Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék
Bérfőzés keretében előállított pálinka adóztatása és a gazdaság szereplőire gyakorolt hatásai
Konzulens: Dr. Varga Zoltán PhD, egyetemi docens
Készítette: Rigó Nikoletta Közigazgatás-szervező szak
University of Miskolc Faculty of Law Institute of Public Law Department of Financial Law
The taxation of payment distilled brandy and the effects of the economic operators on
Tutor: Dr. Varga Zoltán PhD, associate professor
Author: Rigó Nikoletta Közigazgatás-szervező szak
2
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS
4
2.
PÁLINKAFŐZÉS A KEZDETEKBEN ÉS NAPJAINKBAN 2.1. A szesztermelés története 2.2. A pálinkafőzés kialakulása Magyarországon 2.3. A szesz adóztatásának és ellenőrzésének története 2.4. A szesz adóztatására vonatkozó hatályos jogszabályok 2.5. A magyarországi bérfőzés helyzete az Európai Unión belül 2.6. A szesz adóztatásával kapcsolatos kedvezmény 2.7. A bérfőzéssel kapcsolatos fogalmi meghatározások
3.
A BÉRFŐZÖTT PÁLINKA UTÁNI ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉS A TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 17 3.1. Az adófizetési kötelezettség keletkezése 17 3.2. Az adó megfizetésének módja 18 3.3. Eljárási szabályok 19 3.4. A bérfőzésre vonatkozó egyéb rendelkezések 21
4.
A BÉRFŐZÉSI SZESZADÓ VÁLTOZÁSA 1998-TÓL NAPJAINKIG 4.1. A bérfőzési szeszadó alapja 4.2. A bérfőzési szeszadó kiszámítása 4.3. A bérfőzési szeszadó változása 1998-tól 2016-ig
23 23 23 25
5.
AZ ADÓMÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A GAZDASÁG SZEREPLŐIRE 5.1. A bérfőzést végző szeszfőzdék elhelyezkedése az adóraktárak között 5.2. A bérfőzést végző szeszfőzdék számának alakulása 5.3. A bérfőzött pálinka alapanyagának változása 5.4. A bérfőzött pálinka mennyiségének változása
28 30 31 36 39
6 6 7 8 11 13 14 14
6.
AZ ADÓMÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A FOGYASZTÓKRA, MINT A BÉRFŐZÉSI SZESZADÓ ALANYAIRA 41 6.1. Az adómérték változásának általános hatásai a fogyasztókra 41 6.2. A bérfőzető fogalmában bekövetkezett változások és azok hatásai 43
7.
A PÁLINKÁVAL KAPCSOLATOS ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ÉS AZOK SZANKCIONÁLÁSA 48 7.1. A pálinkával kapcsolatban elkövetett jogsértések 48 7.2. A jogsértések szankcionálása 49
8.
ÖSSZEFOGLALÁS
51
IRODALOMJEGYZÉK 9.1. Felhasznált irodalom 9.2. Internetes források
53 53 54
10. JOGSZABÁLYJEGYZÉK
55
11. KIFEJEZÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
56
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet
57 57 59 60
9.
3
1. BEVEZETÉS Magyarországon a pálinkafőzés évszázados hagyományokkal rendelkezik. Az országosan előállított szeszmennyiségnek a kisebb részét képezi a szeszfőzdék által előállított pálinka, ellenben mégis jelentősége van az utána fizetendő adónak és annak elemzésének. Mivel egyrészt az ily módon előállított pálinka minősége jobb a hideg úton készült pálinkánál, másrészt jelentős mennyiségű pálinkát készítenek egyes vidékeken bérfőzés keretében, amely a nemzetgazdaság számára oly fontos adóbevételek egy részét biztosítja. Ezért szükséges, hogy ismerjük a pálinka után fizetendő adó számításának menetét, és az előállításával foglalkozókra, valamint a fogyasztókra gyakorolt hatását. Dolgozatom témájaként azért választottam ezt a tradicionális pénzügyőri tevékenységgel összefüggő kérdéskört, mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál eltöltött 5 év alatt megismertem a bérfőzési szokásokat, a vonatkozó szabályozás változásait, valamint Nógrád megye szeszfőzdéit. Ezek között van szeszüzemi mértékben termelő "nagyüzem" és van néhány száz lelket számláló kisfalu igényeit ellátó "kis szeszfőzde". Szeretnék rávilágítani a bérfőzött pálinka után fizetendő adó speciális helyzetére (megállapítása, megfizetése) és az adórendszeren, ezen belül is a jövedéki adók helyzetében betöltött szerepére. Örömmel tölt el azon rendelkezés, mely hungarikummá nyilvánította a pálinkát, ezáltal levédetve nemzetközi szinten is a pálinka nevét. Napjainkban a hagyományos pálinkafőzés kezd előtérbe kerülni, a kommersz italokkal szemben. Kialakulóban van az új igazi pálinkát szerető és fogyasztó generáció, ezáltal vannak olyan emberek, akik fáradtságot nem sajnálva összegyűjtik a pálinka alapanyagát képező gyümölcsöt, borseprőt és a saját alapanyagból, saját kezűleg készített cefréből főzetett pálinkát büszkeséggel kínálják baráti társaságban, ismerősök között. A szabályozások és korlátozások ellenére kialakultak a lakosság körében a mindennapi pálinkafogyasztás szokásai, melyet jól jellemez, hogy az elmúlt évben 228.614 személy főzetett pálinkát az ország közel hatszáz szeszfőzdéjében. Ennek köszönhetően a bérfőzés évente a költségvetésnek több milliárd forintot meghaladó adóbevételt eredményez. Mint a bérfőzetők számából látható, ez az adófajta a lakosság egy jelentős részét érinti közvetlenül, viszont szűk körben ismerik az adóztatását.
4
A bérfőzési szeszadó nem szerepel jelentős helyen az állami adóbevételek között, mégis azt lehet mondani, hogy az egyik legbiztosabban befolyó állami bevételnek tekinthető, speciális adóztatása miatt. Meglátásom szerint ezen adófajta számítási, megfizetési módjának megismerése – lévén különleges helyzetére és „ismeretlenségére” – időszerű és szükséges. Szakdolgozatomban ismertetni kívánom a pálinkafőzés rövid történetét, hagyományait, adóztatásának változásait és annak hatásait mind a fogyasztókra, mind az előállítókra.
5
2. PÁLINKAFŐZÉS A KEZDETEKBEN ÉS NAPJAINKBAN 2.1. A szesztermelés története Társadalmunk egyik legősibb itala a pálinka, amelyet a világ szinte minden táján fogyasztanak. Tájanként, országonként igen különböző az alapanyaga. Az időjárás és a természeti adottságok alakították ki ezt a változatosságot. Már időszámításunk előtt több ezer évvel ismerték a szeszes erjedést és alkalmazták anélkül, hogy közelebbről vizsgálták volna a folyamatot. A gyümölcsök felületén és a levegőben élő mikroorganizmusok az ember tudatos beavatkozása nélkül, spontán is erjesztették a cukortartalmú anyagokat. A kierjedt, alkoholos folyadék mámorító hatását felismerve később tudatosan készítették azokat. Az italokat különböző vallási szertartások alkalmával fogyasztották, mivel a szeszes italok „születésének” titkát istenektől eredőnek tartották. Kezdetben csak borból desztilláltak alkoholt, amelyet a „bor lelkének” neveztek, latin szóval "spiritus vini"-nek. Máig több élő nyelvben is a spiritusz szó a szesz megnevezésére ebből maradt meg. A szesz lepárlással való elválasztása és töményítése csak évezredekkel az alkoholos erjedés megismerése után vált lehetővé. Már Arisztotelész (i.e. 384-322) és a görög alkimisták is tettek a megfigyeléseket desztillációra vonatkozóan, de a szeszpárák cseppfolyósításához szükséges hűtés ismeretének hiányában nem tudták a gyakorlatban kivitelezni a műveletet. A VIII. és XI. század között élő arab tudósok fejlesztették ki a mai értelemben ismert desztillációt, viszont arra vonatkozóan nincs bizonyíték, hogy azt alkalmazták volna a szesz töményítésére is. Az olaszok vették át a görög és arab alkimisták vezető szerepét a középkor elején. Az első szeszlepárlást valószínűleg a XI. században, Itáliában végezték. A Mappa Calviculában találtak erre vonatkozó írásos utalást a XII. században, de ennek korábbi kéziratában még nem szerepelt. A desztilláció kifejezés a destillare az olasz alkimistáktól származik, azaz kicsepegtetni latin szóból. Paracelsus (1493-1541) híres filozófus és orvos használta először az alkohol elnevezést, majd később Lavoisier nyomán vált közismertté. Paracelsus borból állította elő az alkoholt úgy, hogy a vizet kifagyasztotta, a maradékot a jégről leöntötte. Az így nyert alkoholt gyógyításra használta. A borból desztillációval nyert spiritus vinit az olaszok pestis elleni gyógyszerként használták már 1250 körül. A Föld különböző országaiban más és más alapanyagokból történő szeszgyártás fejlődött ki. Így például Franciaországban, ahol a szőlőtermesztésnek jelentős hagyományai voltak, borból, skót 6
és ír területen gabonából, Nyugat-Indiában cukornádból, Magyarországon gyümölcsből, gabonából gyártották a szeszt. 2.2. A pálinkafőzés kialakulása Magyarországon Magyarországon az Anjou ház uralkodásának idejére a XV. századra vezethető vissza a bor főzésének és a gyümölcspálinka előállításának kezdete. Ekkorra tehető a pálinkafélék hazai elterjedése, amikor Károly Róbert feleségének, Erzsébet királynénak a köszvényét az aqua vitae –vel (aqua vitae reginae Hungarie – „magyar királyné életvize”)1 gyógyították. A borból előállított szesztől megkülönböztetve crematum, crematura nevekkel illették a gabonából készült párlatokat Mátyás korában, míg először – a szlovák nyelvterületről átvett – pálinkaként csak mintegy négyszáz évvel később nevezték eme bódító italokat. Az írásos dokumentumok alapján seprőpálinkát először 1540-ben, szilvapálinkát 1772-ben, törkölypálinkát 1822-ben állítottak elő. A szlovák nyelvből átvett pálinka szót a gabonaalapú párlatok kifejezésére a XVII. századtól használják. A pálinka előállítása, mint tevékenység kialakulása, hazánkban is évszázadokra mutat vissza. Elmondható, hogy a pálinka egyéni (házi) lepárlása megelőzte az iparszerű előállítást. Ez a tevékenység alapozta meg a már előbbiekben említett technikai fejlődés eredményeképpen a szeszfőzdék rendszerének kialakulását a gyümölcsöt termelő vidékeken. A szesztermelés kezdetén még nem különült el a szesz- és gyümölcspálinka-főzés. A gabonaszesz készítése a XVII. századra általánossá vált már Magyarországon is. Földesúri előjog volt a pálinkafőzés (melyet a XIX. században törvényerőre emeltek), ezért a paraszti főzést korlátozták. Továbbá tiltották a pálinka előállítását kenyérgabona felhasználásával, illetve az istentiszteletek idején tilos volt a pálinkafőzés. Megbízható adatok 1850-től - a szeszadó bevezetésétől - állnak rendelkezésünkre. 1851-ben, az akkori Magyarország területén 105.129 főzdét írtak össze, ami azt jelenti, hogy csaknem minden gazdaságnak, uradalomnak illetve településnek volt saját szeszfőzdéje. A nagybirtok nyers- és hulladék anyagát a szeszfőzdék alkoholként és takarmányként hasznosították. A XIX. század derekán a szeszfőzdéket – annak kellemetlen szaga miatt – kiköltöztették a külvárosba, és bevezették a pálinkaadót, majd e tevékenység állami monopóliummá vált az évszázad derekától. A XX. század közepén kialakult a feles főzés rendszere, mely értelmében a termelés fele a főzetőé, míg a másik fele az államé.
1
Balázs Géza: Pálinka, a hungarikum Állami Nyomda Rt. Budapest – 2004. 16. o.
7
Jelentős hasznot hozott a szeszfőzés, ezért a földbirtokosok kiváltsága lett. A termelés koncentrálásával (a szeszgyárak létrejöttével) a kis főzdék elveszítették versenyképességüket, ezért számuk egyre csökkent. Az ipari szeszgyártás Magyarországon 1912-re világviszonylatban is jelentős mértékű lett, 30 ipari és 830 mezőgazdasági szeszgyár összesen 1.238.966 abszolút hektoliter szeszt termelt. Az 1920-as év végére az előállított szeszes ital mennyisége 200.000 abszolút hektoliterre csökkent. Az állam korlátozta a szesztermelést ezt követő években, csak export esetén adott engedélyt többlettermelésre. A keretmennyiséget egy évre határozták meg szeszgyáranként, ennél fogva meglehetősen rapszodikus volt a pálinkatermelés mennyisége és megoszlása. A pálinkatermelés alakulására a szeszmérő gépek (1924-1926) felszerelése is negatív hatást gyakorolt. A negatív hatás abban nyilvánult meg, hogy amíg ezek a szeszmérőgépek nem léteztek a pálinkafőzés rendszerében, addig csak az előállítható pálinka éves mennyisége volt meghatározva. A szeszmérőgépek bevezetésével az előállítható pálinka mennyisége már ellenőrzés alá került. 1932-től
a pálinkatermelés
visszaesése a
jövedelmezőség romlásával
is
magyarázható, továbbá azzal is, hogy a gazdasági világválság következtében az életszínvonal hanyatlása a pálinkafogyasztásra is kihatott. A pálinkafőzéshez olyan további intézkedések kapcsolódtak, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság idején, vagy az 1952-1970 közötti időszakban a feles főzés (a termés fele a gazdáé, fele az államé). 2.3. A szesz adóztatásának és ellenőrzésének története „A jövedék adókból, illetékekből és állami monopóliumokból származó, ahhoz kapcsolódó állami jövedelem. Az állam, bizonyos áruk termelését, forgalmát, árusítását magának tartja fenn, a versenyt kirekeszti, megszabja az árakat, s ebből jövedelmet szerez a kincstár számára. Alapvetően két fajtáját különböztetik meg. A pénzügyi célú, azaz bevételszerzési jövedéket és közgazdasági célú jövedéket, amelynek elsődleges célja az állam közgazdasági érdekeinek érvényesítése.” 2 A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan régebben is szabályozva volt a jövedéki tevékenység tárgyi, személyi feltételei és a kapcsolódó, bejelentési kötelezettség. Az adóbevételek biztosítása érdekében szigorú feltételeket, kereteket szabtak a jövedéki termékek előállításához, illetve forgalmazásához, továbbá meghatározták, hogy az adott szeszgyár egy év alatt mennyi alkoholt állíthat elő. 2
Magyar Nagylexikon - Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest 2000. 352. o.
8
A szeszfőzdéket már a XIX. században alkotott törvények két csoportra „osztották”: a fogyasztási adó és a termelési adó alá eső szeszfőzdékre. Az adót a termelési adó alá eső szeszfőzdének a szesz termelésekor, a fogyasztási adó alá esőnek a hivatalos ellenőrzés alatt tartott szesz szabad forgalomba bocsátásakor kellett megfizetnie. A szeszfőzde üzemeltetője a termelési adó fizetésére, jövedékcsonkítás esetén a vállalkozó közvetlen felelőssége mellett az üzletvezető volt kötelezve. A fogyasztási adót annak kellett megfizetnie, aki a szeszt szabad rendelkezésre átvette, jövedékcsonkítás esetén a szeszfőzde üzemeltetőjének közvetlen felelőssége mellett annak kellett megfizetnie, aki a szeszt - tudva azt a körülményt, hogy azt a fogyasztási adó alól elvonták - magához vette. Bejelentési kötelezettség terhelte az adóköteles műveletet. Adóköteles műveletnek azt tekintették, melynek bejelentését a fogyasztási adó megszabása, vagy biztosítása végett rendeltek el. A megtörtént bejelentésről, annak megvizsgálása után bárcát állítottak ki, amely azokra a szeszfőzdékre nézve, amelyek termelési adó alá estek az adó megfizetését, vagy adóhitel esetén az adó előírását, illetőleg azokra a szeszfőzdékre nézve, melyek a fogyasztási adó alá estek, a bejelentett alkoholmennyiséget bizonyította. Egy új ellenőrző szerv létrejöttét is igényelték az állami intézkedések, korlátozások és szabályozás. 149 évvel ezelőtt – 1867. március 10-én – gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter
1.
számú
körrendeletével
létrehozta
a
magyar
királyi
felügyelőségeket, melyek alárendeltségében létrejött az önálló Magyar Királyi Pénzügyőrség is.3 Az állam hagyományosan a pénzügyőrség útján gyakorolta a jövedéki termékek ellenőrzését. Az 1867. évet megelőző időszakban 1835-től a jövedéki őrség, 1843-tól császári- királyi pénzügyőrség ellenőrizte a szeszfőzdéket és a szeszadó befizetését. Klasszikus és talán a legtöbbek által ismert pénzügyőri tevékenység volt a bor és a pálinka előállításából keletkező adókötelezettség felügyelete. A modern kori jövedéki szabályozás alapjait az 1868. évi XVI. törvénycikk a szeszadóról teremtette meg. Ettől kezdve a pénzügyőrök ellenőrizték a pálinka előállítását, mely a mai nap már a Vám- és Pénzügyőrség jogutódjaként megalakult Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik. Az előállított szesz mennyiségének megállapítása céljából minden szeszt előállító vállalatnál a pénzügyminiszter által engedélyezett, hitelesített szeszmérőgépet kellett 3
Arnold Mihály: Ma már holnap van – A magyar gazdaság és a Vám- és Pénzügyőrség Viva Média Holding Budapest – 2003. 7.o.
9
alkalmazni és ennek jelzései alapján kellett megállapítani időszakonként az előállított szeszmennyiséget. A mezőgazdasági, ipari és egyedárusági szeszfőzdékben Beschorner vagy Dolainski-féle szeszmérőgépet, a bor és gyümölcs szeszfőzdékben, valamint a pálinkafőzdékben pedig Weszycki-féle szeszmérőgépet kellett alkalmazni. A termelt szesz mennyiségének és adójának megállapítása a szeszmérőgépek bevezetésével leegyszerűsödött. A felsorolt szeszmérőgépek közül a Beschorner- és a Weszycki-féle szeszmérőgépek
ma
is
a
legszélesebb
körben
elterjedt
és
alkalmazott
mérőberendezések. A XIX. században megalkotott szesztörvényben lényeges változás 1938. szeptember 1-ig a szeszegyedáruságról szóló 1938. évi XXX. törvény bevezetéséig nem történt. Azt értették szeszegyedáruságon, hogy kizárólag az állam rendelkezik a szesz előállítása, finomítása, külföldről való behozatala és értékesítése felett. Szesz előállításával, finomításával, víztelenítésével, külföldről történő behozatalával csak az foglalkozhatott, aki erre a pénzügyminisztertől engedélyt kapott. A pálinka és borpárlat termelésének, adóztatásának ellenőrzése (az adótételektől eltekintve) nem sokat változott a II. világháború utáni évekhez képest. Egyetlen lényeges változás, hogy az alszesz mérésre berendezett szeszfőzdékben át kellett térni a finomítvány mérésére, amely néhány szeszfőzdének meglehetősen nagy bevételkiesést okozott. Megszűnt a pálinka bérfőzés felesfőzési rendszere is. A vállalkozások feltételeinek liberalizálásával a rendszerváltást követően a meglevő szabályok túlságosan enyhének bizonyultak és az adófizetés megkerülésével egyesek óriási illegális anyagi haszonra tettek szert. A költségvetés hatalmas bevételkiesést szenvedett. Szükség volt tehát egy, a kor szelleméhez és követelményeihez igazodó feltételrendszer kialakítására. A jövedéki szabályozásról és a jövedéki ellenőrzésről szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) ennek jegyében született meg. Az új törvény 1993. július 1-én lépett hatályba és a jövedéki termékekkel kapcsolatos tevékenységet a korábbinál lényegesen szigorúbb feltételekhez kötötte. Bevezetésre került a zárjegy intézménye is régi-új rendelkezésként, melyet többek között az alkoholtermékekre alkalmaztak. Ez alól kivételt képezett a bérfőzés keretében előállított pálinka. Az 1995. évi LXVIII. törvénnyel módosították a Jszt-t a feketepiac és a visszaélések visszaszorítása érdekében. Szigorúbb feltételrendszert, következesebb szankcionálást rendeltek el, továbbá bevezetésre került a jövedéki biztosíték nyújtása. Felmerült annak igénye, hogy e törvény helyett egy új, a megváltozott társadalmi viszonyoknak jobban megfelelő törvény kerüljön megalkotásra, mivel a törvény megalkotása során számos „kiskapu” 10
maradt nyitva, amit a feketegazdaság szereplői ki is használtak, óriási károkat okozva ezzel a nemzetgazdaságnak. Az előzőekben leírtakra is figyelemmel került bevezetésre – holland mintára – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.), mely 1998. január 1-jén lépett hatályba. E törvény már felkészülve az Európai Unióhoz való csatlakozásra, egy nagy lépés, jelentős közelítés volt az EU joggyakorlatához. A Jöt., valamint az ennek végrehajtására kiadott 35/1997. (XI.26.) PM rendelet (továbbiakban: Vhr.) célja, hogy ne érje hátrány a gazdasági élet tisztességes szereplőit és visszaszoruljon a jövedéki termékek illegális piaca. Ezen jogszabályok részben a Jszt. egyes rendelkezéseire, részben az uniós jogszabályokra épültek, de tartalmaztak új elemeket is, melyek célja a Jszt. hiányosságainak kiküszöbölése, a meglevő "kiskapuk" bezárása, a speciális piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás, valamint az adók beszedésének megszigorítása. Az új jogszabályok bevezetésével némileg átláthatóbbá váltak a jövedéki termékekkel kapcsolatos viszonyok. A szeszfőzdék jövedéki és adóztatási felügyelete évtizedek alatt szinte a tökéletességig finomodott. Bizonyítja ezt a szeszfőzdék által elkövetett adórövidítések és egyéb jogsértések csekély száma. 2.4. A szesz adóztatására vonatkozó hatályos jogszabályok Az Országgyűlés elfogadta 2003-ban a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályiról szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (a továbbiakban: harmonizált Jöt.), mely már „EU kompatibilis”, tehát megfelel az Európai Unió előírásainak, elvárásainak. A harmonizált Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelettel (a továbbiakban: rendelet) együtt jelentős mértékben megváltoztatja a bérfőzésre vonatkozó szabályokat, mivel szigorította a bérfőzés rendszerét az EU előírásainak megfelelve. A csatlakozási szerződés szerint, háztartásonként 50 liter pálinkát lehet évente bérfőzés keretében lefőzetni. Az 50 liter alatt nem a tényleges 50 litert kell érteni, hanem a 86 tf%-os gyümölcsszeszt. Ami azt jelenti, hogy 50 liter 86 tf%-os gyümölcsszeszt lehet háztartásonként és évente főzetni. A könnyebb értelmezhetőség kedvéért a „megszokott” 50 tf%-os pálinkából 86 liter főzethetünk évente. A pálinka azonban ebben az esetben is kizárólag gyümölcsből készülhet.
11
A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a pálinka elnevezést viselő termék Magyarországon 100 %-ban gyümölcsből készülhet és az Unióban ezt a magyar előírást fogadták el. A pálinka termékkategóriának az egyéb szeszesitaloktól történő elhatárolása érdekében a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban változások kerültek bevezetésre. A változások lényege, hogy a szeszesitalokon belül az alábbi három termékcsoport került elkülönítésre:
kereskedelmi termékek (kommersz);
különleges termékek (vágott);
valódi, 100%-ban gyümölcsöt tartalmazó párlatok (pálinka). A pálinka termékkategória teljesebb védelme érdekében, a további módosítások
eredményeként, a 2002. június 1-je után előállított alkoholtermékek közül kizárólag csak a valódi, 100%-ban gyümölcsből készült párlatot tartalmazó palackokon lehet pálinka feliratú címkét elhelyezni. Az Uniós csatlakozást követően a pálinka elnevezést egyedül Magyarország használhatja, négy osztrák tartomány kivételével. A bekövetkezett változások hatására, a fogyasztók, valamint a pálinka márkanév védelme érdekében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szeszesitalok csomagolása, megnevezése pontos tájékoztatást adjon a termék valódi jellegéről, tegye lehetővé a megkülönböztethetőséget, és alkalmatlan legyen a megtévesztésre. A pálinka védelmét és jó hírnevének megteremtését szolgálja a pálinka előállításának szabályairól szóló 148/2004. (X.1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet hatályba lépése is, amely – többek között – az egyes pálinkafajták megnevezését és előállítási módját szabályozza. A 2004. évtől kezdődően a pálinka fogalmának részletes szabályozása életbe lépett. A szabályozás szerint pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A rendelet alapján kerül továbbá megkülönböztetésre a kisüsti-, az érlelt-, a gyümölcságyon érlelt (ágyas)- valamint az ó pálinka. Az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében az Országgyűlés megalkotta a 2008. évi LXXIII. törvényt a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról, amely tovább szabályozza a pálinka megnevezés használatát, rendelkezik továbbá a pálinka előállítása során alkalmazott különleges eljárásokról, a pálinka forgalomba hozataláról, valamint a Pálinka Nemzeti Tanácsról. 12
A termékek eredetvédelmére az EU Közösségi Agrárpolitikájára vonatkozó törekvésekben is nagy hangsúlyt helyeznek. Az elmúlt évek szakmai törekvéseinek köszönhetően az alkoholtermékek eredetvédelme terén kettős védelmi rendszer alakult ki. Az Európai Unió által is elfogadott pálinka elnevezés kizárólag a Magyarországon előállított gyümölcspárlatok tekintetében alkalmazható. Az Unió a kizárólagos névhasználat alapfeltételeként, a pálinka (teljes egészében gyümölcsből készült párlat) kategória belföldi megteremtését határozta meg. Számos alkalommal tartanak pálinkaversenyeket, fesztiválokat a pálinka hírének növelése érekében Magyarországon. Ezek közül a legjelentősebb az áprilisban tartott Gyulai Nemzetközi Kisüsti Fesztivál, valamint az augusztusban tartott Kecskeméti Pálinkaverseny. A pálinka termékkategórián belül – második védelmi elemként – érvényesül a földrajzi árujelzők oltalma is, mely azt jelenti, hogy egyes termőterületeken termett gyümölcsből és ott előállított pálinkák külön is védelem alatt álnak. Ilyen földrajzi eredetvédelem alatt áll a: -
Kecskeméti Barackpálinka;
-
Békési Szilvapálinka;
-
Szabolcsi Almapálinka;
-
Szatmári Szilvapálinka.
2.5. A magyarországi bérfőzés helyzete az Európai Unión belül Külön hangsúlyt kell helyezni a pálinka védelmén túl a bérfőzés évszázados hagyományainak az Európai Unióba történő integrálásába, mivel a hazánkban kialakult bérfőzési rendszer az Európai Unió jövedéki szabályozásától idegen. Az Unió egyes tagállamaiban – Ausztriában, Németországban, Spanyolországban, Portugáliában – a gazdák saját cefréjüket, engedély birtokában maguk párolják le kislepárló üzemekben, melyek minden más lepárlótól függetlenek. Az éves termelésük nem haladhatja meg a 10 hektoliterfokot, amely viszont adómentes. A magánfőzés 2010. évtől már Magyarországon is engedélyezett, - kezdetben adómentes, 2015. évtől már adóköteles tevékenységként - azonban annak jogszabályi háttere már több alkalommal módosult. A csatlakozási szerződésben rögzített gyümölcsszesz mennyisége is pontosan meghatározásra került, figyelemmel a szakmai szabályokat, előírásokat tartalmazó Magyar Élelmiszerkönyv szeszesitalokra vonatkozó, 1-3-1576/89. számú előírásaira.
13
Végül, de nem utolsósorban szükséges megemlíteni a 2004-es, a megosztott évben érvényes eljárási szabályokat is. A 2004. május 1-je előtt a természetes személy, azaz a bérfőzető által kedvezményes adómértékkel főzethető pálinka mennyisége teljes egészében kimeríthető volt, az utólagos többlet adómegállapítást nem eredményezett. Személyenként és nem háztartásonként volt érvényes e kedvezmény a csatlakozásig. Ugyanakkor a csatlakozás napját követően már az új szabályok szerint érvényesíthetőek a kedvezmények, a teljes naptári év vonatkozásában, így amennyiben az egy háztartásban élők már lefőzették, felhasználták az 50 liter gyümölcsszesz mennyiséget, úgy részükre ez évben már nem volt kiadható a pálinka kedvezményes adómértékkel. 2.6. A szesz adóztatásával kapcsolatos kedvezmény A harmonizált Jöt. az uniós előírásoknak megfelelően feltételekhez köti a bérfőzési rendszer igénybevételét. A természetes személy csak abban az esetben állíttathat elő bérfőzött pálinkát bérfőzés keretében, ha ő vagy valamely családtagja rendelkezik gyümölcstermő területtel és erről írásos nyilatkozatot tesz a bérfőzési naplón a gyümölcscefre átadásakor. Továbbá az átadott alapanyag cukortartalmáról is nyilatkozni köteles a bérfőzető. Amennyiben a fenti nyilatkozattételt elmulasztja a természetes személy, úgy „nem léphet be a bérfőzési rendszerbe” (kedvezményes adómértékkel bérfőzött pálinkát nem főzethet). A pálinka átvételét megelőzően nyilatkoznia kell a bérfőzetőnek arról, hogy tárgyévben ő és háztartásának tagjai mennyi pálinkát főzettek le kedvezményes adómértékkel. Amennyiben meghaladja az 50 liter gyümölcsszesz mennyiséget a kedvezményesen lefőzetett pálinka mennyisége, illetve a nyilatkozattételt elmulasztja a bérfőzető, a párlat csak az alkoholtermékekre megállapított teljes adómérték megfizetése után adható ki. 2.7. A bérfőzéssel kapcsolatos fogalmi meghatározások Ahhoz, hogy a továbbiakban leírtak érthetőek legyenek, szükséges néhány fogalom ismertetése. Ezek közül néhányat szeretnék kiemelni, melyek a bérfőzést végző szeszfőzdékkel, a bérfőzéssel kapcsolatban fontosak: „Szeszfőzde: a gyümölcs- vagy borpárlatot gyümölcsökből és bogyókból, gyümölcstörkölyből,
gyümölcsmustból, szőlőből,
szőlőmustból, szőlőborból
és
borászati melléktermékekből, illetve a sör vagy gabona alapú alkoholterméket sörből, gabonából erjesztéssel és lepárlással előállító, és/vagy a borból és a borászati
14
melléktermékekből
lepárlással boralkohol, nyersszesz
vagy semleges
alkohol
előállítását külön jogszabály szerint végző üzem.”4
1. Bérfőzést végző szeszfőzde
„Bérfőzés: a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (párlat) szeszfőzdében a bérfőzető részére történő előállítása.”5 „Szeszadó: olyan termelési vagy fogyasztási közvetett adó, amely a szeszes erjedés és lepárlás által iparszerűleg előállított alkoholtartalmú folyadékok után fizetendő. Ezen adónemnek az államra nézve nagy pénzügyi fontossága van, mert aránylag könnyen beszedhető nagy jövedelmet biztosít a kincstárnak; e mellett azonban igen messze menő közgazdasági és társadalmi következményei is vannak, amennyiben a szesz árának megállapodására
gyakorolt
hatásánál
fogva
erősen
csökkentheti
az
ország
szeszfogyasztását és szesztermelését. A szeszfogyasztás korlátozása bizonyos határig szociális jelentőségű, a szesztermelés korlátozása viszont a mezőgazdaság terén érezteti hatásait.”6 „Pálinka: csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből - ideértve a gyümölcsvelőt is készítettek,
és
amelynek
cefrézését,
párlását,
érlelését
és
palackozását
is
Magyarországon végezték. ” 7 Átlag 40-50% alkoholt, vizet és csekély mennyiségben
4
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 72. §. (1) bekezdés 5 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 63. §. (2) bekezdésének 1. pontja 6 www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas 7 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról
15
különféle anyagokat tartalmazó ital. Előállításához különféle édes gyümölcsök, törköly nedvét használnak. A bérfőzési szeszadó egy sajátos termékadó. Nem tekinthető forgalmiadónak, mivel nem a forgalmazott, vásárolt termék adóztatására szolgál, hanem jellemzően a saját alapanyagból előállított – bérfőzetett – termék bérfőzető általi saját fogyasztását célozza. Ebből adódóan a bérfőzési szeszadó alacsonyabb az ugyanazon, de vásárolt termék után megállapított jövedéki adónál.8
8
Görözdi Zsuzsanna A módosított jövedéki jogszabályok magyarázata West End Kft. Budapest – 1995. 117. o.
16
3. A BÉRFŐZÖTT PÁLINKA UTÁNI ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉS A TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 3.1. Az adófizetési kötelezettség keletkezése „A bérfőzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a) a szeszfőzde a terméket átadja a bérfőzetőnek, vagy b) a szeszfőzde terméket még nem adta át a bérfőzetőnek, de az adó összege elérte az 500 ezer forintot, vagy c) a külön jogszabály szerinti elszámolási időszak (a továbbiakban: elszámolási időszak) utolsó napján a szeszfőzdében a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött párlat található; d) a vámhatóság által a külön jogszabály szerint megállapított, az elszámolási időszakban gyártott mennyiség meghaladja a szeszfőzde nyilvántartásában kimutatott gyártott mennyiséget.”9 Az adó alanya az a); b);-c) pontok esetében a bérfőzető, a d) pont esetében a szeszfőzde engedélyese10. Ebben az esetben már nem a kedvezményes adótétellel számított adót kell, hogy megfizesse a szeszfőzde engedélyese, hanem az alkoholtermékek után számított teljes adót. Ez abból következik, hogy csak természetes személy lehet a bérfőzési szeszadó alanya. Ha a bérfőzető nem teljesíti az adófizetési kötelezettségét, a bérfőzött pálinkát nem lehet részére kiadni. Azonban korábban többször is előfordult a gyakorlatban, főleg a kisebb falvakban található szeszfőzdék esetében, hogy a főzető nem tudta a főzés napján a bérfőzési szeszadót kifizetni, és azt megelőlegezte számára a szeszfőzde üzemeltetője. Azonban ez a megoldás nem volt szabályszerű. 2004. január 01-től van érvényben az a rendelkezés, mely szerint a bérfőzetőnek a szeszfőzde részére írásbeli nyilatkozatot kell adnia a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett pálinka mennyiségéről. A rendelkezés értelmében minden esetben a főzetőt terheli a felelősség, ha valótlan nyilatkozatot tesz az általa vagy a vele közös háztartásban élő más bérfőzető által, a tárgyévben főzetett pálinka mennyiségéről. A 2003. december 31-ig érvényben lévő szabályok értelmében csak a más szeszfőzdében főzetett pálinka mennyiségéről kellett nyilatkozatot adnia a főzetőnek.
9
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 65. §. (1) bekezdése 10 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 65. §. (2) bekezdése
17
Az ugyanabban a szeszfőzdében főzetett pálinka mennyiségének figyelése a szeszfőzdét üzemeltető feladata volt. Az előző két bekezdésben foglaltak egymással történő szembeállítása során egyértelműen megállapítható, hogy a felelősség kérdésében 2004. január 01-el jelentős változás következett be. A változás következtében, az adó megfizetése tekintetében, most már ténylegesen a bérfőzési szeszadó alanyát, tehát a bérfőzetőt, terheli a felelősség. 3.2. Az adó megfizetésének módja A bérfőzött pálinka utáni adó (a továbbiakban: bérfőzési szeszadó) megállapítása, megfizetése és beszedése speciális szabályok szerint történik. A szeszfőzde állapítja meg a bérfőzési szeszadó összegét. A bérfőzető fizeti meg az adót, de nem közvetlenül az állam javára – ahogy az egyéb adók tekintetében megszokott – hanem a szeszfőzde részére. Itt meg kell említeni a szeszfőzde felelősségét, mivel az általa a bérfőzetőktől be nem szedett szeszadót neki kell megfizetni. Mint már említettem, a szeszfőzde köteles megfizetni a be nem szedett bérfőzési szeszadót. Azonban, ha a szeszfőzde a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül a bérfőzési szeszadó összegét, a bérfőzető az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos összegben adóbírságot is fizet. Itt kell megemlíteni azt a lényeges tényt is, hogy a bérfőzető ebben az esetben már nem a kedvezményes
mértékkel
számított
szeszadót
köteles
megfizetni
(1670,-
Ft/hektoliterfok), hanem az alkoholtermékek után fizetendő teljes adómérték alapján (3333,85,- Ft/hektoliterfok) számított adókülönbözetet. A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett bérfőzési szeszadót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű
elszámolást
követő
munkanapon
banki
átutalással,
postai
számlabefizetési megbízással és készpénzátutalási megbízással befizeti a vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára. „A beszedett bérfőzési szeszadó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde a fizetési határidő napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.”11 „A bérfőzési szeszadó, valamint a felszámított késedelmi pótlék nem engedhető el és nem mérsékelhető, annak megfizetésére fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.”12
11
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 66. §. (4) bekezdése
18
3.3. Eljárási szabályok A bérfőzött pálinka kiadása közfogyasztásra való forgalomba hozatalnak nem minősül, ezért annak minőségét minőség-ellenőrzés útján megvizsgáltatni nem kell. Az adóraktár engedélyes (felelős üzemvezető) felelőssége, hogy megtagadja az egészségre ártalmas pálinka, valamint az elő- és utópárlat kiadását. A harmonizált Jöt. hatályba lépésekor szabályozva volt, hogy a pálinka nem volt kiadható a bérfőzető részére, amennyiben az általa átadott gyümölcscefréből a meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben került a bérfőzött pálinka előállításra. Ebben az esetben a bérfőzött pálinkát a bérfőzető részére csak akkor adhatta ki a szeszfőzde, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálat igazolja a lefőzött termék etilalkohol tartalmának eredetét. A bérfőzött pálinkát meg kellett semmisíteni, ha a vizsgálati eredmény szerint nem a gyümölcscefre erjesztése során (pl.: cukor hozzáadásával) keletkezett az etilalkohol-tartalom. Ha a bérfőzető az előállítást követő 30 napon belül nyilatkozott arról, hogy nem kívánta bevizsgáltatni a kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben előállított pálinkát, vagy ezen időpontig nem tudta igazolni, hogy arra akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kért, a bérfőzött pálinkát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében a legközelebbi szeszfőzdei elszámolás során meg kellett semmisíteni. A kihozatali arányszámra vonatkozó rendelkezések 2013. január 1-jétől hatályukat vesztették a bérfőzés tekintetében, azaz nem kell figyelemmel lenni a jövedéki adótörvény 3. számú mellékletében meghatározottakra a bérfőzött párlat előállítása során. Amennyiben fogyasztásra alkalmatlan a bérfőzött pálinka (ezt a főzető jelenlétében a szeszfőzde felelős üzemvezetője, vele együtt a helyszínen állapítja meg), és nem vezet eredményre a minőségének javítására irányuló eljárás (ismételt lepárlás), az kizárólag szeszüzem részére értékesíthető, vagy előzetes bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság jelenléte mellett megsemmisíthető. Az előzőekben leírtak szerint megsemmisített, fogyasztásra alkalmatlan pálinka után a bérfőzési szeszadót természetesen nem kell megfizetni, az adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesül. A szeszfőzde egyszerűsített kísérő okmányt állít ki a bérfőzető részére, amellyel a bérfőzési szeszadó megfizetését igazolja. A kísérő okmány egyben a terméket, annak adózótt voltát igazoló okmány. A bérfőzés tekintetében egyszerűsített kísérő 12
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 66. §. (5) bekezdése
19
okmányként 2004. szeptember 30-ig a pálinka származási igazolvány, ezt követően 2012. december 31-ig az új típusú bérfőzési lap (1. számú melléklet), 2013. január 1-től a bérfőzési napló (2. számú melléklet) szolgál. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított bérfőzési- lap/ napló származási igazolvány része az átvételt követő 15 évig alkalmas a főzető birtokában lévő pálinka származásának igazolására. Annak érvényességét a tárolás helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság, 15 év eltelte után a bérfőzető kérelmére, 2 évente meghosszabbítja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és a feltüntetett szeszfoktól legfeljebb a származási igazolványon feltüntetett valódi szeszfokhoz képest fahordóban tárolás esetén évenként kettő, legfeljebb azonban hét egész fokban eltérő bérfőzött pálinka a bérfőzető birtokában van. A bérfőzött pálinka származási igazolványát annak érvényességi idején belül, illetve a bérfőzött pálinka birtokban tartásáig a bérfőzetőnek meg kell őriznie. Ez a rendelkezés a bérfőzés tekintetében új és ügyfélbarát szabályozás, mivel a korábbi szabályok szerint a pálinka származási igazolvány kettő évig volt érvényes, annak meghosszabbítását a kettő év letelte után évente kellett a vámhatóságtól kérelmezni. Ha a bérfőzető a lefőzetett pálinkát nem veszi át, azt a szeszfőzde felelős vezetője tárgyidőszakot követő időszaki elszámolás alkalmával (vámhatósági felügyelet mellett) erre irányuló írásbeli kérelme alapján megsemmisítheti vagy adóraktárnak értékesítheti. Megsemmisítés esetén a szeszfőzde engedélyesének meg kell fizetnie a bérfőzési szeszadót, ha a hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság időszaki elszámolást, illetve váratlan ellenőrzést tart az adóraktárban, illetve, ha a szeszfőzdében található, át nem vett pálinka bérfőzési szeszadójának összege az 500 ezer forintot eléri, emiatt a bérfőzető által át nem vett, megsemmisítésre váró pálinka adóját is. A bérfőzést végző szeszfőzde engedélyese a jelenlegi jövedéki szabályozás értelmében a megfizetett bérfőzési szeszadó visszaigénylésére nem jogosult, ezért csak abban az esetben célszerű kérni az át nem vett pálinka megsemmisítését, ha a tárgyidőszakban a bérfőzető által írásban tett – a hitelesség biztosítása érdekében 2 tanú jelenlétében aláírt – a lefőzött, át nem vett pálinkára vonatkozó lemondó nyilatkozattal igazolni tudják a megsemmisítés jogosságát. A bérfőzött pálinkát a bérfőzető közvetlen fogyasztásra nem idegenítheti el (nem adhatja
el,
nem
ajándékozhatja
el),
azt
kizárólag
alkoholtermék
adóraktár
(„kereskedelmi” szeszfőzde, italgyár, szeszpalackozó) részére értékesítheti. Az értékesített pálinka származási igazolványának eredeti példányát az alkoholtermék adóraktárnak át kell adni. 20
Amennyiben a bérfőzető nem tudja a bérfőzött pálinka teljes mennyiségét egy alkoholtermék adóraktárnak értékesíteni, az eredeti bérfőzési napló származási igazolvány részének visszaadása mellett kérheti több származási igazolvány kiadását azonos összmennyiségre vonatkozóan. A szeszfőzde a bérfőzött pálinka felvásárlásáról - ha a bérfőzést végző szeszfőzde a bérfőzött pálinkának a főzető részére történő kiadását megelőzően adózatlanul vásárolja meg, azaz nem hagyja el az adóraktárt – nem állít ki származási igazolványt. A megvásárolt pálinka mennyiségét a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hatósági felügyeletet ellátó Adó-és Vámigazgatósága által hitelesített, a rendeletben meghatározott adattartalmú
„A
bérfőzetőtől
szeszfőzde
által
felvásárolt
bérfőzött
pálinka
nyilvántartása” elnevezésű nyilvántartásba (3.számú melléklet) kell bevezetni. 3.4. A bérfőzésre vonatkozó egyéb rendelkezések Magyarországon nagy hagyományai vannak a kisüsti rendszerben előállított pálinkának, melyhez évszázadok alatt idomultak a vonatkozó jogszabályok is. E szabályok az európai térségben érvényes normáktól eltérnek. A 2004-es év speciálisnak mondható a bérfőzés jövedéki szabályozása tekintetében, hiszen a bérfőzött pálinka előállítására vonatkozó törvényi rendelkezéseket az Európai Uniós csatlakozás jelentősen megváltoztatta. A csatlakozási szerződésben foglaltak alapján a kedvezményes adómértéknek az etilalkoholra vonatkozó adómértékhez képesti arányát a korábbi 46,1%-ról 50%-ra kellett megemelni, amely változtatás 2004. január 1-jével lépett életbe. Ugyanakkor az adó alapjára vonatkozó jogszabályi megfogalmazás is változott, hiszen a korábbi, hektoliterfokonkénti
adóalappal
szemben
kötelezően
alkalmazni
kell
a
100
térfogatszázalékos etilalkohol, hektoliterenkénti mennyiségére vetített alkoholtartalmat, amely voltaképpen megegyezik 100 hektoliterfok alkoholtermék mennyiségével. A hektoliterenkénti adóalap alkalmazása miatt az adó mértékének nagyságrendi kifejezése is változott. Mindezek alapján jelenleg az etilalkohol adómértéke 333.385,- forint, míg a bérfőzött pálinka kedvezményes adója ennek a fele, azaz 167.000,- forint. A bérfőzés keretében előállíttatható alkoholtermékek közé – a likőrök kivételével – a szilva-, körte-, cseresznye-, meggy- vagy más gyümölcsök desztillálásából származó párlatok tartoznak. A bérfőzött pálinka beazonosítása során az 1992. október 19-én hatályos Kombinált Nómenklatúra áruazonosító számait kell alkalmazni, melyek a 13/2004. (III. 25.) PM rendeletben kerültek kihirdetésre. 21
Erre tekintettel, a következő termékek előállítása végezhető bérfőzés keretében:
2208 20 19 Szőlőbor, szőlőseprő vagy szőlőtörkölyből nyert szesz 2 liter alatt,
2208 20 99 Szőlőbor, szőlőseprő vagy szőlőtörkölyből nyert szesz 2 liter felett,
2208 90 33 Szilva, körte, cseresznye, meggy pálinka 2 liter alatt,
2208 90 39 Szilva, körte, cseresznye, meggy pálinka 2 liter felett,
2208 90 51 Más szesz, gyümölcs desztillálásából 2 liter alatt,
2208 90 53 Más 2 liter alatt,
2208 90 59 Másféle szeszes ital 2 liter alatt,
2208 90 71 Más szesz 2 liter felett gyümölcsből történő lepárlással.
Magyarországon a bérfőzött pálinka alapanyagául leggyakrabban felhasznált gyümölcsök áruazonosító számai vegyes, barack, bodza, eper, sárgadinnye, szeder, erdei gyümölcs, birs esetében 2208 90 71, törköly esetében 2208 20 99, szilva és körte esetében a 2208 9039 vámtarifaszámok. A csatlakozási szerződésben foglaltakra tekintettel a jövedéki adótörvény által alkalmazott bérfőzető fogalma megváltozott a korábbi jövedéki szabályozáshoz képest, melynek lényeges eleme lett a saját tulajdonú gyümölcsből vagy az abból származó alapanyagból történő előállíttatás. Lényegében összhangban van ezen pontosítás a hazai sajátosságokkal és bérfőzési szokásokkal, hiszen a pálinkafőzés az elmúlt évtizedekben mindvégig a háztáji kertekben, gyümölcsösökben termett, de más célokra már részben alkalmatlan gyümölcsöknek a saját fogyasztásra való hasznosításán alapult.
22
4. A BÉRFŐZÉSI SZESZADÓ VÁLTOZÁSA 1998-TÓL NAPJAINKIG Szükséges megismerni a szeszadó alapját és a szeszadó számítási mechanizmusát ahhoz, hogy a bérfőzési szeszadó hatásait vizsgálni lehessen. A következőkben ezeket kívánom bemutatni, figyelembe véve az elmúlt időszakok során bekövetkezett változásokat is. 4.1. A bérfőzési szeszadó alapja A bérfőzési szeszadó alapjának meghatározása jelentős változáson ment keresztül. Alkalmazkodva az EU irányelveihez a jogalkotó, 2004. május 01-től megváltoztatta az adó alapjának számítását. A 2004. április 30-ig hatályos jogszabályok alapján a bérfőzési szeszadó alapja a bérfőzött pálinka liter mennyisége és valódi szeszfoka alapján számított, úgynevezett hektoliterfokban (jelölése: hlf) került meghatározásra. Az egyszerűbb megértés kedvéért: 50 liter mennyiségű, 50o valódi szeszfokú pálinka után fizetendő bérfőzési szeszadó alapja: 50,0 liter X 0,5 = 25 hlf. A 2004. május 01-től érvényes szabályok figyelembe vételével már bonyolultabb lett az adó alapjának megállapítása, hiszen már nem hektoliterfokról kell beszélnünk, hanem abszolút hektoliterről (jelölése: HPA). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt került be a jogszabályba ez az új adóalap. Ez alapján 50 liter mennyiségű, 50o valódi szeszfokú pálinka esetében az adó alapja az alábbiak szerint alakul: 50 liter X 0,5 / 100 = 0,25 HPA. Mint a későbbiekben látható lesz, ugyanazt az adót kapjuk eredményül a két számítási mód alapján, tehát a végeredményben nem lesz változás, de a számítási módot megváltoztatták. Az új számítási mód már „EU-kompatibilis”, azonban megnehezítette a számítási mechanizmust mind a szeszfőzdék, mind a főzetők, mind az ellenőrzést végzők számára. 4.2. A bérfőzési szeszadó kiszámítása A bérfőzési szeszadó kiszámítása 2004. április 30-ig, az előző pontban leírtak figyelembe vételével, már egyszerű dolognak számított, hiszen az adó alapjának és az adómértékének a szorzatából kellett megállapítani a szeszadót. Pl.: 25 hlf X 885,- Ft (2004. április 30-ig érvényes szeszadó) = 22.125,- forint A 2004. május 01-től érvényes szabályok alapján a bérfőzési szeszadó számítása az alábbiak szerint történik. Pl.: 0,25 HPA X 96.000,- Ft (2004. május 01-től érvényes szeszadó): 24.000,- Ft 23
Amennyiben a 2004. május 01. előtti számítási mód alapján számoljuk ki a szeszadót, a végeredmény nem változik. Pl.: 25 HLF X 960,- Ft = 24.000,- Ft Abban az esetben, ha főzető a mennyiségi korláton felül (50 liter 86%-os gyümölcsszesznek megfelelő pálinka mennyiség) kíván előállíttatni az adott évben, a bérfőzési szeszadó számítása megváltozik. A szeszfőzdében 100 liter 50 tf%-os pálinkát állíttat elő – egyszerre – a bérfőzető. Ez a mennyiség gyümölcsszesz litermennyiségre átszámítva 58,14 liternek felel meg. Mint látható, ezen mennyiség meghaladja a kedvezményes adómértékkel kiadható pálinka mennyiségét. Ezen adatok figyelembe vételével a bérfőzési szeszadó kiszámítása az alábbiak szerint alakul. Először ki kell számítani a kedvezményes adómérték (jelenleg 1670,- Ft/hlf) alapján fizetendő adót, melyet az 50 liter 86%-os gyümölcsszesznek megfelelő pálinka után kell fizetni. 50 liter X 0,86 = 43 hlf X 1670,- Ft/hlf = 71.810,- forint Ezt követően ki kell számítani az 50 liter feletti mennyiség után fizetendő adót, mely megegyezik az alkoholtermékek után fizetendő jövedéki adó mértékével. 8,14 liter X 0,86 = 7 hlf X 3333,85,- Ft/hlf = 23.337,- forint A két eredmény összegéből állapítandó meg a fizetendő szeszadó összege. 71.810,- Ft + 23.337,- Ft = 95.147,- forint
24
4.3. A bérfőzési szeszadó változása 1998-tól 2016-ig A bérfőzési szeszadó változását 13 az alábbi táblázat szerint kívánom bemutatni. Bérfőzési
Pálinka utáni
szeszadó
kedvezményes
mértéke
adómérték
1998. év
390,- Ft
970,- Ft
1.270,- Ft
1999. év
500,- Ft
1.120,- Ft
1.400,- Ft
2000. év
540,- Ft
1.250,- Ft
1.500,- Ft
2001. év
594,- Ft
1.375,- Ft
1.590,- Ft
2002. év
653,- Ft
1.515,- Ft
1.670,- Ft
2003. év
770,- Ft
1.670,- Ft
1.670,- Ft
2004.04.30-ig
885,- Ft
1.920,- Ft
1.920,- Ft
2004.05.01-től
960,- Ft
1.920,- Ft
1.920,- Ft
2006.01.01
1103,- Ft
2.206,- Ft
2.206,- Ft
2009.01.01
1380,5- Ft
2.761,- Ft
2.761,- Ft
2010.09.27
0,- Ft
2.899,- Ft
2.899,- Ft
2013.01.01
0,- Ft
3.333,85,- Ft
3.333,85,- Ft
2015.01.01
1670,- Ft
3.333,85,- Ft
3.333,85,- Ft
Termelési év
Alkoholtermék adómérték
A táblázat első oszlopából kitűnik, hogy a bérfőzési szeszadó változása jellemzően 10-18% között mozgott, mely hasonló növekedést mutat az adott év inflációs mutatóival. A szeszadó emelkedése, a fogyasztók (bérfőzetők) kárára a tervezett állami bevételek figyelembevételével valósult meg. Az első oszlop elemzésekor szembetűnő, hogy a 2010.09.27-2015.01.01 időszakban a jogalkotó a kedvezményesen főzethető párlat bérfőzési szeszadójának mértékét 0,- Ft-ban állapította meg, amely kedvező hatással volt a bérfőzésre. A bérfőzést végző szeszfőzde egyéb költségeit is befolyásolta a bérfőzési szeszadó emelkedés, ezért a szeszfőzdék az emelkedő bérfőzési szeszadóval együtt minden esetben emelték a pálinka előállítási költségeit (bérfőzési díj). A bérfőzési díj a szeszfőzdék esetében magában foglalja a főzés díját, a szállítási költséget, a tüzelőanyag térítési díját. A bérfőzési díj megállapítása a bérfőzési szeszadótól ugyan független, de a szeszfőzdéket üzemeltetők a bérfőzési díj emelkedését minden esetben a bérfőzési szeszadó emelkedésével magyarázzák. 13
1997. évi CIII. törvény, annak módosításai és a 2003. évi CXXVII. törvény, annak módosításai
25
A táblázat második oszlopában került rögzítésre, a nem bérfőzdében, hanem kereskedelmi szeszfőzdében vagy italgyárban, de csak gyümölcsből (úgynevezett melegúti lepárlással) előállított pálinka után fizetendő jövedéki adó mértéke. Ezen adónemnél is megfigyelhető a folyamatos emelkedés, valamint az is, hogy a 2003. évtől már nem létezik ez a fajta kedvezmény, azaz ezen termékek után is a teljes adómértéket kell megfizetni. A táblázat harmadik oszlopában az egyéb alkoholtermékek után fizetendő jövedéki adót kívántam bemutatni. A bérfőzési szeszadó mértékének az alkoholtermékek után fizetendő jövedéki adó mértékéhez történő viszonyítása során megállapítható, hogy 1998. évtől az alkoholtermék jövedéki adójának 50%-ához a bérfőzési szeszadó aránya évente közelített, melyet a 2004. május 01-től érvényes jogszabállyal el is ért. A jövedéki adó 50%-ának elérését a csatlakozási szerződésben meghatározottak miatt volt kénytelen a jogalkotó megvalósítani. A csatlakozási szerződésben meghatározásra került, hogy a kedvezményes adómérték a teljes jövedéki adótól maximum 50%-kal lehet alacsonyabb. Az Országgyűlés a harmonizált Jöt. módosításával 2010-ben bevezette a 0,- Ft kedvezményes adómértéket a bérfőzési szeszadó esetében, azonban ezen intézkedés nem felelt meg a csatlakozási szerződésben foglaltaknak. Az EU nyomására és a csatlakozási szerződésben foglaltaknak való megfelelés érdekében az Országgyűlés a Jöt. módosításával 2015. január 01-el a bérfőzési szeszadó mértékét 1.670,- Ft-ban határozta meg. Érdemes megjegyezi, hogy amíg a teljes jövedéki adó 30,7%-ának felelt meg 1998ban a bérfőzési szeszadó, addig 2004. első négy hónapjában ugyanez az arány már 46% volt, ezt követően pedig 50% (a 2010.09.27-2015.01.01 időszak kivételével). Ez annak köszönhető, hogy az EU irányelveinek figyelembe vételével 1998-tól kezdődött a bérfőzési szeszadó mértékének emelkedése. Az a tény is alátámasztja az előző bekezdésben leírtakat, hogy amíg a jövedéki adó emelkedése éves szinten, általában 5-10% között mozgott, addig a bérfőzési szeszadó emelkedése ennél általában 3-4%-kal magasabb volt a 2004. évig. A bérfőzési szeszadó emelkedésének másik, véleményem szerint közvetett okaként lehet megemlíteni, a „szeszipari lobbit” is, mely – lehetőségeihez mérten – megpróbálja befolyásolni a bérfőzés rendszerét. Ez alatt értem azt, hogy a szeszipar tisztában van ugyan a hagyományokkal, de saját profitjának növelése érdekében a bérfőzésben előállítható pálinka mennyiségét megpróbálja csökkenteni. Alátámasztja ezen feltevést 26
az is, hogy a csatlakozási szerződésben meghatározott mennyiségi és személyi korlát még az „utolsó pillanatban” is módosításra került.
27
5. AZ
ADÓMÉRTÉK
VÁLTOZÁSÁNAK
HATÁSAI
A
GAZDASÁG
SZEREPLŐIRE 2004. október 01-től jelentősen megváltoztak a rendelet bérfőzésre vonatkozó rendelkezései. A jövedéki adóbevételek biztosítása volt a cél, amellett, hogy a bérfőzést végző szeszfőzdék adminisztrációs terheit is csökkentsék. A jogszabályváltozás következtében, a bérfőzést végző szeszfőzde engedélyes által vezetni rendelt nyilvántartások, okmányok közül megszűntetésre, összevonásra került a szesztermelési napló, a pálinka-származási igazolvány, a bérfőzetők nyilvántartása, a valamint bérfőzési lap. Új nyomtatvány, a bérfőzési lap 2004. október 01-től került kialakításra. Abban nyilvánul meg az előzőekben említett nyilvántartások és származást igazoló okmányok közgazdasági funkciója, hogy megvalósítja az adó számításának, megfizetésének ellenőrizhetőségét, ezáltal biztosítva a gazdaság szereplőinek jogkövető magatartását. Egy olyan speciális bizonylat a bérfőzési- lap/ napló, amely végigkíséri a bérfőzés folyamatát a gyümölcscefre átadás- átvételétől a pálinka bérfőzetőnek történő kiadásáig. A bérfőzési folyamaton túl a nyomtatványon rögzítésre kerül a bérfőzési szeszadó alapja és a fizetendő szeszadó. A jogalkotó azon szándékát teszi lehetővé a bérfőzési- lap/napló pontos, valós adatokkal történő kitöltése, hogy minimálisra csökkenjenek a bérfőzés során elkövethető jogsértések, ezáltal biztosítva az állami adóbevételeket. A 2004-ben bevezetésre került bérfőzési lap, amely első része a gyümölcscefre szeszfőzde részére történő átadást (gyümölcscefre átvételi elismervény), a második része a pálinka-származási igazolvány, a harmadik rész a termelés adatait tartalmazta. A nyomtatványt bérfőzetőnként és bérfőzésenként, 4 példányban kellett vezetni, melynek első példányának gyümölcscefre átadás és pálinka származási része átadásra került a bérfőzetőnek, második példányát a vámhatóság az időszaki elszámolás alkalmával bevonta, a harmadik és negyedik példánya a szeszfőzde engedélyesének bizonylata volt. 2013. január 1-jétől felváltotta a bérfőzési napló a bérfőzési lapot, amely a bérfőzést végző szeszfőzdéket tömörítő szakmai szövetségek javaslatai, igényei figyelembevételével került kialakításra. A jogszabályi keretek adta egyszerűsítés, a logikusabb, áttekinthetőbb tartalom kialakítása, valamint a nyomtatványtömbök beszerzési költségeinek csökkentése volt a változtatás célja. A bérfőzési napló 2 tömbből álló nyomtatvány, melynek egyik része a gyümölcscefre átvételi elismervény, 28
melyen nyilatkozik a bérfőzető az alapanyag fajtájáról, mennyiségéről. A bérfőzési napló másik része tartalmazza a termelés nyilvántartást és a származási igazolványt. A nyomtatványt bérfőzetőnként és bérfőzésenként, 3 példányban kell vezetni. A bérfőzést megelőzően a gyümölcscefrét a bérfőzető átadja a szeszfőzde felelős üzemvezetője részére, melyet a gyümölcscefre átvételi elismervényen dokumentál a felelős vezető. A gyümölcscefre átvételi elismervényen a bérfőzető nyilatkozni köteles a gyümölcscefre lepárlását megelőzően
arról,
hogy az általa átadott kierjedt
gyümölcscefre nem tartalmaz mesterséges vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt, illetve a gyümölcstermesztő háztartás gyümölcstermő területtel rendelkezik, melynek a bérfőzető 18 év feletti tagja. A gyümölcscefre bérfőzetés keretében nem főzethető le az előző nyilatkozat hiányában. A bérfőzési napló termelés nyilvántartás és a származási igazolvány részét a szeszfőzde felelős üzemvezetője, a pálinka bérfőzető részére történő kiadásakor állítja ki, melynek tartalmaznia kell14: a termelés nyilvántartáson: -
a fentiek szerinti gyümölcscefre átvételi elismervény azonosító számát,
-
a bérfőzés megkezdésének/befejezésének időpontját (hónap/nap/óra),
-
a szeszmérőgép számát, a lepárlással összefüggő kezdő és záró óraállását,
-
az előállított bérfőzött párlat valódi szeszfokát, mennyiségét literben,
hektoliterfokban, -
az adózatlanul megsemmisített párlat mennyiségét hektoliterfokban,
-
az adózatlanul megvásárolt párlat mennyiségét,
-
a megjegyzés rovatba például az üzemakadály, párlat megsemmisülés,
ciánvizsgálat megtörténtét. a származási igazolványon: -
a bérfőzést végző szeszfőzde nevét, jövedéki számát, címét (a rovatok
kitöltésére bélyegző is alkalmazható, amennyiben az előzőek szerinti adatokat tartalmazza), -
a bérfőzető nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét,
-
a bérfőzető részére kiadott párlat megnevezését (fajtáját), vámtarifaszámát
(melynek első 4 karaktere a nyomtatványon szerepel), a leolvasott szeszfokát, hőmérsékletét,
valódi
szeszfokát,
mennyiségét
literben,
hektoliterfokban,
14
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004 (III.10.) PM rendelet 31. számú melléklet
29
gyümölcsszesz
literben
(1
liter
gyümölcsszesz
1
liter
86
térfogatszázalék
alkoholtartalmú párlatot jelent), -
a fizetendő jövedéki adó mértékét (forint/hektoliterfok), összegét,
-
bérfőzött párlat adóraktárnak történő értékesítése esetén (ha nem kerül teljes
mennyiségben értékesítésre a párlat az adóraktár engedélyes részére, abban az esetben új származási igazolvány kiállítása szükséges), az eredeti származási igazolvány számát, -
tárgyévben a bérfőzető háztartása számára az adott származási igazolvány
kiadásáig kedvezményes adómértékkel kiadott párlat mennyiségét (a bérfőzető lenti nyilatkozata alapján), -
a bérfőzető számára a származási igazolvány kiadásával egyidejűleg az 1670
forint/hektoliter adómértékkel kiadott párlat mennyiségét, -
a lenti nyilatkozatok figyelembevételével a tárgyében előállított, 50 liter
gyümölcsszeszt meghaladó párlat mennyiségét, valamint a bérfőzető által értékesíteni kívánt párlat mennyiségét (nem értve ide az alkoholtermék adóraktár részére eladott párlatot). A bérfőzési napló származási igazolvány részén, a bérfőzést végző szeszfőzde felelős vezetőjének kell kitöltenie a kedvezményes bérfőzési szeszadóval kiadott pálinka gyümölcsszesz liter mennyisége rovatot. A kitöltésnél figyelembe kell venni a bérfőzető nyilatkozatát a tárgyévben kedvezményes adótétellel lefőzetett pálinka gyümölcsszesz mennyiségéről. Amennyiben a kiadásra kerülő pálinka mennyisége nagyobb a kedvezményes mennyiségnél, a különbözet az alkoholtermékre megállapított adómértékkel adható ki. 5.1. A bérfőzést végző szeszfőzdék elhelyezkedése az adóraktárak között Az adóraktár egy speciális típusa a bérfőzést végző szeszfőzde, amely a magyar sajátosságoknak, hagyományoknak megfelelően került meghatározásra. Tevékenysége során, a magánszemélyek által saját gyümölcsösben termesztett gyümölcs, gyümölcsből származó alapanyag (a továbbiakban: gyümölcscefre) lepárlását végzi, amelyet bérfőzési díj fizetése, tüzelőanyag biztosítása, vagy a tüzelőanyag pénzbeli egyenértékének megtérítése ellenében és azt a főzetőnek a bérfőzési szeszadó megfizetése után átadja. Adóköteles jövedéki terméket, ezáltal pálinkát, kizárólag adóraktárban lehet előállítani15. A harmonizált Jöt. rendelkezéseit kell alkalmazni a bérfőzést végző
15
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 1. §. (2) bekezdés a.) pontja
30
szeszfőzdére, mint minden egyéb jövedéki termék előállítását végző üzemre. Amely azt jelenti, hogy kizárólag a vámhatóság által kiadott adóraktári engedély birtokában lehet folytatni ilyen jellegű tevékenységet. Az egyéb alkoholtermék adóraktár és a bérfőzést végző szeszfőzde engedélyezési feltételei között különbségként kell megemlíteni, hogy jóval alacsonyabb az alkoholtermék adóraktár jövedéki biztosítékától a bérfőzést végző szeszfőzde jövedéki biztosítéka. További különbség, hogy a bérfőzést végző szeszfőzdéknek nem kell kiépíteniük úgynevezett közvetlen elektronikus adatkapcsolati rendszert a vámhatósággal. Természetesen az igen nagy hagyományokra épülő bérfőzéses rendszer fennmaradását hivatottak szolgálni ezen könnyítések, azonban a gyakorlatban a Nógrád megyei szeszfőzdék döntő többsége már átállt az elektronikus adatkapcsolatra. 5.2. A bérfőzést végző szeszfőzdék számának alakulása Az adó mértékének változása természetesen jelentősen befolyásolta a bérfőzést végző szeszfőzdék által végzett tevékenységet. A következőkben kívánom bemutatni a termelési tevékenységet (bérfőzést) befolyásoló tényezőket. A szeszfőzdék szerepe az adózásban hasonló, mint azon szervezeteké, amelyek a személyi jövedelemadó törvény előírásai szerint az adót az adózótól levonják, és az adóval az adóhatóság felé ők számolnak el16.
A szeszfőzdék számának alakulása17 Adóév Bérfőzést végző szeszfőzdék száma
16 17
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
525
531
549
575
593
Görözdi Zsuzsanna – 1995. 117. o. Forrás: NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Irányítás Jövedéki Főosztály–2016.10.11.
31
Bérfőzést végző szeszfőzdék számának alakulása 593
600
575
580 549
560
531
525
540 520 500 480
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
A diagram adatainak elemzéséből látható, hogy a bérfőzést végző szeszfőzdék száma a 2011. évi 525-ről a 2015. év végére 593-ra nőtt, azaz a 12,95%-os növekedés tapasztalható. Ez a növekedés betudható egyrészt a szeszadó 0,- Ft-ra történő csökkentésének, másrészt nem hanyagolható el az a tény sem, miszerint a bérfőzés igencsak természet- és időjárásfüggő. A szeszfőzdékre vonatkozó főbb adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. A szeszfőzdékre vonatkozó főbb adatok 18 Főzetett Év
mennyiség (millió hlf)
Bérfőzési szeszadó (millió Ft)
Bérfőzést
Egy szeszfőzde
végző
átlagos
szeszfőzdék
termelése
száma
(ezer Hlf)
2011. év
6,189661
15
525
11,790
2012. év
8,875823
16
531
16,715
2013. év
9,149992
12
549
16,667
2014. év
9,483050
17
575
16,492
2015. év
4,788997
7920
593
8,076
A termelési adatok vizsgálatakor kitűnik, hogy 2011.-2014. év között folyamatos emelkedést mutat a szeszfőzdék által lefőzött pálinka mennyisége. Azonban a lefőzött pálinka mennyisége után befizetett bérfőzési szeszadó nem mutat kiugró eltérést ezen időszakban, az alkoholtermékekre megállapított adómérték emelkedése ellenére sem. A táblázat adatainak további elemzéséből látható, a bérfőzést végző szeszfőzdék számának növekedése mellett az egy szeszfőzdére jutó átlagos termelt mennyiség a 18
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Irányítás Jövedéki Főosztály–2016.10.11.
32
2012. évben történt emelkedést követően 2014. évig szinte azonos szinten maradt, a befizetett bérfőzési szeszadó összege pedig a 2013 évi kismértékű csökkenést leszámítva közel azonos szinten állt. Szembetűnő, hogy a 2015. év nagy változást hozott a bérfőzetők és a bérfőzést végző szeszfőzdék életében egyaránt. A 0,- Ft/Hlf kedvezményes adómértékről 1670,Ft/Hlf adómértékre történt adómérték emelés következtében a főzetett mennyiség az azt megelőző 2014. évi mennyiségi adatokhoz képest közel a felére esett vissza. Azonban a költségvetés szempontjából nem elhanyagolható a bérfőzetők által megfizetett bérfőzési szeszadó növekedése, amely a 2015. évben közel a 465-szörösére nőtt a 2014. év adataihoz viszonyítva. Megállapítható, hogy az előállított pálinka mennyiségének csökkenése ellenére, a bérfőzési szeszadó mértékének emelkedése hatalmas növekedést eredményezett az adóbevételek tekintetében. A következőkben a 2011-2015. év közötti időszakban előállított pálinka mennyiségének megyénkénti eloszlását kívánom vizsgálni.
33
A szeszfőzdékben, megyénként előállított pálinka mennyisége19 Bérfőzést végző szeszfőzdék által kiadott párlat mennyisége (hlf-ban) megye
2011.
2012.
2013.
2014.
Bács-Kiskun megye
171 950
134 870
231 746
235 153
77 529
Baranya megye
248 422
221 232
303 337
317 577
144 803
Békés megye
624 464
523 910
861 274
626 928
374 071
1 049 231 1 350 325 1 721 690 1 603 229
880 694
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
2015.
Csongrád megye
344 550
261 215
438 937
494 280
245 187
Fejér megye
256 543
281 241
366 405
376 351
179 914
Győr-Moson-Sopron megye
108 283
133 633
170 020
210 479
110 108
Hajdú-Bihar megye
525 950
699 164
850 316 1 050 927
513 364
Heves megye
216 759
233 894
275 974
286 127
126 569
Jász-Nagykun-Szolnok megye
414 868
403 601
585 899
496 701
356 182
Komárom-Esztergom megye
133 205
154 628
170 816
189 209
90 362
Nógrád megye
251 032
323 413
413 229
382 441
199 729
Pest megye
393 058
427 136
533 809
588 150
264 855
Somogy megye
315 189
285 271
384 772
400 875
187 166
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
435 642
751 779
911 537 1 228 686
492 352
Tolna megye
214 761
186 881
294 807
271 964
154 304
Vas megye
317 752
320 981
400 510
474 493
246 005
Veszprém megye
117 951
134 546
170 123
174 776
96 781
50 051
48 103
64 791
74 704
49 024
Zala megye Összesen
6 189 661 6 875 823 9 149 992 9 483 050 4 788 997
Mint a táblázat adataiból is kitűnik a bérfőzéses tevékenység jellemzően a keletmagyarországi területeken jellemző (az összes előállított pálinka mennyiségének közel 70 %-át teszi ki). Ezen belül is a legtöbb pálinkát az Észak-alföldi régióban állíttatják elő. Ez természetesen betudható a hatalmas mezőgazdasági területeknek, ezen belül is elsősorban a gyümölcsösök igen nagy számának, valamint annak is, hogy ezeken a területeken van a legnagyobb hagyománya a bérfőzésnek. Az is megfigyelhető a számokból, hogy amíg Kelet-Magyarországon igen nagy a kereslet a pálinka előállítása iránt, addig az ilyen jellegű tevékenység már egyre kevésbé jellemző a Nyugat-magyarországi területeken, köszönhetően a kisebb mezőgazdasági (elsősorban gyümölcsös és szőlő) területeknek.
19
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Irányítás Jövedéki Főosztály–2016.10.11.
34
A bérfőzés keretében előállított és a főzetőknek adózottan kiadott pálinka mennyiségét régiónként tekintve elmondható, hogy az észak- alföldi (Hajdú-Bihar-, Jász-Nagykun-Szolnok-,
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye)
észak-
magyarországi
(Borsod-, Heves-, Nógrád megye), valamint a dél- alföldi régió (Bács-Kiskun -, Békés-, Csongrád megye) osztozik ebben a sorrendben az első három helyen, míg a többi régió az országos mennyiségnek is mindösszesen 30 %-át éri el. A következőkben kívánom bemutatni a bérfőzést végző szeszfőzdék feladatait, melyek ismerete elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy tekintetükben vizsgálni lehessen a bérfőzési szeszadó változásának hatásait. Időrendi sorrendben tekintve az első feladatuk, hogy meggyőzzék a bérfőzetőt arról, hogy az ő szeszfőzdéjükben érdemes a pálinkát kifőzetni. Amennyiben ez sikerül, akkor kezdődik a második feladat a cefre átvétele, a pálinka kifőzése, az adó és a bérfőzési díj kiszámítása. Ezt követően adhatja ki a pálinkát a főzető részére, amennyiben a főzető az adót és a bérfőzési díjat kifizette. A legfontosabb feladatuk a bérfőzési szeszadóval kapcsolatosan a szeszadó beszedése a bérfőzetőktől, és annak az államkincstár javára történő megfizetése. Ez nem új keletű tevékenység, hiszen ez a szeszfőzdék feladata volt már a régebbi időkben is. Annyi változás történt az évek folyamán, hogy a bérfőzési szeszadó állam javára történő megfizetésének módját megváltoztatták azáltal, hogy a készpénzben történő megfizetést (postai úton történő megfizetést) átalakították átutalással történő fizetésre, majd 2016.január 01-től ismét engedélyezték a készpénzben történő megfizetést is. Az adó megfizetési korlátját is felemelték 100.000,- forintról 500.000,- forintra a harmonizált Jöt. hatályba lépésével, majd 2015-ben (a 0,- Ft kedvezményes adómérték megszüntetésével egyidejűleg) 200.000,- forintban állapították meg, amelyet 2016. január 01-el ismételten 500.000, - forintra emeltek. Az első rendelkezés megnehezítette a szeszfőzdék feladatait, hiszen a bankok nyitva tartási idejéhez kell igazítani a szeszadó állam javára történő megfizetését és természetesen azzal is számolni kell, hogy amíg a postai keletbélyegző igazolta a befizetés időpontját a postai befizetésnél, addig az átutalásos rendszer esetében a vámhatóság csak a terhelési értesítést vagy a napi, eseti bankszámla kivonatot fogadja el igazolásul. Az átutalásos rendszer bevezetésével a szeszfőzdék költségei is megemelkedtek, hiszen nem kellett külön jutalékot fizetniük a posta felé a postai befizetések esetében (hiszen a szeszadó megfizetését a vámhatóság által részükre kiadott postai feladóvevényen teljesítették), addig a pénzintézetek „kemény” forintokat számítanak fel az átutalás díjaként. 35
A szeszfőzdék feladatain viszont könnyített a második rendelkezés, hiszen amíg a 100.000,- forintos értékhatárt igen könnyen, akár naponta többször is elérhette a főzde, ezáltal többször kellett feladnia a beszedett szeszadót, addig az 500.000,- forintos értékhatár elérése már több napot vesz igénybe, ezért ritkábban kell a bérfőzési szeszadót feladni. Számos új rendelkezést kellett alkalmazniuk a bérfőzést végző szeszfőzdéknek tevékenységük során. Az évtizedeken keresztül használt szesztermelési napló helyett bérfőzési lapot kellett kitölteniük 2004. október 01-ét követően, majd 2013. január 01től bérfőzési naplót. A bérfőzési napló alkalmazásától eltekinteni nem lehet, azt minden egyes főzetés során, a cefre átvételekor fel kell fektetni. Hazánkban, az elmúlt évben, az 593 bérfőzést végző szeszfőzdében 4,79 millió hektoliterfok pálinka került előállításra, mely után 7,92 milliárd forint adóbevételt könyvelhetett el a költségvetés. 5.3. A bérfőzött pálinka alapanyagának változása A pálinka alapanyaga, annak minősége a bérfőzési szeszadó egyik, igen jelentősen befolyásoló tényezője. A pálinka alapanyagának (más néven: a cefrének) az elkészítése, a kezelése igen fontos mind a bérfőzető, mind a bérfőző, mind az állam szempontjából. Hiszen annál nagyobb lesz az előállított pálinka mennyisége, minél jobb minőségű a cefre, ezáltal nő a befizetett bérfőzési szeszadó, valamint a szeszfőzde felé fizetendő bérfőzési díj.
36
A bérfőzés során felhasznált alapanyagok mennyiségének alakulása20 Bérfőzés keretében feldolgozott nyersanyag mennyisége (kg) Nyersanyag
2011.
2012.
2013.
2014.
2015.
1 149 515
1 978 191
3 683 271
7 035 239
2 605 172
58 810
7 500
800
14 050
2 850
236 895
608 706
864 429
981 554
873 665
36 090
28 780
46 400
52 350
18 740
Borseprő
263 514
260 156
238 331
269 757
98 354
Cseresznye
628 705
153 765
472 078
669 816
286 851
Eper
223 522
80 110
308 880
227 000
208 320
Erdei Gyümölcs
108 260
88 960
141 507
172 765
140 282
1 933 846
1 981 856
3 945 568
2 643 483
3 457 366
Meggy
390 500
308 207
768 724
2 332 745
911 832
Őszibarack
350 900
253 960
434 780
750 492
536 948
5 281 710
2 759 065
5 412 992
5 471 364
2 564 490
Szilva
18 166 612
19 756 535
28 824 309
20 836 929
12 841 192
Szőlő
483 730
695 370
772 869
1 402 011
813 874
Szőlőbor
291 397
450 007
443 726
615 100
230 748
5 656 200
8 725 844
6 489 821
10 048 429
3 262 474
Vegyes
120 454 658 131 204 558 162 804 865 176 402 721
85 610 298
Mindösszesen
155 714 864 169 341 570 215 653 349 229 925 804 114 463 456
típusa/Év Alma Aszútörköly Birs Bodza
Körte
Sárgabarack
Szőlőtörköly
A táblázat adatainak elemzése során több olyan tényt lehet megállapítani, mely a bérfőzési szeszadó összegét befolyásolja. Az egyik ilyen tény, hogy éves szinten jelentősen változik a pálinka alapanyagát képező cefre mennyisége. Ez betudható a természeti, időjárási viszonyoknak, a bérfőzetők „hozzáállásának”, valamint a jogalkotó által bevezetett szigorításoknak. Az egyik ilyen szigorítás volt a pálinka alapanyagából történő maximális nyeredék (kihozatali arányszám) megállapítása.
20
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Irányítás Jövedéki Főosztály–2016.10.11.
37
Az előállíttatható pálinka mennyiségének változása Alapanyag
Előállíttatható pálinka mennyisége (100 kg v. liter alapanyagból)
megnevezése
hlf-ben 2001. január 01-től
21
2003. január 01-től22
2004. május 01-től23
Vegyes
6,0
6,0
6,0
Cseresznye
4,0
4,0
4,0
Sárgabarack
6,0
6,0
6,0
Szilva
6,0
7,0
7,0
Meggy
-
5,0
5,0
Őszibarack
-
4,0
4,0
Alma
5,0
5,0
5,0
Körte
4,5
4,5
4,5
Birs
4,0
4,5
4,5
Szőlőbor
8,0
9,0
9,0
Bodza
2,0
3,0
3,0
Szőlő
-
8,0
8,0
Erdei
-
3,0
3,0
Borseprő
8,0
8,0
8,0
Szőlőtörköly
3,5
6,0
6,0
Aszútörköly
6,0
6,0
6,0
gyümölcs
Mint a táblázat adataiból látható a jogalkotó először megalkotta, majd módosította az úgynevezett kihozatali arányszámokat. Ezen arányszámok határozzák meg a 100 kg alapanyagból (cefréből) előállítható maximális pálinka mennyiségét. A kihozatali arányszám bevezetését, majd későbbi módosítását, kiegészítését azt tette szükségessé, hogy biztosítsák a pálinka alapanyagának minőségét, ne legyen lehetőség a cefre olyan szintű cukrozására, mely befolyásolja a pálinka minőségét, mennyiségét. A táblázat első és második oszlopának összehasonlítása során megállapítható, hogy bizonyos termékek tekintetében módosításra kerültek az eredeti kihozatali arányszámok, míg négy alapanyag tekintetében meghatározásra kerültek a kihozatali arányszámok.
21
35/1997 (XI.26.) PM rendelet 22. számú melléklete A 44/2002 (XII.20.) PM rendelet 3. sz. mellékletével módosított 35/1997 (XI.26.) PM rendelet 22. számú melléklete 23 8/2004 (III.10.) PM rendelet 30. számú melléklete 22
38
Mint látható a táblázat harmadik oszlopában szereplő arányszámok a korábbiakhoz képest nem változtak, de a 2004. május 01-ei Európai Unióhoz történt csatlakozással hatályba lépett jogszabály miatt szükséges volt új rendeletben történő szabályozása. Ezen rendelkezés bevezetésére egyrészt az állami adóbevételek biztosítása érdekében, másrészt a fogyasztók védelmében volt szükség. Azt értem a fogyasztók védelme alatt, hogy a pálinka alapanyagából főzethető maximális pálinka mennyiség ilyen szintű korlátozása a nem megfelelő minőségű pálinka előállítását visszaszoríthatja. Azonban 2013. január 1-jétől hatályukat vesztették a bérfőzés tekintetében a kihozatali arányszámra vonatkozó rendelkezések, vagyis bérfőzött párlat előállítása során nem kell figyelemmel lenni a harmonizált Jöt.
3. számú mellékletében
meghatározottakra, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérfőzető által átadott gyümölcscefréből a meghatározott kihozatali arányszámokat meghaladó mennyiségben került bérfőzött párlat előállításra, az kiadható a bérfőzető részére – a párlat etilalkohol tartalmának eredetére vonatkozó – akkreditált laboratóriumi vizsgálat nélkül. 5.4. A bérfőzött pálinka mennyiségének változása Mint már említettem a bérfőzött pálinka mennyiségének alakulása, a bérfőzési szeszadó bevételek legfőbb alapja. Természetes lenne, hogy amíg a bérfőzött pálinka mennyisége nő, azzal arányosan a bérfőzési szeszadó befizetések is nőnek (külön figyelemmel a bérfőzési szeszadó mértékének emelkedésére).
Az előállított pálinka mennyiségének és a befolyt szeszadó évenkénti alakulása 2011. év
2012. év
2013. év
2014. év
2015. év
pálinka mennyisége (hlf-
6.189.661 6.875.823 9.149.992 9.483.050 4.788.997
ben) befizetett szeszadó (millió forint)
15
16
12
17
7920
39
Az előállított pálinka mennyiségének és a befolyt szeszadó évenkénti alakulása24
9483050
9149992
7920 6875823
6189661 4788997
15
16
12
17
2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év pálinka mennyisége (hlf-ben) befizetett szeszadó (millió forint) Ezzel szemben a táblázat adatai alapján megfigyelhető, hogy a vizsgált időszakban az előállított pálinka mennyisége 2014. évig folyamatos emelkedést mutat. Ezen adatokkal szembeállítjuk a befizetett bérfőzési szeszadó összegét, akkor látható, hogy 2014. évig minimális eltéréssel közel azonos az évenként befizetett szeszadó összege. Köszönhető ez annak, hogy amíg az előállított pálinka mennyisége növekedett, addig a bérfőzetők a kedvezményes 0,- Ft-os adómértékkel előállítható mennyiségi korláton belül igyekeztek maradni. Ezáltal a befizetett bérfőzési szeszadó kizárólag a kedvezményes adómértékkel előállítható mennyiségi korlát fölött előállított párlat után került megfizetésre. A 2015. év jelentősnek minősíthető, mivel a 2014. évben előállított párlat mennyiségének a felére esett vissza a 2015. évi termelés, azonban a befizetett szeszadó tekintetében hatalmas növekedés látható, amely egyértelműen a kedvezményes bérfőzési szeszadó „emeléséhez” köthető.
24
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Irányítás Jövedéki Főosztály–2016.10.11.
40
6. AZ ADÓMÉRTÉK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A FOGYASZTÓKRA, MINT A BÉRFŐZÉSI SZESZADÓ ALANYAIRA 6.1. Az adómérték változásának általános hatásai a fogyasztókra Az előző pontokban leírtak alapján megállapítható, hogy nem befolyásolja olyan szinten a bérfőzetést a szeszadó változása alapjaiban, mint azt várni lehetne. Ez azért fordulhat elő ilyen formában, mert szerencsére a hagyományok megőrzése még igen fontos, különösen a falusi életvitelt folytatók tekintetében. Jellemzően a falvakban lakók közül kerül ki a bérfőzetők jelentős része. Véleményem szerint inkább az Alföldön és Észak-Magyarországon lakókra jellemző a pálinkafőzetés a területi megoszlást tekintve. A fogyasztókra a szeszadó változása olyan szempontból van hatással, hogy jobban meggondolják az emberek, hogy főzessenek-e pálinkát a járulékos költségek emelkedésével együtt már. A következőkben szeretném bemutatni, hogy hogyan változott a bérfőzetők száma a bérfőzési szeszadó változásával.
A bérfőzetők számának alakulása25 Év
Mint
látható
Bérfőzetők
Bérfőzetők
Év
száma
száma
1997
75 746
2007
282 489
1998
82 634
2008
297 157
1999
309 701
2009
275 127
2000
294 000
2010
283 126
2001
256 287
2011
278 497
2002
232 270
2012
294 932
2003
296 903
2013
365 720
2004
259 828
2014
395 901
2005
273 712
2015
228 614
2006
251 138
a
bérfőzetők
száma
az
1997-2003
közötti
években
megháromszorozódott. A háromszorozódás az 1998-as és 1999-es évek fordulóján következett be, azonban ettől kezdve 2004-ig folyamatos csökkenés tapasztalható. Ez 25
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Irányítás Jövedéki Főosztály–2016.10.11.
41
azzal magyarázható, hogy a Jszt. az egy bérfőzető részére kiadható mennyiséget nem szabályozta. A Jöt. 1998-as hatályba lépésével 100 hektoliterfokban határozta meg a bérfőzött pálinkának az egy főzető részére kedvezményes adómértékkel kiadható mennyiségét, majd 1999. január 1-jétől a mennyiséget 50 hektoliterfokra csökkentette. A háztartások összes fogyasztása nem csökkent e szabályok bevezetésével, csak a kedvezményes adómértéket a család tagjai közül többen vették igénybe, így kihasználva a jogszabály által biztosított kedvezményes adómértéket. A bérfőzetők száma tovább csökkent a harmonizált Jöt. rendelkezéseinek hatályba lépésével (2004), mivel egyfelől csökkent a kedvezményes adómértékkel főzethető pálinka mennyisége (50 hektoliterfokról 50 liter gyümölcsszesz mennyiségre), másfelől pedig a csatlakozási szerződésben foglaltaknak megfelelően az igénybe vételre jogosult személyek köre már nem természetes személyenként, hanem háztartásonként érvényesíthető. A bérfőzési szeszadó folyamatos emelkedésére, valamint a bérfőzető fogalmának szigorítására is visszavezethető a bérfőzetők számának csökkenése, majd későbbi stagnálása, amelyet a 2004-2010 időszakhoz kapcsolódó bérfőzetők száma is kiválóan jellemez. A bérfőzetők száma 2011-2014. időszakban folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, amely annak köszönhető, hogy a 2010.09.27-2015.01.01 időszakban a jogalkotó a kedvezményesen főzethető párlat bérfőzési szeszadójának mértékét 0,- Ftban állapította meg. Majd ezt követően a 2015. év drámai csökkenést hozott a bérfőzetők számát illetően. Ez a kedvezményes adómérték 0,- Ft/hektoliterfokról 1670,Ft/hektoliterfokra történő növekedésével és a jogalkotó által engedélyezett magánfőzés folyamatos terjedésével magyarázható.
42
A bérfőzetőkre vonatkozó főbb adatok26 Főzetett Év
mennyiség (millió hlf)
Bérfőzési
Egy főre jutó
Egy főre
szeszadó
Bérfőzetők
átlagos pálinka
jutó átlagos
(millió
száma
mennyiség
szeszadó
(Hlf)
(Ft)
Ft) 2011. év
6,189661
15
278497
22,22
53,86
2012. év
6,875823
16
294932
23,31
54,25
2013. év
9,149992
12
365720
25,02
32,81
2014. év
9,483050
17
395901
23,95
42,94
2015. év
4,788997
7920
228614
20,95
34.643,55
A táblázat adatainak elemzéséből megállapítható, hogy az előállított pálinka mennyiségének növekedése 2014. évig nem volt különösebb hatással a bérfőzési szeszadóra, mivel az akkori kedvezményes 0,- Ft/hektoliterfok adómértékkel előállított pálinka mennyisége után történt az adó-megállapítás és az adófizetés. Megállapítható, hogy a bérfőzési szeszadó, ezen időszakban kizárólag a kedvezményes adómértékkel előállítható mennyiségi korlát fölött előállított pálinka után került megfizetésre. A 2015. évben a 0,- Ft/hektoliterfok adómértékre megemelt kedvezményes szeszadó következtében szembetűnően megemelkedett a befizetett bérfőzési szeszadó összege. Az előállított pálinka mennyisége egyáltalán nincs hatással a bérfőzetők számára. Azonban megállapítható, hogy a bérfőzetők száma befolyásolja az előállított pálinka mennyiségét. Megállapítható továbbá az is, hogy a vizsgált időszak első 3 évében az egy főre jutó átlagos pálinka mennyisége folyamatosan emelkedett, majd a következő 2 évben csökkenés következett. Az előállított pálinka mennyiségén túl hatással van a bérfőzési szeszadó mértékének megemelése is az egy főre jutó átlagos szeszadó összegére. 6.2. A bérfőzető fogalmában bekövetkezett változások és azok hatásai A bérfőzetőnek, mint az adó alanyának fogalmi meghatározása hatással van ezen gazdasági ágazat összes szereplőjére. Hiszen a fogalom ismeretében tudja eldönteni a pálinka főzetését kérő természetes személy, hogy „beléphet-e” a bérfőzéses rendszerbe vagy sem. Amennyiben nem tudja eldönteni, akkor ezen fogalom alapján az előállító (a 26
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Irányítás Jövedéki Főosztály–2016.10.11.
43
bérfőzést végző szeszfőzde) köteles eldönteni, hogy főzhet-e pálinkát vagy sem a fogyasztó részére. Az állam szempontjából is jelentős a bérfőzető fogalmának meghatározása. Ezáltal tudja meghatározni, hogy a bérfőzési szeszadó alanyai kik lehetnek, valamint a szeszadó megfizetését ellenőrizni, csökkenteni a szeszadóval kapcsolatosan elkövethető jogsértéseket. Az alábbiakban a jogszabályi változások alapján kívánom bemutatni a bérfőzető fogalmában bekövetkezett változásokat. A Jszt-ben az alábbiak szerint került meghatározásra a bérfőzető fogalma: „A bérfőzési szeszadó alanya a bérfőzető természetes személy (a továbbiakban: adóalany)”27 Mint látható ekkor még igen tágnak volt tekinthető a bérfőzető fogalma, hiszen mindenki beletartozik a természetes személy fogalmába. 2002. január 01-ével következett be az első változás a bérfőzető fogalmában, hiszen bérfőzetőnek kellett tekinteni az addig érvényben lévő szabályozás szerint azt a természetes személyt: „aki saját termésű, vásárolt vagy begyűjtött alapanyagból állíttatott elő pálinkát, vagy borpárlatot.”28 Ezt követően lépett életbe az a rendelkezés, miszerint csak a 18. életévét betöltött személy lehet bérfőzető. A bérfőzető fogalmában bekövetkezett változás lényeges volt, mert bárki főzethetett pálinkát a korábbi szabályozás értelmében, életkorra tekintet nélkül. Az új szabályok értelmében kizárólag a 18. életévét betöltött, tehát nagykorú természetes személy főzethet pálinkát. Fontos megjegyezni azt a tényt a jogalkotó szándékában, hogy a bérfőzető fogalmát a vonatkozó fogyasztóvédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően módosította (alkoholtermék 18. életévét még be nem töltött személynek nem értékesíthető). A következő lényeges változást az hozta, hogy a személyi igazolvány helyett az adóazonosító jelét igazoló okmány alapján kérheti a pálinka kiadását a bérfőzető a bérfőzés során. Azért volt szükség ezen rendelkezésre, mert a személyi igazolvány lehetőséget adott a „visszaélésre”, azaz elvesztését bejelenteni, új személyi igazolványt kérni, melynek a száma nem egyezik meg a régiével és így akár többször is lehetőség volt pálinkát főzetni. 27
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény 61. §. (2) bekezdése 28 A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény 6.§. 32. pontjával meghatározott szöveg.
44
Az állami adóhatóság az adóazonosító jelet tartalmazó okmány elvesztése után (mely Magyarországon korábban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) új „adókártyát” ad ki, viszont nem változik az adóazonosító jel, tehát megtörtént az ilyen jellegű visszaélés visszaszorítása. Véleményem szerint azért is volt még szükség az adóazonosító jel bevezetésére, mivel a bérfőzési szeszadó egy adófajta, melynek bérfőzetőnkénti nyilvántartására, ellenőrzésére kizárólag olyan okmány alapján van lehetőség, mely a nagykorúvá válás után nem változik a bérfőzető haláláig, attól függetlenül, hogy elveszti az okmányt vagy új lakóhelyre költözik. 2004. január 01-től ismételt szigorítás lépett életbe: „Bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot.”29 A bérfőzetők meghatározását ezen fogalom már igencsak korlátozza, hiszen amíg korábban a 18. életévét betöltött nagykorú személy bármilyen forrásból beszerzett (akár saját termesztésű, akár vásárolt, akár begyűjtött) alapanyagból előállíttathatott pálinkát, addig ezen rendelkezés értelmében ezt már csak gyümölcstermő területtel rendelkező személy teheti meg. A kedvezményes adómérték igénybevételének további feltétele, hogy a bérfőzető a fentiekről
a
gyümölcscefre
lepárlását
megelőzően
nyilatkozatot
tegyen
(a
gyümölcscefre nem tartalmaz természetes vagy mesterséges eredetű cukorból, izocukorból,
mézből
származó
alkoholt).
Amennyiben
a
nyilatkozattételi
kötelezettségének nem tesz eleget a főzető, gyümölcscefréjét nem főzetheti le bérfőzést végző szeszfőzdében, még akkor sem, ha teljes (alkoholtermékre megállapított) adómértékkel kívánja megfizetni az adót. Ha nem jogosult a kedvezményes bérfőzési rendszer igénybevételére a magánszemély, csak olyan szeszfőzdében főzetheti le a gyümölcscefréjét bérmunka keretében, amely bérfőzést nem végez vagy a párlat előállítását nem bérfőzés, hanem kereskedelmi főzés keretében végzi. Háztartás fogalma alatt azon személyek közösségét kell érteni, akik egy lakásban (lakóhelyen) életvitelszerűen együtt élnek30. Ezen rendelkezés gyakorlati nehézségeket okozhat, mivel nem egyértelmű az életvitelszerűen fogalom. Ez alatt azt értem, hogy a főként falvakban jellemző „több generáció él egy lakcímen” fogalmat lehet úgy is értelmezni, hogy életvitelszerűen együtt élnek, de lehet úgy is, hogy külön háztartást 29
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 63. §. (2) bekezdésének 2. pontja 30 8/2004 (III.10.) PM rendelet 55. §. (3) bekezdés
45
képvisel minden generáció. Mivel nem pontos ezen szabályozás, nehezebbé válik a hatóság által végrehajtandó ellenőrzés is. Gyümölcstermesztő háztartás tagjának az a személy tekinthető, aki: -
a saját tulajdonú, vagy bérleményt képező lakóingatlan részét képező területen
(családi ház kertjében, utcafrontján) gyümölcsöt termesztő; -
a saját tulajdonú, vagy bérleményt képező termőterületen (gyümölcsös művelési
ágban nyilvántartásba vett betelepített területen) gyümölcsöt termesztő; -
a saját tulajdonú, vagy bérleményt képező hétvégi kert, telek területén (hétvégi ház
kertjében, utcafrontján) gyümölcsöt termesztő személy. Az a természetes személy, aki nem rendelkezik gyümölcstermő területtel, a kereskedelemben megvásárolt gyümölcsöt nem főzetheti le bérfőzés keretében. A csatlakozási
szerződésben
került
meghatározásra
a
ez
korlátozás,
amelynek
érvényesítése érdekében a kedvezményes adómérték igénybevételének egyik feltétele a bérfőzető háztartása tagjainak tulajdonát képező gyümölcstermő terület. Több olyan kérdést is felvet ez az új fogalmi meghatározás, melyek vizsgálata igen célszerű. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a „mindenki tulajdonát” képező vadon termő, gyümölcsökből előállíttatható-e pálinka. Abban az esetben van erre lehetősége véleményem
szerint,
gyümölcstermő
ha
területtel
rendelkezik nem
gyümölcstermő
rendelkezik,
csak
területtel.
Amennyiben
úgynevezett
kereskedelmi
szeszfőzdében, a teljes jövedéki adó megfizetése mellett főzetheti le a pálinkáját a vadon termő gyümölcsökből. A másik kérdés az, hogy főzethetnek-e Magyarországon pálinkát külföldön élő természetes személyek, akik egyébként megfelelnek a bérfőzető fogalmának. Szét kell bontanunk ezt a kérdést úgy, hogy gyümölcstermő területtel rendelkezik-e Magyarországon vagy sem. Ha rendelkezik, akkor igen, egyéb esetben véleményem szerint nem, mivel ma Magyarországon pálinkát kizárólag csak itthon termesztett, begyűjtött és kezelt gyümölcsből lehet előállítani31. Azt hivatott védeni ezen rendelkezés szintén, hogy pálinkát kizárólag Magyarországon lehessen előállítani. A bérfőzető személyes fogyasztására szolgál a bérfőzés keretében előállíttatott pálinka, az közvetlen fogyasztásra nem értékesíthető és ajándékozható el. A párlat családi, baráti körben történő elfogyasztását – több fórumon tévesen megjelent állításokkal ellentétben - ez a rendelkezés azonban nem zárja ki. 31
2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról 2. §. (1) bekezdés
46
A bérfőzető gyümölcscefréjét személyesen vagy megbízottja (pl: fuvarozó) útján adhatja át a szeszfőzde részére. Az átadásakor a bérfőzető a gyümölcscefre átvételi elismervényen nyilatkozik a gyümölcscefre fajtájáról és mennyiségéről vagy megbízottja útján arról írásban foglalt nyilatkozatot ad át. A szeszfőzde felelős vezetője állapítja meg a gyümölcscefre fajtáját nyilatkozat hiányában. A gyümölcscefre lepárlását megelőzően a bérfőzető gyümölcscefre átvételi elismervényen nyilatkozik, hogy -
a gyümölcscefre milyen gyümölcsből készült,
-
a kierjedt gyümölcscefre nem tartalmaz hozzáadott mesterséges vagy
természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt -
a bérfőzető vagy háztartásának tagja rendelkezik gyümölcstermő területtel
(gyümölcsössel, gyümölcsfával).32 A fenti nyilatkozatok hiányában nem főzhető le a gyümölcscefre bérfőzés keretében. A bérfőzető vagy megbízottja és a szeszfőzde felelős vezetője aláírásával igazolja a fenti adatok valódiságát.
32
8/2004 (III.10.) PM rendelet 55. §. (1) bekezdés
47
7. A PÁLINKÁVAL KAPCSOLATOS ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ÉS AZOK SZANKCIONÁLÁSA 7.1. A pálinkával kapcsolatban elkövetett jogsértések Az alkoholtermékekre elkövetett jogsértésekről is említést kell tenni az alkoholtermékek piacán jelen lévő legális szféra szereplőin túl. A visszaélések terén igen „előkelő” helyen szerepelnek az alkoholtermékek, tekintettel élvezeti cikk jellegükre és magas adótartalmukra. Az elkövetők széles körének, leleményességének ismeretében szükségesnek tartom megismertetni az elkövethető jogsértéseket. Külön is említést érdemel, hogy gyakran előfordul még napjainkban is a pálinkafőzéshez kapcsolódó jogsértések közül a tilos pálinkafőzés, melyet a Tpf lefoglalási adatok is alátámasztanak (a 2015. évben 31 esetben, 3 378 400,- Ft érékben kerültek felderítésre33). A jogsértések terén másik jellemző elkövetési mód, hogy a bérfőzető kiméri, fogyasztók részére tovább értékesíti a bérfőzés keretében – kedvezményes adómértékkel – előállított pálinkát. Nagyszüleink csodálkoznak e tiltó rendelkezésen, hiszen elfogadott volt hosszú évtizedek alatt, hogy fizetőeszközként szolgált a bérfőzött pálinka a kisebb mezőgazdasági munkákért, szolgáltatásokért. A legújabb elkövetési módként jelentkezik a jogsértések között az, hogy a mennyiségi korlátot meghaladóan főzet egy évben pálinkát a bérfőzető és az adót úgy fizeti meg, hogy a teljes mennyiség után a kedvezményes adómértéket veteti alapul a szeszfőzdéssel. A mennyiségi korlát 1999. január 01-től érvényes szigorításától jellemző ez a jogsértés. Az előzőekben felsorolt jogsértéseket a bérfőzetők követik el elsősorban. A szeszfőzdék által elkövethető jogsértéseket is szükséges megemlíteni. Amelyek a következők lehetnek. A szeszadót nem megfelelően szedi be a szeszfőzde a pálinka kiadásakor (a teljes kiadásra kerülő pálinka után a kedvezményes adómértékkel számítja az adót a bérfőzető nyilatkozata ellenére). Olyan illegális átalakításokat végez a szeszfőzde az üzemi berendezéseken, melynek eredményeképpen adóelvonásra kerül sor (a lefőzött pálinka nem, vagy annak csak egy része folyik át az ellenőrzésre és számbavételre szolgáló szeszmérőgépen, a többi olyan módon kerül kiadásra, mely után az állam felé az adó nem kerül megfizetésre). 33
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Központi Irányítás Jövedéki Főosztály–2016.10.11.
48
Az is jogsértésnek minősül, hogy ha a megállapított szeszadót szándékosan, saját haszna növelése érdekében, később fizeti meg az állam javára a szeszfőzde. 7.2. A jogsértések szankcionálása Elég széles körűek lehetnek a pálinkával, ezáltal a bérfőzési szeszadóval kapcsolatban elkövethető jogsértések, melyek sok más jogsértéshez hasonlóan, kizárólag az elkövetők leleményén múlik. Külön említést kell tenni a harmonizált Jöt. hatálya alá tartozó jogsértésekről a szabálysértési, büntetőjogi megítélésen felül. Ezen jogsértések szankcionálást kívánom bemutatni a következőkben. Amennyiben a bérfőzető a kedvezményes adómérték alapját képező mennyiségi korlátot meghaladóan főzet egy évben pálinkát és úgy fizeti meg az adót, hogy a teljes mennyiség után, a kedvezményes adótétellel előállítható mennyiség után az adókülönbözetet és azzal megegyező mértékű adóbírságot köteles fizetni. A gyümölcspálinka – és bármely alkoholtermék – előállítására alkalmas desztilláló berendezés jogosulatlan előállítása, értékesítése vagy birtoklása jogsértés, mely jövedéki bírság kivetését vonja maga után. A jövedéki bírság minimum összege 20 ezer forint, maximuma pedig 200 ezer forint. Második elkövetés esetén ezen összegek duplázódnak.34 Jövedéki bírságot kell fizetni a jogosulatlanul előállított gyümölcspálinka mennyisége után, amelynek alapja a termék hektoliterfokban vett mennyisége és az elkövetéskor hatályos adómérték alapján számított adó. Két részre kell bontani a bírság mértékét.35 -
A magánszemélyek esetében a bírságalap kétszerese, de legalább 30 ezer forint. Kereskedelmi – 10 litert meghaladó – mennyiségű alkoholtermék esetén a minimum a bírságalap ötszöröse.36
-
Gazdálkodók esetében a kivethető minimum a bírságalap ötszöröse, míg kereskedelmi mennyiség esetén a bírságalap tízszerese. A jövedéki bírság legalább 150.000,- forint.37
Az előzőek alapján jól látható, hogy az adóbevételek biztosítása érdekében a jogalkotó szigorúan szankcionálja a jogsértéseket. Sajnos szükséges a szigorú szankcionálási 34
35
36
37
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek CXXVII. törvény 115. §. (4) bekezdése A jövedéki adóról és a jövedéki termékek CXXVII. törvény 114. §. (1)-(3) bekezdése A jövedéki adóról és a jövedéki termékek CXXVII. törvény 114. §. (3) bekezdése A jövedéki adóról és a jövedéki termékek CXXVII. törvény 114. §. (4) bekezdése
forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
49
rendszer, mivel a munkám során szerzett tapasztalatok alapján ezeket a jogsértéseket az adózók bocsánatosnak tartják.
50
8. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatom témaválasztásának célja az volt, hogy bemutassam a pálinka előállítását, adóztatását és azok folyamatosan változó szabályozó eszközeit. Dolgozatomban ismertettem a bérfőzött pálinka után fizetendő adó adórendszeren belül betöltött speciális helyzetét. Bemutattam a pálinkafőzés rövid történetét és annak hagyományait. Kifejtettem a pálinkafőzés adóztatását, annak évek során történt változásait és azok fogyasztókra és előállítókra gyakorolt hatását. A pálinka adóztatásáról szóló törvényeket is a dolgozatomba foglaltam, mivel jogszabályok ismerete nélkül nem kaphatnánk teljes képet az adó megállapításáról, hatályáról, mértékéről, mentességéről, az adó fizetésének ellenőrzéséről és a felmerülő szankciókról. Szeretném megemlíteni, hogy a jelenlegi jövedéki szabályozást követően hatályba lépő 2016. évi LXVIII. törvény a bérfőzés és annak adóztatásában nem hoz változást. Kizárólag annyi ”újítást” eredményez a bérfőzés vonatkozásában az új jogszabály, hogy a bérfőzést végző szeszfőzdének az adófizetési kötelezettség keletkezésének általános szabályain túl, a bérfőzetőtől beszedett bérfőzési szeszadót az 1 millió forint (jelenleg 500 ezer forint) értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon banki átutalással, postai számlabefizetési megbízással és készpénzátutalási megbízással kell befizetnie az állami adó- és vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára. A harmonizált Jöt. sokadik módosítását követően 2015. január 01-én olyan pesszimista feltevések kerültek napvilágra, miszerint a bérfőzés intézménye hamarosan el fog tűnni. A feltevésekre részben okot adott, hogy az éves átalányadózással a jogalkotó a magánfőzőknek kedvezett, ugyanis az éves átalányadózás során a magánfőző csupán 1000 Ft átalányadót fizetett 2015. évben. 2016. január 1-től a magánfőzőnek magánfőzött párlat adójegyet szükséges vásárolnia a párlat lefőzését megelőzően. Az utóbbi intézkedés a bérfőzés felé tereli azon pálinkafogyasztókat, akik még nem rendelkeznek magánfőző berendezéssel. Nem szabad elsiklanunk azon tény felett sem, hogy a szeszfőzdében bérfőzés során képzett szakember állítja elő a fogyasztásra alkalmas párlatot, szemben az otthon „kísérletező” magánfőzőkkel. A magánfőző készülékek nem rendelkeznek olyan berendezésekkel, mint a szeszfőzdékben használt lepárló készülékeken található berendezések, melyek a párlat minőségét javítják és biztosítják, hogy a pálinka fogyasztása során ne juttasson a fogyasztó metanolt és egyéb mérgező anyagokat a szervezetébe. 51
Sajnos a magánfőzők metanol mérgezésre nem gondolnak az általuk főzött pálinka elfogyasztása során, amelynek lehetősége igen magas, mivel a magánfőzők többsége nem rendelkezik a pálinka előállításához megfelelő képzettséggel és a pálinkafőző készülékük sincs felszerelve olyan berendezésekkel, mint egy professzionális szeszfőzdei rendszer. Szerencsére még mindig sokan vannak, akik a magánfőző párlat adójeggyel szembeni magasabb adómérték ellenére is a megbízható és jobb minőségű bérfőzés keretében előállított párlatot választják. A jelenleg hatályos jövedéki szabályozás és a 2017. április 1-én hatályba lépő 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról még a magánfőzőknek kedvez, viszont ha az EU nyomására a jogalkotó azonos adómértéket és szigorúbb felügyeleti és ellenőrzési rendszert vezet be, akkor a magánfőzés erősen háttérbe fog szorulni a bérfőzéssel szemben.
52
9. IRODALOMJEGYZÉK 9.1. Felhasznált irodalom 1. Arnold Mihály: Ma már holnap van – A magyar gazdaság és a Vám- és Pénzügyőrség Viva Média Holding Budapest – 2003. 2. Balázs Géza: A magyar pálinka Aula kiadó Budapest – 1998. 3. Balázs Géza: Pálinka a közös nyelvünk Állami Nyomda Rt. Budapest – 2003. 4. Balázs Géza: Pálinka, a hungarikum Állami Nyomda Rt. Budapest – 2004. 5. Dr.
Sólyom
Lajos:
Pálinkafőzés
Kézikönyv
a
kisüzemek
számára
Mezőgazdasági Kiadó Budapest – 1986. 6. Görözdi Zsuzsanna: A módosított jövedéki jogszabályok magyarázata West End Kft. Budapest – 1995. 7. Madár Mihály – Szabó József – Sass Mónika: A jövedéki szabályozás gyakorlata Unió Kft. Budapest – 1999. 8. Szenes Endréné dr.: A tömény szeszes italok gyártása Integra-Projekt Kft. Budapest – 1994. 9. Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Inter-Operabilitási Program – Jövedéki Projekt Szakmai Csoportja: Az Európai Unió jövedéki szabályozása szakmai segédlet Viva Média Holding Budapest – 2002. 10. Némethné Czaller Zsuzsanna: A jövedéki szabályzás szerepe és változásai Magyarországon, különös tekintettel az EU csatlakozás óta eltelt időben és a visszaélések tükrében. In: Gyakorlat és tudomány. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar,2007 11. Dr. Esküdt Gábor: A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal. Budapest 2016. 12. Dr. Szakács Imre: Az adózás nagy kézikönyve – 2013. 13. Dr. Herich György: Adótan – 2013. 14. Simon István: Pénzügyi Jog II. – Budapest, 2012.
53
9.2. Internetes források 1. www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas - letöltve: 2016. augusztus 08án 2. www.palinka.lap.hu letöltve: - 2016.szeptember.26-án 3. www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium - 2016.szeptember.28-án 4. www.nav.gov.hu - 2016.szeptember.26-án 5. HVG.HU: Orbánék feketepálinkája a mélybe húzta a piacot [online]. http://hireink.blogspot.hu/2014/02/orbanek-fekete-palinkaja-melybe-huzta.html 6. Megjelent: hvg.hu honlapján 2014.02.19-én; letöltve 2016. augusztus 16-án 7. HVG.HU:Elbukott
Orbánék
pálinka-szabadságharca
[online].
Letöltés
időpontja: 2015.03.24. http://webcache.googleusercontent.com/search?ver=2&utm_expid=13243049.KUdA7X4UQ6ueLGrcG8JcaA.1&q=cache:Le6N9UrImbQJ:hvg.hu/gazdasag/ 20140410_Elbukott_a_magyar_palinkaszabadsagharc+&cd=1&hl=hu&ct=clnk &gl=hu&client=firefoxb&utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.hu%2F 8. Megjelent: hvg.hu honlapján 2014.04.11-én, letöltve 2016. augusztus 16-án
54
10. JOGSZABÁLYJEGYZÉK 1. A 44/2002 (XII.20.) PM rendelet 3. sz. mellékletével módosított 35/1997 (XI.26.) PM rendelet 2. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 3. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004 (III.10.) PM rendelet 4. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról szóló 13/2004 (III.25.) PM rendelet 5. A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, többször módosított 1993. évi LVIII. törvény 6. A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, többször módosított 35/1997 (XI.26.) PM rendelet 7. 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról 8. A pálinka előállításának szabályairól szóló 1482004 (X.1.) FVM-ESzCsMGKM együttes rendelet 9. 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 10. Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 11. 2005. évi CLIX. törvény egyes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény módosítása
55
11. KIFEJEZÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Cefre: Hlf: HPA:
A bérfőzött pálinka alapanyagának elfogadott neve Hektoliterfok Abszolút hektoliter
Nyeredék:
Hasznos hányad, az alapanyagból nyert pálinka mennyisége
Szeszegyedáruság:
A szesz előállítása, finomítása, külföldről való behozatala és értékesítése felett kizárólag az állam rendelkezik
Tpf: Vámhatóság
Tilos pálinkafőző berendezés a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, 2011-től a jogutódként megalakult Nemzeti Adó-és Vámhivatal.
56
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Bérfőzési lap
nav.gov.hu/data/cms254126/BERF.pdf letöltés időpontja::2016.11.01.
57
nav.gov.hu/data/cms254126/BERF.pdf letöltés időpontja:2016.11.01.
58
2. számú melléklet Bérfőzési napló
https://www.nav.gov.hu/data/cms281362/Felhivas_berf.pdf letöltés időpontja:2016.11.01
59
3. számú melléklet
A bérfőzetőtől szeszfőzde által felvásárolt bérfőzött pálinka nyilvántartásának adattartalma 1. A bérfőzetőknek kiadott, a bérfőzetőktől megvásárolt bérfőzött pálinka mennyisége (liter, hektoliterfok): 2. A bérfőzetőkkel az időszaki elszámolás miatt elszámolt, de még ki nem adott pálinka mennyisége (liter, hektoliterfok): 3. A származási igazolvány(ok) száma, bérfőzési napló(k) sorszáma: 4. A bérfőzető neve, adóazonosító jele, lakhelye és az átvételt igazoló aláírása:
60
