Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Bevezető A szakmai munkánkról való beszámolás mindig alkalmat ad arra, hogy végiggondoljuk az elmúlt évben végzett feladatainkat, tevékenységeinket, másrészt prekoncepciókról döntsünk a még ránk váró feladatok véghezvitelének folyamatáról. A 2010-es év nem telt el csendesen. Olyan változások történtek, melyek szükségessé tették a szakmai munka újragondolását. Ebbe a változásba szerepet játszottak a jogszabályi, valamint az intézményi szinten zajlott módosítások is. A társadalmi szinten zajló reformok nem hagyták érintetlenül a gyermekvédelmet, hiszen a reformok egy része a családok szerepének, gyermekek helyzetének a javítását célozzák, melyek az intézmény számára többletfeladatot jelentettek. Mint módszertani feladatokat ellátó intézmény látva a hatókörünkbe tartozó többi gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények reagálási és felkészülési lehetőségét, a mi helyzetünk jobbnak mondható, mivel az elsők között értesülünk a változásokról, az esetek többségében részt is veszünk a kidolgozásokban, így több idő áll a rendelkezésünkre a gyakorlatba való átültetéshez. A változásokkal kapcsolatban elmondható továbbá, hogy a gyermekvédelem általában az objektíve bekövetkezett gazdasági-társadalmi változásokat követi, ezekre próbál válaszolni. Ha ezt tekintjük kiindulópontnak, elmondható, hogy a gyermekvédelem alapvetően válaszoló jellege miatt nincs teljes és automatikus egyidejűség és megfelelés a gyermekvédelem, és az azt meghatározó társadalmi-gazdasági viszonyok között. Általában ez lemaradást generálhat, ami a gyermekvédelem intézményeinek diszfunkcionális működéséhez is vezethet, hiszen a társadalmi folyamatok dinamikája mindig erősebb, mint a gyermekvédelmi intézmények lehetséges problémamegoldó kapacitása. Ebből adódóan a hatékony gyermekvédelmi tevékenység csak a többi ellátórendszerrel koordináltan képzelhető el. Ezen koordináció irányába mutatnak most a reformok, melyek választ adhatnak a több éve lebegő és megválaszolatlan kérdésekre. A gyermekvédelmi ellátórendszerbe bekerült gyermekek szükségleteinek prognosztizálása teszi lehetővé a szolgálat-centrikus, főként a megelőzésre alapozott rendszer kialakítását. A pozitív személyiségtartalmakat átadó-átvevő szocializációs folyamat fázisai meghatározott lépesekben követik egymást. Így a megújulás előtt álló gyermekvédelem reális jövőképet felmutató mentális támogató közösséggé válhat. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a hazai gyermekvédelemben a szakmai tevékenység fontos részévé vált a kimenet-szabályozás, amely meghatározza az ellátórendszer sikerességét. A modernizáció-reformok során jelentkező meghatározó értékek együttesen eredményezik a szükséges paradigmaváltást. A meghatározó értékek a következők: pályaorientációs és szocializációs tevékenység sikeressége magas szintű személyiség- és szerepfejlesztés biztosítása a gyermekvédelmi szakembereknek a minőséghez való elkötelezettsége A fentiek alapján egyet kell értenünk Oscar Wilde-al, miszerint: „Pesszimista az, aki panaszkodik a zajra, amikor a lehetőség kopogtat” – a részünkről bízunk benne, hogy olyan lehetőségek jönnek, melyek alapjaiban teszik eredményesebbé és hatékonyabbá a gyermekek védelmét szolgáló rendszer egészét. 1
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Személyi feltételek - szociológiai mutatók 2010. december 31-i állapotnak megfelelően Dolgozói létszám alakulása Az engedélyezett dolgozói létszámunk a módszertani kijelölésünktől kezdve 46 fő – (2011. január 01-től 45 fő). 2010. december 31-én teljes munkaidőben 41 fő, részmunkaidőben 3 fő - gyógypedagógus, jogász, kézbesítő -, valamint nyugdíj mellett szintén 3 fő dolgozott. Ezen adatok megegyeznek a 2009-es év adataival. Helyettesítést lát el 4 fő – GYED, GYES miatt -, a helyettesítők száma 2 fővel haladja meg a 2009-es évet. 2010-ben 1főnek (2009-ben 6 fő) szűnt meg a munkaviszonya, lemondással. A dolgozó szakmai vezetőként volt foglalkoztatva a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálatnál. Új szakmai vezető nem került felvételre, hanem a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ szakmai vezetője látja el itt is a feladatokat, akinek munkáját segíti egy vezető családgondozó. Szakmai feladatot ellátók képesítése A szakdolgozók képesítése az előző évhez képest ismételten javult, hiszen a gyermekvédelem nem egyetlen diszciplínához tartozó szakmai terület, így szükség van az állandó szakmai képzésre, fejlődésre. A javulás azt jelenti, hogy a szakmai feladatot ellátók közül egyetlen olyan dolgozója sincs az intézménynek, aki ne rendelkezne a szükséges szakmai képesítéssel, előírással. A 2009-es évben még 2 ilyen dolgozónk volt, de évközben ők is megszerezték a szükséges képesítést. Dolgozók személyi juttatásai A legalacsonyabb fizetési osztály az „A”, míg a legmagasabb a „I” az intézmény dolgozóinak körében. Az intézményben foglalkoztatott dolgozók a fizetési osztályok szerint a következő megoszlást mutatják 2008-2010 évben: Fizetési osztály
A
B
C
D
E
F
H
I
Dolgozó/fő 2008. Dolgozó/fő 2009. Dolgozó/fő 2010.
–
1
3
2
3
5
18
5
4
Kjt. alá nem tartozó -
–
1
3
2
3
5
18
5
2
5
–
1
3
2
3
5
20
4
2
4
A Kjt. hatálya az alá nem tartozó dolgozók (intézményvezető, szakmai vezetők) vonatkozásában 2011. január 01-től a jogszabályi változás eredményeként módosult. A dolgozók átlag havi bruttó bére - Kjt. szerinti besorolás alapján - 2010-ben pedig 126 635 Ft. A dolgozók a rendszeres havi bérükön felül az alábbi juttatásokban részesültek: Utazási támogatás (helyi és helyközi) - rendszeres Önkéntes – és magánpénztári befizetés - rendszeres Étkezési hozzájárulás - rendszeres 2
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Dolgozók életkor, nem, családi állapot szerinti megoszlása Az életkor tekintetében elmondható, hogy az intézményben dolgozók átlag életkor 41 év. Ez tagintézményi bontásban: Csibész Gyermekjólét és Módszertani Központ – tagirodával együtt – 37 év Gyermekek Átmeneti Otthona - 47 év Családok Átmeneti Otthona - 44 év A nemek arányát tekintve – törekvéseink ellenére – továbbra is felülreprezentált a női dolgozók aránya. Továbbra is 4 férfi alkalmazottja van az intézménynek, annak ellenére, hogy fontosnak tartjuk a férfi dolgozók alkalmazását, hiszen olyan értékeket, modellt tudnak közvetíteni, amely adott esetben elengedhetetlen a sikeres családgondozás szempontjából. Lényeges változás nem történt a dolgozók családi állapotának tekintetében. A megoszlást tekintve első helyen továbbra is a házasságban élők, őket követik az egyedülállóak és végezetül az élettársi kapcsolatban élők.
3
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Tárgyi feltételek – műszaki állapot A 2010-es évben nem került sor átfogó felújításra, inkább a kisebb állagmegőrző munkálatok lettek előtérbe helyezve. Emellett a tárgyi eszközök cseréje, beszerzése is folyamatosan megvalósult. A Gyermekek Átmeneti Otthonában található lakószobák tisztasági festése megtörtént. Beszerzésre került ágynemű, paplan, párna és törölköző a selejtezettek helyett. Sajnos, a gondozottak által használt bútorok igen hamar tönkremennek, ami a folyamatos igénybevételnek köszönhető. A Családok Átmeneti Otthonában is megtörtént a tisztasági festés. Itt is beszerzésre kerültek a gondozáshoz szükséges textíliák. A Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központnál a nagyobb felújításra nem került sor, mivel a 2009-es évben volt egy átfogó „rendbetétel”. Tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, ami a szolgáltatások fejlesztéséhez, korszerűségéhez, valamint az újonnan beinduló csoportfoglalkozások sikerességéhez járultak hozzá. A Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálatnál szintén nem történt semmilyen műszaki beruházás, mivel az épület a Táncsics Utcai Általános Iskolához tartozik, így nem is tudnánk a hozzájárulásuk nélkül semmilyen felújítást eszközölni. Itt is inkább tárgyi eszköz beszerzésekre került sor, ami a prevenciós, szabadidős tevékenységek kiszélesítéséhez járultak hozzá. Továbbra is meglévő hiányosságok, megoldásra váró problémák – 2006. évtől folyamatosan az elektromos vezetékek, illetve a teljes rendszer átvizsgálása, ennek tükrében átvezetékelés vált szükségessé a Gyermekek Átmeneti Otthonában – Vagyon18 Zrt elé jelzésre került, ám érdemben változás nem történt tovább kell folytatni a számítógéppark felújítását is minden tagintézményben a Családok Átmeneti Otthonában szükség lenne egy foglalkoztató szobára, ahol a gyermekeknek és szüleiknek fejlesztő és szórakoztató programokat lehetne szervezni, vagy ahol négyszemközti beszélgetésekre kerülhetne sor szükség lenne továbbá a Családok Átmenti Otthonában egy krízis szobára is, hiszen jelenleg egy-egy éjszakát a befogadott családok az előtérben töltik sürgetővé vált a Családok Átmeneti Otthonában a tetőcsere és a külső vakolás megújítása, balesetveszély miatt a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat a feltöltött státusok révén, mára „kinőtte” a rendelkezésére álló épületet, nem rendelkeznek interjúszobával sem, egy nagyobb esetkonferencia megtartása is komoly szervezői munkát igényel a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálatnál az őszi, téli és tavaszi szünetben a munkavégzés feltétele nem biztosított, mivel az iskola az említett időszakokban nem fűti az épületet szükség lenne a Központ részére egy önálló helyiségre, mely alkalmas lenne prevenciós programok lebonyolítására a CSÁO épülete előtti terület rendbetétele (járda, parkoló burkolatának felújítása) A hiányokat igyekszünk az idei évben is lehetőségeinkhez mérten pótolni. Közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor a 2010-es évben.
4
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ A Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ gazdálkodása Az intézmény költségvetése a tárgyévben: 187.338.000 Ft Kiadások ezer forintban Szakfeladat szám
Személyi juttatások
GYEJÓ– 889201 GYÁO- 879018 CSÁO- 879019 Összesen
79.206.575.24.606.994.15.636.431.119.450.000.-
Munkaadókat terhelő járulékok 17.907.473.5.676.519.3.726.008.27.310.000.-
Dologi és egyéb folyó kiadások
Összesen
28.745.505.6.761.195.5.071.301.40.578.000.-
125.859.552.37.044.708.24.433.740.187.338.000.-
A táblázatból jól látszik, hogy az intézményi szinten kis létszám ellenére is igen magas a személyi juttatások+járulékok aránya, ami a dolgozók körében meglévő magas iskolai végzettségnek köszönhető. A munkaadókat terhelő járulékok körében figyelhető meg csökkenés, mely az év közbeni jogszabályi változásoknak eredménye. A dologi kiadások viszonylag magas volta az átmeneti gondozásokhoz kapcsolódik, mivel a teljes körű ellátás a gondozottak körében igen költséges, és sajnos előre ki nem számítható. Bevételek ezer forintban Szakfeladat szám GYEJÓ– 889201 GYÁO- 879018 CSÁO- 879019 Összesen
Működési célú, felügyeleti szervtől 133.897.284.26.106.175.16.897.541 176.901.000.-
Alaptevékenység bevételei
Összesen
9.389.837.862.618.184.545.10.437.000.-
143.287.121.26.968.793.17.082.086.187.338.000.-
A gondozottak, szolgáltatást igénybe vevők által fizetett személyi térítési díjak aránya az előző évekhez hasonlóan alakult. Továbbra is problémát okoz, hogy a jövedelemmel nem rendelkezők térítésmentesen kell, hogy igénybe vehessék a szolgáltatásokat.
5
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Pályázatokban való szerepeinkről Intézményünk a pályázatokban elsődlegesen, mint közreműködő, illetve végrehajtó szervként vett/vesz részt. A 2010-es évben az alábbi pályázatokban vettünk/veszünk részt: 1. Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság – közösen pályáztunk a Mentálhigiénés Központtal nyári életmód táborra. Intézményünk a tábor lebonyolítását és végrehajtását biztosította. 2. TÁMOP 5.2.5.-08/C – Drogprevenciós pályázat a Havanna lakótelepen, melyet az Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel nyújtottunk be közösen. Ebben intézményünk a Lakótelepi Ifjúsági Klubot működtette. 3. TÁMOP 5.2.5.-08/A – „Tiéd a világ ragad meg” című pályázatot a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatával közösen nyújtottuk be. Intézményünk ebben a fiatalok, gyermekek integrációs programjainak a szakmai vezetését, lebonyolítását vállalta, valamint nyári tábor megszervezését. A 2010-es évben az alábbi pályázatok kerültek benyújtásra: 1. Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel közösen egy TÁMOP pályázat 2. Aga Gyermekotthonnal szintén egy TÁMOP pályázat Mindkét pályázat elbírálása folyamatban van.
6
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Prevenciós tevékenységek A prevenciós tevékenységünk ismertetését a társadalmi gyermekvédelem keretében tesszük meg, melyet egy kicsit tágabb értelemben használunk, hiszen nem csak a civil szervezetek, hanem a civil személyek által végzett gyermekvédelmi tevékenységet is értjük alatta. A szabadidős programok közé tartoznak az ifjúsági-gyermekklubok, a fejlesztő foglalkozások, a tematikus csoportok, a nyári táborok, a nyári napközis táborok, a játszóházak, stb. Ezeknek a programoknak jelentős része az alternatív napközbeni ellátások körébe is tartozik, továbbá más ágazatok, így az oktatás és a közművelődés feladatai közé is, azonban véleményünk szerint fontos, hogy a Gyermekjóléti Központ, valamint a Szolgálat, mint a kerületben működő gyermekvédelmi intézmény mindenképpen részese legyen ezen feladatok ellátásának. A szabadidős programok megvalósításához természetesen szükség van megfelelő szakemberekre és eszközök meglétére. A szakemberek mellett fontos az önkéntes és kortárs segítők bevonása is a programok megvalósításába. Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat 2009. év
2010. év
Szabadidős, prevenciós programok
Szabadidős, prevenciós programok
Iskolai szociális munka, mely az alábbi feladatokat takarja - fogadóórák megtartása - konfliktuskezelés - osztályfőnöki órák keretében A programok májusig tartottak, összesen 10 napot felölelve, 295 gyermeket érintve. Önkéntesek bevonásával kerültek megszervezésre az alábbi programok Pestszentimrei Csibész Gyermekklub A Klub a foglalkozásait januártól – júniusig a 2008-as éveknek megfelelően folytatta, majd szeptembertől csak heti 1 alkalommal, mely más programokkal való színesítésnek köszönhetően csökkent le. Összesen 26 alkalommal volt klubfoglalozás, 161 gyermek részvételével és 2 fő önkéntes bevonásával. Korrepetálás (nyáron pótvizsgára felkészítés) Összesen 10 napon keresztül, 5 főt érintve, 1 fő önkéntes bevonásával.
1. Pestszentimrei Csibész Gyermekklub januártól - márciusig heti 1 alkalommal került megrendezésre 12-18 éves kor közötti fiatalok részvételével 1 fő önkéntes bevonásával 7 alkalom 65 fő 2. Kézimunka szakkör februártól kéthetente 1 alkalommal 8 alkalom, 42 gyerek 3. Színházlátogatás 1 alkalommal 22 fő 4. Kirándulások, kulturális programok Budai vár prevenciós kirándulás 1 alkalom 15 fő 5. Kézműves programok tanév közben anyák napja húsvét 2 alkalommal, 20 gyerek 7
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ 6. Korrepetálás (nyáron Imrei önálló nyári tábor pótvizsgára felkészítés) 8 alkalommal 5 gyerek vett részt a Szintén sikerült pályázati pénzből foglalkozásokon. megszervezni a nyári tábort, mely 6 napos volt 15 gyermek és 1 fő önkéntes 7. Ingyenes ruha börze részvételével. adományokból 1 alkalommal a PIK-ben Kézműves programok tanév közben folyamatosan a szolgálatnál (20 fő) Összesen 4 alkalommal valósult meg, 24 gyermek részt vételével. A gyermekek Összesen 19 alkalommal került sor a mellett szülők is részt vettek a programokra, foglalkozásokra 189 foglalkozásokon pl. hímző szakkör. gyermek – halmozott adat – részvételével. Szabadidős programok – kirándulások, kulturális programok 8. Adománygyűjtés és osztás SPAR élelmiszer áruház 3 programra került sor, 41 gyermek 35 család részesült belőle részvételével. 1. Ócsai kirándulás 9. Nyári étkeztetésben való 2. Csodák Palotájának megtekintése közreműködés 3. Budavári Labirintus megtekintése Június 21 - augusztus 19 között minden hétköznap összesen 44 alkalommal Ingyenes ruhabörze osztottuk a konzerv ebédet. Az idei évtől kezdődött el a saját ruhabörze szervezését, melyre két alkalommal került sor, melyet 60 fő vett igénybe. Természetbeni juttatás 67 gyermek esetében került sor különféle csomagok átadására (tápszer, mikulás, karácsonyi ajándék adományból). Összesen 61 alkalommal került sor a programokra, foglalkozásokra 631 gyermek – halmozott adat – részvételével. A kortárs segítők, önkéntesek bevonása a Szolgálat által szervezett prevenciós tevékenységekbe csak az év első negyedében sikerült. Az önkéntesek száma 2 fő volt.
8
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Csibész Gyermekjóléti Központ Központunkban a prevenciós tevékenységet alapvetően az utcai-lakótelepi szociális munkások végzik, mely tematikus foglalkozásokkal egészül ki, megfelelő szakemberek segítségével. Csoportfoglalkozások A tanév folyamán intézményünk utcai szociális munkásai összesen 4 helyszínen 8 csoportot szerveztek meg és vezettek. Tematikus beszélgetős csoportok 1. A Gulner Gyula Általános Iskolában 7. osztályosoknál három témával foglalkoztak: Értékfeltárás - Az értékfeltáró foglalkozás célja, hogy felfedje a 13-14 éves korosztálynak a gondolkodását jellemző egyéni és társadalmi értékeket, és azok feldolgozási módját. További célja, annak megtapasztalása, hogy az értékek mennyire döntésbefolyásolók, cselekvésre ösztönzők, milyen orientáló erővel bírnak. Konfliktuskezelés – A fiatalok nap, mint nap életük helyszínein - család, iskola, barátokkerülnek konfliktusokba, melyeket sokszor nem megfelelően kezelnek. Segítséget kapnak ahhoz, hogy ezeket a helyzeteket esetlegesen ne agresszióval, hanem megfelelő formában tudják rendezni. Életúttervezés - Az életúttervezés célja, hogy a gyermekek átgondolják és felismerjék saját képességeiket, készségeiket, tudatosítsák erősségeiket, melyeket aztán fel tudnak használni a döntési folyamataikban. A beszélgetések segíthetnek a fiataloknak világosabban látni és megfogalmazni a tovább tanulás irányát, célját. Alkalmak száma: 25 Csoportlétszám: 8 fő 2. Hunyadi Mátyás Gimnáziumban, négy osztályban osztályfőnöki óra keretein belül tartottak konfliktuskezeléssel foglalkozó csoportot. HUNYADI 1. HUNYADI 2. HUNYADI 3. HUNYADI 4.
ÉVFOLYAM 9. 11. 11. 11.
LÉTSZÁM (fő) 10 5 6 9
ALKALOM 5 5 5 5
3. Az Ady Endre Utcai Általános Iskolában az 5.-es speciális osztálynak közösségépítésre volt szüksége. A foglalkozást hárman tartották a Központ pszichológusával kiegészülve kéthetenként. Alkalmak száma: 10 Osztálylétszám: 14 fő 4. Csoport a Csibészben az év decemberében valósult meg. Itt is három témával foglalkoztak, melyek az értékfeltárás, konfliktuskezelés, életúttervezés, melyeket fentebb már említettem. Alkalmak száma: 4 Csoportlétszám: 10 fő
9
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Ünnepekre való készülődés, foglalkozások, egyéb szabadidős tevékenységek Anyák napi kézműves foglalkozást 9 gyermek örömére tartottuk – májusban1 alkalommal. Gyereknapi játszóház – májusban 1 alkalommal. Valentin napi készülődés - 9 gyerek vett részt a programon 1 alkalommal. Farsang ünneplése 22 gyermek és szüleik részvételével – februárban 1 alkalommal. Húsvéti készülődés – áprilisban 1 alkalommal. Karácsonyi készülődés, decemberben két alkalommal a gyerekek kézműves ajándékokat készítettek, mézeskalácsot sütöttek és díszítettek a családgondozók segítségével. Alkalmanként 15-15 gyerek jött el a programra. Karácsonyi ünnepségre, névre szóló meghívó alapján érkeztek a gyerekek. A Föld Színház társulat két tagja, illetve két családgondozó együttműködésével zenés műsort nézhettek meg a gyerekek. Minden meghívott uzsonnát és ajándékcsomagot is kapott. 13 gyerek vett részt az ünnepségen. Halloween-i készülődés során októberben készítettünk impozáns maszkokat. A résztvevők száma 12 fő volt. A Halloween party novemberben vidám vetélkedőkkel, játékokkal zajlott. Nem volt elhanyagolható szempont a gyerekeknek a megnyerhető édességek nagy mennyisége. 23 gyerek érezhette jól magát a programon. Csocsó bajnokságok májusban és decemberben - résztvevők: 13 és 10 fő. Szabadtéri sportolási lehetőségek (foci, kosárlabda) Alkalmak száma: 10, gyerekek száma 80. Tavasszal, 2 alkalommal számháborúztunk a Halmi kiserdőben, ahol 8-10 fő volt „harcra kész”. Drogprevenciós nap szervezése és lebonyolítása márciusban történt. A programban a Katolikus Karitas és a kerületi Mentálhigiénés Központ munkatársa is részt vett. Filmklub - Az év első három hónapjában a „Drogprevenciós programok a Budapest XVIII. Kerületi Havanna lakótelepen” pályázat keretén belül, zajlott a program keddenként 16:00 és 18:00 között. Augusztustól pénteken a „Nekünk szépül…” pályázaton belül. Alkalmak száma: 38, a résztvevő gyerekek száma: 211 fő volt. Háztartástan - mindennapi gyakorlati, életviteli témákban beszélgettünk a gyerekekkel érintve a tanulás helyes módját is. 11 alkalommal 62 gyerek vett részt a programon. A nyár folyamán 25 alkalommal 20 gyereknek segítettünk több tantárgyból is a pótvizsgára való felkészülésben. Általános iskolások és néhány középiskolás fiatal részvételével. Tanulás segítés - Többnyire általános iskola felső tagozatosai jönnek, de előfordul alsós és középiskolai tanuló is. A tantárgyakat tekintve: matematika, fizika, kémia, magyar és angol, történelem, földrajzzal foglalkozunk. Az év egészét tekintve 166 alkalommal 649 fő tanulássegítése történt meg. Éjszakai ping-pong: Az év első három hónapjában a „Drogprevenciós programok a Budapest XVIII. Kerületi Havanna lakótelepen” pályázat keretén belül zajlott. Az alkalmak száma 6, a gyerekek száma 93. Kézműves foglalkozás a Darus Iskolában, papírszobrokat készítettek hulladékokból a gyerekek, mely egyben a környezettudatosságra is felhívta a figyelmüket. Összesen 38 alkalommal 458 gyerek alkotott. Játszóház júniusig délutánonként, tanítási szünetekben pedig az egyéb programoktól függően délelőtti, vagy délutáni napszakban volt. A gyerekek igényei szerint csocsó, pingpong, társasjátékok, kártyajátékok. Az év első három hónapjában a „Drogprevenciós programok a Budapest XVIII. Kerületi Havanna lakótelepen” pályázat keretén belül zajlott. A pályázat lezárása után ez is tovább folytatódott. Összesen 221 alkalommal 2264 fiatal és gyermek volt jelen a játszóházban. 10
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Baba-mama Klub További nagy sikert és igényt elégít ki a baba-mama klub is, ami a nagy érdeklődésre való tekintettel már heti két alkalommal működött. Kedden és csütörtökön 10-től 12-ig, aminek jelenleg 38 fő a tagja. Az alkalmankénti részvételi arány változóan 8-10 fő volt. Az együttléteket közös játékkal, mondókázással, énekelgetéssel, gitározással és sok beszélgetéssel teszik tartalmassá. Új programként beiktatásra került egy kis mozgásfejlesztés, ami akadálypálya és mozgásfejlesztő eszközökkel történik – a klubfoglalkozásokat a fejlesztőpedagógus koordinálja. Ovis torna A sikerre és igényre való tekintettel 2010-ben is heti egy alkalommal tartott óvodás tornát a fejlesztőpedagógus, amin összesen 16 gyermek vett részt. A tornán zenére mozognak, mondókára gimnasztikáznak, akadálypályán feladatokat oldanak meg, versenyjátékokat játszanak. Hip-hop Tánc Táncoktatás 2007. márciustól kezdődően töretlen érdeklődéssel működik a program. Az év első három hónapjában a „Drogprevenciós programok a Budapest XVIII. Kerületi Havanna lakótelepen” pályázat keretén belül, zajlott, majd a pályázat befejezése után is folytatódott augusztusig. ,Ez után a „Nekünk szépül…” KMOP-5.1.1./C-2F-2009-0003 Havanna lakótelep integrált szociális rehabilitációja című pályázat keretében folytatódott a program megvalósítása. Heti egy alkalommal az intézmény nagytermében folyik a hip-hop táncoktatás. Összesen 40 alkalommal 412 fiatal tanulta a tánclépéseket (halmozott adat). A tánc mind fizikálisan és mentálisan is jó tesz azoknak a fiataloknak, akiknek egyéb sikerélményük nincs. Ez a foglakozás közösségi élményt ad azoknak a fiataloknak, akik nem találják a helyüket az iskolában vagy otthon. Remek motiváció arra, hogy ne az utcán csellengjenek a fiatalok, hanem legyen egy hely és legyen egy foglakozás ami „bulis” és jó. Nyári táborázások 2010-ben már ötödik alkalommal került megrendezésre a Pestszentlőrinc- Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft. Mentálhigiénés Központjával karöltve a „Nyári egészséges életmód tábor”, mely 2010. július 31 és augusztus 06 között a Szelidi-tónál valósult meg. A táborozáson 19 gyermek vett részt. A tábor célja volt, hogy a hátrányos helyzetű, szegény családokból érkező gyermekek felé az egészséges életmód üzenetét közvetítsük, és olyan egy hetes hasznos elfoglaltságot biztosítsunk a gyermekek számára, mely hozzásegíti őket, - kiscsoportos foglakozások és közös programok segítségével- ahhoz, hogy problémáikat kezelni tudják. A táborban volt kenyérsütés, kirándulások, mindennapi strandolás és sport versenyek, valamint kézműves foglalkozások, kiscsoportos mentálhigiénés beszélgetések, vetélkedők. A másik táborunkat Bogácsra szerveztük 2010. augusztus 14-20 között, mely a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat TÁMOP 5.2.5-08/1-2008-0057 számú pályázatának keretein belül valósult meg. A tábor célja a hátrányos helyzetű gyermekek pozitív énképének kialakítása és visszatükrözése, az egészséges életmód megismertetése, valamint alapvető szociális készségek fejlesztése. Jellegét tekintve pedig, tematikus geocaching – kincskereső tábor volt. A szervezésben a Kökölyszi Egyesület segítette a munkánkat és a kincskereséshez használt eszközt, GPS-t is ők biztosították a gyerekek számára. Az induló létszám 30 fő volt, de betegség miatt ténylegesen 27 gyermek vett részt a programon.
11
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Prevencióhoz kapcsolódó kiegészítő feladataink Ahhoz, hogy megfelelő szintű prevenciót és szakmai munkát tudjunk folytatni, elengedhetetlen a kollegák állandó képzése, továbbképzése. A 2010-es évben 15 fő vett részt fizetős konferenciákon, továbbképzéseken, valamint folytatott valahol tanulmányokat, bővítve és színesítve a nyújtott szolgáltatásainkat. A fizetős mellett az ingyenes lehetőségeket is kihasználtuk. A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények dolgozói rendszeresen vettek részt a módszertani értekezleteken, szakmai műhelyeken, valamint a helyi gyermekvédelmi munkaközösség összejövetelein, elősegítve a hatékonyabb együttműködést és a naprakész informáltságot. Intézményünk munkatársai a 2009-es évhez hasonlóan a 2010-es évben is több alkalommal kaptak felkérést konferenciákon, képzéseken való előadásokra, műhelyek levezetésére, módszertani anyagok kidolgozásában való részvételre. Esetmegbeszélő műhelyek kollégák igénye szerint szerveződtek pénteki napokon, ahol azok az esetek kerültek megbeszélésre, melyekben a kollégák úgy érezték, hogy nincs eszközük a család további gondozásában. Szupervízió 2010 januárjában indult újra havonta egy-egy foglakozás keretében. Ha nagyon tágan értelmezzük a prevenciót azt gondolom, hogy az intézménybe látogató, gyakorlatot teljesítő hallgatók szerepének és helyének a bemutatása, szakmai munkánkkal való megismertetése is fontos, ezáltal elemét képezheti a szakmai-rendszer prevenciónak. Intézményünk kedvelt a hallgatók, valamint a képző intézmények körében – 2010-ben 9 fő 925 órában.
12
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ Mikor 2006-ban „beköltöztünk új helyünkre” azt gondoltuk, hogy végre megvalósulhatnak azon elképzeléseink, melyeket eddig pl. helyhiány miatt nem tudtunk megoldani. Nagyon hamar rá kellett döbbenünk, hogy ez csak az első lépés, hiszen a Központtá való átalakulásunkkal olyan plusz feladatokat is vállaltunk, melyeknek a gyakorlatban való megjelenése még szaktárcai szinten sem kristályosodott ki. Mára már nyilvánvaló, hogy a rendelkezésünkre álló helyet „kinőttük”. Több helyre lenne szükségünk a mindennapi munkánk során a családokkal való segítő beszélgetésekhez, különböző prevenciós foglalkozások, esetmegbeszélők és esetkonferenciák, továbbképzések gördülékeny megvalósításához. Az intézményben 2009-ben zajló fluktáció következtében kialakult szakmai stáb a 2010-es évre teljesen stabilizálódott. 2010 júliusában ellenőrizte intézményünket a Közép-magyarországi Államigazgatási Hivatal Szociális Gyámhivatala és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet. Javaslatukban szerepelt a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat és a Központ harmonizációja, melyet az év októberében dolgoztuk ki – az erről szóló team emlékeztető csatolva. Ennek eredményeként az ellátandó családgondozói területeket újragondoltuk. A Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetőjének távozása miatt, a Szolgálatot Központban dolgozó szakmai vezető vette át. A Pestszentimrei szakmai team is szerkezetileg változáson ment át, mert az asszisztensi státuszban dolgozó kolléganő diplomája és nyelvvizsgája megszerzését követően családgondozói státuszba került át, a GYED-ről visszaérkező családgondozói asszisztens pedig Pestszentimrére került vissza. A munkánk nagyobb részét teszi ki az adminisztráció, így kevesebb idő jut a konkrét családgondozásra. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hozzánk kerülő esetek problematikája is teljesen megváltozott az elmúlt időszakban. Olyan élethelyzetekkel és sorsokkal találkozunk, amelyek jóval meghaladják a kompetenciánkat és szakmai lehetőségeinket a megoldásra, pl. bántalmazások, nagyon kirívó magatartási problémák, gyermek és fiatalkorúak kriminalizálódása, erős agressziós megnyilvánulások a gyermekközösségekben, gyermekkori pszichiátriai problémák stb. Ennek ismeretében egyre több szakmai megbeszélést, szakmaközi összejövetelt tartunk, tematikusabb konferenciákon és továbbképzéseken veszünk részt. A speciális szolgáltatások mára kikristályosodtak, kialakítottuk a magunk értelmezésében (mivel szakmai egyezség nincs) bizonyos feladatmegvalósítási sémákat, melyet úgy érzem, hogy sikerült tartalommal megtöltenünk. A szervezeti és házon belüli jelzési protokollrendszer amit már 2009ben bevezettünk, amely a többszereplős támogatást tette lehetővé egy-egy család életében, elkerülve a párhuzamos, adott esetben a túlgondozás veszélyét stabillá vált. Még mindig nehéz feladatnak bizonyul az utcai- lakótelepi szociális munka kivitelezése, mivel ennek a gyermekvédelemben nincs múltja, ellentétben a klasszikus értelemben vett szociális területtel. Minden olyan kerületben vagy településen ahol ezt meg kell valósítani, másképpen dolgoznak a kollégák. Nincs meg a protokoll. Nálunk az elsődleges ebben a tevékenységben a prevenció. A 2010-es évben is sikerült eleget tenni a jogszabályokban, valamint a szakmai programunkban vállalt feladatainknak, jobban, mint az előző évben. Az alapellátásban gondozott gyermekek száma folyamatos növekedést mutat. Ennek hátterében az áll, hogy az intézmény szolgáltatása mára már jobban beépült a köztudatba, valamint az alternatív programjaink által jobban meg tudjuk szólítani azokat is, akiknek csak preventív jellegű segítségre 13
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ van szüksége. Másrészt nem szabad megfeledkeznünk a problémák átstrukturálódásáról és összetettebb jellegéről sem, ami lényegesen több és nehezebb faladatot ró a családgondozókra. Gondozott családok száma Gondozott gyermek száma
2009. év 608 (összes) 829 (összes)
2010. év 370 (veszélyeztetett) 527 (veszélyeztetett)
Védelembe vétel az elmúlt évben növekvő számot mutatott 55 gyermeket (2009-ben 32) érintett, itt a védelembe vételhez vezető okok közt megjelenik a gyermek kezelhetetlensége, magatartási problémái, a szülők alkoholizmusa, a gyermekek elhanyagolása, igazolatlan hiányzásai. Talán kevésnek mondható ez a szám az összes gondozott gyermek arányához viszonyítottan, ám az a tapasztalat, hogy ez a hatósági eljárás igen hosszadalmas és az esetek csekély mértékében vezetnek eredményre. A védelembevételek számának emelkedését az is befolyásolta, hogy 2010. augusztus 31-el hatályba lépett jogszabály szerint az 50 tanóránál többet hiányzó gyerekeket kötelezően védelembe kell venni. Jelentős változás nem figyelhető meg a szakellátásba vett gyermekek számában, mert míg 2009. évben 71 gyermek élt vérszerinti családjától távol, addig 2010-ben 72 gyermek. 2010 évben összesen 7 gyermek hazakerülésében (2009-ben 3 gyermek) játszottunk aktív szerepet, ami az elmúlt évek számadatait figyelembe véve több mint 100%-kal emelkedett. Azonban ezekben az esetekben is számolni kell azzal, hogy a gyermek ismételten visszakerül a szakellátó rendszerbe. Ha valaki ugyanis több évet töltött el a szakellátásban, akkor a gyermek és a szülők már a kapcsolattartás ellenére „elszoktak egymástól” nehezebb az összhangot megtalálniuk, ami rengeteg konfliktussal jár. A családjából kiemelt gyermek, illetve szüleik családgondozásának fő irányát a Gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv szolgáltatta. A szülők támogatása során együttműködtünk a Budapest Főváros Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálatával, valamint a gyermekotthonok családgondozójával. Az egyéb feladatok kivitelezésében, mint kapcsolattartás segítése, lakáskörülmények rendezése, segítséget kértünk és kaptunk is a társintézményektől. A családgondozóink minden esetben felkeresték a gyermeket az új gondozási helyén, illetve tartották a kapcsolatot a szülőkkel. A gondozotti létszám statisztikai csökkenése azzal a fontos ténnyel magyarázható, hogy a KSH felé szolgáltatott adatok gyűjtése és számszerűsítése változott. Az idei évben az intézményünknél megfordult családok száma helyett, csak azokkal kellett, és tudunk mi is számolni, akik részére egyéni gondozási terv készült, vagyis akikkel minimum több mint 30 napot foglalkozott a családgondozó. Sok olyan ügyben jártunk el azonban, segítve gyermeknek és családjának, akiknek a problémáját a professzionális, képzett szakembereink megfelelő szakértelemmel segítik megoldani, az előzőekben említett 30 napon belül. A gondozotti létszám alakulása meglátásunk szerint nagyban összefügg azzal is, hogy a jelzőrendszeri feladatokat ellátó szakemberek képzettsége is egyre adekvátabb (intézményünk is finanszírozott egy 15 fős gyermekvédelmi felelősöknek akkreditált képzést 2010-ben). Nőtt a jelzőrendszer tagjai által kezdeményezett, valamint csökkent a hatóság által kezdeményezett kapcsolatfelvételek száma. Ugyanakkor még mindig nem mondhatjuk el azt, hogy a kerület jelzőrendszere jól és olajozottan működik. Továbbra is probléma a jelzés írásba foglalása, a felelősségvállalás kérdése, a kompetencia határok betartása, feladatok megosztása valamint az információ áramlás. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködésünk az elmúlt évek során azonban ennek ellenére javult. Az évben a védőnői szolgálat dolgozóival 26 gyermek (2009-ben kapcsán 21) kerültünk kapcsolatba. Egyre többször keresik fel intézményünket és egyre nyitottabbak, bár még mindig félve teszik meg a bejelentésüket, vagy olyan feladatot, hatáskört szeretnének telepíteni hozzánk, 14
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ mellyel nem rendelkezünk. A szakmai kapcsolat javítását szolgálta, hogy kórházi szociális munkát végző kollegánk rendszeresen jár ki a védőnői körzetekbe. A bölcsődékkel maximálisan jó a kapcsolatunk, ha kérünk véleményt, javaslatot, azonnal, késlekedés nélkül rendelkezésünkre állnak. A 2010-es évben 18 gyermek ügyében éltek jelzési kötelezettségükkel. A nevelési-oktatási intézmények tekintetében a kép már színesebb. A gyermekvédelmi felelősöket minden tanév kezdetén felkeressük saját intézményeikben és aktualizáljuk a közös feladatokat, megbeszéljük az esetleges jogszabályváltozásokat. A tavalyi évben a legtöbb nehézséget az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos jogszabályváltozás adta. Az iskolák eltérő házirendje (az igazolások elfogadásának tekintetében), a hiányzások számításának különbségei (percben vagy teljes órában számítják), a probléma megoldásában való együttműködés, a jelzési kötelezettség elmulasztása, mind - mind nehézséget okozott az együttműködésben. A területi és a személyi változások miatt fontosnak tartottuk, hogy új kollégáinkat bemutassuk az értekezleten. Itt került bemutatásra a távozó szakmai vezető helyébe lépő új vezető is. Az együttműködéshez elengedhetetlen a személyes kontaktus lehetőségének megteremtése. A gyermekvédelmi felelősök az összekötők a Központ és az iskola között, de munkájuk nagyban függ az igazgatójuk és kollégáik együttműködésétől. A Eötvös Lóránd Általános Iskolával együttműködési megállapodás keretében állapodtunk meg a rendszeres fogadóórák tartásáról, melynek keretében tanár, diák, szülő egyaránt felkereshet minket kérdéseivel. Az írásos jelzések vonatkozásában is javulás figyelhető meg, ám még mindig nehézkes a problémásabb esetek felvállalása és leírása. Az is előfordul, hogy még mindig nem tudják eldönteni az oktatási intézmények, hogy milyen problémával, mennyi idő után jelezzenek. Indokolt esetekben elmarad a jelzés, máskor pedig nem a gyermekvédelem kompetenciájába tartozó üggyel keresnek meg minket. A leggyakoribb inadekvát megkeresés a család és az iskola, illetve a gyermek és a pedagógus közötti konfliktusok megoldására irányuló jelzés. Probléma még, a pedagógiai vélemények megküldése. Néha egy – egy gyermek ügyének rendezése miatt elengedhetetlen az iskola, illetve a pedagógusok véleményének ismerete, melyben olyan információk is lehetnek, amik befolyásolhatják a gondozást. A pedagógiai véleményekre olykor több hónapot is kell várnunk. Az óvodákból még mindig kevés jelzés érkezik és olyan évekre visszamenő problémák nem kerülnek napvilágra melyekről, ha idejében értesülnénk, és azt kezelnénk, akkor a segítség hatékonyabb lehetne. Egy - egy óvoda gyermekvédelmi felelősével kifejezetten jó és szoros az együttműködés. Az esetmegbeszéléseken és esetkonferenciákon minden alkalommal részt vesznek, folyamatos személyes és írásos kapcsolattartás is működik. A pozitív változásban szerepet játszik, hogy az óvodavezetők értekezletére kapott meghívásnak eleget téve, sikerült, átbeszélni olyan kérdéseket, melyeket eddig nem mertek megkérdezni. Reméljük az aktív együttműködők száma folyamatosan bővül. A közoktatási intézményektől összesen 310 jelzés érkezett 2010-ben (2009-ben 284). Az általános iskolák tekintetében a legnagyobb arányt a lakótelepi iskolák képviselik, a kertvárosi iskolákból kevesebb a jelzés. Középiskolák tekintetében a jelzések száma a kerületünkben élő fiatalokra vonatkozik. Ezek száma 2010 szeptembere után jelentősen megnövekedett, a törvényi szabályozás megváltozása miatt. A jegyzői gyámhatóság munkatársai minden esetben készségesen álltak a rendelkezésünkre, szakmai megkereséseinket és indokainkat szívesen fogadták, illetve elfogadták. 2010-ben a gyámhatóság és a gyámhivatal együttesen 182 gyermek (2009-ben 124) ügyében kereste meg intézményünket. Az igazolatlan hiányzások miatti védelembevételek kapcsán szinte napi kapcsolatban vagyunk az ügyintézőkkel, az együttműködés jó.
15
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ A gyámhivatali kollégák nem aktívabbak az előző évekhez képest, annak ellenére, hogy a 2010-es évben kezdeményeztük és meg is valósult egy szakmai összejövetel, ahol igyekeztünk a kardinális kérdésekre koncentrálni. Az ügyekben jogszabályok által meghatározott határidőket nem minden esetben tartják. Nem ritka hogy, az átmeneti nevelésbe vétel vagy a családba fogadás határozatára hónapokat kell várni, ami egyáltalán nem a gyermek érdekét szolgálja. Nehézkes úgy dolgozni, hogy nem egyformán értelmezzük és kezeljük a jogszabályokat, bár azt gondolom, hogy a hivatal dolgozói és az intézmény munkatársai is rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel, de mégis még mindig előfordul, hogy elbeszélünk egymás mellett, és a nem egyforma jogértelmezés is nehézségeket okoz. A rendőrséggel való viszonyunk jelentősen javult. A rendőrkapitányság élén újabb személyi változás történt. A személyes kapcsolatfelvétel során újra előkerült az együttműködés és a jelzőrendszerben elfoglalt helyzetük megbeszélése. Az elmúlt évekhez képest többször érkeznek jelzések, de még kevés esetben nyújtanak információt olyan ügyekben, ami egy-egy gyermek sorsát érdemben el tudná dönteni a jövőre vonatkozóan. A hozzátartozók közötti erőszakról, bántalmazásokról több esetben tettünk jelzést feléjük, aminek kapcsán vizsgálat ugyan indult, de nem született elmarasztalás, ítélet a bántalmazókkal szemben az eseteket rövid időn belül lezárták. 43 esetben érkezett jelzés (2009-ben 48) melynek egy része egyéb rendőrkapitányságoktól jött. A gyermekvédelmi feladatokat ellátó kolleganővel kifejezetten jónak és eredményesnek mondható a kapcsolatunk, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást, sőt több esetben kereste meg jogászunkat egyegy jogi kérdés közös elemzése kapcsán. Általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb problémánk a jelzőrendszer tagjaival abból adódott, hogy a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ dolgozói gyakran nem tudtak érvényt szerezni a jogszabályban foglaltaknak, mert a más ágazat dolgozói nem ismerik megfelelően a gyermekvédelmi törvényt, minisztériumi állásfoglalásokat, nem tartják be a jelzési és együttműködési kötelezettségüket illetve nem tartják magukra nézve kötelezőnek, másképpen értelmezik. A nemek és életkorok tekintetében a gondozott gyerekek körében egy átstrukturálódás figyelhető meg. Egyre több gyermek családjával már születés előtt vagy kisgyermekkorban (0-5 év) ismerkedtünk meg. A legtöbb esetben az elsődleges jelzőrendszeri tagok jeleztek (védőnő, háziorvos, bölcsőde), mert nem volt megoldott a lakhatása a gyermeket váró szülőknek, vagy egyedül maradt az anya, vagy válófélben, széthullóban volt a család, vagy már a nagyobb gyermekek kapcsán ismertük a családot. A 6-13 éves gyermekek száma kissé csökkent, de változott a problémák típusa. Itt többnyire a szülők közt dúló konfliktus volt a legjellemzőbb. Több lett a szülő-gyermek konfliktus, ami eddig nagyobbaknál volt inkább jellemző, valamint a pedagógus-diák konfliktusok száma is emelkedett. Megfigyelhető volt még a „lógás” és a deviáns csoportokba való tömörülés (bandázás), a szerhasználat, az esetlegesen felmerülő egészségügyi, mentális problémák is. Sok ilyen korú gyereknek az általános iskola elvégzése is nehéz, kimaradoznak az oktatásból. Tankötelezettségünknek egyre többen nehezen, vagy nem tesznek eleget. A 14-17 éves gyermekek/fiatalok száma nőtt, mind a lányok, mind a fiúk tekintetében. Az itt előforduló problémák oka a már korábban elkezdődött szülő-gyermek konfliktusok kicsúcsosodása (nevelési hibák), igazolatlan iskolai hiányzás, deviáns korcsoportokba való tömörülés, deviáns magatartás (TESCO-s lopások, rendőrségi ügyek) volt. 16
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ 0-5 év fiú lány
2009. 60 54
6-13 év 2010. 69 51
2009. 91 68
14-17 év 2010. 103 83
2009. 114 86
2010. 119 100
Veszélyeztetett az a gyermek – az általunk használt megközelítésben -, aki nevelkedési környezetében akadozva, hiányosan, vagy egyáltalán nem kapja meg a testi, lelki, értelmi és érzelmi fejlődéséhez szükséges tényezőket, melyek az egészséges fejlődésükhöz elengedhetetlen. Számuk 2010-ben 584 (2009-ben 640). Látszólag nagymértékű csökkenésről beszélhetünk, de ez inkább a már korábban említett statisztikai változásnak tudható be. Ugyanakkor ez csak a jéghegy csúcsa, mert a kerület összes gyermekéről nem vezetünk nyilvántartást, hiszen nem állunk velük kapcsolatban. Nemcsak a veszélyeztettet gyermekek száma emelkedett, hanem a veszélyeztetettségi tényezők is kiszélesedtek, átalakultak. Nem beszélhetünk, olyan családgondozásról, illetve családról ahol ne találkoznák a problémák halmozódásával, hiszen egyik hozza magával a másikat. Nem létezik kizárólag „egy problémás család”. A statisztikák készítésekor a jelzésben megfogalmazott problémát a jellemzőbb probléma/mák szerint soroljuk be. Ennek tükrében értendők az alábbiak: Környezeti okok (gyermeknevelési probléma, családi konfliktus, szülők életvitele, elhanyagolás) miatt veszélyeztetett volt 271 gyermek (2009-ben 147). Magatartási, beilleszkedési problémák miatt 164 gyermek (2009-ben 194) volt veszélyeztetett. Ez alatt értjük a gyermek negatív magatartását, mely veszélyeztetőleg hat magára a gyermekre, a közösségre (otthoni, iskolai). Anyagi okok miatt 117 gyermek (2009-ben 221) volt veszélyeztetve, ami azt jelenti, hogy a gyermeket nevelő családok súlyos anyagi megélhetési gondokkal küzdenek. Egészségügyi okokból (fogyatékosság, retardáció; szenvedély beteg, pszichiátriai beteg is) tárgyévben 32 gyermek (2009-ben 33) volt veszélyeztetve. Itt értjük a gyermek egészségügyi (speciális oktatást és egyéni bánásmódot igénylő gyermek) problémáját. 41 esetben vált szükségessé intézkedésünk családon belüli bántalmazások kapcsán. A veszélyeztetettségi mutatókhoz igazodik a kezelt probléma típusok köre is, mely alapján a családgondozás iránya meghatározott. Probléma Anyagi Gyermeknevelési Gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség Magatartás, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek
2009. év/gyermek 210 58
2010. év/gyermek 183 78
52
21
21 28 23 45 17 5 14
52 51 42 48 31 12 9
Elmondható, hogy nem nőtt az elmúlt évekhez mérten azoknak a gyermekeknek a száma, akik elsődlegesen, illetve többek között anyagi okok miatt kerültek intézményünkkel kapcsolatba. Emelkedett a gyermeknevelési és csökkent gyermekintézménybe való beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekeknek a száma, de emelkedett a magatartás teljesítményzavaros gyermekeknek a száma, annak ellenére, hogy most már a közoktatási intézmények is az esetek nagytöbbségében keresik meg intézményünket ilyen jellegű problémákkal is. Kiütközik azonban, hogy a családi 17
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ konfliktusok száma nőtt, amit összefüggésben látunk a családok fokozatos elszegényedésével, eladósodásával és az ebből fakadó megélhetési nehézségekkel, melyek maguk után vonják az egyéb devianciaformákat, szenvedélybetegségeket is. Talán az előzőeknek a rovásáras írható az is, hogy a családon belüli bántalmazások száma egyre magasabb. A szenvedélybetegek száma azonban csökkent, de egy nagyon erős életkori lefelé csúszást figyelhetünk meg. Ezen adatok szintén nem halmozottak! A Csibész Gyermekjóléti Központ működésének feladatai A Gyermekjóléti Szolgálat – összehangolva munkáját a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve egyéb más szolgáltatokkal – az ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenység (szervezés) keretében látta el feladatát. Szervezési feladatok körében Szabadidős programok szervezése – prevenciós programok között került tárgyalásra. Az észlelő- és jelzőrendszer folyamatos működtetéséhez kapcsolódóan, megtartottuk az éves tanácskozásunkat, valamint 6 alkalommal szakmai (interaktív) beszélgetésekre, műhelymunkákra hívtuk a tagokat. 2010 március 31-én megtartottuk az éves jelzőrendszeri tanácskozásunkat. Az elmúlt évekhez képest újítás volt, hogy csak a 1-1 főt hívtunk meg jelzőrendszeri intézmények, szervek képviselőiből a tanácskozásra – lehetőség szerint a vezetőt -, ezzel is erősítve a párbeszéd jelleget és elhagyva a beszámolóit. Ez meglátásunk szerint sikeres is volt, hiszen érdemben tudtunk beszélgetni és javaslatokat megfogalmazni a Képviselő-testület felé. A tanácskozás emlékeztető anyaga csatolva. A rászoruló családok részére 2 alkalommal szerveztünk ruhabörzét, illetőleg a helyi Vöröskereszt jóvoltából alkalmanként élelmiszer és ruha adományokat is tudunk biztosítani a rászorulok részére. A Vöröskereszt által felajánlott adományokat a különböző rendezvényeinknél, mint tárgyjutalom is fel tudtuk használni. Módszertani intézmény lévén rendszeresek a módszertani konferenciák, megbeszélések, továbbképzések, melyek egy részét munkatársaink szerveztek, illetve részt vettek a mások által szervezett szakmai rendezvényeken. (Lsd. bővebben Módszertanosok beszámolója) Részt vállaltunk a nyári gyermekétkeztetés lebonyolításában. Két hónapon keresztül konzerv élelmiszert osztottunk naponta a családoknak. Szolgáltatási feladatok körében A Szolgálat által nem biztosított szolgáltatások igénybevételének érdekében 415 gyermek esetében (2009-ben 63!!!) éltünk közvetítéssel oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatók irányában. Gondozási feladatok körében Segítő beszélgetésre 367 gyermek esetében került sor, hasonlóan a tavalyi évhez Családtervezési, pszichológiai, jogi, nevelési és mentálhigiénés valamint káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadásokra 829 gyermek esetében került sor. Mediációra 5 gyermek, kapcsolattartásra 81 alkalommal került sor. Esetkonferenciát 57 esetben tartottunk, 88 gyermeket érintően melyre az érintett felek meghívásán túl, igyekeztünk a jelzőrendszer tagjainak részvételét is szorgalmazni, akik jellemzően részt is vettek a konferenciákon. Legkevésbé a gyermekorvosok és a gyámhivatali ügyintézők vettek részt. Esetmegbeszélésre 64 alkalommal került sor. 18
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ A családjából kikerült gyermek visszahelyezése érdekében 2010-ben 27 gyermek esetében vettünk részt felülvizsgálati tárgyaláson (átmeneti és tartós nevelésbe vétel), míg elhelyezési értekezleten 37 gyermek ügyében. 45 gyermek esetében első védelembe vételi és 32 gyermek esetében felülvizsgálati tárgyaláson vettünk részt. Oktatási intézményekben 6 alkalommal vettünk részt fegyelmi tárgyaláson. Rendőrségi és bírósági meghallgatáson 4 alkalommal vettünk részt. Segítettük a családjainkat hivatalos ügyeik elintézésében 302 gyermeket érintően, míg információkat 2010-ben 351 gyermek esetében adtunk. Örökbefogadással kapcsolatosan 7 gyermek esetében jártunk el. 5 szociális válsághelyzetben lévő anya gondozását látta el központunk. 829 gyermekkel kapcsolatosan tettünk családlátogatást (1822 db családlátogatás!!!), 95 gyermek esetében készítettünk környezettanulmányt, és 2845 darab feljegyzést készítettünk. Speciális szolgáltatásaink A Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ 2006 óta, Központhoz tartozó speciális szolgáltatásként biztosítja a készenléti szolgálatot a kerületben élő családok, valamint a kerületben dolgozó szociális szakemberek számára. A szolgáltatás lényege, hogy a hívó krízishelyzetben azonnali segítséget, valamint szakmai tanácsot kaphat a nyitvatartási időn túl is. A Központ munkatársai előre meghatározott időben, heti váltásban biztosítják az ügyeletet, a fogadott, valamint tárcsázott hívásokról hivatalos nyilvántartást vezetnek. E szerint 2010-ben, 52 hét alatt 15 alkalommal (2009-ben 7 alkalommal) érkezett hívás a telefonra. Ebből túlnyomórészt segítséget, tanácsot, információt kértek krízishelyzetben lévő szülők. Az ügyeletet biztosító munkatársak ezekben az esetekben közvetítői szerepet töltöttek be, valamint információt, tájékoztatást adtak. Több alkalommal a szolgálatot teljesítő kolléga vette igénybe a telefont Központon kívüli munkavégzése során, intézkedés céljából. Egy-egy telefont követően az ügyeletet biztosító munkatárs további intézkedéseket tesz a probléma típusától függően, esetleg egyéb hívásokat indít a megoldás segítése érdekében. A hívást követően, ha a család Központunknál nyilvántartásba van, a készenléti szolgálatot teljesítő munkatárs értesíti a családgondozót a történtekről, további intézkedés, valamint az ügy mihamarabbi megoldása érdekében. A gyermekjóléti központhoz tartozó további speciális szolgáltatásként a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ kapcsolattartás helyszínét biztosítja, melynek célja, hogy a gyermek, és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy egy semleges, külső behatástól mentes helyen találkozhasson egymással. Erre csak hivatalos bírósági, vagy gyámhivatali határozat alapján kerülhet sor. A Központ hatásköre nem terjed ki konfliktuskezelésre, valamint mediációra, feladatunk a kapcsolattartási ügyelet helyszínének biztosítása. A kapcsolattartást hetente három nap, hétfőn és szerdán 13-16 óra között, és szombaton 9-13 óra között biztosítja váltásban 2 munkatárs (családgondozók, utcai szociális munkások, szakmai vezető, intézményi koordinátor, családgondozó asszisztens). A kapcsolattartásról minden alkalommal esetlap készül, amin a találkozás körülményei kerülnek feljegyzésre, az ez alapján készült összesítést bírósági, valamint gyámhivatali felkérésre továbbítjuk. 2010 évben 5 család (2009-ben 3 család) kapcsolattartása zajlott a Központ területén, valamint 2 család (2009-ben 1 család) kapcsolattartása a Gyermekek Átmeneti Otthonának területén, és 3 család (2009-ben 2 család) a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat területén. 19
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Az Átmeneti Otthon szolgáltatásait az egyik család csak a gyermek átadása-átvétele idejére veszi igénybe. A bírósági, gyámhivatali határozatok szerint 9 család kapcsolattartását szabályozta le Központunkba, 1 család pedig a szülők közös megegyezése alapján kérte, hogy helyszínt biztosítsunk a találkozásra. Bírósági végzés alapján, valamint szülői kérésre 112 alkalommal (209-ben 122) biztosította a kapcsolattartás helyszínét Központunk, ebből 77-szer (2009-ben 99) létrejött és 35 alkalommal (2009-ben 23) elmaradt. Ezek többnyire igazolt esetekben maradtak el. Írásos vagy telefonos intézkedés 34 alkalommal történt. Az ügyeletet 2010-ben ténylegesen 171,5 órában (2009-ben 143 óra) biztosította a Központ, továbbá 7 alkalommal segítettünk a gyermek átadása-átvétele kapcsán. mikor kezdődött
időpontja
megvalósult (alkalom)
nem valósult meg 0 19 0 2
intézkedések (levél, telefon, konzultáció) 0 16 0 4
1. család 2. család 3. család 4. család
2010. 2010. 2010. 2010.
„átadás-átvétel” hetente 2 óra 2 hetente 2 óra 2 hetente 4 óra
6 1 1 17
5. család
2010.
2 hetente 2 óra
2
0
4
6. család
2008
2 hetente 1 óra
20
8
0
7. család 8. család
2008. 2010.
24 1
1 0
0 6
9. család 10. család
2009. 2010.
2 hetente 3 óra 1 alkalom„átadás-átvétel” hetente 1.5 óra havonta 3 óra
5 0
3 2
3 1
Utcai és lakótelepi szociális munka. Jelen tevékenységük alapvetően gyermekek hasznos szabadidő eltöltésének szervezéséből áll, és ezen felül tematikus csoportokat vezetnek, korrepetálnak is. Konkrét feladataikat lsd. az előzőekben. A 2010 év kórházi és egészségügyi szociális munkája több és súlyosabb esetet hozott az előző évekhez képest. Megnövekedett a családgondozóval vagy szakemberrel történő családlátogatások száma. Csökkent a védőnői egyéni konzultáció annak ellenére, hogy a tőlük érkező jelzések változatlanul érkeznek, sőt meg is szaporodtak. Szorosabbá vált az együttműködésük a családgondozókkal, sok esetben közösen végeznek családlátogatást. A védőnői konzultációk a következő témákat ölelték fel: A jelzési kötelezettség és a következmények annak elmulasztása esetén. Deviancia a családban. A védőnő teendői ezekkel a családokkal. 2H, 3H jelentése, tartalma, a védőnők által gondozott családok felmérése ebből a szempontból. A központ szervezeti felépítésében és a nyitva tartásban történt változások áttekintése. Személyi változások (csg., védőnő). Területi felosztás változásai a védőnői szolgálatnál és a Központban. Esetek összetétele: fiatalkorú terhes: 5 (12 éves volt a legfiatalabb) válságterhes: 13 tartós beteg: 8, ebből gyermek 3 20
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ pszichiátriai beteg: 12 (ebből 2 öngyilkos anya, az egyik terhes is volt) magzati gondnok kirendelésének kérése a Gyámhivataltól: 2 (sikertelen) újszülött örökbeadása közvetlenül szülés után a kórházból: 2 (fiatalkorú anya, titkolt terhesség, Gólyahírrel együttműködésben) ideiglenes elhelyezés indítása: 3 (1 szülő kérésére, 2 elhanyagolás miatt) Családgondozóval történő esetkezelés: családlátogatás: 70 konzultáció a családdal: 68 konzultáció családgondozóval: 115 esetkonferencia: 5 esetmegbeszélés: 1 elhelyezési tárgyalás: 3 Az év során 119 feljegyzés készült. Egyéb szakemberrel történő konzultációra 54 alkalommal került sor. (nőgyógyász, kórházi védőnő, védőnő, gyermekorvos) Az egészségügyi adatlapok kitöltésében közreműködött a családgondozóval és a gyermekorvosokkal. Szakmaközi konzultációt 2 alkalommal szervezett az iskolavédőnők számára. Első alkalommal a szakmai vezetővel közösen adtak tájékoztatást tevékenységünkről és az együttműködés lehetőségeiről. Második alkalommal meghívtuk az iskolavédőnőket intézményünkbe személyes találkozóra a családgondozókkal és a többi szakemberünkkel.
21
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat A Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat jelenleg is használt hivatalos helyiségeinek 2004 februárjában volt az ünnepélyes átadása. Az új irodaépület egy sokkal gyermek centrikusabb kliens fogadást tett és tesz lehetővé. Sajnos, mára már kinőtte a Szolgálat a rendelkezésére álló helyiségeket, még mindig rengeteg problémát okoz, hogy nincs interjú szoba, zsúfoltak az általunk használt irodák. Ez nagyban megnehezíti a kliensek fogadását, az intim és bizalmas beszélgetések zavartalan lebonyolítását, az esetmegbeszélések, esetkonferenciák, kapcsolattartások lefolytatását. Ezt a nehézkes helyzetet befolyásolja, hogy az általános iskola, bizonyos időszakokban a rendelkezésünkre bocsátotta a nagytermét, - amelyet elsősorban prevenciós tevékenységek folytatására használunk-, de ez kevésnek bizonyult. Nagyon zavaró, hogy ha az iskola használja a termet, akkor az előtéren jönnek keresztül az iskolások, ahol a családgondozók éppen a családokkal foglalkoznak. Míg 2009-ben 274 gyermekkel és 213 családdal dolgoztunk, 2010-ben 183 gyerekkel és 135 családdal. A csökkenés csak statisztikailag valósult meg, mert a KSH adatszolgáltatásban csak azok a gyerekek jelennek meg akik, veszélyeztetettek, és számukra gondozási nevelési tervet készítettünk. Kimaradnak az adatok közül azok a gyerekek és családok, akiknek sikerült rövid időn belül segítenünk vagy problémáját megoldanunk. (Gondozási nevelési tervet csak a minimum 30 napon túli gondozás után kell készíteni.) Az irattárból előkerült ügyek száma 2009-ben 87 ügy 118 gyermeket érintett, 2010-ben 66 család iratanyagát vettük elő további gondozásra. Új ügy 2009-ben 108 család, 2010-ben 72 gyermek 63 családból. Az első találkozás során a családgondozó minden esetben tájékoztatta a klienst a jogairól, a Szolgálat által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról, a szolgáltatások tartalmáról és feltételeiről, s az eredménytelenség esetleges következményeiről. A tájékoztatás megtörténtét a kliens aláírásával igazolta egy adatlapon. A jelzőrendszer tagjai a kapcsolattartás, kapcsolatfelvétel során választhattak az írásos- és elektromos kommunikáció, a telefonos megkeresés, illetve a személyes találkozások adta jelzési lehetőséggel, melyet minden esetben írásos regisztráció és az elért eredményekről való tájékoztatás követett. Folyamatos kapcsolattartás volt az eset során érintett valamennyi szakemberrel, nem egy esetben együttes családlátogatás - és gondozás is folyt. A kapcsolatfelvételre az érintett fél személyes megkeresése alapján is volt lehetőség. A tapasztalatok alapján ez a kapcsolat felvételi mód a leghatékonyabb. A családgondozók felkereshetők voltak személyesen is ügyeleti idejük alatt. Az ügyeleti időn kívül igény és szükség szerint felkeresték a családot, illetve közösen jártak el ügyeikben. Amely probléma meghaladta a lehetőségünket és kompetenciánkat, abban az esetben felvettük a kapcsolatot a megfelelő szakemberrel, intézménnyel és időpontot egyeztettünk. A kapcsolatfelvételt tekintve míg 2009-ben 5 gyermek kereste fel a Szolgálatot önként, pusztán tanácsadás, segítségnyújtás céljából, mely gondozási tevékenységet nem igényelt, pl. iskolaválasztáshoz segítségkérése. 2010-ben egy gyerek sem kereste fel önként szolgálatunkat. Szülővel együtt 15 gyermek kért segítséget az elmúlt évben. Az észlelő- és jelzőrendszer tagjai közül a legtöbb jelzést a közoktatási intézmények tették, hiszen ők találkoznak legtöbbet a gyermekekkel. A 2010. évi jelzéseik száma 155 volt (2009-ben 67). A hatóság által együttműködésre kötelezett gyermek 1 volt 2010-ben, 2009-ben nem volt. egy sem. Rendőrségi jelzések száma 20 gyermekről (2009-ben 24) szólt. Az egészségügyi szolgáltatók jelzéseinek száma 16 (2009-ben 14) volt. A kórházak, gyermekorvosok kevésbé jeleznek, a védőnők együttműködése 22
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ szorosabbá vált az elmúlt időszakban. Ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelettől összesen 6 jelzés érkezett, míg 2009-ben egy sem. Az önkormányzattól, jegyzőtől és a gyámhivataltól összesen 84 jelzést (2009-ben 82) kaptunk, melynek legnagyobb számát a jegyzői gyámhatóságtól érkezettek teszik ki. A 2010-es évben nem érkezett jelzés napközbeni kisgyermek ellátást nyújtóktól (bölcsődétől), menekülteket befogadó állomástól, társadalmi szervezettől, egyháztól, és áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezettől. A fenti adatok csak a 2010-es évben érkezett új ügyekre vonatkozik, a 2009-es adatok pedig halmozott adatok. A probléma típusokat tekintve leggyakoribb az anyagi természetű (lakhatási, megélhetési), mely 76 gyermek esetében volt megfigyelhető. A gyermeknevelés, családi konfliktusok és a szülők-család életvitele is jelentős probléma halmazt jelentettek az elmúlt évben 28; 29; 15 új esetnél jelentett nehézségeket és tette szükségessé a gondozásba vételt. A veszélyezettséget előidéző problémák között voltak a szülői elhanyagolás, beilleszkedési-magatartási problémák és a családon belüli bántalmazások. A problématípusok legkisebb hányadát a fogyatékosság és retardáció, illetve a szenvedélybetegségek tették ki 2-2 esetben. Feladatainkat 2010-ben is a veszélyeztetett gyermekek és családjaik gondozása adta, melyeknek gondozás, szervezés és szolgáltatás útján tettünk eleget. Emellett preventív és rehabilitációs feladatokat is elláttunk. Ezen feladatok körébe tartozó problémák felderítése és kezelése egy helyen történt. A gyermekek és szüleik tájékoztatást kaptak a kerületben igénybe vehető támogatásokról, szolgáltatásokról, megismerhették a jogaikat, pszichológiai, jogi, egészségügyi szakirányú segítségekről, szabadidős tevékenységekről informálódhattak. Összefoglalva koordinációs feladatokat is elláttunk. Szakmai tevékenységeink Pártfogói megkeresésre láttunk el gondozási feladatokat 2009-ben 1 gyermek esetében 2010-ben 3 gyermek esetében. Esetkonferenciát és esetmegbeszélőt 2009-ben 143 alkalommal, 2010-ben 183 gyermek esetében tartottunk. Elhelyezési értekezleten a TEGYESZ-ben 2009-ben és 2010-ben is 3 alkalommal vettünk részt. Kapcsolatügyelete 2010-ben 2 családnak és 3 gyermeknek volt szolgálatunknál. Készenléti szolgálatot 10 alkalommal láttunk el. Várandós anya, akinek segítséget nyújtottunk 2009-ben 1 anya 2010-ben 4 (anyaotthon keresése, családi konfliktusok). Leggyakoribb tevékenységeink voltak az információnyújtás, tanácsadás, segítő beszélgetés, hivatalos ügyekben való közreműködés. Számszerűsítve egyenként 183-183 gyermek esetében tettük meg. Családlátogatások száma összesen 183 gyermeket érintően volt, amit októberig 3, utána 4 családgondozó végzett el. Kompetencia határainkat figyelembe véve 40 gyermeknél történt más szakemberhez való átirányítás. Védelembe vételi tárgyaláson (új eset) 11-szer jelentünk meg 2010-ben, majd ennek felülvizsgálatán pedig 1 alkalommal. Konfliktuskezelést 34 gyermek esetében végeztünk. Örökbefogadással kapcsolatosan 1 gyermek családjának segítettünk. 23
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Tanácsadói rendszer és tevékenység Az intézmény alkalmazásában három olyan szakember áll, akik elsődlegesen tanácsadási feladatokat látnak el. Ilyen a pszichológus, a fejlesztőpedagógus és a jogász. Mindhárom szakember valamennyi tagintézmény és területi iroda vonatkozásában ellátja a feladatát. Szakmai tevékenységük kettős: egyrészt ellátják azokat a feladatokat, melyeket jogszabály a feladatkörükbe utal, másrészt felvállalnak és biztosítanak olyan szolgáltatásokat, melyek hiányként jelentkeznek a kerületben a gyermekvédelem terén. Mindhárom szakember egyéni fogadó rendszer dolgozott ki, mely igazodik a kliensek és az intézmények igényeihez. Ennek következtében a 2010es évben kétszer is módosításra került fogadási napjuk és idejük. Pszichológus szakmai munkájáról Egyéni foglalkozások A foglalkozásokra általában érzelmi és magatartási problémák, iskolai mulasztások miatt került sor, bizonyos esetekben családi krízisek (pl. a szülők válása, illetve az ennek kapcsán fellépő érzelmi nehézségek), az életkörülmények megváltozása tette a családgondozó vagy a szülő szerint indokolttá a beavatkozást. Volt, hogy a Központ jogásza, vagy az iskola gyermekvédelmi felelőse irányította a szülőket, gyermekeket. A terápiás cél a legtöbb esetben a szorongás oldása, az iskolai teljesítmény növelése és a hiányzások számának csökkentése, továbbá az érzelmi és magatartási problémák enyhítése volt. Óvodások és általános iskolás korúak esetében most is a szülővel folytatott első interjú előzte meg a találkozást, a serdülők általában a szülőkkel együtt jelennek meg az első interjún. A serdülőknél több esetben nehézséget okozott, hogy a szülők nem időben kértek segítséget. Náluk változatlanul (kevés kivétellel) inkább az időben behatárolt terápiák, rövidebb időszakot átfogó konzultációk tűnnek hatékonyabbnak, igény szerint a folytatás lehetőségének biztosításával. A tapasztalatok alapján nagy a (rejtett vagy nyílt) igény a szülőkonzultációra, a szülők pszichológiai támogatására is. Nehéz élethelyzetekben, több esetben elegendőnek bizonyult az érintett szülő egykét konzultáció keretében történő megsegítése, rövid nevelési tanácsadással. A Gyermekek Átmeneti Otthonának meglévő vagy új lakói közül sok gyermekkel volt kapcsolat, részben egyéni foglalkozások keretében, de voltak, akik csoportfoglalkozáson is részt vettek. Családterápiára három esetben került sor, ilyenkor főként a szülő-gyermek kapcsolat javítása volt a cél. Ebben az évben két, a Családok Átmeneti Otthonában lakó családdal került kapcsolatba. Ez az egyik esetben az édesanyával lefolytatott egyszeri konzultációra, a másik esetben diagnosztikára és a szülőnek adott visszajelzésre terjedt ki; ez utóbbi esetben kiköltözésük után pár hónappal az édesanya újból felvette velem a kapcsolatot, és a gyermekkel ismét elkezdtük a munkát. Egy alkalommal kért orvosi kivizsgálást a gyermek tünetének természete miatt. Pszichiátriai vizsgálat kezdeményezésére három alkalommal került sor. Két alkalommal a gyermek életkora és a probléma természete miatt baba-mama konzultációt javasolt az OGYEI-ben. Csoportok Ebben a félévben három csoport szervezésében, vezetésében vett részt. Az első mesecsoport munkáját 2010 tavaszán kezdte meg. A kezdeti tapasztalatokat felhasználva 2010 őszétől a csoport kettős vezetéssel, a kereteket némileg átalakítva folytatódott. 2010 tavaszán az Ady Endre Utcai Általános Iskola egyik különösen problémásnak tartott osztályában tartott három alkalommal csoportfoglalkozást az utcai és lakótelepi szociális munkásokkal. A nyári szünetet követően folytatódott a munkát, ősszel további 5 alkalommal jártak az iskolában. 24
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Egyéb tevékenység A szakmai munka fontos része a családgondozókkal, a Gyermekek Átmeneti Otthonának, valamint a Családok Átmeneti Otthonának dolgozóival történő konzultáció. Külsős kolléganők bevonásával hat család esetében került sor családterápiára. Nehézségek A tanév folyamán gyakran nagy az ellátandó gyermekek száma, így az utánkövetés, illetve a rossz állapotban elmaradt gyermekek felkeresése némileg nehézségekbe ütközik. Ezzel párhuzamosan gyakran előfordul, hogy az előzetesen lefoglalt időpont nem kerül kihasználásra (pl. a családgondozó kérésére egy adott gyermek számára fenntartom, aki következetesen, a családgondozónak adott visszajelzések ellenére sem jön el). Serdülőknél életkori sajátosság, hogy gyakran nem tarthatók bent hosszabb terápiában. A Pestszentimrén lakók közül főleg azokat tudta ellátni, akik vállalják az utazást, mivel az imrei GYEJOSZ-ban nincs olyan helyiség, ahol adottak a feltételek a terápiás munkához. A mesecsoport szervezésénél is problémát jelentett, hogy a terem kihasználtsága igen nagy, így az ideális időpontnál hamarabb tartották a foglalkozásokat. Számszerűsített adatok Gyermekek száma, akikkel kapcsolatba került: 107 fő (2009-ben 83) Egyéni foglalkozáson részt vett: 87 fő (2009-ben 60 fő) Csoportfoglalkozáson részt vett: 25 fő (2009-ben 15 fő) A Gyermekek Átmeneti Otthonában tartózkodók közül Egyéni foglalkozáson részt vett: 12 fő (2009-ben 16 fő) Közülük csoportfoglalkozáson is részt vett: 5 fő (2009-ben 2 fő) A Családok Átmeneti Otthonában tartózkodók közül: Egyéni foglalkozáson részt vett: 1 fő (2009-ben nem volt) A foglalkozások száma összesen 593 (2009-ben 488 foglalkozás), míg 88 fő (2009-ben 57 fő) esetében került sor gondozás befejezésére. Jogász szakmai munkájáról Szakmai tevékenység Nagyon sok kliens esetében volt szükség a családjogi ismeretek mellett egyéb vagyonjogi és bankjogi ismereteket is gyarapítani. Talán a családok nehéz anyagi körülményeinek, és a megváltozott munkaidőnek köszönhetően, 2010-es év második félévben az előző évinél 90-nel több kliens kereste fel a jogászt. Egyre több olyan kliens is van, aki nemcsak az egyes eljárások kezdő iratainak megszerkesztésében, hanem az eljárás során esetleges beadványok (pl. érdemi ellenkérelmek, bizonyítási indítványok) megszerkesztésénél, illetve a fellebbezések során is igénybe veszi a szolgáltatást. Az utóbbi időben történt jelentős jogszabályváltozás feldolgozása a kollégák számára mind több időt igényelt. 2010. január 01-jétől 2010. december 31-ig 320 kliens kereste fel jogászunkat, összesen 588 alkalommal véve igénybe a szolgáltatását. Kereseti kérelmek típusai (peres eljárásokhoz) Bontókereset Gyermekelhelyezés iránti kereset Kapcsolattartás szabályozása, megváltoztatása iránti kereset Gyermektartásdíj megváltoztatása,
számuk/ 2010 23 69 6
számuk/ 2009 17 29 11
6
6
25
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ megállapítása iránti kereset Végrehajtási eljárás indítása
19
12
Egyéb beadványok (hivatalos iratok, kérelmek) Jogszabálykutatás, összefoglaló készítés kliensek és kollegák számára, intézményi levél
70
52
14
26
Jogi tanácsadás, személyes segítő beszélgetés (egyszeri megkeresések) Egyezségkötés Esetmegbeszélés Esetkonferencia Módszertani műhely Részvétel konferencián, külső értekezleten Részvétel szakmai továbbképzésen Pályázatkészítés
103
83
17 11 2 1 8 1 -
15 12 1 1
Fejlesztőpedagógus szakmai munkájáról 2010. január 04-től – december 23-ig bezárólag intézményünknél 115 gyermek (2009-ben 140 gyermek) vett részt fejlesztő foglalkozásokon, korrepetáláson, óvodás tornán illetve a baba-mama klub foglalkozásain. Az óvodásoknak szóló foglalkozások helyszíne intézményünk és a Robogó óvoda. Az óvodában heti egy alkalommal 8 gyermek fejlesztése történt. Ilyen korcsoportnak megfelelően intézményünkben is működött két csoport, akiknél a feladat felzárkóztatás illetve iskola előkészítés volt. Az óvodások létszáma összesen 34 fő (2009-ben 21 gyermek) volt. Az iskolás gyermekek fejlesztése a Központban történik, ahová egyedül vagy szülői kísérettel érkeznek. Ha egyedül még nem közlekedhetnek, az intézmény munkatársai segítenek a gyermek elhozatalában. Általános iskolás 27 fő (2009-ben 13 fő) volt. Az alsó tagozatos gyermekek a fejlesztés mellett tantárgyi korrepetálásban is részesült. A felső tagozatosok főleg tantárgyi (humán) segítséget kértek. Sajnos sok esetben diszlexia probléma áll a tanulási problémák mögött, ezért ehhez is megpróbált minél több segítséget nyújtani. Mivel intézményünk a nyári hónapokban is nyitva tart ezért a tanítási szünetben a fejlesztő és korrepetáló foglalkozások kisebb óraszámban bár, de tovább működtek.
26
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Átmeneti gondozás Az átmeneti gondozást biztosító intézmények tárgyalása két részből tevődik össze. Az első részben általános jelleggel ismertetjük a gyermekek átmeneti gondozását, majd részletesen foglalkozunk az egyes tagintézmények által nyújtott szolgáltatások, ellátások sajátosságaival. Igénybevétel módja – térítési díj A bekerülés minden esetben a szülő, illetve a törvényes képviselő kérelmére történt. A kérelem benyújtását minden esetben megelőzte egy ún. első interjú, melynek célja, hogy a szülő megfogalmazhassa, hogy mit lát helyzetében a fő problémának, miért is kéri az elhelyezést, és mit vár az átmeneti gondozástól. A benyújtott kérelem tartalmazza az ellátás igénybevételének indokait és várható időtartamát. A kérelem benyújtásával egyidejűleg minden esetben tájékoztattuk a kérelmezőt a szolgáltatásról és az Otthon házirendjéről. Ezt követően írásban tájékoztattuk a kérelmezőt a befogadásról, mely tájékoztatót egyidejűleg megküldtük a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ vagy Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálatnak is, a kérelmező lakóhelyétől függően. Az elhelyezést követően a szakmai vezető ún. Megállapodást kötött a szülővel, mely tartalmazza az ellátás várható időtartamát, a szolgáltatások formáját, módját, valamint a térítési díj fizetésére vonatkozó szabályokat. A fizetendő térítési díj mértékéről az ellátás kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatták a szakmai vezetők az igénybe vevő törvényes képviselőjét, illetve a szülőt. Minden esetben biztosítottuk a jogorvoslati lehetőséget is, de erre nem került sor, hasonlóan a 2009-es évhez. Ez az első olyan év, amikor nem volt hátraléka egyetlen szolgáltatást igénybevevőnek sem, azaz mindenki befizette a megállapított személyi térítési díjat. Gyermekek Átmeneti Otthona A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási és egyéb rendeletek adják meg a Gyermekek Átmeneti Otthonának „szakmai” kereteit. Az átmeneti gondozás azt a célt szolgálja, hogy az átmenetileg ellátatlanul maradó gyermek lehetőleg ne kerüljön be a szakellátás rendszerébe. Ne induljon be az a jogi folyamat, amelyben a szülők „elvesztik” saját gyermekük felügyeletének jogát. Másrészt szervesen illeszkedve a kerület gyermekvédelmi intézményrendszerébe, speciális segítséget nyújtson a szociálisan, mentálisan teljesítőképességük határára sodródott szülőknek, gyermekeknek problémáik időben történő felismerésében, kezelésében. Ennek érdekében átmeneti biztonságot, és ezzel együtt huszonnégy órás, teljes körű szolgáltatást nyújtottunk azoknak a 3-18 éves gyermekeknek, illetve fiataloknak, akiket szüleik meghatározott okok miatt ideiglenesen nem tudtak otthonukban gondozni. Az elhelyezés leggyakoribb okai A gyermekek átmeneti gondozásának, a jogalkotó eredeti szándéka szerint, azokra az élethelyzetekre kell választ adnia, amikor a szülő átmenetileg nem tudja saját háztartásában nevelni gyermekét (pl. külföldön vállal munkát, kórházi ellátásra szorul), vagy a szülő-gyermek között kiéleződött konfliktus miatt szükséges távolságot teremteni közöttük, szakember bevonásának biztosítása mellett. Tapasztalataink szerint azonban az esetek jelentős többségében a hajléktalanság, és elszegényedés, mint tartós állapot hangsúlyosan jelenik meg a gondozás igénybevételének okai között. 27
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Otthontalanság: elmaradt közüzemi számlák miatti kilakoltatás különböző okok miatt megszűnő albérlet szívességi lakáshasználat lehetőségének megszűnése Ezekben az esetekben a szülők maguk kérnek segítséget, a gyermekjóléti szolgálat szakembereitől. Nem megfelelő lakhatási körülmények: téli időszakban a fűtés hiánya tisztálkodási lehetőségek hiánya vagy nem megfelelő higiénés szintje túlzsúfolt lakószobák, bútorzat nagyfokú hiánya Ezekben az esetekben nem a szülők kérnek segítséget, hanem a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, oktatási intézmény, védőnő vagy más jelzőrendszeri tag érzékeli a problémát és indítványozza a gyermek elhelyezését. Az Otthon belső élete A gondozott gyermekek mindennapi életét igyekeztünk oly módon strukturálni, hogy egyenlő arányban legyen megtalálhatók benne mind a tanulással kapcsolatos feladatok, mind a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségei. Emellett nagy hangsúlyt fektettünk a gyermeki és szülői jogok, valamint kötelezettségek érvényesülésére is. A Házi- és Napirend szabályozza a közösségi együttélés szabályait, a munkatársak részére a havi szakmai team, a gyermekek részére, pedig a heti gyermek team biztosítja, hogy aktívan rész vegyenek az otthon életében. A „malacröpte” elnevezéssel vacsora előtti beszélgetés, biztosítja, hogy a gyermekek pár mondatban elmondhatják mi történt velük a nap folyamán. Rendszeresen részt vettünk a kerület által biztosított rendezvényeken, komolyzenei hangversenyek, kiállításokon, játszóházakban. Alkalmanként gondozottaink színházi, báb- és mese előadáson vehettek részt. Nyári táborba mindenkit eltudtunk elvinni. A tanév befejezését követően ún. „ nyitott kapu” névvel lehetőséget biztosítottunk a kerület gyermekei számára, hogy az otthonban részt vegyenek sport és kézműves foglalkozásainkon. Az átlagos napi forgalom 8-9 fő, elsősorban a Havanna telepen élő gyermekek jöttek be, teával és gyümölccsel minden esetben szolgáltunk. A nyár folyamán biztosítottuk az otthon udvarán sporttevékenység és kézműves foglalkozások lebonyolítását. A korösszetételtől függő foglalkozási típusok napjaink szerves részét képezték. Az Otthon belső életének kialakításában meghatározó szerepe volt a két nevelőtanárnak, családgondozónak és a gyermekvédelmi asszisztensnek. Mivel az Otthonba bekerült gyermekek többsége tanulási hátránnyal bír, így az egészséges egyensúly megteremtése – játék és tanulás között - a pedagógus feladata. Ahhoz, hogy a gyermekek ténylegesen otthon érezhessék magukat, olyan légkört kell teremteni számukra, melyben érezhetik a fontosságukat a családjukban, mely légkör megteremtésében viszont a családgondozónak van elsődleges szerepe, aki kapocsként szolgál a gyermek és a szülők között. Ehhez kapcsolódóan elengedhetetlennek tartottuk és tartjuk a kapcsolattartás biztosítását és szorgalmazását a gyermek és a szülő között. Ezzel kapcsolatosan vegyes érzelmeink vannak. Azok a szülők, akik ténylegesen csak átmeneti időre vették igénybe az Otthon szolgáltatásait, rendszeresen tartották a kapcsolatot, mind az Otthonnal, mind gyermekükkel, akik viszont egyfajta „javító-nevelő intézetnek” tartották az Otthont, kevésbé éltek ezzel a kötelezettségükkel. Az Ő esetükben többszöri felszólításra – írásban és szóban-, valamint telefonos és személyes megkeresésre került sor. Nem egy esetben esetkonferenciát is kellett tartanunk ez ügyben. 28
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Ellátottak a család jövedelmének függvényében A családok jövedelme alacsony, gyakori, hogy a gyermekek, napi élelmezése is gondot okozott. A családi pótlék vagy egyéb nyugdíjszerű ellátás az egyetlen legális bevételi forrás. A szülők többsége aluliskolázott, kevés a szakmunkásvégzettséggel vagy érettségivel rendelkező. Bejelentett munkahellyel csak kis részük rendelkezett, alkalmi munkavállalással próbálták kiegészíteni legális jövedelmüket. Ennek ellenére 2010-ben térítési díjhátralék nem keletkezett. A Gyvt. a gyermekek átmeneti otthonában teljes körű ellátás biztosítását írja elő. A szülők önkéntes vállalásainak elmaradása nem jelentheti a jogos igények kielégítetlenségét – a teljes körűség sérülését. A gondozásunkra bízott gyermekek érdekeinek - a törvény szellemiségének megfelelően - maximálisan érvényesülniük kell. Az előző évekhez viszonyítva, ugrásszerűen nőtt azoknak a gondozottaknak a száma, akiket már a felvételüket követően ruházattal kellett ellátni. Ez a kiadásainkat növeli, mivel nincs mindig adományból adható felszerelés. A személyre szóló zsebpénz igénylésére a bekerülést követő hónap első napjától kerül sor. A zsebpénz összege a törvényi előírások figyelembevételével – havonta kerül megállapításra. A gyermek, gondozásba kerülésekor, minden esetben biztosítunk BKV bérletet, illetve BKV-jegyet. A változatos és egészséges élelmezés biztosítása érdekében heti „nagybevásárlásokat” tartottunk, melyeket minden esetben megelőzött a meglévő készletek ellenőrzése, valamint a gyermekek körében végzett igényfelmérés. Új elemként lépett be a speciális étkezést igénylő gyermekek ellátása: diabetes, laktóz érzékenység. Gondozott adatok Az Otthon 2009-ben 31 gyermek és 1 felnőtt átmeneti elhelyezését biztosította. 2010- ben 42 fő. Az éves gondozási napok száma 2009-ben 3462 nap 79,04 % kihasználtsággal, mely meghaladta az országos átlagot, 2010-ben 3114 nap 71%- os kihasználtsággal. A csökkenés oka, hogy bár a gondozotti létszám éves szinten növekedett, viszont az időtartam csökkent. Ebben szerepet játszott, hogy a nyári időszakban a szülők könnyebben meg tudták oldani a gyermekük elhelyezését. Az összes gondozási napok számát alapul véve a normatíva szerinti főben megadott kihasználtságunk 2010-ben 8,53 fő. Egy főre lebontva 75 napos átlagos gondozási időt jelent, mely megfelel annak a kritériumnak, hogy az otthon valóban csak átmeneti segítséget nyújtó intézmény legyen. Csak a 2010. évben felvételre került gondozotti adatok! Az elhelyezést, kiváltó okokat vizsgálva elmondható, hogy a 2007-es évben megkezdett folyamat – első interjú, kérelmek elutasítása - eredményeként tovább strukturálódtak a problémák. Magatartási problémák miatt elhelyezett gyermek 8 volt, míg a nem megfelelő lakhatási feltételek, ill. a család anyagi, megélhetési problémája miatt bekerült gyermekek száma 23 fő, ellentétben 2010-zel, amikor 16 gyermek került elhelyezésre ilyen jellegű probléma miatt. A szülők egészségügyi állapota miatt bekerült gyermekek száma 7 fő, gyermekfelügyelet megoldatlansága munkavégzés miatt, 4 gyermek esetében került sor. Családi konfliktusok miatti elhelyezés 12 gyermeket érintett. A bekerülés okai azonban, nem ilyen élesen elkülöníthetők a gyakorlatban, igyekeztünk a fő okra koncentrálni. Ehhez kapcsolódóan 2010-ben felvételre került gyermekek: 11 esetben a szülő, 3 esetben a gyermek maga és 19 esetben más szerv kérelmezte az elhelyezést. 29
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Mivel a bekerülés okai nem ütköztek a gyermek elvárásaival és igényeivel, így nem is volt szökés az Otthonból. Az életkor tekintetében továbbra is a kamaszkorúak száma a meghatározó, 3 év alatti gyermek két esetben került elhelyezésre. 2010-ben az életkori megoszlás tekintetében szignifikáns eltérés nem tapasztalható (4-5 éves 4 gyermek, 6-13 éves korig 10 gyermek, 14- 18 éves korig 18 gyermek), míg a nemek aránya elcsúszott a fiúk irányába (22 fiú és 11 leány). A jelenlegi gyakorlatunk azt mutatja, hogy sikerült visszaszorítanunk a maximális gondozási időtartam kihasználtságát, 12 hónapot meghaladó gondozásra 5 esetben volt szükség. Az időtartamot nagymértékben meghatározta, egyrészt a bekerülés oka, másrészt a szülő együttműködése az Otthonnal. A gyermekek helyzetét alapvetően 3 hónap alatt sikerült rendeznünk 14 fő esetében. 4-6 hónapnyi időt töltött el az Otthonban 2 gyermek, míg 4 gyermek esetében 710 hónapnyi idő alatt sikerült rendezni a problémákat. 11-12 hónapot vett igénybe 3 gyermek hazagondozása. Ideiglenes gondozásra 14 esetben került sor. A mihamarabbi kigondozás érdekében szorgalmaztuk a kapcsolattartás gyakoriságát, az esetmegbeszéléseket és esetkonferenciákat, szorosabb együttműködést kezdeményeztünk más szakemberekkel és intézményekkel. Az egyéni gondozási-nevelési tervekben rövidebb határidőket és gyakoribb kontroll lehetőségeket építettünk be. A kigondozás sikeressége paralel a gondozásban eltöltött idővel. Minél rövidebb ideig tartózkodik a gyermek átmeneti gondozásba, annál nagyobb a valószínűsége a családjába való visszagondozásnak. A gyermekek közül, 2009-ben 17 fő a családjához 1 fő más hozzátartozóhoz 4 fő szakellátásba addig, 2010-ben 28 fő a családjához 2 fő más hozzátartozóhoz 2 fő szakellátásba 1 fő nagykorúvá vált (őt kollégiumban helyeztük el, míg a tanévet befejezi) távozott. A kigondozás jellemző iránya tehát, továbbra is a család. Ebben szerepet játszanak a már korábban elmondottak, valamint elkezdtünk a 2005-ös évben egy „visszailleszkedési” programot, melynek célja, hogy mindkét érintett fél – szülő és gyermek – egyaránt hozzászokhasson egymáshoz, hiszen a benntartózkodás ideje alatt, nem egy esetben észleltük, hogy megváltoztak a szükségleteik és igényeik. Ennek lényege, hogy, az Otthon elhagyása előtt hosszabb időt tölt a gyermek a családjával otthon, valamint mind a szülőt, mind a gyereket pszichológus készíti fel az újra együttélésre. Egészségügyi ellátás: összesen 27 gyermek volt megfázásból eredően beteg, átlagosan 5-6 napot, melyről a megállapodást, aláíró felet minden esetben értesítettük. Orvosi vizsgálatra a gyermekeket csak kísérővel küldjük el. A felirt gyógyszer szedésének, alkalmazásának felelőse a szolgálatban lévő munkatárs, a kiadott gyógyszer minden esetben dokumentálásra kerül. A gyógyszereket a gyermekektől elzárva tároljuk. Rendszeres gyógyszerszedés 4 gyermek esetében volt. Balesetből adódó ellátásra nem került sor. Az otthon külső kapcsolatai A Gyermekmosoly Alapítvány önkéntesei többnyire pszichológus, pedagógus, kéthetente jönnek a gyerekekhez játékos foglalkozást tartani. Heti rendszerességgel sportfoglalkozáson vesznek részt, havonta egy alkalommal ingyenes mozi látogatást szerveznek számunkra. A Háló Egyesülettel kötött megállapodásunk is gyümölcsözőnek bizonyult, a TÁMOP- 5.2.5. B10/1 Ifjúsági és Kábítószerügyi „VÉDŐHÁLÓ” programjukban veszünk részt. Ennek keretében térítésmentesen vett részt 4 fő nyári vízitúra táborban.
30
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthona huszonnégy órás, megszakítás nélküli munkarend, szükség szerinti szolgáltatást nyújtó intézmény, az olyan krízishelyzetben lévő gyermekes családoknak, akik különböző okok miatt otthontalanná, illetve hajléktalanná váltak. Intézményünk a fenti meghatározás értelmében biztosította a szülő(k) számára a gyermekével vagy gyermekeivel az együttes lakhatást és a szükség szerinti további ellátást. Segítséget nyújtottunk a szülőknek gyermekeik teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Közreműködtünk – a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központtal és a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében (munkahely keresése, takarékossági szokások kialakítása, háztartásszervezési ismeretek gyarapítása, háztartási napló vezetése stb.). Ennek alapján az Otthon azt a minimális intervenciós célt szolgálta, hogy a krízishelyzet ellenére a család együtt maradjon, és a családtagok közösen tudják leküzdeni az akadályokat. Ezért a szolgáltatás igénybevételénél arra törekedtünk, hogy olyan családok kerüljenek be az Otthonba, akik számára valóban nem kínálkozott más lehetőség – legalábbis átmeneti időre -, hogy gyermekeikkel együtt maradhassanak, továbbra is maguk nevelhessék, gondozhassák őket. Az Otthonban az adott család helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan próbáltuk biztosítani az átmeneti elhelyezést, egyénre szabott gondozásban részesítve a családokat annak érdekében, hogy csak a feltétlenül szükséges időt töltsék intézményes keretek között, mihamarabb élhessék újra önálló életüket. Ezzel szeretnénk biztosítani, hogy az Átmeneti Otthon tényleg csak a krízis idejére jelentsen megoldást a családoknak. Szociális munka az Otthonban A Családok Átmeneti Otthona fontos szerepet játszik a gyermekvédelemben. Önkéntesen igénybe vehető szolgáltatásként másodlagos prevenciós szerepet tölt be. Az élet alapvető feltételeit biztosítva elkerülhető a család széthullása, a gyermek családból való kiemelése. A kialakult krízishelyzet kezelésével, megoldásával megelőzhető a problémák súlyosbodása, a gyermek veszélyeztetése. A fentiek függvényében a családoknak nyújtott szolgáltatások az alábbiak voltak: jogi és pszichológia tanácsadás segítségnyújtás munkahely és megfelelő lakhatási lehetőség kereséshez oktatási-nevelési intézmény keresése a gyermek életkorának megfelelően egyéni segítő beszélgetés kapcsolattartás ösztönzése, koordinálása a különélő családtagokkal, rokonokkal életvezetési tanácsadás háztartási tanácsadás hivatalos ügyek intézéséhez nyújtott segítség válsághelyzetben lévő várandós anya és családja befogadása és segítése a tanulásban nehézséggel küzdő gyermekek részére korrepetálás, felzárkóztatás A családgondozás során a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ és a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának a segítségét igénybe vettük. A segítés során elsődleges szempont volt az önálló intézkedés elve. Igyekeztünk - problémától függően - inkább csak koordinálási, ellenőrzési szerepet vállalni, ezzel is erősíteni a családok önállóságát. 31
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ A „családias jelleg” megőrzését szolgálta, hogy a gondozott családok: maguk tartották rendben lakószobájukat maguk gondoskodtak családjuk élelmezéséről részt vettek az Otthon udvarának rendben tartásában maguk gondoskodtak gyermekeik neveléséről, gondozásáról A gondozók rendszeresen foglalkoztak az Otthonban lakó gyermekekkel. 2010-ben az éves munkatervben szereplő feladatok jelentős részét megvalósítottuk. Havi rendszerességgel munkaülést tartottunk – szükség esetén kéthetente -, melyeken a tervezett, szakmai feladatokkal kapcsolatos témákat és a gondozott családokkal való együttműködés során felmerülő problémákat megvitattuk. Minden család esetében a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ vagy a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója esetkonferenciát hívott össze a család bekerülését követő hónapban, és utána annyiszor, ahányszor szükségesnek láttuk, amelyeken részt vettek a családokkal kapcsolatban álló szakemberek: a védőnő, az iskola/óvoda gyermekvédelmi felelőse, iskoláskorú gyermek esetén az osztályfőnök, szükség esetén a pszichológus és a jogász. Nagy hangsúlyt fektettünk a rokoni kapcsolatok erősítésére, ezért lehetőség szerint a gondozott család hozzátartozóit is meghívtuk az esetkonferenciákra (nagyszülőket, testvéreket). Élményekben és sikerélményben gazdag programokat szerveztünk a családoknak a szabadban: udvarrendezés és veteményezés, szabadtéri játékok, szalonnasütés, bográcsozás, esti beszélgetések, stb. A gyermekek életkoruknak megfelelően színházi-, bábszínházi előadásokon, koncerteken vettek részt. A Közlekedési Múzeumba, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe is ellátogattak. Sikeresek voltak az ünnepi rendezvényeink is - februárban farsangi bált, márciusban nőnapi ünnepséget, áprilisban húsvét megünneplését, májusban anyák napi ünnepséget, novemberben adventi estéket, és decemberben mikulás napi ünnepséget valamint karácsonyi közös vacsorát szerveztünk. Az ünnepi rendezvényeket általában a gyermekekkel való lázas készülődés előzte meg: énekek, versek tanulása; díszek, ajándékok készítése; a lakószobák és a közös helyiségek feldíszítése stb. Az otthon munkatársai a munkaköri leírásokban meghatározott feladatok ismeretében és azok minél szakszerűbb teljesítésének szándékával látták el egyéni feladataikat. A felmerülő problémákat idejében, hatékonyan és egyetértésben meg tudtuk oldani. Ilyen módon sikerült zökkenőmentesen biztosítani a megszakítás nélküli munkarendnek megfelelő állandó ügyeletet. Tovább erősítettük kapcsolatunkat három társintézményünkkel, a Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központtal, a Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyermekek Átmeneti Otthonával. Esetmegbeszéléseket, esetkonferenciákat szerveztünk, amelyek a gondozottak érdekében történtek, azonban a munkatársak szakmai munkájának minőségi szintjét is hathatósan emelték. Eredményes az együttműködésünk a Családsegítő Szolgálattal, a Vörös Kereszt XVIII. kerületi kirendeltségével, a Béke téri Gyermekorvosi Rendelővel, a Halomi úti bölcsődével, az Aprók Falva Napközi Otthonos Óvodával és a VI. kerületi Családok Átmeneti Otthonával. Az előző évek gyakorlatához képest, a vizsgált tárgyévben is a teljes családokat részesítettük előnyben a kérelmezés során, hiszen egy kétkeresős család számára nagyobb esély mutatkozik a sikeres kigondozásra.
32
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ 2009-ben a gondozott 5 családból 4 teljes és 1 egyszülős család volt (19 személy: 9 felnőtt és 10 gyermek), 2010-ben a gondozott 7 családból 4 kétszülős és 3 egyszülős volt (27 személy: 13 felnőtt és 14 gyermek). Az Otthon kihasználtsága 2009-ben 78,35 %, 2010-ben pedig 70,50 % volt, normatívában kifejezve 8,46 fő (2009-ben 9,4 fő). 2009-ben a gondozási napok száma 3425 (1517 felnőtt, 1908 gyermek) volt, 2010-ben pedig 3 088 (1698 felnőtt, 1390 gyermek). 2009. december 31-én a gondozottak száma 8 fő (3 család) volt, 2010-ben pedig 10 fő (2 család). Életkor szempontjából a következőképpen alakult a gondozottak száma: 18-24 éves: 5 fő; 25-40 éves: 4 fő; 40-60 éves: 4 fő, míg a gyermekeik tekintetében 0-5 éves: 4 fő; 6-13 éves: 7 fő; 13-16 éves: 3 fő. 2010-ben a kérelmező családok mindegyike közvetlenül maga kérvényezte az elhelyezést. Az átmenti elhelyezést kiváltó problémák két csoportra bonthatók: a) szülők életvezetési problémái - 3 család (2009-ben 4 család) b) elégtelen lakhatási körülmények - 4 család (2009-ben 5 család) A kigondozás sikeressége csak részben múlik az Otthon dolgozóin, hiszen a segítő munka során arra kell törekednünk, hogy a beavatkozás minimális legyen. Ezzel a minimális beavatkozással az a cél, hogy a családokat döntéshelyzetbe hozzuk, képessé tegyük őket az önálló életvezetésre, és segítsük megtalálni azt az önálló lakhatási lehetőséget, ahol ezt gyakorolhatják. Ennek maximális kivitelezéséhez szükség van a családok közreműködésére is. Az átmeneti gondozásban részesült családok közül 2 család vette igénybe a szolgáltatást 10 hónapot meghaladóan, 2 család 7 hónapig, további 2 család 4 hónapig, 1 család pedig krízisellátás keretében néhány napig részesült ellátásban 2010-ben. 2010-ben 5 család került kigondozásra (2009-ben 2 család), 1 család a rokonaihoz, 4 család pedig albérletbe költözött. A Családok Átmeneti Otthona mindig fontos szerepet fog betölteni a gyermekvédelmi rendszerben, mert megteremti annak feltételeit, hogy ne kelljen családokat szétválasztani, hiszen az esetek többségében teljesen harmonikusan működnek, csak a lakhatásuk nem megoldott.
33
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Módszertani feladataink Szakmai találkozók - kapcsolattartás Kéthavonta szerveztünk megbeszéléseket a hozzánk tartozó gyermekjóléti szolgáltatást nyújtókkal, ahol különböző szakmai kérdéseket dolgoztunk fel, gondoltunk át közösen, aktuális kérdéseket beszéltünk meg. Minden találkozó helyszínéül más kerületet választottunk, hogy a résztvevő kollégák megismerhessék egymás intézményeit, munkakörülményeiket, adottságaikat és lehetőségeiket. Így mindannyian vendéglátóként és vendégként is megélhetik az együttlétet, mely véleményünk szerint közelebb hozza a csoport tagjait egymáshoz. A szakmai találkozók helyszínei és témái 2010-ben a következők voltak: 1. XIV. kerület Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központja, 2. XXI. kerület Csepeli Szociális Szolgálat. 3. IV. kerület Újpest Sz. E. I. Gyermekjóléti Központja, 4. XXI. kerület Csepeli Szociális Szolgálat, 5. XIX. kerület Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ. Munkacsoportok, tervezett projektek a kerületekkel végzett közös munkában A Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központtal közösen működtetett munkacsoportok, projektek: Az általunk irányított projekt: - a magántanulóság problémája a gyermekjóléti szolgálatok feladatellátásában A munkacsoport hat gyermekjóléti központ részvételével alakult meg, melyben a VII. kerület vett részt a Fióka ellátási területéről. A munkacsoport összejövetelen, a résztvevő kerületek helyzetének feltárására és a probléma definiálására került sor és megállapodtunk az adatok, információk gyűjtésének módjáról, valamint a szakmai feladatok tisztázására tettünk kísérletet. További lépésként, az akkor Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának alapellátási referensével telefonon és személyesen konzultáltunk a kérdések továbbításáról a probléma tisztázásának lehetőségeiről. A munkacsoport a beszámolási időszakban szüneteltette munkáját. Ennek oka, hogy az iskoláztatás támogatásában bekövetkezett változások feltételezhetően az adott kérdésben módosítani fogják a korábbi gyakorlatot. Az újabb irányok kirajzolódását követően lehet újrafogalmazni a problémát, megtervezni a beavatkozási pontokat. A Fióka által irányított projekt: - a hiányzó hetes otthoni ellátás alternatívájának kidolgozása a gyermekvédelmi ellátásban. Mindkét projektben a társ-módszertani központhoz tartozó gyermekjóléti szolgálatok is bekapcsolódnak önkéntes vállalásuk alapján. A Fióka Gyermek és Ifjúságjóléti Központtal közösen elindított program: A Fővárosban működő alapellátási intézmények működéséről, a gyermekek számára nyújtott segítségnyújtási formák lehetőségeiről kérdőívet készítettünk - különös tekintettel a szakellátásba került, speciális szükségletű gyermekek ellátására. A kérdőív elküldését megelőzően, a gyermekjóléti szolgálatok vezetőivel megbeszéltük a vizsgálat célját, ennek 34
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ ellenére csupán hét kerület készítette el és küldte meg. Így következtetések levonására nem gyűlt össze elegendő információ, nem tudtuk értékelni az adatokat. Saját munkacsoportok, a területileg hozzánk tartozó kerületek gyermekjóléti szolgáltatóival: A gyermekjóléti szolgálatok igényeihez igazodva folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítunk adott témákban. Elindítottuk és az év folyamán folyamatosan működtettük, a „Gyermekeink védelmében” című nyilvántartási rendszer vezetése során felmerült aktuális kérdések megvitatására, nyitott szakmai fórumot, minden hónap második szerdáján. A gyermekjóléti szolgálatok kérésére, elindítottuk az iratkezeléssel, egységesíthető dokumentációval foglalkozó munkacsoportunkat, mely havi rendszerességgel ült össze. A közös munka eredményeként összeállítottunk egy formalevél gyűjteményt, melyet elektronikus úton megküldtünk a hozzánk tartozó gyermekjóléti szolgálatok számára. A gyűjteménnyel segítséget kívánunk nyújtani a családgondozók számára az igen megterhelő adminisztrációs feladataik ellátásához, valamint elősegíteni a gyermekvédelem egységesebb adminisztrációs rendszerét. A kapcsolattartási ügyeletben mediációt végző szakemberek kérésére elindítottunk egy konzultációs csoportot, melyet a XIX. kerületi Gyermekjóléti Központ mediátor munkatársa és az intézmény vezetője, aki mediátor és szupervízor vezetnek, két havi rendszerességgel. Országos munkacsoportokban való részvétel Az ország módszertani gyermekjóléti szolgálataival közösen, a Konszenzus Konferenciára készülő szakmai anyagok kidolgozásában aktívan vettünk részt. munkacsoportot vezettünk az utcai és lakótelepi szociális munka módszertanának kidolgozására, mely munka eredménye a 2010. évi Konszenzus Kiadványban jelent meg, részt vettünk és a folytatásában továbbra is közreműködünk, a gyermekjóléti szolgáltatók feladatai a kábítószer-használattal érintett gyermekek ellátásában és a megelőzésben című munkaanyagot megfogalmazó munkacsoportban, továbbra is részt veszünk a korábbi Konszenzuskiadványok és egyéb ajánlások egybeszerkesztésével készülő Kézikönyv előkészítését végző munkacsoportban, részt veszünk a ’családgondozás a számítógép/internet-függő gyermekkel’ megnevezésű munkaanyag elkészítésében együttműködünk a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet átmeneti gondozás szakterületi referensével, az átmeneti gondozást nyújtókkal való együttműködésekről készült korábbi ajánlások egy kiadványba történő összeszerkesztésére létrehozott munkacsoport működtetésében. Fővárosi TeGymeSz Módszertani és Elemző Szolgálata által koordinált munkacsoportokban aktívan részt vettünk. Így: - a ’bekerülési okok’ definiálásával, - a ’hazagondozás lehetőségeivel’, és - az ’OSAP kérdőívek’ átdolgozásával foglalkozó munkacsoportokban. A hazagondozás lehetősségeivel foglalkozó munkacsoport tevékenységén belül intézményünk módszertani munkatársai és Kovács Szilvia, a TeGymeSz részéről egy, a fővárosra kiterjedő kutatást indított el. Ennek során az 1991-ben született és a szakellátásból 35
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ hazagondozásra kerülő gyermekek be- és hazakerülési körülményeinek, valamint a szakellátás ideje alatt végzett családgondozás, kapcsolattartás értékelésére kerül sor. A kutatás első lépéseként a TeGymeSz irattárában meglévő eset-dossziék áttekintését végezzük, meghatározott szempontok szerint, majd a felmerült tisztázandó kérdések mentén készítünk interjúkat az ellátást nyújtók körében, ill. egy-egy esetben a fiatallal. Ellenőrzés A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának felkérésére a gyermekjóléti szolgálatok ellenőrzésében részt vettünk, az átfogó vizsgálatok szakmai tartalmú részeibe kapcsolódva. A következő kerületek vizsgálatára került sor: XVI., XIX., XX., XXI. A XVII. kerületi Gyermekjóléti Központ utóellenőrzésében vettünk részt, szakvéleményünket elkészítettük. A működési engedélyt kiadó felkérésre megküldtük a XVI. kerületben egy éven belül végzett szakmai ellenőrzés vizsgálati eredményét felhasználásra. Továbbképzés szervezése A területileg hozzánk tartozó gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársaival történő személyes, vagy telefonos konzultációk során és a szakmai fórumokon felmerült kérdések, dilemmák rámutattak azokra a pontokra, melyek elakadásokat jelentenek munkájuk közben. Ezen túl, az ellenőrző vizsgálataink során szerzett tapasztalataink is rávilágítottak minket olyan szakmai kérdésekre, melyek részletes megbeszélése szükséges ahhoz, hogy a gyermekjóléti szolgáltatásban végzett családgondozás, szociális munka tisztázása megtörténjen, a szakemberek részletes választ kaphassanak kérdéseikre. Így a felmerült igények figyelembevételével az akkreditált továbbképzési programok keretében, szakmai műhely - programot készítettünk a gyermekjóléti ellátásban végzett szociális munka feldolgozására. A program hat foglalkozásból állt, melyet 10 ponttal akkreditáltak. A műhelymunka 2010. március 17-től, június 23-ig tartott és 12 fő vett részt, hét kerületből. A műhelyfoglalkozást a résztvevők pozitívan értékelték, mely szerint aktuálisnak és a napi munka során hasznosíthatónak ítélték a témákat. Ezért a 2011-es évre újra akkreditáltattuk, újra meghirdetjük. A műhelyfoglalkozások résztvevőinek igénye volt továbbá, hogy az átmeneti nevelésben lévő gyermekek családjával végzendő családgondozás témájával több alkalommal is szeretnének foglalkozni, mélyebb, átfogóbb információkra, szélesebb körű ismeretekre, gyakorlati segítségre lenne szükségük. Így a 2011-es évre „Hazagondozás szakmai műhely” címmel, a Fővárosi TeGymeSz módszertani csoportjával, valamint a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központtal közösen elkészítettünk egy továbbképzési tervet, melyet akkreditáltattak, s a műhelyfoglalkozások levezetésében intézményünk módszertani koordinátora részt vesz.
36
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ A gyermekvédelem más szereplőivel és az észlelő-és jelzőrendszer tagjaival való együttműködés fejlesztése Fontosnak tekintjük az aktív kapcsolat kiépítését a gyermekjóléti szolgálatokkal együttműködő intézményekkel, szolgáltatókkal, szervezetekkel. Részt vettünk a Főváros Önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ügyosztálya által működtetett projektben, mely a gyermekvédelmi alap- és szakellátás együttműködésének fejlesztését célozta. A projektben felmerült fejlesztési irányok elősegítésében, a gyermekjóléti szolgálatok szakmai támogatása terén, a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központtal közösen vállaltuk a koordináló szerepet, mely munka részben befejeződött. Ennek eredményeként az ügyosztály elkészített és kiadott egy irányelvet a szakellátó intézmények számára az alapellátási intézményekkel való együttműködés konkrét formáira és módjára. Az irányelv elkészítésében, a különböző munkacsoportok tevékenységében, és több egyeztető fórumon részt vettünk. A projekt további folytatásaként, egy munkacsoport alakult, mely a gyermekvédelem és a rendőrség együttműködési módjainak meghatározására, leírására, ill. a bűnmegelőzés lehetőségeinek összegyűjtésére vállalkozott. Ebben a munkában is folyamatosan részt veszünk irányító, koordináló feladatot vállalva. A Kék- Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Szakember- Szakember Vonalának kialakításában, szakmai irányításában, fejlesztésében éveken keresztül részt vettünk. Sajnos pályázati források és a folyamatos finanszírozás hiánya miatt, az Alapítvány 2010. szeptemberével megszüntette a segélytelefon ezen formáját. A Kék- Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Eltűnt Gyermekekkel foglalkozó munkacsoportjában közreműködünk az év első felében, szakmai anyagok kidolgozásával, szakemberek együttműködésének koordinálásával. A munkacsoport által elkészített protokollok bevezetésére, telepítésére, az Alapítvánnyal közösen nyújtottunk be pályázatot, melyben kerületünk vállalta a protokollok gyakorlati kipróbálását. A Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének munkájában munkatársunk, mint az egyesület titkára vesz részt, így az egyesület működésében aktívan tevékenykedik. Az Egyesület által, „Az agresszió” címmel akkreditált, Gyermekjóléti Szolgálatok IV. Országos Konferenciájának szervezésében és lebonyolításában aktív szerepet vállaltunk. A 2011-es évben megrendezésre kerülő Országos Konferencia akkreditálásában közreműködtünk. Országos módszertani értekezletek, egyesületi találkozók emlékeztetőjét elkészíti, az egyesület külső levelezéseiért, képviseletéért felelős. Év közben felmerült/vállalt feladatok – teljesülés Szakmai konzultáció, segítségnyújtás Több alkalommal konzultáltunk a kerületek szakmai vezetőivel az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, mely munka megkönnyítése érdekében elkészítettünk egy táblázatot a gyermekjóléti szolgálatokra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségek módjára, 37
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ formájára s a határidőkre vonatkozóan. Módosítottuk és a kerületek számára elküldtük a pénzfelhasználási tervet. A XX. kerületi Önkormányzat felkérésére egy két napos tréning jellegű képzést tartottunk a gyermekjóléti központ munkatársai részére, a gyermekek támogatása, segítése, mentorálása témakörében. Több kerület részéről érkezett meghívás felénk az éves gyermekvédelmi tanácskozásukon való részvételünkre, melynek csak részben tudtunk eleget tenni, mivel gyakran több kerület rendezvénye, azonos időpontra esett. A hozzánk tartozó gyermekjóléti szolgálatok/központok vezetői, de már alkalmanként a családgondozó munkatársai is rendszeresen hívnak minket telefonon, keresnek meg e-mailben különböző kérdésekkel, problémákkal, melyekre azonnal tudunk reagálni. Saját kerületünkben, intézményünkben a szakmai munka fejlesztése érdekében végzett módszertani tevékenységek Továbbképzés Az észlelő- és jelzőrendszer hatékonyabb és eredményesebb működése érdekében megszerveztük a kerületben dolgozó óvodai és iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök részére, a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet akkreditált továbbképzésének helyben történő biztosítását. A képzések a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által akkreditált, „Óvodai-iskolai gyermekvédelmi felelősök alapképzésének” (indítási eng.sz.OKM-3/30/2008, azonosító sz.12100301) szervezéséről és lebonyolításáról a Budapest XVIII. ker. PestszentlőrincPestszentimre szakemberei számára. Módszertani tevékenységük körében, hangsúlyos feladatnak tekintjük a gyermekjóléti szolgáltatás észlelő- és jelzőrendszer hatékony működtetésének fejlesztését, valamint olyan működési mód kidolgozását, mely példaértékű lehet más kerületek számára is. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény életbelépésétől kialakult közös szakmai munka az oktatási intézmények és a gyermekjóléti szolgálatok között, folyamatos fejlődésen, változáson megy keresztül, de a további közös fejlődés és eredményes együttműködés érdekében fontosnak éreztük egy továbbképzési program megszervezését, koordinálását, elindítását. A napi munka során újra és újra szükségessé válik a szakmai fogalmak újbóli tisztázása, az intézmények feladatainak pontosítása, a résztvevő szakemberek kompetenciáinak meghatározása. Ennek érdekében megkerestük a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet Gyermekvédelmi osztályának munkatársait, hogy vállalnák-e az akkreditált továbbképzésük helyben történő megtartását, mivel a kerületben dolgozó óvodai és iskolai gyermekvédelmi felelősök számára nagy terhet, rendkívül sok plusz időt jelentett volna, ha az Intézetben kerül megrendezésre. A képzés szakmai felelősével és előadójával történő megállapodást és időpont egyeztetést követően, intézményünk és az Intézet között létrejött a megállapodás, mely szerint a résztvevők tanfolyami díját intézményünk teljesíti, a képzésen résztvevők toborzását elvégzi, majd a továbbképzés helyszínét és az oktatási segédeszközöket biztosítja. A továbbképzésre 15 fő jelentkezett, majd egy fő csatlakozott, így 16 fő kapott tanúsítványt. 38
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ A továbbképzés sikerét és eredményességét bizonyítja – a rendkívül meggyőző vizsgafeladat megoldásokon kívül -, hogy a résztvevők egyöntetű igényüket fogalmazták meg, hogy ebben a körben, havi rendszerességgel szeretnének találkozni, eseteket megbeszélni. Fontosnak érzik, hogy munkájuk segítése, szakmaiságuk megerősítése céljából esetmegbeszéléseket és aktuális szakmai tájékoztatást biztosítsunk a továbbiakban is. Esetmegbeszélés Havi rendszerességgel esetmegbeszélő csoportot tartunk, mely alkalommal egy-egy hozott eset feldolgozását irányítjuk a központ és a szolgálati telephely családgondozói számára. A csoportok vezetésével célunk a szakemberek elakadásaiban való segítségnyújtás, a közös gondolkodás kialakítása és mind az egyéni, mind a csoportos szakmai fejlődés biztosítása. Ellenőrzés, szakmai irányítás A módszertani munkát végző két kolléga tervezett módon bekapcsolódott a szakmai vezető ellenőrző munkájába. A havonta más és más családgondozó eseteinek áttekintésével kívánjuk segíteni a szakszerű és egységes színvonalú családgondozás megvalósulását. Ennek érdekében, a családgondozók esetdossziéinak átfogó áttekintésével, az esetről való személyes konzultációval, az esetvezetés módszereinek és irányainak feltárását végezzük. A személyes megbeszélésen túl, a tapasztalatokról feljegyzések készülnek, melyek az esetdossziékba kerülnek, s az utó-ellenőrzés, ill. a további konzultációk alapját képezik. Tevékenység típusok összesítése szakmai találkozó
8
munkacsoport
29
szakmai nap/ konferencia
5/18
módszertani tanácsadás
ellenőrzés
képzés
telefonos
email
Gyámhivatal
akkreditált szakmai műhely, két napos képzés
(átlag) heti 3, 4 alkalom
havi 2-3
1
Működési engedély 1
39
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Felügyeleti szervek ellenőrzéseiről 2010-ben ismételten átfogó ellenőrzések helyszíne volt intézményünk. 1) Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Időpont: 2010. július 7. Ellenőrzött intézmény: Gyermekek Átmeneti Otthona Ellenőrzés célja: az Otthonban folyó szakmai munka megfelelése a szakmai és törvényi előírásoknak Észrevétel: lányszobában a hiányzó ajtó pótlása 2) Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Időpont: 2010. július 8. Ellenőrzött intézmény: Családok Átmeneti Otthona Ellenőrzés célja: az Otthonban folyó szakmai munka megfelelése a szakmai és törvényi előírásoknak Észrevétel: épület külső vakolásának felújítása 3) Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Időpont: 2010. július 5-6. Ellenőrzött intézmény: Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ, Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat Ellenőrzés célja: az intézmény módszertani és szolgáltató tevékenységek ellenőrzése szakmai és törvényességi szempontok alapján Észrevétel: székhely és a területi iroda gondozási tevékenységének és szakmai irányításának egymáshoz közelítése szakmai vezető munkájának bekapcsolása a módszertani munkába és fordítva szakmai program kijelölt részeinek átdolgozása családgondozás során a gondozási terveknél a határidő pontosabb meghatározása esetátadások egységes vezetése esetek elosztásának újragondolása az egységes leterheltség megvalósítása érdekében 4) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Időpont: 2010. szeptember 21. Ellenőrzött intézmény: Családok Átmeneti Otthona Ellenőrzés célja: az Otthonban fizetendő személyi térítési díjak megállapításának jogszerűsége Észrevétel: hattagú család részére megállapított személyi térítési díj beszedésének, elszámolásának felülvizsgálata, elszámolása a CSÁO-ba az elkövetkezendő időben beköltöző családok által fizetendő térítési díjat az Ör. rendelet mellékletében meghatározottak szerint kell megállapítani
40
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ Elképzelések a jövőre vonatkozóan, összegzés Olyan feladatokra kell elsősorban a jövőben koncentrálnunk, melyek prevenciós célokat szolgálnak, valamint a társadalmi gyermekvédelem helyi szerepét erősíthetik. Ebben meghatározó szerepet szánunk a jelzőrendszer tagjainak, a civil, társadalmi és egyéb szerveknek, intézményeknek. Csibész Gyermekjóléti és Módszertani Központ vonatkozásában A már beindult klubok és egyéb jellegű csoportos foglalkozások számát és tematikáját szükséges növelnünk. Bűnmegelőzési tevékenységünk folytatása Szükség lenne egy olyan, az intézmény épületén kívül eső helyiségre, mely egy gyermekház funkciókat is ellátó szabadidős helyszínként tud szolgálni a gyermekek, fiatalok és szüleik számára. Alapítvány létrehozása, mivel a pályázatok célcsoportja többségében civil szerveződések. Helyettes szülő/k alkalmazása, mivel a 0-3 éves korosztály átmeneti jelleggel történő elhelyezése nem megoldott, csak a szakellátás keretein belül. Pályázati csatornák hatékonyabb igénybevétele. Pestszentimrei Gyermekjóléti Szolgálat vonatkozásában Lehetőség szerint egy nagyobb épületbe költözni, mivel továbbra sincs interjú szoba, egy nagyobb esetkonferencia megtartása komoly szervező munkát jelent. Az őszi, téli és tavaszi szünetben a munkavégzés feltétele nem biztosított, mivel az épület ezen időszakokban nincs fűtve, ugyanis szünet van az iskolában, így a fűtéskérdését meg kell oldani. Tovább folytatjuk a prevenciós munkánkat, rengeteg ötletünk van és az önkénteseink is nagyon kreatívak. Bízom benne, hogy továbbra is lesz arra lehetőség, hogy valamilyen jutalmazási módszerrel, lehetőséggel éljünk, hogy az önkéntesek érezzék az elismerésen túl is a fontosságukat, és hasznosságukat, hosszú távú együttműködés alakuljon ki. Gyermekek Átmeneti Otthona vonatkozásában A dolgozók felkészültsége lehetővé teszi a napközbeni felügyelet biztosítását, térítési díj ellenében. Erre vonatkozóan kell megbeszéléseket és egyeztetéseket eszközölni. Helyettes szülő/k alkalmazása, mivel a 0-3 éves korosztály átmeneti jelleggel történő elhelyezése nem megoldott, csak a szakellátás keretein belül. Családok Átmeneti Otthona vonatkozásában Az Otthon kibővítése két helyiséggel: egy foglalkoztató és egy krízis szobával Egyeztetés megszervezése a fenntartóval kiléptető rendszer kialakítása kapcsán Fontosnak tartjuk, hogy felismerjük hiányosságainkat, mérjük és elemezzük belső erőforrásainkat és teljesítményeinket, és végül képesek legyünk az állandó megújulásra az alábbi területeken: 1. szakdolgozók alkalmasságának vizsgálata, a humán kapacitásban történő minőségi változások következetes véghezvitele, a dolgozók számára képzés és továbbképzés biztosítása, segítő személyiségük folyamatos karbantartása 2. olyan munkafolyamatok kidolgozása, amelyekben a dolgozók felelőssége, számon kérhetősége is megjelenik – minőségtudatosabb munka a kor színvonalának megfelelő szakmai ellátás nyújtásának elősegítése érdekében 3. a team munkában való együttműködés gyakorlatának elmélyítése, a hatékony, mellérendelt szakmai partnerkapcsolatokban való gondolkodás napi feladattá tétele 41
Beszámoló a 2010. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról _______________________________________________________________________________ 4. az egyes szolgáltatási területek tevékenységének összehangolása, a szükséges információk áramlásának szervezett és tudatos biztosítása, a szolgáltatási területek együttműködési területeinek feltérképezése és erősítése 5. az intézményi adminisztráció racionalizálása, kevesebb dokumentum, színvonalasabb tartalom elérése érdekében 6. közösségépítés a dolgozók körében, a mindennapok tevékenységeitől távol eső vidékek, tájak megismerése csoportos kirándulások, hazai és külföldi tanulmányi utak lehetőségeinek megteremtésével. Az intézményben egyaránt dolgoznak több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek és fiatal, agilis kollegák, akik munkájának összehangolása nagy kihívást jelent. Úgy gondolom, hogy az optimális szakmai feltételek biztosításával lehet a lakók számára élhető és élvezhető életminőséget biztosítani. Tevékenységünk középpontjában tehát elsősorban a szakemberek képzése, továbbképzése áll, amelyek során tárgyi tudásuk bővítése mellett a legfontosabb cél a kiégés megelőzése, szupervízió és tréningek biztosítása.
Budapest, 2011. március 22.
Madarassy Judit intézményvezető
42
