BETEGJOGVÉDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. január 10. DR. BERDÁR VALÉRIA (OBDK)
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
TEMATIKA
1. Jogszabályi háttér 2. Szociális ellátások rendszere 3. Gyermekvédelmi ellátórendszer
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR .
• Nemzetközi egyezmények • Magyarország Alaptörvénye
• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• végrehajtási rendeletek • intézményi szabályozók
3
ALAPTÖRVÉNY
XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. XX. cikk (1)Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
SZOCIÁLIS TÖRVÉNY CÉLJA
Szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (1.§) ------------------------------------------------------------------------------Kinek a feladata ? (2.§) az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelőssége az állam központi szerveinek és a helyi a feladata
önkormányzatoknak
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE Szociális szolgáltatások színterei:
Alapszolgáltatás célcsoportokra irányuló szolgáltatások általános szolgáltatások
Szakosított ellátás
Ellátotti csoportok:
Idős, demens személyek, Fogyatékos személyek, Pszichiátriai betegek, Szenvedélybetegek, Hajléktalan személyek
A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS SZERVEI
Hatáskörök gyakorlása: • • • • •
a települési önkormányzat polgármestere, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, szociális hatóság
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE I.
Pénzbeli ellátások A települési önkormányzat jegyzője a Szociális törvényben meghatározott feltételek szerint - foglalkoztatást helyettesítő támogatást, - rendszeres szociális segélyt, - lakásfenntartási támogatást; Változás 2015.03.01-től !
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE II.
A települési önkormányzat képviselő-testülete (törvény, önkormányzat rendelete) alapján: - ápolási díj (méltányossági alapon) - önkormányzati segélyt; Járási hivatal - időskorúak járadékát, - ápolási díjat, kiemelt ápolási díj
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE III.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: -Időskorúak járadéka -Aktív korúak ellátása -Lakásfenntartási támogatás -Ápolási díj -Önkormányzati segély
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE IV.
Természetben nyújtott/nyújtható szociális ellátások: - a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás - a lakásfenntartási támogatás - az önkormányzati segély - köztemetés - közgyógyellátás - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - adósság kezelési szolgáltatás - energiafelhasználási támogatás
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE V. Közgyógyellátás Szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. •járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, •gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá • az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra A gyógyszerkeret •a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, •b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze.
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE VI.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, -akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, -aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE VII.
A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások : a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERE VIII.
Alapszolgáltatás célja: az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális szolgáltató együttműködési kötelezettsége gyermekjólétigyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen •az otthonápolási szolgálattal, •a pártfogó felügyelői szolgálattal, •fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, •pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK
Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.
ÁPOLÁST, GONDOZÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK
-
az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, a hajléktalanok otthona
Teljes körű ellátás biztosítása
REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEK
A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. -
a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye.
TÁMOGATOTT LAKHATÁS
A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja: • a lakhatási szolgáltatást, • az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, • az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, • az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén az étkezést, az ápolás-gondozást, a fejlesztést, a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.
ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK
• • • • • •
időskorúak gondozóháza; fogyatékos személyek gondozóháza; pszichiátriai betegek átmeneti otthona; szenvedélybetegek átmeneti otthona; éjjeli menedékhely; hajléktalan személyek átmeneti szállása;
LAKÓOTTHONOK
A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is –, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonok típusai : • fogyatékos személyek lakóotthona; • pszichiátriai betegek lakóotthona; • szenvedélybetegek lakóotthona
A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások
- ápolást, gondozást nyújtó intézmény, - rehabilitációs intézmény,
tartós bentlakásos intézmény
a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek
- lakóotthon
- átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - támogatott lakhatás, - egyéb speciális szociális intézmény
bentlakásos intézmény
ÁPOLÁS (Eü. tv. Alapján)
98. § (1)Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése, fejlesztése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. / 4.§(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell /
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről I.
Egészségügyi ellátás 50. § (1) A bentlakásos intézmény – a lakóotthon kivételével – biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását. (2) Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő a) egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, b)orvosi ellátásáról (meghatározott óraszámban)
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről II.
c) szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen - a személyi higiéné biztosításáról, - a gyógyszerezésről, - az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint, a kontinenciában való segítségnyújtásról d) szakorvosi, illetve sürgősségi ellátásához való hozzájutásáról, e) kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, f) e rendeletben meghatározott gyógyszerellátásáról, g) gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. A bentlakásos szociális intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást.
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK FINANSZÍROZÁSA
Finanszírozás feltétele: Támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szociális szolgáltató. Szociális intézmény útján szociális szolgáltatást biztosító, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és nem állami fenntartó. A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás. (új szolgáltatás)
SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁS
- Csak az a fenntartó nyújthat szolgáltatást, amely a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen be van jegyezve - Csak az a szolgáltatás nyújtható, amely a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzésre került Ha nem bejegyzett szolgáltatást nyújt (engedély nélküli szolgáltatás), szociális igazgatási bírság/gyermekvédelmi igazgatási bírság szabható ki
Ellátottjogi képviselő I. Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő feladatai 1. •megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybevevőket érintő jogokról, •segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, •segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában,
ELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐ II Ellátottjogi képviselő feladatai 2. •a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét, •az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, •intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére, •észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, •amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, •a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.
VÁLTOZÁSOK 2015
A rászorulók támogatásáról szóló döntések közelebb kerülnek az érintettekhez. A segélyezésről az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben helyben, a településeken születhet döntés. A helyi ismeretek kiaknázása, a költségvetési felelősség és a közpénzek védelme érdekében a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek bele. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek és ez a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben az ő költségvetési felelősségük lesz . Ennek érdekében nő az önkormányzatok költségvetési mozgástere is , a helyi bevételeiket terheli. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak a segélyezési feladatok ellátásához.
http://www.kormany.hu/download/4/b7/20000/Ko%CC%88ltse%CC%81gvete%CC%81s_indokla%CC%81s.pdf
Gyermekvédelem Gyermekjog
Gyermeki jogok rendszere • • • •
Nevelésbe vett gyermekek külön jogai Nevelésbe vett gyermekek jogai Forrása: 1997. évi XXXI. tv. A gyermekvédelmi törvény 15/1998 (IV.30.) NM. rendelet, Házirend
• • • •
Gyermeki jogok Forrása: Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, A gyermekvédelmi törvény Egyéb törvények: pl. Ptk, Családjogi tv., Közoktatási tv.,stb
• •
Emberi Jogok Forrása: Emberi jogi nyilatkozatok, Alkotmány
• •
Gyermeket koránál fogva meg nem illető jogok választójog, házasságkötés joga, örökbefogadás joga, munkavállalás joga
dr. Herczegh Rita (OBDK) előadásanyagából
Ismerik-e a gyermekek a jogaikat ?
Eurobarometer 2008, http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_235_en.pdf
Gyermekvédelem I.
• a gyermek családban történő nevelkedés elősegítése,
Gyermek védelmének rendszere
• a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, • a családjából vagy más hozzátartozói körből kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása
GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE II.
ALAPELVEK Gyermekek mindenek felett álló érdeke Gyermekek családban való nevelkedésének elsőbbsége Helyettesítő védelem Az ellátások igénybevétele általában önkéntes, jogszabály írhatja elő a kötelező igénybevételt Hátrányos megkülönböztetés tilalma
A GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE III.
Gyermekjóléti alapellátások
Pénzbeli ellátások
Természetbeni ellátások
Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések
Gyermekvédelmi szakellátások
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Területi gyermek -védelmi szakszol gáltatás
Otthont nyújtó ellátások
Utógondozói ellátás
- Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet - Védelembe vétel, - Családba fogadás - Ideiglenes hatályú elhelyezés - Nevelésbe vétel, - Nevelési felügyelet - Utógondozás - Utógondozói ellátás-
Gyermekvédelem IV. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
Pénzbeli és természetbeni ellátások:
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
a) Gyermekjóléti szolgáltatás -gyermekjóléti szolgálat
b)
Gyermekek napközbeni ellátása - bölcsőde, hetes bölcsőde, - családi napközi - családi gyermekfelügyelet, - házi gyermekfelügyelet, - alternatív napközbeni ellátás,
b) a gyermektartásdíj megelőlegezése,
c) az otthonteremtési támogatás c)
Gyermekek átmeneti gondozása - (befogadó szülő)helyettes szülő - gyermekek átmeneti otthona - családok átmeneti otthonában
Jelzőrendszer A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében : - az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, - a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, - a köznevelési intézmények, - a rendőrség, - az ügyészség, - a bíróság, - a pártfogó felügyelői szolgálat, - az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, - a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,a társadalmi szervezetek, az - az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,egyesületek, - a munkaügyi hatóság, - a javítóintézet, - a gyermekjogi képviselő.
Jelzési kötelezettség A jelzőrendszer tagjai kötelesek : Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,
A gyermekjóléti alapellátások célja
A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.
A gyermekvédelmi szakellátások célja
A szakellátás keretében kell biztosítani : Az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását A fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, Valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását
AZ OTTHONT NYÚJTÓ ELLÁTÁS KERETÉBEN
SPECIÁLIS ELLÁTÁST KELL BIZTOSÍTANI KÜLÖNLEGES ELLÁTÁST KELL BIZTOSÍTANI:
- a tartósan beteg , illetve a fogyatékos gyermekek részére - a három év alatti gyermekek részére
- a súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek -
súlyos disszociális tüneteket mutató gyermek
-
pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek
GYERMEK KÉPVISELETE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS SORÁN
Alaptörvény Ptk. : - Az ember mint jogalany - Családjog Gyermekvédelmi örvény Egészségügyi törvény
AZ EMBER MINT JOGALANY
Jogképesség (általános, feltétlen, egyenlő) Cselekvőképesség általános szabályai Nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása -----------------------------------------------------------Kiskorú-gyám Nagykorú - gondnok
KI A GYERMEK ?
0 - 18 éves korig ( kivétel : házasságkötés esete ) 0-14 éves korig : cselekvőképtelen 14-18 éves korig : korlátozottan cselekvőképes A 16. életévét betöltött gyermek speciális jogosultságai az önrendelkezési jog gyakorlása során egészségügyi ellátása esetén : törvényes képviselője helyett más döntéshozó megnevezése, visszautasítás joga, tájékoztatáshoz való jog
SZÜLŐI FELÜGYELET
A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Szülői felügyelet meghatározása: -Gyermek nevének meghatározása -Gondozásának, nevelésének, tartózkodási helyének meghatározása -Vagyonának kezelése -Törvényes képviselete (jog és kötelesség) -Gyámnevezés, gyámságból kizárás
GYERMEK SORSÁT ÉRINTŐ LÉNYEGES KÉRDÉSEK A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő : - kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, - a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és - iskolájának, életpályájának megválasztása. Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
GYERMEK VÉLEMÉNYÉNEK FIGYELEMBE VÉTELE
A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét - korára, érettségére tekintettel -megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.
EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY GYERMEKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI I.
11.§ (4) A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. - Fekvőbeteg-gyógyintézet feltételei Házirend - Betegtársak jogai -Betegellátás zavartalansága 12.§ Gyógyintézet elhagyása – törvényes képviselő értesítési kötelezettsége - gyermek veszélyeztetettsége esetén indokolt intézkedések megtétele 13.§(5) A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.
EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY GYERMEKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI II.
15.§ (5) invazív beavatkozáshoz hozzájárulás írásban : gyermek törvényes képviselő 16.§(5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni
EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY GYERMEKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI III.
Ellátás visszautasításának joga gyermekek vonatkozásában - várható súlyos , maradandó károsodás : visszautasításnak nincs helye - gyógyíthatatlan, orvostudomány állása szerint rövid időn belül halálos állapot esetén : beleegyezés bíróság általi pótlása
Orvosi titoktartás – gyermek veszélyeztetettsége jelzési kötelezettség Veszélyeztettség esetén : gyermekjóléti szolgálat Bántalmazás elhanyagolás : hatósági eljárás kezdeményezése
KÖTELEZŐ ORVOSI VIZSGÁLAT
Eütv. 62. §. Fertőző betegség tüneteinek vagy gyanújának észlelése esetén orvosi vizsgálat kezdeményezésének kötelezettsége - együttműködés kötelezettsége - orvosi utasítások betartásának kötelezettsége - kötelező gondozásba vétel esetei ( miniszteri rendelet alapján)
ROVAROK ÉS EGYÉB ÍZELTLÁBÚAK, VALAMINT RÁGCSÁLÓK IRTÁSA Eütv. 73. § Az emberi test felszínén, felhámjában, és a szőrzetben élősködő ízeltlábúak irtása, a ruhanemű fertőtlenítése az érintett személy, illetve törvényes képviselője feladata. Ha ezen személyek irtási, fertőtlenítési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor hivatalból az egészségügyi szolgáltató vagy egészségügyi államigazgatási szerv képviselője jár el. Az egészségügyi szolgáltató vagy egészségügyi államigazgatási szerv képviselője által végzendő, az emberi test felszínén, felhámjában, és a szőrzetben élősködő ízeltlábúak irtásának, illetve a ruhanemű fertőtlenítésének tűrésére az érintett személy köteles.
SZŰRŐVIZSGÁLATOK
81.§(3) Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül az újszülöttek, valamint a tanköteles korú gyermekek jogszabályban meghatározott esetben való szűrése kötelező. A szűrővizsgálatra kötelezett kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a törvényes képviselő írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot elrendeli. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat - közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
VÉDŐOLTÁSOK
39/2007. (VI. 20.) AB határozat -fertőző betegség ellen a veszélyeztetett személy kötelező védőoltása, illetve megelőző gyógyszeres kezelése rendelhető el. A beoltott személy a védőoltás hatékonyságának ellenőrzése céljából orvosi vizsgálat alá vonható Az Alkotmánybíróság az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások kifogásolt rendszerének alkotmányossági vizsgálatakor abból indult ki, hogy gyakorlata szerint az egészségügyi beavatkozások az Alkotmányban elismert alapvető jogok közül az emberi méltósághoz való joggal állnak a legszorosabb összefüggésben.
VÉDŐOLTÁSOK
Az állam csak a gyermek fejlődésének súlyos és konkrét sérelme vagy veszélyeztetése esetén avatkozik be – például a szülői felügyelet megszüntetése révén.” (ABH 1996, 74, 80.) ..az Alkotmánybíróság az Eütv1.-ben és az R1.-ben előírt, életkorhoz kötött védőoltások alkalmasságának és szükségességének megállapításához egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosítását, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelmét tekintette irányadónak.
VÉDŐOLTÁS
Az életkorhoz kötött védőoltások esetében a gyermek jogainak védelme és a járványügyi közérdek nem különíthető el teljesen, mivel az oltások jelentős részben a közösségben élő gyermekek egészségének védelmét szolgálják ..az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, a gyermekek egészségének védelme és a fertőző betegségek elleni védekezés alkotmányosan elfogadható indok az alapjog korlátozására. 2009 LFB. A büntetőjog az állam végső eszköze, büntető szankciókkal csak a legsúlyosabb cselekményeket kell fenyegetni. Jelen esetben a többletelemek hiányoztak, nevezetesen nem valósult meg a tényleges veszélyeztetettség, csak közvetett, távoli veszélye áll fenn a megfertőződésnek. A bíróság kimondta, hogy szabálysértésnél súlyosabb cselekmény nem állapítható meg.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése
