Intézmény neve: Veress Ferenc Szakképző Iskola

Intézmény neve: Veress Ferenc Szakképző Iskola Szabályzat típusa: Szervezet és Működési Szabályzat Intézmény székhelye, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi u. 5/a. Intézmény OM-azonosítója: 031243 Intézmény fenntartója: Klébelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény vezetője: Kathy Zsigmond Intézményvezető-helyettes(ek):

1

Tartalomjegyzék Fejezet

Oldalszám

I. Bevezetés

2

II. Intézményi alapadatok

6

III. Szervezeti felépítés

12

IV. A működés rendje

41

V. Záró rendelkezések

110

2

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Veress Ferenc Szakképző Iskola 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi u. 5/a. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendjét tartalmazza az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített cél és feladatrendszer hatékony megvalósítása érdekében. Az SZMSZ önálló belső jogi forrás, amely összhangban áll az intézmény Pedagógiai Programjával és Házirendjével A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:    

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) 3

     

a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMIrendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OMrendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:                  

Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet 4

                       

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM-rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM-rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) 5



NM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ennek hiányában a hatályba lépés napja a jóváhagyásra való felterjesztéstől számított 30 nap eltelte utáni első munkanap.

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók Megnevezései Hivatalos neve: Veress Ferenc Szakképző Iskola Feladatellátási helyei 1.1. Székhelye: 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi Török Bálint utca 5/a. 1.1.1. telephelye: 4220 Hajdúböszörmény, Kálvineum utca 12. sz. 1.1.2. telephelye: 4220 Hajdúböszörmény, Városkert utca 38./d. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 1.2. 1.3.

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi erőforrások minisztere 6

1.4.

Alapító székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

1.5. 1.6.

Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Típusa: Szakközépiskola, szakiskola  

Alapítás időpontja: 1969. OM azonosító: 031243

2. Az intézmény (költségvetési szerv) alapításáról szóló jogszabály megnevezése [Ámr. 13. § (1) bekezdés a) pont] Az intézmény tevékenysége B Szakképesítés azonosítószáma

C Szakközépiskolai ágazat

D Szakmacsoport

2. gazdasági informatikus 3. pénzügyi számviteli ügyintéző 4. kereskedő

54 481 02

XIII. Informatika

informatika

E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1év (2év)

54 344 01

XXIV. közgazdaság

közgazdaság

1év (2év)

54 341 01 54 811 01

kereskedelemmarketing vendéglátásturisztika

1év (2év)

5. vendéglátás szervezővendéglős 6. gyakorló fodrász

XXVI. kereskedelem XXVII vendéglátóipar XXX. szépészet

egyéb

1év (2év)

1.

A Szakképesítés megnevezése

5281501

1év (2év)

7

7. -

III. szociális

-

szolgáltatások szociális szolgáltatás

1év (2év)

a 2012/13. tanévtől kifutó rendszerben B Szakképesítés azonosítószáma

C Szakközépiskolai ágazat

D Szakmacsoport

2. 3. 4. -

-

-

5. -

-

-

6. -

-

-

7. -

-

-

informatika közgazdaság kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció vendéglátásidegenforgalom gépészet (jelenleg ebben a szakmacsoportban nem folyik képzés) elektrotechnikaielektronika (jelenleg ebben a szakmacsoportban nem folyik képzés)

1.


E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma -

-

-

4220 Hajdúböszörmény, Kálvineum utca 12. sz. 8

 szakiskolai nevelés-oktatás: 450 fő  nappali rendszerű  a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (SNI –b) a 2013/ 14. tanévtől felmenő rendszerben

1.


szakács pincér cukrász asztalos eladó női szabó kőműves és hidegburkoló 9. ipari gépész 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

B Szakképesítés azonosítószáma

D Szakmacsoport

34 811 04 34 811 03 34 811 01 34 543 02 34 341 01 34 542 06 34 582 08

vendéglátás- turisztika vendéglátás- turisztika vendéglátás- turisztika faipar kereskedelemmarketing könnyűipar építészet

E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év

34 521 04

gépészet

3

év

a 2012/13. tanévtől kifutó rendszerben

1.


B Szakképesítés azonosítószáma

D Szakmacsoport vendéglátásidegenforgalom vendéglátásidegenforgalom kereskedelemmarketing faipar

2.

szakács

3381103100000000

3.

pincér

338110210000000

4.

bolti eladó

313410100100000

5.

bútorasztalos

335430110000000

E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 év, 3 év 2 év,3 év 2 év, 3 év 2 év, 3 év 9

6. 7. 8. 9. 10.

fodrász női szabó kőműves Géplakatos Energiahasznosító berendezés szerelője

338150110000000 335420500103303 315821510000000 315211010000000 315820900103101

egyéb szolgáltatások könnyűipar építészet gépészet gépészet

3 év 3 év 3 év 3 év 2 év, 3 év

Hajdúböszörmény, Városkert utca 38./d.  szakiskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű  iskolai tanműhely  a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (SNI –b)  felnőttképzés Különleges pedagógiai célok megvalósítása:  integrációs felkészítés  képesség-kibontakoztató felkészítés Speciális jellemzők o Közösségi szolgálat megszervezése o Jó gyakorlatok átadása, terjesztése. o Felnőttképzési vizsgáztatás o úszásoktatás sportlétesítménnyel megállapodás alapján Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén:  Nyilvántartási szám: 090273-05  képzési forma megnevezése: szakmai, általános, nyelvi  szabad kapacitás terhére valósítja meg: igen

[Ámr. 13. § (1) bekezdés c)-d) pont] 10

3.1 Az intézmény alaptevékenységei 802200 szakmai középfokú oktatás 804200 máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Szakfeladat száma, megnevezése: 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 munkahelyi vendéglátás 75177-9 szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 75192-2 önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 80217-7 nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás 80221-4 nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás 80224-1 nappali rendszerű, szakképesítés megszervezésére felkészítő iskolai oktatás 80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 80521-2 pedagógiai szakszolgálat 80591-5 oktatási célok és egyéb feladatok További szakfeladatok szakfeladat feladatmutató forrás 3.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Alaptevékenységhez kapcsolódó tanfolyamok, felnőttképzés, egyéb kulturális rendezvények szervezése. Terem, műhely, berendezés szabad kapacitásának bérbeadása egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra. A tanulók által oktatási céllal készített termékek és szolgáltatások értékesítése. 3.3 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 11

3.4 Befolyás gyakorlása

III. Szervezeti felépítés [Ámr. 13. § (1) bekezdés e) pont] 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése

IGAZ GATÓ Iskolatit kár

Általán os gyermek igazgat éi óhelyet ifjúságvéd humán nevelési elnmi tes munkaközö

DÖK segítő pedagógus szabadidőszervező

sség-vezető

Rendszergazda

reál munkaközösségvezető

munkaköz össégközépiskolai tanár Osztályfőnök (humán szak) vezető

felelős

pedagógiai asszisztens

1.1 Vezetők, vezetőség

Műsza ki igazgat óhelyet tes

Gondnok

Könyvtáros

középiskolai taná, tanár (reál szak)r

pedagógiai asszisztens laboráns(okatástechn ikus)

Szakm acsopo rtos képzés ben vezető (gyako rlati oktatás vezető)

műszaki vezető

szakképzési munaközösségvezető

pedagógiai asszisztens

szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató

telephelyen (Közponi Tanműhely) dolgozó szkamai tanár, szakoktató gyakorlati oktató ,

(a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően) Vezetők közötti feladatmegosztás [R. 4. § (1) bekezdés e) pont] Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök [R. 4. § (1) bekezdés t) pont]

12

INTÉZMÉNYVEZETŐ Az intézményvezetői jogkör: Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény és a fenntartó határozza meg.

Kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, és a települési önkormányzat képviselőjével, Kiemelt feladatai és hatásköre: o a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése o a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése o a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése o a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján o az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, hatályosságról történő gondoskodás o a közoktatási intézmény képviselete o együttműködés az érdekképviseleti szervekkel, szülőkkel, diákokkal, fenntartóval 13

o a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése o a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló és gyermekbalesetet megelőzésének irányítása o belső ellenőrzés o döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: o szakmai teljesítés igazolása o pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése, kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió forint támogatási összeget meg nem haladó 100%-os támogatási intenzitású projektek esetében Intézményvezetői felelősség: Az intézményvezető egy személyben felelős: o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért o az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, vagyonvédelemért o a pedagógiai munkáért o a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért o a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért o a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért o a nevelő- oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért o a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért o a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért o a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért. Hatáskörében átruházza : - az általános igazgatóhelyettesre:  a nevelőmunka ellenőrzését iskolai szinten, az oktatómunka ellenőrzését a szakközépiskolai közismereti tárgyak területén  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését  a nemzeti és iskolai ünnepélyek megszervezését a műszaki igazgatóhelyettesre:  az iskola műszaki, informatikai rendszerének ellenőrzését  elektronikus adatszolgáltatásának irányítását  pályázati tevékenység koordinálását  eszköz-, és anyagbeszerzések koordinálását 14

-

-

     

a szakmacsoportos képzésben vezetőre (gyakorlati oktatásvezető): a szakiskolai nevelő-oktató munka ellenőrzését a szakiskolai szakmai képzés színvonalának ellenőrzését a gyakorlati helyeken folyó szakmai gyakorlat ellenőrzését a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai képzés színvonalának ellenőrzését műszaki vezető a Központi tanműhelyben folyó szakmai gyakorlati képzés színvonalának ellenőrzését a felnőttképzési tanfolyamok szervezését, irányítását

VEZETŐHELYETTESEK

Az intézményvezető feladatait az általános igazgatóhelyettes, a műszaki igazgatóhelyettes, a műszaki vezető, a szakmacsoportos képzésben vezető és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesek megbízása A vezetőhelyettesi megbízást az intézményvezető adja - a nevelőtestület véleményének kikérésével – a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. Az általános igazgatóhelyettes középiskolai tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, a műszaki igazgatóhelyettes, a szakmacsoportos képzésben vezető, a műszaki vezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint mindannyian legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek, akik közvetlenül irányítják a beosztottak munkáját. A gazdasági vezető felsőfokú képesítéssel és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, közvetlenül irányítja beosztottjai munkáját, és ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik. Vezetőhelyettesek jogköre és felelőssége A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. (Részletes munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található.) A vezetőhelyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörükre és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. A szabályzatokban előírtaknak megfelelően részt vesznek az intézmény belső ellenőrzésében. Az ellenőrzések tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézmény vezetőjének, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. Beszámolási kötelezettségük az intézmény irányításuk alá tartozó területére és a közvetlenül irányított alkalmazottak munkájára vonatkozik. Általános igazgatóhelyettes  koordinálja az intézményben a nevelőmunkát, összehangolja az nevelési munkaközösség és a diákönkormányzati szervek tevékenységét  az alapdokumentumok alapján segíti és ellenőrzi a nevelési feladatok megvalósulását, látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat

15



irányítja és ellenőrzi a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét, a tanév iskolai rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését és megtartását  a szakközépiskolai közismereti tantárgyakhoz kapcsolódó versenyek szervezését koordinálja  havonta ellenőrzi a közvetlen irányítása alatt álló pedagógusok adminisztrációs munkáját, elszámolásait, túlóráikat, helyettesítéseiket  elkészíti az iskola tantárgyfelosztását  az iskolatitkárral együttműködve intézi a feladatkörébe tartozó levelezést  ellenőrzi a tanári ügyeleti rend működését és az iskola napi tevékenységét a főépületben  folyamatosan figyelemmel kíséri az iskola belső rendjét, állapotát és eszközhasználatát a főépületben  ellenőrzései alapján értékeli a közvetlen irányítása alatt álló pedagógusok munkáját  kapcsolatot tart a szülői közösségekkel  felelős a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséért  szervezi és irányítja az érettségi vizsgák lebonyolítását. Műszaki igazgatóhelyettes  az informatikai képzés felelős vezetője  gondoskodik a szaktantermek anyag- és eszközigényének, a szakmacsoportos és szakmai képzés tárgyi feltételeinek meglétéről  az iskolatitkárral együttműködve intézi a feladatkörébe tartozó levelezést, gondoskodik a statisztikák összeállításáról, elkészítéséről  szervezi a helyettesítést  elkészíti az iskola órarendjét  folyamatosan figyelemmel kíséri az iskola belső rendjét, állapotát és az eszközhasználatot  közreműködik az érettségi vizsga informatikai adatszolgáltatásának biztosításában  a vagyonvédelem körébe tarozó intézkedésekért  a munkavédelmi- és tűzvédelmi előírások megtartásáért Szakmacsoportos képzésben vezető (Gyakorlati oktatásvezető)  szervezi és koordinálja a belső és külső gyakorlati helyeken folyó gyakorlati képzést, a kamarákkal együttműködve segíti és véleményezi az ott folyó oktató-nevelő munkát  a műszaki vezetővel együttműködve megtervezi és szervezi a tanulók nyári összefüggő szakmai gyakorlatát  a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeit folyamatosan ellenőrzi, illetve a fejlesztési lehetőségeket az iskolavezetés egyetértésével megvalósítja  a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai képzés felelős vezetője

16



a szakmacsoportos és szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanítókkal együttműködve irányítja a szervezési, nevelési és oktatási teendőket a szakközépiskolai képzés ezen területén  látogatja a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai órákat és gyakorlati foglalkozásokat, szervezi a szakmai versenyeket  havonta ellenőrzi a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai tárgyakat oktatók adminisztrációs munkáját, túlóráikat, helyettesítéseiket  a szakmai képzést érintően képviseli az iskolát a különböző gazdálkodó szervezetek, kamarák felé  látogatja a szakiskolai szakmacsoportos és szakmai órákat és gyakorlati foglalkozásokat, szervezi a szakiskolai versenyeket  havonta ellenőrzi a közvetlen irányítása alatt álló pedagógusok adminisztrációs munkáját, elszámolásait, túlóráikat, helyettesítéseiket  az iskolatitkárral együttműködve intézi a feladatkörébe tartozó levelezést  ellenőrzi a tanári ügyeleti rend működését és az iskola napi tevékenységét a Kálvineumban  ellenőrzései alapján értékeli a közvetlen irányítása alatt álló pedagógusok munkáját  szervezi és irányítja a szintvizsgák, szakmai vizsgák lebonyolítását Műszaki vezető  az iskolai Központi tanműhelyében oktató-nevelő tevékenységet ellátó szakmai tanárok, szakoktatók és tanulócsoportjaik, valamint a tanműhely munkáját segítő dolgozó közvetlen felelős vezetője  felelős az irányítása alá tartozó területen a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséért  havonta ellenőrzi a közvetlen irányítása alatt álló szakmai tanárok, szakoktatók adminisztrációs munkáját, elszámolásait, túlóráikat, helyettesítéseiket  ellenőrzései alapján értékeli a közvetlen irányítása alatt álló dolgozók munkáját.  az iskolatitkárral együttműködve intézi a feladatkörébe tartozó levelezést  szervezi, irányítja az iskola felnőttképzési tevékenységét Gazdasági vezető  irányítja a gazdasági és kisegítő munkakörbe besorolt közalkalmazottak munkáját  felelős: o az intézmény költségvetési tervének összeállításáért és végrehajtásáért o az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért o a beszámolók és adatszolgáltatások elkészítéséért és helyességéért o a számviteli, pénzügyi, az adó- és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért o a helyi szabályzatok elkészítéséért és folyamatos karbantartásáért o a térítési díjak, a tandíjak önkormányzati rendelet szerinti megállapításért, a befizetések ellenőrzéséért  gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről 17



ellenjegyzi a kifizetéseket

VEZETŐI HELYETTESÍTÉSI REND Az intézményvezető helyettesítési rendje: Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes, egyéb esetekben a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető előrelátható tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben is adhat felhatalmazást A vezetőhelyettesek helyettesítése o o o o o

az általános igazgatóhelyettest a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti a műszaki igazgatóhelyettest a szakmacsoportos képzésben vezető helyettesíti a szakmacsoportos képzésben vezetőt a műszaki vezető helyettesíti a műszaki vezetőt a szakmacsoportos képzésben vezető helyettesíti a gazdasági vezetőt a főkönyvi könyvelő helyettesíti

A VEZETŐK MUNKARENDJE ÉS BENNTARTÓZKODÁSA A vezetők munkaideje heti 40, napi 8 óra. A vezetők benntartózkodásának heti rendjét az éves órarendben megállapított tanítási óráikat figyelembe véve kell meghatározni. A vezetői ügyeleti beosztást ki kell függeszteni az intézményi egységek nevelői szobáiban. Ennek során a következőket kell biztosítani: o az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az intézményegységekben tartózkodni o a vezetőhelyettesek elsősorban a közvetlen irányításuk alá tartozó területek működési idejében lássanak el ügyeletet o az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyét.

18

1.2 Gazdasági szervezet felépítése és feladata [Ámr. 13. § (1) bekezdés e) pont] 1.3 Pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása Ezen belül a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések [R. 4. § (1) bekezdés p) pont].

Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

19

A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:     

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

20

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 1.4 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak  rendszergazda 1 fő  könyvtáros 1fő  pedagógiai aszisztens 2 fő  oktatástechnikus, pedagógiai aszisztens 1fő  gaermek- és ifjúságvédelmi felelős 1fő  szabadidőszervező 1fő 1.5 Tanulók közösségei A tanulók közösségeit képviselő diákönkormányzat egyes további véleményezési jogköre [R. 120. § (5) bekezdés g) pont] Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

21

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK Az iskolában folyó oktatás alapvető szervezeti kerete az osztály, s az ennek bontásaként létrejövő csoportok. Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, létszámuk jogszabályban meghatározott. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT (DÖK) A DÖK az iskola tanulóinak érdekvédelmi jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %a képviselete biztosítva van. A DÖK saját szervezeti és működési szervezete szint működik. A diákönkormányzat – tanulóközösség által elfogadott nevelőtestület által jóváhagyott- szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ melléklete. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az igazgató biztosítja. A diákönkormányzat az iskola berendezéseit az SZMSZ és a Házirend szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A DÖK bevételeit és kiadásait elkülönítetten tartja nyílván. A diákközgyűlés A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelezettségek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlést – tekintettel a tanulók létszámára – küldött közgyűlésként kell összehívni. A küldöttek személyéről az osztályközösségek döntenek, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában leírt módon. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működése szerint hívható össze, tanévenként legalább egy alkalommal. A rendes és előretervezett diákközgyűlés időpontját az éves munkatervben kell meghatározni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az igazgató. 22

1.6 Szülői szervezetek (közösségek) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel [R. 4. § (1) bekezdés p) pont]. A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanács elnöke életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. A szülői szervezet, az iskolaszék és az intézményi tanács működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

1.7 Óvoda-, iskola-, kollégiumi szék Iskolánkban iskolaszék nem működik. 1.8 Intézményi tanács Iskolánkban intézményi tanács nem működik.

23

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Szervezeti egységek és kapcsolattartási rendjük Az iskolavezetés Az iskolavezetés az igazgatóból és helyetteseiből áll. Kapcsolattartásuk folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel. A vezetőhelyettesek heti rendszerességgel számolnak be tevékenységükről. Bővített iskolavezetés A bővített iskolavezetés az iskolavezetésből és a munkaközösségek vezetőiből áll. Informatív testületként véleményező és javaslattevő joga van, előkészíti a nevelőtestület döntéseit, az éves munkatervben előírt időpontban értekezletet tart. Az intézményi vezetőség Az intézményi vezetőség konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményi vezetőség heti rendszerességgel vezetői értekezletet tart. Az intézményi vezetőség tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető. A vezetőség üléseire állandó vagy alkalmi meghívottakat hívhat pld.: a Közalkalmazotti Tanács elnökét, a minőségügyi vezetőt, a szabadidőszervezőt, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a diákönkormányzatot segítő pedagógust, a diáktanács elnökét, a szülői szervezet elnökét. Szervezeti egységek Szakközépiskolai,

Felelős vezetőjük Általános igazgatóhelyettes

szakiskolai általános képzés Szakközépiskolai szakmacsoportos, szakmai képzés Szakiskolai szakmacsoportos és szakmai képzés Központi tanműhelyben folyó képzés, felnőttképzés

Műszaki igazgatóhelyettes

Szervezeti egységek Gazdasági csoport

Felelős vezetőjük Gazdasági vezető

Gyakorlati oktatásvezető Tagintézmény- és felnőttképzési vezető

Székhelyük Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) Kálvineum (Hajdúböszörmény Kálvineum u. 12.) Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a. Kálvineum (Hajdúböszörmény Kálvineum u. 12.) Központi tanműhely (Hajdúböszörmény, Városkert u. 38.) Székhelyük Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) 24

Iskolai könyvtár

Könyvtáros

Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.)

[R. 4. § (1) bekezdés e) pont] 2.1 A kiadmányozás és a képviselet szabályai [R. 4. § (1) bekezdés e) pont]

A kiadmányozás szabályai 1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma

25

5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti.

2.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje [R. 4. § (1) bekezdés k) pont] A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próbaérettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik: a magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, természettudományi, testnevelői és az osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösség-vezető

26

A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak             

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Nagy László fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

27

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai   

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 2.3 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje

A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is fordulhatnak az iskolavezetés tagjaihoz. Az osztályfőnök osztálya diákönkormányzati képviselőivel köteles együttműködni, s feladatköri leírása alapján kialakítani a kapcsolattartás formáit. A diáktanács elnökét minden olyan fórumra, amely tanulók nagyobb csoportját (egy osztály) érintő kérdést tárgyal, meg kell hívni. A diákönkormányzatot segítő pedagógus folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval és az általános igazgatóhelyettessel. [R. 4. § (2) bekezdés c) pont] Ezen belül a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása.

28

2.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [R. 4. § (2) bekezdés d) pont] 1. Testnevelés órák: a helyi tantervben meghatározott óraszámban. Helyszínei: tornaterem, sportudvar, uszoda 2. Úszásoktatás: a városi uszodában a városi közép- és általános iskolákkal egyeztetett óraszámban és időpontokban zajlanak. Az osztályok félévente váltják egymást. 3. Iskolai sportkör: heti 2 órában van lehetősége a tanulóknak tanórán kívüli sportfoglalkozásokon részt venni a tanév elején meghirdetett sportkörökben. A sportkörök vezetője:  az igazgató bízza meg.  éves munkatervet készít, mely az iskolai munkaterv része  félévente értékelő jelentést készít a sportköri munkáról  sportköri naplót vezet (sorszám, dátum, téma, résztvevők, aláírás feltüntetésével) Az iskolai sportmunkát az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi 2.5 A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája Intézményi tanács iskolánkban nem működik [R. 4. § (1) bekezdés g) pont] 2.6 A vezetők és az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget alkotnak. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Az osztályok szülői közösségei

Az osztályok szülői közösségével az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleten, az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik. A szülőkkel való kapcsolattartás írásos formái

29

Hivatalos értesítések: tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntésekről, engedély a tantervi követelmények teljesítésének egyéni módjáról, felmentésekről, az esetleges igazolatlan hiányzásról, fegyelmi eljárás indításáról, beadványokra adott válaszokról stb. Az ellenőrző könyv

Az iskola az ellenőrző könyvön keresztül tudatja a szülőkkel a tanulók órarendjét, az iskola vezetőinek, a tanulót tanító szaktanároknak, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek a nevét, fogadóórájuk időpontját. Szintén az ellenőrző könyvön keresztül értesíti az iskola a szülőket a tanév rendjével kapcsolatos fontosabb dátumokról, aktuális eseményekről. A tanuló érdemjegyeit maga jegyzi be a kijelölt helyen az ellenőrzőben, melyet az osztályfőnök havonta ellenőriz. Az ellenőrző tartalmazza a tanuló írásbeli dicséreteit, figyelmeztetését, a szaktanároknak a tanulóval kapcsolatos észrevételeit, a szülők iskolának szóló értesítéseit, kéréseit. Az adott félév zárása előtt legalább egy hónappal az ellenőrző könyvön keresztül az osztályfőnök értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból gyengén állnak, az adott pillanatban nem érik el az elégséges osztályzatot. A tanulók félévi osztályzatairól a szülőt az ellenőrző könyvben kiállított félévi értesítőben az osztályfőnök tájékoztatja. Szülői értekezletek rendje

Az osztályok szülői közössége számára az osztályfőnök félévenként legalább egyszer a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az iskolavezetés, az osztályfőnök, a szaktanár és a szülői képviselők útján a szülői közösség a tanulók problémáinak megoldására. A 9. évfolyamon tanulók szülei számára összevont szülői értekezlet keretében tart tájékoztatást az intézményvezetője az iskola követelményeiről, az oktató - nevelőmunka feladatairól, az iskolai hagyományokról, a szülői ház és az iskola kapcsolatrendszeréről. Fogadóórák rendje

A pedagógusok a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A pedagógusok éves órarendjükhöz igazodva heti egy fogadóórát jelölnek ki a tanulók és szüleik számára, amelyet az ellenőrző könyvbe beíratnak a tanulókkal. Ezen kívül – a szülői értekezletekhez kapcsolódva - szervezett szaktanári fogadóórákat tartanak a szaktanárok legalább egyszer félévente. Ezen időpontokban a kötelességeit elmulasztó tanuló szülőjét a szaktanár, illetve a szaktanár behívhatja fogadóórára. Ha a szülő a rendes fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával telefonon, vagy írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal. Intézményi szülői szervezet: Szülői választmány (SZV) Az intézmény szülői választmánya választott szülői szervezet, amely az osztályok szülői közösségeinek képviselőiből áll. A teljes szülői közösség teljes érdekképviseletét a szülői választmány látja el, melynek jogkörét és feladatait a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza. A szülői választmány választja meg vezetőségét, és rajta keresztül gyakorolja jogát. Az Szv. képviseletét egy személyben az Szv. elnöke látja el.

30

A szülői választmánnyal való kapcsolattartás rendje:

A kapcsolattartás gyakorlati formái: o a szülői választmányi tagok soron kívül is felkereshetik az iskolavezetés tagjait o a szülői választmány ülését a választmány elnöke hívja össze az iskolavezetéssel való egyeztetés után félévenként legalább egyszer. A választmány ülésein tanácskozási joggal részt vesznek az iskolavezetés tagjai. o Az igazgató félévente egyszer hivatalos tájékoztatást ad az intézményben folyó munkáról és feladatokról a szülői választmánynak, meghallgatja véleményüket és javaslataikat. o A szülői választmány elnöke képviseli a szülők közösségét az iskola értekezletein a vonatkozó napirendi pontoknál. o A szülői választmány elnökét minden olyan fórumra, amely tanulók nagyobb csoportját (egy osztály) érintő kérdést tárgyal, meg kell hívni. A szülői választmány elnöke folyamatos kapcsolatot tart az iskolavezetéssel és tanácskozási joggal részt vehet a rendes nevelőtestületi értekezleteken. [R. 4. § (1) bekezdés g) pont] 2.7 A vezetők és az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék közötti kapcsolattartás formája Iskolánkban nem releváns [R. 4. § (1) bekezdés g) pont] 2.8 Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Iskolánkban nem releváns [R. 4. § (1) bekezdés d) pont]

31

3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje [R. 4. § (1) bekezdés e) pont] Szervezeti egységek és kapcsolattartási rendjük

Szervezeti egységek Szakközépiskolai,

Felelős vezetőjük Általános igazgatóhelyettes

szakiskolai általános képzés Szakközépiskolai szakmacsoportos, szakmai képzés Szakiskolai szakmacsoportos és szakmai képzés Központi tanműhelyben folyó képzés, felnőttképzés

Műszaki igazgatóhelyettes

Szervezeti egységek Gazdasági csoport

Felelős vezetőjük Gazdasági vezető

Konyha

Élelmezésvezető

Iskolai könyvtár

Könyvtáros

Gyakorlati oktatásvezető Tagintézmény- és felnőttképzési vezető

Székhelyük Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) Kálvineum (Hajdúböszörmény Kálvineum u. 12.) Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a. Kálvineum (Hajdúböszörmény Kálvineum u. 12.) Központi tanműhely (Hajdúböszörmény, Városkert u. 38.) Székhelyük Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) Kálvineum (Hajdúböszörmény Kálvineum u. 12.) Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.)

32

4. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja [R. 4. § (1) bekezdés u) pont] 4.1 Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A DÖK az iskola tanulóinak érdekvédelmi jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %a képviselete biztosítva van. A DÖK saját szervezeti és működési szervezete szint működik. A diákönkormányzat – tanulóközösség által elfogadott nevelőtestület által jóváhagyott- szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ melléklete. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az igazgató biztosítja. A diákönkormányzat az iskola berendezéseit az SZMSZ és a Házirend szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A DÖK bevételeit és kiadásait elkülönítetten tartja nyílván. Diáktanács (DT)

A diákönkormányzat képviseletét az osztálytitkárokból álló diáktanács látja el. A DT választja meg a vezetőségét, rajta keresztül gyakorolja jogait. A diákönkormányzat képviseletét egy személyben a diáktanács elnöke látja el. A diákközgyűlés

A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelezettségek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlést – tekintettel a tanulók létszámára – küldött közgyűlésként kell összehívni. A küldöttek személyéről az osztályközösségek döntenek, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában leírt módon. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működése szerint hívható össze, tanévenként legalább egy alkalommal. A rendes és előretervezett diákközgyűlés időpontját az éves munkatervben kell meghatározni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az igazgató. A diákönkormányzatot segítő pedagógus (DÖK-segítő pedagógus) A diákönkormányzat munkájának segítésére jogszabály alapján az igazgató DÖK –segítő pedagógust bíz meg, akinek feladatköri leírása megtalálható a munkaköri leírásokban. Felelőssége kiterjed a diákönkormányzat gazdálkodásának jogszerűségére. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje

A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is fordulhatnak az iskolavezetés tagjaihoz. 33

Az osztályfőnök osztálya diákönkormányzati képviselőivel köteles együttműködni, s feladatköri leírása alapján kialakítani a kapcsolattartás formáit. A diáktanács elnökét minden olyan fórumra, amely tanulók nagyobb csoportját (egy osztály) érintő kérdést tárgyal, meg kell hívni. A diákönkormányzatot segítő pedagógus folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval és az általános igazgatóhelyettessel. 4.2 Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) Az intézmény szülői választmánya választott szülői szervezet, amely az osztályok szülői közösségeinek képviselőiből áll. A teljes szülői közösség teljes érdekképviseletét a szülői választmány látja el, melynek jogkörét és feladatait a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza. A szülői választmány választja meg vezetőségét, és rajta keresztül gyakorolja jogát. Az Szv. képviseletét egy személyben az Szv. elnöke látja el. A szülői választmánnyal való kapcsolattartás rendje:

A kapcsolattartás gyakorlati formái: o a szülői választmányi tagok soron kívül is felkereshetik az iskolavezetés tagjait o a szülői választmány ülését a választmány elnöke hívja össze az iskolavezetéssel való egyeztetés után félévenként legalább egyszer. A választmány ülésein tanácskozási joggal részt vesznek az iskolavezetés tagjai. o Az igazgató félévente egyszer hivatalos tájékoztatást ad az intézményben folyó munkáról és feladatokról a szülői választmánynak, meghallgatja véleményüket és javaslataikat. o A szülői választmány elnöke képviseli a szülők közösségét az iskola értekezletein a vonatkozó napirendi pontoknál. o A szülői választmány elnökét minden olyan fórumra, amely tanulók nagyobb csoportját (egy osztály) érintő kérdést tárgyal, meg kell hívni. A szülői választmány elnöke folyamatos kapcsolatot tart az iskolavezetéssel és tanácskozási joggal részt vehet a rendes nevelőtestületi értekezleteken.

34

4.3 Óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék – egyéb intézményi közösségek Iskolánkban iskolaszék nem működik. 4.4 Intézményi tanács – egyéb iskolai közösségek Iskolánkban intézményi tanács nem működik. 5. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja [R. 4. § (1) bekezdés i) pont] Ezen belül külön nevesítetten a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

Partner megnevezése

Kapcsolattartás oka, formája, rendszeressége

Kapcsolattartó személy

KIK Hajdúböszörményi Tankerület

Fenntartással, működtetéssel kapcsolatos ügyek, személyesen, írásban, rendszeres, napi

Igazgató, igazgatóhelyettesek

KIK Debreceni Tankerület

Szakképzéssel kapcsolatos adatok,


Személyesen, írásban, rendszeres, napi Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási

Súlyos munkabalesetek jelentése,


írásban, alkalmanként

Munkavédelmi megbízott

35

Szerve Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi, Polgári Kistérségi Népegészségügyi Intézet

Népegészségügyi ellenőrzés,

Igazgató,

Írásban , alkalmanként

Általános igazgatóhelyettes

36

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági főosztály Szabálysértési Osztály Magyar Vöröskereszt Hajdúböszörmény Területi Szervezete

Tankötelezettség megszegése szabálysértési ügyek, írásban, szabálysértés esetén Véradás, elsősegélynyújtó tanfolyam, verseny Személyesen, írásban

Általános igazgatóhelyettes Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök Általános igazgatóhelyettes, Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök

rendszeres Vállalkozások

Tanulószerződések, írásban (levél, e-mail), telefonon, személyesen

Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes, osztályfőnökök

rendszeresen Általános iskolák

Beiskolázás, versenyek, levél, email, telefon, folyamatos

Iskolavezetés

Középfokú oktatási

Beiskolázás, versenyek, levél, email, telefon, folyamatos,

Iskolavezetés

Debrecen TISZK Alföld Szakképző

Gyakorlati képzés. Személyesen, levélben, e- mail, rendszeres

Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes

Családsegítő

Hátrányos helyzetű tanulók és családjaikkal kapcsolatos ügyek,


intézmények

szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat

levélben, e- mail, rendszeres Tankötelezettség megszegése szabálysértési ügyek,

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök Általános igazgatóhelyettes Gyermek-és ifjúságvédelmi 37

írásban, szabálysértés esetén

felelős, osztályfőnök

38

Pedagógiai szakmai szolgáltatók Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Iskolaorvos, védőnő

Versenyek, továbbképzések, telefon, e- mail, levél, alkalmanként


Szakvélemények, pszichológiai tanácsadás, személyesen, írásban, rendszeres, napi


Iskolai egészségügyi ellátás, alkalmassági vizsgálatok, kötelező egészségügyi vizsgálatok

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök Általános igazgatóhelyettes Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök

Személyesen, írásban, rendszeresen a rendelési időben Hajdú- Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Gyakorlati képzés, tanulószerződések, együttműködési megállapodások, szakmai vizsgáztatás, szintvizsga szervezés és lebonyolítás


Személyesen, telefonon, írásban, internetes felületen Rendszeres Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakmai versenyek, szakmai vizsga írásbeli tételrendelés, OKJ, központi programok, szakképzési kerettantervek,

Igazgató, igazgatóhelyettesek Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes

Telefonon, internetes felületen, e- mail, 39

Rendszeres Érdekvédelmi szervezetek Helyi és térségi média

Szakmai vizsga vizsgabizottsági tag kijelölése, írásban, alkalmanként


Az iskola életével kapcsolatos hírek, események közlése,


Felvétel, cikk, interjú Alkalmanként

6. Szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje Gyakorlati képzést folytatók és szervezők

Kapcsolattartás oka

Egyéni vállalkozók Gazdálkodó szervezetek

Együttműködési megállapodás, tanulószerződés

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Hajdú. Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK)

Együttműködési megállapodások, tanulószerződések nyilvántartása, gyakorlati képzés ellenőrzése, szakmai versenyek szervezése (SZKTV), lebonyolítása, szakmai vizsgák nyilvántartása (ISZIIR), szakmai vizsgaelnökök delegálása, szintvizsgák szervezése, lebonyolítása A szakmai vizsgák vizsgabizottsági tagjainak delegálása

Érdekvédelmi szervezetek (VOSZ, IPOSZ, KISOSZ, Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetsége) Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakmai vizsgák szervezése, írásbeli szakmai vizsgatételek megrendelése, szóbeli szakmai tételek letöltése, szakmai vizsga feladatbank, szakiskolai tanulmányi ösztöndíj igénylése, elszámolása, törzslapnyilvántartás, szakképzési hozzájárulás bevallás, felnőttképzés nyilvántartás

Kapcsolattartás módja

Kapcsolattartás gyakorisága

Kapcsolattartó

Telefon, levél, email, személyes megkeresés Telefon, levél, email, személyes megkeresés

Rendszeresen, szükség szerint, havonta legalább 1 alkalom Rendszeresen, szükség szerint

Igazgató, a gyakorlati képzésért felelős vezető, osztályfőnök Igazgató, a gyakorlati képzésért felelős vezető

Levél, e-mail

Szükség szerint a szakmai vizsgák előtt

Igazgató, a gyakorlati képzésért felelős vezető

Telefon, levél, e-mail

Rendszeresen, szükség szerint

Igazgató, a gyakorlati képzésért felelős vezető

40

A szakképesítésért felelős minisztérium (NGM) Debrecen TISZK Alföld Szakképző KIK Debreceni Tankerület

Szakképzési kerettantervek, OKJ, SZVK kiadása

-

-

-

A gépészet szakmacsoportba tartozó szakmák (energiahasznosító berendezés szerelője, géplakatos, ipari gépész) gyakorlati képzésének biztosítása együttműködési megállapodással A gyakorlati képzéssel kapcsolatos adatszolgáltatás, szakmai anyag beszerzése szintvizsgához, szakmai vizsgához, szakmai oktatáshoz

Telefon, levél, email, személyes megkeresés

Rendszeresen, szükség szerint, havonta legalább 1 alkalom

Igazgató, a gyakorlati képzésért felelős vezető, osztályfőnök

Telefon, levél, email, személyes megkeresés

Rendszeresen, havonta 2 alkalom a beszerzési és pénzkezelési eljárásrend szerint.


[R. 4. § (2) bekezdés e) pont]

IV. A működés rendje [Ámr. 13. § (1) bekezdés e) pont és R. 4. § (1)–(2) bekezdés] 1. Az intézmény működési rendje [R. 4. § (1) bekezdés a) pont] Ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Tanítási napokon az iskola általában reggel 600 órától este 2000 óráig tart nyitva. Az elméleti oktatás reggel 800 órakor kezdődik és 45 perces tanórákkal folyik, kivétel a „0” óra, amely 710-kor kezdődik és 755-ig tart, valamint ha rövidített órákkal folyik a tanítási nap, melyet az igazgató rendelhet el. Az óraközi szünetek 10 percesek kivétel a „0”és 1. óra közötti (5 perc), a 2. óra utáni (15 perc), illetve ha rövidített órákkal folyik a tanítás. A csengetési rendet az iskola Házirendjének 2. sz. melléklete tartalmazza. Szünet nélkül maximum 2 tanítási órát lehet összevonni: a „0” és az 1., valamint 6-7., 7-8., 8-9., órákat. Témazáró dolgozat írásakor a duplaórák összevonhatók. Mind a tanárnak, mind a diáknak az első tanítási óráját megelőzően 10 perccel korábban megjelennie a tanítás helyszínén. A tanulók felügyeletét a szünetekben a pedagógusok látják el. Ügyeleti beosztásukat az osztályfőnöki munkaközösség vezetője készíti el. Az ügyeletes tanárokon kívül az iskola minden dolgozójának feladata, hogy betartassa a tanulókkal a Házirend előírásait és jelezze az osztályfőnöknek, szükség szerint az iskolavezetésnek annak megsértését. 41

A tanuló „munkaideje alatt az iskolát csak engedéllyel hagyhatja el. A tanuló munkaideje az órarend szerinti első tanítási óra előtti 10 perctől az órarend szerinti utolsó óráról való kicsengetésig tart. Indokolt esetben a tanítási óráról az illetékes szaktanár, két vagy több óráról az osztályfőnök engedheti el a tanulót. A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A napi órarendet az osztályfőnök írja be a foglalkozási naplóba. A megtartott órákat sorszámozva, az elvégzett (tanmenettel összhangban) tananyag feltüntetésével, a foglalkozási naplóba a szaktanár írja be. A tanítási napokat az osztályfőnök sorszámozza, és ő ellenőrzi (aláírásával dokumentálva) a tanítási órák beírását is. Óracserét csak különösen indokolt esetben lehet szervezni, melyre engedélyt az iskolavezetés valamely tagja adhat. Az esetleges „lyukasórák” alatt a tanulók a folyosókon, az udvaron és a könyvtárban tartózkodhatnak nem zavarva a tanítási órák rendjét. „lyukasóra” alatt a tanuló csak akkor hagyhatja el az iskola területét, ha a szülő azt engedélyezte az ellenőrzőben, és az osztályfőnök láttamozta. Az intézményi egységek közötti – órarend szerinti – közlekedéshez tanári kíséretet nem tudunk biztosítani. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát legkésőbb az adott munkanapon az első óra kezdetéig köteles bejelenteni az iskolavezetés egy tagjának, hogy az megszervezhesse a helyettesítést vagy a tanulók felügyeletét. A tanítás nélküli munkanapokat, valamint a nem szakszerűen helyettesített tanórát = felügyeletet nem kell sorszámozni. Becsengetésre a tanulók kötelesek az órarendben megjelölt osztály, illetve szaktanterem előtt megjelenni, majd az órát tartó nevelővel a tanterembe bevonulni. A tanórákon a tanuló köteles a szükséges felszerelésekkel és felkészülten megjelenni. Ha becsengetés után 5 perccel az órát tartó pedagógus nem jelenik meg, a hetes(ek) köteles ezt jelenteni az iskola bármely vezetőjének, távollétükben bármely a tanáriban tartózkodó, illetve órát tartó szaktanárnak. Minden tanuló kötelessége, hogy a foglalkozásokon használt eszközöket a pedagógus utasításai szerint kezelje, a foglalkozás végén azokat tegye a helyére, illetve rendbe. A testnevelési órákon, sportköri foglalkozásokon, versenyeken a lányoknak tornadressz/ fehérpóló, melegítő, a fiúknak tornanadrág, fehérpóló/melegítő és mindkettőjüknek tornacipő/edzőcipő viselése kötelező. A tanulók kötelesek részt venni saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében. Minden tanuló köteles az iskola rendjének, tisztasására vigyázni, erre társait figyelmeztetni, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyni. A tanítási órát senki sem zavarhatja meg, ha erre indokolt esetben mégis szükség van, az iskola igazgatója engedélyezi a tanóra félbeszakítását, tájékoztatva a pedagógust és a tanulókat a zavarás okáról. A tanulókra vonatkozó iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályozást a Házirend tartalmazza. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése 8.00 óra és 16.00 óra között történik.

42

1.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 1. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg. 1.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 43

a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 1.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

a) b) c) d) e) f) g) h)

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése, könyvtárosi feladatok.

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 1.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, 44

i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y)

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

1.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

1.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 1.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó 45

hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.1 1.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 1.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 1.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 1.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 1.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 1

Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul.

46

Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

1.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel [R. 4. § (1) bekezdés c) pont] Az iskola területén azon személyek, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, csak előzetes időpont egyeztetést követően vagy a meghírdetett fogadóórák ideje alatt hivatalos ügyintézés céljából tartózkodhatnak.

47

3. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei [R. 4. § (2) bekezdés a) pont] 4. A felnőttoktatás formái Iskolánkban felnőttoktatás nem folyik. [R. 4. § (2) bekezdés b) pont] 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségformálást jól szolgálják az ünnepségek, rendezvények, az iskolai hagyományok és névadónk emlékének ápolása. Az ünnepségeket, rendezvényeket alkalmanként felkért pedagógusok, diákok szervezik meg osztályfőnöki órába beépítve, tanórán kívüli rendezvény formájában, kiállítások szervezésével, faliújság készítésével, iskolarádiós megemlékezés, iskolai ünnepség ( iskola udvaron, egyéb helyszínen) keretében stb. Iskolai szintű megemlékezések:  Október 23.  Március 15.  Megemlékezés az Aradi Vértanúk Napjáról  Megemlékezés A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjáról  Megemlékezés Holokauszt áldozatainak napjáról  Megemlékezés az Idősek világnapjáról  Megemlékezés Halottak napjáról  Megemlékezés Nemzeti Összetartozás Napjáról Hagyományos rendezvények, ünnepségek:  Szeptember 13. : Város Napja  Október 6. : Aradi vértanúk évfordulója  Október 23: Megemlékezés 1956. Október 23-ról (nemzeti ünnep)  Október vége: Elsősavatás  November: Szalagavató  December : Mikulás, Karácsony heti rendezvénysorozat

48

     

Január 22. : Magyar Kultúra Napja Február első hete: Veress Ferenc Hét rendezvénysorozat Február 25. :A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Március 15.:Megemlékezés az 1848-as forradalomról (nemzeti ünnep) Április 16.: Holocaust áldozatainak emléknapja  Húsvéti ünnepkör Májusban : Ballagás

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje [R. 4. § (1) bekezdés b) pont] A belső ellenőrzés kiterjed az oktató-nevelőmunka minden területére, az iskola gazdálkodására és működtetésére. Az igazgató ellenőrzési tevékenysége: A belső ellenőrzés hatékony megszervezéséért, irányításáért és működtetéséért az igazgató felelős. Az igazgató ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető kiemelt belső ellenőrzési feladatai:  biztosítja a belső ellenőrzési rendszer működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket  éves ellenőrzési ütemtervet készít az ellenőrzött terület, az ellenőrzés módszere és ideje, az ellenőrzött és az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzés dokumentálása feltüntetésével  elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket  értékelő megbeszéléseket tart (tartat) A vezetőhelyettesek, munkaközösség-vezetők hatásköri ellenőrzése: A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része, mely az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Alapvető elv, hogy az intézményvezető, a vezetőhelyettesek és a munkaközösség-vezetők ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét a munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt területei:  hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak betartása  igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása 49

  

tanügy-igazgatási, szaktárgyi, módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: Megszervezéséért, irányításáért, működtetéséért az igazgató a felelős, de bizonyos ellenőrzési feladatokat átruházhat az iskolavezetés tagjaira és a munkaközösség-vezetőkre: Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi:  a közismereti tanárok oktató-nevelő munkáját  az osztályfőnöki tevékenységet  szülői értekezletek fogadóórák megtartását  a tanórán kívüli tevékenységet  a szakközépiskolai pedagógusok tanügy-igazgatási dokumentációjának vezetését  a tanári ügyeletesi rend működését a főépületben  a munkafegyelmet, az iskolai élet szabályainak betartását a főépületben  a szakközépiskolai beiskolázási tevékenységét  a szakközépiskolai belső vizsgák lebonyolítását  az érettségi vizsgák lebonyolítását  az országos és belső mérések lebonyolítását a szakközépiskolában A műszaki igazgatóhelyettes ellenőrzi:  a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai képzésben résztvevő tanárok oktató-nevelő munkáját  az informatika tanárok oktató-nevelő munkáját  az iskola oktatási eszközeinek állapotát, kihasználtságát, alkalmazását  a tanári helyettesítési rendszer működését  a szakmai kisérettségi vizsgák lebonyolítását. A gyakorlati oktatásvezető ellenőrzi:  a szakiskolai szakmacsoportos és szakmai képzésben részt vevő szaktanárok, szakoktatók oktató-nevelő munkáját, munkafegyelmét  a tanári ügyeleti rend működését a Kálvineumban  a szakiskolai pedagógusok tanügy-igazgatási dokumentációjának vezetését  az iskolai élet szabályainak betartását a Kálvineumban 50

 a szakmai vizsgák lebonyolítását  a szakiskolai belső vizsgák lebonyolítását  a szakiskolai gyakorlati oktatás eszközeinek állapotát, kihasználtságát, alkalmazását  a tanulók nyári összefüggő szakmai gyakorlati képzését  az országos és belső mérések lebonyolítását a szakiskolában. A tagintézmény- és felnőttképzési vezető ellenőrzi:  a Központi tanműhelyben dolgozó szakoktatók nevelő-oktató tevékenységét, munkafegyelmét, adminisztrációs tevékenységét  a tanári ügyeleti rendet és a helyettesítéseket a Központi tanműhelyben  a gyakorlati oktatásvezetővel együttműködve a tanulók nyári összefüggő szakmai gyakorlati képzését  a felnőttoktatásban résztvevő pedagógusok munkafegyelmét, adminisztrációs tevékenységét, oktató munkájuk színvonalát. Munkaközösség-vezetők ellenőrzik:  a munkaközösségükbe tartozó pedagógusok tanmeneteit tartalmi és formai szempontból  a munkaközösségükbe tartozó pedagógusok munkatervi feladatainak végrehajtását, nevelő-oktató munkájuk színvonalát. A pedagógiai munka ellenőrzési feladatainak tervezése: A tanév ellenőrzési feladatait tartalmazó ütemtervet az éves munkaterv részeként kell elkészíteni, mely tartalmazza a munkaközösségvezetők óralátogatási tervét is. Minden évben ellenőrizni kell az alábbi feladatok teljesítését:  intézményi munkarend betartása (órák órarend szerinti megtartása, órakezdés és befejezés időpontja)  tanítási órák szakmai ellenőrzése (vezetői, munkaközösség-vezetői óralátogatások),  az osztályfőnöki és szaktanári dokumentációs munka ellenőrzése (osztály- és csoportnaplók, törzslapok, bizonyítványok vezetése)  tanulói és szülői jogok érvényesülése  tanórán kívüli tevékenységek teljesítése A pedagógiai – szakmai ellenőrzési feladatok végrehajtását az ütemtervben előírások szerint kell dokumentálni. Ezen ellenőrzési területeken kívül feltétlenül ellenőrizni kell azokat a területeket, ahol probléma mutatkozik.

51

Ellenőrzési terv Ellenőrzött terület Munkáltatói feladatok: Személyzeti munka (közalkalmazotti nyilvántartás, végzettséget igazoló dokumentumok, képesítési követelmények megtartását igazoló dokumentumok kezelése, besorolás, átsorolás, megbízás, jutalmazás, szabadságolás, pedagógus továbbképzések dokumentálása) Egyéni munkaköri leírások

Pedagógus továbbképzési terv

Iratkezelés: Irattári terv Kötelezően előírt nyomtatványok kezelése Pedagógus igazolványok nyilvántartása Diákigazolványok nyilvántartása Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése, nyilvántartása

Ellenőrzés módszere

Ellenőrzés ideje

dokumentumelemzés

folyamatos

dokumentumelemzés

szeptember, illetve folyamatos

dokumentumelemzés

október, tanév vége

dokumentumelemzés

folyamatos

dokumentumelemezés

Ellenőrzött

Ellenőrzést végzik

személyzeti ügyintéző gazdaságvezető, igazgató

Dokumentálás

aláírás, jegyzőkönyv

illetékes dogozók, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető, gazdaságvezető munkaközösség vezetők, illetékes pedagógusok iskolatitkár

igazgató

aláírás a dolgozó és az igazgató által

igazgató

aláírás

igazgató

jegyzőkönyv

folyamatos

iskolatitkár, személyzeti ügyintéző

igazgató

jegyzőkönyv

dokumentumelemezés

folyamatos

iskolatitkár

igazgató

jegyzőkönyv

dokumentumelemezés

folyamatos

iskolatitkár

igazgató

jegyzőkönyv

dokumentumelemzés helyszíni látogatás

folyamatos

minden alkalmazott gyermek-s ifjúságvédelmi felelős, iskolatitkár

igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető

aláírás, feljegyzés, félévi, év végi értékelő tantestületi értekezlet jegyzőkönyve

igazgató

52

Ellenőrzött terület Technikai feltételek

Ellenőrzés módszere dokumentumelemzés

Ellenőrzés ideje

Ellenőrzött

december

gondnok, főkönyvi könyvelő, anyagkönyvelő, élelmezésvezető

Leltározás (épület, berendezés, vagyontárgy) Karbantartás, felújítás

Biztonságtechnikai előírások betartása Egészségügyi és mentálhigiénés ellátás

Oktató-nevelő munka és a hozzá kapcsolódó tevékenységek Tantervek, tanmenetek, munkatervek, intézkedési tervek Oktatás-nevelés

dokumentumelemzés helyszíni szemle

folyamatos

dokumentumelemzés helyszíni szemle dokumentum elemzés szóbeli beszámoltatás

folyamatos félévkor, tanév végén

gondnok, főkönyvi könyvelő, anyagkönyvelő, élelmezésvezető munka- és tűzvédelmi felelős gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egészségnevelést segítő pedagógus

Ellenőrzést végzik gazdaságvezető

Dokumentálás

aláírás,

jegyzőkönyv gazdaságvezető

aláírás, jegyzőkönyv

igazgató

aláírás, jegyzőkönyv félévi, év végi tantestületi értékelő értekezlet jegyzőkönyve

általános igazgatóhelyettes

dokumentumelemzés szóbeli beszámoltatás

félévkor, tanév végén

munkaközösségvezetők,

igazgató

óralátogatások

folyamatos

szaktanárok szakoktatók

igazgató igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők

aláírás, félévi, év végi tantestületi értékelő értekezlet jegyzőkönyve osztály/csoportnaplók félévi, év végi tantestületi értékelő értekezlet jegyzőkönyve

53

Ellenőrzött terület Tanórán kívüli foglalkozások

Félévi és év végi jelentések, statisztikák

Taneszközök, tankönyvek kiválasztása Tankönyvrendelés Előírt eszközjegyzék

Ellenőrzés módszere dokumentumelemzés foglalkozás látogatása

Ellenőrzés ideje

Ellenőrzött


Dokumentálás

kéthavonta

illetékes szaktanárok, szakoktatók

igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető

dokumentumelemzés

félévkor tanév végén

igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető

dokumentumelemzés

februártól folyamatos februártól folyamatos tanév végén

szaktanárok, szakoktatók, osztályfőnökök, munkaközösségvezetők, gyermek – és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, DÖK segítő pedagógus, nevelési területek felelősei munkaközösségvezetők személyzetiügyintéző műszaki igazgatóhelyettes

aláírás, félévi, év végi értékelő tantestületi értekezlet jegyzőkönyve félévi, év végi értékelő tantestületi értekezlet jegyzőkönyve

dokumentumelemzés dokumentumelemzés

igazgatóhelyettesek

aláírás

igazgató

aláírás

igazgató

aláírás

54

Ellenőrzött terület

Ellenőrzés módszere dokumentumelemzés helyszíni látogatás

Ellenőrzés ideje

Ellenőrzött


Dokumentálás

meghatározott időpontban

érintett pedagógusok igazgatóhelyettesek

igazgatóhelyettesek igazgató

Tanári ügyeleti rend

dokumentumelemzés helyszíni látogatás

folyamatos

igazgató igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető

DÖK munka

dokumentumelemzés foglalkozás látogatása


félévi, év végi tantestületi értekezlet jegyzőkönyve

Tanulmányi kirándulások, intézménylátogatások

dokumentumelemzés

félévkor, tanév végén adott időpont félévkor, tanév végén

ügyeletes tanárok, osztályfőnöki munkaközösségvezető DÖK segítő pedagógus

aláírás, félévi, év végi értékelő tantestületi értekezlet jegyzőkönyve félévi, év végi értékelő tantestületi értekezlet jegyzőkönyve

osztályfőnökök illetékes kollegák

igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető

Ünnepségek, rendezvények programtervei, forgatókönyvei

dokumentumelemzés

illetékes kollégák


aláírás, félévi, év végi tantestületi értekezlet jegyzőkönyve aláírás, félévi, év végi tantestületi értekezlet jegyzőkönyve

Mérések, vizsgák megszervezése

adott időpont

55

7. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai [R. 4. § (1) bekezdés q) pont] Ezen belül a fegyelmi egyeztető eljárás részletszabályai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről1 25. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok 37. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, a szülővel. (2) Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. (4)43 A (3) bekezdésben szabályozott eljárásban állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó vezetője, települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el. 38. § (1) A fenntartó a 37. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (2) Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet - a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével - az iskolaszék, ennek hiányában, a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, vagy a bizottság a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

56

(3) A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá - a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével - az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. (5) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a 37. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a)58 b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 53. § (1)64 (2) Megszűnik a tanulói jogviszony a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, 57

d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, e) szakképző iskolában folyó szakképzésben ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, f) az alapfokú művészeti iskolában, ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és a h) pontban megjelölt esetben, g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján, h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. (3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű. (4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. (5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (6) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni. (7) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van. (8) A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik a) az 52. § (4) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén, b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével, c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, nagykorú tanuló esetében a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, d) ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a tanuló kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon, 58

e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján. (9) A (8) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (8) bekezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók. (10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. 56. §66 (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. (3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. 58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. (2) Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot. (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 59

(6) A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. (7) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. (8) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. (9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (10) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. (11) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (12) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (13) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (14)67 A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 50. § (1) Az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel megszűnik. (2) A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. (3) Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell. (4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál 60

– többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. (5) Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az iskola nyilvántartásából törölni kell. (6) Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeit nem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény vezetője a jogerőre emelkedett döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói jogviszonyban álló iskola igazgatóját. (7) Tanév közben szűnik meg a kollégiumi tagsági jogviszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jogviszonya – az áthelyezést kivéve – tanév közben szűnt meg, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésével. (8) A kollégiumi tagsági jogviszony megszűnéséről a kollégium vezetője írásban értesíti a tanulót – kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét – és az iskola igazgatóját. (9) Ha a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg a kollégium tanulói nyilvántartásából törölni kell. 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZben kell meghatározni. (3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet 61

elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. (2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. 55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 56. § (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. 62

(3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

63

59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 60. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. 61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. 8. A könyvtár működése [R. 4. § (2) bekezdés g) pont, R. 163-167. §] Az iskolai könyvtár működési szabályzata: A szervezeti és működési szabályzatunkban határozzuk meg az iskolai könyvtár működésének és használatának rendjét, mely az iskolai szervezeti és működési szabályzat részét képezi. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az adott intézmény pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentum. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár: - feladatát és gyűjtőkörét, - kezelésének és működésének rendjét, - fenntartásának, fejlesztésének és gazdálkodásának módját, - állományvédelmi eljárásait. Az iskolai könyvtár működésének alapdokumentumai: 64

A szabályzat a következő jogszabályok alapján készült 1. 1992. évi XXXIII. tv és módosításai a közalkalmazottak jogállásáról 2. 1997. évi CXL tv. 69 § a)e)a könyvtári szakfelügyeletről, amely kiegészül a 14/2001(VII.5) 3(1)NKÖM rendelettel, amely az iskolai könyvtárakra is kiterjeszti ezt 3. uo. az 53§ (6) az iskolai könyvtárak mindennapos nyitva tartásáról 4. uo. az 56§(2) az ingyenes könyvtárhasználatról 5. uo. az 55§(1-2) az alapító okiratban és a működési szabályzatban való részvétel és a KT37§(5)-ben is alaptevékenység 6. 2002. XII. tv. 83.(3) könyvtárostanárok alkalmazása, könyvtári órák tartása 7. 3/1975.(VII. 17) KM-PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről 8. 138/1992(X.8)Kormányrendelet 14/ A §(1),f ) a könyvtárostanár illetménynövekedése a hasznosítás mértékétől független 9. 2001 évi XXXVII.Tprt.6§(4) A rászoruló tanulók könyvtári könyvekkel való ellátása 10. uo. a 7. § a normatíva 25%-a könyvtáré 11. 243/2003.(XII. 17.) K. r. a NAT kiadásáról 12. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (kötelességek, jogok,2.sz. melléklet az oktatómunkát segítő alkalmazottak létszáma 13. 20/2012.(VII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (SZMSZ, házirend, PP, iratkezelés, eszközök: 2sz. mellékletben ezek jegyzéke, valamint, az intézmény Pedagógiai Programja és helyi tantervei 17. 16/2013.(II.28) EMMI rendelet 26.§, 36.§ tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (tankönyvrendelet) A működési szabályzat tartalma: A működési szabályzat céljainak megfelelően tartalmazza: - A könyvtár vezetésére és működésére - A gyűjteményszervezésre vonatkozó előírásokat, valamint - Az állományvédelem feladatait, módjait, - A könyvtárpedagógiai tevékenységet, - Az egyéb idevonatkozó rendelkezéseket.

I. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 1. Azonosító adatok 1.1 . A könyvtár elnevezése: Veress Ferenc Szakképző Iskola könyvtára. 1.2 . A könyvtár székhelye és címe: Hajdúböszörmény, Enyingi Török Bálint u. 5/a /4220/ T.:(52) 372-371 fax52) 371832 1.3 . A könyvtár létesítésének időpontja: 1974 szeptember 1. 1.4. A könyvtár tulajdonbélyegzőjének szövege: Veress Ferenc Szakképző Iskola Könyvtára Hajdúböszörmény. A bélyegző alakja ovális, 4,5 x 3cm.

65

2. A könyvtár fenntartása 2.1. Az iskolai könyvtár a Veress Ferenc Szakképző Iskola szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gondoskodik. 2.2. Az iskolai könyvtár szakszerű működéséért az iskola igazgatója vállal felelősséget. A könyvtári munka szakmai, módszertani segítői:

3.

 Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum  Könyvtárostanárok Egyesülete  Az iskolai könyvtár tevékenységét a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet szaktanácsadója segíti Az iskola önálló gazdálkodói jogkörrel nem rendelkezik. A könyvtár feladatai

III.

Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörünknek a 10. osztályok végén megtartott alapműveltségi vizsgákhoz- a szakközépiskolai osztályok érettségi követelményei szerinti műveltségterületek, valamint az oktatott szakmák követelményeinek kell megfelelnie. Eleget kell tennünk a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári és tanulói igényeknek és a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságának. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. f) Az iskolai könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. A könyvtár kiegészítő feladatai: -

tanórán kívüli foglalkozások tartása együttműködés az iskolai diákkörökkel ismerethordozók, kiadványok előállítása tájékoztatás más könyvtárak szolgáltatásairól részvétel a könyvtárak közötti információcserében közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében iskolai névadónk emlékének ápolása 66

IV.

iskolai és szakmatörténeti kutatások összefogása, az eredmények dokumentálása. A könyvtár gyűjtőköre

Iskolánk pedagógiai programjának megfelelő, a könyvtárunk alapfunkciójából eredő, a nevelőtestülettel egyeztetett, tervszerű és folyamatos állományalakításunkat szolgáló gyűjtőköri szabályzatunkat lásd az 1.sz. mellékletben. V.

Gyűjteményszervezés

Könyvtárunk állománya az oktatott szakmák, a kereskedelem-marketing, az informatikai és a közgazdasági orientáció, ill. szakképzés, valamint a közismereti tantárgyak és a pedagógusok nevelő munkája pedagógiai programunkban megfogalmazott célkitűzései szerint alakul. A gyűjteményszervezés két irányú könyvtári munka, jelenti a gyarapítást és az állományapasztást. 1. Gyarapítás 1. A beszerzés forrásai: Az iskolai könyvtárunk állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapszik. 1.1 Vétel: Az éves költségvetési keret nagyobbik felét a KELLO-val évente kötött szerződés alapján használjuk fel. Egyúttal a könyveket a könyvtári használatra alkalmassá tevő felszereléseket is megrendeljük. Megrendeléseket kiadói ajánlatok alapján is végzünk. A folyóiratok nagyobb részét szintén a KELLO-tól rendeljük. Dokumentumokat kézbevétel, megtekintés után könyvesboltból, magánszemélyektől számla alapján készpénzért is vásárolhatunk. 1.2. Ajándék: Ajándékba csak a gyűjtőkörünkbe tartozó dokumentumokat fogadjuk el. A kiadóktól kapott bemutató példányokat pecséttel ellátva megőrizzük. Bekéréssel-a kiadótól térítésmentesen igényelt-főleg helyismereti, várostörténeti, iskolai dokumentumokkal gyarapodunk. 1.3. Csere: Független a könyvtári költségvetésünktől, mert kölcsönös kapcsolatok eredményeként saját kiadványainkat adjuk, más intézmények (iskolák, múzeumok) szintén saját kiadványaikért 2. Számlanyilvántartás:

67

A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése a könyvelés szakemberének feladata. A könyvtáros a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást vezet. A gazdasági, pénzügyi iratokról(megrendelések,számlák) az irodába történő leadás előtt fénymásolatot készít, melyet a leltári nyilvántartások mellékleteként megőriz. 3. A dokumentum állományba vétele: A könyvtárba beérkezett könyveket 8 napon belül állományba kell venni. Az iskola tulajdonát képező könyveket csak az iskolai könyvtár leltárkönyvén, ill. a számítógépes könyvtári nyilvántartásban szabad leltározni. Az iskolai könyvtárban címleltár könyvet, csoportos leltárkönyvet, számítógépes nyilvántartást, és a folyóiratok nyilvántartását vezetjük. A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és csoportos lehet. A különböző dokumentumtípusokról külön-külön nyilvántartást kell vezetünk. A címleltárt és a csoportos leltárkönyvet hitelesíteni kell. A végleges dokumentum nyilvántartási forma pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A könyvtárba beérkező könyveket a mellékelt számla alapján a könyvtárosnak át kell vennie. Az esetleges hiányokat, cseréket, helytelen számlázást azonnal reklamálni kell. A tételes átvétel után a könyveket le kell bélyegezni, a könyvtár tulajdonbélyegzőjével. A bélyegzés a nyomtatvány egyes fajtáinál a következőképpen történik: Könyvekben: A címlap hátoldalára(verzojára), a 17. lapra, az utolsó nyomtatott lapra, amely még a könyv tartalmával kapcsolatos. Lebélyegezzük a kötethez tartozó valamennyi számozatlan vagy külön számozással ellátott táblát, mellékletet. Folyóiratokon: a bélyegzőt az egyes számok külső címlapján helyezzük el. Térképen, videokazettán, Cd-n: Jól látható helyen. Leltári számot csak a könyvek verzóján, illetve a dokumentumokon lévő bélyegzőlenyomatba kell írni. A leltározás előtt a dokumentumokat a Könyvtári raktározás táblázatoknak megfelelő raktári jelzettel kell ellátni. A leltárkönyv „Raktári jelzet”rovatába ez a szám, ill. betűrend kerül. 4.1 Egyedi nyilvántartások: 4.1.1 Címleltárkönyv A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat egyedi/címleltárkönyvbe kell vezetni. A címleltárkönyvben a számozás folyamatos, összesítésekkel megszakítani nem szabad. A mű címadatai c. rovatba a szerző nevét és a címet az MSZ 3424szabvány szerint kell írni. Ha szükséges rövidíthetünk. A cím alá, a bal alsó sarokba a kiadás éve, a jobb sarokba pedig a kötés módja kerül. Csak az olyan többkötetes művek köteteit lehet külön sorba leltározni, amelyeket célszerű külön-külön is a használók rendelkezésére bocsátani. Ha a többkötetes könyvet nem lehet kötetenként külön is használni (pl. regények, nyelvi szótárak stb.), egy sorba kell írni, s a „kötetszám” rovatban feltüntetni a darabszámot. Egy sorba leltározott többkötetes művek minden kötete egy leltári számot kap, és a kötetek között az ábécé kis betűivel kell különbséget tenni. Kötetszámra és az értékre vonatkozó adatokat minden lap alján összesíteni kell és átvezetni a következő oldalra. Minden dokumentumvásárlásról lehetőleg két példányban kell számlának lennie. Beleltározás után mindkét példányra a következő záradék kerül:”állományba véve a következő leltári számok alatt…..,…., …db, …..Ft értékben.. Dátum. A könyvtáros aláírása.” A számla egyik példányát az iskolagazdasági vezetője kapja, aki a kifizetést teljesíti, a másik példányt (vagy a másolatát)a címleltárkönyv mellékleteként a könyvtáros őrzi. Írásos bizonylat nélkül a címleltárkönyvbe semmit sem lehet beírni. A címleltárkönyv „Beszerzési 68

módja” rovatba annak a cégnek a neve kerül rövidítve, amelyiktől a könyvet vettük. Egyedi nyilvántartás készül a nem hagyományos információhordozókról is, dokumentumtípusok szerint, hitelesített leltárkönyvben. 4.1.2. A számítógépes könyvtári nyilvántartás A dokumentumokat megvásárlásuk után a számítógépes nyilvántartásba is be kell írni. Ez is egyedi nyilvántartási forma, a művek minden kiadása regisztrálásra kerül. Az adatbázisban ezután visszakereshetővé válnak, listázhatók, nyomtatott formában is megjeleníthetők. 4.2. A csoportos leltárkönyv: Az állomány tényleges értékének és összetételének kimutatására szolgál. A csoportos leltárkönyvben kimutatható a könyvállomány tudományszakok szerinti megoszlása. A csoportos leltárkönyv három részből áll:  Gyarapodási könyv (ebbe a bejegyzések szállítási tételenként, tehát összesítve történnek. Lehet összesítési időszakonként is egy tételben vezetni),  Törlési könyv (minden egyes törlési jegyzék anyaga egy tételként, az egyszerre több címen történő törlések közös számon vezetendők be),  Összesítési rész (összesítési időszakonként itt vonunk egyenleget a beszerzés és a törlés között. Ennek az utolsó sora mutatja pontosan az állomány darabszámát és értékét). 4.3. Időleges nyilvántartás, brosúra nyilvántartás: Azért, hogy a könyvtár állományát ne terheljük feleslegesen kis értékű, nagy példányszámú vagy könnyen avuló tartalmú művek, amelyek beszerzése azonban egy-egy időszakban különösen indokolt, az ilyeneket brosúra nyilvántartásba vesszük. Ezek általában fűzött könyvek, tankönyvek, prospektusok, tartalmukat tekintve gyorsan avuló kiadványok. Ide írjuk be az értékmegjelölés nélküli kiadványokat, kisebb értékű ajándékokat, a tankönyveket és a tanári segédkönyveket. Brosúra nyilvántartóként címleltárkönyvet használunk. Ebbe a könyveket nem művenként írjuk, hanem tételesen. A brosúrákat is lebélyegezzük a könyvekhez hasonlóan. Minden mű, amelyet a brosúra nyilvántartásban egy sorba írunk, ugyanazt a leltári számot kapja. A brosúrákat is könyvbeszerzési keretből fizetjük, de fogyóeszközként tartjuk nyilván. Ha tartalmi avulás, elrongálódás miatt ki kell vonnunk, nem szükséges a kivont példányokat törlési jegyzékbe foglalnunk. Ha egy számlán könyvek is, brosúrák is szerepelnek, a számla mellé tűzött jegyzéken fel kell tüntetni, mely tételek hány példányát, milyen értékben vettük brosúra nyilvántartásba. A brosúra nyilvántartót hitelesíteni kell. Az időszaki kiadványok nyilvántartására szolgál a kardex, amelybe a periodikák minden egyes számát megérkezésük után bevezetjük. 2. Állományapasztás

69

Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. 2.1. A törlés okai: Az állományból a dokumentum a következők miatt törölhető: –tervszerű állományapasztás (tartalmi avulás miatt, fölös példányok profilváltás miatt, stb.) –természetes elhasználódás, rongálódás –hiány (elháríthatatlan esemény következtében, kölcsönzésben elveszett, állományellenőrzéskor kimutatott, stb.) 2.2 A törlés folyamata: Az időlegesen őrzött dokumentumok kivételével bármely okból történik a törlés a könyvtáros csak javaslatot tehet, a törlésre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Az állományellenőrzés évében vigyázni kell arra, hogy ne történjen a két munkafolyamat egyszerre. Az állományapasztásnál kivont fölös dokumentumok közül a fölös példányokat fel kell ajánlani más könyvtáraknak, antikváriumoknak, az iskola tanulóinak, dolgozóinak megvételre. A dokumentumok megvételét igazoló bizonylatokat csatolni kell a törlési jegyzékhez. A befolyt összeget a könyvtári állomány gyarapítására kell fordítani. A megrongálódott, sérült példányokat ipari hasznosításra ajánljuk fel, elszállításukról a gazdasági vezető gondoskodik. Az így kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni. 2.3. Kivonás nyilvántartásai: 2.3.1 Jegyzőkönyv A kivezetés a leltárkönyvből mindenkor az igazgató által aláírt jegyzőkönyv alapján történik. Ennek tartalmaznia kell a kivezetés okát ( rongálódás, fölöspéldány, megtérített követelés, állományellenőrzési hiány, stb.). 2.3.2. Mellékletek: A jegyzőkönyvek mellékletei:  Törlési jegyzék az egyedi nyilvántartásoknál  Gyarapodási jegyzék a megtérített dokumentumoknál  Törlési ügyirat az ideiglenes nyilvántartású dokumentumoknál 2.4. A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, a rendeltetésszeű működésért anyagilag és erkölcsileg felelős. 2.4.1. Az állomány ellenőrzése A gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik. 70

A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el. Személyi változás esetén a könyvtárosok között az átadás-átvétel is leltározással történik. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági vezető a felelős. 2.4.2. Az állományellenőrzés típusai: Jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés a teljes állományra kiterjed. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet, mely az állomány legalább 25%-ára kiterjed. Leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. 2.4.3. Az állományellőrzés előkészítése: A leltározás előtt ütemtervet készítünk, melyet az iskola vezetőjével jóváhagyatunk. Meg kell teremteni a raktári rendet, a nyilvántartásokat naprakészen le kell zárni, revízióhoz szükséges eszközöket elő kell készíteni. 2.4.4. Az állományellenőrzés lebonyolítása: Legalább két személynek kell végeznie az állományellenőrzést. Egy személyes könyvtár esetében a gazdasági vezető gondoskodik a leltárbiztos kinevezéséről. A dokumentumok leltári számait számítógépbe írjuk, majd az egyedi nyilvántartással összevetjük a sorba rendezett számokat. 2.4.5. Az ellenőrzés zárása: Záró jegyzőkönyv készül, melyet csatolunk a fentebb említett okmányokhoz. Tartalmaznia kell az időpont megjelölését, a leltározás jellegét, mértékét, az állomány nagyságát, értékét, a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv tételesen tartalmazza a hiányként vagy többletként mutatkozó műveket, a hiány vagy a többlet indoklásával. Az igazgató engedélye után történik a hiány kivezetése a nyilvántartásokból (leltárkönyvek, katalógusok) A könyvtári állomány törlése a 3/1975.(VIII.17) KM-PM számú együttes rendelet és irányelv és az ezt kiegészítő MSZ 3448-78. szabvány alapján történik. 2.4.7. Az állományvédelem dokumentumai:    

Állományellenőrzési nyilvántartások (jegyzőkönyvek, jegyzékek, befizetési okmányok) Kölcsönzési nyilvántartások: Számítógépen Könyvtárhasználati szabályok (lásd mellékletben) A könyvtáros munkaköri leírása (lásd mellékletben)

VI. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek:

71

A könyvtár az iskola főépületének első emeletén, a klubbal összenyitható helyiségben kapott helyet. Az állomány elhelyezése szabad polcon, hanglemeztároló polcon, folyóiratállványon, illetve a cd-k és videofilmek számára szolgáló szekrényekben történik. A tankönyvek a tankönyvtárnak kihelyezett zárt szobában vannak polcokon elhelyezve. 1. A könyvtárban elhelyezett állomány     

A kézi és segédkönyvtár A kölcsönző állomány 80%-a A folyóiratok Az audiovizuális dokumentumok A CD ROM –tár

2. A könyvtárral összenyitható klubban elhelyezett állomány:  A kölcsönző állomány 10%-a üveges szekrényben 3. A raktárban elhelyezett állomány:  A tankönyvtár  A régi folyóiratok 4. A könyvtárból kihelyezett letétek:    

Tantermekbe kihelyezett szakirodalom Tanműhely /szakfolyóiratok/ Igazgatói iroda/pedagógiai, jogi művek/ Idegen nyelvi szaktanterem/angol és német szótárpárok/

VII. Az állomány feltárása: A könyvtári állomány feltárását a dokumentumok formai és tartalmi szempontú leírása jelenti. A katalóguscédula adatai a következők: raktári jelzet, a bibliográfiai leírás és a besorolási adatok, ETO jelzetek és tárgyszavak. A bibliográfiai leírásra és a besorolásra az MSZ 3424- és az MSZ 3440 számú szabványok vonatkozó részei érvényesek. A bibliográfiák és a katalógusok szerkesztésében az MSZ 3493-82 és az MSZ 3401-81 szabvány előírásai a követendők. Folyamatosan építjük az e-corvina könyvtárkezelő rendszerben a saját adatbázisunkat. A különgyűjtemények katalógusainak építését elkezdtük 1999-től a számítógépes adatbázisunkban/fotó, dolgozatok/. Az iskolai könyvtár katalógusai és azok szerkesztésének szabályai: Az iskolai könyvtár katalógusai a könyvekről az alábbiak voltak: -Raktári katalógus -Szerzők szerinti betűrendes katalógus -Címek szerinti betűrendes katalógus -Csoportképzéses szakkatalógus 72

-sorozatok katalógusa -bibliográfiák katalógusa -hanganyagok katalógusa Nyomtatott katalógussal rendelkezünk: videofilmekről. 1997–től a katalógusokat lezártuk. Azokat a dokumentumokat, amelyek ez után az időpont után kerültek a könyvtár tulajdonába, számítógépen a „Szirén” programmal tártuk fel. Jelenleg új számítógépes adatbázisunkra, a Corvina könyvtárkezelő rendszerre való átállás van folyamatban.

VIII. Állományvédelem, állományellenőrzés Jogi A könyvtár állományvédelmének feltételeit az iskola igazgatója biztosítja. Gondoskodik a muzeális értékű dokumentumok megőrzéséről (zárt helyen tárolásáról), nyilvántartásba vételéről és állagmegóvásáról. Jelenleg nincs muzeális értékű dokumentumunk A könyvtáros minden dokumentumot folyamatosan nyilvántartásba vesz, hogy ennek alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke bármikor megállapítható legyen. Az állományba vétel csak a számla és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. A dokumentumokat 8 napon belül leltárba vesszük Ellátjuk a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel A dokumentumon feltüntetjük a leltári szám előtt az adott dokumentumtípus jelét, a dokumentumtípus nevének első betűjelét. Az ideiglenes megőrzésre beszerzett dokumentumok és a tartós tankönyvek B, hanglemezek, hangkazetták és cd-lemezek H,a műsoros videokazetták, dvd-k V, a CD-ROM-ok HR betűjelet kapnak a szám elé. Külön címleltárkönyvekben vesszük nyilvántartásba a tartós megőrzésre (3 évet meghaladó időtartam) szánt kiadványokat. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok gyorsan avuló tartalmúak, vagy kötészetileg gyorsan rongálódóak. Az 1997.-től beszerzett dokumentumokat számítógépen is nyilvántartásba vesszük A használt program a „Szirén” könyvtári program volt, jelenleg folyik az átállás a „ Corvina” könyvtári rendszerre. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy szabályos időközönként, az érvényben lévő rendeletnek megfelelően ellenőrizzék az állományt. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók- tanulói, illetve munkaviszonyát- csak a könyvtári tartozás után lehet megszüntetni. (Amennyiben mulasztás történik, a kiléptetést intéző személyt terheli a felelősség.) Fizikai A könyvtár lakatjának kulcsai a könyvtárostanárnál, a könyvtárat takarító személynél és a gondnok által kezelt üveges szekrényben vannak. A leltári felelősség így megoszlik. 73

A könyvtárostanár tartós betegsége esetén a helyettese, részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az igazgató végrehajtja a szükséges tűzvédelmi óvintézkedéseket. Nyílt láng használata a könyvtárban tilos. A könyvtár előterében porral oltó készüléket helyeztek el. IX. A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjteménye használatát. 1. A könyvtár használóinak köre:  Az iskola mindenkori tanulói, tanárai, és bármely munkakörben foglalkoztatott dolgozói  Az iskola által szervezett tanfolyamok, továbbképzések hallgatói  A már végzett tanulónk, ha továbbtanulásuk ideje alatt is ragaszkodnak megszokott iskolai könyvtárukhoz  Egyedi esetekben a város iskoláiban dolgozó pedagógusok, az iskolánkkal a gyakorlati képzés során kapcsolatban álló intézmények, üzemek oktatással kapcsolatban álló dolgozói. A könyvtárhasználat a jogosultak számára ingyenes. Jogosultak: iskolánk jelenlegi és volt diákjai, tanárok és az iskola egyéb alkalmazásban lévő dolgozói. 2. A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár alapfeladata, hogy tervszerűen alakított gyűjteményével és szolgáltatásaival az oktató-nevelő munkát, mint forrásközpont segítse. Biztosítsa az egyéni és csoportos helyben használatot, a könyvek kölcsönzését. Könyvtárhasználati órák keretében a könyv-és könyvtárhasználati ismereteket, a szellemi munka technikáit tanítja a könyvtárostanár. A szakórákon a jártasságok, készségek kialakítását és fejlesztését a szaktanárral közösen végzik. Az iskolai könyvtárban naponta 5 órán át lehetőség van a könyvek kölcsönzésére. Tartós használatra tankönyveket biztosítunk a tanárok és a tanulók részére. A könyvtári médiatár anyagából tanítási órán és tanítási órán kívül csoportos igény alapján vetítünk, bemutatunk. A CD ROM –tár anyaga a tantermi és a könyvtári számítógépeken használható. Könyvtári rendezvényeket tartunk az olvasási kultúra, a művelődés különböző lehetőségeinek bemutatására. Karácsonyi kézműves tevékenységeknek is rendszeresen helyt adunk. Az iskolai könyvtár működéséről a szakmai felügyelet és az iskolavezetés igényei szerint adatszolgáltatást végzünk. Az iskolai könyvtár szolgáltatásaival összefüggő szabályozást a 3. sz. melléklet tartalmazza. 5. A könyvtárostanár munkaköri feladatai:

74

A könyvtáros, ha a vagyonvédelmi és egyéb követelmények biztosítottak, felel a könyvtár állományáért és rendeltetésszerű működéséért. X. Záradék Ez a szervezeti és működési szabályzat az iskolai könyvtár működését szabályozza. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők körére, és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros tanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása, és az iskolában bekövetkezett változások esetén a javításokra javaslatot tenni. Az iskolai könyvtár az iskola szerves része, a működési szabályzata az iskola működési szabályzatának melléklete. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

XI. Mellékletek: 1.sz. Gyűjtőköri szabályzat 2.sz. A katalógusok szerkesztési szabályzata 3.sz. Könyvtárhasználati szabályok 4.sz. A könyvtárostanár munkaköri leírása 5.sz. Tankönyvtári szabályzat

75

1.sz melléklet A Veress Ferenc Szakképző Iskola Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletek meghatározzák az iskolai könyvtáraknak a pedagógiai tevékenységében, a nevelő-oktató munkában betöltött szerepét, a tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtését, feltárását, megőrzését, használatát ill. használatának tanítását. Cél a gyűjtőkör olyan körülhatárolása, részletes kimunkálása, amely képes az iskolai könyvtár megnövekedett feladatköréből adódó szakmai igények kielégítésére. Gyűjtőköri szabályzatunk összegzi a könyvtárunkba beszerzendő dokumentumok típusait, a gyűjtés témáit, mélységét, idő és nyelvi határait. Az iskolai könyvtár működési feltételei: Az iskolai könyvtár állománya 19 000-19 500 egység, melyből kb. 700db a hangzó dokumentum, 490 db a video-és DVD film. A periodikák évente 9 féleséget tesznek ki. A könyvtár helyileg az iskola első emeletén, 54m2 -es tanteremben és vele egybenyitható 12x6mes klubhelyiségben kapott helyet. Összesen 126m2-en. A könyvtárostanári feladatokat főiskolai végzettségű földrajz-könyvtár szakos tanár látja el, mint függetlenített könyvtáros oktatást segítő munkakörben. A gyűjtőkört befolyásoló tényezők: Iskolánkban a 9-12. osztályba járó tanulókat szakközépiskolai és szakiskolai céloknak megfelelő irányultságokban képezzük. Szakács, cukrász, géplakatos, kőműves, asztalos, fodrász, bolti eladó szakmákat tanulhatnak szakiskolai képzésben tanulóink. A szakközépiskolai képzésben tanuló diákjaink vendéglátás-idegenforgalom, közgazdaságtan, kereskedelem-marketing, informatika irányultságokból választhatnak. Összesen 17 osztályban, kb. 500 az iskola tanulói létszáma. A tanulók 40%-a érettségire, 60%-a szakmai vizsgára készül. Közalkalmazotti létszámunk 52 fő. Elméleti és gyakorlati képzés az iskola központi épületén kívül a Kálvineumban és a Központi Tanműhelyben is folyik. Költségvetési keretünket úgy osztjuk, hogy évente lehetőségünk legyen a hagyományos ismerethordozók (könyv, periodika) mellett az audiovizuális és elektronikus dokumentumok beszerzésére is. A könyvtárnak 2013. januárjától nincs éves költségvetése. Városunk 6 általános iskolájából, valamint a régióból érkező tanulók a könyvtárhasználati ismeretek tekintetében nagyon eltérő felkészítést kapnak. A városon belül jó az együttműködés, a tanulóink néha visszajárnak régi iskolai könyvtáraikba is. A Kertész László Városi Könyvtár gyermek és felnőtt részlege ellátja tanulóinkat, ha feladataikkal, igényükkel hozzájuk fordulnak. Évente közös könyvtári foglalkozásokon, az osztályok szervezett könyvtári látogatásain keresztül tartjuk a kapcsolatot. Kollégáink a Debreceni Egyetem Pedagógiai-és gyermeknevelési karának pedagógiai gyűjteményét szükség esetén használhatják. Kapcsolatunk alapja, hogy szociálpedagógus hallgatók terepgyakorlatra hozzánk is járnak. 76

A könyvtári gyűjtemény jellemzői 1. Gyűjtött dokumentumtípusok 1.1 Gyűjteményünk legnagyobb hányadát a könyvek jelentik. Az elkövetkezendő években még elsődleges szerepük lesz az állomány alakításában. 1.2 Az oktató-nevelő munkához szükséges periodikákat évente úgy rendeljük, hogy egy általános pedagógiai és néhány szakmai, ill. szakképzési folyóiratunk legyen. 1.3 Megőrizzük, de már technikai elavultságuk miatt nem gyűjtjük a hanglemezeket és hangkazettákat, helyettük cd-lemezeken megjelentetett klasszikus magyar és világirodalmi, valamint zenei, idegen nyelvi anyagokat szerzünk be. 1.4 A tantárgyak anyagának szemléltetéséhez használható művészeti, történelmi, irodalmi, természettudományi, szakmai DVD filmeket erősen válogatva szerezzük be. A korábban hasonló témában beszerzett videofilmeket megőrizzük. 1.5 Megőrizzük saját készítésű, minden témakört felölelő fotóinkat, videofilmjeinket, dvdfilmjeinket. 1.6 Továbbtanuló, kutató kollégáink, pályázatot író diákjaink dolgozatait, tudományos munkáit, iskolai versenyeink forgatókönyveit, az iskolaújságok példányait, mint kéziratokat tárolunk. 1.7 Oktatott tantárgyaink tankönyveit, feladatlapjait, atlaszokat, táblázatokat tankönyvtárunkban őrizzük. 1.8 Térképet, atlaszokat a tanítás szükségletein kívül az osztályok országon belüli és a közeli szomszédos országok területére szervezett kirándulásait ellátandó-erősen válogatva gyűjtjük. 1.9 CD-ROM-okat a pedagógiai programunkban megfogalmazott feladatoknak megfeleltetve őrzünk és bocsátunk rendelkezésre. 1.10 Egyéb aprónyomtatványok, prospektusok, továbbtanulási brosúrák, stb. csak időlegesen kerülnek a gyűjteményünkbe. 1.11 Kiállítási anyagok, transzparensek, plakátok csak tanagyaghoz igazodó témában kerülnek megőrzésre. A könyvek 100%-ban szabadpolcon, a hanglemezek, cd-romok üveges szekrényben, a video és dvd filmek zárható fiókos szekrényben, a nem használt tankönyvek a könyvtár előterében elhelyezett üveges szekrényekben, a jelenleg is használt tankönyvek a könyvtártól elkülönülő tankönyvtárban kerültek elhelyezésre. A gyűjtés példányszáma: - Minden tanulóknak szánt oktatási eszközökből, tankönyvekből, atlaszokból, szöveggyűjteményekből, munkafüzetekből, nyelvkönyvekből, szakmacsoportok, osztályok száma szerinti példányt veszük. - Házi olvasmányokból legalább 5 tanulónként 1 példány, ajánlottból 10 tanulónként egy példány az irányszám. - Tanári segédkönyvekből tanáronként egy és még egy példány. - Kézikönyvekből egy példány - Ismeretterjesztő és szépirodalomból egy-egy példány. 77

A gyűjtés nyelvi határai: Iskolánkban az angol és a német az oktatott idegen nyelv. A nyelvek tanításához-tanulásához szükséges tankönyveken, munkafüzeteken túl a hanganyagot, kézi szótárakat, társalgási könyveket órai használatra minden tanulónak biztosítjuk a kiscsoportos nyelvi képzés keretében. Teszteket, felkészítő és gyakorló könyveket, idegen nyelvű szépirodalmat és ismeretterjesztő munkákat, idegen nyelvű dvd-ket erősen válogatva, 1-2 példányban vásárolunk. Gyűjteményünkben nincsenek időhatárok. Tartalmuk szerint ítéljük meg a művet. A könyvtár fő gyűjtőköre: Az előzőekben felsorolt szakmai orientáció majd szakmai képzés oktatási dokumentumai, a közismereti tárgyak, valamint a nevelőmunka feladatainak megvalósítását segítő információhordozókat soroljuk fő gyűjtőkörünkbe. Teljességgel kell gyűjtenünk az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a képesítő vizsga követelményeinek megfeleltetett alap és középszintű irodalmat. Állománycsoportok:  Kézikönyvtári alapművek  SZÉPIRODALOM a szakközépiskolai képzés szintjének megfelelően válogatott szépirodalom  A tanított szakmák és tantárgyak alap és középszintű szakirodalma, az oktatás alapvető segédeszközei, a munkáltató eszközként használatos dokumentumok (tankönyv, szöveggyűjtemény, atlasz, szótár, tanári kézikönyv, a választott tankönyvekhez kapcsolódó módszertani könyvek, oktatási segédletek, a tantárgyi program minden segítő dokumentuma.)  Pedagógia és határtudományai (a 14-18 éves korosztállyal való foglalkozás igénye szerinti) erős válogatással.  A szakközépiskolai képzés szintjének megfelelően válogatott szépirodalom.  Aktuális témák irodalma: iskolai ünnepélyek, megemlékezések, vetélkedők, versenyek megrendezéséhez a korosztály szintjén szükséges dokumentumok.  Iskolai névadónk (Veress Ferenc) munkásságával, életével kapcsolatos írásos és tárgyi emlékek.  Időszaki kiadványok a tantárgyaknak, szakmáknak megfeleltetve.  A tanórákon – témakörönként legalább egy – szemléltetésre használható dokumentum. A mellékgyűjtőkör területei:  ISMERETKÖZLŐ. A tanult tárgyakból részletesebb ismereteket közlő dokumentumok, a pedagógusoknak a szaktárgyi órákra való elmélyült felkészülést biztosító művek. A szakirodalom olyan újdonságai, amelyeknek megjelenését érdeklődés kíséri.  Szépirodalom. A magyar és a világirodalom klasszikusai, az érdeklődéssel kísért kortárs szépirodalmi művek.

78

 Azok az elektronikus dokumentumok, amelyek a tanulók nyelvtanulásának, művészeti, irodalmi, szakmai, életvezetési ismereteinek elmélyítését szolgálják.  A honismereti, helytörténeti dokumentumokat, a hazafiasságra nevelést szolgáló ismerethordozók.  Az oktatott szakmák történetével foglalkozó írásos, kéziratos és tárgyi dokumentumok. A gyűjtemény tartalmi összetétele: Az iskolai könyvtár állományának legnagyobb terjedelmű részterületeit a pedagógiai programban megfogalmazott elvekhez igazodva, a tanórai és a tanórán kívüli munkát segítendő alakítjuk, szükség szerint módosítjuk. Kézikönyvtári irodalom: Nem kölcsönözhető állomány. A 14-18 éves korosztály számára szükséges alapdokumentumokat műveltségi területek szerint:        

Általános és szaklexikonok Általános szakenciklopédiák Egy-és kétnyelvű szótárak Fogalomgyűjtemények Szakmai összefoglalók, kézikönyvek, albumok Adattárak, címtárak Atlaszok, térképek Felvételi feladatgyűjtemények, igény szerinti tankönyvek, munkáltató segédkönyvek a tantárgyaknak megfelelően általában 1 példányban.

Nem hagyományos ismerethordozók közül az oktatási-nevelési céloknak megfelelő video-és DVD filmek, cd-k, multimédiás dokumentumok Ismeretközlő és szakirodalom: Kölcsönözhető irodalom. A szakmai orientációban és a szakmai képzésben szereplő területek alap és középszintű irodalma, valamint a közismereti tárgyak középiskolai követelményeknek megfelelő szakirodalmát soroljuk ide. Iskolatípusunkban ez az állomány 75-80%-át jelenti. A beszerzendő szakirodalom példányszáma a pedagógiai programban meghatározott tananyag súlyától, a tanulólétszámtól és a kimeneti vizsgakövetelmények szintjétől függ. Szakmánként és műveltségi területenként a szaktanárokkal történő egyeztetés alapján döntünk a beszerzésről. Szükség szerint egy-egy terület kiemelt fejlesztési lehetőséget kap, ha pl. új tantárgy kerül bevezetésre. Szépirodalom: Kölcsönözhető irodalom. 79

Teljességre törekedve gyűjtjük a szakközépiskolai érettségi és az alapvizsga követelményeinek megfelelő házi és ajánlott irodalmat. Válogatva: A tananyagban szereplő egyes szerzők összes műveit, a tananyagban szereplő más szerzők válogatott műveit szerezzük be. A magyar és a világirodalomból összeállított antológiákat, gyűjteményes köteteket, a magyar klasszikusok kritikai kiadásait, a népköltészetet bemutató műveket, a tananyagban szereplő feladatokhoz igazítva erősen válogatjuk. A tananyagban nem szereplő, de az életkori sajátosságoknak megfelelő regényes életrajzokat, történelmi, fiatalokról szóló, nagy érdeklődést kiváltó kortárs vagy helyi írók műveit erősen válogatva gyűjtjük. Lektűrt, krimit nem veszünk! Pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos dokumentumok: Kölcsönözhető irodalom. Gyűjtünk minden pályaválasztással, felvételi követelményekkel, iskolaválasztással kapcsolatos tájékoztatót, útmutatót, plakátot, prospektust a korosztálynak megfelelő szinten. Minden dokumentumtípust addig őrzünk, amíg aktualitását tartja. Pedagógiai gyűjtemény: Pedagógusok számára kölcsönözhető irodalom. A 14-18 éves korosztállyal való foglalkozáshoz szükséges, az oktatott szaktárgyak módszertani munkáját segítő szempontok szerint erősen válogatva gyűjtjük a következőket: Teljességre törekedve:  Nemzeti alaptanterv  Az iskola pedagógiai programja  Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák  Fogalomgyűjtemények, szótárak  A pedagógiai programban meghatározott nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom  A műveltségi területek módszertani segédletei  Oktatásügyi, oktatáspolitikai törvények, rendeletek, a közalkalmazottakra vonatkozó jogszabályok  Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok  Az iskola Szervezeti és működési szabályzata, iskolai belső szabályozás alapdokumentumai Válogatva:      

Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók Történeti összefoglalók A tehetséggondozás és felzárkóztatás szakirodalma Az alkalmazott pedagógia, szociológia és a lélektan vonatkozó művei Kiemelkedő pedagógiatörténeti munkák A tanításon kívüli neveléshez szükséges dokumentumok 80

 Oktatási intézmények tájékoztatói A könyvtáros segédkönyvei:      

Kurrens és retrospektív jellegű tájékoztatási segédletek A könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédletek Könyvtártani összefoglalók, könyvtárügyi jogszabályok, irányelvek Könyv és könyvtárhasználattan adott korosztályra vonatkozó módszertani segédletei Az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani segédletek Módszertani folyóiratok

Hivatali segédkönyvtár: Nem kölcsönözhető. Itt gyűjtjük az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos szakmai könyveket, szakfolyóiratokat hagyományos és elektronikus dokumentumok formájában. Helyileg az igazgatói és a gazdasági irodában található meg az állomány. Különgyűjtemények: Nem kölcsönözhető. Iskolánk névadójával kapcsolatos dokumentumok. Kéziratok, fotók, forgatókönyvek, iskolaújságok, naplók képezik az állományt, melynek elhelyezése zárt szekrényben történik. Periodikák:  A város hetilapja  Tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretterjesztő lapok: História, PC Word, Geo, Édes anyanyelvünk  Szakmákhoz kapcsolódó kiadványok: Vidék íze, Extra frizura  Hivatali lap: Adó Megőrizzük az iskola saját újságjait. Az ismeretterjesztő lapokat 5 évig megőrizzük. A szakfolyóiratokat a tanműhelyek, tankonyha szaktantermeiben az illetékes szaktanárok őrzik. Az egyéb folyóiratokat a könyvtárban tartjuk. Nem hagyományos ismerethordozók gyűjtése: A pedagógiai programunkban szereplő feladatoknak megfelelően a nem hagyományos ismerethordozókat is a témájuk, kidolgozási szintjük, áruk szerint válogatva folyamatosan gyűjtjük, feltárjuk és a használók rendelkezésére bocsátjuk. Video – és DVD filmjeinket, hanglemezeinket zárt szekrényben tartjuk. Felhasználjuk tanítási órán és iskolai foglalkozásokon. Idegen nyelv oktatásához hangkazetták és cd-k állnak rendelkezésre.

81

Záradék: A gyarapítás forrásait és elveit, valamint az apasztás módjait, az állományellenőrzés formáit, módját részletesen tartalmazza a szervezeti és gyűjtőköri szabályzatunk. Iskolánk oktatásinevelési feladatainak és az anyagi lehetőséginek változásával a gyűjtőköri szabályzatunkat összehangolva módosítjuk.

82

1.sz. melléklet A Veress Ferenc Szakképző Iskola Könyvtárának részletes gyűjtőköri szabályzata

00

01

02

03

05 06 08 09 100 159

160 170 180 200

300 30 31

Általános művek Tudományelmélettel,tudománytörténettel, művelődéstörténettel kapcsolatos középszintű összefoglalók, az írással, könyvvel foglalkozó alap és középszintű irodalom Az iskolai könyvtárra vonatkozó szakirodalom, a tájékoztató munkához szükséges tantárgyi és egyéb bibliográfiák Könyvtárhasználati útmutatók, könyvtárpedagógiai, a korosztályra vonatkozó olvasáskutatási művek Kis, közép és nagylexikonok, enciklopédiák, diáklexikonok, diákenciklopédiák Középiskolások évkönyvei Kapcsolódó intézmények, testületek, múzeumok ismertetői Gyűjteményes munkák a pedagógiai programnak megfeleltetve Könyvtörténet Filozófiatörténet, egyes filozófusok élete és munkássága Pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, összefoglalók Az alkalmazott lélektan vonatkozó művei, a nevelési cél megvalósításához szükséges szakirodalom Logika Etika Esztétika Vallástörténeti, mitológiai lexikonok, kézikönyvek, a Bibliához kapcsolódó művek, Bibliai-kiadások, szentekről szóló művek, vallások alapvető kézikönyvei Társadalomtudományok Szociális, szociográfia kérdések Statisztikai összefoglalók

Erősen válogatva

Erősen válogatva

Erősen válogatva Teljeségre törekvően Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva

Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva 83

32

33

34

35 36 370

390

5

510

520

530

Bel- és külpolitika, politikai pártok az oktatott tananyag szintjén elsősorban történelmi vonatkozásaiban Gazdaságpolitika, közgazdaságtan, kereskedelem a szakközépiskolai képzésnek megfelelő szintű tankönyvek Egyéb gazdaságpolitikai szakirodalom Közalkalmazottakra, közoktatásra, diákokra vonatkozó jogszabályok, gyűjtemények KRESZ, polgári jog, büntetőjog Hadtudomány a tanításnak megfelelően Népjólét, biztosítás Pedagógia Pedagógiai lexikonok, fogalomgyűjtemények, összefoglalók, a 14-18 éves korosztály neveléséhez szükséges szakirodalom, a tanított tantárgyak módszertani segédkönyvei, a továbbtanulás tájékoztatói Tehetséggondozás, felzárkóztatás, pedagógiatörténeti összefoglalók, nagy pedagógusok művei, a tanórán kívüli neveléshez szükséges szakirodalom A történeti és tárgyi néprajz, néphit, kézművesség, a viselettörténeti, illemtani, a tájegységünk néprajzi kiadványai Természettudományok Lexikonok, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, összefoglaló kézikönyvek, atlaszok, a tanított tárgyak tankönyvei, tanári segédkönyvek, összefoglaló táblázatok Matematika feladatgyűjtemények, megoldások, tankönyvi minták, tesztek, versenyfeladatok, történeti összefoglalók középszintű irodalma Csillagászattörténeti művek, az égitestekről, csillagászati eszközökről szóló középszintű szakirodalom Fizikai feladatgyűjtemények, résztudományok középszintű összefoglalói, tankönyvminták, tesztek, versenyfeladatok, példatárak és megoldásaik, történeti és ismeretterjesztő szakirodalom

Erősen válogatva Erősen válogatva

Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva

Erősen válogatva

Erősen válogatva

Teljességgel

Erősen válogatva


84

540 570

580 590 600

610

620 621

62/69

700

770 780

Kémiai feladatgyűjtemények, tankönyvek, tesztek, példatárak Biológiai tankönyvek, alap-és középszintű antropológiai művek, tesztek, példatárak Növénytan Állattan Alkalmazott tudományok. Középszintű ipartörténeti összefoglalók, műszaki találmányok, életrajzi gyűjtemények, ipartörténeti emlékek Orvostudomány: az egészségügy, a balesetvédelem, higiéna, táplálkozás, testápolás, elsősegélynyújtás, csecsemőápolás, alapvető betegápolás, testünk felépítése, egészségügyi felvilágosítás, szexualitás alap-és középszintű irodalma Műszaki tudományok általában Géptani összefoglalók, alapvető kézikönyvek, szabványgyűjtemények, táblázatok, forgácsmentes és forgácsolásos anyagmegmunkálás középszintű irodalma Az oktatott szakmák ügyvitelüzemszervezés(650), faipar(674), informatika(681), ruhaipar(687), építőipar(690) alap-és középszintű irodalma, szabványok, kézikönyvek, tankönyvek Művészetek Művészettörténeti összefoglalók, lexikonok, fogalomgyűjtemények, az egyetemes és magyar képzőművészet kiemelkedő alkotóinak albumai, monográfiái, művészettörténeti irányzatok középszintű összefoglalói, a leghíresebb műemlék együtteseket bemutató kiadványok, iparművészeti, festészeti albumok, ismeretterjesztő munkák A fotózás és a fotóművészet középszintű irodalma A zenei lexikonok, zenetörténeti összefoglalók, alapvető zeneelméleti művek, operaismertetők, népzenei

Erősen válogatva Erősen válogatva Erősen válogatva

Erősen válogatva


válogatva

válogatva

Erősen válogatva válogatva

85

791

794 796/799

800

810

82/89

894

908

910

92 93/99

ismeretterjesztő munkák, népdalgyűjtemények, magyar és külföldi zeneszerzők monográfiái Filmművészet: lexikonok, filmtörténeti ismeretterjesztő munkák, filmesztétikai bevezetők, képes filmismertetők Társasjáték, sakk Sporttörténeti összefoglalók, túrakalauzok. Az iskolai testnevelés és sportszakosztályok módszertani könyvei és a versenyszabályok Nyelvészet és irodalom Az anyanyelvi és az oktatott nyelvek szótárait a csoportok létszámához igazítva több példányban Nyelvtörténeti, nyelvművelő, nyelvhelyességi szakirodalmat, környező népek szótárait, nyelvi játékokat Módszertani segédkönyveket, tankönyveket, példatárakat, gyakorló feladatok gyűjteményét Lexikonokat, irodalomelméleti munkákat, feladatgyűjteményeket, teszteket, műfajelméleti műveket az oktatási célok által körülhatárolt körben Egyes népek irodalmának történetét, monográfiákat, történeti összefoglalókat az érettségi követelményeknek megfelelően A magyar irodalom képviselőinek monográfiáit, kortörténeti összefoglalókat, műelemzéseket Honismeret, helytörténeti témában a régiónkat érintő irodalmat, helyi kiadványokat Földrajz A magyarországi turista és várostérképeket, az autós atlaszokat, a magyar és a környező országok tájegységeinek összefoglaló útikönyveit A környező országok, kontinensek, nagyobb városok útikönyveit, útleírásokat, tájföldrajzi könyveket Az életrajzokat a tanított anyaghoz való viszonyuk szerint Történelem

válogatva válogatva válogatva

kiemelt teljességgel válogatva válogatva válogatva

válogatva

válogatva Teljességre törekvően

válogatva

válogatva válogatva kiemelt 86

930 940 943.9

Történelmi kronológiákat, fogalomgyűjteményeket, tankönyveket, atlaszokat Az ókor történelméről szóló műveket Európa történelmét a tananyaghoz igazítva Magyarország történetének minden jelentősebb korszakáról a középiskolai tananyagnak megfeleltetett szakirodalmat A továbbtanuláshoz, a tanításmódszertanhoz tartozó tesztek, feladatgyűjtemények, fénykép és dokumentumgyűjtemények, enciklopédiák, lexikonok Szépirodalom A szakközépiskolai érettségi és az alapműveltségi vizsga követelményeinek megfelelő házi olvasmányokat Az ajánlott olvasmányokat kevesebb példányban A magyar és a világirodalom klasszikusainak műveiből összeállított antológiákat Életkori sajátosságoknak megfelelő irodalmat A népköltészet legértékesebb alkotásaiból a tantervi követelményeknek és az életkori sajátosságokat figyelembe véve A kortárs magyar és világirodalomból az aktualitások szerint

Teljességre törekvően válogatva válogatva Teljességre törekvően Teljességre törekedve

teljességgel teljességgel válogatva válogatva válogatva Erősen válogatva

87

2.sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat 1.Az iskolai könyvtárat az iskola minden tanulója és dolgozója, valamint a szervezeti és működési szabályzatban felsorolt jogosultak díjtalanul használhatják. 2. A könyvtár heti 25 órában naponként 5 órában vehető igénybe kölcsönzésre. 3. Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára tanórán kívül a nyitva tartási időben. 4. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  Kézi-és segédkönyvek  Folyóiratok  Audiovizuális és egyéb információhordozók A csak helyben használható dokumentumok egy-egy tanítási órára a tanterembe bevihetők. 5. A videofilmek megtekintésére egyeztetés alapján, tanítási órán és azon kívül tanteremben, vagy a könyvtár olvasó termében. 6. A videofilmek megtekintésére egyeztetés alapján, tanítási órán és azon kívül tanteremben, vagy a könyvtár olvasó termében. 7. A kölcsönzés:  A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.  A könyvet kölcsönző tanuló vagy felnőtt nevére kölcsönző tasakot állítunk ki. A kölcsönző tasakba kerül a kölcsönzött könyvek könyvkártyája, melyen feltüntetjük a kölcsönzés dátumát. Az olvasó is elismeri aláírásával a dátum mellett a kölcsönzés tényét. A tankönyvek kölcsönzését osztályonként füzetben vezetjük, szintén dátummal és aláírással.  Ha a kölcsönzésre biztosított két hetet jelentősen meghaladja a késedelem, akkor felszólítjuk az olvasót szóban, majd írásban a könyvek visszaszolgáltatására.  Az elveszített vagy megrongált könyvet a 3/1975. KM-PM sz. együttes rendelet előírásai szerint kell megtéríteni. 8. A kölcsönzés alatt lévő könyvet az olvasó előjegyeztetheti, így a beérkezés után számára azt biztosítjuk. 9. A könyvtáron keresztül lehetőség van más könyvtárból történő könyvtárközi kölcsönzésre. Ennek minden költségét az igénylő viseli. 10. A könyvtári letéteket minden tanév végén ellenőrizzük, szükség szerint felfrissítjük. 11. A könyvtárban lévő számítógépeket tanár és tanuló is igénybe veheti térítésmentesen. 12. A könyvtárban iskolai rendezvényekhez, évfordulókhoz, vagy bármilyen közérdekű témában igény szerint irodalomgyűjtést, témafigyelést, kiadvány összeállítást, DVD filmkészítést végzünk. 13. Az olvasást, a művelődést népszerűsítő rendezvényeket, könyvtári vetélkedőket, karácsonyi kézműves napokat rendezünk. A könyvtár nyitva tartása: Heti minimum 22 óra, de általában napi 5 órás a kölcsönzési idő, tehát heti 25 órában tart nyitva a könyvtár. A könyvtári ügyvitel, az állományalakítás, állományfeltárás és állományvédelem 88

teendőivel, a könyvtári rend teendőivel, a könyvtári rend biztosításával, heti 13 órában kell foglalkoznia. A fennmaradó munkaidő a felkészülés, a dokumentum piacon való tájékozódásra fordítható. A könyvtári informatika órák a tanulócsoportok számára szükségszerűség szerint kerülnek megszervezésre a napi munkaidőben, a fenti tevékenységek idejében. A könyvtárunk hétfőtől péntekig 8-tól 15 óráig tart nyitva.

89

3.sz. melléklet A könyvtárostanár munkaköri leírása Az iskolai könyvtárat könyvtárosi és pedagógiai végzettséggel rendelkező függetlenített könyvtárostanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok: Az iskola igazgatójával, és a nevelőtestülettel elkészíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét. Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót készít, tájékoztatja a tanárokat a tanulók könyvtárhasználatáról. Jelentéseket készít a könyvtár fejlődésében bekövetkezett változásokról, a könyvtári szükségletekről. Elkészíti a könyvtári statisztikát. Alkalmanként állományellenőrzést végez a gyűjtemény alakulásáról, a költségvetésről, az olvasószolgálati tevékenységről. Javaslatot ad a költségvetés tervezéséhez. A könyvtári iratok kezelését a működési szabályzatban rögzített módon végzi. Részt vesz szakmai, nevelési és munkaközösségi értekezleteken, továbbképzéseken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem: 1. Végzi az állomány tervszerű és folyamatos alakítását, gyarapítását. 2. Nyilvántartást vezet a megrendelésekről, a költségvetés folyamatos felhasználásáról. 3. Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat. 4. Az iskola oktatási nevelési programját kell alapul vennie az állomány alakításában. 5. Ismernie kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit, biztosítani kell a különböző forráseszközök megfelelő választékát az oktatáshoz és a tanórán kívüli tevékenységekhez. 6. Biztosítania kell az állomány bibliográfiai adatainak a hozzáférhetőségét. 7. A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, gondozza, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi. 8. Folyamatosan kivonja az állományból az elhasználódott, vagy tartalmilag elavult dokumentumokat. 9. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. 10. Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. 11. Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy a soronkívüli leltározást, elvégzi annak adminisztratív teendőit. 12. Gondozza a letéteket. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok: Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést. Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk keresésében, ehhez 90

szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást szükség szerint témafigyelést végez. Ajánló bibliográfiákat készít a műveltségterületek igényei szerint, tanulmányi versenyek, ünnepélyek megtartásához. Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát. A könyvtár gyűjteményében nem található, de szükséges dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében, a kísérő által viselt költségek mellett beszerzi. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri az előjegyzéseket és a kölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. A szaktanárokkal közösen összeállítja a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák tervét. Könyvtárpedagógiai tevékenység: A nevelőtestület igényeit, a pedagógiai programot és a NAT könyvtárinformatikai műveltségterületének előírásait figyelembe véve elkészíti könyvtárpedagógiai programját. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. Biztosítja a szaktanároknak és a tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait. A könyv és könyvtárhasználati ismeretek tanításán túl feladata még a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások ütemezése, előkészítése. A könyvtár nyitva tartása: Heti minimum 22 óra, de általában napi 5 órás a kölcsönzési idő, tehát heti 25 órában tart nyitva a könyvtár. A könyvtári ügyvitel, az állományalakítás, állományfeltárás és állományvédelem teendőivel, a könyvtári rend teendőivel, a könyvtári rend biztosításával, heti 13 órában kell foglalkoznia. A fennmaradó munkaidő a felkészülés, a dokumentum piacon való tájékozódásra fordítható. A könyvtári informatika órák a tanulócsoportok számára szükségszerűség szerint kerülnek megszervezésre a napi munkaidőben, a fenti tevékenységek idejében.

91

4.sz. melléklet

Katalógus szerkesztési szabályzat Az olvasók eligazodását segítjük a megfelelő feltártsággal. Erre szolgálnak a katalógusok. I. A katalóguskészítés általános szabályai: a) a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata, b) a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekről, dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulát kell készíteni c) a szükséges katalóguscédulák számát a katalógustípusok számának figyelembevételével a bibliográfiai leírás alapján kell megállapítani, d) minden mű minden példányáról legalább két darab katalóguscédulát kell készíteni, melyből az egyik kölcsönző, másik raktári lap, e) a katalóguscédulán - a címleírás formai szabályai szerint - szerepeltetni kell az alábbi adatokat: - a mű címét, (alcímét) szerzőjét, - a kiadás sorszámát - a megjelenés helyét, idejét, - a kiadás szerzőségi közlését, - a nyomda nevét, címét, - a felelős kiadó nevét, - a könyv terjedelmét, - a könyv méretét, - a sorozat esetén, annak számát, arab számmal jelölve, - a raktári jelzetet, egyedi leltári számot - az osztály-besorolási (ETO) számot - ISBN számot, - egyéb II. A katalógusszerkesztés elvei: a) A dokumentumok osztályozása az ETO szerint történik a tudományterületek- ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint, b) A katalógusépítés szabályai szerint a több példányban készült katalóguscédulákon aláhúzással kell jelölni az alkalmazott szakjelzetet, rendszavakat, c) A katalógusok építésénél, rendezésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - A katalóguscédulákon ellenőrizni kell, hogy szerepelnek-e rajta a szükséges besorolási adatok, ha nem, akkor, ki kell egészíteni azokat - A cédulákat elő kell rendezni, a sorrend, betűrend minél pontosabb kialakulása céljából, - Az előrendezett cédulákat be kell sorolni a katalógusba a betűrendbe sorolás szabályai szerint, - A cédulák besorolásával párhuzamosan un. Utalókat kell készíteni, ha könyvben közölt adatok más besorolásra is vonatkoztathatók, - A katalógust az áttekinthetőség követelményének szempontjából osztólapokkal kell tagolni, - A katalógust folyamatosan gondozni, rendezni szükséges d) A betűrendes katalógusok összeállításánál a c) pontban felsoroltakon túlmenően az alábbi besorolási szempontokat is figyelembe kell venni, illetve azokat a cédulákon feltüntetni: - A szerzők nevét, - A mű címét (gyűjtemény esetén minden mű címét, többkötetes könyv esetén a közös címet, a sorozat címét, stb.),

92

- A közreműködők felsorolását (szerkesztő, összeállító, átdolgozó), - Azon személyek, intézmények, földrajzi helyek nevét, amelyről a mű szól, e) a szakkatalógusok rendjét az ETO sorrendje szerint kell kialakítani és rendezni. f) A szakkatalógusok szerkesztésénél a c) pontban felsoroltakat kell figyelembe venni. A szakkatalógusnál is kell osztólapokat alkalmazni, melyeken emelkedő sorrendben sorakoznak az ETO számok. g) Az osztólapok mögött szakmai besorolás szerint betűrendes sorrendben kell felsorakoztatni a katalóguscédulákat. f) a katalógusokba kerülő cédulában mindig csak azt a rendszót, vagy ETO szakjelző számot húzzuk alá, melynek alapján a betűrendes, vagy szakkatalógusi besorolás történt, g) a raktári katalógust - mely a könyvtári állomány felállításának rendjét képezi le - a könyvtár helyrajza szerint kell kialakítani, rendezni. h) Ennek megfelelően kell kialakítani a kézikönyvtár, a segédkönyvtár, a kölcsönözhető állomány, az olvasóterem, szakágak, ismeretágak szerinti raktárlap csoportosítását. h) a könyvtár által gyűjtött bibliográfiákat, mintajegyzékeket, stb. a példányszámtól függően kell elhelyezni pl. a kézikönyvtárban vagy olvasóteremben.

93

5.sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat

A szabályzat a következő jogszabályok alapján készült: 1. 2001. évi XXXVII. törvény 7.§(4), 8.§(10),(11)a tankönyvpiac rendjéről 2. 2011.évi CXC törv. 9.§(3), 46.§(6)c., 22.§(1), 2.sz. melléklet 3. 20/2012.rend.5.§(1) c., 82.§(5), 166.§(1) 4. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. 16/2013.(II.28) EMMI rendelet 26.§, 36.§ tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (tankönyvrendelet) . I. A szabályzat által meghatározott körbe a következő kiadványok kerülnek: 1. Az állami támogatásban részesülő tanulók számára vásárolt – egy vagy több évre kölcsönzött – tankönyvek, munkafüzetek, segédkönyvek (atlaszok, feladatgyűjtemények) – a gyűjtemény neve a továbbiakban tankönyvtár 2. Az állami támogatásból vásárolt kiadványok: - tartós tankönyvek (feladatgyűjtemények, példatárak, atlaszok tanulócsoportok órai használatára), - az oktatás folyamatát segítő hagyományos és nem hagyományos típusú kiadványok: szótárak, kötelező és ajánlott szépirodalom, versenyekre való felkészülést segítő hagyományos és elektronikus dokumentumok - a továbbiakban e kiadványok közös elnevezése: tartós tankönyv II. A tankönyvtámogatás felhasználásáért felelős személyek: A támogatásban részesülő tanulók igényeit a tankönyvfelelős tanár gyűjti össze, a könyvek megrendeléséről, vásárlásáról is ő gondoskodik. Iskolánkban a könyvtárostanár egyben tankönyvfelelős is. A könyvek tanulókhoz való eljuttatása és a nyilvántartás felelőse is a könyvtárostanár. A támogatási összeg felhasználásáért a könyvtárostanár a felelős. Az ily módon beszerzésre kerülő kiadványok kiválasztásához ki kell kérni a nevelőtestület tagjainak véleményét. III. A használók köre, a használat módjai: 1. A tankönyvtámogatásban részesülők körét, valamint a felhasználható összeget minden tanévben az aktuális jogszabályok határozzák meg. 2. A használat lehetőségei: a) Az ingyenes tankönyvellátás biztosítása tankönyvkölcsönzéssel: A kedvezményezett tanulók a tankönyvtárból kölcsönözik a tankönyveket. Ezek a kiadványok iskola tulajdonát képezik, a tanuló csak használja azokat. A könyveket 94

c)

addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni (mindez csak a tanulói jogviszony fennállása alatt). b) A könyvtári állomány gyarapítása Az iskola részére megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár álllományába kerül. Ezek azok a tartós tankönyvek, amelyeket több tanuló, egymást váltva, iskolai könyvtári kölcsönzés útján fel tud használni tanulmányaihoz. IV. A kiadványok nyilvántartásba vétele a) A tankönyvtárba kerülő műveket a könyvtár tulajdonbélyegzőjével kell ellátni. A művek adatait a brosúra leltárkönyvbe írjuk. A nyilvántartás nem egyedi, hanem a brosúrákhoz kerülnek beírásra, feltüntetve, hogy tankönyvről van szó. A nagy példányszámú könyvek egy leltári szám alá kerülnek. (Jelük B/…) A tankönyvtár kötetei – bár a könyvtár tankönyvraktárában kerülnek elhelyezésre, és a könyvtáros kezeli őket – statisztikailag nem képezik az iskolai könyvtár részét (vagyis sem darabszámukat, sem az árukat nem számítjuk hozzá a könyvtári állomány adataihoz) b) A vásárolt tartós tankönyvek a könyvtár tulajdonát képezik, így a dokumentumok adatai a címleltárkönyvekbe kerülnek (a könyvek, illetve az elektronikus adathordozók leltárkönyvébe, illetve a brosúra-nyilvántartásba), statisztikailag is a könyvtári állományhoz tartoznak V. A kölcsönzés módja, nyilvántartása, elveszett könyvek árának megtérítése a) A támogatásban részesülő tanulóknak (illetve a szülőnek, gondviselőnek) a tankönyvrendelőn kell feltüntetnie, hogy mely kiadványokat kívánja a könyvtárból tartós használatra kölcsönözni. A tanév elején ezeket a műveket a könyvtárban kell átvenni – az átvételt aláírással kell elismerni. A kölcsönzés a tanév végéig szól. Kivételt képeznek azok a kiadványok, amelyeket több évig használnak a diákok: atlaszok, feladatgyűjtemények, valamint a kötelező érettségi tárgyak tankönyvei. A könyvtárostanár a tanév végén minden tanulót külön értesít arról, hogy mely tankönyveket kell visszaszolgáltatnia. A tankönyvtárból való kölcsönzést a egyéni kölcsönzőlapon rögzítjük. A tanulók számára átadott tartós tankönyvekről átvételi elismervény készül, amelyen a diákok aláírásukkal felelősséget vállalnak a használatukban lévő könyvek megfelelő állapotban és időben történő visszaadására. .A tanuló köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A könyv elvesztése esetén annak árát az alábbi értékcsökkenés szerint kell megtéríteni: 1 évre biztosított könyv után az ár 75%-át, 2 évre szóló könyv esetén 50 %-át, 3 évre szóló könyv esetén 25 %-át kell a tanulónak megfizetnie. 4 évre szóló könyvért nem kell fizetni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

95

A diák a befizetett összegről elismervényt kap. Az így befolyt pénzt a kölcsönözhető tankönyvek beszerzésére fordítjuk. b) A tartós tankönyv kategóriába tartozó kiadványok kölcsönzése a többi könyvtári dokumentumra vonatkozó szabályok szerint történik Az elektronikus adathordozókat csak a szaktanárok kölcsönözhetik VI. A dokumentumok törlése, kivonás az állományból, állományellenőrzés a) A tankönyvtár köteteit természetes elhasználódás, valamint tankönyvcsere miatti elévülés címén lehet törölni. A selejtezést törlési jegyzék készítésével végezzük. A törlési jegyzék tartalmazza a leltári számot, a darabszámot, a kiadvány árát. A jegyzéket az igazgató hagyja jóvá. A leltárkönyvben a leltári szám áthúzásával és a megjegyzés rovatban a törlési jegyzék számával, valamint a törlés éve (1/2004) bejegyzéssel jelöljük. b) A tartós tankönyvek törlésének módja megegyezik a könyvtár dokumentumainak selejtezési módjával, melyet a könyvtári SZMSZ rögzít. Mindkét kategóriába tartozó kiadványok ellenőrzése a könyvtár egyéb dokumentumaira vonatkozó szabályok szerint történik (3/1975 KM-PM rendelet).

8.1 A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai [R. 163–167. §] Könyvtárhasználati szabályzat 1.Az iskolai könyvtárat az iskola minden tanulója és dolgozója, valamint a szervezeti és működési szabályzatban felsorolt jogosultak díjtalanul használhatják. 2. A könyvtár heti 25 órában naponként 5 órában vehető igénybe kölcsönzésre. 3. Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára tanórán kívül a nyitva tartási időben. 4. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  Kézi-és segédkönyvek  Folyóiratok  Audiovizuális és egyéb információhordozók A csak helyben használható dokumentumok egy-egy tanítási órára a tanterembe bevihetők. 5. A videofilmek megtekintésére egyeztetés alapján, tanítási órán és azon kívül tanteremben, vagy a könyvtár olvasó termében. 6. A videofilmek megtekintésére egyeztetés alapján, tanítási órán és azon kívül tanteremben, vagy a könyvtár olvasó termében. 7. A kölcsönzés:  A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. 96

 A könyvet kölcsönző tanuló vagy felnőtt nevére kölcsönző tasakot állítunk ki. A kölcsönző tasakba kerül a kölcsönzött könyvek könyvkártyája, melyen feltüntetjük a kölcsönzés dátumát. Az olvasó is elismeri aláírásával a dátum mellett a kölcsönzés tényét. A tankönyvek kölcsönzését osztályonként füzetben vezetjük, szintén dátummal és aláírással.  Ha a kölcsönzésre biztosított két hetet jelentősen meghaladja a késedelem, akkor felszólítjuk az olvasót szóban, majd írásban a könyvek visszaszolgáltatására.  Az elveszített vagy megrongált könyvet a 3/1975. KM-PM sz. együttes rendelet előírásai szerint kell megtéríteni. 8. A kölcsönzés alatt lévő könyvet az olvasó előjegyeztetheti, így a beérkezés után számára azt biztosítjuk. 9. A könyvtáron keresztül lehetőség van más könyvtárból történő könyvtárközi kölcsönzésre. Ennek minden költségét az igénylő viseli. 10. A könyvtári letéteket minden tanév végén ellenőrizzük, szükség szerint felfrissítjük. 11. A könyvtárban lévő számítógépeket tanár és tanuló is igénybe veheti térítésmentesen. 12. A könyvtárban iskolai rendezvényekhez, évfordulókhoz, vagy bármilyen közérdekű témában igény szerint irodalomgyűjtést, témafigyelést, kiadvány összeállítást, DVD filmkészítést végzünk. 13. Az olvasást, a művelődést népszerűsítő rendezvényeket, könyvtári vetélkedőket, karácsonyi kézműves napokat rendezünk. A könyvtár nyitva tartása: Heti minimum 22 óra, de általában napi 5 órás a kölcsönzési idő, tehát heti 25 órában tart nyitva a könyvtár. A könyvtári ügyvitel, az állományalakítás, állományfeltárás és állományvédelem teendőivel, a könyvtári rend teendőivel, a könyvtári rend biztosításával, heti 13 órában kell foglalkoznia. A fennmaradó munkaidő a felkészülés, a dokumentum piacon való tájékozódásra fordítható. A könyvtári informatika órák a tanulócsoportok számára szükségszerűség szerint kerülnek megszervezésre a napi munkaidőben, a fenti tevékenységek idejében. A könyvtárunk hétfőtől péntekig 8-tól 15 óráig tart nyitva. 8.2 Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei [Tpr. 8/E §] Ezen belül a kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárolásának feltételei, a használati idő meghatározása 9. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai [Tpr. 29. § (3) bekezdés] 9.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, 97



a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. 2 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának Figyelem: ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor rendelkezik. 2

98

rendjét,3 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 5.2.2.3 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 9.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. [ 9.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem

3

Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit.

99

élt az igénybejelentés jogával.4 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyv iránti igény felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30igtájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.

4

A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)

100

9.4 A tankönyvrendelés elkészítésének egyéb kérdései [a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet 23. § (5) bekezdés] 10. Intézményi védő, óvó előírások [R. 4. § (1) bekezdés m) pont, 129. § (5) bekezdés] A katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység megszervezése és ellenőrzése az igazgató feladata, aki a tanulók és alkalmazottak oktatásának, tájékoztatásának megszervezését átruházhatja az iskola ilyen irányú felkészültséggel bíró dolgozójára. A védelmi tevékenység gyakorlat –technikai hátterének biztosításáért a gazdasági vezető felel. Az egészséges és biztonságos munkahelyi, iskolai környezet megteremetése, biztosítása érdekében:  minden dolgozó feladata: o az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatának megismerése, betartása és betartatása o a balesetek megelőzése o ha magát, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet tapasztal, minden tőle telhetőt megtegyen a veszély elhárítása érdekében, és azt jelentse az intézmény vezetőjének, illetve az ügyeletes vezetőnek.  minden pedagógus feladat: o tanórán, és tanórán kívüli foglalkozásokon ügyeleti beosztásukban folyamatosan kísérjék figyelemmel a rájuk bízott tanulók tevékenységét, tartsák fenn a rendet, tartsák be a tanulókkal a baleset-megelőzési szabályokat o tájékoztassák a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokról, hívják fel figyelmüket a kötelező viselkedésre vagy az esetleges rendkívüli esemény bekövetkeztekor követendő magatartásra o a felügyeletére bízott megsérült tanulót elsősegélyben részesítse, ha szükséges orvost hívjon, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon megszüntesse o azonnal jelezzen az igazgató, illetve az ügyeletes vezető felé, ha egy tanuló balesetet, sérülést szenvedett  az igazgató feladata: o a jogszabályoknak megfelelően a balesetek kivizsgálása; a balesetet kiváltó okok tisztázása; annak megállapítása, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtatni  az osztályfőnökök feladata: o a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órákon megismertetni a tanulókkal a házirend balesetvédelmi előírásait o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét ismertesse a tanulókkal  a szakképzésben résztvevő szakoktatók, szaktanárok feladata (lásd a gyalorlati oktatás működési rendje részben) 101

10.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje [R. 4. § (1) bekezdés l) pont] Az alkalmazottak rendszeres egészségügyi felügyelete: Az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről alapján a munkára való alkalmasságról meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Az előírt foglalkozás egészségügyi alapellátást a fenntartó és a “Hajdúböszörmény ESZ-V “Egészségügyi Szolgáltató és Vagyonkezelő Nonprofit Kft, mint a foglalkozás egészségügyi szolgálat működtetője közötti megbízási szerződés alapján biztosítja. A foglalkozás egészségügyi vizsgálaton való megjelenés kötelező. A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is,. A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni. A munkáltató köteles a) munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkahely, a munkakör megváltoztatása előtt pedig a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontjába, továbbá a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a 4. § (1) bekezdés c) pontjába tartozó munkavállalót előzetes, b a 33/1998. (VI. 24.) NM)rendelet 6. §-a (1) bekezdés hatálya alá tartozó munkavállalót időszakos, c) a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó munkavállalót soron kívüli, d) a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. §-a hatálya alá tartozó munkavállalót záróvizsgálatra küldeni a,,Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra'' elnevezésű nyomtatványon. A munkáltató a munkaköri, a szakmai alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közli, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra. Ha a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot elbíráló szerv a munkahelyi körülményekről a helyszínen kíván tájékozódni, a munkáltatónak, szakképző vagy felsőoktatási intézménynek lehetővé kell ezt tenni. Az a munkavállaló, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete A szakképző intézmény köteles a) valamennyi tanulóját előzetes, b) a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozó tanuló időszakos, c) a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. §-ának (1) bekezdés hatálya alá tartozó tanulót vagy hallgatót soron kívüli vizsgálatra küldeni. 102

A szakképző iskola a szakmai alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat közli, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra. Ha a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot elbíráló szerv a munkahelyi körülményekről a helyszínen kíván tájékozódni, a munkáltatónak, szakképző vagy felsőoktatási intézménynek lehetővé kell ezt tenni. Az a tanuló, hallgató, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a szakiskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az ÁNTSZ Hajdúböszörményi, Polgári Kistérségi Intézete Hajdúböszörmény kistérségi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az általános igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény általános és a szakképzésért felelős igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Munkaidejét munkáltatója határozza meg.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

103

10.2. Gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend [R. 4. § (2) bekezdés f) pont] Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tanulás, illetve az iskolai tanműhelyekben a munkavégzés követelményeinek megvalósítása az iskola feladata. Az iskolának a biztonságos és egészséges tanulás, illetve az iskolai tanműhelyekben a munkavégzés körülményeinek megteremtése érdekében az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a. A tantermek, illetve tanműhelyi munkahelyek kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál az emberi tényezőket, a tanulók fizikumából, élet-korából, személyiségéből fakadó sajátosságokat figyelembe kell venni (pl. az egyhangú, monoton munkavégzés időtartamának mérséklése, a feladat elvégzésére szánt idő megfelelő ütemezése). b. Az intézményben elsősegélynyújtásra kiképzett munkatársakat kell elsősegélynyújtó feladatokra kijelölni. Nevüket, elérhetőségüket jól látható helyen ki kell függeszteni.. c. A tanulóknak minden tanév elején, illetve szükség szerint az iskolai gyakorlatok megkezdése előtt balesetvédelmi oktatást kell tartani. d. Az általános igazgatóhelyettes, és a gyakorlati oktatásért felelős vezető köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a tanulási környezet, illetve a tanműhelyi munkakörülmények megfelelneke a követelményeknek, a pedagógusok, szakoktatók, illetve a tanulók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. f.. A tanulás, illetve a tanműhelyi munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő eszközöket. munkaeszközöket kell biztosítani a tanulók részére. g. Új tan-, vagy munkaeszköz beszerzését követően, illetve új technológiák bevezetése előtt az érintett tanulókkal ismertetni kell a helytelen használat, alkalmazás, egészség-re és biztonságra kiható következményeit. h. Az intézmény vezetése, munkatársai (pedagógus, szakoktató, nem pedagógus beosztású dolgozó) tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget veszélyeztető és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni (az érintetteket értesítése, közvetlen veszély esetén a tevékenységet leállítani). i. A tanulói baleseteket és az esetleges iskolai foglalkoztatással összefüggésbe hozható megbetegedéseket ki kell vizsgálni, azt követően a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni. j. Biztosítani kell a tanműhelyi eszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását. k. Az intézmény vezetése, munkatársai (pedagógus, szakoktató, nem pedagógus beosztású dolgozó) a maga területén köteles megtenni minden szükséges intézkedést a tanulók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására. l. Az intézmény vezetése veszély esetén köteles megtenni minden indokolt intézkedést

10.3 Az intézmény alkalmazottjainak megelőzésében és baleset esetén

feladatai

a

tanuló-

és

gyermekbalesetek

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

104

A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az iskola területén tilos a dohányzás. Ennek megszegése esetén a Házirendben rögzített szabályok és a nem dohányzók védelméről szóló törvény szerint járunk el. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: – a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat  a házirend balesetvédelmi előírásait  a rendkívüli esemény /baleset, tűzriadó stb/ bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban – tanulmányi kirándulások, túrák előtt – közösségi szolgálat megkezdése előtt – rendkívüli események után – a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy eset-leges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba vagy csoportnaplóba vagy munkavédelmi naplóba vagy munka- és balesetvédelmi jegyzőkönyvbe kell bejegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, szakmai gyakorlat) és a gyakorlati oktatást végző nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírásuk tartalmazza. A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: – a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia – a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie – minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi pedagógusnak is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

105

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: – a tanulóbalesetet az www. om.hu/ baleset honlapon található elektronikus rendszerben rögzíteni kell és az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani –A kinyomtatott jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, amely a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül továbbítja a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. A jegyzőkönyv egy példányt pedig át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy további példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

10.4 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők [R. 4. § (1) bekezdés n) pont] A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola minden dolgozója a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

106

5 Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. 6 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 7 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Minden rendkívüli esemény észlelésekor értesíteni kell az iskola valamelyik vezetőjét (igaz-gató; helyettesek), valamint tanítási időn kívül az iskola gondnokát. Teendők: a. a megfelelő segélyszerv értesítése b. szükség esetén az óvintézkedés megtétele c. az épület kiürítése A tanítási időben bekövetkezett rendkívüli esemény (tűz, bombariadó stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó-terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó-tervben meg kell határozni: – a rendkívüli esemény jelzésének módjait – a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét – a dolgozónak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit /kiürítés, mentés stb/ – az iskola helyszínrajzát – az építmények szintenkénti alaprajzát /menekülési útvonalakkal, vízszerzési helyekkel stb/

10.5 Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje [a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja] 11. Egyéb kérdések 11.1 A kereset-kiegészítés feltételei [kollektív szerződés hiányában a Kt. 118. § (12) bekezdés] 11.2 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: -

el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, 107

-

az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,

-

az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,

-

az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

[R. 4. § (1) bekezdés r) pont] 11.3 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje [R. 4. § (1) bekezdés s) pont] 11.4 A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei [kollektív szerződés hiányában a Kt. 1. számú melléklet Negyedik rész 7. pont] 11.5 Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai [Nkt. 46. § (9) és (11) bekezdése] Ezen belül a tanuló díjazására vonatkozó szabályok meghatározása, ha a tanuló által – a tanulói jogviszonnyal összefüggésben – előállított dolog értékesítéséből a nevelési-oktatási intézmény bevételre tesz szert. 11.6 Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása A munkaruha kihordási idejének és tisztántartásának szabályozása a 4/2002. (II. 26.) OM rendelet alapján történik. A 4/2002. (II. 26.) OM rendelet alapján az iskola által szervezett tanműhelyi szakmai gyakorlati képzésben résztvevő tanuló jogosult munkaruhára. Iskolánkban a rendelet alapján a munkaruha kihordási ideje két év. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. Ettől csak abban az esetben tekintünk el, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége.

108

11.7 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírása [2007. évi CLII. törvény 4. § d) pont] 11.8 Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok [R. 4. § (4) bekezdés] 11.9 Egyéb, az intézmény működésével összefüggő olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján az SZMSZ-ben kell, vagy más szabályozó dokumentumban nem kell vagy nem lehet szabályozni [R. 4. § (1) bekezdés u) pont, Nkt. 62. § (1) bekezdés m) pont, 63. § (1) bekezdés i) pont, 71. § (2) bekezdés]    

szakmai munkaközösség számára előírt feladatok adminisztratív és egyes pedagógiai feladatok előírása a pedagógusok részére egyes informatikai eszközöknek a pedagógusok részére történő rendelkezésre bocsátása a pedagógus által készített eszközök tanórai bevitelének szabályozása

12. Intézményi dokumentumok nyilvánossága [Nkt. 25.§ (4) bekezdés, R. 4. § (1) bekezdés o) pontja, 82. § (3) és (6) bekezdése, Nkt. Vhr. 23. § (1) bekezdés g) pont]    

 

A pedagógiai program legalább egy példányának a szülők és a tanulók által szabadon megtekinthető módon, a könyvtárban és az iskola honlapján kerül elhelyezése. Az intézményvezető távollétében vagy helyette a szülők, tanulók részére a pedagógiai programról tájékoztató személy: általános igazgatóhelyettes A házirend érdemi változásakor a tanuló, a szülő tájékoztatásának módja: osztályfőnöki órán valamint szülői értekezleten történik Annak leírása, hogyan történik a szülők tájékoztatása a megelőző tanév végén azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez: osztályfőnöki órán valamint szülői értekezleten történik. Az SZMSZ-t az intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni Az SZMSZ része a KIR-ben publikált intézményi közzétételi listának.

109

V. Záró rendelkezések 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ......... év .................. hó ........ napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a ......... év .................. hó ........ napján készített (előző) SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. igazgató

P.H.

3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért.

............................................. diákönkormányzat vezetője

110

A szervezeti és működési szabályzatot az intézményi tanács ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

............................................. intézményi tanács képviselője

A szervezeti és működési szabályzatot az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában az iskolaszék egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért.

............................................. iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék képviselője

A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért.

............................................. szülői szervezet képviselője A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

111

4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet- és címmegjelölések) vonatkozásában a(z) …………………………………………………….. (fenntartó hivatalos megnevezése) mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. ............................................. fenntartó képviselője

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a működtetőre többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet- és címmegjelölések) vonatkozásában a(z) ................................................................... Önkormányzat (működtető települési önkormányzat hivatalos elnevezése) ......... év .................. hó ........ napján tartott képviselő-testületi ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy működtető döntésre jogosult szerve az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. ............................................. működtető képviselője (A fenntartói értesítés helye a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyó határozatról Mellékletek Adatkezelési szabályzat [iratkezelési szabályzat hiányában az Nkt. 43. § (1) bekezdése értelmében] … 112

Függelék Munkakörileírás-minták [R. 4. § (1) bekezdés t) pont]

Munkaköri leírások Tartalomjegyzék 1.

IGAZGATÓ ............................................................................................................. 115

2.

ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES ........................................................... 115

3.

MŰSZAKI IGAZGATÓHELYETTES................................................................. 119

4.

GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ .................................................................. 122

5.

ISKOLAI TANMŰHELYEK VEZETŐI ............................................................. 125

6.

GAZDASÁGI VEZETŐ ......................................................................................... 128

7.

PEDAGÓGUSOK ................................................................................................... 131

8.

ISKOLAI ÁLLOMÁNYÚ SZAKOKTATÓK...................................................... 135

9.

OSZTÁLYFŐNÖKÖK ........................................................................................... 139

10.

MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK ..................................................................... 141

11.

KÖNYVTÁROSTANÁR .................................................................................... 142

12.

DIÁKKÖRVEZETŐK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA.......................................... 145

13.

AZ ISKOLAI IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS............................................... 146

14. ...................................................................................................................................... 146 15.

OKTATÁSTECHNIKUS ................................................................................... 148

16.

SZOCIÁLPEDAGÓGUS.................................................................................... 150

17.

DIÁKÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ PEDAGÓGUS 152

18.

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZERGAZDA ............................................. 154

19.

DIÁKSPORTKÖR ELNÖK............................................................................... 155

113

20.

SZABADIDŐ-SZERVEZŐ ................................................................................ 156

21.

FŐKÖNYVI KÖNYVELŐ................................................................................. 158

22.

ANALITIKUS KÖNYVELŐ SZÁMÁRA ........................................................ 160

23.

GONDNOK - MUNKAÜGYI ELŐADÓ .......................................................... 161

24.

PÉNZTÁROS ...................................................................................................... 163

25.

ISKOLATITKÁR................................................................................................ 164

26.

RAKTÁRI KÖNYVELŐ, ADMINISZTRÁTOR ............................................ 166

27.

TŰZVÉDELMI MEGBÍZOTT .......................................................................... 168

28.

MUNKABIZTONSÁGI MEGBÍZOTT ............................................................ 169

29.

TAKARÍTÓK RÉSZÉRE .................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

30.

FŰTŐK-KARBANTARTÓ ................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

31.

SZABÁSZATI DOLGOZÓ ................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

32. RUHAIPARI TANMŰHELY VARRÓGÉPMŰSZERÉSZHIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

114

MUNKAKÖRI LEÍRÁS IGAZGATÓ

A fenntartó határozza meg. MUNKAKÖRI LEÍRÁS ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES

Heti munkaideje: 40 óra Munkaidő beosztása:

kötelező tanórája heti 4 óra, munkaidő-beosztása rugalmas.

Személyi vonatkozású jogköre: Az igazgató első számú helyettese. Az intézet igazgatójának távollétében az igazgatót teljes jogkörrel, személyi és anyagi felelősséggel helyettesíti. Az intézet igazgatójának irányítása alapján tevékenykedik, végrehajt, végrehajtat, ellenőriz, értékel. Munkaköri feladata az intézet egészére kiterjed. Elsődleges feladata az iskola elméleti oktatásának irányítása, ellenőrzése, a pedagógiai színvonal állandó javítása, az intézmény minőségfejlesztési rendszerének kialakítása és működtetése. a) b) c) d)

e)

f)

g) h)

Az nevelés, oktatás, tanítás területén munkát végző pedagógusok közvetlen vezetője. A pedagógiai munkában irányítja, szervezi a fejlesztési elképzeléseket, valamint a Nevelési pedagógiai program megvalósítását. Tagja az intézmény Iskolatanácsának, azok ülésein részt vesz, adott esetben ezeket az üléseket irányítja. Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskola igazgatójával, az iskola vezetőivel, valamint az oktatás területén dolgozókkal a gyakorlati és az elméleti képzés egyensúlyának biztosítása érdekében. Munkaterületén döntési jogköre van, de döntései meghozatala előtt köteles kikérni az iskola igazgatójának véleményét. Gazdasági kihatású kérdésekben konzultálni köteles az iskola gazdasági igazgatóhelyettesével. Jogosult az igazgató és az Iskolatanács felé javaslattal élni az intézmény munkatársainak, dolgozóinak kiválasztásánál, munkaviszonyuk létesítésénél, illetve a munkaviszonyuk megszűntetésével kapcsolatos kérdésekben. Jogosult beosztottjait dicséretre, jutalmazásra, elismerésre felterjeszteni, de fegyelmi jogkörrel felelősségre is vonhatja őket a KT.-ben leírtak szerint. Jogosult beosztottjai munkaidő elfoglaltságát megtervezni, azok alól felmentést adni, átszervezni. Megbízást adhat az iskolai munka érdekében a kötelező munkaidőn túl is feladatok ellátására, melyek végrehajtását ellenőrzi és értékeli. 115

i)

j)

k)

l)

Időszakonkénti (félév, tanév vége) beszámolók alkalmával beosztottjai véleményeinek, jelentéseinek figyelembevételével tájékoztatót készít a tantestület számára a munkaterületén felmerült gondokról, tapasztalatokról, elért eredményekről, statisztikákról stb. Rendszeresen (hetente a keddi tájékoztatón, tantestületi értekezleteken, nevelési értekezletek alkalmával) tájékoztatja a nevelőtestület tagjait az iskolavezetés őket érintő határozatairól, az aktuális feladatokról, időprogramról, az iskola stratégiai és rövid távú terveiről…stb. Gondoskodik a KT., az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők segítségével arról, hogy a pedagógusok ismerjék és betartsák az SZMSZ-t, valamint a vonatkozó jogszabályokat, rendeleteket, belső utasításokat, előírásokat, szabályzatokat. Lebonyolítja a munkaköréhez tartozó, illetve az igazgató által elrendelt témákban a levelezéseket, megbeszéléseket, ügyviteli feladatokat.

Ellenőrzési feladatai: a) Rendszeresen ellenőrzi és segíti a közismereti elméleti oktatásban résztvevő pedagógusok munkáját, oktatásra való felkészültségüket. b) Vizsgálja a tanítási fegyelmet, valamint a tanulók fejlődését. c) Látogatásai alatt (óralátogatások, diákköri-, szakköri foglalkozások megtekintése) tapasztalatokat gyűjt, véleményéről, változtatási javaslatiról tájékoztatja az illetékeseket (igazgató, pedagógus);figyeli az elméleti órák pedagógiai színvonalát, a tantervi célkitűzések megvalósítását, a nevelési célok megvalósulását. d) Kéthavi rendszerességgel végzi az adminisztrációs munka ellenőrzését: (érdemjegyek, értékelések, túlóralapok, túlórák, osztály- és szakcsoportnaplók, helyettesítési napló, tanuló jegyek száma, órabeírások, anyakönyvi lapok) e) Segíti az intézet hagyományos rendezvényeinek megszervezését: szalagtűző ünnepség, szalagtűző bál, ballagás, Veress Ferenc Napok) f) Ellenőrzi és felülvizsgálja a munkaköréhez tartozó szabályzatokat, azokat aktualizálja. g) Ellenőrzési feladatait a tanév elején elkészített „Vezetői ellenőrzési ütemterv” alapján tervszerűen végzi, azokról feljegyzést készít. (lásd: az adott tanév éves munkaterve) Oktatással kapcsolatos feladatai: Az iskola vezetésével együtt: a) Tervezi, fejleszti, irányítja, ellenőrzi az oktatás feltételeit. b) Előkészíti az új tanévet: óraterv, tantárgyfelosztás elkészítése, közismereti tanárok egyéni munkaköri leírásának elkészítése, kiadása, osztályfőnöki megbízások kiadása az órarend elkészíttetése az éves munkaterv összeállítása, összeállíttatása, a tanórán kívüli tevékenység rendezvénytervének, munkatervének elkészíttetése, 116

c)

d)

az adott tanévben induló diákkörök éves programterveinek elkészíttetése, az adott tanévben alakuló munkaközösségek éves munkaterveinek összeállítása, gondoskodik a tanévet megelőzően a szükséges tantervek, módszertani anyagok, és a közismereti tankönyvek megrendeltetéséről elkészíti a tanév rendjét és időbeosztását, segíti a tanári ügyeleti rend kialakítását, a H-s rendszer beállítását. Segíti a különböző pedagógiai (humán, reál, nevelési, stb.) munkaközösségek munkáját bemutató órák, foglalkozások, pedagógiai kutatások, vizsgálatok, felmérések, tesztek ... készíttetését, ezen munkaközösségek szakmai összefogását. Segíti az intézmény belső vizsgarendjének kialakítását, működtetését (javító vizsgák, kisérettségik, záróvizsgák).

Egyéb feladatai: a) b) c) d)

e)

f)

g)

Az iskola vezetésével együtt segíti és támogatja a pedagógusok önképzését, továbbtanulását. Ügyel az intézet munkarendjére, fegyelmére. Figyeli a pontos órakezdést. Gondoskodik a nevelőmunka tárgyi feltételeinek zavartalanságáról, a biztonságos munkavégzés feltételeiről. Figyelemmel kíséri az oktatásra vonatkozó rendeletek, jogszabályok alakulását. Lehetőség szerint rövid időn belül minden lényeges változásról tájékoztatja a tantestületet. A beiskolázást az igazgatóval és a tantestülettel együtt egy előzetes ütemterv, időprogram és beiskolázási-pályaválasztási program alapján végzi. Tervezi, irányítja és ellenőrzi a Beiskolázási Nyílt Napok rendezvényeit. Az iskola vezetésével együtt irányítja az intézet pályaválasztási tanácsadó munkáját. Jó kapcsolatot épít ki az általánosan képző iskolák pályaválasztási felelőseivel, osztályfőnökeivel. Megszervezi a folyamatos és korrekt tájékoztatást: általános iskolai pályaválasztási szülői értekezleteken képviselet, intézeti pályaválasztási szülői értekezlet szervezése, általános iskolai filmvetítések, osztályfőnöki órák, kihelyezett programok szervezése, szakma- és iskolaismertetők, szórólapok, fotók, tablók, videofilmek létrehozása, versenyek, vetélkedők, pályázatok kiírása Az iskola vezetésével folyamatos kapcsolatot tart a pályaválasztási munkát és a beiskolázást segítő, koordináló intézményekkel, személyekkel. Koordinálja a beiskolázás utolsó fázisában a döntések meghozatalát, Ellenőrzi, irányítja és segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, valamint a diákkörvezetők segítségével a tanintézetben kialakult és működő diákönkormányzati, tanórán kívüli munkát. Törekvése, hogy a tanórán kívüli tevékenység összhangban legyen a jogszabály rendelkezései szerint a nevelő-oktató munkával. Segíti az általános műveltség és a közéletiségre való nevelés folyamatos fejlesztését. Lehetőség szerint fejleszti a tanulók kötelességtudatát, kritikai érzését, 117

h)

i) j) k)

felelősségüket önmaguk, valamint diáktársaik, pedagógusaik, szakoktatóik, iskolájuk iránt. A tanórán kívüli tevékenység szervezésével, a közösségi élet lehetőségeinek fejlesztésével, a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltése, a megfelelő viselkedési- és csoportnormák kialakítása a cél. Az igazgatóhelyettes a tanórán kívüli munka folyamatában is betartatja a Működési Szabályzat diákokra vonatkozó részét és a Házirendet. Koordinálja és irányítja a műszaki igazgató helyettessel és a gyakorlati oktatásvezetővel a különböző tanulmányi versenyekre való felkészítést, jelentkezést, nevezést (megyei, területi, országos, TT, SZKT, OSZTV, OKTV... egyebek). Segíti a kezdő-, és új kollégák beilleszkedését, szakmai munkáját. Felügyeli a szülőkkel történő kapcsolattartás formáit, segíti a szülői értekezletek és a választmány működését. Segítséget nyújt a Veress Ferenc Kulturális Alapítvány működtetéséhez.

118

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MŰSZAKI IGAZGATÓHELYETTES

Vezető beosztású, pedagógus állományú közalkalmazott Heti munkaideje: 40 óra, részben rugalmas munkaidő-beosztással Heti kötelező tanítási óraszáma: 4 óra/hét Közvetlen felelős vezetője: az iskola igazgatója Hatásköre, jogköre, felelőssége: a) Az iskola műszaki-technikai oktatásának területén munkát végző pedagógusok közvetlen felelős vezetője. b) Az iskola műszaki-technikai feladatainak megvalósításában az igazgató közvetlen munkatársa, távollétében vagy megbízásra ezen a területen, illetve témákban az iskolát és az igazgatót teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. c) Döntési jogköre van, de döntései meghozatala előtt köteles kikérni az iskola igazgatójának véleményét, pénzügyi terheket jelentő kérdésekben pedig a gazdasági igazgatóhelyettes véleményét is. d) Tagjai az iskola vezetői tanácsának, azok ülésein rendszeresen részt vesz, munkaterületéről és az iskola szakmai fejlesztésének elképzeléseiről tájékoztatást nyújt. e) Munkaköréhez tartozik a pedagógiai irányításon kívül az iskola életét, műszaki fejlődését érintő kérdésekben az optimális megoldások kimunkálása, azokról tájékoztatás nyújtása az iskolavezetés számára és a fejlesztési elképzelések megvalósítási munkáinak szervezése, irányítása. f) Rendszeres munkakapcsolatot köteles fenntartani az iskola igazgatójával az intézmény műszaki állapotát, fenntartását és fejlesztését érintő kérdésekben, a műszaki oktatás területén dolgozókkal oktatási, oktatástechnikai kérdésekben, valamint a gyakorlati oktatásvezetővel a gyakorlat és a szakmai elméleti képzés összhangjának biztosítása érdekében. g) Jogosult javaslattal élni az igazgató felé az iskola műszaki tanárainak kiválasztásánál, munkaviszonyuk létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos kérdésekben. Dicséretre, jutalmazásra terjesztheti fel őket, de fegyelmi jogkörrel felelősségre is vonhatja beosztottjait a Közalkalmazotti Törvényben leírtak szerint. h) Jogosult beosztottjai munkaidő elfoglaltságát megtervezni, azok alól felmentést adni, átszervezni és az iskolai munka érdekében a kötelező munkaidőn túl is megbízásokat adni és a munkateljesítményt ellenőrizni, értékelni. i) Az iskolában folyó szakmai vizsgák lebonyolításának felelős vezetője. Ellátja a vizsgák megszervezésével kapcsolatos feladatokat, állandó kapcsolatot tart fenn a vizsgák lefolytatásáért felelős szervezetekkel (kamarák, minisztériumok, NSZI stb.), ügyel a szakmai vizsgák lebonyolításának szabályszerűségére, értékelést és kimutatást készít a jogszabályokban előírtak szerint.

119

j)

k)

l)

Köteles figyelemmel követnie a különböző szintű szakmai versenykiírásokat (OSZTV, SZKTV) és ezekre a gyakorlati oktatásvezetővel és szaktanárokkal egyeztetve tanulókat nevezni. A tanulók versenyre való felkészülését ellenőrizni és a verseny befolyását figyelemmel követni. A tanulók megfelelő felkészüléséhez a gazdasági igazgatóhelyettessel egyeztetve az anyagi és tárgyi feltételeket biztosítani. Köteles ismerni és figyelemmel kísérni az iskola szakmai képzésével kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket, utasításokat és azok alapján kellő tervszerűséggel gondoskodni az oktatás hatékonyságáról és a feltételek korszerűsítéséről. Munkája során mindenkor köteles törekedni arra, hogy az oktatás a legmagasabb műszaki elvek szerint, korszerű eszközökkel és módszerekkel, színvonalasan történjen minden képzési területen.

Ellenőrzési feladatai: a)

Rendszeresen ellenőrzi és segíti a műszaki oktatásban résztvevő pedagógusok tevékenységét, tárgyi ismeretüket, oktatásra való felkészültségüket, a tanítási fegyelmet és vizsgálja a tanulók szakmai fejlődését. A látogatásai alatt szerzett tapasztalatairól, változtatási javaslatairól szükség szerint tájékoztatja az igazgatót.

b)

Minden szakmai elméleti oktatási területen ellenőrzi az iskola oktatási eszközeinek állapotát, kihasználtságát és szakszerű alkalmazását, valamint a szakmai vizsgákon résztvevő pedagógusok tevékenységét az előkészítő szakasz kezdetétől a vizsgák befejezéséig. Havi rendszerességgel igazolja az iskola kezelésében lévő - nem kizárólagosan a gyakorlati oktatás érdekében használt - gépkocsival megtett utak indokoltságát. Segítséget nyújt az általános igazgatóhelyettesnek az adminisztrációs munka ellenőrzéséhez.

c)

d)

Egyéb fontosabb feladatai: a) A szakmai elméleti oktatás területén dolgozó pedagógusnak munkájának megszervezése, ellenőrzése és irányítása. A gyakorlati foglalkozások integráltságának megteremtése. b) Szeptember végéig elkészítteti és jóváhagyja a beosztottjai oktatási dokumentumait és gondoskodik arról, hogy azok alapján minden foglalkozásra színvonalasan készüljenek. c) Szervezi, ütemezi és ellenőrzi beosztottjai szakmai és pedagógiai továbbképzését, önképzését. Javaslatot tesz az iskolavezetésnek a tanárok kiegészítő képzésére vagy átképzésére. d) Megköveteli a beosztottjaitól a mérőtermek, szaktantermek szakszerű használatát, az ide beosztottakkal együttműködve fejleszti az oktatás körülményeit.

120

e)

Igyekszik korszerű szemléltető és gyakorló eszközöket, működő modelleket, demonstrációs szoftvereket stb. készíttetni vagy beszerezni a színvonalas oktatás biztosítása érdekében.

A korszerű technikai eljárások megismertetése, fejlesztése szempontjából szakmai tárgyú előadásokat, belső továbbképzéseket, üzem- és iskolalátogatásokat stb. szervez a szaktanárok, szakoktatók részére. g) Együttműködik a gyakorlati oktatásvezetővel és a tanműhelyvezetőkkel a tanműhelyekben folyó termelési és oktatási feladatok összehangolása, az évközi ellenőrző munkák, verseny- és vizsgafeladatok meghatározása és a vizsgák-versenyek lebonyolítása érdekében. h) Az iskola profiljának figyelembevételével kimunkálja a szakképzés korszerűsítésének feladatait, a szükséges be- és kimeneti oktatási szinteket. i) Félévi és év végi beszámoló időszakban beosztottjai véleményének figyelembevételével jelentést készít a tantestület számára a működési területén felmerült eredményekről, gondokról és tapasztalatokról. j) Tájékoztatja a műszaki tanárokat és oktatókat az iskolavezetés őket érintő határozatairól, utasításairól és a rendeletmódosítások lényegéről. k) Beosztottjai számára jogában áll elrendelni helyettesítést vagy oktatáson kívüli tevékenységet is. Gondoskodik, hogy ezek ellenértéke szabályosan és rendszeresen elszámolásra kerüljenek. l) Az egységes nevelési körülmények kialakítása, a tanulók sokoldalú megismerése érdekében szorgalmazza a szakoktatók és szakelméleti tanárok kölcsönös tapasztalatszerző látogatásait, együttműködését. m) Lebonyolítja a munkaköréhez tartozó, illetve az igazgató által elrendelt témákban a levelezéseket és tárgyalásokat, valamint szükség szerint elvégzi a kapcsolódó adminisztrációs és ügyviteli feladatokat. n) Részt vesz az iskolában rendszeresen megtartott munkavédelmi és tűzvédelmi szemléken. Gondoskodik az ott feltárt hiányosságok feladatkörébe tartozó részeinek megoldásáról. o) A felvételi bizottság tagja. Az eredményes beiskolázás érdekében részt vesz a pályaválasztási munkákban. p) Kimunkálja az iskola megbízásából gyakorlati képzést nem folytató vállalkozásokkal az együttműködés szempontjait a szakképzési támogatások átvételének céljából. Gondoskodik, hogy a megállapodásban rögzítettek szerint az együttműködés hosszútávon gyümölcsöző legyen az iskola számára. Oktatási tevékenysége során az iskola nevelőire előírt munkaköri leírásokban foglaltak szerint köteles eljárni. q) Igyekszik jó munkakapcsolatot kialakítania környező ipari cégekkel és vállalkozásokkal és azok igényeit érvényesíteni az oktatásban. A szaktanárokkal együttműködve a műszaki tankönyvek kiválasztásában, megrendelésében nyújt segítséget. A munkaerőpiac igényeinek figyelembe vételével az iskola lehetőségeinek magasabb fokú kihasználásának biztosítása, az iskolarendszerű, nem iskolai rendszerű képzések megvalósításával (pályázati lehetőségek). f)

121

MUNKAKÖRI LEÍRÁS GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ

Vezető beosztású, pedagógus állományú közalkalmazott. Heti munkaideje: 40 óra, rugalmas munkaidő beosztásban, alkalmazkodva az iskola munkarendjéhez. Heti kötelező tanóraszáma a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 1. számú melléklet 3.c pontja alapján 11 óra. Közvetlen felelős vezetője az iskolaigazgató. Hatásköre a)

b) c) d) e)

f)

Szervezi, és figyelemmel kíséri a gazdálkodószervezeteknél folyó gyakorlati képzést. A kamarákkal együttműködve véleményezi és segíti az ott folyó oktatónevelő munkát. Javaslatot tesz az oktató-nevelő munka hatékonyságának és színvonalának növelése érdekében. A szakmai képzést érintően képviseli az iskolát a különböző gazdálkodó szervezetek, kamarák, munkaügyi központ és kirendeltsége felé. Javaslatot tesz a beiskolázási terv készítéséhez és az iskolarendszeren kívüli képzések kurzusaira. Véleményezi, jóváhagyja a szakoktatók, tanműhelyvezetők által készített oktatási dokumentumokat (tanmenetek, oktatási termelési terv, szakmai munkaközösségek tervei). Munkaköréhez tartozó feladatkörben, mint az igazgató közvetlen helyettese jogosult intézkedni. A különböző oktatási területek munkájának összehangolása érdekében munkáját az iskola általános és a műszaki igazgatóhelyettesével és a tanműhelyvezetőkkel együttműködve végzi, és döntőseit a velük egyeztetett szempontok figyelembevételével hozza. A gyakorlati oktatással kapcsolatosan rendszeres kapcsolatot tart és beszámolási kötelezettséggel tartozik az iskola igazgatójának.

Munkaköri feladatai: a) b) c) d)

A gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeit folyamatosan ellenőrzi, illetve a fejlesztési lehetőségeket az iskolavezetés egyetértésével megvalósítja. Figyelemmel kíséri a tanulócsoportok eredményességét. Biztosítja a gyakorlati képzéshez szükséges valamennyi dokumentum meglétét a tanműhelyben (csoportnapló, munkanapló, tanmenetek, tantervek). Elbírálja a tanulók gyakorlati helyének változtatási igényét.

122

e)

f)

g) h) a)

A gyakorlati foglalkozásokat megtervezett „óralátogatások” alapján ellenőrzi. Értékeléseit a szakoktatóval, a tanműhely vezetővel egyezteti, a hatékony gyakorlatik képzés megvalósulása érdekében. A tanműhelyvezetővel együttműködve megtervezi és szervezi a nyári összefüggő szakmai gyakorlatot. A tanulók bizonyítványát erre vonatkozóan aláírja. Minden tanév végén augusztus 31-ig gondoskodik arról, hogy valamennyi csoportnapló lezárva az irattárba kerüljön. A szakképzési törvénynek megfelelően megköti a gazdálkodó szervezetekkel a gyakorlati képzésre vonatkozó együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodás alapján az iskolára vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről gondoskodik.

b)

Személyesen is állandó kapcsolatot tart a gazdálkodó szervezet oktatásért felelős képviselőjével.

c)

A gyakorlati képzéssel megbízott dolgozót – amennyiben igényli – oktató-nevelő munkájában és az oktatáshoz kapcsolódó dokumentumok vonatkozásában támogatja.

d)

Elkészíti az összefüggő szakmai gyakorlat fogadó nyilatkozatait, bekéri és összesíti az osztályzatokat, a hiányzásokat, és augusztus 31-ig átadja az osztályfőnököknek.

e)

Iskolai szakoktatói javaslat alapján megszerzi a tanulók vagy tanulócsoportok üzemi kiegészítő képzését, és elkészíti annak dokumentációját.

f)

Indokolt esetben ún. szórványellenőrző szakoktatót bízhat meg.

A gyakorlati képzéssel kapcsolatos egyéb feladatai a) b) c)

d)

e) f)

g)

Kapcsolatot tart a Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Kézműves Kamara helyi és megyei szerveivel. Figyelemmel kíséri a szakképzést szabályozó valamennyi jogforrást. Az esetleges jogszabályi változásoknak megfelelően szervezi a gyakorlati képzést. A gyakorlati oktatásra vonatkozó jogszabályi változásokról köteles tájékoztatni a tanműhelyvezetőket, szakoktatókat, indokolt esetben a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezeteket is. Kapcsolatot tart a helybeli gazdálkodó szervezetekkel (munkáltatók). Ennek keretében felméri a munkaerőigényüket, kikéri véleményüket az iskola szakképzési profiljának változtatása tárgyában. Vizsgálja a végzett tanulóink elhelyezkedési arányát és a munkáltatók megelégedettségét a szakmai alkalmasság szempontjából. Kapcsolatot tart a Munkaügyi Központ megyei szervezetével és helyi kirendeltségével, ezáltal figyelemmel kíséri a város és környékének munkaerőmozgását, a munkaerőpiac szükségleteit. A mindenkori feladatterv alapján közreműködik a pályaorientációban és a pályaválasztási tevékenységben.

123

h) i)

j)

Folyamatosan figyeli a pályázati lehetőségeket. A szakképzéshez kapcsolódóan önállóan illetve munkacsoportban pályázatot ír. A műszaki igazgatóhelyettessel együttműködve szervezi a szakmai vizsgáztatást. Időben gondoskodik a gyakorlati vizsga feltételeinek megteremtéséről, a vizsgafeladatokat előkészíti, a vizsgabizottság kamarai tagjának kijelöltetéséről, valamint a vizsga zavartalan lebonyolításáról, a vizsgát felügyelő és segítő szakoktatók beosztásáról, a gyakorlati vizsga dokumentálásáról, a mindenkori vizsgaszabályzat szellemében. A műszaki igazgatóhelyettessel együttműködve szervezi a Szakma Kiváló Tanulója, valamint a Középiskolások Országos Szakmai Tanulmányi Versenyét. Figyelemmel kíséri a házi versenyek gyakorlati fordulóit, szükség esetén segít a magasabb szintű versenyek gyakorlati részére való felkészítésben, a tárgyi és személyi feltételek biztosításában.

A szakközépiskolai oktatáshoz kapcsolódó feladatai a) b) c) d)

e)

Átfogóan segíti a pályaválasztási munkát. Segíti a szakmai tankönyv, tanterv, taneszköz-beszerzést. Segít a tantárgyfelosztás elkészítésében, külső óraadók felkutatásában. Kapcsolatot tart fenn a város jelentősebb kereskedelmi egységeivel, vállalkozásaival, a tanulók foglalkoztatása, a taniroda munkaellátására és a tanulók nyári gyakorlaton való foglalkoztatása érdekében. Megszervezi a tanulók gyakorlati foglalkoztatását. Kapcsolatot tart fenn az Oktatási Minisztériummal és az NSZI Világbanki Programirodával.

Pedagógus munkatevékenysége során az iskola nevelőire előírt munkaköri leírásokban foglaltak szerint köteles eljárni.

124

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ISKOLAI TANMŰHELYEK VEZETŐI

Vezető beosztású, pedagógus állományú közalkalmazott. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. trv. 121. § (1) 30. pontja alapján beosztásának megnevezése: tagintézményvezető. Heti munkaideje: 40 óra, rugalmas munkaidő-beosztásban, alkalmazkodva a tanműhelyek munkarendjéhez. Heti kötelező tanítási óráinak száma: 4 óra (1993. LXXIX. trv. 1. sz. melléklet, harmadik rész, 3. b. alapján). Közvetlen felelős vezetője: az iskola igazgatója. Munkaköre, jogköre, felelőssége: Az iskolai tanműhely oktatási - termelési feladatot ellátó szakoktatóinak és tanulócsoportjainak (szakmunkástanulók; szakközépiskolások), valamint a tanműhely munkáját kisegítő dolgozók közvetlen felelős vezetője. b) Munkakapcsolatban együttműködni köteles az iskola gyakorlati oktatásvezetőjével, műszaki igazgatóhelyettesével, általános igazgatóhelyettesével és gazdaságvezetőjével. Szükség esetén konzultál, egyeztet, adatokat szolgáltat. c) Területén a munkaszervezéssel, vállalkozással kapcsolatos kérdésekben döntési jogköre van, szerződéseket, megállapodásokat köthet, feltéve, ha ez nem vezet a tervezettől eltérő többletkiadásokhoz. Anyagi kötelezettséget is jelentő esetekben elkötelezettséget csak a gazdaságvezető hozzájárulása esetén vállalhat! d) Felelős az irányítása alá tartozó területen a gyakorlati oktatás tantervi követelményeinek teljesüléséért, a szakmai gyakorlatok műszaki előkészítéséért és a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos előírások megtartásáért. e) Felelős továbbá a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek biztosításáért (alapanyagok, kellékek, segédanyagok, pótalkatrészek stb.), az oktatási feladatokkal összehangolt termelési folyamat műszaki előkészítéséért, a tanulócsoportok folyamatos munkaellátásáért, a tevékenységek gazdaságosságáért, a gyakorlati oktatás színvonalának biztosításáért és fejlesztésért, a munkavégzéssel kapcsolatos ügyviteli feladatok elvégzéséért, a tanműhely dolgozóinak munkaszervezéséért és ellenőrzéséért. f) Feladata a tanműhely ésszerű és gazdaságos energia felhasználásának megtervezése, melynek betartását köteles rendszeresen ellenőrizni. Folyamatosan tájékozódni tartozik a tanműhely energia-felhasználásának alakulásáról és a tervezettől eltérő esetekben tájékoztatni köteles a gyakorlati oktatásvezetőt, valamint az iskola gazdasági igazgató helyettesét. g) Aláírási joga van kimenő számlákon, szállítólevélen, anyagkezelési nyomtatványokon és munkaszerződéseken. a)

125

Jogosult javaslattal élni az iskolavezetés felé a tanműhely dolgozóinak kiválasztását vagy a munkaviszonyát érintő kérdésekben. Jogosult alkalmazottait szóbeli v. írásbeli dicséretben vagy elmarasztalásban részesíteni. Javaslatot tehet kitüntetésükre, jutalmazásukra. Indokolt esetben fegyelmi eljárást kezdeményezhet. i) Jogosult a tanműhelyi csoportok munkaidő-elfoglaltságát megtervezni (oktatás-termelési terv) és a nyújtott teljesítményt mindenkor értékelni. j) Jogosult beosztottjai munkaidő elfoglaltságát megtervezni, a törvényes határokon belül, az alól felmentést adni és a mindenkori teljesítést ellenőrizni. k) Kötelessége ismerni és figyelemmel kísérni a munkavégzéshez szükséges jogszabályokat, rendeleteket, utasításokat és azok alapján kellő tervszerűséggel gondoskodni a tanműhelyi munka korszerűsítéséről, a munkavégzés és a munkahelyi nevelés hatékonyságáról. l) Munkájáról az igazgató, gazdasági tevékenységéről a gazdaságvezető felé is - azok kérésére - elszámolási és beszámolási kötelezettsége van. m) Tagja az iskolatanácsnak, annak ülésein rendszeresen részt vesz. n) A tanműhelyben folyó tevékenységről köteles rendszeresen tájékoztatást adni az igazgatónak, valamint az iskolatanács éves ülésterve alapján az iskolatanácsnak. Félévzáró és évzáró tantestületi értekezleteken beszámol a rábízott tanműhely elmúlt félévi nevelő-oktató munkájáról, gazdálkodásáról. h)

Feladatai: a) A tanulóképzés szempontjából szükséges, de értékalkotó tevékenységet is jelentő munkafeladatok felkutatása, a gyakorlati oktatás szempontjából gyümölcsöző munkakapcsolatok kiépítése és ápolása. Ezen belül joga és kötelessége versenytárgyalásokon az iskola érdekeinek képviselete, árajánlatok és költségvetési tervek készítése, és szerződéskötés a munkafeladat ellátására. b) Részt vesz a tanulócsoportok rendszeres és a szakképzés színvonalának megfelelő tevékenységének előkészítésében, a vállalási árak meghatározásában, biztosítja, vagy biztosíttatja az oktatáshoz-termeléshez szükséges alapanyagokat és segédanyagokat, ütemezi a gyártást, ellenőrzi a kivitelezési folyamatot és a minőséget, a határidők betartását, valamint elkészíti a számlát és eljuttatja a készterméket a megrendelőhöz. Összetett munkájához igénybe veheti az érdekelt szakoktatók és a tanműhely más dolgozóinak munkáját is. c) Feladata továbbá a rendszeres kapcsolattartás és egyeztetés a megrendelőkkel és az esetleges alvállalkozókkal. Ellenőrzi ezek munkáinak minőségét és igazolja a benyújtott számlákat. d) Saját anyagos kivitelezés esetén az anyaggazdálkodási feladatokat is ellátja úgymint: kiszámítja és beszerzi a szükséges anyagokat, ellenőrzi a raktári készleteket, ütemezi a be- és kiszállításokat. Ha szükséges, az iskola gépkocsijával maga is részt vesz az anyagok és a késztermékek mozgatásában. e) Feladata megtervezni és beszerezni (bérletbe venni) az oktatáshoz vagy a termeléshez szükséges gépeket, eszközöket és a tanműhelyi dolgozókkal közösen biztosítani azok üzemképességét és az állaguk megóvását. Munkáját ezen a téren megoszthatja az oktatókkal és a tanműhely beosztott dolgozóival. 126

f)

g)

h) i)

j)

Körültekintően tervezi a tanműhely oktatás-termelési feladatainak ellátásához szükséges gépek, berendezések, eszközök és szerszámok beszerzését, továbbá tervszerűen gondoskodik ezek üzemképes állapotban tartásáról, javíttatásáról, szabályos üzembe helyezéséről és rendszeres vizsgálatáról. Az iskolai Munkavédelmi, valamint a Tűzvédelmi Szabályzat előírásait maradéktalanul betartja és betartatja. Az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi megbízottjával együttműködik. A gyakorlati oktatási helyén a tanulók egészségügyi és munkavédelmi körülményeit ellenőrizni tartozik, részt vesz a munkavédelmi megbízottal és a gyakorlati oktatásvezetővel közösen megtartott munkavédelmi szemléken, gondoskodik a feltárt hiányosságok megszüntetéséről, valamint a munkahelyi balesetek kivizsgálásáról és a rendszeres balesetvédelmi oktatások megtartásáról. Kiveszi részét a tanulók gyakorlati vizsgáinak, évközi minősítő versenyeinek megszervezéséből és a nyári szakmai gyakorlat eredményes teljesítéséből. Elvégzi vagy elvégezteti a tanműhelyi gazdálkodással együtt járó adminisztrációkat a tanműhely Szervezeti és Gazdasági szabályzatában foglaltak szerint. A gazdaságosság és a vagyonvédelmi szempontok betartásával felelősen ellátja a tanműhely belső anyagkezelésének ellenőrzését, gondoskodik a felesleges készletek értékesítéséről, a maradékanyagok, hulladékok raktári bevételezéséről és felhasználásáról az oktatásban. Az értékelési tervidőszak végén (félévente) összesíti az irányítása alá tartozó területen a munkavégzéssel és a gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatokat, értékeli a tanműhely tevékenységét, és segítséget nyújt a gazdaságvezetőnek az új időszak költségvetésének elkészítéséhez.

127

MUNKAKÖRI LEÍRÁS GAZDASÁGI VEZETŐ

Munkaideje: heti 40 óra Munkaidő beosztása: kötetlen. Az intézet igazgatójának gazdasági helyettese, a gazdasági csoport vezetője. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az intézet gazdasági és pénzügyi feladatokat ellátók munkáját. Általában átruházott hatáskörben jár el. Hatáskörébe tartozó ügyekben az intézet egészére kötelező érvényű gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket tehet. Előzetes tudomása nélkül, illetve ellenjegyzése nélkül gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, s az intézet kezelésében lévő eszközöket érintő intézkedés nem tehető. Az előzetes tudomása nélkül hozott gazdasági kihatású intézkedéssel összefüggő utalványozási rendelkezés ellenjegyzését köteles megtagadni. Munkaköri feladatai: a) Gazdasági ügyekben - az intézet vezetőjének megbízásából - az intézet képviselője. Az intézet gazdasági feladatait ellátó gazdasági csoport munkájának megszervezése, irányítása. Elkészíti a csoport ügyrendjét, s esetleges változtatásokra javaslatot tesz. Az intézet igazgatója által írásban meghatározott feladatmutatók, valamint a Polgármesteri Hivatal Pénzügyigazdasági Irodája meghatározott keretszámok alapján elkészíti az intézet költségvetési tervezetét és azt jóváhagyás céljából átadja az intézet igazgatójának. Az intézet igazgatója, valamint a fenntartó szerv által jóváhagyott költségvetés alapján gondoskodik a szakmai feladatok ellátásához szükséges gazdasági előfeltételek biztosítását célzó valamennyi egyéb intézkedés megtételéről. A gazdálkodás során törekedni kell az ésszerű takarékosságra! b) Az intézet rendelkezésére álló eszközökkel az intézet igazgatójától átruházott hatáskörben az érvényben lévő rendelkezések alapján bonyolítja le a pénz és egyéb eszközgazdálkodási feladatokat. c) A vonatkozó jogszabályok és a gazdaságosság figyelembevétele mellett ellátja a kötelezettségvállalások, valamint a teljesítések ellenjegyzését, a pénzügyi kötelezettségek teljesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, illetve a szükséges intézkedéseket megteszi. d) Gondoskodik a bérgazdálkodással összefüggő jogszabályok megtartásáról. Köteles a béralap felhasználását állandóan ellenőrizni, a bértartalékok alakulásáról az intézet igazgatóját folyamatosan tájékoztatni. e) Feladatkörébe tartozik az intézetnél lévő állami vagyon megőrzése, illetve az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele. A mindenkor érvényben lévő rendelkezések figyelembevételével megszervezi és irányítja a leltározási munkálatokat. Leltározás előtt ütemtervet készít, a leltározásban résztvevőket feladataikra - a leltározási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kioktatja. Gondoskodik a selejtezések szabályszerű lebonyolításáról, a felesleges vagyontárgyak feltárásáról, szükség esetén értékesítésükről. 128

f) Elkészíti az intézet sajátosságainak megfelelő számlakeretet, s ennek alapján megszervezi az intézet főkönyvi és analitikus könyvelését, nyilvántartását. Biztosítatja a számvitelben a naprakészséget. g) A mindenkor érvényes rendelkezéseknek megfelelően elkészíti, illetve elkészítteti a különböző beszámolókat, gondoskodik azok számszaki és tartalmi helyességéről, határidőre történő elküldéséről. h) Figyelemmel a kiadott utasításokra elkészíti a gazdasági szervezet ügyviteli szabályzatát. Gondoskodik a bizonylati fegyelem betartásáról. Az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében időben az intézet igazgatóját tájékoztatja. A gazdálkodás eredményének folyamatos elemzése és értékelése alapján javaslatot tesz és intézkedik a gazdálkodás hatékonyságának növelésére. Figyelemmel kiséri a tanulólétszám alakulását, s ennek a költségvetésre gyakorolt hatását. Kirívó esetek észlelésekor az intézet igazgatójának figyelmét felhívja a szükséges intézkedések megtételére. i) A gazdasági- és a technikai csoporthoz tartozó dolgozók munkaviszonyának létesítésére, illetve megszüntetésére javaslatot tesz. Ugyancsak javaslatot tesz kimagasló és jó munkavégzés esetén jutalmazásukra. j) Ellenőrzi a jelenléti ívek pontos vezetését, gyűjtéséről, irattározásáról gondoskodik. k) Elkészíti az adminisztratív és technikai dolgozók szabadságolási tervét, és kiírásáról gondoskodik. l) Vezetteti az intézet kiadási és bevételi számlájával kapcsolatosan előirt analitikus nyilvántartásokat (költségvetési előirányzatok nyilvántartása, leutalt javadalmak nyilvántartása, Vevők, szállítók analitikus nyilvántartása (ÁFA)). m)Nyilvántartat az intézettel kapcsolatosan minden szerződéses jogot és kötelezettséget és azok teljesítéséről és behajtásáról gondoskodik. n) Gondoskodik arról, hogy az intézet épületei, berendezései, felszerelési vagyontárgyai a legnagyobb takarékosság figyelembevételével a szükségleteknek megfelelően folyamatosan karbantartásra kerüljenek. Gondoskodik arról, hogy a nagyobb karbantartási és felújítási munkák végrehajtásához időben megfelelő kivitelező rendelkezésre álljon. o) Intézkedik a nyári nagytakarítás elvégeztetéséről. p) Különös gondot fordít az energiagazdálkodással kapcsolatban (fűtés, világítás) jelentkező takarékossági szempontokra. q) Ellenőrzi a szakmunkás- és érettségi vizsgával kapcsolatos anyagi jellegű kérdéseket, vizsgabizottságoknak vizsgadíjak számfejtése, kifizetése. r) Elkészíti és megköti a más intézményeknek bérbe adott helységekkel kapcsolatos bérleti szerződést. Az így befolyt bérleti díjakat a szerződésben meghatározott feltételek szerint használja fel. s) Évente egyszer - az előző év zárása után - tájékoztatja a tantestületet a pénzügyi terv teljesítéséről és a tárgyévi költségvetés lehetőségeiről. t) Elkészíti az iskola pályázati anyagaihoz a pénzügyi-gazdasági értékeléseket, indoklásokat, ha szükséges részletes kimutatásokat. u) Figyelemmel kíséri a közlönyökben megjelenteket, részt vesz tájékoztatókon, továbbképzéseken, a felügyeleti szervekkel kapcsolatot tart.

129

Ellenőrzési feladatok: Ellenőrzési kötelezettsége kiterjed a munkaköri feladatokban rögzített területekre és tevékenységekre, az intézeti vagyon- és pénzgazdálkodás egész területére, beleértve a gyakorlati oktatási területeket (tanműhelyeket) is.

130

MUNKAKÖRI LEÍRÁS PEDAGÓGUSOK

(kötelességei és jogai) Alkalmazási feltételei: az OT.16, 17. §-ai határozzák meg. Jogállása: Közalkalmazott, ezért alkalmazására a Kjt. előírásai érvényesek. Munkaideje: heti 40 óra, amely két részre tagozódik: Kötelező órák, melyeket a pedagógus tanítási (foglalkozási) óraként, az órarend szerint előre meghatározott időben a tanulókkal együtt köteles eltölteni. Mértékét a többször módosított OT rendelet határozza meg. Nevelő-oktató munkát előkészítő és azt segítő egyéb tevékenység végzése, amely közül a legfontosabbak a 3. pont alatt felsorolt kötelezettségei. Kötelességei: a) A nevelő-oktató munkáját legjobb tudása, valamint a nevelési programokban, a nevelési-oktatási tervekben, illetőleg a tantervi irányelvekben foglalt követelmények szerint végezze, a tanulók teljesítményét e követelmények alapján értékelje. b) Nevelő, oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét. c) Tartsa tiszteletben a tanulók, szülők, kollégák emberi méltóságát és jogait. d) Adjon a tanuló kérdéseire, javaslataira érdemi választ. e) Szakmai, pedagógiai, általános műveltségét folyamatosan fejlessze, de legalábbis tartsa szinten. Vegyen részt a szakmai-pedagógiai munkaközösségek munkájában. Ez szakmai megítélésének egyik alapja. f) A tanítás folyamatát tanmenetben tervezze, igyekezzen tanmenetét betartani és tapasztalatai alapján karbantartani. g) Gondosan tervezze és készítse elő tanítási óráit (szükséges mélységű óravázlat, feladatlapok, kísérletek előkészítése, szemléltető eszközök készítése stb.). h) Tartsa karban és gazdagítsa szertárát, szemléltető eszközállományát, szaktantermét. i) Tanulói és az iskola érdekében működjön együtt az osztályban tanító pedagógusokkal, a tantestülettel, társintézményekkel, az iskola ifjúságvédelmi felelősével és szociálpedagógusával. j) Vegyen részt a tantestület, a munkaközösségek értekezletein, a szülői értekezleteken, az iskola hagyományaihoz tartozó ünnepségeken, rendezvényeken. (Elvárható természetes kötelessége, hogy e rendezvényeken tanulóit nevelje a magatartás társadalmilag elfogadott normáinak betartására.) k) Ismerje az oktatásra, szakképzésre vonatkozó törvényeket, rendeleteket. 131

l) A diákképviseleti szervekkel, a szülők közösségével és a családdal is működjék együtt, kérésükre a nevelés-oktatás kérdéseiről adjon tájékoztatást, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. m)A pedagógust a titoktartási kötelezettség is terheli azon tények, adatok tekintetében, amelyek a tanulók iskolán kívüli helyzetével, családi jogállásával kapcsolatosan tudomására jutottak. n) Az intézet dolgozójaként tevékeny részt vállal az intézmény rendjének, fegyelmének kialakításában és megszilárdításában. Követi a testület által elfogadott nevelési eljárásokat, hagyományokat. (Pl. ellátja az ügyeletes-tanár feladatait az óraközi szünetekben, felügyel az intézeti ünnepségen, rendezvényen.) o) Törekedjen a tanulók sokoldalú, alapos megismerésére. (Nevelőmunkája során együttműködik a Diákönkormányzattal, segíti annak munkáját.) p) Lássa el a munkakörével kapcsolatos adminisztrációs teendőket:  írásbeli dolgozatok, rajzok, kijavítása és értékelése legkésőbb két héten belül,  az osztályzatok naprakész vezetése,  az adott osztályzatok aláírása a tanulóigazolványban (ellenőrzőben) különös tekintettel a gyenge osztályzatra(!),  érdemjegyek időbeni lezárása,  a megtartott v. helyettesített órák vezetése a naplóban,  a túlóralap határidőre való elkészítése. q) Szükség esetén vegyen részt a szakmunkásvizsgák, érettségi vizsgák előkészítésében, lebonyolításában. r) Egész tevékenysége során törekedjen a takarékos gazdálkodásra, védje az iskola vagyonát, a rábízott eszközöket. s) Segíti a felzárkóztatást (korrepetálás) és tehetséggondozást, tanulók SZKT, TT, OKTV, OSZTV versenyekre való felkészítését. t) Betegségét vagy egyéb akadályoztatását haladéktalanul, legkésőbb a munkakezdés előtt 15 perccel köteles bejelenteni. u) A tanulók egészsége, testi épsége megőrzéséhez adja át a szükséges ismereteket, és ezek elsajátításáról győződjön meg, baleset esetén az intézkedéseket tegye meg. v) A pedagógus két évenként - a törvény által szabályozott - legalább egy alkalommal köteles továbbképzésben részt venni. Jogai: a) A pedagógus (az MT 105. §. szerinti, a munkakörbe nem tartozó munka átmeneti ellátására megállapított kivétellel) csak olyan feladat elvégzésére kötelezhető, amely a jogszabály rendelkezése szerint a nevelő-oktató munkával összefügg. b) Lehetősége, hogy megválassza a nevelési és oktatási tervek, illetőleg a tantervi irányelvek, valamint a pedagógiai program keretein belül a tananyagot és az alkalmazott módszereket, taneszközöket, tankönyveket, tanulmányi segédleteket. 132

c) Részt vegyen továbbképzésben, a nevelés-oktatás eredményességét szolgáló kísérletekben, tudományos kutatásban, kutatási eredményeit közzé tegye és munkája során hasznosítja. d) Részt vegyen a nevelési és oktatási tervek, a tantervi irányelvek kidolgozásában, a tananyag és a nevelés-oktatás módszereinek fejlesztésében, az intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében, értékelésében. e) Véleményt nyilvánítson, illetőleg javaslatot tegyen a nevelési-oktatási intézmény ügyeiben. f) Irányítsa és értékelje a tanulók tanulmányi munkáját, teljesítményét, magatartását, minősítse a tanulók tudását. g) Részt vegyen a pedagógusok, illetőleg az oktatók testületeinek munkájában, a nevelési-oktatási intézmény vezetésében, a tisztségviselők megválasztásában. h) Megválasztása esetén tisztséget viseljen. i) Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. j) Személyét megbecsüljék, jogait tiszteletben tartsák, nevelő, oktatói tevékenységét elismerjék. k) Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként részt vehet helyi, regionális vagy országos, oktatással foglalkozó testületek munkájában. l) Saját óráiról - indokolt esetben - engedélyezheti egyes tanulók eltávozását. m)A külön rendelkezésben meghatározott módon és mértékben - az igazgató előzetes engedélye alapján - más oktatási intézményeknél, sportegyesületnél is vállalhat óraadást, mellékfoglalkozást. n) A pedagógus joga, hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelő-oktatói tevékenységét elismerjék (OT 19. §). A pedagógusok jogi védelme a) A pedagógus az oktató-nevelő munkája során a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy, ezért fokozott védelemben részesül. (OT 16. §. 3. bek.) b) Ha a pedagógust fiatalkorú (14-18 éves) sérti meg, és az eset súlyossága ezt indokolja, a feljelentéssel az igazgató útján a fiatalkorúak ügyészéhez kell fordulni. A pedagógusra vonatkozó etikai előírások a) Az iskola minden dolgozójának (közalkalmazottak), mind az iskolában, mind az iskolán kívül a közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást kell tanúsítson (Kjt. 39. §. (2.). b) A tanulóktól és hozzátartozóitól az apró figyelmesség (pl. virág, édesség stb.) kivételével semmi jogtalan előnyt, kölcsönt, ajándékot nem szabad elfogadni. c) A tanulókat személyes szolgálatra igénybe venni nem szabad. d) Az iskola tanára saját tanítványát magántanítványként díjazás ellenében nem taníthatja. 133

e) Az iskola pedagógusai, tanulói, továbbá ügynökök, üzletszerzők stb. az iskola területén kereskedelmi tevékenységet csak az igazgató engedélyével folytathat. f) Az iskola minden dolgozója köteles a szolgálati titkokat megőrizni, a nevelőtestület és az iskola tekintélyét megóvni. g) Iskolai dolgozó a tanulók pénzét csak akkor kezelheti, ha erre megbízást kapott, és a pénzkezelésére vonatkozó szabályokat köteles betartani. h) Az iskola berendezéseit, felszereléseit magáncélra igénybe venni csak az igazgató előzetes engedélyével szabad.

134

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ISKOLAI ÁLLOMÁNYÚ SZAKOKTATÓK

a) b)

c)

d)

e)

f)

A szakképzési minőségét döntően befolyásolja személyisége szakmai felkészültsége, tapasztalati tudása. A szakoktatók pedagógiai munkájukat az iskola gyakorlati oktatásvezetőjének (műszaki igazgató helyettesének) - operatív irányítása alapján végzik. Iskolai csoportokban gyakorlati oktatást végző szakoktatók emellett szakmai téren a terület műszaki vezetője útmutatását is tartoznak követni. A szakoktató köteles ismerni a szakmunkás- és szakközépiskolai képzésre vonatkozó jogszabályokat és az iskola Működési Szabályzatát, különös tekintettel a munkavégzés szempontjából fontos fejezetekre. Ismerje az intézet belső életét, éves munkatervét. Tartsa be és tanulóival is tartassa be a tanműhelyek és az iskola Házirendjébe, valamint tűzvédelmi és munkavédelmi intézkedési terveiben foglaltakat. Állandó feladatai mellett legjobb tudása szerint végezze el az igazgató vagy valamelyik helyettese által rábízott egyéb intézeti feladatokat is. (Iskola- és oktatásfejlesztés, tanulók felügyelete, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások szervezése, iskolai ünnepségek rendezése, valamint az oktatás és a közösség érdekében megkívánt egyéb feladatatok.) Minden tudásával állandóan törekedjen az iskola oktató-nevelő munkája színvonalának javítására. Ismerje jól a gyakorlati oktatást biztosító munkahelyeket. Az együttes nevelési ráhatás érdekében alakítson ki közvetlen jó munkakapcsolatot csoportja szakmai és közismereti tanáraival, a tanulók osztályfőnökével és az intézet más dolgozóival. Tegyen meg mindent szaktárgya szemléltető eszközeinek fejlesztéséért. Amennyiben a szakoktató elméleti oktató-nevelő feladatokra vagy osztályfőnökség ellátására is megbízást kap, tevékenysége során köteles betartani a tanárok, illetve az osztályfőnökök munkájára vonatkozó munkaköri leírásban foglaltakat is.

Feladatai az iskolai tanműhelyes oktatás esetén: a) Az oktató az oktatás megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az oktatás helyén és készítse elő a tervet a bevezető, gyakorló és befejező foglalkozások lebonyolításához. b) Naponta ellenőrzi, hogy csoportja tanulói az oktatás megkezdéséig alkalmas öltözetben és állapotban a gyakorlati oktatási helyen megjelentek. c) Gondoskodik róla, hogy a tanulók a tanműhely berendezéseit, gépeit, szerszámait és egyéb eszközeit a fontosabb óvórendszabályokkal egyetemben jól ismerjék és rendeltetésszerűen használják és tartsák tisztán. d) Havi rendszerességgel ismerteti tanulóival a munkavédelem fontosabb szabályait, melynek ismeretanyagát számon kéri és az ismertetés tényét a tanulók aláírásával dokumentálja. Gondoskodik arról, hogy tanulói minden 135

munkánál betartsák a szükséges kezelési és biztonsági utasításokat. Ennek érdekében minden új munkafeladat előtt aktuális balesetmegelőző foglalkozást tart a témával kapcsolatos munkavédelmi szabályok felidézésével. A balesetelhárítási szabályok helyes alkalmazásának gyakorlására, ezen kívül is minden alkalmat felhasznál. e) A gyakorlati oktatás során szemmel tartja és segíti a tanuló tevékenységét, ügyel a munkaidő minél produktívabb kihasználására. Megtanítja őket a kapott feladat szakszerű elvégzésére, a legkorszerűbb munkafogások alkalmazására és gondoskodik a szakelméletben tanultak gyakorlati alkalmazásáról. Ébren tartja szakmai érdeklődésüket és minden eszközt megragad a szakma megszerettetésére. f) Ügyel az anyag- és energia gazdaságos felhasználására, nevel a közösségi tulajdon megbecsülésére és védelmére. Segítő ellenőrzéssel és korrekcióval igyekszik megakadályozni a selejtes munkavégzést. g) A gyakorlati oktatási időben köteles a tanulói között tartózkodni, rövid távolléte esetén alkalmas megbízottról gondoskodni. h) A napi tevékenység végeztével értékeli a csoport és az egyes tanulók munkáját. Tervszerű és rendszeres megfigyelés alapján minden tantervi téma befejezése után elbírálja a tanuló teljesítményét és a megállapított érdemjegyeket havonta eljuttatja a tanuló ellenőrzőjén keresztül az osztályfőnökhöz. i) Az egységes követelmény érdekében az értékelési időszakot megelőzően ellenőrző munkákat szervez a csoportjában, melyen biztosítja a szakma más területén képzésben részesülők jelenlétét is. j) A tanulók gyakorlati oktatásról történt mulasztásairól értesíti az osztályfőnököt. Szükség esetén felkeresi a hiányzó tanulót. k) Külön megbízás nélkül is ellátja csoportjában a gyakorlati szakmunkás- és érettségi képesítő vizsgák előkésztésével és lebonyolításával kapcsolatos teendőeket. Ha műhelytermét gyakorlati vizsgához használják, köteles a vizsga alatt a helyszínen tartózkodva a vizsgabizottság és a vizsgázók rendelkezésére állni. l) Anyagi felelősséggel tartozik a gondozására bízott gépek, szerszámok, eszközök leltáráért, állagáért és karbantartásáért. Ha a tanműhelyes csoport üzemi körülmények között dolgozik, köteles a vállalat munkarendjéhez is alkalmazkodni és azt a gondjaira bízott tanulókkal is megtartatni. A gondtalan együttműködés érdekében igyekezzen jó személyes kapcsolatokat kialakítani a vállalat vezetőivel és dolgozóival, továbbá ismertesse meg tanulóival az üzem belső életét, gazdálkodási rendjét, tervszámait, fontosabb vezetőit stb. A szórványellenőrzéssel megbízott szakoktató fontosabb feladatai: a)

b)

Az egyéni munkahelyen foglalkoztatott tanulók irányításával és ellenőrzésével a gazdálkodó szervezet köteles felelős személyt megbízni a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésével. A gyakorlati oktatás irányításával és segítségével kapcsolatos tevékenység keretében rendszeres pedagógiai (módszertani) segítséget nyújt a gyakorlati oktatást ellátó személynek. 136

c) d)

Látogatásainak tapasztalatairól, gyakorlati oktatás helyzetéről feljegyzéseket, félévenként pedig írásbeli jelentést készít. Észrevételeit szükség szerint a szakoktatón kívül a vállalat illetékeseivel is közli. Ha az oktatás érdeke úgy kívánja, közvetlen felettese útján javaslatot tesz az iskolavezetésnek a tanulók kiegészítő gyakorlati oktatására, vállalatok közötti cseréjére, vagy a szükséges intézkedések megtételére.

A szakoktatók munkaidő beosztása és egyéb feladatai: A szakoktatók munkaideje heti 40 óra, melyből a munkahelyén 28 órát, szakközépiskolában 23 órát ténylegesen gyakorlati oktatással, vagy arányosan átszámítva más pedagógiai munkával köteles eltölteni. Az oktatási időn kívül fennmaradó un. felkészülési időben a szakoktató az alábbi feladatokat látja el: a) Felkészülés az oktatásra (tantervek, tankönyvek, szakmai- és módszertani segédletek, munkavédelmi utasítások stb. naprakész ismereteinek megszerzése, tanmenetek, foglalkozási vázlatok késztése, részvétel továbbképzéseken). b) A szükséges oktatási és a termeléssel kapcsolatos adminisztráció elvégzése (feljegyzések, értékelések készítése, csoportnapló naprakész állapotban való vezetése, tanulói munkanaplók ellenőrzése, bejegyzések az intézeti tanulmányi naplóba és a tanulók ellenőrzőjébe baleseti oktatások dokumentálása stb.). c) Előkészíti, illetve biztosítja az oktatás tárgyi feltételeit (rajzok, műveleti utasítások, lehetőleg produktív munkafeladat, anyagok, szerszámok, gépek- és mérőeszközök biztosítása stb.). d) Ellátja az oktatási időn kívüli megbízatásait, illetve az azokkal kapcsolatos feladatokat (korrepetálások, szakkörök, utazás a szórványterületre stb.). e) Igyekszik önképzés útján is naprakész felkészültséget biztosítani (szakmai és pedagógiai szakirodalom, folyóiratok olvasása, tapasztalatcserék, hospitálások, üzemlátogatások stb.). f) Aktívan részt vesz a szakmai munkaközösség és a tantestület munkájában. Az osztályfőnökkel együttműködve szervezi és ellenőrzi a tanulók foglalkozáson kívüli tevékenységét (szülői értekezleten való részvétel, családlátogatás, problémás esetekkel kapcsolatos intézkedések). g) Köteles az oktatás és az iskola érdekei figyelembevételével felettesei által rábízott, - szakmai felkészültségét meg nem haladó - esetekben is az iskola rendelkezésére állni, gondos és körültekintő munkát végezni vagy tanulóival végeztetni. Ha megbízatásai meghaladják a törvényes munkaidő-keretét, a tevékenységre megállapított egységszorzóval igényelheti túlórái elszámolását. h) Feladatai továbbá: a tehetséggondozás, a tehetséges tanulók benevezése és segítése az országos, városi és iskolai rendezvényekre pályázatfigyelés (szakmai, pedagógiai) hátrányos helyzetű tanulók feltérképezésében való aktív részvétel és a hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése 137

a szakma történetéhez kapcsolódó tárgyak, eszközök, dokumentumok összegyűjtése és rendszerezése sajtószemle (szakmai, pedagógiai, módszertani, oktatáspolitikai) szülőkkel való kapcsolattartás – tanműhelyi szülői értekezletek tartása továbbképzéseken való részvétel és az ott hallottak továbbadása az érintett szakoktatóknak belső továbbképzés keretében a pályaválasztási munka segítése (tanműhelyi „Nyitott Napok” rendezése, pályázatkészítés, értékelés a 9-10. osztályban az Életvitel és háztartási ismereten belül a technikafoglalkozásokon irányítsa a tanuló érdeklődését az iskolánkban elsajátítható szakmák felé (az adott szakma megismertetése) az iskola és az adott szakma reklámozása, megismertetése a külső környezettel üzemlátogatások, szakmai kirándulások szervezése pályaorientációs céllal, a végzősök szakmai tudásának elmélyítése és a munkahely keresés szempontjából. i) Részletes munkaidő-beosztását és munkaterhelését minden tanévben a tantárgyfelosztás határozza meg.

138

MUNKAKÖRI LEÍRÁS OSZTÁLYFŐNÖKÖK

Az osztályfőnököt a főhivatású pedagógus munkaviszonyban álló pedagógusai közül az igazgató megbízás alapján jelöli ki. Ezen feladat ellátásáért a Kjt. és Vhr. által meghatározott mértékű illetménypótlékban részesül. Az osztályfőnök feladatai a nevelés és oktatás terén: a)

b)

c)

d) e)

f)

g)

h)

i)

Elsőrendű feladata, hogy hangolja össze a nevelési tényezőket, ismerje meg alaposan tanítványai személyiségét, segítse személyiségük alakulását. Használjon fel minden lehetőséget, hogy fejlessze kötelességérzésüket, egymás iránti felelősségüket, segítőkészségüket, bírálatuk és önbírálatuk realitását. Az osztály közösségi nevelésében, közösséggé alakításában és fejlesztésében működjön együtt az osztály diák vezetőivel, ötleteivel és javaslataival segítse őket feladataik végrehajtásában, s használja fel segítségüket munkájában. Adjon segítséget, ötleteket a jó tanulási módszerek kialakításához, a munkafegyelem javításához, neveljen a munka szeretetére, megbecsülésére, s szorgalmazza az egészséges életmód kialakítását, különös gonddal a káros szenvedélyek elleni harcra. Koordinálja és segítse az osztályban tanító tanárok, szakoktatók munkáját, tapasztalataikat rendszeresen beszéljék meg. Építsen ki aktív pedagógiai kapcsolatot a szülőkkel, a családdal, a tanulók oktatásában-nevelésében közreműködőkkel (családlátogatás, szülői értekezletek). Teremtse meg a velük való találkozás és együttműködés formáit. Az osztályban működő szülő szervezet elnökével helyetteseivel tartsa a kapcsolatot az osztályt érintő fontos kérdésekben. Tájékoztassa a szülőket az iskola célkitűzéseiről, a tanulók magatartásáról, általános tanulmányi munkájáról, az iskolai rendezvényekről, s az iskolával kapcsolatos egyéb fontos dolgokról többször is. Tartson félévenként szülői értekezletet, indokolt esetben végezzen családlátogatást, igyekezzen megismerni a tanulót "munka közben" is (gyakorlati foglalkozások, tanműhelyi munkák), tartson rendszeres kapcsolatot a szakoktatókkal, hívja meg őket szülői értekezletekre, tanműhelyi látogatás a szülők részéről. Kísérje figyelemmel az osztály tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét, egészségi állapotát (tüdőszűrő, iskolafogászat, általános orvosi vizsgálat figyelemmel kísérése, lebonyolítása), munkafegyelmét. Törekedjen az igazolatlan mulasztások, késések megelőzésére, illetve csökkentésére. Amennyiben a hiányzások a megengedett mértékét meghaladják, azt köteles jelenti az iskola vezetésének és a szülőt levélben értesíteni, a tanuló életkorától függően a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének jelenteni. Fordítson különös gondot a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett körülmények között élő, nevelési nehézséget okozó tanulók feltérképezésére, 139

beilleszkedésük segítésére. Ebben működjön együtt az ifjúságvédelmi felelőssel (kötelező családlátogatás), valamint az iskola szociálpedagógusával és iskolaorvosával. j) A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére neveljen, lehetőség és igény szerint szervezzen tanulmányi, művelődési jelleggel, valamint közös színház- és tárlatlátogatást. k) Aktívan vegyen részt az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segítse az ötleteivel, javaslataival. l) Az osztályfőnök az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat is ellát: az osztály- és szakcsoport naplókat előírás szerint kiállítja és vezeti, a bejegyzéseket figyelemmel kíséri és ellenőrzi. Kiállítja és vezeti a tanulók anyakönyvi lapjait, bizonyítványát, A tanulók ellenőrző könyvének rendszeres és pontos vezetését figyelemmel kíséri, a szülőket időben tájékoztatja az őket érintő dolgokról. Számon kéri a tanulók gyakorlati munkahelyről beküldött magatartás, szorgalom és gyakorlati osztályzatait, a mulasztásokat, s azokat az osztálynaplóba bevezeti. Számon tartja a tanulók iskolán kívüli elfoglaltságait, a bejáró tanulók szabad idejének kihasználását. Minden hónap 3-ig leadja az igazolatlanul mulasztók nevét és óraszámát a titkárságon. m) Javaslatot tehet a tanulók jutalmazására és fegyelmi felelősségre vonására. n) A tanulókat mozgósítja iskolai rendezvényeken, felel saját osztályáért, felügyeletet gyakorol. Szervezzen tanulmányi kirándulásokat az osztályokban tanuló diákok anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével, a tanulókat tanító gyakorlati oktatóval közösen. o) Írjon pályázatot az anyagi lehetőségek felkutatására a diákönkormányzathoz, az iskolában működő kulturális alapítványhoz.

140

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK

A munkaközösség tagjai által tanévenként választott vezető. Tevékenységéért a 138/92.(X.8.) 15. §.c pontban meghatározott mértékű pótlék jár. 1. Feladata: A munkaközösség tagjai pedagógiai, pszichológiai módszertani kultúrájának fejlesztése továbbképzések és önképzés formájában. b) Szervezi a mk-en belüli tapasztalatcseréket bemutató foglalkozások, elméleti továbbképzések formájában. c) Sajtószemle keretében a legfrissebb információk közreadása, megvitatása. d) Naprakész információk átadása a munkaközösség tagjainak. e) A mk. éves programjának összeállítása a tagok javaslatai alapján (minden tanév szeptember 15-ig). f) Pályakezdő kollégák, új munkatársak munkájának, beilleszkedésének segítése. g) Az iskolavezetésben a mk. tagjainak érdekvédelme, munkájuk korrekt megítélése, jutalmazás, büntetés esetén véleményalkotás. (Véleményalkotását óralátogatásokkal, bemutató foglalkozások szervezésével erősítheti.) h) Az adott tanévet megelőzően a tantárgyfelosztás kialakításának segítése. i) A mk. vezető segíti a tanév előkészítését, az új képzési, oktatási, nevelési feladatok megvalósítását. j) A megjelenő tankönyvjegyzék alapján segíti a szükséges tankönyvek kiválasztását, a tankönyvrendelést. k) Szervezi és segíti az iskola szemléltető anyagainak bővítését, korszerűsítését, koordinálja a dologi feltételrendszer fejlődését. l) Figyelemmel kíséri a területi és az országos továbbképzéseket, azokat egyezteti a munkaközösség tagjaival. Az ilyen jellegű képzések tapasztalatait mk. ülésen megtárgyalják. m) A beiskolázás időszakában segíti a pályaválasztási munkát. n) Gondoskodik a mk. szakterületéhez tartozó tantárgyak körére vonatkozó tanítási koncepciók és követelményrendszerek kialakításáról, fejlesztési munkáinak összehangolásáról. o) Az iskola tanórán kívüli tevékenységének segítése. p) A tanulók különböző szintű versenyekre való felkészítésének segítése. benevezésének. a)

141

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖNYVTÁROSTANÁR

Munkaidő: heti 40 óra Az iskolai könyvtárat könyvtárosi és pedagógiai végzettséggel rendelkező függetlenített könyvtárostanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok: a) b) c) d) e) f) g) h)

Az iskola igazgatójával, és nevelőtestületével elkészíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét. Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót készít, tájékoztatja a tanárokat a tanulók könyvtárhasználatáról. Jelentéseket készít a könyvtár fejlődésében bekövetkezett változásokról, a könyvtári szükségletekről. Elkészíti a könyvtári statisztikát. Alkalmanként állományellenőrzést végez a gyűjtemény alakulásáról, a költségvetésről, az olvasószolgálati tevékenységről. Javaslatot ad a költségvetés tervezéséhez. A könyvtári iratok kezelését a működési szabályzatban rögzített módon végzi. Részt vesz szakmai, nevelési és munkaközösségi értekezleteken, továbbképzéseken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja.

Állományalakítás, feltárás, állományvédelem: a) b) c) d)

e) f) g) h) i) j)

Végzi az állomány folyamatos és tervszerű gyarapítását. Nyilvántartást vezet a megrendelésekről, a költségvetés folyamatos felhasználásáról. Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat. Az iskola oktatási nevelési programját kell alapul vennie az állomány alakításában. Ismernie kell a felhasználók oktatással kapcsolatos igényeit, biztosítani kell a különböző forráseszközök megfelelő választékét az oktatáshoz és a tanórán kívüli tevékenységekhez. Biztosítania kell az állomány bibliográfiai adatainak a hozzáférhetőségét. A könyvtár katalógusait folyamatosan építi, gondozza, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi. Folyamatosan kivonja az állományból az elhasználódott dokumentumokat. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy a soron kívüli leltározást, elvégzi annak adminisztratív teendőit. 142

k)

Gondozza a letéteket.

Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok a) b) c) d) e) f)

g) h) i)

Lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos helybenhasználatát, végzi a kölcsönzést. Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, ehhez szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást, szükség szerint témafigyelést végez. Ajánló bibliográfiákat készít a műveltségterületek igényei szerint, tanulmányi versenyek, ünnepélyek megtartásához. Segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát. A könyvtár gyűjteményében nem található, de szükséges dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzés keretében, a kérő által viselt költségek mellett, beszerzi. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri az előjegyzéseket és a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. A szaktanárokkal közösen összeállítja a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. A tanulók számára könyvtári klubot működtet.

Könyvtárpedagógiai tevékenység: a)

b) c) d) e)

f)

A nevelőtestület igényeit, a pedagógiai programot és a NAT könyvtárinformatikai műveltségterületének előírásait figyelembe véve elkészíti a könyvtárpedagógiai programját. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. Részt vesz a NAT műveltségterületeire épülő tantervek, tanmenetek kiegészítésében, módosításában. Biztosítja a szaktanároknak és a tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait. A könyv és könyvtárhasználati ismeretek tanításán túl feladata még a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások ütemezése, előkészítése.

A könyvtár nyitva tartása: a) b)

c)

Heti minimum 22 óra, de általában napi 5 órás a kölcsönzési idő, tehát heti 25 órában tart nyitva a könyvtár. A könyvtár ügyvitelével, az állományalakítás, állományfeltárás és állományvédelem teendőivel, a könyvtári rend biztosításával, heti 13 órában kell foglalkoznia. A fennmaradó munkaidő a felkészülés, a dokumentumpiacon való tájékozódásra fordítható. 143

d)

A könyvtári informatika órák a tanulócsoportok számára órarendileg meghatározott időben, a szakórák a szükségszerűség szerint kerülnek megszervezésre a napi munkaidőben, a fenti tevékenységek idejében.

144

MUNKAKÖRI LEÍRÁS DIÁKKÖRVEZETŐK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

a)

b)

c) d) e)

f)

g)

Az intézmény pedagógusa a tanulók igénye alapján és az iskola lehetőségeit figyelembe véve diákkört, szakkört, öntevékeny aktív diákcsoportot, sportkört szervezhet (min. 10 fővel), amelynek célja a tanulók ismereteinek bővítése, a szabadidő hasznos kihasználása, az egyéni képességek, a tehetség, az érdeklődés fejlesztése, az önnevelés segítése. A diákkörvezetőnek törekednie kell az általa irányított diákkörben olyan csoportnorma kialakítására, amelynek a kijelölt célok megvalósítását szolgálják. Adjon lehetőséget a szakkör tagjainak szabad és kulturált vélemény nyilvánításához, eltérő nézetének megfelelő indoklásához. A diákkörvezető felelős azért, hogy a beindított diákkör működési feltételei biztosítottak legyenek. Segítse az új tagok belépését, a diákkör propagálását, bővítse továbbfejlődésének lehetőségeit. A diákkörvezető köteles a diákkör rendszeresen megtartott foglalkozásairól diákköri naplót vezetni, melyben feltünteti: a diákköri tagok létszámát, a diákkörön belül tisztséget vállalók neveit, a foglalkozás idejét, témáját, a résztvevők létszámát, a kiemelkedően dolgozók nevét. A diákkörvezető joga, hogy a diákkör tagjaival közösen döntsön a tanulók jutalmazásáról, büntetéséről. Felmerült probléma esetén a tanuló diákkörből való kizárásáról. A diákkörvezető félévenként beszámol saját és az általa vezetett diákkör munkájáról a nevelő testületnek, valamint felkérés szerint az iskolatanácsnak, illetve az iskolaszéknek, a tanév végén pedig írásban értékeli az eltelt időszakot. A nevelőtestület előtt tanév végén az egész évben végzett munkáról adjon számot.

145

MUNKAKÖRI LEÍRÁS AZ ISKOLAI IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS

Az ifjúságvédelem az iskola pedagógiai tevékenységének szerves része. A tantestületi tagok közül megbízott ifjúságvédelmi felelős mind az iskolavezetésnek, mind a tantestületnek, a szülői közösségeknek szakmai tanácsadója, az igazgató megbízása szerint az ifjúságvédelmi munka szervezője, ügyintézője. Összekötő szereppel rendelkezik a gyermek-szülő, gyermek-pedagógus, szülő-iskola kapcsolatában. Célja: a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében, együttműködés a különböző szakemberekkel. Főbb feladatai: a)

b) c) d) e) f)

g)

h)

i)

Áttekinthető, a mindenkori előírásoknak megfelelő és élő nyilvántartást, dokumentációt vezet az ifjúságvédelmi esetekről és azok kezelési módjáról. Környezettanulmány készítése indokolt esetben. Minden tanév elején mentális felmérést készít a segítségadás érdekében. A felmérő alapján egyéni esetkezelésekre nevek regisztrálása. Segíti a hátrányos, többszörösen hátrányos, veszélyeztetett tanulók differenciált tankönyvellátását, szociális támogatását a helyi önkormányzat által. Figyelemmel kíséri a nevelőszülőknél élő, illetve volt vagy jelenlegi állami gondozott gyermekek fejlődését, ellátottságát és nevelését. Kapcsolatfelvétel a Kisebbségi Önkormányzat tagjaival és demokratikus együttműködés megoldása. A kapcsolatos folyamatos ápolása. Az iskolánkból bármi okból kimaradt vagy eltávozott, veszélyeztetettként nyilvántartott tanuló további sorsát mindaddig figyelemmel kíséri, amíg beiratkozik más közoktatási intézménybe, illetve állandó munkát vállal. Ha ezek egyike nem valósul meg, erről a gyámhatóságot kell értesíteni! Rendszeres kapcsolatot tart a gyermekek érdekeit képviselő szervekkel, így a gyámhatósággal, a rendőrséggel, Családsegítő és Gondozási Központtal (gyermekjóléti szolgálat), Nevelési Tanácsadóval, ANTSZ-szel, Drogambulanciával. A tanuló érdekében a megfelelő szakintézményeknél, társadalmi, hatósági szerveknél kezdeményező lépéseket tesz (vélemény, jelzés, jelentés adása, tájékoztatás). A tantestület tagjaival, az osztályfőnökökkel, a szakoktatókkal közösen, együttműködve szorgalmazza a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség megszüntetését, ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tart az érintett tanuló családjával. Esetmegbeszélő teamet hoz létre egy adott probléma megoldása érdekében és a teamnek maga is tagja. A teamnek mindazok tagjai, akik a tanulók problémájában segítséget tudnak nyújtani. 146

Szorgalmazza a belső továbbképzéseken, a munkaközösségi üléseken, szülői értekezleteken, a pszichológiai felvilágosító munkát. Ezekre szakember segítségét kérheti. k) Propagálja és terjeszti az ifjúság- és gyermekvédelmi szempontokat, az e témában megjelent törvényeket, rendeleteket, szakirodalmat, módszereket. Ezek hozzáférhetőségét lehetővé teszi. l) Lehetőség szerint figyelemmel kíséri és kihasználja a pályázati lehetőségeket (Soros Alapítvány, etnikai kisebbség stb.). m) Részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelmi továbbképzéseken, megbeszéléseken, értekezleteken. n) Kezdeményezi a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő tanulók, segélyezését és családlátogatását. o) Kezdeményezi a rászoruló tanulók tanulmányi segítését (korrepetálás, felzárkóztatás, pótló foglalkozások szervezése ... stb.). p) Életviteli segítséget nyújt az érintett tanulóknak (kedvezményes étkeztetés, ingyen munkaruha ... stb.). q) Anyagi segítségnyújtást kezdeményezhet a rászoruló gyermekeknek és családjaiknak (alap- és szakosított ellátások). Ugyanakkor a nevelőtestülettel összefogva segíti a rászoruló tanuló családját folyamodvány, kérelem stb. írása, eljárás, hivatalos ügyek intézése terén. Tájékoztatja a szülőket arról, hogy problémájuk esetén melyik intézményhez fordulhatnak. r) Egészségügyi ellátását kérheti az arra szoruló tanulóknak az iskolaorvosnál. A tanuló egészségi állapotának függvényében könnyített testnevelést vagy testnevelés alóli felmentést kérhet. s) Részt vesz a ruhagyűjtési és egyéb gyűjtési akcióban és tájékoztatja a szociálisan rászoruló tanulókat a ruhaválasztás lehetőségéről, melyet bizalmasan kezel. t) Kezdeményezi a családlátogatásokat, környezettanulmányokat azoknál a tanulóknál, ahol erre intő jelek utalnak, vagy a tanulóról külső szervek érdeklődnek. u) Részt vesz a drog- és bűnmegelőzési programok szervezésében. v) Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. w) Kezdeményezi az osztályfőnöki órák keretében egészségnevelési, mentális előadások megtartását szakelőadókkal. x) A megbízott ifjúságvédelmi felelős a végrehajtási rendeletnek megfelelően végzi a munkaköri leírásban foglaltakat. j)

147

MUNKAKÖRI LEÍRÁS OKTATÁSTECHNIKUS

Munkajogilag közvetlen felettese az intézet igazgatóhelyettese. Neki tartozik elszámolással munkaidejéről, munkájáról, tőle kaphat közvetlen utasítást. Munkaideje heti 40 óra, részben rugalmas időbeosztással. Alkalmazására vonatkozó egyéb feltételeket a Kjt., illetve a Vhr. tartalmazza. Törekedjen arra, hogy a tanítási időben lehetőleg az intézetben tartózkodjon. Fő feladatai az alábbiakban határozhatók meg: Az iskola audiovizuális eszközeinek nyilvántartása, szükséges karbantartása. Feladata az iskola tájékoztató és egyéb közleményeinek elkészítése, sokszorosítása. c) Iskolai rendezvények műszaki feltételrendszerének biztosítása. (ünnepségek, tanévnyitó, elsősavató klubfoglalkozások, fenyőfa ünnepség, szalagtűző ünnepség és bál, tanévzáró ünnepség, vetélkedők, versenyek). d) Közreműködjön a tanórák előkészítésében, feladatlapok, felmérő lapok sokszorosításával, oktatástechnikai eszközök beállításával, kísérletek előkészítésében. e) Törekedjen a meglévő eszközök minél jobb kihasználására. Adjon segítséget a tantestület részére az oktatástechnikai eszközök szakszerű kezelésének megtanulásához. Szükség esetén a nagyértékű és túlzottan bonyolult eszközöket üzemeltesse. f) Adjon segítséget a pedagógus kollégáknak oktatástechnikai ismerethordozók, szemléltető anyagok készítésében. (fotók, diák, videófelvételek, hangfelvételek, másolatok). Törekedjen önálló média készítésre. g) Kísérje figyelemmel az oktatástechnikai ismerethordozók megjelenését, forgalmazását. Segítsen az igények felmérésében és beszerzésében. (Írásvetítő fólia, CD-k stb.) h) Az iskolai audió- és video médiaanyagának kezelése az állomány fejlesztése. i) Kezdeményezze, illetve vegyen részt az iskolai telekommunikációs hálózatok (telefon, számítógép, vagyonvédelmi berendezés stb.) és eszközök beszerzésében és telepítésében. j) A javíthatatlan, elhasználódott vagy teljesen elavult technikai eszközök selejtezésére tegyen javaslatot, szükség esetén pótlásukról gondoskodjon. k) Felelős a diák-stúdió működtetéséért, a bemondók és a technikusok képzéséért, eligazításáért. Törekedjen a stúdióban tevékenykedő tanulók közötti csoportnorma kialakítására, a fegyelem betartatására és a stúdió műsorrendjének kialakítására. l) A tanulókhoz fűződő viszonyát a korrektség, a fegyelmezettség, a tizenéves korosztályhoz fűződő megfelelő, az iskolai normákat szem előtt tartó kapcsolat jellemezze. m) Anyagi felelősséggel vigyáz mindazon eszközökre, amelyek leltár szerint a nevén vannak. a) b)

148

n)

Munkaterületén tartson kapcsolatot más intézményekkel, lehetőség szerint támogassa azok munkáját, de mindenkor tartsa szem előtt a kölcsönösség elvét, hogy ezekből a kapcsolatokból az iskolának kára ne származzon!

Az intézet számítástechnikai kultúrájának fejlesztése: Az oktatástechnikus munkaidejének egy részét a rendszergazda irányítása mellett az iskolai számítástechnikai eszközök fejlesztésére, karbantartására fordítsa. Ez irányú feladatai: a)

b)

c)

d)

Segítse az iskolai szoftverállomány (vásárolt, szabad- és demo-verziók) kezelését, karbantartását, leltár szerinti naprakész nyilvántartását, a tantestület dolgozóinak folyamatos informálását az állomány alakulásáról, az igények nyilvántartását és tegyen javaslatot az iskola gazdasági vezetése felé azok beszerzésére. Kísérje figyelemmel a számítástechnikai eszközök, rendszerek fejlődését, az oktatásban is szükséges állandó és használható eszközök és programok kínálatát. Lehetőség és szükség szerint segítse az iskolai szintű adminisztrációs munkát, melyeket a számítástechnikai környezetben gyorsabban és jobb minőségben lehet elkészíteni (táblázatok, nyomtatványok, statisztikák készítése, órarend összeállítása, plakátok kiírása, hirdetések, meghívók, szóróanyagok, suliújság stb. számítógépes szerkesztése, sokszorosítása). Fegyelmileg felelős az iskola jogtiszta szoftvereinek illetéktelenekhez jutásának megakadályozásáért.

149

MUNKAKÖRI LEÍRÁS SZOCIÁLPEDAGÓGUS

Munkáját részmunkaidőben látja el. Napjainkban elterjedőben van a deviancia, mint antiszociális jelenség. Ez a jelenség nemcsak a felnőtteknél figyelhető meg, hanem a gyermekek, az ifjúság körében is. A fiatalok könnyebben sebezhetőek, nagyon érzékenyek. Naivságukkal belesodródhatnak olyan kortárscsoportokba, ahol elfogadják, megérték, viszont rengeteg baj okozójává válik. A folyamatosan kialakuló problémáik többségét nem vagy csak nehezen tudják megoldani. Ha jelen van a szupportív támogató háló (pl. család), akkor legtöbbször a probléma zökkenőmentesen megoldódik. Ha ez nincs meg, akkor lép helyébe a mesterséges támogató erők egyike: a szociálpedagógus munkája, mely az elsődleges prevencióban valósul meg. Munkájának célja: segíteni a klienst abban, hogy képes legyen a problémáját önerőből megoldani. Főbb feladatai: a)

b)

c) d) e) f) g) h)

i)

j)

k)

Minden tanév elején felmérést készít a gyermekek szociális helyzetéről, amelyről áttekinthető nyilvántartást, dokumentációt vezet, melyet az Etikai Kódex elveinek betartásával bizalmasan kezel. A tantestület tagjaival, az osztályfőnökökkel, a szakoktatókkal közösen, együttműködve szorgalmazza a hátrányos, többszörösen hátrányos helyzet és veszélyeztetettség megszüntetését, ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tart az érintett tanuló családjával. Környezettanulmány készítése, mely - igény szerint az osztályfőnökkel történő családlátogatás alkalmával történik. Anyagi segítségnyújtást kezdeményezhet a rászoruló családoknak (alap- és szakosított ellátások kezdeményezése az érintett hivataloknál). Szociális ellátások számbavétele (étkeztetés, tankönyvvásárlás stb.). Az etnikumhoz tartozó tanulók számára biztosítja az egyenlő esélyekhez való hozzájutást. Fellép a diszkrimináció ellen. Minden gyermek személyiségfejlődésének biztosítása és személyiségének tiszteletben tartása, mert mindig tiszteletben kell tartani az egyszer és megismételhetetlen életet élő embert, még ha az vétkesnek is látszik cselekedeteiben. Szociometriai felmérés készítése minden 9. osztályban félévente egyszer és egyéb pedagógiai vizsgálat, felmérés, kutatás készítése minden 9-12. osztályban az aktuális témától függően. Rendszeres kapcsolatot tart a gyámhatósággal, rendőrséggel, Családsegítő Központtal, Nevelési Tanácsadóval és minden olyan intézménnyel, amely a gyermekek és családjaik ügyében járnak el. Részt vesz a gyermek és ifjúságvédelmi továbbfejlesztéseken, megbeszéléseken, értekezleteken.

150

Közvetít gyermek-gyermek, gyermek-iskola, szülő-gyermek és szülő-iskola között. m) Ha szükséges, tanulók, szülők jogainak érvényesítése, megóvása, segíti a diákok, diákcsoportok érdekvédelmét. n) Napi rendszerességgel ügyeletet tart az iskola tanulói, dolgozói és a szülők részére egyéni esetkezelések és családgondozás keretében, segíti a pedagógusok munkáját, tanácsokkal, információkkal látja el őket az etikai kódex elvének betartásával, meghallgatja problémáikat, megoldásokat keres a konfliktushelyzetek rendezésére. o) Együttműködik más intézmények (ált.iskolák) gyermekvédelmi felelőseivel az esetek felderítésében, szoros munkakapcsolatot alakít ki az általa gondozott gyermekek osztályfőnökeivel, az érintett pedagógusokkal feladatokat osztanak meg egymás között a gyermek ellátásában, speciális problémáinak kezelésében. p) Felveszi a kapcsolatot iskolánk leendő 9. évfolyamos tanulóinak általános iskolai osztályfőnökeivel, hogy tájékozódjon a tanulók szociális helyzetéről. q) Közvetítő szerepkört tölt be az egyes gyermekek gondozása közben érintett ellátó intézmények és az oktatási-nevelési intézmény munkatársai közt, ha ez szükséges, összehívja és vezeti az érintett felekből álló problémamegoldó teamet. r) Egyéni és csoportos gyermekfoglalkozásokat szervezhet és/vagy működtethet: tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egyéni és csoportos korrepetálása, annak megszervezése, beilleszkedési zavarokkal küzdő segítő kortárscsoport klubszerű működtetése, szülő és pedagóguscsoportok szervezése más szakemberek vezetésével, táborok nyaraltatás szervezése és lebonyolítása szociálisan rászoruló gyermekeknek, önsegítő csoportok létrehozásának kezdeményezése. s) Drámapedagógiai csoportok szervezése. t) Esetmegbeszélő team létrehozása az érintett pedagógusokkal egy adott probléma keretében. u) Könnyített tornát vagy torna alóli felmentést kérhet a tanuló egészségi állapotának függvényében. l)

151

MUNKAKÖRI LEÍRÁS DIÁKÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ PEDAGÓGUS

Munkáját, munkaidő-beosztását az iskola érdekei szerint a heti kötelező munkaidőn belül önmaga határozza meg. Az általános ig.h. beosztottjaként irányítja, ellenőrzi, segíti a tanórán kívüli munkát. Diákmozgalmat segítő pedagógusként a diákönkormányzat színtereinek működését, kulturális nevelőtanárként az iskola kulturális programjait, szabadidő szervezőként a tanulók sokszínű diákéletének kialakítását, szabadidő célszerű hasznosítását, pedagógiai asszisztensként az osztályfőnökök munkájának neveléssel kapcsolatos területét segíti, szervezi, ellenőrzi, irányítja. Betartja és betartatja a diákönkormányzat OT-hez és a Vhr.-ben alkalmazkodó SZMSZben befektetett működési rendjét, szerveinek jogkörét és kapcsolatrendszerét. Konkrét feladatai: a) b)

c)

d) e)

f)

g) h) i)

Fő feladata a tanuló-érdekvédelem és jogorvoslás. Az adott tanév elején - az éves munkaterv mellékleteként - létrehozza a diákönkormányzati programtervet (munkatervet, rendezvénytervet), mely tartalmazza az iskola hagyományos programjait, havonkénti lebontásban a diákkörök szerveződését, a különböző évfordulókat stb. a tanulók és a tantestület véleményei alapján. A diákönkormányzat munkáját a Diáktanács (DT) hangolja össze, melynek tisztségviselőit a tanév első hónapjában segít megválasztani, hasonlóan az osztályok munkáját irányító osztálydiákbizottságok tisztségviselőihez, majd regisztrálja a megválasztott tisztségviselőket. Belső vezetői továbbképzést szervez az osztályokon belül kialakult ODB felelősök körében. Segíti a DT és az ODB-k döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jogainak érvényrejutását, érdekvédelmi funkcióiknak megvalósulását. Heti rendszerességgel információkkal látja el az osztálydiákbizottság (ODB) tagjait. A tanév folyamán elősegíti a betervezettek szervezését, kivitelezését, megvalósítását. Folyamatosan egyeztet a diákkörvezetőkkel, osztályfőnökökkel és figyelemmel kíséri diákkörök, valamint az osztályok tevékenységét. Kiemelten kezeli az egészségnevelési és a környezetvédelmi hónapokat és munkát. Szorgalmazza a tanulók egészséges életmódjának kialakítását, az ezirányú szemléletváltást. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulmányi munkához kapcsolódó vetélkedők, versenyek szervezését. Kezdeményezi az ezeken való aktív munkát. Figyeli és aktuális információkkal ellátja a "suli-rádió" adásait, a Diákhíradót (faliújságot és iskolaújságot). Gondoskodik a tanulók speciális, korrekt és sokoldalú tájékoztatásáról az iskola oktatóépületében és a tanműhelyekben lévő különböző vitrinek, faliújságok, tájékoztató táblák és a rádió segítségével. 152

Elősegíti az iskola diáklapjának, a "DIÁXÁJ" rendszeres megjelenését. Törekszik a hagyományápoló rendezvények színvonalas megszervezésére, megszerveztetésére. (elsősavató, klubfoglalkozások, diáknap, szalagavató, ballagás) l) Igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni a város középiskoláinak hasonló feladatokat ellátó kollégáival egy leendő Városi Diákszövetség létrehozása érdekében. m) Résztvevője azoknak az értekezleteknek, tájékoztatóknak, megbeszéléseknek, melyek témája a diákönkormányzati munka. n) Köteles ismerni és figyelemmel kísérni az iskolai diákönkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, rendeleteket utasításokat. o) Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és maga is ír pályázatokat. p) Résztvevője az iskola Fegyelmi Bizottságának, segíti annak munkáját, ahol fő feladata az érdekvédelem. q) Segíti az iskola pedagógiai programjának tanórán kívüli tevékenységre vonatkozó részének kialakítását, megvalósulását. r) Jogosult javaslattal élni a diákönkormányzatban dolgozó diákok jutalmazására, értékelésére. s) Figyelemmel kíséri a diákönkormányzati és a munkát segítő módszertani anyagok fejlesztését. t) Anyagi vonatkozású, pénzügyi döntéseket igénylő kérdésekben köteles az általános igazgatóhelyettessel és a gazdasági igazgatóhelyettessel egyeztetni. u) Tevékenységéből és a diákönkormányzati tanórán kívüli munka területén betervezettek megvalósításáról félévenként köteles a tanulók, a diákkörvezetők, és az osztályfőnökök véleményeinek figyelembe vételével jelentést készíteni (ideje az adott tanév februárja és júniusa). j) k)

153

MUNKAKÖRI LEÍRÁS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI RENDSZERGAZDA

2001. január 1-től az intézmény fenntartója 1 fő hivatásos számítástechnikai rendszergazda alkalmazását teszi lehetővé az iskolában. A számítástechnikai rendszergazda oktatást, pedagógiai munkát segítő technikai dolgozó. Bérének, juttatásainak megállapítása a közalkalmazotti bértábla alapján történik. Az iskola szervezeti rendszerében a mindenkori műszaki igazgatóhelyettes beosztottja. Heti munkaideje: 40 óra. Munkaköri feladata a következő tevékenységek elvégzése, feladatok ellátása: a) b)

c)

d) e) f)

g)

h) i)

Alakítsa ki az iskola számítógépes hálózag rendszerét. Az iskola számítógépes hálózata nem csak az iskolai erőforrások elérését tegye lehetővé, hanem a világhálózat szolgáltatásait is minél több gépről érhessék el a felhasználók (tanulók és dolgozók) Biztosítsa az iskola informatikai rendszerének zavartalan működését, rendszeresen végezze el a szükséges karbantartási munkákat, hárítsa el az esetleges hibákat. Határozza meg a fejlesztési, karbantartási egyeztetés után a szükséges hardver és szoftver elemeket, és szerezze be, illetve helyezze üzembe őket. Kísérje figyelemmel az iskola számítógépes szaktantermi tanulószobáinak működését, segítse a kollégák ez irányú munkáját. A tanítási év szorgalmi időszakának végén valamint a tanév nagyobb szüneteiben végezzen teljes körű karbantartást, javítást a rendszeren és a hálózaton. Meghatározott időközönként készítsen korrekt, átlátható leltárt az iskola hardver és szoftver állományáról egyaránt. Ezt az évi nagy karbantartás idején az új beszerzéseknek és az amortizációnak megfelelően aktualizálja. Segítse az intézmény által készített publikációk, anyagok szerkesztését, megjelenését. Biztosítsa az iskolához tartozó tanműhelyek (Központi Tanműhely, Ruhaipari Tanműhely) számítógépeinek zavartalan működését, rendszeresen végezze el a szükséges karbantartási munkákat, hárítsa el az esetleges hibákat.

A fenti tevékenységi kör tanévenként felülvizsgálható, és a tanév céljainak megfelelő kiegészítésekkel lehet ellátni.

154

MUNKAKÖRI LEÍRÁS DIÁKSPORTKÖR ELNÖK

Feladatai: irányítja az iskolai diáksportkör tevékenységét munkáját az iskola igazgatójának ellenőrzése alatt, az általános igazgatóhelyettessel egyeztetve látja el c) munkáját egy fő gazdasági vezető segíti d) megfelelő szakmai kapcsolatot alakít ki az országos, megyei és városi szervekkel (Városi Ifjúsági és Sportbizottsággal) e) bővíti a kapcsolatot a városi megyei középfokú intézményekkel, általános iskolákkal f) lehetőség szerint szervez házi és egyéb sportversenyeket, vetélkedőket, melyek lebonyolítását időben készíti elő g) felméri a tanulói igényeket és ezek alapján irányítja a DSK szakosztályainak megalakulását h) irányítja az iskola sportéletét, különös tekintettel a házibajnokságokra i) lehetőség szerint végez és végeztet tehetséggondozást j) minden tanévben szeptember végéig felméri és felméreti a gyógytestnevelésre kötelezett tanulók létszámát és számukra gyógytestnevelési foglalkozást szervez k) segíti a DÖK éves munkatervének, benne a sportesemény-naptár összeállítását l) tervező munkáját a koordinálás, a tényleges szervező tevékenység, az ellenőrzés, értékelés egészíti ki az iskolai sportélet minden területére kiterjesztve m) elkészíti és évente felülvizsgálja a tornaterem, a kondícionáló terem házirendjét, gondoskodik az eszközök szakszerű használatáról, tárolásáról n) minden tanév elején felülvizsgálja testedzéshez szükséges felszerelését, szükség esetén javaslatot tesz beszerzésekre o) félévente áttekinti a szertárak tematikus rendjét p) rendszeresen figyeli a sporttal kapcsolatos pályázatok kiírását, elehetőség szerint pályázatokat készít q) összefogja, irányítja, felkészíti, továbbképzi a DÖK sportfelelőseit (ODB-s sportfelelősök), ezáltal is szervezettebbé teszi az iskolai élet ezen területét, r) szakmai, módszertani továbbképzésekre eljár, az ott hallottakat kollégáinak tapasztalatcsere formájában továbbítja. a) b)

155

MUNKAKÖRI LEÍRÁS SZABADIDŐ-SZERVEZŐ

Munkaideje: heti 40 óra Napi munkaidő: rugalmasan az aktuális feladatokhoz, rendezvényekhez, problémákhoz igazoldó (munkaidejét jelenléti íven vezeti) Munkáját az általános igazgatóhelyettes irányításával végzi. A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és tanulók szabadidőszervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen: a) az iskola pedagógusai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor) b) a Nevelési pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról c) a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése d) a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése e) az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése f) az egészséges életmódra nevelés, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése, együttműködve az egészségnevelő pedagógussal g) az iskolai hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése h) a hazai és a külföldi tanulmányi utak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatok munkáját segítővel: a) mint ifjúságvédelmi munkát segítő tagja az esetmegbeszélő teamnek, közreműködik a hátrányos helyzetű tanulók szabadidő szervezésében b) mint DÖK munkáját segítő elősegíti az iskola diáklapjának, a „DIÁXÁJ”-nak a rendszeres megjelenését, törekszik a hagyományápoló rendezvények színvonalas megszervezésére, megszerveztetésére (elsősavató, szalagavató, ballagás, klubfoglalkozások, diáknap…) c) résztvevője azoknak az értekezleteknek, tájékoztatóknak, megbeszéléseknek, melyek témája a DÖK munka d) köteles ismerni és figyelemmel kísérni az iskolai DÖK-ra vonatkozó jogszabályokat, rendeleteket, utasításokat e) figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és maga is ír pályázatokat f) segíti az iskola Nevelési pedagógiai programjának tanórán kívüli tevékenységre vonatkozó részének kialakítását, megvalósulását, 156

g)

a tanév folyamán elősegíti a betervezettek szervezését, kivitelezését, megvalósítását, folyamatosan egyeztet a dk-vezetőkkel, osztályfőnökökkel és figyelemmel kíséri a diákkörök, valamint az osztályok tevékenységét.

A szabadidő-szervező segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, közreműködik, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Segíti a kulturális nevelőtanár munkáját a különböző színházi előadások hirdetésével, előadások, vetélkedők szervezésével. Feladata még az iskolai klubfoglalkozások szervezése a tanévben jelentkező igények alapján az iskola névadójának tiszteletére szervezett rendezvények összehangolása, egyeztetése, Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidő-szervező munkájához szükséges feltételekről.

157

MUNKAKÖRI LEÍRÁS FŐKÖNYVI KÖNYVELŐ

Napi munkaideje: heti 40 óra Napi munkaidő: H-Cs: 7.30 - 16.00 óra P: 7.30 - 13.30 óra Munkáját a gazdasági igazgatóhelyettes irányításával végzi. Feladatai: a) Az intézeti Számlarendben meghatározott előírások szerint ellátja a gazdálkodással kapcsolatos gépi könyvelést a TÁKISZ által kiadott TATIGAZD főkönyvi könyvelési rendszer szerint. b) Gondoskodik a könyvelési bizonylatok szakszerű kezeléséről. c) A negyedéves információs adatközléshez (negyedévet követő 10-e) elkészíti az inf.jelentés c. táblát, melyből elkészíti a jelentést és határidőre továbbítja az Önkormányzati Pénzügyi Osztályához. d) A havi információs jelentéshez (10-e) elkészíti számítógépen az "Adatszolgáltatás a havi pénzforgalomról" c. táblát, melyből a jelentést elkészíti és továbbítja határidőre az önkormányzat Pénzügyi Gazdasági Irodájához. e) Negyedévenként főkönyvi kivonatot és mérlegjelentést készít. f) Félévkor és év végén elkészíti a költségvetési beszámolóhoz szükséges táblázatokat. g) Részt vesz a költségvetési beszámoló és az éves költségvetés elkészítésében. A gépi könyvelés alapján szolgáltatható adatokat a beszámoló táblázatba bejegyzi. h) Részt vesz a leltározási munkálatokban. i) Vezeti a beérkező számlák nyilvántartását. j) Gondoskodik a számviteli-gazdálkodási előírásoknak megfelelő kiegyenlítetlen számlák határidőben történő pénzügyi rendezéséről. k) Ellátja a pénzforgalommal kapcsolatos érvényesítési feladatokat a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok alapján. l) A bankszámlára tévesen beérkezett, vagy kifizetett teljesítéseket tisztázza és rendezi. A számlareklamációkat, helyesbítéseket önálló levelezéssel a legrövidebb időn belül rendezi. m) Havi és negyedévi zárási munkák előtt elvégzi az egyeztetéseket. n) Vezeti a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását (naplózás, egyedi nyilvántartólap). Év végén elszámolja az értékcsökkenéseket a mindenkori rendelet szerinti kulcsok alapján. o) Vezeti a dotáció-nyilvántartást. p) Vezeti az ÁFA nyilvántartást. Havonta határidőre elkészíti a bevallásokat. q) A gazdasági ig.h., gondnok távollétében (betegség, szabadság) ellátja azok helyettesítését, a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján. r) Ellátja a gazdasági ig.h. által meghatározott egyéb feladatokat. 158

s) t)

Ellátja a munkakörét érintő munkafolyamatokba épített belső ellenőrzési feladatokat (számlák ellenőrzése, egyeztetések stb.). Negyedévenként elkészíti a beruházási statisztikai jelentést és határidőre továbbítja a felügyeleti szervhez.

Felelős: A munkaköri leírásban rögzítettekre vonatkozó munkavégzés jogszabály szerinti helyes végrehajtásáért, a határidők pontos betartásáért. A munkakörével összefüggő rendeletek ismeretéért és azok betartásáért.

159

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ANALITIKUS KÖNYVELŐ SZÁMÁRA

Napi munkaideje: heti 40 óra Napi munkaidő: H-Cs: 7.30 - 16.00 óra P: 7.30 - 13.30 óra Munkáját a gazdasági igazgatóhelyettes irányításával végzi. Feladatai: a) b)

c) d) e) f)

g) h) i)

j) k) l)

Analitikus könyvelést végez készletek vonatkozásában. Analitikus naplón átíró rendszerben könyveli a raktárba beérkező és kimenő anyagokat és késztermékeket a raktárosok által kiállított és leadott bevételi és kiadási bizonylatok alapján. A raktári készleteket mennyiségben és értékben tartja nyilván. A raktárak által havonta feladott készletcsökkenéseket lekönyveli. Havonta elvégzi az egyeztetést a raktárakkal. Év végén a leltározás alapján megállapított készletérték-különbözeteket feladja könyvelésre a főkönyvi könyvelésnek. Vezeti a név szerinti 30 eFt alatti egyedi beszerzési értékű 1 éven túl elhasználódó készletek, szerszámok, szemléltető eszközök nyilvántartását mennyiségben az egységár feltüntetésével. Vezeti a dolgozók és tanulók munka- és védőruha nyilvántartását. Részt vesz a selejtezésben és a leltározásokban. Szükség esetén (szabadság, betegség egyéb távollét) helyettesíti az intézet gondnokát és főkönyvi könyvelőjét a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások szerint. Az intézet igazgatója és gazdasági igazgatóhelyettese utasítására a munkaköri leírásban fel nem sorolt feladatokat is köteles ellátni. Elkészíti a gazdasági csoportnál jelentkező gépírási munkákat. Ellátja a munkakörét érintő munkafolyamatokban épített ellenőrzési feladatokat.

Felelős: a) A munkaköri leírásban rögzítettekre vonatkozó munkavégzés jogszabály szerinti helyes végrehajtásáért, a határidők pontos betartásáért. b) A munkakörével összefüggő rendeletek ismertetéséért és azok betartásáért.

160

MUNKAKÖRI LEÍRÁS GONDNOK - MUNKAÜGYI ELŐADÓ

Munkaideje: Napi munkaidő:

heti 40 óra H-CS: 7.30-16.00 óra Péntek: 730-13.30 óra

Munkáját a gazdasági igazgatóhelyettes és az igazgató irányításával végzi. Gondnoki feladatai: a) Gondoskodik az intézet működéséhez szükséges anyagok, szemléltetőeszközök, felszerelési tárgyak, berendezések stb. időben történő megrendeléséről, beszerzéséről. b) Gondoskodik a víz, villany, fűtés, csatornahálózat, valamint az ablakok ajtók, zárak berendezések stb. hibáinak feltárásáról, a tűzrendészeti és egyéb biztonsági előírások betartásáról. Vezeti az iskola kulcsnyilvántartását (tűzszekrény, dolgozóknak kiadott kulcsok). c) Részt vesz a munkavédelmi, tűzvédelmi szemléken. Gondoskodik a porraloltó készülékek karbantartásáról, javításáról. d) Intézkedik a nyári tatarozás stb. javítási munkák elvégeztetéséről. e) Vezeti a víz-, villany-, gázóra állásáról rendszeresített nyilvántartásokat, ezek segítségével folyamatosan ellenőrzi az ezekhez kapcsolódó számlák (fogyasztás) helyességét, elkészíti az ezekkel kapcsolatos jelentéseket. f) Gondoskodik a mentőládák feltöltéséről. g) Gondoskodik az iskola és a tanműhelyek tisztítószerrel történő ellátásáról, raktározásáról, ügyel a takarékosságra, és az ésszerű felhasználásra. h) Összeállítja a rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlan anyagok, berendezési és felszerelési tárgyak stb. selejtezési javaslatát és azt az intézet gazdasági igazgatóhelyettesének leadja. i) Előkészíti a tárgyi eszközök, szemléltetőeszközök és anyagok leltározását és lebonyolítja a leltározási munkálatokat. j) Gondoskodik az iskola ünnepi fellobogózásáról. Munkaügyi előadói feladatai: a) Elkészíti valamennyi dolgozó munkaviszonyával kapcsolatos adminisztrációt (munkaviszony létesítés, módosítás, megszüntetés, személyi dossziék naprakész vezetése, rendszerezése, erkölcsi bizonyítványok beszereztetése). b) Mellékfoglalkozások és megbízás nyilvántartása, nyugdíj-előkészítés. c) Munkaköri alkalmassági vizsgálat ütemezése, nyilvántartása. d) Gondoskodik a közalkalmazotti arcképes igazolványok érvényesítéséről, szükség esetén az új igazolvány beszerzéséről. e) Munkaviszonnyal kapcsolatos iratokat, továbbítja a TÁKISZ (Debrecen) felé. (Kinevezés, munkaszerződés, adatlap, MIL-lap, SZTK igazolvány stb.) 161

Vezeti az összes dolgozó szabadság nyilvántartó lapját. Év elején megállapítja a dolgozók éves szabadságát és továbbadja az egyes területek illetékes vezetőinek. g) Gondoskodik a munkaügyi adatszolgáltatások statisztikai jelentések elkészítéséről, továbbításáról. h) A munkaügyi és társadalombiztosítási rendeleteket folyamatosan figyelemmel kiséri, foganatosítja, ismerteti, alkalmazza. i) Havonta elkészíti a változó béreket, valamint az intézményi kifizetésekről jelentést készít, melyet továbbit a TÁKISZ felé. j) Vezeti a bér- és létszámnyilvántartást, a táppénzes nyilvántartást. k) A könyvelési értesítőből havi bérfeladást készít, melyet ellenőrzés után átad az intézet könyvelőjének. Besegít a költségvetés, valamint a féléves-, éves beszámoló elkészítésében. l) Szükség esetén (szabadság, betegség, egyéb távollét esetén helyettesíti az intézet pénztárosát, könyvelőjét. Ellátja azok feladatát. m) Vezeti a személyi jövedelemadóval kapcsolatos nyilvántartást, a kifizetéshez kiállított könyvelési bizonylatot a kifizetés előtt 2 nappal átadja ellenőrzésre a gazdasági igazgatóhelyettesnek, utána kifizetésre a pénztárosnak. n) Gondoskodik a kimenő számlák elkészítéséről és nyilvántartásáról. o) Pedagógusok szakkönyönyv-vásárlás támogatásának nyilvántartása, elszámolása. p) Az intézet igazgatója és gazdasági igazgatóhelyettese utasítására a munkaköri leírásban fel nem sorolt feladatokat is köteles ellátni. f)

Felelős: a) Az intézet üzemeltetésének zavartalanságáért, az üzemeltetés takarékosságáért és gazdaságosságáért. b) A munkaköri leírásban rögzítettekre vonatkozó munkavégzés jogszabály szerinti helyes végrehajtásáért, a határidők pontos betartásáért. c) Az érvényben lévő biztonságtechnikai, tűzvédelmi, munkavédelmi előírások betarttatásáért, illetve betartásáért. d) A munkakörével összefüggő rendeleteket tanulmányozza és azok betartásáról köteles gondoskodni minden külön intézkedés bevárása nélkül. e) Ellátja a munkakörét érintő munkafolyamatokba épített belső ellenőrzési feladatokat.

162

MUNKAKÖRI LEÍRÁS PÉNZTÁROS

Ötnapos munkarendben dolgozik, munkáját naponta 3-4 órában végzi a gazdasági igazgatóhelyettes irányítása mellett. Feladatai: a) Kezeli az intézet házipénztárát a rendeletekben foglaltak szerint, valamint az intézet házipénztár-készpénzkezelési szabályzata szerint önállóan, teljes anyagi felelősséggel. b) Gondoskodik a pénzeszközöknek az OTP fióktól történő lehívásáról, a meghatározott pénztárkeret betartása mellett a napi pénztár kiadásokhoz szükséges ellátmány biztosításáról. c) Minden pénztári ki- és befizetést a teljesítést megelőzően, vagy azt követően azonnal, felmerülésük sorrendjében pénztári nyilvántartásba (pénztárjelentés) kell feljegyeznie. d) A pénztári órák befejezésével pénztárzárlatot köteles készíteni, melynek során meg kell állapítania a pénztárban lévő készpénzállományt címletenkénti részletezésben. e) Nyilvántartást vezet az elszámolásra kiadott előlegekről és azok elszámoltatásáról határidőben gondoskodik. f) Kiadja és elszámolja a kiküldetési nyomtatványokat, megőrzi azok dokumentumait. Figyelemmel kíséri az üzemanyagár változásokat és azok érvényesítésével számol. g) A pénztár helyiségben lévő páncélszekrény kulcsát köteles megőrizni, azt másnak csak felettesei közvetlen utasítására adhatja át. Az átadás-átvétel tényét az erre a célra szolgáló nyilvántartásba köteles feljegyezni és aláíratni. h) Feladata a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése. i) Vezeti a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását. Gondoskodik azok beszerzéséről. j) Elkészíti a gazdasági csoportnál jelentkező gépírási munkákat. Felelős: a) Ellenőrzi, hogy a kifizetések és befizetések alapjául szolgáló bizonylatok megfelelnek-e a pénzkezelési szabályzatban előírtaknak. b) Felelős a munkakörével összefüggő hatályos jogszabályok és egyéb intézkedések érvényesüléséért és betartásáért.

163

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ISKOLATITKÁR

Munkaideje: heti 40 óra Napi munkaidő: H-Cs: 7.30 - 16.00 óra Péntek: 7.30 - 13.30 óra Öt napos munkarendben dolgozik. Munkáját az igazgató irányítása mellett végzi. Feladatai: a) Naponként érkezési sorrendben iktatja az intézethez bejövő-kimenő iratokat. Ügyintézés után az irattárban elhelyezi azokat, gondoskodik az iktatott iratok megőrzéséről. Kapcsolat tart a Városi Levéltárral, megküldi az Irattározási Terv egy példányát és ha van módosítását. Évenként elkészíti a levéltárnak átadásra kerülő iratok jegyzékét, majd megszervezi azok átküldését. Évente selejtezést tart a sorra kerülő irattári anyagokból, melyről jegyzőkönyvet készít. Minden év elején megnyitja az iratjegyzékeket és az irattartó dossziékat. b) Gondoskodik arról, hogy a postai küldemények határidőben a postára érkezzenek. Kimenő leveleket, küldeményeket "postaküldemények feladó könyvébe" beírja a bérmentesítéssel együtt, s ezzel a bizonylattal együtt számol el a postabélyegekkel. c) Átveszi a postai küldeményeket, majd továbbítja a címzettnek, vagy a felelős személynek. d) Beiskolázáskor nyilvántartásba veszi a jelentkezési lapokat, elkészíti a felvételi értesítéseket, egészségügyi törzslapokat, megírja az elutasított tanulók határozatát. e) Tanév elején megrendeli és nyomdai elkészítés után kiadja térítési díj ellenében adja ki a Diákigazolványokat. Év közben a tanulók írásos kérelme alapján szintén térítési díj ellenében rendeli meg és adhatja ki az elveszett, elrongálódott új Diákigazolványokat. A Diákigazolványok árát csekken befizeti az iskola egyszámlájára. Gondoskodik a felsőbb évfolyamokba lépők diákigazolványának érvényesítéséről. Nyilvántartást vezet a diákigazolványokról. f) Ugyancsak pénzért ad ki évközben a tanulók részére új Munkanaplót, Ellenőrző könyvet. g) Vezeti a Beírási naplót, naprakészen, évfolyamonként. Számítógépen adatokat rögzít a tanulókról, elkészíti az osztályok névsorát. Külön tanulólétszámnyilvántartást vezet iskolatípusonként a tanulókról, gyakorlati munkahely szerint. Segíti az iskolai tanműhelyekben is nyilvántartandó beírási naplók elkészítését. (Időnként egyeztet.) h) Az iskolai tanulókról évenként jelentést készít (katonaköteles fiú tanulók) és továbbítja az illetékes szervnek. i) A kilépő és a gyakorlati munkahelyet változtató tanulók elszámolásának rendezése (lekörözés, ha van munkaruha tartozás pénzbeni visszafizettetése, a 164

manuális és számítógépes nyilvántartásból való kivezetése, a tanulóviszony megszűnéséről határozat elkészítése, postázása). j) Számfejti és kifizeti az iskolai tanműhelyben foglalkoztatott tanulók díjazását. Igény szerint megszervezi a tanulók étkeztetését. k) A magán telefonbeszélgetési díjbejegyzésre szolgáló füzetbe gyűjti a telefonok, táviratok díját, név szerinti összeg megállapítással, majd továbbítja a pénztárosnak beszedésre. Nyári időszakban a teniszpálya bérleti díját beszedi és nyugtát ad róla, majd befizeti az iskola számlájára. l) Elvégzi az adminisztrációs feladatokat, gépelési munkákat, fénymásol (levelek, statisztikák, feladatlapok, szakmunkás vizsgatételek, jegyzőkönyvek, stencilek, nyomtatványok stb.). m) Elkészíti a tanulókkal kapcsolatos éves, és évközi statisztikát. n) Önálló levelezést folytat a tanulóviszony igazolást kérő szervekkel a rendelkezésre álló hiteles adatokból. Amennyiben ez nem lehetséges, továbbítja a Városi Levéltárnak ügyintézésre. o) Kiadja a tanulók részére – igény szerint – a tanévhez szükséges igazolásokat (iskolalátogatási, iskoláztatási). p) Feladatot vállal a beiratkozásnál, koordinálja és lebonyolítja, hogy zökkenőmentes legyen. q) Tanévkezdéskor gondoskodik a pedagógusoknak, tanulóknak szükséges nyomtatványokról. r) Nyilvántartja és kiadja a Pedagógusigazolványokat. s) Az intézményben használt bélyegzőkről nyilvántartást vezet, gondoskodik a már nem használt bélyegzők selejtezéséről, és az újak megrendeléséről. t) Kezeli az iskola telefonközpontját, faxkészülékét. u) Az éves költségvetés elkészítéséhez adatot szolgáltat a tanulói létszámról. v) Meghatározott feladatokra a titoktartás kötelezi!

165

MUNKAKÖRI LEÍRÁS RAKTÁRI KÖNYVELŐ, ADMINISZTRÁTOR

Munkaideje: heti 40 óra Napi munkaidő:  Központi tanműhely: hétfő, szerda, péntek: 8-16 óráig,  Ruhaipari tanműhely: kedd, csütörtök: 8-16 óráig Munkáját a tanműhelyvezetők és a gazdasági igazgatóhelyettes irányításával végzi. Munkaügyi szempontból (bérezés, szabadságolás, túlmunka-elrendelés, továbbtanulás stb.) Elsőszámú vezetője a gazdasági igazgatóhelyettes. Feladatai: a) Bevételezi a raktárakba beérkező termelési alap- és segédanyagokat szigorú számadású bizonylatokon, majd ezeket analitikus raktári fejlapokon mennyiségben nyilvántartja. b) A bevételezett anyagok bizonylataiból 1-1 példányt a számlák mellé tűz, hogy az analitikus könyvelésben úgy mennyiségben, mint értékben könyvelésre kerüljön. c) Bevételezi a tanműhelyekben készült késztermékeket, és ezek bizonylataiból is lead 1-1 példányt az analitikus könyvelésnek. d) Vezeti a tanműhelyek munkáival összefüggő rendelés-nyilvántartást szakmánként lebontva - valamint ezeket összesíti. Gyűjtőtasakok (árkalkuláció), alapanyag- és segédanyag felhasználás, munkaszám nyilvántartás stb. rendben tartása, árukísérőlapok vezetése, kezelése. e) Tanműhelyben vállalt munkák, bérbe adott eszközök munkaszerződéseinek nyilvántartása, évenként újrasorszámozása. f) Tanműhelyekbe bérmunkára beérkezett alap- és segédanyagok szállítóinak nyilvántartása. g) Köteles a raktárakba beérkezett anyagok és késztermékek forgalmát havonta egyeztetni az iskola analitikus könyvelőjével. h) Tanműhelyes tanulókról a beírási napló naprakész vezetése évfolyamonként. i) Központi tanműhelyben energia felhasználás nyilvántartása, összesítése. j) A munkájával összefüggő adminisztrációs teendők ellátása a tanműhelyvezetők utasítása alapján. Gépírási teendők ellátása (megrendelés, levelezés, stb.). k) Utókalkuláció készítése a tanműhelyvezetők segítségét igénybe véve. l) Nyilvántartást vezet a tanműhelyek bevételéről külön-külön (havi, negyedéves, éves összesítés). m) Kiszámlázza a készpénzben értékesített termékeket. A számlát a pénzügyi előírásoknak megfelelően állítja ki. (ITJ, SZJ pontos kiválasztás.). A készpénz számlákon befolyt összeget 24 órán belül befizeti az iskola OTP-nél vezetett számlájára. Az átutalásos számlázáshoz a bizonylatokat előkészíti. n) Kezeli a Ruhaipari tanműhely anyag- és késztermék raktárát. Részt vesz az év végi leltározási munkálatokban. o) Az igazgató, gazdaságvezető és a tanműhelyvezetők utasítására a munkaköri leírásban fel nem sorolt feladatokat is köteles ellátni. 166

Felelős: a) A munkaköri leírásban rögzítettekre vonatkozó munkavégzés jogszabály szerinti helyes végrehajtásáért, a határidők pontos betartásáért. b) A munkakörével összefüggő rendeletek ismeretéért és azok betartásáért. Egyéb, ebben a munkaköri leírásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazotti Törvény és az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatainak előírásai érvényesek.

167

MUNKAKÖRI LEÍRÁS TŰZVÉDELMI MEGBÍZOTT

A tűzvédelmi megbízott az iskola és tagintézményei területén tűzvédelmi feladatok végzésére kinevezett személy. Az iskola igazgatójának irányításával látja el feladatát. Ennek során: a) az iskola igazgatójának tanácsadó, véleményező, javaslattevő és meghatározott körben intézkedésre jogosult személye, b) az iskola igazgatójával együttműködve elkészíti a Tűzvédelmi Szabályzatot, szükség esetén gondoskodik annak módosításáról, c) működési területén figyelemmel kiséri a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, hiányosság esetén intézkedést kezdeményez, d) elősegíti, hogy a dolgozók és a tanulók megismerjék a tűzvédelmi szabályokat, előírásokat (működési területének sajátosságait figyelembe véve, e) megszünteti azokat a szabálytalanságokat, amelyek tűz okozói lehetnek, f) működési területén véleményezi a tűzveszélyes tevékenység eseti engedélyezését, szükség szerint gondoskodik a felügyeleti szolgálat biztosításáról, eseti előírások megtételéről és megtartásának ellenőrzéséről, g) ellenőrzi a munkahelyen elhelyezett tűzoltó-felszerelések, eszközök, készülékek használhatóságát, azok időszakos ellenőrzéséről gondoskodik, h) részt vesz a részére szervezett tűzvédelmi oktatáson, i) ellátja a tűzvédelmi ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokat, j) elkészíti az intézetre vonatkozó tűzriadó-tervet, bombariadó tervet, k) szervezi a dolgozók tűzvédelmi oktatását, szakvizsgára való felkészítését, gondoskodik azok végrehajtásáról, l) elvégzi a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolását, m) részt vesz az intézmény területén a tűzvédelmi hatóság eljárásain (szemle, ellenőrzés stb.). n) tervezi és szervezi a szükséges tűz- és villámvédelmi felülvizsgálatokat (szakvállalatok bevonásával). Feladatainak ellátásáért minden tanév elején megkötendő megbízási szerződés szerinti díjazásban vagy órakedvezményben részesül. (Ehhez irányelvet iskolánk jellegének, a tanműhelyekben folyó tevékenységnek ismeretében a városi Tűzoltóparancsnok adott – mely az irattárban 106-4/1998. számon megtalálható.)

168

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MUNKABIZTONSÁGI MEGBÍZOTT

Az intézetben oktatottak, szervezetten munkát végzők biztonságos munkavégzése, egészségük megóvása érdekében a szakképesítéssel rendelkező munkabiztonsági (munkavédelmi) megbízott feladatait a következőkben határozom meg: Munkabiztonsági szaktevékenységet lásson el: a) létesítmények üzembe helyezési eljárása során, b) gépek, berendezések, technológiák munkavédelmi alkalmasságának elbírálásakor, c) egyéni védőeszközök juttatása belső rendjének meghatározásakor, d) munkabalesetek kivizsgálásakor, e) munkavédelemmel összefüggő jogviták esetén. Dolgozza ki: a) a Munkavédelmi Törvényhez igazodó IMSZ-t, amely súlypontosan tartalmazza a következőket: b) A munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezéseket, veszélyes tevékenységek esetén, c) Tanműhelyek munkavédelmi előírásait, d) Szakoktatók munkavédelmi ügyrendjét, e) Munkavédelmi oktatás rendjét, f) Munkavédelmi ellenőrzés rendszerét, különösen szem előtt tartva a következőket: g) a munkahelyek, berendezések, technológiák feleljenek meg a biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, tanulók, dolgozók egészségét ne veszélyeztessék, h) a tanulók biztonságos munkavégzésre való felkészítéséről, felkészültségéről győződjön meg, i) a ciklikus képzést az ellenőrzés tervezésénél vegye figyelembe, j) egészséget, biztonságot veszélyeztető üzemeltetési körülmények megváltozása esetén éljen a berendezés leállítása, az üzemeltető felé való véleménynyilvánítás lehetőségével. Tartsa nyílván: a) baleseti jegyzőkönyveket, hozzá kapcsolódó jelentéseket, b) baleseti oktatási naplót, illetve jegyzőkönyvet, c) első éves tanulók oktatásának jegyzőkönyvét, d) tűz- és érintésvédelmi felülvizsgálatok jegyzőkönyveit, időpontjait, e) szemlék jegyzőkönyvét, szükséges utóellenőrzések megállapításait. Kísérje figyelemmel: a) a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket, 169

b)

azoknak a szabványoknak változásait, melyek az intézeti képzés profiljára tartozó szakmákra vonatkoznak (igyekezzen ezeket beszerezni, az illetékes szakemberekhez eljuttatni).

Tekintse kötelességének: a) az önképzést, b) a tanulók egészségmegóvásra és biztonságos munkavégzésre való nevelését, c) a műszaki tanárok, szakoktatók rendszeres tájékoztatását, d) a harmadéves tanulók munkavédelmi tételekből való szakmunkásvizsgára való felkészülésének segítését, e) a munkavédelmi propagandát az iskolai élet minden területén.

Tartalomjegyzék

170

Intézmény neve: Veress Ferenc Szakképző Iskola

Recommend Documents