BESZÁMOLÓ A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY RÉSZES FELEK KONFERENCIÁJÁNAK 10. TALÁLKOZÓJÁRÓL (COP 10, NAGOJA, JAPÁN, 2010. OKTÓBER 18-29.) 2010. október 18- 29 között rendezték a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciáját (COP10) Nagojában, Japánban. A konferencián több mint 160 kormánydelegáció volt jelen, valamint civil szervezetek és helyi közösségek képviselői vettek részt (az utolsó napra 133 miniszter érkezett). A Biológiai Sokféleség Egyezmény a döntéshozó szervének két évenkénti találkozója során konszenzussal hoz döntést határozatok formájában. A COP10-en összesen 47 határozat született különböző témákban a biológiai sokféleség védelme érdekében. A világtalálkozó óriási eredményének tekinthető, hogy három kulcsfontosságú kérdéskörben sikerült döntést hozni, vagyis az ún. Nagoja-csomag keretében egyhangúlag elfogadták a következőket: - A genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló un. Nagoja jegyzőkönyvet, - A biológiai sokféleség megőrzésének 10 éves stratégiai tervét, valamint ehhez kapcsolódóan - A pénzügyi források mozgósításának stratégiáját. Az alábbiakban a Nagoja-csomag részleteit ismertetjük: 1. A genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagoja jegyzőkönyv Hatalmas nemzetközi sikernek tekinthető, hogy több mint egy évtizedes és a helyszínen 15 hosszú napig tartó tárgyalás eredményeként jogilag kötelező érvényű nemzetközi szabályozást fogadtak el a részes felek a biológiai sokféleség egyezmény harmadik célkitűzésének – a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos megosztásának – megvalósítására. Az ún. Nagoja Jegyzőkönyv elfogadásában nagy szerepe volt a konferencia utolsó napjaira megérkezett 133 miniszter politikai iránymutatásának. A megoldáshoz több esetben is az vezetett, hogy viszonylag rugalmas, többféleképpen értelmezhető megfogalmazás került a jegyzőkönyv szövegébe. A Nagoja jegyzőkönyv alapján a genetikai erőforrások hasznosításából létrejött nyereségből a felhasználónak – például egy genetikai erőforrást felhasználó kozmetikai vagy gyógyszercégnek – vissza kell juttatnia bizonyos részt az adott erőforrást megőrző országnak/közösségnek, amelynek ezt a hasznot élővilág-megőrzési célokra kell fordítania. A jegyzőkönyv hatálybalépését követően a jogbiztonság megteremtése érdekében minden országnak ki kell dolgoznia nemzeti szabályozást, valamint ki kell jelölnie illetékes hatóságot is, amely felelős többek között azért, hogy a genetikai erőforrást kísérő, útlevélhez hasonló engedélyt állítson ki az erőforrás legális használatakor. Ezáltal elkerülhető lehetne, hogy a genetikai erőforrásokból származó termékek kidolgozásakor nagy profitot generáló cégek jogellenesen vigyenek el gazdag természeti örökséggel rendelkező országokból genetikai anyagot. Nagy eredménynek tekinthető, hogy a jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak nemcsak a genetikai erőforrások, hanem azok származékai is. Ez azért is fontos, mert ha gyógyszergyártó, kozmetikai és egyéb cégek genetikai erőforrást gyűjtenek, akkor az esetek nagy többségében nem magát a növény vagy állat egyedét viszik magukkal, hanem csak az abból származó kivonatot: aromaanyagot, enzimet. Természetesen a kereskedelem által érintett „árucikkek”, mint például egy exportált kukoricaszállítmány nem tartozik a jegyzőkönyv hatálya alá. A jegyzőkönyv értelmében a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás felhasználásához is engedélyt kell majd kérni a tudást őrző közösségtől (például abban az 1
esetben, ha egy gyógyszergyártó cég fel akarja használni azt az információt, hogy egy adott törzs miként alkalmaz egy gyógynövényt a hagyományos orvoslás során). 2. Globális Stratégiai Terv a biológiai sokféleség megőrzéséért a 2011-től 2020-ig terjedő időszakra A 2011-2010 közötti időszakra szóló világszintű biológiai sokféleség megőrzési stratégia átfogó keretet nyújt a világ összes országa számára a regionális, illetve nemzeti feladatok kidolgozásához. A Stratégiai Terv hosszú távú célja egy olyan világ megteremtése, amelyben a természettel harmóniában élünk, és 2050-ig a biológiai sokféleségnek értéke lesz mindenki számára, megőrizzük, helyreállítjuk és bölcsen használjuk, megőrizzük az ökoszisztéma szolgáltatásokat, egy egészséges bolygót tartunk fenn. A Stratégiai Terv középtávú célja:„Hatékony és sürgős intézkedéseket kell tenni a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében 2020-ig, amelyek egyben biztosítják az ökoszisztémák változatosságát és azok szolgáltatásait, ezáltal a sokszínű életet a Földön, hozzájárulva ezzel az emberi jóléthez és a szegénység visszaszorításához.(…)”. Stratégiai célok és a 2020-ig szóló fő célkitűzések Ezt a fejezetet tárgyaltuk legtöbbször és a leghosszabb ideig. Összesen 5 csoportra osztva 20 cél megfogalmazásán dolgoztunk. Ezek a stratégiai terv fő célkitűzései, amelyet teljesíteni kell valamennyi részes félnek. A célok leginkább a többi ágazat bevonására a biológiai sokféleség védelmében, valamint a leginkább veszélyben lévő élőhely-típusok megőrzésére vonatkoznak. 1. Stratégiai cél: A biológiai sokféleség csökkenését előidéző fő okok hangsúlyozása, valamint az összhang megteremtése a döntéshozók és a társadalom között - legkésőbb 2020-ig, a biológiai sokféleség értékének és fenntartható használatának tudatosítása az emberekben A korábbi verziókban e helyett egy sokkal ambiciózusabb, de lehetetlennek tűnő célt fogalmaztak meg, amely szerint 2020-ra minden ember tisztában legyen azzal, hogy mi a biológiai sokféleség és azzal, hogy melyek azok a lépések, amellyel ők maguk elősegíthetik a biológiai sokféleség védelmét. Magyarország nevében folyamatosan azt az álláspontot képviseltük, hogy elérhető, reális és megvalósítható célokat fogadjunk el, így a végül elfogadott szövegváltozattal elégedettek voltunk, ezt a verziót támogattuk a tárgyalások során, mivel ez valóban megvalósítható 2020-ig. 2. Stratégiai cél: A biológiai sokféleség csökkenését közvetlenül előidéző hatások csökkentése és a fenntartható használat előtérbe helyezése -
A természetes élőhelyek – beleértve az erdei élőhelyeket – csökkenésének ütemét felére kell csökkenteni, ahol lehetséges a csökkenést megszüntetni és az élőhelyek leromlását, feldarabolódásának mértékét szintén jelentősen csökkenteni kell
Az egyik legtöbbet vitatott célkitűzés volt, mivel sokan nem szerették volna, hogy az erdei élőhelyek megkülönböztetést kapjanak. Az EU korábban azt a szöveget javasolta, hogy „különös tekintettel az erdei élőhelyekre” de ebbe többek között Brazília nem egyezett bele, ezért maradt a fent látható verzió. 3. Stratégiai cél: A biológiai sokféleség fenntartásának elősegítése az ökoszisztémák, fajok és a genetikai sokszínűség védelmének biztosításával - A szárazföldi területek és édesvizek/vizes élőhelyek legalább 17%-át, a tengeri területeknek pedig a 10%-át védelemben kell részesíteni. - 2020-ig megelőző intézkedéseket kell tenni a kipusztulás által fenyegetett fajok védelme 2
érdekében, védettségi állapotukat, különös tekintettel a kritikus helyzetben lévő fajokra, javítani kell, illetve fenn kell tartani - A haszonnövények és haszonállatok, valamint a vad rokon fajok jelenlegi genetikai sokféleségét fenn kell tartani, továbbá a genetikai erózió csökkenésére és a genetikai sokféleség megőrzésére stratégiát kell kidolgozni és végrehajtani. Ezzel a céllal kapcsolatban igyekeztünk a leginkább céltudatos és szakmailag a leginkább elfogadható változatot erősíteni, mivel ez hazánk célja is. Folyamatban van a hazai génbankrendszer helyreállítása és a növényi Génmegőrzési Stratégia kidolgozása, amely a Stratégia fenti célján kívül a Nemzeti Együttműködés Programja által kitűzött célt is szolgálja. 4. Stratégiai cél: A biodiverzitásból és ökoszisztéma szolgáltatásokból származó hasznok igazságos megosztása - A leromlott élőhelyek legalább 15%-át helyre kell állítani. - 2015-ig biztosítani kell a Nagoja Jegyzőkönyv hatálybalépését és működését, valamint összhangba kell hozni a nemzeti jogszabályokkal A fenti céllal kapcsolatban az évszámból (2015) fakadóan voltak viták. Magyarország többek között az EU elnökség miatt, a 2015-ös határidő mellett volt, hiszen fontosnak tartjuk, hogy a Jegyzőkönyv minél hamarabb életbe lépjen valamennyi országban. 5. Stratégiai cél: A végrehajtás eredményességének növelése kapacitás-növeléssel és tudásmenedzsmenttel - Az élővilág megőrzéséhez kötődő hagyományos tudást, ismeretet meg kell őrizni és tiszteletben kell tartani. - A 2011-2020 közötti időszakra szóló Stratégiai Terv végrehajtására nagyobb mértékben kell pénzforrást biztosítani. II.
Végrehajtás, monitorozás, felülvizsgálat és értékelés
A Stratégiai Terv megvalósítását elsősorban nemzeti és az alatti szinten kell végrehajtani, leginkább az Egyezmény munkaprogramjain keresztül, valamint a politikai támogatás szélesítésével. III.
Támogatási mechanizmusok
3. A pénzügyi források mozgósításának stratégiája a Biológiai Sokféleség Egyezmény céljainak megvalósítására Alapvető fontosságú volt (különösen a fejlődő országok számára), hogy a konferencia a biodiverzitás megőrzés új, 10 éves stratégiai terve mellett elfogadja, hogy miképp kellene pénzügyi forrásokat biztosítani az élővilág megőrzésére. A pénzügyi források mozgósítási stratégiája meghatározza azokat az indikátorokat, amely alapján az országok mérni tudják, hogy mennyi pénzt költenek élővilág-védelmi célokra. A fejlett és fejlődő világ közötti kompromisszumos megoldásként a COP vállalta, hogy a következő, 11. részes felek konferenciáig, vagyis a 2012. októberben megrendezésre kerülő COP-11-ig konkrét célokat dolgoznak ki arról, hogy világszinten mennyivel több pénzt kellene fordítani élővilágmegőrzésre. Ebben nemzetközi intézmények, többek között az OECD nyújtanak segítséget. A részes felek elfogadták azokat az indikátorokat, amely alapján mérni lehet ennek a stratégiának a végrehajtását (vagyis, hogy mennyi pénzt fordítanak természetvédelmi célokra). Ezek a mutatószámok: 3
-
Biodiverzitás-megőrzéssel kapcsolatos támogatások éves együttes összege, beleértve a következő kategóriákat: hivatalos fejlesztési támogatás, nemzeti költségvetés, magánszektor, civil szervezetek és alapítványok, nemzetközi pénzügyi intézetek, ENSZ szervezetek és programok, állami támogatások nem hivatalos fejlesztési támogatásokból, szakmai együttműködés. - Azoknak az országoknak a száma, amelyek: felmérték a biológiai sokféleség értékét az Egyezménnyel összhangban; azonosították és jelentették a pénzügyi igényeiket és prioritásaikat; kidolgoztak nemzeti pénzügyi tervet a biodiverzitás-megőrzésre; megfelelő pénzügyi és kapacitásbeli ellátottsággal rendelkeznek ezen tevékenységek elvégzésére. - Az Egyezmény céljainak megvalósítására fordított nemzeti költségvetés évenként. - A káros ösztönzők kiiktatásából és reformjából származó erőforrások, melyeket a biodiverzitás szempontjából pozitív ösztönzők előnyben részesítésére lehet fordítani. - Stb. A részes felek vállalták, hogy jelentősen növelik a (pénzügyi, emberi és technikai) erőforrásokat a biológiai sokféleség egyezmény és a 2010-2020 közötti időszakra szóló Stratégiai Terv hatékony végrehajtásával összhangban. A fejlődő országok szerették volna elérni, hogy a COP10 konkrét, számszerű célokat is jóváhagyjon arról, hogy az országoknak mennyi pénz kell biodiverzitás-megőrzésre fordítani. A gazdaságilag fejlett, „donor” országok azonban ezt nem tudták elfogadni, így végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy a következő, 2012. októberben megrendezésre kerülő 11. részes felek konferenciáján konkrét célokat kell elfogadni. E célok kidolgozását a következő két év munkájának kell megalapoznia. A Nagojai-csomagon kívüli, egyéb fontosabb kérdéskörökben született határozatokat az alábbiakban ismertetjük: Az Egyezmény 2011-2012-es munkaprogramja A részes felek 11. konferenciája 2012 első felében lesz Indiában. A konferencia egyben a Rio+20 találkozóját készíti elő, ezért is kell az év első felében tartani. Fő célja a Stratégiai Terv és a Pénzügyi erőforrások mozgósításáról szóló Stratégia végrehajtásának felülvizsgálata lesz. A határozat a 12. konferenciát 2014-re vagy 2015-re irányozza elő. Magyarország azt az álláspontot képviseltük, hogy elegendő lenne a továbbiakban 2 év helyett 3 évenként rendezni a konferenciát, hogy legyen idő a határozatok végrehajtására. A 11. konferenciáig a fejlődő országok nyomására 2 SBSTTA lesz. Együttműködés más egyezményekkel és nemzetközi szervezetekkel A COP határozat üdvözli azt a megállapodást, melynek értelmében a biodiverzitásmegőrzéssel foglalkozó egyezmények a Nagojában elfogadott Stratégiai Tervet használnák keretként a tevékenységeikhez. A határozat egy-egy mondatban kitér az összes vonatkozó egyezménnyel való együttműködésre, ezek közül a fontosabb tennivalók a következők: A CBD felkéri az éghajlat-változási keretegyezményt (UNFCCC) és a sivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményt (UNCCD), hogy dolgozzanak együtt például a klímaváltozás elleni mitigációs és adaptációs tevékenységekre közös cselekvések kidolgozásában; és ezzel kapcsolatban még a 2012-ben esedékes Rio+20 csúcstalálkozó előtt egy előkészítő ülés keretében egyeztessen a három Rió-i egyezmény. A határozat értelmében erősíteni kell a CBD és az egészségügyi világszervezet (WHO) közötti együttműködést, amely a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és a hasznosításukból származó javak igazságos megosztása, vagyis a Nagoja Jegyzőkönyv végrehajtása kapcsán kulcsfontosságú. A CBD és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) közti kapcsolatot is erősíteni kell, például meg kell újítani a CBD jelenleg függőben lévő megfigyelői státusát a WTO ülésein. 4
Az üzleti szektor szerepvállalása A COP határozat alapján az országoknak olyan körülményeket kell teremteni, mely elősegíti az üzleti szektor erőteljesebb szerepvállalását az élővilág-védelmi kérdésekben, ezért támogatni kell az ezirányú regionális és nemzeti kezdeményezéseket. Olyan szabályozást és ahol lehet, gazdaságilag és a társadalom szempontjából is megfelelő ösztönző intézkedéseket kell bevezetni, amely elősegíti, hogy az üzleti tevékenységek során is jobban figyelembe vegyék a biodiverzitás megőrzés szempontjait. Ösztönözni kell az üzleti és magán szektort, hogy - kövessék nyomon az élővilág változatosságára gyakorolt hatásukat; - olyan eljárásokat és termelési eljárásokat alkalmazzanak, amely a lehető legkisebbre csökkentik/ elkerülik a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatást; - vegyenek részt a CBD célkitűzéseinek megfelelő önkéntes tanúsítási rendszerekben (ilyen pl. az FSC szabvány); - fogadjanak el konkrét kötelezettség vállalásokat a CBD célkitűzéseinek megfelelően és e kötelezettség-vállalások nyomon követésére mérhető indikátorokat használjanak; valamint - a nyilvánosság számára hozzáférhető módon nyilatkozzanak arról, hogy milyen konkrét tevékenységeket végeznek a biodiverzitás-megőrzés érdekében. A CBD Titkárság össze fogja gyűjteni az üzleti szféra (beleértve a kis és középvállalkozásokat is) szerepvállalásának ösztönzését célzó legjobb módszereket. Akcióterv az önkormányzatok, települések és egyéb helyi hatóságok számára a biológiai sokféleség megőrzésért A COP határozat jóváhagyta a 2020-ig szóló akciótervet, amely meghatározza az önkormányzatok és települések biodiverzitás-megőrzésbe való bevonásával kapcsolatos célokat. Ezen kívül egy indikatív listát is felvázol, hogy az országoknak milyen feladatokat kellene elvégezni e cél elérése érdekében. 2011. január 17-18-án a franciaországi Montpellier városban találkozót rendeznek az akcióterv végrehajtásáról. Útmutatás az egyezmény pénzügyi mechanizmusa (Környezeti Világalap, GEF) felülvizsgálatához A COP határozat keretében egy útmutatás lett elfogadva arról, hogy a környezeti világalap (GEF) miként biztosítson finanszírozást az egyezmény céljainak végrehajtásához. Az útmutatás meghatározza azokat a projektprioritásokat, melyre mindenképp pénzt kellene biztosítania a GEF-nek. Ezek közül néhány példa: - a nemzeti biodiverzitás stratégiák végrehajtására humán kapacitásbővítés és intézményfejlesztés - vadon élő és mezőgazdasági biodiverzitás elemeinek monitorozása, különös tekintettel a kipusztulás által veszélyeztetettekre, valamint a megőrzésükre és fenntartható használatukra akciók végrehajtása - nemzeti és regionális özönfaj stratégia kidolgozását és végrehajtását támogató projektek - A hozzáférési és haszonmegosztási Nagoja Jegyzőkönyv mielőbbi ratifikációját és végrehajtását célzó projektek; stb. Hegyvidéki területek biológiai sokfélesége A COP határozat többek között felkéri az országokat, hogy hozzanak létre zöld folyosókat (conservation corridors), valamint határon átnyúló hegyvidéki védett területeket, különös tekintettel a bennszülött fajok védelmére és az özönfajok terjedésének elkerülésére. A klímaváltozás és a biológiai sokféleség összefüggései 5
A legnagyobb vitát kiváltó kérdés a geomérnökösködés (geo-engineering) volt, melynek lényege, hogy technológiai úton próbálják szabályozni a klímát, olyan elképesztő megoldásokkal, mint például tükördarabok fellövésével az űrbe, szén-dioxid nyelő „műfák” telepítésével, a háztetők fehérre festésével stb.. Két éve hasonlóan kemény viták eredményeként a COP a „tengertrágyázás” (ocean fertilization) módszerét tulajdonképpen betiltotta (a tengertrágyázás lényege, hogy tengerekbe vasvegyületet juttatnak, ami felgyorsítja az algák szaporodását, ez pedig segítheti a légköri szén-dioxid megkötését). A nagojai konferencia elrendelte, hogy addig, amíg megfelelő tudományos bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, nem kerülhet sor olyan klímaváltozáshoz kapcsolódó geomérnökösködésre, melynek hatása lehet a biodiverzitásra. Kivételt csupán a kismértékű, ellenőrzött körülmények között, a CBD célkitűzéseivel összhangban folytatott kutatások jelentenek (ilyenre pedig szerencsére elég nehezen kerülhet sor). A REDD+ (erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése) kapcsán a határozat elrendeli, hogy két év múlva a biodiverzitás-megőrzés szempontjait figyelembe vevő biztosítékok alkalmazására kell javaslatot tenni. Bioüzemanyagok és biodiverzitás-megőrzés A COP határozat elismeri, hogy a bioüzemanyag termelésnek pozitív és negatív társadalmigazdasági hatásai lehetnek, beleértve az élelmiszer és energiabiztonságot, a földtulajdonjogi kérdéseket, valamint a vízbiztonságot. A COP határozat értelmében az országoknak nemzeti jegyzékeket kellene készíteniük a magas természetvédelmi értékkel rendelkező, valamint érzékeny területekről valamint meg kell határozniuk és értékelniük kell, hogy mely ökoszisztémákat kellene kivonni bioüzemanyag termelés alól, valamint hol lehet bioüzemanyagot termelni. Inváziós idegen fajok (özönfajok) A COP létrehozott egy szakmai testületet (AHTEG), melynek feladata, hogy szakmai tanácsot adjon az inváziós fajok elterjedésével kapcsolatos kockázatok kezelésének bizonyos kérdéseiről. Az özönfajok bioüzemanyag termelésre való használatával kapcsolatban a COP határozat elővigyázatosság elvének figyelembe vételére kéri a részes országokat (a VI/23-as konferencia határozatban megfogalmazott útmutató irányelvek figyelembevételével). . Ösztönző intézkedések A COP határozat többek között sürgeti a kormányokat, hogy határozzanak meg prioritásokat és növeljék erőfeszítéseiket az élővilág változatossága szempontjából káros ösztönzők azonosítása, kiiktatása és megreformálása kapcsán. A Biológiai Sokféleség Egyezmény információs rendszere (Clearing-house mechanism) (nemzetközi honlap: http://www.cbd.int/, hazai honlap: http//:biodiv.kvvm.hu ) A határozat rögzíti az információs rendszer (CHM) 2011-2020-ig évre vonatkozó célkitűzéseit. Ez tartalmazza többek között egyrészt a központi weblap fejlesztését és hatékonyabbá tételét, amely a Stratégiai Terv végrehajtása is egyben. Cél továbbá a nemzeti információs honlapok fejlesztése és hatékonnyá tétele is, annak magas színvonalú működtetése, az információk közzététele ebben a formában, valamint információcsere ezen a csatornán a részes felek között. A hazai honlap évek óta működik, folyamatosan frissítjük és a fenti céloknak eddig is próbáltunk eleget tenni. Növények megőrzésének Világstratégiája A Világstratégia a 2010-ig szóló Stratégia módosított és kiegészített változata, s a 2011-től 2020-ig terjedő időszakra vonatkozik. Többek között az alábbi fő célokat tartalmazza: I.
A növényvilág sokféleségének megismerése, dokumentálása, annak fontosságának 6
elismerése II.
A növényvilág sokféleségének sürgős és hatékony megőrzése 7. cél: a veszélyeztetett növényfajok legalább 75%-át in situ módon meg kell őrizni
8. cél: a veszélyeztetett növényfajok legalább 75%-át ex-situ gyűjteményekben is meg kell őrizni, elsősorban származási országukban és legalább 20%-át elérhetővé kell tenni helyreállítási és visszatelepítési programokhoz 9. cél: a mezőgazdasági növények genetikai sokféleségének legalább 70%-át, beleértve a vad rokon fajokat, meg kell őrizni, a velük kapcsolatos hagyományos tudással együtt III.
A növényvilág sokféleségének fenntartható és méltányos használata
IV.
A növényvilág sokféleségének fontosságának tudatosítása az oktatáson keresztül
V. A Stratégia végrehajtásának érdekében kapacitásnövelés és a társadalmi támogatottság növelése A Növényvilág Megőrzésének Stratégiáját korábban a SBSTTA-n tárgyaltuk, amelyen Magyarország több javaslatot tett, ennek kidolgozásában aktívan részt vettünk, bár a Nairobiban zajló találkozón sajnos a minisztériumból senki nem vehetett részt és ez megnehezítette, hogy hazánk céljai érvényesítésre kerüljenek. Kommunikáció, oktatás, tudatformáló tevékenységek A határozat alapvetően sikeresnek tartja a 2010-es esztendőt, amely a Biológiai Sokféleség Világéve, mivel ezen a téren nagyon sokat tettek a részes felek az elmúlt egy évben. Felkéri az országokat, hogy nevezzenek ki Nemzeti kapcsolattartót ebben a témában és biztosítsák a végrehajtáshoz szükséges szakértői csoportot. Külön felkéri az országokat továbbá, hogy az új Nagoja Jegyzőkönyvvel kapcsolatos kommunikációt, oktatást és ismeretterjesztést biztosítsák. Szárazföldek vizei Ezzel a témakörrel kapcsolatban a trió elnökség alatt Magyarország vállalta a téma koordinációját. Ennek megfelelően szakértőnk a határozat tárgyalásai és kidolgozásában aktívan részt vett a konferencián, valamint az azt előkészítő üléseken. A szárazföldi vizekről szóló határozat fő témája fejezetei: a vízbiztonság, a munkaprogram végrehajtása, klímaváltozás, tudományos szükségletek, a biológiai sokféleség és az ökológiai katasztrófák, biodiverzitás, víz és a stratégiai terv. Mellékletében szerepel a szakértői munkacsoport feladat meghatározása. Tengeri és tengerparti területek biodiverzitása A téma nagy vitát váltott ki, a munkacsoport folyamatosan dolgozott, nehezen sikerült megegyezésre jutni. Magyarország nem vett részt a tengeri területek érintő tárgyalásokon, nem érint minket. A Stratégiai Tervvel kapcsolatban azonban többször előkerült a téma és végül a határozattal összhangban a Stratégia 11. célkitűzése szerint 2020-ra a tengeri területek 10%-át védelemben kell részesíteni. Védett területek A konferencián a védett területekkel kapcsolatos határozaton a második naptól kezdve folytak a tárgyalások. Magyarország ebben a témában legtöbbször aktív szerepet vállal az EU-s és nemzetközi fórumokon, de Nagojában a kis létszámú delegáció nem tudta követni folyamatosan a munkacsoportban zajló megbeszéléseket. A legtöbb szó a védett területekkel kapcsolatos fenntartható finanszírozásról volt, hiszen a védett területek munkaprogramjának végrehajtása nem megoldott különösen a fejlődő országokban.
7
Agrobiodiverzitás A határozat a CBD és a FAO egyezmény közötti szoros együttműködést, illetve a közös munkaterv második szakaszát határozza meg. Az EU közös álláspontjának kialakításában részt vettünk Nagojában, valamint a konferenciát előkészítő SBSTTA ülésre készítettük el javaslatainkat. Ennek köszönhetően a határozat kimondja a mezőgazdasági biológiai sokféleség on-farm, in-situ és ex-situ megőrzésének fontosságát egyaránt. Az összes konferenciahatározat elérhető a http://www.cbd.int/nagoya/outcomes/ honlapon. A Nagojai konferencián a magyar delegáció további eseményeket szervezett: - A magyar delegáció egy előadás keretében bemutatta 2010. október 21-én a Pannon Magbank Life+ Projektet. - A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciájával párhuzamosan rendezték meg a Városok Biodiverzitásának Csúcstalálkozóját, amelyen Mürkl Levente a Tatai Önkormányzat képviseletében bemutatta pályázatukat, amellyel Tata elnyerte a Biodiverzitás Fővárosa címet 2010-ben Magyarországon
8
