BESZERZÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

Azonosító: BKBSZ

Cím: Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat Dátum: 2013.

Hatályba lépés:

Változat: 1

DÉL-PEST MEGYEI VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

BESZERZÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

Cím: Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat

Azonosító: BKBSZ-00

Dátum: 2013.

Hatályba lépés:

Változat: 1

Érvényes oldalak jegyzéke Azonosító

BKBSZ-00 ÉRVÉNYES OLDALAK JEGYZÉKE

1

Változat Hatályba lépés dátuma 1

BKBSZ-01 A BESZERZÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA BKBSZ-02 FOGALOMTÁR BKBSZ-03 A BESZERZÉS MEGINDÍTÁSA

2

1

3 5

1 1

BKBSZ-04 A BESZERZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA

7

1

BKBSZ-05 AZ ELJÁRÁSMENTES BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE BKBSZ-06 A VERSENYEZTETÉSES ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁ-NAK RENDJE BKBSZ-07 A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS MENETE BKBSZ-08 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Mellékletek: Azonosító A melléklet címe/tárgya

8

1

9

1

11 16

1 1

BKBSZM01 BKBSZM02 BKBSZM03 BKBSZM04 BKBSZM04

Fejezet

Oldal

BESZERZÉS-ELŐKÉSZÍTŐ LAP BESZERZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ BELSŐ FELELŐSSÉGI REND TITOKTARTÁSI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT ANYAG ÉS SZOLGÁLTATÁS BESZERZÉS ÉS FELHASZNÁLÁS RENDJE

Hatályba lépés dátuma



Hatályba lépés:

Változat: 1

I. A BESZERZÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA, A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPELVEI 1. A Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat célja: - egyrészt a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: Társaság) azon beszerzési folyamataira vonatkozó szabályok rögzítése, amelyek nem érik el a mindenkori közbeszerzési értékhatárt, továbbá amelyek kivételt képeznek a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alól, - másrészt a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetében a Társaság közbeszerzési eljárásainak előkészítése, lefolytatása, a Társaság nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek és szervezetek felelősségi körének, munkamegosztásának, a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjének meghatározása, annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megfelelően, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. Továbbá a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat célja, hogy a Társaság meghatározza a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a Társaság képviseletében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét, és a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek eredményeképpen különös hangsúlyt fektetve a Társaság meghatározza az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, testületeket. 2. A Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat hatálya 2.1. Szervi hatály: A szabályzat hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységének valamennyi beszerzésére. 2.2. A közbeszerzés tárgya, a tárgyi hatály: A közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban „Kbt.”) vonatkozik a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat VII. fejezetben foglalt eljárásra. A Kbt. 7. § rendelkezésének megfelelően a közbeszerzés tárgya: „7. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. (2) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. (3) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése.



Hatályba lépés:

Változat: 1

(4) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. (5) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. (6) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. 8. § (1) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. (2) Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.” 2.3. Közbeszerzési értékhatárok: A Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat VII. pontjában foglalt eljárás tekintetében a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően, az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárokat (a továbbiakban: uniós értékhatárok) időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Uniós Hivatalos Lapjában. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvény határozza meg, vagyis a költségvetési törvény elfogadására vonatkozó szabályoknak megfelelően az Országgyűlés fogadja el minden évben. A szabályzatban szereplő beszerzési értékhatárok nettó beszerzési értékekre értendők, közbeszerzési eljárások esetében nettó becsült beszerzési értékre vonatkoznak. A 2013. évre irányadó a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója alapján ismert közbeszerzési értékhatárok a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat mellékletét képezi. 3. A Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzat alapelvei: A Kbt. rendelkezéseinek megfelelően a közbeszerzési eljárás lefolytatásakor a Társaság köteles biztosítani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Továbbá a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számára biztosítania kell az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. A Társaság és a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni.



Hatályba lépés:

Változat: 1

II. FOGALOMTÁR Igénylő Szervezeti Egység: a Társaság azon szervezeti egysége, ahol a konkrét beszerzési igény felmerül, amely a beszerzés tárgyára vonatkozóan részletes igényekkel és az igények meghatározásához szükséges információkkal rendelkezik. Igénylő Ügygazda: az Igénylő Szervezeti Egység vezetője Szakmai Referens: a Beszerzési Referens felkérésére a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező szervezeti egység vezetője által a konkrét beszerzéshez delegált munkavállalója. Beszerzési Referens (Logisztika Vezető): a beszerzések lebonyolításáért felelős csoport vezetője. Közbeszerzési referens: az a Társaság Igazgatósága által delegált, a közbeszerzés teljes körű lefolytatásáért felelős közbeszerzési szakértelemmel rendelkező munkavállaló vagy Tanácsadó. Jogi referens: az a Társaság Igazgatósága által a konkrét beszerzéshez delegált jogi szakértelemmel rendelkező munkavállaló vagy Tanácsadó. Pénzügyi referens: a pénzügyi tevékenységek ellátásáért, a pénzügyi feladatok végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős szervezeti egység vezetője által a konkrét beszerzéshez delegált munkavállaló. Beszerzési Terv: adott üzleti évben elindítandó, az Üzleti Terv részét képező új beszerzési igények összessége. Közbeszerzési Terv: a mindenkor hatályos Kbt. rendelkezései szerint – az ott meghatározott tartalommal -, az Üzleti Terv és Beszerzési Terv alapján elkészített, a Társaság adott üzleti évben elindítani kívánt közbeszerzési eljárásait tartalmazó terv, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá. Tanácsadó: a Társasággal munkaviszonyban nem álló természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a Társasággal megkötött hatályos szerződés alapján – részben vagy egészben – ellátja valamely referens feladatait az adott beszerzési eljárásban. Amennyiben a beszerzési eljárás során Tanácsadó bevonására kerül a sor, a Tanácsadó szerződésében, illetve az adott beszerzéssel kapcsolatos Tanácsadónak szóló feladatkiadásban rögzíteni kell, hogy az eljárás során a Tanácsadó az adott referens mely feladatait látja el, továbbá rögzíteni kell a vonatkozó rendelkezést, amennyiben a Tanácsadó a Bírálóbizottság tagja. A Tanácsadó szerződésében rögzíteni kell, hogy az eljárás során a Tanácsadó a jelen Szabályzat rendelkezései szerint köteles eljárni.



Hatályba lépés:

Változat: 1

Döntéshozó: Közbeszerzési eljárás esetén a Társaság Igazgatósága. A Társaság Igazgatósága a döntési jogosultságot a beszerzési eljárás bármely szakaszában határozattal delegálhatja. A delegált döntési jogosultságot a Társaság Igazgatósága határozattal bármikor magához vonhatja. Amennyiben a Társaság Igazgatósága döntési jogosultságot delegál, a Döntéshozó személyét a delegálásról szóló Igazgatósági határozat alapján kell meghatározni. Beszerzési eljárás esetén döntéshozó az elnök-vezérigazgató. Becsült érték: a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált, általános forgalmi adó nélkül számított, legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Amennyiben az ajánlatkérő (jelen esetben és a továbbiakban Társaság) egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor. Egybeszámítás: A Társaságnak egybe kell számítani azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merült fel, valamint ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét.



Hatályba lépés:

Változat: 1

III. A BESZERZÉS MEGINDÍTÁSA 1. Az Igénylő Ügygazda az adott beszerzési igény esedékessé válásakor ellenőrzi, hogy igénye rendelkezik-e megfelelő fedezettel. Amennyiben a beszerzési igény tekintetében a megfelelő fedezet rendelkezésre áll, úgy az Igénylő Ügygazda a beszerzési eljárás előkészítését megkezdi. Ennek keretében feladata, az igény pontos meghatározása a beszerzés tárgyára vonatkozó szakértelemmel rendelkező szakterületek bevonásával. Így különösen az Igénylő Ügygazda feladata a szerződés tárgyának, műszaki tartalmának, a megvalósítás feltételeinek, a teljesítési határidőnek, a javasolt szállítók megjelölésének, a beszerzés becsült értékének, kizárólagosság indokainak, a Társaság részéről a kapcsolattartó és a teljesítés igazolására jogosult személyek, a szerződés megszűntetésére vonatkozó feltételek, valamint szerződéses biztosítékok, kötbér esetleges alkalmazására vonatkozó igény és annak feltételeinek megjelölése. Amennyiben a beszerzési igény esedékessé válásakor – Gazdasági Igazgató állásfoglalása alapján - fedezettel nem, vagy nem megfelelő mértékű rendelkezik, úgy a jelen Szabályzat IV. fejezete szerinti Beszerzési Terv módosítása szükséges. 2. A megfelelő fedezettel rendelkező, jelen szabályzat III. 1. pontja szerint megfelelően specifikált, az Igénylő Szervezeti Egység vezetője által jóváhagyott beszerzési igény továbbításra kerül a beszerzések lebonyolításáért felelős vezető részére, aki az igényt az általa delegált Beszerzési Referens részére átadja. 3. A Beszerzési Referens ellenőrzi, hogy a beszerzési igény adattartalma lehetővé teszi-e a beszerzés megindítását, azaz ellenőrzi, hogy a beszerzés tárgyára vonatkozó szakértelemmel rendelkező területek bevonásra kerültek-e az igény meghatározásakor, a leadott igény adattartama hiánytalan, a Beszerzési Tervnek megfelel és alkalmas arra, hogy annak alapján a beszerzés meginduljon. 4. Amennyiben a beszerzési igény a jelen Szabályzat III.3. pontjában foglaltaknak nem felel meg, annak alapján beszerzési eljárás nem indítható, akkor a Beszerzési Referens a beszerzési igény kiegészítése, pontosítása céljából a beszerzési igényt visszaküldi az Igénylő Ügygazda részére, aki a beszerzés előkészítését a jelen Szabályzat III.1. pont szerint újrakezdi. 5. Amennyiben a beszerzési igény a jelen Szabályzat III.3. pontjában foglaltaknak megfelel és alkalmas arra, hogy annak alapján a beszerzési eljárás meginduljon, úgy a Beszerzési Referens ellenőrzi, hogy a beszerzés hatályos keretszerződés – ideértve a központosított közbeszerzés keretében elérhető keretszerződéseket is – terhére megvalósítható-e. Amennyiben az igény hatályos keretszerződés terhére kielégíthető, úgy a Beszerzési Referens gondoskodik a keretszerződés terhére történő lehívásról. Amennyiben az igény hatályos keretszerződés terhére nem elégíthető ki, úgy a Beszerzési Referens megvizsgálja, hogy a beszerzési igény a Közbeszerzési Tervben szerepel-e. Amennyiben a beszerzést a közbeszerzési törvény szabályai szerint szükséges lefolytatni, úgy a beszerzési igényt továbbküldi a Közbeszerzési Referens részére. 6. Amennyiben a beszerzés nem szerepel a Közbeszerzési Tervben, úgy a Beszerzési Referens meghatározza, hogy a beszerzést Eljárásmentes, vagy Versenyeztetéses eljárás alapján kell megvalósítani. Ezt követően a beszerzési igényt megküldi a Döntéshozó részére.



Hatályba lépés:

Változat: 1

7. A Döntéshozó dönt az eljárás megindításáról, ideértve azt is, hogy a beszerzési eljárásba bevont személyek, illetve Tanácsadók által tett javaslatokat elfogadja, vagy elutasítja. Az egyes javaslatok elutasítását írásban meg kell indokolni. 8. Eljárásmentes beszerzés esetén a beszerzés további folyamatára jelen Szabályzat V. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. Versenyeztetéses beszerzés esetén a beszerzés további folyamatára jelen Szabályzat VI. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. 10. Közbeszerzési eljárás esetén (kivéve a verseny újra nyitása nélkül induló központosított közbeszerzési eljárásokat) a beszerzés további folyamatára a jelen Szabályzat VII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.



Hatályba lépés:

Változat: 1

IV. A BESZERZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA Az Igénylő Szervezeti egység vezetője által jóváhagyott, jelen szabályzat 2. mellékletét képező, a Beszerzési Terv módosítására irányuló kérelmet megküldi a beszerzésekért felelős vezető részére, aki havonta, legkésőbb a naptári hónap utolsó munkanapjáig gondoskodik a Beszerzési Terv szükséges módosításáról, és azt jóváhagyása felterjeszti a Társaság Igazgatósága részére, aki dönt a javaslat elfogadásáról, vagy elutasításáról. A Beszerzési Terv módosításáról a beszerzésekért felelős vezető köteles tájékoztatni a gazdasági igazgatót és az Igénylő Szervezeti egység vezetőjét. A Beszerzési Terv módosítását követően a beszerzés jelen szabályzat III. fejezetének rendelkezései szerint indítható.



Hatályba lépés:

Változat: 1

V. AZ ELJÁRÁSMENTES BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE Eljárásmentes beszerzéseknek minősülnek mindazon beszerzések, melyek a közbeszerzési törvényben meghatározott egybeszámítási szabályok szerint nem érik el a közbeszerzési értékhatárt és az adott beszerzés értéke nem éri el a nettó 1.000.000,- forintot. Az eljárásmentes beszerzés megvalósításakor a Beszerzési Referens (Logisztikai Vezető) saját hatáskörben, az eset összes körülményét mérlegelve, fenti összeghatárig dönthet arról, hogy alkalmazza-e a versenyeztetéses eljárás szabályait, ebben az esetben a beszerzés további folyamatára jelen szabályzat VI. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. A Logisztikai Vezető, a versenyeztetési eljárás nélküli beszerzések esetén képviseli és érvényesíti a Társaság érdekeit.

Azonosító:


BKBSZ-06

Dátum: 2013.

Hatályba lépés:

Változat: 1

VI. A VERSENYEZTETÉSES ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE Versenyeztetéses beszerzésnek minősül mindazon beszerzés, mely a közbeszerzési törvényben meghatározott egybeszámítási szabályok alapján − nem éri el a mindenkori közbeszerzési értékhatárt, de az adott beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a nettó 3.000.000,- forintot, vagy − eléri a közbeszerzési értékhatárt, de tárgyát tekintve, vagy egyéb okból nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. 1. Az ajánlatkérés: A beszerzési eljárás megindításra vonatkozó döntést követően a Logisztikai Vezető – szükség esetén az érintett szakmai területek bevonásával - összeállítja az ajánlatkérő dokumentumot, és legalább három lehetséges szállító részére megküldi azt. A Logisztikai Vezető felelőssége a megfelelő legalább három ajánlattevő kiválasztása. Speciális esetekben – jellemzően, de nem kizárólag a műszaki kizárólagosság tárgykörében – mellőzhető ajánlat bekérése. Ugyanakkor a kizárólagosság fennállásakor is vizsgálnia kell a Beszerzési Referensnek, hogy az esetleges gyártói kizárólagosság mellett a forgalmazói kizárólagosság is fennáll-e, és több lehetséges forgalmazó megkeresésétől várható-e előny. A lehetséges ajánlattevők kötelező megkeresése különösen indokolt esetben a Döntéshozó jóváhagyásával mellőzhető. Ennek indokait a Beszerzési Referensnek részletesen írásba kell foglalnia, amely a beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció részét képezi. 2. Az ajánlatok elbírálása: Abban az esetben, ha nem érkezik három ajánlat, úgy a Beszerzési Referens javaslata alapján a Döntéshozó dönt arról, hogy a beérkezett ajánlatok alapján folytatja-e az eljárást, vagy megismétli az ajánlatkérést. A beérkezett ajánlatok értékelését az ajánlatadási határidő leteltét követően azonnal el kell kezdeni és az a törvényben előírt időpontig, be kell fejezni. Az ajánlatokat a döntéshozó által kijelölt bizottság értékeli. A Bíráló Bizottság a bírálati munka eredményét döntés-előkészítő jegyzőkönyv formájában összegzi (amely minden olyan információt tartalmaz, ami lényeges a döntés meghozatalának szempontjából) és felterjeszti a nyertes szállító megnevezése végett a Döntéshozó elé. A jegyzőkönyvet a bírálatban résztvevő személyek aláírják, és amennyiben szükségesnek tartják, hozzáfűzik párhuzamos véleményüket, ellenvéleményüket, illetve észrevételeiket. A Bírálati Jegyzőkönyv alapján, Döntéshozó kihirdeti a pályázat eredményét.



Hatályba lépés:

Változat: 1

VII. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS MENETE VII. 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN: VII. 1.a) A Társaság tájékoztatási kötelezettsége: A Társaság köteles a Kbt. hatálya alá tartozásról, valamint adataikban bekövetkezett változásról az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított 30 napon belül a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni. A Társaság e kötelezettségéért a Közbeszerzési Referens tartozik felelősséggel. VII. 1. b) Közbeszerzési eljárások előkészítése: A közbeszerzési eljárások előkészítése során a jelen Szabályzat III.1. pontjában foglaltakat a jelen pontban meghatározottak szerint kell alkalmazni. A Beszerzési Referens felelőssége – szükség szerint az Igénylő Ügygazda bevonásával – az eljárás lefolytatásához szükséges szakmai dokumentáció elkészítése, illetve az, hogy a szakmai dokumentáció a szerződés megkötésének tervezett időpontjához képest megfelelő időpontban készüljön el. A szakmai dokumentáció tartalmazza: a) a szerződéstervezetet b) műszaki leírást, specifikációt, feladatleírást, illetve egyéb, a szerződés tárgyát meghatározó információt vagy dokumentumot. A dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen arra, hogy a hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeinek biztosítása érdekében a nyertes ajánlattevőtől a szerződésszerű teljesítés keretében számon kérhető legyen az a tevékenység, amely a beszerzési igény kielégítéséhez szükséges. VII. 1. c) Bírálóbizottság létrehozása, feladat és hatásköre: A közbeszerzési eljárás megindításának Döntéshozó által történő engedélyezését követően a Beszerzési Referens gondoskodik a Bírálóbizottság felállításáról, vagyis legalább háromtagú Bírálóbizottságot hoz létre az ajánlatok elbírálása érdekében. A Bírálóbizottság tagjait belső felelősségi rendben kell rögzíteni azzal, hogy a Bírálóbizottságban a mindenkor hatályos és alkalmazandó, közbeszerzésekről és az egyes speciális beszerzésekről szóló jogszabály(ok) szerinti megfelelő szakértelem biztosítva legyen. Ennek megfelelően a Kbt. meghatározza, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás, a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában a Társaság nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő, a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi, pénzügyi szakértelemmel kell rendelkeznie. A belső felelősségi rendet a Döntéshozó határozza meg a jelen szabályzatban meghatározott javaslat alapján, amely javaslattól – a javaslattevő egyidejű értesítése mellett – eltérhet.



Hatályba lépés:

Változat: 1

A Beszerzési Referens írásban kéri az adott beszerzésben érintett szervezeti egységek vezetőitől a tagok delegálását a Bírálóbizottságba. A delegálásra jogosult vezetők kötelesek intézkedni az általuk javasolt tagok kijelöléséről. A Beszerzési Referens a belső felelősségi rendet a Döntéshozó elé terjeszti jóváhagyásra, aki a belső felelősségi rend jóváhagyásával egyidejűleg kijelöli a Bírálóbizottság elnökét. A Beszerzési Referens a felelősségi rend elfogadását követően haladéktalanul intézkedik a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatok tagok általi aláíratásáról. A Társaság nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy, vagyis a Döntéshozó nem lehet a Bírálóbizottság tagja. A tagok részvétele a Bírálóbizottság munkájában kötelező. Amennyiben valamely tag tartós akadályoztatása miatt nem tud részt venni vagy bármely okból több alkalommal nem vesz részt a Bírálóbizottság munkájában, úgy a Beszerzési Referens kezdeményezheti a Döntéshozónál a felelősségi rend módosítását. A Döntéshozó ilyen kezdeményezés hiányában is jogosult a felelősségi rend módosítására. A Bírálóbizottság feladata az eljárás előkészítése körében az ajánlati felhívás és dokumentáció, részvételi felhívás és kiegészítő irat, illetve ajánlattételi felhívás és dokumentáció elkészítése. A Bírálóbizottság működése során szükséges döntéseket a Bírálóbizottság elnöke jogosult meghozni. A Bírálóbizottság tagjai a közbeszerzési eljárás során tevékenységüket önállóan, saját szakmai feladat és hatáskörük keretein belül, a Társaság szervezeti egységeitől függetlenül, azonban azok szakmai támogatásával, a Közbeszerzési Referens koordinálásával végzik. Az ajánlati felhívás és dokumentáció, részvételi felhívás és kiegészítő irat, illetve ajánlattételi felhívás és dokumentáció elkészítését követően a Közbeszerzési Referens megindítja az eljárást. A Közbeszerzési Referens javaslatára a Döntéshozó indokolt esetben dönthet a felhívás visszavonásáról, a felhívás és a dokumentáció, vagy a részvételi felhíváshoz tartozó kiegészítő irat módosításáról. Szubjektív bírálati szempontok alkalmazása esetén a Bírálóbizottság legfeljebb három független szakmai szakértőtől – külön eljárásban, a Társaság vonatkozó szabályzata szerint – véleményt szerezhet be a szubjektív szempontok értékelésére. A független szakértők bevonása nem jelenti a szakmai referensi feladatok átvételét a Bírálóbizottság bármely tagjától. A Bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a Döntéshozó részére a döntés szempontjából releváns minden információra kiterjedően. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. A Bírálóbizottság bármely tagja jogosult párhuzamos véleményt, avagy különvéleményt tenni. A bírálóbizottsági munka során a Bírálóbizottság dönt valamennyi olyan kérdésben, amelyet jelen Szabályzat nem utal a Döntéshozó, illetve más érintett hatáskörébe. A Bírálóbizottság döntéseit konszenzussal hozza meg. A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha a döntésben valamennyi szakterület (közbeszerzési, jogi, szakmai, pénzügyi) képviselteti magát.



Hatályba lépés:

Változat: 1

A Bírálóbizottság elnöke a tagok egyidejű tájékoztatása mellett jogosult valamennyi, jogszabály alapján kötelezően végrehajtandó, különös mérlegelést nem igénylő eljárási cselekmény végrehajtására. A Közbeszerzési Referens a Bírálóbizottság által készített döntési javaslatot, valamint a bírálóbizottsági munkáról készített jegyzőkönyvet megküldi a Döntéshozónak, aki meghozza az eljárást lezáró döntést. Az Igazgató Tanács (döntéshozó) felelőssége, hogy a beszerzés a Társaság számára célszerű és szükséges legyen, továbbá, hogy a beszerezni kívánt termék vagy szolgáltatás, vagy építési beruházás értéke arányos legyen annak ellenértékével. VII. 1. d) Összeférhetetlenségi szabályok: A Társaság köteles minden szükséges lépést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget, és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. Az összeférhetetlenségi szabályok betartásának jogszerűségéért a Beszerzési Referens tartozik felelősséggel. A Kbt. összeférhetetlenségi szabályai a következők: „24. § (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többletinformációkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.”



Hatályba lépés:

Változat: 1

VII. 1. e) Az egyes referensek feladat- és felelősségköre A Logisztikai Vezető/Beszerzési Referens: -

-

felel a közbeszerzési eljárás előkészítésének koordinációjáért; a szerződéskötés tervezett időpontját és a Beszerzési Tervben meghatározott eljárásfajtát figyelembe véve megfelelő időben gondoskodik, hogy a felhasználói igényeknek és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő közbeszerzési műszaki leírás készüljön; ellenőrzi, hogy az eljárás megindításához szükséges jóváhagyás rendelkezésre áll-e; beszerzi a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és gondoskodik azok átadásáról a Közbeszerzési Referens részére; az eredményes eljárások alapján koordinálja a szerződések megkötését az erre vonatkozó szabályzat rendelkezései alapján; gondoskodik a közbeszerzési eljárás teljes iratanyagának megőrzéséről.

A Közbeszerzési Referens: Közbeszerzési eljárással kapcsolatos tevékenységek végzésére a Társaság külső szakértői irodát kíván igénybe venni, amelyre az alábbi feladatok elvégzését kívánja bízni: -

-

a szolgáltatott adatok alapján elkészíti a Beszerzési Tervet valamint a Közbeszerzési Tervet; a szolgáltatott adatok alapján módosítja a Beszerzési Tervet; a jelen Szabályzat szerint részt vesz a közbeszerzési eljárás előkészítésében; felel az eljárás szabályos lebonyolításáért; ellátja az eljárás lefolytatásához szükséges adminisztrációs feladatokat; ellátja – a Bírálóbizottság tagjainak közreműködésével – az ajánlatok/részvételi jelentkezések közbeszerzési szempontú értékelését és bírálatát; feladja az éves előzetes tájékoztatókat; gondoskodik az éves Közbeszerzési Terv vonatkozó szabályok szerinti közzétételéről; koordinálja a Bírálóbizottság üléseit, elkészíti jegyzőkönyveit; a közbeszerzési eljárások típusának megfelelően a hirdetményfeladó rendszeren feladja, vagy ajánlattevőknek közvetlenül megküldi az eljárások megindítására vonatkozó hirdetményt koordinálja a közbeszerzési lektor véleményével kapcsolatos álláspont kialakítását, módosítások átvezetését; átadja, illetve megküldi a dokumentációt az ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére; nyilvántartja az ajánlattevőket/részvételre jelentkezőket; a Döntéshozó döntésének megfelelően gondoskodik az eljárást megindító felhívások és a dokumentációk módosításáról, visszavonásáról; koordinálja a kiegészítő tájékoztatás elkészítését és megadja a Bírálóbizottság által készített kiegészítő tájékoztatást;



-

-

-

-

Dátum: 2013.

Hatályba lépés:

Változat: 1

átveszi az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket; koordinálja a bontási eseményeket, elkészíti és az ajánlattevőknek megküldi a jegyzőkönyveket; koordinálja az ajánlatok szétosztását a Bírálóbizottság tagjainak; előkészíti, és koordinálja a Bírálóbizottság üléseit, elkészíti jegyzőkönyveit; elvégzi az ajánlatok, részvételi jelentkezések közbeszerzési szempontú ellenőrzését, ennek keretében ellenőrzi az elektronikus nyilvántartásokban elérhető adatokat és gondoskodik azok jogszabályoknak megfelelő dokumentálásáról; koordinálja a hiánypótlási felhívás, tájékoztatás- és indokláskérés elkészítését, és kiküldi az ajánlattevők részére; előkészíti és koordinálja a helyszíni bejárást; koordinálja a közbeszerzési eljárás tárgyalását, elkészíti jegyzőkönyvét; beszerzi a Bírálóbizottság tagjainak egyéni értékeléseit; döntésre felterjeszti a Bírálóbizottság eljárás eredményére vonatkozó javaslatát; elkészíti az írásbeli összegezést, megküldi az ajánlattevők/részvételre jelentkezők / Közbeszerzési Hatóság részére; elkészíti és feladja az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót; koordinálja a jogorvoslati eljárással kapcsolatos információk összegyűjtését, iratanyag összeállítását; közbeszerzési szempontból véleményezi a szerződésmódosításokat, feladja a szerződés módosításáról szóló tájékoztatást; feladja a szerződés teljesüléséről szóló hirdetményt; gondoskodik az eljárás jogszabályoknak megfelelő dokumentálásáról és az eljárás lezárást követően haladéktalanul az eljárás teljes dokumentációjának a Logisztikai Vezető részére történő átadásáról. a Bírálóbizottság tagjainak szükség szerinti bevonásával megszerkeszti a szerződéses feltételeket, illetve a szerződés tervezetét; jogi szempontból – ide nem értve a közbeszerzés jogi szempontokat – értékeli az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket, illetve nem közbeszerzési jogi kérdésekkel kapcsolatban jogi véleményt készít.

A Pénzügyi Referens: -

ellenőrzi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását; javaslatot tesz a felhívás pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételeire; pénzügyi szempontból értékeli az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket; gondoskodik az ajánlati biztosítékok visszaszolgáltatásáról, amennyiben az kikötésre került; pénzügyi szempontból értékeli a kirívóan alacsony mértékű ellenszolgáltatás miatt ajánlattevő által benyújtott indokolást.



Dátum: 2013.

Hatályba lépés:

Változat: 1

A Szakmai Referens: -

javaslatot tesz a műszaki, szakmai alkalmassági feltételekre és a bírálati szempontokra, nyilatkozatot tesz rész-ajánlattétel és többváltozatú ajánlattétel szükségességéről; meghatározza a szerződés tárgyát, a teljesítés elfogadásának feltételeit, a szakmai leírást; vezeti a helyszíni bejárást, elkészíti és a Közbeszerzési Referens részére megküldi a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvet; műszaki-szakmai szempontból értékeli az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket, szakmai szempontból értékeli a kirívóan alacsony mértékű ellenszolgáltatás miatt ajánlattevő által benyújtott indokolást.

VII. 2. AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁRT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEK SZABÁLYAI: A Kbt. 114. § (2) rendelkezésének megfelelően közszolgáltatói szerződésnek minősül a közszolgáltatói tevékenység biztosítása céljából, a Társaság esetében ivóvíz ellátás céljából kötött szerződések. A Kbt. rendelkezéseinek megfelelően nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, az ivóvízzel kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységet folytató Társaság vízbeszerzésére. Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések eljárási szabályaira a Kbt. rendelkezésein kívül a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Kormányrendeletet (a továbbiakban „közszolgáltatók közbeszerzési rendelete”) kell alkalmazni. A közszolgáltatók közbeszerzési rendelete kimondja, hogy a Társaság esetében kizárólag nyílt, meghívásos, vagy tárgyalásos közbeszerzési eljárást lehet lefolytatni, továbbá a Társaság nyílt eljárást, vagy a rendelet szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. A keretmegállapodásos eljárásra a Kbt. keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni. A Társaság kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki árubeszerzés esetén, az áru összértéke tekintetében ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. Továbbá, ha az árubeszerzés esetén, az értékelési szempint szerinti értékelés során több ajánlat azonos, a Társaság köteles előnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely ötven százalékot elérően vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani. VII. 2. a) Nyílt eljárás A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. Az eljárás ajánlati felhívással kezdődik, és nem lehet benne tárgyalni. Az ajánlattevő, vagyis a pályázó ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat a felhívás, a dokumentáció, és a Kbt. előírásainak megfelelően.



Hatályba lépés:

Változat: 1

Az ajánlati felhívásban a Társaság nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban. Negyvenöt napnál rövidebb ajánlattételi határidőt abban az esetben lehet meghatározni, ha a Társaság az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetében, amely esetben huszonkét napra rövidíthető. Nyílt eljárásban a Társaság a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő (pályázó) pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát a Társaság az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál hosszabb időtartamban. VII. 2. b) Meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában a Társaság a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak a Társaság által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában a Társaság a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. A Társaság a következő esetekben alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást: „89. § (2) (…) a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg; b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;



Hatályba lépés:

Változat: 1

d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.” A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, melyben fel kell tüntetni, a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a jogcímét. VII. 2. c) A Társaság által létrehozható előminősítési rendszer A Társaság a jelentkezők előminősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy a meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválassza. Az előminősítési hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni, amely tartalmazza különösen a Társaság előminősítési rendszerének célját, időtartamát, a tervezett közbeszerzések tárgyának leírását, az előminősítési szempontokat és igazolási módjait vagy azok összegező leírását. Abban az esetben, ha az előminősítési rendszer időtartama három évnél hosszabb, az előminősítési hirdetményt évenként kell közzétenni. Ha pedig ennél rövidebb időtartamra szól, elegendő az első ilyen hirdetmény közzététele. Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Az előminősítési rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat. Az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, a minősítési szempontokat és igazolási módjait a Társaság szükség szerint felülvizsgálhatja, módosíthatja. Az előminősített jelentkezőkről a Társaságnak listát kell vezetnie. VII. 2. d) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás A Társaság hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében is lefolytathat közbeszerzéses eljárást, ennek feltételei a következők: „11. § (1) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha a) a Kbt. XIV. Fejezete szerinti közbeszerzési eljárás azért volt eredménytelen, mert nem nyújtottak be részvételi jelentkezést vagy ajánlatot, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; b) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg; c) a közbeszerzés kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható nyereségszerzési cél esetében, illetve, ha a



Hatályba lépés:

Változat: 1

kutatásfejlesztés költségeit fedezi, továbbá nem sértheti az ilyen utóbbi célú későbbi közbeszerzési eljárásokat; d) a szerződést a Kbt. XIV. keretmegállapodás alapján köti;

Fejezete

szerinti

valamely

eljárásban

megkötött

e) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az e rendelet szerinti eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. (2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha a) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevővel köt szerződést és a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszakitechnikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; b) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett; c) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.” A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik. VII. 3. Nemzeti eljárásrend

[*]



Hatályba lépés:

Változat: 1

VIII. KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK VIII. 1. A szerződés megkötése: Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel, vagy személlyel, közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel, személyekkel kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezetek és ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell, az eljárás során alkalmazott értékelési szempontokra tekintettel a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. Abban az esetben, ha a Társaság lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében a nyertesekkel kell szerződést kötni. VIII. 2. A szerződés tartalma: A Társaság a szerződés tejesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Az ilyen feltételekre való utalást a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell. A Társaságnak a feltételeket úgy kell meghatároznia, hogy a pályázókat indokolatlan és hátrányos, vagy előnyös megkülönböztetés ne érje. A Kbt. meghatároz olyan feltételeket, amelynek az előírása kötelező: „125. § (4) Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a) a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek az 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak; b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és az (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.” Az imént megjelölt törvényi hivatkozásnak megfelelően a következőkről kell a pályázókat értesíteni: „125. § (5) Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.



Hatályba lépés:

Változat: 1

b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.” A Társaság jogosult a nyertes pályázóval kötendő szerződésben biztosítékot kikötni, azonban ezt a tényt, valamint a biztosítékok körét és mértékét köteles a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban közzé tenni. A Kbt. megállapít egy maximumot, mely biztosítékként kiköthető, ennek megfelelően, biztosítékként legfeljebb a szerződés szerinti Áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. VIII. 3. A szerződés érvénytelensége: Semmis az a szerződés, amelyet a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttek meg. Ez alól a szabály alól a következő kivételek vannak, tehát nem semmis a szerződés, ha: „a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9. § (1) bekezdés k) pontja], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.” Ezen felül semmis a szerződés, ha hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem állnak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei. Továbbá abban az esetben is semmis a szerződés, ha a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, és egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevők esélyét a közbeszerzési lejárás megnyerésére. Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja, vagy korlátozza a Társaság szerződésszegés esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A § (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el. VIII. 4. A szerződés teljesítése: A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás nyertes pályázójának kell teljesíteni. A Társasággal szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és



Hatályba lépés:

Változat: 1

szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett a nyertes pályázó alkalmasságának igazolásában. A közbeszerzési eljárás nyertese köteles bejelenteni a Társaságnak a teljesítés során minden olyan alvállalkozó bevonását, amelyet a pályázatban nem nevezett meg. A bejelentéssel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a hatályos jogszabályokban megjelölt kizáró okok hatálya alatt. Az olyan alvállalkozó vagy szakember, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett, annak érdekében, hogy a Társaság részére a pályázó alkalmasságát igazolja, helyette csak akkor vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó ha az alább megjelölt feltételek teljesülnek. Szükséges a Társaság hozzájáruló nyilatkozata, továbbá az a feltétel, hogy a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében a beállott lényeges körülmény (clausula rebus sic stantibus), vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés, vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval. Továbbá az szükséges, hogy a nyertes pályázó az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek a pályázat elbírálásakor az adott alvállalkozóval együtt felelt meg. Az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. VIII. 5. A szerződés módosítása: A Kbt. pontosan meghatározza, a szerződés mely részei esetében nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítására: „132. § (1) A felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.” Az imént idézett 132. § (1) a) pontjában foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően merült fel, és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Azonban a felmerült körülmény a szerződés megkötésekor előre nem volt látható.



Hatályba lépés:

Változat: 1

Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének alapjául szolgált, a Társaság köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni. Az imént idézett 132. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.



Hatályba lépés:

Változat: 1

IX. JOGORVOSLATI ELJÁRÁS A közbeszerzési eljárás során jogszabályokba ütköző magatartás, vagy mulasztás miatt a Kbt. jogorvoslatot biztosít. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága által indított jogorvoslati eljárásban a Társaság jogi képviseletét az a Társaság Igazgatósága által kijelölt jogi képviselő látja el. A jogorvoslati eljárás során a Bírálóbizottság tagjai kötelesek a jogi képviselő számára megadni minden szükséges információt és a jogorvoslati eljárásban a jogi képviselő iránymutatása szerint közreműködni. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság részére küldendő észrevételt az eljárásba delegált, az észrevétel tárgya szerint érintett referensek a jogi képviselő bevonásával állítják össze, annak elfogadásáról a Bírálóbizottság dönt. A Bírálóbizottság az észrevétel összeállítása során további szakértőket is bevonhat. A Bírálóbizottság jóváhagyását követően az észrevételt a Közbeszerzési Referens küldi meg a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága részére. A Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és elnökét. A Kbt. meghatároz olyan kizáró okokat, melyek megakadályozzák, hogy a jogorvoslati eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kijelölt tanács munkájában részrehajlás történjen. Ennek megfelelően a kizáró okok a következők: „136. § (1) A közbeszerzési ügyben – a Ket. 42. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik; b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; c) a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett. (2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;



Hatályba lépés:

Változat: 1

b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve amely az ügyfélszervezet részére támogatást vagy kizárólagos jogot biztosított.” A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelmet nyújthat be a jogorvoslati eljárás megindítására, az ajánlatkérő (vagyis a Társaság), az ajánlattevő (vagyis miden pályázó), közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Hivatalból induló jogorvoslati eljárást a következő szervezetek vagy személye kezdeményezhetik, ha feladatkörük ellátása során a Kbt.-be ütköző magatartás, vagy mulasztás jut tudomásukra. „ 140. § (1) (…) a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke; b) az Állami Számvevőszék; c) a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv; e) a Magyar Államkincstár; f) az alapvető jogok biztosa; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; i) a Gazdasági Versenyhivatal; j) a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv; k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; l) a legfőbb ügyész.”



Hatályba lépés:

Változat: 1

X. BESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE A beszerzési tevékenység felügyelete a Gazdasági Igazgató feladata, amelyet a Kontrolling tevékenységbe építve gyakorol. A beszerzési eljárások ellenőrzését a Társaság közgyűlése, a Társaság Igazgatósága, illetve Felügyelő Bizottsága rendelheti el. Az ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a jogszerűségre, a szabályszerűségre, az elbírálás szempontjainak előkészítésére, és azok érvényesítésére az elbírálás során, továbbá a közbeszerzési alapelvek betartására és betartatására.



Hatályba lépés:

Változat: 1

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen szabályzat 2013. [*] napján lép hatályba. A jelen Szabályzatban meghatározott cselekményekhez a Társaság Igazgatósága illetve az általa delegált személy iratmintákat adhat ki. Az iratmintákat az a Társaság Igazgatósága első alkalommal jelen Szabályzat hatálybalépésével egy időben adja ki. Az iratmintákat a Társaság Igazgatósága illetve az általa delegált személy jelen Szabályzattal egy helyen teszi közzé.



Hatályba lépés:

Változat: 1

XII. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK: -

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény

-

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet

-

a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvény

-

a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról 289/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet

-

a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

Azonosító:


BKBSZ-M01

Dátum: 2013.

Hatályba lépés:

Változat: 1

BKBSZ-M01 Beszerzés-előkészítő lap Igénylő tölti ki

Ikt.szám

Igénylő szervezeti egység Ügygazda

Kbt. Köteles

igen

nem

Cím Kapcsolattartó

Tel:

Email:

Beszerzés tárgya

Eléri-e a kbt. értékhatárt az egybeszámítási kötelezettség figyelembe vételével? Beszerzés típusa

Árubeszerzés

Igen

Szolgáltatás

nem Építési beruházás

Beszerzés becsült értéke Forrás rendelkezésre áll

igen

nem

Kizárólagosság fennállása igen Kizárólagosság fennállása esetén annak indokolása

nem

Eljárás javasolt típusa: Eljárás indítás tervezett dátuma: Szerződéskötés tervezett dátuma: Javasolt ajánlattevők:

…………………………………………………………… Dátum:

Igénylő szervezeti egység vezetője

Azonosító: BKBSZ-M02


Hatályba lépés:

Változat: 1

BKBSZ-M02 Beszerzési Terv módosításának kezdeményezése

Tisztelt Beszerzésekért felelős vezető!

Hivatkozva a Beszerzési Szabályzatban foglaltakra, tájékoztatom az alábbi beszerzési igényről.

Igénylő Szervezeti Egység:………………………………………………………………………… Beszerzés tárgya: …………………………………………………………………………………. Beszerzési terv módosításának indoklása:……………………………………………………….. Beszerzés értéke (ÁFA nélkül):……………………………………………………………………… Szerződéskötés tervezett időpontja: ………………………………………………………………… Gazdasági Igazgató javaslata***: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………

…………………………….……..… …………………………… aláírás dátum A Társaság Igazgatósága jóváhagyása***:

…………………………….……..… …………………………… aláírás dátum

Kérem, hogy szíveskedjen a fenti beszerzést a Beszerzési Tervben szerepeltetni, és az eljárást megindítatni. …………………………………… Igénylő Szervezeti Egység vezetője aláírás ***

.............................................

Abban az esetben, ha a beszerzési tétel az üzleti tervben nem szerepel.

dátum



Hatályba lépés:

Változat: 1

BKBSZ-M03 Közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó belső felelősségi rend A DPMV Zrt. (ajánlatkérő) nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek/szervezetek felelősségi körének megállapítása a Kbt. 6. § (1) bekezdése alapján

A közbeszerzési eljárás tárgya: A Beszerzési Terv száma:

a Társaság Igazgatósága (bírálóbizottság elnöke):

általa delegált személy

Szakmai referens: A Bíráló Bizottság tagjai és szakmai irányultságuk

Pénzügyi referens: Jogi referens: Közbeszerzési referens: Beszerzési Referens:

Az eljárás indítását engedélyező és (eredményét, eredménytelenségét) döntéshozó

lezárását a Társaság Igazgatósága (vagy az általa delegált kimondó személy)

A Bírálóbizottság Tagjainak szándékos vagy gondatlan mulasztása fegyelmi felelősségre vonás keretében szankcionálható. A Bizottság elnöke felel a döntést segítő értékelő javaslat (szakvélemény) időben történő elkészítéséért. Az a tag, aki nem ért egyet a többségi állásponttal, eltérő véleményét jegyzőkönyvben köteles kifejteni. A Bíráló Bizottság tagjának tartós távolléte esetén az új bizottsági tag előterjesztésének kezdeményezése az Igazgatóság feladata. A Bírálóbizottság tagjai a Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzatban rögzítettek szerint kötelesek eljárni. Vecsés,

………………………..………………. a Társaság Igazgatósága



Hatályba lépés:

Változat: 1

BKBSZ-M04 Titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat ajánlatkérői részről

Alulírott ……….., mint a ………………………….. tárgyú közbeszerzési eljárásban létrehozott

Bíráló Bizottság tagja/elnöke kötelezem magam arra, hogy tartózkodni fogok a bizottsági munkámból eredően és annak során tudomásomra jutott adatok, információk, tervrészletek, iratok bárminemű, a pályázat előkészítési és értékelési körén kívül eső célra való közvetlen, vagy közvetett felhasználásától, azokat nyilvánosságra, a Bizottságban dolgozó személyeken kívül illetéktelen személy tudomására nem hozom, jogosulatlanul fel nem használom. Kötelezettséget vállalok továbbá arra, hogy a Bíráló Bizottság munkáját, a döntéshozó döntésének előkészítését lelkiismeretesen, a szakmai tudásomnak megfelelően segítem, és tudomásul veszem, hogy a Kbt-ben foglaltak alapján a Bíráló Bizottság tagjaként/ elnökeként a többi taggal együttesen a döntéshozó elé terjesztett javaslatok megalapozottságáért felelek. Kijelentem, hogy személyemmel kapcsolatban a Kbt. szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn.

Vecsés,

……………………………. aláírás

Tanúk: Név, lakcím

Név, lakcím

Aláírás

Aláírás



Dátum: 2013.

Hatályba lépés:

Változat: 1

Anyag és szolgáltatás beszerzés és felhasználás rendje 1.) Anyag és szolgáltatás beszerzés A működéshez szükséges anyagok és szolgáltatások beszerzése a logisztikai csoport feladata. Ettől a formától eltérő egyedi beszerzések engedélyezése 100.000 Ft összeghatárig a logisztikai vezető jogköre. 1.1. Beszerzés folyamata árubeszerzés esetén A beszerzés a Közbeszerzési és Versenyeztetési szabályzat előírásainak megfelelő formában valósítható meg. A beszerzett áruk a központi raktárba kerülnek bevételezésre, amelyről a raktár kiállítja a Raktári bevételi bizonylatot. A bizonylat három példányban készül. - első példány tőpéldány - második példány a raktár alapbizonylata - harmadik példány a számla, vagy szállítólevél melléklete, amely a könyvelés részére kerül átadásra 1.2. Beszerzés folyamata szolgáltatás igénybevételénél A szolgáltatások beszerzésénél a Közbeszerzési és Versenyeztetési szabályzat előírásai az irányadóak. A beszerzés megtörténtét, illetve a szolgáltatás elvégzését a logisztikai vezető aláírásával igazolja a kifizetést tartalmazó bizonylaton.

2.) Anyagfelhasználás 2.1. Anyagkiadás a biztonsági készlet feltöltésére. A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében az üzemegységek részére biztonsági készlet kerül kiadásra. A készlet az üzemegység vezetők igénye alapján kerül feltöltésre és tartalmazza azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek a hibaelhárításhoz szükségesek. A készletekkel az üzemegység vezetők rendelkeznek. Felhasználás csak munkalap ellenében történhet. A felhasznált anyagok és eszközök pótlása, ütemezés vagy a fogyás függvényében történik. A készletből való felhasználás tényét az üzemegység vezetők munkalapon rögzítik, amely alapja a készlet pótlásoknak. A biztonsági készlet kiadása a központi raktárból bizonylat ellenében történik, amely két példányban készül: - első példány raktár bizonylata - második példány üzemegység vezető bizonylata A biztonsági készletkörbe tartozó anyagok, ha azok igazoltan nem állnak rendelkezésre a hibaelhárítás időpontjában az üzemegység vezetők által a javítás mértékéig önállóan beszerezhetők.

2.2. Anyagkiadás fenntartásra, beruházásra. Ebben a formában megvalósuló anyagfelhasználások az előre tervezhető munkavégzéshez kapcsolódnak. A tervezhetőség miatt az anyagok biztosítása vagy a raktári készletből, vagy közvetlen beszerzéssel valósul meg. A beszerzések időszükséglete miatt, ebbe a csoportba tartozó anyagok igénylése az igénylésre jogosultak feladata a felhasználás előtt három munkanappal. Az igénylés az utalványozásra jogosult személy egyetértésével történhet.



Dátum: 2013.

Hatályba lépés:

Változat: 1

Az igénylések leadása a raktár felé elektronikus úton a raktár által kiadott cikklista alapján. /Új anyag beszerzése esetén az anyag paramétereinek megadásával/. Az igénylés alapján a raktár összeállítja, és kiszállítja a megrendelt árukat.

Az áruk átadása Raktári kiadási bizonylaton történik, amelynek - első példánya tő példány - második példánya a raktár alapbizonylata - harmadik példány az üzemegység vezető példánya - negyedik példány az ellenőrzést szolgálja, mivel az üzemegység vezető a felhasználást rögzítő munkalap egy példányának csatolása után köteles visszaküldeni a logisztikai vezető részére.

2.3. Nyomtatvány, irodaszer, egyéb anyagok igénylése és kiadása. Ebbe a csoportba tartozó anyagok beszerzésénél a Közbeszerzési és Versenyeztetési Szabályzat előírásai az irányadóak. Az igénylésre jogosultak havi bontásban kötelesek igényiket a logisztika felé leadni a kiadott cikklista alapján, vagy új beszerzés esetén a termék paramétereinek megadásával. A raktár a termék kiadását Raktári kiadási bizonylat alapján végzi, amelynek: - első példánya tőpéldány - második példánya az igénylő példánya - harmadik példánya a raktár alapbizonylata

3.

Anyagigénylésre jogosultak megnevezése. A raktár felé igénylés leadására az alábbi munkaköröket betöltő személyek jogosultak: - titkárság vezetők - üzemegység vezetők - műszaki vezető - pénzügyi vezető - számviteli vezető - számlázási csoportvezető - behajtási csoportvezető - irányítástechnikai csoportvezető - üzemigazgatók

4. Utalványozásra jogosultak köre: - elnök-vezérigazgató (Név:………..) - elnök-vezér igazgató általános helyettese (Név:………..) - gazdasági igazgató (Név:………..) - műszaki igazgató (Név:………..)



5. Készletezési helyek: a) Központi raktár: Gyál b) Biztonsági készlet raktárak: - Gyál - Vecsés - Üllő - Dunaharaszti - Szigethalom - Kiskunlacháza - Pécel - Nagytarcsa - Ócsa - Kerepes

Változat: 1

Hatályba lépés:



Változat: 1

Hatályba lépés:

BESZERZÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents