Beszámoló a Télen fűt, nyáron hűt - a nemezelés művészete (NTP-MKÖ-15-0204) tehetségazonosító program során végzett tehetségazonosító mérésekről, megfigyelésekről a Konecsni György Kulturális Központ, Tájház és Városi Könyvtár részére
2016
A „Hazánk nemzeti kulturális örökségének megőrzését, a nemzetiségi hagyományok és a népi kultúra ápolását felvállaló tehetséggondozó programok támogatása” (NTP-MKÖ-15) pályázat keretében, 2016. január 8. és 2016. június 21. között komplex tehetségazonosító programot valósítottunk meg a Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményben. A foglalkozássorozatot 2015. december 11-én és 18-án tehetségazonosító felmérések előzték meg. A program célja az volt, hogy a nemezeléshez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretekre épülő tehetségazonosító és -gondozó műhely jöjjön létre, amely a tehetséggondozás mellett ezen népi hagyomány megőrzését-továbbadását is szolgálja. Fontos szempont volt továbbá, hogy olyan, többségükben hátrányos helyzetű fiatalokat tudjunk bevonni, akiknek korábban nem volt lehetőségük tehetségazonosító, - fejlesztő programokban részt venni. A jelen beszámoló a tehetségazonosítás során alkalmazott mérések, megfigyelések eredményeit összegzi. A foglalkozásokat két előzetes tehetségazonosító vizsgálat előzte meg 2015 decemberében. A pályázati kiírással összhangban a tehetségazonosításhoz a Howard Gardner-féle ún. többszörös intelligencia elmélet alapján kidolgozott kérdőívet használtunk, hogy megtaláljuk azokat a fiatalokat, akik jó vizuális, kinesztetikus és természeti képességekkel rendelkeznek, valamint érdeklődnek a népi kézművesség iránt és szívesen végeznek kézműves alkotótevékenységet. A gyermekek tanáraival történő előzetes egyeztetések után összesen 41 fő, 11–13 éves gyermeket vontunk be a felmérésekbe. A felmérés két részből állt. Első lépésként kitöltöttek egy 40 kérdésből álló többszörös intelligencia kérdőívet, amelyen 1-4-ig terjedő skálán kellett pontozniuk, mennyire jellemző rájuk az adott állítás. Howard Gardner 1983-ban vetette fel az ún. „többszörös intelligencia” elméletét Frames of mind: the theory of multiple intelligences című könyvében, amelyben 7 intelligenciatípust különített el: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás, intraperszonális és interperszonális. Később ezeket a természeti intelligenciával 8-ra, ill. a csak részben intelligenciának tekinthető egzisztenciális képességekkel egészítette ki. A pályázati kiírásban szereplő tehetségterületek meghatározása szintén ezt a felosztást követte, ezért a tehetségazonosítás első lépéseként mi is ezt az elméletet vettük alapul.
1
Önbevallásos kérdőív lévén elsősorban inkább a diákok magukról alkotott véleményről, érdeklődési köréről és preferenciájáról kaptunk képet, a gyermekek valódi képességeiről kevésbé. Tehetségterületenként összesen 20 pont volt a maximum, így azok a gyermekek kerültek figyelmünk központjába, akik 17-20 közötti pontszámot értek el vizuális, kinesztetikus és természeti tehetségterületeken. Legfontosabbnak a vizuális és kinesztetikus képességeket tekintettük. Második lépésként a Torrence-féle ismétlődő körök teszt segítségével a gyermekek kreativitását, problémamegoldó-képességét vizsgáltuk. Az Ellis Paul Torrance által az 1960as években kifejlesztett tesztek a kreativitást, a divergens gondolkodást, problémamegoldásiképességet mérik. A teszteket négy skálán (eredetiség, flexibilitás, fluencia, kidolgozottság), ill. az ezekből számított átlagértékek alapján értékeli. A teszt alkalmazását non-verbális jellege, ill. a vizuális képességek (térbeli gondolkodás, elvonatkoztatás, újraalkotás képessége) felmérésének szándéka indokolta. A tesztek pontozása a szakirodalomban közzétett sztenderd értékek szerint történt, figyelembe véve, hogy az azóta eltelt évtizedek folyamán a téri-vizuális képességek terén általános emelkedés tapasztalható. A diákok egyéni teljesítményét ezért nem a korosztályra vonatkozó meghatározott értékek, hanem a csoport egészének átlageredményéhez viszonyítottuk. (Az eredményeket összegző táblázat a beszámoló végén található, név nélkül.) Csoportátlag összetevőnként: Eredetiség (originalitás, O): 7,1 Flexibilitás (rugalmasság, X): 8,6 Fluencia (rajzok száma, F): 14,3 Több kört felhasznált a rajzokhoz (T, 1= igen, 0= nem): 33% igen Átlag originalitás (AO): 0,48 Relatív flexibilitás (RX): 0,63 A kapott teszteredmények alapján a programhoz való csatlakozást azon érdeklődő fiatalok számára javasoltuk, akik átlag originalitása meghaladta a 0,45-ös értéket (összesen 18 fő).
2
Ugyanakkor megadtuk a lehetőséget arra, hogy tanáraik javaslatai alapján az előzetes felmérésekből kimaradt, vagy azokon alacsonyabb pontszámot elérők is bekapcsolódjanak a foglakozásokba. A kezdeti lelkesedést követő lemorzsolódás után összesen 15 fő – 12 lány, 3 fiú – vett részt a teljesen foglalkozássorozaton. A résztvevő tehetségígéretek fejlődését a program során folyamatosan figyelemmel kísértük, egy előzetesen kialakított szempontrendszer alapján, amelyhez felhasználtuk az ún. „Tehetségszűrő megfigyelési szempontsor” vonatkozó elemeit: Érdeklődő, kíváncsi a foglalkozásokon Újszerű (szokatlan) ötletei vannak a feladatok megoldására Nincs számára megoldhatatlan helyzet, többször is próbálkozik, új utakat keres Sok ötlete van Nagy az alkotókedve, szívesen hoz létre /gondol ki új dolgokat Jó a megfigyelőképessége Gyorsan felismeri az összefüggéseket Könnyen / gyorsan megért dolgokat / tanul. Tud képekben gondolkodni Nehezen fárad el Nem könnyen adja fel a küzdelmet Képes tanulni a hibáiból, kudarcából is okul. Nagy benne az önálló ismeretszerzési vágy Lelkesedik az erőfeszítést igénylő feladatokért A munkáját odaadóan végzi Szereti próbára tenni a saját ügyességét Tud egy dologra intenzíven figyelni / kitartóan koncentrálni. (ha érdekli) Lázba hozza, ha ötletelni lehet. Szívesen beszél a társainak a ”találmányairól”, ”alkotásairól”. A Dávid Mária, Hatvani Andrea és Héjja-Nagy Katalin által 2014-ben kifejlesztett pedagógiai tehetségszűrő eszköz nem más, mint egy megfigyelési szempontsor. Eredetileg az általános és a középiskolákban dolgozó pedagógusok számára készült, és elősegíti a tehetségjegyek szisztematikus azonosítását. Egy elsődleges szűrést tesz lehetővé a vizsgált populációban, 3
melynek eredményei alapján kiemelkedhetnek a tehetségígéretek. Amennyiben a kapott eredményeket más pedagógiai módszerek (iskolai teljesítmények, versenyeredmények, a gyermek magas szintű érdeklődése stb.) is alátámasztják, a tanulók beválogathatók a tehetséggondozó programokba. A megfigyeléseink során nem a teljes szempontsort, csak a foglalkozás jellegének szempontjából releváns elemeket vettük figyelembe. A tehetségazonosítást pedagógus szakember végezte a csoport vezetőjével együttműködve. A foglakozások felépítése több szempont szerinti megfigyelést tett lehetővé: az elméleti ismeretek elsajátításának, gyakorlati alkalmazásának képességét, az önálló kezdeményezési készséget, a társas vagy egyéni feladatmegoldás előnyben részesítését, a kitartást, elszántságot, érdeklődési kört, az újszerű megoldások keresését, megfigyelőképességet, a frusztrációs toleranciát, összpontosítási készséget, alkotókedvet és vizuális és manuális képességeiket. A megfigyeléseink alapján így sikerült a programot minél inkább a résztvevők egyéni igényeinek, szükségleteinek megfelelően alakítani. A program iskolán kívüli jellegéből adódóan a klasszikus tehetségfejlesztő módszerek közül a gazdagítást és differenciálást alkalmaztuk. Az alkotói munka során a fiatalok mozgósíthatták kreatív energiáikat, ötleteiket, kézügyességüket, az önkifejezés új formáival ismerkedhettek meg, amely kiegészíti, elmélyíti a vizuális kultúra és környezetünk műveltségterület, valamint a hon- és népismeret során tanultakat, s további motivációt ad az ismeret- és képességbővítéshez. A foglalkozássorozatot kiállítás zárta az általános iskola aulájában, amely lehetőséget adott a csoport nyilvánosság előtti bemutatkozására. A gyermekek sikerélménye mellett ennek jelentősége abban is állt, hogy társaik és tanáraik új oldalukról is megismerhették a résztvevőket, s ez különösen fontos a hátrányos helyzetű, esetleg tanulmányaikban gyengébben teljesítő, vagy magatartási problémákkal küzdő tehetségígéretek számára.
4
Megfigyelési alkalmak: 2016. január 8.: ismerkedés a csoporttal, játékos felmérések Az első foglalkozáson megismerkedtünk a résztvevőkkel, bemutattuk a program célját, menetét, majd a csoportvezető irányításával végzett játékos feladatokon keresztül, a „Tehetségszűrő megfigyelési szempontsor” alapján figyeltük meg a gyerekek viselkedését, hozzáállását, tanulási képességét, kézügyességét. Bár már az első foglalkozáson voltak, akik önállóságukkal, ügyességükkel, elszántságukkal kitűntek a többiek közül, azonban a csoportból korábban senki sem próbálta a nemezelést, ezért messzemenő következtetéseket a kezdeti lelkesedés okozta lendület alapján nem lehetett levonni. 2016. február 19.: Nemezjáték készítése – kisméretű nemezmaci A csoport az alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása után nemezjátékok készítését tanulta meg. Az első foglalkozáson pólyás babát, ill. egeret készítettek, amelyek 1 idomból álltak. Ezután következett a maci készítése, amelyhez 5 idomot (test és fej, 2-2 láb) kellett külön elkészíteni, majd azokat összeilleszteni irányított egyéni munka keretében. A feladat fejlesztette a térbeli tárgyak tervezésének, készítésének képességét, a manuális képességeket, kitartást. Célja volt továbbá a helyes technika gyakorlása, az egyedi megoldások, az önkifejezés megjelenítése. A fiatalok hozzáállásáról, attitűdjéről árulkodó volt, hogy ki volt az, aki a mintadarab megtekintése után önállóan állt neki a feladat megoldásának, és közben legfeljebb csak visszajelzést kért a munkájáról, segítséget nem. A többség azonban a jelenlévő felnőttek valamelyikének útmutatását, segítségét kérte a munkafolyamat során többször is, amely az önbizalom, vagy esetleg a figyelem/törődés hiányára utalhat. A csoport tagjai szinte kivétel nélkül érdeklődéssel és kitartással végezték a feladatot, volt, aki a foglalkozás végeztével még maradt volna, hogy befejezhesse alkotását. A kitartás, a kézügyesség, a tervezési készség, esztétikai és arányérzék (pl. törzs és fej, vagy a lábak mérete) alapján 6 foglalkozás után a csoportból 3 fiatal emelkedett ki képességeivel, 2 fő pedig kitartásával, érdeklődésével. Emellett a munka közben két lány zeneszeretetére, muzikalitására is fény derült, némi érdeklődés és közös éneklés után arra jutottunk, hogy érdemes lenne zenei képességeik 5
fejlesztését, kibontakoztatását segítő programokba, foglalkozásokba bevonni őket, amint erre lehetőség adódik. 2016. május 23.: Műhelylátogatás és nemeztakaró készítése Vidák István és Nagy Mari népművészet mesterei kecskeméti műhelyében a fiatalok két csoportban egy-egy, 1 m2-es faliszőnyeget készítettek. Ez több szempontból jelentett új kihívást: egyrészt sokkal nagyobb felületen kellett megtervezniük az elkészült mintát, mint amellyel korábban bármikor is dolgoztak, ill. közösen kellett létrehozniuk egy egységes, esztétikus alkotást. A foglalkozást vezető népművészek kitértek a szőnyegeken szereplő motívumok, szimbólumok jelentésére, történetére is, amely egyrészt fejlesztette az absztrakt gondolkodást, másrészt segítette az ősi népi jelképek továbbadását, megőrzését is. Az olykor komoly fizikai erőfeszítést is igénylő feladat próbára tette a gyerekek kitartását, elszántságát, érdeklődését. Voltak, akik a monoton hengerelés helyett az aprólékosabb, de gyorsabban eredményre vezető nemezfonál csomózását választották, amellyel karkötőt, nyakbavalót készítettek, s abban mélyültek el, figyelmüket hamar elvonta az új technika, míg mások kitartóan dolgoztak a szőnyeg befejezésén. Az egyéni alkotók tevékenysége során megfigyelhettük, melyikük milyen gyorsan sajátította el a helyes csomózási módot, s utána mennyire igényelte a felnőttek vagy társaik segítségét a folytatáshoz. Ez utóbbi képet adott megfigyelési és mozgásos képességeikről, voltak, akik a megmutatott mozgássort szinte azonnal le tudták követni és utánozni, különösebb magyarázat nélkül, míg másoknak hosszasabb magyarázatra és többszöri bemutatásra volt szükségük. Az első vizsgálati alkalommal is képességeikkel kiemelkedő gyerekek továbbra is társaik előtt járnak kézügyességükkel, esztétikai érzékükkel, figyelmükkel, de a csoport egésze is látványosan fejlődött a legutóbbi találkozás óta. 2016. június 10. – Anyag és technikai ismeretek mérése - önálló tevékenység; 2016. június 21. – a záró kiállítás A tehetségazonosító- és gondozó műhely foglalkozássorozatának zárásaként a résztvevők nyilvános kiállítás keretében mutatkoztak be. Az iskola és a tanárok kérésére a kiállításra nemcsak a foglalkozások legvégén, hanem két héttel korábban, a nyári szünet előtt, az iskolában is sor került, így a résztvevők iskolatársai és tanárai is megtekinthették az elvégzett munka eredményét. 6
A záró kiállítás 2016. június 21-én került megrendezésre és a hónap végéig látható a múzeumban. A tehetségazonosítás szempontjából a kiállítások összeállítása, felrakása szintén jó lehetőséget teremtett, mert az alkotásokon keresztül egyben lehetett látni a képességfejlődés szakaszait, eredményeit, ill. lehetőségünk volt informális beszélgetésekre a résztvevőkkel. A foglalkozások végére az elkészült alkotások számában, kidolgozottságában, eredetiségében, ötletességében 2 fő emelkedett ki a csoportból, ill. 1 fő volt, aki, bár az előbb említettek szintjét nem érte el alkotásainak minőségével, kitartásával, elszántságával, érdeklődésével szintén kitűnt a többiek közül. Számukra javasoljuk a további fejlődésüket, érdeklődési körüknek minél inkább megfelelő alkotótevékenység megtalálását segítő tehetséggondozó foglalkozásokban való részvételt. Az alkotóműhely vezetője felajánlotta az érdeklődőknek, hogy folytathatják a munkát a pályázati projekt zárása után is. Az egész csoportra jellemző volt, hogy élvezettel, érdeklődően, olykor fáradhatatlanul, koncentrálva dolgoztak egy-egy alkotás elkészítésén, s végeredményben olyan eredményeket értek el, amelyekre – a visszajelzések alapján – nem minden tanáruk és társuk tartotta őket képesnek. A tehetségfejlesztés folyamatát végig kísérte Nagy Mari, a népművészet mestere, aki szintén elismerően nyilatkozott a csoport fejlődéséről, az elkészült alkotásokról. Azzal, hogy a gyerekek az iskolai feladataiktól tartalmában és jellegében eltérő (pl. nem érdemjegyre történő) feladatokat végezhettek, felszabadíthatták kreativitásukat, fantáziájukat, sikerélményeket szerezhettek, felfedezték saját maguk számára is korábban ismeretlen képességeiket, amely pozitív hatással lehet későbbi életútjukra is. Mindez igazolja a hasonló formában történő, az iskola és a helyi közművelődési intézmény és szakemberek együttműködésében
megvalósuló
tehetségazonosító-
szükségességét.
7
és
gondozó
foglalkozások
A Torrence-teszt eredményei (a gyermekek nevének kezdőbetűjével jelölve): Név Á C D E G G Gy Gy H H H H J K K K K K K K K K K K M N V Ny Ny P R R R S Sz Sz Sz Sz Sz T ÁTLAG
F 17 9 26 12 16 13 15 28 17 10 20 5 17 9 10 17 6 14 18 8 8 14 17 19 16 8 26 9 22 14 10 20 17 9 15 13 13 14 10 13 14,35
O 9,58 6 12,91 5,63 6,06 5,46 7,37 16,67 10,13 3,83 9,07 1,99 7,33 4,6 4,76 8,91 3,11 7 7,87 3,06 3,23 6,69 10,07 8,98 9,45 5,05 14,45 3,4 6,68 7,1 5,14 7,44 8,84 4,24 7,23 6,01 5,05 7,18 4,23 12,58 7,1095
X 14 4 11 7 6 4 9 14 10 7 11 5 9 8 9 12 6 5 8 8 7 9 9 12 11 6 16 8 2 11 8 10 12 6 8 8 6 10 10 9 8,625
T 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1 0 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0,35 8
AO 0,563529412 0,666666667 0,496538462 0,469166667 0,37875 0,42 0,491333333 0,595357143 0,595882353 0,383 0,4535 0,398 0,431176471 0,511111111 0,476 0,524117647 0,518333333 0,5 0,437222222 0,3825 0,40375 0,477857143 0,592352941 0,472631579 0,590625 0,63125 0,555769231 0,377777778 0,303636364 0,507142857 0,514 0,372 0,52 0,471111111 0,482 0,462307692 0,388461538 0,512857143 0,423 0,967692308 0,480936768
RX 0,82353 0,44444 0,42308 0,58333 0,375 0,30769 0,6 0,5 0,58824 0,7 0,55 1 0,52941 0,88889 0,9 0,70588 1 0,35714 0,44444 1 0,875 0,64286 0,52941 0,63158 0,6875 0,75 0,61538 0,88889 0,09091 0,78571 0,8 0,5 0,70588 0,66667 0,53333 0,61538 0,46154 0,71429 1 0,69231 0,6319
9
