Bestände der FachbiMiothek Finno-Ugristik der UniversitatsbibMothek BerKn. Auswah!kata!og

Schriftenreihe der Universitätsbibliothek Berün Nr. 47

Bestände der FachbiMiothek Finno-Ugristik der UniversitatsbibMothek BerKn Auswah!kata!og

Geschichte

Berlin 1985

Schriftenreihe der Universitätsbibliothek Beriin Nr. 47

Bestände der Fachbibüothek Finno-Ugristik der Universitätsbibliothek Bertin Auswahtkatatog 3 Geschichte

Berlin 1985

Schriftenreihe der Universitätsbibliothek Berlin. Hrsg. Prof. Dr. Waltraud Irmscher, Direktor der Universitätsbibliothek der Humboldt-Universität zu Berlin

Roy, Edward: Bestände der Fachbibliothek Finno-Ugristik der Universitätsbibliothek Berlin : Auswahlkatalog / Bearb. Edward Roy. - Berlin : Universitätsbibliothek. - (Schriftenreihe der Universitätsbibliothek Berlin; 47) Teil ß. Geschichte. - 1985 ISSN

0522-9898

Redaktionsschluß: Juni 1985 Bearbeiter: Edward Roy, Universitätsbibliothek Berlin Technische Mitarbeit: Aranka Hoffmann

Diese Publikation ist unter Nr. 537 im Plan der bibliographischen Vorhaben in der DDR 1985 der Deutschen Bücherei verzeichnet. 00350

I n h a l t 329

1918 - 1938 b) Werke mit dem Erscheinungsjahr nach 1945

163

329.3-4 1939 - 1945

173

329.8

1945 - 1980

177

33

Lokalgesohiohte, Geschiohte der ehemaligen Nebenländer der Ungarisohen Krone

187

330

Allgemeines

187

331

Komitats- und Ortsgesohichte

138

332

Geschichte Siebenbürgens

212

332.3

Székler

224

332.4

Siebenbürger Saohsen

225

333

Süd-Ungarn

230

334

Haiducken, Humanen, Jazygenu.i.

231

335

Kroatien, Slawonien, Dalmatien

232

Die innerhalb der Sachgruppen regelmässig wiederkehrenden formalen Gruppen "Allgemeine Zusammenfassung", "Spezielle Quellen", "Allgemeine Darstellungen" und "Einzeldarstellungen" werden im Inhaltsverzeichnis nicht ausgewiesen.

-155Angyal, Dávid /ed./: Magyarország felelőssége a világháború­ árt. Bp. 1923. lo9 p. 329.0/140 Horváth, E.* Modern Hungary, l66o-192o. Bp. 1922. 232 p. /South Eastern Library; 1/. 329.0/14o.2o Korcsmáros, Nándor: Forradalom és emigráció. Bp. 1923. 181 p. /Magyar bajok; 1/. 329.0/145 Öt év multán. A Károlyi-korszak előzményei és céljai. Bp. 1923. 221 p. 329-0/150 Szabó, László: Magyar hibák - magyar gondok. Bp. o.J. 2o4 p. 329.0/155 Lukáos, György: Trianon után. 1-3. Bp. 1927. 1. 212 p. 2. 31o p. 3. 398 p. 329.0/157 Milotay, István: Tiz esztendő. Cikkak, kortörténeti jegyzetek. 1914-1924. Bp. 1924. 368 p. 329.0/l6o Milotay, István: A függetlenség árnyékában. Cikkek,kortörténe­ ti jegyzetek. Bp. 193o. 4oo p. 329.0/l6o.2 Nagy, József: A modern államélet reformirányai. Az új Magyar­ ország. Bp. 192o. 24o p. 329.0/162 Nagy, Elek: Magyarország és a népszövetség. Bp. 1925. lo2 p. 329.0/170.3 Szádeczky, K. Lajos: A békerevizió kérdése. Bp. 1926. 152 p. 329.0/172 Krisztios, Sándor: A békeszerződések revíziója. Péos. 1927. 5o8 p. 329.0/172.2 d'Olay, Franoois: IM nationalisme exaspéré dans le Sud-Est european. Bp. 1935. 5o p. 329.0/172.6 Hegedűs, Lóránt: Haro a magyar igazságért. Bp. o.J. 174 p. 329.0/172.8 Asztalos, Miklós: A korszerű nemzeti eszme a revízió alapveté­ se. Bp. 1933. 143 p. /Erdélyi férfiak egyesülete; 15/. 329.0/172.9 Flaohbarth, Ernő: A területi revízió jogi alapjai. Bp. 1933. 46 p. /Erdélyi férfiak egyesülete; 16/. 329.0/172.9 Asztalos, Miklós: Erdély és a revízió. Bp. 1933- 42 p. /Erdé­ lyi férfiak egyesülete; 17/. 329.0/172.9 Steier, Lajos: Felsőmagyarország és a revízió. Bp. 1933. 47 p. /Erdélyi férfiak egyesülete; 18/. 329.0/172.9

-156Prokopy, Imre: A revizid és Délmagyarország. Bp. 1933* 4o p. /Erdélyi férfiak egyesülete; 19/. 329.0/172.9 Jehlioka, Fereno: A revizid ás a szlovákok. Bp. 1933. 33 p. /Erdélyi férfiak egyesülete; 2o/. 329.0/172.9 Frank, Ivo: A revizid éa a Horvátság. Bp. 1933. 29 p. /Erdélyi férfiak egyesülete; 21/. 329.0/172.9 Dvorosák, Gydzd: A revizid és Franoiaország. Bp. 1933. 29 p. /Erdélyi férfiak egyesülete; 22/. 329.0/172.9 Zakariás, G. Sándor: A revizid útja. Bp. 1933. 63 p. /Erdélyi férfiak egyesülete; 23/. 329.0/172.9 Gábor, Géza: Az irredentizmus. Sopron. 1927. 32 p. 329.0/172.lo Le probléme hongrois. Bp. 1928. 5o p.

329.0/172.12

Dupuis, René: Le probléme hongrois . Paris. 1931. 214 p. 329.0/172.13 Lukáos, Géza: Neue Bahnen der Staatskunst. Der Weg zur Revision der Friedensverträge. Berlin: Stilke. 1932. 8o p. 329.0/172.14 Der Friedensvertrag von Trianon vom Standpunkt des internatio­ nalen Friedens und der internationalen Sicherheit. Bp. 1931. 36 p. 329.0/172.16 Csetényi, Jdzsef: A revizid mint kormányprogram. Bp. o.J. 129 p. 329.0/172.18 Mirowsky, Alexius: Ein Volk klagt an. Frankfurt a.M.: Bronner. 193o. 48 p. 329.0/172.20 Szilassy, J. de: Le procés de la Hongrie. Paris: Aloan. 1932. 261 p. 329.0/172.25 Szudy, Elemér: Eurdpa és a magyar kérdés. Bp. 1933. 267 p. 329.0/172.30 Pdka-Pivny, Adalbert de: Le siécle de Joanne d'Aro et le siéole demier de la Hongrie. Bp. 1931. 62 p. 329.0/173 Pdka-Pivny, Béla: Csonkafranoiaország két integritási haroa és Szent Joanne d'Aro. Bp. 193o. 2o7 p. /A nemzeti feltámadás útjai; 1/. 329.0/173.1 Csetényi, Jdzsef: Magyarország összeomlásának és újjáépítésé­ nek világpolitikai jelentősége. Bp. o.J. 98 p. 329.0/175 Skultéty, Jdzsef: A volt Felső-Magyarországrdl. Turdo-SzentMárton. 1929. 39 p. 329.0/176'-*-'

-157Skultéty, Jozef: 0 byvalom Hornom Uhorsku. Martin. 1929. 4o p. 329.0/176^^ Skultéty, József: Még egyszer a volt Felső-Magyarországról. Martin. 1931. 33 p. 329.0/176^ Iványi, Béla: Felső-Magyarországról. Szeged. 193o. 21 p. /Szép­ halom-Könyvtár; 18/. 229 0/176^^ Rákoai, Jenő: Trianontól Rothermereig. Bp. o.J. 2o4 p. 329.0/177 Sohwartz, Alfred von: Wann wird aus Rumpf-Ungarn Gross-Ungarn? Eine politische Studie. Sopron. 1927. 329.0/177.5 Nagy, Emilie de - Fenyő, Massimiliano: Trianon e le sue conseguenze. Bp. 1927. 44 p. 329.0/179 Jardot, Andre: Hungária. Paris. 193o. 116 p.

329.0/179.5

Lebourg, Paul et Jean: Les oonsoiences se réveillent. Paris: Delpeuoh. 1929. 183 p. 329.0/179.6 Varga, Sigismond: La tragédie d'un pays millénaire. Paris: La Souroe. o.J. 127 p. 329.0/179.7 Chélard, Raoul: Responeabilité de la Hongrie dans la guerre mondiale. Paris: Bossard. 193o. 192 p. 329.0/18o Pongráoz, Kálmán: Fiatal Magyarország. Debrecen. 193o. 53 p. /Aktuális politikai problémák; 1/. 329.0/185 Tatsaohen. Bp. 7. 193o. 34 p.

329-0/188

Tomosányi, Jan: Miedzynarodowe podstawy prawne dazen wegierskioh. Krakow. 193o. 28 p. 329.0/189 Roux, Georges: Revisor les traités? Paris: Ed. de la Revue Plans. 1931. 186 p. 329.0/19O Dami, Aldo: La Hongrie de demain. Paris: Les Oeuvres representatives. 1933. 317 p. 329.0/192 Bethlen, Stefano: L' Ungheria e 1' Europa. Milano: Hartucci. 1937. 137 p. 329.0/193 Cesare, Sergio de: La guardia al Trianon. Napoli: Anacreonte Chiurazzi. 193o. 71 p. /Politioa-Economica-Corporativismo; 7/. 329.0/195 Brachfeld, Oliver: La justicia de Hungria. Barcelone: Lopez Robert. 1933. 63 p. 329.0/196 Borbély, Andor - Fali, Endre: Román uralom Erdélyben. Bp. 1936. 17o p. 329.0/199

-158Klebelsberg, Kunó von: Küzdelmek könyve. Bp. o.J. 3o4 p. 329.0/2OO Klebelsberg, Kunó von: Neonaoionalizmus. Bp. o.J. 316 p. 329.0/2OO.1 Klebeleberg, Kunó von: Világválságban. Bp. o.J. 363 p. 329.0/2OO.2 Klebeleberg, Kunó von: Jöjjetek harminoas évek! Bp. o.J. 219 p. 329.0/2OO.3 Klebeleberg, Kunó von: Utolsó akkordok. Bp. o.J. 227 p. 329.0/2OO.4 Országgyűlési almanach. Az 1927-1931* évi országgyűlésre. Bp. 1. Képviselőház. 1927. 32o p. 329.0/2oo.5 Szalay, József /ed./: Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete. Szeged. 1933. 32 p. 329.0/2OO.7 Huszti, József: Gróf Klebelsberg Kunó életmüve. Bp. 1942. 374 p. 329.0/2OO.lo Földvári, Béla: Legitimizmus, restauráció, revízió. Bp. 1934. 2o7 p. 329.0/2o2 Horváth, József: Szózat Magyarország minden lakójához. Bp. 193o. 7o p. 329.0/210 d'Olay, Francois: Les frontieres de la Hongrie de Trianon. Bp. 1935. lol p. 329.0/212 Both, B. K. - Teleki, Paul: Frontieres politiques et frontieres nationales en Europe centrale. Bp. 1937. 15 p. 329.0/214 És2ak - Kelet - Dél és Nyugat. Pécs. 1937. 116 p. /A M. Kir. Erzs. Tud. Egyetem kisebbségi int. kiadványai; 2./329.0/214.2 Bajcsy-Zsilinszky, Endre: Nemzeti radikalizmus. Bp. o.J. 173 p. 329.0/218 Csetényi, József: A magyar kibontakozás. Bp. 1932. 191 p. 329.0/219 R. Vozáry, Aladár: Elszállt a turul. Bp. 193o. 156 p. 329.0/220 Fiatal magyarság. Eszmék és elszánások. Bp. 193o. 47 p. 329.0/223 Az új magyar generáció problémái. Bp. 193o. 129 p. 329.0/225 Semetkay, József: A csehszlovákiai magyar ifjúság. Salgótar­ ján. 28 p. /Sep. aus: Salgótarjáni Reálgimn. Értesítője: 193132./ 329.0/230

-159Maderspach, Viktor: Menekülésem Erdélyből. Bp. 1927. 112 p. 329.0/25o/-l/ Pethő, Sándor: A magyar canitoliumon. Bp. 1932. 87 p. 329.C/256 Kovách, Imre: Magyar megújhodás felé. Bp. 1936. 327 p. 329.ú/26o Makkai, János: A háború utáni Magyarország. Bp. 1937. 213 P* 329.0/261 Huss, Richard: A nemzeti szocializmus Németországban és a Ker. Nemzeti Liga Magyarországon. Debrecen. 1934. 35 p. 329.0/3OO Horváth, Jenő: A magyar kérdés a XX. században. 1. Felelősség a világháborúért és a békeszerződésért. Bp. 1939. 453 p. 329.0/305

Allgemeine Darstellungen:

329.1

Sforza, Carlo: Gestalten und Gestalter des heutigen Europa. Berlin: Fischer. 1931. 434 p. 329.1/3 Fábry, Zoltán: Korparancs. Bratislava: Az út. 1934. 21o p. 329^1/4 Sangiorgi, Giorgio Maria: L' Ungheria dalia repubblica di Karoly álla reggenza di Horthy. Bologna: Zanichelli. 1927. 227 p. 329.1/8 Horváth, Jenő: A Trianoni Békeszerződés megalkotása és a reví­ zió útja. Bp. 1939. 568 p. /A magyar kérdés a 2o. században;2/. 329.1/11 Horváth, E.: Modern Hungary l66o-192o. Bp. 1922. 232 p. /South Eastern Library; 1/. 329.1/15 La Hongrie actuelle. Bp. 1922. 12o p.

329.1/25

Griffini, Mario: L' Ungheria odierna. Roma. 1922. 47 p. 329.1/27 Teleki, Paul: The evolution of Hungary and its place in Europe­ an history. New York. 1923. 312 p. 329.1/3o Diner-Dénes, Joseph: La Hongrie. Oligarchie, nation, peuple. Paris: Riviére. 1927. 171 p. 329.1/35 Mosoa, Rodolfo: Problem! politici 1' Ungheria oontemporanea. Bologna: Zanichelli. 1928. 399 p. 329.1/4o

-16oLa Hongrie dana les relations internationales. Bp. 1935. 363 p. /Questions d'actualité; 7/. 329.1/45 Hikó, Imre: Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai tör­ ténete 1918. dec. 1-tól 194o. aug. 3o-ig. Bo. 1941. 326 p. 329.1/50 Revolutionen 1918-1919 - Einzeldarstellungen: 329*2/0. Weltner, Jakab: Forradalom, Bolsevizmus, Emigráció. Bp. 1929. 317 p. 329.2/0.20 Levin, J.O.: Revoljucija i bol'éevizm v Vengrii. Berlin: Vataga; Prága: Plamja. 1923. p.9o-113. /In: Na buzoj storon'; 2/. 329.2/0.23 Nyiri, Julius: Die Regierung Karolyi und Ungarn /1918-19/. Bp. 1926. 136 p. 329.2/0.22O Szántó, Béla: Osztályharook és proletárdiktatúra Magyarorszá­ gon. Moszkva. 192o. 95 p. in: 329.2/0.32o Az O.K.P. magyar agitáoiós osztályainak összoroszországi ér­ tekezlete /192o. szept. 26-29. Moszkvában./ Moszkva. 192o. 95 p. in: 329.2/0.32o Varga, Jenő: A földkérdés a magyar proletárforradalomban. Ekaterinburg: Gos.izd. 192o. 15 p. in: 329.2/0.32o Az oroszországi kommunista /bols./ párt programja és szerve­ zeti szabályzata. Moszkva. 192o. 32 p. in: 329.2/C32o Varga, Jenó: A Magyar Tanácsköztársaság gazdasági szervezete. Moszkva. 192o. 31 p. in: 329.2/0.321 Pogány, József: Ued a zsidót. Moszkva. 192o. 28 p. in: 329.2/0.321 Rudnyánszky, Endre: Szamuely Tibor. Moszkva. 192o. 15 p. in: 329.2/0.321 Rudnyánszky, Endre: Képeskönyv Horthyországról. Moszkva. 192o. 15 p. in: 329.2/0.321 Kun, Béla: Magyarországi munkásság a fehér terror alatt. Moszkva. 192o. in: 329.2/0.321

-161Einzeldarstellungen:

329.2/1

Nowak, Karl Friedrich: Der Sturz der Mittelmächte. München: Callwey. 1921. 425 p. 329.2/5 Glaise - Herstenau, Edmund von: Die Katastrophe. Die Zertrüm­ merung Österreich-Ungarns und das Werden der-Nachfolgestaaten. Zürich-Leipzig-Wien: Amalthea. 1929. 525 p. 329.2/6 Szilassy, J. von: Der Untergang der Donau-Monarohie. Berlin: Berger. 1921. 422 p. 329.2/8 Kleinwaechter, Friedrich F. G.: Der Untergang der Oesterreichisoh-ungarischen Monarchie. Leipzig: Koehler. 192o. 331 p. 329.2/10 Bibl, Viktor: Der Zerfall Österreichs. 1-2. Wien,Berlin: Rikola. 1. 1922. 42o p. 2. 1924. 576 p. 329.2/15 Kerohnawe, Hugo: Der Zusammenbruch der Oesterr.-Ungar. Wehrmaoht im Herbst 1918. München: Lehmann. 1921. 2o3 p. 329.2/2o Ullein-Reviczky, Antal: La nature juridique des clauses terri­ toriales du Traité de Trianon. Paris: Pedone. 1936. 252 p. 329.2/23 Turba, Gustav: Sind die Kinder des ermordeten Thronfolgers Franz Ferdinand Mitglieder der "ancienne famille souveraine d' Autriche-Hongrie"? Wien: Österr. Druck.-u.Verl.-Anst. 1922. 23 p. 329.2/24 Rubint, Dezső: Az összeomlás. Bp. 1922. 361 p.

329.2/3o

Kristóffy, József: Magyarország kálváriája. Az összeomlás út­ ja. Politikai emlékek 189o-1926. 1-2. Bp. 1928. 863 p. 329.2/31 Szende, Zoltán: Die Ungarn im Zusammenbruch 1918. Oldenburg i.C: Schwartz. 1931. 227 p. 329.2/34 Kabdebó, Loránd: Kiknek bűne Magyarország mai helyzete? New York: Amerikai Magyarság. 1921. 32 p. 329.2/37 Nyékhegyi, Ferenc: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés. /A páduai fegyverszünet./ Bp. 1922. 81 p. 329.2/45 Tonelli, Sándor: A franciák Szegeden. 1918. dec.-192o. márc. Szeged. 1939. 62 p. /Acta Universitatis Szegedieuris. Sectiogeogr.-hist.; 7,1./ 329.2/56 Vassel, Károly: A délivégek elhatárolása. Szeged. 1922. 78 p. 329.2/65

-162Kelemen, Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez./1919/. Szeged. 1923. 6o5 p. 329.2/79.2 Czakó, István: A trianoni "békekötés" felelőssége. Bp. o.J. 53 p. 329.2/84 Czakó*, Stephan: Wie entstand der Trianoner Friedensvertrag mit Ungarn. Bp. 1934. 76 p. 329.2/84.1 Horváth, Jenő: A Trianoni béke megalkotása 1915-2o. Diplomá­ ciai történelmi tanulmány. Bp. 1924. 37 p. /Háború és beké könyvtára; 1/. 329.2/85 Buday, László: Magyarország küzdelmes évei. A megcsonkított Magyarország. Bp. 1923. 329.2/89 Buday, Ladislaus von: Ungarn nach dem Friedensschluss. Berlin u. Leipzig: de Gruyter. 1922. 313 p. 329.2/9o Buday, LadislaB: La Hongrie aprés le traité de Trianon. Pa­ ris: Roustan. 1922. 297 p. 329.2/9o.l Buday. Ladislaus: Dismembered Hungary. o.O. 1922. 288 p. 329.2/90.2 Buday, László: A megcsonkított Magyarország. Bp. 1921. 296 p. Gucchetti, Gino: Nel cuore dei Magiari. Milano: Hoepli. 1929. 312 p. 329.2/92 Dami, Aldo: La Hongrie de Domain. Critiques des programmes revisionnistes. Paris: Delpeuoh. 1929. 227 p. 329.2/93 A trónfosztással kaposolatos külpolitikai anyag ismertetése. 1921. október 22-tól november 13-ig. Bp. 2. 1921. 32 p. 329.2/95.3 Boroviczény, Aladár von: Der König und sein Reiohsverweser. München: Verl. f. Kulturpolitik. 1924. 353 p. 329.2/95.5 Boroviczény, Albert von: Carlo D'Absburgo e il suo régente. Roma: Stock. 1925. 278 p. 329.2/95.8 Gerando, F. de: La supreme aventure de Charles de Habsbourg. Bp. 1922. 93 p. 329.2/95.10 IV. Károly visszatérési kísérletei. Bp. 1. 1921. 224 p. 329.2/95.12 Werkmann, Karl v.: Der Tote auf Madeira. München: Verl. f. Kulturpolitik. 1923. 31o p. 329.2/95.15 Balassa, Imre: A magyar királytragédia IV. Károly. Bp. 193o. 252 p. 329.2/95.18

-163Halmay, Elemér: A revíziós gondolat a világpolitikában. Bp. 1929. 323 p. 329.2/100 Bethlen, István: Beszédei és Írásai. 1-2. Bp. 1933. 1. 368 p. 2. 38op. 329.2/119 Bethlen, István: Angliai előadásai. Bp. o.J. 12o p. 329.2/119.1 Surányi, Miklós: Bethlen. 1927. 239 p.

Történetpolitikai tanulmányok. Bp. 329.2/12o

Schmidt-Pauli, Edgar von: Graf Stephan Bethlen. Berlin: Hobbing. 1931. 3oo p. 329.2/121 Adorján, György: Az olasz-magyar barátsági szerződés. Pécs. 1928. 32 p. 329.2/130 Olay, Ferenc: A magyar művelődés kálváriája az elszakított te­ rületeken 1918-1928. Bp. 193o. 46o p. 329.2/135 Olay, Fereno: A magyar kultúra válságos évei 1919-1927. Bp. 1927. 337 p. 329.2/200 Olay, Francois de: La oampagne de destruction contre les monuments hongrois 1918-3o. Bp. 1931. 88 p. 329.2/2oo.l Olay, Ferenc: Csonkamagyarország ellenséges megszállása és kul­ turális káraink. Bp. 1929. 12 p. 329.2/2oo.2 Olay, Franoois: Les frontiéres de la Hongrie démembrée. Bp. 1930. 3o p. /Sep. aus: Revue de Hongrie, 193o. Juli-Aug./ 329.2/200.3 1918-1938:

329.

Werke mit dem Erscheinungsjahr naoh 1945 Revolutionen 1918-1919 - Spezielle Quellen:

329.0/0

Siklós, András: Az 1918-1919. évi magyarországi forradalmak. /Források, feldolgozások/. Bp. 1964. 2o5 p* /Magyarország legújabbkori történetének forrásai és irodalma; 1/. 329.0/0.20 Hetes, Tibor /ed./: A magyarországi forradalmak krónikája. 1918-19. Bp. 1969. 376 p. 329.0/0.25 A vörös lobogó alatt. Válog. írások a magyar kommunista ifjú­ sági mozgalom történetéből. 1917-1919. Bp. 1955. 495 p. 329.0/0.3O

-164Nagy idők tanúi emlékeznek. /1918-1919/. Bp. 1959. 211 p. 329.0/0.35 Magyarok a Nagy Október győzelméért 1917-1921: visszaemlékezé­ sek a magyarországi munkásmozgalom történetéből. Bp. 1977. 5o5 p. /Tanúságtevők; III.a/. 329.0/0.36 Visszaemlékezések a magyarországi 1918-1919-es forradalmak résztvevőitől. Bp. 1978. 789 p. /Tanúságtevők; III.b/. 329.O/O..36.I Károlyi, Mihály: Levelezése. Bp. 1. 19o5-192o. 1978. 806 p. 329.0/0.45 Kun, Béla: Válogatott írások és beszédek. 1-2. Bp. 1966. 1. /1913-19/. 49o p. 2. /192o-36/. 524 p. 329.0/0.5O Landler, Jenő: Válogatott beszédek és írások. Bp. i960. 579 p. 329.0/0.55 Szamuely, Tibor: Alarm. Ausgewählte Reden und Aufsätze. Ber­ lin: Dietz Verl. 1959. 244 p. 329.0/0.65 Szamuely Tiborné

Szilágyi Jolán: Emlékeim. Bp. 1966. 27o p. 329.0/0.75

Kelen, Jolán: Eliramlik az élet... Bp. 1976. 237 p. 329.0/0.85 Komját, Irén: Tanítóim és barátaim. Bp.1971. 256 p. 329.0/0.95 Hevesi, Gyula: Egy mérnök a forradalomban. Bp. 1965. 381 p. 329.O/O.I00 A Magyar Tanáosköztársaaág történetének forrásai a magyar ál­ lami levéltárakban. Bp. i960. 216 p. /Magyar Országos Levél­ tár kiadványai; 1. Levéltári leltárak; 2/. 329.0/O.32o Kun, Béla: A Magyar Tanácsköztársaságról. Válog. beszédek és irások. Bp. 1958. 643 p. 329.0/0.323 A Magyar Tanácsköztársaság kiadványai és az első kommunista kiadványok. Bp. 1958. 496 p. 329.0/0.325 A Magyar Tanácsköztársaság röplapjai. Bibliográfia és dokumentumgyüjt. Bp. 1959. 299 p. 329.0/0.335 A Magyar Tanácsköztársaság 1919. Bp. 1949. 337 p. 329.0/0.340 Gerelyes, Ede /ed./ - Tarjáni, Sándor /ed./: Dicső napok 1919Bp. 196o. 226 p. 329.0/0.345 A népért éltek és harooltak /Porträt-Serie/. Bp. o.J. lo9 p. 329.0/0.348

-165Ambrus, Béla: A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzrendszere. Bp. 1979. 286 p. 329.0/0.355 Surányi, László: A Magyarországi Tanácsköztársaság bélyegkiadá­ sainak és a vörös hadsereg tábori postájának törtenete. Bp. 1978. 15o p. 329.0/0.358 Réti, László: A Magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pe­ csétjeik. Bp. 1973. 42o p. 329.0/0.362 A Magyar Tanácsköztársaság szociálpolitikája. Válog. rendele­ tek, dokumentumok, cikkek. Bp. 1959. 376 p. 329.0/0.375 A Magyar Tanácsköztársaság jogalkotása. Bp. 1959. 399 p. 329.0/0.378 A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Válog. rende­ letek, dokumentumok, cikkek. Bp. 1959. 381 p. 329.0/0.384 Farkas, József /ed./: Räterepublik und Kultur - Ungarn 1919. Bp. 1979. 3o6 p. 329.0/0.4OO Ujfalussy, József /ed./: Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársa­ ság zenei életéből. Bp. 1973. 657 p. 329.0/0.4o5 Petrák, Katalin /ed./: Visszaemlékezések a magyarországi mun­ kásmozgalom történetéből, 1919-1933. Bp. 1981. 487 p. /Tanú­ ságtevők; 4 a/. 329.0/0.73O

Spezielle Quellen:

329.0/1-

Juhász, Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Bp. 1969. 374 p. 329.0/1 Diószegi, István: Két világháború árnyékában. Nemzetközi kap­ csolatok története 1919-1939. Bp. 1974. 34o p. 329.0/2 Halmosy, Dénes: Nemzetközi szerződések 1919-1945. Bp. 1966. 685 p. 329.0/3 Bellér, Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának ki­ alakulása. Bp. 1975. 29o p. 329.0/26 Károlyi, Mihály: Válogatott írásai 192o-1946. 1-2. Bp. 1964. 1. 512 p. 2. 679 p. 329.0/166 Tilkovszky, Lóránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarorszá­ gon /1938-1941/. Bp. 1967. 347 p. 329.o/2o3 Kávássy, Sándor: Latinoa Sándor. Bp. 1973. 163 p. /Irt. a tört. tud. koréból. Uj sor.; 71/. 329.0/251

-166-

Horthy

Miklós titkos iratai. Bp. 1962. 533 p.

329.0/313

The oonfidential papers of Admiral Horthy. Bp. 1965. 439 p. 329.0/313.1 Iratok az ellenforradalom történetéhez. 1919-1945. 1-4. Bp. 1. 1919-21. 1956. 476 p. 2. 1921-24. 1956. 653 p. 3. 1924-26. 1959. 893 p. 4. 1927-31. 1967. 622 p. 329.0/315 A határban a Halál kaszál... Fejezetek Prónay Pál feljegyzése­ iből. Bp. 1963. 384 p. 329.0/316 Borsányi, György /ed./: Páter Zadraveoz titkos naplója. Bp. 1967. 311 p. 329.0/317 Kovács, Endre: Magyar-lengyel kapcsolatok a két világháború között. Bp. 1971. 415 p. 329.0/326

Revolutionen 1918-1919 - Allgemeine Darstellungen: 329.1/0,

Rákosi, Mátyás: A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalaku­ lása és harca a proletárforradalom győzelméért. A Magyar Tanács­ köztársaság. Bp. 1954. 59 p. 329.1/0.18 Siklós, András: Ungarn 1918/1919: Ereignisse, Bilder, Dokumen­ te. Bp. 1979. 353 p. 329.1/0.2o ötven év. A Nagy Október és a magyarországi forradalmak. Tanul­ mányok. Bp. 1967. 495 p. 329.1/0.25 Józsa, Antal: Háború, hadifogság, forradalom. Magyar internaci­ onalista hadifoglyok az 1917-es oroszországi forradalomban. Bp. 197o. 47o p. 329.1/0.220 Merényi, László: Az őszirózsás forradalom. Bp. 1983. 145 p. /Sorsdöntő* történelmi napok; 7/. 329.1/0.225 Hajdú, Tibor: The Hungrian Soviet Republic. Bp. 1979. 172 p, /Studia historica; 131/. 329.1/0.32o A Magyarországi Tanácsköztársaság 5o. évfordulója. A nemzetközi tudományos ülésszak /Budapest, 1969. március 17-19./ Bp. 197o. 5ol p. 329.1/0.325

- 167A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója. Tudományos ülésszak Budapest 1979. márc. 6-7. Bp. 198o. 4o3 p. 329.1/0.335 Münnich, Ferenc: A Magyar Tanácsköztársaságról. Bp. 1969. 259 p. 329.1/0.34O Mód, Aladár: Válaszutak. 1918-1919. Bp. 197o. 393 p. 329.1/0.342 Diószegi, András /ed./: Márciusi nap. Magyar Írók és költők a Tanácsköztársaságról. 1919-1969. Bp. 1969. 833 p. 329.1/0.38O

Allgemeine Darstellungen:

329.1/1

Csépányi, Dezső": Az ellenforradalmi rendszer munkásellenes poli­ tikája 1935-39. Bp. 1972. 2o7 p. 329.1/54 Nemes, Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon, 19191921. Bp. 1962. 5o3 p. 329.1/55 Sipos, Péter: Imrédy Béla és a magyar megújulás pártja. Bp. 197o. 261 p. 329.1/56 Ormos, Mária: Franciaország és a keleti biztonság 1931-1936. Bp. 1969. 453 p. 329.1/57 Karsai, Elek: A budai Sándor-palotában történt. 1919-1941. Bp. 1964. 567 p. 329.1/60 Pölöskei, Ferenc: Rungary after two revolutions /1919-1922/. Bp. 198o. 148 p. /Studia historioa; 132/. 329.1/63 Berend, T. Iván: Válságos évtizedek: Közép- és Kelet-Európa a két világháború között. Bp. 1982. 438 p. 329.1/65 Bárány, Fereno: A viharsarki munkásmozgalom az ellenforradalmi rendszer első évtizedében. Bp. 1982. 316 p. 329.1/70 Fehér, András: A Magyarországi Szociáldemokrata Bárt és a.z el­ lenforradalmi rendszer 1919. augusztus - 1921. Bp. 1969. 22op. /Brt. a tört. tud. köréből; 5o/

-168Revolutionen 1918-1919 - Einzeldarstellungen:

329.2/0

Andica, Erzsébet: Demokrácia és szocializmus 1918-19-ben. Bp. 195o. 36 p. 329.2/0.26 Szemére, Vera: Az agrárkérdés 1918-1919-ben. Bp. 1963. 272 p. 329.2/0.3O Hajdú, Tibor: Károlyi Mihály. Bp. 1978. 6lo p.

329.2/0.4O

Stier, Miklós /ed./: Emlékezés Károlyi Mihályra. Bp. 1976. 68 p. . 329.2/0.43 Romsics, Ignáo: A Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-19-ben. Bp. 1982. 199 p. /Ért. a tört. tud. koréból; 96/. 329.2/0.50 Nagy, Kálmán: Stromfeld Aurél. Bp. 1952. 97 p.

329.2/0.55

Hajdú, Tibor: Az őszirézsás forradalom. Bp. 1963-. 217 p. 329.2/0.223 Farkas, Márton: Katonai összeomlás és forradalom 1918-ban. A hadsereg szerepe az Osztrák-Magyar Monarohia felbomlásában. Bp. 1969. 428 p. 329.2/0.228 Sohönwald, Pál: A magyarországi 1918-1919-es polgári demokrati­ kus forradalom állam- és jogtörténeti kérdései. Bp. 1969329.2/0.232 Mérei, Gyula: A magyar októberi forradalom és a polgári pártok. Bp. 1969. 215 p. 329.2/0.237 Szamuely, Tibor: A Kommunisták Magyarországi Pártjának megala­ kulása, és harca a proletárdiktatúráért. Bp. 1964. 366 p. 329.2/0.242 L. Nagy, Zsuzsa: Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon 1919. Bp. 1961. 2o2 p. 329.2/0.330 A Magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmeiről. Bp. 1954. 271 p. 329.2/0.332 Hetes, Tibor /ed./: A magyar Vörös Hadsereg. Válogatott doku­ mentumok. Bp. 1959. 53o p. 329.2/O.340 Liptai, Ervin: A magyar Vörös Hadsereg haroai 1919. Bp. i960. 589 p. 329.2/0.343 Liptai, Ervin: Vöröskatonák előre! A magyar Vörös Hadsereg har­ cai 1919. Bp. 1969. 41o p. 329.2/01346 Kővágó, László: Internacionalisták a Tanácsköztársaságért. Bp. 1969. 157 p. 329.2/0.349

-169Mészáros, István /ed./: "A szent, a várt szélvész." Tanulmá­ nyok a Tanácsköztársaság közoktatásügyéről. Bp. 197o. 193 p. 329.2/0.36O Gábor, Sándorné /ed./: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége és nemzetközi hatása. Előadás-gyűjtemény. Bp. i960. 387 p. 329.2/0.370 Tokody, Gyula: Deutschland und die ungarisohe Rätarepublik. Bp. 1982. /Studia historica; 183/. 329.2/0.372 Gábor, Sándorné: Ausztria és a Magyarországi Tanácsköztársaság. Bp. 1969. 3ol p. 329.2/0.374

Einzeldarstellungen:

329*2/1 -

Kelen, Jolán: Galilei per a XX. században. Bp. 1957. 2o5 p. 329.2/50 Tömöry, Márta: Uj vizeken járok. /A Galilei Kör története/. Bp. i960. 294 p. 329.2/50.1 Szilágyi, János: Munkásosztályunk általános műveltségi helyze­ te 1919-1945 között. Bp. 1964. 135 p. /Ért. a tört. tud. köré­ ből; 35/. 329.2/5o.lo Szánté, Béla: Klassenkämpfe und Diktatur des Proletariats in Ungarn. Berlin, 192o. 115 p. 329.2/55.3o Pintér, István: Ki volt Horthy Miklós? Bp. 1968. 35o p. 329.2/55.38 Vas, Zoltán: Őfelsége szárnysegéde: Horthy Miklós. Bp. 1969. 63o p. 329.2/55.40 Vas, Zoltán: Horthy. Bp. 1975. 735 p.

329.2/55.42

Boros, Ferenc: Magyar-csehszlovák kaposolatok 1918-1921-ben. Bp. 197o. 33o p. 329.2/79.lo Kovács, Endre: Magyar-lengyel kapcsolatok a két világháború kö­ zött.* Bp. 1971. 415 p. 329.2/79.15 Juhász, Gyula: Magyarország külpolitikája. 1919-45. Bp. 1969. 374 p. 329.2/79.20 Pritz, Pál: Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszter­ elnöksége idején, 1932-1936. Bp. 1982. 3o9 p. 329.2/8o Ádám, Magda /ed./: Magyarország külpolitikája 1938-1939. Bp. 197o. 8o9 p,Á.Auszug/. /Diplomáciai iratok Magyarország kül­ politikájához 1936-45; 3/. 329.2/81

-17oJuhász, Gyula /ed./: Magyarország külpolitikája a nyugati had­ járattól a Szovjetunió megtámadásáig 194o-41. Bp. 1982. 1426 p. /dt. Auszug/. /Diplomáoiai iratok Magyarország külpolitikájá­ hoz 1936-45; 5/. 329.2/81 Magos, György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy fa­ sizmus stabilizálásában. /1924-29/. Bp. 1952. 44 p. /A törté­ nettudomány kérdései; 17/. '329.2/82 Magos, György: Az angol és amerikai monopoltőke szerepe a Horthy-fasizmus megszilárdításában. Bp. 1953. llo p. 329.2/82.2 Balázs, Béla /ed./: A klerikális reakció a Horthy-fasizmus tá­ masza. Bp. 1. 1919-1930. 451 p. 329.2/83 Balázs, Béla: A klerikális reakoió szerepe a Horthy-fasizmus uralomrajutásában és konszolidálásában. Bp. 196o. 63 p. 329.2/83.1 G. Soós, Katalin: A nyugat-magyarországi kérdés /1918-1919/. Bp. 1962. 67 p. 329.2/86 L. Nagy, Zsuzsa: A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918-1919. Bp. 1965. 3o9 p. 329.2/87 Xomját, Irén: A kommunista mozgalom világlapja: az INPREKORR története. Bp. 1977. 2o7 p. 329.2/125.lo Kirsohner, Béla: A KMP stratégiai irányvonalának alakulása 1919-1921. Bp. 198o. 159*p. /Ert. a tört. tud. köréből. Uj sor.; 89/. 329.2/125.15 A KMP első kongresszusa. Bp. 1975. 271 p.

329.2/126

Serfőző, Lajos: A KMP tevékenysége a munkás kultur- és sport­ mozgalomban /1925-1945/. Bp. 1963. 126 p. /Ért. a tört. tud. köréből. Uj sor.; 30/. 329.2/126.5 Laokó, Miklós: Adalékok a budapesti munkásság összetételéhez az 192o-a* évek végén. Bp. 1958. 64 p. /Ért. a tört. tud. köréből. Uj sor.; 6/. 329.2/126.9 Ballá, Aladámé: Sallai Imre és Fürst Sándor élete és mártír­ halála. Bp. 1955. 279 p. 329.2/128 Kékesdi, Gyula: A forradalom katedráján. Lengyel Gyula élete. Bp. 1973. 176 p. 329.2/128.10 Jász, Dezső: Budapesttől Budapestig. Bp. 1971. 3o2 p. 329.2/128.15 Jász, Dezső: Első kézből. Bp. 1976. 116 p.

329.2/128.17

Forradalomban, háborúban. Bp. 1974. 274 p.

329.2/128.2o

-171Incze, Miklós: Válság és nyomor a Horthy-rendszerben 1919-1933* Bp. 1952. 74 p. 329.2/201 Pándi, Ilona: Osztályok és pártok a Bethlen-konszolidáció* idő­ szakában. Bp. 1966. 25o p. 329.2/2o4 L. Nagy, Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke. A liberális pol­ gári pártok 1919-1931. Bp. 198o. 242 p. 329.2/2o4.1 Andics, Erzsébet: Ellenforradalom és Bethleni konszolidáció. Bp. 1949. 58 p. 329.2/2o5 Réti, László: A Bethlen-Peyer paktum. Bp. 195o. 51 p. 329.2/2o6 Csonka, RózBa: A klerikális reakció az ellenforradalom győzelmé­ ért. Bp. 1952. 92 p. 329.2/207.1 L. Nagy, Zsuzsa: A budapesti liberális ellenzék 1919-1944. Bp. 1972. 177 p. /Ért. a tört. tud. köréből; 59/. 329.2/2o7.6 Tóth, Gábor: Ellenzéki politikai mozgalmak a tiszántúlion a har­ mincas években, 1929-1939. Bp. 1982. 3o3 p. 329.2/2o7.7 Beránné-Nemes, Éva /ed./: Megfigyelés alatt...: dokumentumok a Horthysta titkosrendőrség működéséből 192o-1944- Bp. 1977. 487 p. 329.2/207.8 Magyarok Leninről. Bp. 1955. 63 p.

329.2/2o9

Lenin, V.l.: Magyarországról. Bp. 1974. 196 p. /A MarxizmusLeninizmus klasszikusainak kiskönyvtára; 7/. 329.2/2o8.1 Ladányi, Andor: Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első éveiben /1919-1921/. Bp. 1979. 234 p. /Ert. a tört. tud. köré­ ből. Uj sor.; 88/. 329.2/213 Kanyar, József: Elsikkasztott földreform - megvalósult föld­ osztás Somogyban /192o, 1945/. Bp. 1964. 166 p. /Ert. a tört. tud. köréből. Uj sor.; 33/. 329.2/215 Soós, Katalin: Burgenland az európai politikában /1918-21/. Bp. 1971. 191 p. 329.2/216 Balogh, István: A parasztság művelődése a két világháború kö­ zött. Bp. 1973. lo3 p. /Ért., a tört. tud. köréből; 66/. 329.2/217 Szabolcs, Ottó: Köztisztviselők az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisában /192o-1926/. Bp.1965. 21o p. 329.2/218 Sárközi, István: Az ellenforradalmi rendszer népiskola-politi­ kája Magyarországon /1919. augusztus - 1944/. Bp. 198o. 271 P-

-172Vigh, Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. Bp. 1979. 171 p. /Ért. a tört. tud. koréból; 85/. 329.2/224 Nemes, Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája 1927-1931-ben. Az "aktiv külpolitika" kifejlődése és kudaroa. Bp. 1964. 42o p. 329.2/225 Fejes, Judit: Magyar - német kapcsolatok, 1928-1932. Bp. 1981. 153 p. /Ért. a tört. tud. köréből. Uj sor.; 93/. 329.2/225.5 Márkus, László: A Károlyi Gyula-kormány bel- és külpolitikája. Bp. 1968. 32o p. 329.2/226 Sz. Ormos, Mária: Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. Bp. 1964. 158 p. /Ért. a tört. tud. köréből. Uj sor.; 32/. 329.2/230 Berend, T. Iván - Ránki, György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919-1929. Bp. 1966. 498 p. /Gazdaságtört. ért.; 4/. 329.2/232 Szakács, Kálmán: Kaszáskeresztesek. Bp. 1963. 126 p. 329.2/247 Kubitsoh, Imre: A magyar bányamunkásság küzdelmei /1919-1933/. Bp. 1965. 275 p. 329.2/252 Szekeres, József: A magyar bányamunkásság harcai /1934-1944/. Bp. 197o. 259 p. 329.2/253 Órdögh, Piroska: A szakszervezetek antifasiszta tevékenysége a Gömbös-kormány idején. Bp. 1977. 317 p. 329.2/253.lo Liptai, Ervinné: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt 19251928. Bp. 1971. 284 p. 329.2/254.lo Serfőző, Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a parla­ mentben 1922-1926. Bp. 1967. 337 p. 329.2/255 Pintér, István: A Szociáldemokrata Párt története: 1933-1944. Bp. 198o. 442 p. 329.2/256 Konya, István: A magyar református egyház felső vezetésének po­ litikai ideológiája a Horthy-korszakban. Bp. 1967. 243 p. 329.2/26o Csizmadia, Andor: Rechtliche Beziehungen von Staat und Kirche in Ungarn vor 1944. Bp. 1971. 293 p. 329.2/261 Kónya, Sándor: Gömbös kísérlete totális fasiszta diktatúra meg­ teremtésére. Bp. 1968. 2ol p. 329.2/270 Salamon, Konrád: A mároiusi front. Bp. 198o. 18o p. /Ért. a tört. tud. köréből. Uj sor.; 92/. 329.2/273

-173Gergely, Imre: Magyarok a spanyol néppel, 1936-1939. Bp. 1977. 495 p. 329.2/285

1939-1945:

329.3-4

Spezielle Quellen:

329.3

Az antifasiszta ellenállási ás partizánharcok válogatott irodal­ mának bibliográfiája. Bp. 1968. 53 p. 329.3/2 Földes, Pál: Két ugrás az ismeretlenbe. Szőnyi Márton élete. Bp. 1975. 268 p. 329.3/2.5 Szamuely, Tibor: A nemzetiszocializmus. Bp. 1964. 146 p. /Gon­ dolattár; 21/. 329.3/3 Lackó, Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935-1944. Bp. 1966. 347 p. 329.3/3.1 Pintér, István: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politiká­ ja a második világháború előestéjén. Bp. 1979. 188 p. /Ért. a tört. tud. köréből. Uj sor.; 87/. 329.3/3.3 Dósa, Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szerve­ zet 1918-1944. Bp. 1972. 228 p. 329.3/4 Kerekes, Lajos /ed./: A Berlin-Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója 1936-1938. Bp. 1962. 823 p. /Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához; 1/. 329.3/5.1 Ádám, Magda /ed./: A müncheni egyezmény létrejötte és Magyar­ ország külpolitikája 1936-1938. Bp. 1965. lo29 p. /Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945; 2/. 329.3/5.2 Juhász, Gyula /ed./: Magyarország külpolitikája a II. világhá­ ború kitörésének időszakában 1939-194o. Bp. 1962. 9o4 p. /Dip­ lomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945; 4/. 329.3/5.3 Karsai; Elek /ed./: "Fegyvertelen álltak az aknamezőkön..." Dokumentumok a munkaszolgálat töténetéhez Magyarországon.1-2.Bp. 1962. 1. 575 p. 2. 852 p. 329.3/lo Karsai, Elek /ed./: Vádirat a fasizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez. 3. Bp. 3. 1944. május 26 - 1944. október 15. 1967. 72o p. 329.3/lo.l Magyarország felszabadítása: Tanulmányok. Bp. 1975. 417 p. 329.3/13

-174Harsányi, János /ed./: Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. Dokumentumok. 1941-1945. Bp. 1966. 9o6 p. 329.3/15 Pintér. István: Magyar antifasizmus és ellenállás. Bp. 1975. 488 p. 329.3/18 Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944. 1-2. Bp. 1983. 1. 463 p. 2. 475 p. 329.3/21

Allgemeine Darstellungen:

329.4

Puskás, A.J.: Magyarország a II. világháborúban. Bp. 1971. 331 p. 329.4/1 Kállai, Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom. 1936-1945. Bp. 1965. 33o p. 329.4/2 Kállai, Gyula: Szabadságunk születése. Bp. 1973. 477 p. 329.4/2.1 A második világháború 1939-1945. 1-2. Bp. 1963. 1. 476 p. 2. 64o p.,térképek. /Tisztek könyvtára; 16/. 329.4/3 Tóth, Sándor: A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyar­ országon. Bp. 1965. 393 p. 329.4/3.2 Szuhay, Miklós: Az állami beavatkozás és a magyar mezőgazda­ ság az 193o-as években. Bp. 1962. 365 p. 329.4/8 Ónody, Zoltán: Kelt Prága, 1938... Bp. 1939. 216 p. 329.4/13 Ránki, György: Emlékiratok és valóság Magyarország második vi­ lágháborús szerepéről. Bp. 1964. 3o2 p. 329.4/14 Zsigmond, László: A második világháború előzményei. Bp. 195o. 39 p. /A történettudomány kérdései; 6/. ' 329.4/15 Ádám, Magda /ed./: Magyarország és a második világháború. Tit­ kos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történeté­ hez. Bp. 1959. 55o p. 329.4/16 Vengrija i vtoraja mirovaja voina. Sekretnyje diplomatiőeskije dokumenty. I.ioskva. 1962. 367 p. 329.4/16.1 Ádám, Magda - Juhász, Gyula - Kerekes, Lajos: Allianz HitlerHorthy-Mussolini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik /1933-44/. Bp. 1966. 4o9 p. 329.4/16.2 Hegedűs, Lóránt: Popovics Sándor emlékezete. Bp. 194o. 32 p. /A l'agyar Tud. Akad. elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszé­ dek; 23.7/. 329.4/17

-175Budaváry, László: Zöld bolsevizmus. A nemzetietlen N;,ilaa-r.*,ozgalom hűséges és döbbenetes képe. Bp. 1941. 12o p. 329.4/17.2 Tilkovszky, Lóránt: Ungarn und die deutsche "Volksgruppenpoli­ tik" 1938-1945. Bp. 1981. 368 p. 329.4/17.5 Kerék, I.Ühály: A földreform útja. Bp. 1942. 158 p. 329.4/18 Kossá, István: A Dunától a Donig. Bp. o.J. 383 p.

329.4/2o

Révay, István: A belvederi magyar-szlovák határ. Bp. 1941. 66 p. /A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai; 14/. 329.4/20.1 Révay, Stephan: Die im Belvedere gezogene ungarisch-slowakische Grenze. Bp. 1941. 77 p. /Veröff. der Ungarischen Statist. Ge­ sellschaft; 14/. 329.4/20.2 Horváth, Miklós /ed./: A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. Bp. 1959. 382 p. 329.4/25 Nemeskürty, István: Untergang einer Armee. Berlin. 1976. 2o6 p. 329.4/25.1 Eross, Emma - Erényi, Tibor: Vasas, ne hagyd magad! A magyar vasmunkások harcos múltjából 1848-1944. Bp. 1955. 186 p. 329.4/31 Komlós, János: Elárult ország. Bp. 1961. 286 p.

329.4/32

Korom, Mihály: A fasizmus bukása Magyarországon. A népi demok­ ratikus átalakulás feltételeinek létrejötte. 1943-1945. Bp. 1961. 266 p. 329.4/33 Karsai, Elek: "Országgyarapitás" - orBzágvesztés. Bp. 1. /19331939/. 1961. 167 p. 329.4/34 Karsai, Elek: A budai vártól a gyepűig 1941-1945. Bp. 1965. 759 p. 329.4/35 Karsai, Elek: A berohtesgadeni sasfészektói a berlini bunker­ ig. Bp. 1961. 628 p. 329.4/36 Lorincz, Zsuzsa: A náci csizma nyomában. Bp. 1961. 123 p. 329.4/37 Pintér, István - Szabó, László: A hóhérok nyilatkoznak. Bp. 1962. 383 P.

329.4/38

Rozsnyói, Ágnes: A Szálasi-puccs. Bp. 1962. lo7 p. 329.4/39 György, István: Soha többé! Bp. 1963. 24o p. 329.4/45 Fábry, Zoltán: Emberek az embertelenségben. Bratislava: Szlo­ vákiai Szépirodalmi K. 1962. 33o p. 329.4/5o

-176Radó, Sándor: Dóra jelenti. Bp. 1971. 398 p.

329.4/52

Oderki novoj i novojáej istorii Vengrii. Moskva: Izd. s o c ekonom. lit. 1963. 413 p. 329.4/6o Bokor, Péter: Végjáték a Duna mentén. Bp. 1982. 358 p. 329.4/64 Mementó: Magyarország 1944 / a nácizmus üldözöttéinek bizott­ sága. Bp. 1975. 358 p. 329.4/65

Einzeldarstellungen:

329.4/7o -

Zágoni, Ernő: A magyar kommunisták a munkásegységért 19391942. Bp. 1963* 283 p. 329.4/7o Fegyverrel a hazáért: Magyar ellenállási és partizánharcok a második világháború idején. Bp. 198o. 295 p. 329.4/8o Gazsi, József: Fények a Börzsönyben. Egy antifasiszta zászló­ alj története. Bp. 1976. 235 p. 329.4/85 Obermann, Karl /ed./: Ungarn im zweiten Weltkrieg. Berlin. 1978. 98 p. 329.4/loo Berand, T. Iván - Ránki, György: Magyarország gyáripara a má­ sodik világháború előtt és a háború időszakában /1933-1944/. Bp. 1958. 624 p. /Gazdaságtörténeti értekezések; 2/. 329.4/H0 Berend, T. Iván - Ránki, György: Magyarország a fasiszta Németország "életterében" 1933-1939. Bp. i960. 219 p. 329.4/113 Dombrády, Lóránd: A magyar gazdaság és a hadfelszerelés 19381944. Bp. 1981. 291 p. 329.4/115 Kis, Aladár: Magyarország külpolitikája a második világháború előestéjén. /1938. november - 1939. szeptember/. Bp. 1963. 253 p. 329.4/125 Fodor, Ferenc: Gróf Teleki Pál /1879-1941/ rendes tag emléke­ zete. Bp. 1941. 26 p. /A Szent István Akad. emlékbeszédei: 3.7/. 329-4/126.5 Juhász, Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája 1939-1941. Bp. 1964. 368 p. 329.4/127 Lőrinc, Péter: Harcban a földért. A magyar fasizmus jugoszlá­ viai földbirtokpolitikája /1941-1944/. Bp. 1977. 23o p. 329.4/130

-177Vigh, Károly: Ugrás a sötétbe. 1944. október 15. Bp. 1979. 166 p. /Sorsdöntő történelmi napok; 5/ 329.4/135 Goeztony, Péter: Der Kampf um Budapest 1944/45. München, Zürioh: Sohneller u. Steiner. 1964. 88 p. /Studia hungarica; 2/ 329.4/140 1945-1980:

329.8

Spezielle Quellen:

329.8/l-5oo

A Magyar Népköztársaság alkotmánya. Bp. 1959. 73 p. 329.8/20 Die Verfassung der Ungarischen Volksrepublik. Bp. 1949. 21 p. 329.8/21 A dolgozó nép alkotmánya /Rákosi Mátyás beszéde/. - A Magyar Népköztársaság alkotmánya. Bp. 1949. 63 p. 329.8/22 Die Verfassung der Ungarischen Volksrepublik. Einleitung und Naohwort von János Beér. Bp. 1959. 95 p. 329.8/23 A Magyar Népköztársaság alkotmánya. Bp. 1982. 84 p. 329.8/24 A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének politikai bi­ zottságának és szervező bizottságának fontosabb határozatai. Bp. 1951. 184 p. 329.8/30 Esti, Béla /ed./: Dokumentumok Magyarország felszabadulásáról, 1944-1945. Bp. 1975. 173 p. 329.8/40 Esti, Béla /ed./: The liberation of Hungary: selected documents 1944-1945. Bp. 1975. 185 p. 329.8/41 Pór, Edit /ed./ - Vásárhelyi, Miklós /ed./: "Lesz magyar újjá­ születés": az új élet hétköznapjai 1944. szeptember 1. - 1945. május 1. Bp. 1975. 725 p. 329.8/44 Magyar-szovjet kapcsolatok 1948-197o. Dokumentumok. Bp. 1973. 63o p. 329.8/47 Nemes, Dezső: Magyarország felszabadulása. Bp. 1955. 256 p. 329.8/5o Mátyás Rákosi. Sein Leben in Bildern. Bp. 1952. 137 p. 329.8/60 Rákosi, Mátyás: A magyar jövőért. Bp. 195o. 563 p. 329.8/61 Rákosi, Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. Bp. 195o. 559 p. 329.8/62

-178Rákosi, Mátyás: A magyar demokráciáért. Bp. 1947. 438 p. 329.8/63 Rákosi, Mátyás: Wir bauen ein neues Land. Ausgewählte Reden und Aufsätze 1948-51. Berlin. 1952. 244 p. 329.8/64 Der Rákosi-Prozeas. Im Kampf für Ungarns Freiheit. Berlin. 1951. 335 p. 329.8/68 Rákosi, Mátyás: A pártról ás pártépitésről. Bp. 1951. 157 p. /Pártépités kiskönyvtára; 24/ 329.8/72 Rákosi, M.: Déclaration de M. Rákosi a 1* occasion de la nouvelle année. - Gerő, M.: La transformation de 1' éoonomie hongroise. Bp. 1948. 35 p. 329.8/73 Rákosi, Mátyás: Az egyesülés utján. Beszéd az SzDP 36. Kong­ resszusán. Bp. o. J. 15 p. 329.8/74 Calendrier des evenements du centenaire. Bp. 1948. 19 p. 329.8/75 Rákosi, Mátyás: Építjük a nép országát. Bp. 1948. 24 p. 329.8/76 Molnár, Erik /ed./: Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány. Bp. 1952. 32 p. 329.8/77 Rákosi, Mátyás: A fordulat éve. Bp. 195o. 454 p. 329.8/78 Rákosi, Mátyás: Emeljük pártunk elméleti szinvonalat. Bp. 195o. 12 p. 329.8/79 Fazekas, Anna: Ünnepi köszöntő Rákosi elvtárs hatvanadik szüle­ tésnapjára. Bp. 1952. 23 p. 329.8/80 A népi demokrácia utján a szocializmusért. Bp. 1948. 48 p. 329.8/85 Gerő, EmŐ: Harcban a szooialista népgazdaságért. Bp. 195o. 638 p. 329.8/86 Gerő, Ernő: Nemzetgazdaságunk szerkezeti változásai és jövője. Bp. 1948. 2o p. 329.8/87 Parkas, Mihály: Az egyesülés feladatai. Bp. 1948. 32 p. 329.8/88 Farkas, Mihály: Kommunista pártok a békefront élén. Bp. 1948. 23 p. 329.8/89 Farkas, Mihály: A béke arcvonalán. Bp. 1949. 4o8 p. 329.8/9o Sitzungen der Ungarischen Gewerkschaften. Bp. 1951. 22 p. 329.8/93

-179Apró, Antal: Referat von Generalsekretär Antal Apró auf dem 7. Kongress der Ungarischen Gewerkschaften. Bp. 1948. 54 p. 329.8/94 A Jugoszláv Kommunista Párt hibás politikájáról. Bp. 1948. 48 p. 329.8/95 László* Rajk und Komplizen vor dem Volksgericht. Bp. 195o. 337 p. 329.8/96 1848-1948. Centenáris kiállítás. Bp. 1948. 118 p. 329.8/loo Balogh, Sándor - Izsák, Lajos: Pártok és pártprogramok Magyar­ országon /1944-48/. Bp. 1979. 438 p. 329.8/lo5 Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945-1948. Bp. 1977. 914 p. 329.8/107 Földreform 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. Bp. 1965. 572 p. 329.8/107.5 Vass, Henrik /ed./: A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszu­ sainak határozatai. Bp. 1975. 252 p. 329.8/llo A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Bp. 1979. 655 p. 329.8/112/1/ A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai. Bp. 1956-1962. 1979. 744 p. 1963-1966. 1978. 598 p. 1967-197o. 1974. 749 P. 1975-198o. 1983. 124o p. 329.8/112/3/ Auf dem Wege zum Aufbau des Sozialismus. Der II. Parteitag der Partei der Ungarischen Y/erktätigen. Bp. 1951. 215 p. 329.8/114 A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusának jegyző­ könyve /1959. XI. 3o - XII.5/. Bp. 196o. 64o p. 329.8/12o A Magyar Szooialista Munkáspárt VIII. Kongresszusának jegyzö­ könyve /1962. november 2o-24./ Bp. 1963. 53o p. 329.8/125 A Magyar Szocialista Munkáspárt X. Kongresszusa /197o. november 23-28./ Bp. 197o. 218 p. 329.8/127 Informationsbulletin des ZK der Ungarischen Sozialistischen Ar­ beiterpartei, lo. Parteitag. Sondernummer 1-2. Bp. 197o. 1. 118 p. 2. 178 p. 329.8/127.1 A Magyar Szooialista Munkáspárt XI. Kongresszusának jegyző­ könyve. /1975. március 17-22./ Bp. 1975. 579 p. 329.8/128 XI. Parteitag der Ungarischen Sozialistischen Arbeiterpartei /17.-22. März 1975/ Berlin: Dietz. 1975. 187 p. 329.8/128.1 A Magyar Szooialista Munkáspárt XII. Kongresszusának jegyző­ könyve /198o. március 24-27./ Bp. 198o. 544 p. 329.8/129

-18oDokumente und Materialien der Zusammenarbeit zwischen der SED und der USAP: 197o bis 1977. Berlin, Budapest. 1978. 262 p. 329.8/14o Dobi, István - Kádár, János: Reden in der Session der National­ versammlung der Ungarischen Volksrepublik vom 9.-11. Mai 1957. Budapest. 1957. 79 p. 329.8/15o Komját, Irén: Der Kampf der Ungarischen Sozialistischen Arbei­ terpartei gegen Revisionismus und Dogmatismus. Berlin. 1959. 3o p. 329.8/150.5 Gyurkó, László: Arcképvázlat történelmi háttérrel. Bp. 1982. 385 p. 329.8/151 Kádár, János: Szilárd népi hatalom: független Magyarország. Bp. 1958. 429 p. 329.8/152 Kádár, János: Eine starke Volksmacht bedeutet ein unabhängiges Ungarn. Reden und Artikel - Auswahl aus den Jahren 1957-1959. Berlin: Dietz. 1961. 25o p. 329.8/152.1 Kádár, János: Tovább a lenini úton. Bp. 1964. 355 p. 329.8/155 Kádár, János: Vorwärts auf dem Wege des Sozialismus. Reden und Artikel. Auswahl aus den Jahren 196o-66. Bp. 1967. 477 p. 329.8/155.5 Kádár, János: A fejlett szocialista társadalom építésének ut­ ján. Bp. 1975. 2o9 p. 329.8/156 Kádár, János: Für ein sozialistisches Ungarn. Bp. 1976. 326 p. 329.8/156.5 Kádár, János: Ausgewählte Reden und Aufsätze. Berlin: Dietz. 1981. 3ol p. 329.8/157 Macht, Freiheit, Demokratie: Reden und Schriften hervorragen­ der ungarisoher Politiker 1974-1977. Bp. 1978. 245 p. 329.8/170 Nyers, Rezső: Über die Reform des Wirtsohaftsmechanismus in Ungarn: 25 Fragen, 25 Antworten. Bp.1969. 65 p. 329.8/178 Kállai, Gyula: A Magyar Népköztársaság külpolitikája. Bp. 1964. 36 P. 329.8/180 Kállai, Gyula: A magyar népfront négy évtizedéről. Bp. 1977. ^45 P329.8/182 Strafgesetzbuch der Ungarischen Volksrepublik. Bp. 1963. 143 p. 329.8/220

-181Dobi, István: Vallomás és történelem. Bp. 1962. 1. 474 p. 2. 448 p. 329.8/23o Fock, Jenő: A magyar népgazdaság a szocializmus építésének utján. Bp. 1963. 278 p. 329.8/232 Szirmai, István: A kommunista eszmék győzelméért. Bp. 1963. 26o p. 329.8/235 Szirmai, István: A marxizmus-leninizmus eszmei offenzívája. Bp. 1963. 31 p. 329.8/236 Biszku, Béla: A párt és az állam a nép szolgálatában. Bp. 1972. 284 p. 329.8/237 Gáspár, Sándor: A munkáshatalom szolgálatában. Bp. 1973. 366 p. 329.8/239 Németh, Károly: Tettekkel, felelősséggel. Bp. 1974. 232 p. 329.8/243 Apró, Antal: A szooializmus építésének utján. Bp. 1975. 29o p. 329.8/245 Komóosin,.Zoltán: Válogatott beszédek és cikkek. Bp. 1975. 33o p. 329.8/248 Brutyó, János: A munkáshatalom erősítéséért. Bp. 1975. 215 p. 329.8/250 Aczél, György: Folytatás és megújulás. Válogatott kultúrpoli­ tikai írások. Bp. 198o. 497 p. 329.8/253 Aczél, György: Mit der Kraft unserer Idee. Berlin, 1973. 244 p. 329.8/255 Komját, Irén: Mező Imre. Bp. 1968. 2o7 p.

329.8/263

Marosán, György: A párt harca a tömegekért. Bp. 1959. 316 p. 329.8/265 Marosán, György: Az ütőn "végig kell menni. Bp. 1972. 4o4 p. 329.8/266 Marosán. György: Tüzes kemence. Bp. 1967. 653 p. 329-8/266.1 Vas, Zoltán: Viszontagságos életem. Bp. 198o. 756 p. /Önélet­ írás; 1/ 329.8/270/1/ Vas, Zoltán: Akkori önmagunkról. Bp. 1982. 694 p. /Önéletírás; 2/ ' 329.8/270/2/ Sík, Endre: Egy diplomata feljegyzései. Bp.1966. 343 p. 329.8/273

-182Sík, Endre: Aufzeichnung eines Diplomaten. Berlin, 1983. 421 p. 329.8/274 Sík, Endre: Vihar a levelet... Bp. 197o. 517 p. 329.8/275 Kállai, Gyula: Helyünk a világban. Bp. 1977. 187 p. 329.8/277 Kállai, Gyula: A azooialiata kultúráért. Bp. 1958. 237 p. 329.8/277.1 Kállai, Gyula: Szocializmua és kultúra. Bp. 1962. 412 p. 329.8/277.2 Boldizsár, Iván: Don-Buda-Párizs. Bp. 1982. 41o p. 329.8/278 Dokumentumok a magyarországi népi demokratikus forradalom és a szooializmus építése történetéből /1944. november - 1975. március/. - Kézirat - Bp. 1979. 551 p. 329.8/3oo Allgemeine Darstellungen:

329.8/5ol-looo

Balogh, Sándor: Die Geschichte Ungarns nach dem II. Weltkrieg in der marxistischen Gesohiohtsliteratur. Bp. 197o. 587 p. /Studie historica; 81/ 329.8/5oo.o Világifjúsági

találkozó. Bp. 1949.

Das heutige Ungarn. Bp. 1949.

329.8/5o2 329.8/5o3

Durchbruoh an der Produktionsfront. Bp. 195o. lo4 p. 329.8/5o4 Der Weg Ungarns. Eine Ausstellung des Kulturbundes zur demok­ ratischen Erneuerung Deutschlands. Berlin.195o. 329.8/5o5 Das befreite Ungarn 1945-195o. Bp. 195o.-Ill.

329.8/5o6

Öt év... Bp. 1950.-111.

329.8/5o7

Ötéves tervünk: béketerv. Bp. 1951. 224 p.

329.8/5o8

Magyarország új arca. Bp. 1951.

329.8/5o9

Népünk szeretete. Népművészeink ajándékai Rákosi Mátyás 6o éves születésnapjára. Bp. 1952. 48 p. 329.8/51o Fehér, Klára: Hívek leszünk a béke szent ügyéhez. Bp. 1952. 126 p. 329.8/511 Ungarn in Bildern. Bp. 1952.

329.8/512

Magyarország 1945-196o. Bp. 196o.-Ill.

329.8/513

-183Befreites Ungarn 1945-196o. Bp. i960.-111.

329.8/514

A szocializmus utján: a felszabadulást követő negyedszázad kronológiája. Bp. 197o. 41o p. 329.8/525 A szocializmus utján: a népi demokratikus átalakulás és a szo­ cializmus építésének kronológiája, 1944. szept.-198o. ápr. Bp. 1982. 719 p. 329.8/526 A felszabadulás krónikája, 1944 ősze - 1945 tavasza. Bp. 197o. 322 p. 329.8/540 Fehér, István: Politikai küzdelmek a Dél-Dunántúlon 1944-1946 között. Bp. 1972. 3o6 p. 329.8/541 A szabadság hajnalán. Bp. 1965. 39o p.

329.8/542

Kis, András: Az antifasiszta magyar katonai hagyományokról /1945/. Bp. 1978. 145 p. 329.8/542.5 Somlyai, Magda: Nagy csaták után: az új élet kezdete Magyar­ országon 1944-1945. Bp. 1975. 184 p. 329.8/543 Szabó, Bálint: Felszabadulás és forradalom. Bp. 1975. 154 p. 329.8/543.5 Balogh, Sándor - Izsók, Lajos: A magyar népi demokrácia tör­ ténete. Egységes jegyzet. - Kézirat - Bp. 1. 1944-1948. 1974. 2o4 p. 329.8/543.lo Balogh, Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon, 19451947. Bp. 1975. 631 p. 329.8/543.15 Ságvári, Ágnes: Tömegmozgalmak és politikai küzdelmek Buda­ pesten 1945-1947. Bp. 1964. 327 p. 329.8/543.20 Magyar földön: Szovjet irók elbeszélései Magyarország felsza­ badításáról. Bp. 1975. 474 p. 329.8/544 Nezinskij, L.N. - Puskás, A.J.: Borba vengerskogo naroda za ustanovlenie i uproőenie narodno demokratiőeskogo stroja. 1944-1948. Moskva: Izd. ANSSSR, 1961. 551 p. 329.8/560 Jószomszédság nagy naptára 1948. Bp. I60 p.

329.8/562

Boldizsár, Iván: A reménység üzenete. Bp. 1954. 169 p. 329.8/564 Révész, Gy. István: Egyetlen esztendő. Bp. 1952. lo4 p. 329.8/570 Máté, György: A béke nevében. Bp. 195o. 235 p. 329.8/572 Nyers, Rezső: Szövetkezeti mozgalom a mai Magyarországon. Bp. 1962. 241 p. 329.8/574

-184Szociali8ta munkaverseny Magyarországon. Bp. 195o. 399 p. 329.8/576 Landy-Löbl, Ödön - Landy-Löbl, Dezső: Magyarország tegnap és ma. Bp. 1948. 329.8/578 Koczkár, Ernő: Die Neuerer-Bewegung in Ungarn. Bp. 195o. 15 p. 329.8/580 Sport in Ungarn. Wien. 1951. 4o p.

329.8/585

Randé, Jenő: Das politische Leben in Ungarn. Bp. 1959. 81 p. 329.8/610 Húsz év. - Tanulmányok a szooialista Magyarország történeté­ ből - Bp. 1964. 483 p. 329.8/613 Magyarország 1965. Bp. 1965.-111.

329.8/615

Magyarország. Kézikönyv. Bp. 1966. 368 p.

329.8/618

Szabadság, te szülj nekem rendet! Bp. 197o. 286 p. 329.8/622 A mi negyedszázadunk.1945-1970. Bp. 197o. 419 p. 329.8/624 A népi Magyarország negyedszázada. Nemzetközi tudományos ülés­ szak. 197o. március 16-17. Bp. 1972. 43o p. 329.8/625 Tokody, Gyula - Taraazenko, V.J./ed./: Huszonöt év történeté-^ bői. Tanulmányok. Debrecen. 197o. 281 p. 329.8/625.5 Ságvári, Ágnes /ed./: Dvadcat pjat let svobodnoj Vengrii.Bp. 1971. 378 p. /Studia historioa; 63/ 329.8/625.6 Magyarország 25 év tükrében. Bp. 197o. 24o p.-Ill. 329.8/626 Die Entwicklung der Sozialversicherung in Ungarn im Spiegel von drei Jahrzehnten. Bp. 1975. 128 p. 329.8/630 Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének 3o éve. Bp. 1975. 98 p. 329.8/633 Mőd, Aladár: Sors és felelősség. Bp. 1967. 541 p. 329.8/634.1 Mód, Aladár: -Nemzet és szocialista nemzet. Bp. 1974. 366 p. 329.8/635 Nemzetiségi kérdés - nemzetiségi politika. Bp. 1968. 98 p. 329.8/636 Fártépités: Apárt- és a tömegszervezeti munka kérdései. Bp. 1976. 544 p. 329.8/638

-185Az MSZMP negyedszázada. Tud. tanáoskozás a párt 1957. júniusi országos értekezletének 25. évfordulója alkalmából. Bp. 1982. 25o p. 329.8/65o

Einzeldarstellungen:

329.8/lool-15oo

Nemes, Dezső: Magyarország felszabadulása. Bp. 1955. 256 p. 329.8/lo2o Balázs, Béla: Népmozgaíom és nemzeti bizottságok 1945-1946. Bp. 1961. 231 p. 329.8/lo23 Andios, Erzsébet: Munkásosztály és nemzet. Bp. 1949. 126 p. 329.8/1025 Sánta, Ilona: A két munkáspárt egyesülése 1948-ban. Bp. 1962. 116 p. 329.8/lo28 Réti, László /ed./: Magyar május elsejék. Bp. 1953. 319 p. 329.8/lo3o Horváth, Márton: A népi demokrácia közoktatási rendszere /19451948/. Bp. 1975. 248 p. 329.8/I03I Baksay, Zoltán: A munkaerőhelyzet alakulása és a munkanélküli­ ség felszámolása Magyarországon /1945-49/. Bp. 1983. 2o6 p. /Ért. a tört. tud. köréből; 99/ 329.8/lo35 Die konterrevolutionären Kräfte bei den Oktoberereignissen in Ungarn. 1. 63 p. 2. 183 p. 3. 168 p. 4. 131 p. Bp. Informa­ tionsbüro des Ministerrates der UVR. 329.8/lo54 Die konterrevolutionäre Versohwörung von Imre Nagy und Komp­ lizen. Bp. Informationsbüro des Ministerrates der UVR. 329.8/lo56 Kállai, Gyula: Die Konterrevolution in Ungarn im Liohte des Marxismus-Leninismus. Bp. o.J. 60 p. 329.8/lo56.3 Awdejenko, Alexander: Operation "Schwarze Glocken". Berlin. 1964. 318 p. 329.8/1059.3 Hollósi, Ervin: Kik voltak, mit akartak? Bp. 1967. 3o6 p. 329.8/1059.5 Ellenforradalom.Magyarországon 1956. Tanulmányok I. Bp. 1958. 3o7 p. 329.8/1059.9 Szenes, Iván: A Kommunista Párt újjászervezése Magyarországon, 1956-1957. Bp. 1976. 251 p. 329.8/lo59.12 Szabó, Árpád: A magyar forradalmi honvéd karhatalom /1956. nov. -1957. jun./ Bp. 1977. 164 p. 329.8/lo6l

-186Rácz, János: Az üzemi bizottságok a magyar népi demokratikus átalakulásban. /1944-1948/.Bp. 1971. 159 p. 329.8/lo99 Berend, T. Iván: A szooialista gazdaság fejlődése Magyarorszá­ gon 1945-1968. Bp. 1974. 236 p. 329.8/lloo Szakács, Sándor: A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon 1945-1948. Bp. 1971. 282 p. 329.8/lloo.l Tóth, István: A Nemzeti Parasztpárt története. 1944-48. Bp^ 1972. 325 p. 329.8/1100.2 Vida, István: A független kisgazdapárt politikája, 1944-1947. Bp. 1976. 367 p. 329.8/lloo.3 Orbán, Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Demokrati­ kus és szocialista átalakulás 1945-61. Bp. 1972. 258 p. 329.8/1100.4 Donath, Ferenc: Reform és forradalom. A magyar mezőgazdaság strukturális átalakulása 1945-1975. Bp. 1977. 282 p. 329.8/II00.5 Balogh, S. - PölSskei, P. /ed./: Agrárpolitika és agrárátala­ kulás Magyarországon /1944-1962/. Bp. 1979. 24o p. 329.8/II00.6 Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai: 1957-196o. Bp. 1976. 379 p. 329.8/llo2 Reforma chozjaistevennogo meohanizma v Vengrii; dal'nejs^ee razvitie 1968-71 gg. Bp. 1972. 319 p. 329.8/llo3 Gad6, Ottő /ed./: Reform of the eoonomic mechanism in Hungary. Development 1968-71. Bp. 1972. 313 p. 329.8/llo4 25 kérdés és választ gazdaságpolitikai kérdésekről: interjú Xyar* Rezső elvtárssal. Bp. 1969. 215 p. 329.8/llo5 Gáspár, Sándor: A magyar szakszervezetek szerepe a szocializ­ mus építésében. Bp. 1968. 293 p. 329.8/112o Herczeg, Ferenc: Az MSZMP nemzetiségi politikája. Bp. 1976. 84 p. . 329.8/1130 A demokratikus centralizmus időszerű kérdései. Bp. 1975. 18o P329.8/1135 Szabó, Imre: Az emberi jogok. Bp. 1978. 163 p. 329.8/1138

-187Lokalgeschichte, Geschichte der ehemaligen Nebenländer der Ungarischen Krone

33

Allgemeines:

33o

Lux, Joseph, August: Ungarn. Eine mitteleuropäische Entdeokung. München: Beck. 1917. 355 p. 3ßo/l Rupp, Jakab: Magyarország helyrajzi története, fő tekintettel az egyházi intézetekre. 1-3. Bp. 1. 187o. 806 p. 2. 1872. 472 p. 3. 1876. 375 p. 33o/2 Milleker, Bódog: Délmagyarország középkori földrajza. Temes­ vár. 1913. 271 p. 330/2.5 Schünemann, Konrad: Die Entstehung des Städtewesens im Süd­ ost europa. Breslau u. Oppeln: Priebatsch. 1. 149 p. /Südosteurop. Bibliothek; 1/ 33o/3 Galgóczy, Károly: A telepítés kérdése Magyarországon. Bp. I880. 63 p. 330/5 Czobor, Béla: Magyarország történeti emlékei az ezredéves or­ szágos kiállításon. Bp. 1896. 1-3 /p.l-64/. 7-lo /p. 121-2oo/ 330/6 Pesty, Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. Bp. 1888. 447 p. 33o/8 Majláth, Béla: Adatok a helynevek történetéhez. Bp. 1882. 23 p. /Ért. a tört. tud. köréből; 9,12/ 33o/lo Friebeisz, István: Községek könyve. Községi hivatalnokok a la­ kosok használatára. Pest. 1854. 329 p. 33o/12 Pesty, Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. 1-2. Bp. IB80. 1. 434 p. 2. 5o9 p. 330/15 Edelényi-Szabó, Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak tertiletváltozásai. /Sep. aus: Magyar Sta­ tisztikai Szemle.1928/. Bp. 1928. 71 p. 33o/18 Sz. kir. városi statútumok. 1376-18oo. Bp. o.J. 842 p. /Cor­ pus statutorum; 4,2/ 33o/2o Fejérpataky, László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Bp. 1885. 682 p. 33o/2o.5 Hetényi, János: Honi városaink' befolyásáról nemzetünk* kifej­ lődésére és csinosbulására. Buda. 1841. 24o p. /Történettudo­ mányi pályamunkák; 1/ 33o/25 Vajda, Gyula: Városaink befolyása a közműveltségre. Bp. 1878. lo3 p. 33o/3o

-188Hóman, Bálint: A magyar -városok az Árpádok korában. Bp. 19o8. 128 p. 330/39 Szalay, József: Városaink a tizenharmadik században. Bp. 1878. 168 p. 330/45 Wenzel, Gusztáv: Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei a Nagy-Luosei Dóczyakkal.1494-1548. Bp. 1876. 96 p. 33o/5o Demkó, Kálmán: A felsó-magyarországi városok életérdi a XVXVII. században. Bp. 189o. 29o p. 33o/55 Bánk, Ernő: A szabad királyi városok kérdése az 1843-44-iki országgyűlésen. Bp. 1914. 48 p. 33o/6o Bubics, Zsigmond: Magyarországi várak és városoknak a M. Nemz. Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Bp. 188o. lo4 p.-Ill. 33o/65 Könyöki, József: A középkori várak különös tekintettel'Magyar­ országra. Bp. 19o5. 625 p. 33o/7o Czobor, Béla: Magyarország középkori várai. Bp. 1878. 4o p. /Sep. aus: Századok.1877/ 33o/75 Komplex földrajzi és történelmi kutatások újabb eredményei a Dunántúlon. Bp. 1972. 291 p. /A MTA Dunántúli Tud. Intézete. Értekezések; 197o,2/ 33o/78 A két kongresszus között. A megyék és a főváros fejlődése. Bp. 1975. 668 p. 33o/9o Komitats- und Ortsgeschiohte:

331

Abaúj-Torna Alsó-Fejér Arad Árva Bács-Bodrog Baranya Bars Békés Bereg Beszterce-Naszód Bihar Borsod Brassó Csanád Csík Csongrád Esztergom Fejér Fogaras Gömör-Kishont Gy6r

331.1 331.2 331.3 331.4 331.5 331.6 331.7 331.8 331.9 331.lo 331.11 331.12 331.13 331.14 331.15 331.16 331.17 331.18 331.19 331.2o 331.21

-189Hajdú 331.22 Háromszék 331.23 Heves 331.24 Hont 331.25 Hunyad 331.26 Jáaz-Nagy-Kun Szolnok 331.27 Kia-Küküll6 331.28 Kolozs 331.29 Komárom 331.3o Krasaó-Szorény 331.31 Liptó 331.32 Máramaros 331.33 Maroa-Torda 331.34 Mosón 331.35 Nagy-KüküllS 331.36 Nógrád 331.37 Nyitra 331.38 Pest-Pilia-Solt-Kiakun 331.39 Pozaony 331.4o Sároa 331.41 Somogy J31.42 Sopron 331.43 Szaboloa 331.44 Szatmár 331.45 Szeben 331.46 Szepes 331.47 Szilágy 331.48 Szolnok-Doboka 331.49 Temea 331.5o Tolna 331.51 Torda-Aranyoa 331.52 Torontál 331.53 Trencsán 331.54 Turóoz 331.55 Udvarhely 331.56 Ugooaa 331.57 331.58 Ung 331.59 Vaa Veazprém 331.6o Zala 331.61 Zemplán 331.62 Zólyom 331.63 Belovár-Kdröa 331.64 Ltka-Krbava 331.65 Modrua-*Fiume 331.66 Pozaega 331.67 Szerem 331.68 VaraBd 331.69 Verőo ze 331.70 Zágráb 331.71 Geaohiohtliohe Komitatet und Orte 331.72

-19oCaoma, József: Abaúj-Torna vármegye hemea családjai. Kasaa. 1879. 672 p. 331/1.2 Iványi, Béla: Göncz azabadalmaa mezővároa története. Karoag. 1926. 2o2 p. /A debreoeni Tisza látván Tud. Társaság Kiadvá­ nyai; 2/ 331/1.5 Wick, Béla: Kasaa régi síremlékei. 14.-18.az. Koaioe. 1932. l6o p. 331./l.9 Kerekes, György: A kassai kereakedők életéből harmadfélazázad 1687-1913. Bp. 1913. 279 p. 331/1.lo Ladomérszky, Pál: Kaesa gazdaságpolitikája a török hddoltaág korában. Szeged. 1943. 86 p. 331 /1.15 Király, Pál: Gyulafehérvár története. Gyulafehérvár. 1892. 1. 432 p. 331 /2.4 Bitay, Árpád: Gyulafehérvár Erdély művelődéstörténetében. Cluj-Kolozsvár. 1926. 13 p. /Erdélyi tud. füzetek; 3/ 331/2.5 Strasaburg am Marosoh. Belehrendes und Unterhaltendes. Hermannatadt. 1866. 8o p. 331/2.7 Kemény, Gábor: Nagy-Enyednek és vidékének veszedelme 1848-49ben. Peat. 1863. 251 p. 331/2.8 Borovszky, Samu: A nagylaki uradalom története. Bp. 19oo. 5o p. 331/2.10 Szabó, T. Attila: Adatok Nagyenyed XVI.-XX. századi helynevei­ nek ismeretéhez. Cluj-Kolozsvár.1933. 33 p. /Erdélyi tud. füzetek; 58/ 331/2.15 Iozkovits, Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban.Bp. 1939. 88 p. /Település- és népiségtörténeti ért.;2/331/2.2o Kavulják, Andrej: Hrad Orava. Martin.1927.258 p. 331/4.5 Kubinyi, Miklós /jun./: Árva vára. Bp. 189o. 192 p. 331/4.6 Csetri, Károly: Bácaka lakoaaága a legrégibb időktől a XIX. század végéig. Bp. 1936. 64 p. 331/5 Iványi, István: Szabadka szabad királyi város története. 1-2. Szabadka. 1. 1886. 651 p. 2. 1892. 648,76 p. Beil. 331/5.2 Rapp, J.: Jánoshalma története. Bp. 1927. lo5 p. 331/5.5 Nagy Kálozi, Balázs: Jászkunsági reformátusok leköltözése Báoskába II. József.korában. Bp. 1943. 157 p. /Település- éa népiségtörténeti ért.;8/ 331/5.lo

-191Lotz, Friedrich: Festschrift zum 15o-jährigen Anaiedlungsfest der Deutschen in Parabuc /1786-1936/. Novi Vrbas: Pleoss.1936. 16 p. 331/5.40 Györgypál-Eckert, Irma: Die deutsche Volkaerzählung in Hajde. Hamburg.1941. 158 p. 331/5.55 Szabd, István: Báca, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. Bp. 1954. 84 p. 331/5.56 Mornau, József: A Szeghegyinémet nyelvjárás hangtana. Bp. 1915. 73 p. /Német philoldgiai dolgozatok; 15/ 331/5.6o Andretzky, József: Baranyavármegye nemesei. Pécs. 19o9. 152 p. 331/6.2 Ruzsás, Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagy­ birtokkal 1711-1848. Bp. 1964. 254 p. 331/6.3 Fölkér, József: Mohács története. Mohács. 19oo. 188 p. 331/6.5 Brand, Ede /ed./: Mohács r. tanácsú város évkönyve az 1926.^ évben a mohácsi osata 4oo éves évfordulójának emlékére. Mohács. 1926. 184 p. 331/6.6 Horváth, Kázmér: Mohács II. József korában. Moháos. 193o. 47 p. 331/6.7 Bárdos, István: Péos régi német utoanevei. Péos. 1933. 61 p. /Német philoldgiai dolgozatok; 57/ 331/6.15 Ruzsás, Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története. Bp. 1954- 26o p. 331/6.16 Ángyán, Aurél: A gyúdi kegyhely a történelmi események forga­ tagában. Péos. 193o. 122 p. 331/6.2o Ángyán, Aurél: Gyűd vidéke és a siklósi vár eredete történelmi megvilágításban. Simontornya. 1933* 163 P* 331/6.21 Kuszter, M.L.: Volkskundliche Beobachtungen in der Rhön-Sied­ lung Féked /Baranya/. Szeged. 1939. 85 p. /Germanistische Hef­ te. B;2/ 331/6.25 Vargha, Károly /ed./: Rejtett kincsek nyomában. Péos.i960. 197 p. /Baranyai füzetek; 3/ 331/6.3o Ruzsás, Lajos /ed./: Szigetvári emlékkönyv. Szigetvár 1566. évi ostromának 4oo. évfordulójára. Bp. 1966. 4o2 p. 331/6.50 Hlatky, József: Körmöozbánya egy múlt századbeli emlékének története. o.O. o.J. 331/7.lo Gyurgyik, Gyula: Körmöoz-Bánya. Bp. 1879. 21o p. 331/7.11

-192Matunák, Michal: Z dejin slobodného a hlavného banského mesta Kremnice. Kremnica. 1928. 543 p. 331/7.15 Haiczl, Kálmán: Léva története a XVII. században. Léva. 1933. 126 p. /Sep. aua: Bara.1933/ 331/7.25 "Föl kéne szabadulni már!..." Battonya felszabadulásának 3o. évfordulójára. Békésosaba. 1974. 12o p. 331/8.0 Haan, Lajos - Zsilinszky, Mihály: Monumenta diplomatioa,Comitatus Békésiensis. Bp. 1877. 275 p. 331/8.1 Oláh, György: Békésvármegye 1848-1849.Gyula. 1. 1889. 5ol p. 2. 1892. 557 p. 331/8.2 Veress, Endre /ed./: Gyula város oklevéltára. 1313-18oo. Bp. 1938. 5oo p. 331/8.4 Soherer, Ferenc: Gyula város története. Gyula. 1938. 1. 478 p. 2. 469 P. 331/8.5 Vadász, Pál: Békés - besenyómegye. Turkeve. 1925. lo6 p. 331/8.8 Erdős, Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektuBok Magyarországon. Gyula. 1979. 87 p. 331/8.lo Slováoi v Békésskej oabe. Békéscsaba. 198o. lo3 p. /Bibliotheoa Bekesiensis; 2o/ 331/8.12 Csomor, János: Körösnagyharsány krónikája. Bp; Békésosaba, 198o. 128 p. /Bibliotheoa Bekesiensis; 19/ 331/8.15 Lehoozky, Tivadar: Bereg megye és a munkácsi vár 1848-49-ben. Munkács. 1899. 191 p. 331/9.lo Soós, Elemér: Vámos Atyavár története, hadi- és műleírása. Bp. 1928. 12 p. 331/9.15 Tabódy, József: Munkács múltja és jelene Magyarország törté­ netében. Pest. 186o. 169 p. 331/9.2o Teutsch, G.D.: Zur Geschichte von Bistritz. Hermannstadt. 1857. p. 257-294. /Sep. aus: Archiv d. Vereins f. siebenbürgische Landeskunde; 2,4/ 331/lo.lo Sohuller, Riohard: Wolfgang Forster. Bistritzer Stadtgeschich­ ten aus dem Anfang des 16. Jahrhunderts. Hermannstadt. 189o. 41 p. /Programm des evang. Gymnasiums A.B. in Sohässburg; 1889/9o/ 331/10.12 Kisch, Oskar: Geschiohte von Bistritz und des Nösnergaues. Bistritz. 1./1141-1699/. 1926. 143 p. 331/lo.l5 Lakos, Lajos: Nagy-Várad múltja és jelenjéből. Nagyvárad. 19o4. 4o2 p. 331/11.lo

-193Bunyitay, Vincze: Nagyvárad a török-foglalás korában I660-I692. Bp. 1892. 91 p. 331/11.12 Tóth-Szabó, Pál: Nagyvárad az erdélyi fejedelmek 8 a török ura­ lom korában. Nagyvárad. 19o4. 135 p. 331/11.15 Bálás, Margit: A váradi kapitányság története. Nagyvárad. 1917. 52 p. 331/11.20 Jakó, Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 194o. 424 p. /Település- és népiségtörténeti ért.;5/ 331/11.25 Mezősi, Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejé­ ben /1692./ Bp. 1943. 37o p. /Településtörténeti tanulmányok;1/ 331/11.26 Farkas, Dezső: A két forradalom Bihar megyei történetéhez /19171919/. Bp. 1965. I08 p. /Ért. a történeti tudományok köréből;36/ 331/11.30 Szendrei, János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Miakolcz. 1. 1886. 435 p. 2. 19o4. 733 p. 3. 189o. 6o2 p. 4. 1911. 938 p. 331/12.lo Fertály, Lajosné: Miskolc az Árpádok korában. Miskolc. 1928. 5o p. 331/12.12 Borovszky, Samu: Szendrő vára. Bp. 19o8. 40 p. /Ért. a történe­ ti tud. köréből; 22,2/ 331/12.15 Soós, Elemér: Ónod-vár története, hadi és műleírása. Bp. 1927. 26 p. 331/12.20 Szendrei, János: A Diósgyőri vár története. Bp. 1927. 95 p. 331/12.25 Wenzel, Gusztáv: Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Pest. 1872. 83 p. /Ért. a tört. tud. köréből; 2,7/ 331/12.26 Obert, Franz: Hermann von Salza und die Besiedlung des Burzenlandes. o.O. o.J. 24 p. /Sep. aus: Wartburg/ 331/13.6 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. /Ab Bd.5: Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó/ 1-7. Kronstadt. 1. 1886. 769 p. 2. 1889. 885 p. 3. 1896. 1124 p. 4. 19o3. 647 p. 5. 19o9. 83o p. 6. 1915. 772 p. 7. 1918. 759 p. 331/13.lo Herrmann, G.M. Gottlieb von: Das alte und neue Kronstadt. Her­ mannstadt. 1887. 664 p. 331/13.11 Fráter, István: Brassó gazdasági helyzete a XV.-XVI. század fordulóján. Bp. 193o. 7o p. 331/13.13 Fabritius, August: Die alte Kronstädter Rossmärkter Nachbar­ schaft. Kronstadt. 19 p. /Sep. aus: Kronstädter Zeitung. 1927. Nr. 148 u. 149/ 331/13.15

-194Groes, Julius: Kronstädter Drucke 1535-1886. Kronstadt. 1886. 196 p. 331/13.60 Sindel, Emil: Die Gottesgeissel Siebenbürgens. Kronstadt. 1912. 146 p. 331/13.70 Arvay, József: A Baroasági Hétfalu helynevei. Kolozsvár. 1943. 247 p. 331/13.80 Eperjesy, Kálmán: írások a régi Makóról. Makó. o.J. 159 p. 331/14.15 Körtvélyessi, László: Hódmezővásárhely gazdaság-földrajza. Szeged. 1942. 61 p. 331/14.16 Szabó, T. Attila: Gyergyói helynevek a XVII-XIX. századból. Bp. 194o. 67 p. /Magyarország földrajzi nevei; 1/ 331/15 Kulinyi, Zsigmond: Szeged új kora. Szeged. 19ol. 672 p. 331/16.5 Reizner, János: Szeged története. 1-4. Szeged. 1. 1899. 398 p. 2. 1899. 367 p. 3. 19oo. 541 p. 4. 19oo. 65o p. 331/16.lo Reizner, János: A régi Szeged. A negyvenes évek és a forradalom napjai Szegeden. Szeged. 1.1884. 319 p. 331/16.12 Sebestyén, Károly: Szeged középkori vára. Szeged. 1928. 39 p. /A Szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára; 2,2/ 331/16.15 Tápay-Szabó, Gabriella: Szeged erkölosei a XVIII. században. Szeged. 1933. /Kolozsvár-Szegedi ért. a magyar müvelódéstörténelem koréból; 21/ 331/16.2o Fehér, István: Gazdasági és társadalmi változások Szegeden a felszabadulás után, 1945-1962. Bp. 1973. 228 p. 331/16.21 Szeremlei, Samu: Hód-Mező-Vásárhely története. Hódmezővásár­ hely. 19oo. 1. 488 p. 331/16.25 Vincze, Sándor: Szeged város gazdaságpolitikája a XVIII. szá­ zad első felében. Baja. 1942. 34 p. 331/16.3o Fekete, Lajos: Az esztergomi szandzsák 157o. évi adóösszeirása. Bp. 1943. 197 p. 331/17 Villányi, Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye múlt­ jából. Esztergom. 1891. 152 p. 331/17.3 Csillag, Mária: Esztergom története a 15 éves török háború alatt. Bp. 1916. 36 p. 331/17.lo Devosányi, Dezső - Zolnay, László: Esztergom. Bp. 1956. 9o p. 331/17.12

-195Károlyi, János: Fejér vármegye története. Székesfehérvár. 1. 1896. 617 P. 2. 1898. 717 p. 3. 1899. 592 p. 4. 19ol. 561 p. 5. 19o4. 768 p. 331/18.1 Csapd, Kálmán: Székesfehérvár története. Székesfehérvár. 1861. 156 p. 331/18.9 Sebestyén, József: Székesfehérvár fölszabadulása a török uralom alól 1688. máj. 19. Székesfehérvár. 1929. 74 p. 331/18.lo Schneider, Miklós: Fejér megye nemesi összeírásai.1-2. Székes­ fehérvár. 1934. 1. 1754-18o9. 71 p. 2. 1818-21.1828. 139 p. 331/18.20 Findura, Imre: Rima-Szombat szabadalmas város története. Bp. 1894. 3o2 p. 331/20.lo Tomásik, Samuel: Denkwürdigkeiten des Murányer Schlosses. Bp. 1882. 191 p. 331/20.15 Gömöry, Árpád /ed./: Emlékkönyv Dobsina bányaváros alapításának 600 éves évfordulójára. Putnok. 1927. 238 p. 331/2o.2o Mohi, Adolf: Lövő története. Győr. 193o. 247 p. 331/21.15 Valló, István: Az 1831. évi kolera története Győrött. Győr. 193o. 43 p. /Győri Szemle könyvtára; 2/ 331/21.2o Gallus, Sándor - Mithay, Sándor: Győr története a tizenharmadik század közepéig. 1-2. Győr. 1942. 1. 78 p. 2. 34 p. 331/21.25 Balázs, Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forra­ dalom idején. Bp. 198o. 297 p. 331/21.26 Szüos, István: Szabad királyi Debreczen város történelme.1-3. Debreozen. 1872. II04 p. 331/22.1 Zoltai, Lajos: Ismeretlen részletek Debreoen múltjából. Debre­ cen. 1936. 23o p. 331/22.4 S.Szabó, József: Műveltségi állapotok, főként az iskolázás Deb­ recenben a reformáoió korában. Debreoen. 1924. 4o p. /A Debre­ ceni Tisza István Tud. Társ. 1.osztály kiadványai; 1,8/ 331/22.lo Örvényi, Béla: Bartha Boldizsár Krónikájá-nak müvelődéstörté*neti vonatkozásai. Bp. 19o5. 238 p. /Művelődéstörténeti ért.; 19/ 331/20.12 Zoltai, Lajos: Debreczen a török uralom végén. A város háztar­ tása, 1662-1692. Bp. 19o5. 212 p. /Sep. aus: Magyar gazdaságtörténelmi szemle. 19o5/ 331/22.14 Zoltai, Lajos: Debrecen város százados küzdelme a görög keres­ kedőkkel. Debrecen. 1935- 58 p. /Debreoeni Tisza István Tud. Társ. l.osztáli/ kiadványai; 6,4/ 331/22.15

-196Szabó, Isti/án: Debrecen 1848-49-ben. Debrecen. 1928. 66 p. /Debreceni Magyar Történelmi Szeminárium közleményeid 3/ 331/22.16 Zoltai, Lajos: Települések, egyházas és egyháztalan falvak Deb­ recen város mai határa és külső* birtokai területén a XI.-XV. századokban. Debrecen. 1925. 7o p. /Debreceni Tisza István tud. társ. honismertető biz.; 2, pótfüzet 1/ 331/22.2o Zoltai, Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1546-l64o kö­ zött. Debreozen. 19o2. 48 p. 331/22.26 Konoz, Ákos - Herpay, Gábor: Debreozen szab. kir. városi rang­ ra emelésének története. Debreozen. 1915. 93 p. 331/22.35 Nagybákay, Antal: Simonffy Sámuel élete,munkássága, családja és kora /1754-1821/. Debrecen. 1936. 71 p. /A debreceni Tisza István Tud. Társaság I. oszt. kiadv.; 6,5/ 331/22.45 Nagy, Sándor: Hajdúhadház története. Hajdúhadház. 1928. 192 p. 331/22.5o Málnasi, Ödön: Hajdúszoboszló története. Debrecen. 1928. 36 p. 331/22.55 Barosa, János: Hajdú-Nánás város és a hajdúk történelme. HajdúNánás. 19oo. 319 p. 331/22.6o Buse, Karla: Stadt und Gemarkung Debrezin. Kiel. 1942. 114 p. /Sohriften des Geograph. Inst. d. Univ. Kiel; 11,5/ 331/22.62 Balázs, Márton: Adatok Háromszék vármegye néprajzához. Sepsi­ szentgyörgy. 1942. 145 p. 331/23 Cs. Bogáts, Dénes: Zágon l69o. évi feldúlása és következményei. Kolozsvár. 1941. 26 p. /A Székely Nemzeti Múzeum kiadványai; 3/ 331/23.1 Cs. Bogáts, Dénes: Háromszéki oklevél-szójegyzék. Kolozsvár. 1943. 181 p. /Erdélyi tud. füzetek; 163/ 331/23.2 Heves megye műemlékei. II. Bp. 1972. 779 p. /Magyarország mű­ emléki topográfiája; 8/ 331/24 Babocsay, Sándor: Emlékezés Heves vármegye újabbkori hatvanéves alkotmányos múltjáról. Eger. 1928. 28 p. 331/24.8 Breznay, Imre: Eger múltjából. Eger. 1926. 255 p. /Az egri "Gárdonyi-Társaság" kiadványai; 4/ 331/24.15 Balogh, János: Egervár története. Eger. 1881. 182 p. 331/24.2o

-197Szabó, Elek: Besenyőtelek története. Besenyőtelek. 1927. 31 p. 331/24.25 Alsó, László: A nemesi község hatósága és szervezete. Bp. 1928. 4op. 331/24*26 Baohó, László: Gyöngyös város Rákóczi idejében. Gyöngyös. 1938. 97 p. 331/24.30 Bakács, István: Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971. 479 p. 331/25 Matunák, Mihály: Korpona várkapitányai. Korpona. 19ol. 89 p. 331/25.2o Veress, Endre: Déva vára és uradalma I. Rákóczy György fejede­ lem idejében /l63o-48/. Déva. 19o6. 44 p. 331/26.lo Arányi, Lajos /ed./: Vajda-Hunyad vára. 1452. 1681. 1866. Szó­ ban és képben. Pozsony. 1867. 9o p. 331/26.15 Zimmermann, Franz: Das Brooser Urkundenbuch. Eine Kritik. Hermannstadt. 188o. 22 p. 331/26.25 Soós, Adorján: A jászkunság körüli nemes birtokviszonyok a ta­ tárjárás után. Pécs. 1935. 36 p. 331/27.8 Schuller, Rudolf: Aus der Vergangenheit Klausenburgs. Cluj. 1924. 127 p. 331/29.5 Jakab, Elek: Kolozsvár története.Buda. 1. 187o. 64o p. - Ok­ levéltár az első kötethez. 187o. 42o p. 331/29.lo Vass, József: Emléklapok Kolozsvár előkorából. Kolozsvár. 1865. 5o p. 331/29.13 Galgóczy, Károly: Kolozsvár város múltja, jelene és jövője. Kolozsvár. 1872. 31 p. 331/29.15 Békésy, Károly: Kolozsvár közgazdasági múltja és jelene. Kolozsvár. 1889. 73 p. 331/29.18 Rajka, Géza: A kolozsvári szabó céh története a XV.-XVII. szá­ zadban. Kolozsvár. 1913. 219 p. 331/29.2o Nóvák, János: A kolozsvári ötvösczéh a XVIII. századig. Kolozs­ vár. 1913. 64 p. 331/29.25 Balázs, Éva: Kolozs megye kialakulása. Bp. 1939. 65 p. /Tele­ pülés és népiségtörténeti ért.; 3/ 331/29.26 Szabó, T. Attila: Bábony története és települése. Bp. 1939. 63 p. /Erdélyi tud. füzetek; lo4/ 331/29.3o Alapi, Gyula: Komárom vármegye levéltárának középkori okleve­ lei. Komárom. 1917. l6o p. 3?í/3o.lo

-198Alapi, Gyula: Bűbájosok és boszorkányok Komárom vármegyében. Komárom. 1914. 61 p. 331/3o.l5 Gyulai, Rudolf: Törökvilág Komárom megyében. Komárom. 1894. 133 p. 331/30.18 Edelényi-Szabó, Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiségi viszonyai. A mohácsi vésztói napjainkig. Bp. 1927. 63 p. /Sep* aus: Magyar Statisztikai Szemle. 1927/ 331/3o.2o Szabad, György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttéré­ se a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957* 592 p. 331/3o.3o Dornyay, Béla: Régi tatai várképek. Tata. 1936. 78 p. 331/3o.5o Fél, Edit: Kocs 1936-ban. Néprajzi monográfia. Bp. 1941. 228 p. /Tanya, falu, mezőváros; 1/ 331/3o.55 Pesty, Frigyes: Krassó vármegye története. Bp. 1883. 3. Oklevél­ tár. 514 p. 331/31.3 Turchány, Tihamér: Krassó-Szörény vármegye néprajzi viszonyai a mohácsi vész előtti időkben. Lúgos. 19ol. 131 p. 331/31.5 Jakabffy, Elamér: Adatok Krassó vármegye múltjából. Lúgos. 1926. 4o p. 331/31.8 Boros, János: Az 1848. év eseményei Krassó vármegyében. Lúgos. 1928. lol p. 331/31.9 Rácz, Károly: Hollósvár. Lúgos. 19o5. 25 p.

331/31.2o

Milleker, Felix: Kurze Geschichte der Stadt Bela Crkva /Weiss­ kirchen/ im Banat 1355-1918. Weisskirchen. 1927. 36 p. 331/31.22 Griffel, Michael: Ansiedlungsgeschichte der Gemeinde Bethausen /Severin/. Lugosch. 1927. 13 p. 331/31.25 Houdek, Ivan: 6oo rokov z minulosti byvalého vysadného mesta Ruáomberka, 1318-1918. Ruzomberk. 1934. 72 p. 331/32.1 Bélay, Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei. . megye településétől a XVIII. Bzázad elejéig. Bp. 1943. 224 p. /Település- és népiségtörténeti ért.; 7/ 331/33 Kiss, Pál: Marosvásárhely története. Marosvásárhely. o.J. 2o2 j, 331/34.0 Inczefi, Géza: Abafája és vidékének nyelvjárása. Bp. 1938. 4o p. /Nyelvészeti tanulmányok; lo/ 331/34.1

-199Asszonyok és férfiak tüköré. Tanúvallomások a XVII. századbeli Marosvásárhelyről. Bp. 198o. 526 p. 331/34.15 Major, Paul v.: Statistik des Wieselburger Komitotes. UngarischAltenburg. 1868. 48 p. 331/35.3 Gálosi, Soma: Mosoni emlékek. Magyaróvár. 1925. 87 p. 331/35.10 Müller, Heinrich: Die Repser Burg. Hermannstadt. 19oo. 73 p. 331/36.4o Fabritino, Karl: Der Prozess des Schässburger Bürgermeisters Johannes Schuller von Rosenthal. Hermannstadt. o.J. 8o p. /Sep. aus: Archiv des Vereins f. siebenbürg. Landeskunde; 9/ 331/36.45 Gräser, Andreas: Umrisse zur Geschichte der Stadt Mediasch. Hermannstadt. 1862. 114 p. 331/36.52 Roth, Johannes: Aus der Zunftzeit Agnethelns. Hermannstadt. o.J. 34 p. /Sep. aus: Archiv d. Vereins f. siebenbürg. Landeskunde; N.F 21,1/ 331/36.54 Nógrád megye műemlékei. /Magyarország műemléki topográfiája; 3/ Bp. 1954. 492 p. 331/37 Patay, Pál: Szécsény műemlékei. Bp. 1965. 64 p. 331/37*5 Haiczl, Kálmán: Érsekújvár múltjából. Érsekújvár. 1932. 325 p. 331/38.12 Matunák, Mihály: Érsekújvár a török uralom alatt 1663-1685. Nyitra. 19ol. 132 p. /Sep. aus: Nyitramegyei szemle./ 331/38.15 Kompánek, József: Nitra. Ruzomberk. 1895. 221 p. 331/38.2o Willscher, Gustav: dermany. Ein Beitrag zur karpathendeutschen Siedlungsgeschiohte. Prag. 1928. 31 p. 331/38.35 Fügedi, Erich: Nyitra megye betelepülése. Bp. 1938. 7o p. /Te­ lepülés- és népiségtörténeti ért.; 1/ 331/38.4o Budapest. Idegenforgalmi útmutató. Bp. 1958. 366 p. 331/39.1 Budapesti zsebkalauz. Bp. 1959. 332 p.

331/39.2

Szilágyi, János: Aquincum. Berlin. 1956. 166 p. 331/39.3 A felszabadult Budapest 15 éve 1945-1959. Bp. 1959. l6o p. 331/39.4 Medriczky, Andre: Baden i Budapest. Stockholm. 1943. 28 p. 331/39.5

-2ooPetrovics, Alexis: Budapest in picturcs. Wien, Leipzig: Ep­ stein. 193o. 78 p. 331/39.8 Temesváry, Alajos /Pseud.: Kékesi/: Régi Pilis vármegye törté­ nelmi rejtelmei. 1-5. Bp. 1923. 179 p. 331/39.lo Tanulmányok Budapest múltjából. Bp. 1. 1932. 144 p. 2. 1933. 19o p. 3. 1934. 179 p. 4. 1936. 21o p. 5. 1936. 27o p. 6. 1938. 195 p. 7. 1939. 2o3 p. 12. 1957. 571 p. 14. 1961. 714 p. 15. 1963. 791 p. /Budapest székesfőváros várostörténeti monográfi­ ái; 5.7.8.lo.11.12.14.15/ 331/39.11 Bónis, György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708. Bp. 1962. 374 p. /Budapest várostörténeti mo­ nográfiái; 23/ 331/39.11 Fekete, Lajos: Budapest a törökkorban. Bp. 1944. 46o p. /Buda­ pest története; 3/ 331/39.12 Budapest történetének bibliográfiája. Bp. 2. l686-195o. 1963. 616 p. 331/39.13 Budapest. Die Geschichte einer Hauptstadt. Bp. 1974. 176 p. 331/39.14 Salamon, Ferencz: Buda-Pest története. 1-3. Bp. 1. 1878. 367 p. 2. 1885. 615 p. 3. 1885. 381 p. 331/39.15 Gerevich, László /ed./: Budapest története. 1-5. Bp. 1. 1973. 429 p. 2. 1973. 469 p. 3. 1975. 585 p. 4. 1978. 8o9 p. 5. 198o. 665 p. 331/39.15.5 Trenosényi-Waldapfel, Imre: A régi Pest-Buda. Bp. 1937. 63 p. 331/39.17 Gerevich, László: The art of Buda and Pest in the Middle Ages. Bp. 1971. 146 p. 331/39.18 Littke, Aurél: Buda-Pest a török uralom korában. Bp. 19o8. 49 p. 331/39.20 Björkman, Walther: Ofen zur Türkenzeit. Hamburg. 192o. 78 p. /Abhandl. aus dem Gebiet d. Auslandskunde 3, Reihe B,2/ 331/39.21 Kelényi, B. Ottó: Erhard Sohön magyar vonatkozású metszetei, különös tekintettel Buda 1541. évi ábrázolására. Bp. 22 p. /Sep.aus: Fővárosi könyvtár évkönyve. 1932/ 331/39.22 Rózsa, György: Budapest régi látképei. /1493-18oo/. Bp. 1963. 387 p.: 111. /Monumenta hlstorica Budapestiuemia; 2/ 331/39.23 Peisner, Ignác: Budapest a XVIII. században. Bp. 19oo. 219 p. 331/39.24

-2olDümmerth, Dezső: Pest város társadalma 1686-1696. Bp. 1968. 3o8 p. 331/39.25 Berza, László - Marót, Miklós: A citadella. Bp. 19ól. 5o p. 331/39.27 Vajda, Pál R.: A százéves Lánchíd. Bp. 1942. 63 p. 331/39.28 Schmall, Lajos: Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez. Bp. 1899. 1. 379 p. 331/39.3o Szálai, Imre: A Városliget. Bp. 1966. 32 p.

331/39.32

Schmall, Lajos: Buda-Pest utczái és terei. Bp. 19o6. 191 p. 331/39.35 Vass, Klára: Buda német utcanevei. A Vár és Újlak utcanevei 1696-1872. Bp. 1929. 133 p. /Német phil. dolgozatok; 39/ 331/39.36 Gerő, László: Gotische Bürgerhäuser in Buda. Bp. 1966. 52 p. 331/39.39 Sacelláry, Pál: Régi házak, elfakult írások. Bp. 1926. 78 p. 331/39.40 Széli, Sándor: Buda ősi magyar város ősi magyar neve 16861936. 15 p. 331/39.43 Rómer, Flóris: Régi Pest. Történeti tanulmány. Bp. 1873. 24o p. 331/39.45 Björkman, Walther: Beiträge zur Topographie von Ofen zur Tür­ kenzeit. Hamburg. 192o. 44 p. 331/39.5o Kollay, Karl /ed./: Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachi­ ge Rechtssammlung des 15. Jhdts aus Ungarn. V.'eimar: Böhlau. 1959. 237 p. 331/39.52 I.Iichnay, Andreas - Lichner, Paul /ed./: Ofner Stadtrecht von 1244-1421. Pressburg. 1845. 293 p. 331/39.53 Némedy, Josef: Die Belagerungen der Festung Ofen in den Jahren 1686 u. 1849. Pest. 1853. 161 p. 331/39.58 Újhegyi, Béla: Budavár keletkezése és hadtörténelmi múltja. Temesvár. 1892. 242 p. 331/39.60 Völlick, Bruno: Budavár háziúrainak és lakóinak névjegyzéke 1714-ben. Bp. 1927. 17 p. 331/39.65 Némethy, Károly: A székesfőváros kultúrpolitikájának nemzeti jelentősége. Bp. 1935. 29 p. 331/39-66 líupp, Jakab: Buda-Pest és kornyékének helyrajzi története. Pest. ldbS. 314 p. ß.-^l/ß3.7o

-2o2Bartal, Ince: Máriabesnyó története. Esztergom. 1929. 87 p. 331/39.71 Baradlay, János: Dunaharaszti és környékének története. Bp. 1928. 16 p. 331/39.75 Hornyik, János: Kecskemét város története. Oklevéltárral. Kecs­ kemét. 1. 186o. 279 p. 2. 1861. 512 p. 3. 1862. 51o p. 4. 1866. 431 P. 331/39.78 ' Pais, Dezső: Kecskemét. Szeged. 193o. 19 p.

331/39.79

Nagy Szeder, István: Adatok Kiskunhalas város történetéhez. Kiskunhalas. 1923. 38o p. 331/39.83 Nagy Szeder, István: Kiskun-Halas város története. Oklevéltár­ ral. Kiskunhalas. 1926. 1. 176 p. Oklevéltár. 131 p. 331/39.83 Nagy Szeder, István: Kiskun-Halas város gazdaságtörténete. Kiskun-Halas. 1935. 131 P* /Kiskun-Halas város története; 4/ 331/39.84 Tragor, Ignác /ed./: Váci könyv. /A váci Múzeum-Egyesület év­ könyve./ Vác. 19o7. 176 p. 331/39.85 Tragor, Ignác /ed./: Vác és határának hely- és ingatlannevei. Vác. 1935. 13o p. . 331/39.86 Magdics, István: Diplomatarium Ráczkeviense. Ráczkevei okmány­ tár. Székesfehérvár. 1888. 272 p. 331/39.loo Héjj, Miklós: Visegrád történeti emlékei. Bp. 1954. 59 p. 331/39.lo5 't/inkler, Pál: Kalocsa története. Kalocsa. 1927. 158 D. /Árpád könyvek; 11-12/ 331/39.llo Szabó, T. A*ctila: Nires-Szásznyires település-, népiség-, né­ pesedés- és helynévtörténeti viszonyai a XIII-XX. században. Cluj. 1937. 74 p. /Tudományos füzetek; 91/ 331/39.115 Braunecker, H. Margit: Nagyszombat mint irodalmi központ 156o-l64o. Bp. 1933. 83 p. 331/40.7 (.rtvay, Tivadar: Pozsony város története. Pozsony. 1. 1892. 384 p. 2,1,1895.451 p. 2,3. 19oo. 412 p. 331/4o.lo Király, János: Pozsony város joga a középkorban. Bp. 1894. 464 p. 331/40.12 Kováts, Franz: Pressburger GrundbuchführunK und Liegenschaftsrocht im Gputmittelalter. '.'/eimar. 1918. 114 p. 331/40.13 * Vámossy, Stephan: Beitrüge zur Geschichte der Medicin in Pressburg. Pressburg. 19o2. 3o7 p. 331/4o.l8

-2o3Domanovszky, Sándor: Vöröskó. Pozsony. 19o3. 4o p. /Pozsonyi m.kir. állami főreáliskola ért.; 19o2/3/ 331/4o.2o Articuli diaetales Posoniensis anni... Posonii. 1791. 136 p. 1792. 52 p. 1796. 3o p. 18o2. 64 p. 18o5. 4o p. 18o7. 79 p. I808. 91 p. 1811. 3o p. 331/40.25 Artiouli comitiorum anni... Posonii. 1827. lo2 p. 183c 32 p. 331/40.25 Pressburg in der neuen Slowakei. Geschichte, Kultur, Wirtschaft. Pressburg. 194o. I60 p. 331/4o.32 Tóth, Sándor: Sáros vármegye monográfiája. 1-3. Bp. 1. 19o9. 489 p. 2. 191o. 512 p. 3. 1912. 768 p. 331/41 Soós, Elemér: Sóvár története, hadi és műleírása. Bp. 1926. 38 p. 331/41.15 Iványi, Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára 1319-1526. 1. 1319-1501. Bp. 191o. 528 p. 331/41.20 Iványi, Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára /12451526/. Szeged. 1931. 24o p. 331/41.3o Draveczky, Balázs - Sági, Károly - Takáts, Gyula: A Somogy megyei muzeumok régészeti adattára. Kaposvár. 1964. 63 p. /Somogyi múzeum füzetei; 2/ 331/42.3 Draveczky, Balázs: A Somogy megyei muzeológiai kutatás törté­ nete. Kaposvár. 1966. /Somogyi múzeum füzetei; 6/ 331/42.4 Hortobágyi, Ágost /ed./: Somogyi Helikon. Kaposvár. 1928. 244 p. 331/42.5 Valentényi, Gáspár: A somogymegyei céhek. Szekszárd. 19o9. 144 p. 331/42.10 Németh, Béla: Szigetvár története. Pécs.l9o3. 391 p. 331/42.15 Jérai, József: A kaposfói német telepesek és nyelvjárásuk. Bp. 1944. 52 p. 331/42.20 Kanyar, József: Somogy megye agrártársadalma az első földre­ formtól a szocialista mezőgazdaságig /192o-1949/. Bp. 198o. 377 p. 331/42.22 Acta comitialia hungarica Soproniensia. Sopron. 1681. 216 p. 331/43.C Sümeghy, Dezső /ed./: Sopron vármegye levéltárának oklevél­ gyűjteménye. Sopron. 1. 1236-1526. 1928. 223 p. 331/43.1 Nagy, Imre /ed./: Sopron vármegye története. Sopron. 1. ok­ levéltár. 1156-1411. 1889. 648 p. 331/43.2

-2o4Herczegh, K. Frigyes: Sopron vármegye története a !Mnyadiak korában /1437-149o/. Pannonhalma. 1928. 136 p. 331/43.3 Belitzky, János: Sopron vármegye története. Bp. 1. 1938. lol5 p. 331/43.4 Csatkai, Endre /ed./: Idegenek a régi Sopronról 1487-1841. Sopron. 1938. 46 p. 331/43.7 Thier, Ladislaus: Sopron im Spiegel alter Drucke. Sopron. 1938, 63 p. 331/43.8 Sz. Póczy, Klára: Sopron rómaikori emlékei. Bp. 1965. 47 p. 331/43.9 Házi, Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1,1-1,3; 1,6-1,7; 2,1. 1,1. 1921. 315 p. 1,2. 1923. 442 p. 1,3. 1924. 422 p. 1,6. 1928. 426 p. 1,7. 1929. 466 p. 2,1. 193c 48o p. 331/43.lo Veszelka, László: Sopron régi németsége éa a német nyelv fel­ tűnése a városi kancelláriában. Sopron. 1934. 62 p. 331/43.11 Házi, Jenő /ed./: XVI. századi magyarnyelvű levelek Sopron sz. kir. város levéltárából. Sopron. 1928. 289 p. 331/43.12 Nagy, Imre /ed./: Sopron vármegye története. Sopron. 2. Oklev^ltár. 1412-1653. 1891. 65o p. 331/43.12.1 Payr, Sándor: Bocskay hadai Sopronban. Sopron. 1914. 5o p. /Sep. aus: Soproni Napló. 1914/ 331/43.15 Jenny, Ilona: Sopron úrbéri falvainak viszonya a városhoz 1765-tól 1836-ig. Péos. 193o. 95 p. 331/43.17 Traeger, Ernest: Die Volksabstimmung in Sopron. 14.-16. Dez. 1921. Oedenburg. 1928. 32 p. /Sep. aus: Sopron civitas fidelissima: 1925./ 331/43.18 Gábor, Géza: A katholikus Sopron. Sopron. 1925. 31 p. 331/43.20 Horváth, Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Bp. 1976. 343 p. , 331/43.22 Thirring, Gusztáv: A Soproni Thirring nemzetség háromszázéves múltja. Sopron. 1934. 62 p. 331/43.25 Németh, Imre: Vág, sopronvármegyei község története. Kőszeg. 1931. 111 p. 331/43.50 Nagy, Gyula: Bágyog, Rábaszovát. Falutörténeti és néprajzi jegyzetek. Sopron. 1. 1932. 85 p. 2. 1933. 84 p. /Sep. aus: Soproni Hírlap.1932/ 331/43.52

-2o5Thirring, Gusztáv: Sopron városa a 18. században. Sopron. 1939. 356 p. 331/43.60 Soós, Imre: Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron. 1941. 88 p. 331/43.61 Csatkai, Endre: Sopron és környéke műemlékei. Bp. 1. 1953. 58o p. /Magyarország műemléki topográfiája;2/ 331/43.62 Soproni, Elek: A kultursarok gondjai. Bp. 194o. 286 p. /A magyar társaság könyvei; 3/ 331/43.65 Sarkady, Sándor /ed./: Vallomások egy városról. Magyar irók Sopronról. Bp. 1978. 175 p. 331/43.7o Szirmay, Antal: Szathmár vármegye. Buda. 1.18o9. 258 p. 331/45.1 Maksai, Fereno: A középkori Szatmár megyei Bp. 194o. 24o p. /Település- és népiségtörténeti ért.; 4/ 331/45.2 Moser, Hugo: Schwäbische Mundart und Sitte in Sathmar. Mün­ chen. 1937. 164 p. /Schriften der Deutschen Akademie in München; 3o/ 331/45.3 Zimmermann, Franz: Aus der Vizegespanschaft Hermannstadt. Wien. 19o9. 33 p. 331/46.5 Schwarz, Simon: Bilder aus der Geschichte und aus dem Leben der Stadt Hermannstadt. Hermannstadt. 54 p. 331/46.7 Sigerus, Emil: Chronik der Stadt Hermannstadt lloo-1929. Her­ mannstadt: Honterus. 193o. 117 p. 331/46.8 Chronik eines Hermannstädters. 1853. 113 p.

331/46.9

Seivert, Gustav: Die Stadt Hermannstadt. Histor. Skizze. Hermannstadt. 1859. I04 p. 331/46.lo Sigerus, Emil: Vom alten Hermannstadt. 1-3. Hermannstadt. 1. 1922. 2. 1923. 3. 1928. 331/46.11 Schuller, Johann Karl: Aus vergilbten Papieren. /172b u. 1727/ Hermannstadt. 1863. 3o p. 331/46.12 Zimmermann, Franz: Das Archiv der Stadt Hermannstadt und der Sächsischen Nation. Hermannstadt. 19ol. 2ol p. 331/46.13 Zimmermann, Franz: Die Lage des Archivs der Stadt Hermann­ stadt und der sächsischen Nation. Wien. 19o5. 57 p. 331/46.14 Herbert, Heinrich: Die Rechtspflege in Hermannstadt zur Zeit Karls VI. Hermannstadt. o.J. 123 p. /Scp. aus: Archiv d. Ver­ eins f. siebenbürg. Landeskunde, N.F.; 27,1/ 331/4^.17

-2o6Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Henaannstadt sischen Nation. 1;138o-15l6. Hennannstadt. I880. len zur Geschichte Siebenbürgens aus sächsischen Rechnungen 1./

und der säch­ 679 p. /Quel­ Archiven; 1,1: 331/46.18

Herbert, Heinrich: Der Haushalt Hermannstadts zur Zeit Karls VI. A: Die Bürgermeisterrechnungen. Hermannstadt. 1892. 126 p. /Sep. aus: Archiv d. Vereins f. siebenbürg. Landeskunde. N.F.; 24,1/ 331/46.19 Hannenheim, Julius Hann v.: Der Hermannstädter Bürger- und Ge­ werbeverein 184o-189o. Hermannstadt. 189o. 159 p. 331/46.21 Petrescu, G.Z.: Hermannstädter Hebammen im 18. Jahrhundert. Hermannstadt. 1931* 15 p. /Sep. aus: Siebenbürgicche Viertel­ jahresschrift; 54,3.1931/ 331/46.24 Lander, Gustav: Rosenau. Ein Heimatbuch. Rosenau. 193o. 157 p. 331/46.25 Gross, Julius - Kühlbrandt, Ernst: Die Rosenauer Burg. Wien: Gras er. 1896. 72 p. 331/46.27 Vamszer, Géza: Szakadat. Egy szebenmegyei magyar szórvány. Kolozsvár. 194o. 133 p. 331/46.3o Gruss, Leopold: Urkundliche Daten zur Geschichte der Zipser Bergstädte. Sp. Podhradie-Kirchdrauf: Schustek. 1. 1938. 97 p. 331/47.1 Párvy, Sándor: Székfoglaló beszéde a szepesmegyei tört. társ. 19o7. nov. 13-i közgyűlésén. Lőcse. 19o8. 16 p. 331/47.2 Weber, S.: Zipser Geschichts- und Zeitbilder. Leutsohau. I880. 392 p. 331/47.6 Gréb, Julius: Die Zipser Hunnen. /Sep. aus: Ungarische Rund­ schau; 1914. p. 643-656/ 331/47.14 Demkó, Kálmán: Bevezetés és a "Szepesmegyei Történelmi Társulat" 12 évi működésének ismertetése. Lőcse. 1895. 61 p. /A "Szepes­ megyei Történelmi Társulat" milleniumi kiadványai; 1,1/ 1,1 331/47.15 Weber, Samu: Szepesvármegye történelmi irodalmának bibliográphiája. Lőcse. 1895. p. 63-176. /A "Szepesmegyei Történelmin p Társulat" millenniumi kiadványai; 1,2/ 331/47.15 ' Hünnich, Sándor: A Szepesség őskora. Lőcse. 1895. p. 177-255. /A "Szepesmegyei Történelmi Társulat" millenniumi kiadványai; 1.3/ 331/47.15^ 3 Hradszky, József: A szepesi "tíz-lándsások széke" vagy A "Kis­ vármegye" története. Lőcse. 1895. 226 p. /A "Szepesmegyei Tör­ ténelmi Társulat" millenniumi kiadványai; 3/ 331/47.15-,

-2o7Pirhalla, Márton: A szepesi prépostság vázlatos története kez­ detétől a püspökség felállításáig. Lőcse. 1899. 585 p. /A "Szepcsmegyei Történelmi Társulat" millenniumi kiadványai; 4/ 331/47.154 Demkó, Kálmán: Lőcse története. Lőcse. 1. 1897. 516 p. /A "Szepesmegyei Történelmi Társulat" millenniumi kiadványai; 5/ 331/47.155 Sváby, Frigyes: A Szepesség lakosságának szociológiai viszonyai a XVIII. és XIX. században. Lőcse. 19ol. 116 p. /A "Szepesmegyei Történelmi Társulat" millenniumi kiadványai; 6/ 331/47.15% Wagner, Carolus: Analecta scepusii sacri et profani. Viennae: Trattner. 1. 1774. 469 p. 2. 1774. 357 p. 3. 1778. 264 p. 4. 1778. 219 p. 331/47.17 Bárdosy, Joannes- Schmauk, Michael: Supplementum analectorum terrae Scepusiensis. 1-2. 1. Leutschoviae. 18o2. 460 p. 2. Szepesváralja. 1889. 547 p. 331/47.2o Fekete Nagy, Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialaku­ lása. Bp. 1934. 377 p. 331/47.21 Seltenreich, Kornél: Irredenta versei. Bp. 1921. 16 p. 331/47.22 Hajnóci, R. József: A szepesi bányavárosok története. Lőcse. 19o3. lo4 p. /A "Szepesmegyei Történelmi Társulat" millenniumi kiadványai; 7/ 331/47.24 Divéky, Adrjan: Dzieje pizylaczenia miast spiskioh do Wegier w roku 177o. Zamosc. 1921. 79 p. 331/47.25 Divéky, Adorján: A Lengyelországnak elzálogosított XVI szepesi város visszacsatolása 177o-ben. Bp. 1929. 2o3 p. 331/47.26 Groszmann, Malvina: Bártfa város 1418-1444-iki számadáskönyvei művelődéstörténeti szempontból. Bp. 1911. 119 p. /Művelődés­ tört, ért.; 46/ 331/47.28 Genersich, Christian: Merkwürdigkeiten der königlichen Frey­ stadt Késmark in Oberungarn. 1-2. I804. 1. Caschau. 636 p. 2. Leutschau. 47o p. 331/47.3o Brückner, Viktor: Késmárk und die Familie Thököly. Késmárk. 191o. 86 p. /Sep. aus: Karpathen-Post./ 331/47.35 Bal, Jeromos /ed./: Hain Gásuár lőcsei krónikája. 1-3. Lőcse. 1910-1913. 558 p. 331/47.40 Weber, S.: Geschichte der Stadt Béla. Igló. 1892. 444 p. 331/47.45

-2o8Gréb, Julius: Geschichte der Gemeinde Grosslomnitz. Kesmark. 1926. 2oo p. 331/47.50 Szentgyörgyi, Mária: Kővár vidékének társadalma. Bp. 1972. 189 p. /Ért. a tört. tud. köréből; 56/ 331/48 Márton, Gyula: ördögfüzes helynevei. Kolozsvár. 1944. 39 p. /Erdélyi tud. füzetek; 18o/ 331/49 Horváth, István: Gödöllő a felszabadítástól II. Józsefig. Szeged. 1941. 65 p. 331/49.1 Kunszabó, Ferenc: Jászföld. Bp. 198o. 348 p.

331/49.5

Juhász, Kálmán: Műveltségi állapotok a Temesközben a török vi­ lágban. Cluj. 1935. 19 p. /Erdélyi tud. füzetek; 76/ 331/50.3 Hermann, Győző: Temes vármegye négy utolsó nemesi felkelése. Temesvár. 1911. 49 p. 331/5o.5 Ortvay, Tivadar: Temes vármegye és Temesvár város története a legrégibb időktől a jelenkorig. 1,1-1,2; 4,1. Bp. 1,1. 1896. 368 p. 1,2. 1914. 248 p. 4,1. 1896. 64o p. -33l/5o.l5 Barát, Armin: Die königliohe Freistadt Temesvár. Temesvár. 19o2. 268 p. 331/5o.l6 Temesvár im Jahre 1849. Während der Belagerung geschrieben. Wien: Gross. 185o. 9o p. 331/50.17 Jakabffy, Elemér: Tibiscum. Lugos. 1925. 29 p. 331/5o.l8 Milleker, Felix: Geschiohte der Gemeinde Banatski Karlovac /Karlsdorf/. 18o3-1934. Wrschatz. 1934. 62 p. 331/5o.3o Blum, Konrad: Liebling 1786-1936. Sibiu: Honterus. 1936. 124 p. 331/5o.33 Haupt, Egidius: Geschichte der Gemeinde Sackelhausen mit kur­ zem Rückblick auf die Vor- und Türkenzeit des Banats. Temes­ vár: Schwäbische Verlags A.G., 1925. 216 p. 331/5o.35 Weifert, Ladislaus: Weisskirchner Familiennamen. Bela Crkva: Kuhn. 1928. 12 p. 331/5o.45 Monográfia comunei Sarbova. Timisoara: Inst. Social BanatCrisana. 1939. 392 p. 331/5o.5o Anoheta monografica in Comuna Belint. Timisoara: Inst. Social Banat-Crisana. 1938. 412 p. 331/5o.51 Pink, Peter: Die Heidegemeinde Ostern. Timisoara: Schwäbische Verlags A.G., 1935. 344 P331/5o.52

-

2o9-

V.'eifert, Ladislaus: Die deutschen Siedlungen und Mundarten im Südwestbanat. Belgrad. 1941. 36 p. 331/5o.53 lorga, N.: Observatii si Probleme Bánátene. Bucuresti: St. Impr. Nat. 194o. 118 p. /Academia romána. Studii si cercetári; 4o/ 331/5o.54 Busshoff, Lotte: Wandlungen im L8ndschafts- und Siedlungsbild der Banater Schwäbischen Heide. Hünchen: Schick. 1938. 132 p. 331/5o.55 Y/osinsky, Mór: Tolna vármegye az őskortól a honfoglalásig. Bp. 1-2. 1896. lo95 p. /Tolna vármegye története; 1,1-1,2/ 331/51.5 Vértes, László: A Szekszárd-palánki jégkorvégi őstelep. Szek­ szárd. 1963. 11 p. 331/51.7 B. Thomas, Edit: Rómaikori háziszentélyleletek Tamásiból. Szekszárd. 1963. 22 p. 331/51.8 Ueidlein, János: A tolnamegyei német telepítések. Pécs. 1937. 73 p. /Tolna vármegye múltjából; 3/ 331/51.lo Lőrincze, Lajos: A tolna-baranyai /volt bukovinai/ székelyek névadási szokásaihoz. Bp. 1949. 16 p. /Néprajzi tanulmányok; 3/ 331/51.2o Schutt, Adam: Die Mundart von Szakadat. Bp. 1938. lo6 p. /Schriftenreihe der Neuen Heimatblätter; 5/ 331/51.3o Pataki, József: Adalékok a Sárköz népességének történetéhez. Pécs.1937. 34 p. /Tolna vármegye múltjából: 4/ 331/51.5o '.Veidlein, János: A tolnamegyei német telepítések. Pécs. 1937. 73 p. 331/51.55 A Bátai Apátság és Krisztus-Vére Ereklyéje. Pécs. 194o. 65 p. /Tolna vármegye múltjából; 5/ 331/51.6o Borbély, István: Toronzkó története 1848-49-ben. Kolozsvár. 19o6. 94 p. 331/52.13 Borbély, István: A rc^i Torockó. Cluj-Kolozsvár: Minerva. . 1927. 173 p. 331/52.15 Bárány, Ágoston: Torontálvámegye hajdana. 1-2. Buda. 1845. 1,1. 62 r. 2. Co p. 331/53.5 Hillekcr, í''cl.i;:: Geschichte der Stadt Pancevo. Pandevo. 1925. 234 p. 331/53.10 ilillekcr, Felix: Geschichte der Gemeinde I.Ioriólana /Eich^'dorf, Zichyí'rtlvri/. J/CT-J/^M. ,/rechatz: Kirchner. 1924. 43 p. 331/53.2o

-21oMilleker, Felix: Geschichte der Stadt Velika Kikinda.V/rschatz: Kirohner. 1928. 43 p. /Banater Büoherei; 4o/ 331/53.22 Szentkláray, Jenő: A beoskereki vár. Bp. 1886. 49 p. /Ért. a tört. tud. koréból; 12,lo/ 331/53.25 Károlyi, János: A trencséni vár. /A vár története és neveze­ tességei/. Trenosén. 191o. 161 p. 331/54.15 Chaloupecky, Václav - Rausohner, Rudolf /ed./: Kniha Zilinská. Bratislava. 1934. 239 p. 331/54.4o Mályusz, Elemér: Turóc megye kialakulása. Bp. 1922. 198 p. 331/55.5 Jakab, Elek - Szádeczky, Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Bp. 19ol. 579 p. 331/56.5 Mauks, Ernő: Ung megye múltjából. /Diss./ Szeged. 19o5. 127 p. 331/58.1o Sas, Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376-185o. Munkács. 1927. 155 p. 331/58.15 Schoenvisner, Stephano: Antiquitatum et história Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem. Pestini. 1791. 391 p. 331/59.10 Szentléleky, Tihamér: A szombathelyi Isis szentély. - Das IsisHeiligtum von Szombathely. Szombathely. 1965. 51 p. /Savaria romkertjei: 1/ 331/59.12 Mócsy, András - Szentléleky, Tihamér /ed./: Die römischen .teindenkmáler von Savaria. Bp. 1971. 144 p. 331/59.14 Porkoláb, István: Celldömölk Kismáriacell szabadalmas mező­ város története. Celldömölk. 1927. 188 p. 331/59.2o Pákay, Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában 3 rovásadó összeírás alapján. /1131-1696/. Veszprém. 1942. 172 p. 331/6o 3zij, -ezső: Vároalota a török világban. BD. 1966. 73 p. 331/60.1 Kumorovitz, L. Bernát /ed./: Veszprémi regeszták /13ol-1387/. Bp. 1957. j^'5 p. /Magyar C-rszágos Levéltár kiadványai; I.. Forráskiadványok; 2/ 331/6o.5 Erdélyi, Gyula: Veszprém város törtónetf? a török idők alott. Veszprém. 1913. 217 r331/6o.lo Korompay, György: Veszprém. Bp. 1'.,'57. "'73 p*

*.'31/6o.H.

Faller, Jenő: Jáod k'^zcég történő!;';. *'.:.'.préri. '**34. 7o ;. /Veszprém vármegye rault.h; 4/ .11/' n.]

-211Pallcr, Jenő: .lásd község története. Veszprém. 1934. 7o p. /Veszprémvármegye múltja; 4/ 331/óo.lb I.olnár, Ernő: A Ka^jenó-'i'üskevári l'áloskolostor. Bp. 193b. 1^8 P331/Ű0.22 Sebestyén, BJla: linyingi Török Bálint mint Pápa város földes­ ura. /1535-155o./ Pápa. 1911. 72 p. /MKvelődéstört. ért.; 4/ 331/60.25 Pongrácz, József: A Vörös Kereszt Egylet Pápa városi választ­ mányának 5o éves története 1879-1929. Pápa. 193o. 19 p. 331/60.28 Nagy, Imre - Véghely, Dezső - Nagy, Gyula: Zala vármegye tör­ tenete. Oklevéltár 1-2. Bp. 1. 1886. 640 p. 2. 189o. 646 p. 331/61 Holub, József: Zala megye története a középkorban. Pécs. 1929. 488 p. 331/61.5 Bérezi, Géza: A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi em­ lék. Bp. 1951. 231 p. /Nyelvészeti tanulmányok; 1/ 331/61.8 Héjjas, Zoltán: Hosszúvölgy zalamegyei község nyelvjárásának hangtana. Szeged. 1942. 51 p. 331/61.lo Ádám, Iván: Adatok Sümegh történetéhez. Szombathely. 1877. 21 p. /Sümegh-városi reáltanoda ért.; 1876-77./ 331/61.2o Kandra, Kabos: Volt-e Szerencs vármegye? Bp. 1885. 32 p. /Sep. aus: Századok. 1885/ 331/62.5 Nagy, Gyula: Zemplén vármegye a tizenhatodik században. Sátor­ aljaújhely. 1888. 21 p. 331/62.lo Szirmay, Antonius: Notitia historica.Comitatus Zempleniensis. Budae, 18o4. 371 p. 331/62.12 Dongó Gyárfás, Géza: Sátoralja-Újhely története. Sátoralja­ újhely. 19o3. 377 p. 331/62.20 Kiss, Géza: Monok története. Sárospatak.1926* 54 p. 331/62.25 Ambróczy, Ágoston: Tokaj-Hegyalja és néhány szellemtörténeti vonatkozása. Bp. 1932. 152 p. 331/62.5o Jurkovich, Emil: Besztercebánya az 1848/49. évi szabadságharc idején. Bp. 1898. 122 p. 331/63.15 Matunák, Mihály: Véghles vára. Breznóbánya. 19o4. 173 p. 331/63.25

-212Bánik, Juraj: Slobodné a královské mesto Zvolcn. Turc.Sv. Martin. 1891. 92 p. 331/^3.35 Csánki, Dezső: Körösmegye a XV-ik században. Bp. 1893. 153 p. Fest, Aladár: Fiume és Magyarország. Bp. 192o. 24 p. 331/66.10 áisiő, Ferdinando: Zupanija viroviticka u Proslosti. Osieku. 1896. 331/7o.lo Laszowski, Emilij: Povjesni spomenici slob. kralj. grada Zagreba. Zagreb: Narodnih Novina. 1929. 491 p. 331/71.5

Geschichte Siebenbürgens:

332

Spezialle Quellen:

332.0

Veress, Andreas: Fontes Rerum Transylvanicarum. 1-4. Wien, Leipzig: Holder. 1. 1911. 325 p. 2. 1913. 316 p. 3. 1913. 294 p. 4. 1914. 342 p. 332.0/5 Herepei, János: Apáczai és kortársai. Bp.,Szeged. 1966. 676 p. /Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez; 2./ 332.0/8.2 Herepei, János: Művelődési törekvések a század második felében. Bp.,Szeged. 1971. 623 p. /Adattár XVII. századi szellemi moz­ galmaink történetéhez; 3./ 332.0/8.3 Peregrinuslevelek 1711-175o: külföldön tanuló diákok levelei Teleki Sándornak. Szeged. 198o. 473 p. /Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez; 6./ 332.0/8.6 Kemény, G. Joseph: Deutsche Fundgruben der Geschichte Sieben­ bürgens. 1-2. Klausenburg. 1. 1839. 382 p. 2. 184o. 3o9 p. 332.0/9 Kováos, István - Kemény, József: Erdélyország történetei' tára. 1-2. Kolozsvár. 1. 1837. 256 p. 2. 1845. 29o p. 332.0/15 Trócsányi, Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp. 1973. 783 p. /A Magyar Országos Levéltár kiadványai; 1. Levéltári lel­ tárak; 5./ 332.0/11 Mikó, Imre: Erdélyi történelmi adatok. 1-2. Kolozsvár. 1. 1855. 368 p. 2. 1856. 4oo p. 332.0/20 Székely oklevéltár. 1.3.5.7. Kolozsvár. 1. 1211-1519. 1872. 360 p. 2. 1520-1571. 1876. 248 p. 3. 127o-1571. 189o. 368 p. 5. 1296-l6o3. 1896. 339 p. 7. 1696-175o. 1898. 459 p. 332.0/25

-213G. L.: Az Erdélyi Diaeták végzéseinek nyomdokai. 1-3. Kolozs­ vár. 1. 1837. 27o p. 2. 1838. 2o7 p. 3. 1833. 22o p. 332.C/35 Szilágyi, Sándor /ed./: Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez. Bp. 1883. 924 p. 332.0/45 Szilágyi, A./ed./: Actes et documents pour scrvir á 1' histoire de l^allianoe de George Rákóczy... avec les francais et les suedois dans la guerre de trente ans. Bp. 1874. 491 p. 332.0/45.1 Beké, Antal - Barabás, Samu /ed./: I. Rákóczy György és a por­ ta. Levelek és okiratok. Bp. 1888. 894 p. 332.0/5o Babinger, Franz: Zwei türkische Schutzbriefe für Georg II. Rákóczi, Fürsten von Siebenbürgen, aus dem Jahre 1649. Villin­ gen. 192o. p.115-151. /Sep. aus: Le monde orientál. 192o.'21/ 332.0/6O Szilágyi, Sándor /ed./: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan poli­ tikai levelei. Bp. 1879. 496 p. 332.0/65 Óváry, Lipót /ed./: Oklevéltár Bethlen Gábor diplomácziai össze­ köttetései történetéhez. Bp. 1886. 822 p. 332.0/65.5 Gindely, Antal: Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez. Bp. 189o. 543 p. 332.0/65.6 Szalay, László /ed./: Kemény János erdélyi fejedelem önélet­ írása. Pest. 1856. 543 p. 332.0/65.1o Szalay, László /ed./: Gróf Bethlen Miklós önéletírása. 1-2. Pest. 1. 1858. 556 p. 2. I860. 434 p. /Magyar tört. emlékek; 2.3./ 332.0/65.lo Kemény János és Bethlen Miklós müvei. Bp. 198o. 1321 p. 332.0/65.11 Apor: Metamorphosis Transylvaniae. /Erdély változása/. Cserei Mihály pótló megjegyzéseivel. Bp. o.J. lo2 p. 332.0/7o Veress, Endre: Lengyelországi adalékok hazánk s főleg Erdély XVI.-XVIII. sz. történetéhez. Bp. 1896. 48 p. /Ert. a tört. tud. koréból; 16,9./ 332.0/75 Gergely, Sámuel /ed./: Teleki Mihály levelezése. 1-3.6. Bp. 1. 19o5. 584 p. 2. 19o6. 664 p. 3- 19o7. 635 p. 6. 1913. 662 p. 7. 1916. 626 p. 8. 1926. 567 p. 332.0/80 Deák, Farkas /ed./: Gróf Tököly'lmre levelei. Bp. 1882. 299 p. 332.0/115 Komáromi, János: Késmárki Thököly Imre secretariusának Komáro­ mi Jánosnak törökországi díariumja és experientiája. Bp. 1887. 9o p. 332.0/115.1

-

214-

Hudita, J.: Histoire des rélations diplomatique entre la France et la Transylvanie au XVII-e siécle /1635-1683/. Paris: Gamber. 1927. 432 p. 332.0/12o Hudita, J.: Repertoire des documents concernant les négociations diplomatiques entre la France et la Transylvanie au XVII-e siécle. /1636-1683/. Paris: Gamber. 1926. 269 p. 332.0/12O.1 Deák, Farkas: A bujdosók levéltára. Bp. 1883* 365 P* 332.0/125 Cserei Mihály históriája. 1661-1771. Pest. 1852. 479 p. /Újabb nemzeti könyvtár; 1./ 332.0/13o Angyal, David /ed./: Cserei Mihály históriája. Szemelvények. Bp. o.J. 80 p. 332.0/131 Morvái, István: Gerzei Pethó Gergely élete és krónikája. Bp. 1912. 78 p. 332.0/135 Angyal, Dávid /ed./: Szalárdi János siralmas krónikája. Sze­ melvények. Bp. o.J. 63 p. /Magyar könyvtár; 68/ 332.0/14o Bethlen, Miklós:'Történeti emlékrajzai. Pest. I864. 3o3 p. 332.0/145 Szilágyi, Sándor /ed./: Erdély és az északkeleti háború. Leve­ lek és okiratok. 1-2. Bp. 1. 189o. 635 p. 2. 1891. 596 p. 332.0/15O Roska, Márton: Erdély régészeti repertóriuma. Kolozsvár. 1. 1942. 368 p. 332.0/19O Makkai, Sándor: Magunk revíziója. Cluj-Kolozsvár: Erdélyi Szépmiv. Céh. 1931. loo p. 332.0/2oo Makkai, László /ed./: Erdély öröksége. Erdélyi emlékírók Er­ délyről, l-lo. 1. 1541-1571. 164 p. 2. 1572-l6o2. 222 p. 3. 16o3-l6l3. 194 p. 4. 1613-1629. 143 p. 5. I630-I66I. 276 p. 6. I662-1703. 25o p. 7. 17o3-175o. 291 p. 8. 175o-179o. 191 p. 9. 1791-1867. 242 p. lo. 1791-1867. 282 p. Bp. o.J. 332.0/205 Egyed, Ákos /ed./: Az utazás divatja. Útleírások, utijegyzetek az 1848 előtti Erdélyről. Bukarest: Kriterion. 1973. 199 p. 332.0/2o7

-215Allgemeine Darstellungen:

332.1

Csekonics, Erzsébet: Erdély kultúrképe. Bp. 1929. 214 p. 332.1/1 Kós, Károly: Erdély. Kultúrtörténeti vázlat. Kolozsvár: Erdélyi Szépmives Céh. 1929. 91 p. 332.1/1.5 Janesó, Benedek: Erdély története. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1931. 389 p. 332.1/3 Eder, Josephus Carolus: Obaervationee eriticae et pragmaticae ad históriám Transsilvaniae sub regibus Arpadianae et mixtae propaginis. Cibinii: Hochmeister. 18o3. 28o p. 332.1/5 Betlen, Joannis de: Commentarii de rebus transsilvanicis promixis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuorannis gestis. 1-2. Viennae. 1. 1778. 132 p. 2. 178o. 244 p. 332.1/8 Bethlen, Wolfgang: História de rebus Transsylvanicis. 1-6. Cibinii. 1. 1782. 628 p. 2. 1782. 566 p. 3. 1783. 633 p. 4. 1785. 617 P. 5. 1789. 537 p. 6. 1793. 545 p. 332.1/9 Benign! de Mildenberg, Josepho: Ambrosii Simigiani Históriám rerum Ungaricarum et Transsilvanicarum. Cibinii, 184o. 434 p. 332.1/12 Lebreoht, M.: Die Fürsten von Siebenbürgen, und die Schicksale des Landes unter ihrer Regierung. Hermannstadt. 179o. 374 p. 332.1/15 Kiss, István: Az erdélyi fejedelmek nemzeti politikája. Bp. 1927. lo7 p. / Bethlen könyvtár; 12./ 332.1/18 Porst, Kálmán: Az erdélyi fejedelemség önállósága megszűnésé­ nek okai és következményei. Kunfélegyháza. 19ol. 63 p. 332.1/20Székely, Sándor: Erdélyország történetei hiteles kútfőkből. Kolozsvár. 1845. 22o p. 332.1/25 Szilágyi, Sándor: Erdélyország története tekintettel mívelodésére. 1-2. Pest. 1866. 1. 462 p. 2. 511 p. 332.1/3o Kővári, László: Erdély történelme. 1-6. Pest. 1. 1859. 198 p. 2. 1899. 158 p. 3. 186o. 198 p. 4. 1863. 24o p. 5- I863. 24o p. 6. 1866. 24o p. 332.1/32 Gherghel, Ilié: Zur Geschichte Siebenbürgens. Wien. 1891. 47 p. 332.1/35 Asztalos, Miklós: A történeti Erdély. Bp. 1936. 74o p. 332.1/36

-216Haner, Georg Jeremiás: Das königliche Siebenbürgen. Erlangen. 1763. 298 p. 332.1/37 Teutsch: Die letzten deutschen Einwanderungen im Siebenbürger Sachsenland. 14 p. /Sep, aus: Im neuen Reich. 1872. Nr. 48. S. 855-868/ 332.1/38 Gerando, A. de: Siebenbürgen und seine Bewohner. 1-2. Leipzig: Lorck. 1845. 1. 257 p. 2. 268 p. 332.1/39 Sigerus, Emil: Aus alter Zeit. 5o Bilder aus siebenbürgischsächsischen Städten. Hermannstadt. 19o4. 332.1/4o Biró, Vencel: Képek Erdély múltjából. Cluj: Minerva. 1937. lo9 p. 332.1/41 Gagyi, Sándor: Erdély vallásszabadsága a mohácsi vésztol Báthori Istvánig. Bp. 1912. 123 p. /Történeti ért.; 2/ 332.1/45 Angyal, Dávid: Erdély politikai érintkezése Angliával. Bp. 19o2. 178 p. 332.1/55 Asztalos, Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. Bp. 1928. 2o5 p. 332.1/60 Szádeozky, Lajos: Erdély történeti hivatása a magyar nemzet és állam fenntartása körül. Kolozsvár. 19o7. 24 p. 332.1/8o Nagy, Lázár: Az erdélyi magyar színészet hőskora. 1792-1821. Visszaemlékezések. Kolozsvár: Minerva. 1942. 144 p. /Erdélyi ritkaságok; 1./ 332.1/lo5.1 Oroszhegyi, Jósa: Román élet. Kolozsvár: Minerva. 1942. 158 p. 332.1/105.5 Lakatos, István: Székelyudvarhely legrégibb leírása. Kolozsvár: Minerva. 1942. 22 p. /Erdélyi ritkaságok; 6/ 332.1/lq5.6 Sándor, István: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett. 1-2. Kolozsvár: Minerva. 1942. 1. 157 p. 2. 112 p. /Erdélyi ritka­ ságok; 7-8/ 332.1/105.7/8 Dienes, József: Nagyenyedi Siró Heraklitus. - Hol mosolygó s hol kacagó Demokritus. 1-2. Kolozsvár: Minerva. 1943. 1. 182 p. 2. 196 p. /Erdélyi ritkaságok; 9-lo/ 332.1/lo5.9 Biró, József: Kolozsvári képeskönyv. Bp. 194o. 32 p. 332.1/lo6 Binder, Pál: Közös múltunk; románok, magyarok, németek és dél­ szlávok feudalizmus kori falusi és városi együttéléséről. Bukarest: Kriterion. 1982. 395 p. 332.1/lo8

-217Einzeldarstellungen:

332.2

Sohroller, Hermann: Die Stein- und Kupferzeit Siebenbürgens. Berlin: de Gruyter. 1933. 79 p. /Vorgeschichtliche Forschun­ gen; 8/ 332.2/1 Daiooviciu, C : Siebenbürgen im Altertum. Bukarest. 1943. 243 P332.2/2 Diculesou, Constantin C : Dacia Romana in cglinda insorip^iilor $i a limbei de azi. I. Elementele greoesti. Cluj. 1.1926. 124 P. 332.2/3 Aokner, M. I.: Die römischen Alterthümer und deutsohen Burgen in Siebenbürgen. Wien. 1857. 68 p. 332.2/5 Karáosonyi, János: A hét vár. Cluj: Minerva. o.J. 8 p. 332.2/5.7 Maurer, Ch. Friedrich: Die Besitzergreifung Siebenbürgens durch die das Land jetzt bewohnenden Nationen. Berlin: Fickert. 1882. 188 p. 332.2/6.1 László, Gyula: Erdély településtörténetének vázlata Szent István koráig. Kolozsvár. 1943. 22 p. /Erdélyi tud. füzetek; 167/ 332.2/7 Khiezsa, István: Zur Frage der gepidisoh-rumänischen Symbiose in Siebenbürgen. Bp. 1937. 2o p. /Ostmitteleuropäische Bib­ liothek; 8/ 332.2/8 Lakner, Sarolta: Az erdélyi fejedelmek választási feltételei. Debrecen. 1927. 19 p. 332.2/15 Farczády, Elek: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltatási hatás­ köre és működése az elsó erdélyi unió, 1437 előtt. Bp. 1912. 57 p. 332.2/20 Lukinich, Imre: Erdély területi változásai a török hódítás ko­ rában. Bp. 1918. 646 p. 332.2/3o Lipták, János: A portai adó története az erdélyi fejedelemség­ ben.- Késmárk. 1911. 84 p. 332.2/38 Huber, Alfons: Die Erwerbung Siebenbürgens duroh König Ferdi­ nand I. im Jahr 1551 und Bruder Georgs Ende. Y/ien: Tempsky. 1889. 65 p. 332.2/40 Gooss, Roderich: Osterreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen /1526-l69o/. Wien: Holzhausen; Leipzig: Engelmann. 1911. 974 p. /Veröff. d. Komm. f. Neuere Geschichte Österr.; 9/ 332.2/45

-218Szádeczky, Lajos: Izabella és János Zsigmond Lengyelországban. 1552-1556. Bp. 1888. lo7 p. 332.2/5o Veress, Endre: Erdély fejedelmi interregnuma. Bp. 1899* 128 p. 332.2/55 Jakab, Elek: A Ghyczyek Erdély történetében különös tekintet­ tel a kormányzási intézményre. Bp. 1876. 67 p. /Ert. a tört. tud. köréből; 6,5/ 332.2/57 Vass, Miklós: Székely Mózes erdélyi fejedelem életrajza. Bp. 1897. 87 p. 332.2/6o Szalay, László: A magyar történelemhez. Pest. 1. I860. 373 p. 332.2/65 Müller, Georg: Die Türkenherrsohaft in Siebenbürgen. /1541-1688/ Hermannstadt: Südosteurop. Forsohungs-Inst. 1923. 142 p. /Südosteurop. Forschungsinst. Sektion Hermannstadt. Dt.Abt.: 2/ 332.2/65.5 Pécsi, Anna: Az erdélyi fejedelmi kancellária kialakulása és okleveles gyakorlata 1571-ig. Bp. 1938. 85 p. 332.2/66 Veress, Endre /ed./: Báthory István erdélyi fejedelem és len­ gyel király levelezése. 1-2. Kolozsvár. 1944- 1. 1556-1575. 386 p. 2. 1576-1586. 389 p. 332.2/67 Buday, Kálmán: Báthory István erdélyi fejedelemsége /1571-76/. Szeged. 1932. 236 p. /Kolozsvári-Szegedi ért. a magyar művelő­ déstörténet koréból; 2o/ 332.2/68 Etienne Batory. Cracovie:Imprimerie de l'univ. 1935. 591 p. 332.2/68.1 Benkó, Samu /ed./: Székely felkelés 1595-1596. Bukarest: Kriterion. 1979. 246 p. 332.2/68.8 Szilágyi, Sándor: Báthory Gábor fejedelem története. Pest. 1867. 329 p. 332.2/70 Sebestyén, Józsa: Gyulafy Lestár történeti maradványainak mű­ velődéstörténeti vonatkozásai. Bp. 19o5. 99 p. /Művelődéstörté­ neti ért.; 14/ 332.2/75 Depner, Maja: Das Fürstentum Siebenbürgen im Kampf gegen Habs­ burg. Stuttgart: Kohlhammer. 1938. 331 p. /Schriftenreihe d. Stadt d. Auslandsdeutschen; 4/ 332.2/77 Pray, Georgius: Gabrielis Bethlenii principatus Transsilvaniae. Pestini. 1. 1816. 311 p. 332.2/8o Angyal, Dávid: Bethlen Gábor életrajza. Bp. o.J. 72 p. /Magy. Könyvtár; 133/ 332.2/80.5 Krüner, Friedrich: Bethlen Gábor. Fürst von Siebenbürgen. o.O. o.J. 27 p. /Sep. aus: Historische Zeitschrift. NF.; 22/332.2/8o.7

-219Szekfü, Gyula: Bethlen Gábor. Bp. 1929. 314 p.

332.2/8o.8

Kiss, István: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Bp. 1923. lo7 p. /Bethlen könyvtár; 1-2/ 332.2/8o.lo Makkai, Sándor: Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca. Kolozsvár. 1929. 117 p. 332.2/80.11 Makkai, László /ed./: Bethlen Gábor emlékezete. Bp. 198o. 314 p. 332.2/80.12 Herozeg, Erzsébet: Bethlen Gábor uralkodásának belsó története. Bp. 1915. 41 p. 332.2/80.15 Veress, István: Bethlen Gábor első hadjárata a 3o éves háború­ ban és a Nikolsburgi béke. Nagyvárad. 1911. 71 p. 332.2/80.17 Stamm, Alfred: Der erste Feldzug des Gabriel Bethlen, Fürsten von Siebenbürgen, gegen Kaiser Ferdinand den Zweiten, König von Ungarn, bis zum Waffenstillstand von Pressburg im Dezember 1619. /Diss./ Kronstadt. 1894. 82 p. 332.2/8o.l9 Raffel, Dénes: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem elsó és második támadásának az okai. Bp. 1913. 78 p. 332.2/8o.2o Makkai, Ernő: Bethlen Gábor országalkotó politikája. Bp. 1929. 115 p. 332.2/80.21 Óváry, Lipót: Bethlen Gábor diplomácziai összeköttetései. Bp. 1888. 86 p. 332.2/80.22 Szilágyi, Sándor: Bethlen Gábor és a svéd diplomáézia. Bp. 1882. 75 p. 332.2/80.25 Szilágyi, Alexander: Gabriel Bethlen und die schwedische Dip­ lomatie. Bp. 1882. 76 p. /Sep. aus: Ungarische Revue. 1882/ 332.2/80.26 Nóvák, Róza: Brandenburgi Katalin fejedelemasszony. Kolozsvár. 19o3. 114 p. 332.2/8o.3o Schuster, Georg: Eine Brandenburgische Prinzessin auf dem siebenbürgischen Fürstenthrone. Berlin, Leipzig: Gieseoke. 19ol. /Sep. aus: Hohenzollern-Jahrbuch. 19ol. p. 121-136/ 332.2/80.31 Kardoss, Margit: Bethlen Gábor udvara. /1613-1629/-. Bp. 1918. 97 p. i 332.2/80.35 Kiss, István: Az egyházi rend közjogi helyzete Erdélyben és Bethlen Gábor armalisa. Debrecen. 1936. /Sep. aus: Theologiai Szemle. 1936. p. 283-3ol/ 332.2/80.36 Orient, Gyula: Erdélyi alohimisták, Bethlen Gábor fejedelem alchimiája. Klausenburg. 1927. 47 p. 332.2/8o.37

-22oStimákovits, László: Erdély művelődése Bethlen Gábor korában. Bp. 191o. 98 p. /Művelődéstört, ért.; 44/ 332.2/80.40 Kriatóf, György: Bethlen Gábor alakja az egykorú német népköl­ tészetben. Kecskemét. o.J. 27 p. 332.2/8o.45 Veress, Endre: Báthory Zsigmond és Bethlen Gábor viszonya az oppeln-ratibori hercegségekhez* Kolozsvár. 1897. 38 p. /Sep. aus: Erdélyi múzeum./ 332.2/81 Arday, Pál: Tholdalagi Mihály élete és történeti szereplése. Kolozsvár. 191o. 55 p. 332.2/9o Paris, Sándor: Gróf Bethlen Miklós élete. Kolozsvár.19o7. 64 p. 332.2/95 Gyárfás, Elemér: Bethlen Miklós kancellár 1642-1716. Diosószentmárton. 1924. 226 p. 332.2/loo Tróosányi, Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlé­ sei. Bp. 1976. 217 p. /Ért. a tört. tud. koréból; 76/ 332.2/loo.lo Barts, Gyula: Marosvásárhelyi Borsos Tamáa élete és történeti szereplése. Kolozsvár. 1912. 60 p. 332.2/lo5 Trócsányi, Zsolt: Az erdélyi parasztság története. 179o-1849. Bp. 1956. 5o6 p. 332.2/lo7 Szilágyi, Sándor: A Rákóozyak kora Erdélyben. 1. 1868. 328 p. Peat. 332.2/Ho Halmos, Flóra: A magyar és székely nemesi társadalom Erdélyben a két Rákóczy György korában. Bp. 1912. 113 p. 332.2/llo.2 Kopp, Tibor: Erdély művelődése I. és II. Rákóozy György korá­ ban. /Diss./ Kaloosa. 19o2. 176 p. 332.2/llo.5 Görög, Ferencz: A két Rákóozy György főhatósági joga a két oláh vajdaság fölött. Bp. 19o4. 82 p. 332.2/llo.8 Sonleithner, István: I. Rákóczi György kapcsolata az oláh vaj­ dákkal. /Diss./ Bp. 1914. 32 p. 332.2/111 Szilágyi, Alexander: Georg Rákóczi I. im Dreissigjährigen Krie­ ge. 163o-164o. Bp. 1883. 145 p. 332.2/111.3 Lukinich, Imre: I. Rákóczy György és a lengyel királyság. Bp. 19o4. 63 p. /Ert. a tört. tud. koréból; 21,4/ 332.2/111.5 Szilágy^, Sándor: I. Rákóczy György és a diplomáczia. Bp. 1878. 92 p. /Ert. a tört. tud. koréból; 7,5/ 332.2/111.8 Kiss, Géza: Lórántfy Zsuzsana I. Rákóczi Györgyné fejedelem­ asszony. Tahitótfalu. 1924. 177 p. 332.2/111.15

-221Bethlen, Imre /sen./: Második Rákótzi Györ^ ideje. Nagy Enyed. 1829. 196 p. 332.2/112.1 Tóth, József: II. Rákóczy György lengyel vállalatának diplomatiai előzményei. Szatmár. 1912. 88 p. 332.2/112.2 Cséplő, Péter: II. Rákóczy György lengyelországi hadjárata. Nagyvárad. 188o. 39 p. /A premontrei kanonok-rend nagyváradi kath. főgymn. értesítője; 1879-8o/ 332.2/112.4 Szabó, Magdolna: II. Rákóczy György erdélyi fejedelemsége /I648I660/. Szeged. 1935. 81 p. 332.2/112.7 Rypka, J.: Die türkischen Schutzbriefe für Georg II. Rákóczi, Fürsten von Siebenbürgen aus dem Jahre 1649. Berlin. 1929. /Sep. aus: Der Islam. 18. H.3/4. S. 213-35./ 332.2/112.8 Kosa, János: II. Rákóczi György. Bp. o.J. 182 p. 332.2/112.9 Erdélyi, Alajos: Barcsay Ákos fejedelemsége /Diss./. Bp. 19o6. 99 p. 332.2/115 Persián, Kálmán: Kemény János fejedelemsége. Kolozsvár. 19o7. 52 p. 332.2/120 Deák, Farkas: Rövid észrevételek Kemény János önéletírásáról. Bp. 1886. 18 p. /Ért. a tört. tud. köréből; 13,5/ 332.2/12o.5 Balló, István: Altorjai báró Apor Péter élete és működése. /1676-1752./ Csik-Szereda. 1897. 112 p. 332.2/125 Szádeczky, Béla: I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. Bp. 1. 1911. 72o p. 332.2/130 Szádeczky, Lajos: Az Apafiak sírboltja és hamvai. Bp. 19o9. 3o p. 332.2/130.5 Kristóf, György: II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem magános könyörgései. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 193o. 28 p. 332.2/lßl Banczik, Samu: Nagy-Ajtai és miklósvárszéki Cserei Mihály. Kolozsvár. 19o5. 83 p. 332.2/135 Szigethy, Lajos: Nagy-Ajtai Cserei Mihály élete ée históriája. Kolozsvár. 1894. 25 p. 332.2/135.3 Homonnai, Betti: Veér Judit életrajza. Bp. 1914. 63 p. 332.2/142 Zombory, Ida: Erdély pénn és hadügyei Barcsay Ákos, Kemény János és Apafi Mihály fejedelmek idejében /l&58-l69o/. Bp. 19o6. 77 p. /Művelődéstört, ért..; 19/ 332.2/143 Szádeczky, Béla: Erdély visszacsatolásának története. A bécsi hadjárattól Budavár visszavételéig. Kolozsvár. 19ol. 71 p. 332.2/155

-222Jakab, Elek: Erdély katonai védereje átalakulása a XVIII-ik században. Bp. 1884* lo2 p. /Ert. a tört. tud. köréből; 11,lo/ 332.2/l6o Matskássy, Antónia: Halmágyi István "Naplói'^-nak /1752-53 és I762-69/ magyar művelődéstörténeti vonatkozásai. Bp. 1912. 115 p. /Művelődéstört, ért.; 63/ 332.2/165 Höchsmann, Johann: Studien zur Geschichte Siebenbürgens aus der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts. Hermannstadt. 1872. /Sep. aus: Arohiv d. Vereins f. Siebenbürg. Landeskunde; 11,2. S. 253-319/ 332.2/170 Izsépy, Edit: Az 1737-4o. évi erdélyi országgyűlések története. Bp. 1943. 141 p. 332.2/171 Kelemen, Lajos /ed./: Hermányi Dienes József emlékiratai. /Szemelvények/. Kolozsvár: Minerva. 1925. 35 p. /Minerva könyvtár; 3/ 332.2/175 Brückner, Wilhelm: Die Reformen Kaiser Josephs II. in Sieben­ bürgen. /Diss./ Jena: Ratz. 1867. 31 p. 332.2/18o Jakab, Elek: A királyföldi viszonyok ismertetése. Pest. 1871. 187 p. 332.2/185 Zieglauer, Ferdinand v.: Die politische Reformbewegung in Sie­ benbürgen zur Zeit Josefs II. und Leopold's II. Wien. 1881. 599 p. 332.2/195 Kosa, Sigismund: De publica partium Tranasilvanarum administratione oivili atque militari sub waywodis, qui terras illas ultrasilvanas auspiciis regum Hungáriáé gubernabant. Viennae: Libr. Came.sinae. 1816. lo4 p. 332.2/2o5 Jarisch, Josef: Das Siebenbürgisoh-Säohsische Jägerbataillon in den Jahren 1813-16. Hermannstadt. 1913. 27 p. 332.2/211 Urmössy, Lajos: Tizenhét év Erdély történetéből. 1849. július 19. - 1866. április 17. Temesvár. 1894. 1. 299 p. 2. 295 p. 332.2/214 Kóváry, László: Erdély története 1848-49-ben. Pest. 1861. 279 p. 332.2/215 Siebenbürgen und die österreichische Regierung in den letzten vier Jahren. Leipzig: Brockhaus. 1865. 162 p. 332.2/217 Betegh, Miklós: Erdély a háborúban. Dicsőszentmárton. 1924. lo3 p. 332.2/220 Szijjártó, Gábor: Szózat az erdélyrészi magyarok és szászok ügyében. Maros-Vásárhely. 1917. 177 p. 332.2/23o Clopotel, Jon: Revolutia & m 1918. Cluj: Socieiatea de maine. 1926. 173 P. 332.2/235

-223Szilády, Zoltán: A mi Erdélyünk. Budafok. 1922. 17o p. 332.2/240 Nagy, Géza: Gábor Áron, a legendás székely. - Kárpáti őrszemek. Bp. 1941. 63 p. 332.2/242 Vellani-Dionisi, Franco: 11 probléma territoriale Transil*vano. Bologna:.N. Zaniohelli. 1932. 232 p. 332.2/245.1,2 Az'erdélyi történelmi egyházak és Románia. Bp. 1921. 34 p. 332.2/250 The religious minorities in Transsylvania. Boston: Beacon Press. 1925. 174 p. 332.2/25o.l Lupas, Joan: 12 petitori ai episcopiei transilvane vacante dela 1796-1810. Brasov. 1916. 45 p. /Sep. aus: Gazeta Transilvaniei/ 332.2/255 Asztalos, Miklós: Az erdélyi tudat kialakulása. Pécs. 1925. 3o p. /Sep. aus: A Bartha Miklós Társaság évkönyve/ 332.2/26o Zathureczky, Gyula: Erdély amióta másképen hívják. Bp. 1939. 141 P. 332.2/270 Baróthy, József: Magyar föld román kézen. Bp. 194o. 135 p. 332.2/271 Mester, Miklós: Az autonom Erdély és a román nemzetiségi köve­ telések az I863-64. évi nagyszebeni országgyűlésen. Bp. 1936. 265 p. 332.2/275 Erdélyi, Stefan: Wie Siebenbürgen von Ungarn in Paris vor zwan­ zig Jahren losgerissen wurde. Bp. 194o. 18 p. 332.2/28o Pusztai-Popovits, József: Román kultúráiét a magyar Erdélyben. Pécs. 1942. 76 p. 332.2/285 Temesváry, Pelbárt: Miként látják az erdélyiek Erdély kérdéseit? Péos. 1938. 43 p. 332.2/290 Erdély a magyar képviselőházban. Kolozsvár. 1942. 12o p. 332.2/291 Balogh, Artúr: Erdély nemzetiségi kérdései. Kolozsvár. 1943. 12 p. /Erdélyi tud. füzetek;-153/ 332.2/294 Leisen, Herbert van: Das siebenbürgisohe Problem. Genf. 1943. 194 p. 332.2/295 Kristóf, György: Tudományos intézetek Erdélyben 1919-ig. Kolozs­ vár. 1942. 3o p. /Erdélyi tud. füzetek; 135/ 332.2/296 Kós, Karl: Transilvania. /32 Holzschnitte/. Kolozsvár; Minerva. 1927. 332.2/299

-224Hegyi, Endre: Szász Gerd élete és irodalmi munkássága. Kolozs­ vár: Minerva. 1942. 56 p. 332.2/3oo Morariu, Tiberiu: Entwicklung der Bevölkerungsdichtigkeit Sie­ benbürgens während der Jahre 184o-193o. Buouresti. 194o. lo2 p. ^ 332.2/3o5 Szekler:

332.3

Szádecky Kardos, Lajos: A székely nemzet története és alkotmá­ nya. Bp. 1927. 4oo p. 332.3/3 Janosó, Benedikt von: Die Székler. Historische und ethnographi­ sche Studie. Bp. 1922. 5o p. 332.3/5.1 u.2 Sándor, Imre: A Székelyek letelepülése. Bp. 193o. 87 p. 332.3/8 Asztalos, Miklós: A székelyek őstörténete letelepülésükig. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1932. 21 p. /Erdélyi tud. füzetek; 45/ 332.3/9 Szabd, Károly: Királyi telepitvényesek-é a székelyek? Maros­ vásárhely. 1884. 33 p. 332.3/15.10 Imets, F. Jákó: Hunn nyomok a székelyföldi hely- és családne­ vekben. Bp. 1897. 56 p. . 332.3/20 Liebhart, Otto: Die Ortsnamen des Szeklergebietes in Siebenbür­ gen. /Diss./ Leipzig. 1927. 96 p. /Sep. aus: Balkan-Archiv.3/ ' -r o 332.3/21 Karácsonyi, János: Új adatok és új szempontok a székelyek ré­ gi történetéhez. Kolozsvár: Minerva. .1927. 29 p. /Erdélyi tud. füzetek; 1927,9/ 332.3/25 Ferenczi, Sándor: Az egykori Kászonszék régészete. A kászoni székelyek települése és eredete. Kolozsvár: Minerva. 1938. 9o p. 332.3/28 Szádeczky, Lajos: A osiki székely krónika. Bp. 19o5. 252 p. 332.3/30 Szádeczky, Lajos: Még egyszer a csiki székely krónikáról. Bp. 1911. 44 p. 332.3/30.3 Connert, János: A székelyek intézményei a legrégibb időktől az 1562-iki átalakulásig. Kolozsvár. 19ol. 131 p. 332.3/35 Boga, Alajos: A Székelyföld történetirója a XVII. században. Kolozsvár. 1914. 81 p. /Kolozsvári ért. a magyar művelődéstör­ ténelem köréből; 5/ 332.3/4o

-225Szádeczky, Lajos: A székely határőrség szervezése 1762-64-ben. Bp. 19o8. 879 p. 332.3/45 Loránd, Lajos: A székely jobbágyság kialakulása 154o-1571. /Diss./ Bp. 19o6. 56 p. 332.3/5o Popa-Lisseanu, G.: Sicules et Roumains. Un proces de dénationalisation. Bucarest: Sooec et. Co. 1933. 8o p. 332.3/55 Ember, Ödön: A székelyek eredetének irodalma és annak hatása a nemzeti népi törekvésekre. Debrecen. 194o. 39 p. 332.3/6o Hőman, Bálint: A székelyek eredete. Bp. 1921. 2o p. /Magyar nyelvtud. társaság kiadványai; 17/ 332.3/62

Siebenbürger Sachsen:

332.4

Bielz, Julius: Porträtkatalog des Siebenbürger Sachsen. Hamburg: Diepenbroick-Grüter. 1936. loo p. /Historische Bildkunde; 5/ 332.4/0.20 Beiträge zur Siedlungs- und Volkskunde der Siebenbürger Sach­ sen. Stuttgart: Engelhorn. 1895. 19o p. 332.4/1 Wolff, J.: Die deutschen Ortsnamen in Siebenbürgen. Hermann­ stadt: Filtsch. 1879/8o. 48,48 p. /Mühlbacher Schulprogramm; 188o/ -332.4/3 Müller, Friedrich: Deutsche Sprachdenkmäler aus Siebenbürgen. Hermannstadt. I864. 236 p. 332.4/5 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. 1-4. Hormannstadt. 1. 1892. 62o p. 2. 1897. 759 P* 3. 19o2. 763 p. 4. 1937. 723 p. 332.4/10 Auner, Mihály: Erdélyi szászok oklevelei a XV. század kezdeté- . ig. Besztercze. 1912. 58 p. 332.4/2o Schuller, J.K.: Umrisse und kritische Studien zur Geschichte von Siebenbürgen mit besonderer Berücksichtigung 'der Geschich­ te der Deutschen Colonisten im Lande. Hermannstadt. 1. 184o. lo2,31 p. 332.4/30 Wallner, Ernst M.: Die Herkunft der Nordsiebenbürger Deutschen im Lichte der Flurnamengeographie. Bonn: Röhrscheid. 1936. 93 p. /Rheinisches Archiv; 3o/ 332.4/36 V/attenbach, \V.: Die Siebenbürger Sachsen. Heidelberg: Basser­ mann. 187o. 51 p. 332.4/40 Gottschling, Paul Rudolph: Die Sachsen in Siebenbürgen. Dres­ den. 1794. 134 p. 332.4/45

-22bReimesch, Fritz Heins: Deutsche Männer in Siebenbürgen. /Aus der Kampf und Leidenszeit der Siebenbürger Sachsen./ Leipzig: Koehler und Amelang. 1925. 94 p. 332.4/5o Teutsch, Friedrich: Geschichte der Siebenbürger Saohsen. Hermannstadt. 1. 1925. 6lo p. 2. 19o7. 467 p. 3. 191o. 523 p. 4. 1926. 424 p. 332.4/55 Kis, Bálint: Az erdélyi szászság múltja. Gyulafehérvár. 19oo. 2o3 p. 332.4/58 Rohmeder, Wilhelm: Aus Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft der Siebenbürger Sachsen. Berlin. 1898. 16 p. 332.4/60 SchHller, Friedrich: Aus sieben Jahrhunderten. 1-8. Hermannstadt. 1895. 2o6 p. 332.4/65 Müller-Langenthal, Friedrich: Die Geschichte unseres Volkes. Hermannstadt. o.J. 185 p. 332.4/68 Teutsch, G.D.: Ueber die Anfänge der siebenbürgisch-sächsischen Geschichtsschreibung. Hermannstadt. 1888. 2o p. 332.4/7o Teutsch, Fr. /ed./: Bilder aus der Kulturgeschichte der Siebenbürger Saohsen. 1-2. Hermanns.tadt; Krafft u. Drotleff. 1928. 1. 369 p. 2. 366 p. 332.4/70.4 Racz, Erich: Die siebenbürgisch-sächaischen Strassennamen als Quelle der Kulturgeschichte. /Dies./ Sibiu-Hermannstadt: Honterus. 1934. 85 p. 332.4/7o.8 Panczratz, Arnold: Die Gassennamen Hermannstadts. Hermannstadt: Krafft u. Drotleff. 1935. 78 p. /Deutscher Sprachverein in Rumänien; 1/ 332.4/7o.9 Festschrift Seiner Hochwürden D. Dr. Friedrich Teutsch gewidmet zu seinem 25jährigen Bischofs-Jubiläum. Hermannstadt: Honterus. 1931. 323,43 p. 332.4/71 Brandsch, Henrik: Az erdélyi szászok falusi iskolái l6oo-ig. Kolozsvár. 1912. 72 p. 332.4/75 Müller, Georg: Die sächBisohe Nationsuniversität in Siebenbürgen. Hermannstadt. 1928. 197 p. /Beiträge z. Verfassungs- u. Verwaltungsgeschichte d. Deutschen in Rumänien; 2/ 332.4/77 Salzer, Johann Michael: Der königlich freie Markt Birthülm Siebenbürgen, t.'ien. 1881. 75o p. 332.4/80 Nösner Gabe 1928. Bistritz. 1928. 91,56 p.

332.4/81

Philippi, Friedrich: Die deutsohen Ritter im Durzenlande. Kronstadt. 1861. /Sep. aus: Kronstädter evang. G^jnnasialSchulprogramm; I860/I./ 14o p. 332.4/82

in

-

227

-

Müller, Georg: Das Deutschtum und die sekundären Siedlungen in Siebenbürgen. Hermannetadt. 1929. 48 p. /Beiträge z. Verfae sungs- u. Verwaltungsgeschichte der Deutschen in Rumänien; 4./ 332.4/82.3 Müller, Georg: Die Gräven des Siebenbürger Sachsenlandes. I. Hennannstadt: Krafft u. Drotleff. 1931. 76 p. /Beiträge z. Verfassungs- u. Verwaltungsgeschichte der Deutschen in Rumänien; b./ 332.4/82.5 Teutsch, G.D.: Die Reformation im siebenbürgischen Sachsenland. Hermannstadt: Honterus. 1929. 46 p. 332.4/83 Müller, Georg: Die deutschen Landkapitel in Siebenbürgen und ihre Dechanten. 1192-1848. Hermannstadt: Krafft u. Drotleff. 1936. 531 p. 332.4/83.1 g Jekeli, Hermann: Unsere Bischöfe 1553-1867. Hermannstadt: Honterus. 1933. 334 p. 332.4/83.5 Schuller, Richard: Der evangelisch-sächsische Pfarrer in seiner kulturgeschichtlichen Bedeutung. Sohässburg: Markus. 193o. 362 p. 332.4/84 Csáki, M. - Teutsch, Fr.: Samuel von Brukenthal. /Zwei Vorträge./ Hermannstadt. 19o3. 53 p. 332.4/85 Henrich, Daniel: Erinnerungen an Albrecht Huett. Hermannstadt. 1847. 93 p. 332.4/86 Obert, Franz: Sächsische Lebensbilder. Wien: Gräser. 1896. 216 p. 332.4/87 Gmeiner, Ella /ed./: Familien-Chronik. Zürioh: Füssli. 1934. 244 p. 332.4/87.8 Révász, Béla: Sebastian Pauschner, ein siebenbürgisoh-säohsisoher Arzt des 16. Jahrhunderts. Leipzig: Barth. 191o. p. 2823oo. /Sep. aus: Arohiv f. Geschiohte d. Medizin; 191o,4./ 332.4/88 Höchsmann, Johannes: Johannes Honter, der Reformator Siebenbürgens und des Sächsischen Volkes. Wien: Graeser. 1896. 124 p. 332.4/90 Netoliczka, Oskar /ed./: Johannes Honterus' ausgewählte Schriften. Hermannstadt u. Wien. 1898. 212 p. 332.4/9o.l Asztalos, Miklós /ed./: Jancsd Benedek Emlékkönyv. Bp. 1931. 413 p. 332.4/92 Friedenfels, Eugen von: Joseph Bedeus von Scharberg. 1-2. Wien: Graeser. 1885. 1. 417 p- 2. 499 p. 332.4/93

-228Schöpp, Hans: Josef Bedeus von Scharberg. Ein-Lebensbild für den sächsischen Bauern. /Beilage zu: Landwirtschaftliche Blät­ ter f. Siebenbürgen; 1926, 47/ 18 p. 332.4/93.2 Schuller, Richard: Theodor Fabini. Hermannstadt. 19oo. 77 p. 332.4/95 Teutsch, Friedrich: Georg Daniel Teutsch. Hermannstadt. 19o9. 625 p. 332.4/97 Roth, Stephan Ludwig: Gesammelte Schriften und Briefe. 1-4Kronstadt: Klingsor. 1. 1927. 333 p. 2. 1928. 335 p. 3. 193o. 346 p. 4. 1933. 438 p. 332.4/98 Folberth, Otto: Stürmen und Stranden. Ein Stephan Ludwig.Roth - Buch. Berlin: Grenze und Ausland. o.J. 197 p. 332.4/98.1 Dem Andenken des Sachsenbischofs Friedrich Müller. 1828-1915Hermannstadt: Krafft u. Drotleff. 1928. 66 p. 332.4/99 Teutsch, Fritz: Aus dem sächsischen Leben Hermannstadts am Ende des fünfzehnten Jahrhunderts. o.O.o.J. 53 p. /Sep. aus: Archiv des Vereins f. siebenbürgische Landeskunde; NF 14,1/ 332.4/100 Gyurgyevich, Julius Ernst: Landeskonsistorialrat Dr. Heinrich Siegmund, Stadtoberarzt d.R. 1867-1937. Sibiu-Hermannstadt. 1937. lo p. 332.4/101 Nowotny, Ernst: Die Transmigration ober- und innerösterr. Pro­ testanten nach Siebenbürgen im 18. Jahrhdt. Jena: Fischer. 1931. 114 p. /Schriften d. Inst. f. Grenz- und Auslandsdeutsch­ tum a.d. Univ. Marburg; 8/ 332.4/lo2 Schubert, Hans von: Siebenbürgen. Drei Vorträge über die Sieben­ bürger Sachsen. Tübingen, Leipzig: Mohr. 19oo.. 68 p. 332.4/104 Koch, István: Az erdélyi szász iskolák a nemzeti fejedelmek ko­ rában. Bp. 19o6. 9o p. /Művelődéstört, ért.; 23/332.4/lo5 Horváth, Jenő: Az erdélyi szász városok közgazdasági viszonyai - a nemzeti fejedelemség megalakulásáig. /Diss./ Gyula. 19o5. lo7 p. /Művelődéstört, ért.; 15/ 332.4/llo Zieglauer, Ferdinand: Harteneck, Graf der sächsischen Nation, und die siebenbürgischen Parteikämpfe seiner Zeit l691-17o3. Hermannstadt. 1869. 472,80 p. 332.4/115 Teutsch, Fritz: Aus der Vergangenheit des sächsischen Bürgers. Hermannstadt. 1877. 31 p. /Sep. aus: Siebenbürgisch-deutsches Tageblatt, 1877, 1199-12o6./ 332.4/117 Netoliczka, Oskar: Per aspera ad astra! Kronstadt. 1935. 85 p. 332.4/119

-

229

-

Teutsoh, Fr.: Zur Gesohiohte der Säohsisohen Nationsuniversität. Hermannstadt. 1925. 46 p. 332.4/12o Meltzl, Oskar: Über Gewerbe und Handel der Saoheen im 14. und 15. Jahrhundert. Hermannstadt. 1892. 6o p. 332.4/122 Jickeli, O.F.: Industrie und Handel der Siebenbürger Saohaen. Hermannstadt. 1911. 29 p. 332.4/123 Wittstock, Erwin: Die Liquidierung des säohsisohen Nationalvermögens und die Enteignung der Sieben-Richter-Waldungen. Sohässburg. 1931. 175 p. 332.4/125 Schuller, G.A.: Aus der Vergangenheit der siebenbürgisch-sächsischen Landwirtschaft. Hermannstadt. 1895. 13o p. 332.4/126 Caspar, Franz Karl: Der ländliohe Grundbesitz auf Saohsenboden. /Diss./ Hermannstadt. 1913. 146 p. 332.4/127 Rb'sler, Rudolf: Die Kreditorganisation der Saohsen in Siebenbürgen. Hermannstadt. 1914. 76 p. 332.4/128 Schuller, Johann Karl: Beleuchtung der Klagschrift gegen die sächsische Nation, welche die beiden walaohisehen HH. Bischöfe auf dem Landtage von 1841-1843 den Ständen des Groszfürstentums Siebenbürgen überreicht haben. Hermannstadt. 1844. 144 p. 332.4/129 Roth, Stephan Ludwig: Der Sprachkampf in Siebenbürgen. Kronstadt. 1842. 75 p. 332.4/130 Schullerus, Adolf: Franz Gébbel. Hermannstadt. 1893. 44 p. 332.4/133 Löher, Franz von: Das Erwürgen der deutschen Nationalität^in Ungarn. München; Ackermann. 1874. 59 p. 332.4/134 Die Zertrümmerung des Siebenbürger Sachsenlandes* München: Ackermann. 1876. 2oo p. 332.4/135 Zur Lage der Siebenbürger Sachsen.^Flugblatt. München: Ackermann. 1878. 48 p. 332.4/140 Die Deutsch-evangelischen Mittelschulen in Siebenbürgen und die denselben drohende Gefahr. Leipzig. 188c 119 p. 332.4/150 Frank, Peter Josef: Gegenwart und Zukunft der Siebenbürger Sachsen. Hermannstadt. 1892. 368 p. 332.4/152 Die Abordnung sächsischer Frauen in !
-

23o

-

Magyaren und Sachsen. 1848-1911* Leipzig: Dieterich. 1912. loo p. 332.4/155 Korodi, Lutz: Siebenbürgen und das ungarische Mutterland. Charlottenburg. 1916. 54 p. 332.4/158 Müller, Carl: Beiträge zur Wirtschaftsgeschichte der deutschen Siedlungen bei Sathmar in Rumänien. Stuttgart: Ausland und Heimat. 1932. 159 p.^/Schriften des Dt. Auslands-Instituts Stuttgart; E,8/ 332.4/19o Iorga, N.: Ce sint si ce vor sasii din Ardeal. Bucuresti: Cultura Neamului Romanesc. 1919. 51 P332.4/2oo Siegmund, Heinrich: Deutsohen-Dämmerung in Siebenbürgen. Her­ mannstadt: Honterus. 1931. 241 p. 332.4/21o Schmidt, Isolde: Beiträge zur Geschichte des südostdeutschen Parteiwesens 1848-1914. München: Schick. 1939. 149 p. /Ver­ öffentlichungen d. Südostinstituts; 19/ 332.4/215 Hanzó, Lajos: Az erdélyi szász önkormányzat kialakulása. Sze­ ged. 1941. 83 p. /Ért. a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetéből; 1/ 332.4/231 Sárközi, Zoltán: Az erdélyi szászok a nemzeti ébredés korában /179o-1848/. Bp. 1963. 152 p. /Ért. a tört. tudományok köré­ ből; 28/ 332.4/240 Sárközi, Zoltán: Az erdélyi szászok 1848-1849-ben. Bp. 1974. 99 p. 332.4/241

ßüd-Ungarn:

333

Baróti, Lajos /ed./: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez. Temesvár. 5. 19oo. 171 p. 333/5 Popovic, D.J. - Secanski, %.: Gradja za istoriju naselja u Vojvodini od 1695 do 1796. Növi Sad. 1936. 144 p. /Istorisko drustvo u Novom Sadu; 4/ 333/5.1 Griselini, Franz: Versuch einer politischen und natürlichen Geschichte des temeswarer Banats. 1-2. Wien: Krauss. 178o. 1. 3ol p. 2.135 p. 333/9 Böhm, Leonhard: Geschichte des Temeser Banats. Leipzig: V/iegand. 1861. 324 p. 333/lo Schwicker, Johann H.: Geschichte des Temeser Banats. Pest. 1872. 47o p. 333/15 Kraushaar, Karl: Kurzgefasste Geschichte des Danates und der deutschen Ansiedler. Y/ien: Herold. 1923. 28o p. 333/15.1

-

231

-

Milleker, Felix: Kurze Geschichte des Banats. V/rschatz: Kirschner. 1925. 48 p. 333/17 Milleker, Felix: Geschichte des Banater Teiles des UnterenDonau-Gebietes. Bela Crkva: Kirchner. 1929. 21 p. /Banater Bücherei; 41/ 333/17.1 Milleker, Felix: Kulturgeschichte der Deutschen im Banat 17161918. Vrsac: Kirchner. 193o. 128 p. 333/18 Stanglica, Franz: Die Auswanderung der Lothringer in das Ba­ nat und die Batschka im 18. Jahrhundert. Frankfurt a.M. 1934. 75 p. 333/18.10 Wettel, F.: Biographische Skizzen. Beiträge zur Geschichte d. Temescher Banates. Temesvár. 19o8. 182 p. 333/2o Pesty, Frigyes: A szörényi bánság ás Szörény -vármegye történe­ te. 1-3. Bp. 1. 1877. 482 p. 2. 1878. 579 p. 3. 1878. 426 p. 333/35 Österreich, Ungarn und die Woiwodina. Wien. 185o. 227 p. 333/4o Vanicek, Fr.: Spezialgaschichte der Militärgrenze. Wien. 1. 1875. 588 p. 333/45 Schvicker, J.H.: Geschichte der Österreichischen Militärgrenze, Wien, Teschen: Prochaska. 1883. 446 p. 333/5o Nemoianu, F.: Probleme Bánátene. Lugos: Tip. Nationale. 1926. 89 p. 333/62 Nemoianu, P.: Ardealul si Bánatul dupä unire. Oluj: Bornemisa. 1925. 7o p. 333/65 Kisch, Gustav: Das Banat im Spiegel seiner Ortsnamen. Temeswar: Banater dt. Kulturverein. 1928. 43 p. /Banater Deutsche Kulturhefte; 11,3/ 333/7o Haiducken, Kumanen, Jazygen u.a.

334

Császár, Edit: A hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen. 1932. 67 p. /A debreceni Tisza István Tudományos Társaság honismertető bizottságának kiadványai; 7,28/ 334/4 Komáromy, András: A szabad hajdúk,történetére vonatkozó levél­ tári kutatások. Bp. 1898. 72 p. /Ért. a tört. tud. köréből; 17,6/ 334/5 Dudás, Gyula: A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. szá­ zadban. Szeged. 1887. 115 p. 334/8

-

232

-

Najláth, Béla: A hajdúk kibékitési kísérlete Inánchon l6o7-ben. Bp. 1882. 32 p. 334/10 Kring, mklós: Kun 68 jász társadalomelemek a középkorban. Bp. 1932. 5o p. /Sep. aus: Századok.1932/ 334/19 Tóth, Tivadar: A jászkunok története a török hódoltság korában. Szolnok. 1913. 98 p. 334/2o Kelemen, Kajetán: A Já8z-Kun redemtion története éa fejlődése a jelen korig. Szeged. 1877. 265 p. 334/25 Horváth, Petrus: Connnentatio de initiis ac maioribus Jazygum et Cumanorum. Pest. 18ol. 255 p. 334/27 Horváth, Péter: Értekezés a kunoknak és jáazoknak eredetekrűl, azoknak régi és mostani állapotjokrúl. Pest. 1825. 156 p. 334/29 Fejér, György: A kunok eredete. Pest. 185o. lo4 p. 334/32 Révfy, Lajos: II. Rákóczi Ferenc és a jász-kunok. Szolnok. 19o6. 137 p. 334/35 Gyárfás, István: A jász-kunok története. 1-4. Keoskemét, Szol­ nok, Budapest. 1. l87o. 612 p. 2. 1873. 487 p. 3. 1883. 795 p. 4. 1885. 436 p. 334/38 Fodor, Ferenc:, A jászság demográfiája a XVII. században. Bp. 1934. 21 p. /Ert. a filozófiai és társad, tud. koréból; IV,8/ 334/5o. 1 u.2 Kroatien, Slawonien, Dalmatien:

335

Margalita, Ede: Horvát történelmi repertórium. 1-2. Bp. 1. 19oo. 783 p. 2. 19o2. 867 p. 335/5 Siáid, Ferdo: Priruőnik izvora hrvatske historije. U Zagrebu. 1. 1914. 653 p. 335/10 SmiŐiklaa, T. /ed./: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. 2-14. Zagrabiae: Aoad. Soient. 2. 19o4. 499 p. 3. 19o5. 538 p. 4. 19o6. 647 p. 5. 19o7. 77o p. 6. 19o8. 815 p. 7. 19o9. 491 p. 8. 191o. 668 p. 9. 1911. 678 p. lo. 1912. 777 p. 11. 1913. 734 p. 12. 1914. 775 p. 13. 1915. 764 p. 14. 1916. 728 p. 335/15 Ljubiő, Sime /ed./: Listine 0 odnogajih izmedju juZnoga slavenstva i MletaŐke republike. 2.5-lo. U Zagrebu: Jug. Akad. 2. 187o. 464 p. 5. 1875. 353 p. 6. 1878. 3o9 p. 7. 1882. 325 p. 8. 1886. 299 p. 9. 189o. 489 p. lo. 1891. 496 p. /Monumenta speot. históriám slavorummerid.; 2,5,9,12,17,21,22/ 335/16

-

233

-

Ljubid, S. /ed./: Index rerum, personalium et looorum in voluminibus 1-V. Monumentorum speotantium históriám slavorum meridionalium. Zagrabiae: Aoad. Soient. 1893. 393 p. /Monumenta speot. históriám slavorummerid.; 24/ 335/16.1 Ljubid, Simeon /ed./: Commissonee et relationes Venetae. 1-3. Zagrabiae: Aoad. Soient. 1. 1876. 242 p. 2. 1877. 3o2 p. 3. l88o. 3oo p. /Monumenta speot. históriám slavorummerid.; 6.8.11./ 335/16.2 Monumenta Ragusina. Libri reformationum. 1-5. Zagrabiae: Aoad. Soient. 1. 1879. 315 p. 2. 1882. 4ö9 p. 3. 1895. 369 p. 4. 1896. 288 p. 5. 1897. 448 p. /Monumenta speot. históriám alavorum merid.; lo.l3.27.28.29./ 335/25 Bogiáió, V. /ed./: Acta ooniurantionem Petri a Zrinio et Franoisci de Frankopan nee non Franoisci Nadasdy illuatrantia /1663-1671/. Zagrabiae. 1888. 284 p. /Monumenta spect. histó­ riám slavorummerid.; 19/ 335/27 Speratus, Nodilo /ed./: Annales Ragusini anonymi item Nicolai de Ragnina. Zagrabiae. 1883. 328 p. /Monumenta spect. históri­ ám slavorummerid.; 14. Scriptores 1./ 335/28 Lopaáid, Radoslav /ed./: Acta históriám oonfinii militaris oroatioi illuatrantia. - Spomemioi hrvatske Krajine. Zagrabiae. 1889. 519 p. /Monumenta spect. históriám slavorum merid; 2o/ 335/29 Horvát, Carolus /ed./: Monumente Uscoochorum illuatrantia. 1-2. Zagrabiae. 1. 191o. 460 p. 2. 1913. 582 p. /Monumenta apect. históriám slavorum merid.; 32.34./ 335/31 Őiáic, Ferdo /ed./: Hrvatski saborski spisi. 1-5. Zagreb. 1. 1912. 4o5 p. 2. 1915. 5o8 p. 3. 1916. 532 p. 4. 1917. 6o3 p. 5. 1918. 696 p. /Monumenta spect. históriám slavorummerid.; 33.36.39.41.42./ 335/33 Körbler, Duro /ed./: Abatis Stephani Grandii Ragusini epistolae scriptae /1667-1683/. Zagrabiae: Acad. Scient. 1915. 527 p. /Monumenta spect. históriám slavorummerid.; 37/ 335/35 Laszowski, Aemilius /ed./: Monumenta Habsburgica regni Croatiae, Dalmatiae, Slavoniae. 1-3. Zagrabiae: Acad. Soient. 1. 1914. 528 p. 2. 1916. 582 p. 3. 1917. 6o7 p. /Monumenta speot. his­ tóriám slavorummerid.; 35.38.4o/ 335/38 Klaid, Vjekoslav /ed./: Acta Keglevichiana annorum 1322-1527. Zagrabiae: Acad. Scient. 1917. 129 p. /Monumenta speot. histó­ riám slavorum merid.; 42/ 335/41 Nodilo, Speratus /ed./: Chronica Ragusina Junii Restii item Joannis Gundulae. Zagrabiae: Acad. Scient. 1893. 439 P* /Monu­ menta spect. históriám slavorum merid.; 25. Scriptores 2./ 335/43

-

234

-

Baltasari Adami Kercselich: annuae 1748-1767. Zagrabiae: Acad. Scient. 19ol. 668 p. /Monumenta spect. hiatoriam slavorum merid.; 3o. Scriptores 4./ 335/47 Klaiő, Vjekoslav /ed./: Antonii Vramecz: Krónika. Zagrabiae. 19o8. 62 p. /Monumenta spect. históriám slavorum merid.; 31. Scriptores 5./ 335/49 Miskolczy, Gyula /ed./: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. 1-2. Bp. 1. 1927. 640 p. 2. 1928. 576 p. 335/55 Gelcich, József /ed./: Raguza és Magyarország összeköttetései­ nek oklevéltára. Bp. 1887. 923 p. 335/58 Zbornik kralja Tomislava u spornen looo god. hrvatskoga kraljevstva. U Zagrebu: Jugosl. Akad..1925. 686 p. 335/6o áiáió, Ferdo /ed./: Korespondencija Ra5ki-Strossmayer. 1-2. Zagreb: Jugosl. Akad. 1. 1928. 414 p. 2. 1929. 446 p. 335/65 Pency, Friedrich: Die Entstehung Croatiens. Bp. 1882. 86 p. /Sep. aus: Ungarisches Revue. 1882/ 335/7o áiáic, Ferdinand: Geschichte der Kroaten. Zagreb. 1. 1917. 4o7 p. 335/72 áimrak, Joannes: De relationibus slavorum meridionalium cum Sancta Romana sede Apostolica saeculi XVII. et XVIII. Zagreb. 1. 1926. 178 p. /Aoademia theologica croatica; 7/335/74 Dobos, Ferencz: Az Adria uralmának kérdése a XIV-ik században. Kolozsvár. 19o5- 84 p. 335/75 Lenel, Walter: Die Entstehung der Vorherrschaft Venedigs an der Adria mit Beiträgen zur Verfassungsgeschiohte. Strassburg: Trübner. 1897. 145 p. 335/8o Mikoozy, Josephus: Otiorum Croatiae liber unus. Buda. I806. 447 p. 335/85 Gyurikovits, Georgius: De situ et ambitu Slavoniae et Croatiae. Pest. 1844. 68 p. 335/95 Taube, Friedrich Wilhelm von: Historische und geographische Beschreibung des Königreiches Slavonien und des Herzogthumes Syrmien. 1-3. Leipzig. 1777. 1. 99 p. 2. I04 p. 3. 128 p. 335/100 Sermage, C.J.P. von: Die ursprüngliche Vereinigung der König­ reiche Croatien, Dalmatien und Slavonien mit der Krone Ungarns. Wien: Ghelen. /Sep. aus: Österreichische Zs.f.Gesch.u.Staats­ kunde./ 335/lo5

-

235

-

Mohi, Adolf: Horvátok bevándorlása 1593-ban. Bp. 1915. 34 p. /A Sz.-István-Társulat tud. és irod.osztályának felolvasó üléseiből; 92/ 335/lo8 Horvát, Stephan von: Über Croatien als eine durch Unterjochung erworbene ungarische Provinz und des Königreichs Ungarn wirk­ lichen Teil. Leipzig: Köhler. 1844. lo8 p. 335/llo Tarczay, Erzsébet: A reformáció Horvát-Szlavonországban. Deb­ recen. 1929. 93 p. /Sep. aus: Theologiai Szemle. 5.p.195-287/ 335/117 Wachsmuth, W.: Geschichte des Illyrismus... Leipzig: Mayer. 1849. 199 p. 335/119 Poőhradczky, József: Szlavóniáról, mint Magyarországnak alkot­ mányos részéről. Buda. 1837. 88 p. 335/12o Szalay, László: A horvát kérdéshez. Fest. 1861. 94 p. 335/120.5 Szalay, Ladislaus: Zur ungarisoh-kroatisohen Frage. Pest, Leipzig: Lauffer et Stolp. 1863. 78 p. 335/12o.7 Muravölgyi, J.: Muraköz és a horvátok. Bp. 1929. 36 p. 335/121 Strohal, Ivan: Statuti primorskih gradova i opcina. Bibliografiőki naert. Zagreb. 1911* 121 p. 335/125 De Municipalibus iuribus et statutis regnorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae. Zagrabiae: Franc. Suppan. 183o. 88 p. 335/130 Tarczay, Erzsébet: A jobbágyság története Horvátországban. Bp. 1913. 116 p. 335/135 Dümmler, Ernst: Über die älteste Geschichte der Slawen in Dalmatien /549-928/. Wien: Braumüller. 1856. 80 p. 335/15o Marczali, Henrik: Az Árpádok és Dalmáczia. Bp. 1898. I06 p. 335/155 Palugyay, Imre /jun./: Történeti vázlatok Dalmátiának hazánk­ hoz! viszonyairól. Pest. 1852. 83 p. 335/165 Strohal, Ivan: Pravna povujest dalmatinskih gradova. 1. U Zagrebu: Dioníoke Tisk. 1913. 375 p. 335/17o Chalovacko, Jakab: Unijadjelje u Dalmaciji. Növi Sad. 1888. 35 p. 335/175 Bianchi, Carlo Federioo: Zára eristiana. 1-2. Zára. 1. 1877. 547 p. 2. 1879. 544 p. 335/178 Kroatien u. dessen Beziehungen zu Bosnien. Wien: Konegen. 19o9. 136 p. 335/180

(2v) 3 ;;/e5