Betétdíjas rendszerek bevezetésének feltételei. István Zsolt osztályvezető

Betétdíjas rendszerek bevezetésének feltételei István Zsolt osztályvezető Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Környezetmenedzsment és Logisztikai Osztály

Betétdíjas rendszerek bevezetésének feltételei

1

A Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

- Az 1993-ban létrehozott intézmény, ma Magyarország vezető alkalmazott kutatóintézet hálózata, - Az intézmény nevét Bay Zoltán világhírű magyar fizikusról kapta, - 2011 végén a Közalapítványból alakult át 100 %-os állami tulajdonú nonprofit Kft-vé,

- Hazai és külföldi megrendelőink száma jelenleg több mint 200 vállalat, - a partnereink számára az „innovációs-híd” szerepét töltjük be, - telephelyeink: Budapest (BAY-ATI és BAY-IKTI), Miskolc (BAY-LOGI), Szeged (BAY-BIO) valamint Brüsszeli KFI HunOR Iroda.


2

Környezetmenedzsment és Logisztikai Osztály tevékenységi területe

Környezetvédelem

Inverz logisztika (hulladékkezelés)

Öko-tervezés LCA

Logisztika Gyártás (termék) Szimuláció, optimalizálás Betétdíjas rendszerek bevezetésének feltételei

3

Jelenlegi helyzet

Jelenleg hazánkban a 209/2005. (X. 5.) Korm. Rendelet foglalkozik a betétdíj alkalmazásának szabályaival: - a jogszabály egy önkéntes rendszeren alapul, - a gyártó maga dönthet termékének valamint a termék csomagolásának betétdíjas termékké való minősítésében, - A gyártók jelenleg elsősorban az újratölthető csomagolással rendelkező termékeket minősítenek betétdíjas termékként - Az OKTV Főfelügyelőségen regisztrált betétdíjas terméket forgalomba hozó első forgalomba hozók, ún. gyártók száma: 26


4

Betétdíjas rendszer kiépítésének igénye

- Az elmúlt évtizedben az aktuális kormányzat és zöld civil szervezetek részéről már többször is felmerült a egyutas italcsomagolásokra kiterjesztendő betétdíjas rendszer kiépítésének igénye, - a hazai szakmai szervezeteket megosztotta a bevezetéséből származó előnyök/hátrányok megítélése. - Legutóbb 2009-ben merült fel utoljára komolyabban, ahol megvizsgálták az EU egyes országaiban bevezetett rendszerek tapasztalatait, és ezek alapján elvetésre került.


5

A betétdíjas rendszerek bevezetésénél elvárt előnyök

- Az újratölthető (újrafelhasználható) italcsomagolások arányának a növelése, - csökkenteni az egyutas italcsomagolásokból származó szemetelést - az anyagában történő hasznosítási arány növelése az egyutas italcsomagolások esetén. - A szelektív hulladékgyűjtésbe nem bevont területeken is elérhető a visszagyűjtés


6

A betétdíjas rendszerek bevezetéséből adódó aggályok

- Az újratölthető (újrafelhasználható) italcsomagolások aránya nem növekszik, - a rendszer bevezetése nagy beruházási költséggel jár (visszaváltó automaták), - a rendszer működtetése magasabb költséggel jár (raktár és logisztika), - Piactorzító hatása lehet a kereskedelemben, - import hulladékok jelenhetnek meg.


7

Külföldi bevezetési gyakorlat I.

Európában az egyutas csomagolóanyag hulladékok visszagyűjtésére a gyártói felelősség elve alapján többféle rendszer alakult ki: - lakossági szelektív hulladékgyűjtő rendszerek, - Párhuzamosan működik a betétdíjas-visszaváltó rendszer, az un. Deposit-Refund System (DRS)


8

Külföldi bevezetési gyakorlat II. Németország*

- Hosszú előkészítő folyamat előzte meg (2001-2006), - Az EU megtámadta a bevezetett német rendszert, módosítani kellett a rendszeren, - 0,25 € (kb. 75 Ft) a betétdíj összege, függetlenül a mérettől - 0,1 – 3,0 liter közötti űrmértékre vonatkozik - bevezetett termékek: sör, ásványvíz, üdítőital, energiaitalok - üveg, műanyag és fémcsomagolású termékek * http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Oliver_Beck_German_Deposit_System.pdf


9

Külföldi bevezetési gyakorlat III. Németország

- speciális, biztonsági jelölések alkalmazása a csomagoláson, - visszaváltó automaták alkalmazása, - clearing house alkalmazása, - a rendszer bevezetése előtt 80%-os magas visszagyűjtési arány volt, - a betétdíjas rendszerrel 95%-os visszagyűjtési arányt értek el, - beruházás értéke: 726 m€, működtetési költség: 793 m€


10

Speciális, biztonsági jelölések alkalmazása

Source: Roland Berger, FG Technik


11

Külföldi bevezetési gyakorlat III. Észtország*

- A volt kelet-európai országok közül elsőként vezették be, - figyelembe vették a német rendszer hibáit és az EU ajánlásait, - a jogszabály kidolgozásánál figyelembe vették a gyártók és kereskedők véleményét - nonprofit szervezetet hoztak létre gyártók és kereskedők részvételével, - minden alkoholmentes és alacsonytartalmú alkohol termékre kötelezővé tették, - a kereskedők részvételét kompenzációval segítették (kb. 0,01-0,02 €/db). * http://www.envir.ee/orb.aw/class=file/action=preview/id=1092013/P-Eek-Deposit-EST-pres-Riga-8-12-2008.pdf


12

Külföldi bevezetési gyakorlat IV. Észtország

- betétdíj mértéke 0,5 liter felett 0,06 € (kb. 18 Ft), 0,5 liter alatt 0,03 € (kb. 9 Ft), - beruházás nagysága 4 m€ (a kereskedők beruházását a kompenzáció fedezte), - a működési költség kisebb a szelektív gyűjtési rendszereknél, - a visszagyűjtési és hasznosítási arány már 2007-ben elérte a PET esetén a 90%-ot, fém esetén a 48%-ot, üveg esetén a 72%-ot, (294 millió db eladásából 204 millió db került vissza) - a begyűjtött csomagolások minősége sokkal magasabb a szelektív gyűjtésénél.


13


14

EU ajánlás betétdíjas rendszer bevezetésére

Az Európai Unió a tagállamokra bízza, hogy melyik rendszert működtetik. Az Európai Unió ajánlása (2009/C 107/01) szerint a következő szempontokat kell figyelembe venni egy kötelező betétdíjas rendszer bevezetésénél: - továbbra is be kell tartani a 94/62/EK irányelv 7. cikkének az előírásait a hasznosítási rendszerekre vonatkozólag, - a rendszerben az érintett ágazatok piaci szereplői (gyártó, kereskedő) és az illetékes hatóságok vehetnek részt, - a választott rendszer – hátrányos megkülönböztetés nélkül – az importált termékekre is vonatkozik, - a rendszer ne akadályozza indokolatlanul a kereskedelmet, - a rendszer nem torzíthatja a versenyt, - a bevezetésnél elegendő átmeneti időt kell adni (min. 1 év)


15

Hazai bevezetés feltételei Szükséges egy alapos megvalósíthatósági tanulmány: - Kereskedelmi adatok, fogyasztói szokások, - Hulladék áram analízis, - piaci fogadtatás, lakosság elfogadottság mérése, - műszaki megvalósíthatóság (logisztikai, informatikai, elszámoló rendszer) - gazdasági elemzés (beruházás, költség-haszon elemzés) - környezetvédelmi elemzés (LCA) - jogszabályi környezet - érintett szakmai körök bevonása (gyártók, kereskedők) - EU irányelvek figyelembevétele - jelenlegi szelektív hulladékgyűjtési rendszerre való hatása - társadalmi hatás - környezetvédelmi ipar Betétdíjas rendszerek bevezetésének feltételei

16

Köszönöm a figyelmüket!

Kontakt: [email protected] 46/560-110 www.bayzoltan.hu


17

Betétdíjas rendszerek bevezetésének feltételei. István Zsolt osztályvezető

Recommend Documents