Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásá ról

1030

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. május 31-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve

a.l tárgysorozata:

b./ rendeletei:

c./ határozatai: 111-127/2012.

Napirendek: 1./ Tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről

2.1 Tájékoztató a 100%-os önkormányzati tulajdonban

lévő

gazdasági társaságok

működéséről

3./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által létrehozott közalapítványok 2011. évi tevékenységéről és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról 4./ Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak

ellátásá ról

5/a. Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek 2011. évre biztosított pályázati pénzeinek elszámolására 5/b. Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendelete alapján benyújtott rendkívüli pénzügyi támogatási kérelem elbírálására

6.1

Előterjesztés

a Móricz Zsigmond Színház átvételével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 3/2012.(1.19.) számú határozat

7/a. Előterjesztés Nyíregyháza Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mliködési Szabályzata megállapításáról szóló 24/2011.(11.10.) számú határozat módosítására 7.1b. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosítása

8.1 Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a helyi nemzetiségi őnkormányzatok között együttműködési megállapodások meg­ kötésére 9./Előterjesztés a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola

magasabb vezetőjének megbízá_~a: tárgyában vezetőjének megbízására "í·',

pályázat kiírására és magasabb

·~~v~

. ' .~.. () Jolgármester ,

/'

1031 JEGYZŐKÖNYV Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2012. május 31-én tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Dr. Kovács Ferenc polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Jászai Menyhért alpolgármester, Kósa Tímea alpolgármester, Dr. Adorján Gusztáv, Fesztóry Sándor, Halkóné Dr. Rudolf Éva, Dr. Horváthné Dr. Veisz Katalin, Jeszenszki András, Kósa János, Lipták Lajos, Magera Tibor, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Mussó László, Nagy László, Petneházy Attila, Póka Imre Tamás, Dr. Szilassy Géza, Szilvási István, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Vass Zoltán Géza képviselők. Hiányzott: Lengyel Gábor képviselő (távolmaradását bejelentette) Meghívottként részt vettek: Faragóné Széles Andrea Jegyzői Kabinet vezetője, Dr. Kása Brigitta Gazdálkodási Főosztály vezetője, Kőhegyi Edit, Patóné Nagy Magdolna, Groncsák Andrea, dr. Grósz Péter, dr. Krizsai Anita osztályvezetők, Tóth Géza Közterület-felügyelet vezetője, Dóró Erika civil referens, Parillák Gabriella sajtószóvivő, Hagymási Gyula pályázatkezelési referatúra vezető, Veres István városi főépítész, Pató István városfejlesztési referens, Dr. Kádár Csaba a Jegyzői kabinet csoportvezetője, Metzner Zsolt NYITÖT munkaszervezeti vezető, Tóthné Csatlós Ildikó Szociális Osztály csoportvezető, Dr.Loványi István Györgyné Portfólió Referatúra vezetője, Tardiné Hajós Judit a Város-Kép Nonprofit Kft. gazdasági vezetője, Béda Zsuzsa kulturális referens, Kertész Sándorné oktatási referens, Lukovicsné Varga Erika civil referens, Tasnádi Csaba a Móricz Zsigmond Színház igazgatója, Pregitzer Fruzsina a Móricz Zsigmond Színház művésze, Bocskai Péter a NYÍRVV Nonprofit Kft. ügyvezetője, Gajdos László Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft. ügyvezetője, Kovács Aladár Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Közalapítvány, László Zoltán a „Nyíregyháza Temetőiért” Közalapítvány elnöke, Gyebrószki János a „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány, Béres József Attiláné jegyzőkönyvvezető, Z. Pintye Zsolt a Nyíregyházi Városi TV munkatársa, Szász Anita a Kelet-Magyarország munkatársa, Máté János a Nyíregyházi Napló munkatársa, Nagy Angelika a Sunshine FM Rádió munkatársa. 1./ napirend: Tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tisztelettel köszöntöm a Közgyűlésünkön megjelent képviselőket, szakértőket, meghívott vendégeket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Megállapítom, hogy a Közgyűlés határozatképes, kérem, hogy mindenki ellenőrizze a szavazógépét, és szokás szerint először a napirend elfogadására teszek javaslatot az írásban megküldöttek szerint. Kérdezem, van-e valakinek egyéb javaslata? Nem látok jelentkezőt, úgyhogy kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az írásban megküldött napirend elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 16 képviselő. A Közgyűlés 16 szavazattal elfogadta a napirendet.

1032 1./ napirend: Tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Első napirendi pontunk szokás szerint, a tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről, ez a polgármesteri szóbeli tájékoztató, melynek az alábbiak szerint teszek eleget. A legutóbbi Közgyűlésünket követően április 27-én került sor a turisztikai szezonnyitó rendezvényként a „Helló Nyíregyháza” megrendezésre, ami nagyon sikeres volt. Országos visszhangot váltott ki, pozitívan növelve Nyíregyháza imidzsét. Szintén ezen a napon újabb állampolgári eskütételre került sor. Május 1-jén a Bujtoson civil majális volt, május 2-án pedig az elektromos világítótestek hulladékainak kezelésével kapcsolatos roadshow érkezett Nyíregyházára. Május 4-én sajtóreggelit adtunk, ahol a média helyi képviselőivel értékeltük az elmúlt időszak eredményeit, nehézségeit. Május 4-én Jászai Menyhért alpolgármester úr vezette a nyíregyházi delegációt, amely ukrajnai testvérvárosunk, Ivano Frankivsk 350. fennállásának alkalmából rendezett ünnepségsorozaton képviselte a városunkat. Május 9-én Kósa Tímea alpolgármester asszony részt vett a KA-VOSZ Zrt. rendezvényén, ez a Széchenyi Kártyaprogram indulásának 10. évfordulója alkalmából került megrendezésre. Május 10-én iserlohni testvérvárosunk meghívására látogatást tettem Németországi testvérvárosunkban. Ennek keretében egy közös, egy nyíregyházi és egy iserlohni író által megalkotott könyv bemutatására került sor, melynek a premierje itt nálunk a Könyvnapon lesz. Május 10-én Kósa Tímea alpolgármester asszony részt vett a Vendégségben című politikusokkal készült portréműsorban, ahol politikamentesen, egy kötetlen beszélgetés keretein belül mutatjuk be Nyíregyháza közéleti személyiségeit. Május 11-én újabb állampolgári eskütételre került sor, és ez alkalommal a Nyíregyházán esküt tevők száma már meghaladta a 3.500 főt. Május 15-én Szentpéterváron a FIABCI Nemzetközi Ingatlanfejlesztő Szövetség díját vehettük át, az Állatpark Ócenáriuma és a Zöldpiramis nyerték el a rangos nemzetközi elismerést. Május 16-án Kósa Tímea alpolgármester asszony egy sajtótájékoztatóval egybekötött helyszíni szemlével indította útnak az idei hulladék-kommandót. Május 17-én felavattuk a WWF Föld Órája Főváros táblánkat Sóstógyógyfürdőn és a belvárosban, a KossuthRákóczi utca kereszteződésében, s elültettük a SUNWO ZRT-től ez alkalomból ajándékba kapott smaragdfákat. Május 17-én tartottunk lakossági fórumot, itt a Kossuth téren az Életfa Szökőkúttal kapcsolatosan. Péntekig megy a szavazás, mint ahogy mindannyian gondolom tudják arról, hogy a bemutatott, a jelenlegi és plusz három új variációk közül melyiket támogatják a nyíregyháziak. Május 17-én az Electrolux tartott jótékonysági napot, és szintén ezen a napon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Programok irányító hatósága Észak-alföldi Regionális Monitoring Albizottsága rendkívüli ülést tartott. Május 18-án Ünnepi Közgyűléssel nyitottuk meg a Városnapok Rendezvénysorozatot, a Városnapokon Szarvas volt Nyíregyháza díszvendége. Május 18-án Kósa Tímea alpolgármester asszony részt vett a nyíregyházi Kutatóintézet nyílt napján. Az Intézet alapjait Nyíregyháza városa fektette le, amikor a város földeket adományozott számára. Május 19-én a Felvidéki kitelepítettek emléktábláját koszorúztuk meg, és a Városháza falán felavattuk Gróf Eszterházy János emléktábláját. Május 23-án átadtuk a négy új műfüves óvodai futballpályát, amit az Ovi-foci Közhasznú Alapítvány támogatásával valósítottunk meg, ígéretünknek megfelelően gyermeknapig elkészült és a négy óvodai körzetből mind a négy kapott egy ilyen pályát. Május 23-án a Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetségének

1033 válaszmányi ülésére került sor, és szintén ezen a napon megalakult az Idősügyi Tanács. Május 23-án bemutatkozó látogatásra érkezett Johan Indekeu úr a Belga Királyság magyarországi nagykövete, ahol a Nagykövet úr társaságában mind a Vallon, mind a Flamand tartományok képviselője részt vett a delegációban, a jövőbeni együttműködésünkről tárgyaltunk. Május 25-én Városháza adott otthont a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. sajtótájékoztatójának és lakossági fórumának, ami az M3-as autópálya épülő szakaszáról szólt. Ugye az M3-as autópálya két részletben Vásárosnaményig épül, de azt gondolom, hogy Nyíregyháza számára talán legalább ilyen fontos, hogy a nyugati elkerülő építésének az előkészítése is folyamatban van. Május 26-án a Michelin folytatta a már megkezdett hagyományt, és megrendezte a II. Bringafesztivált itt városunkban, ami nagyon sikeres volt. Május 27-én a Lego támogatásával városi gyereknapot tartottunk. Május 27-én ismét megrendezésre került a Nyírségi Vágta, a Nemzeti Vágta előfutamaként. Nyíregyháza színeiben szeptember 15-én Vislóczki Viktor száll majd nyeregbe. Talán a napirendi pontoknál kellett volna mondanom, de most kérem a Közgyűlés tagjait, hogy nagy feszes napirendünk van. Egyrészt sok a napirendi pontunk, másrészt meghívtam a Főiskola vezetését, Rektor urat, hogy a Közgyűlést és azt gondolom Nyíregyháza ügye és oktatása, a felsőoktatása iránt érdeklődőket egyaránt nagyon érdekel a Főiskola jövője. 12,30-kor Kovács Zoltán Oktatási Rektor-helyettes úr lesz a vendégünk és ad egy tájékoztatást, ezért azt a napirendi pontokat itt megszakítjuk, illetve 13 órakor érkeznek a Raiffeisen Bank vezetői. Tehát 13 órakor a zárt ülést meg kell kezdenünk, és mind a két dolog nagyon fontos, jelentős esemény, tehát ezért arra kérem a tisztelt Képviselőket, hogy nagyon koncentráltan, a napirendi pontokhoz tartozóan tegyék meg felszólalásaikat. Most pedig kérdezem, hogy kinek van a polgármesteri szóbeli tájékoztatáshoz kérdése vagy hozzászólása? Jeszenszki András képviselő úr. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Csak nagyon röviden, a sajtóértesülések szerint változás történt a Városkép Kft és a Nyírsuli vezetésében, ezzel kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy mi volt ennek az oka? Illetve ehhez kötődően lenne a kérdésem az, hogy van-e valamilyen információja már a városvezetésnek arról, hogy hogyan áll az a médiapályázat, amelyet benyújtott az Önkormányzat? Illetve ehhez kötődően lenne még egy megjegyzésem, hogy a Mentálhigiénés Központnak az üres épületrészénél talán érdemes lenne majd egy takarítást megejteni, mert ugye az elmúlt hónapokban az üresen állt, és már most elég rendezetlen a helyzete ott annak a területnek. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly képviselő úr. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én a Főiskola kapcsán szerettem volna Polgármester úr véleményét megkérdezni. Arra irányulna nekem a kérdésem, hogy akkor, amikor ezt tárgyaljuk, akkor lesz-e erre lehetőség? Köszönöm, mert akkor ezt akkor fogom megtenni Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Vass Zoltán Géza képviselő úr.

1034 Vass Zoltán Géza:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, én a szökőkút átépítése kapcsán szeretnék egy dolgot kérdezni. Láttuk a terveket, egy dologról nincs információnk, hogy, melyik átépítési terv mennyibe kerülne nagyságrendileg? Ez nagymértékben megkönnyítené a döntésnek a meghozatalát. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdezőt nem látok. Akkor elkezdem visszafelé a válaszokat. Tehát ahogy azt közöltük, ugye az IVS-ből sikerült egy módosítással 20 millió forintos keretet erre biztosítani. Tehát a három variációból kettő ezen belül van, a harmadik, amelynél kevés zöld van, és azt hiszem, hogy ez 4-es számként szerepel a Naplóban, a Kelet-Magyarország is lehozta, az ennél nagyobb költséget tartalmazna. Nagyon nagy számban szavaztak nyíregyháziak, ez öröm és nem ez a variáció kapta a legtöbb szavazott, tehát ez a költségkereteket nem fogja szétfeszíteni. A Főiskoláról majd beszélünk. A Jeszenszki András képviselő úr kérdése, tehát a Nyírsuli kft-nek az ügyvezetői megbízatása a mai nappal lejár, Takács Sándor úr az ügyvezető és valóban, a polgármesteri hatáskörben holnapi naptól Kósa Árpád ügyvezető urat kívánom kinevezni, aki lemondott a Városkép Kft. ügyvezetőségéről, s a Városkép Kft élére pedig Zagyva Gyulat urat nevezem ki. Na most a médiapályázat az még nincsen elbírálva tudomásom szerint, tehát folyamatban van. Nem tudom, hogy mikorra várható a döntés, s ez ugye összefügg a Mentálhigiéniás Központtal is, ahogy jelezte Képviselő úr, de úgy látom, hogy itt van Bocskai Péter ügyvezető úr, hallotta, és már nyilván jegyezte is ezt a kérdést. Köszönöm szépen. Van-e valakinek hozzászólása ehhez a napirendi ponthoz? Köszönöm szépen, nem látok jelentkezőt, akkor kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk a polgármesteri tájékoztató tudomásul vételéről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: határozat NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 111/2012.(V.31.) számú határozata a két közgyűlés között történt eseményekről szóló tájékoztató tudomásul vételéről A Közgyűlés a két közgyűlés között történt eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2./ napirend: Tájékoztató a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok működéséről Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Meghívott: az érintett gazdasági társaság vezetője

1035

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ugye ez első alkalommal kerül sorra. Tavaly átszerveztük a Polgármesteri Hivatalt, illetve a cégek tulajdonosi felügyeletét biztosítottuk, és ennek az eredménye, hogy az elmúlt évben ezért nem tudtunk még ilyen tájékoztatást adni. Most viszont már abban a helyzetben vagyunk, hogy ezt meg tudjuk tenni. Az van ideírva nekem, véleményezi az érintett szakmai bizottság. Ez a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság? Kérdezem? Jó. Akkor kérem, hogy az érintett szakmai bizottságok elnökei tájékoztassák a Közgyűlést a bizottsági álláspontokról. Először Tormássi Géza elnök urat kérem. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk keddi ülésén tárgyalta a tájékozatót, és egyhangúlag elfogadásra javasolja ennek a tudomásul vételét.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Adorján Gusztáv elnök úrnak adom meg a szót és kérem, hogy a szakmai bizottságok elnökei jelentkezzenek be, mert nem tudom, hogy ki tárgyalta és véleményezte ezt a napirendi pontot. Parancsolj.

Dr. Adorján Gusztáv:Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság is megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja a tájékoztatást. Köszönöm.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót.

Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság is megtárgyalta, és 7 igen szavazattal egyhangúlag elfogadásra javasolja a Képviselőtestületnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy több bizottsági elnök nem jelentkezett be, tehát mindhárom bizottság elnöke tájékoztatta a Közgyűlést, hogy a Bizottságok egyhangúlag támogatták. Megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy első körben kinek van kérdése az előterjesztéshez? Dr. Moskovits Károly képviselő úr jelentkezett. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én a Városkép Kft. kapcsán szeretnék Ügyvezető úrnak kérdéseket feltenni. Az anyag tartalmazza azt, hogy a tulajdonosi elvárások közül az egyik legfőbb volt az objektivitás. Én azt szeretném megkérdezni ezzel kapcsolatban, hogy a különböző felületeken az ellenzéki vélemények milyen arányban jelennek meg? Hogy ezt szokta-e mérni a cégnek az ügyevezetése? Illetve ezt már többször kifejtettük a

1036 Közgyűlésen, hogy álláspontunk szerint a Naplónál ez egyáltalán nem teljesül. Mi az akadálya annak, hogy legalább a közgyűlések kapcsán az ellenzéki vélemények megjelenjenek a lapban? Ezt szeretném megkérdezni. Ezt követően a Városi TV-nek a nézettsége érdekelne, hogy ezzel kapcsolatban milyen adatai vannak az ügyvezetésnek? Javult? Romlott? Elégedettek-e vele? Hogyan lehet ezt a továbbiakban javítani? Ugye az ezzel kapcsolatos, a web-oldallal kapcsolatos ilyen jellegű adatot az előterjesztés tartalmazza, erre azért nem kérdezek rá. Utána a bérjellegű kiadások kapcsán, hogyan sikerült, milyen technikával elérni ezeknek a csökkentését? Itt, ha munkahely megszüntetésekre került sor, akkor hány státuszt kellett megszüntetni? Illetve tartalmaz az előterjesztés egy TV székházzal kapcsolatos pályázatot is, hogy ebben milyen lehetőségeink vannak? Ki pályázik? Illetve milyen eredményt lehet ebben elérni? Köszönöm.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más kérdés van-e? Nagy László Frakcióvezető úr. Nagy László:(frakcióvezető) Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr. Miután minden gazdasági társaságot együtt tárgyal a Közgyűlés, elég nehéz a társaságokat szétválasztani egymástól. Én a Nyírsuli Kft. kapcsán szeretnék kérdezni, feltenni egykét kérdést. Egyrészt azt tudjuk, hogy a Nyírsuli Kft. 2010-ben mint sportiskola az ország legeredményesebb sportiskolája volt. Hasonlóan jó eredményeket tudott felmutatni az elmúlt évben is, 2011-ben is, ugye itt ketté kell választani, hiszen a gazdasági év, illetve a tanév, és a tanévhez köthető sikerek azok elválnak egymástól, időpontban, időben mindenképpen. De az látszik, és az olvasható, vagy tudható, hogy az ez évi sportteljesítmények is meglehetősen komoly sikereket rejtenek magunkban. Mi az oka annak, hogy mégis váltásra van szükség? Mivel nem voltak megelégedve? Akár a városvezetők a Nyírsuli kapcsán, illetve van egy teljesen konkrét kérdésen, Történt-e a Nyírsuli Kft. életében a TA-os pályázatok tekintetében olyan kifizetés, amelynek érintettsége révén akár a képviselő-testület bármelyik tagja érintetté válhat? Magyarul, kik készítették az elmúlt évben a TA-os pályázatokat? Kik készítik most a TA-os pályázatokat a Nyírsuli Kft-nél? Nem fordulhat-e elő az, hogy bármilyen erkölcsi probléma merül fel ezek kapcsán? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Szilvási István képviselő úr jelentkezett. Szilvási István:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr. Meg lettem szólítva az előző kérdés kapcsán, azért szeretnék válaszolni. Tudom, hogy még nem a hozzászólások ideje van itt. A Nyírsuli Kft. TA-os pályázatával kapcsolatban érdeklődött Nagy László képviselő úr. A történethez tartozik, hogy a Nyírsuli vezetése 2010. augusztusában még kérdésekkel sem tudott előállni a kapcsán, hogy mi a TA-os pályázat, és mire lehet ezt használni? A TA-os pályázatokban én magam is szerepet vállaltam közreműködőként abban, hogy minél magasabb arányban tudjunk elhozni, mivel egy nem kiforrott rendszerről beszéltünk éppen, és a szakszövetségekkel fennálló személyes kapcsolatrendszerem, illetve a szakmai alapjai a Nyírsulinak alapozták

1037 meg azt a hihetetlen mértékű támogatást, amit a tavaly évben a Nyírsuli el tudott hozni. Természetesen itt morális kérdések kapcsán nem gondolom azt, hogy bármiféle fajta olyan kérdés felmerülhet, ami problémát okoz. Az idei évben pedig nem vontak be a következő szezonra vonatkozó pályázatok készítésébe. Szakmailag azt gondolom, hogy megalapozott volt az előző év, és amit mutatnak azok az összegek, amelyeket megnyert a Nyírsuli, az idei évi pedig ugye júniusban kerül majd kihirdetésre, hogy mennyit nyertek. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Több kérdezőt nem látok. Az előterjesztőket kérem, hogy amennyiben tudnak az elhangzott kérdésekre válaszoljanak. Dr. Loványi István Györgyné:(Portfólió Referatúra vezetője) Tisztelt Közgyűlés, a Nyírsulival kapcsolatos kérdésre gondolom, hogy elhangzott a válasz. A Városkép Kft. ügyvezetője sajnos most államvizsgázik, ezért nem tud jelen lenni a Közgyűlésen, én arra szeretném kérni a Közgyűlést miután kizárólag szakmai felmérésekről van szó, hogy fogadják el, hogy egy későbbi időpontban vagy személyesen vagy pedig írásban válaszoljon Kósa Árpád az elhangzottakra. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Frakcióvezető úr kérdésére én is válaszolnék, bár részben Szilvási képviselő úr válaszolt. Tehát a Nyírsulival kapcsolatban. Eleve Takács Sándor úrral úgy egyeztünk meg, hogy egy évre szól a kinevezése, ez egy nagyon mozgalmas egy év volt, épp a TA-o miatt, és ugye a tapasztalat az, hogy ha valaki jó sportszakember, szakmai vezető, még nem biztos, hogy gazdasági szervezet ügyvezetőjeként is olyan jól teljesítményt tud nyújtani. Tehát az egyik oka TA-os pályázatok közül tapasztalt, kicsit anarchikus, szervezetlen hozzáállás volt. Ennek ellenére én azt gondolom, jól szerepeltünk az elmúlt évben. Ehhez viszont minden szükséges szakembert mozgósítanunk kellett. A másik, amit említenék, hogy ugyan ez most nincs napirenden, de várhatóan a Közgyűlésünk elé kerül a BUSZACSA, a Sportcsarnok átvétele. Én úgy látom ezt, hogy ennek a sportlétesítménynek, ami nagyon fontos a teremsportok szempontjából, a város lehet a gazdája. Az elmúlt évben én bejelentkeztem, annál is inkább, mert a város finanszírozta a működést 70%-ban, hogy vonjanak be a tárgyalásokba. Ez nem történt meg, most viszont kiderült, azt gondolom ma már mindenki számára, hogy a BUSZACSA-nak a fenntartója, tulajdonosa a város lenne jó igazán. Természetesen itt is számtalan kérdés van, mint a Színházzal kapcsolatban volt. Tehát ezt egy nagyon megalapozott szakmai tárgyalások eredményeként természetesen térítés nélkül, illetve azoknak a lehetőségeknek, forrásokra gondolok, amik a Sportcsarnok felújítását segíthetik, annak a felmérésére is szükség van, de én úgy gondolom mai tudásom szerint, hogy ezt ebben az évben a Közgyűlés elé fogjuk hozni. Ez viszont azt jelenti, hogy kibővül a város sportintézmény-rendszere és ezt egységesen kell majd kezelni. Ehhez szükséges szervezeti, személyi konzekvenciákat is le kell vonni. Hozzászólásokat kérem, hogy jelezzék, akik hozzászólni kívánnak. Nagy László frakcióvezető úr már jelezte is. Parancsolj. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Még lehet, hogy inkább kérdezni akartam volna, mert nagyon nehéz úgy egy ilyen napirendi pontot tárgyalni, hogy az ember valamennyi gazdasági társasághoz tegyen

1038 fel kérdést. Nem is kíséreltem meg ezt. Az is hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy tavaly, amikor mi jeleztük többször, hogy a gazdasági társaságok éves üzleti terveit vagy éves beszámolóját a Képviselő-testület nem látja, akkor még ezt a tulajdonosi jogoknak a Polgármester úr által történő gyakorlásával magyarázta a Testület és azt gondolták akkor többen is szerintem ebben a teremben, hogy nem fontos a gazdasági társaságoknak az életével foglalkozni a Képviselő-testületnek. Aztán szerencsére az ÁSZ vizsgálat is ezt szóvá tette, így értelemszerűen már az ez évi munkatervbe, még hogyha az eredetibe nem is, de már az elfogadott munkatervbe bekerült, hogy a gazdasági társaságokkal mégis csak foglalkozni kell. Amit én még kérdezni szerettem volna és ezt így a hozzászólásomban kell megtennem az az, hogy Polgármester úr szerint valamennyi gazdasági társaság valamennyi vezetőjének meg van-e a megfelelő képzettsége, végzettsége az adott tevékenységének elvégzéséhez? Ez azért is fontos még akkor is, hogy ha vannak olyanok, akik most ingatják a fejüket, mert én azt gondolom, hogy miután az imént Polgármester úr megfogalmazta a Nyírsuli Kft. vezetése kapcsán, hogy bizony nem minden esetben volt megfelelő a munkavégzése, lehet, hogy más esetekben is előfordulhat ez. Egy-két példát mondok erre. Az, hogy az elmúlt évben hogyan történtek és miként történtek például a Városüzemeltetési Kft-nél a csatornamosások, ezt én nem tudom. Egy dolgot tudok, hogy a város több pontján és teljesen konkrét helyeket tudok majd mondani akár az igazgató úrnak is, olyan helyeken áll meg a csapadékvíz, ahol eddig még soha nem lehetett látni. Azt lehet látni egyébként, hogy ezek elsősorban olyan helyek, ahol mondjuk platán fák övezik az utakat, és a platán fáról tudjuk, hogy van egy rendkívül gonosz tulajdonsága, hogy január 1-jétől december 31-éig valamit hullajt magáról. Ilyen helyeken talán kiemelten kellene foglalkozni a csatornamosásokkal, mert most például hétfőn este, vagy délután, amikor nem volt nagy eső, de volt eső, olyan helyeken állt meg a víz, hogy az utakon nem lehetett átmenni, átkelni, mert a csatornák annyira el vannak dugulva, hogy a csapadékvizet nem tudta elvinni a csapadékcsatorna. A másik ilyen dolog, másik gazdasági társaság kapcsán és azért rossz, hogy így egybe tárgyalunk mindent, talán jobb lett volna külön-külön gazdasági társaságonként foglalkozni és külön elfogadni ezeket, hogy az látszik, hogy vannak olyan gazdasági társaságok, ahol rendkívül nagy volt a fluktuáció, nagyon nagy volt a fluktuáció, elég sok embert bocsátottak el, ez igaz lehet akár a Városüzemeltetési Kft-re is. Nagyon sok új ember került be dolgozni ezekhez a cégekhez, én nem tudom megítélni ebből a mostani előterjesztésből, hogy ezeknek az új embereknek valóban meg vannak-e a megfelelő végzettsége ilyen esetekben. Biztosított-e a Városüzemeltetési Kft-nél minden ágazatnál az, hogy valóban megfelelő szakmai háttérrel rendelkező emberek irányítják ezeket az ágazatokat? Az is látszik, hogy van olyan gazdasági társaság, ahol megítélésem szerint kiemelten magas bérért foglalkoztatunk embereket. Uram bocsá, még rokonokat is. Nem tudom, hogy milyen végzettséggel végzik ezek az emberek a munkájukat, vagy milyen a szakmai megítélése ennek a munkavégzésnek? Szóval összességében azt gondolom, hogy azok a változtatások, amelyek a gazdasági társaságoknál az elmúlt évben lebonyolódtak, összességében nem hozták meg azt az eredményt, amit a Polgármester úr elvárt volna. Ennek megfelelően év közben is tett intézkedéseket, mint a tulajdonosi jogokat gyakorló személy ezeknél a gazdasági társaságoknál. Csak említeném a Nyírinfó Kft. nagyon nagy üdvöskéjét, akit hat hónap vagy nyolc hónap után le kellett, hogy váltson Polgármester úr, de miután letelt az időm csak azt szeretném egy mondatban megfogalmazni, hogy ezeknek a gazdasági társaságoknak a működése az elmúlt évben felemásra sikeredett, Köszönöm.

1039 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Annyit azért, hogy félreértés ne legyen, vagy ne menjen el rossz irányba a dolog, azért itt mindegyik cégnek be van mutatva, bemutatásra került az üzleti eredménye. Én azt gondolom, hogy a legfontosabb a teljesítmény, és ezt pedig teljesen nyugodtan mondhatom, hogy az intézkedések, meghozták az eredményeket, hiszen ha megnézzük, hogy a cégek hogyan működnek és a korábbi években hogy működtek, gyakorlatilag tulajdonosi felügyelet szinte nem is volt. Mindenki azt csinált, amit akart. Ennek vége, egy nagyon szigorú gazdálkodást kell, hogy folytassanak a cégek. Tavaly félévtől negyedéves monitoringgal, tehát nem állhat már az a helyzet elő, amit például épp a Városüzemeltetés korábbi vezetője kapcsán személyesen tapasztaltam, hogy bejön az utolsó napon, hogy két 800 milliós hitelt azonnal írjak alá, mert ők holnap csődbe mennek. S megkérdeztem, hogy akkor erre ébredt, vagy hogy hogy került ez elő? És egyáltalán miért gondolja, hogy ezzel egy polgármestert falhoz lehet állítani? Hát eddig mindig így volt. Na, most ennek már vége, tehát igenis meghozták az eredményeket, teljesen látszik a számokból, hogy hogyan gazdálkodnak a cégek, és az is látszik a mentalitásból, hogy itt nagyon komoly változások voltak. Azért itt a frakcióvezető által elmondottak egy téves képet próbáltak felrajzolni, tehát a helyzet nem ez. Természetesen amennyiben szükséges, s épp ez a polgármesteri hatáskörnek az egyik előnye, hiszen a gazdaság máshogy működik, akkor azonnali korrigálásra kerül sor. Dr. Moskovits Károly képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Két észrevételem lenne. Az egyik csak részletkérdés, ez pedig az, hogy én úgy gondolom, hogy a előterjesztésnek az elnevezése az hogy úgy mondjam nem igazán magyaros, vagy elegáns. Én úgy gondolom, ez a 100%-os ez eléggé nem idevaló jelző. Úgy gondolom, hogy a szövegben van egy utalás és azt kellene talán az előterjesztés címének is adni, és az úgy helyesebb lenne, hogy az egyszemélyes, illetve többségi tulajdonban álló önkormányzati társaságok. Ez nyelvtanilag is sokkal jobb, illetve pontosabban jelöli meg azt, hogy gyakorlatilag miről tárgyalunk. Ezzel kapcsolatban fűzném még azt hozzá, hogy álláspontom szerint, bár megmagyarázza az előterjesztő azt, hogy a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft., bár 1%-ot eladtunk belőle, ennek ellenére még a tavalyi 100% miatt szerepel az anyagban. Én úgy gondolom, hogy ez jövőre is az előterjesztés része kell, hogy legyen, tehát ahol többségi tulajdonunk van az nem kizáró ok arra, hogy csak a 100%-osak jöjjenek be a közgyűlés elé, tehát igazából nem értettem mondjuk ezt a megkülönböztetést ennek a cégnek a kapcsán, de ezért élek azzal a javaslattal, hogy szerintem ennek az előterjesztésnek az általam elmondott megnevezése az pontosabb, illetve szebb címe lenne. A második az egy érdemibb észrevétel lenne, én örülök annak végül is, hogy ez az előterjesztés ez a Közgyűlés elé bekerült, úgy gondolom, hogy ennek itt van a helye. Illetve hallottuk már itt Frakcióvezető úrtól, hogy az Állami Számvevőszék is az ajánlásában ezt megtette. A problémám egyedül az, amit most tapasztaltam, tehát itt látom, hogy a legtöbb városi cégnek az ügyvezetője az a teremben jelen van. Úgy gondolom, hogy az ügyvezetőket az előterjesztő kérje meg, hogy ennél a napirendnél legyen jelen, amennyiben nem tud jelen lenni, akkor pedig a helyettesítéséről gondoskodjon. Ne üresítsük ki adott esetben azzal ennek a napirendnek a megtárgyalását, hogy a kérdéseinkre érdemi választ nem tudunk kapni. Köszönöm.

1040 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Mikó Dániel képviselő úrnak adom meg a szót. Mikó Dániel:(képviselő) Köszönöm szépen a szót. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Némi aggódással nézem a NYÍRVV Kft. gazdálkodásának változását a következők miatt. A városüzemeltetésről a súlypont egyre inkább a vagyonkezelés irányába tolódik el. Szinte naponta kap új feladatot a társaság. Például a szigligeti gyermeküdülőnek a működtetését, a volt Benczúr iskolának az üzemeltetését vagy a fenntartását, a Városi Stadiont, a Zalka Máté úti és az orosi Sportpályát, és a mai Közgyűlésen ezt a listát még kiegészítjük egy pár dologgal. A másik pont, hogy saját dolgozóik és vállalkozók helyett egyre inkább közfoglalkoztatott dolgozókkal kell ellátni feladataikat. Természetesen minden igyekezet ellenére a kétféle foglalkoztatás nem egyforma hatékonyságú. A városüzemeltetésre biztosított önkormányzati forrás 2011-ben 10%-kal, 2012-ben további 7%-kal csökkent. Frakcióvezető úr már jelezte, hogy a 247 km zárt csapadékcsatorna folyamatos karbantartásáról kell gondoskodni a társaságnak, ami közmunkásokkal nehezen végezhető el. Ennek a munkának a hiányosságai már kisebb csapadéknál is a város több pontján tetten érhető. 2012-es tervek között jelzi a cégvezetés, hogy az önkormányzati bérlakások átlagosan 40 évesek, a felújításokat szükséges lenne elvégezni, nyilvánvalóan ő sem meri ezt a dolgot megcélozni. Tehát a kihívás igazán számottevő, de kérem a társaság vezetését, hogy a legfontosabb feladatának a küldetéseként is megfogalmazott cél teljesítését tartsák szem előtt. Idézem: „A városlakók részére egyre szélesebb körű és magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása.” Én úgy gondolom ez a legfontosabb. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Szilvási István képviselő úrnak adom meg a szót. Szilvási István:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselőtársaim. Nagy László úr felvetésével kapcsolatban lenne néhány észrevételem. Ő lenyilatkozta a Kelet-Magyarországnak is, illetve itt is elmondta, hogy ők már akkor is aggódtak, amikor itt központosításra kerültek a tulajdonosi jogok. A tulajdonosi jogok nem kerülhetnek központosításra, azokat gyakorolni kell, és gyakorolni kellett volna régebben is, és úgy felépíteni ezeket a város által közpénzből létrehozott, a város érdekében működtetett gazdasági társaságokat, hogy azok a jelenlegihez hasonló struktúrában működjenek és eredményt termeljenek minden esetben. Függetlenül attól, hogy milyen feladatot látnak el. Ez lehet akár a média, akár a sport, akár a városüzemeltetés. Mert igenis van bennük annyi tartalék, amivel lehetett volna eddig is a város hasznára lenni mindazon gazdasági társaságnak, amelyben tulajdona van. Továbbá egy igen komoly csúsztatás van, ami itt szóban is elhangzott és szintén benne van a nyilatkozatban. Az az ÁSZ vizsgálat, amire Ön hivatkozik, az a 2010-es évig vizsgálta a gazdasági társaságokat, illetve magát a várost. A 2011-es évről szó nincs az ÁSZ vizsgálatban a gazdasági társaságok kapcsán. Az, hogy az ÁSZ vizsgálat nem nyilatkozik ezekről, az nagyon komoly csúsztatás. Mindamellett azért hozzáfűzném úgy, hogy azért tudom pontosan, hogy Önnek is van némi rálátása a gazdasági életre, hogy attól függetlenül, hogy ezek a gazdasági társaságok 100%-ban vagy többségi

1041 tulajdonában a vannak a városnak, attól függetlenül, hogy minden adatuk nyilvános, ugyanúgy részt vehet bárki a nyílt üléseken, amelyeken ezekről a gazdasági társaságokról tárgyalunk. Minden évben megtárgyaljuk minden cégnek a beszámolóját, az üzleti tervét, bizottsági üléseken. Attól, hogy Ön nem tagja valamely bizottságnak, de érdeklődik az adott gazdasági társaság működése iránt, nyugodtan bemehet és részt vehet tanácskozási joggal ezeken a bizottsági üléseken. Továbbá azokon az egyéb fórumokon, ugye ez megvolt 2011-ben, megvolt 2012-ben, és ezelőtt is megvolt minden évben. Ezt Önnek, mint volt alpolgármesternek pontosan tudnia kell. Ezen kívül visszakanyarodnék még, hogy a Nyírsuli több alkalommal felvetődött. A Nyírsuli működése, az is szintén egy gazdasági társaság függetlenül attól, hogy a sportot és az utánpótlás-nevelést működteti most már, eddig létesítménnyel is gazdálkodott és szélesebb profilja volt, úgy tűnik, hogy hatékonyabbá sikerült szervezni a rendszerét. Arra igenis büszke vagyok nyíregyháziként és önkormányzati képviselőként is, hogy egy három hónap alatt elfogadott és felépített új finanszírozási rendszerben 150 millió forinttal tudtunk hozzájárulni a Nyírsuli működéséhez, és ehhez nekem személyesen is közöm volt. Erre büszke vagyok. Minden egyes képviselőnek és minden egyes nyíregyházinak kutya kötelessége lenne, hogy mindent megtegyen azért, hogy ezek a gazdasági társaságok, főleg ha a szívéhez közel állnak és nem titok, hogy számomra a sport és az utánpótlás-nevelés fontos, akkor minél több forrást tudjanak teremteni, és annak a felhasználása az természetesen minden esetben az ügyvezetőre tartozik. Ezen kívül azt is elárulom Önnek, nem titok, hogy a tavalyi évben sikerült elég sok általános és középiskolával is bemennünk ezekre a TA-os pályázatokra, szinte mindhárom kiemelt szakszövetségnél, még mielőtt megtalálná, és azt hinné, hogy aranyat talált, ehhez is közöm volt. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa Tímea alpolgármester asszony.

Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Egy kérdés azt hiszem nem kapott megfelelő választ, mégpedig a Városkép Kht., Kft. tekintetében a székház építést célzó pályázat. Ebben a kérdésben magyar-román határ menti együttműködési területi program keretében adott, illetve nyújtott be pályázatot a cég legjobb ismeretem szerint és erről az illetékes bizottság is tárgyalt, tekintettel arra, hogy a Városmajor utcai épületében lenne ez tervezve, amennyiben a pályázat pozitív elbírálásban részesül, és e tekintetben nyilván a városi megfelelő grémiumnak is az ehhez szükséges döntést meg kellett hoznia. Egyébként döntés még a pályázatban nincs. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Nagy László frakcióvezető úr. Nagy László:(frakcióvezető) Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Köszönöm Szilvási Istvánnak, hogy ilyen remekül felkészülten kiegészítette a mondanivalóját, és elmondta azt, hogy mi egy gazdasági társaságnak a feladata, és hogyan kellene ezt működtetni. Azért csak emlékeztetném arra, hogyha figyelemmel kísérte korábban is a város közéletét, hogy a városi Képviselő-testület minden gazdasági társaságnak az éves üzleti tervét és beszámolóját külön-külön napirendi pontként fogadta el, a tulajdonosi jogokat a város Képviselő-testülete gyakorolta és nyilvánvalóan

1042 átruházott hatáskörben a Polgármester. Nem arról van szó, hogy az ÁSZ vizsgálat meddig vizsgálta, hanem az ÁSZ vizsgálat leírta azt, hogy igen, a Képviselőtestületet tájékoztatni kell ezekről a gazdasági társaságokról. Ez nem történt meg az elmúlt évben, ezért van itt a képviselő-testület előtt ez a napirendi pont. És amit én nagyon fontosnak tartok, a tulajdonosi jogokat nagyon sokféleképpen lehet gyakorolni, és nyilvánvalóan van egy felelőssége is, amivel Polgármester úr él, utólag szokott tájékoztatni, vagy szokta tájékoztatni a Testületet arról, hogy milyen személyi döntéseket hozott meg. Én azonban azt gondolom, hogy a demokráciának az talán egy kiterjesztettebb formája, ha ezeket a döntéseket a Képviselő-testület közösen hozza meg. Erre azért a korábbi testületi tagok, akik jelen vannak akár a FIDESZ oldalán is, tudnának mondani példákat, hogy milyen viták voltak egyes kinevezéseknél, személyi kérdések kapcsán vagy az üzleti tervek konkrét elfogadása kapcsán is. Akkor, amikor a Képviselő-testület valóban érdemi vitát tudott folytatni arról, hogy melyik gazdasági társaság milyen irányba mozduljon el, vagy milyen forrásokból kell, hogy gazdálkodjon, és megfogalmazhatta azokat a prioritásokat, amelyeket például most a városüzemeltetés kapcsán Mikó Dániel képviselőtársam is megfogalmazott, hogy milyen hiányosságokat érzékel vagy tapasztal. Ezzel együtt én azt gondolom, hogy jó, hogy itt van a napirendi pont, köszönjük szépen, hogy végre ezt is megtárgyalhattuk, annak kevésbé örülök, hogy ilyen kevés érdeklődő volt a napirendi pont kapcsán.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérek majd mindenkit, hogy az rendelkezésre álló idejét tartsa be, tehát azért hozzátartozik ehhez, hogy amikor megalakultak az új felügyelő bizottságok, én mindenkitől, az ellenzéki képviselőktől is azt kértem, hogy a delegáltak szakemberek legyenek. Ez a városvezetési koalíció, a FIDESZ-KDNP részéről megvalósult, konkrétan szakmai önéletrajzokat is kértünk. Mindegyik felügyelő bizottságban szerepel egy felsőfokú közgazdasági-pénzügyi végzettségű tag. A másik, a bizottságok is folyamatosan tárgyalták ezeket, harmadrészt vannak olyan kérdések, amik idekerülnek a Közgyűlés elé, egy-egy cég, akár a Városüzemeltetés, akár a Nyírségvíz, akár a Nyírtávhő, bármelyik céget említeném. Tehát azért én így gondolom, hogy így kerek ez a kép. És a Moskovits Károly képviselő úr, amit felvetett, hogy hogy 100%-os vagy nem, tehát itt a nem 100%-osnál, ahol Nyíregyháza többségi tulajdonban is van, például Nyírségvíz, ott a akár a mérleget, akár az üzleti tervet az ottani Közgyűlés a többi önkormányzattal együtt fogadja el, tehát ennek ez az oka. Szilvási István képviselő úr jelentkezett még. Szilvási István:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Mindössze egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Abban az esetben különböző vezetési stílusokról beszélünk, hogyha egy jól működő gazdasági környezetben működik egy város, és annak vannak vállalkozásai, gazdasági társaságai, amelyek természetesen profitorientáltan kellene, hogy működjenek, akár közfeladatot látnak el, avagy akár nem, abban az esetben a gazdasági környezet hatására működhetnek másképp is. Viszont a válságmenedzselés, amivel itt az elmúlt két évben a város vezetésének is foglalkoznia kellett, és nem csak a gazdasági társaságok kapcsán, hanem a teljes város kapcsán, az teljesen más vezetési stílust és teljesen más módszereket kíván. Köszönöm szépen.

1043 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa Tímea alpolgármester asszony. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Két megjegyzésem lenne. Az egyik, Moskovits képviselő úr utalt a tájékoztató címére, mely szerint többek között a többségi önkormányzati tulajdonban álló cégek is szerepelhetnének a címben. Föl szeretném hívni a figyelmet, hogy a Nyírségvíz nem szerepel jelen tájékoztatóban, és azért van a THG-ra vonatkoztatott kitétel is, mert az év nagy részében Nyíregyháza város tulajdonában volt, és az 1%-os eltérés az ugye napjainkban került átvezetésre vagy rövid idővel ezelőtt. Tehát ezért van a 100%-os megfogalmazás, hogy azért egyértelmű legyen mindenkinek. Én megmondom őszintén, csatlakozva itt a korábban elhangzottakra, a cégekről szóló beszámolók tekintetében azért nem ez az első a tisztelt Közgyűlés előtt, amikor találkozik a cégek beszámolóival, hiszen az éves beszámolóban is van egy rész, ami a cégek helyzetéről, a cégek működését mutatja be. Tehát gyakorlatilag, ha csak az ÁSZ jelentésre reflektálunk, akkor az éves beszámolókban a város, illetve az előterjesztő egészen pontosan eleget tesz az abban foglaltaknak. Az egy másik kérdés, hogy egyébként az összegző megállapítások és következtetések, javaslatok, amelyet 2010-et bezárólag vizsgált az ÁSZ, abban szerepel az a kitétel, amit itt hivatkozott akár Nagy László képviselő úr, akár Szilvási képviselő úr, mely szerint ugye időszakonként be kell számolni a cégek működöséről. Hangsúlyozni szeretném tehát, hogy a Közgyűlés az éves beszámolóban, egyébként pedig az illetékes bizottságok, akár a Gazdasági, Tulajdonosi, akár a Városstratégiai, illetve, ha szükséges, az illetékes egyéb szakbizottságok tárgyalják ezeket a napirendeket. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Fesztóry Sándor képviselő úr. Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Gondolkoztam rajta, hogy megtegyem-e a hozzászólásomat, de szokás szerint Nagy László inspirált engem ebben, ezért is megteszem, valamint úgy érzem, hogy a TV nézőknek is van arra némi szüksége, hogy egy kicsit felfrissítsük a memóriájukat vagy tisztuljon az a kép, ami a gazdasági társaságok körül kialakulhatott. Tekintettel arra, hogy Nagy László képviselőtársam is említette úgymond a múltat. Egy kicsit más megközelítésből szeretném azt megvilágítani, hogy miért volt szükség bizonyos átszervezésekre. A korábbi évek gyakorlata úgy gondolom, hogy követhetetlen volt, illetve nem folytatható volt több dolog miatt, sőt ennek törvényes okai is voltak. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy jelenleg is különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt folyik eljárás két korábbi cégvezető ellen. Gondoljunk a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt-re, vagy pedig a szintén felemlegetett Nyírinfó Kft. korábbi vezetőjére. A korábban elhíresült úgynevezett „sóstói szoftver botrány” miatt, ami tudjuk, hogy egy több mint 60 millió forintos olyan szolgáltatásról szól, ami gyakorlatilag el sem készült, be sem üzemeltek, és gyakorlatilag nem valósult meg. Még voltak egyéb ügyek is többek között, és a gazdasági társaságok irányítása is úgy gondolom, hogy nagyon ideje volt az átszervezésének, hiszen csak az egyik tisztviselő a korábbi önkormányzat idejéből, aki ezzel foglalkozott, nem akarom a nevét mondani, de gondolom azt tudja a tisztelt Képviselő-testület, hiszen Jegyző úr beszámolt róla, hogy okirat hamisítás miatt ítélték el korábban azt tisztviselőt, akinek az lett volna a feladata, hogy többek között

1044 az önkormányzati kötvénykibocsátással foglalkozzon. Itt elsősorban a SóstóGyógyfürdők kötvényére gondolok, valamint a gazdasági társaságok és azoknak az eredményeire. Úgy gondolom, hogy nagyon helyénvaló volt ez az átszervezés, és okszerű volt ez az átszervezés, hogy miért, azt egyébként a számok igazolják, csak elő kell venni a napirendi pontot, ami egyébként megtalálható az interneten is, és át kell nézni, és úgy gondolom, hogy ha az idő minket igazol, akkor azzal nem lehet vitatkozni. Köszönöm szépen a türelmet. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Több jelentkezőt nem látok. Kérem az előterjesztőket, hogy az elhangzott kérdésekre, felvetésekre adják meg a választ. Megérkezett a Városkép képviselője is. Megadom a szót. Tardiné Hajós Judit:(Város-Kép Nonprofit Kft. gazdasági vezetője) Jó napot kívánok, Tardiné Hajós Judit vagyok, a Város-Kép gazdasági vezetője. A bérrel kapcsolatban esetleg tudok egy pár dolgot elmondani. Miért csökkent a bérköltség és bérhez kapcsolódó járulékok? 2011. augusztus 1-jével Kósa Árpád vette át, tehát ő lett az ügyvezető igazgató, innentől az ügyvezető igazgatónk, Ő munkabér nélkül irányította, látta el a tevékenységet, tehát itt az igazgatónak a bére az nem jelentkezett. Tehát ingyen látta el a tevékenységét, ezen kívül próbáltuk leredukálni a létszámot a gazdasági területen. Itt is tulajdonképpen bércsökkentést hajtottunk végre szinte minden dolgozónál, és létszámcsökkentést. Ezen kívül olyan területen dolgozunk, ahol engedélyezett az ekho, és az ekho az azt jelenti, hogy járulék szempontjából, ami a központ felé kell adni, nem 27%, hanem 20%, és nagyon sok dolgozót be tudtunk tenni az ekho alá, és ezért jelentős járulékcsökkenés történt és bércsökkenés. A másik kérdésre írásban fogunk válaszolni, jó?

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A Városüzemeltetés ügyvezetőjének, Bocskai Péternek adom meg a szót. Bocskai Péter:(NYÍRVV Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Nagy László úr. Kérdést tett fel a cégekkel, illetve a cégünkkel kapcsolatban is, ennek a hatékonyságának a kapcsán. Egy dologra azért szeretném felhívni a figyelmét, arra, hogy a cég átszervezése jelenleg is folyik. Én azt gondolom egyébként, hogy minden egyes olyan cég, aki a napi aktualitásnak és a napi elvárásoknak és a mindenkori elvárásoknak szeretne megfelelni, minden olyan cégnek folyamatosan átszervezésre kell, hogy kerüljön. De engedje meg, hogy megjegyezzem azt, hogy valóban felvetődött az ön részéről az a kérdés, hogy vannak olyan gazdasági társaságok, ahol testvérek, rokonok, barátok, közeli hozzátartozók dolgoznak együtt. Nagyon jó példa erre a Nyíregyházi Városüzemeltetés, amely cég valóban a mai napig is még részben így működik, de engedje meg, hogy azt megjegyezzem, hogy ez mind az előző városvezetés és mind az előző cégvezetés idején alakult így ki. Mi ezeket a problémákat, összefonódásokat és felvetéseket próbáljuk meg azért orvosolni. Én azt gondolom, hogy a második kérdésére válaszolva, hogy mindenki megfelelő szakmai tapasztalattal, végzettséggel rendelkezi-e a cég életében, azt gondolom, hogy az új vezetők, az új menedzsmentnek a felépítése az ennek a szellemében és ennek a

1045 tükrében alakult ki. Természetes az, én is azt gondolom, hogy nem elhallgatható és részemről valótlanság lenne elhallgatni azt, hogy vannak gyerekbetegségek, amelyeket ennek a cégnek túl kell élni, ki kell küszöbölni, de én azt gondolom, hogy hogy ezeket a gyerekbetegségeket meglovagolni ez egy teljesen inkorrekt magatartás. Csapadékvíz, csapadékcsatorna vonatkozásában, illetve ennek a tisztításának a kapcsán egyetlen egy dolgot hagy mondjak el. Az elmúlt hetekben történő vihar nagyon-nagyon jól példázta azt, hogy a különböző beruházások és fejlesztések Nyíregyháza területén hogyan alakultak, ha csak arra gondolok, hogy a Benczúr téren kidőlt egy olyan fa, aminél megállapítható volt, és a város több részén is nagyon sok olyan fa dőlt ki, amelyet egyébkén jegyzőkönyveztünk, fotók készültek róla. Ott volt a legkiemelkedőbb, ugyanis kiderült, hogy azon járdaszakaszok újjáépítésekor egy 17 centiméteres gyökeret vágtak el, amelynek következménye volt ennek a fának a kidőlése. Amit egyébként tudni kell, hogy a csapadékcsatornák vonatkozásában valóban nagyon-nagyon sok fa gyökérzete egy úgynevezett csatornatörést eredményezett, ezeknek a gyökereknek a benyúlása, emiatt egyébként a csapadékcsatornáknak a takarítása valóban nehezebb feladat, de egyébként folyamatosan végezzük a város területén. Egyetlen egy dolgot kell ezzel kapcsolatban elmondani azt, hogy ezeknek a fa fajoknak a kiválasztása, ha megnézzük a nyíregyházi városi fasort, akkor mondhatom azt, hogy szörnyű állapotban vannak, teljesen szakmaiatlan módon lett ezeknek a fa fajoknak a kiválasztása, végig kell nézni, ezt lehet látni. Azt gondolom, hogy a szakmaiság kérdése azért a múltban ugyanúgy felvetődik. Még egyszer mondom, lehetőségeinkhez képest a Városüzemeltetésnek a legnagyobb feladata az, hogy, hogy valóban azokra a területekre és minden területre, ahol változtatást eszközölünk, oda szakmai embereket teszünk és arra törekszünk, hogy szakmai irányítás alá kerüljön. Még egyszer mondom, természetes és nem lehet elhallgatni ezeket a gyerekbetegségeket, de én azt gondolom, amit Fesztóry Sándor úr képviselő is elmondott, hogy az idő azért minket fog igazolni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Ügyrendi felszólalásra jelentkezett Nagy László frakcióvezető úr. Parancsolj. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen. Polgármester úr, csak egy kérést szeretnék tolmácsolni Polgármester úr felé. Tehát egy városi képviselő-testület egyik képviselő tagjának egy cégvezető ne minősítse a hozzászólását, vagy a vélemény nyilvánítását inkorrektnek, én ezt kikérem magamnak. Azt kérem Polgármester úrtól, hogy ezt valamennyi cég vezetője felé közölje. Bocskai Péter az imént ezt megtette, én képviselőként bármikor véleményt nyilváníthatok, elmondhatom a véleményemet arról, hogy Önök hogyan végzik a munkájukat, még ebben lesz olyan is, amikor lehet, hogy nem lesz elégedett Ön sem és én sem, de ezt ne minősítse azzal, hogy inkorrekt a magatartásom. Köszönöm szépen.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Azzal egyetértek, hogy a képviselők szabadon fejthetik a véleményüket, ezen lehet vitatkozni, de egy cégvezetőnek különösen nem ildomos ezt minősíteni, úgyhogy arra kérem mindegyik cégvezetőt, hogy a jövőben szakemberként, szakmailag érveljen és tényekkel érveljen. Dr. Moskovist Károly képviselő úr jelentkezett még.

1046 Dr. Moskovist Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nekem megmaradna az a javaslatom, mert a tulajdonosi jogoktól függetlenül a Nyírségvízről is annak idején kaptunk valamilyen tájékoztatást, hogy a jövőben hiába egyszemélyes vagy többségi, egy valamilyen tájékoztatást egy napirenden belül kapjunk meg. Mi elmondtuk azt, hogy örülünk annak, hogy, ez az előterjesztés idekerült, mert úgy gondoljuk, hogy a téma fontossága, függetlenül a felügyelő bizottságoktól, illetve a Gazdasági Bizottság, hogy tárgyalja az üzleti terveket, illetve beszámolókat, olyan fajsúlyú, hogy valamilyen formában ennek a Közgyűlés elé kell kerülnie. A felszólalások miatt csak egy megjegyzésem lenne, hogy az összes tulajdonosi jogkör a polgármesteré, valamilyen jogokat bizonyos bizottságok vagy a közgyűlés kap, tehát ezek között nagyon sokféle átmeneti, illetve variáció lehetséges. Erre mondtuk mi azt, hogy a minimuma az, hogy ez az üzleti terv, vagy a beszámoló, hogy idekerüljön, ezzel a vezetés nem értett egyet, ezt tudomásul kellett, hogy vegyünk, de önmagába a cégeknek az eredményessége az ettől függetlenül lehet jó, hogy egy városnak a vezetése ezek közül technikák közül mondjuk melyiket válassza. Értelemszerű, hogy az elmúlt ciklusokban is volt olyan jogkör, ami idetartozott, volt olyan jogkör, ami a polgármesterhez tartozott. Köszönöm.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Akkor lezárom a vitát. Nincs jelentkező. Összefoglalásként azért egy-két dolgot szeretnék elmondani. Tehát nem is értettem Moskovits doktor hozzászólását, hogy a vezetés nem értett egyet, pont ennél a napirendnél, amikor itt van, tehát a vezetés idehozta a közgyűlés elé az üzletei tervek tárgyalását. Azzal természetesen szintén egyetértek, hogy a Nyírségvíz Zrt-t is hozzuk, tehát ha egyetért, ezt nem is teszem fel szavazásra, amikor olyan helyzetben vagyunk, hogy ott Nyíregyházának 58%-os tulajdoni részesedése van. Ugyanakkor azt szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ezekre az azonnali operatív intézkedésekre, amik polgármesteri hatáskörben történtek szükség volt, mert lehetetlen állapotok voltak a cégeknél. Nem volt tulajdonosi felügyelet, sarokba állították a korábbi vezetést, huszonnegyedik órában jöttek mindenféle olyan kérésekkel, amikre már lehetőség nem volt érdemben reagálni. Ilyen nem fordulhat ma már elő, és ez engem egyébként mélységesen felháborított. Az üzleti életben ilyen cégvezetők egy napot nem dolgozhatnak, ezért került sor egyébként több vezető leváltására, akiket felmentettem, s az pedig, hogy mindegyik vezető közös megegyezéssel kérte munkaviszonya megszüntetését, az azt igazolja, hogy ez nem volt alaptalan. Természetesen az is fontos, hogy az egy újabb öngól volt az MSZP részéről, nem is értettem, hogy az ÁSZ-ra hivatkozik, hiszen az ÁSZ az MSZP előző vezetési idejét vizsgálta és fogalmazott meg kritikát. A legnagyobb kritika maga a helyzet volt, ami kialakult, amit azonnal kezelni kellett. És most már ott tartunk, hogy már garanciák vannak, hogy ilyen helyzet nem állhat elő, nem személyi garanciák, intézményesített garanciák vannak. A Polgármesteri Kabineten belül a Portfólió Referatúra negyedéves monitoringgal figyeli és segíti is egyébként a cégeket. Tehát ezt nem úgy kell felfogni, hogy egy ellenőrzés csak, hanem együtt kell dolgozni, hiszen a város számára, az egyes városlakók számára is nagyon fontos az, hogy hogyan működnek ezek a cégek. A Térségi Hulladékgazdálkodás, a Városüzemeltetés, a Nyírsuli és sorolhatnám. Tehát ezért került erre sor, és teljes mértékben igazolta az eltelt év ezeknek az intézkedéseknek a szükségességét. Sőt, én tovább megyek, amit Moskovits képviselő úr javasolt, én azt gondolom, hogy a városlakók felé is be kell mutatni a városi cégek működését. Ezt is át fogjuk gondolni, hiszen ez nem titokban történik. A városért, mindannyiunkért van,

1047 s ha a cégek eredményesen működnek, az lecsapódik a mindennapi életünkben, és ez a városvezetésnek pedig alapvető feladata, hogy ezt minden lehetséges módon biztosítsa. Mindezek után kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés tudomásul vételéről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatokat: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÜLÉSÉNEK 112/2012.(V.31.) számú határozata a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok működéséről szóló tájékoztató tudomásulvételéről A Közgyűlés a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok működéséről szóló tájékoztatót megtárgyalta, és az abban foglaltakat tudomásul veszi.

3./napirend: Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által létrehozott közalapítványok 2011. évi tevékenységéről és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról Előadó: az érintett alapítvány kuratóriumának elnöke Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) 7 Közalapítványról beszélünk, ebből 4 közalapítvány elnöke itt van. Köszöntöm őket a közgyűlés nevében. A Közbiztonsági Alapítvány elnökét Kovács Aladár urat, a Nyíregyháza Temetőért Alapítvány elnökét László Zoltán urat, a Rászorulók Életének Segítésére Alapítvány elnökét Gyebrószki János urat és a Rászoruló Hallgatókért Alapítvány elnökét Kovács Zoltán urat. Szóbeli kiegészítés nincs a napirendi ponthoz. Ezt a napirendi pontot is az illetékes szakmai bizottságok tárgyalták meg. Azaz a Szociális Bizottság, az Oktatási, a Jogi, Ügyrendi Bizottság és a Városstratégiai Bizottság. kérem a bizottságok elnökeit, hogy ismertessék a bizottságok álláspontját, először dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, bizottságunk, a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság megtárgyalta a ránk vonatkozó közalapítványok beszámolóját és egyhangúlag elfogadta. Köszönöm.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza elnök urat kérdezem.

1048

Tormássi Géza: (Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, bizottságunk két közalapítvány beszámolóját tárgyalta, az EuroClip-EuroKapocs Közalapítványét, illetve a Nyíregyháza Temetőiért Közalapítványnak a tevékenységét és közhasznúsági jelentését vizsgálta és mind a kettőt elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület, bizottságunk is 2 közalapítvány ügyével foglalkozott, a Közoktatási Közalapítvány esetében 8 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadásra javasolja a beszámolót. A másik alapítvány pedig a Rászoruló Hallgatókkal kapcsolatos alapítvány, itt is 8 igen szavazattal, egyhangúlag támogatjuk. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság véleményének ismertetésére Halkóné dr. Rudolf Éva képviselő asszonyt kérem Halkóné dr. Rudolf Éva:( Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tagja) Tisztelt Közgyűlés, a bizottság, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Közalapítványának 2011. évi tevékenységét és közhasznúsági jelentését megtárgyalta és azt egyhangúlag elfogadására javasolja a Közgyűlésnek.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, megnyitom a vitát. Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése a napirendi ponthoz? dr. Horváthné dr. Veisz Katalin képviselő asszonynak adom meg a szót. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Közbiztonsági Közalapítvány bevételéből 2011-ben 16 polgárőr szervezetet támogatott, amelyek valamennyien rendelkeztek jogerős bírósági végzéssel. Kérdezném Kovács Aladár urat, hogy hány újonnan létesült polgárőr egyesület jelezte támogatási igényét, amelyet jogerős bírósági végzés hiányában el kellett utasítania? Szeretném megkérdezni, hogy a közlekedési polgárőrségnek hány tagja van? Hol székel? És ki az elnöke? A beszámolóból kiderül, hogy a polgárőrök 2011-ben is eredményesen végezték a munkájukat. Körülbelül 40 ezer órát teljesítettek, szeretném megkérdezni, hogy ebből körülbelül hány órát járőröztek együtt rendőrrel, vagy közterület-felügyelővel? A további kérdésem, hogy a Közbiztonsági Közalapítvány jogi képviseletét tiszteletdíjas személy látja el, megbízásos szerződés formájában. A polgárőr egyesületeknek az új polgárőr törvény értelmében 2012-től módosítani kell az alapszabályukat és ezt be kell adni a törvényszékre elfogadásra. Nagyon sok polgárőr egyesületnek ez gondot jelent és szeretném megkérdezni, hogy van-e arra lehetőség, hogy a Közbiztonsági Közalapítványnak a jogi képviselője segítséget nyújtson ehhez azon polgárőr egyesületek részére, amelyek ezt igénylik? Köszönöm.

1049 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Nagy László frakcióvezető jelentkezett. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen Polgármester úr. Jászai Menyhért alpolgármester úrtól kérdezném, hogy a jelenlegi előterjesztésben minden nyíregyházi önkormányzat által alapított alapítvány illetve közalapítvány beszámolója itt van-e? Egy fejbólintással ezt megerősíted, megköszönöm. Mert ha igen, akkor az elmúlt közgyűlésen a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontunknak a címe helytelen. Ugye az elmúlt közgyűlésen fogadtuk el az alapítványok kuratóriumának összetételét, illetve módosítását. Ott ugyanezzel a címmel jelent meg az előterjesztés, hogy ha most minden önkormányzat által alapított alapítvány beszámolója itt van, akkor az áprilisi közgyűlésen nem minden önkormányzat által alapított alapítvány volt ott. Vagy nem csak azok voltak ott. Akkor az a cím helytelen volt és ennek megfelelően akkor majd a hozzászólásomban a kiegészítésemet meg is teszem. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdése van-e még valakinek? Nem látok jelentkezőt, akkor először Kovács Aladár elnök urat kérem, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre.

Kovács Aladár:(Közbiztonsági Közalapítvány elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Közbiztonsági Közalapítványnál újonnan jelentkező polgárőr egyesület, jelenleg alakulóban lévő polgárőr egyesület egy van, a Borbányai Polgárőr Egyesület. Már körül-belül harmadjára próbálkoznak a bíróságon, de mint ismeretes, általában mindig visszadobják ezeket a bejegyzésre váró egyesületeket különböző hiánypótlásokra. Közelmúltban Nyírszőlős kapta meg ezt a jogot. Nyírszőlősben alakult egy új polgárőr egyesület. Ez az első kérdésre a válasz doktornőnek. Tudunk róla, sajnos segíteni nem tudjuk őket anyagilag addig, amíg bírósági bejegyzés, rendőrséggel, önkormányzattal együttműködésük nincs. Az ismeretes, hogy ez az alapfeltétel ahhoz, hogy támogatni tudjuk. A Közlekedési Polgárőrség, Kukucska úr az elnöke és 18 fővel, tudomásom szerint 18 fővel működnek jelenleg. Ők vegyesen legtöbbet azért a városi kapitánysággal, de a megyei kapitánysággal azért autópályán is részt vesznek a különböző feladatok végrehajtásában. Ezenkívül a városban a különböző rendezvények kapcsán ellátják haladéktalanul a közlekedéssel kapcsolatos feladatokat. Beszámolóban van ez a 40 ezer óra, tudom, hogy onnan tetszett venni. Igen, ez nagyon nagy óraszám. 600 főn fölül van a Nyíregyháza polgárőr egyesületekben lévő dolgozóknak a száma. Ebből rendőrrel körül-belül 5000 órát teljesítettek a polgárőreink. A közterület-felügyelettel kevesebbet, de a közterület-felügyelet szervezésében és együttműködésével a hulladék kommandóban igen jelentős feladatokat láttak el a járőreink, a közelmúltban volt egy ilyen értekezlet éppen. Alapszabály módosításával kapcsolatban. Igen, van jogi képviselő, dr. Vasas József, egy 10.000. forintos havi tiszteletdíjért látja el a feladatát a közalapítványnál. Meg fogom vele beszélni és egészen biztos, hogy tudunk segíteni a polgárőr egyesületeknek. Sőt, ha jól tudom már interneten fent vannak ezek a változtatáshoz szükséges új alapszabály módosítások, de mindenképpen segítséget tudunk nyújtani ezzel kapcsolatban. Köszönöm, nem tudom, hogy kielégítő volt-e a válasz?

1050 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) alpolgármester úrnak adom meg a szót.

Köszönöm

szépen,

Jászai

Menyhért

Jászai Menyhért:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Képviselőtársamnak szeretnék válaszolni, nehezen tudtam megérteni a kérdését, olyan talányosan fogalmazta meg. Megmondom őszintén, nem is tudom, hogy mire gondol? Itt alapvetően azok az alapítványok vannak felsorolva és előterjesztve, amelyekben az önkormányzat vagy egyszemélyes alapító vagy pedig a megyei önkormányzattal társalapításban végzi. Azt látom én is, hogy nincs minden olyan alapítvány felsorolva és nincs benne a beszámoló, amelyikben mondjuk a 15 alapítók között 1 Nyíregyháza Megyei Jogú Város is. Tennék egy olyan megjegyzést, hogy a törvényes határidő a beszámolók elfogadására május 31. Tehát itt van egy pici csavar a történetben, hogy elvileg még ma éjfélkor ülésezhet bármelyik alapítvány amely döntést hoz, és megfelel a jogszabálynak. De felkérem Kádár Csabát, a Jegyzői kabinet munkatársát, hogy segítsen és pótolja ki a válaszomat, ha nem volt teljesen megfelelő. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm, akkor Kádár Csaba egészíti ki a választ. Dr. Kádár Csaba: (Jegyzői kabinet csoportvezetője) Tisztelt Közgyűlés 7 olyan alapítvány számolnak be, ahol teljesen érdekeltek vagyunk és ezek szoktak beszámolni. Illetve a múltkori közgyűlésen képviselő úr pedig azok az alapítványok is voltak, ahol nem csak alapítók, illetve társalapítók vagyunk. Volt olyan alapítvány, ahol delegált a Közgyűlés tagokat, de ott nem alapítók vagyunk, csak úgynevezett csatlakozó tagok. Köszönöm szépen.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, hozzászólásokra van lehetőség. Kíván-e valaki hozzászólni a napirendhez? Nagy László frakcióvezető úr. Nagy László:(frakcióvezető) Tényleg nem akarom húzni az időt Polgármester úr. Csak három mondatot szeretnék mondani. Azért kérdeztem meg Jászai Menyhért alpolgármester urat, mert az elmúlt közgyűlésen nagyon talányosan összemosta az összes alapítványt. Amelynek üzenete az volt, hogy itt ebben is óriási káosz volt és hihetetlen felületesen kezelte a korábbi vezetés ezeket az alapítványokat, miközben minden évben bekerültek ezek az alapítványok. Beszámoltak, ön is elfogadta a közhasznúsági jelentésüket és a beszámolójukat és köszönöm Kádár Csabának, hogy kiegészítette, mert így világossá vált, hogy az elmúlt közgyűlésen Ön valószínűleg azokra az alapítványokra gondolt, ahol mi társult tagként csatlakoztunk az alapítványokhoz és ott valóban vannak problémák. Mondok teljesen konkrét esetet. Delegáltunk egy embert a Spori Sport Közalapítványba, ahol információim szerint évek óta megszűnt a tevékenység, miután a megyei önkormányzat a Sporthivatalt bevitte a Bújtosi Szabadidő Csarnokba, így a Spori Sport Közalapítványnak a tevékenysége okafogyottá vált. Mi ehhez képest a múltkori közgyűlésen delegáltunk egy tagot az alapítványba, biztos jól fogja magát érezni a kuratóriumban, csak munkát nem fog tudni végezni. Mondtam az elmúlt közgyűlésen

1051 másik közalapítványt is, de én ezzel nem akarnék foglalkozni. Sokkal inkább azzal a héttel amelyik jelen van, akik jelen vannak és a képviselőik itt vannak a közgyűlési teremben. Én azt gondolom, hogy ezek az alapítványok, közalapítványok függetlenül attól, hogy az élet milyen területén végzik a tevékenységüket, valóban kiemelten fontos munkát végeznek. Legyen ez a közbiztonság, legyen ez a RÉS alapítvány, ahol elsősorban a szociálisan rászorulókat segítik. Legyen a Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány, ahol megint csak a szociálisan rászoruló hallgatókat segítjük, és azt gondolom, hogy ezeknek az alapítványoknak a munkáját megítélni 2 perc alatt vagy ebből a beszámolóból a képviselő-testületnek nem is nagyon lehet. Egy dolgot viszont látni kell, hogy az önkormányzat jelenleg is és korábban is megtett mindent annak érdekében az alapítványokon és a közalapítványokon keresztül, hogy lehető legtöbb elesett emberhez eljusson és valamilyen segítséget nyújtson nekik. Én a közalapítványok vezetőinek köszönöm szépen a munkáját és a városban nyújtott tevékenységüket köszönöm.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Jászai Menyhért alpolgármester úr. Jászai Menyhért:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én tényleg nem értem, hogy hogyan keveredik ide megint az előző közgyűlés. Én az előző közgyűlésen nem mostam össze semmit semmivel. Ott volt egy írásos előterjesztés, ami szerintem teljesen egyértelmű és egzakt volt. Amit felvetett képviselőtársam a Spori Sport Alapítvánnyal, ezen egyáltalán nem lepődöm meg, ez a téma felmerült bizottsági ülésen is. Igen rendezetlen volt korábban ezeknek az alapítványoknak az nyilvántartása, nyomon követése, az akkori, a mai jogszabályoknak pedig teljesen egyértelműen nem felelt meg. Itt ezt helyre kell pakolni, emberhez kell rendelni és folyamatosan nyomon kell követni, ha lejárnak a határidők, a mandátumok, akkor közbe kell avatkozni. Így fordulhat az elő, hiába szűrtük ki, hogy delegáltunk olyan alapítványba tagokat, ami már nem létezik. Ugye apparátus dolgozik, jogászok, nem tudom mikkel felszerelve és olyan szinten van az adatbázisunk, hogy nem létező alapítványba delegál tagot az önkormányzat. Tehát ettől jobb példát nem is lehetett volna arra mondani, hogy mennyire nem volt ez kézben tartva. De ne visszafelé nézzünk, én a múlt közgyűlésen is ennél a napirendnél azt mondtam, hogy előrefelé nézzünk, és meg fogjuk oldani, rendbe fogjuk rakni ezeket a dolgokat. Tehát én ezt nem is értem, hogy hogy jön ide a múltkori közgyűlés? Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna csak. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, lezárom a vitát és kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy egyenként szavazzunk a közalapítványok éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének az elfogadásáról. Szeretném megerősíteni, hogy ezek a közalapítványok nagyon fontosak, a város számára fontos a tevékenységük, a városvezetés minden lehetséges módon támogatja is ezeket. Tehát külön-külön kell szavaznunk. Először arra kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy az EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja-e? Kérem szavazzunk. Szavazáskor jelen van 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

1052 113/2012.(V.31.) számú határozata az „EuroClip-EuroKapocs” Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés az „EuroClip-EuroKapocs” Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt

e l f o g a d j a.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester Következik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadásáról való szavazás. Kérem szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 114/2012.(V.31.) számú határozata

a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés a

Szabolcs-Szatmár-Bereg

tevékenységéről

Megyei

Közoktatási

szóló beszámolóját a

Közalapítvány

közhasznúsági

2011.

jelentéssel

évi

együtt

elfogadja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester Következik az Ép Testben Ép Lélek Alapítvány beszámolójának és közhasznúsági jelentésének az elfogadása. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

1053 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 115/2012.(V.31.) számú határozata az Ép testben ép lélek Alapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés az Ép testben ép lélek Alapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt

elfogadja.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester A Közgyűlést most arra kérem, hogy a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Közalapítvány elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szavazzon. Kérem szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 116/2012.(V.31.) számú határozata a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester Következik a Nyíregyháza Temetőiért Közalapítvány éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének az elfogadásáról szóló szavazás. Kérem a tisztelt közgyűlést, hogy szavazzon. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

1054 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 117/2012.(V.31.) számú határozata a „NYÍREGYHÁZA TEMETŐIÉRT” Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés a „Nyíregyháza Temetőiért” Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt e l f o g a d j a . Dr. Kovács Ferenc:(polgármester Most pedig a Rászorulók Életének Segítése Közalapítvány éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének az elfogadásáról kérem, hogy szavazzanak a képviselők. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 118/2012.(V.31.) számú határozata

a „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés a „Rászorulók Életének Segítése” Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót a közhasznúsági jelentéssel együtt e l f o g a d j a .

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester Következik a Rászoruló Hallgatók Közalapítvány elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadásáról való döntés. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzon. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

1055 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 119/2012.(V.31.) számú határozata

a Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásáról A Közgyűlés a Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a közhasznúsági jelentéssel együtt e l f o g a d j a.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester Lezárult a napirend tárgyalása, köszönöm az elnök uraknak a megjelenést és további jó munkát kívánok.

4./ napirend: Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Előadó: Dr. Krizsai Anita, Szociális Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítésünk nincs. Az előterjesztést megtárgyalta a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, kérem dr. Szilassy Géza elnök urat, ismertesse a bizottság álláspontját.

Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm a szót, tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést illetve a beszámolót és egyhangúlag elfogadta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Jeszenszki András képviselő. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Miután a keddi napon a bizottsági ülés egyszerre volt az Oktatási Bizottsággal ezért ezen nem tudtam részt venni, de néhány kérdésem viszont lenne a beszámolóval kapcsolatosan, így ezt kénytelen vagyok itt feltenni. Az első kérdésem tendencia szerűséget vizsgálna vagy ezzel kapcsolatosan szeretnék feltenni egy kérdést. Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőktől, bárhogyan is tudjuk, hogy a

1056 jogszabályokban folyamatosan változások történnek, de milyen tendenciát látnak abban, hogy támogatást kérők illetve a támogatásra rászoruló gyermekeknek a száma, aránya, hogyan változott az elmúlt időszakban Nyíregyházán? A következő kérdésem az előterjesztés 4. oldalán lévő táblázatra vonatkozik. Értelmezési problémám lenne, nem egészen értem, hogy %-os arányban 14,8%-ot tartalmaz gyermekkorúakként, majd a népesség struktúrájában alatta a szövegesben pedig 19,4% szerepel. Lehet, hogy ezt én néztem félre vagy ez valamilyen egyéb más adattal összefüggésben helyes, akkor viszont ennek a magyarázatát kérném. A következő kérdésem a Bursa Hungaricára vonatkozik, bár ugyan beszámolót tárgyalunk, de ezt inkább a város vezetésétől kérdezném. Van-e tudomásuk arról, hogy ennek a programnak a folytatása várható-e a következő években is? És valamiféle forrást emelkedés is lesz? Hiszen tudjuk mindannyian, hogy a felsőoktatásban tanulók számára milyen többlet teher jelenik meg majd a szeptemberben kezdődő új tanévvel. És bár a Bursa Hungarica csak néhány ezer forintos támogatást jelent, mégis csak ez is segítség a rászoruló hallgatók számára. Tehát a kérdésem az lenne, hogy lehet-e, várhat-e esetlegesen emelkedés? Illetve, hogy az önkormányzat és az állam megtartja-e a Brusa Hungarica rendszerét? A következő kérdésem és egyben az utolsó a bölcsődékre vonatkozik a 10. oldalon. Tudjuk mindannyian, hogy itt is volt egy törvényi változás, amelynek hatására kénytelen volt az önkormányzat csökkenteni a bölcsődei csoportokban a gyermekeknek a számát arányosan, hiszen változott az egy-egy helyiségben vagy m2 arányosan ellátható gyermekeknek a száma. A kérdésem az lenne, hogy tudjuke azt, hogy mennyi az elutasított szülők száma? Tehát akik bölcsődei ellátásban szeretnének részesülni? Azt gondolom, hogy ezek a kérdések azért is fontosak, mert ebben a nehéz gazdasági környezetben ha valaki vissza tud menni dolgozni, akkor segíteni kell abban, hogy bölcsődébe tudja bejutatni gyermekét. Köszönöm szépen.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. dr. Szilassy Géza úr kérdésre jelentkezett? Úgy maradt a gépe bekapcsolva. Igen. Akkor van-e még kérdés? A kérdéseket lezárjuk. Kérem az előterjesztőket a válaszadásra. Dr. Krizsai Anita:(Szociális Osztály vezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Több kérdés is elhangzott, remélem tudok részletesen válaszolni. Az első kérdés, hogy változott-e a támogatást kérők száma? Mi azt tapasztaljuk, hogy körülbelül azonos a kérelmezők száma az elmúlt időszakban. Tehát jelentősebb növekedést mi ezen a területen nem tapasztalunk. Tavaly is és azt megelőzően is 5000 fölött volt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek a száma. Itt viszont felhívnám a figyelmet amit ebben a táblázatban nem foglaltunk össze, de a Gyermekjóléti Központnak az esetszámai viszont, ha azt megnézzük, 2009-2010-hez képest növekedtek. Főleg 2010-hez képest is 400-zal több eset került oda. Így folyamatosan növekszik a gyermekjóléti központ leterheltsége. A 4. számú a 4. oldalon található ábrával kapcsolatosan arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az adatok azért eltérőek, mert egyszer 0-14 éves korúakra vonatkozik a táblázatban szereplő oldal, mi viszont a gyermekkorúak esetében 0-18 éves korúakkal kapcsolatosan számolunk. Tehát erre hívnám fel a figyelmet. Illetőleg ami megfigyelhető ezekből az adatokból és ez is érdekes, hogy sajnos jobban öregszünk mint a megye, és az eltartottsági rátában is változások következtek be. A

1057 bölcsődékkel kapcsolatosan én nem tudom, hogy képviselő úr honnan gondolja, hogy csökkentettük a férőhelyszámunkat. Pontosan bővítettük, tehát ott valóban volt egy jogszabályi változás, de arra adott lehetőséget, hogy növeljük a csoportnak a létszámát és ez meg is történt. Jelenleg 706 bölcsődei férőhely van. Az elmúlt időszakban, a tavalyi évben sem illetve ebben az évben sem érkezett senkitől olyan panasz, hogy elutasítottak volna bölcsődei kérelmet. Illetőleg azt tudni kell, hogy a Hétszínvirág Bölcsőde 50 férőhellyel továbbra is működik, a város biztosítja haszonkölcsön szerződés formájában az ingatlant a tovább működtetéshez. Én úgy tudom, hogy ők is teljes létszámmal működnek és fogadják a kérelmeket, viszont van a református egyháznak a fenntartásában a Mustármag Bölcsőde, ez viszont 60 férőhelyes és nincsen kihasználva. Tehát ott rendelkezésre állnak a férőhelyek. Azt szeretném itt elmondani, ha már szóba kerültek a bölcsődék, hogy bizottság megtárgyalta a bölcsődék zárva tartási rendjét és továbbra is összesen 2 hétre lesznek zárva tartva. Itt is igyekszünk figyelni arra, hogy a szülőket segítsük, illetve azokat a szülőket természetesen, akik dolgoznak, hogy megoldhatóak legyenek számukra a gyermek elhelyezése. Köszönöm.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Épp ma délután 5 órakor lesz a református bölcsőde - ami már megnyílt tulajdonképpen - ünnepélyes átadása. A múltkori közgyűlésünkön volt szó arról, hogy 19 millió forintot vállal a város magára azzal, hogy nem vezeti be a gondozási díjat. Tehát azt gondolom, hogy a város minden lehetséges módon segíti a bölcsődei ellátást és igazából Nyíregyháza nem is áll rosszul ebből a szempontból. Ami a Bursa Hungaricát érinti, képviselő úr kérdezte, azt tudom erre mondani, hogy a kormányzat szándékai teljesen erre irányulnak, a lehetőségei a kérdés. Ugye most még az IMF tárgyalások előtt állunk. Ez nagyon sok szempontból meghatározza az ország költségvetését is. Ugyanakkor épp tegnap jelentették be, hogy az EU-val pozitívan lezárult. Tehát júliusban előállhat az a helyzet, ami 2004 óta soha, hogy a kötelességszegési eljárást megszűntetik Magyarország ellen. Remélem, hogy ennek a költségvetési lecsapódása majd megjelenik. Hozzászólni kíván-e valaki ehhez a napirendi ponthoz? Nagy László frakcióvezető úr jelentkezett. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen, Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Onnan kezdeném, ahol Polgármester úr abbahagyta, illetve nem, az azt megelőző gondolatától folytatom. A Bursa Hungaricától. Miért fontos az a szándék, amit megfogalmazott? Azért fontos, mert az látszik és talán erről a tegnapi bizottsági ülésen is beszéltünk, hogy a felsőoktatási törvény megváltozásával és az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus csökkentésével nagyon sokan és különösen ebben a régióban és ebben a megyében, de talán ebben a városba is el fognak esni a továbbtanulás lehetőségétől. Minden olyan eszközre, amely a továbbtanulást megkönnyíti szüksége lesz ennek a városnak, és szüksége lesz majd ennek a megyének is. Ennek egy nagyon pici részét jelentheti majd a Bursa Hungarica, hiszen tudjuk, hogy a továbbtanulás költségeinek nagyon minimális részét képes fedezni ez a támogatási forma. Még akkor is, hogy ha az állam illetve az önkormányzatok együttesen adják össze azt a pár ezer forintot, ami ebből a forrásból megteremthető a továbbtanuláshoz. Az azonban látszik ebből a beszámolóból is, és előre bocsátom, hogy ezt a beszámolót el fogjuk fogadni, nem rehabilitálva azt a korábbi álláspontunkat, hogy az intézmény típusok ilyen típusú átszervezésével nem

1058 értettünk egyet, de a beszámolót azért fogjuk elfogadni, mert valóban reálisan mutatja be, hogy mi a helyzet a városban. És ezt pedig, hogy ha a továbbtanulást megcélzó korosztályoknál egy kicsit lejjebb jövünk, akkor látszik, hogy picit ez a kép azért nem feltétlenül rózsás. Ez a beszámoló hűen tükrözi azt, és számokkal igazolja és osztályvezető asszony el is mondta, hogy bizony vannak olyan gyermekvédelmi feladatokban vagy szakellátásban részesülő korosztályok, illetve csoportok, ahol a létszám meglehetősen komolyan emelkedik. Bár a beszámoló a 2010-es adatokat nem tartalmazza csak a 2011-es adatokat, azt azonban látni kell, és egy szóbeli kiegészítésben elhangzott válaszban már ezt hallottuk is, hogy bizony ezek a számok emelkednek. Mondanék egy másik számot önöknek, amit megnéztem, nyilván minden számot nem tudtam összehasonlítani a 2010-es adattal, de érdekes lehet. 2011-ben az ingyenes tankönyvellátásban részesülőknek a száma 7914 volt ebben a városban. Ami igazán érdekes, hogy 2010-ben viszont még csak 7068, ez egy nagyon komoly növekedés. Mindez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy az emberek könnyebben élnek, hanem azt jelenti, hogy egyre több család szorul bármilyen támogatásra ebben a városban. Akár a Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül, akár pedig közvetlenül anyagi támogatásban, akár úgy is, hogy az ingyenes tankönyvellátásban kell, hogy részesüljön. Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból a városnak különösen nagy felelőssége van. És ennek az osztálynak is nagy felelőssége van abban, hogy a következő évben vagy ebben az évben és a következő években ezek az egyre nehezebb helyzetben lévő családok hogyan fognak tudni a saját gyermekeik iránt felelősen, felelősséggel gondolkodni és mit fognak tudni tenni annak érdekében, hogy ugyanazokat az esélyeket tudják megadni a gyermekeiknek, mint az elmúlt években a külső körülmények vagy a gazdasági és a társadalmi körülmények megváltozása miatt jobb helyzetbe került családok meg tudnak tenni. Én ebből a szempontból ezt a beszámolót különösen fontosnak tartom és arra kérek mindenkit, hogy azon túl, hogy elfogadja, igyekezzen nyitott szemmel és nyitott fülel járni a városban. És legyünk érzékenyek azokra a problémákra amelyek a városlakókra és azon városlakókra nehezednek, akik gyermekeket nevelnek. Javaslom, hogy fogadjuk el a beszámolót, igyekezzünk minél több lehetőséget megadni az irodának is illetve az ebben feladatkörben résztvevő szakmai szervezeteknek ahhoz, hogy ezeket a számokat csökkenteni tudjuk. Ez nemcsak az önkormányzaton múlik, hanem múlik a társadalmi megítélésén ennek az országnak. Múlik azon a gazdaságpolitikán, ami az emberek helyzetét könnyebbé teheti, mert akkor lesz kevesebb érintett minden szakmai szervezetnél akik megjelennek, hogy ha jobban fognak tudni élni az emberek. De jelenleg az látszik, hogy az elmúlt években nem javultak, hanem romlottak az életkörülmények és ez akkor is így van, ha még sokan nem akarják elhinni. Köszönöm.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Jászai Menyhért alpolgármester úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Egy rövid kiegészítést engedjen meg a közvélemény azon része számára, aki kevésbé tájékozott esetleg a felsőoktatási ösztöndíjrendszerben nem tudják, hogy milyen támogatások vannak. Egyrészt az állam szociális alapon kollégiumi házakat tart fent, ahol lényegesen az albérleti díjak alatt vannak a díjak. A bekerült hallgatók szociális alapon rendszeres támogatást kaphatnak egyetemtől függően, akár lehet ez 20-30

1059 ezer forint havonta. Emellett komoly, egyszeri támogatást igényelhetnek. A hallgatók ezeket ismerik, már a felvételi alkalmával kalkulálnak vele és igénylik gyakorlatilag szeptemberben. A történet az így kerek. Nem csak erre az egy ösztöndíjra hagyatkozhatnak a felsőoktatásban tanuló hallgatók, hanem e mögött egy ösztöndíjrendszer is van. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További jelentkezőt nem látok hozzászólásra. Lezárom a vitát azzal, hogy természetesen nagyon fontos a városvezetés számára ez a terület, és minden lehetséges módon segíteni kívánja a rászorultakat. Ennek volt része az átszervezés is, hogy minél hatékonyabban, eredményesebben tudja rendszerünk ezt a valóban megnövekedett feladatát ellátni. Kérem a tisztelt közgyűlést, hogy szavazzunk a beszámoló elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 120/2012.(V.31.) számú határozata az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló elfogadásáról A Közgyűlés az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolóját elfogadja.

Melléklet a 120/2012.(V.31.) számú határozathoz I.

Bevezető

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet alapján az Önkormányzat kötelezettsége évente értékelni a gyermekjólét, gyermekvédelem területén végzett tevékenységét. A beszámoló kötelező tartalmi elemeit a végrehajtási rendelet írja elő. Ennek megfelelően a pénzbeli és természetbeni ellátásokon túl a személyes gondoskodás rendszerébe tartozó gyermekjóléti alapszolgáltatásokat, valamint a szakellátási feladatokat, és a gyámhatósági intézkedéseket foglaljuk össze.

1060 2011-ben elsősorban helyi szintű változások történtek, amelyeknek célja az ellátások, szolgáltatások racionális módon történő működtetése. Természetesen az ellátások szabályozása és a szolgáltatások megszervezése folyamán elsődleges szempont a célcsoport – ez esetben a gyermekek, fiatalkorúak – jólétének biztosítása illetve ennek elősegítése a különböző eszközökkel. Korábbi beszámolóinkban kiemeltük a minél korábbi életszakaszban történő segítségnyújtás, hátránykompenzálás fontosságát, a veszélyeztetettség megelőzését, megszüntetését. A gyermekvédelmi intézkedések célcsoportja természetesen a város területén élő valamennyi gyermek, de prioritást kell kapni azoknak, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettek. Az UNICEF 2012.február 28-án megjelent Gyermekek helyzete a világban 2012: Gyermekek a városok világában c. jelentése felhívja a figyelmet, hogy pár éven belül a gyermekek többsége városi, mintsem vidéki környezetben fog felnőni. Már napjainkban is a született gyermekek adják a városi lakosság növekedésének 60 %át. „A ’szegénység’ szó hatására egy távoli faluban élő gyermekre gondolunk a legtöbbször”- mondta Anthony Lake, UNICEF vezérigazgató. „Manapság azonban a nyomornegyedben, kunyhótelepeken élő gyermekek már a világon a legsérülékenyebb és leghátrányosabb helyzetűek közé tartoznak. Számuk rohamosan nő, de ezek a gyerekek az alapvető ellátásoktól és a gyarapodás lehetőségétől megfosztva élnek.” Az egyenlőség eszméjének középpontba állítása elengedhetetlen, a leghátrányosabb helyzetű gyermekeknek elsőbbséget kell élvezniük, bárhol is éljenek. II.

A település demográfiai jellemzői

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Nyíregyháza lakónépessége 119.094 fő. 1. ábra: Nyíregyháza lakónépessége nem és életkor szerint 2011. január 1. Kor 0-14 15-19 20-29 30-59 60 Összesen

Férfi (fő) 9.010 3.511 7.875 26.351 9.019 55.766

Nő (fő) Összesen (fő) 8.613 17.623 3.459 6.970 8.039 15.914 29.049 55.400 14.168 23.187 63.328 119.094 Forrás: KSH 2011.

Összesen (%) 14,80 5,85 13,36 46,52 19,47 100

A népesség korstruktúráját vizsgálva a gyermekkorúak aránya 19,4 % 2011-ben. A gyermekkorúak 20,1 %-a 0-3 éves, 15,3 %-a 4-6 éves, 40,7 %-a 7-14 éves és 23,9 %-a 15-18 év közötti. A gyermekkorú népesség eltartottsági rátája 1 20,9, amelynek mértéke 1980-ban 39,9, 1990-ben 34,9, 2001-ben 23,8 volt.

1

Száz 15–64 évesre jutó 0–14 éves Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.)

1061

2. ábra: A 0-18 év lakónépesség korszerinti megoszlása Nyíregyházán

20,10%

23,90%

15,30%

40,70%

0-3 éves

4-6 éves

7-14 éves

15-18 éves

Forrás: KSH 2011.

A statisztikai adatok alapján a gyermekek 24,2 %-a hátrányos helyzetű. A rendelkezésre álló adatok szerint • az óvodáskorúak közül 1150 fő HH (270 fő HHH) 2 •

általános iskolások közül 2277 HH (459 HHH)

•

a középiskolás korúak közül 3268 fő HH, ezen belül 340 fő halmozottan hátrányos helyzetű.

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bizonyos esetekben- például ösztöndíj programokban, felvételi pontszámok meghatározásánál – előnyben részesülnek, ezzel elősegítve hátránykompenzálásukat, esélyegyenlőségüket. A bevezetőben említett UNICEF jelentés szerint „A teljes városi lakosságot egybevonó makrostatisztikai adatok nem tesznek különbséget nyomorgó, és dúsgazdag között, ezért a nélkülözés ténye gyakran eltűnik a sorok között.” Fontos tehát figyelmet fordítani arra, hogy vannak-e jól meghatározható területei a városnak, ahol a gyermekek, fiatalok koncentrációja magasabb vagy esetlegesen problémák koncentrálódnak.

2

Hátrányos helyzetű (HH) gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, tanuló, akinek szülője óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.

1062 Statisztikai adatok szerint Nyíregyháza legifjabb korosztálya elsősorban a kertvárosokban és a falusias jellegű lakóövezetekben lelhető fel, ahol népességen belüli arányuk is jelentős. A kertvárosok nagy része viszonylag új beépítésű, a fiatal családok jelentős hányada így e részeken van jelen, a falusias környezetben pedig a tradíciók miatt nagyobb mértékű a gyermekvállalási hajlandóság. A nyíregyházi városrészekben a 15 éven aluliak aránya legmagasabb Örökösföld kertvárosias részében, a Huszár lakótelepen, az Örökösföldi lakótelepen, Nyírszőlősön, a Temető környéki kertvárosias részben, Kistelekiszőlőben és a Sóstóhegyi dűlőkön. A szerényebb anyagi körülmények között élő fiatal családok számára alternatívaként a lakótelep és ipartelep kínálkozik, míg a legrosszabb anyagi körülmények között élőknek a korábban szebb napokat megélt Huszár lakótelep. A város lakótelepei közül csak az örökösföldiben magas a 0–14 évesek részaránya, Jósaváros és Érkert, a két 1970-es években felépített lakótelep esetében viszont a lakóteleppel együtt öregszik a lakosság. A városrészek közül a 15 éven aluliak messze a legalacsonyabb aránnyal (9%) a Sóstói úti villanegyedben vannak jelen. 3 III.

Pénzbeli és természetbeni támogatások rendszere

Önkormányzatunk részben törvényi szinten (Gyvt.) részben helyi szinten, rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal segíti a rászoruló gyermekeket és családjaikat. A támogatások fedezetét ennek megfelelően részben Magyarország mindenkori költségvetési törvényének mellékletében megállapított normatív állami hozzájárulás, részben az önkormányzati saját forrás biztosítja. Törvényi szinten szabályozott ellátás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. A statisztikai adatok alapján kedvezményben 5618 gyermek részesült 2011-ben. A támogatásra az a gyermek jogosult akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 % illetve 140 %-át. A jogosultság megállapítása a gyermekétkeztetés és a tankönyvellátás igénybevételekor jelent kedvezményt, ezen túlmenően „egyszeri támogatás”-ra jogosít. •

A gyermekétkeztetés keretében 5.565 fő gyermek részesült 2011-ben normatív kedvezményben.

•

Ingyenes tankönyvellátásban 7.914 gyermek részesült.

•

„Egyszeri támogatás” jogcímen 2011. augusztusban 5.841 gyermek részesült, fejenként 5.800 Ft összegben. Novemberben a támogatásban részesítettek száma 5.745 fő, amely összesen 33.321.000 Ft kifizetést jelentett.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodába íratásakor a szülőt egy alkalommal magasabb összegű (20.000 Ft) támogatás, s az óvodai ellátás rendszeres igénybevétele esetén évente további egy alkalommal 10.000 Ft összegű 3

Forrás: Malakucziné Póka Mária - Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői

1063 támogatás illeti meg. Az elmúlt évben 20.000 Ft összegű óvodáztatási támogatás megállapítására 64 gyermek esetében került sor. A rendszeres óvodába járás folytán júniusban 191 fő, decemberben pedig 160 fő részesült támogatásban. A támogatásra kifizetett összeg 2011-ben 4.790.000 Ft volt. Esetenként a tanuláshoz szükséges eszközök beszerzése, betegséggel kapcsolatos többletkiadások vagy egyéb anyagi nehézségek miatt rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényeltek a családok 2668 esetben. A támogatásra kifizetett összeg éves szinten 16.478.000 Ft. Az elmúlt évben a helyi szinten szabályozott ellátások közül a helyi autóbusz közlekedésre jogosító havi bérletjegy támogatás mértékét csökkentettük. 2011. március 1-től a bérletjegy ellenértékének 30 %-át térítjük meg. E támogatásban 632 fő részesült, a kifizetett összeg 7.587.077 Ft. A fenti időponttól megszüntetésre került a térítési díj kedvezmény (ún. rászorultsági támogatás). A normatív kedvezményezettek körének kibővülése eredményezte, hogy a rászorultsági támogatást igénybevevők száma évről évre csökkent (2006-826 fő, 2007- 480 fő, 2008-288 fő, 2009-192 fő, 2010-175 fő) Önkormányzatunk évek óta csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. Éves szinten 270 hallgatót támogat az önkormányzat havi 2.000-2.500 Ft-os támogatással, amelyet esetenként a megyei önkormányzat illetve a Minisztérium kiegészít. Szintén évek óta megszervezésre kerül a rászoruló gyermekek nyári étkeztetése. A korábbi években pályázati forrás igénybevételével valósult meg a program. Az elmúlt évben a kedvezőtlen pályázati feltételek miatt – az önerő mértékének nagysága – nem vettük igénybe ezt a lehetőséget. Saját erő (2.344.000 Ft), valamint a HumanNet Alapítvány és a Periféria Egyesület hozzájárulásával szerveztük meg 252 rászoruló gyermek 30 napon át (2011. július 11.- 2011. augusztus 19.) történő étkeztetését. IV.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások rendszere

Nyíregyháza, mint megyei jogú város kötelezettsége a gyermekjóléti alapellátás (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti elhelyezése) valamint a gyermekjóléti szakellátás rendszerébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozó ellátás biztosítása. A jogszabályban meghatározott feladatok részben saját fenntartású, részben többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő intézmények szervezeti kereteiben, részben ellátási szerződések útján biztosítottak. IV.1. Gyermekjóléti alapellátás IV.1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban NYITÖT) fenntartásában levő Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatást Nyíregyháza és Nyírpazony

1064 területén, a gyermekjóléti központi feladatait (utcai és lakótelepi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, készenléti szolgálat, kórházi szociális munka) Nyíregyháza területén biztosítja. Az intézmény módszertani feladatokat is ellát, valamint szervezeti keretében működik a Családok Átmeneti Otthona. 2011. szeptembertől megváltozott az intézmény székhelye, az intézmény Igazgatósága, a módszertani csoport, a gazdasági és humánpolitikai munkatársak, valamint az irattár a Báthory u-i telephelyről a Tokaji út 3. sz. alá költözött, a Családok Átmeneti Otthonának is helyet adó épületbe.

Családgondozási tevékenység A családok gondozása során az intézmény kollektívája több mint tízezer alkalommal jár el a családok ügyeiben, miközben a „gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlap-rendszeren is gondos adminisztrációs munkát végeznek. Tevékenységükre jellemző adatok: tízezres nagyságrendben családlátogatás, közvetlen információnyújtás és tanácsadás, többezres nagyságrendben segítő beszélgetés, közvetítés más szolgáltatásokba, részvétel a szakellátás illetve a gyámügyi igazgatás eljárásaiban, a Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásaiban. A családgondozók leterheltsége évről évre nő csak a gondozási teendőket figyelembe véve is. Az egyéb prevenciós feladatok, gyermekfoglalkozások, csoportfoglalkozások a gondozási esetszámokon felüli elfoglaltságok szintén növekedést mutatnak. 3. ábra: A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenységének adatai megnevezés információnyújtás segítő beszélgetés tanácsadás hivatalos ügyekben való közreműködés családlátogatás közvetítés más szolgáltatásokba hatósági tárgyalás előkészítése hatósági tárgyaláson való részvétel pszichológiai tanácsadás fejlesztőpedagógusi ellátás Jogi tanácsadás konfliktuskezelés, mediáció, resztoratív konferencia szakmaközi megbeszélés esetkonferencia örökbefogadással kapcsolatos intézkedés adományozás válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása Összesen

2011 6309 3574 4262 894 13540 578 261 261 797 1260 20 4462 9 207 9 671 63 37177

A 2011. évben alapellátásban 1176, védelembe vétellel 359 gyermeket gondoztak, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek száma 41 fő volt, utógondozás során 17 gyermeket és családját látták el. Egyéb gondozási formák, mint szakellátásban lévő gyermekek családjainak gondozása, mediáció, konzultáció, más szolgáltatások által elért családok és gyermekek száma is jelentős.

1065

4. ábra: Gyermekek veszélyeztetettségének okai (halmozott adat)

Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Megnevezés Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő, stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézményekbe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Összesen

Kezelt problémák száma 2011 922 549 315 433 313 456 229 74 37 156 3485

A gyermekjóléti Központ feladata az észlelő-jelzőrendszer működtetése, amelynek tagjai a védőnői hálózat, gyermekorvosok, rendőrség, ügyészség, oktatási-nevelési intézmények, civil szervezetek. Nyíregyházán és Nyírpazonyban összesen 1809 jelzés érkezett 2011-ben. A intézkedéseket az esetek túlnyomó többségében a jelzőrendszer valamely tagja (4550 %) kezdeményezte, illetőleg hatósági kezdeményezésre (25-30 %) indult. Jelentős a szülők, illetve a gyermek által történő kezdeményezés is (11-13 illetve 1-4 %). A szülők esetében a tendencia, hogy főleg válások, gyermekláthatási esetekben fordulnak a Gyermekjóléti Központhoz. Jelentős számú jelzés érkezett iskolai hiányzás miatt. A közoktatási intézmények részéről 1100 jelzést kaptunk. Az egészségügyi szolgálattól 289, a rendőrségtől 115, a pártfogó felügyelettől 245 jelzés érkezett. Velük a jelzést követő együttműködés (esetkonferenciák, esetmunka) is intenzív. Ezzel szemben alacsony jelzési aktivitással jellemezhetőek a civil szervezetek (beleértve a családsegítő szolgálatot), holott velük számtalan ponton kapcsolódik a Gyermekjóléti Központ tevékenysége, közös projektek, rendezvények kerülnek megvalósításra. Évente néhány (2-3) ügyben jeleznek az egyházak intézményei (pl. egyházi iskolák). Az alul-jelzők esetében feltételezhető, hogy saját szociális szakembereik képesek valamelyest csökkenteni a gyermekek észlelt veszélyeztetését, ugyanakkor vélelmezhető, hogy amennyiben konkrét gyermekjóléti beavatkozásra lenne szükség, ennek észlelése már elmarad. Az egyházak és intézményeik esetében a jelzésen túli együttműködés is esetleges, így a kompetenciahatárok tisztázása is gátolt.

1066

Jelzőrendszer tagja Egészségügyi szolgáltató - ebből védőnő Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Közoktatási intézmény rendőrség Ügyészség, bíróság Társadalmi szervek, egyházak Áldozatsegítők, pártfogó felügyelők állampolgár Önkormányzat (jegyző) Forrás: Gyermekjóléti Központ 2012.

2011 289 202 72 1100 115 7 19 245 149 404

Módszertani feladatok 2011-ben 31 település szakmai ellenőrzését végezte el a módszertani munkatárs, 6 településen kistérségi továbbképzést szervezett az következő témákkal: 

családi napközik, mint az észlelő és jelzőrendszer tagjai.



A gyermekjóléti szolgáltatás működési engedélyeztetése.



Az Észak-Alföldi Regionális szakmai támogató hálózat bemutatása.



Tájékoztatás az iskoláztatási támogatásról szóló vizsgálatról.



Kötetlen beszélgetés a módszertan és a gyermekjóléti együttműködésről.

Munkacsoportban végzett feladatok: 

Iskolai hiányzásokkal kapcsolatos kutatás



Válsághelyzetben lévő várandós anyákkal kapcsolatos munkacsoport



Mentális betegséggel küzdő szülők

Az országos módszertani találkozón 6 alkalommal vett részt a módszertani munkatárs. IV.1.2. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátását az Önkormányzat a saját fenntartású és ellátási szerződés alapján a Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft által fenntartott bölcsődében biztosította 2011-ben, összesen 756 férőhelyen.

1067 Az elmúlt évben a 10. számú Katica Bölcsőde (Nyíregyháza, Tőke u.1.) és a 16. számú Aprajafalva Bölcsőde (Nyíregyháza, Fazekas J. tér 16.) férőhelyeinek engedélyeztetése valósult meg a 2010. évi infrastrukturális fejlesztést követően. Ennek eredményeként 4 bölcsőde 100 férőhely feletti ellátottsággal bír. A bölcsődei ellátás iránti igény továbbra is magas. Az intézmények kihasználtságának mutatói a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakulnak, a finanszírozás szempontjából azonban nem feltétlenül kedvezőek. A jogszabály alapján a beírható gyermekek száma a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámig terjedhet. 2011-ben így a kihasználtság a gondozott gyermekekhez viszonyítottan 72,65 % (előző évi adat 103,79), a beírt gyermekek arányához viszonyítottan pedig 101,7 % (az elmúlt évi adat 146,87 %). Bölcsőde neve

5. Őzike 6. Napsugár 7. Hóvirág 8. Nefelejcs 9. Micimackó 10. Katica 12. Babaház 14. Bóbita 16. Aprajafalva Összesen

Engedélyezett férőhelyek száma (fő)

Kihasználtság a gondozott gyermekekhez viszonyítva (%) 76 75,06 24 68,32 40 90,16 120 73,95 50 75,73 104 72,56 106 65,02 80 70,14 106 67,11 706 72,65 Forrás: Gyermekjóléti Központ 2012.

Kihasználtság a beíratott gyermekekhez viszonyítva (%) 100,03 100,16 122,54 98,85 109,15 98,82 91,27 106,16 91,44 101,70

2011-ben az önkormányzati fenntartású bölcsődék az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működtek. A 245/2011. (XII.15.) számú közgyűlési határozat döntött a strukturális változásokról. Ennek alapján 2012. január 31-től a bölcsődék a Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működnek. A strukturális változást szakmai indokok támasztják alá. A társadalmi és gazdasági változások a gyermekjóléti ellátórendszer működésének racionalizálását követelte meg. A párhuzamos feladatellátás megszüntetése érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 117/2011. (VI.30.) számú határozatával évvégére felmondta az ellátási szerződést a Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft-vel. A non-profit szervezet számára a Közgyűlés a 210/2011. (XI.24.) számú határozatában 2012. december 31-ig terjedő időre haszonkölcsön szerződés keretében biztosítja az ingatlant a bölcsőde működtetéséhez. A gyermekek alternatív napközbeni ellátását ellátási szerződés keretében a Periféria Egyesület biztosítja. Az alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban. Az Egyesület gyermekprogramjának elsődleges célja a hátrányos helyzetben lévő, tanulási,

1068 magatartási, kapcsolatteremtési és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok elérése, problémáik azonosítása, valamint számukra célzott segítségnyújtás. A szolgáltatás célcsoportjai elsősorban az óvodás korú gyermekek és az általános iskolai korosztály.

A programok helyszínei a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Huszárvár. A programok között nyári szünidei programok, iskolai felvilágosító program, egészségügyi prevenciós foglalkozások védőnők bevonásával, játszóházi foglalkozás stb. szerepelnek.

IV.1.3. A gyermekek átmeneti elhelyezése A gyermekek átmeneti elhelyezése Nyíregyházán a családok átmeneti otthonaiban és egy gyermekek átmeneti otthonában történhet. Az anya-gyermek illetve szülő-gyermek együttes elhelyezése a családok átmeneti otthonában lehetséges. A Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében működő 40 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) segítséget nyújt a szülőnek: • gyermeke ellátásához, gondozásához, neveléséhez, •

közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének rendezésében,

•

biztosítja éjszakai, nappali tartózkodásra, személyi tisztálkodásra, étkezésre, közösségi együttlétet szolgáló helyiségeket,

•

textíliával történő ellátást,

•

szükség szerint ruházatot, élelmiszert,

•

szülők munkavégzése esetén gyermekfelügyeletet,

•

jogi, pszichológiai, fejlesztő pedagógiai szolgáltatást.

A családok átmeneti otthonában elhelyezést igénylők négy csoportba sorolhatók, melyek általános jellemzőik alapján jól elkülöníthetők egymástól: •

fiatal szülők és gyermekeik,

•

bántalmazott nők és gyermekeik,

•

szociális okok miatt otthontalanná vált gyermekes családok,

•

várandós kismamák, szülészetről kikerült anyák gyermekükkel.

1069 A gondozás tulajdonképpen két részből áll: segítségnyújtás a családnak a belső ügyeinek megoldásában (gondozás, nevelési, háztartásvezetési, életvezetési probléma, bántalmazás kérdése) segítségnyújtás a családnak a külső ügyeinek intézésében (amik hozzájárultak a család jelenlegi helyzetéhez). A szakmai munka során külön kell tekintetbe venni a szülő és a gyermek egyéni problémáit, illetve szükségleteit, meg kell fogalmazni azokat a felnőttre vonatkozó célokat, amiket a gyermek gondozási - nevelési tervében esetleg nem lehet nevesíteni, ezek arról szólnak, hogy a szülőnek mit kell tenni annak érdekében, hogy rendezze önmaga sorsát és ezzel családja életét. A Családok Átmeneti Otthona tehát segíti a szülőt az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságuk megszüntetésében. Az átmeneti gondoskodás - a Gyvt. szerint – legfeljebb 12 hónapig tart, mely egy alkalommal hat hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. Az intézmény adatai szerint a családok általában 12+6 hónap időtartamban veszik igénybe az ellátást. A szolgáltatás megszűnését követően az esetek nagy százalékában (több mint 90 %) a családok albérletbe költöznek. Az intézmény igyekszik támogatott képzési illetve lakhatási lehetőséget teremteni annak érdekében, hogy a családok képesek legyenek az önálló életvitelre. A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában levő 36 férőhelyes Családok Átmeneti Otthonában (Nyíregyháza, Csillag u. 4-6.) ellátott családok hasonlóan a fentiekhez összetett problémákkal küzdenek. Kiemelkedő a bántalmazás elől menekülő anyák és gyermekeik száma. Az intézményben átlagosan eltöltött idő itt is a maximális időtartamig (12+6 hónap) terjed. A gyermek átmeneti elhelyezése a Gyermekek Átmeneti Otthonában (Nyíregyháza, Kollégium u. 54.) történik. A Gyermekek Átmeneti Otthona célja, hogy teljes körű ellátást biztosítson a krízishelyzetben lévő és számos más problémával küzdő gyermekek számára, ezzel is megelőzve a családból való kiemelésüket. Ez az ellátási forma alapellátás keretében működik, s jól illeszkedik a város szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerébe. Az otthon 16 férőhellyel működik. Széles korhatárú befogadásra ad lehetőséget, mely 6-18 éves korig terjedhet, s a testvéreket sem kell elszakítani egymástól. Az átmeneti gondoskodás - a Gyvt. szerint – legfeljebb 12 hónapig tart, ha ez alatt az idő alatt nem szűnik meg a gondozásba vétel alapjául szolgáló ok, úgy az átmeneti gondozás 6 hónappal meghosszabbítható. Ez a szabályozás az előző 6+3 hónappal szemben kedvezőbb, hiszen azokban az esetekben, ahol családterápiát kell folytatni több hónap (8-10) is szükséges a sikeres munkához. Bizonyítja a hosszabb időt az is, hogy emelkedett a bent tartózkodás ideje. Egy gyerek átlagosan 7-8 hónapot tölt az intézményben, sőt nem ritka a 12 hónapot meghaladó időtartam sem. Ezekben az esetekben a megfelelő lakhatás hiánya párosul a munkanélküliséggel. A statisztikai adatok szerint a jellemző bekerülési okok a következők: • családi konfliktusok, •

válás okozta krízisek (új apuka, anyuka),

1070 •

szülő (szülők) tartós betegsége, kórházi ápolása,

•

szenvedély betegségek,

•

munkanélkülivé, hajléktalanná válás

•

kommunikációs zavarok a szülő-gyermek viszonyban,

•

kamaszkori krízisek.

Az otthonba került gyerekek nagy része beutalásuk előtt bizonyos fokig érzelmileg sérült, károsult. A háttérben szinte minden esetben a család valamilyen működési zavara vagy súlyosabb traumák, elhanyagolás, bántalmazás, szociális okok, a szülők alkoholizmusa stb. áll. Új tendencia, hogy azért kerülnek be gyermekek, mert nem járnak iskolába. Napközben csellengnek, majd hazatérnek, mintha iskolában lettek volna. Ez több okból is veszélyes: egyrészt nem végzik el az iskolát, másrészt könnyen bűncselekménybe keveredhetnek. IV.2. Gyermekvédelmi szakellátás feladatainak biztosítása Nyíregyháza, mint megyei jogú város kötelezettsége 2009-től az otthont nyújtó és az utógondozói ellátás biztosítása. Korábban a feladat címzettje a megyei önkormányzatok voltak. A szolgáltatás biztosításához szükséges feltételekkel – személyi, tárgyi, elhelyezési – ők rendelkeznek. Nyíregyháza kötelezettségének a Szabolcs-Szatmár-Bereg Önkormányzattal megkötött ellátási szerződéssel tett eleget 2011-ben.

Megyei

A szerződés alapján 274 nyíregyházi illetőségű gyermek tartós elhelyezését biztosította a megyei önkormányzat. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § alapján 2012. január 1-től a megyei önkormányzatok által fenntartott intézmények alapítói és fenntartói jogai és kötelezettségei általános és egyetemleges jogutódlással az állam, illetve a törvényben meghatározott szervekhez kerültek. A gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában a jogutód a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a fenntartásában intézmények egy részének fenntartói jogát 2011-ben átadta a Szent Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásába. A 274 gyermekből 62 főt Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működő Szent Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központban látnak el.

működő Lukács a Szent Lukács

1071 V.

Gyámhatósági intézkedések

A jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések közé a védelembe vétel és az ideiglenes hatályú elhelyezés, a családi jogállás rendezése, iskoláztatási támogatás felfüggesztése, valamint a 2012. február 1-től bevezetésre került iskoláztatási támogatás szüneteltetése tartozik. 2011-ben 421 gyermek védelembe vétele történt a gyermek veszélyeztetettsége miatt. A veszélyeztetettség leggyakoribb okai: • rossz lakáskörülmények, az elhanyagolt higiénés környezet, •

szülők italozó életmódja, deviáns, agresszív viselkedés,

•

káros nevelési hatások a családokban: érzelmi elhanyagolás, értelmi elhanyagolás, a családi szocializáció hiánya, magatartás zavaros gyermekek száma nagymértékben nő,

•

a gyermekek egészségügyi ellátása a családban nem megfelelő: a szülők nem biztosítják a gyermek számára az egészségügyi ellátás igénybevételét, várandós anyák nem járnak orvoshoz és tanácsadásra, gyermeküket betegség esetén nem viszik orvoshoz, a felírt gyógyszereket nem váltják ki, csecsemőknél gyakran előfordul a védőoltás hiánya, elmaradása,

•

szülő egészségügyi állapota (idegi-pszichiátriai betegségek, szükséges orvosi vizsgálatok, gyógykezelések mellőzése),

•

a gyermek bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetőjévé válik,

•

a tanköteles gyermek nagymértékű igazolatlan hiányzása,

•

súlyos veszélyeztetés: a gyermekek testi fenyítése, bántalmazása, az érzelmi, értelmi elhanyagolásuk, vagy erkölcsi fejlődésük veszélyeztetése.

Az 52 ideiglenesen elhelyezett gyermeknél a súlyos veszélyeztetés összetett okokban jelent meg: • nagyon elhanyagolt lakáskörülmények, •

a gyermeket a szülő(-k) testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg súlyosan veszélyeztették,

•

a gyermek egészségügyi veszélyeztetése,

•

a gyermek bántalmazása,

•

gyermek által elkövetett szabálysértések, bűncselekmények,

•

a szülők életvitele, magatartása, italozó életmódja (más egyéb okok),

1072 •

a gyermeket nevelő szülő pszichiátriai, idegi eredetű betegsége.

Általában a fent felsorolt problémák nem külön - külön, hanem egyszerre voltak jelen az adott családban. A gyermekek elhelyezése 21 esetben nevelőszülőnél, 16 esetben gyermekotthonban történt. A nevelőszülőnél és a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek az ideiglenes elhelyezés időtartamát követően nem kerültek vissza a családjukba, hanem a szakellátás rendszerében átmeneti nevelésbe kerültek. Családi jogállás rendezése érdekében 125 méhmagzat esetében indult eljárás, és 132 született gyermek esetében vett fel a gyámhatóság apai elismerő nyilatkozatot, 107 gyermek esetében pedig 2012-ben zárult le az eljárás. 2012. február 1-től módosultak az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére vonatkozó törvényi szabályok. 2011-ben, a jogszabályváltozásokat megelőzően, ha a gyermek nem teljesítette tankötelezettségét és összegyűlt 10 igazolatlan órája, az iskola ezt jelezte a jegyzői gyámhatóságnak. A jegyzői gyámhatóság végzésben figyelmeztette a szülőt arra, hogy az adott tanévben mulasztott ötvenedik igazolatlan óra után el fogja rendelni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését és ezzel egyidejűleg a gyermek védelembe vételét. Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesítette tankötelezettségét és 50 igazolatlan óra összegyűlt, a jegyzői gyámhatóság – az iskola jelzése alapján – felfüggesztette az iskoláztatási támogatás folyósítását (a Magyar Államkincstár családtámogatási folyószámlára utalta az összeget) és védelembe vette a gyermeket. 10 órás igazolatlan mulasztást 67 gyermek esetében, 50 órás igazolatlan mulasztást 44 gyermek esetében jeleztek az iskolák az elmúlt évben. Iskoláztatási támogatás felfüggesztésére rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetében 14 alkalommal, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetében 12 alkalommal került sor. A jogszabályváltozásokat követően (2012. február 1-től) az 50. kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztó, 16. életévet betöltött tanuló esetén a jegyzői gyámhatóságnak a Magyar Államkincstárnál nem az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, hanem annak szüneteltetését kell kezdeményeznie. Ilyen korú tanuló esetén a támogatás tehát nem gyűlik külön családtámogatási folyószámlán, hanem attól ténylegesen – a jövőre nézve is – elesik a család. Tehát ha a közoktatási intézmény igazgatója jelzi, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte a tízet, a Jegyzői Gyámhatóság - végzésben - tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját arról, hogy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után ● 16. életévét be nem töltött gyermek esetén elrendeli az iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának felfüggesztését (a továbbiakban: iskoláztatási támogatás felfüggesztése), valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vételét,

1073 ● 16. életévét betöltötte, döntés kibocsátása nélkül kezdeményezi a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervénél az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő eljárás megindítását. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése során rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetében, ha az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások száma a 16. életévének betöltését megelőző utolsó felülvizsgálat és az azt követő első felülvizsgálat közötti időtartamban eléri a tízet, a családtámogatási folyószámlán összegyűlt összeget a központi költségvetés családi pótlék előirányzat javára vissza kell fizetni. VI.

Nyíregyháza Gyámhivatal hatósági intézkedései, feladatai

Nyíregyháza Gyámhivatal a 331/2006. (XII.23.) Kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit 2011. évben is kilenc településre kiterjedően látta el. A gyámhivatal tevékenységi köre az elmúlt évhez képest nem változott, továbbra is az alábbi hatósági feladatokat látta el. A gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedések (ideiglenes hatályú elhelyezés, annak felülvizsgálata, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, utógondozás, utógondozói ellátás elrendelése, nevelési felügyelet elrendelése) A gyermekvédelmi szakellátásba történő ideiglenes hatályú elhelyezésről jellemzően ez évben is elsősorban a jegyzői gyámhatóságok intézkedtek. Az elhelyezések felülvizsgálatát a gyámhivatal 58 kiskorú vonatkozásában végezte el, melynek eredményeként 2011. évben 43 gyermek került átmeneti nevelésbe, a többi gyermek családjába történő visszahelyezéséről lehetett dönteni a gyermekjóléti alapellátás vagy a védelembe vételi eljárás kezdeményezése mellett. 2011. december 31-én nyilvántartott átmeneti nevelt gyermekek száma 284 fő, míg a tartós nevelt gyermekek száma 11 fő, akiknek a gyámságát 195 gyermek esetében nevelőszülő, 95 gyermek esetében a gyermekotthon (lakásotthon) vezető, 5 gyermek esetében hivatásos gyám látja el. A családból történő kiemeléshez vezető jellemző veszélyeztetettségi okok továbbra is a gyermekek súlyos magatartási problémái és a szülők helytelen életvezetésének következtében kialakuló szülői elhanyagolás. A nevelésbe vétel fenntartása indokoltságának évenkénti, illetve 3 éven aluli gyermek esetében félévenkénti felülvizsgálata egyre kevesebb gyermek esetében eredményezi a nevelésbe vétel megszüntetését és családjába történő visszahelyezését. 2011. évben mindössze 3 gyermek nevelésbe vétele került így megszüntetésre utógondozásuk elrendelésével egyidejűleg. Az utógondozás során a gyermek családi környezetébe való visszailleszkedését segíti a gyermekjóléti szolgálat családgondozója. A gyámhivatal 2011. évben 19 volt átmeneti vagy tartós nevelt fiatal utógondozói ellátását és ehhez kapcsolódó utógondozását rendelte el. Az utógondozói ellátás elrendelését jellemzően a nappali tagozaton folytatott tanulmányok miatt kérik a nagykorúvá váló nevelésbe vett gyermekek (legfeljebb 24. életévig), de elrendelhető akkor is, ha a fiatal létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani vagy szociális

1074 otthoni elhelyezésére vár (legfeljebb 21. életévig). Az utógondozást a gondozási hely utógondozója végzi a fiatal felnőtt önálló élete megkezdésének segítése érdekében. Nevelési felügyelet elrendeléséről a gyámhivatal 2011. évben nem rendelkezett. Pénzbeli támogatások megállapítása otthonteremtési támogatás megállapítása).

(gyermektartásdíj

megelőlegezése,

A gyermektartásdíj megelőlegezés iránti kérelmek száma évről-évre növekszik. A 2010. évi 131 gyermeket érintő kérelemhez képest 2011. évben 149 gyermeket érintően döntött a gyámhivatal a megelőlegezéséről, ismételt megelőlegezéséről vagy a továbbfolyósítás elrendeléséről, mivel a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő fizetési kötelezettségét átmenetileg nem tudta teljesíteni és a végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre. A legfeljebb három év időtartamra megállapítható állam által történő megelőlegezés 2011. év folyamán összesen 274 gyermeket vagy fiatalt érintett és 35.690.000,-Ft folyósítása történt meg. Otthonteremtési támogatásban 2011. évben is olyan gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek részesülhettek, akik nagykorúságuk eléréséig nem kerültek vissza a családjukba, legalább három évig átmeneti vagy tartós neveltek voltak és készpénzvagyonuk összege – árvaellátás nélkül - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát nem haladta meg. Az így adható legmagasabb összeg 2011. évben sem változott, a maximum összeg 1.710.000,-Ft volt. Az otthonteremtési támogatás 2011. évben 14 fiatal felnőttnek összesen 7.098.000,-Ft összegben került megállapításra, melyből 5.418.000,-Ft lakásvásárlás, illetve felújítás céljára, 1.680.000,-Ft pedig államilag támogatott lakásprogramban való részvételre. Családi jogállás rendezése (apai elismerő nyilatkozat felvétele, családi és utónév megállapítása, családi jogállás megállapítására irányuló perindításhoz való hozzájárulás, képzelt szülők vagy apa adatainak megállapítása) A házasságon kívül született, apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében 2011. évben a gyámhivatal 156 apai elismerő nyilatkozatot vett fel, 7 gyermek esetében járult hozzá apaság bírósági megállapítása iránti perindításhoz és 12 gyermek esetében apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz eseti gondnok kirendelése mellett és 15 gyermek részére került sor képzelt apa adatainak megállapítására.

Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések (alkalmasság megállapítása, örökbe fogadhatónak nyilvánítás, lemondó nyilatkozat jóváhagyása, örökbefogadás engedélyezése, örökbefogadás felbontása, tájékoztatás vér szerinti szülők adatairól). Az örökbe fogadni szándékozók örökbefogadásra való alkalmassága megállapításának szabályai az elmúlt évben nem változtak, a gyámhivatal továbbra is a szakszolgálati intézet előkészítő tevékenységét követő eljárás alapján állapítja meg az alkalmasságot.

1075 Az eljárást kezdeményező szülők vagy egyedülállók számának korábbi években tapasztalt csökkenése megállni látszik, hiszen az előző évhez hasonlóan 2011. évben 7 házaspár és 4 egyedülálló személy örökbefogadásra való alkalmasságát állapította meg a gyámhivatal. 2011. évben jelentős mértékben megnövekedett az örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt kiskorúak száma. Az év folyamán 13 gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról döntött a gyámhivatal, így számuk év végére 29 főre emelkedett. Örökbe fogadhatónak azokat az átmeneti nevelésbe vett gyermekeket nyilváníthatja a gyámhivatal, akiknek a hazakerülése érdekében a szülők nem változtatnak életvitelükön, körülményeiken, ismeretlen helyre távoznak, illetve akiket a szüleik egyáltalán nem látogatnak. 2011. évben a gyámhivatal 10 gyermek örökbefogadását engedélyezte, melyből 2 gyermek házastársi örökbefogadására került sor, 1 gyermek volt örökbe fogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt, 3 gyermek tartós nevelt, és 5 gyermek örökbefogadására a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján került sor. A vérszerinti szülők adatairól történő tájékoztatást 4 esetben kértek a gyámhivataltól. Szülői felügyeleti joggal kapcsolatos intézkedések (kapcsolattartás szabályozása, végrehajtása, szülői jognyilatkozat jóváhagyása, hozzájárulás családba fogadáshoz, szülői ház elhagyásának engedélyezése, kiskorú házasságkötésének engedélyezése, gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyása) A kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása 2011. évben is jelentős mennyiségű, időigényes és mentálisan is igen megterhelő feladatot jelentett a gyámhivatalnak elsősorban a nem gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek kapcsolattartásának végrehajtása iránti eljárások során. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek esetében a jogszabályváltozás indokolta az újraszabályozások számának jelentős növekedését. 2011. évben 230 kapcsolattartási ügyben járt el a gyámhivatal, melyből 180 esetben a kapcsolattartás szabályozásáról rendelkezett (ebből 31 ideiglenes hatállyal elhelyezett, 131 átmeneti nevelt és 2 tartós nevelt kiskorú ügyében), a többi esetben a bíróság vagy a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásában folytatott eljárást. A végrehajtási eljárások során 27 esetben alkalmaztunk végrehajtási cselekményt, mely első alkalommal figyelmeztetés jellegű (15), azt követően pedig bírságolást jelent (3), illetve a mulasztó fél a költségek viselésére kötelezhető kérelemre (6). 2011. évben a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyámhivatal 31 kiskorú valamely hozzátartozója által történő családba fogadásához járult hozzá a gyermek érdekében. 2011. december 31-én 42 gyermek állt családba fogadó személy gyámsága alatt.

1076 A szülői ház elhagyása, illetve kiskorú személy házasságkötésének engedélyezése iránti kérelmekkel továbbra is kis számban fordulnak a gyámhivatalhoz. 2011. évben is 3 - 3 esetben vizsgálta a gyámhivatal, hogy a 16. életévét betöltött kiskorú megélhetése, tartása és lakhatása egy másik családban, vagy a házasságkötést követően biztosított lesz-e. Gyermek végleges külföldre távozásának engedélyezése iránti eljárást a gyámhivatal 2011. évben önálló eljárásként nem folytatott, 3 gyermek külföldi örökbefogadásának engedélyezésével egyidejűleg került rá sor. Gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos intézkedések (gyám, gondnok, ideiglenes, zárgondnok rendelése, felfüggesztése, elmozdítása, felmentése, ügygondnok, eseti gondnok rendelése, felmentése) és ehhez kapcsolódó perindítások (gyermek elhelyezése, kiadása, tartási követelés érvényesítése, szülői felügyelet megszüntetése, visszaállítása, örökbefogadás felbontása, cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és megszüntetés, számadási kötelezettség, illetve helyesség megállapítása iránt) 2011. évben 12 gyermek esetében került sor a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére gyámrendeléssel és perindítással, az év végén 107 kiskorú állt valamely hozzátartozójának gyámsága alatt a gyámhivatal határozata alapján vagy a gyámhivatal által kezdeményezett gyermek elhelyezési per eredményeként. A nagykorú személy pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt ügyei viteléhez szükséges belátási képességének valamilyen mértékű csökkenése vagy hiánya miatt a gondnokság alá helyezése vagy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránti pert a gyámhivatal 2011. évben 185 esetben indított. A bíróság gondnokság alá helyezést kimondó jogerős ítéletét követően a gyámhivatal 2011. évben 97 személy részére rendelt gondnokot elsősorban az arra alkalmas és azt vállaló hozzátartozók közül. Ilyen személy hiányában hivatásos gondnok kirendelésére került sor 25 fő vonatkozásában. 2011. év végén a gyámhivatal 731 fő gondnokság alá helyezett személyt tartott nyilván, akik gondnoki tisztségét 505 fő esetében hozzátartozó, 225 fő esetében hivatásos gondnok látta el. Az önkormányzat a hivatásos gondnoki feladatokat a Gondozási Központnál közalkalmazottként foglalkoztatott 4 fővel biztosítja. Egy hivatásos gondnok így 56 személy gondnoki tisztségét látja el, ami majdnem kétszerese a jogszabály szerint engedélyezett létszámnak (30 fő). Jelentős számban rendelt a gyámhivatal más szerv megkeresése alapján ügygondnokot, illetve eseti gondnokot (85 fő részére) az ismeretlen helyen távol lévő személyek érdekeinek védelmére, majd intézkedtünk felmentésük és munkadíjuk megállapítása iránt. Vagyonkezeléssel kapcsolatos intézkedések (gyermekek - nemcsak a gyámság alatt álló kiskorúak) és gondnokoltak készpénzvagyonának elhelyezése, felhasználásának engedélyezése, jognyilatkozatok jóváhagyása, számadások elbírálása, hagyatéki eljárásban való közreműködés)

1077

A gyámhivatal 2011. december 31-én 776 kiskorú és 374 gondnokolt ingatlanvagyonát, valamint 287 kiskorú és 250 gondnokolt gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzvagyonát tartotta nyilván összesen 679.004.000,-Ft összegben. Az év folyamán a gyámhivatal 170 esetben járt el a törvényes képviselők kérelmére a kiskorúak, illetve a gondnokoltak ingatlanvagyonának értékesítésével vagy megterhelésével kapcsolatos ügyben, és közel 350 esetben döntött a betétben vagy folyószámlán elhelyezett készpénzük eseti felhasználásának engedélyezéséről, majd elszámolásáról. Családvédelmi koordinációért felelős szervként eljár a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint A gyámhivatal ezt a feladatkört 2009. október 1. napjától látja el. A 2010. évi jelentősebb számú (56) jelzések után 2011. évben mindössze 20 jelzés érkezett elsősorban a gyermekjóléti szolgálatoktól. Minden esetben adtunk tájékoztatást az erőszakkal érintettek számára és vizsgáltuk, hogy az erőszak közvetve vagy közvetlenül érintett-e kiskorút. Négy esetben tettünk büntető feljelentést vizsgálataink alapján kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény (veszélyeztetés) miatt.

VII.

A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai

A Gyvt. alapján a működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e a működési engedélyben foglaltaknak, és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala az elmúlt évben a működési engedélyek módosításaival egybekötötten vizsgálta a bölcsődék tevékenységét, működését. Megállapításainak összegzéseként valamennyi intézmény esetében leírta, hogy a gyermekek napközbeni ellátása magas szakmai színvonalon történik.

VIII.

A bűnmegelőzési tevékenység leírása

A Nyíregyházi Városi Főügyészség és a Nyíregyházi Rendőrkapitányság éves jelzőrendszeri tanácskozásra készített beszámolói alapján a fiatalkorúak bűnözését továbbra is a vagyonelleni illetve az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények dominanciája jellemzi. Jelentős a rablások és a zsarolások aránya, az összes bűncselekmény kb. 10 %-át teszik ki. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények közül évek óta kiemelkedő számot mutatnak a közrend elleni, ezen belül is a köznyugalom elleni bűncselekmények.

1078 Ezek fő jellemzője a csoportos elkövetés és a sokszor ittas állapot. 2011-ben a kábítószerrel történő visszaélés különböző alakzatai miatt 94 esetben indult nyomozás, amelyekből 20 –nál több esetben indult büntetőeljárás fiatalkorúak ellen. Nehéz megbecsülni azoknak a gyerekeknek a számát, akik érintettek lehetnek a kábítószer használattal, hiszen a designer drogok megjelenése óta nehezebb kiszűrni a fogyasztókat, mert nem illegális fogyasztásról van szó. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság továbbra is folytatja prevenciós programjait, így a D.A.D.A.-t, ifjúsági, bűnmegelőzési és kábítószerellenes előadásokat tartanak az iskolákban, folytatódott az ovizsaru és az iskola rendőre program. IX.

A Nyíregyháza területén működő nem állami szervekkel történő együttműködés

Az Önkormányzat célja a nem állami és egyházi fenntartókkal történő együttműködés a lakosság szükségleteinek minél magasabb szakmai színvonalon történő kielégítése valamint a választhatóság elvének biztosítása érdekében. Törekszünk a minél gazdaságosabb működtetés megvalósítására, a szolgáltatások leghatékonyabb módon történő megszervezésére. Az együttműködés egyik formája az ellátási szerződés keretében történő szolgáltatás. 2011-ben még az előző évekhez hasonlóan a bölcsődei ellátás (Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft), az alternatív napközbeni ellátás (Periféria Egyesület), a gyermekek átmeneti elhelyezése (Magyarországi Evangélikus Egyház) és a gyermekvédelmi szakellátás (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat) feladatainak vonatkozásában valósult meg az együttműködés ezen formája. A 117/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozatában foglaltak alapján a bölcsődei ellátás vonatkozásában az ellátási szerződés 2011. december 31. napjával megszűnt. Az önkormányzatnak nincs lehetősége pénzügyi eszközökkel támogatni a nem állami és a kedvezőbb helyzetben levő egyházi fenntartókat, szervezeteket. Más módon azonban továbbra is támogatja önkormányzatunk a szociális, illetve gyermekvédelmi feladatok ellátását. Haszonkölcsön szerződés formájában továbbra is biztosítjuk az ingatlant a Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. számára. Bár nem a Gyvt. szabályozza de a rendkívül fontos a korai fejlesztés biztosítása. A szolgáltatást nyújtó ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete és a Down Egyesület számára szintén haszonkölcsön szerződés formájában ingatlant biztosít az Önkormányzat, támogatva ezzel a feladatellátásukat. A Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületével 2009-ben kötött ellátási szerződés keretében az Egyesület fenntartásában kezdte meg működését a Félutas Kiléptető Ház. Célja, hogy a krízisközpontból, majd családok átmeneti otthonából kikerült bántalmazott családok számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti segítséget biztosítson. Hidat képez az átmeneti gondozás és a társadalomba való visszailleszkedés között. A bekerülés feltétele, hogy az anya képes legyen az önálló életvitelre és az önfenntartásra. A programban jelenleg egy család vesz részt.

1079

A fentieken kívül törekszünk a szakmai együttműködések előmozdítására. Feltérképezzük azokat a lehetőségeket, ahol közösen dolgozhatunk együtt, amelyek segítik az együttműködést. Jelenleg a TÁMOP-5.4.9 pályázati projekt kidolgozása van folyamatban, amelyhez a város területén működő szolgáltatók, intézmények együttműködésüket biztosítják. X.

Jövőre vonatkozó elképzelések

X.1. Pályázatok, fejlesztések Évek óta szerepel célkitűzésként a gyermekjóléti alapellátás keretébe tartozó gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) infrastrukturális fejlesztése, korszerűsítése. A TIOP-3.4.2-11/1 pályázati konstrukció lehetőséget nyújt a célkitűzések megvalósítására. A Gyermekek Átmeneti Otthona pályázat célja egy korszerű, modern, két ágyas szobákkal és az alkalmazotti igényeket is kielégítő kiszolgáló helyiségekkel bíró intézményegység kialakítása új szolgáltatási egységek létrehozásával férőhelybővítés nélkül. A korszerűsítés révén a megfelelő körülmények között működő gyermekek átmeneti otthonában • a kétágyas szobák kialakításával a gyermekek nyugodtabb, zavartalanabb körülmények között tudnak pihenni, tanulni, művelődni. A biztonságos és hangulatosan berendezett otthon növelheti annak az esélyét, hogy egy gyermek viszonylag hamar kényelemben érezze magát, és elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását a többi gyermekkel. •

A látogatók fogadására, a szülőkkel történő kapcsolattartásra alkalmas helyiségek biztosítása hozzájárul az együttműködés javításához, lehetőség nyílik a személyesebb beszélgetésre, interjúra, probléma megoldására.

•

A zavartalan munkavégzés feltételei válnak biztosítottá a hiányzó helyiségek biztosítása révén.

A Családok Átmeneti Otthonában sikeres pályázat esetén korszerű, modernizált körülmények között működő intézmény jön létre. Egyrészt • a jelenlegi szobák és vizes blokkok átalakításával az ellátást igénybevevők családiasabb, intimebb, akadálymentes környezetben részesülhetnek az ellátásban. A jelenleg szintenként biztosított vizesblokk számszerűen növekszik a két-három lakószoba egységenként egy vizes csoport és teakonyha kialakításával. •

A két-három szobához tartozó vizesblokk és teakonyha kialakítása nemcsak infrastruktúra fejlődését eredményezi, de a társadalmi re-integráció folyamatát is elősegíti. A családok (anya-gyermekkel, teljes család gyermekkel) szinte

1080 önálló életet tudnak élni, amelyhez a kellő mértékű támogatást az intézmény szakembereitől megkapják. •

Másrészt az intézményben dolgozó szakemberek igényeit s szükségleteit kielégítő kiszolgáló egységek jönnek létre, amelyek eddig nem vagy csak részben voltak adottak, így az éjszakai pihenésre szolgáló ügyeleti szoba, valamint az ellátottakkal történő egyéni beszélgetések lefolytatására szolgáló intim szoba.

A jogszabályi kötelezettségen túlmenően elengedhetetlen a gyermekekre irányuló programok, projektek támogatása. Ezek egyrészt a pályázati lehetőségek kihasználásával, másrészt a helyi forrás bevonásával létrejövő programokat jelentik. •

A rászoruló gyermekek üdültetésének támogatása helyi rendeleti szinten került meghatározásra. Az üdültetési támogatás a hátrányos helyzetű gyermekek önkormányzati fenntartású üdülőben (Szigliget) történő nyári táboroztatását hivatott elősegíteni. A támogatás fedezete az Önkormányzat költségvetésében 3 millió Ft erejéig biztosított.

5/a. napirend: Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek 2011. évre biztosított pályázati pénzeinek elszámolására Előadó: Kósa Tímea alpolgármester 5/b. napirend: Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY rendelete alapján benyújtott rendkívüli pénzügyi támogatási kérelem elbírálására Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) A szóbeli kiegészítés nincs. Az előterjesztéseket az alábbi bizottságok tárgyalták meg. A Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság mind a két előterjesztést, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság valamint az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság az elmúlt évi beszámolót. Kérem a bizottságok elnökeit, ismertessék a bizottságok álláspontját. Először Tormássi Géza elnök urat kérem.

Tormássi Géza: (Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, bizottságunk mind a két előterjesztés elfogadását egyhangúlag támogatta.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Évát kérem a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság álláspontjának ismertetése.

1081 Halkóné dr. Rudolf Éva:( Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tagja) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a bizottság a Közbiztonsági Alap 2011. évi elszámolását véleményezte. Ez a határozat-tervezet 4. számú melléklete és azt egyhangú szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlés számára. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos elnök urat kérem, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnökét.

Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. A bizottság elfogadásra javasolja a 2011. évi elszámolást 8 igen szavazattal, egyhangúlag. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Együttesen tárgyaljuk az a) és a b) pontot. Nem látok jelentkezőt. Hozzászólásra jelentkezik-e valaki? Dr. Adorján Gusztáv frakcióvezető. Dr. Adorján Gusztáv:(frakcióvezető) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Csak egy nagyon érdes, számomra érdekes dologban szeretnék egy kérdést feltenni. Nagy László frakcióvezető úr azt gondolom az elmúlt közgyűlésen szóvá tette, hogy eltávozott sorainkból dr. Vágvölgyi János igazgató úr és a temetésével kapcsolatosan kérdezett itt bennünket. Én átolvasván itt a b) pontban szereplő alapítványnak az alapító okiratát, ott az elnök-helyettesi funkcióba dr. Vágvölgyi János szerepel még. Kegyeleti okból én szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy ezt módosítsák. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen frakcióvezető úr észrevételét. Megkérem, hogy majd ennek megfelelően járjunk el. Kíván-e még valaki hozzászólni az 5. napirendi pontunkhoz? Kósa Tímea alpolgármester asszony.

Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Én köszönöm szépen az észrevételt is. Azonban szeretném megjegyezni, hogy a Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetség által beadott pályázati anyagban szerepel az illetékes alapító okirat. Tehát ezt módosítani nekünk természetesen nem áll módunkba, mi úgy terjesztjük a tisztelt Közgyűlés elé, ahogy azt a Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetség elénk beterjesztette. Köszönöm szépen.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tehát így már pontosan tudjuk, hogy mi történt. Hozzászólni kíván-e még valaki? Nincs jelentkező, akkor lezárom a vitát. Kérem, hogy a tisztelt Közgyűlés először az 5/a pontról szavazzon, a helyi önszerveződő közösségek 2011. évre pályázati pénzeinek elszámolásáról. Kérem, hogy szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 18 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

1082 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 121/2012.(V.31.) számú határozata a helyi önszerveződő közösségek 2011. évre biztosított pályázati pénzeinek elszámolásáról A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta és elfogadta.

2. a Civil Alapból nyújtott 2011. évi pályázati támogatások pénzügyi elszámolását az 1. számú melléklet szerint jóváhagyta. 3. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alapból nyújtott 2011. évi pályázati támogatások pénzügyi elszámolását 2. számú melléklet szerint jóváhagyta.

4. Kulturális Alapból nyújtott 2011. évi pályázati támogatások pénzügyi elszámolását a 3. számú melléklet szerint jóváhagyta.

5. Közbiztonsági Alapból nyújtott 2011. évi pályázati támogatások pénzügyi elszámolását az 4. számú melléklet szerint jóváhagyta.

1087 3. számú melléklet a 121/2012.(V.31.) számú határozathoz Kimutatás Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 188/2011. (X. 27.) számú határozata alapján a Kulturális Alap terhére nyújtott támogatások elszámolásáról

Pályázó neve

1. Pro Archi Egyesület 2. Bokortanyák Lakosságáért Egyesület 3. Zenekultúra Támogatásáért Alapítvány 4. Aranykapu Népművészeti Egyesület 5. Klió Alapítvány 6. „Romao Trajo” Cigány Kulturális Közművelődési Egyesület 7. Jonathán Gyermek, Ifjúsági és Tánc Közhasznú Egyesület 8.. A Balettkultúráért Alapítvány (Primavera Balettegyüttes) 9. „4 For Dance” Tánc, Sport és Kulturális Egyesület 10. Krúdy Gyula Társaság(Vörös Postakocsi Folyóirat )

2011. évi támogatás Összege (Ft)

Elszámolási határidő

Elszámolás tényleges időpontja

300.000

2012. március 31.

2012.március 27.

2012. március 31.

2012.február 6.

2012. március 31.

2012.március 28.

2012. március 31.

2012.március 26.

2012. március 31.

2011. december 20.

2012. március 31.

2012. március 20.

50.000

2012. március 31.

2012.február 29.

200.000

2012. március 31.

2012. március 28.

400.000

2012. március 31.

2012. március 28.

500.000

2012. március 31.

2012. március 28.

50.000

400.000

100.000 200.000

50.000

1088

4. számú melléklet a121/2012.(V.31.) számú határozathoz KIMUTATÁS a 2011. évi Közbiztonsági Alapról történő elszámolásról

Közgyűlési döntés

Elszámolás tényleges benyújtása

Számlával igazolt felhasznált összeg

A pályázó neve

A kért támogatás összege

Nyírségi Látássérültek Egyesülete

226.000 Ft (beszélő jelzőlámpás kereszteződések modernizálása, időkapcsolók fejlesztése)

100.000 Ft

2012. március 19.

101.250 Ft

Jósavárosi Polgárőr Egyesület

200.000 Ft (működési költségek finanszírozása, polgárőr felszerelés – béleltkabát, esőkabát, sapka, mellény, lámpa) vásárlása

100.000 Ft

2012. március 19.

103.440 Ft

Közlekedési Polgárőrség Nyíregyháza

300.000 Ft (180e/Ft gépkocsi üzemeltetetési költség, 120e/Ft BM kapcsolat fenntartása a rendszámfelismerő rendszer )

100.000 Ft

2012. március 9.

100.000 Ft

Rozsréti Polgárőr Egyesület

500.000 Ft (180e/Ft üzemanyag, 30e/Ft mobiltelefon költség, 50e/Ft mezőőrökkel közös ellenőrzések,(szemétkommandó) 120e/Ft polgárőr egyenruha 12 fő részére, 20e/Ft irodaszer, 100e/Ft polgárőrök sport és szabadidős programjának támogatása)

150.000 Ft

2012. március 9.

151.287 Ft

1089 Nyíregyháza-Nagyszállás Polgárőr Egyesület

1.047705 Ft (213695Ft üzemanyag térítés, 600e/Ft használtgépjármű vásárlása, 91,25e/Ft nyári gyakorlóruha, 44,91e/Ft láthatósági mellény, sapka, fekete Polo feliratozása, 30e/Ft. irodai költségek, 60e/Ft könyvelési költség)

150.000 Ft

2012. március 19.

153.000 Ft

Nyíregyháza-Felsősima Polgárőrség

150.000 Ft üzemanyag költség.

150.000 Ft

2012. március 9.

150.065 Ft

Nyíregyháza Városközpont 400.000 Ft (50e/Ft helyiség bérleti Polgárőr Egyesület díja, 50e/Ft telefon, internet költség, 50e/Ft szállítási-költség, 50e/Ft nyomdaköltség, sokszorosítás, 25e/Ft oktatás, tanácsadás, 50e/Ft. készletbeszerzés, 25e/Ft egyéb dologi kiadás, 50e/Ft. szolgáltatási kiadások)

100.000 Ft

2012. március 30.

101.048 Ft

Mandai Polgárőrség

240.000 Ft (140e/Ft számítógép beszerzés, 100e/Ft polgárőrök sport és szabadidőprogramjának támogatása)

150.000 Ft

2012. március 30.

169.000 Ft

Nyíregyháza-Kertvárosi Polgárőrség Egyesület

500.000 Ft (200e/Ft üzemanyagköltség, 200e/Ft polgárőr formaruhák beszerzése, 100e/Ft gépjármű javítási költségek)

150.000 Ft

2012. március 9.

210.310 Ft

1090 Nyíregyháza Polgárőr Szövetség

Együtt a Gyermekekért Alapítvány

Sóstói Polgárőr Egyesület

575.000 Ft (240e/Ft helyiség bérleti díja, 100e/Ft. telefon, fax, postaköltség, 185e/Ft szolgáltatási kiadások, 50e/Ft oktatás, tanácsadás) 488.750 Ft (8e/Ft kerítés, oszlop pótlása, 21e/Ft drótkerítés pótlása és 459,75e/Ft. kamerarendszer telepítése)

100.000 Ft

2012. március 30.

104.468 Ft

100.000 Ft

2012. március 30.

109.474 Ft

700.000 Ft (100e/Ft egyenruha beszerzés, 100e/Ft gépjármű karbantartás, 200e/Ft üzemanyagköltség, 200e/Ft iroda rezsiköltségek, 100e/Ft Országos Gépjármű Felderítő akció szervezése)

150.000 Ft

2012. március 19.

156.339 Ft

1091

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most pedig az 5/b. pontról, a rendkívüli pénzügyi támogatási kérem elbírálásáról kérem, hogy szavazzon a tisztelt Közgyűlés. Szavazáskor jelen volt 18 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 122/2012.(V.31.) számú határozata a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008(IV.29.) önkormányzati rendelete alapján benyújtott rendkívüli pénzügyi támogatási kérelem elbírálásáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta és elfogadta, 2./ a Pályázati Önerő és Tartalék Alapból 66.000 Ft támogatásban részesíti a Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas Szövetséget. 6./napirend: Előterjesztés a Móricz Zsigmond Színház átvételével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 3/2012.(I.19.) számú határozat módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Előzetesen arról szeretném a tisztelt Közgyűlést tájékoztatni, hogy a decemberi határozatunk úgy fogalmazott, hogy kifejeztük azt a szándékunkat, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Színház fenntartását átvegye és tulajdonképpen három előzetes feltételt fogalmaztunk meg. Az egyik az, hogy az intézmény összes fizetési kötelezettségének és jogi kötelezettségvállalásának rendezése megtörténjen. A jövőben a Színház fenntartásához a város által biztosított hozzájáruláson túl állami finanszírozás is biztosított legyen. Igazából hetente, mondhatom naponta folynak tárgyalások a Színház átvételével kapcsolatban annak érdekében, hogy a város úgy tudja átvenni a Színházat, hogy annak a jövője is biztosított legyen. Tájékoztatom a közgyűlést, hogy februárban a Színészházra korábban bejegyzett jelzálogjog törlésre került. Tehát ezt a pontot teljesítettük. A másik, ami szintén az előterjesztésben szerepel, hogy megérkezett 3 héttel ezelőtt ez a 115 millió forint, amit a megyei önkormányzat korábban tagi kölcsönként vett igénybe a Színháztól és nem fizetett vissza. Továbbá a költségvetésben biztosított 382,3 millió forint állami hozzájárulás a fenntartáshoz. A harmadik pontban nem vagyunk még teljesen eredményesek. Nem zárultak le a tárgyalások. Ez a megyei önkormányzat által kiesett hozzájárulás biztosítása. Viszont én úgy gondolom, hogy a Színház átvétele az nem egy egyszerű pénzügyi-

1092 technikai kérdés, hanem a város kulturális élete szempontjából a Színház jövőjének biztosítása, a társulat integritása, hiszen az évad végén vagyunk. Tehát mindent figyelembe véve úgy gondoltuk, hogy ezt a közgyűlés elé hozzuk. Elfogadásra javasoljuk azzal, hogy két módosításom van. Mivel a megyei önkormányzat a múlt heti közgyűlésen nem tudta tárgyalni az átadás-átvételről szóló napirendjét, ezért ez a júniusi közgyűlésen kerül tárgyalásra. Tehát ez, ahogy úgy tudom, mindenki előtt ott van, kiosztásra került. A város a Színházat 2012. július 1. napjával venné át. Bocsánat, nem került kiosztásra. Ezt szóban mondom el, interneten van feltéve. A másik pedig, a másik változtatáson nem 1 évre szerepelt az előterjesztésben, 1 évadra, hanem kvázi határozatlan időre, azaz végérvényesen. Ez a kiszámolhatóság, a biztonság miatt szükséges. Ugyanakkor ez a vezetésre, elsősorban rám nézve további feladatokat ró. Az eddigi tárgyalások, a kormányzattal való tárgyalások alapvetően azt gondolom, hogy ha ezt lehet kockázatnak nevezni, ezt fel kell vállalnunk és én remélem, hogy ez a rész is még ebben az évben megoldásra kerül. Tehát mindezzel a két szóbeli kiegészítéssel, amely június 1. helyett július 1. és nem 1 évadra, hanem kvázi határozatlan időre szól, ezzel terjesztem a korábban kiküldött előterjesztést elfogadásra a tisztelt közgyűlés elé. Nagy László frakcióvezető jelentkezett. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen, Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Itt értetlenül nézünk egymásra, a napirendi pontot nem lehet megnyitni most jelenleg. Szerintem senki nem tudja megnyitni az interneten keresztül. Nem látunk semmilyen előterjesztést, csak az a kérdésem, hogy nem kéne akkor átugorni a napirendet és ha lenne internet akkor megtárgyalni, mert most jelenleg semmilyen előterjesztést nem lát senki sem a gépén. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tehát ez arra vonatkozik ha jól értem, hogy az általam most szóban ismertetett két módosítási javaslattal korrigált előterjesztést nem lehet megnyitni, de nyilván ezt a bizottságok tárgyalták. A korábbi előterjesztést mindenki időben megkapta, azaz a múlt hét csütörtökön és tudta tanulmányozni. Én azt gondolom, hogy a most ismertetett két módosítás nem igényli azt, hogy ezt el kellene napolnunk vagy később tárgyalnunk. Én továbbra is azt kérem, hogy a tisztelt Közgyűlés tárgyalja. Akkor az előterjesztést az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta meg. Kérem a bizottságok elnökeit, hogy ismertessék a bizottságok álláspontjait. Először Lipták Lajos elnök urat kérem. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. A bizottság megtárgyalta az előterjesztést azzal a kiírással, amely szerint 1 évre veszi át a Színház működtetését a város. Én csak erről a szavazásról tudok tájékoztatást adni, az 1 év átvételre vonatkozóan 8 igen szavazattal egyhangúlag támogatta az Oktatási Bizottság a színháznak a átvételét. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva képviselő asszonyt kérem a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság álláspontjának az ismertetésére. Halkóné dr. Rudolf Éva:( Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tagja) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja a határozat-

1093 tervezetet, a megállapodás módosítását és az alapító okiratot a közgyűlésnek. Megjegyzem, hogy a bizottsági ülésünkön elhangzott ilyen indítvány, ilyen javaslat kérdés formájában fogalmazódott meg a határozatlan idejű szerződés megállapodásra vonatkozóan. Úgy, hogy mi üdvözölni tudjuk ezt a módosítását ennek a megállapodásnak. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László elnök úr, a Pénzügyi Bizottság véleménye. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Pénzügyi Bizottság elég hosszú vitát folytatott az előterjesztés kapcsán és a vita egyik oka az volt, az a mostani szóbeli kiegészítés, amely generált bennünket arra, hogy megfogalmazzuk az észrevételeinket. Abban egyetértett mindenki, hogy a Színházra szükség van. A városnak, a Színházra szüksége van és nem lehet kétséges, hogy működtetnie kell az önkormányzatnak a Színházat. Én éppen ezért csak ismételni tudom a Jogi Bizottság véleményét ismertető Halkóné dr. Rudolf Évát, hogy a jelenlegi kiegészítéshez szerintem a tegnapi bizottsági ülésünk rövidebb lett volna, nem folytattunk volna ilyen hosszú vitát arról, hogy elfogadjuk-e vagy sem. Kétségek támadtak több fideszes képviselőben illetve bizottsági tagban is annak tekintetében, hogy miért csak 1 évre akarja az önkormányzat átvenni a Színházat, így a határozatlan idejű szerződést vagy határozatlan idejű átvételt messzemenőkig támogatni tudja mindenki és azt gondolom, hogy ennek tükrében a tegnapi bizottsági ülésen hozott egyhangú döntés, ami még csak az 1 évről szólt, de ahogy ismerve a véleményeket ez talán még erősebb döntés lenne most. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Sajnálom, hogy a bizottságok hosszasan tárgyalták, de én össze sem tudom számolni az órák számát, hogy december óta az én hosszú tárgyalásaim összesen hány órát tettek ki. Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság részéről elnök dr. Adorján Gusztáv elnök urat kérem. Dr. Adorján Gusztáv:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem akarom a szót szaporítani, az előttem szolokhoz hasonló módon a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag támogatja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, tehát azért azt tudnunk kell, hogy itt a tárgyalási taktika az eredményes végeredmény szempontjából is fontos, és ha januárban, a januári közgyűlésen meghozzuk azt a döntést, hogy átvesszük, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a jelzálogjog törlésre kerül, és egyáltalán nem biztos, hogy a Színház számlájára megérkezik a 115 millió forint. És én azt gondolom, hogy természetesen a városnak szüksége van a Színházra, a jelenlegi helyzetben pedig a Színháznak is nagy szüksége van a városra mint fenntartóra, mert ez biztosított egy nyugodt hátteret a Színház működéséhez. Kérdések következnek. Moskovits képviselő úr már be is jelentkezett. Megadom a szót, parancsolj. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, valóban alá tudom azt támasztani, amit Polgármester úr mondott, hiszen még előző év végén én is részt vettem a város-megye egyeztető bizottságon, ahol ez az egész elkezdődött. És a vezetést jómagam is tudtam abban támogatni, hogy azokat a

1094 körülményekhez nekünk kőkeményen ragaszkodni kell , hogy bár az a célunk, hogy átvegyünk, de hogy ez milyen feltételekkel lenne, az egyáltalán nem mindegy. Ugyanis nagyon sok pénzről van, volt szó. Ezért is húzódtak ezek a tárgyalások ilyen sokáig. Nekem az lenne a kérdésem, hogy a megyei önkormányzat által nyújtott támogatás az milyen nagyságrendű volt évente? Illetve, hogy van ez a bizonyos 382.600.000 forintos állami rész. Gondolom, hogy a határozatlan meg határozott idejű átvételnek a problémáját is az generálja és ezért irányul erre a kérdésem, hogy ezt milyen jogcímen kapjuk, illetve a jövőre nézve milyen garancia van arra, hogy akkor ehhez az összeghez minden évben hozzájutunk? Mi ennek a jogszabályi háttere, vagy pedig az illetékes minisztériummal gyakorlatilag az erről való tárgyalásokat le kell folytatnunk? Gondolom azért volt az előterjesztésbe és ez egy központi kérdés, hogy határozott vagy határozatlan. Mert értelemszerűen, bár a célunk az, hogy a Színházat átvegyük, de nem mindegy, hogy milyen feltételekkel és mi olyan garancia van arra, hogy akkor ezt rendszeresen fogjuk kapni. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát annyit még elárulhatok, hogy a tárgyalásokon én folyamatosan hivatkoztam a közgyűlés elkötelezettségére a Színház átvételével kapcsolatban, de tulajdonosi felelősségem is engem kötelez arra, hogy nagyon körültekintően járjak el. Remélem érti mindenki, hogy mire gondolok. Itt engem a miniszter úr is biztosított arról, hogy január 1-től ez mindig, tehát ez mindig az ország éves költségvetésének az elfogadásakor kerül tulajdonképpen a színházak állami finanszírozása, támogatása a napirendre. Tehát arról biztosított, hogy január 1-től új rendszerben történik ez majd meg, és igazából ez egy garanciát is jelent számunkra. Figyelembe veszik a kieső megyei önkormányzati támogatásokat is. Most ugyan van egy alap, amire majd pályáznunk kell és nem tudjuk, hogy hogyan. Tehát én azt gondolom, hogy a megyei önkormányzat által kiesett támogatás, hozzájárulás egy jó részét tudjuk majd biztosítani. És a következő évtől pedig egy kiszámítható, megnyugtatóbb állami támogatási rendszer fog működni. Az, hogy a megyei önkormányzat mennyit adott, nem azért kerülöm meg a kérdést, mert nem tudom a számot. Ebbe nem mennék bele, képviselő úr ott ült velünk két órán át, amikor a Megyeházán tárgyaltunk. Tehát azt nem olyan egyszerű értelmezni, de szerintem az most már nem is releváns a mi számunkra. Van-e kérdés? Akkor hozzászólni kíván-e valaki? Természetesen azt nem mondtam, de folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Színház vezetésével, sőt a társulattal, a szakszervezettel. Tehát igyekszünk minden lehetséges kapcsolat információt körültekintően megismerni és ennek megfelelően eljárni. Tulajdonképpen innentől kezdve, ha ezt átvesszük, a megyei önkormányzat júniusi közgyűlésén ugyanúgy megtárgyalja szinkronban, hiszen a szerződés a napirend része, amit mindkét félnek alá kell írni. Azt követően már csak a Kormánnyal vagyunk tárgyalásban és kapcsolatban. Nem látok jelentkezőt. Akkor lezárom a vitát és kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy az általam szóbeli kiegészítésként említett két módosítással együtt fogadja el. Most már elérhető az internet is, elnézést, valamilyen informatikai zavar ált be. De még egyszer mondom, július 1 és nem 1 évadra, hanem határozatlan időre, ez a két módosítás. Ennyi csak az újra feltett előterjesztésben a változás. Tehát kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy ezzel a két módosítással együtt az előterjesztés elfogadásáról szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 19 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

1095 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 123/2012.(V.31.) számú határozata a Móricz Zsigmond Színház átvételével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 3/2012.(I.19.) számú határozat módosításáról A Közgyűlés 1. a 3/2012.(I.19.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: A Móricz Zsigmond Színház fenntartását 2012. július 01. napjától a határozat 1. számú mellékletében megjelölt megállapodás-módosítással módosított, a 3/2012.(I.19.) számú határozattal jóváhagyott megállapodásban rögzítettek szerint – átvállalja. 2. A határozat 1. számú mellékletét képező megállapodás módosítást jóváhagyja, amelynek aláírására felhatalmazza a polgármestert. 3. A határozat 2. számú mellékletében foglaltak szerint a Móricz Zsigmond Színház alapító okirat módosítását jóváhagyja.

1.

számú melléklet a 123/2012. (V.31.) számú határozathoz Megállapodás-módosítás a Móricz Zsigmond Színház átvételéről

Amely létrejött egyrészről a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Képviseli: Seszták Oszkár, közgyűlési elnök és Dr. Fazekas János megyei főjegyző Törzsszáma: 731773 Adószáma: 15731773-2-15 Bankszámlaszám: 10044001-00313742-00000000 mint átadó (a továbbiakban: Átadó) másrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

1096 Képviseli: Dr. Kovács Ferenc polgármester és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Törzsszáma: 731762 Adószáma: 15731766-2-15 Bankszámlaszám: 117744003-15731766-00000000 mint átvevő (a továbbiakban: Átvevő) -

együttesen: Felek - között az alulírott napon és helyen Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 3/2012.(I.19.) számú határozatával és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés ..../2012. …… számú határozatával jóváhagyott „Megállapodás a Móricz Zsigmond

Színház

átadás-átvételéről”

elnevezésű

okirat

(a

továbbiakban:

Megállapodás) módosításáról az alábbi feltételekkel:

1. A Megállapodás II./1. pontja a következők szerint módosul: Átadó jelen megállapodás aláírásával 2012. július 1-ei fordulónappal Átvevő részére teljes körűen átadja a Színház - mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv - fenntartói, intézményirányítási/felügyeleti és alapítói jogait (a továbbiakban: fenntartói jogok). 2. A Megállapodás III./1. pontja a következők szerint módosul: A Felek megállapodnak abban, hogy az Átadó az Intézmény által az átadás-átvétel időpontjában használt, a közfeladat ellátását szolgáló ingatlanokat és ingó vagyontárgyakat 2012. július 01-ei fordulónappal térítésmentesen tulajdonba átadja az Átvevő részére. 3. A Megállapodás III./2.3. pontja a következőkkel egészül ki: Átadó kinyilatkozza, hogy - a nyíregyházi ingatlan-nyilvántartásban 5356/1. hrsz. alatt feltüntetett lakóházként nyilvántartott, a valóságban Nyíregyháza, Bethlen G. utca 14.

szám

alatti Színészház ingatlanra az UniCredit Bank Hungary Zrt. javára 2.000.000.000,- Ft azaz Kettőmilliárd forint és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog és -

a nyíregyházi 02362/75 hrsz-ú ingatlanra az UniCredit Bank Hungary Zrt.

javára 2.000.000.000,- Ft azaz Kettőmilliárd forint és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog

törlése

iránti

kérelem

alapján

az

38510/4/2012.01.31. határozat számon törlésre került.

illetékes

földhivatalnál

1097

4. A Megállapodás III./4. pontja a következők szerint módosul: Felek egyetértenek abban, hogy a vagyonelemek átadásánál-átvételénél a 2012. július 01-jei nyilvántartási érték állapotot veszik alapul. Felek rögzítik, hogy a vagyon átadása és átvétele az Átadó és az Átvevő között közvetlenül történik meg. Felek rögzítik, hogy az átadásra-átvételre kerülő vagyon nyilvántartásokban való kiés bevezetésének dátuma 2012. július 01. Az Átadó vállalja, hogy az Átvevő részére átadja az ingatlanokkal kapcsolatos alábbi dokumentációkat: tulajdoni lap, helyszínrajz, alaprajz, közüzemi szerződések, karbantartási szerződések, bérleti, használati

szerződések,

költségmegosztási

szerződések,

ingatlan

vagyonkataszteri nyilvántartó lap. 5. A Megállapodás III./8. pontja a következők szerint módosul: Az ingatlanokhoz tartozó üzemeltetési és fenntartási költségek 2011. december 31. napjáig az Átadót terhelik. A 2012. január 1. és június 30. közötti időszakra az Átadó vállalja, hogy ezen költségekről tételes kimutatást készít, amelye Átvevő általi elfogadása esetén - figyelemmel a VIII/3 pontban foglaltakra is – átvételre kerülő intézményt terhelik. 6. A Megállapodás III./9. pontja a következők szerint módosul: Az Átadó a Színház könyveiben szereplő, általa használt ingóságokat az Átvevő részére 2012. július 01.-ei fordulónappal leltár szerint adja tulajdonba. Az Átadó az ingóságok esetében különösen az alábbi dokumentumokat adja át: forgalmi engedély, garancia, jótállási jegyek, menetlevél, törzskönyv, biztosítási igazolás, használati és kezelési útmutató, nyilvántartási lap, tételes nyilvántartás az egyéb anyagokról, eszközökről. 7. A Megállapodás IV./1. pontja a következők szerint módosul: A Színház tulajdonosi és fenntartói jogának átadása magában foglalja a munkajogi jogutódlás tényét. Az Átvevő, mint jogutód – a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásra vonatkozóan a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 85/A. és 85/B. §-aiban foglalt törvényi tényállás és szabályok szerint a munkáltatói jogok

jogutódjaként

–

a

Színházban

munkaviszonyban,

közalkalmazotti

1098 jogviszonyban foglalkoztatott személyi állományt 2012. július 01.-ei fordulónappal átveszi. 8. A Megállapodás IV./3. pontja a következők szerint módosul: Az Átadó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a közalkalmazottak és munkavállalók személyi anyagát legkésőbb 2012. július 01-jén átadja Átvevőnek. 9. A Megállapodás VII./2.

pontjának bevezető klauzulája a következők szerint

módosul, illetőleg a VII/2.pont kiegészül az alábbi j) ponttal: Átadó a vagyonátadási átadás során legkésőbb 2012. július 31-ig a Színházra és egyéb vagyontárgyakra vonatkozó dokumentumok teljes körű szolgáltatására vállal kötelezettséget, különösen az alábbiakra: j)

a tulajdonos-változással érintett ingatlanok vagyonkataszteri nyilvántartó lapja.

10. A Megállapodás VII./3. k)-l) pontja a következők szerint módosul: k) Az átvételi (2012. június 01.) fordulónappal készült leltárról, a leltározást megelőzően végre hajtott a selejtezésről, az értékelési és egyeztetési feladatokról: az analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetésére, a közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint könyvelt tételek egyezőségének vizsgálatára, a bankszámlák, pénztár záró egyenlegének egyeztetésére a kivonatokkal, pénztárjelentésekkel, illetményszámfejtés adatainak egyeztetésére, a behajthatatlan követelések és a behajthatatlannak minősülő kisösszegű követelések összegének a meghatározására, elengedésére, számviteli kivezetésének, a külföldi pénzértékre szóló követelések mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam különbözet elszámolásra, a vevőkkel, munkavállalókkal kapcsolatos követelések felülvizsgálatára, rendezésére, egyenlegközlők, felszólítók kiküldésére, függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások és bevételek rendezése és leltárral történő alátámasztása; l)

az átadásig fenntartott pénzforgalmi számlaszámok megjelölése és az ahhoz tartozó pénzmaradványok összegét ;

11. A Megállapodás VII./3. m) pontja a következők szerint módosul: a költségvetés várható teljesüléséről szóló, átadás-átvételi fordulónappal elkészített adatszolgáltatás, 12. A Megállapodás VII./3. n) pontja a következők szerint módosul:

1099 2012.01.01-2012.06.30. közötti időszakra az Átadó - az intézmény szoros együttműködésével – az államháztartási szabályok szerinti beszámolót készít az intézmény gazdálkodásának helyzetéről. 13. A Megállapodás VIII./ 4. pontja törlésre kerül. 14. A megállapodás módosításokkal nem érintett rendelkezései továbbra is hatályban maradnak. 15. A megállapodás-módosítás hatályba lépéséhez az Átadó és Átvevő közgyűlésinek jóváhagyása szükséges. Felek jelen megállapodást elolvasták és értelmezték, a feltételekkel egyetértenek, azokat elfogadják és azt mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag és saját kezűleg aláírták.

2. számú melléklet a 123/2012.(V.31.) számú határozathoz

A Móricz Zsigmond Színház ALAPÍTÓ OKIRATA

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormány rendelet alapján előírt kötelezettség teljesítése érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító okiratot ad ki. A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Alapító Okiratát 2012. július 1-től az alábbiak szerint módosítja:

ALAPÍTÓ OKIRAT

rész Az intézmény

1.) Neve:

Móricz Zsigmond Színház

2.) Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 13.

1100

3.) Telephelyei:

4400 Nyíregyháza, Borsos u. 4. 4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 14.

4.) Intézmény egységei:

nincs

5.) Alapítás éve:

1979

6.) Irányító szerv neve és címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

7.) Alapító szerv neve és címe:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

8.) Fenntartó szerve és címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

9.) Alapítói jog gyakorlója:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

10.) Létrehozásáról rendelkező határozat: 16/1981. (X. 20.) T. számú határozat 11.) Jogállása:

Jogi személy

12.) Működési köre:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

13.) A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében foglaltak. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 3 §. alapján. 14.) Gazdálkodási besorolás:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

15.) Vezetőjének kinevezési rendje: az igazgatót a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendelete szerint nyilvános pályázat alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki. (A kinevezés, felmentés, fegyelmi jogköröket kivéve az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.)

1101 16.) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: A közalkalmazottak jogállásáról, a Munka Törvénykönyvéről, valamint a Polgári Törvénykönyvről (megbízási jogviszony) szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján.

17.) Államháztartási szakágazati azonosító: 900 100

Előadó-művészet

18.) Jogszabályban meghatározott közfeladata: a színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása 19.) Alaptevékenysége:

Egy tagozatú, széles műfaji keretek között mozgó, népszínházi programú repertoár színház, melynek elsődleges feladata Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakossága színházi igényeinek kielégítése székhelyi és tájelőadások keretében. Szolgálati lakások fenntartása, üzemeltetése. Nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítése, ápolása. A hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása. A társművészetek bevonásával a kulturális örökség sokszínűségének megőrzése, gyarapítása. Művészeti értékeket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel, kiállításokkal szolgálja a kulturális felzárkózást, lehetőséget biztosítva a társadalmi leszakadás és a szegregáció csökkentésére.

20.) Alaptevékenysége az államháztartási szakfeladatok szerint: 900113

Kőszínházak tevékenysége

900200

Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység

680001

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

1102 680002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

770000

Kölcsönzés, operatív lízing

842134

Határon túli magyar kultúra támogatása

842153

Nemzetközi kulturális együttműködés

900400

Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése

Szabad kapacitást célzó tevékenység: 680002 770000

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Kölcsönzés, operatív lízing

21.) Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 22.) A feladat ellátását szolgáló vagyon: - az ingatlan-nyilvántartásba Nyíregyháza 6036 hrsz. alatt ’színház’ megjelöléssel felvett, 3888 m2 alapterületű ingatlan, - az ingatlan-nyilvántartásba Nyíregyháza 5356/1 hrsz. alatt ’lakóház’ megjelöléssel felvett, 723 m2 alapterületű ingatlan, - az ingatlan-nyilvántartásba Nyíregyháza 02362/75 hrsz. alatt ’telephely’ megjelöléssel felvett, 6513 m2 alapterületű ingatlan, - Nyíregyháza, Országzászló tér 6., 170/A/9 hrsz., 57 m2 nagyságú Tourinform Irodával közös bérlemény, - és az intézmény vagyonleltárában szereplő berendezések és felszerelések. 23.) A vagyon feletti rendelkezés joga: A tulajdonjog Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatáé, használatra, üzemeltetésre van átadva az intézménynek. Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó. 24.) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből költségvetési előirányzatok alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg.

1103

II. rész K ö z ö s r e n d e l k e z é s e k: Jelen alapító okirat a 2012. július 1 napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Móricz Zsigmond Színház 2009. szeptember 25 napján kelt, a 154/2009.(IX.25.) számú, egységes szerkezetű alapító okirata hatályát veszti. Nyíregyháza, 2012. május 31.

MÓDOSÍTÓ OKIRAT A Móricz Zsigmond Színház Alapító okiratának pontjai az alábbiak szerint módosulnak: 6.) Irányító szerv neve és címe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. 7.) Alapító szerve és címe:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

8.) Fenntartó szerve és címe:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

9.) Alapítói jog gyakorlója:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

13.) Az alapító okiratból az intézmény típusa törlésre kerül. 15.) Vezetőjének kinevezési rendje: az igazgatót a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendelete szerint nyilvános pályázat alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki. (A kinevezés, felmentés, fegyelmi jogköröket kivéve az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

19.) Az alaptevékenységből törlésre kerül: A produkciók létrehozásához szükséges jelmez-, díszlet-, kellék- és egyéb anyagi javak előállítása. Az előadások létrehozásában közreműködők elhelyezése a rendelkezésre álló lakóingatlanban.

1104 Munkahelyi étkeztetés szolgáltatása. A színházlátogatók számára büfé működtetése, üzemeltetése. Helyiség bérbeadása. Jelmez, kellék, díszlet és egyéb eszközök kölcsönzése. Szabad reklámfelületek értékesítése.

20.) Alaptevékenysége az államháztartási szakfeladatok szerint az alábbiakra változik: 900113

Kőszínházak tevékenysége

900200

Előadó-művészeti tevékenységet kiegészítő tevékenység

680001

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

770000

Kölcsönzés, operatív lízing

842134

Határon túli magyar kultúra támogatása

842153

Nemzetközi kulturális együttműködés

900400

Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése

Szabad kapacitást célzó tevékenység: 680002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

770000

Kölcsönzés, operatív lízing

24.) A vagyon feletti rendelkezés az alábbiak szerint módosul: A tulajdonjog Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatáé, használatra, üzemeltetésre van átadva az intézménynek. Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó. Jelen alapító okirat a 2012. július 1. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Móricz Zsigmond Színház 2009. szeptember 25. napján kelt, 154/2009.(IX.25.) számú, egységes szerkezetű alapító okirata hatályát veszti. Nyíregyháza, 2012. május 31.

1105

7/a. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata megállapításáról szóló 24/2011.(II.10.) számú határozat módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző 7/b. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosítása Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs, az előterjesztést a 7/a napirendi ponttal megtárgyalta és véleményezte a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság, a 7/b napirendet pedig a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság mellett a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság is véleményezte. Kérem a bizottságok elnökeit, ismertessék a bizottságok véleményét. Mind az a) mind a b) pontra, mert együttesen tárgyalunk és majd külön szavazunk. Először dr. Adorján Gusztáv elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Adorján Gusztáv:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság a 7/b. előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag javasolja a közgyűlésnek elfogadásra a határozat-tervezetet. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva képviselő asszonyt kérem. Halkóné dr. Rudolf Éva:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tagja) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság mind a 7/a és mind a 7/b napirendi pontot megtárgyalta és a bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja a határozat-tervezetet a Közgyűlésnek, és az okiratot is elfogadásra javasolja egyhangúlag. A határozat-tervezetben azonban a 7/a pontban a bizottsági ülésen főjegyző úr által kiegészítésre javasolt módosítást a bizottság elfogadta, az a határozat-tervezetbe beépítésre kerül. Nevezetesen ez arról szól, hogy függelékben kerülne megjelenítésre a vagyonnyilatkozat-tételre jogosultak köréről szóló rendelkezés. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát ennek megfelelően ezzel a kiegészítéssel nyitom meg a vitát és kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztésekhez? Dr. Moskovits Károly képviselő úr.

1106 Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Úgy látszik a mai közgyűlésen én vagyok a kérdező ember rendszeresen. De ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban felmerült bennem 1-2 kérdés, amit elsősorban főjegyző úrhoz címeznék. Ugye a múlt évben elfogadott SZMSZ-ünkkel kapcsolatban az 1 éves működés kapcsán le lettek a különböző konzekvenciák vonva és ennek megfelelően került elénk ez az előterjesztés. Az lenne a kérdésem, hogy a Stratégiai referatúra, Humánreferatúra, Gazdálkodási Főosztály, Humán Főosztály ugye megszűntetésre kerül, ha jól értem. Ezeknek a szervezeti egységeknek a vezetői státuszai betöltésre kerültek-e? Hogy ha igen, akkor az itt dolgozó közszolgákkal, illetve nem közszolgákkal nem tudom, hogy milyen státuszban vannak itt alkalmazva a munkavállalók, az ő státuszukkal mi történik? Megszűnik, másik helyre lesz átirányítva? Mi történik ezekkel a státuszokkal? Illetve, hogy be lett e töltve? A másik, a jövőre nézve lenne kérdésem. Tekintettel arra, hogy az előterjesztés is a jogszabályi változásokra utal, ami az önkormányzati törvényből adódó, és január 1től, 2013. január 1-től életbe lép. Ezáltal én úgy gondolom, hogy ezt a előterjesztést még az idén fogjuk újra tárgyalni. Tekintettel arra, hogy január 1-től ismét új SZMSZ-t kell, hogy legyen. Na most ezzel kapcsolatban a törvény mostani állapota szerint melyek azok a belső szervezeti egységek, amelyek megszűntetésre fognak kerülni? Illetve a hivatal létszáma jelenleg mennyi? Ebből hány státuszt fog érinteni az átalakítás? Ezekkel a státuszokkal mi történik? Megszűntetésre kerülnek a közszolgálati jogviszonyok is vagy áthelyezés valósulhat meg? Mondjuk a kormányhivatal által átvett szervezeti egységek tekintetében. És van-e olyan terület esetleg még, amiben még a jogalkotásnak feladata van? Még nem vagyunk benne biztosak, hogy adott hatáskör marad-e nálunk vagy átkerül, van-e még átadott hatáskör, maradnak-e függő kérdések ezen a területen, amely még a Parlament előtt van és esetleg tervezetként, de kihatással lehet a hivatali szervezetünkre? Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Moskovits képviselő úr után van-e még valakinek kérdése? Nem látok jelentkezőt. Akkor főjegyző urat kérem válaszadásra. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Polgármesteri Hivatal mostani átszervezéséből adódóan egyetlen konkrét személy sem kerül elküldésre, mégpedig azért, mert a két főosztályvezetői állás közül az egyik már hónapok óta üres, ez a Humán Főosztály vezetői státusz. Míg az átszervezés hatályba lépését követően augusztus 1-től a megszűnő Gazdálkodási Főosztály vezetői státuszát jelenleg betöltő személy az a Hatósági Főosztály vezetésére kap majd megbízást, itt egy átcsoportosításról van szó. Tehát itt semmilyen változásra nem került sor és igaz ez a belső szervezeti egységen belüli mozgásokra is. A Humán Referatúra vonatkozásában nem volt az állás betöltve, most ezzel lényegében megszűntetésre kerül, de itt sincs mozgás. Míg a két csoport összevonásánál sem kerül sor semmilyen személyi változtatásra, tehát státusz megszűnésekre nem kerül sor. A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszáma 321 fő jelenleg is, és 321 fő marad a változást követően is. Ebbe már a tisztségviselők is benne vannak természetesen. Mi lesz január 1-től? Nagyon röviden csak, de a Jogi Bizottságon ezt röviden ismertettem. Január 1-től a járási hivatalok megalakulásával a Polgármesteri Hivatal létszáma csökkeni fog és értelemszerűen a meglévő belső

1107 szervezeti egységek száma is csökken. Egyesek megszűnnek, egyesek átalakulnak. Nem lehet még pontosan megmondani azt, hogy ez személyekre lebontva hogyan történik. Azért, mert még törvényi és kormányrendeleti szinten is várható további szabályozás. De nagy valószínűséggel mondható az, nagy biztonsággal, hogy az Okmányirodai tevékenység egy jelentős része átkerül a járási hivatalba. A jelenlegi Okmányirodából nem kerül át az Anyakönyvi Igazgatás illetve nem kerül át a telephely engedélyezéssel kapcsolatos feladatkör. Minden más, az OkmányiIroda nagy részét alkotó feladatkör, tehát a személyi igazolvány, útlevél, gépjármű igazgatással kapcsolatos feladatok, amely a munka nagy részét jelenti, az át fog kerülni a Kormányhivatalba. Teljes egészében átkerül a jelenleg önálló szervezeti egység, a Városi Gyámhivatal feladatkörébe tartozó feladatok és a személyek is. Ez is egy 13 fővel dolgozó csoport. Tehát ők vélhetően teljes egészében át fognak kerülni. A szociális igazgatás vonatkozásában a gyámügyi feladatok, illetve teljes egészében, illetve várhatóan más területek is átkerülnek majd. Ez még a következőkben kerül meghatározásra, hogy melyek ezek a feladatok. Az eredeti elképzelésekhez képest lényegesen több marad jegyzői államigazgatási feladatként, mint ahogy az számításba került. Most nagy valószínűséggel teljes egészében itt marad az építésügyi igazgatás, mind a 17 státusszal, amivel dolgozunk és ahogy már említettem, az Anyakönyvi Igazgatás bizonytalansága is megszűnt, vélhetően itt fog maradni. Az adóigazgatás az korábban is itt maradó feladatkörnek tűnt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az én számításaim szerint körülbelül a Polgármesteri Hivatalnak akár ¼-vel csökkenhet a jelenlegi 321 létszáma. A nagyságrendért garanciát tudok vállalni, a pontos létszámért nem. Ezt majd nyilvánvalóan október, november táján tudjuk véglegesen megmondani. A jogszabály tervezetek szerint a feladatok létszámmal együtt fognak átkerülni a Kormányhivatalban megalakítandó járási hivatalok állományába. Köszönöm szépen.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Hozzászólni kíván-e valaki? Lipták Lajos képviselő úr. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Körülbelül 15 hónappal ezelőtt foglalkoztunk az előző SZMSZ-el és akkor is elhangzott, hogy a tapasztalatok után újra napirendre kerül ez a kérdés. Örülök, hogy ez megvalósul. Egy-két dolog lenne, ami hozzászólás lenne és egy kicsit kérdés. Csak annyira rövid a kérdés, hogy azt nem akartam külön feltenni. Az egyik a referatúráknak a nevei. Az elnevezésekben én azt szeretem, ha minél rövidebbek és minél egyszerűbbek és minél magyarabbak a nevek. Itt vannak olyan szavak, amelyeknek nincs magyar megfelelője. Tehát nem lehet olyan tömören kifejezni a lényeget, mint egy idegen szóval. Természetesen ott ez nem érdekes, de több összetett név van, mint Kommunikációs és Marketing Referatúra, Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Referatúra, Pályázatok és Projektmenedzsment Referatúra, tehát egyszerűbb elnevezések kellenének, elég lenne talán annyi, hogy marketing referatúra vagy pályázati referatúra. A névben úgy sem lehet mindent kifejezni, mindazt, ami a referatúra feladata. A másik, a referatúrák tényleges feladatait végig olvasva és itt az új referatúra, a Sport Referatúra kapcsán jutott ez a gondolat az eszembe, miután az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság szoros kapcsolatban volt eddig is ezzel a területtel, hiányolom azt az egy gondolatot talán mindegyik referatúra feladatköréből, hogy közreműködik a területért felelős bizottságok munkájában.

1108 Tehát én ezt még beletenném, mint referatúrai feladatot. A szervezeti struktúra kialakítása igazából az a hatékony működésnek a része. A város lakossága szempontjából csak az az érdekes, hogy az ügyeik minél gyorsabban és minél korrektebben elintézésre kerüljenek. És egy rövid kérdésem van, a 47. oldalon, az előterjesztés 47. oldalán szerepel a főtanácsadói szerepkörnek a megjelölése, 3 fő tanácsosi szerepkör van megjelölve. A kérdésem az, hogy ezek önálló státuszok vagy már meglévő státuszokhoz kapcsolódó megnevezések, titulusok? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) frakcióvezetőnek adom meg a szót.

Köszönöm

szépen.

Nagy

László

Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen, Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Némileg ott folytatnám, ahol Lipták Lajos abba hagyta. Azzal a felütéssel, hogy én másként élem meg az elmúlt 15 hónapot. Én arra emlékszem, hogy milyen nagy várakozás előzte meg az új szervezeti rendszert a hivatalon belül, és meg volt mindenki arról győződve, hogy mindaz, ami most is az előterjesztés elején le van írva, mennyire hatékonyabb lesz a működés és ez azzal, az akkori szervezeti rendszerrel fog megvalósulni. Aztán pár hónapon belül kiderült, hogy el kezdtek megüresedni főosztályvezetői helyek. Arra mellékmondatként jegyzem meg, kíváncsi lennék, hogy ezt maga a főjegyző úr hogy éli meg, aki egy évtizeden keresztül küzdött azért, hogy legyen főosztályvezetői rendszer, mert ennek nagyon elkötelezett híve volt és aztán végül soha nem valósult meg. Tavaly végre ez összeállt. Most pedig 1 év után szét - és vagy meg is csuklik, ez a főosztályvezetői rendszer. Szóval én azt látom, hogy végigolvasva az elnevezéseket, a feladatköröket, borzasztó sok átfedést, illetve követhetetlenséget látunk. Csak egy apró kérdést szeretnék megfogalmazni magamban, itt éppen Póka Imrével súgtunk össze, hogy mi van akkor, hogy ha az oktatási, kulturális és most már nem tudom, hogy sport bizottságnak kell-e még nevezni a bizottságot, sport ügybe össze kell jönni, ki fogja összehívni, melyik osztály? Nyilván akkor a Sport Referatúra vezetője, nem is tudom, hogy kell-e egyáltalán referatúrának nevezni 1 embert, önmagában lesz egy referatúra. Miért van szükség arra, hogy a 10 pontban megfogalmazott feladatkörét egyébként átrakjuk az Oktatási, Kulturális és Sport Irodáról a kabinethez. A politikai indíttatású kabinethez, amelyik hogy ha a 10 pontot végigolvasnák képviselőtársaim, gyakorlatilag 2-3 kivétellel mindegyik iskolákhoz köti a munkáját, a feladatkörét. Tehát miért van szükség arra, hogy az Oktatási, Kulturális és Sport Irodáról közvetlen kapcsolatot tarthatna az intézményekkel, az iskolákkal, a kollegáival párhuzamosan de át kell, hogy tegyük és ezzel az elnevezéssel még egyszer mondom, hogy Sport Referatúra, amikor 1 emberről van szó. Tehát egy kicsit furcsának találom. Az egész változtatásról, az SZMSZ módosításról csak nagyon röviden. Én a lényegét úgy látom, hogy tovább erősödik a politikai irányító szerepe a kabinetnek. És azt gondolom, hogy tovább folytatódik annak az általam, és még egyszer mondom ebben lehet vitatkozni, általam demokratikusabb intézményrendszer, amely valóban elkülönített hatáskörökkel, jogkörökkel bíz meg valamilyen módon embereket ebben az általam egy kicsit követhetetlennek, átláthatatlannak tűnő referatúra rendszerben. Én ezt nem igazán látom biztosítottnak. Éppen ezért én ezt az SZMSZ módosítást azzal együtt, hogy az előzővel sem értek egyet, nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen.

1109

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva képviselő asszony. Dr. Halkóné dr. Rudolf Éva:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. 3 hozzászólást hallottunk és kérdés is elhangzott. Moskovits Károly képviselő úr hozzászólásával teljes mértékben egyet tudok érteni. Ahogy mondta főjegyző úr, mi is felvetettük már a Jogi Bizottságon azokat a kérdéseket, hogy hogyan fogja az érintetteket érinteni a köztisztviselői álláshelyek, erre természetesen megnyugtató választ kaptunk és magából az anyagból egyértelműen látható, hogy hogyan változnak, hogyan módosulnak, illetve hogyan kerülnek a feladatok átcsoportosításra a megüresedett vezetői álláshelyekből. Ez egyértelmű volt számomra. Lipták Lajos képviselőtársam javaslata, miszerint a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a módosításban, elnevezésben és feladatban történő módosítása igényelné a bizottságok valamilyen megjelenítését ebben az anyagban. Én a felvetéssel teljes mértékben logikailag egyet tudok érteni, tartalmában egyet tudok érteni. De úgy gondolom, hogy nem itt van a helye, hanem egy, a későbbiekben a bizottságok hatásköréről, feladat és hatásköréről rendelkező szabályzatban kell majd erre vissza térnünk és ott a referatúrák illetve a főosztályok megszűnését átvezetni azon a szabályzaton is. És itt jelenik meg a bizottságokkal a kapcsolattartás és itt jelenik meg az is majd, hogy Nagy László képviselő úrnak a kérdésére válaszoljak, hogy tulajdonképpen egy oktatási kulturális és sport bizottság tényleges összehívására milyen csatornán kerül majd sor. Milyen szervezeti egységen keresztül kerül sor. Tehát ott kell majd a későbbiekben mindenféleképpen szabályozni. Csak egy összefoglaló gondolatot a szervezeti és működési szabályzat módosításával kapcsolatban. Sajnos a szervezeti és működési szabályzatoknak az a természete, hogy a környezetünk, a jogszabályok és egyéb környezeti változásokból adódóan azok is folyamatos változásokon kell, hogy keresztül menjenek. Ezek a változások szükségszerűek, de törvényszerűen kell ezeket végrehajtani. A főosztályoknak a korábbi létrehozatala és feladattal való megtöltése akkor okszerű volt. A főosztályok nagy részben elvégezték a feladatukat. Számos olyan átszervezést koordináltak, amik az önkormányzat életében, nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt időszakban megvalósultak és azoknak kézzel fogható, számszakilag is megjelenő költségvetési hatásai is mérhetőek. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Főjegyző úrnak adom meg a szót. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A kérdésekre válaszolva az alábbiakat szeretném elmondani. Először is szeretném Lipták, illetve Halkóné dr. Rudolf Éva képviselő úrnak, illetve asszonynak mondani, hogy a közgyűlések bizottságai és a hivatal közötti együttműködés szabályozva van jelenleg is az SZMSZ-ben, ez lehet, hogy elkerülte a figyelmet. A Szervezeti és Működési Szabályzat II. fejezetének a 4.) pontja kifejezetten rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a Polgármesteri Hivatal általános feladatai körében a bizottságok működésével kapcsolatban mit tesz a bizottsági titkárok közreműködésével. Tehát azért nem tartom szükségesnek ezt az egyes belső szervezeti egységeknél, illetve

1110 akár ezen belül a referatúrákon belül részletezni, mert általános jelleggel az 5. francia bekezdésben ez a kérdés rendezve van. A következő konkrét kérdés az az önkormányzati főtanácsadóra vonatkozott. Itt csak annyi változás van, hogy az újonnan életbelépő jogszabály március 1-től a politikai tanácsadók elnevezését az önkormányzatoknál módosította, önkormányzati főtanácsadóra vagy tanácsadóra. Ezt vezetjük át. Egyébként mint ahogy korábban is be volt töltve ez a 3 állás, jelenleg is be van töltve ez a 3 állás, tehát ebben sem, a státuszokban sem, a személyekben sem volt változás, mind a 3 státusz a Polgármesteri Kabinetben van. A kabinet vezetőjét, illetve két munkatársát jelöli változatlan formában. A főosztályok vonatkozásában azt tudom mondani és megerősítve Halkóné képviselő asszony által elmondottakat, hogy a főosztályok elvégeztek alapvezetően egy feladatot, amelyre létre lettek hozva. Most viszont a jelenlegi helyzetben azt is át kell gondolni, hogy ha egy főosztályi működésre komolyan gondolunk, akkor az 1 főosztályvezetővel történő működés az nem elégséges. Hiszen egy főosztálynak komolyabban is lehetne koordinálni ezeket a tevékenységeket és a jelenlegi döntés az volt, hogy itt a főosztályvezető mellé csapatépítésre nem kerül sor. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a következőkben ne kerülhetne ez a téma ismételten újra elő. Hiszen az nagyon helyesen hangzott el, hogy januártól egy nagyon komoly szervezeti változás, elsősorban csökkenés fog bekövetkezni. Itt most mindenesetre ez a megoldás tűnik célravezetőnek. Ennyit szerettem volna válaszolni a kérdésekre. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa Tímea alpolgármester asszony.

Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Elhangzott itt egy fél mondat, ami politikai indíttatású kabinetről beszél. Én szeretném azoknak a köztisztviselő kollegáknak az érdekeiben mondani a következő szavaimat, akiknek semmi közük nincs a politikához, de a kabineten belül dolgoznak. Gondolok itt a Nemzetközi Kapcsolatok tekintetében a közbeszerzésekre vagy a Pályázati Referatúra dolgozóira. Én szeretném, hogy ha csak a tisztánlátás végett és nyilván folytathatnám még a sort, nekik köztisztviselőként a politikához semmi közük, tisztességesen végzik a munkájukat, és mint ahogy végezték eddig is, szerintem fogják ezután is. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos képviselő úr jelentkezett. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. A II. fejezet 4.) pontja a titkárok közreműködésével a bizottság működéséről szól. Ebben nem szerepel az, hogy a titkárok milyen segítséget vesznek igénybe. Ha az SZMSZnek azt a részét nézzük, amely az osztályoknak a működéséről szól, az osztályok működésében szerepel az a rész, hogy közreműködnek a bizottságok és a képviselő-testület feladatainak ellátásában. Én ezt a gondolatot hiányolom a referatúrák esetében, erről beszéltem korábban.

1111 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lezárom a vitát. Két dolgot szeretnék mondani. Az egyik, hogy természetesen év végéig még vissza kell, hogy jöjjön az SZMSZ módosítás, hiszen törvényi változások a járási hivatalok felállása miatt ahogy elhangzott, ez szükségszerű. Ugyanakkor a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata az nem demokrácia kérdése. A közgyűlésen mindannyian itt vagyunk, mint demokratikusan megválasztott képviselők, van polgármester. A hivatalnak nem demokratikusan, hanem hatékonyan, szakszerűen, jól kell működnie, jól kell dolgoznia és erre irányul minden erőfeszítésünk. Amit Lipták képviselő úr elmondott, egyébként az igaz, de azt is tudnom kell, hogy eddig is a gyakorlatban a sportreferens ült mindig itt előttünk és ő készíti elő az előterjesztéseket, ő megy be a bizottsági ülésekre és természetesen ez a jövőben sem fog változni. Tehát én azzal zárom le a vitát, hogy mindenki tartsa meg a javaslatait, mert mi magunk sem látjuk 100%-osan tisztán, hogy január 1-től hogyan fog változni a Polgármesteri Hivatal, de az biztos, hogy mindenképp változni fog és egy új Szervezeti és Működési Szabályzatot kell elfogadnunk. És minden olyan javaslatot, ami most, vagy később megfogalmazódik, azt kérem a képviselő hölgyeket, urakat, hogy majd tegyék meg. Mindezek után először a tisztelt Közgyűlést arra kérem, hogy a 7/a pontban szereplő előterjesztésről, azaz a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának az elfogadásról szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 124/2012.(V.31.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata megállapításáról szóló 24/2011.(II.10.) számú határozat módosításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: hivatali SZMSZ) 2012. augusztus 1-ei hatállyal az alábbiak szerint módosítja: 1./ A hivatali SZMSZ bevezető része helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Közgyűlés Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38.§ (1) bekezdése, 61.§ (2) bekezdése, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.§ (5) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII.31.) Korm.rendelet 13.§ (1) bekezdése alapján a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg:"

1112

2/a. A hivatali SZMSZ I. fejezet (Általános Rendelkezések) 4./ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Polgármesteri Hivatal költségvetési számlaszáma: 11744003-15731766-00000000" 2/b. A hivatali SZMSZ I. fejezet 5./ pontja hatályát veszti. 3/a. A hivatali SZMSZ II. fejezet (a Polgármesteri Hivatal Általános Feladatai) 4.) pontjának első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „a Közgyűlés bizottságai működésével kapcsolatban – a bizottsági titkárok közreműködésével – „ 3/b. A hivatali SZMSZ II. fejezet ( A Polgármesteri Hivatal Általános Feladatai) 5./ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A jegyző által kijelölt referens útján segíti a roma, a lengyel, a német, az örmény, a ruszin, a szlovák és az ukrán nemzetiségi önkormányzat munkáját és biztosítja a működésük feltételeit." 3/c. A hivatali SZMSZ II. fejezet 17. pontjában „a települési kisebbségi önkormányzati képviselők” szövegrész helyébe „a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők” szövegrész lép. 4./ A hivatali SZMSZ III. fejezet (A polgármester és az alpolgármesterek) 3.) pontjában a „politikai tanácsadók” szövegrész helyébe az „önkormányzati főtanácsadók” szövegrész kerül. 5/a. A hivatali SZMSZ IV. fejezet ( A Polgármesteri Hivatal Belső Szervezeti Felépítése) 1. pontjának felsorolásából a „Stratégiai referatúra", a „Humán referatúra”, a „Gazdálkodási Főosztály" és a „Humán Főosztály" szövegrész hatályát veszti, egyidejűleg a „Humán referatúra” szövegrész helyébe a „Sport referatúra” szövegrész kerül, valamint az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály elnevezése „Oktatási és Kulturális Osztály" elnevezésre módosul. 5/b. A hivatali SZMSZ IV. fejezet 1/a) pontjában, a Polgármesteri kabinet feladatainak felsorolásában az első francia beütés rendelkezései hatályukat vesztik. A második francia beütés helyébe pedig az alábbi rendelkezés lép: - „a Kabinet vezetője és egyes tagjai önkormányzati főtanácsadói vagy tanácsadói státuszban is tevékenykedhetnek. Az önkormányzati főtanácsadói munkakörök számát, tevékenységi körét e szabályzat melléklete tartalmazza." 5/c. A hivatali SZMSZ IV. fejezet 1/a pontjában a Titkárság feladatainak felsorolásában a második francia beütés rendelkezéseiből a „politikai " szövegrész hatályát veszti.

1113 5/d. A hivatali SZMSZ IV. fejezet 1/a pontjának (a Portfólió menedzsment referatúra feladatai) 7. francia beütése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „döntésre előkészíti a gazdasági társaságok – polgármester elé terjesztendő éves beszámolóit, üzleti terveit, és azok évközi módosításait” 5/e. A hivatali SZMSZ IV. fejezet 1/a pontjának 10. francia beütése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „előkészíti azon döntéseket, amelyeket az egyszemélyes társaságok esetén a polgármester gyakorol” 5/f. A hivatali SZMSZ IV. fejezet 1/a pontjában Portfólió menedzsment referatúra feladatai az alábbi rendelkezésekkel egészülnek ki: „– részt vesz a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági ülésein, az ügyvezetéstől, könyvvizsgálótól felvilágosítást kér, - a gazdasági társaságoktól bekért adatok alapján elemzi a gazdasági társaságok vagyoni, pénzügyi, likviditási, jövedelmezőségi mutatóit.” 5/g. A hivatali SZMSZ IV. fejezet 1/a pontjában a „Stratégiai referatúra” szövegrész hatályát veszti, és feladatai átkerülnek a Pályázatok és projektmenedzsment referatúra feladataihoz. 5/h. A hivatali SZMSZ IV. fejezet 1/a) pontjában a Humán referatúra feladataira vonatkozó szövegrész hatályát veszti. 5/i. A hivatali SZMSZ IV. fejezet 1/a pontja az alábbi új rendelkezéssel egészül ki: „Sport referatúra - közreműködik a helyi sportélet középtávú fejlesztési céljait meghatározó sportkoncepció elkészítésében és gondoskodik annak végrehajtásáról, - együttműködik a helyi sportszervezetekkel, diák-sportszervezetekkel és oktatási intézményekkel, - kapcsolatot tart az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket működtető sportszervezetekkel, - segítséget nyújt az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásához, valamint az iskolai diák-sportszervezetek működéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez, - segíti a sportági és iskolai versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, - részt vesz a feladatkörébe utalt országos és nemzetközi sportkapcsolatokban, különös tekintettel a a testvér-és partnervárosokra vonatkozóan, - ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő városi feladatokat, - figyelemmel kíséri a sport támogatását célzó pályázatokat és segíti a helyi sportszervezetek ezeken történő részvételét,

1114 - részt vesz a város sportjáról szóló rendelet végrehajtásában és az ehhez kapcsolódó sportfinanszírozási rendszer működtetésében, - koordinálja és felügyeli a sporttal kapcsolatos szerződések szakmai és pénzügyi megvalósítását." 6/a. A hivatali SZMSZ VI. fejezet címe az alábbiak szerint módosul: „A BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK JOGÁLLÁSA” 6/b. A hivatali SZMSZ VI. fejezet rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „1./A hivatali SZMSZ IV. fejezet 1. pontjában felsorolt belső szervezeti egységek a Polgármesteri Hivatal önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységei. Feladatukat a Hivatalon belüli koordináció és munkamegosztás alapján önállóan, vagy egymással szorosan együttműködve látják el." 2./ A belső szervezeti egységek felépítésének szervezeti ábráját e szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza. 3./ „A Polgármesteri és a Jegyzői kabinetet kabinet-vezető, a Hatósági Főosztályt főosztályvezető, az osztályokat osztályvezetők, a Közterületfelügyeletet felügyelet-vezető vezeti.” 7/a. A hivatali SZMSZ VII. fejezetének címe az alábbiakra módosul: „A HATÓSÁGI FŐOSZTÁLYVEZETŐ FELADATAI" 7/b. A hivatali SZMSZ VII. fejezet (A Hatósági Főosztályvezető feladatai) 2./ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ Elkészíti a felügyelete alá tartozó belső szervezeti egységek vezetőinek munkaköri leírását, gondoskodik azok naprakészen tartásáról." 7/c. A hivatali SZMSZ VII. fejezet 13./pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Köteles munkája során a feladatköréhez kapcsolódó - önkormányzat által létrehozott gazdasági társaságok ügyvezetésével együttműködni, a portfolió menedzsment referatúrával együttműködve, annak bevonásával a szükséges egyeztetéseket elvégezni továbbá az önkormányzat érdekeinek megfelelően a szükséges jelzést, észrevételt megtenni a polgármester, illetve az alpolgármester felé, amennyiben a társaság működése során az önkormányzati érdekérvényesítés nem lenne biztosított.” 7/d. A hivatali SZMSZ VII. fejezet 15./ pontja hatályát veszti. 7/e. A hivatali SZMSZ VII. fejezet 16./ pontjában a „munkamegbeszélés” szövegrész helyébe a „munkaértekezlet” szövegrész lép.

1115 7/f. A hivatali SZMSZ VII. fejezet 17./ pontja hatályát veszti. 8/a. A hivatali SZMSZ VIII. fejezet ( Az Osztályvezető feladatai) 4.3. pontjában a „valamint a főosztályvezető” szövegrész, a 4.5 pontjában a „főosztályvezető” szövegrész, valamint a 4.6 pontjában az „és a főosztályvezetőnek" szövegrész hatályát veszti. 8/b. A hivatali SZMSZ VIII. fejezet ( Az Osztályvezető feladatai) az alábbi új ponttal egészül ki: „4.22. a tömegkommunikációs szervek részére – a Kommunikáció és marketing referatúrával történő egyeztetést követően – tájékoztatást adhat.” 9/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet (A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladatai) b) pontja (Jegyzői kabinet feladatai) Titkárság feladataira vonatkozó rendelkezései az alábbiakkal egészülnek ki: - „folyamatosan figyelemmel kíséri a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek intézését, adminisztratív tevékenységével segíti e feladatok ellátását, - ellátja a jegyzőhöz érkező posta érkeztetésével, iktatásával, az érintett belső szervezeti egységhez történő továbbításával kapcsolatos feladatokat, - rendszeresen figyeli a jegyzőhöz e-mail-ben érkezett leveleket, ellátja ezek intézésével kapcsolatos feladatokat, - szervezi, előkészíti a jegyzői vezetői értekezleteket, közreműködik az ott született döntések végrehajtásában." 9/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet (A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladatai) b) pontja (Jegyzői kabinet feladatai) Humánpolitikai Csoport feladataira vonatkozó rendelkezések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „-közreműködik a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói tekintetében a jegyző hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásában, ennek keretében:

·

előkészíti a közszolgálati, munkavállalói és egyéb jogviszony létesítésével, valamint megszüntetésével kapcsolatos dokumentumokat,

· ·

előkészíti az illetményváltozásról szóló értesítéseket, átsorolásokat,

·

értesíti az érintetteket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, nyilvántartja és őrzi a leadott vagyonnyilatkozatokat,

·

elkészíti a pályázati kiírásokat,

előkészíti a jubileumi jutalmak átadásával kapcsolatos dokumentumokat, gondoskodik a jutalmak utalásáról,

-ellátja a köztisztviselőkkel kapcsolatos alábbi humánpolitikai feladatokat:

1116

·

elkészíti a köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek meghatározására irányuló előterjesztést, figyelemmel kíséri a köztisztviselők, ügykezelők minősítésének határidőben történő leadását,

·

közreműködik a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok ellátásában, ennek keretében: - elkészíti a továbbképzési tervet, - nyilvántartja a továbbképzéseken résztvevő dolgozókat, - szervezi a közigazgatási vizsgákra történő jelentkezéseket.

-közreműködik az önkormányzati intézmények vezetői vonatkozásában a Közgyűlés és a polgármester hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásában, ennek keretében:

·

előkészíti a közalkalmazotti jogviszony létesítésével, valamint megszüntetésével kapcsolatos dokumentumokat,

· ·

előkészíti az illetményváltozásról szóló értesítéseket, átsorolásokat, előkészíti a jubileumi jutalmak átadásával kapcsolatos dokumentumokat, gondoskodik a jutalmak átadásáról,

·

értesíti az érintetteket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, nyilvántartja és őrzi a leadott vagyonnyilatkozatokat,

· ·

elkészíti a pályázati kiírásokat, elkészíti az intézményvezetői pályázatok kiírására vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket.

- elkészíti az Önkormányzat által alapított kitüntetésekkel kapcsolatos előterjesztéseket, valamint ellátja a kitüntetések átadásával kapcsolatos feladatokat. -folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a polgármesteri Hivatal munkaerő-ellátottságát, -nyilvántartja a rendelkezésre álló létszámkereteket, -elősegíti az újonnan belépő dolgozók beilleszkedését.” 9/c. A hivatali SZMSZ X. fejezet (A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladatai) b) pontja (Jegyzői kabinet feladatai) Jogi és Önkormányzati Csoport feladataira vonatkozó rendelkezések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „-Biztosítja a Közgyűlés működéséhez szükséges jogi, szervezési, és ügyviteli feltételeket, melynek keretében:

· ·

elkészíti a Közgyűlés éves munkaterv-tervezetét, az elfogadott munkaterv alapján havonta elkészíti az ülések napirendtervezetét, és azt a jogszabályi rendelkezések és a belső szervezeti egységek javaslatai alapján aktualizálja,

1117

· · ·

törvényességi szempontból vizsgálja a testületi előterjesztéseket, a közgyűlési előterjesztések részletes nyilvántartást vezet,

elkészítéséről,

és

leadásáról

havonta

elkészíti a közgyűlési ülések jegyzőkönyvét, gondoskodik a rendeletek és határozatok érintettek részére történő eljuttatásáról, a döntések nyilvántartásáról,

· a közgyűlési

döntések alapján elkészíti a rendelet-módosításokat, és gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról,

· előkészíti döntésre a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,

· előkészíti döntésre a Közgyűlés hatáskörébe tartozó II. fokú határozatokat, · szervezi a közmeghallgatásokat. -A közgyűlési bizottságok működésével kapcsolatban:

·

részt vesz valamennyi bizottság ülésén, gondoskodik az előterjesztések törvényes megtárgyalásáról, az üléseken az SZMSZ rendelkezéseinek betartásáról,

·

törvényességi szempontból Bizottság előterjesztéseit,

vizsgálja

a

Gazdasági

és

Tulajdonosi

· ellátja a bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyvek törvényességi ellenőrzését. -A nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatban:

·

segíti a roma, a lengyel, a német, az örmény, a ruszin, a szlovák és az ukrán nemzetiségi önkormányzatok munkáját, biztosítja működésük feltételeit,

·

ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését,

·

elkészíti és aktualizálja a nemzetiségi együttműködési megállapodásokat.

üléseiről

készült

jegyzőkönyvek

önkormányzatokkal

kötendő

- Ellátja az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati és a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával, az Európai Parlament tagjainak választásával, a népszavazással és a bírósági ülnökök választásával kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat.

- Az önkormányzat hivatalos honlapjával kapcsolatban ellátja az alábbi feladatokat:

·

a Város-kép Nonprofit Kft-vel együttműködve gondoskodik a közgyűlési és bizottsági ülések meghívóinak és előterjesztéseinek határidőben történő megjelenítéséről,

1118

·

biztosítja a közgyűlési és bizottsági jegyzőkönyvek, valamint a közgyűlési döntések megjelenítését,

·

összegyűjti a más belső szervezeti egységektől érkező dokumentumokat és biztosítja ezek honlapon történő megjelenítését,

·

gondoskodik az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő a nettó 5 millió forintot elérő, vagy meghaladó értékű szerződések honlapon történő megjelenítéséről.

-Ellátja az alábbi jogi és szervezési feladatokat:

· döntésre előkészíti a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos ügyeket, ·döntésre előkészíti a jogi közreműködést igénylő, a tisztségviselők által szignált ügyeket,

· felkérésre részt vesz más belső szervezeti egységek szerződéseinek, jogi dokumentumainak elkészítésében ,

· az egységes, jogszerű eljárás és jogalkalmazás biztosítása érdekében jogi koordinációs tevékenységet végez,

· ellátja az Önkormányzat alapítványaival kapcsolatos feladatokat, · nyilvántartja és őrzi az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait, · ellátja a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság titkári feladatait, · ellátja Magyarország Alaptörvénye személyre szóló példányának és díszkiadásának igénylésével kapcsolatos feladatokat. - az informatikuson keresztül ellátja az alábbi feladatokat:

· közreműködik a hivatal informatikai fejlesztésében, figyelemmel kíséri és ellenőrzi az informatikai szerződéseket, teljesítésüket,

· biztosítja az informatikai jogszabályok érvényesülését, az informatikai adatvédelmi és biztonsági szabályzatban foglaltak betartását, ellenőrzi azokat,

·

belső informatikai szakértőként részt vesz a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok informatikai ellenőrzésében,

·

biztosítja a közgyűlések ülésein a számítógépes szavazat-számlálórendszer működését.” 10/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (A Gazdasági Osztály feladatai) hatodik francia beütése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „elkészíti a Hivatal számlarendjét, számviteli politikáját, valamint a gazdálkodáshoz kapcsolódó - a számviteli törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt osztályt érintő belső szabályzatokat"

1119

10/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (A Gazdasági Osztály feladatai) az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „- A Gazdasági Osztály vezetője ellátja az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint a Nemzetiségi Önkormányzatok kötelezettségvállalása esetén a pénzügyi ellenjegyzői feladatokat.” 11./ A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (Adóosztály feladatai) az alábbi rendelkezésekkel egészül ki: „-meghatalmazás alapján ellátja az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal jogi képviseletét a peres és nemperes, valamint közigazgatási eljárásokban, - gondoskodik az adótitokra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, ellátja az adótitok kiadása iránti megkeresésekkel összefüggésben az adatszolgáltatási feladatokat,

12/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály feladatai) a városüzemeltetési feladatok felsorolásában a 4. francia beütése helyébe az alábbi szövegrész lép: „-előterjeszti az önkormányzat hatáskörébe utalt, az Osztály feladatköréhez kapcsolódó szolgáltatási árak megállapítására vonatkozó rendelettervezeteket.”

12/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály feladatai) a városüzemeltetési feladatok felsorolásában a 10. francia beütése helyébe az alábbi szövegrész lép: „-közreműködik az önkormányzati és a nem önkormányzati szervekkel közös pályázatok előkészítésében és megvalósításában.” 12/c. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály feladatai) a környezetvédelmi feladatok felsorolásában a 2. francia beütése helyébe az alábbi szövegrész lép: „-az önkormányzat illetékesség területén a környezet állapotáról értékelések készítése,”

12/d. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály feladatai) a beruházási feladatok felsorolásában a 4. francia beütése helyébe az alábbi szövegrész lép: „-közreműködik a munkák vállalkozás adásához a szükséges közbeszerzési vagy más versenyeztetési feladatok lebonyolításában.”

1120 13/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (A Vagyongazdálkodási Osztály feladatai) felsorolásból a 15., 16, 17, és 19. francia beütés rendelkezései a Portfólió menedzsment referatúra feladataihoz kerülnek át.

13/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (A Vagyongazdálkodási Osztály feladatai) az alábbi rendelkezésekkel egészülnek ki: „-meghatalmazás alapján ellátja az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal jogi képviseletét a peres és nemperes, valamint közigazgatási eljárásokban, „-ellátja a vis maior támogatás igénylésével, felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos feladatokat döntésre előkészíti a Közgyűlés valamint a közgyűlési bizottságok elé kerülő gazdasági társaságokkal kapcsolatos előterjesztéseket.”

14/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (Ellátási Osztály feladatai) 3. franciabeütéséből a „valamint a Polgárvédelem, a helyi kisebbségi önkormányzatok, intézmények kommunikációs szolgáltatásához kapcsolódó” szövegrész hatályát veszti. 14/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (Ellátási Osztály feladatai) 5. francia beütéséből „a települési kisebbségi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok által használt” szövegrész hatályát veszti. 14/c. A hivatali SZMSZ X. fejezet c) pontja (Ellátási Osztály feladatai) 6. francia beütése rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „felelős a Polgármesteri Hivatal immateriális javakra, ingatlanokra, járművekre, gépekre, berendezésekre, számítástechnikai, valamint egyéb gépekre, berendezésekre és felszerelésekre kiterjedő leltározási feladatok végrehajtásáért, valamint végzi a gépekre, berendezésekre, ügyviteli eszközökre vonatkozóan a selejtezési feladatokat, és elkészíti az ezzel kapcsolatos szabályzatokat. " 14/d. A hivatali SZMSZ X. fejezet c.) pontja (Ellátási Osztály feladatai) az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „-ellátja a Polgármesteri Hivatal feladatellátásához nyomtatógépek kezelésével kapcsolatos feladatokat.”

szükséges

15/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet d) pontja ( Szociális Osztály feladatai) 4. francia beütéséből a „tevékenységük szakmai ellenőrzése” szövegrész hatályát veszti. 15/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet d) pontja ( Szociális Osztály feladatai) 5. francia beütése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „- az Önkormányzat és a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott szociális intézmények szakmai programjának és szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásra történő előkészítése.”

1121

15/c. A hivatali SZMSZ X. fejezet d) pontja (Szociális Osztály feladatai) az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „-a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulással történő kapcsolattartás és együttműködés” 15/d. A hivatali SZMSZ X. fejezet d) pontja ( Szociális Osztály feladatai) a szociális ellátásokkal kapcsolatos feladatok felsorolásában a 2. francia beütés rendelkezéseiben a „Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit kft” szövegrész helyébe a „NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft” szövegrész, az „Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ” szövegrész helyébe a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ” szövegrész lép.

15/e. A hivatali SZMSZ X. fejezet d) pontja ( Szociális Osztály feladatai) a szociális ellátásokkal kapcsolatos feladatok felsorolásában a 14. francia beütésben a „valamint hatósági megkeresésekre történő” szövegrész hatályát veszti. 15/f. A hivatali SZMSZ X. fejezet d) pontja (Szociális Osztály feladatai) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok felsorolásában a 6. francia beütésben a „valamint hatósági megkeresésekre történő” szövegrész hatályát veszti. 16./ A hivatali SZMSZ X. fejezet d) pontja ( Gyámhivatal feladatai) helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „A gyermekek védelme érdekében: - ideiglenes hatállyal elhelyezi a gyermeket, -

megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését,

-

dönt az általa vagy más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról,

-

átmeneti vagy tartós nevelésbe veszi a gyermeket, gyámot rendel a részére és dönt a kapcsolattartásáról, különleges vagy speciális szükségletének és lakóhelyének a megállapításáról,

-

dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel megszüntetéséről,

-

dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről és megszüntetéséről,

-

dönt a gondozási-díj fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve annak megszüntetéséről,

-

dönt a nevelési felügyelet elrendeléséről,

1122 -

közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban,

-

eljár az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői értesítés alapján.

A pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt: - az otthonteremtési támogatás megállapításáról, -

a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.

A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében: - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, -

megállapítja a gyermek családi és utónevét,

-

hozzájárul a családi jogállás megállapítására megindításához és eseti gondnokot rendel,

-

megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy képzelt apa adatait

irányuló

per

-

Az örökbefogadással kapcsolatban: - dönt az örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, -

dönt a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításáról,

-

elbírálja a szülő azon jognyilatkozatát, melyben hozzájárul a gyermek ismeretlen személy általi örökbefogadásához,

-

dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,

-

dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,

-

kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.

Pert indíthat, illetve kezdeményezhet: - a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, -

a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,

-

a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,

-

a gyermek örökbefogadásának felbontása,

-

a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése és felülvizsgálata, valamint ezzel összefüggésben a választójogból való kizárás és a kizárás megszüntetése,

1123 -

számadási kötelezettség, megállapítása iránt.

illetve

a

számadás

helyességének

Feljelentést tesz: - a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, -

a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.

A szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban: - dönt a gyermek és a szülő, illetve más jogosult személy kapcsolattartásáról, -

intézkedik a bíróság, valamint kapcsolattartás végrehajtásáról,

-

dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, valamint olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre,

-

hozzájárul a gyermek családba fogadásához,

-

jóváhagyja a nyilatkozatot,

-

engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását,

-

dönt a 16. életévét engedélyezéséről,

-

eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben,

-

engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását.

gyermek

a

végleges

betöltött

gyámhivatal

külföldre

által

szabályozott

távozására

gyermek

vonatkozó

házasságkötésének

A gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatban: - a gyermek részére gyámot, családba fogadó gyámot, hivatásos gyámot rendel, -

irányítja és felügyeli a gyámok tevékenységét,

-

ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,

-

felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,

1124 -

zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot és az ügyei vitelében akadályozott személy, valamint a méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat.

A vagyonkezeléssel kapcsolatban: - dönt a gyermekek és a gondnokoltak készpénzvagyonának gyámhatósági fenntartásos elhelyezéséről, a pénz felhasználásáról, -

dönt a gyám és a gondnok vagyon és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,

-

rendszeres felügyelete alá vonhatja a szülő vagyonkezelését,

-

elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,

-

közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával, vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben,

-

közreműködik a hagyatéki eljárásban.

A gyámhivatal eljár a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként. A gyámhivatal gyakorolja a törvényes képviselő jogait a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy és törvényes képviselője közötti érdekellentét esetén a 2004. évi CXL. tv. 51. §. (2b) bekezdésében, 53. §. (4c) bekezdésében és az 54. §. (5) bekezdésében foglalt esetekben.” 17/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet d) pontjában az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály elnevezése "Oktatási és Kulturális Osztály" elnevezésre módosul. 17/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet d. pontjában ( Oktatási, Kulturális és Sport Osztály feladatai) gyermek-ifjúsági és sport területén ellátandó feladatai felsorolásában az első 9 és a 12. francia beütésben foglalt rendelkezések (a sporttal kapcsolatos feladatok) a Polgármesteri kabinet Sport referatúra feladatkörébe kerülnek át, egyidejűleg a ”gyermek-ifjúsági és sport területen” szövegrész helyébe az „ifjúsági területen” szövegrész kerül. 18/a. A hivatali SZMSZ X. fejezet e) pontja (Hatósági Főosztály Közterületfelügyelet feladatai) a felügyelet-vezetőre vonatkozó feladatok felsorolásban az első francia beütésből a „Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósággal” szövegrész hatályát veszti.

1125 18/b. A hivatali SZMSZ X. fejezet e) pontja (Hatósági Főosztály Közterületfelügyelet feladatai) a felügyelet-vezetőre vonatkozó feladatok felsorolásban a 2. francia beütésben „az önkormányzat szabálysértési hatóságával” szövegrész helyébe „ a szabálysértési hatósággal” szövegrész lép. 19./ A hivatali SZMSZ X. fejezet f) pontja (Az Ellenőrzési Osztály feladatai) helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „Az Ellenőrzési Osztály belső ellenőrzési tevékenysége kiterjed: • Polgármesteri Hivatalra, szervezeti egységeire •

Önkormányzat által alapított és fenntartott intézményekre

•

Önkormányzat többségi irányítása alatt álló gazdálkodó szervekre

•

Az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatásokat felhasználó kedvezményezett szervezetekre.

A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata: a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; b) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát; c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; d) nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni: a) a szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai; b) a pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése; c) a rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni; d) a teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a

1126 működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg; e) az informatikai ellenőrzés a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul. A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok: a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével; b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás; c) a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében; d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén; e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében; f) javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően. Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézményekben a Polgármesteri Hivatal illetékes belső szervezeti egységeivel együttműködve a fenntartói irányítás keretében vizsgálja a közoktatási intézmények gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát. Elkészíti és a jegyzőnek jóváhagyásra előterjeszti a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet és a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai-tervet. Gondoskodik a Kézikönyvben foglalt szabályok betartásáról. Elkészíti az éves ellenőrzési tervet, melyet a jegyző által történő jóváhagyást követően a Közgyűlés elé terjeszt. Ellátja mindazon feladatokat, melyeket a hatályos jogszabályok, különösen az önkormányzati és az államháztartási törvények, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet a belső ellenőrzési szervezet illetve a belső ellenőrzési vezető feladat és hatáskörébe utalnak." 20./ A hivatali SZMSZ mellékletében a „politikai tanácsadói” szövegrész helyébe az „önkormányzati főtanácsadói„ szövegrész, valamint a „civil referens” szövegrész helyébe a „ társadalmi kapcsolatokért felelős referens” szövegrész lép. 21./ A hivatali SZMSZ 3. számú függeléke helyébe jelen határozat függeléke kerül. 22./ A hivatali SZMSZ kiegészül a 7. számú függelékkel.

1127

A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának 7. számú függeléke

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre: Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján: Az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult: 1.)közbeszerzési eljárás során - évente: jegyző, aljegyző, polgármesteri kabinetvezető, portfólió-vezető menedzser, közbeszerzési referatúra valamennyi dolgozója, Pályázatok és projektmenedzsment referatúra vezetője, Ellenőrzési Osztály vezetője és valamennyi dolgozója, Gazdasági Osztály vezetője, városfejlesztési referens, vagyongazdálkodási koordinátor, Ellátási Osztály vezetője, közbeszerzési eljárásban résztvevő valamennyi dolgozó. 2.)feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati támogatási pénzkeretek tekintetében – kétévente: főépítész, valamennyi osztályvezető, gazdasági osztály csoportvezetői, adóosztály csoportvezetői, vagyongazdálkodási osztály ügyintézői, sajtófőnök, külügyi referens, pályázatkezelő referensek, portfólió menedzser, sport referens, civil referens, közterület-felügyelők, kulturális referens, környezetvédelmi referens, szociális osztály csoportvezetői, oktatásigazdasági referensek, igazgatási és okmányirodai csoportvezetők, építésügyi csoportvezetők. 3.)egyéb – ötévente: társadalmi kapcsolatokért felelős referens, adóügyi ügyintézők, gyámhivatali ügyintézők, építésügyi ügyintézők , Igazgatási és Okmányiroda ügyintézői, szociális ügyintézők, önkormányzati és jogi csoport ügyintézői. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester)Most pedig kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy a 7/b. pontban előterjesztett alapító okirat módosításának az elfogadásáról szavazzon. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

1128 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 125/2012.(V.31.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés A Polgármesteri Hivatal alapító okiratot módosító okiratát és az alapító okiratot (egységes szerkezetben) a mellékletek szerint jóváhagyja.

1. számú melléklet a 125/2012.(V.31.) számú határozathoz ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 125/2012.(V.31.) számú határozatával Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja:

3.) Telephelye: 4401 Nyíregyháza Zrínyi Ilona u. 7. 4401 Nyíregyháza Tüzér u.2-4.

6.) Gazdálkodási jogkör: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

8.) Alaptevékenység szakágazata: 841105. Helyi Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 9.) Jogszabályban meghatározott közfeladatai: Az önkormányzat működésével, gazdálkodásával, a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, közreműködés az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. A nemzetiségi önkormányzatok döntés előkészítő munkájának segítése, a döntések szakmai előkészítése, végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. 10.) Alaptevékenysége: Alkalmazandó szakfeladatok:

1129

381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése,szállítása,átrakása 412000 Lakó és nem lakó épület építése 812000 Takarítás 841112 Önkormányzati jogalkotás 841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841116 Országos, települési és területi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 841126 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége 841133 Adó, illeték, kiszabása, beszedése, adóellenőrzés 842421 Közterület rendjének fenntartása 882111 Aktív korúak ellátása 882112 Időskorúak járadéka 882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 882115 Ápolási díj alanyi jogon 882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 882202 Közgyógyellátás 890301 Civil szervezetek működési támogatása 890603 Szakszervezeti tevékenység támogatása 11.) Alapvető szakfeladat: 841126 Helyi tevékenysége.

önkormányzat

és

társulások

általános

végrehajtó

igazgatási

14.) Jogállása: Jogi személy

15.) Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely ellátja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a nyíregyházi nemzetiségi önkormányzatok, és Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulás gazdálkodásával és pénzkezelésével kapcsolatos feladatokat is.

17.) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alap esetben köztisztviselő, melyekre a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011.évi CXCIX. törvény az irányadó.

1130 Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Az alapító okirat módosítással nem érintett rendelkezései az eredeti szövegezéssel változatlanul hatályban maradnak. A fenti módosítások alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala egységes szerkezetű Alapító Okiratát Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 125/2012.(V.31.) számú határozata 2. számú mellékleteként elfogadta. Nyíregyháza, 2012. május 31. 2. számú melléklet a 125/2012.(V.31.) számú határozathoz ALAPÍTÓ

OKIRAT

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 27 § (1) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 38 § (1) bekezdése alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint állapítja meg: A költségvetési szerv 1.) Neve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2.) Székhelye: 4401 Nyíregyháza Kossuth tér 1. 3.) Telephelye: 4401 Nyíregyháza Zrínyi Ilona u. 7. 4401 Nyíregyháza Tüzér u.2-4. 4.) Létrehozásáról rendelkező határozat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 262/2003. (X. 1.) határozata 5.) Törzsszám: 402008. 6.) Gazdálkodási jogkör: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 7.) Alaptevékenységi elsődleges TEAOR: 8411. általános közigazgatás 8.) Alaptevékenység szakágazata: 841105. Helyi Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége 9.) Jogszabályban meghatározott közfeladatai: Az önkormányzat működésével, gazdálkodásával, a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok

1131 ellátása, közreműködés az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. A nemzetiségi önkormányzatok döntés előkészítő munkájának segítése, a döntések szakmai előkészítése, végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. 10.) Alaptevékenysége: Alkalmazandó szakfeladatok: 381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése,szállítása,átrakása 412000 Lakó és nem lakó épület építése 812000 Takarítás 841112 Önkormányzati jogalkotás 841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841116 Országos, települési és területi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek 841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek 841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek 841126 Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége 841133 Adó, illeték, kiszabása, beszedése, adóellenőrzés 842421 Közterület rendjének fenntartása 882111 Aktív korúak ellátása 882112 Időskorúak járadéka 882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon 882115 Ápolási díj alanyi jogon 882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 882202 890301 890603

Közgyógyellátás Civil szervezetek működési támogatása Szakszervezeti tevékenység támogatása

11.) Alapvető szakfeladat: 841126 Helyi tevékenysége.

önkormányzat

és

társulások

általános

végrehajtó

igazgatási

12.) Illetékességi területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területe 13.) Alapítói jogokkal felruházott irányító szerve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 4401 Nyíregyháza Kossuth tér 1. 14.) Jogállása: Jogi személy

1132 15.) Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely ellátja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a nyíregyházi nemzetiségi önkormányzatok, és Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulás gazdálkodásával és pénzkezelésével kapcsolatos feladatokat is. 16.) Vezetőjének kinevezési rendje: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat alapján jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól (1990. évi LXV. törvény 36. §). 17.) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alap esetben köztisztviselő, melyekre a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011.évi CXCIX. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Nyíregyháza, 2012. május 31.

ZÁRADÉK Az alapító okirat módosítását (s így az egységes szerkezeti új alapító okiratot) a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2012. május 31-i ülésen a 125/2012.(V.31.) számú határozattal fogadta el. Jelen alapító okirat 2012. június 01-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2009.09.28.-án kelt 212/2009.(IX.28.) számú egységes szerkezetű alapító okirata hatályát veszti. Nyíregyháza, 2012. május 31.

8./napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a helyi nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodások megkötésére Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Ennek az előterjesztésnek az oka szintén törvénymódosítás, jogszabály módosítás. Szóbeli kiegészítés nincs. Az előterjesztést a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tárgyalta meg. Kérem a közben megérkezett dr. Tirpák György elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját.

1133

Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és az együttműködési megállapodást, és egyhangúlag támogatva elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Képviselőket, van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Senki nem jelezte szándékát. Kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról Szavazáskor jelen volt 17 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 126/2012.(V.31.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a helyi nemzetiségi önkormányzatok között együttműködési megállapodások megkötéséről A Közgyűlés 1./ A roma, lengyel, német, örmény, ruszin, szlovák és ukrán települési nemzetiségi önkormányzatokkal a határozat melléklete alapján kötendő együttműködési megállapodásokat jóváhagyja. 2./ Felhatalmazza a polgármestert a hét települési nemzetiségi önkormányzattal külön-külön megkötendő együttműködési megállapodások aláírására. 3./ A 41/2011.(III.10.) számú határozatát visszavonja. Melléklet a 126/2012.(V.31.) számú határozathoz EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §- a alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: helyi önkormányzat) és a ………….Települési Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testülete (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik:

1134 A megállapodás szabályainak kialakítása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könnyvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet alapján történt. 1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje 1.1. A költségvetési koncepció elkészítése A helyi önkormányzat megbízottat jelöl ki a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra. A megbízott minden év november 15-ig, a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítását megelőzően, áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait, ezek közül kötelezően a nemzetiségi, etnikai feladatok finanszírozásának együttes összegére vonatkozó bevételeket. A nemzetiségi önkormányzatnak a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójáról kialakított véleményét a koncepciótervezethez kell csatolni. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a Közgyűlésnek. A koncepciót a Közgyűlés megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. 1.2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának és önálló elemi költségvetésének elkészítése. A helyi önkormányzat megbízottja tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről, különös tekintettel a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzatnak nyújtandó támogatás összegére, valamint a nemzetiségi önkormányzat költségvetés készítésére vonatkozó határidőről. A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk megismerése után a helyi önkormányzat megbízottja folytatja az egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, ennek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó központi szabályozás szerinti adatokat. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 10 napon belül kell lefolytatni. A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja és határozatában fogadja el a feladatainak ellátásához szükséges költségvetési előirányzatait. A nemzetiségi önkormányzat határozatát a költségvetési törvény kihirdetésétől számított 15 napon belül köteles az önkormányzati megbízott útján eljuttatni a város jegyzőjéhez az elemi költségvetés elkészítéséhez.

1135 A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a nemzetiségi önkormányzat költségvetése 2012-től nem épül be. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal, és nem tartozik felelősséggel a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatainak törvényességéért, bevételi kiadási előirányzatainak megállapításáért, teljesítéséért, kötelezettség-vállalásaiért és tartozásaiért. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt előirányzatokról - különös tekintettel a helyi önkormányzat által nyújtott támogatásokra - a polgármester tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét. A nemzetiségi önkormányzat ezek alapján határoz a végleges költségvetéséről. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten. 2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése mutatkozik, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a nemzetiségi önkormányzat módosítja a költségvetésről szóló határozatát. 3. Költségvetési információ szolgáltatás rendje 3.1. Információ szolgáltatás a költségvetésről Ennek érdekében a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályának úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni. (a költségvetési törvény elfogadását követő 2 hónapon belül) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletét úgy fogadja el, hogy a nemzetiségi önkormányzat a fenti információkat határidőre teljesíteni tudja. 3.2. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje A nemzetiségi önkormányzat 2012. évtől a 368//2011.(XII.31.) Kormány rendeletben meghatározott módon és határidőre önálló negyedéves költségvetési jelentést, önálló negyedéves mérlegjelentést és önálló beszámolót készít. A nemzetiségi önkormányzatnak a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készíteni a központilag előírt nyomtatványon és tartalommal. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési jelentését, mérlegjelentését, költségvetési beszámolóját a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya készíti el.

1136

A nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát úgy fogadja el, és erről a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályának információt úgy szolgáltat, hogy az a beszámolási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni. 4. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje 4.1. A költségvetés végrehajtása A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával feladatokat a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya látja el.

kapcsolatos

a) Kötelezettségvállalás rendje A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalásra csak írásban kerülhet sor. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely értéke nem éri el az ötvenezer forintot, pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy az Áht. 36 § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. A kötelezettségvállalásokról a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya az OrganP könyvelési program segítségével elkülönített analitikus nyilvántartást vezet.

b) Utalványozás A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzése mellett kerülhet sor. Készpénz a nemzetiségi önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének határozata, szerződés, számla) bemutatja és a készpénz felvételére irányuló szándékát a pénzfelvételt megelőző 3 napon belül a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályának jelzi. c) Pénzügyi ellenjegyzés

1137 A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás pénzügyi ellenjegyzésére – külön kormányrendelet szerinti eljárási rendben – a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztály osztályvezetője, távollétében a helyettese jogosult. A pénzügyi ellenjegyzés csak az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint a jogszerűségének ellenőrzésére irányul. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint a pénzügyi ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti. d) Érvényesítés Az érvényesítést a Polgármesteri Hivatal ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozója végzi. e) A teljesítés igazolása A teljesítés igazolását a Polgármesteri Hivatal ezzel megbízott dolgozója végzi. 4.2. A nemzetiségi önkormányzat számlái A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a helyi önkormányzat által választott banknál megnyitott és forrásai terhére fenntartott önálló fizetési bankszámlán köteles lebonyolítani. A nemzetiségi önkormányzat 2012-től önálló bankszámlával, adószámmal rendelkezik. Ezek a változások a Magyar Államkincstár által vezetett ’”Törzskönyvi nyilvántartáson” átvezetésre kerültek. A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzaton keresztül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe. 4.3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.

önkormányzat

vagyoni,

számviteli

A 368/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségért a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a Polgármesteri Hivatal jegyzője együttesen felelősek. 5. A nemzetiségi önkormányzat elhelyezése, költségvetési támogatása a) A helyi önkormányzat (a roma nemzetiségi önkormányzat esetében) a 28161/7 helyrajzi számú, a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. kizárólagos tulajdonában álló, Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. I/104. szám alatti irodahelyiséget,

1138

b) c)

d) e)

(a lengyel, német, örmény, ruszin, szlovák, és ukrán nemzetiségi önkormányzat esetében) a kizárólagos tulajdonában álló, 6592/28 helyrajzi számú, Nyíregyháza, Árpád u. 41. szám alatti ingatlant térítésmentesen használatba adja. Ezen felül a helyi önkormányzat a közüzemi díjakat (villany, víz, csatorna, fűtés), valamint a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat ellátja, és ezek költségeit finanszírozza, biztosítja továbbá a működéshez szükséges tárgyi feltételeket. A nemzetiségi önkormányzat tudomásul veszi, hogy az a) pontban meghatározott ingatlant nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. A nemzetiségi önkormányzat tudomásul veszi, hogy az épület átalakításához a helyi önkormányzat előzetes engedélye szükséges. A rendkívüli javítások és helyreállítások költségei a helyi önkormányzatot terhelik. A helyi önkormányzat jogosult a használat gyakorlását ellenőrizni. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátásához évente költségvetési támogatást nyújt, melynek 2012. évi összege 1,5 millió forint.

6. Záró rendelkezések Jelen együttműködési megállapodás nem a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására irányul. Az együttműködési megállapodást évente január 31. napjáig felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. A jegyző a megállapodás vonatkozó jogszabályok változása miatti módosításának szükségességét a helyi és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A jelzés alapján a Közgyűlés és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén módosítja. Az együttműködési megállapodást Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 126/2012.(V.31.) számú határozatával, a …….Települési Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testülete pedig a …. számú határozatával hagyta jóvá. Nyíregyháza, 2012. május 31. 9./napirendet: Előterjesztés a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola magasabb vezetőjének megbízása tárgyában pályázat kiírására és magasabb vezetőjének megbízására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Az előterjesztést az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság tárgyalta meg, kérem Lipták Lajos elnök urat ismertesse álláspontját.

1139 Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnök) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület, egy picikét hosszabb leszek ebben a kérdésben. Az oktatás törvényi feltételei változtak, az utóbbi időben az átmeneti időszakban élünk. Jelenleg még a 1993. évi. LXXIX. törvény érvényes, ugyanakkor a nemzeti Köznevelési törvény 2012. január 1-től szintén fokozatosan bevezetésre kerül. Ez a pályázati kiírás átmeneti időszakban történik. Amikor az előző törvény már nem teljesen, az új törvény még nem egészen érvényes. Amikor az Oktatási Bizottság ülésén a pályázati kiírást megtárgyaltuk és arról szavaztunk, hogy a 1993. évi LXXIX. törvény előírásainak megfelelően írjuk ki a pályázatot, itt 8 igen szavazattal egyhangúlag így szavaztunk. Azonban a főjegyző úrral is konzultáltam illetve a jogi bizottság tagjával dr. Halkóné dr. Rudolf Évával konzultáltunk azóta több ízben is erről a kérdésről, és én azt kérném a képviselő-testülettől, hogy itt megfontolás tárgyává tegyük ezt az eredeti, amit elmondtam bizottsági javaslatot. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva képviselő asszony jelentkezett ügyrendi javaslattal. Halkóné dr. Rudolf Éva:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, elnök úr szavaihoz csatlakozva tehát a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola pályázati felhívását javasolnám polgármester úrnak, hogy napirendről vegyük le. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény ugyan már hatályba lépett, de számos szakasza csak szeptember 1-től kerül hatálybaléptetésre. És pontosan azok a szakaszok, nevezetesen a 67. és 69. szakasz rendelkezik a magasabb vezetői pályázatok feltételeiről. Ebben a pályázati felhívásban megfogalmazott pályázati feltételek pedig nem felelnek meg az általam hivatkozott Köznevelési törvény 67. és 69. szakaszának. A pályázati feltételek (2) bekezdése, (4) és (5) bekezdése sem felel már meg a Köznevelési törvény vonatkozó szakaszainak. Jogértelmezési kérdés, hogy most ugyan hatályban van a régi, úgynevezett Közoktatási törvény, de mire a pályázatok benyújtásra kerülnek és elbírálásra, majd pedig a közgyűlés döntése a magasabb vezetői megbízás kiadására, akkora már az új Köznevelési törvény kerül hatályba léptetésre, és ezért teszem ezt a módosító indítvány polgármester úr felé. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Én pedig befogadom ezt a módosítást, figyelembe véve az Oktatási és Sport Bizottság álláspontját is. Tehát azt kérem a tisztelt Közgyűléstől, hogy akkor a pályázati kiírásról most nem, csak az ideiglenes igazgatói megbízásról folytassuk le a vitát, illetve hozzunk döntést. Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése az előterjesztéshez? Nagy László frakcióvezető úr. Nagy László:(frakcióvezető) Már csak egy költői kérdést szeretnék feltenni polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem az első eset, hogy a pályáztatások körül valami anomália kialakul. Ez még most a szerencsésebb eset, hogy még nem volt kiírásra pályázat, nem jöttünk bele semmibe. De most már valóban komolyan kérdezem, hogy van-e jogi kontrollja ennek a hivatalnak? Tehát van-e olyan ember, aki ezeket a pályázati kiírásokat jogi szemmel átnézi, akár a főjegyző vagy bárki más, mert ez most már kezd tényleg ilyen, ma már mondtam azt a szót, legalább is az újságban megjelent, kezd komikussá válni. Mintha itt senki nem foglalkozna semmivel, hogy milyen jogszabályok vannak, lesznek, mikor mi lép hatályba, mikor mi lép életbe. Mindegy, írjuk ki, aztán majd lesz valami. Legfeljebb visszavonjuk az

1140 utolsó héten, vagy az utolsó előtt napon a pályázatot. Nem kellene ezt egy kicsit komolyabban venni, hogy ilyen pályázati kiírás be se kerüljön akár a közgyűlés elé? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, főjegyző úrnak adom meg a szót. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés az első napirendi pont kapcsán elhangzott megjegyzést és polgármesteri viszont választ figyelembe véve, szigorúan a tárgynál maradva, személyes megjegyzésektől mentesen szeretnék annyit mondani, hogy itt van egy érvényes jogszabály. Érvényes, de bizonyos pontjaiban nem hatályos jogszabály. Ez alapján a jogszabály alapján ki lehetne írni a pályázatot szerintem. De a megnyugtató megoldás még is az, hogy a jogszabály hatályba lépését követően tesszük meg a pályázati kiírást. Én úgy gondolom, mint ahogy az Alkotmánybíróság, ahol a legkitűnőbb alkotmányjogászok ülnek, számos határozatát az elmúlt években éppen hogy többségi módon, 5:4 vagy 6.5 arányban hozta meg. Az csak természetes, hogy jogi kérdésben is lehetnek viták. Az soha sem baj, hogy ha akár az utolsó pillanatig vitatkoznak a szakemberek arról, hogy a lehető legjobb megoldást hozzák meg és vitatkozzanak is, mert ez a cél. És úgy gondolom, hogy ez a törekvés meg van a közgyűlésben is, meg van a hivatal dolgozóiban is. Én úgy gondolom, hogy a Polgármesteri Hivatal is és a bizottságok is legjobb tudásuk szerint látják el a feladatukat. Legalábbis arra törekszenek és ez a mostani megoldás is azért született meg most, Lipták Lajos elnök urat szeretném az utolsó beszélgetésünkből idézni, hogy szeptember 1. után már biztos, hogy probléma nélkül ki tudjuk írni a pályázatot. Én most is azt mondom, hogy ki tudtuk volna írni, de mivel semmi nem sürget bennünket és a pályázati eljárás lefolytatásában bőven elég lesz szeptemberben kiírnunk, ezt a megoldást én el tudom fogadni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Halkóné dr. Rudolf Éva képviselő asszony. Halkóné dr. Rudolf Éva:(képviselő) Köszönöm szépen Polgármester úr és elnézést, hogy visszakértem a szót. Nagy László frakcióvezető úr hozzászólásához csatlakoznék. Ellenzéki szerepkörben természetesen lehet, hogy én sem tennék mást, lehet, hogy feltenném ezt a kérdést. Szeretném azért tájékoztatni frakcióvezető urat arról, hogy annyira változó a jogszabályi környezet körülöttünk, annyira átfogó jogszabályok kerültek elfogadásra az elmúlt időszakban a Parlament által mind a köznevelés, mind a felsőoktatásra vonatkozóan, amiknek még a végrehajtási rendelete is számos területen hiányoznak, hogy ilyen jogértelmezési kérdésekből adódó módosító javaslatok elhangozhatnak. Véleményem szerint a közgyűlésen az a jobbik eset, hogy ha itt a közgyűlésen vesszük észre. Mi közösen kijavítjuk és korrigáljuk ezt a hibát és a pályázókat pedig nem tesszük ki olyan helyzetnek, hogy a későbbiekben, miután már benyújtották a pályázatot, kelljen azt visszavonni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László frakcióvezető úr. Nagy László:(frakcióvezető) Köszönöm szépen, polgármester úr, csak fél mondat. Ezzel egyetértek, amit Halkóné dr. Rudolf Éva mond, az tudjuk, hogy számos olyan

1141 oktatást érintő törvény elfogadására kerül sor, amelyeknek a végrehajtási utasításai még vagy nem jelentek meg vagy megjelentek és különböző időpontokat jelöltek meg és így tovább. Csak azt szeretném idézni, amit polgármester úr a gazdasági társaságok kapcsán mondott. Volt egy olyan mondata, hogy ha valaki úgy vezette volna a gazdasági társaságot ahogy, akkor egy fél napig nem lett volna a társaság vezetője. Én meg azt gondolom, hogy miután ebben az önkormányzatban előfordult már az, nem is olyan régen, hogy pályázatot az utolsó pillanatokban kellett vissza vonni, amikor már egyébként beadták a pályázatokat az érintett pályázók, sőt már nevelőtestületi döntéseket is hoztak és akkor derült ki, hogy valami miatt mégis csak módosítani kellett. Persze akkor ezt is megmagyarázta a főjegyző úr, hogy miért helyes az, hogy visszavonták a pályázatot. Szóval én csak azt a gondolatot tovább folytatva amit polgármester úr mondott, hogy a gazdasági társaságok vezetői hogyan maradhattak, hogyan nem maradhatnak, azt gondolom, hogy ennek is lehetne folyománya vagy következménye, hogy ilyen esetek előfordulnak, hogy ilyen pályáztatási folyamatokat kellett, hogy megéljenek bizonyos emberek. Bizonyos tantestületek köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Lipták Lajos képviselő úr. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Két esetben fordult elő az elmúlt időszakban, hogy a pályázati kiírásokat korrigálni kellett, az egyik a tagintézmény vezetői pályázati kiírásokkal kapcsolatos. Igazából azt az iskoláknak kellett volna megtenni. Itt volt az Oktatási Osztályról egy közreműködés. Ennek kapcsán derült ki, hogy pontosítani kell a kiírást. Én azt hiszem, hogy ha a hibát észrevesszük akkor az bölcs dolog, hogy nem hagyjuk végig vinni. Már büszkeségből, presztízsből jelezzük mi magunk és akkor beavatkozunk. A másik pedig speciális eset, a Cantemus Kórus vezetőjének a megbízásához kapcsolódó pályázati kiírás volt. Ott megint egy összetett dolog van. Ritkán találkozzunk olyan pályázati kiírással, amikor a kulturális életért felelős minisztériumnak külön befolyása van a pályázat kiírásával kapcsolatban. Annak a korrigálása is úgy történt meg, hogy ez a Cantemus Kórus működését semmilyen módon nem befolyásolja. Mostan pedig meg sem történt még a pályázati kiírás, tehát előtte érzékeljük a problémát. Arról van szó, hogy a jelenlegi jogszabály megengedőbb. A szeptember 1-től érvényes jogszabály egy szigorú feltételt szab. Ha a jelenlegi jogszabály szerint elindítjuk az eljárást, esetleg úgy nevezünk ki valakit, aki már az akkor érvényes jogszabályok szerint nem lenne kinevezhető. Tehát ez mindenképpen egy vitás helyzetet teremt. Ezért mondtam én a főjegyző úrnak, hogy azt javaslom, hogy az adott intézmény működése szempontjából ez most különösebb problémát már nem jelent. Nem megyünk bele egy esetleges vitás helyzetbe. Én is azt javaslom, hogy most ezt vegyük le napirendről. Bízzunk meg vezetőt az iskola élére az új pályázati eljárás lezártáig, amit majd szeptemberben írunk ki. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, azt gondolom, hogy ezt nagyon kiveséztük. Nem gondoltam, hogy ennyi ideig tart ez a napirendi pont. Lezárva a vitát arra kérem a tisztelt Közgyűlést, hogy a módosított előterjesztés, a határozati javaslat 2.) pontjáról, azaz ideiglenes igazgatói megbízásról szavazzon. Azzal, hogy a szeptemberben hozzuk majd újra be a pályázat kiírását. Kérem szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 21 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

1142

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 127/2012.(V.31) számú határozata

a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskolában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására megbízás adásáról A Közgyűlés 1./ a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskolában a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet 5.§ (16) bekezdése alapján 2012. augusztus 1. napjától a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, legfeljebb 2013. július 31. napjáig az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítés rendje szerint Dr. Rubi Ferencet bízza meg az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátásával. 2./ Utasítja a Jegyzői kabinet vezetőjét, hogy a szeptemberi közgyűlésre készítse el az intézmény vezetésére vonatkozó pályázati felhívást. Felelős: Faragóné Széles Andrea, Jegyzői kabinet vezetője Határidő: 2012. szeptember 27. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszöntöm Kovács Zoltán oktatási rektorhelyettes urat, kérem fáradjon ki ide az előadói pulpitusra. Ahogy azt a napirend elfogadásakor jeleztem, most megszakítjuk a napirendek tárgyalását, és meghallgatjuk a rektor-helyettes úr tájékoztatóját, hogyan látja a Főiskola vezetése az intézmény jövőjét. Elmondtam előzetesen, hogy engem is meghívtak, a Főiskola vezetése 1 hónappal ezelőtt. Most úgy gondoltam, hogy mind a közgyűlés tagjait mind pedig az egész várost, a városlakókat igen érdekli, hogyan alakul a Főiskola sorsa. Úgy hogy rektor-helyettes úr megadom szót. Parancsolj, kapcsold be légy szíves a mikrofont. Kovács Zoltán:(Nyíregyházi Főiskola oktatási rektor-helyettese) Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. A Nyíregyházi Főiskola nagy örömmel tett eleget polgármester úr meghívásának és örömmel él a lehetőséggel, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet a Nyíregyházi Főiskola helyzetéről, illetve a jövőbeli elképzeléseiről. Rektor úr elnézését kéri. Szeretett volna személyesen jelen lenni. De előre egyeztetett programja volt a mai napnak és már személyesen nem tudott ennek a kérésnek eleget tenni. Mindenben egyeztettünk, minden kérdésben, amiről itt

1143 beszélni fogok, és természetesen a továbbiakban, ha majd bizonyos döntésekre kerül sor, szívesen ad tájékoztatást újra a képviselő-testületnek a Nyíregyházi Főiskoláról. Kicsivel több mint 2 évvel ezelőtt, az új Kormány megalakulás előtt néhány nappal a Magyar Tudományos Akadémián részt vettem egy rendezvényen, aminek az volt a neve, hogy szám és teher. Az alcím pedig nagyon aktuális a magyar felsőoktatásra mind a mai napig. Hogyan lehet felívelést segítő igazi szándék az oktatás? Ez volt az alcím. Ezen a rendezvényen a későbbi miniszter, Réthely Miklós illetve az oktatási államtitkár Hoffmann Rózsa is vázolta a Kormánynak a elkövetkezendő időszakra vonatkozó terveit a közoktatással és a felsőoktatással kapcsolatosan. Kijelölte azokat az állomáspontokat, amelyek előttünk állnak. Amelynek első eleme az új Közoktatási, illetve a Nemzeti Felsőoktatási Törvény, a Köznevelési illetve a Nemzeti Felsőoktatási Törvény elfogadása volt. Ennek kimunkálása széles egyeztetéssel történt meg. A város, a megye, a Nyíregyházi Főiskola közötti kapcsolat már ekkor intenzíven beindult. Hagy idézzek egy dokumentumból a Nemzeti Felsőoktatási Törvény előkészítése kapcsán. Rektor úr a Nyíregyházi Főiskola vezetése nevében a megye országgyűlési képviselőjéhez fordult, én azt hiszem, hogy ez a néhány mondat, amit összefoglalóként közlök a mai napig érvényes. Összegzésként elmondható, hogy a Nyíregyházi Főiskola sikeresen teljesítette a küldetési nyilatkozatát. Az ország keleti régiójának olyan felsőoktatási tudáscentrumává vált, amely vonzáskörzetének társadalmi helyzetét folyamatosan átlátva érdemben hozzá tud járulni a tudás alapú gazdaság humánerőforrás igényeinek biztosításához. A helyi folyamatok innovatív jellegű erősítéséhez, ezen keresztül az ország más területeihez viszonyított fejlődésbeli elmaradottságának mérsékléséhez. Jövőjének kulcskérdése a tanárképzés és a mesterképzés megőrzése. Továbbá a megye és az ország keleti pereme érdekvédői az alkalmazott kutatások jogának és pénzügyi feltételeinek elősegítése, erősítése. Például az alkalmazott kutatási főiskolája elnyerése. Hallgatói létszámának, a szerény jövedelmű családokból érkező tanulók érdekében a szabad felvételiztetési jog visszaállítása. Ellenkező esetben a megye fiataljai még hátrányosabb helyzetbe kerülnek a kedvezőbb gazdasági régióval szemben. Ami a fiataljaink további veszélyeztetettségéhez elmaradásához vezet. Ennek szellemében alakította ki az intézmény és tölti fel mind erősebb tartalommal roma felzárkóztatási programját is. A Nyíregyházi Főiskola intenzitása, a felsőoktatási szerepe a kisebbségi magyarság fennmaradását támogató, határon átnyúló oktatási, kulturális és tudományos küldetése, egyre növekvő súlya a megyei innovációban. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Nyíregyháza Város jövőképének egyik legfontosabb záloga ez a rövid szinopszisa annak, amit az országgyűlési képviselők megkaptak. A Nyíregyházi Főiskola intenzíven bekapcsolódott a Nemzeti Felsőoktatási Törvény vitájában és a Kormány koncepcionális elképzeléseit kezdettől fogva támogatta. Ennek a folyamatnak a következő lépése volt az intézményfejlesztési terveknek a kidolgozása, amely éppen most aktuális. Ezzel kapcsolatban, miközben erre intenzíven készültünk, erre a munkára, közismerté vált, hogy Kiss Norbert helyettesállamtitkár úr egy szakértői csapattal megjelent a Nyíregyházi Főiskolán és az intézmény jövőjével kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatta a Főiskola vezetőit. Ez mindenki számára ismert, de engedtessék meg, hogy röviden idézzem. „Az Emberi Erőforrás Miniszter államtitkára, Kiss Norbert március végén egy szakmai küldöttség élén a Nyíregyházi Főiskolán járt és arról tájékoztatta az intézmény vezetését, hogy a fenntartó az intézmény hosszú távú finanszírozását a Debreceni Egyetemmel való integrációban látja biztosítottnak. De nyitva hagyta az önállóság lehetőségét is, ha a Főiskola erősíteni tudja a forrásait. A tárca május 2-ig várta az intézményfejlesztési

1144 tervet a Főiskolától, amely úgy döntött, hogy nem él a felkínált integrációs programmal, tehát önálló programot dolgoz ki. Időpontok itt később csúsztak. Később a minisztérium határidőt módosított az intézményfejlesztési tervnek, hisz véglegesen azért még nem kellett benyújtanunk. Elkészült mintegy 90 oldal, ez a vázlat, ez még nem teljes anyag. Eközben több egyeztetés volt Polgármester úrral illetve a megye és a város vezetőivel, kétszer is volt találkozó, egy nyilvános fórum először és aztán egy zártabb megbeszélés itt ebben az épületben. Megismertük a megye koncepcionális elképzeléseit. A városnak a fejlesztési tervét és ezt beépítve az intézményfejlesztési tervbe hoztuk meg az előbbi javaslatunkat a minisztérium számára. A fejlesztési terv egy része a korábbi vállalások teljesítéséről szól. A korábbi vállalások teljesítéséről röviden annyit szeretnék elmondani, hogy az elmúlt időszakra vonatkozóan a Főiskola főbb programjai tekintetében összesen 87 stratégiai akciót értékeltünk részletesen. A Főiskola 3 lényeges programja a képzési vertikum, az interdiszciplinális és piacorientált fejlesztés, ez volt az első. Második az úgynevezett Zöld régió program, ez a fenntartható fejlődés regionális kihívásait leképező K+F+I program és a harmadik a dinamikus térháló a szolgáltatásokra. 87 stratégiai akcióból 21 volt sikertelen 13 részben sikeres és 53 sikeres a saját értékelésem szerint. Így vontuk meg az elmúlt időszaknak az eredményeit. Az értékelést követte egy helyzetelemzés, ezt az államtitkárság is várta tőlünk, illetve a személyes találkozás során polgármester úr is felhívta rá a figyelmünket erre az őszinte feltárású elemzésre, hogy pontosan határozzuk meg a helyünket. Ez kiterjed a társadalmi és gazdasági környezet értékelésére, a képzési tevékenységünkre. A K+F tevékenységre, az intézmény irányításra, versenytárs elemzésre, itt a regionális versenytársakat, a Debreceni Egyetemet, illetve a nem az Észak-alföldi Régióban, de földrajzi közelségben ez a Miskolci Egyetemet jelenti. Gazdasági és társadalmi hatások elemzésére. Fenntartható fejlődés szempontjaira, speciális feladat ellátási, itt a közoktatási feladat értendő rajta, és a szervezeti önállóságra vonatkozóan. Le kell szögeznünk és ez a legfontosabb, minden további iránynak ez a legfontosabb eleme, hogy a jelentkezőink 2/3-a, illetve a hallgatóink 2/3-a Szabolcs-SzatmárBereg Megyéből, többségében Nyíregyháza kistérségéből jön. Az Észak-alföldi Régió 80%-ban reprezentált, Észak-Alföld 13%-ban, Közép-Magyarország 2,8% és minden más régió ettől kevesebb arányban reprezentált a Nyíregyházi Főiskolán. De az a lényeges adat, hogy 2/3-a a nyíregyházi kistérség. Országos összehasonlításban jelentős volumenű képzésünk van 3 területen, művészetközvetítési területen, itt az országos volumennek a 15%-a nálunk van. Sporttudományi területen itt 8%-a az országos volumennek és természetesen tudományos képzésekben 5,5%-a nálunk van a országos volumennek. De további jelentős szakjaink vannak amelyek a hogy ha szakonként nézzük akkor jelentős erőt képviselnek. Ez a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépész mérnők szak, a szociálpedagógiai szak, a közlekedésmérnök szak, és mindenek előtt a tanári mesterképzés is 20% fölött van a természettudományi szakok esetében az országos volumenből való részesedés. Hagy térjek ki röviden arra, ami talán leginkább foglalkoztatja a közvéleményt, a város vezetőit és a megye vezetését, és ez a létszám csökkenése. Egy misztikus 13 ezer vagy afölötti létszámot szoktak ilyenkor emlegetni. Valóban volt 13 ezer fő fölötti létszámunk. Nagy részük levelező hallgató. Tehát nem nappali képzéses hallgató. Az szükséges leszögezni, hogy a kapacitásunk, tehát a megállapított, az Oktatási Hivatalban rögzített kapacitásunk az 10.200 fő körül van. 8.000 fő lenne az optimális, egy kicsivel a kapacitásunk alatt. A realitás valóban az, hogy az utóbbi 2 évben 8.000 fő alá mentünk, a tavaszi félévben most 6.500 fő körül van a létszám. De itt ugye a januári diplomaosztáskor sokan

1145 végeznek, tehát az őszi létszám azért egy kicsit mindig magasabban van, mint az időszak után. Tehát meg lehet állapítani, hogy egy 1.000-1.500 fő hiányzik az optimális kihasználtsághoz. Mik ennek az okai? A felvételi rendszer vizsgálatokkal megállapított módon a vidéki felsőoktatási intézményeket és elsősorban a vidéki főiskolákat hátrányosan érinti, ezeket a 2005-ben bevezetett felvételi rendszer, ami mind a mai napig érvényes és lényegében az új Nemzeti Felsőoktatási Törvény sem változtatta meg. Erről több tanulmány is készül. Ez 30%-os hallgatóvesztés, van olyan intézmény ahol nagyobb, van ahol kisebb, nálunk körül-belül pontosan 30% . A tanárképzés átalakítása a másik ok, ugye most a 3 éves alapszakok léptek be a korábbi 4 éves tanárképzési szakok helyébe a főiskolai képzés mintegy felében. Tehát egy évfolyam egyszerűen hiányzik a rendszerből. Ez is több száz fő veszteség azzal, hogy 1 évfolyammal kevesebb van ebben a rendszerben ezeken a szakokon. A megye, a város gazdasági helyzetéből levezethető jelentősen lemorzsolódás, és itt nemcsak a tanulmányi lemorzsolódás vagy nem inkább a tanulmányi lemorzsolódás, hanem azok a költségtérítéses hallgatók, akik nem tudják fizetni a költségtérítést. Kimutatásunk van róla, 30%-a lemorzsolódik ezeknek a hallgatóknak, ez egy nagyon tragikus arány de ez a megye és a város gazdaságai helyzetével is kapcsolatos. Nem térnék ki a többi elemre, talán ezzel az elemmel zárnám be a helyzetértékelést. És néhány szót a jövőképről említenék. Az intézményfejlesztési tervnek ez a nem lezárt fejezete a jövőkép. A forgatókönyv szerint május 15-ig a tárca, illetve az államtitkárság értékelte volna a mi elképzeléseinket, és ezután május közepétől kezdve ők is, az államtitkárság is intenzíven bekapcsolódott volna az intézményfejlesztési terv munkájában, és a végleges verziót az ő segítségükkel kellett volna letenni. Erre minden bizonnyal sor kerül. A feltételes mód mindössze annak tudható be, hogy az államtitkárság is késésben van az intézményfejlesztési értékelésével, információink szerint azonban jövő héttől kezdődően a tárcának ez a segítő folyamata beindul. A képviselő-testülettel azt szeretném ismertetni, mik azok a főbb elemei az intézményfejlesztési tervünknek, amelyet mi a tárcánál letettünk. 6 pontban foglalható össze, nem feltétlenül fontossági sorrendben mondom a 6 elemet. Ez már szerepelt az országgyűlési képviselőknek írt összefoglalóban is. A roma fiatalok továbbtanulásának segítése, a Magyar Kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti szerződés egyes oktatási és felsőoktatási tartalmainak megvalósítása a Nyíregyházi Főiskola keretei között, magyarországi és európai uniós modellként a magyarországi roma fiatalok tanulását elősegítő képzési és felsőoktatási centrum jön létre országos és határon túlra is terjedő beiskolázási körrel. Második pont is szerepelt már, nem újdonság, a pedagógusképzés feladatainak ellátása a régióba. A régió általános iskolai tanár igényeinek teljes körű kielégítése emellett olyan modul beépítése a képzési programokba, amely megismerteti a hallgatókat a hátrányos helyzetű gyerekek szocializációjának módszereivel, elősegíti iskolai sikerességüket. Részvétel a pedagógusképzés teljes vertikumában. Tehát most a tanárképzésben. Hálózati együttműködésben a Debreceni Egyetemmel. A harmadik kulcs vonal az ország egyik legelmaradottabb térségében piacképes diplomához juttatni a fiatalokat. Profil-tisztitás után olyan képzési szerkezet kialakítása, amely figyelembe veszi a megye fejlesztési tervét, és továbbra is piacképes diplomához juttatja Nyíregyháza vonzáskörzetének fiataljait. A következő a megye innovációs képességeinek növelése. Innovációs projektmenedzsment feladatok ellátása. Alkalmazott kutatásokkal bekapcsolódás az innovációs láncba. Szövetség a megyei-városi önkormányzatokkal, kamarákkal cégekkel, a megye gazdasági fejlesztésének elősegítésére. A megye 2004-2020 közötti időszakra meghatározott legfontosabb prioritásai értelmében alkotó szerep

1146 vállalása az innovációs a képzés révén a munkahelyteremtésben és a helyben foglalkoztatás megerősítésében. A következő az intézmény gazdasági egyensúlyának hosszú távú biztosítása. Ez vonatkozik a vagyongazdálkodásra üzemeltetésre és a humán erőforrás olyan rendszerű átalakítására, amely hosszú távon biztosítja a stabil finanszírozás feltételeit. És végül az intézmény irányítás és szervezet fejlesztése. Az intézmény irányítás hatékonyságot, szervezeti-működési gyorsaságot növelő komplex átalakítása, a szervezet méretének jelentős csökkentése. Az intézményi kontroll megerősítése. Az államtitkárság kulcsmondatokat várt a jövőre vonatkozóan, a Nyíregyházi Főiskola ezekkel a gondolatokkal tette le a kulcsmondatait, és amint említettem, a szakmai munka még most következik. Az elkövetkezendő hónap lesz az, amikor a további egyeztetésekkel, elsősorban az államtitkársággal hálózatos együttműködés kérdéseit érintve a Debreceni Egyetemmel, illetve a megyei és a város vezetőivel további egyeztetések fognak folyni és a végleges anyagnak az előzetes program június 30-ig kell elkészülnie. Még egyszer nagyon köszönöm a megszólalási lehetőséget. Közben néztem az időt, de nullát mutat úgy, hogy a magam stopperét nem kapcsoltam be. Remélem nem éltem vissza a képviselő-testület türelmével. Zárásként hagy idézzek főjegyző úrnak egy leveléből, ami nem rég született, 2011. január 27-én. „ A Nyíregyházi Főiskola alapítása óta meghatározó intézménye a városnak és a térségnek egyaránt. Képzési kínálata egyre bővül, szellemi, kulturális és tudományos tevékenysége kimagasló és ehhez olyan modern infrastruktúra járul, amelyre büszke lehet Nyíregyháza is.” Tehát ennek a támogatásnak a tudatában vállaljuk az önállóságot és próbálunk továbbra is Nyíregyháza kistérségi illetve SzabolcsSzatmár Megye érdekeit szolgáló képzést folytatni. Köszönöm szépen polgármester úr. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, most pedig lehetőség lenne kérdésekre Rektor-helyettes úrtól az elhangzott rövid tájékoztatóval kapcsolatban. Úgy, hogy kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése? Először Vass Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót. Vass Zoltán Géza:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Rektor-helyettes úr. Azzal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni, hogy én a minap olvastam talán az újságban, talán az interneten egy cikket, hogy tulajdonképpen lehet bármilyen nyilatkozatott adni itt a Főiskola részéről, vagy akarhat dönteni akárhogyan, de ennek semmi jelentősége nincs. Hiszen úgyis kormányzati szinten fog eldőlni az, hogy mi fog történni. Az lenne a kérdésem, hogy a kormányzat részéről lehet-e tudni, hogy kik fogják meghozni a végső döntést, hogy mi lesz a Nyíregyházi Főiskola sorsa? A másik kérdésem ahhoz kapcsolódna, amit említett rektor-helyettes úr, a roma fiatalok képzésére fektetne majd nagy hangsúlyt az iskola. Egy felsőoktatási centrum jönne létre. Ezzel kapcsolatban olyan információk jutottak el hozzánk, hogy a Főiskola esetleg tervezné bevonni a főiskola fenntartásában az Országos Roma Önkormányzatot. Igaz-e ez az információ? És ha igaz, akkor mi a célja ezzel a Főiskolának? Különösen itt arra gondolok, hogy az Országos Roma Önkormányzatnak az elődje, az Országos Cigány Önkormányzat 243 milliós tartozást halmozott fel. Ezt jelenleg is maguk előtt görgetik. Tehát nem tudom, hogy anyagi támogatást tud-e így nyújtani, valószínűleg nem. És azt is hozzáfűzném, hogy most olvastam utána az interneten, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal inkasszót nyújtott be az Országos Roma Önkormányzat számlájára. Így

1147 az állami támogatáshoz, az első negyedéves állami támogatáshoz sem tudtak hozzájutni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly következő kérdező. Dr. Moskovits Károly: (képviselő) Tisztelt Polgármester út, tisztelt Közgyűlés, Rektor-helyettes úr. Nagyon örülök, hogy a közgyűlés előtt tudunk erről a Főiskolával kapcsolatos témakörrel közösen gondolkodni. A közvéleményben valóban nagy visszhangot keltett és szerintem mindannyian a képviselő-testület tagjai közül ezt érzékeltük a május 16-án rektor úr által megtartott sajtótájékoztatón, amiről a közvélemény széles rétege először értesülhetett a Főiskola vezetésének különböző terveiről. Egyben mondanám a kérdést és a véleményt, mert összekötődik. Ugye itt a financiális problémák, illetve az átalakítással kapcsolatos kérdések, illetve ez a tervezet, amit meg csinált a vezetés, ez onnan ered, hogy az önállóság mellett döntöttünk, illetve döntöttek. Csak az a kérdés, hogy ez valóban önállóság-e? Vagy ilyen értelemben volt-e értelme, hogy ha ezzel ilyen nagyságrendű gazdasági probléma párosul, illetve ezzel kapcsolatban Önöknek egy teljesen új struktúrát kell kialakítaniuk, hiszen a beindítandó karokkal kapcsolatosan továbbra is a pólus intézménnyel, a Debreceni Egyetemmel egyeztetniük kell. Így ebben a értelemben kérdéses az, hogy így volt-e értelme egy ilyen nagyarányú profilváltásnak, ha a fő kérdésben az egyeztetési kötelezettség megmarad? Ezzel kapcsolatban további kérdésem lenne az, hogy a vezetés például a hallgatói önkormányzattal egyeztetett – e? Illetve milyen körben, azt hallottuk, hogy polgármester úr, illetve az országgyűlési képviselőkkel egyeztetés volt. Ezt a 93 oldalas anyagot ki készítette? Milyen körben fogadták ezt el? A Főiskola vezetésén kívül bárkivel egyeztettek-e ezzel kapcsolatosban? Itt a hallgatói önkormányzat kifejezetten érdekelne. Utána ebben a sajtónyilatkozatban a város egyik nagyhírű iskolájáról is sikerült úgy nyilatkozni, hogy gyakorlatilag míg döntés nincs az ügyben, én úgy gondolom, hogy ebben óvatosabbnak kellett volna lenni a Főiskola vezetésének. Ugyanis ez az adott iskolának - itt az Apáczairól beszélünk - a jövő évi beiskolázásai adataira úgy gondolom, hogy kihatása lesz és én, csak ha ebben biztos döntés van, csak akkor jöttem volna elő ezzel. Illetve kérdésem lenne, hogy a vezetés egyeztetett-e például a szülői munkaközösségnek a vezetőivel vagy például az iskola vezetésével, a tanári karral? Kérdésem lenne, hogy kinek gondolják azt, hogy azt az épületet értékesíteni tudják? Illetve ezzel kapcsolatban nagyon sok embernek az a véleménye, hiszen annak idején, évtizedekkel ezelőtt azért került a főiskoláról külön épületben ez az iskola, mert nem biztos, hogy az általános iskolás korú gyerekeket a főiskolások közé célszerű betenni. Illetve milyen költséggel számoltak? A b. épületnek az átalakítása gondolom ingyen, így ebben a formában nem lesz alkalmas, tehát ez is kiadást fog indukálni. Ezzel számoltak-e? Egyenlőre ennyi lett volna. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Rektor-helyettes úr. Én is megpróbálnám véleménnyel egybefűzni és egy nagyon egyszerű kérdésem lesz a végén, de azt gondolom, hogy mégis csak néhány

1148 gondolatot szeretnék ezzel kapcsolatosan megfogalmazni, ami miatt itt meghallgatjuk Rektor-helyettes urat és azt gondolom, hogy valóban nagyon fontos az, hogy eljött és elfogadta meghívásunkat. Én nagyon fontosnak tartom azt a döntést, amit a Főiskola vezetése hozott az önállósággal kapcsolatosan, hiszen nagyon összetett az szerep, amit a Nyíregyházi Főiskola betölt és nem csak Nyíregyháza, hanem a megye és az egész régió életében. Ha visszaemlékszünk rá, akkor miért is jött létre annak idején ez a Főiskola akkor? Azt gondolom, hogy azok a célok, amelyek miatt magának a Főiskolának, az új épületnek a megépítése illetve az a fajta alapítás megtörtént, az talán legalább annyira aktuális, mint amikor ez az alapítás megtörtént. Akár a társadalmi mobilitásra gondolunk, de a felzárkóztató szerepre és nagyon sok mindent megfogalmazunk Nyíregyháza Város szempontjából is, hiszen letagadhatatlan az, hogy a város gazdasága szempontjából is nagyon fontos egy ilyen főiskolának a megléte és arról aztán természetesen nem is beszélve, hogy a szellemi, a kulturális, a tudás területén a rendezvények, tehát a felsorolást nagyon sokáig folytatni lehetne. Éppen ezért azt gondolom, hogy mindannyian tudjuk és ki sem mondjuk, megpróbálunk ebben talán óvatosak lenni vagy szemérmesek, hogy miért is fontos az, hogy az önállóság megmaradjon. Tudjuk mindannyian, hogy Debrecen árnyékában mi történne hosszú távon ezzel az főiskolával. Ezt hosszabban kifejteni nem is nagyon szándékozom. Azt gondolom, hogy mindannyian tisztában vagyunk ezzel. Éppen ezért talán kicsit költőinek fog tűnni a kérdésem és egyetlen kérdést fogok megfogalmazni, és nagyon remélem, hogy pozitív lesz a válasz. A kérdésem az lenne rektor-helyettes úrhoz, hogy a tárgyalásokon résztvevőként milyen esélyt lát arra, hogy sikeresen meg tudjuk-e őrizni a Nyíregyházi Főiskolát? Mert azt gondolom, hogy ezt így kell, hogy megfogalmazzuk, a Nyíregyházi Főiskolát a következő időszakban? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Azért szeretném megismételni, hogy egy tájékoztatásra kértük a Főiskola vezetését. Itt most közgyűlési álláspont kialakítása, vélemény nem lesz, de azt is gondoltam, hogy jó az, hogy ha Főiskola vezetése nem csak a polgármesterrel, hanem a képviselőkkel a közgyűlés előtt is találkozik, és nyilvánvalóan itt semmilyen szavazásra nem kerül sor. Tehát elsősorban a kérdések vagy esetleges észrevételek, javaslatok azok, amik most azt gondolom fontosak. Szilvási István képviselő úr. Szilvási István: (képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Mindenek előtt szeretném megköszönni Rektor-helyettes úrnak, hogy megjelent itt előttünk, és nehogy azt gondolja, hogy itt ami véleménynyilvánítás van, az önök ellen szól. Természetesen a városnak nagyon fontos, hogy a Főiskola az továbbra is működjön. Annak a keretének van most éppen a kidolgozása önök által, hogy hogyan menjen ez tovább. A véleményemet megtartom magamnak az előzőekkel ellentétben. Két témában szeretnék kérdést intézni Önökhöz. Egyrészt elhangzott a tájékoztatójában, hogy amikor a felsőoktatási törvény változott, akkor látták önök előre, hogy 30%-os csökkenés lesz a tanulói létszámban és jelenleg 6.500 környéki hallgatói létszámmal rendelkeznek, míg 9.000, nem 8.000 fős befogadóképessége lenne az infrastruktúrának. Az elmúlt évek alatt azért mindannyian tapasztaljuk, hogy tényleg, valóban csökkent, láthatóan csökkent ez a létszám. Tettek-e bármiféle intézkedést, és ha igen, akkor milyen típusú intézkedéseket, hogy ezt a létszámot növelni tudják, vissza tudják állítani a majdnem 100%-os működéshez? A második kérdésem. A körzet önkormányzati képviselője vagyok, a volt 2-es Gyakorló, jelenleg Apáczai

1149 Csere János Gyakorló Általános Iskola kapcsán engem is több szülő és több pedagógus megkeresett kérdésekkel, hogy tudunk-e valamit? Tudunk-e többet, mint ők? Mert ők gyakorlatilag mindössze a rektor úr sajtótájékoztatójában elhangzottakból tudtak információhoz jutni és nagyon komoly kérdéseket vetett fel a szülőkben is és a pedagógusokban is, hogy hogyan tovább? Szeretném, ha ezt egy kicsit bővebben is kifejtenénk. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, dr. Adorján Gusztáv frakcióvezető úr. Dr. Adorján Gusztáv:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Rektor-helyettes úr. Előttem szólókkal maximálisan egyet érve köszönjük, hogy eljött és tájékoztatott bennünket. Ugye korábban a sajtóból is értesültünk azzal kapcsolatosan, hogy a Főiskola az önállósága mellett döntött, és az intézményfejlesztési terv koncepciója kapcsán az a kérdésem merült fel, röviden összefoglalva, hogy készített-e a Főiskola egy úgynevezett „B” tervet arra az esetre, ha a minisztérium esetleg nem támogatja ezt az önállóságot? Rövid kérdés azt hiszem. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen akkor rektor-helyettes úrnak adom át a szót, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésre. Kovács Zoltán:(Nyíregyházi Főiskola oktatási rektor-helyettese) Nagyon örülök az érdeklődésnek és a sok kérdésnek. Ez a mai találkozó is azt mutatja, hogy az egész folyamatnak az előkészítése nem titkos. Döntésekről még nincs szó. Egy szakmai munka folyik, amikor még semmi nem dőlt el. Képviselő úr kérdezte, hogy kinek a kezében van a döntés? Állami fenntartású intézmény vagyunk, a döntés minden vonatkozásban a fenntartó kezében van. Pillanatnyilag egy olyan állapotban vagyunk, amikor véglegesnek tekinthető az elmúlt időszak értékelése, amiről beszámoltam röviden. Ugye a 3 fő programok az értékelése véglegesnek mondható. Véglegesnek mondható a helyzetelemzésünk és minden további pont, a műhelymunka szakaszában van. Ebben a műhelymunkában még döntések nincsenek. Semmilyen kérdésben sem. Tehát ezt nagyon lényeges, hogy a fenntartó kezében van a végleges döntés, így ezt előkészítjük és a további szakaszban a fenntartó be fog kapcsolódni. Tehát hogy ki dönt, azt teljesen egyértelműen meg lehet válaszolni. És ezzel összefüggő, tehát egyeztetési szakaszban vagyunk és nem titkos. Természetesen mi ezt az egészet titokban tarthattuk volna, és akkor mondjuk senki nem értesül arról, hogy lehet, hogy a koncepcióban van olyan, hogy mondjuk az Apáczai Iskolának a telephelyének a megváltoztatása. De nem tettük ezt, de végleges, kidolgozott, forintra átalakítása, téglára leszabott terv még nincs. Hisz emlékeztetek arra, hogy itt a pontos időrendet felírtam. Néhány hét volt arra, hogy a helyettes államtitkár úr látogatása után mi a koncepciót letegyük. Ennek a koncepciónak része az anyagi önállóság kérdése. És egy másik kérdésre hagy válaszoljak. Nem az önállóságot hozza, az anyagi áldozatokat, vagy valami hasonló jellegű kérdés volt. Az önállóság és az ár az ilyen értelemben nincs összefüggésben, ami világos, hogy a normatív finanszírozása a Főiskolának csökkent. A hallgatói létszám csökkent. A normatívák csökkentek és a normatíva 100%-át sem kapjuk meg, mert a normatíva beállásunk is alaptalan a 100%-ának. Tehát nem kell hozzá

1150 nagy közgazdász tudás, ez azt jelenti, hogy a befolyó pénze a Főiskolának kevesebb. Ugyanakkor van egy állandónak tekinthető, az euró árfolyamától függő PPP teher, amivel mindenki tisztában van. Az a PPP teher még mondjuk korábban a költségvetésnek X %-át tette ki, most nagyobb, mint X %-át teszi ki, mert csökkent a költségvetés. Tehát az anyagi természetű gondok nem az önállósággal vannak összefüggésben, hanem azok most pillanatnyilag adódtak. Amire le kell tenni egy koncepciót. Amikor államtitkár úr nyilatkozatát olvastam azt mondta, hogy az államtitkárság úgy látja, hogy a hosszú távú finanszírozást a Debreceni Egyetem keretein belül látja megoldhatónak. Nekünk kellett az alternatív javaslatot letenni, hogy mi megoldhatónak látjuk a hosszú távú finanszírozást helyileg is. Saját erőből is. Ezek így függenek össze és a műhelymunka kérdéseiről engedtessék meg néhány szó, ez nyilvánvaló azt hiszem mindenki számára. Tehát tárgyalás alatt levő kérdésekről, ami akár a finanszírozást, akár az ingatlan hasznosítást, bérbeadást és így tovább jelent, engedtessék meg, hogy erről ne nyilatkozzak, hisz egy tárgyalási szakaszban lévő folyamat volt. Azt hiszem nem szabad nyilatkozni. Roma önkormányzattal kapcsolatos kérdés. Az közismert, sajtótájékoztató volt, nyilvános volt, ismételten az Országos Roma Önkormányzattal kötöttünk együttműködési megállapodást, amelynek a célját az előbb én felolvastam. A Magyar Kormány és az Országos Roma Önkormányzattal kötöttünk együttműködési megállapodást, amelynek a célját az előbb én felolvastam. A Magyar Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között kötetett megállapodásnak végrehajtására, hogy a Nyíregyházi Főiskola ebben szerepet vállal. Egészen pontosan erről van szó. Most, hogy a Roma Önkormányzat a finanszírozásba bekapcsolódik, nem kapcsolódik be, pillanatnyilag erről nincs szó. Erről a kérdésről én most nem tudok semmi konkrétat mondani. Arról van szó, hogy egy oktatási programba kapcsolódunk be, amit egyébként a Kormány kötött a Roma Önkormányzattal. Mi ehhez felajánlottuk a segítségünket. Az természetes, hogy ha itt megjelenik egy hallgató, akkor a hallgatóval együtt a normatíva is megjelenik. Tehát a finanszírozással értelemszerűen is összefüggésben van. Az egyeztetéséről már volt szó. Műhelymunka. Van nyilvánosan a hallgatói önkormányzattal egyeztetés, ez a szenátusi képviselet révén valósult meg. Ez volt képviselő úrnak a konkrét kérdése. Tehát a Szenátuson jelenlevő hallgatók ugyan úgy mint a többi szenátusi tag, az intézményfejlesztési terv koncepcióját ismerik, ha jól emlékszem kétszer is hallottak róla tájékoztatást, kétszer is volt lehetőség megszólalni, de munkatársam megerősített benne, hogy azt hiszem kétszer volt a Szenátus előtt ez a téma. Köszönöm szépen Jeszenszki képviselő úrnak a megjegyzését, valóban az értékelésben egy külön fejezet, hogy a Nyíregyházi Főiskolának milyen hatása van gazdaságilag, kulturálisan a városra a megyére. Erre most nem tértem ki, de köszönöm szépen a megjegyzést, ezzel foglalkoztunk és rendkívül fontos kérdésnek tartjuk. Milyen esélyt látok az önállóság megőrzésére? Én azt hiszem, hogy itt a személyes véleménynek helye nincs. Szakmai munka következik, és utána nyilván a politikai döntés is bekapcsolódik. Tettünk-e intézkedéseket a létszámcsökkenés megállítása érdekében? Mi is tettünk de én említettem a beszámolóban, hogy sokkal összetettebb kérdés, hogy ha a hallgató nem tudja azt a költségtérítést megfizetni, amivel mondjuk az országos költségtérítések között az alsó harmadba vagy az alsó ötödben vagyunk benne, akkor a Nyíregyházi Főiskola természetesen tud mérséklést adni, tud fizetési haladékot adni. Próbál technikákat találni. De a foglalkoztatás kérdése alapvetően determinálja azt, hogy mennyi a fizetőképes kereslet a képzéseinkre. Tehát ez a kérdés egyik oldala. Természetesen a beiskolázási propagandánkban a Kormány által most jelenleg is támogatott folyamatban tudnék

1151 bizonyos képzéseket, középiskolákkal együttműködve közös rendezvények formájában, itt akár a Kutatók éjszakáját, vagy számtalan más programokat lehet mondani, hogy ezt népszerűsítsük. Természetesen ezekbe bekapcsolódtunk, sőt pályázati támogatást is nyertünk rá. Tehát jelentős programjaink voltak. Ezer más dolgokkal összefügg a létszámcsökkenésnek a kérdése. Én a demográfiai okokra nem nyilatkozok, mert viszonylag fiatal megyéről van szó, illetve ez tényszerűen igaz, hogy fiatal az átlagéletkort tekintve. Fiatal a megye, de az elvándorlás országos viszonylatban a legnagyobb létszámfogyás Borsod-Abaúj Zemplén Megye mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében van. Tehát a potenciális hallgatóknak a köre csökken az elvándorlással. A nem mobilis réteg marad itt, aki fizetni a képzésért nem tud, az államilag finanszírozott képzésbe meg nem tud bekerülni. Ezt már rektor úr többször elmondta, én is említettem itt a 2005. törvény kapcsán felállott felvételi rendszert, amelyben országosan egységes pontszámok vannak. Tehát a kedvező gazdasági adottságú megyékben ugyanaz a pontszám, mint az ország legelmaradottabb térségében. Ez nyilvánvalóan sújtja azokat a családokat, akik nem tudnak nyelviskolát, külön tanárt külföldi utat fizetni. Mondjuk, hogy többlet pontszám legyen. A gazdasági elmaradottság ez felvételi pontszámban is mérhető. Hát ez egy nagyon összetett kérdés. Saját erőnk szerint próbáltunk tenni valamit, a jelek szerint nem elég hatékonyan. A jelentkezők száma egyébként nem esett, 10.000 fölötti jelentkezésünk van évek óta. A Közgyűlésre készülve, az integráció óta minden évben megnézem, hogy hány jelentkezőnk volt? Minden évben 10.000 fölötti jelentkezésünk van. Ennek a harmada sem realizálódik. Tehát érdeklődés lenne, csak bekerülni nem tud. Van-e B” terv? Én nem tudok „B” tervről, mi ezt tettük le, az államtitkárság ezt értékeli és a további lépések ezután következnek.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) jelentkezett. Parancsolj.

Köszönöm

szépen,

alpolgármester

úr

Jászai Menyhért:(alpolgármester) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés, előre szeretném bocsátani, hogy nem mint alpolgármester, hanem mint egyéni képviselő szeretnék hozzászólni. Kifejezetten egy külterületi perspektívából a helyén kezeljük a hozzászólásomat, amelyet ugyanúgy a féltő aggódás ösztönöz, mint ahogy a képviselőtársaim hozzászólását is. Én úgy gondolom, hogy a sokat emlegetett önállóság az nem lehet cél, ha nem eszköz. Tehát ha ez megállja a célját, nem ez egy eszköz, valamilyen pozitív továbblépés érdekében. Nagy fontosnak tartom azt a koordinátarendszert, amelyben dolgozik a Főiskola. Van egyszer a demográfiai koordinátaelem vagy sík. Az elvándorlás, a népesedés csökkenése, fogyása, átalakulása. Ez nagyon fontos dolog, ebbe most mélyebben nem megyek bele. Van egy földrajzi koordinátarendszer, egy globalizált világban élünk, és ha azt mondom, hogy húzok egy 400 km sugarú kört Krakkó, Ivano-Frankivszk, Kolozsvár, Újvidék, Győr, akkor gyakorlatilag karnyújtásnyira vannak ezek a lehetőségek, amit ezek a városok jelentenek a mi fiataljaink számára is. Én azt gondolom, amikor arról beszélünk, hogy önállóság, akkor fel kell tenni azt a kérdést, hogy mennyire fenntartható ez az önállóság? Fenntartható? Mi a garancia rá, hogy fennmarad? És még egyszer mondom, hogy milyen célból marad fenn? Amikor a Főiskola stratégiákat fog megfogalmazni, ezt tudjuk mi nagyon jól a mi kis önkormányzati perspektívánkból, hogy először mindig van egy koncepció, aztán stratégia, aztán terv. Ez megjelenik majd a szerződésekben, beavatkozásokban, átalakításokban,

1152 amelyet rövid idő alatt le lehet vezényelni. Annak az utókezelése vagy megoldása az viszont már nem lesz olyan egyszerű. Tehát évtizedekre be lehet betonozni egy társadalmat, egy várost, valamilyen irányba. És én azt kérem vagy remélem, hogy ezt ne egy pillanatnyi túlélés motiválja, hanem egy tényleges stratégiai jövőképet fogunk magunk előtt látni. Pozitív értelemben. Tehát ezeknek a döntéseknek igenigen hosszú távú kihatásai lesznek. És azt tudjuk, ezzel be is zárom a hozzászólásomat, hogy a huncutságok mindig az apró részletekben bújnak meg. Köszönöm szépen.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly képviselő úr. Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Rektor-helyettes úr. Én véleményeket és kérdéseket fogalmaznék meg a továbbiakban is. Egyetértve Jászai alpolgármester úrral kérdésem az, hogy milyen áron? Ugyanarról beszéltünk egyébként mind a ketten, hiszen ezt a tanulmányt önöknek azért kellett elkészíteni, mert az államtitkár azt mondta, hogy Debrecennel közösen tudja a Főiskola jövőjét elképzelni, ha nem, akkor valamit tegyenek le. Én úgy gondolom ugyanakkor, hogy ez a továbbiakban is virtuális önállóság, hiszen a fő karokkal, képzésekkel kapcsolatban a Pólus Centrummal önöknek egyeztetnie kell. Illetve az a kérdés, hogy ezért az önállóságért milyen árat vállal a főiskola? Én a szavaiból úgy vettem ki egyébként, hogy az iskolában a szülőkkel, illetve a tanári karral nem egyeztettek, illetve az a kérdésem van, hogy ha a minisztérium úgy dönt, hogy ide igen, akkor önök gyakorlatilag az iskola vezetését, illetve a szülőket kész tények elé fogják állítani. Egyébként az ezzel kapcsolatos kérdéseimre nem válaszolt, hogy milyen anyagi kiadás van a „b” épület kialakításával? Tehát gondolom, hogy ha egy ilyen részletes tanulmányt készítettek illetve iskolaudvart hol fognak kialakítani, azért az érhető, hogy ha nem egyeztettek az érintettek és utána kiállnak sajtótájékoztatót tartani és utána annak a közvéleményben meg lesz a hatása. Az idő kérdése. Abban az esetben, ha a minisztérium rábólint, akkor ezekkel a tervekkel kapcsolatban milyen időrendet tartalmaz a Főiskola tervezete vagy tanulmányterve? Tehát akkor ezt melyik tanévtől kell érteni, ezeket a terveket, amiket önök kidolgoztak? Nekem annyi lenne még a kérésem, hogy lehet, hogy egyébként is polgármester úr magától is megtette volna, hogy érdekelne a véleménye a kialakult helyzettel kapcsolatban. Köszönöm Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Mivel a Raiffeisen vezetői már megérkeztek, én a Nagy László frakcióvezetőnek, Szilvási István képviselőnek adok szót. Utána lezárnám a vitát, mert kicsúszunk az időből és azt remélem, hogy június 30-ig, amíg eldől a Főiskola jövője, lesz még lehetőségünk találkozni. Frakcióvezető úr. Nagy László: (frakcióvezető) Polgármester úr, nagyon rövid leszek. Nem akarok ismételni senkit sem, akik előttem már felszólaltak, vagy kérdéseket tettek fel Rektorhelyettes úrnak. Én azt gondolom, hogy a „b” tervet nem a Főiskolának kell majd csinálni, ha „b” tervre lenne szükség, akkor azt mással együtt kell csinálni, az már nem egy önálló szellemi munka lesz, hanem egy egyeztetett és együttes tevékenység aminek részeként majd esetleg más irányokat kell kialakítani. Ami az

1153 elhangzottakon túl nagyon érdekes és az, hogy eszköz lesz-e ez a mostani tevékenység vagy sem, vagy az önállóság vagy sem. Az azért is érdekes mert számomra az is egy izgalmas kérdés, hogy a Főiskola önállósága milyen eszközként jelenik meg bárkinek a szemében? Ez a Főiskola az elmúlt sok évben, évtizedekben azon túl, hogy a hallgatói létszámot szerintem a Campushoz mérten szépen növelte, egy nagyon komoly szellemi munkát végzett. És ebben a tekintetben azt gondolom, hogy a környéken lévő felsőoktatási intézményekhez viszonyítottan is meglehetősen jól áll. Én úgy tudom, hogy a Főiskolán a tudományos fokozatoknak, a tudományos minősítéseknek a száma az meglehetősen magas arányú. Nem tudom, hogy ez mennyiben befolyásol bárkit is, akik döntéseket fognak hozni. De azért lehet, hogy érdemes lenne ezzel is foglalkozni. Azontúl, hogy én azt gondolom, hogy az önállóság az eszköz megjelenésén túl, mindazon szempontok mellett nagyon fontos, ami a társadalmi, gazdasági hatásait jelenti a megye életében, a város életében és én nagyon hiszek abban, hogy kell hogy legyen annyi ereje az oktatási államtitkárságnak is vagy a vezetésnek is, hogy felismeri ennek a súlyosságát, fontosságát. És egy régió életében ilyen direkt módon nem fog bele avatkozni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Szilvási István képviselő úr. Szilvási István:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Rektor-helyettes úr. Rövid leszek. Igazából itt most a hozzászólásokból illetve az ön válaszaiból is több alkalommal is az volt leszűrhető számomra, hogy politikai döntés fog születni. A politikai döntéshozók döntik el, hogy mi lesz a Főiskolával. Ma több ilyen napirendet is tárgyaltunk a gazdasági társaságaink kapcsán és szeretnék visszautalni arra, hogy a tulajdonosi döntés és itt a fenntartói döntés, hogy ha lehetőséget adott a fenntartó állam, hogy bizonyítsák, hogy van alternatíva és van helyi vezetés, alkalmas vezetés arra, hogy önálló maradjon az intézmény, akkor azt gondolom ellentétben az előttem szólóval, hogy erre kellene koncentrálni, és meg kell győzniük a tulajdonosokat. Mi, a város itt állunk önök mögött, és próbálunk segíteni mindabban, viszont ahhoz azt gondolom, hogy mélységében kellene ismernünk a terveiket és gondolok itt 2-es gyakorlóra is. Mert nem kaptam megfelelő mélységű választ, amivel meg tudnám nyugtatni az én és a körzetemben élőket. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Parancsolj.

Ferenc:(polgármester)

Köszönöm

szépen.

Rektor-helyettes

úr

Kovács Zoltán:(Nyíregyházi Főiskola oktatási rektor-helyettese) Köszönöm szépen, alpolgármester úr 3 kérdéskört említett. A másodikhoz hagy szóljak hozzá. 400 km sugarú körről beszélt. A Debreceni Egyetem vezetésével kutatást végeztek, amely kiterjedt az Észak-alföldi Régióra, a Partiumi részre és ha jól emlékszem még a kárpátaljai részre is. Ebben a régióban ezen felül, ahol élünk, a hallgatók 40 km-t utaznak a felsőoktatásért. Többet nem tud megfizetni, ez volt az oktatás egyik üzenete. No comment, hagy ne beszéljek erről semmit. Nem ellentmondani akarok polgármester úrnak vagy alpolgármester úrnak, csak kiegészíteni, hogy nem az a kérdés, hogy a 2-es Gyakorlónak hol lesz az udvara? Az a kérdés, hogy azok a fiatalok, akiknek most a Nyíregyházi Főiskola az egyedüli továbbtanulási lehetősége,

1154 hogy lesz-e továbbtanulási lehetőség? Vagy megszűnik, de nem fog el menni. Bár úgy lenne, hogy kitárulna annyira, hogy Krakkóba mehetne tanulni. De szívesen tanultam volna én is! Képviselő úrnak igaza van, Moskovits képviselő úrnak, számtalan kérdés van, amelyet tisztázni kell. Az említett kérdéseken kívül én nagyságrendileg sem merném megbecsülni, hogy hány olyan kérdés van, amit szakmailag tisztázni kell. Én úgy gondolom, és ezt ne vegyék udvariatlanságnak vagy ne vegyék elzárkózásnak, de ennek a tájékoztatónak ez nem célja, hogy ezekre a kérdésekre kitérjünk, ami most az előkészítés fázisában van. Nagy László képviselő úrnak a tudományos minősítésekkel kapcsolatban. Ez rész is természetesen elemezve van, 70% a tudományosan minősítettek száma a Nyíregyházi Főiskolán. Mindegyik magyar főiskolánál, a legtöbb magyar egyetemnél magasabb érték. A WE Science publikációk számában országosan a felsőoktatási rangsorban a 13. vagyunk, minden főiskolát és 7 egyetemet megelőzve. Az OTKA támogatási rangsorában szintén 13. vagyunk, az előző mondatot itt is el tudom mondani. Minden magyar főiskolát és 7 vagy 8 magyar egyetemet megelőzve. A társadalmi-gazdasági hatás nyilván ezzel összefüggésben van, amiről képviselő úr beszélt itt. Ez egy nagyon lényeges szám. Én had köszönjem meg azt kiállást, amit képviselő úrtól hallottam, hogy itt áll a város mögöttünk. Valóban erről van szó és első idézetemből világosan kiderült, hogy helyettes államtitkár úr elmondta, hogy ők hogy látják. De van lehetőség letenni alternatívát. Mi ezt letettük, ennek a folyamatnak a közepén vagyunk. Köszönöm polgármester úr. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Moskovits képviselő úr kérte a véleményemet én ezt röviden elmondanám. Én azt gondolom Nyíregyháza és az egész megye szempontjából az a legfontosabb, hogy egy jól működő, pénzügyi gazdasági problémákkal nem küszködő és olyan diplomákat adó főiskola legyen, amivel azonnal el tudnak helyezkedni, tehát egy használható diploma legyen. Minden ezután jön. Szerintem ez a cél. Az önállóság szerintem egy eszköz. Fontos azért azt elmondani, hogy az államtitkár úr azért mondta azt, hogy a debreceni integrációba látja, mert az iszonyatos pénzügyi terhek miatt, 2004 és 2008 között olyan elhibázott PPP beruházások történtek, melyeknek most issza a levét a Főiskola és kilátástalan, hogy miből tudja fizetni. Igen komoly pénzügyi problémák vannak. Azt is hozzá kell tenni, hogy a Debreceni Egyetem nem nagyon örülne annak, ha a Nyíregyházi Főiskola adósságait finanszíroztatnák velük. Van egy ilyen háttér is. Közismert igazából, ha ezt ha nem tudja a Főiskola megoldani, akkor nincs önállóság. Azt gondolom, hogy nincs egy gazdasági és pénzügyi önállóság. A másik pedig az, hogy reálisan fel kell mérni és a Rektor-helyettes úr mondta, én azt mondom, hogy őszintén szembe kell nézni a helyzettel akkor is, ha kínos, és akkor is ha önkritika kell hozzá, mert egyébként ha nincs egy megalapozott, helyes diagnózis, akkor terápia sem lehet. Tehát mondhatjuk azt, hogy hány minősített van az oktatók között, csak az a probléma, hogy ez nem jött át a végzettek felé. Tehát a főiskolai hallgatók 50%-a nem tudja a diplomáját átvenni, mert nincs középfokú nyelvvizsgája. Azért ez nagyon nagy probléma szerintem. És van sok más olyan kérdés, amivel szembe kell néznünk és megoldásokat kell találnunk. Az államtitkárság adott egy új lehetőséget arra, hogy a Főiskola vezetése dolgozzon ki egy olyan fejlesztési tervet, ami biztosítja azt, hogy önállóan kiszámítva jól tudjon működni. Ezt fogja mérlegelni. Ennyiben politikai döntés ez. Igazából tulajdonosi döntés, amivel mi itt a közgyűlésen is havonta szembesültünk az eltelt időszakban. Azt gondolom, hogy ezeket kell megválaszolni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy álviták vagy álkérdések legyenek vagy elvigyenek bennünket a lényegről. Tehát én így látom ezt a helyzetet.

1155

Természetesen a városvezetés , a közgyűlés nevében is mondhatom , hogy minden támogatást megad a lehetőségei szerint a Főiskolának ehhez. Ez a város érdeke is , ez a megye érdeke is . Köszönöm szépen, hogy rektor-helyettes úr elfogadta a meghívásomat és itt tájékoztatott bennünket, és sajnálom, hogy be kell most fejeznünk . Remélem , hogy lesz még lehetőség ezt a konzultációt folytatnunk . Köszönöm széoen . Most pedig 3 perces technikai szünetet rendelek el , mert zárt ülés következik , és zárt ülési napirendekkel folytatjuk munkánkat. (A zárt ü l ésrő l külön jegyzőkönyv készült)

k.m .f .

~ [{(: ~~~ Dr. Kovács Ferenc polgármester

jL~--o

Dr. Szem án Sándor címzetes fője g yző