Beszámoló a Barcika Szolg Kft. távhőszolgáltatási tevékenységének ellátásáról, illetve a városi távfűtés jelenlegi helyzetéről

Beszámoló a Barcika Szolg Kft. távhőszolgáltatási tevékenységének ellátásáról, illetve a városi távfűtés jelenlegi helyzetéről

Kazincbarcika, 2013. december 19.

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Gulyás Tibor

ügyvezető igazgató Készítette:

1

Gulyás Tibor Barcika Szolg Kft.

1. 

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS HELYZETE

3 

1.1  BEVEZETÉS

3 

1.2  A KAZINCBARCIKAI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS

3 

1.3  SZOLGÁLTATÁSI JELLEMZŐK

5 

1.4  SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

7 

2. 

7 

HŐSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG, MŰKÖDÉS

2.1  A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS KÜLDETÉSE, JÖVŐKÉPE, STRATÉGIAI CÉLJAI

7 

2.2  A TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

8 

2.2.1  Vásárolt – értékesített hőmennyiség:

8 

2.2.2  Hálózati hőveszteség alakulása:

8 

2.2.3  Távhőszolgáltatás működési bevételeinek alakulása:

9 

2.2.4  Hőszolgáltatás árbevétele a hőértékesítés irányultsága alapján:

9 

2.3 

MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

13 

2.3.1  Költségszerkezet bemutatása

13 

2.3.2  A hővásárlási költségek, és megoszlásuk:

15 

2.3.3  A Barcika Szolg Kft. távhőszolgáltatási tevékenységének költségei:

17 

2.3.4  A bérköltség felhasználás alakulása:

18 

2.4  KARBANTARTÁS – HIBAELHÁRÍTÁS

18 

2.4.1  A bejelentett hibák megoszlása a hőfelhasználás tekintetében:

19 

2.4.2  A bejelentett hibák megoszlása a felhasználók, a szolgáltató és más szervezet tekintetében (Pl. ÉMÁSZ, ÉRV):

19 

2.5  ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

21 

3. 

21 

FEJLESZTÉS, BERUHÁZÁS

3.1  HŐKÖZPONTOK ÉS TÁVHŐVEZETÉKEK FEJLESZTÉSE

21 

3.2  TÁVFELÜGYELETI RENDSZER

22 

3.3  A KÖLTSÉGOSZTÓK SZERINTI ELSZÁMOLÁS

23 

3.4  VEZETÉK-KORSZERŰSÍTÉS, REKONSTRUKCIÓ SAJÁT ERŐBŐL

27 

2

1.

A távhőszolgáltatás helyzete

1.1

Bevezetés Magyarország 96 távhővel ellátott településén 110 engedélyes szolgáltató által összesen 220 távhőellátó rendszer működik. Egy másik megközelítésben mindez azt jelenti, hogy az ország lakásállományának 1/7-e, összesen mintegy 650.000 lakás távfűtött; így közel 2 millió ember, vagyis a magyar családok majd egyötöde napi kapcsolatban áll valamelyik távhőszolgáltatóval. Az értékesített hő Magyarországon 2010-ben a nemzeti energiafelhasználás 5,3%-át tette ki, ez 43,13 PJ értékesített hő, melynek több mint 70%-át lakossági felhasználók részére értékesítették a szolgáltatók. Ez az arány egyébként 2011-ben és 2012-ben sem változott.

Az alábbi táblázat 37 település vonatkozásában tartalmazza 29 távhőszolgáltató adatait: Felhasználók felé értékesített hő lakossági GJ külön kezelt intézmény GJ egyéb GJ összesen GJ

2011.12.31 7 867 675 1 413 500 1 669 555 10 950 730

2012.12.31 2011.12.31 2012.12.31 7 482 232 72% 72% 1 605 152 13% 15% 1 381 448 15% 13% 10 468 832 100% 100% Forrás: MaTáSzSz

A távhőtermelésben hasznosított tüzelőanyagok közül a földgáz még mindig mintegy 90%-os részarányt képvisel. A kazincbarcikai arányok jelen idő szerint az alábbi módon alakulnak: Lakosságnak értékesített hő: 84%, különkezelt intézmények: 13%, egyéb felhasználók: 3%. 1.2

A kazincbarcikai távhőszolgáltatás

A kazincbarcikai távhőszolgáltatás több mint négy évtizedes múltra tekint vissza. A helyi Városgazdálkodási Vállalat távfűtési üzeme 1965-ben alakult, tizennégy évvel később a szolgáltatást már a Borsodtávhő végezte. A rendszerváltozás a kazincbarcikai távfűtést sem hagyta érintetlenül; 1992-ben a kazincbarcikai önkormányzat megalapította a Kazinc Távhő Kftt, mely 2008. március 1-jéig, a Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft-be történő beolvadásáig látta el a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatokat Kazincbarcikán. A tulajdonosi taggyűlés 2013. szeptember 16-án a Timpanon Kft. névváltoztatása mellett döntött, így ma már Barcika Szolg Kft. néven szolgáltat hőt a Társaság városunkban. 3

A távhőszolgáltató a fűtéshez szükséges hőenergiát évtizedeken át a Borsodi Hőerőmű Vállalattól, majd annak jogutódjától, az AES Borsodi Energetikai Kft-től vásárolta. 2002-től kezdődően viszont a Kazinc-Therm Kft-vel áll hővásárlói szerződéses viszonyban, a hosszú távú háromoldalú szerződés keretén belül. A kazincbarcikai távhőszolgáltatás helyzete több szempontból is speciális. Egyfelől a város méreteihez képest rendkívül kiterjedt a távhővezeték-hálózat, és az összes lakásszámhoz viszonyítva magas a távfűtéses lakások száma. Városunkban összesen mintegy 13.000 lakás van, melynek hatvanöt százaléka, 8.260 lakás távfűtött. Ez a kétharmados arány országos összevetésben is nagyon magas, a 96 települést figyelembe véve az ötödik legmagasabb arányt jelenti. Másrészt a város nem rendelkezik saját hőtermelői kapacitással, így a szolgáltatáshoz szükséges primer hőmennyiség 100%-át a fent nevesített társaságtól vásárolja. A számokból látható és érezhető, hogy a távhőszolgáltatással kapcsolatban akár országos kitekintésben, akár regionális szinten megjelenő értékelések, bírálatok, kritikák Kazincbarcikán hatványozottabban jelentkeznek. A jelenlegi kormányzati ciklus döntései alapjaiban meghatározták a távhőszolgáltatás jelenét, jövőjét, fejlődési irányát. A kapcsolt villamosenergia-termelés és értékesítés megszüntetett támogatási rendszere – amely alapvetően befolyásolta a vásárolt hő és így a távfűtés önköltségét –, a szolgáltatási ár megállapítás centralizálása, a rezsicsökkentés politikája, illetve a még jelentős mértékben korszerűsítetlen, elavult fűtési berendezésekkel működő épületek együtt adják azt a működési környezetet, mely jellemzi a jelen távhőszolgáltatását országos és helyi kitekintésben egyaránt. A távhőszolgáltatás jövője szempontjából a legfontosabb döntés a kapcsoltan termelt hőből a lakosságnak szolgáltatott, a közfeladatot ellátó külön kezelt intézmények (önkormányzati fenntartású intézmény, közhivatal, állami ellátórendszer épületei, egészségügyi ellátást biztosító épületek, stb.) működtetésére felhasznált hőenergia árainak, és az ehhez kapcsolódó állami ártámogatás szintjének megállapítása. Az ármegállapító jogkör az előbb említett felhasználók körére nézve a Nemzeti Fejlesztési Miniszter hatáskörébe került át a termelői és szolgáltatói díjak vonatkozásában egyaránt.

4

Zirc Balatonfüred Algyő Keszthely Kőszeg Nyergesújfalu Sopron (szolgáltatói  hkp.) Esztergom Sárbogárd Szentendre Komló Székesfehérvár Szentlőrinc (hatósági) Budapest (hatósági) Várpalota Kisvárda Nyíregyháza II. (hatósági) Nyíregyháza II. (alkalmazott) Nyíregyháza I. Tatabánya Debrecen Kaposvár Dorog Gyöngyös Érd Ózd (hatósági) Ózd (alkalmazott) Celldömölk Sárvár Eger Mór Dombóvár Pécs Százhalombatta Budapest Szilaspark Hajdúnánás Inota Budaörs Nagyatád Tapolca Szentgotthárd Budapest (alkalmazott) Mátészalka Hódmezővásárhely Tiszaújváros Veszprém Szombathely Miskolc Tata Sátoraljaújhely Vasvár Salgótarján (hatósági) Salgótarján (alkalmazott) Kecskemét Baj Ajka Mohács Körmend Mosonmagyaróvár Győr (szolgáltatói  hkp.) Szentlőrinc (alkalmazott) Oroszlány Kazincbarcika Cegléd Pétfürdő Bokod Győr (felhasználói hkp.) Sopron (felhasználói hkp.)

1.3 Szolgáltatási jellemzők

A távhőszolgáltatás specifikus helyzetét, illetve a kazincbarcikai távhőárak országos kitekintésben történő összehasonlítását az alábbiakban szemléltetjük:

Egy átlaglakás (135 lm3) fűtési költségeinek bemutatása a MaTáSzSz tagvállalatok körében 2011 és 2012 évre vonatkozóan:

Átlaglakás éves bruttó távhődíja ‐ 2011. 12. 31

300 000 Ft 1 000 000 db

250 000 Ft 100 000 db

200 000 Ft

150 000 Ft 10 000 db

100 000 Ft 1 000 db

50 000 Ft

0 Ft 100 db

Alapdíj (nettó Ft/év) Hődíj (nettó Ft/év) Áfa (5%) Átlagos távhődíj (bruttó Ft/év)

5 Alapdíj átlaga  (nettó Ft/év) Távhővel ellátott lakások száma  (db)

Forrás: MaTáSzSz

Átlaglakás  Á éves brutttó távhődíja ‐ 2012. 12. 31. 1 000 000 db

300 0 000 Ft 250 0 000 Ft

100 000 db

200 0 000 Ft

10 000 db

150 0 000 Ft 100 0 000 Ft

1 000 db

Alapdíj (nettó FFt/év)

Hődíj (netttó Ft/év)

Áfa (5 5%)

Átlagos távhődííj (bruttó Ft/év)

Alapdíj átlaaga (nettó Ft/év)

Távhő ővel ellátott lakásokk száma (db)

Bokod

Cegléd

Kazincbarcika

G ő ( l ál ói hk ) Győr (szolgáltatói hkp.)

Mohács

100 db Sátoraljaújhely

Salgótarján …

Salgótarján (hatósági)

Miskolc

Vasvár

Budapest (alkalmazott)

Hódmezővásárhely

B d Budapest (hatósági) t (h tó á i)

Nagyatád

Budaörs

Hajdúnánás

Budapest Szilaspark

Pécs

Dombóvár

Mór

Celldömölk

Gyöngyös

Kaposvár

Debrecen

Nyíregyháza II. …

Kisvárda

Székesfehérvár

Szentendre

Esztergom

Kőszeg

Algyő

Zirc

0 Ft

Sopron (felhasználói …

50 0 000 Ft

Forráás: MaTáSzSz

S Kft. speciáális helyzetét (laakásszám), valam mint bemutatjuk k, hogy egy átlag glakás éves Ezekk a diagramok szzemléltetik egyrrészt a Barcika Szolg átlaggos fűtési költséégének országoss összehasonlítáásban való figyeelembe vétele ig gazolja a barcik kai távfűtés relaatíve és abszolú út alacsony árszíínvonalát. Mint korábban jelezttük, a Barcika Szolg S Kft. nem rendelkezik önáálló hőtermelő kapacitással, k így y piaci kiszolgálltatottságát, helyii, szolgáltatási feelelősségvállalássát ez még hangssúlyosabbá teszii.

6

1.4

Személyi és tárgyi feltételek

A távfűtéssel összefüggésben az egyik legfontosabb szabályozás a hővásárlást és a hőszolgáltatás ellenértékének elszámolását szabályozó, un. háromoldalú beruházási hosszútávú hőszolgáltatási szerződés volt, amelyet a jogelőd 2001 szeptemberében kötött. A másik – a már korábban említett és jelenleg nagyobb súllyal bíró – szabályozás az NFM ármegállapító hatásköre. A Barcika Szolg Kft. a szűken vett távhőszolgáltatást a távhőszolgáltatási divízióval látja el (továbbiakban divízió). A divízió személyi állománya, tárgyi eszközei alkalmasak a feladat ellátására. Fontosabb adatok: A működtetett primer távvezeték nyomvonal hossza: ~ 20,5 km. Hőközpontok száma összesen 143 db. Ebből saját tulajdonú 128 db. Távhődivízió tevékenységéhez használt gépjárművek: - Személygépkocsi: 1 db -

Tehergépkocsik: 3db

-

Árokásó gép: 1 db

A divízióhoz kapcsolódó humán jellegű elszámolásokat (bér, stb.) számviteli, pénzügyi, számlázási feladatokat a Barcika Centrum Kft. Gazdasági Igazgatósága látja el. A divízió létszámösszetétele 2011-2013

össz létszám (fő) szellemi létszám f(ő) fizikai létszám (fő)

2011 36 4 32

2012 30 4 26

2.

Hőszolgáltatási tevékenység, működés

2.1

A távhőszolgáltatás küldetése, jövőképe, stratégiai céljai

2013 29 4 25

Küldetés: A távhőszolgáltatási divízió küldetése igazodik a Barcika Szolg Kft. küldetéséhez: Kiváló működésre törekedve a legalaposabb, minőségi színvonalú távhőszolgáltatás nyújtása az 7

érdekelt felek (alapító önkormányzat, a szolgáltatást igénybe vevők, üzleti partnerek és a város egésze) megelégedésére. Jövőkép: A Barcika Szolg Kft. és ezen belül a távhőszolgáltatási divízió a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat alakítva, a legteljesebb várospolitikai – társadalmi felelősségvállalás

mellett,

Kazincbarcika

kiválóan

működő,

minőségi

színvonalú

távhőszolgáltatójává kíván válni úgy, hogy valamennyi érdekelt fél elégedettségét növelve versenyképes fűtésszolgáltatási alternatívát kínáljon társasházi közösségek, üzleti vállalkozások és magánszemélyek számára egyaránt. A távhőszolgáltatás küldetését szem előtt tartva, illetve annak szellemében megfogalmazott stratégiai céljaink az alábbiak: -

a távhőszolgáltatás folyamatos fejlesztése,

− elégedett ügyfelek, illetve az elégedettség színvonalának növelése, − költség-és energia hatékonyság, eredményesség növelése, − energiaracionalizálást, (megtakarítást) támogató működés és fejlesztés politika, − tevékenységek folyamatos fejlesztése, reputáció, imázs, kedvező partneri megítélés. 2.2

A tevékenység bemutatása 2.2.1 Vásárolt – értékesített hőmennyiség:

2011 Vásárolt hőmennyiség (GJ)

2.2.2

2012

2013 várható

446 975 428 690

413 332

Értékesített hő összesen (GJ) 398 641 384 177

368 152

Hálózati hőveszteség alakulása:

Távvezetéki hőveszteség (%)

8

2011

2012

2013 várható

10,8

10,4

10,9

A táblázatban bemutatott hőveszteségek mértéke a MEKH által elismert 14%-os mérték alatti. Bár a tényleges hőveszteségünk az elfogadott érték alatt van, természetesen annak csökkentését továbbra is kiemelt feladatként kezeljük. A hőveszteség mérséklése a napi működés elengedhetetlen célja, hiszen a vásárolt és a hőközpontokban mért hőmennyiség közötti különbség csökkenése, költségmegtakarítást, kevesebb hőenergia vásárlását, azaz a jövedelemtermelő képesség fokozását, vagy az olcsóbb szolgáltatást jelenti. Mindez nem utolsó sorban a társaság tudatos környezetpolitikáját is kifejezi, a környezetterhelés csökkentését eredményezi. A hőveszteség csökkentése a társaság stratégiai célkitűzéseinek egyik legfontosabb eleme, hiszen a költséghatékonyság és eredményes működés szempontjából is fontos kérdés. A hőveszteség mérséklése érdekében a veszteség csökkentési lehetőségek feltárása, a rekonstrukciók végrehajtása, a hibaelhárítási idő csökkentése egyaránt fontos feladat (lásd még beruházás, hálózat rekonstrukció). 2.2.3

Távhőszolgáltatás működési bevételeinek alakulása:

A távhőszolgáltatás működési bevételei

2011 2012 2013 várható működési bevétel (eFt) 1 855 181 2 372 877 2 452 153 nettó árbevétel (eFt) 1 586 848 1 629 355 1 341 791 egyéb bevételek (eFt) 268 333 743 522 1 110 362 2.2.4 Hőszolgáltatás árbevétele a hőértékesítés irányultsága alapján:

Hőszolgáltatás árbevétele a hőértékesítés irányultsága alapján  külön kezelt intézményi és egyéb  lakossági hőszolgáltatás (eFt) hőszolgáltatás (eFt) 2011 1 237 421 349 427 2012 1 261 180 368 175 2013 várható 1 046 667 295 124

A szolgáltatás ellenértékéhez, azaz az árbevételhez való hozzájutás, mint minden piaci vállalkozásnak, így értelemszerűen a közszolgáltatóknak, a Barcika Szolg Kft-nek is elemi 9

igénye. 2011. március 31-ig a hőszolgáltatás díjainak ármegállapítási jogosultsága Kazincbarcika Város Önkormányzatát illette. Ezért Kazincbarcika Város Önkormányzata megalkotta a 49/2005. (XII. 22.) számú, azóta többször módosított rendeletét a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági áráról. A rendelet nem csak a díjak, hanem a díjszámlázás gyakorlatát is szabályozza, melyet jelenleg a kormány számlakép egységesítését is célzó intézkedései jelentősen befolyásolják. A számlázási gyakorlatot az alábbiakban mutatjuk be: Alapdíj, mely éves díj, számlázása 12 hónapra egyenlően elosztva történik. Az alapdíj tartalmazza a fűtőerőmű teljesítménydíját, a Barcika Szolg Kft. dolgozóinak bérét, járulékait, a távhőellátó

rendszer

üzemeltetési

és

fenntartási

költségeit,

a

távhőellátó

rendszer

értékcsökkenését, valamint egy szerény, a tárgyi eszközök éves kronologikus értéke 2 %-ának megfelelő mértékű nyereségtartalmát. Hődíj: árhatóság által megállapított díj, mely figyelembe veszi a hőtermelés alapjául szolgáló földgáz árát, valamint a fűtőerőmű és a távhővezeték hálózat hatásfokát. Számlázási gyakorlat: a, egyéb felhasználók: a hóvégi leolvasás után megküldött számla alapján. b, intézményi felhasználók: a hóvégi leolvasás után megküldött számla alapján. Lakossági felhasználók, díjfizetők: Fűtés Havi elszámolású díjfizető, felhasználó: tárgyhónapban a várható hőfelhasználást fizeti, míg a különbözetet a leolvasást követő hónapban megküldött számla alapján egyenlíti ki. Átalány elszámolású díjfizető, felhasználó: a várható éves fűtési hőfelhasználást 12 egyenlő részre bontva havonta fizeti, míg a különbözetet az elszámolást követő hónapban megküldött számla alapján egyenlíti ki (elszámolási időszak: június 1-jétől következő év május 31-éig). Melegvíz: Előző időszak átlagának megfelelően hónap végéig, a különbözetet pedig elszámolási időszakonként az elszámolást követő hónapban megküldött számla alapján egyenlíti ki.

10

A társaság számára cél a fizetések időbeni ütemezése, tervezhetősége, az arányos lakossági teherviselés megteremtése szempontjából az átalány alapú elszámolás térnyerése.

A lakossági hőértékesítés realizált árbevétel megoszlását az átalány és tényleges elszámolás alapján fizetők között, az alábbi diagramok szemléltetik:

2011‐12 elszámolási időszak

45,57% 54,43%

átalány alapján  fizetők havi elszámolás  alapján fizetők

2012‐13 elszámolási időszak

46,16% 53,84%

átalány alapján  fizetők havi elszámolás  alapján fizetők

11

2009. június 1-jétől van lehetőség átalánydíjas elszámolásra. Bevezetését éppen azért határoztuk el, hogy más szolgáltatókhoz hasonlóan a lakosság számára kiszámíthatóbbak, tervezhetőbbek legyenek a távhőszolgáltatás költségei, azok ütemezetten, egyenletesen terheljék lakossági felhasználóinkat. A bevezetés sikerét igazolja, hogy lakossági ügyfeleinknek évről-évre több mint fele választotta az átalány-elszámolás lehetőségét. A rezsicsökkentésről. A lakossági szolgáltatás díjának a 2012 évi decemberi bázis árra vetített kettőször 10 % pontos csökkentése jelentős árbevétel kiesést generált a működésben. Az ellentételezésre igénybe vehető eszközök az első csökkenés esetében 100 %-ban kompenzálták a bevétel kiesést. Ennek formája a centralizált, központi költségvetésből fedezett megnövelt állami támogatás igénybe vétele volt. Ezzel teljes mértékben korrigálásra került a kieső bevétel gazdálkodást érintő hatása. A 2013 november 1-től érvényesített második ütemű rezsicsökkentés újabb, mintegy 130 millió Ft bevétel kiesést jelent, amelynek 2014 évre áthúzódó hatása várhatóan 90 millió Ft. A kieső árbevétel kompenzálására az ármegállapító fejlesztési miniszter kétpólusú forrást biztosított. Egyrészt a hővásárlás költségét, a Kazinc Therm szolgáltatási árát 3.916 Ft-ról 3.705 Ft-ra mérsékelte egy GJ.-ra vetítve, ezzel éves szinten mintegy 80-85 millió Ft költségcsökkentést indukált. Ez új elem volt, hiszen az első rezsicsökkenés kompenzációja kizárólag a központi költségvetésből valósult meg. Másrészt a lakossági ártámogatás értékét 111 Ft/GJ-al emelte az árhatóság, amellyel éves szinten mintegy 30 millió Ft árbevétel többlet realizálódhat. Az együttes kompenzációs forrás összesen mintegy 110-115 millió Ft egyensúlyjavító hatást eredményez, szemben a kieső 130 millió Ft bevétellel, azaz a rezsicsökkentés hatásának egy részét belső hatékonyságból kell kompenzálni. Természetesen a lakossági díjcsökkentés kedvező hatással van és lesz a kintlévőségeinkre, hiszen egyszerű belátni, a kisebb számlaérték kisebb tartozást jelent nem fizetés esetén. De arra számítunk, hogy a lakossági fizetési hajlandóság lassú javulása lesz megfigyelhető, amellyel a belső intézkedéseinkkel együtt érzékelhetően mérséklődhet a követelés állomány. A Testület október hónapban tárgyalta a Barcika Szolg Kft kintlévőségének alakulását egy részletes beszámoló formájában. Itt ismételten megerősítjük, hogy a melegvíz szolgáltatás szüneteltetésének kilátásba helyezése a fizetési hajlandóságot pozitívan befolyásolja. 12

Eddig 332 fővel kötöttünk fizetési megállapodást közel 60 millió Ft tartozásrendezésre, további 80 főt adósságkezeléssel segítünk 10,5 millió Ft követelés rendezése érdekében. eddig mintegy 100 fő esetében történt szolgáltatáskorlátozás, kiértesítés 2013-ban 815 db ment ki, 2014 január hónapra további 120 ügyfél figyelemfelhívása történt vagy történik meg.

2.3

Működési költségek 2.3.1

Költségszerkezet bemutatása Megnevezés

2011

Erőművi költségek összesen: Működési költségek összesen Mindösszesen költség

1642342 483356 2125698

Megnevezés

2012

Erőművi költségek összesen: Működési költségek összesen Mindösszesen költség

1880190 490209 2370399 2013 várható

Megnevezés Erőművi költségek összesen:

1935471

Működési költségek összesen

513558

Mindösszesen költség

2449029

Fentiek %-os megoszlásban:

2011 Erőművi költségek összesen:

Működési költségek összesen

23%

77%

13

2012 Erőművi költségek összesen:

Működési költségek összesen

21%

79%

2013 várható Erőművi költségek összesen:

Működési költségek összesen

21%

79%

A kördiagramok bemutatják a távhőszolgáltatás összes költségének megoszlását, erőművi és hőelosztási, működési költségekre. A táblázatból és a diagramokból is jól látható, hogy a Barcika Szolg Kft. közvetlenül befolyásolható saját működési költsége 26%-ról 5 % ponttal, 21%-ra csökkent az elmúlt 3 év folyamán, ugyanakkor a teljes költség hővásárlással összefüggő aránya a 2010 évi 74% mértékről 79%-ra változott.

14

2.3.2 A hővásárlási költségek, és megoszlásuk:

Hővásárlási költségek megoszlása 2011 Vásárolt hő díja (eFt)

Lekötött teljesítmény díja (eFt)

Pótvíz díja (eFt) 0

181215

1461127

Hővásárlási költségek megoszlása 2012 Vásárolt hő díja (eFt)

Lekötött teljesítmény díja (eFt)

Pótvíz díja (eFt) 0

145424

1734766

15

Hővásárlási költségek megoszlása 2013 várható Vásárolt hő díja (eFt)

Lekötött teljesítmény díja (eFt)

Pótvíz díja (eFt) 0 342321

1593150

A fenti kördiagramok bemutatják, hogy a hővásárlási költség struktúrája hogyan alakul a hődíj és a teljesítménydíj vonatkozásában. Ez az arány 2013-ban eltolódott a teljesítménydíj irányába. Ez részben a hőmennyiség megtakarítási hajlandóság és az energia megtakarítás ellen hat, ugyanis a változó költségarány csökken a költségek reagálási fokával együtt, másrészt az erőmű részbeni érdekérvényesítését mutatja.

16

2.3.3

A Barcika Szolg Kft. távhőszolgáltatási tevékenységének költségei:

A távhőszolgáltatás működési költségei (eFt)

2011

2012

2013 várható

Működési költségek összesen (eFt)

483356

490209

513558

Távhőszolgáltatás  közvetlen költsége

267693

215893

226906

Távhőszolgáltatás  közvetett költsége

174975

207931

209452

Távhőszolgáltatás  egyéb ráforditásai

40688

66385

77200

A bemutatott három év vonatkozásában megállapítható, hogy az erőművi költségeken kívül felmerülő működési költségek évi átlagos növekedési ütem 2.9%, ami infláció alatti. Ugyanakkor a saját döntési kompetenciában hozott közvetlen költségigény közel 20 % ponttal csökkent, míg az egyéb ráfordítás (a banki folyószámla és beruházási hitellel összefüggő kamatterhek növekedése miatt) közel 100 %-kal, abszolút mértékben mintegy 47 millió Ft-al növekedetett. De azt is leszögezhetjük, hogy a banki kölcsöntőke növekvő kamatterheit jelentős részben kompenzálni tudtuk a belső intézkedések költségcsökkentő hatásával, így likviditásunk nem romlott, üzemi eredményünk pozitív.

17

2.3.4 A bérköltség felhasználás alakulása:

A bérfelhasználás alakulása 2011 bértömeg (eFt)        83 825  létszám (fő) 36 bértömeg aránya a személyi jell. ksg‐ben 70% bértömeg aránya az összes ksg‐ben 4% Összes személyi jell ksg (eFt)      119 841  Összes távhőt terhelő költség (eFt)  2 125 698 

2012        69 789  30 75% 3%        92 507   2 370 399 

2013        69 534  29 77% 3%        90 486   2 449 029 

A Barcika Szolg Kft-t és ezen belül a távhőszolgáltatási területet szigorú és takarékos bérpolitika jellemzi. A költségtakarékosság a személyi jellegű költségek felhasználási mértékét is jelentősen befolyásolta. 2011-ben áttekintésre került az alapbéren kívüli bérelemek (pótlékok, készenlét, túlmunka és pótlékai stb.) elszámolásának gyakorlata, és vezetői intézkedés történt ezek egységes, társasági szintű átalakítására, alkalmazására. A bérezési rendszer egyes elemeinek (készenlét, túlmunka) korrekciójával felszabaduló keresetelemek mozgó bérként történő felhasználását tervezzük a jövőben, ösztönző bérelemként ,mozgó vagy teljesítménybér jogcímen. 2.4

Karbantartás – hibaelhárítás

Az üzembiztonság, a folyamatos magas színvonalú szolgáltatás az egyik alappillére a távhőszolgáltatásnak. Tekintettel arra, hogy a teljes működési vertikumban – mind a távhőszolgáltató, mind a szolgáltatást igénybe vevő társasházközösségek tulajdonában - van tárgyi eszköz, a hibák elhárítása, a tervszerű karbantartás szolgáltatónak, felhasználónak egyaránt érdeke. Kiemelten fontos a felhasználók megfelelő színvonalú tájékoztatása, illetve a 24 órás hibabejelentés és az üzemzavar elhárítás szempontjából egyaránt.

18

2.4.1 A bejelentett hibák megoszlása a hőfelhasználás tekintetében:

1200 1000 800 2010 600

2011 2012

400 200 0 Távhőhiba

Külső szervezet  hiba

Felhasználói  rendszer hiba

2.4.2 A bejelentett hibák megoszlása a felhasználók, a szolgáltató és más szervezet tekintetében (Pl. ÉMÁSZ, ÉRV):

1200 1000 800 2010 600

2011 2012

400 200 0 Fűtésre  vonatkozó

HMV‐re  vonatkozó

Egyéb

A diagramból látható, hogy a meghibásodások, a karbantartási munkaigények szempontjából a legjelentősebb a lakásokban, társasházakban mutatkozó rendszerek meghibásodása, míg a saját 19

berendezéseinkben keletkezett – vezetéki, hőközponti – hibák száma évről-évre alacsonyabb szinten alakult. Társaságunk rendelkezik a hibák elhárításához szükséges eszközparkkal és felkészült személyi állománnyal. A működés fontos célkitűzése, hogy az üzemzavar miatti hőveszteség, valamint a megelőzéssel szorosan összefüggő fogyasztói reklamációk száma csökkenjen, a működési hatékonyság és üzembiztonság tovább javuljon. Karbantartásra fordított összeg

55 314

50 000

55 337

e Ft

85 216

100 000

2011.

2012.

2013.

év

A táblázatból látható, hogy a távhőszolgáltatás karbantartási költségigénye, illetve azok rendszeres, tervszerű elvégzése a vizsgált időszakban csökkenő terheket jelentett a működésben. Ez részben a megelőző munkák hatékonyságát igazolja vissza, amellyel a nagy költségigényű munkák kiküszöbölhetők, másrészt az eszközeink műszaki színvonalának fejlődését igazolja vissza. Természetesen ezek ésszerű felhasználása jelentősen javítja a szolgáltatás biztonságát, biztosítását. A karbantartás ugyanis tervszerű, megelőző munkafolyamat, amely magában foglalja a rendszeres ellenőrzési – szervizelési tevékenységet. Az ellenőrzést, a szivattyúk, hőközpontok, szabályozók és az elszámolás alapját képező mérőkörök szervizelését, a hőcserélők javítását üzemviteli csoportjaink előre meghatározott terminológia alapján végzik. A karbantartási tevékenység egyik legfontosabb eleme a szolgáltatói és felhasználói hőközpontok működési paramétereinek, vagyonbiztonságának folyamatos és fokozatos ellenőrzése is. 20

A szolgáltatói berendezések, gerincvezetékek, a több épületet ellátó szolgáltatói hőközpontok mellett az egy épületet ellátó felhasználói hőközpontok is a Barcika Szolg Kft. tulajdonát képezik. Így ezek üzemeltetése, karbantartása ugyancsak a társaság feladata éppúgy, mint - az erre szerződést kötött - távfűtött lakások, épületek hibaelhárítása, karbantartási kötelezettségei is.

2.5

Ügyfélszolgálat

Az ügyfélszolgálati irodánkban a díjfizetők bejelentéseit a jogszabályi előírásoknak megfelelően kezeltük. Az irodáinkban megforduló ügyfeleink közül legtöbben a szóbeli tájékoztatást is elfogadták. Az ügyfélszolgálati bejelentések többsége díjhátralék részletfizetéssel történő megfizetésére vonatkozó kérelem volt, illetve melegvíz részfizetés szüneteltetési kérelem. Munkatársaink felkészülten várják ügyfeleinket. A panaszos ügyek kezelése, rendezése zökkenőmentesen zajlik, természetesen célunk az indokolt panaszok mielőbbi, megnyugtató rendezése. 3.

Fejlesztés, beruházás

A Barcika Szolg Kft. társadalmi felelősségvállalását kifejezve hatékonyan támogatja a lakosság tulajdonában lévő rendszerek, lakások, épületegyüttesek energia racionalizálási programjait. A társaság fejlesztéspolitikája, innovációs kultúrája egyik leghangsúlyosabb eleme az energia felhasználás mérséklése. 3.1

Hőközpontok és távhővezetékek fejlesztése

KIOP-1.7.0F-05/1-2006-01-0016/3 pályázatunk: 2008-ban fejeződött be a 72 db hőközpont változó térfogatáramúvá alakítása, továbbá 6 db szolgáltatói hőközpont szétválasztása, 25 db új felhasználói hőközpont kiépítésével, és a hozzá tartozó 540fm nyomvonal hosszon új előszigetelt primer vezetékpár fektetésével. A fejlesztés részben pályázati forrásból valósult meg. A teljes bekerülési érték 123 millió Ft volt, amelynek önrész igénye 74 millió Ft-ot jelentett.

21

KEOP-5.4.0/09-2010-0003 pályázatunk: 2011-ben valósítottuk meg a városi hőfogadót a fűtőerőművel összekötő, 2xDN400-as vezetékünk korszerűsítését. Mintegy 810fm nyomvonal hosszon új előszigetelt primer vezetékpár fektetésével került kiváltásra a régi vezetékpár. A fejlesztés részben pályázati forrásból valósult meg. A teljes projekt költség ~287,3 millió Ft volt, amelynek önrész igénye közel 143,7 millió Ft-ot tett ki. KEOP-5.4.0/12-2013-0013 pályázatunk: A városi hőfogadót az AT-15 jelű aknával összekötő, 2xDN200-as és 1xDN300-as háromvezetékes, ún. Egressy úti gerincvezetékünk korszerűsítését ez évben kezdtük meg. Jövő évben folytatódhat kivitelezés, mivel 2013. december 5-én mindkét fél által aláírásra került a vonatkozó Támogatási Szerződés. Ennek értelmében a közel 241 millió Ft összértékű projekt támogatás tartalma mintegy 120,4 millió Ft. A végrehajtás során az elavult, viszonylag magas hőveszteséget „produkáló” három vezetékből álló gerincvezeték és a kapcsolódó aknák elbontása, valamint új nyomvonalra történő telepítése valósul meg 2014 nyarára.

3.2

Távfelügyeleti rendszer

A távfelügyeleti rendszer minden hőközpontunk működését felügyeli. •

A távfelügyelettel megoldott fontosabb feladatok: -

Fűtőművi szivattyúk fordulatszám szabályozása, a végponti nyomáskülönbség alapján

-

Hibaüzenetek megjelenítése a 24 órás ügyelet monitorán

-

Automata utántöltő, és nyomástartó berendezések hibaüzenetének megjelenítése

-

Közös külső hőfok alkalmazása, hőközpontokban egyedi „torzítással”

-

Biztonsági feladatok (szünetmentes tápegységről is üzemel)

-

Beléptető rendszer működtetése hőközponti ajtóknál

-

Primer hőmennyiségmérők adatainak távleolvasása

-

Központi helyszínről történő paraméterezés

22

•

A távfelügyeleti rendszer további fejlesztési lehetőségei Folyamatos feladat a fűtőerőmű és a távhőrendszer üzemmenetének összehangolása, finomítása. Ez lehetőséget kínál arra, hogy az intézmények és a használati melegvíz tárolók felfűtését a fűtőművel közösen határozzuk meg, figyelembe véve a gázmotorok működését. A rendszer fejlesztésével a primer hálózatról hőfok és nyomástérképet lehet készíteni, a jellemző pontokat kiértékelni.

3.3

A költségosztók szerinti elszámolás

A költségosztók elterjedésével mind Kazincbarcikán, mind az ország más városaiban élénk társadalmi vita bontakozott ki az elszámolások helyességét, valamint a tényleges fogyasztás szerinti elszámolást lehetővé tevő módszer létjogosultságát illetően. A viták a nyomtatott és elektronikus sajtóban egyaránt tetten érhetők voltak, mára pedig bírósági szakaszokban lévő ügyek is ismertté váltak. Az már most jól látszik, hogy az eszköz és a módszer bevezetése és alkalmazása - finoman szólva sem -problémamentes. Általánosságban: -

-

-

-

A költségosztó szerinti elszámolást a társasházak részére külön szerződéssel egy - többek között - erre szakosodott társaság (többnyire a TECHEM Kft.) végzi, mely az adott társasház közösséggel áll jogviszonyban, nem a hőszolgáltatóval. Az alkalmazás logikája a tényleges fogyasztáson alapuló elszámolás, azaz annak logikája, hogy senki sem fizet a másik helyett. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a hő felhasználás (fűtési költség) nem kizárólag a fogyasztó megtakarítási hajlandóságától függ, abban egyéb paraméterek (pl.: lakás elhelyezkedése, szomszéd lakások kifűtöttsége stb.) is szerepet kapnak. Ráadásul a rendszer még korántsem bejáratott: korábban jogilag gyengén, vagy egyáltalán nem szabályozott terület volt a költségosztás, jelenleg pedig a jogszabály által meghatározott korrekciós tényezők nem empirikusak (emellett nehéz olyan jogszabályban rögzített korrekciós tényezőket meghatározni, amelyek az ország minden társasháza esetében torzulást nem okozva alkalmazhatók). A hőszolgáltató Barcika Szolg Kft. a hőközponti hőmennyiség mérőn mért fogyasztással elszámol a társasházközösséggel, mint közüzemi szolgáltatási partnerrel (ugyanis a társasházzal áll szerződésben, nem az egyes lakókkal). A költségosztós elszámolás a lakók egymás közötti zérusösszegű elszámolása, vagyis ugyanannyival tartoznak valakik, mint amennyit visszakövetelnek mások. A Barcika Szolg Kft. társasházi, vagy díjfizetői túlszámlázásból származó pénzt, előleget nem használ folyó fizetési kötelezettségei teljesítésére. 23

-

Mindezekből az is következik, hogy a szolgáltatótól független pénzügyi elszámolási mechanizmus sajátos módon a szolgáltatónak, a Barcika Szolg Kft-nek jelen likviditási problémát.

Részletezve: 2011-2012. és a 2012-2013. fűtési idényt követően a költségosztóval felszerelt távfűtéses lakások és egyéb helyiségek tulajdonosai részéről több megkeresés is volt társaságunk irányába. A megkeresések főként két kérdésre koncentrálódtak: „Mikor történik meg a költségosztás szerinti elszámolás a mi házunkban, másrészt miért pont nekem kell ráfizetnem, mikor egész télen takarékoskodtunk a fűtéssel?” Az első kérdésre jelenleg az alábbi két válasz lehetséges, attól függően, hogy a kérdést feltevő melyik épületben – társasházközösségben – él: 1. Az elszámolást végző cégnek az alapadatot a Barcika Szolg Kft. megküldte, de a költségosztók szerinti felosztás időbeli eltérésekkel érkezett vissza a távhőszolgáltatóhoz. 2. Az elszámolást végző cégnek az alapadatot a Barcika Szolg Kft. megküldte, a költségosztók szerinti felosztás vissza is érkezett, a feldolgozása és az elszámoló számlák elkészítése még folyamatban van. Az első válasz hátterében állhat az is, hogy az elszámolást végző társaság és az adott társasház között nem jött létre szerződés, vagy egy társasházi közgyűlésen időközben olyan határozat született, mely mellőzi a költségosztók figyelembevételét, és az ott élők továbbra is 100%-ban az épületrészek légtérfogata alapján kívánják megosztani egymás között a fűtési költségeket. A beépített termosztatikus radiátorszelepek helyes alkalmazásával persze így is takarékoskodnak, csak az így képződött megtakarítást – szemben a költségosztással – légköbméter arányban osztják meg maguk között. (Nem számít, melyik lakás hol van, mennyire nehéz kifűteni stb.) A második válasz esetén a feldolgozás azt is takarja, hogy a kész, forintosított kimutatást a Barcika Szolg Kft. nyomtatott formában eljuttatja az épületek közös képviselőjéhez, aki azt ellenjegyzi, jelezve, hogy egyetért annak adattartalmával. Amint beérkeznek a jóváhagyott elszámolások, cégünk elkészíti és kiküldi az aktuális számlákat. 2011-2012. évi fűtési időszak elszámolása: A 2011-2012. fűtési szezonban 1402 db költségosztóval felszerelt lakáshoz kapcsolódóan készült elszámoló számla, melyek eredményeként a Barcika Szolg Kft-t 14.589 eFt kifizetési kötelezettség terhelte és ugyanennyit várt vissza a „befizetőktől”. Az előzőekben kifejtett, a Barcika Szolg Kft-t terhelő pénzügyi problémák oka az, hogy a befizetőktől nehéz a pénzt „beszedni”, miközben a kifizetést az arra jogosult lakók visszakapták, illetve esetlegesen fennálló korábbi tartozásukkal összevezetésre került. A jelenlegi állapot szerint ebből az időszakból még 3.795 eFt nem került kiegyenlítésre a díjfizetők által. 586 lakás esetében készült olyan számla, ahol a költségosztókon mért értékek és a társasházközösség közgyűlése által elfogadott felosztási arányok alapján a díjfizetőt befizetési kötelezettség terhelte, ezek összege 226 Ft. és 234.281 Ft. közötti intervallumban mozgott, azaz jelentősen szóródott. 24

811 esetben került sor visszafizetésre, illetve kompenzációra 93 Ft és 76.544 Ft közötti értékben. 4 díjfizető esetében az elszámolás egyenlege 0 Ft volt. 2012-2013. évi fűtési időszak elszámolása: A 2012-2013. fűtési szezon költségosztós elszámolása után az 1438 db lakásból 720 db jelentkezett visszafizetési kötelezettsége a Barcika Szolg Kft-nek 12.763 eFt értékben. Az egyes díjfizetőknek visszajuttatott összeg 101 Ft és 65.226 Ft között volt. Az elszámolásból adódó ráfizetési kötelezettség 600 lakást érintett ugyanolyan értékben, mint a visszafizetés, de ebből még 7.783 eFt nem került befizetésre. Az egyedi számlaértékek 80 Ft és 358.317 Ft közötti összegben terhelte a díjfizetőket. Az előző időszakhoz képest növekedett azok száma, akiknek az egyenlege 0 Ft lett, a számuk 118 db. Összefoglalva: A mérleg két serpenyőjében lévő összeg egyenlő, ugyanis a társasházban – illetve az egy hőmennyiségmérővel mért épületek összes lakásában – élők egymás közötti elszámolásáról van szó, ahogy erről korábban már tájékoztatást adtunk. Mégis, a Barcika Szolg Kft. feladata az elszámolást követő számlázás lebonyolítása, amiből sejthető, milyen veszélyt hordoz ez a szolgáltatóra. Akik ugyanis visszakapnak, szívesen – adott esetben már nagyon türelmetlenül – várják és fogadják a pénzt, akik pedig befizetőkké válnak, azok leginkább szkeptikusan, az elszámolás pontosságát megkérdőjelezve – többnyire felháborodottan - állnak kezükben az elszámoló számlával, s egy részük nem igyekszik befizetni a rajta szereplő összeget, azaz elszámolni az ő hőfelhasználását részben finanszírozó lakótársakkal. Ebből fakadóan ezzel is jelentősen növelik a Barcika Szolg Kft. távfűtési szolgáltatási tevékenységének kintlévőségét. Ez pedig komolyan veszélyeztetheti már most is a szolgáltatás fenntartását, de a Barcika Szolg Kft. egészére tekintve a működés biztonságát is. Mi lehet a különbségek oka? Az előzőekből kitűnik, a költségosztók szerinti elszámolások eredményeképpen egyes lakosoknak több tízezer forint „visszajár”, másoknak ugyanakkor „be kell fizetni”. A különbségek néhány esetben a százezer forintot is meghaladják. A lakók egy része – akiket pótbefizetés terhel – igazságtalannak tartják az egészet, mondván biztos a költségosztót leolvasó cég, vagy a számlázást bonyolító Barcika Szolg Kft. hibázott, hiszen ekkora különbség nem lehet a lakások között. A radiátorokra szerelt költségosztók bevizsgált, szabványos, az ország több pontján használt műszerek, vagyis a probléma nem a készülékekben van. Annak, hogy egyes lakások több hőt használnak, mások pedig kevesebbet, számos oka lehet, amelyek összességében azt okozzák, hogy adott lakások egyes helyiségei könnyebben, mások picit nehezebben fűthetők fel. Amennyiben költségosztás történik, ezek a különbségek sajnos a számlán szereplő összegben is megmutatkoznak, és ez ad a rendszernek olyan objektivitást, ami a bent élő döntési kompetenciáját meghaladja, de pénzügyi vonzata számottevő. Tovább generálja a különbségek növekedését az egyes lakásokban élők igényei, odafigyelése, esetleges nemtörődömsége, de akár tájékozatlansága is, ami szubjektív körülmény. 25

A költségosztók adatait feldolgozó céget, vagy személyt a társasházakban élők bízták meg azzal, hogy a műszereken lévő adatokat leolvassa, és a teljes épület által elfogyasztott energiát ezek alapján ossza el, az így kapott adatokat pedig küldje meg a Barcika Szolg Kft-nek. Az elosztás alapja mindig a társasház által – közgyűlésen – hozott többségi döntés. E döntés szól arról, hogy milyen mértékű légköbméter és költségosztó aránnyal, valamint korrekciós tényezők alkalmazásával, vagy azok mellőzésével készüljön az elszámolás. A Barcika Szolg Kft. ez alapján számláz, nem is tehet mást. 2013. évben három alkalommal fordult díjfizető a Fogyasztóvédelmi hatósághoz panasszal, mely szerint az egyedi, költségosztó alapján elkészített elszámolásuk nem helytálló. A vizsgálatok megállapításai szerint, az elszámolások során a vonatkozó rendelkezések nem kerültek megsértésre. Következtetések A rendszer egyik neuralgikus pontja a visszafizetésre kötelezett társasházi lakók nem fizető magatartása; míg a másik, az objektív, általános körülményekre alapozott egyéni fizetési kötelezés finomítása, azaz a lakások eltérő hőfelvevő és megtartó képességének, a szomszédos falak behűlési, vagy fűtési teljesítmény átadási potenciáljának korrekciókkal való elismertetése. Ez utóbbiban egyébként az objektivitásból fakadó aránytalanságok megszüntetéséhez elsőként a társasházakban élők felelős döntésére van szükség. A Barcika Szolg Kft-nek erre nincs, és nem is lehet ráhatása, javaslatot, segítséget azonban bármikor ad. A korrekt költségosztás elveit a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII törvény és végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet, valamint az ezt módosító 104/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet szabályozza, mely tartalmazza az elfogadható arányokat, valamint az elszámolások „egyenletesebbé tételéhez” kapcsolódó, alkalmazandó korrekciós tényezőket. A tapasztalok egyrészt pozitívak, ami a hőmennyiség megtakarítására vonatkozik és közösségi haszna van,azaz mindenki kevesebbet fizet, másrészt olyan aránytalanságok és vélt vagy valós igazságtalanságok mutatkozhatnak, mint például egy földszinti garzonlakás éves hőigény kétszerese egy három szabás lakásénak, de olyan is volt, hogy egy egész középső szintű emelet hőigényével volt egyenlő. Az alkalmazott korrekciós tényezők nem kezelik az eltérő fekvésből fakadó különbözőségeket, így a rendszer jelentős feszültséget generált a társasházi közösségekben. A jövőben: -

Azon költségosztással érintett díjfizetők felé, akiknek a befizetett előleghez képest az elszámolási időszak végén visszatérítés jár, a Barcika Szolg Kft. – ahogy ezt idáig is tette – el fog számolni, és vissza fogja fizetni az így keletkezett befizetési többletet. Ennek persze előfeltétele a lakók és a leolvasást végző cég közötti szerződés, valamint az, hogy a társasház közös képviselője az adatokat határidőre a hőszolgáltató részére bocsássa. Szintén elengedhetetlen lesz a jövőben legalább a jogszabály által biztosított korrekciós tényezők megfelelő alkalmazása a társasház részéről (főleg azokban az épületekben, ahol a költségosztásról még a jogszabály hatályba lépése előtt döntöttek a lakók), hiszen így a díjfizetésben való eltérések részben mérsékelhetők.

26

Ugyanakkor azt minden távfűtött lakásban élő lakónak – várostól függetlenül – el kell fogadnia, hogy a lakások felfűtése – azok fizikai elhelyezésétől függően – nem egyforma. Ezek a különbségek egy egyedi gázfűtéssel bíró épülettömbben is jelentkeznek, nem kivétel ez alól a távfűtött társasház, vagy lakásszövetkezet sem. Amennyiben a lakók a költségosztás alkalmazásának – egyébként véleményünk szerint helyes – elve mellett döntenek, ezt mindenképpen szem előtt kell tartaniuk. 3.4

Vezeték-korszerűsítés, rekonstrukció saját erőből Azt már korábban is jeleztük, hogy a primer távvezetéki hálózat elöregedése nem elhanyagolandó körülmény a szolgáltatás fenntartása és üzembiztonsága szempontjából. Társaságunk törekszik a korszerű technológiák alkalmazására, természetesen amennyiben anyagi lehetőségeink ezt megengedik. Így történt ez az utóbbi években is, és a jelenben, hövőben egyaránt. Ezt mutatják a már korábban bemutatott pályázati eredményeink, beruházásaink, melyek egyik legfontosabb következménye az ellátás biztonságának nagymértékű növekedése. Természetesen bizonyos fokú hőmegtakarítást is eredményez a korszerűbb szigetelési technológia alkalmazása. Az előző évek karbantartás keretében végzett vezeték cseréit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

2010 2011 2012 2013.12.04. Primer Szekunder Primer Szekunder Primer Szekunder Primer Szekunder db m db m db m db m db m db m db m db m 17 730 7 755 24 332 11 369 14 230 5 128 13 508 3 100

Természetesen évről-évre más eszközök és berendezések fejlesztésére is figyelmet fordít Társaságunk.

27

Alábbiakban mutatjuk be a beruházásra és felújításra fordított összegeket:

350 000 300 000 250 000 e Ft

200 000 150 000 100 000 50 000 2011.

2012.

2013.

Beruházás

2011 során a fejlesztési ráfordítások összege az előző évekhez viszonyítva jelentősen emelkedett. Ebben az évben aktiválásra került a DN 400-as távhővezeték, amelynek pályázati pénzeszközöket is figyelembe véve mintegy 287,3 millió Ft a bekerülési értéke, továbbá megvalósítottuk a Munkácsy tér 1 sz. alatti épületünkhöz vezető új – szintén előre szigetelt technológiával gyártott - primer távhő vezeték telepítését, mintegy kettő millió Ft értékben. A Barcika Szolg Kft. elkötelezett a rendszerek műszaki fejlesztése, az innovatív gazdálkodás iránt, és természetesen az elszámolt amortizáció beruházási forrásként történő felhasználása, és ezzel a rendszerek állagmegóvása a legfontosabb célkitűzéseinek egyike. Az előbbiekben bemutatott részterületek együttesen biztosítják a műszaki színvonal szinten tartását, illetve annak javulását is, valamint szemléltetik a szolgáltató energia-megtakarítás elérésével összefüggő cselekvési programját. A megtakarítások alacsonyabb hőmennyiség vásárlást eredményezhetnek, ami a működési hatékonyság javulását, további beruházási források képzését eredményezhetik. A Barcika Szolg Kft. menedzsmentje az elkövetkező időszakban sem gondolkodik másként.

28

Továbbra is figyelemmel kíséri az energetikai korszerűsítéseket célzó, távhőszolgáltatók részére megnyíló pályázati lehetőségeket. A 2014-2020 közötti, KEHOP-ként aposztrofált, és várhatóan 2014 első negyedévében kiírásra kerülő Operatív Program újabb esélyt nyújt az energiahatékonyság javítására e szektor számára. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakembere által a közelmúltban a távhő szakma képviselői számára tartott előadás anyaga szerint az alábbiakra számíthatunk. Az energiahatékonyság növelésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatására egy prioritásból lesz lehetőség, várhatóan 300 Mrd Ft-os keretből finanszírozva. Emellett külön prioritás tervezett ugyanezen feladatok pénzügyi eszközökkel történő támogatására, mintegy 66 Mrd Ft kerettel. Ez által a támogató a pályázó Társaságokat a távhőrendszerek komplex energetikai korszerűsítése és megújuló alapra helyezése során kamattámogatással, garanciával, kedvezményes hitellel, valamint tőkealap létrehozásával tervezi segíteni. Összefoglalás: A Barcika Szolg KFT, mint a város közüzemi távhőszolgáltatója arra törekszik, hogy a lakossági, közületi vagy vállalkozói fogyasztói számára biztosítsa a melegvíz és távhőszolgáltatást. Mind a közmű mind pedig a működtető vagyon illetve további műszaki és humán erőforrásaink megfelelő felhasználásával kívánjuk fogyasztóink és a tulajdonos önkormányzat elégedettségét is növelni, biztosítva a költséghatékony és ügyfélbarát szolgáltatást. Nyitottak vagyunk minden fogyasztói észrevételre, kritikus véleményekre, melyek elősegítik a jövőbeni működési biztonságunk, de leginkább küldetésünk teljesülését.

29

Határozati javaslat Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2013 (XII.19) határozata a Barcika Szolg Kft. távhőszolgáltatási tevékenységének ellátásáról, illetve a távfűtés helyzetéről szóló beszámolójának elfogadásáról Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete az előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Barcika Szolg Kft. beszámolóját elfogadja. Felelős: Szitka Péter polgármester Gulyás Tibor ügyvezető igazgató Határidő:2013.december 19