Bethlen G bor KollÈgium, Nagyenyed. Emlékkönyv. 10 Èves a Fenichel S muel nkèpzıkˆr

Bethlen G·bor KollÈgium, Nagyenyed

Emlékkönyv

10 Èves a Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr 2000ñ2010

Emlékkönyv

10 Èves a Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr 2000ñ2010

Kiadta a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium Ès a Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr. Minden jog fenntartva. felelıs kiadÛ ï Szıcs IldikÛ, a Bethlen G·bor KollÈgium igazgatÛja felelıs szerkesztık ï Dvor·csek ¡goston, Turzai Mel·nia lektor·lta ï SzabÛ EmÌlia kˆnyvterv, arculat Ès tˆrdelÈs ï Ferencz Csaba-Levente nyomdai munk·latok ï Dynamic Design&Advertising Nagyenyed, 2010

Tartalom

3

Tartalomjegyzék Turzai Mel·nia ï Tisztelt OlvasÛ! Dvor·csek ¡goston ï Az ˆnkÈpzÈs m˙ltja Ès jelene a Bethlen G·bor KollÈgiumban ï 1. sz·m˙ f¸ggelÈk: A Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr tagjai ·ltal Ìrt dolgozatok ï 2. sz·m˙ f¸ggelÈk: A Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr dÌjai ï 3. sz·m˙ f¸ggelÈk: A Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr di·kjai ·ltal publik·lt fontosabb cikkek Ès tanulm·nyok

5 7

Bal·zs Kinga ï Ñ…s jˆn TudÛsodÖ Ès jˆn PoÈt·dî Dvor·csek Norbert, L·szlÛ Szabolcs ï A Feneketlen-tÛ nˆvÈnyei Ès gomb·i Farkas Krisztina, Szil·gyi IldikÛ ï ¡prily madarai Ferencz G·bor Antal ï JuhmÈrÈs, de nem kilÛra ñ Az ·llatok kihajt·s·val kapcsolatos szok·sok a kalotaszegi JegenyÈn Fogarasi Anna-M·ria ï ÑEmber voltam remegı dalolÛî ñ JÈkely Lajos, a pedagÛgus Gyˆrke Zsuzsanna ï ¡rpaarat·s Ès ÛnˆntÈs TorockÛszentgyˆrgyˆn ñ Hagyom·nyos gyÛgynˆvÈnyek, nÈpi gyÛgymÛdok Ès babon·k Hening Helga ï Volt egyszer egy f¸rdıhelyÖ Horv·th Enikı ï GyÛgy·szatban haszn·lt fertıtlenÌtÈsi elj·r·sok a kezdetektıl napjainkig ñ Semmelweis Ign·c, Ñaz any·k megmentıjeî Krall Eszter ï Ifj. Zeyk MiklÛs, a pedagÛgus Krizbai ¡gnes ï Az ezerarc˙ kÛr Maxim Orsolya ï P·pai P·riz Ferenc, a ÑhÌres PoÈta, jÛ Philosophus, Historikus, Theologus; az Orvosl·s MestersÈgÈben merı Eskulapiusî Moln·r T¸nde ï Barab·s MiklÛs, a festı Nagy LÛr·nd Zsigmond ï Varsolc, az Èlı hagyom·nyok bˆlcsıje Papp Kl·ra ï P. Szathm·ry K·roly Èlete Ès munk·ss·ga Polg·r Kl·ra Dalma ï MivÈ lett H·romszÈk Szahar·ja? Simon Zsuzsanna ï DiÛszeghy L·szlÛ, a tudÛs, a festı Ès az ÌrÛ SÌpos ¡gnes ï NÈpi gyÛgymÛdok Ès babon·k Magyarlap·don SzabÛ EmÌlia ï Szemerjai Sz·sz K·roly Turzai Enikı Andrea ï Egy elfelejtett termÈszettudÛs lepkÈi Turzai Orsolya ï A torockÛi nÈpviselet Ès a festett b˙tor Udvari Ibolya ï Rejtett kincsek

95 102 108 116 122 130 135 144 151 156 164

RÈg volt, igaz volt, milyen lesz?

171

25 30 38 45 52 62 72 79 86 90

Tisztelt olvasÛ!

5

Tisztelt Olvasó! MottÛ: ÑTermÈszetesen Èn is elutazhattam volna. De egyszer˚en a Veni, Vidi-vel nem lehettem megelÈgedve. AzÈrt hagytam el Èdes haz·mat, azÈrt utaztam ilyen messzire, hogy a Vicit is elmondhassam.î Fenichel S·muel (KˆzÈrdek, 1892. augusztus 28.)

÷

rˆmmel Ès b¸szkesÈggel aj·nlom figyelmÈbe ezt a kiadv·nyt, melyet a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgiumban tÌz Ève m˚kˆdı Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr jubileumi ¸nnepsÈge alkalm·bÛl ·llÌtottunk ˆssze. ÷rˆmmel, mert a v·logat·s rendjÈn kider¸lt, hogy sok ÈrtÈkes dolgozat kˆz¸l lehetett, kellett v·logatni, Ès ugyanakkor b¸szkesÈggel, hogy a kˆr di·kjai tÌz Èv alatt milyen szÈp sikereket Èrtek el, ˆregbÌtve ezzel iskol·nk hÌrnevÈt. Nem volt kˆnny˚ a v·logat·s, hiszen kˆzel m·sfÈl sz·z dolgozat kˆz¸l lett kiv·lasztva az a huszonegy dolgozat, amelyet itt olvashatnak. SzÌv¸nk szerint mindet megjelentett¸k volna, de a kiadv·ny mÈretei korl·tozottak, Ès korl·tozva vannak anyagi lehetısÈgeink is. EzÈrt a szerkesztıbizotts·g ˙gy hat·rozott, hogy a dolgozatokat elektronikus form·tumban is megjelenteti. A DVD m·r tartalmazza az ˆsszes dolgozatot. A kollÈgium vezetısÈge nevÈben szeretnÈm megkˆszˆnni Dvor·csek ¡goston tan·r ˙rnak, valamint SzabÛ EmÌlia Ès Ferencz Csaba-Levente vÈndi·koknak a dolgozatok ˆsszegy˚jtÈse, korrekt˙r·ja, szerkesztÈse terÈn kifejtett munk·j·t, f·radoz·s·t. Megkˆszˆnˆm tov·bb· Szil·gyi RÛbert tan·r ˙rnak a dolgozatgy˚jtemÈny elektronikus form·ban valÛ szerkesztÈsÈt, elkÈszÌtÈsÈt. …s vÈg¸l, de legfıkÈppen kˆszˆnet Nektek, kedves di·kok, hogy voltatok nek¸nk, hogy dolgoztatok. A Ti sikereitek a mi ˆrˆm¸nk Ès b¸szkesÈg¸nk. Ez a kiadv·ny is arra buzdÌtson benneteket, hogy ne adj·tok fel, folytass·tok azt a munk·t, amelyhez az ˙travalÛt iskol·s Èveitek alatt az ˆnkÈpzıkˆri tevÈkenysÈgbıl merÌtettÈtek. KÌv·nom, hogy minÈl tˆbben legyenek kˆztetek olyanok, akik majd b·tran elmondhatj·k a kˆr nÈvadÛj·tÛl sz·rmazÛ fenti mottÛnk szavaival: Veni, Vidi, Vici!

Nagyenyed, 2010. oktÛber 14.

Turzai Mel·nia, igazgatÛhelyettes

Dvor·csek ¡goston ï Az ˆnkÈpzÈs m˙ltja Ès jelene...

7

Az önképzés múltja és jelene a Bethlen Gábor Kollégiumban

E

gy erdÈlyi reform·tus fıiskola alapÌt·s·nak gondolata m·r a XVI. sz·zadban, J·nos Zsigmond uralkod·sa idejÈn felmer¸lt. A reform·ciÛ kˆvetkeztÈben elindÌtott polg·ri fejlıdÈs csak tudÛs emberek segÌtsÈgÈvel ÈrvÈnyes¸lhetett. Miut·n B·thory Istv·n fejedelem a kolozsv·ri jezsuita iskol·t 1580-ban egyetemi rangra emelte, a protest·ns egyh·z is hasonlÛ jelleg˚ intÈzmÈny lÈtesÌtÈsÈn f·radozott. Bethlen G·bor fejedelem kezdemÈnyezÈsÈre az 1622-es kolozsv·ri orsz·ggy˚lÈs hat·rozata alapj·n a m·r lÈtezı gyulafehÈrv·ri protest·ns iskol·t akadÈmiai rangra emelte. (D. ¡. 5.) ÑTeremteni kell itthon egy erdÈlyi Heidelberg·t, megÈkesÌteni tudÛs professzorokkal, Ès gy˚jteni kˆrÈj¸k nagy sz·mmal tehetsÈges Ès tanulni v·gyÛ, igyekvı ifjakat ñ legjavukat kiv·lasztani a t·rsadalom Ès a kˆzÈlet jav·raî ñ vallotta Bethlen G·bor. Ennek az akadÈmi·nak jogutÛda a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium. A fejedelem rendeletÈre GyulafehÈrv·rt lÈtesÌtett, majd I. Apafy Mih·ly ·ltal Nagyenyedre kˆltˆztetett fıiskola alapozta meg azt a m˚veltsÈget, amely ErdÈly biztons·g·nak fundamentuma volt. Nem t˙lz·s Szil·dy Zolt·n kollÈgiumi professzor 1936-ban tett kijelentÈse, miszerint ehhez az iskol·hoz kapcsolÛdik sz˚kebb haz·nk tudÛsainak legal·bb kÈtharmada. Itt tanÌtott Ap·czai Csere J·nos, az elsı magyar enciklopÈdia ÌrÛja, P·pai P·riz Ferenc, az elsı magyar orvosi kˆnyv szerzıje, Benkı Ferenc, aki az elsı magyar ·sv·nytant Ìrta, ifj. Zeyk MiklÛs, az elsı erdÈlyi ornitolÛgus. Itt tanult Benkı JÛzsef a nˆvÈnytan elsı tudom·nyos m˚velıje Ès ErdÈly elsı leÌrÛja, Bod PÈter a Magyar Athenas szerzıje, Bolyai Farkas a marosv·s·rhelyi l·ngÈsz professzor, Kırˆsi Csoma S·ndor, a tibetiñangol szÛt·r Ès nyelvtan megalkotÛja, Sipos P·l, az elsı eredeti magyar matematikai ÈrtekezÈst szerzıje, amelyet a berlini akadÈmia aranyÈremmel dÌjazott. (D. ¡. 5.) Ne feledkezz¸nk meg az irodalm·rokrÛl sem! Itt tanÌtott ¡prily Lajos, itt tanult Ès tanÌtott Vita Zsigmond. Itt ismerkedett az irodalommal KemÈny Zsigmond, KemÈny J·nos, Berde M·ria, Makkai S·ndor, Sipos Domokos, Szentimrei Jenı Ès S¸tı Andr·s. Itt tanult ErdÈly SzÈchenyije: grÛf MikÛ Imre. VÈg¸l, de nem utolsÛ sorban innen indultak a trÛpusokra Fenichel S·muel Ès dr. S·ska L·szlÛ, a nagyenyedi v·ndorok, akik munk·ss·gukkal sokat tettek azÈrt, hogy a magyar tudom·nyoss·got k¸lfˆldˆn is elismerjÈk.

A múlt A Bethlen G·bor KollÈgiumban tˆbb Èvsz·zados hagyom·nya van az ˆnkÈpzÈsnek. Miut·n 1791-ben az erdÈlyi orsz·ggy˚lÈsen Aranka Gyˆrgy kezdemÈnyezte egy nyelvm˚velı t·rsas·g magalakul·s·t, a kollÈgiumban Thoroczkay P·l vezetÈsÈvel egy di·kcsoport v·llalkozott az anyanyelv

8

EmlÈkkˆnyv ï 10 Èves a Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr

m˚velÈsÈre. ÑFellend¸lt az iskolai szÌnj·tsz·s is, oly mÛdon, hogy az orsz·ggy˚lÈs, a kˆznemessÈg Ès a demokrata ÈrtelmisÈg mozgalmainak hat·s·ra a kollÈgiumi ifj˙s·g kebelÈben 1791-ben ˆnkÈpzı t·rsas·g lÈtes¸lt. NÈmet Ès francia vÌg- ·s szomor˙j·tÈkokat fordÌtottak, Ûd·kat Ìrtak, ·s emellett Ñthe·tr·lis t·rsas·gotî alakÌtottakî (V. Zs. 2.) A di·kok dr·m·kat fordÌtottak le magyarra, de Ìrtak szÛnoki- illetve szÈpprÛzai stÌlusgyakorlatokat is. Ezeket ÑPrÛba melyet anyai nyelve tanul·s·ra tett a Nagyenyeden tanulÛ ifjak kˆzˆtt fenn·llÛ Magyar T·rsas·gî cÌmmel jelentettÈk meg. A csoport azonban a hatalom tilalmai miatt feloszlott. (B.B. 3.) 1820-tÛl kezdve az enyedi fiatalok rendszeresen megemlÈkeztek az alapÌtÛ fejedelemrıl Ès ilyenkor nyomtat·sban is megjelentek a szÛnoklatok Ès az elhangzott Ûd·k. 1830-ban a di·ks·g ˙jra elhat·rozta, hogy ˆnkÈpzı t·rsas·got alapÌt: Ña 1830-as Èvek elejÈn a kollÈgiumban megindulÛ irodalmi ÈbredÈs hat·s·ra 1835-37-ben, majd 1839-ben ifj˙s·gi olvasÛt·rsas·g szervezıdik, kiadj·k a Vir·gkos·r (1837), majd Kor·ny (1847) cÌm˚ zsebkˆnyvet, Ès komoly m˚velıdÈsi programot t˚znek ki maguk elÈ. Mindez Sz·sz K·rolytÛl kapott serkentÈst, ir·nyÌt·st.î(V. Zs. 2.). Mivel politikai kÈrdÈsekkel is foglalkoztak, a zaklat·sok miatt 1836-ban ez is feloszlott, ugyan˙gy, mint az 1833-ban alakult T·rsalkodva OlvasÛ Egyes¸let. (B.B. 3.) A kˆztudatban 1859 szerepel, mint az elsı ˆnkÈpzıkˆr megalakul·s·nak Ève. LÈtrejˆttÈt Sz·sz K·roly a DunamellÈki Reform·tus Egyh·zker¸let p¸spˆke szorgalmazta, aki a kollÈgium di·kja volt. Megalakult az ¡ltal·nos Ifj˙s·gi ÷nkÈpzıkˆr, vezetÈsÈt Herepei K·roly professzor v·llalta. Elhat·rozt·k a Haladjunk cÌm˚ di·klap kiad·s·t is. Az elejÈn hetente, majd kÈthetente gy˚ltek ˆssze Ès irodalmi, termÈszettudom·nyi Ès bˆlcseleti ÈrtekezÈseket tartottak, szavaltak Ès bemutatt·k szÈpirodalmi prÛb·lkoz·saikat. 1872-ben az ¡ltal·nos Ifj˙s·gi ÷nkÈpzıkˆr rÈszekÈnt megalakult a TeolÛgiai ÷nkÈpzıkˆr, amely 1879-tıl m·r ˆn·llÛan m˚kˆdˆtt Ès 1887-tıl 1889-ig megjelentette a TeolÛgiai Kˆzlˆnyt Ès emlÈkkˆnyvet is szerkesztett. (B.B. 3.) 1893-ban jˆtt lÈtre a gimnazist·k ˆnkÈpzıkˆre, az elejÈn ez is az ¡ltal·nos Ifj˙s·gi ÷nkÈpzıkˆr rÈsze volt. A gimnazist·k kˆre 1898-tÛl KemÈny Zsigmond ÷nkÈpzıkˆr nÈven m˚kˆdˆtt. Ezekrıl az Èvekrıl sz·molt be Ikafalvi DiÈnes Jenı, aki a kˆvetkezıket Ìrta: ÑA di·kt·rsadalomnak igen fontos szerve volt az ifj˙s·gi egylet. ÷nkÈpzıkˆr volt alapj·ban, melynek szÈp hagyom·nyain kÌv¸l vagyona is voltî (1.). Ennek a kˆrnek a tevÈkenysÈgÈt az 1920-as Èvekben ¡prily Lajos kˆltı-tan·r vezette. (B.B. 3.) Az 1906-07-es iskolai Èvben megalakult a Bethlen G·bor Kˆr, amely vall·sos cÈl˙ volt. 1893-ban a kollÈgiumban m˚kˆdı tanÌtÛkÈpzıs di·kok is ˆnkÈpzıkˆrben szervezkedtek. Kˆr¸k az 1899-1900-as iskolai Èvtıl G·sp·r J·nos ÷nkÈpzıkˆr nÈven m˚kˆdˆtt. 1920-ig pezsgett az Èlet ezekben az ˆnkÈpzıkˆrˆkben. A tantest¸let Ès a kˆrˆket ir·nyÌtÛ ¡llandÛ Bizotts·g p·ly·zatokat Ìrt ki a tagok sz·m·ra. 1885-tıl 1920-ig hozz·vetıleg 300 jeligÈs dolgozat kÈsz¸lt el. A testi Ès szellemi ˆnkÈpzÈshez nagyban hozz·j·rultak az alaposan megszervezett kir·ndul·sok.(B.B. 3.)


9

A kollÈgiumot sz·mos pusztul·s Èrte. 1658-ban a tˆrˆk-tat·r hadak, 1704ben Ès 1707-ben a labancok, majd 1859-ben a felb˙jtatott rom·n forradalm·rok ÈgettÈk fel. A fizikai rombol·sbÛl mindig felÈp¸lt. KÈt olyan pusztul·st is megÈrt azonban, amely nem Èrintette ugyan az iskola Èp¸leteit, a szellemi k·r azonban jelentıs volt! Az elsı ilyen csap·s 1920-ban a trianoni bÈkedikt·tumot kˆvetı Ñtan¸gyi reformî, a m·sodik az 1948-as kommunista ·llamosÌt·s volt. Nem cÈlja jelen tanulm·nyomnak elemezni azt, mikÈnt v·ltozott az oktat·si rendszer e kÈt esemÈnyt kˆvetıen, kiz·rÛlag az ˆnkÈpzıkˆrˆk tevÈkenysÈgÈben Èszlelt v·ltoz·sokat v·zoln·m. Az egyre zs˙foltabb ·llami program mellett egyre kevesebb idı maradt az ˆnm˚velÈsre. Az 1921-22-es iskolai Èvben tanÌtÛjelˆltekkel prÛb·lt·k pÛtolni a meg¸resedett ·ll·sokat. Juh·sz Albert vall·stan·r az 1926-os Èvben megkÌsÈrelte fenntartani a hagyom·nyos ˆnkÈpzıkˆrt, de az ˙j hatalom nem t·mogatta azokat a di·ktevÈkenysÈgeket, amelyeket nem kˆzpontilag szerveztek. 1929-ben beindult a cserkÈszmozgalom, 1930-ban az Ifj˙s·gi KeresztÈny Egyes¸let, 1929-32-ben SzabÛ T. Attila vezetÈsÈvel rˆvid ideig felt·madt a G·sp·r J·nos ÷nkÈpzıkˆr. 1945-ben De·k Ferenc tan·r kezdemÈnyezÈsÈre megalakult a Kırˆsi Csoma S·ndor OlvasÛkˆr Ès elhat·rozt·k a Haladjunk folyÛirat ˙jraindÌt·s·t. A 70-es Èvekben az ˆnkÈpzÈs az ¡prily Lajos Irodalmi Kˆrben valÛsul meg, de fontos szerep jutott a di·kklub vitadÈlut·njainak is. (B.B. 3.). Nemsok·ra megsz˚nt a tanÌtÛkÈpzı, leÈp¸lnek a lÌceumi oszt·lyok, Ès a szocialista nevelÈs forgatag·ban alig marad idı a hagyom·nyos ˆnkÈpzıkˆri tevÈkenysÈgre.

A jelen Az 1989-es fordulat nyom·n elkezdıdˆtt a visszarendezıdÈs, a rom·n tannyelv˚ oszt·lyokban ˙jraindult a magyar nyelv˚ oktat·s, ˙jraalakult a ovÛÈs tanÌtÛkÈpzı. IsmÈt lehetett beszÈlni Ès Ìrni az iskola m˙ltj·rÛl, a hÌres di·kokrÛl Ès tan·rokrÛl. ⁄jraindult a Haladjunk cÌm˚ di·klap, amelyet kÈsıbb L·rma, majd a Firk·sz kˆvetett. 1900 oktÛberÈben megalakul az alsÛ tagozat irodalmi kˆre, Ès nem sokkal kÈsıbb beindult a felsısˆk Irodalmi K·vÈh·za is, amelynek rendezvÈnyein sz·mos kort·rs irodalmi szemÈlyisÈg vett rÈszt. A 90-es Èvek vÈgÈn di·kjaink beneveztek a SzÈkelyfˆldˆn szervezett di·k tudom·nyos ¸lÈsszakokra, valamint a magyarorsz·gi KunszentmiklÛson rendezett RKTDK-ra. Addig is folytatt·k kutatÛ tevÈkenysÈget, Ìrt·k a tudom·nyos dolgozatokat, Ès kit˚nıen szerepeltek erdÈlyi Ès magyarorsz·gi tudom·nyos konferenci·kon, de r·jˆtt¸nk, hogy szervezett keretek kˆzt eredmÈnyesebb lesz tevÈkenysÈg¸nk. 2000. szeptember 27-Èn megalakult a Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr. Az eredeti elgondol·s az volt, hogy csak termÈszettudom·nyos ÈrdeklıdÈs˚ di·kokat foglaljon mag·ba a kˆr, de vÈg¸l ˙gy dˆntˆtt¸nk, hogy b·rkit szÌvesen segÌt¸nk Ès t·mogatunk a kollÈgium di·kjai kˆ-

10


z¸l, f¸ggetlen¸l attÛl, milyen tÈmakˆrben szeretne inform·ciÛkat szerezni, kutatni, tudom·nyos dolgozatot Ìrni vagy bemutatni, elıad·st vagy m·s bemutatÛt rendezni. TulajdonkÈppen mi is az ˆnkÈpzıkˆr? Tˆmˆrnek Ès r·nk nÈzve tal·lÛnak tekintem BakÛ Botond kolleg·nak, a kˆr t·rsszervezıjÈnek megfogalmaz·s·t: Ñegy szabadidıben zajlÛ, m·sodik, sokszor falak nÈlk¸li iskola, ahol nincs sulykol·s, kÈnyszer, vagy izgalmas sz·monkÈrÈs, de ann·l tˆbb kÌv·ncsis·g, kezdemÈnyezÈs Ès eredetisÈg. Itt kˆnnyen megterem a jÛ kˆzˆssÈgi ÈlmÈny, az alkot·s, a felfedezÈs ˆrˆme. Nı a di·kok ˆnbizalma, szemÈlyisÈg¸k autonÛm mÛdon fejlıdikî (3.)

Önképzőkörünk céljai: 1. T·mogatni Ès nÈpszer˚sÌteni a kollÈgium di·kjainak tudom·nyos tevÈkenysÈgÈt. E cÈlbÛl felkutatjuk a tehetsÈges di·kokat, kihirdetj¸k a k¸lˆnbˆzı rendezvÈnyeken szerzett dÌjakat, sajtÛn Ès r·diÛn kereszt¸l sz·molunk be az eredmÈnyeinkrıl, folyÛiratokban publik·ljuk a dolgozatokat Ès di·kcikkeket. Anyagi feltÈteleket biztosÌtunk a tudom·nyos dolgozatok elkÈszÌtÈsÈhez Ès bemutat·s·hoz. 2. MunkafeltÈteleket biztosÌtani kˆr¸nk di·kjainak. A budapesti KutatÛ Di·kokÈrt AlapÌtv·ny illetve a nagyenyedi Bethlen AlapÌtv·ny segÌtsÈgÈvel beszerezt¸nk kÈt korszer˚ sz·mÌtÛgÈpet, CD- illetve DVD-ÌrÛt, szkennert Ès nyomtatÛt. 3. Di·ktudom·nyos ¸lÈsszakok megszervezÈse, Ès az ehhez sz¸ksÈges anyagi h·ttÈr elıteremtÈse. Ezen a tÈren 3 helyi jelleg˚ tudom·nyos konferenci·t rendezt¸nk. 2003 ıszÈn a kollÈgiumban kapott helyet a TUDEK 2003 erdÈlyi konferenci·ja is, 2009-ben ismÈt Nagyenyed v·llalta a TUDEK konferencia rendezvÈnyeinek egy rÈszÈt. Kˆr¸nk kezdemÈnyezte azt a megyei rang˙ di·kkˆri konferenci·t, amely 2007-ben indult, Ès azÛta Èvente rendezz¸k rom·n Ès magyar anyanyelv˚ di·kok rÈszvÈtelÈvel. 2009-ben a Bethlen G·bor KollÈgium volt e rendezvÈny h·zigazd·ja. 4. A kollÈgium neves szemÈlyisÈgeinek Ès gy˚jtemÈnyeinek ismertetÈse. Di·kjaink felkutatt·k a kollÈgium valamikori kiemelkedı di·kjai Ès hÌres tan·rai munk·ss·g·t (P·pai P·riz Ferenc, Bod PÈter, Benkı Ferenc, Ifj. Zeyk MiklÛs, Fenichel S·muel, dr. S·ska L·szlÛ, Sz·sz K·roly, ¡prily Lajos, Vita Zsigmond Ès m·sok), foglalkoztak a TermÈszetrajzi M˙zeum, a TˆrtÈnelmi M˙zeum valamint a Bethlen Kˆnyvt·r gy˚jtemÈnyeivel. 5. Nagyenyed Ès kˆrnyÈke termÈszeti, tˆrtÈnelmi, ÈpÌtÈszeti Ès nÈprajzi nevezetessÈgeinek bemutat·sa. A dolgozatokban szerepelt: TorockÛ vidÈke, a Szkerice-BÈlav·ri rezerv·tum, a nagyenyedi Szabaderdı, a MagyarbagÛi Feneketlen-tÛ, a bethlenszentmikÛsi kastÈly, a maros˙jv·ri sÛb·nya Ès sÛsf¸rdı, Magyarlap·d Ès Tˆvis kˆrnyÈke stb.. Mivel di·kjaink haz·nk k¸lˆnbˆzı vidÈkeirıl sz·rmaznak sor ker¸lt m·s t·jegysÈgek Ès termÈszeti ritkas·gok bemutat·s·ra is: a Hargita-hegysÈg, a Vargyas vˆlgye Ès szorosa, a RÈtyi


11

NyÌr, a Szil·gys·g, a MezısÈg, a GyergyÛi-medence, a Gyimesek, teh·t nagyj·bÛl bemutatt·k az egÈsz ErdÈlyt. 6. A kˆrnyezetvÈdelemmel kapcsolatos di·ktevÈkenysÈgek megszervezÈse Ès t·mogat·sa. Ebbıl a cÈlbÛl rÈszt vett¸nk a norvÈg Savas esı projektben, elemezt¸k Enyed patak·nak vizÈt Ès a maros˙jv·ri szÛdagy·r ¸lepÌtıinek ·llapot·t. A 2010-ben megrendezett MOL-versenyben a Sapientia EMTE segÌtsÈgÈvel a kollÈgium di·kjai komoly kutatÛmunk·t vÈgeztek a kˆrnyÈkbeli folyÛvizek minısÈgÈnek elemzÈse terÈn. 7. A k¸lˆnbˆzı di·kkˆri tevÈkenysÈggel kapcsolatos utaz·sok Ès kir·ndul·sok t·mogat·sa. Erre a cÈlra k¸lˆnbˆzı alapÌtv·nyoktÛl kÈrt¸nk Ès kaptunk anyagi t·mogat·st. Ugyanakkor sz·mos nagyenyedi Ès erdÈlyi v·llalatn·l, v·llakozÛn·l, szervezetnÈl Ès mag·nszemÈlynÈl kilincselt¸nk sikeresen. Az ˆnkÈpzıkˆr di·kjai rendszeresen vesznek rÈszt a csurgÛi (azelıtt kunszentmiklÛsi) RKTDK konferenci·kon, a budapesti TermÈszet Vil·ga di·kcikk p·ly·zat·n, a budapesti KutatÛ Di·kok Orsz·gos SzˆvetsÈge ·ltal rendezett TUDOK konferenci·kon Ès az ezzel kapcsolatos region·lis TUDEK konferenci·kon, tov·bb· beneveztek a budapesti Innov·ciÛs Versenyre, a bukaresti ÷tletbˆrzÈre, a s·rv·ri Fiatal Õrok Ès Kˆltık Fesztiv·lj·ra Ès m·s hasonlÛ magyarorsz·gi illetve erdÈlyi rendezvÈnyekre. Versenyen kÌv¸l m·s rendezvÈnyeken is szerepeltek. Ezeknek a bemutatÛknak szÌnhelyei voltak: a nagyenyedi Titu Maiorescu KollÈgium (2001-ben, rom·nul), a szegedi Piarista Gimn·zium (2002) az aradi CsÌki Gergely Iskolakˆzpont (2003) a Debreceni Reform·tus KollÈgium Gimn·ziuma (2003), a tordai Szabadegyetem (2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010), az aranyosgyÈresi Szabadegyetem (2006) Ès az aranyosgyÈresi gimn·zium magyar tagozat·nak terme (2006), a kolozsv·ri Ap·czai Csere J·nos LÌceum (2009) Ès az EMTE ·ltal TorockÛn szervezett TermÈszettudom·nyi T·bor (2009). A kˆr di·kjai 2010 j˙nius·ig 131 dolgozatott Ìrtak. EredmÈnyeinket hossz˙ lenne felsorolni, ha ˆsszegezz¸k azonban, akkor Rom·ni·ban a helyi konferenci·kon kÌv¸l 48 dÌjat szerezt¸nk (12 elsı-, 11 m·sodik-, 11 harmadik- Ès 14 k¸lˆndÌj), Magyarorsz·gon pedig 94 dÌjat (19 elsı-, 21 m·sodik-, 18 harmadik- Ès 36 k¸lˆndÌj). A kˆr tagjainak 71 cikke Ès tanulm·nya jelent meg. RemÈlj¸k, hogy tevÈkenysÈg¸nket a jˆvıben is sikeresen folytathatjuk a Fejedelem ·rnyÈk·ban, aki imm·r majdnem nÈgysz·z Ève ırkˆdik kedvenc schol·ja felett! Dvor·csek ¡goston, fizika szakos tan·r

KÖNYVÉSZET: ï *** A Bethlen-kollÈgium emlÈkkˆnyve, Nagyenyed-Kolozsv·r-Budapest, 1995 (Ikafalvi DiÈnes Jenı: Nagyenyedi di·kÈlet a XIX. sz·zad vÈgÈn)

12


ï *** A Bethlen-kollÈgium emlÈkkˆnyve, Nagyenyed-Kolozsv·r-Budapest, 1995. (Vita Zsigmond: A Bethlen-kollÈgium az erdÈlyi kult˙r·ban) ï *** Hogyan tov·bb, erdÈlyi fiatalok?, ˆssze·llÌtotta F¸lˆp Istv·n, Tiniv·r ñ Kolozsv·r, 2003 (BakÛ Botond: ÷nkÈpzÈsi hagyom·nyok szellemÈben) ï *** Nagyenyedi album MCMXXVI, szerkeszti dr. Lukinich Imre, kiadja a Nagyenyedi Bethlen-kollÈgium volt Di·kjainak TestvÈri Egyes¸lete, Budapest (dr. Szigethy Lajos: A nagyenyedi Bethlen-kollÈgium tˆrtÈnete) ï Dvor·csek ¡goston: A fizika oktat·sa a Bethlen G·bor KollÈgiumban (Nyugati Jelen …vkˆnyv, 2004)

13


1. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A Fenichel Sámuel Önképzőkör tagjai által írt dolgozatok A tÈmavezetık oszlopban szereplı nÈvmonogramok felold·sa a kˆvetkezı (a tÈmavezetık kÈt kivÈtellel a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium jelenlegi vagy nyugalmazott tan·rai): BB ï BakÛ Botond LI ï Lırincz IldikÛ BI ï BakÛ IrÈn N… ï Nagy …va, varsolci tan·rnı D¡ ï Dvor·csek ¡goston RV ï Raab Vilmos, szolokmai lelkip·sztor FK ï Fodor Katalin SJ ï Simon J·nos KSz¡ ï Kis Szabolcs ¡rp·d SI ï St·b IldikÛ KM ï KÛnya M·ria SzH ï SzabÛ Hajnal LE ï dr. L·szlÛ Enikı TM ï Turzai Mel·nia 1

A DI¡K NEVE Avram Melinda

2 3

Bal·zs Kinga Bal·zs Kinga

4 5

Bal·zs Kinga Bal·zs Kinga

6

Bal·zs Olga, Sallai Gyˆngyi

7 8 9 10 11

B·rÛcz Lehel Bede Istv·n BÌrÛ Dalma, KÛnya MÛnika BÌrÛ Dalma Boca Paula

12 13 14 15

Boc∫an Aliz Bo∫ca Xenia Bırıczki K·roly Buda …va Emese

16 17

Com„nici Melinda, Horv·th Enikı De·k J˙lia

18 19

De·k J˙lia DemÈny Norbert

A DOLGOZAT CÕME T…MAVEZET’ …V Fenichel S·muel kevÈsbÈ ismert D¡ 2009 rom·niai kutatÛmunk·ja Az ·sv·nyok kˆltıje Ès a rÌmek tudÛsa D¡ 2005 A zˆld nˆvÈny kapocs D¡ 2001 az Èg Ès a fˆld kˆzˆtt Ñ…s jˆn TudÛsodÖ Ès jˆn PoÈt·dî D¡ 2001 ÑA pisai ferde torony ·rnyÈk·banî D¡ 2002 ñ Tudom·ny Ès m˚velıdÈstˆrtÈnet NÈmeth L·szlÛ Galilei cÌm˚ dr·m·j·ban Raritatum et rerum naturalium museum D¡ 2000 ñ A Ritkas·goknak Ès TermÈszeti Dolgoknak Museuma vagy Gy˚jtemÈnyes H·za. Kˆrnyezet¸nk vÈdelmÈnek tˆrpe Ûri·sai BI 2001 Mi lesz veled, RÈtyi NyÌr? KSz¡ 2005 RÈgi fizikai kÌsÈrleti eszkˆzˆk D¡ 2007 a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgiumban A Bethlen Kˆnyvt·r atlaszgy˚jtemÈnye D¡ 2009 ÑGyilkos harmatcseppekîÖ LE 2009 avagy a harmatf˚ nyom·ban Lehet-e egy bÈk·bÛl kir·lyfi? LE 2009 Mit is egyem, rÈp·t, retket, mogyorÛt? LE 2009 Mezız·h kincse: a tÌzezer Èves bazsarÛzsa D¡ 2001 HÈtfalusi hagyom·nyok BB 2000 csal·dom emlÈkezetÈben A sokoldal˙ Bolyai Farkas D¡ 2008 NÈpi hagyom·nybÛl m˚vÈszet ñ a gyimesi Ìrott toj·s Fejf·k rÈgen Ès ma A nagygomb·k gyÛgyÌtÛ hat·sa

D¡

2005

D¡ D¡

2004 2010

14

20 21 22 23

EmlÈkkˆnyv ï 10 Èves a Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr A DI¡K NEVE Dobra Emese VinczellÈr ErzsÈbet Dvor·csek Norbert L·szlÛ Szabolcs F·bi·n Erika-Katalin

26

Farkas Krisztina, Szil·gyi IldikÛ Farkas Krisztina, Szil·gyi IldikÛ FehÈr Kinga Enikı, Katona Istv·n Fekete DÛzsa NoÈmi

27

Ferencz G·bor Antal

28 29 30 31

Ferencz G·bor Antal Ferencz G·bor Antal Firtelmeister ErzsÈbet Fogarasi Anna-M·ria

32

Fogarasi Anna-M·ria

33


34


35

Fullajt·r Attila, Gyˆrfi Gyˆrgy Istv·n Gyˆrke Zsuzsanna

24 25

36

37 38 39 40 41 42 43 44

45

A DOLGOZAT CÕME Rekviem egy rezerv·tumÈrt A Feneketlen-tÛ nˆvÈnyei Ès gomb·i Wass Albert, az ember (BeszÈlgetÈsek Wass EndrÈvel) ¡prily madarai

T…MAVEZET’ …V D¡ 2000 D¡, LE

2003

D¡

2004

D¡

2000

Vadvir·gok igÈzete D¡ (A vadvir·gok ¡prily kˆltÈszetÈben) Nagyenyed Ès kˆrnyÈkÈnek BI, BB lÈgszennyezÈsi ·llapota A lÈgkˆr dinamik·j·nak fizikai tÈnyezıi ñ Ès az ·ltal·nos lÈgkˆrzÈs ÑRÈgisÈget kerestetnek!î TM ñ Egy gy˚jtemÈny tˆrtÈnete JuhmÈrÈs, de nem kilÛra TM Geleji Katona I. Èlete Ès munk·ss·ga TM Gyimesek ·rv·ja ñ Gyimesb¸kk D¡ ÑEmber voltam remegı dalolÛî D¡ ñ JÈkely Lajos, a pedagÛgus Modern Dialogo D¡ ñ KivezetÈs a tÈrtechnolÛgi·bÛl ÑBoszork·nyos kˆnyvekî Ès Ñm·gusokî D¡ ñ adalÈkok a magyar kÌsÈrleti fizikaoktat·s tˆrtÈnetÈhez A patakom, Enyed pataka vizÈnek D¡ minısÌtÈse forr·s·tÛl a torkolat·ig Nap·llandÛmÈrÈs Nagyenyeden D¡

¡rpaarat·s Ès ÛnˆntÈs TorockÛszentD¡ gyˆrgyˆn ñ Hagyom·nyos gyÛgynˆvÈnyek, nÈpi gyÛgymÛdok Ès babon·k H„prean Kl·ra Csernobil Ès a gomb·k D¡ H‰rtlein J˙lia A kor modern betegsÈge: az allergia LE H‰rtlein J˙lia, PÈczi Nusi Pax Corporis, az elsı magyar orvosi kˆnyv D¡ Hening Helga FehÈr tenger D¡ Hening Helga Volt egyszer egy f¸rdıhelyÖ D¡ Horh·t Dalma A nˆvÈnyvil·g csod·i: a kaktuszok LE Horv·th Enikı A Szent Korona Ès az alvÛ Ûri·s (novella) D¡ Horv·th Enikı GyÛgy·szatban haszn·lt fertıtlenÌtÈsi LE elj·r·sok a kezdetektıl napjainkig ñ Semmelweis Ign·c, Ñaz any·k megmentıjeî Hossz˙ T¸nde, FÈltve ırzˆtt kincseink LE M·n Bianka, Szak·cs J˙lia

2000 2001 2007 2006 2006 2006 2002 2003 2005 2003

2004 2003 2005

2002 2001 2000 2001 2002 2007 2009 2009

2005

15


46 47 48

A DI¡K NEVE Jenei L·szlÛ Lor·nd Jenei L·szlÛ Lor·nd

A DOLGOZAT CÕME A fÈnyes b¸szke v·r alatt Egy alig ismert csodaf¸rdı ñ a n·dasszÈki feketef¸rdı Egy nap a mÈhek vil·g·ban

49 50 51 52 53

JoÛ Katalin, SzabÛ TÌmea Karsai Gitta Karsai Gyˆngyi Kerekes TÌmea Kiss RÈka Be·ta Kiss RÈka Be·ta

54 55 56

Kov·cs Enikı Kov·cs Kinga Krall Eszter

57

Krall Eszter

58 59 60 61 62 63

67 68 69

Krall Eszter Krall Eszter Krizbai ¡gnes Krizbai ¡gnes Kulcs·r ZsÛfia-Hilda M·n Bianka Szak·cs J˙lia M·n Bianka, Szak·cs J˙lia, Turzai Orsolya M·n Bianka, Hossz˙ T¸nde MarshalkÛ Zolt·n, Huros Raul Maxim Orsolya Maxim Orsolya Maxim Orsolya

70

Maxim Orsolya

71

Maxim Orsolya

72 73 74

Maxim Orsolya Maxim Orsolya Maxim Orsolya, Vakon M·ria Moldov·n Margit M·ria Nagyenyedtıl Tanz·ni·ig

64

65 66

75

T…MAVEZET’ …V D¡ 2001 D¡ 2003 LE

2008

T·pl·lkoz·s vÈrcsoportok szerint BI, BB A biokult˙ra, a biogazd·lkod·sÈ a jˆvı LE Az erdı a vil·g t¸deje LE A harmatf˚ nyom·ban D¡ Hunyadi templomai, D¡ avagy h·rom a magyar igazs·g VÌzmalom a m˙zeumfaluban BB S¸tı Andr·s Ès Nagyenyed TM MegfigyelÈsek sÈta kˆzben BB, D¡ az Alm·si barlangban A madarak szerelmese D¡ ñ Ifj. Zeyk MiklÛs, az elsı erdÈlyi ornitolÛgus Ifj. Zeyk MiklÛs, a pedagÛgus D¡ Baj van Kˆpecen KM Az Èlet sÛja BI, BB Az ezerarc˙ kÛr BI, BB Mi lesz veled, ¡rpika? D¡ A nagyenyedi kÈt... Ginkgo biloba LE

2000 2009 2005 2001 2000

TÈli ·llatvÈdelem telep¸lÈsemen

LE

2006

EgÈszsÈges ÈletmÛd a boldogs·gunkÈrt

LE

2007

…rdekes kÌsÈrletek ·llÛhull·mokkal

D¡

2000

Nagyenyed k¸lˆnleges f·i D¡ BodPÈter tÈrkÈpei D¡ M·thÈ aprÛd, Izabella kir·lynÈ vagyon·nak D¡ megmentıje (dr·mai m˚ kÈt szÌnben) P·pai P·riz Ferenc, a ÑhÌres PoÈta, D¡ jÛ Philosophus, Historikus, Theologus; az Orvosl·s MestersÈgÈben merı Eskulapiusî A Bibli·ban haszn·lt szÛfordulatok FK Ès kÈpek megjelenÈse a magyar irodalomban, a tˆrtÈnelmi Magyarorsz·g ter¸letÈn EgÈszsÈges-e az egÈszsÈges di·k? LE Sipos P·l a sokoldal˙ tudÛs D¡ A fehÈr gÛlya Ès vÈdelme LE

2006 2007 2009

2009 2006 2008

BB

2005

2001 2007 2002 2003 2003 2001 2000 2001 2003 2005

2008

2009

16


76

A DI¡K NEVE Moln·r Enikı

77

Moln·r Enikı

78 79 80 81

Moln·r T¸nde D¡ Moln·r T¸nde D¡ Moln·r T¸nde D¡ Nagy …va, D¡ Turzai Zsolt Nagy Kinga Szeltersz var·zslatos nˆvÈnyvil·ga D¡ Nagy LÛr·nd Zsigmond ÑKicsi csupor, nagy a f¸leÖî N…, D¡ ñ Fazekass·g Ès hagyom·nyok DÈsh·z·n Nagy LÛr·nd Zsigmond Varsolc, az Èlı hagyom·nyok bˆlcsıje N…, D¡ Nagy LÛr·nd Zsigmond Ifjabb WesselÈnyi MiklÛs, a magyar KM, N… reformkor egyik legnagyobb egyÈnisÈge P·lossy Zsuzsanna Tal·lkoz·som egy k¸lˆnˆs BB Ès ritka betegsÈggel Papp Kl·ra P. Szathm·ry K·roly Èlete Ès munk·ss·ga D¡ Polg·r Kl·ra Dalma G·sp·r J·nos CsemegÈi SI Polg·r Kl·ra Dalma A gyergyÛditrÛi kov·csmestersÈgrıl D¡ Polg·r Kl·ra Dalma MivÈ lett H·romszÈk Szahar·ja? D¡ Polg·r Kl·ra Dalma Elm˙lt korok emlÈke D¡ ñ a gyergyÛditrÛi vÌzimalom PÛra Erika Egy hal·lra ÌtÈlt kutyafajta, D¡ az erdÈlyi kopÛ PÛra Erika Pedro az Èn kedvencem BB (A pireneusi masztiff) Raab Eszter …vgy˚r˚k ñ Szolokma rˆvid tˆrtÈnete KM, RV R„noiu Aranka Az algebrai ˆsszef¸ggÈsek SJ geometriai ÈrtelmezÈse Sepsi NoÈmi Zsuzsanna Pog·ny Albert, un nom oubliÈ SzH dans líhistoire du College ` Simon Anna Az Euler-kˆr nÈh·ny Èrdekes tulajdons·ga SJ Simon Zsuzsanna Dioszeghy L·szlÛ, D¡ a tudÛs, a festı Ès az ÌrÛ Simon Zsuzsanna Marci Ès M·riskÛ, a bar·taim D¡ Simon Zsuzsanna Willy Ès Viky, a papag·jaim D¡ SÌpos ¡gnes NÈpi gyÛgymÛdok Ès babon·k D¡ Magyarlap·don SÌpos ¡gnes Az ˙jj·sz¸letÈs kora FK SzabÛ EmÌlia ErdÈly elsı minerolÛgus utazÛja D¡ SzabÛ EmÌlia A hely kˆtelezte, a feladat erıssÈ tette ıket D¡ SzabÛ EmÌlia ÑEleget vizsg·ltalak titeket alulrÛl, D¡ most fel¸lrıl kezdelek nÈzni benneteketî ñ Hell Miksa, a leghÌresebb magyar csillag·sz SzabÛ EmÌlia Az ÛszˆvetsÈgi paps·g tˆrtÈnete Ès feladata LI

82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105

106

A DOLGOZAT CÕME KÛs K·roly, a XX. sz·zad erdÈlyi polihisztora A magyars·g sorsproblÈm·i Wass Albert regÈnyeiben ErdÈly legszebb arborÈtuma Barab·s MiklÛs, a festı Nopcsa b·rÛ dinoszauruszai AmiÈrt a harang szÛl

T…MAVEZET’ …V D¡ 2003 FK

2004 2005 2007 2007 2001 1999 2002 2001 2001 2004 2008 2003 2004 2005 2003 2004 2003 2002 2001 2007 2001 2004 2005 2004 2009 2007 2006 2005 2007

2006

17

Dvor·csek ¡goston ï Az ˆnkÈpzÈs m˙ltja Ès jelene... A DI¡K NEVE 107 SzabÛ EmÌlia

108 SzabÛ EmÌlia 109 SzabÛ EmÌlia 110 SzabÛ EmÌlia 111 SzabÛ Kopp·ny 112 Szak·cs J˙lia Kinga 113 Szak·cs J˙lia Kinga 114 Szak·cs J˙lia Kinga 115 Szak·cs J˙lia Kinga 116 Szak·cs J˙lia Kinga

117 Szak·cs Krisztina, Vakon M·ria 118 Sz·sz MÛnika Deniszke 119 Sz·sz MÛnika Deniszke 120 SzÈkely ¡ron 121 SzÈkely Krisztina 122 Szil·gyi NÛra Melinda 123 Turzai Alp·r 124 Turzai Enikı Andrea 125 Turzai Orsolya 126 Turzai Orsolya

127 128 129 130

Turzai Orsolya Udvari Ibolya Udvari Ibolya Udvari Ibolya

131 Vakon M·ria

A DOLGOZAT CÕME T…MAVEZET’ …V ÑSzedjetek szilv·t, mert Ènelılem D¡ 2006 m·r az utÛbbi idıben elb˙jikî ñ Vita Zsigmond, az ember Szemerjai Sz·sz K·roly D¡ 2006 ErzsÈbet, a kedves D¡ 2007 ñ ¡rp·dh·zi Szent ErzsÈbet az irodalomban VerestÛi S·muel D¡ 2007 termÈszettudom·nyos szemlÈlete Enyed pusztul·sa ñ 2007 FÈltve ırzˆtt kincs¸nk a fekete gÛlya LE 2005 SzÌvod-e mÈg, vagy leteszed? LE 2006 A doh·nyz·stÛl a t¸dır·kig ÑErdÈly hajnalcsillag·nakî ñ 2007 test·mentomi rendelÈse Bocskai-szabads·gharc ñ ÑErdÈly KJ 2009 hajnalcsillag·nakî test·mentomi rendelÈse ÑÖ egy nÈp azt mondta: ÑElÈg volt!î KJ 2007 ñ Az 1956-os magyar forradalom Ès szabads·gharc m·rtÌrjai Mi Ès a farkas. Farkasmese felnıtteknek LE 2008 Benkı Ferenc a tan·r, a tudÛs Ès gy˚jtı Szalm·t fon az egÈsz falu A f·c·ntenyÈsztÈs fontoss·ga Az ErdÈlyi SzigethegysÈg orchide·i TorockÛi havasok turisztikai objektumai A lap·di nagy hegy alatt Egy elfelejtett termÈszettudÛs lepkÈi A torockÛi nÈpviselet Ès a festett b˙tor ÑÖ a mi mindennapi kenyer¸nket add meg nÈk¸nk maî ñ A kenyÈrs¸tÈs kellÈkei Ès mÛdja Magyarlap·don Herm·nyi D. J. Èlete Ès munk·ss·ga Rejtett kincsek A hajdani Ès majdani kastÈly Ifj. Zeyk MiklÛs, a ritka kÈpessÈg˚ Ès nagy tudom·ny˙ enyedi tan·r H¸llı bar·taink, a gyÌkok

D¡ D¡ D¡ D¡ ñ TM D¡ TM TM

2003 2004 2002 2009 2007 2003 2000 2004 2006

TM D¡ D¡ D¡

2006 2001 2000 2005

LE

2007

18


2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A Fenichel Sámuel Önképzőkör díjai 2000. szeptember 27ñ2010. j˙nius 13. ROM¡NIAI VERSENYEK ETDK 2000 Kolozsv·r TUDEK 2001 Marosv·s·rhely Kov·szna 2001 Di·kkerekasztal TUDEK 2003 Nagyenyed TUDEK 2004 BarÛt Kov·szna 2005 Di·kkerekasztal Bukarest I. ÷tletbˆrze 2005 TUDEK 2005 GyergyÛszentmiklÛs Bukarest II. ÷tletbˆrze 2006 TUDEK 2006 Sepsiszentgyˆrgy TUDEK 2008 Marosv·s·rhely TUDEK 2009 Nagyenyed/Torda ÷SSZESEN: 48

I. dÌj 2 2

MAGYARORSZ¡GI VERSENYEK TUDOK 00 Budapest TermÈszet Vil·ga X. cikkp·ly·zat RKTDK 01 KunszentmiklÛs OTDK 01 Budapest TUDOK 01 Miskolc RKTDK 02 CsurgÛ TUDOK 02 Gyır TermÈszet Vil·ga XI. cikkp·ly·zat INNOV¡CI”S verseny Budapest RKTDK 2003 CsurgÛ OTDK 2003 VeszprÈm RKTDK 2004 CsurgÛ TermÈszet Vil·ga XIII. cikkp·ly·zat S¡RV¡R 2004 Fiatal Kˆlt?k Ès ÕrÛk TermÈszet Vil·ga XIV. cikkp·ly·zat RKTDK 2005 CsurgÛ Kutdi·k EsszÈp·ly·zat Bp. 2005 TermÈszet Vil·ga XV. cikkp·ly·zat RKTDK 2006 CsurgÛ Kutdi·k EsszÈp·ly·zat Bp. 2006 TermÈszet Vil·ga XVI. cikkp·ly·zat RKTDK 2007 CsurgÛ TUDOK 2007 VeszprÈm Kutdi·k EsszÈp·ly·zat Bp. 2007 Kutdi·k EsszÈp·ly·zat Bp. 2008 TermÈszet Vil·ga XVII. cikkp·ly·zat

I. dÌj 2

2 1 1 1

II. dÌj 2 1 1 1 1

III. dÌj k¸lˆndÌj/dicsÈret 3 4 1 1 2 4 2 1

1 1 2

12

3

1 1 2 11 II. dÌj 1 1

2 1 2 1

1

3

2 11

1 14

III. dÌj k¸lˆndÌj/dicsÈret 1 1 2 1 4 1 1

3

1

1 3 2 1 1 1

2 1

1

1 1

1 2 1 1 1

2 1 2

1 1 1

2 1

2 2 1 1 1 1

1 2 2 1

1 1

1

19

Dvor·csek ¡goston ï Az ˆnkÈpzÈs m˙ltja Ès jelene... MAGYARORSZ¡GI VERSENYEK TermÈszet Vil·ga XVIII. cikkp·ly·zat RKTDK 2009 CsurgÛ Kutdi·k EsszÈp·ly·zat Bp. 2009 RKTDK 2010 CsurgÛ TermÈszet Vil·ga XIX. cikkp·ly·zat ÷SSZESEN: 94

I. dÌj 1 1 1 1 19

÷SSZESEN: 142

31

II. dÌj 1 1

III. dÌj k¸lˆndÌj/dicsÈret 2 1 1 2

21

3 18

1 1 36

32

29

50

20


3. SZÁMÚ FÜGGELÉK: A Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai által publikált fontosabb cikkek és tanulmányok: M˚velıdÈs (Kolozsv·r) LIII. Èvfolyam, 2000. m·jus Turzai Enikı: Egy elfelejtett termÈszettudÛs lepkÈi Szil·gyi IldikÛ, Farkas Krisztina: Vadvir·gok igÈzete Farkas Krisztina, Szil·gyi IldikÛ: ¡prily madarai LV. Èvfolyam, 2002. december Udvari Ibolya: A hajdani Ès majdani kastÈly Dobra Emese, VinczellÈr ErzsÈbet: Rekviem egy rezerv·tumÈrt Bal·zs Olga, Sallai Gyˆngyi: Raritatum et Rerum Naturalium Museum LV. Èvfolyam, 2002. december Nagy LÛr·nd Zsigmond: Varsolc, az Èlı hagyom·nyok bˆlcsıje LVI. Èvfolyam, 2003. ·prilis Firtelmeister ErzsÈbet: Gyimesek ·rv·ja ñ Gyimesb¸kk Hening Helga: Volt egyszer egy f¸rdıhely Nagy LÛr·nd Zsigmond: ÑKicsi csupor, nagy a f¸le...î Fazekass·g DÈsh·z·n Udvari Ibolya: Zeyk MiklÛs, a tudÛs enyedi tan·r LVI. Èvfolyam, 2003. m·jus Bal·zs Kinga: A pisai ferde torony ·rnyÈk·ban LIX. Èvfolyam, 2006. m·jus SzabÛ EmÌlia: ÑSzedjetek szilv·t, mert Ènelılem m·r az utÛbbi idıben elb˙jikî ñ Vita Zsigmond, az ember LIX. Èvfolyam, 2006. oktÛber Gyˆrke Zsuzsanna: ¡rpaarat·s Ès ÛnˆntÈs TorockÛszentgyˆrgyˆn LIX. Èvfolyam, 2006. november Maxim Orsolya: Nagyenyed k¸lˆnleges f·i Moln·r T¸nde: ErdÈly legszebb arborÈtuma LX. Èvfolyam, 2007. m·jus SzabÛ EmÌlia: ErzsÈbet, a kedves ñ ¡rp·dh·zi Szent ErzsÈbet az irodalomban LXI. Èvfolyam, 2008. m·rcius Moln·r T¸nde: Barab·s MiklÛs, a festı SzabÛ EmÌlia: Szemerjai Sz·sz K·roly LXI. Èvfolyam, 2008. november SzabÛ EmÌlia: VerestÛi S·muel termÈszettudom·nyos szemlÈlete LXIII. Èvfolyam, 2010. janu·r Maxim Orsolya: Bod PÈter tÈrkÈpei LXIII. Èvfolyam, 2010. augusztus SzabÛ EmÌlia: ErdÈly elsı minerolÛgus utazÛja


21

Kˆnyvesh·z (Kolozsv·r) XI. Èvfolyam, 2002 H‰rtlein J˙lia, PÈczi Nusi: Az elsı magyar orvosi kˆnyv TermÈszet Vil·ga (Budapest) 131. Èvfolyam 7. sz·m, 2000. j˙lius Farkas Krisztina, Szil·gyi IldikÛ: ¡prily madarai Turzai Enikı: Egy elfelejtett termÈszettudos lepkÈi 132. Èvfolyam, 7 sz·m, 2001. j˙lius Szil·gyi IldikÛ, Farkas Krisztina: Vadvir·gok igÈzete 132. Èvfolyam, 8. sz·m, 2001. augusztus PÈczi Nusi, H‰rtlein J˙lia: Pax corporis, az elsı magyar orvosi kˆnyv 132. Èvfolyam, 11 sz·m, 2001. november Hening Helga: FehÈr tenger 132. Èvfolyam, 12. sz-m, 2001. december Dobra Emese, VinczellÈr ErzsÈbet: Rekviem egy rezerv·tumÈrt 133. Èvfolyam, 6. sz·m, 2002 j˙nius Nagy LÛr·nd Zsigmond: Varsolc, az Èlı hagyom·nyok bˆlcsıje 133. Èvfolyam, 9. sz·m, 2002. szeptember Bal·zs Kinga: Ñ…s jˆn TudÛsod..., …s jˆn PoÈt·d...î 135. Èvfolyam, 4. sz·m, 2004. ·prilis Fogarasi Anna-M·ria: ÑBoszork·nyos kˆnyvekî Ès Ñm·gusokî Dvor·csek Norbert, L·szlÛ Szabolcs: A Feneketlen-tÛ nˆvÈnyei Ès gomb·i Moln·r Enikı: KÛs K·roly, a XX. sz·zad erdÈlyi polihisztora 135. Èvfolyam, 4. sz·m, 2004. m·jus Polg·r Kl·ra Dalma: Elm˙lt korok emlÈke, a gyergyÛditrÛi vÌzimalom 136. Èvfolyam, 10. sz·m, 2005. oktÛber Simon Zsuzsanna: DiÛszeghy L·szlÛ, a tudÛs, a festı Ès az ÌrÛ 136. Èvfolyam, 11. sz·m, 2005 november Fullajt·r Attila, Gyˆrfi Gyˆrgy Istv·n: Nap·llandÛmÈrÈs Nagyenyeden 137. Èvfolyam, 5. sz·m, 2006. m·jus Fogarasi Anna-M·ria: Modern Dialogo, KivezetÈs a tÈrtechnolÛgi·bÛl 137. Èvfolyam, 8. sz·m, 2006. augusztus SzabÛ EmÌlia: A hely kˆtelezte, a feladat erıssÈ tette ıket 137. Èvfolyam, 11. sz·m, 2006. november Gyˆrke Zsuzsanna: NÈpi gyÛgymÛdok Ès babon·k TorockÛszentgyˆrgyˆn 137. Èvfolyam, 12. sz·m, 2006. december Moln·r T¸nde: ErdÈly legszebb arborÈtuma Polg·r Dalma: Milyen volt Ès mivÈ lett H·romszÈk Szahar·ja? 138. Èvfolyam, 6. sz·m, 2007. j˙nius Maxim Orsolya: Sipos P·l a sokoldal˙ tudÛs

22


138. Èvfolyam, 8. sz·m, 2007. augusztus Maxim Orsolya: Nagyenyed k¸lˆnleges f·i 138. Èvfolyam, 10. sz·m, 2007. augusztus SzabÛ EmÌlia: ErdÈly elsı minerolÛgus utazÛja 139. Èvfolyam, 2. sz·m, 2008. febru·r Szak·cs J˙lia Kinga: MÈg szÌvod-e vagy leteszed? (a doh·nyz·stÛl a t¸dır·kig) 139. Èvfolyam, 5. sz·m, 2008. m·jus SzabÛ EmÌlia: Hell Miksa, a leghÌresebb magyar csillag·sz 139. Èvfolyam, 12. sz·m, 2008. december Moln·r T¸nde: Nopcsa b·rÛ dinoszauruszai 140. Èvfolyam, 4. sz·m, 2009. ·prilis Maxim Orsolya: Bod PÈter tÈrkÈpei 140. Èvfolyam, 7. sz·m, 2009. j˙lius Maxim Orsolya, Vakon M·ria: A fehÈr gÛlya vÈdelme 140. Èvfolyam, 8. sz·m, 2009. augusztus Maxim Orsolya: P·pai P·riz Ferenc, a hÌres poÈta, jÛ Philosophus, Historikus, Theologus, az orvosl·s mestersÈgÈben merı Eskulapius 140. Èvfolyam, 10. ·m, 2009. oktÛber Com„nici Melinda Izabella, Horv·th Enikı: A sokoldal˙ Bolyai Farkas 140. Èvfolyam, 12. sz·m, 2009. december Maxim Orsolya: EgÈszsÈges-e az egÈszsÈges di·k? 141. Èvfolyam, 2. sz·m, 2010. febru·r BÌrÛ Dalma, KÛnya MÛnika: RÈgi fizikai kÌsÈrleti eszkˆzˆk a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgiumban 141. Èvfolyam, 7. sz. 2010. j˙lius SzÈkely Krisztina: Az ErdÈlyi SzigethegysÈg orchide·i 141. Èvfolyam, 9. sz. 2010. szeptember Avram Melinda: Fenichel S·muel kevÈsbÈ ismert Rom·niai kutatÛmunk·ja 141. Èvfolyam, 10. sz. 2010. oktÛber Sipos ¡gnes: NÈpi gyÛgymÛdok Ès babon·k Magyarlap·don GÈniusz (Kolozsv·r) VI. Èvfolyam 25. sz·m Farkas Krisztina: ¡prily madarai Nagy …va ñ Turzai Zsolt: AmiÈrt a harang szÛl Bırıczki K·roly: Mezız·h kincse: a tÌzezer Èves bazsarÛzsa Bal·zs Kinga: Ñ…s jˆn TudÛsod...î MarshalkÛ Zolt·n ñ Huros Raul: …rdekes kÌsÈrletek ·llÛhull·mokkal VI. Èvfolyam 26. sz·m Nagy LÛr·nd Zsigmond: Varsolc, az Èlı hagyom·nyok bˆlcsıje Krizbai ¡gnes: Az ezer arc˙ kÛr

Dvor·csek ¡goston ï Az ˆnkÈpzÈs m˙ltja Ès jelene... Kiss RÈka Be·ta: Hunyadi templomai Udvari Ibolya: A hajdani Ès majdani kastÈly VI. Èvfolyam 27. sz·m Dobra Emese, VinczellÈr ErzsÈbet: Rekviem egy rezerv·tumÈrt Kiss RÈka Be·ta: a harmatf˚ nyom·ban PÈczi Nusi, H‰rtlein J˙lia: Pax corporis, az elsı magyar orvosi kˆnyv Szil·gyi IldikÛ: Vadvir·gok igÈzete VII. Èvfolyam 32. sz·m Bal·zs Kinga: A pisai ferde torony ·rnyÈk·ban

23

Bal·zs Kinga ï Ñ…s jˆn TudÛsodÖ Ès jˆn PoÈt·dî

25

„És jön Tudósod… és jön Poétád…” 1 szerzı ï Bal·zs Kinga tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston lektor·lt·k ï Fodor Katalin Ès DemÈny Piroska (a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium tan·rai) ÑMikor a nagy fejedelem elırel·tÛ bˆlcsessÈge kollÈgiumunkat megteremtette 1622-ben, akkor mÈg a ma vil·got hÛdÌtÛ hatalmas tudom·nyok bÈkÈs szerÈnysÈggel megfÈrtek az alma mater fÈszkÈben, egy-kÈt mindent tanÌtÛ, encyclopÈdista tudÛs katedr·j·n. Nem v·lasztotta k¸lˆn a szakokat az Èlet sem. Egy ember lehetett hÌres orvos, ÈpÌtımester, nyelvtudÛs, sıt mÈg poÈta is.î2

A

Bethlen G·bor KollÈgium di·kjakÈnt iskol·nk kÈt kiemelkedı szemÈlyisÈge ragadta meg a figyelmemet. Az egyik Ñaz hÌres-nevesî kisbaconi Benkı Ferenc, aki 21 Èvi tan·rkod·sa alatt nemcsak a nemzet tanÌtÛja, hanem tudÛsa Ès gy˚jtıje is volt. Az ˙ttˆrı szerepÈt is mag·ra v·llalta, tıle sz·rmazik az elsı magyar nyelven Ìrott ·sv·nytan, az 1786-ban Kolozsv·ron megjelent Magyar minerologia, az az Aí kˆvekí ís Èrtzekí tudom·nya. SzÈpirodalmi munk·ss·ga is hasonlÛ ÈrtÈkelÈsben rÈszes¸lt. Fı m˚ve a Parnassusi idıtˆltÈs, melybıl hÈt kˆtetet adott ki. A vid·m Ès egyszer˚ stÌlus˙ m˚ ·ltal·nos tetszÈsnek ˆrvendett, magyar nyelven mutatta be a gˆrˆgˆk Ès rÛmaiak ÈletÈt, ismeretlen nÈpek szok·sait, az ÈrtÈkes gy˚jtemÈnyeket, ErdÈly korabeli leÌr·s·t, sıt az enyedi ritkas·gokat is megismerheti a mindenkori olvasÛ. PedagÛguskÈnt nagyon jÛl tudta, hogy a termÈszetrajz tanÌt·s·hoz nÈlk¸lˆzhetetlen¸l sz¸ksÈges a szemlÈltetÈs. Amit pedig Èlıben nem mutathatott meg, azt ˆsszegy˚jtˆtte a kollÈgiumba, s megalapÌtotta az elsı hazai termÈszetrajzi m˙zeumot, amelynek a RARITATUM ET RERUM NATURALIUM MUSEUM, vagyis A ritkas·goknak Ès termÈszeti dolgoknak gy˚jtemÈnyes h·za nevet adta. Gy˚jtımunk·j·t cÈltudatosan folytatta. Mint jÛl kÈpzett minerolÛgus, elsısorban a hazai ·sv·nyokat gy˚jtˆtte ˆssze. Voltak tanÌtv·nyai Ès ismerısei, akik ritkas·gokat Ès rÈgisÈgeket aj·ndÈkoztak neki. Õgy alakulhatott ki Benkı kˆr¸l a ritkas·goknak Ès termÈszet vil·g·nak sz·mottevı m˙zeuma Enyeden, amely mai napig a v·ros idegenforgalmi l·tv·nyoss·gai kˆzÈ sorolhatÛ. Benkı m˙zeumi munk·j·val az ifj˙s·g nevelÈsÈt, termÈszettudom·nyos ismereteinek gyarapÌt·s·t is szolg·lta. Ugyanakkor tanÌt·saival, elıad·saival elıkÈszÌtette a termÈszettudom·nyos vil·gnÈzet kialakul·s·t is. Hiszen ÑMi lehet szebb, Nemesebb Ès egyszer smind gyˆnyˆr¸sÈgesebb foglalatoss·g a tˆbb Idˆ-tˆltÈs kˆzˆtt, egy Ifju Urnak, Ès m·s ak·rkinek-is? mintha

26


a Gazdas·gra meg-tanulja a Fˆldek Nemeit elˆre, az …pitÈsre meg-esmÈri a MÈsz, Ès Èpitı MatÈri·kat, az …kessÈgre a Nemes Ès Dr·gakˆvek a NyeresÈgre pedig a FÈl Ès EgÈsz …rtzeket.î ñ Ìrta Benkı a Magyar minerologia Elˆl J·robeszÈdÈben. A kˆnyv ˆtˆdik rÈszÈben tal·ltam a legtˆbb nyelv˙jÌt·si kÌsÈrletet: kˆgyˆkÈr, kˆgy¸mˆlts, szikr·zÛ fakÛ, Èrrzes tsontkˆ, kˆpillango, bog·rnyomoskˆ, tengeri tulip·nt, vizi bÈkarekenˆ, lopÛtˆktsiga Ès sok m·s ÈrdekessÈg. KÌv·ncsi voltam, hogyan nevezte m˙zeumunk ÈkessÈgÈt, a Sabal maiort, amely ¡prily egyik versÈben szerepel: ÑÖ Ne mondd, hogy puszta rÈm e fÈlelem: a m˙zeumban volt·l m·r velem? [Ö] MelegsÈgedbıl ennyi sem marad: Sabal maior. ñP·lmakˆv¸let.î (Ma milyen szÈp vagy)

Sajnos nem tal·ltam meg. ValÛszÌn˚, hogy az akkori gy˚jtemÈnyben mÈg nem szerepelt. ¡prily Ma milyen szÈp vagy cÌm˚ kˆltemÈnye a hÌd szerepÈt tˆlti be a tudÛs vil·ga Ès a lÌrai Èn absztrakt, elvont univerzuma kˆzˆtt. A Sabal maior utal kˆltÈszetÈnek periodikusan visszatÈrı motÌvum·ra, az ·sv·nyokra. Mindazok az ·sv·nyok, amelyeket Benkı a tudÛs szemÈvel figyelt meg, megtal·lhatÛk ¡prily verseiben, de itt m·r szimbÛlumokkÈnt. A kˆltı Nagyenyeden tal·lta meg igazi otthon·t, itt Èbredt r· igaz·n egyÈni lÌrikus hangj·ra Ès itt tal·lta meg igazi hivat·s·t is. ¡prily kˆltÈszetÈben ña h·bor˙t megÈlı sok m·s t·rs·hoz hasonlÛan ñ kˆzvetlen¸l is hangot kap e nemzedÈk szˆrny˚ ÈlmÈnye. E kollektÌv gyˆtrelem elıl prÛb·l menek¸lni, keresi azt a megtartÛ erıt, ami menedÈket ny˙jt az embertelensÈgben Ès remÈnytelensÈgben. Ezt a megtartÛ erıt ı mindenek elıtt a termÈszetben fedezi fel, ez sz·m·ra a tisztas·g, az embersÈg forr·sa. Az ¡prily-versek var·zs·nak fı titka, hogy egy olyan lÈlektıl sz·rmaznak, aki harmonikusan akar Èlni egy diszharmÛni·kkal teljes vil·gban, meg akar maradni embernek az embertelensÈgben. ¡prily termÈszetszeretetÈrıl sok mondanivalÛnk lehet, hiszen a termÈszet vil·ga vÈgtelen: kincseinek felfedezÈsÈre Ès megismerÈsÈre kÈsztet. ÑNem szakÌthatok egy vir·got, merÌthetek egy korsÛ vizet, hogy ne jusson eszembe egy ¡prily-vers.î ñ vallotta Horv·th Imre. ¡prily di·kkor·ban a termÈszetet h·rom regnumra3 osztott·k: a nˆvÈnyek, az ·llatok Ès az ·sv·nyok regnum·ra. ¡prily lÌr·j·ban e h·rom regnum fontos szerepet kap, mivel valamilyen form·ban szinte minden versben jelen van. R·jˆttem, hogy ¡prily kˆltemÈnyeiben gyakran elıfordulnak az ·sv·nyvil·g kÈpviselıi: a m·rv·ny, a borosty·nkı, a trachyt, a sztalagmit, a gr·nit, a dacit, az andezit, a smaragd, a bazalt, a t¸rkiz, a rubin Ès a Sabal maior. ÑHa nem leszek, nem fogja tudni senki, sorsomnak mennyi furcsa titka volt.


27

A h˚lt sorok: megannyi Èrc-koporsÛ, s a kˆnyv, a kˆnyvem gr·nit-kriptabolt. De t˙l romon, ha perce jˆn csod·knak, a mÈly megkondul, mintha vallana, s a bolt alÛl harangtiszt·n kicsend¸l s magasra sz·ll az ember dallama!î (Vallom·s)

Vallom·s cÌm˚ kˆltemÈnye ars poetic·ja. A fenti sorokbÛl nemcsak a kˆltı mag·ba z·rkÛzotts·ga der¸l ki, hanem a Ñgr·nit kriptaboltî metafor·val a maradandÛ humanizmusa is felszÌnre ker¸l. Itt megtal·lhatÛ az a platÛni gondolat, mely szerint a valÛdi ÈrtÈkek a fˆld alatt is megmaradnak, Ès eljˆn az idı, mikor ezek felszÌnre ker¸lnek. AlkotÛ m˚vÈszetÈnek titk·t a KıtˆrÈs a vˆlgyben cÌm˚, ugyancsak kˆltıi hitvall·sszer˚ versÈben ·rulja el. Ebben a versben a megmarad·s Ès helyt·ll·s elvÈt hirdetı kˆltı szÛl hozz·nk. Ñ‹lˆk a hossz˙ munka-sorban, a gyepszÈlen kˆvet tˆrˆk. Mindegy, hogy virrad r·m a reggel: fÈny hull, vagy felleg-szÛ dˆrˆg. Pog·ny szersz·m a kalap·csom, kegyetlen¸l z˙z Ès hasÌt. T¸zet lobbant a szikla-kıbıl. ErdÈlyi kı: komor dacit.î

A versrÈszletben megjelenı ·sv·nynak, a komor dacitnak itt metaforikus jelentÈse van, a t·jba kˆltˆzˆttsÈget hangs˙lyozza. Azt, hogy ¡prily egÈsz egyÈnisÈge kˆtıdik az erdÈlyi t·jhoz. KiszakÌthatatlanul Èltek benne sz¸lıfˆldjÈnek kÈpei. Gondolatvil·ga tov·bbra is az erdÈlyi m˙ltba gyˆkerezik. Magyarorsz·gon is megmaradt a transzszilvanizmus kˆltıjÈnek. Megfigyeltem, hogy azokban a versekben, versszakokban, amelyekben jelen vannak az ·sv·nyok, ·ltal·ban a titok szÛ is szerepel: Ñsorsomnak mennyi furcsa titka volt [Ö]/ s a kˆnyv, a kˆnyvem gr·nit-kriptaboltî (Vallom·s), ÑTe meg fogsz halni. ’k meg ·llni fognak / komor trachytba dermedett titoknakî (A hegyek), ÑBarlangt¸zem ki nem vil·gÌt, / f·jdalmam szirtbe z·rt titok./ Panaszaim sˆtÈtbe dermedt / alaktalan sztalagmitokî (Nostalgia). A Nostalgia cÌm˚ versÈben, ak·rcsak a Vallom·sban, saj·t lelkÈrıl Ìr, arrÛl, hogy nem tudja felt·rni lelkÈnek legrejtettebb panaszait, f·jdalmait. SzerÈny, visszah˙zÛdÛ jelleme mellett megfÈr a kˆltıi ˆntudat. A maga z·rkÛzott mÛdj·n t·rja fel belsı vil·g·t. Sz·m·ra a barlang is ·tÈlt valÛs·g Ès a Fˆld szÌvÈt, a tudattalant jelkÈpezi. Ak·r a lÈlek legrejtettebb titkairÛl, szemÈlyes ÈlmÈnyÈrıl vagy transzszilvanizmus·rÛl van szÛ, a verseibıl mindig kiolvashatÛ a kˆltı ÈrtÈkrendje.

28


R·bukkantam olyan kˆltemÈnyekre, amelyekben az ·sv·nyok szÌnezÈsi ÈrtÈk˚ek, ilyenkor fıleg jelzıs szerkezetekben fordulnak elı: ÑB¸kkˆk smaragd szÌnÈt erezve fent / az elsı p·r vˆrˆs folt megjelent.î (Szeptemberi f·k), ÑForma van a versem / egyszer˚ sor·ban: / ˆtvˆs volt az ısˆm / BrassÛ v·ros·ban. /[Ö] Bogl·rokba gyˆngyˆt, / t¸rkizt, csudakÈket, / kˆsˆnty˚ket kˆltˆtt, / asszonyÈkessÈget.î (Egy poh·r bor), Ñ¡lmodtad Ès tudtad, hogy Èl / k¸lˆnb mad·r a tˆbbinÈl / elorzott minden dr·ga szÌnt, / smaragdot, t¸rkizt Ès rubint Ñ (A ragyogÛ mad·r). A szÌnekkel a hÈtkˆznapi Èlet¸nk minden ter¸letÈn tal·lkozunk. Mivel kapcsolÛdnak a termÈszethez, hatnak a lÈlekre. KÈpesek benn¸nket felingerelni vagy lecsillapÌtani, felvidÌtani vagy lehangolni. ¡prily szÌnei a kÈk, arany, bÌbor, s ezek a melankÛlia hangulat·t ÈrzÈkeltetik. …rdekes kˆvetni a szÌnek Ès dr·gakˆvek szimbolik·j·t is. A kÈk az eget, a vÈgtelent, az ¸ressÈget szimboliz·lja, ahonnan a lÈt ·rad ki, Ès ahova majdan megtÈr. A smaragd zˆld szÌne miatt a termÈszet, az ˙jj·sz¸letÈs jelkÈpe, mÌg a rubin a fensÈget, az erıt Ès a szenvedÈlyt testesÌti meg. A lila a legmisztikusabb szÌn, mivel a vˆrˆs erejÈt Ès hatalm·t, a kÈk szentsÈgÈt Ès bˆlcsessÈgÈt ˆtvˆzi. A fenti versrÈszletekben szereplı ·sv·nyoknak elolvastam a Benkı Ferenc Magyar Minerologiaban szereplı meghat·roz·s·t is, mely szerint a ÑDr·ga Rubin a leg magasabb karma sin szin¸, pora veress, szinÈt kˆltsˆnzi a vas Ès aranytÛlî, mÌg a ÑDr·gasmaragd szine vagyon a RÈztˆl Ès VastÛl.î Benkı Ferenc az ·sv·nyok szÌnv·ltozataival is foglalkozott. MegfigyelÈseit a Parnassusi idıtˆltÈs hatodik kˆtetÈnek harmadik rÈszÈben, A minerologianak leg-ujjab systemajarol cÌmen jegyezte le: ÑA Leg-ujjab Minerologusok Blumenbach, Emmerling, Windenmann, AbbÈ Estner, ujjab Rendbe szedvÈn a Kˆvek Ès …rtzek Orsz·g·t, mint szoktanak b·nni m·s Tudom·nyokkal-is, ujjab ujjab Kˆveket Ès …rtzeket, Ès ann·l fogva ujjab Neveket-is adtanak a rÈgiekhez, mellyek ir·nt, hogy miis tudatlanok ne maradjunk, vagy kÈsın tudhassuk-meg azokat, azoknak rˆvÌd Laistrom·t a B·ny·szatok ut·n kÌv·ntam kˆzˆnsÈgessÈ tenni, a leg-ujjab neveket aprÛ bet¸kkel Ìrv·n-ki, Ès a Magyar neveket-is nagyobb rÈszÈnek ut·natÈvÈn. Olivin Olivinkı ñ Olaj-szÌn SmaragdÖ Krisoberill Krisoberillus ñ Tenger-szÌn Smaragd Ö Hiacint Hi·tzintus ñ veres s·rga Top·z, vagy Rubint Ö Lepidolit oder, Lilatit ñ Barack-vÌr·g vagy LilaszÌnkˆÖ Chlorit ñ Klorit s·rg·s zˆld tsil·mpozÛ kˆvÈr kˆ mely Gr·n·tot terem Öî Dolgozatommal p·rhuzamot kÌv·ntam vonni Benkı Ferenc, az Ñ·sv·nyok poÈt·jaî Ès ¡prily Lajos, a ÑrÌmek tudÛsaî kˆzˆtt. Mindketten ErdÈlyben barangoltak, az egyik a kˆveket f¸rkÈszte, a m·sik a rÌmeket kereste. L·ttak, nemcsak nÈztek, ismereteiket Ès Èrzelmeiket megosztott·k tanÌtv·nyaikkal, Ès ·tadt·k az olvasÛnak. VÈlemÈnyem szerint a termÈszet, valamint az anyanyelv szeretete eredmÈnyezi azt a felt˚nı hasonlÛs·got, amely e kÈt hatalmas Èletm˚vet ˆsszekapcsolja.


29

JEGYZETEK: ¡prily Lajos: A Fejedelemhez Iskol·m egykori jeles professzor·nak, Szil·dy Zolt·nnak szavaival Èlve. (Az utolsÛ mondat a szerzı kiemelÈse). 3 Benkı is ÑAí TERM…SZET Harmadik Orsz·g·nakî, illetve ÑRegni Mineralisî-nak nevezi a kˆvek Ès Èrcek vil·g·t a Magyar minerologiaban. 1 2

KÖNYVÉSZET: ï ¡prily Lajos ˆsszes versei Ès dr·m·i, SzÈpirodalmi KˆnyvkiadÛ, Budapest. ï Benkˆ Ferentz: Magyar Minerologia az az Aí kˆvekí ís Èrtzekí tudom·nya, Kolosv·ratt, Nyomt. A RÈf. Koll. Bet. 1786. ï Chris Pellant: Kızetek Ès ·sv·nyok, Panemex/Grafo KiadÛ, Budapest, 1998. ï David Fontana: A szimbÛlumok vil·ga, Duncan Baird Publishers, 1993. ï Gyırfi DÈnes: Nagyenyed Ès a KollÈgium, Philobiblion sorozat, Kolozsv·r, 1997. ï Gyıri J·nos: ¡prily Lajos alkot·sai Ès vallom·sai t¸krÈben, SzÈpirodalmi KˆnyvkiadÛ, Budapest, 1967. ï Kiss SzÈkely Zsolt ñ Kiss SzÈkely J˙lia: Csud·ltalak ezer szemmel, ezerszem˚ szerelemmel, di·kdolgozat. ï Vita Zsigmond: ErdÈlyi sÈt·lÛ, Pallas-AkadÈmia KˆnyvkiadÛ, CsÌkszereda, 2000. ï *** EmlÈkkˆnyv Kelemen Lajos sz¸letÈsÈnek nyolcvanadik ÈvfordulÛj·ra, Tudom·nyos KˆnyvkiadÛ, Kolozsv·r, 1957.

30


A Feneketlen-tó növényei és gombái szerzık ï Dvor·csek Norbert, L·szlÛ Szabolcs tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston konzulensek ï L·szlÛ Enikı, Farkas LÛr·nt (mikolÛgus mÈrnˆk, Nokia Research Center, Budapest) lektor·lta ï JÛzsa MiklÛs (a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium nyugalmazott tan·ra) ÑFenn egy kerek hegy tetejÈn van valami csod·latos hely, egy nagy, tÈres rÛnas·g az, benıve valami nagy veres, barna bozont˙ f˚vel, mely mÈly sˆtÈtzˆld moha kˆr¸l sarjadozott fel, r·tekerıznek aprÛ fehÈr ind·j˙ halv·ny vir·gok, aminık m·sutt nem nınek. Aki e zˆld f˚ kˆzÈ lÈp, t·n egyet e k¸lˆnˆs vir·gok kˆz¸l leszakÌtani, Èrzi, mint s¸llyed alatta a fˆld, mintha nem is fˆld volna az, csak egy vastag szˆvevÈny, mely a vÌz szÌnÈn ingadoz. Ha tov·bb merÈszkedik valaki a csalfa l·tszatos mezın, egyszerre megnyÌlik alatta a f˚, egyet sikolt, JÈzus nevÈt ki·ltja, ann·l rosszabb re·nÈzve, mentıl jobban sikoltoz; mentıl jobban im·dkozik, ann·l jobban h˙zz·k lefelÈ; a csalÛka mezırongy moha- Ès gyˆkÈrszˆvedÈkkÈ v·lik menekvÈs ut·n kapkodÛ kezeiben, l·bait ·tfogj·k h·lÛs erek, zˆld szak·ll˙ hÌn·rrojtok, Ès leh˙zz·k oda az ismeretlen mÈlysÈgbe, a feneketlen vizek al·, mÈg csak egy buborÈk sem jı vissza ut·na.î

K

it ne b˚vˆlne el egy ilyen leÌr·s, Ès kit ne kÈsztetne arra, hogy elinduljon meggyızıdni: valÛban lÈtezik-e ilyen t·j? Tal·n csak az ÌrÛ fant·zi·j·nak eredmÈnye ez, vagy j·rt is JÛkai ErdÈlynek azokon a vidÈkein, ahol az ingov·nyok fÈlelmetes hat·st gyakorolnak az egyszer˚ emberre, Ès a nagyapÛ Ñl¸dÈrcekrılî mesÈl a t·tott sz·jjal figyelı unok·nak? Ha ehhez azt is hozz·tessz¸k, hogy nem csak az ·llatok kˆzt vannak h˙sevık, hanem a nˆvÈnyvil·g is b¸szkÈlkedik ilyen ÑvÈrengzıî egyedekkel, amelyek kˆz¸l az egyik hÌressÈget ÈppensÈggel a l·pokban kell keresn¸nk, ne csod·lkozzon a kedves olvasÛ, hogy ˙tra kelt¸nk kiderÌteni: vajon a lakÛhely¸nkhˆz legkˆzelebb esı mocsaras tÛ kˆrnyÈke megfelel-e a leÌr·snak, tÈnyleg vannak-e ott rovarevı nˆvÈnyek? Nagyenyedtıl Èszak-keleti ir·nyban 7 kilomÈterre, MagyarbagÛtÛl kˆr¸lbel¸l 3 kilomÈternyi t·vols·gra, 440 mÈter tengerszÌnt feletti magass·gban tal·lhatÛ meg a magyarbagÛi Feneketlen-tÛ. A tÛ a maroscsesztvei vÌzv·lasztÛn fekszik a Verescsere erdı felett, hossza kelet-nyugat ir·nyban

Dvor·csek Norbert, L·szlÛ Szabolcs ï A Feneketlen-tÛ nˆvÈnyei Ès gomb·i

31

250 m, szÈlessÈge keleti rÈszÈn, ahol a legszÈlesebb 130 m. Ter¸lete a csapadÈkmennyisÈgtıl f¸gg, ·ltal·ban 1,7ñ2,5 hekt·r, de esızÈsek idejÈn elÈrheti a 3,5ñ4,5 hekt·rt is. A tÛ dÈli rÈszÈn kismÈret˚ vÌzt¸krˆt szemlÈlhet¸nk, amelynek partj·t s·s borÌtja. A tˆbbi rÈszÈn a nyÌrf·k Ès bokrok a tızegbe eresztik gyˆker¸ket. Az egÈsz tavat erdı veszi kˆr¸l. A l·pot nem t·pl·lja semmilyen forr·s. A mocsaras ter¸let megkˆzelÌtıleg 3 hekt·r, ebbıl kˆr¸lbel¸l 2,2 hekt·r eutrof l·p, amelynek a tızegtakarÛja 70-80 cm, Ès egy vastag vÌzrÈtegen fekszik. Ettıl eltÈrıen a l·p kˆzponti rÈszÈn lÈtezik egy kˆzel 0,8 hekt·ros ·tj·rhatÛ rÈsz, amely oligotrof l·pp· kezd alakulni. Itt a tızeg meghaladja a 3,5 mÈter vastags·got. A Megyei KˆrnyezetvÈdelmi Hivatal nyilv·ntart·s·ban ez a ter¸let az ott tal·lhatÛ pelyhes nyÌr (Betula pubescens Ehrh.) Ès a kereklevel˚ harmatf˚ (Drosera rotundifolia L.) elıfordul·sa miatt rezerv·tumkÈnt szerepel.

Mocsár vagy láp? A kˆznyelvben a mocs·r Ès a l·p hasonlÛ jelentÈsben haszn·latos: s¸ppedıs, vizenyıs ter¸let, k¸lˆnleges nˆvÈnyvil·ggal. MÈgis a kÈt ÈlıhelytÌpus kˆzˆtt k¸lˆnbsÈg van. Az alapvetı eltÈrÈs az, hogy a mocs·r alatt nincs tızeg felhalmozÛd·s, Ès a l·pok talaj·ban tızegkÈpzı, anaerob folyamatok j·tszÛdnak le. A l·pok vÌzingadoz·sa kisebb, oxigÈnben Ès t·panyagokban szegÈnyebb. Az ·llandÛan vÌzzel teleszÌvott Ñtızegszivacsî lassan, kÈsıre melegszik fel tavasszal, Ìgy a nˆvÈnyzetnek alacsony hımÈrsÈkletet biztosÌt. A l·pok nˆvÈnyzetÈt fıleg s·s Ès moha alkotja, a tˆbbi nˆvÈnyt·rsul·stÛl eltÈrıen van egy tÈrbeli jellegzetessÈge: a mÈlysÈg. A felszÌnen levı Èlıburok ˆsszenıtt az alatta elhelyezkedı tızegteleppel, amely vastag, Èpen maradt ÑnˆvÈnym˙mi·kî Ûri·si tˆmegÈbıl ·ll. A jelenlegi nˆvÈnyzet sok Èvezredes mohatemetı fˆlˆtt Èl, amelynek minden rÈtege tˆkÈletes idırendben ny˙jt adatokat a m˙ltrÛl. Ezeket a rÈtegeket lentrıl felfelÈ haladva Ñolvashatjukî, egyik legÈrtÈkesebb inform·ciÛ a levelekre lerakodott vir·gpor Ès spÛr·k keverÈke, amelyet a szÈl hordott a kˆrnyÈkrıl a l·p nˆvÈnyeire. A vir·gpor Ès a spÛr·k keverÈkÈnek mikrosztratigrafikus tanulm·nyoz·sa utat nyitott a nˆvÈnyek tˆrtÈnetÈnek megismerÈsÈhez, Ès nem utolsÛ sorban a l·pokat kˆr¸lˆlelı erdık fejlıdÈsÈnek tanulm·nyoz·s·hoz. Ebben a vonatkoz·sban fontos kutat·sokat vÈgzett a rom·n Emil Pop Ès a magyar ZÛlyomi B·lint. Emil Pop akadÈmikus szerint: ÑEzek a l·pok egyed¸l·llÛ tudom·nyos jelentısÈg˚ek, legdÈlibb, illetve legnyugatibb lelıhelyei sz·mos Èszaki, sarkvidÈki, szibÈriai vagy kˆzÈp-·zsiai nˆvÈnyfajnak.î A vil·g geobotanikai atlasza Rom·nia tızegl·pjait mint egyes nˆvÈnyek egyed¸l·llÛ legnyugatibb, illetve legdÈlibb menedÈkhelyeit tartja sz·mon.

32


KÈt fajta l·prÛl beszÈlhet¸nk. Az egyik a lapos l·p, amely valamely terepmÈlyedÈs ·sv·nyi anyagaibÛl t·pl·lkozik, ezt m·skÈpp mÈg eutrÛf l·pnak is nevezz¸k, a m·sodik tÌpus, a magas l·p, amely fıleg a lÈgkˆri csapadÈkbÛl t·pl·lja nˆvÈnyeit, az ilyet m·skÈpp oligrotrÛf l·pnak is nevezz¸k. Ugyanakkor k¸lˆnbsÈg mÈg abban is megmutatkozik, hogy az eutrof l·pokat Èdes- vagy ·sv·nyvÌzforr·sok t·pl·lj·k, vagy szelik ·t, mÌg az oligotrof l·pok, ha nem is rendelkeznek a sz¸ksÈges talajvÌzzel, mÈgis vastag, fÈlig megkˆvesedett mohatˆmegre Èp¸lnek, amely Ûri·si szivacskÈnt szÌvja mag·ba a lÈgkˆri csapadÈkot, Ès ez·ltal ·llandÛan biztosÌthatja a ñcsak ott fennmaradt- Èrdekes sarkvidÈki nˆvÈnyfajok sz·m·ra sz¸ksÈges alacsony hımÈrsÈkletet. A mi l·punk kis rÈsze (a dÈl-nyugati cs¸cske) lapos l·p, a tˆbbi magas l·p. Itt tal·lhatÛak az Èrdekesebb Ès ritka nˆvÈnyek Ès gomb·k. Ez sem rendelkezik kellı mennyisÈg˚ talajvÌzzel, de a mohatˆmeg biztosÌtja a sarkkˆri nˆvÈnyfajok sz·m·ra az alacsony hımÈrsÈkletet. Dolgozatunkban be szeretnık mutatni e l·pnak Ès kˆzvetlen kˆrnyÈkÈnek nÈh·ny tipikus nˆvÈnyÈt, illetve gomb·j·t. Ritka Ès kivÈtelesen tanuls·gos alkalom ez, amely lehetısÈget ny˙jt sz·munkra, hogy nÈh·ny pillanatot a jÈgkorszakban idızz¸nk, s ez alatt itt, megkˆzelÌtıleg 1500 kilomÈterre igazi haz·juktÛl megtal·ljuk a sarkvidÈki nˆvÈnyvil·g nÈh·ny jellegzetes kÈpviselıjÈt.

A növényvilág A l·p legnagyobb rÈszÈt tızegmoha-szınyeg fedi. A tızegmoh·k (Sphagnum) jellegzetes l·pi, tızegkÈpzı nˆvÈnyek. Elıtelep¸k, protonem·juk lemezes, rajta korl·tlan hossznˆvekedÈs˚, nagytermet˚ nˆvÈny fejlıdik, sz·r·n vÌztartÛ sejtekkel (ampull·k). Oldal·gai csomÛkban ·llnak, levelei nagyon saj·tos felÈpÌtÈs˚ek: a zˆld, asszimil·lÛ sejtek laza h·lÛzat·ban nagymÈret˚, gy˚r˚s sejtfal-vastagod·s˙, pÛrusoktÛl ·tlyuggatott, elhalt vÌztartÛ sejtek helyezkednek el. Ennek kˆszˆnheti a Sphagnum a tˆbbi moh·n·l is sokkal nagyobb vÌzfelszÌvÛ Ès rakt·rozÛ kÈpessÈgÈt. A tızegmohal·pokon test¸kben a talajvÌz szintjÈnÈl tˆbb mÈterrel magasabbra emelik a vizet. A tızegmoh·k h˚vˆs, nedves klÌm·ban, elsısorban a h˚vˆs-mÈrsÈkelt klÌmazÛn·ban tˆmegesen elıfordulva tızegmohal·pokat, ˙n. dagadÛl·pokat alkotnak. …vrıl Èvre nˆvekvı, hatalmas p·rn·ik alul eltızegesednek. Az Ìgy lÈtrejˆvı tızegtelepek egyes Èszaki ter¸letek legfontosabb energiaforr·sai. A mohatızeg jÛ adszorbens hat·s·n·l fogva ipari nyersanyag, Ès a vir·gkertÈszetben is fontos t·pfˆld alapanyag. Legnagyobb termet˚ moh·nk, a nagy szırmoha (Polytrichum commune) fÈl mÈter magass·got is elÈr; tızegmohal·pok lakÛja. A l·p ÈrdekessÈge a legismertebb ragadozÛ nˆvÈny, a harmatf˚, botanikai nevÈn Drosera. A tızegmoha tetejÈn a kereklevel˚ harmatf˚ (Drosera rotundifolia) tal·lhatÛ. A rovarok fog·s·ra a harmatf˚ levelein nagyon sok tapogatÛ, 10-15 millimÈteres hossz˙s·g˙ szırˆk helyezkednek el, botanikai meg-


33

jelˆlÈs¸k tent·kulum, vagyis nyÈlen ¸lı, kis gˆmbben vÈgzıdı mirigyek, amelyek rendkÌv¸l ragadÛs anyagot v·lasztanak ki. A nˆvÈny levelei olyanok, mintha sz·mtalan harmatcsepp ragyogna rajtuk, innen a nev¸k. Ez megtÈveszti a rovart, s amikor szomj·t oltani r· sz·ll, a ragadÛs anyag nem engedi el, sıt, az ingervezetÈs folyt·n, a szomszÈdos tent·kulumok is nÈh·ny Ûr·n bel¸l odahajolnak Ès gyorsÌtj·k az emÈsztÈst. A csillogÛ cseppecskÈk tudniillik nem csup·n ragasztÛt, hanem emÈsztınedvet is tartalmaznak, amely m·ris bontani kezdi a rovar testÈt. Azt·n a szırsz·lak elkezdik felszÌvni ·ldozatuk sejtanyag·t. Amennyiben a foglyul ejtett rovar k¸lˆnˆsen nagy, az egÈsz levÈl r·gˆngyˆlıdik, hogy befejezze a folyamatot. A szırsz·lak mozg·s·t az teszi lehetıvÈ, hogy az inger hat·s·ra az egyik oldalon a sejtek sebes, differenci·lt nˆvekedÈsnek indulnak. A m·r kiv·ltott nˆvekedÈs rendkÌv¸l gyorsan zajlik. A kifelÈ ir·nyulÛ szırsz·l nem egÈszen egy perc alatt kÈpes 180 fokos fordulatot tenni befelÈ. De mivel a harmatf˚ mozg·s·t a szırsz·lak hosszanti nˆvekedÈse idÈzi elı, nem ismÈtelhetı a vÈgtelensÈgig. Kˆr¸lbel¸l h·rom alkalom a maximum. Darwin leÌrta, hogy a nˆvÈny milyen pontosan megk¸lˆnbˆzteti az emÈszthetı Ès a nem emÈszthetı anyagokat. Ugyanis ha h˙st vagy m·s fehÈrje tartalm˙ anyagot helyezett a levÈlre, akkor a tent·kulumok r·hajoltak, Ès megindult az emÈsztÈsi folyamat. Amikor viszont emÈszthetetlen anyagot, pl. kavicsszemcsÈket vagy ¸vegdarabk·kat tett r·, b·r a tent·kulumok ezekre is r·hajoltak, nagyon hamar ˙jra felemelkedtek, s az emÈsztınedvet termelı mirigyek nem lÈptek m˚kˆdÈsbe. A nagyenyedi Bethlen Kˆnyvt·rban megtal·lhatÛ a BagÛ kˆrnyÈki nˆvÈnyek list·ja, a XIX. sz·zad vÈgÈrıl. E list·n sok ÈrdekessÈg tal·lhatÛ: Sturma loeselii, Epipactis palustris, Orchis elegans, Sparganium ramosum, Eriophorum vaginatum, Carex pseudocyperus, Carex teretiuscula, Salvinia natans de a Drosera sehol sem szerepelt. Ott csak az Enyed feletti havasokban jelzik, a Mluha-hegy, 1300 m magasan fekvı tızegl·pj·ban. EzÈrt k¸lˆnˆsen b¸szkÈk voltunk, hogy siker¸lt r·tal·lnunk erre a ritka Ès Èrdekes nˆvÈnyre. A nˆvÈnyvil·g bemutat·sa nem lenne teljes, ha nem sorolnÛk fel a tˆbbi, ott Èlı nˆvÈnyt is, amelyek a l·p ter¸letÈn Ès annak kˆrnyÈkÈn fordulnak elı: ï Az eutrÛf l·pban tal·lhatÛ nˆvÈnyeket: Dryopteris thelypteris, Typha latifolia, Sparganium ramosum, Phragmites communis, Lemna trisulca, Carex paniculata f. simplex, C. (pseudocyperus), C. lasiocarpa, Iris pseudacorus, Epipactis palustris, Salix cinera, Populus tremula, Betula verrucosa, Malachium aquaticum, Lysimachia vulgaris, Scutellaria galericulata, Prunella vulgaris stb. ï A kˆzponti oligotrÛf aspektus˙ rÈszben tal·lhatÛ nˆvÈnyek: Sphagnum sp., Polytrichum sp., Molinia coerulea, Eriophorum vaginatum, Populus tremula, Betula pubescens var. vulgaris f. ovalis. ï A l·pot kˆr¸lˆlelı erdı szÈlÈn tal·ltunk: kˆzˆnsÈges p·rlÛf¸vet, pelyhes nyÌrt, rÈti imol·t, kat·ngkÛrÛt, kˆzˆnsÈges orb·ncf¸vet, f˚zlevel˚ peremizst, pÈnzlevel˚ lizink·t, piros ebszılıt Ès kÈk gyÌkf¸vet.

34


ï A vÌzt¸kˆr kˆrnyÈkÈn nıtt a: vÌzi hÌdır, sub·s farkasfog, bÈkatutaj, vÌzi peszÈrce, rÈti f¸zÈny, rucaˆrˆm, ·gas bÈkabuzog·ny, h¸velyes gyapj˙s·s, bÈkatutaj, bug·s s·s, keresztes bÈkalencse, szÈleslevel˚ gyÈkÈny persze a n·d. ï A magas l·p f·i: a kˆzˆnsÈges nyÌr, a rekettye vagy hamvas f˚z Ès a rezgıny·r. A harmatf¸vˆn kÌv¸l m·s vÈdett nˆvÈnyeket is tal·lunk itt: Liparis loeselii, Epipactis palustris, Salvinia natans, Sparganium erectum. Az l·p eutrÛf rÈsze nehezen j·rhatÛ, helyenkÈnt veszÈlyes is, Ès kevÈsbÈ tanulm·nyozott. A kÈt ter¸let kˆzˆtti k¸lˆnbsÈg hangs˙lyozott.

A gombavilág Az elm˙lt ny·r annyira asz·lyos volt, hogy a kˆrnyÈk erdeiben ritka trÛfe·nak sz·mÌtott a gomba. Elsı barangol·sunk sor·n, melynek nagy felfedezÈse a harmatf˚ volt, keveset foglalkoztunk a gomb·kkal, de egy hÈt m˙lva az enyedi gomb·szt·bor tapasztalt szakembereivel l·togattunk ˙jra a bagÛi tÛhoz, Ès nagy volt ˆrˆm¸nk, amikor a sz·razs·g idejÈn is nedves l·pban Ès annak kˆrnyÈkÈn elÈg sok gomb·t vehett¸nk lajstromba. A galambgomb·k csal·dj·nak tˆbb ismert tagj·val tal·lkoztunk: Ìzletes galambgomba (Russula alytacea), tˆrÈkeny galambgomba (Russula fragilis), piros galambgomba (Russula rosea) Ès b¸dˆs galambgomba (Russula foettens), de tal·ltunk ÈrtÈkesebb, Ìzletes, ehetı gomb·kat is: ï ny·ri laskagomb·t (Pleurotus ostreatus var. pulmonarius), amely a termesztett laskagomba egyik v·ltozata. KagylÛ form·j˙ kalapja van (ostreatus = osztrigaszer˚), h˙sa s·rgulÛ, gyengÈn ·nizsillat˙. ï molyhos tinÛrut (Xerocomus subtomentosus), ennek a kalapja nemezes, kÈns·rga vagy olajbarna, 6-15 cm szÈles, tˆnkje 6-12 cm magas vil·gosbarna, sˆtÈtebb barn·s pelyhek fedik. H˙sa fiatalon kemÈny, de kÈsıbb szivacsoss· v·lik. EnyhÈn kÈk¸l, azonban a fiatal pÈld·nyokon ez alig l·tszik. A kÈk¸lÈs nem ·llandÛ. ï nagy ızl·bgomb·t (Macrolepiota procera)- az ızl·bgomb·k legkarcs˙bb (procera = karcs˙) Ès legnagyobb kÈpviselıjÈt. Kalapja elÈrheti a 30 cm ·tmÈrıt illetve az 50 cm magass·got. Fiatalon dobverıhˆz hasonlÌt, kÈsıbb szÈtter¸l, de kˆzÈpen kis cs˙cs marad, szÌne vil·gos sz¸rkÈsbarna valamivel sˆtÈtebb pikkelyekkel. A cs˙cs barna marad. H˙sa fehÈr, a kalapban puha, a tˆnkben sz·las. DiÛillat˙, finom, ehetı gomba. KˆrnyÈk¸nkˆn 10-15 Èvvel ezelıtt idegenkedtek tıle, lehet rom·n neve miatt (burete ∫erpesc = kÌgyÛgomba), de ma m·r keresett, piacon ·rusÌtott gomba. EmlÌtÈst Èrdemel mÈg kÈt kisebb mÈret˚ gomba is: ï a kÈtszÌn˚ pÈnzecskegomba (Laccaria bicolor), amely h˙sszÌn˚, kalapja kicsit nemezes, szÈle fogas kˆzepe kissÈ bes¸llyedt, tˆnkje. sz·las, lemezei ritk·k. Kalapja 1-4 cm ·tmÈrıj˚, tˆnkje 6-10 cm magas. Tˆmegesen nı, gyakori gomba, mely ehetı ugyan, de nincs k¸lˆnˆsebb szaga Ès Ìze.


35

ï a pÛkh·losgomb·k csal·dj·hoz tartozÛ bırgomb·k rendjÈbıl a Cortinarius tubarius-t a l·pban tal·ltuk. A Cortinariacea csal·d jellemzıi a fiatal pÈld·ny lemezeit pÛkh·lÛszer˚en fedı vÈkony sz·lacsk·k, amelyek kÈsıbb a kifejlett gomba tˆnkjÈhez tapadhatnak. ⁄jabban a pÛkh·losgomb·k csal·dj·ban k¸lˆn rendkÈnt kezelik a kˆzepes, vÈkony kalap˙ vˆrˆses szÌn˚ gomb·kat. Ez a bırgomb·k rendje, amelynek egyedei kˆzt kevesebb a mÈrgezı gomba, mint az Ñigaziî pÛkh·losgomb·k kˆzt. A mi gomb·nk azonban mÈrgezı! Sok taplÛfÈlÈt is tal·ltunk Ezek: Coriolpsis trogii, Daedalea quercina, Daedaleopsis confragosa, Phellinus torulosus, de volt kimondottan l·pot kedvelı gomba is: ï darÛc tejelıgomba (Lactarius helvus) ñ kalapj·nak szÌne okkers·rg·tÛl sz¸rkÈsbarn·ig terjed, ·tmÈrıje elÈrheti a 15 cm is, nyÌrf·k Ès fenyık alatt tal·lhatÛ, de szereti a tızegmoh·s kˆrnyezetet is. H˙sa tˆrÈkeny, teje kevÈs, kissÈ csÌpıs. Szaga a sz·radt pÈld·nyok esetÈben erısen arom·s. MÈrgezı! ï pocsoly·s tejelıgomba (Lactarius lacunarum) ñ csoportosan nı, kalapja sˆtÈt, narancss·rg·s ·rnyalat˙, 2-5 cm, kˆzepe p˙pos. Tˆnkje 3-8 cm magas, h˙sa vÈkony, vil·gosabb szÌn˚, fehÈr tejnedve papÌr zsebkendın fÈl perc alatt megs·rgul. Ritka faj, a l·pokat kedveli. Ehetı! ï l·pi galambgomba (Russula paludosa ñ paludosa = l·phoz tartozÛ), a galambgomb·k egyik nagymÈret˚ faja, kalapja elÈrheti a 15 cm is. A kalapbır fÈnyes, vÈrvˆrˆs szÌn˚, kˆzÈpen sˆtÈtebb. A bır leh˙zhatÛ, alatta szÌnes marad a h˙s. A tˆnk 4-15 cm magas, 1,5-4 cm vastag. H˙sa fehÈr, a fiatal gomba lemezei kissÈ csÌpıs Ìz˚ek ezÈrt, aki nem ismeri, ne szedje, mert ˆssze lehet tÈveszteni a mÈrgezı h·nytatÛ galambgomb·val vagy m·s csÌpıs fajokkal. Ehetı gomba, de ritka. Ez csak p·r egyed a sokbÛl, amely megÈrdemelne egy k¸lˆn tanulm·nyt. De Ìgy is elegendı ahhoz, hogy illusztr·ljuk, mennyire gazdag a l·pok Èlıvil·ga, k¸lˆn t·rsadalom, amelyben vannak nemesek (mint a harmatf˚ Ès a tinÛruk), van polg·ri rÈteg (p·fr·nyok Ès galambgomb·k) Ès kˆznÈp (s·s, n·d Ès pÈnzecskegomba). Azonban egyik lÈte f¸gg a tˆbbitıl Ès a kˆrnyezettıl.

Növények és gombák társadalma? Vajon csak az ember szervezkedik Ès tˆmˆr¸l t·rsadalomba, vagy megtal·ljuk ezt az Èlıvil·g m·s ter¸letein is? LÈtezik nˆvÈnyi t·rsadalom illetve gombat·rsadalom? Hogyan fÈrnek meg egym·ssal ezek az ÈlılÈnyek, amelyeknek az Èletvitel¸k lÈnyegesen k¸lˆnbˆzik? Hiszen, ha rˆviden kÈne kimutatni a k¸lˆnbsÈget a nˆvÈnyek Ès a gomb·k kˆzt, akkor tal·n elÈg lenne azt mondani, hogy az elıbbi szervetlen anyagbÛl szerveset hoz lÈtre, a m·sodik Èpp az ellenkezıjÈt teszi, szervetlenÈ bontja a szerves anyagot! A XIX. sz·zad vÈgÈn egy McLeod nev˚ angol botanikus kock·ztatott meg egy merÈsz hasonlatot, Ès elsı Ìzben beszÈlt nˆvÈnyi t·rsadalomrÛl, amelyet szerinte kÈt csoportra lehet osztani:

36


1. a kapitalist·k csoportja, amely sokat fogyaszt, kevÈs utÛdot hoz lÈtre, Ès sokat Èl, 2. a prolet·rok csoportja, keveset fogyaszt, sok utÛdot hoz lÈtre, Ès keveset Èl. Felvetıdik a kÈrdÈs, hogy ˆsszehasonlÌthatÛ-e az emberi t·rsadalom a nˆvÈnyek t·rsadalm·val? ValÛban sz·mos hasonlÛs·got fedezhet¸nk fel, de kÈt lÈnyeges k¸lˆnbsÈget is figyelembe kell venn¸nk: 1. az emberi t·rsadalom felett az emberi tudat uralkodik, a nˆvÈnyi t·rsadalom nem rendelkezik ilyen tulajdons·ggal, 2. az emberi t·rsadalom egyfaj˙, a nˆvÈnyek sok fajbÛl ÈpÌtik fel kˆzˆssÈgeiket. A tˆbb milli·rd Èves Èlıvil·gnak kÈt fontos funkciÛja az, hogy a lÈt- Ès a fajfenntart·s legyen hatÈkony Ès gazdas·gos. A nˆvÈnyi t·rsadalmak demokratikusak, ann·l ink·bb azok, minÈl nagyobb a t·rsadalom sokfÈlesÈge. A diktat˙ra akkor jelenik meg, amikor az ember beavatkozik, Ès Ñrasszistaî dikt·torkÈnt t·mogat bizonyos csoportokat, idegen telepeseket helyez a bennsz¸lˆttek kˆzÈ, kiirtva az utÛbbiakat. Ha pedig Ñm·skÈnt gondolkodÛkî jelennek meg, kÌmÈletlen¸l kiirtja, permetezi azokat! Nagyon oda kell, hogy figyelj¸nk a nˆvÈnyek termelı kÈpessÈgÈre, mert ettıl f¸gg a mi termelı kÈpessÈg¸nk is. Az erıforr·sok Ñokosî felhaszn·l·sa ÈrdekÈben a nˆvÈnyek t·rsul·sokat, gazd·lkodÛ ÑnˆvÈnyszˆvetkezeteketî hoznak lÈtre. Ezeket nevezz¸k nˆvÈnyt·rsul·soknak. FelmÈrÈsek szerint Magyarorsz·gon megkˆzelÌtıleg 470 nˆvÈnyszˆvetkezet tal·lhatÛ, amelybıl kˆr¸lbel¸l 350 faj termÈszetes, illetve fÈltermÈszetes, kb.120 faj antropogÈn Ès 114 faj gyomjelleg˚. K¸lsı kÈp¸k nagyon k¸lˆnbˆzik: mocsarak, l·pok, rÈtek, legelık, pusztai gyepek, szikesek, lombos-, illetve a fenyves erdık, homok- Ès lˆszpuszt·k, sziklagyepek, lejtısztyeppek. E t·rsadalmak uralkodÛ fajai az ˙gynevezett Ñkompetitorokî, a v·llalkozÛi rÈteg, ık ir·nyÌtj·k a fogyaszt·s eloszt·s·t, szab·lyozz·k a kisebb, kÌsÈrı fajok kˆrÈt, vagyis megv·lasztj·k munkat·rsaikat, munkahelyeket hoznak lÈtre. Ilyenek az erdıalkotÛ f·k, a gyepalkotÛ f¸vek, s nem utolsÛ sorban a mocs·ri-, Ès l·pi s·sok. El kell fogadnunk azt a tÈnyt, hogy sz¸ksÈg¸nk van a termÈszetes nˆvÈnyi t·rsadalmakra, hisz ezek fenntartj·k Ès fejlesztik (mÈghozz· ingyen!) a talaj termıkÈpessÈgÈt, szab·lyozz·k a popul·ciÛmÈreteket, csˆkkentve a k·rtevık vagy a kÛrokozÛk nagymÈret˚ elszaporod·s·t. E tˆrÈkeny t·rsadalom egyens˙ly·t a durva k¸lsı beavatkoz·s kˆnnyen felborÌtja. Ha azonban odafigyel¸nk Ès odafigyelnek a felelıs szervek is, tal·n fennmaradnak ezek a Nyugat-EurÛp·ban egyre ritk·bb nˆvÈnyt·rsul·sok. N·lunk tal·n elÈg nÈh·ny figyelmeztetı t·bla, amely kitiltan· a tehÈncsord·t a l·p ter¸letÈrıl, Ès a magyarbagÛi egyszer˚ emberek felvil·gosÌt·sa arrÛl, hogy milyen ritka kinccsel b¸szkÈlkedhetnek. Vajon ez olyan sokba ker¸lne?


37

IRODALOM: ï D. Aichele/M. Golte-Bechtle: Mi virÌt itt? ñ Vir·gkalauz, Cicero kiadÛ ï Bertram M¸nker: KˆzÈp-EurÛpa vadvir·gai, Magyar Kˆnyvklub, 1998 ï Cs˚rıs Istv·n: ErdÈlyi nˆvÈnykincsek, Studium KˆnyvkiadÛ, Kolozsv·r 1995 ï David Attenborough: A nˆvÈnyek mag·nÈlete, Aqua kiadÛ, Budapest 1995 ï Della Beffa, Maria Teresa: Vadvir·gok ñ TermÈszetes vir·gpompa az ˙tszÈlen ñ Mezı-erdı-rÈt, Magyar Kˆnyvklub, 2001 ï Dermek, Aurel: Atlas naöich hub (Gomb·ink atlasza), Obzor Bratislava, 1977 ï Gr¸nert, Helmut Ès Renate: Gomb·k, Magar kˆnyvklub 1995 ï Dr. Hortob·gyi Tibor, Dr. Kiss Istv·n, Dr. P·l MiklÛs, Dr. PÛcs Tam·s, Dr. Simon Tibor: NˆvÈnytan 2 ñ NˆvÈnyrendszertan Ès nˆvÈnyfˆldrajz, TankˆnyvkiadÛ, Budapest 1977 ï Jean-Denis Godet: EurÛpa vir·gai, Officina KiadÛ, 1999 ï Kiss RÈka: A harmatf˚ nyom·ban, di·kdolgozat (Nagyenyed, Bethlen G·bor KollÈgium) ï M. Olteanu, S. Negreanu, A. Popescu, N. Roman, Dihoru, V. Sanda, S. Mih„ilescu: Ecologie, Academia Rom‚n„ ñ Institutul de Biologie 1994 ï P·zm·ny DÈnes: Gombahat·rozÛ ñ nemlemezes gomb·k, Bon Ami KˆnyvkiadÛ, Sepsiszentgyˆrgy 1998 ï Pop, Emil: Mla∫tinile de turb„ din R.P.R. (A R.N.K. tızegl·pjai), Editura Academiei R:P:R:, 1960 ï I. Prodean, Al. Buia: Flora mic„ ilustrat„ a Rom‚niei, Editura Agro-Silvic„, Bucure∫ti ï S„l„geanu, Gheorghe ñ S„l„geanu, Ani∫oara: Determinator pentru recunoa∫terea ciupercilor comestibile, necomestibile ∫i otr„vitoare din Rom‚nia (A Rom·niai ehetı, ehetetlen Ès mÈrgezı gomb·k hat·rozÛja), Editura Ceres, Bucure∫ti 1985 ï Sz˚cs Lajos: A nˆvÈnyvil·g csod·i, Gondolat, Budapest, 1967 ï Thomas L?ss?e: Gomb·kñhat·rozÛ kÈzikˆnyvek, Panemex-Grafo, 1998 ï Tudor Opri∫: Csod·latos nˆvÈnyritkas·gaink, Albatrosz KˆnyvkiadÛ Bukarest, 1976 ï Vita Zsigmond: JÛkai ErdÈlyben, Kriterion KˆnyvkiadÛ Bukarest, 1975 ï *** AlsÛfehÈr v·rmegye monogr·fi·ja, 1901 ï *** …lı Vil·g 51. sz·m ñ …lıhelyek, nˆvÈnyt·rsul·sok, Kossuth KiadÛ 2003 ï *** Magyarorsz·g vÈdett nˆvÈnyei, szerkesztette Farkas S·ndor, MezıgazdaKiadÛ ï http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/eloadas_borhidi.html

38


Áprily madarai szerzık ï Farkas Krisztina, Szil·gyi IldikÛ tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston Ñ…s teremtÈ Isten (Ö) mindenfÈle sz·rnyas repdesıt az ı neme szerint. …s l·t· Isten, hogy jÛ. …s meg·ld· azokat Isten, mondv·n: Ö a mad·r is szaporodjÈk a fˆldˆn.î (1MÛz 1,22)

…

s a mad·r szaporodott a Fˆldˆn. A rep¸lÈst kÌsÈrletezı elsı lÈny az ısmad·r, az Archaeopteryx volt. Nem voltak bırsz·rnyai, mint elıtte a s·rk·nygyÌkoknak vagy a mai denevÈreknek, olyasmit viselt, amit elıtte mÈg soha senki, vagyis tollakat. Mint mindig, amikor az evol˙ciÛ sor·n korszakalkotÛ ˙jdons·g valÛsult meg, nyomban viharos fejlıdÈs vette kezdetÈt. NÈh·ny milliÛ Èv elteltÈvel az ısmad·r utÛdai m·r a lÈgtÈr igazi uraiv· v·ltak, Ès sz·muk napjainkban m·r 8600 kˆr¸l van. A madarak csod·latos vil·ga ragadott meg minket is ugyan˙gy, ahogy a sz·zad elejÈn ErdÈly hÌres kˆltıjÈt, ¡prily Lajost. Horv·th Imre szerint ¡prily Lajos a termÈszet elhivatott dalnoka volt, ahogy ı fogalmazta: ÑNem szakÌthatok vir·got, nem merÌthetek egy korsÛ vizet, hogy eszembe ne jusson egy ¡prily-vers.î ¡prily ˆrˆk l·zban, ezerszem˚ megfigyelıkÈnt j·rta be a hegyeket, vˆlgyeket, fenyveseket. Kutatott, f¸rkÈszett, vizsg·lÛdott kir·ndul·sai sor·n. Õgy ker¸lt kapcsolatba az enyedi t·jjal Ès a termÈszet gyˆnyˆr˚ teremtmÈnyeivel, a madarakkal. A kˆltı tizenhat Èvig a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium tan·ra volt, de Enyedrıl valÛ elkˆltˆzÈse ut·n is sokat Ìrt a v·rosrÛl, az enyedi t·jrÛl, az Enyedet kˆr¸lvevı termÈszetrıl, sıt az itt Èlı madarakrÛl. ÑM·r minden tırˆmet lehoztam, ma elhagyom cseles tany·m. Amit kalitk·imba fogtam, azt is mind elbocs·jtan·m.

Magasra is hi·ba mennÈk, szÈd¸lˆk m·r a cs˙csokon, s akinek annyi cselt vetettem, a ritka sast el nem fogom.

Mad·rrabok szemÈt meguntam, nekem nem kell kalitka-dal. Jˆhet m·r m·s lesı-helyemre, cselt jobban Èrtı, fiatal.

Kis, kˆnny˚ p˙p a h·tizs·kom. Az este v·r. Indulhatok. Madarak, fenn a kÈk magasban, rep¸ljetek, daloljatok.î (A madar·sz)

¡prily madarai sz·mos versben jelennek meg, mint pÈld·ul: A zene fogy, Ablakhoz sz·llÛ cinkeraj, ¡prilisi hangulat, B˙cs˙ a hÛtÛl, CinkÈk, CsÛka-hangok, Dalol a pinty, …jjeli zene, …nek a halkulÛ mad·rrÛl, F·c·n-hang, F·c·n-kakasom, F·c·nos erdın, Fecske, Fekete rigÛ, Gyurgyalagok, Hallgat a kakukkszÛ, H·rom mad·r, Havasi pinty, HollÛ-Ènek, IndulÛ rigÛdal, Jynx torquilla, Kakukk, Koncert,

Farkas Krisztina, Szil·gyi IldikÛ ï ¡prily madarai

39

Kˆltˆzı mad·r, Madarak, Madarak zenÈje, Mad·rszÛ, Mad·rszÛ a kˆdben, M·jusi reggel, Most szÛlj rigÛ, Motacilla alba, ÷lyv, PirÛk, RigÛ, RigÛ riaszt fel, SzajkÛk, Szalonka-les, Szirti sas, ⁄j cinkeszÛ, Vadludak, Zˆld hark·ly, Zsenge m·rcius Ès m·s versekben is. Dolgozatban az ı verseibıl idÈzt¸nk rÈszleteket. Mi azokat a madarakat v·lasztottuk ki, amelyeket lefÈnykÈpezhett¸nk Ès hangfelvÈtel¸khˆz is hozz·juthattunk. Az al·bbiakban ezeknek a madaraknak bemutat·s·ra ker¸l sor.

Erdei pacsirta (Lullula arborea) – pacsirtafélék családja Az erdei pacsirt·nak sz·mos rokona van, mint pÈld·ul a mezei pacsirta, szÌkipacsirta, f¸lespacsirta, b˙bos pacsirta, kalandrapacsirta, de nem mindenik Èl a mi vidÈk¸nkˆn. …lıhelyÈt nagyon megv·logatja. Kedveli a f·kkal kˆrbevett dombvidÈki kop·r sziklagyepeket, a gyÈr nˆvÈnyzettel borÌtott homokpuszt·kat. EurÛp·ban meglehetısen szÈtszÛrva, a nagy t·rv·g·sokban, kıb·ny·k meddıh·nyÛin, kop·r hegyoldalakon Ès pusztaf¸ves lejtıkˆn kˆlt, ahova kor·n, m·r febru·rban megÈrkezik. Madarunk kicsi, tˆmzsi Ès sˆtÈt. Teljes hossza 15 cm. FÈszkÈt finom f˚fÈlÈkkel Ès szırˆkkel bÈleli puh·ra, Ès ˙gy elrejti az alacsony nˆvÈnyzet kˆzˆtt, hogy alig lehet r·bukkanni. M·r m·rcius vÈgÈn 3-5 fÈnyes fehÈrs·rg·s toj·sokon ¸l a tojÛ Ès 13-15 nap alatt kˆlti ki fiÛk·it. A fiÛk·k m·r 10 napos korukban elhagyj·k a fÈszket. Ekkor mÈg nem tudnak rep¸lni, de nagyszer˚en elrejtıznek a talajon. Vil·gosak Ès foltozottak, csır¸k, l·buk szaruszÌn˚, szem¸k mÈlybarna. NevelÈs¸kben mindkÈt sz¸lı rÈszt vesz. Annak ellenÈre, hogy a tojÛ 2-3-szor kˆlt, a fiÛk·k elÈg hossz˙ ideig az ˆregekkel j·rnak. Jobb·ra rovarevık, de aprÛ magvakat is fogyasztanak. Az erdei pacsirta Èneke nagyon szÈp, dallamos Ès k¸lˆnˆsen hangulatos Èjszaka. ÑÖ szaggatott emelkedÈsre kÈszen / pacsirta szÛlÖî (Koncert)

Kakukk (Cuculus canorus) – kakukkalkatúak rendje ÑSzÛl. Elhallgat s figyel. MegszÛlal ˙jraÖî (Kakukk)

Az ˆreg hÌm hangja adja a jÛl ismert kakukkszÛt, a tojÛ hangja teljesen m·s, sÛlyomszer˚en kacagÛ, de izgatotts·g·ban saj·tos f˙jÛ hangot is hallat. A kakukk rendkÌv¸l alkalmazkodÛ mad·r. A fÈlsivatagtÛl a z·rt lombos Ès t˚level˚ erdıkig, illetve a tızegmoh·s dagadÛl·pokig, az erdıˆv Èszaki hat·r·ig minden¸tt elıfordul, ahol aprÛbb madarak Ès rovarok Èlnek, amelyek t·pl·lÈk·ul szolg·lnak. A tojÛ a par·nyi ˆkˆrszemtıl a legk¸lˆnbˆzıbb Ènekesmadarak fÈszkÈbe rakja toj·sait, Ès tˆbbÈ nem tˆrıdik vel¸k. Ez kimondottan csak a kakukkokra jellemzı. Tˆbb mint 120 dajkamad·r-faj ismert. A m·r kikelt fiÛk·kban vad ˆsztˆn Èbred, melynek kˆvetkeztÈben a fÈszekbıl mindent kidobnak. Ez az ˆsztˆn 3-4 nap m˙lva megsz˚nik. A kakukk egyed¸l indul Afrika felÈ,

40


anÈlk¸l, hogy az utat b·rki is megmutatta volna neki. Afrik·ban emellett mÈg sz·mos kakukkfaj Èl, melyek hasonlÌtanak a mi madarunkhoz, de fÈszket ÈpÌtenek, Ès maguk nevelik fel fiÛk·ikat. ÑÖAz egyik ·g ring: rajta rÈszegen s rekedten szÛl egy bÛkolÛ kakukk.î (M·jusi reggel)

Fenyőpinty (Fringilla montifringilla) – pintyfélék családja ÑItt ¸l a nyÌrf·n, de m·r messze gondol. Egy-kÈt meleg nap s m·r feljebb vonul.î (Havasi pinty)

A hÌm Èneke, Èrdes csiripelÈse a legk¸lˆnbˆzıbb erdıkben, de fıleg fenyvesekben Ès nyÌresekben hallhatÛ. ¡prily szerint ÑÖaz erdın pintyszÛ csengÖî (Mad·rszÛ) A hÌm feje kˆltÈsi idıszakban fekete, a begye vˆrˆses narancsszÌn˚, a tojÛ feje s·rg·sbarna, begye pedig aranys·rg·s. M·rciusban mÈg a telelıhelyeken ·tszÌnezıdnek, de ·prilis elejÈn haz·nkban is lehet l·tni fekete fej˚ n·szruh·s hÌmeket. ¡ltal·ban csapatokba verıdve Èlnek, nÈha olyan nagyokban, hogy az ·gak majdnem roskadoznak alattuk. Mindig ugyanazokra az alvÛf·kra tÈrnek meg Ès nÈha kevÈs t·pl·lÈk Ès hideg esetÈn, reggelente hull·ik hevernek a f·k alatt. A kendermagos tÈli ruh·s fenyıpintyek KˆzÈp-EurÛp·ban telelnek, ha lehull a hÛ, az etetıket is felkeresik. Szil·rd fÈszk¸k rendszerint 4-5 m magas Ès a tˆrzs kˆzelÈbe van ÈpÌtve. A p·rok Èvente 6 toj·st raknak le, Èvente egyszer, j˙niusban kˆltenek. Az elsı kirep¸lt fiatalokat j˙lius kˆzepÈn l·thatjuk, rˆvidesen csapatokba verıdnek Ès kÛborolni kezdnek. FiÛk·ikat rovarokkal etetik, ugyanis nˆvekedÈs idejÈn sz¸ksÈg¸k van ·llati fehÈrjÈkre. A kifejlett fenyıpinty ny·ron kiz·rÛlag rovarokkal, tÈlen gyommagvakkal, kipergett fenyımagvakkal Ès b¸kkmaggal t·pl·lkoznak. M·r febru·rban mindig ugyanazt a strÛf·t Èneklik. ÑTavasz!-harsogja diadalmasan. Versenyre hÌv? VetÈlkedıt keres? F¸lemilÈt? Csak egy strÛf·ja van, de az az egy zengı, tˆkÈletes.î (Dalol a pinty)

Fülemüle (Luscinia megarhynchos) – légykapófélék családja A f¸lem¸le csattogÛ Èneke a vil·g legszebb mad·rhangjainak egyike. Ez teszi valÛj·ban hÌressÈ a f¸lem¸lÈt. 14-16 cm nagys·g˙, vˆrˆsesbarn·s mad·r. Ink·bb a s˚r˚ben rejtızik, ezÈrt is kedveli a d˙s aljnˆvÈnyzet˚, lombos erdık, bokrok vidÈkÈt. SzintÈn kˆltˆzı mad·r, az afrikai esıerdıkben Ès a szavann·kon telel, ahonnan ·pril-


41

isban Èrkezik haz·nkba. Eleinte a hÌmek jˆnnek meg, v·ltozatos Ès dallamos ÈneklÈsbe kezdenek. Gyakran Èjszaka is Ènekelnek, fıleg m·jusban, mikor a tojÛk kotolnak. Legt¸zesebben a kora hajnali Ès alkonyati Ûr·kban csattognak, ·m j˙nius vÈgÈn fokozatosan elhalkulnak. ÑTavaszi mÈg az Ègi kÈk, de nÈm·k a f¸lemilÈk. Halkulni kezd a vˆlgyi t·j. Fogy a tavasz zenÈje. F·j.î (A zene fogy)

A tojÛ az erdı ·rnyÈkos rÈszÈn, bokrok alatt, rendszerint az avarban ÈpÌti jÛl elrejtett fÈszkÈt, amelyet finom nˆvÈnyi sz·lakbÛl alakÌt ki, Ès hajsz·lvÈkony gyˆkÈrsz·lakkal, szırrel puh·ra bÈlel. ¡prilis vÈgÈn 5-6 olajzˆld toj·st rak, 12-13 nap ut·n, kikelnek a fiÛk·k, amelyek fel¸l vil·gosbarn·k, alul sˆtÈten pettyezettek. Tˆbbnyire j˙niusban hagyj·k el a fÈszket, Ès tanulnak meg rep¸lni. Az ÈneklÈst fıkÈnt apjuktÛl Ès a szomszÈd hÌmektıl tanulj·k meg a fiatal hÌmek. A ny·r m·sodik felÈben a f¸lem¸lÈk nagyon rejtetten mozognak, alig vessz¸k Èszre, mikor augusztusban, szeptember elejÈn dÈl fele indulnak, Ès itt hagynak benn¸nket. A talajon mozgÛ aprÛ rovarok Ès pÛkok a t·pl·lÈkuk, de ısszel a bogyÛs nˆvÈnyek termÈsÈt is szÌvesen fogyasztj·k.

Feketerigó (Turdus merula) – légykapófélék családja ¡ltal·ban nyirkosabb, lombos Ès t˚level˚ erdıkben, parkokban, kertekben Ès v·rosokban tal·lnak Èlıhelyre. Az erdei feketerigÛ fÈlÈnk, m·r messzirıl felriad, a v·rosban Èlık, b·r minden ˙jszer˚ dologgal szemben Ûvatosak Ès gyanakvÛak, az emberek Ès j·rm˚vek kˆzvetlen kˆzelÈben is mozognak. A v·rosi feketerigÛk kˆzˆtt gyakori a rÈszleges albÌnÛ, tˆbb-kevesebb fehÈr tollal, de ritk·n teljesen fehÈr, piros szem˚ pÈld·nyok is elıfordulnak. A hÌmek az enyhÈbb napokon m·r a tÈl m·sodik felÈben Ènekelnek. Eleinte csak halkan, szinte ˆnmaguknak d˙dolgatnak, m·rciustÛl azonban m·r hangosan flÛt·zÛ Ènek¸kben gyˆnyˆrkˆdhet¸nk. A feketerigÛ Èneke igaz·n szÈp, dallamos, harmonikus. A madarak ivarmirigyeinek m˚kˆdÈsÈt a hosszabbodÛ nappalok befoly·solj·k. Õgy tˆrtÈnhet meg, hogy az ˆrˆkkÈ vil·gos nagyv·rosokban, nÈha a tÈli Èjszak·kon is hangosan Èneklı feketerigÛkat hallhatunk. A hÌmek egyÈbkÈnt legszorgalmasabban a csendes esıben, valamint a hajnali Ès alkonyati Ûr·kban Ènekelnek. ÑÖde m·r nÛt·t indÌtana a mandulaf·n egy hev¸lt rigÛÖî (Mad·rszÛ)

A kˆltÈsi idıben a p·r nem t˚ri meg kevÌrjÈben a szomszÈdokat. MÈly fÈszkÈt a tojÛ elıszˆr s·rral bÈleli, erre gyˆkereket Ès nˆvÈnyi sz·rakat hord.

42


Tˆbbnyire csak a tojÛ kotol, a hÌm ritk·n v·ltja fel. A fiÛk·k 12-14 nap alatt kelnek ki, Ès ugyanennyi idı alatt el is hagyj·k a fÈszket; ·ltal·ban fˆldigiliszt·kat fogyasztanak. Ugyanebbe a csal·dba tartozik a fenyırigÛ, Ènekes rigÛ, szılırigÛ Ès az ˆrvˆs rigÛ. ÑHogy megmelegszik minden alkonyat Ès mennyi v·gy kel, s mennyi vÌziÛ, ha hallom dr·ga, rÈgi hangodat, m˙ltam madara, fekete rigÛ.î (Fekete rigÛ)

Szajkó (Garrulus glandarius) – varjúfélék családja ÑLesz·llnak lelkem vÈn f·j·ra ringva. Õgy sz·lltak rÈgi erdıszÈleken. Belesuhogtak gyermek·lmaimba s Az˙r-orsz·gg· tettÈk Èletem.î (SzajkÛk)

A lombos, elegyes Ès t˚level˚ erdık, sarjerdık a lakÛhely¸k, de nÈha az erdıkkel hat·ros fˆldeken is megjelennek, felszedik a kihullott magokat, sıt megcsipdesik a krumplit is. K¸lˆnben a szajkÛ mindenevı. Ny·ron fıleg rovarokkal Èl, de mad·rtoj·sokat Ès fiÛk·kat is rabol, ezen kÌv¸l gyÌkokat, bÈk·kat, aprÛ r·gcs·lÛkat is eszik. ’sztıl ink·bb a nˆvÈnyi termÈsek szolg·lnak t·pl·lÈk·ul, mint a borsÛ, bab, bogyÛk, b¸kkmag, tˆlgymakk. Sıt mÈg el is rakt·rozza a felesleget, Ìgy ¸lteti az erdıt, mivel sz·mos magot nem tal·l meg, melyek tavasszal kikelnek. A kˆltÈsi idıszakban csendes, rejtett ÈletmÛdot fojtat. A szajkÛ p·r ·prilis vÈgÈn egy¸tt ÈpÌti gallyakbÛl ·llÛ, nˆvÈnyi sz·lakkal bÈlelt fÈszkÈt. Gyakran csak karny˙jt·snyira, ritk·n 5 mÈternÈl magasabbra. NÈha alig rejtik el, m·skor t·g nyÌl·s˙ faod˙ba ÈpÌtenek. M·jusban kˆltenek, Ès a sz¸lık v·ltj·k egym·st. A fiÛk·k 16-17 nap alatt kelnek ki. Kirep¸lÈs ut·n rik·csolva jelzik tartÛzkod·si hely˚ket. ÑRagyogva jˆn. Fut m·r a vˆlgy hom·lya. Egy hang flÛt·z a vˆlgyben valahol. Azt hiszed, hogy a tavasz fuvol·ja? Csak egy pityÛkos szajkÛ galagyolî (Zsenge m·rcius)

Gyakran ut·noznak m·s mad·rhangokat, Ìgy az egerÈszˆlyv ki·lt·sait, de Èleth˚en ut·nozza a birk·k bÈgetÈsÈt Ès kecskÈk mekegÈsÈt is. A h·zn·l tartott, fiatal kortÛl nevelt szajkÛ emberi hangokat tanul meg, melÛdi·kat kÈpes f¸ty¸lni. Kˆzeli rokona a fenyıszajkÛ Ès az Èszaki szajkÛ.


43

Fácán (Phasianus colchicus) – tyúkalkatúak családja Ñ MiÈrt h˙zÛdt·l h·zunkhoz, titok. De jÛ Èrezni: lÈlek van kˆzel. Rekedt kamasz hangon jelentkezel, Ha reggel ajtÛt, ablakot nyitok.î (F·c·nkakasom)

Madarunkat valÛszÌn˚en a rÛmaiak hozt·k KˆzÈp-EurÛp·ba, Ès tal·n m·r akkor tenyÈsztettÈk is. Õgy EurÛp·ban a legk¸lˆnbˆzıbb f·c·nfajok vannak, mint a fehÈr nyakˆrvvel Èkesek Ès a nyakˆrv nÈlk¸liek. L·bai hossz˙ak, teste karcs˙, hossza 50 cm-tıl (ty˙k) 90 cm-ig (kakas) terjed. ValÛs·gos ÑsokszÌngyˆnyˆr˚sÈgî. ÑS a napÖ is ˆr¸l, hogy megragyoghat szÌneiden.î (F·c·nkakasom)

Mivel vad·szatra tenyÈsztik, szinte minden¸tt megtal·lhatÛ, de Ñvadonî, ink·bb csak a nyirkos, rÈtekkel, erdıkkel, bokrokkal Ès n·dfoltokkal v·ltakozÛ t·jon Èlnek. …jszak·z·shoz f·ra van sz¸ksÈg¸k, teh·t ahol f·t Ès bokrot nem tal·lnak, onnan elv·ndorolnak. A f·c·nokat kˆnny˚ a h·zity˙kkal egy¸tt tartani, ·m sosem v·lnak igaz·n szelÌdekkÈ, Ès hangos katakol·suk, amely fıleg p·rz·skor hallhatÛ, mÈg zavarÛ is lehet. ÑNagyokat rikkantÖ Olyan a hangja, mint a korhelyÈ, ki hajnalig dorbÈzol valahol.î (F·c·n-hang)

A kakasok tavasszal hangos ki·lt·sokkal, majd az ezt kˆvetı jellegzetes sz·rnyverÈssel Ñd¸rrˆgnekî, Ìgy gy˚jtik maguk kˆrÈ a ty˙kokat. A fÈszekalj 812 toj·sbÛl ·ll, Ès m·justÛl a f·c·nty˙k kitartÛan ¸l a fÈszkÈn. 22-27 nap ut·n kikelnek a kis csibÈk, Ès nyomban kˆvetik anyjukat. 12 naposan m·r kezdenek rep¸lni, Ès h·romhetes korukban anyjukkal egy¸tt, gallyaznak fel a f·k ·gaira. A f·c·n ·ltal·ban friss Ès sz·raz nˆvÈnyi rÈszekkel, rovarokkal Ès fÈrgekkel t·pl·lkozik.

Füstifecske (Hirundo rustica) – fecskefélék családja ÑTatÛka: fecske! NÈzd megÈrkezett! Kettı! Nem l·tod most se? Most se? ñ Nem NÈzem a fecske mutatÛ kezetÖ Hi·baÖHova lett, sÛlyom szemem?î (Fecske)

Egyike a legismertebb madaraknak. Homloka Ès torka rozsdabarna. Melle, hasa fehÈr, tˆbbi testrÈsze kÈkes ÈrcfÈny˚ fekete. A szÈlsı faroktoll igen hosszan megny˙lt, ezÈrt is nevezik vill·sfark˙ fecskÈnek.

44


M·rcius vÈgÈn Èrkeznek kˆltıter¸leteikre, ·ltal·ban elsıkÈnt a hÌmek, Ès ilyenkor csapatosan a vizek felett l·thatÛk. KÈsıbb a tojÛk is megÈrkeznek. Falvakban, tany·kon, ritk·bban kisv·rosokban kˆlt. A nagyv·rosok belsejÈbıl hi·nyzik. Jellemzı fÈszkelıhelye a falusi ist·llÛ, ahol a gerend·kon tˆbb, gyakran ak·r tucatnyi p·r kˆlt laza kolÛni·kban. A fÈlig nyitott fÈszket s·rgombÛcokbÛl ÈpÌtik, kˆzÈj¸k szalm·t Ès m·s nˆvÈnyi sz·lakat kevernek, bel¸l pedig tollakkal, szırsz·lakkal bÈlelik. M·jus Ès augusztus kˆzˆtt kÈtszer kˆltenek. A 4-5 toj·son a tojÛ ¸l Ès 14-16 nap ut·n, kikelnek a fiÛk·k, melyeknek tollazatuk tomp·bb szÌnezet˚, mint a felnıttekÈ, szÈlsı farktollaik a tˆbbivel egyenlı hossz˙s·g˙ak. A csır kicsi, fekete Ès a sz·jzug igen mÈlyen bemetszett. 20-22 napig maradnak a fÈszekben, Ès ut·na kirep¸lnek. Ilyenkor a fiatal fecskÈk szorosan egym·s mellÈ h˙zÛdva drÛtvezetÈkeken vagy sz·raz ·gakon ¸lnek. A f¸stifecske rokona a vˆrhenyes fecske Ès a moln·rfecske. T·pl·lÈkuk is hasonlÛ: rep¸lı rovaroktÛl a lepkÈig Ès a szitakˆtıig. Mivel b˚vˆltÈk el ¡prilyt a madarak, miÈrt Ìr annyit verseiben a madarakrÛl? ñ gondolom nem nehÈz megfogalmaznunk. Hiszen a madarak gyˆnyˆr˚sÈge, egyszer˚sÈge b·rkit elvar·zsol, aki kˆzelebbrıl megismeri ıket. ¡prily nemcsak a termÈszet szÈpsÈgÈben gyˆnyˆrkˆdhetett, hanem iskol·nk gazdag TermÈszetrajzi M˙zeum·ban is, ahol tˆbbek kˆzˆtt sz·mos ·llatfaj tal·lhatÛ kˆzt¸k jÛ p·r mad·r. Mi Èlt¸k ezzel a lehetısÈggel, Ès lefÈnykÈpezt¸k a m˙zeumban tal·lhatÛ madarakat. Nek¸nk, mint amatırˆknek t˙l nagy v·llalkoz·s lett volna lencsevÈgre kapni a szabadban Èlı madarakat. S hogy mit is szeretnÈnk elÈrni mi ezzel a dolgozattal? Fel szeretnÈnk hÌvni a figyelmet, arra, hogy milyen csod·latos termÈszetben Èl¸nk, Ès milyen gyˆnyˆr˚ teremtÈsek vannak kˆr¸lˆtt¸nk. Vegy¸k Èszre a termÈszetben a szÈpet, becs¸lj¸k, ÈrtÈkelj¸k Ès Ûvjuk! ñ Erre tanÌt benn¸nket ¡prily Lajos pÈld·ja.

FORRÁSANYAG: ï Frieder Sauer: Sz·razfˆldi madarak, Magyar Kˆnyvklub, Budapest 1995. ï Kelemen Attila: Madaras kˆnyv, Kriterion KˆnyvkiadÛ, Bukarest 1978. ï BÈldi MiklÛs: Mad·rhat·rozÛ, Dacia KˆnyvkiadÛ, Kolozsv·r 1980. ï ¡prily Lajos: Hal·lpatak ï ¡prily Lajos: A kor fal·ra ï ¡prily Lajos: Meddig Èl a csend? ï Szent Biblia ï Encarta Encyclopedia 98

Ferencz G·bor Antal ï JuhmÈrÈs, de nem kilÛra

45

Juhmérés, de nem kilóra – Az állatok kihajtásával kapcsolatos szokások a kalotaszegi Jegenyén szerzı ï Ferencz G·bor Antal tÈmavezetı ï Turzai Mel·nia ÑNem messze van Szent Gyˆrgy napja, Hej, kˆzel van az ˆrˆm napja!î (nÈpdal)

Bevezetés

D

olgozatom a nÈprajz szakter¸lethez sorolhatÛ. ⁄jra sz¸lıfalum, Jegenye ÈletÈbıl, m˙ltj·bÛl v·lasztottam egy kutat·sra, bemutat·sra sz·nt ter¸letet. A tÈma a tavaszi szok·skˆrhˆz kapcsolÛdik: a juhok kihajt·sa a ny·ri sz·ll·sra, legelıre, a b·r·nyok elv·laszt·sa, a p·sztor megfogad·sa stb. A kalotaszegi ember ÈletÈben fontos szerepet tˆltˆtt be az ·llattart·s. A hegyes vidÈk nem kedvezett igaz·n a fˆldm˚velÈsnek, viszont a havasi legelık kit˚nı lehetısÈget biztosÌtottak az ·llatok, fıleg a juhok tart·s·ra. A juhot nemcsak h˙s·Èrt vagy gyapj˙j·Èrt tartott·k, hanem a fejıs juh·szat volt ÈrvÈnyben, a tej Ès a tejtermÈkek megszokott Ès mindennapi eledele volt az embereknek ErdÈlyben. A magyar ·llattart·s nagy m˙ltra tekint vissza. Tudjuk azt, hogy honfoglalÛ ıseink ·llatokat terelgetve jˆttek tˆbb mint ezer esztendeje haz·nkba. Ezek kˆzˆtt termÈszetesen a legfontosabb helyet foglalta el a lÛ. A ma is lÈtezı magyar szarvasmarha fajta, amely egyÈbkÈnt vÈdett faj, bizonyÌtÈk arra, hogy ıseink foglalkoztak szarvasmarha tart·ssal. A harmadik ·llatfajta, amelyet ugyancsak a honfoglalÛk hoztak magukkal: a juh. Nem tudjuk azonban, hogy milyen volt ezer esztendıvel ezelıtt a magyarok juha. A magyar ·llattart·s nagy m˙ltj·t bizonyÌtja nyelv¸nk is. A magyar nyelvben fajt·nkÈnt k¸lˆn elnevezÈse van a csoportosan legelı jÛsz·gnak: mÈnes, gulya, ny·j, konda stb., Ès ugyancsak m·s-m·s neve van az ·llatokat terelı, ırzı embernek: csikÛs, guly·s, juh·sz, kond·s/kan·sz stb. Az Èvsz·zadok sor·n a magyars·g kˆrÈben kÈtfÈle ·llattart·si mÛd alakult ki. Az egyik a szilaj vagy rideg tart·s, amikor az ·llatok tÈlen-ny·ron a szabadban voltak. KÈsıbb ez a tart·smÛd ·talakult fÈlszilaj tart·ss·. Az ·llatok ilyenkor csak tavasztÛl ıszig legeltek a szabadban, tÈlire szÈtbomlott a csorda, Ès a p·sztorok is hazamehettek. A m·sik ·llattart·si mÛd a kezes vagy ist·llÛs tart·s. Ebben az esetben a h·zn·l gondozt·k az ·llatokat, legfeljebb reggel csapt·k ki a legelıre, de estÈre hazahajtott·k ıket. Kalotaszegen a fÈlszilaj juhtart·s a jellemzı, vagyis az ·llatokat tavasztÛl ıszig hajtj·k ki a legelıre, tÈlen otthon gondozz·k ıket. A kihajt·s Szent Gyˆrgy-napkor (·prilis 24.), ˙jabban m·jus 1-jÈn tˆrtÈnt. Ekkor egy helyre tereltÈk az ·llatokat, Ès ki-ki megfejte a maga juhait. A tejet megmÈrtÈk, Ès a

46


gazd·k a tejmennyisÈg ar·ny·ban rÈszesedtek egÈsz Èvben a tejtermÈkekbıl. Fontos volt teh·t ez az esemÈny. …s mint minden fontos esemÈnyt a falusi ember ÈletÈben, a hagyom·nyos szok·sok sokas·ga kÌsÈr. TermÈszetesen nem maradhat el a mulatoz·s, a jÛkedv sem. Ezekbıl szeretnÈk egy kis ÌzelÌtıt ny˙jtani dolgozatomban. A dolgozat a kˆvetkezı fejezetekbıl Èp¸l fel: 1. Sz¸lıfalum, Jegenye rˆvid bemutat·sa, nÈprajzi besorol·sa; 2. Az ·llatok kihajt·s·val kapcsolatos szok·sok, tejmÈrÈs; 3. SajtkÈszÌtÈs, egyÈb tejtermÈkek;

1. Szülőfalum, Jegenye rövid bemutatása, néprajzi besorolása Kalotaszeg ErdÈly kisebbik magyarlakta tˆmbje. Eredetileg a Vlegy·sza l·b·n·l elter¸lı kicsiny h·romszˆglet˚ fˆldter¸letet jelenti, melyet a B·nffyhunyad alatt ˆsszeˆmlı Sebes-Kˆrˆs Ès Kalota hat·rolnak. ElnevezÈsÈt a honfoglalÛ magyarok itt letelepedett Kalota nemzetsÈgÈrıl kapta. Elsı Ìr·sos emlÌtÈse 1443-bÛl sz·rmazik. A rÈgiÛt tulajdonkÈppen nÈgy t·jegysÈgre lehet hat·rolni, melyek a kˆvetkezıek: Felszeg, Alszeg, N·dasmente vagy ÑCifra Kalotaszegî Ès az ·tmeneti vidÈkek. A B·nffyhunyad ñ Kolozsv·r fı˙tvonalat a Kˆrˆsfıi-h·gÛ ut·n elhagyva meredek ˙t vezet le a festıi kˆrnyezetben tal·lhatÛ Jegenye f¸rdıhˆz. RÈgen gyÛgyvizÈt Ès a kˆrnyÈkbeli vasl·p iszapj·t vÈrszegÈnysÈg, kˆszvÈny Ès nıi betegsÈgek kezelÈsÈre haszn·lt·k. Innen kÈt kilomÈterre fekszik Jegenye falu, a tenger szintje fˆlˆtt 520 m magass·gban. TˆrtÈnete csaknem Szent Istv·n kor·ra vezethetı vissza, ugyanis a Kolozsmonostori BencÈs Ap·ts·g alapÌtÛlevelÈben m·r 1062-ben is emlÌtÈs van JegenyÈrıl. RÛmai katolikus plÈb·ni·j·rÛl 1343-bÛl van adat. A reform·ciÛ hat·s·ra, az erdÈlyi fejedelmek idejÈn a templom tˆbbszˆr is gazd·t cserÈlt. 1710-tıl Jegenye ñ egyetlen kalotaszegi telep¸lÈs gyan·nt ñ rÛmai katolikus falu. Jelenlegi temploma 1866-ban Èp¸lt neo-rom·n stÌlusban. Jegenye ma is Kalotaszeg egyetlen katolikus vall·s˙ faluja. Ez tal·n azÈrt, mert az akkori emberek nem keveredtek m·s vall·s˙akkal, Ès Ìgy a h·zass·gkˆtÈsek csak a falun bel¸l tˆrtÈntek. Jegenye Kalotaszeg t·jegysÈgei kˆz¸l a N·dasmentÈhez tartozik, ahol a legdÌszesebb a nÈpviselet. MÈgis ehhez viszonyÌtva a falu viselete elÈg szegÈnyes. A l·nyok piros-fehÈr babos szokny·t, fehÈr korcos inget, fehÈr kˆtÈnyt Ès piros l·jbit viselnek. A fÈrfiak viselete: a priccsesnadr·g, v·szoning, fekete l·jbi Ès az ·rval·nyhajjal dÌszÌtett kalap. ‹nnepek alkalm·val a priccsesnadr·got felv·ltja a fehÈr b˚gatya Ès a piros kˆtÈny. A tÈli idıszak kÈt jellegzetes ruhadarabja: a bujka Ès a sz˚r. RÈgen nem volt olyan l·ny, akinek ne lett volna tˆbb piros l·jbija is. A l·nyok ruh·zat·t a piros Ès a fehÈr gyˆngy dÌszÌtette. A gyˆngyˆt v·ltakozva tettÈk fel: egyik vas·rnapi misÈre a pirosat, m·sikra a fehÈret. Az ˆregasszonyok fıbb ˆltˆzete a fersing, a mellrevalÛ Ès


47

a h·r·szkeszkenyı. A l·nynak a lakodalom ut·n, a kontyol·skor ker¸lt a fejÈre a k·zsmÈrkeszkenyı. A csal·d, ak·rmilyen szegÈny is volt, igyekezett beszerezni a k·zsmÈrkeszkenyıket a l·nynak. Ilyen kendıt adott a l·ny jegyv·lt·skor is a fi˙nak. A l·bukon mind a nık, mind a fÈrfiak fekete csizm·t viselnek. Jegenye szok·saiban is eltÈr a tˆbbi kalotaszegi falu reform·tus magyars·g·tÛl. Tˆbb helyen olvastam, hogy JegenyÈn nem lÈtezik szok·s Ès nÈphagyom·ny. Szerintem ez t˙lz·s, Ès sz·momra felh·borÌtÛ is. Az igaz, hogy egyes szok·sok kihaltak, de java rÈsze ·polÛdik. Kihalt pÈld·ul a betlehemezÈs, a k·nt·l·s viszont megmaradt. A legdÌszesebb Ès leggazdagabb szok·s a lakodalom volt, mely kevÈs v·ltoz·ssal ma is Èl. A falu lÈleksz·ma 530. ”voda Ès elemi iskola m˚kˆdik itt. A helysÈg lakÛinak egy rÈsze a telep¸lÈs hat·r·ban Èvsz·zadok Ûta folytatott kıfejtÈssel foglalkozik, az idısebbek pedig fˆldm˚velÈssel Ès ·llattenyÈsztÈssel. Az aszszonyok fı elfoglalts·ga a kalotaszegi varrottasok kÈszÌtÈse. A falu ÈletÈben, fıleg az idısek kˆrÈben, nagy szerepet tˆltenek be a babon·k, a nÈpi hiedelmek Ès az ·lomfejtÈs. Volt ˆregasszony, aki a k·rtyavetÈshez is Èrtett. A jegenyei emberek beszÈde hasonlÛ a kalotaszegi ember beszÈdÈhez, de az Èn megfigyelÈsem az, hogy hangs˙lyozottabb a diftongusok haszn·lata, mint m·s faluban, Ès vannak specifikus t·jszavak, amelyeket csak n·lunk ismernek. A falu lakÛinak a foglalkoz·sa nemek szerint megoszlott. A fÈrfiak az Èv nagy rÈszÈben t·voli helysÈgekben kerestek munk·t mesteremberkÈnt vagy ak·r napsz·moskÈnt. Kıfarag·ssal, kım˚vesmunk·val foglalkoztak. A nagy t·vols·gok miatt ritk·bban jˆhettek haza, ezÈrt az otthoni munk·k az asszonyokra maradtak. Az asszonyok fı foglalkoz·sa a kender termesztÈse Ès feldolgoz·sa volt. A kender fontos szerepet tˆltˆtt be a falusiak ÈletÈben, ugyanis ebbıl kÈsz¸lt az emberek ruh·zat·nak nagy rÈsze. EnnÈl tal·n mÈg fontosabb volt, hogy ugyancsak kendert haszn·ltak a l·ny hozom·ny·nak a kÈszÌtÈsÈhez. Azt a fˆldter¸letet, ahol a kendert termesztettÈk Kenderfˆldnek neveztÈk. Ma m·r nem termesztenek kendert, de a ter¸let elnevezÈse megmaradt. Ez a fˆldter¸let egyÈbkÈnt a legjobb minısÈg˚ fˆld a falu hat·r·ban.

2. Az állatok kihajtásával kapcsolatos szokások, tejmérés; Amint m·r emlÌtettem, Kalotaszegen a fÈlszilaj ·llattart·s volt szok·sos. Teh·t az ·llatok tavasztÛl ıszig voltak a legelın, tÈlire hazahajtott·k ıket. A juhok kihajt·s·nak az idıpontja Szent Gyˆrgy napj·hoz (·prilis 24ikÈhez) kapcsolÛdik, Ès ezt az esemÈnyt Kalotaszeg nagy rÈszÈn juhmÈrÈsnek nevezik. Ez az elnevezÈs onnan adÛdik, hogy a gazd·k kihajt·s elıtt ˆsszetereltÈk az ·llatokat, Ès minden gazda megfejte a juhait. Ezt a tejmennyisÈget lemÈrtÈk. Ennek ar·ny·ban ·llÌtott·k fel a fejırendet, vagyis

48


azt, hogy a gazda milyen gyakoris·ggal mehetett fejni, illetve milyen mennyisÈg˚ tejben rÈszes¸lt egÈsz Èvben. Ez a szok·s a legtˆbb kalotaszegi faluban ma is Èl. JegenyÈn m·ra m·r kihalt ez a hagyom·ny, ugyanis a faluban m·r senki nem foglalkozik juhok tart·s·val. Az 1990-es Èvekben mÈg voltak juhosgazd·k a faluban, Ès vannak halv·ny gyermekkori emlÈkeim errıl a szok·srÛl. Dolgozatomban kimondottan azÈrt v·lasztottam ezt a tÈmakˆrt, hogy ne mer¸ljˆn feledÈsbe ez a hagyom·ny. A dolgozat megÌr·s·hoz sz¸ksÈges anyag felkutat·sa ÈrdekÈben egy kÈrdıÌvet ·llÌtottam ˆssze a szakirodalom alapj·n, majd elindultam gy˚jteni a faluban. A tov·bbiakban ennek a munk·nak az eredmÈnyÈt szeretnÈm bemutatni. Ezt a szok·st JegenyÈn tejmÈrÈsnek (tÈmÈrÈs) neveztÈk. Egyik adatkˆzlım haszn·lta a juhmÈrÈs kifejezÈst is. M·sok szerint rÈgen a juhmÈrÈs kifejezÈs volt a haszn·latos, majd ˙jabban a tejmÈrÈs. Erre az esemÈnyre rÈgen ·prilis 24-Èn, Szent Gyˆrgy napkor ker¸lt sor. Az 1950-es Èvektıl ez az idıpont m·jus 1-jÈre tevıdˆtt ·t, aminek az a magyar·zata, hogy ekkor az emberek szabadok voltak. A p·sztort a juhosgazd·k v·lasztott·k az ·llatok kihajt·s·t megelızı idıszakban. Voltak jelentkezık tˆbben is, ezek kˆz¸l v·lasztottak. Elsıdleges szempont volt az anyagi. Aki olcsÛbban v·llalta, arra esett a v·laszt·s. Adott esetben szempont volt az is, hogy jegenyei legyen a jelentkezı. Ha nem volt magyar jelentkezı, akkor rom·nt v·lasztottak, de olyan esetre is emlÈkeznek, hogy cig·ny volt a p·sztor. A p·sztor elnevezÈse a pakul·r volt, a segÈdjÈt pedig csÛringnak neveztÈk. BÈre pÈnz Ès termÈny volt: p·sztorbÈr, szalonna, gabona, krumpli (bojÛka), paszuly. KÈt alkalommal fizettÈk: tejmÈrÈskor kapta a tavaszi bÈrt, Ès ısszel, az ·llatok hazahajt·sakor az ıszi bÈrt. Ezen kÌv¸l k¸lˆn fizettek a gazd·k a juhok nyÌr·s·Èrt. A tejmÈrÈskor ˆsszegy˚lt tejet is a p·sztor kapta. Ha nem volt becs¸letes, akkor lecserÈltÈk. A juhokat a tejmÈrÈs napj·n egy elıre kiv·lasztott helyre, legtˆbb esetben egy t·gasabb udvarba tereltÈk fejÈs vÈgett. A b·r·nyokat, a meddı juhokat, a nÛtyinokat (fiatal juh, amelyik mÈg nem ellett) Ès a berbÈcseket (kos) k¸lˆn rekesztettÈk. Megsz·molt·k Ès felÌrt·k az ·llatok sz·m·t kategÛri·nkÈnt. Annak a gazd·nak, aki az udvar·t rendelkezÈsre bocs·totta, fizettek k¸lˆnbˆzı mÛdon: megkapta a bemÈrt tejmennyisÈg egÈszÈt vagy kosaraz·ssal fizettÈk. (A juhok egy ideig az ı fˆldjÈn tartÛzkodtak, Ès megtr·gy·zt·k a fˆldjÈt.) Esıs idı esetÈn a tejmÈrÈst egy nagyobb ist·llÛban, ˙jabban a kollektÌv gazdas·g ist·llÛj·ban tartott·k. Ezen a napon a gazd·k rendre megfejtÈk a juhaikat. ¡ltal·ban a gazda fejt Ès a felesÈge fogta a juhot, nehogy felr˙gja az ·llat a fejıedÈnyt. Aki nem tudott fejni, az fejıt fogadott. V·lasztottak egy bÌrÛt, aki ellenırizte a mÈrÈst, Ès felÌrta a tejmennyisÈget. ¡ltal·ban az elızı Èvi elsı gazda volt a bÌrÛ, Ès kÈt turmafelelıs segÌtett neki. A fejıveder rÈgen f·bÛl volt, ˙jabban plÈhvederbe fejtek. A tej mÈrÈsÈre a kˆvetkezı mÈrtÈk-


49

egysÈgeket haszn·lt·k: egy tÈ, fÈl tÈ, csupor, kal·n, fÈl kal·n, negyed kal·n. (l·sd a MellÈkletben a 1. sz. kÈpen) Egy tej 4 liter 8 deci mennyisÈg volt, egy csupor 8 deci, egy kal·n pedig 1 deci. Egy tej 6 csupor volt, egy csupor pedig 8 kal·n. A mÈrÈsnÈl csak a tejet, a fÈltejet Ès a csupor mennyisÈget vettÈk figyelembe, Ìrt·k fel, a kanalakat eladt·k azoknak, akik nÈzelıdtek, t·togtak. A mÈrÈs ut·n be·llÌott·k a fejırendet a tejmennyisÈg ar·ny·ban. A gazd·k ennek alapj·n mentek fejni. (l·sd a MellÈkletben a 2. sz. kÈpen) Ezek ut·n a juhokat kihajtott·k a legelıre, a b·r·nyokat pedig k¸lˆn turm·ba tereltÈk hat hÈtig, hogy elv·lassz·k ıket. A fentiekbıl kider¸l, hogy fontos volt a tejmÈrÈskor kifejt tej mennyisÈge. EzÈrt mindent elkˆvettek, hogy ezen a napon jÛl tejeljenek az ·llatok. PrÛb·lkoztak mindenfÈlÈvel, nÈha csal·ssal is. PÈld·ul elızı nap cukros lisztet vagy hagym·t etettek a juhokkal, hogy tˆbb vizet igyanak. PrÛb·lkoztak azzal is, hogy szÛdabikarbon·tot szÛrtak a fejıedÈnybe, amitıl habosabb lett a tej. VÌzzel is prÛb·lt·k nˆvelni a mennyisÈget. PÈld·ul, amikor a juh tıgyÈt megmost·k, a vizet nem ˆntˆttÈk ki mind az edÈnybıl. De olyan esetet is emlÌtettek az adatkˆzlıim, amikor a juhot belepisiltettÈk az edÈnybe. ÑBelÈpeseltettÈk a juhot a tÈbe.î A bÌrÛ feladata volt, hogy megakad·lyozza a csal·st. Akit rajtakaptak, azt megb¸ntettÈk, utolj·ra tettÈk a ker¸lıbe, a fejırendbe. ArrÛl, hogy a juhokat vÌzzel locsolt·k volna a tejhozam nˆvelÈse vÈgett, adatkˆzlıim nem emlÈkeznek, azonban hallott·k, hogy m·shol ez szok·sban volt. Ezt a napot, mint minden fontos esemÈnyt, szÛrakoz·ssal, mulatoz·ssal z·rt·k. B·r·nyt v·gtak erre az alkalomra, f·nkot (p·nkÛ), csˆrˆgÈt (porcogÛ), t˙rÛs bukt·t (dertli), k¸rtˆs kal·csot s¸tˆttek. A pakul·rt Ès a csÛringot is megvendÈgeltÈk. TermÈszetesen az ital sem maradt el. Sokszor hajnalig tartott a mulats·g. Ink·bb a fÈrfiak maradtak ott. ÑMÈrgelıdˆtt Èdesany·m, hogy Èdesap·m reggelig ott dorbÈzolt.î A nık nem vettek rÈszt ezen a mulats·gon, ha megjelentek, az azÈrt volt, hogy a fÈrj¸ket hazavigyÈk. A szakirodalomban olvastam, hogy sok helyen szok·sban volt a henderik·z·s, dirinkÛz·s. Ez abbÛl ·llott, hogy a legÈnyek ˆsszefogÛzkodtak a le·nyokkal Ès legurultak a domboldalon. Errıl a szok·srÛl adatkˆzlıim nem tudtak semmit. Ez azzal is magyar·zhatÛ, hogy JegenyÈn nem a hat·rban tartott·k a tejmÈrÈst, hanem a faluban, egy udvaron.

3. Sajtkészítés, egyéb tejtermékek A bemÈrt tej ar·ny·ban mentek a gazd·k fejni. Nemcsak a saj·t juhai tejÈt kapta meg a gazda, amikor r·ker¸lt a sor, hanem egyszerre vihette haza az egÈsz turma tejhozam·t. A fejırendet ˙gy ·llÌtott·k be, hogy a falu egyik vÈgÈrıl kezdtÈk Ès a h·zak sorrendjÈben mentek fejni. TermÈszetesen olyan gyakoris·ggal, amilyen mennyisÈg˚ tejet mÈrtek a tejmÈrÈskor. A sorrend meg·llapÌt·s·n·l fontos szempont volt, hogy szam·rh·ton sz·llÌtott·k haza

50


a tejet. A szam·r h·t·ra felkˆtˆttÈk a nyerget, Ès a nyeregre akasztott·k r· a puttonyokat, amiben hozt·k a tejet. A puttony rÈgen f·bÛl kÈsz¸lt, ˙jabban pedig alumÌnium kann·kat haszn·ltak. Ha nagyon sok volt a tej, akkor nem szam·rh·ton sz·llÌtott·k a tejet, hanem egy kÈtkerek˚ szekÈrrel, amit ugyancsak a szam·r h˙zott. A szam·r a falu kˆzˆs tulajdona volt, Ìgy rendre gondozt·k, akik Èppen soron voltak a fejÈsnÈl. Ahhoz, hogy a tejtermÈkeket el tudj·k kÈszÌteni, m·r idejÈben gondoskodni kellett a kellÈkekrıl. Fontos kellÈke volt a sajtkÈszÌtÈsnek az oltÛ (ÛutÛu), ami megalvasztotta a tejet. Ezt disznÛv·g·skor kÈszÌtettÈk el a disznÛ gyomr·nak belsı lev·lasztott rÈszÈbıl. Lev·laszt·s ut·n megsÛzt·k, majd felgˆmbˆlyÌtettÈk Ès megsz·rÌtott·k. Miut·n megsz·radt, aprÛra vagdost·k, Ès borecetet tˆltˆttek r·. AzÈrt volt sz¸ksÈges idejÈben elıkÈszÌteni az oltÛt, mert ennek a megerÈsÈhez egy-kÈt hÛnapra is sz¸ksÈg volt. Ebbıl a lÈbıl tettek a tejbe a tejmennyisÈg ar·ny·ban. Amikor hazahozt·k a tejet, egy k·dba ˆntˆttÈk, Ès hozz·adt·k az oltÛt. Miut·n megaludt a tej, ˆsszekavart·k, ˆsszetˆrtÈk. Ezt neveztÈk l·gy sajtnak. A l·gy sajtot gÈzbe lesz˚rtÈk, kicsorgatt·k belıle a levet, amit savÛnak neveztek. A savÛt ut·na felforralt·k. Forral·skor felsz·llt a tetejÈre a zsendice. A zsendicÈt is lesz˚rtÈk, gÈzbe tettÈk, hogy kicsorogjon belıle a maradÈk savÛ. Ebbıl lett az orda. A l·gy sajtot, miut·n lesz˚rıdˆtt, visszatettÈk a k·dba, ˆsszetˆrtÈk Ès eldˆrzsˆltÈk sÛval, majd leforr·zt·k a savÛval, amirıl elızıleg leszedtÈk a zsendicÈt. Ezt a sajtot ˙jra lesz˚rtÈk gÈzbe, majd k·v·ba helyeztÈk. A k·va szita kÈrgÈbıl kÈsz¸lt, amit elv·gtak, hogy a sajtmennyisÈg ar·ny·ban ·llÌtani lehessen. Ez adta meg a sajt kerek form·j·t. A sajtot a k·v·ban kÈt lapÌtÛ kˆzÈ helyeztÈk, Ès kˆvet is tettek a tetejÈre, hogy nyomja ki a maradÈk savÛt, illetve szÈp, szab·lyos alakja legyen a sajtnak. Miut·n a sajt ˆssze·llott, gÈzben kitettÈk sz·radni, Èrlelıdni. A forr·z·s ut·n visszamaradt savÛbÛl fıztÈk a b·lmost. A b·lmos ˙gy kÈsz¸lt, hogy ebben a lÈben puliszk·t fıztek. A tˆbbi megmaradt savÛt ·llatok, fıleg disznÛk etetÈsÈre haszn·lt·k. L·thatjuk, hogy a hazasz·llÌtott tejmennyisÈget teljes egÈszÈben felhaszn·lt·k, semmi sem ment k·rba, nem pocsÈkoltak. Dolgozatom elejÈn m·r emlÌtettem, hogy ez a hagyom·ny sz¸lıfalumban, JegenyÈn m·r kihalt. A gy˚jtÈssel az volt a cÈlom, hogy mindez ne mer¸ljˆn feledÈsbe. Mert mi is a hagyom·ny? ÑHogyan maradt r·nk az a sok tud·s, amit az elıtt¸nk j·rÛ nemzedÈkek fˆlhalmoztak? Az Ìr·s fˆltal·l·s·t megelızı idıben ez csak ˙gy tˆrtÈnhetett, hogy az egyik ember elmondta a m·siknak, amit a vil·grÛl tudott, Ès megmutatta neki, mit hogyan kell csin·lni. Minden nemzedÈk hozz·adott valamit, tˆbbet vagy kevesebbet a meglevı ismeretekhez. (...) A tov·bbad·s felelıssÈgteljes folyamat·t elıszˆr az Ìr·s feltal·l·sa kˆnnyÌtette meg. Most m·r rˆgzÌteni lehetett a tud·st, de mÈg igen messze voltunk attÛl, hogy a bet˚vetÈs kˆzkincs Ès ne kiv·lts·g legyen. A kult˙ra nagyobb rÈsze tov·bbra is ap·rÛl fi˙ra sz·llt, sz·jrÛl sz·jra ˆrˆklıdˆtt. (...) Ezer meg ezer munk·s Ûra, sok-sok t¸relem Ès szorga-


51

lom alkotja az alapj·t annak a vil·gnak, amely ma kˆr¸lvesz benn¸nket.î (KÛsa ñ SzemerkÈnyi: Ap·rÛl fi˙ra, 1973.) KˆtelessÈg¸nk teh·t ezt a tud·st megırizni Ès tov·bb adni.

KÖNYVÉSZET: ï DemÈny Istv·n P·l, Gazda Kl·ra, Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc, T·nczos Vilmos: Magyar nÈpi kult˙ra. ErdÈlyi Tankˆnyvtan·cs, Kolozsv·r, 2000. ï KÛsa L·szlÛ ñ SzemerkÈnyi ¡gnes: Ap·rÛl fi˙ra,Bp. 1973. ï Ortutay Gyula ñ Balassa Iv·n: Magyar nÈprajz, Bp. 1978. ï *** Magyar NÈprajzi Lexikon, Bp. 1977-82.

MELLÉKLETEK Adatkˆzlık: ï Kerekes ¡gnes (PikÛ ¡gi) ñ 41 Èves (6 Èvig voltak elsı gazd·k a faluban); ï Varga Katalin (Misi Kati) ñ 71 Èves; (legtˆbbszˆr az ı udvarukat haszn·lt·k tejmÈrÈskor); ï Juh·sz ErzsÈbet (Hira Erzsi) ñ 67 Èves; ï Ferencz Katalin (Miloja Kati) ñ 72 Èves. KÈpek jegyzÈke: ï 1. kÈp: A tejmÈrÈshez haszn·lt mÈrtÈkegysÈgek: egy tej, csupor, kal·n, fÈl kal·n, negyed kal·n; ï 2. kÈp: Fejırend (ker¸lı)

52


„Ember voltam, remegő, daloló” Jékely Lajos, a pedagógus szerzı ï Fogarasi Anna-M·ria tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

N

agyon szeretek olvasni, k¸lˆnˆsen verseket. ¡prily Lajos kˆltemÈnyeit olvasva, arra figyeltem fel, hogy sz·mos versÈnek tÈm·ja Nagyenyed Ès a kollÈgium. Az Enyedi di·kok cÌm˚ versÈben visszaemlÈkezik az enyedi kollÈgium di·kjaira, akikkel nagyon kˆzeli viszonyban volt, akikkel sokat kir·ndult. ÑAludtak a l·nyok, / Èbredtek a kertek, / hajnali szÈl lengett, / mikor ˙tra keltek. / Hat napjuk a gondÈ, / hetedik: vas·rnap, / akkor dallal nekiv·gtak /a szabad hat·rnak. / Hallj·tok-e hangom, / mikor elki·ltom / Daloljatok csak, sok ezer / enyedi di·kom!î ¡prily hÌres kˆltı, de nagyszer˚ pedagÛgus is volt, hiszen az ErdÈly-szerte hÌres Bethlen G·bor KollÈgiumban tanÌtott tˆbb mint m·sfÈl Èvtizedig, majd a budapesti Ba·r-Madas Reform·tus Le·nynevelı IntÈzet igazgatÛja volt hossz˙ ideig. …rdemes ¡prilyt pedagÛguskÈnt is megismerni.

A Bethlen kollégiumi korszak JÈkely Lajos (kˆltıi nevÈn ¡prily) 1909 ıszÈn ker¸lt a kollÈgiumba, magyarñ nÈmet szakos tan·ra volt az intÈzmÈny tanÌtÛkÈpzıjÈnek. A kˆvetkezı Èvben ·thelyeztÈk a gimn·ziumba. Innen j·rt be kÈt Èven ·t Kolozsv·rra a sz¸leihez Ès mennyasszony·hoz, Schefer Idusk·hoz. 1911-ben ·ttÈrt a reform·tus hitre, Ìgy teljesen bekapcsolÛdott a kollÈgium reform·tus tan·ri kˆzˆssÈgÈbe, Ès Ñrendesî tan·rr· v·lasztott·k. Kis idı m˙lva megnıs¸lt Ès egy sÈtatÈr vÈgi kis h·zba kˆltˆztek. A kˆltı, tan·r szorosan Enyedhez kapcsolÛdott, s egy-kÈt Èvtized m˙lva a Nagyenyed cÌm˚ v·roskÈpÈben jellemzıen mutatta be a v·rost: Ñ…ltem az enyedi jelent, Ès kˆnyvt·ri kˆtetek, iskolai gy˚jtemÈnyek Ès kir·ndulÛ kedv˚ geolÛgus- Ès tˆrtÈnelem professzorok t·rsas·g·ban ·tÈltem az enyedi m˙ltat.î Az 1900-az Èvek elejÈn a kollÈgium k¸lˆn t·rsadalmat alkotott, innen indultak ki a modern termÈszettudom·ny gondolatai. A teolÛgia megsz˚ntÈvel a kollÈgium elismerÈse csˆkkent, de a sz·zad elejÈn is sok m˚velt, jÛl felkÈsz¸lt, s kÈsıbb orsz·gszerte elismert tan·r kapott itt helyet. Amikor JÈkely ideÈrkezett, a gimn·zium tan·ri kar·ban mÈg konzervatÌv idıs tan·rok voltak tˆbbsÈgben, de hamarosan fiatalok sorakoztak fel mellett¸k. A gimn·zium akkori tan·rai kˆzt sok kiemelkedı egyÈnisÈg volt, mint pÈld·ul: Fogarasi Albert, Farnos Dezsı, DÛczy Ferenc, ¡gai L·szlÛ Ès Berde M·ri·. Szondy Gyˆrgy szerint akkor Enyedbıl csak a kisv·ros maradt meg, Ès ha akadt egy-egy kiv·lÛ tehetsÈg, annak a sorsa remÈnytelen volt, mert kˆzˆmbˆssÈg v·rta mindenhol. 1910-ben JÈkely Lajos a VI. Ès VII. oszt·lyban gˆrˆg irodalmat tanÌtott, majd 1920-ban franci·t is. M·r az elsı Èvektıl

Fogarasi Anna-M·ria ï ÑEmber voltam remegı dalolÛî

53

kezdve oszt·lyfınˆk volt, majd az ˆnkÈpzıkˆr vezetı tan·ra, 1922-ben pedig kˆnyvt·ros. A kˆltı az Enyedi csend cÌm˚ versÈben Ìgy tan˙skodik ÈletÈnek ezen idıszak·rÛl: ÑGy¸mˆlcseim s·rg·ra benned Èrtek / s benned fakadtak friss vir·gaim. / Belıled jˆttek a kˆnyvt·r-hom·lyban / ˆreg kˆnyvekbe b˚vˆlt szellemek.î Enyedi tan·ri Èvei alatt sok megbÌzat·st kapott, de mindegyiket szeretettel, pontosan Ès figyelmesen elvÈgezte. Jutott ideje tanÌtv·nyaival is foglalkozni, tan·csaival ir·nyÌtotta ıket, a tehetsÈgeket bÌztatta, Ès vas·rnaponkÈnt vagy vak·ciÛban kir·ndulni vitt egy-egy csoportot. A fiatal tan·r elnyerte tan·rt·rsai becs¸letÈt, szeretetÈt Ès tanÌtv·nyai csod·lat·t, tiszteletÈt. PÈter Lajos, akinek ˆt Èvig (1914-1919) nemcsak tan·ra, hanem oszt·lyfınˆke is volt, Ìgy Ìrja le a fiatal tan·r magatart·s·t: ÑAkkor mÈg egÈszen fiatal, ˙gy 30 Èv kˆr¸li lehetett. Szavaival megfontoltan, Ûvatosan b·nt, s ezÈrt kevÈs beszÈdÈnek is igen nagy s˙lya volt. De sokat mondott arc·nak jellegzetes von·sa, a mosolya. Lehetett ez az elismerÈs vagy a szeretet megnyilv·nul·sa, de nemtetszÈsÈt is ezzel jutatta kifejezÈsre. Mosoly·n kereszt¸l is figyelmeztetett.î A mindenki ·ltal tisztelt tan·r nyugodt, biztatÛ tekintetÈvel az oszt·ly fˆlˆtt a messzesÈgbe nÈzett, de mÈgis mindenkire figyelt, sz·mon kÈrt Ès figyelmeztetett. RÈgi tanÌtv·nyai z·rkÛzottnak Ès kiismerhetetlennek tartott·k. ValÛban kevÈs szÛval dÌcsÈrt de sohasem szidott. Nem volt sz¸ksÈge a szid·sra. Magyar·zatait, tanÛr·it csendben Ès figyelmesen hallgatt·k tanÌtv·nyai. Vita Zsigmond visszaemlÈkszik arra, hogy magyar·zatait olyan csendben hallgatt·k, hogy egy t˚ leejtÈsÈt meg lehetett volna hallani. Amikor Ûr·j·n egy kedvelt tanÌtv·nya beszÈlgetni kezdett, szemreh·nyÛan csak annyit mondott: ÑTe is fiam, Benki?î ñ erre a figyelmeztetÈsre a fi˙ fel·llott, Ès megszÈgyen¸lve ¸lt le. Tˆbb figyelmeztetÈsre m·r nem is volt sz¸ksÈg. Ilyen aprÛ esemÈnyek nem zavart·k meg a tan·r Ès a di·k kapcsolat·t, sem az oszt·ly rendjÈt. Di·kjai nagyon szerettÈk JÈkely Lajost, s olyan kˆzeli viszonyban voltak, hogy amikor 1911 decemberÈben megh·zasodott Ès kikˆltˆzˆtt a sÈtatÈr vÈgÈre, kedves di·kjai segÌtettÈk a lak·s rendezÈsÈben. A korcsoly·zÛ, sÌzı, labd·zÛ Ès kir·ndulÛ fiatal tan·r kˆnnyebben Ès gyorsabban Èkelıdˆtt be di·kjai szÌvÈbe, mint a szÈles m˚veltsÈg˚ irodalomtan·r. Amikor kir·ndulni ment tanÌtv·nyaival, amikor t·bort¸zet gy˙jtottak Ès szalonn·t s¸tˆttek, vagy a csillagokat figyeltÈk gyakran Ènekelt di·knÛt·kat, Csokonai-, Petıfidalokat, Ès humor·val, Èrdekes magyar·zataival felejthetetlennÈ tette a di·kjaival tˆltˆtt Ûr·kat. 1914-ben JÈkely Lajost Ña di·kv·ndorl·s lelkes apostol·nakî neveztÈk a kollÈgiumban. Di·kjaival bej·rta a kˆzeli vidÈkeket: a SzÈkelykıt, TorockÛt, a Pilis vidÈkÈt. Elvitte ıket Deton·t·ra, SzÈkelyfˆldre, a SzentAnna tÛhoz, Kov·szn·ra, Dobrinra, a Gyalui-havasokba. Egy-kÈt napos, egyhetes kir·ndul·sokat vezetett, Ès voltak olyan Èvek, amikor tÈlen is majdnem minden hÈten egy-egy csapatot kÌsÈrt kisebb kir·ndul·sokra. Nagyon jÛl ismerte ErdÈlyt. KemÈny J·nos arrÛl tudÛsÌt, hogy a tan·r ˙r ÑParajdot Ès vidÈkÈt ˙gy ismerte, mint a tenyerÈtî. Tudta, hogy fenn a Bucsinon ÑÖmerrefelÈ

54


vir·gzik a legd˙sabban az enci·n, hol vannak a leggazdagabban termı m·lna vÈszekÖî Nagyon jÛl ismerte a madarak hangj·t, a rigÛkat, a f¸lem¸lÈket, a pintyeket, a cinkÈket. A szÈkelyfˆldi kir·ndul·sokon nemcsak a termÈszet szÈpsÈgeit ismertette tanÌtv·nyaival, hanem a tˆrtÈnelmet Ès az ember vil·g·t is. ⁄tkˆzben felkereste di·kjainak csal·dj·t, s Ìgy kˆnnyen megoldotta az elsz·ll·sol·st. A rÈgi enyedi iskolai kir·ndul·sok dalos, vid·m hangulat·t pedig az Enyedi di·kok cÌm˚ versÈben csendÌti fel: Ñ.. . akkor dallal nekiv·gtak /a szabad hat·rnak. Ñ Amikor az ifj˙s·ggal torockÛi kir·ndul·sra ment, mag·val vitte JÛkai MÛr Egy az Isten cÌm˚ regÈnyÈt, felolvasott belıle Ès elmagyar·zta TorockÛ tˆrtÈnetÈt, megjelenÌtve a kor hıseit. Õgy a di·kok a t·j szÈpsÈgeivel egy¸tt megismertÈk az ember Èvsz·zadok Ûta tartÛ k¸zdelmÈt. Kir·ndul·sai elıkÈszÌtÈsÈben is nyilv·nvalÛ volt az a rendkÌv¸li gondoss·ga, ami a tanÛr·kon vagy a tanulÛkkal valÛ Ûr·k ut·ni ˆsszejˆveteleken nyilv·nult meg. PÈter Lajos visszaemlÈkszik arra, hogy egy alkalommal nem mehetett kir·ndulni, mert elszakadt a cipıje. Fiatal tan·ra Ûra ut·n mag·hoz hivatta, s pÈnzt adott neki cipı talpal·sra. A kir·ndul·s ut·n megkÈrdezte a di·ktÛl, hogy megÈrte-e a kir·ndul·s a cipıtalpot, s erre a fi˙ bevallotta, hogy igenis megÈrte. Az is elıfordult, hogy di·kj·val egy¸tt v·rakozott a fogorvosn·l Ès amikor r·ker¸lt a sor, megkÈrte a fogorvost, hogy a di·kot kezelje elıszˆr, mert kÈsz¸lnie kell m·snapra. Mindig egyform·n szigor˙, igÈnyes, tartÛzkodÛ, de igazs·gos volt az oszt·lyoz·sban, s elnÈzı is tudott lenni. Egyik di·kja, Cs·sz·r Gyula, az Èv vÈgÈn 2/3-ra ·llott nÈmetbıl, s a vizsgai felelet kellett volna eldˆntse jegyÈt, de a vizsga elıtt hirtelen ¸zentÈk, hogy meghalt az Èdesapja. Tan·ra rˆgtˆn hazaengedte, s vizsgai felelet nÈlk¸l megadta neki a kettest. Kiv·lasztott tanulÛi alig-alig voltak, legfeljebb kir·ndul·sokon, Ûr·kon kÌv¸l. Ezek kˆzÈ tartozott Prod·n ValÈr, akit gyakran mag·val vitt egy-egy kisebb ˙tra. MÈly benyom·st keltettek a di·kokban JÈkely Lajos magyarÛr·i. …szrevettÈk, hogy tan·ruk k¸lˆn szeretettel beszÈl a kˆltıkrıl, egy-egy kedvelt kˆltıjÈnek verseit teljes ·tÈlÈssel adta elı. 1916-1918-ban magyar irodalmat tanÌtott a VI. Ès VIII. oszt·lyban. TanÛr·inak elsı felÈt a kikÈrdezÈsre sz·nta, de kÈrdezÈsi mÛdszere a t·rsalg·shoz hasonlÌtott. A feleletbe nem v·gott bele, hanem kisegÌtı kÈrdÈsekkel ir·nyÌtotta. KikÈrdezÈs ut·n az ˙j anyagot adta elı, ami az Ûra ¸nnepi rÈsze volt. A VIII. oszt·lyban mÈly hat·st Èrt el Arany ballad·inak tanÌt·s·val. TanÌt·si mÛdszerÈrıl tan˙skodik Vita Zsigmond: ÑEgy alkalommal, mikor Arany ballad·it tanÌtotta, fel¸lt az elsı pad b¸t¸jÈre, ˙gy beszÈlt Ès olvasta fel a verseket. Sohasem szavalt, hanem olvastatott, Ès ı maga is olvasta a kiv·lasztott anyagot. Felolvas·s·n a hangs˙ly·ban m·r olyan melÛdia jelentkezett, hogy az ˆnmag·ban is magyar·zat volt. A kˆvetkezı lÈpÈs az volt, hogy elmondta a vers historikum·t, be·llÌtotta a tˆrtÈnelmi kˆrnyezetbe, amelyben a ballada hÈzagpÛtlÛ Ès jellemzı lett. A ballada hÈzagait a korabeli tˆrtÈnelemmel egÈszÌtette


55

ki, Ìgy a tˆrtÈnelem megelevenedett a fi˙k elıtt. A vers, a ballada tartalmi elemzÈse ·ltal·ban glob·lis, ˆsszefoglalÛ jelleg˚ volt, Ès Ìgy mindig egysÈget adott. De gondja volt a vers formai elemeire is, megvil·gÌtotta a szÌnv·ltoz·s hirtelensÈgÈt, az alliter·ciÛkat, a hasonlatokat, felhÌvta a figyelmet a ritmusra. Szinte dramatiz·lta a ballad·t, s Ìgy kˆnny˚ volt megtanulni. Ilyenkor egÈszen ·tmelegedett m·skor egÈszen h˚vˆsnek ismert egyÈnisÈge. EgÈszen benne Èlt a versben, Ès mÈlyen zengı, b·rsonyos hangj·val egy Èletre szÛlÛ hat·st adott. A vers elıad·s·ban Ès magyar·zat·ban utolÈrhetetlen volt.î Ez teljesen megegyezik a mai irodalomszemlÈlettel. Voltak olyan prÛzai munk·k is, amelyek az ı elıad·s·ban emlÈkezetesek maradtak, mint pÈld·ul KemÈny Zsigmond tanulm·nya WesselÈnyi MiklÛsrÛl. Ugyanekkor, 1918-ban vette fel az ¡prily ·lnevet egy szÈkelyudvarhelyi di·kt·rs·tÛl, amikor verseket k¸ldˆtt az ⁄j ErdÈly szerkesztısÈgÈnek. A XIX. sz·zad kˆltıi kˆz¸l Vajda J·nos kˆltÈszetÈvel foglalkozott, amely ·tmenetet kÈpzett Ady kˆltÈszetÈhez. ¡prilynak kˆszˆnhetı, hogy Ady versei, kˆltÈszete az 1910-es Èvi ˆnkÈpzıkˆr elıad·saiba is beker¸ltek. ’ vitt elıszˆr Ady kˆtetet Enyedre, Ès a kollÈgiumban ı kezdett harcolni Ady kˆltÈszetÈnek elfogad·s·Èrt. SzavalÛesteken Ady verseit szavalta, Ès konzervatÌv kollÈg·ival errıl vitatkozott. TanÌtv·nyaival fokozatosan szerettette meg a modern magyar kˆltÈszetet. ’ adott kˆlcsˆn di·kjainak Babits- Ès Kosztol·nyikˆteteket. Amikor valamelyik di·kja verset Ìrt, megbÌr·lta azt. A tehetsÈgeket felismerte Ès biztatta. ’ fedezte fel VarrÛ Dezsıt is. A modern magyar kˆltÈszet Ès Ady kˆltÈszetÈnek tanÌt·s·ra 1922-ben ker¸lt sor a VIII. oszt·lyban. RÈgi tanÌtv·nyaitÛl megtudjuk, hogy nem igazodik az akkori tankˆnyvhˆz, s ettıl f¸ggetlen¸l kÈszÌtette fel tanÌtv·nyait az ÈrettsÈgire. A magyar kˆltÈszet fejlıdÈsÈt Ès ˆsszef¸ggÈseit az ı modern szempontja szerint ismertÈk meg a tanulÛk. Rajongva beszÈlt AdyrÛl, Ès meg akarta Èrtetni vel¸k versei mondanivalÛj·t Ès eredetisÈgÈt. Azt, hogy cÈlj·t milyen mÈrtÈkben Èri el, mag·tÛl AdytÛl tudja meg: ÑJÛlesik tudnom, hogy Nagyenyeden van egy lÈlek, aki Èrt engemî. Nem tartotta be a tantervet, s errıl RemÈnyik S·ndornak Ìrt levelÈben vall: ÑA tegnapi Ès a mai Ûr·n Ady EndrÈvel foglalkoztam (jÛrÈszt az emlÌtett Riedl-elıad·s szellemÈben), miut·n Vajda Reviczky, Kiss JÛzsef Ès Szabolcska kˆltÈszetÈt egy-egy Ûra keretÈben ismertettemÖa regÈnyt meglehetısen el kellett hanyagolnom.î Mivel ˙j magyar tanterv nem volt Ès a magyar irodalom kialakul·s·rÛl nem ·llt ¡prily rendelkezÈsÈre ˆsszefoglalÛ munka, a rÈgi tanterv menetÈt megtartva, a leg˙jabb tanulm·nyok Ès kritikai munk·k alapj·n tanÌtotta az ˙j magyar irodalmat, de mivel igazolnia kellett mag·t a felettes hatÛs·g elıtt Riedl Frigyes egyetemi elıad·sait haszn·lta fel, amelyek Vajda J·nosrÛl Ès Ady EndrÈrıl szÛltak. ¡prily behatÛan magyar·zta Ady szimbolizmus·t Ès verseinek ritmus·val is foglalkozott. Az enyedi tan·r Ady mellett Kosztol·nyirÛl, Kaffk·rÛl, IgnotusrÛl, MÛriczrÛl, BabitsrÛl is beszÈlt. A kˆltı kedvenc di·kjait, kollÈg·inak nagy rÈszÈt szÈtszÛrta Ès elemÈsztette a h·bor˙. A kÈsıbbi lÌr·j·ban megemlÌti ıket, f·jdalommal emlÈkszik r·juk:

56

EmlÈkkˆnyv ï 10 Èves a Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr ÑHalk ˙tit·rsak, kedves alakok, /arcukra enyhe bÈkefÈny vil·gol. Kez¸kben kˆnyv, vir·g vagy sÈtabot, /amint kilÈpnek emlÈk- fÈlhom·lybÛl. Most nem tudom, mi k·rhozat haragja / tiporta, mely rettentı istenÈ, Hogy ˙gy jˆnnek, fekete vÈrbe fagyva, /minthogyha Dante pokla k¸ldenÈ! (Nevek)

¡prily Lajos adott mindig h·zi feladatot tanÌtv·nyainak a vak·ciÛra. A magyar Ìr·sbeli dolgozatok cÌmei kˆz¸l megemlÌthetj¸k a kˆvetkezıket: Sz¸lıfˆldem, Kar·csony a faluban, MiÈrt lÈptem a tanÌtÛi p·ly·ra?, A pilisi kir·ndul·s leÌr·sa, Falum nÈpkˆltÈszete, TetszÈs szerint v·lasztott kˆltemÈny poÈtikai jellemzÈse, Az ıszi erdı, A rovarok haszna Ès k·ra, A termÈszet Balassi kˆltÈszetÈben, Mikes Kellemen humora. ¡prily minden vak·ciÛra a fentiekhez hasonlÛ dolgozatcÌmeket adott tanÌtv·nyainak. A leÌr·son Ès az egyÈni ÈlmÈnyeken alapulÛ dolgozattÈm·k rendszeresen visszatÈrnek Ès az irodalmi jellemzÈsek mellett a tan·r ilyen dolgozatokkal a tanulÛkat egyÈni megfigyelÈsekre Ès ˆn·llÛ munk·ra ˆsztˆnzi. ÷n·llÛ ÌzlÈsre Ès ÈrtÈkelÈsre akarta nevelni di·kjait ezen a tÈren olyan kÈrdÈst vetett fel, mint pÈld·ul a tetszÈs szerint v·lasztott kˆltemÈnyt, ami ma is aktu·lis. IrodalomtanÌt·s·nak fontos rÈsze volt a tanulÛk h·zi olvasm·ny·nak ir·nyÌt·sa Ès sz·mba vÈtele. SzÌvesen vett maga mellÈ a kˆnyvt·rba egy kisebb fi˙t kˆnyvt·ros segÈdnek, Ìgy, fokozatosan megszerettette vele az olvas·st. Sokan szerettÈk meg ·ltala az irodalmat, s a magyarÈs a vil·girodalom igÈnyes, Èrtı olvasÛiv· v·ltak. OlvasÛk, irodalombar·tok, m˚velt, kiv·lÛ tan·rok, nevelık ker¸ltek ki a keze alÛl, s voltak olyanok is, akiket az ÌrÛi p·ly·ba iktatott. Az ÌrÛi tehetsÈgekre felfigyelt Ès csiszolta ıket. Ezek kˆzÈ tartozott a fiatalon meghalt KımÌves Guszt·v is, aki kˆltınek indult, 1918-ban megjelent Enyeden a Villan·sok cÌm˚ kis verses f¸zete. 1920ban az ˆnkÈpzıkˆr tan·r elnˆkekÈnt ir·nyÌtotta az ifj˙s·g irodalmi ÌzlÈsÈt. Sohasem g˙nyolta ki a gyengÈn siker¸lt szavalatokat, elıad·sokat vagy feleleteket, hanem a tÈvedÈseket helyreigazÌtotta Ès b·torÌtotta azt, akit kinevettek. Ezekre az Èvekre is az a jellemzÈs ÈrvÈnyes ¡prilyra, amelyet 1943ban nyugdÌjba vonul·sakor adtak rÛla: ÑA hivatali Ès mag·ndolgaiban egyar·nt az ˆssze¸tkˆzÈseket ker¸lı, mindig a bÈkÈs megold·st bˆlcsen keresı nyugodts·g·val adott s˙lyt szavainak. Purit·n gondolkoz·ssal, odaadÛ h˚sÈggel vÈgezte a feladatot, amelynek szolg·lat·ra ·llÌttatott. Mint saj·t kˆltÈszete olyan szubjektÌv volt magyar·zata is, amellyel az irodalom szÈpsÈgÈt nˆvendÈkeivel felt·rta. Ezt az ·tadÛ kÈzsÈget a szÈles l·tÛkˆr˚ gyakorlati pedagÛgusnak az egyÈnekhez szabott kˆr¸ltekintı nevelÈsi elj·r·sa tette mÈg vonzÛbb·.î Mivel tanÌtv·nyai nagyon kedveltÈk, verseit kˆnyv nÈlk¸l megtanult·k. ¡prily Ès enyedi tanÌtv·nyai kˆzˆtt oly szoros kapcsolat jˆtt lÈtre, hogy Èvtizedek m˙lva is sok rÈgi tanÌtv·nya megl·togatta. Az enyedi vÈndi·kok h˚sÈgÈt a VÈndi·kok cÌm˚ ˆregkori versÈben idÈzi. ¡prily Lajos az 1937-es vÈndi·k-tal·lkozÛn elmondott beszÈde alapj·n kˆvetkeztethet¸nk arra, hogy mit jelentettek neki az enyedi tan·ri Èvek. Mint tan·ri-elnˆk, gimn·ziumi igazgatÛ jelent meg a tal·lkozÛn Ès beszÈdÈben a


57

Bethlen-szellemet jellemezte. ÑM·s iskol·ban is tan·rkodott, de ha di·kra Ès di·kÈltre gondol, akkor mindig Enyedre gondol, mert az az igazi, Ès az volt a di·kÈlet, Ès az volt a kollÈgium, mint ahogyan a fi·nak is ñ b·r azÛta sok hegyet l·tott ñ az ’rhegy, a Kıkˆz Ès az erdÈlyi hegyek a hegyek.î, vallja ’sz S·ndor 1937-ben. Az enyedi remetesors a kollÈgiumi Èlet szÈpsÈgeivel, az ifj˙s·gban valÛ hitÈvel is megaj·ndÈkozta a tan·rt, a kˆltıt. 1929. m·jus·ban megjelent ¡prily Õgy akarta a sors cÌm˚ verse, mely m·r az ErdÈlytıl valÛ kˆzeli b˙cs˙z·st jelentette. Az elırel·thatatlan jˆvırıl a sorsrÛl tan˙skodik: ÑFordul az ˙t. Amerre sz·ll a nap,/ a messzesÈgben sÌkok integetnek. / EmlÈkjel¸l, ha jı a pillanat,/ mit hagyok itt a b˙cs˙zÛ hegyeknek?î Erre a b˙cs˙versre RemÈnyik S·ndor a kˆltı kort·rsa az ElmÈgy cÌm˚ versÈvel v·laszol: ÑHa Te elmÈgy, ember ne b˙cs˙ztasson,/ B˙cs˙ztassanak tÈged a hegyek. [Ö] Ha Te elmÈgy, mi nÈma csendben ·lljunk,/ NÈma csendben Ès lehajtva fej¸nk,/ Mert mindannyian b˚nˆsˆk vagyunk,/ hogy TÈged, TÈged elveszÌthet¸nk... Ñ Kis idı m˙lva Enyed kedvelt pedagÛgusa megv·lt ErdÈlytıl, sz¸lıfˆldjÈtıl Ès Magyarorsz·gra kˆltˆzˆtt. Budapesten a LÛnyay utcai Reform·tus Gimn·zium tan·ra. 1934-ben, nem sokkal Èdesanyja hal·la ut·n megbÌzt·k a Ba·r-Madas Reform·tus Le·nynevelı IntÈzet igazgat·s·val.

A Baár-Madas korszak Ezen idıszakot K·lvin szavai jellemzik: ÑK¸ldjetek nek¸nk f·t Ès mi nyÌlvesszıt faragunk belıle.î Itt is lelkiismeretesen Ès teljes odaad·ssal vÈgezte tan·ri munk·j·t. EgÈsz nap, kora reggeltıl kÈsı estig az intÈzmÈny ¸gyeivel foglalkozott. Az idı teltÈvel, f·rads·gos Ès megszakÌt·s nÈlk¸li munk·j·nak megjelentek az eredmÈnyei is, mivel a Ba·r-Madas hamarosan Magyarorsz·g egyik legjobb iskol·j·v· v·lt. Nagyon el volt foglalva az iskola ¸gyeivel, olyannyira, hogy alig volt ideje a kˆltÈszettel foglalkozni. Ezt a kÈsıbbi nyilatkozataibÛl tudjuk meg: ÑEzt az idıt is b˙vÛpatakom Èveinek nevezem. Egy-egy vers itt-ott, ennyi volt a termÈsî.A kˆvetkezı Èvekben a szomor˙s·g, a hazav·gy·s gondolata jelenik meg ÈletÈben Ès verseiben is, menedÈket jelentett sz·m·ra a Ba·r-Madas. Bevallja, hogy ÑA szÈp sziget rabja lettemî, amikor visszaemlÈkszik igazgatÛkÈnt eltˆltˆtt Èveire. JÈkely Lajos pedagÛgi·j·nak egyik legfontosabb esemÈnye az 1935-ˆs fÈl Èvi tanulm·ny˙t. Ez Èv ıszÈn …szak-Ès Nyugat-EurÛp·ba megy, hogy k¸lˆnbˆzı szellem˚ Ès mÛdszer˚ iskol·k eredmÈnyeivel ismerkedjen. PedagÛgiai megfigyelÈseit az ⁄ti jegyzetek cÌm˚ munk·j·ba foglalta ˆssze. NevelÈsi terveit fıkÈt innen ismerhetj¸k meg. ’szintesÈggel Ès izgatotts·ggal indult ˙tnak, amit az …szak felÈ cÌm˚ verse igazol: ÑNem dÈl a cÈl, m·s itt a rend:/ Balassa is Èszakra ment./ Szakadjon fÈk, hulljon le s˙ly,/ szabadulj, lelkem, szabadulj./ Hol hÛ-orsz·got Èr az ˙t,/ Hullass el minden mÈlab˙t./ Maradjon messze Èszakon:/ Fekete toll fehÈr havon.î 1935 szeptemberÈtıl 1936 febru·rj·ig volt t·vol. Bej·rta Finnorsz·got, SvÈdorsz·got, D·ni·t, Hollandi·t, SkÛci·t, Londont, Franciaorsz·got, NÈmetorsz·got, Sv·jcot Ès

58


Ausztri·t. ⁄tja sor·n elsısorban nem a rendszereket Ès az elmÈleteket tanulm·nyozta, hanem az iskolai berendezÈs Ès az elmÈletnek az Ûr·kon tapasztalhatÛ megvalÛsul·sa Èrdekelte. Tanulm·nyai, jegyzetei ·ltal megismerhetj¸k az 1930-as Èvek eurÛpai iskol·it. 58 k¸lˆnbˆzı szellemi Ès felkÈsz¸ltsÈg˚ intÈzetben j·rt, s mindenhol szorgalmasan jegyzetelt. Az Èszak-Ès nyugat-eurÛpai le·nykÈpzırıl Ìgy tan˙skodott: ÑSok ezer le·ny, ahogy figyelnek, jelentkeznek, Ènekelnek vagy verset mondanak, torn·znak Ès j·tszanak ñ m·sok-e, k¸lˆnbek-e, mint odahaza az Èn nÈpem? A Purit·n finn l·nyoktÛl a p·rizsi vil·gv·rosi tÌpusig-micsoda nagy sk·l·ja a tanulÛegyÈnisÈgeknek. Egy¸tt: vil·galakÌtÛ tÈnyezı. Tıl¸k is f¸gg a jˆvendı arca.î Sok iskol·t l·togatott a tanulm·ny˙t sor·n, de akkor Èlvezte igaz·n a l·togat·sokat, ha a tanulÛk viselkedÈse termÈszetes volt Ès Ñsem a tˆbbletet fitogtatÛ magamutogat·sî-t, sem ˆnbizalom vesztÈst nem v·ltott ki a di·kokban. NÈha alkalom adÛdott, hogy mikˆzben be¸lt egy-egy Ûr·ra, papÌrra vetette gondolatait: ÑAz ilyen feljegyzÈsekben benne van az Ûra egÈsz Èletrajza, a tan·rnak a vezetÈsen ·t¸tı egyÈnisÈge Ès az oszt·ly magatart·sa, az, ami egÈsz utamban a legink·bb Èrdekelt, Ès sokszor a kimer¸ltsÈg napjaiban is a legtˆbb felfriss¸lÈst Ès Èlvezetet okoztak.î, vallja a pedagÛgus. ⁄tja sor·n k¸lˆnbˆzı iskol·k tanÌt·si mÛdszereit figyelte. PÈld·ul Franciaorsz·gban jelenlevı reggeltıl kÈsı estig tartÛ, szinte folyamatos tanul·s fˆlˆslegesnek, eredmÈnytelennek l·tta, hiszen egy le·nyiskola 704 tanulÛja kˆz¸l 168 minden igyekezet ellenÈre megbukott. ElÌtÈlte a protekciÛt Ès a hozom·nyt. A hossz˙ felolvas·sokat Ès a folyamatos dikt·l·st nem helyeselte. Fontosnak tartotta a tan·r Ès di·k szemÈlyes kapcsolat·t, a tant·rgy megszerettetÈsÈt Ès a tanulÛk tanul·sv·gy·nak felkeltÈsÈt. Jegyzeteiben sokszor megemlÌtette a k¸lfˆldi tankˆnyvek magas szÌnvonal·t Ès az iskol·ban levı fejlett technikai berendezÈseket. K¸lfˆldˆn ismerte meg a v·ltÛrendszer˚ nyelvtanÌt·st. Azt, hogy a nevelÈst Ûvod·s korban kell kezdeni, nagyon helyeselte: ÑAz iskola m·s tekintetben is integr·lt. Kindergarten a legalsÛ tagozat(ezt a szÛt azonmÛd ·tvettÈk a nÈmetektıl, ·ltal·nos haszn·lat˙). Mennyi vir·g, tulip·nhagyma, itt-ott kan·ri mad·r ezekben a kicsiknek valÛ termetben, milyen b·jos berendezÈsek a pedagÛgia tˆrpÈi sz·m·ra. A l·togatÛnak az az ÈrzÈse, hogy ez csak Ìgy lehet. A tanÌt·s csak Ìgy kezdıdhetik s minden iskol·nak Ìgy, a legkisebb ÈletkortÛl kellene nevelnie a maga tanulÛit. Szellem kÈrdÈse ez Ès ennek a gyˆkereit a legfogÈkonyabb ÈletkortÛl kell az iskola sz·m·ra kinˆveszteni.î K¸lˆnbˆzı orsz·gokhoz k¸lˆnbfÈle megjegyzÈseket f˚z. Szerinte NÈmetorsz·gban ÑA tanÌt·sban piros vÈrsejtek ·rama keringettî. Finnorsz·gtÛl Byron szavaival b˙cs˙zott: ÑMy motive land ñ good night.î Sok megl·togatott iskola kˆz¸l bevallja, hogy a skÛt iskol·k hasonlÌtanak legjobban a Ba·r-Madas-hoz: ÑA Ba·r-Madas fekvÈsÈre ezek a skÛt iskol·k emlÈkeztetnek a legerısebben. Azzal a k¸lˆnbsÈggel, hogy ott a gyepek Ûri·si kiterjedÈse pomp·s j·tÈkalkalmakat kÌn·l.î A tanulm·ny˙t befejezÈse alkalm·val az ⁄ti jegyzetek cÌm˚ munk·j·nak z·rÛ soraiban a hazai feladatokrÛl Ìr Ès ˆsszegzi az ˙t


59

tapasztalatait: Ña mi nevelÈsi ir·nyunk a keresÈsnek Ès meghasonlotts·gnak ebben a kor·ban a k¸lfˆldi eredmÈnyek megfigyelÈseinek ÈrtÈkesÌtÈsÈben csak egyeztetı lehet. Eltanulni minden¸tt, ami legjobb, legeredmÈnyesebb, legrˆvidebb ˙ton cÈlravezetı Ès egyesÌteni a nevelÈsi tartalmunk lÈnyegÈt alkotÛ kˆzÈpponti magyar m˚veltsÈgi kincs idı·llÛ erejÈvel. Legnagyobbjaink is ezt az utat kˆvettÈk, kˆltık, politikai vatesek, kÈpzım˚vÈszek: eurÛpai l·tÛhat·r szempontjaival kapcsolt·k az ˆrˆk magyar tartalmat. Az igazi pedagÛgia is: genie nem t·volodhatik el az ˆsszetevÈst keresı nagy magyar tehetsÈgek ˙tj·bÛl.î A tanulm·ny˙t nem volt hi·bavalÛ. Munk·i eredmÈnyei igazolt·k ezt. Igazgat·sa alatt a Ba·r-Madas fÈnykor·t Èlte. KÈrinÈ SÛs J˙lia egykor a Ba·r-Madas tanulÛja volt, s Ìgy emlÈkszik vissza JÈkely Lajosra: ÑVas·rnap kir·ndulni ment vel¸nk, s nek¸nk ugyancsak igyekezn¸nk kellett, hogy havasokhoz szokott lÈpteit utolÈrj¸k. Ismerte a f·kat, a vir·gokat, madarakat, megmondta a vir·g magyar Ès latin nevÈtÖ azt·n egy nÈpdalt idÈzett, vagy magyar, francia, nÈmet verset vagy nÈpmesÈtÖ ¡mulva hallgattuk. Amit mondott, azt l·ttuk, hallottuk, Èrezt¸k egyszerre. Ñ Az iskol·ban k¸lˆnfÈle rendezvÈnyeket szervezett, mint pÈld·ul a Ba·rMadas napokat, amikor egy torna¸nnepÈly, m˚sor, szÌnielıad·s volt megtartva. A sz¸lıket is meghÌvt·k erre az elıad·sra. JÈkely t·mogatta a sportkˆr megalakul·s·t. Ir·nyÌt·sa alatt a Ba·r-Madas Ès a LÛnyay Gimn·zium nˆvendÈkei minden Èvben oktÛbertıl kar·csonyig modern t·ncokkal kÈsz¸ltek a tornavizsg·ra. A pedagÛgus melegsÈget, otthonias lÈgkˆrt teremtett az iskol·ban. Szervezett ˆnkÈpzıkˆri v·laszt·sokat, intern·tusi Mikul·s-esteket, kar·csonyi dÈlut·nokat, farsangi jelmezfelvonul·st. JÛl v·lasztott tan·ri karral dolgozott, s nem csak a papÌrok alapj·n, hanem a tan·r Ès a di·k kapcsolata Ès a tanÌt·s szerint v·lasztott mag·nak kollÈg·kat. Nagyon kˆzeli viszonyban volt tan·rt·rsaival Ès di·kjaival. Gyakran l·togatta a tanÛr·kat, tan·csokat adott, segÌtette a p·lyakezdıket. IgazgatÛkÈnt is hÌvott saj·t Ûr·j·ra m·sokat hospit·lni. Szinte minden di·kot nÈv szerint ismert, hiszen minden ˙j tanulÛt csak a gyerekkel Ès sz¸leivel valÛ szemÈlyes beszÈlgetÈs ut·n vett fel. Mindig ·tnÈzte a di·kok dolgozatait. SzerÈnysÈge miatt nem engedte meg amÌg ı igazgatÛ volt, hogy a gyerekek ¡prily verseket szavaljanak az ¸nnepÈlyeken vagy az ˆnkÈpzıkˆrˆkben. A tantest¸let lÈgkˆrÈt is kellemessÈ tette. Szok·ss· v·lt az intÈzmÈnyben a nagysz¸neti te·z·s, amikor a tan·rok ˆsszegy˚lhettek Ès t·rsaloghattak. A di·kok Ès tan·raik jÛ viszony·t nem viselte meg a h·bor˙, hanem a nyomor kˆzelebb hozta egym·shoz ıket. ’ maga h·tizs·kkal j·rta az elfoglalt fıv·rost Ès friss tejet vitt a gyerekeknek Ès remÈnyt, bizakod·st sz¸leiknek. …letre szÛlÛ leckÈt, valami pÛtolhatatlant, elfelejthetetlent kapott tıle mindenki, aki ismerte. TanÌtv·nya, Nemes Nagy ¡gnes, a kÈsıbbi hÌres kˆltını neki kˆszˆnhet sok mindent. ÑEgyÈbkÈnt m·sfÈle optimizmussal is ell·tott engem ez a kˆrnyezet. T˙ls·gosan jÛ vil·g volt ez, amely, sajnos, azt induk·lta bennem Ès sokakban, hogy tulajdonkÈppen ez a vil·g kicsinyÌtett m·sa. De nem az volt. Nem az volt. SzÛ sem volt rÛla. Soha tˆbbÈ nem volt Ba·r-Madas az Èletemben. Nagyszer˚

60


volt, Ès egy kicsit fÈlrevezetı. Igaz ezt a fÈlrevezetÈst mÈgsem b·nom. [Ö] Maradt egy mÈrtÈk. De t˙ls·gosan is magas mÈrtÈk Ö mind szellemileg, mind-hogy ˙gy mondjam ñ mor·lisan ez az iskola nagyon magas szint˚ volt.î Sok Èvi tanÌt·s Ès k¸zdelem ut·n 1943-ban nyugdÌjba vonult. Ez ut·n a Visegr·d melletti Szentgyˆrgypuszt·n telepedett le, amelyet vÈglegesen otthon·nak tekinthet¸nk. Az enyedi dalolÛ di·kok hangj·t hallja visegr·di mag·ny·ban Ès ez az Ñezerhang˙ kÛrusî kÌsÈri tov·bb ˙tj·n. A rÈgi enyedi kir·ndulÛk, Ñh˚ csapatok hangj·t zengetik, zsongatj·k a rÈtetî, s h˚sÈgesen kÌsÈrik a kˆltıt Ès tan·rt Ña z˙gÛ vil·gzivatarbanî. …lete v·ls·gos pillanataiban is a nagyenyedi kir·ndulÛ di·kok ˆrˆmteli hangj·ra emlÈkszik: ÑDr·ga napok, der˚s ormok az Èlet sorsvonal·ban! /Ritka ˆrˆmszigetek, tiszta szabad horizont! / Boldog izomj·tÈk dallal fakadÛ fiatals·g! / M·moros ¸nnepeink-csak zene, csak zene m·r.î (Enyedi di·kok) 1967. augusztus 6-·n halt meg a h·rshegyi szanatÛriumban. ¡prily hal·l·val egy¸tt kialudt kÈt csillag, a pedagÛgus Ès a kˆltı csillaga, ami rendkÌv¸li vesztesÈget jelentett a magyars·g sz·m·ra. A ÑKˆltıî cÌm˚ versÈben ı maga Ìgy jellemezte ˆnmag·t: ÑEmber voltam, remegı, dalolÛî. Ez a Ñremegı, dalolÛî kˆltı, tan·r pÈld·t adott tanÌtv·nyainak, s ·ltaluk nek¸nk is, az utÛkornak. PÈld·t adott embersÈgbıl, lelki tisztas·gbÛl, kitart·sbÛl. KˆltÈszetÈbıl Ès ÈletÈbıl megtanulhatjuk meghallani a termÈszet hangszereinek halk dalait, az Èlet szÈpsÈgÈt, szeretetÈt, az elm˙l·s elfogad·s·t Ès azt a magatart·st amirıl Nemes Nagy ¡gnes Ìgy Ìrt: ÑÖ megÈrt kÈt vil·gh·bor˙t, erdÈlyi otthona elveszÌtÈsÈt, fiatal szeretteinek hal·l·t, az irodalombÛl valÛ kiszorÌt·s·t az ˆtvenÈves Èvekben ñ Ès mindezenkˆzben olykor egyenes maradt, mint kedves, ez¸stˆs b¸kkf·i a visegr·di erdıkben. Tal·n csakugyan f·v· v·ltozott. …s most onnan nÈzi, szik·r, tartÛs, eleven anyag·bÛl levelein ·t kitekintve, amint FÈny gy˙l. Esı hull. Z˙g a szÈl.î

IRODALOM: ï *** ¡prily Lajos Ès a Ba·r-Madas, Budapest 2000. ï *** A budapesti Ba·r-Madas Reform·tus Le·nynevelı IntÈzet Èvkˆnyve az 194344-es iskolai Èvrıl, Budapest 1944. 7-8. ï *** Enyedi ⁄js·g, 1937, 29. Sz·m ï *** RÈvai nagy Lexikona, Budapest 1926 (XVI. kˆtet) ï ¡prily Lajos ˆsszes versei Ès dr·m·i, SzÈpirodalmi KˆnyvkiadÛ, Budapest ï ¡prily Lajos: Meddig Èl a csend? ñ V·logatott versek, Kriterion, Bukarest 1973. ï Gyıri J·nos: ¡prily Lajos alkot·sai Ès vallom·sai t¸krÈben, Sz·pirodalmi kˆnyvkiadÛ, Budapest 1967. ï Vita Zsigmond: ¡prily Lajos az ember Ès a kˆltı, Kriterion, Bukarest 1972. ï Vita Zsigmond: ErdÈlyi sÈt·lÛ ñ M˚velıdÈstˆrtÈneti tanulm·nyok, PallasAkadÈmia KˆnyvkiadÛ, CsÌkszereda 2000. ï Vita Zsigmond: M˚velıdÈs Ès nÈpszolg·lat ñ Tanulm·nyok, Kriterion, Bukarest 1983.


61

FÜGGELÉK: ÑMosolytalan, tÈtova kisgyermek,/ mikor felelni kell, a hangja reszket. A latinbÛl sosem tanulja meg/ a hÌres dulce et decorum est-et. SˆtÈt vack·n is ·lmokat csihol/ s az ·lm·hoz szeretne tiszta p·rn·t, S tal·n akkor is ·lmodik, mikor/ titok-testÈbe tÈp az Èji gr·n·t. S nyitott sÌrj·n·l zeng a hısi szÛ:/ Ñ.. . nevÈt nem fogja emlegetni forum, de hıs volt mÈgis. Tudta: Èlni jÛ,/ de halni is szÈp. Dulce et decorum...î (PÈter) ÑVÈres de nem fÈlelmes. Nem zavar. /V·das csapatban csˆndes nÈhai egyens˙ly lelk˚, ritka Èszmagyar,/ legjobb bar·tja Kant Ès Bolyai. S most m·r ˙j csillag gy˙lhat ˙j egen,/ jˆhet pokol, pusztul·s, bÈke, b·rmi: Nem fog m·r tˆbbÈ csendesen ’rhegyen/ di·kcsapattal csillagot csud·lni. …s mert nyugodtabb volt a tˆbbinÈl, irÌgye lett a robbanÛ acÈl A szent homlok ma mar homlok-darab. S a gıgˆs Èrc gyızelmet ¸nnepel-/ pedig csup·n a t¸krˆt tˆrte el: Az ˆsszhang mindˆrˆkre megmarad. Ñ (L·szlÛ)

62


Árpaaratás és ónöntés Torockószentgyörgyön Hagyományos gyógynövények, népi gyógymódok és babonák szerzı ï Gyˆrke Zsuzsanna tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

Szülőföldem

ÑT

oroczkÛn fel¸l negyedÛr·nyira a vˆlgy kiszÈles¸l, mert a SzÈkelykı roppant sziklafala ott merÈszen lemetszve, egyszerre vÈgzıdik, s a h·ta mˆg¸l kitˆrtetı Geszteg patak·nak vˆlgytorkolata csatlakozik a fıvˆlgyhˆz, mig szemben vele versenyt·rsa a Tilalmas is, kˆvetve az ·tellenben levı havas pÈld·j·t, Ordoskınek nevezett gyˆnyˆr˚ b¸t¸ben vÈgzıdik, kÈt patak, a Havas Ès Szilas patak vˆlgyeinek engedve tÈrt a hegyek kˆzÈ valÛ behatol·sra, s alkalmat arra, hogy a fıvˆlgyhˆz ez oldalrÛl is tÈrszÈlesitıleg j·ruljanak. Nevezett kÈt pataknak a fıvˆlgygyel egybeolvadÛ torkolatj·ban fekszik ToroczkÛ-Sz.-Gyˆrgy. Alig van haz·nkban meglepıebben gyˆnyˆr˚ pont, mint az egÈszen odaÈrkezÈsig a vˆlgytorkolat elıhegye ·ltal fedezett, s ennek meghaladt·val egyszerre v·ratlanul felt·rulÛ Szent-Gyˆrgy. M·r maga a rendszeresen Èp¸lt falu is sz·mos udvarh·z·val, templomaival festıi kÈpet ny˙jt; de mi azt elragadÛan szÈppÈ teszi, az a t·jkˆrnyezeteÖî ñ Ìrta sz¸lıfalumrÛl Orb·n Bal·zs. TorockÛszentgyˆrgy az ErdÈlyi SzigethegysÈg egyik medencÈjÈben tal·lhatÛ: a TorockÛi-medence AranyosszÈk Ès a Marosmente kˆzˆtt helyezkedik el, keleti oldal·t a Kıkˆzig a Le·nykı, a SzÈkelykı, a NyÌras Èl, a Nagy P·lkı Ès a Malomkı, a nyugati oldalt pedig az ÷kˆrkı, a Bedelıi-havasok, a Szilas, a Vidajh·t, a Podmonkı Ès az Ordaskıvel hat·rolja. A medence a kˆvetkezı ˆt falut rejti mag·ba: BorrÈv, TorockÛ, TorockÛszentgyˆrgy, Bedelı Ès Gyerty·nos. Valamikor ezek teljesen magyar falvak voltak, de elrom·nosodtak, Ès ma m·r csak kÈt falu dacol a beolvaszt·ssal, mÈgpedig TorockÛ, ahol azonban Èlnek rom·nok is, Ès TorockÛszentgyˆrgy, ahol szÌntiszta magyar lakoss·g van. NevÈnek elsı tagja a torockÛi vasb·ny·ktÛl sz·rmazik, ugyanis vidÈk¸nkˆn a vassalakot taracknak nevezik, m·sodik tagja Szent Gyˆrgyre, a falu vÈdıszentjÈre utal. Kor·t nem siker¸lt meg·llapÌtani, de nagyon rÈgi lehet, bizonyÌtja ezt a Thoroczkay Istv·n ·ltal a XIII. Sz·zadban ÈpÌtett v·r, amelynek ma m·r csak a romja ·ll. A m·sik bizonyÌtÈk a templomtorony, amely 1643-ban Èp¸lt. A nÈphagyom·ny azt tartja, hogy falunk lakÛi az 1241-es mongold˙l·s elıtt vagy mindj·rt azut·n telepedtek le, a jelenlegi falutÛl kicsit nyugatabbra, a v·r fˆlˆtt. A kˆzeli TorockÛt szl·vok lakt·k, akik idıvel elmagyarosodtak. A torockÛiak b·ny·szattal foglalkoztak, az ottani vasb·ny·k hÌre messze eljutott, a R·kÛczi-szabads·gharc idejÈn a kurucoknak a torockÛiak kov·csolt fegyvereket vittek t·rszekereken Tord·ig.

Gyˆrke Zsuzsanna ï ¡rpaarat·s Ès ÛnˆntÈs TorockÛszentgyˆrgyˆn

63

TorockÛszentgyˆrgy lakoss·ga betelepÌtett jobb·gynÈp volt, mai napig is megmaradt a nÈpi motÌvumok kˆzˆtt a Ñjobb·gyl·ncosî minta. Fˆldm˚velÈssel, ·llattenyÈsztÈssel foglalkoztak. KemÈny, erıs, nyakas nÈp. RÈgen nagyon sok babon·ban hittek Ès gyakorolt·k is, ezekbıl nÈh·ny a mai napig fennmaradt. Sz·jrÛl-sz·jra terjedtek, Ès olyan Èleth˚en maradtak meg, hogy amikor tÈli estÈken mesÈlik az ˆregek, szinte ˙gy Èrzem, hogy abban az idıben Èl¸nk Ès a szemÈlyek megelevenednek a sˆtÈtben a falon. Nagyon sok legenda maradt meg azokrÛl az idıkrıl, amelyekrıl JÛkai MÛr is Ìrt Ès nagyon sok a tat·rj·r·srÛl, a R·kÛczi szabads·gharcrÛl, az 1848-as forradalomrÛl Ès a vil·gh·bor˙krÛl is. A falu nÈpe, mint m·r emlÌtettem, kemÈny, erıs, de a sok munka Ès az idıj·r·s viszontags·gai megviseltÈk egÈszsÈgÈt. Mivel a legkˆzelebbi v·rosok, Torda Ès Nagyenyed 20 illetve 25 km-re fekszenek, rÈgen nehÈz volt a kˆzlekedÈs, ezÈrt az emberek megprÛb·lt·k otthon orvosolni a betegsÈgeket. Nem mentek orvoshoz, mert nem nagyon hittek az orvosban.

Népi gyógymódok Napjainkban sokan fordulnak bizalommal termÈszetgyÛgy·szokhoz, fıleg azokhoz, akik gyÛgynˆvÈnyek segÌtsÈgÈvel prÛb·lnak kezelni egyes betegsÈgeket. VÈlemÈnyem szerint bizonyos esetekben, ha nem s˙lyos betegsÈgekrıl van szÛ, tˆbbet segÌthet egy csÈsze h·rsfatea, egy kan·l ·fonyalekv·r vagy egy kˆrˆmvir·g kenıcs, mint egy marÈk szintetikus gyÛgyszer, ha azt nem orvos javasolja, vagy nem az utasÌt·snak megfelelıen szedi a beteg. KÌv·ncsi voltam, hogy vidÈk¸nkˆn, ahol sz·mos gyÛgynˆvÈny tal·lhatÛ, mikor Ès mit alkalmaz az egyszer˚ ember k¸lˆnbˆzı betegsÈgek vagy balesetek gyÛgyÌt·s·ra. Ilyen sz·ndÈkkal kerestem fel a falu ˆregeit, Ès sok Èrdekes dolgot jegyezhettem le. Rengeteg gyÛgynˆvÈnyt ismernek! VidÈk¸nkˆn a legelterjedtebb betegsÈg a t¸dıbaj volt. Az emberek ·llattenyÈsztÈssel Ès fˆldm˚velÈssel foglalkoztak. Ha esett az esı, ha s¸tˆtt a nap az ·llatnak ennie kellett Ès nem mindig akadt kÈz¸gyben esıkˆpeny, esernyı vagy meleg ruha. A p·sztorok bırig ·ztak, megf˙jta ıket a hideg szÈl, Ès az ilyen megf·z·sok gyakran t¸dıbajhoz vezettek. Sok idıs ember, de fiatal is ebben a betegsÈgben hunyt el. ¡ltal·ban mÈzzel, kecsketejjel, ıznyelvf˚ te·val (ami csak a Vidajh·ton tal·lhatÛ) kezeltÈk, de ez sokat nem haszn·lt, elıbbutÛbb a beteget elvitte a t¸dıbaj. A t¸dıgyullad·st tormalevÈl, reszelt torma borogat·ssal orvosolt·k. A beteg l·z·t vizes ruh·val Ès savany˙ ubork·val h˙zt·k le. Az egyszer˚ megh˚lÈseket sz·mba sem vettÈk, Ès l·bon vÈszeltÈk ·t, nem fek¸dtek ·gyba. Az ilyen elhanyagolt, ki nem kezelt megh˚lÈsek is okozhattak komolyabb problÈm·kat. Az erıs kˆhˆgÈst te·val, melegÌtÈssel gyÛgyÌtott·k. Ha valaki Ñsz·razonî kˆhˆgˆtt, akkor te·t fıztek a kˆvetkezı recept alapj·n: 4-5 diÛ hÈjastÛl, 12-15

64


szem pergelt kukorica vagy zab, 1 kis fej vˆrˆshagyma- vagy bodzate·t adtak a betegnek mÈzzel ÈdesÌtve. Szam·rkˆhˆgÈsre szam·rtejet itattak Ès szam·rtˆvis te·t. Ez a nˆvÈny nagyon elterjedt a vidÈk¸nkˆn, kedves neki az idıj·r·s, a SzÈkelykı meleg-sz·raz oldala. Levele tenyÈr alak˙, sz¸rkÈs-kÈkes szÌn˚, tˆvisekkel szegÈlyezett. Torokf·j·sra Ès kˆhˆgÈsre nÈha pergeltcukor te·t haszn·lnak mÈg ma is. H˚lÈsre jÛ eredmÈnnyel haszn·lt·k a feketeretket. Kikapart·k a kˆzepÈt, mÈzzel ˆsszekevertÈk a kikapart rÈszt Ès visszatettÈk. AbbÛl ettek naponta 56 kiskan·llal. A kakasalma vir·gbÛl kÈsz¸lt te·t szÌvb·ntalmak esetÈn itt·k. A kakasalma termÈsÈt is haszn·lt·k kankalinnal egy¸tt szÌv-, Èrrendszeri megbetegedÈsekre. Ugyanarra a cÈlra kÈszÌtettek h·rsfavir·g te·t. VÈrszegÈnysÈg esetÈn feketeribizli szˆrpˆt vagy bort fogyasztottak. A leggyakoribb panaszok az emÈsztırendszerhez kapcsolÛdtak. Gyomorf·j·s esetÈn jÛ eredmÈnnyel haszn·lt·k az orb·ncf˚ (ezt n·lunk csengıf˚nek mondj·k) te·t. A fehÈrh·t˙f˚vel, mely az ·rokparton nı, a hasmenÈst gyÛgyÌtott·k, az ·llatoknak is azt adtak. A cickafarkot (n·lunk ezerjÛf˚ illetve macskafarok nÈven ismeretes) ugyancsak gyomor Ès bÈlb·ntalmakra haszn·lt·k. Gyomorf·j·sra jÛ a kˆrˆmvir·g tea is, ezt tapasztalatbÛl tudom. Gyomorf·j·sra haszn·lt·k mÈg a centÛri·t Ès a ment·t, m·jbetegsÈg esetÈn pedig a mentate·t. Ha valakinek f·jt a hasa, gˆrcsoldÛnak kˆmÈny- vagy ·nizsmag te·t kÈszÌtettek. A cserefa (a tˆlgyf·t nevezik cseref·nak) kÈrgÈt hasmenÈsre haszn·lt·k. Erre a cÈlra jÛ a lÛsÛska (ez n·lunk vereskÛrÈ) is. A vÈnasszonyvir·got hashajtÛnak haszn·lt·k. A kˆkÈny termÈse is hashajtÛ, ha jÛl megÈrett. A fa hÈj·t akkor haszn·lj·k, ha sok zsÌros Ètelt fogyasztott a beteg (ma azt mondan·nk, hogy koleszterincsˆkkentı). Ha valaki megcsˆmˆrlˆtt mÈzescibrÈt evett vagy cukrot, vagy pedig ecetet, szÛdaport kavart ˆssze vÌzzel Ès azt itta. A gyermekl·ncf˚ is elterjedt a vidÈk¸nkˆn Ès tˆbb fajt·j·t ismerik, ilyen pÈld·ul a gyomnˆvÈnykÈnt sz·mon tartott tejesparÈ. A gyermekl·ncf˚t n·lunk bÈkavir·gnak nevezik, ismerik a gyÛgyhat·sait, de nem nagyon haszn·lj·k. NÈha levelÈbıl te·t fıznek a cukorbetegeknek zˆld diÛval Ès friss diÛfa levÈllel vegyÌtve. CukorbetegsÈgre haszn·lj·k a kukoricabojt, paszulyhÈj Ès cikÛria te·t. Hegyeink mÈszkıbıl vannak, a vÌz pedig elÈg kemÈny. Az a gondolat terjedt, mi szerint a vese egy jÛ sz˚rı, Ès ezÈrt nem volt ritka a vesekı. Ebben az esetben petrezselyem- vagy zellergyˆkÈr te·t ittak, de nagyon sokszor csak rosszat tettek ezzel, mert ha nagy volt a kı, megindult Ès elz·rta a vesevezetÈkeket. Ebbe bele is halhatott a beteg, ha nem jutott idejÈben korh·zba. VÌzhajtÛnak a mezei zsurlÛt (n·lunk lÛfarok) haszn·lt·k fehÈrfuszulyka hÈj·val egy¸tt fızve.


65

A csÌpıs csal·nnak is nagy szerepe volt, mint vÈrhÌgÌtÛ Ès vesetisztÌtÛ. Felh˚lÈskor cickafark ¸lıf¸rdıt kÈszÌtettek. A szemgyullad·st langyos kamillate·val borogatt·k. Ha a szem huzatot kapott toj·ssal felvert anyatejet tettek r·. Zˆldh·lyog esetÈn tavasszal, amikor a szılıt metszettÈk, az ·gakra borospoharakat kˆtˆttek, felfogt·k a szılıvenyige kicsepegı levÈt, Ès azzal kentÈk be a szemhÈjukat. Nem hiszem, hogy ez haszn·lt volna, hiszen ez a glaucom·t napjainkban is csak sebÈszeti beavatkoz·ssal prÛb·lj·k gyÛgyÌtani. SzintÈn elterjedt betegsÈg n·lunk az ˆvsˆmˆr (ezt sˆmˆregnek nevezik) volt, amirıl azt tartj·k, hogy az ·llatoktÛl kapj·k el, fıleg tavasszal. Ezek kˆrkˆrˆsen ki¸tı aprÛ piros viszketı pontok, amelyek, ha nem kezelik, jÛkora foltokat ˆlthetnek a testen. A sˆmˆreget ecetsavval dˆrzsˆltÈk be, az leÈgette. A szemˆlcsˆt hajsz·llal, vagy selyemcÈrn·val elszorÌtott·k, amÌg mag·tÛl elsz·radt Ès kihullott. M·skor kutyatejjel dˆrzsˆltÈk be. N·lunk a vÈrehullÛ fecskef˚t nevezik kutyatejnek. M·s neve van n·lunk a cikÛri·nak is, lÛfaroknak mondj·k Ès nıi betegsÈgek gyÛgyÌt·s·ra haszn·lt·k. Erre a cÈlra haszn·lt·k a kÈksarkanty˙t, amelyet szarkavir·gnak nevez¸nk. Idegroham esetÈn, vagy ha valakit reszketÈs kapott el, diÛfalevÈl te·t fıztek neki. Ny˚gˆs gyereknek, amÌg nem voltak cumik, gyolcsba csavartak krist·lycukrot Ès azt tettÈk a sz·jukba, hogy szopogass·k. NyugtatÛnak haszn·lt·k a kakukkf˚t, amelyet vadcsombornak neveznek. Az idısek kˆrÈben gyakori volt a reuma, amit ugyancsak a gyakori megf·z·sok okoztak. A reum·t n·lunk kˆszvÈnynek nevezik. A f·jÛs testrÈszekre reszelt feketenad·ly gyˆkeret, friss k·poszta levelet tettek. Erre a cÈlra fıztÈk a porcsf˚ te·t: 10 liter forrÛ vÌzhez egy marÈk porcsf˚t Ès egy marÈk fenyıt˚t tettek. Ha valakinek a feje f·jt hideg borogat·st tettek r· Ès azt mondt·k: ñ Elm˙lik mag·tÛl! Ha huzatot kapott, Ès attÛl f·jt a feje fokhagym·t, fızıolajt tettek a f·jÛs helyre. DerÈkf·j·sra torm·t fıztek puliszk·ban, Ès ˙gy melegen r·tettÈk a derek·ra. A zs·ly·t fogf·j·s esetÈn haszn·lt·k. A fogf·j·st, f¸lgyullad·st melegÌtÈssel Ès kamillatea borogat·ssal gyÛgyÌtott·k. F·jÛs torokra pisisruh·t tettek, de ezt ma m·r szÈgyenkezve emlegetik az emberek Ès vÈgkÈp elt˚nt a gyakorlatbÛl. JÛ orvoss·got kÈszÌtettek a visszeres l·bra. A fehÈrborosty·n vir·g·t erjesztettÈk borban (szeszben) hat hÈtig, majd azzal borogatt·k a f·jÛs l·bat. Ha valamelyik vÈgtagot fagy·s Èrte pityÛk·t tettek r·, de ezt haszn·lj·k akkor is, amikor valakinek a szemÈt a hegesztı ÌvfÈnye b·ntja. Leh˙zza a piross·got Ès pihenteti a szemet. Fagy·sra haszn·lt·k mÈg egy k¸lˆnˆs ÑgyÛgyszertî: a marhaepÈt p·link·ban Èlesztve. A gennyes kelevÈnyeket, a kelÈst, amit n·lunk kilisnek mondanak, kikelesztettÈk, amÌg kifakadt, majd erıs p·link·val (szesszel) fertıtlenÌtettÈk.

66


KelÈs esetÈn, hogy kikelesszÈk, kifakassz·k a kelÈst fızetet kÈszÌtettek: egy kockacukornyi szappan, fÈl hagyma Ès egy kockacukor, annyi tej, amiben megfı Ès kÈshegynyi b˙zaliszt. S˚r˚ pÈpet kell fızni ebbıl, Ès re·kenni a kelÈsre, az kifakasztja. A kemÈny fizikai munka megviselte az embereket. A villanyÈl feltˆrte a tenyer¸ket, a szÈl kisz·rÌtotta a bır¸ket olyannyira, hogy felcserepzett. A cserepes kÈrges bırt friss tej habj·val, vagy felfızetlen tejszÌnnel kentÈk be, az megpuhÌtotta. Az elhasadt tenyÈrre disznÛzsÌrt tettek. A bırkemÈnyedÈsekre vÌzbe·ztatott zsemlek·s·t tettek, az megl·gyÌtotta az elhalt bırt, amit ut·na bicsk·val lev·gtak Ès bekˆtˆttÈk, addig, amÌg az alsÛ rÈteg megerısˆdˆtt. A ty˙kszemet leÈgettÈk. ¡ltal·ban vÈrehullÛ fecskef˚t tettek r·. Repedezett tenyÈrre kˆrˆmvir·g krÈmet kÈszÌtettek. Siker¸lt megtudni a krÈm receptjÈt is egy nÈnitıl, aki otthon kÈszÌti el a krÈmet: kÈt marÈk vir·gfejet ugyanannyi zsÌrral, h·rom percig kell pirÌtani. Miut·n levessz¸k a t˚zrıl, egy napot ·llni hagyjuk, majd ˙jra felmelegÌtve lesz˚rj¸k. A nyÌlt sebet kitakarÌtott·k, Ès kamillate·val szÌtatt·k, hogy a gyullad·st elker¸ljÈk. Ha valaki mezın sarlÛval elv·gta a kezÈt, pÛktoj·st kerestek, kihasÌtott·k a h·rty·j·bÛl, Ès a h·rty·t r·tapasztott·k a sebre, hogy meg·llÌtsa a vÈrzÈst. Olyat is hallottam, hogy szalonnazsÌrt vagy kat·ngkÛrÛ vir·gj·t tettÈk a sebre. Vak¸tÈsre, megsz˙r·sra p·link·s hagym·t haszn·ltak. Nagyon kˆzismert volt mÈg az a mond·s is, hogy: Ñ⁄tilaput kˆtˆttek a talp·raî. Ha valakit elk¸ldtek otthonrÛl, vagy cselÈdet csaptak el, azt Ìgy emlegettÈk. Sok·ig nem tudtam, hogy miÈrt Èppen ˙tilaput kˆtnek a talp·ra. Azt hittem, hogy csak a kˆzmond·s tartja Ìgy, de kutat·saim sor·n r·jˆttem, hogy ez egy ÛvintÈzkedÈs, az ˙tilaput a feltˆrt l·bra kˆtik, hogy pihentesse. TˆrÈsre, dagad·sra langyos sÛsvizet tettek, de feketenad·ly gyˆkerÈvel is borogatt·k, amit elızıleg egy napig Èrleltek napon. Az ideggˆrcsˆt masszÌroz·ssal gyÛgyÌtott·k. Ha valakinek idegsz·l csÌpıdˆtt a derek·ba, azt mondt·k bele·llt a nyavalya. MelegÌtÈssel, ¸tˆgetÈssel gyÛgyÌtott·k. MÈrges pÛk- vagy kÌgyÛmar·s esetÈn p·link·t itattak a beteggel, Ès kezÈtl·b·t mozgatt·k. KonkrÈt esetet mesÈltek, amikor egy l·nyt szÈnagy˚jtÈs kˆzben megmart a kÌgyÛ, Ès mire hazahozt·k az erdırıl teljesen megmeredt, de a p·linka Ès nyolc erıs ember segÌtsÈgÈvel siker¸lt megmenteni az ÈletÈt. A papsajtot is haszn·lt·k te·nak, azzal a bogarak csÌpÈsÈt borogatt·k. …gÈsre tiszta gyolcsba marhaganÈt tettek, azzal szÌtatt·k. M·s esetben a fehÈr fuszulyk·t megpergeltÈk, megtˆrtÈk Ès szit·lt·k az ÈgÈsre. A p·sztort·sk·t sÈrv esetÈn borogat·sra haszn·lt·k. A tˆrÈseket sÌnbe tettÈk, lapock·ba szorÌtott·k, amÌg megforradt. Ha a gyermekek hirtelen megnıttek Ès gerincoszlopuk elferd¸lt, sepr˚t kˆtˆttek a h·tukhoz, a sepr˚ nyele egyenesen tartotta a h·tukat, mÌg megszokta azt a tart·st. Hogy f˚zıdik-e


67

valami babona ahhoz, hogy Èppen sepr˚t kˆtˆttek a h·tukra, nem siker¸lt kiderÌtenem, de biztos, hogy szÈgyen volt. Voltak ˆregemberek, akik a ficamokhoz, r·ndul·sokhoz Èrtettek. MegzsÌrozt·k kez¸ket, Ès addig dˆrzsˆltÈk a f·jÛ testrÈszt, amÌg az egym·sra cs˙szott Ìn helyre ment. Az utolsÛ ilyen ember Sim·ndi IstÛk volt, kˆr¸lbel¸l ezelıtt 30 Èvvel halt meg, de mÈg mindig fennmaradt a jÛ hÌre, mivel sok emberen segÌtett. Nemcsak az embereknek kÈszÌtettek orvoss·got az erdık Ès mezık nˆvÈnyeibıl, hanem a h·zi·llatoknak is. Ha ny·ron a csord·ban megcsÌpte a lÈgy a tehenet, lerakta a petÈit Ès sok tehÈn h·ta olyan volt, mintha pici hangyabolyok lettek volna rajta. A fÈrfiak, amikor az imely megÈrett kinyomt·k belıle a kukacot Ès a sebet almap·link·val most·k ki. Az ·llatot otthon tartott·k addig, amÌg a seb be nem hegedt, nehogy a friss sebet ˙jra megkˆpje a lÈgy. A marh·nak, ha egÈrfÈszket vagy mÈrgezı nˆvÈnyt fogyasztott zs·szpalevelet dugtak a kilyukasztott f¸lcimp·j·ba. A punza gyˆkerÈt a z·szp·hoz hasonlÛan a disznÛ f¸lÈbe dugt·k. BÈlfÈrgek ellen a kismalacnak tˆkmagot adtak Èhgyomorra, Ès bodzafa hÈj·bÛl fıztek te·t. Ha a tehÈn megsÈr¸lt p·llugot fıztek. A p·llug hamubÛl kÈsz¸l. FelfıztÈk a hamut Ès azzal borogatt·k. Ha szegbe lÈpett vagy kı szorult a hasÌtott kˆrme kˆzÈ Ès befertızıtt, akkor disznÛzsÌrba meszet Ès kÈkkˆvet kavartak, azzal bekˆtˆttÈk, hogy fertıtlenÌtse. EgyÈb cÈlra is haszn·lt·k a nˆvÈnyeket. A levendul·val molylepkÈket tartott·k t·vol. A gyerekek a papsajt levelÈbıl pukkantÛt kÈszÌtettek. A tenyer¸kbıl tˆlcsÈrt form·ltak, re·fektettÈk a levelet, Ès a kˆzepÈt enyhÈn benyomt·k a rÈsbe. A m·sik tenyer¸kkel nagyot csaptak a levÈlre, Ès a bennszorult levegı ·thasÌtotta. Ilyen j·tÈkra haszn·lt·k a szul·k vir·g·t is. A keser˚lapu levelÈbıl kalapot, a vir·g·bÛl keletkezı bog·ncsbÛl k¸lˆnbˆzı alakokat kÈszÌtettek. Mint m·s vidÈkeken, n·lunk is sok nˆvÈnyt gy˚jtˆttek ÈtkezÈsi cÈlra. A csal·nbÛl tavasszal, amikor mÈg veres a hidegtıl Ès csak p·r levele van, fızelÈket kÈszÌtenek. Nagy vastartalma miatt a spenÛttal vetekedik. Kismalacoknak is adj·k a forr·zat·t, hogy erısˆdjenek. A mad·rsÛsk·t turbaj·nak mondj·k, Ès levest fıznek belıle. Kellemes Ìze van a kˆkÈny-, csipke- Ès kakasalma bogyÛk te·j·nak. Egyes nˆvÈnyek gyÛgyhat·s·ra m·r nem emlÈkeztek az ·ltalam megkÈrdezettek, mint pÈld·ul a cseresznyesz·r- Ès meggysz·r tea, vagy a m·lnafa tea. A bodza, kamilla, h·rsfavir·g, ·nizsmag, menta, kˆkÈny, csipkebogyÛ, feketeribizli gyakran egÈszÌti ki az egÈszsÈges ember ÈtrendjÈt is tea form·j·ban. Sok nˆvÈny van, amelynek eredeti nevÈt nem ismerem, csak a nÈpi elnevezÈsÈt. Ilyen pÈld·ul a leurda. Fokhagyma helyett haszn·lj·k tavasszal a

68


levelÈt. A gyˆkerÈbıl te·t fıznek szÌvbetegsÈgekre. Lehet, hogy ez a medvehagyma! M·s esetekkel is tal·lkoztak, amikor n·lunk m·s nÈven ismernek egyes nˆvÈnyeket: a tızike oltott hÛvir·g vagy szilasi hÛvir·g nÈven ismert, az ıszi kikericset bÛlavir·gnak mondj·k. A kˆzˆnsÈges galajt ragad·lynak nevezz¸k, az ˙tilaput pedig hazuglapunak. Siker¸lt kibogozni, hogy az ıznyelvf˚ tudom·nyos neve: Èplevel˚ gimp·fr·ny (Phyllitis scolopendrium L.) Ès a FodorkafÈlÈk (Aspleniaceae) csal·dj·hoz tartozik. …rdekes, hogy nagyon sok zˆldsÈg (kukorica vagy zab, vˆrˆshagyma!, torma, uborka, k·poszta, fehÈrfuszulyka, petrezselyem-, zellergyˆkÈr, fekete retek, krumpli, diÛ, tˆkmag, fokhagyma stb.) Ès nÈha Èlelmiszer (tej, tejszÌn, disznÛzsÌr, zsemlek·sa, pergeltcukor, almap·linka stb.) szerepel bizonyos h·zi kÈszÌtÈs˚ orvoss·gban. KÌv·ncsi voltam megtal·lom-e a torockÛszentgyˆrgyiek ·ltal haszn·lt gyÛgynˆvÈnyeket a hivatalosan elfogadott gyÛgynˆvÈnyek list·j·n, ezÈrt ·tlapoztam nÈgy hat·rozÛt Ès kider¸lt, hogy 85 % -a azokon is szerepel.

Babonák A nˆvÈnyekhez babon·k is f˚zıdnek. A torckÛszentgyˆrgyi katolikus templom nagyidıre van felszentelve. ¡ldoz·skor ott ciccef·t is szoktak szentelni, mÈg az unit·riusok is ott szenteltÈk a ciccef·t. Amikor nagyidı van a szentelt ciccef·bÛl tesznek a t˚zre, a f¸stje eloszlatja a nagyidıt. Olyankor a harangot is megkondÌtj·k. A tavaszi kankalint n·lunk Szent Gyˆrgy-vir·gnak mondj·k, Ès ha ·prilis 24-re, Szent Gyˆrgy napra kinyÌlik, akkor azt tartj·k, hogy hossz˙, tartÛs ny·r lesz. Csak Szent Gyˆrgy napja ut·n szabad le¸lni a fˆldre, Ès mezÌtl·b j·rni, addig csalÛka az idı. Ha a kˆkÈny sokat vir·gzik, akkor jÛ tˆrˆkb˙zatermÈs lesz. A kotlÛvir·ghoz az a babona f˚zıdik, hogy nem szabad leszedni, mert ann·l a h·zn·l, ahova beviszik nem lesz kiscsirke Ès megdˆglik a majors·g. JelkÈpes jelentÈse van a nyÌrf·nak. M·jus elsejÈn a legÈnyek a l·nyos h·zak kapuj·hoz zˆld nyÌrfa·gat erısÌtettek, ez a szeretet jelkÈpe volt. Ahol egy l·nygyermek volt, ott a sz¸lık vagy a kˆzeli rokonok tettek zˆld ·gat. Ha egy l·ny b¸szke Ès nem engedi a legÈnyt udvarolni, oda egy zs˙p kukoricakÛrÈt tesznek, hogy azt ˆlelgesse. ¡rpaarat·ssal kiz·rÛlag asszonyok foglalkoztak. Ny·ri idıszakban gyullad·sos lett a szem, ezt neveztÈk ·rp·nak. A mutatÛ ujjukat begˆrbÌtettÈk sarlÛt form·lva Ès egy versikÈt mormoltak, mikˆzben a betegnek nem volt szabad pislognia. Nagymam·m nekem is aratott ·rp·t a szememrıl, el is m˙lott, de hogy attÛl vagy m·s egyÈbtıl nem tudom. A versike valahogy Ìgy szÛlt: ¡rpa, ·rpa learatlak / KÈvÈbe kˆtlek, kalangy·ba raklak / Haza viszlek, kicsÈpellek, megırˆllek, / Megs¸tlek Ès megeszlek. Rˆviden elmondt·k az ·rpakenyÈr kÈszÌtÈsÈnek folyamat·t, azt·n, hogy a szemen keletkezett ·rpa ettıl megi-


69

jedt, vagy az ˆregasszonyok babon·s hiedelme gyÛgyÌtotta meg az ·rp·t, azt senki sem kutatta, mindenki elfogadta, hogy ennek ez a rendje mÛdja. …n azÈrt szerettem, ha nagymam·m ·rp·t aratott a szememen, mert olyankor mindig megkÈrdeztem tıle, hogy mit jelent a kÈve meg kalangya, Ès siker¸lt r·bÌrnom arra, hogy mesÈljen a fiatalkor·rÛl. M·r rÈg tudtam a kÈt szÛ jelentÈsÈt, de akkor is megkÈrdeztem, mert olyankor ˙gy belemer¸lt a magyar·zkod·sba, hogy kÈsı Èjjel lett mire befejezte. Õgy sok Èrdekes tˆrtÈnetet tudtam meg a falu m˙ltj·rÛl. RÈgen nagy hangs˙lyt fektettek a babon·ra, de napjainkban egyre ritk·bban gyakorolj·k, mivel nem hisznek benne. Megmaradt azonban nÈh·ny babona, amit tˆrvÈnykÈnt tisztelnek a falubeliek. Ilyen pÈld·ul, hogy ha valakit megigÈznek, egy csupor vÌzbe parazsat kell dobni, Ès azt itatj·k a beteggel: -AttÛl majd elm˙lik! Amikor vÌzbe dobj·k a parazsat, egy pillanatig a vÌz al· mer¸l, azut·n felszÌnre bukkan. A parasztok ennek a bukfencnek is babon·s jelentısÈget tulajdonÌtottak. Annak a nevÈnÈl fordult meg a par·zs, aki megigÈzte. Ha ·llatot v·s·rba vittek vagy valaki tˆmegbe kellett menjen Ès nagyon szÈp volt, hogy elker¸lje az igÈzÈst piros cÈrn·t kˆtˆttek az ·llatok fark·ra, a l·nyok haj·ba, az asszonyok pedig a csuklÛjukra, de ezt a babon·t az …rchegysÈg ol·h nÈpeitıl tanult·k el. A babona azonban napjainkban is fennmaradt, ezÈrt amikor a kisbab·t l·togatj·k meg, annak is a csuklÛj·ra piros cÈrn·t kˆtnek, nehogy megigÈzzÈk, Ès beteg legyen. Azt is szokt·k ilyenkor mondani: Tı, tı, cs˙fja, nehogy megigÈzzelek! Ugyancsak kisbab·hoz f˚zıdik az a babona, hogy ha valaki belÈp a h·zba, le kell ¸ljˆn, nehogy elvigye a baba ·lm·t, Ès egy sz·l cÈrn·t a ruh·j·bÛl a baba ·gy·n kell hagyjon. Ha ugyancsak szoptatÛ anya megy a kisbab·hoz, egy pelenk·ra tejet kell fejjen, nehogy elvigye a m·sik asszony tejÈt. A kˆvetkezı babon·ban a rÈgi idıkben hittek, amikor az asszonyok otthon sz¸ltek, napjainkban m·r nem Èl. Ha a baba l·bbal jˆn a vil·gra szerencsÈs lesz, ha fejjel, akkor elker¸li a szerencse. Ha az ˙jsz¸lˆtt l·ny volt, miut·n lesz·radt a kˆldˆkzsinÛrt eltettÈk a cÈrn·val egy¸tt, hogy amikor a l·ny 6-7 Èves lesz, odaadj·k neki. Ha siker¸lt neki a bogot kibontani ¸gyes kÈzimunk·s lesz, ha elment a t¸relme Ès sutba v·gta, akkor sohasem lesz t¸relme a pepecs munk·hoz. Ha valaki megijedt, Ûnt ˆntˆttek r·. Egy edÈnyben megolvasztott·k az Ûnt, Ès szit·n kereszt¸l egy veder hidegvÌzbe ˆntˆttÈk. Amilyen alakzatot vett fel, attÛl ijedt meg az illetı szemÈly. Hogyha halottÛl ijedt meg valaki, akkor a halott haj·bÛl egy tincset v·gtak le Ès azzal f¸stˆltÈk. Ha valakinek zabola lett a sz·j·n azt mondt·k, tˆrˆlje meg a macska fark·val, attÛl elm˙lik. Ha sz·jf·j·sa volt valakinek, fal·s lett a nyelvÈre, azt kÌv·nta, hogy: Ragadjon a papnÈ ¸lepÈre! Ha valakinek elveszett valamije, akkor azt egy babona segÌtsÈgÈvel derÌtettÈk ki, hogy hol van. A nagyollÛt a rost·ba ¸tˆttÈk, Ès kÈt ujjukra akasztott·k.

70


Mikor kÈszen voltak ezzel a m˚velettel, akkor ezt mormolt·k: PÈteremre, P·lomra mondom, hogy ÖÖÖÖ (nÈv) lopta el. Ha a rosta megfordult, akkor igaz volt. Ha v·s·rnap van, vagy ha valaki valahova indul, Ès elıtte ¸res vederrel ·tmennek az ˙ton, nem lesz szerencsÈje. Ha feketemacska szaladt ·t az utÛn, akkor nem lesz szerencsÈje az embernek, ha kÈmÈnyseprıvel tal·lkozik valaki, akkor szerencsÈje lesz. Ha elindul valaki Ès visszatÈr, akkor nem lesz szerencsÈje. Reggel, amikor felkelnek, bal l·bra kell h˙zni elıbb a cipıt, hogy ne f·jjon a fej¸nk ñ tartott·k a vÈnek. A hagyom·ny szerint pÈnteknap nem szabad nekifogni semmilyen nagy munk·nak. M·rcius elsejÈhez f˚zıdik az a babona, hogy ·t kellett ˆnteni a szemetet a szomszÈdba, hogy ne legyen bolha a h·zban. A szemetet nem szabad naplemente ut·n kiˆnteni, mert elrep¸l a szerencse. Amilyen ir·nybÛl jˆn tavasszal elıszˆr az esı, egÈsz Èvben arrÛl fog eljˆnni. Hegyeink kˆzˆtt van egy cs˙cs, amit Sott-tetınek nevezenek, ha az z˙g, akkor nagyidı lesz, szÈl, esı, vihar csap le a vˆlgyre. Ha az ˙jhold egyenesen ·ll, meg·ll a veder f¸le a sark·n, akkor nem lesz esı. ⁄rnapj·n nem szabad mezıre menni, mert aki mezıre megy, azt meg¸ti a vill·m. Ha a tehÈn megborj˙zik, h·rom napig nem szabad senkinek semmit sem adni, mert elviszi a tejet. A sepr˚t fel kell ·llÌtani az ajtÛ mellÈ, kilenc gerezd fokhagym·t az ajtÛ fˆlÈ. A tehÈnpisit szurk·lni kell a vill·val, hogy legyen tej. Ha mÈgis elviszi valaki a tejet, akkor kell kÈrni tıle valamit Ès visszajˆn a tej. Ha a tehÈnbıl elviszik a tejet, tehÈnvizeletbe lepedıt kell ·ztatni, azt r·borÌtani a tehÈnre Ès addig ¸tni, amÌg odamegy az, aki elvitte a tejet. Tavasszal toj·st sem szabad adni senkinek, amÌg nem ¸ltetnek kotlÛt, mert ahonnan elvittÈk a toj·st, nem lesz csirke. A kotlÛ al· 19-21 toj·st szoktak tenni, mindig p·ratlanul. November 28-·n, Kati-napj·n ˙gy tartj·k, hogy: Ha Kati koppan, Kar·csony loccsan, ha Katalin napj·n be·ll a fagy, akkor Kar·csonyra megenged. A faluban nem volt jÛsasszony, nem hittek benne. K·rty·t csak a torockÛi cig·nyok vetettek, tenyÈrbıl is ık olvastak. A babon·kban azonban szent¸l hittek Ès elıÌr·saikat betartott·k. RemÈlem, szerÈny kutat·sommal bemutattam ErdÈly egyik kevÈsbÈ ismert vidÈkÈnek gyÛgymÛdjait, babon·it Ès hozz·j·rultam nÈp¸nk gazdag kult˙r·j·nak megismertetÈsÈhez. Lehet, hogy a bemutatott gyÛgymÛdokat olvasva elmosolyodik a mai ember, de ıseinket sokszor kisegÌtettÈk ezek az elj·r·sok, Ès nÈmelyik¸ket ma is sikeresen alkalmazunk. K˙tfık: ï Szak·cs Ilona ñ 64 Èves, ï Tak·cs Ilona ñ 72 Èves, ï Nagy Anna ñ 58 Èves,


71

ï Nagy Istv·n ñ 66 Èves, ï Bartha JÛzsef ñ 60 Èves

KÖNYVÉSZET: ï Babulka PÈter: Ismerj¸k fel a vadon termı gyÛgynˆvÈnyeket, GABO KˆnyvkiadÛ, 2001. ï Hanz L·m IrÈn: A v·r ·rnyÈk·ban, TorockÛszentgyˆrgy, Tiniv·r Kolozsv·r 2003. ï Ingrid Ès Peter Schˆnfelder: GyÛgynˆvÈnyhat·rozÛ, HollÛ Ès T·rsa KˆnyvkiadÛ. ï R·cz G., Laza A., Coiciu E.: GyÛgynˆvÈnyek, Ceres KˆnyvkiadÛ Bukarest, 1975. ï VarrÛ Alad·r BÈla: GyÛgynˆvÈnyek gyÛgyhat·sai, Black & White KiadÛ, NyÌregyh·za 1999. ï *** SzÈkelyfˆld Ès ErdÈly, CD, Arcanum Adatb·zis Kft.

72


Volt egyszer egy fürdőhely… szerzı ï Hening Helga tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

ÑÖa

kˆzÈp Marosvˆlgy balfelÈnek nemcsak legfestıibb, hanem egyszersmind legÈrdekesebb pontj·hoz Èrt¸nk; ellent tudn·nk-e ·llani azon cs·bnak, melyet a Felvinczczel szemben oly gyˆnyˆr˚en fekvı Maros-Ujv·r gyakorol re·nk, midın oly incselkedve, oly mag·hoz ragadÛlag t·rja fel fektÈnek pazar fÈnyÈt? Nem, ily ÈrzÈketlenek, ily kˆzˆmbˆsˆk mi nem tudunk lenni, mert t·jszÈpsÈg, termÈszeti gazdags·g s a m˙lt emlÈkeinek tisztelete egyar·nt figyelmetparancsolÛan hatnak re·nkÖî- Ìrja elragadtatva Orb·n Bal·zs a SzÈkelyfˆld leÌr·s·ban. …s szÛl a vidÈk kincsÈrıl, a sÛrÛl is: ÑA hegyfok alj·n elsiklÛ Maros partjain nagy terjedelm˚ sÛrakt·rak huzÛdnak el, a falbaszegett folyam hull·main sz·zai nyugosznak a sÛhajÛknak kÈszen tova sz·llÌtni a termÈszet ·ld·saitÖî A geolÛgusok szerint 17 milliÛ Èvvel ezelıtt nagyon nagy v·ltoz·sok tˆrtÈntek a K·rp·t-medence tÈrsÈgÈben. Mikˆzben a medence jelleg az Alfˆld jelentıs megs¸llyedÈsÈvel mÈg ink·bb kihangs˙lyozÛdott, Ès a Din·rihegysÈg is les¸llyedt, szabadabb· v·lt az ˙t a Tethys vil·gÛce·n sz·m·ra. A tenger tÈrhÛdÌt·sa kb. 15 milliÛ Èvvel ezelıtt nagyon jelentıssÈ v·lt. Gyors volt ÈrkezÈse, viszont a Dinarid·k ismÈtelt kiemelkedÈsÈvel elveszÌtette vÌzut·npÛtl·s·t, Ès ebbıl az okbÛl a tenger elkezdett visszah˙zÛdni. A vÌz elp·rolg·s·val sÛtartalma kiv·lt Ès lerakÛdott. Ebbıl sz·rmaznak tÈrsÈg¸nkben, ErdÈlyben a kiterjedt, ˙gynevezett sÛtˆmzsˆk. 1864-ben ErdÈlyben 40 helyet ismertek, ahol a kısÛ a fˆld felszÌnÈhez kˆzel van, vagy Èppen kisebb dombok alakj·ban jelentkezik, 192 helyen sÛkutakat Ès 593 helyen sÛsforr·sokat jeleztek. Abban az idıben kısÛt ˆt helyen b·ny·sztak: Parajdon, DÈsakn·n, Maros˙jv·rt, Tord·n Ès VÌzakn·n. Napjainkban m·r csak az elsı h·rom akna m˚kˆdik. SzÈchenyi Istv·n naplÛj·ban Maros˙jv·rrÛl, mint az erdÈlyi sÛb·ny·k egyik kˆzpontj·rÛl a kˆvetkezıket Ìrja: ,,Marosujv·r a legkiv·lÛbb akna. Az ˙j b·ny·szati mÛdszerek szerint 35 Èv Ûta m˚velik. Viszont tal·ltak nyomokat, melyek azt sejtetik, hogy m·r a rÛmaiak ezekrıl a helyekrıl vittÈk a sÛt, azonban a b·ny·szatban tapasztalatlanul, saj·t akn·ikat beoml·stÛl fÈlve, hamarost el kellett hagyniok ñ vagy a sÛt esınek, nedvessÈgnek annyira kiszolg·ltatt·k, hogy tˆnkrement.î A sÛt, elıszˆr a rÛmaiak b·ny·szt·k, felszÌni fejtÈssel. Akkoriban a telep¸lÈst SALINAE-nak neveztÈk. ÑÖhogy a rÛmaiak sasszeme m·r uralmuk idejÈben fˆlfedezte, s v·llalkozÛ szellem¸k hasznosÌtotta az itt levı kincseket, azt tˆbb mint egy okbÛl kˆvetkeztethetj¸k. Erre mutat a Maros jobb partj·rÛl ide ir·nyulÛ rÛmai ˙t, a Maros˙jvaron tal·lt,

Hening Helga ï Volt egyszer egy f¸rdıhelyÖ

73

Ès most is naponta felmer¸lı nagy mennyisÈg˚ rÛmai Èremî Ìrja Orb·n Bal·zs, majd Ìgy fogalmaz ÑA rÛmai b·ny·szatot nem vÈdte meg az oly Ûri·si erıfeszÌtÈssel lÈtrehozott vÈdtˆltÈs, ·trohant ennek dacz·ra fˆlˆtte a nÈpv·ndorl·s mindent elsodrÛ ·rja, ez s a nyom·ba rombolÛ vÌz·radat eliszapolta, eltemette RÛma egykori hatalm·nak Ès szorgalm·nak mÈg nyomait isÖíí 1791-ben nyÌlt meg Maros˙jv·r sÛb·ny·ja. Innen sz·llÌtott·k a sÛt MiriszlÛig Ès onnan kis fa-hajÛkon tov·bb az alvidÈkre. A XIX-ik sz·zad ˆtvenes Èveiben a Maros vizÈnek besziv·rg·sa komolyan veszÈlyeztette a maros˙jv·ri nagyszer˚ sÛtelepeket. Egy Èvtizeden ·t azonban hatalmas vÈdm˚veket lÈtesÌtettek: egy kanyarulat ·tv·g·s·val 400 m-rel tov·bb tolt·k a Maros foly·s·t a sÛtelepektıl, azut·n anyag Ès beton g·takat Èkeltek be a vÌz·teresztı kavicsrÈteg Ès a sÛrÈtegek kˆzÈ, s mivel cÈljukat ezzel sem ÈrtÈk el, a sÛhat·ron kÌv¸l a m·rga-kızetbe egy m·sfÈl km hossz˙ gy˚jtı-csatorn·t ·stak, abba fogt·k fˆl a besziv·rgÛ vizet s gızgÈpekkel hajtott szivatty˙kkal emeltÈk ki. Ezzel a csatorn·val siker¸lt egy idıre ˙gy a sÛtelepet, mint a b·ny·kat megÛvni a Maros Ès m·s vizek besziv·rg·s·tÛl, Ès megmenteni e nagy kˆzgazdas·gi Ès ·llami vagyont a rendszeres kiakn·z·s sz·m·ra. A XX. sz·zad elejÈn Maros˙jv·rt volt ErdÈly legnagyobb sÛb·ny·ja. A kifejtÈs m˚velete aknaszer˚leg tˆrtÈnt az Ûri·si csarnokokban, melyek villamos vil·gÌt·ssal voltak ell·tva, s melyben a munk·sok sz·zai kˆnnyen fejtettÈk a sÛpadokat. A b·ny·k megfelelı aknasz·llÌtÛ, sÛkiemelı gÈpekkel, vÌzemelı szivatty˙kkal voltak felszerelve. A kocs·rdi ·llom·s·bÛl ki·gazÛ iparv·g·ny vas˙ti szerelvÈnyeit az aknah·z elıtt rakt·k meg, majd innen indÌtott·k az orsz·g minden vidÈkÈre, sıt k¸lfˆldre is a sÛt. Az Èvi termelÈs 500 000 m3 volt, vagyis 3/5 rÈsze az ErdÈlyben termelt sÛnak. A maros˙jv·ri sÛtelep, mint szil·rd szikla emelkedik fˆl a mÈlybıl a Maros vˆlgyÈnek lap·j·ig, alig fÈl mÈter vastag alluvi·lis kavics Ès homokrÈteg ·ltal fedve. Ter¸lete toj·sdad alak˙, hossza 1 km, szÈlessÈge 600 m, mÈlysÈge nincs meg·llapÌtva. A b·ny·kban felhalmozÛdÛ Ès kereskedelmi cÈlokra m·r nem haszn·lhatÛ oldott sÛ egy ˙j ipartelepnek adott Èletet, a szÛdagy·rnak, amely 1896-ban kezdte el m˚kˆdÈsÈt. A kiszivatty˙zott sÛsvÌz m·sik rÈszÈt a maros˙jv·ri gyÛgyf¸rdı haszn·lta fel, amely 1889-ben Magyarorsz·g legelsı sÛs gyÛgyf¸rdıje volt. A sÛsf¸rdı vizÈt a helybeli nagyszer˚ sÛakn·kbÛl vezetett termÈszetes sÛsvÌz szolg·ltatta, mely Èlelmes berendezÈsnek kˆszˆnhetıen Èdes vÌzzel hÌgÌthatÛ Ès melegÌthetı. A b·ny·bÛl vezetett termÈszetes sÛsvÌz 26%-ban tartalmazott konyhasÛt, hımÈrsÈklete pedig 12 0C volt. Ez a f¸rdı minden m·s hazai f¸rdıt fel¸lm˙lt, mÈg az akkori legsÛsd˙sabb vizaknai ÑTˆkˆlyî sÛsf¸rdıt is, ugyanis a maros˙jv·ri sÛsf¸rdı vize 6%-kal volt sÛsd˙sabb a vizaknai f¸rdıÈnÈl.

74


A maros˙jv·ri sÛsf¸rdı utolÈrhetetlen elınye, hogy vize folytonosan friss volt, amit egyetlenegy sÛsf¸rdı sem tudott produk·lni. A kÈnyelmesen berendezett f¸rdı Èp¸letÈben 1889-ben h·rom t·rsas ˙szÛmedence, egy 27-30 0C meleg, egy 15 0C langyos Ès egy 10, illetve 8 0C hideg t¸kˆrf¸rdı volt, melyben a f¸rdıvizet tetszÈs szerinti sÛtartalommal lehetett elı·llÌtani. EzenkÌv¸l a sÛs gyÛgyf¸rdınek volt Èdesviz˚ zuhanyzÛja, gızf¸rdıje, Ès egy nagy kÈnyelmesen berendezett uszod·ja, ˙szÛk Ès nem ˙szÛk rÈszÈre, sok ˆltˆzıszob·val ell·tva. Ugyancsak 1889-ben a rÈgi nÈgy f¸rdıszob·n kÌv¸l mÈg magasabb igÈnyeket is kielÈgÌtı, h·rom kımedencÈvel ell·tott f¸rdıszob·t ÈpÌtettek, amelyekbe hideg Ès meleg sÛs vÌz volt bevezetve, Ès zuhanyzÛkkal is rendelkezett. Viszont az egyre tˆbb Ès tˆbb l·togatÛnak, vendÈgnek kˆszˆnhetıen bebizonyosodott, hogy az akkoriban fel˙jÌtott sÛs gyÛgyf¸rdı elÈgtelen, hiszen a vendÈgek elfoglaltak minden helyet. ÑMeg kell nagyobbÌtani a gızf¸rdıt, de mÈg ink·bb a meleg Ès hideg f¸rdıt, mÈg pedig ˙gy, hogy k¸lˆn f¸rdıje legyen a nıknek s k¸lˆn a fÈrfiaknak, hogy ne legyenek kÈnytelenek egym·sra v·rakozni. A sÛ tartalomra nÈzve is kÈt fÈle lehetne a meleg f¸rdı. Tov·bb· oly Èp¸let volna sz¸ksÈges, melyben h˚vˆsebb idıben is b·tran lehessen f¸rdızni. ÷tven, sıt sz·zezer forintot kellene ·ldozni e cÈlra.î 1890-ig a sÛsf¸rdı jelentıs fejlıdÈsen ment kereszt¸l. A f¸rdıh·zat ˙jabb Ès ˙jabb rÈszekkel bıvÌtettÈk: a) Kımedence f¸rdık meleg Ès hideg vÌzvezetÈkkel Ès zuhanyzÛkkal b) K¸lˆn kabinokban melegÌthetı hideg k·df¸rdık Ès ˙szÛmedencÈk hideg 4% sÛtartalommal Ès 12 0C hıfokkal, langyos 15-20% sÛtartalommal Ès 20-25 0C hıfokkal, Ès h·rom meleg t¸kˆrf¸rdı 20-25% sÛtartalommal Ès 35-36 0C hıfokkal. c) Hideg zuhanyok d) Gızf¸rdı e) Egy nagy uszoda, melybe a vÌz sÛtartalma 4%. 1890-ben a maros˙jv·ri sÛs gyÛgyf¸rdıben a gyÛgyelj·r·s a kˆvetkezı: hideg Ès meleg sÛsf¸rdık? gızf¸rdı; sz¸ksÈg szerint tejk˙ra Ès szılı-gyÛgymÛd. A f¸rdıt sz·mos betegsÈg gyÛgyÌt·s·ra aj·nlott·k. Az emlÌtett Èvben a lak·s Ès ÈlelmezÈsi viszonyok kielÈgÌtık voltak. A f¸rdıtelepen, kˆzvetlen¸l a f¸rdıh·z szomszÈds·g·ban, ˙j Èp¸letben 16 kÈnyelmesen berendezett lakÛszoba ·llt a vendÈgek rendelkezÈsÈre. A szoba·rak is megfelelıek voltak. SzemÈlyenkÈnt 1 Ft-ba ker¸ltek azok a szob·k, amelyekben vil·gÌt·s Ès naponkÈnti ·gynem˚ csere volt. A k¸lˆn ·ggyal Ès ·gynem˚vel rendelkezı szob·k ·ra kÈt szemÈlynek 40 kr volt. A szomszÈd vendÈglıkben Ès mag·nh·zakban mindig lehetett sz·ll·st kapni. Az ÈtkezÈst is kˆnnyen meg lehetett oldani. A reggeli, ebÈd Ès vacsora egy hÛnapra 30 Ft-ba ker¸lt. A f¸rdıvendÈgeknek szÛrakoz·sra Ès kir·ndul·sra is adÛdott lehetısÈg. A sÛsf¸rdı l·togat·s·nak ideje alatt (szezon) a helybeli jÛ hÌr˚ b·ny·szzenekar


75

hetente h·romszor is koncertezett a f¸rdı elıtti f·sÌtott parkban Ès a sÈtatereken. Vas·rnaponkÈnt vagy Èppen hÈtkˆznaponkÈnt is t·ncmulats·got tartottak a Ñligetî nÈv alatt ismert terjedelmes sÈtatÈren, ahol fedett t·nchelysÈgek, fedett tekep·ly·k, j·tszÛ szob·k Ès egy Casino lÈtezett. Mindezek mellet sok kir·ndul·si hely is volt: a sÛb·nya, a B·nca nev˚ hegy, ahonnan gyˆnyˆr˚ kil·t·s nyÌlt a Maros vˆlgyÈre, GrÛf Teleki K·roly felsı˙jv·ri csod·latos kastÈlya stb. EzenkÌv¸l a v·rosban volt posta, t·vÌrda, sıt vas˙ti ·llom·s is a f¸rdıtıl alig 10 percnyi t·vols·gra. A vas˙ti ·llom·stÛl kÈnyelmes kocsikon Ès omnibuszon lehetett bemenni a v·rosba, megfelelı ·ron. A maros˙jv·ri sÛsf¸rdıben egy hÛnapra ÈrvÈnyes bÈrlet b·rmely f¸rdı napi haszn·lat·ra 6 Ft-ba, egy fÈl hÛnapra 3 Ft 40 kr-ba ker¸lt. H·rom k·d meleg vagy gızf¸rdı ·ra 40 kr. nÈgy uszodai jegyÈ pedig 20 kr. volt. ZenedÌjjal rendelkezı f¸rdıvendÈgek a f¸rdı dÌj felÈt fizettÈk, azaz egy hÛnapra 3 Ft-ot, egy fÈl hÛnapra 1 Ft 50 kr. A 15 Èven aluli gyerekek 50%-os kedvezmÈnyben rÈszes¸ltek. Mint ·ltal·ban a sÛb·ny·kban, Maros˙jv·rt is felszakadt nÈhol egy-egy vÌzÈr, mely pÈld·ul a rÈgi b·ny·ban tavakat is kÈpezett. Ezt a b·ny·nak nem haszn·lÛ sÛs vizet rÈgebben lÛerıvel szivatty˙zt·k ki, kÈsıbb gızgÈpet alkalmaztak, a vizet pedig szÈpen beeresztettÈk a Marosba. Amikor a gızgÈp nem szivatty˙zott, akkor malmot hajtott. 1892-ben egy Jucho Ferencz nevezet˚ ˙r megold·st tal·lt az addig fˆlˆslegesnek ÌtÈlt sÛs vÌzre. Azt aj·nlotta, hogy ·llÌtsanak fel egy primitÌv kis gızf¸rdıt is a malom mellÈ, a sÛs vizet pedig haszn·lj·k fel f¸rdÈsre is. 1897 szeptember vÈgÈn igen ˆrvendetes ˙j ÈpÌtkezÈs indult meg a maros˙jv·ri sÛsf¸rdıben. A rÈgi f¸rdıh·zat lÈnyegesen megnagyobbÌtott·k, b·doggal ˙jra fedtÈk, s Ûdon deszkafalait tÈglafallal cserÈltÈk ki, Ìgy az ablakok is sokkal t·gasabbak lettek. A rÈgi f¸rdıh·zat annyira fel˙jÌtott·k, hogy k¸lsı kinÈzÈse is egÈszen m·s lett. A f¸rdıh·z belsejÈben mÈg ennÈl is fontosabb ·talakÌt·sok tˆrtÈntek. A megnagyobbÌtott f¸rdıh·zat kÈt oszt·lyra osztott·k, s az addigi h·rom t¸kˆrf¸rdın kÌv¸l mÈg h·rom ˙j t¸kˆrf¸rdıt ÈpÌtettek. Õgy k¸lˆn f¸rdıoszt·ly lett a nık Ès k¸lˆn a fÈrfiak sz·m·ra. MindkÈt oszt·lyban, az addigi beoszt·shoz hasonlÛan meleg sÛs-, hideg sÛs-, Ès langyos Èdesviz˚ t¸kˆrf¸rdık, k¸lˆn gızf¸rdı Ès zuhanyzÛk voltak. 1898 m·jus·ban mindkÈt f¸rdıoszt·ly megnyÌlt, s ennek kˆszˆnhetıen ˙gy a nık, mint a fÈrfiak a nap b·rmely idıszak·ban vehettek meleg Ès hideg sÛsf¸rdıt Ès gızf¸rdıt, Ès nem kellet elıre bejelentkezni¸k, ahogyan a fel˙jÌt·s elıtt szokt·k. Ugyancsak 1898-ban megnagyobbÌtott·k, Ès kÈt rÈszre osztott·k a nagy uszod·t, ˙gy, hogy k¸lˆn uszoda lett a nık Ès k¸lˆn a fÈrfiak sz·m·ra, amelyekben a nap b·rmely idıszak·ban lehetett f¸rdeni. A f¸rdı fel˙jÌt·s·t Magyary Mih·ly b·nyamÈrnˆk, Ès a minden ir·nt Èrdeklıdı Ès tevÈkeny b·nyatan·csos, Fritz P·l vezette. A f¸rdı nagyobbÌt·s·n kÌv¸l a lak·sviszonyokon is segÌteni akartak.

76


ÑGrÛf Teleki ¡d·m felsı˙jv·ri nagybirtokos, kinek birtoka kˆzvetlen hat·ros a maros˙jv·ri sÛsf¸rdıvel, elhat·rozta, hogy ha az idÈn nem, de a kˆzel jˆvıben a nagy uszoda mellett mintegy 16-20 szob·bÛl ·llÛ csÌnos bÈrh·zat ÈpÌt. M¸ller J·nos, sz·szrÈgeni ÈpÌtÈsz Ès Èp¸letfa-kereskedı pedig a f¸rdı nyugati parkj·nak kˆzvetlen kˆzelÈben mÈg a f. Èv folyam·n 10 szob·bÛl ·llÛ lak·st fog ÈpÌteni, s Ìgy remÈln¸nk lehet, hogy a maros˙jv·ri sÛsf¸rdı, ha nem is gızerıvel, de lassan-lassan mÈgis oda fejlıdik, amit vizÈnek kiv·lÛ tisztas·ga Ès kit˚nı hat·s·n·l fogva mÈlt·n megÈrdemel.î A maros˙jv·ri sÛsf¸rdı fokozatos fejlıdÈsÈt tˆbbek kˆzt a f¸rdı Èvi bevÈtelÈnek fokozatos emelkedÈse bizonyÌtotta. A f¸rdıvendÈgek kimutat·sa nem bizonyÌtja egyÈrtelm˚en a f¸rdı fejlıdÈsÈt, ugyanis az egyszer˚ csak ·tutazÛ vendÈgek abban nem szerepeltek. Az al·bbi t·bl·zat adatai bizonyÌtj·k, hogy a maros˙jv·ri sÛsf¸rdı bevÈtele 14 Èv alatt, vagyis 1884 Ès 1897 kˆzˆtt meghatszorozÛdott. Amint a maros˙jv·ri sÛsf¸rdı tˆrtÈnetÈbıl kider¸l, tulajdonkÈppen csak 1086 Ft 60 kr-nyi ˆsszeg volt a befektetÈs, amelyet az elsı berendezÈs v·s·rl·s·ra haszn·ltak fel. Az azut·n kˆvetkezett ÈpÌtkezÈsek, ˙jÌt·sok, javÌt·sok mind a f¸rdı jˆvedelmÈbıl tˆrtÈntek. A f¸rdı 26 Èv alatt annyira fejlıdˆtt, hogy csak berendezÈse megÈrt 30.000 Ft-ot. Ritka dolog egy f¸rdı ÈletÈben, hogy oly szerÈny kezdetbıl Ès csak saj·t jˆvedelmÈbıl, rekl·m nÈlk¸l, ar·nylag rˆvid idı alatt annyira fejleszthesse mag·t. A maros˙jv·ri f¸rdıt 1898-ig sem hÌrlapokban, sem m·s mÛdon nem hirdettÈk. Csup·n kÈt prospektust adtak ki 500-500 pÈld·nyban. 1890-ben Ès 1895-ben nem is kellett hirdetni, mert nagys·g·hoz kÈpest mindig elÈg, sıt nÈha t˙l sok vendÈge volt. Mennyire fejlıdhetett volna ez a f¸rdı, ha egyszerre annyi ˆsszeget fektettek volna bele, mint amennyit egyes erdÈlyi sÛstavak mellÈ ÈpÌtett f¸rdıkre befektettek!? Hogyan nÈzett volna ki a f¸rdı ha, egyszerre 30000 Ft-nyi ˆsszeget fordÌtottak volna beruh·z·sokra, mint pÈld·ul a tordai sÛsf¸rdıre? A szÈp fejlıdÈst Ès l·togatÛinak Èvrıl Èvre valÛ gyarapod·s·t a maros˙jv·ri sÛsf¸rdı fıleg kedvezı fekvÈsÈnek Ès cÈlszer˚ berendezÈsÈnek kˆszˆnhette. Az odal·togatÛ f¸rdıvendÈg a f¸rdı kˆzvetlen kˆzelÈben ·rnyas helyeket, sÈtautakat, megfelelı lak·st, a f¸rdıben pedig gyakran cserÈlt sÛsvizet tal·lt, amely elınyˆkben m·s sÛsf¸rdık nem igen rÈszes¸lhettek. A kedvezı kˆr¸lmÈnyek, melyek, Maros˙jv·rt egy nagyobb szab·s˙ sÛsf¸rdı berendezÈsÈre ÈrdemessÈ tehettÈk volna, a kˆvetkezık: A maros˙jv·ri sÛs gyÛgyf¸rdı sÛs talajon kÌv¸l, teh·t oly helyen fekszik ahol az ÈpÌtkezÈs Ès bef·sÌt·s lehetsÈges. ÑA f¸rdıtelep meglehetısen f·sÌtva van. MÈg a fenyıfa is szÈpen dÌszlik, a 8-9 Èvvel ezelıtt ¸ltetett fenyıf·k m·r 8-10 m magasak s igen erıteljesek.î. Mivel Maros˙jv·rt a fˆld fel¸letÈn nincsenek sÛsvizek Ès a sÛtest ar·nylag csak kis fel¸leten emelkedik ki a fˆld fel¸letÈre, a f¸rdı Ès kˆrnyÈke olyan szerencsÈs helyzetben van, hogy a sÛsvizet eredeti helyÈtıl nem kellett kilomÈterekre elvezetni, csak 500-600 m-re a vÌzh˙z·si helyektıl.


77

Ez a f¸rdı sz·m·ra nagyon nagy elıny, hiszen a hossz˙ vezetÈkeken felmer¸lı csırepedÈseket Ès al·mos·sokat sokkal tˆbb idıbe ker¸l megtal·lni, sıt a hossz˙ vÌzvezetÈkekkel az is megtˆrtÈnhet, hogy azt a sÛsvÌz csempÈszÈse cÈlj·bÛl megnyitj·k. A f¸rdı kˆzvetlen kˆzelÈben olyan tÈrsÈg h˙zÛdik el, melyet nagy k·r lenne f¸rdıcÈlokra fel nem haszn·lni. Ez a ter¸let 25 hold terjedelm˚, kit˚nı termıfˆld, ÈpÌtkezÈsre Ès bef·sÌt·sra igen alkalmas, kelet felˆl hegyektıl, Èszak felˆl f·ktÛl vÈdett. A ter¸let GrÛf Teleki ¡d·m tulajdona, aki megfelelı ·ron hajlandÛ volt ·tadni a f¸rdı rÈszÈre. Maros˙jv·rnak nagymennyisÈg˚ kiv·lÛ tisztas·g˙, k¸lˆnbˆzı sÛtartalm˙ Ès hıfok˙ sÛsvizei voltak, melyek f¸rdÈsre igen alkalmasak. Ezek, mint m·r emlÌtettem, nem a fˆld felszÌnÈn voltak, hanem a sÛb·ny·kbÛl Ès a sÛtestet kˆr¸lvevı fÈlkˆr alak˙ t·rn·kbÛl vÌzemelı gÈpek segÌtsÈgÈvel szivatty˙zt·k a felszÌnre. E tekintetben a maros˙jv·ri f¸rdınek az a nagy elınye volt, hogy a sÛs vÌz ˆsszetÈtele Ès hıfoka az idıj·r·si viszonyoktÛl nem f¸ggˆtt. Mind a sÛstavaknak, mind pedig a fˆld fel¸letÈn levı vizeknek az ˆsszetÈtele Ès k¸lˆnˆsen hıfoka ·llandÛ ÈrtÈk˚ volt. A XX. sz·zad elejÈn a f¸rdı teljes gızzel m˚kˆdˆtt. Kˆzben Maros˙jv·rt szÛdagy·rat ÈpÌtettek, amelyet a sÛb·nya tavaibÛl, kÈsıbb pedig szond·k segÌtsÈgÈvel l·ttak el sÛsvÌzzel. A sz·zad negyvenes Èveiben beomlott a b·nya egyik rÈsze Ès a v·ros kˆzepÈn levı sÛstavakat elkerÌtettÈk, a vas˙tvonalat eltereltÈk. De a f¸rdıt ezek az ·trendezÈsek nem zavart·k. A sÛs strandot a hatvanas Èvekben fel˙jÌtott·k Ès a b·nya elhagyott t·rn·iban szanatÛriumot rendeztek be az asztm·s betegek rÈszÈre. Abban az idıben a rÈgi t·rn·kat elˆntˆtte m·r a MarosbÛl besziv·rgÛ vÌz Ès a termelÈs mÈlyebbre (kˆr¸lbel¸l 200 m-rel lejjebb) kˆltˆzˆtt. 1978 tavasz·n itt is sziv·rg·st fedeztek fel Ès szeptemberben a makacsul dolgozÛ vÌz p·r nap alatt elˆntˆtte ezt a szintet is. Ez olyan gyorsan tˆrtÈnt, hogy a szanatÛrium berendezÈsÈt sem siker¸lt kimenteni, de emberi ·ldozatok nem voltak. AzÛta a sÛt csak szond·kkal, oldat form·j·ban hozz·k felszÌnre, egy rÈszÈt a szÛdagy·r haszn·lja fel a tˆbbibıl p·rolg·ssal nyernek finom sÛt. A b·nya a f¸rdı Ès ennek parkja kˆzelÈben van. A sÛs levegı, amely Ñtengeriî mikroklÌm·t teremtett a kˆrnyÈken, elpusztÌtotta a sz·z Èves f·kat, Ès ma m·r csak p·r pad jelzi, hogy ott valamikor sÈtatÈr volt. A rÈgi ligetet, amelyrıl olyan szÌvesen mesÈlnek a nagysz¸lık, m·r jÛval kor·bban elnyelte a szÛdagy·r. De a f¸rdı ·tvÈszelte a prolet·rdiktat˙ra Èveit is, annyi v·ltoz·s tˆrtÈnt, hogy a v·rosi tan·cs ·tvette a b·nyat·rsas·gtÛl. NemrÈg mÈg m˚kˆdˆtt, de tataroz·sra szorul, Ès karbantart·sa nagy ˆsszegeket emÈszt fel. A f¸rdı annyira tˆnkrement, hogy a bez·r·s veszÈlye fenyegeti. Az idı m˙l·sa Ès az emberek nemtˆrıdˆmsÈge ilyen sorsra jutatta napjainkban a XIX. sz·zad Magyarorsz·g·nak egyik leghÌresebb sÛs gyÛgyf¸rdıjÈt. Sajnos nem csak ez a f¸rdıhely agoniz·l ErdÈlyben. Pedig itt Ñmegvannak azok a feltÈtelek melyeknek Tirol, Sv·jcz, az osztr·k- Ès nÈmet f¸rdık

78


l·togatotts·gukat kˆszˆnik. Csak valamilyen mÛdj·t kellene ejteni, hogy a j˙nius hÛban mozdulni kezdı hatalmas ember-·radatnak legal·bb egy sodra erre felÈ vegye ˙tj·tî Ìrta valamikor a m˙lt sz·zad elejÈn dr HankÛ Vilmos. Mennyire idıszer˚ ez ma is!

KÖNYVÉSZET: ï dr. HankÛ Vilmos: SzÈkelyfˆld, Kiadja Lampel RÛbert ï Hunfalvi J·nos: A Magyar Birodalom termÈszeti viszonyainak leÌr·sa, II. Kˆtet, Pest 1864. ï Orb·n Bal·zs: SzÈkelyfˆld leÌr·sa, EurÛpai Idı KiadÛ 1991. ï SzÈchenyi Istv·n: NaplÛ ï *** KˆzÈrdek, hetilap, az 1889., 1890., 1891. Ès 1892. Èvek kollekciÛi.

FÜGGELÉKEK: I. f¸ggelÈk: …v

A f¸rdı bevÈtele

1884 1885 1886 1887 1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897

731,20 Ft 889,55 Ft 999,10 Ft 1165,95 Ft 1242,40 Ft 1898,29 Ft 2689,40 Ft 2488,60 Ft 3116,60 Ft 3087,65 Ft 3193,80 Ft 3678,25 Ft 4247,35 Ft 4329,45 Ft

II. f¸ggelÈk: 1) Id¸lt gyomor- Ès bÈlhurut, 2) Szok·sos szÈkrekedÈs, 3) Alhasi pang·sok, aranyeres b·ntalmak, 4) M·j- Ès lÈpbeli vÈrbısÈg Ès daganatok, 5) A lÈgzıszervek id¸lt hurutja, 6) A mellh·rty·ban, t¸dıben, mÈhben elıfordulÛ izzadm·nyok, 7) GˆrvÈly kors·g, legink·bb a mirigyek Ès csontok gˆrvÈlyes b·ntalmai, 8) VÈrszegÈnysÈg, 9) Idegb·ntalmak ˙gy a kˆzponti, mint a kˆrnyidegek megbetegedÈsei ellen.

Horv·th Enikı ï GyÛgy·szatban haszn·lt fertıtlenÌtÈsi elj·r·sok...

79

Gyógyászatban használt fertőtlenítési eljárások a kezdetektől napjainkig – Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” szerzı ï Horv·th Enikı tÈmavezetı ï dr. L·szlÛ Enikı

A

fertıtlenÌtÈs fogalma oly rÈgi, mint amiÛta az emberisÈg fertızı Ès nem fertızı betegsÈgek kˆzˆtt k¸lˆnbsÈget tud tenni. A fertıtlenÌtÈsre valÛ tˆrekvÈs rÈgebben ink·bb csak sejtelem, mintsem tudatos vÈdekezÈsi eszkˆz volt. Ma m·r az egÈszsÈg¸gyben, csak vÈletlenek eredmÈnyekÈnt tˆrtÈnnek, fertıtlenÌtÈs hi·ny·val magyar·zhatÛ Ñbalesetekî. MÈgis lehet hallani ilyenekrıl, Ès mÈg olyanrÛl is, hogy sz¸lıany·k Ès csecsemık halnak meg. Hogy lehet ez, Èrdekelt a dolog, ezÈrt ut·naj·rtam. E dolgozatban h·rom kort ·llÌtok egym·s mellÈ, a XIX., a XX. Ès a XXI. sz·zadot, anyaggy˚jtÈsbe kezdtem, hogy megtudjam, mikÈnt Ès mivel fertıtlenÌtettek rÈgen, Ès hogyan tˆrtÈnik mindez ma. Dolgozatomban rÈszletesen kitÈrek Semmelweis Ign·c munk·ss·g·ra, arra az orvosra, akit m·r mindenki ˙gy ismer, mint az Ñany·k megmentıjeî, ki egÈsz ÈletÈt arra ·ldozta, hogy a gyermek·gyil·znak az okait megtal·lja. Ki is derÌti, hogy a csecsemı- Ès anyahalandÛs·g abban az idıben, a sz¸lÈs alatti Ès ut·ni fertıtlenÌtÈs elmarad·sa miatt kˆvetkezett be.

A fertőtlenítés rövid története A kult˙ra ir·nt fogÈkony nemzetek, m·r az Ûkorban tudat·ban voltak annak, hogy az ember Ès az ·ltala haszn·lt t·rgyak a fertızı betegsÈgek terjesztıi lehetnek. AzÈrt igyekeztek is bizonyos rendszab·lyokkal g·tat vetni a fertızÈs tov·bbterjedÈsÈnek. A SzentÌr·s szavai szerint, a zsidÛk bÈlpoklos betegeiket a v·rosok falain kÌv¸l helyeztÈk el. Nem ritk·n ·pol·s nÈlk¸l hagyva, sorsukra bÌzt·k ıket. A gˆrˆgˆk Ès rÛmaiak azokat a helyisÈgeket, amelyekben valaki elhunyt, kÈngızzel fertıtlenÌtettÈk. Plinius azt jegyezte fel, hogy Odysseus palot·j·nak termeit kÈnnel f¸stˆltette ki, mert azokat megˆlt szolg·inak vÈre szennyezte be. Egyik legrÈgibb intÈzkedÈst, amit fertıtlenÌtı elj·r·snak nevezhetnÈnk, a Consultation díun Practititen de Grenoble 1348-bÛl, tˆbbek kˆzˆtt ezt tartalmazza: ÑHa a beteghez orvos jˆn, a beteg tartozik szemÈt behunyni Ès testÈt a vizsg·lat idejÈre lepedıvel letakarni. Az orvos a beteg vizsg·lata alatt arcza elıtt ecetbe m·rtott szivacsot tartson Ès mag·val kˆmÈnymagot, vagy egyÈb erıs f˚szert hordjon.î …rdekes emlÈk Mailand hajdani hatalmas urainak, a Viscontiaknak a pestis terjedÈse ellen kiadott kegyetlen, de eredmÈnyes rendelete, mely szerint a

80


pestisben szenvedı betegeket Ès a vel¸k ÈrintkezÈsbe ker¸lı ·llatokat ki kellett ˚zni. Ugyancsak a Viscontiak rendeltÈk el 1393-ban, Piacenza v·ros·ban a kˆvetkezıket: ÑAzon lak·s melyben valaki meghalt, 8-10 napon ·t nyitva tartandÛ, hogy azt a levegı ·tj·rhassa. Azut·n a helyisÈgekben t¸zet kell rakni s azok jÛl kif˚tendıl. Szalmazs·kok elÈgetendık. Agynem˚ket csak akkor szabad haszn·lni, ha azokat elıbb jÛl kimoss·k.î A fertıtlenÌtÈs jÛ idın kereszt¸l kiz·rolagosan Ès kifejezetten orvosi feladat volt. A fertıtlenÌtÈs hatÈkonys·ga ÈrdekÈben kÈsıbb tov·bbfejlesztettÈk a kezdetleges elj·r·st, Ès az orvos m·s szakÈrtıkkel is konzult·lt. A bakteriolÛgus meg·llapÌtja a kÛrokozÛ ÈletfeltÈteleinek Ès termÈszetÈnek saj·ts·gaibÛl annak elpusztÌt·s·ra, megsemmisÌtÈsÈre szolg·lÛ feltÈteleket, de az ahhoz sz¸ksÈges eszkˆzˆk kiv·laszt·s·ra m·r a kÈmikusra, fizikusra, technikusra van sz¸ksÈge. Amint l·tjuk, a fertıtlenÌtı elj·r·sokat nem tekinthetj¸k kiz·rÛlagosan az orvosi tudom·ny kˆrÈbe v·gÛ kÈrdÈseknek, mert rÈszben kÈmiai, rÈszben technikai ismeretekbıl alakultak ki. A kÈmiai anyagok kˆz¸l rÈgebben a l˙got, meszet, szappanokat majd a rÈzÈs vasg·licot haszn·lt·k. Az 1873. Èvi koleraj·rv·ny idejÈn a vas- Ès rÈzg·lic volt az uralkodÛ fertıtlenÌtıszer EurÛpaszerte. ¡rnyÈkszÈkek, pˆcegˆdrˆk Ès hasonlÛ helyek fertıtlenÌtÈsÈre egÈszen 1892-ig gyakran haszn·lt·k ezen szereket. Az 1886-ban levı koleraj·rv·nyban m·r a karbol vette ·t a vezetı szerepet Ès azt megtartotta mÈg az 1892ñ1893-ik Èvi koleraj·rv·ny idejÈn is. A karbolsav mellett ÈlÈnk kereslete volt a klÛrmÈsznek is.

Semmelweis Ignác és munkássága A fertıtlenÌtÈs egyik nagy ˙ttˆrıje Ès egyben az any·k megmentıje Semmelweis Ign·c volt. 1818. j˙lius 1-Èn, Bud·n l·tta meg a napvil·got Semmelweis Ign·c F¸lˆp, a csal·d ˆtˆdik gyermekekÈnt. Semmelweis Ign·c, a XIX. sz·zadi orvostudom·ny egyik leghÌresebb sz¸lÈsz-nıgyÛgy·sza. A gyermek·gyi l·z kÛrtan·t megfejtı Semmelweist az Ñany·k megmentıjÈnekî is nevezik. A bÈcsi kˆzkÛrh·zat II. JÛzsef cs·sz·r uralkod·sa alatt ÈpÌtettÈk. Sz¸lÈszeti oszt·lya m·r a kÛrh·z fel·llÌt·s·nak elsı esztendejÈben megnyÌlt. NÈgy Èvtizeden ·t alig 1,25%-a halt meg a sz¸lı any·knak. De a h˙szas Èvekben emelkedni kezdett a gyermek·gyi l·z kˆvetkeztÈben elhunytak sz·ma. A helyzet akkor sem javult, amikor a klinikakÈnt m˚kˆdı sz¸lÈszeten kÈt oszt·lyt ·llÌtottak fel. A helyzet csak akkor v·ltozott meg, amikor egy korm·nyrendelettel szÈtv·lasztott·k egym·stÛl a medikusok Ès a b·b·k gyakorlat·t. A medikusokat az elsı, a b·b·kat a m·sodik oszt·lyra osztott·k be. Õgy 1841-46 kˆzˆtt az I. oszt·lyon 20 042 sz¸lı nı kˆz¸l 1989 (9,92%), a II.


81

oszt·lyon pedig 17 791 kˆz¸l 691 (3,38%) pusztult el. A legszˆrny˚bb Ñj·rv·nyî 1841 oktÛbere Ès 1843 m·jusa kˆzˆtt tombolt. Volt olyan hÛnap (1842. oktÛber), amikor a sz¸lı any·k 29,3%-a adta ÈletÈt, mielıtt tÈnyleg megismerhette volna az anyai ˆrˆmˆket. A hal·loz·s mÈrtÈke, a kÈt oszt·ly kˆzˆtt mutatkozÛ k¸lˆnbsÈg felkeltette a hivatalos kˆrˆk ÈrdeklıdÈsÈt is. A gyermek·gyi l·zat rag·lyos betegsÈgnek tartott·k, Ès j·rv·nykÈnt kezeltÈk. NÈha a zs˙folts·gban, m·skor a gyÛgymÛdban kerestÈk az ok·t. Gyermek·gyi l·z alig fordult elı azok kˆzˆtt, akik otthon vagy a legroszszabb kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt, esetleg az utc·n hozt·k vil·gra gyermek¸ket. A kÛr tov·bb· is pusztÌtott EurÛp·ban, de ok·t nem siker¸lt megfejteni. Semmelweis Èletvid·m, kedÈlyes fiatalemberkÈnt Èrkezett BÈcsbe. …rzÈkeny lelk¸lete, emberszeretete azonban dˆbbenten ·llt a gyermek·gyi l·z szˆrny˚ pusztÌt·sa elıtt. KÈptelen volt belenyugodni a statisztika kÈrlelhetetlensÈgÈbe, vagy az elfogadott rÈgi Ès ˙jabb magyar·zatokba. Naponta l·tta ˆr¸lni, majd meghalni az any·kat anÈlk¸l, hogy segÌteni tudott volna rajtuk. KÈsıbb Ìr·sban maga mondta el a felfedezÈs tˆrtÈnetÈt. Megismerhetj¸k szˆrny˚ lelki·llapot·t, amikor minden kÈrdÈsessÈ Ès megfejthetetlennÈ v·lt elıtte, csak Ña halottak nagy sz·ma volt kÈtsÈgbevonhatatlan valÛs·gî. A boncol·sban Rokitansky tanÌtv·nya volt. Maga is a boncteremben kereste a v·laszt. Minden reggel felboncolta a hull·kat, Ès a kÛrkÈp mindig ugyanaz: vivıÈr-, nyirokedÈny-, hash·rtya-, mellh·rtya-, szÌvburok- Ès agyh·rtyagyullad·s. Skoda kiz·r·sos mÛdszere alapj·n sorra vette azokat a feltevÈseket, amelyek elsısorban j·rv·nynak tekintettÈk a gyermek·gyi l·zat. A j·rv·nyt lehetetlennek tartotta, hiszen akkor mindkÈt oszt·lyon egyform·n pusztÌtana. A v·rosban semmifÈle j·rv·nyos betegsÈg nem volt tapasztalhatÛ. Az Èvszakoknak semmilyen hat·sa nem volt Èszlelhetı, m·rpedig a j·rv·nyok lefoly·s·ban ez mindig megmutatkozott. Mi lehet a helyi ok az I. oszt·lyon, Klein klinik·j·n? Ma m·r tudjuk, hogy a vaj˙dÛ, sz¸lı asszonyok hal·l·t rÈszben maga Semmelweis okozta, amikor a boncterembıl egyenesen betegeihez sietett. MÌg Semmelweis t·vol volt, meghalt egy bar·tja, a tˆrvÈnyszÈki bonctan tan·ra, Kolletschka, mert boncol·skor egyik tanÌtv·nya megsÈrtette a kezÈt. A boncol·si jegyzıkˆnyv tanulm·nyoz·sa ut·n dˆbbent r·, hogy a gennyvÈr˚sÈgben elhunyt orvostan·r Ès a gyermek·gyi l·zban elhunyt any·k kÛrkÈpe azonos. Ñ…jjel-nappal ¸ldˆzˆtt Kolletschka betegsÈgÈnek kÈpe, s egyre nˆvekvıbb hat·rozotts·ggal kellett elismernem, hogy a betegsÈg, amelyben Kolletschka meghalt Ès az a betegsÈg, amelyben annyi sz·z gyermek·gyast l·ttam elpusztulni, egy Ès ugyanaz.î Semmelweis felismerte, hogy az elıidÈzı okok mindkÈt esetben azonosak: Ña hullarÈszek voltak, amelyek beker¸ltek a vÈredÈnyrendszerbeî. A kˆzvetÌtık nem

82


lehettek m·sok, mint a vizsg·lÛ orvosok Ès medikusok, akik ·llandÛan ÈrintkezÈsben voltak a hull·kkal. A szappanos kÈzmos·s - ezt a szag is el·rulta nem t·volÌtotta el a kÈzhez tapadÛ hullarÈszeket. Olyan fertıtlenÌtıszerre, volt teh·t sz¸ksÈg, amely elpusztÌtotta a ÑhullamÈrgetî. TˆbbfÈle vegyszer kiprÛb·l·sa ut·n a klÛrmÈsz mellett dˆntˆtt. 1847 m·jus·ban tÈrt r· a klÛros kÈzmos·sok alkalmaz·s·ra. Kˆtelezte erre az orvosokat, a hallgatÛkat Ès az ·polÛszemÈlyzetet egyar·nt. Az eredmÈny azonnal megmutatkozott: j˙niusban 2,38%, j˙liusban 1,20% Ès augusztusban 1,89% volt a hal·loz·si ar·ny. Ñ1847 oktÛberÈben egy mÈh evesedı velıs r·kj·ban szenvedı vaj˙dÛtî vettek fel az I. oszt·lyra. TizenkÈt szobat·rsa kˆz¸l tizenegy meghalt. Semmelweis r·dˆbbent, hogy nemcsak a hullarÈszek, hanem az Èlı szervezetbıl sz·rmazÛ Ñbomlott szerves anyagokî is gyermek·gyi l·zat okozhatnak. Most m·r az egyes betegek vizsg·lata kˆzˆtt is elrendelte a kÈzmos·st. A kˆvetkezı hÛnapban pedig egy gennyes tÈrdÌz¸leti gyullad·sban - ÑtÈrdÌz¸let evesedı sz˙j·banî - szenvedı beteg fertızte meg t·rsait. Szobat·rsai majdnem mind meghaltak. Õgy vil·goss· v·lt, hogy nemcsak a kÈz kˆzvetÌtÈse, hanem a gennyes anyagokkal telÌtett szoba levegıje is kÈpes gyermek·gyi l·zat elıidÈzni. A klÛros kÈzmos·sokat 1848ban pontosan vÈgeztÈk, Ès a hal·loz·s ar·nysz·ma 1,27% volt az I. oszt·lyon Ès 1,33% a II. oszt·lyon. M·rciusban Ès augusztusban senki sem halt meg. Minden, amit kor·bban felhoztak a gyermek·gyi l·z indokol·s·ra, semmivÈ v·lt. Õgy sz¸letett meg a Semmelweis-doktrÌna. MegtˆrtÈnt a kÛrok Ès a vÈdekezÈs felismerÈse, ami nem m·s, mint az aszepszis, a fertızÈs megelızÈse. Egyszer˚ igazs·g·t azonban nem fogadta hozs·nna. Egyed¸l a kieli Michaelis professzor ismerte el igaz·t, aki a szˆrny˚ felismerÈs ut·n, hogy maga volt a Ñgyilkosî, ˆngyilkoss·gba menek¸lt. 1850 oktÛberÈn hirtelen elhagyta BÈcset, Ès visszatÈrt Pestre. Sok jÛt azonban itt sem tal·lt! A korh·zi viszonyok siralmasak voltak. Az egyetemen ˆt kis szob·ban fek¸dtek a sz¸lı nık, a RÛkus-kÛrh·z ablaka a boncterem udvar·ra nÈzett. Vezetıje egyszerre volt sz¸lÈsz, sebÈsz Ès kÛrboncnok. Birly, a sz¸lÈszet tan·ra pedig hashajtÛval kÌsÈrletezett a gyermek·gyi l·z megfÈkezÈsÈre. Ilyen kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt vette ·t 1851-ben Semmelweis a RÛkus-kÛrh·z sz¸lÈszeti oszt·ly·t, mint tiszteletbeli fıorvos. Hat esztendı alatt 0,85%-ra szorÌtotta le a gyermek·gyi l·zban elhaltak ar·ny·t. 1855-ben meghalt Birly, Ès Semmelweist neveztÈk ki az elmÈleti Ès gyakorlati sz¸lÈszet tan·r·v· a pesti egyetemen. KinevezÈse nemcsak a katedr·t jelentette, hanem munk·ss·g·nak teljes elismerÈsÈt is, amit BÈcsben nem kaphatott volna meg. Mindˆssze tÌz Èvig volt a pesti egyetem professzora, ez a tÌz esztendı azonban az orvosi kar sz·m·ra is felmÈrhetetlen jelentısÈg˚ volt (olyannyira, hogy 1969-ben az ı nevÈt vette fel az Orvostudom·nyi Egyetem). Hihetetlen energi·val harcolt a fertızÈsi lehetısÈgek megsz¸ntetÈsÈÈrt. Orvosok Ès b·b·k sz·zai hirdettÈk


83

tanÌt·sait Magyarorsz·gon. ⁄j fejezet kezdıdˆtt ÈletÈben 1857-ben. Nem fogadta el a z¸richi egyetem meghÌv·s·t. H·zass·got kˆtˆtt Weidenhofer M·ri·val, akitıl ˆt gyermeke sz¸letett. A felnıtt kort azonban csak h·rom Èrte meg kˆz¸l¸k, Ès csak egynek maradtak lesz·rmazottai. Az utolsÛ esztendık a haragos indulatok Ès a melankÛlia v·ltakoz·s·val teltek. Kˆzben azonban folytatta tevÈkenysÈgÈt, s az akkor kibontakozÛ nıgyÛgy·szat terÈn fejtette ki elmÈleti munk·ss·g·t is. NÈmi vigaszt ny˙jtott sz·m·ra a SzentpÈterv·ri Orvosegyes¸let elismerÈse. 1865 j˙lius kˆzepÈn magatart·s·ban az elmezavar jelei mutatkoztak. J˙lius 31-Èn BÈcsbe vittÈk, Ès ott Hebra kÌsÈrte el az elmegyÛgyintÈzetbe. Innen mÈg dulakodva t·vozni akart, de ˙tj·t ·llt·k. Alig kÈt hÈt m˙lva, 1865. augusztus 13-·n elhunyt. Hal·l·t kˆzvetlen¸l az okozta, hogy oper·ciÛ kˆzben ·llÌtÛlag megsÈrtette jobb kezÈnek kˆzÈpsı ujj·t. A seb elgennyesedett, karja megdagadt, rohamai voltak. A folyamat ˙rr· lett egÈsz szervezetÈn. A boncol·s vÈrmÈrgezÈst ·llapÌtott meg. Korai hal·l·t lÈnyegÈben ugyanaz okozta, mint a gyermek·gyas sz¸lıany·kÈt, akikÈrt egÈsz ÈletÈn ·t harcolt, s amely kÛrok felfedezÈse munk·ss·g·nak legnagyobb eredmÈnye. Ez Semmelweis k¸zdelmes ÈletÈnek tragÈdi·ja.

Fertőtlenítés a XX. században Egy 1915-ˆs feljegyzÈsbıl kider¸l, hogy akkoriban hogyan Ès mivel fertıtlenÌtettek. A budapesti fertıtlenÌtı intÈzetekben akkoriban Hydroformot avagy formalint haszn·ltak Ès a sz·llÌthatÛ fertıtlenÌtı gÈpeket. A formaldehid g·z a legegyszer˚bb aldehid. SzÈnhidrogÈn Ès oxigÈntartalm˙ vegy¸let, melyet CH20-val jelˆl¸nk. A vÌz 40-52%-ot nyel el belıle. A formalin pontosabban, a 40%-os formalehid vizes oldata. Az akkoriban forgalomban levı fomalinkÈszÌtmÈnyek a kˆvetkezık: 40%os formalin, formalinpasztilla, formochlorol (40%-os formalin mÈsszel keverve), glykorformal (Glycerinnel kevert 40%-os formalin), festoform (40%-os formalin szappannal s˚rÌtve), sıt a magyar gy·rtm·ny˙ lysoform is formalin kÈszÌtmÈny, mely formalin, szappan Ès illÛ olajak elegye. A formaldehiddel, megszereztÈk a fertıtlenÌtı eszkˆzˆk akkoriban, leglÈnyegesebbikÈt: a lÈgszivaty˙s formalingÈpet. Ezzel minden olyan t·rgyat, melynek a nedvessÈg (fertıtlenÌtı oldat), vagy a melegsÈg (gız) ·rthat, baj nÈlk¸l lehet fertıtlenÌteni. Mondhatn·nk ˙gy is, hogy sz·raz Ès hideg ˙ton. A formaldehiddel valÛ fertıtlenÌtÈs keretÈn bel¸l, tˆbbfajta elj·r·st is haszn·ltak. Formaldehiddel pasztill·kat is Ègettek, ennek megfelelı szerkezetekben, mint pÈld·ul a Hygieia vagy az Aesculap l·mpa. De ezek mellett mÈg nagyon sok m·s, formaldehides fertıtlenÌtı elj·r·s is haszn·latban volt.

84


A formalingÈp mellett mÈg haszn·lt·k, a gızfertıtlenÌtı gÈpet is, amelynek sz·llÌthatÛ v·ltozata is volt. Ennek az volt az elınye, hogy a gızbe rakott t·rgyak sohasem nedvesednek ·t, hanem a fertıtlenÌtÈs ut·n sz·razon ker¸lnek ki a gÈpbıl Ès azonnal haszn·lhatÛak. A gızfertıtlenÌtÈs az ilyen gÈpekkel a kˆvetkezı szab·lyok szerint tˆrtÈnik: A gÈp bez·r·sa ut·n 20 perc alatt a t·rgyakat 60-70 C-ra felmelegÌtik, ˆt perc alatt a gÈpben levı levegıt gız segÌtÈsÈgÈvel kihatj·k, ezut·n a t·rgyakat 55 percnyi gızbehat·s kˆvetkezik, amely idı alatt a gÈpre elhelyezett hımÈrınek 100-108 C hımÈrsÈkeletet, a manomÈternek pedig 0,2 lÈgnyom·st kell mutatnia. VÈg¸l 20 percig szellıztetik a gÈpet azut·n ki lehet azt nyitni a tiszta oldalon.

Fertőtlenítés a XXI. században De mi is a helyzet most, a XXI. sz·zadban? Ez Èrdekelt a legink·bb. Elmentem teh·t a nagyenyedi korh·zba, ahol felkerestem egy gyerek- Ès ˙jsz¸lˆttorvost, ki hajalndÛ volt v·laszolni nÈh·ny kÈrdÈsemre Ès engedÈlyezte, hogy felvÈteleket is kÈszÌthessek a helyszÌnen. Az al·bbi kÈrdÈsekre kerestem a v·laszt: 1. Milyen fertıtlenÌtı elj·r·sokat, fertıtlenÌtıszereket Ès eszkˆzˆket haszn·lnak ma a gyÛgy·szatban? 2. Mi a helyzet a sz¸lı-any·k halandÛs·g·val, h·t a csecsemıhalandÛs·ggal? Dr. Sepsi M·rta v·laszolt kÈrdÈseimre, tıle tudtam meg, hogy hogyan lehet hat·sosan fertıtlenÌteni. HıkezelÈssel, ami lehet sz·raz vagy nedves hıkezelÈs. A sz·raz ponpinel-lel vagy etilÈn-oxid ñdal tˆrtÈnik, mÌg a nedves fertıtlenÌtÈs sor·n, gız vagy fızÈs ·ltal fertıtlenÌtik azokat az eszkˆzˆket, amivel dolgoznak. De vannak kÈmiai fertıtlenÌtıszerek is, amik hat·sosan vÌrustalanÌtanak, mint pÈld·ul a Cidex vagy a Virkon. TakarÌtÛ- Ès fertıtlenÌtıszerkÈnt, haszn·lj·k mÈg, a mindenki ·ltal ismert egÈszsÈg˚gyi szeszt Ès a jÛdot. A csecsemı- Ès anyahalandÛs·grÛl meg azt tudtam meg, hogy ugyan˙gy, mint Rom·ni·ban, FehÈr megyÈben is, a csecsemıhalandÛs·g megye szinten 0%, mÌg Rom·ni·ban 0,4% az anyahalandÛs·g, megye szinten ugyancsak 0%. Magyarorsz·gi adatokat is gy¸jtˆttem. A csecsemıhalandÛs·g a 20. sz·zad folyam·n nagyon lecsˆkkent, jelenleg ezer Èlvesz¸lˆttbıl 6 bizonyul ÈletkÈptelennek, ez az ˆsszes elhal·loz·snak mindˆssze 0,4%-a, ugyanannyi mint Rom·ni·ban. Az elhunyt csecsemık 64%-a 2500 gramm alatti s˙llyal sz¸letik, azaz korasz¸lˆtt. Ezer korasz¸lˆttbıl 49-et veszÌtenek el, mÌg a 2500 grammn·l nagyobb s˙ly˙ak kˆz¸l csak kettıt. A fertıtlenÌtÈs ugyanolyan mÛdszerekkel Ès eszkˆzˆkkel tˆrtÈnik Magyarorsz·gon is, mind m·shol. Persze, m·r vannak olyan klinik·k Ès nagyon jÛ


85

felszereltsÈg˚ korh·zak is, ahol a fertıtlenÌtıszerek, gÈpek Ès eszkˆzˆk sokkal jobbak, ˙jabbak Ès bizony·ra hat·sosabbak is mint n·lunk. L·thatÛ, hogy az Èvsz·zadok sor·n mennyit fejlıdˆtt az orvostudom·ny a technik·val p·rhuzamosan. RemÈlem, hogy dolgozatombÛl, nem csak Èn, hanem m·sok is fognak tanulni, megismerhetik a fertıtlenÌtÈs m˙ltj·t Ès jelenÈt, Ès megÈrtik azt, hogy miÈrt ma m·r az egÈszsÈg¸gyben, csak vÈletlenek eredmÈnyekÈnt tˆrtÈnnek, fertıtlenÌtÈs hi·ny·val magyar·zhatÛ Ñbalesetekî, Ès, hogy a sz¸lı any·knak Ès csecsemıknek nem kell meghalni.

KÖNYVÉSZET: ï Bukovszky Gyˆrgy: A fertıtlenÌtÈs kÈrdÈsÈnek mai ·ll·sa, 1915 ï *** KÈpek a gyÛgyÌt·s m˙ltj·bÛl ñ Semmelweis Ign·c Èlet˙tja, 1818ñ1865

86


Ifj. Zeyk Miklós, a pedagógus szerzı ï Krall Eszter tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston ÑA Teremtı ut·n a termÈszet a legnagyobb t·rgy melynek legal·bb t·voli megfog·s·ra emberi Èsz el nem juthatott a TermÈszet azon egyed¸li t·rgy, mely emberi Èszben Ès szÌvben fogalmaz Ès ÈrzÈst Èbreszthet; s a TermÈszeten kÌv¸l ha van is valami, annak megfog·s·ra ÈrzÈk nem adatott.î

I

fj. Zeyk MiklÛs tekintÈlyes erdÈlyi csal·dbÛl sz·rmazott, valÛszÌn˚, hogy az ısˆk kenÈzek voltak. Az elsı Zeyket, L·szlÛt 1236-ban emlÌtik elıszˆr. A csal·d ısi fÈszke Hunyad v·rmegye. Sz·mos tagja v·llalt kˆzÈleti szerepet az idık folyam·n, tal·lunk kˆzt¸k fıisp·nt, alisp·nt, v·rmegyei fıbÌrÛt. De voltak katonatisztek is, mint pÈld·ul Zeyk Domokos, Bem segÈdtisztje, aki 1849-ben Segesv·r kˆzelÈben, HÈjjasfalv·n ˆngyilkos lett, hogy ne ker¸ljˆn koz·k fogs·gba. Sz·mos ÌrÛ is ker¸lt ki a csal·dbÛl. Zeyk J·nos hıskˆltemÈnyei a Krisztus a fˆldˆn Ès a KenyÈrmezei diadal cÌm˚ kˆtetekben jelentek meg. Innen sz·rmazik anyai ·gon iskol·nk kÈsıbbi neves tan·ra, az irodalomtˆrtÈnÈsz Vita Zsigmond is. Zeyk MiklÛs, Zeyk J·nos udvari tan·csos fia, 1810. szeptember 30-·n sz¸letett BÈcsben. ÷zvegyen maradt Èdesanyja, Zeyk M·ria hazatÈrt ErdÈlybe, Ès fi·t a korabeli tudom·nyos Èlet szellemÈben nevelte. Szellemi fejlıdÈsÈben fontos szerepet j·tszott polihisztor nagyb·tyja, Id. Zeyk MiklÛs, aki v·llalta fiatal rokona nevelÈsÈt. Az ifj˙ Zeyk Nagyenyeden tanult, Marosv·s·rhelyt jogot hallgatott majd BÈcsben kÈt, Berlinben h·rom Èvet szentelt a termÈszettudom·nyok alapos tanulm·nyoz·s·ra. Zeyk MiklÛst 1838-ban v·lasztj·k az enyedi kollÈgium termÈszettudom·ny tan·r·nak, de ·ll·s·t csak 1840-ben foglalja el. ¡llattant, nˆvÈnytant Ès ·sv·nytant tanÌtott, de nevelÈstudom·nyi munk·ss·ga is kimagaslÛ. KemÈnyen bÌr·lta a hazai nevelÈsi Ès m˚velıdÈsi ·llapotokat Ès ·ltal·ban a tanÌt·s akkori helyzetÈt. A polg·rosod·st Ès az iparosod·st s¸rgette. Nem avatkozott bele mÈlyen a politikai Èletbe, de tudat·ban volt annak, hogy ErdÈly iparilag is elıre kell haladjon ahhoz, hogy szellemileg fejlıdhessen. A szellemi fejlıdÈst elsısorban tan·rkÈnt s¸rgette, de megjelent kˆnyveivel is ezt a cÈlt szolg·lta (NˆvÈny Tan (1842), ¡sv·nytani jegyzetek (1847)). Sajnos ezek a m˚vek nem maradtak fenn az utÛkor sz·m·ra, az 1848-as forradalom alatt elpusztultak, elÈgtek kÈziratai Ès p·ratlan mad·rgy˚jtemÈnye is. H·tramaradt jegyzeteibıl megismerhetj¸k pedagÛgiai Ès nevelÈsi tapasztalatait. Az enyedi Bethlen Kˆnyvt·rban kutatva megtal·ltam a Zeyk MiklÛs-fÈle jegyzetek kÈziratos m·solat·t.

Krall Eszter ï Ifj. Zeyk MiklÛs, a pedagÛgus

87

Zeyk azt vallotta, hogy addig nem szabad iskol·t alapÌtani, amÌg nincs igazi nevelı, de az csak ˙gy Èlhet hivat·s·nak, ha m·s gondoktÛl mentes. ElÌtÈlte a memoriz·l·st, az oktalan dicsÈretet Ès dorg·l·st. Szerinte a nevelı bar·tja kell legyen a nˆvendÈkÈnek, mert akkor a nˆvendÈk is bar·tja lesz neki. V·dolta az iskolarendszert, mert nem fektetett kellı hangs˙lyt az iskol·kra Ès a pedagÛgus munk·j·ra, ezÈrt a tan·rt arra kÈnyszerÌti, hogy hat-hÈt tant·rgyat tanÌtson, nem tˆrıdve azzal, kÈpes-e megbirkÛzni az elıtte ·llÛ feladattal. Zeyk errıl Ìgy fogalmaz: ÑAz ember csak akkor ¸gyesedik, mikor igyekezettel dolgozik, aki csak dolgozik azÈrt, hogy dolgozott legyen, az elvesztegette az idıt s s rontotta mag·t, mert aki sokat dolgozik rosszul, az ˙gy hozz· szokik a rosszhoz, hogy azt·n mikor akar sem tud ¸gyesen dolgozni. Az ilyen ember haszonvehetetlen Ès jobb volna, ha nem lenne. Egy hÈt alatt tˆbbet ¸gyesedik az iskol·ban, ki igazi igyekezettel Èl mindig, mint tÌz Èv alatt, ha figyelmetlen¸l firk·l s csak azt nÈzi, hogy a papÌrosat betˆltse. Egy igyekezı gyermek minden nap jobban Ìr, mint az elıtti napon Ìrt volt.î Azt vallotta, hogy a gyereket ·llandÛan el kell foglalni, mert minden tevÈkenysÈg fejleszti kÈpessÈgeit: ÑA vil·gon nincs olyan dolog, mellyet ha az ember jÛl csin·l, az ·ltal ne ¸gyesednÈk. Ellenben ha unalmasan Ès rosszul dolgozik az ember, ak·rmit csin·l mÈg sem ¸gyesedik meg soha. Az ol·hok azÈrt olly ¸gyetlenek mivel rendesen unalmasan dolgoznak, ·molyognak Ès utolj·ra ˙gy meg ¸gyetlenednek, hogy mikor akarnak is jÛl dolgozni m·r nem tudnak.î Egy m·sik jegyzetÈben, amelyet valÛszÌn˚, hogy fi·hoz intÈzett ugyanezt az elvet vallja: ÑReggel mihelyt felkelsz mosakodj jÛl meg Ès f¸s¸lkˆdj meg, azt·n gondoskodj, hogy legyen elÈg t¸zifa, forg·cs, aprÛfa Ès nagyobb fa, amelyik igen nagy azt f¸rÈszeld el. Azut·n Ìrd le a bet¸ket magad eleibe tÈve az ·ctalan Ìrt pÈld·nyt. Ha ezeket jÛl elvÈgezted, akkor menj fel a kertbe, nÈzd meg a madarakat, h·gcs·lj, dobj, nyÌlazz, kÈszÌts urkokat s ¸gyeskedj, amit neked tetszik. De dÈlbe jˆjj le, mert ebÈd elıtt mÈg rajzolni is kell mindennap. EbÈd ut·n, ha jÛ idı van, megint felmehetsz a kertbe egy fÈl Ûr·ra. Azut·n estig v·lassz magadnak te valami foglalatoss·got,a mit tetszik, s mond meg nekem, hogy mit v·lasztott·l s mikor elvÈgezted tudasd velem, hogy mikÈnt vÈgezted. Ha te nem tudsz magadnak semmi dolgot kapni, azt is mond meg nekem, hogy szabjak azt·n Èn dolgot elıdbe. Estve Mam·val fogsz dolgozni vagy mikor Mam·nak ideje nincs akkor nÈzhetsz estve kÈpeket, vagy rajzolhatsz. Tartsd magad ahoz, a mit itt mondottam.î Ebbıl az is kider¸l, milyen tevÈkenysÈgeket aj·nl a kÈpessÈgek fejlesztÈsÈre. A rajzol·s fontos szerepe visszatÈrı tÈma: ÑAki azt akarja, hogy rajzolni megtanuljon, az rajzoljon mindennap, de nem ˙gy, mint a gyermekek szoktak rendesen rajzolni, csak az emlÈkezetÈbıl, hanem tegyen valamit maga eleibe s azt nÈzze meg jÛl Ès rajzolja le azt·n ¸gyesen.î Szerinte a munka Ñh·rmas jÛÈrzÈstî kelt: Ñmert mikor dolgozik az ember akkor minid jÛl Èrzi mag·t, tov·bb· ¸gyeskedik a dolog ·ltal s ennek tudata egy m·sodik jÛ

88


ÈrzÈst okoz, vÈgre ˆrvend az ember annak, a mit csin·l. EzÈrt a legmunk·sabb emberek a legboldogabbak, az illyenek hosszasan is szoktak Èlni.î A munka mellett a j·tÈknak is fontos szerepet tulajdonÌt: Ña j·tÈkban mutatkozik s fejlıdik egÈsz megszil·rdul·sig a napÛleoni, nagys·ndori, herorsztr·toszi etc. jellem Ès [h·ramlik ·t] ·tok- vagy ·ld·skÈnt az egykor˙ nemzedÈkre vagy utÛdokra.î A pedagÛgusnak fontos: Ñfˆlkeresni a v·ltozatosban az egysÈget, a tˆrvÈnyt; ezt vizsg·lat al· venni, belıle kˆvetkeztetÈst vonni s Ìgy tov·bbî. A gyermekek alkotÛkÈszsÈge ˙gy is fejleszthetı, hogy k¸lˆnbˆzı eszkˆzˆk kÈszÌtÈsÈre ˆsztˆnˆzz¸k: ÑA gyermeknek fı dolga ¸gyeskedni mindennem˚ eszkˆzˆknek kÈszÌtÈsÈben, papirosbÛl, ¸vegbıl, vasbÛl, ÛnbÛl Ès mindenbıl, ami csak van a vil·gon, mert oly dolog nincs a vil·gon, mit feldolgozva valamire ne lehetne haszn·lni.î TanÌt·si mÛdszerei ma is helyt·llÛak. Rousseau elveit kˆvette: ÑA gyermeket sz¸letÈsÈtıl kifejlÈsÈig kÈmlelni kell ñ Ìrta. Sajnos, hogy annyira elhanyagolj·k, amikor egÈsz nevelıi m˚kˆdÈs¸nk alapj·t kellene keresn¸nk.î A korhoz kÈpest teljesen ˙j tanÌt·si mÛdszert alkalmazott, ·ltal·nos lÈlektani tˆrvÈnyekbıl kiindulva. A nevelÈsben fontos szerepet tulajdonÌtott a termÈszet megfigyelÈsÈnek. Õgy jˆhet r· az ember, hogy mit haszn·lhat fel a termÈszetbıl, milyen nˆvÈnyeknek van gyÛgyÌtÛ hat·sa, melyek mÈrgesek, mit lehet eszkˆzˆk kÈszÌtÈsÈre haszn·lni: ÑA legnevezetesebb orvoss·gok, mellyeket a nˆvÈnyekbıl kÈszÌtenek: a chinasÛ, s antonin, Ûpium.î A gyermeki lÈlek egyik jellegzetes von·s·t abban l·tta, hogy csak az anyagi vil·g kˆti le igaz·n figyelmÈt, az elvont dolgok nem. MÛdszerÈnek a sarkpontja az volt, hogy nem szabad soha a tant·rgy nevÈt mondani, pÈld·ul kÈmi·t, fizik·t, fˆldrajzot stb. tanulunk, sıt azt sem kell mondani soha, hogy tanulunk , hanem vizsg·lÛdni minden tudom·ny kˆrÈben alkalom szerint s mikor az ily ˙ton szerzett ismeretek m·r megengedik a szab·lyosabb ˙tnak kˆvetÈsÈt is, nem kÈsz eredmÈnyeket ny˙jtani a tanulÛnak, hanem ·tvezetni a tudom·ny histÛri·j·n. Zeyk MiklÛs a l·nyoknak Ès a fi˙knak k¸lˆnbˆzı dolgokat tulajdonÌtott: ÑA l·nyoknak tudni kell b·nni a kis gyermekkel, tudni kell fonni, szÈni, varrni, kˆtni, mosni, s¸tni, fızni. A fi˙knak ezekkel nincs semmi dolga, nekik ¸gyeskedni kell az eszkˆzˆkkel valÛ dolgokban, a fegyverek haszn·l·s·ban, Ìr·sban, olvas·sban, sz·mÌt·sban, minden dolgoknak megismerÈsÈben. FÈrfinak kÈszÌteni kell h·zat, hajÛt, eszkˆzˆket, fegyvereket, tanÌtani kell lovakat, ˆkrˆket, oltalmazni kell a h·zat, s az orsz·got, ha vad ·llat, vagy ellensÈg t·madja meg azokat... Ha egy asszony a fÈrfias dolgokat szeret, mint T. L.-ri, az nincs maga rendÈn, de az illy asszonynak mÈg lehet haszn·t venni, de az olly fÈrfi, ki a fÈrfias dolgokat nem szereti, ki fÈlÈnk, tehetetlen, kÈnyes, a vil·gon semmire sem valÛ. Legfennebb szak·cs lehet belıle vagy szabÛ.î K·r, hogy olyan tehetsÈgnek, mely ezeket az elveket a felsıbb iskol·kban hivat·sszer˚en is meg tudta volna valÛsÌtani, akinek tan·ri buzgalm·rÛl,

Krall Eszter ï Ifj. Zeyk MiklÛs, a pedagÛgus

89

¸gyszeretetÈrıl s elıad·si fÈnyes kÈpessÈgÈrıl kort·rsai nem gyıznek elÈggÈ magasztalÛan beszÈlni, oly kor·n, legszebb fÈrfikor·ban kellett letennie a terhes p·lya v·ndorbotj·t. Munkat·rsa Sz·sz K·roly Ìgy emlÈkezik meg rÛla: ÑZeyk MiklÛs, a ritka kÈpessÈg˚ Ès nagy tudom·ny˙ tan·r, aki a t·rgyait hallgatÛi leggyˆngÈbbikÈvel is felfogatni Ès megkedveltetni tudta.î A kiv·lÛ tudÛs Ès pedagÛgus legszebb fÈrfikor·ban kÈnyszer¸lt b˙cs˙t mondani hivat·s·nak. Jˆtt a szabads·gharc Ès tanÌtv·nyai ÈlÈn ı is hadbavonult az osztr·kok ellen. A kolozsv·ri csat·ban fegyverrel vÈdte haz·j·t. Amikor az enyedi di·kok Ès tan·rok hazatÈrtek, szeretett v·rosuk Ès a kollÈgium romokban hevert. A havasok nÈpe feld˙lta a v·rost, a t˚z ·ldozata lett a hÌres iskola. Elpusztult Zeyk gyˆnyˆr˚ mad·rgy˚jtemÈnye Ès a nagy ·ldozattal Ès odaad·ssal rendbe hozott m˙zeum. Odalettek kˆnyvei Ès kÈziratai. A tudÛs professzor nagy b·nat·ban Ès f·jdalm·ban a kˆzeli diÛdi udvarh·z·ba vonult, Ès az im·dott termÈszetben keresett vigasztal·st. Az enyedi gy·sz vÈgÈt, a kollÈgium ˙jraÈp¸lÈsÈt m·r nem Èri meg. 1854. ·prilis 6-·n t·vozik az Èlık sor·bÛl. SÌrja ma is ·ll az ’rhegy oldal·ban. Nagy ÈlmÈny, Ès emlÈk sz·momra az, hogy egy olyan hÌres kollÈgiumban tanulhattam, mint a Bethlen G·bor KollÈgium. Annyira megszerettem ezt a kollÈgiumot, Ès v·rost, melybıl annyi hÌres egyÈnisÈg ker¸lt ki a nagyvil·gba, hogy a szeretet v·ros·nak neveztem el. ⁄gy gondolom, hogy nem csak nekem, hanem azon hÌres embereknek is kedves v·ros volt, akik itt kezdtÈk el p·lyafut·sukat. Zeyk MiklÛs is egyike volt ezen hÌres szemÈlyisÈgeknek, aki nem csak pedagÛguskÈnt nˆvelte a kollÈgium hÌrnevÈt, hanem ˙gy is mint elsı erdÈlyi ornitolÛgus. VÈg¸l mÈg egy nagyon szÈp idÈzet, mely sz·momra sokatmondÛ Ès kedves volt: ÑAz akarat Ès v·gy fı dolog az emberben. Ha volna ember, kiben semmi akarat Ès v·gy nem lenne, az csak testileg Èlne, csak ennÈk Ès alunnÈk, mint a hernyÛ, de ¸gyessÈget, ˆnismeretet mag·nak nem tudna szerezni. Ily ember szerencsÈre nincs, de van sok olyan ki csak gyengÈn tud akarni, a azÈrt mindenben lassab Ès rosszul halad.î

IRODALOM: ï *** Zeyk MiklÛs h·trahagyott jegyzetei, (Bethlen Kˆnyvt·r, valÛszÌn˚leg kÈsıbbi m·solatban) ï *** …lıvil·g, 35. sz·m, Kossuth KiadÛ, Budapest. ï Gyırfi DÈnes: Nagyenyed Ès kollÈgium, 1997 Kolozsv·r. ï KertÈsz JÛzsef: Hazaj·rÛ lelkek ñ Nagyenyedi kÈpek, ÑP·triaî Irodalmi V·llalat Ès Nyomdai RÈszvÈnyt·rsas·g, Budapest 1929. ï Nagy Iv·n: Magyarorsz·g csal·dai czÌmerekkel Ès nemzekrendi t·bl·kkal, (XII. kˆtet) Pest 1865. ï Sz·sz K·roly: EmlÈkezÈs Salamon Ferenc ifj˙s·g·ra (Vas·rnapi ⁄js·g 1892. 42. sz·m). ï Vita Zsigmond: M˚velıdÈs Ès nÈpszolg·lat, Bukarest 1983.

90


Az ezerarcú kór szerzı ï Krizbai ¡gnes tÈmavezetık ï BakÛ IrÈn, BakÛ Botond ÑA csod·k a termÈszet tˆrvÈnyeinek nem mondanak ellen, csup·n annak a tud·snak, ami a termÈszetrıl szÛl.î

D

olgozatomban a sclerosis multiplexnek nevezett betegsÈget mutatom be, t¸neteit Ès azokat a prÛb·lkoz·sokat, amelyekkel a beteg ·llapot·n javÌtani lehet illetve ezek eredmÈnyeit. Elsısorban azÈrt v·lasztottam ezt a tÈm·t, mert egy kˆzeli rokonom szenved e betegsÈgben, m·sodsorban pedig, mert egy elÈg gyakran elıfordulÛ, gyÛgyÌthatatlan kÛr Ès remÈltem, hogy megfigyelÈseim Ès kutat·saim sor·n valami ˙jat fedezhetek fel a gyÛgyÌt·sa ÈrdekÈben. A sclerosis multiplex, az orvosi szakkˆnyvek szerint, egy idegrendszeri megbetegedÈs, melynek t¸neteit a kˆzponti idegrendszer fehÈr·llom·ny·nak gÛcos pusztul·sa okozza. Leggyakrabban a mozg·sp·lya Èrintett, ezÈrt sokszor j·r·szavarokkal kezdıdik. ÑElıfordul, hogy szemb·ntalmak, l·t·szavar, szexu·lis Ès pszichÈs t¸netek az elsı jelek. A betegsÈg szakaszokban zajlik le, idıszakonkÈnt a t¸netek javulnak vagy megsz˚nnek, lefoly·sa v·ltozÛ idıtartam˙ Ès s˙lyoss·g˙. Rendszerint fiatal egyÈneket t·mad meg. Oka pontosan nem tiszt·zott, lehetsÈges, hogy valamilyen fertızÈs v·ltja ki a betegsÈget, feltÈteleznek allergi·s mechanizmust, esetleges Èrelv·ltoz·st. Transzf˙ziÛval, B12 vitamin-injekciÛkkal, ACTH-kortizon kÈszÌtmÈnyekkel Ès a beteg nagyfok˙ test-lelki kÌmÈlÈsÈvel kezelik.î(Lexikon). A szklerÛzis multiplex a Parkinson-kÛr mellett a leggyakoribb kˆzponti idegrendszeri megbetegedÈsnek sz·mÌt. Kˆzponti idegrendszer¸nknek kettıs feladat jut: egyfelıl a beÈrkezı inger¸leteket kell feldolgoznia, m·sfelıl a megfelelı parancsokat kiadnia Ès tov·bbÌtania. Az inger¸let be-, illetve az utasÌt·s kijut·s·hoz nÈlk¸lˆzhetetlen az idegrostok ÈpsÈge Ès zavartalan m˚kˆdÈse. Az idegrost leegyszer˚sÌtve az elektromos vezetÈkhez hasonlÌthatÛ: a belsı rÈsze (az axon) vezeti az ·ramot (azaz az inger¸letet), a k¸lsı rÈsze (a velısh¸vely) szigetel. Ha a k¸lsı szigetelÈs valamiÈrt megsÈr¸l, a vezetÈs Èrthetı mÛdon k·rosodik, lelassul vagy teljesen megakad. Ez a funkciÛ helyre·llhat mindaddig, amÌg maga a vezetı rÈsz, azaz az axon Èp, ·m ha az is elpusztul, a vezetÈs vÈgkÈpp megsz˚nik. A szklerÛzis multiplex esetÈn ez a vezetı idegrost megy tˆnkre, Ès a k·rosod·s helyÈtıl f¸ggıen kialakulnak t¸netek, amelyek a vaks·gtÛl a zsibbad·son ·t a s˙lyos bÈnul·sig legk¸lˆnfÈlÈbb form·kat ˆlthetik. EzÈrt kapta az ezerarc˙ kÛr elnevezÈst. Az szklerÛzis multiplexet az orvostudom·ny az ˙gynevezett autoimmun megbetegedÈsek kˆzÈ sorolja, mivel az immun-

Krizbai ¡gnes ï Az ezerarc˙ kÛr

91

drendszer eredetileg idegen kÛrokozÛk elleni vÈdekezÈsre szolg·lÛ fehÈrvÈrsejtjei az agyba vagy a gerincvelıbe v·ndorolnak, Ès ott a szervezet saj·t idegsejtjeire t·madnak r·. Ez a gyullad·sos folyamat pusztÌtja el elsıkÈnt is az idegsejtek ny˙lv·nyainak szigetelı burk·t. RÈgebben ˙gy gondolt·k, hogy a folyamat csak erre a ter¸letre terjed ki, a legutÛbbi vizsg·latok szerint azonban a gyullad·s kezdettıl k·rosÌtja mag·t az idegsejt ny˙lv·ny·t is. Gyullad·sos gÛcok alakulnak ki az agyban is, ezÈrt zsugorodni kezd az ·llom·nya, ez pedig- a kor·bban feltÈtelezettekkel ellentÈtben- nem hagyja Èrintetlen¸l a beteg intellektu·lis kÈpessÈgeit sem. A vizsg·latok azt igazolt·k, hogy ahogyan a betegsÈg s˙lyosbodik, ˙gy romlik a tÈrbeli l·t·s, a sz·mol·s, a figyelem, az emlÈkezet Ès a prÛblÈmamegold·s kÈpessÈge is. Az agy szˆveti pusztul·sa Ès a szellemi kÈpessÈgek k·rosÛd·sa vÈgleges Ès visza nem fordÌthatÛ folyamat, jelenleg nem lÈtezik olyan gyÛgyszer, amely a m·r tolÛszÈkbe kÈnyszer¸lt beteget ˙jra fel·llÌtan·. Egy konkrÈt esetet szeretnÈk ismertetni, Èspedig nagynÈnÈm esetÈt, aki 42 Èves kor·ban betegedett meg. Jelenleg 60 Èves, teh·t m·r 18 Ève szenved . Az elsı t¸netek a kˆvetkezık voltak: a dupl·n l·t·s, elhom·lyosod·s, csaknem vakul·s, erıtlensÈg a vÈgtagokban, j·r·si nehÈzsÈg, lefogy·s. Orvoshoz fordult, de elıszˆr nem tudt·k meg·llapÌtani milyen betegsÈge van. A diagnÛzis meg·llapÌt·sa ut·n, korh·zba utalta az orvos, aki azt mondta neki, hogy mindezt egy kezeletlen, elhanyagolt h˚lÈs okozta. MÈg 2 Èvig dolgozott, ezut·n, 44 Èves kor·ban m·r a kolozsv·ri korh·zba utalt·k, ahol vitaminokkal: B2, B6 Ès gl¸kÛzos perf˙ziÛval, valamint kortizonnal kezeltÈk, de mindezek nem haszn·ltak. Sz·llÌt·si nehÈzsÈgek Ès az eredmÈnytelensÈg kˆvetkezmÈnyekÈppen, a klasszikus orvosi kezelÈs hamarosan lez·rult. EzÈrt m·s gyÛgymÛdok felÈ fordult a figyelme. A kˆr¸lˆtt¸nk levı vil·g Ès az emberi szervezet is 3 szinten Èp¸l fel: anyag, energia Ès inform·ciÛ szinten. Az emberi szervezet esetÈben , ennek a 3 szintnek felel meg a test, lÈlek Ès szellem. Az orvostudom·ny is ezen a 3 szinten kˆzelÌtheti meg a betegsÈg kezelÈsÈt. Pl. ˙gy, hogy a szervezetet anyagnak tekinti Ès k¸lˆnfÈle vegyi anyagokat adagol (gyÛgyszerek) vagy elvon rÈszeket (m˚tÈt). Az energi·val valÛ kezelÈs is gyakran eredmÈnyes, pÈld·ul: a fizioter·pia (massz·zs), bioenergia, psziholÛgia. A harmadik szinten a homeop·ti·s kezelÈs Ès rÈszben a pszihi·tria aj·nlott. Ezt a 3 szintet nem lehet egym·stÛl elszakÌtani, hiszen ·tfedik egym·st. Egy hagyom·nyosan kezelı jÛ orvos, egyben jÛ pszicholÛgus is. Egy pszihi·triai kezelÈs jelenthet energi·val valÛ feltˆltÈst Ès gyÛgyÌtÛ inform·ciÛ·tvitelt is. Valamint a homeop·tikumokban tal·lhatÛ inform·ciÛk anyagi hordozÛt is igÈnyelnek, pld. tejcukor vagy alkohol. NagynÈnÈm k¸lˆnbˆzı kezelÈseket prÛb·lt ki, azonban ezek nem haszn·ltak, ˙gy gondolom azÈrt, mert vagy csak anyag, vagy csak energia szinten kˆzelÌtettÈk meg a betegsÈg gyÛgyÌt·s·t.

92


A kiprÛb·lt kezelÈsek kˆz¸l, egyik az akupunkt˙ra volt, egy kˆzismert, ısi kÌnai gyÛgymÛd. Ha a testben az energia·ram egyens˙lya felborul, az ember megbetegszik. A meridi·nok megfelelı pontjainak t˚kkel valÛ ingerlÈsÈvel helyre·llÌthatÛ az energia·raml·s egyens˙lya, s ez·ltal a beteg meggyÛgyÌthatÛ. Sajnos ez a kezelÈs csak annyit haszn·lt, hogy a rÈgÛta tartÛ f¸lf·j·st megsz¸ntette. Egy m·sik tÌpus˙ kezelÈs a bioenergia . NagynÈnÈm azt ·llÌtja, hogy ez jÛ hat·ssal volt r·, mert kˆnnyebben j·rt, de nem folytatta ezt a ter·pi·t, mert a szemÈly, aki kezelte, elkˆltˆzˆtt. …n egy komplex gyÛgymÛdot prÛb·ltam ki, az elıbb emlÌtett 3 szintet figyelembe vÈve. Mivel a betegsÈg okozÛj·t pontosan nem ismerj¸k- Ès sz·momra nem volt lehetsÈges a kutat·sa-konkrÈt adatokra alapoztam: Èspedig, hogy a slerosis multiplex egy idegrendszeri megbetegedÈs. Anyagi szinten nagynÈnÈm a California Fitnesstıl aj·nlott vitaminokat haszn·lja: Stress Management B-komplex, Protect 4 Life, Super Soya Lecithin. Mindezek az idegrendszer serkentÈsÈt Ès az anyagcsere szab·lyoz·s·t szolg·ljak. Ezen t·pl·lÈk kiegÈszÌtık haszn·lata sem folyamatos, anyagi nehÈzsÈgek miatt. Azt olvastam, hogy a sclerosis esetÈben a mielin burok k·rosodik Ès ez akad·lyozza az idegny˙lv·ny gyors, pontos inger¸let vezetıkÈpessÈgÈt. A mielin fenntart·s·t a B1 vitamin biztosÌtja, ezÈrt Èn ezt egy¸tt az E vitaminnal, melynek ugyancsak az idegrendszer helyes m˚kˆdÈsÈnek biztosÌt·s·ban van szerepe, megv·s·roltam nagynÈnÈmnek . Mivel azt olvastam, hogy az ideg sÈr¸lt ·llapota befoly·solja az izomm˚kˆdÈst (gˆrcsˆk, fesz¸lÈsek), a vÈrkeringÈst, - ez·ltal az anyagcsere v·ltoz·st is-Ès csontmÛdosul·st okoz, ˙gy tal·ltam, hogy az energia szint˚ kezelÈs esetÈn, a talpmassz·zs a legmegfelelıbb. Miut·n ·ttanulm·nyoztam egy errıl szÛlÛ kˆnyvet, ·ttÈrtem a gyakorlati kivitelezÈsre. A talpmassz·zs szisztematikus Ès tudom·nyos kezelÈse a test szˆveteinek a kezek ·ltal, Ès gyÛgyhat·s·t az ideg- Ès izomrendszeren , valamint a vÈrkeringÈsben Èri el. A beteg Ìz¸letek esetÈn persze a csontok is Èrintettek. Az Ìz¸letek kÈpezik ugyanis a csontok kˆzˆtti ˆsszekˆttetÈseket Ès teszik lehetıvÈ a mozg·st. …ppen az a mozgathatÛs·g ker¸l veszÈlybe, ha megbetegszenek Ìz¸leteink. EzÈrt fontos, hogy kik¸szˆbˆlj¸k a fesz¸lÈseket Ès gˆrcsˆket, amelyek vÈgsı soron az Ìz¸leti felszÌnek ˆsszenyomÛd·s·t (deform·lÛd·s·t) okozz·k. A talpmassz·zs ehhez kedvezı lehetısÈget biztosÌt. A kezelÈs sor·n minden Ìz¸leti kivetÌtÈs jÛl elÈrhetı, Ìgy a talpmassz·zzsal segÌthetj¸k a klasszikus orvosi kezelÈst. (MellÈklet: rajz-az Ìz¸letek helyeinek felt¸ntetÈse a talpon). A talpmassz·zst 2000 augusztus·ban kezdt¸k meg Ès mÈg most is folytatjuk. Egy hÛnap alatt 20 napig, naponta 20-30 percet tart a kezelÈs. KiegÈszÌtem mindezt aromater·pi·val is, mivel fenyıkivonat˙ folyadÈkot haszn·lok, melynek nyugtatÛ Ès ugyanakkor frissÌtı hat·sa van, valamint kˆrˆmvir·gkrÈmet. KÈsıbb beszereztem a kakukkf˚kivonatot, mellyel a h·tgerincet Ès a combokat masszÌrozÛm. Ezt a bioenergi·val kezelı szemÈly

Krizbai ¡gnes ï Az ezerarc˙ kÛr

93

aj·nlotta neki Ès a kivonat hi·ny·ban Èn fekete nad·lytıgyˆkÈr-kivonatot haszn·lok, melynek hasonlÛ hat·sa van. Mindezeket egy bizonyos ideig haszn·lom, termÈszetesen sz¸netekkel. A talpon a tÈrdÌz¸let Ès a csÌpıÌz¸letnek megfelelı helyeket masszÌrozÛm hangs˙lyozottabban, mert nagynÈnÈm esetÈben itt tˆrtÈntek elv·ltoz·sok. A csÌpınÈl kevÈsbÈ, de nagymÈrtÈkben a tÈrdeknÈl, nem tudja behajlÌtani k¸lˆnˆsen a bal tÈrdÈt, ezÈrt nehezÈre esik a j·r·s. Az idıj·r·s v·ltoz·sai miatt, fıleg tÈlen, sokszor reum·s f·jdalmak is jelentkeznek, de ezen a tÈlen ezeknek a sz·ma jelentısen csˆkkent. Volt alkalom, amikor egy·ltal·n nem tudott kellıkÈppen mozogni a lak·sban, nÈha elesett. Csod·latos, hogy mindezek ellenÈre ı nem adta fel a remÈnyt Ès ez szerintem nagyon fontos. EzenkÌv¸l mÈg torn·sztatom is a l·bait, behajlÌtom a tÈrdÈt, Ès arra bÌztatom, hogy ı maga hajlÌtsa be, segÌtsÈg nÈlk¸l. GyÛgynˆvÈnyes kˆnyvekbıl kinÈztem azokat a nˆvÈnyeket, melyek haszn·lhatn·nk neki Ès kÈszÌtettem egy list·t. Elolvastam dr. Peter J. DíAdamo m˚vÈt (Az ABO terv), Ès tekintettel arra, hogy nagynÈnÈm vÈrcsoportja B3, kih˙ztam a list·rÛl azokat a nˆvÈnyeket, melyeket a szerzı nem aj·nl, mert inkompatibilisek a vÈrcsoportj·val. A szerzı tan·cs·ra, nagynÈnÈm a t·pl·lkoz·skult˙r·j·n is v·ltoztatott. Ami a szellemi szintet illeti, a kˆvetkezıkre gondoltam: mindig egy jÛ hÌrrel lepni meg, segÌteni Ès megÈrteni ıt. Ez maga a szeretet! Meg akartam Èrtetni vele, hogy pontosan milyen egyens˙lyzavarok vannak szervezetÈben Ès megmagyar·zni neki, hogy gyÛgyÌtani lehet a betegsÈgÈt. NagynÈnÈmnek nagyon komplex, vonzÛ szemÈlyisÈge van. Gyermekkorom Ûta ismerem, mindig a szomszÈdban lakott Ès szerintem legcsod·latosabb von·sa, hogy annak ellenÈre, hogy egy ÑgyÛgyÌthatatlanî betegsÈgben szenved, mindig kedves mindenkihez, Ès szeret segÌteni mindenben. Sokszor megl·togatj·k bar·tnıi, volt kollÈg·i, rokonai Ès ı nagyon szÌvesen fogadja ıket. …n takarÌtani is segÌtek Ès nÈha egy¸tt k·rty·zunk vagy tÈvÈt nÈz¸nk. Nagyon szereti a rendet Ès a pontoss·got, mondhatom, hogy ez ·ltal·ban Èszlelhetı az ilyen betegsÈgben szenvedı szemÈlyeknÈl. NagynÈnÈm elsz·nts·ga, hat·rozotts·ga, nÈha engem is meglep, hisz ı meg akar gyÛgyulni Ès ez·ltal megkˆnnyÌti az Èn munk·m. ÷sszehasonlÌtv·n nÈnÈm esetÈt m·s ilyen tÌpus˙ szklerÛzisos esettel, azt tapasztaltam, hogy nagynÈnÈmnek kit˚nı akaratereje van. Ugyanis leggyakrabban a betegsÈg p·r Èv alatt tˆnkreteszi a szervezetet Ès hal·lhoz vezet, legal·bbis teljes paralÌzishez. ’ 18 Ève szenved a betegsÈgben Ès azonkÌv¸l, hogy j·r·si nehÈzsÈgekkel k¸szkˆdik, m·s komoly problÈm·ja nincs. ÷rˆmmel mondhatom, hogy az ˙gymond Ñp·ciensemÑ ·llapota javult Ès ·llandÛsult. ⁄gy gondolom, hogy jobb a kevÈs, mint a semmi. A tˆbbir·ny˙ kezelÈst folytatni fogom Ès remÈlem ennÈl is jobb eredmÈnyeket Èrhetek el. LÈnyeges a remÈny

94


megırzÈse Ès a pozitÌv gondolkod·s, mert ez m·r egy kis, de sz¸ksÈges lÈpÈs a gyÛgyul·shoz. Fontos, hogy az embert mindig egysÈgÈben l·ssuk Ès betegsÈge gyÛgyÌt·s·t is az egÈsz szervezet harmoniz·l·s·val kell megkˆzelÌteni. Nem szabad figyelmen kÌv¸l hagyni, hogy az ember nem elk¸lˆn¸lt egysÈg, hanem a vil·gegyetem egy rÈsze. A szeretet az univerzum arca Ès teste. Ez az univerzum ˆsszetartÛ, ˆtvˆzı anyaga, az anyag amibıl mindny·jan vagyunk. Minden szenvedÈst az elk¸lˆn¸ltsÈg ill˙ziÛja okoz, ami fÈlelmet Ès gy˚lˆletet termet, s Ìgy nyilv·nvalÛan betegsÈghez vezet. Mi vagyunk saj·t sorsunk kov·csai. Sokkal tˆbbre vagyunk kÈpesek, mint gondoljuk, beleÈrtve ˆnmagunk meggyÛgyÌt·s·t, ak·r Ñhal·losî betegsÈgekbıl is. NagynÈnÈm pÈld·ja azt sugallja, hogy jÛ lenne, ha kilÈpnÈnk Èlet¸nk norm·l kˆtelÈkÈbıl Ès elkezdenÈnk m·skÈnt l·tni ˆnmagunkat. Ha ez siker¸l, akkor a betegsÈg tov·bb· nem b¸ntetÈs, hanem tanul·s. Az Èlet leckÈjÈt el kell saj·tÌtania annak is aki elszenvedi Ès annak is aki ezen enyhÌteni igyekszik. Õgy fog kiteljesedni, az egym·sr·figyelÈsbıl, a nagy csoda, az igazi szeretet, tal·n a gyÛgyul·s is.

FORRÁSANYAG: ï Ferdinand Soder-Feichtenschlager, Maresi Weiglhofer: GyÛgyÌtÛ talpmassz·zs, Hunga-Print Nyomda Ès KiadÛ, 1980 ï G¸nter Vogel,Harmut Angermann: Atlasz-BiolÛgia, Athenaeum KiadÛ, 1999 ï Dr. Peter J. DíAdamo, Catherine Whitney: Az ABO terv, kiadÛ: CF-NET Kft., 1998 ï Stefan Mocanu, Dumitru Raducanu: Plante medicinale, legume, fructe ∫i cereale in terapeutic„, Editura Militar„, Bukarest, 1989 ï Dr. Doru Laza: Œndreptar profilactic ∫i terapeutic de medicin„ naturist„, 1997 ï R·cz G·bor, R·cz Kotilla ErzsÈbet, Laza Aristide: GyÛgynˆvÈnyismeret, Ceres KˆnyvkiadÛ, 1984 ï Dr. Horv·th L·szlÛ: Funkcion·lis anatÛmia, TankˆnyvkiadÛ, Budapest, 1991 ï Barbara Ann Brennan: GyÛgyÌtÛ kezek, Hunga-Print Nyomda Ès KiadÛ, Budapest, 1993 ï *** EgÈszsÈg¸gyi ABC, Medicina KˆnyvkiadÛ, Budapest, 1985

Maxim Orsolya ï P·pai P·riz Ferenc...

95

Pápai Páriz Ferenc, a „híres Poéta, jó Philosophus, Historikus, Theologus; az Orvoslás Mesterségében merő Eskulapius” szerzı ï Maxim Orsolya tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

÷

reg iskol·nk sok hÌres neves nˆvendÈkkel b¸szkÈlkedhet. Ker¸ltek m·r innen ki ÌrÛk, kˆltık, matematikusok, festık, orvosok. Sıt voltak olyanok is, akik egy szemÈlyben tˆbb ·gazatot is m˚veltek. P·pai P·riz Ferenc kora egyik legm˚veltebb embere volt, aki orvosi m˚vÈn kÌv¸l tˆbb vall·si Ès tˆrtÈnelmi munk·t Ìrt, szÛt·rt szerkesztett. Sokoldal˙s·g·rÛl Bod PÈter Magyar Athenas·ban Ìgy olvashatunk: ÑVoltÖjÛ De·k, Gˆrˆg, NÈmet, Frantzia, hÌres PoÈta, jÛ Philosophus, Historikus, Theologus; az Orvosl·s MestersÈgÈben merı Eskulapius, igen hasznos ember kinek szÈp hÌrneve mindenkor fenn lÈszen ErdÈlyben. Az Enyedi KollÈgyomnak is megbecs¸lhetetlen Ès megh·l·lhatatlanul sokat szolg·lt, annak sz·m·ra szerzett az idegen orsz·gokban Alumni·katÖî P·pai P·riz Ferenc 1649. m·jus 10-Èn sz¸letett DÈsen. …desapja P·pai P·riz Imre, reform·tus lelkÈsz, Èdesanyja K·v·si Krisztina. Nagyapja P·riz Ferenc kereskedı volt P·p·n, innen kapta a csal·d a P·pai P·riz nevet.

Iskolái 1654-ben DÈsen megkezdett tanulm·nyait 1656-tÛl GyulafehÈrv·ron, a jÛl felszerelt Ès ÈrtÈkes kˆnyvt·rral rendelkezı Bethlen KollÈgiumban folytatta. Nyugalmas ÈletÈt feld˙lta a fejedelmi szÈkhelyet Ès a kollÈgiumot elpusztÌtÛ 1658. Èvi tat·rj·r·s. Emiatt a P·pai csal·d Kolozsv·rra menek¸lt, Ìgy a 9 Èves Ferenc egy Èvig Ap·czai Csere J·nos hÌres kollÈgium·ban tanult Ès nevelkedett. [6] …desanyja 1663. j˙nius 6-·n meghalt. …desapja 1664-ben Apafi Mih·ly udvari papja lett, Ìgy a csal·d visszakˆltˆzˆtt GyulafehÈrv·rra. 1667. m·jus 8·n apja is meghalt, a gyerekekrıl rokonok Ès jÛ bar·tok gondoskodtak, ıt adt·k iskol·ba. [11] A gymnasialis oszt·lyok bevÈgzÈse ut·n , az itt ˙jraÈp¸lt Bethlen KollÈgiumba vittÈk. KÈzdiv·s·rhelyi PÈter, Enyedi S·muel, Nad·nyi J·nos, Csern·toni P·l, DÈsi M·rton nagymÈrtÈkben meghat·rozt·k az enyedi KollÈgium kultur·lis, tudom·nyos illetve politikai-egyh·zi volt·t, Ès befoly·solt·k az ifj˙ P·pai egyÈnisÈgÈnek kibontakoz·s·t, eszmevil·g·t, hazai Ès k¸lfˆldi tanulm·ny˙tjai sor·n helyes t·jÈkozÛd·s·t is. [6] P·pai sokat tanult nagy mestereitıl, elıad·saikat lelkesen hallgatta, igyekezett minden ˙j inform·ciÛt mag·ba szÌvni. Alaposs·g·ra, elmÈly¸lt-

96


sÈgÈre vetnek fÈnyt tanulm·nyai sor·n professzorai elıad·sairÛl kÈszÌtett gondos jegyzetei, melyeket kÈsıbbi k¸lfˆldi, majd tan·r kor·bÛl fennmaradt kÈzirataival egy¸tt legkisebb fia, Andr·s adom·nyozott a Kolozsv·ri Reform·tus KollÈgiumnak.[6] Nagyenyedi tanulm·nyait nagy mesterei tanÌtv·nyakÈnt a rendkÌv¸l fogÈkony szellem˚ P·pai nagy szorgalommal Ès buzgÛs·ggal vÈgezte. Mag·ntanÌtÛkÈnt tevÈkenykedett, Ìgy nÈmi keresetre tett szert, kÈsıbb kollÈgiumi illetve fejedelmi ˆsztˆndÌjat kapott. P·pai sz·m·ra a kˆnyvek fiatal kor·tÛl kezdve nemcsak ismeretforr·sok voltak, hanem valÛs·gos szersz·mok, munkaeszkˆzˆk, bizonys·gai gazd·juk tud·sszomjas, f·radhatatlanul olvasÛ, l·zasan jegyzetelı, al·h˙z·sokkal, szÈljegyzetekkel a szˆvegbıl a lÈnyeget kiemelı szellemÈnek. [6] M·r 16-18 Èves kor·ban elsaj·tÌtotta a kˆnnyed ismeretszerzÈs, tanul·s mesterfog·sait, Ìgy Èveken kereszt¸l kitartÛan Ès Èlvezettel Ìrta tele jegyzetf¸zeteit, rˆgzÌtette ismereteit. Kit˚nı tanulm·nyi eredmÈnyei alapj·n 1667-ben az etimolÛgiai-, 1668-ban a poÈtikai oszt·ly tanÌt·s·val bÌzt·k meg. LassankÈnt P·pai ˙gy Èrezte, hogy tud·sszomj·t a kollÈgiumban m·r nem tudja csillapÌtani, sz˚k neki m·r a hely, Ìgy 1672-ben k¸lfˆldi tanulm·ny˙tra indult. PÈldakÈpe Szenczi Moln·r Albert volt, akit nem hi·ba Èrezhetett mag·hoz kˆzel ·llÛnak, hiszen 1671-ben a tulajdon·ba jutott egy vaskos kis kˆtet, Szenczi ˙tinaplÛja, mely kÈsıbb az ı naplÛja is lett.[6] Tanulm·ny˙tjai sor·n P·pai csakis saj·t tud·s·ra, sz˚k anyagi forr·saira, t·mogatÛi aj·nlÛleveleire illetve jÛakarÛi segÌtsÈgÈre t·maszkodott, igyekezett minÈl f¸ggetlenebb Ès ˆn·llÛbb lenni, saj·t l·b·n meg·llani. A cÈltudatos ifj˙ tudatosan szervezte ÈletÈt, k¸lfˆldi t·mogat·sokban, ˆsztˆndÌjakban remÈnykedett.

Orvosi tevékenysége P·pai tanulm·ny˙tj·nak elsı ·llom·sai kˆzÈ tartozik a nÈmetorsz·gi Lipcse, ahol ˆt hÛnapig hallgatott orvosi elıad·sokat. Innen egy teolÛgus di·kkal egy¸tt h·rom napra Majnafrankfurtba men˚t, ahol rˆgtˆn ÈrtÈkes orvosi kˆnyveket keresett mag·nak. Margburgban kÈt hÛnapig telepedett le, folytatta az orvostanhallgat·st, illetve megkezdte az arab nyelv tanul·s·t. Heidelbergben ismÈt kÈt hÛnapot tˆltˆtt, majd az itt szerzett aj·nlÛlevelekkel B·zelbe ment. Itt gyorsan megszokta az egyetem s az orvosi kar Èlet- Ès munkarendjÈt, Èvi negyven arany ˆsztˆndÌjat szerzett.[6] P·pai majdnem egÈsz ÈletÈn kereszt¸l jegyzeteket vezetett, amelyekbıl rendkÌv¸l Èrdekes inform·ciÛkra tehet¸nk szert, szakmai fejıdÈsÈt is nyomon kˆvethetj¸k. A bonctani Ès kˆrh·zi elıad·sokbÛl szerzett ismereteit f·radhatatlanul bıvÌtette a B·zelben egyre gyarapodÛ kˆnyvt·ra anyag·bÛl.


97

M·sfÈl Èvnyi szorgalmas Ès kitartÛ tanul·s ut·n P·pai orvosi cÌmet szerzett. 1674. oktÛber 20-·n doktorr· avatt·k a b·zeli fıtemplomban, ·tny˙jtott·k neki a bÌborpiros doktori fˆveget meg a szintÈn doktori fokozatot jelkÈpezı aranygy˚r˚t. A doktori cÌm megszerzÈse ut·n mÈg majdnem fÈl Èvig B·zelben maradt, Èlvezte a megszerzett ˆsztˆndÌjat, Ès idejÈt tov·bbra is tanul·ssal tˆltˆtte, felvÈtelt nyert a b·zeli orvosi egyetem asszesszorai kˆzÈ. [6] ¡prilis 9-Èn elhagyta B·zelt, amelyet naplÛj·ban m·sodik haz·j·nak nevezett. Z¸richbe, Schauffhausenbe, Ulmba, BÈcsbe ment, majd p·r hÈt m˙lva Kolozsv·rra Èrkezett mostohaanyj·hoz Ès h˙g·hoz, november elsejÈn pedig Enyedre. Orvosi gyakorlat·val biztosÌtotta a maga Ès csal·dja megÈlhetÈsÈt, kˆzben tudom·nyos Ès irodalmi munk·ss·g·t vÈgezte. Orvosi munk·j·val nevÈt ˆrˆkre beÌrta a magyar orvostudom·ny tˆrtÈnetÈbe. A Pax corporis ñ A test bÈkessÈge, az elsı, teljes, ·tfogÛ magyar nyelv˚ orvosi munka. Igyekezett a betegsÈgeket Ès gyÛgymÛdokat minÈl kˆzÈrthetıbbÈ tenni, a gyÛgyul·st h·zi orvoss·gokkal elısegÌteni, de az ·ltala jÛnak ÌtÈlt nÈpi gyÛgymÛdokat is felsorolta. A kˆnyv Èrdekes olvasm·ny, az egyes gyÛgymÛdok ma is alkalmazhatÛk. Tekints¸nk bele az akkori gyÛgy·szati mÛdszerekbe: ÑA fog nyavaly·j·rÛl: AzÈrt · melly felıl a fog f·j, eresszenek abban a f¸lben keser˚ Mandula olajat. Vagy pedig · Foghagym·nak ki-facsart levelÈt jÛ TerjÈkkel ˆssze-elegyitvÈn, azt eresszÈk f˚lÈben. Vagy csak hamarj·ban egy fok·t a Fokhagym·nak tisztÌts·k meg jÛl, s azt dugj·k a f¸lÈbe. Ha hÈvsÈggel vagyon, csak hideg Ecetet tˆltsenek a f¸lÈben · melly felıl a fog f·j. Egy kis Gyapotban csepencs FahÈj olajat, s tedd a f·jÛ fogadra, s meg ·llitja. Igen jÛ hathatos erej˚, azon form·n Èlvin vÈle, a Camphor-olaj is. Hirtelen csak ez is jÛ:Meleg tejet vagy meleg vizet vÈgy a sz·dba, s tartcs a fogadon. Fıtt vagy s˚lt alm·nak a k·s·s belÈt, ecetes Korp·t, egy kevÈs RÛzsa vagy Faolajat, BelÈnd f˚nek ki-facsart levÈt ıssze elegyÌtvÈn, flastrom form·n kend ruh·ra, s azzal kˆssed a f·jÛ orcz·j·t.î Akkoriban ErdÈlyben kevÈs volt az orvos, gyÛgyszert·r is csak nÈh·ny nagyv·rosban m˚kˆdˆtt, a falvak Ès kisv·rosok nÈpe nÈlk¸lˆzˆtt minden orvosi ell·t·st. Õgy a Pax Corporis minden egyes szav·t igen komolyan vettÈk annak olvasÛi, hisz gyÛgyul·suk f¸ggˆtt tıle. …rtÈkÈt az is bizonyÌtja, hogy mÈg a XIX. sz·zadban is gyakran lapozgatt·k. 1677-ben Bornemisza Anna felaj·nlotta neki a fejedelmi udvari orvosi tisztsÈget, mely igen jelentıs fizetÈssel j·rt. P·pai kapott a lehetısÈgen. Ugyanakkor az enyedi kollÈgium patik·j·nak fel·llÌt·s·val is megbÌzt·k, ezt saj·t kˆltsÈgÈn szerelte fel. P·pai elismert Ès keresett orvos lett idehaza, a magas rang˙ emberek otthonait s a fejedelmi udvart is ı l·togatta.

Tanári munkássága KÈsıbb alkalma nyÌlt ezt az Èletform·t egy Bethlen-kollÈgiumi professzori ·ll·ssal felcserÈlni: elnyerte a gˆrˆg nyelv, fizika, bˆlcselet illetve a termÈszettan tanszÈket, majd rektorprofesszori megbÌzat·st is kapott. Ez volt

98


munk·ja Èltetı talaja, hisz tˆbb mint negyven Èvig volt tan·r, szÌvÈn viselte di·kjai sors·t, biztatta ıket, tan·csokat adott, igyekezett utat nyitni nekik k¸lfˆld felÈ. P·pai a kartÈzi·nus filozÛfia Ès a termÈszettudom·nyok elkˆtelezett hÌve volt. [3] Munk·ja azonban nem volt kifog·stalan: fizikai kÌsÈrleteket nem mutatott a di·koknak, az eszkˆzˆket sem igen haszn·lta, ezÈrt a di·ks·g feljelentette az egyh·zi tan·csn·l: ÑSzomor˙an vagyunk ñ mondj·k panaszukban ñ, hogy soha fizika-demonstraciÛt szfÈr·n vagy m·gnesen nem l·tunk.î[1] Tan·ri munk·ss·g·nak egyik legfontosabb Ès legÈrtÈkesebb eredmÈnye a Diction·rium Hungaro-Latinum , amelyet ma is szÌvesen forgatnak. A KollÈgiumot poraibÛl felt·masztÛ rektorprofesszor A kuruc szabads·gharc idejÈn Enyed sem ˙szta meg a pusztÌt·sokat, a KollÈgium is a t˚z martalÈka lett. A di·kok Èlet¸ket adt·k iskol·jukÈrt, mint azt JÛkai MÛr halhatatlan elbeszÈlÈsÈben is olvashatjuk: ÑAmint a v·roson szÈtfutÛ hÌr eljutott a kollÈgiumba is, l·ngot vetett a di·kok szÌvÈben az ifj˙ vÈr: >>nem hagyjuk magunkat, nem hagyjuk a v·rost! <<szÛltak lelkes¸lten , s m·snap reggel a kÈmiai leckÈn azt vette Èszre nagytisztelet˚ SzabÛ Gerzson uram, hogy tanÌtv·nyai kardokkal Ès kopjaf·kkal felfegyverkezve jelennek meg a hallgatÛ teremben s hallani sem akarnak egyÈbrıl, mint hogy ıket professzoraik a labancok ellen vezessÈkî. Az Tige b·rÛ vezette 1704-es pusztÌt·st 1707-ben egy m·sik kˆvette. A kollÈgium kˆnyvt·ra leÌrhatatlan k·rokat szenvedett, ezt a rektor Ìgy mutatta be: Ñ1704-ben, a vir·gvas·rnapi gy·sznap ut·n, mint a holttestek fehÈrlettek szerteszÈt a feld˙lt kˆnyvt·r maradv·nyai, amiket 1707-ben ˙jbÛl felprÈd·ltak a felvert rejtekhelyeken.î Az ˙jj·szervezÈsben nagy sz¸ksÈg volt P·pai erÈlyes szervezıkÈszsÈgÈre. A brandenburgi dinaszti·val ·polt bar·ts·g most igencsak hasznos volt, mert nÈmi t·mogat·st jelentett. Ez viszont t·volrÛl sem fedezte a kˆltsÈgeket, m·shova kellett folyamodni. P·pai Ès a kollÈgium fıgondnoka, Teleki S·muel m·r 1713-ban I. Frigyes Vilmos porosz kir·lyhoz fordult segÌtsÈgÈrt. KÈrtÈk, hogy j·rjon kˆzben adom·nyokÈrt Ña kir·lyokn·l, fejedelmeknÈl, ·llamokn·l, fıembereknÈl, akik a reform·tus vall·s ir·nt vannak elkˆtelezve.î A gy˚jtÈs megvalÛsÌt·sa vÈgett P·pai fi·t k¸ldte k¸lfˆldre, ·m sem ott, sem Hollandi·ban nem j·rt sikerrel. Egy t·rs·val egy¸tt ·thajÛzott Angli·ba, ˙jbÛl szerencsÈt prÛb·lt. A porosz kir·ly I.Gyˆrgy angol kir·lyhoz Ìrott levele Ès a tˆbbi aj·nlÛlevÈl sokat segÌtett abban, hogy az enyediek cÈljuknak megnyerjÈk Bristol Ès London p¸spˆkÈt valamint az ˙j canterburyi Èrseket. I. Gyˆrgy felhÌv·s·ra 1716. m·rcius 23-·n megindult az angliai gy˚jtÈs, mely nem csak az enyediek, hanem lengyelorsz·gi, litv·niai Ès erdÈlyi reform·tusok megsegÌtÈsÈre is szolg·lt. A gy˚jtÈs Èvekig tartott, 1722-ben 4500 font sterlingre r˙gott, amit ugyan meg kellett osztani a lengyel Ès litv·n kÈrelmezıkkel, de mÈg Ìgy is jelentıs t·mogat·st jelentett. Kamatai 150 Èvig jelentettek biztos anyagi forr·st kollÈgiumunknak: belıle ÈpÌtkezni lehettet, Èp¸leteket ˙jÌtani, felszerelÈseket v·s·rolni, di·koknak


99

ˆsztˆndÌjakat, t·mogat·sokat biztosÌtani. Az orsz·gos gy˚jtÈst megelızıen, az ifj˙ P·pai Ès t·rsa kˆzbenj·r·s·nak eredmÈnyekÈppen tˆbb kisebb gy˚jtÈs is megvalÛsult az angol egyetemeken. Oxfordot Ès Cambridget siker¸lt legink·bb mozgÛsÌtani, ez utÛbbi harminc fontot adom·nyozott az enyedi kollÈgium megsegÌtÈsÈre. [4] Iskol·nkban ez a tˆrtÈnet m·r csaknem legend·nak sz·mÌt, ezÈrt nem is csoda, hogy tˆbb v·ltozatrÛl van tudom·sunk. Olvashatunk olyat, hogy a gy˚jtÈs egyetlen vas·rnap alatt folyt, hogy csak az enyedieknek gy˚jtˆttek, s hogy az ˆsszeg 11.000 font sterling volt. Minden adatra tal·lunk ellentmond·st, s igen aprÛlÈkos kutat·st igÈnyelne a valÛs·g felderÌtÈse, amely minden bizonnyal f·rasztÛ v·llalkoz·s lenne.

Teológiai tevékenysége P·pai rendkÌv¸li szorgalommal kÈpezte mag·t a teolÛgiai tudom·nyokban is, fıkÈpp a bibliai nyelvekben (hÈber, gˆrˆg) Ès klasszika-filolÛgi·ban. Sokoldal˙s·g·ra bizonyÌtÈk, hogy gy·szbeszÈdeket is Ìrt. Nagy figyelmet fordÌtott arra, hogy m˚veivel ne csak az emberek szellemÈt t·pl·lja, hanem a lelk¸ket is boldogg· tegye. 1680-ban jelent meg elsı tudom·nyos kˆnyve, a Pax animae ñ A lÈlek bÈkessÈge, ut·na kˆvetkezett a Pax aulae ñ Az udvar bÈkessÈge. P·pai az emberi Èlet utolsÛ ·llom·s·t sem hagyta figyelmen kÌv¸l, a hal·lrÛl is Ìrt, igyekezett emberkˆzelien bemutatni azt, amitıl a legtˆbb ember a legjobban fÈl. Errıl szÛl a Pax sepulcri ñ A sÌr bÈkessÈge. VÈg¸l, 1710-ben jelent meg a Pax crucis ñ A kereszt bÈkessÈge.

Szépirodalmi alkotásai Munk·ss·g·nak legink·bb feledÈsbe mer¸lt ter¸lete a kˆltÈszete. Ennek oka, hogy legink·bb alkalmi (kˆszˆntı, ¸dvˆzlı, b˙cs˙ztatÛ) jelleg˚ m˚veket Ìrt, melyek a cÌmzettel egy¸tt hamar feledÈsbe mer¸ltek. Elsı m˚ve az Epigramma cÌm˚ tˆrˆkellenes Ès ZrÌnyit dicsıÌtı kˆltemÈnye, ezt kˆvettÈk k¸lˆnbˆzı alkalmi versei. 1679-ben Csern·toni P·l hal·l·ra Ìrt latin b˙cs˙verset. Plausus festivus (1648) cÌm˚ ¸dvˆzlı versgy˚jtemÈnye ÈlÈn ·ll latin nyelv˚ Ûd·ja: A v·lasztÛk kÛrusa II: Apafi Mih·lyhoz. Ez a verse k¸lˆnleges irodalmi ÈrtÈk˚: lÌrai lend¸lete, zengı jambusai, tˆkÈletes keresztrÌmei kˆzismerttÈ tettÈk m˚vÈt. B˙cs˙ztatÛ versei kˆz¸l legÈrtÈkesebbek Az igazs·g koron·ja Ès a MisztÛtfalusi Kis MiklÛs hal·l·ra Ìrt …letnek kˆnyve. A m˚ elıszav·ban az Ìr·s tˆrtÈnetÈt kˆvethetj¸k nyomon az Ûkori elj·r·soktÛl kezdıdıen a nyomda feltal·l·s·ig. Maga a vers TÛtfalusi Kis MiklÛs ÈletÈt mutatja be iskol·sÈveitıl fogva, hal·l·ig. P·pai fıkÈnt a bet˚metszÈs ter¸letÈn kifejtett munk·j·t mÈltatja, melyet az ErdÈlyi FÈniksben Ìgy fogalmaz meg: Ñ Aí Magyar Nemzetben, aí Kˆnyv-nyomtat·snak mestersÈgÈben, aí Bet¸-metszÈsre, ˆntÈsre, kÈszÌtÈsre tartozÛ

100


Mester-emberek kˆzˆtt (...) olly nagy tˆkÈletessÈgre vitte vÛlt aí Bet¸-metszÈsnek mestersÈgÈt, hogy mÈg eddig az igen tan˙lt Nemzetek kˆzˆtt is aí szemnek kedvesebb Bet¸ket kÈsziteni nem tudtak.î P·pai poÈtikai tehetsÈge ismÈt megnyilatkozott, hiszen a vers egÈsze p·rosrÌmben ÌrÛdott, valamint a sorok mindegyike 12 szÛtag˙. P·pai trÈf·s ember volt, az orsz·gos reform·tus zsinaton is ironikus megjegyzÈseket tett a t˙l hosszadalmasan szÛnoklÛ vagy tudatlan egyh·zi aty·kra. Vicces oldal·t ismerhetj¸k meg az ¡brah·m p·tri·rcha fia Is·k Ès Bathuel le·nya Rebeka h·zass·gok alkalmatoss·g·val lˆtt beszÈlgetÈs alkalmi verses m˚vÈbıl. Fordulatos cselekmÈnye, p·rbeszÈdes form·ja valÛszÌn˚vÈ teszi, hogy m·r tˆbbszˆr is elıadt·k. Ez a dr·ma a nagyenyedi Bethlen KollÈgium vir·gzÛ iskolai szÌnj·tsz·s·nak is jellegzetes rÈsze lehetett. Vall·sos jelleg˚ m˚vei szÈp sz·mban fennmaradtak. A Pax crucis cÌm˚ m˚ve Ìgy kezdıdik: ÑAz Isten ditsÈretiben gyˆnyˆrkˆdˆ Magyar Olvasohoz / Nints szebb dolga embernek, mint Istent ditsÈrni, / íS eí fˆldˆn az Angyalok szok·s·t kˆvetni, / Aí hiveknek karokban ˆszve seregelni, / …s hallatos zengÈssel egy¸tt Ènekelni (Ö)î P·pai igencsak Èrtette a verselÈs m˚vÈszetÈt, hiszen az elıbbi idÈzet egy nyolcvan szakaszos vers elsı szakasza. Ihlete, tehetsÈge is volt, nem csoda, hogy versei ıszinte elismerÈst vÌvtak ki. ’ azonban nemcsak Ìrt, hanem fordÌtott is, ezt mindenkÈppen kit˚nı nyelvtud·s·nak kˆszˆnhette. Ezt bizonyÌtja az al·bbi pÈlda: ÑAsszonyok, Le·nyzÛk hogyhogy ·llhatty·tok, / Ti elmÈvel birv·n , mikor ezt l·tty·tok, / Hogy Isten aí nÈma teremtÈsit hÌjja, / Hogy ti restsÈgteket tisztire nÛgassa? / Fogjatok h·t hozz· Asszonyok, Le·nyzÛk, / Arany idı menttÈt ne tartÛztass·tok / …nekelvÈn nagy kÈsz ind˙lattal szÌbıl / Eí szÈp íSÛlt·rokkal tellyes kˆnyvetskÈbıl! (Ö)î Epigramm·i k¸lˆn figyelmet Èrdemelnek, hiszen csaknem tˆkÈletesnek mondhatÛk. Egyik legismertebb a Pax sepulcri befejezÈsekÈnt megÌrt saj·t sÌrverse, melyben Èlete ÈrtÈkelÈsÈre tal·lhatunk: ÑH·bor˙ban bÈkÈt hozok. ErdÈly ifjai tarts·k / …gre szˆvetnÈkemet mÈly sÌrboltom alatt . / …s te, jˆvendı, h·l·tlan ne legyÈl, ne feledd el / Gondterhelte szemem, L·tod, ilyen voltam.î A honismeret szempontj·bÛl Èrdekes, hogy ıt tekinthetj¸k az elsı magyar cÌmertan szerzıjÈnek (Ars heraldica, Kolozsv·r 1694). TˆrtÈneti t·rgy˙ m˚vei is fontosak, 1684-ben (latin nyelven) ı adta ki az elsı nyomtat·sban megjelent protest·ns egyh·ztˆrtÈnetet (Rudus redivivum) [10].

Epizódok családi életéből Orvosi m˚kˆdÈsÈnek itthoni kibontakoz·s·val egyidej˚leg alapÌtott csal·dot. 1676-ban felesÈg¸l vette a debreceni Zˆldi Kat·t, aki 1685-ben halt meg. Ezut·n P·pai mÈg kÈtszer kˆtˆtt h·zass·got; elıbb az Ûtordai Szeghalmi Andr·s tˆrˆkorsz·gi kˆvet le·ny·val, Ann·val, majd Anna hal·la ut·n NyÌrÛ Judit lett a hitvese, aki t˙lÈlte fÈrjÈt.


101

Fiai kˆz¸l kettı orvoss·, egy teolÛguss· lett. Ferenc fia ErdÈly egyik legkit˚nıbb orvosa volt. Andr·s fia szintÈn orvos, amellett nagyszer˚ botanikus volt, aki az egyetemre hagyta messze fˆldˆn hÌres nˆvÈnygy˚jtemÈnyÈt. [10] …letÈben sok nehÈzsÈg, megprÛb·ltat·s Èrte ñ pestisj·rv·ny, a R·kÛczifelkelÈs Èvei alatt a kuruc-labanc csat·k pusztÌt·sa, melyek miatt tˆbbszˆr menek¸lnie kellett. VÈg¸l visszatÈrhetett szeretett v·ros·ba, Nagyenyedre, ahol 67 Èves kor·ban 1716 szeptember 10-Èn hunyt el. JelkÈpes sÌrja ott ·ll a nagyenyedi reform·tus temetıben. Hor·nyi, a kÈsıbbi irodalomtˆrtÈnÈsz Ìgy emlÈkezett r·: ÑP·riz-P·pai 40 Èvig tartÛ tan·rs·g·val nevÈnek halhatatlan dicsısÈget szerzett, ı latin, gˆrˆg, nÈmet, francia /VeszprÈmi szerint mÈg hÈber/ nyelveken tudÛs, jeles kˆltı, kit˚nı bˆlcsÈsz, tˆrtÈnÈsz Ès theolÛgus, a gyÛgytudom·nyban ErdÈly Hipocratese voltî. Mi, a Bethlen KollÈgium di·kjai h·l·sak lehet¸nk neki. Kˆszˆnj¸k, hogy mai napig felcsend¸lhet indulÛnk: ÑB¸szke ’rhegy ıs tˆvÈben / Bethlen G·bor v·ra ·ll (Ö)î

KÖNYVÉSZET: ï Batta Istv·n: A magyarorsz·gi latin nyelv˚ fizikai irodalom tˆrtÈnete (http://mek.oszk.hu/05100/05114/pdf/batta_magyar.pdf) ï Bod PÈter: Magyar Athenas ï G·bos Zolt·n: Az erdÈlyi fizikusok hozz·j·rul·sa a magyar tudom·nyhoz, Fizikai Szemle, 2000/4 ï Gˆmˆri Gyˆrgy: ErdÈlyiek Ès angolok ï JÛkai MÛr: A nagyenyedi kÈt f˚zfa ï P·pai P·riz Ferenc: BÈkessÈget magamnak, m·soknak, Kriterion KˆnyvkiadÛ, Bukarest 1977 ï P·pai P·riz Ferenc: Pax corporis ï P·pai P·riz Ferenc: Pax crucis ï P·pai P·riz Ferenc: Pax sepulcri ï RÛbert PÈter: P·pai P·riz Ferenc, a sokoldal˙ magyar tudÛs (http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/Ho990609.htm ) ï http://hu.wikipedia.org

102


Barabás Miklós, a festő szerzı ï Moln·r T¸nde tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

B

arab·s MiklÛs 1810. febru·r 11-Èn sz¸letett KÈzdim·rkosfalv·n, H·romszÈk megyÈben. …desapja Barab·s J·nos, Èdesanyja Ga·l TherÈzia, Ga·l Istv·n le·nya. Barab·s J·nos M·rkosfalv·n Ès Feltorj·n (Karatn·n) ingatlanokat birtokolt, a napÛleoni h·bor˙k alkalm·val a FelsıFehÈr v·rmegyeiek t·bor·ban fıhadnagyi rangja volt. A katonai Èlet rossz szok·sai: iv·szat, k·rty·z·s, mulatoz·s miatt az Èdesanyja otthagyta fÈrjÈt, Barab·s J·nost, Ès a tÌz hÛnapos MiklÛssal, M·rkosfalv·rÛl D·lnokba kˆltˆzˆtt. …desapja, Ga·l Istv·n l·nya nevÈben beadta a v·lÛpert. A v·l·s ut·n Èdesapja ˙jra nıs¸lt, Èdesanyja pedig a sz¸leinÈl maradt, ahol nem volt kˆnny˚ Èlete a szemreh·ny·sok miatt, azt remÈlte, hogy ha ˙j csal·dot alapÌt, fi·nak sors·n is javÌtani fog, ezÈrt m·sodszor is fÈrjhez ment. MiklÛs nevelıapj·t SzabÛ JÛzsefnek hÌvt·k.

Nagyenyedi évei 1816 ıszÈn a hat Ès fÈl Èves MiklÛst Nagyenyedre vittÈk tanulni. Nagyb·tyja Ga·l MiklÛs, vÈgzıs di·kkÈnt a reform·tus kollÈgiumban lakott. B·tyja t·voz·sa ut·n Baczkamadarasi Kiss S·muel lett kÈt Èvig mag·ntan·ra, aki jÛ szÛval biztatgatta a r·bÌzott gyereket, szorgalm·Èrt, sikeres elırehalad·s·t festÈkekkel aj·ndÈkozta. MiklÛska hamar beilleszkedett az enyedi kollÈgium ÈletÈbe Ès nÈha-nÈha jÛl is Èrezte mag·t. Akkor volt szomor˙, amikor eljˆtt a nagyvak·ciÛ ideje, mert tapasztalta, hogy sehol sem v·rj·k igaz·n, sehol sem Èrezte otthon mag·t, mÈg a nagysz¸lıi h·zn·l sem. …desanyja volt az egyed¸li, aki valÛban szerette Ès sors·Èrt aggÛdott. TizenkÈt Èvesen kÈnytelen volt kezÈbe venni a sors·t, mivel nagyapja ·tadta a gazdas·got fi·nak, Ès nem t·mogathatta m·r unok·j·t. Õgy szorult r· MiklÛs a szegÈny sors˙ enyedi di·koknak j·rÛ ingyen cipÛra. Amikor MiklÛs azt hitte, hogy sohasem fordul jÛra a sorsa, v·ratlan segÌtsÈget kapott Èdesapj·tÛl, aki nem t˚rte, hogy fia ingyen cipÛn Èljen. EgyezsÈget kˆtˆtt volt apÛs·val, hogy mindketten j·ruljanak 20-20 forinttal a gyerek ell·t·s·hoz. Az Èdesapa betartotta ezt Ès elk¸ldte az ˆsszeget, de a Ga·l nagyapa nem k¸ldˆtt egy garast sem. 1823 elejÈn ˙jabb sorscsap·s Èrte MiklÛst, Èdesapja v·ratlanul elhunyt, ˆzvegye pedig nem fizette tov·bb a megÌgÈrt ˆsszeget. NehÈz idık jˆttek Ès szinte h·rom Èven ·t folyamatosan Èhezett. SzenvedÈlyÈtıl, a rajzolgat·srÛl, festetÈsrıl mÈg ezekben, a keserves idıkben sem tudott teljesen lemondani. 1825 j˙nius·ban vÈgzett a gimn·ziumi tanulm·nyokkal, a nyarat pedig Ga·l Mih·ly nagyb·tyj·n·l tˆltˆtte, aki bevitte ıt Nagyszebenbe azÈrt, hogy

Moln·r T¸nde ï Barab·s MiklÛs, a festı

103

Neuhauser tanÌtv·nyakÈnt rajzolhasson. MaradÈk szabad idejÈt arra haszn·lta, hogy a Bruckenthal ·ltal alapÌtott kÈpt·rat megl·togatta. ’sszel tÛg·s di·kk· lÈptettÈk elı. Imecs L·szlÛ alsÛ-fehÈrmegyei fıbÌrÛ fi·t kalligr·fi·ra oktatta Ès ezÈrt egÈsz Èvben kapott ebÈdet Ès vacsor·t Ìgy h·t vÈget Èrt a koplal·s idıszaka. 1827-ben Katona Zsigmond fıkorm·nyszÈki tan·csos Nagyenyeden j·rt. ÷sszehÌvatta a kollÈgiumi professzorokat Ès kÈrdezıskˆdˆtt, volna-e olyan di·k, aki zenÈben vagy rajzban tehetsÈges? Heged˚s S·muel tan·r kihÌvatta Barab·s MiklÛst, aki bemutatta munk·it, Ès ezt kˆvetıen a fıkorm·nyszÈki tan·csos ˙r arra buzdÌtotta, hogy tehetsÈgÈt fejlessze, Ès esetleg k¸lfˆldˆn jobban ÈrtÈkelik munk·j·t. M·snap MiklÛs emlÈkezetbıl lerajzolta a tan·csos urat. M˚vÈt megmutatta Vizi Istv·n nevelınek, majd Heged˚s S·muel elk¸ldte a rajzot Kolozsv·rra Katona Zsigmondnak, aki megmutatta vendÈgeinek a jÛl siker¸lt portrÈt, hozz·tÈve, hogy az az enyedi kisdi·k csak egyetlen egyszer l·tta ıt, akkor is csak gyertyafÈnynÈl. Ezen mindenki elcsod·lkozott. TˆrtÈnetesen Ga·l Istv·n, MiklÛs nagyb·tyja is jelen volt, aki eldicsekedte, hogy a szerzı neki rokona. Katona Zsigmond azt tan·csolta, hogy a tehetsÈges di·k Nagyszebenben kÈne tˆltse a nyarat, ahol sokat tanulhat. A hÌrt Ga·l levÈlben kˆzˆlte MiklÛssal. Ekˆzben Nagyenyeden a megyegy˚lÈsen, amelyen a tÛg·s di·kok is rÈszt vetek, MiklÛs jÛl szem¸gyre vette a fıisp·nt, b·rÛ KemÈny Simon urat, akit m·snap le is rajzolt. Heged˚s tan·r ˙r ·tadta a fıisp·n ˙rnak a rajzot. A fıisp·n Èdesanyj·tÛl MiklÛs tÌz pengı forintot kapott. Ebbıl jutott egy v·rosias eleg·ns ruh·ra is. Nagyenyeden Èlt egy hÌres szÈpsÈg˚, fiatal kisasszony ˆzvegy Èdesanyj·val, akinek divat¸zlete volt. MiklÛs megismerkedett a Mutili csal·ddal, Ès egy alkalommal lerajzolta RÛza kisasszonyt. Elıszˆr miniat˚rben, elef·ntcsontra festette le arcm·s·t. Erre Ìgy emlÈkezik: ÑSzÈp, nagy, eleven kÈk szemei voltak, kis, csinos orra, kis kerek sz·ja, fehÈr, tiszta arcbıre, gyˆnge, kerek sz·ja, kellı piross·ggal, egÈszen fekete, d˙s hajzata vÈkony feje volt, nˆvÈse kifog·stalan, ezenkÌv¸l okos, a viselkedÈse szelÌd, a magaviselete is egÈszen kifog·stalanî. Egy ˆregember kÈsei szerelmi vallom·sa? [1]. Mutili RÛza a kÈpÈrt nem pÈnzzel fizetett, hanem egy fÈltucatnyi, akkor divatos, pomp·zatos elıinget aj·ndÈkozott a fiatal m˚vÈsznek. Barab·s MiklÛs 1827 nyar·n indult Nagyszebenbe, ahol Barra G·bor lett tanÌtÛmestere. MiklÛs nagyszebeni Èlete jÛl alakult, jˆttek az ˙jabb gr·tisz cipÛk, az ottani kisasszonyok arckÈpeinek festÈse Ès a tÌz forintos honor·riumok. Mivel m·r elÈg pÈnze volt, hazal·togatott D·lnokra. Nagyapja, Ga·l Istv·n nem ismerte fel unok·j·t, akit m·r ˆt Ève nem l·tott. MiklÛs kÈt hetet tˆltˆtt el Èdesanyj·n·l. Nem mesÈlt neki a koplal·sokrÛl, csak a sikereirıl. IskolakezdÈskor Èdesanyja kˆnnyhullat·sok kˆzt indÌtotta ˙tnak tÛg·s fi·t. A fiatal MiklÛs portrÈival, festmÈnyeivel egyre nagyobb sikert aratott. Szaporodtak a rendelÈsek. Lefestette Nagy S·ndor JÛzsef hadnagyot, aki

104


egyike a kÈsıbb Aradon kivÈgzett tizenh·rom t·bornoknak. [4] Kapcsolatuk kÈsıbb is megmaradt, a szabads·gharc ideje alatt Pesten tal·lkoznak. 1827-ben rakt·k le a nagyenyedi ˙j kollÈgium alapkˆvÈt. MiklÛst tiszteltÈk meg azzal, hogy megÌrja az alapkıbe helyezendı emlÈkirat szˆvegÈt. [1] Kedvenc tan·ra, Heged˚s S·muel idıkˆzben az intÈzet rektora lett, MiklÛs ıszintÈn elmondta neki, hogy nem a templomi szolg·latot l·tja jˆvıÈnek. Sajn·lta elhagyni Nagyenyedet, mert nagyon megszerette. 1828 janu·rj·nak elsı hetÈben, t·voz·skor a tanÌt·s megkezdÈsÈre szÛlÛ harang hangja volt a b˙cs˙¸zenet, az utolsÛ di·kemlÈk a kollÈgiumbÛl. …letÈben vÈget Èrt egy korszak: ÑA kisd·lnoki szÈkely gyerekbıl elıbb Bari, Barika, MiklÛska, majd MiklÛs lett, s csak azt·n Barab·s m˚vÈsz ˙r, vÈg¸l pedig a vaksi MiklÛs b·csika. De mintha tariszny·j·ban mindig ott hordta volna a Bethlen-hagyatÈkbÛl kapott kis kenyereket, azt a bizonyos gr·tisz cipÛt.î [4]

Barabás Miklós kalandozásai A portrÈfestı nem maradhat egy helyben, alig lehet nyomon kˆvetni, hogy merre j·rt, egyre bıv¸lt azoknak list·ja, akikrıl portrÈt kÈszÌtett. 1828-ban Nagyszeben volt elsı ·llom·shelye, mint ismerıs tÈrt oda vissza. B·rÛ Bruckenthal JÛzsef is modellt ¸lt neki. Szeretett volna BÈcsbe is eljutni, ezÈrt Nagyszeben alkalmas hely volt a nyelvtanul·sra is. A nagyapj·tÛl dorg·lÛ levelet kapott, hogy tÈrjen vissza a kollÈgiumba, Ès fejezze be tanulm·nyit, de szerencsÈre tal·lkozott egy rÈgebbi enyedi tan·r·val, Sz·sz K·rollyal, aki a kˆvetkezı szavakkal nyugtatta meg az ifj˙ h·borgÛ lelkiismeretÈt: ÑAz orsz·gnak nagyobb nyeresÈge lenne egy jÛ festım˚vÈsz, mint egy tisztes lelkÈsz vagy egy derÈk hivatalnok.î [4] Barab·s D·lnokra ment, ahol megl·togatta Èdesanyj·t Ès nagyapj·t. Nagyenyedre is visszatÈrt, ahol ˆrˆmmel fogadta, hogy a kollÈgiumban sz·llhatott meg. Kˆvetkezı ·llom·shelye Kolozsv·r. Ott egy olasz Gentiluomo nev˚ mester, aki Ènek- Ès zenetanÌt·ssal foglalkozott, de a festÈszethez is jÛl Èrtett. Beavatta MiklÛst az olajfestÈs minden ·ltala ismert titk·ba. Mehemed Musztaf·t, a tˆrˆk parancsnokot is lerajzolta, kÈpÈvel nagy sikert aratott. Kˆzben tervezgette a bÈcsi utaz·st. Sz·bel MenyhÈrt, ˆrmÈny kereskedı mellÈ csatlakozott Ès vele jutott el BÈcsbe. A tˆrˆk parancsnokrÛl kÈsz¸lt rajza hÌressÈ tette. …desanyja mÈg a messzi t·volbÛl is juttatott pÈnzt fi·nak. MiklÛs BÈcsben sok tapasztalatot szerezett Ès jÛ minısÈg˚ festı- Ès rajzfelszerelÈssel Èrkezett vissza Kolozsv·rra. JÛnak l·tta, hogy sikerei v·ros·ba, Nagyszebenbe menjen. A Bruckenthal-kÈpt·rban lem·solta Kupeczky J·nos R·kÛczi Ferencrıl kÈsz¸lt festmÈnyÈt. A szebeni Rajmondi csal·d bÌztat·s·bÛl 1831-ben Bukarestbe ment, ahol siker¸l eljutnia Kisseleff korm·nyzÛhoz. ÑKiseleff nagyon sokat tanult ember volt ñ Ìrja rÛla Barab·s ñ, P·rizsban nevelkedet,t finom modor˙, tudom·nyt Ès m˚vÈszetet kedvelı jeles diplomata...î. [6] MiklÛst egy nagy fogad·sra hÌvt·k meg, ahol sikere volt. Alig gyızte bejegyezni noteszÈbe azoknak nevÈt, akik


105

le akart·k magukat festetni. Orosz tisztek, boj·rok sorra ·lltak modellt neki. M·sfÈl Èvig lakott Bukarestben, ahol nagyon keresett arckÈpfestı volt, Ès gazdag emberkÈnt tÈrhetett vissza Nagyszebenbe. Eljutott Magyarigenbe ahol Kiss Samu b·csi, a h·zigazda gyˆnyˆr˚ vak·ciÛt biztosÌtott sz·m·ra. [4] Kiss S·muel tudom·nyos m˚veltsÈg˚ ember volt, ı tanÌtotta meg MiklÛst angolul. Akkor m·r hat nyelvet beszÈlt: magyart, rom·nt, nÈmetet, franci·t, olaszt Ès angolt. 1834 janu·rj·ban elindult rÈgen dÈdelgetett v·gya ut·n, It·li·ba, ahol megl·togatta VelencÈt, RÛm·t, N·polyt, Bologn·t, FirenzÈt Ès Mil·nÛt. Tˆbb mint egy Èvig tartott az utaz·sa, amely termÈkeny hat·ssal volt m˚vÈszetÈre; nagyon sok kÈpet Ès szobrot l·thatott, hiszen ez volt ˙tj·nak a cÈlja. Elhat·rozta, hogy visszatÈr ErdÈlybe, Nagyszebenbe, vagy tov·bbmenve, Bukarestben gyarapÌtja egyre fogyatkozÛ vagyon·t. Elıbb azonban Pestre ment, ahol Vˆrˆsmarty, Bajza Ès t·rsai tan·cs·ra vÈgleg le is telepedett. 1836-ban a Magyar Tudom·nyos AkadÈmia SzÈpÈszeti oszt·lya levelezı tagj·v· v·lasztotta. 1859-ben kiharcolta a KÈpzım˚vÈszeti T·rsulat megteremtÈsÈt, melynek 1862-tıl hal·l·ig igazgatÛ elnˆke volt, 1867ben pedig Pest v·ros·nak kÈpviselıje. 1889-ben tÈrhetett volna vissza Nagyenyedre, a fıÈp¸let avat·s·ra. A tiszteletbeli meghÌvottak kˆzˆtt szerepelt, nemcsak hÌres vÈndi·kkÈnt, hanem ıt kÈrtÈk fel a dÌszteremben elhelyezendı Bethlen G·bor-kÈp megfestÈsÈre is. Sajnos az idıs m˚vÈsz nem vehetett rÈszt az ¸nnepÈlyen, az al·bbi sorokkal v·laszol azon Èv m·jus 29-Èn keltezett levelÈben: ÑAz ev. ref. Bethlen Fıiskola Tek. Elˆlj·rÛs·g·nak az iskola ˙j Èp¸lete felavat·si ¸nnepÈlyÈre, igÈnytelen szemÈlyem meghÌv·s·val nagyon megtisztelve Èrzem magamat. De f·jdalmas ÈrzÈssel kell kijelentenem, hogy: b·rmennyire kÌv·nn·m is N.Enyedet, ñ hol ˆtven Ève lesz ısszel, hogy utolszor voltam, ñ l·tni, hol nem mondhatom, gondtalan, mert nagyon is gondteljes, hol keser˚, hol savany˙, de azÈrt nÈha kellemes ifj˙s·gomat tˆltˆttem, nem tudom az erre sz¸ksÈges idıt kiszakÌtani [Ö] .î [5] Ellenben a legnagyobb szÌvessÈggel v·llalkozik a Bethlen-kÈp megfestÈsÈre, melynek elkÈsz¸ltÈrıl Ès post·z·s·rÛl m·jus 21-ei levelÈben ÈrtesÌti a kollÈgiumot: ÑVan szerencsÈm jelenteni, hogy Bethlen G·bor fejedelem arckÈpÈt ma dÈlelıtt mint gyorsfuvart a vas˙tra adtam; mikor levelem megÈrkezik, azt hiszem, hogy akkor a kÈp is m·r ott lesz, Ìgy m·jus 23-tÛl kedve 8 nap idı marad a kÈp fel·llÌt·s·ra; igyekeztem a lehetı legjobbat kÈszÌteni, remÈlem, ki fogja elÈgÌteni az Èrdeklıdıket.î [5] Sokat alkotott, szinte minden kiemelkedı kort·rs·t megfestette: ÑS lefestÈ s rajzol· a kor jeleseit: / ¡llamfÈrfit, tudÛst, ÌrÛt Ès m˚vÈszeit.î [8] Modellje volt: SzÈchenyi Istv·n (1837), Kossuth Lajos, grÛf MikÛ Imre (1881), Batthy·ny Lajos, Petıfi S·ndor (1848), Szendrey J˙lia (1848), Bem JÛzsef, Eˆtvˆs JÛzsef, De·k Ferenc, Arany J·nos, JÛkai MÛr, Vasv·ry P·l. Jellem·br·zolÛ kÈszsÈget t¸krˆzı remekm˚vei kˆz¸l is kiemelkedik Liszt Ferenc (1847) Ès BittÛ Istv·nnÈ (1874) arckÈpe. ’ volt az elsı festınk, aki meg tudott Èlni a m˚vÈszetÈbıl. Az arckÈp minden, m˚faj·t Ès technik·j·t kiv·lÛan m˚velte, igaz·n nagyot e

106


m˚fajban alkotott. AprÛlÈkosan megmunk·lt olajfestmÈnyeit, rajzait, akvarelljeit gondos elmÈly¸lÈs, finom szÌnezÈs jellemzi. M˚vei kˆzt alig tal·lhatÛ vall·sos ihletettsÈg˚, nem v·llalta a pal·stos olt·rszolg·latot, de Èlete vÈgÈig megmaradt Ñnyakas k·lvinist·nakî. 1898. febru·r 12-Èn bekˆvetkezett hal·l·ig Ña histÛria, a magyar tˆrtÈnelem ¸lt modellt neki.î [4]

Nagyenyeden található művei Az iskola dÌsztermÈt ÈkesÌtette a kor·bban emlÌtett Bethlen G·bor fejedelmet ·br·zolÛ festmÈny, amely jelenleg a Bethlen-kˆnyvt·r olvasÛtermÈben tekinthetı meg. ¡prily Lajos ismerte e festmÈnyt, amikor a kollÈgium 300 Èves ÈvfordulÛj·ra Ìrt verset az iskola alapÌtÛj·hoz: Ñ A sz·zadok felhıibıl tekints r·nk, vigasztalÛ sug·rral, mint a nap. Tekintetedre hatty˙s lobogÛink a megrend¸lı fˆldre hajlanak.î (¡prily Lajos: A fejedelemhez)

Ugyancsak a kˆnyvt·rban dÌszeleg grÛf MikÛ Imre portrÈja is. ErdÈly SzÈchenyije Nagyenyeden tanult, majd a kollÈgium fıgondnoka, aki sokat tett iskol·j·Èrt, az 1849-es pusztul·s ut·n 1863-ban a kˆnyvt·rnak adom·nyozta egy rÈszÈt, amely azÛta egyik fÈltett kincs¸nk. A kollÈgium kˆnyvelısÈgi irod·j·nak fal·n tal·lhatÛ egy nagyon Èrdekes ˆssze·llÌt·s, amelyet mÈg di·kkor·bban, az 1826-27-ik tanulm·nyi Èvben rajzolt Barab·s MiklÛs a Quodlibet, amely egy rapszÛdia kˆnnyedsÈgÈvel, j·tÈkoss·g·val szÛrakoztatja a szemlÈlıt [4].A tussal festett ˆssze·llÌt·son m·solatok l·thatÛk Kisfaludy S·ndor regÈinek illusztr·ciÛibÛl, Kisfaludy K·roly Auror·j·nak rajzairÛl, tˆbb tan·r arckÈpe is szerepel, amelyeket emlÈkezetbıl rajzolt Ès saj·t arckÈpe is. Hi·ba kerestem a kˆnyvt·rban tal·lhatÛ Kisfaludy kˆtetekben az eredeti ·br·zol·sokat, valÛszÌn˚, hogy azok a kˆtettek elpusztultak az 1849. janu·r 8-i d˙l·s sor·n, amikor a hegyekbıl leˆzˆnlı csıcselÈk felÈgette a v·rost Ès az iskol·t. Megtal·ltam azonban nÈgy illusztr·ciÛ forr·s·t, a Fazekas Mih·ly Ludas Matyi cÌm˚ m˚vÈben. Itt Èrdemes megemlÌteni, hogy a Bethlen-kˆnyvt·r ırzi Barab·s MiklÛs ÷nÈletrajz·nak korai kiad·sait. Ez ÈletÈnek Ès munk·ss·g·nak, valamint kora t·rsadalmi Ès m˚velıdÈsi viszonyainak eleven dokumentuma. A kÈziratok kˆzt megtal·lhatjuk h·rom levelÈt, kettıt Farnos Dezsı rektornak, egyet pedig CsatÛ J·nos a fıiskola algondnok·nak Ìrt.

Az utókor hálája A sokak ·ltal mÈltatott festı emlÈkÈt ·polj·k Budapesten, de Nagyenyeden is. 1878-ban a KÈpzım˚vÈszeti T·rsulat nagyszab·s˙ fÈlsz·zados jubileumi ki·llÌt·st rendezett a m˚vÈsz m˚veibıl. A ki·llÌtott olaj- Ès vÌzfestmÈnyek, miniat˚rˆk Ès kırajzok sz·ma meghaladta az ezret. [1]


107

1910. ·prilis 10-Èn, sz¸letÈsÈnek sz·zadik ÈvfordulÛj·n a KÈpzım˚vÈszeti T·rsulat dÌszkˆzgy˚lÈssel ¸nnepelte meg a mester emlÈkÈt. Az ¸nnepi beszÈdet Szmrecs·nyi MiklÛs tartotta. A haladÛ szellem˚ fiatal erdÈlyi m˚vÈszek kilenc kiv·lÛ tagja Barab·s MiklÛst v·lasztotta mintakÈp¸l Ès az ı nevÈt Ìrta z·szlaj·ra 1930-ban, az erdÈlyi rom·n megsz·ll·s legs˙lyosabb idıszak·ban, a Barab·s MiklÛs CÈh megalapÌt·s·val. [1] 2004-ben a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium dÌsztermÈnek bej·rata mellett Barab·s MiklÛst ·br·zolÛ domborm˚vet Ès egy emlÈkplakettet helyeztek el, amelyen a kˆvetkezı Reviczky Gyula idÈzet olvashatÛ: ÑEcsettel kÈzben Ès szÌvedbe l·nggal Ès hogy csod·lj·k kÈsı unok·k megfested korod arckÈpcsarnÛk·t.î

2010-ben lesz sz¸letÈsÈnek a kÈtsz·zadik ÈvfordulÛja. RemÈlem, mÈltÛan fogjuk meg¸nnepelni. Mert: ÑNagyobb hat·s˙ m˚vÈsz sz¸letett elıtte is, ut·na is, nem is egy, de kedÈlyesebb, szelÌdebb s hivat·s·t oly maradÈktalanul betˆltı piktor aligha.î [4]

KÖNYVÉSZET: ï Fazekas Mih·ly: L˙das Matyi, egy Eredeti Magyar Rege NÈgy Levon·sban, MÛra Ferenc KˆnyvkiadÛ, 1957, Budapest ï Gyırfi DÈnes: Barab·s MiklÛs Ès Nagyenyed (˙js·gcikk), Rom·niai Magyar SzÛ, 1998. m·rcius 1. ï M·rkosfalvi Barab·s MiklÛs ˆnÈletrajza, ErdÈlyi SzÈpmÌves CÈh 1944, Kolozsv·r ï M·rkosfalvi Barab·s MiklÛs ˆnÈletrajza, Dacia KˆnyvkiadÛ 1985, Kolozsv·r ï M·rkosfalvi Barab·s MiklÛs ˆnÈletrajza, Kal·ka kˆnyvek, 1998, Sepsiszentgyˆrgy ï Masz·k H˙gÛ: Barab·s m˚vÈszi p·ly·ja (verses elbeszÈlÈs), Pallas irodalmi Ès nyomdai rÈszvÈnyt·rsas·g, 1887, Budapest ï Solym·r JÛzsef: Akinek a tˆrtÈnelem ¸lt modellt ñ Barab·s MiklÛs, Tiniv·r, 2007, Kolozsv·r ï V·s·rhelyi Z. Emil: Barab·s MiklÛs (http://adatbank.transindex.ro/ inchtm.php?akod=1077) ï http://hu.wikipedia.org/wiki/Barab%C3%A1s_Mikl%C3%B3s ï http://images.google.ro/images?q=barabas%20miklos&hl=ro&lr=lang_hu& as_qdr=all&oe=UTF-8&um=1&ie=UTF-8&sa=N&tab=wi

108


Varsolc, az élő hagyományok bölcsője szerzı ï Nagy Lor·nd Zsigmond tÈmavezetık ï Nagy …va (a varsolci ·ltal·nos iskola tan·ra), ï Dvor·csek ¡goston

H

az·nk tˆbb magyarlakta vidÈkÈnek (Kalotaszeg, TorockÛ, SzÈk vagy ak·r a hÈtfalusi cs·ngÛk) szıttesei, varrottasai m·r a m˙lt sz·zad vÈge felÈ a hat·rokon t˙l is komoly hÌrnevet biztosÌtottak hÌmzı- Ès szˆvım˚vÈszet¸nknek. A szil·gys·gi Ìnvarr·sokrÛl, kerekszemesekrıl, b·rsonycsÌk˙ vagy szedett szıttesekrıl azonban mÈg a hat·rokon bel¸l is csak nagyon kevesen hallottak. Pedig a hÌmzÈs Ès szˆvÈs Èpp˙gy rÈsze volt a szil·gys·gi asszonyok ÈletÈnek, mint a kenyÈrs¸tÈs. A szil·gys·gi embert ma is elkÌsÈrik a szıttesek Ès varrottasok a bˆlcsıtıl a koporsÛig. Az itt kialakult, csak erre a vidÈkre jellemzı saj·tos szˆvı Ès varrÛ stÌlus tˆbb t·jegysÈg saj·tos jegyeit olvasztotta mag·ba. Ez tˆbb okkal is magyar·zhatÛ. Az egyik okot Èppen a tˆrtÈnelem hÌvta Èletre. A Szil·gys·g ugyanis sz·zadokon ·t ·tj·rÛ ter¸let, a kereskedelemnek Ès a hadaknak valÛs·gos nemzetkˆzi ˙tja volt. A lakoss·got a h·bor˙s idık, a sok teher, a nagy adÛk egyre ritkÌtott·k. Az Ìgy megfogyatkozott lakoss·got a k¸lˆnbˆzı vidÈkekrıl idetelepÌtett jobb·gyokkal egÈszÌtettÈk ki. Varsolcon pÈld·ul az 1848-as szabads·gharc idejÈn a lakoss·g sz·ma elÈrte az 1778 fıt, mÌg (m·ig is ismeretlen okokbÛl) 1890-re kˆzel a felÈre csˆkkent, majd felt˚nı gyarapod·s ·llt be 1941-tıl kezdıdıen. Nem csoda h·t, hogy a saj·tos szil·gys·gi hÌmzÈsekben Ès szıttesekben mÈlyen be·gyazva felismerhet¸nk jellegzetes szÈkely tÌpusokat, de NÛgr·d megyei palÛc elemeket is, nem beszÈlve a kˆrnyezı Bihar, Szatm·r Ès Kolozs megye hÌmzÈstÌpusairÛl. Ez a varsolci nÈpm˚vÈszetre tekintve azzal is magyar·zhatÛ, hogy a fiatal l·nyok, mivel hÌresek voltak szorgalmukrÛl, megbÌzhatÛs·gukrÛl, szolg·lÛkÈnt Kolozsv·rtÛl Temesv·rig szinte mindenhol megfordultak. HazatÈrve mintegy kincset hozt·k magukkal a k¸lˆnbˆzı t·jegysÈgek hÌmzı Ès szˆvı stÌlusait, Ès mÈlyen bele·gyazz·k hozom·nyuk, kelengyÈj¸k kincses l·d·j·ba. NÛt·s kedv¸k pedig m·r csak r·ad·s volt a hozom·nyhoz, de ez a r·ad·s legal·bb olyan kapÛs volt a vid·mkedv˚ varsolci legÈnyek sz·m·ra, mint a kelengyÈs l·d·ban sorakozÛ stafÈrung, vagy kivetett ·gy. Ha VarsolcrÛl, sz¸lıfalumrÛl Ìrok ñ mÈg ha kitÈrınek is sz·mÌt ñ nem tehetem, hogy ne idÈzzem Beke Gyˆrgy kˆnyvÈnek nÈh·ny sor·t Szil·gys·grÛl szÛlÛ leÌr·s·bÛl (Szil·gys·gi hepehupa). MÈg soha, sehol sem tal·lkoztam a vidÈk¸nkre jobban illı t·jleÌr·ssal: ÑElı van itt Ìrva a kezdet. Maga a termÈszet Ìrta elı, mikor e t·jat megteremtette. Egym·sra szabadÌtva hegyeket, dombokat, hogy mindegyre ˆsszeugorjanak, de bÈkÌtve is ıket, hogy

Nagy LÛr·nd Zsigmond ï Varsolc, az Èlı hagyom·nyok bˆlcsıje

109

szorÌt·suk elernyedjen, ˆlelÈs v·ljÈk belıl¸k. A Szil·gys·grÛl csak ezzel lehet kezdeni a krÛnik·t: hepe-hup·val, amely al·buktatja Ès kiemeli az utat, az utast, az egÈsz t·jat. Elrejt, mint oltalmazÛ bar·t. De kiad mint gonosz ·rulÛ, megcsal Ès megvigasztal, tˆvises, szam·rkÛrÛs dombh·tak ut·n szılıskerteket hoz elÈm, s·rba s¸ppeszt az agyag, de rÈzhegyre m·szhatok, mint a mesÈben. Babits t·n sosem j·rt itt, fensÈges borzong·ssal megÈrezte mÈgis azt, amikor a hepehup·s tÈr Ö hirtelen al·bukik a semmisÈgbe. Varsolc fˆlˆtt mindig ez a kÈp kÌsÈrt meg. Egy ˙jabb fordulÛ s megint elıttem a t·j, a falu, a h·zak gazdag sora, a kakasos Ès duplakeresztes templomok, a rÈtek Ès a patak puha ·gyaÖî A h·zak tˆbbnyire m·r modern stÌlusban Èp¸lnek, de h·la Istennek, mÈg bıven akadnak a nÈpm˚vÈszet kedvelıit hÌvogatÛ, tavasztÛl ıszig piros musk·tlitÛl virÌtÛ, kisablakos, szerÈnyen megh˙zÛdÛ rÈgi paraszth·zak is. Egy ilyen h·z ajtaj·n kopogtattam Èn is be egy borongÛs tÈli napon, tele izgalommal, egyre hevesebben dobogÛ szÌvvel, de abban a remÈnyben, hogy a nÈpm˚vÈszet ir·nti ÈrdeklıdÈsem t·rgy·nak elsı ·llom·s·ra Èrkeztem. MosolygÛs, nyÌlt tekintet˚ h·ziasszony nyitott ajtÛt, a varsolciakra jellemzı vendÈgszeretet egÈsz lÈnyÈbıl sug·rzott. KÈrÈsemre Zsuzska nÈni gondolkoz·s nÈlk¸l felaj·nlotta segÌtsÈgÈt nemes munk·m vÈgzÈsÈhez. Varsolc minden nyitotts·ga ellenÈre sokkal hagyom·nyırzıbb, mint pÈld·ul a szomszÈdos Perecsen. Ennek k¸lˆnˆsen ˆr¸lˆk, mert Ìgy dolgozatomhoz nemcsak a padl·son porosodÛ szekrÈnyekbıl, vagy a fÈszerben, illetve sˆtÈt kamr·k mÈlyÈn lapulÛ, sz˙ette, elhanyagolt kelengyÈs l·d·kbÛl kell elıhal·sznunk a h·zinÈnivel az anyagot, hanem igenis Èlı, csobogÛ forr·sbÛl is merÌthetek. Van Ñtisztaszobaî, ÈrtÈkes, rÈgi b˙torokkal, eredeti gerend·s mennyezettel, rongyszınyeggel. A kit·rt szekrÈnyajtÛk gondosan ·polt, mindennapi haszn·latnak ˆrvendezı szıtteseket rejtenek. Van kivetett ·gy, kÈzzel horgolt csipke p·rnacs˙ccsal Ès csipkÈs kerekszemes ·gyterÌtıvel. Az asztalon szıttes abrosz, az ablak alatt sz·z, vagy tal·n ann·l is tˆbb Èves padl·da. A kish·zban vid·man pattogÛ t˚z ·raszt bar·ts·gos meleget, ami igencsak hÌvogatÛ tud lenni ezen a mogorva decemberi napon. Tal·n a jˆvetelem cÈlj·ra valÛ ˆsszpontosÌt·s teszi, de szemem azonnal megakad a dÈsh·zi fazekasok alkot·sain. H·rom kˆcsˆgben tejet altatnak, a spÛron cserÈpfazÈkbÛl a f¸lÈbe vÈsett csatorn·n kereszt¸l lassan csˆpˆg az al·tett edÈnybe a fˆlˆsleges, lecsapÛdott p·ra, mikˆzben a levegı megtelik a tˆltˆtt k·poszta vendÈgmarasztalÛ illat·val. A t˚zhely fˆlˆtt a falon mÈg nÈh·ny cserÈpedÈny, kˆzte tÈsztasz˚rı is f¸gg, ami azt sejteti a szemlÈlıvel, hogy nemcsak dÌsz, hanem haszn·lati cikk is. KÈsıbb azt is megtudom Zsuzska nÈnitıl, hogy mikÈnt ker¸ltek kˆzvetlen kapcsolatba a dÈsh·zi fazekasokkal. …n pedig, amÌg ott hallgatom, gondolatban kˆzeli cÈlomul t˚zˆm ki, hogy ell·togatok DÈsh·z·ra is, a cserÈpedÈnyek hÌres bˆlcsıhelyÈre. Hiszen Èn ott is otthon vagyok, ott Èlnek nagysz¸leim apai ·grÛl. Ezzel a gondolattal a

110


szÌvemben, ebben a pillanatban ˙gy Èreztem, hogy nagyon-nagyon gazdag vagyok. …s ez csod·latos ÈrzÈssel tˆltˆtt el. Nagy-nagy ˆrˆmˆmre azt is megtudtam, hogy rˆvidesen beker¸l a kish·zba a szˆvıszÈk is, hiszen vannak unok·k, akik nagy haszn·t veszik a kerekkendınek, rongyszınyegnek, ·rulja el mosolyogva Zsuzska nÈni, Ès l·tszik rajta, hogy szil·rd meggyızıdÈse, a h·zilag kÈszÌtett v·szonn·l nincs jobb a vil·gon. Megegyezt¸nk, hogy m·snap fÈnykÈpezıgÈppel Ès jegyzetf¸zettel felszerelve jˆvˆk el, mikˆzben azon mulattunk egy jÛt, hogy Ûr·kon ·t lesz tenniÈs mesÈlnivalÛ bıven, nem kell unalmas nap elÈ nÈzn¸nk. Ezt Zsuzska nÈni cseppet sem b·nja, l·tszik rajta, hogy m·r elıre ˆr¸l a m·snapnak, mikˆzben ezt mondja: ÑHa maradandÛt akarsz alkotni, fiatal˙r, nem kapkodhatjuk el, hiszen hossz˙ az ˙t a kendertıl a pendelyig, a sz·ntÛfˆldtıl a tisztaszob·ig.î Ebben termÈszetesen egyetÈrtett¸nk, Èn pedig tele izgalommal, de ujjongÛ szÌvvel tÈrtem haza. Bevallom, elsz·nts·gomban egyfajta irigysÈg, bizalmatlans·g is megerısÌtett. NemrÈg akadt a kezembe a Szil·gys·gi magyar nÈpm˚vÈszet cÌm˚ kˆnyv, amelyet tanulm·nyozva olyan jÛl ismert szil·gys·gi falvak nevei sorakoztak szemem elıtt, mint: DÈsh·za, SzÈr, Szil·gyballa, S·mson, KÈmer, de VarsolcrÛl csak egyetlen helyen olvastam. Nyilv·n a nÈprajzkutatÛknak, nem erre vezetett az ˙tjuk. Nagy k·r. …n viszont hiszem, hogy szerÈny kutat·sommal legal·bb magamnak bebizonyÌtom, hogy Varsolc nÈpm˚vÈszeti kincsekben van olyan gazdag, mint sok m·s Szil·gys·gi falu. DÈnes Jakab Ès Zsuzs·nna csal·di h·za, Ès annak beoszt·sa nem sokban k¸lˆnbˆzik a szil·gys·gi hagyom·nyos nÈpi ÈpÌtkezÈsi mÛdtÛl, esztÈtikailag mÈgis valahogy messze kiemeli az udvarra nÈzı, szÈles torn·c fˆlÈ emelkedı, annak egÈsz hossz·ban vÈgigfutÛ boltÌves szerkezet. A telek beoszt·sa szÈpen rendezett, tiszt·n tartott, b·tran ·llÌthatom, hogy ak·r mintagazdas·gnak is beillı, ami nagyon ˆrvendetes pÈld·ul a rˆvidesen beindulÛ faluturizmus szempontj·bÛl.

A kendertől a pendelyig A nagyh·zba (tisztaszoba) belÈpve, amint az ajtÛ becsukÛdott mˆgˆtt¸nk, ˙gy Èreztem, hogy a jelent rekesztett¸k az ajtÛn kÌv¸l, az idı kereke pedig visszafelÈ kezdett forogni, mintegy 100-120 esztendıt, Ès mag·val ragadott minket is. A fÈnykÈpezıgÈp egyfolyt·ban kattogott, megˆrˆkÌtve a m˙lt minden aprÛ, jelenlÈvı rÈszletÈt, beleÈrve azt az ·hÌtatot is, amelynek megtestesÌtıje, az ˆreg Bibli·ja fˆlÈ hajlÛ Zsuzska nÈni volt. MÌg ıt is megˆrˆkÌtettem, arra gondoltam, hogy helyÈben ak·r Èdesanyja, vagy nagymam·ja is ¸lhetett volna, hiszen ˙gy t˚nt, hogy ebben a helyisÈgben meg·llt az idı. Hogy mi minden ker¸lt lencsevÈgre, azt k¸lˆn fejezetben, a kÈpek bemutat·s·val egy¸tt fogom t·rgyalni.


111

FÈnykÈpezÈs ut·n ·tment¸nk a kish·zba, ahol bar·ts·gosan duruzsolÛ t˚z ·rasztotta melegÈt. ¡hÌtat, megihletettsÈg lett ˙rr· rajtam, amikor kÈnyelmesen elhelyezkedt¸nk a rongyszınyeggel letakart, kb. 150 esztendıs padl·d·ra, egy ugyancsak 150 Èv kˆr¸li asztal mellÈ. Az asztalnak szÈpen megmunk·lt l·bai igencsak magukÈrt beszÈlnek. ArrÛl, hogy a varsolci nÈpnek volt m·sfÈl Èvsz·zaddal ezelıtt is szÈpÈrzÈke. Amikor az asztalterÌtırıl kider¸lt, hogy a tak·cs kˆr¸lbel¸l 130-150 Èvvel ezelıtt szıtte, hirtelen ˙gy Èreztem, hogy egy nÈpmese kellıs kˆzepÈbe ker¸ltem. A b˚vˆs h·rmas sz·m m˚velte ezt velem. Mosoly ter¸lt szÈt Zsuzska nÈni arc·n, mesÈlni kezdett, Èn pedig csupa f¸l voltam, hogy egyetlen fontos rÈszletet se mulasszak el. ñ Nagyon ˆr¸lˆk ñ kezdte ñ, hogy n·lunk a kendertermesztÈs mÈg ma sem v·lt feleslegessÈ. Igaz, hogy nem sok kendert·bla virÌt a hat·ron j˙niusban, de mÈgiscsak Èl ez a hagyom·ny Ès ez a lÈnyeg. A kendert m·jusban vetj¸k, majd j˙liusban ny˚j¸k a vir·goskendert, a magosat pedig augusztusban. A kendersz·lakat f˚kbe kˆtj¸k, 4-5 napig sz·rÌtjuk, majd levissz¸k a Kraszna patakra Ès 1-2 hÈtig ·ztatjuk. Ez mindig attÛl f¸gg, hogy milyen meleg a patak vize. RÈgebben az is megtˆrtÈnt, hogy hirtelen megnıtt a patakban a vÌz, Ès mire Èszbe kapott egyik-m·sik gazdasszony, m·r semmit sem tudott kimenteni a kenderbıl, mind elvitte az ·r. AmiÛta megÈpÌtettÈk a g·tat Varsolc fˆlˆtt, ez a veszÈly h·la Istennek nem fenyeget. ñ ⁄gy tudom, hogy ·llÛvÌzben puh·bbra ·zik a kender ñ mondom Èn, Ès nagyon okosnak Èrzem magam ettıl a megjegyzÈsemtıl. ñ Varsolcon soha nem volt kender·ztatÛ tÛ? ñ kÈrdeztem. ñ De igen. A Szakad·sban. ñ nevezett meg egy Varsolc kˆrnyÈki helyet ñ Az Èdesany·m idejÈben mÈg ott ·ztatt·k, de a kollektÌv-gazdas·g be·llta ut·n feleslegesnek tartott·k foglalni vele a fˆldter¸letet, amikor itt a Kraszna. A megsz·rÌtott kendert elıbb elcsapjuk a r˙dhoz, majd tiloljuk. Ezut·n megh˙zzuk a tÈhellel. Elıszˆr leh˙zzuk a tˆvirıl a vonszˆszt, azt·n a hegyirıl a csep˚t. IgÈnyesebb falvakban, Ìgy n·lunk is ñ hogy nagyon finom fonalat fonhassunk ñ a kendersz·lat megecselj¸k ecselıvel. Ez n·lunk egÈsz napos kal·k·ban tˆrtÈnik. Az ist·llÛbÛl kicsapj·k az ·llatokat, ott gy˚lnek ˆssze a meghÌvott asszonyok a munk·ra. A padl·sgerend·hoz hozz·erısÌtj¸k a kˆtelet, szabad vÈgÈre r·kˆtj¸k a kenderf˚t Ès az ecselıvel ñ ami egyÈbkÈnt viaszba ˆntˆtt vaddisznÛszırbıl kÈsz¸lt kefeszer˚ eszkˆz ñ megecselj¸k. Kˆzben folyik a vid·m beszÈlgetÈs, Ñeldˆntj¸k a falu sors·tî, a fiatalokbÛl ˆsszerakjuk a szerint¸nk ˆsszeillı p·rokat, majd a fonÛban jÛkat nevet¸nk, ha ezt nÈmelykor siker¸l is eltal·lni. A h·ziasszony napkˆzben finom kal·ccsal, borral kÌn·l, a munka vÈgeztÈvel pedig jˆn a bısÈges meleg vacsora, ez m·r a h·zban. Ilyenkor elıker¸lnek a szÈp szil·gys·gi nÛt·k Ès betˆltik a helyisÈget.

112


Meg kell emlÌtenem, hogy Varsolcon m·r hagyom·nykÈnt a kenderf˚t is ·ztat·s elıtt, ugyan˙gy a p·tyszˆszt is 12 f˚s csoportba kˆtj¸k, az Èv 12 hÛnapj·nak megfelelıen. Amikor vÈge a betakarÌt·snak, ˙gy oktÛber vÈgÈn, november elejÈn be·ll a fonÛ. RÈgen k¸lˆn volt le·ny-fonÛh·z Ès asszony-fonÛh·z. ñ Ezekrıl azt·n, fıleg a le·nyfonÛrÛl a guzsalyok Ès orsÛk tudn·nak igaz·n egÈsz regÈnyre valÛt mesÈlni ñ mosolygott ravaszk·san Zsuzska nÈni. ñ A guzsalyt a l·nyok itt is a legÈnytıl kapt·k aj·ndÈkba? ñ kÈrdeztem, mert eszembe jutott egy ehhez f˚zıdı rÈgi dÈsh·zi hagyom·ny, amelyet nagymam·m mesÈlt. ñ Mivel az udvarolni kÌv·nÛ legÈny kÈszÌti kiszemelt kedvesÈnek a guzsalyt, fontos, hogy szÈp legyen, mert mindenki megnÈzi. Meg azÈrt is, mert ha a fi˙ igaz·n szereti a l·nyt, kivir·gozza ˙gy, hogy dicsekedhessen a kedvese, mit tud az ı szeretıje. Mert a legÈny adta hÌmes guzsaly, vagy sulyok szerelmi vallom·s Ès a l·ny ir·nti elkˆtelezettsÈg kifele is ismert jegye. A guzsalyt kar·csonyra kÈszÌti a legÈny, valÛj·ban azonban a rÈgi (janu·r 6-·n tartott) kar·csonyt kˆvetı szombaton adja ·t a l·nynak, esetleg egy orsÛfogÛ kÌsÈretÈben. A legÈny anyja ñ a fia ·ltal Ûhajtott kapcsolattal valÛ egyetÈrtÈs jelekÈnt ñ szÈpen felszalagozza, fent csokorba szedett Ès hossz·ban gombokkal dÌszÌtett piros p·ntlik·val, vÈgÈn a legÈny faragta guzsalyt˚vel, Ès kˆt re· egy tÈpÈs kendert is, amelybe kÈt orsÛt t˚z. A legÈny ezt elviszi a l·nyhoz, aki miut·n a guzsaly-kendert megfonja, a fonalat ugyancsak egy este elviszi a legÈny anyj·hoz, hogy szıjˆn belıle inget a fi·nak. Õgy jelzi a l·ny, hogy a kˆzeledÈs n·la is viszonz·sra tal·l, s ez egyben elsı alkalom a l·ny Ès a fi˙ anyja kˆzti ˙j kapcsolatra. Ettıl kezdve a legÈny szombat estÈnkÈnt elj·rhat a le·nyos h·zhoz, s a fonÛbÛl kÈsı este ıt hazakÌsÈrheti, s a kapuban veleÖ ÑelbeszÈlgethetî. A tov·bb tartÛ sz·ndÈk jelekÈnt a legÈny h˙svÈtra elkÈszÌti a m·ngorlÛt Ès a sulykot, majd a kap·l·s idejÈre, p¸nkˆsdre a kapatisztÌtÛt. Ha azt·n az Èv folyam·n mÈg nem vehette el a l·nyt, a legÈnynek a kˆvetkezı kar·csonyra, h˙svÈtra Ès p¸nkˆsdre is kell kÈszÌtenie dÌszes farag·s˙ aj·ndÈkt·rgyakat: csˆrlıt, gyapottekerıt, v·szonfeszÌtıt, vetÈlıt s esetleg ˙j kapatisztÌtÛt is. A lakodalom azonban nem maradhat el sok·ig, mert a l·nyokat 15-16 Èves korukban m·r Ñelviszikî, a legÈnyek mÈg katon·skod·s elıtt h·zasodnak, az ennÈl idısebbeket ÑvÈnezikî. Az adom·nyoz·s Ñszertart·saî ma is elevenen Èl. …s mÈg egy ezzel j·rÛ szok·s, amelyrıl m·s faluban nem is hallottam. Ha valamilyen okbÛl mÈgis fÈlbeszakad az esetleg Èvekig is tartÛ kapcsolat, teh·t nem lesz belıle esk¸vı, a fi˙ is, a l·ny is ˆsszeszedi a kapott aj·ndÈkot Ès a falu kisbÌrÛj·val visszak¸ldi. NemrÈg Èppen az elsı unokafivÈremmel is megtˆrtÈnt. Miut·n Zsuzska nÈni vÈgighallgatta tˆrtÈnetemet, elmesÈlt kÈt mÛk·s fonÛh·zi tˆrtÈnetet, majd folytatta a kender feldolgoz·s·nak leÌr·s·t.


113

„Kapni a boltokban mindenféle cifra portékát, de az nem olyan, mint amilyet mi szövünk…” Ha a fonal elkÈsz¸lt, kezdıdhetett a szˆvÈs. Szinte minden h·zn·l volt szˆvıszÈk (esztev·ta), mÈg ma is sok van a faluban. Ny·r·ra felsz·llÌtj·k a padl·sra, ahol a gondos h·ziasszony ugyan˙gy ˆssze·llÌtja, mintha szıne rajta, hogy az egyes alkotÛrÈszek ne form·lÛdjanak el, mert akkor m·r nem ˙gy lehet szıni vele, ahogy kell. Febru·r vÈgÈtıl, m·rcius elejÈtıl folyt a szˆvÈs ny·r elejÈig. A varsolci asszony a hagym·t kirakodni Ès gyoml·lni a szˆvıszÈkbıl j·rt el. Nagyon is igaz a meg·llapÌt·s, hogy a szil·gys·gi embert a varrottasok elkÌsÈrik a bˆlcsıtıl a koporsÛig. ⁄gy 50 Èvvel ezelıtt mÈg szinte minden h·zn·l ezekbıl kÈsz¸lt minden haszn·lati-, dÌszÌtı- Ès ruh·zati cikk. Mivel igen szÈleskˆr˚ a felhaszn·l·si ter¸let (ruhanem˚, ·gynem˚, kendıfÈlÈk, hammas, zs·k, abrosz, pokrÛc), nagyon v·ltozatos a szˆvÈsi mÛd is. Õgy pÈld·ul a legvÈkonyabb Ès legs˚r˚bb v·sznak, valamint a rongypokrÛc is kÈt ny¸sttel kÈsz¸lnek; a mint·sanyagok h·rom- Ès nÈgy ny¸stˆsˆk (macskanyomos/borshÌmes, rÛzs·s, fenyı·gas, barackmagos); a zs·kokat, hammasokat nÈgy ny¸sttel szˆvik, hogy jÛ s˚r˚ Ès erıs legyen. A b·rsonycsÌkosokat Ès szedetteseket doh·nyf˚zıt˚re vagy orsÛhegyre szedik. A varsolci asszonyok mindig ˆrˆmmel tanultak meg ˙jabb Ès ˙jabb mint·kat, Ès szÌvesen adt·k tov·bb ˙j tudom·nyukat. Zsuzska nÈni is elj·rt mÈg a szomszÈdos falvakba is (Perecsen, RÈcse), hogy mutatÛs rÛzs·s mint·hoz befogja a fonalat. ñ H·bor˙ ut·n nem lehetett kapni gyapottat, Ìgy a szÈp mint·z·s˙ anyag szˆvÈse ·tmenetileg kimaradt, de szerencsÈre ma ˙jra szıhetj¸k. Az elkÈsz¸lt v·szonra azut·n a szorgos kezek nyom·n szebbnÈl szebb kerekszemes mint·k ker¸ltek fel. …s milyen igazuk van, hogy a h·ziszıttes Ñm·sî, mint a v·s·ri! Ez a m·ss·g elsısorban a minısÈgben nyilv·nul meg. Mintha csak meg·llt volna az idı fˆlˆtt¸k. Hiszen a kÈpen is jÛl l·thatÛ, hogy a 100-150 Èves darabok mintha csak ma kÈsz¸ltek volna. Megdˆbbenve hallgattam az asszonyokat, akik elmondt·k, hogy ezeket a felbecs¸lhetetlen kincseknek nagy rÈszÈt potom ·ron csalt·k el tıl¸k a viszonteladÛ m˚kereskedık. Valahogy az az ÈrzÈsem t·madt, hogy asszonyaink nincsenek teljesen tiszt·ban munk·juk valÛdi ÈrtÈkÈvel. Kelengye, hozom·ny nÈlk¸l egyetlen l·ny sem mehetett fÈrjhez Varsolcon sem. A mennyisÈget az elv·r·sok alapj·n a valamelyik rÈtegbe valÛ beletartoz·s hat·rozta meg. Varsolcon is, mint a legtˆbb faluban volt szegÈnyek-, kˆzepes gazd·k-, valamint nagygazd·k rÈtege. Ezt rÈgebben mindenhol, helyenkÈnt ma is figyelembe veszik. A sz¸lık nem is adt·k ·ld·sukat a t·rsadalmilag k¸lˆnbˆzı, vegyes h·zass·gokra. Ez a tÈny nagyon sok szomor˙s·gra, m·r gyˆkerÈben elrontott h·zass·gra adott okot. Itt Varsolcon pÈld·ul 20 Èv h·zass·g ut·n v·ltak el a felek, mert ennyi idı sem volt elÈg ahhoz, hogy legal·bb megszokj·k egym·st.

114


A kelengyÈs l·d·t, amelyben a szıttesek nagy rÈsze helyet kapott, Varsolcon Ñgyalog-l·d·nakî nevezik. M·s falvaktÛl eltÈrıen, n·lunk a p·rnacs˙cs 12-20 cm szÈles, kÈzzel horgolt csipkÈbıl kÈsz¸lt. Al· a p·rn·ra piros anyagot rˆgzÌtettek, hogy mutatÛsabb legyen. …s az is volt. Aki mÈg tov·bb akarta cifrÌtani a kivetett ·gyat, nÈgy p·rnasarkot nagy, piros masnival kˆtˆtt ˆssze. A kerekszemmel hÌmzett ·gyterÌtıkre, abroszokra, falvÈdıkre szok·s volt a tulajdonos nevÈt is ugyanazzal a hÌmzÈssel kivarrni. Ha m·r volt fÈrjjelˆlt, az ı nevÈnek kezdıbet˚i is felker¸ltek a falvÈdıkre. A legszebb fali dÌsz Varsolcon a szıttesekre varrt ÑH·zi ·ld·sî volt. HÌmzÈssel dÌszÌtik mÈg a tÈka v·szoncsÌkjait, a laskany˙jtÛ-tartÛt Ès a fÈs˚-kefetartÛt is. Mindenki azon igyekszik, hogy mindenhol megl·ssÈk a h·ziasszony keze munk·ja. Õgy a falusi h·z elengedhetetlen tartozÈka a rongypokrÛc is, mely nemcsak a padlÛt dÌszÌti, hanem a padl·d·kat, lÛc·kat valamint Ñgyalog-l·d·kat is. Ha mindez egy¸tt van, akkor m·r nem is meglepı, hogy a mennyezet nem vakolt, hanem annak rendje Ès mÛdja szerint mestergerend·s, deszk·zott padl·s.

„Bő gatyában konfirmáltam, abban is temessetek el!” Aki ezt hallja, vagy olvassa, azt hinnÈ, hogy ez valamikor rÈges-rÈgen hangzott el egy haldoklÛ hagyatÈkakÈnt. Pedig nem Ìgy van. Alig egy hÛnapja halt meg az ·ltalam sokat emlegetett Zsuzska nÈni Èdesapja, ı kÈrte ezt a csal·dtÛl. Lehet, hogy Varsolcon az utolsÛ bı gatya sz·llt a sÌrba a nÈhai Andr·s b·csival? Nem tudom. De az biztos, hogy v·szoning, fekete posztÛbÛl kÈsz¸lt gombos l·jbi Ès csizmanadr·g csizm·val mÈg akad bıven a faluban. Ma m·r nem sokan viselik, de ırzik unok·juknak, az utÛkornak. IdınkÈnt elıveszik, kˆlcsˆnadj·k a beˆltˆzni v·gyÛ fiataloknak. Neves falu- Ès egyh·zi ¸nnepeken ugyanis a fiatal l·nyok Ès fi˙k nÈpviseletben jˆnnek templomba, Ìgy fogadj·k a meghÌvott vendÈgeket is. A fÈrfi ˆltˆzet tartozÈkai kˆz¸l legmutatÛsabb a l·jbi, amit elˆl h·rom sorban, metszett porcel·ngombok (pitykegombok) dÌszÌtenek kÈt rend vitÈzkˆtÈssor mellett, h·t·ra pedig tˆmˆr zsinÛrdÌszt varrnak. A nık alsÛszokny·ja v·szonbÛl kÈsz¸l, rajta gyÛcs fodorral kiegÈszÌtÈskÈppen. Ilyet nÈgyet vagy ˆtˆt vesz fel a varsolci nı, elıtte erısen kikemÈnyÌti Ès kivasalja. A felsıszoknya szˆvetbıl, selyembıl vagy m·s v·s·ri anyagbÛl kÈsz¸l. Szıttes v·szonbÛl felsıszokny·t csak a h·bor˙ ut·n kÈszÌtettek, hogy kÌmÈljÈk a meglevı ¸nnepi ˆltˆzetet. Erre a cÈlra megfestettÈk a v·sznat, pÈld·ul rÈzg·liccal, hamul˙ggal s·rg·ra, fagyalbogyÛ levÈvel vˆrˆsre stb. A pendely mellett az ingbl˙z is tˆbbnyire v·szonbÛl kÈsz¸lt. A buggyos ujj˙ l·jbi Ès kˆtı a felsıszokny·hoz hasonlÛan v·s·ri anyagbÛl kÈsz¸lt. MutatÛs tartozÈka a varsolci nıi ˆltˆzetnek a ragyogÛ szÌnekben pomp·zÛ k·zsmÌrkendı. Nagyon ÈrtÈkes ˆrˆksÈgnek sz·mÌt a mai vil·gban, hiszen egyre gyakrabban viselik a fiatalok modern ˆltˆzkˆdÈsÈhez is.


115

H·la Istennek, Varsolcon van remÈny arra, hogy a nÈpm˚vÈszet, nÈpviselet Ès nÈphagyom·nyok ˆrˆkkÈ Èljenek, hiszem, hogy ezt a cÈlt fogja szolg·lni a k¸szˆbˆn ·llÛ, rˆvidesen beindulÛ faluturizmus is. BefejezÈs¸l S¸tı Andr·s egyik regÈnyrÈszletÈnek z·rÛ sorai jutnak eszembe, miszerint az ˆreg sz¸lık nem kˆltˆznek egyik elsz·rmazott gyermek¸khˆz sem, otthon maradnak, hogy a gyermekeknek legyen okuk mindig a hazatÈrÈsreÖ akkor is, amikor ık m·r nem lesznek az Èlık sor·ban. Varsolcon is mindig visszav·rj·k gyermekeiket a pendelyes Èdesany·k, fekete l·jbis, bokszcsizm·s Èdesap·k. Vissza a csal·di t˚zhely mellÈ, emlÈkezni, mesÈlni, Ö szeretni. Ha jÛl viselkednek, lehet, hogy felpattan a gyalogl·dika fedele, Ès mesÈlni kezd. MesÈl a rÈgm˙lt valÛs·grÛl, ami m·r szinte csak mese, Ès a mostanirÛl, ami csak rajtunk m˙lik, hogy ne v·ljon csup·n mesÈvÈ, hanem maradjon meg a maga mÛdj·n mindig a valÛs·g egy kedves rÈszÈnek. K˙tfı: DÈnes Zsuzs·nna, 68 Èves fˆldm˚ves

KÖNYVÉSZET: ï Beke Gyˆrgy: Szil·gys·gi hepehupa, Kriterion KˆnyvkiadÛ, Bukarest, 1976. ï dr. Horv·th Mih·ly: Magyar Kult˙rtˆrtÈnet, University, 1996. ï dr. KÛs K·roly: NÈpÈlet Ès nÈphagyom·ny, Kriterion KˆnyvkiadÛ, Bukarest, 1972. ï dr. KÛs K·roly, Szentimrei Judit, dr. Nagy Ernı: Szil·gys·gi magyar nÈpm˚vÈszet, Kriterion KˆnyvkiadÛ, Bukarest, 1974. ï *** Szil·gys·gi magyarok, Kriterion KˆnyvkiadÛ, Bukarest, 1999.

116


P. Szathmáry Károly élete és munkássága szerzı ï Papp Kl·ra tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

I

skol·nk, a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium jelentıs m˙ltra tekinthet vissza. E m˙lt alakÌt·s·ban nagyon fontos szerepet tˆltˆtt be P. Szathm·ry K·roly is, akit sz·mos tudom·nyos dolgozat, cikk, kˆzel ˆtven regÈnye, kÈtsz·z novell·ja tette ismerttÈ Ès ¸nnepelt ÌrÛv· az 1850-60as Èvekben. Az ÌrÛ sz¸letÈsi adatainak tekintetÈben tˆbb eltÈrÈs van: a szil·gysomlyÛi reform·tus egyh·z anyakˆnyve szerint 1830. augusztus 20-·n sz¸letett, nem 1831. j˙lius 24-Èn, ahogy egyes ÈletrajzÌrÛk emlÌtik. Elıkelı, m˚velt ısnemes csal·dbÛl sz·rmazott, apja Szathm·ry D·niel, anyja K·llay Zsuzsanna. GyermekÈveit sz¸lıv·ros·ban, Szil·gysomlyÛn tˆltˆtte, az iskol·t is ott kezdte. Apja m·r akkoriban nÈmetre Ès latinra tanÌtgatta. ÕrÛi p·ly·j·t szil·gys·gi nÈpdalok gy˚jtÈsÈvel kezdte. 1841-ben hagyta el elıszˆr a sz¸lıi h·zat, Kolozsv·rra ment tanulm·nyait folytatni. Amikor az ott tanulÛ b·tyjai elvÈgeztÈk az iskol·t, K·rolyt Èdesapja ·tÌratta Zilahra, ahol poÈzist, retorik·t Ès filozÛfi·t tanult. Szathm·ry el-elbolyongott a kˆltÈszet berkÈben, amit beszÈdesen is bizonyÌt az a gyermekkori kÈzÌr·sos verskˆtet, amelyet tizenkÈt Èvesen Ìrt meg, majd 1844. janu·r 27-Èn PrÛba versei cÌm alatt jelent meg. 1847ben felesk¸dˆtt az ErdÈlyi Kir·lyi T·bla Ìrnokai kˆzÈ. A szabads·gharc riadÛj·ra ı is be·llt 1848 novemberÈben kˆzhonvÈdnek. 18 Èves kor·ra m·r sok csat·ban kivette a rÈszÈt, majd az erdÈlyi ut·szcsapat parancsnokakÈnt DÈv·n·l letette a fegyvert. Fogs·gba ker¸lt Szebenbe, de kiszabadult Ès haza menek¸lt. IdejÈt olvas·ssal, tanul·ssal tˆltˆtte. Ekkoriban kezdett el igaz·bÛl Ìrni. Az ˆnkÈnyuralom be·llt·val ı is fˆldˆnfutÛ lett. P. Szathm·ry K·rolyt rendıri fel¸gyelet al· helyeztÈk, de megszˆkˆtt elıl¸k, a hegyekbe menek¸lt, miut·n ezt az Èletet megunta, TÈcsıre kˆltˆzˆtt orvos sÛgor·hoz. Tud·sv·gya itt sem sz˚nt meg, sokat olvasott, sÛgora gyermekeit tanÌtotta, itt Ìrta meg az elsı tˆrtÈnelmi regÈnyÈt B·thory ErzsÈbet cÌmmel. Nem kÌv·nt rokonai terhÈre lenni, Pestre kˆltˆzˆtt, m˚szaki p·ly·ra lÈpett, erre m·r di·k kor·ban volt hajlama Ès kedve. 1851 derek·n Èrkezett Pestre, cÈlja a tanul·s mellett a szÈpirodalom terÈn valÛ megmutatkoz·s. Szathm·rynak gyerekkor·ban a tˆrtÈnelem volt kedvenc tant·rgya. M·r nagyon fiatalon egyike volt a magyar tˆrtÈnelem legalaposabb ismerıinek, tˆrtÈnelmi elbeszÈlÈseit egym·s ut·n Ìrta meg. NevÈvel egyre gyakrabban tal·lkoztak a szÈpirodalmi Ès napilapokban. Irodalmi munk·ss·gbÛl azonban nem tudott megÈlni, emiatt 52-ben tan·rkÈnt a V·rady ¡d·m jÛ hÌr˚ nevelıintÈzetben keresett Ès kapott ·ll·st.

Papp Kl·ra ï P. Szathm·ry K·roly Èlete Ès munk·ss·ga

117

1852 Ès 1854 kˆzˆtt szerkesztÈssel is foglalkozott, a budapesti Visszhangn·l, kÈsıbb pedig a Cs·sz·r Ferenc Divatcsarnokn·l volt segÈdszerkesztı. Szerkesztıi Ès regÈnyÌrÛi munk·ss·ga tette nevÈt orsz·gszerte ismerttÈ Ès nÈpszer˚vÈ. Itt Ìrta meg a Sir·ly, a Samir, a SzÌnezett lapok, a Magyarhon fÈnykora Ès az ErdÈly vezÈrcsillaga cÌm˚ regÈnyeit. V·rady intÈzetÈben 1852-tıl 58-ig tulajdonkÈppen szellemi vezetıkÈnt m˚kˆdˆtt, e mellett sz·mtant, termÈszettant Ès tˆrtÈnelmet tanÌtott. Mindh·rombÛl doktori szigorlatot tett le, a bˆlcsÈszettani rÈszbıl csak 1870-ben kapta meg oklevelÈt. Kiv·lÛ pedagÛguskÈnt nemcsak az Èrtelmi nevelÈsre, hanem a testi edzÈsre is hangs˙lyt fektetett. Az itt tˆltˆtt idı alatt beiratkozott az egyetemre is, elvÈgezte a h·rom Èves bˆlcsÈszeti szakot. 1858 tavasz·n beutazta Nyugat-EurÛp·t, ˙tja alatt fıleg a tanÌt·si rendszereket tanulm·nyozta Ès a gy˚jtemÈnyeket figyelte meg. 1858 ıszÈn meghÌv·st kapott a m·ramarosszigeti reform·tus kollÈgium egyik tanszÈkÈre, amit el is fogadott. Itt szoros bar·ts·gba ker¸lt Szil·gyi Istv·nnal, idej¸k nagy rÈszÈt egy¸tt tˆltˆttÈk, tˆrtÈnelmi, pedagÛgiai kÈrdÈsekrıl vitatkoztak. TˆrtÈnelmet Ès matematik·t tanÌtott, az iskol·ban, ezen kÌv¸l a v·ros t·rsadalmi ÈletÈnek egyik vezetı alakja volt. 1959-ben Szil·gyi Istv·nnal egy¸tt megszerkesztettÈk a Sziget Albumot, a m·ramarosszigeti ·rvÌzk·rosultak jav·ra. Ettıl kezdve majdnem minden Èvben megjelent egy tˆrtÈnelmi regÈnye. 1862-ben a sorsa jobbra fordult, az erdÈlyi reform·tus fıegyh·ztan·cs megv·lasztotta a nagyenyedi fıiskola tˆrtÈnelmi tanszÈkÈre. P. Szathm·ry K·roly 1862 szeptemberÈben lÈpte ·t a KollÈgium k¸szˆbÈt, november 8-·n iktatt·k be. Itt m·r elismert tan·rkÈnt foglalta el katedr·j·t. ÑSzathm·ry mikor enyedi tan·r lett m·r jÛ nev˚ ÌrÛ volt.î- Ìrta rÛla Makkai Domokos.[1] A magyar tˆrtÈnelmet Ès irodalomtˆrtÈnetet lelkesedÈssel adta elı, di·kjai rajongtak Èrte, fıleg a bar·ts·gos tan·rt, a m˚velt embert tiszteltÈk Ès szerettÈk benne. P. Szathm·ry a t·rsadalmi Èletben is jelentıs szerepet tˆltˆtt be. Hab·r kezdetben tˆrtÈnelem tanÌt·s·ra hÌvt·k meg, kÈsıbb a jogi t·rgyak elıad·s·t is r·bÌzt·k: a politik·t Ès a nemzetgazdas·gtant is tanÌtott. A heti 12 tanÌt·si Ûra sz·ma 20-22-re nıtt, e mellett mÈg a filozÛfus, teolÛgus Ès jog·sz ifjak ·ltal alkotott ˆnkÈpzıkˆr vezetıi szerepÈt is bev·llalta. A Szigeten fÈlbehagyott munk·j·t folytatta itt is: igyekezett rendbe szedni az iskola gy˚jtemÈnyÈt Ès fellendÌteni a v·ros t·rsadalmi ÈletÈt. Itt is azz· lett, amivÈ Szigeten v·lt: a kollÈgium oszlop·v·, a v·ros t·rsadalmi ÈletÈnek ir·nyÌtÛj·v·. Az ·sv·ny- Ès Èremgy˚jtemÈnyt rendezte Ès nˆvelte, a megrong·lÛdott Ès hi·nyoss· v·lt gy˚jtemÈnyek helyre·llÌt·s·t neki kˆszˆnheti iskol·nk. GyulafehÈrv·ron ·sat·st folytatott, amelynek eredmÈnyÈt a Nemzeti M˙zeumban helyezte el. Szathm·ry munk·ss·g·t Kov·ch BÈla Ìgy jellemzi: Ñ...vannak fÈrfiak, akik feledve saj·t Èrdekeit, egyÈni boldogs·gukat, szÌv¸k minden dobban·s·t, elmÈj¸k

118


minden gondolat·t annak a kˆrnek, intÈzmÈnynek szentelik, amelyikbe sorsuk ·llÌtotta, amelyikhez vÈgzet¸k rendelte.î[2] Az enyedi csendes kisv·rosk·ban csakhamar olyan nÈpszer˚ lett, hogy a v·ros kÈpviseletÈt a k¸lˆnfÈle politikai esemÈnyeknÈl r·bÌzt·k. ’ vezette az nagyenyedi k¸ldˆttsÈget, mikor azzal a kÈrÈssel j·rultak a kir·ly elÈ, hogy tˆr¸lje el a v·rosnak a 49-bıl sz·rmazÛ 36.000 forintnyi ·llami kˆlcsˆnÈt. ’t kÈrtÈk fel arra, hogy ¸dvˆzˆlje az erdÈlyi korm·nybiztost, PÈchy ManÛ grÛfot, majd KemÈny Istv·n kÈpviselıt. ’t k¸ldtÈk ki Zeyk K·rollyal GyulafehÈrv·rra Haynald p¸spˆk b˙cs˙ebÈdjÈre, amikor a fıpapnak el kellett hagynia ErdÈlyt. Nagyon fontos szerepet tˆltˆtt be Enyed Ès a megye politikai ÈletÈben is. RÈszt vett a megyei konferenci·kon, gy˚lÈseken, mindezÈrt a megye bizalma jelÈ¸l tiszteletbeli fıjegyzıvÈ tette. H·za lassan a nagyenyedi t·rsas·gi Èlet kˆzpontj·v· v·lt, b·rmilyen hÌres vendÈg Èrkezett a v·rosba, az ı h·z·ban sz·llt meg. A Szathm·ry-h·zba gyakran ell·togattak KemÈny Ès Zeyk b·rÛk, kÈsıbb RemÈnyik Ès a hÌres Petterson angol ÌrÛ is megfordult a professzorn·l. A Nagyenyeden tˆltˆtt idı alatt Szathm·ry Ès MikÛ Imre grÛf kˆzt bizalmas viszony alakult ki. A kˆzˆs munka rÈvÈn MikÛ Imre megismerte, majd megszerette a fiatal tan·rt, akinek a szerÈnysÈgÈnÈl csak a tud·sa volt nagyobb. 1867-ben az ÌrÛ P·rizsba l·togatott a vil·gki·llÌt·s tˆrtÈnelmi Ès pedagÛgiai oszt·ly·nak tanulm·nyoz·sa a cÈlj·bÛl. B·r a KollÈgium ¸gyei, a tanÌt·s, Ès a politikai Èlet nagyon lekˆtˆttÈk, a Nagyenyeden tˆltˆtt idı alatt is Ìrt. Erre a korra dat·lhatÛk az al·bbi munk·i: Katalin cÌm˚ dr·ma, M·ty·s kir·ly ErdÈlyben cÌm˚ vÌgj·tÈk, amelyet a kollÈgiumi m˚kedvelı ifj˙s·ga sz·m·ra Ìrt, Ès amelyet nagy sikerrel elı is adtak. Ekkoriban Ìrta tov·bb·: A kosztol·nyi hˆlgyek (1865), Az ·br·ndozÛk (1866), Bethlen G·bor ifj˙s·ga (1866) cÌm˚ alkot·sait, amelyek a Kisfaludy T·rsas·g kiad·s·ban jelentek meg. Az orsz·g sebei cÌm˚ tˆrtÈnelmi regÈnye, amely a szabads·gharcrÛl szÛl szintÈn ekkoriba keletkezett. A gyulafehÈrv·r-nagyenyedi Bethlen fıiskola tˆrtÈnete is az ı keze nyom·t hordozza. Tov·bbi h·rom alkot·sa jelent meg enyedi Èvei alatt a Magyar Tudom·nyos AkadÈmia kiad·s·ban: A gy.-monostori b·rÛ KemÈny-csal·d fejedelmi ·g·nak oklevÈlt·ra, A nagyenyedi v·rkastÈly leÌr·sa, Alm·dy Istv·n naplÛja. V. K·roly cs·sz·r cÌmmel Prescott tˆrtÈnelmi m˚vÈnek fordÌt·sa is az ı nevÈhez kapcsolÛdik. Szathm·ry kˆnyveinek egy rÈszÈt az ifj˙s·gi kˆnyvt·rnak, m·sik rÈszÈt a kollÈgium nagykˆnyvt·r·nak aj·ndÈkozta. ’ tette rendbe a kollÈgium levÈlt·r·t, amely a 49-i borzalmas pusztul·s ut·n csod·val hat·ros mÛdon megmaradt, Ès ennek alapj·n Ìrta meg a kollÈgium tˆrtÈnetÈt 1863-ban. A gyulafehÈrv·ri-nagyenyedi Bethlen fıtanoda tˆrtÈnete cÌm˚ m˚ve nemcsak a KollÈgium rÈszletes tˆrtÈnetÈvel foglalkozik, hanem bemutatja az iskola belsı ÈletÈt, a tanÌt·ssal kapcsolatos problÈm·kat, Ìr a kollÈgium haladÛ szellem˚ tan·rairÛl.


119

1868-ban A beszÈly elmÈlete cÌm˚ ÈrtekezÈsÈvel elnyerte a Kisfaludy T·rsas·g p·lyadÌj·t, majd a kˆvetkezı Èvben a Kisfaludy T·rsas·g tagj·v· v·lasztott·k. Az 1686-ik Èv k¸lˆnleges Èv volt az ÌrÛ sz·m·ra. Az alkotm·nyos korszak bekˆszˆntÈvel Tisza K·lm·n felkÈrÈsÈre elv·llalta az ˙jonnan indult politikai napilap szerkesztÈsÈt. Szathm·rynak egy ˙j nehÈzsÈggel kellett szembenÈznie. A vir·gzÛ fıiskola, a sok kedves bar·t, a csendes, kellemes v·ros, amelyhez annyi szÈp emlÈk f˚zıdik, marasztalta. Gyermekei neveltetÈse, a nagyobb jˆvedelem, az ÌrÛi ÈrvÈnyes¸lÈs Ès a t·gabb tÈr, amelyet Pest ny˙jthat, arra kÈsztette, hogy elfogadja Tisza K·lm·n aj·nlat·t. Nem mondott le ·ll·s·rÛl, hanem gyenge egÈszsÈg¸gyi ·llapota miatt egy Èv szabads·got kÈrt, de mintha mindenki Èrezte volna, hogy ez a t·voz·s egy Èletre szÛl. Az 1868-ik tanÈv vÈgÈn b˙cs˙beszÈdet mondott. A v·ros test¸letileg kˆszˆnt el tıle, a tan·rok, di·kok kˆnnyek kˆzt b˙cs˙ztak, de ezt a f·jdalmat enyhÌtette az a tudat, hogy a v·ros Ès a fıiskola fejlesztÈsÈbe ı is besegÌtett szellemÈvel Ès erejÈvel, nemes igyekezetÈt felismertÈk az emberek, Ès ˆnzetlen munk·ss·g·t mÈlt·nyolni tudt·k. P. Szathm·ry K·roly mÈg nagyobb f·jdalm·t enyhÌtette a meleg b˙cs˙ztat·s, amibıl l·tta, hogy Ñha szeretet vetett, szeretetet is aratottî. Az ÌrÛ szeretetÈt Kov·ch BÈla Ña bibliai olajos korsÛhozî hasonlÌtja, amelyet m·sokkal megosztott.[2] 1868 augusztus·ban megelÈgedve hagyta el Enyedet. V·gya az volt, hogy Pesten politikai tÈren ÈrvÈnyes¸ljˆn. Irodalmi munk·ss·g·t folytatta a Luk·nusz cÌm˚ tragÈdia megÌr·s·val. 1869-ben Tisza K·lm·n felkÈrÈsÈre ·tvette a Haz·nk cÌm˚ lap szerkesztÈsÈt, ugyanekkor megv·lasztott·k a nagyat·di ker¸let szerkesztıjÈvÈ is. 1873. janu·r 26.-·n Pest megye nagytermÈben megalakul a KisdedvÈdı Egyes¸let, amelynek titk·r·v· Szathm·ryt neveztÈk ki, ettıl a naptÛl kezdve 18 Èven kereszt¸l a magyarorsz·gi kisdedÛv·s szorosan az ı nevÈhez kapcsolÛdik. 1874. j˙nius 24.-Èn a kÈt intÈzet egyes¸lt, ahol az ÌrÛ ˙jra a titk·ri ·ll·st tˆltˆtte be. A megnyitÛ ¸nnepsÈgnek, amelyet 1877. janu·r 27-Èn a kir·ly Ès a kir·lynÈ jelenlÈtÈben tartott·k meg, egyik legfontosabb pontja Szathm·ry Teljes¸lt ·lom cÌm˚ verse volt. Ez a nap sz·m·ra egy beteljes¸lt ·lom volt, de munk·j·t nem hagyta abba, minden erejÈt befektette a kisdedÛv·sba, szorgalma szinte emberfeletti volt. Az Ûvod·k Ès gyermekmenhelyek sz·ma egyre nıtt: 73-tÛl 83-ig sz·zrÛl ˆtsz·zra emelkedett. A Kisdednevelık Orsz·gos Egyes¸let elnˆkekÈnt sz¸net nÈlk¸l dolgozott a kisdedekÈrt. Szathm·ry Èlete utolsÛ Èveiben s˚r˚n Ìrt, egym·s ut·n Ìrta regÈnyeit Ès elbeszÈlÈseit, mintha csak Èrezte volna, hogy nemsok·ra kiesik kezÈbıl a toll. Emellett a kisdedÛv·s fejlesztÈsÈn is dolgozott. A sok munka am˙gy is gyenge szervezetÈt kimerÌtette, s˚r˚n betegeskedett, l·t·sa rohamosan gyeng¸lt. Nem adta fel, mert egy hatalmas feladat v·rt mÈg r·, Èlete nagy

120


munk·j·nak befejezÈse, a kisdedÛv·s jˆvıjÈnek biztosÌt·sa. A nagy pedagÛgus Ìgy Ìrt a kisdedekrıl: ÑıszintÈn megvallom a kis embert, a gyermeket jobban szeretem, mint a nagyot. Nem is ˙j, nem is eredet felfog·s. A keresztÈny vall·s minden m˚vÈszeti ·ga kis gyermekekkel nÈpesÌti be az eget. A vil·g legelsı festım˚vÈszei ezekkel a kis angyalokkal, tartj·k a MindenhatÛ felhı trÛnj·t. A szobr·szat kˆveti a pÈld·t Ès a zene, valamint az irodalmi kˆltÈszet a vil·g alkotÛj·nak hatalm·t e szeretetremÈltÛ angyalk·k kara ·ltal dicsıÌtteti.î T¸dıbetegsÈge legyızte nagy akaraterejÈt. K¸lˆnˆs vÈletlen, hogy ı ki a magyar kisdedÛv·s ¸gyÈnek kÈt Èvtizeden kereszt¸l legelsı munk·sa volt, Èppen a kisdedÛv·srÛl szÛlÛ tˆrvÈnyjavaslat t·rgyal·s·nak megkezdÈse elıtt p·r nappal halt meg, 1891. janu·r 15-Èn. Janu·r 17-Èn temettÈk. KoporsÛj·n·l a gy·szolÛ csal·dja mellett, a Kisfaludy T·rsas·g, a Petıfi T·rsas·g Ès sok m·s egyes¸let fejezte ki rÈszvÈtÈt a magyar kult˙ra e fontos szemÈlye ir·nt. Mindenki Èrezte, hogy az, akit temetnek, ha mint ÌrÛ nem is volt a legnagyobbak kˆz¸l, de mint hazafi, emberbar·t a legjobbak kˆzÈ tartozott. Kov·ch BÈla Ìgy emlÈkezik meg rÛla: ÑDolgozni f·radhatatlanul, sz¸net nÈlk¸l, a haz·Èrt, a kˆzÈrt, elhallgatva, fÈlretÈve minden szemÈlyes Ès csal·di ÈrdekÈt; ott lenni minden¸tt, ahol hatni, tenni kell, de elt˚nni onnan, ahol a jutalmakat osztj·k, ahol a babÈrok teremnek, ez volt az ı ÈlethÌvat·sa, az ı ÈlettˆrtÈnete.î[2] A Hazaj·rÛ lelkekben KertÈsz JÛzsef Ìgy Ìr rÛla: Ñvil·gos fej, rend¸letlen hazafis·g, melegszÌv, tanÌtv·nyait szeretı tan·r, szÈles l·tÛkˆr, egyetemes ismert, elsırend˚ kÈpzettsÈgî[3] ezek voltak a lendÌtıkerekek, amelyek ·ltal tudott Ès tett is. A budapesti Kerepesi temetıben nyugvÛ P. Szathm·ry K·roly emlÈke minden idıben dicsısÈges lesz a kollÈgium tˆrtÈnetÈben. KertÈsz JÛzsef enyedi sz¸letÈs˚, kollÈgiumi vÈndi·k, a kÈt h·bor˙ kˆzˆtti idık krÛnik·sa megemlÈkezÈsÈben ekkÈpp mÈltatja P. Szathm·ry K·roly halhatatlan Èrdemeit: ÑA Kerepesi temetıben porladozÛ P. Szathm·ry K·roly emlÈke minden idıben dicsısÈges lesz a nagyenyedi kollÈgium tˆrtÈnetÈben. Az, aki emlÈkezÈs f·klyafÈnyÈvel Èvsz·zadokat vil·gÌtott be s ·ltala tanultuk megismerni, Ès tiszt·n l·tni m˙ltunkat: megÈrdemli, hogy az ut·na kˆvetkezı nemzedÈk b¸szkesÈggel emlegesse nagy nevÈt, mely mint a le·ldozÛ nap az alkonyi t·jon b˙cs˙kÈppen mÈg szertelˆvelli sug·rˆzˆnÈt: ˙gy az ı dicsısÈge is beragyogja Ès megaranyozza egykori munk·ss·g·nak klasszikus helyÈt, a nagyenyedi kollÈgiumot mind az idıknek vÈgzetÈig.î[3]

BIBLIOGRÁFIA: ï KertÈsz JÛzsef: Hazaj·rÛ lelkek-nagyenyedi kÈpek, P·tria irodalmi v·llalat Ès nyomdai rÈszvÈnyt·rsas·g Budapest, 1929 ï KÛnya M·ria: A tˆrtÈnelemtanÌt·s rˆvid tˆrtÈnete a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgiumban a XIX. sz·zad m·sodik fele Ès a XX. sz·zad elsı Èvtizede kˆzˆtt


121

ï Kov·ch BÈla: P. Szathm·ry K·roly Èlete Ès munk·i, Ajtai K. Albert kˆnyvnyomd·ja Kolozsv·r 1911 ï Szinnyei JÛzsef: Magyar ÌrÛk Èlete Ès munk·i, XIII. kˆtet, kiadja Horny·nszky Viktor, Budapest, 1909 ï P. Szathm·ry K·roly: EmlÈkeim, Szil·gysomlyÛ, 1884

122


Mivé lett Háromszék Szaharája? szerzı ï Polg·r Kl·ra Dalma tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

A

Fekete¸gy partvidÈke Ñigen szÈp, festıi berkek ·rny·ban a legvirÌtÛbb gyepszınyeg kˆzt kÈjeleg a folyam, mintha szÈp partvir·nyaival Ûv·st akarna tenni a tov·bb elter¸lı siv·r pusztas·g ellen. Igen, puszta ellen, mert a Fekete¸gyˆn t˙l (bal partj·n) kˆzel egy nÈgyszˆg-mÈrfˆld kiterjedÈs˚ homoksivatag ter¸l el, hol humust nÈlk¸lˆzı fˆldben csak beteges nyÌrf·k tenyÈsznek siv·r homokbuck·k kˆzˆtt, amelyeket a Nemere vihara ide s tovahord. Minden Èvben alakÌt, v·ltoztat, s fel-felkapva gyakran utazÛkat, legelı ny·jakat temet oda, kietlen sˆtÈt ˆlÈben, s ez H·romszÈknek Sahar·ja, a RÈtyi NyÌrî Ìrta Orb·n Bal·zs 1869-ben.

Mendemondák Valamikor azt mesÈltÈk, hogy a RÈtyi NyÌr homokos rÈszÈt egy ide tÈvedt szaharai homokvihar hozta lÈtre, Ès azt tartott·k, hogy a vidÈk tˆbbi rÈszÈtıl eltÈrı nˆvÈnyzete is akkor keletkezett. A szÈl sodort ide idegen magvakat Ès azok Èletre keltek. Ez ak·r hihetı is lenne, ha nem tudn·nk mekkora t·vols·g v·lasztja el az afrikai sivatagot a h·romszÈki medencÈtıl. …rdekes az a monda is, amelyet az egyik forr·smunk·ban tal·ltam: A ter¸let szomszÈds·g·ban Ûri·sok Èltek. ’k ÈpÌtettÈk a szacsvai v·rat, amelynek ma m·r csak alapjai l·thatÛk. RablÛlovagok voltak, akik uralt·k az egÈsz vidÈket. A tavak mÈlyÈn hÌn·rbÛl szıtt dÌszes palot·kban t¸ndÈrek Èltek, manÛkkal, Ûri·skÌgyÛkkal Ès teknısbÈk·kkal. Nappal nem mutatkoztak, de este, amikor minden elcsendesedett, partra jˆttek, t·ncoltak, Ènekeltek, mulatoztak. A szacsvai rablÛlovagok neszÈt vettÈk a zsivajgÛ tavi lakÛknak, meglestÈk ıket, gyˆnyˆrkˆdtek benn¸k Ès vittÈk a hÌrt a v·r ur·nak. Az pedig megparancsolta, hogy fogj·k ˆssze az ˆsszest Ès vigyÈk elÈbe. Õgy tˆrtÈnt, hogy egy napon a rablÛlovagok r·tˆrtek a vid·m mulatoz·sokra, Ès hi·ba siettek segÌteni a kˆrnyÈk lakÛi, elvittÈk a t¸ndÈreket urukhoz felesÈg¸l. Azoknak a tavi lakÛknak az Èneke, akik megmenek¸ltek b˙sabb· v·lt, majd idıvel nem hallotta m·r senki. Kisz·radtak a tavak, elt˚ntek a t¸ndÈrkisasszonyok, tˆmegesen pusztultak a nyÌrf·k, visszah˙zÛdott a kup·nvir·g Ès megv·ltozott az egÈsz NyÌr. Az ottani lakosok m·r nem becs¸lik. De prÛb·ljuk leÌrni a valÛs·got.

Elhelyezkedés A RÈtyi NyÌr a H·romszÈki-medencÈben helyezkedik el, a SepsiszentgyˆrgyKov·szna m˚˙t mellett 15 km-re mindkÈt telep¸lÈstıl. RÈty, Szentiv·nlaborfalva, SepsimogyorÛs, Szacsva KomollÛ Ès Egerpatak kˆzˆtt, a Fekete¸gy folyÛ bal partj·n, a Bodoki Ès BodzafordulÛi hegyek sz˚k¸letÈben, kˆr¸l-

Polg·r Kl·ra Dalma ï MivÈ lett H·romszÈk Szahar·ja?

123

bel¸l 34 hekt·r rozsdavˆrˆs, futÛhomok ter¸leten. TulajdonkÈppen helyesebb lenne RÈtyi Ès KomollÛi NyÌrnek nevezni, hiszen az egysÈges homokbuck·s ter¸let mindkÈt kˆzsÈg hat·r·hoz tartozik, de az egyszer˚sÈg kedvÈÈrt nevÈt lerˆvidÌtettÈk. A folyÛ hordalÈk·bÛl, vÌzgy˚jtıter¸letÈnek a k·rp·ti-homokkˆvÈbıl alakult ki az nagyon finom anyag, melyrıl Orb·n Bal·zs a kˆvetkezıket Ìrta: Ñe homok egÈszen eltÈrı s m·s idom˙ a min·lunk elıjˆvı homokn·l, ez sˆtÈt-s·rga, csaknem verhenyes szÌn˚ Ès a puszt·k homokj·nak finoms·g·Èval bÌr.î A jÈgkorszak ut·ni idıszak elejÈnek geolÛgiai, fˆldrajzi, vÌzrajzi Ès Èghajlati viszonyai kˆzˆtt, a homokbuck·kon gyˆkeret vert nyÌr ligeterdıket, a RÈtyi NyÌrt, mint biogeogr·fiai egysÈget, annak a prebore·lis fenyı-nyÌr kor reliktum·nak kell tekinteni, amely kˆr¸lbel¸l i.e. 9000-7000 Èvvel ezelıtt alakult ki. EzÈrt ker¸lnek ·rad·sok alkalm·val gyakran felszÌnre, a kÈtmÈteres ·tmÈrıt is elÈrı megkˆvesedett tˆlgyf·k, az ˙gynevezett Ñˆzˆnf·kî. …ghajlat·t a keleti kontinent·lis Ès a nyugati Atlanti-Ûce·ni lÈg·ramlatok szeszÈlye hat·rozza meg. A keleti kontinent·lis ·ramlat a ny·rvÈgi Ès ıszelıi asz·lyos idıszakokat eredmÈnyezi, az Atlanti-Ûce·ni lÈg·ramlat a m·jusj˙niusi csapadÈkmaximumokkal h˚vˆs, p·r·s idıj·r·st hoz ide, a hegyek sz˚k¸letÈbe. A megfigyelÈsek adatai azt bizonyÌtj·k, hogy a RÈtyi NyÌr ·tlagosan elÈg sok csapadÈkot kap. A ter¸letÈn tal·lhatÛ tavak vÌzh·ztart·s·t az oda lehullÛ csapadÈk Èvi mennyisÈge hat·rozza meg. 500 milliliternÈl kevesebb csapadÈk esetÈn a kisebb tavak teljesen, a nagyobbak rÈszlegesen kisz·radnak. A NyÌr ter¸letÈn kˆzel sz·z, a homokbar·zd·k kˆzˆtt megh˙zÛdÛ tÛ tal·lhatÛ. A szÈlmar·sokban lÈtrejˆtt sekÈlyviz˚ tavak, mocsaras ter¸letek, ide·lis lakÛhelyet biztosÌtanak a vÌzinˆvÈnyeknek, ·llatoknak, fÈlÈnk vÌzimadaraknak. A ter¸leten tal·lhatÛ nyÌrf·k azt sugallj·k, hogy ezÈrt nevezik nyÌrnek. Ha azonban a nyÌr szÛ eredetÈt kutatjuk, r·jˆv¸nk, hogy eleink Ìgy neveztÈk a mocsarat illetve a vizenyıs rÈtet. Teh·t tal·lÛbb lenne RÈtyi Mocs·rnak esetleg RÈtyi L·pnak nevezni!

Növényvilága A RÈtyi NyÌrben alapos kutat·st 1905-ben Moesz Guszt·v brassÛi tan·r vÈgzett, aki szakdolgozatot Ìrt nˆvÈnyzetÈrıl. A kˆvetkezı ritkas·gokat fedezte fel: kaldÈzia (Caldesia parnassifolia), Aldrovanda vesticulosa, f¸rtˆs lizinka (Lysimachia thyrsiflora), tızegeper (Comarum palustre), ballagÛf˚ (Salsola ruthenica). Kutat·sait Fil·rszki N·ndor, Ny·r·di E. Gyula, L·szlÛ K·lm·n, SoÛs Rezsı, Boros ¡d·m, Emil Pop, PÈterfi Istv·n folytatt·k. Az irodalom bˆngÈszÈse kˆzben felfigyeltem PÈterfi Istv·n meg·llapÌt·s·ra, mely szerint a Szentiv·nyi NyÌr eutrÛf l·pjainak nagyon gazdag az algavil·ga. Ezeknek az elhagyott ·gaknak a nedvessÈgtartama kedvezı

124


kˆr¸lmÈnyeket teremtett gazdag veget·ciÛj˙ vÌzi ˆkoszisztÈm·k kialakul·s·ra. Az alg·k (vagy moszatok) vir·gtalan, egysejt˚ vagy telepes nˆvÈnyek. Jelenleg 400 algafajt jeleztek, de a lista nem vÈgleges. PÈterfi Istv·n 1948-ban vÈgzett alapos kutat·st Ès 300 taxont jegyzett fel, de az alg·kkal kapcsolatban Moesz Guszt·v m·r 1902-ben felhÌvta a figyelmet: Ñ…n csak azt mondom mÈg nektek kedves tanÌtv·nyaim, hogy b·r GÛli·tok vagytok hozz·jok kÈpest, ne resteljÈtek leereszkedni hozz·jok, keressÈtek fel ıket vÌzi haz·jokban, ˆsmerjÈtek meg ıket, gondolkozzatok szervezet¸krıl, Èlet¸krıl, meg fogj·tok l·tni, hogy h·l·sak lesznek iparkod·sotokÈrt Ès ˙gy szemeteknek mint lelketeknek szÛval ki nem fejezhetı gyˆnyˆr˚sÈget fognak szerezniî. A kÈkalg·k kˆz¸l a Cyanarcus hamiformis, Gloeotrichia raciborskii Ès G. Pisum Èrdekesebb. Az euglenofit·kat a Trachelomonas fajok kÈpviselik: T. armata, T. Bacillifera, T.fusiformis, T. superba Ès T. sydneyensis. A legÈrdekesebb alg·k a Desmidiaceae nemzetsÈghez tartoznak. ’k alkotj·k a RÈtyi NyÌr algavil·g·nak legnÈpesebb csoportj·t. A Closterium fajbÛl emlÌtÈst Èrdemel a C. archerianum, a C. k¸tzingii Ès a C. setaceum, a Cosmarium fajbÛl van a legtˆbb (C. Circulare, C. didymochondrum, C. heimerlii, C. norvegicum, C. obsoletum, C. oligogongrus, C. portianum var. orthostichum, C. pseudobotrzs, C. pseudomargaritiferum, C. vegnelii Ès Cosmarium subprotumidum). Tal·lhatunk csod·latosan szÈp nagy alg·kat is, mint pÈld·ul: Micrasterias apiculata, M. decemdentata Ès M. sol. EmlÌtÈst Èrdemelnek mÈg a Staurastrum fajok: S. Cristatum, S. Dubium, S. Monticulosum, S. furcigerum, S. galbrum, S. oxyacantum Ès S. sebaldii. Sok Mallomonas faj tal·lhatÛ: 27 a vil·gon ismert 84 fajbÛl. RendkÌv¸l tˆrÈkeny Ès eleg·ns a: M. transylvanica L. PÈterfi et Momeu Ès a M. strictopteris L. PÈterfi et Momeu. M·s fajokat: M. costata, M. insignis Penard , M. mangofera, M. actincloma var. maramurensis L. PÈterfi et Momeu, M. trummensis, M. matvienkoae ritk·n figyeltek meg m·s helyeken. PÈterfi szerint az alg·k szempontj·bÛl ez a ter¸let egyed¸l·llÛ Rom·ni·ban Ès tal·n a vil·gon is! A nˆvÈnyvil·g tˆrpÈi ut·n mutassuk be az Ûri·sokat is. A RÈtyi NyÌr jellegzetes nˆvÈnyzete a ligeterdıt alkotÛ fˆldig d˙s koron·j˙ ˆreg nyÌrfa (Betula), a mÈzg·s Èger (Alnus glutinosa), az erdei fenyı (Pinus silvestris), a kanadai ny·r (Populus canadensis), a tˆlgy (Quercus) Ès a fehÈr ak·c (Robinia pseudacacia). A mezıket l·gyhajlat˙, vÈg nÈlk¸l v·ltakozÛ, alacsony b·rsonyos gyep, tarka vir·gok szÌnes szıttese borÌtja. A sz·raz tetıkˆn elterjedt a juhcsenkesz (Festuca ssp.) Ès a homoki pimpÛ (Potentilla arenaria). UralkodÛ fajok a moh·k Ès a zuzmÛk, de tal·lhatÛ kakukkf˚ (Thymus), hˆlgym·l (Hieracium), varj˙h·j (Sedum), szegf˚ (Dianthus), zanÛt (Cytisus), kutyatej (Euphorbia), kˆkˆrcsinek (Pulsatilla montana Ès Pulsatilla grandis), ˆkˆrfarkkÛrÛ (Verbascum), fehÈr pimpÛ (Potentilla alba), lÛherefajok (Trifolium), inf˚ (Ajuga), repkÈny (Glechoma), veronika (Veronica), szırf˚ (Nardus stricta), holdruta (Botrychium).


125

A Szentiv·ni NyÌrben, a sz·raz homokon zuzmÛk Ès moh·k t·rsas·g·ban a nˆvÈnytakarÛt mezei ¸rˆm (Artemisia campestris), rozsnok (Bromus) Ès ballagÛf˚ (Salsola) alkotja. Itt tal·lhatÛ a vadhagyma (Allium oleraceum) Ès egy ritka gyujtov·nyf˚ faj (Linaria dalmatica var. transilvanica) A szÈlbar·zd·k Ès a tavak nˆvÈnyzete igen Èrdekes. A nagyobb tavak partj·n: magas vÌziharmatk·sa (Glyceria maxima), sÈdb˙za (Deschampsia), a k¸lˆnbˆzı szittyÛfajok (Juncus sp.) terjedtek el, a gyepet selyemf˚ alkotja. Ezek kˆzˆtt Èl a bogl·rka (Ranunculus), f¸zÈny (Lythrum), nefelejcs (Myosotis), galaj (Galium) Ès tˆbb sÛskafaj (Rumex sp.). A partmenti vÌzt¸krˆn bÈkatutaj (Hydrocharis), bÈkaszılı (Potamogeton), tÛcsagaz (Ceratophyllum ssp.) Ès rencefajok (Utricularia ssp.) telepedtek meg. Magasan kiemelkednek a szÈleslevel˚ s·s, a nyÌlf˚ (Sagittaria sagittifolia) Ès a hÌdırfÈlÈk (Alisma sp.). Itt tal·lhatÛ a ritka aldrovanda (Aldrovanda veiculosa) Ès a kup·nvir·g, ahogyan a helybeliek nevezik a fehÈr tavirÛzs·t (Nymphaea alba). A NyÌr dÈlnyugati szÈlÈn a szentiv·nyi tavakban tˆmegÈvel vir·gzik a s·rga tavirÛzsa (Nuphar luteum), a vonatbÛl is l·thatÛ a nagy kock·s liliom (Fritillaria meleagris). A magasabb tavak vÌzt¸krÈn (Èvekig tartÛ magas vÌz·ll·s esetÈn) ˙szÛszigetek keletkeznek tızeg-, m·j- Ès lombosmoha fajjal. Ezt az ˙szÛ anyagot az Ègerbokrok (Alnus), a rezgıny·r (Populus tremula), a f˚z (Salix) Ès a kutyabenge (Rhamnus frangula) gyˆkereinek fonadÈka tartja ˆssze. Az Ìgy keletkezett tızegben sok gyapjas s·st (Eriophorum) Ès n·dtippant (Calamagrostis), ritk·bban kereklevel˚ harmatf˚t (Drosera rotundifolia), tızegpimpÛt (Comarum palustre), f¸rtˆs lizink·t (Lysimachia thyrsiflora) Ès vidraf˚t (Menyanthes trifoliata) tal·lhatunk. EmlÌtÈst Èrdemel egy rÈgebbi tanulm·ny, amelyet az 1922-1923-as Èvekben Ìrt dr. Boros ¡d·m. Abban sok hasonlÛs·got fedez fel a szÈkelyfˆldi RÈtyi NyÌr Ès a belsısomogyi Bal·ta l·p nˆvÈnyvil·g·val kapcsolatosan. Ez azÈrt is Èrdekes, mert mÌg az elsı hegyekkel ˆvezett medencÈben ter¸l el valamivel tˆbb, mint 500 mÈter magass·gban, addig magyarorsz·gi t·rsa a hegyektıl t·volabb esik, Ès magass·ga nem haladja meg a 150 mÈtert. Akkoriban a somogyi l·pot a mezıgazdas·gi ter¸letek aprÛ l·pos-ligetes foltocsk·kra darabolt·k, a rÈtyi homokos ter¸letben azonban csak szigetkÈnt jelentek meg sz·ntÛfˆldek. Boros szerint, a sztyepnˆvÈnyek azÈrt hi·nyoznak a RÈtyi NyÌrben, mert itt p·r·sabb Ès h˚vˆsebb az Èghajlat. …rdemes lenne elkÈszÌteni egy mai ˆsszehasonlÌt·st a kÈt ter¸let kˆzˆtt!

Állatvilága A ter¸let ·llatvil·g·rÛl nincs ˆsszefoglalÛ leÌr·s. A NyÌr rengeteg mad·rfajnak biztosÌtott lakhelyet: ï Ènekesmadaraknak: erdei pinty (Fringilla coelebs), Ènekes rigÛ (Turdus filomelos), Csilcsalp-f¸zike (Phylloscopus collybita), szÈncinege (Parus major),

126


fekete hark·ly (Dryocopus martius), bÌbic (Vanellus vanellus), s·rgarigÛ (Oriolus oriolus), kerti geze (Hippolais icterina); ï erdei madaraknak: erdei szalonka (Scolopax rusticola) ï vÌzimadaraknak: kanalasgÈm (Platalea leucorodia), tıkÈs rÈce (Anas Platyrhynchos), dankasir·ly (Larus ridibundus), sz·rcsa (Fulika atra), n·dirigÛ (Acrocephalus arundinaceus), n·diposz·ta (Acrocephalus schoenobaenus); ï ragadozÛ madaraknak: vˆrˆsvÈrcse (Falco tinnunculus), hÈja (Accipiter gentilis), barna k·nya (Milvus migrans), egerÈszıˆlyv (Buteo buteo), tˆrpesas (Hieraaetus pennatus); Az egyre intenzÌvebb legeltetÈssel, m˚velÈssel azonban e madarak Èlettere egyre sz˚k¸lt, ennek ar·ny·ban sz·muk egyre fogyott. Sok, rÈgebben itt gyakori fÈszkelı mad·rfaj ma messzire elker¸li a NyÌrt. A NyÌrben ma csak t·pl·lÈk ut·n kutatÛ, mag·nyosan kÛborlÛ gÈmekkel tal·lkozhatunk. A tÛpartokon rÈti cankÛk (Tringa glareola) keresgÈlik Èlelm¸ket. Vonul·skor bÌbicek, fehÈrsz·rny˙ szerkık (Chlidonias leucopterus), b˙bos vˆcskˆk (Podiceps cristatus) ¸tnek tany·t. A m˙lt sz·zad hetvenes Èveiben f·c·nokat telepÌtettek ide az erdÈszeti szakemberek. A rom·n ·llam ·ltal is vÈdett Ès fokozottan vÈdett fajok kˆz¸l, olyanok Èlnek itt, mint a fekete gÛlya (Ciconia nigra), gyurgyalag (Merops apiaster), b˙bos banka (Upupa epops), szÈki lile (Charadius alexandrinus), az igen ritka kˆzÈp s·rszalonka (Gallinago gallinago ssp.), az uhu (Bubo bubo) Ès mÈg sok m·s mad·rfaj. A 70-es Èvek vÈgÈn mestersÈges tavat hoztak lÈtre, ezt kˆvetıen sz·z·val kˆltˆztek vissza a vÌzimadarak. A tavon halgazd·lkod·ssal prÛb·lkozott a megyei Vad·sz-Hal·sz Egyes¸let. Nemcsak a madaraknak, hanem az emlısˆknek is megfelelı lakhelyet biztosÌtott a NyÌr. Itt Èlt vˆrˆs rÛka (vulpes vulpes), gÌmszarvas (Cervus elaphus), vaddisznÛ (Sus scrofa), vadmacska (Felis silvestris), kˆzˆnsÈges erdeimÛkus (Sciurus vulgaris), mezei ny˙l Ès ·llandÛ lakÛja volt az ız (Capreolus capreolus) is. Az emlısˆk kˆz¸l ma is tal·lhatunk kˆzˆnsÈges erdeiegeret (Apodemus sylvaticus), vˆrˆsh·t˙ erdeipockot (Clethrionomys glareolus), erdei pelÈt (Dryomys nitedula) Ès cick·nyfajokat (Sorex sp.). A vad·szat fellendÌtÈsÈre elıbb f·c·nokat telepÌtettek Ès ezek vÈdelmÈben kiirtott·k a sasok Ès a hÈj·k egy rÈszÈt, a 80-as Èvekben ¸regi ny˙llal (Oryctolagus cuniculus) Ès d·mszarvassal (Dama dama) prÛb·lkoztak. Gazdag a bÈkafajok list·ja is, megtal·lhatÛ a s·rgahas˙ unka (Bombina variegata), barna ·sÛbÈka (Pelobates fuscus fuscus), zˆldvarangy (Bufo viridis). Egyedi lakÛja a mocs·ri kecskebÈka (Rana arvalis), amelynek a felsı teste sima, bıre rendkÌv¸l v·ltozÛ szÌn˚: lehet vil·gos, mÈrsÈkelt vagy sˆtÈtebb barna, egyszÌn˚ vagy sˆtÈten foltozott. A h·ta kˆzepÈn h˙zÛdÛ vil·gos s·vot nÈha kÈt szemˆlcssor szegÈlyezi. ⁄szÛh·rty·i kezdetlegesek. A hÌmnek kÈt belsı, nem felf˙jhatÛ hanghÛlyagja van. P·rz·si idıben bıre halv·nykÈkre vagy ÈgszÌnkÈkre v·ltozik. A nıstÈny 1.000-2.000 petÈjÈt 1-2 kocsony·s


127

csomÛba z·rva rakja le, a csomÛk a fenÈkre s¸llyednek Kov·cs S·ndor biolÛgus szerint a RÈtyi NyÌr e faj egyetlen biztos Èlıhelye: ÑKora tavasszal a jÈg olvadozni kezd, a tavacsk·k felszÌne megannyi mozgÛ kÈkes foltocsk·val van tele. Ezek a vil·gos kÈk n·szruh·t ˆltˆtt hÌm mocs·ri kecskebÈk·k (Rana arvalis) serege. Ezek csak kora tavasszal keresik fel a sekÈly vizeket, ut·na elvesztik n·szruh·juk ÈlÈnk kÈk szÌnÈt Ès visszavonulnak az ·rnyat adÛ Ègerfa erdıbe. Fıleg a nagyobb tavakban szÈp sz·mban tal·lunk nagy tavi bÈk·t Ès kecskebÈk·t. Ezek napkˆzben a s·s Ès a szittyÛ kˆzˆtt leselkednek a vÌz fˆlˆtt repdesı rovarokra, rÈgebb a fehÈr t¸ndÈrrÛzs·k levelein s¸tkÈreztek de az m·r elt˚nı fÈlben van.î ’ a RÈtyi NyÌr ÑbÈkaszt·rjaî. …letmÛdj·val kapcsolatban sz·mos dolgozatot publik·ltak. DiÛszeghy L·szlÛ 1931. j˙lius 16ñ17. kˆzˆtt gy˚jtˆtt lepkefajokat a NyÌrbıl; gy˚jtemÈnye 83 fajt, 123 egyedet tartalmazott: bagolylepkÈk (Noctuidae) (20), araszolÛk (Geometriadae) (42), szˆvılepkÈk (Notodontidae) (12), busalepkÈk (Hesperiidae), bogl·rkafÈlÈk (Lycaenidae), tarkalepkÈk, rÈpa- Ès repcelepkÈk. Az ÈrtÈkes gy˚jtemÈny a sepsiszentgyˆrgyi SzÈkely Nemzeti M˙zeumnak adom·nyozott gy˚jtemÈnyÈben tekinthetı meg.

Gombavilága Moesz Guszt·v brassÛi tan·r nemcsak a NyÌr nˆvÈnyzetÈre figyelt fel, hanem alaposan felkutatta a gombafajokat is. Errıl Ìgy Ìrt: ÑTˆbbszˆr j·rtam RÈty vidÈkÈn, a RÈtyi NyÌrben, amelynek csod·latos nˆvÈnyzetÈt A RÈtyi NyÌr nˆvÈnyzete cÌm˚ dolgozatom tette 1910-ben a botanikusok elıtt ismeretessÈ. Ezt a ter¸letet Alex. Borza, a kolozsv·ri egyetem tan·ra, Èppen botanikai ÈrdekessÈgei miatt, leg˙jabban a vÈdett ter¸letek kˆzÈ vette fel. Annak idejÈn elsı sorban a vir·gos nˆvÈnyek Èrdekeltek Ès a gomb·k rendszeres gy˚jtÈsÈre sem elegendı idıt, sem elÈg figyelmet nem fordÌthattam, mÈgis siker¸lt RÈty vidÈkÈn 76 gomb·t is gy˚jtenem.î Napjainkban is foglalkoztak a RÈtyi NyÌr gombavil·g·val. P·l-F·m Ferenc 2004 augusztus·ban, az Ojtozon rendezett gomb·szt·borban tartott elıad·s·ban megemlÌtette, hogy nagy mennyisÈgben tal·lt itt f˚zˆld galambgomb·t (Russula aeruginea), h·nytatÛ galambgomb·t (Russula emetica), varas galambgomb·t (Russula virescens). RepedÈses pˆfeteg (Calvatia utriformis) Ès homoki szˆmˆrcsˆg (Phallus hadriani) is volt bıven, amÌg nem m˚veltÈk a fˆldet. ’ kˆr¸lbel¸l 100 gombafajt tal·lt a NyÌrben. Rˆvid l·togat·sunk sor·n mi csak nagy ızl·bgomb·ra (Macrolepiota procera), varas zˆld galambgomb·ra, pirulÛ galÛc·ra (Amanita rubescebs), Ès lÈgyˆlı galÛc·ra (Amanita muscaria) akadtunk.

Mit lehetne tenni? Sokan Ès sokszor emeltek szÛt H·romszÈk csodaszÈp termÈszeti ÈrtÈkÈnek, a RÈtyi NyÌrnek a vÈdelmÈben. Jelenleg a Kov·szna Megyei Erdıgazd·lkod·si Hivatal tulajdon·ban van, a vÈdett ter¸let is. Az ˆvezetet bej·rva nem lehet

128


elÈg nyomatÈkkal kiemelni, hogy a kˆrnyezetrombol·s elleni kihÌv·s mÈg Ìgy sem, itt sem elÈg hatÈkony! Amit elhanyagolt a helyi ˆnkorm·nyzat vagy amit elpusztÌtottak a legelı ·llatok nem lesz kˆnny˚ pÛtolni. BeszÈlhetnÈnk a kˆrnyezetszennyezÈs sok l·tszÛlag jelentÈktelen megnyilv·nul·sairÛl is, amelyek a ÑtavirÛzs·kî vil·g·nak megırzÈsÈt Èrintik. ⁄gy t˚nik azonban, hogy amit az illetÈkesek Ñkicsibenî, a maga termÈszetes kˆrnyezetÈben nem tudtak kellıen megÛvni, most Ñnagybanî kÌv·nnak ÈrvÈnyesÌteni. Legal·bbis erre utal a megyei ˆnkorm·nyzat dˆntÈse, amellyel elfogadta a Rom·n AkadÈmia 2000-ben tett aj·nlat·t, hogy a RÈtyi NyÌr vÈdett ˆvezetÈt 52 hekt·rrÛl 446 hekt·rra kÈne kiterjeszteni. Nemes elkÈpzelÈs, de az ilyen jelleg˚ ·lmok megvalÛsÌt·s·nak nincsenek meg a feltÈtelei. A megyei ˆnkorm·nyzat nem is jelentett be ilyen ir·ny˙ igÈnyt Ès nem is t·mogathatja az elfogad·s·t, hiszen a telep¸lÈs fˆldtulajdonjog·t sÈrtenÈk meg vele, anÈlk¸l, hogy egy lÈpÈssel is kˆzelebb jutn·nak a valÛs vÈdelmet igÈnylı ÈrtÈkes nˆvÈnyt·rsul·sok a k¸lˆnleges adotts·g˙ NyÌr vÈdelmÈhez. A RÈtyi NyÌr madarainak vÈdelme ÈrdekÈben is prÛb·ltak m·r szÛt emelni egyes szervezetek. 2001-ben a sepsiszentgyˆrgyi Rara-Avis Egyes¸let elsı lÈpÈskÈnt v·llalta egy ismertetı t·bla elkÈszÌtÈsÈt Ès fel·llÌt·s·t, mivel olyan vÈdett fajok Èlnek itt, mint pÈld·ul a fekete gÛlya, a gyurgyalag, a b˙bos banka, a szÈki lile, az igen ritka kˆzÈp s·rszalonka, az uhu Ès a bÈk·szÛ sas. A helybeliek nagyon b¸szkÈk arra, hogy Nicole Kidman Ès Jude Law is j·rt a RÈtyi NyÌrben, amikor a Hideghegy (Cold Mountain) filmet forgatt·k. A kˆrnyezı f·kat li·nokkal dÌszÌtettÈk, hogy hasonlÌtson a filmbeli kaliforniai t·jhoz. A rÈtyi tiszt·son egy fah·zat, egy f¸stˆlıt Ès egy esıvÌzgy˚jtı hordÛt ·llÌtottak fel a dÌszletkÈszÌtık. De vajon ezek a munk·latok Ès az ˆsszesereglett tˆmeg nem rong·lt·k-e a RÈtyi NyÌr vÈdett kˆrnyezetÈt? Mit lehetne tenni a ter¸let vÈdelme ÈrdekÈben? Javasoln·m, hogy: ï terjesszÈk ki a vÈdett ter¸letet; ï sz¸ntessÈk be a s·rga homok kitermelÈsÈt; ï sz¸ntessÈk be a mezıgazdas·gi termelÈst; ï biztosÌts·k hidrolÛgiai munk·latokkal a megfelelı vÌzszintet, hogy a tavak visszanyerjÈk eredeti ·llapotukat; ï tilts·k be a hÈtvÈgi h·zak ÈpÌtÈsÈt; ï tÈrÌtsÈk el az autÛs forgalmat; ï a ritka bÈkafaj p·rz·si idıszak·ban ˆnkÈntesek segÌtsenek a bÈk·k ·tkelÈsÈnÈl a fı˙ton, vagy kÈpezzenek ki alagutakat a m˚˙t alatt; ï lÈtesÌtsenek egy vÈdıgy˚r˚t a rezerv·tum kˆr¸l; ï sz¸ntessÈk be a talajmozgatÛ f·k (ny·rfa, erdei fenyı) ¸ltetÈsÈt; ï t·jÈkoztass·k a lakoss·got a ter¸let egyedi volt·rÛl Ès a vÈdelem sz¸ksÈgessÈgÈrıl; ï lÈtesÌtsenek tanˆsvÈnyeket Ès szervezzenek tanulm·nyi kir·ndul·sokat a di·kok rÈszÈre;


129

Lehet, hogy ·lmodozÛ vagyok, de szerintem kÈne tenni valamit ezÈrt a rendkÌv¸l Èrdekes Ès a biodiverzit·s szempontj·bÛl p·ratlan ter¸letÈrt. RemÈlem, hogy szerÈny dolgozatommal felkelthetem a termÈszetbar·tok Ès fıleg az illetÈkesek figyelmÈt arra, hogy cselekedni kell, amÌg nem kÈsı! El kÈne gondolkozni ¡prily Lajos kˆvetkezı sorain: ÑHervadtan ·ll. Mi pusztÌthatta el? Lombos nyÌrt·rsain cinkÈk zenÈlnek. Nem bÌrta t·n konok fagy·t a tÈlnek? Hadd ·lljon itt. Maradjon arra jel: itt holtak s Èlık test-kˆzelben Èlnek.î (Kisz·radt nyÌrfa)

KÖNYVÉSZET: ï ***, Magyar szÛkincst·r, Tinta KˆnyvkiadÛ Budapest 1998 ï dr. Boros ¡d·m: A belsısomogyi homokter¸let m·sa a SzÈkelyfˆldˆn, tanulm·ny. ï D. Aichele/M. Golte-Bechtle: Mi virÌt itt, ñ Vir·gkalauz, CicerÛ KiadÛ, 1991. ï David Carter: A vil·g lepkÈi, Panem- Grafo Budapest, 1994. ï Iosif C„pu∫e, Alexandru Kov·cs: Catalogul colec˛iei de lepidoptere L·szlÛ DiÛszeghy de la muzeul jude˛ean Covasna, SfÓntu Gheorghe, Institutul de speologie Emil Racovi˛a, Bucure∫ti 1987. ï Kiss J. Botond: KÈtÈlt˚ek Ès h¸llık, Dacia KˆnyvkiadÛ Kolozsv·r 1985. ï KÛnya ¡d·m, Kov·cs S·ndor: A RÈtyi NyÌr Ès kˆrnyÈke, Sepsiszentgyˆrgy 1970. ï Kov·cs S·ndor: Aluta, 1969. ï Moesz Guszt·v: Gomb·k a SzÈkelyfˆldrıl. ï P·l-F·m Ferenc: A RÈtyi-NyÌr nagygomb·inak felmÈrÈse, szakdolgozat. ï Leontin ™t. PÈterfi, Laura Momeu: Mestec„ni˛ul de la Reci ñ Refugiu pentru conservarea genofondului algal (Ocrotirea naturii folyÛirat, 2. sz·m, 1988). ï Josef Reichholf: Emlısˆk, Magyar kˆnyvklub 1996. ï Frieder Sauer: Sz·razfˆldi madarak, Magyar Kˆnyvklub, 1995. ï Frieder Sauer: VÌzimadarak, Magyar Kˆnyvklub, 1996. ï http://eke.ngo.ro/gyopar/gyopar2004-2.htm ï http://haromszek.8m.net/termeszet.html#VEDETT ï http://microscope.mbl.edu/scripts/microscope.php ï http://pitypang.ngo.ro/pity0009/indexhu.html ï http://www.3szek.ro/020816/nyilt.htm ï http://www.kereso.hu/yrk/Erinv/120218 ï http://www.szekelyhirmondo.ro/article.php/Cs%F5sz_Ferenc%E9_lett_Kidman _h%E1za/255 ï http://www.vein.hu/karok/tk/tanszekek/antropologia/munkatarsak/munkatarsak. html

130


Diószeghy László, a tudós, a festő és az író szerzı ï Simon Zsuzsanna tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston lektor·lta ï JÛzsa MiklÛs (a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium nyugalmazott magyar szakos tan·ra)

R

itka, de szerencsÈs tal·lkoz·s, ha a m˚vÈsz Ès a tudÛs egyazon szemÈlyben ˆlt testet. Ennek igazol·s·ra sz·mos pÈld·t sorakoztathatn·nk fel az ÛkortÛl, a renesz·nszon ·t napjainkig. Nem kell messzire menn¸nk ahhoz, hogy megismerj¸nk egy ilyen egyÈnt. NemrÈg olvastam egy csod·latos emberrıl, akit kevesen ismernek, hab·r sokoldal˙ munk·ja ·ltal komoly ÈrtÈket hagyott az utÛkorra. Arra gondoltam, Ìrnom kellene pÈldamutatÛ ÈletÈrıl Ès munk·ss·g·rÛl, hiszen r·szolg·lt az utÛkor elismerÈsÈre. DiÛszeghy L·szlÛ Sepsiszentgyˆrgyˆn sz¸letett 1877. j˙nius 19-Èn. Elemi Ès kˆzÈpiskolai tanulm·nyait sz¸lıv·ros·ban, a polg·ri fi˙iskol·ban vÈgezte, majd a budapesti Ès a m¸ncheni festÈszeti akadÈmi·n tanult. A kiv·lÛ festım˚vÈsz Ès termÈszettudÛs 1907-tıl hal·l·ig, 1942. febru·r 18-ig az Arad megyei Borosjenın Èlt. B·r mindvÈgig b¸szkÈn viselte h·romszÈki gÛbÈ sz·rmaz·s·t: Ñ... A mi fajunk a Kırˆsi Csoma S·ndorok faja; b·rmily kevÈs sz·m˙ is, mindig akadnak bıven fiai, kiknek munk·ss·g·ra, igen sok oldal˙s·g·ra felfigyelnek a sz·mottevı kult˙rnemzetek, s akikre b¸szkesÈggel tekinthet fel a maroknyi szÈkely nÈp!... A magyar nemzetnek egyik fı¸tıere a SzÈkelysÈg, mindig friss erıkkel, friss lobog·sokkal, telÌti annak ÈleterejÈt. Nagyon b¸szke vagyok arra, hogy szÈkely vagyok!...î Gy˚jtıszenvedÈlyÈnek hÛdolva, mÈgis az alfˆld Ès a hegyvidÈk tal·lkoz·s·n·l, a B·ns·g peremÈn fekvı kisv·rosban, Borosjenın telepedett le. Egy rokoni l·togat·s alkalm·bÛl egy csap·sra mag·val ragadta a vidÈk gazdag lepkefaun·ja, flÛr·ja, Ès a t·j festıi szÈpsÈge.

A festőművész Gazdag levelezÈsÈben sok Èletrajzi adatot tal·lhatunk. …desapja rÈzm˚ves mester volt. FeltÈtelezhetı, hogy a m˚vÈszi tehetsÈget tıle ˆrˆkˆlte. Mivel a gyermekek szÈtszÛrÛdtak a vil·gban, a sz¸lık kÈnytelenek voltak eladni sepsiszentgyˆrgyi h·zukat, Ès Budapestre kˆltˆztek. DiÛszeghy akkor a polg·ri fi˙iskol·ban tanult. Miut·n a negyedik oszt·lyt befejezte, az Èdesapja egyik testvÈrÈhez, egy hÌres dekor·ciÛfestıhˆz k¸ldte tanulni Br„il·ra. Onnan kÈt Èv m˙lva megszˆkˆtt Ès Budapestre ker¸lt, ahol sok szenvedÈs ut·n elıbb a Nemzeti Szalonban, egy Èv m˙lva m·r a M˚csarnok egyik nemzetkˆzi t·rlat·n ·llÌtott ki. Ezut·n M¸nchenbe megy, ahol ˙jra siker¸lt nevÈnek dicsısÈget szerezni. NÈmet mesterei: Arnold Bˆklin Ès

Simon Zsuzsanna ï Dioszeghy L·szlÛ, a tudÛs, a festı Ès az ÌrÛ

131

Ludwig Herterich. NÈh·ny Èv m˙lva ismÈt Pesten tal·ljuk, ahol k¸lˆnbˆzı ki·llÌt·sokon vett rÈszt. Megnıs¸lt, majd az Arad megyei, Borosjenıre kˆltˆzˆtt. KÈsıbb Aradon Ès Temesv·ron nÈh·ny festıt·rs·val kˆzˆs ki·llÌt·sokat rendezett. Az eladott festmÈnyek ·r·bÛl biztosÌtotta megÈlhetÈsÈt. Sok olyan levele ker¸lt elı, amely nem Èrt el a cÌmzetthez, elkallÛdott, Ès csak a vÈletlennek kˆszˆnhetı, hogy nem semmis¸ltek meg. KirajzolÛdik belıl¸k a sok szenvedÈs Ès nÈlk¸lˆzÈs, amellyel nap mint nap szembes¸lt: Ñ... Azt kÈrdezed VilikÈm, hogy Èlek anyagilag? H·t minden kÈpzım˚vÈsz sorsa ma a legsiralmasabb! Produktuma ugyeb·r szorosan vÈve fÈny˚zÈsi, Ìgy a tˆbbi mag·tÛl adÛdik. Volt is van is rendelÈsem, de az a legszomor˙bb, hogy csak hitelbe dolgozhatok....î DiÛszeghy kedvelt tÈm·ja a t·j Ès a portrÈ. Emellett templombelsıket Ès olt·rkÈpeket is festett. FestmÈnyei Magyarorsz·gra, Angli·ba, Egyiptomba, sıt ArgentÌn·ba is eljutottak. Legtˆbb munk·ja Borosjenın (37 kÈp) Ès Aradon mag·ntulajdonban tal·lhatÛ. A sepsiszentgyˆrgyi SzÈkely Nemzeti M˙zeum gy˚jtemÈnyÈben egy ifj˙kori olajfestmÈnyÈt Ès h·rom t·j-akvarelljÈt ırzik. Elsı egyÈni ki·llÌt·s·t Aradon rendezte 1907-ben, nagy sikerrel, majd minden Èvben ott voltak kÈpei a k¸lˆnbˆzı csoportos t·rlatokon. T·jkÈpei magukon viselik m¸ncheni romantikus, de mÈgis modern kolorizmus jellemzı r·juk. Legtˆbbj¸ket Arad vidÈkÈn Ès a Retyez·tban festette. Saj·tos, egyÈni szÌnezet˚, plain air festÈszeti stÌlus·t a m¸ncheni realista ir·nyzat hat·s·ra alakÌtotta ki. T·jkÈpeit a flÛra Ès a fauna l·tv·ny·nak hangulati megÈrtÈse jellemzi. Olt·rkÈpei kˆz¸l kiemelkednek a szegedi Szent RÛkus templom, az ˙jszentannai, valamint a Beszterce-NaszÛd megyei, Vice kˆzsÈgbeli templomokban tal·lhatÛ alkot·sai. DiÛszeghy mag·nrendelÈsre is festett, hiszen ez volt az egyetlen megÈlhetÈsi lehetısÈge, ezÈrt kedvenc tÈm·i mellett szentkÈpeket, sıt kÈzimunka- Ès csipkerajzokat is kÈszÌtett. Balogh Ernı, a jÛbar·t, aki lepkegy˚jtı ˙tjaira Ès festıkir·ndul·saira sokszor elkÌsÈrte, Ìgy jellemzi DiÛszeghy m˚vÈszetÈt: ÑNagy volt, mint genre- Ès t·jkÈpfestı, az olaj- Ès vÌzfestÈs mestere, Ès ami minden ·br·zolÛ m˚vÈszetnek alapja, a ceruza- Ès a szÈnrajz felavatottjaÖ Amit m˚vÈszi lelke mag·ba vett, szinte a fejÈben rˆgzıdˆtt meg a m˚vÈszi v·zlat, Ès b·rmikor friss l·t·s erejÈvel t·madt fel benne ˙jraî. Rˆviddel hal·la elıtt festÈs kˆzben tal·lta egyik bar·tja. MindkÈt keze be volt kˆtve, f·radt volt, Ès l·tszott rajta, hogy a munka m·r nehezÈre esik, az idegcsomÛkon lÈvı aprÛ daganatok miatt. Hi·ba mondta neki bar·tja, hagyja abba a munk·t, ı azt v·laszolta, hogy kÈt megkezdett festmÈnyÈt be kell fejeznie. ÑAz egyik egy tÛrÈszlet, ahol a tiszta vÌzben egy ÈlÈnk vˆrˆslomb˙ b¸kkfa nÈzi mag·t ıszi szÌneivel, a m·sik egy finom kˆdbeborult folyammente, elmosÛdÛ ny·rf·kkal, amint az ÈletÈre is kezd r·borulni a mindent elfojtÛ kˆdî Egyik ·r·bÛl orvoss·gait kell kifizetnie, a m·sikbÛl pedig a temetÈsi kˆltsÈgeket kell, hogy

132


csal·dja fedezze. E kÈt festmÈnyÈnek elad·sakor ezt mondta az egyik vevınek: ÑEzekÈrt b·rmilyen ·r kevÈs, mert jegyezze meg, asszonyom, ez az Èn hatty˙dalom, tˆbbet a mester nem festî. KÈt nap m˙lva irtÛzatos f·jdalmait, morfiuminjekciÛval csillapÌtott·k, de segÌteni m·r nem tudtak rajta. KÈpeinek katalÛgusba sorol·s·val, feldolgoz·s·val, munk·ss·g·nak ÈrtÈkelÈsÈvel mÈg tartozik neki az utÛkor.

A természettudós B·r budapesti Ès m¸ncheni kÈpzım˚vÈszeti tanulm·nyai ut·n, fÈnyes m˚vÈszp·lya v·rta volna Budapesten, mÈgis elsıdleges szenvedÈlyÈnek, a lepkÈszetnek hÛdolva, 1907-tıl Borosjenıt v·lasztotta tov·bbi tevÈkenysÈgÈnek szÌnhelyÈ¸l. DˆntÈsÈt sosem b·nta meg. Borosjenın kÌv¸l gy˚jtˆtt mÈg a Codru- Ès Hargita hegysÈgben, a Berecki havasokban, Szov·t·n, RÈtyen, Sepsiszentgyˆrgy vidÈkÈn Ès m·shol is. Borosjenın Ès a Retyez·ton vÈgzett alapos lepkÈszeti kutat·sai KˆzÈp- Ès Kelet-EurÛpa egyik jelentıs szaktekintÈlyÈvÈ avatt·k. Gy˚jtemÈnyÈt 1963-tÛl dr. Kov·cs S·ndor, a SzÈkely Nemzeti M˙zeum volt munkat·rsa Ès C„pu∫e Iosif bukaresti lepkÈsz dolgozt·k fel. DiÛszeghy L·szlÛ a Retyez·t lepkefaun·j·val kapcsolatos tanulm·ny·t h·rom folytat·sban tette kˆzzÈ nÈmet nyelven a nagyszebeni Verhandlungen und Mitteilung des Siebenb¸rgischen Vereins f¸r Naturwisenschaften Èvfolyamaiban. KutatÛ- Ès gy˚jtımunk·ja kˆzben tˆbb mint tÌz ˙j lepkefajt fedezett fel. Legismertebbek a Lycaena nemzetsÈghez tartozÛ pÈld·nyok, amelyeknek gy˚jtÈse nagyon nehÈz, mivel egyedei rˆvid Èlet˚ek. BecslÈsek szerint tˆbb mint 40.000 lepkÈt gy˚jtˆtt, ebbıl 10.000 pÈld·nyt di·kkor·ban. Az ÈrtÈkes gy˚jtemÈny egy rÈsze a budapesti Magyar Nemzeti M˙zeumban tal·lhatÛ. Jelentıs DiÛszeghy- anyagot ıriz a londoni British Museum, a bÈcsi Naturhistorisches Museum, a bukaresti Grigore Antipa M˙zeum, valamint a kolozsv·ri Babe∫-Bolyai Egyetem ¡llattani TanszÈkÈnek lepkegy˚jtemÈnye is. Saj·t tulajdon·ban maradt gy˚jtemÈnyÈt, amely kˆr¸lbel¸l 25.000 egyedet tartalmazott 1931-ben szerzıdÈssel sz¸lıv·rosa m˙zeum·nak, a SzÈkely Nemzeti M˙zeumnak adom·nyozta: ÑAlulÌrott, mint Sepsiszentgyˆrgy v·ros sz¸lˆtte, kiv·lÛ tisztelettel Ès nagyrabecs¸lÈssel hozom becses tudom·sukra, hogy a szakkˆrˆkben jÛl ismert, sok ezer pÈld·nyt sz·ml·lÛ, sz·mos, ·ltalam leÌrt Ès szaklapokban is ismertetett typusokbÛl ·llÛ lepkegy˚jtemÈnyemet a mai napon a fenti M˙zeumnak aj·ndÈkozom!... Ezen aj·ndÈkoz·ssal kikˆtˆm azonban, hogy a gy˚jtemÈny, annak tov·bbi szakirodalmi feldolgoz·sa Ès ·llandÛ gyarapÌt·s·nak cÈlj·bÛl (ha kˆzben valamely okbÛl, pl. betegsÈg, erıtlensÈg stb. m·r elıbb ·t nem adatik) ó a hal·lomig n·lam marad..î Hal·la ut·n 1948-ig Lˆnhard MiklÛs Ûr·smester, aki szintÈn Sepsiszentgyˆrgy sz¸lˆtte volt, Borosjenın ırizte lepkegy˚jtemÈnyÈt. 1942-1948 kˆzˆtt

Simon Zsuzsanna ï Dioszeghy L·szlÛ, a tudÛs, a festı Ès az ÌrÛ

133

a nem szakszer˚ t·rol·s miatt a kincsek nagy rÈsze megk·rosodott, mintegy 1500 pÈld·ny tˆnkrement. Csak 1948-ban siker¸lt Sepsiszentgyˆrgyre sz·llÌtani az ÈrtÈkes adom·nyt. Jelenleg a SzÈkely Nemzeti M˙zeum tulajdon·ban levı anyag 2085 fajhoz tartozÛ pÈld·nyt foglal mag·ba. A gy˚jtemÈny tudom·nyos ÈrtÈkÈt rÈszben a p·ratlan mennyisÈg adja (2085 fajbÛl, tˆbb mint 23194 pÈld·ny), tartalmazza az ·ltala felfedezett fajokat (pÈld·ul: Orthosia schmidtii DiÛszeghy, Glacies DiÛszeghy Schmidt, Laspeyresia DiÛszeghy C„pu∫e) Ès az ·llatfˆldrajzi szempontbÛl jelentıs ritkas·gokat is (pÈld·ul: Arytrura musculus Men., Amphipoea fucosa Frr.). Ez a gy˚jtemÈnye a lelıhelyek v·ltozatoss·ga szempontj·bÛl is nagyon ÈrtÈkes. 60 hazai Ès 14 k¸lfˆldi helyrıl gy˚jtˆtt. A legtˆbb pÈld·ny (60%) Borosjenırıl sz·rmazik, ezt kˆveti a Retyez·t-hegysÈg (25%), majd a Codru- Ès a Hargita-hegysÈg, a Berecki-havasok, Szov·ta, RÈty, Sepsiszentgyˆrgy Ès sz·mos m·s vidÈk.

Az író DiÛszeghy nemcsak szenvedÈlyes lepkÈsz volt, hanem elismert lepidopterolÛgiai szakÌrÛ is. Tanulm·nyait magyar Ès nÈmet nyelven Ìrta. A m·r emlÌtett nagyszebeni szaklapban a tˆbbek kˆzt a kˆvetkezı tanulm·nyai jelentek meg: Die lepiddopterenfauna des Retezat-Gebirges Nachtrag, Ès Einige neue Variet‰ten und Abberationene von Schmetterlingen und eine neue Noctuidae aus der Umbergung von Ineu ñ jud. Arad, Rum‰nien. DiÛszehy Èletm˚vÈnek tanulm·nyoz·sa sor·n r·bukkantam egy gyˆnyˆr˚ leÌrÛ kˆltemÈnyÈre (Szentanna tÛ), melyben a tÛ festıi vidÈkÈt mutatja be. Csup·n ennek az egy kˆltemÈnynek az elolvas·sa ut·n is ÈrzÈkelhetı az erıs festıisÈg: ÑErdıs hegykoszor˙ban pihen a tÛ, / Sima t¸krÈn op·los f·tyol leng, / De fˆnn, m·r az˙rosba ment ·t az Èg / …s az ormokon a hajnal dereng.; az alapos termÈszetismeret: Egy sas kering a fÈnylı t¸kˆr felett / Vijjogva kˆszˆnti a b˚vˆs tavat, / Majd keringve sz·ll irdatlan magasba / …s m·r messzi a Mohos fˆlˆtt halad.; a rajongÛ termÈszetszeretet, valamint az egyszer˚ szÈkely ember im·data Ès a jˆvıbe vetett hit: A parti tiszt·son csillog az Èlet, / Ragyog a p·zsit puha szınyege. / Rajtí kacagÛ, Èdes szÈkely-gyermekek / A jˆvı dr·ga szÈp ÌgÈrete.î A kˆltemÈny ·rulkodik a szerzı legjellegzetesebb szenvedÈlyÈrıl is: ÑKÈt lepke enyeleg, a tÛt¸kˆr felett, / De alattuk lesi ıket az ¡rny;./ Egy villan·s, ñ majd halkan csobban a vÌz / S gazd·tlan ring kÈt, ·rva lepkesz·rnyÖî A vers alapos tanulm·nyoz·sa ut·n kˆvetkeztethet¸nk arra, hogy DiÛszeghynek nem ez az egyetlen kˆltemÈnye, hiszen stÌlusa csiszolt, verselÈse gyakorlÛ kˆltıre vall. Hal·la ut·n, amikor felesÈge BarÛtra, l·ny·hoz, Nanu Pirosk·hoz kˆltˆzˆtt, hagyatÈk·nak egy rÈsze megsemmis¸lt. Vajon az idıs K·szoni Zolt·n-alapÌtotta barÛti m˙zeumba nem ker¸lt-e valami DiÛszeghy munk·ibÛl? Jelen dolgozatommal emlÈket szerettem volna ·llÌtani ennek a sokoldal˙, kevesek ·ltal ismert tudÛsnak Ès festınek, akit jÛ bar·tja, dr. Balogh Ernı Ìgy

134


jellemez: ÑDiÛszeghy, mint ember jÛ Ès nyÌltszÌv˚ volt, ıszinte jÛ bar·t, kedves, vid·m bajt·rs az Èlet dag·ly·ban Ès ap·ly·ban.î

FORRÁSMUNKÁK: ï Dr. Balogh Ernı: DiÛszeghy L·szlÛ festım˚vÈsz Ès termÈszetkutatÛ (A sepsiszentgyˆrgyi tartom·nyi m˙zeum Èvkˆnyve 1879-1954, Marosv·s·rhely 1955) ï BoÈr Hunor, TorÛ Attila: SzÈkely Nemzeti M˙zeum 1875ñ2000, multimÈdi·s CD ï Kocs IrÈn: DiÛszeghy L·szlÛ 1877ñ1942 (EmlÈkki·llÌt·s 2002. m·rcius ñ ·prilis, ismertetı) ï Dr. SzÈkely Zolt·n: DiÛszeghy L·szlÛ (1877-1942) (A sepsiszentgyˆrgyi tartom·nyi m˙zeum Èvkˆnyve 1879-1954, Marosv·s·rhely 1955) ï Vajda S·ndor: A szÌnek mestere, a termÈszet tudÛsa, tanulm·ny (M˚velıdÈs, 1974/4) ï Alexandru Vajda, Elena Rodica Colta: DiÛszeghy L·szlÛ (1877-1942) ñ Schi˛„ pentru un portret de artist (MUSEUM ARAD ñ STUDII ™I COMUNIC√RI, 1997)

SÌpos ¡gnes ï NÈpi gyÛgymÛdok Ès babon·k Magyarlap·don

135

Népi gyógymódok és babonák Magyarlapádon szerzı ï SÌpos ¡gnes tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

I

sten tˆkÈletesnek Ès jÛnak teremtette az embert. Mivel a Biblia egyik alapvetı tÈtele az, hogy az embert nem osztja fel halandÛ testre ñ ami b˚nˆs ñ Ès halhatatlan Ès b˚ntelen lÈlekre, hanem egynek Ès oszthatatlannak tartja ñ ez a tˆkÈletessÈg nemcsak lelkileg jellemezte az Isten ·ltal teremtett embert, hanem testi ·llapot·ra is vonatkozott. A betegsÈg a Biblia szerint az egyetemes b˚n kˆvetkezmÈnye, melyet M·rai S·ndor szerint, Ñal·zattal kell fogadni, ahogyan a b˚nˆs a megÈrdemelt Ès mÈlt·nyos ÌtÈletet fogadja.î A b˚n fogalma mag·val vonja a megv·lt·s, b˚nbocs·nat lÈtezÈsÈt is. ,,Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden a javukra van.î (RÛm 8:28) Az aprÛcska vir·gok, a cserjÈk, a f·k levelei, gy¸mˆlcsei mindmind az ember jav·t szolg·lj·k. Az emberek m·r nagyon rÈg r·jˆttek arra, hogy a betegsÈget a termÈszetben fellelhetı Èlı Ès Èlettelen dolgokkal gyÛgyÌtani lehet. K¸lˆnbˆzı nˆvÈnyeket, ·llati eredet˚ termÈkeket gy˚jtˆttek be, azokat sz·rÌtott·k, p·rolt·k, fıztÈk, kevertÈk Ès a beteg kezelÈsÈre haszn·lt·k. Õgy sz¸lettek meg a nÈpi gyÛgymÛdok. Magyarlap·don mÈg manaps·g is Èlnek a rÈgi idıkhˆz kapcsolhatÛ gyÛgymÛdok. Egy idıs asszony elmond·sa szerint ,,a mai fiatalak, ha megbetegszenek gyorsan elmennek az arvashaz s az egy-kettıre feÌr valami arvass·gat. De a m˚ idınkbe biza nem lehetett ak·rhuva gyorsan szaladg·lni s biza a nagyany·inktÛí tanult arvass·gakkaí gyÛgyÌtattuk itthan egym·st. Manaps·g is jÛl fagnak ezek s van, amika hat·sasabbak is az recepten levı pirul·kn·í.î (NÈmeth Margit)

Várhegy alatt, dombok között: Magyarlapád Magyarlap·d ErdÈlyben, a Maros bal partj·n, a Kis-K¸k¸llı menti t·jegysÈgben, Nagyenyedtıl 10 km-re helyezkedik el. Csendesen b˙jik meg a V·rhegy, a K·poszt·s-v·r Ès a Telek-hÌdja kˆzˆtti ter¸leten, a V·rhegy alatti vˆlgyben. 1968 Ûra 7 falubÛl ·llÛ kˆzsÈg kˆzpontja. Kˆzt¸k kettı, Magyarlap·d Ès Magyarbece magyar lakoss·g˙, nÈgy faluban Fugadon, Vadveremben, AsszonynÈpÈn Ès Kisakn·n a XXI. sz·zad elejÈn m·r tˆbbsÈgÈben rom·nok Èltek, MagyarbagÛ pedig manaps·g m·r vegyes nemzetisÈg˚nek sz·mÌt. Magyarlap·d honfoglal·s kori telep¸lÈs. Feltehetıen a X-XI. sz·zadban lÈtes¸lt, hisz elsı Ìr·sos emlÌtÈse az 1030-1038 kˆzˆtti Èvekbıl maradt fenn. Ekkor Gizella kir·lynÈ, Istv·n kir·ly hozz·j·rul·s·val, az erdÈlyi rÈszekben fekvı Lapat birtokot a bakonybÈli Szent M·ria-monostornak adom·nyozta.

136


Honfoglal·s kori jellegÈt nemcsak a r·nk maradt Ìr·sos emlÈkek igazolj·k, hanem a nÈp kˆrÈben elterjedt elnevezÈsek is. A ,,lap·dî elnevezÈs a ,,lapuî, illetve a ,,lap·lyî szÛ sz·rmazÈka. Lapuval benıtt helyre utal. A ,,Magyarî elıtag a lakoss·g nemzetisÈgÈvel kapcsolatos. A vˆlgyben a dombok kˆzˆtt megh˙zÛdÛ telep¸lÈsek Èghajlati viszonyai, a dombtetık kedvezıek a fˆldm˚velÈsre, szılıtermesztÈsre Ès ·llattenyÈsztÈsre. A falu fˆldm˚velı m˙ltj·t Ès ebbıl fakadÛ jelenÈt Ès jˆvıÈt KÛs K·roly szavai t¸krˆzik a legink·bb: ,,ErdÈly lakoss·g·nak tˆbb, mint h·romnegyed rÈsze, a falusi nÈp fˆldm˚ves. E foglalkoz·s saj·tos Èletform·val j·r. Az egÈsz Èven ·t teljes fizikai Ès szellemi erı ˆsszpontosÌt·st kˆvetelı fˆldm˚velÈs alapvetıen meghat·rozza a falu lakÛinak, nÈpÈnek egÈsz anyagi, t·rsadalmi Ès szellemi ÈletÈt.î A nÈpzenÈjÈrıl, nÈpt·nc·rÛl Ès viseletÈrıl is hÌres faluban az emberek igyekeznek megırizni a hagyom·nyokat Ès nÈpszok·sokat, emellett megprÛb·lj·k tov·bbadni azokat. Manaps·g is Èlnek az ¸nnepekhez, az emberÈlet fordulÛihoz kapcsolÛdÛ hagyom·nyok. Amint azt az Ènek is sugallja: ,,Sz·ll a mad·r ·grÛl-·gra /Sz·ll az Ènek sz·jrÛl-sz·jra.î Mivel az itteniek felismertÈk a helyi hagyom·nyok, szok·sok autentikus megırzÈsÈnek megtartÛ erejÈt tesznek is azÈrt, hogy a kˆvetkezı gener·ciÛk is rophass·k nagyap·ink t·ncait, ismerjÈk a hangszereiket, nÛt·ikat. A faluban hagyom·nyırzı t·nccsoport m˚kˆdik, mondhatni a harmadik gener·ciÛ m·r, ezenkÌv¸l hagyom·nyos, nÈpi hangszeroktat·s is folyik Magyarlap·d kultur·lis alapÌtv·ny·nak szervezÈsÈben. Emellett Èvente rangos esemÈny otthona a falu: imm·r tizenkettedik Ìzben rendeztÈk meg a hagyom·nyos Maros ñK¸k¸llı-menti nÈpzene Ès nÈpt·nc tal·lkozÛt, illetve hetedik alkalommal ker¸ltek megrendezÈsre a Sz¸reti napok. A Maros ñ K¸k¸llı menti vidÈki t·ncdialektus t·nckÈszletÈrıl Martin Gyˆrgy a kˆvetkezıket Ìrja: ,,A t·ncdialektus egynem˚sÈgÈt a kˆrnyezı szomszÈdos vidÈkektıl valÛ eltÈrÈsÈt, saj·tos ˆn·llÛs·g·t elsısorban az alapt·nckÈszlet mutatja. Alapt·nckÈszletnek a vidÈk kˆzhaszn·lat˙, a t·ncÈlet kˆzpontj·ban ·llÛ t·ncait tekintj¸k, amelyek minden mulats·g gerincÈt alkotj·k. E t·ncokat minden¸tt, mindenki viszonylag egysÈgesen, nagyj·bÛl azonos szinten ismeri, s a kˆrnyezı falvak hagyom·nya kˆzˆtti kisebb eltÈrÈsek mÈg nem akad·lyozz·k az egy¸tt t·ncol·st.î Magyarlap·d alapt·nc kÈszlete Ìgy ·llÌthatÛ ˆssze: ,,pantazÛî (pontozÛ, legÈnyes), ,,kapcsas vagy karik·zÛî (le·nykˆrt·nc), ˆreges cs·rd·s Ès Ñszaparaî (szapora, sebes cs·rd·s) egysÈge. MiÈrt maradt meg ez a t·nc s a zene? Egyszer˚ erre a magyar·zat, hisz a zene, a t·nc egy nyelv, amellyel az emberek ısidık Ûta t·rsalogni, kommunik·lni tudtak egym·ssal. A nÈpmesÈk, mondÛk·k, j·tÈkok termÈszetes mÛdon vÈgigkÌsÈrtÈk az embert egÈsz ÈletÈben, hisz gyermekkor·ban mindenki j·tszott, szeretett mesÈt hallgatni, idısebb kor·ban pedig ı tanÌt j·tÈkokat, ı mesÈl mesÈket. A zene meg a t·nc mindig is az Èrzelmek kifejezıje volt. JÛkedvÈben mindenki szÌvesen t·ncra perd¸lt, Ènekelt, b·natos hangu-


137

latban sem volt m·skÈpp. A pog·ny kori idıkbıl fennmarad szok·s volt, hogy mÈg a temetÈsi torban is t·ncoltak Ès Ènekeltek. Az embernek mindig is sz¸ksÈge volt egy nyelvre, amelyen kifejezhette Èrzelmeit Ès bizony Magyarlap·don a zene Ès a t·nc nyelvÈn is sokan beszÈltek Ès beszÈlnek manaps·g is. Ilyen kˆrnyezetben termÈszetes, hogy megmaradtak az ısi gyÛgymÛdok Ès a babon·k is. Ezekbıl gy˚jtˆttem egy csokorra valÛt a falu ˆregjeitıl. K¸lˆn csoportokba rendeztem ıket.

Bőrproblémákkal foglalkozó gyógymódok A bır megvÈd benn¸nket a k¸lsı hat·soktÛl, jelzi belsı m˚kˆdÈs¸nk zavarait. ElÈg gyakran elıfordul, hogy a bır fel¸letÈn k¸lˆnbˆzı ki¸tÈsek, hÛlyagok jelennek meg vagy csak egyszer˚en megv·gjuk, megÈgetj¸k magunkat Ès akkor seb keletkezik. A nÈpi gyÛgy·szat erre is tal·l hat·sos gyÛgymÛdokat, gyÛgynˆvÈnyeket. A v·g·sok fertıtlenÌtÈsÈre a minden konyh·ban tal·lhatÛ ecetet haszn·lt·k. MÈlyebb sebek esetÈn, ahol m·r elkelt a kˆtˆzÈs is, jÛl jˆtt az ˙tilapu. Ez viszonylag kˆnnyen beszerezhetı volt, hisz ott van minden ˙t szÈlÈn, ,,s·ncmartj·nî. A mindennapi kÈtkezi munk·val az is velej·r, hogy nÈha-nÈha az ember megsz˙rja mag·t, tˆvis megy a bırÈbe, vÌz-, illetve vÈrhÛlyag jelenik meg valahol s ez ,,megkÈlî. Ilyen esetben a leggyorsabb Ès leghat·sosabb gyÛgyszerhez fordultak. Ha a falusiak Èppen a hat·ron voltak vagy otthon, a gazdas·gban dolgoztak, mindig volt egy darab kenyÈr s egy kis sÛ a kÈznÈl. A l·gy, sÛs kenyÈrbelet tapasztott·k r· a kelÈsre, egy kis idı ut·n meg is sz˚nt a f·jdalom s a kelÈs is lassan kifakadt. ¡m van olyan kelÈs is, amelyet nem tud csak a kenyÈrbÈl gyÛgyÌtani. Ilyen a kilis, amely tulajdonkÈppen egy hÛlyagos, terjedı bırbetegsÈg. Ennek orvosl·s·ra a fehÈrliliom levelet haszn·lt·k ˙gy, hogy nedves ronggyal r·szorÌtott·k a hÛlyagokra. Ezt a kˆtÈst tˆbbszˆr is cserÈltÈk. A kilis s˙lyosabb v·ltozata a t·lyag. Ez ink·bb gyerekeknÈl jelentkezı bırproblÈma, hisz a l·gy, puha bırfel¸leteket t·madja meg. Egy asszony Ìgy mesÈlt: ,,A kisgyermekem alig telt ki a hat hÈtbıí s a hunya alatt megjelent egy t·lyag. Megijedtem, hagy mi lesz vele. H·ram Èjjel nem aludt a l·ztÛí. Akka tanultam egy jÛ arvass·gat: egy taj·s s·rg·j·haz tesz¸nk annyi mÈhmÈzet, amennyit csak fevesz s azt·n liszttel tÈszt·v· gy˙rjuk. Ha van, egy kis keser˚laput is tesz¸nk belÈ, meí az szijja a l·z·t. Ezt a tÈszt·t tettem a t·lyagra s mind cserÈlgettem. H·t amika szedtem le a harmadik rend tÈszt·t a t·lyag elpattant, mint egy katlÛstaj·s. A gyermek megnyugudt s elaludt. Semmi baja se lett azt·n.î (Sipos R·khel) ¡llÌtÛlag minden ember egyszer ÈletÈben himlıs lesz, s minÈl hamarabb esik t˙l ezen a betegsÈgen, ann·l jobb. Ha valaki himlıs lett, annak savany˙ ubork·t, k·poszt·t adtak enni, melegbe kellett ¸ljˆn, hogy a betegsÈggel j·rÛ l·z Ès a bır fel¸letÈn megjelenı hÛlyagok, sebek ki¸ssenek.

138


A fiatal l·nyok Ès fi˙k arc·n sokszor jelennek meg pattan·sok. A kˆrˆmvir·gbÛl Ès a pitypangbÛl kÈsz¸lt ,,szÈpÌtı teaî jÛ hat·ssal van a bır ezen problÈm·ira.

Érzékszervi problémákkal foglalkozó gyógymódok A szem a lÈlek t¸kre ñ ·llÌtj·k nagyon sokszor. Mi tˆrtÈnik, ha ez a t¸kˆr az ·rpa, a zˆld vagy fekete h·lyog nev˚ betegsÈg miatt elhom·lyosodik? Ha nem s˙lyos az eset, akkor sz·rÌtott kamill·bÛl te·t kÈszÌtenek s azzal borogatj·k. Elıszˆr csak a h·zi·llatok esetÈben haszn·lt, majd az emberek kˆrÈben is elterjedı gyÛgyszernek sz·mÌtott a mÈzbe vegyÌtett cukorpor, amelyet lassan a szembe csepegtettek. Sajnos nem mindig volt a h·zn·l mÈz. Ilyen esetben csak a cukorport fujtj·k a h·lyogos szemre. Ez lassabban hatott. A gyerekekkel azt hitegettÈk, hogy ha sok s·rgarÈp·t esznek jobban tudnak majd f¸ty¸lni, valÛj·ban a l·t·sukat ÈlesÌtettÈk ezzel, hisz Ìgy rengeteg A-vitamin ker¸lt tudtukon kÌv¸l a szervezet¸kbe. IdıkˆzˆnkÈnt a f¸lben levı f¸ls·r felgy˚l Ès f¸ldugul·st okoz. A nÈpi hiedelem szerint azt az embert, akinek bedugult a f¸le meg·tkozt·k, mert olyan dolgokat hallott meg, amit nem szabad. Az ·tok a boszork·nyok vil·g·hoz kapcsolÛdik. A legjobb boszork·ny˚zı szer a fokhagyma, Èppen ezÈrt itt is felhaszn·lt·k. Miut·n meleg napraforgÛolajat csepegettek a f¸lbe bedugt·k egy-egy darab, ,,cikkelyî fokhagym·val. Ilyen mÛdon ,,els¸ltî a betegsÈg. Ha egy kÌsÈrlet ut·n nem nyerte vissza az egyÈn teljesen a hall·s·t, tˆbbszˆr is megismÈteltÈk, amÌg minden rendbejˆtt. Ugyan ilyen elv alapj·n a sok rosszat beszÈlı embert, ha meg·tkozt·k kilyukadt a foga. A lyukba tˆmÈskÈnt szintÈn fokhagym·t, illetve sÛt tettek. A sz·jban jelentkezı betegsÈgek gyÛgyÌt·s·ra ·ltal·ban ak·cmÈzet szoktak haszn·lni, ugyanis a benne levı propolis jÛ hat·ssal van az ÌzlelıbimbÛkra. A nyelven megjelenı falatot vagy a sz·jpadl·son ki¸tı hÛlyagokat emellett egy kis versikÈvel t¸ntettÈk el: ,,MÈrges falat lett a nyelvem hegyÈre, / Ragadjon a papnÈ h·tsÛ felÈre!î vagy ,,MÈrges hÛlyag lett a sz·mba, / Ragadjon a pap h·t·ra!î A hideg, tÈli idıben nem csoda, hogy megf·znak az emberek Ès bedugul az orruk. Ilyenkor ker¸l elı a padl·son sz·rÌtott kamilla s abbÛl fıznek te·t. A beteg a te·s edÈny fˆlÈ hajol. Kˆzben letakarj·k egy lepedıvel ˙gy, hogy a lepedı az edÈnyt is takarja. A beteg mÈlyeket lÈlegzik s lassan kitisztulnak a lÈg˙tjai. Ezt nevezik p·rologtat·snak.

Csontrendszeri problémákkal foglalkozó gyógymódok Sohasem tudjuk mikor mi fog tˆrtÈnni vel¸nk. Az emberek jˆnnek-mennek, m·szk·lnak le s fel s nÈha pillanatok alatt bekˆvetkezik egy csonttˆrÈs. KÈnyelmetlen ÈrzÈs sÌneket viselni. ,,Miut·n levettÈk a sÌnt a l·bamrÛí ˙gy megdagadt, mint egy k¸sebb fı k·paszta. A vizes helyeken, a n·dasbaí, a patak partj·n mindig van csutura.


139

Azt megfıztÈk s azt tettÈk a dagad·sra. SzerencsÈre ez megszitta s meg is gyÛgyult.î (JankÛ Ferenc) Az idısebb emberek Ès asszonyok rÈm·lma a reuma. Magyarlap·don ez ,,rehamaî, ,,rehumaî, ,,csˆntkˆszvÈnyî nÈven ismert. Tˆbb, jÛl bev·lt gyÛgymÛd is van ennek a betegsÈgnek a gyÛgyÌt·s·ra. Tal·n azÈrt van ez Ìgy, mert sok szemÈly szenved ebben a betegsÈgben, amely a csontokat t·madja meg legink·bb. Idıj·r·s v·ltoz·skor, hideg idıben vagy ha az ember megterheli bizonyos ÈrzÈkeny csontjait elıtˆr a f·jdalom. A legtˆbb gyÛgymÛdja a sÛhoz kapcsolÛdik. KÈzenfekvı megold·s a felforrÛsÌtott sÛ, amelyet rongy kˆzÈ tÈve r·helyeznek a f·jÛ testrÈszre. A meleg hat·s·ra megsz˚nik egy idıre a f·jdalom. Ha kih˚l a sÛ, ˙jra felmelegÌtik. Ugyancsak a sÛhoz kapcsolÛdÛ, de egy kicsivel tˆbb idıt igÈnybevevı gyÛgymÛd a sÛsf¸rdı. Ehhez bÈkasÛra Ès vÌzre van sz¸ksÈg. A bÈkasÛt forrÛ szenen, par·zson felmelegÌtettÈk. Amikor az megt¸zesedett bevetettÈk egy langyos vizes cseberbe. A reum·s ember gyorsan bele¸lt s vastag takarÛkkal letakart·k s csak akkor fedtÈk ki, amikor m·r ˙gy Èrezte, hogy kevÈs a levegı kˆr¸lˆtte. Ezt a f¸rdıt gyakran ismÈteltÈk a betegsÈg fok·tÛl f¸ggıen. Ha valaki nagyon reum·s volt hetente kÈszÌtett ilyen f¸rdıt, akinÈl ritk·bban jelentkeztek a t¸netek 2-3 hetente. Az idısebbek kˆrÈben egyesek ·llandÛ kezelÈsre szorultak, azaz minden nap kellett valamivel borogass·k a f·jÛ rÈszeket. LÈtezik egy recept, amely elkÈszÌtÈse viszonylag egyszer˚, hat·sa pedig rendkÌv¸li. A nagyon idıs asszonyok Èrtenek a legjobban az elkÈszÌtÈsÈhez, receptjÈt is csak olyannak adj·k ki, aki megbÌzhatÛ Ès a csal·djuk tagja. A fekete nad·lyfı gyˆkerÈt megtisztÌtj·k s akkor·ra v·gj·k, hogy ,,befÈrjen egy ¸veg sz·j·nî. Miut·n egy ¸veg h·romnegyed rÈszÈt megtˆltik gyˆkÈrrel feltˆltik egÈszsÈg¸gyi szesszel vagy p·link·val. Ennek 15 napig Èrnie kell, mikˆzben szÌne fekete lesz. Van olyan is, aki tˆbb Èvig megtart egy-egy ¸veget, anÈlk¸l, hogy kibontan· s Ìgy nagyobb lesz a hat·sa. Ahogy elkÈsz¸lt ez a szer, minden nap bekenik a f·jÛ l·bukat, kez¸ket s vastag ronggyal bekˆtik. ,, …n m·r Èvek Ûta minden este bekenem a l·bam. JÛl lekˆtˆm a rangyakkal. ⁄gy Èrzem, mintha feforosandna a l·bam, de nem f·j, ink·bb jÛl esik. Egisz Èccaka semmi bajam sincs. Nyugudt az ·lmam.î (GilyÈn M·ria) A nÈpi hiedelem szerint, a csal·n kicsÌpi a reum·t az ember szervezetÈbıl. A csÌpÈs ut·n megjelenı foltokban gy˚l ˆssze s el is sz·ll egy idı ut·n. A csal·nbÛl kÈsz¸lt tea is segÌt sz¸ntetni a reuma t¸neteit, a f·jdalmakat.

Emésztőrendszeri problémákkal foglalkozó gyógymódok MÈg a legjobb Ètv·ggyal Ès emÈsztÈssel bÌrÛ emberrel is megesik hogy ,,megs¸lî, ,,megindulî a gyomra vagy Èppen Ñmegcsemerelî (megcsˆmˆrˆl). Ha valaki szÈkrekedÈsben szenved azt mondj·k, hogy ,,megs¸lt a gyomraî. Az ¸res gyomorba kell bejuttatni a langyos tejbe csepegtetett evıolajat. A gyÛgyszer

140


gyorsan hat s ha a beteg a kelletÈnÈl tˆbbet fogyaszt s˙lyos kˆvetkezmÈnyekkel is j·rhat. Akadnak olyanok, akik kÈptelenek ezt az eltaszÌtÛ b˚zt ·rasztÛ italt meginni. ,,Alyan beteg vÛtam, hagy Èreztem a hal·lam Ûr·j·t, de azt az alajas tejet, amit Èdesany·m adatt, hagy igyam meg sehagyse tudtam a sz·mba tenni. KˆrnyÈkezett a rasszullÈt. A szamszÈdaaszany javasalta, hagy igyam mag·ra langyas vizet, de csak lassan s mÈrtÈkkeí. H·t Èn szÛt is fagadtam s fÈl csupar ut·n Èreztem, hagy megindult a gyamram.î (Sipos R·khel) A hasmenÈsben szenvedı bizony egy darabig csak sz·raz t˙rÛt s pirÌtott kenyeret szabad fogyasszon. Elıszˆr keveset, azt·n fokozatosan tˆbbet s tˆbbet, sıt ha sz˚nik a hasmenÈs, akkor m·s Èteleket is megprÛb·lhat. A h·bor˙s idıkben sokszor j·rv·nykÈnt terjedt a hasmenÈs. Ilyenkor alm·t etettek Ès fekete k·vÈt itattak a betegekkel, de sajnos sokan voltak, akik belehaltak egy s˙lyosabb hasmenÈsbe is, mivel nem kapott megfelelı ell·t·st, megfelelı Èlelmiszert. ,,A jÛbÛl is meg·rt a sok.î Sokan nÈha ezt elfelejtik s ha finoms·g ker¸l az asztalra mÈrtÈktelen¸l esznek belıle s Ìgy bukkan fel a ,,csemerî (csˆmˆr). Ebben az esetben fÈldeci vÌzhez ugyanannyi ecetet tˆlt¸nk s belekavarunk egy kiskan·l ÑszÛdabik·tî. Ez segÌt az emÈsztÈs helyre·llÌt·s·ban s megsz¸nteti a csˆmˆrt. Minden nap rejt mag·ban valamilyen zavarÛ, idegesÌtı tÈnyezıt, amely ˆsszegy˚lhet s egÈszsÈg¸gyi problÈm·t okoz. A sok idegessÈg befoly·solÛ tÈnyezıje lehet a gyomorfekÈly kialakul·s·nak. RÈgebb megfigyeltÈk, hogy a mÈhek a kapt·rba behatolÛ idegen testeket propolisszal vonj·k be azÈrt, hogy ne terjesszen semmilyen vÌrust. A gyomorfekÈly be·llta ut·n egy propoliszos k˙ra csod·kat tehet. A propoliszt feloldj·k alkoholban. Elsı nap a beteg ÈtkezÈs elıtt iszik egy kortyot s r·fekszik arra a rÈszÈre, ahol a sebet Èrzi. Kis idı ut·n (kb. 10 perc) ·tfordul az ellenkezı oldal·ra s megprÛb·l azon is ugyanannyi idıt fek¸dni. M·sodik nap m·r kÈt kortyot iszik s mind Ìgy tov·bb. A tizenegyedik nap ut·n m·r csˆkkenti a kortyok sz·m·t kilencre, amÌg fokozatosan visszatÈr az egyhez s ekkor vÈget Èr a k˙ra.

Kiválasztórendszeri problémákkal foglalkozó gyógymódok A veseb·ntalmakat nagyrÈszt gyÛgyte·kkal kezeltÈk, melyeknek tisztÌtÛ hat·sa volt. CseresznyeÈrÈskor a leszedett cseresznye sz·r·t feltettÈk a padl·sra sz·radni, majd kis tasakokban t·rolt·k. EgÈsz Èvben a beteg cseresznyesz·r te·t fogyasztott, nÈha mÈg az ivÛvÌz helyett is. Ugyancsak te·t kÈszÌtettek a kukorica egyik rÈszÈbıl, a ,,tyik·bÛlî, illetve a lÛfarok nev˚ nˆvÈnybıl. A nık esetÈben alhasi f·jdalmakkal j·rhatott egy-egy megh˚lÈs, megf·z·s. Ilyenkor felmelegÌtett fedıt helyeztek a beteg ·gyÈk·ra, s Ìgy sz¸ntettÈk a f·jdalmakat.


141

Keringési problémákkal foglalkozó gyógymódok MegtˆrtÈnt nÈha, hogy az embereknek, ,,ˆsszeszorult a szÌveî, ,,elÈrte a szuszog·sî vagy csak Èppen ÑfehÈr lett, mint a falî Ès elesett. SzerencsÈre a cickafark te·nak felfedeztÈk a vÈrtisztÌtÛ, szÌvgyÛgyÌtÛ hat·s·t s Èppen ezÈrt az ilyen ·llapot˙ emberekkel cickafark te·t itattak, az Ètel¸kbe pedig sok csombort tettek.

Légzőrendszeri problémákkal foglalkozó gyógymódok A lÈgzırendszerhez kapcsolÛdik a torokf·jdalom, a k¸lˆnbˆzı kˆhˆgÈsek, a n·tha, a l·z, a t¸dıgyullad·s fogalma. Torokf·j·sra hat·sosnak bizonyult a langyos, sÛs vÌzzel valÛ torokˆblˆgetÈs, valamint a kamill·bÛl, ment·bÛl kÈsz¸lt te·k fogyaszt·sa. A n·th·s ember legjobb gyÛgymÛdja a p·rologtat·s. Egy edÈnybe b˙zakorp·t tettek, erre nagyon izzÛ szenet szÛrtak s az Ìgy lÈtrejˆtt egyfajta f¸stˆt szÌvta be a beteg Ès pillanatok alatt kitisztultak a lÈg˙tjai, a n·tha is megsz˚nt nagyrÈszt. Az egyszer˚ kˆhˆgÈsre, a ,,kehÈreî a fekete retekbıl kÈsz¸lt szirup hatott a legjobban. Egy fekete reteknek kiv·jt·k egy kicsit a kˆzepÈt, s ebbe a mÈlyedÈsbe cukrot tettek. A retek levet ereszt, amelyet a cukor megÈdesÌt s elviselhetıbb lesz az Ìze. Ezt a levet kell meginni a betegnek, nap, mint nap, amÌg elm˙lik a kˆhˆgÈs. A szam·rkˆhˆgÈst a hagyma hÈj·bÛl kÈsz¸lt tea oldotta fel, ha m·r a fekete retek kevÈsnek bizonyult. A l·zat, a hidegverejtÈket ecetes, vizes ronggyal csillapÌtott·k.

Babonás betegségekkel foglakozó gyógymódok ,,A vil·g nemcsak Èrtelmes Ès kˆvetkezetes, valahol bujk·l a t¸nemÈnyekben a var·zs is. Nem szabad babon·snak lenned, mert ez nem illik emberhez. De nem szabad teljesen megvetni a babon·kat, mert ez emberfˆlˆtti, illetlen gıg.î Ìrja M·rai S·ndor. Egy fiatal l·nnyal, fi˙val nÈha megesik, hogy figyelı, kÌv·ncsi szemek megakadnak a szÈpsÈgÈn csod·lkozva. Ha hosszabb ideig ,,b·mulnak megî valakit elkezd f·jni a feje, a ,,melyjesz·jaî Ès errıl lehet tudni, hogy az illetıt ,,megigiztÈkî (megigÈztÈk). A gyÛgymÛd nagyon rÈgi m˙ltat tudhat a mag·Ènak. TulajdonkÈppen csak egy poh·r vÌz megiv·s·bÛl ·ll az egÈsz, de annak az egy poh·r vÌznek az elıkÈszÌtÈsi mÛdj·t nagy titkok ˆvezik. A hagyom·nyok szerint csak a hal·los ·gyon lehet elmondani a ÑszenesvÌzî elkÈszÌtÈsi mÛdj·t, amely a kˆvetkezı: a fˆldre leterÌt¸nk egy keszkenıt, s r·tesz¸nk egy poharat. Mikˆzben tessz¸k r·, vet¸nk h·rom keresztet s magunkban mondjuk, hogy: ,,Az Atya, a Fi˙ Ès a SzentlÈlek nevÈben. ¡men!î A kemencÈbıl kivesz¸nk h·rom darab szenet s azokat egyesÈvel helyezz¸k a poh·rba. Miut·n egyet beletett¸nk a poh·rba a kez¸nket vÌzszintesen tessz¸k Ès magunkban mondjuk: ,,Az Atyaî. Azt·n erre merılegesen, azaz f¸ggılegesen tessz¸k r· a tenyer¸nket a poh·rra s kˆzben ezt mondjuk: ,,A Fi˙î. Ugyanezt ismÈtelj¸k meg ÑA SzentlÈlekî, a ÑnevÈbenî, Ès az Ñ·menî szÛra is. Az Ìgy kÈsz¸lt vÌzzel megmossuk az illetı homlok·t Ès a kezeit, majd a tˆbbit megitatjuk vele.

142


A ijedÈst, a fÈlelmet ÛnˆntÈssel ˚zik el. Ez az elj·r·s is nagyon titkos Ès csak a hal·l elıtt egy kis idıvel lehet felfedni valaki elıtt a titkot. LeterÌt¸nk a fˆldre egyet a ,,l·tom·sos emberî ruh·i kˆz¸l. Lehet ez zokni, keszkenı. Ezen is keresztet vet¸nk a szenesvÌzhez hasonlÛan. R·helyez¸nk egy edÈnyt Ès ebbe az edÈnybe h·rom k¸lˆnbˆzı k˙tbÛl merÌtett vizet tˆlt¸nk. Egy kan·lban megolvasztunk egy darab Ûnt s amikor jÛl megolvadt beletˆltj¸k az edÈnybe. Ha nagyot csattan, akkor azt jelenti, hogy nagyon meg volt ijedve az illetı, ha kisebbet, akkor nem annyira. A kih˚lt Ûn olyan form·t ˆlt, amelybıl ki lehet olvasni, hogy mitıl ijedt meg egy gyerek, vagy Èppen egy felnıtt. Az ijedtsÈg ·tv·ndorol az Ûnba Ès elhagyja az embert. Ugyancsak babon·s betegsÈgnek sz·mÌt a ,,cs·ltat·sî. Ez legink·bb a fiatalok kˆrÈben volt elterjedt, ugyanis ha valaki szerelmet Èrzett egy m·sik szemÈly ir·nt, de nem tudta elcs·bÌtani, a babon·khoz fordult. A l·nyok ha betettek egy szılılevÈlkapcsot az ing¸k al· s szembe·lltak a szeretett legÈnnyel mÈlyen a szemÈbe nÈzve az lett a fÈrj¸k. Nagyon ritk·n alkalmazt·k a ,,cs·ltat·sî egyik nagyon boszork·nyosnak t˚nı v·ltozat·t. Ennek az volt a lÈnyege, hogy az ·ldozattal meg kellett itatni egy szemÈly vÈrÈt. ,,VÛt egy eset, hagy egy ly·nyt ehagyta a szeretıje. B˙cs˙z·sul csak annyit kÈrt a ly·ny, hagy igyan meg a leginy egy kupa bart mÈg a pitarban. Azanap Èccaka Èppen telihold vÛt. A ly·ny ki is hazatt egy kupa bart, de belÈtˆtett egy kicsit a vÈribıí. A fi˙ megitta. S h·t azut·n, ah·nysza hitta a l·ny, a leginy gy¸tt, meí ragaszkadatt hazz·, ˙gy Èrezte, hagy nem tud Èlni nÈlk¸le, de ez csak nÈha-nÈha vÛt Ìgy s tudt·k kÌv¸l csin·lt dolgokat. Akk·íhagy prÛb·lt, nem tudatt megszabadulni tıle.î (Aknai RÛz·lia) Ezen csak az ima tudott segÌteni, mert semmilyen gyÛgyszer nem haszn·lt. A legÈnynek nagy akarata kellett legyen ahhoz, hogy az effajta ·toktÛl megszabaduljon. A nÈpi gyÛgymÛdok, babon·k ÈrtÈke akkor fogalmazÛdik meg az emberben, amikor ·ttekinti egy kˆzˆssÈg tˆrtÈnelmÈt. Magyarlap·d nÈpe m·r tˆbb, mint ezerÈves m˙ltra tekinthet vissza. Az idık fergetegÈben, a h·bor˙k zivatar·ban, a rendszerek z˚rzavar·ban a falu nÈpe mindig megprÛb·lt h˚ maradni IstenÈhez, megırizni hagyom·nyait, szok·sait Ès ezeket tov·bbadni. A lassan mind jobban elrom·nosodÛ kˆrnyezetben siker¸lt megırizni magyar identit·sukat. A t·rgyi kincsek mellett megmaradtak az oly fontos szellemi ÈrtÈkek is. A nÈpi gyÛgymÛdok is hozz·j·rultak ezen ÈrtÈkek megmarad·s·hoz, hisz segÌtettek egÈszsÈgben megırizni sok idın kereszt¸l a falu nÈpÈt, Mert: ,,…p testben Èp lÈlek.î! K˙tfık (adatkˆzlık): ï Aknai Margit ñ 71 Èves ï Aknai RÛz·lia ñ 70 Èves ï F·bi·n Ida ñ 69 Èves ï GilyÈn M·ria ñ 73 Èves


143

ï Jakab M·ria ñ 74 Èves ï JankÛ Ferenc ñ 76 Èves ï Kis M·rton ñ 65 Èves ï NÈmeth Margit ñ 87 Èves ï Sipos Margaretta ñ 66 Èves ï Sipos R·khel ñ 85 Èves

BIBLIOGRÁFIA: ï ***, Biblia (SzentÌr·s) ï D. Aichele, M. Golte-Bechtle: Mi virÌt itt? ñ vir·gkalauz (Gondolat, Budapest, 1991) ï M·rai S·ndor: F¸ves kˆnyv, Helikon kiadÛ ï Maria Treben: EgÈszsÈg Isten patik·j·bÛl, Hunga-Print Nyomda Ès KiadÛ

144


Szemerjai Szász Károly szerzı ï SzabÛ EmÌlia tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston Egyszer˚ gondtalan Èlet, s f¸ggetlensÈg Ès azt·n hogy dalolhassak ñ ez a v·gyam!

Gyermek- és ifjúkora

S

z·sz K·roly 1829. j˙nius 15-Èn sz¸letett Nagyenyeden. Apja id. Sz·sz K·roly, jog·sz Ès kollÈgiumi tan·r, Èdesanyja M¸nstermann Franciska. Elemi Ès gimn·ziumi tanulm·nyait Nagyenyeden vÈgezte Mentovich Ferenc Ès Zeyk MiklÛs keze alatt. Felsıfok˙ tanulm·nyait Kolozsv·rott kezdte 1845-ben, Ès 1848-ban matematika szaktanÌtÛi oklevelet kapott. Itt ismerkedett meg Gyulai P·l, Salamon Ferenc Ès Szil·gyi S·ndor kˆltıkkel. 1848-ban, amikor Èdesapja ·llamtitk·ri kinevezÈst kapott, mag·val vitte fi·t is Bud·ra. A pesti egyetemen matematikai Ès hadtudom·nyi elıad·sokat hallgatott. Amikor 1849-ben Debrecenbe ker¸lnek, a Vall·s-Ès Kˆzoktat·s¸gyi MinisztÈrium fogalmazÛja lett. Ezt kˆvetıen be·llt a hadseregbe, ahol kezdetben k·pl·r volt, kÈsıbb hadnagyi rangot is szerzett. A fegyverletÈtel ut·n menek¸ltkÈnt bujdosott Tiszaroffon (a BorbÈly csal·dn·l), majd BejÈn. Ebben a gˆmˆri helysÈgben a SzentmiklÛssy csal·dn·l volt nevelı. Ugyanitt ismerkedett meg Ès kˆtˆtt bar·ts·got Tompa Mih·ly kelemÈri lelkip·sztorral. 1850-ben mivel a fıiskol·k sz¸neteltek, mag·n˙ton vÈgezte el a teolÛgiai tanulm·nyokat, Ès 51-ben sikeres papi vizsg·t tett le.

A pályaválasztás P·lyav·laszt·si k¸zdelmeirıl rÈszletesen besz·molt naplÛj·ban, melynek erre vonatkozÛ rÈszleteit Lukinich Imre kˆzˆlte az 1926-ban kiadott Nagyenyedi Albumban. A kˆvetkezıkben nagyrÈszt ezekre a naplÛrÈszletekre t·maszodva fogom fˆlv·zolni a 19-20 Èves ifj˙ p·lyav·laszt·si terveit. ÑAd vocem tanulm·nyok. Legyen e lapokon tanolm·nyim ir·nyvonala lerajzol·s·nak egy kis mellÈkes hely szentelve. …n pap akarok lenni. K¸lˆnˆs! Eltemetni magamat, v·gyaimat egy rongyos falu kalangy·i, ekevasai, s legfˆlebb egy rozzant egyh·z falai ñ Ès vÈgre mÌveletlen, elıÌtÈletes emberek kˆzÈ! ñ MÈg alig tal·ltam embert, kinek Èlet cÈlomat meg mondva, azt Ìgy ne Èrtelmezte, s teh·t balul Ès ferdÈn ne fogta volna fel. Pedig a pont, hova v·gyaim nÈznek, egÈszen m·s. Igen is uraim, pap akarok lenni! Egy Èj Ès nappali sz·raz munk·tÛl le nem kˆtˆtt hivatalnok, egy cs·sz·r- vagy kir·lyi t·bl·nak valÛ szolg·lattÛl el nem nyomott, kedveletei, v·gyaival ellentÈtbe ·llÛ foglalkoz·sok ·ltal el nem kedvetlenÌtett, elıtte semmi beccsel nem bÌrÛ tudom·nyok por·tÛl el nem lepett ñ hanem szabad, maga v·gyai, kedveletei szerint tudom·nyos vagy legal·bb tanulÛ Ès minden esetre mÌvelt, Ès fıkÈp nem magas v·gyaiban

SzabÛ EmÌlia ï Szemerjai Sz·sz K·roly

145

kielÈgÌtett boldog ember kÌv·nok lenni.î Ak·r kinek van paps·gom ellen ellenvetÈse, aj·nljon nekem p·ly·t, mely feltÈteleimet ki elÈgÌtette Ès Èn nyilv·nÌtom, hogy nem vagyok a paps·ghoz kˆtve. Legyek Cameralista? B·ny·sz? Polg·ri hivatalnok? Vagy m·s, szÛval lel·ncoltja a cs·sz·r- Ès korm·nynak ñ a sz·raz hivatalnak, a kedÈlyemmel sehogy nem egyezı egyhang˙s·gnak ñ vagy eszkˆze a tˆrvÈnyes igazs·gtalans·gnak, a szabados istentelensÈgnek Ès vÈgre is egy mÈltÛs·gos titulussal feldÌszÌtett, igaz·n mondvamÈg legszˆgzˆtt Ès fÈnyesen megnyomorÌtott szegÈny ember! Nem kell ñ nem kell! Vagy legyek orvos? FÈl charlat·n a legjobb esetben is! Azt·n, mÈlt·n vagy mÈltatlan˙l anynyi v·d Èrjen, anynyi ·tok kÌsÈrjen. Mert ne mulaszszak el semmit egy ember megtart·s·ra, de mÈg csak negative tettem a mit kelle ñ h·t kÈpes vagyok megtenni positive a mit kell? …s az ˆnv·d, erre semmit se sz·mÌtsak? ñ hanem hogy ily nagy oratiokba ne kezdjek, mÈg pÈnzem se lesz, hogy 6 Èvig BÈcsben ¸ljek. MÈrnˆk legyek? Volt idı, mikor Èdesap·m kedvenc eszmÈje ez volt. ’ hitte, hogy lenne jˆvendım mint mÈrnˆknek, nem csak magamnak jÛl Èlni, hanem haszn·lni is. De nem is emlÌtve, hogy kedÈlyem s kedveletemmel nagy ellentÈtben ·ll, abban is kÈtkedem, hogy jˆvendım lenne, most mikor azon p·ly·ra mostans·g, de csak ugyan m·r elıttem nÈh·ny Èvvel szinte sz·mtalan sok ment. Legyek ¸gyvÈd? Itt ebben a tˆrvÈnytelen orsz·gban? ¡h· ñ megse Èrdemli, hogy gondoljak e p·ly·ra! JÛreggelt! Mondjatok p·ly·t, melyen hamar·bb cÈlt Èrjek ñ Ès oly cÈlt, minıre Èn v·gyom. Elıttem ·ll a paps·g s annak vÈghat·r·n·l a professors·gÖî A paps·got viszont sohasem hivat·skÈnt kezelte. Erre enged kˆvetkeztetni az al·bbi naplÛrÈszlet: Ñs hogyan kÈsz¸lˆk Èn a paps·gra? Nem arra kÈsz¸lˆk. Nem pap, hanem mÌvelt ember akarok lenni.î A kÈsıbbiekben arrÛl vall naplÛj·ban, hogy a paps·g csup·n eszkˆz e cÈl ÈrdekÈben. Ñ…n pap akartam lenni. M·shol e naplÛban megÌrtam, miÈrt. Nem a paps·g maga mire v·gyom, a cÈl; ez csak eszkˆze.î Az is vil·gos, hogy p·lyav·laszt·s·ra nagy hat·ssal volt az Èdesapja is, hiszen l·ttuk, hogy egy idıben azt szerette volna, ha fi·bÛl mÈrnˆk lesz. NaplÛj·bÛl arra lehet kˆvetkeztetni, hogy Kolozsv·rt matematikai tanulm·nyait is Èdesapja kÌv·ns·g·ra vÈgezte el, akiben hat·rtalanul bÌzott.

Családi élete Sz·sz K·roly 1852-ben h·zasodott meg. Unokah˙g·t, Sz·sz PÛl·t vette felesÈg¸l, aki maga is kˆltını volt, Ès Iduna ·lnÈven Ìrt verseket. Egy Èv gyermektelen h·zass·g felesÈge meghalt. PÛla emlÈkÈre Ìrta az Iduna cÌm˚ verset, melybıl idÈzek: 1. Ne kapd fˆl nevÈt kÛsza hÌr, adj neki nyugtot nÈma sÌr, fedezd be ·rnnyal zˆld berek, felejtsÈtek el emberek. 2. Nem Èlt avÈgett, hogy nevÈt a hÌr szellıje hordja szÈt,

146

EmlÈkkˆnyv ï 10 Èves a Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr s ha dalolt, mint a csalog·ny, mag·nak Ènekelt csup·n. FelejtsÈtek el emberek, fedezd be ·rnnyal zˆld berek, adj neki nyugtot nÈma sÌr, ne kapd fˆl nevÈt kÛsza hÌr.

÷t Èv gy·sz ut·n ˙jra megnıs¸lt, Ès 1858-ban felesÈg¸l vette BibÛ AntÛni·t, aki 1900. m·rcius 15-Èn halt meg. Ezut·n az imm·r m·sodszor is megˆzvegy¸lt fÈrj szellemi frissessÈge Ès egÈszsÈge rohamosan hanyatlani kezdett, Ès 1903. oktÛber 25-Èn kÈnytelen volt lemondani papi Ès p¸spˆki hivatal·rÛl, majd 1905-ben ı maga is meghalt.

A tanár Nevelıi p·ly·j·t a szabads·gharc leverÈse ut·n kezdte meg bejei bujdos·sa idejÈn. Ezt kˆvetıen a nagykırˆsi, majd a kecskemÈti gimn·ziumokban tanÌtott. Nagykırˆsˆn, ahol elıszˆr magyar nyelvet Ès irodalmat, majd matematik·t tanÌtott, kÈt Èvig egy¸tt dolgozott Arany J·nossal. A magyar nyelvi Ès irodalmi katedr·n Arany J·nos kˆvette. A kecskemÈti gimn·ziumban pedig a matematika tanÌt·s·val bÌzt·k meg. PedagÛgiai elveinek kialakul·s·ra minden valÛszÌn˚sÈg szerint nagy hat·ssal volt ifj. Zeyk MiklÛs. NaplÛj·ban rÈszletesen leÌrta mindazt, amit Zeyk mondott el Ûr·n a helytelen, valamint a cÈlravezetı tanÌt·si mÛdszerekrıl. Szerinte a memoriz·l·s csup·n idegen nyelv, versek Ès idÈzetek megjegyzÈsekor hasznos, a tˆbbi esetben sokkal ink·bb arra kell tˆrekedni, hogy a tanulÛ megÈrtse a tananyagot, mikˆzben Ñn·lunk minden tudom·ny egyed¸l a memoriz·l·sra van szorÌtvaî. Ezek alapj·n a tananyagot a di·knak megfelelı szinten Ès mÛdon kell elıadni. Tov·bb· a gyermekeknek az elvont tudom·nyok helyett a specialit·sokat kell tanÌtani, Ès mellızni kell Ña durva, elriasztÛ, figyelmet, kedvet haragos szÛval, feddÈssel, sıt verÈssel Èbreszteni akarÛ, de Èppen azok ·ltal elˆlı modort.î A tanul·s helyes indokai kˆzÈ sz·ml·lta a ÑtermÈszeti ˆsztˆntî, a tanul·sbÛl eredı kellemes ÈrzÈst, valamint az alkalmazhatÛs·got, amely minden valÛdi tud·sn·l megvan. A budapesti egyetem bˆlcsÈszeti fakult·sa mag·ntan·rr· avatta, Ès 1882ben doktori cÌmmel t˚ntette ki. Mag·ntan·rkÈnt az egyetemen vil·girodalmi elıad·sokat tartott.

A politikus és népnevelő Politikai p·lyafut·s·t az 1860-as Èvek kˆzepÈn kezdte, amikor orsz·ggy˚lÈsi kÈpviselıvÈ v·lasztott·k. Ezt kˆvetıen 1867-ben a Vall·s Ès Kˆzoktat·s¸gyi MinisztÈriumban a protest·ns ¸gyek tan·csosa volt. Amikor 1869-ben Pest megyei, majd 1872-ben J·szkun ker¸leti tanfel¸gyelı lett, lemondott lelki-


147

p·sztori hivatal·rÛl. 1876-ban miniszteri tan·csos lett, Ès a DunamellÈki egyh·zker¸letnek elıbb lelkÈszi, majd vil·gi tan·csbÌr·i kˆzˆtt foglalt helyet. Ebben a minısÈgben volt jelen vil·gi pÛttagkÈnt a debreceni zsinaton is.

A lelkipásztor Miut·n mag·n˙ton elvÈgezte a teolÛgi·t, 1851-ben sikeres papi vizsg·t tett. Lelkip·sztori p·ly·j·nak ·llom·sai: Rimaszombat, KÈzdiv·s·rhely, KunszentmiklÛs, Szabadsz·ll·s, Budapest. MeggyızıdÈse szerint, amely m·rm·r a kult˙rprotestantizmus hat·r·t s˙rolta, a lelkip·sztors·g volt a legalkalmasabb eszkˆz annak ÈrdekÈben, hogy ı maga m˚velt emberrÈ v·lhasson.

A püspök 1884-ben a Ñkorm·nyhatalom nagyfok˙ ÈrvÈnyesÌtÈsÈvelîmegv·lasztott·k a DunamellÈki Reform·tus Egyh·zker¸let p¸spˆkÈnek Ès Pest elsı lelkip·sztor·nak. P¸spˆkkÈnt igen ÈrtÈkes egyh·ztˆrtÈnelmi anyagot hagyott maga ut·n: ker¸letÈnek mind a nyolc megyÈjÈben valamint a SzlavÛn-SzerÈmsÈgben fekvı anya-s jelentısebb le·nyegyh·zakn·l is p¸spˆki vizit·ciÛt vÈgzett. Mindenhol egyh·zi beszÈdet tartott (e beszÈdeit kÈt vaskos kˆtetben ˆrˆkÌtette meg a gy¸lekezetek birtokaira vonatkozÛhiteles adatokkal egy¸tt), ÑEgyh·zl·togat·sait ı is p¸spˆkkÈ v·laszt·sa ut·n hamarosan (1885-ben) megkezdte, s 1893-ra vÈgigl·togatta az egyh·zker¸let valamennyi egyh·zkˆzsÈgÈt. Igen alapos munk·t vÈgzett. Mint ÌrÛ-irodalm·r embernek, nem ker¸lte el a figyelmÈt semmi. Vizit·ciÛs feljegyzÈseiben a helyi viseletekrıl, a templomi ¸lÈsrendrıl, helyenkÈnt a l·togat·s alkalm·val felszolg·lt Ètelekrıl is emlÌtÈst tesz, ezÈrt azt az anyagot nÈprajzos kutatÛink gyakran Ès elıszeretettel forgatt·k-forgatj·kî. P¸spˆksÈge alatt kezdıdˆtt meg az Angol Bibliaterjesztı T·rsulat t·mogat·s·val a K·roli G·sp·r bibliafordÌt·s·nak a modern magyar nyelv igÈnyei szerinti ·tdolgoz·sa. A revide·lt szˆveg 1908-ra kÈsz¸lt el, Ès v·lt a protest·ns egyh·zak liturgi·j·nak hivatalos szˆvegÈvÈ.

Az akadémikus 1858-ban levelezı tagj·v· v·lasztotta a Magyar Tudom·nyos AkadÈmia (MTA). 1869-ben m·r a MTA rendes tagja, 1892-95 kˆzˆtt az AkadÈmia m·sodelnˆke volt, 1898-ban oszt·lyelnˆke, s vÈg¸l 1899-tıl tiszteletbeli tagja volt.

Az író és műfordító Irodalmi munk·ss·ga sokrÈt˚ Ès szinte minden m˚fajrakiterjedt. M·r tizenhÈt Èves kor·ban kit˚nt az …letkÈpekben kˆzreadott verseivel, Ès 1848-ban a Mur·gyi hˆlgye cÌm˚ kˆltıi elbeszÈlÈsÈvel elnyerte a Kisfaludy T·rsas·g p·lyadÌj·t. Pesten megismerkedik a magyar irodalom nagyjaival, Ès Vˆrˆsmarty Ès Petıfi buzdÌt·s·ra nagykırˆsi tan·rkod·sa alatt az angol irodalom remekeibıl fordÌtott magyar nyelvre. Warga Lajos egyh·ztˆrtÈnÈsz

148


meg·llapÌt·sa szerint az Ñigen szorgalmas Ès jeles m˚fordÌtÛ Ès kˆltı mÈg tˆbb kit˚nı m˚vel is gazdagÌthatta volna az egyh·zi irodalmat, ha tˆbb k¸lˆnfÈle tÈren szÈt nem forg·csolja tehetsÈgÈt.î Cikkei, versei jelentek meg a Vas·rnapi ⁄js·gban: 1854-1901 kˆzˆtt 166 eredeti Ès fordÌtott kˆltemÈnyÈt kˆzˆlte a lap, 1867-1897 kˆzˆtt a lap fımunkat·rsa, ez idı alatt 277 Èletrajzot Ìrt. Ezen kÌv¸l sok cikke Ès fordÌt·sa is ebben a lapban l·tott napvil·got Õrt az AkadÈmiai …vkˆnyvekbe, AkadÈmiai …rtesÌtıbe, a Budapesti SzemlÈbe is (1858-1901 kˆzˆtt sz·zn·l is tˆbb cikk Ès kˆltemÈny), a Kisfaludy-t·rsas·g …vlapjaiba, a SzÈpirodalmi Figyelıbe Ès Koszor˙ba; ezen kÌv¸l csaknem az ˆsszes lapban jelentek meg cikkei Ès kˆltemÈnyei. Õgy a Fıv·rosi Lapokban 1864-1895 kˆzˆtt 171 eredeti Ès fordÌtott kˆltemÈnye jelent meg. ’t is olyan tÈmakˆrˆk, gondolatok foglalkoztatt·k, mint LÈvai JÛzsefet. A csal·di ˆrˆmˆk, irodalmi olvasm·nyai voltak fı ihletıi. Az Èletben Èrt csalÛd·sait, konfliktusait ı is Isten elÈ vitte. Sok m˚vet alkotott az Ûda m˚faj·ban, kedvelte az alkalmi, valamint az ¸nnepi Ûd·kat, amelyek jellemzıje az apatikus kedÈly. Csak ritk·n r·zt·k meg tragÈdi·k. Sz·sz kor·ra m·r tˆbb szempontbÛl is idıszer˚vÈ v·lt a vil·girodalom nagy m˚veinek magyar nyelvre valÛ ·t¸ltetÈse. Sz¸ksÈges volt a modern, mindenki sz·m·ra hozz·fÈrhetı mÛdon tˆrtÈnı tolm·csol·s. ValÛszÌn˚leg ezÈrt foglalkoztatta kora tˆbb hÌressÈgÈt is a fordÌt·s, Ìgy Vˆrˆsmartyt, Petıfit Ès Aranyt Shakespeare teljes m˚veinek lefordÌt·sa. Nincs azonban a Nyugat nagy fordÌtÛnemzedÈke elıtt olyan, aki annyit v·llalt volna, mint Sz·sz K·roly azÈrt, hogy magyarul olvashassunk remekm˚veket. ’ szinte az egÈsz vil·girodalmat Ñbekalandoztaî. M˚fordÌt·sai kˆz¸l legjelentısebb a Nibelung-Ènek fordÌt·sa valamint Dante Isteni szÌnj·tÈka. Tov·bb· Goethe Ès Schiller kˆltemÈnyeit, Thomas Morus Ès Tennyson m˚veit, de a francia irodalom remekeit sem hagyta ki. Az al·bbi szerzık m˚veinek egy rÈszÈt ugyancsak az ı fordÌt·s·ban olvashatjuk: Byron, Burns, Walter Scott, Longfellow, Lamartine, Victor Hugo, Horatius, Shakespeare, Moliere stb. LÌrai m˚fordÌt·saival siker¸lt ellens˙lyozni a Petıfit ut·nzÛk nÈpies rÌmpengetÈsÈt, Ès helyrehozni a magyar olvasÛkˆzˆnsÈg zavarba jˆtt ÌzlÈsÈt. Pontosan Ès kˆltıien akart fordÌtani. A kˆltÈszetben legink·bb az Arany J·nos kÈpviselte nÈp-nemzeti iskola kˆvetıje. Szerb Antal ezÈrt a klassziciz·lÛ iskol·n bel¸l az epigon lÌra alcÌm alatt mutatja be Sz·sz K·roly kˆltÈszetÈt. KˆltıkÈnt nem eredetisÈgre, hanem v·ltozatoss·gra Ès a technikai m˚vÈszet tˆkÈletessÈgÈre tˆrekedett. A magyar tˆrtÈnelem Ès irodalom jelentıs szemÈlyisÈgeirıl ¸nnepi Ûd·kban emlÈkezett meg: SzÈchenyirıl, KazinczyrÛl, VˆrˆsmartyrÛl, Petıfirıl, De·k Ferencrıl. a De·k Ferencrıl szÛlÛ Ûd·j·val nyerte el a MTA 100 aranyas p·lyadÌj·t. H·rom nagyobb eposz·val akadÈmiai koszor˙t nyert: TrencsÈnyi Cs·k (1861), ¡lmos (1868), Salamon (1878).


149

Dr·m·ival gyakran nyert p·lyadÌjat, de e m˚vei a szÌnpadon nem arattak sikert. Jelentısebb dr·m·i: Zsigmond kir·ly, A PerÈnyiek, Kir·lyok iskol·ja, K·lm·n kir·ly, A politikus asszonyok, Attila hal·la, Bˆlcs Salamon. Az egyh·zi irodalmat is gazdagÌtotta. Az elszÛrtan megjelent teolÛgiai tanulm·nyok Ès imakˆnyvek mellett dolgozataibÛl h·rom gy˚jtemÈnyes kˆtet jelent meg: Az egyh·zi Èvkˆr (1881), Csak a Krisztust (1887), …let a hal·lban (1893). TeolÛgiai munk·ival a napirenden lÈvı kÈrdÈsek ir·nyÌt·s·ban vett tekintÈlyes rÈszt. TankˆnyvÌrÛkÈnt a matematika Ès termÈszettudom·nyok terÈn alkotott. 1903-ig viselte egyh·zi hivatalait, s ekkor fˆlˆttÈbb munk·s Ès f·radalmas Èlet ut·n teljesen visszavonult. 1905. oktÛber 15.-Èn hunyt el. ÑFÈlsz·zados m˚kˆdÈse az irodalomban, kˆzoktat·sban Ès egyh·zban Èppoly termÈkenyÌtı, mint Èltetı; nemcsak ragyog·sa, de ·ld·sa volt.î

Felhasznált irodalom: ï *** ÑSz·sz K·rolyî in: Egyetemes Lexikon, Magyar Kˆnyvklub, 2001. ï *** ÑSz·sz K·rolyî in: A magyar irodalom tˆrtÈnete, II. kˆtet, Budapest, Az Athenaeum Irodalmi Ès Nyomdai T·rsulat Kiad·sa, 1907 ï *** ÑSz·sz K·rolyî in: ⁄j Magyar irodalmi lexikon III, Budapest, AkadÈmiai KiadÛ, 1994. ï *** ÑSz·sz K·rolyî, RÈvai Nagy Lexikona, XVII. kˆtet. Budapest, RÈvai TestvÈrek Irodalmi IntÈzet RÈszvÈnyt·rsas·g, 1925. ï Dr. Lukinich Imre, Nagyenyedi Album, Budapest, A Nagyenyedi BethlenKollÈgium Volt Di·kjainak TestvÈri Egyes¸lete, 1926. ï Sz·sz K·roly, Iduna c. vers ï Szerb Antal, Magyar irodalomtˆrtÈnet, Magvetı, 2002 ï Szinnyei JÛzsef, Magyar ÌrÛk Èlete Ès munk·i, Budapest, Adatb·zis Kft. 2000; forr·s: http://www.mek.oszk.hu/03600/03630.html (megnyitva 2006. m·jus 15-Èn) ï Vass Antal, EmlÈknapok ErdÈlyben, Trikolor kˆnyvkiadÛ, h. Ès È. n. ï Warga Lajos, A keresztyÈn egyh·z tˆrtÈnelme III, S·rospatak, 1908. ï Zov·nyi Jenı, Magyarorsz·gi protest·ns egyh·ztˆrtÈneti lexikon, Budapest, A Magyarorsz·gi Reform·tus Egyh·z Zsinati Irod·j·nak SajtÛoszt·lya, 1977. ï http://www. mek. oszk.hu/02200/02228/html/04/82.html ï http://www.reformed-croatia.info/bizalom/szaszlaszo008. htm (megnyitva 2006. szeptember 29-Èn)

FÜGGELÉK: V·zlatos Èletrajz: 1829. j˙nius 15-Èn sz¸letett Nagyenyeden. 1845-ben Kolozsv·rra ment akadÈmiai tanfolyamra. 1848-ban Bud·ra kˆltˆznek. A pesti egyetemen matematik·t Ès hadtudom·nyt tanul.

150


1849-ben Debrecenbe ker¸l, majd belÈp a hadseregbe. 1850-ben BejÈben nevelıskˆdik, kˆzben teolÛgi·t tanul. 1851-ben rimaszombati segÈdlelkÈsz, majd Nagykırˆsi gimn·ziumi tan·r. 1853-ban kecskemÈti gimn·ziumi tan·r 1854-ben kÈzdiv·s·rhelyi lelkip·sztor 1857-ben kunszentmiklÛsi lelkip·sztor 1858-tÛl kapcsolÛdik be a MTA tevÈkenysÈgÈbe. 1860-tÛl a Kisfaludy t·rsas·g tagja. Ugyanebben az Èvben esperessÈ v·lasztott·k. 1863-ban szabadsz·ll·si lelkip·sztor 1865-ben De·k-p·rti orsz·ggy˚lÈsi kÈpviselı 1867-tıl kˆzoktat·s¸gyi tan·csos 1869-ben tanfel¸gyelı lesz, Ès lemond lelkip·sztori hivatal·rÛl. 1872-tıl a minisztÈriumban m˚kˆdˆtt. 1876-ban miniszteri tan·csos. 1884-ben dunamellÈki p¸spˆk Ès pesti elsı lelkip·sztor. 1889-ben az akkor megalakult Magyar Protest·ns Irodalmi T·rsas·g elsı elnˆke. 1903-ban lemond p¸spˆki Ès papi hivatal·rÛl. 1905-ben meghal.

Turzai Enikı Andrea ï Egy elfelejtett termÈszettudÛs lepkÈi

151

Egy elfelejtett természettudós lepkéi szerzı ï Turzai Enikı Andrea tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

A

lepkÈk m·r ısidık Ûta foglalkoztatj·k az emberek fant·zi·j·t. A termÈszetbe tett kir·ndul·saim sor·n mindig tal·lkoztam a pillangÛknak szebbnÈl-szebb fajaival. Kellemes idıtˆltÈsnek sz·mÌt sz·momra az, hogy kibiciklizzem a v·ros szÈlÈre, vagy esetleg kimenjek a kertbe Ès megfigyeljem ıket. SzÈpsÈg¸k kÈsztetett arra, hogy ne csak megfigyeljem, hanem olvassak is rÛluk. Olvasm·nyaim sor·n tudtam meg azt, hogy a hindu vall·s szerint maga Buddha is (Kr.e. 560-480) a lepkÈkhez intÈzte utolsÛ prÈdik·ciÛj·t: ÑKˆszˆnˆm nektek, mestereim; tˆbbet tanultam tıletek, mint a brahminok Ìr·saibÛl.î Az Ûkori gˆrˆgˆk a lepkÈkben nemcsak a lÈlek megtestes¸lÈsÈt l·tt·k, hanem a halhatatlans·g szimbÛlum·t is. A korai keresztÈnysÈgben is a lÈlek halhatatlans·g·t jelkÈpezte a lepke: mint a kifejlett b·bbÛl, ˙gy rˆppent ki a lÈlek is a halandÛ testÈbıl. A lepkÈk megÌtÈlÈse nem volt mindig kedvezı, a kˆzÈpkorban pÈld·ul azt tartott·k, hogy a boszork·nyok lepke form·j·ban rontj·k meg a tejet Ès a vajat. A lepkÈk teremtÈsÈrıl szÛlÛ legszebb mesÈre Eveline Jourdon az amerikai feketebır˚ek mesegy˚jtemÈnyÈben tal·lt r·. Eszerint, miut·n az ⁄risten megteremtette a vil·got, kÈnyelmesen bele¸lt hintaszÈkÈbe, Ès gyˆnyˆrkˆdˆtt m˚vÈben. Akkor t˚nt fel neki, hogy a Fˆld meglehetısen puszta, csak fˆld, f·k Ès sok vÌz borÌtott·k. Mag·hoz intette h·t az egyik angyalk·t a nyesıollÛval. A MindenhatÛ mÈlyen kihajolt szÈkÈbıl, Ès az ollÛval lenyisszantotta a f·k ·gainak vÈgÈt. Minden, amit Ìgy lemetszett, a Fˆldre hullt, Ès f˚, bokor, vir·g lett belıle. Akkor az ⁄r elszenderedett, Ès meghallotta a vir·gok suttog·s·t. ArrÛl panaszkodtak, milyen mag·nyosnak Èrzik magukat. A Teremtı teh·t elıvette legkisebb nyesıollÛj·t, Ès mindenbıl, ami kˆr¸lˆtte volt, az Ègbıl, Fˆldbıl, NapbÛl, CsillagokbÛl, f·kbÛl, ·llatokbÛl, bokrokbÛl Ès vir·gokbÛl lev·gott egy-egy darabk·t. Ami Ìgy a Fˆldre hullott fehÈr, s·rga, kÈk, barna, tarka darabk·ban, azt neveztÈk el kÈsıbb az emberek lepkÈnek. Tudom·nyos nev¸kˆn a lepidopter·k az ˆsszes rovar-csoport kˆz¸l a legismertebbek. Kˆz¸l¸k is legnÈpszer˚bbek a nappali lepkÈk, mivel ezek napkˆzben aktÌvak, gyˆnyˆr˚ szÌnekben pomp·znak Ès kecses rˆpt˚ek. Az Èjjeli lepkÈk ·ltal·ban kevÈsbÈ ismertek, de alak Ès szÌngazdags·guk legal·bb olyan leny˚gˆzı, mint nappal rep¸lı rokonaikÈ. A lepidoptera nevet a sz·rnyukat borÌtÛ, azt tetıszer˚en fedı ezernyi aprÛ pikkelyrıl kapt·k. Ezek a pikkelyek gyakran ragyogÛ szÌn˚ek, jellegzetes mint·zatot alkotnak, melynek alapj·n a lepkefajok elk¸lˆnÌthetıek egym·stÛl.

152


A lepkÈknek kˆzel 170 000 fajuk ismert: ennek kb. a tizede nappali lepke, a tˆbbi Èjjeli. ElkÈpesztıen v·ltozatos a lepkÈk nagys·ga, form·ja, szÌnezete. Az Èghajlati viszonyokhoz valÛ alkalmazkod·si kÈpessÈg¸k Ès roppant v·ltozatoss·guk a Fˆld egyik legismertebb ·llatcsoportj·v· avatja ıket. A lepkÈk teljes ·talakul·ssal fejlıdnek. Ennek a folyamatnak nÈgy szakasza van: pete, hernyÛ, b·b Ès vÈg¸l a kifejlett rovar, vagyis a lepke. A petÈben fejlıdı embriÛt burok vÈdi. A hernyÛ·llapot a t·pl·lkoz·s fı szakasza. A hernyÛ nˆvekedÈse kˆzben idırıl-idıre levedli kutikul·j·t. B·b·llapotban az ·llat testÈnek anyagai a burkon bel¸l lebomlanak, s lepkÈvÈ rendezıdnek ·t. Enyedre ker¸lve megl·togathattam a TermÈszettudom·nyi M˙zeumot. Itt vannak ki·llÌtva Fenichel S·muel ⁄j Guine·ban gy˚jtˆtt lepkÈi. Fenichel S·muel Nagyenyeden sz¸letett 1868. augusztus 25-Èn. Kereskedı csal·dbÛl sz·rmazik, viszont a termÈszettudom·nynak hÛdolva szakÌtott a csal·di hagyom·nnyal. A KollÈgium hÌres tan·rai oktatt·k, ezek kˆzÈ tartoznak Elekes K·roly, akitıl termÈszettudom·nyos ismereteket tanul, Fogarasi JÛzseftıl (aki Egyiptomban j·rt), az utaz·s szÈpsÈgÈt, Herepei K·rolytÛl pedig a rÈgÈszet ir·nti szeretetÈt tanulta meg. A tanul·s Èvei egyben a gyakorlati tevÈkenysÈg Ès az oktat·s Èvei is, ugyanis Herepei K·roly tan·r·val kˆzˆsen kutat Bedellın Ès Isp·lak·n. 1888 tavasz·n Herepei K·roly tan·cs·ra Bukarestbe megy, ahol Tocilescu Gherghe egyetemi tan·r megbÌzza a jÛl felkÈsz¸lt enyedi di·kot a Nemzeti M˙zeum rÈgÈszeti anyag·nak oszt·lyoz·s·val. Ez a munka mÈgsem akad·lyozza meg Fenichelt abban, hogy elv·llalja a dobrudzsai Adam-klissi ·sat·sok vezetÈsÈt. Az itt vÈgzett ·sat·sok fordulÛpontot jelentenek ÈletÈben, hiszen itt ismerkedik meg Grubaner jÛmÛd˙ ornitolÛgussal, aki ⁄j Guine·ba tervez expedÌciÛt. Fenichel is csatlakozik hozz·, hi·ba prÛb·lja csal·dja Ès tan·ra, Herepei K·roly lebeszÈlni az ˙trÛl. 1891. augusztus 15-Èn b˙cs˙zik bukaresti magyar bar·taitÛl. 1891. szeptember 30-·n indul az expedÌciÛ HamburgbÛl a Salatigna nev˚ bÈrelt gızhajÛn. Port Said, a Szuezi csatorna valamint Ceylon ÈrintÈsÈvel megÈrkezik Szingap˙r kikˆtıbe. Itt elıszˆr SoÈrabaya kikˆtıjÈben Holland ⁄j Guine·ban szeretnÈnek kikˆtni Ès kutatni, de a koleraj·rv·ny miatt, vÈg¸l is visszatÈrnek Szingap˙rba, Ès innen a NÈmet ⁄j Guine·ba, az Astrol·bÈ ˆbˆlbe indulnak, ahol Konstantinhaffenben kˆtnek ki. Grauber cserbenhagyja t·rsait, ugyanis megbetegedik, Ès 1892 m·rcius·ban elhagyja ⁄j Guine·t. Ezt kˆveti Fenichel elsz·nts·g·nak Ès akaraterejÈnek legfıbb prÛb·ja, 100 m·rk·val a zsebÈben egy ismeretlen szigeten. SegÌtsÈget kÈrt Budapest, Bukarest Ès BÈcs m˙zeumaitÛl. 14 hÛnapot tˆltˆtt el a p·pu·k kˆzˆtt. ExpedÌciÛkat szervezett Finisterre hegysÈgbe Ès Dampier ismeretlen szigetÈre. ¡llatokat, nÈprajzi anyagot gy˚jtˆtt, de foglalkozott a p·pu·k nyelvÈvel is. IsmÈtlıdı mal·ri·s rohamai vÈg¸l is veseelÈgtelensÈget okoztak, ami 1893 m·rcius·ban korai


153

hal·l·hoz vezetett. Hal·la ut·n 1895 febru·rj·ban a Magyar Tudom·nyos AkadÈmia emlÈk¸lÈst rendezett Fenichel S·muelrıl, ahol Hermann OttÛ is elıad·st tartott. A Fenichel ·ltal gy˚jtˆtt anyag mind minısÈgi mind mennyisÈgi Èrtelemben rendkÌv¸li. 10.000 etnogr·fiai t·rgybÛl kb. 3000 jutott haza, fıleg Budapestre. ¡llattani gy˚jtÈsÈt 25 000-re becs¸lik, amibıl 4.000 lepkefaj Ès 2000 mad·rfaj, valamint 15-20 000 csigafaj tal·lhatÛ. A nagyenyedi TermÈszettudom·nyi M˙zeumban 42 ·llatfaj van, amibıl 24 lepke, 17 bog·r Ès 1 paradicsommad·r faj tal·lhatÛ. Mivel engem fıleg a lepkÈk Èrdekeltek, ezÈrt egy lepkehat·rozÛval elmentem a m˙zeumba, hogy tˆbbet is megtudhassak a Fenichel ·ltal gy˚jtˆtt lepkÈkrıl. R·jˆttem arra, hogy Fenichel teljesen m·s neveket adott lepkÈinek, mint ahogy azokat most nevezik. Fenichel ·ltal megnevezett 24 lepke: ï 1. Hamadrias Yoilus 1db. ï 2. Neptis Venilia 1db. ï 3. Cyrestis Acilia 1db. ï 4. Euplea Lucinda 1db. ï 5. Danais sp. 1db. ï 6. Hypolymnas Myssipus 1db. ï 7. Symphaedra Aeropus 1db. ï 8. Cethasia Chrysippe 1db. ï 9. Papilio Eutenor 2 db. ï 10. Troides Poseidon 1db. ï 11. Nyctalemon Auclamenois 1db. ï 12. Hypolimnas Alcipus 1db. ï 13. Hypolimnas Bolina 2db. ï 14. Euplea Coufusa 2db. ï 15. Papilio Plagiatus 1db. ï 16. Danais Septemtriouis 1db. ï 17. Elymnia Tryalis 1db. ï 18. Alcidas Agatyrsus 2db. ï 19. Tenaris Secarensis 2db. ï 20. Papilio Crodartianus 2db. ï 21. Papilio Ambrax 2db. ï 22. Parthenos Aspila 2db. ï 23. Papilio Ligatus 1db. ï 24. Euplea Melina 1db. Most pedig az ·ltalam megtal·lt lepkÈk bemutat·sa: kˆvetkezik: FelsÈges mad·rlepke (Omithoptera prianus, Fenichel szerint: Troides Poseidon). Az itt bemutatott hatalmas mad·rlepkÈnek (m·snÈvvel paradic-

154


somlepkÈnek) sz·mos alfaja lÈtezik. A hÌm sz·rny·nak felszÌnÈn felt˚nıen fekete Ès zˆld szÌn˚ mint·zat l·thatÛ. Az el¸lsı sz·rny fon·kja fekete, kˆzepe t¸rkizkÈk, kont˙ros fekete erezettel. A nıstÈny nagyobb termet˚, mint a hÌm, sz·rnyai feketÈk, fehÈr mint·zattal. Jellemzı r·juk az erıteljes rep¸lÈs. Gyakran vitorl·znak. HernyÛ: a hernyÛk szÌne a barn·s feketÈtıl a sz¸rkÈig v·ltozhat, hossz˙, h˙sos t¸skÈket viselnek. ElterjedÈs: A Molukka szigetrıl P·pua ⁄j Guine·n ·t a Salamon szigetekig Ès …szak Ausztr·li·ig fordul elı. ¡zsiai rÛkalepke (Hypolimnas Bolina, Fenichel szerint: Hypolimnas Bolina). TˆbbfÈle fˆldrajzi v·ltozata van. A legtˆbb esetben a hÌmek sz·rny·nak felszÌne b·rsonyos fekete, cs˙csa bÌborszÌn˚. MindkÈt sz·rnyp·r kˆzepÈn fehÈr folt van. A nagyobb termet˚ nıstÈnyek feketÈs barn·k, bonyolultabb fehÈr mint·zattal, el¸lsı sz·rnyukon narancsvˆrˆs folt is van. A faj nÈh·ny v·ltozat·nak nıstÈnyÈrıl hi·nyzik a narancsszÌn Ès a fehÈr rajzolat is egyszer˚bb. MindkÈt ivar sz·rnyfon·kja hasonlÛ-barna, fehÈr pˆttyˆk Ès foltok s·vjaival. Az el¸lsı sz·rnyak tˆve barn·svˆrˆs behintÈs˚. HernyÛ: sˆtÈtbarna vagy fekete narancss·rg·val, oldal·n el·gazÛ s·rga t¸skÈkkel. K¸lˆnfÈle trÛpusi nˆvÈnyeket eszik. ElterjedÈs: szÈles kˆrben elterjedt Indi·tÛl Tajv·nig, IndonÈzi·ig, Ausztr·li·ig. Ausztr·liai p·lmalepke (Elymnias Agondas, Fenichel szerint: Flymnias Tryalis). A hÌmek halv·ny ·rnyalat˙ sz·rnyszegÈlye nÈmelyik alakn·l hat·rozottabb. A h·tsÛ sz·rny fon·kj·n narancsszÌn˚ folt van, ami kÈt szemfoltot foglal mag·ba. A nıstÈnyek ugyanilyen felt˚nıek, felszÌn¸k fekete-fehÈr mint·zat˙. HernyÛ: mÈg nem Ìrt·k le, de ismeretes, hogy a p·lmafÈlÈket fogyasztja. ElterjedÈs: P·pua ⁄j Guine·tÛl …szak Ausztr·li·ig terjed el. P·pualepke (Tellervo zoilus, Fenichel szerint Hamadrias zoilus). A fekete-fehÈr lepke fon·kja hasonlÌt a sz·rnyfelszÌnhez, de ott a fekete sz·rnyszegÈlyen fehÈr foltok vannak. A kÈt ivar hasonlÛ. HernyÛ: sˆtÈtsz¸rke szÌn˚ ElterjedÈs: Sulawesitıl P·pua ⁄j Guine·ig, Salamon szigetekig Ès Ausztr·lia Èszaki rÈszÈig terjed el. Pomp·s kir·lylepke (Danaus plexippus, Fenichel szerint Hypolimnas alcippus). Az egyik legismertebb lepkefaj. MerÈsz narancss·rga-fekete mint·zat·t mÈg k¸lˆn kiemeli a sˆtÈt sz·rnyerezet Ès sz·rnyszegÈly. A kÈt ivar hasonlÛ.


155

HernyÛ: fekete, s·rga Ès krÈmszÌn˚ csÌkos, a feje mˆgˆtt tapogatÛi vannak. ElterjedÈs: Ez a faj a legismertebb v·ndorlepke. Amerikai haz·j·bÛl IndonÈzi·ig, Ausztr·li·ig Ès a Kan·ri szigetekig van elterjedve. A leghosszabb v·ndor˙t amit egy pomp·s kir·lylepke megtett 2900 km. Hull·mosszegÈly˚ szatÌrlepke (Zipaetis scylax, Fenichel szerint Euplea melina). Ez a lepke egy ñ csup·n h·rom ismert sz·ml·lÛ -, Indi·tÛl KÌn·ig elterjedt nem tagja. MindkÈt ivar sz·rnyfelszÌne barna, l·tszÛlag minta nÈlk¸li. A sz·rnyfon·kon felt˚nı, s·rgagy˚r˚s szemfoltok sorakoznak. E lepkÈk gyengÈk, gyakran tartÛzkodnak s˚r˚ bozÛtban. HernyÛ: MÈg nem ismert, de feltehetıleg f˚fÈlÈket eszik. ElterjedÈs: India, Pakiszt·n Ès Burma hegyvidÈkein gyakori. Sajnos a tˆbbi lepkÈre nem akadtam r· a lepkehat·rozÛkban. Nincs kiz·rva, hogy napjainkban m·r nem is lÈteznek. Az utÛbbi Èvekben a lepkÈk sz·ma vil·gszerte megfogyatkozott, sz·mos faj vÈgleg kipusztult. A m˙lt sz·zad vÈgÈn, a lepkegy˚jtÈs vir·gkor·ban, mÈg viszonylag kevÈs k·rt tettek a lepkepopul·ciÛkban. Manaps·g azonban, amikor egyes fajok egyedsz·ma m·r veszÈlyesen megfogyatkozott, a ritka fajok nÈh·ny pÈld·ny·nak begy˚jtÈse felbillentheti a t˙lÈlÈshez sz¸ksÈges egyens˙lyt. Egyes termÈszetvÈdelmi szervezetek azt javasolt·k, hogy bizonyos fajok gy˚jtÈsÈt meg kell tiltani. Ez a legkevesebb, amit a lepkÈk vÈdelmÈÈrt tehet¸nk, amikor Èlıhelyeiket tˆnkretessz¸k. Ugyanilyen fontos, hogy vÈdj¸k kˆrnyezet¸nket Ès elker¸lj¸k a termÈszet egyens˙ly·nak megbont·s·t.

FORRÁSANYAGOK: ï BakÛ Botond: Fenichel S·muel Èlet˙tja Ès emlÈkei Nagyenyeden, M˙zeumi F¸zetek, ErdÈlyi M˙zeum Egyes¸let, Kolozsv·r 1994. ï David Carter: A vil·g lepkÈi, ExkluzÌv kiadv·ny a Magyar Kˆnyvklub tagjai rÈszÈre, Egyetemi Nyomda, 1994. ï Kiss Bitay …va: S·rk·nyok alkonya, Tiniv·r, Kolozsv·r,1999.

156


A torockói népviselet és a festett bútor szerzı ï Turzai Orsolya tÈmavezetı ï Turzai Mel·nia

Bevezetés

D

olgozatom cÌme: A torockÛi nÈpviselet Ès a festett b˙tor. A bevezetÈsben elıszˆr is arra szeretnÈk v·laszt keresni, adni, hogy miÈrt v·lasztottam ezt a tÈm·t. Nagyenyeden sz¸lettem, Ès egÈszen kicsi koromban megtanultam azt, hogy TorockÛ egy hÌres hely, ahov· mindenhonnan Èrkeznek l·togatÛk, magyarok Ès nem magyarok, akik csod·lj·k fˆldrajzi adotts·gait Ès szellemi, hagyom·nyos ÈrtÈkeit. Sz¸leim kÌsÈretÈben sz·mtalanszor megfordultam magam is a falu m˙zeum·ban, illetve rÈszt vettem felejthetetlen gyalogt˙r·kon. Tudtam teh·t, hogy ez egy olyan falu, amirıl b·tran lehet Ìrni, hiszen annyi ember Èrdeklıdik ir·nta. …desany·m figyelmeztetett ugyan, hogy ennek a kˆzÈrdekeltsÈgnek h·tr·nya is van, ugyanis Èvsz·zadok Ûta nagyon sokan foglalkoztak a falu kult˙r·j·val, Èn mÈgis kitartottam v·laszt·som mellett, Ès ragaszkodtam ahhoz, hogy TorockÛrÛl Ìrjak. Ekkor kaptam egy b·torÌt·st, hogy ha mÈgis, h·t akkor a nÈpviseletrıl Ès a festett b˙torrÛl Ìrjak, mert tal·n ezek azok a ter¸letek, amelyek a legszÌnesebbek, Ès a festett b˙tor az a hagyom·nyos mestersÈg, amelyet fel˙jÌtottak, Ès ma is m˚velnek TorockÛn. DˆntÈsemet mÈg ink·bb megerısÌtette, amikor kezembe vettem KÛsa L·szlÛ Ès SzemerkÈnyi ¡gnes Ap·rÛl fi˙ra c. kˆnyvÈt, melyben a kˆvetkezıket olvastam: ÑA nÈprajz nem iskolai tant·rgy. Nem is lesz azz·. Hi·ba keress¸k iskolai vagy gimn·ziumi Ûrarendekben. De ha jÛl figyel¸nk, tal·lkozunk vele az irodalomÛr·kon. Nemcsak a nÈpkˆltÈszet t·rgyal·sakor, hanem ÌrÛink egÈsz sor·n·l, azokn·l, akik egyik mester¸knek vallott·k a nÈpi kult˙r·t, mint pÈld·ul Kˆlcsey, Petıfi, Arany J·nos Ès JÛzsef Attila, vagy akik a paraszti Èlet hivatott ·br·zolÛi voltak, mint MÛricz Zsigmond, Veres PÈter Ès SzabÛ P·l. Tal·lkozunk a nÈprajzzal a tˆrtÈnelemÛr·n, a magyar ıstˆrtÈnetrıl tanulva; fˆldrajzÛr·n, amikor a tan·r m·s Ès m·s orsz·gok nÈpÈrıl beszÈl; rajzÛr·n, az elÈnk tett szÈp form·j˙ cserÈpedÈnyt m·solva; Ès ÈnekÛr·n, ha felcsend¸l a nÈpdal. A nÈprajz messze vil·gokkal is ˆsszekˆt, Ès arra tanÌt, hogy az elfogults·got Ès gy˚lˆlkˆdÈst legyızı testvÈri ÈrzÈs csak akkor tartalmas Ès idı·llÛ, ha m·s nÈpek, t·voli emberek ismerete van mˆgˆtte.î Dolgozatom teh·t a hagyom·nyos torockÛi Èletform·nak k·t sz˚kebb, de szÈp Ès szÌnes ter¸letÈvel foglalkozik csup·n. Azonban fontosnak tartottam, hogy rˆviden ismertessem a falu tˆrtÈnelmi m˙ltj·t is. KˆvetkezÈskÈppen a dolgozat a kˆvetkezı fejezetekbıl Èp¸l fel: 1. BevezetÈs; 2. TorockÛ tˆrtÈnete; 3. A torockÛi nÈpviselet; 4. A torockÛi festett b˙tor; 5. A b˙torfestÈs hagyom·ny·nak fel˙jÌt·sa napjainkban; 6. Felhaszn·lt kˆnyvÈszet, Ès a kÈpek jegyzÈke.

Turzai Orsolya ï A torockÛi nÈpviselet Ès a festett b˙tor

157

Dolgozatomhoz szÌnes fotÛkat is mellÈkelek, amelyek segÌtsÈgÈvel ÈrzÈkeltetni prÛb·lom a rÈgi, eredeti b˙torok Ès a ma kÈszÌtett darabok kˆzˆtti k¸lˆnbsÈget illetve hasonlÛs·got. VÈg¸l kˆszˆnetet szeretnÈk mondani Dvor·csek ¡goston tan·r ˙rnak, aki b·torÌtott Ès biztatott a munk·ra, illetve segÌtett a dolgozat Ès a kÈpanyag sz·mÌtÛgÈpes szerkesztÈsÈben, valamint Turzai Mel·nia tan·rnınek a szakmai ir·nyÌt·sÈrt.

Torockó története ÑAlig van bÈrczes kis honunkban helysÈg, mely termÈszetrajzi, tˆrtÈnelmi, de fıleg nÈpÈleti tekintetben annyi ÈrdekeltsÈget tudna kˆlteni, mint ToroczkÛ; alig van hely, mely az Èszleletre h·l·sabb tÈrt nyujtana, mint a havasoknak ezen rejtett v·rosk·ja.î ñ Ìrja Orb·n Bal·zs A SzÈkelyfˆld leÌr·sa c. munk·j·nak ide vonatkozÛ fejezetÈben . TorockÛ a Nyugati-…rchegysÈg, a SzÈkelykı Ès az Ordaskı sziklabÈrces hegyvonulatainak sz˚k vˆlgyÈben fekszik, a mai FehÈr megyÈben, Kolozsv·rtÛl 60 km-re, Nagyenyedtıl 25 km-re. Valamikor AranyosszÈkhez tartozott Ès szabad kir·lyi b·nyav·ros volt. M·r a rÛmaiak kor·ban b·nyatelep volt itt, ahol kit˚nı vasat Ès kisebb mÈrtÈkben aranyat b·ny·sztak. A jelenlegi lakoss·g ıseit valamikor a XIIñXIII. sz·zadban telepÌtettÈk be Ausztri·bÛl Èrkezett telepesekkel. Errıl tan˙skodnak az Ekk·rt, Vernes, Bot·r, ZsakÛ csal·dnevek. Ugyancsak ezt bizonyÌtja III. Endre kir·ly 1291-ben kiadott szabadalomlevele, melyben megerısÌti kiv·lts·gos jogaikban az elıdˆk ·ltal idetelepÌtett b·ny·szokat. TorockÛ nevÈt a tarack szÛbÛl sz·rmaztatj·k, ami vas-salakot jelent, Ès a szÛ ma is Èl a torockÛiak szÛhaszn·lat·ban. A tˆrtÈnelem sor·n a v·ros sokat szenvedett, sz·mos pusztÌt·st kellett ·tvÈszelnie. Elsık kˆzˆtt emlÌtem a tat·rd˙l·st. KÈsıbb Èvsz·zadokon kereszt¸l k¸zdˆtt szabads·g·Èrt, kiv·lts·gos jogaiÈrt, hogy ne v·ljon a szomszÈdos TorockÛszentgyˆrgyˆn szÈkelı fˆldbirtokos csal·d, a Torockayak h˚bÈresÈvÈ. Ennek a szabads·gk¸zdelemnek a legszˆrny˚bb Ès legvÈresebb emlÈke az 1702. november 17-Èn tˆrtÈnt esemÈny, amikor Rabutin nÈmet t·bornok serege megsz·llta a falut Ès valÛs·gos vÈrengzÈst vÈgzett, kÈnyszerÌtvÈn ıket, hogy al·Ìrj·k a fˆldes˙ri jog elismerÈsÈt. Ennek a szomor˙ esemÈnynek az emlÈkÈre a torockÛiak pirosra festettÈk h·zaiknak az ablakkereteit, mely szÌn a kiontott vÈr jelkÈpe volt. Az 1848-49-es esemÈnyeket ar·nylag kevÈs vesztesÈggel Èlte ·t a v·ros. Kˆszˆnhette ezt a b·tor nemzetır-csapatnak (280 fı), akik ¸gyes cselhez folyamodva megmentettÈk a v·rost a pusztul·stÛl. A v·ros a vir·gkor·t akkor Èlte, amikor a vasb·ny·szat vir·gzott. Ez azonban a XVIII. sz·zadtÛl kezdve hanyatl·snak indult. A kˆrnyÈk nem volt alkalmas fˆldm˚velÈsre, a megÈlhetÈs egyre nehezebbÈ v·lt. A fÈrfiak kım˚vesmunk·val, kıfarag·ssal kerestÈk meg a kenyer¸ket. Ez azonban azzal j·rt,

158


hogy messze vidÈkekre kellett v·ndorolni munk·t keresni, Ès sokat voltak t·vol a csal·dtÛl. A szocializmus Èveiben helyzet¸k mÈg ink·bb nehezedett. Nagyenyedre vagy Tord·ra ing·ztak, majd egyre tˆbben elkˆltˆztek, Ès a falu kezdett elnÈptelenedni. Napjainkban a faluturizmus ˙j lend¸letet, megÈlhetÈsi lehetısÈget adott a helysÈgnek.A hangulatos hagyom·nyos h·zak, a festıi t·j, a kir·ndul·si lehetısÈgek, a szÌnes viselet Ès a megırzˆtt szok·sok a turist·k sz·zait vonzz·k ide. 1999-ben a 138 hagyom·nyos h·zbÛl ·llÛ egyedi nÈpi ÈpÌtÈszeti egy¸ttes kiv·lÛ helyre·llÌt·s·Èrt a falu megkapta az Europa Nostra dÌjat. Ha valaki arra v·llalkozik, hogy TorockÛrÛl dolgozatot Ìrjon, kˆnnyen abba a hib·ba eshet, hogy elvesztıdik a sokfÈle Èrdekes, hagyom·nyos dolog ˙tvesztıjÈben. …n megprÛb·ltam rˆviden ˆsszefoglalni a tˆrtÈneti ·ttekintÈst, hiszen dolgozatom tÈm·ja a nÈpviselet Ès a festett b˙tor.

A torockói népviselet TorockÛ nÈpm˚vÈszetÈnek legszÌnesebb rÈsze a viselete. Ez egy saj·tos keverÈke a nÈmet Ès a magyar ÈrzÈsnek. KonstrukciÛj·ban tˆbb benne a nÈmet, de dekoratÌv megjelenÈse mÈgis magyaros. A magyar nÈpviseletek kˆz¸l dÌszessÈgÈben a kalotaszegi viselethez hasonlÌthatn·nk, de mÈg ennÈl is v·ltozatosabb. ElsıkÈnt bemutatom a nık ¸nnepi viseletÈt. Az ing fehÈr h·zi gyolcsbÛl kÈsz¸l. KÈtfÈle inget k¸lˆnbˆztet¸nk meg: a sÌpujjas Ès az islagos inget. A sÌpujjas inget a v·llon Ès a kÈzelıjÈn piros vagy fekete fejtıvel (az Èletkornak megfelelıen) hÌmezik ki. Az islagos inget aprÛ Èrclemezekkel dÌszÌtik. A nyakukra fekete csipkÈbıl kÈsz¸lt, majdnem v·llig Èrı gallÈrt tesznek. A szoknya fekete vagy piros kˆsnyıs felsing. A szoknya tulajdonkÈppen fehÈr, csak a kˆsnyı szÌne v·ltozik ugyancsak az Èletkornak megfelelıen. A kˆsnyı ingtartÛ, mely elˆl felmegy a mellen Ès a h·ton keresztbe van rakva. A kˆsnyıt elˆl a f˚zı fogja ˆssze, amely egy tÈglalap alak˙, posztÛbÛl vagy bırbıl kÈsz¸lt lapocska gyˆngyˆkkel Ès tarka selyemmel gazdagon kihÌmezve. A felsinget zsinÛrıv (bogl·ros ıv) szorÌtja a derÈkhoz. Ezut·n kˆvetkezik a cifra kˆtÈny vagy csipkÈs ruha, amely zˆld szÌn˚, a szÈlein piros csipkÈvel dÌszÌtve. Az ıvbe h·romszˆg alakban ˆsszehajtogatott tarka selyemkendıt t˚znek (olajos kendı). A l·bukon hossz˙ sz·r˙, magas sark˙, elˆl kissÈ felkunkorodÛ orr˙ piros csizm·t viselnek (szÌves csizma). Az asszonyok fejÈn fekete fıkˆtı van, amelyre f·tyolkendıt kˆtnek. A l·nyok ¸nnepkor p·rt·t viselnek. A p·rta kb. tenyÈrnyi szÈles, fekete posztÛval van bevonva. Erre ker¸l a s˚r˚ hÌmzÈs aranyozott sz·llal. A p·rt·rÛl h·tul v·llig Èrı szÌnes szalagok cs¸ngenek al·. A nıi felˆltık is igen v·ltozatosak. Egyik egy rÛkaprÈmes ujjatlan irhabunda, melyet vˆrˆs selyemsz·llal hÌmeznek ki, Ès v·llravetve viselnek. Templomba a dÌszes mentÈt veszik fel, amely fekete vagy kÈk posztÛbÛl kÈsz¸l, finom


159

fehÈr birkaprÈmmel dÌszÌtve. A l·nyok a templomba pal·stban mennek, amely fekete r·s·bÛl kÈsz¸l Ès a szÈlein zˆld b·rsonnyal van szegÈlyezve. A fÈrfiak viselete is nagyon szÈp Ès v·ltozatos. A nadr·g, harisnya fehÈr abaposztÛbÛl kÈsz¸l, mely oldalt vˆrˆs szegÈllyel, elˆl pedig vitÈzkˆtÈssel van dÌszÌtve. A l·bukon fekete csizm·t viselnek. A lobogÛs ujj˙ fehÈr gyolcsing kÈzelıjÈt szintÈn kihÌmezik. A h·zas emberekÈt pirossal, a legÈnyekÈt pedig fehÈrrel. Az inget vˆrˆs bırıv szorÌtja a derÈkhoz, amely fıleg a fiatalokÈ gazdagon dÌszÌtett. Erre irhabund·bÛl kÈsz¸lt mellÈnyt vesznek, amelyet vˆrˆs vagy kÈk selyemmel hÌmeznek ki. Legfel¸l veszik a rÛkaprÈmes kˆdmˆnt, amelyet v·llravetve viselnek. A kˆdmˆn is irhabund·bÛl kÈsz¸l Ès ugyancsak hÌmezve van a kornak megfelelıen vˆrˆs vagy kÈk selyemmel. Templomba a fÈrfiak tÈlen fekete posztÛbÛl kÈsz¸lt templomcondr·t vesznek fel. Ezt is kihÌmezik s·rga, vˆrˆs, de legink·bb nemzetiszÌn˚ h·r·sszal. Fej¸kˆn ny·ron fekete kalapot, tÈlen pedig fehÈr birkabırbıl kÈsz¸lt sapk·t viselnek. Nyakkendıt csak a legÈnyek Ès a fiatal h·zasok kˆtnek, amelynek lecs¸ngı rÈszÈn gazdag, szÌnes vir·ghÌmzÈs tal·lhatÛ. Sajnos a torockÛi nÈpviselet darabjait egyre kisebb sz·mban tal·ljuk meg a faluban. Sok viseletdarabot nem h·zilag ·llÌtottak elı, hanem mesteremberek kÈszÌtettek, Ès ezek kihal·s·val megsz˚nt a folytonoss·g. Ilyen pÈld·ul a templomcondra, a kˆdmˆn, a csizm·k stb. Ebben a fejezetben megprÛb·ltam egy kis ÌzelÌtıt adni annak a falunak a m˙ltj·rÛl, ÈletÈrıl, melynek egy szegmentum·val foglalkozom. NehÈz dolgom volt v·logatni a sok Èrdekes dolog kˆzˆtt. Ezt a k¸lˆnˆs ÈrzÈst Malonyay Dezsı fogalmazta meg nagyon tal·lÛan: Ñ⁄gy Èrzi mag·t az ember, mint valami tudÛs professzora az esztÈtik·nak, aki elıvesz egy eleven m˚remeket Ès azt alkotÛelemeire szedegeti szerte; mindennek megadja ok·t Ès megmutatja helyÈt, meghat·rozza a tˆrvÈnyeket, amely szerint kÈsz¸lt, egyszÛval mindent elkˆvet, hogy hallgatÛja minÈl tˆbbet tudjon rÛla, - s l·m a hallgatÛ, a teremtı lÈnyegnek mÈg a lehelletÈt is alig Èrezte. Mi is kirakjuk az egyes darabokat, ˆsszehordjuk az egy-kÈt fÈnyes cserepet, pedig ehelyett ink·bb: eredjetek magatok Ès l·ss·tok! NÈzzÈtek meg azt a kis v·rost, amint megh˙zÛdik a SzÈkelykı tˆvÈn, amelynek sˆtÈt, kiform·latlan tˆmege ˙gy telepedett oda mˆgÈje, mint valami ıskori szˆrnyeteg, amely testÈvel akarn· megÛvni minden bajtÛl Ès veszÈlytıl. Mint valami pajzs, ˙gy borul e szÈles hegyh·t a felkelı nap elÈ is. RÈg felvirradt m·r, a szemkˆzti Tilalmast rÈg verik m·r a nap sugarai ñ s mag·t TorockÛt mÈg mindig hideg, kÈkes ·rnyÈkok borÌtj·k. A v·roson kÌv¸l, a zˆld hegyoldalakon a beomlott b·nyatorkolatok, s a patak mentÈn a d¸ledezı verık. A v·ros gˆrbe kˆves utc·in vÈgig, a vajorok mellett az asszonyok moss·k a g˙ny·t s a legÈny itatja lov·t, barm·t, a nagy piacon a cintermes templom, ahol vas·rnaponkÈnt a vÈn SzÈkelykı oly komoly fensÈggel tekint az ˆsszesereglı, szÌnes gy¸lekezetre, az Isten h·z·ba ·lmÈlkodva l·tunk mÈg egy darabot, a let˚nt, jellegÈben oly erıs, a szÌneiben k·pr·zatos kˆzÈpkorbÛl, az emberek rÛkam·los bırkˆdmˆnben Ès bırlajbijukban, bojtos csizm·ban, aranyp·rt·s le·nyzÛk, ki pal·stban, ki

160


anÈlk¸l, a tarka fıkˆtıs menyecskÈk, az ˆregebb asszonyok, mentÈben vagy rÛkatorkos kˆdmˆnben, mindny·jan egy¸tt, mint valami szÌneiben k·pr·zatos ·lom, melynek valÛs·g·t elfogadni szinte vonakodik elmÈnk.î

A torockói festett bútor Az ember termÈszeti lÈny. …letmÛdj·t befoly·solja a kˆrnyezete. De az ember tudatos lÈny, ezÈrt a termÈszetet a maga jav·ra prÛb·lja alakÌtani. Az Èlet fenntart·s·hoz sz¸ksÈges javakat a termÈszet szolg·ltatja. Ezeket az ember birtokba veszi v·ltoztat·s nÈlk¸l vagy kisebb-nagyobb v·ltoztat·ssal. Az ember azon is kÌsÈrletezik, hogy a kˆr¸lˆtte levı vil·got megÈrtse, megismerje. A megismerÈs egyik form·ja a m˚vÈszi megismerÈs. A m˚vÈszi megismerÈs ÈlmÈnyeken alapszik. A m˚vÈsz megsejti a lÈt mÈly titkait, s felismerÈsÈt megprÛb·lja form·ba ˆnteni. Ez m·sokban is ÈlmÈnyt v·lt ki. A m˚vÈszet az emberi tˆrtÈnelem folyam·n ugyanolyan fontos tartozÈka volt az Èletnek, mint a munka. A hagyom·nyos kˆzˆssÈgek kÈpzım˚vÈszeti kult˙r·ja jelentıs mÈrtÈkben a haszn·lati t·rgyain mutatkozott meg. A nÈpm˚vÈszet teh·t alkalmazott m˚vÈszet, t·rgyak hordozta m˚vÈszet. A t·rgyak pedig ˆsszef¸ggenek az anyaggal, amelybıl kÈsz¸lnek. A t·rgyat teh·t meghat·rozza egyrÈszt az anyag, form·j·t pedig dˆntıen befoly·solja a rendeltetÈse. EzenkÌv¸l fontosak az eszkˆzˆk Ès a technikai fog·sok, amelyek segÌtsÈgÈvel kÈsz¸l. A nÈpm˚vÈszeti t·rgyak esetÈben tˆbbletelemkÈnt jelen van a dÌszÌtmÈny is. Nyilv·nvalÛan ez sem f¸ggetlen az anyagtÛl, a form·tÛl, a technik·tÛl Ès a rendeltetÈstıl. A dÌszÌtmÈnyek vizsg·lhatÛk tartalmuk Ès form·juk szerint, de fontos eleme a dÌszÌtmÈnynek a szÌn is. A szÌneknek legtˆbbszˆr jelentÈse van. A motÌvumok stiliz·ltak, teh·t az ·br·zolt valÛs·g bizonyos elemeit emelik ki. A motÌvumok, mint·k egy jÛl meghat·rozhatÛ stÌlushoz kapcsolÛdnak. A magyar nÈpm˚vÈszet arculat·t dˆntıen a renesz·nsz befoly·solta. De megırzˆtt kor·bbi korokbÛl sz·rmazÛ motÌvumokat (honfoglal·s elıtti korbÛl), Ès feldolgozott kÈsıbbi stÌluselemeket is. (barokk, rokokÛ stb.) A nÈpm˚vÈszet jellegzetes von·sa, hogy a k¸lˆnbˆzı korszakokra jellemzı stÌluselemek bÈkÈsen megfÈrnek egym·s mellett. Amint azt a nÈpviselet bemutat·s·n·l is l·ttuk, a torockÛi ember nagy gondot fordÌtott a kˆzvetlen kˆrnyezetÈre is, az ÈpÌtkezÈsre Ès a h·zak berendezÈsÈre. A h·zak k¸lsejÈn Ès belsejÈn is felismerhetı a tisztas·g Ès a rend szeretete Ès a szÈp ir·nti igÈny. A torockÛi szobaberendezÈs nagyj·bÛl a kˆvetkezı volt: sarokpad, melynek nem volt t·ml·ja. A t·ml·t a falravalÛk helyettesÌtettÈk. Ezek falra erısÌtett deszk·k, amelyek vÈdtÈk a falat a s˙rol·stÛl, illetve vÈdtÈk a padon ¸lık ruh·zat·t is a meszesedÈstıl. A pad fˆlˆtt, a fal felsı felÈn vÈgig fogasok voltak, melyekre szÌnes t·nyÈrokat Ès kˆcsˆgˆket aggattak. A sarokban volt a saroktÈka vagy szegellettÈka. Fontos tartozÈka volt a b˙tornak a dÌszes ·gy.


161

Ennek egyik dÌsze a festett ·gyfı, m·srÈszt pedig a p·rn·k Ès lepedık, amivel letakart·k, felvetettÈk. Az ·gy elıtt ·llott egy pad, aminek t·ml·ja is volt. Az ·gy mellett volt a l·da, amiben a ruhanem˚t tartott·k. A sarokpad elıtt ·llt az asztal Ès nÈh·ny kontyos szÈk. A saroktÈk·val szemben levı sarokban volt a k·lyha. EzenkÌv¸l a csal·d anyagi helyzetÈnek f¸ggvÈnye szerint, lehetett mÈg egy ·gy, vagy kisebb l·da, esetleg polc, amin poharakat tartottak. A szob·t r˙dravalÛ szÌnes varrottasokkal dÌszÌtettÈk. A torockÛi b˙tort gyant·ros b˙tornak nevezik. ÑÖa szoba minden butorzata gyant·ras, azaz megvan festve s vir·gcsokrok Ès arabesk fonadÈkokkal ÈkesÌtve.î ñ Ìrja Orb·n Bal·zs. A b˙tor alapanyaga a fenyıfa. A festÈs alapszÌne a zˆld (tompÌtott zˆld). Erre festik r· a k¸lˆnbˆzı motÌvumokat, amelyek egy-egy kazett·ba vannak csoportosÌtva. Ezeknek az alapszÌne sokkal ÈlÈnkebb: narancs, vil·gospiros vagy kÈk. Annyira gazdag a festÈs, hogy a zˆld alapszÌn szinte teljesen elvesztıdik mellette. Malonyay Dezsı a b˙torkÈszÌtÈs folyamat·t a kˆvetkezıkÈppen Ìrja le: ÑA torockÛi b˙tor majdnem kiz·rÛlag fenyıf·bÛl kÈsz¸l, beh˙zz·k rendesen valami zˆldes alapszÌnnel, azt·n az asztalos r·festi a k¸lˆnfÈle cifr·kat, vir·got, koszor˙kat, sallangokat. A festÈket egyszer˚en enyvben tˆri fel Ès festÈs kˆzben folyton melegen tartja. Ez a primitÌv tempera teszi lehetıvÈ, hogy oly kˆnnyed, lend¸letes Ès mÈgis erÈlyes vonalat h˙zhasson vele, de egy˙ttal nagy tapasztalatot igÈnyel, mert sokkal vil·gosabban sz·rad fel. Azonban ˙jbÛl mÈg jobban elsˆtÈtedik, sıt nÈha elenyÈszik, midın a f·t befirniszelj¸k, ha nincs elÈg vil·gosan s elÈg s˚r˚n felrakva. VÈg¸l azt·n a b˙tort valami jÛfÈle firnisszel beh˙zz·k, s az ilyet nevezik gyant·ros b˙tornak.î Ma a hagyom·nyos rÈgi torockÛi festett b˙tort a m˙zeumban l·thatjuk. Szinte ugyanaz a sorsa lett, mint a nÈpviseletnek. 1910-ben ugyanis kihalt az utolsÛ mester, aki b˙torfestÈssel foglalkozott. A hagyom·ny azonban ujj·Èledt, ˙jra kÈsz¸l TorockÛn festett b˙tor. Dolgozatom utolsÛ fejezetÈben arrÛl sz·molok be, amit Kir·ly Ferenc b˙torfestı el·rult, felt·rt nekem e hagyom·nyos, szÈp mestersÈg titkairÛl.

A bútorfestés hagyományának felújítása napjainkban Kir·ly Ferenc TorockÛn sz¸letett, TorockÛrÛl elkˆltˆzˆtt, majd visszatelep¸lt lakos. Visszatelep¸lt, mert sohasem akart Ès tudott elszakadni sz¸lıfaluj·tÛl, Ès mert a faluturizmus jÛvolt·bÛl fellend¸lı falu ˙jra megÈlhetÈst biztosÌt sz·m·ra. A b˙torfestÈszettel 1994-tıl foglalkozik hivat·sszer˚en. Elsı prÛb·lkoz·sai az 1980-as Èvekre ny˙lnak vissza. A csal·d tulajdon·ban levı festett jegyl·dika mint·j·ra kÈszÌtett el egy festett l·dik·t. Akkor mÈg olajfestÈkkel dolgozott, mert m·shoz Rom·ni·ban nem jutott hozz·. Azt·n elkezdte tanulm·nyozni a b˙torkÈszÌtÈs csÌnj·t-bÌnj·t, a festÈst, a motÌvumokat. ’ maga is Èrt az asztalosmunk·hoz, de a b˙torokat asztalossal csin·ltatja meg, az ·ltala kÈszÌtett rajz Ès mÈretek alapj·n. B˙torainak alapa-

162


nyaga a hagyom·nynak megfelelıen a fenyıfa. Ragaszkodik azonban, hogy a b˙tordarabok ˆsszeillesztÈse is hagyom·nyos mÛdon tˆrtÈnjen (fecskefarkos Ès nutfÈderes illesztÈs), mert a fa, saj·t kifejezÈsÈt haszn·lva ÑÈlı anyagî, Ès elkÈszÌtÈs ut·n is tov·bb dolgozik, ˆsszesz·rad illetve kit·gul. Ha nem megfelelı az illesztÈs Ès a rˆgzÌtÈs, akkor elreped a b˙tor. A festÈshez jelenleg akrill-t haszn·l. Bevall·sa szerint ezt elfogadja a szakma, az olajfestÈket viszont nem. B˙torainak alapszÌnÈben domin·l ugyan a tompÌtott zˆld, de ezt elnyomja a kˆzponti vir·gok, kazett·k alapszÌnÈt kÈpezı narancs, piros Ès kÈk. Egy kazett·ban a vir·gmotÌvumok az Èletf·ban csoportosulnak. Van olyan kazetta, amelyben az Èletfa edÈnybıl vagy v·z·bÛl indul ki, ·gazik szÈt. A szerte·gazÛ Èletf·ba ker¸lnek a vir·gmotÌvumok. A leggyakrabban elıfordulÛ vir·gok: a bazsarÛzsa, a szegf˚, a tulip·n, a liliom. Az Èletf·k kˆzponti vir·gja a bazsarÛzsa. A liliom kÈk szÌn˚ Ès az Èletf·k felsı rÈszÈn jelenik meg. A vir·gok a torockÛi b˙torokon nem annyira stiliz·ltak, mint Kalotaszegen. Egy-egy kazett·ba az Èletf·n kÌv¸l is ker¸lnek vir·gok, vir·gcsoportok. Ettıl lesz gazdagabb a dÌszÌtÈs. Adatkˆzlım elmondta, hogy napjainkban nagy a kereslet a torockÛi festett b˙tor ir·nt mind belfˆldˆn, mind k¸lfˆldi viszonylatban. Keresik az aj·ndÈkt·rgynak minıs¸lı kis jegyl·dik·kat is, de sokan rendelnek bizonyos b˙tordarabokat vagy teljes berendezÈst. A helybeliek kˆz¸l, akik vendÈgfogad·ssal foglalkoznak, m·r h·rman is rendeltek b˙tort Ès rendeztek be hagyom·nyos torockÛi szob·t a h·zukban, hiszen az adatkˆzlı bevall·sa szerint, minden festett darabnak saj·t hangulata van. Ezt a hangulatot megprÛb·lja ·tadni, megÈreztetni azokkal, akik becs¸lik Ès csod·lj·k ezeket a darabokat. BefejezÈs¸l arrÛl Èrdeklıdtem, hogy gondoskodott-e m·r ut·npÛtl·srÛl, van-e rajta kÌv¸l m·s is, esetleg fiatalabb, aki tov·bbviheti ezt a mestersÈget. Erre sajnos nemleges v·laszt kaptam. Dolgozatom vÈgÈn ez˙ton is megkˆszˆnˆm Kir·ly Ferenc segÌtsÈgÈt, Ès kÌv·nom, hogy sok·ig Ès ugyanilyen szeretettel vÈgezze ezt a nemes munk·t. NemzedÈkt·rsaimnak pedig azt tan·csolom, hogy tanulj·k meg ÈrtÈkelni azt a felbecs¸lhetetlen kincset, amit eleink r·nk hagytak. Tudom, hogy az ipari termelÈs logik·ja ellentÈtes a kÈzm˚ipar logik·j·val. A t·rgyi vonatkoz·sban is elidegenedı vil·gunkban vannak azÈrt emberek, akik igÈnylik a hum·nus jegyeket hordozÛ kÈzimunk·val elı·llÌtott termÈkeket, amelyeknek hangulatuk van. Elker¸lhetetlen Ès visszafordÌthatatlan folyamat, hogy a XXI. sz·zadban elt˚nik a hagyom·nyos paraszti kult˙ra. A mi feladatunk megmenteni a pusztul·stÛl, amennyit lehet, Ès azon munk·lkodni, hogy az ısi kult˙ra helyÈt ne a v·rosi kult˙ra hulladÈka vegye ·t.

FELHASZNÁLT KÖNYVÉSZET: DemÈny Istv·n P·l, Gazda Kl·ra, Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc, T·nczos Vilmos: Magyar nÈpi kult˙ra. Kolozsv·r, 2000.


163

ï KÛsa L·szlÛ, SzemerkÈnyi ¡gnes: Ap·rÛl fi˙ra. Budapest, 1985. ï Malonyay Dezsı: A magyar nÈp m˚vÈszete. Budapest, 1907-1922. ï Orb·n Bal·zs: A SzÈkelyfˆld leÌr·sa. V. kˆtet, Hasonm·s kiad·s, Szeksz·rd, 1991.

FÜGGELÉK: A kÈpek jegyzÈke ï 1. TorockÛi h·zsor ï 2-4. A rÈgi Ès az ˙j torockÛi festett b˙tor ï 5-8. A b˙torra festett kazett·k felnagyÌtott kÈpei Adatkˆzlı Kir·ly Ferenc, 51 Èves, torockÛi lakos

164


Rejtett kincsek szerzı ï Udvari Ibolya tÈmavezetı ï Dvor·csek ¡goston

P

·pai P·riz Ferenc, Kırˆsi Csoma S·ndor, ¡prily Lajos, Berde M·ria, a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium szellemÛri·sai. Az ık nyomaikat kerestem, ·ltaluk akarom l·tni, megtudni Ès megismerni iskol·nk m˙ltj·t, jelenÈt Ès jˆvıjÈt. Enyed Ès kollÈgiuma a vil·g kˆzpontja, a nÈpi hiedelem szerint. Az ezerÈves magyar iskolatˆrtÈnetben a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium mÈltÛ helyet foglal el. Az Ñenyedi kohÛî, ahogy azt Vita Zsigmond jellemezte, tˆbb mint 375 Ève ·ll a m˚velıdÈs szolg·lat·ban. A KollÈgium nemcsak az erdÈlyi iskolakult˙ra fontos tÈnyezıje, hanem az egyetemes magyar m˚velıdÈs kˆzpontja volt Èvsz·zadokon ·t, melyet EurÛpa-hÌr˚ tudÛsok, jeles tan·rok, ·llamfÈrfiak mondhatt·k alma mater¸knek. A fıiskola fel·llÌt·s·t az 1622-i orsz·ggy˚lÈs mondotta ki a nikolsburgi bÈke ut·n, majd 1662-ben a fıiskol·t a gyulafehÈrv·ri orsz·ggy˚lÈs ·thelyezte Nagyenyedre. Itt a XIX. sz·zadban k¸lˆn tanszÈket kaptak a termÈszettudom·nyok, a fˆldrajz, a tˆrtÈnelem, a politika, a matematika, a statisztika, a fizika, a rÛmai Ès hazai jogtudom·nyok. Ebben a sz·zadban szerzett nagy hÌrnevet Fenichel S·muel (1868-1893). Kırˆsihez hasonlÛan ı is t·voli fˆldrÈszeken munk·lkodott haz·ja Ès a nemzetkˆzi tudom·ny jav·ra. …rdeklıdÈsÈt a termÈszet ir·nt Herepei K·roly Ès Elekes K·roly keltettÈk fel. A nagyenyedi TermÈszettudom·nyi M˙zeumban tal·lhatÛ a trÛpusi lepkÈkbıl Ès bogarakbÛl ·llÛ gy˚jtemÈnye, valamint egy paradicsommad·r. Gy˚jtemÈnye azonban ennÈl gazdagabb Ès etnogr·fiai t·rgyakat is tartalmaz, melyeket a TˆrtÈnelmi M˙zeumban ıriznek. Mivel ÈrdeklıdÈsemet felkeltette ez a gy˚jtemÈny is, elhat·roztam, hogy megtekintem. A muzeolÛgus jÛvolt·bÛl bemehett¸nk a rakt·rba, ahol ezeket a t·rgyakat ıriztÈk. Elcsod·lkoztam azon, hogyan lehet ilyen ÈrtÈkes Ès fontos t·rgyakat rakt·rban t·rolni Ès Ìgy elz·rni ıket a l·togatÛk elıl. Csod·latos dolgokat tal·ltunk ott. Ezek a csod·k olyan ember emlÈkÈt idÈzik, aki t·vol haz·j·tÛl, nem feledte el, hogy honnan indult, hov· tartozik. Nem mag·nÈrdekbıl kutatta fel ⁄j-Guine·t, hanem nÈpÈt Ès az egÈsz vil·got prÛb·lta megismertetni kult˙r·j·val. Fenichel S·muel Nagyenyeden sz¸letett 1868. augusztus 25-Èn. Kereskedı csal·dbÛl sz·rmazik, de a termÈszettudom·nyoknak hÛdolva szakÌtott a csal·di hagyom·nnyal. A Bethlen G·bor KollÈgium olyan hÌres tan·rai oktatt·k, mint Elekes K·roly, akitıl termÈszettudom·nyos ismereteket tanul, Fogarasi Albert (egyiptolÛgus), akitıl az utaz·s szÈpsÈgÈt tanulja, Herepei K·roly pedig a rÈgÈszet szeretetÈt kelti fel benne. Tanulm·nyai sor·n Herepei

Udvari Ibolya ï Rejtett kincsek

165

K·roly tan·r·val kˆzˆsen rÈgÈszeti kutat·sokat vÈgzett Bedellın Ès Isp·lak·n. 1888 tavasz·n Herepei K·roly t·mogat·s·val Bukarestbe megy, ahol Gheorghe Tocilescu egyetemi tan·r megbÌz·s·bÛl a Nemzeti M˙zeum rÈgÈszeti anyag·t gy˚jti oszt·lyozza Ès konzerv·lja. Bukarestbıl rendszeresen besz·molÛkat k¸ld a KˆzÈrdek cÌm˚ enyedi ˙js·g sz·m·ra. Kˆzben Fenichel elv·llalja a dobrudzsai Adamklissi-i ·sat·sok vezetÈsÈt. Innen ·ltala vad·szott Ès megfelelıkÈppen elkÈszÌtett, konzerv·lt ·llatokat k¸ld Nagyenyedre. Az itt vÈgzett ·sat·sok fordulÛpontot jelentenek ÈletÈben, hiszen itt ismerkedik meg Albert Grubauer m¸ncheni ornitolÛgussal, aki kutat·sokat vÈgzett Rom·nia ter¸letÈn. Grubauernek felt˚nnek Fenichel nagyszer˚ tulajdons·gai: jÛ vad·sz, Èrt az ·llatok konzerv·l·s·hoz is, nagyszer˚ archeolÛgiai Ès etnogr·fiai ismeretekkel rendelkezik, ezÈrt felaj·nlja neki, hogy induljanak kutatÛ˙tra, az Ausztr·li·tÛl Èszakra fekvı szigetre, ⁄j Guine·ra. 1891. augusztus 15-Èn b˙cs˙zik bukaresti bar·taitÛl. Az expedÌciÛn Grubauer Ès szolg·ja, Fenichel a prepar·tor Ès gy˚jtı, egy fÈnykÈpÈsz rajzolÛ, Ès egy orvos vettek rÈszt. Grubauer Ès az expedÌciÛ tˆbbi tagja tudta, hogy az eddig fel nem kutatott szigetcsoportnak, gazdag az ·llat- Ès nˆvÈnyvil·ga melybıl nagyszer˚ gy˚jtemÈnyeket lehetne ˆssze·llÌtani. 1891. szeptember 30-·n indul az expedÌciÛ HamburgbÛl a Salatigna nev˚ bÈrelt gızhajÛn. Port Said, a Szuezi csatorna, valamint Ceylon ÈrintÈsÈvel megÈrkezik Szingap˙r kikˆtıbe. Itt elıszˆr Surabaya kikˆtıjÈben, Holland ⁄j-Guine·ban szeretnÈnek kikˆtni Ès kutatni, de a koleraj·rv·ny miatt vÈg¸l is visszatÈrnek Szingap˙rba, Ès innen a NÈmet ⁄j Guine·ba, az Astrolabe ˆbˆlbe indulnak, ahol Constantinhaffenben kˆtnek ki. Fenichel S·muel naplÛj·bÛl olvashatjuk a kˆvetkezıket. ÑS ha senkise tudja ˙tit·rsa szenvedÈseinek Ès ˙ti cÈlj·nak rÈszletes okait, mindenki tudja, hogy az elv·l·s f·j, oly nagyon f·j itt hagyni a Haz·t, a rokonokat, ismerısˆket stb. egy messzi t·voli ter¸leten ˙j haz·t keresve. A f·jdalom Èrzete fokozottabb· lesz, ha az utas a kˆzeli ÑvisszatÈrÈstî egyelıre nem remÈlheti.î -Õgy vallott egyik levelÈben. Grubauer viszont cserbenhagyja t·rsait, ugyanis megbetegedik, Ès 1892 m·rcius·ban elhagyja ⁄j Guine·t. Errıl Ìgy Ìr naplÛj·ban: ÑFolyÛ Èv m·rtius hav·ban v·lt bizonyoss· a Grubauer fÈle expeditio tˆnkre jut·sa, tÈnyleges m˚kˆdÈsbe lÈpÈse elıtt. E sajnos esetet, az ¸gy hib·s fˆlfog·sa, szervezete Ès fıleg finanti·lis viszonyok idÈztÈk elı. E v·llalat szerencsÈtlen vezetıje mÈg e hÛ folyama (m·rtius) alatt elhagyta ⁄j-Guine·t Ès SingaporÈba utazott vissza. Hogy innen merre vette utj·t nem tudom. TermÈszetesen Èn is elutazhattam volna. De egyszer˚en a veni vidivel nem lehettem megelÈgedve. AzÈrt hagytam el Èdes Haz·mat, azÈrt utaztam ily messzire, hogy a vicit is elmondhassam.î ⁄j Guinea fˆld¸nk m·sodik legnagyobb szigete. Ter¸lete part menti szigeteivel egy¸tt 824 000 km2. Hossz˙s·ga elÈri a 2400 km-t, szÈlessÈge pedig

166


a 700 km-t. …ghajlata forrÛ Ès csapadÈkos (a kˆzÈphımÈrsÈklet 26-280 C), az Èvszakok nem v·ltj·k egym·st. Fenichel S·muel ide Èrkezve egy nehÈz problÈm·val k¸szkˆdik, a pÈnzhi·nnyal, 100 m·rk·val a zsebÈben mag·ra marad egy ismeretlen szigeten. EzÈrt segÌtsÈget kÈrt Budapest, Bukarest Ès BÈcs m˙zeumaitÛl. 14 hÛnapot tˆlt el a p·pu·k kˆzˆtt. Ekˆzben felkutatja a Finisterre hegysÈgÈt Ès Dampier addig ismeretlen szigetÈt. Megbar·tkozik a bennsz¸lˆttekkel. A p·pu·k sˆtÈtbır˚, alacsony nˆvÈs˚, gyenge testalkat˙, gˆndˆr haj˙ emberek. A p·pua elnevezÈs maga is erre utal: a mal·j nyelvben a Ñpauwaî gˆndˆr haj˙t jelent. Fenichel tˆbb mint 1000 szÛt tanul meg a BongÛ faluban Èlı p·pu·ktÛl Ès gy˚jtemÈnyÈt naprÛl napra gazdagÌtja. ÑA vad·sz nem panaszkodhatik. Nagyobb ·llatok hi·nyoznak; de a jÛ ÌzlÈs˚ galambok (kˆzt¸k 8ñ10 kilÛs) koronagalamb (Gaurea Victoria) kasu·rok Ès tˆrpe kenguruk u.n. wallabyk stb. stb. minden idıben ell·tj·k a konyh·t. A Climaticus viszonyok, az eddigi lefolyt idıbıl kˆvetkeztetve, nem nevezhetı rossznak. …s hab·r egÈsz ⁄j Guinea, a Ñgyilkosî Èghajlatok sor·ba tartozik azt mondhatom, hogy e telep egÈszsÈges. ¡llapotom jÛ egy p·r kisebb mal·ria esetet kivÈve egÈszsÈges voltam. A parti falvak lakosai, jelenleg ·ltal·nos bÈkÈs hangulat˙ak. K¸lˆnben a p·pu·k igen ravaszok, mi sem bÌzunk benn¸k, jÛl lehet mindig jÛl fogadnak Ès azÈrt fegyvertelen¸l sohase hagyjuk el a telepet.î Itt sem felejti el sz¸lıv·ros·t. Sok levelet Ès tudÛsÌt·st k¸ld az ottani Èletrıl, szok·sokrÛl. 1893. m·rcius 11-Èn mal·ri·ban betegedik meg, majd bele is hal. BÌrÛ Lajos termÈszettudÛs tal·l r· sÌrj·ra. BÌrÛ Lajos 1895 Ès 1902 kˆzˆtt j·rt ⁄j Guine·ban. KutatÛ˙tj·n Fenichel S·muel guineai ˙tj·t is nyomon kˆvette. A KˆzÈrdek hetilapban 1893. j˙nius 4-Èn a kˆvetkezıket olvashatt·k: Ñ- Fenichel Samu f. Èvi m·rcius hÛ 11-Èn meghalt. 13-·n eltemettÈk. Errıl tudÛsÌt a NÈmet birodalom ausztr·liai consula, s e hÌr benn¸nk Ès mindazokban, kik e ritka akaraterıvel, b·mulatos kitart·ssal, erıs tudom·nyszomjjal bÌrt 25 Èves ifj˙t ismertÈk, igaz Ès mÈly rÈszvÈtet fakaszt. [Ö] Legyen kˆnny˚ neki az idegen fˆld.î Az ismertetlen ⁄j Guinea mÈg a m˙lt sz·zadban is sok meglepetÈst rejtegetett, Ìgy pÈld·ul 1954-ben a Szangril·nak nevezett vˆlgyben teljesen vÈletlen¸l, tˆbb mint 100 000 p·pu·t fedeztek fel, akik fejlıdÈs¸kben mindˆssze a csiszolt kıkorszakig jutottak el. Fenichel S·muel az ismeretlen vil·g expedÌciÛja sor·n kˆzel tÌzezer t·rgyat gy˚jt ˆssze, Ès rengeteg inform·ciÛt szerez a p·pu·k ÈletmÛdj·rÛl. Az 1895-ben megjelent TermÈszeti Kˆzlˆny cÌm˚ folyÛiratbÛl olvashatjuk, hogy kˆr¸lbel¸l h·romezer kÈtsz·z t·rgyat juttatott el Fenichel EurÛp·ba, amelyhez mÈg hozz·adÛdik nÈgyezer lepke pÈld·ny, kÈtezer rovar, kˆr¸lbel¸l h˙szezer csiga Ès kagylÛ valamint kilencvenˆt fajbÛl valÛ tˆbb mint kÈtsz·z mad·r.


167

Ebbıl a gy˚jtemÈnybıl sz¸lıv·ros·ba is k¸ldˆtt. Az etnogr·fiai t·rgyakat a TˆrtÈnelmi M˙zeumban, gy˚jtemÈnyÈnek tˆbbi rÈszÈt pedig a TermÈszettudom·nyi M˙zeumban ırzik. A nÈprajzi t·rgyakat tˆbb kategÛri·ra oszthatjuk: fegyverek, hangszerek, szersz·mok Ès dÌsz- meg kˆzhaszn·lati t·rgyak.

Fegyverek A p·pu·k a fegyvereket vad·szatkor, hal·szatkor Ès a tˆrzsek kˆzˆtti konfliktusok alkalm·val haszn·lt·k. A fegyver gy·rtÛk elsısorban a fegyver hatÈkonys·g·ra figyeltek: k¸lˆnbˆzıek voltak a hal·szatban Ès a madarak vad·szat·ra haszn·lt nyilak. A gy˚jtemÈnyben tizenh·rom nyÌl, h·rom l·ndzsa Ès egy Ìj tal·lhatÛ, azonban csak tÌz nyÌlhoz, egy l·ndzs·hoz Ès az Ìjhoz fÈrhett¸nk hozz· A kˆvetkezıkben bemutatom a fegyvereket. A l·ndzsa henger alak˙ bambusz sz·rbÛl kÈsz¸lt 272 cm hossz˙ (egyik vÈgÈbıl azonban egy kis rÈsz le van tˆrve), ·tmÈrıje 34.5 mm. A feketÈre festett l·ndzsa hegye 90 cm hossz˙s·g˙. A l·ndzsa cs˙cs·t Ès nyelÈt egy dÌszÌtett rÈsz v·lasztja el. E dÌszÌtÈs egy h·romszˆg alak˙ emberi arcot jelkÈpez. Az Ìj is feketÈre festett 175 cm hossz˙ 4 cm szÈles, vastags·ga 2 cm. KÈt vÈge hegyesebb, azÈrt, hogy r· lehessen illeszteni a h˙rt, amely jelen esetben hi·nyzik. A nyilak kemÈnyf·bÛl vagy hasÌtott n·dbÛl kÈsz¸ltek k¸lˆnbˆzı hossz˙s·g˙ak Ès egyeseken mÈg dÌszÌtıelemeket is tal·lunk. Fenichel S·muel jegyzeteiben Ìgy Ìr a p·pu·k fegyvereirıl: ÑT·madÛ fegyvereik nagyon veszÈlyesek, roppant sok u.n. ellenhoroggal vannak ell·tva a seb veszÈlyeztetÈsÈre. Nyilaik Ès l·ndzs·ik, melyeket itt gy˚jtˆttem, unikum typusuak. A parti lakÛk ·llÌt·sa szerint mÈrgezik nyilaikat egym·s elleni lÈtÈrti k¸zdelemben. Egy hagymaszer˚ gumÛbÛl kÈszÌtnÈk a veszÈlyes mÈrget. …n mÈg saj·t szememmel nem l·ttam Ès Ìgy, mint tÈny nem ·llÌthatom.î

Hangszerek KÈt Èrdekes hangszert tal·ltunk a gy˚jtemÈnyben, az okam·t Ès az orlan-ai-t. Az okama (kis dob) henger alak˙ kÈt vÈgÈnek ·tmÈrıje viszont nagyobb, mint kˆzÈpsı ·tmÈrıje. Ez·ltal a hangszernek jobb a hangz·sa Ès nagyobb a hangereje. KemÈnyf·bÛl kÈsz¸lt Ès egyik vÈgÈt h·rtya z·rja el, amelyet a p·pu·k ·ltal·ban gyÌkbırbıl kÈszÌtettek. A hangszert kˆzÈpen kÈt nyÈllel l·tt·k el, ezen a rÈszen a dob kˆrkˆrˆsen dÌszÌtett. KÈt dÌszsort tal·lunk, amelyek a Ñkutyafogî motÌvummal kÈsz¸ltek ÑT·ncaikkor egy henger szer˚, kˆzÈpen valamivel sz˚kebb, de csak egy fenek˚, gyÌk, vagy kÌgyÛ bırrel elz·rt dobot Ès saj·tszer˚ Ènekeiket haszn·lj·k.î- Ìrja egyik levelÈben. ⁄j-Guinea az egyetlen fˆldrÈsz, ahol az orlan-ait (t·nccsˆrgıt) megtal·ljuk. Bodrogi Tibor magyar etnolÛgus ·llÌtja, hogy harmincˆt ilyen hangszer

168


lÈtezik jelenleg a vil·g m˙zeumaiban, amelybıl huszonhÈt a Fenichel S·muel gy˚jtemÈnyÈbıl Budapesten tal·lhatÛ. Bodrogi Tibor szerint ez a hangszer az Astrolabe ˆbˆlbıl valÛ. Az Orlan (Pangium Edulae) nev˚ p·lmafa gy¸mˆlcsÈbıl kÈszÌtettÈk. Ez a gy¸mˆlcs gesztenye nagys·g˙ Ès szÌne is sˆtÈtbarna. Kilyukasztott·k, a gy¸mˆlcs belÈt kiv·jt·k, kemÈny nˆvÈnysz·lra f˚ztÈk, Ès egy fa nyÈlre kˆtˆttÈk f˚zÈr form·j·ban. A hangszert r·zva a fa xilofon hangj·hoz hasonlÛ hangot ad. A nyÈl, amelyre a f˚zÈrt kˆtˆttÈk egy 30 cm hossz˙ Ès 6-8 cm vastag faragott fa. Mad·rfej alakja van. A mad·r csıre nyitott, Ès a csır felsı rÈszÈre egy emberarcot mint·ztak (hasonlÛan a l·ndzs·ra faragott arckÈppel).

Szerszámok A p·pu·k szersz·mai Èsszer˚en szil·rd anyagokbÛl kÈsz¸ltek Ès nagyon hatÈkonyak voltak. Ezek kÈszÌtÈsÈre ·ltal·ban f·t, csontot, kˆvet, csigah·zat vagy kagylÛh·zat haszn·ltak. KÈt fejszÈrıl szeretnÈk emlÌtÈst tenni. Mindkettı nehÈz f·bÛl kÈsz¸lt, emiatt s˙lyosak. Fenichel S·muel vallom·sai szerint azonban az ott Èlı emberek nagyon kˆnnyedÈn dolgoztak vel¸k. Az egyik fejsze (ilyen tÌpus˙ fejszÈket a vil·g nagy gy˚jtemÈnyeiben is l·thatunk) nyele egy darab kerek gˆrbÌtett (horgos bot form·j˙) f·bÛl kÈsz¸lt. A gˆrbÌtÈs azon a rÈszen tal·lhatÛ, ahol a kı sz·m·ra kÈszÌtett lyuk van. Ezen a rÈszen a f·t kettıbe hasÌtott·k, beleillesztettÈk a kˆvet, Ès nÈgy-ˆt ˆsszefont bambuszsz·llal jÛl leszorÌtott·k. A kı ebbıl a fejszÈbıl ma m·r hi·nyzik. A m·sik ·llapota jobb. Sokkal okosabban kÈszÌtettÈk, mint az elsı, mert h·rom rÈszbıl ·llÌtott·k ˆssze, oly mÛdon, hogy a gyakrabban haszn·lt rÈszeket ki lehessen cserÈlni. A hetes sz·m alakj·hoz hasonlÛ fejsze felÈpÌtÈsi mÛdja az elıbbihez hasonlÛ, bambusz sz·lakat haszn·ltak a rÈszek egym·shoz rˆgzÌtÈsÈhez. ÑLegfontosabb eszkˆzei kˆzÈ elsı sorban a Ñkıfejszeî tartozik. Nagy gonddal, hetekig tartÛ munk·val csiszolj·k a kıfejszÈket, melyeket gˆrbe nyÈlbe a legnagyobb ¸gyessÈggel erısÌtenek. Alakja teljesen azonos a kontinens minden rÈszÈben lelt paleolithi kıfejszÈkÈhez.î ñ olvashatjuk Fenichel S·muel levelÈbıl.

Dísz- és közhasználati tárgyak A kˆvetkezı t·rgyakat tal·ltuk itt: egy ÑkˆtÈnytî, amely nˆvÈnyi eredet˚ vastag sz·lakbÛl kÈsz¸lt, amely egy ugyanolyan nˆvÈnybıl kÈsz¸lt ˆvre van fogva, Ñtapaî darabokat is, amelyeket takarÛkÈnt vagy ruhadarabkÈnt haszn·ltak, egy vastag sz·lbÛl, spir·lis form·ban megjelenı karkˆtıt, Ès egy rotang n·dsz·lbÛl kÈsz¸lt spir·lis kˆteget. Fenichel arra tˆrekedett, hogy gy˚jtemÈnyÈt ÈrtÈkes Ès jellegzetes t·rgyakkal gazdagÌtsa, melyek nemcsak felhaszn·lhatÛs·guk szempontj·bÛl Ès az elı·llÌt·s eredetisÈgÈben jellegzetesek, hanem m˚vÈszi ÈrtÈk¸k is nagy.


169

Tud·sv·gya nagyobb volt, mint az elıtte ·llÛ akad·lyok. Ez a nagyszer˚ ambÌciÛval rendelkezı ember Èlete ·r·n olyan ÈrtÈkeket juttatott nÈpÈnek, amelyek amellett, hogy vil·gszerte ritk·k sz·munkra Èrzelmi ÈrtÈket jelentenek. Sajnos senki sem foglalkozik ezzel az ÈrtÈkes, egyedi gy˚jtemÈnnyel, ezek a t·rgyak porosan hevernek egy rakt·rban. Õgy nem szabad kincset ırizni! Tal·n tÌz Èv m˙lva a sz˙ Ès a moly martalÈk·v· v·lnak, ha minÈl gyorsabban nem ker¸lnek biztons·gos fel¸gyelet Ès ·pol·s al·.

FORRÁSANYAG: ï ***, Apulum XIV (a FehÈr megyei m˙zeumok kiadv·nya) ï ***, Opuscula ethnologica memoriae Ludovici BÌrÛ Sacra, AkadÈmiai KiadÛ Budapest 1959 (Bodrogi Tibor: New Guinean style provinces) ï ***, KˆzÈrdek ˙js·ggy˚jtemÈny, 1889, 1892, 1893 ï Turzai Enikı: Egy elfelejtett termÈszettudÛs lepkÈi, di·kdolgozat


171

Rég volt, igaz volt, milyen lesz? A kˆtet szerkesztıi a kˆvetkezı h·rom kÈrdÈssel fordultak a Fenichel S·muel ÷nkÈpzıkˆr egykori tagjaihoz: ï 1. MiÈrt vettÈl rÈszt annak idejÈn a Fenichel ÷nkÈpzıkˆr munk·j·ban? ï 2. Mit jelentett sz·modra Ès hogyan segÌtette/segÌtheti kÈsıbbi szakmai fejlıdÈsedet az ˆnkÈpzıkˆri tevÈkenysÈg? ï 3. Õrd le rˆviden kˆzÈpt·v˙ szakmai/tudom·nyos terveidet. FelhÌv·sunkra 21 v·lasz Èrkezett, ezeket az al·bbiakban kˆzˆlj¸k.

Balázs Kinga Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri Babe∫-Bolyai Tudom·nyegyetemen (a tov·bbiakban BBTE - szerk. megj.) vÈgzett a gazdas·gi informatika szakon, illetve mesterizett termÈkmarketingbıl; m·soddiplom·zik a m¸ncheni Ludwig-Maximilian Universit‰t ñ Technische Universit‰t bioinformatika szak·n Jelenlegi lakhely: M¸nchen (NÈmetorsz·g) 1. AzÈrt vettem rÈszt a kˆrben, mert tˆbbet akartam kihozni magambÛl, szerettem Ès mai napig szeretem a kihÌv·sokat. Az iskola nem terhelt le anynyira, hogy ne jusson idı m·sra is, Ìgy ink·bb a hasznos Ès sz·momra Èrdekes hobbiknak hÛdoltam. A jÛ kˆzˆssÈg pedig egy tov·bbi pluszpontot jelentett. …lvezet volt dolgozni, elj·rni konferenci·kra, t·borokba. Mindenkinek csak aj·nlani tudom! 2. Tud·som gyarapodott, megtanultam hogyan kell jÛ elıadÛnak lenni, illetve tudom·nyos dolgozatot Ìrni (persze ez folyamatosan javul, de ez volt az alap, amire ÈpÌteni lehetett), hogyan kell anyagot gy˚jteni. Sokkal ˆn·llÛbb lettem. Siker¸lt legyızni a fÈlelmet, amit az ember akkor Èrez, ha kˆzˆnsÈg elıtt kell, hogy megszÛlaljon. …s ami nem szakmai, de igen ÈrtÈkes, hogy felt·rult elıttem egy vil·g, aminek jÛ volt rÈszese lenni. Megismertem olyan embereket, akiket mai napig bar·taimnak nevezhetek, pÈldakÈnt kˆvethetek. 3. Jelenleg M¸nchenben Èlek Ès remÈlem, hogy minÈl elıbb siker¸l beker¸lnˆm az itteni egyetem bioinformatikusainak kutatÛcsoportj·ba. Nem t˚nik elÈrhetetlennek a cÈl, de kemÈnyen meg kell dolgozni Èrte. A tervezÈsrıl meg annyit tanultam, hogy jÛ, ha van egy cÈlunk, de az Èlet kanyargÛsabb, mint gondoln·nk. Nyitottnak kell lenni Ès meg kell l·tni az ˙jabb Ès ˙jabb elÈnk t·rulÛ lehetısÈgeket Ès Èlni is kell vel¸k.

Buda Éva Emese Tov·bbi tanulm·nyok: a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozÛ, Ny·r·dszered·ban m˚kˆdı kertÈszmÈrnˆki fıiskol·n vÈgzett Jelenlegi lakhely: NÈgyfalu (BrassÛ megye)

172


1. BakÛ Botond tan·r ˙r aj·nlotta, hogy belÈphetnÈk a Fenichel-kˆrbe, Ès ÌrhatnÈk Èn is dolgozatot. JÛ ˆtletnek t˚nt, ezÈrt belev·gtam. 2. ÷nbizalmat adott a dolgozatom elkÈszÌtÈse illetve bemutat·sa. Fıleg annak ˆr¸ltem, hogy elsı nekifut·sra elsı dÌjat nyertem. KÈsıbbi szakmai fejlıdÈsemben az·ltal segÌtett az ˆnkÈpzıkˆr, hogy kˆnnyebben ment b·rmilyen dolgozat ˆssze·llÌt·sa az egyetemen, sıt, ak·r a diplomamunka is. Hab·r az ˆnkÈpzıkˆr keretÈn bel¸l bemutatott dolgozatom tÈm·ja eltÈr a kÈsıbbi p·lyav·laszt·som tÈm·j·tÛl, mÈgis nagyon ˆr¸lˆk, hogy tagja lehettem a Fenichel-kˆrnek. 3. Az iskola befejeztÈvel mindenfÈle iskol·hoz kˆtˆtt munk·m megsz˚nt, mert most teljes energi·mmal a csal·domra koncentr·lok. Csal·di v·llalkoz·sban a gyereknevelÈssel p·rhuzamosan kertÈszetet m˚kˆdtet¸nk, vir·gtermesztÈssel foglalkozunk.

Érsek Attila Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE ˙js·gÌrÛi szak·n vÈgzett, jelenleg ugyanitt a mÈdiaprodukciÛ szakon mesterizik Jelenlegi lakhely: Nagyenyed/Kolozsv·r 1. AzÈrt kapcsolÛdtam be a kˆri munk·ba, mert ˙gy Èreztem, hogy ennek rÈvÈn kÈpviselhettem iskol·mat k¸lˆnbˆzı versenyeken. Ezt megtiszteltetÈskÈnt Èltem meg, Ès azÈrt is fontos volt, mert sok ˙jdons·got tanulhattam a versenyekbıl. 2. Az ott tanultak, megtapasztaltak kˆz¸l sok olyasmit saj·tÌtottam el, amit a mindennapi Èletben lehet haszn·lni, ezek segÌtsÈgemre vannak. Nagyon jÛ ÈrzÈs volt a versenyek ut·n elismerÈst kapni az ismerısˆktıl, bar·toktÛl, tan·roktÛl. 3. Dokumentumfilmet szeretnÈk kÈszÌteni a Nagyenyed Ès kˆrnyÈke magyars·g·rÛl.

Farkas Krisztina Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE matematika szak·n vÈgzett Jelenlegi lakhely: Abrudb·nya (FehÈr megye) 1. Annak idejÈn, azaz 1999-ben, egy jÛ bulinak indult az egÈsz. JÛ szÛrakoz·s volt bar·tnımmel Ès a tan·r ˙rral ¡prily kˆteteket b˙jni, mad·rhat·rozÛkat lapozgatni, m˙zeumban madarakat fÈnykÈpezni. Nem gondoltam volna, hogy ilyen szÌnvonalas versenyekre fogunk majd eljutni, Ès r·ad·sul mÈg nyerni is. De megÈrte! 2. A mindennapi Èletben tˆbbszˆr megtˆrtÈnt, hogy olyan dolgoknak vettem haszn·t, amit az ˆnkÈpzıkˆri tevÈkenysÈg alatt saj·tÌtottam el. Ilyenkor mindig eszembe jutott, hogy Ñja, ezt ebbıl Ès abbÛl a dolgozatbÛl hallottam...î S merem ·llÌtani, hogy ezekkel a dolgokkal m·shol nem tal·lkozhattam volna.


173

3. Napjainkban Verespatak neve mindenkinek ismerısen hangzik. Hamarosan egy turisztikai inform·ciÛs iroda fog m˚kˆdni Verespatakon, mely keretÈn bel¸l nagy hangs˙ly lesz fektetve a magyar turist·kra. Itt fogok dolgozni idegenvezetıkÈnt. Teh·t akit Èrdekel Verespatak, szÌvesen v·rjuk a helyszÌnre!

Fogarasi Annamária Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE kˆzgazdas·gi szak·n vÈgzett Ès mesterizett; Franciaorsz·gban is vÈgzett egy m·sik egyetemen kˆzgazdas·gi szakon; elsıÈves hallgatÛ kolozsv·ri CECCAR-on (Corpul Exper˛ilor Contabili ∫i a Contabililor Autoriza˛i din Rom‚nia). Jelenlegi lakhely: Kolozsv·r 1. Kilencedikes koromban Ìrtam meg elsı tudom·nyos dolgozatomat. Sokat hallottam elıtte az ˆnkÈpzıkˆr m˚kˆdÈsÈrıl Ès a di·kok sikereirıl. De mindenek elıtt nagyon szerettem volna sok Èrdekes dolgot tanulni a kutat·sok sor·n. 2. Nagyon sokat jelentett/jelent sz·momra az ˆnkÈpzıkˆri tevÈkenysÈg. Sokat tanultam a kutat·sokbÛl, sok ˙j emberrel tal·lkozhattam, akiktıl hasznos dolgokat tanulhattam, Ès nem utolsÛ sorban, alkalmam volt szÈp eredmÈnyeket elÈrni Ès dÌjakat nyerni. Nagyon ˆr¸lˆk, hogy alkalmam volt az ˆnkÈpzıkˆr keretÈn bel¸l tevÈkenykedni Ès tanulni. RemÈlem, hogy valamilyen form·ban hozz·j·rulhatok meg/majd az ˆnkÈpzıkˆr tevÈkenysÈgÈhez, Ès ˆr¸lˆk, hogy ennek a nagy csapatnak tagja voltam/vagyok. 3. Szakmai tÈren egy kicsit elt·volodtam attÛl a ter¸lettıl, ahol kutat·sokat vÈgeztem Ès tudom·nyos dolgozatokat Ìrtam. KˆnyvelıkÈnt dolgozom Kolozsv·ron egy nemzetkˆzi cÈgnÈl Ès emellett ¸zleteket kˆtˆk Franciaorsz·gban.

Härtlein Júlia Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE fˆldrajz-angol szak·n vÈgzett, Ès ugyanitt jelenleg a kˆzgazdas·gi szak hallgatÛja Jelenlegi lakhely: Kolozsv·r 1. Elıszˆr is azÈrt, mert legelsı dolgozatom tÈm·ja (A kor modern betegsÈge: az allergia) sz·momra tˆbbet jelentett, mint egyszer˚ dokument·ciÛs tevÈkenysÈg, oly szempontbÛl, hogy Èn is ·ldozata vagyok ennek a betegsÈgnek, ezÈrt a dolgozat megÌr·sa nemcsak tudom·nyos szempontbÛl, hanem szemÈlyes tÈren is hasznos volt. M·sodik dolgozatunk tÈm·ja kˆvette az elsı alapj·t, az orvostant, amely ˙gy sz¸letett meg, hogy rengeteg t·mogat·st kaptunk Dvor·csek tan·r ˙r rÈszÈrıl, amiÈrt m·ig h·l·sak vagyunk. 2. Akkoriban e kÈt dolgozat megÌr·sa legelsısorban gazdagÌtotta saj·t tud·somat, fejlesztette kÈpessÈgeimet Ès mindig jÛl esett tov·bbÌtani ezt m·soknak is. Ami a kÈsıbbi szakmai fejlıdÈsemet illeti, teljesen m·s tudom·nyos kˆrˆkbe ker¸ltem, ahol sajnos nem tudtam tov·bbÌtani vagy felhaszn·lni mindezeket az inform·ciÛkat.

174


3. Jelenleg kˆnyvelÈsben meg adminisztratÌv kˆrˆkben forgok Ès a jˆvıben is ezt szeretnÈm csin·lni.

Hening Helga Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri Agr·rtudom·nyi Ès ¡llatorvosi Egyetem kˆrnyezetmÈrnˆki szak·n vÈgzett, majd a BBTE kˆrnyezeti hat·sÈrtÈkelÈs Ès kˆrnyezeti biztons·g szak·n mesterizett Jelenlegi lakhely: Kolozsv·r 1. Elıszˆr Dvor·csek ¡goston tan·r ˙r javaslat·ra vettem rÈszt a kˆri munk·ban, majd folyamatosan bekapcsolÛdtam a versenyekbe tizenkettedik oszt·ly vÈgÈig. Hogy miÈrt? Egyszer˚en, mert Èrdekesnek t˚nt az, amit egy¸tt vÈgezt¸nk, rengeteget lehetett tanulni a konferenci·kon a k¸lˆnbˆzı szakter¸letekrıl. Emellett ott voltak az utaz·sok Ès az ismerkedÈsi lehetısÈgek is, mint pozitÌvumok. 2. Az ˆnkÈpzıkˆri tevÈkenysÈg egyszer˚en ir·nyadÛ volt tov·bbtanul·som tekintetÈben. Szakmai fejlıdÈsemet jelentıs mÛdon befoly·solta. Dolgozataim ·ltal·ban a kˆrnyezetvÈdelmi kategÛri·ba sorolÛdtak be, Ìgy a XII. oszt·ly vÈgÈn sz¸letett meg a dˆntÈsem, hogy hova felvÈtelizzek, mit folytassak, mit is kezdjek, az mind ebben az ir·nyban indult el, vagyis a kˆrnyezetvÈdelem mellett dˆntˆttem. 3. A kolozsv·ri Enviro Quality Kft. k·rmentesÌtÈsi rÈszlegÈnek vezetıje vagyok, kˆzÈpt·v˙ szakmai tervem a doktor·l·s kˆrnyezetvÈdelem, pontosabban a k·rmentesÌtÈs ter¸letÈn.

Huros Raul Tov·bbi tanulm·nyok: n. a. Jelenlegi lakhely: Marosv·s·rhely 1. Mindig is vonzott a tudom·ny, k¸lˆnˆsen a fizika. Fant·zi·t l·ttam benne. 2. Sajnos nem segÌtett a szakmai fejlıdÈsemben a kˆri munka, mert r· kellett Èbrednem arra, hogy a tudom·nybÛl nem lehet megÈlni, Ès emiatt kÈnytelen voltam a szakm·mat egy m·sik ·gban felÈpÌteni. 3. TrÈner szeretnÈk lenni egy hÌres cÈgnÈl az elkˆvetkezendıkben. Az Èn szakm·mban minden nap fejlıdÈst jelent, ·llandÛan v·ltozik minden, Ès ahhoz, hogy az Èlvonalban maradjak minden nap fejlıdnˆm kell. (Egy biztosÌt·si brÛker helyi ¸gynˆksÈgÈnek Ès a saj·t kˆlcsˆnˆkkel foglalkozÛ cÈgemnek az igazgatÛja vagyok.)

Katona István Tov·bbi tanulm·nyok: n. a. Jelenlegi lakhely: Nagyenyed/Szentimre 1. Szerintem annak idejÈn tal·n az elsı tagok kˆzˆtt voltam a FenichelˆnkÈpzıkˆr di·kja, Ès a kezdetek kezdetÈn nem tudtam hogy ez mit is jelent,


175

de kÈsıbb r·dˆbbentem arra, hogy milyen szÌnvonalas csapatba ker¸ltem. Hogy miÈrt vettem reszt annak idejÈn az ˆnkÈpzıkˆri munk·ban? H·t szerintem azÈrt, mert elkezdtem kutatni, lett egy dolgozatom, tudom·nyos konferenci·kon vettunk rÈszt, ez mind jÛ volt Ès Èrdekes. …s vÈgsı soron valahova tartozni kellett, mÈgpedig nem m·shova, mint az ˆnkÈpzıkˆrhˆz. 2. Nekem a kÈsıbbiekben kevÈsbe segÌtett a szakm·mban, de nagyon jÛl megtanultam dolgozatot Ìrni Ès elıadÛ kÈpessÈgemet is fejlesztette a kˆri munka. 3. Nincs. Jelenlegi lakhelyem Nagyenyeden, munkahelyem SzentimrÈn van, Èlelmiszer-ipari mÈrnˆki ·ll·st tˆltˆk be egy f˚szerkeverÈkeket gy·rtÛ gy·rban.

Kiss Réka Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE biolÛgia szak·n vÈgzett, majd ugyanitt sz·razfˆldi Ès vÌzi ˆkolÛgia szakon mesterizett Jelenlegi lakhely: Maross·rpatak (Maros megye) 1. Kisgyermek koromtÛl nagyon szerettem a termÈszetet, minden lehetısÈget megragadtam, hogy megismerjem Ès egyre tˆbb kÈrdÈs fogalmazÛdott meg bennem a k¸lˆnfÈle termÈszeti jelensÈgekkel kapcsolatban. Ahogy kutatni, v·laszt keresni kezdtem, kÈrdÈseim mÈg jobban sokasodtak. Azt hiszem ezt tan·raim is ÈszrevettÈk, mert elsısorban ık buzdÌtottak arra, hogy bekapcsolÛdjak a Fenichel-ˆnkÈpzıkˆr munk·j·ba. 2. A kˆri munka sor·n dˆntˆttem el hogy, mivel is szeretnÈk igaz·n foglalkozni, mondhatn·m azt, hogy teljes mÈrtÈkben meghat·rozta ÈletcÈlomat. Elhat·roztam, hogy biolÛguskÈnt mindent megteszek annak ÈrdekÈben, hogy megismerjem Ès vÈdjem a termÈszetet, tan·rkÈnt pedig tov·bbadom lelkesedÈsemet, ÈrdeklıdÈsemet, szakmai tud·somat. 3. Egyetemi Èveim alatt kezdtem el a szirti sas (Aquila chrysaetos) felmÈrÈsÈt az ErdÈlyi SzigethegysÈgben, most m·r orsz·gos szint˚ felmÈrÈskÈnt Ès monitoringkÈnt folytatjuk ezt a munk·latot. Vonul·skutat·ssal is foglalkozom, elsısorban mad·rgy˚r˚zÈs keretÈn bel¸l. Egy nevelÈstudom·nyi p·ly·zat keretÈn bel¸l elıad·ssorozatokat tartok, kir·ndul·sokat szervezek, Ès erdei iskol·st·borban tevÈkenykedek. K¸lˆnbˆzı mad·rtani Ès Èlıhely felmÈrÈsekben biolÛguskÈnt dolgozok. Jelenleg biolÛgia szakos tan·r vagyok, termÈszetvÈdelmi intÈzkedÈseket folytatok. BiolÛguskÈnt dolgozom a Milvus Csoport (termÈszetvÈdelmi egyes¸let) ·ltal szervezett tevÈkenysÈgekben. A nevelÈsi munkacsoport tagjakÈnt termÈszetvÈdelmi nevelÈssel is foglalkozom: tˆbb Maros megyei iskol·ban is elıad·sokat tartok, egynapos kir·ndul·sokat szervezek. RÈszt veszek egy erdei iskol·st·bor szervezÈsÈben.

Krizbai Ágnes Tov·bbi tanulm·nyok: frissen vÈgzett a University of Minnesota biokÈmia Ès genetika szak·n

176


Jelenlegi lakhely: St. Paul (Egyes¸lt ¡llamok, Minnesota) 1. A Fenichel-ˆnkepzıkˆr annak idejÈn lehetısÈget adott magasabb szintre emelni a termÈszettudom·nyos ÈrdeklıdÈsemet Ès tevÈkenysÈgemet. A tudom·nyos konferenci·k Ès versenyek kit˚nı motiv·ciÛs szerepet j·tszottak az Èletemben, ugyanakkor rengeteg di·kot Ès kutatÛt volt alkalmam megismerni, akik az enyÈmmel azonos ÈrdeklıdÈsi ter¸leten tevÈkenykedtek. 2. Az ˆnkÈpzıkˆr ˙gymond ajtÛt nyitott az iskola falain t˙l, esÈlyt adva a tudom·nyos ÈrdeklıdÈsem tov·bbfejlesztÈsÈre, mely azut·n, szakmai szempontbÛl, az ÈletcÈlomm· v·lt. 3. Klinikai vagy mag·n kutatÛlaboratÛriumban szeretnÈk dolgozni, amely vagy r·ksejtekkel vagy ıssejtekkel kÌsÈrletezik.

Kulcsár Zsófia-Hilda Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE pszicholÛgia szak·n vÈgzett, jelenleg a Birbeck College/University of London kutat·smÛdszertan a pszicholÛgi·ban szak·n mesterizik Jelenlegi lakhely: London (Egyes¸lt Kir·lys·g) 1. Iskol·nkban egy Asperger-szindrÛm·s fi˙ tanult, teljesen k¸lˆnbˆzˆtt t·rsaitÛl Ès felkeltette az ÈrdeklıdÈsemet, hogy miÈrt olyan amilyen, Ès mit tehet¸nk mi annak ÈrdekÈben, hogy kˆnnyebben beilleszkedjen a kˆzˆssÈgbe Ès t·rsai befogadj·k. Egy tudom·nyos dolgozat megÌr·sa t˚nt a legmegfelelıbb megold·snak, hiszen kˆnnyebben lehet az emberek vÈlemÈnyÈn Ès hozz··ll·s·n v·ltoztatni, ha tudom·nyos tÈnyekkel ·llunk elı. Ugyanakkor m·s volt ez a kihÌv·s, mint a mindennapi h·zi feladat. VÈgre arrÛl olvashattam, ami igaz·n Èrdekelt, tal·n ez volt a fı oka annak, hogy rÈszt vettem a Fenichel-ˆnkÈpzıkˆrben. 2. Az ˆnkÈpzıkˆri tevÈkenysÈg volt az elsı Ès legfontosabb lÈpÈs szakmai fejlıdÈsemben. A dolgozat megÌr·sa alatt, a sok olvas·s Ès kutat·s ·ltal fogalmazÛdott meg bennem a v·gy azzal kapcsolatban, hogy mivel is szeretnÈk foglalkozni, Ès mit is szeretnÈk a tov·bbiakban tanulni. ElsıÈves pszicholÛgia szakos hallgatÛkÈnt nagy elınyt jelentett, hogy a szakter¸letemben m·r kutattam, Ès az egyetem keretÈn bel¸l is bemutathattam dolgozatomat. 3. Jelenleg egy egyÈves tov·bbkÈpzÈsen veszek rÈszt Londonban, melynek neve kutat·smÛdszertan a pszicholÛgi·ban. 2011-ben remÈlhetıleg mesterizni fogok ugyancsak itt, Londonban, a neuropszicholÛgia vagy pszichi·triai kutat·s ter¸letÈn.

Maxim Orsolya Tov·bbi tanulm·nyok: jelenleg a Marosv·s·rhelyi Orvostudom·nyi Ès GyÛgyszerÈszeti Egyetem m·sodÈves gyÛgyszerÈsz hallgatÛja Jelenlegi lakhely: Marosv·s·rhely


177

1. A Fenichel-ˆnkÈpzıkˆr munk·j·ban azÈrt vettem rÈszt, mert Èrdekelt a kutat·s, szerettem volna bizonyos tÈm·kon bel¸l tˆbbet tudni, hajtott a versenyszellem Ès szerettem volna kiprÛb·lni magam egy olyan tevÈkenysÈgben, ami sz·momra ˙j volt. Kerestem azokat az iskol·n kÌv¸li tevÈkenysÈgeket, melyek hasznosak, de ugyanakkor kedvemet is lelem benn¸k. 2. Az ˆnkÈpzıkˆri tevÈkenysÈg rÈvÈn sok helyen megfordultam, sz·mos ˙j emberrel tal·lkoztam. Kˆz¸l¸k nÈh·nnyal mÈg most, az egyetem Èvei alatt is tartjuk a kapcsolatot. A kutat·sok kapcs·n sok ˙j inform·ciÛt szereztem, r·dˆbbentem olyan dolgokra, melyek az iskolapadbÛl nem is t˚ntek Èrdekesnek. Tapasztalatot szereztem a dolgozatok Ìr·s·ban, a kÈrdıÌvek ˆssze·llÌt·s·ban, adatok feldolgoz·s·ban, nem idegen m·r sz·momra a dokument·ciÛs kˆnyvt·r, megszerettem a terepmunk·t, jobban ·tl·tom a tudom·nyok kˆzˆtti kapcsolatokat. VÈlemÈnyem szerint az ·llamvizsga dolgozatom megÌr·sakor nagy haszn·t fogom venni az eddig szerzett tapasztalatoknak, b·trabban ·llok majd ki a saj·t elkÈpzelÈseim, ˆtleteim mellett. 3. SzeretnÈm jÛ eredmÈnnyel elvÈgezni a gyÛgyszerÈszeti szakot, vÈlemÈnyem szerint a fÈl munka nem munka. Hosszabb t·vra nem terveztem, folyamatosan jelennek meg ˙j ir·nyzatok, aj·nlatok. BÌzom benne, hogy majd Èlni tudok a lehetısÈgekkel, Ès legjobb bel·t·som szerint dˆntˆk a jˆvım felıl. (Di·kÈveim alatt nÈpt·ncoltam, a renesz·nsz t·nccsoport, illetve kos·rlabdacsapat tagja voltam, di·k˙js·gÌr·ssal foglalkoztam, valamint imm·r hÈt Ève a 121. sz. Bethlen G·bor cserkÈszcsapat keretein bel¸l cserkÈszkedem. RÈszt vettem a 21. vil·gdzsemborin Angli·ban, valamint sokoldal˙ tevÈkenysÈgem jutalmakÈnt beszÈlhettem a m·sodik ˚rutaz·s·t lebonyolÌtÛ Charles Simonyival.)

Molnár Tünde Tov·bbi tanulm·nyok: jelenleg a kolozsv·ri BBTE harmadÈves turizmus szakos hallgatÛja Jelenlegi lakhely: DÈva/Kolozsv·r 1. 2004-2008 kˆzˆtt a nagyenyedi Bethlen G·bor KollÈgium di·kja voltam. B¸szke voltam Ès vagyok, hogy e kollÈgiumban tanulhattam. A hÌres fejedelem nevÈt viselı alma materbe k¸lˆnbˆzı vidÈkekrıl, helysÈgekbıl Èrkeztek Ès Èrkeznek di·kok. Mindenki a maga szok·s·val, ÈletmÛdj·val, elv·r·saival, ·lmaival. De a Bethlen-szellem Ès a tan·rok prÛb·lt·k ˆsszekov·csolni, egy keretbe helyezni azt a sok kis mozaik darabot, azaz minket, di·kokat. 2006-ban, X. oszt·lyos koromban Dvor·csek ¡goston fizika szakos tan·r ˙r felszÛlÌt·s·ra Ìrtam az elsı dolgozatomat a piskitelepi arborÈtumrÛl. Az elkˆvetkezı kÈt Èvben mÈg kÈt dolgozatot Ìrtam, amelyekkel rÈszt vettem a TUDEK-en, a csurgÛi RKTDK-·n, egyszer tov·bbjutottam a TUDOK-ra Ès a Magyar Tudom·nyos AkadÈmi·n adtak ·t dÌjat. Lehet, hogy akkor mÈg fel sem fogtam, hogy milyen nagy szÛ volt ezeken a tudom·nyos konferenci·kon rÈszt venni, megjelenni.

178


2. Az ˆnkÈpzıkˆri tevÈkenysÈg, de k¸lˆnˆskÈppen Dvor·csek tan·r ˙r hozz··ll·sa, segÌtsÈge Ès biztat·sa sokat segÌtett kÈsıbbi munk·mban. ⁄gy Èrzem, hogy b·trabb lettem, mivel az elıad·sokon tˆbb ember elıtt megmutattam dolgozatomat, munk·mat, Ñkutat·somatî. Ez sokat segÌtett kÈsıbb az egyetemen a dolgozatbemutat·saimkor, kiselıad·saimkor. 3. Jelenleg a Babe∫-Bolyai Tudom·nyegyetem Fˆldrajz Kar·nak harmadÈves hallgatÛja vagyok. M·r XI. oszt·ly ut·n megfogalmazÛdott bennem az elhat·roz·s, hogy a turizmus szak felÈ fogok ir·nyulni. Mindig is Èrdekesnek tal·ltam, sokat szeretek utazni, ˙j embereket, ˙j kult˙r·kat, helyszÌneket megismerni. De mindez nem elÈg, mivel a turizmusban, a vendÈgl·tÛiparban dolgozÛknak f·rads·gos munk·jukba ker¸l, hogy az utazÛk, a turist·k sz¸ksÈgleteinek, elv·r·sainak megfeleljenek. Most, vÈgzıskÈnt tudom, hogy jÛl dˆntˆttem Ès tov·bbra is ezen a ter¸leten akarom folytatni tanulm·nyaimat mesteri fokon, Ès majd k¸lfˆldˆn munkalehetısÈget keresni.

Polgár Klára Dalma Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE nemzetkˆzi kapcsolatok Ès eurÛpai tanulm·nyok szak·n vÈgzett, jelenleg ugyanitt a projektmenedzsment Ès projektÈrtÈkelÈs szakon elsıÈves mesteris hallgatÛ Jelenlegi lakhely: Kolozsv·r 1. Amikor a kollÈgiumba Èrkeztem, amelynek szelleme, di·kkˆzˆssÈge ismeretlen volt sz·momra, elkezdtem keresni a hasonlÛ ÈrdeklıdÈs˚ emberek t·rsas·g·t, akikkel szabadidımben nemcsak kikapcsolÛdhattam, hanem tanuls·gos dolgokrÛl is elbeszÈlgethettem. 2. Rengeteget tanultam, k¸lˆnbˆzı kÈpessÈgeimet fejlesztettem, valamint egy olyan szÈleskˆr˚ kapcsolatrendszert alakÌtottam ki a Fenichel-ˆnkÈpzıkˆr segÌtsÈgÈvel, mely rÈvÈn rengeteg lehetısÈg t·rult elÈm, ezek pedig meghat·rozt·k szakmai fejlıdÈsem is. 3. Mesteris hallgatÛkÈnt minÈl tˆbb projekt megÌr·s·ban Ès ifj˙s·gi tevÈkenysÈgben v·llalnÈk rÈszt, valamint ˙j kapcsolatokat szeretnÈk kialakÌtani az illetı tevÈkenysÈg ir·nt Èrdeklıdı szemÈlyekkel.

Pora Erika Tov·bbi tanulm·nyok: a Bukaresti Tudom·nyegyetem magyar-rom·n szak·n vÈgzett Jelenlegi lakhely: Bukarest 1. AzÈrt vettem rÈszt a Fenichel-ˆnkÈpzıkˆr munk·j·ban, mert szÌvesen mutattam be mindenkinek azt, ami kˆzel ·llt hozz·m, ugyanakkor felkeltette az ÈrdeklıdÈsem a kutat·si munka, az emberekkel valÛ beszÈlgetÈs, kÈrdezıskˆdÈs stb. 2. Nagyon jÛ volt egy¸tt dolgozni, egym·s munk·it vÈgignÈzni, segÌteni, javÌtgatni. Nagyon sokat segÌtett az, hogy megtanultam elıadni egy mun-


179

k·t, kutatni, keresgÈlni, de legink·bb megtanultam legyızni a nagy izgatotts·got, ami mai napig is segÌt munk·mban. 3. Jelenleg Bukarestben Èlek, az Ady Endre ElmÈleti LÌceumban dolgozom tanÌtÛnı- Ès magyartan·rkÈnt. A Bukaresti Tudom·nyegyetem hallgatÛjakÈnt ·llamvizsg·ztam magyar-rom·n szakon, jelen pillanatban mesteri kÈpzÈsre kÈsz¸lˆk.

Sepsi Noémi Zsuzsanna Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE jog szak·nak hallgatÛja Jelenlegi lakhely: Kolozsv·r 1. AzÈrt, mert Èrdekesnek tartottam ˙j tÈm·krÛl Ìrni, ˙j dolgokat felfedezni. 2. Sajnos az, amit Èn v·lasztottam semmihez sem kapcsolÛdik abbÛl, amit lÌceumban tanultunk de ettıl f¸ggetlen¸l hasznos volt az ˆnkÈpzıkˆri munka. 3. RemÈlem, hogy h·rom Èv m˙lva jog·sz leszek, ut·na az ¸gyvÈdi kamar·hoz prÛb·lok felvÈtelizni.

Simon Zsuzsanna Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE ˙js·gÌrÛi szak·n vÈgzett, jelenleg ugyanitt a politikai kommunik·ciÛ Ès marketing szakon mesterizik Jelenlegi lakhely: Kolozsv·r 1. …rdekesnek t˚nt a gondolat, hogy dolgozatommal k¸lfˆldre is eljuthatok. Ugyanakkor kihÌv·s is volt sz·momra olyan dolgozatot Ìrni, amellyel nem csak haz·nkbeli, de k¸lfˆldi di·kokkal is versenyezhetek, sıt tˆbbszˆr mÈg dÌjat is nyertem, ami motiv·lt a kˆvetkezı dolgozatok megÌr·s·ra. 2. Nagyon hasznos volt a tudom·nyos dolgozatok, egy·ltal·n b·rmilyen dolgozat megÌr·s·ban. SegÌtett a dolgozatokhoz valÛ dokument·lÛd·s kˆnnyebbÈ tÈtelÈben. Illetve sokat segÌtett a szabadbeszÈd folytonoss·g·ban, egyszer˚bb szerkesztÈsÈben is. 3. Szakmai terveim kˆzˆtt jelenleg nagy a p·rbaj, ugyanis most kezdtem a mesterit politikai kommunik·ciÛ Ès marketing szakon, viszont ÛvÛ nÈni is szÌvesen lennÈk, ˙gyhogy mÈg dˆntetlen.

Szabó Emília Tov·bbi tanulm·nyok: jelenleg a kolozsv·ri BBTE magyar-nÈmet szak·nak hallgatÛja Jelenlegi lakhely: Nagyenyed 1. Az iskolai feladatok mellett szerettem ˆnkÈntesen is tanulni, versenyezni, ÈrdekessÈgeknek ut·na olvasni. Minderre lehetısÈget kaptam az ˆnkÈpzıkˆr keretein bel¸l. Az elsı dÌj megerısÌtett, lelkesÌtett, arra ˆsztˆnzˆtt, hogy jobb dolgozatot Ìrjak. Õgy sz¸letett meg a m·sodik, majd a sokadik dolgozatom is.

180


Lelkes, elkˆtelezett tan·rok Ès jÛ kˆnyvt·rosok segÌtettek minket a munk·nkban. Csak kÈsıbb, az egyetemi Èveim alatt Èrtettem meg, hogy menynyire fontos dolog az, ha egy tan·r jÛ tÈm·t ad, vagy a m·r ·ltalad kital·lt tÈm·t t·mogatja, Ès azt is, hogy egy-egy jÛ kˆnyvt·ros ak·rmelyik intÈzmÈny Èke lehet. Itt kettı is van belıl¸k, mindketten t·mogattak, ˙j segÈdanyagot, ÈrdekessÈgeket adtak a kez¸nkbe, Ès mindig szÌvesen l·ttak minket. Az ˆnkÈpzıkˆr arc·hoz ık is hozz· tartoznak, sokat segÌtettÈk a kˆri munk·mat. JÛ dolog olyan kˆrben rÈszt venni, ahol jÛk a vezetık, lelkesek a tagok, Ès mindenki ˆrˆmmel vÈgzi a munka r· esı rÈszÈt. EzÈrt vettem rÈszt a Fenichel-ˆnkÈpzıkˆr munk·j·ban. 2. MegtanÌtott fogalmazni, ezÈrt nagy h·l·val tartozom JÛzsa MiklÛs tan·r ˙rnak. Soha nem felejtem el, hogy az elsı dolgozatom kijavÌt·sa ut·n ˙gy Èreztem, ez m·r nem is az Èn dolgozatom. Sok volt benne a fogalmaz·si Ès a helyesÌr·si hiba is. Hib·imbÛl nagyon sokat tanultam, Ès ennek kÈsıbb az egyetemen is haszn·t vettem, magyar szakra is kicsit a kˆr hat·s·ra mentem. A versenyeken a zs˚ri elıtti szereplÈsek alkalm·val ahhoz is hozz· szoktam, hogy milyen egy megmÈrettetÈs, Ìgy a szÛbeli vizsg·kon kÈsıbb mindig sokkal kˆnnyebb dolgom volt a l·mpal·zzal, mint egyetemista kollÈg·im legtˆbbjÈnek. Ha jÛl bele gondolok, a prÛbatanÌt·sok sor·n is sokkal kˆnnyebben kezeltem a helyzetet, mint m·sok. Ezt is a kˆrnek kˆszˆnhetem, azoknak a hossz˙ dÈlut·noknak, ahol Turzai Mel·nia tan·rnı, BakÛ Botond tan·r ˙r, JÛzsa tan·r ˙r, L·szlÛ Enikı tan·rnı Ès Dvor·csek ¡goston tan·r ˙r meghallgatt·k a bemutatÛinkat, Ès kijavÌtott·k a hib·inkat. 3. 2011-ben le szeretnÈm tenni az elmaradott ·llamvizsg·m a BBTE-n. Ezt kˆvetıen a magyartan·rkÈpzın szeretnÈk mesterizni. IdÈn ısszel beiratkoztam egy posztlice·lis kÈpzÈsre a Bethlen G·bor KollÈgiumban, ahol sz·llodai menedzserasszisztens-kÈpzÈs is folyik. A tov·bbiakban is szeretnÈk tudom·nyos munk·kat publik·lni a megtal·lt szakter¸letemen bel¸l.

Székely Áron Tov·bbi tanulm·nyok: (a felsıfok˙ alapkÈpzÈsre vonatkozÛan) n. a., a kolozsv·ri BBTE szoci·lis munka Ès vall·spedagÛgia szakjain mesterizik Jelenlegi lakhely: Kolozsv·r 1. Egyik jÛ bar·tom is resztvett, majd egy m·sik jÛ bar·tommal egy¸tt mi is benevezt¸nk. A sz¸leim is t·mogattak, Ès valahol tetszett az ˆtlet, hogy egy tÈma kapcs·n egy kis elıad·st tartsak. 2. Kellemes ÈlmÈny volt, ˙j embereket ismerhettem meg, ˙j helyzetekben tal·lhattam magam, megÌzleltem a tudom·ny, a kutat·s szÈpsÈgÈt Ès ˆnbizalmat kaptam kÈsıbbi szemin·riumok megtart·s·ra, csoportok elıtt valÛ felszÛlal·sra, vÈlemÈnykifejtÈsre. 3. Mesteri kÈpzÈs elvÈgzÈse vall·spedagÛgia Ès szoci·lis munk·s szakokon.


181

Udvari Ibolya Tov·bbi tanulm·nyok: a kolozsv·ri BBTE gazdas·gi informatika szak·n vÈgzett, majd ugyanitt a rÈgiÛ- Ès vidÈkfejlesztÈs szakon mesterizett Jelenlegi lakhely: Kolozsv·r 1. Dvor·csek tan·r ˙r biztat·s·ra Ìrtuk az elsı dolgozatokat, Ès eredmÈnyesen vett¸nk rÈszt hazai illetve magyarorsz·gi konferenci·kon. Amikor megalakult a kˆr automatikusan tagjai lett¸nk. Szerettem a kˆzˆssÈget Ès azt, hogy tartoztam valahova, az utaz·st, a di·kt·borokat. 2. Az itt vÈgzett munka felkÈszÌtett az egyetemi Èvekre. A dolgozat megÌr·sa komoly hozz··ll·st Ès t¸relmet igÈnyelt. A bemutatÛk megtanÌtottak arra, hogy kell Èrvelni, megvÈdeni Ès m·sok sz·m·ra ÈrdekessÈ tenni saj·t munk·dat. 3. Munkahelyet v·ltanÈk, jelenleg a kolozsv·ri Transart cÈgnÈl ERP tan·csadÛ, v·llalatir·nyÌt·si, valamint kˆnyvviteli rendszerek bevezetÈsÈvel foglalkozom.

182


Jegyzetek __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________

Jegyzetek

183

__________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________

184


__________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ ___________________________________________________________________

Bethlen G bor KollÈgium, Nagyenyed. Emlékkönyv. 10 Èves a Fenichel S muel nkèpzıkˆr

Recommend Documents