet szeretetére, megismerésére nevelés (szemétgyűjtés, újságpapír- pille palackok gyűjtése, ÖKO program keretében), - szabadidős tevékenységek sokszínűvé tétele, - sport és rekreációs programok beépítése a heti feladatokba (rendszeres úszás, kerékpározás, egyéni versenysport).
72
3. INTEGRÁLT ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ELŐKÉSZÍTŐ ÉS
KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT, NEVELÉSI TANÁCSADÓ, GYERMEKOTTHON ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE Nevelt kiskorúak száma 2013. december 31-i állapotnak megfelelően
2013. évben büntetésvégrehajtási intézetben lévő fiatalkorúak száma 0
ideiglenes hatállyal elhelyezett
átmeneti nevelt
tartós nevelt
utógondozott
0
10
11
6
Hány nevelt fiatalkorú állt 2013. évben pártfogó felügyelet alatt? 1 bekerülése előtt gyermekfelügyelőt fenyegetett meg, lopás
Hány kiskorú nevelésbe vételének elrendelésére került sor családon belüli erőszak miatt? 0
Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba bűncselekmény elkövetése miatt?
.Hány kiskorú került a gyermekvédelmi szakellátásba iskolai hiányzás miatt?
0
0
Iskolai hiányzás, iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos tapasztalatok, magántanulóvá vált tanköteles korú ellátottak: Mivel a gyermekotthonuk különleges ellátást biztosító gyermekotthon (középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek, halmozottan sérült gyermekek ellátása) nem elsősorban iskolai hiányzás miatt kerülnek hozzájuk a gyerekek. Meglátásuk szerint bizonyos esetekben visszatartó erővel bírhat, de nem minden esetben. Gyermekotthonunkból a gyermekek rendszeresen járnak iskolába, ezért a fent említett probléma nem érint bennünket. A gyermekotthon életében - a dunavecsei és bajai gyermekotthonokhoz hasonlóan - az iskolai hiányzás és a magántanulói státusz nem releváns, mivel gondozottjaik saját iskolájukban folytatják tanulmányikat. Engedély nélküli eltávozások vizsgálata, esetekkel kapcsolatos intézkedések: Az elmúlt időszakban engedély nélküli eltávozás 46 esetben, 6 kiskorú tekintetében fordult elő.
73
Az illetékes hatóság azonnali értesítésén túl (körözés kiadása) nem sok lehetőségük van a gyermek felkutatásához. Ennek köszönhetően a nevelők számára csak a vélelmezett tartózkodási hely telefonos megkeresése áll rendelkezésükre. A szökésről visszatért gyermekekkel minden esetben külön elbeszélgetnek a szökés alatt rájuk leselkedő veszélyekről, kiszolgáltatottságukról és azok következményeiről. A távollét ideje alatt viszonylag ritkán fordul el, hogy a szökés ideje alatt bűncselekményt vagy szabálysértést követnének el gondozottjaik. Tapasztalataik szerint gyermekeik célja a szökéssel leginkább a frusztráció levezetése, séta, egyedüllét, hazavágyódás és nem a bűncselekmény elkövetése. Sajnálatos azonban, hogy egy lány gyermekük esetében utólagosan tudomásukra jutott, hogy távolléte alatt prostitúcióra kényszerítették. A rendőrséggel sikerült jó kapcsolatot kialakítani. A gyermekotthon gyakorlata az, hogy a szökés tényéről minden esetben értesítik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, gyámhivatalt, a fellelhető rokonokat. Utóbbiakról sajnos elmondható, hogy nem minden esetben segítőkészek a gyermek felkutatásában, visszaszállításában. A protokoll szerint az eltávozás észlelése után azonnal telefonon értesítik a rendőrséget, illetve elektronikus formában is kiadják a fényképes körözést. A vélhető tartózkodási hely telefonos felkeresése, információ gyűjtése az illetékes családgondozótól történik meg. Sajnálatos, hogy más eszközük nincs a kezünkben, az ügyeletes gyermekfelügyelő ugyanis nem hagyhatja magára a csoportban lévő többi gyermeket (délután, este és hétvégén egy csoportban egy gyermekfelügyelő dolgozik), a keresésre rendelhető személyzetet nem tudják biztosítani. További problémaként fogalmazták meg, hogy az engedély nélkül eltávozott gyermekek visszaszállítását anyagi okok miatt nehezen tudják megoldani, ezért a rendőrséggel minden esetben egyeztetnek a visszaszállításról. Jelzőrendszerbeli tagokkal való együttműködés: Az intézményük többi egységének pedagógusaival – iskola, óvoda, kollégium – jó kapcsolatot ápolnak a gyermekotthon nevelői., továbbá ugyan ez mondható el a rendőrségnél, illetve a gyermekvédelmi alap- és szakellátó intézményekben dolgozókról is, akikkel maximális az együttműködése az intézménynek. Szabadidő hasznos eltöltése, eredmények, távlati tervek: Gyermekeiknek minden nyáron szerveznek táborozásokat és kirándulásokat, célsétákat. Egész évben igyekeznek élményprogramokat biztosítani számukra, úgymint: mozi- és színházlátogatás, de voltak cirkuszban, illetve rendszeresen kilátogatnak az aktuális városi rendezvényekre. (Mosoly Klub, főzőverseny, arborétum, uszoda, Vadaskert, kiállítások, FICE programok, Mercedes-Benz gyárlátogatás stb.) Igyekeznek egységes nevelői szemléletet kialakítani, ezen felül minden dolgozó az elsajátított pedagógiai módszerek szerint dolgozik. A havi munkatársi értekezleten feldolgozták Major Zsolt Balázs – Mészáros Katalin: „Fotel vagy karfa” gyakorlat- és eszközközpontú nevelés-módszertani kézikönyvét. Dolgozóik részére csapatépítő tréninget szerveztek. Évek óta hagyomány náluk tavasszal a családi nap, amely rendezvényükre névre szóló meghívóval meghívják gyermekeik szüleit is. Mindennapi
74
munkájukat piktogramos házirend segíti, a gyerekekkel pedig együtt készítették el a saját szakácskönyvüket. Utógondozói ellátásban részesülő fiataljaik számára szociális intézményeket kutattak fel, ahol további életüket a legjobb körülmények között élhetik. Családias légkörben igyekeznek nevelni gyermekeiket, és segítik őket a munka világába való beintegrálásban. Erőfeszítéseiknek köszönhetően három utógondozói ellátásban részesülő fiataljuk 2013. év októberétől védett munkahelyen dolgozhat, két gyermeküket pedig sikerült hazagondozniuk a vérszerinti családjába. A gyámhivatali határozatnak megfelelően bonyolítják le a kapcsolattartásokat. A szakiskolával együttműködve részt vesznek az Egyéni Átvezetési Programban, amely lehetőséget teremthet fiatal felnőttjeik képességeinek megfelelően bekapcsolódni a munka világába. 2013. év novemberében szakmai napot szerveztek a megye gyermekvédelmi szakemberei számára, ahol feldolgozásra kerültek a gyermekvédelmi törvény 2014. évi változásai. Távlati terveik között szerepel további szociális intézmények felkeresése, folyamatos szupervíziós és csapatépítő tréningek lebonyolítása, társintézmények látogatása, a dolgozók továbbképzése, és gyermekeik minél nagyobb önállóságának kialakítása. Továbbra is törekszenek a kapcsolattartások felélesztésére, erősítésére és életúttervezéssel a hazagondozások számának növelésére. Céljaik között szerepel, hogy minden gyermekük a számára legmegfelelőbb képzést, terápiát, oktatást biztosíthassák, hogy később az életben könnyebben boldoguljanak és sikereket érhessenek el.
BŰNELKÖVETÉS ÉS ÁLDOZATTÁ VÁLÁS A MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG JELENTÉSE ALAPJÁN
1. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem Az előző évekhez képest nem változtak jelentős mértékben a 18 év alattiak által elkövetett bűncselekmények jellemzői. Főként vagyon elleni jogsértéseket követtek el (mobiltelefon, apróbb használati tárgyak eltulajdonítása), valamint ismertté vált kényszerítés, zsarolás, garázda magatartás és testi sértés. Az iskolai agresszióval kapcsolatban szinte heti rendszerességgel érkeztek megkeresések a rendőrség felé. Egyre erőszakosabbá váltak az oktatási intézményekben az elkövetők, ily módon akarva tekintélyt szerezni maguknak diáktársaik előtt. A javak gátlástalan módon történő megszerzése során nem riadtak vissza a várható büntetéstől. Olyan diák is követett el erőszakos, személy ellen irányuló cselekményt, akitől az életvitele, magatartása alapján az addig elképzelhetetlen volt. Ilyen típusú bűncselekmények kollégiumokban is történtek. A nevelők elmondása alapján tanulók vettek el egymástól mobiltelefonokat, ruhaneműket. A gyermek- és fiatalkorúak körében nem a megélhetés miatti megszerzés volt az elkövetés fő oka. Többségük az így megszerzett javak segítségével kívánta szórakozási vágyait kielégíteni. A fiatalokat olyannyira befolyásoló média és internet hatásainak következménye is fellelhető volt viselkedésükben. Elkövető, bűnelkövető 18 é alattiak száma Bács-Kiskun megyében
75
Elkövetők/bűnelkövetők Gyermekkorú elkövetők
fiú 120
2012. lány 17
Fiatalkorú bűnelkövetők
505
56
összes 137 561
fiú 66
2013. lány 4
összes 70
437
64
501
Jelzőrendszer Bács-Kiskun megye rendőrkapitányságai a gyermekvédelemi jelzőrendszert több éve kiválóan működtetik, a kollégák szükség szerint esetkonferenciákon vettek részt. Kiemelt számban keresték meg a helyi szervek bűnmegelőzési előadóit a pszichológiaipedagógiai szakterminus szerinti „problémás családok” eseteinek megoldásában. Folyamatos szakmaiság és partnerség jellemezte a jelzőrendszeri tagok elmúlt évét. A prevenciós munkatársak a városi és megyei gyámhivatalokkal jó kapcsolatot tartottak fenn. Szakmaközi megbeszéléseken a gyermekvédelmi intézmények és egyéb szervek képviselőivel1 értékelték az aktuális gyermekvédelmi helyzetet. A családsegítő szolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok konferenciáján jelen voltak. A problémás gyermekek helyzetének megbeszélése, valamint az egyes iskolákban kialakult helyzetek értékelése megtörtént, így számtalan esetkonferencián vettek részt a bűnmegelőzési előadók. Nem volt jellemző gyermekvédelmi intézkedés indokoltatlan kezdeményezése. A megyei gyámhivatallal végzett munkát – a folyamatos adatszolgáltatás mellett (184 db gyermekvédelmi adatlap továbbítása) – szoros együttműködés jellemezte. A gyermekvédelmi adatlapok küldése esetében a jelzések oka leginkább kiskorúak által elkövetett bűncselekmények, illetve hozzátartozók közti erőszak voltak. Ezt követte az ennél kevesebb számú, zömében lopás tényállású szabálysértések elkövetése. Ennél is kevesebb volt kiskorúak eltűnése miatt kiállított adatlapok száma. Az illetékes gyermekjóléti szolgálatok a rendőrség általi jelzésekre általában 15 napon belül reagáltak. Az e jelzésekre tett intézkedések jelentős részét a kiskorúak védelembe vétele, alapellátásban történő gondozása, és elhanyagolható számban a nyilvántartásba vétel tette ki. Néhány esetben történt ideiglenes elhelyezés. 2012. évben 98, míg 2013. évben 154 kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény került regisztrálásra Bács-Kiskun megyében. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség csoportvezető ügyésze, a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetője és Igazságügyi Szolgálatának Pártfogó Felügyelői Osztály vezetője és a BKMRFK BMO vezetője, valamint ifjúságvédelmi szakvonal-vezetője a Gyermekvédelmi Világnap alkalmából sajtónyilvános kerekasztal-beszélgetést szervezett és folytatott a jelzőrendszer bemutatása, az együttes munkavégzés ismertetése céljából. 1
Oktatási intézmények, védőnői szolgálat, gyermekorvosok, gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat, kisebbségi önkormányzat vezetője
76
Az iskolai ifjúságvédelmi felelősökkel2 együttműködve folyamatos volt a fiatalok deviáns csoportjainak feltérképezése az elkövetővé és áldozattá válás megelőzése érdekében. Jogellenes eset észlelésekor a BKMRFK rendészeti egységeinek bevonásával – azonnali helyszínre vonulással és esetelemzéssel – a szükséges intézkedések foganatosításra kerültek. A Bács-Kiskun Megyei Államigazgatási Kollégium (MÁK) Bűnmegelőzési Munkacsoportja tagjaként az év folyamán a BMO képviselője rendszeresen részt vett munkamegbeszéléseken, ahol ismertetésre kerültek a roma kisebbség, a bűnmegelőzési tanácsadók működése, kábítószer-prevenció és ifjúságvédelem témák aktualitásai. E tárgykörökben a megjelent stratégiák által szabott munkafolyamatok egyeztetése és megvitatása volt napirenden. A Járási Egyeztető Fórumokon több alkalommal vettek részt bűnmegelőzési előadók, ahol az ifjúságvédelmen kívül az áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről, a vagyonvédelemről és szinte minden megelőzéssel kapcsolatos témáról szó volt. A fórumokon a kistérség polgármesterei, az intézmények vezetői, polgárőrök, mezőőrök, az egyház és a sajtó képviselői voltak jelen. Sor került Kiskunhalason a Cigány Közösségi Házban rendkívüli szülői értekezletre az iskolai hiányzásokkal kapcsolatban. Sajnos a kapott ígéretek ellenére az eddig 50 óra hiányzást meghaladó tanulók továbbra sem járnak iskolába. 18 év alatti eltűnt személyek körözési munkájának szakirányításaAz MRFK BMO a fiatal-, és gyermekkorú eltűntek körözésének szakirányítása, felülvizsgálati tevékenysége során – 1 hónapon túli ismeretlen helyen tartózkodás – 100 ügyben járt el. Gyermekkorúak eltűnésének (24 órán belüli), illetve előkerülésének bejelentését 29 esetben fogadta. A 3 hónapon túli 18 év alattiak eltűnési ügyei 17 esetben kerültek ORFK felülvizsgálatra. A rendőrkapitányságok ügyforgalmában mutatkozó, 2009 – 2013. években bejelentett kiskorúak eltűnésének száma a 1. számú mellékletben került rögzítésre. Szakirányítás és együttműködés keretében fenti korosztály eltűnési ügyeiben a Megyei Szociális és Gyámhivatallal, a Kecskeméti Rendőrkapitányság körözési előadójával és parancsnokával eredményes egyeztető tárgyalások folytak a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Az áldozattá és elkövetővé válás, valamint az intézetből való szökések számának csökkentése érdekében napi kapcsolatot tartottak a gyermekotthonokkal a kollégák, a saját szakmai fórumokon a jelenlétet kölcsönösen biztosítják egymás számára a szakemberek. „Én gyermekem, Te gyermeked, Ő gyermeke…II.” címmel – az Eltűnt Gyermekek Világnapja alkalmából – a BMO szakmaközi értekezletet tartott csellengő, eltűnt, és körözött gyermekekről, valamint a gyermekmeghallgató helyiség szakszerű 2
Az iskolák egy részében önszorgalomból folytatják a korábbi ifjúságvédelmi tevékenységet.
77
használatáról. A program célja a folyamatos szakmai irányítás mellett konzultáció biztosítása – kiskorúak eltűnése és csellengés témában – a kompetencia-határok pontosítása, a jelzőrendszer hatékonyabb működtetésére késztetés. A szakmai fórumot követő napon az „Ezer Lámpás Éjszakája” rendezvényen általános prevenciót hajtott végre az állomány a megyeszékhelyen. Az érdeklődő polgárok száma saját becslés alapján 1000-1200 fő volt. A Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főigazgatósága által az országos gyermekvédelmi szakellátási rendszer tagjaként a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató működtetőjeként megrendezett, nevelőszülői hálózattal kapcsolatos rendezvényeken minden esetben jelent meg szakelőadó. A cél az új, kibővült nevelőszülői hálózati tagokkal való jó munkakapcsolatot kiépítése. Az elmúlt év során a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által működtetett gyermekotthonokban jelentkező problémák a Főigazgatóval konszenzusos úton minden esetben rendezést nyertek. Kiskunhalas illetékességi területén jelentős mértékű volt a szökések, eltűnések számának csökkenése. Gyermekprostitúció megelőzése Az Alapvető Jogok Biztosának AJB-1472/2011. számú jelentése áttanulmányozását követően indokolt volt Bács-Kiskun megyében is hasonló irányú feltáró vizsgálat elvégzése. A BKMRFK Bűnmegelőzési Osztály kezdeményezésével a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala együttműködésében „A gyermekprostitúció módja, természete, mértéke Bács-Kiskun megyében” kérdőíves információgyűjtő munka indult családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, nevelőszülői hálózat szakembereinek bevonásával. A szervezők az adatlapok kiértékelését követően a jelzőrendszeri tagoknak célirányos, gyakorlatorientált szakmai fórumot szerveztek. A „Tündérvilág merre vagy?” címmel meghirdetett fórum meghívottainak köre kiterjedt a büntetés-végrehajtás, védőnők, rendőrség (közrendvédelem, bűnmegelőzés, iskolarendőrök, bűnmegelőzési tanácsadó tisztek), gyámhivatal (Család és Gyermekvédelmi Osztály), gyermekjólét, családsegítők, gyermekjogi képviselő, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, MÁK (Megyei Államigazgatási Kollégium), Polgárőrség, Cigány Önkormányzatok képviselői, Első Magyar Nőegylet, KECSKEMÉTI Tanítóképző Főiskolai Kar Ifjúságsegítő szak, gyermekotthonok, Helpi Kecskeméti Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda , Esélyegyenlőségi Iroda munkatársaira. A rendezvényen 130 fő vett részt. A megvitatott témakörök, előadások az alábbiak voltak: → A kiskorúak prostitúció irányába mutató veszélyeztetettségének összetevői, a hatékony fellépés eszközrendszere, → A 2012.évi C. törvény egyes, kiskorúak fokozott büntetőjogi védelmét szabályozó szakaszainak bemutatása, („új Btk.”) → A gyermekvédelmi rendszerben megjelenő csellengés, mint veszélyeztető tényező és az arra adott egyedi intézményes válaszok, → EU Safer Internet Plus Program és a magyar konzorcium tevékenysége, az infotechnológia kiskorú áldozatai,
78
→ A gyermekek szexuális zaklatásának felismerése, a támogatási lehetőségek bemutatása, → A jelzőrendszer működése, nyomozási sajátosságok, esettanulmányok. Év közben a Gyermekjóléti Központok szakmai tanácskozásán részt vett az osztályvezető és az ifjúságvédelmi szakelőadó, felszólalásra került sor gyermekprostitúció témában. A megyei ifjúságvédelmi vonalvezető a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület (EUs projekt) szervezésében „Szociális munka a menekültek/migránsok körében” címmel 88 órás migráns-specifikus képzésen, illetve a Magyarországi Terre des Hommes Alapítvány MARIO projektje keretében a gyermekkereskedelem áldozatainak felismeréséről és a nemzeti jelzőrendszer sajátosságairól szóló továbbképzésen vett részt. A képzéseken részvétel indoka, hogy határ menti megyeként a kísérő nélkül érkező migráns kiskorúak, illetve a Magyarországon munkát vállalók gyermekeinek megjelenése a gyermekvédelmi rendszerben dolgozóktól speciális ismereteket igényel. Az ERGO Európai Regionális Szervezet gyermekprostitúció elleni küzdelem „Nyitott szemmel az ifjúság védelmében" című projekt keretében megrendezett konferencián szakelőadó vett részt. A gyermekekkel foglalkozó, gyermekprostitúcióval találkozó szakemberek részére szervezett konferencia mintaprojektként szolgált a közösségek közötti együttműködések kialakításában, a folyamatos képzések biztosításának fontosságában. Gyermekmeghallgató szoba A BKMRFK a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet alapján a központi, akadálymentesített objektum földszint 18. szobában kialakította a megye első gyermek meghallgató szobáját. A helyiség 5 fő egyidejű ott tartózkodására alkalmas. Biztosítottak a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő bútorok, berendezési tárgyak, és játszósarok. A speciális hivatali helyiség világos, barátságos berendezésű. A kicsiknek rajzolóasztal áll rendelkezésükre, mivel könnyebben rajzolják le a történteket, mikor azt szavakkal nehéz elmondani. Az egyéb játékok (plüss figurák, autók, kirakó játékok, kifestő könyvek stb.) a feszültség oldására szolgálnak. Az akkreditációs eljárást követően 2013. február 8-án Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter adta át Dávid Károly r. dandártábornok rendőrségi főtanácsos címzetes főiskolai docens megyei rendőrfőkapitány részére a szoba alkalmassági tanúsítványát. A sajtónyilvános eseményen részt vett Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár, Dr. Kerényi János BácsKiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Dr. Zombor Gábor Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere. A gyermekmeghallgató szoba használatára vonatkozó képzések – jogszabályismeret, nyomozási bíró tapasztalatai, a gyermekmeghallgatás módszertana témákban – a helyi és megyei állomány részére a megadott határidőn belül végrehajtásra kerültek.
79
Módszertani segédanyag készült, melyet a gyermekmeghallgató helyiséget igénybe vevő állomány átvett. A társszervek3 értesítése megtörtént a gyermekmeghallgató helyiség kialakításáról, átadásáról, a használat módjáról. 2013. szeptember 9-én együttműködési megállapodás aláírására került sor a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és a Kecskeméti Törvényszék között a gyermekmeghallgató szoba törvényszék általi használata tekintetében. Az eltelt időszak alatt a szoba használata4 ütemezetten, előre egyeztetett időpontban történt. Az oldott légkör nagyban segítette a szakemberek munkáját, szívesen használták a speciális irodát. Rendkívüli esemény kapcsán nyomozó hatóság tagja – erőszakos közösülés bűncselekmény sértettjének meghallgatása miatt – használta a helyiséget. Az előadó örömét fejezte ki, hogy azonnal rendelkezésre állt egy célszerűen kialakított szoba. A megyeszékhelyen kívüli rendőrkapitányságok tájékoztatást kaptak a speciális meghallgató helyiség használatáról. Az elmúlt évben nem éltek a lehetőséggel, mivel a gyermekek utaztatása nehezítette, esetlegesen előnytelenül befolyásolta volna5 a kihallgatást. A gyermekmeghallgató helyiség műszaki felszereltségével kapcsolatban merültek fel javaslatok, miszerint célszerű lehet a kép- és a hangrögzítés további finomítása (képfelbontás, hangminőség javítás, és a felvétel időtartamának növelése) anyagi források rendelkezésre állása esetén. A BKMRFK BMO a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére, a Belügyminiszter úr támogatásával, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetsége Felnőttképzési Intézmény munkatársai segítségével „Fogyatékkal élő bántalmazott gyermekek kihallgatásának segítése” érdekében szakmai továbbképzést hajtott végre 2013. december 3-án 12 fő rendőri állomány részére. Nyomozó, vizsgáló, bűnmegelőző és panaszfelvevő volt jelen. Ifjúságvédelmi járőrszolgálat A megye több rendőrkapitányságán évek óta kiválóan működik az ifjúságvédelmi járőrszolgálat. Rendőr járőrök a családvédelmi szervek képviselőjével iskolaidőben, illetve az esti órákban ellenőrizték a vendéglátóhelyeket. Amennyiben ott kiskorú személyt találtak, intézkedtek oktatási intézménybe kerülésére, illetve hazaszállították a gyermekeket. Az ifjúságvédelmi járőrszolgálat ellenőrzései kiterjedtek a bevásárló központokra, közterületekre, bejelentés és segítségkérés alapján a vendéglátó ipari egységekre. A rendőrkapitányságok állománya gyermek- és ifjúságvédelem céljából több alkalommal kapcsolódott be éjszakai bűnmegelőzési akcióba a rendészeti szolgálati ág, és civil együttműködők bevonásával, különös figyelmet fordítva a gyermekotthonok 3
Ügyészség, bíróság, gyámhatóság, szakértői iroda, gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok 2. számú melléklet I - III. pontokba foglalt kimutatás 5 Az álláspont az ország legnagyobb megyéjeként elfogadható 4
80
lakóira. A Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság állománya egy fő pedagógussal a délutáni és az esti órákban rendszeresen ellenőrizte az iskolák és a kollégiumok környékét. Az áldozattá és elkövetővé válás, az intézetből történő szökések számának csökkentése érdekében a bűnmegelőzési és körözési előadók, mint ifjúságvédelmi járőrszolgálat tagjai napi kapcsolatot tartottak a gyermekotthonokkal. Fiatalkorú gyanúsított kihallgatása esetén a rendőrhatóság haladéktalanul megküldte az értesítéseket a kihallgatás tényéről a gyámhatóságnak, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak. Bűnmegelőzési programok az iskolákban, iskolán kívül Azon helyi szerveknél ahol a bűnmegelőzési munkával együttesen megjelent az iskolarendőri tevékenység, vagy balesetmegelőző feladatok, ott a közlekedésbiztonság is kiemelt szerepet kapott. A kollégák részt vettek az „Egy iskola egy rendőr”, valamint a „Szuperbringa” program végrehajtásában. Az „Iskolarendőr” program keretében folyamatos volt a jelenlét az oktatási intézményekben, az együttműködés az ifjúságvédelmi felelősökkel. Rendszeres előadások keretében hívták fel a diákok figyelmét azokra a körülményekre, amelyek már túlmutattak a „diákcsíny” fogalmán. Az „Iskolarendőr” programot a MRFK BMO állományából 3 fő hajtotta végre. Az év folyamán folyamatos preventív tevékenységet láttak el a szolgálati ágak, illetve a jelzőrendszeri tagok soron kívüli szükségszerű értesítése mellett. A „Mozgásban biztonságban” program által baleset-megelőzési foglalkozások és interaktív előadások valósultak meg. A „PIA-NO” elnevezésű diszkóbaleset megelőzési program és az „Édes-savanyú akció" meghatározott feladatai is teljesítésre kerültek, a bűnmegelőzési előadók ismertették a biztonságos kerékpáros közlekedés gyakorlati részét minden településen. A Kunság Volán autóbuszos baleset-megelőzési program interaktív bemutatóját számos kapitányság beépítette preventív oktatási programjába. Az iskolákban folytatott rendőri tevékenység kapcsán az állomány a tudomásra jutott jogilag releváns információkat továbbította az illetéseknek, a gyermekvédelmi jelzéseket mindenkor megtették. A Kiskunhalasi Rendőrkapitányság kiemelt feladatának tekintette a cigány származású tanulók minél kevesebb iskolai hiányzását. Ennek érdekében az Esély CMK összekötői napi kapcsolatban voltak az iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel. Számos oktató nyitott volt a fogyatékkal élők irányába, a tantestületekkel is rendszeres kapcsolattartásra törekedve. Az ORFK Bűnmegelőzési Osztály által 2006-ban kidolgozott "A prostitúcióval, emberkereskedelemmel összefüggő jogsértések visszaszorítására" elnevezésű módszertani útmutatóban foglaltak felhasználásával felvilágosító tevékenység végrehajtására is sor került. A jól működő DADA program mellett számos projekt, rendezvény színesítette BácsKiskun megye rendőrségi bűnmegelőzés palettáját.
81
Az oktatók a tanév vége előtt a nyár veszélyeire hívták fel az általános iskolás gyermekek, leendő nyári táborozók figyelmét. A „Nyár veszélyei” című, biztonságos szünidőt előkészítő foglalkozások folytatása az elmúlt tanévben is töretlen lelkesedéssel folyt. 77 település, 104 iskola, 619 osztály 16.436 tanulója számára 62 körzeti megbízott és 11 bűnmegelőzési előadó tartott órákat. Az oktatások során kiemelt hangsúlyt kaptak az interneten, valamint az okos telefonokkal elkövetett bűncselekmények, azok megelőzésének lehetőségei. A deviancia, az iskolai erőszak, a családon belüli erőszak tárgykörében a diákok részéről kérés volt a nemi erkölcs elleni bűncselekmények elhatárolása, ismertetése. Néhány esetben pszichológus bevonására is sor került, mivel több, egymással kapcsolatban nem lévő iskolában megszaporodott a falcolás. A szakértők minden esetben soron kívül megjelentek az oktatási intézményekben. Igény mutatkozott a gimnazisták és szakközépiskolások körében a külföldi munkavállalás (au pair, bébiszitter), a külföldön történő tanulmányok (pl. Erasmus) folytatása veszélyeinek megtárgyalására. Az élménypedagógia elemeit több előadó alkalmazta foglalkozásain. Külön figyelmet kapott a kábítószerek veszélyeinek oktatása. Az osztályfőnökök és intézményvezetők tájékoztatása megtörtént a kortársképzés lehetőségéről. Az oktatók rendszeresen éltek a bírósági tárgyaláson részvétellel, mint az oktató-nevelő munka elmélyítésének, lélektani érzékenyítésének eszközével. Több általános- és középiskolában foglalkozásokat tartottak az oktatók a diákcsíny és a bűncselekmény közötti elhatárolás tudatosítása érdekében. Agresszió megelőzését célzó előadásokra is számos esetben sor került. „Segítünk?!” címmel a családon belüli erőszak témakörében foglalkoztak diákokkal. Az Ovi- Zsaru program mellett az óvoda nagycsoportos gyermeknek szóló ZSEBI-projekt folytatódott a Kiskőrösi Rendőrkapitányság tevékenységében. Az Ovi-Zsaru program kapcsán megállapítható volt, hogy a nagycsoportos óvodásokat a szülők nem készítik fel az „idegenek” témakörben vázolt veszélyekre, az óvónőknek köszönhető a gyermekek ilyen irányú pontos tájékozottsága. Számos helyen rendeztek helyi konferenciát az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberek számára. Rendszeresen tartottak fogadóórákat a kollégák, esetmegbeszéléseken vettek részt. Konfliktuskezelésre is több alkalommal sor került az év folyamán. A rendkívüli szülői értekezletek megtartása, a szülők akadémiája sorozat megrendezése által az előadók szélesíteni tudták bűnmegelőzési tevékenységüket. A bajai tanyavilágban élő hátrányos helyzetű lakosság tájékoztatása érdekében munkacsoport jelent meg a külterületen, figyelmet fordítva az ott élő minden korosztályra. Felkérések alapján „Ifjúságvédelmi táborokban” prevenciós tevékenységet hajtott végre az állomány a nyár folyamán. A Kiskunhalasi Rendőrkapitányság első alkalommal vett részt a zsidó hitközség által szervezett gyermektáborban, és a baptista gyülekezet gyermektáborának zárónapján is jelen volt bűn- és baleset-megelőzési előadással és kiállítással. Bácsalmáson sor került bűnmegelőzési előadás tartására a
82
gyermekvédelmi gondoskodásban élők számára. Az előadó a szökések esetén eljáró munkatárs volt. Ez a személyes találkozó jó alkalom volt megismerni az ott élő gyermekeket, és elérni náluk azt, hogy bízzanak a rendőrben. Bűnmegelőzési tanácsadók Az iskolai bűnmegelőzési tanácsadói hálózat kiépítése, az oktatási intézményeket érintő feltételrendszer felállítása és működtetése érdekében 2013-ban munkacsoportot hozott létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága, a Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkársága, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat, valamint az ORFK Gazdasági Főigazgatóság munkatársai. A munkacsoport meghatározta azokat a feltételeket, amelyek figyelembevételével az első 100 bűnmegelőzési tanácsadó a kiválasztásra kerülő tanintézményekben munkába áll. Iskolai bűnmegelőzési tanácsadó az a rendészeti vagy bűnügyi tapasztalattal rendelkező hivatásos vagy szenior állományú tiszt, aki megfelel a Rendőrség ifjúságvédelmi iskolai programjainak (DADA és ELLEN-SZER) végrehajtásáról szóló utasításban előírt speciális pszichológiai alkalmassági vizsgálaton. A tanácsadónak tisztában kell lennie a 15-18 éves korosztályt veszélyeztető jogellenes cselekményekkel. Ismernie kell a rendőrkapitányság illetékességi területén elkövetett, a korosztályt érintő bűncselekményeket és szabálysértéseket. Az iskolai munkája során szerzett információkkal, hely- és személyismeretével támogatnia kell a nyomozási munkát. A bűnmegelőzési tanácsadó bűnmegelőzési, ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Feladatai nem lehetnek az általános és középiskolák rendjének fenntartásában történő közreműködéshez köthető tevékenységek, objektumőrzési és rendezvénybiztosítási feladatokat nem láthat el. A bűnmegelőzési tanácsadó mindent elkövet annak érdekében, hogy a gyermekekhez, pedagógusokhoz és a szülőkhöz a lehető legtöbb bűnmegelőzési információ eljusson. Munkáját a hozzá tartozó iskolák vezetésével és a tankerülettel egyeztetett éves munkaterv alapján, az iskolák vezetőivel történő szoros együttműködésben látja el. Iskolán belüli tevékenysége során polgári ruhát visel. Hatáskörét, technikai ellátottságát a rendőrkapitányság és az iskola közötti együttműködési megállapodás rögzíti. Bács-Kiskun megye 5 városának 8 oktatási intézményében 5 bűnmegelőzési tanácsadó kezdte meg tevékenységét 2013. szeptember hónapban a hálózat kiépítéséről és működtetéséről szóló intézkedési terv alapján. Az öt tanácsadóból négy fő szenior, egy fő pedig a hivatásos állomány tagja. A kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi és a kunszentmiklósi egy-egy, a kecskeméti kettő, míg a bajai kolleganő a maximalizált három oktatási intézményben látja el feladatait. 2013. szeptember 17-én a tankerület vezetők, az oktatási intézmények igazgatói illetve a rendőrkapitányságok vezetői ünnepélyes keretek között aláírták az iskolai bűnmegelőzési tanácsadói hálózat működésének alapjául szolgáló együttműködési megállapodásokat. E napon minden tanácsadóknak átadásra került egy mobiltelefon és
83
egy laptop, korlátlan mobil és internet használattal. A 2013/2014. tanév I. félévének értékelése 2014. február 14-én történt6. A jelen lévők a végzett munkát hasznosnak, szükségesnek, folytatandónak értékelték. Környezeti, természeti bűncselekmények megelőzése A „Kecskeméti Jeles Napok” környezet- és természetvédelmi rendezvénysorozat keretében a Föld Napja eseményen 500 főt meghaladó látogatói szám mellett a környezeti bűncselekmények megelőzését ismertette szakelőadó. A Környezetvédelmi Világnap alkalmával az VM BGO7 bevonásával prevenciós tevékenységgel vett részt bűnmegelőzési munkatárs Kecskemét történelmi Főterén, ahol 300 fő érdeklődő jelent meg az esős nap ellenére. A Mobilitas Hét keretében az Európai Autómentes Napon baleset-és bűnmegelőzési bemutató fogadta a 600 fő érdeklődőt. A rendőrkapitányságok részére szakirányítás keretében segítségnyújtás történt hasonló rendezvényeik szakmai megjelenéséhez. Bűnmegelőzési megyei programok A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és a Katona József Színház – Kecskemét – a bűnmegelőzés lehetőségeinek kiszélesítése céljából úttörő kezdeményezéssel folytatta a „TETTHELY” című színielőadás-sorozatát. Fiataloknak szóló interaktív bűnmegelőzési tárgykörű előadások kerültek színpadra az internet, a számítógéphasználat veszélyei témákban. A jelenetek által a színművészek más-más megvilágításban és hangsúllyal tárták a fiatal nézőközönség számára a veszélyhelyzeteket. Kiemelt szerepet kapott a családon belüli erőszak és a balesetmegelőzés. A jelenetek feldolgozása bűn- és balesetmegelőzési, valamint pszichológus szakértők közreműködésével, a közönség aktív részvételével történt. Az előadásokon eddig kb. 1600 diák – az általános iskola 7. osztálytól a gimnázium 4. osztályáig – és a kísérő tanárok vettek részt. A sikernek széles körben (szakmai és lakossági oldalon is) nagy visszhangja volt. 2014. évben az előadások az anyagi lehetőségek függvényében folytatódnak, a megyeszékhelyi előadások mellett vidéki vendégjátékkal. Fentieken túl – a Színházzal együttműködve – a program más MRFK-k általi megvalósításában is közreműködik az osztály állománya. Az őszi időszakban visszatérően megrendezett „Kórházi Esték” rendezvénysorozat keretében a BKMRFK BMO a Bács-Kiskun Megyei Kórház szakmai támogatásával az Egészségügyi Civil Kerekasztal részvételével szakmai fórumot szervezett szakmai közönség8 számára. 2013-ban a „Kábítószerek nyomában” címmel az alábbi témakörök kerültek megvitatásra: 6
Bács-Kiskun megyében tevékenykedő tankerület-vezetők, érintett oktatási intézmények vezetői, a BKMRFK bűnügyi főkapitány-helyettese, BMO vezetője és szakirányítója, az iskolai bűnmegelőzési tanácsadók és állományilletékes parancsnokaik részvételével. 7 Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztálya 8 Iskolarendőrök, bűnmegelőzési tanácsadók, bűnmegelőzési előadók, civil szervezetek, jelzőrendszeri tagok
84
→ A designer drogok világa és problémaköre, prognózis, → A kábítószerekkel kapcsolatos jogi dilemmák, → A designer droghasználók tünetei és kezelési lehetőségei. A Bács-Kiskun Megyei Baleset-megelőzési Bizottság a BMO részvételével 2013. szeptember 26-án – Kecskemét egyik nagyáruháza parkolójában – KRESZ-FESZT elnevezésű prevenciós programot szervezett a 2013/2014-es tanévkezdés kampányzáró programjaként. E napon lehetőség volt rendhagyó közlekedésbiztonsági órára, bűnmegelőzési tanácsadásra, közösségi közlekedést propagáló bemutatóra és kerékpáros ügyességi akadálypálya kipróbálására. 2013. december 13-án a kecskeméti Malom Központ épületében lévő CBA Áruház kávézójában a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a CBA és a Tchibo támogatásával POLICE COFFEE című országos bűnmegelőzési programsorozat második rendezvénye került megtartásra. A sajtótájékoztatót Fodor Attila a CBA kommunikációs igazgatója vezette fel és moderálta. A sajtótájékoztatón részt vett: • Dr. Hatala József ny. r. altábornagy úr az NBT elnöke és a nemzeti bűnmegelőzési stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa, • Dávid Károly r. dandártábornok úr, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, • Gréczi Ágnes asszony, Kecskemét Polgármesteri Hivatal, ifjúságvédelmi referense, • Szabó Vendel r. alezredes úr, a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, • Tarnóczi László r. alezredes úr, a Kecskeméti Rendőrkapitányság vezető-helyettese, • Dr. Garamvölgyi László r. dandártábornok úr, az NBT kommunikációs igazgatója. Kijelölt kollégák a polgárokat 10-16 óra között fogadták. A 80 fő érdeklődő (37 nő és 43 férfi) zömében középkorú volt, az idős korosztály is közlékenynek bizonyult. Az érdeklődők képzettség szerint megoszlottak: szakképzettség nélküliek, szakmunkások, értelmiségiek. A kecskeméti repülőbázison 2013. év nyarán megrendezett Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatóra közel 100 ezer látogató érkezett a világ minden pontjáról. A rendezvényre a bűn- és baleset-megelőzési kitelepüléshez aktuális prevenciós szóróanyagokat juttattak a társintézmények és együttműködő partnerek a nagyszámú közönség kiszolgálása érdekében. A BMO minden évben jelen van a Városi Ifjúsági Párbeszédnapon a fiatalok igényeinek, problémáinak, az előre mutató prevenciós lehetőségek megismerése érdekében. A Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szolgáltatási Osztálya megkeresése alapján „Külföldi munkavállalás veszélyei” címmel szakelőadó prevenciós előadásokat tartott. Az írott és elektronikus sajtóval évek óta napi kapcsolata van a bűnmegelőzési előadóknak. A gyermek- és fiatalkori bűnözés és áldozattá válás megelőzése érdekében
85
célirányosan hasznosításra kerültek az oktatási, közművelődési és sportintézmények, létesítmények által kínált lehetőségek a propaganda-anyagok bemutatása, tájékoztatók tartása érdekében. Lehetőség szerint ezen eseményekről közöltek híradást a megyei, helyi médiumok. 2. Kábítószer helyzetkép és megelőzés Bács-Kiskun megyében továbbra sem jellemző a kábítószerek közül a heroinnal, a kokainnal és azok származékaikkal való visszaélés. Jellemzően a pszichotrop anyagok jelenléte nőtt a fogyasztók körében, illetve a listán még nem szereplő egyéb szereké. Évek óta folyamatosan emelkedő9 számú ültetvény felszámolását realizálják. Továbbra is marihuána fogyasztása, tartása miatt keletkezik a legtöbb ügy. A beszerzett adatok alapján a lezárt ügyek nagy részében a vádemelés halasztására került sor. A legtöbb elkövető 16-26 év közötti életkorú. A vásárolt, „beszerzett” drogok eredete tekintetében a fiatalok az elszámoltatások alkalmával diszkókat, egyéb szórakozóhelyeket, szórakozóhelyek előtti részt, városok központjait jelölték meg. Az ügyek jelentős részében a vallomásokban az szerepel, hogy ismeretlen személytől vásárolták a kábítószert. Megyénkben egy iskolából sem jelezték a 2013-as évben, hogy ugrásszerűen megnőtt volna a diákok szerhasználata, viszont több iskola félelmét fejezte ki, hogy a drog az iskolában lehet. Ezen esetekben az oktatási intézmények éltek a bűnmegelőzési tanácsadóknak, iskolarendőröknek, bűnmegelőzési előadóknak történő információ átadással, akik megtették a megfelelő intézkedéseket, a prevenciós oktatói tevékenységet elvégezték az érintett közösségben. A vizsgált időszakban, 2012. és a 2013. évben visszaélés kábítószerrel (régi Btk. 282.§) bűncselekményt gyermekkorúak nem követtek el. Fiatalkorúak 21, illetve 35 esetben valósították meg e tárgykörben törvényszegést. A Bajai Kórház Addiktológiai részlege adatai szerint illetékességi területükhöz tartozik Baja és Bácsalmás város, valamint 29 kisebb település. Az elterelést végző szakrendelésnek jelenleg is van pécsi, budapesti, szekszárdi kezeltje, azaz nem minden érintett lakik a megye területén. A Kórházban kizárólag 18. életévét betöltött személyek elterelésében tudnak segíteni, a fiatalabbak Pécsett, Szegeden vagy Budapesten vehetnek részt kezelésen. Az elterelés hat hónapja alatt 2 hetente 2 alkalommal kell megjelenni a szakrendelésen. A 2013-ben újonnan felvett betegek száma 31 fő, ebből 25 fő fejezte be az elterelést: 21 férfi és 4 nő. A Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság illetékességi területén 4 esetben volt folyamatban kábítószerrel visszaélés miatt nyomozás, melynek során kábítószer gyanús anyagok kerültek lefoglalásra. Szakértői vélemény alapján az anyagok új pszichoaktív drogoknak minősültek. A Kiskunhalasi Rendőrkapitányságon 11 büntetőeljárás indult kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt. Túlnyomórészt marihuána, amfetamin, extasy tabletta,
9
2011. év - 2, 2012. év – 6, 2013. év – 12 ültetvény
86
valamint új anyagként kétféle pszichoaktív anyag10 került lefoglalásra. Illetékességi területükön kezelő szerv nem működik, a kezeléseket Szegeden és Pécsett végzik. A kecskeméti RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Kecskeméten és térségében az egyetlen elterelést végző szervezet. Náluk 2013-ben az elterelésben részt vevők száma összesen 70 fő (67 férfi, 3 nő) volt. Ebből 24 fő előző évben kezdte a megelőzőfelvilágosító szolgáltatás igénybe vételét, 46 fő ebben az évben. (1 fő érkezett részigazolással másik intézményből). A megelőző-felvilágosító szolgáltatás elvégzéséről igazolást kapott 49 fő, akik nem tértek át másik elterelést végző intézménybe. A folyamat 7 fő esetében együttműködés hiányában szakadt meg. Kecskeméti RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat 2013. évi adatai az elterelésben résztvevők életkori megosztása szerint Életkor szerinti megoszlás 18 év alatt 6 18-20 év 16 21-25 év 31 26-30 év 6 31-35 év 5 35 év felett 6 Összesen 70
A kábítószer-megelőzés legfontosabb feladata a kereslet és kínálat csökkentése. A tanulókat, fiatalokat, valamint szüleiket a drog-prevenció területén tevékenykedők próbálták minél szélesebb körben tájékoztatni a kábítószer használatából eredő veszélyekről, azok jogi következményeiről. Megyénkben a bűnmegelőzési kollégák hosszabb ideje dolgoznak a kábítószer prevenció területén. Nagy szakmai tudás birtokában vannak, így szakszerűek, messzemenően ügyelnek a bumeráng hatás elkerülésére. Minden rendezvény, új felkérés kapcsán konzultáltak a szakirányítóval. Az előadásokat, foglalkozásokat, bemutatókat, kiállításokat minden oktatási szinten és színtéren, a fellépő igények alapján a korábbi Drogstratégiában megfogalmazott akciótervek szerint folytatták. Pályázati lehetőség esetén a kapitányságok bűnmegelőzési egységei együttműködőként vettek részt a kereslet- és kínálatcsökkentésben. Ahol a KEF11-ek jól működnek, a település kábítószer prevenciójának gerincét képezték, megerősítve a rendőrségi drog-prevenciót. Közös pályázati munkák során a helyzetfelmérése-ket és arra adekvát, komplex drogmegelőzési programok működtetését tudták felvállalni. Kiskunfélegyházán a bűnmegelőzési előadó indította a „SAFE 4 you” elnevezésű prevenciós programot, mely keretében a Rendőrkapitányság pályázatot írt ki Sex, Alkohol, Fű (kábítószer), Erőszak megelőzésének témakörben, melyre a félegyházi középiskolás diákok 5 perces filmmel, fotóval pályázhattak. A nyertes pályaművek 10 11
Pentedron és AKB48F Kábítószerügyi Egyezető Fórumok
87
díjátadása bűnmegelőzési jellegű diszkóban történt, ahol 8-900 fiatal vett részt szórakoztató bűnmegelőzési programokon. A Rendőrkapitányság, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ szervezte a „Szerfelett Drogmentes Napot”, ahol neves szakemberek tartottak előadást drog-prevenció témában. Az előadást több mint 500 fiatal tekintette meg. Az előadással párhuzamosan a város főterén rendőrségi nyílt napot szerveztek. Megrendezték a „Hiszem, ha látom” baleset-szimulációs előadást a város sportpályáján, ahol szintén az alkohol és a kábítószermentes életszemlélet megalapozása volt cél. A rendezvényen közel 2000 diák vett részt. Kecskeméten a Városi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaközösség megkeresése alapján ifjúságvédelmi felelősöknek szakmai értekezlet keretében az iskolákban megjelenő kábítószerek kapcsán szakelőadó tartott előadást. Esetmegbeszélésen több alkalommal aktív részvétel történt. KEF felkérés alapján előadást tartottak a Kecskemét területén lévő gyermekotthonok dolgozói részére. A kecskeméti Katona József Gimnázium megkeresésére „Egészség Nap” megrendezésénél kábítószer prevenciós előadások tartásával realizálódott közreműködés. Korábban indult pályázatok kapcsán a Bajai Rendőrkapitányság folytatott a város legnagyobb szakképző iskoláinak osztályaiban drog-prevenciós tevékenységet, valamint az ott tanító pedagógusok részére továbbképzést. Megrendezésre került a III. Béla Gimnáziumban a DÖK Napok, ahol baleset-szimulációt mutattak be, mely során egy kábítószer használó bódult állapotában elüt egy embert, akit a mentősök elláttak, valamint az elkövetőt előállították, miután a kábítószer kereső kutya drogot talált. A Bajai Motoros Egyesület első „Nyílt napján” az érdeklődők KRESZ tesztlapot töltöttek ki, megtekinthették a rendőrmotorosok ügyességi bemutatóját, valamint bűnmegelőzési tanácsokat ismerhettek meg. Főként a kábítószer káros hatásairól, és a büntetőeljárásról érdeklődtek a jelenlévők. Bács-Kiskun megyében 1993. óta folyamatosan és jól működik a DADA program. Az ELLEN-SZER program is több éves múltú. A 2012/2013-as DADA, ELLEN-SZER oktatások adatai Bács-Kiskun megyében PROGRAM DADA ELLEN-SZER
Település (db) 13 2
Iskola (db) 23 2
Osztály (db) 96 5
Tanuló (fő) 2123 130
Oktató (fő) 10 2
A 2013/14-es DADA, ELLEN-SZER tanév indítása Bács-Kiskun megyében PROGRAM DADA ELLEN-SZER
Település 13 3
Iskola 24 4
Osztály 100 8
Tanuló 2241 170
Oktató 10 3
88
OVI-ZSARU Program számadatainak alakulása Bács-Kiskun megyében
2012/2013-as óvodai év 2013/2014-ben belépők adatai
Település 12 8
Óvoda 18 12
Csoport 47 15
Gyermek 678 290
Fenti prevenciós programok oktatásán kívül több iskolában és kollégiumban tartottak bűnmegelőzési előadók órákat a kábítószer és az újonnan megjelent tudatmódosító szerek használatának megelőzéséről. A városi és vidéki rendezvényeken12 aktívan részt vettek az illetékességi területen tevékenykedő bűnmegelőzési előadók. Bemutatták a drogtáskát, kábítószer-használattal kapcsolatos totókat töltettek ki az érdeklődőkkel, a BMO által biztosított szóróanyagot és drogkorongot osztottak. Jól bevált szemléltető eszköz volt a drog-prevencióhoz a „részeg-szemüveg”. A szemléltetésen alapuló speciális tudatformálás a felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt sikeres. A bűnmegelőzési egységek könnyen mobilizálható, széles felhasználási lehetőségeket biztosító, azonnali hatást kifejtő demonstratív eszközökkel való központi ellátása a prevenció területén tevékenykedők számára a nagy látogatottságú rendezvények eszköztárát gazdagítaná. Az ismertté vált, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények Bács-Kiskun megyében Összes hatóság adatai szerint (ügyészség, NAV, egyéb nyomozati jogkörrel rendelkező hatóságok) Visszaélés kábítószerrel Visszaélés kábítószerrel Visszaélés kábítószerrel függő személy által Visszaélés kábszerrel 18. évet be nem töltött felhasználásával Összesen
2011. év 213 5 3 221
2012. év 196 1 3 200
2013. év 180 4 2 186
Fenti, rögzített adatok alapján a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény dinamikája tekintetében végzett vizsgálat érzékelhető csökkenést mutat az elmúlt évekhez képest. Örvendetes, hogy a visszaélés kábítószerrel függő személy által elkövetett bűncselekmény kategória folyamatosan elenyésző számadatot képez, amely bizonyítja az illetékességi területen dolgozó drog-rehabilitációs központok korrekt működését, hatékony harmadlagos prevencióját. A visszaélés kábítószerrel 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával továbbra is folyamatosan csekély számadat, tehát a 18 év alattiak megjelenése ebben a bűncselekmény kategóriába nem jellemző. Az elkövetési módszerek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a kábítószer megszerzése és tartása az összes cselekményt figyelembe véve nagyobb arányú, közel 80%. A termesztés növekedő számot mutat, de még így is viszonylag csekély. Az országon tranzitálás évente fél tucat esetben vált ismertté megyénkben. 12
Autómentes nap, TESCO-s családi nap, sörfesztivál, polgárőr- és falunapok
89
bcs. elk. könnyítő felt. biztosítja elkövetésre vállalkozik előállít forgalomba hoz kereskedik kínál megszerez tart ország területén átvisz termeszt átad összesen
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 2
1 0 1 1 6 0 70 66 6 11 18 180
összesen
szem.
visszaélés kábítószerr el függ.
visszaélés kábítószerr el
visszaélés kábítószerr el 18.é. be nem töltött szem. fel
Ismertté vált kábítószeres bűncselekmények elkövetési módszerei 2013-ben megyénkben
0 0 0 0 0 0 0 3 0 1 0 4
1 0 1 1 6 0 70 69 6 12 20 186
Prognózis az elkövetések száma, a feketepiacon hozzáférhető mennyiségek tekintetében, valamint a kereslet és kínálat, illetve az ár és piac függvényében: A fogyasztási szokások változtak a drogpaletta színesedésével, az új pszichoaktív anyagok megjelenésével. A szerek választéka bővülésének folyamata napi felkészülést igényel ezek megismerésére, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az információt igénylők. Egyre fontosabb a fiatalok tájékoztatása a különböző tudatmódosító szerek használatának kockázatáról. Megyénkben az egyéb drogok jelenléte továbbra is elenyésző. Az új szerek tömeges kipróbálását – feltehetően a folyamatos és következetes prevenciós tevékenység hatására – komoly kockázatként értékeli az ifjúság. A fiatalok egy része úgy vélekedik, hogy a Cannabis használatának egészségkárosító hatása a dohányzással egyenértékű, vagy annál csekélyebb mértékű. Őket semmilyen felvilágosító eszközzel nem lehet meggyőzni. Szabadságuk és önrendelkezésük csorbításaként élik meg a törvényi tilalmat. Továbbra is az a tévhit él köztük, hogy a gyógynövény használatot – mint az olcsó öngyógyítás eszközét – tiltja a jogrend számukra. A fiatalkorúak szinte egyöntetűen beszámoltak arról, ha külföldre utaznak (akár szülő, tanár kísérete mellett), mindenképp keresik annak lehetőségét, hogy kipróbálják a marihuánát, és úgy érkeznek haza, hogy azt meg is tették. Ez bizonyítja, hogy csak a korrekt tájékoztatásnak, felvilágosításnak van létjogosultsága a prevenciós tevékenységben. A pedagógusokkal folytatott beszélgetések kapcsán felszínre került, hogy a nevelőotthonokban és azok környékén észleltek drogozás jellegű tevékenységet a 16-19 éves korosztálynál. Az anyag beszerzési helyeként a gondozottak internetes rendelést jelöltek meg, egyben tájékoztatták a pedagógust arról, hogy amit használnak, teljesen legális. A pedagógusok bizonytalanok az olyan esetekben amikor nem látnak olyan komoly testi vagy egyéb eltéréseket, nincs rosszullét stb. a fiataloknál, ami alapján a
90
rendőrséget vagy a mentőket értesíthetnék. Nehéz helyzetben vannak, a tehetetlenséget érzékelik. Ilyen eseteknél a gondozók figyelemfelhívása megtörtént arra, hogy a háziorvos gyakrabban, rendszeresen lássa a gyereket, és ő jelezzen azonnal a megfelelő szervek irányába. Az iskolában történt alkoholfogyasztás ötletétől vezérelve kólás üvegben vittek a tanterembe vörösbort a fiatalok, azt iszogatták a tanítási időben. A tanár a leheltetést (nem szondázást!) követően elkobozta az italokat, de úgy érezte eszköztelen maradt a tekintetben, hogy ne ismétlődjön meg az eset. A kezelő szervek által szolgáltatott adatok értékelése a klienskörükbe tartozó drogbetegek és fogyasztók száma, korcsoportja és nemek szerinti megoszlása tekintetében: Kórházak addiktológiai osztályainak tájékoztatása szerint mindenki szabadon választja meg, hogy mely intézményben szeretné igénybe venni az elterelést. Így az addiktológiai szakrendelések klientúrájában volt helyi, vidéki, és távoli településről érkező beteg. Többször előfordult, hogy az elterelésben résztvevők szinte függők voltak és egyéb kezelést igényeltek, de az egészségügyi, pszichiátriai ellátó rendszer hiányosságai miatt az elterelési ellátásban ragadtak. Betegszámok tekintetében releváns, komplett számadat nem áll rendelkezésre. Jellemző, hogy elvándorolnak a kezelést igénylők. Kecskeméten gyermek-, ifjúsági pszichiátria, drogambulancia továbbra sem működik. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat az elterelést és az egyéb drog-prevenciós tevékenységet magas színvonalon, széleskörűen végzi Kecskemét és térsége területén. Az eddig bevált prevenciós tevékenységeket a megfelelő aktivitás mellett kívánja a BKMRFK BMO folytatni. Amennyiben adaptálható új program kerül látókörbe, annak kísérleti jellegű alkalmazása megfontolásra került. Ha hatékonyabbnak mutatkozik, mint a korábbiak, szerepet kaphat a drogprevenciós tevékenységben. A KOMP médiatár és egyéb, témába illeszkedő új kisfilmek folyamatos felhasználása mellett a prevenciós órákat tartó kollégák rendszeresen aktualizálják, bővítik szemléltető anyagaikat, újonnan szerkesztett totók, kérdőívek, tesztek felhasználásával. A jövőbeni teendők végrehajtását – az új tendenciákra, a hazai és a külföldi szakirodalomra figyelemmel – saját készítésű prevenciós tablók összeállítása, bemutatása biztosíthatja az anyagi lehetőségek függvényében. 3. Megelőző vagyonvédelem A kiemelt kockázatú csoportok (gyermek- és fiatalkorúak, időskorúak, nők, fogyatékossággal élők, egyedülállók, külföldiek, külterületen élők, hajléktalanok) áldozattá válásának megelőzését főként a vagyonvédelem jelenti, sérelmükre döntően ezt a bűncselekmény-csoportot követik el. A megelőző vagyonvédelem a fent említett és kiemelt csoportok mellett a teljes lakosságot érinti. A rendőrkapitányságok ügyfélváró helyiségében tájékoztató tablókkal találkozhattak az állampolgárok, az érdeklődők ingyenes bűnmegelőzési szóróanyagot vihettek
91
magukkal. Az otthon, intézményekben, szórakozóhelyeken tartózkodók tájékoztatásával, figyelemfelhívással informálták a lakosságot a lehetséges veszélyekről és a megelőzés érdekében teendőkről. A bűnmegelőzési előadók több bevásárlóközpontban hanganyagot közvetítettek az áruház útján a vásárlók részére azzal az információval, hogyan vigyázzanak értékeikre. Mivel Baján megnövekedett a gyógyszertárakban elkövetett lopások száma, ezért minden gyógyszertárral felvették a kapcsolatot a megelőzés érdekében. Megyénkben havi rendszerességgel történt ún. „piacos” akciók szervezése. A veszélyeztetett korosztályok ezáltal személyesen is elérhetővé váltak, részükre figyelemfelhívó szóróanyag átadására nyílt lehetőség, és az áldozattá válás elkerülése érdekében kaptak információkat. Az ELBIR13 hírlevél útján egész évben folytatódott a figyelem-felhívási tevékenység. Célja havi rendszerességgel közvetlen információk eljuttatása hírlevelek formájában, elektronikus úton az érintett szervezetek14 és a lakosság számára. Ezen ajánlások a belső kommunikációban, intranetes oldalon is letölthető formában elérhetőek voltak a teljes rendőri állomány számára. Az érdeklődők a magyar rendőrség internetes felületének Bács-Kiskun megyei aloldalán (www.police.hu/bacs/bunmegelozes) is megtalálhatták aktuális tanácsainkat. 2010. szeptemberben indult Kecskeméten a kerékpár regisztrációs program, amely a kerékpárlopások számának visszaszorítását célozza. A folyamatos tevékenység keretében eddig közel 1800 kerékpár került regisztrálásra. A regisztráció hatékonyságának fokozása érdekében új módszereket dolgoztak ki. A Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság településein évente szerveznek kerékpár-regisztrációs akciót. Kecskemét közterületein 143 parkoló automatára kihelyezett öntapadó plakáttal hívták fel az állampolgárok figyelmét a gépjármű feltörések megelőzésére. 4. Kiemelt kockázatú csoportok áldozattá válásának megelőzése Az áldozattá válás elkerülése érdekében a veszélyeztetett célcsoportok elérése, figyelem-felhívása megtörtént a sértetté válás veszélyeire. Az újfajta, eddig nem tapasztalt, vagy gyakorivá vált áldozati magatartások és bűnelkövetési módszerek folyamatos figyelemmel kísérése útján szerzett információk tanácsok kommunikálásra kerültek. A felvilágosító, információközlő program gyakran élő előadások, iskolai osztályfőnöki órák formájában, vagy szórólapok, plakátok, illetve „nyílt napok” keretében jutott el a megszólítottakhoz. Minden évben új kiadvány jelenik meg a nyári, ún. „Tourist Police” szezonra, mely többoldalas – több nyelvre lefordított – tájékoztató anyag. Ennek terjesztése történik a nyári időszakban a megyeszékhelyre látogató turisták részére. Az elmúlt évben fiatal önkéntes segítők végeztek prevenciós jellegű vagyonvédelmi feladatokat a Kecskeméti Uszoda és Élményfürdő területén, valamint a hozzá tartozó parkolókban.
13 14
Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer Önkormányzatok, általános-, középiskolák, személy- és vagyonvédelmi kamara, orvosi kamara, kereskedelmi és iparkamara, könyvtárak, polgárőrségek, média stb.
92
Az áldozatvédelmi munkatársak az áldozatsegítés lehetőségei mellett az áldozattá válás megelőzésével kapcsolatban is felvilágosítást és tanácsot adtak az állampolgároknak. A bűncselekmény helyszínén elsődlegesen tájékoztatták a sértetteket az áldozatsegítő szolgáltatások lehetőségeiről. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztálya és a BKMRFK BMO, valamint a kapitányságok áldozatvédelmi referensei közötti együttműködés által az elmúlt évek során kitűnő, hatékony, napi szintű munkakapcsolat alakult ki. Az Igazságügyi Szolgálat tájékoztatása szerint ügyfelek elmondása szerint kb. 80 %-uk hivatkozik a rendőrségtől kapott tájékoztatásra, s mintegy 20 % egyéb forrásra (családsegítő szolgálat, okmányiroda, sajtó, ismerős stb.). A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület kecskeméti képviselője heti egy alkalommal a Kecskeméti Rendőrkapitányság Megelőzési és Áldozatvédelmi Alosztályának hivatali helyiségében tart ügyfélfogadást. A lelki segítségnyújtás mellett díjtalan jogsegéllyel, más szervek, intézmények által nyújtott támogatás közvetítésével, valamint bűnmegelőzéssel kapcsolatos tájékoztatással segítette a bűncselekmények áldozatait. Az ELBIR program keretében egész évben folytatódott az áldozattá válás elkerülése érdekében kifejtett figyelem-felhívási tevékenység. A decemberi ünnepekkel, a bevásárlóközpon-tokban előforduló veszélyekkel kapcsolatos figyelemfelhívás több módon megvalósult, információs pult felállításával, ORFK által biztosított prevenciós kiadványok átadásával, illetve hanganyag összeállításával, melynek lejátszását a TESCO Áruházban óránként biztosították. Továbbra is kiemelt figyelmet kap az elektronikus15 és írott média által biztosított lehetőségeken alapuló megelőzés. A Kecskeméti Televízió, illetve Gong Rádió és egyéb helyi hírcsatornák által közvetített bűnmegelőzési riportok, adások útján rendszeresen, vagy időnkénti kampányjelleggel16 hangzanak el a BMO és a helyi szervek munkatársainak nyilatkozatai, javaslatai, módszertani ajánlásai. Ezen – fokozott figyelmet igénylő – időszakokban az előadók járőri feladatokat is elláttak a veszélyeztetettebb helyszíneken, területeken. Önkéntes segítők a Kunság Volánnal együttműködve helyi járatú buszokon az utazó közönségnek adtak át személy- és vagyonvédelmi kiadványokat. A lakásbetörések, besurranásos bűncselekmények visszaszorítása érdekében készített prevenciós kiadványokat Kecskemét területén a kiszállítást vállaló pizzériák átadták az ételeket megrendelők részére. A közüzemi szolgáltatók szakembereinek bevonásával a tavalyi évben is figyelemfelhívás történt az állampolgárok felé a veszélyeztetett időszakokban – nyugdíjfolyósítás, ünnepek – idején előforduló bűncselekményekre, azok elkerülésének módjaira. A bűnmegelőzési előadók aktív közreműködői voltak az „Autómentes nap”, a „Nyitott Könyvtári Napok„ a „Kéklámpás Majális” , „Vakációzz Biztonságosan” , „ Te is lehetnél…” címmel megszervezett prevenciós rendezvényeknek, és a települések által 15 16
Helyi rádiók, televíziók, ELBIR hírlevél Februárban a fagyhalál, tavasszal a húsvéti ünnepek, nyáron az iskolai szünet, novemberben a halottak napja, decemberben pedig a közelgő ünnepek kapcsán
93
szervezett gyermeknapoknak. A kollégák 2013. év során is rendszeresen kaptak meghívást önkormányzatok, időskorúak szervezetei, könyvtárak, mozgássérült egyesületek, egyházi felekezetek által szervezett rendezvényekre, ahol propaganda tevékenységet folytattak az áldozattá válás, a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése érdekében. Bács-Kiskun megyében a testi vagy szellemi fogyatékkal élők áldozattá válása, illetve az áldozattá válás ismétlődése az elmúlt években sem volt jellemző, többségük zárt, ellenőrzött életkörülményeket biztosító intézményekben él. „Útra fel” közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési projektet valósult meg egy kecskeméti speciális oktatási intézményben kb. 150 fő fogyatékkal élő gyermek bevonásával. Az intézményvezető megkeresése alapján az iskolában fogyatékos gyermekek között terjedő agresszió megakadályozása érdekében tartott tájékoztató értekezleten az iskola vezetése és a teljes tanári állomány jelen volt. Több kiskorú gondozási helyének megváltoztatására tett szakelőadó javaslatot, valamint közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekményről tartott előadást felső tagozatosaknak. A Kecskeméti Rendőrkapitányság alosztályvezetője havi 1 előadást tartott értelmi fogyatékosok részére az intézményben. A BKMRFK Vezetője a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárral együttműködési megállapodást kötött, melynek értelmében lehetőség nyílik közös rendezvények tartására, tanácsadásra, szóróanyagok elhelyezésére, valamint – vállalásuk értelmében – elektronikus kiadványaink saját fiókhálózatuk általi terjesztésére. 5. Közösségi életterek rendjének védelme Valamennyi rendőrkapitányság napi kapcsolatot tart a társadalmi és civil szervezetekkel, kölcsönösen segítik egymás munkáját. Lehetőség nyílik az információcserére különféle fórumokon, képzéseken, melyeken a bűnmegelőzés területen tevékenykedők biztosítják egymás részére a megjelenés lehetőségét. Konkrét ügyekben az esetmegbeszélések eredménnyel végződtek. A megyei rendőrfőkapitányság a Bács-Kiskun Megyei Polgárőrszervezetek Szövetségével és a településeken működő 107 polgárőr egyesülettel megújított Együttműködési Megállapodás alapján tevékenykedik. A rendőrőrsökön, kisebb településeken is rendszeres a rendőrség kapcsolata a polgárőr egyesületek képviselőivel. Az iskola rendőre program keretében a hivatásos állomány tagjai rendszeres kapcsolatot tartottak az általános iskolákkal. Javarészt a bűnmegelőzési kollégák jelenlétében történtek az iskolai problémakezelések. A frekventált, balesetveszélyes helyeken a tanítás előtt és annak befejezésekor rendőrök ellenőrizték és biztosították a tanulók biztonságos közlekedését. A délutáni és esti órákban rendszeresen ellenőrizték az iskolák és kollégiumok környékét annak érdekében, hogy a diákok ne váljanak áldozattá, szabálysértés, bűncselekmény elkövetőjévé (falfirka, graffiti, gördeszka, rongálások). Különös figyelmet fordítottak a területünkön található gyermekotthonok lakóira, akik halmozottan hátrányos helyzetük miatt gyakrabban válhatnak bűncselekmény
94
elkövetőjévé és áldozatává gyakori szökéseik alkalmával. A közterületen elkövetett bűncselekményekkel és szabálysértésekkel kapcsolatos elemzett információk átadásra kerültek az illetékes parancsnokoknak az őr- és járőrszolgálati és a körzeti megbízotti szolgálat tervezésének céljából, valamint a közterületeken szolgálatot ellátó szervezetek (közterület-felügyelet, mezőőri szolgálat) illetve állami szervek (természetvédelmi őrszolgálat) és civil vagyonvédelmi szolgálatok (halőr, vadőr, erdőőr) és a polgárőrség részére. A közterület-felügyelőkkel napi kapcsolatban voltak a bűnmegelőzési előadók. Amennyiben az iskolák, játszóterek, orvosi rendelők, kórház, különböző közintézmények környékén szabálysértés, bűncselekmény elkövetését tapasztalták, haladéktalanul intézkedtek. Kecskemét főterén a turisztikai idény feladatainak ellátása keretében a bűnmegelőzési kollégák nyelveket beszélő diákokkal adtak szolgálatot a Tourist Police pavilonban, valamint részt vettek a város biztonsági tervének megvalósításában. Újszerű kezdeményezésként megvalósult a Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapart területén fiatalok vagyonvédelmi jellegű prevenciós foglalkoztatása. Az elmúlt évben Kecskeméten több alkalommal tartottak éjszakai bűnmegelőzési akciót, melyet a kapitányság alosztályaival és osztályaival, valamint társszervekkel 17 hajtottak végre. Azon településeken ahol térfigyelő kamera működik, a tervek között szerepel az önkormányzatokkal együttműködve a kamerák számának további bővítése. Tavasszal és ősszel a PIA-NO kampány keretében több rendőrkapitányság diszkókban is tartott előadást annak érdekében, hogy a fiatalok elkerüljék a tudatmódosító szerek kipróbálását és használatát. Volt, hogy teljes éjszakákat a fiatalokkal töltöttek, felvilágosító filmeket vetítettek, szóróanyagot osztottak és beszélgettek a diszkóba járó fiatalokkal. Kiskunfélegyházán nagy sikere és sajtóvisszhangja volt a „Hová tűnt Rózsa Sándor?”címmel megrendezett interaktív komplex bűnmegelőzési vetélkedővel egybekötött családi napnak. Minden rendőrkapitányság megszervezte a városi „Prevenciós Napok” című rendezvényt, ahol a lakosság minden korosztálya részt vett. A nagyszabású rendezvényeket kísérőprogramok övezték. Rajzpályázatoktól a különböző bűn-, és baleset-megelőzési, valamint vagyon-, és környezetvédelmi vetélkedőkig a figyelemfelkeltés széles skálája megtalálható volt. A helyi szervek megrendezték a „Hiszem, ha látom” diszkóbaleset-szimulációt, melyet többezer diák tekintett meg. A megyében folyamatos volt a Falunapokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolt eseménysorozatokon részvétel, kitelepüléssel és tanácsadással egybekötve. A kapcsolt rendezvények nagy látogatottsága által a prevenciós tevékenység a rendőrség közönségszervezése nélkül is megvalósulhatott. A rendőrségi kitelepülést vágóképként mindenkor szívesen használták a média szakemberei. Reklámokban nívós megjelenést 17
NAV, Fogyasztóvédelem, Pártfogó Felügyelet, Gyermekvédelmi Szakszolgálat, GYIV felelősök, Polgárőrség
95
biztosítottak a helyszínen a rendezvénnyel kapcsolatban. A polgárokkal készített véleményt tükröző interjúkban is kitértek az áldozatkész munkára. Összegző megállapítások A gyermekvédelmi munka kapcsán rálátás nyílik a teljes korosztályra, a pár hónapos csecsemőtől a 24-25 éves, önmagát eltartani nem képes fiatalig. E korosztállyal meg kell tanulni együttműködni az eredményes prevenció érdekében. Egyre gyakoribbak a megoldhatatlannak tűnő helyzetek – családi felbomlása, újra-, és átszerveződése, rosszabb életkörülmények – melyben bűnmegelőzési szakemberek segítségét kérték, azonban a szakmai támogatás megtartásával hatáskör hiányában a jelzőrendszerbe kellett továbbítani az esetet. A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagoktól a rendőrségre telefonon és írásban érkező azonnali és egyre gyakoribb veszélyeztetettségi jelzéseket célszerű lenne besorolni kiemelt, illetve az általános ügymenetet igénylő kategóriákba. Az ügykezelés és a későbbi eredményes eljárás miatt a kategóriák képzése a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok általi közös minősítés kidolgozását tenné szükségessé. A megfelelő kategorizálás által a jogsértések megállapításához szükséges alapos gyanú hiányakor, vagy az intézkedést nem igénylő esetek regisztrálását követően egyes ügykörök – pl. családon belüli erőszak – a hatékonyabb feldolgozás által nagyobb valószínűséggel válhatnának bizonyíthatóvá. Továbbra is fontos, hogy az ifjúságvédelem területén dolgozók folyamatos pszichológiai tartalmú oktatásokat kapjanak. Az indulatkezelést, a konfliktuskezelést és a mentálhigiénikus szemléletmódot alkalmazni, átadni tudják, képesek legyenek esetmegbeszélés, esetkonferenciák, segítő beszélgetések lefolytatására. Az évek óta nagy hangsúllyal végzett általános prevenciós munka hozadéka, hogy a polgárok, az intézmények alkalmazzák a "Hívjuk a rendőrséget, majd ők megoldják!" szlogent. Bíznak a szakmai tudásban, tisztelik az elkötelezettséget, az időben behatárolt reagálás soha nem maradt el irányukban. Ebből is adódik, hogy az iskolák, az egyéb intézmények, szervezetek és a lakosság a visszajelzések alapján elégedett a BKMRFK illetékességi területén végrehajtott rendőrségi bűnmegelőzéssel. A nagyszámú köszönőlevél, a különböző elismerések bizonyítják, hogy a tevékenység hiánypótló és magas színvonalú. A minőségi, lelkiismeretes munkavégzés korrekt, naprakész szakirányítás mellett valósult meg. A munkatársakra jellemző a látókörük tudatos szélesítése, továbbképzések iránti fokozott igényük és a lankadatlan szakmai kíváncsiság. Hitelesen tudják, illetve képesek tolmácsolni a társadalmi elvárásokat, normákat. A birtokukban lévő előremutató, új jelenségekre gyorsan reagáló, nyitott, innovatív szemléletmód ad lehetőséget a magabiztos folytatáshoz. Az attraktív és produktív munkavégzés és megjelenés a polgárok irányába elvárás az előadók saját szakmai igényessége miatt is. Saját, önálló, nagy horderejű rendezvény szervezése ezidáig nem volt vállalható. A jövőbeni, Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács
96
általi pályázati lehetőségek biztosítása útján várható e tekintetben előrelépés. A bűnmegelőzés megjelenése, előtérbe tolása, a polgárok irányába és irányából elvárt színvonalas, aktív jelenlét csak együttműködések által tudott megvalósulni, de az ezek során létrejött kompromisszumok miatt csökkenhet saját szakmaiságunk mértéke. Új, újszerű prevenciós programokat a Nemzeti Drogstratégiára és az új Bűnmegelőzési Stratégiára alapuló – fentiekben érintett – pályázati kiírások függvényében lesz mód indítani.
BÁCS-KISKUN MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE
Az elmúlt évben a megyében – az elkövetők lakhelye szerint - regisztrált fiatalkorú bűnelkövetők száma továbbra is stagnálást mutat az előző évek adataihoz képest (2013. évben 501 fő, 2012-ben 509 fő, 2011-ben 505 fő). A Kecskeméti Járási Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportjához 2013. évben 597 lenyomozott ügyirat érkezett (előző évihez képest 7,3 %-os csökkenés). A vádemelési javaslattal érkezett ügyek száma 589 volt az előző évi 628 ügyhöz képest (6 %-os csökkenés). A gyermek- és fiatalkorúak bűnügyeivel foglalkozó szakági tevékenység során a gyorsító ügyészi intézkedések alkalmazását illetően tavaly 11 ügyben került sor bíróság elé állításra (2012-ben 8 ügyben). A tárgyalás mellőzésére tett ügyészi indítványok száma fk. ügyekben az elmúlt évben 85 volt (a vádemelések 34,1%-ában) az előző évi 75-höz képest. Ami az elterelő ügyészi intézkedéseket illeti, a közvetítői eljárásra utalt ügyek száma 23 volt, amely mutató megfelel a 2012. évi adatnak (22 ügy). A vádemelés elhalasztására 18 fk. ügyben került sor (2012. évben 15 ügyben). A fentiekből kitűnően a szakági ügyészek az elmúlt évben nagyobb arányban éltek a gyorsító és elterelő intézkedések lehetőségével. 2013. évben a Kecskeméti Járási Ügyészségen a fiatalkorúak ügyésze 74 személy előzetes letartóztatás elrendelésére tett indítványt (ez jelentős mérvű emelkedést mutat 2012. évi 47 személyhez képest). A bíróság az ügyészi indítványok alapján 70 személy előzetes letartóztatását rendelte el. A fentiekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartoznak azon felnőtt korúak büntetőügyei is, akik a bűncselekményt fiatalkorúval együtt követik el. A fiatalkorúak elleni nyomozásokban a szakági ügyészek az elmúlt évben az ügyek 22%-át küldték vissza a nyomozó hatóságoknak további nyomozási cselekmények elvégzése végett, míg más ügyekben a megyei átlag 13 -14% volt.
97
Ami az ügyek elintézési időtartamát illeti, az elmúlt évben a szakági ügyészek a vádemelési javaslattal érkezett ügyek 92,8 %-át intézték el 30 napon belül ( az országos átlag 87 % volt). A megyeszékhelyi helyi ügyészség fk. szakágának váderedményességi mutatója az elmúlt évben 97,9 % volt, amely mutató szintén jóval jobb az országos átlagnál.
BŰNELKÖVETÉS A FIATALKORÚAK REGIONÁLIS BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI INTÉZET JELENTÉSE ALAPJÁN A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Fiatalkorúak Regionális Büntetésvégrehajtási Intézetébe a 2013-as évben, 45 fő fogvatartott befogadására került sor. Az átlag létszám 35 fő. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények, főként erőszakos bűncselekmények, rablás, zsarolás, testi sértés, kényszerítés és az emberölés, jellemzően ezeket csoportosan követik el. Azonban nagy számban előfordulnak a kisebb súlyú lopások, garázdaságok is. A bűnelkövetés okai legtöbbször a szülői odafigyelés hiányának tudható be, valamint a hasonló érzelmek találkozása a személyekben, amikor csoportokba verődnek és a legfőbb cél a csoport erősségének kimutatása, így a bűncselekmények elkövetése jelentkezik elsőként. Jelentős számban fordult elő, hogy valamilyen bódító szer hatása alatt követték el a bűncselekményeiket. A bűnismétlés elkerülése érdekében, az intézet már a legelső pillanatban megkezdi a folyamatot, hiszen a befogadási eljárás keretén belül az elkészített nevelési tervben szerepel ez a gondolat, célkitűzés. A szabadságelvonással járó kényszerintézkedés, illetve a szabadságvesztés végrehajtása során az intézet különböző foglalkozásokat szervez és hajt végre annak érdekében, hogy a civil társadalomba kikerülő személy hasznos taggá válhasson, oda vissza tudjon illeszkedni. A Gáspár András Szakképző Iskolával kötött együttműködési megállapodásunk keretében 10 fős Szakmatanulásra Felkészítő Osztályt indítottak el, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat rendszeresen megjelenik az intézetben, valamint a Széchenyi városi Közösségépítő Egyesület munkatársai képviseltetik magukat, akik rendszeresen tartanak foglalkozásokat a fogvatartottaknak. Intézetük a bűnmegelőzés, illetve a bűnismétlés elkerülése érdekében szoros kapcsolatot tart fenn a pártfogó felügyelői szolgálattal. Az Anya Gyermek Részleg, és a fiatalkorú lányok elhelyezése Kecskeméten speciális, így számos gyámhivatallal és gyermekjóléti szolgálattal kerülnek kapcsolatba, velük az együttműködés rugalmas és hatásos, más szervekkel való együttműködésnél sem tapasztaltak fennakadást.
98
Az Anya-gyermek Részlegre 2013. évben 16 anya és gyermeke befogadása történt. Az elmúlt évben a részlegről 4 esetben távozott gyermek ideiglenes elhelyezéssel: 1) F. A. határozat: Jászapáti Gyámhivatal Az anya előzetes letartóztatásban volt, de úgy gondolta hosszú szabadságvesztés vár rá. Az élettársa is börtönben volt, család nem vállalta a gyermek gondozását. 2) H.I. határozat: Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet. A fiatalkorú anya nem kívánta tovább gondozni a gyermeket, őt is nevelőszülők nevelték, ezért kérte a gyermek elhelyezését. 3) B. Sz. határozat: Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet Az anya nem megfelelően gondozta a gyermeket, szabályokat nem tartotta be, amivel veszélyeztette a gyermeket, élettársa is börtönben volt, családja nincs. 4) M.T. határozat: Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet Az anya nem megfelelően gondozta a gyermeket, többször megrázta és ordított vele, amivel veszélyeztette a kiskorút. 2013-ban hat anya szabadult és gyermekével együtt távozhatott, szintén 6 esetben került sor a gyermek családban történő elhelyezésére, míg az anya további szabadságvesztést tölt, nevelőszülőhöz négy gyermek került. Aktuális létszámuk: 9 fő fogvatartott és 9 gyermek. A fogvatartott anyák többsége ittléte alatt kényszerül először szembenézni önmagával, tetteivel, azok következményével. Gyermekük jelenléte ráébresztheti őket a felelősségvállalásra. Többnyire új értékrenddel, más erkölcsi normákkal szembesülnek, melyek eddigi életmódjukat pozitív irányba befolyásolhatja, azonban szabadulásukat követően a családi környezetük elvárásai felülírhatják az itt elsajátított normákat. A körletrészen állandó pszichológusi felügyelet van jelen, aki hetente csoportos és egyéni foglalkozások keretében segíti felkészíteni az anyákat a felelősségteljes gondolkodásra. A külső segítők, védőnők nem csak a gyermek gondozását tanítják, hanem a gyermek megfelelő fejlődését szolgáló ismereteket is oktatnak. A részleg nevelője egyénileg beszéli át az nyákkal az aktuális magánéleti gondjaikat, segítséget nyújt a bűnelkövetés környezetéből való kikerülésre, szükség esetén anyaotthon keresésével, vagy távoli rokon felkutatásával.
99
BŰNELKÖVETÉS ÉS SÉRTETTÉ VÁLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JELENTÉSE ALAPJÁN
Pártfogó felügyelet alatt állók száma, ebből fiatalkorúként, felnőtt korúként. 2013. évi ügyszámok alakulása Fiatalkorúak
Ügycsoportok Pártfogó felügyelet Közérdekű munka
2013. évben érkezett ügyek száma
2013. 01. 01. Folyamatban volt ügyek száma
2013. évben folyamatban volt összes ügyek száma
2013. évben befejezett ügyek száma
2013. 12. 31. folyamatban maradt ügyek száma
327
248
575
275
300
87
89
176
51
125
0
0
0
0
0
28
476
504
479
25
0
17
17
14
3
Mediáció
8
26
34
30
4
Összesen
450
856
1306
849
457
Utógondozás Környezettanulmány Pártfogó elügyelői vélemény
2013. évi ügyszámok alakulása Felnőtt korúak 2013. évben érkezett ügyek száma
2013. évben folyamatban volt összes ügyek száma
707
542
1249
523
726
1335
1138
2473
729
1744
Utógondozás Környezettanulmány Pártfogó elügyelői vélemény
10
64
74
64
10
4
98
102
100
2
0
27
27
27
0
Mediáció
68
316
384
293
91
Összesen
2124
2185
4309
1736
2573
Ügycsoportok Pártfogó felügyelet Közérdekű munka
2013. 01. 01. folyamatban volt ügyek száma
2013. évben befejezett ügyek száma
2013. 12. 31. folyamatban maradt ügyek száma
100
2013. évi ügyszámok alakulása Fiatal - és felnőtt korúak együtt 2013. 01. 01. folyamatban volt ügyek száma
2013. évben érkezett ügyek száma
2013. évben folyamatban volt ügyek száma
1034
790
1824
798
1026
1422
1227
2649
780
1869
Utógondozás Környezettanulmány Pártfogó elügyelői vélemény
10
64
74
64
10
32
574
606
579
27
0
44
44
41
3
Mediáció
76
342
418
323
95
0
129
129
129
0
2574
3170
5744
2714
3030
Ügycsoportok Pártfogó felügyelet Közérdekű munka
Egyéb ügyek Összesen
2013. évben befejezet ügyek száma
2013. 12. 31. folyamatban maradt ügyek száma
A pártfogó felügyelet alatt álló visszaesők száma: 2013. 01. 01. napján Pártfogás alatt álló visszaesők száma
2013. évben érkezett visszaesők ügyeinek száma
2013. évben folyamatban volt összes visszaesők ügyeinek száma
2013. évben befejezett visszaesők ügyeinek száma
9
3
12
8
4
Felnőtt korú
100
49
149
61
88
Összesen
109
52
161
69
92
Pártfogoltak
Fiatalkorú
2013. 12. 31. napján folyamatban maradt visszaesők ügyeinek száma
A pártfogoltak által elkövetett bűncselekmény típusok: Lopás Testi sértés Rablás Kifosztás Rongálás Sikkasztás Tartási kötelezettség elmulasztása Zaklatás Kiskorú veszélyeztetése Kábítószerrel visszaélés Környezetkárosítás Járművezetés ittas állapodban
101
Kábítószer birtoklás Személyi szabadság megsértése Közokirat hamisítás Szexuális erőszak Szeméremsértés Emberölés
Az elkövetés okai Alacsony szocio-kulturális háttér Dezorganizált családi háttér Bűnözői életszemlélet Anyagi haszonszerzés Rosszul megválasztott barátok hatása Alkoholos befolyásoltság A kíváncsiság és az átélés iránti vágy (kábítószerek esetében) Fellazult társadalmi normák és törvények tiszteletének hiánya Normaszegés fel nem ismerése Az elkövetés okai főként az alacsony szocio-kulturális háttérben, a bűnözői életszemlélet kialakításában, gyakran a baráti kör lehúzó erejében rejlik. Gyakori még, hogy a fiatalkorúak alkohol, illetve kábítószer befolyása alatt követik el a bűncselekményt. Sajnos a fellazult társadalmi normák, törvények tiszteletének hiánya gyakran vezet a bűnözői életmód felé. A jelenlegi gazdasági helyzet is nagyban hozzájárult a családok széteséséhez, a devianciák felé vezető impulzusok, ingerek szaporodtak. A fiatalok a családban nem szereznek tapasztalatot a munkába járás, a munka tisztelete, megbecsülése terén. Ezzel szemben szükségleteiket azonnal szeretnék kielégíteni, még olyan áron is, ha ezen szolgáltatás megszerzése, kielégítése csak bűncselekményből származó jövedelemmel oldható meg. 5./ A pártfogó felügyelők és a települési jegyzők, gyámhivatalok, gyermekjóléti szolgálatok, valamint a helyi gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetőleg oktatási intézmények kapcsolata, együttműködésének értékelése A pártfogó felügyelők nagyon jó személyes kapcsolatot alakítottak ki és tartanak fenn a fent említett hivatalokkal, szolgálatokkal, oktatási intézményekkel. Elsősorban a Gyámhivatalokkal, Családsegítő Szolgálatokkal és a Gyermekjóléti Szolgálatokkal. A felsorolt intézmények munkatársaival szinte napi kapcsolatban vannak a nagyszámú környezettanulmány elkészítése miatt. A pártfogó felügyeleti ügyek végrehajtása szoros munkakapcsolat kialakítására ösztönzi a munkatársakat és a pártfogó felügyelőket. A megyében szinte minden jelzőrendszeri értekezletre meghívták a kollégákat, akik ezeken örömmel vettek részt a szakmai kapcsolatok elmélyítése, a közös feladatok és célok elérése érdekében. Ugyanezen szakmai munka magas szintű végrehajtása miatt az iskolák pedagógusaival is rendszeres a személyes kapcsolattartás.
102
6./ A Pártfogó Felügyelői Szolgálat gyermekjóléti szolgálatoknál, illetőleg jegyzői gyámhatóságnál vagy gyámhivataloknál kezdeményezett eljárások száma, ezek okai A jelzőrendszer tagjaként továbbra is aktívan jelez a pártfogó felügyelő. Ennek eredményeként 6 esetben írásban míg közel 45 esetben személyesen vagy telefonon éltek jelzéssel a gyermekjóléti szolgálatok és a gyámhivatal felé a pártfogó felügyelők. A közel 45 esetben azért nem került sor az írásos jelzésre, mert közben kiderült, hogy már gondozott, vagy védelembe vett családok gyermekeiről van szó. 2013. évben 479 fiatalkorú esetében készítettek környezettanulmányt, és 17 esetben pártfogó felügyelői véleményt. Környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény készítésekor a pártfogó felügyelők minden esetben megkeresik az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatokat és Családgondozókat, mert a kapcsolattartás és a társszervek véleménye bekerül a környezettanulmányba, illetve a pártfogó felügyelői véleménybe. Ezzel együtt természetesen minden esetben a jelzések is megtörténnek a fiatalról és családjáról. Jelzéssel éltek 2013. évben a 167 induló pártfogó felügyeleti ügyben a pártfogó felügyelet kezdetekor, és 124 ügyben a pártfogó felügyelet befejeződésekor a Gyermekjóléti Szolgálatok felé. 7./ A gyermekjóléti szolgálatok felé kidolgozott adatlapok használatának tapasztalatai A pártfogó felügyelők több alkalommal éltek jelzéssel a gyermekjóléti szolgálatok felé, amikor kiskorú veszélyeztetését tapasztalták. Jelzéseiket a közösen kidolgozott adatlapok használatával tették meg. A tapasztalatok pozitívak, minden esetben, írásban és határidőre történt visszajelzés a megtett intézkedésekről. Az adatlapok megkönnyítették a munkavégzést, ezért további használata indokolt és ajánlott. 8./ A Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a helyi szervek által közösen szervezett bűnmegelőzési programok száma, tapasztalatai A pártfogó felügyelők munkájuk során folyamatosan keresik és építik, ápolják az egyes szervekkel a kapcsolatot a hatékonyabb pártfogó felügyelői munkák elvégzése és az eredményesebb bűnmegelőzés érdekében. A társszervek elismerik munkájukat, egyre több társintézmény keresi az együttműködés lehetőségét. Bizonyítja ezt az alább felsorolt rendezvényekre szóló meghívás: Bács-Kiskun megyében minden jelzőrendszeri értekezleten részt vettek, több helyszínen is bemutatásra került a Szolgálat munkája Gyermek-és Ifjúságvédelmi Felelősök Munkaközösségének értekezlete Kecskemét Bűnmegelőzési Szakmai Fórum - Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálat Bűnmegelőzési és Jóvátételi Osztály A Speciális Módszertani Intézmény játszótér avatója Bűnmegelőzési értekezlet - Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Gyámhivatala Bűnmegelőzési Szakmai Fórum: Devianciák és a bűnözés összefüggései jelenkorunkban - Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálat Bűnmegelőzési és Jóvátételi Osztály
103
Regionális Esetmegbeszélő Szakmai Konferencia – Békésmegyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Regionális Esetmegbeszélő Szakmai Konferencia - Pest Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Kórházi Esték : Kábítószerek nyomában, designer drogok, droghasználók Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya A Klebersberg Intézményfenntartó interaktív bemutatkozás. - Gyermekjóléti Központ, Kecskemét Tündérvilág merre vagy?- Gyermekvédelmi Szakmai Fórum: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya Kábítószer Egyeztető Fórum rendezvényein – Kalocsa Országos Polgárőr Szövetség Ifjúsági Tábora – Lakitelek A Rendőrkapitányságok bűnmegelőzési előadóival rendszeres kapcsolattartás, negyedévenként személyes egyeztetés A GYJSZ kezdeményezésére fiatalkorúak ügyében esetkonferencián való részvétel Gyermekotthonok vezetőivel, nevelőivel napi szintű kapcsolattartás, személyes konzultáció havi rendszerességgel Városi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaközösség és a Twist Olivér Gyermekvédelmi Egyesület karácsonyi ünnepsége, nehéz sorsú, általános iskolás korú gyermekek vendéglátása, ajándékosztás a Malom Társalgóban A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, a Kalocsai Fegyház és Börtönben, az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben a szabadulás előtt álló fogvatartottak számára tájékoztatókat és egyéni esetkezeléseket tartunk havi gyakorisággal Külön magatartási szabályként előírt agressziót helyettesítő és szociális készségfejlesztő tréning tartása fiatal pártfogó felügyelet alatt állóknak TÁMOP 5.6.3-12/1-2012-0001 kódjelű, "A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje" c. kiemelt projektben való részvétel 2013-2014 évben
9./ 2013. évre kitűzött feladatok megvalósulása, illetve elmaradásuk objektív akadályai A Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal szervezeti egységei közötti és a társintézményekkel kialakított együttműködés még szorosabbá vált. Közösen tartottunk tájékoztató előadásokat, bűnmegelőzési programokat. A Szolgálat az előző évekhez hasonlóan 2013-ban is nagy hangsúlyt fektetett a társintézményekkel való kapcsolattartásra. Az eddig is jól működő kapcsolatait tovább erősítette, illetve lehetőség szerint az együttműködéseket a pártfogó felügyelői – áldozatsegítési - jogi segítségnyújtási - tevékenységek elősegítése érdekében intézményesítette, együttműködési megállapodásokkal stabilizálta. A Szolgálat az 57 együttműködési megállapodás egy részét a hatályba lépett jogszabályokhoz aktualizálta, 5 új együttműködési megállapodást kötött.
104
A jogszabályi változásokra (2012. évi C. tv, 2012. évi II. tv.) felkészültek, a témában országos és Szolgálaton belüli képzéseken vettek részt. A 2014. január 1. napján induló szabálysértési mediációra felkészültek. A rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal, önkormányzatokkal, önkormányzatok által működtetett intézményekkel, büntetés-végrehajtási intézetekkel a munkakapcsolat eredményesebb, szorosabb, személy közelibb lett. Egyre több civil szervezettel, egyházzal alakítottak ki együttműködést. Az együttműködésben a hangsúlyt konkrét feladatokra helyezték. Kölcsönösen részt vettek a társintézmények által szervezett szakmai konferenciákon, előadásokon. 10./ Jövőre vonatkozó célok a bűnmegelőzés területén Az együttműködések fejlesztését, a folyamatos kapcsolattartást és rendszeres konzultációt továbbra is elsődlegesnek tekintik, elsősorban a rendőrségekkel, ügyészségekkel, bíróságokkal, valamint az egyes társszervekkel. Ennek érdekében a meglévő együttműködési megállapodásokat aktualizálják, újabb megállapodásokat kötnek. Fontosnak tartják a jogszabály módosítások megvalósításának figyelemmel követését, azonnali alkalmazását. Fontosnak tartják a munkatársak belső képzési rendszerének, önképzésének erősítését, melynek érdekében helyi szakmai tanácskozások, esetmegbeszélők szervezését, szakmai kérdések, változások megvitatását, tájékoztatást eszközölnek. Segítségnyújtás a közigazgatási alapvizsgára kötelezettek számára. Segítségnyújtás a közigazgatási szakvizsgára jelentkezőknek. A folyamatos ellenőrzések fenntartása. Pályázatfigyelés. A TÁMOP 5.6.3 A fogvatartottak többszakos, társadalmi és munkaerő-piaci integrációja és az intenzív utógondozás modellje c. pályázatban való részvétel. A takarékossági intézkedések végrehajtása során az ügyfelek számára változatlan színvonalú feladatellátás fenntartása és biztosítása. A pártfogó felügyelők képzésébe bevonni a mediációs képzést.
105
EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK MEGFOGALMAZÁSA A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának bűnmegelőzési tevékenysége keretében 2013. évben is igyekeztünk széles spektrumú bűnmegelőzési feladatokat ellátni, melynek eredményessége évről évre nagyobb sajtóvisszhangnak örvendhet. Idei jelentésünkből is kitűnik, hogy az önállóan szervezett programjaink többsége továbbra is a szakmai felügyeletünk alatt álló intézmények szakmai napjainak megtartásában teljesült. Mindemellett a Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával, illetve a MÁK Bűnmegelőzési Munkacsoport további tagjaival a több évre visszanyúló jó és kooperatív kapcsolatunknak köszönhetően ez évben is számos magas színvonalú közös megvalósítású rendezvényt szervezhettünk meg, melynek köszönhetően a megye bűnmegelőzésében feladatot ellátó állami és civil szervezeteit is meg tudtuk szólítani. Nagyon örvendetes számunkra, hogy tapasztalataink szerint a településeken, a mindenkori bűnmegelőzési feladatokat főszabályként már nem csak a gyermekjóléti szolgálatok családgondozói látják el, hanem a települések vezetői, illetve a településeken működő civil szervezetek képviselői is. A települések vezetőivel szemben Hivatalunk elsődleges feladatát abban látjuk, hogy a közeljövőben kézzelfogható eredményt érjünk el atekintetben, hogy a bűnmegelőzésben végzett feladatellátást átgondoltan, hosszútávra kidolgozott keretek mentén valósítsák meg, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy igazán hathatós eredmények csak ebben az esetben érhetők el. Esetükben szintén feladatunknak tekintjük, hogy szolgalmazzuk azt a gyakorlatot, amely szerint a szomszédos települések működjenek együtt egymással a bűnmegelőzési feladatellátás területén, hisz a lakosságot érintő veszélyforrások nem ismernek településhatárokat. A gyermekjóléti szolgálatok esetében pozitív tendenciaként fogalmazható meg, hogy egyre több olyan családgondozó dolgozik a rendszerben, aki rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel, a feladatellátásához szükséges szakmai alapokkal. Még néhány település működési engedélye ellátási érdekre való tekintettel 2014. december 31. napjáig ideiglenes hatályú, mivel az alkalmazásban lévő családgondozó képesítésének megszerzése folyamatban van, azonban információink szerint ezen szolgáltatók 2014. év végéig megteremtik a határozatlan idejű működési engedély kiadásához szükséges feltételeket. Továbbra is nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy probléma felmerülése esetén a jelzőrendszeri tagok mihamarabbi jelzése, a szolgálatokkal való együttműködése elengedhetetlen a megfelelő és hathatós gyermekvédelmi intézkedések megtételéhez. Továbbra sem adhatjuk fel abbéli szándékunkat, hogy a jelzőrendszer inaktív tagjait – akár szankciós eszközök alkalmazásával – aktiváljuk az elvárt feladatellátásra. A gyermekvédelem egyes szereplői számára szervezett értekezleteink, szakmai napjaink, éves speciális témát feldolgozó konferenciáink mind egy célt: a veszélyeztetés szerteágazó megnyilvánulásainak felismerését és a hatékony, szakszerű intézkedés lehetőségeinek ismertetését, szakmaközi kapcsolatok kialakítását, elmélyítését szolgálják.
106
Hisszük, hogy egy alapvetően hatósági feladatok ellátására létrehozott szervezet is – akár személyes erőforrások mozgósításával – sokat tehet azoknak a problémáknak a mérséklésében, felszámolásában, amelyekkel a munkatársak az „akták” áttanulmányozása során szembesülnek. Kecskemét, 2012. június
Dr. Gömöriné dr. Iványi Margit Hivatalvezető sk.
107
1./ Melléklet A BKMRFK helyi szerveinél 2009 - 2013. években tett bejelentések száma 18 év alattiak eltűnése ügyében
Gyermekkorú Rendőrkapitányság
fiatalkorú
kiskorúak
2009
2010
2011
2012
2013
2009
2010
2011
2012
2013
2009
2010
2011
2012
2013
Kecskemét
10
16
45
35
35
153
220
206
317
263
163
236
251
351
298
Baja
28
49
19
16
16
43
59
98
64
38
71
108
117
80
54
Kiskőrös
14
3
4
4
3
29
18
36
31
11
43
21
40
35
14
Kiskunhalas
4
22
26
40
5
50
108
160
136
27
54
130
186
176
32
Kalocsa
16
18
6
14
4
209
199
202
190
148
225
217
208
204
152
Kiskunfélegyháza
0
0
5
1
0
23
14
53
4
6
23
14
58
5
6
Kunszentmiklós
2
3
0
0
2
17
6
1
4
6
19
9
1
4
8
Összesen:
74
111
105
110
65
524
624
756
746
499
43
236
251
351
564
2./ Melléklet A gyermekmeghallgató szoba használata 2013. évben I. Szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
életkor 13 év 13 év 9 éves 13 év 8 év 8 év 12 év 12 év 12 év 14 év
A gyermekmeghallgató szoba használata a rendőrség nyomozó hatósága által
nem lány; sértett fiú; sértett lány; sértett fiú; sértett lány; tanú fiú; tanú lány; sértett lány; sértett fiú; sértett lány; tanú
bűncselekmény/Btk. § 197. § (1) bek. 176/A. § (2) a) ütk. (3) bek. min. 176/A. § (2) a) ütk. (3) bek. min. 370. § (2) bek. b) 176/A. § (2) a) ütk. (3) bek a) min. 176/A. § (2) a) ütk. (3) bek a) min. 370. § 370. § 370. § 370. §
szakértő/szaktanácsadó szaktanácsadó nyomozó nyomozó nyomozó nyomozó nyomozó nyomozó nyomozó nyomozó nyomozó
II. A gyermekmeghallgató szoba használata a nyomozási bíró által Szám 1. 2.
életkor 9 éves 10 éves
nem lány, sértett lány, sértett
bűncselekmény/Btk. § Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek.
III. A gyermekmeghallgató szoba használata az igazságügyi pszichológus szakértő által Szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
életkor 13 éves 11 éves 9 éves 8 éves 5 éves 9 éves 10 éves 13 éves 5 éves 15 éves 13 éves 16 éves 6 éves 4 éves 8 éves 6 éves 15 éves 9 éves 7 éves 6 éves 16 éves 12 éves 11 éves 9 éves 7 éves
nem lány; sértett lány; sértett fiú; sértett lány; sértett fiú; sértett lány; sértett lány sértett lány; sértett lány; sértett lány; sértett fiú; sértett lány; sértett fiú; sértett lány; sértett lány; sértett fiú, sértett lány; sértett fiú; sértett fiú; sértett fiú; sértett fiú; sértett fiú; sértett lány; sértett lány; sértett lány; sértett
bűncselekmény/Btk. § Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.197. § (2) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.195. § (1) bek. Btk.198. § (1) bek. Btk.198.§ (1) bek. Btk. 370.§ (1) bek. Btk. 370.§ (1) bek. Btk. 370.§ (1) bek. Btk. 370.§ (1) bek.
