Beszámoló Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal évi tevékenységéről Dél-alföldi Régió

Beszámoló A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal 2007. évi tevékenységéről

Dél-alföldi Régió

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS __________________________________________________________________ 6 1.1. A régió főbb jellemzőinek bemutatása (1-5. számú melléklet) _________________________ 6 1.2. A hivatal alap- és kiemelt feladatainak összefoglalása, a működés főbb jellemzői, az ügyiratforgalom változásának bemutatásával (6. számú melléklet) _________________________ 8 2. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA ___ 10 2.1. A számszerű tapasztalatok értékelése; az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége, az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása (7-10. számú melléklet) _______________________________________________________________ 10 2.1.1. A számszerű tapasztalatok értékelése _______________________________________________ 10 2.1.2. Az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége ________________ 15 2.1.3. Az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása _____________________________ 20

2.2. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása ____________________________________________ 28 2.2.1. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények __________________ 28 2.2.2. Működési illetve mulasztásos törvénysértések, jellemző jogszabálysértési tendenciák __________ 35

2.3. A törvényesség fenntartása érdekében a hivatal által alkalmazott eszközök, módszerek ____ 36 2.4. Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás, szakmai segítségnyújtás________________ 46 2.5. Összeférhetetlenség Hivatal általi kezdeményezése ________________________________ 49 2.6. A Hivatal munkája a kisebbségi önkormányzatok törvényes működésének biztosításában (11. számú melléklet) _______________________________________________________________ 51 2.7. A Hivatal tevékenysége a többcélú kistérségi társulások vonatkozásában _______________ 57 2.8. A törvényességi felügyeleti munka módszerei, ellenőrzések, intézkedések (12. számú melléklet) ____________________________________________________________________ 64 2.9. Az önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (13. számú melléklet) ____________________________________________ 69 3. AZ ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK ÉS A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGE ______________________________________________________________ 89 3.1. Az önkormányzati szervek államigazgatási feladatellátásának tapasztalatai, különös tekintettel a közigazgatási hivatal cél-, téma és komplex vizsgálataira ______________________________ 89 3.1.1. A megállapítások alapjául szolgáló cél-, téma és komplex vizsgálatok (14. számú melléklet) ____ 89 3.1.2. A jegyző, a polgármester és az ügyintézők államigazgatási hatósági tevékenységének elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával (15. számú melléklet) ________________ 103 3.1.3. A polgármesteri hivatalokat érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (16. számú melléklet) _________________________________________________________________________________ 106

3.2. A közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai _________________________________ 109 3.2.1. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával (17-21. számú melléklet) ______________________ 109 3.2.2. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával (22-24. számú melléklet) ______________________ 123 3.2.3. Segítségnyújtás a jogalkalmazóknak a Ket.-tel kapcsolatos jogértelmezés problémákban ______ 140 3.2.4. A közigazgatási hivatalt érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (25. számú melléklet) _________________________________________________________________________________ 142

2

Beszámoló a 2007. évi tevékenységről 3.2.5. A regionális átalakulás hatása a hatósági munkára ___________________________________ 142 3.2.6. Az R. 15. §-a szerinti új jogintézmény tapasztalatai ___________________________________ 146

4. A KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK_____________________________ 147 4.1. A hivatalvezető régiós átalakulás következtében fennálló többletjogosítványai a területi államigazgatási szervek tekintetében, ezek gyakorlásának tapasztalatai ___________________ 147 4.2. A koordinációs jogkör a regionális átalakulásra figyelemmel ________________________ 147 4.3. A területi államigazgatási szervek együttműködési készsége, ezt befolyásoló tényezők változása a regionalizációval ____________________________________________________ 148 4.4. A közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep ______________________________________________________________________ 154 4.5. A több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolása érdekében végzett tevékenység___________________________________________________ 154 4.6. A területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati és információs rendszerei összehangolásának érdekében végzett tevékenység ___________________________________ 162 4.7. A regionális államigazgatási kollégium működésének adatai, a kollégium összetétele, struktúrájának hatékonysága (bizottságok, kapcsolattartás, ülések gyakorisága)_____________ 162 4.8. Az államigazgatási kollégium döntései; a koordináció területei; a központi feladatok elősegítése, végrehajtása érdekében végzett érdemi, tartalmi munka______________________ 166 4.9. A közigazgatási hivatal ellenőrzési tevékenységének helyzete, hatékonysága; változása a regionális átalakulás következtében; az ellenőrzött szervek, ellenőrzött területek ____________ 167 4.9.1. A munkáltatói intézkedések törvényességére vonatkozó közszolgálati ellenőrzések ___________ 168 4.9.2. A Ket. hatályosulására vonatkozó ellenőrzések_______________________________________ 173 4.9.3. Az ügyiratkezelésről, a közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, ügyiratkezelési szabályzatok jóváhagyása________________________________________________ 175 4.9.4. Az informatikai programok jogtisztaságára vonatkozó ellenőrzések_______________________ 177

4.10. A területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltsága érdekében végzett tevékenység ___________________________________________________________ 178 4.11. A tartalékállomány és a KÖZIGTAD kezelésével kapcsolatos feladatok ______________ 182 5. INFORMATIKAI FELADATOK: ______________________________________________ 184 5.1. Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása, eszközellátottság (26. számú melléklet) ___________________________________________________________________________ 184 5.2. A közigazgatási hivatalok informatikai tevékenysége ______________________________ 184 5.2.1. Címnyilvántartás ______________________________________________________________ 5.2.2. Szervnyilvántartás _____________________________________________________________ 5.2.3. ASZA _______________________________________________________________________ 5.2.4. Népességnyilvántartás __________________________________________________________ 5.2.4. Népszavazás__________________________________________________________________

184 185 185 186 187

5.3. Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések______________ 187 5.3.1. Hálózati elérések ______________________________________________________________ 5.3.2. E-mail ______________________________________________________________________ 5.3.3. Hivatali weboldal _____________________________________________________________ 5.3.4. Vírusvédelem _________________________________________________________________

187 187 188 188

5.4. Az elektronikus közigazgatás helyzete _________________________________________ 188 5.5. A regionális átalakulás hatása a tevékenységre ___________________________________ 191 6. KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS ________________________________________________ 192 6.1 Az egyes képzési formák, hatásuk a konkrét közigazgatási feladatok ellátására és annak színvonalára; a képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, tapasztalatok, eredmények, résztvevők (27. számú melléklet) ______________________________________ 192 6.1.1. A központi célelőirányzatból megvalósított képzések (28. számú melléklet) _________________ 192 6.1.2. A Regionális Operatív Programokból finanszírozott képzések (29. számú melléklet) __________ 193 6.1.3. Egyéb képzések _______________________________________________________________ 196

6.2. A közigazgatási alap- és szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, alkotmányos alapismereti és egyéb vizsgák (30. számú melléklet) ______________________________________________ 197

3

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal 6.2.1. Közigazgatási alapvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (31. számú melléklet) ________ 6.2.2. Közigazgatási szakvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (32. számú melléklet) ________ 6.2.3. Anyakönyvi szakvizsga és a vizsgára felkészítő tanfolyam (33. számú melléklet) _____________ 6.2.4. Alkotmányos alapismeretek vizsga (34. számú melléklet) _______________________________ 6.2.5. Egyéb vizsgák ________________________________________________________________

197 198 199 199 200

6.3. A regionális átalakulás hatása a tevékenységre ___________________________________ 200 7. A HIVATAL SZERVI FENNTARTÓI ÉS FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGE _______ 201 7.1. A működési feltételek alakulásának általános bemutatása; a regionális átalakulás által indukált változások ___________________________________________________________________ 202 7.2. A hivatali feladatokban bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása _________________________ 203 7.3. A bér-, és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása ____________________________________________________________________ 204 7.4. A személyi működési feltételek, ezek alakulása – létszám, végzettség, szakmai összetétel; az emberi erőforrás stratégiája, értékelése; a hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák leküzdése, illetve az esetleges fegyelmi intézkedések (35-40. számú melléklet) ________ 205 7.5. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, számszerű és szöveges értékeléssel (41-42. számú melléklet) ___________________________________________________________________ 206 7.6. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása _____________________________________ 209 7.7. A minőségügyi rendszerek alkalmazása ________________________________________ 211 7.8. A hivatali szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai, különös tekintettel a szervezetfejlesztés érdekében esetlegesen bevezetett módszerekre, kidolgozott stratégiákra _____________________________________________ 212 7.9. Kapcsolattartás: szervi és ágazati irányító; más közigazgatási hivatalok, közigazgatási szervek, lakosság, civil szervezetek, sajtó, nemzetközi kapcsolatok _____________________________ 215 7.10. Az ügyiratkezelés helyzete__________________________________________________ 218 8. AZ ÉV SORÁN KIEMELT, ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ FELADATOK, ILLETVE EZEK VÉGREHAJTÁSA _____________________________________________________________ 220 8.1. A régió többcélú kistérségi társulásai működésének tapasztalatai; a kistérségi kapacitásfejlesztés és a koordináció javítása érdekében tett lépések, a hivatal kapcsolata a kistérségekkel ________________________________________________________________ 220 8.2. Országos jelentőségű eseti feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák__________________________________________________ 240 8.3. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalata különös tekintettel a regionalizációra _____________________________________________________ 244 8.4. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések; különös tekintettel a regionális átalakulásra__________________________________________________________ 245 8.5. A területfejlesztési intézményekkel való kapcsolattartás____________________________ 247 8.6. A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények stb. _____________________________________________________________ 248 8.6.1. Kistérségi lehatároláshoz kapcsolódó illetékességi területek felmérése ____________________ 8.6.2. Integrált Közigazgatási Ügyfélszolgálat Program ____________________________________ 8.6.3. Országos és területi kisebbségi önkormányzati választások _____________________________ 8.6.4. Parlagfű elleni védekezés _______________________________________________________ 8.6.5. Regionális Jegyzői értekezlet_____________________________________________________ 8.6.6. Országos Köztisztviselők Napja___________________________________________________ 8.6.7. TAIEX workshop ______________________________________________________________ 8.6.7. Országos nyilvánosságot kapott önkormányzati ügyek _________________________________ 8.6.8. Jubileumi gyámügyi szakmai nap _________________________________________________

248 249 249 250 250 250 251 251 252

9. A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ TEVÉKENYSÉGE __ 253 9.1. A fogyasztóvédelmi felügyelőség 2007. évi tevékenysége és közigazgatási hivatalból történő kiválása (43-47. számú melléklet) ________________________________________________ 253 9.1.1. A tevékenység prioritásai________________________________________________________ 253

4

Beszámoló a 2007. évi tevékenységről 9.1.2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) __________________________________________ 254 9.1.3. Az ellenőrzési tevékenység eredményessége, kiemelt feladatok/vizsgálatok _________________ 256 9.1.4. A közigazgatási hivatalból történő kiválás __________________________________________ 258

9.2. A megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése (48-55. számú melléklet) ___________________________________________________________________________ 260 9.2.1. A működés általános tapasztalatai, a regionális átalakítás hatása ________________________ 260 9.2.2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) __________________________________________ 261 9.2.3. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) __________________________________________ 264 9.2.4. A tevékenysége hatása a közigazgatási korszerűsítésre, valamint az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában __________________________________________________________________ 266 9.2.5. A szakmai tevékenységet irányító főhatósággal való kapcsolatok_________________________ 267 9.2.6. Tevékenysége területei, prioritásai, kiemelt feladatok__________________________________ 268

9.3. Az állami főépítész tevékenységének rövid értékelése (56. számú melléklet) ___________ 269 9.3.1. A működés általános tapasztalatai, a beintegrálódás hatása ____________________________ 269 9.3.2. Az állami főépítész hatósági tevékenysége (területrendezési hatósági és szakhatósági tevékenység) _________________________________________________________________________________ 270 9.3.3. Az állami főépítész egyéb tevékenységének prioritásai, kiemelt feladatok (településrendezési tervek véleményezése, tervtanácsok működésének tapasztalatai)____________________________________ 270

10. A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOT ELLÁTÓ MÁS SZERVEK ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATELLÁTÁSÁNAK JELLEMZŐI A RÉGIÓBAN (57-58. SZÁMÚ MELLÉKLET)_________________________ 273 10.1. Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül______________________________________________________________ 273 10.2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) ___________________________________________ 274 10.3. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) ___________________________________________ 289 10.4. A szakhatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban)_________________________ 295 10.5. Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellenőrzések száma, tapasztalatai, ellenőrzési módszerek _______________________________________________ 299 10.6. Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága _____________________________________________________________ 313 10.7. A regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra __________________________ 316 11. ÖSSZEFOGLALÁS _________________________________________________________ 321 11.1. A hivatal 2007. évi feladatainak és kiemelt céljainak teljesülése ____________________ 321 11.2. A jövőbeni legfontosabb feladatok ___________________________________________ 327 MELLÉKLETEK ______________________________________________________________ 330

5


1. BEVEZETÉS 1.1. A régió főbb jellemzőinek bemutatása (1-5. számú melléklet) A Dél-alföldi régió az ország legnagyobb kiterjedésű régiója, amely hazánk délkeleti és déli részén Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék területét foglalja magába. A régió északi, északnyugati területe az ország középső részéhez kapcsolódik, Békés és Bács-Kiskun megye egyes határmenti területei viszont az ország középpontjához képest meglehetősen a periférián találhatók. A régió délen Szerbiával, keleten Romániával határos, területe 18339 km2, amely az ország összterületének 19,7 %-a. Az ország lakosságának 13,4 %-a él itt (valamivel több, mint 1,35 millió fő), a népsűrűség 74 fő/km2. Jelenleg Dél-alföld az ország egyik legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben lévő régiója. A születési ráta átlag körüli, a halálozási ráta ebben a régióban a legmagasabb, a természetes fogyás a központi régióval együtt a legnagyobb mértékű. A Dél-alföld természetesen demográfiailag nem homogén egység, annak ellenére, hogy a tendenciák a régió nagy részén azonosnak nevezhetők. Mint a korábbiakból kiderült, Bács-Kiskun megye helyzete több vonatkozásban kedvezőbb, mint Csongrád és Békés megyéké. Kistérségi és települési szinten pedig még jelentősebb különbségek vannak. A hivatalos munkanélküliségi adatok alapján Csongrád megye a munkanélküliség hazai megjelenésétől kezdve a megyék rangsorában az 5–7., Békés a 13–15., Bács-Kiskun pedig a 8–13. helyet foglalja el. Kelet-Magyarországon – Pest megyét leszámítva – Csongrád megye helyzete a legkedvezőbb (3–4.). Munkanélküliségi mutatói tehát enyhén rosszabbak az ország legfejlettebb területein jellemzőknél. Bács-Kiskun megye gyakorlatilag az alföldi átlagot hozza, Békés pedig a kiugróan rossz északkeleti és keleti megyék után közvetlenül következik. A napsütéses órák száma kiemelkedően magas, évről-évre meghaladja a kétezer órát. A folyókkal szabdalt régióban, a földkéreg gazdag termálvízkincset rejt. A régió tájjellegét az Alföld határozza meg, mely két nagy részre tagolható, a Tisza és mellékfolyói által feltöltött síkságra, valamint a Duna-Tisza közén található homokos, buckákkal tagolt térszínre. Itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei. A medencealjzat relatív kiemelkedéseihez kapcsolódó földtani csapdákban halmozódott fel hazánk legjelentősebb szénhidrogénkészlete (pl. Szank, Zsana, Szeged-Algyő, Pusztamérges, Kardoskút térségében). A porózus üledékek a szénhidrogéneken kívül igen nagy mennyiségű hévízkészletet is tárolnak. A régió ásványi nyersanyagai között említésre érdemes még a jelentős mennyiségű folyami homok, valamint az ipari célokra jól hasznosítható agyagféleségek (téglagyártás, fazekas ipar). A régió földterületének nagy része mezőgazdasági hasznosításra alkalmas, 71 %-a mezőgazdasági terület. A mezőgazdaság súlyát mutatja továbbá, hogy a régióban az aktív keresők közül közel kétszer annyian dolgoznak az agráriumban, mint országosan. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy hazánkban a mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők több mint egynegyede a Dél-alföldön él. Nemzetközileg is jelentős természeti értékek és védett területek találhatók a régióban: három nemzeti park (Körös-Maros NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP), amelyek területe az összes 6

Beszámoló a 2007. évi tevékenységről

hazai NP területének 21 %-át adják, és több országos jelentőségű védett terület (a tájvédelmi körzetek 8, a természetvédelmi területek 13 %-a a régióban található). Alföldi jellegzetesség, az egymás szomszédságában fekvő, fontosabb közlekedési artériára felfűződő, többnyire tradicionális városok által kirajzolt viszonylag fejlett, urbanizált tengelyek megléte. Ilyennek tekinthető a régiót északon övező Gyomaendrőd–Szarvas– Szentes-Csongrád–Kiskunfélegyháza–Kecskemét–Lajosmizse, továbbá a Szeged– Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba–Gyula sáv. Kiemelendőek a Dél-alföld településhálózatának leginkább karakterisztikus vonást adó, egyre nagyobb mértékben differenciálódó tanyák, amelyek szerves részét képezik számos falunak, de városnak is, s azoktól elválasztva semmiképp sem fejleszthetők. A Dél-alföld több szempontból úttörő szerepet tölt be a hazai regionális szerveződések terén. 1997. június 19-én Ópusztaszeren alakult meg a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, amely az országban elsőként hozott létre önálló, állandó operatív munkaszervezetet (DARFT Kht.). A Phare Regionális Kísérleti Program elindítása egyrészt önmagában segítette a regionális összefogást, másrészt pénzügyi keretet és továbbvihető ismereteket biztosított a konkrét fejlesztési tevékenység számára. A Dél-alföld modellértékű új regionális szervezetei (DATTE, DAREK, DARIB) bizonyították, hogy a közös érdekek felismerése, a konszenzuskeresés, az együttműködés új perspektívákat nyithat az egész térség és annak kisebb részterületei számára is. Közigazgatási szerkezet A régiót alkotó három megye közül Bács-Kiskun megyében található a legtöbb település, szám szerint 119. A települések száma Békés megyében 75, Csongrád megyében pedig 60. Ezeket önkormányzati csoportosítás szerint 4 megyei jogú városra, 43 városra és 207 községre lehet szétosztani. A lakónépesség megyei jogú városokban 384 ezer fő, a többi városban 482 ezer fő, más községi településen 965 ezer fő. A tanyákon a térség lakosságának közel 1/10-e él. A régiót 25 kistérség alkotja. Bács-Kiskun megyében 10, Békés megyében 8, Csongrád megyében pedig 7 kistérség került lehatárolásra. A területi államigazgatást 2007. január 1-jétől regionális alapokra helyező kormányzati döntések átalakították, amely kihatott a régióban működő államigazgatási szervezetrendszerre is. Továbbra is megmaradtak megyei székhelyű szervként a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, a Megyei Földhivatalok, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak, a Megyei Igazságügyi Hivatalok, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, a Nemzetbiztonsági Hivatal megyei kirendeltségei és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségei. Közülük a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezete változott a legtöbbet, hiszen integrációs folyamat eredményeként összeolvadt a Megyei Földművelésügyi Hivatal, a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás és a Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat.

7


A területi államigazgatási szervek nagyobb része azonban – kijelölt megyei székhellyel – regionálissá szerveződött az év elejével, így Bács-Kiskun megyei székhellyel a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, az OMMF Dél-alföldi Regionális Munkavédelmi Felügyelőség, az OMMF Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Felügyelőség, a Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóság és a Vám- és Pénzügyőrség Délalföldi Regionális Nyomozó Hivatala alakult át. Békés megyei székhellyel működik a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ és az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete. Csongrád megyei székhellyel működik az Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, a Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a KSH Szegedi Igazgatóság, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, a Vám-és Pénzügyőrség Délalföldi Regionális Parancsnoksága, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Iroda. Néhány szervezet feladatköréhez illeszkedően speciális illetékességgel rendelkezik, így az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az AlsóTisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Kiskunsági Nemzeti park Igazgatóság, és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. A közigazgatás átszervezése év közben is folytatódott, mely 2007. április 1-jétől a Magyar Államkincstárat, illetve szeptember 1-jétől a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségeket érintette.

1.2. A hivatal alap- és kiemelt feladatainak összefoglalása, a működés főbb jellemzői, az ügyiratforgalom változásának bemutatásával (6. számú melléklet) A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján 2007. január 1. napjától régiós közigazgatási hivatalok jöttek létre. A Dél-alföldi regionális Közigazgatási Hivatal szegedi régióközponttal és békéscsabai, illetve kecskeméti kirendeltségekkel, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyére kiterjedő illetékességgel kezdte meg a munkáját. A régiós átszervezés az integrálódó jogelőd hivatalok feladatrendszerét és szervezeti felépítését is jelentős mértékben érintette. A régióközpontban megmaradt a főosztályi szervezeti struktúra, elletve a szakigazgatási szervek rendszere és integrálódott az állami főépítész is a hivatalba. A kirendeltségek szerkezetében és működésében 2007. január 1. napjától jelentős változások következtek be, hiszen az eddigi főosztályok megszűntek és helyette az alábbi osztályok, illetve szervezeti egységek jöttek létre: Törvényességi Ellenőrzési Osztály, Hatósági Osztály, Titkárság, valamint a DARKH Szociális és Gyámhivatal Megyei Területi Kirendeltsége és a DARKH Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Megyei Területi Kirendeltsége.

8


Ezen szervezeti változásokat a feladatok változása kívánta meg, mivel a régiósítás következtében a régióközpont látja el a szakmai irányítási, koordinációs feladatokat a kirendeltségek felett. Itt a főosztályok feladatköre jellemzően szervezési feladatokkal bővült. A Kirendeltségeken megmaradt osztályok feladatai is átcsoportosultak, változtak 2007. első félévében. A két kirendeltségen még 2007. március 31-ig önálló Pénzügyi Osztály működött, de 2007. április 1. napjával a kirendeltség megszűnő pénzügyi osztályának feladatát a régióközpontban működő Pénzügyi Főosztály, illetve a kirendeltség Titkársági Osztálya vette át. Mindezek alapján a kirendeltségek Titkársága komplex feladatokat végez, nevezetesen az eddig ellátott humánpolitikai, közszolgálati ellenőrzési, oktatási és képzési feladatai az informatikával és 2007. április 1. napját követően pénzügyi feladatkörökkel is bővült. A jóváhagyott Szervezeti és Működési szabályzat (SzMSz) szerint a személyzeti feladatok is a régióközpontba kerültek át, tekintettel arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a regionális hivatalvezető. Ezen feladattöbblet a Koordinációs és Szervezési Főosztály működése során jelentkezett. A koordinációs terület feladatainak az átalakulását jellemzi a területi államigazgatási szervekkel való kapcsolattartás, illetve a Regionális Államigazgatási Kollégium működtetése, amelyek az év elejétől a régióközpontban jelentkeztek. A Hatósági Főosztály és a Hatósági Osztályok feladatkörében is történt változás, hiszen az illetékügyek másodfokú hatósági ügyintézését – melyet 2006. december 31. napjáig a megyei közigazgatási hivatalok láttak el – 2007. január 1-jétől kezdődően az APEH Hatósági Főosztálya vette át, valamint elkerült a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök névjegyzékbe vétele is. A hatósági területen a régiós átalakulás egyéb feladatkört nem érintett, melyet az ügyiratok száma is mutat, hiszen 2007-ben is hasonló ügyiratforgalom mutatható ki az általános igazgatás, kereskedelmi, közlekedési ügyek területén a 2006-os adatokhoz viszonyítva. További változást jelentett a fogyasztóvédelem átszervezése és kiszervezése is. A regionális szervezeti struktúra kialakítása még a közigazgatási hivatalok szervezetén belül megtörtént január 1. napjától kezdődően, azonban a fogyasztóvédelmi igazgatást érintően a Kormány további változtatások mellett döntött. Így a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Kormányrendelet alapján 2007. szeptember 1. napjával létrejött a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő fogyasztóvédelmi felügyelőségek (ideértve azok területi osztályait is), valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség általános jogutódaként. A feladatkört tekintve megállapítható az, hogy a Törvényességi Ellenőrzési Főosztályon és Törvényességi Ellenőrzési Osztályokon, valamint a Szociális és Gyámhivatalban, illetve Megyei Területi Kirendeltségein a feladatkörök változatlanok maradtak a régiós átalakulást követően. Ez az ügyiratforgalmon is tükröződik, hiszen mind a törvényességi ellenőrzési, mind a szociális ügyek száma 2007-ben nem csökkentek.

9


2. TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI, TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA

A Hivatal törvényességi ellenőrzési tevékenysége 2007-ben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2007. évi célkitűzéseit szem előtt tartó hivatali munkatervbe foglalt feladatok ellátása, az önkormányzatok törvényes működésének segítése, a törvényességi ellenőrzési és felügyeleti munka minőségének javítása, valamint a regionális egységesítés jegyében telt el. A képviselő-testületek, a bizottságok, a kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások, komplex többcélú kistérségi társulások működésének és döntéshozatalának törvényességi ellenőrzésén túl kiemelendő, hogy Békés megye ellátta még a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatának törvényességi ellenőrzését, a székhelyközpont pedig a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét is.

2.1. A számszerű tapasztalatok értékelése; az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége, az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása (7-10. számú melléklet) 2.1.1. A számszerű tapasztalatok értékelése A Dél-alföldi régióban a 2007. évben az önkormányzatok számában változás nem következett be. A régióban összesen 257 helyi önkormányzat működött. A települések jogállásában egy esetben következett be változás: Békés megyében, Körösladány nagyközséget 2007. július 1. naptól várossá nyilvánították. A megye három települése kérte a várossá nyilvánítását, az ezzel kapcsolatos előkészítő munkákat a kirendeltség törvényességi ellenőrzési osztálya elvégezte. A törvényességi ellenőrzési tevékenység így egy megyei önkormányzat, egy megyei jogú város, 18 város, 11 nagyközség és 45 község, összesen 76 helyi önkormányzat működésére terjedt ki. Bács-Kiskun megyében 2007. január 1-jén 120 helyi önkormányzat működött, számukban, jogállásukban változás nem történt. A törvényességi ellenőrzési tevékenység így egy megyei önkormányzat, egy megyei jogú város, 19 város, 9 nagyközség és 90 község működését fogta át. Csongrád megyében 61 helyi önkormányzat fejtette ki tevékenységét. A törvényességi ellenőrzés 1 megyei, 2 megyei jogú város, 7 városi jogállású település, 4 nagyközség és 47 községre vonatkozott. A települések jogállásában a 2007. évben változás nem volt. A részönkormányzatok számában változás következett be, két lakótelepi részönkormányzat megszűnt, így összességében 3 részönkormányzat maradt Szeged Megyei Jogú Városban. A régió három megyéjében összesen 20 részönkormányzat működik. Bács-Kiskun megyében 14, Békés megyében 3, Csongrád megyében 3 részönkormányzat működik. 10


2007. évben a hivatali forma tekintetében a Dél-alföldi régióban jellemző volt a körjegyzőségek alakítására való törekvés, melynek eredményeként 14 új körjegyzőség jött létre és kezdte meg működését. 2007. évben még további 11 körjegyzőséget érintő döntés (megszűnés, csatlakozás, új körjegyzőség létrehozása) született, melyek 2008. január 1-jén léptek hatályba. Bács-Kiskun megyében 2006. december 31-én 14 körjegyzőség és 1 társult képviselőtestületi hivatal működött. 2007. évben – főként pénzügyi, gazdasági okokra vezethetően – megnőtt a képviselő-testületek körjegyzőség iránti érdeklődése. Évközben 5 új körjegyzőség jött létre, egy június 1-jétől Foktő-Dunaszentbenedek, július 1-jétől Miske-Drágszél, szeptember 1-jétől Borota-Kéleshalom, december 1-jétől Csólyospálos-Kömpöc, december 27-től Ágasegyháza-Fülöpháza körjegyzőség kezdte meg működését. 2007. december 31-én összesen 19 körjegyzőség és egy társult képviselő-testület működött a megyében. A 2007. évben még további 5 körjegyzőséget érintő döntés (megszűnés, csatlakozás, új körjegyzőség létrehozása) született, mely döntések 2008. január 1-jén lépnek hatályba. Ezek az alábbiak: Kiskunhalas –Imrehegy körjegyzőségből kilép Imrehegy, és 2008. január 1-jétől Kecel városával hoz létre körjegyzőséget (egy döntés a megszüntetésről, egy döntés új körjegyzőség létrehozásáról). 2008. január 1-jétől működő további új körjegyzőségek: HartaDunatetétlen, Szeremle-Dunafalva. Géderlak-Ordas körjegyzőséhez 2008. január 1-jétől csatlakozik Uszód önkormányzata. Tehát 2008. január 1-jén Bács-Kiskun megyében a körjegyzőségek száma 21 és egy társult képviselő-testületi hivatal. Békés megyében jelentős számban megnőtt a körjegyzőségek száma, mert amíg 2006. év végén 3 működő körjegyzőség volt (ezekből is kettő 2006. december 30. napjával alakult meg), az év végéig további 9 körjegyzőség jött létre, 2007. december 31-vel pedig megszűnt a Füzesgyarmat-Kertészsziget körjegyzőség, mivel Kertészsziget kivált. Így a körjegyzőségek száma 11-re változott. A körjegyzőségek létrejöttének előkészítéséhez a törvényességi ellenőrzési osztály összeállított egy szakmai anyagot, amely részletesen tartalmazta a hatályos jogszabályokat, megállapodás-tervezetet, határozat-mintákat. Ezt minden érintett önkormányzat számára eljuttatták, ezen túlmenően pedig személyes egyeztetések során, valamint képviselő-testületi üléseken való részvétellel segítették ezt a folyamatot. Létrejött új körjegyzőségek 2007-ben: január 1-jétől Örménykút – Hunya, május 1-jétől Bélmegyer-Csárdaszállás, június 1-jétől Bucsa-Ecsegfalva és Biharugra-Körösnagyharsány, augusztus 1-jétől Méherék-Kötegyán-Újszalonta és Vésztő-Körösújfalu. 2008. január 1-jétől működik továbbá a Kunágota-Almáskamarás-Dombiratos, a ZsadányGeszt, Kondoros-Kardos körjegyzőség és Kertészsziget csatlakozott a Bucsa-Ecsegfalva, illetőleg Tarhos csatlakozott a Bélmegyer-Csárdaszállás körjegyzőséghez. Csongrád megyében a körjegyzőségek számában hárommal nőtt. Újszentiván-Tiszasziget összefogásával 2007. április 1. napjától Újszentiván székhellyel új körjegyzőség alakult, Csanádpalota nagyközség és Nagylak község körjegyzősége az Ötv. 38. § (3) bekezdése alapján 2007. augusztus 31.-től működik, és végül 2007. december 31.-ével létrejött Sándorfalva város és Dóc község körjegyzősége szintén az Ötv. 38. § (3) bekezdése alapján. Így a 2006-ban működő 5 körjegyzőség száma 2007. évben 8-ra nőtt. A teljességhez tartozik annak megjegyzése, hogy a tendencia folytatásaként 2008. január 1jével Szegvár székhellyel megalakult Szegvár nagyközség és Derekegyház község körjegyzősége is. Tehát 2008. évben a Csongrád megyében működő körjegyzőségek száma: 9

11


db. A jövőre nézve 2008-ban várhatóan körjegyzőség alakítására kerül sor Nagytőke község és Szentes város között is. A körjegyzőségek tekintetében tehát régiós szinten a korábbi évekhez képest lényeges fordulópont következett be, mindhárom megyében várhatóak további körjegyzőségi szerveződések. 2007. évben területszervezési ügy a Dél-alföldi régiót érintően nem volt. Négy esetben került sor helyi népszavazás tartása iránti kezdeményezésre. A Bács-Kiskun megyei Vaskúton a Vaskúti Polgárok Zöld Föld Természet-és Környezetbarát Egyesülete népszavazási kezdeményezéssel élt. A népszavazásra bocsátott kérdések az alábbiak voltak: à Egyetért-e Ön azzal, hogy Vaskút Község Önkormányzata a hulladéklerakó földterületét nem értékesítheti? à Egyetért-e Ön azzal, hogy Vaskút Község Önkormányzata a hulladéklerakó földterületét bérbe adja, annak bevételét a szemétszállítási díj támogatására fordítsa? A 2007. augusztus 5-ére kitűzött és megtartott népszavazás érvénytelen volt, mivel a választópolgárok csupán 22,78 %-a vett részt. Tiszaugon november 18-án arról tartottak népszavazást, hogy a település csatlakozzon-e a Lakitelek gesztorságával működő közoktatási intézményfenntartó társuláshoz. A népszavazás itt is érvénytelen volt. Fülöpházán krematórium létesítésével kapcsolatban kezdeményezett népszavazásról döntött a képviselő-testület. A népszavazás megtartására 2008. évben kerül sor. Békés megyében az év második felében Medgyesegyházán elindult egy helyi népszavazási kezdeményezés bioerőmű létesítése tárgyában, a népszavazás időpontját 2008. február 3. napjára tűzték ki. A 2008. február 3-i medgyesegyházai népszavazás eredménye a következő: A népszavazás érvényes és eredményes volt, a 3261 választópolgárból 2232 fő jelent meg szavazóként. Az érvényes szavazatok száma 2202 volt, ebből a feltett kérdésre 632-en szavaztak igennel, 1570-en nemmel. Ezzel a település lakossága elutasította, hogy a község határában hőerőmű létesüljön. Népi kezdeményezés egy esetben indult. Csongrád megyében az egészségügyi ellátás átszervezése elleni tiltakozás jegyében a FIDESZ-MPSZ aláírásgyűjtést szervezett Szeged MJV Önkormányzata egészségügyi integrációval kapcsolatos döntései ellen. A népi kezdeményezés érvénytelennek bizonyult, mivel a szükséges aláírások száma nem volt meg. Az erről szóló választási bizottsági határozat jogerőre emelkedett, az ellen jogorvoslattal nem éltek. Bács-Kiskun megyében a polgármesteri tisztségben 3 településen történt változás. Tiszaugon a polgármester elhunyt, Pálmonostorán és Szeremlén pedig a polgármester lemondására tekintettel került sor időközi választásra. Tiszaugon és Szeremlén a korábbi alpolgármester lett a polgármester. A fenti változásokra tekintettel Pálmonostora és Szeremle önkormányzatoknál került sor polgármesteri munkakör átadás-átvételre, melyen a területi referens is részt vett. Békés és Csongrád megyében a polgármesterek személyében változás ebben az időszakban nem következett be. Csongrád megyében két alpolgármester tekintetében került sor

12


változásra: Makó Város Önkormányzata egyik alpolgármestere dr. Siket István lemondott, az új alpolgármestert a testület 2007. április 25-i ülésén választotta meg Marosvári Attila személyében, Baks községben Balogh Lajosné alpolgármester lemondott, az augusztusi ülésen Bába Jánost választották meg. A megyei önkormányzatnál Bedő Tamás megyei képviselő 2007. január 31. napjával lemondott mandátumáról, helyébe a listán soron következő jelölt dr. Somogyi Árpád lépett. A jegyzői állományban a korábbi évek stabilitásához képest jelentős változások tapasztalhatók a Dél-alföldi régióban. Bács-Kiskun megyében az összes településből 32-t érintett a változás, melyből 21 településen neveztek ki új jegyzőt, körjegyzőt. Továbbra is folytatódott a generációváltás, 9 jegyző vonult nyugállományba. Békés megyében hasonló, jelentős számú változás történt, 28 településen változott a jegyző személye. 5 esetben nyugdíjazás, 1 esetben a 70. életév betöltése, 11 esetben körjegyzőség megalakulása miatt. Egy összeférhetetlenségi eset volt és 1 esetben, Békéscsaba Megyei Jogú Városban mondta ki a testület a jegyző alkalmatlanságát. (Ez esetben az új jegyző kinevezése is megtörtént, majd a bíróság az elbocsátott jegyzőt állásába visszahelyezte, a II. fokú bíróság azonban a jogsértést megállapította, de a jegyzőt nem helyezte vissza állásába. Az ítélet jogerős.) Egy településen a jegyző lemondott közszolgálati jogviszonyáról, 3 településen közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszony és 2 helyen a korábbi helyettesítés megszűnt és pályázat alapján új jegyzőt neveztek ki, illetve 4 jegyző jogviszonya áthelyezés folytán szűnt meg. Megállapítható, hogy az évekig stabil jegyzői állományban a tavalyi évben jelentős változás következett be. A körjegyzőségek megalakulása megoldást adott azokon a helyeken, ahol a jegyzői állás évekig nem volt betöltve, a többszöri szóbeli és írásbeli észrevételek ellenére sem. Csongrád megyében a változások száma szintén igen jelentős. 18 esetben következett be változás, mely az önkormányzatok közel 1/3-át érintette. Legjellemzőbb a közös megegyezéssel történő megszüntetés, de két lemondás is volt (Mindszent, Pusztamérges). A tavalyi évhez képest megnőtt a helyettes megbízott jegyzők száma. Sajátosan alakult a helyzet Sándorfalván, ahol a jegyző hosszabb ideig táppénzen volt, a jegyzői feladatokat az aljegyző látta el. A megyei főjegyző személyében is változás történt, az új főjegyző a 2007. júniusi 4-i ülésen került kinevezésre. Az aljegyző jogviszonya közös megegyezéssel 2007. szeptemberétől szűnt meg, az aljegyzői pályázat eredményes volt, így 2007. szeptemberétől új aljegyző került kinevezésre a Csongrád Megyei Önkormányzatnál. A Dél-alföldi régióban 2007. évben a megtartott ülések száma 6030. Az előző évihez képest (6034) megállapítható, hogy hasonló gyakorisággal üléseztek a helyi önkormányzatok képviselőtestületei, a havi egy alkalommal történő ülésezés az általános. Ez a régióhoz tartozó mindhárom megyében így alakult. Az ülések közel 2/3-a nyilvános ülés, 1/3-a zárt ülés, és több mint fele (60 %) együttes ülés. Egyes településeken az ülések száma ugrásszerűen megnőtt (pl.: a Békés megyei Békésszentandrás, a Csongrád megyei Mindszent). A közmeghallgatások megtartásának az önkormányzatok eleget tettek, viszont a kisebbségi önkormányzatoknál néhány esetben tapasztaltunk mulasztást. A közmeghallgatások száma 225, mely a 257 helyi önkormányzathoz viszonyítva mutat némi hiányosságot, de ez abból eredhet, hogy a 2007. év végi ülésekről készült jegyzőkönyvek egy része még nem érkezett be a hivatalhoz.

13


A Dél-alföldi régióban az önkormányzatok által beküldött jegyzőkönyvek száma közel 14.000 db, az alkotott rendeletek száma 4.247, a határozatok száma 82.605 db. A közigazgatási hivatal ezekkel kapcsolatosan 8.784 törvényességi észrevételt tett. A 2007. évben törvényességi ellenőrzésre beérkezett összes jegyzőkönyvek száma 13.812 db. A 2006. évi adat: 13.350. A jegyzőkönyvek száma az előző évihez képest tovább növekedett. A növekedés minden jegyzőkönyv típusnál képviselő-testületi, bizottsági és kisebbséginél érzékelhető, de legjellemzőbben a többcélú kistérségi társulások emelkedő jegyzőkönyv számából adódott. Érezhető a kistérségi szintre történő feladatátadás hatása. A jegyzőkönyvek késedelme a Hivatal komoly erőfeszítései ellenére még mindig jelentős. A jegyzőkönyvek 13 %-a 15 napon belül érkezik meg a hivatalhoz, 56 %-a 15-30 napos határidőben, míg 19 %-a 30-60 napos határidőben, 60 napon túl pedig 11 %-a érkezik be a jegyzőkönyveknek. A jegyzőkönyvek késedelme részben az aláírások lassú teljesülése, részben a polgármesteri hivatali dolgozók leterheltségéből adódik. A törvényességi észrevételek számában jelentős növekedés tapasztalható, melynek hátterében az utólagos törvényességi ellenőrzés mellett az egységes szempontrendszer alapján elvégzett célvizsgálatok állnak, ilyen például a képviselő-testületek SzMSz-einek átfogó, tematikus felülvizsgálata, valamint a költségvetési, zárszámadási rendeletek teljes körű felülvizsgálata. A törvénysértések feltárása növekvő tendenciát mutat, 2007. évben összesen 8784 törvényességi észrevételt tettünk. Az előző évhez képest (5273) 40 %-os az emelkedés. Ebből 782 írásbeli és 8002 szóbeli észrevétel volt. Arányaiban a szóbeli észrevételek száma nagyobb, de az írásbeli észrevételek száma is magasabb, mint az előző évben. 2007. évben 2 bírósági keresetet nyújtottunk be, Alkotmánybírósági indítványt nem kellett beterjesztenünk. Állami Számvevőszéki vizsgálatot régiós szinten összesen 5 esetben kezdeményeztünk. Bács-Kiskun megyében egy esetben, Kunbaja önkormányzatának ügyében kezdeményezett a hivatal ügyféli beadvány és helyszíni törvényességi ellenőrzés alapján. A kapott tájékoztatás szerint az ÁSZ egyéb vizsgálati feladatainak feszített ütemű teljesítésére tekintettel nincs lehetőség a kezdeményezett vizsgálat lefolytatására. Békés megyében három esetben, két alkalommal Kevermes község önkormányzata működésével, gazdálkodásával kapcsolatosan, egy esetben pedig Kisdombegyháza település vonatkozásában történt kezdeményezés. Csongrád megyében Állami Számvevőszéki vizsgálatot egy esetben kezdeményeztünk, Mindszent önkormányzatával kapcsolatos panaszbeadvány alapján, melyben a panaszos a város jegyzőjének egyes intézkedéseit kifogásolta szórólapok terjesztésével kapcsolatos kifizetések, valamint a hódmezővásárhelyi városi televízió munkatársainak a város költségére történő szállítása ügyében. Az Állami Számvevőszék válaszában 2010. évben tervezi az ellenőrzési ütemtervébe felvenni.

14


A települések önkormányzatai a Dél-alföldi régióban mindenhol működőképesek voltak, folyamatosan üléseztek, a törvényi minimumnál a legtöbb helyen lényegesen többször üléseztek. Az önkormányzatok, körjegyzőségek, kisebbségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, fejlesztési tanácsok számszerű adatait a Mellékletek tartalmazzák.

2.1.2. Az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége 2007. évben a megalkotott rendeletek számában 9 %-os csökkenés figyelhető meg az előző évhez képest, 4759 db-ról 4350 db-ra csökkent, de még így is jelentős. A kifogásolt rendeletek száma 2007. évben 1151 volt. A rendeletekre tett észrevételek száma megduplázódott. Addig amíg 2006-ban a rendeletekre tett észrevételek száma 2132 db, 2007. évben 4380-ra, kétszeresére nőtt. A 2007. évben a régióban megalkotott és beérkezett rendeletek számához (4350) viszonyítva összességében a rendeletek 26 %-ánál tapasztaltunk törvénysértő rendelkezéseket. 2007. évben a rendeletek tekintetében nőtt az írásban kiadott észrevételek száma, és a szóban megtett észrevételek száma is. A rendeletekre megtett írásbeli észrevételek száma 82 db volt, emellett szóbeli észrevételt 1069 esetben tettünk. A kifogásolt rendeletek 7 %-ára írásban, míg 93 %-ára szóban tettünk törvényességi észrevételt. Mivel a rendeletekre tett észrevételek száma 2007. évben duplázódott, ez – a szakmai munkán túl – jelentősen megnövekedett terhet rótt a törvényességi referensekre, hiszen az észrevételek rögzítése a TÖRV rendszerbe jelentős időráfordítást igényelt, amely hátráltatta a jegyzőkönyvek és ahhoz tartozó előterjesztések alapos áttanulmányozását. A törvénysértések feltárása érdekében tett erőfeszítéseink nem történtek hiába. Az észrevételekben foglaltakat a képviselő-testületek megtárgyalták és elfogadták, így a törvénysértő rendelkezések a helyi rendeletekből kikerültek, illetve azokat a közigazgatási hivatal által megjelölt jogszabályoknak megfelelően módosították. Alkotmánybírósági indítvány beterjesztésére nem került sor. A rendeletek egységes szerkezetbe foglalása a hivatal több éves ráhatása következtében javult. A rendeletek elektronikus úton történő beküldése rendszeressé vált. Általános jogalkotási hibák 2007. évre vonatkozóan is különböző a rendeletekkel kapcsolatos jogszabálysértéseket tapasztaltunk. Jellemző jogszabálysértési tendenciaként jelentkeztek az alábbi általános jogalkotási hibák, mint: à jegyzők részére történő feladat- és hatáskör telepítés, à központi jogszabályok pontatlan átvétele, à kötelező felülvizsgálat elmulasztása, à szerkezeti pontatlanságok, à nem hatályos központi jogszabályszövegek használata, à bizonytalan jogi fogalmak használata, melyek visszaszorítására törvényességi észrevételekkel éltünk. 15


Alapvető jogszabály-szerkesztési hibák voltak: à kihirdetési záradék hiánya, à a rendelet jogszabálysértő megjelölése, à hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkoztak. (Pl. Áe.), à a rendelet címében helytelenül szerepelt a kihirdetés dátuma, à a rendeletről hiányzott a hatálybalépés időpontja, à felhatalmazó rendelkezés hiányzott. Rendeleti tárgykörök szerint a jellemző jogszabálysértések: Szociális tárgykör: à személyes gondoskodásról szóló rendeletben a felhatalmazó rendelkezés hiányzik, à szociális alapellátások szabályainak felülvizsgálata nem történt meg, à jegyzőnek hatáskört állapítanak meg, à jegyző hatáskörének elvonása, à polgármesteri hivatal ügyintézőjének, alpolgármesternek feladatot ad, à szociális ügyben a kérelmező köteles személyesen eljárni előírást fogalmaztak meg, à együttműködési kötelezettség megszegését nem szabályozza, à étkeztetés szabályai Sztv-vel ellentétesek, à szociális, közoktatási térítési díjak mérséklése intézményvezető helyett a polgármester hatásköre, à a térítési díjról szóló rendelet a hatálybaléptetése visszamenőleges volt, a rendelet inflációs emelést tartalmazott, à díjkedvezményt pontatlanul állapították meg, à személyi hatály módosításának elmaradása, à értelmező rendelkezések nem szó szerinti átvétele, à jogbiztonság, méltányosság, igazságosság elvének sérelme, méltányosság gyakorlásának feltételeit nem szabályozza, à jogszabályi változások átemelésének elmulasztása, à méltányossági közgyógyellátás szabályait az Sztv-vel ellentétesen határozta meg, à különösen méltányos közgyógyellátás feltételei nem egyértelműek, à átmeneti segély megállapítása korlátozó, évi két alkalommal, à ápolási díj igénybevételéből jogellenesen zár ki személyeket, à a bizottság hatósági döntésével szemben kizárták a fellebbezési jogot, à vállalkozók esetében legalább a kötelező minimálbér összegét vélelmezett jövedelemnek kell tekinteni, à a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére kötelezett a visszafizetési kötelezettség fennállásáig nem részesülhet szociális ellátásokban, à meghatározzák az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente adható maximumát, à közszolgáltatási vagy helyi önkormányzat felé fennálló tartozást a szociális segélyből kizáró okként szabályozták, à a személyes gondoskodást nyújtó alapellátást megszüntető okként szabályozták a személyi térítési díj fizetési kötelezettségének elmulasztását, à a szociális intézményben történő soron kívüli elhelyezést a jogszabályban foglaltaktól eltérően szabályozták, à a szociális intézményi jogviszony megszüntetésével kapcsolatban az érdekegyeztető fórumnak egyetértési jogot biztosítottak, à a rendelet szűkíti az egyszerűsített határozat alkalmazásának feltételeit,

16


à

a jövedelemszámításnál figyelembe vehető időszak pontatlan.

Gyermekvédelmi támogatásról szóló rendelet: à egy családnak évente legfeljebb négy alkalommal adható támogatás kitételt tartalmazta, à gyámügyi eljárás szabályairól rendelkezik, Ket-tel ellentétes eljárási szabályokat tartalmaz, à a támogatás felhasználásának ellenőrzését írja elő, à a rendelet hatályának meghatározása nincs összhangban a Gyvt. szabályaival. Adó: à a Htv. szabályaitól eltérve pontatlanul fogalmaz, téves Art. hivatkozás, à értelmező rendelkezések törvényből való nem szó szerinti átvétele, à ideiglenes iparűzési adó mértékének Htv.-vel ellentétes, nem differenciált szabályozása, à az iparűzési adóról szóló rendeletet adóemelés miatt úgy módosítottak, hogy az nem január 1-jén lép hatályba, à magánszemélyek kommunális adója rendelet hatálya alá nem tartozó tárgykör szabályozása, à jogszabály-szerkesztési hiányosságok, à idegenforgalmi adó polgári jogi jogviszony szabályozása rendelettel, à adóteher súlyosbítása naptári éven belül, à jogszabály-szerkesztési hiányosságok, à a luxusadó rendelet vonatkozásában a 2005. évi CXXI. törvény 11. § (1) bekezdésébe ütközik a rendelet alkalmazásának meghatározása. Hulladékgazdálkodás: à díjmegállapítás ÁFA-val történt, à díjakat megállapító melléklet hiányzik, à a költségkalkuláció a helyi rendelet melléklete (gyakran elmarad a kötelező költségkalkuláció jegyzőkönyvhöz csatolása), à a rendelet visszamenőleges hatállyal emelte fel a hulladékszállítási díj összegét, à kéthetenkénti szemétszállítást tették lehetővé, à nem tartalmazza a közszolgáltató megnevezését, à nem biztosítja az arányos díjfizetés lehetőségét, à a közszolgáltatás díját a Kormányrendelettel ellentétesen állapították meg, à a rendelet személyi hatálya kiterjed a jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, à a települési hulladék fogalmának a Hgt.-ben lévő fogalmához képest eltérő szabályozása, à a veszélyes hulladékra vonatkozó szabályozást tartalmaz, à a jogviszony a rendelet szerint az igénybe vétellel jön létre, à magasabb színtű jogszabályban már szabályozott tényállást nyilvánít szabálysértésnek a helyi rendelet, à a szennyvízkezelésről valamint a települési szilárd hulladék gyűjtéséről, szállításáról, és kezeléséről szóló rendeletek megalkotásakor nem szerezték be a fogyasztók érdekképviseleti szervének előzetes véleményét, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, à rendeletben írták elő a szennyvízcsatornára való rákötési kötelezettséget,

17


à

à à à

folyékony hulladék kezelésével kapcsolatban a helyi közszolgáltatás díját a szolgáltató év közben emelte, ezért a képviselő-testület módosította a helyi rendeletet, azonban a rendelet kihirdetése és az új díjak alkalmazása (a rendelet hatályba lépése) között csak 1-2 nap telt el, folyékony hulladék kezelési és fogadási díját a csatornadíjhoz viszonyítva állapították meg, olyan kérdéskör szabályozása, amelyre nézve nem rendelkezik a képviselő-testület felhatalmazással, rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazásban meghatározott tárgykörökben szabályalkotási kötelezettség elmulasztása.

Ivóvízdíj: à szabálysértési törvénybe és Btk.-ba ütköző magatartást helyi szabálysértéssé nyilvánít, à hatálybalépés időpontja hiányzik, à a vízdíjról szóló rendelet megalkotásakor nem szerezték be a fogyasztók érdekképviseleti szervének előzetes véleményét, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, à az ivóvíz-ellátási szolgáltatás díjairól szóló rendelet alapdíjat tartalmaz, à az önkormányzati intézmények számára kedvezőbb díjtételeket állapított meg, mint a közületek számára, továbbá olyan szabályozással is, mely szerint az önkormányzati intézmények alacsonyabb összegű díjat fizetnek, mint a többi nem magánszemély fogyasztó. Távhő: à a törvényi előírás alapján szabályozandó elemek hiányoznak a rendeletből. Kéményseprőipari közszolgáltatás: à a rendelet módosítása jegyzőkönyvvel, jogszabály pontatlan szövegezése, à jogi szempontból bizonytalan megfogalmazás, párhuzamos szabályozás, à a kéményseprőipari közszolgáltatás igénybevételéről szóló rendelet nem csak a kötelező közszolgáltatás díjait tartalmazza. Temetőrendelet: à a testület a jegyzőnek ellenőrzési jogot biztosít az Ötv. 7. §-ával ellentétesen, à a rendeletben pótdíj fizetését határozták meg azok részére, akik új sírhelyet vásárolnak és nem helyben laknak, ez a diszkrimináció tilalmába ütközik (Alkotmány 70/A. §), à a helyi rendelet a 218/1999. Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében foglalt szabálysértési tényállást tartalmazott. Útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet: à jelzálog bejegyzés szabályozása a rendeletben. Képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet: à természetbeni juttatásként 120.000 Ft összegű Internet hozzáférés biztosításáról döntött a testület, à a képviselői tiszteletdíj meghatározása során a rendelet csupán visszahivatkozott a Pttv. 15. §-ra, de nem határozta meg az alapdíj kiszámításához szükséges szorzószámot, à a képviselői tiszteletdíj összegének csökkentését a törvényben előírtnál nagyobb mértékben írták elő,

18


à à à à à à à à à à

tiszteletdíj megvonását, illetve csökkentését a nem képviselő bizottsági tagok esetén is lehetővé tette, a Pttv.-vel ellentétesen, diszkriminatív szabályozást tartalmaz a rendelet, ha eltérő tiszteletdíjat állapít meg a bizottság képviselő-tagja és nem képviselő tagja részére, a képviselők tiszteletdíjának szabályozási módja lehetővé teszi a felső határok átlépését, a bizottsági tagokat megillető tiszteletdíj magasabb a törvényi maximumnál, az igazolatlanul távollévő képviselők tiszteletdíjának megvonása szabálytalanul történt, kifizetésre vonatkozó szabályok meghatározása helytelen, a tanácsnok részére helytelenül állapították meg a tiszteletdíjat, jogszabályváltozásokat nem vezették át, Tanácsadó Testületek vezetői és tagjai számára, valamint részönkormányzat tagjai számára juttatás megállapítása, napidíj megállapítása testület tagjai számára, amire a törvény nem ad felhatalmazást, a rendelet felhatalmazást adó jogszabálya téves, illetve pontatlan.

Képviselői járadékról szóló rendelet: à képviselői járadék a képviselői megbízatás megszűnését követően. Kitüntetésekről szóló rendelet: à jogalkalmazási bizonytalansághoz vezető szabályozás. Bizottsági alapról szóló rendelet: à alpolgármesteri alap létrehozása. Közoktatási intézményekben szedhető térítési és tandíjról szóló rendelet: à személyi hatály jogsértő, à a rendelet a polgármestert jogosítja fel a nem magyar állampolgár diákok tandíjának csökkentésére, elengedésére, à az alapfokú művészetoktatási tevékenységet is végző intézményekben szedhető térítési díj és tandíj összegének megállapítását az intézmény SzMSz-ének szabályozási körébe utalták, à a törvényben szabályozottnál magasabb színtű térítési díj kerül meghatározásra, à olyan szabályok kiterjesztése a felnőtt oktatásban résztvevőkre, amelyeket a törvény nem tesz lehetővé. Közművelődésről szóló rendelet: à a közművelődési intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének rendjét nem szabályozta a rendelet. Költségvetésről illetve zárszámadásról szóló rendeletek: à a rendelet nem tartalmazza az Áht. 118. §-ban előírt mellékleteket, kimutatásokat, à nem jelenítették meg a több éves kihatással járó döntéseket, à nincs előirányzat felhasználási ütemterv, à a vagyonnal kapcsolatos tárgyévi teendőket nem rögzítették, à a tartalék feletti rendelkezési jog nem szabályozott. Vagyongazdálkodásról szóló rendelet: à magánszemélynek is lehetővé tették, hogy vagyonkezelői jogot kapjon, à magasabb színtű jogszabály pontatlan idézése,

19


à

figyelmen kívül hagyták az épület- és földterület értékesítéséről szóló 97/C 209/03 bizottsági közleményben foglaltakat.

Lakások bérletéről szóló rendelet: à szabályozásra került a helyiségek bérleti díja, à önkormányzati tulajdonú lakások bérletének szabályozásánál több évi helyben lakást írtak elő feltételül. Lakóingatlanokhoz kapcsolódó támogatásokról szóló rendelet: à téves a felhatalmazást adó jogszabály megnevezése, a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdést jelöli meg, amelyet a 17/2006. (V. 17.) AB. határozat 2006. XII. 31-től hatályon kívül helyezett. Talajterhelési díjról szóló rendelet: à már hatályon kívül helyezett jogintézmény – veszélyeztetési szorzó – alkalmazása. Közterület-használatról szóló rendelet: à A jogbiztonság követelményének nem felel meg, ha a helyi rendelet nem szabályozza egyértelműen, mely esetben kell engedélyt kérni, à nem tartalmazza az engedélyezés hatásköri és más eljárási szabályait. Helyi építési szabályzat (épített örökség védelme): à a helyi építési szabályzat módosításakor a véleményeztetési eljárás elmaradt, à az egyik községi önkormányzat átvette a közeli város rendeletének szövegét anélkül, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően módosította volna azt. Így a rendeletben a város szó, illetve olyan szobrok, stb. védelméről van szó, amely nincs is a településen. Valójában egyetlen templomot szerettek volna védelembe venni. Állatvédelemről, ebtartásról szóló rendelet: à szabálysértési tényállásként szabályoztak magasabb szintű, jogszabályban nevesített tényállásokat, à az eb-tartásról szóló helyi rendelet nincs szinkronban a magasabb szintű jogszabályokkal (például a veszélyes ebek tartása, az eboltás vonatkozásában). Közműfejlesztésről szóló rendelet: à a rendelet hatálya kiterjed a vízi-közművekre is. Önszerveződő közösségek támogatásáról szóló rendelet: à az elszámolási kötelezettség szabályai nem felelnek meg az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében írtaknak.

2.1.3. Az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása Az elmúlt évhez képest jelentősen megnőtt a törvényességi észrevétellel megkifogásolt képviselő-testületi határozatok száma. A határozatok tekintetében nőtt az írásban kiadott észrevételek száma, és a szóban megtett észrevételek száma is. A határozatokra megtett írásbeli észrevételek száma 288 db volt, emellett szóbeli észrevétellel 1347 esetben éltünk.

20


Ez még jelentősebb változás ahhoz viszonyítva, hogy a határozatok nagyságrendje mintegy 27 %-kal csökkent a tavalyi évihez képest, 114.732-ről 84.583-ra. A változás oka a képviselő testület törvényi szabályozáson alapuló hatáskörének módosulása, elsősorban a szociális ágazatban. A kifogásolt határozatok száma 2007. évben 1635 volt, amely 69 %-os emelkedést mutat a 2006. évihez képest, akkor 965 határozatot kifogásoltunk meg. 2007. évben a meghozott és beérkezett határozatok számához (84.583) viszonyítva régiós szinten összességében a határozatok 1,9 %-át kifogásoltuk meg a tapasztalt törvénysértő rendelkezések miatt. A kifogásolt határozatok 18 %-ára írásban, míg 82 %-ára szóban tettünk törvényességi észrevételt. A kifogásolt határozatokban összesen 2676 törvénysértést tártunk fel. A határozatokra tett észrevételek száma tehát majdnem megduplázódott, a feltárt jogsértések száma 965-ről 1635-re nőtt. Az önkormányzati határozatok többségét – az előző évekhez hasonlóan – önkormányzati hatósági ügyben hozták. Ezek tartalmi vizsgálatára nem terjed ki hatáskörünk. 2007. évben a határozatokkal kapcsolatos jellemző jogszabálysértések: Képviselő-testületi határozatok à a körjegyzőség költségvetéséről nem együttes ülésen döntöttek, à jegyzőt nevezett ki a testület próbaidőre, mely több ponton ellentétes a Ktv.-vel, à megbízott jegyző illetményét Ktv.-vel ellentétesen állapította meg a testület, à volt mb. jegyzőnek, aki a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője lett, egyéb pótlékot állapított meg a testület a köztisztviselői illetményén felül, à polgármester jutalmáról zárt ülésen döntött a testület, à polgármester és képviselő felesége által építési telkek kialakítására felajánlott földterület megvásárlásáról anélkül hozott döntést a testület, hogy az Ötv. kizárásra vonatkozó szabályait alkalmazta volna, à alpolgármester tiszteletdíjának megállapításának nem csatolták a Pttv. szerinti nyilatkozatot, à polgármester költségátalányának megállapítása százalékosan történt, à óvoda alapító okiratának módosítása a hatályba lépés időpontjának megjelölése nélkül, nevelési évben, à bérlakás kiutalásáról döntött a testület nyílt ülésen, melynek során az érintett személyes adatainak védelméhez fűződő jogait nem tartották tiszteletben, à elővásárlási jogát gyakorolta a testület, de az érintett személyes adatainak védelméhez fűződő jogai sérültek, à intézményvezetői kinevező határozat hiányos tartalommal, à vagyontárgy forgalomképessé nyilvánítása rendeletmódosítás nélkül, à kötelezettségvállalás pénzügyi fedezet megjelölése nélkül, à a költségvetési koncepcióhoz a bizottsági véleményeket és a kisebbségi önkormányzat véleményét nem csatolták, à a társulás költségvetési határozata nem tartalmazza a többéves kihatású feladatokat, a felújítási kiadásokat, felhalmozási kiadásokat, előirányzat felhasználási ütemtervet, EU-s támogatások elkülönítetten történő feltüntetését,

21


à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à

testület határozatával ellentétes tartalmú döntést fogadott el bizonytalan jogi helyzetet teremtve, polgármester beszámolási kötelezettségét az SzMSz-el ellentétesen határozta meg a testület, a polgármester ellen indított fegyelmi eljárás során a törvényi határidők figyelmen kívül hagyásával járt el a testület, a megindított eljárást nem folytatták le, a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntés (címerhasználat engedélyezése) az önkormány rendeletével ellentétes módon történt, közművelődési intézmény alapításáról szóló határozat meghozatala előtt minisztériumi vélemény beszerzésének elmulasztása, együttes határozattal döntöttek együttes ülésen az általános iskola továbbműködési engedély kérelméről, téves jogorvoslati fórum megjelölése, méltányossági közgyógyellátás megállapítása, jegyző hatáskörének elvonása, a közszolgáltatások (szemétszállítás) díjáról határozattal való döntés, hulladékfizetési díjkedvezmény megállapítása rendelet helyett határozatban, méltányosság kereteinek pontatlan meghatározása, zárt ülés törvénnyel ellentétesen való tartása, hitelfelvételről döntő határozatban nem jelölték meg a hitel fedezetét, folyékony hulladékszállítás díját határozattal fogadta el a testület, elővásárlási joggal szerzett ingatlan hasznosítására vonatkozó szabályozás rendelet helyett határozatban, díszpolgári cím adományozása nyilvános ülésen, állásfoglalást igénylő személyi ügy került tárgyalásra nyilvános ülésen, azonban az érintett erről szóló nyilatkozatának másolatát a jegyzőkönyvhöz nem csatolták, több határozatról a képviselő-testület egy szavazással döntött, magasabb vezetői megbízatásnál nem volt jogszabályi hivatkozás, kiadásra irányuló döntésnél nem jelölték meg a költségvetési fedezetét, közgyűlés döntött nem magyar állampolgár diákok középiskolai tandíjának elengedése tárgyában, miután a polgármesteri döntés ellen fellebbeztek a diákok, rendeletalkotási tárgykörben határozati formában került sor döntésre, körjegyzőségi megállapodás elfogadása, nyílt ülésen kinevezés módosítás, de a munkajogi okmányokat zárt ülési jegyzőkönyvhöz csatolták, általános iskola megszűntetése estén nem került elfogadásra megszüntető okirat, óvoda alapító okiratából hiányzik a fenntartó és a maximálisan felvehető gyermeklétszámra vonatkozó rendelkezés, általános iskola alapító okiratából hiányzik a feladatellátást szolgáló vagyonról és a vagyon feletti rendelkezési jogról való rendelkezés, gyermekétkeztetés ingyenességéről határozatban döntöttek rendelet, Általános Művelődési Központ alapító okiratából hiányzik a felügyeleti szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezés, megyei közgyűlés: elnök részére hatáskör megállapítása határozatban, kiadmányozási szabályzat, belső ellenőrzési szabályzat testület általi elfogadása, intézmény megszüntető okirata hiányos tartalommal, közoktatási döntés meghozatala hatáskör hiányában, tagintézmény-vezetői megbízás adása munkáltatói jog elvonásával, intézmények szervezeti és működési szabályzata hiányos tartalommal került elfogadásra (polgármesteri hivatal, tanyagondnoki szolgálat), polgármesteri hivatal SzMSz-e hiányos tartalommal került elfogadásra,

22


à à à à à à à à à à à à à à à à à

polgármesternek törvénysértő keretek között állapítanak meg tárgyi ajándék juttatást illetve jutalmat: zárt ülésen, a képviselő-testület árvíz/belvíz által okozott állami kárenyhítés ügyében a jegyzői hatáskört elvonva egyedi ügyben hozott határozatot, a helyi lap kiadójaként a polgármestert jelölték meg (összeférhetetlenség), önkormányzati tulajdonú bérlakás elidegenítéséről a testület Ket. szerinti határozatot hozott, súlykorlátozó, sebességkorlátozó tábla elhelyezéséről határozatban döntöttek, mozgóárusítást a testület engedélyezte, ezzel a jegyző hatáskörét elvonták, az alapító okiratok tartalma nem felelt meg az Áht.-nak, illetve a vonatkozó szakmai jogszabályoknak (pl. nem tartalmazza az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét), művelődési intézmény megszüntetése előtt nem kérték ki a kulturális tárca véleményét a testület elvonta az intézményvezető hatáskörét, alpolgármester tiszteletdíját kérelem nélkül a törvényi mérték alatt állapították meg, az oktatási intézmények megszüntető okirata nem felel meg az Áht. szabályainak, a képviselő-testület a saját hatályos vagyonrendeletének szabályait nem tartotta be, a tulajdonát képező ingatlanok tárgyában létrejött polgári jogi szerződések megkötésénél, a hulladékkezelési közszolgáltatót pályázat nélkül jelölték ki, étkezési térítési díj szabályait határozatban állapították meg, közterületet érintő telekalakítás, telekmegosztás határozattal történt, településszerkezeti terv módosítása során nem volt a véleményezési eljárás dokumentálva, az iskolai minőségirányítási program esetében hiányos a véleményezési eljárás.

A fentieken túlmenően jellemzően még mindig gondot okoz, hogy az önkormányzatok vagyoni döntést igénylő kérdései közül az ingatlanok értékesítése, hasznosítása során nem veszik figyelembe, illetve nem alkalmazzák az Európai Bizottság 97/C 209/03. közleményét a hatóságok a hatóságok általi földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről. Továbbá sok esetben nem állapítható meg az e tárgyban született határozatokból, hogy volt-e független értékbecslés, volt-e pályázat. Bizottsági határozatok: à nem került feltüntetésre az ülés zárt jellege, melynek következtében sérülhet az állampolgárok személyes adatainak védelméhez fűződő joga, à ápolási díj felülvizsgálata illetve kérelem elbírálása során a bizottság a jegyző hatáskörét elvonva hozott döntést, à alelnök választása határozathozatal nélkül, à elnök-helyettest választott az ügyrendi bizottság soraiból, ezzel az Ötv. 10. §-al ellentétesen a testület hatáskörét vonta el, à szociális bizottság élelmiszerosztásról döntött, azonban a hatáskör nem tisztázott, valamint a jogosultsági kör sem került egyértelműen meghatározásra, à egyedi hatósági ügyek elbírálásának feltételeire nézve hatáskör hiányában normatív szabályozást alkotott, à hatósági ügyek tárgyalása nyilvános ülésen, à szociális bizottsági határozatoknál téves Ket. hivatkozás, à fellebbezés lehetőségének jogellenes kizárása, à ügyrendet fogadott el a bizottság, több ponton nem szó szerint vette át az Ötv.-t.

23


à à

a testület határozatával „elfogadta” a Polgármesteri hivatal ügyrendjét, és arról rendelkezett, hogy az a képviselő-testület szervezeti-és működési szabályzatának mellékletét képezi, elvonta a jegyző hatáskörét, közművelődési intézmény nevének megváltoztatásáról rendelkeztek, és az intézmény alapító okiratának megfelelő módosítása nem történt meg.

Határozatokra tett észrevételeinket a testületek elfogadták, így bírósági kereset benyújtására csupán 2 esetben volt szükség. Polgármesteri átruházott hatáskörben hozott döntések 2007. évben A polgármesterek által meghozott döntések felterjesztési gyakorlata a régió három megyéjében eltérő képet mutat. A tapasztalatok alapján az önkormányzatok által követett felterjesztési gyakorlat rendszeressége nem terjed ki az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntések közigazgatási hivatalhoz történő megküldésére. Bács-Kiskun megye 2007. évben 7 önkormányzat (Baja, Kecskemét, Kiskunmajsa, Kiskőrös, Tiszakécske, Tompa, Fajsz) vonatkozásában összesen 65 darab polgármesteri átruházott hatáskörben hozott döntés felterjesztésére került sor. A felterjesztett határozatok mintegy harmada önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat. Közel hasonló arányú a költségvetési rendelet alapján, illetőleg az Áht. alapján előirányzat felhasználásával, előirányzat átcsoportosításával kapcsolatos döntések száma. (Pl.: rendezvények céltartalék terhére történő támogatása, reprezentációs költségek biztosítása, közművelődési feladatra megállapított előirányzatot csoportosít át intézményfinanszírozás keretei közé, stb.). Szintén jelentős számban található tulajdonosi hozzájárulás. (Pl.: elidegenítési-terhelési tilalom ingatlan nyilvántartásból való törléséhez, közüzemi szolgáltató részére hozzájárulás meghatározott ingatlanokon történő munkavégzéshez, bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv általi lakásbérleti szerződés megkötéséhez, stb.). Az egyéb tárgykörben (Pl.: belső ellenőrzéshez vagy pályázathoz kapcsolódóan) hozott döntések száma csupán néhány darab. Békés megye Békés megyében a polgármesteri döntések felterjesztése nem jellemző, annak ellenére, hogy ezen kötelezettségre a jegyzők figyelmét jegyzői értekezlet keretében is felhívták. 2007. év folyamán polgármesteri döntés felterjesztésével kapcsolatos iktatott ügyirat nem keletkezett. A kevermesi szociális segélyezési gyakorlat visszásságainak vizsgálatára az év végén került sor. Kevermesen a szociális segélyezési gyakorlat nem volt szabályos. A szociális rendelettel kapcsolatban tett észrevételek nyomán módosították a helyi rendeletet. Az egyedi hatósági ügyek szabálytalanságairól azonban nem volt a hivatalnak tudomása. Egy, az önkormányzat által megrendelt szakértői jelentésből derült ki, hogy sok ügy esetében nem voltak kérelmek, nem voltak határozatok, mindössze a kifizetési bizonylat dokumentálta a segélyek kifizetését. A segélyek kifizetése polgármesteri átruházott hatáskörben tett intézkedések útján történt, amelyek során nem születtek formális határozatok. A hivatal által tett intézkedések, törvényességi észrevételek rendezése jelenleg is folyamatban van.

24


Csongrád megye 2007. évre vonatkozóan Csongrád megyében 4 darab, a polgármesteri átruházott hatáskörben hozott döntéseket tartalmazó iktatott ügyirat érkezett a hivatalhoz. A beérkezett 4 határozatból három vagyontárgyak értékesítésére vonatkozott (Ruzsa), míg egy határozat önkormányzati jelkép használatának engedélyezéséről szólt (Mindszent). A vagyonátruházással kapcsolatos polgármesteri döntések jogalapja a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata. A jelképhasználatról szóló felterjesztett polgármesteri döntés meghozatala az önkormányzat jelképeinek megalkotásáról és használatáról szóló rendelet alapján történt. A hivatalhoz megküldött önkormányzati jegyzőkönyvek alapján megfigyelhető tendencia, hogy a polgármesteri döntések külön iratként való felterjesztésére az önkormányzatok nem fordítanak kiemelt figyelmet, a döntések felterjesztésére közvetett módon kerül sor. A legtöbb önkormányzat esetében a polgármesterek az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a testületi üléseken számolnak be, a beszámoló formájára nézve leggyakoribbnak az írásbeli forma tekinthető. Az írásbeli beszámoló a jegyzőkönyv mellékletét képezi, a szóbeli beszámoló rögzítése a jegyzőkönyvbe szerkesztéssel történik. Részönkormányzatok működése és átruházott hatáskörben hozott döntéseik 2007. évben Bács-Kiskun megyében működő részönkormányzatok száma: 14 db Részönkormányzat neve Kisizsáki Részönkormányzat Öregmajor Településrészi Önkormányzat Vacsi közi Városrészi Önkormányzat Felsőcsalános – Felsőszéktó – Petőfiváros Városrészi Önkormányzat Hetényegyházi Városrészi Önkormányzat Rendőrfalu –

Címe

Telefonszáma

E-mail címe

76/586-060

[email protected]

77/560-001

[email protected]

76/513-513

[email protected]

Kecskemét, Kossuth tér 1. 6000

76/513-513

[email protected]


76/513-513

[email protected]

Kecskemét, Kossuth tér 1.

76/513-513

[email protected]

Izsák Város Polgármesteri Hivatala Izsák, Szabadság tér 1. 6070 Mélykút Nagyközség Polgármesteri Hivatala Mélykút, Petőfi S. tér 1. 6449 Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kecskemét, Kossuth tér 1. 6000

25


Kósafalu – Muszáj és Erzsébetváros Városrészi Önkormányzat Széchenyiváros Városrészi Önkormányzat Rákócziváros – Kossuthváros Városrészi Önkormányzat Belső Városrészek Részönkormányzata Hunyadiváros Városrészi Önkormányzat Kadafalva – Matkó Városrészi Önkormányzat Szeleifalu – Kiskecskemét – Alsószéktó Városrészi Önkormányzat Kecskemét Méntelek 8. számú választókerület Részönkormányzata Árpádváros Városrészi önkormányzat

6000


76/513-513

[email protected]


76/513-513

[email protected]


76/513-513

[email protected]


76/513-513

[email protected]


76/513-513

[email protected]


76/513-513

[email protected]


76/513-513

[email protected]


76/513-513

[email protected]

Bács-Kiskun megyében Mélykút nagyközség önkormányzat képviselő-testülete és Izsák város önkormányzat képviselő-testülete településrészi önkormányzatokat hozott létre az Ötv. 28. §-a alapján. Ezeken a településeken részönkormányzat már a korábbi választási ciklusokban is működött. A részönkormányzatok összetételét mindkét településen akként szabályozta az SzMSz, hogy elnöke helyi önkormányzati képviselő, tagjai választópolgárok, akik megválasztására az adott térség polgárainak jelölőgyűlése tesz javaslatot. Kecskemét Megyei Jogú Városban a település adottságai, szerkezete alapján a korábbi ciklusokban is több városrészi részönkormányzat működött, amelyek körzete, területe és elnevezése az egyes helyhatósági választásokat követően módosult. 2007. november 30-ig Kecskeméten 12 részönkormányzat működött. Ebből a „Méntelek 8. számú választókörzeti részönkormányzat” elnevezést viselő új részönkormányzat, ezen a területen a korábbi ciklusokban nem működött településrészi önkormányzat. Kecskemét 2007. december elsejétől hatályos SzMSz-e ismét módosította a részönkormányzatok elnevezését és területüket. Így az SzMSz-ben szerepel 13. részönkormányzat is, amelynek üléséről jegyzőkönyv 2007. évben még nem került felterjesztésre.

26


2007. évben 23 részönkormányzati határozat törvényességi ellenőrzésére került sor. Az általuk hozott határozati tárgyak jellemzően az ügyrend elfogadása, a helyi önkormányzat költségvetésének véleményezése, kitüntetésre, címadományozásra vonatkozó javaslattétel helyi rendelet alapján. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évben a megalakult részönkormányzatok számára 2-2 millió forint költségkeretet, ún. részönkormányzati keretet biztosított. Így a Kecskeméten működő részönkormányzatok határozatainak többsége e keret felhasználásról szóló döntés. A határozatokkal összefüggésben törvényességi észrevétel kiadására nem került sor. Szóbeli észrevétel megtételére került sor a Kecskeméten működő „Rendőrfalu-Kósafalu-Muszáj-Erzsébetváros” településrészi önkormányzat működésére, mert döntéseit saját ügyrendjét megsértve nem határozati formában hozta meg. Békés megyében működő részönkormányzatok száma: 3 db Részönkormányzat neve Medgyesegyháza Nagyközségi Önkormányzat Bánkúti Részönkormányzata Elnök: Grósz Pál

Címe

Telefonszáma

E-mail címe

MedgyesegyházaBánkút, Petőfi u. 44. 5666

68 /440-000

-

Gyulavári Részönkormányzat Elnök: Erdei Zoltán

Gyula, Petőfi tér 3. 5700 Gyulavári Kirendeltség: Gyulavári, Illyés Gyula u. 4. 5711

66 /526-800, Kirendeltség: 66 /460-950

-

József Attila Lakótelepi Részönkormányzat, Békéscsaba Elnök: Dr. Ferenczi Attila

Békéscsaba Féja Géza tér 1. 5600 Lencsési Közösségi Ház

66/456-177

-

A Békés megyében működő részönkormányzatok közül a medgyesegyházai részönkormányzat átruházott hatáskörben döntési joggal bír a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig a településrész egyes feladatainak ellátására. 2007. évben a részönkormányzat részére fejlesztésre biztosított 500.000 Ft felhasználásáról született döntés járdaépítéssel kapcsolatban. A békéscsabai József Attila lakótelepi részönkormányzatra a közgyűlés hatáskört nem ruházott át, elsősorban véleményező, javaslattevő szerepet töltenek be, illetve különböző rendezvények szervezését végzik. A Gyulavári részönkormányzat számára a szervezeti és működési szabályzat 44. § (1) bekezdés a.) pontjában a gyulai képviselő-testület döntési jogot biztosít a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig a településrész egyes feladatainak ellátására. 2007. évben ez az összeg 1.000.000 Ft volt, amely összeget a korai fejlesztést igénylő gyulai és gyulavári bölcsődés gyermekek ellátásához szükséges fejlesztő eszközök megvásárlására; játszótéri eszközök felújítására, festésére; szoborpark kerítésének felújítására, festéséra; 27


csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére; járdaszakaszok felújítására használtak fel. A döntésekkel kapcsolatban jogsértést nem tárt fel a törvényességi ellenőrzés. Csongrád megyében működő részönkormányzatok száma: 3 db Részönkormányzat neve Kiskundorozsmai Településrészi Önkormányzat Szeged Szőregi Településrészi Önkormányzat Szeged Tápé Településrészi Önkormányzat Szeged

Címe

Telefonszáma

E-mail címe

Szeged, Negyvennyolcas u. 12. 6791

62/564-400

-

Szeged, Szerb u. 21. 6771

62/564-409

-

Szeged, Honfoglalás u. 73. 6753

62/564-407

-

A Csongrád megyében működő valamennyi részönkormányzat Szeged Megyei Jogú Város településrészi önkormányzata. A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a részönkormányzatokra vonatkozó szabályokat. A részönkormányzatra átruházott hatáskörről a szabályzat nem rendelkezik. A részönkormányzatok feladatai közé tartozik az önkormányzati és állami szervekkel való kapcsolattartás, a településrészt érintő döntések, fejlesztések, rendezési tervek, közterület elnevezések, kirendeltségi ügyfélfogadási rend véleményezése. A településrészi önkormányzatok képviselőinek száma 10, illetve 11 fő. A részönkormányzatok működéséről kevés adat áll rendelkezésre, mivel 2007-ben tartott ülésről jegyzőkönyv nem került felterjesztésre. Csongrád megyében további 2 lakótelepi részönkormányzat – Rókus-Északi VárosrészMakkosháza Városrészi Önkormányzat és Tarján-Felsőváros Városrészi Önkormányzat – működött, mindkettő 2007. áprilisában szűnt meg. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlés 14/2007. (IV. 5.) Kgy. rendeletével elfogadott, a 2006. évi zárszámadásról szóló rendelete szerint a lakótelepeken működő részönkormányzatok megerősítésére és támogatására a Belügyminisztérium által 2005. év decemberében kiírt pályázaton nyert összeget a két lakótelepi részönkormányzat a civil szervezetekkel való együttműködés fejlesztésére, közösségi terek kialakítására, a részönkormányzatok létrehozására és működtetésére, lakótelepi programok szervezésére használta fel. A zárszámadási rendelet szöveges előterjesztése szerint a fel nem használt összeg (4.465 eFt) visszautalásra került a Magyar Államkincstár részére. A döntésekkel kapcsolatban jogsértést nem tárt fel a törvényességi ellenőrzés.

2.2. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása 2.2.1. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények

28


A 2006-os év a „választások éve” volt, amely a 2007. évre is meghatározó befolyással bírt. A legszembetűnőbb változás a polgármesterek és a képviselő-testületek tagjainak személyét érintette. A választást követően több településen jelentősen megváltozott a képviselő-testületek tagjainak összetétele. Például Békés megyében Gyomaendrőd, Kisdombegyház, Dombegyház, Kevermes, Békés, Békésszentandrást érintően. Ez a működésre – egy új polgármester irányításával – nagyban kihatott. Mutatja ezt az a tény, hogy ezen települések jó részén általános volt a bizalmatlanság a személyi ügyekben, valamint a pénzügyek területén is. Gyakori volt a pénzügyi vizsgálat elrendelése, mert a képviselők külső szakértői vélemény birtokában akartak tájékozódni az önkormányzat gazdasági helyzetéről. Ahol a korábbi polgármester dolgozott tovább egy új testülettel, ez a tény is befolyásolta az önkormányzati működést. Az újonnan létrejött testület például Kevermesen úgy döntött, hogy a korábbi testület és a polgármester által folytatott tevékenységeket minden esetben felülvizsgálja. Ha a tevékenység indokolt, okszerű, törvényes és gazdaságos, akkor továbbfolytatja, ha nem akkor a jogszerű keretek között folytatja, illetve felfüggeszti, vagy befejezi. A testületi döntésekben maga a szándék és a megvalósulás is nyomon követhető volt. Másik példa, hogy Mindszenten az új képviselő-testület kiköltöztette a polgármestert az irodájából, illetőleg távollétei alatt rendkívüli ülést tartottak, valamint a polgármester ismert álláspontjával ellentétesen tett intézkedéseket az alpolgármester. A testületek felállását követően egy felülvizsgálati dömping és az ülések sokasága volt jellemző. Ennek következménye volt többek között az is, hogy az ülésekről a jegyzőkönyveket jelentős határidő túllépéssel küldték meg. E miatt több esetben írásos észrevételt kellett tenni. Békés megyében egy településen (Kevermes) tendencia volt, hogy a polgármester az Ötv-vel ellentétesen megtagadta a jegyzőkönyvek aláírását, az ülésen közügyek tárgyalásakor érintettséget jelentett be és átadta az ülésvezetést az alpolgármesternek, illetve nem ő hívta össze és vezette az ülést, holott az ülésen jelen volt. Az ügyben írásos észrevétel került kiadásra. (Az elmúlt időszakban a kevermesi önkormányzat működésével, döntéshozatali eljárásával és a gazdálkodásával kapcsolatban komoly problémák merültek fel, amelyek miatt kezdeményeztük az Állami Számvevőszéki ellenőrzését. A szignalizációs joggal éltünk még egy település esetében (Kisdombegyház), ugyanezen okok miatt.) Bács-Kiskun megyében 2007. évben két önkormányzat képviselő-testülete mondta ki feloszlását. Bátmonostor Községi Önkormányzat képviselő-testülete 2007. május 30-án, 67/2007. (V. 30.) számú határozatában kimondta feloszlását. A Helyi Választási Bizottság az időközi választást 2007. augusztus 26-ra tűzte ki. Polgármesterként a korábbi polgármester került megválasztásra. Az újonnan megválasztott képviselő-testület 2007. szeptember 5-én rendben megtartotta alakuló ülését. Érsekhalma Község Önkormányzat képviselő-testülete 2007. október 24-i ülésén 60/2007. Kth. határozatával mondta ki feloszlását. A helyi Választási Bizottság az időközi választást 2008. január 20-ra írta ki. Csongrád megyében időközi képviselő választást egy esetben, Szentes városában tartottak. A képviselőtestületek sok esetben igényelték a polgármesteri hivatalok, valamint egyes költségvetési szervek – jellemzően a közoktatási intézmények – átszervezését, karcsúsítását. Mindezek a folyamatok természetszerűleg viszonylag sok konfliktushelyzetet eredményeztek, melyet a törvényességi referensek is tapasztaltak a munkájuk során. A jegyzők főként szóbeli

29


megkeresései is ezt támasztják alá (pl. polgármesteri hivatalok munkatársainak, költségvetési szervek alkalmazottjainak személyes adataira és díjazására vonatkozó adatok képviselők számára való biztosítása). Azokon a településeken, ahol a konstruktív együttgondolkodást nem ingatták meg az esetleges személyi változások, azok a települések igyekeztek a társulások adta, főleg pénzügyi lehetőségeket minél jobban kihasználni. Ezt a társulások mennyiségi növekedése is egyértelműen tükrözi. Az önkormányzatok egyre több területen kénytelenek közösen ellátni az önkormányzati feladatokat. 2007. évben ez legmarkánsabban a közoktatás területén érződött, megnövekedtek így a jegyzőkre háruló feladatok, de ezzel a közigazgatási hivatal munkája is. Az önkormányzatok törvényes működését jelentősen befolyásolta a működésükhöz rendelkezésre álló normatíva is. Például Csongrád megyében továbbra is magas volt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települési önkormányzatok száma a 60 település közül az I. fordulóban 34 település, a II. fordulóban 10 település lett önhibájukon kívül hátrányos helyzetű azaz ÖNHIKI-s, és csak a pályázati úton szerzett támogatással tudták kötelező feladataikat ellátni. Békés megyében is sok önkormányzat adott be pályázatot az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések támogatására. A jogszabály szerinti feltételek teljesülése miatt a pályázat I. fordulójában 34, a II. fordulóban 13 település kapott támogatást. 12 település kapott támogatást mindkét fordulóban, 22 csak az elsőben és 1 település csak a másodikban. A települések túlnyomó többsége község, mindössze 3 város szerepel a támogatottak között Bács-Kiskun megyében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok részére nyújtott támogatásában 119 település közül az I. fordulóban 26, a II. fordulóban 2 település részesült. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok részére nyújtott támogatásában 2007. évben az alábbi települések részesültek Bács-Kiskun megyében: I. forduló II. forduló támogatása támogatása (ezer Ft) (ezer Ft) 13 667 20 603 13 281 8 073 9 917 16 482 1 068 1 857 3 419 15 119 35 757 4 350 109 755 67 246 13 168 45 471

Település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Borota Csávoly Dunafalva Foktő Fülöpháza Gátér Géderlak Harkakötöny Imrehegy Izsák Jánoshalma Kalocsa Kaskantyú Kiskőrös 30


15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Kisszállás Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunpeszér Mátételke Ordas Pirtó Rém Tataháza Tiszaalpár Uszód Bács-Kiskun megye összesen

22 463 16 758 3 4987 9 190 2 875 2 033 10 668 3 898 11 140 30 562 3 545 10 341 469 379

68 314

Békés megyében: I. forduló II. forduló támogatása támogatása (ezer Ft) (ezer Ft) 12 048 68 127 18 423 1 285 5 514 3 671 28 033 3 678 23 014 12 196 23 864 1 419 2 293 28 388 32 054 4 558 12 506 3 498 21 024 16 994 11 734 8 553 15 537 13 600 6 904 12 923 178 18 896 7 374 1 731 5 951 1 373 2 732 16 933 5 926 235 18 923 17 675 65 942 23 597 18 282

Település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Almáskamarás Battonya Békéssámson Békésszentandrás Bélmegyer Biharugra Bucsa Csabacsűd Csabaszabadi Csanádapáca Doboz Dombegyház Dombiratos Geszt Kardos Kevermes Kétegyháza Kétsoprony Kisdombegyház Körösnagyharsány Körösújfalu Kötegyán Lőkösháza Magyardombegyház Medgyesbodzás Mezőgyán Mezőhegyes Okány Pusztaottlaka 31


30 . 31. 32. 33. 34. 35.

Sarkadkeresztúr Tarhos Tótkomlós Végegyháza Zsadány Újszalonta Békés megye összesen

41 854 10 792 23 167 6 233 5 567 638 862

683 47 020

Csongrád megyében: I. forduló II. forduló támogatása támogatása (ezer Ft) (ezer Ft) 12 858 21 657 2 291 8 621 4 411 15 822 33 848 4 604 3 623 2 158 34 628 1 301 17 099 20 686 29 640 36 573 58 191 14 657 4 163 28 079 12 165 561 45 104 14 962 857 7 592 1 606 19 147 26 595 3 884 23 793 34 099 31 973 19 709 40 181 15 472 2 042 33 472 7 356 7 687 35 416 30 380 29 376

Település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30 . 31. 32. 33. 34.

Ambrózfalva Apátfalva Árpádhalom Ásotthalom Csanádalberti Csanádpalota Csanytelek Deszk Derekegyház Dóc Eperjes Fábiánsebestyén Felgyő Földeák Királyhegyes Klárafalva Magyarcsanád Maroslele Mindszent Nagyér Nagytőke Óföldeák Ópusztaszer Öttömös Pitvaros Pusztamérges Pusztaszer Röszke Ruzsa Szegvár Székkutas Tiszasziget Tömörkény Újszentiván Csongrád megye összesen

720 877 32

77 462


Az ÖNHIKI támogatáshoz kapcsolódóan 2007. évben 7 önkormányzat nyújtott be felmentés iránti kérelmet a közigazgatási hivatalhoz a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 6. számú mellékletének 1.1.1. pontja (körjegyzőség alakítása) és 1.1.3. pontja (kapacitás-kihasználtsági feltételek teljesítése) alapján. Bács-Kiskun megyében 3 önkormányzat nyújtott be felmentés iránti kérelmet: Kunpeszér község önkormányzata 2007. év áprilisában nyújtotta be kérelmét a fenti jogszabályhely mindkét pontjára vonatkozóan. Az önkormányzat a felmentést megkapta a település földrajzi helyzetére, valamint közlekedési viszonyaira tekintettel, továbbá azon indokok alapján, hogy a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi társulás (melynek tagja) nem tart fenn olyan közoktatási intézményt, mely alkalmas lenne az adott feladat ellátására. Kunbaracs község önkormányzata két alkalommal (szeptemberben és decemberben) kérte felmentését a körjegyzőség alakítása alól. Kérelme elutasításra került mindkét alkalommal azért, mert bár a megkeresett önkormányzatok nem kívántak körjegyzőséget létrehozni, az elvi lehetőség más szomszédos önkormányzatokkal körjegyzőség létrehozására továbbra is fennáll. Fülöpháza község önkormányzatának kérelme arra irányult, hogy ne kelljen 2008. január 1jéig létrehoznia körjegyzőséget, mert azt csak későbbi időpontban tudja megvalósítani. A fenti jogszabályhelyek határidő módosítására nem adnak lehetőséget, a kérelem elutasításra került. Békés megyében 3 önkormányzat nyújtott be felmentés iránti kérelmet: Az elmúlt év márciusában Újszalonta község kérte ismételten a felmentés megadását a kötelező körjegyzőség kialakítása alól. A felterjesztett iratok alapján az volt megállapítható, hogy az előkészítés nem volt alapos, és további érdemi bizonyítékát kértük arra vonatkozóan, hogy komoly szándéka ellenére nem tud társulni az önkormányzat. A többszöri személyes egyeztetések és levélváltások alatt időközben a kérelem aktualitását vesztette, mert a település nem jelentette be időben az ÖNHIKI támogatási igényét. Az ügy végső soron eredményesen zárult, ugyanis a képviselő-testületek júniusi döntéseinek eredményeképpen 2007. augusztus 1-jétől létrejött egy új körjegyzőség Méherék – Kötegyán – Újszalonta települések közreműködésével. A közigazgatási hivatal a személyes egyeztetések során, valamint a képviselő-testületi üléseken való részvétellel segítette ezt a folyamatot. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzat támogatás csökkentés nélküli megállapításának feltételeként előírt felmentésre irányuló kérelmet 2007ben az alábbi két település terjesztett elő. A Körösújfalu Község Önkormányzata nevében két alkalommal 2007. szeptember 26-án és november 30-án érkezett, támogatáscsökkentés mentesítésére irányuló kérelem. Bélmegyer önkormányzata 2007. október 24-én érkezett levelében fordult a mentesítés érdekében hivatalunkhoz. A fenti települések kérelmeit elutasítottuk, mivel nem feleltek meg a magyar köztársaság költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 6. számú mellékletének 1.3.7.6. pontjában a felmentésre okot adó indokoknak. Mind a két önkormányzat az óvodáját tartotta fenn önállóan, és csak tervezte a társulásban történő működtetést.

33


Csongrád megyében 1 önkormányzat nyújtott be felmentés iránti kérelmet: Öttömös Község Önkormányzata számára 2007. március 26. napjával adott felmentést a hivatal körjegyzőség alakítása alól, mivel a megkeresett, földrajzilag határos települések visszautasították az önkormányzat körjegyzőség létrehozására irányuló kezdeményezését. Egy másik település Nagytőke község, amely a korábbi években rendszeresen kapott a körjegyzőség alakítása alóli felmentést a közigazgatási hivatal vezetőjétől, azzal az indokkal, hogy a település földrajzi helyzete nem teszi lehetővé körjegyzőség alakítását, mivel csak kizárólagosan Szentes városával tudna körjegyzőséget alakítani. 2007. évben Nagytőke képviselő-testülete döntést hozott arról, hogy 2008. január 1. napjával vállalja, hogy tagja lesz körjegyzőségnek. Ezt az év folyamán egy terület átcsatolási eljárással kívánta megvalósítani és kérte Szentes város képviselő-testületétől egy terület saját részére történő átcsatolását, amely lehetővé teszi, hogy Fábiánsebestyén községgel körjegyzőséget hozzon létre. Azonban Szentes városa nem járult hozzá a terület átcsatolásához, mivel az a közigazgatási területét kettéválasztaná. Így Nagytőke nem tudta a saját határozatában foglalt vállalását teljesíteni. Erre tekintettel 2008-ban kérte a Hivataltól felmentés megadását, mely ügyben az eljárás jelenleg folyamatban van. Adósságrendezési eljárás nem indult a Dél-alföldi régióban. Békés megyében egy település (Csabaszabadi) került adósságrendezési eljárás közelébe. Számukra szakmai tájékoztató megfogalmazásával nyújtottunk segítséget a polgármester írásos megkeresésére. Az anyagi nehézségeket azonban sikerült áthidalniuk, így az eljárás kezdeményezésére nem került sor. Nagyon válságos a helyzet még Magyardombegyházon, ahol felhalmozódtak a közüzemi számlák, a településen lévő intézményt nem tudják működtetni, tartozásuk áll fenn a gesztor települések felé, mert nem fizetik a körjegyzőség, valamint az általános iskola működtetéséhez szükséges összegeket. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladataikat ellátják, de a hulladékgazdálkodási, a kéményseprő-ipari szolgáltatások megszervezése még egy-két önkormányzatnál folyamatban van. Az oktatási, szociális, gyermekvédelmi ellátások megszervezése kistérségi szintre helyeződik a preferáltabb normatív támogatás igénybevétele érdekében. A jogi környezet dinamikus mennyiségi változása is jelentős kihívást jelentett az önkormányzatok számára. Az év végi központi jogalkotási dömping, amely jelentős szabályozási kötelezettséget ró minden évben az önkormányzatokra, valamint az adott évi költségvetés előkészítése nagyban befolyásolja a törvényes működést, azon belül is a határidők betartását. A szabályozási kötelezettségek, felülvizsgálatok állandóságára a szociális törvény ebben az évben is jó példa. Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény jelentős mértékben módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt. A módosító rendelkezések hatálybalépésének ideje fő szabály szerint 2007. január 1. volt. A törvénymódosítás szükségessé tette azt, hogy a képviselőtestületek haladéktalanul felülvizsgálják a szociális és a gyermekvédelmi rendeleteiket. A törvény kihirdetése és a hatálybalépése közötti rövid idő-intervallum szinte lehetetlenné tette azt, hogy a képviselő-testületek a rendelet-alkotási kötelezettségüknek határidőben eleget tegyenek. Ugyanakkor az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor az egyes jogértelmezési problémák megoldására, régiós szinten is csak utólag nyílt lehetőség az egységes értelmezés kialakítására. Hasonló a helyzet a 2007-2008. év fordulóján is.

34


Szükséges megemlíteni azt az önkormányzatok gazdasági helyzetével összefüggő jelenséget, hogy egyre több önkormányzat veszi fontolóra az őket megkereső privát cégek beruházásra vonatkozó ígéretét. Ezek az ajánlatok az önkormányzatok ingatlanvagyonának vagy az önkormányzat által megszerzendő pályázati pénzek felhasználásán alapuló, a törvényességi ellenőrzés számára is igen bonyolult gazdasági és jogi konstrukciókat tartalmaznak. Néhány képviselő-testületi határozat esetében fennáll a verseny tisztaságának sérelme illetve a közbeszerzés elmulasztása. Konkrét ügyekben a Közbeszerzések Tanácsához és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultunk. E szerveknél a törvényességi ellenőrzés nem kapott érdemi segítséget. Törvényességi ellenőrzéshez kapcsolódó információ-cserékre a régión belül is sor került. Ismereteink szerint a jelzett probléma nem csak Bács-Kiskun megyét érinti. A törvényességi ellenőrzés hagyományos eszközei nem alkalmasak a probléma kezelésére. A jelenségre felhívtuk a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét.

2.2.2. Működési illetve mulasztásos törvénysértések, jellemző jogszabálysértési tendenciák A 2007. évben az önkormányzatok működése, mulasztása tekintetében összesen 1667 törvénysértést tártunk fel. A működési, mulasztási észrevételek száma némileg csökkent az előző évihez képest 2047ről 1667-re. A működési, mulasztási esetekre megtett írásbeli észrevételek száma 219 db volt, emellett szóbeli észrevételt 1448 esetben tettünk. A kifogásolt működési, mulasztási esetek 13 %-ára írásban, míg 87 %-ára szóban tettünk törvényességi észrevételt. Az önkormányzati munka törvényességének értékelése során a működési törvénysértések körébe azokat a jogsértéseket soroljuk, amelyek a döntés érdemére nincsenek kihatással. Idetartoznak az ülés összehívásával, a tanácskozás rendjével, menetével kapcsolatos kérdések, továbbá a személyes érintettség nem megfelelő kezelése valamint a zárt – nyílt ülés tartásának szabályszegései. A fenti területeken tapasztaltunk jogsértéseket, amelyekben alapvetően szóbeli észrevételt tettünk. A működési jogsértések körébe sorolható a jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztése. A késedelem több esetben veszélyezteti az ellenőrzés időszerűségét és eredményességét. A mulasztásos törvénysértések körébe olyan ügyek tartoznak, amikor valamely szervezeti kérdéssel, személyi kérdéssel nem foglalkozik a testület, nem hoz meg határozatokat, nem alkot rendeleteket határidőben. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a kötelező véleményezési eljárások lefolytatásának kérdésköre. Az intézmények átszervezése során – kiemelten a közoktatás és közművelődés területén – gyakran elmulasztották a szükséges véleményeket beszerezni a testületek vagy éppen a szükséges vélemény ismeretének hiányában döntöttek (pl. művelődési ház megszüntetése). Az egyes törvényből eredő szabályozási kötelezettségek tekintetében a hulladékgazdálkodás, talajterhelési díj területén vannak még a testületek szabályozási mulasztásban. Emellett egyes esetekben előfordul, hogy bizonyos kötelező feladatok ellátásáról az önkormányzat nem gondoskodik, így például az egyik település nem tett eleget a személyes gondoskodás körében a szociális törvényben előírt ellátási kötelezettségének.

35


A mulasztások megelőzése, megszüntetése érdekében szerény eszközrendszer áll rendelkezésünkre. A szakmai segítség, felhívások, értekezlet tartás eszközeivel igyekszünk segíteni az önkormányzatoknak. Működési, mulasztásos törvénysértésekre az alábbi tipikus esetekben került sor: A képviselő-testületek működésével, mulasztásával kapcsolatos jellemző jogszabálysértések: à SzMSz felülvizsgálatának elmulasztása, à gazdasági program nem került elfogadásra, felülvizsgálatra, à kisebbségi önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás csak január 15-ét követően került elfogadásra, à aljegyzői pályázat kiírásának elmulasztása, à éves belső ellenőrzési jelentés megtárgyalásának elmulasztása, à személyi ügy tárgyalása nyilvános ülésen az érintettek hozzájárulása nélkül, à kizárásról döntés határozathozatal nélkül, à a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnt és az azt követő harminc napon belül a pályázati kiírásnak nem tett eleget a testület, így mulasztásos törvénysértést valósítottak meg, à jegyzőkönyvek felterjesztésének jelentős késedelme, à törvényességi észrevételre intézkedés határidejének elmulasztása, à rendeletalkotás zárt ülésen, à Bursa Hungarica támogatások tárgyalása nyílt ülésen, à a háziorvosi körzetek meghatározásáról nem alkotott rendeletet a testület. A bizottságok működésével, mulasztásával kapcsolatos jellemző jogszabálysértések: à bizottsági jegyzőkönyvek fel terjesztésének elmulasztása, à zárt ülésre vonatkozó törvényi szabályok figyelmen kívül hagyása, à jegyzőkönyvek felterjesztésének jelentős késedelme. Az önkormányzatok működése, mulasztása tekintetében több esetben az Állami Számvevőszéki jelentések, a belső ellenőri jelentésekben foglalt megállapítások alapján derül fény az önkormányzati működés szabálytalanságára. Ez esetben az intézkedési tervek elfogadásának hiánya és azok végrehajtásának elmaradása eredményezhet olyan eseteket, amikor a közigazgatási hivatal fellépése szükségessé válik.

2.3. A törvényesség fenntartása érdekében a hivatal által alkalmazott eszközök, módszerek Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a hivatal a régió egészén a területi beosztáson alapuló referensi rendszerben látja el változatlan létszámmal. A területi referensek egyben szakmai referensként is helyt álltak a fontosabb jogi szabályozási területeket felosztva, valamint ellátják a kisebbségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások törvényességi ellenőrzését, a területfejlesztés intézményrendszerének törvényességi felügyeletét is. A munkamódszer fontos eleme, hogy nem csupán a megye területe, a rendeletalkotási tárgyak kerültek felosztásra a referensek között. Ennek alapján történik a munkatervi feladatok szervezése, szakmai anyagok készítése. Az írásbeli és szóbeli törvényességi észrevételek megduplázódtak. Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérjük, régiós szinten olyan módszerbeli változtatásokat eszközöltünk, mint az egységes szempontrendszerek alkalmazása, a már korábban kiadott észrevételek feldolgozása

36


és közös hasznosítása, a főhatóságoktól kért és általunk kiadott állásfoglalások egységes értelmezése, alkalmazása. A régióhoz tartozó megyékben működő munkatársak törvényességi ellenőrzése tevékenysége során feltárt jogszabálysértések kiküszöbölése érdekében a régiós jelentések, munka- és ellenőrzési tervek, célvizsgálatok eredményes végrehajtása érdekében szükségesnek tartottuk az egységes fellépést az észrevételek kiadása terén is. Emellett a régiós közigazgatási hivatal egységes arculatának megjelenése szempontjából célszerű volt az írásban is megjelenő törvényességi észrevételek egységesített formalevélben (pl. azonos bevezető rész, azonos záró rész) történő kiadása. Az utóbbi időben gyakorlattá vált, hogy a „szóbeli” észrevételeket e-mail-ben küldjük meg a jegyzőknek a kifogásolt döntés, működési probléma, a jogszabályi hivatkozás és a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő megjelölésével. Ezzel a „szóbeli” észrevétel nyilvántartása biztonságosabbá és nyomon követhetőbbé válik. A tapasztalatok szerint a jegyzők is jól fogadták ezt a megoldást, mert az írásbeli közlés számukra is egyszerűbbé teszi az észrevételek kezelését, ugyanakkor nem olyan formalizált megoldás, mint a polgármesternek címzett írásos észrevétel, amely adott esetben indokolatlanul és akaratlanul is a jegyző és a testület viszonyának kiélezését eredményezheti. Az ellenőrzés során alkalmazott eszközök és módszerek tekintetében továbbra is hangsúlyos volt a megelőzésre törekvés. A törvényességi ellenőrzésben, az önkormányzati munka támogatásában nagy hangsúlyt kapott a szakmai segítségnyújtás, előzetes konzultáció. Például konzultáció történt a jegyzőkkel rendelet előkészítésével, intézményátszervezésekkel, vezetői pályázatokkal, körjegyzőség alakításával kapcsolatban. Szabályzatok, társulási megállapodások előzetes véleményezése. Több esetben személyes helyszíni egyeztetésekre került sor. A jegyzők figyelmét gyakran felhívjuk az aktuális feladatokra (pl. közmeghallgatás). Leggyakoribb konzultációs forma a települések polgármesterei, jegyzői, esetleg képviselői részéről a telefonon történő megkeresés, ez praktikus olyan szempontból is, hogy az őket érintő kérdésre többnyire azonnali és kielégítő választ kapnak. Több esetben települési, illetve kisebbségi önkormányzatok képviselői keresik fel a régióközpontot és a Kirendeltségeket problémájukkal (pl. kevermesi, pusztaföldvári képviselők, sarkadkeresztúri kisebbségi önkormányzat tagja). Csongrád megyét érintően a problémásan működő önkormányzatok képviselőinek hivatalban történő fogadására több esetben került sor pl. Ópusztaszer alpolgármester, intézményvezető, Röszke, Domaszék, Csanádpalota, Nagytőke, Királyhegyes, Kövegy, Nagylak polgármesterek, képviselők, jegyzők). Egyedi esetmegbeszéléseket tartunk a különösen kritikus helyzetben lévő településekkel például: Mindszent képviselő-testülete és polgármesterének vitás ügyeiben is sor került a városi jegyzővel történő eseti megbeszélésre a vitatott döntések tisztázása céljából, ahol a jegyző tájékoztatást kapott a törvényes eljárási módokról. Írásos szakmai tájékoztatók, jogszabály értelmezések és állásfoglalások kiadásával alakítottuk az önkormányzatok törvényes működését, egységes jogalkalmazói gyakorlatát. Például szakmai anyagok, körlevelek, jogértelmezések, állásfoglalások az alábbi témakörökben kerültek kiadásra: à à

Tájékoztató a szociális törvény módosításáról Tájékoztató anyag jogalkalmazásról, a kisebbségi szószóló és a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatban

37


à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à

A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Törvényességi és Ellenőrzési Főosztályának Törvényességi Tájékoztatója Tájékoztató a 2007. május hónapra tervezett szakmai értekezlet napirendjéről (Többcélú kistérségi társulásokkal való együttműködés) Tájékoztató a többcélú kistérségi társulások költségvetési, zárszámadási határozataival kapcsolatban Tájékoztató a 2007. június hónapra tervezett kisebbségi szakmai értekezlet napirendjéről Emlékeztető a 2007. május 24-i regionális jegyzői értekezlet 1. sz. napirendjéről (Többcélú kistérségi társulások aktuális kérdései) Tájékoztató az elővásárlási jog önkormányzati rendeletben való szabályozásának deregulációjáról Összefoglaló megküldése a 2007. május 24-i regionális jegyzői értekezletről Emlékeztető megküldése a kisebbségi szakmai értekezletről A hulladékgazdálkodásról szóló helyi rendeletek szükséges módosításaival kapcsolatban tájékoztató. Az elektronikus információszabadságról szóló törvényben előírt közzétételi kötelezettség teljesítéséről tájékoztató. A bírósági ülnök választásáról szóló tájékoztató anyag megküldése a polgármesterek, jegyzők, és kisebbségi elnökök részére. Régiós szintű körlevél készítése, az e-mailek kiküldése a kirendeltségeken keresztül. Kistérségek elérhetőségei 2007. A jegyzői tisztség pályáztatásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések városi vagy nagyközségi önkormányzati székhelyű körjegyzőség alakítása esetén Tájékoztató a 8 évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolákra vonatkozó aktuális jogi szabályozásról A méltányossági alapú közgyógyellátás önkormányzati rendeleti szabályozása Tájékoztató a hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának szabályairól A polgármesteri hivatali SzMSz-ek és Ügyrendek elfogadása Tájékoztató a helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről Tájékoztató a pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezett köztisztviselői munkakörökre vonatkozó helyi rendeletalkotásról A Dél-alföldi régióban működő helyi és a kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások zárszámadásával összefüggő döntéshozatal törvényességének vizsgálatáról, a tapasztalatok összegzéséről szóló tájékoztató A Dél-alföldi Régióban működő helyi és a kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások költségvetésével összefüggő döntéshozatal törvényességének vizsgálatáról, a tapasztalatok összegzéséről szóló tájékoztató A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatkészítési kötelezettségről Az elektronikus információszabadságról szóló törvényben előírt közzétételi kötelezettség teljesítéséről Összefoglaló a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról.

Ezen túlmenően azonban jelentős a szóbeli tanácsadás, mely a napi telefonkapcsolat és személyes konzultációk alkalmával rendszeresen történik és jelenik meg az ügyiratforgalomban.

38


Mindhárom megyében a hagyományoknak megfelelően megtartásra kerültek a megyei szintű jegyzői értekezletek az aktualitás feladatok, jogszabályváltozások felmerülésekor. Békés megyei rendezvényeken az alábbi témakörök voltak napirenden: à à à à à à à

Tájékoztató a Magyar Államkincstár régiós átalakulásáról és az ezzel összefüggő feladatokról, az önkormányzatokat érintő aktuális kérdésekről, A parlagfű elleni védekezésről, Tájékoztató az SzMSz-ek célvizsgálatának tapasztalatairól, TERKA program alkalmazása, NATURA 2000 hálózata és szabályozása Magyarországon, A helyi jelentőségű védett természeti területekről, Tájékoztatót a kisebbségi önkormányzatokat érintő feladatokról.

Bács-Kiskun megyében a jegyzői értekezletek keretében az alábbi témák áttekintésére került sor: à A szociális törvény módosításából adódó változások, à Egyes önkormányzatokat érintő törvényi változások (temető, vízgazdálkodás, államháztartási törvény), à A NATURA 2000 hálózata és szabályozása Magyarországon, à A helyi jelentőségű védett természeti területekről, à A közigazgatási hivatal és az önkormányzatok együttműködése (jegyzőkönyvek felterjesztése, Terka program), à A szervezeti és működési szabályzatok felülvizsgálatának tapasztalatai, à egyéb aktuális kérdések (pl. gazdasági program készítése, összeférhetetlenségi ügyek kezelése). Csongrád megyei jegyzői értekezletek tartása az alábbi témakörökben történt: à à à à à à à à à à à

az önkormányzati vagyongazdálkodás új szabályozása, az Ötv., a 2007. évi költségvetési törvény többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó előírásai, Aktuális jogszabályváltozások, SzMSz-ek, költségvetési, zárszámadási rendeletek felülvizsgálata, Helyszíni ellenőrzések vizsgálati szempontjai, Társulási megállapodások, Szakmai állásfoglalások, TERKA program működtetése, Törvényességi észrevételek tapasztalatai, Helyi védelem fenntartásával kapcsolatos feladatok, Közzétételi kötelezettség.

Szinte tipikusnak mondható, hogy a megyei jegyzői értekezleteket megelőzően, vagy utána a jegyzők már előre jelzik, hogy szeretnének a referenssel találkozni és egy adott problémát, folyamatban lévő ügyeiket megbeszélni. A régió területén több jegyzői klub is működik – amelyek általában kistérségi szinten alakultak –, ahová az illetékes referenseket is meghívták. Rendszeres hivatalunk részéről a Jegyzői Klubokon való részvétel, és tájékoztatás tartása. Így 2007. január 15-én Királyhegyesen, majd azt követően Pitvaroson került sor Jegyzői Klub

39


szervezésére, 2007. szeptember 11-én Öttömösön a Homokháti Jegyzők Egyesülete Jegyzői Klubmeghívásának tettünk eleget és tartottunk tájékoztatót. A jelzett szakmai találkozók napirendjeiként – az aktualitások mellett – a képviselő-testületek szervezeti és működési szabályzata felülvizsgálatának tapasztalatai, a háziorvosi ellátás finanszírozásának egyes kérdései, a költségvetési, zárszámadási rendeletek ellenőrzései szerepeltek. Ezen túlmenően kiemelt közérdeklődésre számot adó témakörökben a regionális jegyzői értekezletek tartása vált rendszeressé: 2007. május 24-én Szegeden régiós értekezlet keretében került sor a többcélú kistérségi társulások aktuális kérdései, szociális pénzbeli és természetbeni ellátások aktuális kérdései, egészség hatásvizsgálatok bevezetésének szükségessége Magyarországon, a jegyzők parlagfű mentesítési feladatai tárgyakban előadások megtartására. 2007. június 28-án Békéscsabán megrendezésre került a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselői és jegyzők számára a kisebbségi önkormányzatok törvényes működésével kapcsolatos régiós szakmai értekezlet. 2007. október 11-én Szeged helyszínnel régiós szintű értekezlet keretében az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati költségvetési és zárszámadási rendeletek törvényességi ellenőrzésének tapasztalatai, az Állami Számvevőszék vizsgálatainak főbb szempontjai, a köztisztviselői törvény aktuális változásai kerültek napirendre. Az értekezletek tapasztalatai szerint a megyei jegyzői értekezleteken a résztvevők száma lehetővé teszi, hogy a jelenlévők között konzultáció alakuljon ki, a regionális értekezlet a nagyszámú jelenlévő miatt erre már kevésbé alkalmas, azonban az egységes regionális gyakorlat kialakítására megfelelő eszköz azáltal, hogy azonos információt közvetít mindenki számára. A szakmai segítségnyújtás egyik legfontosabb módja az idei évtől már nem megyei, hanem régiós szinten írásos tájékoztatások kiadása, melyben a kirendeltségek is aktívan részt vettek „brainstorming” keretében ötletek adásával, adatok szolgáltatásával, részanyagok kidolgozásával. Az ellenőrzés során alkalmazott eszközök és módszerek tekintetében fő szempont volt a megelőzésre törekvés. Ezért szakmai segítségnyújtással, jogi értelmezés és állásfoglalások kiadásával alakítjuk a régió önkormányzatainak törvényes működését, egységes jogalkalmazói gyakorlatát. Többször állásfoglalást kértünk főhatóságoktól az önkormányzatok felé történő szakmai segítségnyújtás megalapozottsága érdekében. Például: à

Szociális törvény 54/A. §-a szerinti polgármesteri hatáskörben kiadandó hatósági határozat jogorvoslati rendjéről a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kértünk és kaptunk állásfoglalást. A szakmai álláspontot tartalmazó levelet a Hivatali Tájékoztatóban is közzétettük.

à

Oktatási és Kulturális Minisztérium megkeresése, a közoktatási törvény 102. § (3) bekezdésében foglalt véleményeztetési kötelezettség helyes értelmezése és a pedagógus szakszervezetet megillető véleményezési jog gyakorlásának tárgyában (panaszüggyel összefüggésben).

40


à

Kisebbségi Önkormányzatnál elnöki tisztségről való lemondással kapcsolatban állásfoglalás kéréssel éltünk az ÖTM felé.

à

Az ÖTM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárától kértünk állásfoglalást a tárgyban, hogy összeférhetetlen-e ha a többcélú kistérségi társulás munkaszervezet vezetője egyben önkormányzati és térségi koordinátori tisztséget is betölt, valamint abban is kértünk állásfoglalást, hogy a munkaszervezeteknél foglalkoztatottak jogviszonyát milyen jogszabályok határozhatják meg.

à

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közigazgatási és Jogi Főosztály vezetőjétől állásfoglalást kértünk a csatornaszolgáltatás díjának megállapításáról szóló rendeletek törvényességi ellenőrzése során felmerült kérdések tisztázása érdekében.

A Békés Megyei Kirendeltség szakmai tájékozatót, és minta anyagokat készített a körjegyzőségek alakításával kapcsolatosan. A Bács-Kiskun megyei Kirendeltség munkatársai részéről a korábbi évek hagyományaihoz hasonlóan feldolgozásra kerültek az Alkotmánybíróság 2006. évi önkormányzatokat érintő döntései. A tájékoztató anyag az alábbi témakörökkel foglalkozik: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szervezeti és működési szabályzat Helyi adók Településrendezés (elővásárlási jog) Állattartás Hulladékgazdálkodás, településtisztaság Vízdíj megállapítása, közműfejlesztési hozzájárulás Lakásgazdálkodás Szociális ellátás Egyéb (piac, költségvetés, parlagfű)

A fenti csoportosítás is mutatja, hogy a feldolgozott döntések tulajdonképpen az önkormányzati rendeletalkotás valamennyi főbb típusát érintik. Az összefoglaló készítése során minden egyes rendeleti tárgykörnél igyekeztek a helyi szabályozás szempontjából hangsúlyos kérdésköröket, főbb szabályozási elveket kiemelni, bemutatni a jegyzők számára. A panaszok alapos és körültekintő vizsgálata is a törvényesség fenntartásának egyik eszközévé vált. A panaszokhoz kötődő írásbeli észrevételek szükségesek voltak ahhoz, hogy ellensúlyozni tudjuk a jegyzőkönyvek késedelmes beküldésével elodázott törvénysértő helyzeteket, és hogy rá tudjuk szorítani az önkormányzatokat a határidők betartására. Például: a Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztályához 2 írásbeli panasz, illetve állásfoglalás kérés érkezett cigány kisebbségi elnököktől (Szegvár, Hódmezővásárhely) amiatt, hogy szószólói minőségükben a települési önkormányzatok polgármesterei nem engedik őket részt venni a közgyűlés, testület, illetve a bizottságok zárt ülésein. Az ügyben tájékozódtunk a régiós gyakorlatról, a kirendeltségek eddigi állásfoglalásairól, majd ennek ismeretében beszereztük a kisebbségi országgyűlési biztos szakmai állásfoglalását, amit a panaszosokkal, illetve a Főosztály által kiadott régiós tájékoztatóban a

41


kisebbségi önkormányzatokkal is rendelkező települési önkormányzatok jegyzőivel közöltünk. Az országgyűlési biztos megerősítette a Hivatalban korábban már kialakított álláspontot, hogy a szószólók részt vehetnek a zárt üléseken is, ennek megakadályozása jogszerűtlen, mivel a zárt ülési napirendek érintik a kisebbségeket is, így a Nektv.-ben biztosított együttdöntési, véleményezési jogukat kellő információ hiányában nem tudják gyakorolni. A kivizsgálások eredményeként is többször jutott hivatalunk arra az álláspontra, hogy szükség volt írásbeli törvényességi észrevétel kiadására. A törvényességi ellenőrzés eszközéül szolgálták azok a feladatok is, amelyeket az ombudsmani ajánlások, kezdeményezések, főhatósági megkeresések alapján végeztünk. Ilyen volt 2007-ben ombudsmani felkérésre pl. az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendeletek vizsgálata és a szociális lakhatás helyzetének vizsgálata, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által elrendelt emelt szintű szociális intézményi térítési díjakat tartalmazó önkormányzati rendeletek vizsgálata, melynek során utóellenőrzés keretében hívtuk fel az önkormányzatok figyelmét a törvénysértésekre. Helyszíni vizsgálatok A jegyzőkönyvek utólagos törvényességi ellenőrzése mellett a törvényesség fenntartása érdekében a hivatal által alkalmazott eszköz a helyszíni ellenőrzés, mely egyben az önkormányzatokkal való kapcsolattartás lényeges része is. A munkatervben a régió egészére meghatározott szempontok alapján 31 önkormányzatnál végeztünk helyszíni vizsgálatot. A dél-alföldi régió vonatkozásában 2007. évben összesen 31 önkormányzatnál került sor helyszíni ellenőrzésre. Bács-Kiskun megyében 12, Békés megyében 11, Csongrád megyében 8 önkormányzatot ellenőriztünk egységes szempontrendszer alapján. Az ellenőrzés kiterjedt a rendeletek és határozatok nyilvántartásának megléte, tartalma, áttekinthetősége, a rendeletek kihirdetésének szabályszerűsége, a határozatok hozzáférhetősége, a végrehajtás ellenőrzése vizsgálatára. Továbbá minden érintett önkormányzat vonatkozásában azt is vizsgáltuk, hogy a jegyzőkönyvek tárolása, hozzáférhetősége, a nyilvánosság biztosítása, a zárt ülések jegyzőkönyveinek kezelése, a bizottsági jegyzőkönyvek tárolása, hozzáférhetősége, zárt ülések jegyzőkönyveinek kezelése, a jegyző részvétele az ülésen, illetve a települési kisebbségi önkormányzatok jegyzőkönyveinek beérkezési és továbbítási gyakorlata, nyilvántartása, a jegyző részvétele az ülésen megfelelő-e. A vizsgálatok eredményeként megállapítható volt, hogy az önkormányzatok alapvetően jól látják el ezirányú feladataikat. A testületi ülésekről általában hangfelvétel is készül, melyet mindhárom megyében előfordulóan (pl. Dunaegyháza, Csanádpalota, Békéscsaba önkormányzatoknál) csak meghatározott időtartamra rendeltek archiválni az SzMSz rendelkezése szerint. A helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 12/2006. (XII. 18.) ÖTM rendelet U) pontja szerint a képviselő-testületi ülésről készült kép-és hanganyag nem selejtezhető, ezért kértük a jogsértő gyakorlatot kialakított önkormányzatokat, hogy a jövőben ezen jogszabályhely szerint járjanak el. Megyei sajátosságok: Bács-Kiskun megyében helyszíni vizsgálatra került sor 12 önkormányzatnál; Tiszaalpár, Fülöpjakab, Bátya, Drágszél, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Pirtó, Orgovány, Dunaegyháza, Tass, Bácsalmás és Zsana településeken.

42


A vizsgálat célja volt a képviselő-testület Szervezeti Működési Szabályzatának felülvizsgálatához kapcsolódóan a testület és szerveinek üléseiről, döntéseiről készülő dokumentumok kezelésének és nyilvántartásának ellenőrzése. Az általános tapasztalatok szerint a dokumentumok, jegyzőkönyvek kezelése, a rendeletek – és ahol az SzMSz előírja ott a határozatok – nyilvántartása, a nyilvánosság biztosítása megfelelő a vizsgált településeken. Például hiányosságként tapasztaltuk, hogy egy képviselő-testület egyetlen bizottságot választott, amely az SzMSz szerint ellátja a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítése és az összeférhetetlenségi kérdések vizsgálatát (Drágszél). A bizottság 2007. évben működött, a működése azonban nem volt dokumentálva. Hasonló hiányosságot tapasztaltunk egy másik önkormányzatánál (Fülöpjakab), ahol a képviselő-testület bizottságainak üléséről nem jegyzőkönyv, hanem emlékeztető készült. (Az emlékeztetőket nem terjesztették fel a közigazgatási hivatalhoz.) Az is megállapítást nyert továbbá, hogy a nyilvántartásból nem követhető az egyes rendeletekre vonatkozó rendeletmódosítás. Fentiek szerint tehát az általános tapasztalatoktól eltérően a Fülöpjakab és Drágszél önkormányzatoknál mulasztásként került megállapításra, hogy nem dokumentálják a képviselő-testületi bizottság működését. Pozitív irányú az eltérés Tiszaalpár nyilvántartásaiban. A tiszaalpári polgármesteri hivatalban a vizsgált települések között egyedülálló a képviselő-testület ülésén készült hangfeltételek kezelése. Az elmúlt két év hang anyagát tartalmazó kazettákat és CD-ket a zárt ülések jegyzőkönyvével együtt páncélszekrényben tárolják. (Két évvel ezelőtt került bevezetésre az ülésen a hangfelvétel készítése.) A hanganyaggal együtt található annak nyilvántartása. A nyilvántartás tartalmazza az ülés időpontját, ezen belül napirendenként a felvétel (szalag) fordulatszámának feltüntetése mellett a hozzászólók személyét és a hozzászólás tárgyát. Békés megyében 11 településen került sor helyszíni ellenőrzésre 2007. évben: Békéscsaba, Bélmegyer, Doboz, Gerendás, Gyomaendrőd, Csabaszabadi, Pusztaottlaka, Körösnagyharsány, Kunágota, Okány és Sarkad településeken. Egyre inkább elterjedt, főként a városokban (Békéscsaba, Gyomaendrőd), de egyes jó technikai felszereltségű községekben is, hogy a rendeleteket háromféle módon tartják nyilván: à papíralapon, à Complex nyilvántartási rendszeren, a helyi adatbázis-kezelőn, à a honlapon. A rendeleteket a „testületi határozatok és rendeletek tára” c. informatikai programban Complex CD jogtár helyi adatbázis-kezelő alrendszerén tartják nyilván, továbbá alkalmazzák az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott TERKA programot is. Ez utóbbi alkalmazásával eleget tesznek az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségüknek. Két településen tapasztaltuk, hogy a képviselő-testület és szervei egyéb normatív és egyedi aktusait határidő figyelésére és beszámoló készítésére alkalmas szoftver eszközzel – HATTÁR rendszeren – tartják nyilván. A nyilvántartásból – elektronikus úton – folyamatosan adatokat szolgáltatnak a képviselőknek. A nyilvántartásban szerepel a határozattal kapcsolatos összes információ (pl. száma, tárgya, névszerinti szavazás, kapcsolódó döntések, végrehajtás határideje, felelős, hivatali felelős). A határozatok visszakereshetősége több szempontból is megoldott, lehetséges tárgy szerint, szöveg tárgyszó szerint, határidő, felelős alapján. A tartalma teljes körű, az alapvető

43


információk mögé csatolt maga a szó szerinti határozat. A határozatok egységes rendszer szerint nyilvántartottak, logikus, összefüggő rendszerbe építve. A végrehajtás nyilvántartása szintén a számítógépes programmal történik. A végrehajtásért felelős rögzítheti a végrehajtás érdekében tett intézkedéseit. A lejárt határidejű határozatoknál a gép ennek alapján bármikor leválogathatóvá teszi az aktuális döntéseket a hozzákapcsolt döntésekkel együtt. A végrehajtás ezen a rendszeren keresztül is bármikor ellenőrizhető. Csongrád megyében 2007. évben 8 önkormányzatnál került sor helyszíni ellenőrzésre: Makó, Kistelek, Ruzsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Sándorfalva, Csongrád, Csanádpalota. A nevezett önkormányzatok mindegyike üzemeltet honlapot, melyen a képviselő-testület rendeletei, illetve a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvei hozzáférhetők bárki számára. Két településen találkoztunk olyan nyilvántartási rendszerrel, mellyel kiemelkedően oldhatók meg a testületi döntések rendszerezése, Makó Város Önkormányzatánál ún. „Testületi Határozatok Tára” informatikai program működik, Ruzsa településen pedig a rendeletek nyilvántartására a Complex Jogtár Rendeletek segédprogramját használják. Az ellenőrzés során két önkormányzatnál (Csanádpalota, Ruzsa) azt tapasztaltuk, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. § (8) bekezdése alapján készítendő a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot nem külön készítették el, hanem más szabályzatok szabályozási körében rendelkeztek arról. A törvényesség fenntartása érdekében a folyamatos törvényességi ellenőrzésen kívül törvényességi célvizsgálatokat végeztünk. A célvizsgálatok 2007. évben is a hivatal munkatervében kerültek meghatározásra az önkormányzatok aktuális feladataira, illetve a jogszabályi változásokra tekintettel. Az SzMSz-ek törvényességi ellenőrzése az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a regionális közigazgatási hivatalok 2007. évi munkatervének kiemelt feladatainak egyike volt. A minisztérium az egységes felülvizsgálat elvégzése érdekében a helyi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának törvényességi ellenőrzéséhez szempontrendszert dolgozott ki. Ezt a szempontrendszert, annak végleges változatát, a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátottuk. A szempontrendszer alapján elvégeztük a szervezeti és működési szabályzatok felülvizsgálatát – a települési kisebbségi önkormányzatok vonatkozásában is – és azt továbbítottuk az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz. Régiós szinten csekély volt a felülvizsgálatot el nem végző önkormányzatok száma, az ellenőrzött összesen 257 önkormányzat közül 5 nem vizsgálta felül helyi rendeletét. 220 önkormányzat határidőben eleget tett a felülvizsgálati kötelezettségének (86 %), 37 önkormányzat határidőn túl végezte el azt. Többnyire új SzMSz-ek készültek, szám szerint 172. A módosító rendeletek az esetek 1/3-át tették ki, számuk 73. Elenyésző volt a kiegészítések száma 7. Változatlanul hagyott rendelet régiós szinten 3 db volt. A 257 rendeletből csak 32 rendeletre (12 %) nem kellett észrevételt tenni. Írásbeli észrevétel ott került kiadásra, ahol bizonyítottan nem történt meg a felülvizsgálat, régiós szinten 4 esetben. A SzMSz felülvizsgálat során tapasztalt törvénysértésekre – a jegyzők együttműködési készségére tekintettel – túlnyomórészt szóbeli észrevétel megtételére került sor. A törvényességi észrevételeket a képviselő-testületek – gyakran határidő hosszabbítást követően

44


– elfogadták, módosították a helyi rendeletet. Néhány esetben azonban az SzMSz módosítások nem teljes körűen vagy nem megfelelően küszöbölték ki a jelzett törvénysértést. Így a rendeletmódosítás kapcsán újabb észrevétel megtételére került sor, például: az összevont bizottsági ülés megállapítása, szabályai jogsértők. A költségvetési és zárszámadási rendeletek célellenőrzésének végrehajtásához a régióban egységesen kialakított táblázatos szempontrendszer nyújtott segítséget. A 2007. évi költségvetési rendeletekre tett törvényességi észrevételek száma 1400. Az észrevételek túlnyomó része az előkészítő eljárás (vélemények beszerzése), az előterjesztés hiányosságaira, kisebb arányban a költségvetés késedelmes megállapítására vonatkozik. Az előkészítő eljárás hiányosságaira, a szükséges vélemények csatolásának elmulasztására a jövőre nézve tettünk észrevételt. Az előterjesztéshez kapcsolódó tipikus hiányosságok: nem került bemutatásra az önkormányzat előirányzat-felhasználási terve, nem tartalmazta az előterjesztés a több éves kihatással járó döntéseket évenkénti bontásban és összesítve; az előterjesztés a közvetett támogatásokról nem adott számot; a kisebbségi önkormányzatok elkülönített mérlegei hiányoztak. A költségvetési rendeletek tartalmi hibáira tett törvényességi észrevételek részben az előterjesztéssel összefüggő hiányosságokhoz, a rendelet szerkezetéhez kapcsolódnak. A költségvetési rendelet tartalmát érintő egyéb törvénysértést az alábbi szabályozások terén tapasztaltunk: a címrend meghatározása, az illetményalap megállapítása, a költségvetési rendelet módosítása, az éves létszámkeret meghatározása és az előirányzatok nem Ámr. szerint kerültek feltüntetésre. A költségvetési rendelet nem tartalmazta a költségvetési többlet felhasználásának módját, az évközi szabad pénzeszközök hasznosításának szabályait, a közvetett támogatásokat, a tartalékot, a hitelműveletekkel kapcsolatos hatáskört. A 2006. évre vonatkozó zárszámadási rendeletek törvényességi ellenőrzése során 621 észrevétel megtételére került sor. A zárszámadási rendeletek előterjesztésekor az Áht. 118. §ában részletezett mérlegek és kimutatások bemutatása vegyes képet mutat. Az önkormányzatok eleget tettek az összes bevétel, kiadás, pénzeszköz-változás bemutatási, megállapítási kötelezettségnek. Mulasztás tapasztalható azonban az adósságállomány Áht. 118. §-ában előírt részletezés szerinti bemutatásában, hiányzott a több éves kihatással járó döntések és a közvetett támogatások bemutatása. A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatások tekintetében szintén vegyesek az ellenőrzés tapasztalatai. Az önkormányzatok többségénél becsatolásra kerül a vagyonkimutatás. Néhány önkormányzatnál egyáltalán nem csatolták a vagyonkimutatást a felterjesztett jegyzőkönyvhöz, illetőleg az önkormányzat vagyona nem a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-ában foglalt részletezettséggel került bemutatásra. A minisztérium által jóváhagyott szempontrendszer alapján e témakörhöz kapcsolódik az önkormányzatok gazdasági programjának elfogadása. A régió 257 önkormányzata közül 182 önkormányzat határidőben elfogadta gazdasági programját. 10 önkormányzat késve, 8 önkormányzat más elnevezéssel, de tartalmilag a gazdasági programmal egyező programot fogadott el. 4 önkormányzat esetén a program elfogadása folyamatban van, 53 esetben nem került sor az elfogadására. Emellett Csongrád megyében felülvizsgáltuk külön célvizsgálat keretében a Csongrád megyei önkormányzatok méltányossági közgyógyellátásra alkotott helyi rendeleti szabályozását a szociális és gyámhivatal hatósági munkájának elősegítésére. Majd ezt követően egy szempontrendszer került összeállításra régiós szintű hasznosítás céljából, és a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal egyeztetve olyan állásfoglalás született, hogy a méltányossági

45


közgyógyellátás helyi önkormányzatra nézve.

rendeleti

szintű

2.4. Az önkormányzatokkal segítségnyújtás

szabályozása

történő

kötelező

minden

kapcsolattartás,

települési

szakmai

A polgármesteri hivatalok szakmai feladatainak színvonalas ellátása, és az önkormányzatokkal történő folyamatos kapcsolattartás biztosítása érdekében a jegyzők szakmai munkájának segítését továbbra is kiemelten kezeljük. A jegyzőkkel való kapcsolattartás rendszere kialakult, és a kapcsolattartás folyamatos. A jegyzők – az előző évek gyakorlatának megfelelően – rendszeresen kérik a referensek szakmai segítségét. Az igénytől függően e kéréseknek személyesen, telefonon, e-mailen, valamint írásbeli vélemény formájában teszünk eleget. A szóbeli megkereséséket nem tartjuk számon, ilyen formában a jegyző kollégák általában egyszerűbb kérdések megválaszolására várnak gyors választ. Az írásban vagy e-mailen érkezett állásfoglalást kérő megkereséseket iktatjuk és a kért jogi tájékoztatást írásban küldjük meg. Állásfoglalást kértek tőlünk többek között összeférhetetlenségi ügyekben, a kisebbségi önkormányzatok társulására, a többcélú kistérségi társulások elkülönült munkaszervezeteinek tapasztalataira, helyi lap kiadásával kapcsolatos hatásköri kérdésekre, a köztisztviselők és közalkalmazottak személyzeti anyagainak nyilvánosságára, a képviselők tiszteletdíjának megállapítására, a kistérségi lehatárolás megváltoztatására vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatban. Több település részéről érkezett megkeresés a körjegyzőség létrehozásához kapcsolódóan, a jegyzői pályázatok elbírálásának eljárási szabályaival, az önkormányzatok cégalapításával, valamint a szociális rászorultság igazolásával kapcsolatban. Több jegyző kért segítséget a szociális törvény szerinti járulékfizetés alapjának igazolására vonatkozó jogi szabályozás értelmezésében. A már kialakult kapcsolatrendszer szerint gyakran küldik meg a jegyzők előzetes normakontrollt kérve a helyi rendeletek tervezetét. 2007-ben többek között az alábbi témákban vizsgáltunk meg előzetesen rendelet-tervezeteket: à à à à à à à à à à à à à à

szervezeti- és működési szabályzatról szóló rendelet gyermekvédelmi rendelet szociális ellátásokról szóló rendelet szilárd és folyékony hulladékkezelésről szóló rendelet üzletek nyitva tartásával kapcsolatos rendelet vagyongazdálkodásról szóló rendelet horgászatról szóló rendelet kéményseprő-ipari rendelet a helyi közművelődési feladatok ellátásáról a mezei őrszolgálatról és a mezőőri járulékokról a helyi jelentőségű védett természeti terület(ek) védettségének fenntartásáról a köztisztaság fenntartásáról szóló rendelettervezet az önkormányzat lakáscélú támogatásáról rendelettervezet az önkormányzat vagyona feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályairól rendelettervezet 46


à à à à à

a kötelező hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételének szabályairól rendelettervezet lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló rendelet iparűzési adó az állati hulladék elszállításáról a csatornaszolgáltatás díjáról

A társulások létrehozásával vagy a társulási megállapodás módosításával kapcsolatban gyakran keresik meg előzetesen a jegyzők és a munkaszervet vezetők a területi referenseket. A megkeresés egyes esetekben a megállapodás-tervezet véleményezésére, más esetekben konkrét kérdések megvitatására irányul. Tapasztalataink szerint teljes megállapodások előzetes normakontrollja nem igazán célszerű, ugyanis az önkormányzatok, polgármesterek közötti tárgyalások során az első tervezet még igen sok irányban változik. Kiskunmajsa többcélú társulása esetében például előfordult, hogy a megállapodásra tett törvényességi észrevételt követően a jegyző elkészítette a módosítás tervezetét. A referens azt véleményezte, majd az önkormányzatok egyéb, a tervezetben nem szereplő kérdéseket is rendezni kívántak a megállapodásban. A rendezés érdekében több hónapos tárgyalásra került sor a tagok között. A tárgyalások eredményeként egy teljesen új helyzet állott elő, az eredeti tervezet már használhatatlan volt. Jánoshalma-Kéleshalom közoktatási intézményfenntartó társulás aláírt megállapodása is lényegesen eltért a véleményezett tervezettől. Teljes tervezetek felterjesztése esetében is célszerűbb a jegyző által megfogalmazott konkrét problémák, kérdések megvitatása és az ún. szarvashibák kiszűrése. Bács-Kiskun megyében felterjesztésre került, véleményezett társulási megállapodástervezetek: à à à à à à à à à

Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás létrehozása kapcsán készített előterjesztés (amely még 3-4 döntési lehetőséget tartalmazott feladatonként), majd azt követően a megállapodás tervezet, Bugac-Bugacpusztaháza ÁMK, Kiskunfélegyháza-Tiszaalpár társulása nappali ellátási és családsegítési szociális alapszolgáltatási feladatok ellátására, Sükösd-Érsekcsanád közoktatási intézményfenntartó társulás, Csátalja-Nagybaracska közoktatási intézményfenntartó társulás, Helvécia-Ballószög közoktatási intézményfenntartó társulás, Hajós-Miske-Drágszél közoktatási intézményfenntartó társulás Kiskunmajsa Többcélú Kistérségi Társulás megállapodásának módosítása Jánoshalma-Kéleshalom közoktatási intézményfenntartó társulás

Intézményfenntartó társulás létrehozását megelőző leggyakoribb kérdések az önkormányzatok részéről az alábbiak: Mi a különbség a Ttv. 8. § és a 9. § alapján létrehozott társulásban a nem székhely település képviselő-testület jogait illetően? Ha a székhely település nem kíván teljesen új intézményt létrehozni, csupán az ő intézményébe „olvad be” a tagönkormányzat intézménye tagintézményként, akkor milyen módon tudja biztosítani az önkormányzat a település érdekeit. Például a tagintézmény vezető kiválasztásában, az ott dolgozók létszámában/személyében, a gyerekek által igénybe vehető szolgáltatások így az étkezés tekintetében. Hozhat-e e kérdésekben döntést utóbb a fejük felett a székhely önkormányzat? Az intézmény alapító okiratát kinek és milyen tartalommal kell módosítani? Békés megyében felterjesztésre került társulási megállapodások előzetes véleményezése

47


Magyarbánhegyes és Nagykamarás önkormányzata kötött intézményi társulási megállapodást, 2007. augusztus 1-jétől. A végleges döntés előtt a társulási megállapodást előzetesen beküldték véleményezésre a hivatalunknak és a szükséges javítások, kiegészítések megtörténtek. Decemberben Kondoros mint gesztor önkormányzat, egy hulladékkezelési pályázathoz megfogalmazott „konzorciumi” megállapodás javítását küldte meg előzetes véleményezésére, amely a javításokat követően társulási megállapodás lett. Vésztő – Körösújfalu körjegyzőség létrehozásáról szóló megállapodás felülvizsgálata. Az észrevételeket elfogadták. Csanádapáca – Gerendás – Pusztaföldvár Közoktatási Intézményfenntartó társulás megállapodásának vizsgálata. A megállapodással szemben észrevétel nem merült fel. Kunágota – Almáskamarás – Dombiratos Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulás. A megállapodással szemben 2 db szóbeli észrevétellel éltünk (tagintézmény-vezetők kinevezése kapcsán egyetértési jog nem gyakorolható, a polgármester beszámolási kötelezettsége a társulás működéséről a képviselő-testület felé nem megfelelően szabályozott). Csongrád megyében felterjesztésre került társulási megállapodások előzetes véleményezése 2007. évben az alábbi megállapodásokat (módosításokat) véleményeztük még azok elfogadása, módosítása előtt: à à à à à à à à à

Öttömös-Ásotthalom Közoktatási Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodás Domaszék-Röszke Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodás Szentes-Derekegyház Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodás Eperjes-Gádoros Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodás Szentes-Eperjes-Árpádhalom-Nagytőke-Derekegyház-Fábiánsebestyén-NagymágocsSzegvár Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulás társulási megállapodás Kistelek – Pusztaszer közoktatási társulási megállapodás Ruzsa – Pusztamérges iskola- valamint óvodafenntartói társulási megállapodások Szer Vidéki Víziközmű Területfejlesztési társulási megállapodás Homokháti Kistérség Többcélú Társulási Megállapodás módosítás és alapító okirat módosítás

Az átfogó, elektronikus úton végrehajtott témavizsgálatok során (a költségvetési rendeletek, zárszámadási rendeletek, az SzMSz-ek felülvizsgálata) az önkormányzatoktól lehetőségük szerint elektronikus úton folyamatosan kértük be az anyagokat, az ellenőrzött rendeleteket, ezzel a rendeletek elektronikus nyilvántartását is elősegítve, folyamatosan feltöltjük a Nemzeti Rendelettárat (NRT). Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartáshoz soroljuk azoknak az állampolgári panaszoknak a kivizsgálását is, amikor az ügyfél önkormányzatot érintő ügyben kér

48


segítséget. Az ügyféli megkeresések mindhárom formájában személyesen, telefonon és írásban is, egyre sűrűbben jelentkeznek. Az ilyen ügyek intézésekor gyakori az önkormányzatokkal történő azonnali kapcsolat felvétel, adatok bekérése, és a szükséges intézkedések mielőbbi megtétele. A pályázatok figyelésében, továbbításában is részt vettünk. A hivatali honlapon közzétett tájékoztatókban hívtuk fel az önkormányzatok figyelmét az aktuális pályázati lehetőségek elérhetőségére. A hivatal internetes honlapjára rendszeresen készített a hivatal törvényességi ellenőrzési feladatkörében közérdekű tájékoztató anyagokat. Feladataink ellátása során szoros együttműködésben dolgoztunk az Informatikai Főosztállyal a TÖRV és TERKA program alkalmazásában, a Hatósági Főosztállyal a helyi építési szabályzatok vizsgálatában. A Gyámhivatali munkatársakkal a szociális ellátás és gyermekvédelmi ellátással kapcsolatos rendeletek, közgyógyellátást szabályozó helyi rendeletek, valamint a hozott határozatok vizsgálata során. Összességében elmondható, hogy a hivatal törvényességi ellenőrzési tevékenysége terén jelentős erőfeszítéseket tett a törvénysértések megelőzésére, a korszerű és szolgáltató közigazgatás megvalósítására. Az elektronikus munkamódszereknek köszönhetően ezen a területen is jó eredményeket értünk el, továbbá ezek alkalmazásával a hivatali dologi eszközökkel való takarékosság szempontjainak is jobban megfeleltünk az irodaszer és postai költség csökkenésével. Célunk a jövőre nézve a hivatal törvényességi ellenőrzési tevékenysége körében, hogy továbbfejlesszük az elektronikus, szolgáltató közigazgatás jelleget és a hivatali munka magas színvonalú, pártatlan, diszkriminációmentes, udvarias és gyors legyen.

2.5. Összeférhetetlenség Hivatal általi kezdeményezése 2007. évben már kevésbé volt szükség az összeférhetetlenségi eljárások hivatal által történő kezdeményezésére, bírósági nem peres eljárás kezdeményezésére nem került sor. A Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség saját kezdeményezésként két esetben kérte az összeférhetetlenség vizsgálatát. Szank alpolgármestere esetében az Ötv. 33/A. § (1) m) pontja alapján. A képviselő-testület az alpolgármester által benyújtott dokumentumok alapján határozatban állapította meg, összeférhetetlenség nem áll fenn. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés bizottsági tagsága esetében az Ötv. 24. § (1) bekezdés alapján. A Megyei Cigány Kisebbségi önkormányzat elnöke lemondott bizottsági tagságáról. Sor került összeférhetetlenséget jelző állampolgári és névtelen bejelentésre is. A beadványban megjelölt összeférhetetlenség vizsgálatát minden esetben kértük a település polgármesterétől. Békés megyében az adatszolgáltatások szerint képviselői összeférhetetlenség 3 településen merült fel (Gyomendrődön, Örménykúton és Zsadány községben.) Mindhárom képviselő az összeférhetetlenségi okot megszüntette. A polgármesterek esetében 7 településről jeleztek összeférhetetlenségi okot. 4 esetben a polgármesterek az okot megszüntették (Dombegyház, Geszt, Kétegyháza, Tótkomlós), 3

49


polgármester megkapta a testülettől a hozzájáruló nyilatkozatot (Békéssámson, Okány, Köröstarcsa). Annak ellenére, hogy a megyei felmérést elvégeztük és az önkormányzatok az adatszolgáltatásnak eleget tettek, az alábbi esetekre derült fény az év során. Egy település, Körösladány polgármestere és alpolgármestere vonatkozásában tudomásunkra jutott, hogy összeférhetetlen helyzetben vannak (a polgármester állatorvosi tevékenységet végzett, az alpolgármester pedig önkormányzati intézmény vezetője volt). 2007. január 23-án kezdeményeztük a képviselő-testületnél az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatását. Ennek nyomán a polgármester 2007. február 1. napjával magán-állatorvosi tevékenységét megszüntette, az alpolgármester pedig 2007. február 12. napjával lemondott intézményvezetői megbízásáról. Kirendeltségünk kezdeményezésére került sor a zsadányi társadalmi megbízatású alpolgármester összeférhetetlenségének megszüntetésére is. Ez esetben is a tudomásunkra jutott információk alapján 2007. január 31-én kezdeményeztük a testületnél az eljárás lefolytatását. Az alpolgármester a képviselő-testület február 28-i ülésén lemondott vezetőóvónői megbízatásáról, amelyet a testület határozattal tudomásul vett. Egy település esetében (Nagybánhegyes) csak nyáron, áttételesen, képviselői érdeklődésre derült ki, hogy összeférhetetlen helyzetben van a polgármester, mert az előző ciklusban megadott testületi hozzájárulását jelenleg is érvényesnek gondolták. A jegyzővel és az érintettel folytatott személyes egyeztetést követően a polgármester a képviselő testület előtt bejelentette a Takarékszövetkezeti Igazgatósági tagságát, megkérte és meg is kapta ismételten a testület hozzájárulását. A megyei önkormányzat a Békés Megyéért Vállalkozás-fejlesztési Közhasznú Alapítványába kuratóriumi tagnak több település (köztük Okány Község) polgármesterét beválasztotta, így évközben keletkezett összeférhetetlenségi helyzet. A hivatalunk szóbeli észrevételét követően a polgármester(ek) a képviselő testület(eik) előtt bejelentette/ék az új tisztségüket és megkapták a szükséges hozzájárulást a megbízatás ellátásához. A Békés megyei közgyűlés alelnökét az önkormányzat által létrehozott közalapítvány kuratóriumának elnökévé választották. Az összeférhetetlenségre vonatkozó jelzésünket követően az alelnök a kuratóriumi elnökségről 2007. március 28-án lemondott. Az újkígyósi polgármester az Önkormányzati Értesítő kiadójának, az alpolgármester a szerkesztőségének vezetője volt, az összeférhetetlenséget decemberben kezdeményezésünkre szüntették meg. Csongrád megyében hivatal általi kezdeményezésre nem került sor. A választások után kiadott összeférhetetlenségi eseteket tartalmazó szakmai tájékoztató anyagot a jegyzők minden esetben hasznosították. A jegyzőkönyvi adatokból több esetről tudomást szereztünk és figyelemmel kísértük. Ezekben az esetekben a képviselő-testületek tárgyalták és saját hatáskörben rendezték az összeférhetetlenségi ügyeiket. Törvényességi intézkedésre nem volt szükség. Ilyen volt például Mártély, ahol a polgármester Kft-ben ügyvezetői tisztséget tölt be és Szegvár, ahol a polgármester egy Kft., mint gazdasági társaság vezető tisztségviselője. Mindkét esetben a képviselő-testületek az Ötv. 33/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozzájárulásukat megadták. Nagylakon az alpolgármester társadalmi megbízatásban látta el a tisztségét a gyes lejártáig, de még 2007. évben bekövetkezett munkába állásakor került

50


összeférhetetlenségi helyzetbe, mert ő volt a művelődési ház vezetője. Ennek tudatában alpolgármesteri tisztségéről 2008. januárjában önként lemondott. Említést érdemlő állásfoglalás kiadására került sor összeférhetetlenségi ügyben a főosztály részéről, melyben az volt a kérdés, hogy kell-e a 2000. évi XCVI. törvény összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait abban az esetben alkalmazni, ha a bizottság nem képviselő tagja más településen köztisztviselőként jegyzői feladatok ellátására kapott megbízást. Jelenleg is folyamatban lévő ügy Mindszent polgármesterének összeférhetetlenségi ügye, melyben a képviselő-testület azért mondta ki az összeférhetetlenséget, mert a polgármester szórólapot ad ki. Az ügy jelenleg a polgármester által kezdeményezett nem peres eljárási szakban bíróság előtt folyamatban van.

2.6. A Hivatal munkája a kisebbségi önkormányzatok törvényes működésének biztosításában (11. számú melléklet) A kisebbségi önkormányzatok megfelelően működtek 2007-ben is. Az őszi választások eredményeként tovább nőtt számuk és ahol eddig nem működtek kisebbségi önkormányzatok, új feladatok elé állították a jegyzőt és a hivatalt is. Ebben az évben éppen ezért kiemelt figyelmet fordítottunk a kisebbségek számára előírt törvényi kötelezettségek betartására, gondolva itt az együttműködési megállapodások megkötésére és felülvizsgálatára, a költségvetési tárgyú döntések meghozatalára (költségvetés, zárszámadás), szervezeti és működési szabályzatuk kialakítására, felülvizsgálatára. A kisebbségek törvényességi ellenőrzését az alábbi kisebbségi önkormányzatok tekintetében végeztük 2007. évben. A Dél-alföldi régióban összesen 196 kisebbségi önkormányzat működik, melyből 188 települési kisebbségi, 7 területi kisebbségi önkormányzat és 1 országos kisebbségi önkormányzat. Bács-Kiskun megyében az őszi választásokat követően 86 települési kisebbségi önkormányzat (44 cigány, 25 német, 13 horvát, 3 szlovák, 2 szerb), továbbá 3 területi önkormányzat (cigány, horvát, német) jött létre. 2007. év végére csökkent a kisebbségi önkormányzatok száma, Tabdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2007. november 21-i ülésén határozattal döntött a megszűnéséről. 2007. március 4-én megtörtént a területi kisebbségi önkormányzatok választása, melynek során három területi kisebbségi önkormányzat (cigány, horvát, német) jött létre, március 19én tartották alakuló ülésüket. Csongrád megyében 37 települési kisebbségi önkormányzat és egy területi kisebbségi önkormányzat működik. A kisebbségi önkormányzati működés nem zavartalan. 2007. áprilisában három sándorfalvi cigány kisebbségi képviselő lemondott, és helyükre a három következő legtöbb szavazatot kapott kisebbségi jelölt lépett. A megyében a kisebbségi önkormányzatok számában két változás következett be 2007. évben. Az egyik a települési kisebbségi önkormányzatokat érintően, mivel 2007. június 4. napjával Kübekháza Cigány Kisebbségi Önkormányzat megszűnt. 2007. március 12-én megalakult a Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Majd később, a képviselők között kialakult heves viták eredményeként kimondták feloszlásukat 2007. október 51


29-én. Az új területi kisebbségi önkormányzati időközi választás 2008. február 17. napjára került kitűzésre. A Békés Megyei Kirendeltség a 72 települési kisebbségi önkormányzat (Cigány kisebbségi önkormányzat 25, német kisebbségi önkormányzat 8, román kisebbségi önkormányzat 11, szlovák kisebbségi önkormányzat 16, lengyel kisebbségi önkormányzat 1, szerb kisebbségi önkormányzat 1) mellett 3 területi (román, cigány és szlovák) kisebbségi és a román országos önkormányzat törvényességi ellenőrzését is ellátja, figyelemmel arra, hogy székhelyük Gyulán van, így az illetékességi ok alapján a kirendeltség rendelkezik e tekintetben hatáskörrel. 2007. évben a kevermesi cigány és a méhkeréki cigány kisebbségi önkormányzatok megszűntek, mivel tagjaik száma a törvényi minimum alá csökkent, így az év végén 70 települési kisebbségi önkormányzat működött Békés megyében. A három területi kisebbségi önkormányzat (román, cigány és szlovák) a törvényes határidőben megtartotta alakuló ülését. A jegyzőkönyvek színvonala, beküldési határideje változatos képet mutat. Ahol a kisebbségi önkormányzat fogadókész a segítségre, ott a polgármesteri hivatal munkatársai készítik el a jegyzőkönyveket megfelelő tartalommal és érvényre jut a jegyző törvényességi kontrollja. Ellenkező esetben pontatlanok a határozatok, nem egyértelmű a megfogalmazás, nincsenek szabályos előterjesztések. A személyi változásokkal kapcsolatban ugyanaz mondható el, mint a települési önkormányzatoknál. Itt talán a problémák nem jelentkeznek olyan élesen, aminek az oka feltehetően az eltérő feladatokban (alapvető közszolgáltatásokat nem látnak el, nem intézményfenntartók) rejlik. A gazdálkodás is jóval szűkebb körű, a rendelkezésre álló források nagyobb feladat megvalósítására elégtelenek, az évi 640.000.- Ft-ot felhasználják a tiszteletdíjakra, vagy különböző rendezvények megtartására. A területi kisebbségi önkormányzatok működése több szabálytalanságot mutatott. Például Békés megyében nem alkották meg a költségvetésüket, a szervezeti és működési szabályzatukat, a megtartott ülésről nem küldtek jegyzőkönyvet. Mindezek miatt mind a három békés megyei területi önkormányzat felé írásos észrevételt tettünk, amelyek nyomán a hiányosságokat kiküszöbölték. A Gyulai Cigány Kisebbségi Önkormányzat működésével kapcsolatban merültek fel komolyabb problémák, a Szervezeti és Működési Szabályzatuk több ponton is jogsértő volt, valamint nem megfelelően teljesítették a költségvetés és a zárszámadás elfogadásával kapcsolatos kötelezettségeiket. Mindezek miatt írásos észrevétellel éltünk, amit elfogadtak. További jogsértések forrása lett a kisebbségi önkormányzat által létrehozott szociális intézmény. Az intézményvezetői pályázat és az intézményvezetői megbízás jogszerűtlensége miatt ismét írásos észrevétellel voltunk kénytelenek élni. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos észrevételt nem fogadta el a testület, ezért annak megsemmisítése iránt keresetet nyújtottunk be a Békés Megyei Bírósághoz. A per jelenleg is folyamatban van. A települési kisebbségi önkormányzatok működésében alapvető jelentőségű a költségvetési tárgyú döntések meghozatala, az együttműködési megállapodások megkötése, felülvizsgálata valamint a szervezeti és működési szabályzatok szabályainak elfogadása, felülvizsgálata volt.

52


A kisebbségi önkormányzatok részére szervezeti és működési szabályzatok törvényi szinten meghatározott felülvizsgálati határideje 2007. január 16-a volt. A hivatal által végzett átfogó ellenőrzés során az alábbi megállapítások születtek: Jellemzően csekély a felülvizsgálatot el nem végző önkormányzatok száma. Az ellenőrzött összesen 203 kisebbségi önkormányzat közül a régióból 16 nem vizsgálta felül SzMSz-ét. Többnyire új SzMSz-ek készültek, szám szerint 153. A felülvizsgálat eredményeként szabályzatát 19 testület módosította. Elenyésző a kiegészítések száma, mindössze 1 esetben került rá sor. Változatlanul hagyott kisebbségi SzMSz régiós szinten 12 db volt. A törvényességi ellenőrzés eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy az SzMSz-ek többsége – mintegy 80 %-a – észrevétellel érintett valamilyen formában. A 201 szabályzatból 41 tekintetében nem kellett észrevételt tenni. Az észrevételek döntő mértékben a jegyző felé tett szóbeli észrevétel formájában kerültek megtételre. Írásbeli észrevétel ott került kiadásra, ahol bizonyítottan nem történt meg a felülvizsgálat. A régió törvényességi észrevételeinek számmutatója 782, melyből 761 a szóbeli észrevételeket jelenti, 21 pedig az írásban kiadott észrevételek száma. A költségvetési tárgyú döntések – költségvetés, zárszámadás – vonatkozásában az előző évhez képest folytatódott a tendencia, a költségvetés, zárszámadás elfogadása határidőn túl történt, az ezeket tartalmazó jegyzőkönyveket késedelmesen terjesztették fel. Ugyancsak elmondható az együttműködési megállapodások megkötése vonatkozásában, hogy azok felülvizsgálata sok esetben jelentős késedelemmel történt meg, mely miatt észrevételt tettünk. E tárgyban több jellemző hiba is előfordult, melyek vonatkozásában az alábbi szóbeli észrevételek megtételére került sor: à a települési önkormányzat beszámolási kötelezettséget követel meg a települési kisebbségi önkormányzattól. à a kötelezettségvállalás ellenjegyzését értékhatártól tették függővé. à az utalványozásra az elnökhelyettest tették kizárólagosan jogosulttá. à hiányzik a megállapodásból, hogy a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a polgármesteri hivatal. à hiányos volt a megállapodás az Ámr. 28. § (2) és (6)-(7) bekezdéseiben meghatározott határidők megállapítása tekintetében. A napi működés során még mindig visszatérő probléma, hogy a kisebbségi ülések jegyzőkönyveit késedelmesen terjesztik fel, az nem az eredeti aláírással ellátott vagy a jegyzőkönyv hitelesítő aláírása hiányzik róla. Mindez annak ellenére sajnálatos tapasztalat, hogy több ízben és formában felhívtuk erre a jegyzők és az elnökök figyelmét is. A jegyzőkönyvek tipikus hibái a következőkben foglalhatók össze: à à à à à

nincs jóváhagyott napirend, vagy attól eltérő tárgykörök kerülnek megvitatásra, nem tűnik ki a jegyzőkönyvből az előterjesztő személye, nem csatolnak előterjesztéseket a jegyzőkönyvekhez, az együttműködési megállapodás nem került elfogadásra, az előterjesztések, a mellékletek nincsenek csatolva,

53


à à à à à à

hiányzik a tanácskozás lényegének leírása, a hozott döntéseket nem mindig foglalják határozatba, vagy azok nem egyértelműek, nem tüntetik fel a szavazati arányt, általában nem készítenek írásos előterjesztést, illetve határozati javaslatot, jegyző írta alá a jegyzőkönyvet, hiányzik a jegyzőkönyv mellől az írásos meghívó a meghirdetett napirenddel.

Csekély hatáskörük hiányában a kisebbségi önkormányzatok határozatainak nagyobb része a rendelkezésre álló anyagi források felosztásáról rendelkeznek. A határozatok tipikus hibái, hiányosságai is rendszeresen ismétlődnek a hivatal által közreadott iránymutatások mellett. A kisebbségek határozataival kapcsolatos törvényességi észrevételek kerültek kiadásra: à à à à à à à à à à à à à à

à à à

jellemző

jogszabálysértések,

melyekre

a települési önkormányzat beszámolási kötelezettséget követel meg a települési kisebbségi önkormányzattól, a kötelezettségvállalás ellenjegyzését értékhatártól tették függővé, az utalványozásra az elnökhelyettest tették kizárólagosan jogosulttá, hiányzik a megállapodásból, hogy a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a polgármesteri hivatal, hiányos volt a megállapodás az Ámr. 28. § (2) és (6)-(7) bekezdéseiben meghatározott határidők megállapítása tekintetében, döntést hozott a kisebbségi testület, azonban az nincs alakszerű határozatba foglalva, évi négy ülést nem tartották meg, előírt közmeghallgatást nem tartották meg, jegyzőkönyvek elkészítésének alaki és tartalmi törvényi kellékeinek, a jegyzőkönyvek adott esetben nem mindenben feleltek meg, jegyzőkönyv-szerkesztési hiba miatt nem volt meg a minősített többség kisebbségi elnök és helyettese megválasztásánál, a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának dolgozóját jelölte ki a kötelezettségvállalásaik ellenjegyzésére, szociális jellegű támogatást állapítottak meg, a képviselők nem egyforma összegű tiszteletdíjat kaptak, és ezek egy része meghaladja a törvényben előírt mértéket; képviselői tiszteletdíj megállapítása nem minden esetben történt a Nektv. szerint, ahol új kisebbségi önkormányzat alakult, több hiba fordul elő a határozatok meghozatala során, pl. nem tartalmazza a határozat a konkrét döntést, csak utalnak a mellékletbe foglalt szövegre; nem mindig rögzítik a szavazati arányokat; e hibák előfordulása a gyakorlati jártasság erősödésével bizonyára csökkeni fog, külső szervek támogatásánál nem írnak elő elszámolási kötelezettséget és nem tájékoztatják az érintett szervezetet az elszámolás elmulasztásának jogkövetkezményeire, tiszteletdíjat Nektv. 30/Q. § (2) és (4) bekezdésével ellentétesen állapítottak meg, ajándékcsomag szétosztásáról döntöttek, de az odaítélés módja diszkriminatív volt.

A kisebbségek működésével, mulasztásával kapcsolatos jellemző jogszabálysértések: à à

az együttműködési megállapodás nem került elfogadásra, a jegyzőt nem hívták meg a kisebbségi önkormányzat ülésére,

54



nem minden esetben alkalmazzák a személyes érintettség szabályait, „külsős” tagokat választottak be az önkormányzatba, nem mindig választottak jegyzőkönyv hitelesítőt, a testületi ülésről készült jegyzőkönyvek hitelesítőjét a törvénnyel ellentétesen a testület helyett az elnök jelölte ki, döntést hozott a kisebbségi testület, azonban az nincs alakszerű határozatba foglalva, évi négy ülést nem tartották meg, előírt közmeghallgatást nem tartották meg, jegyzőkönyvek elkészítésének alaki és tartalmi törvényi kellékeinek, a jegyzőkönyvek adott esetben nem mindenben feleltek meg, a törvényi határidőt túllépve kerültek megküldésre több esetben a testületi ülések jegyzőkönyvei, jegyzőkönyv-szerkesztési hiba miatt nem volt meg a minősített többség kisebbségi elnök és helyettese megválasztásánál.

A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal látja el a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatának törvényességi ellenőrzését. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának működése is komoly odafigyelést igényel, mivel már az alakuló ülésükön is komoly jogsértések fordultak elő (korlátozták az anyanyelv használatának a jogát, a mandátum vizsgáló bizottság nem tett eleget a megválasztott képviselők mandátuma megvizsgálása kötelezettségének, zárt ülésen választották meg az elnököt, alelnököt és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét, az elnök és alelnök részére vezetői pótlékot állapítottak meg, hozzájárultak ahhoz, hogy a személyesen érintett képviselők részt vegyenek a szavazásban). A jogsértések megszüntetésének határideje 2007. június 30. napja volt, amelyeket teljes körűen kiküszöböltek, illetve a nem reparálható jogsértések esetén a jövőre vonatoztatva elfogadták az észrevételt. A szervezeti és működési szabályzatukat elfogadták, de abban is lényeges jogszabálysértések voltak. Így például a jelzett mellékletek közül egyet sem csatoltak, „elnökséget” hoztak létre, a hivatalvezetőt ügyvezető igazgatónak nevezték, az elnök, elnökhelyettes akadályoztatását helytelenül szabályozták, a képviselőket szószólói jogkörrel ruházták fel, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnél a hozzátartozók körét helytelenül határozták meg, a bizottságokra vonatkozó szabályozás pontatlan volt, stb. A jogsértések kiküszöbölésének határideje 2007. június 30-a volt. A referens 2007. augusztus 21-én személyesen egyeztette az észrevételek kijavítását, amelyre már a június 2-i ülésen sor került. Az észrevételeket elfogadva azok többségét kijavították, de még mindig maradt néhány probléma, így ezek kijavításáról még gondoskodniuk kellett, amit az önkormányzat vezetői a szóbeli észrevétel alapján vállaltak is, így újabb írásbeli észrevétel megküldésére nem volt szükség. A működésük egyik legnagyobb hibája, hogy az elfogadott 2006. évi zárszámadás, illetve a 2007. évi költségvetés tartalma nem állapítható meg pontosan, mivel a határozatok csak a főszámokat tartalmazzák, az előterjesztés pedig csupán informatív dokumentumnak tekinthető, mivel egy dokumentum tartalmazza a két évre vonatkozó adatokat és ennek tartalmáról nem döntöttek, illetve nem csatolták elfogadott dokumentumként a jegyzőkönyvhöz. A másik lényeges jogsértés – amely ismétlődött – a tisztségviselők juttatásainak megállapítása. Az előző észrevétel alapján a vezetői pótlékot hatályon kívül helyzeték, de „havi jutalmat” állapítottak meg számukra, ami szintén jogsértő. A helyszíni megbeszélésen pontosításra került, hogy milyen jogcímeken milyen juttatások állapíthatóak meg a tisztségviselők számára. További gond, hogy a költségvetést könyvvizsgáló nem záradékolta, nem is választottak még könyvvizsgálót, holott ez az ő esetükben kötelező. Az

55


önkormányzat vezetői az összes szóbeli észrevételt elfogadták és ígéretet tettek arra, hogy valamennyi problémát kiküszöbölik. Igényt tartottak arra, hogy az elkészítendő előterjesztéseket a kirendeltség előzetesen vizsgálja meg annak érdekében, hogy a hibákat maradéktalanul ki tudják javítani. Ezt az igényt igyekszünk kielégíteni, megkereséseik esetén soron kívül nyújtunk segítséget. A kisebbségi önkormányzatok tekintetében is végeztünk helyszíni ellenőrzést, és megállapítottuk, hogy szintén vezetnek nyilvántartást a határozatokról, amely tartalmazza a határozat számát, tárgyát, a határidőt és a felelőst. Probléma, hogy amikor indokolt lenne, akkor sem készülnek írásos előterjesztések az ülésekre, illetve ezeket nem csatolják a jegyzőkönyv mellé. Az elkészült jegyzőkönyveket többnyire a polgármesteri hivatalban tárolják, gondoskodnak évenkénti beköttetésükről. Tapasztalatunk szerint az üléseken zömmel a jegyző vesz részt, gyakori, hogy az aljegyzővel együtt van jelen. Előfordul azonban az is, hogy a jegyző, az aljegyző vagy a jegyző megbízottja nem vesz részt rendszeresen a kisebbségi önkormányzatok ülésein. Ilyen módon csak a döntést követően van lehetőség arra, hogy a jegyző a Nektv. 30/H. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eleget tudjon tenni annak a kötelezettségének, amely szerint köteles jelezni a települési kisebbségi önkormányzat testületének, illetőleg az elnöknek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel. A Nektv. 30/F. § (2) bekezdése alapján az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak. A jegyzőkönyvek beküldési gyakorlatára jellemző, hogy általában határidőn túl történik, igaz előfordul pozitív tapasztalat is. A helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 12/2006. (XII. 18.) ÖTM rendelet mellékletének általános része U 2. pontjában foglaltakra figyelemmel azonban indokolt volna ezen jegyzőkönyvek és mellékleteik egy példányának a polgármesteri hivatalban való tárolása és nyilvántartása is. A kisebbségek törvényességi ellenőrzését, munkájuk szakmai segítését a települési önkormányzatot is ellenőrző település beosztás szerinti területi referens végzi. A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés során tanácsadással, segítségnyújtással, konfliktuskezeléssel szinte napi rendszerességgel vesz részt a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok életében, együttműködésében. A kisebbségi önkormányzatok munkájának elősegítésére, jogszabályismeretük bővítésére a hivatal honlapján illetve körlevél formájában szakmai anyagokat bocsát rendelkezésükre, illetve a jegyzők rendelkezésére is a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok jogszerű együttműködésének érdekében. Emellett segítséget nyújtottunk működésükhöz oly módon is, hogy költségvetési-határozat mintát szerkesztettünk számukra, valamint az együttműködési megállapodások megkötéséhez, felülvizsgálatához minta elérhetőségét biztosítottuk. A települési kisebbségi önkormányzatok törvényes működése érdekében régiós körlevél formájában kerestük meg az elnököket valamint külön az ő számukra került megrendezésre értekezlet, mindezzel segítve a gyakorlati munkájukat. Szakmai értekezlet keretében 2007. június 28-án Békéscsaba helyszínnel központi meghívott előadók részvételével régiós szintű tájékoztatás tartására került sor a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos aktuális kérdésekről.

56


A törvényességi ellenőrzés folyamatában az tapasztalható, hogy a kisebbségi önkormányzatok döntéseinek csak kis hányada születik az alapfeladatuknak tekinthető érdekérvényesítés és kulturális azonosság témakörében. A törvénysértések több mint fele a jegyzőkönyvek tartalmi illetve formai hibáihoz kapcsolódott. A másik nagy része a törvénysértéseknek a költségvetéshez, zárszámadáshoz illetve a költségvetési tárgyú határozatokhoz kötődik. A Kisebbségi Önkormányzatok egy része nem tesz eleget jegyzőkönyv felterjesztési kötelezettségüknek, valamint több kisebbségi önkormányzatnál a közmeghallgatások megtartása is elmaradt. A kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületi munkájukkal összefüggésben – a felterjesztett jegyzőkönyvek alapján kimondható – nem használják anyanyelvüket, azokat magyar nyelven készítik el és annak anyanyelvükre lefordított példányát – amennyiben készül ilyen – sem csatolják. Néhány kisebbségi önkormányzat a testületi ülésekre szóló meghívókat anyanyelvén készíti el, illetve néhány kisebbségi önkormányzat hivatalos iratai fejlécében és bélyegzőjén is anyanyelvén szerepel az önkormányzat megjelölése. Általánosságban elmondható, hogy néhány kisebbségi önkormányzatnak még mindig gondot okoz a testületi ülésekről szakszerű jegyzőkönyvek készítése, különösen a határozatok pontos, egyértelmű megfogalmazása.

2.7. A Hivatal vonatkozásában

tevékenysége

a

többcélú

kistérségi

társulások

A Hivatal a 2007. évi munkatervében foglaltaknak megfelelően a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva ellátta a többcélú kistérségi társulások ellenőrzését. A kistérségek összehangolt fejlesztésének, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében a többcélú kistérségi társulások munkájának figyelemmel kísérése, segítése mellett a törvényes működésük előmozdítására és támogatására minden lehetséges eszközzel élt. A régió valamennyi kistérségében már működő társulásokról beszélhetünk, így a növekvő feladatellátás szorgalmazása és az ehhez fűződő szervezési munkák elősegítése volt a cél. Ennek érdekében az állandó telefon kapcsolat mellett személyes találkozások útján nyújtottunk segítséget. A vezetők és referensek a jegyzők által megfogalmazott kérdésekben többször végeztek kutatómunkát is, hogy a választ meg tudják adni. Ilyen kérdések voltak például: a szociális alapszolgáltatatás egyes feladatait a megyei önkormányzat fenntartásában működő bentlakásos szociális intézmény útján látják el, melyre a költségvetési törvény 8. melléklet alapján nem igényelhető támogatás, a feladat sem tekinthető ellátottnak. Másik példa, ha társulás vesz át intézményt, vagy feladatot, az átvételt megelőző hónap 5. napjáig a Kincstár útján el kell juttatni az előirányzat módosítási kérelmet az átadás-átvételt tanúsító okmányokkal együtt az Önkormányzat és Területfejlesztési Minisztériumhoz. A

57


működési engedélyt nem tudták eljuttatni a hónap 5. napjáig, két hónap késéssel kapják csak meg az előirányzatot, amiből finanszírozni tudják az intézményt. Az ilyen és hasonló jellegű kérdések nem kifejezetten a törvényességi ellenőrzésbe tartozóak, és több hatóságot érintőek, de a választ a hivatal törvényességi ellenőrzési főosztálytól, kirendeltségi osztályoktól várták. Voltak gyakorlatias jellegű kérdések, például milyen előnye származik az önkormányzatnak a társulásból, a társulási tanács döntési jogával csorbul-e a képviselő-testület döntési joga. Vagy, ha a törvény valamely önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódóan a fenntartó vagy a képviselő-testület számára ír elő kötelezettséget, a szabályozás hogyan alkalmazandó a képviselő-testületek és a társulási tanács viszonylatában. Például: intézményi térítési díj megállapítása, társulási tanács fenntartásában lévő szociális intézményébe való beutalás. Az év során felgyülemlett kérdések tisztázására és a megoldás közös keresése céljából hivatalunk minisztériumi előadókat kért fel, és 2007. május 24. napján régiós jegyzői értekezlet keretében feldolgozásra kerültek a problémás esetek. A 2007. évi munkatervben foglaltak szerint célellenőrzés keretében vizsgáltuk a többcélú kistérségi társulások költségvetési és zárszámadási határozatainak törvényességi helyzetét. A megállapításokat követően a hivatal törvényességi ellenőrzési főosztálya szakmai tájékoztató anyagot adott közre, amelyben a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján összegyűjtésre kerültek a költségvetési és zárszámadási határozatokkal kapcsolatos legfontosabb követelmények. Felhívtuk a figyelmet, hogy a szóban forgó határozatokat érintő jövőbeni döntések meghozatala során a vonatkozó jogszabályi követelmények szem előtt tartásával járjanak el. Ugyanakkor régiós szintű és megyei jegyzői értekezletek keretében is beszámoltunk a költségvetési és zárszámadási határozatok törvényességi helyzetéről, egyben lehetőséget adva a személyes konzultációra is. A jegyzőkönyvek beküldésének késedelme a többcélú társulásoknál is jellemző. Jelentős problémaként jelentkezett, hogy nem minden esetben csatolták az előterjesztéseket, mellékleteket a jegyzőkönyvekhez. Erre tekintettel szóbeli figyelemfelhívással éltünk amellett, hogy adott ügyben be is kértük a hiányzó dokumentumokat. A többcélú kistérségi társulások törvényességi ellenőrzése során 2007. évben az alábbi adatok szerinti jegyzőkönyveket ellenőriztük le és tettük meg szükség esetén törvényességi intézkedéseket. Bács-Kiskun megye:

Többcélú Kistérségi Társulás neve Bajai Többcélú Kistérségi Társulás Bácsalmási Kistérségi Többcélú Társulás

Beérkezett jegyzőkönyvek

Határozatok száma

Törvénysértések száma

Törv. észrevétellel kifogásolt határozatok száma

9

65

2

2

8

43

3

-

58


Felső-Kunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Halasi Többcélú Kistérségi Társulás Jánoshalma Többcélú Kistérségi Társulás Kalocsa Kistérség Többcélú Társulás Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulás Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Bács-Kiskun megye összesen:

6

34

-

-

12

54

-

-

16

89

33

1

5

23

-

-

11

7

-

-

6

17

4

2

2

19

-

-

13

109

2

1

88

460

44

6

A törvénysértésekre 2 esetben írásban, 42 esetben szóban tettünk észrevételt. A törvényességi észrevétellel kifogásolt határozatok közül 1 határozatra írásbeli, 5 határozatra szóbeli észrevétellel éltünk. A statisztikából is láthatóan jelentős a működéssel, mulasztással megvalósított törvénysértésekre tett észrevételek száma (38 db). Ilyen törvénysértések például: jegyzőkönyv nem megfelelő felterjesztése (hiányzik a jelenléti ív, meghívó, a jegyzőkönyv aláírása, a jegyzőkönyv egyéb melléklete), a jegyzőkönyv késedelmesen kerül felterjesztésre, a költségvetés és zárszámadás benyújtása/elfogadása határidőn túli, zárt ülés tartására vonatkozó rendelkezéseket nem megfelelően alkalmazza a társulási tanács. Ezek közül is a Jánoshalmi kistérségben működő társulás működését érinti a legtöbb törvényességi észrevétel. Egyedi törvénysértés a Bajai Többcélú Társulásnál fordult elő: A Társulási Tanács működése körében tapasztaltuk azt a gyakorlatot, hogy a részt vevő polgármesterek az ülés közbeni távozásuk esetén „átadták” a szavazólapjukat az ülésen ott lévő másik polgármesternek. A jogszabálysértő gyakorlatra szóbeli észrevételt tettünk és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 5. § (2) bekezdésének megfelelően a képviselő-testület által írásban meghatalmazott, a társulási ülésen jelen lévő személy helyettesíti a távollévő tagot. (Ennek társulási megállapodásban való szabályozása is megtörtént.) Bács-Kiskun megyében a 6 észrevétellel érintett határozatra tett törvényességi észrevételek lényege: à

A Bajai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2007. január 24-ei ülésén akként döntött, hogy 2007. április 1-jétől a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeletet

59


à à

à à à

központi ügyelet formájában látja el és ennek érdekében a Társulási Tanács felhatalmazta a társulás elnökét, hogy a Bácska-Med Kft.-vel a közreműködői szerződést kösse meg. A határozatra írásbeli törvényességi észrevételt tettünk, mivel a Társulási Tanács a közreműködői szerződés megkötése, illetve a közreműködő kiválasztása során figyelmen kívül hagyta a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) rendelkezéseit, nem folytatta le a szolgáltatás megrendelését megelőzően a közbeszerzési eljárást. A Társulási Tanács az észrevételben foglaltakkal nem értett egyet, ezért a határozat hatályon kívül helyezését kértük a Bács-Kiskun Megyei Bíróságtól. A bírósági tárgyalást megelőzően a társulási tanács megszűntette a törvénysértően létrejött jogviszonyt, így a keresettől elálltunk. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 5.K.21424/2007/6 számú végzésével a pert megszüntette. A Bajai Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési határozata nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Kiskunmajsa Többcélú Társulási Tanács előzetesen megtárgyalta a társulási megállapodás módosítását, amelyet tulajdonképpen elfogadásra javasolt a tagönkormányzatok testületeinek. A határozat azonban pontatlanul akként került megfogalmazásra, mintha a tanács javaslattétel helyett módosítaná a megállapodást. Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás határozattal fogadta el az egyes önkormányzatokkal kötendő feladatátadási megállapodást. A megállapodás nem rendezte egyértelműen és kellő részletességgel az intézményfenntartás szabályait. Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás az új közoktatási intézmény SzMSz-ét nem a Köot. előírásai szerint fogadta el. Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás a zárszámadást nem határidőben állapította meg.

Békés megye:

Többcélú Kistérségi Társulás neve Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Békési Kistérségi Társulás Dél-Békési Kistérségi Többcélú Társulás Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Orosházi Kistérség Többcélú Társulása


Határozatok száma

Törvénysértések száma

Törv. észrevétellel kifogásolt határozatok száma

6

32

17

9

13

96

0

0

10

120

27

11

16

108

4

1

16

116

7

5

19

110

15

10

60


Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Békés megye összesen:

9

41

14

2

67

38

10

2

96

661

94

40

A törvénysértésekre 94 esetben szóban tettünk észrevételt, írásbeli észrevétel kiadására nem került sor. A törvényességi észrevétellel kifogásolt 40 határozatra szóbeli észrevétellel éltünk. A többcélú társulásokra tett észrevételek Békés megyében a következők: à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à à

Nyílt – zárt ülés szabályainak nem megfelelő alkalmazása (7 eset) Jegyzőkönyv késedelmes beküldése (22) Szavazás számszerű eredményét nem rögzítették (7) Szavazati arányok helytelen rögzítése (3) Érintett nyilatkoztatásának elmulasztása (nyílt üléshez) (1) Titkos szavazás jegyzőkönyv hiányzott (1) Polgármester szabálytalan helyettesítése (2) Zárszámadás határidőben történő beterjesztésének elmulasztása (2) Zárszámadáshoz nem csatolták a vagyonkimutatást (1) A költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan a gazdálkodás három-negyedéves tájékoztatása elmaradt (5) A költségvetési határozattal kapcsolatos észrevételek (10) Nem hagyták jóvá az intézmények pénzmaradványát (2) A költségvetési beszámoló tartalma nem állapítható meg (1) Nem fogadták el az I. félévi beszámolót (1) A költségvetési koncepciót nem határidőben terjesztették be (2) Hiányzik a pontos összeg és a forrás megjelölése (1) A megbízás díjazását a hat. nem tartalmazta (1) Támogatásnál nem írtak elő elszámolási kötelezettséget (1) A Tanács döntését nem határozatba foglalták (1) A Tanács bizottsága hozhat döntést, ezzel ellentétes rendelkezést hoztak (1) Társulási megállapodás módosításával kapcsolatos hatásköri problémák (2) A határozatok formai hiányosságai (15) A munkaszervezet és vezetőjének jogállása tisztázatlan (1) A Kistérségi Iroda közbeszerzési ügyekben döntési jogot kapott (1) Az elnökhelyettest nem titkos szavazással választották meg (1) A jegyzőkönyvet a Tanács által felhatalmazott személynek is alá kell írni, ennek hiánya miatti észrevétel (1)

Csongrád megye: Többcélú Kistérségi Társulás neve


Határozatok Száma 61

Törvényességi Észrevétel

Kifogásolt Határozatok


Száma Csongrádi Többcélú Kistérségi Társulás Hódmezővásárhelyi Kistérségi Társulás Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása Makói Kistérség Többcélú Társulás Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás Szentes Kistérség Többcélú Társulás Csongrád megye összesen:

19

92

-

17

124

8

5

10

99

1

-

10

52

7

5

14

89

4

3

5

52

1

-

9

34

2

1

84

542

23

14

A többcélú kistérségi társulásoktól Csongrád megyében 2007. évben 84 jegyzőkönyv érkezett be törvényességi ellenőrzésre, és összesen 542 határozatot hoztak. A törvényességi ellenőrzés során a felmerülő problémák jellege, illetve a támogató együttműködés eredményeként mindösszesen 23 észrevétel megtételét indokolták csupán. Például egymás után két esetben volt szükség szóbeli törvényességi észrevétel megtételére a Kisteleki Többcélú Társulás tekintetében, mivel nem szerepeltek a szavazások számszerű eredményei a jegyzőkönyvben, valamint hiányoztak az elfogadott határozatok mellékletei. A jelzést teljes mértékben elfogadták és igyekeztek a lehető legrövidebb határidőn belül a hiányosságok kijavításáról gondoskodni. Csongrád megyében a kifogásolt határozatok közül 12 határozatot írásbeli észrevétellel kifogásoltunk meg, 2 határozatot pedig szóban. 2007. évben növekedett a kiadott írásos észrevételek száma. Csongrád megyében 2007. évben az alábbi jellemző jogszabálysértések jelentkeztek, melyekben törvényességi észrevételek megtételére került sor a többcélú kistérségi társulásoknál a következő tárgyakban: à

à à

a Többcélú Társulás társulási megállapodása tárgyában a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény 2. § (1) bekezdésben foglalt taxáción kívüli tevékenységi kör (sport és bűnmegelőzési feladatok) felsorolása miatt, valamint a 8. § (3) bekezdésbe foglalt minősített többség meghatározásával kapcsolatban, valamint az egyhangú döntés szabályozása miatt, amire a törvény nem ad felhatalmazást, a Többcélú Társulás Pénzügyi Bizottsága határozatban a társulás költségvetéséről döntött, amely az Ötv. 10. § (1) d) pontja alapján át nem ruházható hatáskör, a társulás költségvetése nem felel meg az Áht. 67-69 §-ainak,

62


à à à à à à à à

à à à à à à à

a társulás költségvetését a törvényi határidőt (Áht. 70 §) túllépve fogadták el, többcélú társulás határozata: kötelezettségvállalás fedezet megjelölése nélkül, többcélú társulás zárszámadási határozatát határidőn túl terjesztették elő, vagyonkimutatás nem a jogszabállyal egyező tartalmú, közoktatási társulás: társulási megállapodás hiányosságai, közoktatási társulás határozatai: Intézmény és társulás alapító okiratának hiányosságai, társulás SzMSz-ének hiányosságai, az Eütv. és a kapcsolódó EüM rendelet szerint az önkormányzati tulajdonban levő fekvőbeteg-intézmények felügyelő tanács tagjai legfeljebb egyharmadának megválasztását csak az egészségügyi intézmény ellátási területéhez tartozó önkormányzatok képviselő-testületei gyakorolhatják jogszerűen. A Többcélú Kistérségi Társulása Polgármesterek Tanácsának nem volt felhatalmazása, amikor erről szóló határozatait megalkotta, társulási Tanács ülésén a polgármestert jegyző helyettesítette, vezetői megbízás, nyílt ülésen, hozzájáruló nyilatkozat hiányában, vezetői megbízás adása formai hibával, illetve felhatalmazás nélkül, a jegyzőkönyveket hivatali alkalmazott írt alá a Társulási Tanács tagja helyett, jegyzőkönyv felterjesztése törvénnyel ellentétes, nem szerepeltek a szavazások számszerű eredményei a jegyzőkönyvben, hiányoztak az elfogadott határozatok mellékletei.

Az írásbeli észrevételeket teljes mértékben elfogadták és igyekeztek a lehető legrövidebb határidőn belül a hiányosságok kijavításáról gondoskodni. A törvényességi ellenőrzés során a felmerülő problémák jellege, illetve a támogató együttműködés szellemében szóbeli észrevételek megtételével is éltünk, főleg működésbeli jogszabálysértések esetében. Többcélú társulások működésére tett szóbeli észrevételek: à à à

a polgármester helyettesítéséről nem a törvényben előírtak szerint gondoskodnak, a társulási tanács üléseiről készült jegyzőkönyvek késedelmesen kerültek megküldésre, a határozatok tartalma nem mindig állapítható meg egyértelműen, pl. költségvetési döntésnél „az előterjesztés melléklete szerinti bontásban” szöveg szerepel, amelyből a döntés tartalma nem állapítható meg.

Ezeket is teljes mértékben elfogadták és igyekeztek a lehető legrövidebb határidőn belül a hiányosságok kijavításáról gondoskodni. A többcélú kistérségi társulások tekintetében is végeztünk helyszíni ellenőrzést az elmúlt évben, melyek eredményeként az alábbi megállapítások tehetők. A helyszíni célvizsgálat kiterjedt több komplex kistérségi társulás székhely településére is, ahol megállapítottuk, hogy a többcélú társulás üléseinek jegyzőkönyveit évente, ülésenként elkülönítve lefűzik, az előterjesztésekkel és a jelenléti ívvel együtt. Egyes helyeken a jegyzőkönyvek tárolása zárt szekrényben történik a munkaszervezet irodájában. A szabályok szerinti hozzáférés biztosított. Másutt viszont a dossziékat külön helyiségben tárolják, de még szekrény nem állt rendelkezésükre a vizsgálat időpontjában. Javasoltuk, hogy a megfelelő tárolás érdekében szükséges mielőbb a nyílt és a zárt ülések jegyzőkönyveinek tárolására

63


alkalmas szekrények beszerzése. A zárt ülések esetében a zárhatóság követelményeit is figyelembe kell venni. Annak ellenére is kell zárható szekrényt biztosítani, hogy eddig nem tartottak zárt ülést. A betekintési jogot biztosítják a nyilvános ülés esetében, az érdeklődők részére a lefűzött dossziékat rendelkezésre bocsátják. A határozatokról külön nyilvántartást nem vezetnek. A végrehajtást igénylő határozatokat az ügyirat kezelési szabályoknak megfelelően iktatják a hozzájuk kapcsolódó iratokkal együtt. Az elmúlt év törvényességi ellenőrzési tapasztalatait összegezve, és eredményeit hasznosítva 2008. évben biztosítani kell, hogy a törvényességi ellenőrzés színvonalának további emelésével, a társulások működésének törvényessége javuljon.

2.8. A törvényességi felügyeleti intézkedések (12. számú melléklet)

munka

módszerei,

ellenőrzések,

A hivatal illetékességi területéhez tartozó területfejlesztési tanácsok működésének tapasztalatai A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2004. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításával a Hivatal ellátja a Csongrád megye hét kistérségében működő kistérségi fejlesztési tanácsok, valamint a Megyei Területfejlesztési Tanácsok és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét. A régióban egy Térségfejlesztési tanács működik, mely 2005. december 5-én jött létre „DunaTisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Duna-ág Térségi Fejlesztési Tanács” elnevezéssel, melynek törvényességi felügyeletét a Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség látja el. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét a székhely központ látja el. A DARFT 2007. évi működésének tapasztalatai az alábbiak: A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács működése Üléseinek száma: 8, beérkezett jegyzőkönyvek száma: 8 Határozatok száma: 61 A területfejlesztés törvényességi felügyeleti feladatellátása során a hivatal képviselője minden alkalommal részt vett a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ülésein. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 8 ülést tartott és 61 határozatot hozott, mely jóval meghaladja az előző egész évi ülések, és hozott határozatok számát. Ebből is látható, hogy nagyobb figyelmet kapnak az országos jelentőségű, és a régiót érintő fejlesztési célok és programok, nőtt a területfejlesztési költségvetési előirányzat pénzügyi kerete. Az előző évről áthúzódó ügy volt, hogy a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács tisztújító ülésén került sor az SzMSz módosítására, melynek során a szavazatarány nem felelt meg a Tftv. 16. § (8) bekezdésében foglalt 2/3-os minősített többségnek. A közigazgatási hivatal törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva felhívással élt a DARFT elnöke felé, melyben az SzMSz ismételt előterjesztését és a szavazás megismétlését javasoltuk. A tanács 2007. május 64


3-i ülésén tárgyalta az SzMSz módosítását, azonban a Tanács tagjai nem fogadták el az előterjesztést, az év során többször tárgyalták, majd 2007. december 12-én került csak sor a végleges SzMSz elfogadására. A Tanács ülésezésének rendje, a kialakított döntéshozatali folyamatok és a megküldött jegyzőkönyvek is alapvetően megfelelnek a jogszabályok és az SzMSz rendelkezéseinek. A tanács határozatainak többségét a támogatások megítélésével kapcsolatos döntések, illetve a támogatásokkal kapcsolatos módosítások képezték, de a DARFT szervi működésével kapcsolatos határozatok és egyéb tájékoztatások is szerepeltek a döntések között. A regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt előirányzatok terhére a kistérségi fejlesztési tanácsok, a települési önkormányzatok, önkormányzati társulások és többcélú kistérségi társulások pályáztak. Országosan is kiemelkedő folyamat volt a 2007-es évben az Operatív Programok elfogadása, mely az Új Magyarország Fejlesztési Program keretében – uniós források felhasználásával – a régióban is társadalmi véleményeztetésre és elfogadásra került. A regionális fejlesztési tanács elfogadta a Dél Alföldi Operatív Programot (DAOP). Határozatokat még az alábbi témakörökben hoztak: à a 2007-2008-as időszakra tervezett Regionális Akciótervről (RAT), à Regionális Operatív Programhoz javasolt egyedi, kiemelt projektek tartaléklistájáról, à kerékpárút-fejlesztésről, à 2007. évi a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt önkormányzati fejlesztési előirányzatok pályázati kiírásáról, (TEKI, CÉDE, LEKI, TEUT), à 2007. évi decentralizált pályázati keret LEKI tartalékkeretének felhasználásáról, à regionális projekt-előkészítő alap (PEA 4) pályázati rendszerének elfogadásáról, à idegenforgalmi (SPA) tanulmány készíttetéséről, à kistérségi lehatárolás megváltoztatásával kapcsolatos kezdeményezésekről, à a 2007. évi Vis maior keret felhasználásról, à a Tanács SzMSz-ének és Ügyrendjének módosításáról, à DARFT Kht. Alapító Okiratának módosításához, à Regionális Innovációs Ügynökség helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról. Törvényességi felügyeleti intézkedésre 2007-ben nem került sor. Szóbeli jelzéssel éltünk a LEKI pályázatok elbírálása során a Békés Megyei Önkormányzat Elnökének beadványa alapján tett kivizsgálás eredményeként észlelt eljárási, számítási hibára, melyre a Tanács saját hatáskörében megtette a hiba orvoslásához szükséges intézkedéseket. Az ügy lezárásra került a megújított pályázati kiírásnak az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési Főosztálya általi nyilvántartásba vételével. Sor került egy DARFT mellett működő Civil Egyeztető Fórum tagjai sorából való kilépés intézésére. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Vezetőjének címzett elektronikus levél érkezett, melynek tartalma szerint a Konrad Lorenz Természet- és Állatvédő Egyesület ki kívánt lépni a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács mellett működő Regionális Civil Egyeztető Fórumból. A 258/2004. (IX. 16.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a kérelem a DARFT elnökéhez, mint illetékességgel rendelkező szervhez áttételre került, az ügyfelet tájékoztattuk erről.

65


Bács-Kiskun megyei Kirendeltség törvényességi felügyeleti jogkörbe tartozó „Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács” 2007-ben 3 jegyzőkönyvet küldött, működésével, döntéseivel kapcsolatban kifogás nem merült fel. Megyei Területfejlesztési Tanácsok A Dél-alföldi Régió mindhárom megyéjében működtek a megyei területfejlesztési tanácsok. A döntések témakörei 2007. évben igen szűk lehetőségek között mozogtak, mivel a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira biztosított decentralizált keretek a megyei területfejlesztési tanácsoktól a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe kerültek. A megyei fejlesztési tanácsok továbbá a költségvetési, szervezeti és működési kérdéseket elbíráló döntéseket hoztak. Sem a Bács-Kiskun megyei, sem a Békés megyei, sem a Csongrád megyei Területfejlesztési Tanács munkájával kapcsolatosan kifogás nem merült fel. Bács-Kiskun megyében a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezeti feladatait Kht. látja el, a megyei területfejlesztési tanács, illetve munkaszervezete a Kht. szoros kapcsolatot tart a kistérségi társulásokkal, azok munkaszervezeteivel. Békés és Csongrád megyében a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezete a megyei önkormányzat polgármesteri hivatala által biztosított. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács Üléseinek száma: 3, beérkezett jegyzőkönyvek száma: 3 Határozatok száma: 48 A megyei területfejlesztési tanács folyamatosan, kiegyensúlyozottan, törvényesen működött. Törvényességi felügyeleti intézkedés megtételére a tanács működésével kapcsolatosan nem került sor. Az ülések és a hozott határozatok száma közel azonos volt. A 2006. évi adathoz viszonyítás nem lenne reális, mivel határozatok száma abban az évben megugrott, a kimagasló támogatási határozatok tekintetében, amely az akkori pályázati dömping eredménye. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács Üléseinek száma: 4, beérkezett jegyzőkönyvek száma: 4 Határozatok száma: 72 Az ülések és a hozott határozatok száma közel azonos volt, bár az elmúlt időszakban a megyei szinten elosztható források szűkülésével csökkent a támogatási döntések száma. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács működése törvényességi szempontból jónak mondható, törvényességi észrevétel megtételére 2007-ben sem került sor. A tanács üléseiről, az SzMSz szabályainak megfelelően jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a tanácskozás rövid lényegét, és a szavazatok számát. A döntésekről pontosan szövegezett határozatok készülnek, amely tartalmazza a döntés lényegét – bár többször utalnak az előterjesztett anyagokra az érdemi döntésben is –, továbbá a végrehajtásért felelős és a határidő megjelölését is.

66


A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács működése Üléseinek száma: 7, beérkezett jegyzőkönyvek száma: 7 Határozatok száma: 41 Az ülések és a hozott határozatok száma közel azonos volt, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban tapasztalható, hogy a megyei szinten elosztható források szűkülésével némileg csökkent a tanács területfejlesztésben betöltött szerepe. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács 2007. évi döntéseinek témái voltak pl. a támogatási szerződések módosítása, tájékoztató a Tanács által nyújtott fejlesztési célú támogatásokról (1996-2006), a támogatások felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról, TEIR megyei szintjének biztosítása, megyei Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata. Szervi működést érintő határozatok: költségvetés, munkaterv elfogadása, SzMSz módosítása, munkaszervezet szerződésének módosítása. A megyei területfejlesztési tanács folyamatosan, kiegyensúlyozottan, törvényesen működött. Törvényességi felügyeleti intézkedés megtételére a tanács működésével kapcsolatosan nem került sor. Kistérségi fejlesztési tanácsok A régió mindhárom megyéjében a kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait a többcélú kistérségi társulások, mint önálló jogi személyek látják el, a Tftv. 10/G. §-a alapján, mely szerint a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a Tftv.-ben meghatározott feladat és hatáskör, továbbá eljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával kell ellátniuk. E rendelkezés alapján az önálló jogi személyiségű többcélú kistérségi társulások úgy járnak el, hogy üléseik egy részén a kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása során olyan összetételben és olyan eljárási szabályok szerint működnek, amely megfelel a területfejlesztési törvényben foglaltaknak. Például tagjaik száma (tanácskozási jogú tagja a közigazgatási hivatal is), a döntéshozatal rendje más. Erre tekintettel üléseik száma nem minden esetben különül el a többcélú kistérségi társulási ülések számától, néhány társulás jár el úgy, hogy önálló ülést tart, ha kistérségi fejlesztési tanácsi minőségében tanácskozik. A kistérségi fejlesztési tanácsok munkaszervezete tekintetében, a többcélú kistérségi társulás egy jogi személyiségére tekintettel ugyanazok a munkaszervezetek látják el a titkársági feladatokat. A Dél-alföldi Régióban a 25 kistérség fejlesztési tanács közül 17 helyen önálló munkaszervezetet hoztak létre. Csongrád megyében a 7 kistérségből 5 helyen a munkaszervezeti feladatokat a polgármesteri hivatal látja el, 2 helyen működik önálló munkaszervezet. Bács-Kiskun megyében a 10 kistérségből 7 helyen önálló munkaszervezetet hoztak létre, 3 kistérségben pedig a székhely település polgármesteri hivatala látja el a munkaszervezeti feladatokat.

67


Békés megyében a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 8 kistérséget alakított ki és így nyolc fejlesztési tanács alakult, ebből: a Tftv. 10/G. § (1) bekezdés szerint 2007-re mind a nyolc többcélú kistérségi társulás vállalta, hogy ellátja a fejlesztési tanács feladatát. A többcélú kistérségi társulások jegyzőkönyvezési gyakorlatában a fejlesztési tanácsi jogkörben hozott döntések nem különülnek el a társulás egyéb feladataitól. A megyében a titkárság feladatait 5 kistérségben a többcélú társulás önálló munkaszervezete látja el, egy településen folyamatban van az önálló munkaszervezet megalakítása, két kistérségben pedig a székhely település polgármesteri hivatala látja el a feladatokat. A kistérségi fejlesztési tanácsok éves munkaterv alapján tartották meg üléseiket. A kistérségi fejlesztési tanácsok éves munkatervei a többcélú kistérségi társulások munkaterveinek részét képezik. Megállapítható, hogy a területfejlesztési tanácsok is éves munkaterveik alapján tartották meg üléseiket, melyekhez a Hivatal felkérésre a szükséges szakmai segítséget a megfelelő mértékben biztosította. A jogszabályokban kötelezően előírt napirendeken (költségvetés, költségvetési beszámoló) kívül a területfejlesztési tanácsok tevékenységének zömét a decentralizált állami támogatások körében kiírt pályázatok elbírálása adta. A kistérségi fejlesztési tanácsok 2007. évben összességében 41 ülést tartottak és összesen 114 határozatot hoztak. Felügyeleti intézkedés 4 esetben történt. Az előző évihez képest az a megállapítás tehető, hogy a kistérségi fejlesztési tanácsok kevesebb ülést tartottak, fele annyi határozatot hoztak, és a felügyeleti intézkedések száma is arányosan csökkent. Ez annak tudható be, hogy kevesebb a területfejlesztéssel kapcsolatos ügyek száma a kistérségekben, mivel a területfejlesztésre rendelkezésre álló források felhasználása a regionális fejlesztési tanácsok kompetenciájába került, és így a döntések is ott jelentkeznek. A kistérségi fejlesztési tanácsi jogkörben eljáró többcélú kistérségi társulások döntéseiket az alábbi tárgykörökben hozták: à à à à à à

szervezeti működési kérdések, költségvetési, zárszámadási ügyek, pályázatok, közbeszerzések, kistérségi területfejlesztési koncepció, terv, fejlesztési ügyek (idegenforgalmi koncepció, bűnmegelőzési koncepció).

A törvényességi felügyeleti hatáskör gyakorlása során helyszíni ellenőrzést, vagy témavizsgálatot nem végeztünk. A felügyeleti jogkört a jegyzőkönyvek utólagos vizsgálata alapján gyakoroltuk, melyhez esetenként szóban kiegészítő információkat, adatokat kértünk. A felügyeleti rendszer keretében kisszámú írásbeli törvényességi felügyeleti intézkedés történik és a tanácsok törvényes működése stabilabbá vált. Felügyeleti intézkedés körében például a területi referens jelzéssel élt, hogy a jegyzőkönyv nem rögzíti teljes körűen a Tftv. alapján meghívandó szerveket. Szintén jegyzőkönyv vezetési probléma, hogy a jegyzőkönyvből nem tűnik ki, a tanács a határozatát kistérségi fejlesztési tanácsként vagy a többcélú társulás tanácsaként hozza.

68


Megjegyzendő például, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség törvényességi felügyelete alá tartozó Kunszentmiklós székhelyű tanács 2007. évben több alkalommal pályázatot írt ki a Tftv. alapján az elkülönített munkaszervezet magasabb vezetői állásának betöltésére és a pályázati eljárásokat eredménytelenné nyilvánította. A vezetői feladatokat megbízás alapján a munkaszervezet alkalmazottja látja el. A törvénysértések megelőzését megkönnyítette az a jó munkakapcsolat, ami évek során kialakult a tanácsok elnökeivel, a munkaszervezetek vezetőivel és munkatársaival. A munkaszervezeti vezetők számos esetben kértek segítséget az olyan témákban, mint a megállapodás tervezetek véleményezése, társulási megállapodás módosítása, munkaszervezetek kialakítása, munkaszervezeti vezetőjének kinevezési rendje. A fejlesztési tanácsok (regionális, megyei, kistérségi) 2007. évben összességében 63 ülést tartottak és összesen 336 határozatot hoztak. Összességében felügyeleti intézkedés 4 esetben történt, mind a 4 kistérségi fejlesztési tanáccsal szemben. Összességében megállapítható, hogy a területfejlesztési tanácsok működését a napirendek előkészítettsége, a döntések megalapozottsága jellemzi. Az előzetes konzultációknak köszönhetően javult a jogszerű működés színvonala. Ezen túlmenően minden tanács tekintetében a munkaszervezetekkel szoros és hatékony együttműködés alakult ki. A regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsi feladatokat is ellátó többcélú kistérségi társulások kiegyensúlyozottan, törvényesen működtek.

2.9. Az önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (13.

számú melléklet)

A régiós közigazgatási hivatal 2007. évben is kiemelt feladatként kezelte az állampolgárok igényeit központba helyező ügyfélközpontú korszerű közigazgatás megvalósítását. Ennek érdekében az önkormányzatok törvényes működését érintő lakossági panaszbejelentések gyors és szakszerű elintézésére törekedtünk. A lakosság számítógépes ellátottságának köszönhetően több ügyfél elektronikus levelező rendszeren keresztül nyújtotta be panaszbeadványát. A beérkezett levelekre azonnali visszajelzést küldtünk. Emellett igyekeztünk a lehető legrövidebb időn belül a kért vizsgálatot lefolytatni és a teljes körű választ, valamint az intézkedést megtenni. A 2008. évi helyszíni ellenőrzési terv összeállítása során igyekeztünk tervbe venni olyan önkormányzatok ellenőrzését is, amelyhez kapcsolódóan 2007. évben több vagy gyakori panasz, közérdekű bejelentés érkezett. Bács-Kiskun megyét érintő közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása Közérdekű bejelentés 19 db: 1. Jánoshalma: Települési képviselő tett bejelentést az iskolaátszervezés miatt elbocsátásra kerülő munkavállalók létszámát meghatározó képviselő-testületi határozattal és annak végrehajtásával kapcsolatban, azonban a vizsgálat – összekapcsolva az „alap” törvényességi 69


ellenőrzéssel – az iskolaátszervezést megalapozó döntési folyamat egészének felülvizsgálatára irányult. A vizsgálat alapján több jogszabálysértő elemre szóbeli törvényességi észrevétel megtételére került sor. 2. Jánoshalma: Települési képviselő által tett bejelentés az újonnan felálló közoktatási intézménynél megvalósított intézkedések felülvizsgálatát kezdeményezte (mint: szaktanári órák felosztása, maximális osztálylétszám átlépése, tanárok túlórái, tanterem mérete, stb.). A polgármestertől kapott tájékoztatás a jogszabálysértés gyanúját nem alapozta meg. Másfelől a beadvány áttételre került az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont illetékes igazgatósága felé. 3. Kecskemét: Települési képviselő kezdeményezte a közgyűlés közoktatási intézmény átszervezéséről szóló határozatainak vizsgálatát. A vizsgálat eredményeképpen törvényességi észrevétel megtételére került sor az intézmény elnevezése és az intézmény típusának alapító okiratban való helytelen megjelölése miatt. 4. Mélykút: Még folyamatban lévő ügy. Jobban Szeretnék Élni Mélykúton Településvédő Csoport panasza 92 aláírást tartalmazó aláírásgyűjtő ív csatolásával (gazdasági és környezetvédelmi jogszabályok megsértése). A panasz lényege: a szeméttelep illegálisan üzemel; a képviselő-testület és a polgármester megsérti a gazdasági és környezetvédelmi jogszabályokat. A panasz áttételre került részben Mélykút Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestületéhez, részben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez. Tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi felhatalmazás és a bejelentők hozzájárulása hiányában a közérdekű bejelentéshez csatolt aláírásgyűjtő íveket, az azon szereplő személyek személyes adatainak védelmére tekintettel, nem lehetséges a panasziratot elküldeni. Ezért a felügyelőség és a képviselő-testület vizsgálatának eredményéről a közigazgatási hivatal tájékoztatja majd a közérdekű bejelentőket. 5. Kecskemét: az SZDSZ helyi szervezete kezdeményezte a kecskeméti közoktatási intézmények átszervezéséről szóló testületi határozat előkészítésének törvényességi ellenőrzését. A véleményeztetési eljárás lefolytatást illetőn törvénysértés nem történt, az átszervezésről szóló döntést megelőzően elmulasztotta a közgyűlés jogszabály által és a közgyűlés 922/2005. (XII. 21.) sz. határozatában előírt határidőben a közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatát. A mulasztásra szóbeli észrevételt megtételére került sor. 6. Kunszentmiklós: Ebben a közérdekű bejelentésben a település egyik utcájának lakosai azt sérelmezték, hogy az utca burkolatának hiánya és a nagy forgalom miatt, elviselhetetlen a por a környéken. Hatáskör hiánya miatt az ügy áttételre került a jegyzőhöz. 7. Mélykút: A több állampolgár által aláírt ívvel ellátott beadvány több tárgykört érintett: többek között az önkormányzatnál megvalósított felelőtlen gazdálkodást, a pályázati támogatások célirány-ellenes felhasználását, a képviselők vagyongyarapodását, az önkormányzat likviditási gondjait, hitelfelvételét, bizottságok létszámát, az aljegyzői, alpolgármesteri státusz megszüntetését, a fogadóórák megszüntetését, a panasztétel akadályozását, a tiszteletdíjak és helyi adók magas voltát. A jegyzőtől és a polgármestertől kapott adatok és a jegyzőkönyvek alapján vizsgálat megtörtént. A törvényességi ellenőrzés során nem tapasztaltunk olyan körülményt, mely a beadványban érintett témakörökben a működés törvénytelenségét alapozta volna meg.

70


8. Mélykút: A 137/2007-es ügyhöz kapcsolva került vizsgálatra tekintettel arra, hogy az érintett témák átfedésben voltak és a bejelentés maga azonos személytől érkezett. 9. Ágasegyháza: a névtelen bejelentés az ágasegyházi iskola igazgatójának bűncselekmény gyanúját keltő magatartásával kapcsolatos. A Városi Rendőrkapitányság felé való áttételéről történt intézkedés. 10. Császártöltés: névtelen bejelentés, melyben az egyik szociális intézményvezető (a polgármester felesége), illetve a főnővér végzettségét tanúsító bizonyítvány hamis voltát tárták fel. A tárgyi ügyben a Szociális és Gyámhivatal tett intézkedést. 11. Császártöltés: a nyilvános könyvtári ellátás átszervezését megelőzően nem kérték ki a minisztérium véleményét. Szóbeli törvényességi észrevételt követően a jegyző pótlólag megkereste a minisztériumot. 12. Jánoshalma: intézményvezető által előterjesztett beadvány, mely az intézménynél dolgozók személyi anyagának felülvizsgálatával, a jogosulatlan munkavégzéssel kapcsolatos. A bejelentésnek az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Dél-alföldi Regionális Igazgatósága felé történő áttételéről történt intézkedés. 13. Császártöltés: névtelen bejelentés, a Polgármesteri Hivatalnál és az Önkormányzat intézményeinél tapasztalható munkaügyi visszaélésekről. A beadványt áttettük az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes felügyelőségéhez. 14. Császártöltés: névtelen bejelentés képviselői összeférhetetlenségi ügyben. A polgármester tájékoztatása szerint az ügy vizsgálata során az érintett képviselő lemondott mandátumáról. 15. Császártöltés: névtelen bejelentés képviselői összeférhetetlenségi ügyben, melyre a megkeresést követően lefolytatták a vizsgálatot. A vizsgálat eredményeként azt állapították meg, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn. 16. Császártöltés: névtelen bejelentés, mely a településen működő kisebbségi önkormányzat működésének törvényességére vonatkozott. A kisebbségi önkormányzat elnökétől és a jegyzőtől kapott tájékoztatás, valamint a felterjesztett jegyzőkönyvek alapján lefolytatott vizsgálat eredménye: a kisebbségi önkormányzat működése a panaszolt körben a jogszabálynak megfelel. 17. Kecskemét: A bejelentés azt sérelmezte, hogy a közigazgatási hivatal 2004. évben nem tett törvényességi észrevételt a Kecskemét É-i elkerülő út tanulmánytervének közgyűlési elfogadására. Ugyanis a közgyűlés bizottsága azt nem véleményeztette. A beadványt az ÖTM továbbította a közigazgatási hivatalhoz. Ilyen tartalmú beadványt már 2004. évben is vizsgált a hivatal. Ahogyan 2004-ben, úgy most is azt a tájékoztatást kapta a beadvány írója, hogy az eljárási hibára szóbeli törvényességi észrevételt tettünk, de az eljárási hiba nem hat ki a döntés érdemére, tartalmára. 18. Kecskemét: A bejelentő a Hunyadivárosi Bölcsőde körül kialakult helyzet, a gyermekeket zavaró környezetkárosító tevékenységek megszüntetését kezdeményezte az ÖTM-nél. A

71


bejelentésben foglaltak megvizsgálását követően a jegyző megtiltotta a telepengedély nélkül végzett tevékenységet a bölcsőde szomszédságában. 19. Kunbaja: Kunbaját érintően névtelen közérdekű bejelentéssel kapcsolatban a megyei rendőr-főkapitányság hivatalunk vizsgálatát kérte. Az ügyben a területi referens helyszíni ellenőrzést is végzett, melynek során megtekintette a jelzálog-hitel felvételével kapcsolatos ügyben keletkezett dokumentumokat. A helyszínen a törvénysértő határozat hatályon kívül helyezésére hívta fel a polgármestert. A közigazgatási hivatal egyidejűleg kezdeményezte az ÁSZ és a képviselő-testület vizsgálatát. A kapott tájékoztatás szerint az ÁSZ-nak az egyéb ellenőrzési feladatok feszített ütemű végrehajtására tekintettel nincs lehetősége a soron kívüli vizsgálatra, illetve a 2008. évi munkatervbe beépített vizsgálatra. A képviselő-testület válasza még nem áll rendelkezésre. Panaszügyek 61 db: 1. Kiskunhalas: Gázár támogatási kérelmére nem kapott választ a panaszos a kincstártól. A beadvány a határkörrel rendelkező MÁK. BKM-i területi igazgatóságához került áttételre. 2. Kunbaja: A panaszos sérelmezte, hogy az önkormányzat nem fizeti ki a szociális segélyt, mondván elfogyott a pénz. A bejelentés alapján a polgármester előirányzat átcsoportosítást hajtott végre, és a beadványt a képviselő-testület is tárgyalta. 3. Bácsbokod: A panaszos a hulladék díjfizetési kötelezettséget kifogásolta. Az ügyfél részletes tájékoztatást kapott. 4. Bácsalmás: Az ügyfél járdabontásra, kábelfektetésre tett panaszt. A beadvány a testülethez került áttételre. 5. Kunbaracs: Beadványában az ügyfél azt sérelmezte, hogy a kunbaracsi képviselő-testület súlykorlátozásra vonatkozó jelzőtáblákat helyezett ki a település két utcájában. A forgalomkorlátozásnak ez a módja megakadályozza azt, hogy a gazdasági társaság ügyfél a tulajdonában lévő ipartelepre a tehergépjárművek a fenti két úton át behajtsanak, ezért a cég az ingatlant a megvásárlás céljának, rendeltetésének megfelelően nem tudja használni, ezáltal jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai csorbulnak, korlátozódnak. A panasszal érintett községnek nincs a közúti közlekedést szabályozó helyi rendelete. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban Kkt.) 34. §-ának (2) bekezdése szerint a közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki. A Kkt. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt jogosult. A fenti jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a közút forgalmi rendjének kialakítására, a döntéshozatalra a közút kezelőjének van hatásköre. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 92. §-a (10)

72


bekezdésének b) pontja szerint közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében a Kkt. 14. §-ának (1) bekezdésében a jegyzőt kell érteni. A jegyző a Temetői út és a Dózsa György utca forgalmának korlátozásáról nem döntött, ezért eljárása törvénysértő volt. A jogszabálysértő állapot megszüntetése megtörtént. 6-7. Solt: Mindkét ügyben a panaszos jól ismert ügyfele mind az önkormányzatnak, mind hivatalunknak, mind pedig a szakminisztériumoknak. Az egyik ügyben a panasz pénzbeli szociális ellátás megállapításnak törvényességére irányult, önkormányzati hatósági ügy eljárási szabályainak megsértését kifogásolta az ügyfél. A másik ügyben az ügyfél az általa észlelt – veszélyes állat – kígyó ártalmatlanítását kérte, a kérelem a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságához került áttételre. 8. Mélykút: A panasz lényege: A közszolgáltató miért nem köt minden egyes ingatlantulajdonossal írásban szerződést? Miért kell díjat fizetnie annak, aki a hulladékkezelési közszolgáltatást nem veszi igénybe, illetve akinek az ingatlanán nem keletkezik hulladék, vagy ha mégis, akkor azt a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken helyezi el? Az ügyfél tájékoztatást kapott a Hgt. és végrehajtási rendeletek rendelkezéseiről. 9. Kecel: Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázattal kapcsolatban kifogásolta a panaszos, hogy nincs jogorvoslatra lehetőség. Az önkormányzat az általános szerződési feltételeknek megfelelően járt el. 10. Fajsz: Pénzt kért a panaszos a polgármesteri hivataltól és hivatalunktól megélhetésre, elköltözésre. Tájékoztattuk a pénzbeli szociális ellátásokról, ezek igénybevételének módjáról és arról, hogy hivatalunk segély-kerettel nem rendelkezik. 11. Dunapataj: A panaszos a Szelidi tónál lévő nyaralójában nem tud pihenni, a különböző rendezvények miatt (utcabál, disco). A jegyző sűrűbb ellenőrzést és szükség szerint rendeletmódosítást ígért. 12. Kalocsa: A panaszos sérelmezte, hogy egy meghatározott ingatlan esetében elővásárlási jogával élt az önkormányzat. A döntés nem volt jogszabálysértő. 13. Fajsz: Iskolaérettségi vizsgálattal kapcsolatban, a panaszos a saját egészségi állapota miatt nem tudott a gyermekével a vizsgálaton Kalocsán, a nevelési tanácsadóban megjelenni. A jegyző tájékoztatása szerint a megjelölt időpontban a gyerek a vizsgálaton megjelent és iskolaérettnek minősítették. 14. Miske: A helyi polgármesteri hivatalban nem adták ki a panaszos által kért jegyzőkönyvet (képviselő-testületi) fénymásolatban. Felhívtuk a jegyző figyelmét e terület szabályozásának fontosságára (a fénymásolás díjának meghatározására), az ügyfélnek a kért anyagot megküldtük. 15. Foktő: Az önkormányzatnak írt levelére 30 napon belül nem kapott választ, út létesítésével kapcsolatban. A polgármester tájékoztatása szerint a panaszos ügyével a Falufejlesztési Bizottság foglalkozik. 16. Nemesnádudvar: A kérelmező beadványát a Bizottság nem tárgyalta meg. A bizottság figyelmét írásban felhívtuk az esetre, a bizottság a panaszos beadványát megtárgyalta.

73


17. Bácsszentgyörgy: Közterület parlagfüves voltának kifogásolása. Tájékoztatást kapott az ügyfél. 18. Bácsszentgyörgy: Szociális ügyben fellebbezés késedelmessége, a határozat késedelmes közlése. 19. Vaskút: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatási kérelem elutasítása az önkormányzat pénzügyi helyzetére hivatkozva. 20. Baja: Önkormányzati törzsvagyon Kft.-be való jogszerűtlen bevitele, törzsvagyon értékesítése. A vizsgálat eredménye, az önkormányzati döntés nem törvénysértő. 21. Vaskút: Helyi piac legálisan nincs, az azonban működik; helyi rendelet hiánya; a testületi érdemi döntés hiánya. A jegyző, mint eljáró hatóság vizsgálatát kértük. A polgármester figyelmét felhívtuk a szabályozás szükségletére. 22. Kiskunfélegyháza: A Miniszterelnöki Titkárság továbbította a panaszt. A panaszos önkormányzat által megállapított távhődíj emelését kifogásolta. valamint azt, hogy a polgármester és a képviselőik semmilyen segítséget nem nyújtanak. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint egyeztetést hívtak össze az érintett képviselők bevonásával a szolgáltatási szerződés és a távhő rendelet felülvizsgálata ügyében. A felülvizsgálati egyeztetésről szóló tájékoztatást a képviselő-testület elfogadta, a rendeletét nem kívánta módosítani. A panaszban foglaltak alapján a törvényességi vizsgálat megtörtént, törvényességi észrevétel megtételére nem került sor. A panaszos tájékoztatást kapott. 23. Kiskunfélegyháza: Az előző ügy panaszosa kifejti, hogy véleménye szerint az önkormányzat és a hőszolgáltató vagyoni kárt okozott a döntésével. Kéri, hogy kötelezzük őket a vagyoni kár megtérítésére. Az ügyfél tájékoztatást kapott a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről és arról, hogy a közigazgatási hivatalok nem járhatnak el a hőszolgáltatóval szemben. 24. Kiskunfélegyháza: Egy kiskunfélegyházi panaszos azt kifogásolta, hogy az utcájuk forgalom-korlátozására irányuló kérelmére nem válaszolt a hivatal. Megkeresve a hivatalt azt a tájékoztatást kaptuk, hogy felül fogják vizsgálni az említett lakossági igényt. 25. Kiskunfélegyháza: Összeférhetetlenség vizsgálatát kérte a közigazgatási hivataltól a beadvány írója. Egy önkormányzati képviselőt egy Kht. ügyvezetőjévé választották. A polgármesternél kezdeményezte a hivatal, hogy az ügyet adja át kivizsgálásra az SzMSz-ben kijelölt bizottságnak. 26. Kiskunfélegyháza: A panaszos 2005. évben telekalakítási építéshatósági ügyben volt érintett. Akkor a jogorvoslati lehetőséggel nem élt. Utóbb észlelte hogy a határozat nem felel meg sem az ő érdekeinek, sem a helyi építési szabályzatnak. A megoldásra javaslatot tett a polgármester és a jegyző felé, de választ nem kapott. A beadványban foglaltak és az ügyfél rendeletmódosításra és ingatlan-cserére vonatkozó javaslatának megvizsgálását kértem a kérdésekben döntésre jogosult képviselő-testülettől. A helyi rendelet módosítására került sor. 27. Gátér: A panaszos azt kérte, hogy a polgármesteri hivatalt és az önkormányzatot a vele szemben fennálló negatív irányú elfogultságra való tekintettel minden ügyében zárja ki a

74


közigazgatási hivatal. A folyamatban lévő szociális önkormányzati (méltányossági lakásfenntartás) hatósági ügyben tájékoztatást kértünk a jegyzőtől. Törvénysértést nem állapítottunk meg, az ügyfél a vonatkozó jogszabályokról tájékoztatást kapott. 28. Akasztó: Családgondozói állás betöltésére kiírt pályázat elbírálásával kapcsolatban érkezett panasz. A határozat nem volt jogszabálysértő. 29. Tabdi: Polgármesteri Hivatal dolgozója által tanúsított, a személyes adatok védelmét sértő magatartással szemben tett panasz, mely azonban nem nyert bizonyítást. 30. Tázlár: út áthelyezésével megvalósított birtokháborítás (mely a Hatósági Osztályra tartozik), a közlekedési helyzet megváltoztatása rendeleti alap nélkül. A helyi építési szabályzat véleményeztetése, engedélyezése a panasz elbírálásának idején folyamatban volt, törvényességi jelzéssel éltem a jegyző felé, illetve a panasz a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-Alföldi Regionális Igazgatósága felé áttételre került. 31. Ballószög: a panasz arra irányult, hogy a polgári célú nem nyilvános repülőtér üzemeltetési engedélye lejárt, illetve a jegyző által mint szakhatóság által megszabott kritériumok nem teljesültek, és a nincs meg a szükséges zajgátló védőövezet. A panasz a Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Hatósága részére áttételre került (akik azonban úgysem fognak semmit sem csinálni, mivel nem egyezik a véleményünk). 32. Soltszentimre: hulladékkezeléssel kapcsolatos panasz, melyben az állampolgár azt sérelmezi, hogy a nyugdíjából a hulladékkezelési közszolgáltatás díjhátraléka levonásra került, illetve hogy a Polgármesteri Hivatalban panaszára nem reagáltak. A panasz tárgyában törvényességi jelzéssel éltem a jegyző felé. 33. Soltvadkert: a szennyvíz érdekeltségi hozzájárulásnak a panaszos nyugdíjából történő levonása felől intézkedett a jegyző. Az állampolgár tulajdonképpen azt igényli, hogy a többi lakos által befizetett és a tőle levont összeg közti különbözetet, illetve a szennyvízcsatornára való rákötés kiépítésének költségeit térítse meg részére az önkormányzat. Megkereséssel éltünk a jegyző felé az összegszerűséget illetően, így a jegyző tájékoztatása alapján a válasz jelenleg készül. 34. Fülöpszállás: a személyi térítési díj megállapítását, összegét kifogásolta a panaszos, e tekintetben tájékoztattam, hogy bírósági úton élhet jogorvoslattal. Emellett a beadvány a szennyvíz érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének az adásvételi szerződésben való helytelen rögzítésére irányult, mely nem tartozik hatáskörünkbe, illetve arra, hogy a Polgármesteri Hivatalban előterjesztett kérelmére nem kapott tájékoztatást. Ez utóbbival kapcsolatban szóbeli törvényességi jelzéssel éltünk a jegyző felé. 35. Tiszaug: Az állampolgár azt kifogásolta, hogy a részére több hónapos késedelemmel kézbesített Víziközmű Társulat határozatán az önkormányzat, a kézbesített borítékon a polgármesteri hivatal bélyegzője szerepel feladóként. A polgármester figyelmét felhívtuk arra, hogy a jövőben a jegyzővel együtt gondoskodjon az önkormányzat és a hivatal bélyegzőinek megfelelő tárolásáról, őrzéséről és jogszerű használatáról. 36. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat: a panasz az ÖTM-ből érkezett. A bírósági ülnöknek jelölt, de meg nem választott panaszos sérelmezte az önkormányzat eljárását,

75


döntését. A vizsgálat eredményeként a képviselő-testület törvénysértése nem került megállapításra. 37. Kiskunfélegyháza: névtelen bejelentés meg nem nevezett iskola igazgatói pályázati eljárásának törvényességi vizsgálatát kérte. A folyamatos törvényességi ellenőrzés során 2 intézmény esetében törvényességi észrevételt tettünk, ezen kívül egy pályázati eljáráshoz írásban a jegyzőkönyvben található adatokon kívül további tájékoztatást szereztünk be a jegyzőtől. 38. Bácsalmás: Két személy panaszt nyújtott be a Bácsalmási Munkaügyi Központ ellen jövedelemigazolás kiadásának megtagadása ügyében. A panasz a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal részére került áttételre kivizsgálás céljából. 39. Kiskunfélegyháza: az OBH kérte a Bankfalui iskola igazgatói kinevezés vizsgálatát a CKÖ elnökének beadványa alapján. A megkeresést megelőzően törvényességi észrevétel megtételére került sor. 40. Kecskemét: lemondott képviselőt listáról követő kisebbségi önkormányzati képviselő jelölt sérelmezte, hogy nem tudja képviselői jogait gyakorolni, mert a kisebbségi önkormányzat elnöke nem tűzi a testület napirendjére a képviselői eskütételt. A kisebbségi önkormányzat elnökének figyelmét felhívta a közigazgatási hivatal a Nek. törvény vonatkozó előírásaira. 41. Kiskunfélegyháza: a CKÖ elnöke kezdeményezte a képviselő-testület 40/2007. határozatának (közoktatási intézmény átszervezése) törvényességi ellenőrzését, a CKÖ egyetértési jogának mellőzését. Törvényességi észrevétel megtételére került sor. 42. Kalocsa: A jegyző nem adott tájékoztatást arról az egyik önkormányzati képviselőnek, hogy ki, mennyi iparűzési illetve építményadót fizet. A jegyző eljárása jogszerű volt. 43. Kiskunfélegyháza: Kiskunfélegyházán új kórházigazgató kinevezésére került sor. Települési képviselő kezdeményezte a törvényességi vizsgálatot a határozat törvénysértő volta miatt, mert a testület a szükséges vezetői gyakorlat alóli felmentéskor nem vette figyelembe a szakmai vezető testület egyetértésének hiányát. Írásbeli törvényességi észrevétel megtételére került sor. 44. Kalocsa: Kft alapításakor a képviselő-testület nem tartotta be a saját SzMSz-ében foglaltakat. Írásbeli észrevételt tettünk. 45. Homokmégy: A jegyző nem tette közzé a képviselő-testület ülésének időpontját. Tekintettel arra, hogy ennek módját az SzMSz sem tartalmazta erre már korábban szóbeli észrevételt tettünk. A képviselő-testület módosította a szervezeti és működési szabályzatát és a jegyző ennek megfelelően jár el. 46. Kalocsa: Az önkormányzat egyik intézményének támogatása az egyéb ügyek között szerepelt és a fedezetet nem jelölte meg a képviselő-testület. A döntés nem volt jogszabálysértő. 47. Fülöpszállás: Törvénysértő módon választották meg a fülöpszállási alpolgármestert. Írásbeli észrevételt tettünk.

76


48. Fülöpszállás: Törvénysértő módon alpolgármestert. Írásbeli észrevételt tettünk.

választották

meg

ismét

a

fülöpszállási

49. Solt: Települési kisebbségi önkormányzat elnökének összeférhetetlensége. Az összeférhetetlenséget megszüntette. 50. Szank: A hivatalt a jegyzőn keresztül megkereső települési képviselő azt sérelmezte levelében, hogy a polgármester egy személyben, képviselő-testületi határozat nélkül döntött időszaki lap kiadásáról. Azért tartja fontosnak a kérdést, mert a lapkiadás magas költségekkel jár és a költségvetési rendeletben ez nem szerepel. Az ügyet megvizsgálva megállapításra került, hogy a polgármesteri hivatal rendelkezik ugyan a lapkiadást engedélyező határozattal, de az alapító okiratában nem szerepel a lapkiadás mint szakfeladat, így az okirat módosítására van szükség. E körülményről tájékoztattuk a képviselőt és a jegyzőt. 51. Lajosmizse: Egy sport klub elnöke sérelmezte a 2007 évben megállapított támogatás mértékét, illetve a támogatás elbírálására vonatkozó eljárást. A döntés a képviselő-testület hatásköre, de a panasz kapcsán megállapítást nyert, hogy szükséges az ügy tárgyára vonatkozó helyi önkormányzat helyi rendeletek eltérő rendelkezéseket tartalmaznak. A jegyző maga is észlelte a hibát, és a rendeletmódosítással összhangba hozta a két önkormányzati rendelet tartalmát. 52. Kecskemét: A Sport Egyesületek Szövetsége kifogásolta, hogy a sport támogatási keret felosztására hatáskörrel rendelkező bizottság a napirendet zárt ülésen tárgyalta így nem volt mód véleményt nyilvánítani. Megállapítást nyert, hogy a bizottság működési jogszabálysértése nem eredményezi a meghozott döntések eredménytelenségét. A szövetség elnöke tájékoztatást kapott az egyéb véleménynyilvánítási lehetőségekről. 53. Császártöltés: a Gondozási Központ intézményvezetője által benyújtott panasz, melyben az egyik képviselő-testületi ülésen rá vonatkozóan elhangzottakat sérelmezi. A tárgyi napirend azonban munkajogi vonatkozású volt, így annak megítélésére hivatalunk nem volt jogosult. 54. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat: Névtelen bejelentés („gyógypedagógusokat segítő dolgozók népes tábora”) közoktatási intézmény igazgatói állásának betöltését kifogásolta. A vizsgálat megállapította, hogy a közgyűlés érvényes pályázatot írt ki, a pályázat elbírálásának idejére a vezetői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazott nem rendelkezett a megfelelő végzettséggel. A közalkalmazott megbízásának határideje a vizsgálat idején lejárt. A főjegyző figyelmét felhívta a közigazgatási hivatal a vonatkozó jogszabályokra a vizsgálat eredményéről való tájékoztatással egyidejűleg. 55. Baja: Névtelen bejelentés képviselői összeférhetetlenség kapcsán. A polgármester felé került vizsgálat céljából az összeférhetetlenségi kezdeményezés. A bizottság vizsgálata során megállapította, nincs összeférhetetlenség. 56. Mélykút: A képviselő-testület nem írt pályázatot az intézményvezetői beosztás ellátására. 57. Kalocsa: Az egyik önkormányzati képviselővel szemben összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeztek. Megszüntette az összeférhetetlenséget.

77


58. Kistelek: Egy cég azt kifogásolta a beadványában, hogy törvénytelen és diszkriminatív módon járt el a jegyző akkor, amikor megtagadta a szakhatósági hozzájáruló nyilatkozat kiadását. Az ügy kisteleki vonatkozása miatt áttételre került sor. 59. Kiskunfélegyháza: Egy Kft. a képviselő-testület ingatlan eladását megelőző pályázati eljárást bírálta. A vizsgálat eredménye: az önkormányzat az eljárásában nem sértette meg a vagyonrendelete előírásait. 60. Kiskunfélegyháza: Névtelen bejelentés nyomán történt vizsgálat egy iskolaigazgatói kinevezés ügyében. Kérdéses volt, hogy a kinevezett személy rendelkezik-e a kötelező szakmai gyakorlattal. A kérésemre megküldött igazolásokat tudomásul véve lezárásra került a kinevező határozat törvényességi vizsgálata. 61. Baja: A Baja Menza Kht. működési engedélyezésének kifogásolása (megtagadták az engedélyt). A kifogásolt döntés törvényességi ellenőrzése megtörtént, törvénysértést nem észleltünk. A fenti iratok tipizálása igen nehéz. Tekintettel arra, hogy a levélíró a beadványában gyakorta több problémát egymáshoz kapcsolva vet fel, a tekintetben sem mindig egyértelmű a beadvány, hogy panaszról vagy közérdekű bejelentésről van szó. A kettő olykor keveredik. A fenti 80 ügyet áttekintve az alábbi tárgykörökben érkezett egynél több beadvány. Összeférhetetlenségi ügy: 6 db, intézményvezető működésével vagy intézményvezetői kinevezéssel kapcsolatban: 9 db, közlekedéshez kapcsolódóan járda, utca, forgalom és közúti jelzőtábla ügyekben: 5 db, önkormányzati hatósági ügyben: 4 db, valamely közszolgáltatás (hulladék vagy távhő) díjával kapcsolatban 5 db, közoktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban: 5 db, önkormányzat (települési vagy kisebbségi) működését, gazdálkodását kifogásoló beadvány: 3 db, munkaügyi: 4 db. A megkeresett szervtől nem kapott határidőben választ az ügyfél 3 esetben. A további ügyek mindegyike sajátos eset, tárgykör szerint nem csoportosíthatók. Békés megyét érintően összességében 10 panasz és 23 közérdekű bejelentés érkezett az osztályhoz. A 10 panaszból egyet települési képviselő, egyet egyéb bejelentő tett, 8 panaszt pedig állampolgár nyújtott be. A bejelentések tárgyát tekintve mindegyik a jogszabályok helytelen alkalmazásával volt kapcsolatban, a megkeresések ennek megállapítására irányultak. 6 ügyet saját hatáskörben zártunk le, általában megállapítottuk, hogy jogsértés nem történt, 4 esetben egyéb intézkedést tettünk (pl.: megkerestük az ÁSZ-t, vagy a hatáskörrel bíró más szervet). A beadványokat határidőn belül intéztük el. A 23 közérdekű bejelentésből 12-t állampolgár kezdeményezett, 6-ot települési képviselő, egyet – egyet polgármester, illetve jegyző, kettőt társadalmi szerv és volt egy egyéb beadványozó is. A jogszabályok helytelen alkalmazásának kivizsgálására irányult 18 indítvány, 5 pedig a helyi szabályozás jogsértő voltát kifogásolta. Saját hatáskörben tudtunk 5 ügyet lezárni úgy, hogy nem állapítottunk meg jogsértést, 14 esetben a bejelentés nyomán törvényességi észrevételt tettünk és 4 ügyet egyéb módon zártunk le. Ezeket is határidőben intéztük el. Panaszügyek tárgykör szerinti felsorolása: Panasz:

78


1. Körösladány Önkormányzata helyi védettséggel kapcsolatos rendelete ügyében benyújtott panasz. A beadvány kapcsán az egyes természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról szóló 6/1992. (VI. 9.) Ök. helyi alaprendelet és módosító rendelete, az 1/2005. (II. 9.) Ök. r. egyes rendelkezéseivel szemben a hivatal írásbeli törvényességi észrevétellel élt, mert álláspontja szerint a helyi védettség alatt álló terület csökkentése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (4), illetve esetlegesen az Alkotmány 18. § és 70/D. § (2) bekezdésébe ütközik. 2. Panaszbejelentés a dombegyházi Gondozási Központ vezetőjének kinevezésével kapcsolatban. 3. A mezőberényi jegyző eljárásával kapcsolatos panasz. 4-5. Egy zsadányi lakos két panaszbejelentést tett a jegyzőkönyvbe való betekintés kérése, illetve szociális ügyben. 6. Murony község jegyzője ellen fegyelmi eljárás lefolytatásának és kártérítésre kötelezésének kérése. 7. A Kevermesi Általános Iskolában dolgozó pedagógus kifogásolta az intézményvezető tevékenységét; a felvetett problémák kivizsgálása érdekében a fenntartóhoz fordultunk megkereséssel. 8-9. Kevermesi lakosok panasza a képviselők képviselő-testületi üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban, kifogásolták az önkormányzati bolt bezárását, a szociális ellátások indokolatlan megvonását, az adóhatósági eljárást, valamint aggodalmukat fejezték ki a tekintetben, hogy az Önkormányzat a központi költségvetésből juttatott pénzeszközökkel szabályosan gazdálkodik-e. 10. Gádoros Nagyközség Önkormányzatának egyik képviselője sérelmezte, hogy a polgármester köztemetési ügyben (amit átruházott hatáskörben gyakorol) nem hozza nyilvánosságra, hogy kinek az ügyében járt el, holott neki erre az információra a települési költségvetéssel összefüggésben szüksége van. Közérdekű bejelentés: 1-2. Csanádapáca önkormányzatának utcanév-változtatással kapcsolatos döntésére vonatkozó beadványok (2 db). 3. Elek Város önkormányzati képviselőjének bejelentésére két, az önkormányzat által kötött szerződés ügyében folytattunk vizsgálatot. 4. Települési képviselő bejelentésére, a Magyarbánhegyes és Nagykamarás Képviselőtestületeinek együttesen tartott, 2007. április 26-i üléséről készült jegyzőkönyvet soron kívüli törvényességi vizsgálat alá vetettük, a beadvány pontjainak megfelelően a képviselő által vélelmezett törvénysértésekre választ adtunk. 5. Az Egészségbiztosítási Felügyelet által áttett bejelentés továbbítása a nagykamarási jegyzőhöz a tüdőszűrő vizsgálattal kapcsolatos hiányosságokról. 6. A mezőkovácsházi önkormányzat működésével kapcsolatos beadvány. Amely egyrészt életvezetési, erkölcsi kifogásokat tartalmazott az önkormányzat tisztségviselőivel szemben, amelyek nem tartoznak a közigazgatási hivatal hatáskörébe, másrészt a hivatal hatáskörébe tartozó, a beadványtevő által felvetett egyéb kérdésekben sem állapított meg a hivatal törvénysértést (tiszteletdíj magas összege, az aljegyző gyenge iskolai eredményei, képviselők által magánszemélyként beszerzett laptop). 7. A Körösnagyharsányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjai közötti személyi ellentétek és a törvénysértő döntések miatt érkezett kölcsönös panaszok miatt az első negyedévben többször kellett intézkedni a kisebbségi önkormányzat törvényes működésének kialakítása érdekében.

79


8-9. Két esetben képviselő tett panaszt a testület által hozott konkrét döntésekre, illetve ezeken keresztül a polgármester és a jegyzők tevékenységére, mindkét esetben alaptalannak bizonyult a felvetett probléma. 10-11. Hulladékszállítással kapcsolatos panasz (a hulladékgyűjtő edények mérete nem biztosítja a választás lehetőségét – Újkígyós, Sarkad.) 12. Térítés díj megállapításával kapcsolatos panasz (Szt. hatálya alá tartozó intézményben olyan szolgáltatás miatt is térítési díjat állapítottak meg, amelyet a törvény szerint ingyenesen kell biztosítani.) 13. Zárt ülések gyakorlatával kapcsolatos bejelentés (Füzesgyarmat – írásbeli észrevétel.) 14-15. Gyomaendrődi lakos bejelentése a szemétszállítás és a földutak járhatatlan állapota miatt. 16. Névtelenséget kérő bejelentő panasza Kisdombegyház Önkormányzata pénzügyi vizsgálatával kapcsolatban. 17. Méhkerék-Kötegyán-Újszalonta körjegyzője kinevezésével kapcsolatos névtelen panasz. 18. A Kevermesen működő „önkormányzati bolt” bezárásával kapcsolatos, zárt ülésen hozott határozattal kapcsolatos panasz. 19. A kevermesi jegyző készpénz-felvételével kapcsolatos polgármesteri bejelentés. 20. Gádoros Nagyközség Önkormányzatának képviselője tett bejelentést az Ötv. 19. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozással, tekintettel arra, hogy az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata és a kialakult gyakorlat sem teszi lehetővé, hogy a képviselő a kérdezési és az interpellációs jogával a testületi ülésen éljen. 21. Általános iskolai létszámcsökkentés végrehajtásával kapcsolatos jogszabályokról tájékoztatáskérés (Sarkad). A levél olyan eseteket is említ, amelyek felvetik a hátrányos megkülönböztetés gyanúját. 22-23. Gádoros Községből két képviselő beadványt írt, amelyben kifogásolta a Gádoros Sport Egyesület támogatásakor lefolytatott döntéshozatali eljárást. Az eljárási hiba miatt szóbeli észrevételt tettünk a jegyző és a polgármester felé. Csongrád megyét érintően 2007. évben összesen 82 panasz érkezett hivatalunkhoz, melyből 78 képviselő-testületet, 4 kisebbségi önkormányzatot érintett. A panaszok száma az előző évihez képest jelentős emelkedést mutat. 17 közérdekű bejelentést, és 63 panaszügyet kezeltünk. A 17 közérdekű bejelentésből 2 állampolgári beadványozó 3 települési képviselő, 1 polgármester, 7 társadalmi szerv, 4 egyéb ügyfél tett bejelentést. A jogi szabályozás ellentmondása 1 ügyben, helyi szabályozás törvénysértő voltát kifogásolta 3 beadványozó, 13 ügyben pedig jogszabályok helytelen alkalmazását panaszolták. Saját hatáskörben 2 esetben zártuk le az ügyet, 1 esetben éltünk törvényességi észrevétellel, 14 esetben egyéb módon történt az elintézés. A 63 panaszból 49 állampolgár kezdeményezés, 4 települési képviselő, 4 társadalmi szervezet, 6 egyéb beadványozó általi kezdeményezés volt. A jogi szabályozás ellentmondása 2 ügyben, helyi szabályozás törvénysértő voltát kifogásolta 9 beadványozó, 52 ügyben pedig jogszabályok helytelen alkalmazását panaszolták. Saját hatáskörben 19 esetben zártuk le az ügyet, 3 esetben éltünk törvényességi észrevétellel, 41 esetben egyéb módon történt az elintézés. Valamennyi közérdekű bejelentést, panaszt határidőben intéztünk el.

80


A panaszosok által tett kifogások témája is bővült. Kiemelendő a Csongrád megyei volt maroslelei polgármester elleni büntető ügy, melyben a Szentesi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Vizsgálati Alosztály megkereséssel élt Hivatalunk felé és a tett észrevételekről kért adatot. Tájékoztatással éltünk arról, hogy Maroslele Község Önkormányzat Képviselő-testülete felé – 2002. március 1. és 2005. július 31. közötti időszakra vonatkozóan – 15 törvényességi észrevétel megtételére került sor, melynek során nem merült fel bűncselekmény gyanúja. A helyi önkormányzatokat érintő közérdekű bejelentések a következők voltak: 1. Szegedi szakszervezet elnöke tett panaszt, mert az önkormányzat nem egyeztetett a szakszervezetekkel az intézmények összevonásával kapcsolatban. A vizsgálat megállapította, hogy az egyeztetésekre a törvényi határidőt betartva sor került. 2. Fábiánsebestyéni lakos közérdekű bejelentése a polgármester ellen különböző visszaélések miatt. Megkeresésre került az önkormányzat képviselő-testülete, melyben a hivatal kérte a képviselő-testületet, hogy vizsgálja ki a bejelentést. Az önkormányzat ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen. 3. Szegedi lakos közérdekű bejelentése arról, hogy a kérelmezett rendkívüli közgyűlést a polgármester nem hívta össze. Az indítványt a soron következő ülésen napirendre tűzték, hivatal általi összehívásra nem került sor. 4. Szegedért Egyesület közérdekű bejelentése az alpolgármesterek választásával kapcsolatban. A vizsgálat megállapította, hogy az alpolgármesterek megválasztása során a közgyűlés az Ötv. és az SzMSz előírásainak betartásával járt el. 5. Szegedi lakos beadványa a képviselők iratbetekintési jogának szabályozása tárgyában. Jegyző megkeresése nyomán új belső szabályzat megalkotására került sor, amely megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak. 6. A megyei önkormányzat, mint intézményfenntartó, beadványozó (szakszervezet titkára) szerint jogszabálysértően vonta vissza az igazgató megbízását. A vizsgálat – egyetértésben az Oktatási és Kulturális Minisztérium állásfoglalásában foglaltakkal – nem tárt fel jogsértést, amelyről a panaszost tájékoztattuk. 7. Ópusztaszer: községi közút állapotával kapcsolatos beadvány. A beadvány a képviselő-testülethez áttételre került sor, amely szerv a beadványban foglaltakat a soron következő ülésén megtárgyalta, az út helyreállítását elrendelte, majd rövid időn belül elvégeztette. 8. A megyei önkormányzattal kapcsolatban a 2007-2008. tanév előkészítésével, közoktatási intézmények alapító okiratának módosítása tárgyában elfogadott határozat elleni közérdekű bejelentés. A vizsgálat jogsértést tárt fel a beadvány által kifogásolt közgyűlési határozat egyik pontjával összefüggésben, amellyel összefüggésben írásbeli törvényességi észrevétel kiadására került sor. 9. Szögedi Védegylet Lőtérrel kapcsolatos szegedi közgyűlési határozat a közérdekű bejelentés tárgya. A vizsgálat során szükségessé vált a városi főépítész megkeresése tájékoztatás kérése céljából, valamint egyeztetésre került sor a hivatal Hatósági Főosztályával is. A vizsgálat nem tárt fel törvénysértést, amely tényről a panaszost tájékoztattuk. 10. Jobbik Magyarországért Mozgalom (Szeged): újszegedi fürdőkomplexummal kapcsolatos beadvány. A jegyző megkeresése és az általa adott tájékoztatása alapján lefolytatott vizsgálat nem állapított sem jogszabálysértést, sem a beadványban hivatkozott közgyűlési SzMSz-ben foglaltak megsértését. Panaszos tájékoztatása megtörtént.

81


11. Szögedi Védegylet újszegedi fürdőkomplexummal kapcsolatos beadvány. A jegyző megkeresése és az általa adott tájékoztatása alapján lefolytatott vizsgálat nem állapított sem jogszabálysértést, sem a beadványban hivatkozott közgyűlési SzMSz-ben foglaltak megsértését. Panaszos tájékoztatása megtörtént. 12. Fidesz Frakció (Szeged): újszegedi fürdőkomplexummal kapcsolatos beadvány. Az előterjesztés képviselőknek való megküldésével kapcsolatban az SzMSz megsértését, valamint az elkészült értékbecslésben foglaltakat kifogásolják. A jegyző megkeresése és az általa adott tájékoztatása alapján lefolytatott vizsgálat nem állapított sem jogszabálysértést, sem a beadványban hivatkozott közgyűlési SzMSz-ben foglaltak megsértését. Panaszos tájékoztatása megtörtént. 13. Deák F. utcai óvoda bezárása (Szeged): szülők beadványa, összesen 3 beadvány érkezett. Egy beadvány áttételre került az ÁNTSZ régiós szervéhez, 2 beadványban foglaltak vizsgálata még nem zárult le. Panaszos nyilatkoztatása folyamatban van, amely arra irányul, hogy fenntartja-e a beadványban foglaltakat. 14. Fábiánsebestyén polgármestere ellen az EFAB elnöke által benyújtott közérdekű panasz azzal kapcsolatban, hogy a polgármester nem egyeztet a civil szervezetekkel a beruházást és átalakítást érintő kérdésekben. Megállapításra került, hogy a fábiánsebestyéni SzMSz az Ötv. szabályainak megfelelően szabályozza a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködést. A bejelentő tájékoztatása megtörtént. 15. Artisjus (Szeged): közérdekű adatszolgáltatás megtagadása miatti panasz. Beadványozót tájékoztattuk a hivatal hatáskörének hiányáról. 16. A makói polgármester a megyei önkormányzat közoktatási intézményeit érintő intézményátszervezés miatt élt felterjesztési jogával a minisztériumhoz. OKM részére részletes tájékoztatás a törvényességi ellenőrzés eredményéről, valamint a döntésekkel kapcsolatos panaszügyek vizsgálatáról megtörtént. A makói polgármester tájékoztatására szintén sor került. 17. Jobbik Magyarországért (Szeged): önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása. Jegyző megkeresése és az általa adott tájékoztatás, megküldött iratok nyomán, valamint a közgyűlési határozatok törvényességi ellenőrzése nem állapított meg jogszabálysértést. Panasz-ügyek: 1. Apátfalvi lakos önkormányzati tulajdonú föld haszonbérbe adásával kapcsolatban tett panaszt. Panaszos tájékoztatása a hivatal hatáskörének hiányáról, valamint a jogszabályi előírások értelmezéséről megtörtént. 2. Deszki lakos az új bekötőúttal, annak megvilágításával és a forgalmi táblákkal kapcsolatban tett panaszt. Az önkormányzat válasza alapján a panaszos tájékoztatása megtörtént. 3. Hódmezővásárhelyi Cigány Kisebbségi Elnök panasza, diszkriminatívnak tartotta, hogy a zárt önkormányzati testületi ülésről a kisebbségi önkormányzat alelnökét kiküldték. Az ügyben álláspontunk megerősítésére kikértük az adatvédelmi biztos és a kisebbségi ombudsman véleményét is, majd valamennyit megküldtük az önkormányzat polgármesterének, jegyzőjének és a kisebbségi elnökök részére is. 4. A kübekházi önkormányzat ellen érkezett panasz, mert a panaszos nem kapott nevelési segélyt és ingyenes étkeztetést. Az önkormányzat felé megkereséssel éltünk és a panaszos hozzájutott a szociális ellátásokhoz. 5. Szegedi lakos panasza a megyei önkormányzat belső ellenőrzési jelentésével kapcsolatban. Panaszos tájékoztatása megtörtént a hivatal hatáskörének hiányáról.

82


6. A domaszéki önkormányzat által kisajátított tüzéptelep birtokbavételével kapcsolatos panaszügyben intézkedésként megkereséssel éltünk a testület felé. A vizsgálat eredménye szerint a testület a kifogásolt ügyben polgári jogi jellegű döntést hozott, mellyel kapcsolatban való állásfoglalás nem tartozik a közigazgatási hivatal hatáskörébe. 7. Gyermek bölcsődei elhelyezése megoldhatatlansága tárgyában érkezett panasz, melyet az érintett gyermek bölcsődei elhelyezésére irányuló kérelemnek tekintettük, és ennek megfelelően a panasz ügy elintézését áttettük a képviselő-testületéhez (Kübekháza), aki megtette a szükséges intézkedéseket. 8. Csongrádi lakos panasza a folyékony hulladékszállítással kapcsolatban. A kifogásolt rendelet törvényességi ellenőrzése nem tárt fel jogszabálysértést. Sor került a jegyző – általa a közszolgáltatást végző szerv vezetőjének – megkeresésére tájékoztatás kérése céljából. 9. Szegedi lakos panasza rakodó- és várakozóhely megszüntetése miatt. A vizsgálat megállapította, hogy a panasz tárgya bírósági eljárás tárgya lehet, erről a panaszos tájékoztatása megtörtént. 10. Szatymazi lakos panaszában a forgalomképtelen önkormányzati ingatlanok (közút, közpark) eladásával kapcsolatban 2003. év óta folyamatosan megkereséssel élt a hivatal felé, mellyel összefüggésben a hatáskörünkbe tartozó intézkedések megtörténtek, és panaszos felé záró tájékoztatás kiadására került sor. 11. Szatymazi lakos közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos panasza érkezett több alkalommal, melyben az önkormányzat közérdekű adatszolgáltatását, és az ahhoz kapcsolódó szabályzatainak megfelelőségét kifogásolta. Számos intézkedés történt az ügyben, mely alapján hozzájutott panaszos a kért közérdekű adatokhoz, és az érintett szabályzatok is módosításra kerültek jegyzői hatáskörben. 12. Baksi lakos csapadékvíz elvezetésével és pályázati pénzek felhasználásával kapcsolatos panasza. Beadvány egy része tekintetében a hivatal nem rendelkezik hatáskörrel, az egyéb felvetésekkel összefüggésben a Hatósági Főosztálynál folyt eljárás. Panaszos tájékoztatása a jogszabályi előírásokról, valamint a hatáskör hiányáról megtörtént. 13. Tömörkényi lakos az önkormányzat képviselő-testületének alkotmányellenes működésével kapcsolatban tett panasza. A hivatal nem állapított meg törvénysértést a testület működésében. 14. Ásotthalmi lakos jegyző ellen tett panasza intézkedés elmaradása miatt (vadkár okozás). A panasz a képviselő-testülethez mint a jegyző munkáltatójához áttételre került, erről a panaszos tájékoztatást kapott. 15. Megyei intézmény volt dolgozójának panasza, mert a lefolytatott belső ellenőrzéssel kapcsolatos beadványára a megyei önkormányzat elnökétől nem kapott választ. 16. Megyei önkormányzat elleni panasz, mert a panaszos nem kapott a beadványaira választ. Beadványa a megyei önkormányzathoz áttételre került, kérve intézkedésüket a panasztörvény alapján. Második levelében a közgyűlés elnökének hivatal általi utasítását kéri, hogy kezdeményezze a megyei főjegyző fegyelmi felelősségét, erre tekintettel panaszos tájékoztatása hatáskör hiányáról. Országgyűlési biztos hivatala kérésére a panaszüggyel összefüggésben keletkezett iratok megküldése. 17. Birtokvédelmi panasz, az ópusztaszeri jegyző intézkedésének hiányát kifogásolja. Megállapítást nyert, hogy egy éven túli birtokvédelmi ügy a panasz tárgya, amely tekintetben bíróság jogosult eljárni, további intézkedésnek államigazgatási úton helye nincs. Erről panaszos tájékoztatása határidőben megtörtént. 18. Baksi lakos panasza az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatban. Beadványa olyan kérdéseket érint, amelyre a törvényességi ellenőrzés hatásköre nem terjed ki, erről

83


panaszos értesítése, a jogszabályok alapján tájékoztatás kiadása, hogy hova fordulhat panaszával. 19. Ruzsai lakosok panasza a gyógyszertár és a szolgálati lakás eladásával kapcsolatban. A panasz a képviselő-testülethez áttételre került, a panaszosok áttételről való tájékoztatására azonosíthatóság hiányában nem került sor. 20. Mindszent Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőjének panasza, mert az újjáalakult bizottságba nem választották meg. Panaszos tájékoztatása a hivatal hatáskörének hiányáról, valamint a jogszabályi előírások értelmezéséről megtörtént. 21. Mindszenti lakos panasza a jegyző ellen annak különböző „ügyletei” miatt. A panasz az Állami Számvevőszékhez áttételre került, erről a panaszos tájékoztatást kapott. 22. Balástyai lakos jegyző elleni panasza birtokháborítással kapcsolatban. A csatolt iratokból megállapítást nyert, hogy a jegyző a panaszos kérelmére az ügyet kivizsgálta, helyszíni szemlét, egyeztető tárgyalást tartott, határidőben szabályszerű határozatot hozott, amelyben a kérelmet elutasította. A határozat ellen a panaszos nem fellebbezett. Panaszos tájékoztatása, hogy ügyében bírósághoz jogosult fordulni, mivel a fennálló zavaró állapot egy éven túli, a közigazgatási hivatalnak nincs hatásköre panaszát egyebekben vizsgálni. 23. Békés Megyei Területfejlesztési Tanács szerint a DARFT a szabályoktól eltérő módon járt el több ponton a fejlesztési támogatások vonatkozásában. Törvénysértést nem állapítottunk meg, a számítási hibát a Tanács saját hatáskörben orvosolta. 24. Kft. vezetőjének panasza, beadványában a tiszaszigeti polgármester vele szembeni magatartását kifogásolja, útfelújítás elmaradását hiányolja, valamint szóvá teszi, hogy panaszügyében a polgármestertől hónapok óta nem kap választ. Polgármester megkeresése nyomán panaszos tájékoztatása a községet érintő útfelújításokkal kapcsolatban, valamint polgármester figyelmének felhívása a panasztörvényben foglalt határidők jövőbeni betartására. 25. Sándorfalvi lakos panasza az óvodavezetői pályázatból való kizárás miatt. Sándorfalvi testület felé törvényességi felhívás intézése a pályáztatási eljárás ismételt lefolytatása érdekében. A testület az újbóli pályáztatási eljárás lefolytatására nem jogosult az óvoda fenntartójának időközbeni megváltozása miatt. Panaszos tájékoztatása megtörtént. 26. Sándorfalva Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének panasza, mert az aljegyző a tudta nélkül hívta össze a CKÖ testület tagjait. Aljegyző válasza alapján az elnök tájékoztatása megtörtént. 27. Szegedi lakos jegyző elleni panasza ügyének intézésével kapcsolatban. Szegedi Vízmű számlázási eljárását, valamint a szegedi önkormányzat polgármesteri hivatal dolgozójának mulasztását kifogásolja panaszügye kivizsgálása tekintetében. Beadványát 2007. áprilisában a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vizsgálta ki és válaszolta meg, az ott keletkezett iratok átkérése TFO-ra további intézkedés megtétele céljából. Szegedi jegyző felé jelzés a panasztörvény vonatkozó rendelkezéseinek jövőbeni betartásának biztosítása céljából, erről panaszos egyidejű tájékoztatása. 28. Domaszéki lakos temetési segély kérelmének elutasítása miatt élt panasszal. A testület megkeresésre került, a panaszos az önkormányzattól és a hivatalunktól megkapta a szükséges tájékoztatást ügyében. 29. Kisteleki lakos az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos rendeletek törvényességének vizsgálatát kérte. A hivatal részéről a rendeletekkel kapcsolatban törvényességi intézkedés szükségessége nem merült fel. Polgármester felé jelzés az Avtv.-ben előírt pontos és gyors tájékoztatás követelményének jövőbeni betartása érdekében, erről a panaszos egyidejű tájékoztatása.

84


30. Szentesi panaszos sérelmezte, hogy az önkormányzat elővásárlási joggal élt egy ingatlan vonatkozásában. Megállapításra került, hogy az elővásárlási jog gyakorlásának időpontjában a hatályos jogszabályok erre lehetőséget adtak. Panaszos tájékoztatása megtörtént. 31. Baks lakos részéről tankönyvellátással kapcsolatos ismételt panasz. Tájékoztatás a hivatal hatáskörének hiányáról, valamint nyilatkoztatás, hogy hozzájárul-e beadványának a képviselő-testülethez való áttételéhez. Panaszos a hozzájáruló nyilatkozatot küldte vissza. 32. A megyei önkormányzat szentesi középiskolákat érintő átszervezésével kapcsolatos döntéseket kifogásolja a beadványozó a kötelezően lefolytatandó véleményeztetési eljárások elmulasztása miatt. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai állásfoglalásának kikérését követően panaszos részére a válaszadás megtörtént, törvénysértést nem állapított meg az ellenőrzés. 33. Mártélyi panaszos a település iparűzési adóról szóló rendeletének adómentességre vonatkozó szabályozását kifogásolta. A jegyző megkeresésére került sor, aki megküldte a hatályos iparűzési adóról szóló rendeletet. Megállapításra került, hogy a helyi rendelet szabályozása megfelel a magasabb színtű jogszabályi előírásoknak. Panaszos erről tájékoztatva lett. 34. Szeged: ÖTM-től áttett panasz, Mars téri rekonstrukcióval kapcsolatban a polgármesternek címzett beadványra nem kaptak választ, az abban foglalt kérésüket nem teljesítették. Panaszosok személyes meghallgatására, ezt követően jegyző megkeresésére került sor. A vizsgálat nem tárt fel jogszabálysértést. Panaszosok tájékoztatása megtörtént. 35. Makói panaszos azt sérelmezte, hogy az egyik makói képviselő ügyvédi tevékenységet folytat. Megállapítottuk, hogy az ügyvédi tevékenység végzése, nem összeférhetetlen a képviselői feladatok ellátásával, melyről a panaszos felé is tájékoztatással éltünk. 36. Baks, panaszos háza életveszélyessé vált állapota miatt kért segítséget. A beadvány áttételre került a baksi önkormányzathoz és a baksi kisebbségi önkormányzathoz. Válaszleveleik alapján panaszos tájékoztatása megtörtént. 37. Szatymazi lakos Szatymaz Község Önkormányzatának, illetve Sándorfalva Város Önkormányzatának „kéttényezős vízdíj” rendeletét kifogásolta. Tájékoztattuk panaszost, hogy jelen jogszabályi környezetben törvényességi észrevétel kiadásának megalapozottsága nem áll fenn a tárgyban. 38. Apátfalvi panaszosnak a rendszeres szociális segélyt önhibáján kívüli ok miatt kevesebb összegben állapítottak meg. A hivatal megkeresésére a jegyző saját hatáskörben módosította korábbi döntését. 39. Szegedi lakos panasza a Mars téri beruházásokkal kapcsolatos határozatok ellen. A vizsgálat nem tárt fel jogszabálysértést. Panaszos tájékoztatása megtörtént. 40. Királyhegyesi lakos tett panaszt körjegyző ellen, mert a településen egy ingatlan előtt az utca gondozatlan, az ingatlan omlásveszélyes. A jegyző a hivatal megkeresésére eljárt az ügyben, környezettanulmányt készített, egyeztetett az ingatlan tulajdonosaival. 41. Mindszenti lakos panasza az önkormányzat által tervezett csatorna beruházást végző víziközmű társulat létrehozása során alkalmazott eljárás jogszerűsége miatt. Az önkormányzattól kapott információk alapján a panasz áttételre került a víziközmű társulat intéző bizottságához, erről a panaszos egyidejű tájékoztatása. 42. Besso Zrt. Pécs (Csongrádot érintően): az önkormányzat tartozásainak behajtása érdekében intézkedés foganatosítását kérték. A hivatal hatáskörének hiánya nyert megállapítást, mivel az önkormányzat tartozásainak behajtása érdekében nincs lehetőség intézkedés foganatosítására. Panaszos tájékoztatása megtörtént.

85


43. Szeged önkormányzati bérlakással kapcsolatos panasz. Jegyzőkönyv felvételére került sor. Panasztörvény alapján áttételre került sor Szeged MJV Lakásügyi Bizottságához, mint eljárásra jogosult szervhez. Erről panaszos egyidejű tájékoztatása megtörtént 44. Kövegy Község polgármestere ellen nyújtott be panaszt, mely szerint az egyik önkormányzati képviselő lemondott a mandátumáról, de ezzel kapcsolatban intézkedés nem történt. A képviselőasszony írásban nem mondott le a mandátumáról. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatnál nem működik összeférhetetlenségi bizottság, ezért a szervezeti és működési szabályzat tárgyában törvényességi észrevétellel éltünk, azzal, hogy a képviselő-testület hozza létre a hatáskörrel rendelkező bizottságot, és vizsgálja meg a mandátum tárgyában érkezett bejelentést. 45. Domaszéki panaszos útfelújítás elmaradását hiányolja, valamint szóvá teszi, hogy panaszügyében a polgármestertől hónapok óta nem kap választ. A képviselő-testületet megkerestük, és mint a hatáskörrel rendelkező szervet, kértük az eljárásra, és a panaszos tájékoztatására. 46. Hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselő tett bejelentést a képviselői jogok jogellenes korlátozása miatt, mivel a Polgármesternek feltett kérdésére választ nem kapott. Tájékoztatást kértünk a Jegyzőtől, aki érdemi információt hivatalunk részére sem adott. Javasoltuk a képviselőnek, hogy ismételt kérelemmel éljen a Jegyző felé, és kérje kérelmének határozattal történő elbírálását. 47. Ismételt panasz a Mars térrel kapcsolatban. Ugyanattól a panaszostól azonos tartalommal benyújtott panasz vizsgálatát a hivatal a panasztörvény alapján mellőzte. 48. Tiszasziget: beadványa több dolgot érint: polgármester elleni panasz fenyegetés miatt, bérleti szerződést érintő kifogásai, szociális segélyezés. A polgármester elleni panasz fenyegetés miatt, amely ügyben a hivatalnak nincsen hatásköre eljárni. Bérleti szerződést érintő kifogásai tekintetében bírósági eljárás kezdeményezhető. E két ügy vonatkozásában a hatáskör hiányáról a tájékoztatás megtörtént. Harmadik része a beadványban szociális segélyezés témáját érinti, amelyben szükséges az önkormányzat megkeresése, ennek érdekében panaszos nyilatkoztatására került sor. Válasz nem érkezett a kitűzött határidőn belül. 49. Kübekháza: A csatornaszolgáltatás díjának fizetésével kapcsolatban élt panasszal egy lakos. A csatornaszolgáltatás díjáról szóló rendelettel összefüggésben állásfoglalást kértünk a Környezetvédelmi-és Vízügyi Minisztériumtól, majd az érintett rendelettel összefüggésben törvényességi észrevétel kiadására került sor. A tett intézkedésekről panaszost folyamatosan tájékoztattuk. 50. Sándorfalva Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnökének panasza az elnöki tisztségével kapcsolatban. A 2007. október 18-i ülés jegyzőkönyvében foglaltakat kifogásolja, amely szerint az ott rögzítettekkel ellentétben nem mondott le elnöki tisztségéről. Állásfoglalás kérésre került sor az ÖTM-től, a válasz alapján az elnöki tisztségről csak a képviselői mandátumról való lemondással együtt lehet lemondani a Nektv. szerint. Az érintett jegyzőkönyvvel kapcsolatban írásbeli törvényességi észrevétel kiadására került sor. 51. Baks: Baksi jegyző elleni panasz diszkrimináció miatt. Válaszadás megtörtént határidőben a panaszos részére, intézkedés megtételének indokoltsága nem merült fel. A beadványt a Hatósági Főosztály is vizsgálta. 52. Nagylak: az egyik képviselő kifogásolta és állásfoglalást kért a tárgyban, hogy a jegyző és a polgármester bizottsági üléseken való részvétele jogszerű-e. A képviselőt tájékoztattuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. 53. A szegvári önkormányzat ellen, segéllyel kapcsolatban panasszal élt egy lakos. A közigazgatási hivatalba érkezett jegyzőkönyvek tanúsága szerint a határozatok a jogszabályi előírásoknak megfelelő döntést tartalmaztak, a jogorvoslati jogosultságról

86


a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendelkezések megtörténtek. A panaszos tájékoztatására sor került. 54. Névtelen panasz (Csongrádi kistérség) beadvány tárgya a kistérségi társulást alkotó önkormányzatok honlapjain nem elérhetőek a kistérség döntései, valamint kifogásolja a beadványozó, hogy a kistérségnek nincs önálló munkaszervezete. Intézkedés megtételének indokoltsága nem merült fel. 55. Sándorfalva: beadványában azt kifogásolta, hogy a polgármesternek címzett közérdekű kérdéseire nem kapott 30 napon belül választ. Panaszos a beadványát visszavonta, mert a választ megkapta. 56. Domaszék Község három önkormányzati képviselője személyesen jelent meg hivatalunkban, panaszt tettek a jegyző ellen, a jegyzővel szemben indult büntetőeljárás, fegyelmi eljárás megindítása okán. Részletesen tájékoztattuk a bejelentést tevő képviselőket, és a képviselő-testület összes tagját a jegyző ellen indítható fegyelemi eljárás anyagi és eljárásjogi szabályairól. 57. Makói Önkormányzat szociális étkeztetésével kapcsolatosan névtelen beadvány érkezett második alkalommal. Az előzőekben kivizsgáltuk a bejelentést, és megkereséssel éltünk az önkormányzat felé, de hivatalunk hatáskörébe tartozó probléma nem került feltárásra. 58. Nagylak: állattartás történik belterületen, mely a panaszos szerint sérti megfelelő életkörülményekhez való jogát. A jegyző felé megkereséssel éltünk az ügyben, valamint panaszost is tájékoztattuk a birtokvitára vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. 59. Szatymazi lakos panasza Szatymaz Község Önkormányzatának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatával, valamint önköltségszámítási szabályzatával kapcsolatosan. Megkereséssel éltünk a jegyző felé, a szabályzatok módosításra kerültek. 60-63. Életharmónia alapítvány (Szeged): közérdekű adatkérés tárgyban intézkedés hiányát kifogásolja 4 beadványban. Jegyző megkeresése tájékoztatás kérése céljából, beadványozó egyidejű tájékoztatása megtörtént. Jegyző válasza alapján mind a négy beadvány vonatkozásában a tájékoztatás megtörtént. Szóbeli, telefonos bejelentések (nem iktatott panaszok) 1. Szóbeli panasz hulladékkezelési díj megfizetése alóli mentességgel kapcsolatban. 2. Telefonos panasz iskola igazgatójával kapcsolatban. A panaszos gyermekének kára keletkezett, melyet az iskola nem térít meg. 3. Szóbeli panasz lakáscélú támogatással kapcsolatban. Panaszos sérelmezte kérelmének elutasítását. 4. Általános humán központ vezetői álláshelyére kiírt pályázattal kapcsolatos telefon. A vesztes pályázó ügyvédhez fordult, mivel szerinte a jegyző az ő pályázatának érvénytelenítését javasolta a testületnek. 5. Egy szatymazi lakos személyesen jelent meg a hivatalban azzal, hogy segítséget kérjen a rendszeres szociális segélyének idő előtti kifizetéséhez. A polgármestert megkerestük aki intézkedett az ügyben. A kisebbségi önkormányzatokat érintő beadványok 1. Hódmezővásárhelyi CKÖ elnökének panasza arról, hogy a zárt önkormányzati testületi ülésen a kisebbség alelnökének részvételét nem engedélyezték. 2. A mindszenti CKÖ képviselőjének panasza arról, hogy az új bizottságba nem választották meg.

87


3. A sándorfalvi CKÖ elnökének panasza, hogy az aljegyző az ő tudta nélkül hívta össze a CKÖ testület tagjait. 4. Sándorfalva Cigány Kisebbségi Önkormányzat: a 2007. október 18-i ülés jegyzőkönyvében foglaltakat kifogásolja, amely szerint az ott rögzítettekkel ellentétben nem mondott le elnöki tisztségéről. Állásfoglalás kérésre került sor az ÖTM-től, a válasz megérkezett, elnöki tisztségről csak a képviselői mandátumról való lemondással együtt lehet lemondani a Nektv. szerint. Összességében megállapítható, hogy a panaszok széles skálán mozogtak. Azok jellemző tárgykör szerinti tipizálása nem igazán végezhető el, mivel az önkormányzati munka szinte minden területét érintették. Ebből az tűnik ki, hogy az állampolgárok széles köre figyelemmel kíséri az önkormányzati döntéseket, azokkal kapcsolatban véleményt nyilvánítanak. Jelzésük azonban nem a képviselő-testületek felé irányul, hanem a „felettes szervnek vélt” közigazgatási hivataloktól várnak hathatós fellépést.

88


3. AZ ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK ÉS A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGE

3.1. Az önkormányzati szervek államigazgatási feladatellátásának tapasztalatai, különös tekintettel a közigazgatási hivatal cél-, téma és komplex vizsgálataira 3.1.1. A megállapítások alapjául szolgáló cél-, téma és komplex vizsgálatok (14. számú melléklet)

A másodfokú hatósági tevékenység fontos eleme az elsőfokú hatóságok feladatellátásának felügyelete. A jegyzők hatósági feladatának ellátása nemcsak a fellebbezések, hanem a felügyeleti vizsgálatok, a felügyeleti intézkedések, valamint a panaszok vizsgálata során minősíthető. A jegyzők – tapasztalataink, de elmondásuk szerint is – nem tudnak elegendő időt és energiát fordítani a hatósági munkára, melynek oka nemcsak a települési jegyzőkhöz telepített számtalan szerteágazó hatósági hatáskör, hanem az önkormányzatok részéről a képviselőtestület munkájához kapcsolódó feladatok prioritást követelő szemlélete. A jegyzői hatósági munka színvonalának emelkedését mutatja az, hogy – egy-egy ágazatot kivéve – egyre több a helyben hagyó másodfokú döntés az előző évhez képest, és viszonylag csökkent a megsemmisítő és új eljárásra utasító másodfokú döntések aránya. Amennyiben az elsőfokú iratanyagban rendelkezésünkre állnak a tényállás teljes körű megítéléséhez szükséges iratok, amelyek alapján jogszerű döntés hozható, gyakrabban élünk a megváltoztatás és az indokolás kiegészítésének jogszabályi lehetőségével. Ezzel a gyakorlattal arra törekszünk, hogy ne húzódjanak el az ügyek, hiszen az idő múlásával oly mértékben változhatnak a tényállást befolyásoló körülmények, hogy megnyugtató módon nem nyer elintézést az adott ügy. Bízunk abban, hogy az ilyen tartalmú döntésünket alátámasztó indokolásainkkal segítjük az elsőfokú hatóság későbbi jogalkalmazói munkáját hasonló ügyekben. A közigazgatási eljárási szabályok értelmezésében az elsőfokú ügyintézők egyre inkább a napi munkavégzés során kérik a segítségünket személyesen vagy telefonon konzultálva. Az egységes regionális hatósági munka és gyakorlat kialakítása érdekében igénylik a rendszeres szakmai tájékoztatókat, értekezleteket az aktuális jogalkalmazási és jogértelmezési kérdésekben, különösen a kereskedelmi igazgatás terén az új kormányrendelet megjelenése kapcsán, az okmányirodák a ritkán előforduló ügyek esetén, de megemlítendők az év elején módosult építésügyi jogszabályok is. Ennek az igénynek eleget téve szerveztünk jegyzői értekezleteket, szakmai értekezleteket konkrét jogszabályok értelmezésének és alkalmazásának elősegítésére. Ugyancsak ezt hivatott segíteni a jegyzők részére szerkesztett, rendszeresen megjelenő Tájékoztató, és a regionális Hivatal honlapja. Követendő példaként megemlítendő, hogy a jegyzők egy része eljárásaik során törekszik a jogszerű, az ügyfelek megelégedésére határidőben történő ügyintézésre. Több ügykörben

89


készítenek az ügyfelek segítése érdekében a kérelmekre formanyomtatványokat, tájékoztató anyagokat az eljárás menetéről, a csatolandó mellékletekről, stb. Ebben az évben tapasztaltuk azt is, hogy az előző évekhez képest növekedett a kizárás és más eljáró hatóság kijelölése iránti kérelmek száma, különösen építéshatósági eljárásokban. Ezen esetekben a Ket. kizárásra vonatkozó részletesebb szabályai adta lehetőségekkel élnek a kérelmezők, de indokolatlanul sok a kizárás iránti kérelem mind a jegyzők, mind az ügyfelek részéről. Az indokolatlanság abban mutatkozik meg, hogy sokszor egyáltalán nem jelölik meg, hogy miért kérik a kizárást, vagy azzal indokol a jegyző, hogy „problémás” az ügyfél, vagy önkormányzati tulajdonú ingatlant érint az eljárás. A kizárási kérelmek között volt olyan, amelyek mögött az ügy elintézetlensége miatti megromlott helyzet áll. A rendelkezésünkre bocsátott iratok, adatok alapján alapos vizsgálat alá vonjuk a kérelmet és csak kifejezetten indokolt esetben adunk helyt a kérelemnek. Ellenőrzések általános jellemzése, megállapítások: à

à à

à à

à à à

Az elsőfokú hatóság a tényállás tisztázására nem fordít kellő figyelmet, ennek keretében az építéshatósági, a kereskedelmi, az ipari engedélyek megadásához szükséges feltételek fennállását nem ellenőrzi a helyszínen. Arra is felmerült a gyanú, hogy a „sablonjegyzőkönyvek” nem a helyszínen, hanem a hivatali helyiségben születtek. Az adott ügyben érdekelt szakhatóságok teljes körű megkeresésére nem fordítanak figyelmet, ami azon túl, hogy hatáskörelvonás, a Ket. hatályba lépése óta semmisségi oknak is minősül. Nem ritka, hogy az ügyintézési határidőket indokolatlanul és jelentős mértékben túllépik. Ennek jellemzően két oka van: az egyik az, hogy az ügyben érintett „kényes” ügyfél miatt intézkednek bizonytalanul, a másik ok pedig az, hogy nem tudják az ügyet jellegének, az arra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kezelni. Még mindig találkozni olyan üggyel, amelyben az eljárás az Áe. hatályának időszakában kezdődött, azonban a végrehajtási eljárást – jogszabályellenesen – a Ket. szabályai szerint folytatja le az elsőfokú hatóság. Meglepő, hogy még mindig vannak olyan érdemi döntések, amelyek tartalmi elemei nem elégítik ki a Ket. 72. §-ban foglalt követelményeket (nem rendelkeznek a költségviselésről, a szakhatóságok állásfoglalásait nem szerkesztik bele a rendelkező részbe, sem az indokolásba). A nem egyértelmű kérelmek befogadása után nem hallgatják meg a kérelmezőt beadványa pontosítása végett, még akkor sem, ha ezt az ügyfél kifejezetten kéri. Többször előfordult, hogy a döntés – érdemben – helyes, azonban a hivatkozott előírások nem jogszerűek, tehát az indokolás nincs összhangban a rendelkező részben lévő döntéssel, vagyis nem támasztható vele alá érdemben a hozott határozat. Dokumentálni kell a határozat átvételét a jogerőre emelkedés megállapíthatósága érdekében. A Ket. 78. § (7) bekezdése értelmében a döntés postai úton történő kézbesítése esetén azt hivatalos iratként kell feladni.

A vizsgálattal érintett polgármesteri hivatalokban az ágazati jogszabályok érvényesülésének vizsgálatán túl különös figyelmet fordítottunk a Ket. alkalmazására valamennyi ügykörben (a szabálysértési ügyek kivételével). A hibák megállapításaink szerint alapvetően a Ket. eljárásjogi szabályainak felületes ismeretére vezethetők vissza.

90


A vizsgálati megállapításokat a jegyzők elfogadják, felhívásunkra saját hatáskörben orvosolják a megállapított törvénysértést – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. Ha ezzel a lehetőséggel nem tudnak élni, felügyeleti eljárás lefolytatása érdekében felterjesztik az iratokat. Szabálysértési ügyben a városi ügyészségen kezdeményeztünk ilyen esetben vizsgálatot. Szükséges megemlíteni, hogy személyi feltétek hiányában (pályakezdő, tapasztalattal nem rendelkező munkatársak) az év elején elkészített ellenőrzési tervünkben foglalt kötelezettségünknek a meghatározott ütemezésben nem tudtunk sem Bács-Kiskun-, sem Békés megyében eleget tenni. A cél- és témavizsgálatok során az ágazati jogszabály és a Ket. érvényesülésének vizsgálatára helyeztük a hangsúlyt. Az elmaradt ellenőrzések 2008. I. félévében lefolytatásra kerülnek. Adóhatósági tevékenység Több iratban tapasztaltuk a három ellenőrzött településen Bács-Kiskun megyében, hogy nem az Art., hanem a Ket. végrehajtási szabályaira hivatkozással folytatták le az eljárást. A határozatok jogerősítése elmaradt, de előfordult az is, hogy tértivevény birtokában is számtani művelettel állapították meg a jogerő napját. Az adók módjára történő köztartozások behajtása érdekében a legtöbb esetben nem megfelelő tartalmú megkeresés érkezik az adóhatósághoz, s az adóhatóság az Art. által megfogalmazott feltételeknek meg nem felelő megkeresésekre is megindítják a végrehajtást, behajtják a köztartozást. Felhívtuk az ügyintézők figyelmét a hatóságunk által e témakörben, teljes részletességgel írt körlevélben foglaltak betartására. Gépjárműadó: problémák adódtak az adózók részéről a súlyos mozgáskorlátozottak gépjármű adófizetés alóli mentessége kapcsán az első fokú joggyakorlatban, azonban ezen kérdést az adóhatóságok a jogszabályban foglaltaknak megfelelően alkalmazzák. A helyi adók közül a vizsgált időszakban építményadó, iparűzési adó, valamint telekadó ügyek vizsgálata során azt állapítottuk meg, hogy az adóhatóság alapvetően helyesen értelmezte és alkalmazta az irányadó jogszabályokat. Az adóügyekben – a döntések tartalma alapján – megállapíthatjuk, hogy javulás mutatkozik az első fokú adóhatóságok munkájában, azonban előfordulnak hiányosságok. A helyi adók késedelmes megfizetése esetén nem hatékony a behajtás, melynek egyik oka az, hogy kis településeken ismert személyekkel szemben nem vállalják fel e népszerűtlen eljárást. Méltányossági ügyekben hozott döntésben keverednek az adómentességi és a méltányossági elemek. A Békés megyei Bucsán gondot okozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) adóalannyal kapcsolatos rendelkezésének alkalmazása mind az építményadó, mind a kommunális adó és a telekadó esetében is. Probléma merült fel az építmény, mint adótárgy használatának szünetelése esetén követett gyakorlatot illetően. A vizsgálat rávilágított az adóalanyiságra vonatkozó írásbeli megállapodás helyes értelmezésére: a törvény itt eredeti írásbeli megállapodást kér, benyújtott írásbeli megállapodás időbeli hatályát az önkormányzati adóhatóságnak érdemben figyelembe kell vennie, és annak megfelelően kell rendelkeznie az adóalany megállapításáról.

91


Megállapításra került, hogy a magánszemély kommunális adója vonatkozásában a tulajdonos, mint bérbeadó a bérbevevőjével kötött bérleti szerződésében foglalt rendelkezéséhez, amely értelmében a szerződés hatályának kezdő időpontjától a bérbevevő fizeti a helyi adót, nem fűződik a Htv. 12. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezmény. Általános hiba volt, hogy nem megfelelően értelmezték a Htv. építményadó alóli adómentességről rendelkező 13. § h) pontját, amelynek értelmében mentes az adó alól az állattartáshoz vagy növénytermesztéshez kapcsolódó épület. Ezt a szabályt nem lehet kiterjesztően értelmezni, ha tehát a mezőgazdasági rendeltetésű épületeket a tulajdonos üzletszerű gazdasági tevékenysége során hasznosítja (pl.: bértárolás), úgy az adómentesség nem állapítható meg. Idegenforgalmi adó területén nem vették figyelembe a kettős adóztatás tilalmát. Rámutattunk, hogy amennyiben üdülés, pihenés rendeltetésű épület tulajdonosa idegenforgalmi adófizetési kötelezettségének eleget tesz, úgy ezen adóalany és adótárgy vonatkozásában építményadót vagy magánszemély kommunális adót nem kell fizetnie. A helyi iparűzési adóbevallásokkal kapcsolatban felhívtuk a figyelmet arra, hogy a bevallás határidejének elmulasztásához adójogi szankció fűződik, ezért elengedhetetlen a bevallások szabályszerű érkeztetése. A legtöbb jogalkalmazási problémát a helyi iparűzési adóztatás jelenti. Sok esetben nem kerül sor az adóalanyok részéről adóbevallás benyújtására, avagy az adóbevallás valóságtartalmának megítélése nehézséget okoz az adóhatóságnak. Ezen az adóterületen tapasztalatunk szerint a kisebb települések egyáltalán nem végeznek adóellenőrzést szaktudás és kapacitás hiánya miatt. Az adózás rendjéről szóló 2004. évi XCII. törvény (Art.) 34. §-ban szabályozott adóbevallás kijavítására vonatkozó rendelkezéséket a joggyakorlatban az önkormányzati adóhatóságok nem alkalmazzák. Az I. fokú önkormányzati adóhatóság a benyújtott helyi iparűzési adóbevallásokban található számítási hibát a bevalláson átírással kijavítja, de arról az adózót nem értesíti, megfosztva őt az Art. 34. §-ban foglalt jogorvoslati lehetőségektől. A kijavított bevallás alapulvételével kerül kiadásra a fizetési meghagyás. Békés megyében számos esetben problémát okoz a helyi adót kiszabó I. fokú határozat ellen előterjesztett fellebbezés és a méltányossági kérelem elhatárolása. A mentesség és méltányossági adóügyek ellenőrzése során az alábbiakat állapítottuk meg: az Art.-ban található adómérséklés, adójogi szankciókkal kapcsolatos méltányossági illetve a fizetési könnyítés iránt előterjesztett kérelmek és az adójogi anyagi jogban, a Htv.-ben és az önkormányzati rendeletekben található mentességi kérelmek a gyakorlatban keverednek egymással. A helyi adó mentességi kérelmek előterjesztésére formanyomtatvány kerül rendszeresítésre, annak tartalmában adómérséklés vagy fizetési könnyítés iránti kérelmekre vonatkozó részek is vannak. Indokoltnak tartjuk a mentességi, a méltányossági és fizetési könnyítésre vonatkozó ügyeket élesen elhatárolni egymástól. Gyakori, hogy az adóhatóság méltányossági ügyekben hozott I. fokú határozata nem megfelelő mértékben alátámasztott, mivel az elbírálás szempontjából releváns körülményeket tartalmazó indokolás hiányzik, csak jogszabályi hivatkozás található.

92


Általánosnak mondható az a joggyakorlat is, hogy az építmény- és a telekadóhoz kapcsolódó törvényi és az esetleges önkormányzati rendeleti mentességeket az önkormányzati adóhatóság külön kérelem nélkül, hivatalból veszi figyelembe. Számos esetben tapasztalható volt az, hogy az I. fokú határozatok nem igazolt módon kerülnek kikézbesítésre az adóalanyok részére. Ennek a gyakorlatnak azért van nagy jelentősége, mert az I. fokú határozatok postai kikézbesítése időpontjának megállapíthatósága hiányában kétségessé válnak a késedelmes teljesítéshez fűződő jogkövetkezmények – pl. végrehajtás – alkalmazhatósága feltételeinek megléte. Az adófizetési kötelezettséget megállapító, nagy tömegben kiadott határozatok, tipikusan „sablonok”, amelyekben csak az adatok változnak, egyedi indokolás nincs. A határozatok jogszabályi hivatkozási részében helytelenül kavarodnak az Art. és a Ket. törvényi rendelkezései. Adó-nyilvántartás területén a következő hibás gyakorlat került megállapításra: a pénzintézetek által megküldött napi bankszámlakivonatokat nem érkeztetik. A települési jegyző hatáskörébe tartozó adók, és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet 9. § (2) bekezdésének megfelelő számlakivonat nyilvántartása sok esetben hiányzik. Számos önkormányzati adóhatóság nem vezeti valamennyi, az előbb említett rendeletnek megfelelő nyilvántartást. A számítógépes nyilvántartások minden település polgármesteri hivatalában működnek, de sok esetben azok adattartalma feltöltetlen, hiányos. Csongrád megye két városban (Makó és Mindszent) végzett komplex felügyeleti vizsgálat, valamint 4 községben végzett célvizsgálat során a jegyző, mint a polgármesteri hivatal vezetője részéről az irányító tevékenység hiányosságaival szembesültünk. Jogszabálysértő gyakorlat állapítható meg a gépjárműadó-ügyekben a súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adómentesség tárgyában hozott határozatok meghozatala során. Felhívtuk a figyelmet a vizsgálati jegyzőkönyvben arra, hogy amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott állapota nem végleges, minden évben új kérelmet kell benyújtania a tárgyévi adómentesség érdekében. A határozatok a jövőben tartalmazzanak arra vonatkozó rendelkezést is, hogy mely időponttól állapít meg a jegyző adómentességet. A gépjárműnek év közbeni forgalomból történő kivonása esetén a határozat rendelkező részének ugyancsak tartalmaznia kell, hogy a hatóság mely időponttól szünteti meg az adókötelezettséget. Helyi adók tekintetében az adókötelezettség megszűnése esetén a már előírt adó törléséről intézkedő határozatnak a megszűnés időpontját is tartalmaznia kell az adókötelezettség megszűnésének megállapításával egyidőben. Kommunális adóban, ha az adótárgy új tulajdonosa nem ad adóbevallást, adóellenőrzés eredményeként hozott határozattal kell megállapítani a jegyzőnek az új tulajdonos adóalanyiságát. Idegenforgalmi adóban meg kell követelni az adóellenőrzések kapcsán, hogy a szállásadó mentességi nyilvántartást vezessen a Htv. 31. § (1) bekezdés c.) pontjának megfelelően a mentesség fennálltának igazolása, dokumentálása érdekében. Kiemelten vizsgáltuk minden polgármesteri hivatalban a behajtási tevékenység eredményességét, az adóellenőrzés gyakoriságát. Megállapításra került, hogy az adóbehajtás hatékonyságával a legtöbb ellenőrzött településen probléma van: sem adóellenőrzés, sem pedig az Art. 150. § (3) bekezdése szerinti végrehajtási intézkedés nem történik az adóhatóság részéről.

93


Egy pozitív példától eltekintve mindegyik jegyzőt fel kellett hívni intézkedés tételére annak érdekében, hogy a végrehajtási tevékenység általánossá váljon, az ne merüljön ki a felszólításban, annál is inkább, mert ennek nincs hatása az elévülésre. Az Art. 150. § (3) bekezdésében megjelölt valamennyi intézkedést meg kell tenni: letiltást, inkasszót kibocsátani, jelzálogjog bejegyzése iránt intézkedni, ingó- és ingatlanfoglalást kell végezni annak érdekében, hogy a behajtási tevékenység eredményesebb legyen. Halaszthatatlan teendő mindegyik adóhatóságnál, hogy az adóellenőrzés gyakorlatát be kell vezetni és azt az Art. 86. § – 120. §-ai alapján folytatni kell. Az anyakönyvvezetők tevékenysége az ellenőrzések tükrében: Bács-Kiskun megye 18 településén végzett ellenőrzés tapasztalatai alapján az anyakönyvi igazgatás személyi feltételei megfelelően alakultak. Ahol a közelmúltban nyugdíjazás miatt változás történt, a jegyző időben gondoskodott az új kolléga kinevezéséről. Az egyik hivatalnál azonban az anyakönyvvezető a munkaköre ellátására alkalmatlannak bizonyult. A vizsgálat idejére a jegyző már gondoskodott a pótlásáról arra az időre is, amíg másik köztisztviselő nem szerezte meg a munka végzéséhez szükséges ismereteket. Esetenként azt tapasztaljuk, hogy a számítógépek, illetve a számítógépes programok alkalmazása alacsony szintű, és mindenképpen fejlesztésre szorul. A jegyzők figyelmének köszönhetően, valamint a közigazgatási hivatal által rendszeresen szervezett képzések, vizsgák eredményeként az anyakönyvi igazgatási tevékenység kielégítő. Békés megyei tapasztalat, hogy a vizsgált 7 településen az ügyintézőkhöz sokszor nem megfelelő időben, vagy egyáltalán nem jut el az információ a feladat megfelelő ellátásához, a szakmai továbbképzéseken pedig anyagi forrás hiányára hivatkozva nem vesznek részt az anyakönyvvezetők. Az utóbbi években nagy a fluktuáció ezen a területen is. Az új dolgozó sokszor a minimális gyakorlattal sem rendelkezik, segítségre sem számíthat a régi kollégáktól. Az is előfordult, hogy még anyakönyvi szakvizsgája sem volt, de már (felügyelet mellett) anyakönyveznie kellett. A jegyzői fluktuáció, valamint a körjegyzőségek átalakulása szintén negatív befolyással van a megfelelő szintű feladatellátásra. Csongrád megyében 16 polgármesteri hivatalban vizsgáltuk az anyakönyvek, anyakönyvi okiratok vezetésének, kitöltésének, az anyakönyvi kivonatok átvételi elismervényei kezelésének, az anyakönyvvezető hivatali felszerelésének, az anyakönyvi alapiratok elhelyezésének szabályszerűségét, valamint az ASZA munkaállomás használatát. A leggyakrabban előforduló hibák technikai, formai jellegűek voltak, pl. a külföldi helységnév mellett zárójelben nem volt feltüntetve a település magyar elnevezése. A jegyzőkönyvek negyedénél találtunk tartalmi, vagy formai hibát, melyek oka pontatlanság, történelmi-politikai ismeretek hiánya volt. Az anyakönyvvezetők a jegyzőkönyvön elfelejtik nyilatkoztatni a külföldi házasulót arról, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli-e, mellőzhető-e a tolmács közreműködése – olyan esetben, amikor a magyar származású külföldi állampolgár anyanyelvi szinten beszéli a magyar nyelvet. Birtokvédelem tárgyban csak Csongrád megyében 8 településen folytattunk vizsgálatot. Megállapításaink az alábbiakban foglalhatók össze: à A hatáskört és az illetékességet a Ket. 22. § (1) bekezdése alapján vizsgálták – a vizsgált iratok között nem volt olyan, melyben hatáskör, vagy illetékesség hiányában járt volna el a jegyző.

94


à à

à

à

à

à à à

A birtokvita tipikusan kérelemre induló eljárás. A vizsgált ügyekben az ellenérdekű fél tájékoztatása nem történt meg az eljárás megindításáról a Ket. 29. § (3) b) pontja szerint. A Ket. 39. § (1) bekezdése szerint az ügyfél szóban előterjesztett kérelméről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a kérelmet visszavonja, az eljárást végzéssel kell megszüntetni. A megvizsgált ügyben a szóban előterjesztett kérelemről csak feljegyzés készült az iratborítón és az irat irattárba került azzal, hogy az ügyfél kérelmét visszavonta. A döntések meghozatala előtt a Ket. 50. §-a szerint a tényállás tisztázási kötelezettségének az első fokú hatóság nem minden esetben tett eleget. Tárgyalásra a Ket. 46. § (3) bekezdése, illetve a Ket. 49. §-a szerint nem idéztek, illetve a tárgyalásról jegyzőkönyv nem található az ügyiratban. A bizonyítékokról a Ket. 70. §-ban foglaltak szerint minden esetben értesíteni kell a másik felet, hogy arra észrevételt tehessen, vagy további bizonyítást indítványozhasson. Ez olyan fokú eljárási hiba, amely a határozat meghozatalának akadályát eredményezi, erre felhívtuk a jegyző figyelmét. A Ket. 33. § (1) bekezdés szerint az érdemi határozatot a kérelemnek a hatósághoz érkezésétől számított 30 napon belül meg kell hozni. Az ügyintézési határidőt túllépték több ügyben s a határidő a Ket. 33. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem került meghosszabbításra az eljáró hatóság vezetője részéről. A hozott határozatok és végzések tartalmilag megfelelnek a Ket. 72. § (1) illetve (2) bekezdésben foglalt előírásoknak. A határozatok közlésére nem a Ket. 72. §-a szerint került sor: a határozat átvétele nem bizonyítható sem tértivevénnyel, sem feljegyzéssel, az ügyfél aláírásával. A birtokvédelmet kérőtől hiánypótlás keretében tulajdoni lap becsatolását nem lehet kérni. A Ptk. 191. § (1) bekezdése értelmében birtokvédelmet a birtokos kérhet, a tulajdonosi minőség fennállásának vagy hiányának az ügy mikénti elbírálása szempontjából nincs jogi relevanciája. A Ket. 36. § (2) bekezdésére figyelemmel egyébként sem kérhető az ügyféltől olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.

Felhívtuk a konzultáció során és a vizsgálati jegyzőkönyvben a jegyzőt, hogy a felek közötti konfliktus megoldása érdekében elsődlegesen egyezség létrehozására kell kísérletet tenni, melynek létrejötte esetén a végrehajtásra a tapasztalatok szerint sokkal nagyobb a hajlandóság, ritkán kerül csak sor végrehajtási eljárásra. Az egyezség létrehozása érdekében azonban tárgyalást kell tartani, amelyre a kérelmezett ügyfelet idézni kell, a kérelmezőt pedig értesíteni annak időpontjáról (Ket. 46. § (2) bekezdés). Amennyiben az egyezséget sikerül létrehozni, akkor ezt követően a Ket. 75. §-a szerint kell eljárni. Az építésügyi hatósági feladatellátás: Bács-Kiskun megyében az építési hatóságok eljárásával kapcsolatosan tipikusan az alábbi problémák merültek fel: à nem fordítanak kellő figyelmet a határozatok szabályszerű kézbesítésére. à sok az olyan elsőfokú határozat, ahol vagy „sablonszöveggel” indokolják a döntést, vagy a jogszabályi hivatkozás téves, esetleg jogszabálysértő. Előfordult, hogy hatályos helyi rendelettel rendelkező település esetén az eljáró hatóság az építési engedély határozat indokolásában még az érintett ingatlan övezeti besorolására sem tér ki, nem hogy az adott övezetre vonatkozó helyi és országos előírások beidézésére.

95


à à

A fennmaradási engedélyezési eljárásokban gyakran nem tisztázott, hogy ki az építtető, mikor létesült az építmény, illetve azt mikor vették használatba, eltelt-e az építéshatóság számára az Étv. 48. § (8) bekezdésében biztosított intézkedési idő. Gyakran az ügyfelektől nem követelik meg minden, jogszabályokban előírt melléklet becsatolását, illetve olyan dokumentációt is jóváhagynak, amelyek a minimális követelményeket sem elégítik ki.

Békés megyében egy város építésügyi-hatósági tevékenységét vizsgáltuk célvizsgálat keretében, mert a beszámolási időszak nagy részében csak egy fő látta el az építéshatósági feladatot. Megállapításunk, hogy az I. fokú építésügyi hatósági munka során lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a Ket. jegyzőkönyvre és határozathozatalra vonatkozó rendelkezéseire. Az eljárások megindításáról a Ket. alapján értesítést nem küldtek. Néhány esetben a kötelező helyszíni szemle mellőzésével folytatták le az engedélyezési eljárást. Az engedélyezési eljárásban készülő jegyzőkönyvek tartalma nem felelt meg a Ket. rendelkezéseinek. Szóbeli kérelmek esetén nem volt található az aktában sem feljegyzés, sem pedig jegyzőkönyv. Az építési engedély kiadásáról hozott határozatok sablon-mintákra épülnek, nincsenek aktualizálva a konkrét kérelmekhez. A határozatok rendelkező részében a feltételek értelmetlenek vagy megtévesztők, így például adott esetben rendeltetés változtatási engedély helyett új használatbavételi engedély megkérésére hívja fel a hatóság az építtetőt. A határozatok indokolása nélkülözte a konkrét jogszabályhelyre való hivatkozást is. További megállapítás, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárásban a felelős műszaki vezető nyilatkozata nem képezte az építési napló részét az Étv. 44. § (1) bekezdésének rendelkezése ellenére. A figyelmet felhívtuk továbbá a főépítésszel kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdések áttekintésére. Csongrád megyében folytatott ellenőrzések tapasztalatai: kiemelt feladatunknak tekintettük 2007. évben is az elsőfokú építésügyi hatóságok egységes joggyakorlatának kialakítását, az egységes jogértelmezést, különös tekintettel arra, hogy az év során számos építésügyi jogszabály megváltozott. A szakmai továbbképzések biztosítása prioritást élveztek annak ellenére, hogy a régióközpontban a létszám nem változott (2 fő). Ennek érdekében konzultációkat folytattunk, amelynek során az elsőfokú hatóságok által megfogalmazott problémák megoldásaként más másodfokú építésügyi hatóságok tapasztalatait, illetőleg a bírósági gyakorlatot figyelembe véve a gyakorlatban alkalmazható jogelveket mutatunk be. Új lehetőségként biztosítottuk az elsőfokú építésügyi hatóságok számára az elektronikus úton történő kapcsolattartást. A konzultációk tartására az elsőfokú építésügyi hatóságok visszajelzése szerint nagyobb gyakorisággal lenne szükség. Általánosan elmondható, hogy az előző évihez képest nem emelkedett az elsőfokú építésügyi hatósági munka színvonala. Ennek egyik oka a jogalkalmazással, elsősorban a Ket. szabályainak alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanság, a másik oka pedig a személyi feltételek hiánya.

96


Azokban a községekben, ahol kiemelt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat látnak el, tipikusan egyetlen ügyintézőt alkalmaznak, akinek településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatai is vannak, sőt e feladatok nagyobb arányban szerepelnek a napi munkája során, mint a hatósági feladatok. Munkája során a hatósági feladatellátás nem súlyponti kérdés, ezáltal sablonos. Van, hogy három kiemelt feladatot ellátó településen ugyanaz az ügyintéző látja el az építéshatósági munkát (Csengele, Balástya, Kistelek). Fontos lenne, hogy jogszabályban meghatározott létszám legyen biztosított a feladathoz. A nagyobb létszámú építésügyi hatóságoknál (pl. Szeged) megfigyelhető a magas fluktuáció: a hatósági munkát megismerve az új munkatársak vagy önként eltávoznak, vagy a munkáltató válik meg tőlük. Az elsőfokú hatósági munkához nehéz megfelelő szakembert találni, aki képesítése és egyénisége folytán alkalmas a feladatellátásra és a köztisztviselői illetményért vállalja a hatósági munkát, a vele járó felelősséget. Két közepes méretű városban (Makó, Mindszent) végzett komplex vizsgálat alapján a következő tapasztalatokat szereztük az első fokú építéshatósági munkáról: építési hatósági ellenőrzéseket az egyik városban leterheltsége miatt nem tudott végezni egész évben az ügyintéző, míg a másik ellenőrzött városban csupán 11 alkalommal került sor hatósági ellenőrzésre. Az építési hatóság a kiadott és jogerős építési engedély alapján végzett építési munka szabályosságát vizsgálta (az engedélyezett tervek szerint építenek-e, a helyszínrajznak megfelelő szabályos helyen, az építés megkezdését bejelentették-e, a felelős műszaki vezető rendelkezik-e a részére előírt jogosultsággal). Hatósági intézkedés tételére nem került sor. Az építési engedélyezési, telekalakítási és használatbavételi engedélyezés érdekében lefolytatott eljárások tételes vizsgálata során visszatérő hiányosságként állapítottuk meg: à az eljárás megindításáról értesítés nem történt a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontjának megfelelően egyetlen ügyben sem, à a helyszíni szemle elmaradt, vagy nincs dokumentálva, à illetéktöbblet visszatérítése nem történt meg, à a kérelmet a hatóság az építési jogosultság igazolásának hiánya miatt végzéssel elutasította és az eljárást megszüntette (a kérelem elbírálása esetén határozatot kell hozni), à a magánokirat a jogszabályi követelményeknek nem felelt meg, à az iratokhoz a tértivevény nincs csatolva, à a kérelmet nem a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon adták be, à statisztikai adatlapok hiányoztak, illetve az egyik városban nem megfelelő formanyomtatványon készültek, à a tervdokumentáció esetenként a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet tartalmi követelményeinek nem mindenben felelt meg (a meglévő épületek bővítése során a helyszínrajz nem megfelelő méretarányban készült, azon a kérelem elbírálásához szükséges adatok nem szerepelnek; a meglévő épületről állapotterv nem készült), à a kérelmekhez hőtechnikai ellenőrző számítások nem készültek vagy azok nem megfelelő tartalmúak, à tervdokumentációból az épület energiaigénye nem határozható meg, melynek következtében nem vizsgálható, hogy az eljárásba a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalt szakhatóságként be kell-e vonni, à a műszaki leírások többsége tűzvédelmi tervfejezetet nem tartalmazott, a tervdokumentációk tűzvédelmi tervezői nyilatkozatot nem tartalmaztak, à a helyiségek minimális bevilágító felületének értékei nem teljesültek, 97


à

à à à à à

az építési, bontási hulladékok keletkezési mennyiségeinek és kezelési módjuk igazolása nem történt meg, a kérelmekből nem állapítható meg, hogy ezek mennyisége a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szerinti mennyiségi küszöböt meghaladná; ennek hiányában nem volt vizsgálható, hogy a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú mellékletének III. 2. d) pontja alapján az eljárásba az ATI-KTVF-t, mint szakhatóságot be kell-e vonni, a 2007. január 19-ét követően indult építéshatósági eljárásokban a határozat a 30 millió forint értékhatár helyett 10 millió forintot tartalmazó értékhatárra hivatkozott, telekalakítási eljárásban a változási vázrajzok száma nem volt megfelelő, telekalakítási engedélyt nem az arra jogosult kérte, meghatalmazása nem volt, telekalakítási engedélyezési eljárásban az érintett szakhatóság bevonása nem történt meg, a telekalakítással kialakuló telek köz- vagy magánútról nem közelíthető meg.

A kisebb településekről elvétve érkeznek ügyek másodfokú elbírálásra, illetőleg kevesebb ügy érkezik bizonyos városokból is, mert kevesebb az építkezés és az engedélyezési eljárás. A kisebb településeken nem tipikus az, hogy az ügyfelek bejelentéssel éljenek egymással szemben, s elenyésző a községekben a kötelezések száma, az ellenőrzések pedig elmaradnak kapacitáshiány miatt. Olyan irányú tapasztalatunk is van, hogy minden áron a településen belül akarják tartani az ügyeket (pl. a jogorvoslati kérelemre saját hatáskörben visszavonták a határozatot, majd a visszavonó határozatot is visszavonták). A fenti tapasztalatok az ellenőrzések számának növelését indokolják. Kereskedelmi igazgatási tevékenység Bács-Kiskun megyében folytatott ellenőrzések eredményeként az egyik kereskedelmi hatósági eljárásban megállapítottuk, hogy törvénysértő volt az eljárás lefolytatása, mert az eljárásra már a 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. A működési engedély kiadására anélkül került sor, hogy a rendelet 4. § (1) bekezdésében megjelölt szakhatóságokat megkeresték volna, ezért felügyeleti intézkedés megtételére került sor. Három település vizsgálati tapasztalata továbbá, hogy a határozatok nem rendelkeznek a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségéről, vagy annak kizárásáról, az indokolásokban a jogorvoslat lehetőségéről szóló jogszabályi hivatkozást nem jelölik meg. Hiányosság, hogy a tértivevények alkalmazása mellőzésével átvételi jegyzékkel kerül sor az irat kézbesítésére, azonban a jegyzék nem tartalmazza a kézbesített irat számát, az átvétel időpontját. Az üzletek nyilvántartását vezetik. Békés megyében új kereskedelmi igazgatási tevékenység ellenőrzése nem történt a 2007. évben, és az ellenőrzési tervben sem szerepelt. Csongrád megyében miután az üzletek, telepek ellenőrzésének elmaradását tapasztaltuk az ellenőrzött hivatalok felében, felhívtuk a jegyzők figyelmét arra, hogy készítsenek ütemtervet és az ellenőrzéseket annak alapján rendszeresen végezzék, az utóellenőrzés megtörténtét és annak nyomán tett megállapításokat az iraton fel kell tüntetni. Az ellenőrzések során az alábbi hiányosságok kerültek megállapításra: à Az egyik vizsgált hivatalban valamennyi kérelmet egyszerűsített határozattal bírálták el (ebben az ügykörben ennek a Ket. 72. § (4) bekezdése szerinti egyik feltétele sem állt fenn).

98


à à

à

à

A vizsgálattal érintett ügyek egy részében a szakhatóság megkeresése elmaradt, vagy megtörtént ugyan a megkeresés, de válaszának bevárása nélkül hoztak határozatot, vagy kikötéseit nem foglalták határozatba. A vizsgálat szükségesnek látta tudatosítani, hogy joghatások csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódhatnak, mert az ügyiratokból a közlés (postai kézbesítés, személyes átvétel) megtörténte nem állapítható meg tértivevény, vagy egyéb átvételi igazolás hiányában. A figyelmet valamennyi vizsgált településen fel kellett hívnunk arra, hogy új működési engedély iránti kérelem-nyomtatványt kell készíteni az új R.-nek megfelelően, s az ügyféltől csak a 3. § (2) bekezdése szerinti adatokat és mellékleteket lehet kérni (így pl. nem lehet kérni a cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolványt sem, annak csak a számát kell a kérelmen feltüntetni). Építésügyi szakhatóság állásfoglalását az Ür. 4. § (1) bekezdés d) pontja értelmében minden üzlet engedélyezési eljárásában be kell szerezni a jegyzőnek. Az nem lehet az ügyféltől kérni, ha ő önként nem csatolja.

A mozgóbolt kérdésének a szabályozása a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 22. § a) pontja és a R. 1. számú mellékletének tagolása szerint nem egyértelmű, ezzel kapcsolatban – a 178/2002. EK rendelet 3. cikk 7. pontjára alapozva – álláspontunkat közöltük az egységes jogalkalmazás érdekében valamennyi vizsgálattal érintett jegyzővel. Üzletek működésével, telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyekben a hatósági ügyintézők munkáját személyesen és telefonon történő megkeresések révén, továbbá a Hivatali Tájékoztatóban közzétett jogszabály-értelmezésekkel, egy-egy ügyfajtára vonatkozó tájékoztatókkal igyekeztünk ebben az évben segíteni. Az üzletekre vonatkozó jogszabályváltozás okán 2007. novemberében mindhárom megyében „szakmai nap”-ot tartottunk, melynek keretében a jogi szabályozás hátteréről hallgattunk előadást a kormányrendelet tervezetének elkészítője részéről, aki a jogalkalmazási tapasztalatok generálta kérdésekre is választ adott. Az első fokú ügyintézők – a városok ügyintézői kivételével – nem rendelkeznek felsőfokú szakirányú végzettséggel, így nemcsak az utóbbi jogszabályváltozások kapcsán, de eljárási kérdésekben is segítséget kérnek. A Ket. alkalmazása terén a kezdeti nehézségekhez képest már lényeges javulás tapasztalható, de a felügyeleti ellenőrzések során szerzett tapasztalataink, valamint az ügyészség részéről végzett törvényességi ellenőrzés során feltárt hiányosságok is jelzik, hogy e téren még sok a tennivaló. Közlekedési igazgatás Békés megyében a munkaterv alapján 4 településen folytattunk le célvizsgálatot, kirívó hibával nem találkoztunk. Egy településnél az alábbi típushibára figyeltünk fel: A határozatok rendelkező részében fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtást rendelt el a jegyző a rendszámtábla és a forgalmi engedély leadására, holott a Ket. azonnali végrehajtásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, míg az ágazati jogszabály, a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 87. § (3) bekezdése értelmében a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül köteles a jármű üzemben tartója az ideiglenes kivonás tényének bejegyzése céljából a forgalmi engedélyt az eljáró közlekedési igazgatási hatóságnál bemutatni. Csongrád megyében az okmányirodák gyakorlatában még mindig tapasztalhatjuk, hogy határozatuk indokolási részének végén „ömlesztve”, esetenként pontatlanul sorolják fel az alkalmazott jogszabályokat, holott meggyőző ereje a döntésnek csak akkor van, ha a

99


megállapított tényállást követően a vonatkozó jogszabályi rendelkezés ismertetése is teret kap, ezáltal válik az ügyfél részére érthetővé/elfogadhatóvá a hatóság intézkedése. A jármű átíratását elmulasztó új tulajdonost a hatóság írásban köteles felhívni a bejelentés 3 napon belüli utólagos teljesítésére. Még mindig tapasztalható, hogy a felhívás helyett az ügyfél személyes megjelenésre felszólító idézést kap, amiből nem derül ki, hogy élhet az átírás utólagos, szankciómentes lehetőségével. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabály értelmében a járművezetéstől eltiltás idejébe a bíróság beszámítja a vezetői engedély elvételétől (leadásától) eltelt időt. Az ellenőrzött okmányirodánál az volt tapasztalható, hogy a bíróság nem rendelkezett a vezetői engedély elvételének beszámítása kérdésében, és az okmányiroda sem kereste meg a bíróságot, emiatt az ügyfélre hátrányos, jogszabálysértő határozat került meghozatalra. A helytelen gyakorlat megszüntetése érdekében a Hivatali Tájékoztatón keresztül felhívtuk a régió jegyzőit, hogy ilyen esetben értesítsék a bíróságot és a bíróság döntéséig eljárásukat függesszék fel. Bács-Kiskun megyében e területen nem volt ellenőrzés. Személyiadat- és lakcímnyilvántartási tevékenység ellenőrzése: A Bács-Kiskun megyei tapasztalatok – 18 településen végzett ellenőrzés alapján – a korábbi évek megállapításaihoz hasonlóak: a tárgyi feltételek megfelelőek, a személyi állomány azonban az anyakönyvvezetőkhöz képest kevésbé stabil, a nyilvántartási feladatokat a jegyzők esetenként más és más, gyakran teljesen kezdő köztisztviselőre bízzák. Mivel a napi munkához szükséges ügyviteli szabályok is hiányoznak, ez idővel mindenképpen rontja a nyilvántartási tevékenység – és ezzel együtt a nyilvántartás – minőségét. Békés megyében ezt a tevékenységet 7 településen ellenőriztük célvizsgálat formájában. Kiemelt figyelmet fordítottunk az új címrendszer kezelésére. Tapasztalatunk, hogy sok helyen még hozzá sem fogtak a címrendszer aktualizáláshoz, mely a népszavazás megfelelő, pontos lebonyolításához nélkülözhetetlen. Sok helyen hiányzik még mindig az adatvédelmi szabályzat melynek elkészítésére minden esetben felhívtuk a jegyző figyelmét. Változatlanul sok településen hiányzik a számítógépen nyilvántartott népességes regiszter programmal, melynek oka, hogy több önkormányzat nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel ahhoz, hogy olyan számítógépet szerezzen be, amelyre ez a program feltelepíthető, így csak manuálisan tartják nyilván az adatokat, amiből sok esetben sokkal nehezebb adatokat nyerni különböző szempontok alapján, vagy éppen statisztikát készíteni. Csongrád megyében az ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően, a megye 6 okmányirodájában – Makó, Csongrád, Szentes, Mórahalom, Kistelek és Mindszent – került ellenőrzésre a személyiadat- és lakcímnyilvántartás. Az ellenőrzés során kiemelt figyelmet fordítottak a Ket. alkalmazására. Az ellenőrzések alkalmával jogszabálysértés, valamint kirívó szabálytalanság nem került feltárásra. Fellebbezés alapján 2 esetben indult másodfokú közigazgatási eljárás lakcím érvénytelenné nyilvánítása ügyében. Mindkét elsőfokú döntés helybenhagyásra került.

100


A szabálysértési törvényességi ellenőrzés tapasztalatai: Bács-Kiskun megyében a három ellenőrzött településen a határozatok az Szt. előírásainak megfelelnek, az iktatás, az iratkezelés a szabályoknak megfelelő, ügyészi vizsgálat nem volt. Néhány esetben láttuk, hogy a szabálysértési hatóság nem készített jegyzőkönyvet, amikor a szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg az idézettek. Előfordult az is, hogy csak az eljárás alá vont személyt idézték meg a tárgyalásra, a sértettet annak időpontjáról nem értesítették. A hozott határozatok rendelkező része és indokolása általában helyesen jelöli meg az eljárás alá vont terhére rótt cselekményt, azonban tapasztaltuk azt is, hogy nem mindig hivatkoznak a határozat indokolásában a különös anyagi jogi szabályra. Békés megyei tapasztalat, hogy gyakoriak az apróbb pontatlanságok, kisebb határidő túllépések, de a szabálysértési határozatok a jogszabálynak megfelelnek, ügyészi intézkedésre elenyésző számban kerül sor. A végrehajtás nehézsége és gyakori sikertelensége arra ösztönzi a jegyzőket, hogy ritkán éljenek a bírságolás lehetőségével, gyakran zárul figyelmeztetéssel az eljárás. A vizsgált szabálysértési hatóságok ügyforgalma alacsony (átlagosan évi 25 ügy). A hatóságok személyi és tárgyi felszereltsége kielégítő, nagyobb településeken külön ügyintéző intézi a szabálysértési ügyeket. A Csongrád megyében végzett vizsgálatok tapasztalatai is a fentiekhez hasonlóak: az ellenőrzött önkormányzati szabálysértési hatóságok közül szigorúnak minősíthető bírságolási gyakorlat csak a nagyobb városokra jellemző, míg kisebb településeken a feljelentettek töredéke terhére állapít meg a jegyző pénzbírságot, s a kiszabott bírság is sokkal alacsonyabb, mint pl. Szegeden. Van olyan település, ahol nem szabnak ki bírságot olyan szabálysértés miatt, ami a környékbeli település helyi rendelete szerint szabálysértés, de náluk nem (pl. tiltott helyen parkolás, tiltott helyen fürdés, állattartással – ebtartással – kapcsolatos szabálysértés). Néhány célvizsgálattal érintett községben a bírságolási gyakorlat a végletekig liberális (11 hónap alatt két eljárás alá vont személyt bírságolt meg a hatóság, 19 személyt figyelmeztetett). Csongrád megyében minden vizsgálattal érintett hivatalban az alábbi eljárási hibák megállapítására került sor: à a határozat nem tartalmazott rendelkezést, hány napi elzárásra kell átváltoztatni meg nem fizetés esetén a pénzbírságot és hány napi közérdekű munkát kell ledolgoznia az elkövetőnek, à az ügyintézési határidő meghosszabbításáról a szerv vezetője nem hozott döntést, amikor nem tudott érdemi döntést hozni 30 napon belül, à a hatáskör címzettjét a határozatok nem megfelelően tartalmazták (a határozatok egyikének sem helyes a fejrésze). A szabálysértési cselekmények minősítése jogszabályszerű. Egy ügyben azonban ügyészi intézkedést kezdeményeztünk, mert az elbírált cselekmény nem szabálysértés volt (kölcsönszerződésből eredő követelést bírált el szabálysértésként a hatóság), az ügyész a határozat ellen óvást nyújtott be. Kiemelt figyelmet fordítunk a bírságbehajtás törvényességének vizsgálatára. Szinte valamennyi szabálysértési hatóság esetében megállapítottuk, hogy a jogszabályi határidők figyelmen kívül hagyásával folyik – ha folyik egyáltalán – a behajtási tevékenység.

101


Már maga a szabálysértési hatóság sem intézkedik haladéktalanul a fizetésre biztosított jogszabályi határidő eltelte után a pénzbírságnak adók módjára történő behajtásra kimutatni, illetve a letiltás kibocsátása iránt. A pénzbírságot az adóhatóság – mint behajthatatlan tartozást – nem jelenti vissza jogszabályi határidőben. Az is általános, hogy az adóhatóság csak azt igyekszik tisztázni, hogy van-e az adósnak letiltás alá vonható jövedelme, amit a szabálysértési hatóság is megtehet. Azt nem vonja vizsgálódásának körébe, hogy lefoglalható ingóvagyona van-e az adósnak. Pozitív példaként kiemelendő Mindszent város gyakorlata, mely szerint a megkeresés iktatását követő egy héten belül 5 irányban is intézkedést tesz az adóhatóság: a városban lévő három pénzintézetet is megkeresi, vezeti-e az adós számláját, valamint megkeresi az APEH-et és az OEP-et. A megvizsgált ügyiratokban ezek az intézkedések eredménnyel jártak. Ezen a településen sem vonta azonban vizsgálódásának körébe az adóhatóság, hogy lefoglalható ingóvagyona van-e az adósnak. Az ellenőrzéssel érintettek közül csupán egyetlen településen vezették be a közérdekű munkát és eredményesen alkalmazzák mind az önkormányzati szabálysértési hatóság, mind pedig a tipikusan rendőrkapitányságoktól érkező helyszíni bírságok végrehajtása során. Telepengedélyezés területén végzett ellenőrzések tapasztalatai A Bács-Kiskun megyében vizsgált 4 településen a telepengedély kiadása érdekében folyó eljárások vizsgálata során megállapításra került, hogy a hozott engedélyező határozatok megfeleltek a tartalmi követelményeknek. Helyes volt a jogszabályokra történő hivatkozás, pontos volt a tevékenység TEÁOR szerinti feltüntetése. A Ket.-nek megfelelő tartalmú volt a rendelkező és az indokolási rész is. Helyesen jártak el a szakhatóságok megkeresésekor, azok kikötéseit rögzítették a határozatokban. A kérelmek benyújtása nyomtatványon történik. A nyilvántartás vezetése szabályszerű és pontos volt. Csongrád megyében lefolytatott vizsgálat nyomán kiemelt figyelmet fordítottunk annak vizsgálatára, hogy az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot bevonják-e a jegyzők az eljárásaikba. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy az építésügyi szakhatóságnak nyilatkoznia kell egyrészt arra vonatkozóan, hogy az adott ingatlanon a folytatni kívánt tevékenység a terület övezeti besorolása alapján végezhető-e (R. 5. § (1) bekezdése) másrészt arra vonatkozóan, hogy a telep műszaki szempontból megfelel-e az építésügyre vonatkozó jogszabályoknak. (R. 5. § (3) bekezdése). A szakhatósági állásfoglalás nem mellőzhető arra tekintettel, hogy a telepengedélyezési eljárást megelőzően használatbavételi engedély került kiadásra a telephelyen lévő építményre, mivel ez két külön eljárás. Továbbá egy elbírált kérelem kapcsán javasoltuk az építésügyi szakhatóság állásfoglalásának utólagos beszerzését azzal, hogy amennyiben a tevékenység végzéséhez feltétel, kikötés nélkül hozzájárul, úgy nem indokolt a határozat megsemmisítése, elegendő annak a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pontjának db) alpontja szerinti kiegészítése saját hatáskörben, hiszen a Ket. 121. § (1) bekezdés c) pontja szerint a döntést meg kell semmisíteni, ha a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták. Egyéb eljárási észrevételeket is tettünk: à a szakhatósági megkereséseken, az eljárást lezáró döntésen (tipikusan határozat, esetleg végzés) az expediálás időpontját minden esetben fel kell tüntetni,

102


à

az igazgatási szolgáltatási díj a 35/1999. (X. 13.) BM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint az eljáró hatóság bevétele, így a jogorvoslati eljárás díja a közigazgatási hivatal bevétele.

Az ügyintézés egyebekben megfelelt a vizsgált településeken a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendeletben foglaltaknak, így a kérelem és mellékleteire, helyszíni szemlére, a többi szakhatóság bevonására, döntéshozatalra, ügyintézési határidőre vonatkozó előírásoknak, valamint a Ket. első fokú eljárásra vonatkozó előírásainak is. Békés megyében nem került sor e témában ellenőrzés lefolytatására.

3.1.2. A jegyző, a polgármester és az ügyintézők államigazgatási hatósági tevékenységének elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával (15. számú melléklet) 3.1.2.1. A jegyző államigazgatási hatósági tevékenységének elemzése Bács-Kiskun megyei tapasztalatok összegzése A Bács-Kiskun megyei önkormányzatok államigazgatási (jegyzői, polgármesteri, megyei közgyűlés elnöke) hatósági ügyekben hozott elsőfokú döntéseiről a legmegbízhatóbb és adatokkal alátámasztható – korrekt – tapasztalatainkat a cél- és komplex vizsgálatok során, valamint a fellebbezési eljárás során szerezi a hivatal. Az ellenőrzések és a döntések felülvizsgálata során a teljes iratanyag alapján alakul ki a hivatal szakmai álláspontja, amely nem fedi le a jegyző és különösen nem a polgármester – hatósági tevékenysége egészének minősítését. Az e hatáskörbe tartozó intézett ügyek száma 2007-ben csökkenést mutat a 2006. évi hasonló adatokhoz képest. Összességében azonban megállapítható, hogy ez a csökkenés a hatósági tevékenységre nem vonatkozik, mert a statisztikai adatcsökkenést a hatáskör, illetve feladat változás okozta az illetékügyek APEH-hoz történő átkerülésével. Az adatok azt tükrözik, hogy a gyámügyi igazgatási, a szociális igazgatási, az önkormányzati és általános igazgatási ügyek, a közlekedés igazgatási, a környezetvédelmi, a közoktatási, a lakásügyek, valamint az építésigazgatási ügyek száma – településenként kisebb-nagyobb eltéréssel – emelkedik. Az emelkedés oka egyrészt jogszabályokban megjelenő új hatáskör (feladat) ellátási kötelezettség, másrészt az ügyek jellege, mert ezekben konkrétan érzékelhető az ügyféli érdeksérelem. Mindezek miatt ezekben az ügyekben jelentkezik a legtöbb feladat is. Csökkenő tendencia mutatkozik az ipari és kereskedelmi igazgatási ügyek számában, de – a másodfokú eljárás tapasztalatai és a jegyzők jogértelmezéshez kért segítsége alapján tudjuk, hogy - a nagyobb városokban emelkedik a kereskedelmi ügyek száma. Csökkenést tükröznek az adatok a katasztrófavédelmi igazgatási és a földművelési igazgatási ügyekben. A jegyzők hatáskörébe tartozó ügyek száma – a többi ágazati feladathoz képest – kiugróan magas az adóigazgatási és a belügyi (önkormányzati, igazságügyi) ügyekben. 103


Nem változó tendencia az előző évhez képest, hogy az elsőfokú döntések csekély hányadát (nem éri el az 1 %-ot) támadják meg fellebbezéssel, azonban a fellebbezéssel megtámadott döntések száma 2007. évben – összességében - csökkent. A csökkenés leginkább a pénzügyi (adó)igazgatási, a környezetvédelmi, földművelésügyi ügyekben volt. Majdnem duplájára emelkedett azonban a szociális igazgatási, a lakásügyekben, az önkormányzati, ezen belül is az építésigazgatási ügyekben, valamint a kereskedelmi igazgatási ügyekben. Az összes megtámadott elsőfokú döntés közel felét helyben hagyó másodfokú döntés zárja le, a másik felét pedig az egyéb – megváltoztató, új eljárásra utasító – döntés. A döntések elleni fellebbezések számán belül elenyésző a végzések elleni fellebbezések száma, másrészt a másodfokú döntésekben nagyobb az aránya a helybenhagyó másodfokú végzéseknek. A jogorvoslati elemzéssel összefüggésben elmondható, hogy az elsőfokú hatóságok döntéseiket saját hatáskörben módosítják, vagy visszavonják a jogszabályi feltételek fennállta esetén. A végrehajtási eljárásban hozott döntések száma elenyésző az alapeljárásban hozott döntések számához viszonyítva, de vannak olyan ágazatok – belügyi igazgatási (pl.: birtokvédelmi), adóigazgatási eljárás -, ahol ez a szám magasabb, mert az önkéntes teljesítési hajlandóság alacsonyabb ezekben az ügyekben. Az elsőfokú hatóságok alapvetően törekednek a gyors, határidőben történő ügyintézésre. Ezt támasztja alá, hogy a határidőn túl hozott határozatok száma az összes döntéshez képest nem éri el az 1,3 %-ot és ez az arány nem emelkedik. Békés megyei tapasztalatok összegzése Fenti tevékenységekre a különböző vizsgálatok, felügyeleti tevékenység, a beérkezett fellebbezések, társosztályok jelzései alapján van rálátása a közigazgatási hivatalnak. Legszélesebb körben a jegyzők munkáját ismerjük, hiszen a hatáskör-telepítés során elsősorban rájuk építettek, ügyintézői és polgármesteri hatósági hatáskör csak elenyészően kevés helyen, kivételesen került megállapításra. A döntések száma az előző évihez mintegy 11%-os emelkedést mutat. A döntések két évi vizsgálatánál megfigyelhető, hogy az érdemi döntések számának több, mint 10%-os növekedése mellett az előző évihez képest a duplájára emelkedett a végzések száma (2006-ban 4153, 2007-ben 8926 db volt.). A végzések számának a növekedése feltehetően a Ket. következetesebb, tudatosabb alkalmazásához köthető. Ügyintézési határidő túllépése tekintetében lényeges elmozdulást nem tapasztalható, a döntések számához képest elenyésző mértékű, 1 % alatti. Jogorvoslatok területén az államigazgatási hatósági ügyekben hozott, megtámadott döntések száma csökkenést mutat az előző évihez, (717 darabbal szemben 2007-ben 463 darabot támadtak meg). Ez a csökkenés betudható annak, hogy az előző évi statisztikában a másodfokú illetékügyek is még benne szerepelnek a pénzügyi igazgatásban. Ugyanakkor a szociális igazgatás ágazatban a megtámadott határozatok száma jelentős.

104


Egyes, jelentősebb ügyiratforgalmat jelentő ágazatok értékelése: A pénzügyi ágazaton belül az adóigazgatásban 10 %-os emelkedés volt tapasztalható az előző évihez képest. 2006-tól kezdődően számos adóalany vitatta a helyi iparűzési adóalanyiságát. A 2007. évben az Európai Bíróság döntést hozott, amely értelmében eukonform a helyi iparűzési adó. Az építményadó, kommunális adó és a telekadó esetében problémát okozott a vizsgált településeknél az adó alanyának megállapítása. Nem megfelelően értelmezték az építményadó alóli adómentességről rendelkező 13.§ h) pontját, amelynek értelmében mentes az adó alól az állattartáshoz, vagy növénytermesztéshez kapcsolódó épület. Az építményadó és telekadó elhatárolásánál számos esetben tapasztalható volt, hogy a két helyi adófajta pontos lehatárolására nem került sor. Idegenforgalmi adó területén nem vették figyelembe a kettős adóztatás tilalmát. A környezetvédelmi, építésügyi, területfejlesztési és kommunális igazgatás ágazatban közel háromszor annyi határozat született első fokon: 237 db, ugyanakkor csak 7 határozatot támadtak jogorvoslati kérelemmel. Építésügyek száma is emelkedést mutat: 5970 (2006-ban 5685 db volt) A jogorvoslati arány: megtámadott döntések száma: 62 (1.15 %) Határidőn túl hozott döntések száma: 27. Ágazatpolitikai célkitűzés, hogy az épületek, építmények engedélyezése során a különböző pályázati forrásokat igénybe tudják venni az építtetők, ezért fontos a gyors és szakszerű ügyintézés. Általános probléma, hogy az első fokon eljárt ügyintézők elsősorban az építésügyhöz tartozó anyagi jogi szabályokat ismerik, s a Ket. alkalmazása nehézséget okoz számukra, tekintettel arra, hogy műszaki végzettséggel dolgoznak ebben az ágazatban. Típushiba, hogy a Ket. előírásai nem, vagy csak hiányosan kerülnek betartásra, a határozatok sablonosak. Bár törekvést lehet tapasztalni a fenti probléma felszámolására, mégis elenyésző a II. fokon helybenhagyott I. fokú döntések száma. Oka lehet ennek a jogszabályi háttér jelentős változása az adott időszakban, az ügyintézők túlterheltsége, valamint az, hogy jegyzőknek – mint a hatáskör címzettjeinek – nincs idejük a konkrét kérdésben szakmai iránymutatást adni az ügyintézők számára. A körzetközponti jegyző hatáskörébe tartozó okmányirodai ügyek közül a közlekedési igazgatási hatósági ügyek mintegy 90 %-át a gépjárművek forgalomból történő ideiglenes kivonása, míg az ügyek kis százalékát a vezetői jogosultság szüneteléséről való rendelkezés képezi. Vállalkozói engedélyek ügyében kizárólag adótartozás miatti visszavonásról rendelkeztek a jegyzők. Csongrád megyei tapasztalatok összegzése Csongrád megyében az első fokú eljárások száma a szociális igazgatás ágazatban, valamint a környezetvédelmi-építési városfejlesztési ügyekben emelkedett markánsan: az előbbi ágazatban a másfélszeresére, az utóbbiban 20 %-kal. Csökkenés jelentkezett ugyanakkor az adóigazgatásban (mértéke 10 %-os), valamint iparügyek tekintetében, ahol a felénél alacsonyabbra esett vissza a hozott döntések száma.

105


Az eljárás során meghozott döntések közül tavaly és idén is környezetvédelmi-építésügyi ágazatban, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi ágazatban támadtak meg legtöbbet fellebbezéssel. Az összes meghozott döntést érintően ez az arány 0.2 %, míg az előző évben 1.1 % volt. A megtámadott döntéseknek csupán töredékét orvosolták saját hatáskörben. (Vannak települések, ahonnan évek óta nem terjesztenek fel fellebbezést.) Az egészségügyi ágazatban egy esetben sem fordult elő, míg legmagasabb a szociális igazgatásban, ahol 6 %-ot tesz ki az arányuk. A meghozott döntés kijavítására, kiegészítésére saját hatáskörben építési igazgatásban és szociális igazgatásban került sor legtöbbször, de a meghozott döntések 0,5 %-át nem érte el. A végzések ellen elenyésző számban érkezik fellebbezés, kevés a végzés is. A kötelezést kimondó első fokú döntés végrehajtása során hozott végzés ellen benyújtott fellebbezés már gyakoribb. Birtokvitákban, valamint építési ügyben jellemző, hogy nem tesznek határidőre eleget a kötelezettek a jogerős döntésnek. A költségmentesség iránti kérelem elbírálása során szintén gyakrabban fordul elő, hogy nem értenek egyet a hozott döntéssel az ügyfelek. Határidőn túl az ügyek 0,03 %-át intézik az ügyeknek Csongrád megyében. 3.1.2.2. A polgármesteri hivatalok adatközlése alapján a saját hatáskörben történt jogorvoslatokról Megkeresésre kerültek a Hivatalhoz tartozó mindhárom megye jegyzői, hogy egy táblázat kitöltésével adjanak számot a hatáskörükbe tartozó ügyekben arról, hogy 2007. évben hány esetben került sor a döntésük (határozat, végzés) módosítására, illetve visszavonására jogorvoslati kérelem alapján, valamint hivatalból, s ezekre milyen számban került sor anyagi jogi és milyen számban eljárásjogi szabálysértés miatt. Ezekről szóló összefoglaló táblázatot megyénkénti bontásban a beszámoló 17/a. számú melléklete tartalmazza. Az államigazgatási feladatellátás körében a jegyzők által közölt adatok alapján megállapítható, hogy az első fokú döntések (határozat, végzés) saját hatáskörben történő módosítására vagy visszavonására is Bács-Kiskun megyében került sor legnagyobb számban, ezek száma több mint 3,5-szerese volt a másik két megyéhez viszonyítva, megközelítőleg fele-fele arányban anyagi illetve eljárási jogszabálysértés miatt. A módosításra illetve visszavonásra kétszer annyi esetben került sor hivatalbóli észlelés alapján mint jogorvoslati kérelemre. A határidő-túllépés a jegyzők többségének közlése szerint nem volt, ott, ahol túllépést jeleztek ott az ügyek számához viszonyítottan ezek arányát 1-2 %-ban jelölték meg.

3.1.3. A polgármesteri hivatalokat érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (16. számú melléklet)

106


Bács-Kiskun megyében a jegyző eljárásának elhúzódását sérelmező bejelentések száma kissé emelkedett – a kecskeméti kirendeltségre 13 érkezett. A polgármesteri hivatalokat érintő panaszok, amelyeket az ügyfelek nyújtanak be, leginkább az ügyintézési határidő elhúzódását kifogásolták, tehát volt folyamatban eljárás, ezért ezekben az ügyekben – kevés számú volt – tájékoztatást kértünk a jegyzőtől és utasítottuk a haladéktalan érdemi döntésre. Ket. 20. § szerinti eljárásra utasításra hat esetben került sor: egy birtokvitás ügyben, egy-egy telepengedélyezési és kereskedelmi ügyben, valamint három építéshatósági ügyben, de nem kellett a hatáskörelvonás lehetőségével élni. Az egyik építéshatósági ügyben fel kellett hívni a jegyző figyelmét a Ket. 20. § (3) bekezdésében foglalt, fegyelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozó lehetőségre is. Megítélésünk szerint az eljárások megindítása, illetve a döntés elodázása a mindkét fél számára kínossá vált ügyekben jellemző, további okként érzékelhető a döntéshez szükséges szakmai felkészültség hiánya is, amely téves jogértelmezésen alapuló jogszabálysértő döntést eredményez. Érkezett a kirendeltséghez az ügyfél által panasznak nevezett beadvány okmányirodai közlekedési igazgatási eljárásban hozott döntésre is. Az ügyben az okmányiroda – teljesen jogszerűen – az okok fennállása alapján kivonta a forgalomból a gépjárműveket. A jegyzőtől kapott gyors és teljes tájékoztatás alapján került megválaszolásra az ügy. Ebben az évben egy közérdekű bejelentés érkezett a kirendeltségre, amelyet egy társadalmi szervezet nevével jelzett irattal küldtek meg. A bejelentés az egyik kiemelt építésügyi hatóságnál folyamatban lévő, illetve befejezett ügyeiben – összesen 4 építkezésre – hívta fel a figyelmet az általa szabálytalannak ítélt kivitelezésekre, és jogszabálysértő építésügyi eljárásokra. Az egyik ügyben nem volt megállapítható jogszabálysértés. A másik ügyben a kivizsgálás során megállapításra került, hogy jogerős engedély kiadása előtt kezdték meg az építési munkákat, ezért az Étv. 48. §-a szerinti építésrendészeti eljárás megindítására utasítottuk az eljáró hatóságot. A harmadik ügyben ugyan megállapítható volt, hogy az engedélyezési eljárás során jogszabálysértés történt, de a bejelentés, illetve a vizsgálat idején már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkezett az építtető, így a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogára figyelemmel nem lehetett a Ket. 115. § (4) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörben eljárni. A negyedik, a bejelentéskor folyamatban lévő engedély nélküli ügyben – az érintett jegyző kizárása iránti kérelmét teljesítve – másik építésügyi hatóságot jelölt ki a kirendeltség az eljárás lefolytatására, az azóta eltelt idő rövidsége miatt az eljárás eredményéről információ nem áll rendelkezésre. Általános tapasztalat, hogy a polgármesteri hivatalokban a beadványokat nem mindig tudják tartalmuk szerint értékelni. Panaszként kezelnek olyan beadványt, amely hatósági eljárásban teljesíthető kérelem, ugyanakkor kérelemnek minősítenek olyan levelet, amely ténylegesen a panaszos olyan sérelme, amely nem hatósági eljárásban orvosolható. Az októberi jegyzői értekezleten felhívtuk a figyelmet a lényeges különbségre, különös figyelemmel a 2004. évi CXL. törvény („panasztörvény”) és a Ket. együttes alkalmazásának tilalmára. Békés megyében 12 ügyféltől érkezett panasz, elsősorban a jegyzői intézkedés hiányát, az első fokú hatóság ügyintézési határidejének elhúzódását sérelmezték, a Kirendeltség 4 esetben tájékoztatta az ügyfelet az ügyére vonatkozó legfontosabb szabályokról, az eljáró szervről, egy esetben pedig áttette a beadványt a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.

107


2 ügyben panaszolták az ügyintézési határidő túllépését a jegyző részéről, ekkor a Ket. 20. §-a szerinti jogi lépéseket tette meg a kirendeltség. Ezeknek az ügyeknek egy része a közbiztonságra veszélyes helyzetre hívta fel a figyelmet: veszélyes eb tartása, szándékos károkozás. Az ügyek más része bírói hatáskörbe tartozó birtokvédelmi ügy volt. Több állampolgár kér hulladékszállítási díj mérséklést/elengedést. Csongrád megyében a jegyző előtt folyó eljárással kapcsolatos ügyféli „panasz” kivizsgálásában 29 esetben vettünk részt ebben az időszakban. Az egyik panaszos ügyének elhúzódását és azt sérelmezte, hogy tiltakozása ellenére eljárt az ügyében az általa elfogultsággal vádolt ügyintéző. A másik ügyben nem tett intézkedést végrehajtási kérelemre a jegyző, holott a bíróság nem függesztette fel a közigazgatási határozat végrehajtását birtokháborítási ügyben. A harmadik ügyben az önkormányzat, mint tulajdonos volt érintett, a jogvita rendezése a bíróság hatásköre, ha peren kívül nem jön létre megállapodás a telekhatárvitában a felek között. Az egyik ügyben olyan esetben sérelmezte az állampolgár, hogy nem járt el a jegyző, amikor helyesen arról adott tájékoztatást, hogy az ügy közjegyzői feladatkörbe tartozik (póthagyatéki eljárás). Ugyanezen jegyző elleni bejelentésben egy másik panaszos azt sérelmezte, hogy elfogultságra hivatkozással még jegyzőkönyvet sem vesz fel vele a jegyző, illetve nem készít feljegyzést a telefonon tett bejelentésről és nem indul nyomban helyszíni szemlére, amikor a kontárkodást és ezzel egyidejűleg elkövetett csendháborítást bejelenti a panaszos a szomszédja részéről. Szintén jegyzői intézkedés hiányát, elégtelenségét fogalmazta meg egy domaszéki közérdekű bejelentés: önkormányzati út rongálóival szemben nem tett intézkedést: szabálysértési, vagy büntető-feljelentést. Szinte valamennyi ügyben érzékelhető volt egyfajta távolságtartás a jegyző részéről: nem volt nyitott az állampolgár ügyének megértésére, fogadására és intézésére. Az I. fokú építéshatóság mulasztásával kapcsolatban a közigazgatási hivatalban 3 esetben indult eljárás. Az I. fokú hatóság mulasztásának okát egy esetben a terület ügyintézőjének személyében bekövetkezett váltás okozta, egy esetben az ügyintéző betegsége vezetett határidő túllépéshez, a harmadik esetben a mulasztás túlzott leterheltségre volt visszavezethető. Az önkormányzati adóhatóságokkal kapcsolatban 5 esetben került sor panasz jellegű beadvány benyújtására. A jegyző 4 ügyben még nem válaszolt a Hivatal által megküldött megkeresésre, az eljárások, a tájékoztatások még folyamatban vannak. A beadványok többsége a jegyző adóvégrehajtási eljárásával kapcsolatos. Egy esetben mulasztási bírság előírásával szemben terjesztette elő az ügyfél a panaszt, egy esetben a szennyvíz beruházással kapcsolatos intézkedéseket panaszolta meg az ügyfél. 1 esetben a jegyző teljeskörűen kivizsgálta a bejelentést, arról a tájékoztatást megküldte a hivatalunknak, további intézkedésre nem volt szükség. Üzletek zajos működése, szennyvízelvezetés, birtokháborítás miatt – a jegyző előtt folyó eljárásokkal kapcsolatban, illetve azok hiánya miatt 12 „panasz” érkezett. 5 esetben, ahol a panasz tárgya a jegyzői intézkedés elmaradása volt, a Ket. 20. § (2) bekezdése alapján a jegyzőt az eljárás lefolytatására utasítottuk.

108


Az eljárást ennek alapján minden esetben lefolytatták, s annak eredményéről hivatalunkat tájékoztatták. Két esetben kellett intézkednünk okmányiroda ellen benyújtott „panasz” alapján. Egyik esetben megállapítottuk, hogy az okmányiroda a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a panaszost tekintette a gépjárműadó alanyának. Másik esetben a bejelentés megalapozottnak bizonyult: a másodfokú döntéseket fénymásolat formájában nem szabad kézbesíteni, csak eredeti iratként. Az I. fokú hatóság mulasztása miatt más hatóság kijelölésére nem került sor. Két esetben bejelentés érkezett fakivágás miatt – ezt közérdekű bejelentésként kezeltük és áttettük az illetékességgel rendelkező jegyzőhöz. A polgármesteri jogorvoslatok)

hivatalok

adatközlései (panaszok, saját hatáskörben történt

Megkeresésre kerültek a Regionális Közigazgatási Hivatalhoz tartozó mindhárom megye jegyzői, hogy egy táblázat kitöltésével adjanak számot az általuk vezetett polgármesteri hivatalhoz 2007. évben érkezett panaszok tárgyszerinti megoszlásáról és a megalapozottnak talált esetekben az azok alapján tett intézkedésekről. Ezekről szóló összefoglaló táblázatot megyénkénti bontásban a beszámoló 17/a. melléklete tartalmazza. A panaszok tekintetében megállapítható, hogy Bács-Kiskun megyében kétszer annyi panasz került benyújtásra, mint Békés és Csongrád megyében. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy Bács-Kiskun megyében kétszer annyi település található, mint a másik két megyében. Az adatközlések alapján megállapítható, hogy Bács-Kiskun megyében a felét, a másik két megyében pedig az egynegyedét találták megalapozottnak a panaszoknak. A megalapozottnak talált panaszok esetében megtették a szükséges intézkedést a sérelem orvoslására.

3.2. A közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai 3.2.1. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával (17-21. számú melléklet) Anyakönyvi igazgatás Bács-Kiskun megyében az intézett ügyek száma a 2006. évihez képest hasonlóan alakult. A legtöbb ügy Magyarországon történő házasságkötés céljából külföldi állampolgár iratainak elbírálása érdekében keletkezik. Egyre több a magyar állampolgár külföldön történő házasságkötéséhez tanúsítvány kiadása, ilyen tanúsítvány alóli felmentések száma havonta egy-egy.

109


Másodfokú ügy nem volt. Az egyedi ügyek között említést érdemel a tanúsítvány bemutatása alóli felmentés, ahol az eljárás külföldi állampolgár magyarországi házasságkötéséhez szükséges iratok elbírálása kapcsán indult. A mauritiusi házasuló által tanúsítványként benyújtott igazolás megfelelőségével kapcsolatban azonban aggályunk volt, ezért az IRM Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztálytól kértünk véleményt. A főhatóság csak azt az álláspontját közölte, hogy az okirat nem minősíthető a Nmtvr. 38. § (1) bekezdése szerinti házasságkötési tanúsítványnak, a vonatkozó külföldi jog tartalmáról viszont nem adott tájékoztatást. (Az érintett külföldi fél később az illetékes londoni külképviseleti hatóságától szerzett olyan igazolást, hogy a mauritiusi jog alapján más okiratot nem állítanak ki részére, ezért – külön kérelemre – a tanúsítvány bemutatása alól felmentést adtunk.) A halotti anyakönyvekben az elsőfokú bíróságok végzései nyomán ez évben is problémákat tapasztaltunk a holtnak nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával kapcsolatosan, mely ügyekben felügyeleti szinten is különféle intézkedéseket tettünk. Az 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet alapján lefolytatott eljárás eredményeként a bíróság sok esetben ugyanis nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy az eltűnt személyt holtnak nyilvánítja vagy a halál tényét állapítja meg. Szintén gyakran tapasztaljuk, hogy a holtnak nyilvánított személy valójában meghalt és más anyakönyvvezető illetékességi területén a halálesetet korábban már bejegyezték, ezekből az esetekből pedig az szűrhető le, hogy az eljárás nem mindig kellően alapos. Az előző időszakkal szemben a 2007. évben azt észleltük, hogy az IRM a különféle megkereséseinkre (pl. nemzetközi jog tartalmáról felvilágosítás adása) csak jelentős késéssel reagál és ezt sajnos nem csak az egységes jogalkalmazást célzó állásfoglalás kérések esetén, hanem egyedi ügyekben is tapasztaltuk. (Példaként említhető egy olyan – társhatósági vitákra is okot adó ügy nyomán – keletkezett levelünk, amelyre 2006. óta nem kaptunk választ, illetőleg egy konkrét házassági ügyben külföldi okirat elfogadhatóságával összefüggő kérdésünkre maradt el a válasz). Képzés, továbbképzés: március 27-én megszervezésre került az anyakönyvi szakvizsga előkészítő tanfolyam, amelyen a régión kívüli kollegák is részt vettek (Pest, Tolna és JászNagykun-Szolnok megye). A 2007. november 8-án a Kecskeméten megtartott anyakönyvi szakmai napra a jelentkezők száma elérte a 120 főt. A nagy érdeklődéssel együtt sikeresnek volt mondható a program is. A főhatóságok és társszervek részéről alapvetően továbbra is kiváló együttműködési készséget tapasztalhatunk, emellett érezhető az átszervezés miatti létszámcsökkenés hatása, amelyek szinte valamennyi hatóságot érintettek, vagy érintenek napjainkban is. Az IRM – az előző időszakhoz hasonlóan, az ASZA indulását megelőző időszaktól – ez évben nem teremtett lehetőséget országos szakmai egyeztetésre, pedig igény van rá. Hasznos volt a közelmúltban bejegyzett szakmai szövetségünk, az ANOKE („Anyakönyvvezetők, Népességnyilvántartók és Okmányügyintézők Országos Közhasznú Egyesülete”) és a KEK KH által rendezett közös fórum május végén, amelyen az állampolgárság és a népesség-nyilvántartás időszerű kérdései mellett a hazai anyakönyvezés is a programban szerepelt. Békés megyében magyar állampolgár külföldön történő házasságkötéséhez 11 esetben adtunk ki tanúsítványt, elutasítás nem történt. Általában a környező országokban, így Szlovákiában,

110


Szerbiában, de Németországban, Japánban, Olaszországban, Amerikai Egyesült Államokban is kötöttek házasságot magyar állampolgárok. Egyre gyakoribb, hogy két magyar állampolgár külföldön házasodik össze, így mindkettőjük részére ki kell adni a tanúsítványt. Az ügyintézési idő átlagban 4-10 nap volt, mivel sok esetben az ügyfél az iratokat hivatalunkban átvette. Külföldi állampolgárok magyarországi házasságkötési ügyében a bemutatott külföldi okiratokat 59 esetben bíráltuk el. Ez a korábbi évekhez viszonyítva csökkenést mutat. A becsatolt külföldi okiratok többsége román, szerb és ukrán. Az utóbbiaknál nem kis gondot okozott az apostille-záradékkal ellátott okiratok bemutatása. Elbíráltunk még – többek között – brit, spanyol, holland, pakisztáni, lett, lengyel, észt állampolgár által bemutatott okiratokat. Ezeknek az ügyeknek a 80 %-ában az ügyfél soron kívüli ügyintézést kér, mert itttartózkodása rövid idejű, vagy az ismételt utazás jelentős költséggel jár. Felmentést a tanúsítvány bemutatása alól 4 külföldi részére adtunk: három esetben szlovák állampolgár részére, mivel a szlovák hatóságok nem állítanak ki tanúsítványt, és egy esetben egy koszovói illetőségű szerb állampolgárnak, aki Koszovó státuszának rendezetlensége okán nem kapott engedélyt külföldön történő házasságkötéshez. Külföldi okirat alapján történő anyakönyvi bejegyzés elrendelése ügyében 34 alkalommal rendeltük el az anyakönyvezést. Külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozatot 18 esetben terjesztettek fel az anyakönyvvezetők, ebből 4 esetben hiánypótlásra küldtük vissza a jegyzőkönyvet. Utónév véleményezést a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől 5 alkalommal kértünk, melyből egy esetben nem javasolták a kért utónevet anyakönyvezésre. Az ügyfél a döntést tudomásul vette. Csongrád megyében az anyakönyvi felügyeleti munka – a 2006. évi tevékenységhez képest – struktúrájában nem mutat jelentős eltérést, az ügyek számát tekintve azonban kisebb növekedés tapasztalható. Az anyakönyvvezetők által felterjesztett ügyekben történt intézkedéseken túlmenően, a felügyeleti tevékenységünk jelentős része oly módon valósult meg, hogy az anyakönyvvezetők napi munkája során felmerülő szakmai kérdésekre igyekeztünk kielégítő választ adni. Ez gyakorlatilag a telefonon kapott kérdésekre vonatkozó azonnali, vagy később adott válaszokban, valamint az ASZA levelező rendszer útján realizálódott. A bonyolultabb kérdések megválaszolásában esetenként az IRM Állampolgársági, Kegyelmi és Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztályának szakmai állásfoglalása volt segítségünkre. A mindenkit érintő olyan szakmai állásfoglalásokat, melyek az egységes jogalkalmazást szolgálják, körlevél formájában hoztuk az anyakönyvvezetők tudomására. Az anyakönyvvezetőknek – a munkájuk segítése, valamint az egységes joggyakorlat érdekében – 3 alkalommal küldtünk ki ilyen körlevelet (ukrán okiratok diplomáciai felülhitelesítése, ASZA-rendszer levelező alrendszerének használata, OSAP 1960/02.sz. statisztikai kérdőív). Az adott időszak alatt 2 esetben történt az anyakönyvi igazgatás területén jogszabálymódosítás, melyekről szintén küldtünk ki körlevelet. A Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya 2 esetben kért adatszolgáltatást régiós szinten (grúz, illetve észt állampolgárokkal kapcsolatos anyakönyvi eseményekről), melyet a kirendeltségek bevonásával, a kért adatok összegyűjtésével került megválaszolásra.

111


Az ASZA-rendszer Fórum és Levelező alrendszere továbbra is lehetőséget ad az anyakönyvvezetők számára az egymás, illetve a felügyeleti szervek közötti gyors segítségnyújtásra, az ügyintézés alatt felmerülő problémás kérdések megbeszélésre. 2007. május 31-én került megrendezésre Budapesten az Anyakönyvvezetők, Népességnyilvántartók, Okmányügyintézők Országos Közhasznú Egyesületének és a KEK KH-nak közös szakmai napja, melyen Hivatalunk részéről 5 fő vett részt. A rendezvényen szó volt a hazai anyakönyvezés helyzetéről, az állampolgársági ügyintézés területén, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területén lévő aktualitásokról, tervekről. Bányaszolgalom-alapítási ügyek: Bács-Kiskun megyében ebben az ügykörben egyrészt az jelentett gondot, hogy az év elején, majd június 30-án eltávozott két kolléga. Másrészt – a szinte naponta érkező új kérelmek folyamatos intézése mellett – fel kellett dolgozni a bányakapitányságokkal fennállt negatív hatásköri összeütközés okán korábban felhalmozódott ügyeket. Megközelítőleg ötven ilyen ügy volt összesen. A gázelosztó vezetékekkel kapcsolatos bányaszolgalmi eljárások nehézkesek, a kérelmező rendkívül lassan teljesíti a hiánypótlási felhívásokat. 2007. évben – a hátralékos ügyek közül – 15 ügy került lezárásra, leginkább érdemi – a kérelemnek helyt adó – döntéssel. Eljárást megszüntető határozatok hozatalára is sor került részben a kérelmező kifejezett kérésére, részben pedig azért, mert hiánypótlási felhívásának többször nem tett eleget, a rendelkezésünkre álló adatok alapján pedig nem lehetett a kérelemnek helyt adni. A MOL Zrt. által kezdeményezett üzemeltetési szolgalom alapítására irányuló kérelem érdemi döntéssel került lezárásra. Két, ún. elhelyezési szolgalom alapítására irányuló kérelme közül az egyik 2 kecskeméti nagy térmértékű, új telepítésű, erdő művelési ágú ingatlant érint. A bányavállalkozó itt kutatófúrásokat végez a reménybeli gázkitermelés fokozása érdekében. Ebben az ügyben szakértő véleménye alapján kártalanítás került megállapításra, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére. Békés megyében az előző évi 143-hoz képest 2007. évben 13 elhelyezési és 26 üzemeltetési bányaszolgalmi ügy volt. A radikális csökkenés oka, hogy a meglevő vezetékeknél a bejegyzett bányaszolgalmi jogok felülvizsgálata már a vége felé jár. A 2007. évben elsősorban elhelyezési kérelmek érkeztek, szemben az előző évi üzemelési kérelmekkel. Jelentős eredménynek tekintjük, hogy ezen a területen egyáltalán nem volt jogorvoslat, a hatóság eredményesen működött együtt a szakértőkkel, és az ügyfelekkel. Csongrád megyében ellenkező tendencia tapasztalható ebben az ügykörben: a kérelmek száma az előző évihez képest megduplázódott. 2007. évben 20 bányaszolgalom alapítása iránti kérelmet terjesztettek elő. A kérelmek fele elhelyezési szolgalom alapítására irányult. A kártalanítás kérdésében – értelmezésünk szerint – két ellentmondó legfelsőbb bírósági döntés látott napvilágot egy éven belül. Az egyik – kártalanítás megállapítását helybenhagyó – ítélet Csongrád megyei határozaton, a másik – kártalanítás megállapítása nélküli – fővárosi határozaton alapult. Jogegységi döntés hiányában tartottuk magunkat korábbi álláspontunkhoz, szakértő került kirendelésre, majd kártalanítást állapítottunk meg. Ily módon az ukrán-magyar gázvezeték megépítéséhez szükséges 247 Csongrád megyei ingatlanra (és a vezetékkel érintett Bács-Kiskun megyei ingatlanokra) alapítandó elhelyezési

112


szolgalom ügyeiben ismét szembesültünk a korábbi problémával. Nyolc Csongrád megyei települést érintő – a gázvezeték építésének időtartamára igényelt – elhelyezési szolgalom hatalmas terhet ró a hivatalra, hiszen közel nyolcszáz ügyfelet érint. A bányavállalkozók a kérelmeket általában hiányosan, pontatlanul terjesztik elő, a jogszabályokban előírt, és a kérelem elbírálásához szükséges mellékleteket nem, vagy hiányosan csatolják. Elvétve fordul elő olyan bányaszolgalmi ügy, amelyben nem kell hiánypótlási felhívást intézni a kérelmezőhöz. (Ennek egyik oka lehet az is, hogy a kérelmezők megbízottai – feltehetőleg – akkor kapják meg a megbízási díjat, ha a kérelmet előterjesztették a hatóságnál, nem pedig akkor, amikor az eljárás rendben befejeződik.) A beszámolási időszakban 7 db kérelemnek helyt adó határozat és 19 végzés született. A jogorvoslati arány kedvező: egy határozat ellen terjesztett elő az ingatlan tulajdonosa keresetet, melyben döntés még nem született. Az előző évekről áthúzódó 3 per lezárult, 2 ügyben pernyertes lett a hivatal, míg 1 ügyben új eljárás lefolytatását rendelte el a Legfelsőbb Bíróság, amely ügyben – jogszabályváltozás miatt – az eljárás megszüntetésre került. Építés-felügyeleti ellenőrzések és intézkedések Bács-Kiskun megyében is új feladatként jelentkezett az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő építés-felügyeleti feladatok terén a 2007. január 19-étől, a módosult Korm. rend. hatálya alá tartozó kivitelezések esetében a munkakezdés bejelentések intézése. A korábbiakhoz képest is kibővült adattartalommal és mellékletekkel már közvetlenül az elsőfokú építés-felügyeleti hatósághoz érkeznek a bejelentések, amelyek vizsgálata és nyilvántartásba vétele szintén itt történik. Ezzel kapcsolatban régiós szinten kidolgozásra került a munkakezdés bejelentő, illetve a változásjelentő adatlapok és azok kitöltését elősegítő, valamint az építtetők megfelelő tájékoztatását szolgáló anyag, amely a Hivatal honlapján keresztül elérhető. Ezzel a fekete munka kifehérítését célzó központi intézkedéssel, az így rendelkezésre álló adatok alapján helyszíni ellenőrzés nélkül is vizsgálható a kivitelező, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr jogosultsága, amely hatékonyan szolgálja a kivitelezési szabályok betartását, valamint az építési minőség javítását. Sajnos mind az elsőfokú hatóságtól, mind pedig az építtetőtől kapott kezdésbejelentésekben szereplő adatok sok esetben hiányosak és így az adott kivitelezésben részt vevők jogosultságának tisztázására szinte minden esetben építésfelügyeleti eljárást kell lefolytatni, ahol már nem egy esetben kellett bírságot kiszabni. Építésfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai: A 2007. évre tervezett 64 ellenőrzéshez képest összesen 69 építési helyszínen került sor az ellenőrzések lefolytatására, amelyek összesen 323 db rendeltetési egységet érintettek. A konkrét ellenőrzési helyek kiválasztását a Területi Főépítésszel egyeztetett alábbi szempontok alapján végeztük: Nagyobb települések szerkezetépítés alatt lévő létesítményi ellenőrzése, ahol az építési kedv nagyobb, valamint ahol az előző években nem végeztünk ellenőrzést. A közhasználatú, valamint a címzett és a céltámogatással megvalósuló építmények akadálymentességének, az akadálymentes használhatóság megvalósulásának, valamint a hagyományostól eltérő technológiával épülő építmények (faházak, gyorslakóházak) ellenőrzése. Kiemelt kérdésként

113


kezeltük az építőipari kivitelezési és a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának ellenőrzését. 2007. évben lefolytatott 69 db ellenőrzés nagyobb része 48 építési helyszín (69,5 %) lakásépítéseknél történt, a többi 21 db (30,5 %) pedig intézményi és egyéb ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi építmények kivitelezésén. Az összes ellenőrzött építkezésből 67 db (97,0 %) a kiadott építési engedélynek megfelelően épült, az engedélytől eltérő esetek száma a korábbi évekhez képest jelentősen kevesebb, összesen 2 db volt (3,0 %). A vizsgálatok 3 esetben (4,3 %) találtak olyan tartószerkezeti hibát, ahol statikus szakértői felülvizsgálat elrendelésére, majd ez alapján szerkezet megerősítésre került sor. Szakági felelős műszaki vezető 6 esetben (8,7 %) nem volt bejelentve, vagy a bejelentett műszaki vezető – és ezáltal a kivitelező – nem volt jogosult. Saját hatáskörben mintegy 12 esetben (17,3 %) került sor határozattal intézkedésre. Mindegyik alkalommal a felelős műszaki vezető hiánya vagy jogosulatlanságának hiánya (ebből adódóan a jogosult kivitelező hiánya) és/vagy a szakszerűtlenül végzett kivitelezési munka, vagy a szabálytalanul vezetett építési napló miatt. A kivitelezési munkákat a helyszínen felvett, az építtetőnek és a kivitelezőnek, illetve felelős műszaki vezetőnek átadott vagy megküldött jegyzőkönyvben leállításra került és 30 napon belül határozattal döntöttünk az építkezés további folytathatóságáról. Az éves ellenőrzések adataiból látható, hogy az elmúlt évhez képest további jelentős javulás mutatkozik az engedélyszerűség, és a kivitelezés résztvevőinek jogosultsága terén. Megfigyelhető továbbá az is, hogy az építési minőség tekintetében a szerkezeti hibák száma nem jelentős, e téren is kis mértékű javulás mutatkozik. A javuló tendencia részben annak köszönhető, hogy az elmúlt években a megye összes településén már legalább 2-3 alkalommal sor került építésfelügyeleti ellenőrzésre, így mind az építtetők, mind pedig a kivitelezők és felelős műszaki vezetők számolnak az ellenőrzés lehetőségével. Az ellenőrzési körbe bevont közhasználatú építményeknél a korábbi évekhez hasonlóan az a tapasztalat, hogy nem valósult meg teljes körűen az Étv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott akadálymentes épített környezet kialakítása és ami szomorú, hogy az akadálymentes kialakítás sajnos az építési engedélyezési terv szintjén továbbra sem megoldott. A jellemző kivitelezési hibák az elmúlt években észleltekhez hasonlóak (az engedélyezett tervektől való eltérés, szakszerűtlen kőműves munka, tartószerkezeti hibák, tetőszerkezeti hibák, hőtechnikai hiányosságok, tervezési hibák, stb.). Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kivitelezésben részt vevők jogosultságát érintően felmerült hiányosságok nemcsak a családi házak esetében, hanem nagyobb társasházak és egyéb épületek esetében is fennállnak. A hiányosságok szinte kivétel nélkül az építtetők anyagi helyzetével és/vagy a műszaki vezetők, kivitelezők nem kielégítő tevékenységével függenek össze, melyeknél sok esetben tapasztalható a „kivitelező” nem megfelelő szakmai felkészültsége, valamint a nem a kivitelezőhöz tartozó felelős műszaki vezető tényleges feladatellátásának hiánya, illetve a felelős műszaki vezető hiánya. Azonnali intézkedést igénylő állapotot 12 esetben (17,3 %) állapítottunk meg az ellenőrzések során, mely részben a felelős műszaki vezetői közreműködés hiányára, részben pedig állékonyságot, az életet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető kivitelezési hibára, valamint építési napló hiányos vezetésre vezethetők vissza. A tapasztalt hibákat minden esetben jeleztük az illetékes elsőfokú építéshatóságnak további intézkedés céljából.

114


2007. évben az építésfelügyeleti bírság összege összesen 19.747.000.- Ft. A megbírságoltak 2007. december 31-ig 6.074.000.- Ft összegben igazolták a befizetésüket, amely az ÖTM Lakás és Építésügyi Célelőirányzat számlaszámára történt. A kiszabott 31 db építésfelügyeleti bírságból 13 esetben konkrét helyszíni ellenőrzés kapcsán a szakszerűtlen kivitelezés, felelős műszaki vezető nélkül történt munkavégzés, illetve az építkezés tervezett kezdése előzetes bejelentésének elmulasztása miatt került kiszabásra. A meghozott építésfelügyeleti bírság határozatok közül 2 határozatot – a fellebbezés során benyújtott új tények alapján – saját hatáskörben visszavontunk, 3 határozatot pedig a másodfokú építésfelügyelet semmisített meg és utasított új eljárás lefolytatására. Egy esetben a megbírságolt építtető az elsőfokú határozatot helybenhagyó másodfokú határozat ellen bírósági keresetet nyújtott be, de bírósági döntés még nem született. Építésfelügyeleti tevékenység Békés megyében Múlt évi tevékenységünket döntő módon az határozta meg, hogy 2007. július 1. napjával sikerült kinevezni 1 fő építésfelügyelőt. Építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos bejelentések alapján a 30 millió forint számított építmény-értéket meghaladó, valamint a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatosan 45 ügyben került eljárás lefolytatásra. További 2 esetben – a korábbiakban bejelentett kivitelezésekkel kapcsolatos – adatváltozást jelentettek be. A kezdés-bejelentési nyomtatványok tartalmának értelmezése gondot okozott az építtetőknek, így – szinte kivétel nélkül – hiánypótlási felhívásra volt szükség. A legtöbb esetben a kivitelező és a felelős műszaki vezető egymással való jogviszonyának igazolása hiányzott, de az is előfordult, hogy az építmény alapterületéhez, fesztávolságához mérten nem – a jogszabály által előírt – megfelelő jogosultságú felelős műszaki vezető került bejelentésre. Több olyan eset is volt, hogy az előírt mellékletek (felelős műszaki vezető névjegyzékbe vételi határozata, kiviteli tervek készítőinek (szakági is) nyilatkozatai) hiányoztak. További nehézségként jelentkezett, hogy az építtetők csupán egyetlen felelős műszaki vezető (a szerkezetépítés, építőmesteri munkák végzését irányító szakember) bejelentését tették meg, pedig a szakági kivitelezési tevékenységek végzését (jellemzően épületgépészet, épületvillamosság) is megfelelő jogosultságú felelős műszaki vezető irányíthatja, akiket szintén be kell jelenteni. Az elsőfokú hatóság egyetlen egy esetben sem segítette az építésfelügyeleti munka gördülékeny végzését az építési engedély megküldésével, amelynek birtokában az építésfelügyelő kiemelt figyelmet fordíthatott volna ezekre a kivitelezésekre. Jogerős építési engedélyezési tervdokumentáció hiányában nem lehetett eldönteni, hogy egy adott kivitelezés esetében a korlátozott kategóriás (fesztávolság, alapterület) felelős műszaki vezető jogosult-e a tevékenység ellátására, ezért az engedélyező hatóságok megkeresése minden esetben szükséges volt az engedélyes tervdokumentációban foglaltak megismeréséhez. Tárgyévben 18 építés felügyeleti ellenőrzés került megtartásra, melyek közül 13 esetben értékhatár alatti, és 5 db értékhatár feletti, illetve Kbt. hatálya alá tartozó kivitelezés volt. Az engedélyezett tervdokumentációtól eltérő kivitelezés, valamint élet- és egészséget veszélyeztető állapotot eredményező tevékenység nem volt tapasztalható, építésfelügyeleti

115


bírság sem került kiszabásra. Felelős műszaki vezetővel, műszaki ellenőrrel szemben sem kezdeményeztek építésfelügyeleti eljárást. A beépítésre kerülő építőanyagokkal kapcsolatosan kettő esetben kellett a megfelelőségi igazolás bemutatását jegyzőkönyvben megkövetelni. Ezt mindkét esetben határidőn belül megtették. Az elsőfokú engedélyező hatóságot minden esetben tájékoztattuk a helyszínen tapasztaltakról a jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével. Öt esetben az általunk tapasztalt eltérésekkel kapcsolatban saját hatáskörben az első fokú hatóság intézkedett. Építésfelügyeleti célellenőrzés – egyetlen esetben a Csongrád megyei kollégákkal együtt – az építési napló ellenőrzése tárgyában került megtartásra. Szabálytalanságot nem észlelt a hatóság. Csongrád megyében építési tevékenységek megkezdéséről 2007. évben kezdésbejelentés és 34 adatváltozás, összesen 194 bejelentés került regisztrálásra.

160

2007. évben 37 helyszínen folytattunk vizsgálatot az építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló KTM rendeletben meghatározott vizsgálati szempontok szerint. Ez a 2006. évinél 20 %kal kevesebb volt: tavaly 48 ellenőrzés történt. Az alacsony ellenőrzési számban szerepet játszott a fluktuáció, amely a munkakör többszöri betöltetlenségét jelentette 2007. évben. Az ellenőrzött kivitelezések 92 %-ban nem észlelt a Hivatal építési hibát, míg tavaly ez az arány 80 % volt. Az ellenőrzések során bírság kiszabására 6 esetben került sor. A Csongrád megyében lefolytatott ellenőrzések megállapításai: à Az építési naplót az esetek 90 %-ban nem megfelelően vezették, illetve azt nem tartották a helyszínen. A naplóvezetéssel kapcsolatos nagyobb hiba esetén a kivitelezés leállítására és építésfelügyeleti bírság kiszabására került sor. à Az építési naplót több esetben a kiértesítéskor kezdték meg vezetni, az ellenőrzést megelőző napon hozták naprakész formába. Célellenőrzés esetén ilyenre nem volt lehetőség, mert az ellenőrzések szúrópróbaszerűen kiértesítések nélkül történtek. à Az ellenőrzöttek 16 %-ban nem tudtak valamennyi beépített építőanyagról megfelelőség igazolást bemutatni, illetve azok hiányosak voltak, legtöbb esetben a faanyagokról, a gépészeti és villamos szerelési anyagokról nem álltak rendelkezésre. Általában a társasházi és nagyobb ipari-kereskedelmi épületek kivitelezőinél állt rendelkezésre az építőanyagokról teljes körűen megfelelőségi igazolás, de a legtöbb esetben a szállítók által kiállított igazolásokat mutattak be, ami nem felel meg a BMGKM-KvVM együttes rendelet előírásainak. à A megkezdett gépész és elektromos kivitelezési munkák felelős műszaki vezetőit az esetek túlnyomó többségében nem jelentették be. A nagyobb építkezéseknél (társasházak) a nyereség-orientáltságból következő tervezésbeli és kivitelezési költségmegtakarítások, valamint az engedélyezett tervektől történő eltérések (a nagyobb eladható terület miatt) okoztak problémát. Sok esetben a jogszabály alapján kellene kiviteli terv, de nem készülnek ilyen tervek, ha pedig elkészülnek, azok silány minőségűek.

116


Gyakran találkoztunk gyenge színvonalú építési engedélyezési tervdokumentációval, melyek az épületszerkezetekről nagyon kevés információt közölnek, így azokat a kivitelezőnek kell a helyszínen rögtönözve megoldani. Adott esetben a felelős műszaki vezetővel való előzetes egyeztetés segítheti a kivitelező munkáját, aki sok esetben olyan szerkezeti statikai megoldásokat alkalmaz, amire nincs jogosultsága és ennek következményeként statikus bevonása szükséges. Az építtetők jellemzően csak az általuk megbízott építésztervezővel vannak kapcsolatban, akik – nem szándékosan, hanem jogszabály-ismereti hiányosságok miatt – gyakran félrevezetik az építtetőket. Ennek gyakran építésügyi, vagy építésfelügyeleti bírság az eredménye. Építési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatban számos problémát észleltünk: az építtetők nem voltak tisztában kötelezettségükkel, melyik helyen mit kell bejelenteni, helytelen a kezdés időpontjának megválasztása, a felelős műszaki vezetőnek lejárt a jogosultsága, kivitelezésre jogosult személy jogosultsága nem megfelelő, illetve a szakági felelős műszaki vezetők bejelentése, valamint jogosult szakági kivitelezők bejelentése során is gyakran észlelünk problémát. Az építtetőt ezért sok esetben hiánypótlásra kellett felszólítani. Ebben az ügykörben 3 építésfelügyeleti bírság kiszabását megelőző eljárásban az ügyintézési határidőt nem sikerült tartani. A döntéshozatalhoz szükséges iratok felterjesztése érdekében megkeresett első fokú hatóság késedelembe esett, s ez részünkről is határidő-csúszáshoz vezetett. A közigazgatási hivatal az építésfelügyelettel kapcsolatos feladatai ellátásának keretében, az ország összes építésfelügyelőjével együtt 2007. év októberében részt vett az ÖTM Építésügyi és Építészeti Főosztálya által az Észak-alföldi Régióban szervezett összevont ellenőrzéseken. Az ellenőrzés hat települést érintett, s mintegy 25 ellenőrzés lefolytatására került sor, melynek célja, az Étv. 46. § (5) bekezdése szerinti vizsgálati szempontok mellett az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet az építésfelügyeletre, a konkrét ellenőrzéseken és a médián keresztül megismertesse az építésfelügyelet jogintézményét, illetve az ellenőrzést az építtetőkkel, valamint a kivitelezés szereplőivel. 2007. év elején átadásra került az illetékes területi kamaráknak a szakmagyakorlási tevékenységet végző személyekről vezetett névjegyzék és az ezzel kapcsolatos valamennyi irat. Kisajátítási eljárás Bács-Kiskun megyében a korábbi kormányprogram kiemelt céljai között szereplő M8 autópálya és kapcsolódó beruházások területigénye miatti kisajátítások közül – előző évről áthúzódó – 3 ügy volt folyamatban, melyből két ügyben az eljárást felfüggesztettük, majd miután az erdőfelügyelőség engedélyt adott a termőföld (erdő) más célú hasznosítására, két ügyben lezárásra került az eljárás. Az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. kérelmére 2 kisajátítás iránti eljárás határozattal szintén lezárult. Mindkét eljárásban a gázfogadó állomások által elfoglalt terület önkormányzati tulajdonba került és a bányavállalkozó javára határidő nélküli ingyenes használati jogot alapítottunk a bányatörvény rendelkezései szerint.

117


A BKK Megyei Állami Közútkezelő KHT. jogutódja 60 ingatlant érintően kisajátítási eljárást kezdeményezett Bácsalmás-Hercegszántó határátkelőhelyhez vezető út bővítése érdekében, a határozat meghozatalára is sor került. Folyamatban volt kisajátítások: à a NATURA 2000 program megvalósítása érdekében természetvédelem céljára történő kisajátítás Lakitelek és Tiszaalpár térségében, à Baja várost elkerülő út kisajátítása érdekében 33 ingatlant érintő kisajátítási eljárás indult, à az év utolsó napjaiban Kiskunhalas, Kalocsa valamint Bácsalmás térségében kerékpárút építéséhez szükséges terület kisajátítása iránt kezdeményeztek eljárást. Kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés: Évente növekvő számú ügy keletkezik, amelyet magánszemélyek kezdeményeznek az építési törvény 30. § (4) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve annak érdekében, hogy a közigazgatási hivatal kötelezze az érintett önkormányzatokat kisajátítási kérelem benyújtására. 2 ügyben a kérelemnek helyt adó döntés alapján a közérdekű korlátozással érintett ingatlanok kártalanítás mellett önkormányzati tulajdonba kerültek. Egy ügyben a felek tájékoztatása szerint megállapodás körvonalazódott, a képviselőtestület döntése után lehet az eljárást folytatni. Felülvizsgálati eljárást kezdeményeztünk a Legfelsőbb Bíróságon egy kisajátítási határozat visszavonása kapcsán. Önkormányzat kérelmére lefolytatott kisajátítási eljárást követően a kisajátítást kérő a határozat visszavonását kérte érdekmúlásra hivatkozással. Kérelmét teljesítettük, az ingatlan tulajdonosa azonban a határozat bírói felülvizsgálatát kérte. A megyei bíróság a keresetnek helyt adott és megsemmisítette a közigazgatási hivatal döntését. Kisajátítási ügyek Békés megyében: Az előző évhez képest mintegy harmadára csökkent a kérelmek száma, mert a Békéscsaba 44. számú elkerülő út elkészült. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a költségvetési törvényben nevesített kiemelt ágazati feladat megvalósítása érdekében a 44. sz. főút Békéscsaba elkerülő szakaszán az életveszélyes Békési, valamint a Dobozi úti kereszteződésben kiépítendő körforgalmi csomópont megvalósításához 5 ingatlant érintő kérelmet terjesztett elő. Az év során 6 esetben indult kisajátítási eljárás, amelyek érdemi határozattal le is zárultak. Jogorvoslati arány: nem érkezett sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslat iránti kérelem az önálló fellebbezéssel megtámadható végzések ellen, sem az ügyek érdemében meghozott határozatok ellen. Az ügyintézési határidőket betartották. A Regionális Közigazgatási Hivatal által a 3 megyében vezetett kisajátítási eljárásban közreműködő szakértői névjegyzékek aktualizálása alkalmával a Békés Megyei Kirendeltség újra felfektette a szakértői névjegyzékét és ezzel egyidejűleg 8 szakértő névjegyzékbe vételéről rendelkező határozat került kiadásra. Kisajátítási ügyek Csongrád megyében: A sok ingatlant és ügyfelet érintő M5 autópálya Csongrád megyei szakaszának elkészülte, és forgalomba helyezése óta lecsökkent (2005. évben 31 kisajátítási eljárás indult) ügyszámú

118


kisajátítási ügykör ügyiratforgalmáról megállapítható, hogy az az év nagy részében stagnált, ugyanis 2006. évben 19, míg 2007-ben 18 kérelmet terjesztettek elő. Ez év során 23 határozatot hoztunk, amelyből 12 végrehajtási eljárásban hozott határozat volt. Igen magas számú: 124 db végzés is született. A benyújtott kisajátítási kérelmek közül 4 esetben az Étv. előírásai alapján, maguk az ingatlantulajdonosok kérték az ingatlanjaik kisajátítását. A kisajátítási kérelmek indokaiként megjelölt közérdekű célokat nehéz lenne tipizálni, mert a szociális létesítmény elhelyezésétől, a városrendezésen, a véderdő telepítésen, védőfásításon át a közlekedésig igen változatos képet mutatnak, szemben azzal, hogy 2006-ban a „közlekedés” (útépítés) volt a jellemző. Csak egy ízben zárult a kisajátítási eljárás egyezséggel, a többi ügyben a Hivatal állapította meg a kártalanítás mértékét. Hónapokon át többletmunkát okozott egy 2006. évben hozott, a megyei bíróság által felülvizsgált kisajátítási határozat végrehajtása. Az önkéntes teljesítés elmaradása miatt rendőrség közreműködésével kellett a kisajátítást kérő önkormányzatot birtokba helyezni. A végrehajtási eljárás folyamatát az ÖTM mindvégig figyelemmel kísérte: egyrészt négy felterjesztett fellebbezés tárgyában döntenie kellett (minden esetben helybenhagyó döntés született), másrészt az ügyfelek egyéb beadványaikat közvetlenül a minisztériumnak küldték. Ugyanennyi munkát okozott a szomszédos ingatlan birtokbaadása, de ebből az ingatlanból a kötelezettek – az önkéntes teljesítésre nyitva álló utolsó napon – kiköltöztek. A kilakoltatás híre kisebb sajtófigyelmet kapott a helyi újságokban. A jogerőre emelkedett határozatok közül három ellen nyújtottak be keresetet a Csongrád Megyei Bírósághoz, a perek folyamatban vannak. Az utóbbi időben gyakoribbá váltak azok a keresetek, amikor az ingatlantulajdonosok vitatják a kisajátítás jogalapját, a közérdek fennálltát (a tervezett utcanyitás valóban közérdek-e, hogy a házhelyek kialakítása a tervezett helyen közérdek-e vagy csak egy-egy ingatlan tulajdonosi körnek vagy az önkormányzatnak az érdeke, a termőföldjükre tervezett „ráépítés” mennyiben indokolt). Az előző évben volt arra példa, hogy a kérelmező által megjelölt közérdek nem került elfogadásra (szakértő és véleményére, helyszíni szemle megállapításaira alapozva), mert más műszaki megoldással kisajátítás nélkül, illetőleg szolgalom létesítésével is megoldható a beruházás. Álláspontunkat osztotta a megyei bíróság, jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon van az ügy, döntés még nem született. A korábbi évekről 8 határozat a Legfelsőbb Bíróságon, 1 pedig a Fővárosi Bíróságon vár felülvizsgálatra. A beszámolási időszakban 6 per zárult le a Csongrád Megyei Bíróságon, melyek közül 4 esetben keresetet elutasító, 2 ízben pedig a kártalanítást összegszerűségében megváltoztató ítélet született. Pernyertességünk több százezer forintos bevételt eredményezett a hivatalnak, a kártalanítás összegének megváltoztatása miatt viszont nem terhelte hivatalunkat perköltség fizetési kötelezettség. A Legfelsőbb Bíróságon az előző évekről áthúzódó perek közül 7 fejeződött be: 5 ügyben hatályában tartotta a Csongrád Megyei Bíróság ítéletét, a másik két perben pedig a megyei bíróságot új eljárásra utasította.

119


Ebben az ügykörben 4 ügyben a jogszabályi határidő túllépésével került sor a határozat meghozatalára, melynek oka az ügyintézői körben bekövetkezett személyi változás. A határidő-túllépés átlagos mértéke 15 nap volt. Építéshatósági és földhivatali záradékolással összefüggő feladataink a beszámolási időszakban az M5 autópálya Csongrád megyei szakaszának megvalósult állapota miatt szükségessé vált pótkisajátítás munkarészeinek, illetve az M43 autópályává fejleszthető autóúttal érintett Szeged II. kerülete és Makó, valamint a közöttük lévő települések vonatkozásában elkészült munkarészek továbbításában teljesedett ki. Decemberben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. meghatalmazottja benyújtotta az M43 autópálya első szakasza megépítéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó kisajátítási kérelmét. A területkimutatásban szereplő 143 ingatlan közül 90 ingatlan tulajdonosával nem tudott megállapodni és adás-vétel címén megszerezni a tulajdonjogot, illetve ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik az ingatlan tulajdonosa. A kisajátítási eljárás megindítása nélküli irattovábbítás nem csak aránytalanul nagy munkaterhet, de jelentős többletköltséget is ró a közigazgatási hivatalra, amelyet eljárási költségként csak akkor tud érvényesíteni a kérelmezővel szemben, ha kisajátítási eljárás is indul hivatalunk előtt. Korlátozási kártalanítási ügyek Bács-Kiskun megyében egy magánszemély nyújtott be kisajátítási és korlátozási kártalanítás megállapítására irányuló kérelmet, melyet a Hivatal tájékoztatása alapján úgy módosított, hogy kártalanítás megállapítását kéri a tulajdonát képező ingatlan mellett létező hulladéklerakó miatt. Álláspontja szerint kára abból származik, hogy ingatlanát nem tudja értékesíteni az önkormányzat által létesített hulladéklerakó miatt. Az ügyet határozattal lezártuk és kártalanítást állapítottunk meg a korlátozott beépíthetőséggel bíró ingatlan tulajdonosa részére. Békés megyéből is egy korlátozási kártalanítás iránti kérelem érkezett, amely a jogszabályi feltételek fennállásának hiánya miatt elutasításra került. Csongrád megyéből a beszámolási időszakban korlátozási kártalanítás megállapítása iránti kérelmet nem terjesztettek elő, de egy 2004. évben indult ügyben a kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján a Legfelsőbb Bíróság 2007. évben hozott határozatot, melyben az ítéletet hatályában fenntartotta. Kártalanítás lakóút céljára igénybevett ingatlanrészekért: A beszámolási időszakban nem éltek fellebbezéssel hivatalunkhoz ilyen ügyben. Külföldi állampolgárok ingatlanszerzésének engedélyezése Bács-Kiskun megyében az ingatlanvásárlási kedv kevesebb, mint a felére esett, 2006. évben 461 db, 2007. évben 211 db kérelem érkezett. Holland állampolgárok vásárolják a legtöbb ingatlant a megyében, második helyen – szintén kiemelkedően – a német állampolgárok állnak, őket a svájciak, majd a szerbek követik.

120


Svájci székhelyű gazdasági társaság ingatlanszerzése – álláspontunk szerint engedélyköteles, mert a 2006. évi CXXV. törvény az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között csak a svájci állampolgárok magyarországi ingatlanszerzésével kapcsolatban mondja ki, hogy a svájci állampolgárokra nem alkalmazható más szabály, mint a magyar állampolgárokra. Álláspontunk megerősítése, vagy a Külügyminisztérium álláspontjának megismerése érdekében tájékoztatást kértünk, de válasz még nem érkezett. Az engedélyezéshez a tulajdoni lap másolatot a hivatalnak kell beszerezni, melynek költségét a földhivatalok végzéssel állapították meg az év első felében. Több alkalommal megfellebbeztük ezen végzéseket, azonban a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal a fellebbezéseket elutasította. Kezdeményeztük ezen végzések bírósági felülvizsgálatát kérelemmel. A Megyei Bíróság kérelmünknek helyt adott és a földhivatalok a későbbiekben nem állapítottak meg díjat. Megkeresésre került a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal annak érdekében, hogy a körzeti földhivatalok jogalkalmazási gyakorlatát egységesítse, mert azt tapasztaltuk, hogy néhány földhivatal a közigazgatási hivatal engedélyének beszerzésére hívja fel a külföldi állampolgárt akkor is, ha a jogügylet nem engedély-köteles és ezzel a helytelen gyakorlattal többlet költséget okoz az ügyfélnek. Arról is tájékoztattuk a megyei földhivatalt, hogy a bevándorolt jogállás és a letelepedett jogállás nem szinonim fogalmak, ugyanis, ha bevándorolt státusszal rendelkező külföldi kíván tulajdonjogot szerezni, az nem engedélyköteles ügylet, de, ha letelepedett státuszú személy, akkor igen. A Békés Megyei Kirendeltség előtt indult ügyek számában jelentős mértékű emelkedés tapasztalható, az előző évhez képest több, mint kétszerese (2006. évben 65 db, 2007. évben 153 db). Az a feltételezés, hogy az Unió bővülésével jelentős ügyszám csökkenés következik be, nem igazolódott, a csatlakozó országok állampolgárai nem elsődleges, hanem másodlagos céllal vásárolnak lakóingatlanokat. Különösen magas a román állampolgároktól érkező kérelmek száma. A szomszédos romániai nagyvárosokban élők: aradiak, nagyváradiak viszonylag nagy számban vásárolnak a határmenti falvakban ingatlanokat, Gyula városában pedig különösen a fürdőhely vonzása miatt. A falvakban történő lakásvásárlás kifejezetten kedvező hatású az adott település számára, hiszen elértéktelenedő ingatlanok kerülnek megvásárlásra. Az év során 150 határozat meghozatalára került sor, ebből 1 elutasító határozat született, amely ellen az ügyfél nem nyújtott be keresetet. 3 ügyben került sor az eljárás érdemi vizsgálat nélküli elutasítására. Megszüntető határozatot nem hoztunk. A benyújtott kérelmek általában megfeleltek a jogszabály által előírt követelményeknek. Az ügyintézési határidő betartásra került minden esetben. Csongrád megye területén levő ingatlant érintő kérelmek közül az év során 106 kérelem került elbírálásra. 94 ingatlan megszerzését engedélyeztük. Öt kérelmet utasítottunk el, két kérelmező a bírósághoz fordult: az egyik nem igazolta aggálymentesen a honosságát, a másikat pedig viszonosság hiánya miatt. Egyik ügyben sem született még ítélet. Az elutasítás oka volt még, hogy termőföld tulajdonjogát akarta megszerezni a kérelmező, illetve az, hogy nem tett eleget a hiánypótlási felhívásnak. Az eljárást végzéssel megszüntetjük, ha visszavonja a tagállami állampolgár az elsődleges lakás céljára szolgáló ingatlanra vonatkozó kérelmét.

121


Tapasztalatunk az, hogy ritkábban kell hiánypótlásra felhívni a kérelmezőket, a szerződések tartalmazzák általában azt a kitételt, hogy a tagállami állampolgár másodlagos lakhelyként vásárolja meg az adott ingatlant, honosságát a kérelmező a Ket.-nek megfelelő módon igazolja, külterületi ingatlan esetén csatolja a Nemzeti Földalap megkeresését bizonyító iratot, illetve bizonyítja, hogy a jegyző kifüggesztette a vételi ajánlatot a hirdetőtáblára. A Magyar Igazolvány, a Magyar Hozzátartozói Igazolvány, valamint a Diák-, Pedagógus- és Oktatói Kártyák átadásával kapcsolatos tevékenységek értékelése A Magyar Igazolványok intézésének volumenére meghatározó jelleggel hatott a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.), valamint a végrehajtási rendeletek módosításai, amelyek 2007. július 12-től léptek hatályba. A Magyar Igazolványok érvényesség ideje határozatlan idejűre változott, nincs szükség azt külön eljárásban kezdeményezni. Ugyancsak megszűntek az ún. járulékos igazolványok (diák-, pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya). A korábbi kedvezmények igénybevételére a Magyar Igazolvány elválaszthatatlan részét képező pótfüzet került kiadásra, melyet a határon túl működő területi információs irodákon lehet kérelmezni, míg kiadása a diplomáciai és konzuli képviseletek közreműködésével történik. A közigazgatási hivatalok ezeknek a pótfüzeteknek a kedvezményekre (diák-, pedagógus-, oktatói) jogosító oldalaira bejegyzéseket tehetnek. (A kedvezményekre való jogosultság meghosszabbításának bejegyzése, érvényesítő matrica beragasztása.) A bejegyzések miatt ügyfélforgalom emelkedésével a tanévek kezdetekor kell számolni, egyébként hivatalunk szerepe minimálisra csökkent. 2007-ben a régiószékhelyen kiadott Magyar Igazolványok száma 185 db volt, az újonnan kiadott, illetve hosszabbított diák-, pedagógus- és oktatói kártyák/kedvezmények száma pedig 128 db. Jelenleg hivatalunkban 102 db Magyar Igazolvány vár kézbesítésre. Békés megyében 414 Magyar Igazolványt adtunk át, százzal többet, mint az előző évben. Évekkel ezelőtt kialakított rendszer szerint lehetőséget biztosítunk a csoportos igazolvány átadásra. Ezzel mentesítjük a szerény jövedelemből élő romániai kérelmezőket a jelentős utazási költségtől, de előnyös ez a megoldás a hivatalnak is. A törvénymódosítás értelmezésében és alkalmazásában ellentmondás van a Magyar Igazolványok ügyeit intéző elbíráló hatóság (KEK KH E-Közszolgáltatások Főosztálya) és a diák- és pedagóguskedvezményeket elbíráló Oktatási Hivatal között: az OH csak a június 20. után lejáró igazolványokra vonatkoztatja a határozatlan érvényességi időt, s emiatt az ügyfelek nem tudják kihasználni a diák- és pedagóguskedvezménnyel járó utazási kedvezményeket. Bács-Kiskun megyében Magyar Igazolvány intézése nem történik a jogszabály mellékletében foglaltak miatt. Népesség-nyilvántartás: A 2007. áprilisában országosan bevezetett, az anyakönyvezés céljára használt ASZA rendszeren működő elektronikus címnyilvántartás vezetése a polgármesteri hivatalok döntő többségénél nehézkes. Ennek oka, hogy az ügyintézők jelentős része az ASZA gépet rendszeresen nem használja, illetve az események száma olyan kevés, ami miatt az

122


átvezetéseket gyakorlat hiányában – az oktatások ellenére is – csak a közigazgatási hivatal technikai segítségével tudja elvégezni. Az elsőfokú hatóságok munkáját rendkívül megnehezítik a jogalkalmazásra való felkészülés hiányosságai. 2008. január 1-jétől az anyakönyvvezetők az SZL adatváltozásokat nem az okmányiroda részére továbbítják feldolgozásra, hanem azokat a módosított ASZA rendszeren belül saját maguk vezetik át a nyilvántartáson. Az említett jogszabály módosításból adódó teendőkről az anyakönyvvezetők 2007. december 20-án értesülhettek, amikor a rendszerfejlesztők illetve a főhatóság az ASZA Fórum útján közzétették az erről szóló tájékoztatót és felhasználói kézikönyvet. (A ténylegesen módosított program csak néhány nappal ez után került fel a rendszerre, a működést tehát nem tanulmányozhatták és nem próbálhatták ki időben az anyakönyvvezetők.) Hozzá kell tenni, hogy a KEK KH a közigazgatási hivatalok részére ezzel kapcsolatban 2007. december 12-én tartott megbeszélést, azonban még akkor sem állt rendelkezésre semminemű dokumentáció, hogy a segítségnyújtásra megfelelő szinten felkészüljünk. Megoldásra váró probléma évek óta a helyi kartonos állomány kezelésének kérdése, amely a 146/1993. (X. 26.) Kormányrendelet 8. §-ának 2001. január 1-jétől hatályos változása óta „átmeneti módszer”, azonban a Központi Hivatal erre vonatkozóan a mai napig nem szolgált megoldással azon kívül, hogy okmányirodát működtető települési önkormányzatoknál kérésre hozzájárul a továbbvezetés megszüntetéséhez.

3.2.2. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával (22-24. számú melléklet) Az ügyiratforgalom adataiból látható, hogy – az illetékügyek számától eltekintve – arányaiban nincs lényeges változás az elmúlt évek ügyiratforgalmához képest, kivéve az építéshatósági, ipari, kereskedelmi igazgatási és állattartási, valamint környezetvédelmi ügyeket, amelyeknél emelkedett a beérkezett iratok száma. Csongrád megye illetékességi területéről érkezik a legtöbb ügy, amely közel azonos a másik két megyéből érkező összes ügyek számával (BácsKiskun: 333 db, Békés: 221 db, Csongrád: 441 db). Eljáró hatóság kijelölését számos esetben kérték a közigazgatási hivataltól szinte minden ügyfajtában, döntő többségében jegyzők, az önkormányzat érintettségére, polgármesteri hivatali dolgozó érintettségére hivatkozva. Ügyféli kérelem esetén a kijelölésről végzésben döntöttünk. Különösen sok kijelölésre került sor építési igazgatási ügyben, ebben az ügykörben szakhatóságként is kérték más eljáró hatóság kijelölését. Békés és Bács-Kiskun megyében 100 körül szóródik, míg Csongrád megyében meghaladja a 200-at. Adóügyek: 2007. évben a bíróság előtt folytatódtak az iparűzési adóval kapcsolatos ügyekben a korábban felfüggesztett perek, tekintettel arra, hogy az Európai Közösségek Bírósága ítéletében kimondta, hogy a helyi iparűzési adó nem ellentétes a közösségi joggal. A felperesek az esetek nagy részében az ítélet megszületését követően annak tartalmát megismerve elálltak a keresetüktől, amelyhez Hivatalunk minden esetben hozzájárult azzal, hogy a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezze a felperest. A per megszüntető végzések kisebb hányada emelkedett még jogerőre. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 17 esetben, a Békés Megyei

123


Bíróság 1 esetben, míg a Csongrád Megyei Bíróság 12 esetben szüntette meg a pert ezen ügyekben, a többi ügy (7 db) még folyamatban van. Az első félévi pozitív tendenciával ellentétben a második félévében helyi adóügyek másodfokú elbírálása során Bács-Kiskun megyében helybenhagyó határozat nem született. Ezen esetek egyik felében az elsőfokú határozatot meg kellett semmisíteni, és az eljárt hatóságot új eljárásra kellett utasítani, az esetek másik felében a határozatot meg kellett változtatni. A megsemmisítő és új eljárásra utasító döntések indoka főként az volt, hogy az elsőfokú adóhatóság nem tárta fel kielégítően az adókötelezettség alapjául szolgáló tényeket, nem bizonyította egyértelműen, hogy ki az adóalany, vagy mióta áll fenn az adókötelezettsége, és pontosan milyen jellemzőkkel bíró adótárgyra. A megváltoztatás indoka egy esetben méltányosság gyakorolása volt a késedelmi pótlék kezdő napjának megállapítását illetően, más esetben az elsőfokú adóhatóság hibásan határozta meg a teljesítési határnapot. A Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat jelezte, hogy néhány jegyző – mint adóhatóság – nem tesz semmit annak érdekében, hogy a megkeresésük alapján közadók módjára behajtsa az érdekeltségi hozzájárulást. A jelzés alapján egyrészt a Társulatot tájékoztattuk arról, hogy az Art. 161. §-ának megfelelő tartalmú megkeresések esetén van csak mód az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára történő végrehajtására, másrészt a valamennyi jegyzőt felhívtuk ugyanerre, és arra, hogy különös figyelmet fordítsanak az ilyen típusú kintlévőségek behajtására. Az érintett jegyzőknek külön írtunk, kérve őket, hogy adjanak számot a konkrét végrehajtási eljárásukról, valamint azok eredményéről. Hasonló eljárást követtünk a hulladékkezelési közszolgáltatási díj, mint adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával (annak szabályszerűségével) kapcsolatban és jelzéssel éltünk a jegyzők felé. Gépjárműadó ügyben a másodfokú eljárások közül mindössze egy esetben kellett az elsőfokú határozatot megsemmisíteni, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasítani, a többi esetben helybenhagyó vagy megváltoztató döntés született, vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani annak elkésettsége miatt. Békés megyében jobb a jogorvoslati arány: 35 helyi adóügyben meghozott II. fokú határozat egynegyede az I. fokú határozat helyben hagyásáról rendelkezett, de 24 esetben megsemmisítő és új eljárásra utasító határozat került meghozatalra. Helyi iparűzési adó ügyekben 2006. évben számos adóalany vitatta a helyi iparűzési adóalanyiságát. A megyei bíróság által felfüggesztett 4 közigazgatási perben folyamatosan születnek megszüntető döntések. Gépjárműadó ügyekben a Gtv. 2007. január 1. napján hatályba lépett módosítása következtében a súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adómentességgel kapcsolatban két jogalkalmazási probléma merült fel. A törvénymódosítás következtében az adómentességhez 3 jogi feltétel együttes fennállása szükséges. Az elsőfokú hatóságok álláspontjától eltérően foglaltunk állást abban az esetben, ha a házastársak házastársi közös vagyonához tartozó, de a gépjármű-nyilvántartás szerint tulajdonosként bejegyzett szállítást végző, de nem súlyos mozgáskorlátozott férj/feleség adómentességét kellett megítélni.

124


A másik esetben a súlyos mozgáskorlátozott személy év közben eladta az adómentes gépjárművét majd az év során vásárolt egy másikat, amelyre az I. fokú önkormányzati adóhatóság az adóév töredékére kiszabta a gépjárműadót. Határozatát helybenhagytuk, a megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ebben az ügykörben 1 esetben a határidő túllépésre került az érdemi ügyintézői létszám csökkenése miatt. Csongrád megyében 2007. évben a fiktív módon forgalomból kivont gépjárművek utáni adókötelezettség tárgyában kellett precedens értékű döntést hozni számos ügyben. Másodfokú adóhatóságként vizsgálni kellett ezen ügyekben, hogy jogszerű volt-e az elsőfokú adóhatóság azon megállapítása, miszerint a gépjármű-nyilvántartásban 2005. január 1. napján „hatósági fiktív kivonás” jelzéssel nyilvántartott járművek után 2005. január 1. napjától adókötelezettséget kell megállapítani. Másodsorban azt kellett vizsgálni, hogy az érintett gépjárművek után az adó alanyát az elsőfokú adóhatóság jogszabályszerű módon állapította-e meg. A „hatósági fiktív kivonás” jelzéssel nyilvántartott gépjárművek esetén elmondható, hogy az elsőfokú adóhatóság a jogszabályoknak megfelelően állapította meg a nyilvántartás szerinti tulajdonos/üzembentartó adókötelezettségét és vetette ki a gépjárműadót. Ezen gépjárműadót előíró határozatok elleni fellebbezések kapcsán általánosságban elmondható, hogy a másodfokú eljárásban az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozatok születettek. Építményadóval kapcsolatos ügyekben több esetben nyújtottak be az építményadó fizetésre kötelezett adóalanyok fellebbezést az építményadót előíró határozattal szemben azzal az indokkal, hogy az építményadót az elsőfokú adóhatóság azon építmények, illetve részek után vetette ki, amelyekben vállalkozási tevékenység nem folyik, amelyek használaton kívül vannak. Az egyik ilyen ügyben az adóalany csupán azon építmények utáni adófizetési kötelezettségét ismerte el, amelyekben ténylegesen vállalkozási tevékenységet végez, azon helyiségek után azonban, amelyek le vannak zárva, amelyekben vállalkozási tevékenység ténylegesen nem folyik, nem ismerte el az adóalanyiságát. Másodfokú adóhatóságként az álláspontunk az ezen ügyekben, hogy az építményadó fizetési kötelezettség azon épületek, helyiségek után is fennáll, amelyeket adózó pl. éppen nem hasznosít, ezen helyiségek is közvetve a vállalkozás célját, a haszonszerzést szolgálják, az ingatlan vállalkozási célú használatának a szünetelése ugyanis nem minősül adókötelezettséget érintő változásnak. A Hivatal egy korábbi – ebben a témakörben született – határozatával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság előtt 2007. évben ítélet született, amely döntés megerősítette a Hivatal helyes jogértelmezését és a megfelelő joggyakorlatot. (Kfv. I.35.262/2006/8.) 2007. évben problémaként merült fel a háziorvosi tevékenységet végző vállalkozásokkal kapcsolatos iparűzési adófizetési kötelezettség szabályozása. A háziorvosi tevékenységet végző vállalkozó az adóbevallását a Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetsége és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott iránymutatásnak megfelelően készítette el, amelynek értelmében az adó alapjának kiszámításakor nem kell nettó árbevételnek tekinteni az OEP-től kapott finanszírozást, a „kártyapénzt”, így az nem képezi a helyi iparűzési adó alapját. A probléma súlyára való tekintettel a kérdés tisztázása érdekében a Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók Főosztálya a háziorvosi szolgáltatásért kapott kártyapénz helyi iparűzési adóbeli megítéléséről szakmai tájékoztatót adott ki, amelynek értelmében – összhangban a 98/2003. és 74/2003. Számviteli kérdésekben kifejtettekkel – a háziorvosi tevékenységért kapott kártyapénzt iparűzési adóalapot képező tényezőként kell tekinteni, és az iparűzési adó megállapításánál ennek megfelelően kell eljárni.

125


A régióközpontban 13 ügyben nem sikerült a jogszabályi határidőn belül meghozni a döntést. Ennek oka az volt, hogy adóigazgatás-ügykörben másfél hónapon át betöltetlen volt az álláshely a nyári hónapok végén, az ügykör átmenetileg ellátatlan maradt. Állattartási ügyek Állattartási ügyben csak Bács-Kiskun és a Békés Megyei Kirendeltség előtt folyt eljárás. Csongrád megyében helyi rendelet alapján – az állattartási rendeletek felülvizsgálatát követően, az Ötv. 7. §-ában foglaltaknak megfelelően – a bírósághoz fordulhatnak az állattartási ügyekben hozott határozat ellen azt sérelmesnek tartó ügyfelek, hiszen ezek az ügyek önkormányzati hatósági ügyek. A tárgyidőszakban 12 db fellebbezést bírált el a Bács-Kiskun megyei Kirendeltség, Békés megyében is hasonló az ügyiratforgalom. Ez az ügymennyiség a korábbi évek átlagánál magasabb. Bács-Kiskun megyei állattartási ügyek kapcsán az a tapasztalat szűrhető le, hogy az első fokú hatóság nem kellően tisztázza a tényállást, illetve nem a leghatékonyabb módot választja határozata végrehajtásáénak kikényszerítése érdekében. Megállapítható az is, hogy egyszeri bírság kiszabása után az első fokú hatóságok nem alkalmazzák szívesen a magasabb összegű bírságot, illetve más végrehajtási eszközöket egyáltalán nem vesznek igénybe. Oka lehet ennek, hogy az állattartók többnyire idős, beteg emberek, akik szinte az állattartásból élnek. Békés megyében az eljáró hatóságok a helyi rendeletek alapján korlátozzák, vagy megtiltják az állattartást. Ezekben az ügyekben nagyon körültekintően kellett eljárni, mert az állattartókat megélhetésükben korlátozhatjuk ezzel, ugyanakkor a helyi rendeleteknek is érvényt kell szerezni. Negatív tapasztalat, hogy a jegyzők általában szűk, nagyon nehezen teljesíthető határidőket állapítanak meg a végrehajtás elrendelése során. A fellebbezések elbírálásánál a kirendeltség munkatársai igyekeznek az elrendelt kötelezések teljesítésére megfelelő, méltányos határidőt szabni. Az állattartási ügyekben néhány esetben az első fokú hatóság eljárásra utasítására még mindig sor kerül ügyféli kérelemre, azonban a tavalyi évhez képest javuló tendencia figyelhető meg e téren. Problémát jelentenek a pontatlan, hiányos, illetve nem egyértelmű rendelkezéseket tartalmazó önkormányzati rendeletek, számos település esetében szükséges lenne az állattartást szabályozó rendeletek felülvizsgálata. Birtokviták A közigazgatási hivatal csak az alapeljárásban hozott, önálló fellebbezéssel támadható végzések (eljárási költségek viselésével kapcsolatos döntés, kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, eljárást megszüntető végzés), valamint a végrehajtási eljárás során hozott egyes végzések (eljárási bírságot kiszabó, végrehajtási kifogást elutasító végzések) elleni fellebbezések elbírálására rendelkezik hatáskörrel. Bács-Kiskun megyéből érkező fellebbezések elbírálása során szerzett tapasztalatok szerint az elsőfokú hatóságok nem teljes körűen tárják fel a tényállást, illetve elmulasztják egyértelműen

126


meghatározni, mit, hogyan és mikorra kell végrehajtani, és milyen jogkövetkezményekkel jár a határidő elmulasztása. A kis ügyiratforgalommal dolgozó jegyzők esetében sokszor gondot okoz a fakivágásból eredő jogvita, a szomszédjogi vita és a telekhatár-vita elhatárolása a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokháborítási ügyektől. Gyakran tapasztaljuk, hogy elbírálnak telekhatár-vitákat, más esetben pedig – amikor hatáskörükbe tartozik a kérelem – csak amiatt, mert szakértelmet igényel a tényállás tisztázása, elhárítják az ügyet és bírósághoz irányítják a kérelmezőt. A birtokviták tárgyát legtöbbször a különböző hang- és zajkeltés miatti zavarás, a telekhatárral, kerítéssel kapcsolatos viták, valamint az ingatlan állagában beázás, felázás miatt keletkező károk és hibák elhárításával összefüggésben felmerült viták képezik. Jellemző, hogy ezek vagy régóta húzódó vitás ügyek, és/vagy kimenetelük nagyobb anyagi következményekkel jár. A végrehajtás során hozott egyes végzések elleni fellebbezések elbírálása kapcsán az alaphatározatot nem vizsgálhatjuk, noha tapasztalataink szerint éppen az ügy érdemében hozott határozat rendelkező részének hiányosságai, pontatlansága miatt nehézkes a végrehajtás. Pontosan körülírt kötelezettség hiányában a végrehajtást sem lehet megnyugtatóan lefolytatni, sok esetben a végrehajtandó kötelezettség egyértelmű meghatározása érdekében utasítjuk a jegyzőt a végrehajtási eljárás megismétlésére. Gyakori az is, hogy a határozat végrehajtását úgy rendelik el, és úgy döntenek a végrehajtás valamely módjáról, hogy nem bizonyítják kétséget kizáróan, hogy a kötelezett a határozatban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Nem ritkán az eljárást megszüntető, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzések elleni fellebbezések elbírálása a feladatunk. Sok esetben a kérelem pontatlan, meghatározott kérelmet nem tartalmaz, a birtoksértés időpontját vagy a birtoksértő személyét nem jelöli meg. A pontatlan kérelemben foglalt állításokból pedig következtetéseket vonnak le pl. arra, hogy vitás a felek között a birtokláshoz való jog is, ezért az ügy elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, és a kérelmező hiánypótlásra történő felhívása nélkül elutasítják a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. Ha a kérelem mégis tartalmazza ezen elemeket, és az eljárás megindul, az elsőfokú hatóság gyakran nem vizsgál olyan lényeges kérdéseket, mint hogy fennáll-e vagy fennállt-e a birtoklás ténye, a zavarás vagy a birtoklástól való megfosztás miben nyilvánult meg. Ezen kérdések megválaszolása a megalapozott döntés meghozatalához feltétlenül szükséges. A döntéseink indokolásában felhívjuk az elsőfokú hatóságokat arra, hogy az eljárás során a tényállást mindig kellő alapossággal, körültekintően tárják fel, eljárásuk során térjenek ki a fent említett lényeges kérdésekre is. Békés megyében a birtokvédelmi végrehajtási eljárás során két jogalkalmazói probléma vetődött fel: à Az eljáró hatóságok legtöbbször eljárási bírságot szabnak ki a végrehajtás foganatosítására. Ezekben az ügyekben tipikus hibaként jelentkezett, hogy a kiszabott eljárási bírság összegének mértékét nem indokolták meg úgy, ahogyan azt a Ket. 61. § (4) bekezdése kötelezően előírja. à Az I. fokon eljáró hatóságoknak nem ritkán problémát okoz a végrehajtás két fő szakaszának elkülönítése (végrehajtás elrendelése és foganatosítása). A végrehajtás elrendeléséről rendelkező végzés elleni kifogásnak a kötelezettség teljesítésének igazolása esetén halasztó hatálya van. Ha a kötelezett igazolja a teljesítést,

127


akkor a végrehajtást elrendelő helyt adva a kifogásnak a végzés visszavonásáról rendelkezik, ellenkező esetben pedig a kifogás elutasítása mellett az elrendelő végzés hatályában való fenntartásról szóló végzést hoz, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. Csongrád megyei tapasztalat is hasonló: az első fokú hatóságok tényállás feltárása során hiányosságok állapíthatók meg, valamint megtorpannak, ha saját határozatuk végrehajtása érdekében intézkedniük kell. Elmulasztják egyértelműen meghatározni, mit kell végrehajtani, mikorra kell végrehajtani az adott cselekményt és milyen jogkövetkezményekkel jár a határidő elmulasztása. Ismételt eljárási bírságnak pedig csak akkor van helye, ha az elsőt kiszabó végzésben újabb teljesítési határidőt írnak elő és ez a határidő eredménytelenül eltelt. Nem ritkán elhúzódó, az ügyfelek közötti tartós rossz viszonyt tükröző, még az Áe. hatálya alá tartozó ügyekben tesznek végrehajtási intézkedést a jegyzők és érkezik ellene fellebbezés. Az év során a legtöbb első fokon hozott döntést helybenhagytuk, határidő-túllépés sem fordult elő a közigazgatási hivatal részéről. Némi megtorpanást okozott a Ket. 109. § (2) bekezdésének alkalmazása ebben az ügykörben, mert a megyei bíróság egyik bírája elbírálta nemperes eljárásban az ügyfél kérelmét, amelyet birtokvitában hozott végzés ellen terjesztett elő, a másik ügyben pedig hatáskörének hiányát megállapítva – megküldte hivatalunknak elbírálásra. Ezzel ugyan nem tudtunk egyetérteni, de jogegységi döntés híján ezt a jogorvoslati kérelmet és egy másikat is elbíráltunk. A közigazgatási hivatal építésügyi igazgatási feladatai A Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségen 2007. évben ennek az ágazati feladatkörnek szakszerű, folyamatos ellátását nehezítette, hogy létszámcsökkenés volt év elején, és év végéig sem sikerült a megüresedett álláshelyet betölteni. 2006. évhez képest közel 50 %-kal több építésügyi irat érkezett a kirendeltségre, ennek következtében két fő ügyintézőre folyamatosan nagy munkateher hárult. Ismert tény, hogy az építésügyi eljárásokat – különösen a nagyberuházásokat érintő, és a határidőben történő döntéshozatalt – nagy figyelem kíséri nemcsak az eljárásban érintett ügyfelek részéről, hanem társadalmi szervezetek részéről is. 2007. első félévében 78, a második félévében pedig, 32 építéshatósági döntést hozott a kirendeltség. Ez az adat arányaiban alacsonyabb a 2006. év adatához képest, azonban az említett körülmények között mégis jó eredménynek tekinthető. A másodfokú ügyintézés során – a kevés számú építésügyi hatóság szakszerű munkájától eltekintve – negatív irányú változásokat figyelhetünk meg. Tapasztalatunk az, hogy az elsőfokú építésügyi hatóságok a döntéseink indokolásában adott iránymutatásokat nem veszik figyelembe, hasonló esetben ismét rossz döntést hoznak. A felterjesztett iratok még mindig jelentős hányadát kellett érdemi elbírálás nélkül az elsőfokú építésügyi hatóság részére visszaküldeni azzal, hogy a másodfokú felülvizsgálat csak a teljeskörű és szabályszerű kézbesítést követően történhet meg. Sokszor előfordul az is, hogy a hatóság az ügyfél nyilatkozatára alapítva hozza meg döntését olyan esetben, amikor a tényállás tisztázásához helyszíni szemle, tanúk meghallgatása is szükséges. A fennmaradási engedélyezési eljárások lefolytatása a 2005. november 1-jét követően indult ügyekben, valamint a megismételt eljárásokban a korábbinál egyértelműbb, pontosabb szabályozás ellenére sem mindig történik jogszerűen. Gyakran nem tisztázódik, hogy ki az

128


építtető, mikor létesült az építmény, illetve azt mikor vették használatba, eltelt-e az építéshatóság számára az Étv. 48. § (8) bekezdésében biztosított intézkedési idő. Gyakran a felülvizsgálat során még az adott eljárás tárgyának a beazonosítása sem lehetséges (nem beszélve a térbeli kiterjedéséről, telken belüli elhelyezkedéséről, funkciójáról, szerkezetéről, stb.), mivel a felterjesztett iratanyagban sem vázlat, sem fénykép-felvétel, sem egyéb irat, dokumentum nem lelhető fel. Továbbra is jellemző, hogy az elsőfokú építésügyi hatáskör címzettjeként a jegyző az illetékességi területén nem jár el, csak az ügyfél közvetlen (vagy hivatalunk útján történő) megkeresésére – esetlegesen még akkor sem. Emiatt egy alkalommal kértük a munkáltatót fegyelmi eljárás lefolytatására a mulasztó köztisztviselővel szemben, aki a kapott tájékoztatás szerint megrovást kapott. Gyakran a szomszédi viszony megromlásával összefüggésben az elsőfokú építésügyi hatósághoz megküldött panaszok, intézkedés-kérések kapcsán az eljáró hatóságnak már a hatáskör kérdésében is nehéz döntenie (pl. megállapítani, hogy valóban építésügyi, esetleg szabálysértési hatósági hatáskörről vagy szomszédjogi vitáról van szó, netán a panasz több szerv hatáskörét is érinti), nemhogy a megindult eljárását jogszerűen lefolytatnia. A nem kiemelt településen építéshatósági határozat végrehajtását sok esetben megakadályozza az, hogy az eljárni illetékes hatóság nem biztosítja a közigazgatási területéhez nem tartozó helység érintett ingatlanán elrendelt munkálatok elvégeztetéséhez szükséges anyagi forrást akkor, amikor a végrehajtás módjaként azt választotta a döntéshozó, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezteti a Ket. 140. § (1) a) pontja alapján. A beszámolási időszakban bírósági ítélettel lezárult ügyek száma 15 volt. Összességében az állapítható meg, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a felperesek keresetét 90 %-ban elutasította, illetve a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla a Megyei Bíróság számunkra kedvező döntéseit hatályában fenntartotta. Békés megyében javulás észlelhető az I. fokú hatóságok többségének munkájában olyan szempontból, hogy törekszenek döntéseiket az egyedi ügyekre szabott indokolással ellátni, kellően kifejtve a tényállást és az alkalmazott jogszabályokat. Ezáltal eljárásaik átgondoltabbak, döntéseik megalapozottabbak. Ennek ellenére elenyésző a II. fokon helybenhagyott I. fokú döntések száma. Ennek okai között a jogszabályi háttér jelentős és többszöri változása, az ügyintézők túlterheltsége, valamint az áll, hogy a jegyzőknek nincs idejük konkrét szakmai iránymutatást adni. Az I. fokú döntések felülvizsgálata során azok jelentős része – közel egyenlő arányban – megváltoztatásra került, illetve új eljárás lefolytatását rendelte el a hivatal. Amennyiben az elsőfokú iratanyagban rendelkezésünkre állnak a tényállás teljes körű megítéléséhez szükséges iratok, élünk a megváltoztatás jogszabályi lehetőségével. Arra törekszünk, hogy az eljárási alapelveknek megfelelő gyors, egyszerű ügyintézés valósuljon meg, indokolásaink mind az I. fokú hatóság, mind az ügyfelek számára érthetők legyenek. Az I. fokú határozatok hiányosságai a Ket. szabályainak megszegésére vezethetők vissza. Jellemző hiba, hogy az ügyintézők a szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet nem vettek fel, illetve az ügyben határozatot, vagy végzést nem hoztak. Döntés helyett az ügyfeleket szóban, vagy

129


írásban „tájékoztatták”, ezzel hónapokig elhúzva az ügyintézést, megfosztva az ügyfeleket a jogorvoslati lehetőségtől. 69 döntést hozott a kirendeltség, az elbírált ügyek kb. 10 %-ában kezdeményeztek az ügyfelek bírósági felülvizsgálatot. 2007. évben a megyei bíróságon hét per zárult le. Rendkívül jelentős eredménynek tartjuk, hogy hat esetben döntésünk megalapozottnak bizonyult. Egy perben a bíróság új eljárást rendelt el az I. fokú hatóságra kiterjedően. Ebben az ügyben a kirendeltség és a beavatkozó is a Legfelsőbb Bírósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel. Az ügyintézési határidő túllépésére nem került sor, sőt mindössze két eljárásban volt szükség a 30 napos ügyintézési határidő hosszabbításra, tekintettel az ügyintéző túlterheltségére, valamint az építéshatósági ügyek bonyolultságára. A fellebbezések elbírálásának tapasztalatai Csongrád megyében az alábbiak: Az építésügyi igazgatásban az ügyintézés gyorsítása, az ügyek mielőbbi jogszerű lezárása érdekében a nem teljesen jogszerű elsőfokú határozatok megváltoztatására törekszünk, sok esetben folytatunk emiatt kiegészítő bizonyítási eljárást. A felterjesztésekből nyomon követhető az elsőfokú építésügyi hatósági munka teljes keresztmetszete: elvi építési, építési, használatbavételi, rendeltetéstől eltérő használat, fennmaradási, telekalakítási engedélyezési, illetőleg kötelezési, végrehajtási bírságolási ügyekben egyaránt érkeznek fellebbezések. Gyakran észleljük, hogy az építési jogosultság igazolása nem megfelelő: társasházak esetében elfogadnak közös képviselői, vagy másféle nyilatkozatokat a közgyűlés határozata helyett az első fokú hatóságok. A benyújtott iratok, hozzájárulások nem felelnek meg az okirati bizonyíték tartalmi követelményeinek (elfogadnak ügyfél által benyújtott „tanúnyilatkozatokat,” melyekből a tanú személye sem derül ki). Az ellenőrzés során szerzett negatív tapasztalataink közzététele ellenére visszatérő probléma, hogy az építési engedélyezési tervdokumentáció nem felelt meg a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet követelményeinek. A helyszínrajz, mint – a szomszédos telkek, a szomszédos telkeken lévő építmények és a tervezéssel érintett telek, valamint a tervezett épület egymásra hatásának a figyelembevételével elkészített – legalapvetőbb dokumentum adatai hibásak, hiányosak. (Előfordult, hogy a másodfokú eljárásban hiánypótlási felhívásra sem produkáltak a tervezők olyan helyszínrajzot, amelyre tekintettel a hatóság az építtető számára kedvező döntést hozhatott volna. Arra is volt példa, hogy a hiánypótlás során valótlan adatokat szolgáltatott az építtető, és csak a másodfokú építésügyi hatóság helyszíni mérésekor derült ki, hogy a tervezett épület nem építhető meg, mert a telek tényleges mérete – a tervvel ellentétben – nem teszi lehetővé a beépítést. Gyakran nemcsak a helyszínrajzok értékelhetetlenek, az alaprajzok, a metszetek is hiányosak. A műszaki leírás nem ad elegendő információt a tervlapok kiegészítésére, technológiai műszaki leírások hiányosak, vagy hiányoznak. Tapasztaltuk Csongrád megyében azt is, hogy a jogszabályi előírás ellenére a hatóságok a döntés előtt elmulasztják a helyszín megtekintését. Ha helyszíni szemlét tartanak, akkor az nem teljes körű, a szomszédok, illetőleg az ügyfelek kiértesítése elmarad. A szemle csak az adott telekre korlátozódik, a szomszédos ingatlanokra nem terjed ki.

130


A fennmaradási engedély iránti eljárást nem az Étv. 48. § (3) bekezdése alapján folytatják le, vagy ha igen, akkor a jogszabályban megszabott 90 napot ügyintézési határidőnek tekintik. Kapacitásunkat nagymértékében leterheli néhány olyan ügyfél, aki indokolatlanul nagy ügyirat-forgalmat generál, különböző szervek és személyek felé az ügy előéletéről, állásáról jelentéseket provokál. Ilyen a szegedi Mars tér rekonstrukciójával kapcsolatos ügysorozat, amely bírósági felülvizsgálat stádiumában van. Folyamatosan fordulnak különböző fórumokhoz beadványokkal, miközben a bírói felülvizsgálat is folyik. Az átlagosnál nagyobb időt és kapacitást igényelt 2007-ben a Szeged, Derkovits fasor 19-21. szám alatti ingatlanon megépítendő 3 db társasház, a Szőregi út 30. szám alatt építendő SUZUKI autószalon és a Tápéi T-Mobile bázisállomás építési ügye. Kijelölés alapján másodfokú építésügyi hatóságként jártunk el solti, debreceni, lajosmizsei és kecskeméti több ingatlannal kapcsolatos építési ügyben is. Az ügyfelek nem ritkán az építésügyi hatóságot eszközként használják, így például elszámolási vita miatt a felelős műszaki vezető, tervező és az építtető között, vagy a vendéglátó egységek, műhelyek, üzletek, üzemek, állattartó épületek építésügyi hatósági engedélye ellen nyújtanak be a szomszédok jogorvoslati kérelmet a várható környezeti hatásokat kifogásolva. Csongrád megyében tett felügyeleti intézkedésként előfordult, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyben, vagy a használatbavételi engedélyben az építtetők körét tévesen határozta meg, melyet az építésügyi bírsággal szembeni fellebbezés alapján indult jogorvoslati eljárásban kellett korrigálni. Ezzel nemcsak építésügyi jogszabályokat sértettek, hanem gondot okoztak azoknak az építtetőknek, akik az illetékhivatal előtt nem tudták igazolni, hogy rendelkeznek fennmaradási, használatbavételi engedéllyel. Arra is volt példa, és prognosztizálni lehet, hogy lesz is, hogy felügyeleti eljárás keretében a szakhatóság bevonásának hiánya miatt – a Ket. 121. § (1) bekezdés c) pontja alapján – kellett a használatba vételi engedélyt megsemmisíteni és megismételt eljárás lefolytatását elrendelni. (a műszaki biztonsági felügyelet kezdeményez ilyen eljárásokat.) Csongrád megyében tovább növekedett a beszámolási időszakban az amúgy sem kevés eljáró hatóság kijelölése iránti kérelmek száma. Oka a települési önkormányzatok beruházási kedvének növekedése, vagyongazdálkodása. Felmerült egyéb relatív kizárási ok is, pl. települési önkormányzati képviselő volt a befektető. Ezek az ügyek sürgős ügyintézést igényelnek, mert az engedélyek pályázatok elnyeréséhez szükségesek. Az akadálymentesítéssel kapcsolatos beruházások folytatódnak a településeken, melyek finanszírozásához több pályázati lehetőség is igénybe vehető. Az emelkedő tendenciára tekintettel a korábbi gyakorlatot felülvizsgálva az év során 21 esetben elutasító döntést hoztunk: az eljárás elfogultság-mentes lefolytatását biztosítottnak láttuk, mert ezekben az ügyekben a döntést hozó egyféle döntést hozhatott csak, nem mérlegelhetett, méltányosságot nem gyakorolhatott. Egy kivételével valamennyi per a közigazgatási hivatal pernyertességével ért véget Csongrád megyében, amely egy 12 éve fennálló pernyertességi sorozatot szakított meg. A Csongrád Megyei Bíróság egy szegedi építési engedélyezési eljárásban az építési engedélyt helybenhagyó határozatunkat helyezte hatályon kívül. Álláspontunk szerint a határozatunk

131


nem volt jogszabálysértő, így a megyei bíróság ítéletének kézhezvételét követően kezdeményezni fogjuk annak felülvizsgálatát. A többi pert (19 ügyben) megnyertük. Ez évben az is előfordult, hogy – élve a Ket. 109. §-a alapján biztosított lehetőséggel – megismételt eljárás lefolytatását elrendelő határozatunkkal szemben nyújtottak be keresetet. A keresetekre jellemző, hogy általában jogszabálysértést nem jelölnek meg a felperesek, vagy ha igen, akkor azt a bíróság nem tartja megalapozottnak. Az építésügyi bírságolási határozatok elleni keresetekre jellemző, hogy nem az összegszerűséget vitatják, hanem a bírság kiszabásának jogalapját, a bírság megfizetésére kötelezettek körét vitatják. A jogi képviselőkkel eljáró felperesek gyakorta kérik a per szünetelését, melyhez alperesként hozzájárulunk, amennyiben az ügy jellege megengedi. Röviddel a határidő lejárta előtt azonban kérik a per folytatását, amely az ismételt felkészüléssel megduplázza az alperesi hivatal feladatát. Szakhatóságok eljárásai Kapcsolatunk a szakhatóságokkal jónak mondható. Kiemelkedően jó a kapcsolatunk a műemlékvédelmi és a tűzvédelmi hatósággal. Az ügyintézési határidőket betartják, bár némely esetben tapasztaltuk, hogy arra hivatkozva, hogy a megkereséshez mellékelt valamely irat hiányzik, ezzel a látszólagos kifogással a számukra megállapított határidőt túllépik. Eljárásunk szakhatóságként: általában a telepengedélyezési eljárással kapcsolatos ügyekben működtünk közre másodfokú szakhatóságként, de eljártunk környezetvédelmi és vízügyi ügyekben is. Az elsőfokú állásfoglalásokat 70-80 %-ban hagytuk helyben, amely azt bizonyítja, hogy az elsőfokú hatóságok szakhatósági eljárása – kevés kivétellel – törvényes. Határidőn túl intézett másodfokú építéshatósági ügyek száma 3 db volt. A régiószékhelyként jelentkező többlet-feladatok – mint a kizárási kérelmek döntésre történő előkészítése –, a különös illetékesség alapján történő, megyén kívüli hatósági feladatok ellátása és a hatósági feladatokat intéző ügyintézők száma (két fő) vezetett a határidő túllépéshez, melynek a leghosszabb ideje mintegy 25 nap volt. A másik két esetben a határidő túllépés 5-7 nap volt. Közlekedési igazgatás A másodfokú ügyiratforgalom – 4 évre visszatekintve – 10 % körüli emelkedést mutat Csongrád megyében, míg Bács-Kiskun megyében ugyanilyen mértékű, Békés megyében közel 20 %-os csökkenés tapasztalható az elmúlt év ügyiratforgalmához viszonyítottan. Az emelkedést az okozza egyrészt, hogy a végrehajtók előszeretettel alkalmazzák az utóbbi időben a gépjármű-lefoglalást, másrészt ebben az évben jelentkeztek először azok az ügyek, amelyeket a rendőrkapitányságok a közlekedési előéleti pontrendszerben elért pontok miatt kezdeményeztek vezetési jogosultság szünetelése érdekében. A legtöbb fellebbezés (a fellebbezések fele) olyan ügyben érkezett, amikor a végrehajtó kezdeményezte a lefoglalt járművek forgalomból történő kivonását. Az ügyfelek ezekben az ügyekben olyan tényekre hivatkoznak, amelyeket végrehajtási kifogásban kellene érvényesíteniük. A fellebbezők egy része az eljárás felfüggesztését kérik arra hivatkozva, hogy végrehajtási kifogást terjesztettek elő a végrehajtó intézkedése miatt. Az eljárás felfüggesztése azonban csak akkor történhet meg jogszerűen a Ket. 32. § (1) bekezdése

132


alapján, ha az illetékes bíróság megkeresésünkre azt válaszolja, hogy felfüggesztette a végrehajtást a jogerős döntést megelőzően. A lefoglalás jogszerűségét az elsőfokú hatóság nem kérdőjelezheti meg abból kiindulva, hogy a közlekedési nyilvántartásban a jármű nem az adós tulajdonaként szerepel. Az elsőfokú határozatot ezen ügyekben helybenhagyjuk, de határozataink indokolásában felhívjuk az ügyfél figyelmét a végrehajtói intézkedés elleni jogorvoslat lehetőségére, vitatott tulajdoni helyzetű jármű lefoglalása esetén az igényperi kereset benyújtásának lehetőségére. Ügyeink egyhetedében adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését tagadta meg a rendőrség felé a gépjármű tulajdonosa, a többi esetben a jármű átírására vonatkozó kötelezettség elmulasztása, illetve gépjármű-adó meg nem fizetése, és csak egy-egy esetben közlekedési előéleti pontrendszerben elért pontok illetve műszaki érvényesség nélküli közlekedés miatt hozott határozat ellen fordult ügyfél jogorvoslati kérelemmel a közigazgatási hivatalhoz. Ez utóbbi új ügycsoportban az eljárás specialitása, hogy – a Ket. szabályaitól eltérően – nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a pontok nyilvántartásba vétele és a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat ellen, illetve az ilyen tárgyban hozott határozat méltányossági eljárásban történő módosításának, vagy visszavonásának sem. Az elsőfokú határozatok megváltoztatására legtöbbször az elsőfokú hatóság felületes munkája ad okot. Tipikusnak mondható hiba a forgalomból történő kivonás kezdő időpontjának, valamint időtartamának helytelen meghatározása, a hatósági engedély és hatósági jelzés leadási kötelezettségének teljesítési módjára és idejére vonatkozó tájékoztatás hiánya, a teljesítés elmulasztásának jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés elmaradása, a rendelkező rész szövegében fellelhető nem jogszabályszerű szóhasználat. Az elsőfokú határozatok megsemmisítésének oka zömmel nem az elsőfokú hatóság jogsértése, hanem az, hogy a végrehajtó a másodfokú eljárás alatt visszavonja a kivonási kérelmét, ezáltal az eljárás okafogyottá válik. A helybenhagyott I. fokú határozatok aránya 2005. év óta javuló tendenciát mutat. A jegyző megbízásából hozott okmányirodai döntéseket többségében helybenhagyjuk, mert azok jogszabályszerűek. Ha sor kerül bírósági felülvizsgálatra (évi 3-4 eset), megalapozottnak bizonyulnak a közigazgatási eljárások során hozott döntések. A gépjármű forgalomból kivonását a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 88. § (1) bekezdésének b) pontja – a bírósági végrehajtó, és más jogosult szerv lefoglalásról szóló értesítése – alapján hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során a Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségen új gyakorlat került kialakításra, melyre a KANYV Hivatal két – felügyeleti jogkörben hozott döntését követően került sor. Amennyiben a fellebbező az eljárás felfüggesztését kéri arra hivatkozással, hogy végrehajtási kifogást nyújtott be a végrehajtó intézkedése ellen, nem indokolt azonnal az eljárás felfüggesztése. A végrehajtási kifogás elbírálására illetékes bíróság megkeresésére van szükség, hogy megtudjuk: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 49. § (1) bekezdése alapján felfüggesztettee a végrehajtást a jogerős döntést megelőzően. Csak a bíróság felfüggesztő döntését követően indokolt az elsőfokú határozat végrehajtásának, illetve a közlekedési igazgatási eljárásnak a felfüggesztése. Békés megyében tapasztalható az a gyakorlat, hogy a közlekedési igazgatási határozatok végrehajtására irányuló eljárást nem folytatja le a közlekedési hatóság, hanem ezeket a határozatokat átadja adók módjára történő behajtás érdekében. Ez a gyakorlat ellentétes az Art. 4. § (2) bekezdésével. E problémára konzultáció keretében felhívtuk a jegyző figyelmét.

133


Sajátos nevelési igényű gyermekek tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyek A régióközpontban mind az 5 elbírált ügyben jelentős határidő-csúszással született határozat annak ellenére, hogy amint felterjesztik a fellebbezést, nyomban kirendelésre kerül a szakértő, és amint a szakvélemény megérkezik a hivatalba, még aznap meghozatalra kerül az érdemi határozat. A határidő-túllépés oka, hogy a Ket. 58. § b) pontjának megfelelően jogszabály írja elő szakértő igénybevételét ezekben az ügyekben és azt is megjelöli a 14/1994. (VI. 24.) MKM. sz. rendelet 21. §-a, hogy mely intézet járhat el szakértőként. A rendelet (2) bekezdésében megnevezett megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság több, mint két hónap elteltével küldi meg a szakértői véleményt, amely késedelmet azzal indokol, hogy több hétre lefoglalt időpontjai vannak vizsgálatok érdekében, és csak a listájuk végére tudják felvenni a közigazgatási hivatal szakértői kirendelését. Ráadásul az is előfordul, hogy a szülő másik időpont kérése nélkül nem jelenik meg a vizsgálaton. Az eljárást nem függeszthetjük fel a Ket. 32. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a szakvélemény elkészítése hosszabb időt vesz igénybe, mert ilyen rendelkezést az MKM. rendelet nem tartalmaz. A határidő-túllépés átlagos időtartama 40 nap. Egy határozat bírósági felülvizsgálatát kérték az év során, de az első tárgyaláson a felperes szülő elállt a keresettől. Bács-Kiskun és Békés megyében fenti ügykörben nem érkezett fellebbezés. Szabálysértés A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 37. §-a irányítási feladatokat ad a közigazgatási hivatalnak. Bács-Kiskun megyében egy 1996-ban – a főügyészség óvása alapján, azzal egyetértve – megszületett, akkor még másodfokú hatóságként hozott határozatot sérelmezve az elkövető alkotmányossági panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságon. Az ügyben ez év végén elutasító döntést hozott az AB, mert álláspontja szerint az 1968. évi I. törvény 71. §-ában foglaltak és az 1972. évi V. törvény 14. §-ában foglaltak összevetése alapján alkalmazott gyakorlat nem alkotmánysértő. Egy településről méltányosság iránti kérelem érkezett, melyben az elkövető kérte a terhére kiszabott szabálysértési pénzbírság elengedését. A kérelem elutasításra került. Békés megyéből 17 méltányossági kérelem érkezett, melyek kivétel nélkül a pénzbírság végrehajtásának mellőzésére irányultak. A vizsgált időszakban 4 esetben a pénzbírság részleges elengedése mellett döntöttünk, 1 esetben elutasító határozatot hoztunk. A korábbi évben ebben a megyében is csupán 5 méltányossági kérelemmel kapcsolatban járt el a hivatal. A benyújtott nagyobb számú méltányossági kérelmek elbírálása során Csongrád megyében gyakran szembesülünk olyan helyzettel, hogy a kiszabott bírság arányban áll ugyan a cselekmény súlyával, de olyan nehéz élethelyzetben van az elkövető (több iskolás gyermeket tart el, nincs munkaviszonya hosszabb ideje, beteg, időnként mindez halmozottan van jelen), hogy még tulajdon elleni, vagy pl. oktatási törvénybe ütköző cselekmény esetén is a méltányosság gyakorlása indokolt. A méltányossági kérelmet gyakran az indukálja, hogy az

134


elkövető ledolgozná a közérdekű munkát, de a településeink 90 %-ában nincs közérdekű munkára lehetőség. Az ügyintézési határidő túllépésére nem került sor ebben az ügykörben. Kereskedelmi és ipari igazgatás Az üzletműködési és telepengedélyezési ügyekben hozott első fokú döntések elleni fellebbezések száma Bács-Kiskun megyében az előző évhez képest 15 %-kal több. Az ügyeknél folytonos tendencia, hogy az első fokú eljárás hiányosságai, szabálytalanságai miatt megismételt eljárásra van szükség. Az első fokú hatóság vagy nem tart helyszíni szemlét, vagy az arról készült jegyzőkönyv hiányos, nem a bejelentésben foglaltak kivizsgálására alkalmas körülményeket rögzít, vagy azokat nem pontosan rögzíti, így az első fokú döntés a tényállás nem teljes körű tisztázása után születik meg. Probléma az is, hogy a kereskedelmi eljárás során nem tudják helyesen eldönteni mely szakhatóságok megkeresése szükséges. A beszámolási időszakban 40 db kérelmet bírált el a kirendeltség, melyből 11 helybenhagyó, 14 új eljárásra utasító, 2 megsemmisítő, 5 megváltoztató döntést hozott. 2 esetben megsemmisítő végzés meghozatalára került sor. Kettő jegyzői megkeresésre adott tájékoztatást jogértelmezési kérdésben a kirendeltség. A beérkezett kérelmek jellemzően két nagy csoportra oszthatóak. A felterjesztett ügyek legtöbbje a már működő üzletek nyitva tartásának korlátozására, illetve a megállapított zajterhelési határértékek túllépéséből adódó egyéb intézkedések megtétele kapcsán született határozatok elleni fellebbezésekre irányul. Az első fokú hatóságok a tényállás felderítési kötelezettségüknek sok esetben nem tesznek kielégítően eleget, a jegyzőkönyvek hiányosak, mert a hatóság megállapításait nem tartalmazzák. Külön problémát jelentett a 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelete és a Ket. közötti ellentmondás, illetve átfedés feloldása. Az ellentmondást megszüntette a 2007. július 13. napjától hatályba lépett 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet. Az új kormányrendelet alkalmazása ugyanakkor jelentős nehézségeket okozott és okoz jelenleg is az első fokú hatóságoknak. A rendelet egyes rendelkezései nem értelmezhetőek egyértelműen, többfajta értelmezési lehetőségre ad lehetőséget, melyek nemcsak megyei szinten, de régiós szinten sem eredményeznek egységes gyakorlatot. A jogértelmezési bizonytalanságra tekintettel egyre többször fordulnak segítségért a közigazgatási hivatalhoz a jegyzők. A helyzeten a rendelet értelmezési problémái feloldását célzó, szakmai előadás sem javított. Általános problémának tekinthető, hogy a jegyzők továbbra sem tesznek különbséget az üzlet éjszakai nyitva tartásának korlátozása és az üzlet kötelező zárva tartási időszaka között. A két intézményt összemosva, azt egyetlen intézkedésként kezelik, így sok esetben rendelkeznek pl.: a jogsértő állapot megszüntetéséig tartó éjszakai nyitva tartás korlátozásáról. A két intézkedés azonban egyértelműen elkülönül egymástól a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (5) bekezdése és 9. § (4) bekezdés a) pontjára figyelemmel. Az ügyek másik része az új működési engedélyek kiadásával kapcsolatosak. Itt legnagyobb problémát a szakhatóságok bevonása, illetve annak hiánya, tovább a nem megfelelően indokolt, vagy megalapozatlan szakhatósági állásfoglalások jelentik. Jellemzően legtöbb esetben az első fokú építésügyi szakhatóság állásfoglalása felülvizsgálata kapcsán születik új eljárásra utasítás.

135


Békés megyében ebben az ügykörben az alábbi jellemző hiányosságok kerültek felszínre a másodfokú ügyintézés során: Az I. fokú hatóságok a működési engedélyt kiadó határozatukba nem foglalják bele teljes körűen a szükséges adatokat, így hiányzik belőle a R. 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott üzlet napi/heti nyitvatartási idő. Gyakorlati tapasztalat, hogy okiratok helyett hitelesítetlen fénymásolatokat fogad el az I. fokú hatóság. Az is gyakran előfordult, hogy a működési engedélyt megadó határozatba a szakhatóságok feltételeit nem foglalták bele, vagy valamennyi szakhatósági állásfoglalást nem követelték meg a kérelmezőtől. A Ket. 121. § (1) bekezdés c) pontja szerint ezeket a határozatokat a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása miatt meg kellett semmisíteni. Egy esetben fordult elő, hogy gazdasági társaság úgy kapott működési engedélyt, hogy még nem volt a cégbíróságnál bejegyezve. Ez a 2006. évi IV. törvény 15. § (3) bekezdésébe ütközik, mely szerint a gazdasági előtársaság a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Más esetben sérült a Ket.-nek a határozat kötelező tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezése: az indokolásnak tartalmaznia kell azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. Több I. fokú határozat indokolási részében csak a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet volt megjelölve. Az ügyintézési határidő túllépésére nem került sor. Csongrád megyei tapasztalat, hogy az üzletek működésével, telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyekben a fellebbezések elsősorban bonyolultabb, vagy az adott első fokú hatóságnál ritkábban előforduló, s ezáltal kialakult joggyakorlat hiányában nehezebb megítélésű ügyekben érkeznek. Városi polgármesteri hivatalokból az ügyek nagyobb száma miatt nyilvánvalóan több fellebbezés kerül felterjesztésre és főként összetettebb ügyekben, kisebb településekről érkező ügyekben inkább a jogi ismeretek, a képzettség hiányából adódó jogalkalmazási problémák a jellemzőbbek. Ebben az ügykörben a másodfokú ügyiratforgalom a korábbi éveknek megfelelő volumenű volt a régióközpontban, 26 döntés született, melyből 19 határozat (ezek fele helybenhagyó). Határozatot hoztunk zeneszolgáltatás megtiltása, működési engedély részleges megadása, működési engedély visszavonása, éjszakai zárva tartás, zeneszolgáltatás újbóli engedélyezése miatt benyújtott fellebbezések kapcsán. A jegyzők által hozott 19 határozat közül 10 határozatot lehetett helybenhagyni. Az új eljárásra utasítás oka a tényállás tisztázatlanságára vezethető vissza. Az első fokú hatóság vagy nem tart helyszíni szemlét, vagy az arról készült jegyzőkönyv hiányos, nem a panaszban foglalt körülményekkel kapcsolatos megállapításokat rögzíti, vagy azokat nem pontosan rögzíti. Az is gyakori, hogy nem tudják helyesen eldönteni, mely szakhatóságot kell megkeresni az eljárás során. Az új működési engedélyek kiadásával kapcsolatos tapasztalat, hogy jellemzően az építésügyi szakhatóság állásfoglalása felülvizsgálata kapcsán születik új eljárásra utasítás. Határidő túllépés nem volt ebben az ügykörben. Három ügyünkben zárult le a bírói felülvizsgálat – a Hivatal pernyertességével. A Csongrád Megyei Főügyészség törvényességi vizsgálata a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalnál 2006. január 1. – 2006. december 31. között, valamint a jogutód Dél-alföldi

136


Regionális Közigazgatási Hivatalnál Csongrád megyében 2007. január 1. – 2007. június 30. között, az üzletek működésével összefüggésben lefolytatott és jogerősen lezárult másodfokú eljárások ügyirataira terjedt ki. A vizsgálat szabálytalanságot nem állapított meg. Telepengedély kiadása Bács-Kiskun megyében a tárgy időszakban 19 fellebbezést bíráltak el és egy esetben jogértelmezéssel segítették a hozzájuk forduló jegyzőt. Megállapítható, hogy az elmúlt évhez képest csökkent a telepengedélyes határozatok elleni fellebbezések száma. Ez nagymértékben köszönhető a másodfokú döntések alapján kialakított jogértelmezési gyakorlatnak, illetve a döntésekben az első fokú hatóságok számára megjelenő iránymutatásoknak. Ennek eredményeként a megsemmisítő döntések száma is jelentősen csökkent. A jogorvoslati kérelmek jelentős hányada érkezik a teleppel közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosaitól. A telepengedélyezési ügyekben is problémát jelent a helyszíni szemle szabályos lefolytatása, a tényállás kellő felderítése és az első fokú építésügyi szakhatóság eljárása. További probléma a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alkalmazása, miszerint a jegyző a telepengedélyt akkor adhatja ki, ha a tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. A gyakorlat az, hogy a szakhatósági hozzájárulások birtokában az első fokú hatóság kiadja a telepengedélyt függetlenül attól, hogy azzal kapcsolatban érkezik-e ellenvetés a szomszédok, környéken lakók részéről. A bíróság éppen a fenti feltételekre hivatkozva semmisíti meg a döntést, a tényállást azonban feltárni igen nehéz, hiszen a környezetben élők szubjektív tapasztalatainak elemzésére, bizonyítására kell vállalkozni a hatóságnak ilyen esetben. Ebben az ügykörben 1 határozat ellen nyújtott be kereseti kérelmet az ügyfél, melyet a bíróság elutasított. A bíróság által hatályában fenntartott döntésben a másodfokú hatóság helybenhagyta a jegyző telepengedély iránti kérelmet elutasító határozatát. Az elutasító döntés mind első-, mind másodfokon a szakhatóság (építésügyi hatóság) állásfoglalásán alapult. A Békés Megyei Kirendeltség előtt ebben az ügykörben nem folyt jogorvoslati eljárás. Csongrád megyében a telepengedély kiadására irányuló kérelem elutasítása, továbbá tevékenység megtiltása miatt érkezett valamennyi fellebbezés elutasításra került. Csongrád megyei ügyeinkben keresetlevél nem érkezett az év során, kijelölés alapján egy perben járunk el a Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség illetékességébe tartozó ügyben. Határidő-túllépés két ügyben volt, melynek oka, hogy a korábbi vezetői álláspont szerint a másodfokú eljárás ügyintézési ideje is a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet által a jegyzői eljárásra előírt 60 nap, nem pedig a Ket. szerinti általános (30 napos) ügyintézési idő. A telepengedélyezési ügyek száma a korábbi évekhez képest első fokon, ennek következtében másodfokon Csongrád megyében is jelenősen csökkent. Ennek oka feltehetően egyrészt az,

137


hogy a jogszabály hatálybalépésekor már működő telepekre előírt engedélyeztetési határidő 2004. júniusában lejárt, a telepengedély-köteles tevékenységet végzők döntő többsége tehát már rendelkezik telepengedéllyel. Másik oka vélhetően az, hogy a telepengedélyes tevékenységet végzők esetében nem jellemző az üzemeltető-váltás a nagy tőkeigény miatt, új üzem létesítése elenyésző számú. A telepengedélyezési ügyek többségét az engedély hiányában folytatott telepengedély-köteles tevékenységet végzők számára a tevékenység megtiltási ügyek teszik ki. Az ügyiratok csökkenő száma alapvetően azzal lehet összefüggésben, hogy a R. 8. § (5) bekezdését – amely felhatalmazta a jegyzőt a telepengedély nélkül végzett telepengedélyköteles tevékenység megtiltására – a Ket. hatálybalépésével egyidőben a 227/200. (X. 13). Korm. sz. rendelet hatályon kívül helyezte, s csak a 2007. június 16-án hatályba lépett 128/2007. (VI. 8.) Korm. rendelettel került vissza a rendeletbe. A Csongrád Megyei Főügyészség törvényességi szempontból vizsgálta a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalnál 2006. július 1. – 2006. december 31. közötti, valamint a jogutód Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalnál Csongrád megyében 2007. január 1. – 2007. június 30. közötti időszakban a telepengedélyezési ügyekben lefolytatott és jogerősen lezárult másodfokú eljárások ügyiratait. A vizsgálat alapján a Főügyészség két ok miatt élt felszólalással a Hivatal felé. Felszólalt az a korábbi téves jogszabály-értelmezésből eredő gyakorlattal szemben, hogy a vonatkozó jogszabály alapján a másodfokú eljárásra is a jegyző eljárására irányadó 60 napos ügyintézési határidőt tekintettük irányadónak. Ennek alapján intézkedés történt a helytelen gyakorlat megszüntetésére, a továbbiakban a másodfokú telepengedélyezési eljárásokban is a Ket. 33. § (1) bekezdése szerinti 30 napos ügyintézési idő figyelembevételével fogunk eljárni. Felszólalt továbbá amiatt, hogy egyik ügyben a hiánypótlásra felhívás nem a Ket. § (2) bekezdés szerinti 8 napos határidő figyelembevételével történt. Ezen észrevételét is tudomásul vettük, ennek figyelembevételével fogunk eljárni. Környezet- és természetvédelmi ügyek Bács-Kiskun megyei tapasztalat, hogy míg korábban szakhatóságként jártak el másodfokú környezet- és természetvédelmi hatáskörben, addig 2007. évtől megjelentek a jegyzők hulladékgazdálkodással kapcsolatban hozott határozataival szembeni fellebbezések. Ezekre az elsőfokú ügyekre jellemző volt, hogy a tényállás nem volt teljes körűen feltárva ahhoz, hogy megalapozott döntés születhessen, ugyanakkor az eljáró hatóság a döntésekor nem vette figyelembe a hatályos, az alkalmazandó jogszabályt. Így került sor 3 ügyben megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés meghozatalára. Két zajvédelmi bírság elleni fellebbezés kapcsán helybenhagyó döntés született. Időközben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgált egy korábbi évről áthúzódó zajvédelmi bírság-tárgyú megyei bírósági döntést, és hatályában fenntartotta azt. A Békés Megyei Kirendeltség előtt ebben az ügykörben sem folyt jogorvoslati eljárás.

138


Környezet- és természetvédelmi hatáskörben csupán 1 döntést hoztunk másodfokon Csongrád megyében. A jegyző e tárgykörben hozott és megfellebbezett döntése hulladékgazdálkodással volt kapcsolatos és elhagyott hulladékról volt szó. Bírósági felülvizsgálat lezárult a Hivatal pernyertességével. Az év során kiadásra került még egy-egy másodfokú szakhatósági állásfoglalás, első fokot megsemmisítő és új eljárást elrendelő döntés környezetvédelmi és természetvédelmi ügyben. Jogszabályváltozás folytán [a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet (R.)] a tűzvédelmi hatósági jogkör 2007. május 1. napjától átkerült első fokon az önkormányzati tűzoltósághoz, másodfokon a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. Mivel a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellett a jogszabályt, így hatáskör hiányában egy ügy áttételre került a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz. Május 1-jéig csupán 1-2 döntés született régiószinten. Az ágazatpolitikai célkitűzések érvényesülése a Hivatal munkájában: A közigazgatási hivatalnál kiemelt követelmény az ügyfelekkel való szolgáltató jellegű, a széleskörű tájékoztatásra törekvő bánásmód a napi munkában. Az ügyfélközpontú ügyintézés irányába további intézkedéseket tettünk. à A Hivatal korábbi ügyfélfogadási rendje módosult: a köztisztviselők teljes munkaidejük alatt fogadják az ügyfeleket. à A honlapon lévő anyagok átdolgozásra kerülte annak érdekében, hogy azok a hatályos jogszabályoknak megfeleljenek, másrészt hogy információt kapjon az érdeklődő a két kirendeltség elérhetőségéről is, valamint arról, hogy kihez fordulhat kérdéseivel. Ezek az anyagok együttes munkával elkészültek. A honlapon közzétett ügyféltájékoztatókat annak szem előtt tartásával állítottuk össze, hogy a közzétett anyagok a leggyakrabban előforduló problémákra segítséget nyújtsanak. à Bár a régió központjában működő Hivatal emeleti elhelyezése miatt nem közelíthető meg akadálymentesen, a lehetőségét felkínáljuk az ügyfeleknek ahhoz, hogy zavartalanul találkozhassanak az ügyintézővel és akár jegyzőkönyv készüljön mondandójukról azáltal, hogy a földszinti aulában fogadjuk a mozgásában korlátozott ügyfeleket. à Felügyeleti ellenőrzéseinek során kitérünk minden esetben a vizsgálattal érintett polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendjére, az akadálymentesítés helyzetére, (különösen a nagy ügyfélforgalmat lebonyolító okmányirodák tekintetében), számba vesszük, van-e honlapja az önkormányzatnak, azon vannak-e ügyféltájékoztató és letölthető anyagok, milyen más módon jut el a közérdekű információ a lakossághoz, van-e lehetősége a lakosságnak elektronikus úton információt kérni a polgármesteri hivataltól. Ezáltal ráirányítjuk a figyelmét az önkormányzatok jegyzőinek ezekre a tennivalókra. A Kormány programja, s néhány minisztérium által közzétett ágazati célkitűzés (pl.: Országos Fogyatékosügyi Program, ágazati körlevelek) alapján végezzük tevékenységünket a jegyzők felé, s törekszünk arra, hogy a hatósági jogalkalmazás is segítse azok megvalósulását. A Kormányprogram kiemelkedő céljai között szerepelnek az autópálya építések, s elvárás az azt megelőző hatósági eljárások felgyorsítása.

139


A kisajátítási tervek készítéséről szóló 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet 5/A. és 6/A. §-ában szabályozott „postás” szerepben – a kiemelt beruházók ágazatpolitikai feladatellátásának elősegítése végett – soron kívül továbbítottuk az M5-ös autópálya területéhez, valamint az M43-as autóút autópályává fejlesztése érdekében a pótkisajátítási terveket záradékolás végett az építési hatóságnak és a földhivatalnak. Ez jelentős többletköltséget ró a közigazgatási hivatalra, amelyet eljárási költségként nem tudunk érvényesíteni a gyorsforgalmi út építtetője felé, mert a tervek postázása még nem képezi részét a kisajátítási eljárásnak. Az elmúlt évtizedekben számtalan gáz- és olajvezetéket helyeztek el anélkül, hogy a bányaszolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásban átvezették volna. A bányatörvény ezért – figyelemmel az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkra – határidőt állapított meg a rendezetlen helyzetek tisztázására. A gáztörvény 2005. július 6. napján hatályba lépett módosítása miatt egyértelművé vált, hogy a 2004. január 1. napjáig megépült gázelosztó vezetékek biztonsági övezetére hivatalunknak kell bányaszolgalmi jogot alapítani. A felfüggesztést követően eljárásainkat folytattuk, illetve döntéssel lezártuk vagy megszüntettük az eljárást, mert a kérelem elbírálásához nem álltak rendelkezésünkre aktualizált dokumentumok és a kérelmező – többszöri – hiánypótlási felhívásunknak sem tett eleget. Soron kívüli elbírálással történt a Kiskunhalas Városban megvalósuló regionális hulladéklerakó megközelítését szolgáló út szélesítéséhez, illetve megerősítéséhez szükséges területigény miatt egy kisajátítási eljárás lefolytatása. Ebben az évben továbbra is kiemelten kezeljük az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatos hatósági ügyek intézését. A jegyzők, valamint a dekoncentrált szervek vezetőinek figyelmét is felhívtuk arra, hogy a pályázatokkal kapcsolatos eljárásaikat – természetesen a jogszabályi keretek között – lehetőleg soron kívül intézzék.

3.2.3. Segítségnyújtás a jogalkalmazóknak a Ket.-tel kapcsolatos jogértelmezés problémákban A közigazgatási hivatal a jogszabály megjelenését követő néhány héten belül megszervezte az ÖTM által lehetővé tett „forródrót” működtetését, amely rövid időn belül népszerűvé és közkedveltté vált. A továbbiakban pedig e funkciót segítette a „szakértői testület”. A testület által folyamatosan kiadott állásfoglalások megismertetése és értelmezése érdekében több alkalommal is tartottunk rendezvényt. A kezdetektől aktívan részt vettünk a Ket. Monitoring működtetésében és a Ket. Szakértői Bizottság elé kerülő anyagok véleményezésében, illetve az állásfoglalások előkészítésében. Ez a feladat a második negyedévtől szünetel, mivel az előző regionális hivatalvezető személyéhez kötődött a közreműködés. A két kirendeltség és a régióközpont több köztisztviselője részt vett a Ket. különböző szintű oktatásaiban előadóként, mely lehetőséget biztosított arra is, hogy begyűjtsük a helyi tapasztalatokat is. A ROP képzés keretében tartott oktatásokon túl jegyzői értekezleteken az ágazati témát érintő napirend kapcsán mindig lehetőséget adtak a jelenlévő jegyzőknek a napi jogalkalmazási problémák megbeszélésére is. A Hivatali Tájékoztatókba egy-egy új jogszabály megjelenésekor készített szakmai anyagokban a Ket. alkalmazásával kapcsolatban tapasztalt negatív megállapításokról is szó esett.

140


A kifejezetten ágazati jogszabályok egységes értelmezésével kapcsolatban szervezett szakmai értekezleteken is felhívták a figyelmet a Ket. eljárási szabályainak szem előtt tartására. A kijelölt köztisztviselők a Ket. alkalmazása során felmerülő eljárási jogalkalmazási problémák megoldásában telekommunikációs eszközök útján folyamatosan állnak rendelkezésre. A lefolytatott felügyeleti ellenőrzések során kiemelt figyelmet szenteltünk a Ket. hatályosulására, tételes szabályainak gyakorlati alkalmazására. Ennek érdekében az ellenőrzések megkezdése előtt ellenőrzési szempont-lista került összeállításra a Ket. azon jogintézményeiről, melyeket valamennyi ellenőrzésen vizsgálat alá kívántunk vonni. Az ellenőrzések kapcsán szerzett tapasztalataink szerint a Ket. alkalmazásában a hatályba lépését követően felmerült jogalkalmazási problémák kezdenek letisztulni. Bizonyos területeken javulást észleltünk az első fokú hatóságok munkájában, nevezetesen az ipar, kereskedelmi ágazatban, az adóigazgatásban. A vizsgálatok alatt konzultációra lehetőséget biztosítottunk ezzel is elősegítve az egységes jogalkalmazás kialakítását. A Ket. tételes szabályainak érvényesülése terén szerzett tapasztalatok: Tapasztalataink szerint az első fokú hatóságok megfelelően betartják a részhatáridőket: az ügyfél értesítésének szabályait az eljárás megindításáról, az áttételre, a hiánypótlásra megállapított határidők betartását. Vizsgáltuk, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről, felfüggesztéséről szóló végzések megfelelnek-e a Ket. előírásainak, illetve megfelelően alkalmazták-e az első fokú hatóságok ezen jogintézményeket. Tapasztalható, hogy az első fokú hatóságok lassan barátkoztak meg a végzés jogintézményével, sok esetben továbbra is tájékoztató levelet írtak, amikor pl. megállapították, hogy az ügyfél beadványa nem hatósági ügyben benyújtott kérelmet tartalmaz – megfosztva őt ezzel a jogorvoslat lehetőségétől. A Ket. 36. § (2) bekezdésének érvényesülése során tapasztaltuk, hogy az első fokú hatóság helytelenül hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet olyan esetben, amikor magának az eljáró hatóságnak kellett volna a szükséges adat beszerzése iránt intézkedni. Vizsgálat alá vonta a Hivatal a Ket. 72. § (2) bekezdésének érvényesülését, és megállapítottuk, hogy a kisebb települések jegyzői nem tudják pontosan alkalmazni a költségviseléssel kapcsolatos rendelkezéseket, a szakhatósági állásfoglalás indokolását nem foglalták bele a határozat indokolásába még akkor sem, amikor azt a szakhatósági állásfoglalás tartalmazta. A törvény rendelkezései ellenére sem jelölik meg az első fokú hatóságok a döntés alapjául szolgáló jogszabályokat, a hatáskörüket, illetékességüket megalapozó jogszabályhelyeket. Az ellenőrzések igazolták viszont, hogy a határozatok, végzések megfelelően tartalmazzák a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. Külön vizsgálat alá vonta a Hivatal a személyes költségmentességre vonatkozó 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet rendelkezéseinek érvényesülését. Megállapítást nyert, hogy az első fokú hatóságok szükség esetén megfelelően alkalmazzák a rendeletet, véleményük szerint ennek szabályai nagyban megkönnyítik a személyes költségmenetesség megállapítása iránti eljárás lefolytatását.

141


Építéshatósági ágazatban gyakorta tapasztaltuk, hogy az elsőfokú építésügyi hatóságok a végzés helyett is határozatot hoztak. A legtöbb problémát az Áe. hatálya alatt hozott kötelezésekkel összefüggő végrehajtási eljárások okozták; az elsőfokú építésügyi hatóságok hol a Ket., hol az Áe. alapján próbálták a végrehajtást lefolytatni. A jegyzők közül többen élnek a Ket. adta lehetőséggel, és a postázási költséget az ügyfél terhére megállapítják. A Hivatali Tájékoztatóban rendszeresen közzétettük felügyeleti vizsgálatok tapasztalatait. Szabálysértési ügyek vizsgálata során időnként tapasztaljuk, hogy az idézést a Ket. szabályaira hivatkozva bocsátják ki, figyelmen kívül hagyva, hogy a Ket. hatálya nem terjed ki a szabálysértési ügyekre.

3.2.4. A közigazgatási hivatalt érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (25. számú melléklet) Egy régi – jelenleg a Legfelsőbb Bíróság előtt lévő – M5-ös autópálya-ügy kapcsán az ügyészséghez benyújtott panasz alapján a Szegedi Városi Ügyészség megvizsgálta az adó- és illetékügyben történő felhasználásra kiadott igazolásokkal kapcsolatos hivatali ügyintézésünket (20-30 közötti ügyet), amelynek eredményeként ügyészi intézkedésre nem látott okot. Tekintve, hogy az építésügyi hatósági eljárásban az ügyek tipikusan határozattal zárulnak, a felülvizsgálat során hozott döntés a bíróság által felülvizsgálható, ezzel magyarázzuk, hogy a „panaszok” száma ebben az ügykörben elenyésző. Azoknak az ügyeknek a felében, amelyekben eljáró hatóságként kijelölésünkre sor került, a „panaszos” nemcsak az eljáró jegyző, de a lakhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal elfogult eljárását is sérelmezte. Ezeket az ügyeket – a részrehajlás nélküli eljárás garantálása érdekében „befogadjuk” a régióból. Bács-Kiskun és Békés megyében a beszámolási időszakban a közigazgatási hivatal hatósági osztályát érintő panasz, közérdekű bejelentés, javaslat nem érkezett.

3.2.5. A regionális átalakulás hatása a hatósági munkára A főosztály tekintetében a regionális működés alapját a Hivatal Szervezeti és működési szabályzatának 19. § (5) bekezdése és (14) bekezdése biztosítja, amely arról rendelkezik, hogy a főosztályvezető részt vesz a kirendeltségeken működő osztályok szakmai irányításában, felelős az egységes szakmai követelményrendszer érvényesítésért, illetve a Hivatal több szervezeti egységét érintő feladatellátás esetén biztosítja a hatékony és szakszerű együttműködést. Ezeket a rendelkezéseket az SzMSz IV. fejezet III. címe tölti meg tartalommal, melynek alapján az eltelt időszakban a következő intézkedés-típusokra került sor: A legnagyobb feladatot a szakmai munka összehangolása, az egységes jogalkalmazás megteremtése jelenti: ennek érdekében a kirendeltségek bevonásával havonkénti, illetve szükség szerinti főosztályi értekezlet került megtartásra. 142


A főosztályvezetői értekezleteken megteremtettük a régiós feladatellátás alapját azzal, hogy meghatároztuk azokat a területeket, ahol haladéktalanul intézkedni kellett. Közös álláspontot alakítottunk ki pl. bányaszolgalom alapítása, kisajátítás, építéshatósági eljárás, külföldiek ingatlanszerzése ügykörökben, melyeken valamennyi, ezen ügykörben dolgozó hivatali ügyintéző részt vett, valamint egységesen került megállapításra a hatósági tevékenységről szóló beszámoló statisztikai alátámasztásáról szóló táblázatok tartalma. A régión belüli egységes joggyakorlat kialakítását szolgálta, hogy jegyzőkönyvek elkészítésének és az ügyfelek rendelkezésére bocsátásának a Ket. rendelkezéseinek megfelelő, ajánlott módszeréről, külföldi állampolgárok ingatlanszerzési ügyében a honosság igazolásának mikéntjéről, továbbá annak kiemelt vizsgálatáról is szakmai vezetői döntés született, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóságok ellenőrzése során az elsőfokú hatóságok a végrehajtási eljárás elrendelésére végzéssel kerül-e sor. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor meg kell vizsgálni azt, helye van-e a felügyeleti intézkedés iránti eljárás lefolytatásának. A Hivatali Tájékoztatóba a kirendeltségektől származó anyagok szakmai egyeztetést követően, a főosztályon keresztül kerül a Koordinációs Főosztályra. A Hatósági Főosztály részletes útmutatót dolgozott ki a kirendeltségek számára az APEH felé történő építés-felügyeleti hatósági adatszolgáltatás módszeréről, az erről szóló gyorstájékoztatót a kirendeltségek munkatársai is megkapták. A Hivatal éves munka- és ellenőrzési tervéhez, valamint a régiósan egységes ellenőrzési szempontrendszerhez a kirendeltségek osztályvezetőinek javaslatai, véleménye alapján adtunk részanyagot, mely maradéktalanul elfogadásra került. Megállapítva, hogy a jogelőd hivatalok által korábban, a kisajátítási eljárásban közreműködő szakértők számára kiadott engedélyek a regionális közigazgatási hivatal illetékességi területén érvényesek, a szakértőkről vezetett nyilvántartást felfektettük. Új szakértő felvételéről elektronikus úton értesítik egymást a hatósági osztályok. Szakmai egyeztetések lefolytatása után a vezetői értekezleten elhangzottaknak megfelelően a honlapunkra felkerült az építtetők számára összeállított, a kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentéséről szóló ügyfél-tájékoztató. Felkértük a kirendeltség-vezetőket, hogy az egységes régiós gyakorlat érdekében a Hivatal építésfelügyelője ezt a tájékoztatót bocsássa az ügyfelek rendelkezésére. Intézkedésüket kértük továbbá, hogy – addig is, amíg a kirendeltség honlapja működik – a kirendeltség honlapján a honlapon lévő tájékoztatóval megegyező tartalmú letölthető anyag legyen elérhető. A kirendeltség-vezetők javaslata alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért fizetett igazgatási szolgáltatási díj értelmezéséről tájékoztatót tettünk közzé a Hivatal illetékességi területén lévő valamennyi települési önkormányzatok jegyzője számára. Jogértelmezési probléma merült fel az év elején a Hivatal illetékességi területén az építéshatóságok körében a tekintetben, hogy – különösen a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működési engedélyezésének eljárásában, illetve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezési eljárásában – mely építésügyi hatóság jár el szakhatóságként és a hatályos jogszabályok szerint van-e hatásköre szakhatóságként eljárnia. Az ÖTM illetékes osztályvezetőjével egyeztetve a hatósági engedélyezési eljárások gördülékeny intézése és az egységes régiós gyakorlat érdekében szakmai iránymutatás került kiadásra.

143


Építéshatósági ügyekben kezdettől fogva lényegesnek tartottuk az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást régión belül első- és másodfokon egyaránt. Azt tapasztaltuk, hogy építési igazgatási ügyekben a szakmai felettes hatóság által évente megtartott egyetlen értekezlet nem elengedő ahhoz, hogy egységes álláspontot alakítsunk ki a felmerült jogkérdésekben. A kizárási ok miatti kijelöléseink alapján is jól látható, hogy az elsőfokú építésügyi hatóságok gyakorlata eltérő olyan lényeges kérdésekben is, mint pl. a hatáskörök gyakorlása, vagy az ügymenet, amely jelentős kihatással van az ügyintézési határidő betartására. A bírói felülvizsgálattal lezárult ügyek megismerése, az azokból leszűrhető tapasztalatok régión belüli megvitatása segíthet az egységes jogalkalmazás kialakításában. A regionális koordináció jegyében már az év első hónapjában (január 23-án) értekezletet tartottunk három megye szakmai kamarái, a Területi Főépítész, a másodfokú építésügyi hatóságok és a megyei elsőfokú építésügyi hatóságok részvételével aktuális jogalkalmazási kérdésekről. A régió másodfokú építésügyi hatósági ügyintézőinek részvételével értekezlet megtartására került sor a Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségen. Az ÖTM képviselőinek részvételével értekezletet tartottunk a régió első-és másodfokú építésügyi hatóságainak. Előadást tartottunk a felelős műszaki vezetőknek: ismertettük a 2008. január 1-jétől hatályos jogszabályokat. A regionális koordináció túlmutatott a régió keretein, mert: à 2007. január közepén építés-felügyeleti villámértekezletet tartottunk hivatalunkban az ÖTM képviselői Bedő Katalin főosztályvezető helyettes és Frigy Antal osztályvezető, valamint a Kelet-magyarországi építésfelügyelők részvételével. Az értekezleten elhangzottaknak megfelelően kidolgoztuk a kivitelezés kezdésének formanyomtatványát, azt az ÖTM-be felküldtük, melyet az ÖTM jóváhagyott és országos alkalmazásra javasolta, az általunk kidolgozott adatlap lett a jogszabály melléklete. A legjobb visszajelzést a Békés Megyei Kirendeltség részéről az építésügyi hatósági szervezetrendszer változása, az illeszkedés kérdéskörében, továbbá az építésügyi bírság, a Ket., az OTÉK alkalmazásával kapcsolatban tartott értekezletek kapták. A régió területén és építésfelügyeleti ügyekben felügyeleti szervünk illetékességi területén megvalósítandó egységes joggyakorlat kialakítása érdekében 2007. májusában Kecskeméten, majd pedig az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal által szervezett építésfelügyeleti összevont ellenőrzésen vettek részt a régió építésfelügyelői. A regionális koordinációt szolgálják továbbá egy-egy területet érintően a Hivatali Tájékoztatóban történő közzététel érdekében készített anyagok. Ilyen a felügyeleti vizsgálatok tapasztalatainak közzététele, a jogszabályváltozásokra történő figyelemfelhívás. Elkészítettük a kirendeltségek bevonásával és felkerült a Hivatal honlapjára a közigazgatási Hivatal hatósági ügyköreinek ismertetése, az ügyintézők megnevezés és elérhetősége a következő ügykörökben: à az ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával (kisajátításával) kapcsolatos tudnivalókról, à a bányaszolgalmi jog alapításáról és az ebből eredő kártalanítási igény érvényesítéséről, à a településrendezéssel összefüggő kártalanítással kapcsolatos tudnivalókról,

144


à à à à à à à à à à à à à

a kisajátítást megelőző adásvételi szerződéssel kapcsolatos nyilatkozat kiadásáról adóés illetékügyben történő felhasználás érdekében, a másodfokú közlekedési igazgatási ügyek intézéséről, a hatósági közvetítői nyilvántartás, az egyéni vállalkozói igazolványról, a telepengedélyezési eljárásról, az üzletek működésével kapcsolatos eljárásról, a magánszálláshelyek nyilvántartásba vételéről, a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról, a vásárok rendezéséről, piac fenntartásáról, az anyakönyvi ügyintézésről, a személyiadat- és lakcímnyilvántartási tevékenységről, a külföldiek Magyarországon történő ingatlanszerzéséről, az önkormányzatok adóztatási tevékenységéről,

A régióközpontban sor került már régiós-, valamint megyei jegyzői értekezlet tartására is. A régiós jegyzői értekezlet lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők szélesebb körben osszák meg egymással tapasztalataikat, illetve tájékozódjanak az őket érintő problémákról. A kapcsolattartás terén új módszerként került kialakításra, hogy a hivatalvezető nevében körlevél kiküldésére kerül sor elektronikus úton a régió összes jegyzőjének. Erre a kapcsolatfelvételre csak kivételesen és akkor kerül sor, ha az intézkedésre rövid idő állt rendelkezésre (pl. ilyen volt az építéshatóságok számára a végrehajtási költségek fedezetére kiírt pályázat vagy nyáron az élelmiszerek guárgumival való szennyezettsége kapcsán az árusítóhelyek bejelentése). Az anyakönyvvezetőknek 3 alkalommal küldtünk ki körlevelet, melyek tárgya az ukrán okiratok diplomáciai felülhitelesítése, ASZA-rendszer levelező alrendszerének használata, OSAP 1960/02. sz. statisztikai kérdőív használatával kapcsolatos kérdés volt. A jegyzők egységes tájékoztatása érdekében havi gyakorisággal kerül kiadásra a „Hivatali Tájékoztató”, amelyet a Hivatal elektronikus úton juttat el a jegyzőkhöz. Ennek keretében minisztériumi állásfoglalásokról, új jogszabályokról, illetve egyes jogszabályi rendelkezések értelmezéséről adunk tájékoztatót, így többek között: à a komplex, a cél- és témavizsgálatainak tapasztalatait adtuk közre annak érdekében, hogy azoknál a jegyzőknél, ahová nem jutunk el a vizsgálat szándékával javíthassanak az addig alkalmazott gyakorlaton, à jogszabály-ismertetést adtunk közre frissen megjelent szabályozás kapcsán, illetve munkánkat érintő AB döntésről adtunk hírt, à tájékoztatót adtunk ki a Hivatal illetékességi területén valamennyi települési önkormányzat jegyzője számára a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért fizetett igazgatási szolgáltatási díjról, à tájékoztatót adtunk közre a szerencsejátékokról szóló, módosított 1991. évi XXXIV. törvény értelmezéséről a játékterem működéséhez adandó jegyzői szakhatósági állásfoglalás tartalmi követelményeiről, à valamennyi érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatta a Hivatal az ÖTM Területfejlesztési és Építésügyi szakállamtitkárának leveléről, mely a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet időbeli hatályának változásáról és az első fokú építésügyi hatóság fogalmának értelmezéséről szólt,

145


à à à à

a Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók Főosztálya tájékoztatóját tettük közzé a háziorvosi szolgáltatásért kapott kártyapénz helyi iparűzési adóbeli megítéléséről, gépjármű adóztatásban a „súlyos mozgáskorlátozott kiskorú” és a „mozgáskorlátozott személy” fogalmáról, a helyi iparűzési adó közösségi jogellenessége megállapításának tárgyában indított előzetes döntéshozatali eljárás állásáról, közzétettük az ÖTM válaszát az egyik kirendeltség-vezető által megfogalmazott két kérdésre és hírt adtunk a régióközpontban megtartott „Építési fórum”-ról, a végrehajtási eljárás lefolytatásának egységes és jogszerű módjáról írt tájékoztatót tettünk közzé, mert az adóbehajtás terén megtorpanást tapasztalunk évek óta.

3.2.6. Az R. 15. §-a szerinti új jogintézmény tapasztalatai Jegyzőtől kértünk be az R. 15. §-ára hivatkozással iratokat ügyféli kérelem alapján eljárva, területi államigazgatási szervtől, rendvédelmi szervtől, polgármestertől stb. nem. A területi államigazgatási szervek ellenőrzése keretében a Bács-Kiskun Megyei, a Békés Megyei és a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataloknál végzett vizsgálatokon vettünk részt. Az ellenőrzésről készült összefoglaló a 4.9. pontban kerül kifejtésre.

146


4. A KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK 4.1. A hivatalvezető régiós átalakulás következtében fennálló többletjogosítványai a területi államigazgatási szervek tekintetében, ezek gyakorlásának tapasztalatai A közigazgatási hivatalok régiós átalakítása nemcsak a hivatalok szervezeti felépítését, működését, hatáskörét érintette, hanem egyúttal a területi államigazgatási szervek vonatkozásában a közigazgatási hivatalvezető jogosítványai között többletjogosítványokat is jelentett, melyeket a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet deklarál. A Kormányrendelet új jogintézményként nevesíti a hivatalvezető négyévenkénti beszámolóját az önkormányzatokért felelős miniszter előterjesztésében a Kormány előtt a Hivatal tevékenységéről és a területi államigazgatás helyzetéről. Tekintettel arra, hogy 2007. évben nem hivatalunkra esett a beszámolási kötelezettség, így ennek a jogosítványnak a gyakorlati tapasztalatairól nem tudunk számot adni. Új hatáskör szintén, hogy a közigazgatási hivatalok kérelemre vagy hivatalból a Kormánynak alárendelt, a működési területükön lévő bármely területi államigazgatási szervtől, államigazgatási feladatkörben eljáró rendvédelmi szervtől, a polgármestertől és jegyzőtől az államigazgatási feladataik tekintetében, valamint államigazgatási feladatot ellátó más személytől bármely döntést bekérhetnek, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhetnek, illetve az iratokba betekinthetnek. Amennyiben a közigazgatási hivatalok törvénysértést észlelnek, felügyeleti eljárást kezdeményeznek, illetve azok eredménytelensége esetén a feladatkörében érintett miniszter eljárását kezdeményezik. Végső esetben a közigazgatási hivatalok az önkormányzatokért felelős miniszternél kezdeményezik, hogy az önkormányzatokért felelős miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttesen tegyen javaslatot a Kormánynak a jogszabálysértő intézkedés, döntés megsemmisítésére, illetve megváltoztatására. Ennek a jogkörnek a gyakorlati tapasztalatairól szintén nem tudunk számot adni, mivel 2007. évben nem volt a témában eljárásunk. Igaz, hogy nem többletjogosítvány, de a hivatalvezető jogkörét tovább erősíti, hogy hivatalunk minden évben a területi szervek bevonásával az előző évi tevékenységéről összegző jelentést készít. A beszámoló elkészítése fokozott együttműködést igényel az érintett szervektől, ezért a korábbi évek gyakorlataira építve most is megkerestük a területi államigazgatási szervek vezetőit olyan adatok megküldése végett, amely nem áll hivatalunk rendelkezésére.

4.2. A koordinációs jogkör a regionális átalakulásra figyelemmel A hivatalunk koordinációs jogkörét elsősorban a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium (továbbiakban: Kollégium) és annak munkacsoportjai illetve ad hoc bizottságán keresztül tudja érvényesíteni. A Kollégium működéséről, döntéseiről jelen beszámoló további pontjaiban fogunk számot adni.

147


A Hivatal koordinációs feladat- és hatáskörében gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról, valamint a közigazgatás korszerűsítésével az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásáról, szervezéséről. Ennek megfelelően létrehoztunk a Kollégium keretén belül egy Közigazgatás-Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoportot. A munkacsoport koordinatív szerepe a központi feladatok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok megvitatásában tudott elsősorban megnyilvánulni. Ilyen jellegű szakkérdést vitatott meg a munkacsoport, amikor a Miniszterelnöki Hivatal megkeresésének eleget téve „A területi államigazgatási szervek E-(informatikai) helyzetére vonatkozó 2008. évi felmérés” alapjául szolgáló szempontrendszereket a munkacsoport tagjai véleményezték és észrevételeiket hivatalunk részére megküldték. Azt tapasztaltuk, hogy a területi szervek vezetői szívesen vették megkeresésünket, és kifejezték azt a kérésüket, hogy a jövőben is vonjuk be az őket érintő kérdések megvitatásába, illetve jogszabályok véleményezésekbe. Természetesen a koordinációs jogkör nem merül ki a Kollégium működtetésében, hanem a hivatalvezető szükség szerint regionális koordinációs értekezletet hívhat össze egyes több ágazatot érintő feladat ellátásnak előmozdítására, a területi államigazgatási szervek, valamint az államigazgatási feladatot ellátó más szervek vezetőit ideiglenes bizottság kialakítására kérheti fel. A koordinációs értekezlet megtartására nem került sor. A hivatalvezető ellenőrzési és koordinációs jogkörét erősítette, hogy a Kormányrendelet 14. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási hivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetőinek vezetői megbízását a Hivatal véleményezi. 2007. évben a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójának, a Csongrád Megyei Földhivatal hivatalvezetőjének, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóját, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatójának vezetői megbízásához adtuk egyetértésünket.

4.3. A területi államigazgatási szervek együttműködési készsége, ezt befolyásoló tényezők változása a regionalizációval A területi államigazgatási szervek vezetői a Kollégium alakuló ülésén biztosították a testület elnökét az együttműködési készségükről. Ez a pozitív hozzáállás számos feladat kapcsán, mint a jelen éves összegző jelentés elkészítésében való közreműködésből, a Kollégium munkájában való szerepvállalásból, a testület tagjait bemutató kiadvány elkészítésében, valamint hivatalunk által megküldött megkeresésekben való közreműködésből érzékelhető. A Kollégium és munkacsoportjai éves üléstervének összeállításához, a napirendek kiválasztásához a területi államigazgatási szervek javaslatot tesznek, az előterjesztésként megtárgyalandó témákkal kapcsolatosan konstruktív javaslatokkal élnek, a Kollégium ülésein rendszeresen részt vesznek, ott véleményt nyilvánítanak. A testület rövid működése során a tagok és a meghívottak egyelőre a munkacsoportok ülésein napirendi előadóként – kiemelendő a Parlagfűmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság tagjai és meghívottai szerepvállalása – szívesen vállalják a közreműködést. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a területi államigazgatási szervek fontosnak érzik a régióban a Kollégium jelenlétét és igénylik, sőt szorgalmazzák az együttműködés valamennyi formáját. A területi szervek visszajelzései szerint a régiós átalakítás operatív, rugalmasabb együttműködést tesz lehetővé, különösen tekintettel arra, hogy a területi államigazgatási szervek között vannak megyei székhelyű szervezetek, illetve speciális illetékességgel rendelkező szervek is. 148


Hivatalunk minden hónapban „Hivatali Tájékoztató” elnevezéssel kiadványt készít a települési önkormányzatok jegyzői számára. Együttműködésünk sikeresebbé tétele és kapcsolataink mélyítése érdekében a területi szervek számára is lehetőséget biztosítunk arra, hogy a jegyzőket érintő aktuális híreket, információkat közzétegyék, ezzel a lehetőséggel számos területi államigazgatási szerv, többek között a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal is élt már. A Kollégium alakuló ülésén a tagokban az a törekvés fogalmazódott meg, hogy a nagy taglétszámra tekintettel a területi államigazgatási szervek ismerjék meg egymást és el tudjon indulni egy hasznos, valamennyi szervezet működését segítő érdemi kommunikáció. Ennek elérésére a szervezetek vezetőinek bevonásával egy bemutatkozó anyag készült a Kollégium tagjairól. A Kiadvány nemcsak az adott szerv bemutatását tartalmazza, hanem a szerv vezetőjének végzettségére, szakmai előmenetelére, valamint pályaútjára vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Összességében elmondhatjuk, hogy valamennyi tag szívesen vett részt a kiadvány elkészítésében, csupán néhányan nem járultak hozzá személyes adataik közléséhez. A kiadvány a Kollégium 2007. novemberi ülésén nyomtatott formában és elektronikus változatban is szétosztásra került. A határon átívelő együttműködések, illetve ezek ösztönzésének kérdése egyre fokozottabb hangsúlyt kap kormányzati szinten, így szükségessé válik az eddiginél jóval nagyobb mértékben a területi, regionális folyamatokra koncentrálni. Ennek érdekében nemzetközi kapcsolatokkal, együttműködési megállapodásokkal rendelkező kollégiumi tagok és meghívottak a testület elnökének megkeresésére készségesen szolgáltattak információt határon túli szervezetekkel közösen kialakított programokról, azok megvalósításáról, melyekről a következők szerint számolunk be. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága képviselete 2007. november 21-én részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatának szervezésében „Határon Átnyúló Együttműködések” címmel megrendezett Külgazdasági Fórumon. A találkozón részt vett a Bihar Megyei Közpénzek Felügyelőségének igazgatója és aligazgatója, akikkel az előadásokat követően szakmai megbeszélést folytattak a két szervezet működéséről, szervezeti felállásáról, az alkalmazott adózás hasonlóságáról és eltéréseiről. A szakmai tanácskozás lezárásaként szó esett a két szerv kapcsolatainak jövőbeni elmélyítéséről is. Az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság aktív résztvevője a magyar-szerb vízgazdálkodási együttműködésnek, melynek kereteit a Magyar-Szerb Vízgazdálkodási Bizottság, annak albizottságai, és az albizottságok szakértői munkacsoportjai biztosítják. Ezek munkájában aktívan részt vesz az Igazgatóság is. A sokéves szakmai kapcsolat, együttműködés különösen nagy jelentőséggel bír árvízi védekezés idején, és nagyban hozzájárulhat annak sikeres végrehajtásához. Ezen felül az Igazgatóság részese az INTERREG III A határon átnyúló programnak, melynek keretében a szerb féllel három projektben, a horvát féllel a Dunaszekcső-országhatár közötti Baranya megyét érintő Duna-szakasszal összefüggésben egy projektben működik együtt. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jelenlegi határmenti együttműködése államközi egyezményen alapszik, amely a határt alkotó vagy a határokat átszelő vízfolyásokra vonatkozik. A feladatok teljesítésekor a Felügyelőség a Vízminőségi Albizottságok munkájában vesz részt, szerb és román relációban.

149


Helyi szinten nincsenek határmenti kapcsolataik. Az elmúlt években kétszer is társpályázók voltak a Szegedi Tudományegyetem mellett az INTERREG HU-RO keretében. A román partner a Temesvári Egyetem lett volna, azonban a pályázatok sikertelenek voltak. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság román és szerb projektekben vállal együttműködést az illetékes szervekkel. A magyar-román viszonylatban nemzetközi vízügyi együttműködés 1924 óta játszik fontos szerepet a határmenti vízgazdálkodási kérdések megoldásában. Ennek alapját a két ország kormánya közötti 2003ban megújított egyezmény képezi. Az egyezményen belül a konkrét vízügyi kapcsolatokat a határmenti vízügyi igazgatóságok látják el, román viszonylatban a Maros vízgyűjtőjén a Marosi Vízügyi Igazgatóság Marosvásárhelyi illetve az Aradi Szakaszmérnöksége, a magyar oldalon az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Magyar-román határvízi együttműködés tekintetében jelenleg előkészítés alatt áll a "WISE-Flood: Water Implementation Strategy for European Flood Directive”, azaz az Európai Árvízi Irányelv alkalmazási stratégiája nevű projekt. A projektben az Igazgatóság mellett az Euregio MeuseRhine nevű régiós szervezet vesz részt. A projekt célja Európai Uniós támogatások megpályázása, elnyerése. Az Euroregio Meuse-Rhine szervezettel az Igazgatóság egy másik projektben 2005-2007 között a „FLAPP Flood Awerness and Prevention Policy Border Areas: Árvízi tudatosság és Megelőzési Politika a Határmenti Régiókban” projektben is együttműködött. A magyar-szerb határ mentén jelenleg egy, az INTERREG III keretében elnyert magyar-szerb projekt van folyamatban, melynek projektmenedzsere az Igazgatóság részéről a Vízgyűjtőfejlesztési Osztály. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete még 2006. novemberében a MagyarországRománia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében pályázatot nyújtott be „Járványügyi biztonság fokozása – a járványügyi felügyeleti rendszer megerősítése a magyarromán határmentén” témában. A többszörös elbírálási folyamat eredményeként pályázat sikeres lett. A projekt támogatásával megvalósításra kerül egy nemzetközi-európai népegészségügyi információs rendszerbe integrálódó felügyeleti és monitorozó hálózat kiépítése, fenntartása, infrastrukturális javítása. Az intézet által megfogalmazott cél regionális és helyi szinten a határon átnyúló kapcsolatok és együttműködések ösztönzése, valamint az epidemiológiai tényadók és tapasztalatok átadása. Mindezek alapján partnerségi viszonyt létesítettek az Arad és a Bihar megyei egészségügyi hatóságokkal, több ízben szakmai találkozót tartottak, ahol tapasztalatcserék során megismerték egymás egészségügyi hatóságának felépítését, összetételét. Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a „Magyarország-Románia, Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program” keretében a HURO 0602/012. pályázatban vesz részt, mely egy járványvédelmi központ létrehozását a magyar-román közös járványvédelmi feladatok ellátása érdekében, valamint közös tanácskozások, tájékoztatások megtartását foglalja magába. Regionális Együttműködési Megállapodás is segíti a Szakigazgatási Hivatal határmenti kapcsolatainak bővítését, mely az Institutia Prefectului-Judetul Arad kezdeményezésére a Directia pt. Agricultura si Dezvoltare Rurala Arad és a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egyik jogelőd intézménye a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal között született. Az együttműködés célja, hogy fejlessze a helyi közösségek és az intézmények közötti kapcsolatokat, elsősorban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén, továbbá együttműködéseket hozzon létre, melyek a korszerű európai folyamatok kereteibe való integráció felé vezetnek. A regionális együttműködés a mezőgazdaság területén

150


hivatalosan megerősíti a közös igényt a mezőgazdaság, a növényegészségügy és a föld nyilvántartás területén való tapasztalatcserére. Békéscsabán és Aradon szakmai programokat szervezetek a Békés és Arad megyei mezőgazdasági szereplők támogatási lehetőségeinek felmérése és bővítése céljából. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Szerb Köztársaságban működő Magyar Nemzeti Tanáccsal 2006. évben megállapodást írt alá a Vajdasági Magyar Gazdák részére történő szakmai segítségnyújtás céljából. A megállapodás keretében a minisztérium megbízásából a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal koordinálásával és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium finanszírozásával kerülnek megszervezésre a vajdasági magyar gazdák részére a különböző programok. A Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága 2007. évben közvetlen együttműködést is tudott kialakítani az Észak Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével, melynek keretében a Szakigazgatási Hivatal szervezi a vajdasági gazdák részére tanulmányutakat és ismeretbővítő előadásokat, melyekre az elmúlt év során két alakalommal került sor. 2007. október 20-án Szentesen egy almatermesztő Kft-t és Makón a zöldségszárítást végző Hagyma Kft-t, majd október 27-én Balástyán egy üvegházas rózsa kertészetet és Kisteleken egy hajtatásos zöldség kertészetet tanulmányozhattak a résztvevők. A Szakigazgatási Hivatal kapcsolatot tart még a Horgosi Gazdakörrel is tapasztalatcsere céljából. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága is aktívan ápolja nemzetközi kapcsolatait, melynek keretében határmenti együttműködést írt alá az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának Növényvédelmi Intézetével szakmai tevékenységük összehangolása okán. Írásba nem foglaltan együttműködést is alakítottak ki a Zentai Növénytermesztési és Növényvédelmi Szaktanácsadási Hálózattal, valamint a Corvinus Egyetem Zentai Kertészeti Kihelyezett Karával. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársainak lehetőségük nyílt részt venni a Külügyminisztérium KüM-2004-NEFE/227 kódszámú „ Kutatói és oktatói munka végzése Zentán és körzetében a Vajdaság mezőgazdaságának fejlesztése érdekében” című pályázati projekt végrehajtásában. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság jelenleg nem rendelkezik határmenti együttműködési megállapodással, ugyanakkor közös programokat szervezett a szerbiai Zombori Belügyi Titkársággal, a Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusával valamint a romániai Maros Megyei Rendőr Főfelügyelőséggel. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság külkapcsolataiban kiemelkedő jelentősége van a szomszédos országok határmenti rendőrségeivel történő kapcsolattartásnak. A Szerbiai Köztársaság határmenti rendőri igazgatóságaival évek óta kiváló kapcsolatot tartanak fent, jelenleg a Szabadkai és Kikindai Rendőrségi Igazgatósággal működnek együtt. A Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság kezdeményezésére 2005. augusztus 24. és augusztus 28. között Bács-Kiskun és Csongrád megye területén „Zöld pont” néven fokozott közúti ellenőrzést tartottak, a Szabadkai és Zombori Rendőrségi Igazgatóságok bevonásával, valamint a Dél-Hesseni Rendőr-főkapitányság munkatársainak részvételével. Az ellenőrzés eredményességét felismerve 2007-ben már negyedévente szerveztek nemzetközi regionális közlekedési akciókat, amelyekben részt vettek a szomszédos országok határmenti rendőri szervei is. A Rendőr-főkapitányság igyekezett a Román Köztársaság illetékes szerveivel is felvenni a kapcsolatot, melyet a rendőr-főfelügyelőségek közül először Temes megyével sikerült, majd a közös munkába később bekapcsolódott az Arad Megyei Rendőrfőfelügyelőség is.

151


2007. márciusában Temesváron megtartott rendőr napi ünnepségen kezdeményeztek Kiszomboron egy román-magyar rendészeti együttműködési pont létrehozását, melynek működési feltétele a folyamatban lévő államközi egyezmény megkötése. A Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata és a temesvári Pártfogók Szolgálata 2007. évben két alkalommal (márciusban Szegeden, októberben Temesváron) szervezett közös szakmai konferenciát, azonban együttműködési megállapodás megkötésére még nem került sor. 2007. augusztusában a DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. felkereste a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központot, hogy az „INNOCOOPESS: Innovatív határmenti gazdasági együttműködés Subotica – Szeged” című projekt keretében, szerbiai partnerével, a Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Központtal közösen kapcsolatépítő találkozót szerveznek a magyar-szerb határtérségben működő szervezetek számára, mely találkozóra a munkaügyi központ is meghívást kapott. A kapcsolatépítő találkozó általános célja a partnerség építése, a vajdasági és a dél-alföldi gazdaság fejlesztése, vállalkozások ösztönzése, területfejlesztési kérdésekben való együttműködés, a közügyek területén működő intézmények és azok szakemberei közötti határon átnyúló együttműködés létrehozása és fejlesztése személyes kapcsolatteremtés révén. A találkozó előkészítésekor a külföldi partner oldaláról felmerült az igény a munkaügyi kérdésekben a kapcsolatok további mélyítésére, ezért a rendezvénysorozat keretében az egyik találkozót ennek a témának kívánták szentelni. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ szívesen vette a kezdeményezést, és további megvitatandó témákat javasolt a találkozó napirendjeként, úgymint a foglalkoztatottság növelése; a munkanélküliség csökkentése érdekében alkalmazott módszerek, eljárások kölcsönös megismerése; rendezvények, programok, kiállítások közös rendezése; folyamatos információcsere a magyar-szerb határtérség gazdasági, demográfiai, foglalkoztatási helyzetéről és irányairól. A találkozó eredményesnek bizonyult, mivel a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Vajdasági Tartomány Munkaügyi Titkársággal, a Vajdasági Tartomány Munkaügyi Intézettel és a Munkaügyi Intézet Szabadkai Fiókjával. A fenti rendezvényen túl a Progress Vállalkozási Alapítvány szervezésében „Az Ipari Parkok fejlesztésének lehetőségei” című RO-HU projekt (CBC.2005/ RO) keretei között a magyar és a román felek számára egy projekt találkozóra került sor 2007. szeptember 17-18. között, melyen a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ munkatársai a következő témákban tartottak előadásokat a román delegáció számára: Hogyan lehet a munkanélkülieket újra bevonni a munkába; a felnőttképzési és foglalkoztatási támogatási rendszer jellemzői; valamint tájékoztatót tartottak a munkaügyi központok szolgáltatási rendszeréről. A román delegáció tagjai a program lezárásaként látogatást tettek a Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központban, így lehetőségük nyílt a minden napi gyakorlatot is megtekintetni. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ nemzetközi kapcsolatait nemcsak szakmai programokban való részvétellel tudja építeni, hanem együttműködési megállapodást kötött az Arad Megyei Munkaügyi Központtal, melynek tartalma a következő: à Folyamatos információcsere a régió, illetve a megyék gazdasági, demográfiai, foglalkoztatási helyzetéről és irányairól. à Kölcsönös tájékoztatás a betölthető álláslehetőségekről, képzési lehetőségekről, az igénybe vehető támogatási formákról és szolgáltatásokról. à A foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése érdekében alkalmazott eszközök, módszerek, eljárások kölcsönös megismerése.

152


à

Rendezvényeken, programokon, pályaválasztási kiállításokon való kölcsönös részvétel. à A pályázatírás során és a projektek megvalósításában szerzett tapasztalatok cseréje. à Lehetőség esetén, az Európai Uniós Alapból finanszírozott projektek megírásában, megvalósításában való együttműködés. à Együttműködés egyéb szakmai területeken. A munkaügyi központ rendszeres kapcsolatot tart továbbá a Békéscsabai Regionális Képző Központ által vezetett Pannon Forrás Kárpát-medencei Felnőttképzési és Szolgáltató Hálózatban együttműködő szervezetekkel is. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a magyar-szerb határokon átnyúló természetvédelmi együttműködés részese, mely együttműködés alapjai egészen 1975-i nyúlik vissza, amikor is az Igazgatóság együttműködési szerződést kötött a Vajdasági Tartományi Természetvédelmi Intézettel, melyet 1986-ban, majd 1994-ben újítottak meg a Szerbiai Természetvédelmi Hivatallal. A magyar –szerb természetvédelmi együttműködés keretében számos kétoldalú megállapodás született az elmúlt évek során, amely a feladatok és a közös programok, pályázatok hatékonyabb ellátását kívánja biztosítani. Az Igazgatóság jelenleg 4 nyertes INTEREG pályázat megvalósításán dolgozik, a szerb partnernél egy nyertes tükörpályázat is van folyamatban, mely a Ludasi Látogatós Központ kialakítását célozza. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a romániai határmenti szervekkel leginkább a határvízi együttműködés, illetve a pályázatok kapcsán történő együttműködés útján tartja a kapcsolatot. Az együttműködés alapját a Magyar Köztársaság kormánya és Románia Kormánya között Budapesten, 2003. szeptember 15-én aláírt, a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény rendelkezésein alapul. Az egyezmény célja azoknak a szabályoknak és kötelezettségeknek az összefoglalása, amely alapján az együttműködő partnerek eljárnak a határvizekkel kapcsolatos együttműködésük során. Az Egyezmény végrehajtásáért a MagyarRomán Vízügyi Bizottság felel. Az Igazgatóság határmenti kapcsolatait nemcsak a fenti Egyezmény szabályozza, hanem a korábbi és jelenlegi pályázatai is határmenti együttműködéshez vannak kötve, melynek feltételei mindenkor legalább egy romániai támogató partner megléte. Az Igazgatóság folyamatban lévő pályázatai: à Dél-Magyarország felszín alatti arzén tartalmú vízének fenntartható kezelése és tisztítása LIFE05 ENV/H/000418 à Flood Awareness and Prevention Policy in Border Areas (FLAPP) à Az Élővíz-csatorna ökológiai és turisztikai állapotának javítása (ÖKOVÍZ) à Kettős-Körös árvízvédelmi fejlesztése à A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének vizsgálata magyar és román vízgyűjtőn à Árvízvédelmi út tervezése A Békés Megyei Önkormányzat 2007. évben a kétoldalú határon átnyúló kapcsolatok erősítésére törekedett. Ehhez igazodva a több éve fennálló testvérmegyei megállapodásaikat számos vonatkozásban megújították. Békés Megye Képviselő-testülete 46/2007. (III. 2.) KT sz. határozata alapján 2007. március 2-án Arad Megye Tanácsával, és a 234/2007. (IX. 7.) KT sz. határozata alapján 2007. szeptember 7-én aláírásra került Bihar Megye Tanácsával megújított együttműködési megállapodások. A korábbi, bizottsági szinten megvalósult kapcsolatok erősítése érdekében új megállapodást kötöttek. Békés Megye Képviselő-testülete

153


135/2007. (V. 04.) KT sz. határozata nyomán 2007. október 5-én Együttműködési megállapodást írt alá a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsával.

4.4. A közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep Általánosságban elmondható, hogy minden területi államigazgatási szerv részt vett a közigazgatás korszerűsítési munkában, hiszen az ágazati elképzelések kidolgozása jelentős részben a területi államigazgatási szervek által szolgáltatott adatokon, általuk elvégzett elemzéseken alapul. A közigazgatási korszerűsítési feladatok végrehajtásában kezdeményező szerepet a Kollégium keretein belül működő Közigazgatás-Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport tölti be. Ez a kezdeményező szerep főleg a közérdekű információk megjelenítésére irányult. A koordináció kiteljesítéseként hivatalunk a regionális államigazgatási kollégium számára internetes megjelenést másodlagos domain regisztrációval a http://rak.darkh.hu oldalon biztosított. A honlap elkészítésével az ügyfélcentrikus hivatali tevékenységen túl az átláthatóságnak is meg kívánunk felelni. A honlapon elsősorban statikus adatok szerepelnek, így megjelenik minden tag, a szervezet telefonos, postai és elektronikus elérhetőségei, a Kollégium Munkaprogramja, Ügyrendje, a Kollégium üléseiről készült Emlékeztetők, hírek, beszámolók. Új kezdeményezésként az ügyfelek minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében abc sorrendben az adott szervezetre legjellemzőbb ügyfajtákat tárgyszavak formájában felhelyeztük a kollégium honlapjára és az adott ügytípusra rákattintva maga az adott szerv adatlapja nyílik meg. A visszacsatolás alapján úgy ítéljük meg, hogy kezdeti elképzeléseinket meg tudtuk valósítani és a Kollégium tagjai is szívesen működnek közre ennek az információs csatornának a fejlesztésében. Mivel a régióban hagyományai vannak a jogelőd közigazgatási hivatalok által megteremtett minőségfejlesztési törekvéseknek, így ezen lehetőség régiós kiterjesztésére tettünk lépéseket. Ilyen irányú törekvésünknek tekinthető, hogy a Közigazgatás-Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport tagjai hivatalunk CAF koordinátorának előadásában részletes tájékoztatást hallgathattak meg a minőségfejlesztési rendszerek, különösen a CAF rendszerének bevezetéséről, alkalmazásának előnyeiről.

4.5. A több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolása érdekében végzett tevékenység Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság felkérése alapján a közigazgatási hivatalok ebben az évben is koordinatív szerepet kaptak a parlagfű elleni védekezés immár regionális szinten történő megvalósításában. A védekezés már 2007. májusában elkezdődött szakmai konferenciák, értekezletek tartásával, melyek célja hatékony programok, akciók szervezése a lakosság figyelemfelhívása mellett. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium bizottságaként 2007. június 13-án megalakult a Parlagfűmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság (továbbiakban:

154


Bizottság) a parlagfűmentesítéssel kapcsolatos feladatok régiós szintű koordinálása érdekében. A Bizottság tagjai az ÁNTSZ Dél alföldi Regionális Intézete, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai, továbbá a Megyei Földhivatalok. A Bizottság munkájában meghívottként vesznek részt a Magyar Közútkezelő Kht. megyei szervezetei, a MÁV Zrt. Szegedi Területi Képviselete, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Bizottság a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében mindhárom megyében megyei munkacsoportokat működtetett. A Bizottság 3/2007. (VI. 13.) számú állásfoglalása alapján 2007. június végén alakult meg mind a Bács-Kiskun, a Békés, mind pedig a Csongrád Megyei Munkacsoport. A Bizottság által meghatározott általános feladatok az alábbiak voltak: à A parlagfű elleni védekezésben bármely módon érintett állami szervek, önkormányzatok, gazdasági szereplők, társadalmi szervezetek összefogása. à A népesség egészségvédelme érdekében az allergiát okozó gyomnövények irtására és elterjedésének megelőzésére irányuló munkálatok eredményesebbé tétele. à Az együttműködő partnerek közötti hatékonyabb munkakapcsolatok, valamint gyors információáramlás kialakítása. à A lakosság felvilágosítása és tájékoztatása területén az összehangoltságban, az együttes fellépésben, rejlő kommunikációs előnyök kiaknázása. à Közreműködés a pénzügyi források felkutatásában és felhasználásuk optimalizálásában. à A feladatellátás során szerzett tapasztalatok gyűjtése, feldolgozása, indokolt esetben javaslatok megfogalmazása a Kormányzat felé. A Koordinációs Bizottság intézkedései elsősorban az ügyfelek tájékoztatásában, valamint az információáramlás segítésében valósultak meg: A parlagfűmentesítési feladatok megkezdése előtt a növényvédelmi törvény 2007. évi módosítására tekintettel a helyi önkormányzati jegyzők számára egy soron kívüli tájékoztató anyagot készítettünk el a parlagfűmentesítéssel kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről. A tájékoztató anyagot a régióban lévő valamennyi helyi önkormányzat jegyzőjének megküldtük elektronikus levél formájában, továbbá közzétettük a Hivatal által kiadott „Hivatali Tájékoztató” 2. számában, melyet szintén megküldtük régiónk valamennyi jegyzője számára. A Bizottság tagjai még az alakuló ülésen megfogalmazták azt az elképzelésüket, hogy célszerű lenne egy az ügyfelek által nyilvános és a lakosság körében elterjedt internetes oldalon bejelentő fórumot nyitni, ezért megkereséssel éltünk a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság felé, hogy legyen lehetőség a www.magyarorszag.hu oldalon lakossági bejelentések megtételére. Sajnos a Tárcaközi Bizottság kérésünknek nem tudott eleget tenni, ezért a hivatali honlapunkra a Parlagfű link alá a bizottsági tagok és meghívottak közreműködésével egy bejelentő listát, „fórumrendszert” tettünk közzé. Ezen az oldalon a lakosság számára tájékoztatást tudtunk adni, hogy belterületi és külterületi ingatlanok esetében a régióban mely szervekhez fordulhatnak. Megyei bontásban az eljárási rendhez igazodva megjelenítésre került az eljáró szerv megnevezése, postai levelezési címe, telefonszáma, – amennyiben volt a szervnek – ingyenes zöldszáma, fax száma, elektronikus levelezési címe.

155


A Bizottság tagjaival hivatalunk igyekezett az együttműködést tovább mélyíteni a tagok által szervezett rendezvényeken való részvétellel. Így részt vettünk az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete által 2007. június 21-én szervezett szakmai értekezleten és a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal által a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával együtt szervezett 2007. június 27-én Kiskunhalason megtartott szakmai egyeztető megbeszélésén. A Bács-Kiskun megyei munkacsoport tagjai 2007. október 2-án „helyszíni bejárást” is végzett, melynek célja az volt, hogy a tagok személyes tapasztalatot gyűjtsenek a jegyzők belterületen végzett parlagfű ellenes tevékenységéről. Az útvonal Városföld – Kunszállás – Fülöpjakab – Bugac – Kiskunfélegyháza volt. A 2007. évben új országos kezdeményezésként jelentkezett a „Parlagfűmentes Ház” akcióprogram, melynek fontosságát és hasznosságát felismerve elektronikus levélben tájékoztattuk régiónk valamennyi önkormányzati jegyzőjét a programhoz való csatlakozás lehetőségéről. Az akcióprogrammal kapcsolatban további közreműködésünk is szükségessé vált, ugyanis az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének kérésére hivatalunk vállalta és teljesítette 23 ív „Parlagfűmentes Ház” akcióprogram matricának eljuttatását a két legfertőzöttebb Csongrád megyei kistérséghez tartozó települések önkormányzatai – a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása (Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék) és Szentes Kistérség Többcélú Társulás (Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes) – számára. A jegyzők irányába tájékoztató és figyelemfelhívó tevékenységünket a levelezés és a honlapunkon való tájékoztató anyagok elhelyezése mellett a személyes kapcsolattartásra is fontost hangsúlyt helyeztünk, ezért a 2007. október 16-án Szegeden megrendezett regionális jegyzői értekezleten a Bizottság elnöke tájékoztatta az önkormányzatokat a parlagfűmentesítéssel kapcsolatos adatszolgáltatási tevékenységnek a tapasztalatairól. Ezt a tájékoztató anyagot kiadvány formájában a részt vevő jegyzők között kiosztottuk, amelyet kiemelten hasznosnak értékeltek. A Bizottság és a megyei munkacsoportok tagjai működésük során a média folyamatos érdeklődése mellett a régióban található megyei napilapokban (pl. Békési Hírmondó, Délmagyarország), helyi televízióban (pl. Városi Televízió), kereskedelmi televíziókban (pl. RTL Klub, ATV), szakmai lapokban (pl. Csongrád Megyei Napilap, Gazda-Társ Hírlevél) szintén felhívták a lakosság figyelmét a parlagfűírtással kapcsolatos teendőikre. A Bizottság éves tevékenységéről beszámolót készített, melynek összeállításához bekértük a Bizottság tagjainak illetve meghívottainak a saját tevékenységük vonatkozásában éves értékelő jelentésüket melyet a téma összetett jellegére tekintettel az alábbiakban foglaljuk össze. A Megyei Földhivatalok idei tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a földhasználók jogkövető magatartása pozitívan változott. Az elmúlt évben bírsággal, közérdekű védekezés elrendelésével sújtott földhasználók többsége időben elvégezte a termőföld hasznosításával járó feladatait. A parlagfű fertőzöttség (kelés, fejlettségi állapot, virágtengely kialakulása) július hónap elején még nem igazán volt felvételezésre alkalmas és augusztusban az aszályos időjárás a parlagfüvet is visszavetette a fejlődésben. A nyomvonalas létesítmények – közutak, csatornák és dűlőutak – állapota védekezés szempontjából jobb volt, mint az előző évben. Említést kell tenni még a lakossági bejelentésekről is amelyek lényegesen kevesebb számban jelentkeztek, mint az elmúlt év azonos időszakában.

156


A földhivatalok munkájuk során számos problémával találkoztak. A kézi helymeghatározó készülékek estében gyakori volt a „lefagyás”, az adatvesztés, a rosszul látható kijelző, a meghatározás pontossága kisparcellás helyeken igen pontatlannak bizonyult. A parlagfű elleni hatékonyabb eredmény elérését elsősorban a kultúrnövények állományában található parlagfű fertőzések akadályozták. A FÖMI által meghatározott veszélyeztetettségi térképre felvett foltok kevés helyes találati aránnyal bírtak, így a pontatlan veszélyeztetettségi térkép nehezítette és növelte a földhivatalok munkatársainak munkáját. Bács-Kiskun megyében a helyszínelési munkákban 15 fő vett részt, míg az irodai elő-és utómunkálatokba további 12 kolléga segített be. Összesen a helyszínelést végző kollégák által 1578 db jegyzőkönyv felvételére került sor, mely 2722 ha nagyságú területre vonatkozott. A felvett jegyzőkönyvekből 930 db jegyzőkönyv mintegy 1273 ha nagyságban tartalmazott tényleges parlagfű fertőzöttséget. A Békés Megyei Földhivatal 2007. július 2-val kezdte meg 11 fővel a munkát a növényvédelmi igazgatóság szakembereivel közösen. A vizsgált időszakban 458 hektár fertőzött területet találtak. Két ütemben történt az ellenőrzés: először a nem művelt területeket, majd 2007. július 23-a után a kalászos tarlók, illetve az általános művelésű területek ellenőrzése történt meg. Csongrád megyében a földhivatal 2007. július 10-én kezdte meg parlagfűmentesítési feladatait. Az érintett területek bejárása útvonalterv, veszélyeztetettségi térkép, lakossági vagy civil szervezeti bejelentések, illetve a korábbi évek tapasztalatai alapján történt meg. A földhivatali ellenőrzések száma 612 db, a parlagfűvel fertőzött ingatlanok száma 270 db 256,2 ha területen. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy parlagfűmentes volt Hódmezővásárhely, Makó, és Szentes környéke, mivel e területeken fekete termőföld található. 2007. évben a legfertőzöttebb a homokhátsági területek, különösen Balástya, Ruzsa, Szatymaz és Csongrád környéke volt. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok mindhárom megyében csak külterületi ingatlanok esetében a növényvédelmi törvény rendelkezései szerint jártak el. A Bács-Kiskun Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 836 db jegyzőkönyvet vett fel, mintegy 1109 ha terület vonatkozásában. Összesen 836 db. bírságot szabtak ki, mely 27 millió Ft összegű volt, a mentesített területek száma pedig 95 db volt a megyében. Érkeztek ugyan jogorvoslati kérelmek az intézkedések ellen, de ezeknek kb. csak 30 %-a volt megalapozott. Az értékek nagyrészt augusztus végétől nőttek meg. A Földhivatallal jó kapcsolatot és együttműködést tudtak kialakítani. A Békés Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság munkatársai összesen 473 db jegyzőkönyvet vettek fel. Növényvédelmi bírságot 225 esetbe szabtak ki, 260 db közérdekű védekezést rendeltek el. A Földhivataltól 553 db ügyirat érkezett, ebből 383 db fertőzött területet találtak. Az Igazgatóság munkatársai munkájuk során azt tapasztalták hogy bár Romániában és Szerbiában ismerik ugyan a parlagfű által okozott egészségügyi hatásokat, de még nem kezelik olyan komolyan a témát, mint Magyarországon. A Csongrád Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság illetékességi területén a Földhivatal 269 db jegyzőkönyvet vett fel, mintegy 247 ha terület vonatkozásában. Összesen 227 db bírságot szabtak ki, mely 4,8 millió Ft összegű volt, a mentesített területek száma 132 db volt a megyében. Az önkormányzatokkal való kapcsolattartásuk során az önkormányzatok kifogásolták, hogy a Ket. alapján az Igazgatóság nem jelzi előre, hogy mikor tartanak helyszíni ellenőrzést a „leendő ügyfeleik” irányába. Az Igazgatóság mivel nem a Ket. alapján jár el, hanem a növényvédelmi törvény rendelkezései alapján, így nem kell előre értesíteniük az „ügyfeleket”. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 2007. június 21-én megtartott szakmai nappal kezdte meg a parlagfűmentesítési programjának idei megvalósítását. Hangsúlyozta, hogy az ÁNTSZ-nek nincs hatósági jogköre parlagfűmentesítés ügyében, így a rendelkezésre álló

157


eszközökkel végzik feladatukat, mint pl. falunapokon, különböző rendezvényeken, gyermektáborokban tartottak felvilágosító programokat. Regionális szinten összesen 44 programon vettek részt. A Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság támogatásával az ÁNTSZ Regionális Intézetei az előző évekhez hasonlóan 2007-ben is pályázatot írhattak ki civil szervezetek parlagfű-mentesítési tevékenységének támogatására. Az ÁNTSZ felhívására 22 civil szervezet nyújtott be pályázatot, ebből 17 került támogatásra., Bács-Kiskun megyében 8 civil szervezetet, Békés megyében 3 civil szervezetet, Csongrád megyében pedig 6 civil szervezetet támogattak. Az ÁNTSZ-ek szerepe a támogatás odaítélésén túl, a közös programokban és a civil szervezet tevékenységének ellenőrzésében valósult meg. Az ÁNTSZ a nyertes civil szervezetek munkáját július és augusztus hónapban ellenőrizte, melyről elmondható, hogy mindegyik szervezet jól végezte a mentesítéssel kapcsolatos vállalt feladatait. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 2005 év óta működik, azóta rendszeres statisztikai adatokat tudnak nyújtanak a legfertőzöttebb területekről. A Dél-alföldi régióban a három megyeszékhelyen (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged) működtet a Hálózat pollencsapdát. A 2007. évi pollenmérési eredmények – összehasonlítva a 2005-2006. évben mért adatokkal – igazolják a hatóságok, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság közös erőfeszítésének sikerességét térségünkben, ennek a nagyon fontos népegészségügyi problémának a megoldásában. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ parlagfűmentesítéshez kapcsolódóan 2007. július 1-jén indított el „Parlagfűmentes régióért” elnevezésű munkaerő-piaci programját. A program keretében a régió 254 önkormányzatából 205 önkormányzat, mint munkáltató vállalta 951 fő regisztrált álláskereső 3 hónap időtartamú, napi 8 órában történő foglalkoztatását. Emellett 197 önkormányzat esetében 90.000,- Ft-os eszközvásárlást is támogattak a program keretén belül. A program működése során a meghiúsulások következtében a pénzügyi keret 238 M Ft-ra módosult. A MÁV Zrt. pályavasúti üzletága – együttműködve az ingatlangazdálkodási és ingatlankezelési szervezetekkel – összehangolt irányítással, tervszerűen végezte 2007. évben is a vasúti ingatlanok környezetében és a pályák mentén a parlagfű-mentesítést és gyomirtást. A parlagfű elleni védekezés, a rendszeres és hatékony gyomirtás érdekében a vasútvonalakat gyomirtó vonatok járták, amelyek engedélyezett minőségű és mennyiségű emberi szervezetre ártalmatlan gyomirtó szerrel permetezték a vasúti pályákat. A MÁV a gyomirtás érdekében speciális kétéltű járművet, un. UNIMOG járművet is közlekedtet, amely mind a vasúti pályán, mind a közúton (földúton, pályamenti szervizutakon) képes közlekedni, ott permetezést végezni. A vasúttársaság saját munkatársai is végeztek gyommentesítést a vasúti ingatlanokon kaszával, kisgépekkel, motoros fűkaszával. Mindezek mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal kötött együttműködési megállapodás szerint a közmunkaprogram keretében is végeztek a vasúti pályán környezetvédelmi karbantartást. A mentesítés eredményeként a békéscsabai területen a MÁV saját dolgozókkal 48.000 m2-t, közmunka program keretében 286.000 m2-t, a kecskeméti területén saját dolgozókkal 72.000 m2-t, közmunka program keretében 20.000 m2-t, míg a kiskunhalasi területén saját dolgozókkal 14.000 m2-t mentesített, összességében tehát 440.000 m2 terület mentesítése történt meg. A Magyar Közútkezelő Kht. Dél-alföldi Regionális Főmérnöksége mintegy 5000 km közúti szakaszon végez üzemeltetési és fenntartási feladatokat, melyet az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet szabályoz. E rendelet

158


előírása alapján az országos közutak üzemeltetetési osztályba sorolásának és az állami források lehetőségének megfelelően végzik a kaszálást a közutak területén, melynek gyakorisága a parlagfű elterjedése és gyors növekedése tekintetében nem minden esetben elegendő. Problémaként jelezte a Főmérnökség, hogy az útterületek földhivatali határa eddig csak az utak kb. 50 %-ánál lett hivatalosan kimérve, vagyis sok helyen nem lehet tudni, hogy hol van pontosan a közterület határa. Ez a kérdés így mind a közútkezelő, mind a szomszédos földtulajdonos szánára gondot okoz a parlagfű irtás szempontjából. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2007. évi parlagfűmentesítésre vonatkozó tevékenységét közmunka-programból, illetve saját forrásból, valamint a földalapú támogatásból látta el. Kényszerkaszálásra, illetve bírságfizetésre való kötelezés nem volt. Az Igazgatóság teljes területén kézi, illetve gépi kaszálás történt, amely szakaszmérnökségenként a következők szerint alakult: Szegedi Szakaszmérnökség: Csatorna mentén történt gépi és kézi kaszálás: 140 000 m2 területen. Kifejezetten parlagfű mentesítés céljából 630. 000 m2 területen gépi, illetve 90. 000 m2 területen kézi kaszálást hajtottak végre. Árvízvédelmi művek fenntartását szolgáló kaszálás 7.000.000 m2-nyi területen volt. Összesen: 7. 860. 000 m2. Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség: 17.900.000 m2 területen történt gépi és kézi kaszálás az árvízvédelmi töltéseken, illetve azok mentén, valamint a műtárgyak környékén. Ebből kifejezetten parlagfűmentesítést szolgáló kaszálás 250-300. 000 m2 területen volt, eddig két alkalommal. Ezen felül, a Szakaszmérnökséghez tartozó Békés megyei területen, főleg Dombegyháza környékén került sor kézi kaszálásra, amelyet a gát-, illetve csatornaőrök hajtottak végre. Összes kaszált terület: 17.900.000 m2. Szentesi Szakaszmérnökség: Csatorna, parti sáv és rézsű kaszálás 356.002 m2-en történt. Árvízvédelmi töltések kaszálását 2.750.000 m2 területen hajtották végre. Összes kaszált terület: 3.106.002 m2. Az összes területnek kb. 3 %-a volt parlagfűvel fertőzött. Csongrádi Szakaszmérnökség: Kifejezetten parlagfűmentesítést szolgáló kaszálás 20.000 m2 területen történt. Ebből, mintegy 10.000 m2 az árvízvédelmi töltésen épült kerékpárút mentén, 10.000 m2 egyéb vízügyi létesítmények mentén került sor. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jelzése szerint 2007. évben az árvízvédelmi töltések gyepfelületének mindössze 0,7 ezreléke fertőződött meg parlagfűvel. A területi eloszlás szerint nem volt parlagfűvel fertőzött területük a Fekete-, a Fehér-Körös és a Hármas-Körös menti töltéseken. Elszórva voltak fertőzött területek a Sebes-Körös jobb és bal partján, valamint a Fekete-Sebes-Körös közti töltésen. A fertőzött területeken kézi kaszálással és a gépi kaszálás időpontjának az előbbre hozásával eredményesen védekeztek a parlagfű ellen. A parlagfű elleni védekezés hatékonyabbá tétele érdekében az ÖTM Területrendezési és Településügyi Főosztály Településfejlesztési és Településüzemeltetési Osztálya 2007. évben is felkérte a közigazgatási hivatalokat a parlagfű irtással kapcsolatos önkormányzati feladatellátásról történő adatszolgáltatásban való közreműködésre. Az ÖTM kérésére a megyei összesítő adatokat kéthetenként kellett továbbítani. Az adatszolgáltatás 2007. július 27-vel kezdődött és 2007. október 5-vel zárult. Kezdeti tapasztalat az volt, hogy a régió jegyzői az értesítés, felszólítás során érdemi intézkedést nem tesznek, noha az eljárás megindításáról a jegyzőnek a Ket. 29. §-a szerint nem csak értesíteni kell az ügyfelet, hanem a növényvédelemről szóló törvény szerint egyúttal az értesítés közlésétől függetlenül meg kell tennie az érdemi intézkedéseket, vagyis elrendelni a közérdekű védekezést és intézkedni annak végrehajtásáról, valamint kiszabni a növényvédelmi bírságot. Ez a probléma a későbbiekben már nem merült fel.

159


A településeken már a késő tavaszi, kora nyári időszakban (május-június) megkezdték az önkormányzatok a saját területeiken a védekezést, ezzel mintegy példát mutatva a lakosságnak. Jelentős azoknak a településeknek a száma a régióban, ahol a parlagfűmentesítést az önkormányzat közhasznú foglalkoztatottak bevonásával vagy saját ún. házi brigádjával végeztette el. Ilyen módon túlnyomó részben a közterületek parlagfűmentesítését végezték el, de a magántulajdonban levő ingatlanokon is akkor, ha más megoldás nem tűnt célravezetőnek, pl. a tulajdonos szociális körülményei miatt (idős, alacsony jövedelmű, magatehetetlen személy). Minden település nagy hangsúlyt fektetett a megelőzésre, a prevenciós tevékenységre. A jegyzők még júniusban tájékoztatták a lakosságot a parlagfű elleni védekezés kötelezettségéről, illetve a védekezés elmulasztásának jogkövetkezményeiről. A tájékoztatás hangosbemondóval felszerelt gépjárművekkel, levélben történt felszólítással, újságcikkek megjelentetésével, helyi kábeltelevízióban való hirdetések közzétételével történt. Ennek eredményeként a lakosság általában már „szívügyének” tekinti a parlagfű irtást. Több településen sor került parlagfű gyűjtési akciók megszervezésére és lebonyolítására, melyek során jelentős (több 10 ezres nagyságrendű) parlagfű begyűjtése valósult meg. 2007. évben többször módosultak a hatályos jogszabályok, melyek alkalmazásával kapcsolatosan számos észrevétel érkezett hivatalunkhoz. A nagyobb városok (Baja, Kecskemét, Szeged) tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a növényvédelmi bírság tételes mértékéről szóló 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet, illetve módosítása a 214/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet igen szigorúan szabályozza a kiszabható bírságok összegét, indokolatlanul magas összegben határozza meg a bírság mértékét. A növényvédelmi bírság kiszabása objektív alapon történik, ugyanis mértékét a gyommal borított terület nagysága alapján kell meghatározni. A hatóságnak így nincs lehetősége – méltányossági, rászorultsági alapon – csökkentett mértékű bírságot kiszabni, mely a 2007. évben is felesleges konfrontációt jelentett a hatóságoknak, továbbá nyilvánvalóan ennek köszönhető az is, hogy majdnem minden közérdekű védekezéssel és növényvédelmi bírsággal kapcsolatban érkezett fellebbezés, illetve méltányossági kérelem. Többen jelezték a jogszabály módosításának szükségességét abban a tekintetben, hogy a méltányolható körülményeket figyelembe lehessen venni. A 2007. szeptember 21. napjától hatályos növényvédelmi bírság tételes mértékéről szóló 214/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint nem állapítható meg a károsítóval való fertőzöttség, amennyiben a szántó vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen megművelt területen a károsító felületi borítottságának átlaga a technológiailag biztosítható mértéket, de legfeljebb 5 %-ot nem haladja meg. Általános az a tapasztalat, miszerint a fentiek megállapítása egyes kisebb településeken szakemberhiány miatt megoldhatatlan, mert e rendelkezés maradéktalan végrehajtása megkövetelné minden önkormányzat tekintetében a szakemberek, szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársak közreműködését, melynek megvalósítása egy kis költségvetéssel rendelkező településen megoldhatatlan. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 7/A. § (8) bekezdése szerint a helyszíni ellenőrzés és a közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság és a védekezése végző vállalkozó az érintett, lezárt területre beléphet, illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is foganatosítható a hatósági cselekmény. Erre vonatkozóan a Ket. 57. §-a tartalmaz szabályokat, mely szerint azonban csak a helyszíni szemle megtartásához, tehát csak az alapeljárásban követeli meg az ügyészség jóváhagyását. Több önkormányzat jelzése szerint a jogalkotó célja a jogbiztonság megteremtése, így nem csak a helyszíni szemle, hanem a kényszerintézkedés, a közérdekű védekezés végrehajtásánál

160


is szükséges lenne az ügyészség jóváhagyására, amennyiben ez az alapeljárásban nem történt meg. Az önkormányzatok jelezték továbbá, hogy aggályos a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetményként való közlése. A határozat közszemlére tétele a kötelezett szempontjából mutatkozik problematikusnak, ugyanis számottevően kicsi az esélye, hogy ebben a formában történő közlés esetében a fellebbezési jogával élhet. További tapasztalat az, hogy a gyakorlatban gyorsabb, hatékonyabb lenne az eljárás, ha a bírságolás előtt felhívnák a tulajdonosokat a parlagfű irtására (főként idős, szerény anyagi körülmények között élő ingatlantulajdonosok esetén) hiszen általános tapasztalatuk, hogy megfelelő figyelemfelhívás esetén megtették a tulajdonosok a szükséges lépéseket, akár már a következő napon elvégezték a gyommentesítést. (Írásos felszólítások hatására a felszólítottak 90 %-a a védekezést elvégezte.) A hatósági intézkedések pedig hosszabb időt vesznek igénybe, valamint a parlagfű kiirtására is később kerül sor. Ezen tapasztalatok alapján az önkormányzatok nagy száma a jogszabály módosításának szükségességét tartja indokoltnak. Térségünkben a parlagfű elleni védekezésben nemcsak a hatóságoknak volt kiemelkedő szerepe, hanem azon civil szervezeteknek, amelyek kiemelten foglalkoztak régiónk parlagfűmentesítésével. Ezen civil szervezetek azon túl, hogy részt vettek a Koordinációs Bizottság megbeszélésein (hozzászólásukkal segítve a Bizottság munkáját), szoros kapcsolatot tartottak fent az ÁNTSZ munkatársaival, valamint a földhivatalokkal, növény- és talajvédelmi igazgatóságokkal, önkormányzatokkal. A hatóságok jelzése alapján több ügyféli bejelentés érkezett civil szervezetektől, mint állampolgároktól. A régióban két civil szervezet számos kiemelkedő programot hajtott végre. Bács-Kiskun megyében említésre méltó a kecskeméti PORTA Közhasznú Egyesület tevékenysége, mely internetes „Hírlevél” formájában, napi rendszerességgel adta az ÁNTSZ tudtára, hogy aktivistái hol találtak parlagfűvel szennyezett területet, illetve a tiszta, élhető Kecskemétért tették közzé figyelemfelhívásaikat (www.portaegyesulet.hu). Csongrád megyében pedig az Egészséges Mórahalomért Közalapítvány tevékenysége kiemelkedő, amely a parlagfűgyűjtési programokon, akciókon túl számos általuk szervezett egészségmegőrző program keretében hívta fel a lakosság figyelmét a parlagfű egészségtani hatásairól és védekezés lehetőségeiről. Összességében ennek a nagyon fontos több ágazatot érintő központi feladatnak a végrehajtása eredményesnek tekinthető, melyet a parlagfűfertőzöttségi adatok kedvező alakulása egyértelműen mutat. A Koordinációs Bizottság tagjai és meghívottai között a parlagfű elleni védekezési feladatok végrehajtása során szoros és hatékony együttműködés alakult ki. A korábbi években a megyei szinten működő koordinációs bizottságokban kialakult eredményes együttműködés, a regionális koordinációs bizottságban és annak megyei munkacsoportjaiban is tovább folytatódott. A Bizottság munkájában részt vevő államigazgatási szervek pozitívan értékelték a közigazgatási hivatalok koordinációs szerepvállalását. Az önkormányzatokat az adatszolgáltatási kötelezettségeikről a kezdeti időben rendszeresen értesíteni kellett, számos esetben a kiküldött levél mellett a telefonos értesítés is szükségszerű volt, azonban rövid idő elteltével határidőben, pontosan történt már az adatszolgáltatás. Régiónkra is jellemző, hogy az önkormányzatok alacsony számú hatósági intézkedést hoztak, mivel a parlagfű elleni védekezést inkább társadalmi problémaként, valamint a lakosság és az önkormányzat együttes cselekvési programjaként kezelték. Általános tapasztalat, hogy az előző évhez képest régiónkban is csökkent a parlagfűvel fertőzött területek nagysága, mely köszönhető annak, hogy az ingatlanok tulajdonosai sok esetben időben elvégezték a mentesítést, valamint az időjárási körülmények sem kedveztek a parlagfű fejlődésének.

161


4.6. A területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati és információs rendszerei összehangolásának érdekében végzett tevékenység Mivel a közigazgatással szemben folyamatosan újfajta követelmények jelentkeznek, ezért az erre adandó stratégiai válaszokat is az új elvekre épülő szemléletmód szerint kell megfogalmazni. Az eredményes stratégiát új működési filozófiára kell építeni. Ennek a filozófiának központi eleme: az ügyfélközpontúság és a minőségi működés. Az ügyfélközpontúsággal szorosan összefügg a minőségi kultúra, a minőséggel kapcsolatos gondolkodás. Az ügyfelek igényei akkor elégíthetőek ki minél magasabb szinten, ha a szervezeti szinten kialakított fejlett minőségi kultúrát az alkalmazottak megismerik és elsajátítják, továbbá munkájuk során igényesek és folyamatosan keresik a javítási, fejlesztési lehetőségeket. Éppen ezért fontos társadalmi igény, hogy a közigazgatási közszolgáltatást nyújtó szervezetek ügyfélfogadási rendje összehangolt legyen és alkalmazkodjon az állampolgárok igényeihez. A Dél-alföldi régió vonatkozásában a Regionális Államigazgatási Kollégiumot alkotó területi államigazgatási szerveknél jelentős előrelépés történt az ügyfélszolgálati rendszerek összehangolása érdekében. Az ügyfélszolgálati idő egységesítése érdekében az elmúlt években, így a tavalyi évben is felmérésekre került sor, illetve az Államigazgatási Kollégium többször is foglalkoztak az ügyfélfogadási rendszerek összehangolásával. Általánosságban megállapítható, hogy a területi államigazgatási szervek a saját és szerveik ügyfélszolgálati rendszerének kialakításánál figyelemmel voltak mind a Hivatal, mind pedig a társszervek és a helyi önkormányzatok ügyfélszolgálati rendszerére. Az ettől való eltérést az ellátott feladat jellege vagy a szervezeti hierarchia indokolja. A területi államigazgatási szervek kiemelt gondot fordítottak arra is, hogy az ügyfélfogadó helyiségek, az ügyfélhívás technikája is korszerű legyen, ami jelentős mértékben javítja az ügyfelek komfort érzetét, a várakozásra fordított időt. Részt vettünk az Integrált Közigazgatási Ügyfélszolgálat Program megalapozásában, melynek során központi ügyfélszolgálati helyiségek kialakításának a lehetőségét mértük fel, illetve a Program II. fázisában olyan ügymenetmodelleket, ügyintézési protokollokat dolgoztunk ki, amely a hivatali munkánk során a leggyakrabban előfordul. Összességében megállapítható, hogy a dekoncentrált szervek ügyfélfogadási ideje között az összehangolás tetten érhető, de megyétől és adott szervezetektől függően ez eltéréseket is mutathat. Sok szerv a hivatali időn kívül is tart fenn meghatározott ideig ügyfélszolgálati szolgáltatást, mely az állampolgárok számára különösen kedvező, hiszen dolgozó emberek révén legtöbben csak munkaidőn kívül tudják ügyeiket elintézni.

4.7. A regionális államigazgatási kollégium működésének adatai, a kollégium összetétele, struktúrájának hatékonysága (bizottságok, kapcsolattartás, ülések gyakorisága)

162


Ez az év a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal számára rendhagyó módon kezdődött és az átszervezés következtében a Hivatal működésének első félévében saját szervezetének felállításán, és működési formáinak kidolgozásán fáradozott. Ezt követően kerülhetett sor arra, hogy a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium elkezdje működését. Elsődleges feladatunk volt a közigazgatási hivatalról szóló 297/2006 (XII. 23.) Kormányrendeletnek megfelelően a Dél-alföldi régióban található területi államigazgatási szervek „felderítése”, majd ezen szervek elérhetőségeinek pontosítása, tisztázása a kapcsolatfelvétel érdekében. Az első „átmeneti” lista 63 tagot tartalmazott, később az év folyamán több alkalommal változott a tagok és az állandó meghívottak listája. Ennek oka volt egyrészt, hogy a Magyar Államkincstár 2007. április 1-jétől regionális szervezetté alakult át, továbbá néhány szervezettel folytatott egyeztetést követően az eddig tagsággal rendelkező szervek (Nemzeti Hírközlési Hatóság Hatósági Nyilvántartások Igazgatósága, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Iroda, az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-magyarországi Regionális Központ) ezután állandó meghívottként vesznek részt a Kollégium működésében, valamint misztériumi döntés értelmében a Megyei Védelmi Bizottságok Elnökei is év közben a Kollégium tagjává váltak. A kezdeti 57 fős létszám 2007. végére 60 főre bővült. Számos olyan Hivatal is van, amelyek korábban a megyei államigazgatási kollégiumok munkájában állandó meghívottként vettek részt, azonban a Kormányrendelet 17. § (3) bekezdése értelmében a regionális államigazgatási kollégiumnak tagjaivá váltak: Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, Megyei Rendőr-főkapitányságok, Megyei Igazságügyi Hivatalok, Vám-és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága, Vám-és Pénzügyőrség Dél-alföldi Nyomozó Hivatala, Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság, Orosházi Határőr Igazgatóság. A Kollégium elnökének döntése alapján a régió közigazgatásában kiemelkedő szerepet játszó egyéb szervezetek vezetői felkérést kaptak arra, hogy állandó meghívottként vegyenek részt a Kollégium tevékenységében, így a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium állandó meghívottjai: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatalának főjegyzője, Kecskemét Megyei Jogú Város jegyzője, Békés Megyei Közgyűlés Hivatalának főjegyzője, Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzője, Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatalának főjegyzője, Szeged Megyei Jogú Város jegyzője, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város jegyzője, Nemzeti Hírközlési Hatóság Hatósági Nyilvántartások Igazgatóság igazgatója, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Iroda irodavezetője, Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-magyarországi Regionális Központ regionális központ vezetője. A Kollégium feladatainak ellátása érdekében – tekintettel a nagy taglétszámra – munkacsoportok felállítása mellett döntött a testület bízva abban, hogy operatív, rugalmasabb együttműködést tesz lehetővé. Ennek érdekében a Kollégium az alakuló ülésen három Munkacsoportot hozott létre: A Gazdaságvédelmi és Ellenőrzéskoordinációs Munkacsoportot, melynek feladata, hogy az érintett Kollégiumi tagok közreműködésével koordinálja a közös ellenőrzések végrehajtását, bemutassa a területi szervek által végrehajtott ellenőrzések rendszerét, egyeztesse és értékelje az ellenőrzések tapasztalatait, állást foglaljon az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről. Tekintettel a munkacsoport feladataira a munkacsoport elnöke a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelőség igazgatója. A titkári feladatokat a korábban

163


kialakult hatékony munkakapcsolatra tekintettel fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársa látja el. A munkacsoport tagjai: à Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója à Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója à Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója à Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója à APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság igazgatója à OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelőség igazgatója à OMMF Dél-alföldi Regionális Munkavédelmi Felügyelőség igazgatója à Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság megyei főkapitánya à Békés Megyei Rendőr-főkapitányság megyei főkapitánya à Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság megyei főkapitánya à Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége kirendeltség-vezetője à Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége kirendeltségvezetője à Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatala Csongrád Megyei Kirendeltsége kirendeltség-vezetője à Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága regionális parancsnoka à Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága Nyomozó Hivatala hivatalvezetője à Nemzetbiztonsági Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége kirendeltség-vezetője à Nemzetbiztonsági Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége kirendeltség-vezetője à Nemzetbiztonsági Hivatal Csongrád Megyei Kirendeltsége kirendeltség-vezetője à Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság igazgatója à Orosházi Határőr Igazgatóság igazgatója Koordinációs, Képzési, Közszolgálati Munkacsoportot, melynek tevékenysége többek között arra irányul, hogy figyelemmel kísérje a területi közigazgatás személyi állományának helyzetét (létszámhelyzet, összetétel, képzettség), tájékoztatást adjon a humán erőforrások hatékony alkalmazását biztosító menedzsment eszközökről, gyűjtse a régióban alkalmazott jó gyakorlatokat. Feladata továbbá, hogy koordinálja a régióban a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével kapcsolatos tevékenységet, elősegítse a vonatkozó jogszabályok hatályosulását, tájékoztatást adjon az egyéb köztisztviselőket érintő képzési programokról és kezdeményezze az ágazatokon átívelő kormányzati feladatok hatékony végrehajtása érdekében a Kollégiumi tagok közötti koordinációt. A munkacsoport elnöke a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége vezetője. A munkacsoport tagjai: à Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Koordinációs és Szervezési Főosztály főosztályvezetője à Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész à Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala hivatalvezetője à Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Pénzügyi Főosztály főosztályvezetője à Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója à Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója à Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója à Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója

164



Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóság igazgatója Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatója Békés Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatója Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatója

Közigazgatás-Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoportot, melynek általánosan megfogalmazott feladata, hogy vizsgálja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztésének lehetőségeit, a kormányzati elvárások és iránymutatás figyelembevételével, illetve figyelemmel kísérje a Kollégiumi tagok informatikai feltételeinek alakulását, a területi államigazgatási szervek informatikai hátterét. Tevékenysége kiterjed az egyes területi államigazgatási szervek ügyvitel-, informatikai-, és szervezet fejlesztési döntéseinek tervezeteinek véleményezésére a Kollégiumi tagok összehangolt működésének és informatikai kapcsolódási rendjének biztosítása érdekében, valamint tájékoztatást nyújt az elektronikus közigazgatás terén elért eredményekről, értékeli a Kollégiumi tagok által használt szoftverek nyilvántartását, jogtisztaságát. Fontos célja a közigazgatás korszerűsítésére irányuló kormányprogramból adódó regionális feladatok előkészítése, Kollégium elé terjesztése, a végrehajtás szervezése és értékelése is. Ennél a munkacsoportnál a megtárgyalandó témák speciális területeket ölelnek fel, ezért a munkacsoport társelnökei a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Koordinációs és Szervezési Főosztály vezetője és Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Informatikai Főosztály vezető-helyettese. A munkacsoport tagjai: à Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztály főosztályvezetője à Bács-Kiskun Megyei Földhivatal hivatalvezetője à Békés Megyei Földhivatal hivatalvezetője à Csongrád Megyei Földhivatal hivatalvezetője à Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága igazgatója à Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága igazgatója à Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója à Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója à Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója à Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóság igazgatója à Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézete regionális tisztifőorvosa à KSH Szegedi Igazgatósága igazgatója A Kollégium tagjai és meghívottai döntése szerint a korábbi Megyei Államigazgatási Kollégiumban alkalmazott gyakorlat tapasztalatai alapján arról döntöttek, hogy kihasználva az elektronikus levelezés egyszerűségét és gyorsaságát a hagyományos postai úton való levelezés helyett továbbra is az elektronikus levelezést tartják hasznosabbnak és a kapcsolattartás ezen a rendszeren keresztül valósuljon meg. Elektronikus levelezés útján az ülések előtt az ülések meghívói, valamint az ülésekhez kapcsolódó írásbeli előterjesztések, az ülések utáni pedig az emlékeztetők kerülnek

165


kiküldésre. Az üléseken elhangzott előadásokat a tagok kérésére nem e-mailben továbbítjuk, hanem a kollégium honlapjára az Emlékezetők menüpont alá helyezzük fel. A Kollégium Ügyrendje szerint évente négy alkalommal ülésezik a testület. Sajnos ezt 2007. évben nem tudtuk megvalósítani, mivel a 2007. augusztusi alakuló ülést követően csak 2007. októberében és novemberében egy-egy ülést tudtunk szervezni. A kollégium tagjainak visszajelzései alapján azt tapasztaltuk, hogy a negyedévenkénti ülésezést mindenképen szükségesnek érzik és ad hoc feladat jelentkezése alapján az ennél gyakoribb találkozást is szorgalmazzák.

4.8. Az államigazgatási kollégium döntései; központi feladatok elősegítése, végrehajtása tartalmi munka

a koordináció területei; a érdekében végzett érdemi,

A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium az előzőekben leírt okok miatt 2007. első felében nem ülésezett, az alakuló ülésre 2007. augusztus 10-én került sor. Az alakuló ülésen a régi-új kollégiumi tagok szinte teljes létszámban részt vettek, örömmel vették a területi szervek együttműködésének ezen formájának az újbóli megjelenését. Az ülésen bemutatkozott a Kollégium elnöke Dr. Siket Judit hivatalvezető, és a belső szervezeti egységek vezetői is rövid bemutatkozással köszöntötték a tagokat. Elfogadásra került a Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje, a Kollégium 2007. évi Munkaprogramja és megalakultak az operatív együttműködést segítő Munkacsoportok is. A Kormányrendelettel a koordinációs területen bevezetett számos új jogintézményre, a kollégium elnöke külön felhívta a tagok figyelmét. Az elmúlt évben a Kollégium rövid működése alatt szervezeti felépítésének, működési feltételeinek kialakítására törekedett, ezért döntéseit is inkább a szervezeti kérdésekre korlátozta. Természetesen továbbra is feladatunknak tekintjük a központi célkitűzések végrehajtásának elősegítését. Az elmúlt évekhez hasonlóan azt tapasztaltuk, hogy pl. az önkormányzatok Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférésének és pályázataik eredményességének elősegítésére, koordinációs feladatok ellátására a Kollégium külön intézkedésére nincs szükség, a területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok kapcsolata e témakörben is kiválónak mondható. Az előzetes felmérések és megkeresések alapján azonban a kollégiumi tagok igénylik munkájukat érintő, új jogszabályi változásokkal kapcsolatos tájékoztatások megtartását, ezért a testület működésének kezdetén arra vállalkozott, hogy a tagokat érintő aktuális kérdésekről az adott témák elismert szakértői tartsanak tájékoztatást. Így a második ülésre a Miniszterelnöki Hivatal szakmai tanácsadóját hívtuk meg, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény mentén részletesen tájékoztatta a tagokat változásokról. Számos új jogintézmény közül kiemelte az új pályáztatási rendszert, mely alapján minden köztisztviselői álláshelyre kötelező pályázatot kiírni. Ismertette a közigazgatási versenyvizsgáztatás új rendszerét, mely a közszolgálati jogviszony létesítésének előfeltétele lesz. További kiemelt témaként került ismertetésre a próbaidőre, a felmentésre, a tartalékállományra, a határozott idejű megbízás, kinevezésre, a kormányzati kirendelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Az ülés másik meghívott előadója a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ E-közigazgatási Főosztály főreferense volt, akitől előadást hallgathattak meg a tagok az elektronikus közigazgatás helyzetéről. Tájékoztatásának központi témája az e-Közigazgatás 2010 stratégia 166


volt, melyet a Kormány azzal az alapvető célkitűzéssel indított el, hogy az államreform keretében a hazai közigazgatás is megragadja a technológia nyújtotta lehetőségeket a kormányzati működés átalakítására. A Kollégium utolsó ülésén Dr. Ujhelyi István az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Államtitkára beszédében megköszönte a területi államigazgatási szervek vezetők azon munkáját, melyet a magyar közigazgatás regionális átalakítása érdekében véghez vittek. Hangsúlyozta, hogy a Kormány továbbra is szeretné folytatni a magyar közigazgatási szervezetrendszerének modernizálását, azonban hátra van még a „finomhangolás” időszaka. A Kollégium jogelőd szervezeténél Bács-Kiskun megyében 2006. év végéig működött az információs jogok helyi megbízottjainak kollégiuma elősegítve a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatok szakszerű és a mindenkori hatályos szabályozásnak megfelelő megoldását. A Kollégium idén is kiemelt figyelmet szentelt aktuális adatvédelmi kérdések megtárgyalására, ezért az ülés másik meghívott előadója dr. Péterfalvi Attila Adatvédelmi Biztos volt. Előadásában tájékoztatást adott Hivatalának elmúlt időszakban kifejtett tevékenységéről, a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos állásfoglalásairól, ajánlásairól. Dr. Péterfalvi Attila a Kollégium tagjai számára kiemelt fontossággal bíró témákkal is foglalkozott, így többek között a közterületeken elhelyezett kamerákkal rögzített képfelvételek kezelésével, a közigazgatási döntések hozzáférhetővé tételével, a szolgálatot teljesítő rendőrök azonosításával, valamint a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos adatok nyilvánosságával.

4.9. A közigazgatási hivatal ellenőrzési tevékenységének helyzete, hatékonysága; változása a regionális átalakulás következtében; az ellenőrzött szervek, ellenőrzött területek A Hivatal ellenőrzési tevékenysége a regionális átszervezést követően régióközponti koordinációval, de továbbra is megyei szinten zajlott le. A hatósági ellenőrzés területén volt szükség arra, hogy a régiószékhely munkatársai a kirendeltségi megyében folytassanak le ellenőrzést. Az ellenőrzések tekintetében külön említést érdemel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 64/A. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati ellenőrzés, melyet a közszolgálat ellenőrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreiről és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekről szóló 1011/2007. (III. 13.) Korm. határozat 3. b) pontja értelmében a megyei közgyűlések hivatalainál és a megyei jogú városi önkormányzatok képviselő-testülete hivatalainál kellett végrehajtani. Ezek mellett kiemelt ellenőrzésként jelentkezett a közigazgatási hivatalokról szóló Korm. rendelet 22. §-a alapján a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivataloknál végzett ellenőrzés. Az ellenőrzés a hatósági jogalkalmazás Ket. szerinti szabályaira, az ügyiratkezelés folyamatára, a közszolgálatra, az adatvédelemre is az informatikai programok jogtisztaságára terjedt ki. Ezen komplex vizsgálatot 2006 évre vonatkozóan végeztük el. A mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok kialakítását megelőzően önálló szervezeti körben végezték tevékenységüket a jogelőd szervek (FM Hivatal, Állategészségügyi Állomás, Növényvédelmi szolgálat), így gyakorlatilag az ellenőrzés 3x3 szervezetet érintett. A vizsgálatok minden esetben helyszíni ellenőrzéssel zajlottak, melyben a régióközpont és a kirendeltségek 167


munkatársai saját megyéjük hivatalait látogatták meg. A régióközpont munkatársai a hatósági munka ellenőrzésébe segítettek be az egyik megyében. A vizsgálatok megállapításairól az alábbiakban adunk rövid összefoglalást.

4.9.1. A munkáltatói intézkedések törvényességére vonatkozó közszolgálati ellenőrzések 4.9.1.1. Közszolgálati ellenőrzés A közszolgálati ellenőrzést a megyei közgyűlés hivatalánál és a megyei jogú városi önkormányzat hivatalánál kellett végrehajtani. A vizsgálat alá vont szervek ezáltal a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala, a Békés Megyei Közgyűlés Hivatala, a Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala, Békéscsaba MJV Önkormányzatának Hivatala, Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatának Hivatala, Kecskemét MJV Önkormányzatának Hivatala és Szeged MJV Önkormányzatának Hivatala voltak. A Kormányhatározat 1. a) pontja alapján a közszolgálati jogviszony megszüntetésének munkáltatói gyakorlatát kellett vizsgálnunk, 2006. január 1-jétől 2006. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan. A közszolgálati ellenőrzéseket a Koordinációs Főosztály és a kirendeltségek Titkárságai munkatársainak közreműködésével minden esetben helyszíni ellenőrzéssel, a Miniszterelnöki Hivatal által kiadott Módszertani Útmutatóban meghatározottak szerint folytattuk le és az alábbiakat tapasztaltuk. A régió megyei önkormányzatainak és megyei jogú városainak hivatalaiban 2006. év folyamán 148 köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszüntetésére került sor. Általánosságban megállapítható, hogy a megszüntetések nagyrészt a természetes fluktuáció, a nyugdíjjogosultság megszerzése, illetve kisebb mértékben a létszámcsökkentés vagy munkakör-átszervezés következményei. A Ktv. 15. § (2) a) pontja alapján közös megegyezéssel 59 fő közszolgálati jogviszonya szűnt meg. A jogviszony ily módon történő megszüntetését minden esetben a köztisztviselők írásos kérelemben kezdeményezték. A megszüntető okmányban a felek írásba foglalták akaratnyilvánításukat és pontosan meghatározták a jogviszony megszüntetésének időpontját. A munkáltatói intézkedésekből kitűnik a közös, egybehangzó, befolyásmentes akaratnyilvánítás, amelyet a munkáltató és a köztisztviselő aláírásával egyaránt igazolt. A megszüntetéshez kapcsolódóan elkészítettek a Magyar Államkincstár által megadott szempontok szerinti „Elszámoló lap”-ot. A köztisztviselők által kezdeményezett jogviszony megszüntetések esetében a kérelmek a személyi anyagokban minden esetben megtalálhatók. Egy esetben (a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatal tekintetében) a közös megegyezés körülményei miatt a köztisztviselő munkaügyi bírósághoz fordult, mely jogvita ismertetésére a későbbiekben részletesen kitérünk.

168


Áthelyezéssel 11 fő közszolgálati jogviszonya módosult. 9 fő továbbra is köztisztviselői státuszban maradt, mivel önkormányzathoz vagy államigazgatási szervhez kerültek áthelyezésre, míg 2 fő kikerült a köztisztviselői törvény hatálya alól. Ők közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatókhoz kerültek (Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatának Hivatalától). A megszüntető okiratok – a jogszabályi feltételek teljesítésével – háromoldalú megállapodások készítésével történtek, a két munkáltató egymással és a köztisztviselővel kölcsönösen megállapodtak abban, hogy a köztisztviselők a megjelölt időponttól az új munkáltatónál végeznek munkát. A személyi anyagokban elhelyezésre kerültek a fogadó munkáltató által küldött kikérő iratok is. Lemondással 6 fő köztisztviselő szüntette meg közszolgálati jogviszonyát. A lemondás írásbeli bejelentésének dokumentuma a személyi anyagokban megtalálható. A köztisztviselők közül egy főnek a közszolgálati jogviszonya 2006. december 31-én szűnt meg, a megszüntető munkáltatói intézkedés pedig 2007. január 7. napján kelt (Szeged MJV Önkormányzatának Hivatalánál). Jóllehet a lemondás érvényességéhez nem szükséges a munkáltató elfogadó nyilatkozata, a munkáltatói intézkedést mégis olyan időpontban kell megtenni, hogy az intézkedésben foglalt munkakörátadás, az illetmény és egyéb járandóságok kifizetése, a munkáltatót terhelő igazolások kiadása az utolsó munkában töltött napon megtörténhessen. A lemondási feltételekre vonatkozó szabályok alkalmazása egyebekben megfelelt a törvény szabályainak. Azonnali hatállyal a próbaidő alatt 3 fő köztisztviselő közszolgálati viszonyának megszüntetésére került sor. Az egyik esetben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya 2006. december 31-én szűnt meg, a megszüntető munkáltatói intézkedés viszont csak 2007. január 2. napján kelt (Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatának Hivatalánál). Ennek következtében az intézkedésben foglalt munkakörátadás, az illetmény és egyéb járandóságok kifizetése, a munkáltatót terhelő igazolások kiadása az utolsó munkában töltött napon nem történhetett meg. További jogszabálysértés történt egy másik esetben, amikor a köztisztviselő közszolgálati viszonyának megszüntetésére azonnali hatállyal a próbaidő alatt került sor úgy, hogy a köztisztviselő kinevezése próbaidő kikötéséről nem is rendelkezett (Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalánál). A kinevezésben csupán annyi szerepelt, hogy egy tartósan távollévő személy távollétének idejére, határozott időre jött létre a közszolgálati jogviszony. A Ktv. 17. § (1) a) pontja alapján – miszerint a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség – 22 főt mentettek fel (Kecskemét MJV Önkormányzatának Hivatalánál 1 főt és Szeged MJV Önkormányzatának Hivatalánál 21 főt). Ezen felmentések kapcsán több köztisztviselő is munkaügyi bírósághoz fordult, mely jogviták ismertetésére a későbbiekben részletesen kitérünk. Átszervezés miatt 2 köztisztviselő jogviszonya szűnt meg felmentéssel (1-1 fő a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalánál és Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatának Hivatalánál), mely esetekben a felmentést közgyűlési határozat előzte meg. További 37 főt mentettek fel a Ktv. 17. § (1) d) pontja alapján, nyugdíjasnak minősül jogcímen. A nyugdíjjogosultság feltételei minden esetben fennálltak. A munkáltatók a hat hónapos felmentési időt minden esetben biztosították.

169


A vizsgált időszakban 6 fő köztisztviselő igazolta a rokkantsági nyugdíj jogosultságát és kezdeményezte közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. Egy esetben, amikor a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező köztisztviselőt kérelmére mentették fel, a személyi anyagában csupán a kérelmét találtuk meg, mely szerint egészségi állapota miatt kéri a felmentését. A rokkantság tényét megalapozó dokumentumokat a személyi anyagban nem helyezték el. A Ktv. 17. § (2) c) pontja alapján – a vezetői megbízás visszavonását követően más köztisztviselői munkakörben való foglalkoztatásra nincs lehetőség – 2 köztisztviselő jogviszonya szűnt meg (Kecskemét MJV Önkormányzatának Hivatalánál). Az érintettek részére a Ktv. 31. § (8) bekezdése szerint végzettségüknek, képzettségüknek megfelelő más munkakört ajánlottak fel, melyet azonban nem fogadtak el. Ezek után a (9) bekezdésben foglaltak szerint, a vezetői megbízás visszavonását a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek tekintették. A felmentési idő kezdő időpontja a vezetői megbízás visszavonásának napja volt. Az előzőekben részletezettek írásbeli dokumentálása rendben megtörtént. A jogviszony megszüntetésekhez kapcsolódó munkáltatói intézkedések megléte, azok írásbeli dokumentálása vizsgálata körében azt állapítottuk meg, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntetésekhez kapcsolódó munkáltatói intézkedéseket minden esetben írásban dokumentálták, azok a személyi anyag részét képezik. A megszüntető okiratokon tipikusan a pontos jogszabályhely megjelölése, illetve esetenként az indokolás is hiányzott. Előfordult olyan is, hogy nem került sor a felmentési idő kezdetének a rögzítésére, arra csak a felmentési idő utolsó napjából lehet visszaszámítással következtetni, illetve abból, ha a hat hónapos felmentési idő teljes időtartamára mentesítették a köztisztviselőt a munkavégzés alól. A megszüntetésekhez kapcsolódóan a köztisztviselő és a munkáltató számára törvényben biztosított garanciális feltételek meglétét az egyes megszűnési jogcímekhez kapcsolódó munkáltatói intézkedések ellenőrzése során vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a jogszabályi rendelkezéseket a munkáltatók betartják. Az önkormányzati hivataloknál a vizsgált időszakban a közszolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatban panasz nem merült fel. Bírósági eljárás lefolytatására a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalánál és három megyei jogú városnál (Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szeged) került sor. A Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalánál egy esetben kezdeményeztek bírósági eljárást jogviszony megszüntetése kapcsán. A köztisztviselőt – állítása szerint – olyan helyzetbe hozták, hogy meggondolatlanul aláírta a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Az elsőfokú döntés elutasította a keresetet, melyet másodfokon helybenhagyott a bíróság. Hódmezővásárhely Polgármesteri Hivatalánál szintén egy esetben nyújtott be köztisztviselő keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz. A közgyűlés a Hivatal átszervezéséről döntött, mely alapján 1 fő csoportvezető létszámcsökkentését irányozták elő. A köztisztviselő sérelmezte az

170


eljárást és a polgármesterrel egy korábbi eset kapcsán kialakult személyes ellentétre is hivatkozással bírósághoz fordult. A felek végül peren kívül egyezséget kötöttek. Szeged Polgármesteri Hivatalánál a vizsgált időszakban két bírósági eljárás indult. Egyik esetben a köztisztviselő a végkielégítésre jogosító idő megállapítása tárgyában nyújtott be keresetet, kérelmét azonban a munkaügyi bíróság ezt jogerősen elutasította. Ugyancsak Szeged Polgármesteri Hivatalához kapcsolódik egy 2005-ben kinevezés módosítás tárgyában indított munkaügyi per, amely 2006-ban fegyelmi (megrovás) büntetés elleni, felmentési jogcím elleni és munkavégzés alóli felmentésről szóló döntés elleni további keresetekkel egészült ki, és amely kereseteket a munkaügyi bíróság 2006-ban egyesített. A jelen vizsgálati körbe tartozó felmentési jogcím elleni keresetében a köztisztviselő azt kifogásolta, hogy közszolgálati jogviszonyát nem létszámcsökkentésre hivatkozva (végkielégítéssel), hanem „nyugdíjasnak minősül” jogcímen szüntette meg munkáltatója. Személyi anyagából kitűnt, hogy nyugdíjasnak minősül jogcímen saját maga kérelmezte közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, és csatolta a kérelemhez a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosító Igazgatóság nyugdíjfolyósítás megállapításáról szóló határozatát is. A munkavégzés alóli felmentésről szóló döntés elleni keresetében pedig azt kifogásolta, hogy a munkáltató nem mentesítette a munkavégzés alól a felmentési idő teljes tartamára, hanem csak a kötelező három hónapra. A közszolgálati ellenőrzés időpontjában a bírósági eljárás még folyamatban volt. Kecskemét MJV Önkormányzatának Hivatalánál a munkaviszony megszüntetésének gyakorlatával kapcsolatban a vizsgált időszakban két bírósági eljárás indult. Mindkét esetben a munkáltató vezetői megbízás visszavonásával mentett fel köztisztviselőket, ahol ezt követően más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatásra nem volt lehetőség. A felajánlott álláshelyeket az érintett köztisztviselők nem fogadták el és keresetlevelet terjesztettek a bíróság elé arra hivatkozással, hogy nem megfelelő álláshelyek kerültek részükre felajánlásra. A közszolgálati ellenőrzés időpontjáig érdemi tárgyalásra még nem került sor. Összességében a közszolgálati ellenőrzés során azt tapasztaltuk, hogy a Ktv. közszolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezései a régióban a megyei önkormányzatok hivatalaiban és a megyei jogú városok polgármesteri hivatalaiban kellő hatékonysággal érvényesülnek. A munkáltatói jogkört gyakorló főjegyzők és jegyzők figyelemmel kísérik a törvény szabályozását, annak módosulásait és megfelelően alkalmazzák azokat. A közszolgálati ellenőrzést a vizsgált hivatalok pozitívan értékelték. A vizsgálatok során feltárt hiányosságokra vonatkozó észrevételeinket, javaslatainkat elfogadták. A Közigazgatási Hivatal oldaláról pedig a régióban első alkalommal lefolytatandó közszolgálati ellenőrzés új kihívást jelentett. Az ellenőrzéseket a törzshivatal és kirendeltségei a saját megyéik területén működő szervezetek tekintetében folytatták le, mely a korábbiaktól eltérően jelentős koordinációs feladatokat is eredményezett. A kormányhatározat által megjelölt vizsgálati téma kiemelt fontosságára tekintettel a törzshivatal és a kirendeltségek közösen alakították ki a vizsgálati módszereket és egységes szerkezetű jelentéseket készítettek a vizsgálat alá vont hivatalokról.

171


4.9.1.2. Komplex ellenőrzés keretében végzett közszolgálati ellenőrzés A vizsgált három megyei szerv jogelődjeinek vizsgálata során megállapítottuk, hogy nem mindegyik jogelődnél történt közszolgálati jogviszony létesítése, így ellenőrzést sem folytattunk le mindegyiknél. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében kimaradt az ellenőrzésből a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága, valamint Békés megyében a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága, mivel ott a vizsgált időszakban nem került sor kinevezésre. Megállapítások: A kinevezések tekintetében az általános alkalmazási feltételeket a vizsgált időszakban nem teljes mértékben betartották be. Több esetben előfordult, hogy hiányzott az erkölcsi bizonyítvány, vagy későbbi keltezésű volt, mint maga a kinevezés. Előfordult, hogy valakinek egy hónappal később érkezett meg az erkölcsi bizonyítványa. Több esetben tapasztaltuk azt, hogy – a törvény rendelkezéseivel ellentétben – üres álláshely betöltésére határozott időre nevezték ki a köztisztviselőket. Ezen jogviszony létesítéseket kifejezetten a felettes szervük utasítása alapján végezték. Az ellenőrzött hivatalokban nem került sor a Ktv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott, fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezésre. Sem jogszabály, sem a munkáltatói jogkör gyakorlója nem határozott meg a Ktv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenő iskolai végzettséget, illetve gyakorlati időt. A vizsgált időszakban történt kinevezések megfeleltek a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet III. számú mellékletében foglaltaknak. Az ellenőrzött a személyi anyagokban elhelyezték a Ktv. 9. § szerinti együttalkalmazási, illetőleg a 21-22. § alapján a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok betartását vizsgáló dokumentumokat. A vizsgált hivatalokban a besorolás alapjául szolgáló közszolgálati idő számításának jogszerűsége megfelelt a Ktv. 25. § (2) bekezdésében és a 72. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A Ktv. 11. § (5) bekezdésében előírt, a kinevezéshez szükséges adatok és tények tanúsítására szolgáló iratokat, valamint az előző foglalkoztatási jogviszonyból származó igazolásokat elhelyezték a személyi anyagban. A Ktv. 11. § (7) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség azonban több esetben elmaradt. Így a munkáltatók nem tájékoztatták a kinevezett köztisztviselőket a jogszabályban foglalt, munkavégzéséhez szükséges adatokról, kérdésekről. Az érintett kinevezések érvényességi kellékeinek vizsgálata során láthattuk, hogy azok a jogosulttól származtak és tartalmazták a köztisztviselők elfogadó nyilatkozatát.

172


Elhelyezték a személyi anyagokban az esküokmányt. Megállapítottuk, hogy a vizsgált hivatalokban a közszolgálati jogviszonyba kinevezett köztisztviselők iskolai végzettségének és közszolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelően, a Ktv. 43. § szerinti előmeneteli táblázata szerint kerültek besorolásra. Az egyik hivatalban, a Ktv. 47. § (5) bekezdése szerint 45 %-os mértékben megállapított veszélyességi pótlék jogszerű volt, de a 47. § (6) bekezdés alapján az így meghatározott, illetményre jogosító munkaköröket a hivatali szerv vezetője állapítja meg, azonban az erre vonatkozó, 2006. évben érvényes rendelkezést a nem találtunk. A kinevezésekkel kapcsolatban panasz nem merült fel, bírósági eljárás lefolytatására nem került sor.

4.9.2. A Ket. hatályosulására vonatkozó ellenőrzések A vizsgálatunk a hivataloknál, annak mindhárom szervezeti egysége hatáskörébe tartozó egyegy területre terjedt ki, tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban – 2006. január 1-2006. december 31. között – ezek még önálló hivatalként működtek. A vizsgált három terület: 1. az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai szakhatósági eljárások (az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 4. § b) pontja alapján) 2. a parlagfű elleni hatékony védekezés érdekében lefolytatott hatósági eljárások (a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Ntv.) 5. § (3) bekezdése, 7. §, 7/A. § és a 60-61. §-a. alapján) 3. vadászterület határának kijelölése tárgyában lefolytatott hatósági eljárások (a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban Vtv.) valamint az annak végrehajtásáról rendelkező 79/2004. évi (V. 4.) FVM rendelet 19-20. §-ai és a Vhr. 6. §-a alapján.). A vizsgálatok tapasztalatai alapján tett megállapításainkat írásban összegeztük és megküldtük az érintetteknek. A vizsgált hivatalok a megállapításainkkal egyetértettek. Területenként röviden összegezve a legfontosabb tapasztalatokat: A Ket. nem tartalmaz a szakhatósági állásfoglalás formájára vonatkozó előírást, így e téren sok a bizonytalanság annak tartalmát és formáját illetően, elsősorban azok indokolásának terjedelme körül. A szakhatósági állásfoglalások minden esetben tartalmazták a döntést, szükség esetén a hozzájárulás megadásának feltételeit, vagy egyéb kikötéseket, azonban azok indokolása nem egységes. Egyes ügyekben az indokolás megfelelően részletes, utal a vonatkozó jogszabályokra, a feltételekkel történő hozzájárulásnál a feltételeket illetve azok indokát, jogszabályi hivatkozás megjelölésével kellő részletességgel tartalmazta, míg más esetekben az 173


indokolási rész teljes egészében hiányzott, így több esetben nem tartalmazta a szakhatósági állásfoglalással szembeni jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást a Ket. 45. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A jogalkalmazási gyakorlat egységesítése érdekében célszerű lenne a szakhatósági állásfoglalások tartalmi és formai kritériumainak a Ket.-ben történő részletes szabályozása. A szakhatósági eljárásért az ügyfélnek a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű igazgatásszolgáltatási díjat kell fizetnie a Ket. 36. § (4) bekezdésében meghatározott módon, annak befizetése változatos formában történik, többnyire nem az eljáró hatóságnál, hanem a szakhatóságtól átvett csekken fizette be, más esetben a helyszíni szemle alkalmával készpénzben került lerovásra. A szakhatóságok e két utóbbi formát preferálják, egyszerűbbnek és követhetőbbnek tartják. Az eljáró hatóságok figyelmét felhívtuk, hogy az igazgatásszolgáltatási díjat az eljárás megindításakor az eljáró hatóságnál kell teljesíteni, ennek ellenére célszerű lenne a Ket. ezen rendelkezését az érintett hatóságokkal egyeztetve újragondolni. A Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálatok tevékenységét a parlagfű elleni védekezésben illetve a kapcsolódó hatósági feladataik ellátásában a Központi Szolgálat által, a jogszabály alapján a készített részletes útmutató segítette, mely iratmintákat is tartalmazott, így a Szolgálatnál a Ket. alkalmazása terén lényeges hiányosságot nem tapasztaltunk. Amint azt a parlagfű elleni védekezés halasztást nem tűrő természete is indokolja, az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (1) bekezdésében foglalt 30 napos határidőnél lényegesen rövidebb volt, a szükséges határozatok napokon belül kiadásra kerültek, a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi előírásoknak megfelelően. Érthetetlennek tartjuk, hogy ezen eljárásoknál a földhivatal költségként minden esetben a hiteles tulajdoni lap kiadásáért fizetendő 4000.- Ft igazgatásszolgáltatási díjat számolta fel, holott az eljáró hatósághoz az eljárás megindítása érdekében csupán egy jegyzőkönyv kerül megküldésre a földhivatal részéről, nem hiteles tulajdoni lap. A vadászterület határának megállapítására irányuló hatósági eljárás alapja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban Vtv.) valamint az annak végrehajtásáról rendelkező 79/2004. évi (V. 4.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 19-20. §-ai és a Vhr. 6. §-a. A Vtv. 1997. március 1. napjával lépett hatályba, melynek 44. § (1) bekezdése szerint a vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani. A Vtv. hatálybalépésekor készített vadgazdálkodási üzemtervek tíz éves érvényességi ideje 2007. február 28-én történt lejárta, ezzel együtt, mivel a Vtv. 20. § (1) bekezdése szerint a vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára érvényes, a vadászterületek határainak újbóli megállapítása vált szükségessé. Ennek okán 2006. második felétől kezdődően a kérelmek kampányszerűen érkeztek a hivatalokhoz, Csongrád megyében 61, Békés megyében 78 földtulajdonosi közösség kérte vadászterület határainak megállapítását, ami jelentős munkaterhet rótt az eljáró hatóságra. Feltehetőleg a gyakorlatlanságból adódik, hogy a Ket. szabályainak alkalmazása e hivataloknál több kevesebb kívánnivalót hagyott maga után, de olyan szabálytalanság ami a döntés megsemmisítését tenné szükségessé nem fordult elő.

174


4.9.3. Az ügyiratkezelésről, a közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, ügyiratkezelési szabályzatok jóváhagyása 4.9.3.1. Az ügyiratkezelés ellenőrzése A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében többek között a területi és helyi közigazgatási szervek részére a szakmai irányítást ellátó miniszter, illetve országos hatáskörű szerv vezetője a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterével egyetértésben egységes iratkezelési szabályzatot ad ki. A vizsgált időszakban egységes iratkezelési szabályzat kiadására az ellenőrzött szakigazgatási szerveknél nem került sor, a hivataloknál egyedi Iratkezelési Szabályzatokat alkalmaztak. Általános tapasztalat a hivataloknál, hogy az iratok iktatása alszámokra tagolódó, sorszámos rendszerben történik. Alszámos iktatás esetén az ügyben keletkezett első irat az időrendben következő önálló sorszámot kapja, míg a többi az illető sorszám alszámára kerül. Ha az adott sorszám rendelkezésre álló alszámai már felhasználásra kerültek, akkor a következő szabad sorszámot kell felhasználni, megjelölve az elő-és utóiratok összetartozását. A vizsgálat során az érkezés és az iktatás szúrópróba szerű összevetésekor megállapítást nyert, hogy mindhárom intézménynél az ügyiratok érkezése és iktatása a szabályzatnak megfelelően történik. A szúrópróbaszerűen megvizsgált iratokra minden esetben az ügyintézők felvezették az expediálás megtörténtét, a postára adás dátumának pontos megjelölésével. A megvizsgált iratokban a tértivevények az ügyiratokhoz voltak csatolva, valamint a jogerősítést igénylő rendelkezéseken szabályosan rá volt vezetve – az átvétel időpontjának ismeretében – a jogerősítő záradék. Megállapítottuk, hogy a tértivevényt rendszeresen használják olyan iratok tekintetében, melynek kézbesítéséhez jogkövetkezmény fűződik. 4.9.3.2. Az adatvédelem ellenőrzése A vizsgált szervek nem mindegyike rendelkezett adatvédelmi szabályzattal, amely megfelelt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásainak. Az adatvédelem szabályozása több hivatalban is egyéb szabályzatokban került rögzítésre, mint például a közszolgálati nyilvántartással kapcsolatos előírások, vagy az informatikai biztonsági szabályozás. Az érintett által tájékoztatáskérés, helyesbítés, törlés iránt benyújtott kérelmek vizsgálata során megállapítottuk, hogy a helyesbítést, törlést, vagy módosítást kérő ügyfelek a vizsgált időszakban papír alapú beadvánnyal fordultak a vizsgált szervekhez és ezen beadványok az 175


ügyiratkezelési szabályzatokban előírt módon kerültek nyilvántartásba vételre, illetve további ügyintézésre. Jogszabály alapján a Megyei Földművelésügyi Hivatal földkiadással kapcsolatos feladatai között szerepelt a sorsolási hirdetmények megjelentetése a Magyar Közlönyben. A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer –Ellenőrző Állomás a közérdekű adatait elsősorban a főhatósága, az Országos Állategészségügyi Intézet útján tette közzé. A Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat pedig a Növény és Talajvédelmi Szolgálat Központján keresztül tett eleget a közérdekű adatok nyilvánosságára való rendelkezéseknek. A hivatalok megjelenése a médiában ezen kívül viszonylag gyakorinak tekinthető feladataik tükrében. Az adatvédelmi biztos részéről a vizsgált időszakban egyik szervezet tevékenységével kapcsolatosan sem volt sem megkeresés, sem pedig állásfoglalás vagy ajánlás. Általános tapasztalatunk volt, hogy az intézmények az Avtv. 13. § (3) bekezdése és 20. § (9) bekezdése által előírt éves jelentést nem teljesítették. (Az adatvédelmi biztos 2006. évi adatokra vonatkozó felhívása a Magyar Közlöny 2006. évi 158. számában jelent meg, aki ebben – ahogyan más években – nem csak az elutasításokról, hanem a teljesített kérelmekről is tájékoztatást kért). 4.9.3.3. Az önkormányzatok iratkezelési szabályzatainak jóváhagyása 2007. év elején hivatalunkban tovább folytatódott a helyi önkormányzatok iratkezelési szabályzatainak jóváhagyása. A jogszabályi hátteret a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése adta, melynek alapján „A helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által készített egyedi iratkezelési szabályzatot – az illetékes közlevéltárral egyetértésben – a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetője hagyja jóvá.” Az iratkezelési szabályzatok jóváhagyásának gördülékenyebbé tétele érdekében Bács-Kiskun és Csongrád megyében az illetékes megyei levéltárral írásbeli megállapodást, míg Békés megyében pedig szóbeli megállapodást kötöttünk a jóváhagyás rendjéről, melyről tájékoztattuk az érintett önkormányzatok jegyzőit. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) módosításáról szóló 2007. évi XCVII. törvény módosította a Ltv.-t, melynek 10. § (1) bekezdés c) pontja az alábbiak szerint változott: „Egyedi iratkezelési szabályzatot ad ki az önkormányzati hivatal számára a jegyző (főjegyző) az illetékes közlevéltárral és a területileg illetékes közigazgatási hivatallal egyetértésben.” E törvény 2007. augusztus 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit az ezt követően készített és a 2008. január 1. napját követően hatályba léptetni kívánt iratkezelési szabályzatok és irattári tervek vonatkozásában kellett alkalmazni. A Lvt. módosításáig Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség 108, Békés Megyei Kirendeltség 29, a régiószékhely Hivatal 23 önkormányzat iratkezelési szabályzatát hagyta jóvá az illetékes levéltár egyetértő nyilatkozatát követően. Bács-Kiskun Megyében ezen időszak alatt 3 önkormányzat, Csongrád megyében 37 még a levéltárához sem nyújtotta be szabályzatát az egyetértés megszerzése érdekében. Bács-Kiskun

176


megyében három önkormányzat szabályzata a Levéltár által javasolt módosítások átvezetése után sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért további módosításokat javasoltunk. Csongrád megyében szintén három önkormányzat szabályzatát nem tudtuk jóváhagyni, melyek közül két önkormányzat a módosítási javaslatokkal egyetértett és azokat pótolta. Békés megyében pedig a beküldött egyedi iratkezelési szabályzatok közül egy esetben került sor arra, hogy jóváhagyás nélkül, átdolgozásra visszaküldtük a szabályzatot, mivel az nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Bács-Kiskun és Csongrád megyében egy esetben fordult elő, hogy a jegyző a hivatalunknak küldte meg először iratkezelési szabályzatát, így a jóváhagyási rend alapján azt a levéltárnak megküldtük véleményezésre. Több alkalommal is figyelmeztettük azokat a jegyzőket, akik még nem küldték meg önkormányzatuk iratkezelési szabályzatát. Ez a figyelmeztetés egyrészt az irattári terv módosítására figyelmeztető körlevelünkben illetve felszólító levelek útján valamint a BácsKiskun Megyei Kirendeltség által 2007. február 12-re illetve a régiószékhely Hivatal által 2007. november 16-ra szervezett megyei jegyzői értekezleteken. A Levéltárral is folyamatos telefonos egyeztetés történt, hogy kiszűrjük azokat az önkormányzatokat, amelyek még nem tettek eleget kötelezettségüknek. Az év végéig Bács-Kiskun megyében még két, Békés megyében 22, Csongrád megyében 23 önkormányzat szabályzatához adtuk ki további egyetértésünket. A témában több jogszabálytervezet véleményezésére is sor került, mely a napi munkavégzésen kívül jelentős többletfeladatot rótt hivatalunkra. Ilyen volt a helyi önkormányzatok irattári terveinek elkészítését segítő irattári mintaterv kiadásáról szóló ÖTM rendelettervezet, az elektronikus iratok levéltárba adásával és tárolásával kapcsolatos BMIHM-NKÖM rendelet tervezet, illetve a Közigazgatási Hivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló ÖTM rendelet tervezet többszöri véleményezése.

4.9.4. Az informatikai programok jogtisztaságára vonatkozó ellenőrzések 4.9.4.1. Informatikai programok jogtisztaságának ellenőrzése 2007 előtt a vizsgált szervezetek gazdálkodása önálló volt. A jelentősebb összegű informatikai beszerzések, programfejlesztések központi forrásból, központi lebonyolítással történtek. Az újabb gépeket OEM operációs rendszer-programmal vásárolták, amik jogtisztaságát a gépek dobozára ragasztott címke igazolja. A szoftverek beszerzésénél nagy gondossággal járnak el. Általában a számítógép beszerzésekor a géppel együtt központilag nagyvállalati szerződés keretében, vagy a központ által beszerzett számítógépekhez vásárolt egyedi licencekkel, vagy nagyobb központi licenc megvételével történik a szoftverek beszerzése. Az általános irodai feladatok ellátására a korlátozás nélkül, szabadon használható OpenOffice programcsomagot rendszeresítették. Az iktatás Lotus Notes szerverhez kapcsolódóan történik. A hálózati munka szervezése, irányítása Novell programmal és Linux fájl-szerverrel valósul meg, használatuk jogosságáról a minisztérium rendelkezik igazolással. 177


A központi beszerzések tekintetében egy javaslatunk volt, szükségesnek találtuk, hogy a központilag beszerezett licenc fénymásolatban vagy más igazolás formájában rendelkezésre álljon a megyei hivatalban is, mivel ezek nélkül az ellenőrzés nehezen megoldott. 4.9.4.2. Üzemmenet-folytonossági vizsgálatok 10 területi államigazgatási szervnél Az ellenőrzés egy előre megküldött kérdőív alapján személyes helyszíni konzultációval zajlott. A kérdőív kérdései felölelték az üzembiztonság három fontos területét a fizikai biztonság területét, az adminisztratív szabályozás kérdéseit és a személyi feltételek meglétét. Azt is vizsgáltuk, hogy lehetőség szerint az informatikai rendszer elemeit a pénzügyi leamortizálódás után minden esetben lecserélik-e, akkor is, ha azok még működőképesek. Minden esetben azt tapasztaltuk, hogy elsősorban a szűkös anyagi források miatt ezek a tervezett gépcserék nem mindig, vagy csak részben valósulnak meg, a számítógépeket tovább használják, esetleg más kevésbé fontos területre átcsoportosítva. Összességében az üzemeltetés, üzemmenet-folytonosság fizikai feltételei, adminisztratív szabályozása, valamint a személyi szakmai feltételek a fenti észrevétellel mindegyik vizsgált szervnél az előírásoknak megfelelőek voltak.

4.10. A területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltsága érdekében végzett tevékenység A területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangolására a Regionális Államigazgatási Kollégium létrehozta a Gazdaságvédelmi és Ellenőrzéskoordinációs Munkacsoportot, melynek a feladata, hogy az érintett Kollégiumi tagok közreműködésével koordinálja a közös ellenőrzések végrehajtását, állást foglaljon az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről. A Munkacsoport általánosan megfogalmazott feladata a feketegazdaság felszámolása, s visszaszorítása érdekében konkrét intézkedések foganatosítása. Feladata továbbá, hogy az érintett Kollégiumi tagok közreműködésével koordinálja a közös ellenőrzések végrehajtását, s ezirányú tevékenységét megfelelően összehangolja. 2007. évben az alábbi szervezetek végeztek a régióban egymással együttműködve közös ellenőrzéseket: Az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban NFH) által elrendelt rendkívüli vizsgálat alapján az NFH Dél-alföldi Regionális Felügyelősége (jogelőd: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége) 2007. április 25. napján elvégezte a régiószékhely Szeged, Cserepes sor 2. szám alatti piac területén gyakorolt kereskedelmi-, illetve vendéglátó tevékenység ellenőrzésére irányuló vizsgálatot, mely négy hatóság összehangolt fellépése keretében valósult meg. A kiemelt vizsgálat eredményesebbé tétele érdekében a szervezett, koncentrált vizsgálat négy hatóság részvételével került lebonyolításra, melynek során az OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége összefogásában a VPOP Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, valamint a Regionális Fogyasztóvédelmi 178


Felügyelőség folytatott le saját hatáskörben, azonos helyen és időben „összhatósági” vizsgálatot. A vizsgálat a régiót alkotó három megye (Csongrád, Bács-Kiskun, Békés) által delegált 16 felügyelő által került lefolytatásra, mely során összesen 18 kereskedelmi- és vendéglátó tevékenységet végzőt vontak ellenőrzés alá az élelmiszer kereskedelmet, vendéglátást, műszaki- építőanyag- és a ruházati termékeket érintve. Az ellenőrzéseket jellemzően idegenforgalmi szempontból frekventált helyekre és időszakokra, valamint piac és vásárnapokra terjesztették ki. Ezen ellenőrzések végrehajtására a legtöbb esetben bejelentések alapján került sor. A kifogásolási arány 100 %-ot eredményezett, ami azt jelenti, hogy valamennyi egységben feltártak kisebb nagyobb szabálytalanságot. A személytaxi szolgáltatás körülményeinek vizsgálata során a NFH Dél-alföldi Regionális Felügyelősége az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a MKEH Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság illetékes igazgatóságának, a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, valamint a Kecskeméti Rendőrkapitányság Járőrszolgálati Alosztály munkatársainak közreműködésével végzett közös ellenőrzést. Az együttműködés sikeresnek mondható, hiszen valamennyi kifogásolt taxis jogsértő tevékenységét ezen, próbautazással megkezdett ellenőrzések keretében állapították meg. A fiatalkorúak védelmére szolgáló előírások betartására a Dél-alföldi régió területén mindösszesen 151 ellenőrzést folytatott le az NFH Dél-alföldi Regionális Felügyelősége. A felelősségre vonás aránya igen kiemelkedő – összesen 124 egységet érint –, 82 % felé tart, ami azt jelenti, hogy csak minden ötödik helyen utasítják el a próbavásárlást végző fiatalokat, amennyiben dohányáru és/vagy szeszesital megvásárlásával próbálkoznak. A vizsgálat 87 %-ában a fegyveres erők közül a rendőrhatóság alkalmazottai (103 ellenőrzés), valamint a VPOP fővámhivatalok pénzügyőrei (26 ellenőrzés) biztosítottak segítő jelenlétükkel az ellenőrzések során. A rendőr- illetve vámhatóságot jellemzően a próbavásárlásban résztvevő fiatal személy testi épségének védelmére és a rend fenntartására kértük fel közös ellenőrzés sorozat lefolytatásához. A dohányáruk és alkoholtartalmú italok 18. éven aluli korosztály részére történő kiszolgálására, illetve értékesítésére vonatkozó vizsgálat utóellenőrzése is sor került az NFH Dél-alföldi Regionális Felügyelősége által azon kereskedelmi és vendéglátóipari egységekben, amelyekben korábban a fiatalkorúak jogellenes kiszolgálása megtörtént. A régióközpont és területi kirendeltségei teljes területén a 2007. szeptember 26 – október 8. közé eső utóellenőrzés során 116 ellenőrzés lefolytatására került sor. A próbavásárlások kapcsán a kifogásolás aránya 31 %-os volt, azaz számszerűen 36 egységben ismételten kiszolgálásra kerültek a növendékek a tiltott termékekkel anélkül, hogy a kiszolgálást végző személy gyanú felmerülése esetén a 18. éven aluliak életkoráról meggyőződött volna. Fenti kifogás összetétele az alábbiak szerint valósult meg: alkoholtermék és dohányáru egyaránt 14 esetben, alkoholtermék 6 alkalommal, cigaretta pedig 16 esetben került átadásra a próbavásárlást végző diák részére. A szervek közötti információáramlásra jellemző, hogy jelzés továbbítására túlnyomórészt személyes találkozáskor kerül sor. A NFH Dél-alföldi Regionális Felügyelősége 3 esetben élt jelzéssel a rendőrség irányába, valamennyi esetben Kecskemét Rendőrkapitányság felé. Ebből 2 esetben fiatalkorúak dohányáruval és alkohollal való kiszolgálása, egy alkalommal pedig 179


taxi szolgáltatás ellenőrzésére került sor. A rendőrhatóság három esetben élt jelzéssel a Fogyasztóvédelmi Hatóság irányába, mindhárom esetben Kecskemét Rendőrkapitányság volt a kezdeményező. Csillagszóró Hadművelet A november 22-én indult „Csillagszóró Hadművelet”-ben részt vett hatóságok munkáját minden megyében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai koordinálták. Ennek keretében az NFH Dél-alföldi Regionális Felügyelősége 307 ellenőrzést végzett, melynek során megállapított 81 %-os felelősségre vonási arány alapján 248 kereskedelmi- és vendéglátóipari egység minősült kifogásoltnak. Az összes ellenőrzés közel ¼-ét (71 vizsgálat) társhatósági közös ellenőrzésben bonyolították le. A hadművelet keretében 35 ellenőrzést végeztek a vámhivatalokkal közösen, 17 ellenőrzés során társhatósági együttműködés szerveződött a rendőrhatóság illetékes szerveivel, 13 ellenőrzés elvégzéséhez csatlakoztak az önkormányzatok munkatársai, további 6 vizsgálatot pedig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársaival kiegészülve folytattak le. A magas kifogásolási arány magas számú intézkedést és határozatot eredményezett, miszerint 143 db fogyasztóvédelmi bírság, 62 db minőségvédelmi bírság, 38 db reklámfelügyeleti bírságot tartalmazó határozat és 209 db kötelezésre szóló határozat került kiadásra. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összege 15.195.000,- Ft, 5.800.000,- Ft minőségvédelmi bírságot határoztak meg, a reklámfelügyeleti bírságok összege pedig eléri a 2.390.000,- Ft-ot. 29 határozat került kiadásra a termékek forgalmazásának megtiltására vonatkozóan, 227 db 98.659,- Ft értékű terméket illetően. Az értékesítés feltételhez kötését 5 határozatban írták elő, 1454 db mennyiségű, 629.417,- Ft értéket képviselő terméket érintően. A Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság a közösen végzett ellenőrzések nagy részét az ÁNTSZ-szel együttműködve hajtotta végre. A 2007. október 1-én az ÁNTSZ-től az Igazgatósághoz átkerült munkatársak korábbi személyes kapcsolatai révén könnyen tudtak időpontot, programot egyeztetni a társhatóságok között. A Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság további koordinált közös ellenőrzéseket végzett a VPOP-vel és a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal, elsősorban állatvédelmi ellenőrzésekre vonatkozóan az élőállat szállításoknál. A VPOP-vel lefolytatott 14 ellenőrzés közül 1 esetben tártak fel hiányosságot, a rendőrhatósággal végzett 9 ellenőrzés 4 esetben hozott kifogást. Egy alkalommal közösségen belüli szabálytalan és nem megfelelő dokumentumokkal rendelkező állati eredetű élelmiszer-szállítást tapasztaltunk. A rendőrhatósággal közös állatvédelmi ellenőrzés alkalmával hiányosságként merült fel a szállított állategyedek hiányos megjelölése, valamint a szállítmányozás végző az engedélyét kérésre nem tudta felmutatni, illetve az egészségügyi bizonyítvány hiánya. 2 esetben állatvédelmi bírság kiszabásának és 2 esetben figyelmeztetésnek a szankcióját alkalmazták, továbbá a szállítmányozást végző személyt iratbemutatásra kötelezték. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság a csillagszóró hadművelet során laboratóriumában 24 mintát vizsgált, kifogásolt

180


tétel nem volt, zöldség-gyümölcs ellenőrzés 25 esetben volt és 12 minőségvédelmi bírság került kiszabásra. A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága alá tartozó alsó fokú szervek által felderített jogsértések száma – a statisztikai adatokat figyelembe véve – mintegy 34,75 %-kal növekedett 2006. évhez képest. E növekedés konkrét számokban kifejezve azt jelenti, hogy míg az alsó fokú szervek 2006. évben 14.822 jövedéki jogsértést tártak fel, addig 2007. évben 19.973 darab jogsértés került felderítésre. A nagyarányú felderítési esetszám növekedés oka az előzetes kockázatelemzésen alapuló ellenőrizendő alanyok kiválasztásában, a lefolytatott ellenőrzéssorozatok és idegenerős ellenőrzések magas szintű végrehajtásában keresendők. A feltárt jogsértésekhez hasonlóan 2006. évhez képest a felderített bűncselekmények száma is jelentős mértékben emelkedett a 2007. évben. Míg 2006. évben 330 bűncselekményt tártak fel az alsó fokú szervek, addig az elmúlt évben 586 bűncselekmény felderítésére került sor, amely 77,58 %-os emelkedést mutat. A bűncselekmények fajtáit tekintve az alábbiak kerültek felderítésre: à visszaélés jövedékkel, à jövedéki orgazdaság, à jövedéki visszaélés elősegítése, à adócsalás, à csempészet (határátkelőkön), à magán és közokirat hamisítás, à áru hamis megjelölése, à szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése. A kiszabott bírságok a 2006. évi 12.265 esetszámhoz képest 123 %-kal növekedett, mely köszönhető a határvámhivataloknál és az államhatáron szolgálatteljesítő MECS által bevezetett jövedéki eljárásoknak. A beszedett bírságok is jelentősen növekedtek a 2006. évhez viszonyítva, mintegy 130 %-kal, mely szintén főként a határvámhivataloknál eredményesen alkalmazott biztosítási intézkedéseknek köszönhető. Külön kiemelhető az adóbírságok száma, amely a 2006. évhez viszonyítva (429 eset) 2466 %-kal megnőtt, ami a célirányosan lefolytatott adóvizsgálatoknak köszönhető. Az illegális cigaretta behozatal továbbra is az egyik leggyakoribb jogsértés a régió területén. Ennek visszaszorítása és a felderítések növelése érdekében a MECS járőrök nagyszámú közúti ellenőrzést, átkelőhely-megerősítést végeztek. Az ilyen jellegű ellenőrzésekre továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk. A társhatóságok közül a Határőrséggel, Rendőrséggel és az Állat és Növény Egészségügyi Szolgálattal folyamatos kapcsolat áll fenn. A Határőrséggel közösen végzett ellenőrzések elsősorban a cigaretta zöldhatáron történő behozatalának felderítésére irányultak, illetve a Határőrség járőreinek segítségével a pénzügyőr járőrök jobban megismerhették a zöldhatár-környéki utakat. A Rendőrséggel végzett közös ellenőrzések elsősorban az Autópálya rendőrséggel történtek. Az állat – és növény egészségügyi hatóságokkal heti rendszerességgel hajtottak végre közös ellenőrzéseket. Az APEH – VPOP Együttműködési Megállapodás keretében a 2007. évben a fővámhivatalok összesen 2.359 ellenőrzést hajtottak végre, melyből 39 ellenőrzés az APEH munkatársaival közösen került megtartásra.

181


A lefolytatott „operatív” jellegű ellenőrzések során összesen 538 eljárás bevezetésére került sor. A bevezetett eljárások során összesen 8.130.000 forint bírságot szabtak ki a fővámhivatalok, mely összeg az alábbiak szerint oszlik meg a fővámhivatalok között. Intézkedéseket tekintve üzlethelyiség lezárására az elmúlt évben egy esetben került sor. Az APEH – FVF – OMMF – VPOP Együttműködési Megállapodás alapján lefolytatott ellenőrzések mintegy negyede tárt fel jogsértéseket. Az OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége kiemelt feketegazdaság elleni fellépést segítő társhatósági együttműködés keretében végrehajtott ellenőrzések számadatai a délalföldi régióban 2007. évben az alábbiak szerint alakult: à à à à à à

Határőrséggel közös ellenőrzések Rendőrséggel közös ellenőrzések BM Bevándorlási Hivatallal közös ellenőrzések VPOP-al közös ellenőrzések APEH-el közös ellenőrzések egyéb társhatósággal közös ellenőrzések

467 esetben 136 esetben 45 esetben 23 esetben 18 esetben 12 esetben

A mintegy 700 ellenőrzés az összes ellenőrzések közel 20 %-át tették ki. Mint azt a számadatok is mutatják, a határőrséggel és a rendőrhatóságokkal történő együttműködés kiemelkedő mértékű. Az eredményessége a közös ellenőrzéseknek is kiemelkedő volt. Összességében elmondható, hogy az ellenőrzések száma meghaladta a 2006. évben lefolytatott ellenőrzéseket, továbbá több jogsértés megállapítására, több bírság kiszabására és több bírság beszedésére került sor. Az ellenőrzésben részt vevő szervezetek között az évek során kialakult jó kapcsolatok segítik az ellenőrzési tevékenységük összehangolását, hatékonyabbá teszik az ellenőrzéseket. A Regionális Államigazgatási Kollégium keretében működtetett Gazdaságvédelmi és Ellenőrzéskoordinációs Munkacsoport tevékenysége is pozitív irányba hat.

4.11. A tartalékállomány és a KÖZIGTAD kezelésével kapcsolatos feladatok A korábbi évektől eltérően, 2007-ben a KÖZIGTAD szeptember 1-jei adatszolgáltatása elmaradt, mely nagy könnyebbséget jelentett a Hivatalunknak. A régiósítás következtében kimondottan nagy feladatot lett volna az adatgyűjtés megszervezése, mivel csak a régióközpont adatrögzítőjének van jogosultsága a program kezelésére, így minden adatszolgáltató jelentése a régióközpontban került volna rögzítésre. 2007. július 10-én kelt levelében a Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatott minden adatgyűjtőt, hogy az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka-pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 11. § (6) bekezdése a Ktv. 62. § (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást módosította, így azt 2007. évben nem kell teljesíteni. Helyette egy egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor, 182


melynek határidejét először 2008. január 31-ben állapították meg. Erről a változásról értesítettük a régiónkban érintett összes adatszolgáltatót. 2008. január 22-én a MeH Közszolgálati Főosztálya e-mail-ben tájékoztatott a jelentési határidő módosításáról, valamint arról, hogy az összes adatszolgáltatót a Közszolgálati Főosztály értesíti ki az adatszolgáltatás módjáról és a határidejéről. A régiósítás következtében a MeH Közszolgálati Főosztálya megszüntette a kirendeltségek TARTINFO-hoz való hozzáférési jogosultságát, csak a régió központjának maradt hozzáférési jogosultsága a programhoz. Ezután a kirendeltségek részéről átadásra kerültek a régióközpont részére a 2007. évi ügyiratok. Ezek után ugrásszerűen megnőtt a Hivatal munkája a tartalékállományba helyezett köztisztviselők rögzítését illetően. Éves szinten több mint 400 fő adatainak rögzítésére került sor a tartalékállományba helyezés, illetve a tartalékállományból kikerült köztisztviselők adatait illetően. Üres állás jelentésére 2007. évben mindössze 2 alkalommal került sor, és ezek betöltése rövid időn belül meg is történt.

183


5. INFORMATIKAI FELADATOK: 5.1. Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása, eszközellátottság

(26. számú melléklet)

2007 évben mind a régiószékhelyen, mind a kirendeltségeken a személyi számítógépek túlnyomó többsége 5 éves, vagy idősebb gép volt. Ezek gyártója, típusa is rendkívüli diverzitást mutatott, ami az üzemeltetést tett rendkívül körülményessé. Szerverek tekintetében valamivel jobb volt a helyzet, mert az elmúlt néhány évben kaptak a megyei közigazgatási hivatalok a Közigazgatási Intézettől 1-1 szervergépet, illetve sikerült év végi maradvány forrásokból szerver-beruházásokat eszközölni. A további igényeket a KEK KH által használatra átengedett, az okmányirodai hálózaton eredeti feladatukat amortizációs cserével pótolt, de a hivatalokból el nem szállított szervergépekkel sikerült orvosolni. A nyár folyamán a Minisztérium felismerve a több éve húzódó és általánossá vált problémát megfelelő beruházási kerettel segítette meg a regionális közigazgatási hivatalokat. E beszerzés keretében összesen 114 személyi számítógép, 6 szervergép és 3 hálózati nyomtató került beszerzésre, beüzemelésre. A selejtezendő gépek kiválasztása egyrészt kor (3 év és idősebb) illetve teljesítmény alapján történt. Az adathordozók a Hivatal tulajdonában, helyiségeiben maradtak, a gépek többi alkatrészeit pedig veszélyes hulladékként megfelelő tevékenységi körrel rendelkező céggel szállíttattuk el.

5.2. A közigazgatási hivatalok informatikai tevékenysége 5.2.1. Címnyilvántartás A Kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletében a KEKKH feladatkörébe utalja az elektronikus közszolgáltatásokhoz, valamint egyes központi közigazgatási nyilvántartási rendszerekhez kapcsolódó adatkezelési és hatósági feladatok ellátását, fejlesztését és üzemeltetését. A KEKKH a központi közigazgatási nyilvántartási rendszerek közül a személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL) működtetését a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a közigazgatási hivatalok, valamint a jegyzők közreműködésével végzi. A KEKKH az e-Kormányzat és az e-Önkormányzat célkitűzéseivel összhangban, figyelemmel a Ket. rendelkezéseire, folyamatosan korszerűsíti az igazgatási eljárások informatikai támogatását. 2007. év folyamán a 146/1993. (X.26.) Korm. rendeletben szabályozott címnyilvántartás megújítására került sor. Az új címnyilvántartási rendszer az okmányirodai székhelytelepülések esetében az okmányirodai munkaállomásokról, más településeken pedig a települési, körjegyzőségi székhelytelepülés polgármesteri hivatalában, az anyakönyvi (ASZA) rendszerhez telepített számítógépekről érhető el. A új címnyilvántartási rendszer két ütemben került bevezetésre:

184


Az első ütem: 2007. április 2-án egy alap szolgáltatás-csomag indult el, melynek hatására megszűntek a papíralapú, technikai címváltozási bizonylatok. Az indulás előtt a rendszerhez való hozzáférés feltételeként begyűjtöttük az önkormányzatok címnyilvántartási ügyintézőinek jogosultság igényléseit, melyet a központi adatbázisba berögzítettünk (130 ügyintéző van a megyénkben). Az indításhoz kapcsolódó oktatást Csongrád megyében 2007. március 29-én tartottuk meg, amikor átadtuk a hozzáférési jogosultságokat is a címnyilvántartási ügyintézőknek. A második ütemben, mely 2007. július 2-án indult, a körzetek kezelése egybe épült a címnyilvántartással. Továbbiakban a választási körzetek kezelése a címnyilvántartási rendszerben történik és a helyi önkormányzat körzetesítési ügyintézői végzik. Emiatt az összes jogosultságot ki kellett bővíteni a körzetesítési funkciókkal és további új ügyintézőket is kellett rögzíteni. A szükséges oktatást 2007. július 24-én meghívott előadóval tartottuk meg. A új rendszer bevezetése komoly help desk-es tevékenységet jelentett és jelent számunkra, mert az ismeretlen program és a velejáró gondolkodásmód új a települési ügyintézők számára.

5.2.2. Szervnyilvántartás A KEK KH 2007. év végéig végrehajtotta a személyi- és lakcímnyilvántartás szoftvereinek teljeskörű migrációját az IBM AS/400-as géptípusról és OS/400-as operációs rendszerről IBM pSeries modellre és AIX operációs rendszerre, valamint adatbázisának migrációját DB2 adatbázis kezelőről Oracle adatbázis kezelőre. Ennek keretében került megújításra a szervnyilvántartás igazgatási rendszere is. A szervnyilvántartás kezelése három szint hatáskörébe került, úgymint: à központi, à területi és à helyi szintek. Ennek az új struktúrájú, többszintű rendszernek a feltöltése konkrét adatokkal még jelenleg is folyamatban van.

5.2.3. ASZA Az Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer (ASZA) használata 2006. március 1-jétől kezdődően minden anyakönyvvezető részére kötelező, ezért folyamatos frissítést igényel az ASZA authentikációs kártyák és jogosultság igénylések karbantartása. A új címnyilvántartási rendszer miatt a Dél-alföldi régióban ellenőrzést végeztünk az önkormányzatoknál lévő inaktív (nem használt) ASZA munkaállomásokról és a felmérés eredményét továbbítottuk a KEK KH-hoz. 2008. január 1-jén három új körjegyzőség alakul a megyénkben: Újszentiván – Tiszasziget, Csanádpalota – Nagylak, Sándorfalva – Dóc. Ennek megfelelően módosultak a jogosultságok és új ASZA kártyák kiadására is szükség volt még decemberben. 2007. év folyamán az ASZA rendszer folyamatos ellenőrzését végezték a rendszer fejlesztői. Az észlelt technikai hibák javítását időben elvégeztük, ill. az illetékes anyakönyvvezetővel elvégeztettük. Napi rendszerességgel végezzük az ASZA rendszer help desk tevékenységét, állandó kapcsolatban állunk a települések anyakönyvvezetőivel illetve a központi Help Desk-kel is. 185


A 115/2007. (V. 24.) Kormányrendelet 1. §-ának (7) bekezdése módosította a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Kormányrendelet 20. §-át. A módosításnak megfelelően 2008. január 1-jei hatállyal a születési, házassági és halálozási anyakönyvbe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekből és javításokból eredő adatváltozásokat az anyakönyvvezető vezeti át. A jogszabályi voltozásoknak megfelelően az Integrált Okmányrendszer és az ASZA fejlesztése 2008. január 1-jén indul el. Ennek informatikai előkészítése a 2007. év során történt meg.

5.2.4. Népességnyilvántartás Statisztika: 2006. december 31-i állapotnak megfelelő, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataiból készült statisztikai adatokat megküldtük a megye minden településére, egyúttal új programverziót is telepíteni kellett a állományok bedolgozásához. Külterület-belterület: A Magyar Köztársaság éves költségvetésének központi számításaihoz a települések lakosainak költségvetési évet megelőző január 1-i száma mellett szükséges annak központi belterület-egyéb belterület-külterület szerinti megbontása is. Az ÖTM és a KEK KH együttes megkeresésére a külterületi-belterületi besorolások felülvizsgálatát a Dél-alföldi régióban, a kirendeltségekkel egységes munkaszervezésben végeztük el. Csongrád megyében az okmányirodák közreműködésével az önkormányzatok a megkapott listák alapján az ellenőrzést és a javításokat elvégezték és a hitelesítési jegyzőkönyveket hivatalunk összegyűjtötte. Népesség-nyilvántartási alapfeladatunk részeként a megyei adatbázis heti karbantartása után a települések karbantartó állományait továbbítottuk az önkormányzatok részére. A népesség-nyilvántartás önkormányzati ügyintézőinek gyakran nyújtunk telefonos help-desk segítséget a helyi adatbázis üzemeltetéséhez és használatához (listázások, lekérdezések). A helyi népességnyilvántartási adatbázist az igényeknek megfelelően több település esetén újrageneráltuk, a meghibásodott települési számítógépeket javítottuk. Időközi választás Hódmezővásárhelyen 2007. április 15-én volt a HVB 02-s számú egyéni választókerületében. A HVB-től 2007. január 24-én érkezett megrendelő alapján elkészítettük à a névjegyzéket, à a választójoggal nem rendelkezők listáját, à a passzív címen lakók listáját à az értesítőket borítékolva. A nyomtatványok átadása 2007. február 9-én történt meg. Ebben az időszakban Szentesen két alkalommal volt időközi helyi önkormányzati képviselőválasztás, hivatalunk juttatta el a HVB-hez a NESZA állományokat. 2007. október 30-án a a Csongrád Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/J. §-a alapján név szerint, minősített többségű döntéssel kimondta feloszlatását. A Csongrád megyei cigány területi kisebbségi önkormányzati képviselők időközi választását 2008. február 17-ére tűzték ki. E

186


munkát előkészítendő az érintett településeknél adatgyűjtést végeztünk, melyet továbbítottunk az OVB felé. Adategyeztetés a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 86. § (2) bekezdése értelmében a hatóság az általa kezelt nyilvántartásban szereplő hibás adatot a hiba észlelése esetén hivatalból köteles javítani, és erről az érintettet értesíteni. Amennyiben a nyilvántartás adatai hibásnak bizonyulnak, a lakcímbejelentések szerint illetékes jegyzőknek gondoskodniuk kell az adatváltozásoknak vagy az adatjavításoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről. Szükség szerint az érintett polgárok lakcímigazolványának cseréjéről is intézkedni kell. A hivatalunkhoz folyamatosan érkeztek és érkeznek a KEK KH-tól az adategyeztetések során észlelt hibás tételek listái, melyek továbbításra kerülnek a megfelelő illetékességű kirendeltségekhez, illetve megyénkben az érintett önkormányzatokhoz. Az önkormányzatoktól a hibák javítása után összegyűjtött listákat rendszerezve továbbítjuk a KEK KH Központi Okmánytárába.

5.2.4. Népszavazás Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetőjének 2/2007. (XII. 12.) intézkedése értelmében elvégeztük a szavazókörök területi beosztásának felülvizsgálatát és adatgyűjtést végeztünk a névjegyzék és értesítők készítésének módjáról és helyéről. Az összesített adatok a logisztikai rendszerben (VLOG) kerültek rögzítésre.

5.3. Az informatikai intézkedések

tevékenység

összehangolása

érdekében

tett

5.3.1. Hálózati elérések A régióközpont és kirendeltségek bármilyen informatikai együttműködéséhez elengedhetetlen az alapinfrastruktúrát jelentő hálózat egységesítése, egymás közt átjárható lokális hálózatok kialakítása. E cél érdekében a BM hálózatot üzemeltető LNX-szel együttműködve új hálózati címek kerültek bevezetésre már 2005 nyarán Csongrád megyében, 2006 első felében Bács-Kiskun megyében. Békés megyében a megkeresésünkre ez év elején kezdődött meg a hálózat átállítása. Ezeknek a beállításoknak nem volt költségvonzata a Hivatal számára, beállítása csak szervezési kérdés volt.

5.3.2. E-mail Az év elején kialakításra került a darkh.hu domain, bacs.darkh.hu, bekes.darkh.hu és csongrad.darkh.hu al-domén. Ez lehetővé tette a fenti domainek alatt működő e-mail címek használatát. Csongrád megyében minden hivatali dolgozó és szervezeti egység [email protected] formátumú e-mail címet kapott (a régi, csmkozig.hu végű címre érkező levelek továbbra is megérkeznek). A kirendeltségek saját internet kijárat nélkül elérik a Szegeden üzemeltetett hivatali levelező szervert.

187


A kirendeltségeken a Titkárságokon dolgozó informatikusok kaptak jogosultságot a postafiókjaik kezelésére (létrehozás, jelszó, átirányítás, törlés), így a helyi igényeknek megfelelően rövid idő alatt létrehozható volt az összes szükséges e-mail fiók.

5.3.3. Hivatali weboldal Év elején a három megyeszékhely még mindig három weboldalat üzemeltetett valamilyen formában. Békéscsaba és Kecskemét egy profitorientált cég (Helyinfó) ingyenesen használható szerverét használta a weboldala elkészítéséhez, elhelyezéséhez. 2007 nyarától ennek szolgáltatásnak 510.000 Ft/hó/weboldal költsége volt. Szeged 2001 óta saját szerveren saját weboldalt üzemeltet e tevékenységhez kötődő külön költség nélkül. Mivel a három megyei közigazgatási hivatalnak egy jogutódja van és a weboldalak üzemeltetéssel kapcsolatos költségei ismerten és tervezhetően nőttek, felmerült a három weboldal eggyé szervezésének lehetősége. Ennek az átszervezésnek külön költsége nem volt, azonban az eddig is meglévő szempontok (KeT, EISZ, KIETB 19. ajánlás, Üvegzseb stb.) alapján kellett kialakítani az alapstruktúrát, majd tényleges és naprakész szakmai tartalommal kellett feltölteni az összes szervezeti egység közreműködésével. E munka jelenleg is tart, de várhatóan a folyamatosan ad-hoc jelleggel érkező rövid határidejű feladatok mellett időben sokáig elhúzódó folyamat lesz.

5.3.4. Vírusvédelem A 2006. év elején bevezetett 10-es Symantec Antivirus nem megfelelő teljesítménnyel és hibásan működött, mely problémára nem kaptunk javítócsomagot az ÖTM-től. Így a korábbi, az igényeinknek egyébként teljesen megfelelő 9-es verzió visszaállításra került mind a szerveren, mind a kliensgépeken. Ez a folyamat az egyes gépek telepítési feladatok elvégzéséhez időszakos hozzáférési lehetősége miatt bő 5 hónapig tartott. Jelenleg a vírusleíró adatbázist szétosztó szervergépek egymástól függetlenül, minden telephelyen üzemelnek, e szerverfunkciók régióközpontba migrálása mind üzemeltetési, mind méretezési szempontból indokolt, de az ehhez szükséges EKG csatlakozás év végéig még nem valósult meg.

5.4. Az elektronikus közigazgatás helyzete Egy kérdőíves felmérés során megvizsgáltuk az E-(informatikai) helyzetet a területi államigazgatási szerveknél a Dél-alföldi Régióban. A felmérés kiküldött kérdőív önkéntes kitöltésén alapult. A megkérdezett 48 államigazgatási szervtől az informatikai kérdőívet 37 küldte vissza (77%), de a visszaküldők között is előfordul, hogy nem válaszolt minden feltett kérdésre. 1. Eszköz ellátottság értékelése (1-5): A válaszolók közepesnél jobbra értékelték a saját eszközparkjukat, 3 -nál rosszabb eredményt nem jelölt meg senki, így az átlag 3,96. 2. Programok:

188


a. Iratkezelő: Nagyon heterogén az iratkezelő rendszerek alkalmazása, mert a 37 válaszoló intézmény 25 különböző rendszert alkalmaz a feladat ellátására. A tanúsított rendszerek száma 14 db (56 %), kezelése zömében központi. b. Személyzeti nyilvántartó: A 32 válaszoló 12 féle programot alkalmaz erre a célra. A WINTISZT, SZENYOR, IMI alkalmazások lefedik a felhasználók 65,62 %-át, a kezelés zömében központi (56,25%) 3. Internet Szélessávú Internet eléréssel rendelkezik szinte minden szervezet (94,6 %), zömében 80% feletti a hálózatba kötött számítógépek és a dolgozók Internet elérésének lehetősége. 4. E-Közigazgatás Ritka kivételtől eltekintve jellemzően saját honlappal rendelkeznek, de több helyen központi webes megjelenésre van lehetőség, akár egyidejűleg is. A honlapok adattartalmát szinte kivétel nélkül rendszeresen karbantartják. Az e-mail ellátottság szinte 100% -os, az 5-ös skálán értékelve: 4,45 Az elmúlt évben az ügyfelektől e-mailben érkezett megkeresések száma rendkívül széles spektrumban szóródik, 0 –tól a több ezres nagyságrendig bezárólag. Kevésbé kedvező a kép a következő kérdéskörben, mert elektronikus aláírással 16 %, ügyfélkapu csatlakozással 38%, e-dokumentumkezelő rendszerrel 11%, e-döntéstámogató rendszerrel 5% rendelkezik. Az e-közigazgatás szolgáltatási szintre a statikus tájékoztatók (37 %), a nyomtatvány letöltés (44 %) vagy on-line kitöltés (6 %) jellemző, teljes elektronikus ügyintézésre jelenleg még sehol nincs lehetőség. Az elektronikus információszabadságról rendelkező (2005. évi XC.) törvényben előírtakat teljesen 56 %, részben 35 % teljesíti, ami összességében 91 % Elektronikus ügyindítás lehetőségével 46 % rendelkezik, míg 54 % -nál erre még nincs lehetőség. 5. Biztonság Vírusvédelemre 10 különböző programot használnak 100 %-os lefedettségben, amelyeket folyamatosan és rendszeresen frissítenek is. A leggyakrabban alkalmazott programok: Symantec Antivirus 33 % McAfee VirusScan 17 % eTrust 14 % Norton Antivirus 11 % egyéb 25 % Az adatbiztonságról tűzfal (94 %), szünetmentes tápegység (94 %) alkalmazásával és napi, heti valamint havi biztonsági mentések (100 %) készítésével gondoskodnak. 6. Szabályzatok A beérkezett válaszokból megállapítható, hogy az informatikai terület alaposan dokumentált, tervszerű munkavégzés folyik jól szabályozott keretek között: Adatvédelmi szabályzat 97 %, informatikai védelmi (biztonsági) szabályzat 97 %, elektronikus levelezés használatára vonatkozó szabályzat 69 % a számítógéphez való hozzáférés rendje szabályozva van 94 % az egyes alkalmazáshoz való hozzáférés rendje szabályozva van 100 % informatikai stratégiával rendelkezik 66 %

189


informatikai fejlesztési tervvel rendelkezik 74 % 7. Képzettség A dolgozók informatikai felkészültségének megítélése a közepesnél jobb, szinte minden válaszadó az ötös skálán 3 vagy 4 szintűre értékelte, az átlag így 3,7 lett. 8. Informatika Munkaállomások száma [db] Felhasználói létszám [fő] Üzemeltető informatikus [fő]

összesen 8232 10543 177,5

min. 3 2 0,5

max. 1547 1522 21

átlag 242,12 319,48 5,07

Fajlagos mutatók: Felhasználó/munkaállomás Felhasználó/informatikus Munkaállomás/informatikus

1,28 59,39 46,39

Külsős szerződéses informatikus mindössze 3 helyen lát el feladatokat ez 9 %. Az informatikai szakember ellátottsági szintet mindenki legalább közepesre (7 db) értékelte, de ennél jobb eredményeket is – (4: 18 db, 5: 8 db) - sokan megjelöltek, ezek átlaga: 3,91. 2007 évben az informatikai terület a komplex ellenőrzéseken kívül tíz további államigazgatási dekoncentrált szervnél végzett célellenőrzést. A 297/2006 korm. rendeletben meghatározott szoftver jogtisztaságon túl informatikai üzemeltetési-adatbiztonsági, üzemfolytonossági, üzemeltetési feltételek (eszköz, személyzet) meglétét vizsgáltunk. A régión belül az ellenőrzések egységesen történtek, a székhely és a kirendeltségek informatikusai is az adott megyében székhellyel rendelkező államigazgatási szervnél végezték a vizsgálatokat, közös szempontrendszer és módszertan alapján. Ilyen módon à

à à

Szeged székhely az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél, Csongrád Megyei Földhivatalnál, Oktatási Hivatal Délalföldi Regionális Igazgatóságánál, és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál; Békéscsaba kirendeltség a Békés Megyei Földhivatalnál, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságánál; Kecskemét kirendeltség a Bács-Kiskun Megyei Földhivatalnál, a Kiskunsági Nemzetipark Igazgatóságánál és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál végzett ellenőrzést

Általánosságban elmondható, hogy az államigazgatási szervek körében lényegében a szoftver jogtisztaság kérdése megoldottnak tekinthető; operációs rendszerek és irodai programcsomagok esetén vagy ágazati-központi „vállalati” licence-szerződéssel rendelkeznek, vagy a számítógépek amortizációs cseréje alkalmával gondoskodnak egyedi „OEM” licence vásárlásáról. A munkaállomások vírusvédelme szintén vagy „vállalati” szerződéssel van megoldva, vagy saját erőből történik. Az utóbbi megoldás a szervek 190


beszámolója alapján komoly anyagi terhet jelent (évente megújítandó licence), csak átgondolt és tervezett beszerzésekkel valósítható meg. A vizsgált szerveknél a szervergépek szünetmentes áramforrással való ellátása megoldott. A kritikus alkalmazások adatállományait vagy a már szünetmentesített szervereken tárolják, vagy magát a munkaállomást védik egyedileg az esetleges adatvesztést okozó áramingadozásoktól, áramszünetektől.

5.5. A regionális átalakulás hatása a tevékenységre A regionálisan egységes hálózatcímzés, közös levelezés és egységes weboldal kialakításán kívül nem volt lehetőség lényeges üzemeltetést egyszerűsítő, vagy költségcsökkentő átszervezés véghezvitelére. Ennek elsődleges oka az ágazati (BM - TÁSZ) hálózat sávszélesség-szűkössége; e miatt még jelenleg sincs lehetőség sávszélesség-igényes alkalmazások három telephelyet átölelő módon történő üzemeltetésére, pedig ezek jelentős mértékben csökkentenék az adminisztrációs és működési költségeket. Ilyen régiós szintű üzemeltetési igény lenne például az egyébként megyei szerveződésben működő Törvényességi Ellenőrzési – Nemzeti Rendelettár szerverek egybe konszolidálása; így a kirendeltségeken két szervergép üzemeltetése lenne kiváltva - ami más, idősebb szerverek selejtezését illetve új eszközök beszerzésének elmaradását eredményezné.

191


6. KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS 6.1 Az egyes képzési formák, hatásuk a konkrét közigazgatási feladatok ellátására és annak színvonalára; a képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, tapasztalatok, eredmények, résztvevők (27. számú

melléklet)

A humán erőforrás képzésének és továbbképzésének kulcsfontosságú szerepe van a közigazgatás működésében, tekintettel arra, hogy a hivatalokban, kirendeltségeknél rendelkezésre álló képzett, minőségi emberállomány biztosítja a hatékony hivatali működést. Emiatt Hivatalunknál az elmúlt évben is változatlanul kiemelkedő tevékenységnek tekintettük a képzési, továbbképzési feladatok ellátását. A Hivatal 2007. évi Továbbképzési Terve – melynek alapjául a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Kormányrendelet szolgált – stratégiai célként fogalmazta meg, hogy a régióban olyan felkészültségű közigazgatási szakemberek álljanak rendelkezésre, akik feladataikat megfelelő színvonalon, a szolgáltató jellegű közigazgatás követelményeit is figyelembe véve hatékonyan, eredményesen, szakszerűen és etikusan legyenek képesek ellátni. Képzéseink között kiemelt helyet foglaltak el a központi célelőirányzatból megvalósított képzések, a Regionális Operatív Programokból finanszírozott képzések, valamint a különböző vizsga-felkészítők. A képzések nagy száma miatt azonban gyakran szükségessé vált a Hivatal és a kirendeltségek épületein kívüli külső, bérelt előadói termeket igénybe venni. (Jellemzően a ROP-os képzések, illetve anyakönyvi szakvizsgára felkészítő tanfolyam esetében.) A korábbi évek gyakorlatát folytatva valamennyi képzés, továbbképzés vonatkozásában egyegy program befejezését követően elvégeztük a hallgatói elégedettséget tükröző kérdőíves felmérést, mely segítséget nyújt számunkra a képzések, továbbképzések minőségének és hatékonyságának értékelésében. Az összesített eredmények elemzése során megállapítható volt, hogy a résztvevők több mint 2/3-a értékelte 80-100 % közötti teljesítményre a képzési programok megvalósulását, mely magában foglalta – többek között – a konkrét közigazgatási munka ellátásának segítéséről és a képzés tartalom és forma eredményének megítéléséről alkotott véleményét. Mind a hallgatói, mind pedig a munkáltatói visszajelzések azt támasztották alá, hogy a különböző képzéseken részt vett és sikeres vizsgát tett köztisztviselők alkalmassá váltak a közigazgatási szervek rendszerében való eligazodásra, elsajátították a közigazgatás működésére vonatkozó szabályokat és ezáltal képessé váltak a közigazgatási feladatok szakszerű és törvényes végrehajtásában való közreműködésre. A különböző továbbképzéseinken résztvevők pedig, az ott megszerzett ismereteket szakmai tudásuk elmélyítése tekintetében egyértelműen szükségesnek és hasznosnak tartják.

6.1.1. A központi célelőirányzatból megvalósított képzések (28. számú melléklet) A köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a tervkészítésre kötelezett szerveknek minden évben 192


tervet kell készíteniük, melyben a helyi önkormányzatok és a saját köztisztviselői igényét, valamint a Kormány irányelvét is figyelembe kell venniük. Az éves továbbképzési terven kívüli továbbképzés az önkormányzatok köztisztviselői számára csak a közigazgatási hivatallal történt írásos egyeztetést követően szervezhető. Az éves képzési terv keretében csak a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által minősített köztisztviselői továbbképzési program tervezhető, illetve szervezhető. A Hivatal 2007. évi Továbbképzési Tervének összeállítása során kiemelt figyelmet fordítottunk az 1020/2003. (III. 27.) Kormányhatározatban megfogalmazott stratégiai célkitűzések, valamint a Kormány célkitűzéseivel egyező megyei középtávú továbbképzési tervkoncepciók végrehajtására. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a 2007. július 10-i ülésén döntött a 2007. évi továbbképzési tervek támogatásáról. Bács-Kiskun megyében 2007-ben a csekély mértékű célelőirányzat miatt a „Közigazgatási eljárások hatósági ügyintézők részére” c. 2 napos képzést szerepeltettük. A tervet jóváhagyták a kért 80 fővel, illetve a képzési költség 100 %-os támogatásával. A II. félévben szerveztük meg a programot 2 turnusban, melyeken összesen 95 fő vett részt. Békés megyében minden igyekezet ellenére a 2007. évben a központi célelőirányzatból tervezett képzéseket – hasonlóan az előző évhez – nem sikerült maradéktalanul végrehajtani. A lemaradás alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik ok az, hogy a ROP-os képzések olyan tömege zúdult a köztisztviselőkre az elmúlt két-három évben, amely már időben akadályozó tényezőjévé vált a további (a nem kötelező) továbbképzések megvalósításának. A másik ok, hogy az EU-s forrásból biztosított támogatások nagy aránya miatt csökkent a Kormány továbbképzési célelőirányzatból nyújtott támogatások összege, mely az önkormányzati erőforrások jelentősebb igénybevételét feltételezte. Az önkormányzatok köztudottan nehéz anyagi helyzete azonban jelentős akadályozó tényezőt jelentett a tanfolyami költségek saját forrásból történő finanszírozásában, ezzel meghiúsítva több, korábban igényként jelzett képzés végrehajtását. Az elmúlt évben központi célelőirányzatból valósult meg a „Közigazgatási eljárások hatósági ügyintézők részére” c. 2 napos képzés, melynél a tervezett létszám (45 fő) duplája vett részt a képzésben. Ezzel együtt 3 év alatt a megye vezető és érdemi ügyintéző köztisztviselőinek mintegy 82 %-a sajátította el a Ket. alkalmazását segítő ismereteket az általunk szervezett képzések során. Csongrád megyében két képzés került jóváhagyásra: à „A köztisztviselői életpálya alapvető és új szabályai” (Köztisztviselői törvény módosítása) c. képzés 60 fő részére, à „Az ügyfélszolgálati- és az ügyfelekkel más keretek között érintkező munkatársak társas- és konfliktuskezelő, valamint problémamegoldó készségük fejlesztése” c. tréning 21 fő részére. A képzések után kitöltött elégedettségi kérdőívek összesített eredményeinek elemzése során megállapítható volt, hogy a résztvevők mind két képzést kiválónak minősítették.

6.1.2. A Regionális Operatív Programokból finanszírozott képzések (29. számú melléklet)

193


6.1.2.1. A program célja, jellege és főbb erőforrásai Az első Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja (ROP 3.1. intézkedés első komponense) – továbbiakban ROP – keretében az Európai Unió és a magyar kormány együttesen 3,3 milliárd forintot biztosít 2005. évtől kezdődően három és fél évben az ügyfélközpontú, hatékonyan működő, az európai közigazgatási térbe illeszkedő, az Uniós forrásokat hatékonyan felhasználni képes magyar közigazgatási rendszer megerősítéséhez. Az összegből mintegy 2,7 milliárd forint az EU támogatás, amelyet 2008. május 30-ig használhat fel közigazgatásunk. A kormány 0,66 milliárd forintot biztosít a támogatásból megvalósuló nagyszabású programhoz. A rendelkezésre álló forrás egyrészt a helyi-területi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők továbbképzésére, másrészt a helyi közigazgatás modernizálását és a továbbképzéseket megalapozó tanácsadásra (tanulmányok, módszertani anyagok, szervezeti és működési megoldások kidolgozására) használható fel. A három és fél évre tervezett, központi program keretében megvalósuló feladatok végrehajtásának megszervezésére és összehangolására a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központot (volt Magyar Közigazgatási Intézetet) jelölte ki a kormányzat. A képzések megvalósításában – a továbbképzési tanfolyamok megszervezésével és lebonyolításával – a Közigazgatási Hivatalok a Képzési Központ együttműködő partnerei. A Képzési központ a hazai közigazgatási továbbképzési rendszer módszertani és a közigazgatási modernizációt megalapozó tudományos tevékenység szakmai központja, melynek több mint három évtizedes eredményes tevékenységének elismerését is jelenti, hogy a kormányzat e szervezetet jelölte ki a költségvetésében és várható hatásaiban is rendkívül jelentős feladat menedzselésére, illetve megvalósítására. A Közigazgatási Hivatalok a helyi közigazgatás köztisztviselőinek továbbképzésében kifejtett közel másfél évtizedes eredményes, szakszerű tevékenységük alapján váltak alkalmassá a program végrehajtásában való közreműködésre. 6.1.2.2. A program tartalma és tervezett főbb eredményei A program keretében 34 szakmai és 3 nyelvi, a helyi közigazgatás köztisztviselőinek felkészítését szolgáló – de más célcsoportok képzésére is felhasználandó – központi továbbképzési program került kifejlesztésre (pl. az új közigazgatási eljárási törvény alkalmazása, közbeszerzési ismeretek, az EU támogatási rendszeréhez kapcsolódó pályázati technikák, a helyi jogalkotás módszertana, terület- és településfejlesztési, illetve rendezési ismeretek, programozási és projektmenedzselési technikák, minőségirányítási megoldások). A rendelkezésre álló forrás átlátható, a lehető legmagasabb szakmai színvonalat biztosító felhasználását szolgálja, hogy a továbbképzési programok kidolgozásában a közigazgatás elismert elméleti és gyakorlati szakemberei vettek részt pályázati rendszerben történő kiválasztással, illetve a köztisztviselők továbbképzésében elismert vállalkozások, amelyek a megbízást közbeszerzési eljárás keretében nyerhették el. A programok magas színvonalú megvalósításához – a korszerű felnőttoktatási módszereket készségszinten ismerő és alkalmazó – 1750 fő oktató került felkészítésre. Az oktatók

194


kiválasztása szigorú szakmai követelményeket szabó pályázati és a felkészülésük eredményességét igazoló ismertellenőrzési rendszerben történt. A továbbképzési programok végrehajtása során a helyi köztisztviselők megtanulják, hogyan lehet az Európai Unió támogatási rendszerében biztosított forrásokhoz hozzájutni, hogyan lehet a települések, kistérségek és régiók fejlesztésére fordítani és hogyan kell azokat felhasználni. A továbbképzések elősegítik, hogy a helyi közigazgatásban még általánosabbá váljon a modern vezetési és igazgatási módszerek alkalmazása, az ügyfelek megelégedését kiváltó szolgáltató közigazgatás alapértékké válása a szervezetrendszer működési kultúrájában. A program elősegíti, hogy a helyi-területi közigazgatás még nyitottabbá váljon na helyi civil társadalommal és a gazdaság szereplőivel való együttműködésre. A program keretében több mint 50 ezer köztisztviselő képzése valósul meg. Kiemelkedően fontos, hogy e program 3000 helyi vezető köztisztviselőt – jegyzőket és osztályvezetőket – készített fel a 2005. novemberében hatályba lépett, az állampolgárok nagy tömegét érintő új közigazgatási eljárási törvény szakértői szintű alkalmazására és a program a továbbiakban is felhasználható valamennyi érintett köztisztviselő magas szintű felkészítésére. A program további eredménye, hogy a hagyományos – tanfolyami – képzések mellett 20 elektronikus továbbképzési program is kifejlesztésre került. Ezek hatékonyan és gazdaságosan segítik a hagyományos programok nyújtotta ismeretek elsajátítását, illetve kiegészítik azokat. A program legfontosabb várt hatása, hogy a magyar helyi közigazgatás szemléletében, etikájában közelebb kerül a társadalmi elvárásokhoz, a hatalmi-függelmi rendszer helyett a partnerség válik tevékenysége jellemzőjévé és ugyanakkor képes lesz a jelenleginél lényegesen nagyobb hatékonysággal segíteni a helyi és regionális gazdaság fejlődését. A program tervezői és szervezői vallják, hogy csak a magas színvonalú szakmai tudáson és kiforrott szervezeti-működési kultúrán alapuló közigazgatás lehet ember és környezetbarát. Békés megyében a ROP 3.1.1. Program keretében a 2007-es évben 27 továbbképzés során 1167 köztisztviselő vett részt a képzési napokon. Bács-Kiskun megyében 25 képzési program 66 turnusában 147 képzési napon, összesen 1493 fő részvételével zajlottak a képzések és 63 fő tett záróvizsgát a nyelvi képzésekből. Tanúsítványt 1381 köztisztviselő kapott igazolásául, annak hogy a továbbképzésen hallgatóként részt vett. Csongrád megye a ROP 3.1.1. Program keretében a 2007-es évben 21 továbbképzést szervezett, melyek során 38 turnust indítottunk. A képzéseken összesen 998 köztisztviselő vett részt 79 képzési napon. 2008. évben nem kerül sor áthúzódó képzésre. A 2006. és 2007. év adatainak összehasonlításában kimutatható, hogy 2007-ben háromszor annyi hallgató képzését biztosítottuk és törekedtünk az egyedi végrehajtási megállapodásban vállalt keretszámok teljesítésére. A hallgatók túlnyomó többsége a helyi önkormányzatok munkatársa volt. A területi államigazgatási intézmények régiós átszervezése miatt a képzésekért felelős munkatársakkal való kapcsolat felvétel után a velük való együttműködés is eredményes volt.

195


Tapasztalataink szerint a ROP-os képzések mennyisége a 2007-es évben erőn felül leterhelte mind az önkormányzatok, mind a területi államigazgatási szervek köztisztviselőit. Ez a nagyfokú leterheltség megnehezítette a szervezési munkát is, ez abban nyilvánult meg, hogy a 2007-es év második felében csak nagy nehézségek árán sikerült teljesíteni a képzési létszámokat. Több új, szervezet- és vezetésfejlesztést támogató program jelenik meg a ROP 3.1.1 intézkedés keretében 2008. év kezdetén, mely az EU által támogatott képzések területén új fejezetet nyit a helyi közigazgatás szakemberei számára. Az ÁROP 3.1.1 program keretében finanszírozott programok a modern eszközök és közszféra kultúrájának ötvözetei, melyek kapcsán nagy érdeklődésre számít a ROP Programigazgatósága és a regionális közigazgatási hivatalok. A ROP 3.1.1 keretében eddig is hozzáférhető képzési programok célja az Európai Unióhoz történt csatlakozás kapcsán megváltozott működési tér megismerése és az ahhoz kapcsolódó ismeretek hozzáférhetővé tétele. E folyamat sikerét alátámasztják a lezajlott képzések, melyek eredményeként ma, az önkormányzati tisztségviselők jelentős száma már birtokában van a munkavégzéshez szükséges új tudásnak. Megjelentek azonban az igények a szervezet fejlesztési fókuszú programok iránt. Tapasztalható, hogy az egyes önkormányzatok eltérő problémákkal, nehézségekkel küzdenek. Talán egyedülállónak tekinthető, hogy az egyes programok struktúrája nincs kőbe vésve. A képzésben résztvevő tanácsadók támogatásával ugyanis lehetőség nyílt arra, hogy a program fókuszait az önkormányzattal együttműködve, a tényleges igények alapján alakítsák ki. Cél a részvételi lehetőség biztosítsa a közszféra számára olyan szervezetfejlesztési programokban, melyek több, egymásra épülő modulon keresztül nyújtanak szakmai támogatást a fejlesztési folyamat menedzseléséhez.

6.1.3. Egyéb képzések A képzések szervezése elsősorban a Koordinációs és Szervezési Főosztály, illetve a Titkárságok faladataként jelentkezett. A Hivatal további szervezeti egységeivel együttműködve több, szakirányú képzést is szerveztünk. Ezek közé tartozik az üzletek működési rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet új szabályozásához kapcsolódó képzés. E jogszabály egységes értelmezésének és alkalmazásának érdekében szerveztük meg a jegyzők munkájának elősegítése érdekében e képzést. Rendszeres időközönként és mindhárom megyében megszervezésre került a „Szociális és gyámügyi ügyintézők szakmai napja” c. rendezvény, amelynek célja a hatályos jogalkalmazás egységes gyakorlatának megteremtése volt. 2007. április 2-től helyezte üzembe a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal (KEKKH) az új Cím és körzetnyilvántartó rendszerének első modulját. Ezen számítógépes rendszer alkalmazásával lehetőség nyílt a helyi önkormányzatoknál meglévő technikai háttér felhasználásával a címnyilvántartás adatgyűjtő és karbantartó 196


funkcióinak helyben történő alkalmazására. A helyi önkormányzatok és okmányirodák illetékes munkatársai számára az induláskor oktatás keretében ismertettük a program legfontosabb elemeit. Az oktatáshoz első alkalommal a fejlesztői team szakértő munkatársa segítségét is igénybe vettük. Július 2-től e programrendszer egy újabb modullal bővült, melyeknek segítségével a körzetkezelés is helyi szintre kerülhetett. A helyi ügyintézők képzését ezúttal a kirendeltségünknél csoportbontásban, gyakorlati alkalmazással egybekötött oktatásban részesítettük, mellyel igyekeztünk azt biztosítani, hogy a helyi munkatársak folyamatos segítségnyújtásunk mellett, de önállóan is el tudják látni ez irányú feladataikat.

6.2. A közigazgatási alap- és szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, alkotmányos alapismereti és egyéb vizsgák (30. számú melléklet) 2007. évben a TEKTOR vizsgaszervező program teljes körű használatával szerveztük a közigazgatási szakvizsgát, alapvizsgát és ügykezelői alapvizsgát.

6.2.1. Közigazgatási alapvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (31. számú melléklet)

A közigazgatási alapvizsga tananyaga 2007. szeptember 1-jétől, az ügykezelői alapvizsga tananyaga 2007. január 1-jétől módosult. Az oktatás és a vizsgáztatás is az új tananyag alapján történt. Bács-Kiskun megye Közigazgatási alapvizsgára jelentkezettek száma közel azonos volt a 2006. évi vizsgázók számával. A jelentkezők részére 5 alkalommal szerveztük felkészítőt. A sikertelen vizsgázók aránya mintegy 14 % volt. Összesen 206 fő tett sikeres vizsgát 2007. évben, akiknek 52 %-a államigazgatási szervnél, 48 %-a önkormányzatoknál dolgozik. Az ügykezelői alapvizsga esetében a jelentkezők kevés száma miatt felkészítőt nem tartottuk Bács-Kiskun megyében. Egész évben 22 fő tett alapvizsgát. Békés megye A 2006. évhez képest 2007. évben mind az alapvizsga felkészítőn, mind pedig a vizsgán megjelentek számában mérsékelt növekedés mutatkozott. Közigazgatási alapvizsgára 2007. évben összesen 179 fő jelentkezett be, a jelentkezők közül összesen 153 fő vett részt az év során két alkalommal (március 12-14., valamint szeptember 24-26. időpontokban) szervezett felkészítő konzultáción. Közigazgatási alapvizsgát az év során szintén két alkalommal szerveztünk (április és október hónapokban). A két vizsgán összesen 158 fő jelent meg, a résztvevők közül 142 fő tett eredményesen eleget vizsgakötelezettségének. A II. félévi – októberi – alapvizsgán 13 főnek eredménytelen vizsgája lett, emiatt részükre november hónapban javítóvizsgát szerveztünk, ahol valamennyien eredményes vizsgát tettek. Ügykezelői alapvizsgára 2007. évben összesen 16 fő jelentkezett. Felkészítő konzultációt két alkalommal június és november hónapokban tartottunk, ezeken összesen 11 fő vett részt. A szintén két alkalommal (június és december hónapokban) szervezet vizsgán 11 fő jelent meg, s valamennyien eredményes vizsgát tettek. Csongrád megye 197


A közigazgatási alapvizsga felkészítőn résztvevők száma 2006. évről 2007. évre 33,9 %-kal nőtt. Ezt a változást kisebb mértékben az alapvizsgázók (24,8 %), nagyobb mértékben az ügykezelői alapvizsgázók (280 %) számának növekedése tette ki. A közigazgatási alapvizsgára jelentkezetteknek mindkét évben öt, az ügykezelői alapvizsgára jelentkezetteknek 2006-ban egy, 2007-ben pedig kettő alkalommal szerveztünk felkészítőt. 2006. évben 173 fő vizsgázott, ebből 6,4 % sikertelenül. 2007. évben a 207 fő vizsgázó 10,1 %-a volt eredménytelen. 2006.-ban 13 fő tett ügykezelői alapvizsgát, valamennyien sikeresen. 2007-ben a 33 fő vizsgázott, 15,2 %-a sikertelenül.

6.2.2. Közigazgatási szakvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (32. számú melléklet)

A közigazgatási szakvizsga tananyaga 2007. szeptember 1-jétől változott. Az új tananyagot a felkészítő kezdetekor mindenkinek rendelkezésére bocsátottuk. Szeptembertől a vizsgáztatás is az új tananyag szerint történt. Október végéig a javítóvizsgázóknak lehetőséget biztosítottunk – a KSZK OMI felhatalmazása alapján – a régi tananyag alapján történő vizsgázásra. Bács-Kiskun megye 2007. évben 13 %-kal nőtt a közigazgatási szakvizsga felkészítőn részt vettek száma. Összesen 14 felkészítő tanfolyamot szerveztünk az év folyamán, melyeken 411 fő vett részt. 2007. szeptember 1-étől változott a követelményrendszer, mely érintette mind az általános közigazgatási ismeretek, mind pedig a választott tárgyakat. Az átdolgozott tananyagok rendelkezésre álltak. A folyamatban lévő vizsgázókat a KSZK OMI által meghatározottak szerint vizsgáztattuk le. Kötelező tárgyi vizsgát tett 260 fő – 11 vizsgabizottságnál – (28 %-uk sikertelen vizsga volt), a választott tárgyi vizsgázók száma 210 fő – 8 vizsgabizottságnál – volt (6 %-uk volt sikertelen az első vizsgán). 2007. évben 187 fő kapott bizonyítványt, akiknek 54 %-a önkormányzatnál, és 46 %-a államigazgatási szervnél dolgozó köztisztviselő. Békés megye A jelentkezettek és a ténylegesen résztvevők száma a megyében nem mutat jelentős eltérést. A többségében igazoltan távolmaradók létszáma a 10 %-ot sem éri el. A választható tantárgyak esetében a jelentkezők túlnyomó többsége – a korábbi évekhez hasonlóan – az „Államigazgatást” és az „Önkormányzati közigazgatást” választotta. Békés megyében az utóbbi időben jelentős arány eltolódás tapasztalható a „Pénzügyi és költségvetési igazgatás” és a „Közszolgáltatások szervezése és igazgatása” tárgy felé. Ennek köszönhetően a saját, megyei jelentkezők száma is elegendő a helyben szervezhető felkészítő konzultációk összeállításához. A szervezőmunka azonban nem nélkülözi a régióba tartozó megyék kölcsönösen összehangolt szakvizsga felkészítését. A felkészítőn és vizsgán megjelentek számában, a bejelentett jelöltekhez képest nincs számottevő eltérés. 198


A Ktv. 2001. évi módosítása által előírt tömeges szakvizsga kötelezettségek teljesítését követően, 2004. június 30-a után jelentős létszámcsökkenés következett be és a 2000. évnek megfelelő létszámban stabilizálódott (Békés megyében éves szinten összességében 150 fő körüli a szakvizsgára jelentkezők létszáma). Csongrád megye 2007. évben 238 fő vett részt közigazgatási szakvizsga felkészítőn. A 2006. évhez viszonyítva 14,4 %-os növekedés történt. A vizsgázók között a választott tantárgy megoszlása az előző évihez hasonlóan alakult. A hallgatók többségben az Államigazgatás és az Önkormányzati közigazgatás tantárgyat választották. A közigazgatási szakvizsga felkészítőn a hallgatók elégedettségi kérdőívet töltöttek ki, melynek eredménye 4,8-as átlag lett. Az eredmény az oktatók és a szervezés magas színvonalát jelzi. 2007-ben a kötelező tárgyi vizsgán 192 főt 7 bizottságban, a választott tárgyi vizsgán 171 főt 8 bizottságban vizsgáztattunk. A kötelező tárgyi vizsgázók 13,1 %-a, a választott tárgyi vizsgázók 1,7 %-a tett eredménytelen vizsgát. Bizonyítványt 156 fő kapott.

6.2.3. Anyakönyvi szakvizsga és a vizsgára felkészítő tanfolyam (33. számú melléklet) Anyakönyvi szakvizsga felkészítő tanfolyamot az anyakönyvi szakvizsgáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése óta a régióban a két kirendeltség szervezett. Bács-Kiskun megyében a tanfolyamon összesen 28 fő vett részt, közülük 20 fő tett sikeres vizsgát. 7 fő ismeretmegújítás céljából vett részt a tanfolyamon. Békés megyében a tanfolyam jelenleg is tart – heti egy alkalommal 7 órában –16 szakvizsgázó és 9 ismeret felújításra jelentkezett hallgató részvételével. Az írásbeli vizsgára 2008. február 13-án, a szóbeli vizsgára pedig február 21-én kerül sor. Az ismeretfelújító szakmai továbbképzésen résztvevő 9 fő anyakönyvvezető a tanfolyam végén tanúsítványt kap. Csongrád megyében az elmúlt két évben igény hiányában nem szerveztünk anyakönyvi szakvizsgát.

6.2.4. Alkotmányos alapismeretek vizsga (34. számú melléklet) A 2006. évi jogszabály módosítást követően folyamatosan csökken az alkotmányos alapismeretek vizsgára bejelentkezettek száma. Tapasztalataink szerint ez a jogszabályváltozás a határon túli magyar nemzetiségű ügyfelek széles körét érintette, melynek következményeként többen visszavonták a jelentkezésüket, illetve a jogszabályváltozásról való tájékoztatás után már csak azok az ügyfelek nyújtják be jelentkezésüket, akiknek aránytalanul nagy terhet jelentene az iskolai végzettséget igazoló okirat beszerzése. 2007. évben Bács-Kiskun megyében összesen 23 fő tett vizsgát, amely az előző évhez képest csak mintegy 40 %. A jelentkezők csekély száma miatt egyre inkább csak közös vizsgaszervezés keretében tudjuk a vizsgákat biztosítani részükre.

199


Békés megyében alkotmányos alapismertek vizsgára 2007. évben 51 fő jelentkezett, akik számára a vizsgát 4 vizsgabizottság közreműködésével március, június, szeptember és december hónapban szerveztük meg a beérkezett jelentkezések alapján. Az 51 főből 2 fő nem jelent meg a vizsgán, és halasztási kérelmet sem terjesztett elő, így törlésre került a nyilvántartásból. Halasztási kérelmet nyújtott be 3 fő, ezért jelentkezése 2008. évre került átütemezésre. Ezen kívül még 2 fő vizsgázó jelentkezése került átütemezésre 2008. évre, mivel a 2007. december 13-án megtartott vizsga után nyújtották be jelentkezési lapjukat. 2007-ben 3 fő visszavonta az alkotmányos alapismeretek vizsgára való jelentkezését. Mindezek alapján megállapítható, hogy 2007. évben alkotmányos alapismeretekből sikeres vizsgát tett 41 fő. Csongrád megyében a 2006-os évhez képest 59 %-kal csökkent az alkotmányos alapismeretek vizsgára jelentkezők száma. A megyei tapasztalatok szerint a 2006. évi jogszabályváltozást követő vizsgázói létszám csökkenése megállt. 2007. évben az előző évihez hasonlóan alakult a vizsgázók száma, bár ez annak is betudható, hogy a közös vizsgaszervezés keretében a régió megyéiből is érkeztek vizsgázók

6.2.5. Egyéb vizsgák Egyéb vizsgák megszervezésére 2007. évben nem került sor.

6.3. A regionális átalakulás hatása a tevékenységre A vizsgaszervezésre a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Kormányrendelet, a rendelet 1. sz. mellékletét képező vizsgaszabályzat, illetve a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének „Szabályzat a vizsgák és konzultációk előkészítésének, lebonyolításának rendjéről” kiadott, 2007. május 1-jétől hatályba lépett rendelkezése az irányadó. A képzések, vizsgáztatások területén a regionális átalakulás általában nem eredményezett gyökeres változásokat, tekintettel arra, hogy a képzéseken, vizsgákon résztvevő köztisztviselők indokolatlan mozgatása, utaztatása elkerülése végett a feladatok végzése megmaradt megyei szinten. A társ- (így a régiót alkotó, illetve más, környékbeli) megyékkel már korábban is kialakult jó munkakapcsolatunk volt, (pl. közös felkészítő- és vizsgaszervezés területén) ami változatlanul megmaradt. Az alkotmányos alapismeretek vizsgáztatás területén a régiós átalakulás annyi változást hozott, hogy a régióhoz tartozó 3 megyében egységes tételsor és egységes írásbeli kérdéssor került bevezetésre.

200


7. A HIVATAL SZERVI FENNTARTÓI ÉS FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGE

Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 1. sz. melléklete 2007. január 1-jei határidővel előírta a regionális közigazgatási hivatalok, valamint azok megyei kirendeltségeinek létrehozását. A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza a regionális közigazgatási hivatalok feladat-és hatáskörét, valamint működési rendjét. Ennek megfelelően 2006. december 31-én a megyei közigazgatási hivatalok megszűntek és ezek bázisán alakultak meg a regionális közigazgatási hivatalok a megyei kirendeltségekkel. A Bács-Kiskun, a Békés és a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalok jogutódaként alakult meg 2007. január 1-jén a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal. 2007. január 1-jétől a Hivatal szervezeti keretében tevékenykedik az Állami Főépítész. A fent említett Korm. rendelet értelmében a szervezeti egységek, a szakigazgatási szervek és a kirendeltségek egy költségvetési szervet képeznek. Bár január 1-jétől csak a régióközpont Hivatal lett önállóan gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési szerv, valójában 2007. január 1. és március 31. között átmeneti jelleggel, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 101/B-310/2007. számú leiratában meghatározott rend szerint a Kirendeltségek az egyes gazdálkodási feladatokat önállóan gyakorolták. A Hivatal zavartalan működésének biztosítása érdekében a hivatalvezető rendelkezett az átmeneti időszakra vonatkozó legfontosabb szabályokról (1/2007. (I. 2.), 2/2007. (I. 11.). A Kirendeltségek önálló gazdálkodási jogkörére tekintettel az illetékességi területükön a korábbi gazdálkodási-pénzügyi szabályzatok továbbra is érvényesek voltak. A gazdálkodási jogkörökkel kapcsolatban fontos követelmény volt, hogy a gazdálkodás helyzetéről, a várható döntésekről a Hivatal gazdasági vezetőjét folyamatosan tájékoztatni kellett. A költségvetés elkészítésekor, a vagyont érintő döntések meghozatala előtt, a negyedéven túli hatással rendelkező gazdasági döntések meghozatalát megelőzően, valamint a jelentősebb gazdasági döntések esetén a kirendeltségvezető hivatalvezető-helyettesek kötelesek voltak konzultálni a hivatalvezetővel. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter fenti leiratára, valamint a 2/2007. (I. 11.) számú hivatalvezetői rendelkezésre tekintettel a hivatalvezető a 4/2007. sz. intézkedésével 2007. március 31-ig átmeneti jelleggel szabályozta a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az érvényesítés, valamint a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzésére vonatkozó jogköröket. A régiós hivatali pénzügyi-gazdálkodási jogkörök 2007. április 1-jét követően alakultak ki. Ennek megfelelően a Kirendeltségek csak az Európai Uniós programok célelszámolási számlája felett rendelkeznek teljes jogkörrel annak érdekében, hogy a ROP program lebonyolítása rugalmasan és zökkenőmentesen történjen.

201


7.1. A működési feltételek alakulásának általános bemutatása; a regionális átalakulás által indukált változások A régiós Hivatal költségvetésére – az előző évek gyakorlatához hasonlóan – 2007. évben is az alulfinanszírozottság lett volna a jellemző. Ezzel tisztában volt a felügyeleti szervünk is, mert már a tervtárgyalásokat követően elismerte, hogy a dél-alföldi régióban a zavartalan működéshez, a megfelelő színvonalú feladatellátáshoz közel 234.4 M Ft többletforrásra van szükség. A személyi juttatások esetében 32 M Ft járuléknál: 6.4 M Ft, dologi kiadásoknál: 76 M Ft, felhalmozás előirányzaton: 120 M Ft hiány volt prognosztizálható. Ezt figyelembe véve a Hivatal működőképességének biztosításához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a fejezeti egyensúlyi tartalék terhére informatikai korszerűsítésre, valamint gépjárműbeszerzésre 44.2 M Ft intézményi beruházási, továbbá 106.9 M Ft dologi, 31 M Ft személyi és 36 M Ft járulék előirányzaton megjelenő támogatást nyújtott. A támogatás két ütemben érkezett, a második ütem november legvégén került átadásra, így jelentős maradvány képződött. A regionalizáció jelentős feladatnövekedéssel járt és jár ma is, amely a Hivatalt folyamatosan arra ösztönzi, hogy a meglévő munkaerőt hatékonyabban használja ki. Ez állandó munkakörváltoztatással és gyakran túlmunka végzéssel jár. A szervezeti átalakítás még nem zárult le, a pénzügyi-gazdálkodási rendszer kialakítása a megváltozott feladatoknak megfelelően történik. A meglévő feladatok újraosztására volt szükség az arányos munkateher elosztás, a régióközpont leterheltségének csökkentése érdekében. 2007 szeptemberében néhány feladatot le- illetve visszaadtunk a kirendeltségeknek: oktatással kapcsolatos számlázás, utalványrendeletek előkészítése, klíring előkészítés, bérszámfejtési részfeladatok, tárgyi eszköz mozgások dokumentálása. A munkateher-vizsgálat továbbra is zajlik, az új pénzügyiszámviteli rendszer gyakorlati tapasztalatainak feldolgozása folyamatos. A 2008 évben hatályba lépő új munkaköri leírások is ennek tükrében készültek el. A személyi juttatás kiemelt előirányzat teljesítése megfelelően alakult, a költségvetési kereteket szigorú, takarékos gazdálkodás mellett sikerült tartani. A 2007 évben eszközölt felmentések miatt jelentős kiadások merültek fel, végkielégítésre 17.9 M Ft, jubileumi jutalomra 32.2 M Ft. Az iskolakezdési támogatás 1.4 M Ft összegben terhelte az előirányzatot. Az egyensúlyi tartalékból származó 31 M Ft támogatás, valamint a bevételi többlet, fedezetet nyújtott az évek óta elmaradt normatív jutalmazásra. Az alkalmazottak differenciáltan, átlagosan ¾ havi juttatásban részesültek. A munkaadót terhelő járulék módosított előirányzat szinten nem érte el a jóváhagyott személyi előirányzat kifizetéséhez szükséges keretösszeget. Az év végén rendelkezésre bocsátott 36 M Ft támogatás, valamint a bevételi többlet fedezte a járulék előirányzaton jelentkező hiányt. A dologi kiadások előirányzat azzal, hogy a felügyeleti szervtől évközben 106.9 M Ft összegű támogatás érkezett, megfelelő fedezetet jelentett a kiadások finanszírozására. Takarékos gazdálkodással a Hivatal működőképessége folyamatosan biztosított volt. A felhalmozás eredeti előirányzata mindössze 4.9 M Ft volt, de az évközi előirányzatmódosítások eredményeként (a fejezeti egyensúlyi tartalékból kapott 44.2 M Ft támogatás) 121.119 M Ft-ra emelkedett. Ez az összeg tartalmazza a Lakásépítés-vásárlás számlán lévő

202


összeget is (5.968 e Ft). A Hivatal 2007. évben informatikai és irodatechnikai eszközöket, gépjárműveket, valamint bútorokat vásárolt. A felhalmozási előirányzaton képződött maradvány lehetőséget teremt olyan évek óta halogatott beruházások, beszerzések, felújítási munkálatok elvégzésére, melyek a zavartalan működés biztosítása érdekében halaszthatatlanná váltak. Az irodák klimatizálása, a gépjárműpark részleges, az irodabútorok teljes cseréje, hamarosan megvalósul. Felújítási előirányzatot 2007-ben sem tudtunk képezni. Az ingyenes használatban lévő irodahelyiségek felújítását nem tudtuk megoldani. A 2008. évi költségvetési helyzet függvényében az irodák festését, parkettázását, a világítás rendszer korszerűsítését tervezzük. Az évek óta bevezetett takarékossági intézkedéseknek köszönhetően, valamint a felügyeleti szervtől kapott egyensúlyi tartalékból sikerült a Hivatal működőképességét biztosítani.

7.2. A hivatali feladatokban bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása A beszámolási időszakban a Hivatal hatásköre számottevően nem bővült, azonban az ellátandó feladatok mennyisége – főleg a régióközpont Hivatalban – megnőtt. A Szociális és Gyámhivatalnál a szociális intézmények kiemelt ellenőrzése a beszámolási időszakban többletfeladatot jelentett. 2005. március 1-jétől elindult a három évesre tervezett Regionális Operatív Program (ROP), amely a magyar közigazgatási rendszer megerősítését célozta. A ROP végrehajtása megfontolt gazdálkodást igényel a Hivatal likviditásának fenntartása érdekében, mivel a Program költségeit részben a Hivatalnak kell megelőlegezni, annak megtérülése a havi elszámolás benyújtása után több hónappal történik. Jelentősen nehezíteti a Hivatal feladatát a „gördülő” finanszírozás, egyúttal jelentős többletfeladatot is okoz. Az I. félévben a Programigazgatóság tartozásokat vállalt át a képzésszervező központoktól, azaz közvetlenül finanszírozta a kiadásokat. A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) tájékoztatta a hivatalokat, hogy a továbbképzésekért felelős miniszter a Miniszterelnöki Hivatal fejezeti forrásból 167 M Ft előirányzat átadásáról döntött, amelynek a terhére a képzésszervező központok kötelezettséget vállalhatnak a ROP 3.1.1. végrehajtása során. A támogatás felosztásáról a várható képzések normatív számait (21 ezer Ft/fő/turnus költség) alapul véve döntöttek. A Dél-alföldi régió december utolsó napjaiban összesen 14.663 e Ft-ot kapott. A KSZK 2007 év végéhez közeledve a tartozásállomány növekedésének megállítása érdekében ún. „gyorsítósávot” hozott létre, mely a megbízási díjak elszámolásának menetét hivatott gyorsítani. A benyújtott elszámolásokat a tervek szerint 15 nap alatt dolgozták volna fel, ezt azonban nem sikerült tartani. 2007. decemberében a 2007. július havi Pénzügyi Elszámolási Jelentés (PEJ) és az októberi gyorsítósávos elszámolásokat utalta le az Irányító Hatóság (IH), így az IH tartozása régiós szinten már 29.868 e Ft-ra nőtt, mely az előleg figyelembe vételével is 1 M Ft körüli elmaradást jelentett.

203


A megszaporodott feladatokra, valamint a régiós működésre tekintettel 2007. évben is általános gyakorlattá vált, hogy egy-egy feladatot team munkában oldunk meg. A munkatársak leterheltsége rendkívüli mértékben megnövekedett. Gyakori a munkaidőn túli munkavégzés annak érdekében, hogy a feladatokat határidőben el tudjuk végezni. Hatékonyabb szervezéssel folyamatosan törekszünk arra, hogy a leterheltséget és az indokolt túlmunkát csökkentsük.

7.3. A bér-, és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása A Hivatal engedélyezett létszáma 2007. január 1-jén 192 fő volt. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség 2007. szeptember 1-jei kiválásával ez a létszám 164 főre csökkent. A régiós átszervezéssel járó szervezeti átalakítások, illetve az ehhez fűződő felmentések jelentősen megterhelték a Hivatal költségvetését. A beszámolási időszakban végkielégítésre 17,8 M Ft-ot, szabadságmegváltásra 11,9 M Ft-ot, jubileumi jutalomra 32,2 M Ft összeget fizettünk ki. Normatív és teljesítményhez kötött jutalomra a beszámolási időszakban 40,2 M Ft-ot tudtunk biztosítani. A céltartalékból kapott támogatásból 8,4 M Ft értékben üdülési csekket, 3,08 M Ft értékben kisértékű ajándékot, valamint 1,44 M Ft iskolakezdési támogatást nyújtottunk. A 2006-ban végrehajtott és 2007-re áthúzódó átszervezéssel összefüggő, egyszeri többletkiadásokra a Hivatal igényt jelentett be 4.404 e Ft összegben, az erre a célra szolgáló céltartalék terhére. Az igényelt összeget teljes egészében megkaptuk. A költségvetési szerveknél 2006-2007 évben elrendelt szervezeti és egyéb intézkedésekkel összefüggő kiadások kompenzálására a központi költségvetés újabb céltartalékot képezett. Több ütemben volt lehetőség ilyen címen támogatás igénylésére. Az I. ütemben a Hivatal a szervezeti intézkedésekből, illetve vezetői megbízások visszavonásából eredő többletkiadásra összesen 27.798 e Ft-ot kapott. A II. ütemben 11.811 e Ft összegű támogatást nyújtott a felügyeleti szerv, a III. ütemben 944 e Ft összegű támogatási igényünk teljesült, a IV. ütemben 312 e Ft-ot kapott a Hivatal. A II. ütemben tévesen igényelt összegből 2.068 e Ft visszafizetési kötelezettség keletkezett, melyet teljesítettünk. Kedvezően érinti az illetménygazdálkodásunkat az, hogy a ROP-pal kapcsolatos feladatokat végző oktatásszervező munkatárs illetményének, helyi közlekedési bérlettérítésének, valamint étkezési hozzájárulásának 84.79 %-át a Program finanszírozója átvállalta. 2007. augusztusától a KSZK engedélyezte egy pénzügyi munkatárs alkalmazását, illetményének, bérletének és étkezési hozzájárulásának elszámolását. Szegeden a pénzügyekkel foglalkozó kolléga illetményét és személyi jellegű juttatását 90 %-ban a ROP téríti. 2007. októberében kapacitásfejlesztésre adódott lehetőség, így a Hivatal még egy szervezéssel foglalkozó munkatárs személyi kiadásait állíthatta be elszámolásaiba. Az üres álláshelyeken megtervezett illetmények, valamint a betegség miatti tartós távollét is megtakarítást jelentett a személyi juttatás előirányzaton. A Hivatalban a beszámolási időszakban a fluktuáció igen magas volt. Ez a regionális hivatalok kialakításának, illetve az ezzel járó szervezet átalakításnak volt a következménye . 204


A közszolgálati jogviszonyok többsége a határozott idő lejárta, saját kezdeményezés, nyugdíjazás, áthelyezés és közös megegyezés miatt szűnt meg. 2007. január 1-jétől az étkezési hozzájárulás és az Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztári tagsági támogatás mértékét a régióban egységesítettük. A 2007. évi XXXIII. törvény módosította a közszférában foglalkoztatottakat megillető 13. havi illetmény kifizetésének rendjét. Az új szabályozás értelmében 2007. július 1-jétől a juttatást havonta, az illetmény kifizetésével egyidejűleg az illetmény 1/12-edének megfelelő összegű részletekben kell fizetni. Ehhez a központi költségvetés 33.549 M Ft támogatást biztosított.

7.4. A személyi működési feltételek, ezek alakulása – létszám, végzettség, szakmai összetétel; az emberi erőforrás stratégiája, értékelése; a hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák leküzdése, illetve az esetleges fegyelmi intézkedések (35-40. számú melléklet) A regionális hivatal új szervezeti formában, a megyei hivataloktól örökölt személyi feltételekkel kezdte meg munkáját. 2007. január 1-jén az engedélyezett 192 fővel szemben 184 fő (179 köztisztviselő és 5 munkavállaló) kezdete meg regionális hivatali tevékenységét. A regionális hivatalvezetői tevékenység ellátásával –a hivatalvezetői pályázat elbírálásáig – megbízott kirendeltségvezető megkezdte a regionális hivatal szervezetének kialakítását, és döntött a halaszthatatlan és feltétlenül szükséges humánpolitikai kérdésekben. A hivatali személyzetpolitika kialakítása, a végleges humánerőforrás stratégiai célkitűzések meghatározása a pályázatot elnyerő hivatalvezető feladatává vált. Az átszervezés első napjaiban elkészítettük valamennyi köztisztviselő kinevezés-módosítását, s ezzel egyidejűleg a regionális hivatal új vezetőinek megbízására is sor került. A volt megyei hivatali vezetők egy része – főként a kirendeltségeken – ügyintézői besorolásban dolgozott tovább, további része pedig alacsonyabb szintű (osztályvezető elnevezésű, főosztályvezető-helyettesi besorolású) vezetői megbízást kapott. A vezetői státuszok átszervezését hivatalunknál – alapilletmény eltérítésekkel, valamint szakmai tanácsadói, főtanácsadói címek adományozásával – egzisztenciális sérelmek nélkül sikerült megoldani. Már az év elején is nehezítette feladataink ellátását, hogy olyan kulcspozíciójú státuszok, mint a koordinációs főosztályvezetői álláshely, az Állami Főépítész, a kirendeltségeken a hatósági osztályvezető, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség területi igazgatói státuszai, továbbá több ügyintézői álláshely is betegség, felmentési idő, és egyéb közszolgálati jogviszony megszűnés miatt hónapokig betöltetlen volt. A 2007. május 1-jétől hivatalba lépő új hivatalvezető feladatul tűzte ki hivatalunkban egy szakmailag magasan kvalifikált, stabil, a korszerű közigazgatás igényeinek is megfelelő vezetői és ügyintézői állomány kialakítását. Az üres, majd a későbbi fluktuáció következtében megüresedő munkakörökre felsőfokú végzettségű, képesített, szakmai gyakorlattal és nyelvtudással rendelkező, elhivatott, lehetőleg fiatal köztisztviselők kerültek kinevezésre.

205


2007. szeptember 1-jétől a Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége átszervezésre került a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz. Az átszervezés 28 fő köztisztviselőt érintett. A személyi anyagok, valamint az időarányos költségvetési pénzeszközök és vagyontárgyak átadása zökkenőmentesen történt. Ennek következtében a Hivatal engedélyezett létszáma szeptember 1-jétől 192 főről 164 főre csökkent. Év végéig a viszonylag magas – a betöltött létszám éves átlagához viszonyított – 21 %-os mértékű fluktuáció (ebben a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség átszervezése miatti 28 fő létszámcsökkenése nem szerepel) következtében, a betöltött átlaglétszám 19,8 %-a kicserélődött. A Hivatal állományából eltávozott köztisztviselők közszolgálati jogviszonya 72,2 %-ban határozott idő lejárta miatt, illetve a köztisztviselők saját kezdeményezésére, nyugdíjazás miatti felmentéssel, áthelyezéssel, közös megegyezéssel került megszüntetésre. A köztisztviselők által, valamint a Hivatal által kezdeményezett jogviszony megszüntetések (ez utóbbi az éves fluktuáció 27,8 %-a) egyaránt jogszerűek voltak, munkaügyi bírósági eljárás kezdeményezésére egyetlen esetben sem került sor. A regionális átszervezés, a megváltozott szemléletmód, a megnövekedett követelmények, a helyettesítésekből adódó többlet feladatok az év folyamán megfeszített munkatempót kívántak a Hivatal valamennyi dolgozójától. Az év végén lehetőségünk nyílt arra, hogy köztisztviselőink egész évi munkáját elismerjük, így a személyi juttatás terhére 140 fő köztisztviselő részére 30.219.200 Ft összegű jutalom került kifizetésére. Emellett 3.085.050 Ft értékű ajándék utalvány, 8.378.933 Ft értékű üdülési csekk juttatásban is részesültek hivatalunk dolgozói. Egy köztisztviselőnk Köz Szolgálatáért Érdemjel kitüntetésben, 3 fő miniszteri dicséretben és jutalomban, további 7 munkatársunk pedig miniszteri emléktárgy adományozásában is részesült. Fegyelmi vétség feltárására, eljárás lefolytatására nem került sor. Személyzeti stratégiánk része volt, a pályakezdő diplomások ösztöndíjas foglalkoztatása, amely területen az eredmény magasan felülmúlta várakozásainkat. A törvény adta lehetőséggel élve, az elmúlt évben 13 fő pályakezdő diplomást foglalkoztattunk start kártyával ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban. Ebből egy fő a magánszférában végleges álláshelyet talált és ösztöndíjas jogviszonyát megszüntette, két fő a foglalkoztatás idejének lejártával a Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségünkhöz kinevezésre került, 5 fő a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, további 5 fő ösztöndíjas foglalkoztatása pedig hivatalunkban jelenleg is folyamatban van. A többségében jogvégzett pályakezdő fiatalok gyorsan beilleszkedtek a hivatali kollektívákba, ráhangolódtak a közigazgatási munkára, és megismerve, megszeretve azt, teljes értékű munkaerőként segítették és segítik ma is a Hivatal munkáját. Ez a foglalkoztatási forma a fiataloknak remek lehetőséget nyújt a közigazgatási pálya megismerésére, hivatalnak pedig szakember utánpótlás kinevelésére, biztosítására.

7.5. A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, számszerű és szöveges értékeléssel (41-42. számú melléklet)

206


A korábbi évek alulfinanszírozott költségvetéseihez hasonlóan a 2007. évi tervtárgyaláson prognosztizált hiányt (személyi juttatás: 32 M Ft, MAJ: 6,4 M Ft, dologi kiadások: 76 M Ft, felhalmozás: 120 M Ft) összességében elérte a 234,4 M Ft-ot. A Hivatal működőképességének biztosításához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a fejezeti egyensúlyi tartalék terhére, 44.2 M Ft intézményi beruházási, valamint 106.9 M Ft dologi, 31 M Ft személyi és 36 M Ft járulék előirányzaton megjelenő támogatást nyújtott. A támogatásokat két ütemben bocsátotta rendelkezésre. A bevételekkel kapcsolatban megállapítható, hogy 2007 évtől több – 2006-ban meglévő – bevételi jogcímtől elesett a Hivatal. Nem tervezhető, de jelentős bevételi forrás volt az építésügyi bírság 15 %-a, a műszaki vezetők regisztrációs díja. Az alap-, szak-, és állampolgársági vizsgák, szakmai napok szervezéséből származó bevétel is csökkent. Éreztette a hatását a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség kiszervezése is, tekintettel arra, hogy a Hivatal 2007. szeptember 1-jét követően elesett a fogyasztóvédelmi bírságtól. A beszámolási időszakban ez mintegy 21.6 M Ft bevételt jelentett a Hivatal költségvetésében. A bírság bevétel elmaradása azonban Hivatalunknál nem okoz érdemi problémát mivel a képződött forrást – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – a fogyasztóvédelmi feladatellátás színvonalának javítására fordítottuk. Országosan nem egységes a polgárok személyi adatainak és lakcímnyilvántartásának mikroszámítógépes rendszerének rendszerfelügyeletére vonatkozó gyakorlat. Néhány megyében ezt a feladatot térítésmentesen látták el a közigazgatási hivatalok, míg más megyében – mint Csongrád megyében is – szolgáltatási díj fejében az önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján. A Dél-alföldi régióban sem egységes a gyakorlat, Bács-Kiskun és Békés megyében az említett szolgáltatást a hivatalok térítésmentesen látták el. Régiós szinten a szolgáltatás ellenértéke közel 14 M Ft lenne. Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében kérelemmel fordultunk az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárhoz. A beszámolási időszakban az alábbi kiemelt céltámogatásokban részesült a Hivatal: à à à à à à à à

EU forrásokból megvalósított köztisztviselői képzések (ROP program) Parlagfű-mentesítés koordinálása (2.000 e Ft) 2007. évi létszámcsökkentés többletköltségei (43.201 e Ft) Ösztöndíjas foglalkoztatás támogatása (1.585 e Ft) Prémium évek támogatása (3.383 e Ft) Tervtanácsok működési költségei (2.000 e Ft) Köztisztviselők továbbképzése (2.892 e Ft) Vagyonátadó Bizottság (Békés megye) működési költségei (4.000 e Ft)

A kiemelt előirányzatok alakulásának elemzése során figyelembe kell venni, hogy a kirendeltségek I. negyedévi záró beszámolójában szereplő adatok jelentősen torzítják a regionális Hivatal 2007 évi összevont beszámolóját. A záró beszámolók kiadási és bevételi teljesítési adatai jelentős összegű elmaradást mutatnak. Figyelemmel arra, hogy a régióközpontnak átadott pénzeszközökkel együtt a bevételi előirányzat nem került átadásra, így a regionális hivatal konszolidált adata 54.702 e Ft bevételi elmaradást mutat. A valóságban a bevételek 99,68 %-ban teljesültek, a minimális elmaradás a kiszámlázott, lejárt határidejű kintlévőségekből ered.

207


2007. évi teljesítés az I. n.évi kirendeltségi záróbeszámoló adataival adatai nélkül kiadások

91,75 %

93,66 %

bevételek

96,49 %

99,68 %

2007. évi teljesítés az I. n.évi kirendeltségi záróbeszámoló adataival adatai nélkül személyi

97,09 %

98,65 %

járulék

92,97 %

98,19 %

dologi

92,07 %

99,61 %

felhalmozás

46,08 %

42,59 %

2007. évi teljesítés az I. n.évi kirendeltségi záróbeszámoló adataival adatai nélkül 64,78 %

96,06 %

100,00 %

100,00 %

99,87 %

100,00 %

intézményi működés bevételei felügyeleti szervtől kapott támogatás támogatásértékű működési és felhalmozási bevételek

A kiemelt előirányzatok pénzügyi teljesítését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a személyi juttatás kiemelt előirányzaton belül elsődlegesen a kötelező jelleggel kifizetésre kerülő rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások fedezetét tervezte meg a Hivatal, a teljesítés 97 %-os. A nem rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzata 63.724 e Ft volt. Előirányzatmódosítás eredményeként ezt sikerült 168.954 e Ft-ra emelni. Ez fedezte a kiadásokat, a teljesítés 158.634 e Ft . Az előirányzaton belül a 2007. évre tervezett jubileumi jutalom eredeti előirányzata 27,6 M Ft volt, a beszámolási időszakban a teljesítés 32,2 M Ft. A külső személyi juttatásokra 22,3 M Ft összeget terveztünk. A beszámolási időszakban a teljesítés 103,3 M Ft. A munkaadói járulék előirányzat már a tervezés során kevésnek bizonyult, nem érte el a jóváhagyott személyi előirányzat kifizetéséhez szükséges mértéket. Központi támogatás és előirányzat-módosítás révén meg tudtuk emelni az előirányzat keretösszegét.

208


A dologi kiadások előirányzatán mutatkozó teljesítés 92 %-os. Takarékos gazdálkodással, valamint a felügyeleti szervtől kapott támogatással az előirányzat megfelelő fedezetet jelentett a 2007-ben jelentkező kiadásokra. A felhalmozási előirányzat teljesítése mindössze 49 %-ot mutat. A központi forrásból származó, 44,2 M Ft-os keret terhére történő számítástechnikai eszközök beszerzésével kapcsolatos kötelezettségvállalások és beszerzések megtörténtek. A fennmaradó összeg (65,4 M Ft) kötelezettségvállalással terhelt. Ebből finanszírozzuk a klímarendszer kialakítását, továbbá a gépjárműbeszerzést. Felújítási előirányzatot 2007. évben sem tudott képezni a Hivatal. A régióban a dolgozók lakásépítés, -vásárlás munkáltatói támogatására a felügyeleti szerv által 2006 évben elvont – fel nem használt – lakástámogatási előirányzat (3.659 e Ft), a dolgozók által visszafizetett kölcsönök, valamint a törlesztő részletekből befolyt bevétel állt rendelkezésünkre. A beszámolási időszakban 8 munkatárs terjesztett elő kérelmet lakástámogatás iránt, amelyből 1 munkatárs időközben visszavonta azt. Négy fő igényének kielégítése folyamatban van. A régiós átszervezés során a jogelőd Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Lakásépítés-és vásárlás számlájának tartozásállománya, és a visszafizetett kölcsönök nem lettek átvezetve a Hivatal Lakásépítés-és vásárlás számlájára az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. Részéről. Ennek következtében az OTP elkülönített számláján 1 M Ft összeg van, amelyet 2008-ban vezet át a Hivatal Lakásépítés- és vásárlás számlájára. A 2007 évi előirányzat-maradvány 76,9 M Ft, amelyből 79,9 M Ft kiadási megtakarítás, 3 M Ft pedig bevételi elmaradás. A maradvány teljes egészében kötelezettségvállalással lefedett az alábbiak szerint: Személyi juttatás 7,4 M Ft MAJ 3,3 M Ft Dologi kiadás 0,8 M Ft Beruházás 65,4 M Ft. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség kiválása kapcsán a felügyeleti szerv az alábbi előirányzatokon vont el összeget: Személyi juttatás 28,23 M Ft (28 fő) MAJ 9,03 M Ft Dologi kiadás 0,4 M Ft.

7.6. A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása A régió a beszámolási időszakban jelentős összeget költött a tárgyi feltételek javítására. Számítógépeket (142 db), szervereket (6 db), személygépkocsikat (4 db) (részben 2006-ról áthúzódó beszerzés), notebookot, nyomtatókat (12 db), multifunkciós nyomtatókat (3 db), fénymásológépeket (2 db), spirálozógépet, iratmegsemmisítőt, fényképezőgépeket (7 db), a hivatalvezetői szobába és Titkárságra bútorokat vásárolt. (A fenti beszerzésben a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség részére vásárolt eszközök is benne vannak).

209


A Hivatal működési feltételei 2007 évben jelentősen javultak. A felügyeleti szervtől kapott támogatásnak köszönhetően lecserélhettük szinte a teljes számítógépparkunkat. Új faxokat, nagyteljesítményű multifunkciós készülékeket szereztünk be, melyek könnyebbé és gazdaságosabbá teszik a munkát. Terveink szerint az összes elavult, régi bútort le fogjuk cserélni a régióközpont hivatalban és a kirendeltségeken is. 2007. decemberében közbeszerzési pályázatot írtunk ki, a beérkezett anyagok elbírálása jelenleg folyamatban van. 2007 év elején igen elhasználódott, magas futásteljesítményű, öreg gépjárműparkkal rendelkezett a Hivatal. Ez különösen Csongrád és Békés megyékben okozott problémát. (6,4, illetve 8,9 év volt a gépjárművek átlagéletkora). Régiós szinten a gépjárművek átlagéletkora ekkor 6,5 év volt . A korábban elvégzett gépjármű üzemeltetés felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a magas futásteljesítményre, életkorra és a gyenge műszaki állapotra tekintettel a gépjárműpark nagy része cserére szorul. 2007. II. félévében lehetőség nyílt új gépkocsik beszerzésére, így gépjármű flottánk két alig használt Opel Astra G típusú autóval gyarapodott, míg a négy legöregebb, legkorszerűtlenebb gépkocsit értékesítettük. Vásároltunk egy Skoda Fabia-t, melyet átadtunk a Hivatalból azóta már kivált Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak további 5 gépjárművel együtt. Így év végére a 2007 januárban meglévő 19 gépjárműből álló járműpark 14 autóra csökkent. Átlagéletkoruk: 4,4 év. További felügyeleti szervi támogatásnak köszönhetően 2007 decemberében új gépkocsik beszerzésére irányuló közbeszerzési pályázatot írhattunk ki. Ennek eredményeképpen 2008. februárjában 3 db Opel Astra G és 1 db Opel Vectra típusú gépkocsival gyarapodott a gépjárműparkunk. 2008 év I. negyedévében 3 db rossz műszaki állapotú autót kívánunk értékesíteni. Az így fennmaradó 15 autó képes lesz biztonságosan, gazdaságos üzemeltetési mutatóval ellátni a Hivatal régiós feladataiból adódó utazásokat. A régióközpont Hivatal a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő irodaházban működik. Az irodákat részben térítésmentesen, részben bérleti díj ellenében használja. A munkatársak elhelyezése többségében megfelelőnek mondható, a kollegák zöme külön irodában dolgozik. A szobák berendezése (bútor) elavult, a klimatizálás hiánya visszatérő problémát okoz. A bútor és klíma beszerzésre közbeszerzési eljárás van folyamatban. Az irodákban festés, parketta felújítás indokolt. A Főépítészi Iroda nem a régióközpont Hivatal által használt irodaházban működött. Tárgyalásokat folytattunk a Csongrád Megyei Önkormányzattal, melynek eredményeként az épületben 2007. december 1-jétől felszabaduló irodákban sikerült a Főépítészi Iroda munkatársait elhelyezni. Bács-Kiskun megyében a Kirendeltség elhelyezése a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában álló irodaházban biztosított. A Kirendeltség által használt helyiségek 50 %-a ingyenes használati jogú, 50 %-át pedig bérli a Hivatal. A munkatársak munkakörülménye, elhelyezése jónak mondható ugyanakkor festésre, padlószőnyeg kiváltásra, nyílászáró karbantartásra vonatkozó igények jelentkeztek. Békés megyében a Kirendeltség térítésmentesen használja az irodahelyiségeket. A munkakörülmények az irodabérletek takarékossági megfontolásból történő felmondása miatt

210


rosszabbodtak. Az irodák egészségügyi szempontból is indokolt festését, mázolását, a padlószőnyeg kiváltását forráshiány miatt évek óta nem tudtuk megoldani. 2008 évben a költségvetés alakulásának függvényében tervezzük ezen munkálatok elvégzését. A klimatizálás szinte az összes irodában ablak klímával megoldott. A munkavédelmi szakértő 2007. december hónapban kockázatértékelést végzett a régióközpont hivatalban, valamint a kirendeltségeken, amelynek során a képernyős munkahelyek megfelelőségét vizsgálta szemrevételezés, illetve kikérdezés módszerrel, megállapításait jegyzőkönyvbe foglalta. A vizsgált területekre vonatkozóan általános és azonnali intézkedésre javasolt munkavédelmi hiányosságokat állapított meg, továbbá munkahelyenként jelezte a kockázatokat. A jegyzőkönyvekben megjelölt munkavédelmi kockázatok, hiányosságok kiküszöbölése érdekében intézkedési terv készült.

7.7. A minőségügyi rendszerek alkalmazása A régióban működő mindhárom megyei közigazgatási hivatal tervszerűen foglalkozik a minőségüggyel. Csongrád megyében 2003. évben, míg Bács-Kiskun és Békés megyében 2004. évben került bevezetésre az Általános Értékelési Keretrendszer (Common Assesment Framework – CAF), melynek során mindhárom megyében 2006. évben is sor került az önértékelésre a központi online rendszer segítségével. A minőségfejlesztési munka szakszerű végrehajtásának elismeréseként a mindhárom hivatal a korábbi kitöltésre vonatkozóan módszertani igazolást vehetett át. A minőségügyi tevékenység továbbfolytatása a jövőben is elvárásként jelentkezik. A régiós átalakítás következtében felmerült az egységes minőségügyi rendszer kidolgozásának lehetősége, azonban ezzel kapcsolatosan egyelőre csupán kezdeti lépések történek meg. 2007. évben minden energiánkat a hivatali szervezet kialakítása, a munkafolyamatok egységesítése kötötte le, így – a személyi változásokkal együtt – a CAF régiós működtetésére nem volt lehetőségünk. A 2008-as év során azonban a hivatalvezetés részéről is kiemelt elvárásként jelentkezik a minőségügy továbbfejlesztése. Célunk az, hogy mindegyik szervezeti egységet integrálva olyan CAF rendszert alakítsunk ki, mely alkalmas a regionális szervezet erősségeinek és gyengeségeinek a feltárására, és a fejlesztési irányok világossá tételére. Törekszünk arra is, hogy példa értékű kezdeményezést valósítsunk meg a Hivatalban, mely követhető példa lehet a regionális átalakításon a közelmúltban átesett szervezetek számára. A közigazgatás korszerűsítése során kiemelkedően fontos lépésének tartjuk a közigazgatási minőségfejlesztést, és az ehhez kapcsolódó szervezési, vezetési módszerek alkalmazását, mivel a közigazgatási szervek tevékenységének volumene, a közigazgatási szolgáltatások színvonala ez által emelhető. Ezen elgondolás volt az alapja annak is, hogy a korábbi megyei hivatalok számos újszerű közigazgatás korszerűsítési kezdeményezést valósítottak meg. Országosan is elismerést vívott ki a Q-megye elnevezésű program, melynek eredményeképp 11 Bács-Kiskun megyei területi államigazgatási szerv vezette be a CAF minőségirányítási rendszert. Célunk ezen kezdeményezést továbbfejlesztve a Q-régió program elindítása, mely a Regionális Államigazgatási Kollégium segítségével és keretei között kívánunk megvalósítani.

211


Ugyancsak sikeres volt a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karták bevezetését célzó modellkísérlet, melynek fő célja az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése volt. Ezen mintaprogram alapján kormányzati kezdeményezésre országosan kerül bevezetésre minden központi, területi és helyi államigazgatási szervnél az Ügyfélszolgálati Karta 2008. év végéig. Az önkormányzatok irányába pedig ajánlással él a közeljövőben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az alkalmazás érdekében.

7.8. A hivatali szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai, különös tekintettel a szervezetfejlesztés érdekében esetlegesen bevezetett módszerekre, kidolgozott stratégiákra A regionális közigazgatási hivatal 2007. január 1-jével kezdte meg működését a 297/2006 (XII. 23.) Kormányrendeletnek megfelelően. A közigazgatási hivatalok regionalizációja új hivatali struktúra kialakítását, s ezen belül olyan vezetési módszerek bevezetését kívánta meg, mely lehetőséget ad arra, hogy a régiós székhely és két kirendeltség a jelentős földrajzi távolságok ellenére is egységes hivatalt alkosson. A Hivatal korábbi szervezeti felépítéséhez képest legnagyobb mérvű változás a kirendeltségeken történt, ahol a korábbi főosztályi szervezetet osztályokra tagolódás váltotta fel és érezhetővé váltak a 2006. évi létszámcsökkentések következményei is. A főosztályok megszüntetése természetesen együtt járt a vezetői szintek, a vezetők számának csökkentésével a kirendeltségeken. Tekintettel arra, hogy az osztályvezetőknek nincsenek SzMSz szerinti helyettesei, távollétükben helyettesítésük megoldása szervezési kérdéseket vet fel. A regionális hivatal számára is kihívást jelentett az átszervezés, hisz a feladatok ellátása során érvényesíteni kellett az egységes jogalkalmazás szempontját, meg kellett teremteni – az új keretek között – az együttműködés hatékony módszereit, a szakmai tevékenység magas színvonalú folyamatos ellátását. A faladatok megosztása mellett nagyon fontos volt a szükséges információs, kommunikációs csatornák kiépítése a gördülékeny, összehangolt munkavégzés érdekében. Hivatalvezetői szinten a rendszeres heti vezetői értekezlet, és a heti személyes kirendeltségi látogatás vált gyakorlattá, és annak érdekében, hogy valamennyi dolgozó közvetlenül a Hivatal vezetőjétől értesüljön a legfontosabb hivatali tudnivalókról apparátusi értekezleteket is tartottunk. A tapasztalatok kedvezőek, a megbeszélések alkalmasak a problémafeltárásokra, és azok gyors, hatékony kezelésére is. A heti vezetői értekezlet utáni főosztályvezetői értekezlet – a kirendeltségeken osztályvezetői értekezlet – keretében folytatódik a szakterület aktuális gondjainak, problémáinak megbeszélése, az értekezleten elhangzottak közvetítése. A kirendeltségek vezetőivel és a szervezeti egységek vezetőivel is minden kérdésben folyamatosan történik egyeztetés. A főhatóságtól, más szervektől a törzshivatalhoz és a kirendeltségekhez érkezett állásfoglalásokat kölcsönösen megküldjük egymásnak és egyeztetjük. A régiós körlevelek és

212


a régiós jegyzői értekezlet is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szükséges információk partnereinkhez eljussanak. A hivatalban egységes munkaterv, ellenőrzési terv került kiadásra, mely utóbbinak egységesen előre megadott az ellenőrzési szempontrendszere. Egységes hatósági statisztikai adatszolgáltatást határoztunk meg a régió tevékenységéről szóló beszámoló összeállításához. Az egységes honlap közös szakmai tartalommal való feltöltésével kapcsolatos munkák folyamatban vannak. Az egyes megyei ügyintézők szakmai kérdésekben telefonon, e-mail-en tartanak kapcsolatot egymással – utólagos referálási kötelezettséggel vezetőik felé, illetve vezetőik előzetes jóváhagyásával önállóan teszik meg javaslataikat. Az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró önkormányzati szervek vezetői, dolgozói részére tartandó szakmai értekezletek koordinált megtartása azt eredményezi, hogy a gyakorlatban kialakított megoldások gyorsabban terjednek el. A felügyeleti ellenőrzések tapasztalatainak megosztása szintén megtörténik a hivatali főosztályok és a kirendeltségek osztályai között, mely elősegítheti az ellenőrzési rendszer hatékony működtetését, ezen a téren még kevés tapasztalattal rendelkezünk. A törvényességi ellenőrzési területen 2007. áprilisában készült el véleményezésre az írásos anyag, mely az egységes régiós törvényességi ellenőrzési gyakorlat érdekében kívánta meghatározni a régiós jelentések elkészítését, körlevél, tájékoztató kiadását, az adatgyűjtés módját, a szóbeli észrevételek tárgykörét, az írásbeli törvényességi észrevételek formáját. Ezt követően folyamatosan megküldésre kerültek a régióban írásban tett törvényességi észrevételek, valamint a kiadott állásfoglalások. Ezek a szakmai anyagok megkönnyítik az egységes jogértelmezést. A törvényességi ellenőrzés egységesítése, az alkalmazott módszerek egyeztetését szolgálta a költségvetési-zárszámadási rendeletek felülvizsgálatához kapcsolódóan tartott osztályvezetői megbeszélés. Általános tapasztalatunk, hogy a regionalizáció legfontosabb hozadéka feltétlenül az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés kialakítása, melyet a szakterületek munkatársai közös megbeszéléseken tisztáztak. Ennek egyik kézzelfogható megnyilvánulása, hogy az egységes honlapon közös szakmai tartalom került feltöltésre, így ügymenetleírások, tájékoztatók megjelentetése. A jegyzők egységes tájékoztatása érdekében havi rendszerességgel kiadjuk a régiós Hivatali Tájékoztatót, melynek első száma 2007. június elején jelent meg és elektronikus formában kerül továbbításra a települési önkormányzatok jegyzőinek. A Tájékoztatóban arra törekszünk, hogy számot adjunk a legfontosabb jogszabályi változásokról, felhívjuk a figyelmet a megfelelő joggyakorlatra, és valamennyi olyan témát felvessünk, mely a jegyzők tevékenységét érinti. Több új munkamódszer kidolgozása és bevezetése is megtörtént az elmúlt éveben, így: à munkacsoport-megbeszélések egyes összhivatali szintű feladatok ellátása kapcsán, à telefonos konferenciabeszélgetések a napi feladatok megoldása kapcsán,

213


à

régiós konferenciák és egyéb rendezvények általánossá tétele (pl. jegyzői értekezlet, építéshatósági értekezlet, építés-felügyeleti értekezlet).

A gazdálkodási területen is történtek szervezési lépések. A CAF kérdőívet kitöltő munkatársak jelezték, hogy a Hivatal dolgozóinak nincs kellő információja a Hivatal költségvetési helyzetéről, gazdálkodásáról. Ezt kiküszöbölendő, ez évben készül egy olyan információs rendszert működtetni, amely kielégítheti a gazdálkodás iránt érdeklő munkatársaink igényeit. A Hivatal nehéz költségvetési helyzete indokolttá tette a gazdasági folyamatok, bevételeink és kiadásaink napi szintű elemzését. Ezzel kapcsolatosan új belső adatszolgáltatási formák születtek: Hivatal likviditási helyzete, bevételek-kiadások napi figyelemmel kísérése, ROP likviditás, oktatással kapcsolatos megbízási díjak, jutalmak kimutatása. A korszerűbb módszereknek köszönhetően a belső adatszolgáltatás javult. A napi munkavégzést segítendő egységes eljárási rendek kialakítására került sor a régiós átállás miatt az alábbi területeken: à 2007. április 1-jétől a Hivatal valamennyi gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi folyamata a Hivatal székhelyén, a Pénzügyi Főosztályon történik, hivatalvezetői intézkedés történt az iránt, hogy a kirendeltségek a perköltség, eljárási költség kezelése iránt a jövőben a Pénzügyi Főosztályt keressék meg. Ugyancsak intézkedés történt azért, hogy a Hivatal javára megállapított, Ket. szerinti eljárási költségről, eljárási bírságról szóló rendelkezés a hatósági döntések rendelkező részében a Hivatal előirányzat-felhasználási keretszámlájára történjék. à A Hatósági Főosztály megkereste a Hivatal Informatikai Főosztályát annak érdekében, hogy a Ket. 80. § (1)-(4) bekezdése szerinti hirdetményi kézbesítésnek a hivatali honlapon történő közzétételét biztosítsa oly módon, hogy az a Hivatal kirendeltségei számára is biztosított, elérhető legyen. à Hivatalvezetői intézkedés érdekében előkészítő anyagot készítettünk annak érdekében, hogy a földhivatal előtti, a hiteles tulajdoni lap másolatának szolgáltatására irányuló eljárásban személyes díjmentessége alapján ne terhelje semmilyen díj, vagy költségtérítési fizetési kötelezettség a hivatalt (beleértve szervezeti egységét, a kirendeltséget is). Felmondásra került a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalnak a Körzeti Földhivatallal kötött megállapodása. à A 2007. január 1-jén hatályba lépett az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló, azóta többször módosított 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, melynek előírásaiban foglaltakra figyelemmel javaslatot tettünk a hivatalvezető felé az üzemeltetéséhez biztosított eszközök beszerzésére – a kirendeltségek munkatársai részére is. à A 2005. évi hatósági statisztikai adatok alapján a megyében lévő kistérségenként összegyűjtésre került, hogy a 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet illetékességi szabályai alapján mennyi ügyet iktattak összesen a várhatóan 2007. július 1-jétől kialakuló kistérségekben. à A kisajátítási eljárásban közreműködő szakértők egységes nyilvántartását fektettük fel. à Az ÖTM Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály felkérésére – a felkérés mellékleteiben foglaltak szerint – összeállítottuk az államigazgatási feladatok kistérségi szinten történő ellátásáról, illetve az eltérésekről a felmérést Bács-Kiskun megye tekintetében az építésügyi igazgatás területén, az okmányirodák működését érintően, a hatósági igazgatási társulások, és körjegyzőségek működéséről. à A külképviseletek megkeresése alapján adatgyűjtést végeztünk és tájékoztatást adtunk az észt és grúz állampolgárok utóbbi években hazánkban történt anyakönyvi eseményeiről a régióban.

214


à à

A törvényességi ellenőrzési és felügyeleti területen a TÖRV rendszerbe történő egységes rögzítés további fejlesztése, valamint a TÖRV adataihoz való régiós szintű hozzáférés legalább vezetői szinten mindhárom megye tekintetében megtörtént. A régióban a kirendeltségek illetékességi területére is közös felügyeleti ellenőrzéseket végeztünk építés-felügyeletben – függetlenül attól, hogy mely szervezeti egységnél dolgozik az építés-felügyelő.

Hosszú távon a specializálódás irányába haladnak a folyamatok, bizonyos feladatok tekintetében a kirendeltségek szerepének a szélesítése válhat indokolttá, ahol rendelkezésre áll a szaktudás. Továbbra is neuralgikus pont az, hogy a jelenlegi vezetési rend szerint a kirendeltségek szakmai osztályait vezető osztályvezetőknek a főosztályvezető szakmai felettese, míg minden más tekintetben a hivatalvezető és a kirendeltség-vezetők, emiatt konkrét ügyek tekintetében a szakmai utasítás adás csak áttételesen működik, mivel az ügyek intézése a kirendeltégvezető hivatalvezető helyetteseken keresztül történik. A fentiekből látható, hogy számos intézkedés történt annak érdekében, hogy a regionális működést korszerű szervezési vezetési módszerek alkalmazásával segítsük. Természetesen az elmúlt év során elindulhattak fejlesztési folyamatok, azonban ezeket szükséges tovább vinni, valamint a szervezet működésének átvilágításával feltárni a problémákat, hiányosságokat és törekedni ezek megoldására.

7.9. Kapcsolattartás: szervi és ágazati irányító; más közigazgatási hivatalok, közigazgatási szervek, lakosság, civil szervezetek, sajtó, nemzetközi kapcsolatok A régiós szervezet létrejöttével több szervezési, koordinációs feladat a régióközpontba került, így a kirendeltségek osztályainak az előző évek szerteágazó kapcsolatrendszere lecsökkent. Az ágazati irányító szervekkel, minisztériumokkal is leginkább a régióközpont tartja a kapcsolatot, a kirendeltségek a régióközponton keresztül értesülnek a feladatokról, illetőleg egyéb központi iránymutatásokról. Az állami irányítás központi szerveitől érkező megkeresések hasonlóan a régióközpontba érkeznek, és onnan kerülnek továbbításra a kirendeltségek felé a részfeladatok végrehajtásához szükséges útmutatásokkal együtt, például ombudsmani megkeresések, állásfoglalások. A médiával történő kapcsolattartásra az ambivalencia a jellemző, kiemelt, országos érdeklődésre számot tartó ügyek esetén, vagy elsősorban a megyékben jelentőséggel bíró, esetleg politikai érintettséggel is színesíthető ügyekben keresnek meg bennünket. Hivatalunk gyakorlata azonban következetes atekintetben, hogy folyamatban lévő vagy a hatáskörünkbe nem tartozó ügyekről nem alkotunk véleményt, hiszen a tények teljes körű ismerete nélkül felelősséggel nyilatkozni nem áll szándékunkban. Kialakult a régiós kapcsolattartás a jegyzőkkel, polgármesterekkel, kistérségi társulásokkal is. Emellett azonban továbbra is erős a megyei szintű kapcsolattartás a jegyzőkkel, illetve szükség, vagy igény esetén a polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel. A civil szervezeteknek az utóbbi időben azonban megnőtt a különböző ügyekben történő megkereséseik száma.

215


Legjelentősebb konkrét ügy volt az önkormányzatok közzétételi kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos civil szervezeti megkeresés, melyben a közigazgatási hivatal törvényességi intézkedését is kérték. Ebben a Non-profit Szektor Analízis Projektet, azaz a NOSZA programot szervező Környezeti Management és Jog Egyesülete (EMLA) levélben kereste meg a Hivatalt, hogy ez elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alkalmazására hívjuk fel az önkormányzatok figyelmét. A régióközpont részéről megtörtént a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium valamint a Neumann-ház telefonon való megkeresése az egységes közadatkereső rendszer alkalmazásával kapcsolatosan. Ez ügyben a Hivatali Tájékoztatóban, valamint jegyzői értekezlet keretében hívtuk fel az önkormányzatok figyelmét hiányosságaikra. A tett intézkedésekről a NOSZA egyesületet levélben tájékoztattuk. Együtt Fábiánsebestyénért Közhasznú Civil Egyesület (Efab) Elnöke tájékoztatás kéréssel fordult a Hivatalhoz: Egyeztetnie kell-e a polgármesternek a helyi civil szervezetekkel beruházások előtt, illetve az egyeztetés hiányában érvényesek-e a helyi rendeletek, önkormányzati határozatok tárgyában, mellyel kapcsolatos tájékoztatás megküldésre került az elnöknek. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda a dél-alföldi régióban működő többcélú kistérségi társulások és munkaszervezeteik elérhetőségi adatainak szolgáltatását kérte. Más közigazgatási hivatalokkal történő kapcsolattartás jegyében tapasztalatcserére került sor 2007. augusztus 7-én Debrecenben a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal és az Észak-alföldi regionális Közigazgatási Hivatal munkatársai között a törvényességi ellenőrzési munkáról. Hatósági területen az év során több megkeresés érkezett az ÖTM Közigazgatási Hivatali, Jogi és Hatósági Főosztályától. Ilyen volt, amikor kérésükre deregulációs javaslatokat gyűjtöttünk össze a régióban az anyakönyvezéssel, a személyi okmányokkal kapcsolatos ügyekkel, a gépjárművel kapcsolatos ügyekkel, a telepengedélyezéssel, valamint az ÁNTSZ eljárásával kapcsolatban. A kirendeltségek bevonásával került sor ez év márciusában és áprilisában a kisajátítási törvénytervezet, 2007. decemberében pedig a kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról, valamint a kisajátítási kártalanítás megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet tervezetének véleményezésére. 2007. júniusában arról készítettünk felmérést, hogy hány útlejegyzési ügyben indult másodfokú eljárás, illetőleg Csongrád megye vonatkozásában a jegyzőktől is kaptunk szép számmal igenlő, vagy nemleges választ az első fokú eljárások számáról. Építéshatósági ügykörben rendszeres a kapcsolatunk a szakmai kamarákkal, velük a konzultációk rendszeresek. Építésfelügyelői villámértekezletet tartottunk a KeletMagyarországi építésfelügyelők és az ÖTM részvételével. A villámértekezlet keretében kidolgoztuk a 30 millió Ft-ot meghaladó építési munkák bejelentéséhez szükséges nyomtatványt, mely a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendeletbe is bekerült. 2007. áprilisában megbeszélést tartottunk az ÉMI KHT Dél-magyarországi Divízió Igazgatójával: Kocsis János úrral. Az ÉMI KHT felajánlotta együttműködését az építésfelügyeleti ellenőrzések során. Az ÖTM felkérésre reprezentatív célvizsgálatot végeztünk a vállalkozásokat érintő építéshatósági, valamint az ipar- és kereskedelmi hatósági (telepek, üzletek és a kereskedelmi

216


szálláshelyek működését engedélyező) engedélyezési eljárásokban az ügyintézés időtartamát befolyásoló körülményeknek a feltárása érdekében Szegedet és Szentest érintően. A vizsgálat tapasztalatai alapján megállapításra került, hogy mindkét hatóság előtt az engedélyezési eljárások az eljáró hatóságon kívüli ok miatt húzódtak el. Továbbá sok esetben hiánypótlás, valamint az eljárás felfüggesztésének szükségessége lassította az eljárásokat. A vizsgálta nem igazolta azt a feltételezést, hogy a hatósági engedélyezési eljárások akadályozzák a vállalkozások elindítását illetve működését. Javasoltuk a Ket. szakhatósági közreműködésre vonatkozó szabályozásának az újragondolását azzal, hogy célszerűnek tűnik a Ket. 44. § (2) bekezdésének módosításával megteremteni annak lehetőségét, hogy az ügyfél joga legyen annak eldöntése, hogy a szakhatósági hozzájárulásokat személyesen vagy az eljáró hatóság útján kívánja-e beszerezni. Felmérést készítettünk és eredményét továbbítottuk az ÖTM megkeresére à az első fokú végzések bírói felülvizsgálata megtörténik-e a régióban, vagy hárítja ezeket az ügyeket a bíróság hatáskörének hiányát megállapítva? à kisajátítási ügyekben ki viseli pervesztesség esetén a perköltséget (a kisajátítást kérő, vagy a hivatalunk)? A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felkérésére az „Üzletre hangolva” program részét képező, a vállalkozói szektort érintő hatósági engedélyezési eljárások (üzlet, telepengedély, vásár, piac) felülvizsgálatához a régió területéről a jegyzőktől begyűjtött adatok alapján összesített adatot közöltünk. Továbbítottuk a régió valamennyi jegyzője részére a Mezőgazdasági Hivatal megkeresését annak érdekében, hogy rendelkezésére álljon az üzletnyitási engedéllyel rendelkező üzletek listája a guárgumit tartalmazó élelmiszerek forgalomból történő kivonásához. A Bács-Kiskun Megyei Földhivatalt megkerestük annak érdekében, hogy a körzeti földhivatalok jogalkalmazási gyakorlatát egységesítse, mert azt tapasztaltuk, hogy néhány földhivatal engedélyünk beszerzésére hívja fel a külföldi állampolgárt akkor is, ha a jogügylet nem engedélyköteles és ezzel a helytelen gyakorlattal többlet költséget okoz az ügyfélnek. Arról is tájékoztattuk a megyei földhivatalt, hogy a bevándorolt jogállás és a letelepedett jogállás nem szinonim fogalmak, ugyanis, ha bevándorolt státusszal rendelkező külföldi kíván tulajdonjogot szerezni, az nem engedélyköteles ügylet, viszont ha letelepedett státuszú személy a kérelmező, akkor igen. A régióközpont kapcsolata az ügyészséggel: Egy külföldi jogi személy kérelmező által megszerezni kívánt két ingatlan engedélyezési eljárása során a Szegedi Városi Ügyészség felé törvénysértésre utaló jelzéssel élt hivatalunk, miszerint az illetékes földhivatalban a kérelemmel érintett ingatlanokra a külföldi jogi személy tulajdonjogának bejegyzésére került sor a közigazgatási hivatal engedélyének hiányában. A Szegedi Városi Ügyészség a földhivatal törvénysértő eljárásának megállapítása mellett felszólalást és jelzést nyújtott be a Szegedi Körzeti Földhivatal vezetője felé. Ugyanazon ügyfélnek 5 szabálysértési ügyében érkezett méltányossági kérelmével összefüggésben megállapítottuk, hogy jogszabálysértők a határozatok. A Makói Városi Ügyészségnek jeleztük aggályunkat, megóvta valamennyi határozatot. A jegyző az óvással egyetértett, határozatait visszavonta és az eljárást megszüntette. Szabálysértési ügyek vizsgálata során, továbbá ügyféli bejelentésre szintén kezdeményeztünk szabálysértési ügyekben ügyészi vizsgálatot, ezúttal is sikerrel.

217


A Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen vizsgálatot kezdeményezett Kirendeltségünk egy kecskeméti belvárosi ingatlanon 18 lakásos társasház és a földszinten 13 állásos gépkocsi tároló építési engedélyezési ügyében. A kirendeltség szakmai álláspontja az volt, hogy az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 22. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint a 27. § (2) bekezdésének b) pontja semmilyen más jogértelmezést nem tesz lehetővé, mint azt, hogy mind az építési, mind a bontási engedély érvényességi idejét – annak lejárta előtt előterjesztett kérelemre – akkor és csakis akkor hosszabbíthatja meg az eljáró építésügyi hatóság, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. Ez a jogszabályi feltétel a nevezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetében az, hogy csakis amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások (azaz az eredeti engedély megadásakor hatályos jogszabályi környezet) nem változnak meg, hosszabbíthatja meg az engedély érvényességi idejét az építéshatóság egy-egy évre. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyészi intézkedés megtételére nem látott alapot. Álláspontja szerint az R. 22. § (2) bekezdésének b) pontja és a 27. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a jogszabályok megváltozása esetén is meghosszabbítható egy adott építési engedély érvényessége – érvényességi időn belül –, ha „az egyes alkalmazandó rendelkezések (szabályok) tartalmi azonossága” fennáll. A Főügyészség megállapítása alapján, az illeszkedési szabályra is figyelemmel, olyan jogszabályváltozás, amely a már kiadott engedélyek tartalmának megváltoztatását indokolttá tenné, nem volt. A Szociális és gyámhivatal a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal mint főhatósággal, valamint a szociális hatósági ügyekben felettes szervként illetve a szociális és gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezési ügyeiben II. fokú hatósági jogkörben eljáró Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a régiószékhely szociális és gyámhivatalokkal valamint a kirendeltségekkel is közvetlen szakmai kapcsolatot alakított ki, így az általuk szervezett értekezleteken valamennyien részt veszünk. Rendszeres kapcsolat alakult ki Bács-Kiskun megyében a helyi rádióval, ahol évente több alkalommal is beszélünk bűnmegelőzési tevékenységünkről, a feladat fontosságáról, ellátásának módjáról. Ugyancsak Bács-Kiskun megyében a közvetlen kapcsolattartás részeként emelhetjük ki, hogy 2007-ben bekapcsolódtunk a helyi tanítóképző főiskolai kar bűnmegelőzési kurzusának oktatásába. A jogelőd megyei hivatalok által kötött, és továbbra is napi szinten működő – elsősorban bűnmegelőzési témakörben kötött – együttműködési megállapodások is erősítik a rendszeres kapcsolatot, különösen a kiskorúakat, fiatalkorúakat érintő információk kölcsönös áramoltatása ügyében a Rendőrséggel, az Igazságügyi Hivatallal, a Büntetés-végrehajtási Intézetekkel. Bács-Kiskun Megyében országosan is egyedülálló lehetőség nyílt a Fiatalkorúak Büntetés Végrehajtási Intézetével valamint az ugyanott működő anya-gyermek részleggel való együttműködésre. A kiskorúak elhelyezésének megfelelő megoldása érdekében az intézet folyamatosan igényli szakmai segítségünket, iránymutatásunkat.

7.10. Az ügyiratkezelés helyzete Hivatalunk iktatói, irattár kezelési feladatait mindhárom megyében külön a korábbi hivatalok által létrehozott és hatályban lévő egyedi iratkezelési szabályzatai alapján végezzük el. A 218


Kirendeltségeken az iratkezelés felügyeletét a Titkársági Osztály vezetője, míg a régiószékhely hivatalban a Koordinációs és Szervezési Főosztály vezetője látja el. Az iratkezelési rendszerek összehangolását nehezíti, hogy mindhárom megyében különböző, tanúsítással nem rendelkező iktatóprogramot tudunk használni. A Bács-Kiskun és Békés megyei kirendeltségek Lotus Notes alapú számítógépes iktatóprogramot használnak, míg a régióközpont DOS alapút. A szoftverkövetés egyik esetben sem megoldott a fejlesztők részéről. Így az alkalmazott programok nem felelnek meg a Ket.-nek, s a helyi igényeket sem tudják teljesíteni (pl. statisztika). A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény értelmében ezeket a szoftvereket 2009. január 1jéig használhatjuk, utána csak tanúsítvánnyal ellátott szoftvert alkalmazhatunk. Amennyiben az egységes tanúsított iratkezelési rendszer bevezetésre kerül, az egyes hivatalok által alkalmazott gyakorlatot is egy egységes rendszerbe tudjuk foglalni. A témában 2007. évben is számos jogszabálytervezetet véleményeztünk, mely a napi munkavégzésen kívül jelentős többletfeladatot rótt hivatalunkra is. Ilyen volt az iratkezelési szabályzatok kiadásával összefüggésben a közlevéltárakat, a köziratok kezelésének szakmai irányítását ellátó minisztert és a közigazgatási hivatalt megillető egyetértési jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet-tervezet, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet módosításáról készült Kormányrendelet-tervezet. A jogszabálytervezet véleményezések közül a Közigazgatási Hivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló ÖTM utasítás-tervezetet hivatalunk több alkalommal is véleményezte. Megjegyezendő, hogy iratkezelési rendszerünk egységesítését, valamint mindhárom hivatal közötti ügyiratok mozgását, és az ügyintézési határidő megrövidülését nagyban segítette volna, ha az Egységes Iratkezelési Szabályzatot a minisztérium nemcsak az év végén adja ki a közigazgatási hivatalok számára.

219


8. AZ ÉV SORÁN KIEMELT, ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ FELADATOK, ILLETVE EZEK VÉGREHAJTÁSA 8.1. A régió többcélú kistérségi társulásai működésének tapasztalatai; a kistérségi kapacitásfejlesztés és a koordináció javítása érdekében tett lépések, a hivatal kapcsolata a kistérségekkel A többcélú társulások megalakulása egyértelműen pozitív változást eredményezett a régió közigazgatásában. A Hivatal a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjához kapcsolódóan 2007. év feladatai között kiemelt hangsúlyt fektetett a többcélú kistérségi társulások törvényes működésének előmozdítására és támogatására. A Dél-alföldi régióhoz összesen 25 kistérség tartozik, Bács-Kiskun megyében 10 kistérség, Békés megyében 8 kistérség, Csongrád megyében 7 kistérségi körzet került lehatárolásra. Minden kistérségben többcélú kistérségi társulás működik, tehát Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében is 100 %-os a szervezettség. A 25 többcélú kistérségi társulás közül már 17 helyen önálló munkaszervezetet hoztak létre. Csongrád megyében a 7 kistérségből 5 helyen a munkaszervezeti feladatokat a polgármesteri hivatal látja el, 2 helyen működik önálló munkaszervezet. Bács-Kiskun megyében a 10 kistérségből 7 helyen önálló munkaszervezetet hoztak létre, 3 kistérségben pedig a székhely település polgármesteri hivatala látja el a munkaszervezeti feladatokat. Békés megyében a titkárság feladatait 5 kistérségben a többcélú társulás önálló munkaszervezete látja el, egy településen folyamatban van az önálló munkaszervezet megalakítása, két kistérségben pedig a székhely település polgármesteri hivatala látja el a feladatokat. Általános tapasztalatként megállapítható, hogy a társulásban rejlő előnyöket, mint a költségtakarékosság, hatékonyság, magasabb szakmai színvonal, stb., a települési önkormányzatok felismerték. A kötelező és önként vállalt feladatok ellátását egyre szélesedő körben a közös cél érdekében összefogva valósítják meg. A társulási megállapodásokban korábban vállalt feladatok közül egyre többet látnak el ténylegesen kistérségi szinten. Az elmúlt időszakban tovább erősödött a helyi önkormányzatok társulási hajlama. A társulások 2/3-a önkormányzati kötelező feladatok ellátásra jött létre, így a közoktatási intézmények közös fenntartására valamint az egyes szociális és gyermekvédelmi feladatok végrehajtására (jelző rendszeres házi gondozás, nappali ellátás, gyermekjóléti, családsegítő és támogató szolgáltatás). A települések együttműködési szándékát alapvetően két tényező motiválja. Az egyik a velük szemben megfogalmazott társadalmi igény, ami az önkormányzatoktól korszerűbb, színvonalasabb közszolgáltatási tevékenységet követel, a másik pedig a többcélú kistérségi társulások létrehozását és vállalt feladataik ellátását segítő többlettámogatások elnyerése, amely révén ezek a közszolgáltatások költségtakarékosabban valósíthatók meg. Az állami támogatások felhasználása során arra törekednek, hogy a többletforrások hatása a kistérség lakosai számára is érezhető legyen.

220


Folytatódik az a folyamat, amely az állami támogatások és a pályázati rendszer hatására fokozatosan átrendezi az önkormányzati közszolgáltatásokat kistérségi szintre. A társulások igyekeztek a lehető legtöbb pályázati támogatást elnyerni tevékenységük ellátásához, melynek során elsősorban az egészségügy, az oktatás és a szociális közszolgáltatások terén nyílt mód arra, hogy az ellátások jelentős részét települési szintről kistérségi szintre helyezzék. Az év második felében a kistérségek jelentős részében a közszolgáltatásokat ellátó intézmények is átkerültek a települési önkormányzatoktól a kistérségi társulás fenntartásába. A tanácsok üléseinek előkészítésével, illetőleg az ott elhangzottak jegyzőkönyvbe foglalásával kapcsolatosan a Hivatal erőfeszítései ellenére még mindig alapvető működésbeli hiányosságokat tapasztaltunk. A közigazgatási hivatal már több esetben megyei jegyzői értekezleteken, továbbá körlevélben hívta fel a tanácsok elnökeinek, munkaszervezetek vezetőinek figyelmét e hiányosságokra és azok még visszatérően jelentkeznek. Ennek oka lehet az, hogy a megszerezhető pályázatok elnyerése a fő cél és több helyen – még ott is ahol a polgármesteri hivatalon belüli külön csoport a munkaszervezet – nem önkormányzati gyakorlattal rendelkező szakembereket alkalmaznak a munkaszervezet dolgozóiként. A komplex kistérségi társulások működésével kapcsolatosan elmondható, hogy a leggyakoribb működésbeli hiányosság a társulások üléseiről készült jegyzőkönyvek megküldésének késedelme volt. Emellett még további problémát okozott, hogy a költségvetési határozatok komoly tartalmi és szerkezeti hiányosságokat mutatnak. A társulások többségében nem működnek önálló munkaszervezetek, illetőleg azokban túlsúlyban vannak a pályakezdő ügyintézők, akik még nem rendelkeznek a költségvetési határozat-tervezetek elkészítésével kapcsolatos elegendő tapasztalattal, jogi ismeretekkel. Ezt ellensúlyozandó a hivatal folyamatosan együttműködött a kistérségi munkaszervezetek tagjaival, a kapcsolattartás állandósult és szinte napi szinten működik. Itt tehát főleg a megelőzés irányában történik a kapcsolattartás. Megjegyezni kívánjuk, hogy még mindig okozott problémát a Tkt. és a Tftv. eltérő szabályozása, például ilyen a kistérségi társulás költségvetésével összefüggő döntések meghozatala is, amely Tkt. szerint minősített többséget, a Tftv. szerint pedig egyhangú döntést igényel. Álláspontunk az, hogy a társulásnak egy költségvetése van, ezért nehézen különíthető el a fejlesztési és a működtetési, ezen belül területfejlesztési feladatokra vonatkozó költségvetés. Javasoltuk, hogy a költségvetést, zárszámadást a Tkt. szerint fogadja el a többcélú kistérségi társulás, mivel a területfejlesztési pénzeszközök is a többcélú kistérségi társulás számlájára érkeznek és a társulás egy jogi személy. A társulások feladatbővülése során, majd a társulási megállapodások módosításában, felülvizsgálatában mind az önkormányzatok között, mind pedig hivatalunk között konstruktív együttműködés valósult meg. A megállapodások szakmai színvonala, törvényessége megfelelő volt. További általános tapasztalat, hogy e területen az előzetes szakmai segítségnyújtás, a nyugodt egyeztető munka a célravezető, hiszen a társulás által fenntartásba átvett intézmények működési engedélyének feltétele, hogy valamennyi szakmai és törvényességi feltétel adott legyen és a normatíva igénylésre kerülhessen. A többcélú kistérségi társulások szervezeti és működési szabályzatai a többcélú társulási törvénynek megfelelően készültek, illetőleg módosultak. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálathoz előzetes szakmai segítséget nyújtottunk, csak néhány szóbeli észrevételt kellett tenni.

221


Tendenciának mondható, hogy egyre több esetben került sor írásbeli észrevétel megtételére, és a jövőre nézve is egyre indokoltabbnak látszik az írásos észrevételek megtétele a kistérségi működés tekintetében is. A települések kistérségi összefogását régiós szintű szakmai tanácsadással, személyes tanácskozások sorozatával támogattuk, melynek gyakorlati eredménye abban nyilvánult meg, hogy egyre több közszolgáltatási feladat ellátását vállalták fel, és hivatalunk közreműködésével e feladatokhoz jelentős pályázati forrásokat is nyertek. A településekkel történő kapcsolattartás a kistérségi összefogás elősegítése érdekében egyedi esetmegbeszélések keretében is megvalósult (Csongrádi kistérség, Szegedi kistérség, Hódmezővásárhelyi kistérség munkaszervezete). A hivatalnak jelentős szerepe volt abban, hogy egyre több közszolgáltatási feladat ellátását vállalták fel (pl. oktatási társulások: Ópusztaszer, Röszke, Domaszék). Hasonlóan, személyes megbeszélések útján a körjegyzőségek megalakulását is elősegítettük szakmai tanácsadással, állásfoglalásokkal (Csanádpalota, Nagytőke, Királyhegyes, Kövegy, Nagylak). A kistérségi lehatárolások megváltoztatására irányuló kezdeményezések során a KSH igazgatójával is személyes egyeztetésre került sor, mely elősegítette a szakmailag megalapozott lehatárolások felterjesztését. További eseti megbeszélésekre került sor az ÖNHIKI-s pályázati igények benyújtatásának időszakában, mivel az önkormányzatok személyesen kérték a hivatalvezető segítségét (Öttömös, Nagytőke). A kistérségekkel történő kapcsolattartás és koordináció jegyében részt vettünk olyan régiónkban szervezett országos rendezvényen, amely a kistérségek kapacitásfejlesztéshez, közös gondjainak megoldásához kimagasló előadók részvételével – többek között dr. Bujdosó Sándor szakállamtitkár úr – járult hozzá. Ilyen volt például a Makón 2007. november 9. napján megrendezett Dél-Alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesülete (a DATTE) konferenciáján, mely a dél-alföldi kistérségek összefogásával az önkormányzatok és társulásaik közös érdekeit hivatott összehangolni. A kistérségek kapacitásfejlesztése érdekében hivatalunk régiós szintű rendezvény szervezésével járult hozzá, melyen a felmerülő problémák mielőbbi megoldásához a többcélú kistérségi társulások aktuális kérdéseivel kapcsolatosan Peresztegi Gergely az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Gazdasági Főosztályának vezető-helyettese is tartott tájékoztatót. A 2007. évi kapacitásfejlesztés, önkormányzati-kistérségi feladatátrendeződés, és az ahhoz kötődő intézmény alapítási, átszervezési ügyek szinte mindegyike a közigazgatási hivatal közreműködésével történt. Ebben az érintett szakigazgatási szervvel együttműködve a Szociális- és Gyámhivatal vezetőivel és munkatársaival is egyeztetéseket folytattunk. Több esetben sor került a Hivatal helyiségében szakmai megbeszélésekre, ahol a kistérségi munkaszervezetek érintett munkatársai választ kaptak kérdéseikre. Egy-egy kistérséget kapcsolattartás:

érintő

megyei

és

222

speciális

tapasztalatok,

koordináció,


Bács-Kiskun megye: Bács-Kiskun megyében a 10 kistérségből 9-ben működött 2007. június 11-ig többcélú kistérségi társulás. 2007. Június 12-ével létrejött Kiskunfélegyháza kistérségében is a többcélú társulás, Kiskunfélegyháza Többcélú Kistérségi Társulás elnevezéssel. A társulás létrejöttével, jogutódlással megszűnt a Kiskun Vidékfejlesztési Társulás, mely eddig az időpontig látta el a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. A társulásban a terület fejlesztési feladatok tekintetében ugyan minden települési önkormányzat részt vesz, de Jászszentlászló és Móricgát önkormányzatok továbbra is fenntartják azon – már a minisztériumba is továbbított – kezdeményezésüket, hogy a Kiskunmajsai kistérségbe kívánnak „átsorolni”. Így a két önkormányzat passzív résztvevője a többcélú társulási és a mikrotársulási folyamatoknak. A Ktt. módosítását követően a két önkormányzat kilépett a társulásból és jelezte társulási szándékát a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa felé. Mindkét társulási megállapodás módosításra került. Így 2007. december 31-i állapot szerint módosult a társulásokban részvevő önkormányzatok száma: A kiskunfélegyházi kistérségben 11-ről 9-re, a kiskunmajsai kistérségben 4-ről 6-ra. A többcélú társulás, illetve a területfejlesztési tanács munkájának segítésére elkülönült munkaszervezetet hoz létre a társulási tanács a társulási megállapodás szerint. A munkaszervezet kialakítása, vezetőjének pályázatás útján való megbízása folyamatban van. A munkaszervezet felállításáig Kiskunfélegyháza polgármesteri hivatal kijelölt munkatársa segíti a társulás munkáját. Bács-Kiskun megyében a létrejött 10 többcélú kistérségi társulás közül 7 kistérségben működik elkülönült munkaszervezet. Az elmúlt időszakban minden többcélú kistérségi társulás tartott ülést, egyes esetekben a jegyzőkönyv azonban még nem került megküldésre. (Bácsalmás) Több esetben sor került a társulási megállapodás felülvizsgálatára is. (Kiskunmajsa, Bácsalmás, Baja, Kecskemét) A bajai kistérségben több, szám szerint három közoktatási intézményfenntartó társulás jött létre. Ebben a kistérségben a hatósági igazgatási feladatellátás megszűnt 2007. június 30-val, és 14 település létrehozták a hatósági igazgatási társulást. Ez a dinamikus társulási folyamat a többi – Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza – kistérségben is érződik, az ezzel kapcsolatos végleges megállapodások azonban még nem állnak rendelkezésünkre. Bács-Kiskun megyében az utolsóként a Kiskunfélegyházi kistérségben létrejött Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásához vezető minden főbb részlépésnél aktívan segédkezett kirendeltségünk, illetve a Törvényességi Ellenőrzési Osztály részéről. Ugyanez a kooperativitás jellemző a napi törvényességi ellenőrzés során is, az úgynevezett „előzetes vélemény” kialakításával törekszünk a többcélú kistérségi társulások mindennapi munkáját segíteni, egyben azt koordinálni egy egységes joggyakorlat alkalmazásával. A kapcsolattartás a szó eredeti értelmében nem élő, hiszen a társulási tanácsi üléseken személyesen nem veszünk részt. Ugyanakkor a társulási tanácsi ülésekről a meghívót és a hozzákapcsolódó előterjesztéseket postai, illetve elektronikus formában előzetesen megkapják a területi referensek. Ez biztosítja azt, hogy párbeszéd alakuljon ki a törvényességi ellenőrzést végzők és a munkaszervezet vezetője, illetve munkatársai között. Megjelenési formáját tekintve ez kétféle lehet, a törvényességi referens észleli az írásos anyagok áttekintésekor a

223


problémát vagy a munkaszervezet munkatársai tesznek fel konkrét jogalkalmazási és értelmezési kérdéseket. Jellemzően a feltett kérdések döntő többsége a társulási megállapodások és a szervezeti és működési szabályzatok egyes rendelkezéseihez kapcsolódnak. Emellett a munkaszervezet által foglalkoztatottak jogállásával, valamint a munkaszervezet vezetőjének foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatban merült fel kérdés. E tekintetben rendelkezünk az ÖTM 2491/3/2007. számú levelével, ennek ellenére megyénkben továbbra is töretlen az a gyakorlat, hogy a munkaszervezet alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyban állnak. (Megjegyzés: esetenként azonban felmerül a köztisztviselői jogviszony létesítésének lehetősége.) A többcélú kistérségi társulások által hozott döntések típusai jellemzően a pénzügyi tárgyúak voltak, a költségvetés és a zárszámadás elfogadása, az egyes feladatok finanszírozásának kérdései. Emellett az egyes feladatok ellátásának módjáról, annak végrehajtásáról is tárgyalnak és nem utolsó sorban sor került már ebben az időszakban is a társulási megállapodás valamint az SzMSz módosítására. Egy keresetet nyújtottunk be 2007-ben a következők miatt. A Bajai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2007. január 24-ei ülésén akként döntött, hogy 2007. április 1-jétől a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeletet központi ügyelet formájában látja el és ennek érdekében a Társulási Tanács felhatalmazta a társulás elnökét, hogy a Bácska-Med Kft.-vel a közreműködői szerződést kösse meg. A határozatra törvényességi észrevételt tettünk, mivel a Társulási Tanács a közreműködői szerződés megkötése, illetve a közreműködő kiválasztása során figyelmen kívül hagyta a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) rendelkezéseit, nem folytatta le a szolgáltatás megrendelését megelőzően a közbeszerzési eljárást. A Társulási Tanács az észrevételben foglaltakkal nem értett egyet, ezért a határozat hatályon kívül helyezését kértük a Bács-Kiskun Megyei Bíróságtól. Többcélú kistérségi társulások 2007. évi feladatellátása Bács-Kiskun megyében kistérségenként: 1/ Bajai Többcélú Kistérségi Társulás: Baja és a környező 18 település 2003. október 30-tól egyes önkormányzati feladataik ellátására, azaz a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok megalkotása, a fejlesztések megvalósítása céljából, valamint szakmai és társadalmi érdekeik egységes képviseletére határozatlan időtartamra létrehozták a Bajai Kistérségi Komplex Társulást. (Baja város és a környező települések a Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Programja modellkísérlet egyik mintahelye volt.) A modellkísérlet eredményeire és tapasztalataira támaszkodva 2004. szeptember 1-jétől a kistérségbe tartozó 19 település és Baja Városa határozatlan időre létrehozta a Bajai Többcélú Kistérségi Társulást. A többcélú kistérségi társulás az alábbi feladatokat látja el: területfejlesztési feladatokat; a közoktatási szakmai szolgáltatás valamint a szakszolgálatok kistérségi szintű működtetését; közoktatási intézményi feladatokat; kórházi gép, műszer beszerzésének támogatását;

224


családsegítést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátást, támogató szolgálatot, nappali ellátási feladatokat; gyermekjóléti szolgálat kistérségi szintű működtetését; a gyepmesteri feladatok kistérségi szintű feladatok ellátását; térségi bűnmegelőzési program készítését, bűnmegelőzési feladatok koordinálását; közbeszerzési tanácsadást, közbeszerzés bonyolítását; kistérségi hulladékgazdálkodási terv készítését; belsőellenőrzési feladatellátást; fogorvosi ügyelet ellátását; kistérségi környezetvédelmi program elkészítését és végrehajtását; térségi sport feladatokat. A felsorolt feladatok közül közoktatási és szociális ágazatban jellemző a mikro-társulási forma, a közoktatási feladatok ellátása tekintetében ez a tavalyi évben a mikro-társulások mennyiségi növekedésében is tetten érhető. A térségi bűnmegelőzéssel, a közbeszerzéssel kistérségi hulladékgazdálkodási tervvel és a kistérségi környezetvédelmi program elkészítésével kapcsolatos feladok koordinálásában a Társulás munkaszervezete, a Humán Intézmény működik közre. 2007. évben a Társulási Tanács kettő ízben módosította megállapodását továbbá a szervezeti és működési szabályzatát is átfogóan felülvizsgálta és módosította. A változások többek között a feladatellátást is érintik, így 2007. október 1-jétől a társulás ellátja a térségi sport feladatokat is, 2007. január 1-jétől a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást továbbá a többcélú kistérségi társulás keretében működő mikro-társulások számában történő változások is átvezetésre kerültek (három új közoktatási társulás jött létre). A Bajai Többcélú Kistérségi Társulás a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat megalakulás óta ellátja, melyben a Társulás munkaszervezete részt vesz. A munkaszervezet 2004. október 1-jétől működik és aktívan közreműködik a társulási döntések előkészítésében és azok végrehajtásában. 2/ Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Nyolc település önkormányzata hozta létre, határozatlan időre. A társulás munkáját 2007. januártól önálló munkaszervezet segíti. A kistérség valamennyi települése részt vesz a többcélú társulásban. A területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatokon felül, belső ellenőrzési feladatok és a következő közszolgáltatások ellátásában vesz részt a társulás, közoktatási, szociális feladatok, egészségügyi ellátás, közművelődési feladatok, természet és környezetvédelem, közlekedési és vízgazdálkodási feladatok, közbeszerzési feladatok. A Bácsalmási Kistérségi Többcélú Társulás 2007. évi tevékenységei közül kiemelendő: A társulás közszolgáltatások területén ellátott feladatai közül a közoktatás területén történt a legnagyobb változás. Két közoktatási intézményt alapított a társulás Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Napközi Otthonos Óvodája és Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános Iskolája elnevezéssel. Intézményei fenntartása mellett mikro-társulásban fenntartott intézmények és önkormányzat által önállóan fenntartott intézmények biztosítják a kistérség ezen feladatellátását. A Társulás összehangolja a települések közoktatási terveit, pedagógiai és nevelési programjait, közösen gondoskodnak egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok (logopédia, gyógy-testnevelés) működtetéséről saját szakember és külső szakember megbízásával látva el a feladatot. Közreműködik továbbá a társulás az integráltan nem oktatható általános iskolai tanulók speciális oktatási feltételeinek biztosításában, a kisebbségi nevelés és oktatás szervezésében, feltételeinek biztosításában. Támogatja a társulás a Bácsalmási Önkormányzat által fenntartott

225


gimnázium, szakiskola és kollégium intézményben ellátott középfokú oktatást, szakképzést és felnőttoktatást, kollégiumi és diákotthoni szolgáltatást. A közoktatással kapcsolatos feladatok mellett a kistérség orvosi ügyeletének működtetésével kapcsolatban kellett dönteni, a magasabb finanszírozottság elérése érdekében. A minisztérium által meghirdetett 2007. évi közmunkaprogramot a többcélú társulás vállalta fel. A társulás frissen alakult munkaszervezetének működésével kapcsolatos kérdések kerültek még előtérbe az év során. 3/ Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás: A Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 23-án alakult, többszöri egyeztetést követően, melyhez a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal hathatós segítséget nyújtott. A társulási megállapodást 2005. június 23-án kelt megállapodással öntötték végleges formába. A társulásban a kistérség mind a négy települése részt vesz. A munkaszervezet feladatait kezdetben Jánoshalma Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának munkatársai, illetve a Polgármesteri Hivatalon belül elkülönült szervezeti egység, a Kistérségi Iroda látta el, majd 2006. február 1. napjától felállt a 3 fős munkaszervezet, melynek létszámát röviddel azután 4,5 főre emelték meg. A társulási tanács működését és a működés dokumentálását 2007. évben is a sok apróbb hiba jellemezte. Jellemző a saját SzMSz-ének megsértése (írásbeli előterjesztés elmaradása vagy az előterjesztést nem csatolják a jegyzőkönyvhöz), a jegyzőkönyv aláírása vagy a meghívó jegyzőkönyvhöz csatolása marad el, a jegyzőkönyvet több hónapos késedelemmel terjesztik fel, a zárt ülésre vonatkozó szabályokat nem tartják be stb. A területfejlesztés mellett a társulás a megállapodás értelmében a következő feladatokat szándékozta ellátni: közoktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, környezetvédelmi és vízgazdálkodási, katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzvédelmi, közigazgatási minőségügyi, közrendi és közbiztonsági, pénzügyi-gazdasági ellenőrzési feladatok, valamint kommunikációs rendszer egységes működtetése. A tervezett együttműködést csak részben és a társulás megalakulását követően néhány évvel később a mikro-társulások megalakulásával oldotta meg. Mikro-térségi megállapodások születtek a belső ellenőri feladatok, gyermekjóléti feladatok ellátására, 2007. évben pedig közoktatási intézmény fenntartására. 2007. évben megállapodás született az egészségügy területén a közös intézmény létrehozására. 4/ Kalocsa Kistérség Többcélú Társulása A Társulás 2004. július 31-én alakult meg 20 települési önkormányzat részvételével – 100 %os lefedettséggel – Kalocsa Város Önkormányzatának részben önálló költségvetési szerveként. 2005. január 27-én a Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulássá alakult át. 2005. június 1.-től önálló költségvetési szervként elkülönült munkaszervezetet hozott létre Kalocsa Kistérség Szolgáltató Intézménye néven.

226


A Társulás tagjai az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése és a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása érdekében 2007. február 20-án módosították a társulási megállapodást. A Társulás területfejlesztési, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, közoktatási, katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzvédelmi valamint pénzügyi-gazdasági ellenőrzési feladatokat lát el. A társulás tagjai összehangolt feladatellátásuk, társadalmi és gazdasági érdekeik érvényesítése és településeik fejlesztése céljából a Társuláson belül, a Társulás feladatai megvalósítása céljából mikro-körzeti társulásokat hoztak létre. A mikro-körzeti társulás elsősorban az egymással szomszédos települések lakosságának alapszolgáltatásait biztosítja pl.: oktatás. A közoktatás területén a mikro-körzeti társulások újjászervezése során Solt város kivételével a Társulás valamennyi települése részt vesz valamelyik mikro társulásban. A mikro-körzeti társulás működésének szabályait, s az általa ellátott feladatokat a résztvevők külön megállapodásban szabályozzák. A 2007. év eredményei közé tartozik a térségben az összehangolt hétközi, illetve hétvégi orvosi ügyelet létrehozása, működtetése, központi ügyelet közös szervezésével és fenntartásával. Közmunkaprogram keretében – 2 sikeres pályázat kapcsán – 117 embernek adtak munkát. 5/ Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás 2004. június 28-án alakult meg. A társulásnak tagja a kistérség minden települése. A területfejlesztés mellett kezdetben vállalta Pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetését, a családsegítés, támogatószolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgálat feladatira létrejött mikrotársulásokkal való együttműködést, az egészségügyi alapellátás (hétközi, kistérségi ügyeleti rendszer) összehangolását. A társulási tanács munkaszervezeti feladatait 2007. évig Kecskemét Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala látta el. 2007. december 1.-jétől a tanács üléseinek, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, valamint feladatainak végrehajtását a költségvetési szervként létrehozott Kistérségi Iroda végzi. 2007. évben a többcélú társulási megállapodás 5 alkalommal került módosításra. A módosítást az önálló munkaszervezet létrehozásán kívül a társulás által vállalt feladatok ellátásnak módja, valamint a vállalt feladatok köre tette szükségessé. Így például: a kistérség több települése intézmény fenntartó társulást hozott létre, melyek a többcélú társulás mikrotársulásaiként működnek. A társulási tanács 2007. július 1.-től új intézményt hozott létre Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda néven. Bővült a szociális feladatok köre a nappali ellátással. A belső ellenőri feladatok ellátásának módját akként határozza meg, hogy a többcélú társulás szerződést köt három városi önkormányzattal Kecskemét, Tiszakécske és Kerekegyháza önkormányzataival. Az utolsó módosítással a társulás feladata bővült a kistérségi szintű turizmusfejlesztés és idegenforgalom fejlesztésének, összehangolásának feladataival. 6/ Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás: A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 2004. szeptember 30-án alakult meg. Ami a területfejlesztési feladatokat illeti, a Kiskőrös és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást még 1996-ban alakították a tagok, 2004-től pedig a társulás vállalta a kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátását.

227


A társulási megállapodás szerint a társulás valamennyi települési önkormányzatra kiterjedően vállalta a következő feladatok ellátását: közoktatási, egészségügyi, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekjóléti alap-és szakellátások közül legalább egy feladatot, valamint a területfejlesztési feladatok ellátását. E kör 2005. november 18. napján, 2006. január 1-i hatállyal kibővült a belső ellenőrzési feladatokat illető együttműködésre tekintettel. A társulás tagjai: Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Izsák, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi és Tázlár. A Társulás önálló munkaszervezetének alapját a 2005. február 1. napjától hatályos Alapító Okirattal teremtette meg, a Kistérségi Iroda néven szereplő munkaszervezet ténylegesen 2005. augusztus 16-ától állt fel, mikor vezetőjét határozatlan időre kinevezték. A munkaszervezet létszámát kezdetben 2 főben határozták meg, majd ezt a keretet 3 főre emelték. A társulási megállapodásban tervezett együttműködés azonban csak fokozatosan forrott ki: Kezdetben három közoktatási intézményi mikro-társulás 2005. július 1-jétől történő alakítását tervezték, majd az egységes oktatási intézmény létrehozása mellett döntöttek, mely intézmény meg is született 2007. augusztus 1-jei hatállyal. Ezen együttműködésben Izsák, Fülöpszállás és Akasztó Önkormányzatai kivételével minden kistérségi települési önkormányzat részt vesz. Az egységes oktatási intézmény fenntartója a társulási tanács. Az együttműködés érdekében Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Páhi, Soltszentimre, Tabdi és Tázlár az óvodai nevelésre és általános iskolai oktatásra, Kecel és Soltvadkert az általános iskolai oktatásra, Kiskőrös pedig az óvodai nevelésre, általános, középiskolai és szakiskolai oktatásra, valamint a kollégiumi ellátásra fennálló feladatát adta át a többcélú társulásnak azzal, hogy a feladat ellátására szolgáló vagyont is rendelkezésre, a társulás használatába bocsátotta. A hatékonyabb feladatellátás érdekében 4 decentrumot is kijelöltek, melyek a tanulók felvételéért, pénzügyi-gazdasági feladatok elvégzésére hivatottak. A társulási megállapodásban a tagok vállalták valamennyi települési önkormányzatra vonatkozóan a szociális alapszolgáltatási, gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátását. E követelménynek mikro-társulások keretében tettek eleget, pl. a 2006. január 1.-től Csengőd és Tabdi részvételével működő társulás útján. Idősek otthona és időskorúak gondozóháza bentlakásos intézmény fenntartására Kiskőrös és Császártöltés gesztorságával jött létre a kistérség valamennyi települési önkormányzatát felölelő szociális együttműködés 2006. augusztusában. 2007.-ben Császártöltés feladatellátásban betöltött szerepe megszűnt. Mikro-társulás jött létre a belső ellenőrzési feladatok ellátására Csengőd Község gesztorságával, majd 2006. január 1. napjától valamennyi települési önkormányzatra kiterjedő feladatellátásban állapodtak meg a felek. Központi ügyeleti ellátást szerveztek 2007. március 1. napjától, előbb határozott időre, majd a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően határozatlan időre biztosítják ezen feladat ellátását. A társulás részt vett térségi közmunkapályázaton, szélessávú elektronikus hírközlési infrastruktúra bővítésére, útépítésre, hátrányos helyzetű, elsősorban roma és sajátos nevelési igényű tanulók sikeres életpálya esélyeinek növelését célzó pályázatokon. 7/ Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás A Társulás utolsóként jött lére a megyében, az előkészítésében jelentős szerepet vállalt a kirendeltség törvényességi ellenőrzési osztálya. A Társulás 2007. június 11-én alakult meg, a kistérség összes (11) településének részvételével, a területfejlesztési feladatok tekintetében a

228


Kiskun Vidékfejlesztési Társulás jogutódjaként. A Társulás tagjainak száma Móricgát és Jászszentlászló évközi kistérségi átsorolása következtében 9-re csökkent. A Társulás Tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a Társulási Tanács költségvetési szerveként létrehozott elkülönült munkaszervezete közreműködésével látja el. A Társulás által ellátott, a kistérség egészére vagy részeire kiterjedő feladatellátás a következőket öleli fel: közoktatási szakszolgálat (ezen belül: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, gyógy-testnevelés, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás), gyermekjóléti alapellátási feladatok, házi segítségnyújtási szociális alapszolgáltatási feladatok, a nyilvános könyvtárral nem rendelkező, vagy azt megszüntető települési önkormányzatok mozgókönyvtári és a hozzá kapcsolódó egyes közművelődési feladatok, családsegítési szociális alapszolgáltatási feladatok, jelzőrendszeres házi segítségnyújtási szociális alapszolgáltatási feladatok, valamint a belső ellenőrzési feladatok. E feladatok ellátására a társulás valamely önkormányzati intézménnyel köt megállapodást. Mikro-körzeti társulások keretein belül történik több feladat ellátása. 2007. évet megelőzően létrejött és a többcélú társulásba integrálódott mikro-társulások a következők: Egészségügyi alapellátást működtető önkormányzati társulás, Kiskunfélegyházi Központi Háziorvosi Ügyeleti Társulás. 2007. évben létrejött mikro-társulások: Általános Iskolai Intézményfenntartó Mikro-körzeti Társulás, valamint Óvodai Intézményfenntartó Mikro-körzeti Társulás, Bugac és Bugacpusztaháza Rigó József Általános Művelődési Központ Intézményfenntartó Társulás, Mikro-körzeti Társulási Megállapodás Nappali ellátási és családsegítési szociális alapszolgáltatási feladatok ellátására. 8/ Halasi Többcélú Kistérségi Társulás A társulás és a kistérség székhelye Kiskunhalas. A kistérség minden településének részvételével 2004. június elsején jött létre. A társulás munkaszervezeti feladatait 2006. március 1.-jéig a Kiskunhalasi Polgármesteri hivatal látta el. A társulási megállapodás módosítását követően a társulási tanács 2006. március 1.-jével költségvetési szervként létrehozta a Halasi Kistérség Humán Szolgáltató Intézményét. Ez az intézmény látja el jelenleg is a társulás működésével kapcsolatos munkaszervezeti feladatokat. 2005. évben mikro-társulásokban ellátott feladat volt a központi orvosi ügyelet, támogató szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, oktatási intézmény fenntartása, közbeszerzési feladatok ellátása, adó-végrehajtási, szabálysértési és birtokvédelmi ügyek ellátása, főépítészi feladatok közös ellátása, pénzügyi ellenőrzési feladatok, informatikai feladatok és környezetvédelmi feladatok ellátása, területfejlesztési feladatok. Tervezett feladatként határozat meg a 2005. évben a társulási megállapodás a nyilvános könyvtári feladatok ellátását, állategészségügyi feladatok közös ellátást és a pedagógiai szakszolgálatok közös kistérségi szintű működtetését. Az első évet követően változások történtek mind a vállalt feladatokat, mind a feladatellátás módját illetően. 2007. évben is sor került e változások miatt a társulási megállapodás módosítására. Az együttműködési megállapodások, mikro-társulások megszüntetésére tekintettel kikerült a társulás által ellátott feladatok köréből az adó-végrehajtási-, főépítészi-, környezetvédelmi- és közbeszerzési feladatok. A 2005-ben tervezett feladatok közül megvalósult a pedagógiai szakszolgálat, melyről a társulási tanács megbízási szerződés útján gondoskodik. Továbbá szociális intézményfenntartó mikro-társulások 2005-ben megjelölt feladatokon túl ellátják a kistérség meghatározott részein a családsegítés, a gyermekjóléti

229


szolgálat, gyermekek átmeneti gondozása és az idős korúak gondozásának intézményi és az időskorúak nappali ellátásának feladatait. 9/ Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás A Társulás 2004. június 25-én való megalakulása óta történt egyik legfontosabb változásként említhető, hogy Móricgát és Jászszentlászló települések a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényt módosító szóló 2007. évi CVII. törvényben foglalt kistérségi átsorolás következtében a kiskunfélegyházi kistérségből átkerültek a kiskunmajsai kistérségbe. Ezzel párhuzamosan a Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulásból való kiválást követően Jászszentlászló és Móricgát települések kezdeményezték a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társuláshoz való csatlakozásukat. A társulási megállapodás ennek megfelelő módosítására és aláírására 2007. november 7-én került sor. A kistérségi átsorolással és a többcélú társulási megállapodások (kiskunfélegyházi és kiskunmajsai) módosításával kapcsolatos eljárás a z Önkormányzati –és területfejlesztési Minisztérium iránymutatása szerint történt. A társulásit tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását Kiskunmajsa Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala látja el. A Társulás által ellátott feladatok sorát a közoktatási feladatkörhöz tartozó pedagógiai szakszolgálati feladatok nyitják. Ezek közül a gyógytestnevelési és a logopédiai feladatok ellátása külső szakember foglalkoztatásával történik. Az egészségügy területén az orvosi ügyelet és ügyeleti gépjármű biztosítása, a háziorvosi szolgálat, a fizikoterápiás asszisztensi feladat és a védőnői feladatok ellátása a Kiskunmajsai Kistérségi Szociális Intézmény útján valósul meg. A bölcsődei ellátás megbízási szerződéssel az alapító négy település részvételével, valamint a két újonnan társuló település által kötött mikro-társulási megállapodással történik. Az ápolást, gondozást nyújtó szakosított ellátás és a szociális alapszolgáltatási feladatellátás a már említett Kistérségi Szociális Intézményen keresztül megoldott. Itt is elkülönül azonban a két új település, mikro-társulási megállapodást létrehozva a szociális feladatok tekintetében. A belső ellenőrzési feladatok ellátására – külön megállapodás alapján – Kiskunmajsa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala köteles. 10/ A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás székhelye Kunszentmiklós. Alapítói 2004.-ben döntöttek egy 1996-tól működtetett társulás megszüntetéséről és jogutódként létrehozták a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi társulást, 2004. július 28-án. A kistérség minden önkormányzata részt vesz benne. A társulás a következő feladatok ellátását vállalta: területfejlesztési feladatellátás, pedagógiai szakszolgálat, szociális és gyermekjóléti feladatellátás, egészségügyi alapellátáshoz csatlakozó központi ügyelet, turizmus-idegenforgalom, állat és növényegészségügy, foglalkoztatás, bűnmegelőzési és közbiztonsági feladatok, belső ellenőrzés, államigazgatási feladatellátás. A társulási megállapodás létrejöttét követően Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal látta el a társulás működésével kapcsolatos feladatokat, A társulás a 66/2005. (VI. 28.) FKDMTKT határozatával döntött a munkaszervezet létrehozásáról. 2006. május 31-étől kezdődően önálló munkaszervezet segíti a társulás munkáját. 2007. évben a társulási tanács több alkalommal írt ki pályázatot a munkaszervezet vezetésére még 2006. évben tett írásbeli észrevétel alapján. A többszöri pályázati eljárás eredménytelen

230


volt. Jelenleg még nincs megfelelő végzettséggel bíró vezetője a munkaszervezetnek, a munkaszervezet vezetési feladatait határozott ideig a munkaszervezet közalkalmazottja látja el. A társulási megállapodást többször módosították, de a módosítások a feladatellátást nem érintették. A vállalt feladatellátásra épülő mikro-társulások teljes körű létrehozása még nem történt meg. A társulás a megküldött jegyzőkönyvek tartalma szerint jól működik, sikeresen pályázik a központi forrásokra. Békés megye: Békés megyében 8 többcélú kistérségi társulás működik, valamennyi település tagja valamelyik kistérségnek. A sarkadi kistérség jogalkotó általi megszüntetési törekvése okozott némi bonyodalmat, amelyhez az osztály is készített egy véleményt, illetve a régiós hivatalvezető számára egy előzményeket tartalmazó anyagot. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a többcélú társulások – a finanszírozási szabályozók változásai nyomán – egyre több közszolgáltatás megszervezését veszik át a településektől, így egyre komolyabb és részletesebb munkát igényel a törvényességi ellenőrzésük is. A többcélú társulások munkájára is a korábbiaknál nagyobb figyelmet kellett fordítani, mivel egyre több és különböző ágazatot érintő közszolgáltatás megszervezését kezdik el, vagy vállalják át a települési önkormányzatoktól, így az ő tekintetükben is fokozott figyelmet kell fordítani. (Pl.: iskolaátszervezések, szociális ellátások díjtételei, stb.) A gyulai kistérség ügyében állásfoglalás-kérés érkezett a hivatalhoz, amely arra irányul, hogy a többcélú munkaszervezetek –önálló költségvetési szervként történő megszervezése esetén – milyen jogállású a vezető és a dolgozók. A minisztériumtól visszaérkező válasz tükrében egységesítettük a gyakorlatot, mert jelenleg különféle megoldások voltak e tekintetben. Egy másik megkeresés is érkezett a Gyulai Többcélú Kistérségi Társulástól, annak elnöke kért állásfoglalást a társulási tanács és a települési önkormányzatok együttműködésére vonatkozóan a döntéshozatal során. A települések életében és működésében meghatározó a többcélú kistérségi társuláshoz való tartozás. A társulások összetételében 2008. évtől változások várhatók amiatt, hogy egyes települések kérték más társuláshoz való felvételüket, valamint országgyűlési képviselői kezdeményezés történt a sarkadi kistérség megszüntetésére. A többcélú kistérségi társulás döntés-előkészítése vonatkozásában állásfoglalást kértek a kirendeltségtől, mert eltérő álláspontok alakultak ki a döntéshozatal módszerére vonatkozóan. Működésük jellemzője a közösen ellátott feladatokra létrehozott intézményekkel kapcsolatos megállapodások módosítása, bővítése, alapító okiratok elfogadása, módosítása, pályázatok benyújtása. Döntéseikkel kapcsolatban általában nem kellett észrevételt tenni, illetve azok nem érdemi jellegűek. A helyzet feltehetően a közeljövőben változni fog, figyelemmel arra, hogy egyre szélesebb az általuk ellátott közszolgáltatások spektruma. (Ennek elsődleges okaként a költségvetési-finanszírozási körülmények változása fogalmazható meg.) Békés megye többcélú kistérségi társulásai jogszerű keretek között működnek. A kisebbnagyobb jogsértéseket – jelzéseink nyomán – kijavítják, tapasztalataink szerint törekednek a törvényes működésre.

231


Az egyre bővülő közszolgáltatások rendszere azonban előrevetíti, hogy a jövőben nagyobb odafigyelést igényelnek majd, hiszen egyre több, az állampolgárokat közvetlenül érintő szolgáltatásokat látnak el, amely az eddigieknél komolyabb előkészítő, koordinatív és jogszabályismeretet igénylő előkészítő munkát igényel majd. A korábbi – sok esetben – formális és kizárólag területfejlesztési tárgyú üléseket tehát egyre inkább felváltják az alapos előkészítést és szakmai tudást igénylő napirendek, ülések. A kirendeltség törvényességi ellenőrzési osztály törekedett arra, hogy az éves munkatervben szerepeljen olyan település is a helyszíni vizsgálatok lebonyolítása során, amely kistérségi központként működik, és így ellenőriztük a döntések nyilvántartásának, az ülések jegyzőkönyvezésének, a jegyzőkönyvek tárolásának, stb. gyakorlatát. Tapasztalataink szerint ezen a téren az eddigieknél több segítséget igényelnek a munkaszervezetek, különösen azok, amelyek önálló szervezeti egységként működnek. A munkaszervezetek egyébként rendszeresen fordulnak az osztályhoz szakmai segítséget kérve, több esetben írásos állásfoglalást is kértek. Többcélú kistérségi kistérségenként:

társulások

2007.

évi

feladatellátása

Békés

megyében

1/ Békéscsaba és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2007-ben a Társulás tagjainak összetételében változás történt, Doboz Nagyközség kivált a kistérségből, még Szabadkígyós és Újkígyós települések csatlakoztak a Társuláshoz – ezzel a társulás tagjainak száma hatra változott. A Társulás a gyermekjóléti, valamint a szociális feladatok terén önálló kistérségi intézményekkel rendelkezik: a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ (gyermekjóléti alapellátások, gyermekjóléti szolgálat, gyermekek átmeneti gondozása), mellett 2007. március 31-től létrehozta a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézményt is, amely a Társulás tagjai számára a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátási formák széles körét biztosítja (pl.: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, nappali ellátás, átmeneti elhelyezést-, ápolást, gondozást nyújtó intézményi formák). A közoktatási feladatellátás kapcsán a Társulás elképzelése szerint 2008. július 1-jei hatállyal egy kistérségi fenntartású közoktatási intézményt fognak létrehozni. Az ehhez kapcsolódó intézményalapítás részleteinek kidolgozása és a tagokkal történő egyeztetés már 2007. nyarán megkezdődött. A további tervek között szerepel egy kistérségi fenntartású nyugdíjasház létrehozása is. A társulás önálló munkaszervezettel (5 fő) rendelkezik, és sikeresen vesz részt különböző pályázatokon. 2/ Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása A kistérség a közoktatási feladatok kapcsán lényegében három területre vonatkozóan vállalt kötelezettséget. Az első terület a szükséges intézményi integráció elősegítése volt, az érintett önkormányzatok döntésén alapulva. E folyamat eredményeként a 2007/2008-as tanévet négy intézményfenntartó társulás kezdte meg a kistérségben. Második elemként a kistérség két szakterületen – logopédiai – nevelési tanácsadás – biztosítja a pedagógiai szakszolgálati ellátást az ebben részt vevő önkormányzatok számára. Elkészült továbbá a Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv is. A szociális ellátás kapcsán a kistérség három területre koncentrál: jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (hároméves szociális felzárkóztató program keretein belül kerül megvalósításra mind a 18 település vonatkozásában), szenvedélybetegek

232


közösségi ellátása (két központ kialakításával), valamint a támogató szolgálat kialakítása kistérségi szinten, amely jelenleg folyamatban van. A kistérség a mozgókönyvtári feladatellátás biztosítása kapcsán is fontos szerepet vállalt fel azon önkormányzatok vonatkozásában, amelyek nem rendelkeznek nyilvános könyvtárral (a rendszer kialakítása folyamatban van). Mindezek mellett a kistérségi társulás vállalta fel a belső ellenőrzési feladatok megvalósítását is 2008. január 1-jétől valamennyi társult önkormányzat vonatkozásában. Az egészségügyi ellátás kapcsán a kistérségben három orvosi ügyelet és egy sürgősségi ellátóhely működik, e körben a kistérség alapvetően pályázatfigyelő tevékenységet végez a koordináció megvalósítása érdekében. A Társulás önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, feladatát megállapodás alapján Battonya Város Polgármesteri Hivatala látja el. A társulás sikeresen szerepel hazai pályázatokon. 3/ Békési Kistérségi Társulás A Békés Város székhelyű Társulás Gyomaendrőd és Hunya települések kiválásával, Doboz település belépésével 2008. janiár 1-jétől kilenc taggal működik. A Társulás – külön megállapodások alapján – egy kivételével a kistérség valamennyi önkormányzatára vonatkozóan gondoskodik a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a gyógytestnevelés és a logopédiai ellátás megszervezéséről, valamint 2007. január 1-jétől a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás ellátásáról. Felülvizsgálták a Kistérségi Közoktatási Intézkedési Tervet, a stratégiai célok között többek között a mikrotérségek szerepének növelése és továbbfejlesztése szerepel. E feladathoz kapcsolódóan jött létre 2007. július 1-jétől a meglévő kettő mellett egy újabb közoktatási intézményfenntartó társulás (Békés – Tarhos). A szociális ellátások kapcsán a Társulás nem intézményfenntartó: mikrotársulások jöttek létre az egyes alapellátások (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, családsegítés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás) működtetésére. Elfogadták a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót. A jövőben támogatni kívánják egy átláthatóbb, valamennyi települést magában foglaló társulási fenntartású intézményrendszer kialakítását. A Társulás a kistelepülések közművelődési, közösségi feladatainak segítésére – nyilvános könyvtárral kötött szolgáltatási szerződés alapján – 2008. évtől biztosítani kívánja a mozgókönyvtári szolgáltatást a nyilvános könyvtárral nem rendelkező településeken. Az egészségügyi ellátás kapcsán a Társulás a korábban megszervezett orvosi sürgősségi központi ügyeletet továbbra is biztosítja. A Társulás önálló munkaszervezettel (Békési Kistérségi Iroda) rendelkezik, és az itt alkalmazott belső ellenőrök foglalkoztatásával gondoskodik a kistérség valamennyi önkormányzatának és intézményeiknek belső ellenőrzési feladatai ellátásáról. 4/ Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása A Szarvasi később Körös-szögi elnevezéssel jelölt Többcélú Kistérségi Társulást eredetileg csak határozott időre – 2007. december 31-ig – jött létre. 2007-ben a Társulási megállapodás meghosszabbításáról a Társulási Tanács javaslata alapján döntés született, egyúttal a jogszabályi változások miatt és a két új település (Gyomaendrőd és Hunya) csatlakozása miatt új társulási megállapodást kötöttek az önkormányzatok, immár határozatlan időre. A társulás felvállalta a kistérségi fejlesztési tanács feladat- és hatásköreinek ellátását, munkájában részt vesznek a kistérség civil szervezetei. A társulásnak elkülönült munkaszervezete van, Kistérségi Iroda elnevezéssel, amely ellátja a társulás településeinek belső ellenőrzését, az útügyi, ellenőri feladatokat, az egyszerűbb közbeszerzési eljárásokat, és támogatja a Körös-szögi Civil Fórum Egyesület munkáját. A térségben valamennyi település részvételével összehangolt hétközi, illetve hétvégi orvosi

233


ügyelet működik, a Szarvason működő Mentőállomással együttműködve. A közoktatási feladatokra négy különböző települési központtal mikrotérségi társulások jöttek létre. A társulás 2007-ben, a rendes működést meghaladóan döntött arról, hogy az általa fenntartott intézmények pénzellátását kincstári formában szervezi meg. Továbbá a Kistérségi Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban foglaltaknak megfelelően létrehozta a „Körös-szögi Kistérségi Szociális Kerekasztal”-t és a közművelődési, kulturális tevékenysége elősegítésére a „Körös-szögi KÖZKINCS Kerekasztal”-t. A Társulási Tanács jóváhagyta a 2007-2008. közötti időszakra szóló Kistérségi fejlesztési programot és cselekvési tervet, és felülvizsgálta a 2005-2008-as időszakról szóló Közoktatási Intézkedési Tervét. Arról is döntés született, hogy 2008. január 1-vel létrehozza a mozgókönyvtári szolgáltatását Csabacsüd, Hunya, Kardos és Örménykút településekre. A kistérség által fenntartott intézmények: à Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, à Szociális és Gyermekjóléti Intézmény 5/ Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása A társulás felvállalta a kistérségi fejlesztési tanács feladat- és hatásköreinek ellátását. Szeghalom központtal működik a központi orvosi ügyelet és még két településen Dévaványán és Vésztőn – mentőtiszt teljesít szolgálatot. A társulás csak a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formákat és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes gyermekjóléti alapellátások közös fenntartását vállalta, úgy mint családsegítés, nappali ellátás, idősek klubja, házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás. Az általános iskolai oktatás területén Vésztő és Körösújfalu létrehozta a társulási megállapodást és a Szabó Pál Általános Iskolában oktatják a körösújfalui általános iskolás gyermekeket, majd ezt követően, Bucsa és Kertészsziget között is megkötésre került egy intézményi megállapodás, melynek értelmében a kertészszigeti felső tagozatos diákok, Bucsára járnak át iskolába. E feladat ellátásához történt meg az eszközbeszerzés: iskolabusz vásárlás, oktatási eszközök beszerzése. A pedagógiai szakszolgálat feltételeinek az Óvoda, Bölcsőde, Nevelési Tanácsadó és Egységes pedagógiai Szakszolgálat (Dévaványa) felelt meg a jogszabályi feltételeknek, így az ösztönző támogatásból csak ez az egy intézmény részesült. A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás 2005-től az önkormányzatok belső ellenőrzési feladatait is felvállalta. A rendes működés kereteit meghaladó jelentőségű 2007-es döntések: 2007. július 1-jétől létrehozták a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményét és bevezették a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást. Napirenden van a pedagógiai szakszolgálat feladatellátásának bővítése. 6/ Orosházi Kistérség Többcélú Társulása A társulási megállapodás létrejöttekor az alapító önkormányzatok a területfejlesztés, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, közoktatás, közművelődés, település- és területrendezés, műemlékvédelem, természet- és környezetvédelem, katasztrófavédelem, polgári védelem és tűzvédelem, közlekedés és

234


vízgazdálkodás, közrend és közbiztonság, pénzügyi-gazdasági ellenőrzés, gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom területén vállalták az együttműködést. A társulás a megállapodásban foglalt feladatok ellátást megvalósíthatóságtól függően, fokozatosan biztosítja. 2007-ben született döntés arról, hogy a szociális ellátások közül a támogató szolgálatot és a közösségi ellátásokat részben nem állami szolgáltatóval kötött ellátási szerződés útján, részben a társulás által fenntartott intézmény keretein belül látják el. A közösségi szolgálatok száma év közben bővült. Döntést hoztak arról is, hogy biztosítják a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a kistérség 10 településén a társulás intézménye útján, az igényeknek megfelelően bővíthető számú készülékkel. A gyermekjóléti feladatok ellátását teljes integrációs modell keretében szervezték meg a társulás által fenntartott intézmény útján. A pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására megállapodást kötöttek a megyei önkormányzattal illetve annak egyik intézményével. A társulás együttműködést kezdeményezett az egyéni vállalkozóknak és a gazdasági élet szereplőinek segítséget nyújtó szervezetekkel. Ennek megfelelően kötöttek együttműködési megállapodást a Békés Megyei Agrárkamarával, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A társulás rendszeresen vesz részt pályázatokon. A társulás munkaszervezete 2007. februárjában jött létre, korábban az orosházi polgármesteri hivatal látta el a feladatokat. 7/ Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás A társulási megállapodásban az önkormányzatok a következő feladatok ellátását vállalták: közoktatás (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás; két település esetén oktatási alapfeladatok ellátása); szociális és gyermekjóléti alapellátás (gyermekjóléti szolgálat és családsegítés, közösségi pszichiátriai ellátás, fogyatékosok támogató szolgálata), egészségügyi alapellátás (háziorvosi ügyelet), belső ellenőrzési feladatok, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása. 2007-ben a közoktatási feladatok köre kiegészült a gyógytestneveléssel valamint a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadással. Ugyancsak 2007. január 1-jétől a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat intézményfenntartó társulás keretén belül látják el. A társulás önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, feladatát Sarkad város polgármesteri hivatala látja el. 8/ Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás A társulási megállapodásban meghatározott feladatok köre az alábbiak szerint változott 2007ben: a közoktatáson belül a pedagógiai szakszolgálati feladatok kiegészültek a logopédiával és a gyógytestneveléssel; új feladatként lát el a társulás sporttevékenységet; a szociális gondoskodás keretébe tartozó ellátások köre kibővült az egyéb humán-egészségügyi ellátással, és nőtt a szociális szolgáltatásokat igénybe vevő települések száma is. A második félévben a logopédiai ellátást finanszírozási problémák miatt nem végezték. A kormányzati fejlesztéspolitika kistérségi szintű koordinálásának elősegítése érdekében a társulási tanács lehetőséget biztosított arra, hogy székhelyén a NFT Tanácsadó Hálózat képviselője valamint az Önkormányzati és Térségi Koordinátor Hálózat képviselője minden héten, egy napon fogadónapot tartson. A Társulási Tanács megállapodást kötött a Magyar Közút Kht. Békés Megyei Igazgatóságával a 4444 és 4434 jelű utak egyes kül- és belterületi szakaszainak rekonstrukciójára. Márciusban a Társulási Tanács tudomásul vette Szabadkígyós és Újkígyós önkormányzatának a társulásból történő kilépési szándékát. A társulás önálló munkaszervezettel rendelkezik. Csongrád megye:

235


Megállapítható, hogy a megye települési önkormányzatai jól reagáltak a kínálkozó lehetőségekre, aktívan, kezdeményezően léptek fel a társulások 2007. évi vállalt feladatainak bővítésében. Csongrád megyében több feladat került kistérségi szintre az előző évihez képest. A többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény három fő alapkövetelménye – a közoktatás, a szociális és gyermekvédelmi ellátás, területfejlesztés mellett – a belső ellenőrzés, szennyvízkezelés, környezetvédelmi, természetvédelmi feladatok, turisztika, háziorvosi ügyelet valamint a kistérségi ügyintézés is megjelentek. A 2007. év jellemzője a közoktatási és szociális alapszolgáltatási feladatok kistérségi szintű megszervezése. 2007. évben a többcélú kistérségi társulások működése erősödött. Valamennyi kistérségben megfigyelhető volt az aktivitás fokozódása, mely a beküldött jegyzőkönyvek terjedelmében, a hozott határozatok tartalmában is megmutatkozott. A többcélú kistérségi társulásokon belüli közös önkormányzati feladatellátás folyamatosan szélesedik Csongrád megyében, mely jórészt a többlet normatívák adta lehetőségek függvénye. Folyamatos az önkormányzatok közötti egyeztetés, koordináció, és az együttműködési nehézségek felszámolása, melyhez a Hivatal napi szinten nyújt segítséget. Az év során összegyűjtött tapasztalataink azt mutatják, hogy a többcélú kistérségi társulások a vonatkozó jogszabályok betartásával működnek. Működési rendjüket néhány hiányosságtól, határidő mulasztástól eltekintve, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően alakították ki és tevékenységüket ennek alapján végezték. A munkaszervezet tekintetében a 7 kistérségi többcélú társulásból 2 rendelkezik önálló munkaszervezettel. Többcélú kistérségi kistérségenként:

társulások

2007.

évi

feladatellátása

Csongrád

megyében

1. Csongrádi Többcélú Kistérségi Társulás Megalakulásának időpontja: 2004. szeptember 29. Székhelytelepülése: Csongrád A társulásban részes települések: Csanytelek, Csongrád, Felgyő, Tömörkény A társulás a következő közszolgáltatási feladatok ellátását támogatja, amelyek kialakítása, megvalósítása jelenleg is folyamatban van: közoktatási feladat, szociális intézményi feladat, szociális alapszolgáltatás, gyermekjóléti alapellátás, egészségügyi alapellátás és a kistérségi ügyintézés korszerűsítése. 2007. év első felében folytatódott az önkormányzati intézmények társulás részére történő átadása a szociális és gyermekjóléti ellátások területén. 2007. augusztus 1. napjától megalakításra került a Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szolgálat, Diákotthon és Átmeneti otthon elnevezésű és a Csongrádi Kistérség Egyesített Nevelési Intézmény. A többcélú társulás polgármestereinek tanácsa a 2007. július 11-i ülésén fogadta el az intézmények alapító okiratait. A döntéssel kistérségi fenntartásba került át több csongrádi közoktatási intézmény, emellett a csanyteleki, tömörkényi és felgyői óvoda és általános iskola. A munkaszervezet feladatait korábban a gesztor települési önkormányzat polgármesteri hivatala látta el, jelenleg önálló munkaszervezettel rendelkeznek, mely 2007. augusztus 1. napjával jött létre. Elkészült a REMEK adattár, amely a benyújtott és nyertes pályázatokat tartalmazza, mely által kiszűrhetőek az azonos térségből beadott egymást kioltó pályázatok.

236


Összességében elmondható, hogy a kistérségi együttműködés hatékony, a társulás sikeresen szerepel a hazai és EU pályázatokon. 2. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Megalakulásának időpontja: 2005. október 14. Székhelytelepülése: Hódmezővásárhely A társulásban részes települések: Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 2005. október 14-én alakult meg, a megye kistérségei közül az utolsóként. A Hódmezővásárhelyi kistérségben a Tftv. módosításának hatálybalépésekor még nem működött többcélú társulás, ezért 2004. november 5-én a Hivatal közreműködésével a kistérség önkormányzatai megalakították a Hódmezővásárhelyi Kistérségi Fejlesztési Tanácsot. A tanács 2006. november 28-ig működött, majd jogutód nélküli megszűnését mondta ki. Feladatait, munkatársait és tárgyi eszközeit a többcélú kistérségi társulás vette át. A társulás a következő feladatok ellátását vállalta: területfejlesztés, egészségügyi és szociális feladatok, gyermek és ifjúság védelmi feladatok, közoktatási feladatok, helyi építészeti, műemlékvédelmi feladatok, szolgáltatás-szervezési feladatok és pénzügyi-gazdasági ellenőrzési feladatok. A feladatokat a megvalósíthatóságtól, normatívák igénybevételének lehetőségétől függően fokozatos bevezetéssel végzi. A társulás feladatai 2007. évben bővültek, nevezetesen Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése arról döntött, hogy a Kiss Lajos Általános Iskola, valamint a Klauzál Gábor Általános Iskola fenntartói jogát átadja Hódmezővásárhely többcélú Kistérségi Társulás részére 2007. augusztus 1. napjától. A korábban Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város fenntartásában működő Kapcsolat Központ szociális intézményt a többcélú kistérségi társulás tartja fenn szintén 2007-től kezdődően. Ennek lebonyolításában a Hivatal törvényességi főosztálya megelőző intézkedés keretében folyamatosan segítséget nyújtott az előterjesztések, a döntés tervezetek összeállításában, határidők betartásában. Az év vége felé problémaként jelentkezett, hogy a korábban Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város fenntartásában működő intézmény esetében a fenntartó önkormányzat közgyűlése döntése alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről a települési önkormányzat polgármestere döntött átruházott hatáskörében. Jogértelmezési nehézséget jelent a társulás számára, hogy a társulás által fenntartott intézmény esetében a szociális kérelemről kinek kell döntenie, illetve a társulásnak azt milyen formában kell szabályoznia. Az álláspont kialakítása jelenleg még folyamatban van. Ebben a kistérségben érződött leginkább az önálló munkaszervezet hiánya, mely még mindig nem jött létre. Ezzel kapcsolatosan az a tapasztalatunk, hogy ott gördülékenyebb és eredményesebb a munkavégzés, ahol önálló munkaszervezet van. 3. Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Megalakulásának időpontja: 2004. április 30. Székhelytelepülése: Mórahalom A társulásban részes települések: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék A többcélú társulás működésének következtében a kistérség folyamatosan és dinamikusan fejlődik. A társulás a következő feladatok ellátását vállalta és teljesítette: jelzőrendszeres házi

237


segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai ellátás, támogató szolgálat, központi orvosi ügyelet, pedagógiai szakszolgálati feladatok. A társulás a tagtelepülésein logopédiai ellátást, gyógypedagógiai tanácsadási, pályaválasztási tanácsadási szolgáltatást biztosított társuláshoz tartozó iskolák és óvodák ellátást igénylő és arra rászoruló tanulói, gyermekei számára. A társulás munkaszervezetét tekintve a székhely település polgármesteri hivatala látja el ezen feladatot önálló szervezeti egység működtetésével, és kistérségi menedzser bevonásával. A kistérség részt vett a kormányzat IDEA programjának tökéletesítésében, véleményezésében. A program áttekintését követően szakmai álláspontját, felvetéseit továbbította, amivel hozzájárult a program hatékonyságának növeléséhez. Több pályázat sikeres nyertesei. 4. Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása Megalakulásának időpontja: 2004. június 30. Székhelytelepülése: Kistelek A társulásban részes települések: Baks, Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer A kistérség társulási megállapodása alapvetően a közoktatásban, a szociális és gyermekjóléti intézményi ellátásban, az egészségügyi alapellátásban és a területfejlesztési feladatok terén irányozott elő térségi szintű együttműködést és összehangolást, melyhez a kezdeti nehézségeket követően csak 2006. évtől sikerült normatív működési támogatást igényelniük. Nem sikerült minden területen az együttműködést megvalósítani. Ezt jelzi az is, hogy a társulás tagjai megállapodtak egy Kht. létrehozásában, amely a társulás munkaszervezete lesz. A munkaszervezetet ilyen formában 2005. tavaszától kívánták működtetni, mellyel kapcsolatosan hivatalunk javasolta a költségvetési szervként történő létrehozását. Azóta az önálló munkaszervezet létrehozása nem valósult meg, a mai napig Kistelek város polgármesteri hivatala a társulás munkaszervezete. 5. Makói Kistérség Többcélú Társulása Megalakulásának időpontja: 2003. december 9. Székhelytelepülése: Makó A társulásban részes települések: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros Makó város és térsége a Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Programja modellkísérlet kertében mintahelyül kijelölt 6 mintatérség egyike. A kistérségben a feladat és hatáskörrendszer rendkívül széles, megteremtette a lehetőségét annak, hogy bővíthető legyen az önkormányzatoktól átvállalt feladatok köre. A kistérségi társulási tanács és szerveinek létrehozása a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént, elnökség választását a Polgármesterek Tanácsa nem tartotta szükségesnek. A társulás két bizottsága (pénzügyi és ellenőrzési) hatékonyan működik, munkaterve alapját a társulás munkaterve képezi. A kistérségi fejlesztési tanács a jogszabályi előírásoknak megfelelően megalakult. A többcélú társulásban ellátott egyéb feladatokhoz képest a területfejlesztési feladatok ellátásában a többcélú társulásnak már több éves (1996. óta) gyakorlata van. A feladatellátás tekintetében az egészségügyi ellátások kapcsán a hétközi illetve hétvégi orvosi ügyeleti rendszer összehangolása, közös működtetése volt a cél a kistérség valamennyi településére kiterjedően.

238


A szociális feladatokat a társulás mikro-térségi szinten intézményfenntartó társulások formájában biztosítja. Közösen működtetik a jelző rendszeres házi segítségnyújtást. A gyermekvédelmi feladatok, szolgáltatások területén az átmeneti intézményi szolgáltatások összehangolása valamennyi településre kiterjedően megtörtént. Családok átmeneti otthonának működtetése mellett döntött a társulás. A közoktatási feladatokon belül a társulás pedagógiai szakszolgálati tevékenységet, logopédiai ellátást, gyógy-testnevelést és térségi úszásoktatást biztosít. 2007. március 31-ével Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás megszűnt azzal, hogy jogutódja a Többcélú Társulás. A kistérségi központi orvosi ügyelet működtetésére 2007. január 1. napjától kezdődően a Többcélú Társulása rendelkezik működési engedéllyel. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térségi szintű biztosítása 2007. július l. napjától bővült, Makó az Egyesített Népjóléti Intézménye útján biztosítja a házi segítségnyújtást Ferencszállás, Klárafalva, és Nagylak települések; a családsegítést és az Idősek Klubja ellátást Nagylak lakossága számára. A Többcélú Társulás ezen kívül 2007-ben anyagi támogatást nyújtott a Makói Városi Televízió Kht. számára térségi műsorok készítése céljából, valamint jelentős összeggel támogatta az éves makói Nemzetközi Hagymafesztivált. A Többcélú Társulás 2007-ben továbbá alelnököt delegált a Délkelet-alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer elnökségébe. A Makói Kistérség Többcélú Társulása 2007-ben több pályázati lehetőséggel is élt: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2 közmunkapályázatára is jelentkezett; az első 2007. december 17-ével zárult le, a 2007. novemberében benyújtott pályázat várhatóan 2008. első negyedévében realizálódik – 150 fő térségi lakos 3 havi foglalkoztatása válik lehetővé. Ezen kívül a Társulás sikerrel pályázott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Helyi Vidékfejlesztési Iroda létrehozása kiírt pályázatára – így 2007. szeptemberében hivatalosan is megnyílt az új iroda. 6. Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Megalakulásának időpontja: 2004. július 16. Székhelytelepülése: Szeged A társulásban részes települések: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó A Szegedi Kistérség Többcélú Társulásánál a társulási megállapodás szerint a települési önkormányzatok együttműködése a következő feladatok ellátására irányul: közoktatás, szociális alapszolgáltatás, szociális intézményi ellátás, gyermekjóléti szak- és alapellátás, egészségügyi feladatok, belső ellenőrzési tevékenység, környezet- és természetvédelem, hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás és elhelyezés, turisztika, foglalkoztatás és területfejlesztés. Ebben a kistérségben is érvényesül az a tendencia, hogy a gazdaságosság, takarékosság és hatékonyság érdekében az intézményfenntartást a tárulás keretében közösen kívánják ellátni, hogy ne kelljen a kistelepülésnek erőn felül bizonyos szakterületeket megfinanszírozni. A tendencia egyértelmű eredménye az, hogy 2007. július 1. napjától megalakításra került a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egységes Gimnáziuma, Általános Iskolája, Óvodája, Pedagógiai Szakszolgálata és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye elnevezésű intézmény, amelynek fenntartója a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása, székhelye Szeged. A többcélú társulás polgármestereinek tanácsa a 2007. június 6-i ülésén hagyta jóvá a társulás és a kistérségi közös közoktatási intézményben résztvevő települési önkormányzatok (Deszk,

239


Dóc, Kübekháza, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Újszentiván, Tiszasziget) által kötött együttműködési megállapodást. Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának munkaszervezeti feladatait kezdetben a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal látta el. Majd 2004. szeptember 1-jével alakították meg a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Közhasznú Társaságot minden településének egyenlő mértékű részvételével, a Polgármesteri Hivatal pedig megállapodás alapján átadta munkaszervezeti feladatok ellátását a Kht-nak. A 2004. december 1-jétől hatályos 2004. évi CVII. törvény (Tkt.) szerint a társulás – költségvetési szervként létrehozott – önálló munkaszervezetet hozhat lére. Az új törvény hatálybalépését követően szorgalmaztuk a munkaszervezet az önálló költségvetési szervként való létrehozását, mely előkészítés alatt áll. 7. Szentes Kistérség Többcélú Társulása Megalakulásának időpontja: 2004. június 24. Székhelytelepülése: Szentes A társulásban részes települések: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes A kistérségi társulás feladatait leginkább szervező tevékenységével oldja meg. A vállalt feladatokat a székhely város intézményei látják el a társulás és a székhely önkormányzat közötti feladat ellátási megállapodások alapján. Ebből kifolyólag a térségi önkormányzatok szoros kapcsolatba kerülnek ezen intézményekkel. A feladatot ellátó intézmény nem helyben léte az eddigi tapasztalatok alapján, ha problémamentesnek nem is mondható, de elfogadott. A szolgáltatást igénybevevő települések tolerálják a változás okozta nehézségeket. A társulás egy intézményt hozott létre, mely az önálló munkaszervezet feladatait látja el. Az oktatás területén beszélhetünk intézményi társulások létrejöttéről, amelyek csak a székhely város és egy-egy települést érintenek. A területfejlesztési funkció működtetése, életben tartása a társulás egyik legnagyobb feladata. Összességében megállapítható, hogy a régió többcélú kistérségi társulásai a közös feladatellátásra, a lehetséges kiegészítő források felhasználására koncentrálva eredményesen és jogszerűen működtek 2007. évben, a kistérségi kapacitásfejlesztés jó irányban halad, melyhez a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal szakmai munkájával is hozzájárult.

8.2. Országos jelentőségű eseti feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák Főhatóságaink, valamint társhatóságaink számos alkalommal kérték segítségünket egy-egy kiemelt feladat ellátása érdekében. Az év elején országos eseti feladatként jelentkezett a Kínai-magyar kapcsolatok alakításáról szóló felmérés és jelentés, régiós összesítő anyag készítése az ÖTM felé. Majd a kistérségi lehatárolások szempontrendszerének véleményezését követően a várható kezdeményezésekről készítettünk jelentést. Ennek keretében egyeztető tárgyalások folytak az érintett kistérségek elnökeivel, valamint a KSH régió igazgatójával. Az egyeztető tárgyalások után a kistérségi átsorolási kezdeményezések felterjesztésre kerültek.

240


Új feladatként jelentkezett a közoktatást érintő törvényességi munka területén a továbbműködési engedély kérelmekkel kapcsolatos ügyintézés. A Hivatalhoz az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont Délalföldi Regionális Igazgatóságtól – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 133. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján – megkeresések érkeztek a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő önálló általános iskola továbbműködésének engedélyezési kérelme ügyében, melyekben véleményezési kötelezettsége áll fenn a Hivatalnak. A Békés megyei és a Bács-Kiskun megyei kirendeltségekkel együttműködve a kialakított szakmai álláspontokról a régiós összefoglalóban tájékoztattuk az Oktatási Hivatalt. A régiót érintően 16 ügyben kellett véleményt adni az Oktatási Hivatal részére. Temetkezési szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos ombudsmani jelentésre elkészült jogszabály módosítási javaslat került felterjesztése. A határidő 2007. február 10-e volt. A munkaanyag készítése teljes egészében a régióközpontban történt. A kirendeltségek az ombudsmani vizsgálati anyagot tájékoztatásul megkapták. Rendkívüli feladatként jelentkezett az emelt szintű szociális intézmények térítési díjairól szóló helyi önkormányzati rendeletek törvényességi ellenőrzése 2007. március 12-i határidővel. A munka a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérésére és szoros együttműködésben történt a Szociális és Gyámhivatallal a miniszter által elrendelt célellenőrzés során. A régiós szintű törvényességi jelentés előkészítése a Szociális és Gyámhivatal részére megküldésre került. Az ombudsman megkeresésére átvizsgáltuk az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendeleteket, majd a szociális lakhatás helyzet vizsgálata történt. Az útépítési érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos helyi rendeletek jogszerűségének ellenőrzése arra terjedt ki, hogy alapítottak-e jelzálogjogot törvényi felhatalmazás hiányában. Egyetértettünk az OBH 5447/2005. számú ombudsmani vizsgálati jelentésben foglaltakkal, mely szerint az Alkotmánybíróság 31/1996. (VII. 3.) AB határozatában kifejtette, hogy a Ptk. 254. § (1) bekezdése értelmében zálogjog jogszabály alapján is keletkezhet, de a Ptk. 685. § a) pontja alkalmazásában jogszabálynak csak a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között alkotott önkormányzati rendelet minősül, így a törvényi felhatalmazás nélkül jelzálogjog bejegyzésére lehetőséget adó helyi önkormányzati rendeletek esetében indokolt a törvénysértő szabályozás hatályon kívül helyezése. Felmértük, melyek azok az önkormányzatok, melyek rendeletben szabályozták az útépítési hozzájárulás kérdését. A régióban működő 254 települési önkormányzat közül 75 önkormányzat élt e tárgyban a rendeletalkotás lehetőségével. A megvizsgált rendeletek közül 20 rendelet tartalmazta a kifogásolt jelzálogjog bejegyzésre felhatalmazó szabályozást. E jogsértő rendelkezések miatt szóbeli észrevétel megtételére került sor az érintett települési önkormányzatok felé, melyeket elfogadtak. Egyedi ügy kapcsán az ombudsmani hivatal átfogó célvizsgálatot kezdeményezett a regionális közigazgatási hivataloknál a szociális lakáshoz jutást szabályozó rendeletek egyes, jogsértő rendelkezései miatt. A dél-alföldi régió három megyéjében a következő megállapítások születtek. Bács-Kiskun megyében a 10000 főnél kevesebb lakosságszámú önkormányzatok (110) közül 24 önkormányzatnak van szociális alapon bérbe adható lakása. A lakások száma 1 és 57 között van. Tíz feletti számú szociálisan bérbe adható lakással (egy község kivételével) csak a városok rendelkeznek. Tíz település vezet nyilvántartást a lakásigénylésekről, a kérelmezők száma 1 és 17 között van.

241


Békés megyében a 10000 főnél kevesebb lakosságszámú önkormányzatok (66) közül 20 önkormányzat összesen 340 szociális bérlakással rendelkezik. Jellemzően a községekben 1-5, a városokban néhány százig terjed a lakások száma. Az igénylők száma ezzel arányosan a városokban nagyobb, mint a községekben. Csongrád megyében az 55 érintett települési önkormányzat közül 23 település jelezte, rendelkezik szociális alapon bérbe adható lakással. A 23 település közül mindössze öt településen haladja meg a bérlakások száma a tízet. Hat településen szerepelnek a nyilvántartásban bérlakást igénylő személyek, számuk háromtól 58-ig terjed. A régiós helyzetet vizsgálva csupán néhány önkormányzat rendeletében található bizonyos idejű helyben lakás a bérlakás igénylésének feltételeként. Az érintett települések közül mindössze tizenhárom rendeletben szerepel helyben lakási kötelezettség, ezek közül négy esetben (Dunavecse, Tompa, Eperjes, Szatymaz) nem határoztak meg konkrét időtartamot a helyben lakás tekintetében, helyette például az „életvitelszerűen a településen él” kitételt alkalmazzák. 15 település nyilatkozott arról, hogy az elbírálás során kizáró okként veszik figyelembe, amennyiben az igénylő korábban lakástulajdonnal rendelkezett. Akadt olyan település, ahol a korábbi lakástulajdont csak abban az esetben tekintik kizáró oknak, ha a kérelmező a lakhatási körülmények ellehetetlenülésében felróható módon való közreműködése felmerül (Kiszombor). Az ÖTM Területrendezési és Településügyi Főosztályának megkeresése alapján jelentenünk kellett, hogy 2002-2006-os időszakban a településrendezési eszközökre tettünk-e törvényességi észrevételeket. A kimutatás elkészítéséhez felmértük, hogy a települések rendelkeznek-e fejlesztési koncepcióval, településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal, valamint szabályozási tervvel. A vizsgálat – a teljes körűség miatt – alapot adott arra, hogy a mulasztásos és egyéb jogsértésekre észrevételt tegyünk. Egy település esetében rendelettel fogadták el a fejlesztési koncepciót és a szerkezeti tervet, a legtöbb hiányosság pedig valamelyik településrendezési eszköz megalkotásának hiánya. A jogsértések kiküszöbölésére határidőt adtunk. A mulasztások oka elsődlegesen az anyagi eszközök hiányával volt magyarázható. Az ÖTM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkára elrendelte a 43/2006. (X. 05.) AB határozattal már hatályon kívül helyezett, az Étv. 25. § (2) bekezdésével kapcsolatos vizsgálat elvégzését, amely arra irányult, hogy a településszerkezeti tervben rögzített közérdekű célokra az önkormányzatok alapítottak-e elővásárlási jogot. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével kapcsolatos önkormányzatokat érintő feladatok körében véleményeztük az országos ütemtervet és az ÖTM által készített szakmai anyagok körlevélben történő megküldésével elindítottuk a két éves harmonizációs folyamatot az önkormányzatoknál. Az év első negyedévében még folytatódott a Ket. alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése és a szakértői bizottság elé tárása azon kérdéseknek, amelyek együttgondolkodást, esetenként a törvény módosítását látszottak indokolni. A monitoring működtetéséért felelős személyhez mind a megyei területi államigazgatási szervek vezetői, mind pedig a települési önkormányzatok jegyzői feltehettek jogértelmezési kérdéseket. A kérdések telefonon is érkeztek, ezek zömét sikerült rövid úton, telefonon megválaszolni. Közel másfél év tapasztalatai alapján összeállított anyagot végül a felügyeleti szervünk által összehívott értekezlet keretében a hatósági főosztályvezetők megvitatták és a legtöbb kérdésben közösen elfoglalt álláspontjukat tette magáévá a szakértői bizottság.

242


Külön gondot jelentett építési igazgatásban az év elején kezelni a joghézagot, amely egyes (nem kevés) építési ügy tekintetében azt jelentette, hogy sem a települési jegyző, sem pedig a kiemelt építési hatóság jegyzője nem rendelkezett hatáskörrel. Ez a gond különös súllyal jelentkezett a szociális intézmények működésének engedélyezésével összefüggésben, mert nem volt szakhatóság, amelyet bevonhatott volna eljárásába a gyámhivatal. Főhatóságunkhoz fordultunk, jeleztük, hogy az ily módon hatályba lépett jogszabályi rendelkezésekből nem volt megállapítható, hogy mely szerv gyakorolja az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört pl. a rendeltetésmódosítási engedélyezési, az Étv. 47. §-ának a (2) bekezdés b)-d) pontján kívüli egyéb építéshatósági kötelezési ügyekben, vagy mely szerv jogosult más hatóságok eljárásában építésügyi szakhatósági állásfoglalás kiadására. Ezen levelünkben javaslatot tettünk jogszabály-módosításra is. Főhatóságunktól ezzel kapcsolatban később érkezett visszajelzése az volt, hogy egyetértettek ezen, az akkori jogszabályi rendelkezésekből levezetett szakmai véleményünkkel, ugyanakkor jelezték, hogy a probléma megoldását jogszabály-módosítás fogja biztosítani. Ez a 121/2007. (V. 31.) Korm. rendelet megalkotásával megtörtént. Részt vettünk az ÖTM felkérésére a kistérségi és körzeti szintű illetékességi területek átláthatóságának megteremtését célzó adatfelmérésben. Ennek keretében felmértük a jegyzők, az okmányirodák, a hegyközségek, a kiemelt építési hatóságok és államigazgatási hatósági jogkörrel bíró nem államigazgatási szervek illetékességi területét. Ezt a munkát régió-szinten végeztük és az így kapott anyagot határidőre megküldtük felügyeleti szervünknek. Kisajátítás, bányaszolgalom és útlejegyzés ügykörben az ÖTM Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkára kérésére 2007. január hónapban felmértük a közérdekű bányászat céljára történő kisajátítási ügyekben folytatott régiós gyakorlatot annak megállapítása érdekében, hogy a közigazgatási hivatalok határozatai tartalmaztak-e rendelkezést arra nézve, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló és a bányavállalkozó vagyonkezelésébe adott ingatlan használatára vonatkozóan a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal megállapodást kellene kötni a kérelmezőnek. Az ukrán-magyar gázvezeték megépítéséhez szükséges, Csongrád megye területén 247 ingatlanra vonatkozó kérelem december hónapban megérkezett. A kérelem áttanulmányozását, a hiánypótlási felhívások kiadását soron kívül végeztük. A hatszáz fölötti ingatlantulajdonost érintő kérelem elbírálása során minden hátráltató tényezővel számolnunk kell: ismeretlen helyen tartózkodik a tulajdonos, meghalt és nem ismertek az örökösök stb. Ahhoz azonban, hogy a bányavállalkozó a beruházást időben megkezdhesse, a kérelem hiányosságainak pótlásához, valamint az ügygondnokok kirendeléséhez segítségünket megkapja, az eljárás soron kívüli lefolytatásra ígéretünket bírja. Hasonló a helyzet az M43-as autópályához szükséges területek kisajátításával: akár túlmunkával is igyekszünk megtartani a tárgyalást a tulajdonosokkal és meghozni a kérelem tárgyában a határozatot. A Szociális és Gyámhivatal a Szociális és Munkaügyi Miniszter által elrendelt országos jelentőségű feladatellátásban 2007-ben két alkalommal volt érintett, egyrészt azon szociális intézmények célvizsgálatában, ahol a fenntartó az emelt szintű férőhelyek visszaminősítését kezdeményezte hatóságunknál, másrészt a már 2006. évben elrendelt és az elmúlt évben folytatódó Fokozott Ellenőrzési Program végrehajtásában.

243


A célvizsgálat lefolytatása során a vizsgálat eredményessége és az ellátottak jogainak védelme érdekében az eljárásba az ellátottjogi képviselőt, valamint a megyei módszertani intézmény munkatársait is bevontuk. A soron kívüli ellenőrzés lefolytatásának célja elsősorban annak feltárása volt, hogy a visszaminősítés sérti-e az ellátottak érdekeit. A vizsgálat Bács-Kiskun megyében tárt fel visszásságokat, amelyek az ellátottak nem kellő tájékoztatásában, a fenntartó pénz-visszatérítési kötelezettségének elmulasztásában nyilvánultak meg. Az időben feltárt hiányosságok, illetve az általunk ellátottak részére adott tájékoztatás megakadályozta az ellátotti érdekek helyrehozhatatlan csorbulását. 2007. évben a Fokozott Ellenőrzési Program célja az idősotthonok, a fogyatékos és szenvedélybetegeket ellátó intézmények szakmai munkájának feltárása volt. Ebben az ellenőrzési programban a minisztérium által kijelölt szakértő végezte a vizsgálatot. Hivatalunk szerepe a program végrehajtásában elsősorban előkészítő – szakértő kirendelése, az intézmény működése során keletkezett iratok szakértő rendelkezésére bocsátása, az intézmények értesítése stb. – jellegű volt, melynek maradéktalanul, határidőben eleget tettünk. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati és Lakásügyi Szakállamtitkára a közigazgatási hivatalok vezetői számára – a szociális és gyámhivatalok hatáskörébe tartozó közgyógyellátás hatósági ügy zökkenőmentes intézésének segítésére vonatkozóan írt elő jelentési kötelezettséget, melynek lebonyolítását a szociális és gyámhivatal végezte. Az ÖTM a hátralékos ügyintézés indokainak feltárására céljából heti monitoring jelentést kért a közgyógyellátással kapcsolatos ügyintézések kapcsán keletkezett hátralékok okairól és az arra tett intézkedésekről. Heti rendszerességgel jelentést kértünk valamennyi településről a közgyógyellátással kapcsolatos ügyintézés pillanatnyi helyzetéről. Az adatgyűjtés során – jellemzően inkább a kisebb települési önkormányzatoknál – gondot okozott a nyári szabadságolás és az internetes elérhetőségben jelentkező helyi probléma.

8.3. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalata különös tekintettel a regionalizációra A közigazgatási hivatalok szervezeti struktúrájában a régió létrejötte új feladatok, kihívások elé állítottak, hiszen az eddigi megyei szintű „gondolkodást” immáron három megyét érintőre kellett cserélni. Különösen a régiószékhely hivatalban követel ez meg új típusú gondolkodást, új munkamódszereket és többirányú kommunikációt, mert mindazon túl, hogy a Kirendeltségek jó gyakorlatát, szakmai tapasztalatát a régiószékhely hivatalban is hasznosítani szükséges, központi koordinatív szerepet is fel kell vállalni. A régióban való gondolkodás leginkább azon az úton valósítható meg, ha a régiószékhely koordináló szerepköre mellett minél szélesebb körben kapcsolódnak be a kirendeltségek a régió egészét érintő feladatellátásba, illetőleg a három megye munkatársai megosztják egymással eddigi tapasztalataikat, rendelkezésre bocsátjuk a már kidolgozott és jónak bizonyult iratmintákat, átadjuk és adaptáljuk mindazt a gyakorlatot, amely ésszerűsíti a mindennapi munkavégzést. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése programjában a közigazgatási hivatal már az előző években is aktívan részt vett, mindig a központi feladat-kiosztásnak megfelelően. Ennek keretén belül elsősorban a különböző fejlesztési koncepciók, jogszabály-tervezetek, hatáskörtelepítési elképzelések véleményezésével, háttéradatok szolgáltatásával vettünk részt.

244


A Ket. bevezetését követően részt vettünk az oktatási programban, majd a monitoring rendszer működtetésében. Az év során több alkalommal keresték meg jegyzők, ügyintézők a Ket. valamely jogintézményével kapcsolatban kollégáinkat és kértek szakmai tanácsot. Eredményként mutatjuk fel, hogy a települési önkormányzatok kistérségbe történő szervezését jórészt már a 2004. évben sikeresen megoldottuk. 2006. évben sikerült a folyamatot lezárni, és immár teljes körűen valamennyi kistérségi település többcélú kistérségi társulási formában működik. Személyes látogatásokkal, tanácskozások rendezésével ösztönöztük a települési önkormányzatok közötti együttműködés szorosabbra fonódását. Elmondhatjuk, hogy a közös feladatellátás során bővültek a települések lehetőségei és e szűkös gazdasági helyzetben is több beruházást és informatikai fejlesztést eredményesen megvalósítottak az összefogás eredményeként. A közigazgatási közszolgáltatások eredményességének, hatékonyságának és minőségének javítását és hosszú távon történő biztosítását, elsősorban a polgárbarát közigazgatás megteremtésével a hivatalokban folyó közigazgatási eljárások egyszerűsítésével igyekeztünk megoldani. Felügyeleti hatóságunk felkérésére közreműködtünk a kormányzati ügyfélszolgálat előkészítésében. Annak a gondolatmenetnek a mentén vettük számba mind a hivatalunk, mind pedig a Hivatal szakigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozó ügyeket, és tettük meg javaslatunkat, hogy milyen ügyfélszolgálati funkció vonatkozásában jöhetnek szóba az egyes hatósági feladat- és hatáskörök, mint megvalósítható feladatok. Az ügyfelek számára személyes módon nyújtott szolgáltatás mellett az új ügyfélszolgálat – több közigazgatási szerv jelenléte azonos helyen – a szolgálat dolgozójától magasabb szintű, tudásbázisú megközelítéssel történő feladatellátást feltételez. Három fő funkcióban gondolkodva: az ügyfelek tájékoztatása, az ügyintézés elindítása és maga az ügyintézés – végül az ügyfelek tájékoztatását javasoltuk a közigazgatási hivatal első fokú hatósági ügyei közül az anyakönyvi ágazatban, kisajátítási-, és bányaszolgalmi ügyekben, korlátozási kártalanítási ügyekben, külföldiek ingatlanszerzési ügyeiben, továbbá a Hivatal másodfokú ügyeiben. Az ügyintézés elindítása funkció igénybevételének biztosítására tettünk ugyanakkor javaslatot az építésfelügyeleti feladatellátás során az építkezés kivitelezése megkezdésének bejelentése tekintetében, továbbá a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatósági ellenőrzését követő, a jegyzőkönyvi megállapításokra észrevétel, bizonyítási indítvány előterjesztése kapcsán, amely jogukkal szinte minden egyes ellenőrzés vonatkozásában élnek az ellenőrzöttek. Ez megyei szinten 1000-1500 ellenőrzési számot alapul véve jelentős könnyebbség lehetne. Javasoltuk továbbá, hogy a kormányzati ügyfélszolgálathoz OFFI kirendeltség és postahivatal is csatlakozzon.

8.4. A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések; különös tekintettel a regionális átalakulásra A hatékonyság a közigazgatásban is azt jelenti, hogy a szakmai követelmények megtartásával, a lehető legkevesebb ráfordítással minél magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsunk az állampolgároknak.

245


A Hivatal a szűkös költségvetési keretek miatt már évek óta takarékos gazdálkodást folytat. A szigorú takarékossági intézkedések megfogalmazásával és következetes végrehajtásával ez a tendencia 2007. évben is folytatódott. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a korábbi években hozott takarékossági intézkedések (személyre kódolt telefonhasználat, másolópapírok névre szóló igénylése, kétoldali nyomtatás, papíralapú levél helyett e-mail küldése) mindennapi megszokott gyakorlattá vált. 2007-ben a jogszabály által adható juttatások közül az étkezési hozzájárulás esetében a Hivatal csak a kötelezően meghatározott minimum összeget térítette a munkatársainak. Hivatalunk – a régióközpont és a kirendeltségek közti kapcsolattartás hatékony és gazdaságos megszervezésére tekintettel – a postai küldemények többségének kézbesítésére nem vesz igénybe külső szolgáltatót, azt saját szervezésben oldja meg. A küldeményeket a vezetői értekezletek alkalmával a kirendeltségvezetők, a kirendeltségek látogatása során a hivatalvezető, valamint hetente rendszeresen a sofőrök, illetve az éppen kiküldetésben lévő munkatársak kézbesítik. Azokon a területeken, ahol lehetséges, előnyben részesítjük az elektronikus adatforgalmat. A gépjármű üzemeltetés gazdaságossági és hatékonysági szempontból történő felülvizsgálata megtörtént. A feladat- és szervezeti struktúra átrendeződése miatt feleslegessé vált gépjárművek értékesítése, valamint a gazdaságtalan üzemeltetésű gépjárművek cseréje részben lezajlott. Elmondhatjuk, hogy 2007. év végére egy korszerű, környezetkímélő, gazdaságosan üzemeltethető gépjárműflottát üzemeltetünk. A gépjárművek engedély nélküli magáncélú használatának, valamint a visszaélések kiszűrése érdekében a menetirányítás, útnyilvántartás, menetlevél vezetés és az üzemanyag elszámolás komplex egyeztetését, ellenőrzését a kirendeltségeken kívül a Pénzügyi Főosztály is folyamatba építetten végzi. A beszámolási időszakban a belső ellenőr is vizsgálta a hivatali gépjármű üzemeltetés szabályszerűségét. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében intézkedési terv készült. Az érvényben lévő szerződéseket az év során felülvizsgáltuk, rendszereztük, a szerződések nyilvántartását folyamatosan vezetjük. A Hivatal számára előnytelen szerződések felbontásáról intézkedtünk. A központosított közbeszerzést nem érintő, közbeszerzési értékhatár alatti jelentős összegű kötelezettségvállalásokról több ajánlat ismeretében döntünk. A központosított közbeszerzés kiemelt termékei kapcsán több esetben felmerült, hogy a közbeszerzés általános szabályai szerint a beszerzés gazdaságosabban végrehajtható. A gazdaságossági követelményekre figyelemmel 2007. évben két közbeszerzési eljárást indítottuk el (gépjármű, bútor), mindezek mellett további egy (nem kiemelt termék) közbeszerzés (klíma) kiírására is sor került. Az eljárások lebonyolítása 2008. évre tolódott, az eddig beérkezett ajánlatok megfelelnek a várakozásoknak. Az elektronikus jogi adatbázis szolgáltatás gazdaságosabb beszerzése érdekében az érvényben lévő szerződéseket felülvizsgáltuk, egységesítettük. Az Egységes Kormányzati

246


Gerinc (EKG) kiépítését követően az adatbázis hozzáférést regionális rendszerben biztosítjuk, mely magasabb színvonalú szolgáltatás mellett is megtakarítást eredményez. A telefonhasználatban további változást hozott a 2007. október 1-jével hatályba lépett telekommunikációs szabályzat, mely személyre szólóan, a beosztás és munkakör figyelembevételével korlátozza a hivatali célú telefonhasználatot is. A mobil és vezetékes távközlési szolgáltatások igénybevételére vonatkozó keretösszegek teljesítését – a vonatkozó minisztériumi utasításnak, valamint szabályzatunkban foglaltaknak megfelelően – negyedévente vizsgáljuk és a limittúllépést megtéríttetjük a dolgozókkal. A mobil szolgáltatók által nyújtott csoportos kedvezményeket a munkavállalók és családtagjaik is igénybe vehetik, így a hivatali vezetékes szolgáltatás magáncélú használata csökkent. A vezetékes távközlési szolgáltatások magáncélú használatának visszaszorítása érdekében a magán és hivatali beszélgetéseket teljes körűen, kódok használatával elkülönítettük. A magáncélú használat arányát limitáltuk, tartós limittúllépés esetén térítési kötelezettséget vezettünk be. A mobil és vezetékes távközlési szolgáltatási szerződések felülvizsgálata folyamatban van, a szolgáltatások regionális szintű egységesítését tervezzük. Jelenleg a KSZF nem rendelkezik a szolgáltatásra vonatkozó érvényes keretmegállapodással, illetve keretszerződéssel ezért az ajánlatok saját hatáskörű – jogszabályi előírásoknak megfelelő – versenyeztetését tervezzük. A vezetékes távközlési szolgáltatás technológiai rendszerének felülvizsgálata folyamatban van. A felügyeleti szerv által finanszírozott EKG kiépítése folyamatban van, várhatóan 2008. I. negyedévében elkészül. A kirendeltség-régióközpont kapcsolattartás távközlési kiadásainak csökkentése érdekében a BM vonal használatát előnyben részesítjük. A Pénzügyi Főosztály leterheltségének csökkentése és a hatékonyabb feladatellátás érdekében a pénzügyi feladatokat átszerveztük, kirendeltségek pénzügyes munkatársai többlet feladatokat kaptak. A regionalizáció lehetőséget teremtett illetve teremt a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználására, mód nyílt a rendszerben meglévő aránytalanságok feltárására, a hatékonyabb feladatellátás fokozatos megvalósítására.

8.5. A területfejlesztési intézményekkel való kapcsolattartás A felügyeleti ellenőrzés során a Hivatal szoros együttműködést alakított ki a területfejlesztési tanácsok intézményeivel, azok tisztségviselőivel, munkaszervezeteivel. Ennek eredményeként nemcsak a tanácsi ülések jegyzőkönyveinek utólagos vizsgálata útján történik az ellenőrzés, hanem a megelőzés jegyében a tanácsok munkaszervezetével és tisztségviselőivel történő előzetes szakmai egyeztetés is általános gyakorlattá vált. Ezt főleg a költségvetések elfogadásánál, valamint a közszolgáltatási feladatok kistérségi szintű átvételénél igényelték.

247


A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanáccsal napi szinten történt és történik a kapcsolattartás. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a meghívóval együtt az előterjesztéseket is többségében megküldi. Gondot jelentett az, amikor az előterjesztéseket közvetlenül az ülés előtt még módosították és nem állt rendelkezésre kellő idő az alapos áttanulmányozásra. Az előterjesztések gondos áttanulmányozását követően szükség esetén sor került a telefonos, illetőleg szóbeli egyeztetésre. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ülésein a hivatalvezető és a törvényességi főosztályvezető állandó jelleggel a részt vett. Az ülések alkalmával rendszeressé vált a kapcsolattartás más tanácskozási jogú tagokkal, az érintett területi államigazgatási szervek vezetőivel, civil egyeztető fórum, kistérségi fórum képviselőivel. Az ülésen felvetődött problémák megoldásában a hivatal segítőkészen közreműködött a szükséges felvilágosítást megadta. Például egy konkrét ügy kapcsán (LEKI támogatások) sor került a szakmai irányítást ellátó Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékes munkatársaival történő egyeztetés lefolytatására is. A DARFT elnökével, tagjaival, titkárságvezetővel, és a munkatársakkal rendszeres volt a konzultáció. A törvényességi felügyeleti feladatellátása során a hivatal megelőző intézkedések keretében általában szóbeli észrevétellel élt, amelyeket a tanács döntéseinél figyelembe vett. A megyei területfejlesztési tanácsokkal közvetve, azok munkaszervezeteinek vezetőivel és munkatársai útján tartottuk alapvetően a kapcsolatot. A tanács ülésén személyesen nem vettünk részt, azonban az ülés meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket általában előzetesen megkaptuk. Az esetlegesen felmerülő értelmezési kérdésekben személyes egyeztetésre alkalmanként sor került. A 2007. évi napirendek témái között nem volt olyan, amely igényelt volna kiemelt szakmai segítséget. A kistérségi fejlesztési tanácsok vonatkozásában a kapcsolattartás viszont rendszeressé vált. Ennek formáját tekintve a munkaszervezet munkatársaival történik a konzultáció, illetve esetenként ilyen tárgyú kérdésekkel a jegyzők is megkeresik a törvényességi referenst. Formáját tekintve ritkább a személyes és gyakoribb a telefonon történő egyeztetés, amennyiben előzetes egyeztetés szükséges valamely kérdéskörben, mivel a legtöbb esetben a gyors válaszadáson múlik a tervezett döntések törvényessége. A kistérségi fejlesztési tanácsok ülésein kapacitás hiányában személyesen nem vettünk részt, azonban a munkaszervezet vezetőjével és munkatársaival fennálló napi kapcsolat mellett az ülések meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket előzetesen megkaptuk és az esetlegesen felmerülő értelmezési kérdésekben személyes egyeztetésre, konzultációra sor került.

8.6. A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények stb. 8.6.1. Kistérségi lehatároláshoz kapcsolódó illetékességi területek felmérése Ez év májusában az ÖTM az államigazgatási feladatok kistérségi szinten való ellátásának, a hatósági feladatokat ellátó szervek illetékességi területének, a kistérség területétől való eltérésének összegyűjtését, a kialakult helyzetkép felmérését jelölte meg feladatunkként, amely alapjául szolgál a kistérségi és körzeti szintű illetékességi területek átláthatóságának megteremtéséhez. A kistérségek lehatárolásáról szóló Korm. rendelet eltérésre lehetőséget adó rendelkezései hatályosulásának megismerése végett szükségessé vált 1. a hatósági igazgatási társulások; 248


2. 3. 4. 5. 6. 7.

a körjegyzőségek; az okmányirodák; a kiemelt építésügyi hatóságok; a városi gyámhivatalok; a területi közigazgatási szervek; a közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek tagozódásának, valamint ezek illetékességi területének és a kistérségi lehatárolás összefüggéseinek felmérése.

A kirendeltségek bevonásával megkerestük az érintett szervezeteket a vonatkozó adatok összegyűjtésére. Sajnálatos, hogy a régióban működő területi államigazgatási szervek közül összesen 26 küldött valamilyen formában választ. Válaszunkat a jegyzői illetékességek tekintetében megyénként, míg az államigazgatási szervek esetén térképmelléklettel is kiegészítve készítettük el.

8.6.2. Integrált Közigazgatási Ügyfélszolgálat Program Ez év májusában az ÖTM Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztálya azzal a megkereséssel fordult a Hivatalhoz, hogy mérje fel mind a törzshivatal, mind pedig a kirendeltségek székhelyein azokat a lehetőségeket, ahol kialakíthatók a területi ügyfélszolgálati irodák. Annak érdekében, hogy a kérésnek maximálisan eleget tudjunk tenni, megkerestük az APEH és a nyugdíjbiztosítás regionális igazgatóságait és a megyei egészségbiztosítási pénztárakat azzal, hogy milyen feladatok ellátását és mekkora apparátussal tervezik a létrehozandó ügyfélszolgálatokon megvalósítani. Az ÖTM részére megküldött válaszunkban jeleztük, hogy az ügyfélszolgálat céljára alkalmas helység nem áll rendelkezésére a Hivatalnak, viszont a bérleti konstrukció keretében mindegyik megyeszékhelyen több szóbajöhető lehetőség is van. A saját feladataink felmérése mellett a megkeresett területi államigazgatási szervek javaslatait is beépítettük válaszunkba, továbbá javasoltuk OFFI kirendeltség, valamint postahivatal (esetleg pénztár) működtetését is az ügyfélszolgálati térben. Az Integrált Közigazgatási Ügyfélszolgálat Program II. fázisa elindítása érdekében az ÖTM ismételten megkereste Hivatalunkat. Ebben az esetben meg kellett határozni olyan élethelyzeteket, amelyek a hivatali működés során a leggyakrabban előfordulnak, és azokhoz ügyintézési protokollt készíteni. A feladat megvalósítása érdekében bevontuk a kirendeltségeket is a javaslatok megtételére, majd a javaslatok alapján felosztottuk a törzshivatal és a kirendeltségek között az ügyintézési protokoll kitöltését. Válaszunkban az előfordulás gyakorisága és az élethelyzet jelentősége alapján sorrendet állítottunk fel az élethelyzetek között.

8.6.3. Országos és területi kisebbségi önkormányzati választások Ez év során tavasszal és ősszel is sor került az országos és területi kisebbségi önkormányzati választásokra, mely a régióban sikeres és érvényes volt.

249


Bács-Kiskun megyében a választásokat követően 86 települési kisebbségi önkormányzat jött létre és területi szinten három kisebbség (német, horvát, cigány) alakíthatott megyei kisebbségi önkormányzatot. Csongrád megyében 37 települési kisebbségi önkormányzat és egy területi kisebbségi önkormányzat, a Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat alakulhatott meg. Békés megyében a 72 települési kisebbségi önkormányzat mellett a három területi kisebbségi önkormányzat (román, cigány és szlovák) alakíthatott megyei kisebbségi önkormányzatot a választásokat követően. A Dél-alföldi régióban így összesen 196 kisebbségi önkormányzat működött, melyből 188 települési kisebbségi, 7 területi kisebbségi önkormányzat és 1 országos kisebbségi önkormányzat. Az országos kisebbségi önkormányzati választásban a régió településeinek német, cigány, horvát, szerb, szlovák és román kisebbségi önkormányzati képviselői vettek részt.

8.6.4. Parlagfű elleni védekezés Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság felkérése alapján a közigazgatási hivatalok ebben az évben is koordinatív szerepet kaptak a parlagfű elleni védekezés immár regionális szinten történő megvalósításában. Az előző évi munkamódszer hatékonynak bizonyult, így a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium bizottságaként megalakult 2007. június 13-án a Parlagfűmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a parlagfűmentesítéssel kapcsolatos feladatok régiós szintű koordinálása érdekében. A régiós szintű bizottság mellett a Kirendeltségek is aktív szerepet kaptak, hisz megyei szinten Munkacsoportok üléseznek a kirendeltségvezetők irányításával, biztosítva ezzel a résztvevő szervek közötti operatív együttműködést.

8.6.5. Regionális Jegyzői értekezlet A régiós illetékesség (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területe) következtében az új szervezeti rendszer kialakítását követően először került sor Szegeden 2007. május 24-én régió jegyzőinek részvételével szakmai értekezletre. Az értekezlet napirendjei között az ülésen szó esett a kistérségek feladatellátásának aktuális kérdéseiről, a szociális törvény változása következtében felmerülő újabb jegyzői hatáskörök ellátásának kérdéseiről, a parlagfűmentesítés 2007. évi feladatairól, valamint az egészséghatás vizsgálatok bevezetésének szükségességéről. 2007. november 16-án került sor a második régiós jegyzői értekezlet megtartására ahol, ahol az időszerű törvényességi problémákról; az aktuális koordinációs, képzési és közszolgálati kérdésekről; a Magyar Államkincstár regionális átszervezéséről, feladatairól; a hatósági jogalkalmazás kérdései a végrehajtás területén c. napirendi pontokról kaptak tájékoztatást a jegyzők

8.6.6. Országos Köztisztviselők Napja

250


Az idei évben ismét megrendezésre került rendezvénysorozat 2007. július 1-jén Budapesten.

a

Köztisztviselők

Napja

központi

A központi ünnepségen, amelyen a közigazgatás különböző területein kiváló teljesítményt nyújtó szakemberek vehették át elismerésüket Budapesten, a Duna Palota színháztermében került megrendezésre. Az ünnepség mellett a hagyományoknak megfelelően megrendezésre került – ez évben a Miniszterelnöki Hivatallal és Budapest Főváros Önkormányzatával közösen – az Országos Köztisztviselői Találkozó, az ORFK RSZKK területén, amelyen szakmai és szabadidős programok mellett a közigazgatás szakemberei kötetlen formában találkozhattak a kormány tagjaival. A régióból 675 fő köztisztviselő vett részt, melyből 302 fő részére szerveztük meg a csoportos, ingyenes felutaztatását. Régiót bemutató sátor felállítására került sor a rendezvényen, mely nagy sikert aratott, melyhez nagyban hozzájárultak az önkormányzatok, valamint a kistérségi többcélú társulások által rendelkezésünkre bocsátott molinók, szóróanyagok, plakátok, CD-k, valamint kóstoltatáshoz biztosított borok.

8.6.7. TAIEX workshop Az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága keretében működő TAIEX Iroda 2007. évben is két alkalommal hirdetett 2 napos workshopot a Dél-Alföldi régió települési önkormányzatai, valamint a környezetvédelemben, természetvédelemben és a vízgazdálkodásban dolgozó szakemberek számára. A mindkét alkalommal a szakmai konferencia szervezési és lebonyolítási feladataiban vettünk részt. A rendezvény iránt érdeklődök elsősorban a polgármesterek, jegyzők, valamint a témákban érintett szervezetek munkatársai voltak. A külföldi és magyar előadók előadásairól egyaránt elismerően vélekedtek. A nyári konferencia témája az: „Új szemlélet az erőforrás gazdálkodásban, szép új világ, vagy egy jobb világ”, ősszel pedig a: „Társadalmi párbeszéd és a nyilvánosság részvétele a környezetvédelmi kérdésekben” címmel került megrendezésre e hasznos szakmai találkozó. A TAIEX Regionális Továbbképzési Program az EU által kínált érdekes és újszerű lehetőség, melyben a szervezőként való részvétel is fontos feladat.

8.6.7. Országos nyilvánosságot kapott önkormányzati ügyek Csongrád megyében Mindszenten sajátos helyzet alakult ki a testület, a polgármester és a jegyző között. A polgármestert szabadsága alatt irodájából kiköltöztették, mivel a testület úgy döntött, hogy a szobát más közérdekű célra kívánja használni. Ez elindított egy panaszsorozatot, melynek során hol a polgármester, hol a jegyző kért állásfoglalást hivatalunktól különböző kérdésekben. A jegyző egyúttal az ÖTM felé is kérdésekkel fordult egyes ügyekben, ezért szükségessé vált, hogy a hivatal a főhatóság állásfoglalását is kikérje saját véleményének kifejtése során, így elkerülhetővé vált, hogy esetlegesen ellentétes állásfoglalások kerüljenek a mindszenti képviselő-testület elé. A mindszenti testület felé több határozata ellen törvényességi észrevétellel kellett élnie hivatalunknak, melyeket elfogadtak.

251


Szegeden két alkalommal is rendkívüli ülés kezdeményezése történt az egészségügyi ellátás átszervezésével kapcsolatosan a FIDESZ frakció részéről, azonban az ülések határozatképtelenség miatt nem kerültek megtartásra. A hivatalunk alperesként szerepel egy hódmezővásárhelyi lakos által törvényességi ellenőrzési jogkörben okozott kár miatt indított perben, mely jelenleg is folyamatban van. A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház megmentéséért a polgármester a lakosság tízezres nagyságrendű tömegét megmozgató helyi demonstrációt szervezett, melyről az országos média is többször tudósított. Több esetben sor került igazolások, felmentések kiadására az önkormányzatok normatíva igénylésének biztosítására. Például a „Szentesi Kistérség Önkormányzatainak Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményi Társulása” kiegészítő normatíva igényléséhez volt szükség igazolás kiadására a megállapodás törvényességéről. Öttömös Község Önkormányzat számára a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 6. számú mellékletében foglaltak alapján az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok kiegészítő normatívájának igényléséhez került sor felmentés kiadására. Békés megyében két országos sajtó-visszhangot kiváltó ügy érdemel említést a törvényességi ellenőrzés területén. Az egyik a január – március hónapokban a sarkadi kistérség megszüntetésével kapcsolatos ügy, amelynek során a sarkadi polgármester minden fórumot felhasznált annak érdekében, hogy a kistérség megszüntetésére irányuló kormányzati szándékot megakadályozza. A jogalkotó végül nem szüntette meg a kistérséget, így az 2007. szeptemberét követően is változatlan formában működik tovább. A másik ügy a kevermesi szociális segélyezési gyakorlat volt, amely a decemberi hónapban került a sajtó figyelmének középpontjába és amely ügy áthúzódott 2008-ra is. A sajtóhírek arról számoltak be, hogy Kevermesen a szociális segélyezési gyakorlat nem volt szabályos, előfordult például, hogy halott kapott szociális támogatást. A kevermesi önkormányzat ügyeit évek óta folyamatosan figyelemmel kísértük, igyekeztünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel munkájukat segíteni és a jogszerűség irányába terelni. Több alkalommal tettünk szóbeli és írásbeli észrevételt és éltünk a szignalizációs jogkörünkkel az Állami Számvevőszék felé, figyelemmel arra, hogy a rendelkezésünkre álló jegyzőkönyvekből különböző pénzügyi szabálytalanságokra lehetett következtetni. A szociális rendelettel kapcsolatban is tettünk észrevételeket, ennek nyomán módosították is a rendeletet. Az egyedi hatósági ügyek szabálytalanságairól azonban nem volt tudomásunk. Egy, az önkormányzat által megrendelt szakértői jelentésből az derült ki, hogy sok ügy esetében nem voltak kérelmek, nem voltak határozatok, mindössze a kifizetési bizonylat dokumentálta a segélyek kifizetését. A képviselő-testületnek tett törvényességi észrevételek rendezése áthúzódik 2008ra.

8.6.8. Jubileumi gyámügyi szakmai nap 2007. év egyik legnagyobb eseménye a Szociális és Gyámhivatal számára a gyermekvédelmi törvény hatályba lépésének 10. évfordulója, melyet szakmai napok keretében ünnepeltünk meg.

252


9. A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ TEVÉKENYSÉGE

9.1. A fogyasztóvédelmi felügyelőség 2007. évi tevékenysége és közigazgatási hivatalból történő kiválása (43-47. számú melléklet) 9.1.1. A tevékenység prioritásai A 2007. év a fogyasztóvédelem intézményrendszerében kettős átalakítást hozott. Az esztendő elején a regionális közigazgatási hivatal megalakulásával a szakigazgatási szerveknél is komoly kihívást jelentett a három területi szervezet regionális formában való hatékony működtetése, munkájának összehangolása. 2007. szeptemberében újabb feladatként jelentkezett a közigazgatási hivatalból történő kiszerveződés, s a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetébe való integrálódási folyamatból eredő feladatok területi szinten való ellátása. Az év során lezajlott két átszervezés nehézségei, a szervezeti forma kialakításával járó feladatok ellátása jelentős energiát igényelt, azonban ez nem hatott ki az év elején számunkra megfogalmazott érdemi tevékenység magas szintű elvégzésére. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége 2007. évi tevékenységét à à à

a 2007-2013. közötti időszakra megfogalmazott III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megismertetése, az Ellenőrzési és Vizsgálati Program végrehajtása, valamint a feketegazdaság felszámolása, s visszaszorítása érdekében konkrét intézkedések foganatosítása, ennek keretében „razzia” jellegű összhatósági ellenőrzés sorozatok alkalmával különböző ifjúsági centrumokban, illetve a fiatalkorúak által látogatott szórakozóhelyeken az alkoholtartalmú ital és dohány termékek kiszolgálására vonatkozó tilalom betartásának ellenőrzése

határozta meg. Az új fogyasztóvédelmi politika célja a fogyasztók biztonságérzetének erősítése, életük minőségének védelme. Célkitűzés továbbá, hogy a fogyasztóvédelem váljon társadalmi megrendeléssé, össztársadalmi üggyé, melynek előfeltétele a tudatos fogyasztói magatartás ösztönzése. A társadalom érdekérvényesítő képességének növeléséhez a fogyasztóvédelem társadalmasítása mellett az erős állami szerepvállalás is előtérbe kerül. Ennek keretében szükség van folyamatos és célzott, rugalmas és gyors ellenőrzésekre a feketepiacokon és a nagy forgalmú üzletközpontokban, valamint a kiemelt területekre irányuló vizsgálatok lefolytatására. A célkitűzések végrehajtásával párhuzamosan hangsúlyt fektettünk arra, hogy működési kereteink között magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk ügyfeleink számára. Az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósítása területén prioritásként kezeltük à

a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét;

253


à à à

az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek reklámozására és értékesítésére vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzését a gyermekkorúak és a fiatalkorúak védelmében; a civil szervezetekkel való együttműködést; a fogyasztók tájékoztatását.

9.1.2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) A 2007. január 1-jével történő regionális átszervezés a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban NFH) Dél-alföldi Regionális Felügyelősége hatósági munkája területén is gyökeres változásokat hozott. Tekintettel arra, hogy a regionális közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveként a fogyasztóvédelmi felügyelőségek regionális illetékességgel folytatták a tevékenységüket, szükségessé vált megszervezni a három korábbi megyei hatóság jogalkalmazási gyakorlatának gyors egységesítését. Ezen folyamat eredményeként, a regionális igazgató beiktatását (2007. május 2.) követően rövid időn belül, 2007. május 15. napjával felállt a Felügyelőség Fogyasztóvédelmi, Piacfelügyeleti és Jogi Osztálya. Ettől kezdve a kirendeltségek és a régióközpont által végzett hatósági ellenőrzések alapján indult eljárásokat csak az Osztály folytatta le, ezen túlmenően kiemelt feladata volt a kérelmek, közérdekű bejelentések és panaszok egységes kezelésének kialakítása figyelemmel arra, hogy a fogyasztóktól érkező beadványokkal kapcsolatos ügyintézés mind a kirendeltségeken, mind a régióközpontban változatlanul fennmaradt. A hatékonyság érdekében a regionális igazgató – a hatósági ügyeket érintően – kiadmányozási jogát az osztály vezetőjére ruházta. Az intézkedés azonnal észlelhető eredményei: à à à à à à

egységes szempontok szerint megállapításra kerülő szankciók, különös tekintettel a fogyasztóvédelmi és reklámfelügyeleti bírságok összegére; egységes jogértelmezés a régió területén; a hatósági ellenőrzések egységes jogi szemlélettel történő végrehajtása; egységes szemléletű kommunikáció az ügyfelek felé; egységes szemléletű, naprakészen koordinált végrehajtási gyakorlat alkalmazása a régióban; a kérelmek, közérdekű bejelentések és panaszok egységes vezérlő elvek mentén történő kezelése.

Az Osztály felállítását követően elsődleges feladatként jelentkezett a létszámkérdés megoldása, tekintettel arra, hogy 2007. május 15. napján három jogi ügyintéző, illetve az osztályvezető kezdte meg a munkát. A megoldást – mivel a létszámkeretünk szűkre szabta a lehetőségeket – ösztöndíjas pályakezdő jogász kollégák alkalmazása jelentette, melynek eredményeként az NFH szervezetébe történő integrálódás napján (2007. szeptember 1.) már gyakorlattal rendelkező, a regionális szintű munkaterhet viselni képes, vezetővel együtt 7 főből álló Hatósági és Jogi Osztály tudta folytatni a tevékenységét. 2007. szeptember 1-jét követően – az NFH központi szervének hangsúlyozott elvárása alapján, az igazgató utasítására – az osztály egyik hangsúlyos alapfeladata a régión belüli egységes bírságpolitika alkalmazása, illetve – az igazgató folyamatos tájékoztatása mellett – az országos gyakorlathoz történő igazítása. Annak érdekében, hogy a régióban feltárt azonos 254


jogsértések minden esetben egyforma elbírálás alapján kerüljenek értékelésre, minden vizsgálatot megelőzően meghatározásra kerülnek az egyes szabálytalanságokhoz kapcsolódó bírságtételek oly módon, hogy a Hatósági és Jogi Osztály vezetője illetve az Ellenőrzéskoordinációs Osztály vezetője által kialakított javaslatot az igazgató hagyja jóvá. A végrehajtás biztosítása a Hatósági és Jogi Osztály vezetőjének a feladata. A 2007. évben 6.443 db határozatot hoztunk, amelynek mintegy 70 %-át már az egységes jogi ügyintézés keretében adtuk ki. Megállapításra került, hogy valamennyi bírságnem keretében kiadott szankciótételek összege a tárgyévben 261.822.151,- Ft-ot tesz ki. A beszámolási időszak különböző bírságnemei az alábbi megoszlást mutatják: A bírságösszegek megoszlása 2007.

Reklámfelügyeleti bírság 20 990 000 Ft

Szabálysértési/ helyszíni bírság 358 000 Ft Eljárási bírság 5 550 000 Ft

Minőségvédelmi bírság 53 281 151 Ft

Fogyasztóvédelmi bírság 181 643 000 Ft

A 2006. évben eszközölt 4.628 db intézkedéshez viszonyítva idén közel 40 %-kal több határozatot hoztunk, míg az összes bírság összege régiós szinten a 2006. évben kiadott 247.363.773,- Ft-hoz képest 6 %-kal emelkedett. A fenti eredményekből kitűnik, hogy a bírságösszegek növekedésének aránya nem követte a kiadott intézkedések mennyiségét. Ez azzal magyarázható, hogy továbbra is követtük a korábbi években jól bevált gyakorlatot, miszerint a kisebb szabálytalanságot feltáró ellenőrzéseink kapcsán – az üzemeltetőket partnerként kezelve – anyagi szankciót nem alkalmaztunk, de határozatban mindenképpen köteleztük a jogsértések megszüntetésére. Magas összegű bírsággal sújtottuk azonban az együttműködési hajlandóságot elutasító, fokozottan súlyos és halmozott jogsértést elkövető üzemeltetőket. Az ügyintézési határidők betartása terén a leterheltség miatt – a Ket. szabályainak megfelelően – általános gyakorlat a határidő egyszeri, 30 napos meghosszabbítása. A veszélyes termékekkel kapcsolatos ügyek természetesen mindig elsőbbséget élveznek, ezért ezekben az esetekben határidőt nem hosszabbítottunk meg. Összességében a 2007. évben a törvényes ügyintézési határidő túllépésére nem került sor. A 2007. évben kiadott határozataink ellen mindösszesen 156 fellebbezést nyújtottak be. Ebből a Hatósági és Jogi Főosztály 62 határozatot helybenhagyott, 2 esetben kiegészítette a határozatot, 7 esetben került sor megsemmisítésre és új eljárás elrendelésére, 3 határozatot pedig megváltoztatott. A többi ügyben az eljárás még folyamatban van.

255


A korábbi gyakorlatnak megfelelően – felkérés esetén – az NFH perképviseletét továbbra is ellátjuk. Az erre vonatkozó igénynek a 2008. évben is igyekszünk eleget tenni (annál is inkább, mert a bírói gyakorlat ismerete igen hasznos a napi jogalkalmazás során). A lehetőségeinkhez képest igyekszünk jogász munkatárs részvételével jelen lenni az egyes vizsgálatokat megelőző szakmai értekezleteken, tekintettel arra, hogy bizonyos részletszabályok megvitatását valamennyi témában elengedhetetlennek tartjuk.

9.1.3. Az ellenőrzési tevékenység eredményessége, kiemelt feladatok/vizsgálatok Felügyelőségünkön a témavizsgálatok lefolytatása az egységes ellenőrzési technika és a hatékonyság fokozása jegyében azonos szempontok mentén, teljes felügyelői létszámot tömörítő koncentrált ellenőrzések keretében történik, mely által azonos időben, azonos területen több ellenőrzés végezhető, illetve a kiemelt forgalmat bonyolító, nagyszámú fogyasztói közönséget koncentráló egységekben nagyobb termékmennyiség vonható ellenőrzés alá. A régióban bevezetett új ellenőrzési módszer hatékonyságát igazolják a 2007. évben elért eredményeink. A dél-alföldi régió területén a kis- és nagykereskedelemben, vendéglátóiparban, továbbá a szolgáltatók körében együttesen 5.137 ellenőrzést végeztünk. A vizsgálati eredmények tükrében 3.248 üzlet tevékenysége kapcsán merült fel további intézkedés igénye, mellyel a kifogásolás aránya regionális szinten 63 %-ot mutat. Elle nőrzött é s k ifogás olt e gys é ge k

5137

6000 3769

3248

2840

4000 2000 0 2006

Ellenőrzött

2007 Kif ogásolt

A 2006. év viszonylatában elmondható, hogy az ellenőrzések száma tendenciózus növekedés keretében idén 36 %-kal gyarapodott, tekintve, hogy a múlt évben a három különálló területi szervezet mindössze 3.769 ellenőrzést végzett. 2007-ben a vendéglátás területén tapasztaltuk a legmagasabb számú jogsértést (90 %), a termékellenőrzések ugyancsak kiemelt arányú (75 %) kifogásolást hoztak, a szolgáltatási tevékenység területén valamivel alacsonyabb felelősségre vonás (62 %) született. A leginkább rendezett állapot az utóellenőrzések (31 %) és a gazdasági reklámtevékenység (27 %) vizsgálata során mutatkozott. A dél-alföldi régióban a felelősségre vonás rátája összességében csökkenni látszik, figyelembe véve, hogy a 2006. évben realizálódó 75 %-ról idén 63 %-ra esett vissza. A tevékenységét jogkövető módon folytató üzemeltetők magasabb számú jelenléte a régióban, 256


elsősorban a több éve folytatott szigorú és következetes ellenőrzéseknek, illetve szankcióknak köszönhető. Az alacsonyabb kifogásolási ráták az utóellenőrzések vonatkozásában abból erednek, hogy az alap ellenőrzések során az összes jogsértés feltárásra, majd rögzítésre került, ezáltal az üzemeltetők tevékenysége a részükre megállapított és határozatban előírt kötelezettségek maradéktalan teljesítésével jogszerűvé vált. A gazdasági reklámok területén mutatkozó kifogásbeli változás pedig részben annak tulajdonítható, hogy azok ellenőrzését a korábbi évektől eltérően nem célirányosan végeztük, hanem a munkaerő kapacitás jobb kihasználása érdekében más témavizsgálatok során felkeresett egységekben, azokkal párhuzamosan végeztük. 9.1.3.1. Kiemelt vizsgálati terület Az elmúlt években megkezdett gyermek- és fiatalkorúak védelmére folytatott vizsgálataink a 2007. évben intenzív érdeklődést idéztek elő a társhatóságok, közoktatási intézmények és a szülők körében. Ennek hatására mára mind az önkormányzatok, rendőrhatóság és bűnmegelőzési szervezetei, mind a közoktatási intézmények vezetői és ifjúságvédelmi referensei kifejezett igényt fogalmaztak meg Felügyelőségünk felé a dohányáruk és alkoholtartalmú italok 18. éven aluli korosztály részére történő kiszolgálásának, illetve értékesítésének megakadályozására. A fogyasztóvédelem hatáskörébe tartozó eszközök alkalmazásával erőteljes összhatósági hadjárat indult a jogsértést elkövető üzemeltetők ellen. Ezen összefogás keretében az év során számos hétvégi ellenőrzést bonyolítottunk le a fiatalok körében népszerű ifjúsági rendezvényeken és az éjszakai órákban nyitva tartó diszkók, szórakozóhelyek területén, melyek kapcsán beigazolódott a sejteni vélt gyakorlat, miszerint a próbavásárlóként alkalmazott fiatalkorúak jelentős része kiszolgálásra került a tiltott termékekkel. Az értékesítést elkövető üzemeltetők jogsértő gyakorlatát ezidáig szigorú szankcionálás keretében magas összegű, visszatartó erővel bíró bírságoló határozatok kiadása követte, illetve éltünk az alkoholtartalmú ital és dohánytermék forgalmazásának időszakos felfüggesztésével. Az év egészére nézve a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, a Kecskeméti Fővámhivatal, a Kecskemét Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési Központja, a Kecskeméti Polgárőr Egyesület, a Gyermekvédelmi Munkaközösség és Felügyelőségünk között megállapodás született a fiatalok kulturált szórakozásának biztosítása, áldozattá, illetve elkövetővé válásuk megelőzése érdekében folytatott rendszeres bűnmegelőzési akciók szervezésére és lebonyolítására. A gyermek- és fiatalkorúak védelmére végzett ellenőrzés sorozatok mindegyike a sajtó nyilvánossága előtt zajlott. 9.1.3.2. Fogyasztókapcsolati irodák működése A 2007. október 5. napján megkötött együttműködési megállapodás alapján, a Felügyelőség székhelyén, valamint a kirendeltségeken a Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület (DARFE) vállalta a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadást az általunk biztosított infrastruktúrával ellátott irodahelyiségekben. A régióban civil szervezetekkel együttműködve ilyen irányú tevékenységet a korábbi években is folytattunk Szegeden és Kecskeméten, és örömmel számolhatunk be arról, hogy a közösen működtetett irodánkat 2007. november 1-jével Békéscsabán is megnyitottuk. A DARFE a megállapodásunk alapján a tanácsadói tevékenységét összesen 12 fővel látja el. A civil szervezet tagjaival napi szinten kialakult munkakapcsolatunk kiváló, minden segítséget

257


megadunk annak érdekében, hogy tanácsaik, ügyintézésük szakszerű, precíz és törvényes legyen. Az irodában kifejtetett munkájukról és az ügyfélforgalom alakulásáról heti rendszerességgel tájékoztatják Felügyelőségünket, s szükség szerint, de legalább negyedévenként konzultációval egybekötött értékelő értekezletet tartunk, ahol ismertetjük a legújabb jogszabályváltozásokat, illetve azzal a területtel foglalkozunk, ahol részükről tájékozatlanságot észleltünk. Az irodák tevékenysége a fogyasztók megítélésében jelentősen felértékelődött, ami az ügyfélforgalom számadatain is érzékelhető, hiszen 2007. évben, a régióban a jogérvényesítést segítő tájékoztatást kérők száma meghaladta a 2.000 főt. 9.1.3.3. Oktatási és tájékoztatási tevékenység Az év során a vállalkozók és a fogyasztók részére fogyasztóvédelmi előadásokat tartottunk, ahol ismertettük a fogyasztóvédelmi hatóság szervezeti formáját, az új fogyasztóvédelmi célkitűzéseket, valamint tájékoztatást adtunk a jogszabály-módosításokról, illetve az éppen aktuális vizsgálatok eredményeiről, s a megtett intézkedésekről. Valamennyi előadásról és annak tartalmáról számot adott mind az írott, mind az elektronikus sajtó. Fenti tárgykörben nagy sikerrel tartottunk tájékoztatást fogyasztókat tömörítő klubokban (Közéleti Kávézó, Fogyasztói Klub, Nyugdíjas Klub, Idősek Klubja, Fogyasztóvédelmi Egyesület), ahol az érdeklődők száma meghaladta az 500 főt. Számos felkérést teljesítettünk a közoktatási intézményekben való előadások megtartására, zsűritagként vettünk részt továbbá a Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont szervezésében „Európai Unikumok” címmel középiskolás tanulók részére indított fogyasztóvédelmi vetélkedő megyei és regionális döntőjén. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felkérésére négy különböző városban megtartott fogyasztóvédelmi fórumon is jelen voltunk, ahol közel 350 fős hallgatóságnak a fentieken kívül tájékoztatást adtunk a jótállással és szavatossággal összefüggő intézkedési lehetőségekről, illetve kötelezettségekről, valamint ismertettük azon főbb szempontokat, amelyeket az idegenforgalmi vizsgálat ideje alatt ellenőrzünk. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer-Ellenőrzési Osztálya által szervezett országos szintű továbbképzésen Felügyelőségünk két állandó előadóval volt jelen, akiknek a felkészüléséhez és az oktatás lefolytatásához szükséges felügyelőségi munkából kieső időt regionális összefogással pótoltuk. A média megkeresése az év egésze során kifejezetten aktív volt, a régió mindhárom területén élénk érdeklődés mutatkozik a munkánk iránt. Elmondható, hogy ma már napi rendszerességgel teszünk nyilatkozatot, illetve adunk tájékoztatást a tevékenységünkről, szervezetünkről, eredményeinkről.

9.1.4. A közigazgatási hivatalból történő kiválás A fogyasztóvédelmi felügyelőségek közigazgatási hivatalok szervezetéből történő kiszervezése és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe történő integrálásról a két felügyeleti szerv, az ÖTM és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium keret-megállapodást 258


kötött. Ebben megegyeztek a felek a humánpolitikával, a személyi feltételekkel, az eszközök átadásával, a helyiségek használatával, a kötelezettségvállalásokkal és a 2007. évi bírságbevételek felhasználásával kapcsolatos kérdésekben. Az előkészítő munkálatok még szeptember 1-je előtt megkezdődtek a Hivatalban. Elkészült a Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) között megkötendő egyedi megállapodás-tervezet. Ebben igyekeztünk minden olyan fontos szolgáltatásról megegyezni, amely a jogutód NFH működését biztosítja. A postai szolgáltatások kivételével a Hivatal biztosította továbbra is működés feltételeit (vezetékes és mobil telefon, Internet használat, takarítás, bérleti, üzemeltetési költségek), amelyet továbbszámlázás formájában az NFH megtérített. Aláírt megállapodás hiányában a továbbszámlázásra csak december hónapban került sor az év pénzügyi zárása miatt. A szerződés mellékleteit is elkészítettük, amelyek tartalmazzák az átadásra kerülő tárgyi eszközök és immateriális javak leltárát, az átadásra kerülő gépjárműveket. A jogelődök által ingyenesen használt helyiségek használati jogának átadás-átvételéről 3 oldalú megállapodásokat készítettünk elő az ingatlan tulajdonos megyei önkormányzatok, a Hivatal és az NFH között. Csak a Csongrád Megyei Önkormányzat hozott határozatot az irodahelyiségek térítésmentes használati jogának átengedéséről, míg a Békés, valamint a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a 2008. évben tárgyalta meg a szerződést. Részletes kimutatás készült a 2007. évben Hivatal költségvetésébe befolyt és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által felhasznált fogyasztóvédelmi bírság összegéről. A keret-szerződés az egyedi megállapodások megkötésének, az átadás-átvétel végső időpontjául 2007. november 30-át jelölte meg. Ezen megállapodás főhatóságok általi egyeztetése azonban még folyamatban van, aláírt megállapodással még nem rendelkezünk. A Felügyelőség informatikai leválasztása is zökkenőmentesnek tekinthető, bár eltérő megoldásokon keresztül valósult meg a három megyében. Problémaként jelentkezett, hogy az ÖTM azonnali ágazati leválasztást követelt meg, amely egyben az informatikai működésképtelenséget is jelentette a Felügyelőség számára (bejelentkezés, jogtár, nyomtatás, e-mail elérhetetlensége). Meghatározta viszont később azt is az ÖTM, hogy biztosítani kell az év végéig a kiváló szervezet számára a jogtár valamint az iktatórendszerek használatát. Ezen felettes szervi igényt a régióban telephelyenként másképp lehetett csak megoldani. A régiószékhelyen rendelkezünk saját Internet kijárattal, melyet a létesítésekor a hatályos BM biztonsági utasításoknak megfelelően építettünk ki. A Hivatal web- és levelezőszervere két hálózathatár-védelmi tűzfal – az Internet valamint a belső hálózat között –, demilitarizált hálózatban üzemelnek. E hálózat jellemzője, hogy az Internet felől csak az általunk engedélyezett forgalom lehetséges. Ebbe a hálózatba volt lehetőség áthelyezni a fogyasztóvédelem munkaállomásait, így a Hivatal belső (illetve a Rendészeti-Okmány-Tász) hálózatáról fizikailag is és logikailag is leválasztásra kerültek olyan módon, hogy az Internet elérés, levelezés biztosítva maradt. A Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségen két pénzügyes munkatársunk kivételével a Fogyasztóvédelem foglalja el a 6. emeletet, ahol egy hálózati rendezőszekrényünk is található. E rendező a meglévő strukturált hálózat kiépítettsége miatt átadásra került, így csupán ezen és a Kirendeltség másik, 11. emeleten működő rendezője közötti összeköttetést kellett megszüntetni. A Fogyasztóvédelem Kecskeméten rendelkezik egy ADSL-előfizetéssel. Mivel a Fogyasztóvédelem nem szerzett be magának megfelelő hálózati eszközt, csak egy

259


munkaállomásukon van Internet-elérés; számukra ez a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kezdeményezett EKG-csatlakozás megvalósulásakor fog megoldódni. Békés Megyei Kirendeltségünkön a Fogyasztóvédelem saját hálózattal rendelkezik, Internet elérésük ADSL-előfizetéssel van megoldva. A kiváló szervezet leválasztása így semmilyen nehézséget nem jelentett. A Fogyasztóvédelem mindhárom telephelyen az iktatóprogramok rendelkezésükre bocsátott másolatában vezette tovább ügyeit, jogosultsággal a Hivatal és a Szociális és Gyámhivatal főkönyveihez a továbbiakban nem rendelkeztek.

9.2. A megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése (48-

55. számú melléklet)

9.2.1. A működés általános tapasztalatai, a regionális átalakítás hatása A 2007. év, mint a regionális közigazgatási hivatali rendszer első éve alapvetően az új kihívásoknak való megfelelés és alkalmazhatóság éve volt. Ez a változás alapvetően szervezeti, koordinatív és humánerőforrás szinten jelent meg. Hivatalunk, mint régióközpont, az eddigi gyakorlattal ellentétben három megye szakmai koordinációját, összehangolását és segítését kellett, hogy ellássa. A kezdet nem ment könnyen, hiába volt az IDEA program által való elméleti felkészülés, mivel mind a három megyének más kialakított kommunikációja, szokásjoga volt. Gyakorlatilag három „stílusból” kellett egy arculatot, egy szakmai nyelvet, egy fajta jogértelmezést kialakítani úgy, hogy senki se sérüljön kompetenciájában, hatáskörében és perszonálisan. Ez a folyamat nem ment gördülékenyen, de az első félév elemzése már sok pozitívumot takart. Így a második félév a visszacsatolások összegezése alapján létrejött korrekcióként egy mindenki megelégedésére szolgáló, jó közösségi hangulatot tükröző, magas szakmai színvonalú szakmaiság mentén zajlott. Természetesen van még mit fejleszteni, mind a közösségépítés, mind a szakmai egységesség terén, ugyanakkor a kialakított és elvárt szakmai színt már most is biztosított. Az első és talán legfontosabb feladat 2007. év januárjában annak a ténynek a konkrét megjelenítése volt az ügyfelek irányában, hogy bár a régiós hivatalvezető a hatáskör címzettje, de az ügyintézés helyszíne – és egyúttal a két kirendeltség vonatkozásában az illetékesség a korábbi megyéhez adaptálódik, és a kirendeltségvezetők a megyei illetékességű ügyekben a régiós hivatalvezető nevében és megbízásából teljes körű kiadmányozási jogkört gyakorolhatnak. Ezen feladatnak a hatósági jogalkalmazás során használt kiadmányok egységesítésével és az azonos tartalmú jogorvoslati tájékoztatás megszövegezésével tettünk eleget. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében a szociális és gyámhivatal a régiószékhelyen 2 osztályra tagozódik: Hatósági Osztály, és Intézményellenőrzési Osztály. Az Intézményellenőrzési Osztály Vezetője egyben a hivatalvezető-helyettesi feladatokat is ellátja. A Hivatal összlétszáma 30 fő, melyből a régió székhelyen dolgozik 10 fő, Bács-Kiskun megyében 12 fő és Békés megyében 8 fő. Az SzMSz értelmében változás történt a Szociális és Gyámhivatal Bács-Kiskun Megyei Területi Kirendeltsége szervezeti felépítésében is – a korábban 2 osztályra tagozódó főosztály,

260


mint szervezeti keret megszűnt és a Kirendeltség – hasonlóan a Közigazgatási Hivatal Kirendeltségen működő szervezeti egységeihez –osztály szervezeti keretben látja el feladatait. A Kirendeltségeken a helyettesítést szakmai főtanácsadói illetve szakmai tanácsadói cím adományozásával oldottuk meg. A működés részletes szabályait, a helyettesítés rendjét a 2007. április 17.-én hatályba lépett ügyrendünk tartalmazza, ezt követte a dolgozók munkaköri leírásainak elkészítése. A tárgyi feltételekről elmondhatjuk, hogy igen jelentős változások következtek be. Hosszú várakozás – és az igények évenkénti „ismétlése” – után a számítógéppark teljes cseréje a Közigazgatási Hivatalban megtörtént. 2008-ban a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal jóvoltából további jelentős fejlesztések várhatóak. Mindhárom megyében továbbra is feszítő gondot jelent a zsúfolt elhelyezés, további irodák bérletére nyújtottunk be igényt – létszámbővítésünk függvényében – az elhelyezésünket biztosító megyei önkormányzatoknál. Szintén komoly akadályozó tényező – Békés megye kivételével – a gépjármű igénylések biztosítása. Az elmúlt időszakban több, előre ütemezett és kiértesített vizsgálat hiúsult meg emiatt. Az akadálymentesítés sajnálatos módon Csongrád megyében nem megoldott.

9.2.2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) Szociális szakfeladat Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenységnél a 2006. évhez képest látszólag jelentős ügyiratszám növekedés következett be. (48. sz. melléklet) A valóságban azonban a Békés megyében bekövetkezett változás okozta ezt a jelentős növekedést, abból adódóan, hogy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása ügykörben 2006-ban nem hoztak elutasító tartalmú döntést. 2007-ben a Ket. szabályainak megfelelő ügyintézés feltételeit biztosítottuk, ami viszont azt eredményezte, hogy Békés megyében a döntések száma több mint kétszeresére nőtt. Megjegyzést érdemel azonban, hogy országosan Békés megyében a legmagasabb a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására jogosultak száma, és ennek megfelelően a kiosztható utalványok száma is. Régión belüli összehasonlításban Békés megyében 1,7 –szer több utalványt osztottunk ki, mint Bács-Kiskun megyében és 2,8-szor többet, mint Csongrád megyében. Rátérve a konkrét ágazatokra, elsőként a szociális intézményrendszert érintő hatásköreink gyakorlásáról adunk számot. A szociális szakfeladat vonatkozásában általánosságban tapasztaltuk, hogy szinte egész évben folyamatosan érkeztek a hivatalhoz működési engedélyek módosítása iránti kérelmek, az ismételt engedélyezési eljárások, illetve az emelt szintű férőhelyek átminősítése iránti kérelmek. Elmondható, hogy a szociális intézményi ellátó rendszer az egész régióban 261


folyamatosan mozgásban van, ez azonban csak elvétve jelenti új intézmény létrejöttét. A fenntartók főleg átszervezéseket hajtanak végre, illetve gyakran történik változás a társulások esetében. Ezt a folyamatos ügyintézést 2007-ben számos körülmény befolyásolta, nem ritkán azonnali, nagyobb mennyiségű munkát eredményezve. Az első ilyen lényeges körülmény volt, hogy a 2006. évi választásokat követően 2007-ben realizálódott a települések által önként vállalt feladatok, szociális ellátások megyei önkormányzat számára történő átadása, mely esetek a fenntartóváltozásra tekintettel igényeltek ismételt működési engedélyezési eljárás lefolytatását. 2007. június 1. napjával hatályba lépett a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet, amely kötelezte a működést engedélyező szervet az engedélyes (fenntartók, intézmények) ágazati azonosítójának működési engedélybe történő beépítésére, s ezáltal a működést engedélyező határozat módosítására. Dömping jellegű ügyintézést generálnak az állami fenntartású szociális intézmények esetében a fenntartó változások amikor az addig önkormányzati feladatellátást kistérségi szintre emelik, vagy a megyei önkormányzatok intézmény összevonási törekvései is. Az ügyintézés során folyamatos nehézséget jelent egyrészt az, hogy a fenntartók – minden előzetes egyeztetés és iránymutatás ellenére – hiányosan adják be kérelmeiket, illetve ezen kérelmek, általában az év végén érkeznek, a következő évi költségvetési törvényben szereplő normatívák változásai miatt. A működési engedélyezés során további gondot jelentettek a szakhatósági állásfoglalások. Tekintettel arra, hogy a Ket. rendkívül felületesen szabályozza a szakhatósági eljárást, maguk a szakhatóságok is bizonytalanok, így nem ritka, hogy hatáskörüket túllépve tesznek kikötéseket vagy épp ellenkezőleg, a szakhatósági vélemény nem kellő mélységű, ezért az kiegészítésre, további indokolásra szorul. A működési engedélyek kiadását akadályozta az a jogszabályi anomália is, mely szerint 2007. január 1.-től az elsőfokú építésügyi hatóságok nem rendelkeztek hatáskörrel szakhatósági állásfoglalás kiadásához. Minden nehézség ellenére a működési engedélyek kiadása megtörtént, a régió tekintetében összesen 961 esetben és mindösszesen 22 kérelmet kellett elutasítanunk. Az elutasító döntésekkel kapcsolatban 3 esetben nyújtottak be fellebbezést, ebből két esetben a másodfok helybenhagyta, az elsőfokú határozatot, míg 1 esetben a határozat saját hatáskörben történő visszavonására került sor, tekintettel arra, hogy a fellebbezésre nyitva álló időben az intézmény a hiányosságokat pótolta. Mindkét, a másodfokú hatóság által elbírált ügyben közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti kereset benyújtására került sor. Egy esetben az ügyfél a tárgyaláson elállt keresetétől, míg a másik ügyben tárgyalás kitűzésére nem került sor 2007-ben. Szociális foglalkoztatás engedélyezése ügykörben 1 fellebbezés érkezett. A másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helybenhagyta.

262


Szembetűnő az, hogy milyen sok esetben volt szükséges működési engedély módosítására, a régióban összesen 666 ilyen tartalmú döntés született, ebből egyedül Békés megyében 373, (Bács-Kiskun megyében 129, Csongrád megyében 164). Ennek oka egyrészt az, hogy a már említett ágazató azonosító miatt szükség volt a működési engedélyek módosítására és ezt a számot jelentősen növelték a fenntartók körében bekövetkezett változások, a társulások egyre növekvő szerepvállalása, illetve a társulást alkotó települések körében bekövetkezett változások, valamint nagyon sok esetben került sor az emeltszintű férőhelyek visszaminősítésére. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatban elmondható, hogy nagyobb változások nem történtek, amennyiben továbbra is jelentős mennyiségű kérelem érkezik be a hivatalokhoz. Békés megyében országosan kiemelkedő a kérelmek száma, hiszen a kirendeltség iratforgalmának túlnyomó többségét ezek az ügyek képviselik. Ez jelentkezik az ügyiratforgalmi statisztikában is. Az egész régióban jelentkező probléma az, hogy a jegyzők – többszöri és ismételt figyelemfelhívás ellenére – összevárják a beérkező kérelmeket és a jogosultságot megállapító döntéseiket tömegesen terjesztik fel a Szociális és Gyámhivatalhoz. Évek óta tapasztalható, hogy minden törekvésünk ellenére (például a bizottsági ülésen az ügyfelek teherbíró képességének vizsgálata is szempont az elbírálásnál) jelentős hányadban kerülnek vissza az utalványok mindhárom megyében, mert nem tudják az ügyfelek felhasználni azokat, még a 3 hónapos meghosszabbítást követően sem. Ezekre az esetekre egyébként ún. pótkeretet hoztunk létre és ily módon a sorban következő jogosult igényét ki tudjuk elégíteni. A 2006-os évhez viszonyítva azonban szignifikánsan csökkenő tendencia tapasztalható. (52. számú melléklet) A statisztikai adatokból jól látható, hogy jelentősen csökkent a különbség a kielégített és az elutasított kérelmek között. Ennek okait az alábbiakban látjuk: à à à

a jövedelemhatár számításánál figyelembe kellett venni a 13. havi nyugdíjat, ami azt eredményezte, hogy a jogosultak száma csökkent, a támogatás összege hosszú évek óta változatlan, míg a gépjármű árak emelkednek, ily módon a fizetőképes kereslet is csökkent, a már kielégített kérelmek miatt is kevesebb a benyújtott új kérelmek száma.

Gyámügyi szakfeladat A gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezésével összefüggésben szintén jelentős növekedés tapasztalható 2006-hoz képest a meghozott döntések számában. (54. számú melléklet) Ezen belül említést érdemel, hogy míg Csongrád megyében gyakorlatilag mindkét évben ugyanannyi döntés született, Bács-Kiskun és Békés megyékben a döntések száma megháromszorozódott. Ezen belül kiemelkedően magas a működési engedélyek módosítása, mely mindhárom megyében hasonló arányt képvisel, ennek oka ezen a területen is az ágazati azonosító bevezetése. Új működési engedély kiadására csak néhány esetben került sor Csongrád megye kivételével, ahol a helyi sajátosság miatt – nevezetesen a külső férőhelyek magas száma okán – 47 db működési engedélyt adtunk ki (a másik két megyében összesen 9-et).

263


Egyebekben itt is tapasztalható volt, hogy a kistérségi többcélú társulások, élve törvényi lehetőségeikkel, illetve nem utolsó sorban figyelembe véve a költségvetési törvény normatív finanszírozásában bekövetkező változásokat, megkezdték az átmeneti gondozást nyújtó ellátó rendszer átvételét a települési önkormányzatoktól. Az integráció különösen Békés megyében éreztette hatását, a működési engedélyek módosítására a legtöbb esetben ezen okból itt került sor. A régióban gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezése tárgyában 273 döntés született. Az elsőfokú döntésekkel szemben mindösszesen 3 fellebbezést nyújtottak be. A másodfokú hatóság az elsőfokú döntéseket helybenhagyta. Az előző évek tapasztalatainak megfelelően továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a fenntartók alig, vagy egyáltalán nem tudnak eleget tenni a jogszabályi előírásoknak, a személyi és tárgyi feltételek biztosításában elmaradások tapasztalhatók. Az integrációs folyamatok ezen a területen is jelentkeztek, többnyire természetesen a költségcsökkentés miatt. Békés megyében egy precedens nélküli eljárásra is sor került. A Békés Megyei Önkormányzat oly módon kívánta átalakítani a gyermekvédelmi szakellátás intézményrendszerét, hogy két TEGYESZ-t és ehhez kapcsolódóan két nevelőszülői hálózatot kívánt létrehozni. Ezen túlmenően a működő gyermekotthonok egy részének ellátási területét is meg kívánta bontani először Kelet-Nyugat, majd Észak-Dél irányú feloszlással. Valamennyi esetben elutasítottuk az ellátási terület változása iránti fenntartói kérelmeket, mivel álláspontunk szerint az átalakítás szakmailag nem volt indokolt, a gyermeki jogok sérelmével járt volna és veszélyeztette a jövőbeni működést.

9.2.3. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) 9.2.3.1. Szociális szakfeladat 2007. január 1-jétől új másodfokú szociális hatáskörök gyakorlását kezdtük meg. Az ebből eredő ügyiratforgalom növekedés, illetve a meghozott döntések száma arányos a megyék népességével. (50. számú melléklet) A régióban összesen 1199 másodfokú döntés született, melyből 1049 helybenhagyó döntés volt, míg 73 alkalommal kerül sor – a másodfokú hatóság által orvosolható okok miatt – az elsőfokú döntés módosítására. Ez azt jelenti, hogy az elsőfokú hatóságok jól felkészültek feladataik ellátására, hiszen a felterjesztett fellebbezések alapján arányait tekintve minimális volt a megsemmisítő határozatok száma (5,8 %). Ezen belül Békés megyében született a legtöbb megsemmisítő döntés (a régióban előforduló 70-ből 44-szer). A legtöbbször a rendszeres szociális segélyezésnél került sor megsemmisítő, vagy megváltoztató másodfokú döntés meghozatalára, különösen az ellátást megszüntető és visszafizetésre kötelező elsőfokú határozatok vonatkozásában. Ez vonatkozik egyebekben a közgyógyellátásra is, ahol általában

264


a jövedelemhatár és a gyógyszerköltség mértékének téves számítása, illetve a jogosultsági feltételek tisztázásának elmaradása voltak a típushibák. A szociális ügyekben hozott másodfokú döntések túlnyomó többsége közgyógyellátási ügyben született, összesen 1020 esetben. Rendszeres szociális segély ügyben 130 döntést hoztunk, míg a fennmaradó hatásköreinkben összesen 39 ügyben kellett eljárnunk. Itt kell megemlíteni, hogy a legtöbb probléma is a közgyógyellátással kapcsolatban jelentkezett, nem egyszer helyi rendeletalkotási szinten. Sorozatosan észleltük azt, hogy a helyi önkormányzati rendelet – különösen a méltányossági közgyógyellátási igazolványra való jogosultság megállapításánál – tévesen alkalmazta a szociális törvényben meghatározott jövedelmi, illetve költséghatárokat. A törvénysértést minden esetben jeleztük az érintett helyi önkormányzatoknak, akik a hibás rendeleteiket a lehető leghamarabb módosították. A szociális ágazatban hozott másodfokú döntéseinkkel szemben benyújtott keresetlevelek alapján a bíróságok általában elutasították azokat, azonban 2 esetben hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító ítélet született. Sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy a 3 megyében működő megyei bíróságok eltérő gyakorlatot alakítottak ki. Csongrád megyében közgyógyellátási ügyben a bíróság azért helyezte hatályon kívül a másodfokú döntést, mert álláspontja szerint az OEP II. fokú szakhatósági állásfoglalása alkalmatlan volt a felülvizsgálatra. A bíróság álláspontja szerint a II. fokú hatóság nem tett eleget a tényállás-felderítési kötelezettségének, bár azt is hangsúlyozta, hogy ez nem a szociális és gyámhivatal hibája volt, hiszen az OEP jogszabályban meghatározott, kötelezően alkalmazandó formanyomtatványon küldi el szakvéleményét, melynek felülvizsgálatára hivatalunk nem jogosult. A jogszabály anomáliát jeleztük mind az ÖTM-nek, mind az ágazati minisztériumunknak, vagyis a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak, de a konkrét ügyről még az adatvédelmi biztos is tájékoztatást kért. 9.2.3.2. Gyámügyi szakfeladat A gyámügyi igazgatás során másodfokú hatósági tevékenységünk a legritkább esetben terjed ki a működési engedélyezésre. A régióban összesen 2 fellebbezés érkezett, melyekben az eljárás még folyamatban van. A statisztikai adatok elemzése alapján általában az tapasztalható, hogy az elsőfokú hatóságok jogalkalmazási gyakorlata javuló tendenciát mutat. Ennek megfelelően a meghozott döntéseink száma is kismértékben csökkent 2006-hoz képest. (49. sz. melléklet) Feltűnő azonban, hogy Békés megyében majdnem megduplázódott a másodfokú döntések száma és ezen belül is jelentősen emelkedett a megsemmisítő és új eljárásra utasító, valamint megváltoztató döntések aránya. Bács-Kiskun és Csongrád megyében az esetek döntő többségében helybenhagyó másodfokú határozat született, illetve a hivatalunk által orvosolható esetekben megváltoztattuk az elsőfokú döntést. A Békés megyében tapasztalható növekedésre okszerű magyarázat nincsen, minden ügytípusban kb. egyformán növekedett a benyújtott fellebbezések száma. Elképzelhető, hogy egy kiugró évről lesz szó.

265


A korábbi években tapasztalható tendenciák továbbra is folytatódtak, nevezetesen a leggyakrabban előforduló ügytípusok megegyeztek a korábbiakkal. Továbbra is leggyakoribb a kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása ügyében benyújtott fellebbezések száma, ezenkívül a védelembe vétel, illetve a gondnoksági ügyek száma mondható magasnak. A regionális, illetve a jogelőd megyei hivatalok folyamatos szakmai segítségnyújtásának köszönhetően a meghozott elsőfokú döntések alapvetően jogszerűek voltak, más kérdés azonban, hogy az ügyfelek egyre többször fordulnak bírósághoz. Ez természetesen új szociális hatósági hatásköreink gyakorlásából is adódik, de jól kimutatható, hogy a másodfokú gyámhatósági döntések ellen is egyre többször fordulnak bírósághoz. (51. számú melléklet) Az esetek döntő többségében a megyei bíróságok elutasították a kereseteket. Kivételt képez Bács-Kiskun megye, ahol 5 ügyben került sor a másodfokú döntés hatályon kívül helyezésére és új eljárásra kötelezésre. Ezzel összefüggésben azonban azt is meg kell jegyezni, hogy eltérő álláspontot képviselt a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Végezetül szükséges annak megjegyzése, hogy mind az első-, mind a másodfokú hatósági tevékenységünknél elenyésző volt a hátralékos iratok száma, a régiókban mindösszesen 7 alkalommal fordult elő határidő túllépés, átlagosan 10 nap mértékben, melynek oka egyébként a felettes hatóságokkal való egyeztetés elhúzódása volt.

9.2.4. A tevékenysége hatása a közigazgatási korszerűsítésre, valamint az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában A szakminisztérium által 2007. évre meghatározott követelmények között szerepelt olyan kiemelt célok megvalósítása, mint a gyermeki jogok érvényesülésének elősegítése, a családon belüli erőszak megelőzésének, kezelésének segítése, a bűnmegelőzési tevékenység érvényesítése stb., melyek teljesülését elsősorban a hatósági ellenőrzések, illetőleg a felügyeleti vizsgálatok során juttattuk érvényre. Vizsgálataink során kiemelt figyelmet fordítottunk annak ellenőrzésére, hogy az intézmények, a hatóságok tiszteletben tartják-e a gyermeki jogokat, s ezen belül az ítélőképessége birtokában lévő gyermekek meghallgatása megtörténik-e, figyelembe veszik-e kérésüket, intézkedés történik-e panaszaik ügyében. Általánosan megállapítható, hogy az I. fokú hatóságok nagy gondot fordítanak a kiskorúak véleményének megismerésére (ez is bizonyíték), azokban az ügycsoportokban pedig (pl. vagyoni ügy), ahol nem mellőzhető a gyermek meghallgatása, kötelezettségüknek eleget tesznek. A gyermekek kérésének figyelembevételével járnak el a hatóságok gondozási helyük meghatározása, vagy pl. a kapcsolattartás szabályozása során is. A gyermeki jogok tiszteletben tartását tapasztaltuk a vizsgált gyermekintézményekben is, ahol kivétel nélkül tájékoztatták a kiskorúakat a panaszjog gyakorlásának módjáról, illetve a faliújságokon feltüntetik a gyermekjogi képviselő elérhetőségét is. Három megyében szerveztünk előadásokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézete Bűnmegelőzési Akadémia közreműködésével a „Kiskorúak védelméért” valamint a „Gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének hatékonyságáért” témakörben. Kiemelt figyelmet fordítottunk az Új Magyarország Fejlesztési Terv gyermekvédelmi és szociális ágazatot érintő központi és regionális pályázataira, valamint a Legyen jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégia gyermekvédelmet érintő

266


intézkedéseire. A megszerzett információkat kistérségi előadások keretében eljuttattuk az érintettekhez. A családon belüli erőszak, ezen belül a gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának megelőzése és kezelése, az ebben érintett szakemberek együttműködése, továbbképzése, speciális programok beindítása szintén regionális szervezésben, de megyei helyszíneken történt. Három megyében mutattuk be azt a modellprojektet „A partnerség a családon belüli erőszak ellen” címmel, amely ágazatokon átnyúló együttműködéseket prezentálva szólította fel az állami és civil szektor e témakörben való összefogásra. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájában meghatározott célok érdekében hivatalunk részt vesz egy országos modellprojekt megvalósításában, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézete koordinálásával, ahol a cél a már működő ifjúságvédelmi és családtámogató rendszer továbbfejlesztése, új szereplők bevonása mentén; a prevenció, a tudatos életmódszervezés és pozitív motiváció kialakítása érdekében. A kitűzött cél, az 1016/2007. (III. 20.) Korm. határozat 15. és 16. pontjában írt elvárásoknak tesz eleget. A gyermekvédelmi és szociális területre vonatkozó Európai Uniós és más nemzetközi jogszabályváltozások figyelemmel kísérésére, az ágazati jogalkalmazásban való érvényesítésére hivatalunk 2007. évben együtt készült a határrendészeti feladatokat ellátó szervezetekkel a Schengeni Információs Rendszer (SIS) adta kihívásoknak való megfelelésre. A rendszer működése a Dél-alföldi régió mindhárom megyéjében a tavalyi évben sok gondot okozott, az ágazatokon átnyúló együttműködések ellenére is. A rendszer által kiszűrt körözött, illetve illegálisan az ország területére becsempészett, szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek és fiatalkorúak ideiglenes hatállyal beutalásra kerültek a régió intézményrendszerébe. Az ideiglenes hatályú elhelyezések, pont a már említett státuszok okán, csak egy hosszadalmas folyamat végén kerülnek megoldásra úgy, hogy addig is a régióban működő intézményrendszernek kell befogadnia őket. Erre sajnos még nem készültek fel a megyék és talán nem is lehet igény szerint tervezni ezzel a feladatellátással kapcsolatosan. Ugyanakkor a jelenlegi statisztikai adatok, már most előrevetítik a problémakezelés szükségességét. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint a Legyen jobb a Gyermekeknek nemzeti stratégia, továbbá a bűnmegelőzés megvalósítását hivatalunk elsősorban a pályázatok figyelemmel kísérésével, valamint azoknak érintett intézményekhez, fenntartókhoz történő eljuttatásával segítette elő. II. fokú hatósági tevékenységünknek pedig nemcsak az egyedi ügyek közigazgatás rendszerén belüli lezárása szempontjából van jelentősége, hanem azzal, hogy az I. fokú döntést helybenhagyjuk, egyben megerősítjük a döntést hozó hatóságot jogértelmező és jogalkalmazó gyakorlatában, míg a határozatot megváltoztató vagy megsemmisítő döntés az I. fokú hatóság további következetes jogalkalmazó tevékenységének kialakítását segíti.

9.2.5. A szakmai tevékenységet irányító főhatósággal való kapcsolatok A szakmai tevékenységet irányító főhatóság alatt a szociális és gyámhivatal tekintetében részben a szakminisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályait, részben pedig, 2007. július 1. napjától a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt kell érteni. 267


A főhatóságoktól érkező feladatellátás fő szabályként a regionális hivatal közvetítésével valósul meg, ugyanis ide érkeznek a régió egészét érintő feladatok, s azok teljesítésének összegzése és a főhatóságok felé történő továbbítása is itt történik meg. A kapcsolattartás tekintetében azonban bizonytalanságot okoz, hogy a főhatóságok részéről kibocsátott megkeresések, főként az azonnali vagy csupán néhány napos teljesítési határidővel ellátott feladatok, sok esetben nem a régió székhely közbeiktatásával, hanem közvetlenül a kirendeltséghez érkeznek. Egyebekben a főhatóságokhoz fűződő viszonyunkat, kapcsolatunkat a közvetlenség jellemzi, hiszen számos esetben kérik ki személyes véleményünket, kérnek fel valamely szakmai anyag elkészítésére vagy előadás megtartására, de ezen személyes kapcsolatot segítette a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2007. decemberében tett látogatása is. Mindemellett a kapcsolattartás további formája a különböző jogszabály-tervezetek előkészítésében, véleményezésében való aktív közreműködés, illetve jogértelmezési kérdésekben részünkre adott segítség. 2007. évben – figyelemmel a Gyermekvédelmi Törvény 10 éves évfordulójára –, részt vettünk a törvény és végrehajtási rendeleteinek (Gyász., Gyer., Gymr., NM rendelet) felülvizsgálatában, számos módosítási javaslattal élve. Így jártunk el továbbá az Szt. és végrehajtási rendeleteinek 2007. májusában történt véleményezése során is. A 2 napos határidő betartásával áttekintettük az ÖTM és az IRM közös előterjesztésében a Kormány részére készített Ket. módosítására vonatkozó előterjesztést és megtettük a törvény eddigi alkalmazására épített észrevételeinket. Véleményeztük a nyári gyermekétkeztetésre vonatkozó kormányrendelet-tervezetét, beleépítve a 2006. évi tapasztalatokat is. Az elmúlt évben is számtalan olyan kérdés merült fel a gyakorlatban, melyben hivatalunk a szakminisztériumhoz fordult segítségért. Ilyen állásfoglalás-kérés irányult a szociális foglalkoztatás területén a rehabilitációs díj órabérben vagy havibérben történő megállapítására, a családsegítés létszámelőírásának értelmezésére, az ellátási érdekre, ellátási kötelezettségre irányuló nyilatkozatra, a közösségi ellátás működésének engedélyezésére, a gondozási központok létszámelőírására, az intézményi térítési díj számítására, valamint a nappali ellátás esetén megállapítható térítési díjra vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátori feladatok ellátása ágazatokon átnyúló tevékenységet foglal magába, így a Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékes főosztályán kívül munkakapcsolatban voltunk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal is. Azon túl, hogy együttműködtünk a Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézettel, szakmai programjavaslatot írtunk az IRM megkeresése alapján a koordinátori tevékenység továbbfejlesztésére vonatkozóan, igazodva a regionális feladatellátáshoz.

9.2.6. Tevékenysége területei, prioritásai, kiemelt feladatok A közgyógyellátási rendszer átalakításának következtében megváltozott a közgyógyellátási igazolványok érvényességére vonatkozó szabályozás is, melynek eredményeként tömegesen benyújtott kérelmek elbírálása komoly terhet jelentett a jegyzők és a szakhatóság számára, ezért a közös munka összehangolása és gördülékenyebbé tétele érdekében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium heti (a nyári időszakban kétheti) rendszerességgel történő 268


monitorig jelentés elkészítésére kereste meg a regionális közigazgatási hivatalokat. A jelentések összegzéseként az volt megállapítható, hogy az I. fokú ügyintézés a megnövekedett ügyszám ellenére zökkenőmentes volt, a jegyzők a határidőket minden esetben betartották. Mindebből arra lehetett következtetni, hogy az OEP nyilvántartása által kimutatott nagyszámú elintézetlen ügy – az előzetes feltételezésekkel ellentétben – nem a jegyzők mulasztásának volt betudható. A jegyzők fokozott figyelmet fordítottak a közgyógyellátási ügyek intézésére, a tömegesen érkező kérelmek fennakadást nem okoztak az ügyintézésben, szükség esetén feladat-átcsoportosítással növelték az ügyintézők számát, illetve soronkívüliséget rendeltek el. Hivatalunk immáron évente visszatérő feladata a nyári gyermekétkeztetés települések általi megszervezésének koordinálása, mely feladatellátás 2007-ben azzal egészült ki, hogy a szociális és gyámhivatal döntött a települések által felhasználható keret nagyságáról. A nyári gyermekétkeztetés önkormányzatok általi megszervezése az előző évhez képest szervezettebb és gördülékenyebb volt. Sajnálattal kellett azonban megállapítani, hogy az idei évben is volt több olyan település, amely a feladatellátást elhárította, részben az igény, részben pedig a technikai feltételek hiányára tekintettel. 2007. június 1. napjával hatályba lépett a 226/2006. (XI. 20.) Kormányrendelet, mely egy egységes országos nyilvántartási rendszert hozott létre mind a szociális, mind pedig a gyermekvédelmi intézményekre kiterjedően, ezzel egyidejűleg bevezette az intézmények és fenntartóik, mint engedélyesek vonatkozásában az ágazati azonosító használatát. A rendszer működésének elindítása azonban jelentős, 2007. évre nem tervezett feladatot jelentett hivatalunk számára is, hiszen ránk várt a működési engedélyek adatainak számítógépes rendszerben történő rögzítése.

9.3. Az állami főépítész tevékenységének rövid értékelése (56. számú melléklet) 9.3.1. A működés általános tapasztalatai, a beintegrálódás hatása A 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (4) értelmében a területi főépítész 2007. január 1jétől állami főépítész (továbbiakban főépítész) elnevezéssel, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységként, önálló osztályként, a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal szervezetén belül működik. Az állami főépítész felelős az általa vezetett és irányított Állami Főépítészi Iroda (továbbiakban Iroda) szakmai tevékenységéért. Az állami főépítész szakmai felügyeletét továbbra is a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter látja el a szakállamtitkáron keresztül. Az integráció hatására az Iroda gazdálkodási, pénzügyi és személyügyi vonatkozású ügyeivel összefüggő feladatai jelentősen egyszerűsödtek és gyorsabbá váltak, miután ezek intézése Budapest helyett helyben történik. Szakmai területen az integráció nem hozott változást, az állami főépítész szakmai feladat- és hatásköre megmaradt. A főépítészi iroda és a közigazgatási hivatal kapcsolata szorosabbá vált, bár a korábbi megyei közigazgatási hivatalok illetékes főosztályát a főépítész 2007. előtt is rendszeresen tájékoztatta a településrendezési tervekkel kapcsolatos szakmai véleményéről azok megküldésével, hivatalos és nem hivatalos kérésre a két szerv dolgozói egymás rendelkezésére álltak szakmai egyeztetésekhez, megbeszélésekhez törvényességi és építésügyi hatósági eljárások során.

269


9.3.2. Az állami főépítész hatósági tevékenysége (területrendezési hatósági és szakhatósági tevékenység) Az állami főépítész területrendezési hatáskörét és I. fokú hatósági feladatait meghatározó jogszabályok: à az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről – 19. § (2) d) és e) pontok à a 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról à a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről. Területrendezési hatósági ügy 2007-ben a Dél-alföldi régióban nem volt. Az állami főépítész területrendezési szakhatósági feladatait meghatározó jogszabályok: à 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról A szakhatósági ügyek száma 20 db volt a régióban. Egy szakhatósági véleményt gázvezeték létesítéséhez kértek, az ügyek többsége azonban tervezett tanyavillamosítással volt kapcsolatos. A rendelet 2008. január 1-étől hatályos szövege pontosította az állami főépítész részvételét a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban, így várhatóan a ügyek száma növekedni fog. A szakhatósági ügyek tapasztalatai szerint szükséges lenne a területi tervezésben használatos fogalmak pontosítása, összehangolása.

9.3.3. Az állami főépítész egyéb tevékenységének prioritásai, kiemelt feladatok (településrendezési tervek véleményezése, tervtanácsok működésének tapasztalatai) 9.3.3.1. Településrendezési tervek véleményezése Az irodához 2007-ben 147 önkormányzat összesen 209 esetben fordult településrendezési eszköz készítése, módosítása ügyében, ebből à 46 eset a településrendezési eszköz készítése, módosítása kezdésének a bejelentése [Étv. 9. (2)]; à 66 eset a településrendezési eszköz véleményezése [Étv. 9. § (3)]; à 72 eset a településrendezési eszköz jóváhagyás előtti szakmai véleményezése [Étv. 9. § (6)]; à 25 eset állásfoglalás kérés volt. A településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok véleményezésében kismértékű visszaesés tapasztalható a múlt évhez képest. Ez valószínűleg abból adódik, hogy az elmúlt években az Étv. 60. § (3) bekezdésben megállapított határidőkre való tekintettel jelentős számú településrendezési eszköz készült el és került jóváhagyásra. Az új, jelenleg hatályos jogszabályok szerint készült tervek tízévenkénti felülvizsgálatainak megkezdésére a közeljövőben lehet számítani. Visszatérő problémát jelent főleg a nagyobb városok esetében a településrendezési tervek rendszeres, jelentős mértékű, de többnyire kisebb területeket érintő módosítása, melyek koncepcionális beillesztése a település egészébe ritkán történik meg. Így fennáll a veszélye, 270


hogy a komplexitás igényével elkészített terv végül mégiscsak mozaikokból áll össze egységes, vagy kevéssé egységes, teljességében nem átgondolt végeredményt létrehozva. A települési önkormányzatok mellett dolgozó megfelelő felkészültségű szakemberek (főépítészek) hiánya sok esetben okozza a településrendezési eszközök készülésének, egyeztetésének kisebb-nagyobb szabálytalanságait, szakszerűtlenségeit. A jóváhagyást követően a tervek megküldése az egyeztetésben részt vetteknek gyakran nem történik meg, sok esetben nem is jut tudomásunkra egy-egy terv jóváhagyása. 9.3.3.2. Tervtanácsokkal kapcsolatos feladatok Az állami főépítész tervtanácsokkal kapcsolatos feladatait meghatározó jogszabályok: à 10/1999. (IV. 23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és építészetiműszaki tervtanácsokról à 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 2007. évben a Dél-alföldi Területi Tervtanács a kezdeti pénzügyi bizonytalanság ellenére – hivatalvezetői döntés alapján- folyamatosan működött. 10 ülésén 30 tervdokumentáció megtárgyalására került sor, melyből 13 építészeti-műszaki, 17 pedig településrendezési terv volt. Területi tervtanács ülésére nem került sor, 2007. folyamán nem készült területrendezési terv a régióban. A településrendezési tervek esetében csökkenő tendenciát tapasztalhattunk (2006-ban 51 tervet tárgyalt a tervtanács). Építészeti-műszaki tervek esetében jelentős növekedést tapasztalhattunk (2005-ben 4, 2006ban 9 terv érkezett a tervtanácshoz). A településrendezési tervek közül 4-et ajánlott, 13-at átdolgozás után ajánlott a tervtanács. Az építészeti-műszaki tervek közül 1 tervet ajánlott a Tervtanács véglegesítésre, 5-öt átdolgozás után ajánlott, 7-et pedig nem ajánlott. Az építészeti-műszaki tervek közül kiemelkedően sok a nem ajánlott terv. Az okok között felmerülhet, hogy az önkormányzatok, beruházók nem élnek az idő- és költségigényes tervpályázat lehetőségével, mellyel a legmegfelelőbb tervet és tervezőt lehetne kiválasztani. Több alkalommal tapasztaltuk, hogy egy-egy beruházás előkészítése nem eléggé körültekintő módon történt, ez szintén előfordulhatott idő- esetleg megfelelő szakember hiánya miatt. A tervtanácsok működése igazolja a minisztérium szándékát, miszerint a tervtanácsokról szóló rendelet módosítása célszerű lenne – a tapasztalatok szerint az alapterület-, funkció- és környezet alapján besorolt tervek paraméterei átgondolandók. Az állami főépítész állandó meghívottja a Szegeden, Kecskeméten, Békéscsabán és Gyulán működő önkormányzati tervtanácsoknak, valamint érintettség esetén a Budapesten működő központi tervtanácsnak. A területrendezési dokumentumok véleményezésével kapcsolatos feladatok mennyisége jelentős mértékben nem változott az utóbbi években. Az Országos Területrendezési Terv jóváhagyását követően, még 2007. előtt mindhárom megye elfogadta területrendezési tervét. Az OTrT folyamatban lévő módosítása után azonban várható, hogy megkezdődik a megyei területrendezési tervek átdolgozása.

271


2007-ben a Tisza vízgyűjtő területére készült fejlesztési és rendezési tanulmánytervet véleményeztük az ÖTM kérésére. Az állami főépítész állandó meghívott a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács és Csongrád Megye Területfejlesztési Tanács ülésein. Az irodához szakmai értékelés céljából érkezett pályázatok száma évenként ingadozó (2005ben 74, 2006-ban 5, 2007-ben 12 volt). 2008-ban várhatóan újra növekedni fog a mennyiség, mivel az integrált városfejlesztési stratégia alapján beadandó pályázatokhoz az állami főépítész véleményét csatolni kell.

272


10. A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOT ELLÁTÓ MÁS SZERVEK ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATELLÁTÁSÁNAK JELLEMZŐI A RÉGIÓBAN (57-58. számú melléklet)

Jelen beszámoló készítését megelőzően megkeresésre kerültek a területünkön működő államigazgatási szervek, hogy a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006 (XII. 23.) Kormányrendelet 13. § (4) bekezdésében foglalt beszámolási kötelezettségüknek eleget téve – a megadott szempontrendszer alapján – készítsék el a 2007. évi államigazgatási tevékenységükről szóló beszámolójukat. Jelen beszámoló összeállításánál nehézséget okozott, hogy bár minden területi államigazgatási szervnek elküldtük az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közölt, a beszámoló tartalmi követelményeire vonatkozó szempontrendszert, ennek ellenére több szerv nem eszerint készítette el a beszámolóját, hanem feltehetően a saját felügyeleti szerve, vagy az ágazati minisztériuma részére készített – tematikáját és adattartalmát tekintve más jellegű – beszámolóját küldte meg hivatalunkhoz. Továbbá az államigazgatási szervek a hozzájuk beérkezett panaszokról, közérdekű bejelentésekről számszerű adatokat nem jelentettek. A hivatali beszámoló ezen pontja és a kapcsolódó mellékletek táblázatai a területi államigazgatási szervek jelentése és adatközlése alapján került összeállításra.

10.1. Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül A területi államigazgatási szervek annak alapján, hogy a szerv feladatkörükbe tartozó tevékenységeken belül milyen súlyt képvisel a hatósági tevékenység, három csoportba oszthatók, így à

elsődlegesen hatósági tevékenységet végző államigazgatási szervek (pl. Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Területi Igazgatósága, MKEH Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal DARI, Megyei Földhivatalok, DAR Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság DARI, OMFF Délalföldi Munkaügyi Felügyelősége)

à

hatósági tevékenységet is végző államigazgatási szervek (pl., ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete, Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, Vám és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, Megyei Igazságügyi Hivatalok, Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak, DAR Munkaügyi Központ, Megyei Rendőr-főkapitányságok)

à

hatósági tevékenységet nem végző államigazgatási szervek (Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, Nemzeti Parkok, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

273


Megyei Kirendeltségei, Központi Statisztikai Hivatal, Vám és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala) A hatósági tevékenységet végző szervek esetében a hatósági tevékenység szervezeten belüli, az egyéb feladatokhoz viszonyított aránya tekintetében a fenti két csoportosítás nem jelent merev határokat, a hatáskörök változásával összefüggésben inkább a tendenciáknak van jelentősége. 2007. évben egyes területeken a hatáskörök átcsoportosítása változásokat eredményezett a hatósági tevékenység nagyságrendjét illetően . Így például: ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézeténél a hatósági feladatellátás arányaiban jelentős átrendeződés következett be, mivel január 1-én és május 13-án a munka-egészségügyi feladatok többsége (munka-egészségügyi előírások betartásának ellenőrzése, foglalkozási megbetegedések kivizsgálása stb.) a munkavédelmi hatóság hatáskörébe került át, október 1én pedig az élelmezés-egészségügyi feladatok egy részét (élelmiszer-biztonság ellenőrzése) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vette át. Ezáltal a közegészségügyi feladatok aránya csökkent, ugyanakkor az egészségügyben zajló változások miatt növekedett az egészségügyi és gyógyszerügyi igazgatási feladatok súlya. A Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok 2007. május elsejével két új hatósági jogkört kaptak. Ezen időponttól kezdődően elsőfokú hatóságként járnak el, a veszélyes áruk közúti szállításának és az ehhez kapcsolódó telephelyek ellenőrzésében, másodfokú hatóságként tűzvédelmi területen. 2007. január 1. napjától az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága hatáskörébe kerültek át az illetékügyek ami jelentős mértékben megemelte az adóhivatalnál a hatósági eljárások számát.

10.2. Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Az igazgatóság csak első fokú tevékenységet végez. Államháztartási területen a döntések száma 37 %-kal emelkedett, melynek oka a nem állami, humán szolgáltatást végző szervezetek számának jelentős emelkedése. A jogorvoslati arány 2 % volt. Az ügyintézési határidőt az ügyek 90 %-ban sikerült tartani, az elmaradás okaként a jogszabályváltozásoknak az informatikai rendszeren történő átvezetésének időigényességével indokolták. Szabályozási probléma: a jogi szabályozás az időpontok tekintetében okoz problémát, a támogatottak csak január hónapban ismerik meg a végleges adatokat és a támogatás

274


feltételeinek végleges szövegét, miközben már január 1-jétől az ellátást biztosítják. Különösen a szociális ágazatba tartozó nem állami, humán fenntartók jogosultsági feltételeinek szabályozása nem közérthető. Szociális igazgatás területén négyszeresére emelkedett az első fokú határozatok száma, melynek oka az energiatámogatási rendszer bevezetése volt. Jogorvoslattal az ügyek 0,4 %ban éltek. Az ügyintézési határidőt betartották. Szabályozási probléma: az energiatámogatásnál értelmezésbeli problémák az egyes jövedelemkategóriák nem egyértelmű meghatározása miatt. Illetmény-számfejtési területen az egészségbiztosítási ellátások megállapítása során fokozottan működik a folyamatba épített ellenőrzés, így a hibaszám minimálisra csökkenthető, ebből következően a kiadott határozatok száma is elenyésző, jogorvoslati arány 0,2 %, az ügyintézési határidőket betartották. Az igények elbírálásával és az ellátások folyósításával összefüggésben az ágazatpolitikai célok teljesültek, valamennyi igénylő a jogosultságának megfelelően részesült ellátásban. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága A hivatal csak első fokú tevékenységet végez, idegenrendészeti jogkörben. Az ügyiratforgalom (19118 db főszámos, 54908 alszámos iktatás) az előző évhez viszonyítva érdemleges változást nem mutat, a hivatal munkaterhe változatlanul magas. A jogorvoslatok százalékos aránya 0,7 volt. Az ügyintézési határidőket betartották OMFF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége Ügyszámuk 2007. évben 6051, ezzel arányosan az első fokú döntéseik száma is folyamatosan nő, 2006-ról 2007-re 26 %-os emelkedést mutat. Ennek elsődleges oka mind a hivatalból, mind pedig a kérelemre indult eljárásaink emelkedése. A jogorvoslatok száma 23 %-kal csökkent. Az ágazatpolitikai kitűzéseknek megfelelően a Felügyelőség 2007. évben is a „fekete munka” (munkaszerződés és bejelentés nélküli, külföldiek esetében munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás) és az egyéb súlyos jogsértések (munkaidő, pihenőidő, munkabér, munkaerőkölcsönzés szabályainak megszegése) feltárását illetve visszaszorítását tekintette prioritásnak. Ezt a számadatok is bizonyítják, a 2006. évi 4.493 főhöz képest 2007-ben már összesen 10.825 fő esetében került megállapításra a „fekete foglalkoztatás” valamilyen formája, tehát a régióban a feltárt feketemunka esetében – hasonló felügyelői létszámmal – közel 240 %-os emelkedést eredményezett. Szabályozási probléma: az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (Alk. tv.), melynek 1. § (1) bekezdése alapján AM-könyvvel bárki foglalkoztathat, aki munkáltatóként munkaviszony alanya lehet. Ez a rendelkezés széleskörű joggal való visszaélésre ad lehetőséget, jelentős azon munkáltatók száma, akik a valójában általános – az Mt. szerinti törvényes munkaidőben megvalósuló – munkaviszonyt alkalmi foglalkoztatással igyekeznek palástolni. Mivel ennek bizonyítása rendkívül nehéz lenne, ezért a probléma orvoslására az alkalmi foglakoztatás személyi körének és mértékének csökkentése jelenthetne megoldást. A munkaügyi ellenőrzések gyakori megállapítása, hogy a munkáltatók a munkavégzési napokat valószínűsíthetően több alkalommal is át- illetve kijavították azért,

275


hogy más munkavégzési napokra vonatkozóan „megspórolják” az újabb bejegyzéseket ill. ebből következően a közteherjegyek beragasztását. APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Az adó és illetékügyi szakterület ügyiratforgalma elsősorban az Illetékhivataloknak az APEHszervezetébe történt integrációja révén jelentősen megnőtt. Jelentősen megnőtt az adóazonosító jel igénylése, az év eleji gázár-támogatás, és áprilisban az üdülési csekkek leadási határideje miatt. A feladatok megoldását nehezítette időnként a technikai feltételek hiánya, illetve a számítástechnikai programok, rendszerek hibája. A bevallás kezelés területén az előző évhez viszonyítva mintegy százezerrel több szja bevallás érkezett, melynek oka, hogy kevesebb munkáltató vállalta a munkavállalókkal való elszámolást, így több adózó lett önbevalló. Az előző évhez viszonyítva növekedett az adóhatósági adó-megállapítást választók száma is. Kiemelt feladat volt a 2006. évre vonatkozó hibás járulékbevallások számának csökkentése, ezek száma folyamatosan 1 % alatt maradt. A folyószámla-kezelés területén a bevallások beadásának gyakorisága megváltozott. Nagymérvű kapacitást kötött le a magánszemélyek, gazdálkodó szervek részére kiküldött folyószámla kivonatokra érkezett észrevételek felülvizsgálata, továbbá a folyószámla egyeztetést kérő ügyfelek száma jelentősen megnőtt. Jelentős ügyfélszám emelkedést okozott a 2007. január 1.-től hatályba lépett adó- és járulékszabályok – az adóalanyok széles körét érintő – változása. Év végén a mezőgazdasági őstermelők adószám kiváltási, áfa bejelentkezési kötelezettségének teljesítése, továbbá a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők bejelentési kötelezettségének késedelmes teljesítése teremtett rendkívüli helyzetet az ügyfélszolgálatokon. Az adóigazolások kiadása folyamatosan nagy mennyiségű. A hátralékkezelés és végrehajtási területen kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság a jelentősebb hátralékkal bíró adózók kezelésére, felülvizsgálták a 25-50 millió Ft illetve 10-25 millió Ft közötti hátralékosokat és a törvényesség keretein belül minden lehetőséget alkalmazunk a tartozás behajtására. A különböző végrehajtási cselekmények száma kedvezően alakult, a kibocsátott inkasszók száma 11 %-kal nőtt. Az árverések eredményessége nem éri el a 2006-os szintet, ezért bevezetésre kerül az internetes árverés. A fizetési kedvezményi ügyek száma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva közel 60 %-kal növekedett. A kérelmek számának növekedése egyértelműen az illeték integrációval függ össze. A felszámolási és végelszámolási szakterületen a folyamatban lévő felszámolási eljárások száma megközelíti az 1900 db-ot. Az előző évhez viszonyítva 11,1 %-kal több felszámolási eljárás megindítását kezdeményezték. A végelszámolási eljárások terén az új feladatként jelentkező egyszerűsített végelszámolások esetében követendő eljárásokra egységes szempontrendszert került kialakításra. Az igazgatóság 2007. évben 1368 db fellebbezést terjesztett fel. A másodfokú határozatok 69 %-a helybenhagyó, 7,8 %-a megváltoztató, 3,5 %-a megsemmisítő döntést tartalmazott. Az

276


ügyek 18,3 %-ban vált szükségessé a megsemmisítés mellett új eljárás elrendelése. Részjogerős döntés meghozatalára pedig a másodfokú határozatok 1,2 %-ban került sor. 2007. évben felügyeleti eljárás lefolytatása iránt 40 kérelem érkezett. A felügyeleti intézkedés során hozott határozat/végzés közül 1 esetben az eredeti döntés megváltoztatása, 6 esetben pedig megsemmisítő döntés meghozatalára került sor. Az ügyek 10 %-ban vált szükségessé a megsemmisítés mellett új eljárás elrendelése. Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága A regionális igazgatóság hatáskörei, hatósági jogkörei a közúti járművekre, azok üzemeltetésére, a velük végzett szolgáltatásokra, a közutakra, a vízi járművek, létesítmények és vízi utak bizonyos körére, a vasúti járművek és vasúti pályák meghatározott részére, a közúti járművezetők, képzésével, vizsgáztatásával, hajós épesítések megszerzésével kapcsolatos feladatokra terjednek ki. A regionális igazgatóság ügyfél forgalma éves szinten igen jelentős. A 2. számú mellékletben szereplő 263.192 formális elsőfokú döntésen túl további 303.431 környezetvédelmi felülvizsgálat során járnak el a hatóság nevében a feljogosított járműfenntartó szervezetek. Az elsőfokú döntések ellen benyújtott jogorvoslatok száma 2007-ben 309 volt, ami tized százalékos nagyságot jelent. A korábbi évhez viszonyítva ez mintegy 30 szoros növekedést mutat. A jogorvoslatok drasztikus növekedése egyértelműen azzal a jogszabályi változással hozható összefüggésbe, amely május 1-jétől a közigazgatási bírságok kiszabását normatívvá tette. A fellebbezések döntő hányadában a megengedett tengelyterhelés túllépése esetén – a pótdíj mellett – kiszabott 300.000 Ft-os közigazgatási bírságot kifogásolták az ügyfelek. A másodfokú eljárásban az elsőfokú határozatok döntő részét helyben hagyták. Az ügyfajtában indult közigazgatási perekben ítélet még nem született. A közlekedési hatósági eljárások jelentős részében az ügyintézési határidő túllépés nem értelmezhető, mivel az eljárás megindítását követően a döntés is megszületik (járművizsgáztatás, járművezető vizsgáztatás, közúti közlekedési szolgáltatói engedély kiadása, stb.). Az ettől eltérő ügyek esetében ügyintézési határidő túllépés 7 esetben történt. Jogszabálysértések elsősorban a közúti járművek üzemeltetése, illetve a velük végzett szolgáltatások területén kerültek megállapításra. A szabálysértések döntő részben a tengelyterhelés és a megengedett össztömeg határok, valamint a közúti járművezetők vezetési idejének túllépésében, a közúti közlekedési szolgáltatás végzése előírásainak megsértésében jelentek meg. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat keretén belül működő regionális munkaügyi központok „alaptevékenysége” – az állami foglalkoztatási szolgálat működési sajátosságaiból adódóan – kettős: részben szolgáltatási, részben hatósági tevékenységet folytatnak A szolgáltatási tevékenységet a munkaügyi központok kirendeltségei, illetve kirendeltség és szolgáltató központjai, hatósági tevekénységet pedig mind az előbb felsorolt szervezeti egységek, mind pedig a központi szervezeti egység végez.

277


A kirendeltségi elsőfokú döntésekkel szembeni jogorvoslati kérelmeket a központi szervezeti egység, a központi szervezeti egységek elsőfokú döntései elleni fellebbezéseket a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal bírálja el. A kirendeltségek elsőfokú hatósági tevékenységet az alábbi ügykörökben végeznek: az álláskeresők nyilvántartásba vétele, az álláskeresési támogatások (álláskeresési járadék, álláskeresési segély), a vállalkozói járadék megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos feladatok ellátása, központi szervezet hatáskörébe nem tartozó munkaerő-piaci támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása, az alkalmi munkavállalói könyv kiállításával, az azzal kapcsolatos igazolások kiadásával összefüggő feladatok. A regionális munkaügyi központ központi szervezete elsőfokú hatósági tevékenységet az alábbi ügykörökben végez: külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése, magán-munkaközvetítők és munkaerő-kölcsönzők nyilvántartásba vétele, hatósági ellenőrzés (munkaerő-piaci ellenőrzés formájában, illetve ennek keretében rendbírság kiszabása), egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása (munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók támogatása, a munkaerő-piaci programok kidolgozásának, megvalósításának támogatása, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz nyújtott támogatások, bérgarancia támogatás) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vétele. Határidőn túl intézett elsőfokú ügyek nem voltak, az ügyintézési határidőket szigorúan betartják. Az első fokú hatóság mulasztásával kapcsolatban ügyféli panasz nem érkezett. Az ágazatpolitikai célkitűzésekkel összhangban a szervezet fő célkitűzései minden körülmények között a munkanélküliség csökkentése, illetve ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság emelése. Ezen célkitűzések folyamatos megvalósításában az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök (pénzbeli támogatások, kedvezmények) állnak rendelkezésükre, melyeket igyekeznek maximális mértékben kiaknázni, ajánlani a munkáltatóknak. Jogi szabályozás problémái: 2007. évben jellemző volt a gyakori jogszabályi változás, de ez nem okozott zavarokat szervezetük működésében. A helyenként kérdéses vagy ellentmondásos jogszabályi rendelkezések egyértelművé tétele, megváltoztatása érdekében többször fordultak a felügyeleti szervükhöz, illetve rajta keresztül a jogalkotóhoz. Jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák: a szervezet nagy figyelmet fordít a jogszerű működésre, ügyfélbarát ügyintézésre. Mulasztásokkal, jogszerűtlen döntésekkel kapcsolatban panasz nem érkezett, a fellebbezésekkel támadott határozatok döntő hányadát a másodfokú hatóság helybenhagyta, egyéb esetben az I. fokú hatóság részéről saját hatáskörben haladéktalanul orvoslásra került a probléma. Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Fő feladata a nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítása, a nyugdíjbiztosítási ellátások megállapításához szükséges biztosítási és kereseti adatok begyűjtése, nyilvántartása, az ezen adatok szolgáltatásával kapcsolatos hatósági ellenőrzés. Nyugdíjbiztosítási hatáskörbe tartozik a baleseti járadék – amely egészségbiztosítási ellátás – megállapítása is. Kiegészítő feladatként látja el egyes szociális ellátások megállapítását, melyek a megváltozott

278


munkaképességűek járadék jellegű ellátásai – átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka és a rokkantsági járadék. Az ellátás megállapításon túlmenően hatósági ügy a jogalap nélkül felvett nyugellátással, nyugdíjszerű ellátással kapcsolatos visszafizetésről, eljárási költség megtérítéséről, az egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási törvényben meghatározott speciális felelősség és a polgári jogi felelősség érvényesítésével egyes ellátások megtérítésére történő intézkedés, az ezzel kapcsolatos követelésbehajtási, végrehajtási, valamint követelés érvényesítés a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásban. Az igazgatóság elsőfokú és – a rá vonatkozó külön jogszabály szerint – másodfokú ügyintézést egyaránt ellát. 2007. évben a nyugellátási szakfeladatok körében 52.039 elsőfokú ügyben történt intézkedést. A határozatokból 37.445 db helyt adó, 12.840 db elutasító volt. Az egyéb eljárások száma 17869 db volt. Ennek többsége nyugellátás méltányossági emelésére, illetve eseti segély megállapítására irányult, valamint nyugellátás megtérítésével, jogalap nélkül felvett nyugellátással volt kapcsolatos. A nyugdíjbiztosítási határozatokban az ügyek természete miatt a jogszabálysértések nem jellemzőek. A nyugellátást megtérítő határozatok esetében túlnyomórészt munkavédelmi óvórendszabály sértésen, kisebb részben polgári jogi felelősségen – verekedés, téli úttakarítás elmulasztása, stb. – alapulnak. A jogalap nélküli nyugellátások körében a hiányos foglalkoztatói adatszolgáltatás, illetve az ügyfél adatközlési kötelezettségének elmulasztása a jellemző. Másodfokú eljárásra rendszerint az egészségi állapotra vonatkozó orvos-szakértői szakvélemény miatt, néhány esetben pedig a biztosítási idő bejelentésének hiánya, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló kereset pontatlansága miatt kerül sor. MKEH Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága 2007. január hó 1-jétől regionális formában működik, Szegedi Műszaki Biztonsági, Szegedi Mérésügyi, Békéscsabai Műszaki Biztonsági, Békéscsabai mérésügyi és Kecskeméti Mérésügyi Hatóságként. Csak első fokú hatósági tevékenységet folytat a különböző szakterületeken (nyomástartó berendezések, veszélyes és éghető folyadék és olvadék tárolók, gáz- és olaj tüzelő berendezések, villamos berendezések, vezetékjog, gázüzemű járművek üzemanyag ellátó rendszere, LPG üzemanyag kimérő állomások, energetikai jellegű sajátos építményfajták építés hatósági eljárásai, részvétel szakhatósági és telepengedélyezési eljárásokban, mérésügyi eljárások.) Az ügyek száma 2007. évben főszámra történő iktatás alapján az összes tevékenységre és részlegre vonatkoztatva 8074 db. Az ügyintézési határidők megfelelően betartásra kerültek, jogszabály sértések és/vagy mulasztások nem történtek. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Első fokú hatósági (szakhatósági), valamint első fokú környezetvédelmi igazgatási feladatokat lát el. A hatósági eljárásokban a domináns a kérelemre induló eljárás, melyek döntő többségét a környezetvédelmi eljárások adják. 2007-ben a az első fokú hatósági, szakhatósági ügyek száma összesen 14394 db volt. Az ügyintézési határidők különbözőek, eljárásoktól függően 30, 45, 60, 90, 120 nap. Kiemelten foglalkoznak az ügyintézési határidők megtartásával, de hosszabb, rövidebb határidő csúszás előfordul.

279


Az ágazatpolitikai célkitűzések érvényesítése komoly szakmai és jogi szakértelmet igényel, hiszen három szakágazati terület összehangolását kell megoldani. A 2005. évben bevezetett egyablakos ügyintézési és szervezeti séma, a zöldhatóság létrehozása ezen érdekérvényesítést mind az ügyfelek, mind a hatóság részéről elősegítik. A jogi szabályozás, éppen az igen szerteágazó jogterületre tekintettel, néha ellentmondásokkal terhelt és a gyakorlattól távol álló. A jellemző jogszabálysértések a környezet szennyezéssel, illetve környezet terheléssel, veszélyeztetéssel összefüggő szabálytalanságok, valamint az engedély nélküli, illetve attól eltérő tevékenységek megvalósítása. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Első fokú hatósági tevékenység a gyógyszerügyi igazgatás kivételével a kistérségi intézetek hatáskörébe tartozik. A hatósági feladatok mellett az intézet főként az egészségügyi ellátórendszer és az egészségfejlesztés területén egyéb közigazgatási feladatai vannak (szervezés, koordináció stb.). Ezen túlmenően az intézet alapító okirata lehetővé teszi kiegészítő tevékenység és vállalkozási tevékenység folytatását is, ennek keretében főleg laboratóriumi szolgáltatások nyújtását (vízvizsgálat, betegek vizsgálati anyagának mikrobiológiai vizsgálata a kórházak számára stb.), valamint közegészségügyi tanfolyamokat szervezését és szakvélemények kiadását. 2007. évben az intézethez 1223 kérelem érkezett, de a kiadott elsőfokú döntések száma ennél jóval kevesebb, mivel a kérelmek jelentős része hatáskör hiányában áttételre került a kistérségekhez. 2007-ben a regionális intézet által elsőfokú hatáskörben hozott döntései közül az ügyfelek elsősorban az egészségügyi intézmények ellátási területét módosító határozatok ellen nyújtottak be fellebbezést, egyébként a regionális intézet elsőfokú döntései elleni fellebbezések száma csekély. Az ügyintézési határidők betartása terén főként a gyakran előforduló eseti vagy sürgős feladatok okoznak problémát (felügyeleti szerv által elrendelt soron kívüli ellenőrzések, adatszolgáltatások, rendkívüli események miatt jelentkező feladatok stb.), melyek miatt a munka nehezen tervezhető és a folyamatban levő hatósági ügyek intézését számos alkalommal el kell halasztani. Gyakran vezet az eljárások elhúzódásához az is, hogy az ügyfelek nem nyújtják be a kért iratokat, illetve nem nyilatkoznak, bár ez eljárásjogi szempontból nem minősül az ügyintézési határidő túllépésének. 2007-ben a regionális intézetnél 37 alkalommal került sor az ügyintézési határidő meghosszabbítására. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége A 2007. évben 6.443 db határozatot hoztak, amelynek mintegy 70 %-át már a regionálisan egységesített ügyintézés szerint adták ki. Ez a megelőző évhez képest 40 %-os emelkedést jelent, a kiszabott bírságok összege viszont csak 6 %-kal nőtt. Ennek oka az a jól bevált gyakorlat, hogy kisebb szabálysértés esetén anyagi szankció helyett a jogsértések megszüntetésére kötelező határozatok kerültek kiadásra, ezzel szemben magas összegű

280


bírsággal sújtották azonban az együttműködési hajlandóságot elutasító, fokozottan súlyos és halmozott jogsértést elkövető üzemeltetőket. Az ügyintézési határidők betartása terén a leterheltség miatt általános gyakorlat a határidő egyszeri, 30 napos meghosszabbítása. A veszélyes termékekkel kapcsolatos ügyek azonban mindig elsőbbséget élveznek, ezért ezekben az esetekben határidőt meghosszabbítás nem volt. Összességében a 2007. évben a törvényes ügyintézési határidő túllépésére nem került sor. A 2007. évben kiadott határozataik ellen mindösszesen 156 fellebbezést nyújtottak be. Az eddig befejezett 74 másodfokú eljárásból a Főigazgatóság 62 esetben helybenhagyó határozatot hozott. OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége Tevékenysége jellemzően hatósági tevékenység. A munkavédelmi hatóság alapfeladata a munkavédelemre vonatkozó követelmények megtartásának elősegítése és ellenőrzése. E feladatkörben 2007. évben 3573 látogatás történt, amelynek kb. 72 %-át kiemelt ágazatokban, így az építőipar, feldolgozóipar és mezőgazdaság területén hajtották végre. Munkavédelmi közigazgatási határozataik száma: 4758 db, amely az előző évi határozataik számához képest kb. 20 %-os emelkedést jelez. 2007. évben 1638 db hiányosság megszüntető határozat kiadására került sor, valamint 2492 esetben fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtást rendeltek el. Munkavédelmi bírságolásra 571 esetben került sor, a fennmaradó 57 esetben figyelemfelhívás eszközével éltek. Jogorvoslati kérelmet a döntéseikkel szemben a döntések kb. 2 %-ban nyújtottak be. Ügyintézési határidőket betartották. Vám és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága A Parancsnokság a Vám és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szerve, mely korlátozott jogkörben jár el első fokon, mivel az első fokú eljáró hatóságok az ügyek többségében a fővámhivatalok, vámhivatalok és a regionális ellenőrző központ. A Parancsnokság első fokú hatáskörébe tartozó ügyekben 2007. évben jövedéki igazgatási szakterületen 81 db döntést, vámigazgatási területen 21 db döntést, határügyi szakterületen 182 db döntést hoztak. Az első fokú döntések ellen 30 db jogorvoslati kérelem került benyújtásra. Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága A hatósági tevékenység az Igazgatóság tevékenységének kisebb részét teszi ki. E körben engedélyeket ad ki (maximális csoport és osztálylétszámtól eltérés engedélyezése, 8 évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák önálló továbbműködésének engedélyezése), valamint közoktatási intézmények hatósági ellenőrzését végzi. 2007. évben 49 db engedély kiadására került sor. Az Igazgatóság által hozott határozatokkal szemben egy esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, a másodfokú eljáró hatóság a határozatot helybenhagyta. Az Igazgatóság az ügyintézési határidőket minden esetben betartotta. A hatáskörébe és illetékességi körébe utalt feladatok ellátásával hozzájárult az ágazatpolitikai célkitűzések teljesítéséhez. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok

281


A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján 2007. január 1-jével jött létre, ennek következtében egy hivatali keretben működik az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság és a Földművelésügyi Igazgatóság, valamint BácsKiskun megyében még az Erdészeti Igazgatóság. Csongrád megye Élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi szakterület feladatkörén belül a hatósági tevékenység nagyságrendje közel 95 %, a vonatkozó jogszabályok az Igazgatóságon belül több szinten teszik lehetővé az elsőfokú hatósági tevékenység gyakorlását, így meghatározott területeken a hatósági állatorvos, a takarmány-felügyelő, az élelmiszerbiztonsági felügyelő, valamint a különböző iparokat felügyelő inspektor-mérnök, hatósági fő-állatorvosok látnak el elsőfokú hatósági feladatokat, meghatározott területeken pedig maga az Igazgatóság jár el elsőfokú hatóságként. Az ügyintézési határidőket betartják, néhány esetben volt szükség a meghosszabbításra, mert engedélyezési tevékenységük határidőben történő végzését akadályozták a társhatóságoktól késve beérkező ügyiratok. Hatósági tevékenységében meghatározó mértékű az élelmiszer előállítás, élelmiszer forgalmazás területén tapasztalható jogszabály-sértés, az általuk kiszabott jelentős bírságok is elsősorban ezekre a területekre irányulnak. Ugyancsak nem elhanyagolható az állatvédelemmel, valamint a klasszikus állategészségügyi tevékenységgel kapcsolatos jogszabálysértések területe. Növény- és talajvédelmi szakterületen a hatósági tevékenység súlya megközelítőleg 80 %, amely magába foglalja a növényegészségügy, növényvédelem, talaj-védelem és zöldséggyümölcs minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos államigazgatási feladatokat, melynek során elsősorban hatósági igazolásokat, bizonyítványokat, szakhatósági állásfoglalásokat adnak ki és kisebb volument képvisel a hatósági döntések száma. Elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenységük során a Ket. szerint hozott döntések száma viszonylag csekély, ugyanakkor pl. a 2006. évben több, mint 87 ezer intézkedést hajtott végre az Igazgatóság. Ügyeinek többségét az ellenőrzések, hatósági igazolások, bizonyítványok alkotják. Jogorvoslati kérelemmel az ügyek 0,01 %-ában éltek, elsősorban növényvédelmi bírság, ill. zöldség-gyümölcs minőségvédelmi bírság kiszabása esetén. A fellebbezések kevesebb, mint 10 %-a megalapozott. Az ügyintézési határidőt néhány esetben túllépték, melynek oka, hogy a döntéshez szükséges adatok hiányoztak. Földművelésügyi szakterület a 66 ezer iktatott ügyből a hatósági ügyek száma 57.000 db volt, ebből az őstermelői igazolványokhoz kapcsolódó hatósági aktus (kiállítás, érvényesítés, visszavonás) 43.500 db. Az elsőfokú döntések ellen benyújtott jogorvoslatok száma viszonylag alacsony (21 és 15 db 2006-ban és 2007-ben). Ennek oka a hatósági nyilvántartások nagy aránya. De ezen túl jelentősége van, hogy az igazgatóság alapvetően a gazdálkodók támogatáshoz juttatásával foglalkozik és csak kisebb részben ellenőrzéssel, amelyhez szankciók is kötődnek. A jelentősebb fellebbezések a vadászathoz és a földkiadáshoz kapcsolódtak, de ügycsoportonként jellemzően 1 %-on belüli arányban maradtak.

282


Békés megye A Hivatal feladatkörein belül a hatósági tevékenység igen jelentős, ebből is kiemelkedik az állategészségügyi terület, mivel e területnek speciális hatósági tevékenysége is van, pl. élőállat beszállítás ellenőrzése, vagy például a húsvizsgálat, ami nagy állatok esetében minden állatnál egyedi döntést igényel. Az ügyintézési határidő túllépés nem volt, jogorvoslati kérelem aránya nem haladta meg az 1 %.-ot. A Ket. által előírt határidőn túli ügyintézést a biológiai jellegből adódóan miniszteri rendelet teszi lehetővé, ilyen eset például vetőmag szaporítások szántóföldi ellenőrzése. Elsőfokú hatósági tevékenység során főleg hatósági intézkedés valamint szakhatósági állásfoglalás valósul meg. Jogszabálysértés miatt 4 esetben rendeltek el vetőmagvakra hatósági zárat. Az ágazatpolitikai nyomon követhetőség és akkreditált magvizsgálati cél teljesült. A jogszabályok aktualizáltak, EU konformak, problémát nem jelentettek. Elsőfokú hatósági tevékenység során főleg szakhatósági állásfoglalás, hatósági intézkedés valósul meg. Minőségvédelmi bírság kiszabását az MgSzH Központra ruházta a vonatkozó kormányrendelet, de az igazgatóság illetékességi területén nem került kiszabásra. Bács-Kiskun megye Az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a feladatok függvényében jelentősen megnőtt, az ÁNTSZ feladatainak egy részét az Igazgatóság vette át. Különösen igaz ez az új feladatként megjelenő állattartói támogatások regisztrálásának, kifizetésének eddig több ezres regisztrált termelő kérvénye alapján. Az Igazgatóság mindezekkel együtt a törvényes határidőn belül teljesíti feladatait, bár a fenti ügyek dömping jellege miatt ez egyre nagyobb akadályokba ütközik. A jogi szabályozás terén probléma a gyakori változás, a gyakran változó gazdasági, környezeti viszonyok miatt, és az uniós bizottsági határozatok jelentős száma esetén (pl. madárinfluenza) az egyes intézkedések jogszabályi háttere bizonytalannak látszik. Ez érvényes úgy a védekezés lehetőségének megvalósítására, mint az állattartók jogkövető magatartásának megkövetelésére, amelyet még súlyosbít az állami kártalanítási szabályok értelmezése egységének hiánya. A jogsértés és a mulasztások tendenciája tulajdonképpen nem változtak az elmúlt években. Az élelmiszerbiztonság területén a „minden eladó” elv érvényesül. Esetenként az állattartási szabályok kijátszása, mint termelői cél jelenik meg. Ennek következménye az, hogy kb. 600 minőségvédelmi és állategészségügyi bírságot kellett kiróni. Növény és talajvédelmi szakterületen a hatósági tevékenység súlya hasonlóan a korábbi évek tendenciájához évről évre jelentősen növekszik. A feladat és hatáskörök az Európai Unióhoz való csatlakozással jelentősen nőttek (új hatósági nyilvántartási, bejelentkezési, vizsgálati kötelezettségek). Az igazgatóság jelezte, hogy a jogi szabályozással a fő problémájuk az, hogy nem vonják be őket a jogszabály-tervezetek érdemi megvitatásába, javaslataik nem tükröződnek a jogszabályokban.

283


A szabálysértési ügyek száma elenyésző volt, mivel a növény-és talajvédelmi hatóságnak a szabálysértési feljelentésnél hatékonyabb jogkövetkezmények alkalmazására nyílt lehetősége (bírság). A parlagfű elleni védekezési ügyekben az ügyek száma csökkent, azonos mulasztó ügyfelek az egymást követő években viszonylag kis számban fordulnak elő. A földművelésügyi területen a szervezeti összevonás lényegében az államigazgatási hatósági tevékenységet nem érintette, feladatcsökkenést, illetve új feladatot nem eredményezett. Az Igazgatóság csak első fokú hatósági tevékenységet folytat, feladatkörén belül a hatósági tevékenység mintegy 70 %-os mértékű. Szakhatósági tevékenységet is ellát. Kiemelt feladatként jelentkezett 2007. évben az új vadászterületek kijelölésével kapcsolatos államigazgatási tevékenység a lejárt 10 éves üzemtervezési időszak miatt. E körben lefolytatott első fokú döntések elleni jogorvoslati kérelmet az ügyek 10 %-ban nyújtottak be. Erdészeti szakterületen a feladatok két nagy csoportja az erdőtervezési és az erdészeti hatósági tevékenység. Ezekhez szorosan kapcsolódnak a nemzeti és az európai uniós erdészeti támogatási ügyek. Szolgáltatási tevékenységük az Országos Erdőállomány Adattárból való térképi és más adatszolgáltatások. A feladataikon belül a hatósági tevékenység aránya az erőforrások (létszám és kiadások) megoszlása alapján számszerűsítve 40 %-ra tehető, hangsúlyozva, hogy a szakterületek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és a nem kimondottan hatósági ügyeknek is gyakran van hatósági eleme. Ezek figyelembevételével megállapítható, hogy tevékenységük jellemzően hatósági jellegű és a hatósági szerep a meghatározó. Az igazgatóság hatósági ügyeinek száma 2007-ben 4003 db volt, ez 7,6 %-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az ügyszám emelkedését az erdőgazdálkodók számának és aktivitásának emelkedése mellett az a jogszabályi változás is magyarázza, hogy az erdőfelújításra adott nemzeti támogatásokról 2007-ben már hatósági határozattal kellett dönteni. Az ügyszám növekedése és a létszámleépítéseinek következményeként, valamint néhány tárgykörben a kérelmek dömpingszerűen benyújtása miatt az ügyintézési határidőket az ügyek 35 %-ban túllépték, átlagosan 21 nappal. Mivel hatósági döntéseik zöme engedélyező jellegű, s csak alacsonyabb arányban kötelező vagy szankcionáló tartalmú, így a jogorvoslati kérelmek száma sem magas, 22 db jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. Az erdőgazdálkodásban kedvezőtlen tendenciaként jelentkezik, hogy az erdőfelújítási kötelezettséget elmulasztók száma évről évre növekszik, s komoly gondot jelent az erdészeti igazgatás számára az úgynevezett rendezetlen (nyilvántartásba vett erdőgazdálkodóval nem rendelkező) erdőterületek relatíve magas (12 %) aránya is. Az erdőből történő engedély nélküli fakitermelések miatt indított hatósági eljárások száma a korábbi évekhez viszonyítva – köszönhetően a következetes hatósági fellépésnek és a feljelentéseik nyomán indult büntetőeljárásoknak – örvendetesen csökkent. 2007-ben ilyen okból 12 esetben került sor szankcionáló határozat kiadására. Szabályozási probléma: Megítélésük szerint az erdőgazdálkodási tevékenység némely elemében (kötelező üzemterv-készítés, éves erdőgazdálkodási terv engedélyeztetése) túlszabályozott és ez a szükségesnél több adminisztratív terhet jelent mind az erdészeti hatóság, mind az ügyfelek (az erdőgazdálkodók) számára. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok 284


Az Igazgatóságok első fokon tűz és polgári védelmi, elsődlegesen szakhatósági, de hatósági ügyekben is eljárnak, jogszabályváltozás eredményeként 2007. május 1. napjától a veszélyes áruk közúti és telephely ellenőrzésében rendelkeznek első fokú hatósági jogkörrel. Csongrád megye Az igazgatóság munkájában a hatósági tevékenység megoszlása a 2006 évi 45 %-ról 2007. évben 75 %-ra nőtt a teljes tevékenységi körön belül. Az igazgatóság megfelelő végzettséggel rendelkező állománya 2007 évben 74 db gépjármű ellenőrzését hajtotta végre. Az ellenőrzések során jogszabálysértés feltárása nem történt. Békés megye 2007. évben 65 alkalommal mintegy 109 veszélyes árut szállító jármű került ellenőrzésre, ebből 13 esetben került szabálytalanság (nem megfelelő fuvarokmány, írásbeli utasítás hiánya, a járművezető oktatási bizonyítványának hiánya, jármű jelölésének hiánya, ADR-ben előírt általános célú biztonsági felszerelés hiánya, szállított árunak megfelelő felszerelés hiánya, a jármű nagybárcákkal történő jelölése) megállapításra, melyből egy esetben került sor bírság kiszabására, a többi esetben a hatósági figyelmeztetés intézményével éltek. A tett intézkedések ellen jogorvoslati kérelem nem került benyújtásra. Az ügyintézési határidők a Ket. szabályainak megfelelően betartásra kerültek. Bács-Kiskun megye Az igazgatóság és a tűzoltóságok munkájában körülbelül 25 %-os nagyságrendet jelentenek a hatósági eljárások. Az igazgatóság és a katasztrófavédelem tevékenységét jellemző számadatok a mellékelt táblázatokban megtalálhatóak, a hatósági tevékenységük 90 %-ban szakhatósági eljárás. A jogorvoslatok száma az ügyszámhoz képest elenyésző, másodfokon valamennyi döntést helybenhagyták. Az igazgatóság elsőfokú hatósági ügyei mind hatósági ellenőrzések, és az ellenőrzéseket követő szankcionálási ügyek voltak. A tevékenységük során az ügyiratok mennyiségén túl a nagyon gyorsan változó jogi szabályozás nehezíti munkájukat, problémát jelent a nem egyértelmű jogszabályi rendelkezések értelmezése. Megyei Igazságügyi Hivatalok Csongrád megye A Hivatal elsőfokú hatósági tevékenységet a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés területén lát el, a pártfogói felügyelet és mediáció területén nincs hatósági tevékenység. Az első fokú döntések száma a jogi segítségnyújtás területén 2007. évben az előző évihez képest valamelyest csökkent (604-ről 568-ra), az áldozatsegítés területén viszont 3,5-szeresére nőtt. Ez a növekedés feltehetőleg az áldozatsegítő tevékenységnek az állampolgárok egyre szélesebb körében történt ismertté válásával hozható összefüggésbe. Jogorvoslati kérelem a jogi segítségnyújtás területén 4, az áldozatsegítés területén 2 került benyújtásra. Békés megye

285


Első fokú hatósági tevékenységet a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés területén végez a hivatal. A jogi segítségnyújtás területén 470, az áldozatsegítés területén 226 határozatot hoztak. Jogorvoslati kérelem 3 esetben került benyújtásra. Bács-Kiskun megye A jogi segítségnyújtó szolgálatnál végzett hatósági tevékenység keretében támogatás iránti kérelmek rászorultság alapján történő elbírálása, a jogi segítőnél igénybe vehető óraszám megállapítása történik határozattal. 2007. évben 1004 határozat meghozatalára került sor. Az állam az engedélyező határozatok 82,5 %-ban vállalta át a jogi segítői díj kifizetését, 17,5 %ban csak megelőlegezésre került sor. 2007. év folyamán 4 db méltányossági kérelem, 3 db fellebbezés érkezett és 9 ügy került felterjesztésre tartozás törlése céljából. Az áldozatsegítő területen az ügyfelek leginkább igényelt „azonnali pénzügyi segély” és „szakjogászi segítségnyújtás” szolgáltatások tekintetében igen jelentős növekedés volt tapasztalható az előző évihez képest. Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak Elsődleges feladatuk, hogy a biztosítottak (vagy az egészségügyi szolgáltatásokra egyéb jogcímen jogosultak) hozzájussanak az őket megillető egészségbiztosítási ellátásokhoz, az egészségügyi szolgáltatók pedig az általuk nyújtott szolgáltatások E. Alapból folyósított ellenértékéhez. Ez a szerteágazó – minden mozzanatában jogszabályok által meghatározott – munka ugyan csak egyes részterületeit illetően nevezhető klasszikus hatóságifeladat-ellátásnak (pl. hatósági igazolvány, a „taj-kártya” kiadása), ám az általuk ellátott feladatok minden vonatkozásában megnyilvánul a hatósági jelleg (pl. ha a szolgáltató a finanszírozási szerződésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a vonatkozó jogszabályokkal ellentétesen működik az egészségbiztosító állami hatóságként szankcionálja a szabálytalanságot). A biztosítási jogviszony nyilvántartásával, ellenőrzésével összefüggő tevékenységek egyértelműen hatósági feladatok, az ezek alapján folyósított pénzbeli ellátások (táppénz, gyed stb.) ugyanakkor inkább szolgáltatás jellegűek. A kölcsönhatás azonban itt is megnyilvánul: a jogtalanul igénybe vett pénzbeli ellátásokat hatósági eljárás keretében követeli vissza az egészségbiztosítási pénztár. A Pénztárak hatáskörébe tartozó ügyek jelentős része kérelemre indul. A pénzbeli ellátások esetében, (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz) az ügy érdemében nem kell határozattal dönteni, az igényt elbírálják, megállapítják az ellátás összegét és kifizetik. A jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetése határozattal, a megtérítésre kötelezések fizetési meghagyás kiadásával történnek. Csongrád megye 2007. évben első fokon hozott döntések száma összesen: 30.202 db. volt. A korábbi évekhez képest változtak az utazási költség megtérítésére vonatkozó szabályok. Ez többletfeladatokkal jár, különös tekintettel arra is, hogy 899 db igényt el kellett utasítani, és ezzel kapcsolatban 94 esetben került sor fellebbezésre.

286


A beszámolási időszakban 1.304 db. baleseti jegyzőkönyv érkezett, mivel a felelősség megállapítása, és a megtérítési igény érvényesítése is a feladataik közé tartozik. Ezen ügyekben, a jogszabály értelmében az egészségbiztosítási ellátási költséget fizetési meghagyás kiadásával kell érvényesíteni, a fizetési meghagyások száma 619 db. volt. Az előző év kiemelt feladatai közé tartozott többek között a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos adatbázis rendezése, pontosítása. Bevezetésre került, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak ellenőrizni kell a betegek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát. Ennek a feladatnak az elvégzése során szükség volt a foglalkozatók ellenőrzésére is. Amennyiben a jogszabály által előírt, a biztosítottak bejelentésére vonatkozó jelentési kötelezettségeiknek a munkáltatók nem, vagy nem megfelelően tettek eleget mulasztási bírság kiszabására került sor. Az ügyintézési határidő betartására kiemelt figyelmet fordítanak. Békés megye TAJ Hatósági Igazolvány és „Igazolások” kiadása, pótlása 12.282 db volt. A feladatellátás az ügyintézési határidők betartásával történik. A biztosított személyek jogviszony (BJSZ) adatainak rendezése területén a jogviszony rendezésére indított eljárások száma: 13.900 db. Hibásan benyújtott elszámolás miatt 158 esetben került sor adatkérésre, hiánypótlásra, illetve határozat kiadására. Hatósági bizonyítvány (tartozás igazolás) kiadás: 113 db Gyógyszerügyi szakterületen az első fokú határozatok száma: 66 db (méltányosság és üzemi baleset) volt. Jogorvoslati kérelem nem érkezett. Pénzbeli ellátási szakterület 2007. évben elsőfokú eljárás során üzemi balesetet elismerő határozat 261 db, egészségbiztosítási pénzbeli ellátást elutasító határozatok 506 db, utazási költségtérítés igényt elutasító határozatok 1273 db, visszafizetésre kötelező határozat 2 db került kiadásra. Baleseti megtérítések: 1814 db baleseti jegyzőkönyv érkezett, fizetési meghagyások száma 470 db volt. A feladatellátások a határidők megtartásával történtek. Szabályozási probléma: az utazási költségtérítés jogszabályváltozása olyan igénylőket hozott hátrányos helyzetbe, akik egyébként is hátrányos helyzetből indultak (pld. 65 éven felüliek és beteg gyermekek), de a kormányrendelet 2007. június 1-jétől történt változása eredményeként jogosulttá váltak. Bács-Kiskun megye A tipikus államigazgatási hatósági feladatellátáshoz képest speciális egészségbiztosítási hatósági tevékenység egyes fajtái törvényi szinten mentesülnek a hatósági döntésekre kötelező formai előírások alól. Az egészségbiztosítási pénztárnál nagy tömegben – megyei szinten százezres nagyságrendben – jelentkező feladattípusok teljesíthetősége érdekében hozott külön szabályok azonban nem az ilyen ügyekben hozott döntések határozat-mivoltát érintik, csupán bizonyos formai egyszerűsítést tesznek lehetővé. Alakszerű döntést (határozatot) kell viszont hozni, ha a kérést elutasítják, vagy csak részben teljesítik. A pénzbeli ellátásokon kívül több olyan tevékenysége van az egészségbiztosítási pénztárnak, amely pozitív elbírálás esetén nem igényli határozat meghozatalát, elutasítás esetén viszont igen. Ebből következően a határozatok mennyisége nem tükrözi a hivatalnak többségi munkát adó ügyek mennyiségét.

287


Nyilvántartási szakterületen a kiadott hatósági igazolványok, igazolások száma 22552 db volt, alakszerű döntések száma 153. Megkeresésre adatközlések 74671 személyre 17836 megkeresés volt. Gyógyszerügyi szakterületen 239 db. alakszerű döntés került kiadásra. Pénzbeli ellátási szakterületen alakszerű döntések száma 3151 db. Baleseti megállapítás szakterületen 1167 db alakszerű döntés. A Bajai Kihelyezett Osztály: 3715 db, a Kiskunhalasi Kihelyezett Osztály 4411 alakszerű döntést hozott. Az ügyintézési határidőket betartották. A 2007. évben hozott 13046 db. határozattal szemben 172 jogorvoslati kérelem került benyújtásra. Szabályozási probléma: Az egészségbiztosítási ágazaton belüli hatékonyabb – az ügyfelek és az egészségbiztosító szerződött partnerei (az egészségügyi szolgáltatók) számára is megelégedésül szolgáló – munkavégzés egyik akadálya 2007-ben, csakúgy, mint a korábbi években, az alkalmazandó jogszabályok gyakori változása, olykor a módosítások hivatalos megjelenésének késlekedése volt. A MEP tevékenységi szintjén is megjelenő egyik legfőbb 2007. évi ágazatpolitikai célkitűzés, a biztosítási jogviszony-ellenőrzés pedig a munkafolyamatot segíteni hivatott informatikai alkalmazások technikai problémái miatt nem érte el a kívánt hatásfokot. Megyei Földhivatalok A földhivatalok hatáskörébe tartozó ingatlan-nyilvántartási, termőföldvédelmi és földmérési szakterületen első fokú hatósági és szakhatósági hatáskörrel a körzeti földhivatalok rendelkeznek. A megyei földhivataloknak első fokú hatásköre csak a több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő terület, valamint a több megye területén fekvő termőföld más célú hasznosításának engedélyezése, továbbá az újrahasznosítási terv jóváhagyása tárgyában valamint az állami alapadatok kezelése és szolgáltatása tárgyában indított eljárások tekintetében áll fenn. Ezen eljárások számára vonatkozó részletes adatokat a megyei földhivatalok beszámolója nem tartalmaz, adatközléseik – a jelen beszámoló szempontjából irreleváns – körzeti földhivatalok első fokú eljárásait részletezik. Megyei Rendőrkapitányságok Csongrád megye A Rendőrségről szóló többszörösen módosított 1994. évi XXXIV. törvény alapján a rendőrfőkapitányság alapvető feladata a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása. Szintén a törvény rendelkezései szerint ennek keretében ellátja a hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat is, amelyek a fő tevékenységi kör töredékét képezik. Belső szabályozásuk alapján az éves iratrovancsot március 31-ig hajtják végre, ezért a 2007. évi összesített adatok a hatósági eljárások tekintetében nem állnak rendelkezésükre. Az egyik legfontosabb „ágazati” tevékenység a rendkívüli halálesetek vizsgálata a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint. Állampolgári és hatósági bejelentés alapján

288


2006-ban 314 esetben vizsgálták meg a halál körülményeit (2007-ben 319 alkalommal) és ennek során négy bűncselekményt (7) derítettek fel. Fegyver-engedélyezés területén a természetes személyek által benyújtott kérelmek száma 611-ről 798-ra nőtt, míg a jogi személyeké 20-ról 9-re visszaesett. Vagyonvédelmi tevékenység engedélyezési eljárásaira 2007. évben már teljes mértékben az új jogi szabályozás érvényesült, 1701 igazolványt és 309 működési engedélyt adtak ki helyi szerveik. Megkülönböztető jelzés felszerelését és használatát 6 esetben engedélyezték saját hatáskörben, kezdeményezésükre az ORFK 8 gépjárműre adott engedélyt. Békés megye Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül csekélynek tekinthető, ugyanakkor a közigazgatási eljárás szabályait a szervezet széles körben alkalmazza (pl. igazgatásrendészeti, bűnügyi, közlekedésrendészeti tevékenység keretén belül). 2007. évben első fokú döntések száma 1234 db volt. A döntések ellen 47 esetben éltek jogorvoslattal. Bács-Kiskun megye A szervezetrendszeren belül a rendőri tevékenység mellett végzett hatósági munka arányait tekintve csak kisebb részt jelent. Első fokú államigazgatási tevékenységet három területen végeznek. 2007. évben rendkívüli haláleset miatt 3 db, megkülönböztető jelzések felszerelésére és használatára vonatkozóan 19 db hatósági eljárás indult. Ezen ügyekben hozott döntéseikkel szemben jogorvoslati kérelmet nem nyújtottak be. A szintén első fokú hatáskörükbe tartozó fegyver és egyéb engedélyezés szakterületen fegyver-engedéllyel és pirotechnikai tevékenységgel kapcsolatban 250 db eljárást folytattak le. Ezen eljárásokban hozott döntéseik ellen jogorvoslati kérelemmel az ügyfelek 5 esetben éltek.

10.3. A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) A területi államigazgatási szervek hatáskörük alapján két csoportra oszthatók: 1/ csak első fokú hatáskörökkel rendelkezők Magyar Államkincstár, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, OMFF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége, APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, MKEH Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége, OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége, Oktatási

289


Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, Megyei Igazságügyi Hivatalok, Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak 2/ első és másodfokú hatáskörrel is rendelkezők Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, ÁNTSZ Délalföldi Regionális Intézete, Vám és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága, Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, Megyei Földhivatalok, Megyei Rendőr-főkapitányságok Jelen pontban értelemszerűen csak a 2. csoportba tartozó területi államigazgatási szervek által, a másodfokú tevékenységükre vonatkozóan adott értékeléseket részletezzük. Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Az Igazgatóság másodfokú hatósági jogkörrel kizárólag a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 29. § (5) bekezdése szerint, az önkormányzat jegyzőjének járdákkal és gyalogutakkal összefüggő I. fokú eljárásai tekintetében rendelkezik. Másodfokú eljárás az igazgatósághoz tartozó megyékben, a beszámolási időszakban – a korábbi időszakhoz hasonlóan – nem indult. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ A regionális munkaügyi központ központi szervezeti egység másodfokú hatósági tevékenysége keretében elbírálja a kirendeltségek által hozott elsőfokú döntésekkel szembeni jogorvoslati kérelmeket, illetve ellátja a Ket. által a jogorvoslati szerv hatáskörébe tartozó feladatokat. 2007. évben 37 db. másodfokú döntés meghozatalára került sor. (ebből: helybenhagyó: 28, megsemmisítő: 1, érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasító: 2, eljárást megszüntető: 2, első fokú szerv saját hatáskörben visszavonta döntését: 4) Határidőn túl intézett másodfokú ügy nem volt, az ügyintézési határidőket szigorúan betartják. A másodfokú hatóság mulasztásával kapcsolatban ügyféli panasz nem érkezett. Fenti adatokból láthatóan a jogorvoslati arány igen alacsony (0.0108 %), 2007 évben két esetben került sor közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára, mindkét esetben jogerősen pert nyert a hivatal. Az ágazatpolitikai célkitűzésekről, a jogi szabályozás problémáiról, jogsértésekről, mulasztásokról a 10.2. pontban írtak a másodfokú hatósági tevékenységre is vonatkoznak. Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2007-ben nyugellátási ügyekkel összefüggésben 4061, egyéb ügyekkel kapcsolatban – megtérítés, mulasztási bírság, jogalapnélküli ellátás – pedig 9 fellebbezés volt. A másodfokú döntések száma 4013 volt. Ebből nyugdíj-alapügyekkel kapcsolatos 2776, melyből 316 volt a fellebbezésnek helyt adó, 293 az orvos-szakértői szakvélemény rokkantsági minősítésének megváltozása miatt, 23 pedig utólagos szolgálati idő, illetve kereseti adat beszámítása miatt.

290


Az időszakos orvos-szakértői szakvéleményekkel összefüggő másodfokú ügyekben a megváltozató másodfokú határozat, az elsőfokú megszüntető határozat hatályon kívül helyezését jelenti, de a jogosultságot nem érinti, így ezekről részletes adat nincs. A másodfokú határozatok ellen 689 keresetet nyújtottak be, ezek túlnyomó része szintén az egészségi állapottal függött össze. A Munkaügyi Bíróságok 737 ítéletet hoztak, a másodfokú határozatot 75 esetben változtatták meg, jellemzően azért, mert az ORSZI szakvéleményével ellentétben az igazságügyi orvos-szakértő rokkantságot véleményezett. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete A kistérségi intézetek meghatározott magatartást előíró döntései ellen benyújtott fellebbezések száma csekély. Nagyobb számban a pénzbírságot kiszabó döntések ellen fordultak elő fellebbezések, ezek jelentős része megalapozatlannak bizonyult, de egyes esetekben a fellebbezésben foglalt állítások miatt a tényállás tisztázatlansága miatt az elsőfokú szervet új eljárás lefolytatására utasították. 2007. október 1. óta az élelmiszer-biztonsági feladatok átadása miatt az ÁNTSZ minőségvédelmi bírságot nem szabhat ki, ezért az utolsó negyedévben jelentősen csökkent a bírságoló határozatok és így a fellebbezések száma is. Vám és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága A Parancsnokságnak jövedék igazgatási, vámigazgatási és határügyi ügyekben jár el másodfokon. Jövedéki igazgatási szakterületen a jogorvoslati eljárások száma 369 db volt, melyből 241 esetben az első fokú döntést helybenhagyták, a többi eseten megváltoztató valamint új eljárásra utasító döntés született. Bírósági felülvizsgálat 36 esetben kértek, az előző évről még 17 per volt folyamatban, így a 2007. évben összesen folyamatban volt 53 perből 46 pernyertességgel zárult. Vámigazgatási szakterületen 211 db másodfokú jogerős közigazgatási határozat született. Ezen eljárások tekintetében 26 esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. (12,3 %) Határügyi szakterületen közigazgatási bírság ügyekben 120 esetben született másodfokú határozat. Ezen eljárások tekintetében 30 esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok A hivatalnak másodfokú hatósági jogköre csak növényvédelmi ügyekben van, a növényvédelmi hatóság a jegyzők által hozott növényvédelmi döntések elleni fellebbezéseket bírálja el. Csongrád megye Másodfokú államigazgatási hatósági jogkörében eljárva az Igazgatóság csekély számú döntést hozott, fellebbezéssel az érintettek nem éltek. Békés megye A jegyzők által hozott növényvédelmi döntések elleni fellebbezések alapján megállapítható, hogy a kezdeti hibák egyre ritkábbak, a jegyzők alaposan felkészültek, egy-egy speciális eset kivételével jogszerűen járnak el. Ebből következően a megsemmisítő határozatok száma alacsony, a megváltozható határozatok száma nem változik, ezekben az esetekben a megváltoztatás oka legtöbbször a kiszabott növényvédelmi bírság túlzott mértéke. A jegyzők az ügyintézési határidőket betartják.

291


Bács-Kiskun megye Az igazgatóságon másodfokú eljárás 2007. évben nem volt. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Az igazgatóságok 2007. május 1. óta jogszabályváltozás következtében másodfokú tűzvédelmi hatóságként járnak el, ezen időpontot megelőzően másodfokú tűzvédelmi szakhatóságok voltak a közigazgatási hivatal előtt folyt másodfokú tűzvédelmi hatósági eljárásokban. A hatósági tevékenység az igazgatóságok államigazgatási tevékenységének a töredékét teszi ki. A jogszabályváltozást pozitívnak tartják, ezáltal a tűzvédelmi ügyek szakhatósági hatáskörükből hatósági hatáskörükbe történő átkerülésével „helyére”, vagyis a speciális szakmai ismeretekkel rendelkező szervhez került a hatósági jogosultság, ami lényegesen gyorsabb és hatékonyabb intézkedést tesz lehetővé. Csongrád megye Másodfokú tűzvédelmi hatósági eljárás 2007. évben 4 db volt. Jellemző jogszabálysértések, mulasztások: tűzvédelmi felülvizsgálat elmulasztása, a megfelelő védőtávolság be nem tartása. A fellebbezési eljárás során az ügyintézési határidőt betartották. Békés megye 2007. évben egy másodfokú hatósági eljárás volt. Határidő-túllépés nem volt. Bács-Kiskun megye 2007. évben három másodfokú eljárás volt, a hozott másodfokú döntések ellen bírósági felülvizsgálatot nem kértek. Az ügyintézési határidőt betartották. Megyei Földhivatalok Csongrád megye A megyei földhivatal hatósági jogköre az ingatlan-nyilvántartásra, valamint a földhasználati és földminősítési területre és a földmérési területre terjed ki. Ezen hatósági tevékenységek döntő jelentőséggel bírnak az egyéb ügyekhez képest, tekintve, hogy az ingatlan-nyilvántartás és a térképi nyilvántartás egy közhiteles nyilvántartás vezetése. Ezen nyilvántartásból történő adatszolgáltatási tevékenység szintén döntő jelentőségű. Ebből eredően a beérkező megkeresések és ügyiratok ezen területeket érintik. Az ingatlan-nyilvántartási szakág másodfokon 125 db döntést hozott, melyekkel szemben 42 ügyben nyújtottak be keresetet Termőföldvédelmi szakág területén 2007. éven 13 esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. Ezen fellebbezések jelentős részének alapját helytelen jogszabály-értelmezés képezte. Földmérési és Térinformatikai szakág területén fő feladata a földmérési és térképészeti tevékenység koordinálása, jogszerű adathasználat ellenőrzése. A szakmai feladatokat végző gazdálkodási szervek és magánszemélyek minőségtanúsítása, amely a földmérési adatok

292


jogszerű felhasználására vonatkozik. 2007. évben ezen tárgyban hozott 183 db első fokú döntésből 9 ellen nyújtottak be fellebbezést. Békés megye Ingatlan-nyilvántartási szakterületen a hatósági eljárások az ügyek töredékét, alig 10 %-át jelentik, a szakterület tevékenységének döntő részét főként adatszolgáltatás, biztonsági elemek, statisztikák, cégbírósági ügyek, áttételek, ellenőrzések teszik ki. 2007. évben 107 db fellebbezést nyújtottak be az első fokon született ingatlan-nyilvántartási határozatokkal szemben. A fellebbezések alapján az első fokú hatóságok 36 esetben saját hatáskörben orvosolták a problémát, másodfokú eljárásra 78 db fellebbezés került felterjesztésre. Ezekből 10 ügyben – fellebbezési eljárási díj meg nem fizetése miatt – az eljárást megszüntetésre került, 7 esetben megváltoztató határozat, 3 esetben új eljárásra utasító döntés született, a többi ügyben helybenhagyó határozatot hoztak. Az ügyintézés határidőben történt. 2007-ben a másodfokú határozatokkal szemben 8 db bírósági felülvizsgálati kérelem került benyújtásra. Földvédelmi szakterületen az első fokon hozott 243 engedélyező és 85 engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos földvédelmi határozatból 11 határozat ellen érkezett fellebbezés. Az építmények elhelyezésénél építésügyi hatóság engedélyére, a vízügyi beruházásoknál (csatorna létesítése) a vízügyi hatóság engedélyének meglétére hivatkoztak a fellebbezők. A fellebbezési eljárásokban négy esetben másodfokon az első fokú határozat megváltoztatására került sor, öt esetben az első fokú eljáró hatóságot új eljárásra utasították, két ügy elintézése 2008-ra áthúzódott. Három esetben felügyeleti eljárásban történt az elsőfokú határozat megsemmisítése, és a körzeti földhivatal új eljárásra utasítása Ezekből egy ügynél bírósági felülvizsgálat is volt, ahol a keresetet visszavonták. Földhasználati nyilvántartásba vétellel és bírság kiszabásával kapcsolatban érkezett a legtöbb jogorvoslati kérelem, a fellebbezések száma 533 volt. Másodfokon 144 ügyben helybenhagyó, 194 esetben megsemmisítő, 87 esetben új eljárásra utasító, 46 esetben megváltoztató határozat meghozatalára került sor. Az új eljárásra utasításnál a tulajdonosok a földhasználót megnevezték, így ellenük indították meg az eljárást a körzeti földhivatalok. A másodfokú döntések ellen 15 bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. A földhasználati nyilvántartásban 2007-ben 960 jogi személy, és 41.118 természetes személy van regisztrálva, nagyon jó a bejelentés aránya. Becslések szerint a földhasználók (tulajdonosok) csak 1 százaléka nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. Bács-Kiskun megye Ingatlan-nyilvántartási szakterületen az első fokú földhivatali határozatok ellen 399 esetben nyújtottak be fellebbezést, melyből az első fokú hatóságok 175 esetben saját hatáskörben intézkedtek, így 224 fellebbezés került felterjesztésre. Ebből 151 estben helybenhagyó, 29 esetben megváltoztató, 28 esetben megsemmisítő, a többiben megszüntető határozatot hozott a megyei hivatal. A megyei földhivatali határozatok ellen 66 esetben nyújtottak be bírósági jogorvoslati kérelmet, ebből 19 db előző évben már folyamatban volt. A bíróságon 10 esetben még nem

293


született döntés, 45 esetben helybenhagyó ítélet született, hatályon kívül helyezés 11 esetben történt. Az első fokú ingatlan-nyilvántartási határozatok elleni fellebbezéseket határidőben felülvizsgálták. Földvédelmi szakterületen Földmérési területen az első fokú határozatok ellen 15 esetben nyújtottak be fellebbezést, melyből a tárgyévben másodfokon 10 db lett elutasítva, 1 esetben a döntés megváltoztatásra, illetve 4 esetben megsemmisítésre került. A megyei földhivatal földmérési jellegű határozatai ellen 2007. évben 2 közigazgatási per volt folyamatban, mindkettőben a kereset elutasítására került sor. A szakvonal intézkedéseivel szemben ügyészi óvás nem érkezett. Földvédelem, földhasznosítás, földminősítés tárgyban hozott első fokú határozatok ellen 22 esetben érkezett fellebbezés, melyből 3 esetben a körzeti földhivatal saját hatáskörben döntött. A megyei hivatal 15 esetben helybenhagyó határozatot hozott. Az elbírálás során az első fokú döntést a megyei földhivatal 15 esetben helybenhagyta, a többiben megváltoztató, új eljárásra utasító döntést hoztak. A másodfokú határozat ellen egy felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a bíróság a megyei hivatal döntését hatályában fenntartotta. A szakvonal intézkedéseivel, tevékenységével szemben ügyészi óvás nem érkezett. Földhasználati nyilvántartással kapcsolatos ügyekben az ügyiratok jellegét illetően jelentősen növekedett az átlagosnál több idő és munka ráfordítását igénylő ügyiratok száma. Az első fokon elbírált ügyek ellen 2007. évben 12 esetben érkezett fellebbezés, melyből 7 esetben helybenhagyó, 3 esetben megváltoztató, 2 esetben az első fokú földhivatalt új eljárás lefolytatására utasító határozatot hozott a megyei hivatal. A másodfokú határozat ellen a tárgyi időszakban nem éltek felülvizsgálati kérelemmel. A szakvonal intézkedéseivel, tevékenységével szemben ügyészi óvás nem érkezett. Megyei Rendőr-főkapitányságok Csongrád megye Az ügyfelek esetenként fellebbezéssel élnek a fegyver megszerzési kérelem, fegyver-tartási engedély meghosszabbítás elutasítása, fegyvertartási engedély visszavonása ellen, személy-, vagyonőri, magánnyomozói igazolvány kérelem elutasítása, visszavonása, működési engedély iránti kérelem elutasítása, visszavonása, felügyeleti bírság kiszabása, figyelmeztető jelzés kérelem elutasítása ellen. A másodfokú eljárás keretében 2006-ban fegyver ügyintézés és személy- vagyonőri magánnyomozói kérelmet elutasító döntés elleni 12 fellebbezést, 2007-ben 17-et bíráltak el. Jellemző, hogy a felügyeleti bírságot megállapító elsőfokú rendőrhatósági határozat elleni fellebbezés elutasítását tartalmazó határozatok ellen minden esetben bírósági felülvizsgálatot kértek. Így 2006-ban és 2007-ben 5-5 bírósági felülvizsgálatra került sor, döntően jogosulatlan személy- vagyonőri tevékenység miatt jogerősen megállapított felügyeleti bírság, illetve fegyvertartási engedély visszavonása miatt.

294


Békés megye Másodfokú eljárás 42 ügyben folytattak le, a másodfokú döntések ellen 21 ügyben kezdeményeztek bírósági felülvizsgálatot, ezek többsége még folyamatban van, eddig 5 ügyben pernyertesek, 1 ügyben pervesztesek voltak. Bács-Kiskun megye Másodfokú eljárás lefolytatására 2007. évben 67 ügyben volt szükség, melyből egy ügy rendkívüli haláleset miatt indult, a többi 66 pedig a személy- és vagyonvédelemmel, továbbá a vadászfegyverekkel kapcsolatban hozott döntések elleni fellebbezések alapján kerültek másodfokú elbírálásra. Az ügyintézési határidőket betartották, ahol indokolt volt, intézkedtek annak meghosszabbítására.

10.4. A szakhatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban) A területi államigazgatási szerveknek csak egy része végez szakhatósági tevékenységet, így e pontban ezen szervek ilyen jellegű tevékenységét részletezzük az általuk adott beszámolók alapján. Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Szakhatósági tevékenységet az igazgatóság a magasépítésekkel, a telekalakítással, a közművekkel összefüggő eljárásokban nagy számban (3721 db), valamint a vízi létesítmények építéséhez, a településtisztaság, hulladékfeldolgozás szállítási ügyeivel, továbbá a fogyatékkal élők járművezetői alkalmasságával kapcsolatos eljárásokban lát el. Az útügyi szakhatósági feladatok jelentős részében a közút kezelőjének – sokszor formális – követelményeit kell a vonatkozó jogszabályi előírás szerint rögzíteni. E feladatok jelentős – közlekedés biztonságra befolyással nem bíró – részénél a kezelői hozzájárulással szembeni kifogás esetén lenne csak indokolt a szakhatóság belépése az eljárásba. A szakhatósági hatáskörhöz hasonló feladatot jelent a települések rendezési terveinek készítésében, érdekelt államigazgatási szervként való közreműködés. A beszámolás évében 144 rendezési tervvel kapcsolatban nyilvánított véleményt az igazgatóság. MKEH Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság A hatóság szakhatósági tevékenységének mennyisége hozzávetőlegesen az egyéb hatósági eljárásainak a háromszorosát jelentette, 2007. évben 1341 darab szakhatósági állásfoglalás került kiadásra. A hatóság szakhatóságként a jegyzők által folytatott különböző hatósági eljárásokba kerül bevonásra, melyek döntő többsége építéshatósági eljárás, lényegesen kisebb számban telepengedélyezési eljárás, ritkán üzlet működési engedélyezési eljárás. A szakhatósági állásfoglalások kiadás a vonatkozó jogszabályi határidők betartásával történt. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

295


Szakhatósági ügyeinek túlnyomó része az építésügyi hatósági eljárásokhoz kötődik, ezen kívül szakhatóságként telepengedélyezési, a vonatkozó jogszabály szerinti esetekben üzlet működésének engedélyezési, vásár-piac nyilvántartásba vételi eljárásában vesz részt. A felügyelőség létszáma nem teszi lehetővé, hogy az eljáró hatóságok helyszíni bejárásaira szóló megkereséseket minden esetben teljesítsék, azonban a panaszügyek kapcsán indított eljárásokban a helyszíni szemlén minden esetben részt vettek. A 2007. évben 10088 db szakhatósági állásfoglalás került kiadásra. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete A jogi szabályozás problémái: a munka-egészségügyi feladatok egy része a munkavédelmi hatósághoz került át és ezzel az engedélyezési, illetve az ellenőrzési és szankcionálási jogkörök elváltak egymástól. A munkavédelmi hatóság ugyanis az ellenőrzési és szankcionálási feladatokat vette át, ugyanakkor a tevékenységek, építmények munkaegészségügyi szempontból való engedélyezése (pontosabban az építési engedélyezési és a telepengedélyezési eljárásokban való szakhatósági közreműködés) az ÁNTSZ hatáskörében maradt. A jogalkalmazásban számos problémát okoz (hatásköri összeütközések, egységes szemlélet hiánya stb.), hogy ugyanannak a tevékenységnek az engedélyezése, illetve ellenőrzése és szankcionálása különböző hatóságok feladata. Az elsőfokú szakhatósági jogkörök többségét a hatósági hatáskörökhöz hasonlóan a kistérségi intézetek gyakorolják. A szakhatósági hatásköröket illetően ellentétes tendenciák érvényesültek 2007-ben, ugyanis január 1-én szűkítették azoknak az üzletköröknek a számát, melyek engedélyezéséhez az ÁNTSZ szakhatósági közreműködése szükséges, ezt követően azonban július 13-án hatályba lépett az üzletek működésének engedélyezéséről szóló új jogszabály, ami az ÁNTSZ szakhatósági közreműködését minden üzletkörre kiterjesztette. A munka-egészségügy területén kialakult helyzet kapcsán fentebb kifejtettek miatt az építési engedélyezési és telepengedélyezési eljárásokban való szakhatósági közreműködésben súlyos jogalkalmazási problémák állnak fenn, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy az ÁNTSZ-nek milyen jogszabályok alapján kell kiadnia a szakhatósági állásfoglalást. A másodfokú szakhatósági tevékenység kapcsán megjegyzendő, hogy a fellebbező ügyfelek általában nem az ÁNTSZ elsőfokú szakhatósági állásfoglalását kifogásolják, a fellebbezést elbíráló hatóság tehát többnyire azért kér másodfokú szakhatósági állásfoglalást, mert a fellebbezés tartalmától függetlenül az egész elsőfokú eljárást meg kell vizsgálnia. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Csongrád Megye Az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi szakterület hatáskörébe utalt szakhatósági tevékenységek szintje két meghatározó területre osztható. Az Igazgatóság mint elsőfokú hatóság működik szakhatóságként közre az állati eredetű élelmiszer elosztó helyek, nagykereskedelmi tevékenységet folytató helyek, továbbá a növényi eredetű élelmiszer előállító üzemek létesítésének, használatba vételének, fennmaradásának ügyeiben. Az állategészségügyi kerületeket irányító hatósági fő-állatorvosok hatáskörébe tartozik a kiskereskedelmi tevékenységet folytató állati eredetű élelmiszer forgalmazó és vendéglátó hely létesítésének stb. ügyeiben.

296


Ez egy racionális megosztás, ugyanis az Igazgatóság központja önmagában képtelen lenne kiskereskedelemmel kapcsolatos, fentiekben rögzített teljes körű hatáskör gyakorlására. 2007. évben 2098 db szakhatósági állásfoglalás került kiadásra. Növény- és talajvédelmi szakterületen az igazgatóság szakhatósági tevékenysége során közel 1400 esetben járt el, elsősorban talajvédelmi szakterületen. Földművelésügyi szakterületen a jogszabályok szakhatósági jogkört a természetvédelmi területek létesítése, védett állatállományok gyérítése, befogása, áttelepítése, illetve kutatási tevékenység folytatása, védett természeti területeken folytatott halászati tevékenység engedélyezése során biztosítanak az igazgatóságnak. 25 szakhatósági állásfoglalás kiadására került sor 2007. évben. Békés megye Az hivatal jellemzően szakhatósági feladatokat lát el, súlya nagyobb, mint az igazgatási feladatoké. 2007. évben szakterületenként szakhatósági állásfoglalás kiadására az alábbi megoszlásban került sor: élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi szakterületen 918 db növény- és talajvédelmi szakterületen 886 db földművelésügyi szakterületen 146 db Bács-Kiskun megye 2007. évben szakterületenként szakhatósági állásfoglalás kiadására az alábbi megoszlásban került sor: élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi szakterületen 9089 db növény- és talajvédelmi szakterületen 2515 db földművelésügyi szakterületen 8 db erdészeti szakterületen 467 db Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Csongrád megye Szakhatósági állásfoglalás kiadására 2007. évben összesen 825 esetben került sor. Az állásfoglalások az alábbi hatósági eljárásokhoz kerültek kiadásra: telepengedélyezési eljárás, egységes környezeti hatástanulmány engedélyezése és környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás, útépítés engedélyezése, vezetékjogi eljárás, fürdőhely kijelölés, pirotechnikai engedélyezési eljárás, veszélyes hulladék, építéshatósági eljárás, szabályozási terv, kikötő létesítési és fennmaradási engedély, valamint a 2007. május 1-jén bekövetkezett jogszabályváltozást megelőzően tűzvédelmi hatósági eljárásban. Ügyintézési határidő túllépés nem volt. Békés megye Szakhatósági állásfoglalás kiadására 2007. évben összesen 773 esetben került sor. Ügyintézési határidő túllépés nem volt. Az igazgatóság szakhatóságként jár el az igazgatóság polgári védelem, katasztrófavédelem, és tűzvédelem területén.

297


Szabályozási probléma: a szakhatósági eljárás szabályozottságát tekintve kettősség jellemzi, míg a tűzvédelmet és a katasztrófavédelmet az anyagi szabályozások megléte jellemzi, addig a polgári védelmi területen ez hiányzik. Az igazgatóság jelzése szerint nehézségeket okoz, sőt sok esetben kizárt a szakmai érdekek érvényesítése, a szükségesnek tartott előírások alkalmazása úgy, hogy hiányzik a megfelelő jogszabályi háttér. Bács-Kiskun megye Az igazgatóság hatósági tevékenységében hozzávetőlegesen 80 %-ot képviselnek a szakhatósági ügyek. A nagy leterheltség ellenére az ügyeket a határidők betartásával, szakszerűen intézik. Szakhatósági állásfoglalás kiadására 2007. évben összesen 1080 esetben került sor. Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak A megyei egészségbiztosítási pénztáraknak szakhatósági hatásköre kizárólag a jegyző előtt folyó, a közgyógyellátási igazolványokra való jogosultság megállapításának eljárásában van. 2006. július 1-jétől a közgyógyellátásban megszűnt a térítésmentesség, és a hatályos jogszabályok, a 1993 évi III. törvény és a 63/2006. (III. 27) Korm. rendelet a támogatás megállapításához az egészségbiztosítási pénztárak szakhatósági közreműködését írják elő. Ez a tevékenység – a közgyógyellátott betegek egyéni gyógyszerkeretének orvos- illetve gyógyszerész-szakmai szempontú meghatározása – teljesen új feladatként jelentkezett 2006. második felében. Szabályozási probléma: mindhárom megyéből jelezték beszámolójukban az Egészségbiztosítási Pénztárak, hogy a megváltozott szabályozás szerint közgyógyellátásokkal kapcsolatos tevékenység több szerv hatáskörébe tartozik, ezáltal az ügyintézés túlzottan bürokratikus, időigényes eljárást követel az egyes hivataloktól. Célszerűnek tartanák a hatékonysági, takarékossági szempontok figyelembe vételével az ügymenetet megváltoztatni. Jelenlegi ügymenet: a közgyógyellátást igénylő személy háziorvosa igazolást állít ki a krónikus betegségekről és az azok gyógyítását szolgáló terápiáról, gyógyszerek esetében hatóanyag és mennyiség megjelölésével. A háziorvos az igazolás kiállításakor, a szakorvos értesítése alapján, figyelembe veszi azokat a gyógyászati ellátásokat is, amelyeket kizárólag szakorvosi rendelvényre lehet igénybe venni. A jegyző megvizsgálja az egyéb jogosultsági feltételek fennállását, majd ezt követően a háziorvos igazolását megküldi Pénztárnak. A gyógyító ellátások összes költségéről, valamint gyógyszerkeretről az orvos által dokumentált betegségek kezelésére alkalmazott terápia alapján a Pénztár szakhatóságként nyilatkozik, kiadja a szakhatósági állásfoglalást. Amennyiben a háziorvosi igazolás hiányos, vagy a megadott adatokban eltérés észlelhető, hiánypótlással kell az adatokat beszerezni. A jegyző a szakhatósági állásfoglalás alapján határozattal dönt, elbírálja a közgyógyellátásra való jogosultságot, meghatározza annak kezdő időpontját, az egyéni és eseti gyógyszerkeretet, és az erről szóló határozatot megküldi azt a megyei egészségbiztosítási pénztárnak. A jegyző döntése alapján a MEP kiállítja és eljuttatja a jogosult részére a közgyógyellátási igazolványt. A pénztárak ez irányú leterheltsége óriási, kiemelten többletfeladatot jelent számukra az állásfoglalások kiadása, s mivel az új típusú igazolványok érvényessége egy évre szól, a munka mennyisége gyakorlatilag a jelenlegi magas szinten állandósul. Az ügyintézési határidőket a fenti okokból kifolyólag nem tudták betartani.

298


Az előző év folyamán ezen iratok darabszáma Csongrád megyében 18333 db, Békés megyében 15306, Bács-Kiskun megyében pedig 20665 db volt. Megyei Rendőr-főkapitányságok Csongrád megye Szakhatósági közreműködésük döntően közlekedésrendészeti helyszínbejárásokhoz, telephely-, üzlet működési engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódik, mennyiségét tekintve jelentős dinamikával (2006. évi 843-ról 2007. évben 1122-re) jelentkezik a mindennapi munkában. Békés megye 2007. évben szakhatóságként 28 esetben adtak állásfoglalást más hatóságok előtt folytatott hatósági eljárásokban. Bács-Kiskun megye Robbanóanyag szakterületen, 2007. évben 12 esetben adtak ki szakhatósági hozzájárulást. 2007. július 1-jéig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megkeresése alapján 55 letelepedési kérelemmel kapcsolatban került sor szakhatósági eljárás lefolytatására. A hozzájárulását a főkapitányság minden esetben megadta.

10.5. Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellenőrzések száma, tapasztalatai, ellenőrzési módszerek Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Hatósági ellenőrzéseket az államháztartási, valamint a családtámogatási és szociális ellátási szakterület végez. Államháztartási szakterület: Összesen 141 esetben történt helyszíni ellenőrzés, mintegy 60-40 %-ban a nem állami, humán szolgáltatást végzőknél, valamint az önkormányzatoknál. Új feladat volt 2007-ben a többcélú kistérségi társulások ellenőrzése, amelyre eddig két alkalommal került sor. Az ellenőrzések feltárták azokat a hiányosságokat, melyek a fentiekben az elemzés során említésre kerültek. Különösen a nem állami, humán szolgáltatást végzők vonatkozásában igaz, hogy az állami támogatásra való jogosultság egyre több és részletesebben meghatározott feltételeinek követésére nincs kellő felkészültség és kapacitás. Egyidejűleg megállapítható, hogy az egyes ellátást nyújtó szervezetek rendkívül eltérő pénzügyi feltételek és körülmények között biztosítják a szolgáltatást. A helyszíni ellenőrzések a közigazgatási eljárásról szóló törvény előírásain alapulva az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtási rendeleteiben megjelölt feladatok ellátására irányult. Családtámogatási és szociális ellátási szakterület Hatósági ellenőrzésre összesen 28.127 esetben került sor. Ebből a 2007. évre megállapított energiatámogatás ellenőrzése 27.946 esetet jelent, míg a családtámogatási ügyben magánszemélyeknél lefolytatott ellenőrzések száma 181 volt. A 2007. évre megállapított energiatámogatási ügyekben végzett ellenőrzések során 1.834 esetben állapították meg azt, hogy az ügyfél a folyósított támogatásra nem volt jogosult, tekintettel a kérelemben feltüntetett és az ellenőrzés során feltárt jövedelem- és lakcímeltérésekre. 299


A családtámogatási ügyekben magánszemélyeknél végzett hatósági ellenőrzések többségének célja a konkrét tényállás tisztázása volt, azaz egyes hivatalból indított ügyekben helyszíni ellenőrzés lefolytatása vált szükségessé. Az ellenőrzés során feltárt bizonyítékok az alapügyekben kerültek felhasználásra. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Hatósági ellenőrzés során a jogszerűtlenül beutazók vagy tartózkodók kiszűrése érdekében a mélységi migrációs háló működtetése kapcsán 44 alkalommal 160 fő ellenőrzése történt meg illetékességi területen. Az ellenőrzéseket a Rendőrség, Határőrség vagy az OMMF munkatársaival közösen hajtották végre. OMFF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége A Felügyelőség ellenőrzési tevékenységének fő célja 2007. évben is a „fekete munka” és az munkáltatók által elkövetett egyéb súlyos jogsértések feltárása volt. 2006-ban 3.215, míg 2007-ben 3.907 munkáltatónál végzett munkaügyi ellenőrzést. Ebből a körből jogsértéssel érintett foglalkoztatók aránya közel 73 %-ot tett ki 2007. évben. Ez nem jelenti azt, hogy a Dél-alföldi Régió foglalkoztatási helyzete ennyire kiábrándító lenne, mert a fenti adatok elsősorban a feketemunkával leginkább érintett ágazatokra – építőipar, mezőgazdasági idénymunka, vendéglátás, kereskedelem, őrző-védő szolgáltatások – és munkaügyi jogsértések szempontjából „visszaeső” munkáltatókra vonatkoznak; hiszen az ellenőrzések kb. 80 %-át az említett területeken végezték. Az ellenőrzött létszámból jogsértéssel érintett munkavállalók aránya növekedést mutat; a 2006. évi 52 %-ról 73 %-ra emelkedett az elmúlt évben. Ellenőrzési módszereiket egyrészt eljárási jogszabályok – Ket. illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) – határozzák meg; másrészt az általános életviszonyok alakítják. Utóbbi szempontra jellemző, hogy feketemunka feltárására irányuló munkaügyi ellenőrzés – különösen nagyobb munkavállalói létszámra vonatkozóan – ma már szinte elképzelhetetlen rendvédelmi szervek (korábban elsősorban a határőrség, jelenleg a rendőrség) közreműködése, hathatós segítsége nélkül. Ellenőrzéseik során még inkább igyekeztek a fokozatosságot és az arányosságot megtartani, mint eljárási alapelveket. Ezt jól szemlélteti az a tény, hogy ellentétben a tavalyi évvel, idén már az esetek felében került sor szankció nélküli kötelező határozat (128 db) illetve figyelemfelhívás (565 db) kiadására (összesen 693 db), mint ahány esetben munkaügyi bírság (1409 db) alkalmazására. APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Az ellenőrzések során teljesítették a mennyiségi elvárásokat és a kiválasztás hatékonyságának növelése, korszerű ellenőrzési módszerek alkalmazása által a minőségi elvárásokat is. A vagyonosodási vizsgálatok során elért eredmények országosan kiemelkedők. Ellenőrzéseket folytattak le az OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége munkaügyi bejelentései alapján. Nagy hangsúlyt helyeztek a különösen kockázatos adózók, valamint az ellenőrzési irányelvben meghatározott tevékenységek ellenőrzésére. Ezen belül folyamatosan

300


ellenőrizték az ÁFA kötelezettségük minimalizálására törekvő adóalanyokat. A kapacitás jelentős részét a láncolatos ügyletek felderítésére fordították. Az értékesítési láncolatok ellenőrzését hátráltatta, hogy a láncolatok felgöngyölítése a kiutalás előtti ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül abban az esetben is kivitelezhetetlen, ha valamennyi „előző láncszem” illetékességi területen belüli, de ha az ügyletek a megyehatáron, régióhatáron, országhatáron átnyúlnak, az ellenőrzést határidő-hosszabbítással lehet csak lezárni, felvállalva a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kockázatát is. Az új adónemekkel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésének vizsgálatai közül a különadó és vállalkozói járulék, mint új adónem jogszabályoknak megfelelő kezelése merült fel a beszámolás időszakban. A jogalkotói szándék megvalósulása érdekében az adókötelezettségek teljesítését preventív jelleggel végezték el. Az adatok gyűjtését célzó vizsgálatok során legnagyobb számban számla-, és nyugtaadási kötelezettség teljesítését vizsgálták, elsősorban üzletekben. A próbavásárlásokat úgy szervezték, hogy – tevékenység és területi elv szerint is – az adózók mind szélesebb körénél végezzenek vizsgálatokat. A próbavásárlásoknál a kötelezettségük teljesítését többször elmulasztókra koncentráltak és figyelemmel voltak arra is, hogy az ellenőrzési irányelv szerinti kiemelt tevékenységi körökbe tartozó adózóknál fokozottan végezzenek ellenőrzéseket. Fordulónapi leltárellenőrzéseket, egyes adókötelezettségek ellenőrzését, foglalkoztatottak bejelentésének ellenőrzését, nyugta kibocsátási kötelezettség ellenőrzését és ezek kombinációját – ún. komplex ellenőrzéseket – végeztek az adatgyűjtések irányaként meghatározott vállalkozásoknál. Az operatív osztályok egész éves tevékenységét számos országos, régiós és saját szervezésű akció jellemezte, melynek során a nyugta- és számlaadási kötelezettséget elmulasztó adózók körében hatékonyan tárták fel az adókikerülésre irányuló tevékenységet. Minden vizsgálattípusban növekedett az ellenőrzések és a megállapítással zárult vizsgálatok száma, melyet a régión belüli megyehatárok átlépésével megvalósított operatív ellenőrzések hatékonysága indukált. Az év második felében fokozottan szankcionálták a mulasztókat a „zéró tolerancia” jegyében. Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága A regionális igazgatóság hatósági ellenőrzési hatáskörei a közlekedési rendszer mind három elemére, a pályára, a járműre és a járművezetőjére egyaránt kiterjednek. A legnagyobb volumenben végzett ellenőrzések a következők voltak 2007. évben: à Közúti ellenőrzések száma: 141816 à Telephelyi szolgáltató ellenőrzések száma: 2776 à Jármű javítók, gyártók ellenőrzése: 20839 à Tengelyterhelés ellenőrzések száma: 13761 à Autós iskolák ellenőrzése: 442 A fentieken túl az igazgatóság szervezeti egységei ellenőrizték a járművek műszaki vizsgáztatását végző kijelölt vizsgálóállomásokat, a közút-vasút szintbeli kereszteződések forgalom biztonságát, a Tiszán és a Körösökön az úszó létesítményeket, kompokat és még más, sokféle, számosságuk alapján azonban a feladat struktúrában nem meghatározó hatósági ellenőrzésre került sor az év folyamán. Az ellenőrzések módszerei az ellenőrzések jellegéhez igazodnak. A közutakon végzett forgalmi ellenőrzések, az autós iskolák szakoktatóinak szakfelügyeletei, a járművek műszaki

301


megvizsgálására kijelölt, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított vizsgáló állomások ellenőrzése természetes módon bejelentés, előzetes értesítés nélkül történik. A közúti ellenőrzések jelentős hányada a rendőrséggel egyeztetetten, közösen zajlik, a veszélyes anyag szállítások ellenőrzésében a katasztrófavédelmi igazgatóságokkal van élő együttműködés. A régiós közúti ellenőrzések visszatérő rendszerességgel országos akció részeként kerülnek megszervezésre. A telephelyeken végzett ellenőrzéseknél általános gyakorlat az ügyfél előzetes értesítése a vizsgálatról, annak tartalmáról, a felkészülés szükségességéről. Bizonyos ellenőrzéseknél kialakulóban van az okmányok bekérésével történő vizsgálat (pl. tachográf korongok). Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, jogsértések miatt kiszabandó közigazgatási bírság 2007. május 1-jétől drasztikusan megemelkedett és megszűnt a hatóság mérlegelési lehetősége. A jelentős bírság tételek szabályszegésektől visszatartó hatását az ellenőrzések tapasztalatai is alátámasztják. Ugyanakkor közigazgatási bírósági ítélkezési gyakorlat hiányában jelentősen megemelkedett e jogorvoslati lehetőséggel élők száma. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2007. évben 491 esetben, 365 munkáltatónál és 43 képző intézménynél, 6755 főt és 5.266.571.183,- Ft pénzügyi elkötelezettséget/támogatási igényt érintően történt ellenőrzés. A vizsgálatokra 78,2 %-ban munkaterv szerint, míg szakmai osztály, kirendeltség kezdeményezésére az esetek 14,1 %-ban, belföldi jogsegély, más szerv megkeresésére, illetve állampolgári bejelentés kapcsán az ügyek 4,5 %-ban került sor. Két ügy kapcsán okirat hamisítás alapos gyanúja miatt feljelentést tettek. 14 esetben illetékesség, hatáskör hiánya miatt az ügyeket áttételre kerültek a megfelelő szervhez. Az ellenőrzés vizsgálatai során három ügyben kezdeményezték a visszakövetelést és 39 esetben szabtak ki bírságot, összesen 1.139.000,- Ft összegben, amelyből 724.000,- Ft képzési bírság és 415.000,- Ft rendbírság. A vizsgálatokra előzetesen, un. preventív jelleggel és utólagosan a támogatások megállapítását (jogerős határozat/hatósági szerződéskötést) követően került sor, illetve folyamatos a tárgy évet megelőző év utóellenőrzése. Jellemzően két típusú ellenőrzést végeztek, a pénzügyi ellenőrzés kapcsán vizsgálták az elszámolások megbízhatóságát (teljeskörűség és pontosság), jogszerűség és szabályszerűség kapcsán az előírások betartását, illetve a teljesítmény-ellenőrzés során vizsgálják, hogy a támogatott megfelelően használta-e fel a támogatást, amely függ az ellenőrzött területtől és annak kockázatától. Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság területi igazgatási szervei a nyugdíjbiztosítási szakellenőrzési feladatokat a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint látják el. Ennek során vizsgálják a jogszabályok betartását, illetve a közigazgatási döntésekben foglaltak teljesülését. Ellátják a nyugdíjellenőrzési feladatokat, különös tekintettel a nyugdíjak alapjául szolgáló hiányos, vagy vitatott kereseti adatokra és a szolgálati időre, a foglalkoztatók nyugdíjbiztosítási nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésére. Az ellenőrzés célja, hogy a biztosítottak, a nyugellátást igénylők érdekében a hatályos jogszabályi előírások alapján segítse a nyugdíjbiztosítási adatok nyilvántartásba vételét, a

302


nyugdíjak megállapítását. Elsődleges, és kiemelt feladat a szolgálati idő, kereseti és egyéb nyugdíjbiztosítási adatok ellenőrzése. A 2007-es évben összesen 9.230 esetben került sor hatósági ellenőrzés lefolytatására a régióban. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint az ellenőri eljárások nélkülözhetetlenek az ellátások jogosultsági feltételeinek, összegének korrekt megállapításához, valamint a hiányzó bér és egyéb adatok beszerzéséhez. A foglalkoztatói adatszolgáltatásban módosítást eredményező ellenőri megállapítások aránya magas. Az ellenőrzési módszerek vonatkozásában átfogó-, cél-, utó- és záró ellenőrzések keretében mintavétel alapján meghatározott számú, vagy tételes vizsgálat elvégzésére került sor. MKEH Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Hatósági ellenőrzéseket az eljárásaik során végeznek, melynek eredményeként jelentős mennyiségű még nem engedélyezett berendezés kerül a látókörbe. Ezeket a berendezéseket hatósági eljárás alá vonják, mely eljárások lefolytatásával kapcsolatosan ellenállásokat nem tapasztaltak, az eljárásokat ezen esetekben az ügyfél kérésére folytatják le, így nincs szükség az eljárás hivatalból történő megindítására. Ezek a berendezések többségében nyomástartók és gáztüzelő berendezések. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Ellenőrzéseik egyrészt a helyszíni ellenőrzésekre, másrészt az adatszolgáltatásra terjed ki. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe mind az ügyfelek által bejelentett, a környezetbe történő kibocsátásokra vonatkozó adatokat be kell vinni, mind a saját hatósági munka során keletkező adatokat. 2007. évben 985 db helyszíni ellenőrzést, 330 db ellenőrzést panaszbejelentés alapján, 8 db ellenőrzést pedig rendkívüli környezeti állapot miatt végeztek. A helyszíni ellenőrzések során megállapították, hogy a környezetre jelentős hatást gyakorló kibocsátók tisztában vannak a jogszabályi környezettel, kötelezettségeiknek igyekszenek eleget tenni. Gond általában az építési szektorban a közreműködő alvállalkozókkal van, akik több esetben illegálisan helyezik el a hulladékaikat, bár 2007-ben már javuló tendencia érvényesült. Ez részben köszönhető a Zöld Kommandós akciósorozatnak, mely a sajtóban is kellő hangsúlyt kapott. A nagy állattartó telepek ugyanakkor nehezen tudják csak teljesíteni a környezetvédelmi elvárásokat. A szakminisztériumuk eddig sikeresen érte el a Kormánynál a korábbi jogszabályokban előírt teljesítési határidők későbbi időpontra változtatását. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége A Felügyelőségnél a témavizsgálatok lefolytatása az egységes ellenőrzési technika és a hatékonyság fokozása jegyében azonos szempontok mentén, teljes felügyelői létszámot tömörítő koncentrált ellenőrzések keretében történik, mely által azonos időben, azonos területen több ellenőrzés végezhető, illetve a kiemelt forgalmat bonyolító, nagyszámú fogyasztói közönséget koncentráló egységekben nagyobb termékmennyiség vonható ellenőrzés alá. A régióban bevezetett új ellenőrzési módszer hatékonyságát igazolják a 2007. évben elért eredmények.

303


A dél-alföldi régió területén a kis- és nagykereskedelemben, vendéglátóiparban, továbbá a szolgáltatók körében együttesen 5.137 ellenőrzést végeztek. A vizsgálati eredmények tükrében 3.248 üzlet tevékenysége kapcsán merült fel további intézkedés igénye, mellyel a kifogásolás aránya regionális szinten 63 %-ot mutat. A 2007. évben 36 %-kal több ellenőrzést végeztek, mint a megelőző évben a három területi szervezet összesen. 2007-ben a vendéglátás területén tapasztalható a legmagasabb számú jogsértést (90 %), a termékellenőrzések ugyancsak kiemelt arányú (75 %) kifogásolást hoztak, a szolgáltatási tevékenység területén valamivel alacsonyabb felelősségre vonás (62 %) született. A leginkább rendezett állapot az utóellenőrzések (31 %) és a gazdasági reklámtevékenység (27 %) vizsgálata során mutatkozott. A dél-alföldi régióban a felelősségre vonás rátája összességében csökkent, ez 63 %, mely feltehetően a több éve folytatott szigorú és következetes ellenőrzéseknek, illetve szankcióknak köszönhető. OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége Ellenőrzéseik jellemzően hivatalból, valamint panasz-, vagy közérdekű bejelentésre történtek. Vám és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokság Mind a jövedéki igazgatási, mind a vámigazgatási szakterületen a hatósági ellenőrzéseket a regionális parancsnokság felügyelete alá tartozó határvámhivatalok és fővámhivatalok végzik. Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága 2007. évben az Igazgatóság 16 alapfokú művészetoktatási intézményben (részben önkormányzati fenntartású), 10 nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású óvodában és 10 nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású gimnáziumban illetve telephelyeiken végzett helyszíni hatósági ellenőrzést. Az ellenőrzések a hivatal által elkészített éves terv alapján kerültek megszervezésre, egy esetben panaszbeadvány alapján, ahol a panasz megalapozottnak bizonyult. Az ellenőrzések eredménye alapján 14 esetben felügyeleti bírság kiszabására került sor, 5 esetben a figyelemfelhívás eszközével éltek, 5 esetben pedig más hatóság megkeresésére vált szükségessé. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Csongrád megye Élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi területen 2007. évben 7.530 db ellenőrzést folytattak le, ezen belül jelentős számú volt az élelmiszerlánc-biztonság különböző területein, valamint a nyomon-követés, az állatazonosítás, az állat-járványvédelem különböző területein végzett ellenőrzések. Általában megállapítható, hogy a termelők, állampolgárok döntő része jogkövető magatartást tanúsít, a vétőkkel szemben pedig a különböző bírságok, szabálysértési eljárások segítségével megfelelő eszközök útján jártak el. Az ellenőrzéseket mindig a helyszínen folytatják le, az ügy súlyától függően általában több személlyel. Az ellenőrzés kiterjed a dokumentumok, a tárgyi feltételek, a személyi feltételek ellenőrzésére egyaránt.

304


Növény és talajvédelmi szakterületen a növényegészség-ügyi ellenőrzéseik nagy része jellemzően helyszíni vizuális szemle keretében folynak, előre egyeztetett időpontokban. Valamilyen fertőzés gyanúja esetén mintavételt laboratóriumi vizsgálat követ. Lakossági panaszt az elmúlt évben kettő érkezett, mindkettő a vásárolt termék minőségével kapcsolatban. Földművelésügyi szakterületen 158 db hatósági ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzések a különböző támogatások elszámolásához, felhasználásához kötődtek. Ezen felül a hivatal megbízásából a falugazdászok közel ezer db ellenőrzést végeztek. Békés megye Ellenőrzési módszereik az MgSzH Központ által koordináltak, komplexek. Az ellenőrzési terv alapján járványügy, élelmiszer- és takarmánybiztonság, állatvédelem területén végeztek hatósági ellenőrzést. Ellenőrzéseik monitoring rendszerűek, szúrópróbaszerűek. 2007. év folyamán összesen 32 halászati és 84 vadászati ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzések szerint a jogosultak a nyilvántartásaikat szabályosan, a jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően vezetik. A vadászterületeken, horgászvizeken a szakmai munka végzése megfelelő. A jogszabálysértések száma nem jelentős. A vetőmag-felügyelet 2007. évben 248 hatósági ellenőrzést végzett, ebből 93 volt a fémzárcímke elszámoltatás, 64 a kontroll mintaképzés, 35 a bolti ellenőrzés, 16 a vetőmag kiszerelés ellenőrzés, 14 a készletellenőrzés, 10 az alkalmatlan vetőmagtételek elszámoltatása, 10 a vetőmag reklamációk kivizsgálása, 4 a hatósági zár alá vétel, 2 a közbenső ellenőrzés. Az ellenőrzés tapasztalata kedvező, de a régión kívülről érkezett vetőmag hamisítási ügy fokozott figyelmet érdemel. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2007. év folyamán részt vett a közösségen belüli áruszállítás közös szúrópróbaszerű növény-egészségügyi ellenőrzésekben, továbbá parlagfű ellenőrzéseket, együttműködési megállapodás alapján helyszíni szakmai ellenőrzéseket, a PIR üzemeltetése során folytatott ellenőrzéseket végzett. A Földművelésügyi Igazgatóság az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságával, valamint a Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatóságával 2007. évben közös ellenőrzést folytatott le 35 darab nemzeti támogatással megvalósuló agrárberuházás üzemben tartási kötelezettségének teljesülésével kapcsolatban. Bács-Kiskun megye Az ellenőrzési módszerek természetesen a feladatok sokasodásával változnak, így tovább erősödik az a tendencia, miszerint az ellenőrzendő egységek nagy száma, valamint a megnövekedett feladatok miatti „harmonikus” ellenőrzési szám kockázatbecslés alapján alakul ki. A kockázatelemzés mindkét tevékenységre, az állategészségügyi és az élelmiszerbiztonsági tevékenységgel már általánosnak mondható. A hatósági ellenőrzések sokrétűek (több szakterület esetenként összefüggő intézkedése), hivatalból, megkeresésére, vagy bejelentésre végezték. A jogkövetési szándék mellett az élelmiszer-biztonság szigorodik. Az ellenőrzések típusa főszabályként helyszíni, amely az előzetesen kiadott feladatterv alapján illetve szúrópróba alapján történik.

305


Földművelésügyi szakterületen hatósági ellenőrzést éves ellenőrzési terv és felügyeleti szervük eseti megkeresése, valamint bejelentések alapján végeznek. Az ellenőrzési ütemterv tárgykörébe tartoznak az előző évek, még üzemben tartási kötelezettséggel bíró beruházásai (gép, eszköz, építés, ültetvénytelepítés). Felügyeleti szervük által előírt ellenőrzéseket általában az MgSZH Központ munkatársaival együtt végzik, saját ellenőrzési programjukban rendszeresen részt vesznek a Magyar Államkincstár munkatársai. 2007. évben 67 beruházás helyszíni ellenőrzését végezték el, 200 ellenőrzés történt a vízgazdálkodási társulatoknál folyamatban lévő beruházások, támogatott munkák vonatkozásában, továbbá 309 ellenőrzést végeztek vadászatra jogosult társaságoknál, továbbá 12 őstermelői bejelentéssel kapcsolatban. Jogszabályi kötelezettségből adódóan a termelői szervezetek évenkénti ellenőrzését is végzik (43 esetben). A 2007. évi rendkívüli időjárás (fagykár, aszálykár) következtében évközben megjelenő miniszteri rendelet alapján 2780 esetben ellenőrizték a bejelentett elemi kár mértékét. A halászati igazgatásban az állami horgászjegy kiadását horgászegyesületeken keresztül végzi az igazgatóság, mely egyesületek nyilvántartás vezetésének ellenőrzésére negyedévente kerül sor. A halászati szakmai munkát a vízterületek helyszíni bejárásával végzik (25 ellenőrzés). Az előzőeken kívül, közreműködőként („ellenőrző pár”) az MgSZH és MVH megállapodása alapján a területalapú támogatásokat, intervenciós gabonatárolókat és támogatott állatállományokat is ellenőrizték. Az ellenőrzéseket minden esetben az MVH eljárási rendje szerint végezték. Erdészeti szakterületen az ellenőrzési feladatok döntő hányadát az előírt, valamint az engedélyezett erdő-felújítási, erdőtelepítési, erdőnevelési és fakitermelési munkálatok szisztematikus helyszíni ellenőrzése jelentette. Ez összességében 2007-ben 1500 ügyfél (erdőgazdálkodó) 8500 erdőrészletét jelentette. Ezen helyszíni ellenőrzések nyomán külön hatósági eljárás indítására csak az ellenőrzések kevesebb mint egy százalékában volt szükség. Ezen kívül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízásából közreműködtek az európai uniós támogatások felhasználásának ellenőrzésében is. Itt az ellenőrizendő ügyfelek kiválasztását az MVH végzi. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Csongrád megye Az igazgatóság megfelelő végzettséggel rendelkező állománya 2007 évben 74 db gépjármű ellenőrzését hajtotta végre. Az ellenőrzéseket egyrészt közúti forgalmi ellenőrzésen, másrészt a veszélyes áruk szállításában érintett telephelyek ellenőrzésén történt. Békés megye Az igazgatóság jogszabályi változás eredményeként – a korábbiaktól eltérően – nem csak a társszervekkel (rendőrség közlekedései hatóság) közösen, hanem önállóan is végezheti a veszélyes áruk közúti és telephelyi ellenőrzését, amely beváltotta a vele kapcsolatos elképzeléseket. Hatékonyabb lett az igazgatóság ellenőrzési tevékenysége. Ennek oka lehet az, hogy a társhatóságok a megállított járművek esetében nem csak kizárólag a veszélyes árú szállítás szabályaira koncentráltak, hanem más egyéb a közlekedésre és a közlekedésben való részvétel szabályaira is koncentráltak. A különböző szempontok szerinti ellenőrzés szerteágazó és időigényes, kevesebb idő jutott a veszélyes áru szállítás ellenőrzésére. Az

306


igazgatóság az önálló ellenőrzések alkalmával jobban tud koncentrálni a veszélyes áruk szállítására. Mivel a hatósági ellenőrzés az első fokú eljárás alapját képezi, ezért ezekre vonatkozóan a 10.2. pont tartalmaz részletesebb elemzést. Bács-Kiskun megye Az igazgatóság 131 hatósági ellenőrzést hajtott végre a veszélyes árúk közúti szállítására vonatkozóan. A felügyeleti ellenőrzések száma 15 db volt. Megyei Igazságügyi Hivatalok Ellenőrzési hatáskörrel nem rendelkeznek. Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak Csongrád Megye 2007. évben 328 hatósági ellenőrzést végzett, melyből 129 db kifizetőhelyi ellenőrzés, 199 nem kifizetőhelyi ellenőrzés. Az ellenőrzések túlnyomó többsége a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosult személyek bejelentésére terjedt ki. A feltárt hiányosságok, a nyilvántartások nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő vezetése, bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a munkáltatókkal szemben több alkalommal mulasztási bírság kiszabására került sor. A társadalombiztosítási kifizetőhelyi ellenőrzések során általában témaellenőrzést, illetve a kifizetőhely megszűnése miatt záró ellenőrzést végeztek. A feltárt hibás tételek rendezéséről intézkedtek, a jogalap nélkül kifizetett ellátások megfizetése miatt fizetési meghagyást adtak ki. Az ellenőrzési módszereknél, a vizsgálat jellegéből adódóan előtérbe kerültek a tételes ellenőrzések, a foglalkoztatónál, és a bejelentésre kötelezettnél található nyilvántartást tételesen egyeztették a Pénztár által vezetett nyilvántartásban szereplő adatokkal. Az egészségbiztosítási pénzellátások ellenőrzése során a szúrópróbaszerűen kiválasztott iratokat vizsgálták, figyelembe véve azokat az eseteket is, melyek eltérő jogszabályi értelmezésre adhattak okot. Békés megye Kifizetőhelyek ellenőrzésének a tárgya az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásra való jogosultság, a megállapított ellátások összegszerűségének helyessége, az igények teljesítése, illetőleg a folyósításra előirt határidők betartása, valamint a kapcsolódó pénzügyi jogszabályok betartása. Féléves illetve éves munkaterv alapján átfogó, téma célvizsgálati, utó illetve záró ellenőrzéseket végeztek. Ügyintézési határidő, jogorvoslat vonatkozásában hiányosságot nem tártak fel. Nem kifizetőhelyi ellenőrzések tárgya a foglalkoztatók ellenőrzése, továbbá a biztosítottak bejelentésével kapcsolatos ellenőrzések. Biztosítási jogviszonyok vizsgálata: helyszíni eljárás során történt állampolgári bejelentés, kérelem, egyéb megkeresések alapján történt. A vizsgálatok tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a foglalkoztatók, munkáltatók több esetben nem, vagy nem időben illetve helytelenül tettek eleget előírt kötelezettségüknek. Ezen esetekben a jogszabályban előírt szankciók alkalmazására került sor. Bács-Kiskun megye

307


A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatók száma Bács-Kiskun megyében (2007. dec. 31-én) 277 volt. Közülük 145-nél végzett a MEP az év során helyszíni ellenőrzést. (átfogó, cél, téma, utó, instruáló, záró) A tb-kifizetőhelyet nem működtető munkáltatóknál 275 helyszíni ellenőrzést folytattak le. Általános tapasztalat, hogy a foglalkoztatók által elkövetett hibák, mulasztások igen nagy hányada a munkahelyi tb-ügyintézők túlterheltsége miatt következett be. Mivel az elkövetett hibák a járulékfizetők érdekeit sértik, a MEP következetesen fellépett a tapasztalt hibák kiküszöbölése érdekében. A megyei egészségügyi szolgáltatók (háziorvosok, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények) ellenőrzésének volumenét mutatja, hogy a szolgáltatói alapszerződések száma 530 db, a mellékszerződések száma 1000 db, támogatási szerződések ellenőrzése: 5 szolgáltató/év, ellenőrzendő (teljesítmény-jelentéseket tartalmazó) floppyk száma: 2000/hónap, keresőképtelenséggel kapcsolatos dokumentumok (háziorvosi heti jelentések, rendkívüli táppénzes felülvizsgálatok, területi felülvéleményező főorvosok jegyzőkönyvei stb.) ellenőrzése: 22620/év, helyszíni orvos-szakmai ellenőrzések száma: 255. Ellenőrizték továbbá 67 háziorvosi szolgálat 70000 adatát, elvégezték a járóbeteg-ellátási rendszer teljes körű áttekintését és elemzését 23 szolgáltató esetében, valamint közreműködtek 17 db, az OEP által kezdeményezett ellenőrzésben. A Bács-Kiskun MEP-pel szerződésben álló gyógyszertárak, gyógyászati segédeszköz forgalmazók, gyógyfürdők ellenőrzésével kapcsolatos 2007. évi adatok: a beváltott vények esetében a rendszeren keresztül valamennyi szolgáltató ellenőrzésre került vényenként, a program adatai alapján: 10 millió db, manuális vénybekérések, ellenőrzések száma 15.000 db, OEP/MEP célellenőrzés 6 db. Megyei Földhivatalok A megyei földhivatalok az illetékességi területükhöz tartozó körzeti földhivatalok ellenőrzését az éves munkatervben meghatározott átfogó szakmai ellenőrzések keretében évente két alkalommal végzik, szakágakra bontottan. Ezek átfogó vizsgálatok, melyek teljeskörűen vizsgálják az adott szakágakat. A vizsgálat során feltárt megállapítások/hiányosságok vizsgálati jegyzőkönyvben kerülnek rögzítésre. A jegyzőkönyv tartalmazza a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervet határidő megjelölésével. Megyei Rendőr-főkapitányságok Csongrád megye Ellenőrzéseik az engedélyesek részére előírt működési- és tárolási feltételek vizsgálatára irányulnak. A jogszabályi előírásoknak megfelelően ezek szinte kivétel nélkül helyszíni ellenőrzések (974-ről 681-re), a kábítószer és prekurzor anyagokkal kezelésével kapcsolatosan észleltek hatósági intézkedést igénylő problémákat (74-ről 64-re) amelyek döntő többségét jegyzőkönyvi figyelmeztetéssel zártak (73-ról 62-re). Békés megye A beszámoló hatósági ellenőrzésre vonatkozó adatokat nem tartalmaz. Bács-Kiskun megye Fegyver-és egyéb engedélyügyi szakterületen, adminisztratív (nyilvántartásokat érintő) ellenőrzésre 1.598 esetben került sor, míg helyszíni ellenőrzést 376 esetben folytattak le.

308


Kábítószereket és prekurzor anyagokat 224 esetben helyszíni ellenőrzés keretében vizsgáltak. Szociális és Gyámhivatal A szociális és gyámhivatal 2007. évben is kiemelt figyelmet fordított az ellenőrzésekre. Bár számszerűleg kevesebb ellenőrzés történt, mint 2006-ban, ennek az intézményi integráció is oka volt, jelentős fenntartói intézmény-összevonásokra került sor, de említést kell tenni az okok keresése kapcsán az év közbeni ad-hoc feladatokra, valamint el nem hanyagolható okként a regionalizáció útkeresésére is. A régión belül egységes szempontrendszert került kialakításra, a régiós szerkezetben elkészített munka- és ellenőrzési tervben ütemezésre került havi bontásban az ellenőrzés, melynek mentén vizsgálták az általuk engedélyezett intézményeket, valamint a kijelölt jegyzők által működési engedélyezett gyermekjóléti alapellátó intézményeket, valamint a felügyeleti kompetenciájukba tartozó szociális és a gyermekvédelmi-gyámügyi elsőfokú hatóságok szakmai munkáját, jogalkalmazási gyakorlatát. A hangsúly továbbra is a helyszíni ellenőrzéseken volt, elvétve került sor ellenőrzésre iratbekérés alapján. Szociális szakfeladat Mindenképpen pozitívumként értékelendő, hogy több fenntartó – az előző évi ellenőrzést követően – az általa vállalt határidőn belül gondoskodott az intézményben a kötelező szakmai létszámnorma és szakképzettségi arány biztosításáról. A megkötött hatósági szerződésekben vállalt kötelezettségek részteljesítéséről is folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a fenntartók, így az intézményekben az ellátás színvonala fokozatosan javul. A fenntartók a szakmai ellenőrzést követően jellemzően a hatósági szerződés megkötését választják a maximum 120 napos teljesítési határidő helyett, hiszen a hatósági szerződés esetén hosszabb idejű teljesítésre van lehetőség. Több alkalommal meg kellett állapítani, hogy a fenntartó nem a működési engedélynek megfelelő szolgáltatást nyújtja, mely esetekben felhívták a jogszerű működés feltételeinek megteremtésére. 2007. évben is a legnagyobb problémát a fenntartók számára a személyi feltételek biztosítása okozta a szakmai ellenőrzéseket követően. Előfordult olyan állami fenntartású idősek otthona, ahol az intézményvezetőn és az ápoló, gondozókon kívül más szakdolgozót nem alkalmaztak, az intézmény orvosi feladatait ellátó orvossal szerződést nem kötöttek, emiatt az ellátottaknak a vizsgálatokért, receptekért vizitdíjat kellett fizetniük. Azonban az is általánosan megállapítható, hogy a szociális foglalkoztatás területén is kevesebb szakmai létszámot alkalmaztak, mint ahogy az a jogszabály szerint elvárható, de arra is volt példa, hogy bár az érintett szociális intézmény vezetője nyilatkozott a megfelelő szakmai létszám meglétéről (8 fő), ténylegesen egyetlen szakdolgozót sem alkalmazott. Gyakran hiányoznak az intézményekben az alábbi tárgyi feltételek: à Nem vagy csak részben biztosítottak az akadálymentes közlekedés feltételei (kapaszkodók felszerelésre kerültek, de küszöbök vannak, a folyosók szűkektolókocsis ellátott-, a fürdők-illemhelyek küszöbbel ellátottak). à Az egy ellátottra biztosítandó lakóterület hiányzik.

309


à

Tipikus problémát jelent a zsúfoltság, az egy gondozottra jutó négyzetméter szűkössége. Gyakori, hogy főleg a kastélyépületekben 10 feletti az ágyak száma szobánként. à Nincsenek kialakítva a közösségi együttlétre alkalmas helyiségek, vagy számuk nem elegendő. à Hiányoznak a látogatók fogadására alkalmas helyiségek. à A vizesblokkok sok helyen korszerűsítésre szorulnak. A tapasztalatok alapján az ideiglenes működési engedélyek a fenntartókat az intézményrendszer folyamatos karbantartására, fejlesztésére ösztönzik a szolgáltatások fennmaradása mellett, tehát elérik a céljukat. A zsúfoltságon próbálnak egyéni, helyi megoldást keresve enyhíteni, ahol lehet, helyiségek megosztásával, leválasztásával. A műemlékvédelem felügyelete alatt álló épületek esetében a korszerűsítés hosszabb előkészítést igényel. Pl. Csongrád megyében szinte minden Károlyi kastélyban bentlakásos intézmény működik: pszichiátriai betegek, idősek, fogyatékos személyek élnek ezekben a megyei önkormányzat által fenntartott, tárgyi feltételeikben személyes gondoskodás nyújtására nem alkalmas szociális intézményekben. 2007. évben első alkalommal kezdték meg a jegyző, mint szociális hatóság felügyeleti ellenőrzését, melynek keretében a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskört vizsgálták kiemelten, továbbá a Ket. hatályosulását, a jegyzői szociális hatóság személyi és tárgyi feltételeit. A személyi és tárgyi feltételek áttekintését követően megállapításra került, hogy településeken a szociális feladatokat ellátó ügyintéző, illetve ügyintézők elvégzéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkeznek, valamennyien dolgoznak a közigazgatásban, továbbá a megfelelő színvonalú munkavégzéshez tárgyi feltételek a munkatársak rendelkezésére állnak.

a vizsgált a munka több éve szükséges

Gyámügyi szakfeladat A személyi feltételek kapcsán megállapítható, hogy a jóléti szolgálatoknál családgondozói munkakörben foglalkoztatottak sorából még mindig kevés a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők száma. A legtöbben pedagógus és védőnői képesítéssel bírnak. A tárgyi és elhelyezési feltételek megléte (helyzete) szintúgy sok helyen hagy maga után kívánnivalót. Még most is vannak olyan települések, ahol a jóléti szolgálatok munkatársai a feladat ellátásához szükséges minimális feltételekkel sem rendelkeznek. A gyermekjóléti szolgálatok szakmai munkájának vizsgálata során arra a megállapításra került, hogy hasznos lenne további társulások létrehozása a magasabb színvonalú munkavégzés érdekében, melyre a pozitív benyomások felvázolásával lehet az önkormányzatok figyelmét felhívni. A gyermekjóléti szolgálatok esetében a szakmai ellenőrzések során úgy tapasztalták, hogy a gesztor települések mind technikai eszközök vonatkozásában, mind szakmai segítségnyújtással segítik a társult települések gondozóit, így álláspontjuk szerint színvonal emelkedés következik be, különösen ha a szakmát jellemző fluktuáció is mérséklődne a jövőben. Örvendetesnek mondható az is, hogy a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai – az előző évek negatív tapasztalataihoz képest – törekszenek a jobb színvonalú adminisztratív munkavégzésre. Ennek is köszönhetően több településen azt mutatják a statisztikai adatok, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás eléri célját, a gyermekek mind a védelembe vételből, mind az alapellátásból kikerülnek, a gondozás sikeres.

310


Békés megyében rendkívül súlyos hiányosságokat tapasztaltak két településen, ahol egyáltalán nem működött gyermekjóléti szolgálat. A mulasztásos törvénysértés felszámolása érdekében intézkedést kezdeményeztek. A bölcsődék évi vizsgálata során mind kis település, mind megyei jogú város fenntartásában lévő bölcsődék vizsgálatára sor került. Ennek kapcsán általános tapasztalat volt, hogy az intézmények zsúfoltak, a tárgyi eszközök elhasználódtak. A karbantartási munkákra külön személyzet nem áll rendelkezésre, ezeket a feladatokat közmunkásokkal oldják meg. Pozitívumként értékelendő viszont, hogy alapítványok, civil szervezetek és a pályázati lehetőségek azonban segítik az intézmények magasabb színvonalú működését. Különösen Bács-Kiskun Megyében jellemző, hogy a bölcsődés korú gyermekek felügyeletét családi napközik működtetésével oldják meg. Ezen szolgáltatások, intézmények kihasználtsága maximális, az ellátottak száma gyakran túlnő az engedélyezett férőhelyszámon, különösen a bölcsődék esetében. Hasonló kihasználtság jellemzi az átmeneti gondozáson belül a családok átmeneti otthonait, ugyanis 2007-ben ezek az intézmények szinte teljes kapacitással működtek. Jellemző, hogy az intézmények nyújtotta szolgáltatás iránti igény a nyári hónapokban kissé visszaesik, illetve erre az időszakra tehető a kiköltözések többsége is, mely az idényjellegű munkavállalás több lehetőségével magyarázható, illetve az átmeneti gondozás időtartama kitolódhat a tanév végéig. A családok átmeneti otthonainak tevékenységében a legnagyobb problémát a kigondozás gyakorlatának és lehetőségeinek hiánya okozza. Csak elvétve találkoztunk olyan esettel, amikor az intézmény közreműködésével egy család véglegesen lakáshoz jutott. A gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények ellenőrzésének elvégzését valamennyi esetben egy előre meghatározott szempontrendszer szerint végezték. Vizsgálták, hogy a működési feltételek megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak. Nagy hangsúlyt fektettek a belső szabályzatok jogszerűségének feltárására, a nem állami fenntartók esetében a károkozás fedezetére szolgáló felelősségbiztosítás érvényességére. Minden gyermekotthonban, valamint a nevelőszülői hálózatok ellenőrzése során ellenőrizték a gyermekek részére történő zsebpénz megállapításának jogszerűségét, annak felhasználását, valamint nyilvántartását. A vizsgálatok lefolytatása havi ütemezésben történt; annak időpontjáról, valamint az ellenőrzés tárgyáról előzetes írásbeli értesítést kaptak az intézmények és a fenntartók. Az elhelyezési, tárgyi feltételekkel kapcsolatosan a 2007-es év megállapításai sem térnek el az előző évek tapasztalataitól A 40 fő befogadására alkalmas gyermekotthonok kevésbé, míg a lakásotthonok több mint fele jelentős felújításra szorul. Az intézmények belső dokumentációival kapcsolatosan elmondható, hogy azok nem felelnek meg teljes körűen a jogszabályi követelményeknek. A személyi feltételek vonatkozásában elmondható, hogy szinte egyik vizsgált intézménynél sem teljesülnek maradéktalanul a miniszteri rendelet személyi létszámra, illetve szakképzettségi előírásokra vonatkozó rendelkezései. Összességében az elmúlt év tapasztalataként megállapítható, hogy a fenntartók anyagi nehézségei tovább nőttek, ami azt a tendenciát erősíti, hogy a gyermekvédelmi intézmények férőhelyei csökkennek illetve az emberi erőforrás további leépítése folyik, a tárgyi eszközök

311


állagjavítására kevesebb pénzeszköz jut. Ettől függetlenül pozitív azonban az, hogy a szakmai munkában a fentiek hatása még számottevően nem jelentkezett. Az I. fokú gyámhatóságok felügyeleti ellenőrzése általános vizsgálati szempontként a Ket. eljárási szabályainak érvényesülésére terjedt ki, mely vizsgálat megállapítása szerint az eljárásokban, ügyiratokban a Ket. szabályai érvényesülnek. Egyes településeken mindjárt a Ket. hatálybalépésétől kezdődően hibátlan jogalkalmazás volt tapasztalható, de a többségre az átmeneti bizonytalanságot követő jogszerű eljárás jellemző. Tipikus hibaként fordul elő az ügyfelek értesítésének elmaradása, a teljes körű ügyfél-tájékoztatás, vagy a tájékoztatás dokumentálásának hiánya, továbbá a jegyzőkönyvi formában készítendő környezettanulmány formai hiányosságai annak ellenére, hogy ezen eljárási cselekmények elvégzését a honlapról letölthető iratmintákkal segítették. A városi gyámhivatalok felügyeleti ellenőrzése az általános szemponton túl kiterjedt a személyi, tárgyi feltételek biztosítottságára, a kapcsolattartás végrehajtása tekintetében folytatott gyakorlatra, az örökbefogadásra, illetve a nevelésbe vett gyermekek elhelyezési javaslatának gyámhivatali határozatokban történő megjelenítésére. A vizsgálatot iratbekéréssel került lefolytatásra, amelyet megelőzően listát kértek a gyámhivataloktól a kijelölt ügykörben az ellenőrzést megelőző egy évben keletkezett iratokról. A lista alapján véletlen kiválasztással kértek be ügykörönként öt-öt iratot. Az elhelyezési javaslatok vonatkozásában azt a megállapítást tették, hogy a kisebb gyámhivatalok a nevelésbe vételt megelőző elhelyezési értekezletekre nagyobb gyakorisággal jutnak el, mint a megyeszékhelyen, a szakszolgálattal egy településen található gyámhivatal. Ennek magyarázata a rendkívül nagy ügyiratforgalom, amely nem teszi lehetővé rendszeresen az ügyintéző órákra történő kiesését a munkából. A vizsgált kisebb gyámhivataloknál egyetlen esetben sem fordult elő, hogy az elhelyezési javaslattal nem értettek egyet, attól eltérően döntöttek volna. A személyi feltételeket illetően elmondható, hogy a nagy ügyiratforgalmat lebonyolító gyámhivatalokban – így a megyeszékhelyeken nagy a fluktuáció a rendkívüli ügyiratforgalom és munkateher következményeként, de az is előfordult egy Bács-Kiskun Megyei Gyámhivatalban, hogy a Hivatal teljes személyi állománya lecserélődött, a korábbi középiskolai végzettségű ügyintézők helyébe jogi diplomával rendelkező kollégák kerültek. Csongrád Megye egyik megyei jogú városában eredményezett a fluktuáció teljes szakember cserét. A korábbi vizsgálatok a tárgyi, technikai feltételek fokozatos javulását mutatták a gyámhivataloknál, amely most megtorpanni látszik. Takarékossági szempontokra hivatkozással a jogszabályok hozzáférhetőségét a számítógépen korlátozzák, illetve a Magyar Közlöny is csak a jegyző szobájában tekinthető meg. Így a jogszabályváltozások naprakész követése nem biztosított. További negatív tendenciaként jelentkezett, hogy a városi gyámhivatalok eddigi szervezeti önállóságát, amely garanciát jelentett a jogszabály által biztosított szakmai önállóság érvényesülésére is, a polgármesteri hivatal belső struktúrájának átszervezésével egyidejűleg megszüntették, s rendszerint valamely nagyobb egység (iroda, osztály) keretében, csoportként működtették tovább, az esetek többségében költségvetési megszorításokra hivatkozással.

312


Sajnálatos tény az is, hogy néhány önkormányzatnál visszalépés tapasztalható atekintetben is, hogy a két gyámhatóság: jegyzői és gyámhivatali személyi feltételeit nem biztosítják különkülön, így az egymásra épülő gyámhatósági ügyekben ez a hatáskör vonatkozásában jogbizonytalanságot eredményez.

10.6. Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Ügyféli panaszbeadványok alapvetően a Családtámogatási és Szociális Ellátási Irodán, valamint az Illetmény-számfejtési Irodán fordulhatnak elő. Az Illetmény-számfejtési Irodán az ügyfél általi panaszbeadványok száma minimális, tekintettel a jól kialakított intézményi és ügyfélkapcsolatra. A felmerülő problémáikat többnyire már telefonon jelzik, így azok minden esetben a lehető legrövidebb idő alatt megoldhatóak. Ezt mutatja a fentiekben jellemzett csekély számú meghozott határozat is. A Családtámogatási és Szociális Ellátási Irodán az ügyfelek a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseiket, kéréseiket, panaszaikat jellemzően telefonon teszik meg, amelyek alapvetően a folyósítás időpontjára, illetve az ellátás összegére vonatkoznak, mely esetekben az ügyek soron kívül felülvizsgálatra, és szükség esetén a problémák orvoslásra kerülnek. Jellemző, hogy az ügyfelek már az elintézési határidő lejárta előtt érdeklődnek az ügy állásáról, illetve a törvényes határidő lejárta előtt hiányolják a döntést, a folyósítás megtörténtét. Az ügyek számához képest az írásban érkezett panaszok száma elenyésző, 2007. évben 15-20 esetre tehető. A beérkezett panaszok alapján az eljáró szerv részéről súlyosabb jogszabálysértés, mulasztás nem volt megállapítható, a felügyeleti szerv részéről intézkedésre így nem volt szükség. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Tevékenységük során prioritást élvez a gyors és szakszerű ügyintézés, továbbá az idegenrendészeti jogszabályok és a Ket. rendelkezéseinek maradéktalan betartása, valamint hatékony és költségkímélő eljárásrend. Minden egyes hatósági ügy elbírálásakor igyekeztek az emberséges megítélés és a méltányosság elvei mentén a családi élet tiszteletben tartása mellett a törvényesség és a következetesség elvét betartani. Mindezeket alátámasztja, hogy a vizsgált időszakban a tevékenységük ellen panasz nem érkezett. OMFF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége A Felügyelőség tevékenységét kifogásoló panasz érkezéséről a beszámolóban nem tettek jelentést. APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága

313


Az Igazgatóság tevékenységét kifogásoló panasz érkezéséről a beszámolóban nem tettek jelentést. Ezzel szemben viszont utalt a beszámoló a 2007. október 15. és október 27. között az Igazgatóság 13 ügyfélszolgálati helyén végzett ügyfél-elégedettségi mérésre, melyre az ügyfelek átlag 23,2 %-a nyilvánított véleményt. Az ügyfelek az ügyintézés körülményeivel, az ügyintézők hozzáállásával, szaktudásával többnyire elégedettek voltak, nehezményezték viszont a törvényi szabályozást, az ügymenetek bonyolultságát, helyenként az ügyintézési körülményeket és a várakozási időt is. Fejlesztésre tett javaslataik a technikai feltételek, az ügyintézés körülményeinek a javítása, az ügyintézők létszámának a bővítését javasolták, valamint a törvényi szabályozás, az ügymenetek egyszerűsítése fogalmazódott meg elvárásként. Az ügyfél-elégedettségi mérés eredményei, tapasztalatai, az adózók javaslatai meghatározzák a fejlesztési irányokat, melyet intézkedési tervbe foglalt az igazgatóság az új ügyfélszolgálati koncepció kialakításakor. Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága 2007. évben 13 olyan panasz beadvány érkezett az igazgatósághoz, amely közvetlenül a hatóság tevékenységére vonatkozott. A panaszok kivizsgálása a vonatkozó jogszabály és belső szabályozások szerinti rendben megtörtént, a vizsgálat eredményéről a bejelentést tevők értesítést kaptak. Az ügyek vizsgálata során 3 esetben lehetett megállapítani a panasz megalapozottságát, melynek oka az informatikai rendszer hibás működése az adatbázis hiányossága miatt, az NKH jogelőd szervezetében 2007. évet megelőzően keletkezett hiba, valamint az ügyintézés során az ügyféllel nem megfelelő kommunikáció. A jogos panaszok esetében a hiba javítása érdekében szükséges visszacsatolás megtörtént. A nem jogos panaszok közül több is a járművek műszaki vizsgáztatásában május 1-jétől alkalmazott új szoftver működésével volt kapcsolatos, de itt az alkalmazott eljárás az érvényes szabályoknak megfelelő volt. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2007 évben a beérkezett panaszok száma régiós szinten nem számottevő, összesen 5 bejelentés érkezett, elsősorban az álláskeresési járadék magállapításával, a nyilvántartásba vétellel, egy esetben az ügyfél szerint a nem kielégítő tájékoztatás adásával összefüggésben. A panaszügyek szinte minden esetben megalapozatlannak bizonyultak, az ügyfelek által felvetett problémák, félreértések megnyugtató módon rendeződtek. Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Az igazgatósághoz 2007. évben 51 panasz érkezett, 10 nyugellátási, 2 nyilvántartási, 39 méltányossági ügyben. Az év során 50 panaszügy vizsgálata fejeződött be. 2 jogos panasz volt. A panaszok elsősorban a jogorvoslattal nem támadható méltányossági döntések megváltoztatására irányultak, illetve a nyugdíjak összegének megállapításával kapcsolatos eljárás vélelmezett hiányosságaira irányultak. MKEH Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság A hatóság beszámolója szerint panasz az eljárásaikkal kapcsolatosan nem merült fel.

314


Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A felügyelőség a tevékenységével szemben érkezett panaszokra vonatkozóan adatot a beszámolójában nem közölt, az általa részletezett panaszok a felügyelőség hatósági eljárásának alapját képező ügyféli bejelentéseket elemzi. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Az intézet beszámolója szerint az ügyintézést érintő ügyféli panaszok csak elvétve fordulnak elő, ezért erre vonatkozóan nem lehet általános következtetéseket levonni. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége A felügyelőség a tevékenységével szemben érkezett panaszokra vonatkozóan adatot a beszámolójában nem közölt, az általa részletezett panaszok a felügyelőség hatósági eljárásának alapját képező ügyféli bejelentéseket elemzi. OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége Beszámolójukban a tevékenységük ellen érkezett panaszbejelentésről nem tettek említést. Vám és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága A regionális parancsnokságra 2007. évben összesen 38 db panasz érkezett az alsó szintű hivatalok eljárása, szolgálatot teljesítő pénzügyőrök magatartása ellen. 36 db panasz megalapozatlannak bizonyult, 1 db panasz megalapozottnak, míg 1 db panasz átadásra került más szervhez hatáskör hiánya miatt. A parancsnokság elleni panaszbejelentésről a beszámoló nem tesz említést. Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága A beszámoló az igazgatóság elleni panaszbejelentésről nem tesz említést. Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Csongrád megye Panasz a hivatalhoz 2 db érkezett a földművelésügyi szakterülethez, mindkettő egy-egy falugazdász tevékenységét kifogásolta meg. A kivizsgálás után egyik esetben sem kellett szankciót alkalmazni. Békés megye Panaszbeadvány 2007. év folyamán a hivatalhoz nem érkezett. A hivatal valamennyi igazgatóságára jellemző az ügyfélbarát ügyintézés, valamint az ügyfelekkel történő szigorú szakmaiság mentén működő, rugalmas kapcsolattartás. Ennek az érintett ügyfelek sok esetben hangot is adtak azzal, hogy az ügyintézés gyorsasága, hatékonysága, valamint az ügyfelekkel való foglalkozás megelégedettséggel töltötte el őket. Bács-Kiskun megye

315


A hivatalhoz évente 2-3 panaszbejelentés érkezik, a hivatal szerint ügyfelei bizalmát bizonyítja az is, hogy a megyei társintézményekkel kapcsolatos panaszaikat is náluk jelentik be, kérve a hivatal közbenjárását a problémáik megoldásában. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Csongrád és Bács-Kiskun megyében az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadvány nem volt. Békés megye 2007. évben három panaszbeadvány érkezett, egyet hatáskör hiányában áttettek a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, kettő pedig helyreállítással volt kapcsolatos. A kivizsgálást követően megállapítást nyert, hogy a panaszok megalapozatlanok voltak. Megyei Igazságügyi Hivatalok A hivatalok hatósági tevékenységével kapcsolatos panaszbejelentés egyik megyében sem volt. Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak A hivatalok hatósági tevékenységével kapcsolatos panaszbejelentés egyik megyében sem volt, a beszámolójukban a foglalkoztatók ellen benyújtott panaszokat említették. Megyei Földhivatalok A hivatalok beszámolója a tevékenységükkel kapcsolatos esetleges panaszbejelentésre vonatkozó adatot nem tartalmaz. Megyei Rendőrkapitányságok E szervek tevékenysége elleni panaszbejelentésekre vonatkozó adatot a beszámolók nem tartalmaznak. Szociális és Gyámhivatal A szociális és gyámhivatalhoz benyújtott panaszok száma nem mondható jelentősnek, megyénkénti számuk nem éri el a 10-et. Jellemző, hogy az ügyfél a fellebbezésében fejti ki álláspontját az ügyintézéssel kapcsolatban. A klasszikus értelemben vett panaszok többnyire valamely intézményi ellátással, illetve az ügyintézési határidő be nem tartásával kapcsolatosak, jelentős részben névtelenül, de arra is volt példa, hogy más nevével éltek vissza. A panaszokat minden esetben – még névtelen bejelentésnél is – alaposan kivizsgáljuk, és az ismert bejelentőt annak eredményéről tájékoztatjuk. A panaszok egy része nyilvánvalóan alaptalan, de több esetben kezdeményeztünk intézkedést intézményfenntartónál.

10.7. A regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra

316


Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága A regionális struktúra az Igazgatóság hatósági feladatellátására fundamentális hatással nem volt, tekintettel arra, hogy alapfeladatainak ellátása a régió mindhárom megyéjében folyt, illetve folyik. A régiósítás jellemzően az adatszolgáltatási, belső kommunikációs, vezetéstechnikai és gazdasági-technikai folyamatainkban tett szükségessé változtatást. Összességében megállapítható, hogy a regionális átalakulás elsősorban az eljárásrendek egységes alkalmazását, egységes végrehajtási gyakorlat kialakítását, egységes jogszabályértelmezést tett lehetővé. A munkafolyamatok kivitelezése hatékonyabbá vált. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatokat és intézményeiket, valamint a lakossági ügyfeleket a régiós tagoltság nem jellemzi, biztosított, hogy megyei szinten történjenek a tervezéssel, beszámolással, évközi adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, azok homogenitására tekintettel a régiós szintű összesítés egyszerűen végrehajtható. OMFF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége Az OMMF-nél 2006. január 1-jével végrehajtott régiós átszervezés óta eltelt 2 év tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a várt előnyök realizálódtak, illetve az átalakulás miatti problémák folyamatosan orvoslásra kerültek. Az egységesítés minden területen megvalósult. Az intézkedések tekintetében azonos tényállás esetén azonos rendelkezést alkalmaztak. A következetesség a szankciók terén is egységesen került alkalmazásra, így pl. súlyos jogsértés – különösen feketemunka – nem maradhat szankcionálatlanul, azaz munkaügyi bírság nélkül. Ehhez kapcsolódó fontos szempont az arányosság és a fokozatosság elvének a betartása, mely abban jelent meg, hogy azonos súlyú jogsértésekre azonos mértékű bírságot alkalmaztak, illetve ugyanazon feltételek együttes teljesülése esetén (első esetben, egy munkavállalót érintő, rövid ideig tartó jogsértés, és a munkavállaló nem visszaeső) figyelemfelhívás, mint sajátos munkaügyi „próbára bocsátás” eszközével éltek. A regionalizálás további pozitívuma, hogy szükség esetén egy-egy kiemelt akcióra három megye valamennyi felügyelője mozgósítható, és ez hatékony, teljes körű tényfeltárást tett lehetővé. Az ellenőrzések gyorsasága a munkáltatóknál jelentkező kieső időt is rövidítette, csökkentve ezzel a méltatlankodók, és anyagi veszteségre hivatkozók számát. Az illetékességi terület bővülésével, mivel a régiót alkotó 3 megye között nincs szükség áttétel és belföldi jogsegély alkalmazására, ez egyértelműen rövidítette az ügyintézések idejét, gyorsította az eljárásokat. APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága A 2007. évben az Igazgatóság a regionális szervezeti forma kialakítása, az illetékhivatalok integrációja mellett a jogszabályokban, központi irányelvekben, feladattervekben meghatározott feladatok színvonalas ellátására törekedett. Tevékenységüket számos területen egységesítették, a jó gyakorlatok, munkamódszerek egymástól való átvétele javította a munka színvonalát. Eredményesen működtették a Contact Centert, egységes ügyfélszolgálati, kirendeltségi koncepciót alakítottak ki. Az egységes régiós gyakorlat kialakításának egyik sarkalatos területe az eljárási szakterület volt. Az év végére azonban ez is sikeresen megoldódott azzal kiegészítve, hogy régión belül

317


az adótitoknak minősülő, egyedi azonosításra alkalmas adatok kiadása iránti megkeresések teljesítése egységesen Szegeden a régióközpontban történik. Ebben az évben különösen nagy szerepe volt a jogi koordinációs tevékenységnek a szervezetiügyviteli átalakítás miatt. A régiós szervezet kialakítása után jelentős feladatnak tekintették az ügyfélszolgálati helyek egységes működtetését, nemcsak formai, hanem tartalmi szempontból is. Ennek megvalósításához kidolgozásra került az egységes ügyfélszolgálati, kirendeltségi koncepció, aminek folyamatban van a megvalósítása. Az APEH regionális átszervezését követően az ellenőrzési és végrehajtási szakterület is részletesen feltérképezte az egyes szakmai feladatokat, megtette a szükséges intézkedéseket a megyénként eltérő gyakorlatok egységesítése érdekében. Ebben az évben a korábbi évekhez képest jelentősebb számú és horderejű változást, feladatot kellett ellátniuk, melyhez emelni kellett a szervezeti koordináció szintjét az információáramlás és a feladatok hatékony ellátása érdekében. A szervezeti-ügyviteli átalakítás miatt különösen nagy szerepe volt a jogi koordinációs tevékenységnek, ütemezetten folyt a belső szabályozás koordinálása. A kiadott nagyszámú igazgatói utasítás és körlevél mellett, elkészítették és felterjesztették aláírásra az új igazgatósági SzMSz-t. A régió informatikai háttere jelentősen javult az új eszközök beszerzése által. Kiépítésre került egy video-konferencia rendszer és megtörtént a központi ügyfélszolgálatok területén OTP terminálok felállítása is. Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága A regionális átalakítás, ami a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál két ütemben történt meg (2007. január 1-én és május 1-én) alapjaiban változtatta meg a korábbi szervezeti rendet. Először a regionális igazgatóság és a megyei kirendeltségek párhuzamosan működtek, majd a megyei egységek teljes mértékben megszűntek. Az igazgatóság öt önálló szervezeti egysége (három főosztály és két osztály) regionális illetékességgel működik az öt vezető és három főosztályvezető-helyettes irányításával. A regionális átalakulással párhuzamosan – a Kormány döntésének megfelelően – az igazgatóságnál közel 30 %-os csoportos létszámleépítésre is sor került. Az igazgatóság hatáskörei a beszámolási időszakban lényegesen nem változtak, így a munkát csak jelentős hatékonyság növelő szervezési intézkedésekkel, valamint rendkívüli munkavégzés elrendelésével lehetett elvégezni. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ A regionális átalakulás során az ügyfél-centrikus hatósági és szolgáltatási tevékenységük magas színvonalon és zökkenőmentesen történő megvalósítására törekedtek. Jogszabályváltozás folytán a kirendeltségek első fokú hatásköre egyes aktív foglalkozatási eszközök tekintetében kibővült, így 2007. január 1. napjától a munkaviszonyban állók képzésével és az önfoglalkoztatás támogatásával kapcsolatos ügyek intézését is ők végezik. A központi szervezeti egységek első fokú hatáskörébe tartozó ügyekben (bérgarancia támogatás, munkahelyteremtő támogatás, külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezése, magán-munkaközvetítők és munkaerő-kölcsönzők hatósági nyilvántartásba vétele) a szakmai osztályok munkatársai – az ügyfélhez közeli ügyintézés érdekében – továbbra is a régióhoz tartozó mindhárom megyében ügyfélfogadást tartanak.

318


A megyék korábbi eltérő joggyakorlatának egységesítése érdekében több alkalommal szakmai értekezlet, konzultáció tartására került sor. Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás elősegítése érdekében számos belső jogi állásfoglalás, szakmai tájékozató anyag kiadásával segítették a kirendeltségek munkáját. A központ osztályai folyamatosan koordinálják a kirendeltségek tevékenységét, és a szakmai irányítás napi szinten (személyesen, telefonon, e-mailen) is megvalósul. Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A regionális átalakulás a nyugdíjbiztosítási igazgatás hatósági feladatait alapjaiban nem érintette. A hatáskörök nem változtak, a korábbi, az ügyfél lakóhelye szerinti illetékesség megmaradt. Egyes – korábban a megyék által el nem látott – gazdálkodási feladatot a régiós igazgatóságoknak már el kell látnia. Ez a régiós költségvetést is érintette. MKEH Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság A regionális átalakulás a tevékenység szintű feladatok ellátására nem volt hatással, mivel a terület Csongrád és Bács-Kiskun megyékben sem a műszaki biztonsági, sem pedig a mérésügyre vonatkoztatva nem változott. A Békés megyei műszaki biztonsági hatóság – mely előtte Szolnok megyében is illetékes volt – 2 főt átadott a Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságnak. A Békés megyei mérésügyi hatóságot területileg a regionális átalakulás nem érintette. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete A regionális intézet székhelye Békéscsabán van, ezen kívül Szegeden és Kecskeméten kirendeltség működik. Hatósági ügyintézés mindhárom helyen folyik, de a munkamegosztás kialakítása során nem a megyehatárokat vették figyelembe. Ennek megfelelően a Békéscsabán közegészségügyi hatósági tevékenységet végző munkatársak feladatai Csongrád megyére is kiterjednek, a Bács-Kiskun megyei egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos igazgatási feladatok jelentős részét Szegeden dolgozó munkatársak látják el stb. A munkamegosztást tehát aszerint alakították ki, hogy az egyes helyeken milyen szakemberek dolgoznak. A különböző helyeken dolgozó munkatársak közötti kommunikációt belső elektronikus levelezés biztosítja, a székhely és a kirendeltségek közötti iratforgalmat a saját gépkocsikkal bonyolítják le, ami hetente kétszer rendszeresen közlekedik. Mindezek és az előzetes szervezőmunka miatt a regionális átalakulás nem okozott fennakadást a hatósági ügyintézésben. Az átalakulás során a megszűnő megyei intézetek hatáskörei a regionális intézethez kerültek, az egészségügyi igazgatásban azonban jelentős hatásköri átrendeződés volt, mivel a járóbetegszakellátás engedélyezését és ellenőrzését a kistérségi intézetek vették át. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége A 2007. év a fogyasztóvédelem intézményrendszerében kettős átalakítást hozott. Az esztendő elején a regionális közigazgatási hivatal megalakulásával a szakigazgatási szerveknél is komoly kihívást jelentett a három területi szervezet regionális formában való hatékony működtetése, munkájának összehangolása. 2007. szeptemberében újabb feladatként jelentkezett a közigazgatási hivatalból történő kiszerveződés, s a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetébe való integrálódási folyamatból eredő feladatok területi szinten való ellátása. Az év során lezajlott két átszervezés nehézségei, a szervezeti forma kialakításával

319


járó feladatok ellátása jelentős energiát igényelt, azonban ez nem hatott ki az év elején megfogalmazott érdemi tevékenység magas szintű elvégzésére. A 2007. január 1-jével történő regionális átszervezés a Felügyelőség hatósági munkája területén is gyökeres változásokat hozott. Tekintettel arra, hogy a regionális közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveként a fogyasztóvédelmi felügyelőségek regionális illetékességgel folytatták a tevékenységüket, szükségessé vált megszervezni a három korábbi megyei hatóság jogalkalmazási gyakorlatának gyors egységesítését. Ezen folyamat eredményeként, a regionális igazgató beiktatását követően rövid időn belül, 2007. május 15. napjával felállt a Felügyelőség Fogyasztóvédelmi, Piac-felügyeleti és Jogi Osztálya. Ettől kezdve a kirendeltségek és a régióközpont által végzett hatósági ellenőrzések alapján indult eljárásokat csak az Osztály folytatta le, ezen túlmenően kiemelt feladata volt a kérelmek, közérdekű bejelentések és panaszok egységes kezelésének kialakítása figyelemmel arra, hogy a fogyasztóktól érkező beadványokkal kapcsolatos ügyintézés mind a kirendeltségeken, mind a régióközpontban változatlanul fennmaradt. A hatékonyság érdekében a regionális igazgató – a hatósági ügyeket érintően – kiadmányozási jogát az osztály vezetőjére ruházta. Az intézkedés azonnal észlelhető eredményei: à egységes szempontok szerint megállapításra kerülő szankciók, különös tekintettel a fogyasztóvédelmi és reklám-felügyeleti bírságok összegére; à egységes jogértelmezés a régió területén; à a hatósági ellenőrzések egységes jogi szemlélettel történő végrehajtása; à egységes szemléletű kommunikáció az ügyfelek felé; à egységes szemléletű, naprakészen koordinált végrehajtási gyakorlat alkalmazása a régióban; à a kérelmek, közérdekű bejelentések és panaszok egységes vezérlő elvek mentén történő kezelése. OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége A Felügyelőség regionális intézményként az egységesség, fokozatosság, arányosság elvének a következetes alkalmazásával végezte tevékenységét. Szociális és Gyámhivatal A Szociális és Gyámhivatal esetében a regionális átalakulásnak kettős hatása jelentkezett. A 2007. január 1. napjától a Hivatalhoz került másodfokú szociális hatósági feladatok ellátását azonnal úgy lehetett kialakítani, hogy az egységes gyakorlat megjelenjen. A többi, már gyakorolt hatáskör vonatkozásában fokozatosan összehangolásra került a helyi gyakorlatokat, konzultációkat tartottak az adott területek ügyintézőinek, megismertették egymás gyakorlatát, és a hasznosítható eljárásokat adaptálták, illetve régiós szintre kiterjesztették. Megvalósításra került az egységes megjelenés, először formailag majd pedig a tartalmi kérdésekben is. A regionális átalakulás érdekében tett intézkedések, törekvések nem hátráltatták az ügyfeleket jogaik gyakorlásában, mind a régiószékhely hivatalhoz, mind a kirendeltségekhez ugyanolyan bizalommal fordultak, s bár a kirendeltségek csak a regionális hivatalvezető által biztosított kiadmányozást gyakorolják, mégsem tekintették a régiószékhely hivatalt a kirendeltségek felettes szervének.

320


11. ÖSSZEFOGLALÁS 11.1. A hivatal 2007. évi feladatainak és kiemelt céljainak teljesülése A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal 2007. évi tevékenységének fő célkitűzéseit és a teljesítménykövetelmények alapját az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által meghatározott alapvető ágazati célok, valamint a regionális közigazgatási hivatal egységes arculatának kialakításával kapcsolatos feladatok jelentették. Ezen fő célkitűzések és megvalósításukra tett intézkedések a következők voltak: à

Egységes elvek mentén – a regionális átszervezést követően – a közigazgatási hivatal működésének, valamint a Hivatal és a Kirendeltségek hatékony feladatellátásának a feltételeinek megteremtése.

Az első negyedévben a legjelentősebb feladat a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal működését, szervezetét meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása volt. A Kormányrendelet megjelenését követően egy hét állt rendelkezésre arra, hogy a megfelelő szabályzat megalkotásával lehetővé tegyük azt, hogy a régiós hivatal 2007. január 1-jével elkezdjen működni. A koncepció kidolgozásához, a regionális hivatal alapszabályzatának megalkotásához azonban több időre volt szükség, így országosan valamennyi hivatal ún. átmeneti szabályzat létrehozásával hidalta át a helyzetet. A Hivatal 1/2007. (I. 2.) és 2/2007. (I. 11.) számú Átmeneti Rendelkezései tartalmazták azokat a legfontosabb rendelkezéseket (szervezet, szervezeti egységek, kiadmányozás, gazdálkodás stb.), melyek nélkül a regionális működésre történő átállás nem valósulhatott volna meg. A Hivatal SzMSz-e a minisztériumi javaslatok alapulvételével, a vezetési feladatok ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettes és valamennyi vezető szakmai munkájának eredményeképp született meg. A feladat jelentős túlmunkát igényelt, hisz a rendelkezésre álló kormányrendelet alapján saját szakmai elképzeléseink szerint le kellett fektetni a régiós hivatal működésének alapvető feltételeit, módozatait. Az SzMSz kidolgozásában kiemelt szerepet kapott a Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség, hisz az átmeneti időszakban a hivatalvezetői pályázat elbírálásáig a Bács-Kiskun megyei hivatalvezető kapott megbízást a vezetői feladatok ellátására, az átszervezés zökkenőmentes megvalósítására. A Kirendeltség szervezeti egységeinek vezetői a saját szakterületükre vonatkozó részeket írták meg. A tartalom mellett a szerkesztési munkálatok is tetemesek voltak, ebben a Titkárság informatikus munkatársai nyújtottak segítséget. A minisztérium útmutatásai alapján több SzMSz tervezetet is felterjesztettünk, a végleges változatot az ÖTM jóváhagyta. A működés az elfogadott SzMSz szerint folyamatos. Az ősszel a régiós tapasztalatokra is figyelemmel módosítási javaslatot terjesztettünk fel a minisztérium számára, mely egyelőre elfogadásra nem került.

321


à

A rendelkezésre álló tudásbázis alapján, az értékek összegyűjtését követően a legjobb munkamódszerek meghatározása és a mindennapi tevékenységbe való beépítésével egységes gyakorlat kialakítása.

A korábbi három jogelőd hivatal mindegyike más-más szervezeti kultúrával, eltérő vezetési stílusokhoz szokott apparátussal integrálódott. Az eltérések a szakmai munka színvonalában is jelentkeztek a régiós működés kezdetétől. A regionális átalakulás végrehajtására megbízott hivatalvezető-helyettes kiemelt feladatának tekintette, hogy az ugyanazon ügyekre, de különbözőképpen végrehajtott folyamatokat egységesítse. A hivatalvezető kinevezését követően ez a folyamat méginkább felerősödött. Minden területen komoly előrelépés történt a munkafolyamatok és munkamódszerek egységesítése tekintetében. Azokon a területeken, ahol az egységes eljárás nem kivitelezhető (pl. ügyiratkezelés), ott is igyekeztünk legalább közelíteni egymáshoz az eltérő gyakorlatokat. à

Olyan szervezési-vezetési módszerek alkalmazása a regionális szervezet keretei között, melyek támogatják, segítik és gördülékennyé teszik a Hivatal és a Kirendeltségek, valamint a belső szervezeti egységek közötti, illetve a partnerekkel való kommunikációt és információ-áramlást.

A regionális hivatal számára is kihívást jelentett az átszervezés, hisz a feladatok ellátása során érvényesíteni kellett az egységes jogalkalmazás szempontját, meg kellett teremteni – az új keretek között – az együttműködés hatékony módszereit, a szakmai tevékenység magas színvonalú folyamatos ellátását. Új elemként jelentkezett az értekezletek tartása tekintetében a heti vezetői értekezlet a hivatalvezető, a kirendeltségvezetők és a szervezeti egységek vezetőinek részvételével. Az apparátus az információk a heti vezetői értekezletet követő főosztályvezetői értekezlet keretében ismerheti meg. Ezen értekezletek lehetővé tették, hogy minden egyes dolgozó értesülhessen a Hivatalt érintő fontosabb információkról. A kirendeltségek tekintetében a hivatalvezető hetente személyes látogatást tesz, ahol a valamennyi dolgozó közvetlenül a Hivatal vezetőjétől értesülhet az aktualitásokról. A hivatali telephelyek között az e-mailes kapcsolattartás, illetve a telefonos kapcsolat – néha konferencia-beszélgetésekkel – terjedt el. Ez egyben környezet- és költségkímélő lehetőség, illetve a leggyorsabb módja annak, hogy a lényeges információk minden egyes érintetthez megérkezzenek. Az e-mailes kapcsolattartás jellemzi a főhatóság és a Hivatal, valamint a más szervekt és a Hivatal legfőbb kommunikációs útvonalát. Gyakran küldtünk ki körleveleket, melyek jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a szükséges információk partnereinkhez eljussanak. à

Kiemelt figyelmet kell fordítani a közigazgatási hivatal újonnan jelentkező feladataira, és meg kell határozni, ki kell dolgozni az ellátásukhoz szükséges eljárási rendet, módszereket (beszámoló, ellenőrzés stb).

A Hivatal beszámolási és ellenőrzési tevékenysége a regionális átszervezést követően új alapra került.

322


A beszámoló tekintetében a kirendeltségek bevonásával készült el mindig az összhivatali anyag, melyhez a kirendeltségek részanyagot biztosítottak. A kirendeltségi osztályokról érkező információk a szakmai irányítást ellátó főosztályok beszámolóiba kerültek beszerkesztésre. Ugyanezen metodika alapján készült az éves munkaterv és ellenőrzési terv is. Az ellenőrzések a régióközponti koordinációval, de továbbra is megyei szinten zajlottak le. A hatósági ellenőrzés területén fordult az elő, hogy a régiószékhely munkatársai a kirendeltségi megyében folytassanak le ellenőrzést. Összességében megállapítható, hogy újszerű, lényegesen több szervezési elemet tartalmazó közös feladatokat kellett teljesítenie a Hivatalnak az év során. à

A Ket. hatályosulásának és az ágazatpolitikai célkitűzéseknek a figyelemmel kísérése, önkormányzati hatósági ügyekben a közigazgatási eljárási törvény alkalmazásának a segítése. A hatósági és felügyeleti ellenőrzések során továbbra is elsődlegesen a Ket. alkalmazásának vizsgálata.

A Ket. hatályosulása folyamatos prioritásként jelentkezett a 2007. évi hatósági munka ellátása során. Kiemelt feladatunknak tekintettük, hogy az önkormányzati jogalkalmazás során segítő közreműködést nyújtsunk az eljárási szabályok jogszerű megvalósításához. Tapasztalatunk, hogy az ügyintézők egyre inkább a napi munkavégzés során kérik a segítségünket személyesen vagy telefonon konzultálva. Szem előtt tartottuk az év során azt is, hogy a Hivatal és a kirendeltségek egységes elvek mentén intézzék a hozzánk került államigazgatási ügyeket. Az egységesség jegyében közös ügymenetleírásokat alkalmazunk, továbbá ügyintézői tájékoztatást szerveztünk a jogalkalmazás egységesítése érdekében. Az egységes regionális hatósági munka és gyakorlat kialakítása érdekében a szakmai tájékoztatók, értekezletek mellett több informális megbeszélést is tartottunk a kollégáknak. Az önkormányzatok hatósági eljárási gyakorlatának a fejlesztése érdekében több E jegyzői értekezletet, szakmai értekezletet szerveztünk konkrét jogszabályok értelmezésének és alkalmazásának az elősegítésére Pozitívak a visszajelzések a jegyzők részére szerkesztett, rendszeresen megjelenő Hivatali Tájékoztató jogértelmezést segítő cikkeiről is. à

A nyomvonalas beruházásokat megelőző kisajátítási eljárások – lehetőség szerinti – soron kívüli lefolytatása. Az Európai Uniós források lehívására irányuló pályázatokhoz kapcsolódó hatósági ügyek kiemelt, gyors intézése, valamint a középületek akadály-mentesítésének figyelemmel kísérése.

A kisajátítási eljárások a 2007. évben stagnáló értéket mutattak. Nagyrész lezárult a korábbi kormányprogram kiemelt céljai között szereplő M8 autópálya és kapcsolódó beruházások területigénye miatti kisajátítás, lezárult a sok ingatlant és ügyfelet érintő M5 autópálya

323


Csongrád megyei szakaszának kisajátítása és Békés megyében a 44. sz. főút Békéscsaba elkerülő szakaszával kapcsolatos eljárás. Az év végével azonban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. meghatalmazottja benyújtotta az M43 autópálya első szakasza megépítéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó kisajátítási kérelmét, illetve a MOL Nyrt. gázvezeték-építési munkálatai jelentősen növelték az ügyek számát. Ezen jelentékeny méretű hatósági feladatok emberi erőforrás felvételét és átcsoportosítását kívánták meg az év során, illetve túlmunkavégzés elrendelésére is sor került. à

A törvényességi ellenőrzés magas színvonalon történő ellátása, a szakmai támogatás folyamatos biztosítása.

A regionális átalakulást követően az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére még nagyobb figyelem irányult. A törvényességi észrevételek számának megduplázódása azt jelzi, hogy több módszertani változás történt a régiós hivatali ellenőrzési munkában, melyek a hatékonyságra pozitívan hatottak. Egységes szempontrendszerek alkalmazása vált szükségessé, illetve az ellenőrzések során a megelőzésre törekvés. Jó kapcsolataink a jegyzőkkel lehetővé teszik, hogy a problémákat szóbeli egyeztetés következtében megoldjuk, illetve hogy a jegyzők egy-egy bonyolult feladat végrehajtása előtt személyesen konzultáljanak munkatársainkkal. Írásos szakmai tájékoztatók, jogszabály értelmezések és állásfoglalások kiadásával alakítottuk az önkormányzatok törvényes működését, egységes jogalkalmazói gyakorlatát, továbbá a Hivatali Tájékoztatóban a jegyzők munkáját segítő figyelemfelhívásokat és szakmai anyagokat készítettünk. à

Közreműködés a kistérségi együttműködés további erősítésében és a szükséges estekben – a stabilitás megőrzése mellett – a kistérségi lehatárolás felülvizsgálatában.

A többcélú társulások megalakulása egyértelműen pozitív változást eredményezett a régió közigazgatásában. A Hivatal a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjához kapcsolódóan 2007. év feladatai között kiemelt hangsúlyt fektetett a többcélú kistérségi társulások törvényes működésének előmozdítására és támogatására. Általános tapasztalatként megállapítható, hogy a társulásban rejlő előnyöket, mint a költségtakarékosság, hatékonyság, magasabb szakmai színvonal, stb., a települési önkormányzatok felismerték. A kötelező és önként vállalt feladatok ellátását egyre szélesedő körben a közös cél érdekében összefogva valósítják meg. A társulási megállapodásokban korábban vállalt feladatok közül egyre többet látnak el ténylegesen kistérségi szinten. Az elmúlt időszakban tovább erősödött a helyi önkormányzatok társulási hajlama. A társulások 2/3-a önkormányzati kötelező feladatok ellátásra jött létre, így a közoktatási intézmények közös fenntartására valamint az egyes szociális és gyermekvédelmi feladatok végrehajtására (jelző rendszeres házi gondozás, nappali ellátás, gyermekjóléti, családsegítő és támogató szolgáltatás).

324


A települések együttműködési szándékát alapvetően két tényező motiválja. Az egyik a velük szemben megfogalmazott társadalmi igény, ami az önkormányzatoktól korszerűbb, színvonalasabb közszolgáltatási tevékenységet követel, a másik pedig a többcélú kistérségi társulások létrehozását és vállalt feladataik ellátását segítő többlettámogatások elnyerése, amely révén ezek a közszolgáltatások költségtakarékosabban valósíthatók meg. Az állami támogatások felhasználása során arra törekednek, hogy a többletforrások hatása a kistérség lakosai számára is érezhető legyen. Folytatódik az a folyamat, amely az állami támogatások és a pályázati rendszer hatására fokozatosan átrendezi az önkormányzati közszolgáltatásokat kistérségi szintre. A társulások igyekeztek a lehető legtöbb pályázati támogatást elnyerni tevékenységük ellátásához, melynek során elsősorban az egészségügy, az oktatás és a szociális közszolgáltatások terén nyílt mód arra, hogy az ellátások jelentős részét települési szintről kistérségi szintre helyezzék. Az év második felében a kistérségek jelentős részében a közszolgáltatásokat ellátó intézmények is átkerültek a települési önkormányzatoktól a kistérségi társulás fenntartásába. à

A minisztériummal együttműködve szakmai segítség nyújtása a körjegyzőségi rendszer további elterjedése érdekében.

2007. évben a hivatali forma tekintetében a Dél-alföldi régióban jellemző volt a körjegyzőségek alakítására való törekvés, melynek eredményeként 14 új körjegyzőség jött létre és kezdte meg működését. 2007. évben még további 11 körjegyzőséget érintő döntés (megszűnés, csatlakozás, új körjegyzőség létrehozása) született, mely döntések 2008. január 1-jén léptek hatályba. A tömegesnek tekinthető átalakulás főként pénzügyi, gazdasági okokra vezethető vissza. A körjegyzőségek létrejöttének előkészítéséhez a Békés Megyei Kirendeltség Törvényességi Ellenőrzési Osztálya összeállított egy szakmai anyagot, amely részletesen tartalmazta a hatályos jogszabályokat, megállapodás-tervezetet, határozat-mintákat. Ezt minden érintett önkormányzat számára eljuttatták, ezen túlmenően pedig személyes egyeztetések során, valamint képviselő-testületi üléseken való részvétellel segítették ezt a folyamatot. A körjegyzőségek tekintetében tehát régiós szinten a korábbi évekhez képest lényeges fordulópont következett be, mindhárom megyében várhatóak további körjegyzőségi szerveződések. à

Szakmai együttműködés a jegyzői feladat- és hatáskörök deregulációs célú felülvizsgálata és az egyes jegyzői feladatok kistérségi szintre történő telepítése első ütemének végrehajtásában.

Hatósági területen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyamatosan feladatokat jelölt ki a deregulációval kapcsolatosan. Az év során deregulációs javaslatokat gyűjtöttünk össze a régióban az anyakönyvezéssel, a személyi okmányokkal kapcsolatos ügyekkel, a gépjárművel kapcsolatos ügyekkel, a telepengedélyezéssel, valamint az ÁNTSZ eljárásával kapcsolatban. További feladatot jelentett, hogy a kistérségi és körzeti szintű illetékességi területek átláthatóságának megteremtéséhez az ÖTM az államigazgatási feladatok kistérségi szinten való ellátásának, a hatósági feladatokat ellátó szervek illetékességi területének, a kistérség

325


területétől való eltérésének összegyűjtését, a kialakult helyzetkép felmérését jelölte meg feladatunkként. Feladatunkat dicsérettel teljesítettük. à

A Regionális Államigazgatási Kollégium működési feltételeinek biztosítása. A Kollégiumon belül olyan együttműködési módszerek kidolgozása, melyek lehetővé teszik, hogy a területi államigazgatási szervek koordinációja eredményes legyen.

A 2007. év a Regionális Államigazgatási Kollégium megszervezése és működtetése szempontjából kiemelten fontos volt. A Hivatal vezetésében bekövetkezett változások miatt az év első felében a Kollégium nem ülésezett. Az alakuló ülésre 2007. augusztus 10-én került sor. Az alakuló ülésen a régi-új kollégiumi tagok szinte teljes létszámban részt vettek, örömmel vették a területi szervek együttműködésének ezen formájának az újbóli megjelenését. A területi államigazgatási szervek vezetői itt biztosították a Kollégium elnökét az együttműködési készségükről. Ez a pozitív hozzáállás számos feladat kapcsán érzékelhető. Elfogadásra került a Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje, a Kollégium 2007. évi Munkaprogramja és megalakultak az operatív együttműködést segítő Munkacsoportok is. Szóba került, hogy a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendelet kiemelten kezeli a területi koordinációt. Az év során ennek szellemében dolgoztunk együtt a területi államigazgatási szervekkel, minden egyes személyes találkozáskor, ellenőrzéskor, a levelezésünk során az együttműködést erősítve tartottuk velük a kapcsolatot. A korábbi megyei tapasztalatokat figyelembe véve színvonalasabb ülések megtartására került sor, a részvételi kedv töretlen, így a jövőben az érdeklődés fenntartása válik szükségessé. à

A területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos informatikai feladatok ellátása, valamint a területi kisebbségi önkormányzatok megalakulásával kapcsolatos teendők elvégzése.

Ez év során tavasszal és ősszel is sor került az országos és területi kisebbségi önkormányzati választásokra, mely a régióban sikeres és érvényes volt. A választásokhoz szükséges informatikai segítséget fennakadás nélkül biztosítani tudtuk, a részünkre meghatározott feladatokat maradéktalanul teljesítettük. à

Új szemléletű, az ügyfeleket partnerként kezelő, magas színvonalú szakmai munka megvalósítása.

Már a 2006. év végétől érzékelhetővé vált, hogy fokozott munkateherrel kell szinte valamennyi területen a kollégáknak számolnia a regionális átszervezés következtében. A regionális működés azt eredményezte, hogy a munkatársak jelentős túlmunkával tudták ellátni feladataikat. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Hivatalban a fluktuáció következtében számos

326


üres állás keletkezett, melyeket nehezen, hosszú idő elteltével sikerült csak betölteni, a munkakör betöltésére alkalmas kollégát megtalálni. Ezen objektív körülmények ellenére és az év közben rendeződő létszámhelyzetre tekintettel sikerült azt elérnünk, hogy ügyfeleink, partnereink a változásokból semmit ne érzékeljenek. A munka szakmai színvonala pedig az egységesítés és a jó gyakorlatok átvétele következében inkább pozitív változásokat mutat. à

A CAF Közös Értékelési Keretrendszer egységes alkalmazásának feltételeinek megteremtése a Hivatalban és a Kirendeltségeken. A minőségfejlesztési tevékenység beépítése a szervezet működésébe, dolgozói- és ügyfélelégedettségifelmérés, illetve a benchmarking tevékenység ösztönzése.

A régiós átalakítás következtében felmerült az egységes minőségügyi rendszer kidolgozásának lehetősége, azonban ezzel kapcsolatosan egyelőre csupán kezdeti lépéseket tudtunk tenni. A hivatali szervezet kialakítása, a munkafolyamatok egységesítése olyan jellegű munkaterhet rótt a kollégákra, hogy a minőségügy és a hozzá kapcsolódó elégedettség-felmérés nem valósulhatott meg azon a színvonalon, amely legalább elégségesnek tekinthető. A 2008-as év során azonban a hivatalvezetés részéről is kiemelt elvárásként jelentkezik a minőségügy továbbfejlesztése. Célunk az, hogy mindegyik szervezeti egységet integrálva olyan CAF rendszert alakítsunk ki, mely alkalmas a regionális szervezet erősségeinek és gyengeségeinek a feltárására, és a fejlesztési irányok világossá tételére. Törekszünk arra is, hogy példa értékű kezdeményezést valósítsunk meg a Hivatalban, mely követhető példa lehet a regionális átalakításon a közelmúltban átesett szervezetek számára. à

Az Ügyfélszolgálati Karta bevezetését megelőző modellkísérleti program eredményeit felhasználva a ügyfélbarát, nyitott, átlátható hivatal és gyors, segítőkész, pártatlan ügyintézés megvalósítása.

Jó alapot teremtett ehhez a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal korábbi modellkísérlete, mely az országos Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karta-program alapjának is tekinthető. Ezen mintaprogram alapján kormányzati kezdeményezésre országosan kerül bevezetésre minden központi, területi és helyi államigazgatási szervnél az Ügyfélszolgálati Karta 2008. év végéig. Az önkormányzatok irányába pedig ajánlással él a közeljövőben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az alkalmazás érdekében. Jövőbeni célunk ezen a területen, hogy a régióban vezető szerepet betöltve jó példával szolgáljunk a többi közigazgatási szerv számára.

11.2. A jövőbeni legfontosabb feladatok A Hivatal ellenőrzési és felügyeleti tevékenysége terén jelentős erőfeszítéseket tett a korszerű és szolgáltató közigazgatás megvalósítására. Célul tűztük ki az elektronikus munkamódszerek minél szélesebb körű elterjesztését, mivel alkalmazásukkal az ügyintézés gördülékenyebb lett és a rövid határidős feladatok is eredményesen kivitelezhetők. 327


A törvényességi ellenőrzéssel érintett önkormányzatokat nem érintette hátrányosan a 2007. évi regionális átszervezés, mivel a megyei illetékességre tekintettel a kirendeltségekkel való kapcsolattartás változatlanul fennállt. Azonban kiemelten fontos célként jelöltük meg a települési önkormányzatok és a hivatal között fokozatosan kiépült együttműködés megerősítését és az önkormányzati, kistérségi feladatellátás elősegítését. A közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelése jegyében jövőre nézve célunk a TÖRV nyilvántartó rendszer folyamatos feltöltése, az egységes rögzítési módszer folytatása annak elérése érdekében, hogy a törvényességi ellenőrzés számadatai átláthatók, ellenőrizhetők legyenek, illetve ne mutassanak indokolatlan aránytalanságokat. A közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelése jegyében továbbá 2008. évben fontos feladatunk lesz a TERKA program alkalmazásának hatályba lépése és azon keresztül a Nemzeti Rendelettár folyamatos feltöltése, az állampolgárok számára könnyen elérhető helyi önkormányzati rendeletek adatbázisának biztosítása. Tovább fejlesztjük a helyszíni-, komplex-, cél- és témavizsgálatok ellenőrzési rendszerét, annak egységesítését, a közös munkamódszerek és szempontrendszerek alkalmazásával a tapasztalatok hasznosításával. Az ellenőrzések során a korábbi tapasztalatok önkormányzatokkal történő megismertetése révén kívánjuk elősegíteni az állampolgárok számára hozzáférhetőbb közigazgatás megvalósítását. Célunk a jövőre nézve a hivatal törvényességi ellenőrzési tevékenysége körében, hogy továbbfejlesszük az elektronikus, szolgáltató közigazgatási jelleget, mellyel biztosítható, hogy a hivatali munka magas színvonalú, pártatlan, diszkriminációmentes, udvarias és gyors legyen. A hatósági területen meghatározó jövőbeni feladatként a nemzetgazdasági szempontból a kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása érdekében történő kisajátítási és bányaszolgalmi ügyekről szükséges említést tenni. A várható, illetve a folyamatban lévő ügyek a következők: 1. Csongrád megye területén à az M43-as gyorsforgalmi út, melynek Csongrád megyét érintő hossza 57,7 km, mely – a projektvezető számítási becslését alapul véve – kb. 3000 ingatlan tulajdonosát érinti; à Vásárhelyi terv alapján kisajátítási kérelem, mely 80 ingatlant érint; à folyamatban van a Városföld-Algyő DN 1000 PN 63 gázszállító vezeték bányaszolgalmi alapítás iránti eljárása, amely 246 ingatlant érint; à folyamatban van a Szőreg I. stratégiai gáztároló részét képező vezetékek és létesítményeik megépítése időtartamára igényel bányaszolgalmi jogok alapítása iránti eljárás, amely 45 ingatlant érint. 2. Bács-Kiskun megye területén à M8 autóút Dunavecse-Szolnok közötti szakasz 22/2007. (II. 14.) GKM rendelet alapján 951 ingatlant érintően; à M9 – Szekszárd Duna-híd 51. számú főút – 54. számú főút közötti folytatás, mely 1054 ingatlant érint; à Baja várost északról elkerülő út nyomvonalához szükséges területszerzés kisajátítása kapcsán 40 ingatlant érintő kérelem várható. 3. Békés megye területén

328


à à

Békéscsaba város területén a szennyvízhálózat fejlesztése miatt több ingatlan kisajátítása várható; Kunszentmártontól Kondorosig terjedő M44-es gyorsforgalmi út megépítése miatti kisajátítási eljárások lefolytatása, amely Békés megyében 5 települést érint.

Az informatika területén 2008. évben számos egységesítésre, migrálásra lesz lehetőség. Bármilyen további egységesítés elsődleges feltétele a Hivatal számítógépes hálózatának csatlakoztatása az Egységes Kormányzati Gerincre az ÖTM szakmai irányítása mellett. Ezután nyílik lehetőség csatlakozni az ÖTM által központilag üzemeltetett régiós közigazgatási hivatali levelező és címtár szerverre, ekkor lesz lehetőség régión belül egy helyen üzemeltetni egy Jogtár szervert mindenki által elérhető módon. Az EKG csatlakozás elengedhetetlen előfeltétele egy saját címtár kialakítása a Békés-megyei kirendeltségen az ÖTM által meghatározott kívánalmaknak megfelelően; ennek a folyamatnak előreláthatóan április-május hó folyamán be kell fejeződnie. A 2009. január 1-jei jogszabály által megjelölt határidőre szükséges egy tanúsított iktatórendszer éles üzemben történő bevezetése az ÖTM koordinálása és irányítása mellett. Minisztériumi koordináció hiányában elkerülhetetlen a saját erőből történő bevezetés elindítása (beszerzés, tesztelés, oktatás, migrálás) legkésőbb 2008. szeptember 30-i kezdéssel. További illetve folyamatos feladat a hivatal régiós honlapjának a Hivatal Közzétételi Szabályzatának megfelelő átalakítása, a közzétételre megkapott anyagok elhelyezése, ennek megfelelően a Közadat-kereső naprakész állapotban tartása, frissítése. A koordináció területén célunk a Regionális Államigazgatási Kollégium keretein belül megvalósítani minőségfejlesztési elképzeléseinket, illetve részt venni a kormányzat által kezdeményezett Közigazgatási Ügyfélszolgálati Karta-program területi koordinációjában. A Regionális Államigazgatási Kollégium működtetése a 2007. évi tapasztalatok alapján jó irányba mozdult el. Jövőbeni célunk az elért eredmények fokozása és az érdeklődés fenntartása. Az oktatás-képzési feladatok között említést érdemel a ROP 3.1.1 program helyébe lépő új képzési struktúra. Célunk az, hogy minél hatékonyabban alakítsuk át az oktatási rendszerünket az új követelmények szerint.

S z e g e d, 2008. február 27.

Dr. Siket Judit hivatalvezető

329


MELLÉKLETEK

330


1. számú melléklet Lakosságszám a 2007. évi statisztika alapján Megnevezés Állandó lakosok száma Lakónépesség

Bács-Kiskun megye város

község

356 016

189 602

355 869

186 165

Békés megye

összesen

város

község

545 618

274 238

113 938

542 034

272 550

110 922

Csongrád megye

összesen

város

község

388 176

314 565

111 258

383 472

311 609

106 914

összesen

város

község

425 823

944 819

414 798

1 359 617

418 523

941 716

404 001

1 345 717

Az állandó lakosság számának megoszlása a 2007. évi statisztika alapján, a Dél-alföldi régióban 426 576; 31%

547 459; 40%

Bács-Kiskun megye Békés megye 391 579; 29%

Csongrád megye

331

Dél-alföldi régió összesen


Városi-községi állandó lakosságszám összehasonlítása a 2007. évi statisztika alapján 600 000 500 000 400 000 300 000

város község

200 000 100 000 0

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

332

Dél-alföldi régió


2. számú melléklet

A régió területe km2-ben BácsKiskun megye 8 369

Békés megye

Csongrád megye


5 632

4 263

18 264

A Dél-alföldi régió területi megoszlása

8 369 46% 4 263 23%

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye

5 632 31%

333


3. számú melléklet Az önkormányzatok típusai 2007. évben BácsKiskun megye

Megnevezés megyei megyei jogú város város nagyközség község összesen

Békés megye

1 1 19 9 90 120

1 1 18 11 45 76

Az önkormányzatok típusai 2007. évben Bács-Kiskun megye

1% 1%

Csongrád megye


1 2 7 4 47 61

3 4 44 24 182 257

Az önkormányzatok típusai 2007. évben Békés megye

1% 1%

16%

24%

8%

m egyei m egyei jogú város

74%

60% 14%

város

megyei

nagyközség

megyei jogú város

község

város nagyközség község

Az önkormányzatok típusai 2007. évben a Dél-alföldi régióban

Az önkormányzatok típusai 2007. évben Csongrád megye

2% 3%

1% 2%

11%

17%

7% 9%

77%

m egyei

71%

m egyei jogú város

m egyei m egyei jogú város

város

város

nagyközség

nagyközség

község

község

334



Hivatali forma szerinti megoszlás 2006-2007-ben Bács-Kiskun megye 2006. 2007. 90 80 14 19

Hivatali forma Polgármesteri hivatal Körjegyzőség Társult képviselőtestület hivatala

1

Békés megye Csongrád megye 2006. 2007. 2006. 2007. 69 50 51 45 3 26 5 8

1

0

0

0

Dél-alföldi régió 2006. 2007. 210 175 22 53

0

1

Hivatali forma szerinti megoszlás 2006-2007. évben 250 210 200

175

Polgármesteri hivatal

150

Körjegyzőség 90

80

100

69 50

50 1

53

45

26

19

14

51

1

3 0

22 0

5

0

8

1

1

0

0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

2006.

2007.

Csongrád megye

335

2006.

2007.


Társult képviselőtestület hivatala

1



Kistérségek a Dél-alföldi régióban 2007.12.31-én Bács-Kiskun megye

Sorszám

Kistérségek megnevezése

1. Bajai 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Bácsalmási Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Jánoshalmi Összesen:

Békés megye

A kistérséghez tartozó települések száma 20 8 20 18 15 9 9 6 10 4 119

Sorszám


1. Békéscsabai 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Csongrád megye A kistérséghez tartozó települések száma 6

Mezőkovácsházai Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Békési Gyulai

18 10 11 8 9 9 4

Összesen:

75

336

Sorszám


1. Csongrádi 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Hódmezővásárhelyi

A kistérséghez tartozó települések száma 4

Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi

4 6 17 9 12 8

Összesen:

60


6. számú melléklet A közigazgatási hivatalnál 2006. évben iktatott ügyiratok száma ágazati bontásban Megnevezés Ágazati betűjel

Ágazat megnevezése

A

Pénzügy

C

Bács-Kiskun megye Főszám

Alszám

Békés megye

Összesen

Főszám

Alszám

Csongrád megye

Összesen

Főszám

Alszám


Összesen

Főszám

Alszám

Összesen

790

1 518

2 308

212

383

595

465

549

1 014

1 467

2 450

3 917

Szociális ügyek

2 759

2 113

4 872

1 350

2 134

3 484

1 248

1 267

2 515

5 357

5 514

10 871

E

Építési-városfejlesztési ügyek

1 657

1 556

3 213

675

465

1 140

1 512

1 135

2 647

3 844

3 156

7 000

F

Közlekedés

106

99

205

0

0

0

0

0

0

106

99

205

G

Vízügy-vízgazdálkodás

5

4

9

11

15

26

8

8

16

24

27

51

H

Általános igazgatás

812

2 849

3 661

761

1 352

2 113

932

1 625

2 557

2 505

5 826

8 331

J

Gyámügyek

298

473

771

472

1 057

1 529

328

850

1 178

1 098

2 380

3 478

K

Iparügyek

20

27

47

7

2

9

85

126

211

112

155

267

L

Kereskedelem

26

18

44

1 411

5 663

7 074

1 448

2 389

3 837

2 885

8 070

10 955

M

Mezőgazdasági és élelmezésügyek

16

37

53

17

10

27

2

0

2

35

47

82

N

Munkaügyek

2

0

2

0

0

0

0

0

0

2

0

2

P

Művelődés- és oktatásügy

4

4

8

0

0

0

0

0

0

4

4

8

R

Sportügyek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

S

Személyzeti ügyek

169

382

551

103

190

293

226

1 224

1 450

498

1 796

2 294

U

Titkársági, szervezési, gazdasági ügyek (belső igazgatási ügyek)

324

427

751

209

626

835

129

301

430

662

1 354

2 016

V

Törvényességi ellenőrzési ügyek

338

6 352

6 690

298

3 549

3 847

692

4 278

4 970

1 328

14 179

15 507

7 326

15 859

23 185

5 526

15 446

20 972

7 075

13 752

20 827

19 927

45 057

64 984

Összesen

337


A közigazgatási hivatalnál 2007. évben iktatott ügyiratok száma ágazati bontásban

Megnevezés Ágazati betűjel

Ágazat megnevezése

A

Pénzügy

C

Szociális ügyek

E


F

Közlekedés

G


H


J

Gyámügyek

K

Iparügyek

L

Kereskedelem

M

Mezőgazdasági és élelmezésügyek

N

Munkaügyek

Bács-Kiskun megye Főszám

Alszám

Békés megye

Összesen

Főszám

Alszám

Csongrád megye

Összesen

Főszám

Alszám


Összesen

Főszám

Alszám

Összesen

1 200

3 000

4 200

100

70

170

600

1 000

1 600

1 900

4 070

5 970

800

2 800

3 600

3 946

3 848

7 794

650

1 300

1 950

5 396

7 948

13 344

2 000

2 700

4 700

331

483

814

1 600

1 100

2 700

3 931

4 283

8 214

5

20

25

0

0

0

60

40

100

65

60

125

10

20

30

9

15

24

10

5

15

29

40

69

1 500

4 100

5 600

747

1 295

2 042

1 500

3 400

4 900

3 747

8 795

12 542

600

2 000

2 600

347

930

1 277

600

2 000

2 600

1 547

4 930

6 477

20

120

140

8

0

8

20

30

50

48

150

198

2 400

4 400

6 800

653

1 468

2 121

1 500

2 000

3 500

4 553

7 868

12 421

10

1 000

1 010

13

7

20

10

5

15

33

1 012

1 045

5

60

65

0

0

0

50

5

55

55

65

120

P


1

2

3

0

0

0

0

0

0

1

2

3

R

Sportügyek

0

1

1

0

0

0

1

1

2

1

2

3

S

Személyzeti ügyek

700

7 200

7 900

66

132

198

800

2 000

2 800

1 566

9 332

10 898

U

Titkársági, szervezési, gazdasági ügyek (belső igazgatási ügyek)

430

1 000

1 430

229

868

1 097

700

3 000

3 700

1 359

4 868

6 227

V

Törvényességi ellenőrzési ügyek Összesen

8 700

600

9 300

338

4 124

4 462

4 200

6 000

10 200

13 238

10 724

23 962

18 381

29 023

47 404

6 787

13 240

20 027

12 301

21 886

34 187

37 469

64 149

101 618

338


A közigazgatási hivatalnál 2006-2007. évben iktatott ügyiratok 30 000 25 000 20 000 15 000


10 000 5 000 főszám

alszám

főszám

2006.

alszám 2007.

339



Képviselő-testületi ülés típusok megoszlása 2006-2007. években Megnevezés

Év

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye A Dél-alföldi régióban összesen

Nyilvános Együttes Zárt ülés Közmeghallgatás ülés ülés

Összes testületi ülés

2006.

1 796

719

95

105

2 715

2007.

1 774

709

105

116

2 704

2006.

1 107

574

198

22

1 901

2007.

1 063

557

232

66

1 918

2006.

868

458

49

43

1 418

2007.

868

425

72

43

1 408

2006.

3 771

1 751

342

170

6 034

2007.

3 705

1 691

409

225

6 030

Képviselő-testületi ülés típusok a Dél-alföldi régióban 1 800 1 600 1 400 1 200 Nyilvános ülés

1 000 800

Zárt ülés

600

Együttes ülés

400

Közmeghallgatás

200 0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

340

2006.

2007.

Csongrád megye



A törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek megoszlása 2007. évben BácsBékés Csongrád Dél-alföldi Megnevezés Kiskun megye megye régió megye Képviselő6 030 2 704 1 918 1 408 testület 2 786 1 321 1 942 6 049 Bizottság 596 410 231 1 237 Kisebbség 234 143 119 496 Egyéb 6 320 3 792 3 700 13 812 Összesen

A törvényességi ellenőrzésre beérkezett jegyzőkönyvek megoszlása 2007. évben

7 000 6 000 5 000 Képviselő-testület 4 000

Bizottság Kisebbség

3 000

Egyéb

2 000 1 000 0 Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

341




A törvényességi ellenőrzési főosztály összefoglaló adatai 2006-2007. évben Megnevezés Jegyzőkönyvek száma Rendeletek száma Írásban kifogásolt rendeletek száma Szóban kifogásolt rendeletek száma Kifogásolt rendeletek száma összesen Határozatok száma Írásban kifogásolt határozatok száma Szóban kifogásolt határozatok száma Kifogásolt határozatok száma összesen Működésre, mulasztásra tett észrevételek írásban Működésre, mulasztásra tett észrevételek szóban Működésre, mulasztásra tett észrevételek összesen Bírósági keresetek száma Alkotmánybírósági indítványok száma

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


2006. 2007. 2006. 2007. 2006. 2007. 2006. 2007. 6 121 6 320 3 475 3 792 3 754 3 700 13 350 13 812 1 877 1 741 1 361 1 243 1 521 1 366 4 759 4 350 11 18 20 20 142 44 173 82 114 338 527 505 69 226 710 1 069 125 356 547 525 211 270 883 1 151 49 654 41 534 28 372 12 948 36 706 30 101 114 732 84 583 39 40 42 71 44 177 125 288 15 238 755 930 70 179 840 1 347 54 278 797 1 001 114 356 965 1 635 21 68 43 71 50 80 114 219 173 193 1 714 1 127 46 128 1 933 1 448 194 261 1 757 1 198 96 208 2 047 1 667 1 1 1 1 0 0 2 2 1 0 0 0 0 0 1 0

342


A határozatok számának alakulása 2006-2007. évben 49 654 50 000

41 534

45 000

36 706

40 000

30 101

28 372

35 000 30 000

2006.

25 000

2007.

12 948

20 000 15 000 10 000 5 000 Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

A kifogásolt rendeletek számának alakulása 2006-2007. évben

600 500 400 300

527 338

200 100 -

505 69

226

szóban kifogásolt rendeletek száma

44

írásban kifogásolt rendeletek száma

142

114 11

18

2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

20

20 2006.

2007.

Békés megye

343

2006.

2007.

Csongrád megye


A kifogásolt határozatok számának alakulása 2006-2007. évben 1 200

1 000 szóban kifogásolt határozatok száma

800

600

írásban kifogásolt határozatok száma

930 755

400

179 200

238

-

15 39

42

71

70 44

177

40

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

Működésre, mulasztásra tett észrevételek 2006-2007. évben 1 800 1 600 1 400 1 200

szóbeli észrevételek száma

1 714

1 000

1 127 46

800

128 írásbeli észrevételek száma

600 400

173

193

21

68

200 -

2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

43

2006.

71

2007.

Békés megye

344

50

2006.

80

2007.

Csongrád megye



A késve felterjesztett jegyzőkönyvek száma 2007. évben BácsDél-alföldi Békés Csongrád Megnevezés Kiskun régió megye megye megye összesen 15 napon belül érkezett 623 713 497 1 833 15-30 nap között 5 118 1 522 1 204 7 844 érkezett 30-60 nap között 428 1 063 1 154 2 645 érkezett 60 napon túl érkezett 151 494 949 1 594 Összesen 6 320 3 792 3 804 13 916

A késve felterjesztett jegyzőkönyvek száma a Dél-alföldi régióban 2007. évben 60 napon túl érkezett 11%

15 napon belül érkezett 13%

30-60 nap között érkezett 19%


345


A késve felterjesztett jegyzőkönyvek száma Bács-Kiskun megyében 2007. évben 60 napon túl 30-60 nap között érkezett érkezett 2% 7%



A késve felterjesztett jegyzőkönyvek száma Békés megyében 2007. évben 60 napon túl érkezett 13%


30-60 nap között érkezett 28% 15-30 nap között érkezett 40%

A késve felterjesztett jegyzőkönyvek száma Csongrád megyében 2007. évben 15 napon belül érkezett 13%

60 napon túl érkezett 25%



346



Kisebbségi önkormányzatok megoszlása nemzetiségenként a Dél-alföldi régióban 2007. évben Megnevezés

BácsKiskun megye

Békés megye 0 44 0 14 0 26 0 0 0 2 3 0 0 89

bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán Összesen

Csongrád megye 0 30 0 0 1 8 0 13 0 1 17 0 0 70

1 16 2 1 1 2 1 5 0 4 3 0 1 37

Dél-alföldi régió 1 90 2 15 2 36 1 18 0 7 23 0 1 196

Kisebbségi önkormányzatok megoszlása nemzetiségenként a Dél-alföldi régióban 2007. évben

szerb ruszin 4% 0% rom án 9%

szlovák 12%

szlovén 0%

ukrán 1% bolgár 1% cigány 45%

örm ény 1% ném et 17%

lengyel 1%

horvát 8%

347

görög 1%


12. számú melléklet Bács-Kiskun megye

Döntéshozó Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács Bács-Kiskun Kistérségi Fejlesztési Tanács Összesen

Ülések száma

Határozatok száma

Felügyeleti intézkedések száma

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

4

3

294

48

0

0

22

25

84

76

4

4

26

28

378

124

4

4

Békés megye

Döntéshozó Békés Megyei Területfejlesztési Tanács Békés Kistérségi Fejlesztési Tanács Összesen

Ülések száma

Határozatok száma


2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

5

4

77

72

1

0

10

11

21

19

0

0

15

15

98

91

1

0

Csongrád megye

Döntéshozó Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács Csongrád Kistérségi Fejlesztési Tanács Összesen

Ülések száma

Határozatok száma


2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

6

8

66

61

1

0

5

7

42

41

0

0

19

5

74

19

3

0

30

20

182

121

4

0

348


A törvényességi felügyeleti munkában az ülések száma 2006-2007. évben 25

Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

20

Megyei Területfejlesztési Tanácsok

15

Kistérségi Fejlesztési Tanácsok

10

5

0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

2006.

2007.

Csongrád megye

A törvényességi felügyeleti munkában a határozatok száma 2006-2007. évben 300 250

Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

200

Megyei Területfejlesztési Tanácsok

150 100

Kistérségi Fejlesztési Tanácsok

50 0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

349

2006.

2007.

Csongrád megye


13. számú melléklet Az önkormányzati testületek működését érintő panaszok, közérdekű bejelentések, javaslatok 2007. évben A bejelentés típusa Panaszok Közérdekű bejelentések Közérdekű javaslatok Megnevezés BácsDélBácsDélBácsDélKiskun megye 1.

2.

3.

4.

Beadványozó Állampolgár Települési képviselő Polgármester Jegyző Társadalmi szerv Egyház Egyéb Összesen Problémakör Jogi szabályozás hiánya/ellentmondása Helyi szabályozás hiánya, törvénysértő volta Jogszabályok helytelen alkalmazása Elintézés módja Megkeresett szerv saját hatáskörben Hatósági jogorvoslati eljárásban Közigazgatási bírói út Törvényességi észrevétellel ÁSZ ellenőrzés Polgári peres úton Fegyelmi/szabálysértési/ büntetőeljárás útján Egyéb módon Elintézés határideje Határidőn belül Határidő túllépésével

Békés megye

Csongrád megye

alföldi régió

Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

alföldi régió

Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

alföldi régió

36 11 0 3 2 0 9 61

8 1 0 0 0 0 1 10

49 4 0 0 4 0 6 63

93 16 0 3 6 0 16 134

14 3 0 0 1 0 1 19

12 7 1 0 2 0 1 23

2 3 1 0 7 0 4 17

28 13 2 0 10 0 6 59

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

2

0

2

4

1

0

1

2

0

0

0

0

6

0

9

15

6

5

3

14

0

0

0

0

53

10

52

115

12

18

13

43

0

0

0

0

4

6

19

29

2

5

2

9

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0 8 0 0

0 0 0 0

0 3 0 0

0 11 0 0

0 4 0 0

0 14 0 0

0 1 0 0

0 19 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

48

4

41

93

13

4

14

31

0

0

0

0

60 1

10 0

63 0

133 1

17 2

23 0

17 0

57 2

0 0

0 0

0 0

0 0

350


Az önkormányzati testületek működését érintő panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok a Dél-alföldi régióban a beadványozó szerint 2007. évben

Közérdekű javaslatok

Állampolgár Települési képviselő Polgármester

Közérdekű bejelentések

Jegyző Társadalmi szerv Egyház Egyéb

Panaszok

0

20

40

60

80

351

100

120

140



Hatósági és felügyeleti ellenőrzések során vizsgált polgármesteri hivatalok és körjegyzőségek száma 2007. évben Megnevezés Adóügy Építésügy Ipar és kereskedelem Anyakönyv Közoktatás Személyi adat és lakcím Okmányirodák Szabálysértés Egyéb Összesen

BácsKiskun megye 4 2 5 18

Békés megye

Csongrád megye

5 1 0 7 0

18

6 2 6 16

0

24

6 6 6 1 49

4 5

3 1 51

Délalföldi régió 15 5 11 41 0

18

6 14 2 118

Hatósági és felügyeleti ellenőrzések során vizsgált polgármesteri hivatalok és körjegyzőségek száma 2007. évben 18 16 14 12 10 8

Bács-Kiskun megye

6

Békés megye

4

Csongrád megye

352

Egyéb

Szabálysértés

Okmányirodák

Személyi adat és lakcím

Közoktatás

Anyakönyv

Ipar és kereskedelem

Építésügy

0

Adóügy

2


15. számú melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ DÖNTÉSEINEK SZÁMA ÉS ALAKULÁSA Bács-Kiskun megye Az elsőfokú döntések elleni jogorvoslatok száma Államigazgatási hatósági ügyekben hozott döntések száma

Ágazat

A

Pénzügyek

B

Egészségügyi igazgatás

C Szociális igazgatás E

Környezetvédelmi, építésügyi, területfejlesztési és kommunális igazgatás

F

Közlekedés igazgatás

és

hírközlési

G Vízügyi igazgatás Önkormányzati és területigazságügyi és H fejlesztési; rendészeti igazgatás I

Lakásügyek

J

Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás

K

Ipari igazgatás

L

Kereskedelmi idegenforgalom

M

Földművelésügy, állatés növény-egészségügyi igazgatás

N

Munkaügyi munkavédelem

U

Önkormányzati és igazgatási ügyek

P

Közoktatási és művelődésügyi igazgatás

igazgatás,

igazgatás, általános

R Sportügyek Honvédelmi, katasztrófavédelmi X igazgatás, fegyveres biztonsági őrség Mindösszesen:

Államigazgatási hatósági ügyekben hozott, megtámadott döntések száma

2006.

2007.

2006.

2007.

318 277

349 859

1 297

66

13 777

12 453

34

14

40 409

86 848

117

317

9 975

10 991

178

78

490

12 660

573

121

2

3

9 183

237 647

121

49

348

848

18 613

16 295

4 475

Módosított vagy visszavont elsőfokú döntések száma 2006.

2007.

54

Helybenhagyta

Egyéb döntést hozott

a közigazgatási hivatal 2006.

2007.

2006.

2007.

226

27

308

39

4

13

11

5

1

7

71

80

287

4

18

2

26

38

32

50

36

2

10

2

5

1

62

64

3

3 411

7

17

3 126

2 574

7

26

4 122

1 551

11

15

35 425

56 561

19

31

313

552

3

667

80

460 021

792 451


Elutasította a keresetet

a dekoncentrált szerv

13

2

Helybenhagyta

2006.

2007.

1

2006.


a bíróság 2007.

1

2006.

2007.

27

2006.

2007.

6

1 1

2 2

2

2

2 1

1

1

2

11

27

22

22

2

1

2

3

31

29

5

19

2

6

3

11

1

3

8

3

16

3

5

4

1

31

1

2

1

13

2

2

2

14

3

2

248

1 858

28

5

2

1

687

77

159

409

353

460

408

169

31

6

8

2

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ DÖNTÉSEINEK SZÁMA ÉS ALAKULÁSA Békés megye Az elsőfokú döntések elleni jogorvoslatok száma Államigazgatási hatósági ügyekben hozott döntések száma

Ágazat

A

Pénzügyek


Módosított vagy visszavont elsőfokú döntések száma

Helybenhagyta


Helybenhagyta

a közigazgatási hivatal

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

194948

209007

170

35

6

4

134

9

30

24



a dekoncentrált szerv 2006.

2007.

2006.

2007.

a bíróság 2006.

2007.

26


22554

20972

31

13

26

8

4

1

C

Szociális igazgatás

43441

74600

197

186

2

21

172

141

25

31

3

E

Környezetvédelmi, területfejlesztési és igazgatás

6260

63

69

3

2

28

12

32

40

6

7

F

Közlekedés és hírközlési igazgatás

297

284

G

Vízügyi igazgatás

72

38

3

3

2

3

H

Önkormányzati és terület-fejlesztési; 29272 igazságügyi és rendészeti igazgatás

13248

83

117

1

5

I

Lakásügyek

269

127

3

2

J

Gyermekvédelmi igazgatás

19212

17558

105

27

3339

455

1

2573

2110

55

7

38

5

17

1

1788

6

4

4

2

2

2

és

gyámügyi

K

Ipari igazgatás

L


M

Földművelésügy, állat- és növény829 egészségügyi igazgatás

N


U

Önkormányzati igazgatási ügyek

P

Közoktatási igazgatás

R

Sportügyek

X

Honvédelmi, katasztrófavédelmi igazgatás, fegyveres biztonsági 41 őrség

19

Mindösszesen:

373 920

igazgatás,

igazgatás,

és

és

4

65

3

2 7

29

18

2

18 1

2

49

8

2007.

2

1

6

1

3

1

1 1

817

általános

művelődésügyi

1

1

2006. 4

B

építésügyi, kommunális 5813


27354 82

323 559

69

23

100

717

463

11

38

499

354

267

181

135

4

0

0

0

36

16

Beszámoló a 2007. évi tevékenységről AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ DÖNTÉSEINEK SZÁMA ÉS ALAKULÁSA Csongrád megye Az elsőfokú döntések elleni jogorvoslatok száma Államigazgatási hatósági ügyekben hozott döntések száma

Ágazat


Módosított vagy visszavont elsőfokú döntések száma

Helybenhagyta


a közigazgatási hivatal

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

21

11

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

163 410

145 054

638

23

302

2

112

10

8 073

9 057

423

13

205

0

15

13

C

Szociális igazgatás

32 244

47 475

1 576

320

762

13

56

297

1

11

E

Környezetvédelmi, területfejlesztési igazgatás

9 959

65

51

4

4

21

18

35

29

F

Közlekedés és hírközlési igazgatás

258

194

G


71

110

4

2

H

Önkormányzati és terület-fejlesztési; 23 632 igazságügyi és rendészeti igazgatás

4 742

93

13

I

Lakásügyek

116

9

J

Gyermekvédelmi igazgatás

11 388

9 770

48

68

4

5

32

56

2 876

1 250

15

2

2

1

4

1

985

2 623

51

12

26

2

461

259

3

13

2

11

2 21 332

építésügyi, kommunális 8 186

1

0

2

0

2

0

0

0

0

0

7

0

2

0

0

0

0

0

0

0

9

7

0

0

0

0

7

0

0

0

0

0

6

4

0

0

2

0

1

6

6

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

80

5

65

10

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

N

Munkaügyi igazgatás, munkavédelem

U

Önkormányzati és általános igazgatási ügyek

P

Közoktatási igazgatás

R

Sportügyek

0

X

Honvédelmi, katasztrófavédelmi 158 igazgatás, fegyveres biztonsági őrség

113

8

0

Mindösszesen:

252 179

2 925

598

252 182

2007.

0

0

1

2006.

0

Földművelésügy, állategészségügyi igazgatás

230

2007.

0

M

313

2006.

0

L

művelődésügyi

2007.

0

Ipari igazgatás

és

2006.

0


növény-

1

2007.

0

K

és

2006.

a bíróság

2007.

Pénzügyek

igazgatás,



2006.


gyámügyi


2007.

B

és


2006. A

és

Helybenhagyta

50

0

1 316

33

11

15

0

1

291

355

485

88

80

1

0

0

4

9

9

5

8

6

6

0

0

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ DÖNTÉSEINEK SZÁMA ÉS ALAKULÁSA Dél-alföldi régió Az elsőfokú döntések elleni jogorvoslatok száma Államigazgatási hatósági ügyekben hozott döntések száma

Ágazat

A

Pénzügyek

B


C Szociális igazgatás E


F

Közlekedés igazgatás

és

hírközlési

G Vízügyi igazgatás Önkormányzati és területigazságügyi és H fejlesztési; rendészeti igazgatás

Államigazgatási hatósági ügyekben hozott, megtámadott döntések száma 2006.

2007.

Módosított vagy visszavont elsőfokú döntések száma 2006.

2007.

Helybenhagyta


Helybenhagyta

a közigazgatási hivatal 2006.

2007.

2006.




2007.

2006.

2007.

2006.


a bíróság

2006.

2007.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

676 635

703 920

2 105

124

362

19

472

46

359

74

1

0

1

0

53

0

10

0

44 404

42 482

488

40

205

4

54

32

9

2

1

0

0

0

1

2

0

0

116 094

208 923

1 890

823

771

105

308

725

30

60

0

1

0

0

3

2

0

0

23 974

27 210

306

198

9

32

87

62

117

105

1

0

0

4

8

9

2

3

1 045

13 138

0

3

0

2

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

716

269

9

8

2

0

2

3

3

5

0

0

0

0

0

0

0

0

62 087

255 637

297

179

17

6

126

41

55

24

0

0

0

0

11

10

8

0

I

Lakásügyek

733

984

3

7

0

1

2

2

1

5

0

0

0

0

0

0

0

0

J


49 213

43 623

215

159

4

15

92

103

63

34

3

0

0

0

0

0

0

0

K

Ipari igazgatás

10 690

5 116

23

19

2

1

6

7

11

11

0

0

0

0

0

1

0

0

L


6 684

7 307

113

45

26

3

41

19

20

21

0

0

0

0

0

5

0

0

M

Földművelésügy, állatés növény-egészségügyi igazgatás

5 412

3 598

20

32

5

6

8

8

3

8

1

13

2

2

0

1

0

0

N


1 076

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

U

Önkormányzati és igazgatási ügyek

35 425

105 247

19

111

1

36

0

162

5

35

0

0

0

0

0

0

0

0

P


708

882

4

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

866

212

8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 035 762

1 418 550

5 500

1 748

1 404

230

1 199

1 212

677

384

7

14

3

6

76

30

20

3

igazgatás,

igazgatás, általános

R Sportügyek Honvédelmi, katasztrófavédelmi X igazgatás, fegyveres biztonsági őrség Mindösszesen:

356


Az önkormányzatok államigazgatási hatósági ügyekben hozott elsőfokú döntéseinek száma és alakulása Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben 792 659

800 000 700 000 600 000

460 021

500 000

373 920 323 559

400 000

252 182

252 179

300 000 200 000 100 000 -

1. megye

2. megye

357

3. megye

2006. 2007.


16. számú melléklet A polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek működését érintő panaszok, közérdekű bejelentések, javaslatok 2007. évben A bejelentés típusa Megnevezés

1.

Beadványozó Állampolgár Települési képviselő Polgármester Jegyző Társadalmi szerv Egyház Egyéb Összesen

2.

3.

4.

Problémakör Jogi szabályozás hiánya/ellentmondása Helyi szabályozás hiánya, törvénysértő volta Jogszabályok helytelen alkalmazása Elintézés módja Megkeresett szerv saját hatáskörben Hatósági jogorvoslati eljárásban Közigazgatási bírói út Törvényességi észrevétellel ÁSZ ellenőrzés Polgári peres úton Fegyelmi/szabálysértési/ büntetőeljárás útján Egyéb módon Elintézés határideje Határidőn belül Határidő túllépésével

Panaszok BácsKiskun megye 13

13

Békés megye

13

13


Csongrád megye

26

26

Délalföldi régió

BácsKiskun megye

52 0 0 0 0 0 0

1

52

1

Békés megye

0

Csongrád megye



BácsKiskun megye

2 1

2 1 0 0 0 0 1

3

4

Békés megye

Csongrád megye

Délalföldi régió 0 0 0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13

13

26

52

1

13

1

23

37

1

0

3

4

0

0

0

0

3

4

0

0

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

12

3

15

0

0

0

0

0

0

0

0

13 0

13 0

26 0

52 0

1 0

0

3 0

4 0

0

0

0

0 0

358


A polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek működését érintő panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok a Dél-alföldi régióban a beadványozó szerint 2007. évben

Közérdekű javaslatok Állampolgár Települési képviselő Polgármester


Jegyző Társadalmi szerv Egyház Egyéb

Panaszok

0

10

20

30

40

359

50

60


17/a számú melléklet

BÁCS-KISKUN MEGYE I. PANASZOK Panaszok száma hatósági ágazati bontásban

Panaszok témája szerint

Megalapozott panasz esetén tett intézkedés

Építéshatósági ügyek Üzletek működése Adóhatósági ügyek Egyéb ügyek Összesen

Panasz száma 16

Ebből megalapozott

11 1 75 103

3 0 44 53

16 14

5 2

15

8

45

15

Mulasztás miatt Elfogult ügyintézés miatt Elj-i határidő be nem tartása miatt Összesen

Fegyelmi eljárás indítása Szabálysértési vagy büntető feljelentés tétele Konkrét hatósági ügyben tett intézkedés Egyéb intézkedés Összesen

II. ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATELLÁTÁS Jogorvoslati kérelem miatti Módosítás, módosítás saját illetve hatáskörben visszavonás kezdeményezé Hivatalbóli módosítás saját se szerint hatáskörben Összesen Módosítás, illetve visszavonás indoka szerint

6

Megalapozott panaszok száma 4 7 18 27 56 Határozatot

Végzést

217

2

487

11

704

13

353 333

12 1

Anyagi jogszabálysértés Eljárásjogi szabálysértés

Összesen

Ebből Ket. megsértése miatt

Más jsz. megsértése miatt



9

324

-

1

686

360

Rövid szöveges értékelés

13


BÉKÉS MEGYE I. PANASZOK Panaszok száma hatósági ágazati bontásban




Panasz száma 1

Ebből megalapozott

10 1 32 44

4 0 3 8

15 15

6 0

1

1

31

7


Fegyelmi eljárás indítása Szabálysértési vagy büntető feljelentés tétele Konkrét hatósági ügyben tett intézkedés Egyéb intézkedés Összesen


1

Megalapozott panaszok száma 0 0 4 3 7 Határozatot

Végzést

39

2

150

2

189

4

120 59

0 4


Összesen





9

50

4

0

179

361


4


CSONGRÁD MEGYE I. PANASZOK Panaszok száma hatósági ágazati bontásban




Panasz száma 14

Ebből megalapozott

3 2 25 44

1 1 6 9

14 15

2 -

15

7

44

9


Megalapozott panaszok száma Fegyelmi eljárás indítása Szabálysértési vagy büntető feljelentés tétele Konkrét hatósági ügyben tett intézkedés Egyéb intézkedés Összesen


1

7 4 11 Határozatot

Végzést

99

47

110

51

209

98

118 44

15 43


Összesen





20

24

15

28

162

362


58


17. számú melléklet A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI ELJÁRÁSAINAK 2006-2007. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI ÁGAZATOK SZERINT Bács-Kiskun megye

A

Pénzügy

2006.

2007.

28

10

2006.

E F

Közlekedés

1 163

208

512

2007.

93

G Vízügy-vízgazdálkodás H Általános igazgatás K

Iparügyek

L

Kereskedelem

Mezőgazdasági M élelmezés-ügyek

651

241

434

180

3 és

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

28

10

28

10

0

0

0

0

0

0

651

115

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

217

61

0

0

0

0

0

0

0

3

0

0

0

0

0

0

1 163

651

208

241

3

P


0

0

0

0

X

Honvédelmi ügyek

0

0

0

0

Y

Külföldiek ingatlanszerzési ügyei Mindösszesen:

318

136

291

125

27

11

318

136

0

0

2 160

598

1 237

398

923

200

2 160

598

0

0

363

2006.

0

a felettes szerv

2007.

0

2006.

0

2007.

0

2006.

0




Helyben-hagyta

Módosítás vagy visszavonás saját hatáskörben

Határidőn túl

hozott döntések száma

C Hadigondozási ügyek Építési-városfejlesztési ügyek

A közigazgatási hivatal elsőfokú döntései elleni jogorvoslatok

Határidőn belül

Egyéb döntés

Ágazat

Érdemi döntést tartalmazó határozatok

Döntések száma

A közigazgatási hivatal elsőfokú hatósági eljárásainak adatai

a bíróság 2007.

0

2006.

2007.

10

2

10

2

2006.

2007.

11

0

11

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI ELJÁRÁSAINAK 2006-2007. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI ÁGAZATOK SZERINT Békés megye

A

Pénzügy

C Hadigondozási ügyek E


F

Közlekedés

2006.

2007.

2006.

4

0

3

0

0

0

502

141

317

G Vízügy-vízgazdálkodás 749

280

700

5

2

1

16

0

11

1

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

1

0

1

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

2

185

139

492

141

10

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

49

100

749

280

0

0

4

2

5

2

0

0

0

16

16

0

0

2

11

11

3

0

0

0

180

K

Iparügyek

L

Kereskedelem

M

Mezőgazdasági élelmezés-ügyek

P


0

0

X

Honvédelmi ügyek

0

0

0

0

0

0

Y

Külföldiek ingatlanszerzési ügyei Mindösszesen:

és

3

0

0

72

153

72

150

0

3

72

153

0

0

1 335

604

1 094

332

241

272

1 319

604

16

0

364

2006.

0

a felettes szerv

2007.

0

2006.

0

2007.

0

2006.

0




Helyben-hagyta


Határidőn túl


1

H Általános igazgatás


Határidőn belül

Egyéb döntés

Ágazat


Döntések száma


a bíróság 2007.

0

2006.

2007.

2006.

2007.

14

1

1

2

14

1

1

2

Beszámoló a 2007. évi tevékenységről A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI ELJÁRÁSAINAK 2006-2007. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI ÁGAZATOK SZERINT Csongrád megye

A

Pénzügy

2006.

2007.

2006.

21

5

4

E F

Közlekedés

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

17

5

21

5

0

2007.

2006.

2007.

3

2

1

2006.

2007.

2006.




Helyben-hagyta

a felettes szerv

a bíróság 2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

19

4

3

3

19

4

3

3

0 644

32

620

14

24

1

G Vízügy-vízgazdálkodás

K

Iparügyek

L

Kereskedelem

M


P


X

Honvédelmi ügyek

Y

Külföldiek ingatlanszerzési ügyei

18

2

165

332

2

1

644

1

2

H Általános igazgatás

Mindösszesen:


Határidőn túl


C Hadigondozási ügyek Építési-városfejlesztési ügyek


Határidőn belül

Egyéb döntés

Ágazat


Döntések száma


49

227

29

0

1

0

2

0

116

105

165

328

0

2

1

2

1

0

7

0

8

8

és

4

2

1

31

7

0 4

4

4

0 0

200

199

103

98

97

101

200

199

0

1 034

582

776

339

258

243

1 034

574

0

365

8

2

3

31

0

7

0

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ELSŐFOKÚ HATÓSÁGI ELJÁRÁSAINAK 2006-2007. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI ÁGAZATOK SZERINT Dél-alföldi régió

A

Pénzügy

C Hadigondozási ügyek E


F

Közlekedés

G Vízügy-vízgazdálkodás H Általános igazgatás






Határidőn túl

Helyben-hagyta


Határidőn belül

Egyéb döntés

Ágazat


Döntések száma


a felettes szerv

a bíróság

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

53

15

7

0

46

15

50

15

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 309

381

1 449

109

860

272

2 299

378

10

3

2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1

0

0

2

1

2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 565

853

1 183

587

382

266

1 565

849

0

4

0

2

0

0

0

0

43

7

4

16

K

Iparügyek

7

3

1

0

6

3

7

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

L

Kereskedelem

0

27

0

0

0

27

0

26

0

1

0

0

31

0

7

0

0

0

0

0

M


3

11

1

0

2

11

0

11

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

P


0

4

0

0

0

4

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

X

Honvédelmi ügyek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Y

Külföldiek ingatlanszerzési ügyei

590

488

466

373

124

115

590

488

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4 529

1 784

3 107

1 069

1 422

715

4 513

1 776

16

8

2

3

31

0

7

0

43

7

4

16

Mindösszesen:

és

366


A közigazgatási hivatal elsőfokú hatósági döntéseinek száma a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben 2 160 2 500

2 000 1 335 1 034

1 500

1 000

598

582

604

500

Bács-Kiskun megye

Békés megye

367

2006.

Csongrád megye

2007.



2006-2007. évi építés-felügyeleti vizsgálatok összesítője Bács-Kiskun megye

Megnevezés engedélynek megfelelő felelős műszaki vezető van szerkezeti hiba egyéb hiba megfelelőségi igazolás nincs kiviteli terv hiányzik kivitelezés leállítása saját intézkedés I. fokú hatóság megkeresése folyamatban ellenőrzések összesen

száma

Csongrád megye

Békés megye


2006. 2007. 2006. 2007. 2006. 2007. 45 67 6 11 38 12 46 63 6 16 48 32 7 3 1 1 8 15 1 10 2 3 6 8 2 2 5 10 3 7 10 17 1 3 15 11 6 5 7 8 2 6 0 2 48

60

40

50

40

45

2006. 89 100 8 18 3 10 10 13 18 2

2007. 90 111 4 18 6 7 10 33 19 8

128

155

Az építés-felügyeleti ellenőrzések száma a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben 60

60

50

48

50

40

40

45

40 2006.

30

2007.

20 10 0 Bács-Kiskun megye

Békés megye

368

Csongrád megye



Kisajátítási eljárások alakulása a Dél-alföldi régióban


2006. 2007. 2006. 2007. 2006. 2007.

29 32 21 6 19 18

34 26 19 5 38 23

37 39 38 10 34 124

Indult perek száma 8 2 4 0 11 7


2006.

69

91

109

23

16

2

2007.

56

54

173

9

7

5

Kérelmek száma

Megnevezés

Határozatok száma

Végzések száma

Nyert Vesztett perek perek száma száma 3 1 2 3 3 1 1 0 10 0 4 2

A kisajátítási kérelmek megoszlása a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben 32 35

29

30 21

25

19

18

20

2006.

15

2007. 6

10 5 0

Bács-Kiskun megye

Békés megye

369

Csongrád megye



Anyakönyv Bács-Kiskun megye

Megnevezés

2006. Magyarországi házasságkötések Tanúsítványok Egyéb Összesen

Békés megye

2007.

2006.

2007.

Csongrád megye


2006.

2006.

2007.

133

89

88

59

170

112

391

260

37 32 202

41 71 201

19 37 144

11 117 187

23 105 298

18 110 240

79 174 644

70 298 628

A közigazgatási hivatal anyakönyvi ügyeinek száma a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben 170

180 160

133

140

117 105

120 89

100

112

110

88

Magyarországi házasságkötések Tanúsítványok

71 80 60

59 37 32

Egyéb

37

41 19

40

11

23

18

20 0 2006.

2007.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

370

2006.

2007.

Csongrád megye


21. számú melléklet Külföldi ingatlanszerzés iránti kérelmek megoszlása állampolgárság szerint Megnevezés amerikai belga brit francia holland ír szerb német norvég olasz osztrák román spanyol svájci ukrán svéd egyéb: összesen

Bács-Kiskun Békés megye megye 2006. 2007. 2006. 2007. 12 3 2 4 5 5 7 1 2 4 1 59 62 1 4 5 7 1 0 17 1 1 163 44 7 16 2 2 8 8 1 5 49 6 1 3 42 9 47 116 0 0 25 21 1 9 2 3 3 1 71 16 3 2 461 211 65 153

Csongrád megye


2006.

2006. 17 6 8 5 61 9 29 192 4 15 54 115 1 28 11 4 77 636

3 2 2 1 1 3 28 22 2 6 4 26 1 3 2 1 3 110

2007. 14 4 1 1 2 36 20 4 4 2 15 2 1 1 8 115

2007. 17 5 13 2 67 9 54 80 6 17 11 140 0 24 6 2 26 479

Külföldi ingatlanszerzési kérelmek alakulása a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben

500

461

450 400 350 300

211

2006.

250

2007.

153

200

110

150

115

65

100 50 0 Bács-Kiskun megye

Békés megye

371

Csongrád megye


Külföldi ingatlanszerzés iránti kérelmek megoszlása a Dél-alföldi régióban állampolgárság szerint 2006. évben

amerikai belga brit francia

4% 0%

1% 2%

holland

3% 1% 1%1%

12%

ír

10% 1%

szerb 5%

német norvég olasz osztrák román

18%

spanyol svájci

30% 8%

ukrán

2% 1%

svéd

Külföldi ingatlanszerzés iránti kérelmek megoszlása a Dél-alföldi régióban állampolgárság szerint 2007. évben

amerikai belga brit

0%

5%

5%

1%0%

4%

francia

1% 3% 0%

holland 14%

ír szerb 2%

német norvég olasz osztrák

29%

11%

román spanyol svájci

2%

4%

17%

1%

ukrán svéd egyéb

372



A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL MÁSODFOKÚ DÖNTÉSEINEK 2006-2007. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Bács-Kiskun megye Az önkormányzatok államigazgatási ügyben hozott elsőfokú döntései elleni jogorvoslatok Döntések száma összesen

Ágazat

A közigazgatási hivatal helybenhagyta

2006.

A C

Pénzügy

E


F

Közlekedés

G


H K L M

Mezőgazdasági élelmezésügyek

P


2007.

496

2006.

64

2007.

216

Határidőn belül

egyéb döntést hozott 2006.

21

Hadigondozási ügyek

A közigazgatási hivatal másodfokú döntései elleni jogorvoslatok

Határidőn túl

A bíróság elutasította a keresetet

hozott másodfokú döntések száma

2007.

2006.

280

43

0

0

2007.

473

2006.

61

2007.

2006.

23

3

0

0

egyéb döntést hozott

2007.

47

2006.

2007.

5

16

18

0

0

0

197

110

86

42

111

68

189

81

8

29

10

20

2

4

98

76

41

44

57

32

98

76

0

0

12

9

5

0

3

2

2

1

1

1

3

1

0

1

0

0

0

0


49

28

19

13

30

15

46

25

3

3

0

0

0

0

Iparügyek

27

19

9

9

18

10

25

18

2

1

4

1

3

0

34

40

15

14

19

26

33

39

1

1

4

0

2

2

9

13

3

5

6

8

9

13

0

0

0

2

0

1

0

0

2

2

0

-2

2

0

0

0

0

0

0

37

28

25

Kereskedelem

Egyéb

Összesen

és

2

2

26

19

17

11

9

8

26

19

0

0

941

371

410

199

531

211

904

335

37

36

373

79


A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL MÁSODFOKÚ DÖNTÉSEINEK 2006-2007. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Békés megye Az önkormányzatok államigazgatási ügyben hozott elsőfokú döntései elleni jogorvoslatok Döntések száma összesen

Ágazat

A közigazgatási hivatal egyéb döntést hozott

helybenhagyta 2006.

2007.

2006.

Határidőn belül

2007.

2006.


Határidőn túl



2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.


2007.

2006.

2007.

A C

Pénzügy

170

35

134

9

36

26

170

34

0

1

26

0

4

0


197

3

172

1

25

2

197

3

0

0

3

0

0

0

E


63

69

31

14

32

55

57

67

6

2

6

7

2

1

F

Közlekedés

23

73

23

58

0

15

23

15

0

58

0

5

0

0

G


3

3

1

0

2

3

3

3

0

0

0

0

0

0

H K L


60

22

45

13

15

9

60

22

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

17

2

55

7

0

0

0

1

0

0

M


4

2

6

4

0

0

0

0

0

0

P


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Iparügyek Kereskedelem

Egyéb

Összesen

55

7

38

5

6

4

2

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

578

216

443

102

135

114

571

155

7

61

36

13

6

1

és

374


A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL MÁSODFOKÚ DÖNTÉSEINEK 2006-2007. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Csongrád megye Az önkormányzatok államigazgatási ügyben hozott elsőfokú döntései elleni jogorvoslatok Döntések száma összesen

Ágazat


helybenhagyta 2006.

2007.

2006.

2007.

A C

Pénzügy

E


209

187

70

F

Közlekedés

101

117

63

G


H K L


M


P


200

42

113

2006.

21


Egyéb

Összesen

Határidőn túl



2007.

2006.

87

21

0

0

40

139

147

209

70

38

47

91

3

0

4


7

Határidőn belül


200

2007.

2006.

29

2007.

2006.

0

13

0

0

184

0

3

115

10

2

7

0


2007.

16

2006.

2007.

13

0

0

0

0

0

22

19

0

2

1

5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

122

53

49

19

73

34

122

53

0

0

14

6

9

5

5

1

14

4

0

2

3

2

0

0

25

22

16

22

9

0

25

22

0

0

1

3

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

0

15

2

23

2

0

0

0

0

0

366

257

684

417

10

24

42

0

2

és

1 4

4

23

2

8

694

441

328

184

375

43


A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL MÁSODFOKÚ DÖNTÉSEINEK 2006-2007. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Dél-alföldi régió Az önkormányzatok államigazgatási ügyben hozott elsőfokú döntései elleni jogorvoslatok Döntések száma összesen

Ágazat


helybenhagyta 2006.

2007.

2006.

Határidőn belül

2007.

2006.


Határidőn túl



2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.


2007.

2006.

2007.

A C

Pénzügy

866

141

463

51

403

90

843

124

23

17

89

18

20

18


197

3

172

1

25

2

197

3

0

0

3

0

0

0

E


469

328

187

87

282

241

455

294

14

34

38

38

4

7

F

Közlekedés

199

266

104

172

95

94

189

206

10

60

13

19

5

0

G


6

12

3

4

3

8

6

11

0

1

0

0

0

0

H K L


254

103

133

45

121

58

251

100

3

3

1

0

0

0

42

25

18

14

24

11

39

22

3

3

7

3

3

0

114

69

69

41

45

28

113

68

1

1

5

4

2

2

M


15

18

5

7

10

11

15

18

0

0

0

2

0

1

P


2

4

2

4

0

0

2

2

0

2

2

0

0

0

49

21

25

11

24

10

49

21

0

0

0

0

0

0

2 213

990

1 181

437

1 032

553

2 159

869

54

121

158

84

34

28


Egyéb

Összesen

és

376


A közigazgatási hivatalok másodfokú döntéseinek száma a Délalföldi régióban 2006-2007. évben 941 1 000 900

694

800

578

700 600 500

441 333

2007.

400

216

300 200 100 -

Bács-Kiskun megye

2006.

Békés megye

377

Csongrád megye



A közigazgatási hivatal másodfokú döntéseinek eredménye 2006-2007. évben Az önkormányzatok államigazgatási ügyben hozott elsőfokú döntése elleni fellebbezési eljárás eredménye

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


2006. 410 309

2007. 160 98

2006. 443 26

2007. 102 22

2006. 328 187

2007. 184 91

2006. 1 181 522

2007. 437 201

Az elsőfokú döntést megsemmisítő az eljárást megszüntető

75

2

29

13

51

72

155

87

Az elsőfokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító

154

111

26

58

123

91

303

241

371

5 529

20 215

0 689

3 441

5 2 166

23 989

Az elsőfokú döntést helybenhagyó Az elsőfokú döntést megváltoztató

A másodfokú eljárást megszüntető 948

Összesen

A közigagzatási hivatal másodfokú döntéseinek eredménye a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben A másodfokú eljárást megszüntető

1 000 900


800 700

Az elsőfokú döntést megsemmisítő az eljárást megszüntető

600 500

Az elsőfokú döntést megváltoztató

400 300

Az elsőfokú döntést helybenhagyó

200 100 0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

2006.

2007.

Csongrád megye

378



A közigazgatási hivatal másodfokú döntéseinek bírósági felülvizsgálata 2006-2007. évben A bírósági felülvizsgálat eredménye A kereset elutasítása A döntés megváltoztatása

Bács-Kiskun megye 2006. 2007. 79 29 16 6

Békés megye

Csongrád megye


2006. 36 2

2007. 13 2

2006. 43 0

2007. 42

2006. 158 18

2007. 84 8

Hatályon kívül helyezés és az eljárás megszüntetése

10

15

3

1

7

1

20

17

Hatályon kívül helyezés és új eljárásra kötelezés

5

4

4

1

1

1

10

6

110

54

45

17

51

44

206

115

Összesen

A közigazgatási hivatal másodfokú döntéseinek bírósági felülvizsgálata a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben

80 A kereset elutasítása

70 60

A döntés megváltoztatása

50 40

Hatályon kívül helyezés és az eljárás megszüntetése

30 20


10 0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

2006.

2007.

Csongrád megye

379


25. számú melléklet A közigazgatási hivatal működését érintő panaszok, közérdekű bejelentések, javaslatok 2007. évben A bejelentés típusa Megnevezés

1.

3.

4.

BácsKiskun megye

Békés megye

Beadványozó Állampolgár Települési képviselő Polgármester Jegyző Társadalmi szerv Egyház Egyéb Összesen

2.

Panaszok

Problémakör Jogi szabályozás hiánya/ellentmondása Helyi szabályozás hiánya, törvénysértő volta Jogszabályok helytelen alkalmazása Elintézés módja Megkeresett szerv saját hatáskörben Hatósági jogorvoslati eljárásban Közigazgatási bírói út Törvényességi észrevétellel ÁSZ ellenőrzés Polgári peres úton Fegyelmi/szabálysértési/ büntetőeljárás útján Egyéb módon Elintézés határideje Határidőn belül Határidő túllépésével

0

0

0

0


Csongrád megye


BácsKiskun megye

1

1 0 0 0 0 0 0

1

1

1

Békés megye

Csongrád megye



BácsKiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

0 0 0 0 0 0 0 0

0

0

0

Délalföldi régió 0 0 0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1 0

1 0

0

0

0

0 0

0

0

0

0 0

380


A közigazgatási hivatal működését érintő panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok a Dél-alföldi régióban a beadványozó szerint 2007. évben

Közérdekű javaslatok Állampolgár Települési képviselő


Polgármester Jegyző Társadalmi szerv Egyház Egyéb

Panaszok

0

0

0

1

381

1

1


26. számú melléklet (a fogyasztóvédelmi felügyelőség nélkül) <1 éves 1–3 éves >3 éves 2006. 12.31 Asztali személyi számítógépek és munkaállomások Hordozható személyi számítógépek Kézi-számítógépek Nagygépek Számítógép-állomány összesen szerverként működő nem személyi számítógépek szerverként működő személyi számítógépek Szerverek összesen

2007. 12. 31.

2006. 12.31

2007. 12. 31.

2006. 12.31

Összesen

2007. 12. 31.

2006. 12.31

2007. 12. 31.

20

114

62

45

99

14

181

173

1

0

4

1

1

5

6

6

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

21

114

66

46

100

19

187

179

0

6

8

2

4

4

12

12

0

0

0

0

2

2

2

2

0

6

8

2

6

6

14

14

A számítógép-állomány kor szerinti összetétele a közigazgatási hivatalnál a Délalföldi régióban (a fogyasztóvédelmi felügyelőség nélkül) 2006. 12. <1 éves 31-én

A számítógép-állomány kor szerinti összetétele a közigazgatási hivatalnál a Dél-alföldi régióban 2007. 12.éves 31-én >3 11%

11%

>3 éves 54%

1-3 éves 35%

1-3 éves 26%

382

<1 éves 63%



Képzés, továbbképzés 2006. Megnevezés

Résztvevők száma

2007.

Képzési program

Képzési csoport

Képzési helyszín

Résztvevők száma

Képzési program

Képzési csoport

Bács-Kiskun megye

ROP 3.1.1. Program képzései

509

11

21

1 493

25

66

Célelőirányzatból finanszírozott képzések

301

5

6

95

1

2

Egyéb képzések

779

9

12

437

3

4

1 589

25

39

2 025

29

72

283

8

10

1186

27

45

90

1

2

105 1 381

3 31

5 52

Összesen Képzési helyszín ROP 3.1.1. Program képzései Célelőirányzatból finanszírozott képzések Egyéb képzések Összesen

56 339

1 9

Képzési helyszín

1 11 Csongrád megye


729

14

26

998

21

38


145

3

4

81

2

4

Egyéb képzések

429

5

13

731

7

13

1303

22

43

1 810

30

55

Összesen Képzési helyszín ROP 3.1.1. Program képzései

Dél-alföldi régió 1 521

33

57

3 677

73

149


446

8

10

266

4

8

Egyéb képzések

835

10

13

542

6

9

3231

56

93

5216

90

179

Összesen

383


Képzésen, továbbképzésen résztvevők száma a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben 2 500

2 000

Egyéb képzések

1 500 Célelőirányzatból finanszírozott képzések

1 000


500

0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

2006.

2007.

Csongrád megye

384


28. számú melléklet A központi célelőirányzatból megvalósított képzések 2007. évben Bács-Kiskun megye A képzés megnevezése

Békés megye

Csongrád megye


Rendezvény- RésztRendezvényRésztRendezvény- RésztRendezvény- Résztnapok vevők napok vevők napok vevők napok vevők száma létszáma száma létszáma száma létszáma száma létszáma

Köztisztviselői életpálya 1. alapvető és új szabályai c. képzés

2

60

2

60

Ügyfélszolgálati – és az ügyfelekkel más keretek között érintkező munkatársak társas- és 2. konfliktuskezelő, valamint problémamegoldó készségük fejlesztése c. képzés

4

21

4

21

4

90

4

95

5.

0

0

6.

0

0

7.

0

0

8.

0

0

9.

0

0

14

266

3. Ket. 2 napos Ket. Hat. 4. Részére (2 x 2 nap)

Összesen

4

90

Ügyint. 4

4

95

95

4

385

90

6

81


29. számú melléklet A ROP 3.1.1. képzési program 2007. évi adatai Bács-Kiskun megye

A képzés megnevezése

rendezvénynapok száma

résztvevők száma

2

34

1.

Az EU támogatási rendszerének joga és intézményrendszere

2.

Általános jogalkotási ismeretek

3.

A közbeszerzés általános ismeretei

4

4.

Projekt-tervezés projekt-ciklus menedzsment ismeretek

4

5.

A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában

résztvevők száma

4

30

50

6

68

29

8

43

alapú

1

1

27

2

2

1

4

4

23

3

24

Az esélyegyenlőség a Alapok 13. Strukturális felhasználásában

1

23

Monitoring az EU 14. támogatások felhasználásában

1

4

6

50

Közbeszerzési eljárás és technikák

4

2

43

47

Területés 15. településfejlesztési ismeretek Területés 16. településrendezési ismeretek Bevezetés az EU támogatási 17. rendszerének ismereteibe

2

28

2

12.


Csongrád megye rendezvénynapok száma

5


résztvevők száma

18


résztvevők száma

2

34

9

48

10

118

16

94

4

98

4

104

2

17

4

100

14

146

8

94

9

186

6

48

5

115

1

33

12

73

16

84

16

72

és

A környezetvédelem szempontjainak 6. érvényesítése a Strukturális Alapok felhasználásában A CAF alkalmazásának 7. módszertana a közigazgatásban Hátrányos megkülönböztetés 8. felismerése és kezelése A korrupció elleni küzdelem elvei és 9. módszerei, a közszolgálati etika érvényesítése A közigazgatási 10. szervek vezetési ismeretei E-learning 11. nyelvi képzés

Békés megye

4 2

4

47

46

4

1

1

22

24

30

17

54

60

1

4

23

43

44 31

5

108

3

24

92

33

28

8

28

8

12

386

45 41

48

4

4

15

24


A ROP 3.1.1. képzési program 2007. évi adatai

A képzés megnevezése

18.

Bács-Kiskun megye rendezvénynapok száma

résztvevők száma

Közigazgatási 20. eljárások (1 napos) Pályázati technikák 21. az EU támogatási rendszeréhez Bevezetés a 22. Kohéziós Alap ismereteibe Pénzügyi ellenőrzési 23. ismeretek Az irányítás, felügyelet, ellenőrzés 24. a közigazgatás működésében A közigazgatási szervek 25. ellenőrzésének módszertana A korszerű ügyfélszolgálati 26. rendszerek szervezése és működése Az ügyintézés 27. modellezése

29.

30.

31.

32.

33.


Csongrád megye

résztvevők száma



résztvevők száma

A jogalkotás hatáselemzése

A közigazgatási 19. eljárások (5 napos)

28.

Békés megye

Bevezetés az elektronikus kormányzás ismereteibe Teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében A közigazgatási szervek működésének belső szabályozása Az önkormányzati vagyongazdálkodás ismeretei Bevezetés az elektronikus közigazgatás ismereteibe Közszolgáltatások szervezése és igazgatása Összesen:

20

142

15

97

6

164

5

134

9

284

6

35

6

51

3

22

1

59

12

114

3

33

4

42

4

46

2

28

6

4

6

2

4

2

4 89

résztvevők száma

0

0

35

239

20

582

15

108

1

24

21

206

10

116

6

80

12

106

12

143

2

84

14

172

4

48

14

192

2

60

8

53

314

3677

24

6

2


33

2

23

58

2

6

55

83

48

4

49

4

39

1

50

1

34

8

89

25

2

57

24

8

100

2

23

35

60

24 1186

4 144

387

29 1493

81

998


30. számú melléklet Vizsgára felkészítő tanfolyamok 2006 Megnevezés

Résztvevők száma

Képzési helyszín

2007

Tanfolyamszám

Résztvevők létszáma

Tanfolyamszám

Bács-Kiskun megye

Alapvizsga felkészítő Szakvizsga felkészítő

363

5

185

5

14

411

14

28

1

624

20

Anyakönyvi szakvizsgára felkészítő tanfolyam Egyéb vizsgára felkészítő tanfolyam Összesen

363

Képzési helyszín

19 Békés megye

Alapvizsga felkészítő

125

2

153

2

Szakvizsga felkészítő

146

10

141

11

271

12

294

13

Anyakönyvi szakvizsgára felkészítő tanfolyam Egyéb vizsgára felkészítő tanfolyam Összesen Képzési helyszín

Csongrád megye


171

6

229

7


208

12

238

11

Anyakönyvi szakvizsgára felkészítő tanfolyam

0

0

0

0

Egyéb vizsgára felkészítő tanfolyam

0

0

0

0

379

18

467

18

Összesen Képzési helyszín



296

13

567

14


717

36

790

36

Anyakönyvi szakvizsgára felkészítő tanfolyam

0

0

28

1

Egyéb vizsgára felkészítő tanfolyam

0

0

0

0

1 013

49

1 385

51

Összesen

388


31. számú melléklet Közigazgatási és ügykezelői alapvizsgázók 2006-2007. évben Megnevezés

Év

Közigazgatási Ügykezelői Alapvizsgázók alapvizsgázók alapvizsgázók összesen

2006.

196

14

210

2007.

206

22

228

2006.

125

7

132

2007.

171

11

182

2006.

173

13

186

2007.

207

33

240

2006.

528

54

582

2007.

584

66

650

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


Közigazgatási és ügykezelői alapvizsgázók száma a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben

250 200

Ügykezelői alapvizsgázók

150 100

Közigazgatási alapvizsgázók

50 0

2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

389

2006.

2007.

Csongrád megye


32. számú melléklet A közigazgatási szakvizsgára jelentkezők megoszlása választott tantárgy szerint 2006-2007. évben A tantárgyak megnevezése

Bács-Kiskun megye

2006.

Békés megye

2007.

2006.

Csongrád megye

2007.

2006.


2007.

2006.

2007.

Államigazgatás

180

207

59

60

108

113

347

380

Önkormányzati közigazgatás

143

202

38

29

82

95

263

326

40

66

12

31

15

18

67

115

57

44

37

21

3

12

97

77

420

519

146

141

208

238

774

898

Pénzügyi költségvetési igazgatás

és

Közszolgáltatások szervezési és igazgatása Összesen

A közigazgatási szakvizsgára jelentkezők száma Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben

519

600 500

420

400 300

208 146

200

238

141

100 0 Bács-Kiskun megye

Békés megye

390

Csongrád megye

2006 2007.


A közigazgatási szakvizsgára jelentkezők megoszlása választott tantárgyak szerint a Dél-alföldi régióban 2006. évben Közszolgáltatások szervezési és igazgatása

450 400 350

57 40

300 250

3

143

15

200 150 100

180

82

37 12 38

108

59

50

Pénzügyi és költségvetési igazgatás Önkormányzati közigazgatás

Államigazgatás

0 Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

A közigazgatási szakvizsgára jelentkezők megoszlása a választott tantárgyak szerint a Dél-alföldi régióban 2007. évben Közszolgáltatások szervezési és igazgatása

600 500

44 Pénzügyi és költségvetési igazgatás

66 400 202 300

12 18

200 100

207

95

21 31 29 60

Államigazgatás 113


Önkormányzati közigazgatás

Békés megye

391

Csongrád megye



Anyakönyvi szakvizsgát tettek létszáma 20062007. évben Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi összesen

régió

2006. 2007. 2006. 2007. 2006. 2007.

18 20

2006.

18

2007.

20

Anyakönyvi szakvizsgázók száma a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben 20 20 19,5 19 18,5

2006 18

2007.

18 17,5 17 Bács-Kiskun megye

Békés megye

392

Csongrád megye



Alkotmányos alapismeretek vizsgát tettek létszáma 2006-2007. évben 2006. 2007. 2006. 2007. 2006. 2007. 2006. 2007.

Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-alföldi összesen

régió

57 23 72 41 76 78 205 142

Alkotmányos alapismeretek vizsgát tettek létszáma a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben 72

80 70

76

78

57

60 41

50 40

2006. 23

2007.

30 20 10 0

Bács-Kiskun megye

Békés megye

393

Csongrád megye


35. számú melléklet A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók létszáma és összetétele besorolási osztály szerint

Megnevezés

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


2006.01.01 2006.12.31 2007.12.31 2006.01.01 2006.12.31 2007.12.31 2006.01.01 2006.12.31 2007.12.31 2006.01.01 2006.12.31 2007.12.31

I. besorolási osztály II. besorolási osztály III. besorolási osztály Összesen

60

61

42

45

45

33

55

52

46

160

158

121

2

2

4

6

6

3

8

7

7

16

15

14

5

7

3

6

6

5

6

5

4

17

18

12

67

70

49

57

57

41

69

64

57

193

191

147

A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók létszáma és összetétele besorolási osztály szerint a Dél-alföldi régióban

160 140

160 158 121

120 100

2006.01.01

80

2006.12.31

60

2007.12.31

40

16

20 0

I. besorolási osztály

15

14

II. besorolási osztály

394

17

18

12

III. besorolási osztály


A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók létszáma és összetétele besorolási osztály szerint Bács-Kiskun megyében

70

60

61

60 50

2006.01.01

42

40

2006.12.31

30

2007.12.31

20

0


4

2

2

10


7

5

3


A közigazgatási hivatalban közszolgáltai jogviszonyban állók létszáma és összetétele besorolási osztály szerint Békés megyében

45

45

45 40 35

33

2006.01.01

30

2006.12.31

25

2007.12.31

20 15 10

6

6

6 3

5 0



395

6

5



A közigazgatási hivatalban közszolgáltai jogviszonyban állók létszáma és összetétele besorolási osztály szerint Csongrád megyében 60

55

52 46

50

2006.01.01 2006.12.31

40

2007.12.31 30 20 8

10

7

7

6

5

4

0 I. besorolási osztály



A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók létszáma és összetétele besorolási osztály szerint a Dél-alföldi régióban

160 140

160 158 121

120 100

2006.01.01

80

2006.12.31

60

2007.12.31

40

16

20 0


15

14


396

17

18

12



36. számú melléklet A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók összetétele nemek szerint 2007.12.31-én

Nő Férfi Összesen

Bács-Kiskun megye Békés megye 41 32 8 9 49 41

Csongrád megye 43 14 57

Dél-alföldi régió 116 31 147

A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban álók összetétele nemek szerint 2007. 12. 31-én

43

Csongrád megye

14

32

Békés megye

Nő

9

Férfi

41

Bács-Kiskun megye

0

10

8

20

30

40

50

A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók összetétele nemek szerint Dél-alföldi régióban 2007. 12. 31-én

Férfi 21%

Nő 79%

397

60



A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók összetétele életkor szerint 2007.12.31-én Bács-Kiskun megye

Megnevezés 30 év alatt 31-40 év közötti 41-50 év közötti 50 felett Összesen

Csongrád megye

Békés megye

9 13 21 6 49

7 10 11 13 41

Dél-alföldi régió 14 11 18 14 57

30 34 50 33 147

A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók összetétele életkor szerint a Dél-alföldi régióban 2007.12.31-én

60 50 40

14 9 13

20 10

31-40 év közötti

7

11

10

30

18 21 6

11 14

13


30 év alatt

Békés megye

Csongrád megye

398

41-50 év közötti 50 felett



A közigazgatási hivatal felsőfokú végzettségű köztisztviselőinek szakmai összetétele 2007.12.31-én

Összesen

Egyéb

Katonai

Hittudományi

Művészeti

Számítástechnikai, informatikai, ügyvitelszervezési

Egészségügyi, szociális

Pedagógiai

Mg., élelmiszeripari, agrár

Műszaki

Közgazdasági, gazdasági, kereskedelmi

Természettudományi

Igazgatási

Jogi

Megnevezés

Bölcsészettudományi

Képzettségi csoportok

Bács-Kiskun megye

33

10

1

0

1

3

0

0

1

2

0

0

0

0

42

Békés megye

14

4

0

0

3

2

0

3

2

6

0

0

0

3

33

Csongrád megye

49

5

1

1

12

11

0

6

2

3

0

0

0

2

46


96

19

2

1

16

16

0

9

5

11

0

0

0

5

121

399


A közigazgatási hivatal felsőfokú végzettségű köztisztviselőinek szakmai összetétele a Dé-Délalföldi régióban Jogi 2007. 12. 31-én Igazgatási Bölcsészettudományi

3% 0%

6%

Természettudományi

0% 3%

Közgazdasági, gazdasági, kereskedelmi Műszaki

5%

9%

Mg., élelmiszeripari, agrár Pedagógiai

52% 9%

Egészségügyi, szociális Számítástechnikai, informatikai, ügyvitel-szervezési Művészeti

1% 1% 11%

Hittudományi Katonai Egyéb

400

Megnevezés

Megjegyzés: egy-egy köztisztviselőnek több középfokú végzettsége is van

401

Összesen

egyéb

szakmunkásképző iskola

gép- és gyorsíró szakiskola

egyéb technikum, szakközépiskola

művészeti középiskola

egészségügyi szakiskola, szakközépiskola

középfokú tanító-és óvónőképző

közlekedési, hírközlési, postaforgalmi technikum, szakközépiskola

közgazdasági technikum, szakközépiskola

kereskedelmi, vendéglátóipari technikum, szakközépiskola

mg. technikum, szakközépiskola

ipari technikum, szakközépiskola



A közigazgatási hivatal középfokú végzettségű köztisztviselőinek és ügykezelőinek szakmai összetétele 2007. 12. 31-én Képzettségi csoportok

Bács-Kiskun megye 0 1 0 4 0 0 0 0 1 1 0 0 7

Békés megye 0 0 0 1 0 0 2 0 0 6 0 0 9

Csongrád megye 0 0 0 5 0 0 0 0 0 2 0 6 13

Dél-alföldi régió 0 1 0 10 0 0 2 0 1 9 0 6 29


A közigazgatási hivatal középfokú végzettségű köztisztviselőinek és ügykezelőinek szakmai összetétele a Dél-alföldi régióban 2007. 12. 31-én ipari technikum, szakközépiskola mg. technikum, szakközépiskola

21%

0% 3% 0%

0%

35%

kereskedelmi, vendéglátó- ipari technikum, szakközépiskola közgazdasági technikum, szakközépiskola közlekedési, hírközlési, postaforgalmi technikum, szakközépiskola középfokú tanító-és óvónőképző egészségügyi szakiskola, szakközépiskola művészeti középiskola egyéb technikum, szakközépiskola gép- és gyorsíró szakiskola

31% 7%

3% 0%

0%

szakmunkásképző iskola egyéb

402



A közigazgatási hivatalban közszolgálati jogviszonyban állók nyelvvizsgáinak megoszlása fokozat szerint 2007. évben Megnevezés

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye


Felsőfokú

3

0

10

13

Középfokú

43

35

49

127

Alapfokú

12

2

8

22

Összesen

58

37

67

162

Közszolgálati jogviszonyban állók nyelvvizsgáinak megoszlása fokozat szerint a Dél-alföldi régióban 2007. évben Felsőfokú 8%

Alapfokú 14%

Középfokú 78%

403



A közigazgatási hivatal 2007. évi bevételei Eredeti előirányzat (e Ft-ban) 1

Megnevezés

Módosított előirányzat (e Ft-ban) 2

Teljesítés (e Ft-ban) 3

Intézményi működési bevételek

105 900

153 390

99 371

− szolgáltatások ellenértéke

65 398

95 368

60 670

− bérleti és lízingdíj bevételek

0

0

− építési bírság bevétele

0

1 433

− fogyasztóvédelmi bevétele

bírság

Felügyeleti támogatás

kapott

200

19 113

21 598

983 200

1 241 497

1 241 497

0

124 125

123 964

− ROP 3.1.1 program bevétele

58 967

58 967

Előző évi előirányzat maradvány, pénzmaradvány átvétel

8 990

9 600

Tárgyi eszközök, javak értékesítése

2 060

2 060

0

0

0

-1 131

25 736

25 736

2 309

2 308

1 558 107

1 503 405

szervtől

Támogatásértékű működési felhalmozási bevételek

és

immateriális

Átvett pénzeszközök Kiegyenlítő, bevételek

függő,

átfutó

Pénzforgalom nélküli bevételek Előző évek lakásvásárlási kölcsönéből visszatérült, és újból folyósított kölcsönök Bevételek összesen

1 089 100

404



A közigazgatási hivatal 2007. évi kiadásai Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok

Megnevezés

Rendszeres személyi juttatások Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások − jutalom összesen)

(normatív

és

teljesítményhez

Eredeti előirányzat

Módosított előirányzat

Teljesítés

(e Ft-ban)

(e Ft-ban)

(e Ft-ban)

1

2

3

681 981 379

595 592 55 426

593 603 55 399

32 544

40 539 535 66 954 17 853 36 491

40 229 843 60 909 17 853 32 242

43 553 13 519 8 087 3 977 13 354 3 021 168 954 116 763 881309 279 869

39 368 13 519 8 047 3 136 10 276 2 958 158 634 103 383 855620 260 181

kötött

− készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra Foglalkoztatottak sajátos juttatásai − végkielégítés − jubileumi jutalom Személyhez kapcsolódó költségtérítés, hozzájárulások − ruházati költségtérítés, hozzájárulás − üdülési hozzájárulás − közlekedési költségtérítés − étkezési hozzájárulás Szociális jellegű juttatások Nem rendszeres személyi juttatások összesen Külső személyi juttatások Személyi juttatások összesen Munkaadókat terhelő járulékok

27 606 30 288 13 519 3 992 11 123 513 63 724 22 295 768000 213 900

405


A közigazgatási hivatal 2007. évi kiadásai Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok

Megnevezés

Dologi kiadások Készletbeszerzés − irodaszer, nyomtatvány beszerzése − folyóirat, könyv és egyéb információhordó beszerzése − hajtó- és kenőanyagok beszerzése − kis-értékű beszerzése

tárgyi

eszköz,

szellemi

Eredeti előirányzat

Módosított előirányzat

Teljesítés

(e Ft-ban)

(e Ft-ban)

(e Ft-ban)

1

2

3

85 414 16 838 3 788

193 418 48 034 14 868

178 086 46 015 14 821

4 950 6 500

10 161 7 969

9 643 7 421

1 000 10 972 44 002 12 174 500 5 162 6 400 700 2 920

12 054 11 621 94 251 42 016 500 7 759 6 701 1 123 6 078

10 604 10 766 86 228 40 595 98 6 010 6 688 758 3 882

15 846

28 360

26 397

10 510 1 832 200 1 060 8 386 93800

25 253 4 038 5 636 4 585 21 691 215109

22 147 3 219 5 579 4 132 13 894 191980

4 900

121 119 5 968

55 810 5 967

8 500

59 621 1 080

61 568 1 080 3 334

1089100

1558107

1429573

termékek

Kommunikációs szolgáltatások Szolgáltatási kiadások − bérleti és lízing díjak − gázenergia-szolgáltatás díja − villamosenergia-szolgáltatás díja − távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja − víz- és csatornadíjak − karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai − egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások Vásárolt közszolgáltatások ÁFA kiadások Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások Szellemi tevékenység végzésére kifizetés Egyéb dologi kiadások Egyéb folyó kiadások Dologi és egyéb folyó kiadások összesen Felhalmozási kiadások (felújítás és intézményi beruházás) − lakástámogatás Támogatásértékű kiadások

működési

és

felhalmozási

Átadott pénzeszközök Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások Pénzforgalom nélküli kiadások Kiadások összesen

406



A Dél-alföldi régióban 2007-ben végzett termékellenőrzések és vizsgálatok adatai FVF által elrendelt vizsgálat

Megnevezés Élelmiszeripari termékek Műszaki termékek Könnyűipari termékek Játékok Háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek Építőipari termékek Egyéb termékek Összesen

379 140 273 63

Helyi kezdeményezésű vizsgálat 20

Összesen 399 140 273 63

126

126

136 96 1 213

136 96 1 233

20

A Dél-alföldi régióban 2007-ben végzett termékellenőrzések és vizsgálatok adatai

Egyéb termékek Építőipari termékek

1 400 Háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek Játékok

1 200 1 000 800 600

Könnyűipari termékek

400

Műszaki termékek

200 -

FVF által elrendelt vizsgálat

Helyi kezdeményezésű vizsgálat

407

Élelmiszeripari termékek



A Dél-alföldi régióban végzett termékellenőrzések és vizsgálatok során 2007ben hozott döntések adatai Megnevezés

Forgalmazást megtiltó 139 67 59 168 2 3

Kötelezésre

Élelmiszeripari termékek Műszaki termékek Könnyűipari termékek Játékok Háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek Építőipari termékek Egyéb termékek Összesen

Feltételhez kötő 106

34 102 47 551

70

106

A Dél-alföldi régióban végzett termékellenőrzések és vizsgálatok során 2007-ben hozott döntések adatai Egyéb termékek 600 Építőipari termékek 500

Háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek

400

Játékok

300

Könnyűipari termékek Műszaki termékek

200

Élelmiszeripari termékek

100

0 Kötelezésre

Forgalmazást megtiltó

Feltételhez kötő

408



A Dél-alföldi régióban 2007-ben végzett termékellenőrzések és vizsgálatok során hozott, közigazgagási eljárásban megtett intézkedések adatai

Megnevezés Élelmiszeripari termékek Műszaki termékek Könnyűipari termékek Játékok Háztartásvegyipari és kozmetikai termékek Építőipari termékek Egyéb termékek Összesen

Fogyasztóvédelmi bírság Minőségvédelmi bírság száma összege (Ft) száma összege (Ft) 205 30 850 000 121 14 271 151 51 3 065 000 179 23 110 000 2 1 015 000 22

3 990 000

86 38 583

9 130 000 2 255 000 73 415 000

121

14 271 151

A Dél-alföldi régióban 2007-ben végzett termékellenőrzések és vizsgálatok során hozott, közigazgatási eljárásban megtett intézkedések adatai Egyéb termékek Építőipari termékek

600

Háztartásvegyipari és kozmetikai termékek Játékok

500 400 300

Könnyűipari termékek

200

Műszaki termékek 100 Élelmiszeripari termékek

0 Fogyasztóvédelmi bírság száma

Minőségvédelmi bírság száma

409



Termékellenőrzések és vizsgálatok 2007. évi adatai szabálysértési jogkörben hozott intézkedések Vizsgált "terület"

8 3 11 0

összege (Ft) 125 000 45 000 125 000 0

Figyelmeztetések száma db 0 0 0 0

1

10 000

0

0 0 23

0 0 305 000

0 0 0

Pénzbírság és helyszíni bírság határozat

Élelmiszeripari termékek Műszaki termékek Könnyűipari termékek Játékok Háztartás-vegyipari és termékek Építőipari termékek Egyéb termékek Összesen

kozmetikai


Hiányosságokat feltárt ellenőrzések száma / kiszabott bírságok összege 2007. évben Megnevezés Élelmiszeripari termékek Műszaki termékek Könnyűipari termékek Játékok

db

Háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek Építőipari termékek Egyéb termékek Vendéglátás Reklám Egyéb Összesen

410

342 78 244 14

Ft 45 246 151 3 110 000 23 235 000 1 015 000

55

4 000 000

113 83 1 698 460 161 3 248

9 130 000 2 255 000 133 463 000 20 795 000 19 573 000 261 822 151


48. számú melléklet Döntések száma a szociális és gyámhivatalban 2006-2007. évben Bács-Kiskun megye

Megnevezés

2006. Elsőfokú határozat Elsőfokú végzés Másodfokú határozat Másodfokú végzés Összesen

2007.

Békés megye 2006.

2007.

Csongrád megye 2006.

3 233 166

3 161 179

1 944 39

4 391 42

1 418 59

260 27

563 39

174 16

432 12

178 37

3 686

3 942

2 173

4 877

1 692


2007.

2006. 2007. 6 8 1 295 595 847 264 320 99 1 612 457 452 80 63 12 7 10 1 863 551 682

Döntések száma a szociális és gyámhivatalban 2006-2007. évben

4 500 Elsőfokú határozat

4 000 3 500

Elsőfokú végzés

3 000 2 500

Másodfokú határozat

2 000

Másodfokú végzés

1 500 1 000 500 0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

411

2006.

2007.

Csongrád megye



A másodfokú döntések eredménye gyámügyben 2006-2007. évben Bács-Kiskun megye 2006. Az elsőfokú döntést helybenhagyó Az elsőfokú döntést megváltoztató Az elsőfokú döntést megsemmisítő és az eljárást megszüntető Az elsőfokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító A másodfokú eljárást megszüntető Összesen

Békés megye

Csongrád megye


2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

86

67

43

54

68

55

197

176

23

18

4

11

11

13

38

42

7

3

0

2

2

0

9

5

17

18

4

17

5

3

26

38

11

0

0

6

1

5

12

11

144

106

51

90

87

76

282

272

A másodfokú döntések eredménye gyámügyben 2006-2007. évben A másodfokú eljárást megszüntető

160 140


120 100

Az elsőfokú döntést megsemmisítő és az eljárást megszüntető

80


60 40


20 0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

2006.

Békés megye

2007.

Csongrád megye

412


50. számú melléklet Másodfokú döntések eredménye szociális ügyekben 2006-2007. évben

Az elsőfokú döntést helybenhagyó Az elsőfokú döntést megváltoztató Az elsőfokú döntést megsemmisítő és az eljárást megszüntető Az elsőfokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító A másodfokú eljárást megszüntető Összesen

Bács-Kiskun Békés megye megye 2006. 2007. 2006. 2007. 115 431 93 257 10 50 0 10

Csongrád Dél-alföldi megye régió 2006. 2007. 2006. 2007. 83 361 291 1049 4 13 14 73

1

1

0

1

0

2

1

4

3

13

6

44

0

13

9

70

13

0

0

2

2

1

15

3

142

495

99

314

89

390

330

1199

A másodfokú döntések eredménye szociális ügyekben 2006-2007. évben 450


400 350


300 250

Az elsőfokú döntést megsemmisítő és az eljárást megszüntető

200 150


100 50

A másodfokú eljárást megszüntető

0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

413

2006.

2007.

Csongrád megye



A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata a szociális és gyámhivatalban 2006-2007. évben Bács-Kiskun megye

Megnevezés A kereset elutasítása A döntés megváltoztatása Hatályon kívül helyezés Hatályon kívül helyezés és új eljárásra kötelezés Az eljárás megszüntetése

Békés megye

2006. 15 0 0

2007. 18 0 0

0

Összesen

2006.

Csongrád megye

2007.


6 0 1

5 0 1

2006. 14 0 1

2007. 12 0 0

2006. 35 0 2

2007. 35 0 1

5

0

1

0

1

0

7

2

9

0

8

6

5

8

22

17

32

7

15

21

18

45

65

A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata a szociális és gyámhivatalban 2006-2007. évben A kereset elutasítása 18 16

A döntés megváltoztatása

14 12

Hatályon kívül helyezés

10 8 6


4 2 0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

414

2006.

2007.

Csongrád megye

Az eljárás megszüntetése


52. számú melléklet Mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei 2006-2007. évben Bács-Kiskun megye

Megnevezés Kérelmek száma Helyt adó döntések száma

Békés megye

Csongrád megye


2006. 2 512

2007. 2 171

2006. 3 690

2007. 3 128

2006. 980

2007. 798

2006. 7 182

2007. 6 097

655

693

805

1 083

306

377

1 766

2 153

Mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei 2006-2007. évben

3 690

4 000 3 500 3 000

3 128 Kérelmek száma

2 512 2 171

2 500 2 000 1 500

1 083 655

1 000

693

805

980

798 377

306

500 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

415

2006.

2007.

Csongrád megye

Helyt adó döntések száma



A szociális és gyámhivatal által végzett hatósági és felügyeleti ellenőrzések 2006-2007. évben Megnevezés Gyámhivatalok Jegyzői hatáskör Gyermekvédelmi intézmény Szociális intézmény Összesen

Bács-Kiskun Csongrád Dél-alföldi Békés megye megye megye régió 2006. 2007. 2006. 2007. 2006. 2007. 2006. 2007. 8 7 4 17 2 18 14 42 43 36 7 10 5 22 55 68 60

31

71

43

132

74

263

148

109

71

127

84

49

117

285

272

220

145

209

154

188

231

617

530

A szociális és gyámhivatal által végzett hatósági és felügyeleti ellenőrzések 2006-2007. évben 250 Szociális intézmény

200

150

Gyermekvédelmi intézmény

100

Jegyzői hatáskör

Gyámhivatalok

50

2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

2006.

2007.

Csongrád megye

416


A szociális és gyámhivatal által végzett hatósági és felügyeleti ellenőrzések a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben Szociális intézmény

700

Gyermekvédelmi intézmény

600 500

285 272

400

Gyámhivatalok

300 263

148

200 100

Jegyzői hatáskör

68

55 14

42

2006.

2007.

417


54. számú melléklet Gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezéseinek száma 2006-2007. évben Megnevezés

Bács-Kiskun megye 2006. 2007.

Új működési engedély Működési engedély módosítása Működési engedély visszavonása

2006.

Csongrád megye Dél-alföldi régió

2007.

2006.

2007.

2006.

2007.

2

7

5

2

88

47

95

56

22

52

16

84

16

53

54

189

1

2

5

6

4

10

10

18

0

4

0

6

1

0

1

10

25

65

26

98

109

110

160

273

Kérelem elutasítása Összesen

Békés megye

Gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezéseinek száma 2006-2007. évben Új működési engedély

90 80

Működési engedély módosítása

70 60 50

Működési engedély visszavonása

40 30 20

Kérelem elutasítása

10 0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

418

2006.

2007.

Csongrád megye


Gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezéseinek megoszlása a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben


300

10 18

Működési engedély visszavonása

250 200

1 10

150

189

54


95

Új működési engedély

100 56

50 0 2006.

2007.

419


55. számú melléklet Szociális intézmények működési engedélyezéseinek száma 2006-2207. évben Bács-Kiskun megye 2006. 2007.

Megnevezés Új engedély

működési

Működési ismételt kiadása

engedély

Működési engedély módosítása Kérelem elutasítása Összesen

Békés megye 2006.

Csongrád megye

2007.

2006.

2007.

8

4

33

37

41

18

107

76

35

53

73

97

23 7 145

129 3 212

56 1 125

373 3 466

4 4 122

164 16 295

Dél-alföldi régió 2006.

2007.

82

59

215

226

83

666

12 392

22 973

Szociális intézmények működési engedélyeinek száma 2006-2007. évben Új működési engedély

400 350

Működési engedély ismételt kiadása

300 250 200


150 100


50 0 2006.

2007.

Bács-Kiskun megye

2006.

2007.

Békés megye

420

2006.

2007.

Csongrád megye


Szociális intézmények működési engedélyeinek megoszlása a Dél-alföldi régióban 2006-2007. évben

22

1000 900


800 700

666

600 500

12

400

83

300 200 100


215

226

82

59

0 2006.

2007.

421

Működési engedély ismételt kiadása Új működési engedély



Az állami főépítész 2007. évi tevékenységének főbb adatai Településrendezési tervek Összesen véleményezése Hatósági

Ügyiratok száma Főszám

Alszám

244

1 774

2 018

209

0

Területrendezési ügyek Tervtanács Pályázat SzakVéleményezés Összesen hatósági 20 7 27

47

Az állami főépítész 2007. évi tevékenységének főbb adatai

Tervtanács; 47

Területrendezési ügyek; 27

Településrendezési tervek véleményezése; 209

422

12

Egyéb

25


57. számú melléklet AZ IKTATOTT ÜGYIRATOK SZÁMA Ágazat

Főszámra

Alszámra

Gyűjtőszámra

Főszámra

2006. A

2. Egyéb pénzügyek 3. Vámigazgatás és jövedéki eljárás

Egészségügyi igazgatás Szociális és nyugdíjbiztosítási igazgatás 1. Szociális igazgatás 2. Nyugdíjbiztosítási igazgatás

E

Gyűjtőszámra

2007.

Pénzügyek 1. Adóigazgatási ügyek

B C

Alszámra


1949028 3831 313133 434433

201629

2777928 4089 261350 333679

198948

253359 157527

57801

260840 140261

46190

60283

62742

79713

83419

1510

6885

1802

8679

30988

50503

23389

34953

55377

17723

7332

19874

15868

6432

20867

16750

16968 2010

63828 5191

2950 4055

19118 5117

54908 5875

1336 4051

24646

9421

27225

16121

1. Környezetvédelem 2. Természetvédelem 3. Építésügyek 4. Területfejlesztési- és rendezési ügyek 5. Kommunális igazgatás

F

Közlekedés és hírközlési igazgatás 1. Közlekedésigazgatás 2. Hírközlési igazgatás

G H

Vízügyi igazgatás Belügyi igazgatási ügyek 1. Anyakönyvi és állampolgársági ügyek 2. Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása 3. Képviselők választása, népszavazás 4. Rendőrségi ügyek 5. Tűzoltóság 6. Idegenrendészeti és tartózkodási ügyek 7. Igazságügyi igazgatás(Igazságügyi Hivatalok) 8. Egyéb igazgatási ügyek

423


AZ IKTATOTT ÜGYIRATOK SZÁMA Ágazat I J K L M

Lakásügyek Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás Ipari igazgatás Kereskedelmi igazgatás, idegenforgalom Földművelésügy, állat- és növény-egészségügyi igazgatás 1. Ingatlan-nyilvántartás 2. Földművelésügy 3. Állategészségügy 4. Növényegészségügy 5. erdészet

Főszámra

Alszámra

Gyűjtőszámra

2006.

4523

14456

110

7878

18865

103

309872 48369 24724 19058 10835

231223 143422 54806 30291 14197

184667 8298 149

281177 64526 26272 8156 10801 3528

215233 149661 67084 33801 11461 48

245206 8980 154

611858

1147874

649100

1047458

6917 89

10990 692

7472 85

12790 754

2832

2. Munkavédelem

X

2652

Munkaügyi igazgatás, munkavédelem 1. Munkaügy

P R

Gyűjtőszámra

2007.

6.vetőmagfelügyelet

N

Főszámra Alszámra

Közoktatási és művelődésügyi igazgatás Sportügyek Honvédelmi, katasztrófavédelmi igazgatás, fegyveres biztonsági őrség 1. Honvédelmi igazgatás 2. Katasztrófavédelmi igazgatás

2872

3605

8

2979

4269519

2144655

251747

4987256

3919

82

3. Fegyveres biztonsági őrség

Mindösszesen:

424

2062562

313158



A területi államigazgatási szervek és államigazgatási feladatot ellátó más szervek államigazgatási feladatellátásának jellemzői

Ágazat

A

2006 I. fokú hatósági döntések száma (szabálysértés nélkül)

I. fokú döntés ellen benyújtott jogorvoslatok száma

2270

18

251 221907

23 352

II.fokú döntések száma

Szakhatósági közreműködés száma

2007

Keresetindítás

Nyert Vesztett perek perek száma száma

Szabálysértési ügyek száma




Keresetindítás

Nyert perek száma

380318

1368

1310

247

123

43

2624

25

274 233868

30 411

815 94

55006

80 134

Vesztett perek száma


66 127

14 30

10082 13

689

662

75

Pénzügyek 1. Adóigazgatási ügyek 2. Egyéb pénzügyek 3. Vámigazgatás és jövedéki eljárás

B


C

Szociális és nyugdíjbiztosítási igazgatás

E

I. fokú hatósági döntések száma (szabálysértés nélkül)

512 396

27820

1. Szociális igazgatás

85199

755

2. Nyugdíjbiztosítási igazgatás

93155

4778

5103

1. Környezetvédelem

2589

83

65

7014

2. Természetvédelem

254

11

6

2863

3. Építésügyek

384

4

248742

18

1674

24

Környezetvédelmi, területfejlesztési igazgatás

és

200 69

182 79

18 24

929

817

121

2

2

25695 38

333467

1480

69908

4061

4013

2673

89

60

7841

4

4

424

15

11

2246

2

2

1126

461

5

1341

4584

263192

309

4668

2069

34

2

1

építésügyi, kommunális

4. Területfejlesztési- és rendezési ügyek 5. Kommunális igazgatás F

Közlekedés és hírközlési igazgatás 1. Közlekedésigazgatás 2. Hírközlési igazgatás

G


4

425

14

1

1

Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal A területi államigazgatási szervek és államigazgatási feladatot ellátó más szervek államigazgatási feladatellátásának jellemzői

Ágazat

2006 I. fokú hatósági döntések száma (szabálysértés nélkül)

H




2007 Keresetindítás

Nyert perek száma



I. fokú hatósági döntések száma (szabálysértés nélkül)




Nyert perek száma


40

12

2

1

1

Keresetindítás


Belügyi igazgatási ügyek 1. Anyakönyvi és állampolgársági ügyek 2. Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása 3. Képviselők választása, népszavazás 4. Rendőrségi ügyek

6928

54

72

1092

5. Tűzoltóság

36

21

4

11215

0

4202

58

104

1217

11975

0

6 Idegenrendészeti és tartózkodási ügyek

7939

132

7. Igazságügyi igazgatás(Igazságügyi Hivatalok)

1875

3

4628

286

1. Ingatlan-nyilvántartás

262733

884

1026

50

154

149

19

230452

495

494

45

126

116

2. Földművelésügy

100197

204

135

944

11

7

12

106049

698

570

1169

16

14

1

3. Állategészségügy

34978

121

79

8889

8

5

33835

158

122

12105

6

4

3

307

4. Növényegészségügy

9244

465

30

4236

10

3

7858

384

56

4761

9

2

1

501

5. erdészet

3720

27

4003

22

467

9268

1

2

345601

238

41

35

7

63

1

11

10

7

6

9695

70

2940

9

6443

156

3

8 Egyéb igazgatási ügyek I

Lakásügyek

J


K

Ipari igazgatás

L

Kereskedelmi igazgatás, idegenforgalom

Földművelésügy, állatM egészségügyi igazgatás

és

140

15

692

6.vetőmagfelügyelet N

31

növény18

Munkaügyi igazgatás, munkavédelem 1. Munkaügy

339749

326

42

1

341

42

28

16

48

204

2. Munkavédelem P


R

Sportügyek

X

Honvédelmi, katasztrófavédelmi igazgatás, fegyveres biztonsági őrség 1. Honvédelmi igazgatás 2. Katasztrófavédelmi igazgatás

31

31

2558

11

2678

1

3. Fegyveres biztonsági őrség Mindösszesen:

1428458

8600

7800

61875

1467

1293

426

214

37151

2049698

10127

7881

93794

1274

1089

152

22909

Beszámoló Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal évi tevékenységéről Dél-alföldi Régió

Recommend Documents