Bevándorlás és társadalmi integráció
A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete • Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) • Akkulturáció • Integráció/Szegregáció • Multikulturalitás, multikulturalizmus • Transznacionalitás
A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának dimenziói • jogok, jogosultságok, intézményrendszer, intézményi szakpolitikák • a bevándoroltak szociális, gazdasági, demográfiai helyzete • beágyazottság, kapcsolatrendszer, kötődések • vélemények, attitűdök, szubjektív helyzetértékelés
Az elemzés (összehasonlítás) szempontjai • Bevándorlók és a többségi társadalom közötti különbségek/hasonlóságok • Egyes bevándorló csoportok összehasonlítása (egymással vagy a többségi társadalom releváns csoportjaival) • Állampolgárság mint központi szervezőelem (módszertani nacionalizmus)
A bevándorlók társadalmi integrációjának alapvető szakpolitikai területei (Zaragozai nyilatkozat, összesen 14 indikátor méri)
• Munkaerőpiac, foglalkoztatás – foglalkoztatási ráta – munkanélküliségi ráta – aktivitási ráta
• Oktatási helyzet (közoktatás, felsőoktatás) – – – –
legmagasabb iskolai végzettség felsőfokú végzettségűek aránya iskolai teljesítmény lemorzsolódási arány
A bevándorlók társadalmi integrációjának alapvető szakpolitikai területei (Zaragozai nyilatkozat, összesen 14 indikátor méri)
• Szociális helyzet – – – –
mediánjövedelem viszonya a nem migráns népességéhez szegénységi küszöb alatt élők aránya szubjektív egészségi állapot értékelése ingatlantulajdonosok aránya
• Aktív állampolgárság – honosítási arányok – huzamos tartózkodók aránya – migránsok arány a választott képviselőkön belül
Kiegészítő szakpolitikai területek és indikátorok • • • • • • •
Túlképzettség Vállalkozók, önfoglalkoztatók Nyelvtudás, nyelvhasználat Diszkriminációs tapasztalat Bizalom a közintézményekben Választójog gyakorlása Identitás, kötődés
Szegregáció, városkép
Öltözködés
Kultúra, vallás
Bevándorláspolitikai megfontolások
KÉT DÖNTŐ SZEMPONT ©Gyulai Gábor
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
2. Nem teher
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
2. Nem teher
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
2. Nem teher
3. „Hozzáadott érték”
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
2. Nem teher
3. „Hozzáadott érték”
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
2. Nem teher
3. „Hozzáadott érték”
HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
2. Nem teher
3. „Hozzáadott érték”
HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK
Definíciónak megfelel
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
2. Nem teher
3. „Hozzáadott érték”
HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK
Definíciónak megfelel
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK
Definíciónak megfelel
2. Nem teher
3. „Hozzáadott érték”
Nemzetközi védelem
TÁRSADALOM, ÁLLAM ÉRDEKE
1. Nem veszély
HUMANITÁRIUS, EMBERI JOGI SZEMPONTOK
Definíciónak megfelel
2. Nem teher
3. „Hozzáadott érték”
Nemzetközi védelem
Alapvető emberi jog-e a bevándorlás? • Az egyes államok határain belül mindenkinek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani. (13/1.cikk) • Mindenkinek joga van bármely országot, így sajátját is elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni. (13/2.cikk)
• Mindenkinek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és azt élvezni. (14.cikk)
A migrációs politikai érvek és állásfoglalások mögötti paradigmák
• Morális szempontok (felelősségvállalás, reciprocitás, arányosság) • Nemzetközi jogi szempontok (szuverenitás korlátozása) • Geostratégiai szempontok (EU, szomszédságpolitika) • Gazdasági, haszonelvű szempontok
A migrációs politikai viták főbb területei • a munkaerő-piaci helyzet és a migrációs folyamatok összefüggései (gazdaság- és foglalkoztatáspolitika) • A migráció kontrollja (biztonságpolitika, irreguláris migráció) • a demográfiai változások és a migráció kapcsolata, kölcsönhatásai (népesedéspolitika) • A ki- és bevándorlás viszonya, kölcsönhatásai, összefüggései (több érintkező szakpolitika) • a határon túli magyar közösségek bevándorlásban játszott szerepe (nemzetpolitika) • a bevándorlók társadalmi beilleszkedésének kérdései (társadalompolitika) • a menekültek befogadásával és védelmével kapcsolatos megfontolások (menekültpolitika, és a fentiek együtt)
A migráció jogi szabályozásának kerete • EU jognak való megfelelés követelménye • Más nemzetközi jogi szempontoknak való megfelelés • Bilaterális egyezmények • Nemzeti szuverenitás hatáskörébe tartozó migrációs joganyag • Más (nem migrációs) jogszabályok hatálya
