Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Veress Ferenc Szakképző Iskolája

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Veress Ferenc Szakképző Iskolája OM azonosító: 203030

.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM

-TERVEZET-

Számozott oldalak száma: 146 oldal

Tartalomjegyzék 1.

2.

Általános rendelkezések............................................................................................................... 5 1.1.

Bevezető ................................................................................................................................. 5

1.2.

A Pedagógiai Program célja, feladata................................................................................. 6

1.3.

A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok ......................... 6

1.4.

A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai, hatályba lépése .................................. 9

1.5.

A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása.......................................................... 9

1.6.

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala ............................................................... 9

NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................. 11 2.1.

Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások ......................................... 11

2.1.1.

Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok ..................................................................... 11

2.1.2.

Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek............................. 14

2.2.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat ....................................... 16

2.2.1.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos alapelveink: .............................................. 16

2.2.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: .................................................. 16

Módszerek, eljárások: .................................................................................................................... 17 2.2.3. 2.3.

A személyiségfejlesztés szervezeti keretei, tevékenységi területei: ...................... 18

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ..................................................................... 19

2.3.1.

Tanórán megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok ........................................... 23

2.3.2.

Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok ... 24

2.3.3.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................. 24

2.4.

A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatokat .............................................................. 25

2.4.1.

Tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok ........................................ 26

2.4.2.

Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok 28

2.4.3.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .................................. 29

2.4.4.

A szabadidős, közösségi tevékenység közösségfejlesztő feladatai ........................ 30

2.5.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............ 31

2.5.1.

Kiemelten tehetséges tanulókat segítő pedagógiai tevékenység .......................... 34

2.5.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat segítő pedagógiai tevékenység.............................................................................................................. 37 2.5.3.

Hátrányos helyzetű tanulókat segítő pedagógiai tevékenység ............................. 39

2.5.4.

A sajátos nevelési igényű tanulókat segítő pedagógiai tevékenység .................... 41

2.5.5.

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................... 45

2.5.6.

A hátrányos és veszélyetetett tanulókkal való foglalkozás feladatai .................... 45

2

2.6.

Az iskola pedagógusainak feladatai .................................................................................. 47

2.6.1.

A pedagógusok iskolai feladatai ................................................................................ 47

2.6.2.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök iskolai feladatai ............... 48

2.7.

A tanulók részvételi joga az intézményi döntési folyamatban ...................................... 50

2.8.

Az iskola kapcsolattartásának formája és rendje partnereivel ..................................... 52

2.8.1.

A kapcsolattartás formája és rendje a tanulókkal .................................................. 52

2.8.2.

A kapcsolattartás formája és rendje a szülőkkel ..................................................... 53

2.8.3.

A kapcsolattartás formája és rendje a pedagógusokkal ......................................... 54

2.8.4.

A kapcsolattartás formája és rendje intézményekkel ............................................ 55

2.9.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................... 57

2.10.

Az alkalmassági vizsga szabályai .................................................................................. 60

2.11.

A tanulók felvételére vonatkozó iskolai szabályok ..................................................... 61

2.11.1.

Felvétel 9. évfolyamra ................................................................................................ 61

2.11.2.

Felvétel szakképző 11. és 13. évfolyamra .................................................................. 61

2.12. 3.

A tanulók átvételére vonatkozó iskolai szabályok ...................................................... 63

HELYI TANTERV ....................................................................................................................... 64 3.1.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott iskolai pedagógiai feladatok ..................... 64

3.1.1.

Szakközépiskola képzés pedagógiai feladatai ......................................................... 64

3.1.2.

Szakiskolai képzés pedagógiai feladatai .................................................................. 65

3.1.3.

Szakképzés ................................................................................................................... 65

3.1.4.

Híd program ................................................................................................................ 67

3.2.

Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................ 69

3.2.1.

Egészségnevelési elvek ............................................................................................... 69

3.2.2.

Környezeti nevelési elvek ........................................................................................... 71

3.3.

Alkalmazott kerettantervek, óratervek.............................................................................. 77

3.4.

Projektek .............................................................................................................................. 86

3.5.

Választható érettségi vizsgatárgyak, követelmények, témakörök ................................... 88

3.5.1.

Választható érettségi vizsgatárgyak és követelményei........................................... 88

3.5.2.

Választható érettségi vizsgatárgyak témakörei ....................................................... 90

3.6.

Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................. 91

3.7.

A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai ........................................................... 93

3.8.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ................................ 93

3.9.

A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................. 95

3.10.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................ 97 3

3.11.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................... 97

3.12.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 97

3.13.

A tanuló szorgalmának és magatartásának értékelési elvei....................................... 104

3.13.1.

A szorgalom értékelési elvei ..................................................................................... 104

3.13.2.

A tanuló magatartásának értékelése ........................................................................ 105

3.14. 4.

A tanuló jutalmazásának értékelési elvei..................................................................... 108

SZAKMAI PROGRAM .............................................................................................................. 111 4.1.

A szakképzésbe történő belépés feltételei ........................................................................... 111

4.2.

Szakközépiskola .................................................................................................................. 114

4.2.1.

Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai, óraszámai ...................................... 114

4.2.2. Ágazati szakközépiskolai képzés tantárgyai, óraszámai (Első beiskolázás 2013/14. tanévben).................................................................................................................................... 117 4.3.

Szakiskola ........................................................................................................................... 118

4.3.1.

Szakiskolai képzés óratervi hálói (utolsó beiskolázás 2012/13-as tanévben)..... 118

4.3.2.

Szakiskolai képzés óratervi hálói (első beiskolázás 2013/14-es tanévben) ........ 144

5.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .................................................................................................... 145

6.

MELLÉKLETEK........................................................................................................................ 146 6.1.

Helyi tantervek_2013 ........................................................................................................ 146

6.1.1.

helyi tanterv_2013_kifutó_közismeret CD melléklet .............................................. 146

6.1.2.

helyi tantervek_2013_felmenő_közismeret CD melléklet....................................... 146

6.2.

érettségi témakörök CD melléklet .................................................................................... 146

6.3.

szakmai program_2013 CD melléklet .............................................................................. 146

6.4.

tanulmányok alatti vizsgák CD melléklet ......................................................................... 146

A dokumentum 146. számozott oldalt tartalmaz

4

1. Általános rendelkezések 1.1.Bevezető Az iskola hivatalos neve: Az iskola logója:

VERESS FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA

Az iskola alapító okiratát a Képviselő Testület 289/1998.(IX.24) Önk. számú határozatával elfogadott és a 305/1999. (IX. 19.) Önk. számú, 250/2002. (VI.27.) Önk. sz., a 400/2002.(XI.14.) Önk. sz., a 219/2003.(IV.29.) Önk. sz. és a 253/2003. (VI.26.) Önk számú határozatával módosította. Az iskola székhelye: 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi T. B. u. 5/a. Az iskola pontos címe: 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi T. B. u. 5/a. Az iskola postafiókcíme: 4221. Pf. 7. Az iskola telefonszámai: 52/228-615  Az iskola faxszáma: 52/228-615  Az iskola E-mail címe: [email protected]  Az iskola honlapja: www.veressf-hbosz.sulinet.hu Az iskola fenntartója: KLIK Az iskola földrajzi működési területe: Hajdúböszörmény város Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése: Hajdúböszörmény város és Hajdú-Bihar megye Az iskola telephelyei: Központi Tanműhely Címe és telephelye: 4220 Hajdúböszörmény, Városkert u. 38. Telefonszáma: 52/371-748 Kálvineum Címe és telephelye: 4220 Hajdúböszörmény, Kálvineum u. 2 Telefonszáma: 52/228-615

5

A Veress Ferenc Szakképző Iskola (továbbiakban iskola) Pedagógiai Programja tartalmazza az intézmény oktató-nevelő munkájának keretszerkezetét, illetve azokat a normákat és előírásokat, amelyeknek megtartása, érvényre juttatása, a lehetőségek szerinti legkedvezőbb feltételeket biztosítja iskolánk sikeres oktató-nevelő munkájának elvégzéséhez.

1.2.A Pedagógiai Program célja, feladata A Pedagógiai Programba foglalt előírások, szabályzók célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, átfogja az iskola minden területét. A Pedagógiai Program legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak, előírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény:  törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával,  céljainak és feladatainak megvalósítását a Házirenddel, a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban,  oktató-nevelő munkájának maradéktalan és törvényes ellátását,  belső rendszabályait, amelyek az iskola autonómiájára, a tanulók művelődéshez való jogára valamint a pedagógus alkotói szabadságára épül. Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja:  hogy tevékenységével a tanulók sokoldalú fejlesztése valósuljon meg a szabályozott és rendszeresen ellenőrzött intézményi folyamatok és a törvényi előírások keretei között,  hogy partnereinek véleményének, igényeinek figyelembevételével fejlesztjük oktatónevelő munkánkat,  hogy intézményünk a tanulók igényeinek kíván megfelelni, s érdekeiket szolgálni,  hogy a minőségi munkavégzés meglévő elemein túl megfeleljünk a folyamatosan változó kihívásoknak, fokozatosan növeljük a hatékonyságot és az eredményességet. Ehhez elengedhetetlennek tartjuk a párbeszédet partnereinkkel, hiszen csak közösen, egymás kölcsönös tisztelete mellett érhetjük el céljainkat,

1.3.A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok      

A Veress Ferenc Szakképző Iskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról,

6



alkalmazott kerettantervekre vonatkozó rendeletek,

A1 Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról  szakközépiskolai képzésben a 9-12. évfolyamon lévő, a szakmai alapozó (szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás) tantárgyakra vonatkozik,  szakiskolai képzésben a 9-10. évfolyamon lévő pályaorientációs és szakmai alapozás  2015/2016. tanévben alkalmazva utoljára a szakközépiskola 12. évfolyamon, B1 Kt. 27. §-ának (4) bekezdése szerinti előrehozott szakképzés kerettanterve: A Magyar Közlöny 73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról. Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a szakképesítések központi programjainak (tanterveinek) kiadásáról (2010.05.10)  Szakiskolai képzésben 9-11. évfolyamon  2014/2015. tanévben alkalmazva utoljára C1 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  szakközépiskolai és szakiskolai képzésben alkalmazandó kerettantervek 9. évfolyamtól kezdődően „felmenő rendszerben”, közismereti órákra vonatkozóan D1 Magyar Közlöny 58. számában megjelent 14/2013 (IV.05) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről  szakközépiskolai és szakiskolai képzésben alkalmazandó kerettantervek 9. évfolyamtól kezdődően „felmenő rendszerben”, szakmai elmélet és gyakorlati órákra vonatkozóan  sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendelet, Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  szakközépiskola esetén: érettségi vizsga követelményeire vonatkozó rendelet, Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 

szakképzés esetén: az alkalmazott OKJ-ra, szakmai és vizsgakövetelményre, központi programra vonatkozó rendeletek

7

OKJ rendeletek 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet 133/2011. (VII. 18) OKJ rendelet (hatályos: 2011. 07. 26.) 133/2010. (IV. 22) Kormányrendelet Szakmai –és vizsgakövetelmények 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény 1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény Központi programok-kifutó évfolyamokon szakképzésben Bútorasztalos 17723-6/2011. közleményben kiadott központi program 8198-5/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program Kőműves 17723-27/2011. közleményben kiadott központi program 8198-22/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program Szakács 17723-35/2011. közleményben kiadott központi program 8198-27/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program Pincér 17723-33/2011. közleményben kiadott központi program 8198-25/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program Bolti eladó- élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés- elágazás 17723-4/2011. közleményben kiadott központi program 8198-4/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program Szabó- női szabó szakképesítés- elágazás 17723-34/2011. közleményben kiadott központi program 8198-26/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program Géplakatos 17723-19/2011. közleményben kiadott központi program Fodrász 17723-17/2011. közleményben kiadott központi program 8198-13/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő- energiahasznosító berendezés szerelője szakképesítés –elágazás 8198-10/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül:   

az iskola korábbi, a Képviselő Testület 289/1998.(IX.24) számú önkormányzati határozattal elfogadott Pedagógia Programja, az iskola Házirendje, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata. 8

1.4.A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai, hatályba lépése A Pedagógiai program tervezetét az iskola igazgatója készíti el, melyet előterjeszt véleményezésre a nevelőtestület elé. A nevelőtestület javaslatainak figyelembe vételével az iskolai igazgatója elkészíti a Pedagógiai Program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, szülői szervezet, majd a Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, és végül az iskola igazgatója hagyja jóvá. Ha a nevelőtestület nem fogadja el a Pedagógiai Programot, köteles véleményét eljuttatni az igazgatóhoz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni, a határidő lejárta után az igazgató jóváhagyja a Pedagógiai programot. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben.

1.5.A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő Pedagógiai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha  jogszabályi változás következik be,  az igazgató vagy a nevelőtestület igényt tart erre. A nevelőtestület részéről kezdeményezett felülvizsgálat írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának.

1.6.A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Programot a jóváhagyását követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A Pedagógiai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni:  titkárság,  tanári szoba,  könyvtár,  irattár,  iskolai honlap. A Pedagógiai Programból egy-egy példányt kapnak:  fenntartó,  az intézmény vezetőségének tagjai,  a diákönkormányzat képviselője,  a szülői szervezet képviselője, A Pedagógiai Program digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megtekinthető, letölthető. A Pedagógiai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell  az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal,  az első szülői értekezleten a szülőkkel.

9

A Pedagógiai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola titkárságán munkaidőben vagy a könyvtárban nyitvatartási időben.

10

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1.Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 2.1.1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok 















A pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesznek részt a nevelés-oktatás folyamatában, együttműködésük a bizalomra, a megértésre, egymás személyiségének kölcsönös tiszteletben tartására épül. Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában. Fontos alapelvünk a következetesség, a határozott követelménytámasztás a tanulókkal szemben, fegyelembe véve életkori sajátosságaikat, egyéni adottságaikat és képességeiket. A társadalmi elvárásoknak megfelelően nem puszta ismerethalmazt akarunk tanulóinkkal elsajátíttatni, hanem az ismeretek alkalmazásának képességére akarjuk tanulóinkat megtanítani. A tanulók képességei csak akkor fejlődnek, ha nem pusztán befogadó félként vesznek részt a nevelő-oktató folyamatban, hanem aktívan bekapcsolódnak abba, élnek a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására, kezdeményező készségük és kreativitásuk kibontakoztatásához biztosított lehetőségekkel. A nevelés-oktatás folyamatában meghatározó szerepet tulajdonítunk a szűkebb és tágabb környezetnek. A különböző közösségek biztosítanak terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához, itt tanulják meg az egymásra való odafigyelést, a másság tolerálását és elfogadását, az egymástól tanulást, az egymással való együttműködés képességét. A tanulók vallási, világnézeti és egyéb meggyőződését, etnikai önazonosságát tiszteletben tartjuk, ezért senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés, minden tanulónak egyenlő esélyeket biztosítunk személyisége, képességei szabad kibontakoztatásához. Kellő nyitottsággal irányulunk a való világ felé, rugalmasan kívánunk megfelelni a szűkebb és tágabb környezet igényeinek, partnernek tekintjük a diákokat és a szülőket, igényeiket alapelveink, lehetőségeink és adottságaink fegyelembe vételével igyekszünk teljesíteni.

Meggyőződésünk, hogy a fenti pedagógiai alapelvek szerinti nevelő-oktató tevékenység csak akkor lehet eredményes, ha az iskola és a szülők kétirányú, folyamatos kapcsolata és együttműködése mindkét fél részéről biztosított.

11

A nevelő-oktató munka alapvető céljai: Nevelő-oktató munkánk alapvető célja, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek: 



alkalmassá teszik őket: o a változásokkal átszőtt modern világhoz való gyors alkalmazkodásra o a változások irányának és tartalmának aktív befolyásolására o a saját sorsuk alakítására szükségesek: o minden tanuló személyes boldogulásához és fejlődéséhez o az aktív állampolgári léthez o a társadalmi beilleszkedéshez és munkához

és

hatékony

Az elsajátítandó kulcskompetenciák:         

anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos kompetencia digitális kompetencia a hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A nevelő – oktató munka kiemelt fejlesztési feladatai A kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok rendszert alkotnak. A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Mind a kompetenciák, mind a fejlesztési feladatok egymásba fonódnak, támogatják egymást. Kiemelt fejlesztési feladatok: 



Énkép, önismeret o önmegismerés, önkontroll o felelősség önmagukért o önállóság o önfejlesztés igénye Hon- és népismeret o otthon, lakóhely, szülőföld, a haza és népei, a nemzeti kultúra nagy múltú értékeinek megismerése, megbecsülése o nemzettudat, nemzeti önismeret, hazaszeretet 12













Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra o az Európai Unió történetének, alkotmányának, intézményrendszerének megismerése o magyarságtudat megőrzésével válni európai polgárrá o az európai identitás megerősödésével nyitottá és elfogadásává válni az Európán kívüli kultúrák iránt is o az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeinek megismerése, megbecsülése o globális problémák és ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködés jelentősége Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés o társadalmi együttélés szabályai és annak betartása o erőszakmentesség, konfliktuskezelés, humanitárius segítségnyújtás o az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tisztelete o az iskolai élet demokratikus gyakorlata Gazdasági nevelés o a gazdaság alapvető összefüggéseinek értése o a gazdaság javaival való okos gazdálkodás képessége o pozitív attitűd az értékteremtő munka iránt o tudatos fogyasztóvá válás o a fenntartható fogyasztás és egyéni érdekek kapcsolata o eligazodás a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között Környezettudatosságra nevelés o a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése o a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek vállalása, a jogok gyakorlása o a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás o a közvetlen környezet értékeinek megőrzése gyarapítása o környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása A tanulás tanítása o a tanulók érdeklődésének felkeltése o a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajáttítatása o önállóság a tanulás tervezésében o önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata o egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése o csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka o gondolkodási kultúra fejlesztése o az egész életen át tartó tanulás eszközei megismerése, módszereinek elsajátítása Testi és lelki egészség 13



o egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet, magatartás, pozitív beállítódás és szokások o a harmonikus élet értékként való tisztelete o a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás o szexuális kultúra és magatartás o családi életre, felelős párkapcsolatra nevelés Felkészülés a felnőttlét szerepeire: o pályaorientáció, pályamódosítás o a munka világa o társadalmi beilleszkedés

2.1.2. Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek Az eredményes tanulás segítésénekének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelőoktató munka feltételeit:   



   

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása; a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése; motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése

A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: 14

 







 





olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

15

2.2.Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat A személyiség öröklött adottságok valamint külső hatásokra az egyénen belül kialakult feltételek egyedi integrációja, amely meghatározza a környezethez való viszonyulást és alkalmazkodást. 2.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos alapelveink: Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus minden tanítványát egyéniségként, szuverén személyiségként kezelje. Az iskola alapfunkciója, hogy folyamatosan, tervszerűen és szervezetten segítse a tanulói személyiség fejlesztését, mely magában foglalja az értelem kiművelését, a tanuló önmagához és másokhoz, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését. Az iskola elsősorban a szokások, magatartási minták, ismeretek, képességek kialakításával és fejlesztésével tudja segíteni a tanulók személyiségfejlődését. 2.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Az értelem kiművelése a tanulási motívumok és értelmi képességek fejlesztésével. 

Tanulási motívumok fejlesztése: - a természetes kíváncsiság, a megismerési vágy és az érdeklődés felkeltésével - a felfedezési vágy felkeltésével - az alkotás örömének megtapasztaltatásával - a teljesítményvágy kialakításával - a továbbtanulási szándék támogatásával



Értelmi képességek fejlesztése: - a megismerési képesség (megfigyelés, kódolás, elemzés, értelmezés, értékelés, indoklás, bizonyítás) fejlesztésével -

a kognitív kommunikáció (ábraolvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazás) fejlesztésével

ábrázolás

- a gondolkodási képességek problémamegoldás) fejlesztésével

általánosítás,

(viszonyítás,

értő

olvasás,

osztályozás,

- a tanulási képességek fejlesztésével Alkalmazott módszerek, eljárások: - gazdag sokoldalú szemléltetés, ábrák, modellek használata, vázlatkészítés 16

- kísérletezés - a szimuláció gazdag eszköztárának (szituációs gyakorlatok, dramatizálás szerepjáték stb.) alkalmazása az egyes témák feldolgozásánál - tevékenységközpontú tanulásszervezés, egyéni, páros és csoportmunka alkalmazása, projektek készíttetése, gyűjtőmunka - tantárgyak, műveltségi területek közötti koncentráció felfedeztetése - a tanulói teljesítmények rendszeres, a képességeket figyelembe vevő értékelése, „beskatulyázás” elkerülése, ösztönző- biztató értékelés, jutalmazás, a tanuló fejlődésének értékelése Egészséges és kulturált életmódhoz szükséges személyes képességek fejlesztése -

önkiszolgáló képességek (testi képességek, befogadóképesség, önkifejezés képessége)

önellátási

képességek,

-

önvédelmi képességek (egészségvédő, balesetek megelőzése, elhárítása)

-

a szuverenitás (önállóság, öntevékenység)

-

az önértékelés, önmegismerés és önfejlesztés képessége

Módszerek, eljárások: az egészségnevelési programban - önismereti témák feldolgozása osztályfőnöki órákon és egyéb foglalkozásokon - önértékelés gyakoroltatása, pl. feleletek, magatartás, szorgalom, egyszeri, havi, féléves, év végi megbeszélésekor, vállat feladatok elvégzésének értékelésekor könyvtári, informatikai lehetőségek kihasználtatása az önfejlesztésre önálló véleményalkotás gyakoroltatása megbízatások, tisztségek betöltése Speciális kompetenciák fejlesztése Lásd a tehetséggondozásnál. Szociális képességek fejlesztése Ahhoz, hogy a tanulók tudják kapcsolataikat alakítani, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb és tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni szociális képességeiket: -

kötődés képességének fejlesztése csoportlétre, társadalmi létre való képesség fejlesztése érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a vezetés, képességének fejlesztése

a

versengés

Módszerek, eljárások: 17

-

-

-

Szociális kompetenciák mérése NFL a tanulók kötődési hálójának megismerése szociometriával, segítségnyújtás azoknak, akiknek a kötődési hálója szegényes annak érdekében, hogy képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására szociális tanulás biztosítása a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken: kooperatív tanulási technikák, csoportmunka, projekt rendszer alkalmazása, egymás utánozásának, az egymástól tanulás lehetőségének megteremtése; vélemények ütköztetése, vita, versengés, együttműködés rendszeres alkalmazása diákönkormányzati tevékenység támogatása tanulói jogok megismertetése, gyakoroltatása

A magatartás- és a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Tisztelettudó, kulturált magatartás, beszédmodor kialakítása és megkövetelése a tanulóktól: -

-

egymással, az intézmény minden dolgozójával, az intézménybe érkező vendégekkel szemben az intézményen kívüli iskolai rendezvényeken, közös intézménylátogatások és tanulmányi kirándulások alkalmával nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is az iskola állagának, kulturált környezetének, tisztaságának megóvása

2.2.3. A személyiségfejlesztés szervezeti keretei, tevékenységi területei:  Tanórák 

Rendhagyó órák (bemutatóórák, projektóra)



Könyvtári órák



Diákönkormányzat



Szakkörök, diákkörök, érdeklődési körök (színjátszó, iskolarádió, iskolaújság…),



DSK (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, kondicionáló…)



Szabadidős tevékenységek,



Differenciált képességfejlesztő foglalkozások,



Önismereti foglalkozások,



Kulturális, sport rendezvények, kiállítások, pályázatok,



Ünnepségek, ünnepi megemlékezések,



Tanulmányi és egyéb kirándulások, 18



Múzeum- és színházlátogatás



Üzemlátogatás,



Versenyek, vetélkedők,



Osztályközösségek sajátos rendezvényei



Tehetséggondozó műhelyfoglalkozások



Önkéntes közösségi szolgálat teljesítése

2.3.Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészségi állapot és az oktatás összefüggéseit, az iskolarendszer szerepét az egészségvédelemben nem lehet eléggé hangsúlyozni. A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek iskolánkban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, és ez nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Iskolánk a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód van az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Bár iskolánkban az egészséges életmódra nevelés eddig is a nevelési-oktatási terv részét képezte, hatékonyságáról mérhető visszajelzésünk nincs. Közvetve azonban a felnőtt lakosság egyre romló egészségi állapot-mutatóit visszajelzésnek kell tekintenünk. A NAT az egészség fogalmának kitágításával azt jelzi, hogy a tennivalók nem egy vagy két tantárgyra és adott szakos pedagógusra hárulnak, hanem az iskolánk egészének a szemléletét kell meghatároznia. A Veres Ferenc Szakképző Iskola Egészségnevelési és egészségfejlesztési programjának célja a felnövekvő korosztályok egészségmagatartásának formálása a közoktatás adta lehetőségek kihasználásával. Iskolánk egészségnevelési, egészségfejlesztési programja magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

Az Egészségnevelési, egészségfejlesztési program alapelvei   

Az iskola minden pedagógusának, tanulójának, dolgozójának együttműködésére épít. Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a különböző külső és belső kapcsolatok szereplőivel való együttműködésben. Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

19

Az Egészségnevelési, egészségfejlesztési program célja Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint az egészségfejlesztő iskola elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek megfelelően iskolánk célja:  Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítse a tanulók és a tantestület egészségének védelmét és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakítson ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítson, ezzel párhuzamosan együtt működjön a helyi közösség szakembereivel és egészségfejlesztő programjaival.  Olyan oktatási és nevelési gyakorlatot folytasson, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremtsen a sikerek eléréséhez, elismerje az erőfeszítést és támogassa az előrejutást.  Törekedjen arra, hogy segítse diákjainak, az iskola dolgozóinak, a családoknak egészségük megőrzését. Az Egészségnevelési, egészségfejlesztési program célcsoportjai Az iskolai szintű egészségnevelés elsődleges célcsoportja a tantestület, mint egység. Ezzel teremtődik meg a lehetőség arra, hogy az egész iskolát átható szemléletmód alakuljon ki, a tantestület valamennyi tagja érintettnek, érdekeltnek és felelősnek érezze magát önmaga és a tanulók egészségének a megőrzésében, az egészségfejlesztésben. A tanulók, mint célcsoport a szemléletmódból adódóan válnak a program aktív résztvevőivé. A szülők a tanárok és a gyermekeik közvetítésével válnak az iskolai egészségnevelési program részesévé.

A program felelőse Az iskolai egészségnevelési és fejlesztési program fő koordinálója az általános igazgatóhelyettes. A team munkában résztvevők    

munkaközösség vezetők, iskolaorvos, iskolai védőnő, testnevelő tanárok, 20

    

gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, aki egyben az egészségnevelésért felelős pedagógus szabadidőszervező / diák-önkormányzati munkát segítő pedagógus osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók, biológia szakos tanár.

A team munka résztvevőinek összehangolt munkája meghatározó az iskolai egészségnevelő, egészségfejlesztő programban. Ők alkotják iskolánk belső kapcsolatait.

21

Az Egészségnevelési és fejlesztési program belső és külső kapcsolatai Belső kapcsolat (team)

Feladat

Iskolavezetés

Aktuális feladatok megvalósulásának ellenőrzése.

Osztályfőnökök

Aktuális feladatok, egészségnevelési témák, elsősegélynyújtás beépítése a tanmenetbe.

Ifjúsági vöröskeresztes tagok (diákok Aktuális feladatok elvégzése a tanév elején megválasztott tagokkal. által vállalt önkéntes munka, 2-3 fő) Folyamatos kapcsolattartás a Magyar Vöröskereszt Városi Szervezetével. Diákok

Figyelemfelhívás, programokon való részvétel. taglétszám növelése az adott gazdasági évre.

Vöröskeresztes

Szülők

Előadások, a városi véradásba történő bevonás.

Iskolaorvos

Alkalmassági vizsgálatok, előadások beépítése az éves munkatervükbe.

Védőnő Könyvtáros

A könyvtárban található információhordozók, segédletek biztosítása osztályfőnöki órához.

Testnevelő tanárok, biológia tanár, Az egészségnevelési programban foglaltak beépítése a tanórákban. szaktanárok, szakoktatók Testmozgási lehetőségek (szakkörök, versenyek). Elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása. Balesetvédelem. Gyermek-és ifjúságvédelmi szabadidő-szervező

felelős, Az egészségnevelési programban foglaltak beépítése a munkatervükbe. Az egészségnevelő munka segítése, szervezése. Cél a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltése.

22

Külső kapcsolat neve Magyar Szervezete

Feladat

Vöröskereszt

Városi Tisztasági versenyre benevezés, vöröskeresztes tagság építése, vöröskeresztes vezetők képzése, aktuális feladatokba történő bekapcsolódás, városi elsősegélynyújtó versenyre való felkészítés, lebonyolításához szükséges, eszközök és feltételek megteremtése.

Szociális Szolgáltatási Gyermekjóléti Szolgálata

Központ Szabadidő hasznos eltöltése, drog-prevenció, családok anyagi helyzetének, megélhetésének, életkörülményeinek segítése, gyermekek Központ érdekvédelme, problémajelzések fogadása.

Szociális Szolgáltatási Családsegítő Központja

a-ha! Országos Szexuális és Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Program segítségével. Fogászati szakrendelés

mentálhigiénés

felvilágosítás,

az

iskolai

védőnő

Fogászati szűrések elvégzése minden osztályban.

Egészségügyben dolgozó szakemberek, Elsősegélynyújtó versenyre felkészítés, osztályfőnöki órán alapfokú orvosok, természetgyógyászok, elsősegélynyújtási ismeretek a közlekedésben, és a háztartásban. dietetikus, pszichológus Különböző egészségnevelési és prevenciós előadások. Mentálhigiéné, párkapcsolat, táplálkozási zavarok (bulémia, anorexia). Városi Rendőrkapitányság

Drog-prevenció, közlekedési ismeretek, bűnmegelőzés előadások. Folyamatos kapcsolattartás az iskolarendőrrel.

témában

Az egészségfejlesztési program munkacsoportjának konkrét feladatai     

 

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok koordinálása Iskolai étkeztetés reformjának segítése Mindennapos testmozgás megszervezése Szabadidős programok szervezése Célzott programok szervezésének koordinálása: - Drog prevenciós - Dohányzás ellenes - Egészséges táplálkozás, táplálkozási zavarok (bulémia, anorexia) - Szexualitás, AIDS, párkapcsolatok - Egészségnapok, hetek, sportprogramok szervezése - Parlagfű mentesítési program - Balesetvédelem, elsősegélynyújtás Szülők és a család bevonása a programokba Pályázatok figyelése az anyagi források növelése céljából

2.3.1. Tanórán megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok

23

A tanórán megvalósítandó egészségfejlesztő feladatokat az intézmény helyi tanterve tartalmazza megjelölve a tevékenységek jellegét, gyakoriságát tantárgyanként, évfolyamonként lebontva.

2.3.2. Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Ismeretek átadása a hallgatóság aktív bevonása nélkül. Rizikócsoportos megközelítés Rizikócsoport lehet, pl. a túlsúlyos személyek, alkoholbetegek gyerekei, stb. Megfelelő kérdőív segítségével állapítjuk meg, kik a veszélyeztetettek, és a célcsoportok számára alkalmazunk megfelelő betegségmegelőző programot. Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Az egészségkárosító magatartásformák hátterében gyakran a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell megcélozniuk. Belső vagy külső szakértők bevonásával biztosítunk szocializációs lehetőséget a társas-kommunikációs készségek fejlesztésére. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A korai életszakaszokban megjelenő egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek többségében a kortárscsoport hatására jelennek meg. Ezt a jelenséget pozitív irányba fordítva, kiképzett kortárssegítők közvetítésével juttatjuk el az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz. Közösségi alapú egészségfejlesztő programok Iskolánk egészségnevelési programja a szabadidős színtéren keresztül, kortárssegítőkkel, sportrendezvényeken való részvétellel igyekszik részt venni a helyi, városi, régióbeli egészségfejlesztési programokon. 2.3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, szakmai elmélet és gyakorlat, valamint testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, segítséget nyújtanak neki az iskola pedagógiai munkát segítő alkalmazottai, a szaktanárok, osztályfőnökök.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja

24

  

fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái  

Szervezetten, az ajánlott tantárgyak tantervének részeként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel.

Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.

2.4.A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatokat A közösségfejlesztés olyan folyamat, amely aktív dinamikus kapcsolatot jelent az egyén és a közösség között. Az egyén és a közösség kölcsönösen hatnak egymásra. A közösségi viszonyrendszerben és helyzetekben formálódik leginkább az egyén, a közösségben betöltött egyéni szerep segíti a személyiségfejlődést. Az iskola feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek tevékenységének tudatos tervezése, folyamatos szervezése, hiszen a közösség által történő nevelés csak akkor valósulhat meg, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek. Ebben meg van a felelőssége és feladata a családnak, a szülőnek is. Ismerniük kell az intézmény pedagógiai programját és házirendjét, támogatniuk kell az osztály, az iskola és az egyéb közösségek rendezvényeit és kapcsolatot kell tartaniuk a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel. A felnőtté válás, a munka világába való bekapcsolódás, a társadalmi életbe való beilleszkedés feltételeinek megteremtése a szülő és az iskola közös felelőssége.

Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei: -

tanórák tanórán kívüli foglalkozások diákönkormányzati tevékenység szabadidős tevékenységek 25

Az iskolában működő tanulói közösségek: -

-

-

-

Osztályközösség: az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók közössége; a diákönkormányzati szervezet legkisebb egysége, mely dönt a maga diákképviseletéről. Diákönkormányzat: a tanulók érdekeinek képviseletére szerveződött közösség, mely saját működési szabályzattal rendelkezik. Szakkörök, diákkörök, érdeklődési körök: a tanulók önkéntes jelentkezése alapján szerződő közösségek, melyek működése az intézmény SZMSZ –ben szabályozott. Diáksportkör: olyan közösségek, melyeknek a mindennapos testedzésben, a tanulók különféle iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre való felkészítésében van jelentős szerepük Képességek fejlesztésére szerveződött csoportok (felzárkóztató és tehetséggondozó) Iskolarádiót és iskolaújságot működtető csoportok

A közösséget formálni, fejleszteni úgy lehet a leghatékonyabban, ha azok végzik, akik a legszorosabb, legtartósabb kapcsolatban vannak az adott közösséggel, ezért a lehetőségeinkhez mérten törekszünk a tanárváltásokat kerülni és biztosítani, hogy az osztályfőnök végigvigye az osztályát. A közösségfejlesztés minden pedagógus feladata és akkor lehet csak eredményes, ha a nevelőtestület egységes elveken nyugvó, összehangolt nevelési eljárásokkal, változatos tevékenységformákkal céltudatosan és tervszerűen végzi azt.

2.4.1. Tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok Az osztályközösség fejlesztésének feladatai: Az osztályközösség egyrészt a tanulók tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt kezdetben a tanulók spontán, véletlenszerű csoportja. Feladatunk az, hogy ebből a csoportból valódi közösséget formáljunk. A közösségfejlesztés folyamata: A közösség szerveződése - 9. osztály. A közösség központi magjának kialakítása - 10. osztály A közösség érése - 11. osztály A közösség kiteljesedése - 12. osztály.

26

A közösségfejlesztés feladatai a 9. osztályban: - a tanulók ismerjék meg egymást, az iskola elvárásait, a velük szemben támasztott követelményeket, az iskola hagyományrendszerét - alakuljanak ki az együttélés, együttműködés normái, szabályai - alakuljon ki az osztályon belül sokoldalú tevékenységrendszer a mindennapi élet megszervezéséhez - alakuljon ki a feladatoknak megfelelő felelősi rendszer - az osztály kapcsolódjon be a diákönkormányzat tevékenységébe és válasszák meg az osztályt képviselő Osztály Diák Bizottságokat - szociometriai felméréssel fel kell térképezni a tanulók közösségben elfoglalt helyét és segíteni a „peremhelyzetű” tanulók beilleszkedését. A közösségfejlesztés feladatai 10. osztályban: az ODB tagjainak újraválasztásával, kialakítani a közösség központi magját arra törekedve, hogy olyan diákvezetőket válasszanak, akikre a többiek hallgatnak, elfogadják őket vezetőknek - fokozottabban kapcsolódjanak be az iskolaközösség tevékenységébe - tudjanak egyszerűbb közös tevékenységeket, rendezvényeket önállóan megszervezni - törekedjenek a közösség önálló arculatának megteremtésére saját hagyományok kialakításával erősítve az összetartozás érzését - újabb szociometriai felméréssel feltérképezni a közösség jellemzőit és beavatkozni, ha szükséges A közösségfejlesztés feladatai a 11. osztályban: -

-

kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a diákönkormányzati tevékenység kerüljön előtérbe az önállóság, a döntéshozatal iránt érzett felelősség az arra alkalmas tanulókat ösztönözzük, hogy vállaljanak szerepet az iskolai diákmozgalom vezetésében

A közösségfejlesztés feladata a 12. osztályban: - tudják felelősséggel képviselni és összeegyeztetni saját és a közösség érdekeit - az iskolai közéleten keresztül felkészíteni a tanulókat az állampolgári jogok gyakorlására - felelősséggel tudjanak dönteni a saját sorsuk, jövőjük szempontjából fontos kérdésekben - adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb éveseknek

27

2.4.2. Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok Szakközépiskolában az 50 órás közösségi munka során az egyén és a közösség kapcsolatának kialakítása, fejlesztése. Közösségi szolgálat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. A kötelezően alkalmazandó jogszabály a köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. 97. § (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után a megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.” A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján 133. § (2) A közösségi szolgálat keretei között · az egészségügyi, · a szociális és jótékonysági, · az oktatási, · a kulturális és közösségi, · a környezet- és természetvédelemi, · a katasztrófavédelmi, · az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős. területen folytatható tevékenység. (3) A fogadó intézménynek mentort kell biztosítania. (4) A középiskola 9-11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint 3 tanévre arányosan szervezi meg a közösségi szolgálat teljesítését. (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül– szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) Egy óra 60 percnek számít (nem számolható bele az utazás). (7) A közösségi szolgálat alkalmanként legkevesebb 1, legfeljebb 3 órás időkeretben végezhető. (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemei. 1. A tanuló jelentkezési lapot tölt ki, amely tartalmazza a szülő egyetértő nyilatkozatát 28

2. A kijelölt pedagógus az osztálynaplóban (havonta bejegyzi, ki hány órát teljesített), a bizonyítványban (megjegyzés rovatában) és a törzslapon dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését 3. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban 4. Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti 5. Az iskola és az iskolán kívüli szervezet (fogadó intézmény) együttműködési megállapodást köt A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény alapján A 18. életévét be nem töltött személy olyan közérdekű tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, képességeinek, nem veszélyezteti egészségét, fejlődését A 18. életévét be nem töltött önkéntes közösségi szolgálatot külföldön nem végezhet A 16. életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg: · tanítási szünet ideje alatt a napi 3 órát és a heti 12 órát · tanítási időben a napi 2 órát, heti 6 órát · és tanítási napon kívül a napi 3 órát! A 16. életévét betöltött, de a 18. életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi 4 és fél órát, és a heti 18 órát. A 18. életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább 14 óra pihenőt kell biztosítani. A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni, az alábbi információkat tartalmaznia kell: · Dátum · Helyszín · Teljesített órák száma · Végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását · Tanuló tapasztalatai · Fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása · Koordináló pedagógus aláírása A program zárása · Lényeges és kötelező eleme a programnak, hogy annak befejezésekor legyen minimum egy alkalom, amikor a tanulóknak lehetőségük van a visszacsatolásra, lehetőleg csoportos keretek között. · Ez a tapasztalatok cseréjére, megbeszélésére épül, legfeljebb 5 óra időtartamú lehet, és beleszámít a kötelező 50 óra közösségi szolgálatba. A zárás keretében kaphatják meg a tanulók az igazolásokat 2.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

29

2.4.4. A szabadidős, közösségi tevékenység közösségfejlesztő feladatai Hagyományápolással, ünnepségekkel kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenységek: Az iskola hagyományrendszere a közösségfejlesztés hatékony eszköze, nemcsak az iskolai közösségben, de a nemzeti ünnepek, történelmi irodalomtörténeti évfordulókról való megemlékezés révén a nemzethez való tartozás érzését is erősítik. Hagyományrendszerünk elemei: Szeptember 13. : Város Napja Október 6. : Aradi vértanúk évfordulója Október 23: Megemlékezés 1956. Október 23-ról (nemzeti ünnep) Október vége: Elsősavatás, Pályaválasztási nyílt nap November: Szalagavató December : Mikulás, Karácsony heti rendezvénysorozat Január 22. : Magyar Kultúra Napja Február első hete: Veress Ferenc Hét rendezvénysorozat Február 25. :A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Március 15.:Megemlékezés az 1848-as forradalomról (nemzeti ünnep) Tehetségnap Április 16.: Holocaust áldozatainak emléknapja Húsvéti ünnepkör Májusban : Ballagás Június 4. Nemzeti Összetartozás napja

30

2.5.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A 2011. évi CXC. törvény kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. (1. §) A fenti köznevelési cél középpontjában a kiemelt figyelmet igénylő tanuló áll. A kiemelt figyelmet igénylő tanuló fogalmát a törvény értelmező rendelkezései így definiálják: Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozások irányítója a pedagógus. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

31

r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. (62. § (1)) A pedagógusok sikeres munkavégzéséhez a lehetőségek szerint biztosítjuk a folyamatos továbbképzést. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások szervezése tekintetében a törvény előírásai szerint járunk el. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veszi igénybe. Az iskola megszervezi a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás tág szervezeti keretek között valósul meg:        

  

tanóra (a tanórai differenciálás különféle formái (minél több kiscsoportos, kooperatív tanulás és egyénre szabott munka) emelt szintű képzés biztosítása a kötelező érettségi tantárgyakból a szakközépiskolában csoportbontás (informatika, idegen nyelvek, szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak esetében) nyelvvizsgára való felkészítés tehetséggondozó foglalkozások szakkörök, érdeklődési körök (kézműves, színjátszó, könyvbarát, környezetvédelmi, iskolaújság, iskolarádió) tanórán kívüli egyéb foglalkozás (délutáni egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozások: szakkör, blokk, önképzőkör, mentor-program stb.) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás keretében szervezett rendhagyó tanítási nap (a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályvagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, amelyen a foglalkozási órák száma eléri a hármat) szabadidős programok iskolán kívüli forma (hétvégi programok, nyári kurzusok stb.) a határon túli kirándulások (az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban keretében ( 9. § (4))

32

2011. évi CXC. törvény így rendelkezik a pedagógus kötelességeiről: a)nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b)a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c)segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, f)a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, j)a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját. (62. § (1)) A fentiek szellemében a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás keretében alkalmazott módszerek    





  

egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanulás-tanítás differenciált feladatok, házi feladatok adása a tehetség felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, alkalmazása versenyeztetés: az iskolaitól az országos szintig különböző tanulmányi, szakmai versenyekre való felkészítés, a versenyeken való részvétel: nevezési díj, utazás, szállás, étkezés és egyéb a versennyel kapcsolatban felmerülő költségek biztosítása a versenyző és a kísérő pedagógus részére. Kiemelt hagyományosan látogatott versenyek: OSZTV, SZÉTV, OKTV, Kenguru Matematika verseny, Édes anyanyelvünk, Szép Magyar Beszéd nyelvhasználati, Implom József Helyesíró verseny, Dia-mond tehetséggondozó, regionális, megyei, országos, határon túli vers- és prózamondó versenyek, informatikai versenyek. A jövőben újabb hirdetésű versenyeken való részvétellel is támogatjuk tehetséges tanítványaink fejlődését. versenyszervezés: tanulmányi, szakmai versenyek meghirdetése és lebonyolítása, díjazása. Kiemelt hagyományosan szervezett versenyek: országos Dia-mond verseny, Ki minek mestere? verseny, idegen nyelvi, anyanyelvi, informatikai, természettudományos, könyvtárhasználati, szakmai iskolai szintű versenyek önképzésre, önálló ismeretszerzésre, feldolgozásra való ösztönzés, kutatómunka, gyűjtőmunka (iskolai könyvtár, internet, közművelődési intézmények lehetőségeit kihasználva) egy téma önálló feldolgoztatása, kiselőadás, beszámoló, prezentáció készíttetése projektek készítése, projektmunkák bemutatása önálló alkotások készítése, kiállítása 33

     

 

egy téma sokoldalú megközelítése, műveltségterületek közötti koncentráció, elmélet és gyakorlat összekapcsolása, többféle megoldási lehetőség keresése tanulók által tartott foglalkozások a diákönkormányzati napon házi versenyek, vetélkedők szervezése, pályázatok kiírása a tanulók egyéni és csoportos felkészítése a házi és magasabb szintű tanulmányi, kulturális és sportversenyekre, pályázatokra bemutatkozási, fellépési lehetőségek biztosítása a házi és városi rendezvényeken (Ki mit tud, Tehetség Napja) a kiemelkedő tanulói teljesítmények, eredmények nyilvános elismerése, jutalmazása („Jó tanuló”, „Jó sportoló”, „Jó tanuló, jó sportoló”, Veress Ferenctanulói díj pályázatok írása, megvalósítása a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás területén iskolai Tehetségpont működtetése Veress Tehetségpont néven – a tehetségpont működésének, akkreditációs eljárásának, a hálózatban való részvétel előírásainak, ajánlásainak betartásával és megvalósításával ( kötelező tevékenységek, hatókör; személyi feltételek:tehetséggondozói képzések, iskolapszichológus; tehetségtanácsadás; együttműködés Tehetségpontokkal, részvétel országos rendezvényeken)

2.5.1. Kiemelten tehetséges tanulókat segítő pedagógiai tevékenység Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (3. §) A pozitív irányban kiemelkedő tehetséges tanulók jellemzői:  kiemelkedő képességek  szenvedélyes, intenzív szabadidős tevékenység  eredeti gondolkodás  kreativitás  tevékenység iránti elkötelezettség, motiváció Alulteljesítő tehetségek jellemzői:      

hiperaktivitás, szétszórtság, figyelmetlenség érzékenység, elszigeteltség lenézik a kötelező feladatokat alacsony az önbecsülésük, de irreális elvárásaik vannak önmagukkal szemben egy dologban elmélyültek jó a humorérzékük, gazdag a fantáziájuk 34

 jó az absztrakciós képességük, matematikai gondolkodásuk Arra törekszünk, hogy mindkét típust segítsük képességeik kibontakoztatásában. A megváltozott köznevelési rendszerben az eddigiektől eltérő pszichológiai, pedagógiai alapokon lehet eredményes az iskolai gyakorlati tehetséggondozás, amelynek hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlenek:     

a tehetség keresésének, azonosításának szükségessége; a programok komplexitásának követelményei; a szervezeti keretek bővítésének igénye; a pedagógus és más szakemberek változó szerepe a programokban; az iskola és család intenzív együttműködésének fontossága.

Rendszer-jellegű azonosítás kialakításának elvei A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt igazi tehetségígéretet. A tehetségígéretek korrekt felkutatása tehát alapvető követelmény Ennek érdekében a pedagógusnak többfajta módszert kell alkalmaznia, amelyek együttesen biztosítják a komplexitást: tanári jellemzés; tesztek, kérdőívek és felmérések (általánosak és szaktárgyiak); iskolapszichológusok véleménye; szülői jellemzés; tanulótársak jellemzése. Ebben a rendszerben a tantestület minden tagját bevonjuk a megfelelő azonosítási módszerekre épülő kiválasztási folyamatba. A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Adatkezelés: a 2011. évi CXC. törvény kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó felsorolása szerint Egyoldalú képességfejlesztés helyett komplex tehetségfejlesztés elve Feger rendszerét alapul véve: 1. Kiemelten fontos fejleszteni a tehetséges tanuló erős oldalát 2. Ugyanakkor nem mondhatunk le a tehetségesnek látszó gyerek gyenge oldalának fejlesztéséről sem. Csaknem minden tehetséges tanulónál lehet olyan pont, amely akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, pl.: alacsony önértékelés, gyenge tanulási motiváció, nem hatékony információ-feldolgozási stratégiák, valamilyen részképesség gyenge színvonala, vagy az iskolában összességében kiemelkedő teljesítmény mellett egy-két tantárgyban súlyos hiányok stb. A gyenge oldalakat szakszerűen diagnosztizálni kell - itt már elengedhetetlen az iskolapszichológus közreműködése. 3. Megfelelő légkör biztosítása nélkül sem lehet eredményes a tehetség kibontakoztatása: az intenzív fejlődéshez szükségesek a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok a pedagógusokkal és tanulótársakkal egyaránt. Megelőzés, légkörjavítás néven is ismert ez.

35

4, A hatékony iskolai tehetséggondozáshoz szabadidős, „lazító programok” is szükségesek, ezek biztosítják a feltöltődést, a pihenést. A szervezeti keretekre vonatkozó elvek A szervezeti keretek bővítése úgy történik, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében. Az órai tehetségfejlesztés során az érdemi differenciált munka elengedhetetlen a sikerhez, emellett középpontba kell állítani az egyéni tanulási stratégiák fejlesztését, s a tanulók számára folyamatosan biztosítani a valódi kihívásokat. A tanórán kívüli tevékenységeket elsősorban az egyéni érdeklődésre kell építeni, a minőségi gazdagítás elveit kell megvalósítani, s változatos szervezeti formákat kell kialakítani – lehetőleg az iskola falain is túllépve.. Mind a tanórai foglalkozásokon, mind egyéb keretekben akkor hatékony a tehetségfejlesztés, ha következetesen érvényesül a differenciált fejlesztés régóta megfogalmazott elve. A pedagógus változó szerepének elve A tantestületen belül a következő munkamegosztás ajánlott: Programvezető (igazgató, igazgatóhelyettes): általános áttekintés, bátorítás, segítés, ellenőrzés, a téma napirenden tartása. Munkaközösség-vezetők: átfogó programok készítése, tanórai és tanórán kívüli gondozás, folytonosság és előrehaladás, forrásanyagok biztosítása, hatékonyság ellenőrzése. Tehetséggondozó koordinátor: iskolai azonosító és ellenőrző programok készítése, órán (iskolán) kívüli tevékenységek koordinálása, mentor-programok irányítása, versenyek szervezése. Tehetség-tanácsadó szakember (erre képzett pedagógus vagy pszichológus): problémás helyzetekben – elsősorban egyéni és kiscsoportos formákban – konzultációs keretek között segíti a tehetség-program megvalósítását. Munkájának három fő iránya: tanácsadás a gyerekeknek, a közreműködő pedagógusoknak, valamint a szülőknek. Mentor: olyan szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja egy-egy tehetséges diák tevékenységét. A szaktanároknak van kiemelkedő szerepe az „erős oldal” fejlesztésében továbbra is. Így közreműködés a programok kidolgozásában, tehetséges tanulók azonosítása, egyéni szükségletek és érdeklődés felderítése és fejlesztése, tanórai és órán kívüli gazdagítás tartoznak a főbb feladatok közé. Az iskola és család intenzív együttműködésének elve Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere, együttműködés. Ennek legfőbb tartalmi vonatkozásait az alábbiakban összegezhetjük: célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása, a tanuló megismerése, tehetségének felismerése, a fejlődés közös értékelése, a pedagógus tanácsa, módszertani segítségnyújtása, a gyerek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés, közös programok szervezése, pályaválasztás irányítása. 36

A köznevelés kiemelt feladata a kiemelkedően tehetséges tanulók fejlesztése, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. A feladatellátáshoz a törvény rendelkezései alapján a következő szervezeti kereteket rendeljük. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. (47. § (11)) A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. 2012-ben létrehoztuk a Veress Tehetségpontot.

2.5.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat segítő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Az iskola megszervezi a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. Knt.27.§ (5) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Knt.27.§ (7) Napjaink pedagógiai és pszichológiai gyakorlatában rendszeresen tapasztaljuk a tanulási és a magatartási zavarok kapcsolatát. Sokszor e két tényező kialakulásáért is ugyanaz az ok tehető felelőssé. A leginkább előforduló magatartási, viselkedési zavar a hiperaktivitás, mely azok közé a mentális zavarok köré tartozik, amelyek döntő súllyal a fiúkat érintik. A zavar a viselkedés három fő területén jelenik meg: 

a motórium (képtelen egy helyben ülni, még ülő helyzetben is izeg-mozog) 37



az impulzivitás (gyakran előbb cselekszik, mint gondolkodna, türelmetlen, esetleg agresszív)  a figyelem területén (figyelme könnyen elterelhető, koncentráció zavara miatt). Összegezhető, hogy a hiperaktív tanulókra jellemző a szabály-irányította viselkedés akadályozottsága és az, hogy alig képes kéréseknek, igényeknek, utasításoknak engedelmeskedni. Napi gondot okozhat tehát a tanulók beilleszkedésének hatékony segítése.

Mentesítés  

  

a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével előírt követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti a gyakorlati képzés kivételével az igazgató felmentheti a tanulót a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól, ha ezt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi a tanuló kérésére az igazgató a készségtárgyak tanulása alól felmentheti a tanulót, ha ezt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi a magántanulót fel kell menteni a kötelező tanórai foglalkozások alól a felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben, a nevelőtestület által meghatározott módon számot adnak a tudásukról

Egyéni foglalkozás   

ha a tanulót mentesítik az értékelés-minősítés alól, akkor részére egyéni foglalkozás szervezhető az egyéni foglalkozás egyéni fejlesztési terv alapján segíti a felzárkóztatást a többiekhez az egyéni foglalkozás időkerete tanórai foglalkozásnak számít, ezért megtartható a kötelező óraszám terhére

Magántanulók  

a magántanulót az iskola valamennyi kötelező foglalkozása alól fel kell menteni a felmentett tanuló beszámoltatása az igazgató által előírt időben és a nevelőtestület által meghatározott módon történik

E fejezetben leírtakat egyénenként, egyedi esetek elbírálása folyamán, illetve az adott tanév tervezésénél vesszük figyelembe.

38

2.5.3. Hátrányos helyzetű tanulókat segítő pedagógiai tevékenység A szociális hátrány, veszélyeztetettség kialakulását több tényező okozhatja (munkanélküliség, pénztelenség, a természetes támogató erők hiánya, a családra, a szűkebb társadalmi környezetre jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, a devianciák halmozott előfordulása a családban). Mindezek ismeretében célunk a prevenció, a gyerekek, fiatalok hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében együttműködve a különböző szakemberekkel. A hátrányos helyzet, illetve a veszélyeztetettség feltárásával kapcsolatos feladatok:   

teljes körű szociális felmérés készítése minden 9. osztályban a szociális felmérőkről áttekinthető nyilvántartás készítése a felmérő alapján a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett tanulók kiszűrése és folyamatos figyelemmel kísérése  kiegészítésként a lelki veszélyeztetettséget feltáró mentális felmérő készítése  minden tanév végén iskolánk leendő 9. osztályos tanulóinak általános iskolai osztályfőnökétől tájékozódunk a veszélyeztetett tanulókról a minél hamarabbi segítés érdekében A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatok: Ha a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős valamilyen intézkedés megtételét tartja szükségesnek, akkor az intézmény vezetőjéhez kell fordulnia. Ha a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megítélése szerint a tanuló érdekében intézkedés megtételére lenne szükség, az iskola igazgatójának döntése alapján kezdeményezheti az eljárás megindítását. Intézményünkben ez a jogkör egészében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst illeti meg. Így pl. különböző támogatások ügyében (rendszeres- és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a családnak szóló átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás stb.) képviselheti a gyermeket, illetve annak gondozóját. Léteznek olyan jellegű problémák, amelyek az intézményvezető támogatását és segítségét igénylik. Ezen problémák ügyében a döntés megalapozott indokkal jöhet létre. Így pl. tanév elején a tankönyvvásárlás részleges vagy teljes támogatása, a tanszersegély, az ebéd hozzájárulás, illetve a karácsonyi ajándékcsomagok odaítélése is, melyeket megalapozott veszélyeztető körülmények indokolhatnak. Mindenképpen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a körülmények mérlegelése és a rászoruló családok, gyermekek kiválasztása, a javaslatok megtétele.

Az ifjúságvédelmi felelős munkájának segítését szolgáló feladatok 39

Az ifjúságvédelemi tevékenységekkel számos, más feladat áll kapcsolatban, amely azt feltételezi, hogy nem lehet és nem is szabad merev határvonalat húzni e különböző tevékenységek, feladatok közé, hiszen így érhető el a leghatékonyabb segítő, pedagógiai, nevelőmunka. Ilyen segítő feladatok a következők: 

egészségnevelés, melyen belül különböző prevenciós előadások szolgálnak a diákok és a szülők számára  segélyezési lehetőségek kidolgozása, segélyek differenciált szétosztása rászorultság szempontjából  a 9. osztályos tanulók törés nélkül történő beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében csoportfoglalkozások, elbeszélgetések kezdeményezése  ebédelési lehetőség biztosítása a rendeletben foglaltaknak megfelelően, illetve annak a lehetőségekhez mérten történő támogatása  a rászoruló tanulók tanulási segítésének (korrepetálás, szintrehozás, gyakorlás), illetve a családi okok miatt tanulási nehézségekbe ütköző tanulók számára tanulószoba szervezésének kezdeményezése  szociálpedagógusi szakszolgálat működtetése az egész tanévben folyamatosan  családlátogatások kezdeményezése  egyéni esetvezetések, esetkezelések. Léteznek olyan jellegű problémák, melyek már külső szakember segítségét igénylik, így a gyermek, illetve a család ügyében eljáró intézményekkel történő kapcsolattartás szükséges (pl. Családsegítő és Gondozási Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyámügy, Szociális Iroda, Rendőrség, Drogambulancia, Vöröskereszt, ÁNTSZ stb.). Mindezek segítségével komplex és hatékony munka szolgálhatja a gyermek- és ifjúságvédelmet. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programra (AJKP) való jelentkezést az Oktatási Minisztérium 2003-ban és 2004-ben pályázat keretében hirdette meg a pályázati felhívásban foglalt feltételek alapján. A program bevezetésére a 2004/2005. tanévben kerül sor. A program célja, hogy egy középiskolai kollégiumok által alkalmazható pedagógiai eszközrendszer segítségével biztosítani lehessen, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó szakközépiskolai és gimnáziumi osztályokban a legszegényebb, legképzetlenebb szülők gyermekei. Iskolánk együttműködési megállapodás keretében vállalta, hogy a Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban (4220 Hajdúböszörmény Radnóti u. 3. )az AJKP előkészítő évét elvégző diákok integrált, nappali tagozatos, érettségire felkészítő középiskolai osztályban tanulhatnak tovább úgy, hogy az egy osztályban tanuló AJKP-s tanulók létszáma nem haladhatja meg az osztálylétszám 25 %-át.

40

Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai (AJKSZP) célja, hogy a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, szakképzésben - szakiskolában - a legszegényebb, gyermekvédelmi ellátásban részesülő fiatalok a legképzetlenebb szülők gyermekei közül. Az AJKSZP-ban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok (Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban, 4220 Hajdúböszörmény Radnóti u. 3.) valamint együttműködési megállapodás keretében iskolánk, a Veress Ferenc Szakképző Iskola, közösen vállalunk felelősséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket szakiskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban tanuló osztályokban államilag elismert szakképesítéshez segítsünk.

2.5.4. A sajátos nevelési igényű tanulókat segítő pedagógiai tevékenység Intézményünk alapfeladata: a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt köznevelési feladat, amely a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Intézményünkben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezk biztosítják:  



A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – 41



eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor – együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktortanító, terapeuta a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; 42

i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.

Intézményünk igénybe veszi a Hajdúböszörményi egységes Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásait a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása vonatkozásában. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Knt. 47. § (1) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Knt. 47. §(2) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. Knt. 47. §(4) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. 62. § (1) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége 43

alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell. Knt.96. § (9) Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérõ fejlõdése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartás jellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy – a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

44

2.5.5. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem komplex tevékenység: - magában foglalja a fiatalok nevelését, gondozását, érdekvédelmét - pedagógiai, szociális, egészségügyi és jogi tennivalók összessége. Számos veszélyforrásnak vannak kitéve a mai fiatalok, melynek a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági, szociális hatásokkal, az érték- és normaválsággal, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémákkal állnak összefüggésben. Az iskolai ifjúságvédelmi munka egyrészt a prevencióra, másrészt a már hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal való kiemelt foglalkozásra, a veszélyeztetettség okainak megszüntetésére irányul. Ebben a tevékenységben meghatározó szerepe van az ifjúságvédelmi felelősnek, aki szorosan együttműködik az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal, a szabadidő-szervezővel, a szülőkkel, külső szakemberekkel a tanulók érdekében. Ifjúságvédelmi felelősünk főiskolai végzettségű szociálpedagógus. A prevenciós tevékenység feladatai: 



a tanulók életmódjának, életvitelének pozitív irányú orientálása, az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek elleni küzdelem, melynek részletes feladatait az iskola egészségnevelési programja tartalmazza a mentálhigiénés szolgáltatások biztosítása o önismereti foglalkozások o személyes beszélgetés és tanácsadás o külső szakemberhez irányítás o hasznos szabadidős tevékenységek biztosítása

2.5.6. A hátrányos és veszélyetetett tanulókkal való foglalkozás feladatai  hátrányos és veszélyeztetett tanulók feltérképezése, ha szükséges családlátogatás és környezettanulmány készítése  rendszeres kapcsolat ápolása az érintett tanulók szüleivel  problémafeltáró, esetmegbeszélő team létrehozása, melynek tagjai mindazok, akik a tanulónak segíteni tudnak  szoros együttműködés a gyermek érdekeit védő, képviselő szervekkel (gyámhatóság, rendőrség, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, ANTSZ, drogambulancia, Kábítószer Egyeztető Fórum, kortárs segítő szolgálat)  a szülők, tanulók tájékoztatása az igénybe vehető belső és külső szolgáltatásokról  külső szakemberhez irányítás  szociális és tanulmányi segítségadás (ingyenes tankönyvek, tankönyvtámogatás, kedvezményes étkeztetés, szociális segély igénylése, korrepetálás)  kollégiumi elhelyezés biztosítása 45



tanulószobai foglalkozás biztosítása

A gyermekvédelmi feladatok közé tartozik az oktatás-nevelő munka biztonságos feltételeinek biztosítása is. Az SZMSZ-ben rögzítve vannak azok a feladatok, amelyeket az iskola dolgozóinak a tanulóbalesetek megelőzése illetve baleset esetén kell elvégezniük. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal járó veszélyforrásokat a tanítási év kezdetén, valamint szükség szerint (gyakorlati foglalkozás, kirándulás) ismertetjük.

46

2.6.Az iskola pedagógusainak feladatai 2.6.1. A pedagógusok iskolai feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok feladatai: Tanításra való felkészülés, a tanítás megtervezése Oktatási folyamat, tanórák vezetése Tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása Motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása Tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése Iskolai környezet alakítása Pozitív osztálytermi légkör kialakítása Fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása A tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele Házi feladatok kijelölése Dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása Vizsgáztatás Tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel Szülőkkel való kapcsolat ápolása: szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra tartása stb., iskolai rendezvények együttes szervezése Kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, nevelőtestületi rendezvényeken, esetmegbeszéléseken, műhelymunkákban, projektekben, teammunkában, vizsgálatokban való aktivitás, pályázatírás Diákönkormányzat munkájának segítése Osztályfőnöki feladatok ellátása Iskolai ünnepségek szervezésében, lebonyolításában való részvétel (az iskolai rendezvényeken való részvétel) Évnyitó, évzáró, ballagás szervezése Táboroztatás A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása A diákok egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás Tanulmányi versenyekre való felkészítése, versenyek szervezése Extracurriculáris tevékenységek szervezése: szakkör vezetése, osztály- és tanulmányi kirándulás, múzeum-, színház-, könyvtártámogatás szervezése Tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség adása Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása Órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése Internetes oktatást-nevelést segítő weblapok használata 47

Pedagógiai program, helyi tanterv készítésében való részvétel Projektnap szervezése, tervezése Pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése Folyamatos képzés, önképzés Tanári munka értékelése, önreflexió Iskolai adminisztratív feladatok ellátása A tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése Továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás Gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása Tehetséggondozás, tehetségdiagnosztika Egészségvédelem, egészségfejlesztés Hazai, külföldi tanulmányutakon való részvétel Nevelést segítő intézményekkel, köztük iskolapszichológiai szolgálattal való együttműködés Diákok erkölcsi-állampolgári nevelkedésének, személyiségfejlődésének segítése Ügyeletesi feladatok ellátása Aktív részvétel munkaközösségének munkájában Tanítványának fegyelmi eljárásán való részvétel Az iskola marketingmunkájának erősítése, beiskolázás segítése Tanítványaival kapcsolatos problémák jelzése a megfelelő személyeknek (osztályfőnök, ifjúság védelmi felelős, vezetés más szakember) Viselkedéskultúra fejlesztése Pályázati tevékenységben való aktív részvétel 2.6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök iskolai feladatai Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. I. Az osztályfőnök ismeretei, képességei, tulajdonságai 1. Ismeretek a) A gyermek személyiségének ismerete, a tanítványai személyiségének komplex ismerete b) Az iskola hagyományainak, nevelési alapjainak ismerete c) A családi nevelés jellemzőinek ismerete d) Pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi ismeretek (pedagógiai, pszichológiai ismeretek folyamatos megújítása, a szaktárgyi ismeretek naprakészsége) 2. Képességei a) Kreativitás; b) hitelesség; c) optimizmus; d) kommunikációs; e) szervezés; f) helyzetfelismerés: g) empátia; h) tolerancia; i) játszani tudás; j) humorérzék, g) konfliktuskezelési képesség h) problémamegoldó képesség 48

3. Tulajdonságai a) feltétlen gyermekszeretet; b) elkötelezettség; c) felelősségvállalás; d) őszinteség; e) becsületesség; f) igazságosság h) nyitottság, i) támogató magatartás, h) szociális érzékenység, II. Az osztályfőnök feladatai 1. Érdekvédelem, érdekképviselet 2. Értékrend közvetítés 3. Személyiségfejlesztés 4. Az osztály feladatainak szervezése 5. Kapcsolattartás a nevelési tényezőkkel 6. A gyerekek közötti viszony alakítása 7. Adminisztrációs teendők ellátása 8. Szülői értekezletek tartása 9. Fegyelmi eljárás lebonyolítása Az osztályfőnök feladatkörei Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka, önkéntes munka propagálása, Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás tanulók ellenőrzőjének ellenőrzése havonta. Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése, szülői értekezletek tartása, fegyelmi eljárás lebonyolítása,

49

2.7. A tanulók részvételi joga az intézményi döntési folyamatban Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. A tanulónak joga, hogy • hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, • részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, • az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon, • jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, • személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, 50

• választó és választható legyen a diákképviseletbe, • a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzatot segítő tanár kiválasztásában a diákönkormányzatnak javaslattételi joga van A diákönkormányzat, a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

51

2.8.Az iskola kapcsolattartásának formája és rendje partnereivel 2.8.1. A kapcsolattartás formája és rendje a tanulókkal A tanulók közösségei: - osztályközösségek, - Tanulócsoportok - szakmacsoportok - diákönkormányzat Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség pedagógiai vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt a az igazgató vagy a tagozatvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén választott Diákönkormányzat (DÖK) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az DÖK képviseli, (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat kapcsolattartási formái: a) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóhelyettes, a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. b) A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: - A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor. - A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor. - A tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor. - A könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor. c) A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái:

52

A diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál. 2.8.2. A kapcsolattartás formája és rendje a szülőkkel A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartási formái Szülői értekezletek: Tájékoztató, információs, esetleg vita, véleményalkotó jellegűek. Főbb kérdései:            

tanulmányi kérdések a tanulók munkafegyelme, magatartása közös programok szervezése tájékoztatás a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeiről tájékoztató a az iskolai élet belső eseményeiről, a fejlődés irányairól az iskola Házirendjének megbeszélése a tanulmányi kirándulás javaslatok a kulturális, szabadidős programokról az iskola belső értékelési és vizsgarendszerének követelményei aktuális feladatok, programok az osztály közösségi fejlődésének tendenciái az iskola nyilvános dokumentumainak megismertetése (Nevelési- és Pedagógiai program, SZMSZ)  szülői elvárások, igények, ötletek, javaslatok problémák, felvetések feltárása, összegyűjtése, tisztázása  a szülői választmányi tag tájékoztatója az iskolai Szülői Szervezet aktuális feladatairól, tevékenységéről. Fogadóóra: Lehetőség a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak a gyermekük előmenetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményéről. Lehetőség a tanár számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi és egyéb problémákra. Megszervezése rugalmasan, telefonos kapcsolattartás segítségével munkanapokon is van lehetőség. Szervezetten az osztályszülői értekezletek előtt egy órán keresztül lehet egyéni konzultációkat folytatni. Tanműhelyi szülői értekezlet:

53

Megszervezésük az adott szakcsoport és a csoport gyakorlatát vezető szakoktató, valamint a tanműhelyvezető feladata. Javasolt időpontja 11. évfolyamon október hónap. Végzős évfolyamokon a szakmai záróvizsgák előtt két hónappal javasolt.

Családlátogatás: Elsősorban a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek családját látogatja meg az osztályfőnök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló életkörülményeinek feltárása, megismerése érdekében.

Nyílt órák, nyílt napok: Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására megnyerjük. Fontos, hogy a szülők lássák a pedagógusok, szakoktatók gyakorlati eljárásait, módszereit, a tanórákat. A fentiekről a szülő a tájékoztató füzetben, írásos meghíváson, plakátokon keresztül kap pontos információkat. Nyílt nap: A leendő partnereink, a 9. évfolyamra jelentkező szülők és tanulók megismerhetik az iskolánk képzési kínálatát, bepillantást nyerhetnek az iskolánk életébe, megismerkedhetnek az általunk kínált képzésekkel. A kapcsolattartás mindennapos formái:  ellenőrző könyvön keresztül  levélben  telefonbeszélgetések során  „Nyílt levelek” formájában  tájékoztató a helyi írott és elektronikus sajtóban  az iskolai diákújságon keresztül  tájékoztató az iskola hivatalos honlapján keresztül

2.8.3. A kapcsolattartás formája és rendje a pedagógusokkal A pedagógusok közösségei: - nevelőtestület, - szakmai munkaközösség - munkacsoportok A pedagógusok közösségeivel való kapcsolattartás formái: Értekezletek: -

Nevelőtestületi értekezlet 54

Írásban: -

Osztályozó értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Munkaközösségi értekezlet Heti megbeszélés- “ keddi nagyszüneti “ értekezlet Elektronikus levél Információk a hálózati meghajtón Az iskola hivatalos honlapja Személyes meghívások Információs tábla a tanári szobákban

2.8.4. A kapcsolattartás formája és rendje intézményekkel Az intézmény partnereivel történő kapcsolattartás formái Partnereink Partner megnevezése

Kapcsolattartás oka, formája, rendszeressége

Kapcsolattartó személy

KIK Hajdúböszörményi Tankerület

Fenntartással, működtetéssel kapcsolatos ügyek, személyesen, írásban, rendszeres, napi Szakképzéssel kapcsolatos adatok,

Igazgató, igazgatóhelyettesek

KIK Debreceni Tankerület

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi, Polgári Kistérségi Népegészségügyi Intézet Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Igazgató, igazgatóhelyettesek

Személyesen, írásban, rendszeres, napi Súlyos munkabalesetek jelentése,

Igazgató, igazgatóhelyettesek

írásban, alkalmanként Népegészségügyi ellenőrzés,

Munkavédelmi megbízott Igazgató,

Írásban , alkalmanként

Általános igazgatóhelyettes

Tankötelezettség megszegése szabálysértési ügyek,

Általános igazgatóhelyettes

Hatósági főosztály Szabálysértési Osztály Magyar Vöröskereszt Hajdúböszörmény Területi Szervezete

írásban, szabálysértés esetén

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök

Véradás, elsősegélynyújtó tanfolyam, verseny

Általános igazgatóhelyettes,

Személyesen, írásban

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök

Vállalkozások

rendszeres Tanulószerződések, írásban (levél, e-mail), telefonon, személyesen

Általános iskolák Középfokú oktatási intézmények

rendszeresen Beiskolázás, versenyek, levél, e-mail, telefon, folyamatos Beiskolázás, versenyek, levél, e-mail, telefon, folyamatos,

Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes, osztályfőnökök

Iskolavezetés Iskolavezetés

55

Partner megnevezése

Kapcsolattartás oka, formája, rendszeressége

Kapcsolattartó személy

Debrecen TISZK

Gyakorlati képzés. Személyesen, levélben, email, rendszeres

Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes

Hátrányos helyzetű tanulók és családjaikkal kapcsolatos ügyek,

Általános igazgatóhelyettes

Alföld Szakképző Családsegítő szolgálat

Gyermekjóléti Szolgálat

Pedagógiai szakmai szolgáltatók Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Iskolaorvos, védőnő

Hajdú- Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara

levélben, e- mail, rendszeres Tankötelezettség megszegése szabálysértési ügyek, írásban, szabálysértés esetén Versenyek, továbbképzések, telefon, e- mail, levél, alkalmanként Szakvélemények, pszichológiai tanácsadás, személyesen, írásban, rendszeres, napi

Iskolai egészségügyi ellátás, alkalmassági vizsgálatok, kötelező egészségügyi vizsgálatok Személyesen, írásban, rendszeresen a rendelési időben Gyakorlati képzés, tanulószerződések, együttműködési megállapodások, szakmai vizsgáztatás, szintvizsga szervezés és lebonyolítás

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök Általános igazgatóhelyettes Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök Általános igazgatóhelyettes Általános igazgatóhelyettes Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök Általános igazgatóhelyettes Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes

Személyesen, telefonon, írásban, internetes felületen

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Rendszeres Szakmai versenyek, szakmai vizsga írásbeli tételrendelés, OKJ, központi programok, szakképzési kerettantervek,

Igazgató, igazgatóhelyettesek Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes

Telefonon, internetes felületen, e- mail,

Érdekvédelmi szervezetek Helyi és térségi média

Rendszeres Szakmai vizsga vizsgabizottsági tag kijelölése, írásban, alkalmanként Az iskola életével kapcsolatos hírek, események közlése,

Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes Igazgató, igazgatóhelyettesek

Felvétel, cikk, interjú

Egyéb szervezetek

Alkalmanként Aktuális tartalommal

Alkalomszerűen

56

2.9.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett 1) tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozóvizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra 2) központi vizsgákra, azaz:  szintvizsgákra  szakmai vizsgákra  érettségi vizsgákra 3) az iskola által szervezett belső vizsgákra, azaz:  kisérettségi vizsgára (szakközépiskola 10, 11. évfolyamán)  záróvizsgára (szakiskola 10. évfolyamán) vonatkozik. A tanulmányok alatti vizsgák hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozóvizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. A központi vizsgák hatálya kiterjed minden olyan tanulóra, aki a vizsgára bocsátás feltételeinek, törvényi előírásainak megfelel Szintvizsga a Kamara szervezésében zajlik, az SZVK- ban előírt időben Érettségi vizsgát központilag szabályozza a 100/1997-es Kormányrendelet Szakmai vizsgát központilag szabályozza a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet Az iskola által szervezett belső vizsgák hatálya kiterjed  kisérettségi vizsgák esetén a szakközépiskola 10, 11. évfolyamán tanuló tanulókra  záróvizsgák esetén a szakiskola 10. évfolyamán tanuló tanulókra Részletesen a Kisérettségi vizsga szabályzata ás a Záróvizsgák szabályzata dokumentum szabályozása alapján. A vizsgák pontos időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Általános szabályok

57

    

Javítóvizsgák időpontja minden év augusztus 15-30-ig terjedő időszaka Osztályozó vizsgák időpontja félév, tanév zárását megelőző 2 hét Különbözeti vizsgák időpontja egyénileg elbírálva, igazgatói határozatba foglalva Központi vizsgák időpontja a tanév rendjének rendeletében rögzített időpontban Belső vizsgák időpontja a tanév május-júniusi időszakában

A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 6473.§ rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni. (Félévi, évvégi osztályzás esetén a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, míg javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt munkanapon belül kérheti a tanuló, hogy független vizsgabizottság előtt vizsgázzon. A kérelmet az iskola igazgatója továbbítja a Kormányhivatalhoz) A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgák írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak – a tantárgy érettségi vizsga részeinek megfelelően. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Ha a tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson. Az írásbeli maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események, szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával. A javító tanár piros tollal javítja ki a dolgozatokat, rávezeti az eredményt és aláírja. A szóbeli vizsgán a vizsgázó alkalomhoz illő ruhában legalább 10 perccel a meghirdetett vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében tantárgyanként tételt húz, kiválasztja a hozzá tartozó segédeszközt, majd (az idegennyelv kivételével) legalább 30 perc felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A következő vizsgatárgy tételhúzása előtt a vizsgázónak legalább 15 perc pihenőideje van, ez alatt elhagyhatja a vizsgatermet. Egy napon legfeljebb 3 tárgyból szóbelizik egy vizsgázó. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a jegyzőkönyvre.

Az értékelés rendje A mindenkori érettségi vizsga szabályzatban, illetve a szakmai vizsgaszabályzatban foglaltak szerint. A 2013/14-es tanévtől alkalmazva: Szakképzésben szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakra vonatkozóan: 81-100% jeles (5) 58

71-80% 61-70% 51-60% 50% vagy 50% alatt

jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Szakközépiskolában, szakképzésben a közismereti tantárgyakra vonatkozóan: jeles 80%–100% jó 60% – 79% közepes 40% – 59% elégséges 25% – 39% elégtelen 0% – 24% Feladatok a vizsgával kapcsolatban Igazgató  Megbízza a vizsgabizottság elnökét és tagjait egy héttel a vizsga előtt  Kitűzi a vizsga helyét és idejét  Meggyőződik a vizsgára bocsátás jogszerűségéről  Biztosítja a megfelelő körülményeket a vizsgához  Kivizsgálja az esetleges szabálytalanságot  Aláírja a vizsgajegyzőkönyveket Vizsgaelnök  Biztosítja a vizsga szabályos lefolyását  Rávezeti a jegyzőkönyvre az írásbeli/gyakorlati jegyeket  Vezeti a szóbeli vizsgát  A vizsgázó teljes tájékozatlansága esetén egy alkalommal póttételt húzat  Véleményeltérés esetén a bizottság szavazását rendeli el  A vizsga végén leadja az igazgatónak a jegyzőkönyveket a lezárt osztályzatokkal, a kijavított dolgozatokat és a szóbeli tételek listáját Vizsgabizottsági tagok  Előkészítik az írásbeli feladatokat  Kijavítják az írásbeli dolgozatokat, rávezetik az értékelést és átadják azokat az elnöknek  A szóbeli tételsorokat elkészítik  A szóbelin tételt húzatnak és értékelik a vizsgázók teljesítményét Felügyelőtanár  Kialakítja a megfelelő ülésrendet az írásbeli vizsgán  Kiosztja és beszedi a feladatlapokat  Vezeti a jegyzőkönyvet  Az írásbeli végén leadja az igazgatónak a megírt dolgozatokat és a jegyzőkönyvet Vizsgázó  Az osztályozó vizsgára jelentkezik egy hónappal az osztályzat megszerzésének határideje előtt iskolai jelentkezési lapon

59

  

Alkalomhoz illő öltözékben megjelenik a vizsga helyszínén legalább 10 perccel a vizsgája előtt Az írásbelin az ültetési rend szerint foglal helyet, a kiadott feladatlapon önállóan dolgozik A szóbeli vizsgán tételhúzás és (az idegen nyelvek kivételével) legkevesebb 30 perc felkészülési idő után önállóan felel

2.10.

Az alkalmassági vizsga szabályai

A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. Egészségügyi követelmények, pályaalkalmassági követelmények Ha a szakiskola a 9. szakképzési évfolyamon olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. Egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. Szakmai alkalmassági vizsga Ha a szakiskola a 9. évfolyamon olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg.

60

2.11.

A tanulók felvételére vonatkozó iskolai szabályok

2.11.1.

Felvétel 9. évfolyamra

Szakiskola 9. évfolyamára:  

az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezése a jelentkezőket az általános iskolai 5-8. osztályos tanulmányi eredményeik alapján rangsoroljuk a következő tantárgyak osztályzatait fegyelembe véve: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv Beiratkozáshoz szükségesek:    

az általános iskola 8. évfolyamának sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány személyi igazolvány adatlap Egészségügyi alkalmasság

Szakközépiskola 9. évfolyamára:  

az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezése a jelentkezőket az általános iskolai 5-8. osztályos tanulmányi eredményeik alapján rangsoroljuk a következő tantárgyak osztályzatait fegyelembe véve: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv  nem mondtunk le a felvételi vizsga lehetőségéről sem; erről a tanulókat az adott tanévre vonatkozó beiskolázási tájékoztatónkban értesítjük Beiratkozáshoz szükségesek:    

az általános iskola 8. évfolyamának sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány személyi igazolvány adatlap Egészségügyi alkalmasság

2.11.2.

Felvétel szakképző 11. és 13. évfolyamra

A szakképzési évfolyamokra a felvétel előképzettségi feltételeit az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza, amely szerint iskolánk viszonylatában ez 3 féle lehet:  alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítések  a 10. osztály eredményes befejezéséhez kötött szakképesítések  érettségi vizsgához kötött szakképesítések. A szakképzési évfolyamra való beiratkozáshoz szükséges: 61

 az előképzettséget igazoló bizonyítvány  a szakmára való alkalmasság orvosi igazolása  személyi igazolvány  adatlap A második szakmára történő felvétel feltételei:  a megfelelő előképzettséget igazoló bizonyítvány  a szakmára való alkalmasság orvosi igazolása  személyi igazolvány  adatlap Az érettségi utáni szakképzésre történő felvétel feltételei:  az előképzettséget igazoló érettségi bizonyítvány  személyi igazolvány  a szakmára való alkalmasság orvosi igazolása  adatlap Fellebbezési lehetőségek és eljárások az adott tanév rendjét tartalmazó miniszteri rendeletben aktuálisan szabályozottak alapján történik. A tanulók felvételénél (illetve átvételénél) - ha a felvétel követelményeinek megfelelnek – a hajdúböszörményi fiatalokat előnyben részesítjük. A felsőbb évfolyamra lépés feltételei: Mindenkori feltétel az előző évfolyam tanterveiben rögzített minimális követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. Biztosítjuk az iskolatípusok (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) közötti átjárhatóságot különbözeti vizsgák segítségével, egyéni elbírálás alapján. Csak osztályismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló:  aki gyakorlati oktatásból - a tanév végén folyamatosan szervezett gyakorlati oktatást is figyelembe véve - elégtelen osztályzatot kapott  aki a javítóvizsgán nem felelt meg, vagy a javítóvizsgán igazolatlanul nem jelent meg,  akit jogerős fegyelmi büntetéssel a megkezdett tanév folytatásától eltiltottak  ha a tanuló vagy gondviselője az osztályismétlést írásban az iskola igazgatójától kéri. Az évfolyam megismétlése a jogszabályban előírt életkori határon belül nem tagadható meg az iskolánkkal tanulói jogviszonyban álló tanulótól. Ha az évfolyamismétlésre a szakma megszűnése miatt nincs mód, akkor áthelyezéssel elő kell segíteni a tanulmányok folytatását.

62

2.12.

A tanulók átvételére vonatkozó iskolai szabályok

Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. Az átjárhatóság biztosítása Hajdúböszörmény középiskolái között:    

minden kérelmet egyénileg bírálunk el megvizsgáljuk a tanuló átvétele esetén az addig elsajátított tudástartalmat különbözeti vizsgát szervezünk (elsősorban szakközépiskolai, de indokolt esetben egyes tantárgyak esetében szakiskolai osztályainkban is) a különbözeti vizsgát bizottság (legalább 3 szaktanár) előtt teszi az átvételét kérő tanuló.

A Nevelési pedagógiai program ezen részét az iskola SZMSZ-ben a tanulókra (pl. tanulói jogviszony) vonatkozó szabályozás és a Házirend egészítik ki.

63

3. HELYI TANTERV 3.1. A Nemzeti alaptantervben meghatározott iskolai pedagógiai feladatok 3.1.1. Szakközépiskola képzés pedagógiai feladatai Szakközépiskola 9-12. évfolyam (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévben) Szakközépiskolai általánosan képző, érettségire felkészítő, szakmacsoportos alapozó képzés: • Informatika szakmacsoport. • Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, • Közgazdaság szakmacsoport, • Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport, A szakmacsoportos alapozó oktatás célja: • a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, • készségek, képességek fejlesztése, • az érettségire való felkészülés, • a pályaválasztási döntés előkészítése, • a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése, • az érettségi utáni szakképzés megalapozása. A szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit az • az érettségi vizsgakövetelmények, • az OKJ szakképesítések központi programjai, • kerettanterv határozzák meg. A tananyag lefedi a kerettantervek tananyagát (általában több is azoknál), de a tantárgyak elnevezésénél nem minden esetben követtük a szakmacsoportos elmélet és gyakorlat elnevezést, hanem a hagyományoknak és a tananyag tartalmának jobban megfelelő tantárgyneveket használunk.

Szakközépiskola 9-12. évfolyam (első beiskolázás a 2013/2014. tanévben) A Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan folyó az ágazati szakképzési kerettanterv szerinti elméleti és gyakorlati oktatás (a továbbiakban ágazati szakközépiskolai képzés).

Szakközépiskolai ágazatok: XIII. Informatika XXIV. közgazdaság 64

XXVI. kereskedelem XXVII vendéglátóipar XXX. szépészet

3.1.2. Szakiskolai képzés pedagógiai feladatai Szakiskola 9-11. évfolyam „Előrehozott szakképzés”(utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévben)

A közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a szakiskolában a tanulók az általános iskola elvégzése után bekapcsolódjanak a szakképzésbe. A törvény értelmében a szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A teljes képzési idő legalább egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épül. Az előrehozott szakképzésben tanulószerződés csak a 9. évfolyam sikeres elvégzése után köthető. Az előrehozott szakképzés lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, szakképesítést szerezhetnek. Iskolánkban előrehozott szakképzés jelenleg a       

Géplakatos Női szabó Bútorasztalos Kőműves Élelmiszer- és vegyi áru eladó Szakács Pincér szakmákban folyik a 2012/2013-as tanévtől kifutó rendszerben.

3.1.3. Szakképzés 3 éves szakképzés (első beiskolázás a 2013/2014. tanévben)

65

A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13.§ (1) alapján a szakiskolának - a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével - három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. 9-11. évfolyam A szakképzésbe történő belépés feltételei Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Iskolai előképzettség: kizárólag szakképzési évfolyamon megszervezett szakiskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók esetében – a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Iskolánkban 9-11. évfolyamon szakképzés a  Szakács  Cukrász  Pincér  Eladó  Asztalos  Kőműves és hidegburkoló szakmákban folyik a 2013/2014-as tanévtől felmenő rendszerben. 13-14. évfolyam A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga vagy

66

A szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó képzésbe bekapcsolódhat, aki rendelkezik szakiskolában szerzett, a szakmacsoportba tartozó szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Iskolánkban 13-14. évfolyamon szakképzés a  Vendéglátásszervező- vendéglős  Gyakorló fodrász szakmákban folyik a 2013/2014-as tanévtől felmenő rendszerben. 11-12. évfolyam A képzés megkezdésének szükséges feltételei Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Iskolánkban 11-12. évfolyamon szakképzés a  Szakács  Női szabó  Asztalos  Élelmiszer- és vegyiáru eladó szakmákban folyik a 2013/2014-as tanévtől felmenő rendszerben.

3.1.4. Híd program A Híd 2. programban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb általános iskolai végzettség nélküli fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a részszakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A HÍD 2. programban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át 67

tartó tanuláshoz; és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Emellett a közismereti program törekszik a NAT-ban megfogalmazott célok lehetőség szerinti teljesítésre. A HÍD 2. program további célja, hogy az integrált vagy hagyományos tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Iskolánk a HÍD 2. program kerettantervi ajánlásai közül az A) változatot alkalmazza, amely a rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzést biztosít a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Iskolánkban a HÍD 2. program keretében a  Faipari gépmunkás  Lakástextil készítő rész- szakképesítések oktatása folyik a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben.

68

3.2.Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.2.1. Egészségnevelési elvek Egészségfejlesztési stratégia Iskolánk egészségnevelési, egészségfejlesztési stratégiája elsősorban a primer prevencióra, az egészség megőrzésére vonatkozik a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésével, és a betegségeket előidéző tényezők elkerülésére irányuló tevékenységgel. Az egészségfejlesztés iskolánkban alkalmazott megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés, mely az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ennek része: 

az egészséges táplálkozás,



aktív szabadidő eltöltés,



mindennapos testmozgás,



személyi higiéné,



egészséges személyiségfejlődés mentálhigiéné,



harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása,



szexuális nevelés, családtervezési módszerek,



különböző betegségek és azok megelőzése,



egészséges és biztonságos környezet kialakítása, segítségnyújtás az elsősegély alapismereteinek tudatában,



egészségkárosító magatartásformák elkerülése, dohányzás, alkoholfogyasztás, és kábítószer-használat megelőzése,

elősegítése,

lelki

egyensúly

megteremtése,

Az Egészségnevelési, egészségfejlesztési program négy fő részből épül fel I. állapotfelmérés, helyzetelemzés, problémafeltárás Az iskola állapotának, helyzetének felmérése egészségnevelési és fejlesztési szempontból kérdőívek segítségével történik. A vizsgálatot évente elvégezzük, hogy folyamatosan követhessük az iskolában az egészségfejlesztési tevékenység változásainak irányát, fejlődését, még akkor is, ha a kitöltők személye megváltozik, bár lehetőség szerint követéses vizsgálatot végzünk, vagy legalább arra törekszünk, hogy azonos szerepben, azonos számú kitöltő szerepeljen a vizsgálatban.

69

A kérdőív kitöltése önkéntes és névtelen, az adatok alapján kapott beszámolók semmiféle, az egyes személyekre, tanulókra, osztályokra visszavezethető adatokat nem tartalmaznak. Az Egészségnevelési, egészségfejlesztési program stratégia alkalmazásának alapja a problémafeltárás, helyzetértékelés, úgy az iskolát, mint a pedagógusokat, vagy diákokat illetően. Az iskolánk állapotát a SWOT analízis segítségével, a pedagógusok, diákok egészségi állapotát, egészségtudatát kérdőívek segítségével mérjük fel. Ez a felmérés annak megállapítására is szolgál, hogy iskolánk mennyiben tesz eleget egészségfejlesztési feladatainak. Az iskolai élet különböző szereplői eltérően látják, láthatják az aktuális helyzetet. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési program és a későbbi cselekvés szempontjából fontos tudni, hogy mely területeken van eltérés a megítélésekben, és az eredmények hozzájárulnak az iskola konkrét egészségfejlesztési feladatainak meghatározásához. II. Cselekvési terv, stratégia készítése 

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás



Rizikócsoportos megközelítés



Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások



Kortárshatások az egészségfejlesztésben



Közösségi alapú egészségfejlesztő programok

III. Konkrét programok tervezése, végrehajtása Minden esetben az adott tanév egészségnevelési munkaterve tartalmazza. IV. Ellenőrzés, cselekvési terv, stratégia módosítása Az általános egészségnevelési helyzetfelmérést és elemzést évente egyszer végezzük el az adott tanév végén. Az éves program megvalósulásának értékelését hagyományos módszerrel végezzük, azaz pontonként ellenőrizzük a megvalósulást, az esetleg elmaradt programok esetében kiderítjük az okokat, ha szükséges, pótoljuk a programot. A kiemelt területek ellenőrzése kérdőívek segítségével történik. Az értékelés eredményei és az új információk, tapasztalatok adják az alapját a következő tanévi, módosított célkitűzéseknek, illetve a módosított végrehajtási tervnek, éves programnak. Ezzel az eljárással biztosítható az elvégzett munkafolyamatok értékelése, ez által a fejlődés, illetve az egyes hiányosságok nyomon követésére is mód nyílik. Az ellenőrzés során cél a jól bevált eszközök, módszerek, programok benntartása, a kevésbé beváltak javítása, esetleg elhagyása, és a változó igények figyelembe vételével újabb eszközök, módszerek, programok beépítése, újítása. 70

A IV. ponttól kezdve a feladatok évente és ciklikusan ismétlődnek, miden évben a megfelelő szükségletekre módosítva a tervet

3.2.2. Környezeti nevelési elvek Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, képzésekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a FÖLD egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. A környezeti nevelésnek át kell hatnia az iskolai élet minden területét, beleértve a tanórai, tanórán kívüli illetve a szabadidős tevékenységeket. Fontos, hogy élmény- és tevékenységalapú legyen a tanításunk. Eljárásunk hármas tagolódásban válhat teljessé: -

a környezetről (projektmódszer)

-

a környezet által (megfigyelések)

-

a környezetért tanítunk (hulladékgyűjtés, kiállítás, pályázatírás).

Jövőképünk, hosszú távú célunk, hogy iskolánk környezettudatos állampolgárokat neveljen. Fontos a diákokban kialakítani: 

környezettudatos magatartást és életvitelt,



személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,



a környezet értéke iránti felelős magatartást,



a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését,



a rendszerszemléletet,



tudományosan alapozni a globális összefüggések megértését,



az egészséges életmód igényét.

Ezek eléréséhez azonban a diákok alábbi készségeinek a fejlesztése is fontos: 

problémaérzékenység



problémamegoldó gondolkodás 71



ökológiai szemlélet



kreativitás



együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód



vita készség



kritikus véleményalkotás



kommunikáció, médiahasználat



konfliktuskezelés és- megoldás



értékelés és mérlegelés készsége

Általános célunk tehát, hogy ráirányítsuk a tanulóink figyelmét a környezet-, természetvédelem fontosságára, feltámasszuk bennük a közvetlen környezetük tisztasága iránti igényt. Törekszünk arra, hogy a megfelelő értékrendszer alapjai kialakulhassanak a diákjainkban. Ezen a célok elérését, illetve megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi dolgozónkat és tevékenységüket áthatva. A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. A következő táblázat az iskolán belüli erőforrások lehetőségeit mutatja be:

Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységeket. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára.

Tanárok

Környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Munkaközösségek együttműködésének továbbfejlesztése. Kidolgozzák, és 72

tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával, valamint foglalkoznak a természet és környezetvédelem aktuális kérdéseivel.

Osztályfőnökök

Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, jeles napokról való megemlékezés (védnökségi feladat). Adminisztratív dolgozók

Támogatja a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások). Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, papírfelhasználással kapcsolatos takarékosságban.

Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata az iskolai diákönkormányzatnak, osztályközösségeknek, valamint a természetvédő kör tagjainak. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések stb.)

Szülők

Nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást. Anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Technikai dolgozók

Biciklitárolók, hulladéktárolók, állapotának fenntartása

Szociálpedagógus szabadidő-szervező

esztétikus

környezet

és Felmérésekkel és azok elemzésével segíti a környezeti nevelést.

A következő táblázat az iskolán kívüli erőforrásokat mutatja be.

Intézmény, szervezet

Kapcsolat tartalma, formája

Iskolai képviselő

Fenntartó

Kölcsönös együttműködés

Kathy Zsigmond (ig.)

Más

közoktatási Általános iskolákkal:

Környezetvédelmi 73

intézmények



nyílt napok



Veress Ferenc. hetek



kiállítások

diákkörvezető

Kölcsönös együttműködés

Környezetvédelmi diákkörvezető

Hajdúböszörményi Ifjúsági Kölcsönös együttműködés természetvédő Kör

Környezetvédelmi diákkörvezető

Hortobágyi Nemzeti Park

Kölcsönös együttműködés

Környezetvédelmi diákkörvezető

Rendőrkapitányság

Kölcsönös együttműködés

Környezetvédelmi diákkörvezető

Szülői mk.

Kölcsönös együttműködés

Környezetvédelmi diákkörvezető

ÁNTSZ Városi szervezete

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. A tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladat. Tanórán kívüli iskola és osztályszintű tevékenységek:

Tevékenység

Célcsoport

Időpont

Felelős

Iskolatakarítás, parkosítás, kertgondozás

9.-11. osztályok

Szeptember április

Környezetvédelmi diákkör vezetője, of. munkaközösség vezetője

október

Szabadidő szervező,

Termek díszítése

esztétikus 9.- 12. osztályok

Akvárium ellátása

Diákkör tagjai

Városi rendezvényeken Érdeklődő diákok való részvétel Megyei és versenyeken részvétel Jeles napokról megemlékezés.

folyamatosan Megfelelő program esetén

országos Diákkör tagjai való való 9.-12. osztály Jeles

Környezetvédelmi tanmenetben

Környezetvédelmi 74

napokhoz kötődően osztályszinten védnökségi feladat ellátása.(kiállítás rendezése)

megjelölt időpontban

diákkör vezetője

Időpont

Felelős

Vetélkedők, természeti, 9.-12. osztály környezeti versenyeken való részvétel, project munkák készítése meghatározott témákban.

Környezetvédelmi tanmenetben megjelölt időpontban

Környezetvédelmi diákkör vezetője

„ Fogadd örökbe” 9. osztályosok jelszóval kezdeményezés indítása: kezdő évfolyamosok facsemete ültetése.

szeptember

Osztályfőnökök

Tevékenység

Célcsoport

Szabadidős tevékenységek:

Tevékenység

Célcsoportok

Időpont

Felelős

Iskolai kirándulások

Diákkör tagjai

Környezetvédelmi tanmenetben megjelölt időpontban

Környezetvédelmi diákkör vezetője

Tanulmányi kirándulások

Diákkör tagjai

alkalmanként

Környezetvédelmi diákkör vezetője

Kiállítások megtekintése

9.-12. osztályok

Osztályfőnökök által Osztályfőnökök megjelölt időpont

Az iskolai Diákkör tagjai környezetvédelmi faliújság gondozása

hetente

Környezetvédelmi diákkör vezetője

Diákkör tagjai

havonta

Környezetvédelmi diákkör vezetője

Diákkör tagjai

havonta

Környezetvédelmi

Iskolarádió „zöld percek” című műsorának sugárzása. Iskolaújság

75

„ zöldrovat” című saját rész beindítása.

diákkör vezetője

76

3.3.Alkalmazott kerettantervek, óratervek A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk A1 AZ OKTATÁSI MINISZTER 10/2003. (IV.28.) OM RENDELETE A KERETTANTERVEK KIADÁSÁRÓL, BEVEZETÉSÉRŐL ÉS ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 28/2000. (IX. 21.) OM RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL • szakközépiskolai képzésben a 9-12. évfolyamon lévő, a szakmai alapozó (szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás) tantárgyakra vonatkozik, •

szakiskolai képzésben a 9-10. évfolyamon lévő pályaorientációs és szakmai alapozás

•

2015/2016. tanévben alkalmazva utoljára a szakközépiskola 12. évfolyamon,

B1 Kt. 27. §-ának (4) bekezdése szerinti előrehozott szakképzés kerettanterve: A Magyar Közlöny 73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról. Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a szakképesítések központi programjainak (tanterveinek) kiadásáról (2010.05.10) •

Szakiskolai képzésben 9-11. évfolyamon

•

2014/2015. tanévben alkalmazva utoljára

C1 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről • szakközépiskolai és szakiskolai képzésben alkalmazandó kerettantervek évfolyamtól kezdődően „felmenő rendszerben”, közismereti órákra vonatkozóan

9.

D1 Magyar Közlöny 58. számában megjelent 14/2013 (IV.05) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről • szakközépiskolai és szakiskolai képzésben alkalmazandó kerettantervek 9. évfolyamtól kezdődően „felmenő rendszerben”, szakmai elmélet és gyakorlati órákra vonatkozóan 77

Szakközépiskolai tantárgyi rendszer és óraszámok Szakközépiskola 9-12. évfolyam (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévben)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom É Történelem és társadalmi ismeretek É Társadalomismeret és etika Idegen nyelv É Matematika É Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport* Fizika Földünk és környezetünk VÉ Biológia Kémia Informatika VÉ Szakmacsoportos alapozó oktatás VÉ Összes óraszám

9. évfolyam 4 2

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évfolyam 11. évfolyam 4 4 2 2+1

12. évfolyam 4 3

3+1*** 3 0,5 1 2(+3) 1+1 2 1+1 2 1+1*** 5***

3+1*** 3 0,5 1 2(+1) 2 1+1 2 1+1 1+1*** 5***

1 3+1*** 3 1 1 2(+1) 2*** 8***

3+1*** 3+1 1 1 2(+1) 2*** 8***

31,5

31,5

29

29

* 2012-13. tanévtől a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben a mindennapos testnevelés bevezetésével heti 5 testnevelés óra A kifutó évfolyamokon heti 3 óra testnevelés *** Csoportbontásban + Szabadon tervezhető órakeretből É Kötelező érettségi tantárgy VÉ Választható érettségi tantárgy Szakközépiskola 9-12. évfolyam (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévben) Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás

Kerettanterv A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1

78

Szakközépiskolai tantárgyi rendszer és óraszámok Szakközépiskola 9-12. évfolyam (első beiskolázás a 2013/2014. tanévben)

Óraterv a helyi tantervhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek***

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

3+1

3

3+1

3+1

2+1

2+1

3

3

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek*/Vizuális kultúra

1

1

Informatika***

1+1

+2

Testnevelés és sport Emelt szintű képzés** Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető***

5

5

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5

5

+2

+2

1

1

1

1

6

7

8

11

4

4

4

4

35

36

35

35

* A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. ** Kötelezően választandó a 4 közismereti kötelező érettségi tantárgy közül 1 tantárgy *** Csoportbontásban

79

Szakközépiskola 9-12. évfolyam (első beiskolázás a 2013/2014. tanévben)

Tantárgy megnevezése

Kerettanterv

Magyar nyelv és irodalom

C1

Idegen nyelvek

C1

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

C1

Biológia – egészségtan

C1

Fizika

C1

Kémia

C1

Földrajz

C1

Művészetek*/Vizuális kultúra

C1

Informatika

C1

Testnevelés és sport Emelt szintű képzés Magyar nyelv és irodalom/Idegen nyelvek/Matematika/Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

C1

Osztályfőnöki

C1 C1

nincs kerettanterv>HELYI TANTERV nincs kerettanterv>HELYI TANTERV

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon D1 tervezhető** * A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

80

Tantárgyi struktúra és óraszámok a szakiskola 9-11. évfolyamán (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévben) Tantárgy/ tananyagegység

Óraszám évfolyamonként

Összes óraszám

9.

10.

11

Idegen nyelv

108/3

-

-

108/3

Tanulásmódszertan

36/1

18/0,5

-

54/1,5

Történelem és állampolgári ismeretek

72/2

90/2,5

-

162/4,5

Fizika

18/0,5

18/0,5

-

36/1

Kémia

18/0,5

18/0,5

-

36/1

Biológia

18/0,5

18/0,5

-

36/1

Földrajz

18/0,5

18/0,5

-

36/1

Informatika

72/2

36/1

-

108/3

Matematika

108/3

108/3

-

216/6

Magyar nyelv és irodalom

108/3

108/3

-

216/6

576/16

432/12

-

1008/28

Osztályfőnöki

36/1

36/1

32/1

104/3

Testnevelés

36/1

36/1

32/1

104/3

Szakmai elmélet (30 %)

180/5

216/6

320/10

734/21,5

Szakmai gyakorlat (70 %)

432/12

540/15

736/23

1690/49,5

1260/35 1260/35 1120/35

3640/ 105

Természettudományos ismeretek

Közismereti órák összesen

Órák összesen

81

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk a közismereti tantárgyak vonatkozásában Tantárgy megnevezése

Változat

Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika

Kt. 27. §-ának (4) bekezdése szerinti előrehozott szakképzés kerettanterve: A Magyar Közlöny 73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról. Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a szakképesítések központi programjainak (tanterveinek) kiadásáról (2010.05.10) • Szakiskolai képzésben 9-11. évfolyamon • 2014/2015. tanévben alkalmazva utoljára

Matematika Magyar nyelv és irodalom

82

Tantárgyi struktúra és óraszámok a szakiskola 9-11. évfolyamán (első beiskolázás a 2013/2014. tanévben) Óraterv a helyi tantervhez – szakiskola 9-11. évfolyam Tantárgyak

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

Kommunikációmagyar nyelv és irodalom

2 óra

1 óra

-

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

Matematika

2 óra

1 óra

-

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

-

Természetismeret

3 óra

-

-

Testnevelés*

5 óra

5 óra

5 óra

Osztályközösségépítő Program

1 óra

1 óra

1 óra

Informatika

1 óra

-

1,5 óra

Közismereti órák összesen Szakmai elmélet és gyakorlat

18 óra

11 óra

9,5 óra

17óra

25 óra

25,5 óra

Összefüggő szakmai gyakorlat

140 óra

140 óra

-

Rendelkezésre álló órakeret

35 óra

36 óra

35 óra

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk a közismereti tantárgyak vonatkozásában Tantárgy megnevezése

Változat

Kommunikáció- magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 8. mellékletében kiadott kerettanterv

Testnevelés* Osztályközösség-építő Program Informatika

Helyi tanterv

83

Tantárgyi struktúra és óraszámok a HÍD 2. program keretében induló szakképzési évfolyamokon A) 20 hónapos HÍD 2. óraterv rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)

Összefüggő szakmai gyakorlat 3 hét

H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)

Közismeret

24

-

17

Szakmai elmélet és szakmai gyakorlat

7,5

105

14,5

Összesen

31,5

105

31,5

3

-

2

0,5

-

1,5

35

-

35

8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

Oktatott rész- szakképesítések:

 

Faipari gépkezelő (21 543 02) Lakástextil készítő (21 542 01)

A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen 953 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt.

84

A HÍD 2. program közismereti óraszámai Évfolyam/ Tantárgyak Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) informatika Összesen

HÍD/2/1. (heti 24 közismereti óra „A”változat 2 éves) 1. év 4

HÍD/2/2. (heti 17 közismereti óra „A”változat 2 éves) 2. év 3

4

3

4 3

3 2

3 1

2 1

2

2

1

1

2 24

0 17

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk a közismereti tantárgyak vonatkozásában Tantárgy megnevezése Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport* Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) Informatika

Változat

A) változat: rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak (9. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján

Helyi tanterv

85

3.4.Projektek A PROJEKTMÓDSZER sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja”. Célja: 

A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék.



A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása.



A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása.

Témaválasztás módja: A témát a pedagógusok választják, minden tanév első munkaértekezletein, Tartalma, témája szerint: A témáját bármelyik munkaközösség, vagy nevelési terület szaktanárai választhatják, A lebonyolításért a munkaközösség vezető, ill. más nevelési területért felelős szaktanár a felelős (pl. környezetvédelem) Tanítási időhöz való viszonya alapján: A feldolgozás a 45 perces tanórákon történik, a minden tantárgy egy tanóráját érinti a projektmódszer Az érintett csoport: A bejövő 9. évfolyam valamelyik osztálya A projekt feldolgozásának időpontja: Minden tanév április hónapja A projekt lebonyolításának ideje: A rendelkezési idő az anyagok összegyűjtésével együtt két hét Az anyagok összegyűjtése: A felelős szaktanár 86

Az anyagok elhelyezése: Könyvtárban történik

87

3.5. Választható érettségi vizsgatárgyak, követelmények, témakörök 3.5.1. Választható érettségi vizsgatárgyak és követelményei Emelt szintű érettségire felkészítő Szakközépiskola 9-12. évfolyam (első beiskolázás a 2013/2014. tanévben) Érettségi

Óraterv a helyi tantervhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

típus

szint

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

É

E

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

É

E

Matematika

3+1

3

3+1

3+1

É

E

2+1

3

3

É

E

-

-

VÉ

K

VÉ

K

Történelem, társadalmi és állampolgári 2+1 ismeretek Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

-

-

Földrajz

2

1

-

-

1

-

-

VÉ

K

VÉ

E

-

-

Művészetek/Vizuális kultúra Informatika

1+1

+2

Testnevelés és sport

5

5

5

5

+2

+2

1

1

Emelt szintű képzés Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Osztályfőnöki

1

1

88

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető

6

7

8

11

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

É

E

É Kötelező érettségi tantárgy VÉ Választható érettségi tantárgy E…..Emelt szint K….Középszint

Emelt szintű érettségire felkészítő Szakközépiskola 9-12. évfolyam (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévben)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom E Történelem és társadalmi ismeretek E Társadalomismeret és etika Idegen nyelv E Matematika E Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport* Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika E Szakmacsoportos alapozó oktatás E Összes óraszám

9. évfolyam 4 2

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 4 4+2 4+2 2 2+1+2 3+2

3+1*** 3 0,5 1 2(+3) 1+1 2 1+1 2 1+1*** 5***

3+1*** 3 0,5 1 2(+1) 2 1+1 2 1+1 1+1*** 5***

1 3+1+2*** 3+2 1 1 2(+1) 2+2*** 8+2***

3+1+2*** 3+1+2 1 1 2(+1) 2+2*** 8+2***

31,5

31,5

33

33

* 2012-13. tanévtől a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben a mindennapos testnevelés bevezetésével heti 5 testnevelés óra A kifutó évfolyamokon heti 3 óra testnevelés *** Csoportbontásban + Szabadon tervezhető órakeretből E Emelt szintű érettségire felkészítés

89

3.5.2. Választható érettségi vizsgatárgyak témakörei Mellékletben

90

3.6.Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, a tanulmányi segédlegek és a taneszközök kiválasztásának elvei: 

A tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza.



A tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen.



Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására.



Szakközépiskolában követelményeihez.



Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon.



A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását.



Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre.



Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra.



Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására.



Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését.



Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrákkal stb. illusztrált legyen.



Esztétikus, tetszetős megjelenése legyen.



Elfogadható áron kínálják.

igazodjon

a

közép-,

illetve

az

emelt

szintű

érettségi

Az egy évfolyamon tanítók lehetőség szerint azonos tankönyvből tanítsanak. A kiválasztott és alkalmazott tankönyvekről folyamatos a konzultáció a munkaközösség tagjai között. Új tankönyv, munkafüzet, taneszköz bevezetése előtt az azonos tantárgyat tanítók egyeztetnek. A tankönyvekről való tájékozódás forrásai: 

tanítási órával egybekötött tankönyvbemutatók,



országos, (pl. EDUCATIO) megyei vagy városi tankönyvbemutatók



a tankönyvkatalógusok, tankönyvjegyzékek



továbbképzéseken, országos versenyeken és a módszertani folyóiratokból kapott információk 91



internetes oldalak

A tankönyvek rendelését, árusítását a tankönyvfelelős végzi, akit az érvényes törvények alapján az igazgató bíz meg ezzel a feladattal. A tanulók évközi tankönyvigényét kielégítendő, a központi tankönyvtámogatás megfelelő részéből – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – a könyvtárba tankönyveket vásárolunk kölcsönzés céljából. Egyéb tanulmányi segédletekből pl. angol és német középszótár, térképek (történelem, földrajz, irodalom), matematikai feladatgyűjtemény, irodalmi szöveggyűjtemény, művészettörténeti képes gyűjtemény, műszaki táblázatok a munkaközösségekkel, a szülői és a diák szervezettel történt egyeztetés szerint osztályok, csoportok számára biztosítunk elegendő példányt az órai munkához. A nem hagyományos ismerethordozók; videofilmek, CD-ROM-k az órai szemléltetéshez a könyvtárból kölcsönözhetők. Az eszközök kiválasztásában és beszerzésében a könyvtáros a szaktanárokkal egyeztet, ugyanazok az elvek és formák érvényesek, mint a tankönyvekre.

92

3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus -erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola szerkezetéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy az óratervben feltüntetett tantárgy. Szakközépiskolában az emelt szintű képzés 2016/17-es tanévig kifutó rendszerben választható az óratervekben feltüntetett tantárgyakból, megszervezése az órarendi órákon túl történik. A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az emelt szintű képzés a közismereti tantárgyakból kötelezően választandó diákjaink számára 10. évfolyam áprilisának végéig. A választás a 11., 12. évfolyam mindegyikére kötelező érvényű, megszervezése órarendi keretben történik. Amennyiben kellő számú jelentkezés hiányában valamelyik képzés nem indul a szaktanárok javaslatai alapján a diák másik képzést választhat. A jelentkezést az általános igazgatóhelyettes összesíti és hirdeti ki 10. évfolyam május végéig. A választható tantárgyak meghirdetésekor közölni kell azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. Egyéb foglalkozásokra történő jelentkezés minden tanév szeptember hónapjában történik a meghirdetett foglalkozások ismeretében a szaktanárnál, illetve a csoportmunkát irányító pedagógusnál. A jelentkezés egy tanévre szól. A foglalkozást vezető pedagógus csoportnaplót vezet, melyben rögzíti a foglalkozás témáját, dátumát. időpontját, helyét és a részt vevő tanulókat.

3.8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt 93

testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai sportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet.

A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje 142. § (1) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órát – lehetőség szerint – a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. (2) A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.

94

(3) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. (4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés órán való részvételét sem. 1. Testnevelés órák: a helyi tantervben meghatározott óraszámban. Helyszínei: tornaterem, sportudvar, uszoda 2. Úszásoktatás: a városi uszodában a városi közép- és általános iskolákkal egyeztetett óraszámban és időpontokban zajlanak, a 10. évfolyam tantervébe beépítve. 3. Táncórai foglalkozások szakközépiskolában a 9., 11. és 12. évfolyamon heti 1 órában, szakiskolai osztályokban 10. évfolyamon heti 1 órában kerülnek megszervezésre a testnevelés tantárgy helyi tanterve alapján. 4. Iskolai sportkör: heti 2 órában van lehetősége a tanulóknak tanórán kívüli sportfoglalkozásokon részt venni a tanév elején meghirdetett sportkörökben. A sportkörök vezetője: 

az igazgató bízza meg.



éves munkatervet készít, mely az iskolai munkaterv része



félévente értékelő jelentést készít a sportköri munkáról



sportköri naplót feltüntetésével)

vezet

(sorszám,

dátum,

téma,

résztvevők,

aláírás

5. Könnyített testnevelés órákat a testnevelés óra keretein belül szervezzük. 6. Gyógytestnevelés ellátása a Hajdúböszörményi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat együttműködésével valósul meg. Az iskolai sportmunkát az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi

3.9. A tanulók fizikai állapotának mérése

95

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell objektív módon mérni, értékelni. Testnevelés órán fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. A test általános izomerejét, erő- állóképességét hat motorikus próba alapján értékeljük. A tanulókat hét kategóriába sorolhatjuk teljesítményük alapján. o

1 igen gyenge,

o

2 gyenge,

o

3 kifogásolható,

o

4 közepes

o

5 jó

o 6 kiváló o 7 extra Az elvégzendő gyakorlatok: 1. helyből távolugrás 2. lökés egy kézzel dobóterpeszből, tömöttlabdával 3. fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 4. tömöttlabda dobás hátra 5. hasonfekvésben törzsemelés hátra 6. hanyattfekvésből felülés Az aerob állóképesség mérését a Cooper-teszttel hajtjuk végre. Ezt a mérést csak azokkal a tanulókkal hajtjuk végre, akik nem tartoznak a gyógytestnevelésre és könnyített testnevelésre utalt tanulók körébe. 96

-

3.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontás informatika, idegen nyelv, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak esetén valósul meg. A csoportszervezési szabályok az igazgató jogkörébe tartoznak, aki a csoportok létrehozásának elveit az igazgatóhelyettesekkel és a szaktanárokkal egyezteti. Elsődleges csoportbontási elv az osztályok szakmaszerkezete alapján történik. Lehetőség szerint idegen nyelvből az általános iskolában tanult nyelv folytatását biztosítjuk. Egyéb foglalkozások megtartására előzetes jelentkezés alapján kerül sor, melyet a foglalkozást tartó pedagógusok koordinálnak.

3.11.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az intézmény a következő elvek szerint biztosítja a nevelőoktató munka feltételeit: 

a kulcskompetenciák folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése, bővítése;



a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;



a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;



a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;



adaptív tanulásszervezési eljárások (egységes alapokra épülő differenciálás) alkalmazása;



egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

3.12. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

97

Ha a tanterv másképpen nem rendelkezik, valamennyi tantárgyat osztályozni kell. A heti 1-2 órás tantárgyak esetében legalább kéthavonta, a heti 3-4 órás tantárgyaknál havonta, a heti 5 vagy annál több órás tantárgyak esetében sűrűbben kell érdemjegyet adni a tanulónak. A testneveléséből felmentett, a gyógytestnevelésen részt vevő tanulót nem kell osztályozni, de értékelni szükséges. Minden tantárgyból legalább 3 érdemjegy szükséges a tanuló félévi illetve év végi osztályzatának megállapításához. Az iskolai beszámoltatás és ismeretek számonkérésének formái: órai szóbeli és írásbeli felelet dolgozat témazáró dolgozat gyakorlati feladat házi feladat projektmunka vizsgadolgozat szóbeli vizsgafelelet A tanuló teljesítménye értékelésének és minősítésének követelményei, formái Az értékelés legyen: 

objektív



megbízható



sokoldalú



feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak



ösztönző

A tanulók teljesítményét év közben érdemjeggyel kell értékelni. Érdemjegyek: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen) Az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanuló félévkor és tanév végén osztályzatot kap az ellenőrzőben, illetve bizonyítványban. Az osztályzat az évközi érdemjegyek alapján vagy osztályozó vizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján kell megállapítani. 98

Év végén az éves teljesítmény alapján adjuk az osztályzatot, figyelembe véve a tanuló teljesítményének fejlődési trendjét. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha 

felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól



engedélyezték számára a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget



mulasztása miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét



más oktatási tartalmú iskolából, szakmacsoportból átvétel útján került az iskolába, másik szakmacsoportba

A tanuló javítóvizsgát tehet: 

ha valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott

A kiemelkedő évközi teljesítmény és jeles osztályzat esetén a tanuló szaktárgyi dicséretben részesül. Legalább 4 szaktárgyi dicséret esetén a nevelőtestület általános dicséretben részesíti a tanulókat. Ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, adjon tájékoztatást ennek okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését vagy nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja

99

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Írásbeli beszámoltatás Formája

Rendje

Korlátai

Felelet

1 tanóra anyagából a Ha a tanuló hiányzott arról a tanóráról, 1 érdemjeggyel osztályozott feldolgozást követő tanórán melyen az adott tananyagot feldolgozták, 1 hetet kell adni számára, hogy pótolja a 1 érdemjegynyi súlya van a tanuló – adott tantárgyból – félévi illetve év végi tananyagokat. osztályzatának megállapításakor

Dolgozat

2-3 feldolgozott tanóra Ha a tanuló hiányzott ezekről az órákról, 1 1 érdemjeggyel osztályozott anyagából íratható hetet kell adni számára, hogy pótolja a 1 érdemjegynyi súlya van a tanuló – adott tananyagokat. tantárgyból – félévi illetve év végi osztályzatának megállapításakor

Témazáró dolgozat A témakör feldolgozása Egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál után íratható a tanulóknak többet nem lehet íratni. bejelentett időpontban. Ha a tanuló a témakör feldolgozásának Egy tanítási évben a időszakában hiányzott, a hiányzás mértékének tantárgy heti kötelező megfelelő, maximum 2 hetet kell adni óraszámának megfelelő számára, hogy pótolja a tananyagokat. számú témazáró dolgozatot A témazáró dolgozat ideje minimum egy, kötelező írni. maximum 2 tanítási óra, amit a tanulókkal közölni kell.

A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

1 (magyar nyelv és irodalomból érdemjeggyel osztályozott.

2)

Az érdemjegynek kétszeres súlya van a tanuló – adott tantárgyból – félévi illetve év végi osztályzatának megállapításakor.

100

Formája

Rendje

Kisérettségi A kisérettségi vizsgadolgozat vizsgaszabályzatunk rendje szakközépiskola szerint. 10. és 11. évfolyamain

Korlátai

A tanulók tudásának betöltött szerepe, súlya

Magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, élő idegen nyelvből, informatikából és a szakmacsoportos alapozó ismeretekből írják a tanulók.

Egy érdemjeggyel osztályozottak.

10. osztályos Záróvizsga szabályzatának Magyar nyelv és irodalomból záróvizsgarendje szerint. matematikából írják a tanulók dolgozat a szakiskolában

értékelésében

Az érdemjegy matematikából 50%-os súllyal, a többi tantárgy esetében 25 %-os súllyal számít be a tanuló félévi, illetve év végi osztályzatába.

és Matematikából 1 érdemjeggyel osztályozott, mely 50%-os súllyal számít be a tanuló év végi osztályzatába.

Próbaérettségi A tanulókkal előre kell Magyar nyelv és irodalomból, dolgozat a közölni időpontját. matematikából, történelemből és élő idegen szakközépiskola nyelvből írják a tanulók. 12. évfolyamán

Magyar nyelv és irodalomból 2 érdemjeggyel osztályozott, mely 25%-os súllyal számít a tanuló év végi osztályzatába. 1 (magyar nyelv és irodalomból 2) érdemjeggyel osztályozott. Az érdemjegy kétszeres súllyal számít bele a tanuló év végi osztályzatába.

Próba szakmai Novemberben és Szakmai elméletből és szakrajzból írják a 1 érdemjeggyel osztályozott, melynek vizsgadolgozat a decemberben; a tanulókat tanulók. kétszeres súlya van a tanuló félévi végzős évfolyamon előre tájékoztatni kell az osztályzatának megállapításakor időpontjáról 101

Formája

Rendje

Korlátai

A tanulók tudásának betöltött szerepe, súlya

értékelésében

Házi dolgozat

A tanulókkal legalább két Magyar nyelv és irodalomból írják a héttel hamarabb közölni tanulók. kell a beadás határidejét. 1 tanévben maximum 1 házi dolgozat íratható a tantervben szereplő témakörökből választott témából.

projektmunka

A tanulóval 1 hónappal Egy tanévben egy projektmunka készítését 1 érdemjegynyi súllyal szerepel a tanuló előre kell közölni a beadás lehet kérni a tanulótól minden tantárgyat félévi vagy év végi osztályzatának határidejét. figyelembe véve. megállapításakor.

Házi feladat

Tanórán feldolgozott A tankönyv és az órai feldolgozás alapján 1 érdemjegynyi súllyal szerepel a tanuló tananyagból illetve ahhoz megoldható feladat adható. félévi vagy év végi osztályzatának kapcsolódva adható megállapításakor.

1 érdemjeggyel osztályozott, mely 1 érdemjegynyi súllyal szerepel a tanuló félévi vagy év végi osztályzatának megállapításakor.

102

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Elvei: 

A házi feladat megfelelően előkészített legyen



Egyenletes legyen (ne rapszodikusan túl sok vagy túl kevés)



Rendszeres legyen



Segítse az új ismeretek megtanulását, megszilárdítását



Segítse a differenciált oktatást



Tegye lehetővé a korábban tanult ismeretek ismétlését

Korlátai: 

Az órán tanult anyagokhoz kapcsolódjon



A mindennapos, rendszeres házi feladat a tankönyv alapján megoldható legyen

103

3.13. 3.13.1.

A tanuló szorgalmának és magatartásának értékelési elvei A szorgalom értékelési elvei

Példás (5): •

A tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten - kifogástalan

•

Felszerelése hiánytalan

•

Mindig képességeinek megfelelően tanul

•

A tanórai munkát mindig elősegíti

•

Tanórán kívüli ismeretszerzése mély és alapos

Jó (4): •

Az órákra rendszeresen készül

•

A felszerelését néha hiányos

•

Többnyire képességeinek megfelelően tanul

•

A tanórai munkát többnyire elősegíti

•

Tanórán kívüli ismeretszerzése érdeklődő

Változó (3): •

Az órákra változó gyakorisággal készül fel

•

Felszerelése rendszeresen hiányos

•

Képességei alatt teljesít

•

Alkalmanként segíti a tanórai munkát

•

Utasításra hajtja végre a tanórán kívüli ismeretszerzést

Hanyag (2):

104

•

Nem készül fel a tanórákra

•

Felszerelést soha nem hord

•

Képességeihez mérten nem tesz semmit a tanulmányi fejlődése érdekében

•

A tanórai aktivitása egyértelműen passzív

•

Tanórán kívüli ismeretszerzésről nem beszélhetünk esetében

3.13.2.

A tanuló magatartásának értékelése

Példás (5): •

Legfeljebb három igazolatlan mulasztással rendelkezik

•

Legfeljebb egy írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetéssel rendelkezik

•

Rendelkezik több szaktanári, osztályfőnöki, vagy igazgatói dicsérettel

•

A közösségi munkában mindig részt vesz

•

A házirendet következetesen betartja, illetve betartatja társaival

•

Mindig segítőkész, társai elfogadják

•

Kulturált, tisztelettudó tanáraival és diáktársaival

Jó (4): •

Legfeljebb öt igazolatlan mulasztással rendelkezik

•

Legfeljebb egy írásbeli osztályfőnöki intéssel rendelkezik

•

Rendelkezik legalább két szaktanári, vagy egy osztályfőnöki dicsérettel

•

A közösségi munkában gyakran részt vesz

•

A házirend szabályait betartja

•

Gyakran segítőkész, többnyire lehet rá számítani

•

A tanórák menetét nem zavarja

Változó (3):

105

•

Legfeljebb tíz igazolatlan mulasztással rendelkezik

•

Legfeljebb egy írásbeli igazgatói figyelmeztetéssel rendelkezik

•

Egy dicsérettel rendelkezik

•

A közösségi munkában néha részt vesz

•

A házirend szabályait többnyire betartatja

•

Néha segítőkész, alig lehet rá számítani

•

Viselkedése kifogásolható, a tanórák menetét alkalmanként zavarja

Rossz (2): •

Igazolatlanul tíznél több órát mulasztott

• Legfeljebb egy írásbeli igazgatói figyelmeztetéssel, vagy húsz órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén, írásbeli igazgatói intéssel rendelkezik •

Egyetlen dicsérettel sem rendelkezik

•

A közösségi munkában nem vesz részt

•

A házirendet szándékosan és tudatosan megsérti

•

Nem segítőkész, nem lehet rá számítani

•

Viselkedése közösségbomlasztó, a tanórák menetét gyakran zavarja

MAGATARTÁS Hiányzások

Példás (5)

Legfeljebb három igazolatlan mulasztással rendelkezik

Figyelmeztetések

Legfeljebb egy írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetéssel rendelkezik

Dicséretek száma

Rendelkezik több szaktanári, osztályfőnöki, vagy igazgatói dicsérettel

Közösségi munka Házirend betartása Segítőkészség

Viselkedés és hangnem

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

Legfeljebb öt igazolatlan mulasztással Legfeljebb tíz igazolatlan Igazolatlanul tíznél több órát rendelkezik mulasztással rendelkezik mulasztott

Legfeljebb egy írásbeli osztályfőnöki intéssel rendelkezik

Rendelkezik legalább két szaktanári vagy egy osztályfőnöki dicsérettel

Legfeljebb egy írásbeli igazgatói figyelmeztetéssel rendelkezik

Legfeljebb egy írásbeli igazgatói figyelmeztetéssel, vagy húsz órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén, írásbeli igazgatói intéssel rendelkezik

Egy dicsérettel rendelkezik

Egyetlen dicsérettel sem rendelkezik

A közösségi munkában mindig részt A közösségi munkában gyakran részt A közösségi munkában A közösségi munkában nem vesz vesz néha részt vesz vesz részt A házirendet következetesen betartja, A házirend szabályait A házirendet szándékosan és A házirend szabályait betartja illetve betartatja társaival többnyire betartatja tudatosan megsérti Gyakran segítőkész, többnyire lehet Néha segítőkész, alig Nem segítőkész, nem lehet rá Mindig segítőkész, társai elfogadják rá számítani lehet rá számítani számítani Viselkedése Viselkedése Kulturált, tisztelettudó tanáraival és Viselkedésével a tanórák menetét kifogásolható, a tanórák közösségbomlasztó, a tanórák diáktársaival nem zavarja menetét alkalmanként menetét gyakran zavarja zavarja

106

107

3.14.

A tanuló jutalmazásának értékelési elvei

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Alapelvek: 

dicséretet, elismerő oklevelet, címet, díjat kaphatnak azok a tanulók, tanulóközösségek, akik tanulmányi, kulturális vagy sportteljesítményükkel, közösségi munkájukkal, példás magatartásukkal és szorgalmukkal kiérdemelik iskolánk közösségének elismerését, hozzájárulnak iskolánk jó hírének megőrzéséhez és növeléséhez



az elismerésnek nyilvánosságot kell adni (faliújság, iskolarádió, iskolaújság, iskolai ünnepség, helyi médiák)

A dicséret formái és fokozatai 

szaktanári (szóban, írásban)



osztályfőnöki (szóban, írásban)



igazgatói (írásban)



nevelőtestületi (írásban)

Ezek a dicséretek a tanév során folyamatosan és többször is adhatók.

Az erkölcsi elismerés további formái 

emléklap (iskolai versenyeken, vetélkedőkön jól szereplőknek)



oklevél (iskolai versenyeken, vetélkedőkön 1-3. helyezetteknek



„Jó tanuló” cím



„Jó sportoló” cím



„Jó tanuló és jó sportoló” cím



„Kiemelkedő közösségi munkáért” cím

108

Az anyagi elismerés lehetséges formái: 

könyvjutalom



tárgyjutalom



jutalomkirándulás

„Jó tanuló” címet kaphat az a tanuló, akinek: 

tanulmányi átlaga év végén 4,5 fölött volt



magatartása és szorgalma példás



a tanuláshoz, a munkához, a közösséghez és a pedagógusaihoz való viszonya mások számára is követendő példát mutat



aktív tagja az osztályközösségnek

„Jó sportoló” címet kaphat az a tanuló, akinek: 

testnevelés osztályzata jeles,



tanulmányi átlageredménye 3,5 felett van,



aktívan vesz részt az iskolai sportrendezvényeken,



tagja egy külső sportegyesületnek,



életvitele, és sportoláshoz, a közösséghez való viszonya példamutató

„Jó tanuló és jó sportoló” címet kaphat az a tanuló, akinek: 

tanulmányi átlageredménye 4,0 fölött van,



testnevelés osztályzata jeles,



magatartása és szorgalma példás



a tanuláshoz, a munkához, a sporthoz és a közösséghez való viszonya mások számára is példamutató,



sporttevékenysége több az átlagosnál

„Kiemelkedő közösségi munkáért” címet kaphat az a tanuló akinek:

109



aktív tagja a diákönkormányzatnak vagy az osztályközösségnek



magatartása példás



szorgalma legalább jó



a tanuláshoz, a munkához, a sporthoz és a közösséghez való viszonya mások számára is példamutató

A fent említett címek év végén ítélhetők oda. A címekre az osztályközösségek és a tantestület tagjai terjeszthetik fel a tanulókat. Az odaítélésről a tantestület dönt a DT egyetértésével.

Veress Ferenc Tanulói Díjat egy tanévben legfeljebb 2 (11. vagy 12. évfolyamos tanuló) kaphatja. Odaítélésének szempontjai: -

tartós, több éves egyenletesen kiemelkedő tanulmányi munka

-

magasabb szintű versenyeken való eredményes részvétel,

-

az iskola eredményes működését segítő, hírnevét öregbítő tevékenység kifejtése

-

példamutató magatartás, szorgalom, közösségformáló hatás

A díj odaítélésének kizáró okai: -

az értékelés időszakában fegyelmi büntetése volt

-

az értékelés, időszakában igazolatlan mulasztása volt

A díjra az osztályközösségek és a tantestület tagjai terjeszthetik fel az illető tanulót/tanulókat írásbeli indoklással. A díj odaítéléséről a tantestület dönt a DT egyetértésével. A díjat a ballagási ünnepségen adják át.

110

4. SZAKMAI PROGRAM 4.1. A szakképzésbe történő belépés feltételei A szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a jelentkezésekor tájékoztatni kell. 9-11. évfolyam Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Iskolai előképzettség: kizárólag szakképzési évfolyamon megszervezett szakiskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók esetében – a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges 13-14. évfolyam A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga vagy A szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó képzésbe bekapcsolódhat, aki rendelkezik szakiskolában szerzett, a szakmacsoportba tartozó szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 11-12. évfolyam A képzés megkezdésének szükséges feltételei Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek 111

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Híd program Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek A szakképzési évfolyamra való beiratkozáshoz szükséges: ·az előképzettséget igazoló bizonyítvány ·a szakmára való alkalmasság orvosi igazolása ·személyi igazolvány ·adatlap Előzetes tanulmányok beszámítása Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A felsőbb évfolyamra lépés feltételei: • •

•

Mindenkori feltétel az előző évfolyam tanterveiben rögzített minimális követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. Ha a tanuló mulasztása a a gyakorlati óraszám húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete az osztályozó értekezleten dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés- tanulószerződés - esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulásával. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati 112

képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Csak osztályismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló: • • • • •

•

aki gyakorlati oktatásból - a tanév végén folyamatosan szervezett gyakorlati oktatást is figyelembe véve - elégtelen osztályzatot kapott aki a javítóvizsgán nem felelt meg, vagy a javítóvizsgán igazolatlanul nem jelen meg, akit jogerős fegyelmi büntetéssel a megkezdett tanév folytatásától eltiltottak ha a tanuló vagy gondviselője az osztályismétlést írásban az iskola igazgatójától kéri. ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Amennyiben a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

113

4.2. Szakközépiskola 4.2.1. Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai, óraszámai (Utolsó beiskolázás 2012/13.tanévben) Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9. évfolyam

ó/h ét

10. évfolyam

Elektrotechnikaelektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek

2

Elektrotechnikaelektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek

3

ó/ hé t 2

11. évfolyam

3

ElektrotechnikaElektrotechnikaelektronika elektronika szakmacsoportos szakmacsoportos alapozó gyakorlatok alapozó gyakorlatok Kötelezően választható érettségi tantárgy: Elektronikai alapismeretek

ó/ h ét 3

12. évfolyam

ó/h ét

Elektronika alapjai

3

Elektrotechnikaelektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

5

Elektrotechnikaelektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

11. évfolyam

ó/ h ét 3

Elektronika alapjai

5

Informatika szakmacsoport 9. évfolyam

ó/h ét

10. évfolyam

Informatika szakmacsoportos

2

Informatika szakmacsoportos

ó/ hé t 2

Számítógép programozás

12. évfolyam

ó/h ét

Számítógép programozás

2

114

alapozó ismeretek Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

alapozó ismeretek 3

3

Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

5

ó/ hé t 2

11. évfolyam

ó/ h ét 3 3

12. évfolyam

ó/h ét

Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan

3 3

3

Üzleti gazdaságtan gyakorlat

2

Üzleti gazdaságtan gyakorlat

2

Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kötelezően választható érettségi tantárgy: Informatikai alapismeretek

6 Informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Közgazdasági szakmacsoport 9. évfolyam

ó/h ét

10. évfolyam

Gazdasági környezetünk

2

Gazdasági környezetünk

3

Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan

Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kötelezően választható érettségi tantárgyak: Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan vagy üzleti gazdaságtan) Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai, óraszámai Kereskedelem-marketing szakmacsoport

115

9. évfolyam

ó/h ét

10. évfolyam

Gazdasági környezetünk

2

Gazdasági környezetünk

3

Kereskedelemmarketing alapozó gyakorlatok

ó/ hé t 2

11. évfolyam

12. évfolyam

ó/h ét

Közgazdaságtan Marketing

ó/ h ét 3 2

Közgazdaságtan Marketing

3 2

3

Tanirodai gyakorlat

3

Tanirodai gyakorlat

3

ó/ h ét 2

12. évfolyam

ó/h ét 2 2

2 2

Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek Marketing

2

Tankonyhai gyakorlat

2

Kereskedelemmarketing alapozó gyakorlatok Kötelezően választható érettségi tantárgyak: Közgazdaságtan-marketing alapismeretek

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 9. évfolyam

ó/h ét

10. évfolyam

Gazdasági környezetünk

2

Gazdasági környezetünk

2

Gasztronómiai alapismeretek Kommunikáció

ó/ hé t 2

2

11. évfolyam

Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek Marketing

Gasztronómiai alapismeretek 1 1 Tankonyhai gyakorlat Viselkedéskultúra Kötelezően választható érettségi tantárgyak: Vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek

2

116

4.2.2. Ágazati szakközépiskolai képzés tantárgyai, óraszámai (Első beiskolázás 2013/14. tanévben)

117

4.3.Szakiskola 4.3.1. Szakiskolai képzés óratervi hálói (utolsó beiskolázás 2012/13-as tanévben) A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain

Szakács szakképesítés (33 811 03 1000 00 00) Tantárgy/ tananyagegység Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 338/1.0/1428-06 Ételkészítési ismeretek 338/2.0/1428-06 Élelmiszer ismeretek 338/4.0/1428-06 Idegen nyelv ismeret 338/1.0/1429-06 Ételkészítési ismeretek 338/2.0/1429-06 Élelmiszer ismeretek 338/3.0/1429-06 Gazdálkodási ismeretek 338/6.0/1429-06 Kommunikáció 338/1.0/1464-06 Élelmiszer ismeretek 338/2.0/1464-06 Gazdálkodási ismeretek 338/4.0/1464-06 Ételkészítési ismeretek 338/1.0/1465-06 Ételkészítési ismeretek 338/5.0/1465-06 Idegen nyelv ismerete Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 338/3.0/1428-06 Ételkészítési gyakorlat 338/5.0/1428-06 Számítástechnika 338/4.0/1429-06 Idegen nyelv ismeret 338/5.0/1429-06 Számítástechnika 338/3.0/1464-06 Ételkészítési gyakorlat 338/2.0/1465-06 Ételkészítési gyakorlat 338/3.0/1465-06 Számítástechnika 338/4.0/1465-06 Kommunikáció Órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

Óraszám évfolyamonként 9. 10. 11 32/1 32/1 320/10

32/1 32/1 80/2,5 32/1 16/0,5 64/2 64/2 736/23

672/21 32/1 32/1 1120/35

Összes óraszám 108/3 54/1,5 162/4,5 36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21 18/0,5 54/1,5 18/0,5 32/1 86/2,5 152/4,5 18/0,5 32/1 54/1,5 6/0,5 172/5 64/2 1708/50 72/2 36/1 36/1 36/1 432/11 1032/31 32/1 68/2 3640/ 105

118

Érvényes: a 2013/14. tanévben A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Pincér szakképesítés (33 811 02 1000 00 00) Tantárgy/ tananyagegység Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 337/1.0/1470-06 Vendéglátó értékesítési ismeret 337/2.0/1470-06 Kínálat összeállítási ismeret 337/9.0/1470-06 Forma-szín-tér 1-4. 337/7.0/1471-06 Forma-szín-tér 2. 337/1.0/1471-06 Pincér ismeret (NyitásZárás) 337/2.0/1471-06 Műszaki ismeretek 337/1.0/1472-06 Pincér ismeret (Kiszolgálás) 337/8.0/1472-06 Forma-szín-tér 3. 337/1.0/1473-06 Pincér ismeret (Rendezvény) 337/2.0/1473-06 Pincér ismeret (Szobaszervíz) 337/8.0/1473-06 Forma-szín-tér 4. 337/4.0/1470-06 Étel-, italkészítési ismeret 1. 337/3.0/1472-06 Étel-, italkészítési ismeret 2. 337/4.0/1473-06 Étel-, italkészítési ismeret 3. 337/3.0/1470-06 Élelmianyag ismeret 1. 337/2.0/1472-06 Élelmianyag ismeret 2. 337/3.0/1473-06 Élelmianyag ismeret 3. 337/5.0/1470-06 Vezetés és gazdálkodás ismeret 1. 337/3.0/1471-06 Vezetés és gazdálkodás ismeret 2.

Óraszám évfolyamonként 9. 10. 11 32/1 32/1 320/10

Összes óraszám 108/3 54/1,5 162/4,5 36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21 18/0,5 18/0,5 18/0,5 18/0,5

32/1

18/0,5 70/2 18/0,5 32/1

32/1

32/1

16/0,5

16/0,5 18/0,5 50/1,5 16/0,5 18/0,5 18/0,5 16/0,5 18/0,5

16/0,5

32/1 16/0,5

16/0,5

18/0,5

119

337/4.0/1472-06 Vezetés és gazdálkodás ismeret 3. 337/1.0/1474-06 Vezetés és gazdálkodás ismeret 4. 337/6.0/1470-06 Kommunikáció 1. 337/4.0/1471-06 Kommunikáció 2. 337/5.0/1472-06 Kommunikáció 3. 337/5.0/1473-06 Kommunikáció 4. 337/2.0/1474-06 Önfejlesztés 337/3.0/1474-06 Kommunikáció 5. 337/8.0/1470-06 Idegen nyelv 1. 337/6.0/1471-06 Idegen nyelv 2. 337/7.0/1472-06 Idegen nyelv 3. 337/7.0/1473-06 Idegen nyelv 4. 337/5.0/1474-06 Idegen nyelv 5. 337/7.0/1470-06 Számítástechnika 1. 337/5.0/1471-06 Számítástechnika 2. 337/6.0/1472-06 Számítástechnika 3. 337/6.0/1473-06 Számítástechnika 4. 337/4.0/1474-06 Számítástechnika 5. Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 337/10.0/1470-06 Vendéglátó értékesítés gyakorlat 337/8.0/1471-06 Pincér gyakorlat (NyitásZárás) 337/9.0/1471-06 Műszaki gyakorlat 337/9.0/1472-06 Pincér gyakorlat (Kiszolgálás) 337/10.0/1472-06 Étel-, italkészítés gyakorlat 1. 337/9.0/1473-06 Pincér gyakorlat (Rendezvény) 337/10.0/1473-06 Pincér gyakorlat (Szobaszervíz) 337/11.0/1473-06 Étel-, italkészítés gyakorlat 2. Órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

32/1

50/1,5

32/1

32/1 18/0,5 18/0,5

16/0,5

16/0,5

32/1 16/0,5 16/0,5

18/0,5 18/0,5 32/1 16/0,5 16/0,5 18/0,5 18/0,5

16/0,5

16/0,5

736/23

1708/50 144/4 252/7

320/10

36/1 752/22 108/3

160/5

160/5

160/5

160/5

96/3

96/3

1120/35

3640/ 105

Érvényes: a 2013/14. tanévben

120

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Kőműves szakképesítés (31 582 15 1000 00 00) Tantárgy/ tananyagegység

Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 204/1.0/0459-06 Építészeti tevékenység alapfeladatai 204/3.0/0459-06 Anyagszükséglet meghatározása 204/1.0/0460-06 Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamata 204/1.0/0462-06 Hagyományos állványzatok 204/3.0/0462-06 Hagyományos állványzatok bontása karbantartása 204/4.0/0462-06 Tárolási előírások 204/1.0/0476-06 Épületszigetelés 204/3.0/0476-06 Hő- hangszigetelés 204/1.0/0482-06 Betontechnológia 204/6.0/0486-06 Anyag és technológiai ismeretek 204/8.0/0486-06 Szoftverek 204/9.0/0486-06 Gépek 204/3.0/0487-06 Szerkezetkészítés 204/4.0/0487-06 Minőség-ellenőrzés 204/6.0/0487-06 Gépek organizációja 204/7.0/0487-06 Anyagszállítás-nyilvántartás 204/2.0/0698-06 Speciális kőműves munka 204/3.0/0698-06 Utómunkálatok 204/3.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 204/1.0/0499-06 Az építési tevékenység alapfeladatai 204/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 204/2.0/0460-06 Zsaluszerkezetek elkészítése 2014/3.0/0460-06 Zsaluszerkezetek bontása 204/2.0/0462-06 Hagyományos állványzatok építése 204/3.0/0462-06 Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása

Óraszám évfolyamonként 9. 10. 11 32/1 32/1 320/10

Összes óraszám 108/3 54/1,5 162/4,5 36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21 36/1 72/2 54/1,5 36/1 18/0,5

32/1 32/1 32/1 64/2

32/1 16/0,5 16/0,5 32/1 32/1 32/1 736/23

18/0,5 32/1 32/1 68/2 136/4 18/0,5 18/0,5 32/1 16/0,5 18/0,5 16/0,5 32/1 32/1 32/1 1708/50 72/2 36/1 72/2 18/0,5 108/3 36/1 121

204/1.0/0476-06 Épületszigetelés 204/2.0/0476-06 Vízszigetelés 204/3.0/0476-06 Hő és hangszigetelés 204/1.0/0487-06 Betontechnológia 204/2.0/0482-06 Hagyományos betonozás 204/3.0/0482-06 Betonvédelem 204/1.0/0486-06 Falazás előkészítése 204/2.0/0486-06 Szerkezetkészítés 204/3.0/0486-06 Építési segédszerkezetek készítése 204/5.0/0486-06 Robicolás, felület burkolás 204/4.0/0486-06 Vakolási munka 204/7.0/0486-06 Minőség- ellenőrzése 204/2.0/0487-06 Építési segédszerkezetek 204/3.0/0487-06 Szerkezetkészítés 204/5.0/0487-06 Számítógép kezelés 20/1.0/0698-06 Kitűzési feladatok 204/2.0/0698-06 Speciális kőműves munka 204/3.0/0698-06 Utómunkálatok 204/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok Összesen Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

32/1 64/2 32/1

32/1 64/2 16/0,5 64/2 32/1 32/1 32/1 192/6 64/2 96/3 736/23

18/0,5 108/3 32/1 64/2 144/4 32/1 36/1 144/4 36/1 32/1 208/6 16/0,5 64/2 32/1 32/1 32/1 192/6 64/2 96/3 1708/50

Érvényes: a 2013/14. tanévben

122

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Bútorasztalos szakképesítés (33 543 01 1000 00 00)

Tantárgy/ tananyagegység

Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 228/1.0/2273-06 A balesetmentes munkavégzés feltételei 228/1.0/2274-06 A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete 228/1.0/2275-06 Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése 228/1.0/2302-06 A tömörfa megmunkálás elmélete 228/1.0/2303-06 Munkatervezés, szervezési feladatok 228/1.0/2304-06 Alapvető szerelési munkák 228/1.0/1846-06 Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei 228/1.0/1847-06 Bútorasztalos termékek jellemző típusai 228/1.0/1848-06 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 228/2.0/2273-06 A balesetmentes munkavégzés gyakorlata 228/2.0/2274-06 A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata 228/2.0/2275-06 Mintadarab készítés 228/2.0/2302-06

Óraszám évfolyamonként 9. 10. 11 -

Összes óraszám

108/3 54/1,5 162/4,5

32/1 32/1 320/10

36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21

-

72/2

-

72/2

32/1

32/1

-

144/4

-

72/2

16/05

52/1.5

112/3.5

112/3.5

128/4

128/4

32/1 736/23

32/1 1708/50

-

162/4.5

-

180/5

112/3.5

112/3.5

123

Tömörfa megmunkálás gyakorlat I 228/3.0/2302-06 Tömörfa megmunkálás gyakorlata II 2282.0/2303-06 Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata 228/2.0/2304-06 Alapvető szerelési munkák gyakorlata 228/2.0/1846-06 Lapszerkezetű termékek gyártása 2282.0/1847-06 Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata 228/2.0/1848-06 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. Órák összesen Összefüggő nyári gyakorlat

-

108/3

-

198/5.5

-

180/5

-

144/4

240/7.5

240/7.5

288/9

288/9

96/3 1120/35

96/3 3640/ 105

Érvényes: a 2013/14. tanévben

124

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain

Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés- elágazás (31 341 01 0010 31 02)

Tantárgy/ tananyagegység

Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 309/1.0/0004-06Általános áruismeret 309/2.0/0004-06Áruforgalmi ismeretek I. 309/3.0/0004-06Áruforgalmi ismeretek II. 309/6.0/0004-06Kommunikáció idegen nyelven 309/1.0/0005-06Üzleti levelezés 309/2.0/0005-06Jogszabályok alkalmazása I. 309/3.0/0007-06Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése idegen nyelven 309/4.0/0007-06Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete I. 309/5.0/0007-06Élelmiszerek és vegyi áruk áruismerete II. Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 309/4.0/0004-06Áruforgalmi gyakorlat I. 309/5.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat II. 309/3.0/0005-06Jogszabályok alkalmazása II. 309/4.0/0005-06Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 309/1.0/0007-06Élelmiszerek és vegyi áruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 309/2.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. 309/6.0/0007-06Élelmiszerek és vegyi áruk eladási

Óraszám évfolyamonként 9. 10. 11 32/1 32/1 320/10

96/3 32/1 96/3

Összes óraszám 108/3 54/1,5 162/4,5 36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21 72/2 72/2 168/5 36/1 32/1 72/2 96/3 72/2

96/3

96/3

736/23

1708/50 144/4 180/5 192/6 224/7

192/6 224/7

144/4

180/5

360/10

144/4 125

gyakorlata I. 309/7.0/0007-06 Élelmiszerek és vegyi áruk eladási gyakorlata II. Órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

180/5

360/10

1120/35

3640/ 105

Érvényes: a 2013/14. tanévben

126

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Bútorasztalos szakképesítés (33 543 01 1000 00 00) Tantárgy/ tananyagegység

Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 2273-11 A biztonságos munkavégzés feladatai 1.0/2273-11 Munka- és tűzvédelem 2.0/2273-11 Környezet- és természetvédelem 3.0/2273-11 Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája 6349-11 A gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok 1.0/6349-11 Faipari szakrajz 2.0/6349-11 Gyártás előkészítés 3.0/6349-11 Számítás technika a faiparban 4.0/6349-11 Vállalkozásműködtetés 2302-11 Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok 1.0/2302-11 Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 2.0/2302-11 Fűrészelés és keresztmetszet megmunkálás gépei és berendezései 3.0/2302-11 Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 4.0/2302-11 Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 6350-11 Asztalosipari szerelési feladatok 1.0/6350-11 Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése, alapszerkezetek szerelése 2.0/6350-11 Asztalosipari szerkezetek szerelése, helyszíni szerelési feladatok 6351-11 Bútorasztalos termékek gyártási feladatai 1.0/6351-11 Bútorasztalos termékek típusai, készítése 2.0/6351-11 Lapszerkezetű termékek gyártása 3.0/6351-11 Ragasztás, felületkezelés technológiája 6329-11 Gépkezelési feladatok 1.0/6329-11 Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 2.0/6329-11 Lapanyagok megmunkálása 3.0/6329-11 Felületkezelés gépei, berendezései 4.0/6329-11 CNC- gépek kezelésének alapjai

Óraszám évfolyamonként 9. 10. 11 18/0,5 90/2,5 -

Összes óraszám 108/3 54/1,5 162/4,5

18/0,5 18/0,5 18/0,5 18/0,5 36/1 108/3 108/3 432/12 36/1 36/1 216/6

32/1 32/1 320/10

36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21

-

-

36/1

108/3 36 72

128/4

308/9

64 32 32 -

72/2

-

-

32/1 16

32/1

16 72/2 24 20 28 36/1 36

128/4 64 64

200/6

32/1 6 10 6 10

68/2

127

Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 2273-11 A biztonságos munkavégzés feladatai 1.0/2273-11 Munka- és tűzvédelem 2.0/2273-11 Környezet- és természetvédelem 3.0/2273-11 Faipari alapgépek, szerszámok, eszközök biztonságtechnikája 6349-11 A gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok 1.0/6349-11 Faipari szakrajz 2.0/6349-11 Gyártás előkészítés 3.0/6349-11 Számítás technika a faiparban 4.0/6349-11 Vállalkozásműködtetés 2302-11 Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok 1.0/2302-11 Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel 2.0/2302-11 Fűrészelés és keresztmetszet megmunkálás gépei és berendezései 3.0/2302-11 Alkatrészek felületi előkészítése, ellenőrzése 4.0/2302-11 Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái 6350-11 Asztalosipari szerelési feladatok 1.0/6350-11 Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek előszerelése, alapszerkezetek szerelése 2.0/6350-11 Asztalosipari szerkezetek szerelése, helyszíni szerelési feladatok 6351-11 Bútorasztalos termékek gyártási feladatai 1.0/6351-11 Bútorasztalos termékek típusai, készítése 2.0/6351-11 Lapszerkezetű termékek gyártása 3.0/6351-11 Ragasztás, felületkezelés technológiája 6329-11 Gépkezelési feladatok 1.0/6329-11 Faipari megmunkálás gépei, szerszámai 2.0/6329-11 Lapanyagok megmunkálása 3.0/6329-11 Felületkezelés gépei, berendezései 4.0/6329-11 CNC- gépek kezelésének alapjai Órák összesen Összefüggő nyári gyakorlat

540/15 36/1

736/23 -

1708/50 72/2

36/1

128/4

236/7

36

64

9 9 18

64 -

468/13

36/1

128/4

236/7

36

128

108/3 20 24 64 108/3 108

352/11 200 152

460/14

128/4 12 50 20 46 1120/35

236/7

216/6 108 54 54 36

1260/35 160

3640/ 105

Készült a32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott SZVK szerint Érvényes: a 2014/2015. tanév végéig

128

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés- elágazás (31 341 01 0010 31 02) Tantárgy/ tananyagegység Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása 1.0/0004-11 Általános áruismeret 2.0/0004-11 Áruforgalmi ismeret 0005-11 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 1.0/0005-11 Üzleti levelezés 2.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása 3.0/0005-11 Pénzforgalmi előírások 4.0/0005-11 Bizonylatok 0007-11 Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása 2.0/0007-11 Értékesítés idegen nyelven 3.0/0007-11 Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismerete Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata 1.0/0005-11 Üzleti levelezés 2.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása 3.0/0005-11 Pénzforgalmi előírások betartása 4.0/0005-11 Bizonylatkitöltés 1.0/0007-11 Áruelőkészítési feladatok 3.0/0007-11 Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása 4.0/0007-11 Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése Órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

Óraszám évfolyamonként 1/9. 2/10. 3/11. 18/0,5 90/2,5 -

Összes óraszám

18/0,5 18/0,5 18/0,5 18/0,5 36/1 108/3 108/3 432/12 36/1 36/1 216/6

32/1 32/1 320/10

36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21

36/1

16/0, 5 32/1

88/2,5 140/4

18/0, 5 18/0, 5

16/0, 5 16/0, 5 16/0, 5 32/1

34/1 34/1 34/1 50/1,5

72/2 72/2

108/3 108/3

180/5 180/5

540/15 36

736/23 160

1708/50

18 18 36 144 144

80 80 160 160 160 160

144

160

1260/35 160

1120/35 -

108/3 54/1,5 162/4,5

3640/ 105

Készült a 32/2011. (VIII. 25) NGM rendeletben kiadott SZVK alapján Érvényes: a 2014/2015. tanév végéig

129

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Fodrász szakképesítés (33 815 01 1000 00 00) Tantárgy/ tananyagegység Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 1210-11 Szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése 1.0/1210-11 Munka és környezetvédelem 1 2.0/1210-11 Etika és kommunikáció 3.0/1210-11 Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek 4.0/1210-11 Jogi ismeretek 5.0/1210-11 Munka és környezetvédelem 2. 6.0/1210-11 Alkalmazott számítástechnika Szakmai idegen nyelv 6293-11 Fodrászatban alkalmazott manuális alapműveletek 1.0/6293-11 Anatómiai ismeretek 1. 2.0/6293-11 Szakmai ismeretek 1. 3.0/6293-11 Anyagismeret 1. 4.0/6293-11 Fodrász szabadkézi rajz 1. 6294-11 Fodrászatban alkalmazott vegyszeres műveletek 1.0/6294-11 Szakmai ismeretek 3. 2.0/6294-11 Anyagismeret 2. 3.0/6294-11 Anatómiai ismeretek 2. 6295-11 Alaphajvágás 1.0/6295-11 Szakmai ismeretek 2. 2.0/6295-11 Fodrász szabadkézi rajz 2. 3.0/6295-11 Szakmai ismeretek 4. 4.0/6295-11 Művészettörténet 1. 5.0/6295-11 Hajviselet történet 1. 6.0/6295-11 Fodrász szabadkézi rajz 3. 6296-11 Frizura készítés 1.0/6296-11 Szakmai ismeretek 5. 2.0/6296-11 Anyagismeret 3. 3.0/6296-11 Művészettörténet 2. 4.0/6296-11 Hajviselet történet 2.

Óraszám évfolyamonként 9. 10. 11 -

36/1 36/1 180/5

36/1 36/1 216/6

Összes óraszám 108/3 54/1,5 162/4,5

32/1 32/1 320/10

36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21

32

32 36 32

32 16 16 48

16 16 48 36

54 18 36 18

18 36 18 18 18 36 18 18 18 48 48 16 16

48 48 16 16

130

5.0/6296-11 Hajmunka Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 5.0/6293-11 Szakmai gyakorlat 1. 4.0/6294-11 Szakmai gyakorlat 2. 7.0/6295-11 Szakmai gyakorlat 3. 8.0/6295-11 Szakmai gyakorlat 4. 6.0/6296-11 Szakmai gyakorlat 5. Órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

48 736/23

736 1120

48 1708/50 312 287 120 253 736 3640/ 105

Készült a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott SZVK szerint Érvényes: a 2013/14. tanévben

131

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Géplakatos 31 521 10 1000 00 00 Tantárgy/ tananyagegység Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet (30 %) 0110-11 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/0110-11 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete 6361-11 Gépészeti alapozó feladatok 1.0/6361-11 Műszaki dokumentációk 2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések 3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat 4.0/6361-11 Fémek alakítása 5.0/6361-11 Alapszerelések végzése 0220-11 Gépészeti kötési feladatok 1.0/0220-11 Gépészeti kötések elméleti alapjai 6344-11 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 1.0/6344-11 Anyagvizsgálatok 2.0/6344-11 Nagypontosságú geometriai mérések 6363-11 Gépelemek szerelési feladatai 1.0/6363-11 Gépelemek beállítása 6364-11 Géplakatos műveletek 1.0/6364-11 Melegüzemi gyakorlatok 2.0/6364-11 Megmunkálások 3.0/6364-11 Üzembe helyezés Szakmai gyakorlat (70 %)

Óraszám évfolyamonként 1/9. 2/10. 3/11. 18/0,5 90/2,5 -

Összes óraszám 108/3 54/1,5 162/4,5

18/0,5 18/0,5 18/0,5 18/0,5 36/1 108/3 108/3 432/12 36/1 36/1 216/6 -

32/1 32/1 320/10 -

36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21 36

-

-

36

-

-

126

-

-

36

-

-

18 36

36 36

32 32

18 18 86 86

36

-

36

18 18

-

18 18

72

80

152

72 72 36 36 540/15

80 208 208 736/23

152 280 36 36 208 1708/50

132

0110-11 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 2.0/0110-11 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata 6361-11 Gépészeti alapozó feladatok 1.0/6361-11 Műszaki dokumentációk 2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések 3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat 4.0/6361-11 Fémek alakítása 5.0/6361-11 Alapszerelések végzése 0220-11 Gépészeti kötési feladatok 2.0/0220-11 Gépészeti kötések készítése 6344-11 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 1.0/6344-11 Anyagvizsgálatok 2.0/6344-11 Nagypontosságú geometriai mérések 6363-11 Gépelemek szerelési feladatai 1.0/6363-11 Gépelemek beállítása 2.0/6363-11 Műszaki mérések 6364-11 Géplakatos műveletek 1.0/6364-11 Melegüzemi gyakorlatok 2.0/6364-11 Megmunkálások 3.0/6364-11 Üzembe helyezés Órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

-

-

18

-

-

18

-

-

414

-

-

72

-

-

36 18

126 126

48 48

198 90 174 174

108

48

156

54 54

16 32

70 86

144

96

240

144 162 81 81 1260/35 160

64 32 544 96 448 1120/35 -

208 32 706 81 177 448 3640/ 105 300

Készült a 32/2011. ( VIII.25) NGM rendeletben kiadott SZVK alapján Érvényes: a 2014/2015. tanév végéig

133

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Kőműves szakképesítés (31 582 15 1000 00 00) Tantárgy/ tananyagegység Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 6234-11 Építőipari közös tevékenység 1.0/6234-11 Munkavégzés komplex feltételei 2.0/6234-11 Építőipari műszaki rajz 3.0/6234-11 Biztonságos munkavégzés feltételei 4.0/6234-11 Építési alapismeretek 5.0/6234-11 Munkajogi és vállalkozási ismeretek 6248-11 Falazás, vakolás 1.0/6248-11 Kitűzési és mérési ismeretek 2.0/6248-11 Falazás és vakolás anyagai 3.0/6248-11 Falazási ismeretek 4.0/6248-11 Vakolási ismeretek 5.0/6248-11 Állványok 6.0/6248-11 Építőipari gépek 6249-11 Beton és vasbeton szerkezetek 1.0/6249-11 Beton és vasbeton anyagai 2.0/6249-11 Beton és vasbeton szerkezetek készítése 3.0/6249-11 Zsaluzatok 4.0/6249-11 Betonozás eszközei és gépei 6250-11 Szigetelések 1.0/6250-11 Vízszigetelés 2.0/6250-11 Hő- és hangszigetelés 6251-11 Vegyes kőműves feladatok

Óraszám évfolyamonként Összes óraszám 9. 10. 11 108/3 18/0,5 54/1,5 90/2,5 162/4,5 18/0,5 18/0,5 18/0,5 18/0,5 36/1 108/3 108/3 432/12 36/1 36/1 216/6 36

32/1 32/1 320/10 64

36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21 208

36

-

36

-

-

50 -

-

64

58 64

54 18 18 18 54

96

126 23 38 18 20 27 150

18 -

80

18 80

18 18 54 54 18

16 80 80 48

18 34 134 54 80 66 134

1.0/6251-11 Nyílászáró szerkezetek 2.0/6251-11 Bontás, átalakítás, helyreállítás

Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 6234-11 Építőipari közös tevékenység 1.0/6234-11 Munkavégzés komplex feltételei 2.0/6234-11 Építőipari műszaki rajz 3.0/6234-11 Biztonságos munkavégzés feltételei 4.0/6234-11 Építési alapismeretek 5.0/6234-11 Munkajogi és vállalkozási ismeretek 6248-11 Falazás, vakolás 1.0/6248-11 Kitűzési és mérési ismeretek 2.0/6248-11 Falazás és vakolás anyagai 3.0/6248-11 Falazási ismeretek 4.0/6248-11 Vakolási ismeretek 5.0/6248-11 Állványok 6.0/6248-11 Építőipari gépek 6249-11 Beton és vasbeton szerkezetek 1.0/6249-11 Beton és vasbeton anyagai 2.0/6249-11 Beton és vasbeton szerkezetek készítése 3.0/6249-11 Zsaluzatok 4.0/6249-11 Betonozás eszközei és gépei 6250-11 Szigetelések 1.0/6250-11 Vízszigetelés 2.0/6250-11 Hő- és hangszigetelés 6251-11 Vegyes kőműves feladatok 1.0/6251-11 Nyílászáró szerkezetek 2.0/6251-11 Bontás, átalakítás, helyreállítás

Összesen Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

18 -

48

18 48

540/15 -

736/23 -

1708/50 72

-

-

-

-

-

72

-

-

-

234 39 39 39 39 39 39 198

160 280

754 99 99 99 99 99 99 478

63 -

280

63 280

72 63 72 72 36 36 -

184 184 112 32 80

72 63 256 72 184 148 68 80

540/15 160

736/23 -

1708/50

Készült a32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott SZVK szerint Érvényes: a 2014/2015. tanév végéig

135

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Pincér szakképesítés (33 811 02 1000 00 00) Tantárgy/ tananyagegység Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek 1.0/6273-11 Gazdasági alapfogalmak 2.0/6273-11 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0/6273-11 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0/6274-11 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0/6274-11 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0/6274-11 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0/6274-11 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0/6275-11 Szakmai kommunikáció 2.0/6275-11 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0/6275-11 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6278-11 Felszolgálás I. 1.0/6278-11 Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP 2.0/6278-11 Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei

Óraszám évfolyamonként 9. 10. 11 18/0,5 90/2,5 -

Összes óraszám 108/3 54/1,5 162/4,5

18/0,5 18/0,5 18/0,5 18/0,5 36/1 108/3 108/3 432/12 36/1 36/1 216/6 72/2

32/1 32/1 320/10 64/2

36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21 208/6

11

8

49

25

8

57

36

48

102

36/1

80/2,5

152/4,5

-

-

20

4

-

20

32

65

97

-

15

15

36/1

32/1

68/2

18

-

18

18

9

27

-

23

23

72/2

32/1

176/5

6

-

12

4

-

14

136

3.0/6278-11 Értékesítés előkészítése 4.0/6278-11 Értékesítés folyamata 5.0/6278-11 Ételek felszolgálása 6.0/6278-11 Italok felszolgálása 6279-11 Felszolgálás II. 1.0/6279-11 Vendég előtt végzett műveletek 2.0/6279-11 Étrendek összeállítása, italajánlat készítése 3.0/6279-11 Informatika a Pincér szakmában 4.0/6279-11 Értékesítés folyamata 5.0/6279-11 Ételek felszolgálása 6.0/6279-11 Italok felszolgálása 7.0/6279-11 Értékesítés elszámolása 8.0/6279-11 Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények 9.0/6279-11 Szobaszerviz, szállodai feladatok Informatika Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 3.0/6275-11 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6278-11 Felszolgálás I. 1.0/6278-11 Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP 2.0/6278-11 Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 3.0/6278-11 Értékesítés előkészítése 4.0/6278-11 Értékesítés folyamata 5.0/6278-11 Ételek felszolgálása 6.0/6278-11 Italok felszolgálása 6279-11 Felszolgálás II. 1.0/6279-11 Vendég előtt végzett műveletek 2.0/6279-11 Étrendek összeállítása, italajánlat készítése 3.0/6279-11 Informatika a Pincér szakmában 4.0/6279-11

4

-

14

12

-

22

23

16

53

23

16

61

-

80/2,5

80/2,5

-

20

20

20

20

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7

7

-

20

20

-

13

13

540/15 -

32/1 736/23 32/1

32/1 1708/50 32/1

-

32

32

540/15

48/1,5

1020/28,5

33

-

89

27

-

82

42

-

105

146

-

226

146

16

248

146

16

254

-

656/20,5

656/20,5

-

143

143

-

143

143

-

16

16

-

32

32

-

137

Értékesítés folyamata 5.0/6279-11 Ételek felszolgálása 6.0/6279-11 Italok felszolgálása 7.0/6279-11 Értékesítés elszámolása 8.0/6279-11 Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények 9.0/6279-11 Szobaszerviz, szállodai feladatok Órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

-

32

32

-

32

32

-

60

60

-

148

148

-

50

50

1260/35 160

1120/35

3640/ 105

Készült a 32/2011. (VIII. 25) NGM rendeletben kiadott SZVK alapján Érvényes: a 2014/2015. tanév végéig

138

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Szakács szakképesítés (33 811 03 1000 00 00) Tantárgy/ tananyagegység 9. Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Természettudományos ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet összesen (30 %) 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek 1.0/6273-11 Gazdasági alapfogalmak 2.0/6273-11 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0/6273-11 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0/6274-11 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0/6274-11 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0/6274-11 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0/6274-11 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0/6275-11 Szakmai kommunikáció 2.0/6275-11 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0/6275-11 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6280-11 Ételkészítés I. 1.0/6280-11 Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP 2.0/6280-11 Technológiai alapismeretek 3.0/6280-11 Alapkészítmények-saláták és öntetek

Óraszám évfolyamonként 10. 11 18/0,5 90/2,5 -

Összes óraszám 108/3 54/1,5 162/4,5

18/0,5 18/0,5 18/0,5 18/0,5 36/1 108/3 108/3 432/12 36/1 36/1 216/6 72/2

32/1 32/1 320/10 64/2

36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6 1008/28 104/3 104/3 716/21 208/6

11

8

49

25

8

57

36

48

102

36/1

80/2,5

152/4,5

-

-

20

4

-

20

32

65

97

-

15

15

54/1,5

32/1

86/2,5

35

-

35

19

9

28

-

23

23

72/2

39

183/

5

-

17

-

-

25

-

-

6

139

4.0/6280-11 Alapkészítmények-köretek, főzelékek 5.0/6280-11 Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek 6.0/6280-11 Alapkészítmények-levesek, levesbetétek 7.0/6280-11 Alapkészítmények-meleg előételek 8.0/6280-11 Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek 9.0/6280-11 Alapkészítmények-háziszárnyasokból készíthető ételek 10.0/6280-11 Alapkészítmények-vágóállatokból készíthető ételek 11.0/6280-11 Alapkészítmények-vadhúsokból készíthető ételek 12.0/6280-11 Alapkészítmények-éttermi meleg tészták 13.0/6280-11 Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának alapszabályai 14.0/6280-11 Munkaszervezés I. 6281-11 Ételkészítés II. 1.0/6281-11 Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP 2.0/6281-11 Technológiai újdonságok 3.0/6281-11 Hidegkonyhai készítmények 4.0/6281-11 Hideg édességek 5.0/6281-11 Tányér desszertek 6.0/6281-11 Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei 7.0/6281-11 Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen 8.0/6281-11 Vendég előtti ételkészítés 9.0/6281-11 Különféle tálalási módok, díszítési műveletek 10.0/6281-11 Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai 11.0/6281-11 Munkaszervezés II. Informatika Szakmai gyakorlat összesen (70 %) 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 6280-11 Ételkészítés I. 1.0/6280-11 Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP 2.0/6280-11 Technológiai alapismeretek

-

-

9

-

-

10

-

-

10

10

13

23

8

-

8

8

-

8

30

-

30

7

-

7

-

18

18

-

8

8

4

-

4

-

73

73/

-

4

4

-

2

2

-

15

15

-

5

5

-

5

5

-

8

8

-

12

12

-

6

6

-

6

6

-

8

8

-

2

2

540/15 -

32/1 736/23 32/1

32/1 1708/50 32/1

540/15

139/

1111/

13

-

40

50

-

125

140

3.0/6280-11 Alapkészítmények-saláták és öntetek 4.0/6280-11 Alapkészítmények-köretek, főzelékek 5.0/6280-11 Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek 6.0/6280-11 Alapkészítmények-levesek, levesbetétek 7.0/6280-11 Alapkészítmények-meleg előételek 8.0/6280-11 Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek 9.0/6280-11 Alapkészítmények-háziszárnyasokból készíthető ételek 10.0/6280-11 Alapkészítmények-vágóállatokból készíthető ételek 11.0/6280-11 Alapkészítmények-vadhúsokból készíthető ételek 12.0/6280-11 Alapkészítmények-éttermi meleg tészták 13.0/6280-11 Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának alapszabályai 14.0/6280-11 Munkaszervezés I. 6281-11 Ételkészítés II. 1.0/6281-11 Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP 2.0/6281-11 Technológiai újdonságok 3.0/6281-11 Hidegkonyhai készítmények 4.0/6281-11 Hideg édességek 5.0/6281-11 Tányér desszertek 6.0/6281-11 Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei 7.0/6281-11 Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen 8.0/6281-11 Vendég előtti ételkészítés 9.0/6281-11 Különféle tálalási módok, díszítési műveletek 10.0/6281-11 Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai 11.0/6281-11 Munkaszervezés II. Órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

20

-

47

30

-

81

30

-

81

28

-

93

88

40

128

18

-

41

52

-

67

128

-

195

23

-

23

48

72

120

12

27

39

-

-

-

-

565/

565/

-

10

10

-

34

34

-

101

101

-

48

48

-

48

48

-

58

58

-

62

62

-

75

75

-

40

40

-

64

64

-

25

25

1260/35 160

1120/35

3640/ 105

Készült a 32/2011. (VIII. 25) NGM rendeletben kiadott SZVK alapján Érvényes: a 2014/2015. tanév végéig

141

A közismereti és a szakmai órák megoszlása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. Törvény alapján indított előrehozott szakképzés évfolyamain Női szabó szakképesítés-elágazás 33 542 05 0010 33 03 Szakmai követelménymodul/ Tananyagegység azonosítója megnevezése Idegen nyelv Tanulásmódszertan Történelem és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Közismereti órák összesen Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai elmélet (30 %)

Óraszám 2/10.

1/9. Elm.

Gyak.

Elm.

1.0/6218-11 2.0/6218-11 3.0/6218-11 4.0/6218-11 6219-11 1.0/6219-11 2.0/6219-11 6220-11 1.0/6220-11 2.0/6220-11 3.0/6220-11 4.0/6220-11 6221-11 1.0/6221-11 2.0/6221-11 3.0/6221-11 6224-11

Ruhaipari anyagvizsgálatok Textilipari nyersanyagok Textíliák, kelmék Áruismeret Anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártmánytervezés Szabásminta készítése Gyártás-előkészítés Textiltermékek összeállítás Szabásminta használat Ruhaipari gépek üzemeltetés Textiltermék összeállítás műszaki dokumentációja Textiltermék készítés Lakástextíliák készítés Lakástextíliák gyártástechnológiája Lakástextíliák készítés Lakástextiljavítószolgáltatás Női ruhák készítése és

Elm.

Összes óraszám

Gyak.

18/0,5 90/2,5

-

108/3 54/1,5 162/4,5

18/0,5 18/0,5 18/0,5 18/0,5 36/1 108/3 108/3

-

36/1 36/1 36/1 36/1 108/3 216/6 216/6

432/12 36/1 36/1 216/6

32/1 32/1 320/ 10

1008/28 104/3 104/3 716/21

Szakmai Gyakorlat (70 %) 6218-11

Gyak .

3/11.

18

540/1 5 18

18

18

-

736/2 3 48

32 16 32

36

18

32

36

18

32

54

18

32 32 -

18

18

1708/50

-

36

-

18 18

-

-

108

468

256

656

142

értékesítés Női ruhák modellezés Női ruhakészítés gyártástechnológiája 3.0/6224-11 Női ruhák késztés Összesen Összefüggő szakmai gyakorlat 1.0/6224-11 2.0/6224-11

54 54

90 36

216 -

342 540 160

129 127

48 32

320 -

576 736 -

300

Készült a 32/2011. ( VIII.25) NGM rendeletben kiadott SZVK alapján Érvényes: a 2014/2015. tanév végéig

143

4.3.2. Szakiskolai képzés óratervi hálói (első beiskolázás 2013/14-es tanévben)

144

5. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Legitimációs záradék

Alulírott Kathy Zsigmond, a Veress Ferenc Szakképző Iskola, 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi T. B. u. 5/a (iskola neve, címe) igazgatója nyilatkozom, hogy a 2013.03.27. keltezéssel módosított Pedagógiai program többletkötelezettséget jelent* nem jelent* a fenntartó számára.

* aláhúzandó

Hajdúböszörmény, 2013. április 04.

--------------------------------------------aláírás

145

6. MELLÉKLETEK 6.1. Helyi tantervek_2013 6.1.1. helyi tanterv_2013_kifutó_közismeret CD melléklet 6.1.2. helyi tantervek_2013_felmenő_közismeret CD melléklet

6.2. érettségi témakörök CD melléklet 6.3.szakmai program_2013 CD melléklet HÍD 2. szakképzési kerettantervek_2013 kifutó képzések központi programjai_2013 szakiskolai szakképzési kerettantervek_2013_felmenő kifutó képzések szakmai és vizsgakövetelményei_2013 szakközépiskolai szakképzési kerettantervek_2013_felmenő

6.4.tanulmányok alatti vizsgák CD melléklet kisérettségi záróvizsga Osztályozó, különbözeti, javító vizsgák

146