Betty Edwards. A Jobb agyféltekés rajzolás Az új jobb agyféltekés rajzolás munkafüzet szerzőjétől

Betty Edwards

A Jobb agyféltekés rajzolás Az új jobb agyféltekés rajzolás munkafüzet szerzőjétől

Betty Edwards

SZÍNES

Jobb agyféltekés rajzolás

Betty Edwards

SZÍNES Jobb agyféltekés rajzolás Sajátítsa el a színkeverés művészetét!

Budapest, 20 1 0

A mű eredeti címe: Color A course in mastering the art of mixing colars A mű eredetileg a Jeremy P. Tacher l Penguin (a Penguin Group (USA) Inc. tagja) kiadó gondozá­ sában jelent meg. Copyright © 2004 by Betty Edwards © Bioenergetic Kft. 20 1 0 Kiadja a Bioenergetic Kft. Felelős kiadó: Schneider Gábor Fordította: Kovács Gergely Károly Főszerkesztő: Kajtár-Schneider Krisztina Felelős szerkesztő: Bottyán-Lengyel Gabriella Borítóterv: Németh Katalin Nyomdai munka: Reálszisztéma - Dabasi Nyomda Zrt., Dabas Felelős vezető: Vagó Magdolna vezerigazgató www.dabasinyomda.hu

ISBN 978 963 2910 819

789632 910819

Unokáimnak, Sophie-nak és Francescának ajánlom

Tartalom

Köszönetnyilvánítás ............................................... xi Bevezetés: A színek jelentősége .......................... xiii Színek a Földön .................................................... xiii

l

FEJEZET

Rajzolás, színek, festés és az agyműködés 2 Lássuk a színeket értékként! . 3 Miért fontosak az értékek? ...................................... 4 A nyelv szerepe a színekben és a festészetben 6 Állandóságok: látni és hínni . 8 A méretállandóság hatalma 8 Ahogy a fény módosítja a színeket ....................... l O Ahogy a színek hatnak egymásra . 12 ..............

. .................................

........

.......................... ........

....................................

............... ..........

2

FEJEZET

A színelmélet értelmezése és alkalmazása ............ l 4 Elméletek a színekről . 15 A színelmélet alkalmazása a művészetben 17 ........................... ................

...........

3

FEJEZET

A színek szókészlete . A három elsődleges szín . . A három másodiagos szín . . A hat harmadlagos szín Analóg sz ín ek Komplementer színek . A színek elnevezése: a B-mód szerepe a színkeverésben A szín három tulajdonsága: Az árnyalat, érték és intenzitás Az elnevezéstől a keverésig . Áttérés az elméletről a gyakorlatra

........................ .....................

20

.................... .... ..............

21

............... .......... ..........

22

.........................................

23

........................................................

25

..... ..................... ................

25

........................

26

.............................

28

... ...............................

32

.......................

33

FEJEZET

Festékek és ecsetek vásárlása és használata 36 Az eszközök beszerzése . . . 37 A festés kezdete 40 Egy szín kikeverése .. . 43 l. gyakorlat: szubjektív színek .............................. 44 Eszközök tisztítása . 46 ..........

............. .... ..... ................

.....................................................

..........................................

. ..

.................. .............................

5

FEJEZET

A színárnyalat megértése színkerékkel... . 48 2. gyakorlat: Színkerék-sablon készítése .............. 49 3. gyakorlat: A színkerék megfestése .................... 5 1 4. gyakorlat: A színárnyalatok felismerése . 56 Színkeverés . . . . . 56 Színalkotás: hogyan lesz négy festékből több száz szín? 57 ..... ........

..........

... .. . .. . ..............................................

...........

FEJEZET

Az érték megértése színkerékkel... 60 Érték 61 5 . gyakorlat: A szürke árnyalatai - "értékkerék l árnyalatfürkésző" készítése .......... 6 1 A z értékkerék l árnyalatfürkésző használata ....... 63 Hogyan lesz a szín világosabb és sötétebb? .......... 64 6. gyakorlat: Két színes értékkerék: Fehértől a tiszta árnyalatig, tiszta árnyalattól a feketéig . . 65 Színek világosításának és sötétítésének egyéb módszerei .. . . 68 A színsötétítés másik módja 70 Összefoglalás . . . 70 ........................

......................................................................

............. .......... .. .....................................

............................ . ....... ...... ......

.................................

........... ................................ ...... .....

7

FEJEZET

Az íntenzitás megértése színkerékkel .. 72 7. gyakorlat: Elsődleges színekkel a színmentességért . 73 8. gyakorlat: Intenzitáskerék készítése - Tiszta színárnyalattól a színmentességig és vissza .......... 77 9. gyakorlat: A színárnyalat, érték és intenzitás megnevezésének gyakorlása . 74 A színtompítás egyéb módszerei . 80 .................

....................... ........................

...........

.........................

FEJEZET

Miből áll a színharmónia? .. Esztétikai válasz a harmonikus színekre . Az utókép-jelenség . . . . . .. .. .. Utóképek és a színek tulajdonságai . . . . . .... . Albert Munsell színegyensúlyon alapuló harmóniaelmélete . . .... . . A színegyensúly jelentése

84 85 86 . 90

....... . ..........................

........ .....

... ...... .. ...... ......... ..

.

......

. .. . .. .

....... ......... ...

.

..

. ..

.. . ......

......................................

92 93

FEJEZET

Alkossunk színharmóniát!.. . .. . . . . 96 l O. gyakorlat: Színek átalakítása komplementerekkel és a szín három attribútumával (árnyalat, érték, intenzitás) . . . 96 Tanácsok a 2-tól a 6. terilletig . . 1 02 ..

.... .... ............ .....

... . ..

.............. ...... .......

10

FEJEZET

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatásaínak felismerése . . . 1 12 A következő lépés: Hogyan hat a fény a térbeli formák színére? . . . . . . .. . . . .. .. 1 1 3 Miért nehéz megfigyelni a fény hatásait? 1 14 A fény által befolyásolt színek pontos észlel ési m ódja . 1 1 6 A színárnyalat megfigyelésének három módszere . . . . . . 1 16 A következő lépés: Az intenzitásszint megállapítása ........................ 1 1 9 A festés háromlépcsős folyamata 121 Az első lépcső 1 20 A második lépcső . . 1 20 A harmadik lépcső 1 20 l l. gyakorlat: Csendélet festése . . . 121 . . ...................

. .... . .. . .. .

. . ...... .

.

...........

............................... .... .. ... . .. .

........................

......................................................

..................... ................ .........

..............................................

.......... ...... ...... .

ll

FEJEZET

Meglátni a természet csodaszép színeit . 1 34 A virágok színharmóniája . 1 35 Virágok festése a művészetben . .. . . . . 1 36 A természeti színei mások, mint az ember alkotta tárgyaké . . . . . .. .. . . 1 39 12. gyakorlat: Virágcsendélet festése . . . . . 1 40 Színeket tanulni a természettől .. . . . 1 55 .............

....... ..........................

......

... . ...... ....

.. . . ...... ..

. . .

...... . .... . .

.....

... .......... ...

12

FEJEZET

A színek jelentése és jelképrendszere 1 56 Színek elnevezése . . . . . . . . . . 1 57 Jelentések közvetítése színekkel.. . . . 1 58 13. gyakorlat: Az emberi érzelmek színe 161 A kedvenc színeink és ezek jelentése 1 68 Színpreferenciák . 1 69 A színpreferenciák és kifejezésmódunk ismerete . 171 A színek szimbolikus jelentése 1 72 A színjelentés értelmezésének gyakorlása 1 88 Használjuk színismeretünket . . . . . . . . . . . . .. 1 90 .................

. . . .. ... . ... . . ................. .......

....... ... ....... ....

............

..................

.................................. ...............

.................................

...........................

..........

. ... . . . . . . . . . .

KIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA

.

•..•.•..•..•••••.••••••.•.•.•••.•••••••••••••.•••••••••••

1 93

IRODALOM ••.•.•.••••.••••••.•.•••.••••.•.•.•••......••••••••••••.•••....••.•••••.•••••••.•.•.•.• 1 96

Köszönetnyilvánítás

Szeretnék köszönetet mondaní: Anne Farrellnek, aki pótolhatatlan segítségemre volt a kézírat előkészítése során, a kutatásban, a szerkesztés­ ben és a nagyszerű ötletek felvetésében. Brian Bomeíslernek, aki javaslataivat felismeréseivel nagyban hozzájárult a színelmélet síkeres oktatásához ötnapos közös színes rajzkurzusaínkon. Jeremy Tarchernek, amíért bátorított és támogatta ezt a munkát Robert Barnettnek és partnerének, Kathleen Ryannek körültekintő jogi segítségükért és tanácsaikért Joe Molloynak a könyv nagyszerű tervezéséért Rachel Thiele-nek a szépművészetí munkák repro­ dukciós engedélyeinek megszerzésében nyújtott segít­ ségéért és rendíthetetlen támogatásáért Mary Nadlernek sasszeméért és a kézirat szerkesztése során nyújtott bölcs javaslatokért Wendy Hubhertnek szerkesztői képességeíért, különö­ sen a könyv szerkezetí felépítésének megalkotásáért Tony Davísnek a nagyszerű nyomdai előkészítésért Don Dame-nek színekkel kapcsolatos szaktudásáért és a bátorításért, amit azokban az években kaptam tőle, amíkor a California State University-n ( Long Beach) oktattam színelméletet Mínden tanítványomnak, akik az ötnapos színes kur­ zuson javaslatokkal, ötletekkel segítettek.

Köszönetnyilvánítás

xi

Családomnak Anne-nak és Johnnak, Royának és Briannnek türelmükért és hűséges, odaadó támoga­ tásukért A könyv készítése során nagyon sok színekkel kapcso­ latos anyagot elolvastam; ezek közül különösen nagy hatással volt rám Albert Munsell, Johannes Itten, Enid Verity, Hazel Rossatti munkássága. Külön kiemelném Arthur Stem How to See Color and Paint It (Színek vizsgálata és festése) című, ma már saj nos nem kap­ ható könyvét, melyben Charles Hawthorne tanításait magyarázza.

xü

Színek

Bevezetés: A színek j elentősége

Nemzedékek tapostak, tapostak, tapostak. Mindent megperzselt a kereskedés; mindent összezavart, bemocskolt az ipar. Az ember piszka, bűze Jelgyűlt mindenen, kopasz már a föld, És a láb sem érzi, mert cipőbe bújt. De mindezek ellenére a természet sosem merül ki; A dolgok mélyén ott él a legdrágább frissesség; És ha a sötét Nyugaton elenyészik az utolsó fénysugár, Oh, a barna meredélyen túl, keleten közeleg a reggel. ..

"

( Gerard Manley Hopkins ( 1844-1889 ): Isten dicsősége)

Színek a Földön A szín jelzi az életet. A Naprendszer bolygóin és hold­ jaikon végzett vizsgálataink során még nem sikerült az élet nyomaira bukkanni, így a színpompás Föld, különösen a növényzet zöldje és a víz kékje számunkra egyedi. Az élettől nyüzsgő területek, az őserdők, az óceánok, a síkságok bővelkednek természetes színek­ ben, melyek gyönyörűséget nyújtanak a szemnek és felvidítják a lelket. Ha természeti katasztrófák vagy az ember pusztítása miatt valahol megszűnik az élet, és eltűnnek a színek, a természet - Gerard Manley Hopkins angol költő szavaival élve - ott sem fárad ki, és a megújuló élettel a színek is visszatérnek. Nagyon nehezen tudunk színek nélküli világot elképzelni. Időnk jó részében azonban ugyanolyan természetesnek vesszük a bennünket körülvevő szí­ neket, mint a levegőt. Főleg modern városainkban megyünk el az ember által alkotott, lenyűgözően

Bevezetés: a színek jelentősége

xiii

2002-ben a terrorveszély méctékének jelzésére az amerikai kormány egy színkódot vezetett be: a zöld jelzi a legkisebb veszélyt, innen halad a rendszer a kéken, sárgán és narancson át a legsúlyosabb, piros jelzésig. Mint az várható volt, az akasztófahumor iránt fogé­ kony újságírók, komikusok és karikaturisták taroltak aznap. Egyikük szerint ez a " terror színkereke". David Martin, a New York Times újságírója azt java ­ solta, hogy növeljék a színek számát, hogy a fenyegetés mértékét még precízebben ki lehessen fejezni. Szerinte be kellene vezetni a türkizkéket, a pávakéket, a szürkét, a sziénabarnát, a fukszinvöröst, a rózsa­ színt, és végül a feketét, amelynek jelentése: "Túl késő pánikolni. Ne meneküljünk a végzetünk elől:'

xiv

gazdag és változatos színek mellett. Talán már gye­ rekkorunktól hozzászoktunk a színek által nyújtott gyönyörhöz, hiszen annyi szín vesz körül bennünket. Ennek a színtengernek sok esetben nincs más funkci­ ója, mint a figyelemfelkeltés. A természetben minden szín úgy alakult ki az idők folyamán, hogy valamilyen hasznos célt szolgáljon, a történelmi időkben pedig a pompás színeket (pl. a bíbort) csak a gazdagok visel­ hették, és ugyanolyan meghatározott jelentéssei bír­ tak, mint a drágakövek. Ma ezzel szemben szórjuk magunk körül a színeket, mert szeretjük, mert hoz­ záférhetők, mert képesek vagyunk rá. Mai világunk­ ban fillérekbe kerül, hogy a kisujjunkból színek mil­ lióit rázzuk ki. Az a döntés, hogy egy falat, cégtáblát vagy boltkirakatot befessünk, mindössze ennyiből áll: "Tudod mit? Legyen sárga (vagy lila, vagy türkiz, vagy " almazöld)! A modern kultúrák többségében ruhavá­ sárláskor szabadon válogathatunk olyan ragyogó szí­ nek között, melyek korábban megfizethetetlenek, sőt, a nagyhatalmú vezetökön kívül mindenki számára til­ tottak voltak. Ez a célszerűségtől és jelentéstől függet­ len színbőség egész biztosan eltompította a bennünk levő ősi, öröklött, színek jelentőségével tisztában levő érzelmi reakciókat. A színeknek azonban, ha titokzatos módon is, de továbbra is van szerepük az életünkben. Biológiai örökségünk tudatalattiként működik, és bizonyos szí­ nek vonzóak vagy undort keltenek, hasznos informá­ ciókat vagy figyelmeztetéseket közvetítenek illetve kijelölnek bizonyos határokat. Bandaháborúktól súj­ " tott negyedekben egy rivális banda területén " rossz színt viselni igen veszélyes lehet. Amerikában az ünnepeknek valódi színkódjuk van: piros, rózsaszín és fehér; piros, fehér és kék; narancssárga és fekete; piros és zöld. Rózsaszínbe még ma is a lánycsecsemőt öltöztetik, kékbe pedig a fiút. A piros, sárga és zöld színek emberi felügyelet nélkül is képesek az utcai forgaimat irányítani. Mindezeken túl a színeket tudat­ alatti módon is használjuk. Van valami oka, hogy ezt a kék blúzt vettem fel ma reggel? Miért a sárga kancsót vásároltam meg, és miért nem a fehéret? Gondoljuk

Színek

végig: statisztikailag a sötétvörös autók minden más színnél többször szenvednek végzetes kimenetelű bal­ esetet. É s az efféle balesetekben legkisebb arányban szereplő autók színe? Világoskék. A tudósokat mindig is nyugtalanította a színek problematikája, ezért a témának könyvtárnyi iro­ dalma van. Az emberiség legnagyobb gondolkodói is lázasan próbálták megérteni a színeket: Arisztotelész, ókori görög tudós és filozófus, Sir Isaac Newton, angol tudós és Johann W. Goethe, német író és tudós. Goe­ the 1 8 1 0-ben hatalmas tanulmányt publikált Színtan címmel, amely jelentőségében még mesterművét, a Faustot is felülmúlja. Ö k, illetve a sok egyéb tudós és filozófus vastag köteteket írtak tele, melyben azt " a kérdést feszegetik: " Mi az a szín ? Erre a látszólag egyszerű kérdésre nem létezik hasonlóan egyszerű, tárgyilagos válasz. A szótárak magyarázatai nem sok segítséget nyúj­ tanak Az Encarta World English Dictionary a szín (color) szó első jelentésénél ezt írja: "Vizuális érzést keltő jellegzetesség. Tárgyak azon jellegzetessége, mely az általuk visszavert fénytől függ, és amit piros, kék, zöld vagy más árnyalatú színekként érzékelünk:' " De mi az, hogy "jellegzetesség ? Hogy néznek ki való­ jában a tárgyak? A szótár még tizennyolc egyéb jelen­ tést magyaráz, melyek szintén nem magyarázzák meg a színt, de érdekes párhuzamba helyezkednek a rajzo­ lás (draw) szóval. Mindkét szónak számtalan jelentése van, ami jól mutatja, mennyire fontos dolgokról van szó. Az angol nyelvben mindkettőt használjuk főnév­ ként és igeként is, képezhetünk belőlük jelzőt. Ha az első definíciót vizsgáljuk ( "vizuális érzést " keltő jellegzetesség ) : jelentheti mindez azt, hogy a szín nem is egy önmagában létező valami, csupán a megfigyelő agyában keletkező érzés, amit egy rejté­ lyes, kifürkészhetetlen felületre eső fény okoz? Vajon a citrom tényleg sárga, vagy a sárga csak az agyarnban keletkező érzés eredménye? A kutatók véleménye sze­ rint teljesen lényegtelen a citrom valódi színe (lehet, hogy színtelen!), de a felülete olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amely minden hullámhosszúságú fényt

Bevezetés: a színek jelentősége

Sokféle magyarázat lehet arra, hogy a legtöbb halálos baleset miért sötétvörös autókkal történik, a legkeve­ sebb pedig miért a világos­ kékekke t Éjjel a vöröset nehezebb észrevenni, mint a vilá­ goskéket. A vörös a fiatalok köré­ ben népszerű, míg a ké­ ket inkább az idősebb, tapasztaltabb vezetők választják. A piros a nagy telje­ sítményű sportautók gyakori színe, míg az egyszerű szedánok sok­ szor világoskékek A vörös hagyomá­ nyosan a veszély és az izgalom szine, ezért az ilyen autók vonzzák a kalandot kereső, ke­ vésbé óvatos vezetőket.

" A szín titokzatos, meg­ határozhatatlan definíció; szubjektív élmény, agymű­ ködéssel összefüggő érzet, amelyhez három egymással összefüggő és alapvető tényező szükséges : fény, egy tárgy és egy megfigyelő:' Enid Verity: Color Observed (Megfigyelt színek), 1 980

XV

" Soha nem fogjuk közvetle­ nül érzékelni a külső világ tárgyait. Éppen ellenke­ zőleg: csak azt érzékeljük, hogy ezek a tárgyak milyen hatással vannak idegrend­ szerünkre; ez születésünk első percétől fogva így van:' Hermann Helmholtz: Human Vision (Emberi látás), 1 855.

" Nem száll-e varázs, Ha hozzáér hideg gondolkodás? Roppant szivárvány volt egyszer az égen: szövetét tudjuk - számontartja régen a mindennapi dolgok lajstroma -. Angyal-szárnyat lenyír a filozófia, rejtélyt szabályba tör, s szellemlakott eget kifoszt és kincses gnómlakot ­ szivárványt bont . . ." John Keats: Lamia Il. rész 1 884. (Nemes Nagy Ágnes fordítása)

xvi

elnyel, kivéve egyet; azt a hullámhosszt veri vissza a szememhez/agyamhoz/elmémbe. Ez az adott hul­ lámhossz eredményezi, hogy a vizuális rendszerem­ ben ingerület keletkezik, ezt a típusú érzést nevezem úgy, hogy "sárga''. A megfigyelt színárnyalat ugyan­ akkor a megfigyelő személytől is függ. Ugyanazt a tárgyat vajon két ember ugyanolyan színűnek látja? Mit lát egy színvak? Ezek a kérdések évszázadok óta izgatják az emberiséget, de megfejtésük kutatók és laikusok számára egyformán nehéz, ugyanis nem tudunk kilépni saját vizuális-, agyi rendszerünkből és elménkbőL Egyszerűen magunkra maradunk a színek titokzatosságával és a rájuk adott egyedüli mentális és érzelmi válaszainkkaL Hagyjuk is meg ezeket a megoldhatatlan kérdé­ seket a tudósoknak és filozófusoknak, mi azt tudjuk, hogy szeretjük a színeket, bármik is azok, és néha arra vágyunk, hogy jobban megértsük a színek csodáját: észlelésüket, kombinációjukat, használatukat Mind­ annyian érezzük, hogy egyes színösszetételek szokat­ lanul kedvesek a szemnek, de nem tudjuk az okokat. Nem ismerjük a módját, hogy egy papírlapon, ruhá­ zatunkon vagy környezetünkben ilyen csodálatos színösszeállításokat kreáljunk. Ám mindeközben attól is tartunk, hogy ha túl sokat tudunk a színekről, akkor elszáll a varázs - a szivár­ vány szürkévé fakul, mint Keats verse oly kifejezően figyelmeztet. Véleményem szerint azonban az öröm nem tűnik el a tudás hatására. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy a mindennapok során szí­ nekkel kapcsolatos döntéseket hozzon. Természetesen az ösztöneink is irányítanak bennünket, ám a tudással ötvözött ösztön még nagyobb erő. Ebben a könyvben megkísérlem óvatosan kibon­ tani a színekkel kapcsolatos szövevényes információ­ halmazt, hogy az olvasó biztos színismerettel rendel­ kezzen: hogyan lássuk, hogyan használjuk a színe­ ket; a színekkel dolgozók hogyan ötvözzék, hogyan vegyítsék úgy az árnyalatokat, hogy sikerüljön elérni az oly nehezen megfogható célt: a színek harmóniáját. Aki hétköznapibb szinten érdeklődik a színek iránt,

Színek

egyszerű gyakorlatokkal elérheti, hogy jobban meg­ értse és mélyebben átélje azokat. A könyv első részében megpróbálom a színek­ ről felhalmozott mérhetetlen mennyiségű ismeretet leszűrni és tömör, mégis összefüggő rendszert alkotni a színek jelentéséről, a színelméletről és a színek nyel­ véről. A második részben gyakorlati információkkal és feladatokkal szolgálok, melyek megvilágítják az elmé­ letet és a definíciókat. Végül a harmadik részben a harmonikus színkom­ binációkról, a színek jelentéséről, szimbolizmusáról lesz szó, és ötleteket adok ahhoz, hogy ezzel a tudás­ sal a színek élvezete hogyan válhat a mindennapok részévé.

Bevezetés: a színek jelentősége

" Ha öntudatlanul meste­ rien bánunk a színekkel, akkor ez az öntudatlanság a módszerünk lényege. Ha azonban az öntudatlanból kilépve már képtelenek vagyunk színes remekmű­ veket alkotni, akkor meg kell szereznünk a színekkel kapcsolatos tudást:' Johannes Itten: A színek művészete, 1 96 1 .

xvii

l

FEJEZET

Raj zolás, színek, festés és az agyműködés

A

színek ismerete ritkán szerepel a közok­ tatásban, kivéve valami csenevész színel­ méletet az általános iskolában. Ezt követően azonban csak a speciális művészeti iskolák oktatják a színek értelmezését, a színekkel kapcsolatos tudatosságot. Á m a művészpalánták még ekkor is gyakran csak mellékesen, a festés részeként tanulnak a színekről, és a rajzolást is sokszor magában, a festéstől és színektől elkülönítve oktatják. Pedig ezeket az alapvető isme­ reteket a legjobb sorban megtanulni: első a rajzolás, utána a színek, végül a festés. Bár az agyfolyamatok szarosan összekapcsolják ezeket a témákat, mégis sokban különböznek egy­ mástól. A rajzolás és a festés közötti legalapvetőbb eltérés az, hogy a színekkel a festést kapcsoljuk össze, nem a rajzolást. Kevésbé egyértelmű különbség, hogy a festés részét képezi a rajzolás (kivéve talán bizonyos absztrakt és nonfiguratív festészeti stílusokat), ám a rajzoláshoz nem szükséges a festés. A diákoknak ezért érdemes előbb megtanulni rajzolni, és csak azu­ tán festeni. A harmadik alapismerethez, a színekhez konkrét tanulás szükséges (ennek a neve általában " a " színelmélet ), ennek ideális időpontja a rajzolás és a festés között van. A három tananyagban közös az, hogy a tanulók különböző technikákkal ismerkednek

2

Színek

meg, témák sokaságát ábrázolják, de mindenekelőtt megtanulják a művészi látásmódokat. Az egyik ilyen rajzolást, festést és színeket összekötő látásmód az értékek (világos és sötét árnyalatok) észlelése. Jobb agyféltekés rajzolás című könyvemben is ezt a művészeti tanmenetet vázoltam fel: először meg kell látni és vonalak segítségével meg kell rajzolni a széle­ ket, majd egymással arányosan ábrázolni kell a for­ mákat és az üres tereket Ezt követően megtanuljuk látni és rajzolni az értékeket, és elsajátítjuk a színek észlelését és keverését: ezután következhet a rajzolás és színismeret ötvözése, a festés. Ez a sorrend azért ideális, mert egy bonyolult kép festésénél hasznos " a korábban megszerzett " látni és rajzolni ismeret, és az is előnyös, ha a festés előtt már tisztában vagyunk a színekkel és keverésükkeL É rdemes megemlíteni, hogy a holland festőóriás, Vincent van Gogh, aki jórészt autodidakta volt, eldöntötte, hogy csak azután nyúl a színekhez, hogy megtanult rajzolni. A könyv gyakorlatai azonban zömmel csak a színekre összpon­ tosítanak, így a rajzismeret hasznos ugyan, de nem létfontosságú. Egyetlen kivétel az értékek észlelése, amely a 6. fejezetben olvasható.

Lássuk a színeket értékként! A színek birodalmába újonnan belépők számára az egyik legnehezebb feladat a színek értékként történő észlelése. Mivel a legtöbb rajz a szürke különböző árnyalataival készül, a rajzolni tanuló diákok egyút­ tal azt is megtanulják, hogyan alakítsák át a színeket értékekké. Megtanulják látni, megítélni és lerajzolni a színeket a szürke különböző árnyalataiként, ami a " " szürkeskálának nevezett, fehértől feketéig terjedő színsorozattal rokon. Próbáljuk ki ezt az 1 . 1 . ábrán. Az ott látható szürkeskála melyik szintjén helyeznénk el a sárgát? Melyik szintre tennénk a lilát? Sötétebb az egyik a másiknál, vagy közel azonos értékűek? (Az, hogy közel azonos értékszinten vannak, még nehezebbé teszi a dolgot, mert ösztönösen világo­ sabbnak tartjuk a sárga színt és sötétebbnek a lilát.)

Rajzolás, színek, festés és az agyműködés

" Már megpróbálkoztam vele [a festéssel] januárban, de abba kellett hagynom , mégpedig több kisebb jelen­ tőségű körülmény mellett azért, mert rajzkészségem túlságosan határozatlan volt. Most hat hónapom telt el, ezt az időszakot teljes egészében a rajzolásnak szenteltem . . . Nagy jelentő­ séget tulajdonítok a rajzo­ lásnak és folytatni is fogom, mert ez jelenti a festészet gerincét , azt a vázat, ami a többi elemet tartja:' Vincent van Gogh:

The Complete Letters of Van Gogh (Van Gogh összes leve­ le) , l. kötet, 223-224. oldal.

3

Miért fontosak az értékek? A színek értékszintje azért lényeges, mert a sötét és világos kontrasztok a jó kompozíció alapjai. Utóbbi azt jelenti, hogy milyen a tárgyak és a terek, illetve a fények és árnyékok elrendezése a rajzon vagy a fest­ ményen. A kontrasztproblémák szinte magától érte­ tődően kompozíciós gondokat is okoznak. Vegyük példaként egy 1 895-ös angol festményt, az Aranyhajú lányt ( 1 .2. ábra) . A művész, Lord Frederic Leighton a fiatal lány csodaszép aranybarna hajának ábrázolá­ sára egy sor értéket felhasznált, a tiszta aranytól csak­ nem egészen a feketéig, és mivel megmutatja nekünk ezt a sok-sok értéket, a lány haját ravasz módon cso­ daszép aranyszínűnek érzékeljük. Ha Lord Leighton nem látta volna a hajszín sötét és világos változását, és csak egyetlen értéket festett volna le (mondjuk a fejtetőn látható tiszta aranyszínt), a teljes kompozí­ ció széteső és valószerűtlen lenne. A tizenkilencedik század közepén a művészek úgy védték ki ezt a problémát, hogy a teljes kompozíciót megfestették a szürke különféle árnyalataival, a leg­ világosabbtól a legsötétebbig, és csak azután adták hozzá a színeket. A francia gris (szürke) szó alapján a módszer neve grisaille. Az 1 .3. ábra a Leighton-kép fekete-fehér fotója: így nézhetett ki a festmény grisaille aláfestése. A grisaille aláfestés ( 1 .4. ábra) alapvetően rajz a festményben: ismét egy kapcsolat a rajzolás, a festés és a színek között. Ha a művész a színértékeket átala­ kította a szürke árnyalataivá, akkor a színek foko­ zatait már kikeverbette ( mdndjuk a kék színt a fel­ sőruházaton) úgy, hogy a világos és sötét megfelelő legyen: a szürke aláfestés útmutatóul szolgált ahhoz, hogy a ruha világos és sötét területein a kék megfelelő értékét alkalmazza. Egyértelmű, hogy ez a módszer bonyolult és időrabló volt, a grisaille aláfestést ezért a tizenkilencedik század végére a legtöbb művész már elhagyta. Ám ez a történelmi kitekintés rámutat arra, hogy mennyire fontos a színek értékszintjének pontos észlelése.

Fehér

Nagyon világos l. szint

Világos 2. szint

Középérték 3. szint

Sötét

4. érték

Nagyon sötét 5. érték

Fekete

1 . 1 . ábra

4

Színek

1 .2. ábra Leighton: Aranyhajú lány.

1 .3. ábra.

1 .4. ábra. Martin Josef Geeraerts { 1 707- 1 79 1 ): A művészetek allegóriája (részlet), vászon, olaj, 45 x 52 cm. Raphael Valls Gallery, London, Egyesült Királyság. Rajzolás, színek, festés és az agyműködés

5

A nyelv szerepe a színekben és a festészetben

Donald S. Christiansen, a Washingtoni Egyetem sport­ pszichológiai szakértője így sorolja fel a "csúcsforma'� más néven " a zóna" jellegze­ tességeit. A sportoló: fizikállsan ellazult, mentálisan nyugodt, összpontosít, éber, magabiztos, uralja önmagát, pozitív, örömöt érez, nem érez erőfeszítést, " automatikus'� a jeleore koncentrál.

6

A rajzolást, a színeket és a festészetet összekötő újabb kapocs az agyi folyamatokkal függ össze. Egy tárgy lerajzolása látszólag csak az agy jobb oldali, vizuális, észlelő felének feladata, melybe a bal oldal verbális rendszere csak bezavar. A színekhez és a festéshez is ugyanazon vizuális-észlelő funkciók kellenek, ám a színek keveréséhez szükség van a bal agyfélteke ver­ bális, sorrendet követő gondolkodásmódjára is. Életem során több ezer tanítvánnyal dolgoztam együtt, és arra jutottam, hogy a megfigyelések ábrá­ zolásához félre kell tenni a szóban forgó jelenséggel kapcsolatos szóbeli tudást. Más szavakkal: el kell felejteni a dolgok nevét, át kell lépni B-módból (így nevezem az agy domináns, szóbeli, többnyire a bal féltekében elhelyezkedő funkcióját) a ]-módba (ez a szubdomináns vizuális-észlelő mód, melynek helye általában a jobb félteke). A vizuális módok közötti mentális lépés hatá­ sára a tudatállapot jelentős mértékben megváltozik a hétköznapihoz képest; ezt az elmeállapotot más tevékenységek során gyakran tapasztaljuk. Ha pél­ dául valamilyen sportot űzve belépünk " a zónába: időérzékünket elveszítjük, csak a feladatra összponto­ sítunk, nehezen vagy egyáltalán nem tudunk verbáli­ san kommunikálni. A természet után rajzoló művész is gyakran átéli ezt: eggyé válik a rajzoló, a megfigyelt tárgy, illetve a folyamatosan készülő rajz. Ezt a tudat­ állapot-változást úgy nevezem, hogy kognitív átlépés a " J-mód állapotába': Festéskor, a rajzoláshoz hason­ lóan, szintén szükség van erre az átlépésre, hiszen a művésznek nem csupán a tárgy formáját, hanem a színeket, különösen a színek viszonyait is tisztán észlelnie kell. A jobb agyféltekéjének egyik fő feladata az efféle viszonyok felismerése. A J-módra támaszkodik tehát a rajzolás és a fes­ tés is, ám utóbbi valahogyan mégis más agyállapotot követel meg, és szerintem ehhez hozzájárul a festészeti eszközök bonyolult volta. A rajzeszközök egyszerűek, számuk kevés: papír, valami, amivel rajzolni lehet és Színek

egy radír. Rajzolás során a művész mentális állapo­ tát nem befolyásolja ez a néhány eszköz, így a J-mód működése többé-kevésbé zavartalan. A legtöbb fes­ tészeti technikához (vízfestés, olajfestés, akril) azon­ ban kell számos ecset, nyolc, tíz, húsz vagy még több festékfoltú paletta, hígító anyag (víz, olaj, terpentin), illetve a színkeverés ismerete. Ráadásul a színkeverés, különösen a kezdők számára egy szóban memorizált többlépéses folyamat, ami miatt az agyműködésnek vissza kell térnie a jobbára a bal agyfélhez kötődö, verbális, elemző B-módba. Igen jellegzetes, hogy a művésznek festéskor gyakran kell szünetet tartania a színkeverés miatt, és ekkor a J-mód minden esetben megszakad. A festés mentális folyamata tehát a következőkép­ pen működik: a művész festéssel J-módba " ringatja magát': és fest addig, amíg ki nem kell kevernie egy adott árnyalatot Ekkor elhagyja a J-módot, és átgon­ dolja a keverés menetét, gyakran hangosan ki nem mondott cselekvési tervet megfogalmazva. ( " Köze­ pesen sötét tompa kék szín kell. Ultramarin kéket és kadmiumsárgát keverek össze egy kis fehérrel. Nem, ez túl világos. Tegyünk hozzá egy kis kéket. Túl élénk. Még egy kis sárga. Próbáljuk ki. Ez nagyjából jó:') Ekkor történik meg a visszatérés a J-módba, ami tart is, amíg nincs szükség újabb színkeverésre. A festés lelki állapota tehát egy ilyen " kinn is vagyok- benn is vagyok': ide-oda ugrálás a számunkra oly kedves, vizuális-érzékelő J-mód, és a megszokott, hétköznapi, verbális-elemző B-mód között. A gyakor­ lott festő számára a színkeverés miatt szükséges ide­ oda ugrálás lelki állapot teljesen öntudatlanul megy végbe. A kezdőnek azonban egy nagyon is tudatos lépés, amit alaposan be kell gyakorolni. Ha már valaki megtanulta, a színkeverés folyamata egyszerű és gyors lesz, ráadásul sokan élvezik is a festés eme lelki ket­ tősségét.

"Valójában a színek területe valahol a tudományok és a művészetek, illetve a fizika és a pszichológia határmezs­ gyéjén terill el; maga a szín jelenti tehát az összekötő kapcsot eme különálló kul­ túrák között. Ennek eredményeként bármelyik oldal áll elő egy eszm ével, az ködösnek tűnhet és a másik fél könnyü célpontjává válik; a könnyü győzelmek vidéke ez, ahol sem az analitikai, sem a gyakorlati módszerek nem egyed uralkodók:' Manlio Brusatin:

A History of Colors (A színek története), 1 99 1 .

Rajzolás, színek, festés é s az agymüködés

7

Állandóságok: látni és hinni

l

'----

A rajzolással, festéssel és színekkel kapcsolatban a leg­ fontosabb kívánalom a pontos megfigyelés, ám külön­ böző agyi folyamatok nagyban befolyásolják, hogy tényleg azt érzékeljük-e, amit látunk; más szóval a re­ tinára jutó valódi adatokat lássuk, ne pedig azt, amit előítéletünk vagy meggyőződésünk szerint látnunk " kellene. A " méretállandóságnak nevezett agyi folya­ mat összekuszálhatja megfigyelésünket, mert felülírja a retinára jutó közvetlen információt, így pedig olyan képet " látunk': ami megfelel korábbi ismereteinknek Ha egy kezdő rajzolónak szemből kell ábrázolnia " egy széket, gyakran " meghamisítja a retina képét, és kereknek vagy szögletesnek ábrázolja az ülőrészt, holott a retina képén az csupán egy keskeny, vízszin­ tes alak ( 1 .5. ábra) . Ennek a torzításnak az a magyará­ zata, hogy a tanuló tudja: az ülőkének elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy ráülhess ünk. Egy másik példa: egy olyan embercsoportot kell lerajzolni, akik eltérő távolságban állnak. Az újonc ekkor mindenkit egy­ forma magasnak ábrázol, az agy ugyanis visszautasítja a retina azon észlelését, hogy egy távolabbi személy csupán ötödakkora, mint egy közelebb levő.

--

1 .5. ábra

A méretállandóság hatalma Eme furcsa jelenség gyors demonstrálásához álljunk egy karnyi távolságra egy tükör előtt, és figyeljük meg, hogy a fejünk tükörképe életnagyságú-e. Ha előrenyú­ lunk, és lernérjük a kezünkkel, érzékelni fogjuk, hogy a fejünk a tükörben mindössze l l centiméter körüli, a valódi nagyságának a fele. Ha azonban a kezünket visszahúzzuk, a fej képe ismét valóságos méretűnek tűnik! Az agyunk tudja, hogy a fejnek mekkorának kell lennie, és a tükörben észlelt képet úgy formálja át, hogy az ismereteinknek, tudásunknak megfelelő legyen. Az agy azonban nem árulja el, hogy módosí­ totta a képet, ezt csak a mérés alapján tudjuk. A méret­ állandóság folyamatosan zajlik, anélkül hogy tudnánk róla, innen ered a mondás: " Ahhoz, hogy megtanulj rajzolni, először meg kell tanulnod látni:'

8

Színek

Színállandóság

Ugyanilyen furcsaság történik a színekkel is. A festő­ nek nem csak a méretállandósággal kell megbirkóznia, hanem egy ahhoz hasonló, színállandóságnak neve­ zett jelenséggel is; ekkor az agy a retina által észlelt " színeket írja felül. Az agyunk " tudja , hogy az ég kék, a felhők fehérek, a szőke haj sárga, a fa pedig zöld, a törzse barna. Ezek a kötött elvek jórészt gyermek­ korban alakulnak ki és nagyon nehéz őket félretenni. Így aztán valaki ránéz egy fára anélkül, hogy tényle­ gesen látná azt. A színállandóság hatalma

A színállandóság erejét, megfigyelésre gyakorolt hatását jól példázza a következő eset. Egy rajzta­ nár ismerősöm kísérletezett azzal, hogy kezdő festő tanítványainál mennyire jellemző a színállandóság. Az óra előtti napon elrendezett egy csendéletet, zöm­ mel fehér hungarocell testekből (kocka, henger, gömb, stb.). Ezt követően eme semleges, azaz semmilyen színhez nem köthető tárgyak közé tett egy tojástartót, benne fehér héjú tojásokkal. Színes lámpával megvilá­ gította az asztalt, így a csendélet minden tárgya élénk rózsáspiros színű lett. Másnap találkozott a diákokkal, megkérte őket, hogy fessék le a csendéletet, de semmi egyéb utasítást nem mondott. Az eredmény figyelemreméltó volt. A hungarocell formákat mindenki rózsás színűre festette, pont úgy, ahogy a lámpa megvilágította őket. A tojásokat azon­ ban nem! Azokat kivétel nélkül mindenki, nem nehéz " kitalálni, fehérnek ábrázolta. A " tojás színe fehér elv felülírta a színes fény miatti külső megjelenést. Még érdekesebb, hogy amikor a tanár felhívta erre a diákok figyelmét, azok ránéztek a csendéletre, és közölték " " Márpedig a tojás fehér! Csak a 1 0. fejezetben ismer­ tetett eszköz segítségével látták meg a piros fénnyel megvilágított tojások tényleges színét. A következő fejezetekben olyan technikákról lesz szó, melyekkel a berögzült meggyőződések félretehetőek, és élvezhet­ jük a színek valódi gazdagságát és változatosságát.

Rajzolás, színek, festés és az agyműködés

" Nem is szabad megle­ pődnünk azon, hogy a színállandóság problémát okoz a művészeti iskolák tanulóinak A gyerekekbe szinte beleverik a színállan­ dóságot a kifestők, az iskolai másolások és a felnőttek e fféle reakciói: " Színezd a fád zöldre. Színezd az eget kékre. Legyen az autó piros. Ó, nem! A levelek nem lilák!" Ezekkel a stratégiákkal a gyerek csakugyan megtanul­ ja a tárgyak társadalmilag elfogadott színét, de közben elbátortalanodik, nem lesz érzékeny a környezet színei­ re és nem is tudja élvezni a retina által észlelt színeket?' Carolyn M. Bloomer:

The Principles of Visual Perception (A vizuális észle­ lés alapelvei), 1 976.

9

" Egyetlen színt sem látunk tisztán, mínd össze van keveredve a többi színnel; ha nincs Összekeveredve más színekkel, akkor összekeve­ redik a fénysugarakkal vagy árnyékokkal, ezért nem úgy néz ki, mint valójában:' Platon; forrás: Mary Ann Rouse és Richard H . Rouse:

" The Text Called Lumen Animae" (A Lumen Animae című szöveg) Archívum Fratrum Pradicaforum 41 ( 1971).

Az állandóságok rendeltetése

Az állandóságok rendeltetése a hatékonyság. Az agy nem akar azzal pepecselni, hogy minden körülmény, fényviszony, távolság vagy szakatlan szög megvál­ toztassa egy ismert dolog megjelenését vagy mére­ tét. A narancsot akkor is narancssárgának látjuk, ha kék fény világítja meg. Egy autó nagyobb távolságról is teljes méretűnek látszik, és egy asztalt az asztalok közötti komoly különbségek ellenére is felismerünk Általában azt látjuk, amit megtanultunk látni. Ahhoz, hogy " belenyúljunk" az agyműködésünkbe és áttör­ jük az állandóságokat, újfajta módon kell látnunk: és ez csak egyike azoknak a fontos képességeknek ame­ lyek a könyv gyakorlataiból elsajátíthatók.

Ahogy a fény módosítja a színeket Az állandóság még nem elég, a színek észlelését tovább nehezíti a fény változása. Ha a Nap beesési szöge a Föld mozgása miatt a nap során változik, akkor a tárgy látszólagos színe is változik. A délelőtti sárgás fények miatt a piros tárgy színe narancssárgásnak, a nap vége felé tapasztalható kékesebb fény miatt Wá­ sabbnak tűnik. Agyunk azonban nem hajlandó elfo­ gadni ezeket a változásokat, ezért egy piros virágot egész nap ugyanolyan pirosnak látunk. Claude Monet ( 1 840- 1 926) francia művész ellen­ állhatatlan vágyat érzett, hogy lássa és megértse az eltérő fényviszonyok színekre gyakorolt hatásait. Buzgón festette ugyanazokat a témákat (szénakazlak, templom homlokzatok) ugyanabból a szögből, akár napokon keresztül folyamatosan. Minden nap kiment napkeltekor az adott helyre tíz vagy még több vászon­ nal, és festett naplementéig. Minden órában, ahogy a fény hajnaltól délig, majd szürkületig változik, fél­ retette a félig kész vásznat, és vette a következőt, hogy benyomásait lefesse. Másnap hajnalban visszatért ugyanazokkal a vásznakkal, és ismét egész nap dol­ gozott, ugyanabban a sorrendben festve a vásznakra. Az így készült képek megdöbbentőek A téma egy­ forma, de a múlékony impressziónak megvan a saját színvilága ( 1 .6. ábra) . Monet munkája feltárja előt10

Színek

tünk, hogy minden percben micsoda varázslatos komplexitásban tárulnak elénk az egyedi, finom szín­ árnyalatok, ha képesek vagyunk félretenni a színérzé­ kelésünket korlátozó előítéleteinket

Rajzolás, színek, festés és az agyműködés

1 .6. ábra. Claude Monet ( 1 840- 1926): Chailly-i szé­ nakazlak, 1 865, olaj, vászon, 30 x 60 cm. San Diego Museum ofArt l The Bridgeman Art Library.

ll

Ahogy a színek hatnak egymásra Nemcsak az eltérő fényviszonyok befolyásolják a szí­ nek érzékelését, hanem az is, hogy az adott színfol­ tot milyen más színek veszik körül. A szomszédos színek hatása nem mindig jósolható meg előre, ami az egész jelenséget valóban izgalmassá és elbűvölően bonyolulttá teszi; lehetséges, hogy nincs a Földön két ember, aki egyformán látná ezeket a hatásokat. Sosem tudhatjuk, milyen lesz, ha két színárnyalatot egymás mellé helyezünk. Az 1 .7. ábrán például látható, hogy ugyanaz a szín akár három különböző színnek tűn­ het, ha három eltérő szín a háttere. A színes négyzetek közepében elhelyezett kék mindig ugyanaz, de sárga háttér előtt sötétebbnek tűnik, mint zöld háttér előtt, narancssárga háttér előtt pedig a másik kettőnél élén­ kebbnek látjuk. A színeknek oda-vissza hatásuk van egymásra, illetve az általunk megfigyelt viszonyukra, " ennek a hatásnak " szimultán kontraszt a neve. 1 .7. ábra

A szimultán kontraszt néhány jellegzetessége igen­ csak meglepő. Ha élénk pirosat élénk zöld vesz körül, a két szín találkozásánál vibrálást észlelünk ( 1 .8. ábra). A piros és a zöld igen kontrasztos színek, kiegészítő vagy komplementer színpárnak nevezzük őket. Ezzel a fontos fogalommal a 3. fejezetben fogunk megis­ merkedni. Ha kiegészítő színeket teszünk egymás mellé, az erőteljes kontraszt következtében látszólagos vibrálást érzékelünk. Sőt, ha egy adott árnyalatú, feke­ téből és fehérből kikevert szürkét különböző színek­ kel veszünk körül, a szürke mintha egy gyenge színe­ zést kapna az őt körülvevő színárnyalattól ( 1 .9. ábra). A hagyományos ázsiai művészetben a tájképfestészet egyik kedvelt trükkje a szimultán kontraszt alkalma-

1 .8. ábra 12

Színek

1 .9. ábra

zása. Ha egy, a Napot vagy a Holdat jelképező festetlen kört az égen szürke tónus vesz körül, akkor a festetlen kör mintha belső fénnyel ragyogna, azaz fehérebbnek látszik, mint a papír színe ( 1 . 1 0. ábra). Ijesztő lehet a színekkel ismerkedő számára ez a sok nehézség: a színek titokzatossága, definiálásuk, észlelésük bonyolult volta és az, hogyan alkalmaz­ zuk fiziológiai, pszichológiai és érzelmi hatásukat. Van azonban egy komoly gyakorlati ismeretanyag a színek érzékeléséről, keveréséről, kombinálásáról, amit a művészek dolgoztak ki évszázadok során. Ez a tudásmag, bár a hatalmas terjedelmű színelméleti irodalmon alapul, a színnel való munka gyakorlati oldalára helyezi a hangsúlyt, így egyértelmű és köny­ nyen felfogható. Az ezután következő fejezetekben először röviden összefoglalom a jelenleg elfogadott színelméleteket, majd következnek a látás és a szín­ használat gyakorlati aspektusai. A modern életünkben és a tudományban a színeknek hatalmas a jelentősé­ gük, a színek örömet okoznak nekünk, ez a tanulás tehát nagyon hasznos lesz mindenki számára.

Dr. L. Garwood, a Santa Monica-i St. John Kórház szemész főorvosa szerint minden nyolcadik amerikai férfi valamilyen színtű szín­ vakságban szenved.

1 . 1 0. ábra. Sadao Hibi: Tánclegyezők. Forrás: Sadao Hibi: The Colors ofJapan (Japán színei}, 200 1 .

Rajzolás, színek, festés és az agyműködés

13

2

FEJEZET

A színelmélet értelmezése és alkalmazása

i ;l � ' �· - :=:i� Ebböl látszik, milyen buta vagyok. Azt hittem, bonyolult oka van. . .

\

Charles M. Schulz. Peanuts, 1 958. augusztus 14. © United Feature Syndicate, Inc.

14

A

;{.;OJ-

-..

-.... - ...u.,.. :-"' ·· � -

-

•

-

- -

színek iránt érzett csodálatunk már nagyon hamar kialakuL Valóban, szinte minden gyerek felteszi a kérdést: " Miért " kék az ég? Azért, hogy legyen válasz erre és a szám­ talan, színekkel kapcsolatos többi kérdésre, a tudósok " megalkották a " színelméletnek nevezett tudáshal­ ruazt A színelmélet a színekkel kapcsolatos szabá­ lyokkal, eszmékkel, elvekkel foglalkozik, független attól, hogy egy művész hogyan is használ ilyen vagy olyan festékeket Ebben a könyvben a fő cél megta­ nítani az olvasót arra, hogyan kell látni és keverni a színeket ahhoz, hogy a végeredmény megegyezzen a megfigyelt színárnyalattal, illetve, hogyan kell har­ monikusan kombinálni a színeket Ehhez igen hasz­ nos némi információ egyes hagyományos és modern színelméletekről, amikor ugyanis festékkel dolgo­ zunk, több évszázadnyi képzőművészeti gyakorlatból merítünk: ezt a tudást a művészek a színelméletekből szűrték le.

Színek

Elméletek a színekről A nyugati világban a színekkel összefüggő elméle­ teknek jól megfogható története van, mely az ókori görögökkel kezdődött; ők azt vallották, hogy a színek a fény és a sötétség küzdelméből születnek. Arisztote­ lész szerint a piros a fehér és a fekete szín között pont félúton van, míg a sárga a fehérhez közelebb, a kék pedig a feketéhez. A színeket tehát lineárisan rendezte el, a tiszta színárnyalatok világos vagy sötét mivolta alapján; ez a színelmélet közel kétezer éven át kitar­ tott, az időszámításunk előtti hatodik századtól egé­ szen az időszámítás szerinti tizenhetedik századig. Ekkor, az 1 600-as évek végén Sir Isaac Newton üvegprizmát használt, mellyel a napfény fehér színét legyező alakú színes hullámhosszokra bontotta fel, ennek a spektrum nevet adta, ami a latinban megjele­ nést, láthatóvá válást jelent (2. 1 . ábra) . Newton név­ vel látta el a színeket: ibolya, indigó, kék, zöld, sárga, narancs, piros. A spektrum hét színét zárt körben ábrázolta, melyben a színek úgy követik egymást, mint a spektrumon vagy a szivárványban; ezáltal megal­ kotta az első színkereket. A kör középpontj ába helyezte a fehéret, ezzel jelezve, hogy minden szín összekeve­ résével fehéret nyerünk. A fekete nem kapott helyet Newton körében (2.2. ábra) . 1 704-ben Newton Opticks (Optika) címen megje­ lentette színelméleti tanulmányát, ami hatalmas vihart kavart, hiszen szembement az évezredes arisztotelészi lineáris színelmélettel. Egy teljes évszázaddal később még Johann Goethe, a tudós és író is így fakadt ki: "Csak bátran, hasogasd fel a fényt! Mint oly gyakran teszed, kicsinyességedben megpróbálod szétválasz­ tani azt, ami egy és mindörökre az is marad:' Newton elmélete azonban végül teret nyert, és Goethe is kény­ telen volt elismerni, hogy lehet a dologban valami. Newton színkörének az a hatalmas előnye a korábbi lineáris elrendezéshez képest, hogy felfedi a színek kapcsolatát. A művészek és a kutatók képe­ sek látni, hogy a szomszédos színek nem csupán a világosság vagy sötétség, hanem maga a szín miatt is rokonságban vannak, illetve hogy a legnagyobb

A színelmélet értelmezése és alkalmazása

2 . 1 . ábra. Newton vázlatraj­ za a színekkel és a fénnyel kapcsolatos egyik kísérle­ térőL

Ft.g .Ll.

2.2. ábra. Newton színköre ( Opticks, 1 706).

Newton hitt abban, hogy kapcsolat van a hangok és a színek között. Talán ez a gondolat ösztökélte, hogy a szivárványban hét színt, köztük kétféle kéket lásson: indigót és kéket. Így aztán párhuzamba tudta állítani ezeket a zenei oktáv hét hangjával. Manapság a tudósok ismét kutatják ezt a zene-szín analógiát.

15

R

G

2.3a ábra. Michel-Eugene Chevreul színfélgömbje

( 1861 ) . OR

y

R

w

G v

B

2.3b ábra. Charpentier szín­ kockája { 1 885). w

G

BK

2.3c ábra. P. Otto Runge színgömbje { 18 1 0). w

G

BK

2.3d ábra. Wilhelm Ostwald színteste ( 1 916).

16

kontraszt az egymással átellenben levő színek között van. Newtont követően a színelmélet kutatói nagyon sok színkör-változatot alkottak meg; a kapcsolódó árnyalatok egy négyzeten, háromszögön vagy sok­ szögön (ötszög, hatszög) belül helyezkednek el, de egyesek a kört kiterjesztették térbelivé (2.3a-d ábra) . Sok kiváló könyv van, amelyek leírják a nagy színteo­ retikusok, filozófusok, esztéták életművét Newtontól és Goethétől a későbbi korok tudósaiig. Néhány név: Runge, Chevreul, Rood, Itten, Wittgenstein, Munsell, Ostwald, Albers. Mindannyian azt vizsgálták, hogy milyen keret vagy rendszer lehet az, amelyből kide­ rül a színek közötti kapcsolati háló, és amely révén a művészek számára világosabbá válnak a színek bonyolult szabályai és alapelvei. A tudósok évszázadokon át az emberiség kedvéért vizsgálták a színeket. Az elmúlt évtizedek során azon­ ban a színeknek nagyon jelentős szerepe lett a világ­ egyetem színképelemzésen alapuló vizsgálatában, ehhez a tudósok bonyolult számítógépes színelemző rendszereket használnak. A szakemberek nagyot lép­ tek előre a fény fizikájával kapcsolatosan; azt vizs­ gálják, hogy a fény hogyan alakul át a szemben idegi jelekké. Az a kérdés azonban továbbra is homályba vész, hogy az agy hogyan tudja ezeket a jeleket értel­ mezni. A színérzékelés fiziológiája legtöbbször akkor is egy rendkívül titokzatos probléma, ha a legmoder­ nebb eszközöket h ívják segítségül, mellesleg az emberi szem az összes létező gépnél hatékonyabban ismeri fel a színek közötti parányi különbségeket. Ami a színek művészetben betöltött szerepét illeti, a művészek és tervezők számára a leglényegesebb huszadik századi újítás a színek numerikus és betűje­ les osztályozási rendszere, melyet elsősorban ipari és kereskedelmi célból alkottak meg. A kódolt színrend­ szer egyik eredménye a modern életben előállított színek (olykor szinte túlzó) sokasága. A színosztá­ lyozás azonban sok előnnyel is jár a művészet és ter­ vezés iránt érdeklődök számára. A festékek, színe­ zőanyagok, tinták minősége például megbízható és állandó, a művészettörténet nagy alkotásainak repro­ dukciói olcsók és széles körben elérhetők, a tervezők Színek

pedig hajszálpontosan meghatározhatják egy kereske­ delmi forgalomba kerülő használati tárgy színét.

A színelmélet alkalmazása a művészetben A hivatásukat megérteni kívánó művészek mindig is sóvárogva tanulmányozták és követték a minden­ féle elméleti rendszereket, és alkalmazták is azokat műveiken. Voltak olyanok, akik kizárólag egyetlen rendszert használtak a festészetükben. Ilyen volt a tizenkilencedik századi francia festő, Georges Se urat. Poentilista (azaz a megfigyelő szemében összeolvadó tiszta színpontokból álló) irányzatát jórészt a francia vegyész, Michel-Eugene Chevreul 1 839-es illusztrált könyve (A színek szimultán kontrasztj ának törvénye), majd később Ogden Rood 1 879-es munkája (Modern kromatika) alapján alkotta meg (2.4a és b ábra). Minden színelméletnek megvoltak a maga hűséges támogatói a művészek között. Olyan embernek azon­ ban, aki maga sosem festett, a klasszikus színelmé­ let csöppet sem könnyen ültethető át a gyakorlatba, a színek mindennapos használatába. Szerintem eze­ ket a képességeket a legjobban úgy lehet elsajátítani, ha valóban színekkel dolgozunk; először megértjük a színek alapszerkezetét a tizenkettes színkörrel (a színelmélet legelterjedtebb eszköze), majd megta­ nuljuk azt, hogy a festékeket hogyan kell manipulálni ahhoz, hogy harmonikus színeket nyerjünk.

A színelmélet értelmezése és alkalmazása

2.4a ábra. Georges Seural ( 1 859- 1 89 1 ) : Vasárnap a La Grande Jatte-on 1 884. 1 884-86, olaj, vászon, 207,6 x 308 cm. Helen Birch Bartlett Memorial CoUection, The Art Institute of Chicago. -

2.4b ábra. Seurat:

Vasárnap a La Grande Jatte-on (részlet) .

17

Egy tizenöt évvel ezelőtti tanítási élmény döbben­ tett rá a színelmélet és a festészet közötti kapcsolatra. Olyan művészpalántákat oktattam a színelméletre, akik már túljutottak a rajzoláson, de még nem kezdtek el festeni. A stúdiumnak volt egy hivatalos tankönyve is, amelyben a fentebb ismertetett színelmélet-törté­ net mellett különféle gyakorlatok voltak, például szí­ nes papírszeletkék egymás mellé ragasztásával kellett illusztrálni egyes elméleteket; ezt a módszert a nagy amerikai művész, tanár és színszakértő, Josef Albers találta ki. Az általam vezetett kurzus sikeres és népszerű volt a hallgatók körében, a színgyakorlatok eredményei pedig tetszetösek a speciális papíron csak úgy tob­ zódtak a szebbnél szebb színárnyalatok. Egyik nap azonban találkoztam egy tanítványommal, aki jól tel­ jesített az óráimon, és most kezd hozzá a festéshez. Megkérdeztem tőle, hogy halad. Azt mondta: " Ren­ geteg bajom van. Egyszerűen nem tudok színeket keverni, a festményeim borzalmasan néznek ki:' " " De hát az órámon ügyes voltál - válaszoltam. " " Nem segít rajtam - felelte ő. Megdöbbentem, odamentern más tanítványaim­ hoz is, de mindenkitől ugyanezt hallottam vissza. Egyértelmű volt: a kurzusom egy fontos szempontból megbukott: a színelméletet a diákok nem tudták átül­ tetni a színek gyakorlat alkalmazásába. Új raírtam a tanmenetet, kihaj ítottam a hivata­ los óravázlatot és a tankönyvet. Semmi ragasztga­ tás, semmi színes papír. Színkeveréssel tanítottam a színelméletet. Kitaláltam, hogy egy gyakorlat hogyan képes felölelni a szín alapvető szerkezetét, beleértve a színárnyalatok pontos érzékelését és a színek mani­ pulálását a szín három legfontosabb tulajdonsága, az árnyalat, az érték és az intenzitás mentén. A feladat nehéz volt, de érdekes; láttam a tanulókon, hogy való­ ban kezdik megérteni, hogyan kell látni és keverni a színeket. A legnagyobb meglepetés azonban akkor ért, ami­ kor a csupán oktatási segédletnek szánt gyakorlat befejeződött. A diákok festményei megdöbbentően

18

Színek

szépek voltak, csodálatos harmóniában játszottak a színek, melyeket öröm volt nézni. Engedélyt kértem, és kiállítottam a munkákat a művészeti épület nyilvá­ nos kiállításoknak helyet adó hallj ában. Két festményt már a falról megvásároltak, ami diákok műveivel rit­ kán történik meg. A festményeket tanulmányozva rájöttem, hogy szépségük miből ered. A színárnyalatok következe­ tes, logikus egységbe forrtak össze, nem tartalmaz­ tak egyetlen oda nem illő vagy diszharmonikus színt sem. Sőt, a módszerrel a tanulók a kis intenzitású árnyalatokat is merték használni, ami újoncok általá­ ban kerülnek, mert fakónak, tompának tartják őket. Holott, ha helyesen keverjük őket az élénk vagy tiszta színekhez, akkor pontosan ezek az árnyalatok jelentik a színkompozícióban a " féke( a " horgonyt': Később beszéltem a festést elkezdő hallgatókkal, mindenkinek pozitív véleménye volt. Az általam kie­ szelt módszer láthatóan működik, a diákok felsza­ badultan vetették bele magukat a színek felfedezé­ sébe (beleértve a diszharmonikus színeket is), hiszen biztos tudással rendelkeztek a színharmóniákról. A következő fejezetekben alkalmazni fogjuk a létező színelméleteket, hiszen ezek részét képezik a gyakor­ lati művészet hagyományos elméleti tudásának, ám a hangsúly mindig azon lesz, hogy a színek alkalma­ zásánál mi az, ami működik. A következő lépésként szert teszünk arra a színnel kapcsolatos szókészletre, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az előt­ tünk levő színeket meglássuk, megnevezzük és kike­ verjük.

A színelmélet értelmezése és alkalmazása

19

3

FEJEZET

A színek szókészlete

M

" Delacroix [a 19. századi francia festő, Eugene Delacroix] tökéletesen ismerte a komplementer színkört; 1 839 körül az egyik rajzára felvázolt egyet, és egy festett változatot még élete vége felé is a műterme falán tartott:' M. Platnauer: Classical

Quarterly 15, 1 92 1 .

20

ivel a nyelvnek fontos szerepe van a színek világában, a színek észlelésé­ ben, megnevezésében és kikeverésében, óriási segít­ séget nyújt a velük kapcsolatos szókészlet ismerete. A szókincs alapja a színelméletekből származik, és tucatnál is kevesebb kifejezést tartalmaz. Ezek ebben a fejezetben vannak, ezt mindenki minél hamarabb tanulja meg, vésse emlékezetébe. A cél az, hogy a fejünkben legyen a szín nyelvi szerkezete, amelyet művészek és tudósok alkottak meg az évszázadok során. Ez segít majd megérteni és gyakorlatba átül­ tetni a színek alapelveit. A görög mitológiában Mnémoszüné volt az emlé­ kezet istennője. A nevéből ered a mnemonikus sza­ vunk, aminek jelentése " emlékezetet segítő': A szín­ kerék nagyszerű emlékeztetője a művészeknek, akik gyakran kiakasztanak egyet a műterem falára is. A könyv további részében a színkerék lesz a mankó nk, az ötödik fejezetben el is készítünk egyet. Ez egyesek­ nek úgy hangzik, mintha visszamennénk az általános iskolába, ám ne feledjük: a kiindulási pont Newton zsenialitása. A színekkel foglalkozó John Gage írta, hogy amikor " Newton a szivárvány színeit " felcsavarta körré (3. 1 . ábra), akkor két hatalmas eszmét alkotott. Először is a színek kapcsolata körbe rendezve sokkal látványo­ sabb és könnyebben megjegyezhető. Másodszor: ilyen

Színek

rendszerben a színektől elválaszthatatlan kapcsolatok egyértelműek: a szomszédos színek hasonlóak, az ellentétes színek pedig eltérőek. Ezek az akkor újdon­ ságszámba menő kapcsolatok alkották meg azt a szó­ készletet, amit máig is használunk. Newton hasonlóságát és eltérését szaknyelven ana­ lóg színeknek (a körben egymás mellett elhelyezkedő árnyalatok) és komplementer (kiegészítő) színeknek (a körben egymással szemben elhelyezkedő színek) nevezzük. Ezek a hasznos kifejezések kulcsfontossá­ gúak, megértésükhöz azonban először azt a három színsorozatot kell megismernünk, amelyek a tizenket­ tes színkört alkotják: ezek az elsődleges, másodiagos és harmadlagos színek.

Fig: n .

3 . 1 . ábra. Newton színkö­ re Optidcs című művéből, l. kötet, II. rész, London, 1 704.

A három elsődleges szín A spektrum három színe, a sárga, a piros és a kék egyenlő távolságra helyezkednek el egymástól a szín­ keréken. Ahhoz, hogy helyzetüket megjegyezzük, és könnyen fel tudjuk idézni, kössük össze őket, így egy egyenlő oldalú háromszöget kapunk (3.2. ábra) . A művésznek ez a három szín a színkeverés három fő építőeleme, ezek az alapszín ek, mert mindent velük kell kezdeni. A spektrumban szereplő sárgát, kéket és pirosat

nem keverhetjük ki más színekfelhasználásával. Elméletileg ezen három szín felhasználásával min­ den más szín (akár tizenhatmillió vagy még több) kikeverhető. Gyakorlatban azonban a festékek vegyi korlátai ezt a számot jócskán lefaragják; jó példa ez arra, hogy az elmélet és a gyakorlat hogyan különbö­ zik egymástól. Alább majd látni fogjuk, hogy a művé­ szek színei nem feltétlenül a valódi spektrumbeli színek. Különösen a piros és a kék festék a nyomokban meglevő egyéb vegyszerek miatt a fényt másképpen veri vissza, mint a tiszta, ezért az egyéb festékekkel való keverés problémás lehet. A művészeknek ezért ki kell pótolniuk a három elsődleges színű festéket olyan további festékanyagokkal, melyek vegyi összetétele végül a keverés után tiszta színt eredményez. Ezen a ponton egy kissé elkalandozom; szót sze­ retnék ugyanis ejteni egy évek óta tartó vitáróL

A színek szókészlete

3.2. ábra. Figyeljük meg: a három alapszínt egy egyenlő oldalú háromszög köti össze a körön belül.

21

3.3. ábra. Cián (kékeszöld), sárga és magenta (bíbor­ vörös): a nyomtatás három alapszíne. Hogy a színek világa még bonyolultabb legyen, a három elsődleges színű fény (az úgynevezett additív színek) a zöld, a piros és a kék. Carolyn Bloomer, az érzékelés szakértője így ír erről: "A számítógépes- és videóképeken, illetve a színházi világításnál addi­ tív színeket használnak. A színes televízió képernyő­ je vagy a számítógép moni­ torja parányi fénypontokból áll (ezek neve foszfor), me­ lyek piros/zöld/kék csopor­ tokba rendeződnek (nevük pixel). A foszforok elektro­ nok gerjesztésének hatására színes fényt bocsátanak ki; a kiadott fénymennyiség a becsapódó elektronok mennyiségének függvénye. A pixelen belül váltakozó piros, zöld és kék gerjesztés kombínációival minden szín előállítható. A tévé vagy monitor képernyőjén levő pixelek erős nagyítóJenesén át tanulmányozhatók:' Bloomer: The Principles of Visual Perception (A vizuális észlelés alapelvei)

22

E szerint van három elsődlegesfesték a festők számára, amely egyúttal az alaptinta, a színező és a vegyszer a nyomtatásban és a színezésben. Ez a három festék a cián (mély zöldeskék), a sárga és a magenta (élénk lilás rózsaszín), melyek torzítás nélkül verik visz­ sza a tiszta spektrum hullámhosszokon a fényt ( 3.3. ábra). A cián, a sárga és a magenta összhangban van az emberi színérzékeléssel; a nyomtatásban minden szín kikeverhető ebből a háromból. A festők élete könnyebb lenne, ha volnának hozzáférhető, tartósan élénk, megbízható, mérgező anyagot nem tartalmazó, valódi spektrum-alapszínű festékek, különösen olaj­ festékben, vízfestékben és akrilban, melyekkel min­ den más szín kikeverhető volna. Eddig ez még nem valósult meg. Az tény, hogy sok művészellátó katalógusában van " spektrum cián': " " spektrum magenta és " spektrum sárga': Kipróbál­ tam már ezeket a festékeket, de minden esetben visz­ szatértem ahhoz a hagyományos palettához, amit majd a 4. fejezetben ismertetek. Megtörténhet persze, hogy az olvasó később kedvet kap a kipróbálásukra, és sokkal jobb eredményt ér el, mint amire én képes voltam. Nincs kétségem afelől, hogy a kémikusok előbb­ utóbb képesek lesznek tiszta kék, piros és sárga festé­ keket előállítani. Jelenleg azonban az egyetlen való­ ban tiszta alapszínű festékünk a sárga. A piros festék problémái miatt a festőnek kétféle pirossal kell kez­ denie a munkát; ideális elsődleges kék festék pedig nincsen.

A három másodiagos szín " A narancs, a lila és a zöld a " másodlagos színek . Csakúgy mint az elsődleges színek, ezek is egyenlő távolságra vannak egymástól a színkörben. Azért másodlagosak, mert elméletileg mindegyikük elsőd­ leges színekből ered: a narancs pirosból és sárgából, ' a lila pirosból és kékből, a zöld pedig sárgából és kékbőL Elméletileg az elsődleges színekből ki kell tudnunk keverni a másodiagos színt. A gyakorlat­ ban ez meglehetősen fakó árnyalatokat eredményez.

Színek

Ez azonban megint csak a festékek vegyi összetétele miatt van így. Jelen pillanatban ezzel nem tudunk mit tenni, a festő úgy segít magán, hogy a három másod­ Iagos színt külön festékként megvásárolja.

A hat harmadlagos szín " A harmadlagos színek " harmadik generációs színár­ nyalatok, mindegyik egy elsődleges és egy másodiagos szín keveréséből jön létre. Mindegyik neve összetett, amely utal az eredetére: sárga-narancs, piros-narancs, piros-lila, kék-lila, kék-zöld és sárga-zöld. A 3.5. ábrán látható színkörön megfigyelhető, hogy a sárga-narancs (harmadlagos) a sárga (elsődleges) és a narancs (másodlagos) között található. Figyeljük meg: az elnevezésekben mindig az elsődleges szín van első helyen: sárga- narancs, piros-lila, kék-zöld, stb.

3.4. ábra. A három másod­ Iagos színt egy csúcsára fordított egyenlő oldalú háromszög köti össze. Az elsődleges és másodia­ gos színek együtt hatszögű csillagot alkotnak.

Analóg színek Analóg színeknek hívunk bármilyen, a színkeréken egymás mellett elhelyezkedő színt, például ilyen a narancs, a piros-narancs és a piros. Az analóg színek harmonikusak, mivel a hasonló fényhullámokat verik vissza. Számuk általában három, például a kék, a kék­ zöld és a zöld. A negyedik (mondjuk a sárga-zöld) elfogadható, és még szóba jöhet az ötödik, a sárga, mint ahogyan a 3.6. ábrán látható. A kör következő színe azonban (sárga-narancs) megszakítja az analóg sort, a benne levő narancs ugyanis a kékkel szemben helyezkedik el a körön, és ellentétes hullámhosszú fényt ver vissza. Az analóg színeket úgy is felfoghatjuk, mint a színkerék vékony szeleteit, három, négy, de legfeljebb öt árnyalatot (3.7. ábra). Lord Leighton festménye, az Aranyhajú lány ( 1 .2. ábra az 5. oldalon) valójában egy tanulmány, amely sárgát, sárga-narancsot, naran­ csot és piros-narancsot, illetve a komplementer kont­ raszt érdekében egy leheletnyi kékeszöldet tartalmaz.

A színek szókészlete

3.5. ábra. A hat harmadla­ gos szín.

23

3.6. ábra. Érdemes megfi­ gyelni, hogy a hat harmad­ lagos szín mindegyike az elsődleges és másodiagos színek által alkotott hat­ szögű csillag csúcsai között helyezkedik el.

24

Színek

Komplementer színek A komplementerek azok a színpárok, amelyek a színkeréken egymással szemben vannak. A komp­ lementer jelentése " kompletté tevő': azaz kiegészítő, tökéletesítő. A színek világában az elsődleges színek jelentik az összes szín elméleti kiinduló pontját és eredetét; ezt a fontos szerepet végül a komplementer színek befejezik, tökéletesítik. Két kiegészítő szín tar­ talmazza mindhárom elsődleges színt. Mint korábban láttuk, az elsődleges színű festékek nem tökéletesek, ám a következő állítások attól még elméletileg igazak. A 24. oldalon levő színkeréken (3.6. ábra) keressük meg a szóban forgó színeket; ellenőrizzük az állítások helyességét. •

•

•

A sárga és komplementere, a lila (pirosból és kékből áll) kiegészíti az elsődleges színhármast (sárga, piros, kék). A piros és komplementere, a zöld (sárgából és kékből áll) kiegészíti az elsődleges szín­ hármast. A kék és komplementere, a narancs (sárgából és pirosból áll) kiegészíti az elsődleges szín­ hármast.

A harmadlagos színek és kiegészítőik pontosan ugyanezt a szabályszerűséget követik. A harmadlagos komplementerpárok tartalmazzák mindhárom alap­ színt. A sárgászöld kiegészítője például a piros-lila (3.8. ábra). Ha alaposan átgondoljuk, látni fogjuk, hogy a sárga-zöld sárgából és zöldből áll (ami kékből plusz sárgából tevődik össze). Ennek kiegészítője a piros­ lila, ami pirosat és lilát tartalmaz (a lila pedig pirosat plusz kéket). A harmadlagos komplementerpárokban tehát szintén megtalálható a három elsődleges szín (sárga, kék, piros), ami tovább tökéletesíti az alapszín­ bármast Látjuk, hogy minden kiegészítő színpárban benne van mindhárom alapszín. Valójában azonban minden színárnyalatban megvannak ezek. Nem számít, hogy

a szín látszólag mennyire távolinak tűnik a színkeré­ ken szereplő kéktől, pirostól és sárgától, nagy valószíA színek szókészlete

3.7. ábra. Analóg színek a sárgától a kékig.

A művészek festékének színe attól függ, hogy az elnye­ lödés után visszamaradó fénymennyiség hullámhosz­ sza milyen. A színkeverés tehát az elnyelődéstől függ: ami marad, az lesz a szín. A sárga festék például olyan anyag, amely minden fényt elnyel, kivéve azt az adott hullámhosszú visszavert tar­ tományt, amit mi sárgaként észlelünk. Carolyn Bloomer szerint: " . . . a festékek nem egyetlen hullámhosszt vernek vissza, hanem a spektrum egy szé­ lesebb tartományát . . . Valójában minden festék­ szín színek keveréke. A mű­ vészeknek keverék anyagok­ kal kell kisérletezniük:'

The Principles of Visual Perception (A vizuális észle­ lés alapelvei)

25

nűséggel mindhármat tartalmazza. Vegyük például a papírzacskó világosbarna színét. Ez az árnyalat való­ jában halvány, tompa narancs (a narancs tompításával kapunk barnát). Először sárgát és pirosat keverünk össze, ezt fehérrel kifakítjuk, majd a narancs komple­ menterével, a kékkel tompítjuk (3.9. ábra) . Ö sszegezve a z eddigieket: a színkeverés első titka az, hogy megértsük a színek közti kapcsolatokat, az elsődleges, másodiagos és harmadlagos, analóg és komplementer színeket. A következő lépésként megismerkedünk a színek három fő tulajdonságával (attribútumával): az árnyalattal, az értékkel és az intenzitássaL

A színek elnevezése: színkeverésben

a

B-mód szerepe a

A színek kikeveréséhez először is néven kell tudnunk nevezni az adott színt: meg kell határoznunk három tulajdonságát: az árnyalatot, az értéket és az intenzi­ tást. A színek ilyesfajta elnevezésének az az oka, hogy az általunk látott színek, illetve a keveréshez használt tiszta festékek színe között szinte sosincs megegye­ zés. Több száz, esetleg több ezer festéktubus kellene ahhoz, hogy a közvetlen egyezés lehetséges legyen. A gyakorlatban az általunk használt tiszta színű tubu­ sok száma általában nyolc-tíz: a három elsődleges és három másodiagos szín, plusz a fekete és a fehér, esetleg két-három további gyakori szín. Ha a művész olyan színekkel találkozik, mint a felhős égbolt vagy egy barackszínű rózsa, nem fogja megkeresni az ilyen színű festéket A színek kikeverése egy háromlépcsős folyamat, ennek során kapjuk meg az adott árnyalat " " receptjét .

26

Színek

3.8. ábra. Minden komp­ lementer színpár, így a sárga-zöld - piros-lila pár is tartalmazza a három alapszínt, a pirosat, sárgát és kéket.

3.9. ábra. Még a barna papírzacskó színében is megvan a három elsődleges szín.

A színek szókészlete

27

A szín három tulajdonsága: árnyalat, érték és intenzitás Ahhoz, hogy a művész képes legyen kikeverni az általa megfigyelt színt, először meg kell tanulnia úgy látni azt, hogy képes legyen meghatározni: ( l ) az árnyala­ tot, (2) az értéket és (3) az intenzitást. A keverés utána ezen recept alapján zajlik. A világon minden szín meghatározható ezen háromlépcsős folyamat révén. A szín megnevezéséhez először megadjuk az árnyala­ tot: meghatározzuk, hogy mi a szín fő forrása (a szín­ kör tizenkét elemének valamelyike) . Utána megadjuk az értéket: ez a szín világosságát vagy sötétségét jelzi. Végül következik az intenzitás: a szín élénksége vagy tompasága. Egy szín attribútumokkal történő megnevezése sokban hasonlít egy tárgy felismerésének folyama­ tához. Először megkérdezzük magunktól: " Miféle " " tárgy ez? majd " Milyen alakú és mekkora méretű? " és végül " Milyen anyagból van? A tárgy lehet mond­ juk egy doboz, mérete 20 cm hosszú, alakja szögle­ tes, anyaga fa. Lehet henger alakú váza, amely 1 5 cm magas és üvegből készült. Ezek a leírások eléggé pon­ tosak ahhoz, hogy képet alkossunk róluk. Ugyanez a kérdésfeltevés a színek elnevezésénél is működik. Egy festő alkotás közben egészen a kép elkészültéig újra " és újra szembesül a problémával: " Milyen szín ez? Az árnyalat elnevezése

A kérdés megválaszolásához a művésznek először meg kell határoznia az első tulajdonságot, az árnyalatot A 3. 1 0. ábrán látunk egy színt, amit nevezhetünk " " mályvának vagy " levendulának': Ezek a " divatne­ " vek nem segítenek a szín kikeverésénéL A követ­ kezőképpen kell gondolkodnunk: "Tegyük félre egy kicsit a szín világos és sötét voltát, illetve élénkségét vagy tompaságát; a színkerék tizenkét eleme közül melyik lehetett a 3. 1 0. ábra színárnyalatához a kiin­ duló pont?'' Erre a helyes válasz az, hogy a kiindulási alap a harmadlagos piros-lila.

28

Színek

Az érték megnevezése

A második tulajdonság meghatározásához szolgáló kérdés így hangzik: " Mennyire világos vagy sötét ez " a piros-lila a fehértől feketéig tartó hétlépcsős skálán? Ehhez a lépéshez hasonlítsuk össze a 3. 1 0. ábrán levő színt a 3. 1 1 . ábra értékskálájához. Döntésünk szerint ez a piros-lila világos (2. szint). A három tulajdonság­ ból már meghatároztunk kettőt.

3. 10. ábra. A " mályvaszín". Az elnevezés első lépése meghatározni a szín helyét a színkeréken; ebben az esetben piros-lila.

Fehér

Nagyon világos l. szint

Érdemes megfigyelni, hogy a szín "divatos" neve (azaz a mályva) a keverést nem segíti, ugyanis ilyen színű festékünk nincsen.

3. 1 1 . ábra. Értékskála Világos 2. szint

Középérték 3. szint

Sötét

4. érték

Nagyon sötét 5. érték

Fekete

A színek szókészlete

a mályva mellett. Figyeljük meg, hogy a feh értől a feketéig csupán hét lépésben jutunk el. Az in­ tenzitás-skálán (3. 1 2 . ábra) ugyancsak hét lépés vezet a spektrum egyik árnyalatá­ tól, például a narancstól a színmentes tompaságig, ha folyamatosan tompítjuk a színt a komplementer színével azaz a kékkel). A gyakorlatban sok száz apró lépésben haladhatunk a fehértől a feketéig, illetve az intenzitásban a tiszta színtől a színmentességig. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy nagyjából hét az a maximális érték, amit az ember képes vizuális memóriájában tárolni.

29

3.12. ábra. Intenzitásskála a mályva mellett. Tiszta árnyalat Nagyon élénk l . szint

Élénk 2. szint

Közepes intenzitás 3. szint

Tompa

4. érték

Nagyon tompa 5. érték

Színmentes­ ség Az intenzitás megnevezése

A harmadik tulajdonság az intenzitás, amely a szín élénkségét vagy tompaságát fejezi ki. Az ide vonat­ kazó kérdésünk a következő: " Mennyire élénk vagy tompa ez a szín az intenzitásskálához képest, amely a lehető legélénkebb árnyalattól (az egyik színkeréken szereplő tiszta árnyalat) a lehető legtompábbig (a szín annyira tompa, hogy már egyetlen árnyalatot sem tudunk rajta felfedezni) terjed?'' A 3 . 1 2. ábra inten­ zitásskáláját segítségül véve megállapítjuk hogy az árnyalat tompa (4. szint). Ily módon meghatároztuk a színt három tulajdonsága révén:

30

Árnyalat:

Érték:

Intenzitás:

Piros-lila

Világos

Tompa

Színek

Ezt követően már nekiláthatunk a szín kikeverésén ek: a piros-lilát fehérrel vegyítjük, majd a piros-lila komp­ lementerével, sárga-zölddel tompítjuk, ez ugyanis az intenzitás csökkentésének legjobb módja.

A színekkel kapcsolatos ki­ fejezések között sok változat is van, ami a helyzetet még tovább bonyolítja.

Az elnevezéstől a keverésig

Az alábbi lista tartalmaz néhányat a leggyakoribbak közül:

Képzeljünk el egy festményen dolgozó művészt, és az ő példáján keresztül vizsgáljuk meg a folyamatot, amíg a szókészlet elsajátításától eljutunk addig, hogy ezt a szókincset a látásnál és a színek meghatározá­ sánál alkalmazni tudjuk. Művészünk egy tájképet fest, melynek része egy viharvert, málladozó téglafal. A nap a fal egy részét süti, a festő most tart ott, hogy ennek a részletnek a színét kikeverje. Felteszi hát a kérdést: " Milyen színű az a napsütötte falrész?'' Elő­ ször és elsősorban meg kell látnia azt a színt, utána el kell neveznie, végül ki kell kevernie. A művész figyelmesen vizsgálja a falat, és talán meg is lepődik azon, hogy az élénk napsütés meg­ változtatta az általa valószínűnek tartott téglaszínt (a színállandóság értelmében az egész falnak téglavö­ " rösnek " kellene lennie ) . Aki újonc a színek világá­ ban, esetleg bézsnek hívná ezt az árnyalatot, a tapasz­ talt festő azonban tudja, hogy ez a leírás nem nyújt elegendő információt a szín kikeveréséhez. A művész­ nek először tudnia kell, hogy a színárnyalat alapját a színkerék melyik tiszta eleme jelenti, ezek a színek vannak ugyanis a palettáján. Bár a szín igen halvány és tompa, látja, hogy ez az árnyalat pirosas és n aran­ csos, így aztán a kiindulási pont a színkerék egyik harmadlagos tagja, a piros-narancs. (Mindez bonyo­ lultabbnak hangzik, mint amennyire valójában az. Ne feledjük, hogy a színkeréken csupán tizenkét szín van, és mindegyik kikeverhető a három alapszínből, a sárgából, pirosból és kékből.) Ezután a művésznek meg kell határoznia az érték­ szintet és az intenzitásszintet. Fejben összehasonlítja a fal színének értékét egy elképzelt értékskálával, így eldönti, hogy az érték nagyon világos ( l . szint, köz­ vetlenill a fehér alatt). Ezt követően összeveti az inten­ zitást egy képzeletbeli skálával, melyen a piros-na-

A színek szókészlete

Érték: Árnyékolás Színezet Fényerősség Fényintenzitás Intenzitás, telítettség: Színérték Színesség Telítettség Szürkeskála árnyalatai: Semleges Akromatikus A színek három tulaj­ donságára alkalmazott leggyakoribb, legáltaláno­ sabb kifejezések azonban mindenképpen az árnyalat, érték és az íntenzitás.

31

3.13. ábra. Érték- és intenzi­ tásskála. Fehér

Tiszta árnyalat

Nagyon világos l. szint

Nagyon élénk l . szint

Világos 2. szint

Élénk 2. szint

Középérték 3. szint

Közepes intenzitás 3. szint

Sötét

Ha az általunk kikeverni kívánt szín halvány, értéke magas, akkor érdemes a ke­ verést a fehérrel kezdeni és ahhoz adagolni a szükséges festékeket. Fordított sorrendben ugyan­ is esetleg nagy mennyiségű fehér festék kell ahhoz, hogy az "erős" árnyalatokat hatékonyan kífakítsa. Így azon vesszük észre magun­ kat, hogy a palettánkon egy hatalmas kupac festék van, holott nekünk csak egy kis mennyiségre volt szüksé­ günk.

32

4. érték

Tompa 4. érték

Nagyon sötét 5. érték

Nagyon tompa 5. érték

Fekete

Színmentes­ ség

rancs tiszta árnyalata, majd az egyre tompább árnya­ latai szerepelnek. Így jut arra a következtetésre, hogy a fal színe közepes intenzitású (3. szint körüli). Most már nevet tud adni a megfigyelt színnek: " az árnyalat piros-narancs, az érték nagyon világos ( l . értékszint), az intenzitás közepes (3. szint):' A 3 . 1 3. ábrán példák láthatók az érték- és intenzitásskálára. Miután sikerült felfednie a fal színét és meghatá­ rozni a szín három attribútumát, a művész elkezd­ heti kikeverni a színt, esetleg efféle, hangosan ki nem mondott mondatokat gondolva: " Először is kell fehér, hozzá kadmiumvörös és kadmiumsárga, hogy kap­ j ak egy halvány narancsot. Utána el kell tompítanom

Színek

színt. Lássuk csak, a piros-narancs ellentéte a kék­ zöld. Permanent zöldhöz ultramarin kéket keverek, és az így kapott kék-zölddel tompítarn el a halvány piro­ sas narancsof' Amikor a keverék megfelelőnek tűnik (vagyis piros-narancs, nagyon világos és közepesen intenzív), a festő kipróbálja azt egy darab papíron, vagy magán a festményen. Látván, hogy a szín túlságosan tompára sikerűlt, egy cseppnyi sárgával kijavítja a színtelensé­ get, amit a piros-narancs fehérrel történő kifakítása eredményezett. (Erről a következő fejezetben lesz szó részletesen.) Ha már megfelelő a kikevert szín, a festő újra a kép felé fordul, hogy ismét belépjen a J-módba és folytassa a munkát. Fontos megemlíteni, hogy ez a teljes folyamat (szín megfigyelése, megnevezése, kikeverése) nem több, mint egy perc, legfeljebb kettő. a

Áttérés az elméletről a gyakorlatra Most már rendelkezünk azzal az alapvető információ­ mennyiséggel, ami ahhoz kell, hogy a színekről tanul­ takat kipróbáljuk a gyakorlatban. Mielőtt azonban elhagynánk a színek nyelvközpontú elemeit, meg­ ismétlem: mindenki próbálja memorizálni a színek szókészletét (a három elsődleges, a három másodiagos és a hat harmadlagos szín nevét; az analóg és komple­ menter szín jelentését; a színek attribútumait, azaz az árnyalatot, értéket és intenzitást) . Az is lényeges, hogy tisztában legyünk a színlátás 2. fejezetben ismertetett nehézségeivel: a színállandósággal (csak azt a színt látjuk, amire számítunk), a szimultán kontraszttal (szomszédos színek egymásra gyakorolt hatása) és a fény színekre gyakorolt, nem várt hatásaivaL A fes­ téssel foglalkozó elkövetkező fejezetekben jó hasznát vesszük majd ennek a szókincsnek; új látásmóddal fordulunk majd a színek felé.

A színek szókészlete

33

4

FEJEZET

Festékek és ecsetek vásárlása és használata

E

bben a fejezetben egy sor feladat kapott helyet, melyeket úgy állítottam össze, hogy az általam ismert leggyakorlatiasabb módon segítsék a színek tanulását; a lényeg a színkeverés és a festés. Feltételezem, hogy az olvasó még sosem festett, ezért a legalapvetőbb dolgokkal kezdjük: mit vásároljunk, hogyan készüljünk fel a munkára, hogyan tartsuk az ecsetet, hogyan rendezzük el a színeket a palettán, milyen papírt használjunk, hogyan keverjük a szí­ neket, sőt, hogyan tisztítsuk az ecsetet. Ezt követően a lehető legegyszerűbb feladatnál (színkerék festése) már alkalmazni fogjuk a színkeveréshez oly lényeges szakszókincset Megtanuljuk pontosan megfigyelni és kikeverni a színeket, majd úgy kombinálni őket, hogy gyönyörű színkompozíciókat nyerjünk.

36

Színek

Az eszközök beszerzése Festékek

A művészellátó boltok félelmetesek lehetnek egyesek­ nek. Az alapanyagok száma nagyon magas, áruk és minőségük egyaránt igen változó. A gyakorlatokhoz szükséges alapeszközöket igyekeztem úgy összeállí­ tani, hogy beszerzésük minél egyszerűbb és olcsóbb legyen. Az olajjal, vízfestékkel, áttetsző vízfestékkel (gouache) vagy plakátfestékkel szemben én az akrilt javaslom, de természetesen előbbiek is jók, ha éppen valakinek van ilyen otthon. Az akril viszonylag meg­ bízható, széles körben elterjedt, olcsó, nem mérgező, ráadásul (az olajjal ellentétben) vízzel keverhető. Az akrilfestékek színe száradás után kissé besötétedik, ám a többi festékfajtának is vannak ilyen-olyan problé­ más pontjai, és nehezebb is velük a munka. Kis üvegek­ ben (0,5- 1 dl) vagy tubusban kaphatók; a festék minő­ sége és az ár nagyjából egyforma. Az üveges festéket valamivel könnyebb kezelni, hiszen máris használha­ tók; nem szükséges őket előzetesen vízzel hígítani. Ám a tubusos festék a legelterjedtebb. Azt javaslom, hogy jó " minőségű ( " művészeknek szánt ) festéket vegyünk, és ne kezdők számára gyártottat, előbbiben ugyanis több " a színanyag, így "erősebb hatású a keveréskor. Több tucat (vagy akár több száz) színárnyalatú akrilfesték kapható, de nekünk csak kilenere lesz szükségünk: • Titánfehér • Elefántcsont-fekete • Kadmiumsárga fakó • Kadmiumnarancs • Kadmiumvörös közepes • Alizarin kármin • Kobaltkék • Ultramarin kék • Permanent zöld

Az akrilfesték helyettesíté­ sére esetleg ki lehet próbálni az új, vízalapú olajfes­ tékeket. Bár nem olyan könnyű beszerezni őket, mint az akrilt, a vízalapú akrilfestékekhez hasonlóan nem károsak az egészségre, de olyan kiváló minőségűek, mint az olajfestékek

Igyekezzünk csak ezt a kilencet vásárolni, és ne csá­ " buljunk el a regimentnyi rafinált, " csöpögős színű festékektőL A színgyártók ugyanezen alapfestékekből

Festékek és ecsetek vásárlása és használata

37

keverik ki azokat a csodaszép (és borsos árú) festé­ keket, amiket különféle egzotikus neveken dobnak piacra (lagúnakék, avignoni sárga, örményvörös). Ígé­ rem: a fent említett színek segítségével szinte mind­ egyik árnyalatot ki tudjuk majd keverni. Idővel majd dönthet úgy bárki, hogy a palettáján más színeket is szeretne; sok gyönyörű és hasznos színárnya­ lat van. Most azonban, a tanulás időszakában több fes­ tékfajta beszerzésével csak függő viszonyba kerülnénk az előre l egyártott színekkel. Később majd könnyebb lesz eldönteni, hogy mely festékek igazán hasznosak (kiváló minőségűek, vagy pedig a hagyományos módszerrel palettán nehéz kikeverni) és melyek a nélkülözhetők (magunk is egyszerűen, olcsón kikeverhetjük). " A " festékproblémával minden színekkel ismer­ kedő ember találkozik: a boltban kapható festékek tisztasága nem megfelelő. Ez a festészet születése óta gondot okoz a művészeknek. A színek megérté­ sének azonban a meglevő árnyalatok keverése a leg­ jobb módja. A színek bonyolultak, és mint első tanít­ ványaim rájöttek, a színkeverés teljesen más, jóval összetettebb kérdés, mint az, ha színes papírdarabkák egymáshoz illesztésével igyekszünk megérteni a szín­ elmélet lényegét. A nehézségeket természetesen bárki képes lehet áthidalni, ám eközben vödörszám kell kevernie és pocsékolnia a festéket Ecsetek

Az ecseteket számok és típusok alapján osztályoz­ zák. Két vízfestéshez használatos ecsetre lesz szükség: az egyik legyen #8-as kerek, a másik # 12-es lapos, utóbbi szélessége bő l cm ( 4. 1 . ábra) . A festés zömét a #8-assal végezzük, de a lapos # 1 2-es jól jön, ha nagyobb felületeket kell befesteni. A vízfestésre való ecsetek szára rövidebb, mint az olajfestő-ecseté, ezért máshogy kell tartani. Olajjal festő művészek általában ülve vagy állva dolgoznak a festőállvány előtt, melyen a vászon függőlegesen áll. Az ecsetet a végén tartják, mert a függőleges helyzethez az illik ( 4.2. ábra). A vízfestő ecsetet a sörtéket egybetartó szorító­ gyűrűhöz közelebb fogjuk meg, és az egyensúly miatt a nyelük eleve rövidebb. A könyv gyakorlataihoz nem

4. 1 . ábra.

38

Színek

lesz szükség állványra, hiszen vízszintes asztallapon, vagy legfeljebb egy ferde íróasztalon dolgozunk majd, ezeken pedig a hosszú olajfestő ecset kényelmetlen és célszerűtlen: mintha egy negyven centis ceruzával akarnánk írni vagy rajzolni. Azért említem meg ezt, mert korábban néhány tanítványom tévedésből hosz­ szú ecsetet vásárolt, azt gondolván, hogy minél hosz­ szabb, annál jobb. Azt javaslom, hogy anyagi lehetőségeinkhez képest a legjobb minőségű ecsetet szerezzük be, ezek ugyanis nagyon hosszú ideig használhatók, míg az olcsó ecse­ tek nem. A legjobb ecsetek cobolyszőrből készül­ nek, de néhány szintetikus anyagú ecset is elég jó, és az áruk is alacsonyabb. A jó ecset ismérve, hogy ha alaposan benedvesítjük majd kivesszük a vízből, visz­ szanyeri alakját, és hegyben végződik, a lapos ecset pedig élben.

4.2. ábra. A szerző fénykép utáni rajza: Winston Chur­ chill olajjal fest. Forrás: Winston Churchill: Painting as Pastime (A festés mint időtöltés), 1950.

Festőfelület

A könyv gyakorlataihoz a legjobb felület a fehér, pré­ selt rajzlap, ami sok helyen kapható és viszonylag olcsó. Tizenkét 23 x 30 cm-es, illetve egy 25 x 25 cm-es kell. A művészellátó boltokban a kívánt méretre vágják, de néha kapható eleve levágott is. Paletta

Palettának megfelel bármilyen lapos felület, melyen kikeverjük a színt, mielőtt rátennénk a vászonra vagy a papírra. A művészellátók mindenféle alakú fehér műanyag palettát árulnak, mindegyik alkalmas a célra. Érdemes olyat venni, amelyiknek viszonylag nagy a keverésre alkalmas felülete, illetve az egyes színek rekeszei, mélyedései. Némelyik palettának fedele is van, amely további keverőfelületként működhet, vagy éjszakára leborítva megóvja a festéket a kiszáradástóL Alternatív megoldásként megfelelő lehet a hentesek által használt fémtálca, amit könnyebb tisztántartani, mint a műanyagot. Még egyszerűbb egy közönséges porcelántányér, amely szintén egyszerűen tisztítható, bár mérete kisebb és törékeny. A palettára száradt festék lekaparásához hasznos segítség a műanyagból készült hálós konyhai súroló. Festékek és ecsetek vásárlása és használata

39

Különféle anyagok

A gyakorlatokhoz a következő anyagok szükségesek: • 23 x 30 cm-es vastag papír (pl. finom kartonlap), melyből a gyakorlatokhoz szükséges körökhöz kivágható a sablon. • Linóleumvágó a sablon kivágásához. • Kis fém- vagy műanyag kés a festék kivételéhez és összekeveréséhez. • Néhány lap grafitpapír (az indigó modern vál­ tozata), mellyel különböző minták a rajzlapra másolhatók. • Egy vagy két, legalább félliteres vizesedény a szín­ keveréshez és az ecsetek mosásához. • Papírtörlők vagy törlőkendők mindig jól jönnek. • Egy tekercs 2 cm széles, kevéssé tapadó ragasztó­ szalag. • Ceruza, radír, vonalzó. • Egy asztal, ahol tudunk dolgozni, vagy rajztábla, amit az asztal széléhez támasztunk • Természetes fényt utánzó speciális villanykörte; műszaki boltokban vagy lakberendezési áruhá­ zakban kapható. Ha este vagy rosszul megvilágí­ tott helyiségben kell dolgoznunk, egy ilyen körte jó befektetés. • Egy munkaruhaként használt régi ing; ne legyen élénk színű, mert akkor a színt a munkánkra vetve torzítja a színérzékelésünket. • Egy csomag 30 x 36 cm-es vagy nagyobb színes papír. • Egy darab tiszta műanyag 23 x 30 x 0,2 cm-es.

A festés kezdete Elhelyezkedés

A festéshez az az ideális, ha van egy sarok, ahol a kel­ lékeket otthagyhatjuk a következő alkalomig. Ha ez nem lehetséges, rendezzünk be egy helyet az eszközök tárolására, és próbáljunk meg minden alkalommal ugyanott dolgozni. Ily módon a festéshez való előké­ szület rutinszerű és gyors lesz. Mindenkinek megvan

40

Színek

a maga módszere az elhelyezkedéshez, de azért adok néhány tippet: A paletta, az ecsetek és a vizesedények a domináns kezünk felől helyezkedjenek el, hogy ne kelljen átnyúlnunk a nedves festmény fölött. Ha valaki­ nek mindkét keze egyformán ügyes, válassza ki, melyik oldal a kényelmesebb. Legyen hozzánk minél közelebb az összes festékesüveg vagy tubus, a papírtörlők vagy tör­ lőkendők, a ceruza, a radír és a vonalzó, illetve a befesteni kívánt rajzlap. A minimálisra kell szorítani mindent, ami J-módú agyműködésün­ ket megzavarhatja (ilyen például egy elkallódott festékestubus keresése). A színkeverés anélkül is eléggé kemény dió! A kevéssé tapadó ragasztószalaggal rögzítsük a papírlapot a rajztáblára vagy a rajzasztalra. Ez megakadályozza, hogy festés közben ide-oda csúszkáljon. (A szalaggal szabályos képhatáro­ lót is készíthetünk: munka végén csak lehúzzuk a papírról a szélekre ragasztott csíkokat.) A kezünk ügyében legyen néhány papírszelet vagy kimaradt rajzlap-darabka, amin kipróbálhatjuk a színeket. A paletta elrendezése

Minden festőnek van módszere a " paletta elrendezé­ " sére , pontosabban a festékek elrendezésére a palet­ tán. Idővel mindenki rájön majd, hogy neki milyen színsorrend a legjobb ( 4.4. ábra). Most azonban még javaslok egy sorrendet a kilenc színhez. A paletta tetejére kinyomunk vagy a palettakéssel kiveszünk fél-egy teáskanálnyi festéket, és elhelyezzük őket a mélyedésekben, balról jobbra haladva az alábbi sorrendben (balkezeseknél fordítva) ( 4.4. ábra): Kadmiumsárga fakó Kadmiumnarancs Kadmiumvörös közepes • Alizarin kármin • Kobaltlila • Ultramarinkék

Festékek és ecsetek vásárlása és használata

41

• • •

Permanent zöld Fehér Fekete

A fehér és fekete legyen távolabb a többi színtől, a paletta középső része így szabad marad a színkeveréshez. Az ecset helyes tartása

4.3. ábra. Vincent van Gogh (fent) és Henri Matisse (lent) vázlata saját palettá­ járóL Van Gogh 1 883-as raj­ zán kilenc szín van, Matisse 1 937-es skiccén tizenhét, középen nagy kupacokban fehér festék.

42

Az ecsetkezeléssei kapcsolatos első tanácsom a leg­ fontosabb, és minden más rajzeszközre és ecsetre is igaz. Tartsuk az ecsetet határozottan (ami nem azt jelenti, hogy olyan erősen szorítjuk, hogy az ujjaink hamar elfáradnak). Sok kezdő túlságosan könnyedén fogja az ecsetet, ami ide-oda rezeg, amint az ecsetsző­ rök végigfutnak a felületen. A legjobb kéz- és ujjtar­ tás a 4.5. ábrán figyelhető meg. Mint látható, az ujjak nyújtottabbak, mint amikor ceruzával rajzolunk Ide­ ális esetben az alkar, a csukló, a kézfej, az ujjak és az ecset eggyé válnak, az ecset lesz a meghosszabbított kéz. É ppen ezért az a jó, ha a rajztáblára vagy asztalra nem a csuklónkat támasztjuk le, mint például írásnál tesszük, hanem a könyökünket Kivétel ez alól a pará­ nyi méretű vagy apró részlet festése: ilyenkor a csukló legyen az asztalon. Az ecsetet általában a hüvelyk-, a mutató- és a kö­ zépső ujj közé fogjuk, a hüvelyk- és a mutatóujj nagy­ jából ott van, ahol a szorítógyűrű és a fanyél találkozik ( 4.5. ábra) . Ha a sörtékhez túl közel fogjuk az ecsetet, nagyon nehézzé válik a festés, hiszen nem látjuk az eszköz munkáját rendesen, illetve a gyűrűs- és kis­ ujjunk is útban van. A helyes ecsettartásnál a kisujj megpihenhet a festmény felületén és irányíthatja az ecsetvonásokat ( 4.6. ábra) . Az ecsethasználatot gyakorolhatjuk úgy, hogy csu­ pán csapvízzel festünk újságpapírra. Próbálgassuk a rövid, a hosszú, a széles és a keskeny ecsetvonásokat, " a festést vízzel telített ecsettel és " szárazza! ; utóbbi eset­ ben ujjal vagy törlőkendővel a víz javát kipréseljük az " ecset szálai közül, így a vonás " száraz textúrájú lesz.

Színek

1 9 1 2 körül Vaszilij Kandinszkij orosz művész így írt: " Ha egy festékekkel elren­ dezett palettát szemlélünk, annak két fő hatása van: ( l ) Van egy tisztán fizikai hatás, a szemünket ugyanis elbájolja a színek szépsége és egyéb tulajdonságai. A szemlélő olyan elégedett­ séget és örömöt érez, mint egy ínyenc, ha egy finom falatot a szájába vesz.

4.4. ábra. Paletta.

Egy szín kikeverése Most, hogy minden kellék a helyén van, készen állunk az első színkeverésre. Először próbálkozzunk meg a 4.7. ábrán levőhöz hasonló világos, élénk sárgásna­ rancs kikeveréséveL l.

2.

3.

A 42. oldalon látható módon rendezzük el a palettát. A kerek ecset hegyével, vagy a palettakés­ sel vigyünk egy kevés fehér festéket a paletta közepére, majd egy kicsit kenjük szét. Utána ugyanezen ecsettel, annak kiöblítése nélkül vegyünk ki egy kevés fakó kadmiumsárgát, és helyezzük a fehér mellé, utána egy nagyon kevés kadmiumnarancsot, kissé távolabb a sár­ gátóL Látni fogjuk, hogy a palettán levő tiszta színek nagyon élénkek, igen kevés is képes megszínezni sok fehér festéket Fokozatosan adagoljuk a sárgát a fehér­ hez, majd nagyon óvatosan tegyünk hozzá narancssárgát, egyszerre csak igen keveset, amíg az árnyalat megfelelőnek tűnik, azaz nem

Festékek és ecsetek vásárlása és használata

(2) A színek szemlélésének másik eredménye a szín pszichológiai hatása. A színek lélekre gyakorolt hatalma azonnal nyilvánva­ lóvá válik, lelkünk vibrálni kezd . . . "

Kandinszkij: Összegyűjtött

írások a művészetről.

4.5. ábra. Az ecset helyes fogása.

43

4.6. ábra. Kisujjal irányít­ hatjuk az ecset mozgását.

4.

I.

4.7. ábra. Próbáljuk meg a festékeinkkel kikeverni ezt a színt.

gyakorlat: szubjektív színek

A festés öröme részben abból áll, hogy megfigyeljük a színek ránk gyakorolt hatását. Mindannyiunkban vannak színekkel kapcsolatos preferenciák, melyek személyiségünkből, tapasztalatainkból, fiziológiánk­ ból, pszichológiánkból erednek. Az alábbi gyakorlat, mely a német kolorista, Johannes Itten tanításain ala­ pul, segít majd felismerni ezeket az ösztönös preferen­ ciákat. A gyakorlathoz két, egyenként 23 x 30 cm-es rajzlapra lesz szükség. l. rész l.

2.

44

túl sárga és nem túl narancsos. Bár az üveges festékek már hígítva vannak, esetleg szükség lehet további vízzel történő hígításra. Nedve­ sítsük meg az ecset legvégét, és keverjünk bele a festékbe. Ne feledjük: vizet mindig tehetünk a festékbe, de kivenni nem áll módunkban. Az anyagnak elég sűrűnek kell lennie ahhoz, hogy eltakarja a papír fehér színét, de elég hígnak is ahhoz, hogy egyenletesen fel lehessen vinni. Most próbáljuk ki az árnyalatot: egy papírda­ rabra fessünk egy mintát, hagyjuk száradni, majd hasonlítsuk össze a 4.7. ábrán látható színnel. Ha dominál a sárga vagy a narancs, akkor tiszta festékkel igazítsuk ki, amíg való­ ban meg nem kapjuk a halvány sárgásnaran­ csot. Festés közben majd a mű mellé tesszük a próbafestést, és úgy ellenőrizzük, hogy a szín­ árnyalat helyes-e, vagy igazítani kell rajta.

Színek

Az első lapra ceruza és vonalzó segítségé­ vel felrajzolunk két 1 0 x 1 0 cm-es négyzetet " ( " formátumot ) . (Lehet, hogy a nagyobb for­ mátum jobban tetszik valakinek, ez esetben egy papírra egy 1 8 x 1 8 cm-es formátum kerüljön.) A formátumok szélét ragasszuk le kis tapadású szalaggal. Lásd a 4.8. ábrát. Ennek révén - ha akarjuk -, egészen a formátum széléig festhe-

3.

4.

5.

6.

tünk, és a szalag eltávolítása után a festmény széle nyílegyenes lesz. Ceruzával, nyomtatott betűkkel vagy folyó­ írással írjuk az egyik formátum alatti szalagra: " Színek, amiket szeretek': a másik alá: " Színek, " amiket nem szeretek . Előzetes gondolkodás nélkül válasszunk ki szí­ neket a palettáróL Keverjük őket bátran és fes­ sük bele a kedvelt színek formátumába. Ez a kis festmény csak a színekről szól, ne fessünk tár­ gyakat, jeleket, szimbólumokat és hasonlókat. Ha a színek kifejezik a címet, hagyjuk abba. Most keverjünk színeket a " Színek, amiket " nem szeretek formátumhoz, ismét mellőzve bármiféle tárgyi vagy szimbolikus képeket. Ha a színek kifejezik szándékunkat, fejezzük be. Ó vatosan válasszuk le a szalagokat a formá­ turnak széléről, és a festmények alá, immár a papírra írjuk fel ismét a címeket.

Ceruzával írjuk rá a nevünket és a dátumot, majd egy­ előre tegyük félre.

rendelkező alakzat, amelyen belül a rajz, festmény vagy mintázat elhelyezkedik.

Il. rész

l.

2. 3.

4.

A formátum az a körvonallal

Tekintsük meg a 4. 9. ábrát. A második rajzlapra négy, nagyjából 9 x 9 cm-es, négyzet alakú for­ mátumot kell készíteni. Ezekbe fogjuk azokat a színeket lefesteni, amik számunkra kifejezik a négy évszakot. Ragasszuk le a formáturnak széleit. A formáturnak alá, a szalagra írjuk rá ceru­ zával, nyomtatott betűkkel vagy folyóírással az évszakok nevét (tavasz, nyár, ősz és tél) a 4.9. ábrán látható módon. Ceruzával részekre oszthatjuk az egyes formátumokat, de közvet­ lenill a formátumokba is kezdhetjük a festést. Képzeljük magunk elé az aktuális évszakot. Anélkül, hogy felismerhető dolgokat ábrá­ zolnánk, keverjük ki és fessük le azokat a szí­ neket, amelyek számunkra az adott évszakot fejezik ki.

Festékek és ecsetek vásárlása és használata

r-L -

1<��

,-i

�-

�·

SZINEK, AMIKET SZERETEK

l j .,

l

SZiNEK, AMIK[ T N�M SlliiETEK

�J

4.8. ábra. Ragasztószalaggal kitakarhatjuk a formátum széleit.

45

5.

Ó vatosan szedjük le a szalagat a címekkel együtt. Kísérletképpen kérdezzünk meg vala­ kit, hogy felismeri-e, melyik festmény melyik évszakot ábrázolja. Meglepő lesz majd az " a könnyedség, ahogy mindenki " kiolvassa a festmények jelentését.

Ceruzával újra felírjuk a festmények alá az évszakok nevét, a nevünket, a dátumot, aztán félretesszük Ezek a kis festmények jelentik az első lépéseket önmagunk felfedezése során; ezen az úton haladva nagyon sokat fogunk még megtanulni a színek cso­ dálatos világáról. Mint minden művészetben, a cél itt is megtalálni önmagunkat: saját színvilágunkat, saját kifejezésmódunkat, saját egyedi érzékelő képességün­ ket. Az első vallomást ezzel a gyakorlattal megtettük

Eszközök tisztítása A 1 59. és 160. oldalon van néhány tanulók által készített példa a kedvelt és nem kedvelt színekre, illetve a négy évszakra. Amíg níncsenek készen a saját műveink, inkább ne nézzük meg ezeket.

r-

r-

TAVASZ r --

osz

\-l

NVAR

t

} HL

}

4.9. ábra. Négy évszak

46

Minden egyes festés végén el kell mosni és helyére kell tenni az ecseteket Ezt most is gyakoroljuk: alaposan mossuk meg az ecsetet folyó víz alatt. A sörték közül ujjal szedjük ki a festékanyag maradékát. Ha az ecset­ ből már tiszta víz folyik, nyomjuk ki a szálak közül a vizet, majd ujjal formáljuk hegyessé (a lapos ecse­ tet lapossá) . Fejjel felfelé tároljuk egy üres pohárban (4. 1 0. ábra) . Soha, ismétlem soha ne hagyjuk az ecse­ tet a sörtés részével vízben. Ez az ecset halála: a sörték örökre elgörbülnek A paletta keverő részét dörzsöljük tisztára nedves papírtörlőveL Ha a palettának van fedele, érdemes a lehető legtöbb maradék festéket megőrizni: néhány csepp vizet cseppentsünk az egyes festékrekeszekre, maj d szarosan zárjuk le a tetejét. Ha tálcát vagy kerá­ mia tányért használunk, tiszta műanyag csomago­ lóanyaggal burkoljuk be a festékhalmacskákat Aki minden nap egy tiszta palettával szeretné kezdeni a munkát, az nedves törlőkendővel dörzsölje le a fes­ ték maradékát, majd massa le a palettát. (Figyelem: az akrilfesték nem káros a környezetre ! ) Most, hogy minden szükséges kelléket beszerez­ tünk, és elkezdtünk megismerkedni a használatukkal,

Színek

a következő lépés az lesz, hogy a színkerék színárnya­ latait hosszú időre elraktározzuk emlékezetünkben. Ennek az a módja, hogy festeni fogunk egyet. Az 5. fejezetben megmutatom, hogyan kell színkereket fes­ teni, és számos más kísérletet is elvégzünk majd.

" Ha a szubjektív színárnya­ lat jellemző egy személy belső lényére, akkor szín­ kombinációiból nagyban kikövetkeztethetjük gondol­ kodásmódját, érzéseit és tetteit:' Johannes Itten: A színek

művészete

l

4. 10. ábra.

Festékek és ecsetek vásárlása és használata

47

�

5

FEJEZET

A színárnyalat megértése színkerékkel

A

z ábécé megtanulása volt az alapfeltétele annak, hogy ennek az oldalnak a szavait elolvassuk és megértsük; a színkerék pontosan ilyen fontos ahhoz, hogy a színeket megértsük és használni tudjuk. A művészek ugyanolyan komolyan veszik a színkereket, mint a tudománytörténet azon nagy gondolkodó i, akik a színek megértésén és használható rendszerbe foglalásán fáradoztak. Most, miután elsa­ játítottuk a színek szókincsét, a színkerék megalkotása folyamán válik majd ez a tudás kézzelfoghatóvá, így jöhetnek a következő lépések: a színérték és -intenzi­ tás megváltoztatása és harmonikus színkompozíciók létrehozása. A színkereket folyamatosan használjuk majd, ugyanis minden keverés az alábbi kérdéssel kezdődik: " " Melyik szín volt ennek az árnyalatnak az alapja? Az eredet mindig a színkerék tizenkét színárnyalatának valamelyike. A palettán azonban csak az elsődleges és másodiagos színek vannak. A színkerék megalkotása tanít meg majd minket a harmadlagos színek gyors kikeverésére. Egyúttal elsajátítjuk a módját annak, hogy az elsődleges színű festékek hiányosságait, hibáit hogyan lehet ellensúlyozni; ezáltal a színkeverés világa megnyílik előttünk.

48

Színek

2.

gyakorlat: Színkerék-sablon készítése

Az első lépés a színkerék-sablon készítése lesz. Ennek segítségével bármikor könnyen készíthetünk színke­ reket a színek megértését célzó gyakorlatokhoz. Az 5. 1 . ábrán egy sablon látható, amit az 50. oldalon kinagyítva is bemutatok Első lépés­ ként fénymásoljuk le az 50. oldalt közvetle­ nül egy rajzlapra vagy jó minőségű kartonra. A másik lehetőség: grafitpapír segítségével a minta át is rajzolható a kartonra. Linóvá­ góval vágjuk ki a sablonban jelzett keskeny részeket. 2. Ezután ollóval vágjuk körbe a kör alakú mintát. 3. A sablon használata a következő: a rajzfelü­ letre nagyon hegyes ceruzával rajzoljuk be a kivágott vonalakat, majd szabadkézzel kös­ sük össze őket, hogy megkapjuk a végleges mintát (5.2. ábra) . Ezt akár tucatnyi rajzlapra is rámásolhatjuk fénymásolóval. 4. Figyeljük meg, hogy a tizenkét színárnya­ lat elrendezése a számlapos órához hasonló. Ceruzával nagyon halványan írjuk fel a számo­ kat (5.2. ábra) . A gyakorlatok során a színke­ rék és óra számlap közti hasonlóság segít majd abban, hogy a színek helyét memorizáljuk. 5. Annak érdekében, hogy ez a mnemotechnika még hatékonyabb legyen, a meleg színeket (sárgától a piros-liláig) jobb oldalra, a " nap­ pali órákra': dél és öt óra közé helyezzük be, " míg az " esti órák hideg színeit (lilától a sárga­ zöldig) bal oldalra, hattól tizenegyig. Ceruzá­ val halványan írjuk be az egyes színárnyalatok kezdőbetűit a megfelelő helyre. l.

5 . 1 . ábra. Színkerék sablon. A felnagyított változat az 50. oldalon látható.

5.2. ábra.

Fontos: a palettán csak hét színünk van (feledkez­ zünk meg egy kicsit a fehérről és a feketéről); ezzel kell a kerék tizenkét alapvető spektrumszínét meg­ alkotnunk A maradék színt tehát ki kell kevernünk Lássunk hozzá!

A színárnyalat megértése színkerékkel

49

50

Színek

3. gyakorlat: A színkerék megfestése A 4 1 . és a 42. oldalon levő tanácsok segítségével helyezzük el magunk körül a kellékeket, rendezzük el a palettát. Először az 5.3. ábrán látható módon megfestjük a három elsődleges színt. Sárga: A 1 2 óránál levő területet a #8-as kerek ecsettel fessük be tiszta halvány kadmiumsárga festékkel, a lehető legke­ vesebb h ígítással, közvetlenül a tubusból vagy az üvegbőL A halvány kadmiumsárga nagyon közel áll a valódi, spektrumban szereplő sárgához, a festékek között ez a legtisztább, legragyogóbb sárga szín. Piros: Alaposan mossuk ki az ecsetet, és a kerék 4 órájánál fessük be a köreik­ ket közepes kadmiumvörösre. Ez a festék ugyan visszaver némi piros-narancs hul­ lámhosszú fényt is, de még mindig ez áll a legközelebb a spektrum pirosához. • Kék: Ismét mossuk ki jól az ecsetet. A 8 óránál levő területet fessük be ultra­ marin kékkeL Ez a szín is igen közel áll a tiszta, spektrumbeli kékhez (némi kékes­ lila hullámhosszú fényt ver vissza.) 2. Ceruza segítségével a körön belül kössük össze a három elsődleges színt egy egyenlő oldalú háromszögget az 5.3. ábrán látható módon. 3. Ezután fessük meg a három másodiagos színt az 5.4. ábra szerint. • Narancs: A 2 óránál levő rekeszt fessük be kadmium naranccsal. Ez a szín valódi spektrumárnyalat, a legtisztább, legélén­ kebb narancssárga festék, ami boltban kapható. Keverhetünk ugyan narancsot világos kadmiumsárgából és közepes ka d­ miumvörösből, ám ez a narancs nem lesz olyan ragyogó, mint a kadmiumnarancs festék. Ennek az az oka, hogy festékek l.

A színárnyalat megértése színkerékkel

5.3. ábra.

51

5.4. ábra. Figyeljük meg, hogy az elsődleges és má­ sodJagos színek az "óra­ számlap" páros számjegyei­ nél vannak.

5.5. ábra.

52

keveréke mindig tompább, mint a kémiai­ lag tisztább festékek színe. Lila: A 6 áránál levő területet fessük be kobaltlilára. A kobaltlila eléggé hasonlít a spektrumban szereplő lilára. Lila is kike­ verhető kadmiumvörösből és ultramarin kékből, ám a piros festék h iányosságai miatt az a lila meglehetősen fakó. • Zöld: A 1 0 órás rekeszt fessük be per­ manent zöldre. Ez a festék igen közel áll a tiszta spektrumszínhez. A három másodiagos színt is összeköthetjük egy egyenlő oldalú (csúcsára állított) háromszögget amely az elsődleges színek háromszögével együtt egy hatágú csillagot alkot. Ceruzával kössük össze a másodiagos színeket (5.4. ábra) . Ezek a geometriai szabályok segí­ tenek majd, ha fel kell idézni az elsődleges és másod­ Iagos színek helyét a színkörön. A harmadlagos színek a hatágú csillag csúcsai között helyezkednek majd el. 4. Végül keverjük ki és fessük le a hat harmadla­ gos színt az 5.5. ábrán levő módon (a kinagyí­ tott változat az 53. oldalon látható). Sárga-narancs l óránál: Halvány kad­ miumsárgával és kadmiumnaranccsal ke­ verjük ki ezt az árnyalatot Egy darab papírra próbafoltot festünk, majd várunk pár percet, hogy megszáradjon. Emlékez­ zünk rá, hogy az akrilfesték száradás után kissé sötétebb, mint nedves állapotban. Meg kell tehát győződnünk arról, hogy ez a szín átmenetet képez a 1 2 óránál levő sárga és a 2 áránál levő narancs között, nem túl sárga, nem túl narancsos, hanem pont a kettő között van. Annak eldönté­ sére, hogy megfelelő árnyalatú-e a sárga­ narancs, nagyon alaposan meg kell figyeln i a három színt: a sárgát, a sárga-narancsat és a narancsot. A kezdők általában nagyon jól meg tudják ítélni a színek helyességét. Hihetünk a sze­ münknek, jó döntéseket hozunk. A nehézség

Színek

5.6. ábra. A harmadlagos színek az óraszámlap párat­ lan számjegyeinél helyez­ kednek el.

A színárnyalat megértése színkerékkel

53

akkor következik be, ha újra kell keverni, össze­ hasonlítani és festeni, mert az első (második, harmadik, negyedik) keverés nem megfelelő: a mostani példában túl sárga vagy túl naran­ csos. Ha elégedettek vagyunk a színnel, fessük be az l óránál levő területet. Piros-narancs 3 óránál: Keverjünk össze némi kadmiumvöröset és kadmiumna­ rancsot. Ismét következik a próbafestés, száradás, majd annak megfigyelése, hogy ez az árnyalat a 2 órai narancs és a 4 órai piros között félúton van-e. Ha igen, fessük meg vele a 3 óránál levő részt. Piros-lila 5 óránál: Ezzel a harmadlagos színnel kezdünk részletesebben elmélyüini a színkeverésben. Elméletileg a 4 órához festett spektrumpiros és a 6 órai kobaltlila keveréke piros-lilát eredményezne. Á m az általunk a spektrum pirosa helyett hasz­ nált kadmiumvörösnek van egy enyhe narancsos árnyalata. Ha ezt a nagyon kissé narancsos pirosat összekeverjük kobaltlilával, akkor tompa, fakó piros-li­ lát kapunk, nem pedig azt a szép, ragyogó színt, amire a színkerékhez szükségünk van. Fontos megjegyezni, hogy alternatív piros színünk, az alizarin kármin narancs­ csal keverve szintén nem eredményez ragyogó narancs-pirosat Az alizarin kár­ min kékes árnyalata ugyanis eltompítja a keverék színét. É rdemes kipróbálni eze­ ket a keveréseket, hogy saját szemünkkel meggyőződjünk minderről. Kadmiumvörös helyett tehát alizarin kár­ mint adunk a kobaltlilához; így kapunk ragyogó tiszta piros-lilát Ezért kell kétféle piros a palettára. Egyetlen olyan igazán tiszta piros festék sincs forgalomban, amit egyik oldalon sárgával naranccsá, piros­ naranccsá, a másik oldalon pedig liiává és piros-liiává lehetne keverni.

" [A holland festő, Piet Mondrian] . . . egészen az 1 920-as évekig nem talált rá az egyértelműen »tiszta« pi­ rosra, és mint előtte oly sok művész, arra jött rá, hogy célját úgy érheti el, ha kékes, átlátszó színnel, így például bíborral festi le az átlát­ szatlan narancsospirosat, például a cinóbert:' E. A. Carmean: Mondrian:

The Diamond Compositions (Mondrian: a gyémántkom­ pozíciók), 1979.

54

Színek

l

•

Kékeslila 7 óránál: A színt kobaltlila és ultramarin kék keverésével állítjuk elő. A 7 óránál levő terület befestése előtt ellen­ őrizzük, hogy az árnyalat félúton van-e a lila és a kék között. • Kékeszöld 9 óránál: Permanent zölddel és ultramarin kékkel dolgozzunk, majd ismét ellenőrizzük, hogy a szín a kék (8 óra) és a zöld ( 1 0 óra) között helyezkedik-e el. • Sárga-zöld l l óránál: Kadmiumsárga a kiindulási szín, ehhez adjunk nagyon óvatosan permanent zöldet. A permanent " zöld " erős festék; csak igen kevés kell ahhoz, hogy a 1 0 óránál levő másodiagos zöld és a 1 2 órai elsődleges sárga közötti átmeneti színt kapjunk. 5. Most, hogy minden spektrumszínt megfes­ tettünk, gondosan rajzoljuk újra és erősítsük meg a színkör vonalait, hogy az óraszám­ lapra emlékeztető külső segítse a memóriát ( 5.5. ábra). Mint látható, ha a színek és a szá­ mok is a helyükre kerülnek, sokkal könnyebb felismerni a komplementer párokat (két, egy­ mással pontosan szemben elhelyezkedő szín), az analóg színeket (három, négy, legfeljebb öt, a színkeréken egymás mellett levő szín), és megérteni a köztük levő kapcsolatokat. 6. Ahhoz, hogy a színkerékre tartósan emlékez­ zünk, alaposan nézzük meg, szinte készítsünk róla memóriafényképet. úgy figyeljük meg, mintha egy színes óralapra néznénk. Most hunyjuk le a szemünket és próbáljuk ki, lát­ " juk-e a színkereket " lelki szemeink előtt . Hány óránál van a narancs? Mi van a narancs­ csal szemben (azaz mi a kiegészítő színe)? Az hány óránál helyezkedik el? Milyen szín van a piros-lila és a kék-lila között? Mi a zöld kiegészítője? Hány óránál van a helye? Ha lehetséges, olyan helyre tegyük a színkereket, ahol napjában többször látjuk és gyakorolhatjuk a memo­ rizálását. A színkeverés tudománya nagyban függ

A színárnyalat megértése színkerékkel

55

attól, hogy tudjuk-e a színkereket kívülről. Megismé­ telném: a színkerék egyszerűnek, szinte primitívnek tűnik, ám, mint azt minden művész tudja, nem az. 4.

gyakorlat: A színárnyalatok felismerése l . Az 5.7. ábrán hat szín látható. Mindegyiknél el

2. 5.7. ábra. A színkerék me­ lyik árnyalatától származ­ nak ezek a színek? Megoldás az 58. oldalon.

3.

4.

5.

6.

kell dönteni, hogy a színkerék tizenkét eleme közül melyik volt a kiindulási pont ( " forrás­ " szín ). Mindezt próbáljuk meg úgy elérni, hogy a kereket magunk elé képzeljük. (Ha szükséges, a 24. oldalon levő színkerék segíthet.) Keressünk egy élénk színű tárgyat környeze­ tünkben, és nevezzük meg színárnyalatának az eredetét Most keressünk egy tompa színű tárgyat. Ha figyelmen kívül hagyjuk színének világos vagy sötét, illetve élénk vagy tompa mivoltát, meg tudjuk nevezni az árnyalatot? Keressünk két nagyon világos színt: legyenek szinte fehérek, de azért nem teljesen. Ugyanaz a forrásszín vagy más? Keressünk két nagyon sötét színt: majdnem teljesen feketéket Ugyanaz a kiindulási szín, vagy más? Keressünk két fából készült tárgyat. Mi ezek­ nek a forrásszíne?

A mindennapok során szakítsunk időt a színfelisme­ rés gyakorlására: az elénk kerülő színekben próbáljuk felismerni a színkerék elemeit. Egy-egy árnyalat meg­ nevezése csak egy pillanatig tart, de egyre gyorsabbá válik majd a felismerés. Ráadásul a gyakorlás azzal az előnnyel jár, hogy csakugyan meglátunk majd sok színt, méghozzá egy új nézőpontból.

Színkeverés A színkerék elkészítése során már sikerült elsajátítani az első színtulajdonság, a színárnyalat alapjait. A szín­ kerék memorizálása révén még a legfinomabb szín forrásszínét is képesek leszünk megállapítani (akár egy fadarabét, vagy az ég esti színét), és meg tudjuk

56

Színek

mondani az adott szín komplementerét is. Abban is biztosak lehetünk majd, hogy a színkeréken levő tizenkét szín a festékeinkkel megalkotható legtisztább árnyalat, ezek a színek egyszerűen nem lehetnek élén­ kebbek, ha festékkel festjük őket. A spektrumszínekhez

adott bármilyen anyag rontja az árnyalat ragyogását. Már tudjuk, hogy a színkeverés első lépése felis­ merni, hogy az adott árnyalatnak mi a színkeréken szereplő forrásszíne; így aztán az is világos, hogy a divatos színnevek (például citromzöld, sáfrányszín, fukszia, azúrkék, türkiz, gyöngyház, korallvörös, kagylóezüst, galambszürke, stb.) bár felidéznek vala­ milyen képet a fejünkben, a kikeverésnél nem nyújta­ nak segítséget. Még azok a színek is gyakran a tizen­ két spektrumszín nagyon sötét vagy nagyon világos árnyalatai, amit lezserül fehérnek vagy feketének hívunk. A következő két fejezetben a maradék két tulajdonságot, az értéket (színek világosítása és sötétí­ tése) és az intenzitást (hogyan változtassunk a színek élénkségén és tompaságán) vesszük át.

Egyik rajztanár kollégám, Doreen Gehry Nelson szín­ elméleti óra végén érdeklő­ dött, hogy van-e kérdés. Az egyik diák jelentkezett: " Az óra alapján érzem, hogy ön nagyon szereti a színeket. De akkor miért van mindig feketében? " Nelson profesz­ szorasszony válasza: " Igen, feketében járok, de micsoda feketében! . . ."

Színalkotás: hogyan lesz négy festékből több száz szín? Ha a három tulajdonságot manipuláljuk néhány fes­ tékből több száz, vagy akár ezer színárnyalatot kever­ hetünkki. A kiindulási alapunk négyfesték permanent zöld, fehér, fekete és kadmiumvörös. Kezdjünk permanent zölddel, amely, mint tudjuk, a tubusban vagy az üvegben a lehető legélénkebb (legintenzívebb) zöld árnyalat. Semmilyen szín hozzákeverésével nem lesz élénkebb. Értéke azonban világosabbá tehető: sok száz árnyalat jön létre, ha egyre több fehéret adunk hozzá, az érték sötétítésével, azaz egyre több fekete adagolásával pedig további sok száz másik árnyalatot kapunk. Ha a permanent zöldet először fehérrel, majd feketével keverjük, az eredmény a legvilágosabb tiszta zöldtől a csaknem feketének látszó sötétzöldig terjed­ het. Sőt, (és ez az a pont, ahol a színek túlburjánzása már szinte ijesztő) minden értékváltoztatással kapott szín egyre jobban el is tompítható (intenzitás-változ­ tatás). Az élénkzöldtől a színmentességig (azaz nincs A színárnyalat megértése színkerékkel

57

megfigyelhető szín) terjedő skálán mozog az árnya­ latok sora, ha hozzákeverjük a zöld kiegészítő színét, a kadmiumvöröset, ezzel a színek száma a kétszeresére nő (5.8. ábra). Most gondoljuk végig: a sok száz színárnyalat száma ismét megkétszereződik, ha ugyanezen festékek­ kel ugyanezt a folyamatot végigcsináljuk, csak ezúttal a kadmiumvörös lesz a kiindulási szín. A piroshoz fehéret majd feketét adva halványrózsaszíntől szinte fekete színű vörösig halad a kapott színértékek ská­ lája. Ezután zölddel tompíthatunk minden egyes, megváltoztatott értékű, vörös alapú színárnyalatot. Az 5.8. ábra csupán egy töredékét mutatja annak a színmennyiségnek, amit pirosból, zöldből, fehérből és feketéből kikeverhetünk Ha így gondolkodunk a színekről, akkor biztos felvillan egy pillanatra bennünk: tizenhatmillió (vagy még több) szín lesi parancsainkat, pedig a palettán csak hét szín van, plusz a fekete és a fehér. A színek e felfoghatatlan raktárába úgyjuthatunk be, ha kezünk­ ben van a kulcs: annak ismerete, hogy hogyan kell az észlelt színeket látni, felismerni és kikeverni; más sza­ vakkal: tudni azt, hogy melyik színre van szükségünk és hogyan lehet azt megszerezni.

Az 5.7. ábra megoldásai.

58

Színek

5.8. ábra.

A színárnyalat megértése színkerékkel

59

6

FEJEZET

Az érték megértése színke­ rékkel

A

színek vonatkozásában minden a kapcso­ lat kérdése, a színekről feltett kérdések is mind-mind a köztük levő kapcsolatokról szálnak. Ebben a fejezetben azzal foglalkozunk majd, hogyan tekintsünk úgy a színárnyalatokra, mint a szürkeská­ lának megfelelő értékekre. Ez a képesség nagyon fon­ tos annak eldöntésére, hogy egy színnek mennyire kell világosnak vagy sötétnek lennie. A viszonyok és kapcsolatok érzékelésének helye a jobb agyféltekében van. Tapasztalataim szerint a tanulók nagyon könnyen észlelik a két egymás mellé helyezett, hasonló színárnyalat közötti különbséget, azonnal rávágják, hogy melyik szín a kékebb vagy zöldebb. A probléma akkor jelentkezik, ha meg kell becsülni egy olyan adott szín értékét, amit különböző színárnyalatok vesznek körül. A 6. 1 . ábrán látható, hogy ugyanaz a sárga világosabbnak vagy sötétebb­ nek tűnik, a környező színtől függően. Még ha tudjuk is azt, hogy a sárga ugyanaz, nehéz hinni a szemünk­ " nek, " köszönhetően a szimultán kontrasztnak és más, agymüködéssel összefüggő észlelési zavarnak. 6. 1 . ábra.

60

Színek

Érték Egy szín világosságát vagy sötétségét úgy lehet a leg­ biztosabban megbecsülni, ha szürkeskálát készítünk, amely egyúttal segít beazonosítani a színárnyalatok értékét is. Newton színkerekéhez hasonlóan a szür­ keskálát " karikába görbítjük", így kapunk egy " érték­ kereket': Az értékeket általában lineáris skálán jele­ nítik meg (6.2. ábra) . A körskálákat azonban sokkal könnyebb felidézni, vagyis egyszerűbb magunk elé képzelni az egymással ellentétes értékeket, ami a szín­ harmonizálásnál nagyon fontos. Emlékeztetönk tehát a színek értékeinél is az óra számlapja lesz (6.3. ábra) .

Fehér

Nagyon világos l . szint

Világos 2. szint

Középérték 3. szint

5 . gyakorlat:

A szürke árnyalatai - " érték­ kerék l árnyalatfürkésző" készítése l . Egy 2 3

3 0 cm-es rajzlapra a sablon segítsé­ gével rajzoljunk kereket. Ezúttal ollóval vagy linóvágóval vágjuk körbe a külső körvonal mentén a kereket. Linóvágóval készítsünk egy kicsi, négyzet alakú nyílást a kör közepére. 2. A palettánkra csak fehér és fekete színt tegyünk. A 12 óránál levő terület tiszta fehér legyen; nagyon fontos, hogy a festés egészen a kör széléig haladjon, sőt inkább menjen is túl a körvonalon. 3. Ezután a 6 órai cikkelyt fessük be tiszta feketére. 4. Fehér és fekete összekeverésével olyan szür­ kére van szükségünk, amelyik pontosan a két szín közötti értékű. Alaposan vizsgáljuk meg, hasonlítsuk össze őket; ha megfelelő, fessük be a 3 órai területet. (Ezt a keveréket őrizzük meg a palettán, mert a feketétől fehérig haladó tarto­ mányban, 6 és l l óra között is szükség lesz rá.) 5. Most a közepesen szürke színhez adagoljunk fehéret, hogy az érték a 2 és az l áránál levő területen egyenlő mértékben világosadjon a 12 órai fehér felé (lásd a fenti értékkereket) . Fessük b e a cikkeket, majd alaposan ellenőriz­ zük, hogy a 3 órai közepes szürkétől egyforma lépésekkel jutunk el a 1 2 órai fehérig. Ezeket a színkeverékeket is őrizzük meg. x

Az érték megértése színkerékkel

Sötét

4. érték

Nagyon sötét 5. érték

Fekete

6.2. ábra.

6.3. ábra.

61

Ezután közepes szürke és fekete felhasználá­ sával keverjünk ki két olyan szürkét, amelyek értéke egyre sötétebb. Fessük le a két szürkét a 4 és 5 órai területekre, ha biztosak vagyunk abban, hogy a közepes szürke és a fekete között egyforma lépéseket testesítenek meg. Immár elkészült az értékkerék számlapjának egyik fele. Ismét ellenőrizzük a skála egyenletességét; ban­ dzsítva, hunyorítva nézzük meg, hogy a fehér és a fekete közti lépések egyformák-e. Ha bármelyik szint túl világos vagy túl sötét, módosítsunk a keveréken és fessük újra az adott körcikket. 6.

Ha a lépések egyformák, a szem úgy érzékeli, hogy minden a helyén, tökéletes egyensúlyban van. A szürke­ skála maga a harmónia:' Albert Munsell: A Grammar of Color (A szín nyelvtana), 1 969.

62

Színek

7.

A palettán levő szürke árnyalatok segítségével fessük meg a számlap hiányzó elemeit, a 7, 8, 9, 10 és l l órai területeket, ezúttal a feketétől a fehér felé haladva. 9 óránál ismét megjelenik majd a közepes szürke. a.

b.

A kerék nagy belső körét fessük be az l és 2 óra színe közti átmeneti halványszürkére. Ezt a központi részt a kis négyzet alakú nyílással árnyalatfürkészőnek használjuk majd a később ismertetett módon. Utolsó lépésként lyukasztóval készítsünk lyukat mindegyik értékbe egytől tizenket­ tőig, illetve ceruzával vagy tollal írjuk az egyes értékek alá a megfelelő számot. Az elkészült értékkerék a 62. oldalon látható.

Az értékkerék l árnyalatfürkésző használata A kereket háromféleképpen fogjuk használni: •

•

•

Először is árnyalatfürkészőként, így fogjuk megnevezni a forrásszín első attribútumát, az árnyalatot Másodszor értékhatározóként, hogy a szín­ árnyalat második tulajdonságát, világosságát vagy sötétségét meg tudjuk határozni. Végül ellentétesérték-határozóként is hasznát vesszük egy későbbi gyakorlat során. Az értékek elrendezése a keréken (fehértől feketéig, majd fordítva, feketétől a fehérig) nagyban megköny­ nyíti az ellentétes értékek megkeresését.

Most az alábbi feladattal gyakoroljuk az értékkerék l árnyalatfürkésző használatát l.

2. 3.

Emeljük fel a kereket karnyújtásnyira, hunyjuk le fél szemünket, és vizsgáljuk meg a szabában előforduló valamelyik színt az árnyalatfürké­ sző központi nyílásán át (6.4. ábra). Nevezzük meg a forrásszínt, azaz a tizenkét spektrumszín valamelyikét Most ugyanazt a színt a lyukasztóval készített nyílások egyikén nézzük, és a kereket folya-

Az érték megértése színkerékkel

63

4.

i, \

6.4. ábra. A négyzet alakú központi nyílással határoz­ zuk meg a forrásszínt.

matosan forgatva keressük meg azt az értéket, " amely " passzol a szín értékéhez (6.5. ábra). Nevezzük meg az értékszintet a 12 és 6 közötti számok valamelyikével. Ne feledjük: a kerék­ kel az ellentétes érték is megadható (6 és 1 2 között). A 2 órai érték ellentettje például 8 áránál van.

Az eszköz segítségével megneveztük a szín első két tulajdonságát (árnyalat és érték); a harmadik aUribú­ turnot (intenzitásszint) a 7. fejezetben tanuljuk meg meghatározni. Most a következő, értékkel összefüggő feladat a színek világosítása és sötétítése.

Hogyan lesz a szín világosabb és sötétebb?

6.5. ábra. A külső lyukakkal állapítjuk meg az értékszin­ tet.

A tubusos vagy üveges kiszerelésben megvásárolható összes tiszta festéknek megvan a maga értékszintje. A világos kadmiumsárga például egyes szint körüli az értékkeréken, a kadmiumvörös közepes, azaz 3-as szintű, a kobaltlila pedig 5-ös értékkel rendelkezik (6.6. ábra) . Fehérrel vagy feketével keverve e tiszta színek bármelyikéből lehet világosabb vagy sötétebb árnyalatú, ám a festékek mindegyike eltérően reagál ezekre a keverésekre; minden a festék saját értékszint­ jén múlik. A sárga világosításához például elég egé­ szen kevés fehér is. Ahhoz, hogy a kobaldilát csaknem fehérré világosítsuk ki, sokkal több fehér festék kell. Hasonlóképpen, nagyon sok fekete kell ahhoz, hogy a sárgából a feketéhez hasonlóan sötét szín legyen (az eredmény sötét zöldesfekete), míg a kobaltliiához nagyon kevés fekete kell, hogy szinte feketévé válj on. A következő gyakorlat nagyszerű alkalom lesz rá, hogy megfigyeljük annak az eredményét, ha egy tiszta színárnyalathoz folyamatosan adjuk a fehér, illetve fekete festéket Két kereket készítünk: az elsőn a 1 2 áránál levő fehértől eljutunk a 6 órai tiszta színig, majd vissza a 1 2 órai fehérhez; a mási­ kon ugyanez a tiszta szín lesz 12 óránál, besötétítjük a 6 órai feketéig. A 6.7. ábrán, a 66. és 67. oldalon látható két színes értékkerék alapfestéke, elsődleges színe az ultramarin kék.

6.6. ábra.

64

Színek

6.

gyakorlat: Két színes értékkerék:

Fehértől a tiszta árnyalatig, tiszta árnyalattól a feketéig.

I. rész. A színek világosítása fehérrel

l . A sablonnal ezúttal két kereket rajzolunk egy­

2.

3.

4. 5.

egy 23 x 30 cm-es rajzlapra. A sablon másolá­ sakor hagyjuk ki a középső kört és a központi " " kémlelő négyzetet. Kiválasztjuk a tizenkét spektrumszín egyikét, és azt, a fehéret és a feketét elhelyezzük a palet­ tán. Az első keréken a 1 2 órás mezőt fehérrel festjük be, a 6 órásat pedig a tiszta festékkel. A fehértől indulva, egyenletes lépésekkel haladva adjunk a fehérhez egyre több tiszta színt, amíg a 6 órás területhez nem érünk. Mindegyik keveréket őrizzük meg, hogy a kerék bal oldalához felhasználhassuk Ha megérkeztünk a 6 órai tiszta árnyalathoz, ellenőrizzük a lépések egyenletességét. Ha sza­ bálytalanságot észlelünk, javítsuk ki a kevert színt és szükség esetén fessük újra. A kikevert színekkel fejezzük be a kör 7 óra és 1 2 óra közti felét. Ceruzával vagy tollal számozzuk be az érték­ kör lépéseit 1 -től 1 2-ig.

Valahányszor ezeken a kere­ keken egyenletes lépéseket festünk, a szemünk gyako­ rolja a színárnyalatok kö­ zötti parányi, mégis fontos különbségek felismerését.

A színek közti finom kapcso­ latok, viszonyok felismerése a színek ismeretének kulcsa. Mint művész barátom, Don Dame mondta: "A szín maga a kapcsolat:'

ll. rész. A színek sötétítése feketével

l . A második kerék 1 2 órai részét fessük be az

előzőleg használt tiszta színre, a 6 óránál levő rekeszt pedig feketére. 2. Fokról fokra keverjünk feketét a tiszta színhez, hogy az értékek egyenletesen csökkenjenek az l órás résztől a 6 órásig. 3. A keverékeket őrizzük meg, szükség esetén javítsunk rajtuk és fessük meg őket újra, hogy a lépések egyenletesek legyenek. Ha megfele­ lők az értékek, fejezzük be a kereket 6 és 1 2 óra között. 4. Ceruzával vagy tollal számozzuk be a szám­ lapot.

Az érték megértése színkerékkel

65

6.7. ábra. Két értékkerék az ultramarin kék festék számára. Az első kerék a 1 2 órai fehértől halad a 6 órás tiszta kékig, a szemközti oldalon levő pedig a 1 2 órai tiszta kéktől a 6 órai feketéig.

66

Láthatjuk, hogy az értékkerekek elegánsak és egyben rendkívül hasznosak. A beszámozott értékek révén meg tudjuk határozni bármelyik árnyalat ellentétes értékét. Ez azért fontos, mert a színharmóniákban gyakran szerepel ugyanolyan árnyalatú és intenzi­ tású, de ellentétes értékű szín. Képzeljünk el egy órát, melynek a mutatói a 6.8. ábrán látható módon egye­ nes vonalban állnak. Ha képzeletben elforgatjuk eze­ ket, akkor mindig két ellentétes értékre mutatnak rá. ellentétes például az l és a 7, a 2 és a 8, a 3 és a 9, a 4 és a 1 0, az 5 és a l l illetve a 6 és a 1 2. Ha van rá időnk, nagyon hasznos a többi színár­ nyalatra is elkészíteni az értékkerekeket Ennek révén

Színek

tanulhatjuk meg például, hogy a tiszta lila, mivel ere­ dendően sötét, nagyon kevés fekete felhasználásával kis lépésekben válik feketévé, ellenben a fehérhez igen nagy változások kellenek minden lépéshez. Azt is megtapasztalhatjuk hogy mi lesz a narancsból és a sárgából fekete hozzáadásával (a narancs barnássá, a sárga olajzölddé válik). Egyértelmű, hogy minél töb­ bet dolgozunk színekkel, annál többet tudunk majd a festékek keveréséről és az általunk kikevert színek száma is annál magasabb.

Az érték megértése színkerékkel

6.8. ábra. Az óramutatók az elJentétes értékekre mutatnak.

67

Színek világosításának és sötétítésének egyéb módszerei A szín világosításához (azaz az érték emeléséhez) csaknem mindig fehéret használunk. A színvilá­ gosításnak azonban vannak egyéb módjai is. Ha az akrilt nem átlátszatlan festékként használjunk, mint amilyen az olaj, hanem átlátszóként, mint amilyen a vízfesték, akkor a festék víz hozzáadásával h ígítható. Ez annyira kihalványítja a színt, hogy mögüle kilát­ szik a papír fehér színe. A másik világosítási mód, ha a színkerék egy világosabb színét, mondjuk a világos kadmiumsárgát keverjük egy sötétebbhez, például a permanent zöldhöz. Ez a zöldet világosítja valame­ lyest, de az árnyalat el is csúszik a sárgászöld irányába. Sokféle érték megalkotásánál nem nélkülözhetjük a fehéret, ám, mint az a művészetben oly sokszor elő­ fordul, megfizetjük az árát. Meglepő lehet az információ, de a fehér a színke­ verékeket (különösen, ha az már tartalmaz kettő vagy több festéket) bágyadttá, tompává teszi. Emlékez­ zünk csak vissza, hogy a 3. fejezetben a téglafalat festő művész példájánál azt mondtam, hogy a halvány, tompa narancsos vörös keverékhez egy kevéske sár­ gát kell adni ahhoz, hogy a színárnyalat visszanyerje élénkségét. A példában szereplő keverékben már négy festék volt: kadmiumnarancs és kadmiumvörös, hogy piros-narancs színt kapjunk, plusz ultramarin kék és permanent zöld, hogy kék-zölddel csökkentsük a szín intenzitását. Amikor mindehhez fehéret adtunk, ami a világosításhoz szükséges volt, egyben le is tompítot­ tuk a színt. Ahhoz, hogy a szín ismét élettel teli legyen, egy kevés sárgára van szükség. Miért sárga, miért nem piros-narancs vagy más szín? Azért, mert a sárga már egyaránt szerepel a piros-narancsban (a narancs sár­ gából és pirosból áll) és a kék-zöldben (a zöld-sárga és kék keveréke). A sárga kivilágosítja és megélénkíti mindkét színárnyalatot, ám további narancs vagy piros- narancs egyszerűen elfedné a kékeszöld tompító hatását, így visszajutnánk a kiindulópontra. Ha más szín kerülne bele, mint mondjuk piros- vagy kék-lila, 68

Színek

6.9. ábra. Ez a festmény a tizennyolcadik századi francia festő, Jean-Baptiste Oudry tanulmá­ nya a fehér szín egyes értékeirőL Ha alaposan megnézzük, láthatjuk, hogy a fehér kacsa egyes részei (például a szárny alatti, árnyékban levő terület) csaknem fekete. Hasonló a helyzet a fehér gyertya árnyékos felével. Oudry: A fehér kacsa, 1 753.

Az érték megértése színkerékkel

69

akkor a keverék azonnal iszapszínűvé válna és kezd­ hetnénk mindent elölről.

A színsötétítés másik módja A színek sötétítésének legegyszerűbb módja a fekete hozzákeverése, ám a fekete festék a keverékeket tom­ pítja. A másik megoldás az, ha a spektrum egy világos színét (pl. sárgászöld, sárgásnarancs) egy sötéttel (kék, lila) keverjük. Ettől a világosabb szín fakóbbá válik, és az árnyalat is megváltozik, de azért még mindig élénk és vibráló szín lesz. Másfelől azonban a sárgához adott fekete festék csodaszép olajzöldet eredményez, míg a narancshoz adagolt feketéből néhány igen hasznos barna színt kaphatunk.

Összefoglalás " Az emberi szem csodá­ latosan alkalmas a színár­ nyalatok közti különbségek felfedezésére, sok ember bámulatos pontossággal képes megbecsülni, hogy egy színben hány százalék a piros, kék és sárga aránya. Ami viszont a telítettséget (intenzitás) és az élénkséget (érték) illeti, becsléseink megbízhatatlanok:' Hazel Rossotti: Colour: Why the World Isn't Grey (Színek: Miért nem szürke a világ),

1983.

70

Nem teljesen világos okokból nehézségekbe ütkö­ zik egy adott szín értékének megállapítása. Az érték megbecsülése valójában kapcsolat becslése, ami jóval nehezebb, mint ha egy kategóriába szorítanánk be az adott színt. Ha az összehasonlító becslést segíti egy szürkeskála, akkor a szóban forgó színárnyalat érté­ két jóval könnyebb meghatározni. Később, bizonyos idő elteltével, adott mennyiségű gyakorlat birtokában a festett szürkeskálát felváltja majd egy emlékezetben felidézett szürkeskála. Ez a képesség sok gyakorlást igényel. Azt tanácso­ lom, hogy néhány percet minden nap szánjunk rá az értékkerékkel végzett munkára. A környezetünkből válasszunk ki egy színt, próbáljuk megsaccolni, hogy az értékkerék segítségéve!, hogy az adott árnyalat értéke a 1 2 órai fehér és a 6 órai fekete között melyik szintnek felel meg. Ha a szín értékszintjét megbecsül­ tük, ellenőrizzük: az értékskála külső gyűrűjén levő lyukakon át nézzük a kiválasztott színt, addig forgas­ suk a kereket, amíg a szín és az érték illik egymás­ hoz. Nagyon rövid idő alatt meglepő pontossággal meg tudjuk majd állapítani a színek értékét Sok fiatal művészpalánta küszködik ezzel a problémával, de sze­ rintem ez nem az érzékelés hibája, hanem az az ok,

Színek

hogy nem tudnak felidézni egy szürkeskálát, amely­ hez a színek értékét viszonyítani lehetne. A következő fejezetben a színek harmadik tulaj ­ donságával, a z intenzitással ( a színek tompasága vagy élénksége) ismerkedünk majd meg. Az értékhez hasonlóan az intenzitás észleléséhez is szükséges az, hogy a fejünkben legyen egy intenzitásskála, amellyel össze tudjuk vetni az általunk megfigyelt szín élénk­ ségét vagy tompaságát

Az érték megértése színkerékkel

71

7

•

FEJEZET

Az intenzitás megértése színkerékkel

A

harmadik színtulajdonság az intenzitás, amely egy színárnyalat élénkségét vagy tompaságát fejezi ki. figyeljünk arra, hogy az alacsony intenzitást jelentő tompa félrevezető lehet. A szó min­ dennapi értelmében az alacsony intenzitású színek nem tompák. A színek szókészletében a tompa szónak speciális jelentése van: a letompított színárnyalatokat más színek hozzákeverésével kevésbé ragyogóvá (ala­ csonyabb intenzitásúvá) teszik, vagy a komplemente­ rét, vagy feketét adva hozzá. A színszótárban az élénknek is egyedi jelentése van. A színkerék készítése során már megtanultuk, hogy a festékkel elérhető legélénkebb színek azok, amiket a tubusból vagy az üvegből nyerünk. Más festék hoz­ záadásával a tiszta színt nem lehet élénkebbé tenni. A tiszta színek kivilágosíthatók vagy besötétíthe­ tők (az érték megváltoztatásával) és tompíthaták (az intenzitás csökkentésével), de élénkebbé nem te­ hetök. É rdekes, hogy a tiszta színek látszólag élén­ kebbek lesznek, ha más színeket helyezünk melléjük, főleg a komplementereiket, feketét vagy fehéret: ez a szimultán kontraszt hat a színek látszólagos élénk­ ségére. Á m a festékeket nem lehet ténylegesen élén­ kebbé tenni annál, mint amennyire az a színükből adódik. Egy tompa színt élénkíthetünk tiszta festék

72

Színek

hozzáadásával, de ez a keverék soha nem lesz olyan ragyogó, mint a tubusban vagy üvegben levő festék. Most egy gyors, de nagyon lényeges kis gyakorlat (valójában érdekes kísérlet) következik, amely majd megvilágítja, hogy a festékkeverékek, különösen a komplementerek keverékei miért képesek eltompí­ tani egymást. A színek eme tulajdonságát meg kell érteni, hiszen a színharmonizálás egyik leglényege­ sebb fogása, hogy képesek legyünk a színek intenzi­ tását csökkenteni. A színelmélet azt tanítja, hogy a három elsődle­ ges szín keveréke minden színhullámhosszt elnyel, így az eredmény fekete. Ha tiszta sárga, piros és kék festékkel rendelkeznénk, könnyedén kikeverhetnénk belőlük feketét. Ha egyforma mennyiségben kever­ jük össze, a három nyomtatási alapszín (sárga, cián, magenta) keveréke csodaszép fekete lesz (7. 1 . ábra). Hagyományos festékekkel azonban csak a színmen­ tességet érhetjük el, feketét sosem kapunk. Ezt a szín­ " mentes árnyalatot egyik tanítványom " undorítónak nevezte, ami szemléletes ugyan, de egyúttal tagadja az alacsony intenzitású vagy tompított színekben rejlő szépséget. 7.

gyakorlat: Elsődleges színekkel

a

A kezdők sokszor hiszik, hogy ha egy színárnyalat világos, akkor az élénk, ha pedig sötét, akkor mindenképpen tompa. Ez nem feltétlenill igaz. Egy igen sötét kék is lehet élénk (gondoljunk csak a " mat­ rózkék'' színre), a nagyon világos sárga szín pedig tompa (például ha a mezőn kiszárad a fű).

szín­

mentességért

l . Rendezzük el a palettát a három elsődleges 2. 3.

4.

5.

festékkel: világos kadmiumsárgával, kadmi­ umvörössei és ultramarin kékkeL A paletta közepén hozzávetőlegesen egyforma arányban keverjük össze e három színt. Ha a keverék zöldes (kék plusz sárga), adjunk hozzá több pirosat, ami a zöld komplemen­ tere. Ha narancsos (sárga plusz piros), adjuk hozzá kiegészítő színét, a kéket. A folytatásban adjuk hozzá kis mennyiségben a keverékhez annak a színnek a komplemen­ terét, amit még felismerünk; a cél az, hogy a keveréknek ne legyen színe. Egy foltot fessünk rá egy darab papírra (7.2. ábra). Az intenzitás megértése színkerékkel

7. 1 . ábra. Ha egyforma mennyiségben keverjük össze, a három nyomta­ tási alapszín (sárga, cián, magenta) keveréke csoda­ szép fekete lesz.

73

Sárga

Piros

Narancs Kék

Kék

Sárga Lila

Piros Zöld

• .l

7.2. ábra. A három elsőd­ leges szín, illetve minden kiegészítő szín keverésével színmentességet érünk el, ha egyenlő arányban törté­ nik a keverés. Ne feledjük: bármely két komplementer szín tartal­ mazza mindhárom elsődle­ ges színt.

74

'---

-y-

_/

\.

J

6. Most a palettára vigyük fel a másodiagos szí­ neket is (narancs, zöld, lila). 7 . Keverjük össze a narancsot a kékkel, módo­ sítsuk mindaddig, amíg ismét színmentessé­ get nem kapunk. Az előző papírra, az első folt mellé fessük oda ezt a foltot is. 8. Színmentességig keverjük a pirosat a zölddel, fessünk egy foltot a papírra. 9. Sárga és lila keverésével érjünk el színmentes­ séget. Ismét fessünk egy ilyen foltot. 1 0. Most hasonlítsuk össze a négy foltot: az egyik a három elsődleges szín keveréke, a másik három pedig a komplementer színek keveréke (7.2. ábra) . A komplementer-keverékek a fes­ tékek különböző vegyi összetétele miatt soha nem lesznek azonosak azzal a színmentesség­ gel, mint ami az elsődleges keverékre jellemző, de azért nagyban hasonlítanak hozzá. l l . Vegyük elő ismét a színkereket, és a középső kört fessük be a legjobban sikerűlt, a színeket legkevésbé tartalmazó színmentes keverékkel. Ha a színkereket a későbbi gyakorlatok során használjuk, a színmentes folt emlékeztetni fog a következőkre: Színek

•

•

•

Az egyenlő mennyiségben összekevert elsődleges színek eredménye színmentesség. Minden komplementer színpár (a keréken egymással szemben levő két szín) tartal­ mazza mindhárom elsődleges színt (piros, sárga, kék), így aztán bármelyik komple­ menter pár összekeverve színmentességig tompítja egymást. Fokozatosan csökkenthető bármelyik szín intenzitása, ha fokozatosan hozzáadjuk a komplementerét.

Ennél a gyakorlatnál tapasztalhattuk, hogy micsoda hatalma van a három elsődleges színnek egymással szemben. Ezt a megsemmisítő erőt látva már nem esünk abba a hibába, amit sok-sok tanuló elkövet: egyik festéket a másik után kevernek egybe, hogy valami különleges árnyalatot kapjanak. A komple­ menter színek szép kis intenzitású árnyalatokat ered­ ményeznek, ám ha ehhez a harmadik és negyedik színt is hozzácsapj uk, a színek gyorsan eltűnnek majd, és marad . . . egy vödörnyi iszap. Az elsődleges színek egymást teljesen kioltó képes­ ségét ritkán fogjuk alkalmazni, annál gyakrabban vesszük elő egy szín komplementerét, ezek ugyanis tartalmazzák a három elsődleges színt, melyekkel egy színárnyalat intenzitása csökkenthető anélkül, hogy a színvilága tönkremenne. Egy későbbi gyakorlatból majd látni fogjuk, hogy a gazdag, alacsony intenzi­ tású színeknek van olyan mély, rezonáns hatása, hogy a világos-élénk, közepes-élénk és mély-élénk színek szinte muzsikálnak. A színek eme jellegzetességére a természet adja a legtöbb példát. A természetben túlsúlyban levő színek alacsony intenzitású (tompa) barnák, zöldek, kékek. Ezek gazdag, mély alapot biztosítanak a virágok, leve­ lek, madártollak és halpikkelyek magas intenzitású szólóihoz (7.3. ábra).

Az intenzitás megértése színkerékkel

" Két ilyen [komplementer] szín furcsa párost alkot. Egymással szemben vannak, szükségük van egymásra. Szomszédként tüzelík egy­ mást a lehető legnagyobb élénkségre ám összekeverve szürkésfeketévé rombolják egymást: mint a tűz és a víz:' Johannes Itten: A színek

művészete

A rajztanárok között van egy mondás, mely szerint, ha valaki belép a színek vi­ lágába, negyven liter iszapot kever ki, mielőtt megtanul­ ná, hogy hogyan lehet szép színeket alkotni. Ez egyszer­ re költséges és idegesítő. Remélem, ezekkel a gyakor­ latokkal az olvasó megkímé­ li magát ettől az élménytőL

75

7.3. ábra. Pulykakakas, 1 6 1 2, gouach papíron, 1 3,3 x 1 2,7 cm. Indiai festmény, Mughal, köszönet a Victoria and Albert Museum kurátorának.

76

Színek

8.

gyakorlat: Intenzitáskerék készítése -

Tiszta színárnyalattól a színmentességig és vissza Az intenzitáskerék a szín- és értékkerékhez hasonlóan tizenkét részre osztott óra számlapjára emlékeztető kör. A 1 2 órás mezőbe egy tiszta színárnyalatot fes­ tünk, majd ehhez folyamatosan, apránként keverjük a komplementerét, amíg a 6 órai színmentességig el nem jutunk. Ezt követően a színmentes keverékhez addig adagoljuk a tiszta színt, amíg visszaérünk a 1 2 órai tiszta árnyalathoz. Ez a feladat nagyszerű gyakor­ lása a színárnyalatok tompításának (intenzitás csök­ kentése), majd tiszta festékkel történő élénkítésének (az intenzitás növelése a maximum felé). A folyamat minden színnél azonos, egy intenzitáskerék segítségé­ vel az összes többi színárnyalat intenzitását is ki tud­ juk következtetni.

l . Az intenzitáskereket a sablonnal készítjük el.

A kör közepére rajzoljuk egy még kisebb kört, de hagyjuk ki az árnyalatfürkésző négyzetet. 2 . Válasszunk k i két komplementer színt: narancs és kék, piros és zöld, sárga és lila, piros-na­ rancs és kék-zöld, vagy bármelyik, a színkeré­ ken egymással szemben levő két szín. 3. Tegyük fel, hogy a narancs és kék színeket választottuk. A 7.4a ábrán egy intenzitáske­ reket láthatunk a kadmiumnarancs és kiegé­ szítője, az ultramarin kék számára. A 1 2 órai mezőt fessük be narancssárgára, a tubus­ ból vagy üvegből származó tiszta kadmium naranccsal. Nagyon fontos, hogy az ecset és a nedvesítésére használt víz is tiszta legyen. Ez az elérhető legélénkebb narancsszín. 4. A kerék közepén levő kört fessük be ultrama­ rin kékkel, ami a narancs komplementere. 5. A palettán a narancshoz adjunk egy kevéske ultramarin kéket, és fessük meg a tompítás első fokozatát l órához. 6. Most egy kicsivel több kéket adjunk hozzá, ez lesz a 2 órás mező.

Az intenzitás megértése színkerékkel

7.4a ábra. Narancs és kék komplementerpárral készített intenzitáskerék. Az óraszámlapos elren­ dezésnek köszönhetően nagyon könnyű megha­ tározni egy színárnyalat ellentétes intenzitását.

77

7.

8. 9.

1 0.

l l.

1 2. 7.4b ábra. A második in­ tenzitáskerék, ezúttal a 1 2 órai kiindulási pont a kék, ezt tompítjuk színmen­ tességig (6 óra) narancs­ sárgával. Mivel a kék szín sötétebb, mint a narancs, a színmentes állapotig meg­ tett egyes lépések kisebbek, mint a narancs esetében voltak.

78

Ismét több kéket adagolva fessük be a 3 órai mezőt. Ez a szín van félúton a színmentesség felé. Még felismerhetően narancs, de kifejezet­ ten tompa (7.4a ábra) . Kékkel keverve készítsük el a 4 és 5 órai szí­ neket. 6 óránál érkezünk meg a színmentességig, vagyis olyan színig, amely sem narancsnak, sem kéknek nem tűnik, mert a színek meg­ semmisítik egymást. (Ne feledjük: a narancs sárgából és pirosból áll, ezek és a kék együtt alkotják az elsődleges színhármast. ) Ezután ellenőrizzük a lépések egyenletességét l és 6 óra között. Ha ugrást (egyenetlen lépést) tapasztal unk, a keverékeket kijavíthatj uk, bár­ mely lépést újrafesthetjük a kerék befejezése előtt. Fejezzük be az intenzitáskereket úgy, hogy a 6 óránál levő színmentességhez fokozato­ san adagoljuk a narancsot, amíg a csak eny­ hén tompa narancsszínű l l órás mezőig nem érünk. (A 7.4b ábrán egy narancs/kék intenzi­ táskerék látható, egyenletes lépésekkel.) Ceruzával írjuk fel a számokat.

Az óraszámlapos elrendezésnek köszönhetően nagyon könnyű meghatározni egy színárnyalat ellentétes intenzitását, és az egyes intenzitások közti kapcsolat is szemléletes (7.4b ábra) . Az l . intenzitásszint ellen­ téte a 7 -es. A színmentesség ellentéte (6 óra) a tiszta, ragyogó szín ( 1 2 óra). A 8. fejezet színharmonizáló gyakorlataiban majd alkalmazzuk ezeket az ellentétes értékeket és intenzitásokat.

Színek

9. gyakorlat: A színárnyalat, érték és

intenzitás megnevezésének gyakorlása Most, hogy kikevertük és megfestettük a színek mind­ három attribútumát, ideje gyakorolni a színek elne­ vezését. Nézzünk szét abban a szobában, amelyben ülünk. Az elénk táruló összes színt, még a fabútorokét is meg tudjuk nevezni. Próbáljuk ki! A feladat az, hogy meghatározzuk a szín három tulajdonságát. Ha már tudjuk a forrásszínt, mérlegeljük, hogy mennyire vilá­ gos vagy sötét, illetve élénk vagy tompa ez a szín. Az érték- és intenzitásszinteket van, aki szavakkal fejezi ki, van, aki számokkal, van, aki mindkettővel: piros, világos (2. szint), nagyon tompa (5. szint); vagy kékes­ zöld, középérték (3. szint) , élénk (2. szint). Magunk elé tudjuk képzelni ezt a két színárnyalatot?

l.

7.5. ábra. Nevezzük meg az alábbi színek forrásár­ nyalatát, értékszintjét és intenzitásszintjét. ( Megol­ dás a 8 1 . oldalon).

Itt van hat szín. Min­

degyiknél nevezzük meg az árnyalatot, az értéket és az inten­ zitást. Az attribútu­ mok megállapításá­ hoz használjuk a szín-, érték- és inten­ zitáskereket

Az intenzitás megértése színkerékkel

79

" Két hónappal ezelőttig kevesen merték azt állítani, hogy ismerik a világegye­ tem színét. Ekkor azonban a Johns Hopkins Egyetem asztronómusai színrend­ szerek elemzése révén arra jutottak, hogy nagy átlag­ ban a világegyetem halvány türkizkék, vagy esetleg egy árnyalattal zöldebb ennél.

A számítógépes kód hibás működése azonban félre­ vezette az űrkutatókat, az adatok újabb kiértékelése szerint ez a szín »nagyon hasonlít a fehérhez, esetleg a bézshez.«

A csalódott kutatók azt mondták, nyitottak »bár­ milyen javasiatra a szín megnevezését illetően. « "

2.

3. 4. 5. 6.

Most a kerekeket félretéve válasszunk ki egy színt magunk körül, és nevezzük meg tulaj­ donságait. Keressünk egy fából készült tárgyat, és nevez­ zük meg színe három attribútumát. Keressünk egy fémből készült tárgyat, és nevezzük meg színe három attribútumát. Keressünk egyvilágos szövetanyagot, és nevez­ zük meg színe három attribútumát. Ha a nap folyamán valamilyen érdekes színnel találkozunk, nevezzük meg tulajdonságait.

Nagyon jó gyakorlás, ha festünk még egy intenzi­ táskereket, vagy ha időnk engedi, akár többet is. A sablon segítségével az elkészítés gyors és egyszerű. Válasszunk ki különféle komplementer színpárokat, akár két harmadlagos színt (sárgásnarancs és kékes­ lila). Fel tudjuk idézni, hogy ez a két árnyalat hogyan változik meg, ha összekeverjük őket? Ha nem, próbál­ juk ki nyomban !

J. N. Wilford, The New

A színtompítás egyéb módszerei

York Times, 2002. március 2.

Felteheti bárki a kérdést: " Egy szín eltompításához " miért nem keverünk hozzá egyszerűen csak feketét? A fekete nagyon fontos szín, véleményem szerint mindenképpen helye van a palettán; nem értek egyet azokkal a művészekkel, akik olykor ellenzik a haszná­ latát arra hivatkozva, hogy az impresszionisták néme­ lyike is kerülte. Az 5. fejezetben megtanultuk, hogy a feketével jól lehet sötétíteni (értéket csökkenteni) úgy, hogy a színárnyalat eredeti élénksége megma­ rad. Ha ultramarin kékhez feketét keverünk, az ered­ mény nagyon sötét (5. szint), de még mindig közepes intenzitású kék lesz; alizarin kármin és fekete elegye nagyon sötét (5. szint), közepes intenzitású piros. Korábban már jeleztem, hogy egyes színárnyalatok­ hoz feketét adva váratlan, de hasznos színeket nye­ rünk. Kadmiumnarancs és fekete keveréke nagyon szép barna színeket ad, világos kadmiumsárga és fekete kombinációja meglepően gyönyörű élénk olaj ­ zöldet. É rdemes kipróbálni néhány ilyen keverést.

80

Színek

Ha a feketét csak úgy, mérlegelés nélkül használjuk tompításra (az intenzitás csökkentésére), akkor a szín csakugyan tompul, de túlságosan is, főleg ha az árnya­ lat már a fekete hozzáadása előtt is két vagy több szín keveréke volt. Az eredmény nagyon gyakran nagyon tompa, nagyon egyhangú szín. Ha a szín tompítására a komplementert használjuk fel, a kapott keverék gaz­ dag, vibráló árnyalatú lesz, amely a spektrumszínek tulajdonságait is kifejezi. Ha túlvagyunk ezen a fejezeten, biztosak lehe­ tünk abban, hogy birtokunkban van minden alapvető információ és gyakorlat a harmonikus színkompozí­ ciós feladatok megkezdéséhez. Az előző fejezetekben megtanultuk, mennyire fontos a színkerék, hogyan kell a kerék tizenkét színét felhasználni színárnyalatok felismerésére. Elsajátítottuk azt is, hogy a szürkeská­ la-kerékkel hogyan kell színek értékszintjét megál­ lapítani. Végül az árnyalatfürkészővel függetleníteni tudjuk magunkat a színállandóság és a szimultán kontraszt zavaró hatásaitól, és helyesen határozha­ tunk meg színárnyalatokat, illetve a komplementert felhasználva megváltoztathatjuk egy szín élénkségét és tompaságát A következő fejezetben mindezen tudást átültetjük a gyakorlatba: következik a harmo­ Sárga-narancs nikus színelrendezés. Világos (2. értékszint)

A 7 5 ábra megoldásai .

Sárga-zöld Közepes (3. értékszint)

Tompa (4. intenzitásszint)

Kék-zöld Sötét (4. értékszint)

Közepes (3. intenzitás­ s:t:int)

Közepes (3. intenzitás­ szint)

Piros Sötét (4. értékszint) Közepes (3. intenzitás­ szint)

Az intenzitás megértése színkerékkel

.

81

8

FEJEZET

Miből áll a színharmónia?

E

Johann W. Goethe ( 1 7491 832) német író és tudós így írt tíz év színtani kuta­ tásáról ( Farbenlehre) : " Költőként véghezvitt eredményeimre csöppet sem vagyok büszke . . . Ám századunkban én vagyok az egyetlen, aki a színek bonyolult tudományában rájött az igazságra, erre pe­ dig, bevallom, nem is kissé vagyok büszke."

84

gy kérdés, amelyre még nincsen válasz: " " Miből áll a színharmónia? A színharmó­ nia alatt általában a színek szemnek kellemes elren­ dezését értik, de ez a magyarázat semmit nem mond arról, hogy ezt hogyan lehet elérni. A zenében például a harmóniák vizsgálatakor behatóan foglalkoznak az egyes hangok tulajdonságaival, így a kutatók képesek leírni a zenei harmónia megvalósításának módjait. Egy történet szerint Johann W. Goethe, aki maga nem festő volt, hanem költő és tudós, nem tudta, miből áll össze a színharmónia. Zenész barátaitól meg­ tudta, hogy a zenei harmóniát már lehet értelmezni és szabályozni, de mi a helyzet a színekkel? Goethe meglátogatta művész ismerőseit, de legnagyobb cso­ dálkozására és döbbenetére egyiktől sem kapott kielé­ gítő választ a kérdésre. Részben ez a talányos kérdés ihlette Színtan című fantasztikus tanulmányát. Isme­ rősei megdorgálták, mondván: a harmónia szabálya­ inak keresése túlságosan ötlettelen és korlátokat állít. Goethe azonban azzal védekezett, hogy a szabályokat azért kell ismerni, hogy jogunkban álljon megszegni őket. Csaknem minden színelméleti szakember java­ sol egy módszert a színharmónia elérésére. Van, aki analóg színsémákat, van, aki komplementer szí­ neket, van, aki színhármasokat ( triád, a színkerék három, egymástól egyenlő távolságra levő színe, lásd

Színek

8. 1 . ábra. A sárga-narancs - piros-lila - kék-zöld hármas. Keressük meg, hogy a piros-narancs és kék-lila számára mi a hármas harmadik tagja! Jegyezzük meg: a triád színeit egyenlő arányban összekeverve szín­ mentességet érünk el. 8.2. ábra. A sárga-narancs 8. 1 . ábra.

8.2. ábra.

a 8. 1 . ábrán) vagy színnégyeseket ( tetrád, színek a kerék négy pontján, 8.2. ábra) , végül pedig vannak, köztük például a német kolorista, Johannes Itten, aki mindegyik módszert. The Interaction of Colars (A színek kölcsönhatása) című könyvében Josef Albers amerikai művész, tanár és kolorista nagy hangsúlyt fektet a kvantitatív szín­ kapcsolatokra (egy adott színű terület mérete és elhe­ lyezkedése a másikhoz képest); szerinte ezzel lehet harmóniát és disszonanciát is elérni, utóbbi szerinte legalább olyan fontos, mint a harmónia.

Esztétikai válasz a harmonikus színekre A színharmóniában az a különös, hogy akár ismerjük a színelméletet, akár nem, egyes színkombinációkat örömmel nézünk, bár nem tudjuk, hogy miért kel­ lemesek a szemnek és azt sem tudjuk, hogyan lehet hasonlókat készíteni. A szemnek kellemes színössze­ " állítás az esztétikumra hat, " esztétikai élményt nyújt. Az esztétikai válasz a neves művészettörténész és kri­ tikus, E. H. Gombrich szavaival élve " közismerten bizonytalan fogalom': A költészet eszközeivel talán Wordsworth tudta ezt a legjobban leírni:

" Ha fenn a szivárvány ragyog, megdobban a szívem . . . " ( Kálnoky László fordítása)

Miből áll a színharmónia?

piros - piros-lila - zöld szín­ négyes. Mi a lila és a sárga mellett a négyes további két eleme? Akkor is színmen­ tességet kapunk, ha a négyes színeit keverjük össze egyenlő mennyiségben. " Általánosságban véve megállapíthatjuk, hogy minden komplementer pár, minden triád (a tizenket­ tes színkerékben egyenlő oldalú vagy egyenlőszárú háromszöget alkotó három szín) és minden tetrád (a színkerékben négyzetet vagy négyszöget alkotó színek) harmonikusak:' Johannes Itten: A színek

művészete " Fontos hangsúlyozni a színharmóniával kapcsolat­ ban, hogy ugyan a színrend­ szereknek általában ez a legfőbb célja, mégsem ez az egyetlen fontos színkapcso­ lat. A zenei hangokhoz ha­ sonlóan a színek világában is legalább olyan lényeges a disszonancia, mint ellentéte, az összhang . . . És mindezt elérhetjük mennyiségi vál­ tozásokkal, melyek hatására változnak a dominanciavi­ szonyok, az ismétlödések és természetesen a színek elhelyezkedése:' Albers: The Interaction of Colors (A színek kölcsönha­ tása), 1 963.

85

" Minden művészeti filo­ zófia kiindulási pontja az esztétikai élmény . . . Az esz­ tétikai élményről legelő­ ször azt kell leszögeznünk, hogy ez a dolog csakugyan létezik: van olyan élmény, amely nincs teljesen elszi­ getelve a többi élménytől, de annyi távolság azért van, hogy külön neve le­ gyen: »esztétikum«." J. Hospers: Meaning and Truth int he Arts ( Jelentés és Igazság a művészetben},

1 976. Dr. Peter Smith, a Sheffieldi Egyetem oktató­ ja megfigyelte, hogy Roger Sperry emberi agyféltekék eltérő funkciójáról szóló úttörő felfedezései bizo­ nyítékul szolgálnak arra, hogy " . . . [a jobb agyféltekel erősen érdeklődik az iránt, hogy a zárt rendszer elemei miképpen állnak össze egésszé, ez bizonyíthatja, hogy ő áll az esztétikai válasz hátterében." Smith: Color of Architecture (Az építészet színvilága), 1 976.

86

Sigmund Freud szerint " a szépség élvezete jellegzetes, kissé kábító érzés': A görög filozófus, Szókratész úgy vélte, " a szépség egy puha, selymes, csúszós dolog, így aztán könnyen be tud csusszanni, be tud hatolni a lel­ künkbe:' Michael Stephan művészettörténész 1 990-es köny­ vében ( The Transformational Theory of Aesthetics [Az esztétika átalakító elmélete] ) azt vetette fel, hogy az esztétikai élmény a jobb agyféltekéből származik, és annak eredménye, hogy élvezetet nyújt az, ha a részek harmonikus egésszé állnak össze. Stephan szerint ezt a szavak nélküli, szívet elöntő élményt a bal agyfélteke is érzékeli, így az agy beszédközpontja azonnal meg­ próbálja szavakba önteni a jobb agyfélteke megfigye­ lései által előidézett érzéseket. Ebben a könyvben Goethe véleményét követem, mely szerint a színharmóniák által kiváltott öröm összefüggésben lehet az utóképnek nevezett jelenség­ gel, ez pedig arra utal, hogy az emberi agy vágyakozik a három attribútumon keresztül elérhető kiegyensú­ lyozott színkapcsolatokra.

Az utókép-jelenség Az utókép kísérteties, de nagyszerű látomás, amely akkor következik be, ha merően nézünk egy színár­ nyalatot, majd tekintetünket átvisszük egy színtelen felületre. Ez a vizuális jelenség a színek egyik legdöb­ benetesebb jellemzője, amely évszázadokig izgatta a tudósok fantáziáját. A 8.3. ábra bemutatja az utókép jelenségét. Nézzük mereven a kékeszöld rombusz közepén levő fekete pontot nagyjából húsz másodpercig (lassan számol­ junk húszig). Utána takarjuk le kézzel a rombuszt, a tekintetünket pedig gyorsan vigyük a rombusz­ tól jobbra levő pontra. A tiszta fehér mezőben egy ragyogó piros-narancs színű rombusz jelenik meg (ez a szín a kék-zöld komplementere, a színkeréken vele szemközt helyezkedik el), pár másodpercig ott van, aztán lassan elhalványul. Egy másik példán ( 8.4. ábra) a sárga téglalapban levő pontot kell nézni, majd a mellette levő, fehér

Színek

•

mezőben elhelyezkedő pontot. Az eredeti sárga sík­ idom kiegészítő színe, a lila jelenik meg szellemkép­ ként A jelenség fekete-fehér képekkel is működik, próbáljuk ki ( 8.5. ábra) . Felmerül a kérdés: mi történik itt? Évszázadok óta sokszor sokan feltették ezt a kérdést. Johann Goethe a következő eseményről számolt be: " Estefelé betértem egy fogadóba, és egy csodálatosan halvány bőrű, sötét hajú csinos lányt láttam vörös ingben, amint bejön a szobába; odaadóan néztem őt, ahogy ott állt a fél ­ árnyékban, nem messze tőlem. Csakhamar elfordult és elment, én pedig az előttem levő fehér falra néz­ tem: ott volt egy fekete arc, amit élénk fény vesz körül, a világosan kirajzolódó alak ruhája pedig csodaszép tengerzöld volt:' A 8.6. ábrán varázsoltam elő a Goethe által látott csinos nőt. É ljük át mi is a nagy költő élményét: össz­ pontosítsunk a nyakláncon lógó medálra, lassan szá­ moljunk húszig, majd forduljunk a jobb oldali fehér négyszög felé és figyeljük a fekete pontot. Szemünk/ agyunk/ elménk megismétli Goethe élményét. Goethe az esetet a következőképpen elemezte: " Ha a retina egy részét olyan színes tárgyak ingere Miből áll a színharmónia?

8.3. ábra. Nézzük merően a rombusz közepén levő fekete pontot húsz másod­ percig. Utána tekintetün­ ket vigyük a jobb oldali pontra. " Amikor a szem meglát egy színt, azonnal aktiválódik, és öntudatlanul beindul azon természete, hogy azonnal megalkosson egy másik színt, amely az ere­ detivel egy egységet alkot a színkeréken . . . Azért, hogy ez a teljesség megvaló­ suljon, a szem egy színmen­ tes területet keres a színes terek körül, ahol létrehoz­ hatja a hiányzó színt. Itt van hát minden színhar­ mónia alapigazsága:' Goethe: Színtan

87

8.4. ábra. Ismételjük meg az utókép-kísérletet: húszig számolva nézzük a bal oldali pontot, majd te­ kintetünket vigyük a jobb oldalira.

•

•

8.5. ábra. Ismét nézzük mereven a középső pontot, lassan számolj unk húszig, majd nézzünk a fehér me­ zőben levő pontra. Figyel­ jük a pontot mindaddig, míg a kép meg nem jelenik. (Általában két-három má­ sodperc után.)

•

l

l

88

Színek

•

8.6. ábra. Goethe " csinos

éri, amely színek egymással ellentétesek, az ugyanaz a törvényszerűség, mint ha az egész retinára hat egyet­ len szín . . . Minden szín erőszakot tesz a szemen, arra kényszeríti, hogy lássa annak ellentettjéf' A kutatók számos elméletet állítottak fel az utó­ képekrőL Az egyik szerint egy szín megfigyelése elfárasztja a színérzékelő idegsejteket, amelyek úgy igyekeznek helyreállítani az egyensúlyt, hogy " elő­ " áHítják a látvány komplementer színű utóképét. Manapság az utóképeket rövid életű, vizuális érze­ teknek tartjuk, melynek oka nem teljesen ismert. Ennek ellenére azonban valószínűnek látszik, hogy a vizuális rendszer furcsa működése kapcsolatban lehet azzal, hogy esztétikumot találunk a harmoni­ kus színelrendezésben.

Miből áll a színharmónia?

nője". Lassan számoljunk húszig, összpontosítsunk a nyaklánc medáljára. Utána takarjuk le a képet és figyeljük a jobb oldal i formátum fekete pontját. Figyelmünket addig tart­ suk fenn, míg az utókép meg nem jelenik. Az utókép első megje­ lenését gyakran kísérik döbbent "Óh! " és " Áh! " kiáltások. Amikor egyetemen oktat­ tam, gyakran gondoltam rá, hogy mennyire szóra­ koztató lenne, ha valakí belépne a terembe és azt látná, hogy a diákok han­ gosan álmélkodva figyelik a fehér falat.

89

Utóképek és a színek tulajdonságai

Bal agyfélteke: verbális, elemző, sorrendbe állító

jobb agyfélteke: vizuális, észlelő, osszegző vtszonyí­ tó észlelési mód

Gerincvelő

8.7. ábra.

Az utókép színe mindig a figyelt szín komplementere; ez nem csak élénk színnél van így, hanem minden színárnyalatra igaz. Ha élénk zöldet nézünk, az utó­ képe élénk piros lesz, világos, tompa zöld esetén vilá­ gos, tompa rózsaszín. Agyunk és vizuális rendszerünk láthatóan meg akarja jeleníteni az elsődleges színhár­ mas minden tagját, ezért alkotja meg a szín komp­ lementerél ugyanolyan érték- és intenzitásszinttel. Nézetem szerint az utóképek a színek minden egyéb tulajdonságánál jobban kihangsúlyozzák a komp­ lementer árnyalatok, az érték és intenzitás szerepét a színharmóniákban. A 8.8. ábrán Ellsworth Kelly amerikai festő mes­ terműve, az 1 963-as Piros kék zöld látható. Több mint két méter magas, csaknem három és fél méter széles. Cristopher Knight, a Los Angeles Times képzőművé­ szeti kritikusa az alábbi elemzést írta a festményről:

" . . . A piros, kék és zöld nem elsődleges színek, ha a festékes színkeverésre gondolunk (akkor a zöld helyett a sárga szerepelne); a vetített fény esetén azonban ezek az alapszínek. Véletlen volna, hogy Kelly 1 963-as festménye pont akkor született, amikor Amerikában robbanásszerűen terjedni kezdett a színes televízió? Kelly művé­ szete nem pop art, de nem is kívánja tagadni a kor szellemét. A színes foltokat is gondosan megtervezte. A piros és a valamivel szélesebb kék látszólag a bal és jobb felső sarokból lógnak le, a kék folt alul ívben végződik, egy kissé lentebb, mint a piros téglalap. A kettő közti különös, " kima­ radó " terület van zöldre festve. Ennek a különös alaknak köszönhető, hogy sze­ münk automatikusan a pirosat és kéket nézi elöl levő alakoknak, a zöldet pedig háttérnek. Hamarosan azonban a festmény átváltozik két­ dimenziós, sík területté, ahol már nincs helye

l

_l

90

Színek

a mélység és térbeliség illúziójának. Ez több okra vezethető vissza. Az egyik a színek egymáshoz viszonyított ará­ nya: több a nyugodt kék, mint a tüzes piros, mindez egyensúlyban van a csaknem termé­ szetesnek ható zöld háttér előtt. A másik ok az, hogy a vizuális értelemben stabiZ forma, a téglalap szemkápráztató színű, míg a másik oldalon levő lengő, lecsapó forma nyugodt kék. A piros és zöld egymás mellé helyezése vibrá­ lást eredményez a bal oldalon, míg jobbra a kék hosszabbik határvonala a zölddel biztonságot sugall. Végül, a különös zöld forma a piros téglalap és a kék ív alá terjed, elérve mindkét oldalon a vászon szélét. Látszólag ez kapcsol mindent a helyére. Mérhetetlenül összetett, kifinomul­ tan meghangszerelt méret, alak, szín, vonal és

Miből áll a színharmónia?

8.8. ábra. Ellsworth Kelly ( 1 923- ) : Piros kék zöld, 1 963, olaj, vászon, 2 1 2, 1 x 345 , 1 cm. Kortárs Képzőművészeti Múzeum, San Diego.

91

kompozíció van előttünk, amely első pillantásra banálisan egyszerűnek tűnik . . . " " " A Pivotal Call to Colors Cristopher Knight, Los Angeles Times Calendar, 2003. március 23. A másodközlés a Times és Cristopher Knight engedélyével történt. A festményben sok más mellett az is nagyszerű, hogy számtalan utáképet kivált. Olyan hatalmas a kép, hogy egyszerre csak egy színre tudunk összpontosítani. Ha 20 másodpercig nézzük a kék részt, majd rápillan­ tunk a piros négyszögre, a téglalap közepe ragyogó narancssárgává változik. Ha a pirosra összpontosí­ tunk, majd tekintetünket a kék részre visszük, a kék kékeszölddé változik. Ráadásul a középső zöld terület szélein látszólag változik az érték, ettől pedig az egész kép színvilága változékonynak tűnik. Évekkel ezelőtt, amikor gyermekeknek tanítottam képzőművészetet, nagyon izgalmas tapasztalatot sze­ reztem arra, hogy mennyire sóvárog az agy a színek komplementerei iránt. Egy hat év körüli kisgyerek egy nagy papírlapot különböző mintázattal és vastagság­ ban élénkzöldre festett. Szünetet tartott, nézegette a képet. Megkérdeztem tőle, hogy elkészült-e. Elgon­ dolkodva figyelte a festményt egy darabig, majd fel­ vett egy piros festékkel átitatott ecsetet. Néhány piros foltot cseppentett a zöld képre, aztán letette az ecsetet és azt mondta: " Igen, most már kész van:'

Albert Munsell színegyensúlyon alapuló harmóniaelmélete 1 92 1 -es, A Grammar of Color (A szín nyelvtana) című művében az ismert amerikai kolorista, Albert Munsell megalkotta a színegyensúlyon alapuló har­ mónia elméletét Munsell elméletével egy baj van: írá­ sának áthatolhatatlansága. A könyv sűrű és bonyolult, eszméit gyakran barátainak és munkatársainak kellett " lefordítani uk': Tézisét egészen addig nem tudtam teljes mérték­ ben magamévá tenni, amíg tanítványaim a 3. fejezet-

92

Színek

ben elmesélt színátalakító gyakorlatot végezték, amit kényszerűségből találtam ki annak érdekében, hogy a művészpalántákat megtanítsam látni és keverni a színeket. Maga a gyakorlat nagyon egyszerű volt. Volt egy sor szín (nem számított, hogy az eredeti szí­ nek szépek-e, vagy unalmasak, közönségesek, netán csúnyák). Semmilyen további festéket nem használva át kellett alakítani a szóban forgó színeket a komp­ lementer párjukká, majd ellentétes értékűvé és inten­ zitásúvá, így kiegyensúlyozott, esztétikai élményt nyújtó, csodaszép színharmóniákat tartalmazó fest­ mények születtek. Csak amikor elkészültek a képek, akkor döbbentem rá, hogy a gyerekek pontosan úgy hozták létre a színek három attribútumán keresztül az egyensúlyi állapotot, ahogyan Munsell is javasolta, a maga homályos stílusában, így aztán varázsütésre a színegyensúly zárt egységbe rendeződött, harmoni­ kus színek jöttek létre. " Ezzel a színegyensúly-módszerrel olyan " zárt , egységes színelrendezések (a pszichobiológia és a Nobel díjas Roger Sperry kifejezéstárában " zárt " rendszerek , lásd a 86. oldal lapszéli jegyzetét) jönnek létre, melyben minden színárnyalat változik az attri­ bútumaiban, egyetlen szín sincsen diszharmóniában a többivel; olyan a kép, mint egy zenei fúga, ahol hall­ juk a témát, majd annak variációit. Sőt, véleményem szerint az esztétikai élmény (esztétikai válasz) ponto­ san a három attribútum révén egyensúlyban levő szí­ nek hatására jön létre.

Munsell egyik munkatársa így írt: " Munsell nem igazán volt író, így aztán hiába tudott következetesen gondolkod­ ni és beszélni, a ráveze­ tések során már nagyon nehéz feladat volt számára az írói szerep." T. M. Cleland: Munsell: A Grammar of Color (A szín nyelvtana), 1969.

A színegyensúly jelentése A színárnyalatok kiegyensúlyozása nem más, mint megalkotni azt, amit az agyunk kíván a színektől: •

•

•

A mintázatban minden színnek legyen jelen az ugyanolyan értékű és intenzitású komple­ menter színe. Legyen meg minden színárnyalat ellentétes értéke. Legyen meg minden színárnyalat ellentétes intenzitása.

Miböl áll a színharmónia?

93

l

2 3 4 5

6 7

8.9. ábra. A 2x4 és a San Diego-i Kortárs Képzőművészeti Múzeum engedélyével.

94

Egy színprobléma való életben történő megoldására álljon itt egy példa: a San Diego-i Kortárs Képzőmű­ vészeti Múzeum számára tervezett színterv. A keres­ kedelmi célú képalkotásban a szín immár egy külön tervezői ágazatot igényel; manapság szinte minden szervezet arra törekszik, hogy a logó, levélpapír, hirde­ tés vagy cégautó színéről ráismerjenek A New York-i 2x4 tervezőirodát bízták meg azzal, hogy alkossanak a múzeum számára új grafikai arculatot A csodaszép végeredmény a 8.9. ábrán látható. A minta alapját a világos (2. értékszint), élénk (2. intenzitásszint) kék, illetve komplementere, a világos, élénk narancs adja. A színátalakítás folyamata az alábbiakban olvasható. A 2x4 tervezői világos, élénk kékkel ( l ) és világos, élénk naranccsal (2) indítottak Ezután hozzáadtak (3) Nagyon világos, tompa kék (4) Sötét, élénk narancs (5) Nagyon sötét, tompa narancs (sötétbarna) (6) Nagyon sötét, tompa kék Az átalakítások eredménye hat színárnyalat (8.9. ábra). Ehhez a harmonikus színkombinációhoz a 2x4 szakemberei még hozzátettek egy ravasz többletet, a 8.9. ábrán 7 -essel jelölt nagyon világos ( l . értékszint), élénk (2. intenzitásszint) zöldet. Ez a szín nem elég erős ahhoz, hogy a harmóniát zavarja, és olyasfajta szeszé­ lyes pluszt ad a színvilághoz, ami jól illik a múzeumban bemutatott kortárs művészeti alkotásokhoz. Új színismeretünk segítségével saját környeze­ tünkben is megismételhetjük ezt a fajta színteremtést. Ha két színnel indítunk, mondjuk kékkel és zöld­ del, és mindkettőnél elvégezzük az adott lépéseket, a végeredmény körülbelül tizenhat színárnyalat lesz. Természetesen ilyen színmennyiség harmonizálása bonyolult, nagyon nagy gondot kellene fordítani az egyes színek relatív mennyiségére. A következő fejezetben olyan feladat következik, melyben lesz átalakítás, egyensúly és harmonizálás egyaránt. Ennek során az alábbi ismereteinket pró­ báljuk ki gyakorlatban:

Színek

•

•

•

•

•

•

Színkerék használata színek felismerésében (a kerék tizenkét színe, az elsődleges, másod­ lagos és harmadlagos színek az egyes árnyala­ tok forrásszínei). Hogyan különítsünk el színárnyalatokat annak érdekében, hogy elkerüljük a színállandóság és szimultán kontraszt hatásait. A megfigyelt színekkel megegyező árnyalatok kikeverése. Komplementer színek felismerése és kikeve­ rése. A színek attribútumainak használata megha­ tározott érték- és intenzitásszintű árnyalatok kikeveréséhez. A színek attribútumainak használata ellenté­ tes érték- és intenzitásszintű árnyalatok kike­ veréséhez.

Miből áll a színharmónia?

Fotó: Carlos Guillen.

95

9•

FEJEZET

Alkossunk színharmóniát!

A

színharmónia egyik érdekes aspektusa, hogy jóformán bármelyik szín, illetve két-, három-, négy-, esetleg öttagú, véletlenszerűen kiválasztott színcsoport lehet a kiindulási alap, és csodálatosan harmonikus színkompozíciók szület­ hetnek, ha az eredeti színárnyalatokat átfordítjuk a komplementereikké (ugyanolyan az érték- és inten­ zitásszinten), illetve azonos vagy ellentétes értéken és intenzitáson. Minderről meggyőződhetünk a követ­ kező gyakorlat során. l O.

gyakorlat: Színek átalakítása komple­

menterekkel és a szín három attribútumá­ val (árnyalat, érték, intenzitás)

[Goethe színkerekén] az átellenesen elhelyezkedő színek kölcsönösen felidé­ zik egymást a szemünkben. A sárgának szüksége van a lilára, a narancsnak a kékre, a pirosnak a zöldre és vice versa:' Goethe: Színtan

96

Az előző gyakorlatokkal ellentétben ez a feladat apró­ lékosabb és nagyobb kihívást jelent; esetleg érdemes lehet felbontani több, egyenként harminc perces sza­ kaszra. Ez a gyakorlat összegzi a színekkel kapcsola­ tos összes ismeretünket, meg fogjuk érteni a színek szerkezetét. Ráadásul az eikészülő kép gyönyörű lesz, öröm lesz ránézni, ezt mi is érezzük majd a készítés során, és másokon is látni fogjuk, ha megnézik mun­ kánkat. A 9. 1 .-től 9.5. ábráig példákat mutatok be a tanulók elkészült műveire.

Színek

9. 1 a ábra. Lorraine Cleary tanuló festményé­ nek részlete: textil és színárnyalatok illeszkedés e.

9. 1 b ábra. Cleary festmény­ részletének szerke­ zeti ábrája. Kulcs: 1 : Textil. 2: Színek illeszkedése.

2.

l.

9. 1 c ábra. 6. A teljes rendszer. 5. Kulcs: 1 : Textil. 4. 2: Színek illeszke­ dése. 3: Az eredeti 3. színek közvetlen komplemente­ rei. 4: Az eredeti színek ellentétes értékei. 5: Az eredeti színek ellentétes intenzitásai. 6: Visszatérés a textil eredeti színilleszkedéséhez.

�

Alkossunk színharmóniát!

97

9.3a ábra. Vivian Souroian tanuló festményének részlete: a textil és a színárnyalatok illeszkedése.

9.2a ábra. Lisa Hastings tanuló festményének részlete: a textil és a színárnyalatok illeszkedése.

9.2b ábra. Hastings fest­ ményrészletének szerkezeti ábrája. Kulcs: l: Textil. 2: Színek illesz­ kedése.

9.3b ábra. Souroian fest­ ményrészletének szerkezeti ábrája. Kulcs: 1 : Textil. 2: A textil színei­ nek illeszkedése. 3: Az eredeti színek komplementerei. 4: Az eredeti színek ellentétes értékei.

2.

9.2c ábra. Kulcs: 4. l: Textil. 2: A tex­ til színeinek illesz­ 5. 3. kedése. 3: Az ere­ deti színek komp­ lementerei azonos értékkel és inten­ zitássaL '--L--4: Az eredeti szí­ nek ellentétes értékei. 5: Az eredeti színek ellentétes intenzitásai.

�

98

Színek

/@j

9.3c ábra. Kulcs: 1 : Textil. 2: A tex­ til színeinek illesz­ kedése. 3: Az ere­ deti színek komp­ 4. lementerei. 4: Az eredeti színek 6. ellentétes értékei. 5: Az eredeti színek ellentétes intenzitásai. 6: Visszatérés az eredeti színilleszkedéséhez.

9.4a ábra. Carla Alford tanuló festményének részlete: a textil és a színárnyalatok illeszkedése.

9.5a ábra. Troy Roeschl tanuló festményének részlete: a textil és a színárnyalatok illeszkedése.

9.4b ábra. Alford festményrészletének szerkezeti ábrája. Kulcs: l : Textil. 2: A textil színeinek illeszkedése.

9.5b ábra. Roeschl festményrészletének szerkezeti ábrája. Kulcs: l : Textil. 2: A textil színeinek illeszkedé se.

l.

2.

9.4c ábra. Kulcs: 2. 1 : Textil. 2: A tex­ til színeinek illesz­ kedése. 3: A textil 5. színeinek komp­ lementerei. 4: Az eredeti színek ellentétes értékei. 5: Az eredeti színek ellentétes intenzitásai. 6: Visszatérés a textil színeihez.

2.

D

9.5c ábra. Kulcs: 1: Textil. 2: A tex­ til színeinek illesz­ kedése. 3: Az ere­ deti színek komp­ lementerei. 4: Az eredeti színek ellentétes értékei. 5: Az eredeti szí­ nek ellentétes intenzitásai. 6: Visszatérés a textil színeihez.

Alkossunk színharmóniát!

99

\

I. rész. Felkészülés a 10. gyakorlatra

l . Szükség lesz egy 2 5 x 2 5 cm-es rajzlapra. A ra­

gasztószalaggal fedjük le a széleket; a szalag egyik széle legyen pontosan a rajzlap szélén, hogy a megmaradó fehér szegély egyenletes legyen. A munka befejeztével egy ragasztó­ szalag-szélességű fehér keret lesz a festmény körül (9.6. ábra).

9.6. ábra. A 25 x 25 cm-es rajzlap széleit ragasszuk le kevéssé tapadó szalaggal.

2.

A kép tervezéséhez kell valamilyen szép színű és mintájú textil, csomagolópapír, esetleg tapéta. A kiválasztott mintázatú részből vág­ junk ki egy 25 x 25 cm-es darabot (9.7. ábra). A csodaszép végeredmény szempontjából nem annyira lényeges, hogy a mintázat vagy a színvilág milyen, de mivel több órán át dol­ gozunk majd a képen, az a legjobb, ha nekünk is tetszik az alaptéma. A mintázat kiválasztá­ sában segíthetnek a tanulók elkészült munkái (9. 1 . - 9.5. ábra).

3.

Ha sikerült megtalálni a megfelelő mintát, készítsünk róla fénymásolatot, sokkal egy­ szerűbb a minta átmásolása, ha a grafitpapírt papírlap alá tesszük és nem a textil alá. Cso­ magolópapír vagy tapéta használata esetén nincs szükség fénymásolatra a minta átrajzo­ lásához, ám esetleg jól jöhet az értékváltozta­ tások során (9.8. ábra) .

4.

A textil fénymásolatát, vagy a csomagolópa­ pírt illetve tapétát ragasszuk rá a rajzlapra úgy, hogy a két anyag közé kerüljön be egy grafit­ papír. Rajzoljuk át a mintát a rajzlapra.

5.

Ezután ceruzával osszuk fel a 25 x 25 cm-es lapot hat részre, tetszés szerint (9.9. ábra). A felosztás lehet geometriai jellegű (négyzetek, körök), állhat szabad kézzel rajzolt örvénylő alakokból, átlós csíkokból, vagy központi for-

9.7. ábra. A 25 x 25 cm-es textil.

9.8. ábra. A textil fekete-fe­ hér fénymásolata.

1 00

Színek

mából sugarasan kiáramló részekbőL A terv ezen része teljes mértékben rajtunk múlik. A 9. 1 . - 9.5. ábrákon néhány korábbi megol­ dás megfigyelhető. Szükség lehet a területek halvány számozására, illetve dőlt és aláhúzott elnevezésre. 6.

7.

Ezt követően visszatérünk az eredeti textil­ vagy csomagolóanyaghoz, kiválasztunk rajta egy kis területet, ahol a mintázat mindegyik színe szerepel. A 25 x 25 cm-es felület bárme­ lyik részén lehet ez, szélessége és hossza legyen 4,5 x 7 cm. Vágjuk ezt ki. Alakja a mintától függően lehet kör, négyzet, háromszög, ovális vagy szabálytalan (9. 1 0. ábra) .

9.9. ábra.

Illesszük b e a kivágott, eredeti textil- vagy papírdarabot a rajzlapra másolt mintába. Ragasszuk a helyére (hagyományos vagy bar­ kácsboltban kapható speciális textilragasztó­ val). A hat közül ez lesz az l . terület, ez tar­ talmazza a festmény kiindulási színeit (9 l l ábra) . .

.

9. 1 0. ábra. A textil, egy része levágva.

\

9 . l l . ábra. A ceruzával megrajzolt minta, a levá­ gott textildarab a helyére ragasztva.

Alkossunk színharmóniát!

101

II. rész. A 10. gyakorlat A következő lista összefoglalja, hogy mit fogunk festeni a hat területen. A 2.-tól a 6. területig mindig alkalmaznunk kell az eddig elsajátított színismeretet. l . terület. Az eredeti textil (vagy csomagolópapír vagy tapéta) rajzlapra történő beragasztása révén ez a terü­ let kész lesz. •

•

•

•

•

2. terület. Az eredeti színek árnyalatait kell felismernünk, elneveznünk, kikevernünk és megfestenünk úgy, hogy tökéletesen illeszked­ jenek a textil vagy papír mintázatával. 3. terület. Az eredeti színek pontos komp­ lementereit (vagyis az eredetivel azonos az érték- és intenzitásszint) kell felismernünk, elneveznünk, kikevernünk és megfestenünk 4. terület. Az eredeti színek ellentétes érté­ keinek felismerése, elnevezése, kikeverése és megfestése. 5. terület. Az eredeti színek ellentétes intenzi­ tásainak felismerése, elnevezése, kikeverése és megfestése. 6. terület. Megismételjük a textil vagy papír

eredeti színárnyalatait.

Tanácsok a 2-tól a 6. területig 2. terület. Színek illeszkedése Ahhoz, hogy a 2. terület foltjai illeszkedjenek az l . terület eredeti színeivel, látnunk kell az eredeti anyag minden színét, el kell ezeket neveznünk, majd ki kell őket kevernünk. A színillesztés magától értetődőnek tűnik, holott igen lényeges a művészetben. Képzeljük csak el, hogy portrét festünk, és nem vagyunk bizto­ sak abban, hogy a bőr, a haj és a ruha színe egyezik-e az általunk megfestetteL A gyakorlatban szereplő 2. területen minden színnek egyeznie kell az odara­ gasztott anyag színeivel ( l . terület).

l . Az első öt terület befejezését követően ugyan­

ezeket a színeket használjuk majd a 6. terü­ leten is. Természetesen a hatékonysági szem-

l

l ti

102

Színek

pontok miatt festhetjük a 2. és 6. területet egyszerre, ugyanazokkal a kikevert színek­ kel. É n azonban mégis azt javaslom, hogy várjunk, és később, a maga idejében kever­ jük ki újra a színeket. Nagyon jó gyakorlási lehetőség ez; érezni fogjuk majd a fejlődést, a keverés ugyanis sokkal könnyebb lesz. Minél tapasztaltabbak vagyunk a színkeverés terén, annál gyorsabban tanulunk. Nincs hiábavaló vesződség! 2.

A 4. fejezetben ismertetett módon rendezzük el a palettán a festékeket, készítsük elő munká­ hoz az ecseteket

3.

Kezdésnek válasszuk ki a papírra ragasztott anyag egyik színét (a 9. 1 2. ábrán az elkészült 2. terület látható).

4.

Első lépés: látni kell a színt ahhoz, hogy meg tudjuk nevezni. Könnyebb a színt elkülöní­ teni, ha a mintára helyezzük az értékkereket, és a közepébe vágott kis négyzet alakú lyukon (árnyalatfürkésző) át vizsgáljuk. Tegyük fel a három kulcskérdést: • Mi ez az árnyalat? Nevezzük meg a forrás­ színt, azaz a színkerék tizenkét elemének valamelyikét Tegyük fel, hogy a kiindulási szín a piros-lila. • Milyen értékszintű a szín? A szürkeskála kilyukasztott ablakocskáit forgassuk meg a textil vagy csomagolópapír színe fölött, hogy meghatározzuk az adott értékszintet Ha megtaláltuk, nevezzük el, legyen köze­ pes értékű (3. szint). • Milyen intenzitású a szín? Ö sszehasonlí­ tásképpen használjuk az intenzitáskereket Bár a szín nem ugyanaz, ki tudj uk követ­ keztetni a szín intenzitását, a példában most élénk (2. intenzitásszint).

5.

Ha már a három attribútum segítségével elne­ veztük a színárnyalatot (példánk szerint köze­ pes értékű (3. szint), élénk intenzitás ú (2. szint) Alkossunk színharmóniát!

\ 9 . 1 2. ábra. l . terület: textil; 2. terület: a színek illeszke­ dése.

1 03

piros-lila), nekiláthatunk kikeverni. Keverés, próba, keverés, próba, keverés, próba, amíg nem egyezik az eredmény az eredetivel. 6.

Ne feledjük: az akrilfestékek megszáradva sötétebbé válnak, ezt keveréskor vegyük figye­ lembe. A színillesztés nem könnyű, de bízom benne, hogy izgalmas és érdekes feladat lesz mindenki számára.

7.

Ha az első szín megvan, fessük be a megfelelő részeket, a beragasztott eredeti anyag hasonló színe mellé. Utána válasszuk ki a következő árnyalatot, és így folytassuk mindaddig, amíg az eredeti textil vagy papír mintájának összes színét megfestettük (9. 1 2. ábra, 1 03. oldal ) .

Mivel közvetlenül a textil- vagy papíranyag eredeti színei mellé festünk, könnyű eldönteni, hogy valóban egyeznek-e a színek.

9. 1 3. ábra. Az eredeti színek után a 3. területen a komp­ lementer színek szerepelnek.

3. terület. Komplementerek kikeverése és festése A 3. terület megfestéséhez legyen kéznél a színkerék, itt ugyanis az eredeti színárnyalatok közvetlen komp­ lementereit fogjuk megfesteni. A textilanyag minden színének meg kell keresnünk a pontos kiegészítő szí­ nét, azaz a komplementer színt ugyanazzal az érték- és intenzitásszinttel. A 9. 1 3 . ábrán látható a félkész mű ebben a szakaszban.

l . Amikor meg kellett festeni az eredeti textil­

vagy papírminta színeit a 2. területen, akkor már elneveztük a színeket. Most egyenként, a színkerék segítségével ismét keressük meg a színkeréken az eredeti színek forrásárnyala­ tát, majd ezek komplementerét, azaz a velük szemközt levő színt. Ha az eredeti árnyalat forrásszíne piros-lila, akkor a komplementere sárga-zöld.

2.

1 04

Szinek

A palettán keverjük ki a komplementer színt (a példában a sárga-zöldet) : permanent zöldet adagoljunk a világos kadmiumsárgához.

3.

Most az érték- és intenzitásszintet kell úgy beállítani, hogy az eredeti színnek megfelelő legyen. Ha az alapszínünk teljes neve közepes értékű (3. szint), élénk intenzitású (2. szint) piros-lila, akkor a komplementer közepes értékű (3. szint), élénk intenzitású (2. szint) sárga-zöld lesz.

4.

A palettán adagoljunk fehéret a sárga-zöldhöz, hogy elérjük a 3. szintet. A keverés helyességét értékkeréken ellenőrizzük.

5.

Ezt követően a sárga-zöldünk intenzitást le kell csökkentenünk úgy, hogy a komplemen­ terével, azaz a piros-liiával keverjük össze. Keverjünk ki egy kevéske piros-lilát kobaltila és alizarin kármin felhasználásával. Lassan, lépésenként tegyük ezt a sárga-zöldhöz, amíg az intenzitás 2. szintű nem lesz. (Ezt a szintet úgy ellenőrizzük, hogy először nézzük meg az intenzitáskereket, majd képzeljük el ugyanezt sárga-zölddel: 1 2 áránál a tiszta, ragyogó szín, 6 áránál pedig a piros-liiával színmentessé­ gig tompított árnyalat.) Lelki szemeink előtt hasonlítsuk össze keverékönket a 2. szinttel. (Ez nehezebbnek hangzik, mint amilyen való­ jában - próbáljuk ki! )

6.

Egy papírszeletre fessünk próbacsíkot a köze­ pes szintű, élénk sárga-zölddel, tegyük az eredeti szín mellé, hasonlítsuk őket össze. Ha sikerült a pontos komplementert elérnünk (vagyis a szín pontosan ellentétes, az érték és intenzitás pedig azonos), akkor együtt csodá­ latosan mutatnak.

7.

A sárgászöld keverékkel fessük be a minta megfelelő részeit. Utána keverjük ki és fessük meg az összes komplementert, amíg a 3. terü­ let kész nem lesz (9. 1 3. ábra) .

Ezen árnyalatok kikeverése nagyon jó tapasztalat! Minden egyes ilyen lépés felbecsülhetetlenül hasznos lesz majd, ha színproblémával szembesülünk Ha las-

Alkossunk színharmóniát!

105

san halad a munka, legyünk türelmesek. Gyakorlat­ tal a komplementerek kikeverése gyors, automatikus folyamattá válik majd. 4. terület. Az eredeti színek ellentétes értékei Ezen a területen a textil- vagy papírmintánk eredeti színeit fogjuk átváltoztatni ellentétes értékűvé. Most, hogy tökéletes színegyezést és tökéletes komplemen­ tert kevertünk, az ellentétes értékű és intenzitású szí­ nek megalkotása csupán egy kis módosítás azokhoz képest. Ezeknél a színeknél a szubjektív vélemény is szerepet kap. Bíznunk kell a szemünkben, képesek vagyunk megbecsülni az azonos és ellentétes értékeket és intenzitásokat A 9 . 1 4. ábrán látható a példánk az elkészített 4. területtel. Ha az eredeti szín mondjuk sötét élénk kék, akkor ugyanezt a színárnyalatot festj ük meg azonos inten­ zitással, de ellentétes értékkel. A sötét, élénk kék a 4. területen világos élénk kék lesz. Egy fakó, tompa lila ellentéte sötét tompa lila. (Ne feledjük: a közepes érték ellentéte is közepes, vagyis változatlan. Nézzük meg az értékkeréken, hogy a 3 óránál levő és a vele szem­ beni 9 órás érték egyforma.) A színek világosításának és sötétítésének általános alapelvei a következők: • A színt világosítani akarjuk, adjunk hozzá fehéret. • A színt sötétíteni akarjuk, adjunk hozzá feketét.

9. 1 4. ábra. Az ellentétes értékű 4. terület az előző lépések mellett.

1 06

l.

A 4. területhez sorban határozzuk meg az ere­ deti színek ellentétes értékét, használjuk az értékkereket

2.

A palettán addig világosítsuk és sötétítsük az egyes színárnyalatokat, amíg ki nem keverjük az ellentétes értéket. Egy nagyon világos szín ellentettje például nagyon sötét.

3.

Fessük meg ezeket a 4. terület megfelelő része­ ibe (9. 1 4. ábra).

Színek

5. terület. Az eredeti színek azonos értékkel, de

ellentétes intenzitásszinttel

A gyakorlat ezen stádiumában már rátapintottunk a színismeret lényegére: tudnunk kell, hogy milyen színre van szükség, és hogy azt hogyan lehet megal­ kotni. Az 5. terület néhány valóban csodaszép ala­ csony intenzitású színt festünk majd meg, melyek a színharmónia mély, visszhangzó elemei lesznek (vagy ha az eredeti mintán tompa színek szerepelnek, akkor ugyanezt a harmóniát az élénk színek adják majd). A tanítványaim gyakran nem kedvelik az alacsony intenzitású (tompa) színeket. ( Ha visszatekintünk a 45. oldalon levő l . gyakorlatra, a " Színek, amiket nem szeretek" festményre, és a tanulók 97-99. oldalon bemutatott ezen munkáira, egy sor tompa, alacsony intenzitású színt fogunk látni.) Ám egy világos, élénk színeket is tartalmazó festményen a tompa színek nagyon fontos biztosító, rögzítő elemek, éppen úgy, mint ahogyan a zenében a basszushangok ellensú­ lyozzák a könnyed, magas hangokat. Ezen a területen olyan színeket keverünk, amelyek árnyalata és értéke az eredetivel megegyező, de inten­ zitása ellentétes. A 9. 1 5 . ábrán már elkészült a minta­ kép 5. területe is. Mindenekelőtt nevezzük meg a színárnyalatot forrásszíne, értékszintje és intenzitásszintje alapján. Legyen a példában ez világos (2. érték­ szint), élénk (2. intenzitásszint) zöld. 2 . Ezután nevezzük meg azt a színt, amelynek ugyanaz a forrásszíne és az értéke, de ellenté­ tes az intenzitása: ez a zöld világos (2. érték­ szint) és tompa (8. intenzitásszint, ami az intenzitáskeréken a 2. szinttel átellenben helyezkedik el). 3. A szín kikeveréséhez indítsunk permanent zölddel; a fehéret óvatosan, adagonként hoz­ záadva világosítsuk ki 2. értékűre. 4. Ezután tompítsuk le a világoszöldet (csök­ kentsük az intenzitását) 8. szintre úgy, hogy a permanent zöld komplementerét, a kadmi­ umvöröset adjuk hozzá. l.

Alkossunk színharmóniát!

9. 1 5. ábra. Az elkészült 5. terület az ellentétes intenzi­ tásokkaL

1 07

5. 6.

Fessük be az 5. terület megfelelő mezőit a vilá­ gos, nagyon tompa zölddeL Minden eredeti szín intenzitásszintjét változtassuk az ellentettjére (9. 1 5. ábra).

A fenti példában szereplő 8-as intenzitásszint csak két lépésre van a színmentességtől (az intenzitáskeréken 6 óránál). Nézzük meg ismét a keréken a 8 órai szintet és ellenőrizzük, hogy a világos, tompa zöld tompasága megfelelő-e. Ez leírva sokkal nehezebb, gyakorlatban nem az. Hihetünk a szemünknek; észre fogjuk venni ezeket a különbségeket. Az ellentétek felismerésére az emberi agy/elme/vizuális rendszer kiválóan alkalmas! Ha verbális gondolkodásmódunk tiltakazna ( " Ez " túl bonyolult! ), próbáljuk elménket elcsendesíteni, és egyik színt a másik után véve fejezzük be a teljes 5. területet. Ne feledjük: edzzük a szemünket, hogy képes legyen felismerni a színárnyalatok, értékek, intenzitások közti különbségeket, illetve beszédrend­ szerünket, hogy a szín szókincsének segítségével irá­ nyítsan bennünket a színkeverés során. 6. terület. Visszatérés az eredeti színekhez A minta legkülső részén levő 6. terület visszatérést jelent az l . területen levő eredeti textil- vagy papír­ séma színeihez. Az eredeti színek megismétlése mint­ egy összekapcsolja a színek elrendezését, ám ennek a területnek az igazi célja annak gyakorlása, hogyan tudjuk a gyakorlat kezdetén már megalkotott árnyala­ tokat újra kikeverni. Lehet, hogy valaki idő és fáradság megtakarítása céljából már a 2. területtel egy időben a 6. területet is megfestette. Ez esetben nagyon ala­ posan meg kell vizsgálni, hogy a 2. és 6. terület színei pontosan egyeznek-e. Ha bármelyik csak egy kicsit is túl világos vagy túl sötét, haladéktalanul ki kell újra keverni és újra kell festeni, hogy a színek a két terüle­ ten megegyezzenek Ha vártunk (ahogyan javasoltam), amíg a többi terület készen lesz, akkor újra ki kell kevernünk az eredeti színeket, immár sokkal több színkeverési tapasztalattal a hátunk mögött. Biztos vagyok abban, hogy érezni a különbséget: az utolsó terület megfes-

1 08

Színek

tése már jóval könnyebben megy. Az eredeti színek újbóli kikeverése egyúttal lehetőséget ad arra, hogy a 2. területen javításokat eszközöljünk, ha valamelyik árnyalat megszáradva túl sötétnek tűnik, vagy egyéb okból nem megfelelő. A 9. 1 6. ábrán látható az elké­ szült mintakép. l.

2. 3.

4.

A 6. terület megfestéséhez összpontosítsunk ismét az l . területre ragasztott eredeti textil­ vagy papírdarabra. Ha szükséges, vegyük elő újból a színkereket, értékkereket és intenzitás­ kereket annak érdekében, hogy a három att­ ribútum alapján (árnyalat, érték, intenzitás) pontosan elnevezzünk minden színt. Lehetsé­ ges, hogy ezen a ponton már nem mindegyik színnél kell elővenni a három kereket. Határozzuk meg minden eredeti szín forrás­ árnyalatát A palettán először a forrásszínt keverjük ki, majd módosítsuk úgy az értéket és intenzitást, hogy megfeleljen az eredeti színnek. Fessük meg az összes színt a minta megfelelő mezőibe (9. 1 6. ábra) .

9. 1 6. ábra. Az elkészült kép.

A z utolsó lépések

Remélem, mindenki annyira elégedett az elkészült képpel, mint amennyire az én színelméleti tanít­ ványaim voltak, és mindenki ráébredt arra, hogy ha egyszer megtanultuk az alapokat, akkor a színek világa bámulatos. A festmény befejezéséhez már csu­ pán három apró lépés van hátra. l . A rajzlap széléről óvatosan távolítsuk el a ra­ gasztószalagot. 2 . A z alsó szegélyre írjuk r á ceruzával a nevünket és a dátumot. 3. Végül készítsünk egy kis ábrát a képről (pél­ dák a 9. 1 . - 9.5. ábrán) ceruzával vagy tollal a festmény hátára, jelölve rajta minden egyes területet: • Az eredeti textil/papír minta. • Színek illeszkedése • Valódi komplementer színek.

Alkossunk színharmóniát!

1 09

•

Eredeti színárnyalatok ellentétes értékkel. Eredeti színárnyalatok ellentétes intenzi­ tássaL • Visszatérés az eredeti színekhez. Ez a kis ábra lesz a gyakorlat során megtanult fogá­ sok bizonyítéka. Ha megmutatjuk a képet barátoknak, családtagoknak, egész biztosan learathatjuk az "ó, ez " " csodaszép! vagy " Jaj de tetszik! típusú dicséreteket Ezeket annak köszönhetjük, hogy esztétikai választ adnak munkánkra. Gratulálok a fontos gyakorlat befejezéséhez! A szí­ nek megismerése terén messze jutottunk, most már birtokunkban van az alaptudás, így jöhet a következő lépés: megvizsgáljuk, hogy hogyan hat a színekre a fény. •

9. 1 7. ábra. Egy másik bemu­ tató festmény. Itt az eredeti textllen elsősorban tompa színek szerepeinek Kulcs: l . terület: textil. 2. terület: színek pontos illeszkedése. 3. terület: pontos komp­ lementerek 4. terület: ellentétes értékek. 5. terület: pontos intenzitások. 6. terü­ let: visszatérés az eredeti színárnyalatokhoz.

� }��--------------------------------���� ��

I. terület

2. terület

3. terület

4. terület

5. terület 6. terület ragasztószalag

1 10

Színek

9. 1 8. ábra. Kis kép: Egy fekete-fehér fénymásolat jó szolgálatot tehet a textil­ anyag eredeti értékeinek megállapításához.

Alkossunk színharmóniát!

lll

10 .

FEJEZET

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatásai­ nak felismerése

A

" Egy adott vizuális jelen­ séget esetleg egyáltalán nem vesznek észre az emberek, hacsak nem keresik aktívan:' Burnam, Hanes és Bartleson; idézi: Rossotti:

Colour: Why the World lsn't Grey (Színek: Miért nem szürke a világ)

1 12

tárgyak háromdimenziós voltát fények és árnyékok érzékelésével és használa­ tával értjük meg. Ezek az észlelések azonban sokkal inkább tudatalattiak semmint tudatosak. Azt látjuk, és tudatosan feljegyezzük magunkban, hogy egy férfi világoskék inget visel, annak azonban nem vagyunk tudatában, hogy az ingre hulló fény változásokat okoz annak színében, így a csúcsfényes ráncok világosab­ bak, míg a ránc árnyékos oldalai sötétebbek Azzal sem vagyunk mindig tisztában, hogy eme fényben és árnyékban levő foltok eloszlása alapján tudjuk, hogy az ingben levő test milyen alakú ( 1 0. 1 . ábra). Ha rajzolni tanulunk, vagy ismerkedünk a színek­ kel, ezek a megfigyelések tudatossá válnak: látjuk a fény- és árnyékfoltokat, látjuk a fény által okozott szín­ változásokat, tudatában vagyunk annak, hogy ezek a változások kulcsfontosságúak, ezek kellenek ugyan­ is ahhoz, hogy a világunk dolgainak az alakját, formá­ ját felismerjük. Ez a tudatosság az érzékelés új dimen­ zióit nyitja meg. Sok ember van, aki ugyanolyan döb­ benten ismeri fel a fény színekre gyakorolt hatását, mint amikor először látja meg az utókép jelenségét.

Színek

1 0. 1 . ábra. A gyerekek ruhá­ in látható erőteljes fény- és árnyékviszonyok utalnak a testek méretére. Edward Potthast ( 1 857- 1 927): Tengerparti jelenet, 19161 920 körül, olaj, vászon, 6 1 x 76,2 cm. Hirshhorn Múzeum és Szoborkert, Smithonian Institution, Joseph H. Hirshhorn aján­ déka { 1 966); fotó: Lee Stalsworth.

A következő lépés: Hogyan hat a fény a térbeli formák színére? A színek alapjait az eddigek során úgy sajátítottuk el, hogy kétdimenziós színes mintákkal dolgoztunk. A következő nagy lépés megtanulni, hogy a fény hogyan hat a valódi háromdimenziós tárgyak színeire - ez az, amire a világ művészei annyira vágynak Már a barlangok falára állatzsírral kevert sárga okkerrel, szénnel és hematittal (vörös okker) állatképeket festő történelem előtti művészek is igyekeztek váltogatni a világos és sötét színeket, hogy az állatok kerekded­ nek, térhatásúnak tűnjenek ( 1 0.2. ábra). Egy hajtogatott színes papírt ábrázoló kis csendélet megfestésével megvizsgálhatjuk, hogy a színekre eső fény hogyan változtat az árnyalaton, értéken, intenzi­ táson, és hogy a színlátás, keverés és festés segítségével hogyan tudjuk ezeket az apró változásokat ábrázolni. A 1 0.3. ábra egy példát mutat erre. A fény színekre gyakorolt hatásának megismerése nagyon hasznos, ugyanis a mindennapos színlátás és színekkel való munka fénnyel teli, háromdimenziós környezetben levő színekkel történik. A feladat egyben a színátala­ kítás (9. fejezet) gyakorlása is lesz: színek attribútu­ mok alapján történő kiegyensúlyozása, harmonikus színelrendezések megalkotása.

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

1 0.2. ábra. Ezt a történelem előtti lovat 1 7 OOO évvel ezelőtt festették egy mély barlang mennyezetére a franciaországi Lascaux közelében. Az ábrát kínai ló néven emlegetik, mert emlékeztet az ősi Kínában festett lovakra. Art Pariteal - Centre de National de Prehistoire, Franciaország. A " kínai ló': történelem előtti barlangfestmény. © Art Resource, New York, Lascaux barlang, Perigord, Dordogne, Franciaország.

1 13

1 0.3. ábra. A szerző magas tónusú (világos) bemutató csendélete, kék és narancs komplementer színekkel.

1 14

Miért nehéz megfigyelni a fény hatásait? Nagyszerű könyvének bevezetőjében ( Colour: Why the World Isn't Grey [Színek: Miért nem szürke a világ] ) a brit vegyész és író, Hazel Rossatti így ír: " Fel kell ismernünk. . . , hogy a szín egy érzet, amely az agyban keletkezik a szembe bejutó fény által, és hogy egy adott szín érzetét ugyan az indítja be, hogy meg­ felelő összetételű fény jut be a szembe, ám ezen a pon­ ton egy sor fiziológiai és pszichológiai tényezővel is

Színek

számolnunk kell:' A Rossatti által említett fiziológiai és pszichológiai tényezők közül kettő természetesen a színállandóság (azt a színt látjuk, amire számítunk) és a szimultán kontraszt (a színek egymásra gyakorolt hatása). Ezek az elemek úgy általában befolyásolják a színérzékelésünket, de különösen akkor okoznak problémákat, ha a fény színekre gyakorolt hatásait akarjuk meglátni. Ha például egy narancsot nézünk, a színállandó­ ság azt sugallja számunkra, hogy a gyümölcs teljes felülete narancssárga. Pedig éles fény alá helyezve lehet olyan pont (ennek a neve csúcsfény), ahol a szín csaknem fehér. Az árnyékos oldalon a narancssárga piros-naranccsá vagy tompa barnásnaranccsá vál­ tozik ( 1 0.4. ábra). A narancs által az alatta levő felü­ letre vetett árnyék színe a felületétől függ. Ha fehér, a vetett árnyék narancsos árnyalatot kaphat, mert a gyümölcsről ez a szín vetődhet a sík fehér felszínre. Ha a felület színes, az árnyék egyesíti magában ezt a színt és a narancsról visszaverődő színt. Ha a narancs mögött kék háttér van, ez a szín a gömbölyű felületre vetődhet, ami további változásokat okoz. Ráadásul

1 0.4. ábra. Citrusfélék. S. Pearce l PhotoLink. © Photodisc

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

1 15

a kék háttér előtti narancsot élénkebb színűnek láthat­ juk a valóságosnál, hiszen a komplementer kéknél és narancsnál számolnunk kell a szimultán kontraszttaL

A fény által befolyásolt színek pontos ész­ lelési módja Az elmúlt évszázadok során a fény színekre gyako­ rolt hatását ábrázolni igyekvő művészeknek ki kellett találniuk valamilyen módszert, hogy a színállandóság és a szimultán kontraszt mellett elnézzenek, és csakis azokat a részeket vizsgálják, amelyekre a fény hat. Ennek eléréséhez nagyszámú gyakorlatias módszert " " eszeltek ki ( " színfürkésző vagy " pontfürkésző mód­ szerek) . Általában mindegyik célja ugyanaz: egy kis nyíláson át megfigyelni egyetlen színárnyalatot, köz­ ben a pontos észlelés érdekében kizárva a látótérből a szomszédos színeket.

A színárnyalat megfigyelésének három módszere Ha egy tárgyat nézünk, amely látszólag egyszínű (legyen ez egy narancs), és mi meg akarjuk vizs­ gálni, hogy a fény hogyan hat a színvilágra, számos eszközt segítségül hívhatunk Készüljünk fel rá, hogy a viszonylag egyszerű, gömbölyű felületen az árnyala­ tok, értékek és intenzitások igen változatosak. Kísér­ letképpen helyezzünk egy közepes értékű, élénk kék papírlapra egy narancsot és felülről világítsuk meg egy asztali lámpával. l . változat. Ökölbe zárt kéz l.

2.

1 0.5. ábra.

1 16

Színek

Zárjuk kezünket ökölbe, hogy csak egy kis rés legyen az ujjak között, és ezen át nézzük a narancsot ( 1 0.5. ábra) . Ily módon egy kis területen látható szín elszigetelhető az őt körülvevő egyéb színárnyalatoktól. Egyik szemünket hunyjuk le, a nyitott szemün­ ket vigyük az öklünkhöz és a parányi nyíláson át nézzük a narancsot. Lassan pásztázzuk végig a gyümölcs felületét, keressük meg a legvilá-

gosabb árnyalatot, a csúcsfényt Ha megvan, az öldünket mozdulatlanul tartva nevezzük meg a színt és jegyezzük meg a helyét. Ezt követően keressük meg a narancson a leg­ sötétebb színt. Ismét következhet az elnevezés és a hely memorizálása. Megkeressük a legélénkebb narancssárgát, elnevezzük, megjegyezzük a helyét. A fényforrás helyétől függően találhatunk olyan zónákat a narancs felszínén, amelyek színmentesek, ugyanis a kék papír (a narancs­ sárga komplementere) a narancs felületére vetődve kioltja annak színét. Keressünk a na­ rancson ilyen részeket, elsősorban a gyümölcs alsó részén, vagy a kék papírra vetett árnyékán lehetnek ilyenek. Most távolítsuk el az öldünket a szemünk elől és nézzük a narancsot két szemmel. Látni azo­ kat a színváltozásokat, amiket fürkészéskor észleltünk? Nem könnyű, hiszen hiába látjuk a megváltozott színeket, a színállandóság mégis igyekszik ezeket megcáfolni.

3.

4. 5.

6.

A tizenkilencedik századi angol festő, J. M. W. Turner olyan színfürkésző mód­ szert alkalmazott, amely a bámészkodókat feltehetően hangos habotára késztette. Turner hátat fordított a fes­ teni kivánt tájnak, lehajolt és terpeszben levő lábai között nézett vissza. Ily módon kiiktatta a szín­ állandóság hatását és a tény­ legesen megfigyelt színekre tudott összpontosítani.

2. változat. Papírcső

l. 2.

3.

4.

Egy papírlapot csavarjunk össze l cm átmé­ rőjű esővé. Egyik szemünket hunyjuk le, a másikkal néz­ zük a narancsot a csövön keresztül ( l 0.6. ábra). Ismételjük meg a fenti lépéseket, keressük meg a legvilágosabb, legsötétebb, legélénkebb és legtompább árnyalatokat a narancson, jegyez­ zük meg ezek elhelyezkedését. Szabad szemmel próbáljuk meg megfigyelni ezeket a színváltozásokat a színállandóság ellenében - nagyon nehéz . . .

1 0.6. ábra.

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

1 17

3. változat. Az értékkerék l árnyalatfürkésző

'·

1 0.7. ábra. Az értékkerék l árnyalatfürkésző közepén levő kis négyzet alakú nyí­ láson át vizsgáljuk az egyes színárnyalatokat.

·�

1

A harmadik módszer az értékkerék l árnyalatfürkésző. Ennek az eszköznek az az előnye, hogy így egyszerre két attribútumot, az árnyalatot és az értéket is meg tudjuk határozni. A lényeg ugyanaz, mint az előző két módszernél: a kerék közepén levő kis négyzet alakú nyíláson át nézve a témát, el tudjuk szigetelni az adott színt, elkerülve ezzel a színállandóság hatását. Ráadá­ sul, ha egy színárnyalatot kiemelünk az őt körbevevő színek közül, akkor a szimultán kontraszt sem lesz zavaró (a négyzet köré festett semleges halványszürke a legritkább esetben hat a színekre). A szürkeskála külső ívén készített lyukak segítenek meghatározni a pontos értéket is, hiszen össze tudjuk hasonlítani az értékkeréken levő értékszintekkel. Próbáljuk ki az eszközt az alábbiak szerint: l . Vegyük fel az értékkereket l árnyalatfürkészőt. Kinyújtott karral tartsuk, hunyjuk le a fél sze­ münket, és figyeljük a narancsot a kis négyzet alakú nyíláson át. 2. Lassan pásztázzuk végig a gyümölcs felületét a fürkésző nyílásán át, keressük meg a legvi­ lágosabb, legsötétebb, legélénkebb és legtom­ pább árnyalatot, jegyezzük meg ezek helyét. Ne feledjük: mindegyik ilyen terület forrásár­ nyalata a narancssárga, az érték és az intenzi­ tás az, ami változik. 3. Most az értékkerék külső zónáját irányítsuk a vizsgált terület felé, és minden egyes lyukon át figyeljük meg a színt, hasonlítsuk össze az adott lyukhoz tartozó értékkel. Addig forgas­ suk a kereket, amíg az érték leginkább meg­ egyezik ( 1 0.8. ábra) . Állapítsuk meg minden vizsgált árnyalat értékszintjét.

1 0.8. ábra. Az értéket az értékkerék széli lyukakkal határozzuk meg. Addig forgassuk a kereket, amíg a vizsgált árnyalat értéke meg nem egyezik a kerék adott értékével.

1 18

Színek

A következő lépés: Az intenzitásszint megállapítása Megismerkedtünk az értékkerék l árnyalatfürkésző használatával, így a fény által okozott színváltozások felismerésének utolsó lépése következik: az intenzitás­ szint kikövetkeztetése a három alapszín felhasználásával. Bár az intenzitáskeréken szereplő alapszínek kétségte­ lenül különböznek az általunk vizsgált narancssárga árnyalatoktól, összehasonlíthatjuk a tompaságat és élénkséget, így kikövetkeztethetjük az intenzitásszintet. Ennél a becslésnél van némi mozgásterünk, nyugodtan saccolhatunk a tiszta szín és a színmentesség között. A nagyon élénk, élénk, közepes, tompa vagy nagyon tompa intenzitás megállapítása nem annyira nehéz, mint az értékszint meghatározása. l . Vegyük elő az intenzitáskereket 2. Az értékkerék nyílásán át vizsgáljuk meg a szí­ neket, hasonlítsuk őket össze az intenzitáske­ rék színeivel. 3. Becsüljük meg mindegyik színárnyalat inten­ zitásszintjét: nagyon élénk, élénk, közepes, tompa vagy nagyon tompa? Használhatjuk az óra számlapja alapján történő megnevezést is: L intenzitásszint (nagyon élénk), 2. intenzi­ tásszint (élénk), stb.

"A színek az őket körülvevő alaptól függően önmaguktól eltérőnek látszanak:' Leonardo da Vinci: Trattato della pittura (A festészetről}, 1 65 1 .

A festés háromlépcsős folyamata Most, hogy a naranccsal végzett kísérlet során láttuk, milyen hatással van a fény a színekre, készen állunk rá, hogy észrevegyük, kikeverjük és megfessük a fény által gyakran meglepően megváltozó színű tárgya­ kat. A csendélet festése során azt a művészi módszert használjuk majd, ami kiállta az idő próbáját: a festeni kívánt tárgy fokozatos ábrázolását. Az akrillal vagy olajjal történő festés nem egy azonnali, sokkal inkább egy szakaszos, többlépcsős folyamat, némileg az írás­ hoz hasonló. Először elkészítjük a fő részek vázlatát, aztán hozzáadjuk a részleteket, kiegészítő elemeket, végül megszerkesztjük és finomítjuk az első szakasz­ ban leírtakat

A fény, a színállandóság é s a szimultán kontraszt hatása

1 19

Az első lépcső A festés első szakasza során a vászon vagy rajzlap fehér felületét gyorsan eltüntetjük: megfestjük az összes nagy színfoltot, gondosan megvizsgálva, elnevezve és kikeverve a téma színárnyalatait. Ha a ragyogó fehér szín eltűnik, akkor a szimultán kontraszt zavaró hatása nélkül figyelhetjük meg a téma fő színárnya­ latait. Ezek a nagy színfoltok a festmény kulcsfontos­ ságú, pótolhatatlan alapadatai.

A második lépcső A második szakasz lényege, hogy minden színes terü­ letre visszatérünk, és közelebbről megvizsgáljuk a színárnyalatok apró változásait. A változásokat okoz­ hatja a színek egymásra vetülése, két szín érintkezé­ sénél fellépő szimultán kontraszt, illetve, és ez a leg­ fontosabb, az, hogy a tárgyra hogyan esik a fény. Ha a fény közvetlen ül, derékszögben éri a felületet, ott lesz­ nek a legélénkebb, legvilágosabb színek (gondoljunk csak a narancson levő csúcsfényre, amely csaknem, bár nem teljesen fehér volt). Ahol rézsútosan esik be a fény, ott az árnyalatok puhábbak. Ahol a csendélet tárgyai elállják a fény útját, árnyékos területek van­ nak. A második szakaszban is zajlik a színek alapos megfigyelése, elnevezése, kikeverése, megfestése.

A harmadik lépcső A festés utolsó szakaszában a feladat némileg válto­ zik: továbbra is észre kell venni és meg kell festeni a téma színeit, ám sor kerül a végső elemzésre is, festői színvilágot kell teremteni. Ez azt jelenti, hogy a meg­ levő színeket összefüggő, kiegyensúlyozott, harmo­ nikus és kifejező rendszerbe kell állítani. A hangsúly ezen eltolódásának az a magyarázata, hogy a festmény témája szinte minden esetben rövid életű. Ha a téma csendélet (mint a mi esetünkben is), akkor azt a kép elkészülte után szétszedjük. Egy modellt ülő személy egy adott ponton abbahagyja a pózolást. Ha a téma tájkép, akkor az a fény és az időjárás miatt változik meg. A festmény viszont megmarad, és minket a fest-

1 20

Színek

mény érdekel, nem a csendélet összeállítása, a modell testtartása vagy az adott táj. Ebben a szakaszban az a feladatunk, hogy átgondoljuk, megváltoztassuk a nem oda tartozó vagy szükségtelen részeket, egyen­ súlyba hozzuk a színösszeállítást, harmonikussá tegyük az észlelt színeket a kép témájával és a fest­ mény jelentésével, üzenetével. Ez a kettős feladat, azaz hogy a látott és a festett színekre is ügyeljünk, teljesen független a festmény témájától, attól, hogy a mű való­ ságos vagy elvont. l l.

gyakorlat: Csendélet festése

Az általunk megfesteni kívánt csendélet csupán egy meg­ felelő háttér elé helyezett, összehajtogatott színes papír. A lap felfogja a fényt, árnyékokat vet. A színét visszaver­ heti a háttérre, a csendélet alapjául szolgáló felületre, de el is nyelhet színeket a környezetéből, így gyakorolhat­ juk a fény mindazon jellemzőit, amelyek egy bonyolul­ tabb csendéleten is felbukkanhatnak A 1 0.9-től a 1 0. 1 2. ábráig bemutató és tanulói munkák láthatók. Szükséges eszközök

Ehhez a gyakorlathoz a 40. oldalon levő listáról az alábbiak szükségesek: • Egy csomag színes papír. • Fekete papírból kivágott kereső. Külső mérete legyen 23 x 30 cm, a belső kivágásé pedig 1 8 x 25,5 cm ( 1 0. 1 2a és 10. 1 2b ábra) .

l.

Ragasztószalaggal a keresőhöz erősítjük a 23 x 30 cm-es, 2 mm vastag átlátszó műanyag lapunkat. • Tartós filctoll, mellyel a műanyagra cél­ keresztet rajzolunk, négy egyenlő négy­ szögre osztva a 1 8 x 25,5 cm-es belső nyí­ lást ( l 0.22a ábra). • Lemosható filctoll, mellyel a csendéletet felvázolhatjuk a műanyag lapra. 2. Lámpa a csendélet megvilágítására. A gyakorlat három lépésből áll: elrendezni a csendélet elemeit, megrajzolni a csendéletet a rajzlapra, majd megfesten i.

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

121

1 0.9. ábra. Kettős komplementer színösz­ szeállítás (kék-narancs és piros-zöld); Lisbeth Firmin oktató munkája.

1 0. 1 0. ábra. Kék-narancs komplementer elrendezés; Brian Bomeisler oktató bemu­ tató festménye.

l. lépés. Az elrendezés

l . Csináljunk helyet a munkaasztalon. Egy kb.

60 x 60 cm-es négyzet alakú területre van szükség.

1 22

2.

A színespapír-csomagból válasszunk ki három színt. Két szín legyen egymás komplementere; ha szükséges, nézzünk utána a színeknek a színkeréken. A harmadik bármilyen szín lehet (fehér vagy fekete is).

3.

Az egyik színes lap lesz a kompozíció " alapja'', ezt tegyük az asztalra.

4.

Válasszunk ki egy másikat háttérnek. Hosz­ szabbik oldalát tartsuk vízszintesen, hajtsuk félbe, majd ismét félbe, így már megállíthat­ juk a háttérben, mint egy spanyolfalat ( 1 0. 1 2a ábra). Ha az egyszerűbb háttereket kedveljük, egyszer hajtsuk össze, és úgy állítsuk meg,

Színek

l 0 . 1 1 . ábra. Javier Val ad ez tanuló analóg színeken (piros, piros-lila, lila) alapuló, majd tompa naranccsal alapozott kompo­ zíciója.

1 0. 1 2. ábra. Kék-lila - sárga-narancs komplementer elrendezés; M. Tadashi tanuló munkája.

mintha egy doboz két oldala lenne a háttér ( 10. 1 2b ábra). 5.

A csendélet témája a harmadik színes papír lesz. Vágjunk ki egy 40 x 1 2 cm-es csíkot, hajt­ suk keresztbe három helyen, legyezőszerűen. ( 1 0.9. - 1 0. 1 2. ábra a 1 22 - 123. oldalon; 10. 1 2 a é s 1 0. 1 2b ábra) Valamilyen szögben állítsuk fel a hajtogatott papírt a színes alapra, a háttér elé.

6.

A csendélet jobb vagy bal oldalára helyezzünk el egy lámpát, úgy állítsuk be, hogy a főtéma egyes oldalait megvilágítsa, mások pedig legyenek árnyékban.

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

1 23

2. lépés. A csendélet megrajzolása

l . A kevéssé tapadó ragasztószalaggal keretez­

zük be a 23 x 30 cm-es rajzlap széleit, a rajzfe­ lület legyen a kereső nyílásával megegyező, kb. 1 8 x 25,5 cm. Rajzolásban járatlanok számára a kereső l műanyag képsík nagy segítséget jelenthet a komponálásban.

1 0. 1 2a ábra. A műanyag képsíkkal komponáljuk meg a rajzot, majd vázoljuk fel a főbb vonalakat filctollal.

2.

Vonalzóval é s ceruzával halványan rajzoljunk fel a rajzlapra ugyanolyan szálkeresztet, mint amilyen a keresőt is négy egyenlő négyszögre osztja. Egyik szemünket lehunyva nézzünk át a keresőn, mozgassuk előre-hátra, jobbra­ balra, fel és le, mintha egy fényképező lenne nálunk, keressük meg a nekünk tetsző kom­ pozíciót. A 1 0. 1 2a ábrán függőleges, a 1 0. 1 2b ábrán vízszintes kompozíció látható. Fél sze­ münk lehunyásával kikapcsoljuk a binokuláris látásmódot, vagyis azt a két külön képet, amit az agyunk forraszt eggyé, a térmélységet is így érzékeljük. A lefesteni kívánt képet egy fény­ képhez hasonlóan kétdimenzióssá kell " kila­ pítani': Az egyik szem lehunyása elősegíti ezt a kilapítást, mert a háromdimenziós binokuláris látás átvált kétdimenziós monokulárissá.

3.

Ha megtaláltuk a nekünk tetsző képi elrende­ zést (bízzunk a szemünkben; a legtöbb ember nagyon jó abban, hogy ösztönösen megtalálja egy formátumban a lehető legjobb kompozí­ ciót), vegyük le a lemosható filctoll kupakját. Fél kézzel tartsuk a keresőt nagyon stabilan, és újra fél szemmel rajzoljuk fel a műanyag kép­ síkra a csendélet fő körvonalait. Fontos, hogy az árnyékok körvonalait is jelöljük ( 1 0. 1 3. ábra) . A hajtogatott papír szögletes alakja és az árnyékok együttesen csodaszép témát alkot­ nak. Sem a keresőt, sem a fejünket ne mozdít­ suk el, a csendéletnek egyetlen képét nézzük, pont úgy, mintha egy fotót néznénk

\ 1 0. 1 2b ábra.

1 24

Színek

4.

Ezután ceruzával másoljuk át a műanyag kép­ síkon levő filcrajzot a rajzlapra. A szálkeresztek segítségével a másolás igen egyszerű. Figyeljük meg, hogy a hajtogatott papír egy adott pontja a képsíknegyed melyik részére esik. Jegyezzük meg az adott pontot és ceruzával tegyünk a rajzlapra jelet ( 1 0. 1 4. ábra) .

5.

Nézzünk k i egy másik pontot, ezt i s jelöljük a rajzlapon. Ezzel a módszerrel ábrázoljuk a csendélet összes fontos pontját, majd hal­ ványan vázoljuk fel a kompozíciót. Ha a rajz nem hajszálpontos, nem kell aggódni. Most színekkel dolgozunk, nem rajzolunk

3. lépés. A csendéletfestése

Az első lépcső l.

Készítsük elő a festő kellékeket, a palettán ren­ dezzük el a festékeket

2.

A gyakorlat során nyolc-tíz színárnyalatot kell észrevennünk, megneveznünk és kikever­ nünk, a festés folyamán egymás után: • kettő szín a háttérben, • kettő szín az alapon, • egy az árnyék színe, • kettő vagy három szín a hajtogatott papíron.

3.

Ismerjük fel, keverjük ki és fessük meg a csendélet fő színeit, teljesen takarjuk el a rajz­ lap fehér színét ( 1 0. 1 5 . ábra). A fő színárnya­ latok forrásszíneinek meghatározásához és elnevezéséhez használjuk az árnyalatfürkészőt (a kis négyzet alakú nyílás) . Az egyes árnya­ latok értékszintjét az értékkerék segítségével állapítsuk meg. Az intenzitásszint becslésében pedig az intenzitáskerék lesz segítségünkre. Ezek tehát a főbb észlelt színek, melyek a szí­ nes papíroktól és a fények és árnyékok által okozott változásoktól erednek.

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

1 0. 1 3. ábra. Rajzoljuk fel a csendélet körvonalait a képsíkra.

1 0. 1 4. ábra. A szálkereszt segítségével másoljuk át a rajzot a műanyag felületről a rajzlapra.

1 25

1 0. 1 5. ábra. Az első lépcső során ábrázoljuk a nagy szí­ nes területeket, és lefedjük a rajzlap fehér felületének jó részét.

1 26

Színek

•

Fontos: az egyes színek kikeverésénél legyünk a lehető legközvetlenebbek, feles­ legesen ne maszatoljuk össze a palettát mindenféle festékkel. Egy ponton a keve­ rék iszapszínűvé, színtelenné válik. A leg­ több keverést kezdjünk a forrásszín festé­ kével, állítsuk be az értéket fehérrel vagy feketével, majd az intenzitást a komple­ menteréveL Kivételt képeznek a nagyon világos árnyalatok, ahol inkább a fehérrel kell kezdeni, ehhez adagolni a forrásár­ nyalatot, majd beállítani az intenzitást.

"A festményen levő összes színárnyalatot módosít min­ den érintés, amit a kép más helyein teszünk:' John Ruskin, idézi Rossotti:

Colour: Why the World Isn't Grey (Szinek: Miért nem szürke a világ)

A második lépcső

A második szakaszban az apróbb részletek, a fino­ mabb színváltozások után fogunk kutatni. Ezen színek alapját is a három színes papírlap adja majd, de most már figyelünk a fényforrás által véghezvitt árnyalat-, érték- és intenzitásváltozásokra is ( 1 0. 1 6. ábra) . l.

Az értékkerék l árnyalatfürkésző segítségével ellenőrizzünk minden egyes területet, ahol úgy gondoljuk, hogy színváltozás lehet, például a főtémáról az alapra vagy a háttérre verődhet a szín. A kis négyzet alakú nyíláson át alapo­ san figyeljük meg a kérdéses területet, így össze tudjuk hasonlítani a két árnyalatot és tény­ leg látni fogjuk, hogy van-e köztük különb­ ség. (Ne feledjük: fél szemünk legyen csukva, a fürkészőt pedig tartsuk kinyújtott karral.)

2.

Keverjünk ki minden apró változást, az alap­ színeknél fehérrel és feketével az értéket, az adott szín komplementerével pedig az inten­ zitást tudjuk módosítani, ha pedig visszavert színekről van szó, akkor adjuk hozzá a meg­ felelő árnyalatot Az alapszínek apró változá­ saihoz igen alaposan kell megfigyelni a témát, esetleg hunyorogni is szükséges: ilyen pontok lehetnek ott, ahol az összehajtogatott papír a háttérre vetül, vagy ahol a háttér színe verő-

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

1 27

10. 1 6. ábra. A második lépcső: megkeressük és megfestjük az apróbb részle­ teket, a finomabb színválto­ zásokat.

1 28

Színek

dik a főtémára, illetve a kompozíció alapjául szolgáló színes lapra. 3.

Ha már meghatároztuk a színváltozás jellegét, döntsük el, hogy az alapszínhez mit adjunk annak érdekében, hogy a színváltozást ábrá­ zolni tudjuk. Ha látunk egy visszavert színt mutató területet, keverjük a színt a terület eredeti árnyalatához, és ezt a kevéssé megvál­ tozott árnyalatot fessük oda, ahol a változást láttuk.

4.

Folytassuk a finom változások keresését, elne­ vezését, kikeverését és megfestését mindaddig, amíg úgy érezzük, a legtöbb ilyen részt megta­ láltuk és ábrázoltuk.

A harmadik lépcső

A csendéleten megügyelt színeken most módosíta­ nunk kell annak érdekében, hogy minden szín ki­ egyensúlyozott, harmonikus festői színvilágot érjünk el, pontosan úgy, ahogyan a 9. fejezetben a színát­ alakító gyakorlatnál tettük. Megtanultuk az utókép jelenségével kapcsolatban, hogy az agyunk vágyódik a szín komplementere után (árnyalat, érték és intenzi­ tás iránt). Aki megnézi a festményünket, keresni fogja ezt az egyensúlyt és hálás lesz érte, ha mi így alkotjuk meg a képet. Ehhez a feladathoz elég nehéz utasításokat, javasla­ tokat írni. Minden tapasztalt művész megtanulja ezt: van egy pont, ahol a festmény egésze összeáll, harmo­ nikussá válik. Bízhatunk ösztöneinkben, ám ennél is lényegesebb a színek elrendezésével és három tulaj ­ donságuk módosításával kapcsolatos ismeretanyag. Ezen a ponton nem kell egyetlen új, az eddigiek során nem szereplő színt festeni. Ehelyett próbáljuk a meg­ lévő árnyalatok értékét és intenzitását módosítani az alábbi ötletek, illetve a bemutató festmény szellemé­ ben ( 1 0 . 1 7. ábra). l.

Figyeljük meg a csendéletet ábrázoló festmé-

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

"A festőnek két killönböző színrendszerrel kell dolgoz­ nia, az egyiket a természet adja, a másikat a művészet: a megfigyelt színek és a festői színek. Mindkettő jelen van, a festő munkája azon múlik, hogy melyiket helyezi előtérbe és melyik szorul a második helyre!' Bridget Riley: Colorfor the Painter (A festő színei), 1995.

1 29

il

l 0.1 7. ábra. A harmadik lép­ cső lényege, hogy minden szín kiegyensúlyozott, har­ monikus festői kapcsolatban legyen a festmény összes színével; ennek megfelelően kell módosítani az árnyala­ tokat, értékeket és intenzi­ tásokat.

1 30

Színek

nyünket. Minden fő színt vizsgáljunk meg a teljes színvilággal összefüggésben. Tegyük fel az alábbi kérdéseket annak eldöntésére, hogy megfelelően érzékeltük a színek változásait. Meglepő módon olyan változásokra buk­ kanhatunk, amik ott vannak az előttünk levő csendéleten, mégsem vettük őket észre. • Változtattuk az egyes színárnyalatok érté­ két? (Ellenőrizzük a festményt és a csend­ életet, hogy a fő színeknek megvannak-e az ellentétes értékei, szükség esetén módo­ sítsunk a színeken.) • Minden színnek van alacsony intenzitású területe is? (Vizsgálj uk meg az egyes szí­ nek ellentétes intenzitásait; ha kell, változ­ tassunk.) • Vannak olyan árnyalatok, amelyek nem harmonizálnak a többi színnel, vagyis kilógnak a kompozíció fő színei közül? (A 1 0. 1 8. ábrán van egy ilyen, színössze­ " állításból " kiugró árnyalat. Ha ilyet talá­ lunk, fessük újra az adott területet.) • Van olyan szín, amely a színkompozíció egészéhez képest túlságosan sötét vagy világos? (Ha igen, feketével vagy fehérrel változtassunk az értéken, esetleg használ­ junk glazúrt, azaz vízzel hígított, átlátszó festéket.) 2.

Mindig nehéz eldönteni, hogy egy festmény mikor van készen. Jó módszer lehet kitámasz­ tani és 2 méterről megnézni. Hunyorítva néz­ zük meg, hogy nincsenek-e helyükről kilógó, túl világos, túl élénk, túl tompa, túl sötét vagy egyszerűen csak rossz színek. A kérdéses részek újraellenőrzésére fordítsuk meg a fest­ ményt. Ha valamelyik terület hibás színű, az fejjel lefelé még szembetűnőbb. Próbáljuk ki ezt a fordítás trükköt a 1 0. 1 8. ábrával.

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

131

10. 1 8. ábra. A nagy intenzi­ tású sárga " kiugrik" ebből a kompozícióbóL Lehetnek helyzetek, amikor élvezzük az efféle diszharmonikus színeket, ám fontos, hogy kísérleteink tudáson alapul­ janak.

1 32

Színek

3.

Ha elvégeztük a szükséges ellenőrzéseket, és elégedettek vagyunk a festménnyel, óvatosan válasszuk le a szélekről a ragasztószalagat Az így előbukkanó fehér szegély jól keretezi a festményt és a színkompozíciót is kiemeli. Szignózzuk a képet és írjuk rá a dátumot. Biztos vagyok abban, hogy mindenki elégedett lesz a megfestett csendélettel, illetve a fény hatásainak érzékelésében mutatott fejlődésével. É rdemes meg­ mutatni a képet családtagoknak, barátoknak, hogy megkapjuk a jól megérdemelt dicséretet. Talán a fő téma nem is a színes papírháttér előtti összehajtott színes papír. A téma a fény, amit a művészek évszá­ zadok óta próbálnak ábrázolni.

A fény, a színállandóság és a szimultán kontraszt hatása

1 33

ll

FEJEZET

Meglátni a természet csodaszép színeit

S

ok színelméleti szakember egyetért azzal, hogy a színek kombinálásánál " a termé­ " szet sosem hibázik , azaz a természetben előforduló színösszeállítások minden esetben harmonikusak. Ebben a könyvben színharmónia alatt a színek olyan kombinációját értem, amely kielégíti az agy igényét: a színt egyensúlyba hozza a komplementere, mint a természetben, illetve változik az értéke és az inten­ zitása. A természetben bárhova nézünk, szárazföldön, tengerekben, állatok, madarak, halak között minden­ ütt megtaláljuk ezeket a kiegyensúlyozott színkombi­ nációkat. A világos és élénk színekhez analóg színek társulnak, komplementer színek ellenpontozzák őket, az élénk árnyalatok csaknem mindig nagy felületű, nyugalmat árasztó, alacsony intenzitású színbe ágya­ zódnak bele. 1 1 . 1 . ábra. Selymes hagy­ ma (Allium albopilosum): nyolcvan vagy még több, két centinél nagyobb, sárgászöld közepű élénk pirosaslila virágokból álló gömbök. A két szín árnya­ latban, értékben és inten­ zitásban egyaránt tökéletes komplementerek.

1 34

Színek

A virágok színharmóniája A színekkel végzett munka során már átélhettük a kiegyensúlyozott árnyalatokból adódó esztétikai örömöt, láthattuk, hogy a színekre eső fény az érté­ keket és intenzitásokat változatossá teszi, ami szintén csodaszép. Újsütetű színismeretünk segítségével majd kellemes színek egész sorát vesszük észre a természet­ ben - a legnyilvánvalóbb módon a virágokon, ahol a komplementer színeket és a változó attribútumokat könnyű észrevenni és alaposan megfigyelni. A természet színekkel végzett zsenialitását bárme­ lyik virágüzletben tanulmányozhatjuk Láthatunk lila foltokat sárga virágon, piros-lila virágokat sárgászöld levelekkel, tompa piros-narancs virágokat tompa kék-zöld levelekkeL Egyetlen virágszirmon a színér­ ték a fehértől a legélénkebb pirosig terjedhet, esetleg mindezt ismétli és ellensúlyozza a zöld-fehér levélzet. Az intenzitás is tág határok között mozog, a szirom hegye élénk narancssárga, míg a virág belseje csak­ nem feketésbarnává tompul. A 1 1 . 1 . és 1 1 .2. ábrán két tökéletesen harmonikus virágot csodálhatunk meg. Egy saját kertemben készített fénykép még inkább rávilágít arra, hogy az általam színharmóniának nevezett jelenségre a virágok jelentik a legjobb példát. A 1 1 .3. ábrán egy növény látható, amit tizenöt éve, egy felirat nélküli parányi cserépben vásároltam. Soha nem sikerült kideríteni a faj vagy a nemzetség nevét. Telente megfeketedik és elpusztul, de tavasszal először néhány kékesszürke rügy, majd halvány szár jelenik meg, aztán kinőnek a dárda alakú levelek, egy száron négy, a hosszuk huszonöt centiméter körüli. A levelek felülete puha, selymes tapintású, a színük pedig a fény beesési szögétől függően a fehértől a halvány élénk kékeszöldtől a sötétebb, tompább zöldeskékig válto­ zik. Júniusban a levélnyelek közepén csőszerű virá­ gok jelennek meg. Mindegyik virágot parányi ezüstös szőr borítja, ettől a virágoknak ugyanolyan foszfo­ reszkáló külleme van, mint a leveleknek A virágszín a tengeri koraUra emlékeztető világos piros-narancs, ami árnyalatban, értékben és intenzitásban egyaránt a világos kék-zöld levélszín tökéletes komplementere.

Meglátni a természet csodaszép színeit

1 1 .2. ábra. "Viridiflora" tu­

lipán (Tulipa viridiflora): élénk sötétpiros szirmok élénk sötétzöld " karokkal", mint egy-egy ecsetvonás. A levél szélei krémfehérek, míg a virág közepe szinte feketéslila. A virágon és a levélen így két tökéletes komplementerpár van jelen.

1 1 .3. ábra.

1 35

Művészetet tanulni annyi, mint rendet és viszony­ lagos értékeket tanulni, hogy birtokában legyünk a legfontosabb alkotói alap­ elveknek Nemcsak a külső természetet tanulmányoz­ zuk, hanem önmagunkat is. A tanulmány hatásai: igazság, egyszerűség, egészség." Robert Henri: The Art Spirit (A művészet lelke}, 1 923.

Biztos vagyok benne, hogy a növény eme hibát­ lan színharmóniája az, ami engem örömmel tölt el. A levelekre és a virágra eső fény hatására a két komp­ lementer színárnyalat (halvány kék-zöld és halvány piros-narancs) értéke és intenzitása változik, az ellen­ tétes és szaros kapcsolatban levő színek olyan keveré­ két alkotva meg, amely agyunkat szinte elbűvöli. Ha megpróbálom elképzelni, hogy más színűek a virágok (élénk pirosak, sötétlilák vagy sárgák) vagy a levelek (sötétzöldek, sárgászöldek), akkor érzem, hogy ezek a kombinációk valahogy hibásak, vagyis ismét bebizo­ nyosodik, hogy a természet tökéleteset alkotott.

Virágok festése a művészetben Néhány évvel ezelőtt egy kiállításon láttam a francia impresszionista festő, Claude Monet utolsó virágfest­ ményeit, melyeket hosszú élete végén készített. A kiál­ lítás tervezői igyekeztek felélénkíteni a tárlatot, ezért a Monet-képek mellé hatalmas kinagyított fényké­ peket helyeztek el a művész által ábrázolt virágokróL A fotók színvilága túlságosan is ragyogó volt, a mo­ dern fényképezök színfeldolgozásának köszönhetően a valóságosnál is sokkal ragyogóbb. A fényképek melletti Monet-művek szinte piszok­ színűeknek tűntek. Sok festmény befejezetlen maradt, magamban megértettem a művészt, hiszen bizonyára bosszantotta, hogy a festékek mennyire alkalmatla­ nok a természet szépségeinek érzékeltetésére. Á m a művek így is magasan felülmúlták a színorgiától csö­ pögő fényképeket, mert a festményekben benne volt Monet minden emberi vágya, igyekezete és azon célja, hogy a természetet ábrázolj a, szépségét utánozza. A természet kétségtelenül kialakította az élénk és tompa, világos és sötét, analóg és komplementer szí­ nekből álló rendszerét, mégpedig a túlélés érdekében. Az emberi agy pedig eddig tisztázatlan okból képes arra, hogy a természet szépségére esztétikai választ adjon, illetve megpróbálja azt rajzok, festmények és szobrok segítségével utánozni. Tudomásunk szerint az ember a Föld egyetlen élőlénye, amely ábrázolja a körülötte levő tárgyakat és más teremtményeket.

1 36

Színek

Ha elefántoknak és majmoknak festéket, ecsetet és papírt adunk, festeni fognak, mégpedig átgondolt színhasználattal. Ám még nem volt példa arra, hogy egy elefánt vagy majom lefestett volna egy másik ele­ fántot, majmot vagy bármilyen felismerhető tárgyat, így aztán legalábbis valószínűnek tartjuk, hogy egye­ dül az ember képes utánozni a természet csodáit, hogy az ahhoz hasonló reakciókat kiváltsa műveivel. Eme felszínre törő esztétikai élmény ismeretében csöppet sem meglepő, hogy az embert már a törté­ nelem előtti időkben is elbűvölték a virágok. A régé-

Meglátni a természet csodaszép színeit

1 1 .4. ábra. Jean-Simeon Chardin ( 1 699- 1 779): Váza virágokkal, 1 760-63 körül, olaj, vászon, 43,8 x 36,2 cm. Skót Nemzeti Galéria, Edinburgh, Egyesült Ki­ rályság.

1 37

Vincent van Gogh ( 1 853-

1 890) : Váza napraforgók­ kal, 1 889, olaj, vászon, 95 x 75 cm. Vincent van Gogh Múzeum (Vincent van Gogh Alapítvány), Hága, Hollandia.

1 38

szek már a legkorábbi ismert síroknál is megtalálták a virágok nyomait. A virágok szeretete különösen egyértelmű a művészetben: már a primitív civilizá­ ciók használati tárgyain is vannak virágmotívumok, a művészek pedig az ókortól egészen napjainkig igyekeznek ábrázolni a virágokat. Korunk legismer­ tebb képei közé tartoznak az olyan festmények, mint Vincent van Gogh Napraforgók című műve ( 1 1 .5. ábra) .

Színek

A természeti színei mások, mint az ember alkotta tárgyaké A következő feladat témája (virágcsendélet) egyszerre jelent majd kihívást és ösztönzést; a lehető legjobb gyakorlat a természetes, harmonikus színek észlelé­ sére és kikeverésére. Kihívás azért, mert a természet színeinek csodájával és bőségével összevetve a fes­ tékeink igencsak szűk korlátok közé szorított, néha alkalmatlannak tűnő pótlékok. A növény a színeit olyan szerves anyagoknak köszönhetően nyeri, mint a klorofil, az antociánok, karotinaidok és flavonoidok, míg a legtöbb modern festék vegyi-, ásványi- és tel­ jes mértékben szintetikus anyagokból készül. Nagyon gondosan, precízen összpontosítva kell megfigyel­ nünk a természetes színeket annak eldöntéséhez, hogy milyen árnyalatban, intenzitásban és értékben használjuk festékeinket a valósághoz leghasonlóbb szín eléréséhez. A gyakorlat során lehetnek nyomasztó pillanatok, ám a természetes színek gyönyörűsége, a megfestésük által kiváltott esztétikai élmény bőven kárpótol majd bennünket mindenért. Ne feledjük: azért tanulmányozzuk a színeket, hogy alaposabban megértsük őket. A feladat az élő modellel való gyakorlást is előse­ gíti. Igaz ugyan, hogy a festeni kívánt virág vágott, de esetleg így is a fény felé fordul, leeshet egy szirma vagy a kép befejezése előtt elhervadhat Azt tanácsolom, hogy lehetőleg egy, legfeljebb két leüléssei készítsük el a festményt. Jó gyakorlás ez a jövőre nézve, ha majd embert, állatot vagy tájat, vagyis mozgó vagy a fény hatására változó témát festünk

Meglátni a természet csodaszép színeit

A művészpalánták szá­ mára a modell mozgása néha maga a rémálom. Egy emberábrázolási gyakorlat során egyik tanítványom hi rtelen eldobta az ecsetet és így szólt: " Kész, elegem van. Nem bírom folytatni." " " M i a probléma? - kér­ deztem. " Ez a modell folyamatosan

ki-be lélegzik" - válaszolta.

1 39

Ezek a virágfestmények a francia Edouard Manet művei, a művész életének utolsó hónapjaiban készül­ tek. Bár már nagyon beteg volt, szelleme felélénkült a virágok látványától. " Sze­ retném mindet megfesteni" - gondolhatta. R. Gordon és A. Forge: The Last Flowers of Manet (Ma­ net utolsó virágai), 1 986.

1 2. gyakorlat: Virágcsendélet festése Szükséges eszközök

A festmény elkészítéséhez az alábbi eszközökre lesz szükség (ugyanazokra, mint a 1 0 . fejezetben levő gya­ korlat esetén) : l.

2. 3.

4. 5.

Színes papír a csendélet elrendezéséhez. A 23 x 30 cm-es műanyag lap a ráerősített fekete keresővel és a rárajzolt szálkeresztteL Lemosható ftlctoll, amivel a műanyagra raj ­ zolhatunk Ceruza és radír. 23 x 30 cm-es rajzlap, rajta ceruzával rárajzolt szálkereszt, a szélét kb. 2 cm szélesen fedjük le körben ragasztószalaggal.

.

·'

1 1 .6a ábra. Edouard Manet ( 1 83 2 - 1 883 ) : Szegfűk és

1 1 .6b ábra. Manet: Virágok kristályvázában, 1 882, olaj,

1 1 .6c ábra. Manet: Virág­ csokor, 1 882, olaj, vászon,

klematisz kristályvázában,

vászon, 32,6 x 24,3 cm. Ailsa Mellon Bruce Gyűj­ temény, © 2003 Nemzeti Képzőművészeti Galéria Kuratóriuma, Washington.

54 x 34 cm. Oskar Reinbart Gyűjtemény, " Am Römer­ holz", Winerthur, Svájc.

1 882 körül, olaj, vászon, 56 x 35 cm. Fotó: H. Lewandowski, © Réunion des Musée Nationaux l Art Resource, New York, Musée d'Orsay, Párizs, Franciaország.

1 40

Színek

6. 7. 8.

Festékek, ecsetek, víz. A színek kipróbálásához rajzlapdarabok, papírtörlő. Egy szál frissen vágott virág (vagy ha akarjuk, több szál), egy kis váza és egy lámpa. A kom­ pozícióhoz tetszés szerint tehetünk egy gyü­ mölcsöt is (citrom vagy narancs). Az utasítá­ sokat olyan csendélethez írtam, amelyben egy virág van a vázában.

Mint minden csendéletnél, a munka itt is három lépésből áll: ( l ) a csendélet elrendezése, (2) a csend­ élet felvázolása a rajzfelületre, (3) és végül a festés. l. lépés. Az elrendezés

l . Keressünk egy nekünk tetsző, szárral rendel­

kező virágot. Bármilyen színű lehet, de azért igyekezzünk nagyszirmú fajt kiválasztani (tuli­ pán, nárcisz, rózsa, magnólia, liliom). Az ilyen virágon jobban lehet a színlátást és a keverést gyakorolni, mint az olyanon, amelynek sok apró szirma van; az egyes szirmokon levő árnyalat-, érték- és intenzitásváltozás ugyanis olyan kis­ mértékű, annyira nehéz észrevenni, hogy nagy a csábítás, hogy általánosítsunk, és "csupa " " sárga vagy " csupa lila szirmokat fessünk.

2.

3.

A szárat vágjuk rövidre ( 1 5-20 cm), hagyjuk meg néhány levelét. Keressünk olyan edényt, amely méretben illik a virághoz. Az anyaga legyen tiszta üveg, szóba jöhet üvegváza, egy kisebb palack, vagy akár egy üvegpohár. Tölt­ sük meg félig vízzel, rendezzük el benne a virágot. A színespapír-csomagból válasszunk ki két színt: az egyik legyen analóg (a színkeréken szomszédos) a virág forrásszínével, a másik pedig legyen annak komplementere (a szín­ keréken ellentétes helyzetű). A kiválasztásban segítséget nyújthat a színkerék ( 1 1 .7. ábra) .

Meglátni a természet csodaszép színeit

' .

\

1 1 .7. ábra. A virágcsendélet elrendezése.

141

1 1 .8. ábra. Brian Homeisler oktató bemutató festmé­ nye. A színvilág a piros/ zöld és sárga-narancs/kék­ lila kettős komplementer színpáron alapul.

1 1 .9. ábra. Lisbeth Firmin oktató bemutató festmé­ nye. A színelrendezés alap­ ja itt is két komplementer, a piros-lila/sárga-zöld és a kék/narancs.

1 42

4.

Színek

Az analóg színű lap legyen a váza alatt, ily módon ez a csendélet alapszíne. A komp­ lementer színű lapot hajtsuk félbe kétszer, és állítsuk fel a váza és a virág háttereként, mint egy miniatűr spanyolfalat A csend­ élet jobb vagy bal oldalára tegyünk lámpát, világítsuk meg a témát úgy, hogy a váza és a virág által vetett árnyékok érdekes kom­ pozíciós elemek legyenek. A 1 1 .8. - 1 1 . 1 1 . ábrákon tanulók és oktatók művei láthatók. A 1 1 . 1 2 . ábra az én bemutató festményern felvázolását mutatja be.

1 1 . 1 0. ábra. Jocelyn Eysymontt tanuló festmé­ nye, magas intenzitásfokú piros/zöld és kék/narancs komplementerek felhasz­ nálásával.

1 1 . 1 1 . ábra. Brian Bomeisler bemutató fest­ ménye alacsony intenzitású pirosakkal és zöldekkel, illetve magas intenzitású kékesliiával és sárgásna­ ranccsal.

2. lépés. A csendélet vázlata

A második lépésben elkészítjük a csendélet vázlatát a rajzlapra, ebben ismét segítségünkre lesz két hasznos eszközünk, a kereső és a műanyag képsík

l . Mindenekelőtt félig lehunyt szemmel a kere­

sőn át nézzük meg a csendéletet és válasszuk ki a legmegfelelőbb kompozíciót; a keresőt mozgassuk előre-hátra, fel-le, míg meg nem találjuk A virág és a váza foglalja el a kere­ sőnyílás kétharmadát. A váza alját esetleg " le lehet "vágni a kereső alsó szegélyéveL Ha úgy döntünk, hogy az egész váza szerepeljen a képen, akkor az alja legalább l cm-re legyen a kereső alsó szélétől, így semmiképpen nem lesz a nézőnek olyan érzése, hogy a váza a kép alján áll.

Meglátni a természet csodaszép színeit

l l . l 2. ábra. A műanyag képsíkkal rajzoljuk meg a virágcsendélet főbb körvo­ nalait.

143

1 1 . 1 3a ábra. Piet Mondrian ( 1 872- 1 944}: Krizantém, 1 908, szén, papír, 78,5 x 46 cm. A Gemeentemuseum Den Haag gyüjteményében, Hága, Hollandia. 1 1 . 1 3b ábra. Mondrian: Krizantém, 1 908, gouache, papír, 94 x 37 cm. A Gemeentemuseum Den Haag gyüjteményében.

A holland művész, Piet Mondrian a rajz és a fest­ mény elkészítése között átgondolta a kompozíciót. A jobb szél levágásával a virág központibb szere­ pet kap, az elrendezés ki­ egyensúlyozottabbá válik.

1 44

2.

Ha kiválasztottuk a kompozíciót, tartsuk a keresőt szilárdan és fél szemmel, a lemosható filctollal rajzoljuk meg a képsíkra a főbb vona­ lakat, köztük a nagyobb árnyékfoltok körvo­ nalait is ( 1 1 . 1 4. ábra).

3.

Ceruzával másoljuk át a vázlatot a műanyag lapról a rajzlapra, az egyes részek elhelyezésé­ ben segít a szálkereszt

Színek

3. lépés. A kép megfestése

Alapszín festése A 1 0. fejezetben megfestett hajtogatott színespa­ pír-csendélethez hasonlóan ez a festmény is három lépcsőben készül el, de egy lépcsőfok megváltozik Az előző feladatban közvetlenül a fehér felületre dol­ goztunk, amit sok művész kedvel. Mások ezzel szem­ ben alapra szeretnek festeni. A virágcsendélet készítése során tehát az első teendő befedni a teljes rajzlapot egy olyan semleges árnyalatú alapszínnel, amely elég halvány ahhoz, hogy a ceruzarajz látszádjon alatta ( 1 1 . 1 5. ábra) . A z alaprétegnek két előnye van. Egyrészt eltünteti a rajzlap vakító fehér színét, amely amúgy szimultán kontrasztból eredő problémákat okozhat. Másrészt a vékony alap segít a színek egységesítésében, min­ den színárnyalat kap tőle egy nagyon finom tónust. Foltokban meghagyhatjuk érintetlenül az alapszínt, ez nagy segítséget jelenthet a színegységesítés során, hiszen a festményen több helyen " megismételhetjük'' az alapszínt. l.

Keverjünk ki egyvilágos-közepes értékű, köze­ pes intenzitású, semleges színt alapszínnek Lehet fehérből és feketéből kevert halvány­ szürke, melyet naranccsal teszünk melegebbé. Másik lehetőség tompa világossárga (fehér és sárga, liiával tompítva), vagy közepes értékű, tompa kékesszürke (fehér, ultramarinkék és fekete, egy kevés naranccsal tompítva). A be­ mutató festményhez közepes értékű tompa narancsot használtam.

2.

A palettán keverjük ki az alapszínt, vízzel h ígítsuk és fessünk egy áttetsző, vékony réte­ get a rajzlapra úgy, hogy látszádjanak az alatta levő ceruzavonások

3.

Az első lépcső előtt hagyjuk az alapot megszá­ radni.

Meglátni a természet csodaszép színeit

1 1 . 1 4. ábra. A csendélet fő körvonalait a műanyag kép­ síkra rajzoljuk lemosható filctollal.

1 1 . 15. ábra. A bemutató festményern alapjául közepes értékű, alacsony intenzitású narancssárgát választottam.

1 45

1 1 . 16. ábra. Az első lép­ csőben megfestettem a fő árnyalatok színfoltjait, kis területeken meghagyva az alap színét.

146

Az első lépcső

Ebben a szakaszban tizenegy-tizennégy különböző színárnyalatot kell kikeverni. Egymás után keverjük ki ezeket, ahogy az egyes területeken dolgozunk. • Két (vagy több) árnyalat lesz a háttérben (elképzelhető, hogy a behajtott papír minden oldala más-más szögben kapja a fényt) .

Színek

•

• • •

Két árnyalat a váza alatti színes papíron (az egyik a megvilágított rész, a másik az árnyék­ ban levő). Három-négy árnyalat a virágon. Két-három árnyalat a levélen és a száron. Két-három árnyalat a váza és a víz ábrázolá­ sához.

l . Válasszuk ki a csendélet egyik fontos szí­

nét (például a háttérszínek valamelyikét) . A z árnyalatfürkésző négyzet alakú nyílásán át vizsgáljuk meg, tulajdonságai segítségével nevezzük el. Utána keverjük ki a palettán és fessük meg. 2. Minden nagyobb színfolt színét állapítsuk meg, fessük le, amíg a teljes hátteret el nem fedik a színek, kivéve azokat a kis foltokat, amelyeket a színek találkozásánál, a vonala­ kon meghagyunk ( 1 1 . 1 6. ábra). 3. Most összpontosítsunk a virágra. A színfürké­ szővel egyszerre csak egy szirmot vizsgáljunk Nevezzük meg, keverjük ki és fessük meg az egyes szirmok fő színeit. Ha egy szirmon két színt látunk, döntsük el, melyik a fő szín, és azt fessük meg, a mellékszín festését hagyjuk a második lépcsőre. 4. Keressük a további színeket a gyümölcsön, leveleken, száron, keverjük ki és fessük meg ezeket a színeket is. A második lépcső

A második lépcsőben folytatjuk az előttünk levő csendélet színeinek megfigyelését, keverését és meg­ festését. Most azonban alaposabban megnézzük a nagy területen belül az érték és intenzitás apró vál­ tozásait. A viszonylag egyszerű első lépcsőbeli színek után most egy sor azokkal rokon, de kissé más árnya­ latú, értékű és intenzitású szín jön létre.

l . Az árnyalatfürkészővel vizsgáljuk át a csend­

élet hátterét és a váza alatti területet, keressük meg az árnyalat, érték és intenzitás apró válMeglátni a természet csodaszép színeit

1 47

1 1 . 1 7. ábra. A második lépcsőben az apróbb részle­ teket, az árnyalat, érték és intenzitás finomabb válto­ zásait kerestem a csendélet minden részén.

1 48

tozásait. Nevezzük meg, keverjük ki és fessük meg ezeket a kisebb területeket Bemutató festményern második lépcsője a 1 1 . 1 7. ábrán látható. 2.

Színek

" " Figyeljünk a negatív tereknek nevezett terü­ letekre a szirmok között, a szárnál és a levél­ nél, ahol a háttér színe látható. Ne vegyük

egyértelműnek, hogy itt a háttér színe ugyan­ olyan lesz, a fény ugyanis a felszínen áthaladva megváltozik, a szimultán kontraszt révén e kis területek színe a háttér színénél világosabb nak, sötétebbnek, élénkebbnek vagy tompábbnak tűnhet. A negatív terek színét árnyalatfürké­ sző, értékkerék és intenzitáskerék segítségével határozzuk meg. Ezt követően keverjük ki és fessük meg őket egymás után. 3.

Jane Eyre így tanította rajzolni a gondjaira bízott kis Adele-t: " Ne feledd, az árnyékok ugyanolyan fontosak, mint a fény:' Charlotte Bronte: Jane

Eyre, 1 846.

Ö sszpontosítsunk az árnyékban levő részekre. Ö sztönösen fekete és fehér keverésével szürke árnyékot akarnánk festeni, de az árnyalatfür­ késző majd segít meghatározni az árnyékok valódi színét vagy színeit. Egy árnyék lehet annak a színnek egy alacsonyabb intenzitása, amire az árnyék esik, de annak a tárgynak a visszavert színét is tartalmazhatja, ami az árnyékot veti. Az árnyék színe akár az árnyék alakja körüli szín kiegészítője is lehet. Az árnyékfestéshez az kell, hogy a színállandó­ ság hatását a lehető leginkább visszaszorítsuk, és az árnyalatfürkészővel végzett pontos és alapos megfigyelés kerüljön előtérbe. Egymás után nevezzük el, keverjük ki és fessük meg az árnyékokat.

4.

5.

A következő fontos elem a v1rag szirmai. Keressük meg rajtuk a legvilágosabb, közepes értékü és sötét részeket. Ugyanígy figyeljük meg az intenzitásban végbemenő változáso­ kat. Egyetlen szirmon három-négy egymással rokon érték és intenzitás is előfordulhat. Ha a virág fehér, az árnyalatfürkésző segítségével akkor is találhatunk olyan szirmokat, ame­ lyek szürkének, zöldnek vagy liiának látsza­ nak ( 1 1 . 1 7. ábra). Vizsgáljuk meg a szirmokat, nevezzük meg, keverjük ki és fessük meg az észlelt színárnyalatokat. Az árnyalatfürkészővel állapítsuk meg minden levél és a szár esetén, hogy a zöldnek milyen árnyalata vagy árnyalatai láthatók rajta. A terMeglátni a természet csodaszép színeit

" Minden korszak festőinek zseniális művészi színel­ rendezése részben kétség­ telenül annak köszönhető, hogy agyuk folyamatosan elemezték a színeket, tudatalattijuk pedig ezt az információmennyiséget felhasználta, így minden egyes ecsetvonásnyi szín­ folt a szín minden dimen­ zióját illetően tökéletes egységbe forrt a kép teljes színvilágával." Verity: Color Observed (Megfigyelt színek)

149

mészetben sok ezer zöld van jelen, a csendélet levelének zöldjét befolyásolja a ráeső fény, a háttérről visszaverődő szín, sőt akár a levél színe és a virág vagy a háttér színe közötti szimultán kontraszt (a szimultán kontrasztra lásd a 1 42. oldalon levő 1 1 .9. ábrát: sárgászöld levelek a pirosaslila háttér előtt). Nevezzük el, keverjük ki és fessük meg a levelek és a szár színét. 6.

A váza festésénél nagyon alaposan figyeljük meg a tiszta üveg és a benne levő víz színeit. Az árnyalatok származhatnak közvetlenül a háttérből, a csendélet alapjáról vagy a virág szárának színeitől. Az árnyalatfürkészővel gondosan határozzuk meg ezeket a színeket, mert nem azonosak a fent említett színekkel, csupán azok változatai. Nevezzük el, keverjük ki és fessük meg a váza és a víz színét.

7.

Végül keressünk csúcsfényes részeket a vázán, a vízben, vagy a levélen, amennyiben a levelek felülete fényes. Az árnyalatfürkészővel állapít­ suk meg az árnyalatot, az értékkerékkel pedig az értékszintet. Nagyon világos, de feltehetően mégsem egészen fehér színek lesznek. Nevezzük el, keverjük ki és fessük meg a csúcsfényeket

8.

Ha a csendélet minden színváltozását megta­ láltuk és megfestettük, tartsuk a képet kartá­ volságra a csendélet mellett. Kissé hunyorítva hasonlítsuk össze a festmény színvilágát, a va­ lóságossal. Figyeljünk a következőkre:

•

Mindenekelőtt keressük meg a csendélet leg­ világosabb színeit és hasonlítsuk őket össze a festményen levő legvilágosabb színekkel. Végezzünk el minden szükséges változtatást annak érdekében, hogy a festett színek egyez­ zenek a valóságos színárnyalatokkal. Figyeljük meg a kompozíció legsötétebb árnyalatait és hasonlítsuk őket össze a fest­ ményen levő legsötétebb színekkel. Ha kell,

•

1 50

Színek

•

•

•

módosítsunk a festményen, hogy a színek a csendéleten levőkkel azonosak legyenek. Keressük meg a csendélet legélénkebb szí­ neit, viszonyítsuk őket a festményen levőkkeL Ha szükséges, végezzük el a módosításokat (a festékek tökéletlenségéből adódóan ez nem könnyű) . Hasonlítsuk össze a csendélet és a festmény legtompább színeit Győződjünk meg arról, hogy a képünk tompa színeit komplementer színekből kevertük ki, nem pedig fekete festék hozzáadásával. Szükség esetén módosítsunk, hogy a színeink egyezzenek a valódiakkal. Végül vessük össze a csendélet közepes értékű és intenzitású színeit a festményen levőkkel, változtassunk a színeken, ha kell.

A harmadik lépcső

Most már megvizsgálhatjuk a festmény színeit festé­ szeti szempontból is: megfigyeljük, hogy a színelren­ dezés hogyan állja meg a helyét festményként is, nem csupán a csendélet valódi színeinek másolataként Az első és második lépcsőben végzett gondos munka most fog kamatozni. Mivel a természetes színek gyak­ ran csodálatosan kiegyensúlyozottak, a témánk pedig egy virág, jó esély van rá, hogy a megfigyelt színek minden különösebb változtatás nélkül is harmonikus egységet alkotnak. Ne feledjük azonban, hogy a csendélet alapja és háttere színes papír, ami nem természetes szín, a megvilágítás pedig megváltoztatja a színek értékét és intenzitását. Ezeket a járulékos elemeket kell össz­ hangba hoznunk a virág természetes színeivel. Ebben a lépcsőben tehát kiegyensúlyozzuk a formátumban levő kompozíció színvilágát. A bemutató csendélet harmadik lépcsős képe a 1 1 . 1 8. ábrán látható. Az első feladat: alaposan meg kell néznünk a festményünket •

"Csak a színek szerelmesei érinthetik meg a színek szépségét, a bennük rejlő tartalmat. A színekkel mindenki jól jár, de csak a fanatikusok számára fedi fel mélyebb misztériumait." Johannes Itten: A színek

művészete

Egy polcon tárnasszuk a képet a falnak nagy­ jából szemmagasságban. Lépjünk hátra bő egy métert, szemünkkel enyhén hunyorítsunk. Tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:

Meglátni a természet csodaszép színeit

151

1 1 . 1 8. ábra. A harmadik lépcső során a színek kapcsolataira összponto­ sítottam, hogy az egyes színek festői harmóniában legyenek egymással.

1 52

l . A legvilágosabb foltok közill vannak olyanok,

amelyek nem illeszkednek a színösszeállításba, hanem kiugranak a képből? Főleg a váza és a víz csúcsfényeit kell alaposan megfigyelni, az értékeket esetleg csökkenteni. Ebben az eset­ ben jegyezzük meg, hogy a csúcsfények érté­ két csökkenteni kell, esetleg valamilyen hal­ vány réteget festve a fehér színre.

Színek

2.

Nincs a legsötétebb foltoknak olyan hatása, mintha lyukak lennének a festményen? Alapo­ san nézzük meg az árnyékos területeket, nem kell-e változtatni érték- és intenzitásszintjü­ kön. Ha igen, jegyezzük meg a teendőket.

3.

Van olyan színfolt, amely tolakodóan a sze­ münkbe tűnik, holott a virágnak kell a közép­ pontban lennie? Ha van, jegyezzük meg, hogy csökkentenünk kell a terület intenzitását vagy változtatni kell az értékét

Ezt követően összpontosítsunk a kompozícióra: hogyan áll össze az összes forma és tér, fény és árnyék, illetve az egyes színek egyetlen kiegyensúlyozott egy­ séggé? Fordítsuk a képet fejjel lefelé, és megint men­ jünk pár lépéssei hátra. Ha a kompozíció ugyanolyan kiegyensúlyozott (bár másmilyen) fejjel lefele, mint fejjel felfele, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az elrendezés rendben van. Ha van egy bizonytalan érzé­ sünk van, hogy valami " kilóg': valami nem az igazi, tegyük fel magunkban az alábbi kérdéseket: l.

Nem billen el a kompozíció valamelyik oldalra, felülre vagy alulra, nincsenek túl nagy üres területek valahol? Jegyezzük meg, ha valahol ilyen kérdéses rész van. Ezek a problémák igen gyakran orvosolhaták az érték vagy intenzitás apró módosításával. Figyelem: ilyenkor már nem szabad valami teljesen új színt bevinni a kompozícióbal Ebben az esetben ugyanis az összes többi, már meglévő színt módosítani kellene, hogy illeszkedjenek az újhoz.

2.

Van valami, ami nem illik a képre, túl élénk vagy túl tompa? A gondot megoldhatja az ér­ ték vagy intenzitás változtatása.

3.

Végül fordítsuk vissza a képet, ellenőrizzük újra a fejjel lefelé látott kérdéses pontokat és hajtsuk végre a változtatásokat, hogy a színek egymással harmóniában legyenek. Ez jóval nehezebbnek tűnik, mint amilyen valójában.

Meglátni a természet csodaszép színeit

1 53

1 1 . 19. ábra. Az elkészült kép, az utolsó apró változ­ tatások és igazítások után.

154

Színek

Nyugodtan bízhatunk a megérzéseinkben. Ami tényleg nehéz, az meggyőzni magunkat arról, hogy a problémák megoldása megéri a ráfordított időt és fáradságot ( 1 1 . 1 9. ábra, 1 54. oldal). A festmény befejezése

Most, hogy a festmény minden színe egyensúlyba került egymással, jöhetnek az utolsó lépések. l.

Gondosan válasszuk le a rajzlap széleiről a festmény fehér keretét biztosító ragasztósza­ lagat

2.

Ha szeretnénk címet adni a képnek, írjuk azt ceruzával a szegély bal alsó sarkába, a nevün­ ket és a dátumot pedig a jobb alsóba.

Színeket tanulni a természettől Remélem, örömet jelentett az élő modell, jelen eset­ ben a virág festése és mindenki elégedett az elkészült művel. A természet utánozhatatlan színeit szeretnénk ábrázolni tökéletlen festékeinkkel, erre csak annyi a mentségünk, hogy a próbálkozás révén jobban meg­ értjük a színeket. A természet nem könnyen árulja el a színek titkait, ám nekünk rendkivüli módon le kellett lassítanunk az észlelés folyamatát annak érdekében, hogy csakugyan lássuk a színeket, így aztán a virág­ csendéletben olyan színárnyalatokat és olyan színek közti viszonyokat vettünk észre, amiket korábban nem. Ráadásul most már tudatában vagyunk annak, hogy csodás esztétikai élményben lesz részünk, ha rászánjuk az időt a szemlélődésre, így valószínűleg a jövőben is türelmesen figyeljük majd a színeket. Elképzelhető, hogy kritikusan szemléljük a csend­ életet, úgy érezzük, hogy az élő virág szebb. Ebben az esetben ugyanazt éljük át, mint több ezer év alatt több ezer művész. Azt azonban sose feledjük, hogy a fest­ ményünk fontos és csodaszép, mert ez a mi egyedi, személyes válaszunk a természet csodájára, valamiféle kézzel készült nyoma annak, hogy egy embert elbű­ völt a természet színvilága.

Meglátni a természet csodaszép színeit

155

12

FEJEZET

A színek j elentése és j elkép­ rendszere

" Dicsőség a palettának az általa nyújtott örömért . . . ő maga egy »mŰ«, amely csakugyan szebb, mint sok egyéb festmény." Vaszilij Kandinszkij: A

művészet spirituális vonat­ kozásai, különös tekintettel a festészetre, 1 9 1 1 .

1 56

A

művészek tubusból palettára kinyomott tiszta festékei a színek azon ritka megje­ lenési formái, amikor csak színek, függetlenek bármi­ féle eszmétől, tárgytól, személytőL A frissen előkészí­ tett paletta láttán esetleg mi is érezzük a tiszta színek szépsége iránti csodálatot, amiről sok művész meg­ emlékezett írásaiban. Természetesen a gyakorlatok és a festés lázában gyorsan munkához látunk, és a színek eszközzé válnak. Addig a pillanatig azonban, amíg el nem kezdünk festeni, a színek csak a maguk érintet­ len szépségében vannak előttünk, bármiféle kapcso­ lattól, mellékjelentéstől mentesen. Szinte minden más esetben a szín valaminek a része, így a tárgyakkal, érzésekkel, eszmékkel való kapcsolatok révén neve és jelentése van.

Színek

Színek elnevezése Basic Color Terms (Alapvető színszakkincs) című átfogó és rendkívül alapos tanulmányában Brent Berlin és Paul Kay azt veti fel, hogy amikor a nyel­ vek kialakultak, akkor a színnevek minden nyelv­ ben ugyanabban a sorrendben jöttek létre. Elsőnek a fehér és a fekete kapott nevet, azután a piros. Ezeket követte a zöld, majd a sárga, esetleg a sárga és utána a zöld. Folytatódott a névadás a kékkel, majd a barná­ val, és végül jött a lila, a rózsaszín, a narancssárga és a szürke. Sok kultúrában még ma is ez a rövid lista jelenti az összes színnevet. Másutt azonban, és az ameri­ kai kultúra is ilyen, alapvető és ezoterikus színnevek hatalmas tömege létezik. Csak néhány példa: olajzöld, " korallpiros, csokoládé, " tengerhab , sütőtökszín, tür­ kiz, tojáshéjszín. Ez egy nagyon új jelenség, valószí­ nűleg hatott rá a színes televízió és a színes számító­ gépes monitor megjelenése, illetve a mindenütt jelen levő Crayola pasztellkréták. Az emberek a világtörténelem során minden kultú­ rában jelentést és nevet adtak a színekre adott érzelmi reakcióiknak A színek így nagyon hamar eszméket kezdtek jelképezni, a kutatók rájöttek, hogy egyes színek jelentése a különféle kultúrákban meglepően hasonló képet mutat. Néhány szakember szerint ennek

1 909-ben a Binney & Smith Co. Piacra dobta a Crayola pasztellkrétát nyolc szín­ ben, ezek neve (elég egyér­ telműen): sárga, piros, kék,

narancs, zöld, lila, barna és fekete. 1 949-ben a színek száma már negyvennyolc volt, de az olyan nevek, mint a piros-narancs vagy a kék­ lila, még mindig érthetőek voltak. 1 972-ben azonban a pasztellek száma hetvenkettőre nőtt, így elburjánzottak az olyan fantáziadús színnevek, m int az atomic tangerine ( " atom-mandarinhéjszín" ) , a laser lemon ( " lézer-cit­ rom" ) vagy a screamin' green ( "jajzöld") . Napjainkban a Crayola do­ bozaiban 1 20 szín sorjázik, egyes színneveket (" ör­

dögszekér ", " ramazuri ", " " " világűr és " lamantin )

kizárólag tizenkét éves kor alattiak tudnak értelmezni.

1 2 . 1 . ábra. Trarican Macur, Mapuche. A Museo de Arte Precolombino ( Prekolumbián Művészeti Múzeum) Santiago, Chile tulajdona.

" A kártyaszínek szimbo­ lizmusa (fehér, fekete és piros) ősi és erőteljes." Verity: Color Observed (Megfigyelt színek)

A színek jelentése és jelképrendszere

1 57

"A szín fő célja az legyen, hogy a lehető legnagyobb mértékben a kifejezés esz­ köze legyen." Henri Matisse

a hasonlóságnak az lehet az oka, hogy az emberi agy egy-egy színre mindenkinél azonos módon reagál. Hasonlít ez a nyelvész Noam Chomsky elméletére, mely szerint a nyelvek szerkezetének kialakításában nagy szerepe van az ösztönöknek Az l . gyakorlat során (45. oldal) megfestett évszakok jelentették az első lépést afelé, hogy a színek­ kel eszméket fejezzünk ki. Talán tapasztaltuk, hogy a " barátaink tökéletesen ki tudják olvasni az " évszakok jelentését, holott a színekről mindenki egyéni módon vélekedik (a 1 2.2. - 1 2.5. ábrán tanulók véleményei láthatók a színekről). Johannes Itten kolorista így vélekedett tanítványai évszak-festményeiről: " É rde­ mes megemlíteni, hogy bár szargasan gyűjtöttem a véleményeket a [ tanulóim által készített] évszako­ kat színekkel ábrázoló festményekkel kapcsolatban, sosem találkoztam senkivel, aki ne ismerte volna fel hajszálpontosan az egyes évszakokaf' A következő gyakorlat során kísérletképpen szubjektív eszméket próbálunk színekkel ábrázolni.

Jelentések közvetítése színekkel Most, hogy megértettük a színek szerkezetét és szó­ kincsét, és ábrázoltunk a színekkel tárgyakat (össze­ hajtott papírt megvilágított csendéletként, illetve virá­ got), terjesszük ki figyelmünket a színek kifejező ereje és a mindennapi életben tapasztalt jelentése felé.

1 58

Színek

1 2.2. ábra. Kathy S.

Nyár

Színek, amiket nem szeretek

Színek, amiket szeretek

Ősz

Tél

Színek, amiket nem szeretek

Színek, amiket szeretek

Ősz

Tél

Tavasz

1 2.3. ábra. Karen Atkins

Nyár

A színek jelentése és jelképrendszere

Tavasz

159

12.4. ábra. R. Larson

Nyár

Színek, amiket nem szeretek

Színek, amiket szeretek

Ös z

Tél

Színek, amiket nem szeretek

Színek, amiket szeretek

Ösz

Tél

Tavasz

1 2.5. ábra. Tim McMurray

Nyár

1 60

Színek

Tavasz

1 3. gyakorlat: Az emberi érzelmek színe

" Ebben a gyakorlatban, csakúgy, mint az " Évszakok festése során a színeket közvetítő eszközként hasz­ náljuk, hogy bizonyos fogalmakat kifejezzünk Egy rajziapon hat kisméretű négyzet alakú formátum lesz, mindegyiket elnevezünk egy-egy emberi érzelmi álla­ potról vagy érzésről ( 1 2.6. ábra). A formátumokba nem felismerhető dolgokat festünk, vagyis szóba sem jöhet villámlás, szivárvány, ökölbe szorított kéz, " szmájli': virág! Jelképeket sem használhatunk (csilla­ gok, számok, nyilak, szavak, matematikai jelek). Min­ den fogalmat csakis a szín fejezhet ki. A formátumokon belül használhatunk egy, néhány vagy akár sok színt is. A festék lehet sűrű vagy vízzel hígított; a színek teljesen kitölthetik a területet vagy maradhatnak festetlen foltok. Keverhetjük a színeket vagy festhetjük a tubusból vagy üvegből származó tiszta festéket Ezeknél a festményeknél nincs jó vagy rossz módszer: minden elkészült kép megfelelő akkor, ha nekünk megfelelő.

1 2.6. ábra.

Düh

Öröm

Szomorúság

Szerelern

I rigység

Nyugalom

A színek jelentése és jelképrendszere

161

1 2.7. ábra. Először a rajzlap négy szélét fedjük le a ra­ gasztószalaggal.

�

j

-::-n- �

Próbáljuk meg együltő helyünkben elkészíteni mind a hat festményt (a teljes gyakorlat időtartama nagyjából fél óra), és ha lehetséges, keressünk a mun­ kához egy csendes zugot, ahol nem zavarnak meg ben­ nünket. A 1 66- 1 67. oldalon a 1 2 . 1 2 - 1 2. 1 5. ábrákon " három tanuló " Emberi érzelmek festményei vannak, de csak a feladat befejezése után nézzük meg ezeket. Ne befolyásoljon bennünket mások színhasználata. l.

Vegyük elő a festő eszközöket. A palettán a 4. fejezetben ismertetett módon rendezzük el a színeket (fekete és fehér is kell) . Szükség lesz egy 23 x 30 cm-es rajzlapra, 2 cm széles, kevéssé tapadó ragasztószalagra és egy vonal­ zóra.

2.

A rajzlapot fordítsuk vízszintes helyzetbe, hogy a hosszabbik oldal legyen alul és felül. A négy szélet fedjük le a ragasztószalaggal ( 1 2.7. ábra). A képmezőt három további sza­ laggal hat egyenlő részre osztjuk fel ( 1 2.8. és 1 2.9. ábra) .

3.

A rajzlap tetején vonalzóval mérjünk ki 1 0, majd 20 cm-t, mindkét helyen tegyünk egy ceruzajelet Ismételjük meg ezt a rajzlap alsó szélén is. Egy-egy ragasztószalagat fektessünk le a felső és alsó jelek közé, így három függőle­ ges téglalapra osztjuk a lapot ( 12.8. ábra).

4.

Végül ragasszunk egy csíkot vízszintesen, az előző két vonaira merőlegesen, így a rajzla­ pot felosztjuk hat egyenlő formátumra ( 1 2.9. ábra) .

5.

Ceruzával írjuk rá az egyes címeket a ragasz­ tószalagra, a 1 2.9. ábra alapján.

-

Ll�

1 2.8. ábra. Utána az ábrán látható módon két füg­ gőleges csíkot ragasztunk középre.

6.

1 62

Színek

" Kezdjük a munkát a " Düh színnel történő kifejezésével. Tapasztalataim szerint az egyes érzéseket egyenként vegyük, gondoljuk át, hogy mikor éreztük ezt utoljára. Véleményünk szerint milyen szín vagy színek illeszkedhet­ nek ehhez az érzéshez? A festmény előzetes

�

�

Cjo-r;

.4,/llr

j

if=r':'

�

< CJ�y

_____

..r-?

�'"""""'- '"'

3 �r�

L-.-,_

)

JiíaM- �w..fi � �

megtervezése nélkül lássunk hozzá a festés­ hez. Addig dolgozzunk, amíg úgy nem érez­ zük, hogy a kép kifejezi az érzéseinket. Bátran keverjük a színeket, hogy láttatni tudjuk álta­ luk azt, amit az adott érzés kifejez bennünk. 7.

Következhet a második érzés, az "Ö röm", majd sorban a többi formátum.

8.

Óvatosan válasszuk le a ragasztószalagot, amely egyúttal a címeket is eltünteti. Mielőtt újból felírnánk a címeket, készítsünk erről a hat érzésről egy számozott, de összekevert sorrendű listát, és kérjünk meg valakit, hogy párosítsa össze azokat a festményekkel. Nagy meglepetés érhet bennünket, mennyire pon­ tosak lesznek a tippek.

9.

Végezetül ceruzával írjuk az egyes formá­ tumok alá a címeket, majd a nevünket és a dátumot.

A színek jelentése és jelképrendszere

12.9. ábra. Végül egy víz­ szintes csík következik, a formátumok cím ét írjuk a szalagra:

l

l

Düh Öröm Swmorúság Szerelern Irigység Nyugalom

1 63

1 2. 1 0. ábra. Négy tanuló

" " Düh festménye. Kiválasztottam négy-négy, tanulók által festett " Düh" és " Szomorúság" (szemközti oldalon) festményt annak bemutatására, hogy a színek jelentése hellyel-közzel hasonló.

Ha megnézzük a 1 66- 1 67. oldalon bemutatott tanulói " " Emberi érzelmek festményeket, lehetnek meglepő hasonlóságok a mi képeink valamelyikéhez, és lát­ szólag valamilyen megegyezés van, hogy egy szín mit fejez ki pontosan. A düh például alapvetően a piros­ hoz kötődik, gyakran feketével keverve ( 1 2 . 1 0. ábra). Ez a kapcsolat a nyelvben is megjelenik ( " Elöntötte " " a vörös düh vagy " Nagyon sötét a hangulata ). A szo­ morúság gyakran a szürke, a lila és a kék különféle árnyalatait csalja elő belőlünk ( 1 2. 1 1 . ábra). A nyu­ galomhoz pasztellszínek illenek, míg a szeretetet és

1 64

Színek

1 2. 1 1 . ábra. Négy tanuló " festménye a " Szomorúság kifejezésére.

az örömöt sokszor élénk színekkel érzékeltetjük Az irigységet, bármilyen sablonos is ez, elsősorban a zöld színnel kapcsoljuk össze. Ez a színek és érzelmek álta­ lános kapcsolatai, de egyénenként sok változat van; az is lehet, hogy a mi valamelyik festményünk teljesen egyéni színhasználattal fejezi ki az adott érzelmet. A következő lépés: vizsgáljuk meg az összes fest­ ményünket, beleértve ezt a legutóbbi gyakorlatot is, keressük meg, hogy mely színeket használjuk elősze­ retettel, milyen az egyéni színnyelvünk.

A színek jelentése és jelképrendszere

1 65

1 2. 1 2. ábra. Kathy S

Düh

Öröm

Szomorúság

Szerelern

Irigység

Nyugalom

1 2. 1 3. ábra. Nikki Jergenson

Düh

Öröm

Szomorúság

Szerelern

I rigység

Nyugalom

1 66

Színek

1 2. 1 4. ábra. Karen Atkins

Düh

Öröm

Szomorúság

Szerelern

Irigység

Nyugalom

Düh

Öröm

Szomorúság

Szerelern

Irigység

Nyugalom

1 2. 1 5. ábra. R. Larson

A színek jelentése és jelképrendszere

167

A kedvenc színeink és ezek jelentése A könyv gyakorlatait követve már tizenkét fest­ ményt készítettünk. Vegyük elő mindet, helyezzük az " Emberi érzelmek'' címet viselő tizenharmadik kép mellé magunk előtt az asztalon. Mivel a színkerék (4. gyakorlat) és az értékkerék (5. gyakorlat) színeit előre meghatároztuk, ezeket tegyük félre. A többi gya­ korlat esetén a színválasztás ránk volt bízva, beleértve a csendéletekhez használt színes papírok és a virág színét is. Ez a festménycsoport tehát részben megmutatja, hogy milyen színeket részesítünk előnyben és milyen a színekkel történő kifejezésmódunk A színválasztás­ ról érdemes egy írott elemzést készítenünk, azt javas­ lom, hogy egy papírlapra írjuk fel az észrevételeinket, válaszoljunk a színekről, intenzitásokról, értékekről feltett alábbi kérdésekre. Esetleg készítsünk a 1 69. oldalon levőhöz hasonló kérdőívet, vagy fénymásol­ juk le azt.

1 68

l.

Kedvenc színek A festményekre nézve találunk olyan ismét­ lődő színeket, amelyek már a " Színek, ami­ " ket szeretek festményen is szerepeltek, majd a többi képen is megjelennek? Í rjuk fel a leg­ gyakrabban használt színeket.

2.

Nem kedvelt színek Most vizsgáljuk meg a " Színek, amiket nem " szeretek című festményt. A rajta levő színek " felbukkannak az " Évszakok vagy az " Emberi " érzelmek képeken? Ha igen, írjuk fel, mely színek ezek, és melyik évszakkal vagy érze­ lemmel hozzuk összefüggésbe. A többi fest­ ményen van olyan színismétlődés, amely sze­ repelt már a nem kedvelt színek között? Ha igen, írjunk ezekről listát.

Színek

Színpreferenciák

l . Színek, amiket szeretek 2. Színek, amiket nem szeretek 3. Tavasz 4. Nyár 5. Ősz 6. Tél 7. Értékkerék (csak a választott színű) 8. Intenzitáskerék (csak a választott színű)

9. Színátalakító gyakorlat 10. Csendélet összehajtott papírral

l l . Csendélet virággal 1 2. Düh 1 3. Öröm 14. Szomorúság 15. Szerelern 16. Irigység 1 7. Nyugalom

A színek jelentése és jelképrendszere

1 69

"Tartsuk érzelmeinket nagy becsben, soha ne becsüljük le őket." Henri: The Art Spirit (A művészet lelke)

A 166. és 167. oldalon levő tanuló i festmények közül R. Larson képein ( 1 2. 15. ábra) láthatóan egyetlen érték dominál, zömmel a sö­ tét, az egyes képeken kevés a kontraszt. Kathy S. ezzel szemben a kö­ zepes értékeket szerepelteti képein, és az egyes festmé­ nyeken elég erőteljesek a kontrasz tok.

1 70

Magától értetődő, hogy sokan a kedvelt színeket ismétlik, a nem kedvelt színek pedig ritkán szerepel­ nek a képeiken, ám nagyon fontos, hogy a színpre­ ferenciánk ezen oldalával tisztában legyünk. Abban is bízom, hogy a harmonikus színkombinációkban betöltött szerepük miatt már mindenki megkedvelte az alacsony intenzitású színeket is. 3.

Kedvelt értékek A festmények értékszerkezete mindegyi­ ken hasonló, azaz a képek zömmel világo­ sak, közepesek vagy sötétek? Ha meg tudunk nevezni egy kedvelt értékszintet, írjuk ezt fel. Azt is jegyezzük fel, hogy az " Emberi érzel­ mek" képen melyik érzelem a sötét, melyik a közepes értékű és melyik világos.

4.

Kedvelt kontrasztok Találunk a festményeinket éles sötét-vilá­ gos értékkontrasztokat, vagy a színek értéke között kicsi a különbség? Í rjuk fel, ha ész­ reveszünk egy kedvelt kontrasztszerkezetet (magas vagy alacsony kontrasztszint). Azt is rögzítsük, hogy az " Emberi érzelmek" közül melyik kontrasztos és melyik nem.

5.

Kedvelt intenzitások É lénk, közepes intenzitás ú vagy inkább tompa színeket választottunk a képeinken? Ha sike­ rül felfedezni egy gyakran alkalmazott inten­ zitásszerkezetet, írjuk le észrevételeinket Azt is figyeljük meg, hogy az " Emberi érzelmek" festményen melyik érzést ábrázoltuk élénk, közepes illetve tompa színnel.

6.

Kedvelt színkombinációk Elsősorban komplementer színösszetételeket alkalmaztunk, vagy inkább analóg (egybeol­ vadá, átmeneti) kombinációkat? Vizsgáljuk meg, melyiket használtuk gyakrabban, illetve " hogy az " Emberi érzelmek festményeken hol vannak komplementer színek és hol vannak analógok.

Színek

A színpreferenciák és kifejezésmódunk ismerete Ha átnézzük a jegyzeteinket és a festményeinket, találhatunk néhány általános érvényű preferenciát, sőt akár kifejezetten kedvelt vagy mellőzött színeket is. Például kiderül, hogy csaknem minden gyakorlat során használtunk kéket, hogy előnyben részesítjük az élénk, tiszta intenzitásértékeket és az analóg szín­ kombinációkat. Ha ezek együtt jelentkeznek, akkor a művészt nyi­ tott, vidám, barátságos embernek képzeljük el (és ez természetesen teljesen téves vélekedés is lehet). Rájö­ hetünk arra, hogy a kedvenc színeink árulkodnak arról, hogy melyik évszakot szeretjük, mely érzelmek szimpatikusak, illetve fordítva: a nem kedvelt színek jelzik, hogy melyik évszaktól vagy érzelemtől idegen­ kedünk Elképzelhető, hogy a kedvelt szín felbukkan a " " "Tavasz és a " Nyár festményen, a nem kedvelt pedig " " az "Ö sz': a "Tél képünkön, esetleg a " Szomorúság " vagy az " Irigység ábrázolásánáL Mindennek az ellentettje is igaz lehet. Előfordul­ hat, hogy kedvenc színünk a piros, kedveljük az élénk sötét színeket erőteljes komplementer kontrasztokka}, hogy a kedvelt színekkel az őszt és a telet, a szerete­ " tet fejezzük ki, az utált színek pedig a " Nyugalom " vagy a " Szomorúság című képeken bukkannak fel. Megfelelő óvatossággal és szkepticizmussal ezekből ki lehet következtetni, hogy valaki milyen személyiség­ gel bír, mennyire szenvedélyes, komoly és tevékeny. A színekkel történő kifejezésmód elemei végtelen számú kombinációt alkothatnak. Elképzelhető, hogy egyik festményünk különbözik az összes többitől, ami arra utal, hogy a színekkel kapcsolatban válogatósok vagyunk, nincsenek határozott preferenciáink, nin­ csenek összefüggések a színek, évszakok és érzelmek között. Most már csak egy kérdés van hátra: " Mi az " egyes színek jelentése?

A színek jelentése és jelképrendszere

171

"A szimbolizmusban a tisz­ ta színek jelképes tisztaságra utalnak: az elsődleges színek jelzik az elsődleges érzelme­ ket, a másodiagos és kevert színek pedig a bonyolult, összetett dolgokat:' Verity: Color Observed (Megfigyelt színek)

1 72

A színek szimbolikus jelentése Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a színszakértők körében nincsenek merev szabályok a színek jelenté­ sével kapcsolatban: nagy vonalakban egyetértenek a jelentésekben, ám a sajátos, egyedi üzenetek tekinte­ tében már igen sok a vita. Az egyik legbonyolultabb dolog az, hogy csaknem minden színnek van pozitív és negatív jelentése is, ez a kétértelműség pedig nehe­ zen szorítható be a tudományos kutatás rendszerébe. Azzal viszont tisztában vagyunk, hogy a színek nehe­ zen megfogalmazható módon, de fontosak nekünk, így aztán ez a kettős értelem nem befolyásolja a jelen­ tőségüket. Mint Enid Verity írja a Color Observed (Megfigyelt színek) című könyvében: " a legtöbb ember életében a szín nem más, mint egy erős érzelmi töltetű jelenség. Egyértelmű, hogy a legvonzóbb a szí­ nek pszichológiai és érzelmi aspektusa, bár a tudósok és orvosok véleménye igen szkeptikus e téren, sokan tagadják e hatások létezését. Az általános érdeklődés azonban hatalmas, így nagy hangsúlyt kap az a terü­ let, amely mindenképpen szubjektívnak tekinthető:' Ezt az ellentmondást nem elhallgatva röviden ismertetem azokat a jelentéseket, szimbólumo­ kat, amik a legtöbb kultúrában külön névvel illetett tizenegy színnel (piros, fehér, fekete, zöld, sárga, kék, narancs, barna, lila, szürke és rózsaszín) kapcsolatban felmerülnek Az alábbiakban tehát nem egy teljeskörű, vagy tudományos igényű jelentésgyűjtemény követ­ kezik, csupán áttekintjük az adott színekkel kapcsola­ tos általános vélekedéseket és kulturális jelentéseket. Bízom abban, hogy a hasznos új információk más megvilágításba helyezik a saját, személyes, kifejező színnyelvünket. A gyakorlati előny az, hogy a " szín­ önismeret" révén magabiztosabban választunk majd a színek közül a mindennapok során, illetve a színvá­ lasztás maga is érdekesebbé válik. A következőkben bemutatott színek mindegyiké­ nél emlékezzünk arra, hogy az érték és az intenzitás változtatja a jelentést. Az élénk színek erőteljes érzel­ meket jeleznek, a halvány színek ezek ellenkezőjét. Más színek hozzákeverése szintén módosít a jelenté-

Színek

sen. Ha a piros elmozdul a narancssárga vagy a lila irányába, vagy az érték csökken a rózsaszín felé, az mind-mind változtat a jelentésen a hozzákevert szí­ nektől függően. Ellenőrizzük a narancs, lila és rózsa­ szín jelentését, hogy a kevert színek jelentését kikö­ vetkeztessük.

Az összes szín közill a piros szimboli­ kus jelentését illetően van a legnagyobb egyetértés. A kutatók szerint a piros összefügg a férfiassággal, az ingerek kel­ tésével, a veszéllyel és a szexuális izga­ lommaL A piros a vér, a tűz, a vágy és az agresszió színe, ez a legerőszakosabb és legvidámabb szín. A háború színe: a római katonák piros harci zászlókat vit­ tek, sok ország piros zubbonyba bújtatta hadseregének tagjait. Az ókori Görögor­ szágban a színészek pirosat viseltek, hogy Homérosz Iliászának szörnyű háborúját jelképezzék vele. A piros kapcsolatban van az ördöggel, a képeken a démon gyakran vörös bőrű vagy vörös ruhát hord. A piros zászló veszélyt jelez, a piros szalag, mely­ lyel az aktákat összekötik, a bürokratikus akadályok szimbóluma. Másrészt viszont a piros a fő színe a keresztény egy­ ház passiószertartásának, amely Jézus Krisztus halálá­ ról szól. A keresztény papok gyakran viselnek piros miseruhát, ami a mártíromságat szenvedett szentek kiontott vérét jelképezi. A huszadik század elején az oroszok számára a szovjet vörös zászló jelentette a forradalmat és a cári elnyomás alól való felszabadu­ lást; később azonban a hataloméhes szovjet vezetők kifordították eredeti jelentéséből a forradalom eszm éA színek jelentése és jelképrendszere

12.16. ábra. Jan Vermeer ( 1 632-1675): Lány piros kalapban, 1 665-66, olaj, fatábla, 22,8 x 18 cm. Andrew W. Mellon Gyűj­ temény, © 2003 Nemzeti Képzőművészeti Galéria Kuratóriuma, Washington. Képzeljük el, milyen hatása volna a képnek, ha a kalap világoskék vagy halvány­ szürke lenne.

1 73

jét, így a kommunizmus a nyugati világot fenyegető " "vörös veszéllyé vált. Lágyabb jelentés, hogy a kínai menyasszonyok pirosba öltöznek és sok kultúrában ez a temetési ceremóniák színe. Amerikában a piros szeretetet, tetteket, dinamizmust és erőt jelent (gon­ doljunk csak a Valentin napra, a vérbő amerikai üzlet­ emberekre és az amerikai lobogóra, melyen a piros csíkok a keménységet és a hősiességet jelképezik). Most vizsgáljuk meg a festményeinken szereplő pirosat ebből a szemszögből, különösen az élénk, közepes értékű piros az érdekes. Illik a szín használata valamelyik fenti jelentéshez, vagy teljesen más érte­ lemben alkalmaztuk? Kevéssé kockázatos kijelenteni, hogy a legtöbben a pirossal a dühöt ábrázolták, nem pedig a nyugalmat.

Fehér A fehér egymással ellentétes értelmezéseket kelt. Nyugati világunkban az ártatlanság és tisztaság jel­ képe (gondoljunk a menyasszonyi ruhára vagy a babák öltözékére keresztelőkor), sok más kultúrában azonban (Kína, Japán, afrikai országok) a fehér a halál színe. A kínai ember temetéseken fehérbe öltözik, hogy így tisztelegjen az elhunyt lelkének tisztasága előtt, a kínai drámákban azonban a fehér maszk ijesztő személyt jelképez. Az utóbbi jelentés különös ismétlő­ dése, hogy nálunk a szellemeket fehér alakként kép­ zeljük el. Az amerikai irodalomban a fehér leginkább baljóslatú megjelenése a fehér bálna Herman Melville Moby Dick című regényében, míg a brit folklórban a fehér toll gyávaságot jelent. Ezzel szemben a tűzszü­ net fehér zászlaja a megadás, a béke jele. Az álmok ősi " értelmezésében a fehér jelentése " otthoni boldogság , erről pedig azonnal a fehér fontosságát az agyunkba sulykoló mosóporreklámok jutnak eszünkbe.

1 74

Színek

12.17. ábra. John Singer Sargent { 1 856- 1925): A szökőkút, Villa Torlonia, Toszkána, Olaszország, 1 907, olaj, vászon, 7 1 ,4 x 56,5 cm. Art Institute of Chicago, Friends of American Art Gyűjtemény, 1914.57. Ezen a Sargent-képen a fehér a luxust és a kényel­ met jelképezi.

Keressük meg a festményeinken, hogy a fehér mely jelentése hozható velük összefüggésbe. Ha a virág­ csendélethez fehér virágot választottunk, akkor talán a tisztaságat akartuk kifejezni, hiszen a keresztény hit szerint a fehér liliom jelképezi a Madonnát. A mel­ lékjelentés esetleg nem lesz világos annak, aki a fest­ ményt nézi, tudatalattiban azonban megmaradhatnak ezek a mélyen beágyazódó jelentések. A fehér negatív jelentései megjelenhetnek az " Évszakok'' és az " É rzel­ " mek némelyikén.

A színek jelentése és jelképrendszere

1 75

Fekete Amikor közölték Henry Ford gyártulajdonossal, hogy a közvélemény színes autókat akar, így válaszolt: " Megkapják azt a színt, amit kérnek, feltéve, hogy feketét kérnek:'

1 2 . 1 8. ábra. Ad Reinhardt ( 1 9 1 3- 1 967): Festmény, 1 954-58, olaj, vászon, 1 98,4 x 1 98,4 cm. © Ad Reinhardt, 1 954-58/ARS. A VISCOPY, Sydney, 2002 engedélyével. " 1 950-től 1 967-ben bekö­ vetkezett haláláig Reinhardt megtisztította festményeit a színektől, míg fokozatosan eljutott a fekete képekig, a komoly, ünnepélyes, reduktivista vásznakig, me­ lyekről a művészt legínkább ismerjük:' Virgínia M. Mecklenburg, 1 989. 1 76

A nyugati kultúrában a fekete a halál, a gyász, a go­ nosz jelképe, a fekete szín alkalmazása láttán bal­ szerencsére, pokolra, kárhozatra gondolunk. A régi westernfilmekben a fekete és fehér kalapok szimbo­ " likus fejfedők voltak, ezek jelezték a " rossz fiúkat és " a "jó fiúkat . Az ókori Egyiptomban ellenben a fekete (a Nílus-delta talajának színe) az életet, a növekedést, a jólétet jelentette. Napjainkban az afroamerikaiak a " Black is beautiful" (A fekete gyönyörű) kampánnyal igye­ keznek ismét pozitív jelentést adni a fekete színnek. A fekete mindig kap­ csolatban volt az éjszakával (a fény hiá­ nyával), ebből következően az isme­ retlennel, a rejtélyessel, az ármány­ nyal. Talán innen ered a feketét előny­ ben részesítő mesterkélt öltözködési stílus, illetve az előttünk áthaladó fekete macskától való félelem. A nyu­ gati világban a fekete a papság színe, ugyanakkor ilyen ruhát hordanak az özvegyek és a diplomázó hallgatók is. A festményeinken a feketét szabadon alkalmaztuk, vagy meghatározott tematikához, évszakokhoz, érzel­ mekhez köthető? A fekete-fehér kontrasztnak tisztább jelentései is vannak: a jó és a rossz, a helyes és a hely­ telen, a jövő és a múlt, a siker és a kudarc, a szerencse és a szerencsétlenség közötti ellentét. Az értékskálán a fekete a lehető legalacsonyabb érték, amely a teljes fényhiányt is jelenti. Keressünk a festményeinken feketét, írjuk fel a gyakoriságot vagy éppen a fekete hiányát.

Színek

Zöld A koloristák hellyel-közzel egyetértenek abban, hogy a zöld az egyensúly, a harmónia színe, a tavaszt, a fia­ talságot, a reményt és örömöt szimbolizálja. A keresz­ ténységben a zöld az új élet jelképe, összefüggésben van a keresztelkedéssei és az ÚrvacsorávaL A muzul­ mán világban a zöld Mohamed próféta színe, ezál­ tal a teljes vallás jelképe. Mint az iszlám szent színe, a zöldet különleges tisztelet és megbecsülés övezi. Angliában a Lincolnban gyártott textilszövet színe, " a " Lincoln-zöld Robin Hoodnak köszönhetően hősies mellékjelentést kap. Nyugaton a zöld jelez sza­ bad utat, a zöld gondolkodás pedig az ökológiai fenn­ tarthatósággal kapcsolatos. Mint a legtöbb színnek, a zöldnek is van pozitív és negatív jelentése egyaránt. Különös, hogy az egészség­ gel és a növekedéssel kapcsolatos gyakori mellékjelen­ téssel ellentétes értelemben a betegséget is jelképezi: az " epe zöldje, vagy az " elzöldült arc szófordulat utal erre. Utóbbi a természetes, egészséges arcszín elvesztését jelenti, talán azért, mert eltűnik a zöld kiegészítő színe, az arc egészséges pírja. Az irigység és féltékenység színe szintén a zöld, főleg kevésbé népszerű keverékek for­ májában (intenzív sárgászöld, olajzöld). Gondoljunk csak William Shakespeare Othello című drámájára, ahol Jago így inti a hőst: "Uram, vigyázz, hogy féltékeny ne légy! A zöld szemű szörny. . . " A zöld a különös dol­ gokat is jelzi, mint a világűrből érkező " kis zöld ember­ " kék vagy a képregény- és fUmhős Hulk esetén. Mint Breki, Jim Henson híres Muppet-békája oly találóan megfogalmazta: " Zöldnek lenni nem könnyű': Vizsgáljuk meg a festményeinken a zöldet. Gyak­ ran előfordul, tehát kedvenc színeink egyike, vagy " inkább csak kis foltokban jelentkezik? Az " Évszakok melyik elemén hangsúlyos a zöld? Az " Emberi érzel­ " mek valamelyik elemén fő szín a zöld? A zöldet nega­ tív mellékjelentése miatt alkalmazzuk? Í rjuk le észre­ vételeinket erről.

A színek jelentése és jelképrendszere

1 2. 19. ábra. Paul Gauguin ( 1 848- 1 903): Zöld Krisztus (A breton kálvária), 1889, olaj, vászon, 92 x 73 cm. Musees Royaux des Beaux­ Arts de Belgique. Gauguin számára a szin egyet jelentett a misztikum­ mal. 1 892-ben ezt írta: " . . . Nem azért használjuk [a színt ] , hogy kifejezzünk egy formát, hanem hogy megal­ kossunk egy zenei élményt, amely ebből, a jellegzetes természetéből, a belső erejéből, titokzatosságából, rejtélyéből ered . . ." John Gage: Color and Culture (A szín és a kultú­ ra), 1 993.

1 77

Sárga " Mindig fontosnak éreztem, hogy Robert Frost A nem járt út cím ű versében elbűvölő őszi erdő képe

(»A sárga erdőben két út vezetett «) valójában egy ...

jóslat arra nézve, hogy a jelenleg fiatal ember idősebb fejjel majd tudni fogja, hogy kulcsfontosságú helyzetek­ ben hogyan válassza egyik utat a másik helyett:' Theroux: The Primary Colors (Az alapszinek),

1 994.

1 78

A sárga az egyik leginkább kétértelmű szín. A nap­ fény, az arany, a boldogság, az értelem, a megvilágo­ sodás színe, de közben jelképezi az irigységet, a szé­ gyent, a csalást, az árulást és a gyávaságot is. Az isz­ lám világban az aranysárga a bölcsesség színe, a kínai Csing-dinasztiában ( 1 644- 1 9 1 2) pedig egyedül a csá­ szár viselhetett sárga színű ruhát. Ezzel szemben a keresztény hagyományok szerint Júdás sárga köpeny­ ben árulta el csókjával Jézust. The Primary Colars (Az alapszínek) című könyvében Alexander Theroux részletesen ír a talányos sárgáról: "Talán nincs még egy szín, amely a nézőben ennyire kétértelmű érzé­ seket keltene vagy ilyen erőteljes, zsigerekre ható mellékjelentéseket és ellentmondásokat hordozna. Vágy és önmegtartóztatás. Álmok és romlás. Ragyogó fény és sekélység. Itt arany. Ott fájdalom és szomorú­ ság. Egyik pillanatban a glóriát testesíti meg a maga bizalmas, meghitt módján, máskor fájdalmas, zavaró elidegenedést. Rejtélyes módon folyamatosan jelen van a sárgában ez a kettősség:' Ugyanez a kétértelműség másutt is tetten érhető: L. Frank Baum Óz a nagy varázsló című könyvében a Sárgaköves Út aranytéglákból készül, ugyanezek az aranytéglák az 1 900-as évek eleji Amerikában a Kongresszus aranystandard elleni harcát és a gaz­ dasági megszorításokat jelképezték. A Beatles 1 968-as animációs filmje, a Sárga tengeralattjáró a jó és a rossz ősi harcának könnyed, vidám, modern feldolgozása. A sárga tengeralattjáró a fiatalos optimizmus szimbó­ luma, míg a végül elbukó ellenfelek a zenét és a szere­ tetet gyűlölő Kék Mufurcok. Manapság a bűnüldöző szervek sárga szalaggal jelölik a bűnesetek helyszínét, ami szintén egy jelképe a jó és a rossz küzdelmének. Az ősi álomfejtés jelképrendszerében a halvány­ sárga anyagi jólétet szimbolizált, míg az élénksárga irigységet és csalást. A férfiak a közvélekedés szerint kedvelik a szőke nőket, de a szőke nőket (gyakran

Színek

ugyanazok a férfiak is) " buta sző­ kéknek" titulálják Ugyanakkor a természetben levő sárgát vidám­ nak és gyönyörűnek tartjuk, mint Wordsworth 1 804-es " Táncoló tűzliliomok" című versében:

Sétáltam, mintfelhő, melyet szél hajt, céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tűnt elém . . .

(Fordította: Szabó Lőrinc) A jungiánus pszichológiában a sárga jelképezi a hirtelen megvi­ lágosodást, az ösztönös megér­ zést ( " derült égből a villámcsa­ pás" ), amely egyébként a jobb agyfélteke vizuális gondolkodás­ módjával függ össze. Nézzük át a festményeinket, figyeljük meg a sárga szín szere­ pét. Sok ember szereti ezt a színt, és csak pozitív nézőpontját látja. Ha egyetértünk ezzel, a sárga ott lesz kedvenc színeink, évszakja­ ink és a jó érzelmek között. Egyes sárga árnyalatok azonban a nem kedvelt színek között, illetve az " " " Irigység vagy " Szomorúság című képeken is szerepelhetnek. 1 2.20. ábra. Brian Bomeisler: Sárga kereszt, 1992, olaj, vászon, 2 1 3,2 x 1 1 1 ,7 cm. A művész tulajdonában.

A színek jelentése és jelképrendszere

1 79

Kék

1 2.21. ábra. Pablo Picasso ( 1 88 1 - 1 973): Az öreg gitáros, 1 903- 1 904, olaj, fatábla, 1 22,9 x 82,6 cm. Helen Birch Bartlett Gyűjtemény, The Art Institute of Chicago.

180

A nyelvekben a kék csak jóval a fekete, fehér, piros, zöld és sárga után kapott nevet. Ez meglepő annak tudatában, hogy az ég és a víz is kék, és hogy kéket szinte mindenütt látni. Homérosz epo­ szaiban számtalan utalás van az égre és " a vízre ( " a tenger sötét, mint a bor ), de a kék színről szó sem esik. Hasonló­ képpen a Biblia is rengetegszer említi az eget és a mennyet, de a kék szó nem szerepel. Ennek az lehetett az oka, hogy a korabeli írók a kék színt éterinek és testetlennek, vagyis valószerűtlennek vélték, míg a piros, fehér, fekete, zöld és sárga színekre máshogy tekintettek A kék ürességet vagy hatalmas távol­ ságat juttat eszünkbe, mint amikor valami " eltűnik a mélykék semmiben': A színdivatok előrejelzésével foglal­ kozó Color Portfolio nevű cég szerint " a kék az ezredforduló [a huszonegye­ dik század] színe. Nyugodt és tiszta, " mint az óceán . . . Sötétebb változatai a hatalmat jelképezik (ez a hi va­ talos öltöny sötétkék színéből ered), az álmokban sze­ replő kék sikert jelent. A tekintélyelvű vezető megtes­ tesítőjeként emlegetett Henry Ford cége, a Ford Motor Company, illetve az IBM egyaránt a kéket választotta ki " azonosító szín gyanánt. Később az IBM-et " Big Blue (Nagy kék) néven emlegették, vagyis összekapcsolták a vállalatot a színnel. A világoskékek boldogságat jel­ képeznek. A keresztény hagyományokban Madonna ruhája általában kék, ami a hűség jelképe. Erre utal az az angolszász kifejezés is, amely az igaz ügy rendíthe­ " tetlen harcosát true-blue ( " igaz kék ) néven emlegeti. Á m a többi színhez hasonlóan a kék is kétértelmű és rejtélyes. Eszünkbe juttatja a képzelgést, a szomo-

Színek

" rúságot és a melankóliát. Picasso a " kék korszakában készült képein Párizs lecsúszott rétegének szomorú­ ságát és nyomorát ábrázolta ( 1 2.2 1 . ábra) . Amikor a festő hangulata javult (életszínvonalával együtt), elkezdődött a " rózsaszín korszak': É s hány ezer angol nyelvű szomorú dal címében szerepel a blue vagy blues? Csodálatos, hogy a kék egyszerre jelent erkölcs­ " telenséget (a " blue movie pornográf filmet jelent) és " keresztény erkölcsöt: a " blue laws , azaz a kék tör­ vények szigorúan tiltják az erkölcstelen viselkedést, a bluenose (kékorrú) pedig szélsőségesen puritán sze­ mély csúfneve. A fenti jelentések ismeretében vizsgáljuk felül a képeinken szereplő kék színeket. Ha mondjuk, van " kék a " Düh című festményen, az azt jelentheti, hogy számunkra a düh kapcsolatban áll a hatalommal és az erővel. Ha a " Szerelem'' című képen van kék, akkor határtalan és hatalmas bennünk a szeretet, vagy for­ dítva: a szeretetben vagy szerelemben bujkál valami szomorúság. Nézzünk át a festményeket, jegyezzük fel, hogy mely évszak-, érzelem- vagy szeretett-nem szeretett szín képen bukkan fel a kék.

" A kék szín nagyon köny­ nyen válik valóságosból álomszerűvé, jelenidejűből múltbelivé, a nappal színéből képes átváltani a legsötétebb éjjel és hatalmas távolságok alaktalan tónu­ saivá Farbenlehre című művében Goethe a kéket »az elbűvölő semmi színének« nevezte:' . . .

Theroux: The Primary Colors (Az alapszínek),

1994.

Narancs A narancs egyedülálló az elsődleges és másodiagos színek között abból a szempontból, hogy viszony­ lag kevés szimbolikus jelentést hordoz, bár a sport­ egyesületek gyakran választják ki a mezek színé­ nek. Ilyen a Baltimore Orioles (azaz " Baltimore-i " narancstrupiálok ) nevű baseballcsapat szerelése, illetve furcsa módon a Cleveland Browns ( " clevelandi " barnák ) nevű amerikaifutball-csapat új meze (bár a sisak azért megmaradt barna színűnek). Különös, de a narancssárgához kevés hangulat vagy érzés köthető, nincs a nyelvünkben narancsos érzelemre utaló kife­ jezés, mint ahogyan van fekete hangulat, zöld gonA színek jelentése és jelképrendszere

181

A színszakemberek nem­ zetközi társasága, a Color Marketing Group évről évre megalkot egy " elő­ rejelzési palettát': amely tizenöt-húsz, a Crayola­ termékekhez hasonló fantázianévvel ellátott szint tartalmaz. A 2003-as jóslat a narancs ilyen árnyalatait tartalmazta:

"Sütőtökszín: A narancs ter­ mészetes fejlődését testesíti meg, meleg és kényelmes, nemektől független szín, mely áthidalja az ifjúkor és a felnőttkor közti szakadé­ kot:'

"Mandarinszín: Természe­ tes, mégis tiszta narancs. Kalandos, vakmerő szín, mely rakétaként suhan a világűr felé:'

1 2.22. ábra. Mark Rothko ( 1 903. 1 970): Narancs és sárga, 1 956, olaj, vászon, 23 1 , 1 x 1 80,3 cm. Az Albright-Knox Művésze­ ti Galéria gyűjteménye, ifj. Seymour H. Knox ado­ mánya, 1 962.

1 82

dolkodás, más nyelvekben szomorúságot jelent a kék, gyávaságot a sárga. A narancs a hőséggel és a tűzzel kapcsolatos, de nincsenek meg benne azok az erőteljes érzések, mint a pirosban: ahogy a piros egyre narancsosabbá válik, úgy egyre kevésbé jelent veszélyt. Az észak-ír protes­ tánsok Narancs Ligába tömörülnek és a buddhista szerzetesek is messziről észrevehetők sáfrányszínű köntöseiknek köszönhetően. A narancs csaknem minden évtizedben egyszer divatszínné válik a ruhá­ kon és a bútorokon: így volt ez a 60-as és a 80-as évek­ ben is, és az előrejelzések szerint újra teret hódít majd. A narancs kapcsolatba hozható az ősszel és a Mind­ szentekkel, utóbbi a kivájt narancssárga tököknek köszönhetően. Mellékjelentése lehet könnyelműség, komolytalanság, bajkeverés, de pozitív értelműként utalhat agresszivitást mellőző energiára.

Színek

A narancs határozatlanságának fényében érdekes lesz megvizsgálni, hogy mi milyen értelemben hasz­ náltuk a festményeinken a színt, hiszen láthatóan elég kevés szimbolikus jelentéssei bír. Elképzelhető, hogy a barnával együtt alkalmaztuk (a barna tompított narancs), ennek pedig már van szimbolikus jelentése: az őszre utal.

Barna A föld barna, ez a magyarázat rá, hogy a barna miért van azon kevés szín között, amelyek nem elsődleges vagy másodiagos színek, mégis már a korai nyelvek­ ben kaptak önálló nevet (ilyen még a fekete, a fehér és a rózsaszín). A barna alacsony intenzitású szín, úgy nyerjük, hogy kéket vagy feketét keverünk a narancs­ hoz. Nem meglepő, hogy a barnát sivár, kopár színnek tartják. Gyakran jelképez boldogtalanságot, melankó­ liát. Egyes angol nyelvű kifejezésekben mély gondo­ latokat ( " brown study''), illetve a kancentráció vagy " figyelem hiányát ( " brownout ) is barnára utaló kifeje­ zésekkel jelzik. A barna gyakori egyenruhaszín, a náci

1 2.23. ábra. Vincent van Gogh: A krumplievők, 1 885, olaj, vászon, 82 x 1 1 5 cm. Vincent van Gogh Alapít­ vány, Rijksmuseum Vincent van Gogh, Amszterdam, Hollandia. Testvéréhez írt levelében van Gogh így jellemzi a festmény célját: " . . . hang­ súlyozni akartam, hogy ezek az emberek, akik itt lámpafényben burgonyát esznek, azzal a kézzel ásták fel a fóldet, amit most a tálba tesznek, a kép tehát a munkáról szól, arról, hogy az ételt becsületes munkával szerezték meg:' Van Gogh összegyűjtött levelei

A színek jelentése és jelképrendszere

1 83

Németország különösképpen visszataszító alakulata volt a Barnaingesek alakulata. Barátságosabb jelentése is van: a néphagyományban szereplő, házírnunkában segítő kis manók ( " brownies" azaz " barnácskák" ) és Big Brown" ( " Nagy Barna'') becenév, amellyel a " United Parcel Service nevű csomagküldő szalgálatot illetik. Ezek a fogódzók talán segítenek kideríteni, hogy milyen értelemben használjuk a barna színt. A festményeken a barna leginkább valamelyik évszak kapcsán fordulhat elő, de érdekes, feljegyzésre méltó lehet, ha az érzelmeknél vagy a kedvelt-nem kedvelt színeknél is szerepel.

Lila és ibolya A lila sötét szín, értékben ez áll legközelebb a feke­ téhez, és szimbolikus jelentései közill is jó pár abból ered, hogy kevés fényt ver vissza. A lila komplemen­ tere a sárga, mely a színkerék legvilágosabb, legtöbb fényt visszaverő eleme. A két szín együtt olyan, mint a fény és az árnyék (vagy érzelmekben kifejezve az öröm és a szomorúság). A lila szín sokaknak a mély érzelmekkel kapcsola­ tos. Egyeseknek a szeretteik halála utáni gyászt fejezi ki. Az ókorban a lila festék gyártása rendkívül nehéz és drága folyamat volt. A " királyi bíbor" így csakha­ mar az uralkodó osztályt, a méltóságot, a hatalmat fejezte ki, alsóbb rétegek tagjai nem is hordhattak ilyen színű ruházatot. Az angolszász területen purple patch, azaz " lila folt" a neve az írások vagy festmények azon részletein ek, amelyek dagályosak, finomkodóak, cikornyásak, ám amelyekhez a festő vagy író mégis görcsösen ragaszkodik. A lila bátorságot is kifejez, részben az uralkodói jelentésnek köszönhetően, de hathatott erre a Bíbor Szív is (ezt a szív alakú, bíbor és aranyszínű, lila szalaggal ellátott katonai érdemérmet a csatában megsebesült amerikai katonák kapják). 1 84

Színek

Nem nehéz elképzelni, hogy a szimbolizmus hogy kifordulna eredeti jelentéséből, ha az érem, mondjuk, lila helyett sárga lenne. Van olyan amerikai katona, aki szeretné megkapni a színével gyávaságra utaló " " Sárga Szívet ? Színelméleti vonatkozásban a lila felcserélhető az ibolyával, mindkettő piros és kék keveréke. Hétköz­ " napi használatban azonban az " ibolya hallatán hal­ ványabb, lágyabb árnyalatra gondolunk, amely mel­ lőzi a lila hatalommal, erővel összefüggő hangulatát Az ibolya ennek megfelelően más jelentésű, szomo­ rúságot, törékenységet, sebezhetőséget fejez ki. Két érdekes angol kifejezés jól példázza ezt: a visszahú­ zódó mimóza lelkekre mondják hogy shrinking violet, azaz "visszahúzódó ibolya': A vialet hour, vagyis " ibo­ lya óra'' pedig az alkonyi pihenés, merengés, ábrándo­ zás ideje. Vizsgáljuk meg a festményeinket lila és ibolya után. É rdemes felírni, ha valamelyik képen a lila együtt sze­ repel kiegészítőjével, a sárgával, illetve ha különbséget tettünk a sötétlila és a világosabb ibolya között.

A színek jelentése és jelképrendszere

1 2.24. ábra. ld. Peter Brueghel ( 1 529- 1 569): Vakok, 1 568, olaj, vászon, 78,7 x 1 54,9 cm. Galleria Nazionale (Nemzeti Galé­ ria), Nápoly. "Ez a nyomorúságos menet, a maga árnyékok nélküli testetlenségében kísérteties és valószerűtlen?' Johannes Itten: A színek

művészete A lila ezen a képen hamis vallásosságot jelent, a kékes­ szürke pedig babonát.

1 85

1 2.25. ábra. James Abbott McNeiU Whistler ( 18341 903}: Hússzín és rózsaszín szimfónia: Mrs. Frances Leyland portréja, 1 87 1-73, olaj, váswn, 1 95,9 x 1 02,2 cm. © The Frick Collection, New York.

1 86

Színek

Rózsaszín Bár a rózsaszín piros és fehér keveréke, a piros erő­ szakos mellékjelentései közül egy sem kapcsolódik hozzá. Helyette inkább nyájas, barátságos hangu­ latot fejez ki. Lány csecsemők, nőiesség, vattacu­ " kor juthat róla eszünkbe, bár a " hot pink változat már forróbb, agresszívebb, érzékibb jelentéssei bír. Az 1 950-es években pinko gúnynévvel illették a bal­ oldali érzelmű politikai nézeteket, egyes politikusok mind a mai napig kerülik a rózsaszínű nyakkendő használatát Logikátlan módon azonban a politiku­ sokon igen gyakran van vörös nyakkendő, pedig ez sokkal inkább utalhat a kommunizmusra. Keressünk a festményeinken rózsaszínt. Bárhol fel­ " bukkanhat, a " Szerelem képen magától értetődően, " " de akár a "Tavasz': a " Nyugalom , az "Ö röm vagy a " Düh'' festményen is, utóbbi esetben lágyítj a a vörös dühöt, mérsékeltebb érzelmet fejez ki.

Szürke A szürke a szomorúság és a depresszió színe. Billie Holiday " Body and Soul" című dalában ezt énekli: " Mi van előttem? Jövő, mely viharos. Tél, mely szürke és hideg:' A szürke a döntésképtelenség, a bizonytalan­ ság színe is. Szürke a hamu és az ólom, összefüggésbe hozható a korral, az őszüléssel. Magában hordozza az erőteljes érzelmek hiányát, a lemondást: A szürke öltönyös férfi című klasszikus filmben arról van szó, hogy az amerikai vállalatoknál mennyire nyomasztó a szabadság h iánya. A természetben a szürke igen gyakori, mert jó rejtőszín (szürke farkas, szürke bálna, elefánt); ez talán magyarázatot szalgáltat rá, hogy

A színek jelentése és jelképrendszere

187

1 2. 16. ábra. Piet Mondrian { 1 872- 1944): Kompozíció: Világos színű sfkok szürke kontúrral, 1919, olaj, vászon, 49 x 49 cm. Basel, Kunstmuseum, Offenilich Kunstsammlung. © 2004 Mondrian/Holtzman Trust/ Artists Rights Society (ARS), New York. A szürke vonalak elválaszt­ ják, ugyanakkor össze is kö­ tik a világos színű síkokat, az összhatás bizonytalansá­ got sugall. A festmény az I. világhábo­ rú utáni Európa általános közönyét árasztja magá­ ból. A kép készítése idején Mondrian így írt: " A mos­ tani időkhöz, a mai körül­ ményekhez, a világ jelenlegi képéhez igazítom ezeket a néma színeket; mindez nem azt jelenti, hogy ne a tiszta színeket kedvelném:' Mondrian későbbi festmé­ nyein a rácsvonalak feketék lettek, a szinek pedig inten­ zív pirosak, kékek és sárgák.

az üzleti életben miért olyan elgondolkodtatóan nép­ szerű a semmitmondó szürke öltöny. Nézzük át szürke után a festményeinket Nagyobb " a valószínűsége annak, hogy a " Szomorúság vagy a "Tél" című képen lesz, mint hogy az "Ö röm" vagy " a "Tavasz címűn, de érdemes felkészülni meglepe­ tésekre. A " Szerelem" című festményen levő szürke " például határozatlanságot jelez, az " Irigység címűn pedig a konfliktustól való menekülést.

A színjelentés értelmezésének gyakorlása Az elkészített festmények és a hozzájuk írt jegyzetek: ezért kellett megtanulni a színek alap rendszerét, hogy most már értsük a saját színnyelvünket. Ez a tudás a mindennapok során is igen hasznos, hiszen a szí­ nekkel kapcsolatban folyamatosan döntéseket kell hoznunk, legyen szó akár öltözködésről, a ház kifes­ téséről, bútorokról, kiegészítőkről, ajándékvásárlásról vagy kertészkedésrőL

1 88

Színek

A legtöbb területen az a cél, hogy a kiválasztott színek harmonikusak legyenek, ne pedig diszharmo­ nikusak - kivéve persze, ha eleve kedveljük a disszo­ náns, egymással ütköző színösszeállítást. Meglepően szép lehet ez (mondjuk igen magas intenzitású lila, pirosasnarancs, sárgászöld és kék, ráadásul mindez egyetlen szobában), modern ízlésünk egyre inkább elfogadja a diszharmonikus színeket. A legtöbben azonban mégsem szeretnénk, hogy az agyunk kényte­ len legyen naponta ilyen vizuális ingertömeget befo­ gadni, ezért inkább a harmonikus színvilágra törek­ szünk környezetünkben. A színválasztás problémájának megoldása az, hogy ismernünk kell színpreferenciáinkat illetve a szí­ nek szubjektív jelentését. Tudni kell, hogy hogyan lehet a rendelkezésre álló színeket úgy harmonizálni, hogy megadjuk az agynak az általa olyannyira áhított komplementer színeket, illetve hogy hogyan tudjuk az eredeti színeket és komplementerüket átalakítani az érték és intenzitás módosításával. A harmonizálás, mint láttuk, meglehetősen egy­ szerű és egyértelmű folyamat. Kezdetnek jó egy álta­ lunk kedvelt szín (olyan, amelyik az általunk közölni kívánt üzenetet hordozza), első lépésként tegyük mellé az azonos értékű és intenzitású komplemen­ ter párját. Ezt követően változtassuk ellentettjére a színpár mindkét tagjának értékét és intenzitását. Az eredmény olyan harmonikus színvilág lesz, amely öröm a szemnek és az agynak egyaránt. Természetesen ez csak egy módja a csodálatos színharmóniák létrehozásának Az analóg színek (a színkeréken egymás mellett helyezkednek el) magukban hordozzák a harmóniát, csakúgy, mint a monokróm színek, ahol egyetlen szín szerepel, sok­ féle értékkel és intenzitássaL Ennek ellentettjeként akromatikus világot is teremthetünk, melyben nincse­ nek színek, csak a szürke, fekete és fehér árnyalatai. A legtöbben azonban kedveljük a kiegészítő színeket, a korábbiakban láttuk, hogy az agyunk is szereti ezt a színkombinációt, különösen, ha az árnyalatokat a tanult módon harmonizáltuk

A színek jelentése és jelképrendszere

1 89

Celia Thaxter író és kertész így fejezi ki egy vadvirág iránt érzett csodálatát:

"Eschscholtzia: csúf név

egy csodaszép virágnak. Mennyivel jobb az, hogy kaliforniai kakukkmák . . Egy virágzatot kézbe veszek, hogy még közelebbről tanul­ mányozhassam . . . A hűvös szürkészöld levelek mind­ egyikén van felül egy kis piros vonal, a virágrügyek pedig olyan pici halványzöld hegyes sapkát viselnek, mint egy-egy manó. [A virág] egyenes, fényes szárán áll, a szirmok felfelé és kifelé kunkorodnak vilá­ gos, aranyló csészét alkotva, melynek csodaszép selymes fénye van; az arany színre élénk narancs is került, rendkívül vékony vonalak a szirmok szélén, középtájon: az összhatás olyan, mint egy tüzes gyémánt egy csésze aranyban . . . A portokok közepén van egy-egy fénylő, meleg ten­ gerzöld pont, ami betetőzi az utolérhetetlenül gyönyö­ rű virág tökéletes szépségét:' Thaxter: An Island Garden (Kert a szigeten), 1 894.

1 90

Használjuk színismeretünket A színismeret gyakorlati alkalmazása tehát igen sok­ rétű és változatos, ám a színek tudománya önmagában is szórakoztató lehet. Színek vesznek minket körbe, így aztán azon vesszük majd észre magunkat, hogy a legváratlanabb helyen felismerünk, és jelentés alapján elemzünk színeket: hirdetéseken, ruhákon, autókon, ünnepi díszítéseken, zászlókon, épületek külső és belső részén, vállalatok logóján. Nagyszerű gyakorlás ez ahhoz, hogy színismeretünket ne felejtsük el, sőt továbbfejlesszük Sok író jelképrendszerében színek fejezik ki emberek és helyszínek természetét, a színek jelentésének ismerete révén az olvasás is gazdagabb élményt jelent majd. A színek gyakorlásának másik érdekes módszere, ha tudatosan felfigyelünk a mindennapok során elénk kerülő komplementer színekre. Meglepődünk majd, hogy ez az egyszerű gyakorlat mennyire hasznos. A színkeverés gyakorlásához nagyon jól működik az, ha egy szín felismerésénél (ami lehet, mondjuk, az elénk táruló táj része is) megállunk, elég időt szánunk rá, hogy az adott színárnyalatot valóban lássuk, össze­ csukott markunk segítségével válasszuk is el a színt a körülötte levőktőL (Az emberek azonnal megkérdik majd, hogy mi a csudát csinálunk.) Ha látjuk a színt, nevezzük meg attribútumait és gondoljuk végig, hogy hogyan kevernénk ki ezt az árnyalatot. A tizenkét szín közül melyik lenne a kiindulási pont, hogyan állíta­ nánk be az érték- és intenzitásszintet a megfelelőre? Tegyük fel, hogy észreveszünk egy világos sárgászöld páfrányt egy sötét, nyírott sövény előterében. A szín­ keverést gyakorolhatjuk fejben: először a páfrány világos, majd a háttér sötétebb színének kikeverését gondoljuk végig; észre fogjuk venni, hogy a gyakorlás révén egyre magabiztosabban bánunk majd a színek­ kel. Az igazat megvallva, azért kell folyamatosan taní­ tani magunkat a színlátás képességére, az a végső célja mindennek, hogy a világ esztétikai szépségére újra és újra rácsodálkozhassunk, és hogy ezt a szépséget a magunk egyéni módján képesek legyünk kifejezni. Színek

Robert Henri festő és tanár így írt: "Vannak olyan pillanatok az életünkben, vannak olyan pillanatok a mindennapokban, amikor képesek vagyunk a meg­ szakott dolgok mögé látni: amikor látnokok leszünk. Ekkor érzékeljük a valóságot. Ezek a pillanatok okoz­ zák a legnagyobb boldogságot. Ekkor rendelkezünk a legnagyobb bölcsességgel:' Bízom abban, hogy a színtanulás révén úgy látjuk a világ színeit, mint előtte soha, és hogy a saját színnyel­ vünk tanulmányozását senki nem hagyja abba, hanem folyamatosan végzi és fejleszti. Ha felfigyelünk egy személyre, egy virágra, egy tájképre, egy festményre, vagy akár egy olyan hétköznapi dologra, mint egy faasztalra tett tál, benne néhány almával, remélem, újra átéli majd mindenki az esztétikai válasz fantasz­ tikus élményét. A színismeret legjobb gyakorlási módja természe­ tesen a festés. Nem ismerek egyetlen módszert sem, amellyel jobban le lehetne lassítani a megfigyelést és észre lehetne venni a színek közti összetett viszonyokat. A színek tanulása soha véget nem érő folyamat, mert folyamatosan érezzük azt, amit minden festő érez: a legutóbb kísérlet ugyan nem sikerült túl fényesre, ám a következő festmény talán képes lesz bemutatni egy pillanatot, mikor a természet fellebbenti a fátylat és megmutatja valamelyik csodaszép titkát.

" Az esztétikum az, ami kifejezi a szellemi teljesít­ mény legmagasabb szintjét, ez mutatja meg a természet magasztosságát, az esztéti­ kumtól kapjuk azt az ener­ giát, ami újra és újra és újra tettekre sarkall minket:' Elliot Eisner: "The Kind of Schools We Need" (Milyen iskolákra van szükségünk),

2002.

A színek jelentése és jelképrendszere

191

1 2.27. ábra. Farber: A szem története. A kép részlete a 82. oldalon látható.

192

Színek

KIFEJEZÉSEK MAGYA,

RAZATA A színek attribútumai: A színek leírásá­ hoz szükséges három fő tulajdonság, az árnyalat, az érték és az intenzitás. Additív: Fény segítségével készülő szí­ nek; az additív elsődleges színek a piros, a zöld és a sárga. Akromatikus: Szó szerint színmentes. A művészetben a fekete, fehér és szürke árnyalataiból álló kompozíció. Aláfestés: A felület festés előtti színezése, gyakran a színes alapnál részletesebb. Analóg színek: A színkeréken egymás mellett elhelyezkedő színek. Árnyalat: A szín neve. Árnyalat: Ostwald modellje alapján a színhez feketét adva az eredeti szín ará­ nya csökken. Binokuláris látás: A két szemből a két retinán egy-egy kép keletkezik, ezt ala­ kítja át az agy egyetlen, háromdimenzi­ ósnak tűnő képpé. B-mód: Az agy nyelvi módja; helye álta­ lában az agy bal felében van, jellemzői a verbális, elemző, sorrendbe szedő gon­ dolkodási mód. Diád (kettős) : Két színen alapuló szín­ séma. Egység: A művészet és a tervezés vezér­ elve; egy művészeti alkotás minden eleme hozzájárul ahhoz, hogy az egész harmonikus egységgé álljon össze. Elsődleges szín: Olyan színek, amelye­ ket nem lehet más színből kikeverni: piros, sárga, kék. · Érték: A szín világosságának vágy sötét­ ségének mértéke.

Érzékelt szín: A tárgyak és személyek tényleges színe. Lásd még: Lokális szín. Fényesség: Festészetben a sugárzás vagy ragyogás illúziója. Festékanyag: Száraz, színes anyag, amit finom porrá őrölnek és folyadékkal kevernek össze, hogy a festés alapanya­ gául szolgálhasson. Festői szín: Az érzékelt színek módo­ sítás, mely ahhoz kell, hogy a színkom­ pozíció egységes, egyensúlyban levő és harmonikus legyen. Glazúr: Adott színű, áttetsző filmréteg, melyet egy másik színre festünk rá. Grisaille: Festői módszer; az aláfestés a szürke árnyalataival történik, így alkotva meg a kompozíció értékstruktú­ ráját. Halvány szín: Egy szín világos értéke. Harmadlagos színek: Egy elsődleges, és egy vele szomszédos másodiagos szín keveréke, például a harmadlagos sárgás­ narancs az elsődleges sárga és a másod­ Iagos narancs keveréke. Hideg színek: Olyan színek, melyek a víz, a homály és a növényzet hidegségére utalnak; zömmel lilák, kékek és zöldek. Intenzitás: Egy szín élénksége vagy tom­ pasága; egyéb nevei a színesség, színtelí­ tettség és szaturáció. J-mód: Az agy vizuális módja, melynek helye általában a jobb agyfélteke, vizu­ ális, észlelő, globális gondolkodásmód jellemzi. Keresztvonalkázás: Az árnyékolás egyik módja; rövid, párhuzamos, gyakran egy­ másra rajzolt vonalak, melyek különféle szögben egymást keresztezve sötétítenek be egy adott területet. Kettős komplementer: Négy szín kom­ binációja, melyben két komplementerpár

193

szerepel, például piros/zöld és kékeslilal sárgásnarancs. Kiegyensúlyozott színek: Olyan színek, melyeket egyensúlyba hoz a komple­ menter színük, az érték és az intenzitás pedig változó. Komplementer (kiegészítő) : Olyan szí­ nek, amelyek a színkeréken egymással szemben helyezkednek el. Egymás mellé téve szépségük felerősödik, összekeverve kioltják egymást. Kompozíció: Alakok, terek, fények, árnyékok és színek elrendezése egy műalkotás formátumán belül. Lokális szín: A tárgyakon vagy szemé­ lyek valódi színe. Lásd még: Érzékelt szín. Másodlagos színek: Olyan színek, melyek két elsődleges szín keverékei: a sárga és a piros keveréke például (elmé­ letileg legalábbis) narancssárgát ad. Meleg színek: A tűzzel vagy hővel kap­ csolatba hozható színek, mint a piros, narancs és sárga. Monokróm: Festészetben egy szín válto­ zatain alapuló kép. Monokuláris látás: Ha egyik szemünket lehunyjuk vagy eltakarjuk, az agy csak egy képet kap, amely egy fényképhez hasonlóan kétdimenziós. Negatív terek: A művészetben a tárgya­ kat körülvevő tér; néha a háttér alakjá­ nak tekintik. Paletta: Egy eszköz melynek felületén elhelyezzük a festékfoltokat, és amelyen a keverés történik. Spektrum, spektrumszínek: A színek azon sorrendje, amit a szivárványon látunk; a prizmán áthaladó fény is ilyen sorrendben bomlik fel alkotóelemeire. Stílus: Egy művész azon személyes, álta­ lában felismerhető munkamódszere; a

1 94

Színek

festő így bánik a képekkel és a művészeti eszközökkel. Szaturáció: A szín élénkségét vagy tom­ paságát fejezi ki; az intenzitással, színes­ séggel és színtelítettséggel felcserélhető. Szimultán kontraszt: Egy szín hatása egy szomszédos színre. Színállandóság: Pszichológiai jelenség; olyan színeket látunk, amikre számí­ tunk, nem pedig a tényleges színeket. Színes alap: A festés előtt a felület hal­ vány beszínezése valamilyen semleges színnel. Színesség: Ez a kifejezés ugyanazt fejezi ki, mint a színtelítettség, a szaturáció, illetve az intenzitás. Színharmónia: A kiegyensúlyozott szín­ viszonyok kellemes végeredménye. Színkerék: A színek síkban, körben való elrendezése, amely megmutatja a spekt­ rumszínek közti kapcsolatokat. Színséma: A kompozícióhoz kiválasz­ tott színek. Színtelítettség: Egy szín tisztaságának, élénkségének a mértéke. Lásd még:

Intenzitás. Szubtraktív színek: A festészetben hasz­ nált olyan festékek és festékkeverékek, melyek minden hullámhosszt elnyelnek, kivéve azt a színt vagy színeket, melyek a szemünk előtt vannak. Tetrád (négyes): Olyan színséma, melyet négy, a színkeréken egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedő színek alkot­ nak, például zöld, sárgásnarancs, piros és kékeslila. Triád (hármas): Olyan színséma, melyet három, a színkeréken egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedő szín alkot, pél­ dául sárga, piros és kék. Utókép: Ha huzamosabb ideig nézünk

egy adott színt, majd tekintetünket egy egyszínű fehér felületre visszük, megje­ lenik előttünk a szín komplementere. Visszavert szín: Szín, amely egyik felü­ letről a másikra vetül. Vonal: Vékony jelzés, amely kifejezi egy kompozícióban az alakok és terek szé­ leit. A vonal az árnyékolásban is szerepet kaphat, mint például a keresztvonalká­ zásnáL

1 95

I RODALOM Albers, Josef: The Interaction of Color (A színek kölcsönhatása). New Haven, Con­ necticut, Yale University Press, 1 963 Carolyn M. Bloomer: The Principles of Visual Perception (A vizuális észlelés alapel­ vei) . New York: Van Nostrand Reinhald, 1 976. Blotkamp, C., et al: De Stijl, The Forrnative Years, 1 9 1 7-22. Cambridge, Massachusetts, The MIT Press, 1 986. Manlio Brusatin: A History of Colars (A színek története). Boston és London: Shambala, 1 99 1 . Carmean, E . A.: Mondrian: The Diamond Compositions (Mondrian: a gyémántkom­ pozíciók)Washington D.C.: National Gallery of Art, 1 979. Chevreul, M. E.: The Principles of Harmony and Contrasts of Color (A színharmónia és színkontraszt alapelvei). New York: Van Nostrand Reinhald, 1 967. Chomsky, Noam: Nyelv és elme. Osiris Kiadó, 2003. Davidoff, Jules: Cognition Through Color ( É szlelés

színekkel) .

Cambridge,

Massachusetts: The MIT Press, 1 99 1 . Delacroix, Eugene: The Journal of Bugime Delacroix (Eugene Delacroix naplója). Angoira fordította: Walter Pach. New York: Covici Friede, 1 937. Edwards, Betty: Jobb agyféltekés rajzolás. Bioenergetic Kiadó, 2008. Edwards, Betty: Drawing on the Artist Within ( É breszd fel a benned élő művészt). New York: Simon & Schuster, 1 989. Eisner, Elliot: " The Kind of Schools We Need " (Milyen iskolákra van szükségünk). Kappan 83, 8. sz. (2000. április)

Gage, John: Color and Culture (A szín és a kultúra). Berkeley, California: University of California Press, 1 993. Gerritsen, Frans: Evolution in Color (A színek fejlődése) . Westchester, Pennsylvania: Shiffer Publications, 1 988. Goethe, Johann Wolfgang von: Színtan. Corvina Kiadó, 1 983. R. Gordon és A. Forge: The Last Flowers of Manet (Manet utolsó virágai). New York: Harry N. Abrams, 1 986. Henri, Robert: The Art Spirit (A művészet lelke). New York: Harper & Row, 1 923. Hopkins, Gerard Manley: The Later Poetic Manuscripts of Gerard Manley Hopkins in Facsimile (Néhai Gerard Manley Hopkins kéziratos költői művei, ha­ sonmás kiadás). Szerkesztette: Norman H. MacKenzie. New York és London: Garland Publishing, 1 99 1 .

1 96

Színek

Hospers, J.: Meaning and Truth int he Arts ( Jelentés és Igazság a művészetben). Chapel Hill: University of North Carolina Press, 1 976. Itten, Johannes: A színek művészete. Göncöl Kiadó, 2006. Kandinszkij, Vaszilij : Caneerning the Spiritual in Art (A művészet spirituális vonatko­ zásai, különös tekintettel a festészetre). Angoira fordította: M. T. H. Sadler. New York: Dover Publications, 1 977. Knight, Cristopher: " A Pivotal Call to Colors:' Los Angeles Times Calendar, 2003. március 23. Leonardo da Vinci: A Treatise on Painting ( É rtekezés a festészetről). Angoira fordí­ totta: J. F. Rigaud. London: George Bell & Sons, 1 877. Lindeuer, M.: "Aesthetic Experience: A Neglected Topic in the Psychofogy of the Arts:' (Esztétikai élmény: egy mellőzött téma a művészet pszichológiájában) In: D. O'Hare (szerk.) : PsychoZagy and the Arts (Pszichológia és a művészetek) . Brighton: Harvester Press, 1 98 1 . Lindsay, K. és P. Vergo: Kandinsky: Complete Writings on Art (Kandinszkij összegyűj­ tött művészeti írásai) . Boston: G. K. Hall & Co., 1 982. Mecklenburg, Virginia M.: The Patrieia and PhilZip Frost Collection: American Abstraction, 1 930- 1 945 (A Patrieia és Phillip Frost Gyűjtemény: amerikai absztrakt művészet 1 930- 1 945). Washington D.C.: National Museum of American Art and Smithsorrian Institution Press, 1 989. Munsell, Albert: A Color Notation (A színek jelölése). Baltimore: Munsell Color Company, 1 926. Munsell, Albert: A Grammar of Color (A szín nyelvtana). Szerkesztette és a bevezetőt írta: Faber Birrin. New York: Van Nostrand Reinhald, 1 969. Newton, Sir Isaac: Opticks (Optika), 1 706.

" Nunally, J.: " Meaning-processing and Rated Pleasantness (A jelentés feldolgozása és a becsült élvezet). Scientific Aesthetics I. ( 1 977): 1 68- 1 8 1 . Ostwald, Wilhelm: Color Science (Színtan). Angoira fordította: Scott Taylor. London: Winsor & Newton, 1 93 1 . Riley, Bridget: " Colorfor the Painter:' (A festő színei) ln: Color: Art and Science (Színek: Művészet és tudomány). Szerkesztette: T. Lamb és J. Bourriau. Boston, Massachusetts: Cambridge University Press, 1 995. Rood, Ogden: Modern Chromatics (Modern kromatika) . New York: Van Nostrand Reinhald, 1 974. Rossotti, Hazel: Colour: Why the World Isn't Grey (Színek: Miért nem szürke a világ). New Jersey: Princetorr University Press, 1 983. Runge, Philip Otto: Die Farbenkugel (A színkerék). Stuttgart: Verlag Freies Geistesleben, 1 959.

1 97

Ruskin, John: Selected Writings ( Ö sszegyűjtött írások). Válogatta és jegyzetekkel ellátta: Kenneth Clark. New York és London: Penguin Books, 1 982. Stephan, Michael: A Transformational Theory ofAesthetics (Az esztétika transzformá­ ciós elmélete). London: Routledge, 1 990. Stem, Arthur: How to See Color and Paint It (Színek vizsgálata és festése). New York: Watson-Guptil Publications, 1 984. Theroux, Alexander: The Primary Colars (Az alapszínek). New York: Henry Holt & Co., 1 994. Van Gogh, Vincent: The Complete Letters of Van Gogh (Van Gogh összegyűjtött leve­ lei). Greenwich, Connecticut: New York Graphic Society, 1 958. Verity, Enid: Color Observed (Megfigyelt színek) . New York: Van Nostrand Reinhald, 1 980. Wittgenstein, Ludwig: Remarks on Color ( Észrevételek a színekről) . Szerkesztette: G. E. M. Anscombe, fordította: L. MeAlister és M. Schaettle. Oxford: Blackwell, 1 978.

1 98

Színek

DR. BETTY EDWARDS: JOBB AGYFÉLTEKÉS RAJZOLÁS Ez a sikerkönyv a világ legszélesebb körben alkalmazott rajztankönyvének tekinthető. Az itt bemutatott gyakorlatok azonban nem csak a rajztechnikát fejlesztik, hanem újfajta látásmódot is adnak, valamint növelik az önbizalmat a dön­ téshozatalokban, a problémamegoldások során.

. ·_":� .

� ·-- ;;; /�. . �-;

Ez a hihetetlenül sikeres könyv mil­ liókat tanított meg rajzolni, és Önnek is segíteni fog.

-

·-

...

.-..... g.-: g

-

"..- -

:;

;

(KEMÉNYTÁBLÁS) ÁRA: 3500 FT

DR. BETTY EDWARDS: AZ ÚJ JOBB AGYFÉLTEKÉS RAJZOLÁS MUNKAFÜZET -

A Jobb agyféltekés rajzolás c. sikerkönyv szerzőjének most megjelenő munkafüzete a rajzkészség fejlesztéséhez nyújt segítséget. Negyven egyedi gyakorlatot tartalmaz több témában, különböző eszközök felhasználásával. A válto­ zatos feladatokat bevezető leírások, .::-:.:: =.:::.-.:::::: :::""-= :::. --��m!)!!!'!l!l!!!l'll! ! � !\l ��.r mintarajzok, illetve hasznos tanácsok ·::::·=-:-� = -= egészítik ki. ... ............... _______ ___ --·-- - · - - · - . _ ___ _ ·---.-------·· -.--.. ·--· ·'"'"­ . .....--.--... .........._ - - -... - · - - - -

..

:=.::--:-::: ::.... ...::; ..�:;.. . .. ... .. --.--.--

A Jobb agyféltekés rajzolás című könyv Magyarországon eddig 1 0. 000 példányban kelt el! ÁRA:

3995

FT

�:.--

'" 3 \. 1"''"

.

... __ ___ _ ---·-----

arlie Chapltn� é Ch fi:nyekés árny

���=::i

� -� '� �·-� � .:;?.:::::;:::. � �

·�:�,____.,

���iFj

�����'!í'

..·!!� !!p! �-�·

RAJZOLÁS JOBB AGYFÉLTEKÉVEL

CSENDü™

Intenzív alap-, haladóés skicc-rajz programok Magyarországon 1997-ben elsőként kezdtük el taní­ tani a jobb agyféltekés rajzolást. Programjainkon ezrek végeztek sikerrel, elégedettséggeL Sokak tapasztalták meg félelmeik helyett önbizalmukat. Fiatalok tudtak önmagukban felfedezett képességeikkel művészi és egyéb kreatív pályákra kerülni. Sokan találtak ez által új szórakozást. Látogatják a programokat művészként élő emberek is, akik egy mélyebb rálátással, nagyobb hatékonysággal alkotnak tovább. Ajánljuk tehát mindazoknak, akik legalább 14 évesek.

Az emberek tudatában az alakult ki, hogy aki nem tud jól rajzolni, annak nincs kézügyessége. Bármennyire is hangzik furcsán, a rajzolni tudás titka a látásmódban rejlik. Dr. Betty Edwards által kidolgozott tech­ nikák speciális összeállításban képezik programjaink alapját, amelyeken a résztvevő tapaszta­ l. na lati önismeretet szerez; s amelyen Alap progarn nem rajzolni, hanem látni tanul; s megszületnek keze alatt a hön áhított "remekművek": portré, csendélet, drapéria, akt és a perspektivikus látás csodás alkotásai. Rajztanfolyamainknak egyedülállóan - az ÉLET-Terápia" prog­ ram elmélete adja a vezérfona­ lát, ami segít a program során a ráhangolódásban, és késöbb a gátlások nélküli rajzolásban. Cse­ lekedeteidet érzelmeid irányítják, s azok befolyásolják azt is, ahoHaladó progarn gyan látod önmagad, mások, és a világ működését. Amint képessé válsz saját érzelmeid irányítására, meglátod a dolgok valós történését. Ahogyan húzod a papiron a vonala­ kat, az érzelmi reakciókat tükröz, s a kéz helyett a szokásos érzelem veszi át az irányítást. Azokkal a tudattalan félelmekkel kerülsz szembe, amik a mindennapi tevékenységeid során is, a bal agyféltekéd működése által vannak jelen. Amíg a rnindenna­ pokban ki tudsz térni "önmagad elöl" különbözö kifogások segítségéve!, addig a papíron szembe kell nézned önmagaddal. Ez segít személyiséged kibontakoztatásában, kreativitásod felszabadításában. Az alkotás öröme, a zene, a tánc, és más művészetek is - más megvilágításba kerülnek. Amit eddig hittél képtelenségeidről, ezen programokon köddé válik.

Skicc progarn

Szeretettel várunk programjainkra, ha szükséged van a rajztudásra, kreativitásra, ha felkészültél arra, hogy Önmagaddal szembenézz, vagy szereted a kihívásokat.

Csattos Ilona és Tóth Nerella

-

Programvezetők

www.csendo.hu - [email protected] - Telefon: +36(20)45 1 -9239, +36( 1 )260-534 1

SZÍNES FESTÉS JOBB AGYFÉLTEKÉVEL

CSEND O™

Az eredeti, Dr. Betty Edwards és Brian Homeisler által létrehozott három napos Színes festés programot tanítom, Magyarországon egyedüláUóan. Új módon nyílik meg előtted a színek világa ezen a programon. Ahogyan a rajzolásnál is lát­ nod keU a teret, a festéshez is először látnod keU a színeket, így vagy képes kikeverni és meg­ festeni azokat. Minden színnek végtelen számú árnyalata létezik, és ez alatt a három nap alatt minden gyakorlat és alkotás a színek érzékelését, és megjelenítésének élvezetes elsajátítását szolgálja.

A program során akril festéket használunk, melynek segítsé­ gével a Jobb agyféltekés rajzolás alap programján elsajátított öt érzékelést (a szélek-, kapcsolatok-, negatív tér -, fény-árnyék- és az egész érzékelését) egy teljesen új eszköz használatán keresztül fejlesztjük és egészítjük ki. Megismerkerlsz a komplementer-színek használatával, és továbbfejlődik látásod, mely által képessé válsz nem csak meg­ határozni, de létrehozni is bármely színt a palettán - akkor is, ha eddig még sosem foglalkoztál színekkel. Aktív festőként pedig az esetleges " bizonytalan kevergetéseket" könnyed és tudatos színkeverésre cserélheted ezután. Egyszerű gyakorlatokkal kezdünk, majd egy izgalmas abszt­ rakt képet festesz, melynek végeredménye még előtted is titok marad, amíg el nem készül az alkotás. Csendélet és csodás ter­ mészeti képek is szi.Uetnek kezeid alatt, melyeket szintén büsz­ kén keretezhetsz majd be. A világ egyszeriben még színesebbé válik a szemedben, és bármit képes leszel megfesteni a saját stílusodban.

A prograrnon való részvétel előfeltétele a elvégzése.

Jobb agyféltekés rajzolás

Szeretettel várlak erre az érdekes, izgalmas programra.

Tóth Nerella

-

Programvezető

www.csendo.hu - [email protected] Tel: +36(20)45 1-9239, +36(1 )260-5341

alap programjának előzetes

Ann Gadd: Párkapcsolati játszmáink - Mi lett veled, Nagy Ő? Eredetileg vonzónak találod a férfi laza életstílusát, majd egy idő elteltével ez a "la­ zaság" pusztán lustaságnak tűnik, és kimondottan idegesít. Ami kezdetben von­ zást gyakorol ránk, később taszítóvá válhat. Ha megértjük a különböző játszmák dinamikáját, egyensúlyt és harmóniát vihetünk kapcsolatunkba, és megalapoz­ hatjuk az oly régóta vágyott szeretetet és meghittséget.

ÁRA: 1900 FT

Victoria Boutenko: A nyerskonyha legjobb receptjei Az élő, azaz nyers ételek fogyasztása hazánkban is egyre növekvő népszerű­ ségnek örvend. A táplálkozási irányzat úttörőjeként ismert Victoria Boutenko ezúttal családja legféltettebb kincseként őrzött receptjeit adja közre: a részletes magyarázatok mellett számtalan színes fotóval segíti az ételkészítés menetét, és az eszközök és hozzávalók ismertetése mellett fontos táplálkozási tanácsokat is ad.

(SZÍNES) ÁRA: 3 200 FT

Ruediger Dahlke: Az egészség három alappillére Mozgás, táplálkozás és lazítás - ezek jelentik fizikai létünk alapját. Testünk álla­ pota egyértelműen kihat lelki egészségünkre is. Ennek az egyensúlyi állapotnak a megteremtését segíti elő ez a könyv, megmutatva az egészséges, teljes élethez vezető, könnyen megvalósítható, és mégis egészen új távlatokat nyitó utat.

ÁRA: 2500 FT

Balogh Béla: A végső valóság

-

8. kiadás

A végső valóság talán az első olyan mű, ami áthidalja a materialista, az idealista és az ezoterikus világnézet közötti szakadékot. Tudományos eredményeink, képességeink és élményeink felülvizsgálata után tarthatatlanná válik az az elképzelés, miszerint gondolatainkat az agy hozza létre. Megdöbbentően új világkép ez, ami a léttel kapcsolatos kérdéseink többségére választ adhat.

(KEMÉNYTÁBLÁS) ÁRA: 2700 FT

Barbel Mohr: Rendeld meg az Univerzumtól! A könyv megtanít arra, hogyan " rendeljük meg" magunknak álmaink társát, munkahelyét vagy lakását, és mindent, amit csak akarunk. Számos rövid anek­ dota és történet szövi át e sok humorral megírt könyvecskét, amely mindennap­ jainkat segítő jótanácsokkal zárul.

(KEMÉNYTÁBLÁS) ÁRA: 1400 FT

202

Könyvajánló

John Michael Greer: Az elveszett jelkép titkai

JOHN MICHAEL G!UlElt

Az elveszett jelkép titkai azon Dan Brown-rajongók elengedhetetlen forrásiro­ dalma, akik szeretnék megismerni a fikció mögött rejlő tényeket A titkos társa­ ságok, misztikus hagyományok, okkult gyakorlatok és rejtett kódok útmutatója

AZ EL VESZEIT JELI<ÉP TITR:AI

feltárja a mai modern világot kialakító - és még mindig benne lakozó -, rejtett hagyományok rég elfeledett, titokzatos történetéti

Á RA: 215 0 Fr

Vadírn Zeland: Válaszd ki magad a sorsodat! 2. - a transz-dzörf módszerével - gyakorlati kézikönyv Látszólag valamennyien tehetetlenül ki vagyunk szolgáltatva a körülmények ha­ talmának. De mi lenne, ha tudatosan irányithatnánk életünket? A transz-szörf a gondolkodás és a cselekvés teljesen új módszere, mely révén csakugyan lehetsé­ gessé válik, hogy elérjünk bármit, amire vágyunk. Az első kötet sikere után most a gyakorlati kézikönyvet tarthatja kezében az olvasó.

(KENÉNYrÁBLÁs) ÁRA: 26oo Fr

Angela Gentner - Günter Hohenberger: Gyógyító kristályok kislexikona A könyv több mint 250 drágakő és gyógykristály gyógyhatásáról és felhaszná­

Gyógyító kristályok lexikona

lási módjáról nyújt tájékoztatást színes fotókkal és praktikus információkkaL Útmutatása alapján ki-ki megtalálhatja személyes szerencsekristályát, meg­ tudhatja, mely kövek segítségével szabályozható a csakraműködés, a tárgymu­ tató segítségével pedig könnyedén ki kereshető az adott betegség gyógyítását leghatékonyabban szolgáló kristály.

Á RA: 1450 Fr -

Wilfried N elles: Az életben nincs visszaút - A tudat evolúciója, a spirituális fejlődés és a családállítás A szerző könyvében közérthető nyelven mutatja be a tudat és a tudat fejlődésé­ nek térképét, személyes szinten is iránymutatást kínálva ezzel. A tudati fejlődés modellje alapján vizsgálja meg, hogy a tudat kibontakozásában milyen szerepet játszhat a terápia és a családállitás. Bemutatja a családállitás általa kifejlesztett, a spirituális fejlődés szolgálatában álló új elméletét és gyakorlatát is.

ÁRA: 26oo Fr

Czimer György: A nő titkai - A női beavatás útja a magyar népmesék világában A modern ember sajátos identitáskrízist él át. Értékrendünk összekuszálódott, kapaszkodóink bizonytalanná lettek. Sokszorosan igaz ez a nőkre, asszonyokra, családanyákra. Hogy lehet valakí felelős, dolgozó nő, édesanya, és nyitott, érzé­ keny társ egyszerre? S honnan szerezhetünk energiát, mi igazít el bennünket eb­ ben a világban? Czimer Györgyi a legautentikusabb forrást, a magyar népmesék világát fedezte fel újra, hogy választ adjon kérdéseinkre.

ÁRA: 1900 Fr

Könyvajánló

203

RICHARD BRODIE

Richard Brodie: A jobbnál is jobban Ha az életünkben többé-kevésbé minden rendben van, általában nem gondolunk arra, hogy valamin változtatnunk kellene. Pedig higgyük el, sokkal többre vihet­ jük, mint gondolnánk! Ez a könyv éppen ebben segít: megmutatja, hogyan érhet­ jük el mindazt az örömöt, boldogságot és elégedettséget, ami a "minden rendben" helyzeten túl vár ránk, megmutatja, hogyan lehetünk még a jobbnál is jobban.

ÁRA: 2300 FT

Salamon Gabriella: Négyféleképpen - a nőiség útján Varázslatos világba csöppen mindaz, aki fellapozza Salamon Gabriella kötetét A kőkor békéje elevenedik meg, az a matriarchális korszak, amikor több ezer évig béke uralkodott a Földön, az emberek a természet körforgását követve bol­ dog elégedettségben éltek. A hétköznapokat áthatotta a tisztelet, a teremtő erő­ ben, a természet jelenségeiben megnyilvánuló Istennő(k) tisztelete.

(AJÁNDÉK MEDITÁCIÓS CD-VEL) ÁRA: 3200 FT

Lénárt Gitta: Élő ételek könyve - Lúgosítás természetesen A nyers, élő - vagyis 43 oc fölé nem hevített - ételek fogyasztását ajánló új táplálkozási irányzat egyre növekvő népszerűségének oka elsősorban az azzal járó életmódváltozás áldásos hatásában rejlik. A hőkezeleden zöldségek és gyü­ mölcsök energiabombaként hatnak szervezetünkre, és biztosítják egész napi aktivitásunkat A nyers ételek változatos elkészítésében nyújt segítséget ez a Magyarországon úttörő könyv.

ÁRA: 3200 FT

Richard Webster: Tenyérjóslás Valószinűleg hallott már a szívvonalról, a sorsvonalJól és az életvonalról, de tudja-e, hogy virágvonal vagy intuíciós vonal is lehet a tenyerében? Most meg­ jelenő könyvében a hazánkban is jól ismert szerző könnyedén elsajátítható mó­ don mutatja be a tenyérjóslás alapjait. A leírások alapján minden előképzettség nélkül, szinte azonnal elkezdheti a tenyérjósiást gyakorolni!

Á RA: 1900 FT

Peter Orban: Symboion - AJÁNDÉK DVD-VEL A Symboion asztrológia a tizenkét állatövi jegyet tizenkét szerepszemélyiség­ ként jeleníti meg, akík sokrétü kapcsolatban állnak egymással. A Symboion te­ rápiás eszköznek is kiváló, segítségével jobban megismerhetjük önmagunkat, az élet színpadán eljátszott szerepeinket A korábban már megjelent könyvet annak sikerére való tekintettel most tartalmilag is megújult, gyönyörű illusztrá­ ciókkal díszített formában kínáljuk olvasóinknak A kötethez Peter Orban 2007. március 30-i, Párkapcsolat a horoszkópban cím ü budapesti előadásáról készült DVD-jét adjuk ajándékba.

(KEMÉNYTÁBLÁS, SZÍNES) ÁRA: 4400 FT

204

Könyvajánló

Matjaz Regovec: A Plútó - Árnyékaink és komplexusaink működése A könyv egy szeminárium keretein belül született, és ha belekezdünk az ol­ vasásába, rövidesen mi is ott találjuk magunkat a hallgatók között egy igazán érdekfeszítő beszélgetés kellős közepén. Ez a beszélgetés mitológiáról, mélylé­ lektanról, álmokról és természetesen elsősorban a Plútóról, Hádészról szól, aki nemcsak mitológiai értelemben az alvilág ura, hanem mélylélektani szempont­ ból is, hiszen lelkünk mélységeiben is ott honol.

ÁRA: 2500 FT

Molnár Rita: A tükör - Személyiségtipológiai kalauz A könyv témája a kronobiológiai pszichogenetika, amely a hátterét adja az em­ ber természeti tipológiájának. A természeti tipológia megismerésével fejleszt­ hetjük önismeretünket, jobban megérthetjük társunk, családunk, barátaink, munkatársaink személyiségének összetevőit, így kapcsolatainkat tisztábban, objektívebben láthatjuk, és kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá tehetjük öket.

ÁRA: 2500 FT

Anthony Robbins: Egy barát üzenete - Hatékony útmutató életed irányításához A könyv segítséget, megértést és támogatást kin ál néhány egyszerű lépésse!, me­ lyek révén azonnali, pozitív változásokat érhetünk el az életükben. Az Egy barát üzenete tömören és olvasmányosan mutatja be Anthany Robbins kiemelkedően hatékony módszereit és eszközeit, melyek a csúcsteljesítmény elérését segítik elő. A szerzö a könyv kiadásából származó teljes jogdíját az Anthony Robbins Alapítványnak adományozza.

ÁRA: 1450 FT

Susanne Hühn: Gondtalanul - Boldogság 3 lépésben Olyan problémával küszködik, amelyre nem talál megoldást? Ha csak rá­ gondol is, úgy érzi, ördögi kör rabja? Egyedül nem jut dűlőre? Susanne Hühn könyve feltárja annak titkát, hogyan vethet véget ennek a kilátástalannak tűnő helyzetnek egy egyszerű, három lépésből álló szertartással. A való életből vett példák sora illusztrálja, mi lyen sokféleképpen történhet meg a csoda, s báto­ rítja az olvasót, hogy bízzon saját teremtöerejében.

Á RA: 990 FT

Laura Day: Köszöntelek, válság! Egy válság rendkivül fájdalmas lehet, ha azonban őszintén szembenézünk vele, rájöhetünk, hogy régi életünk szétesésének pillanata egyben új életünk kezdetét is j elenti - a szerző szavaival élve: a legjobb kiindulópont sokszor a legmélyebb hullámvölgy lehet. A könyv a gyakorlatban is jól alkalmazható tanácsok és fel­ adatok segítségével segít az olvasának, hogy élete Jegnehezebb periódusait is a sors legnagyobb aj ándékaivá változtathassa át.

ÁRA: 1 900 FT

Könyvajánló

205

Jieidemarie és (j>eter Orban: fi párkapcsolat 3ymbolonja A

párkapcsolat Symbolonja "igazmondó tükör" - ön­

magunkról, életünkről, kapcsolatainkról, szerelmi problémáinkróL Arra derít fényt, ami a kérdésünk hátteré­ ben rej lik. Rávilágít valamire, amit eddig homály fedett, s ezt gyakran olyan erővel teszi, hogy a kérdezőt egy pil­ lanatra szinte el is vakítj a. Ez a tudás ára! Csak így indulhat el valami a megszokott, A lapok a fájdal­ mas valóságot mutatj ák meg - de éppen ez a valóság vezet el a gyógyuláshoz. Csakis ez ! .

A doboz tartalma: 50 lapos kártyacsomag, A párkapcsolat Sym bolonja cím ű színes, keménytáblás könyv Á ra: 5900 Ft

PETER ORBAN

A változások

SymhDlonja

A Ji Csing, a Változások Könyve nagyon régi, eredete a múlt homályába vész. A régi kínaiak h ittek abban, hogy az életet irányító magasabb erőkvonalai kipuhatolhatóak, a jövő megismerhető, ezért életü n k egy-egy sorsfordító pillanatában útmutatást nyújthat. Peter Orban saját értelmezésében, művészi kivitelben adja át e tudást olvasóinak. A doboz tartalma: 64 lapos kártyacsomag,

A változások Sym bolonja című színes, keménytáblás könyv Á ra: 4300 Ft

206

Könyvajánló