Bercsényi út 4. E- P.P

OM028823

Tel:06/202695858 06/202627370 Bercsényi út 4.

E- mail:[email protected]

P.P.

0

Tartalomjegyzék A Pedagógiai Program jogszabályi háttere ................................................................................ 3 1. Helyzetelemzés ................................................................................................................... 4 1.1. Az intézmény jellemző adatai ............................................................................................. 4 1.2. Az óvodavezető ajánlása ..................................................................................................... 5 1.3. Óvoda bemutatása ............................................................................................................... 6 2. Gyermekkép, Óvodakép.................................................................................................... 10 2.1. Gyermekkép ...................................................................................................................... 10 2.2. Óvodakép .......................................................................................................................... 10 2.3. Nevelőtestületünk alapelve ............................................................................................... 11 3. Az óvodai élet megszervezésének elvei ............................................................................ 12 3.1. Személyi feltételek ............................................................................................................ 12 3.2. Tárgyi feltételek ................................................................................................................ 12 3.3. Az óvodai nevelés megszervezése .................................................................................... 13 3.4. Napirend ............................................................................................................................ 14 3.5. Heti terv ............................................................................................................................. 14 3.6. Tervező munka .................................................................................................................. 15 3.7. A nevelőmunka dokumentálása ........................................................................................ 15 3.8. A pedagógiai program rendszer ábrája .............................................................................. 17 4. Az óvodai nevelés feladatai .............................................................................................. 18 4.1. Az óvodai nevelés általános feladatai ............................................................................... 18 4.1.1. Az egészséges életmód alakítása .................................................................................... 18 4.2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés ........................................................................ 22 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ......................................... 25 4.4. Játék és munka szervezése ................................................................................................ 28 4.4.1. Játék ................................................................................................................................ 28 4.4.2. Munka............................................................................................................................. 29 4.2.3. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása .................................. 30 5. Az óvodai élet, tevékenység formái .................................................................................. 33 5.1. J á t é k ............................................................................................................................... 33 5.2. A külső világ tevékenység megismerése ....................................................................... 35 5.2.1. A természet és társadalmi környezet megismerésének területei, témakörei .................. 36 5.2.2. A 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása korcsoportonként ........ 37 5.2.3. Hagyomány-őrzés, szerepe az óvodai nevelés rendszerében ...................................... 40 5.2.4. Hagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban.................................................. 41 5.2.5. Óvodánk jeles napjai /ajánlás/ ........................................................................................ 41 5.2.6. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása korcsoportonként ..... 43 5.2.7. Matematika ..................................................................................................................... 47 5.3.Verselés, mesélés ............................................................................................................ 50 5.3.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása .................................. 51 5.3.2. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése ............................................................. 53 5.4. Ének, zene, énekes játék, Gyermektánc ......................................................................... 55 5.4.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása .................................. 56 5.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka ..................................................................................... 60 5.5.1. 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása ..................................... 61 5.6. Mozgás ........................................................................................................................... 63 5.6.1. Mindennapi testnevelés .................................................................................................. 63 5.6.2. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása .................................. 65 5.7. A tevékenységben megvalósuló tanulás ........................................................................ 66 5.7.1. A fejlesztés tartalma ....................................................................................................... 67 1

6. Fejlődés várható jellemzői ................................................................................................ 69 7. Az óvodában az óvodapedagógusok személyiségében és pedagógiai tevékenységében elvárható kompetenciák ...................................................................................................... 771 7.1. Pedagógiai módszertani felkészültség ............................................................................. 771 7.2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók ............................................................................................................................. 791 7.3. A tanulás támogatása ......................................................................................................... 72 7.4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanulótöbbi gyerekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség ................................................... 73 7.5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,esélyteremtés, nyitottság az integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység .......................................... 74 7.6. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése ................................................................................................................................... 75 7.7. Kommunikáció és szakmai együttműküdés, problémamegoldás………………………...75 7.8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért…………………….76 8. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése ................................................................... 77 8.1. Sajátos nevelési igény fogalma ......................................................................................... 77 8.2. Befogadó szemlélet alapelvei ............................................................................................ 79 8.3. A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrálódásának célja ................................ 870 8.4.Az integrációs folyamatokban közreműködő partnerek és feladataik.............................. 880 8.5. Sérülés- specifikusság, fejlesztésük elvei, feladatai ........................................................ 881 8.6. Egyéni fejlesztési terv ..................................................................................................... 895 9. Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................ 86 9.1. Az óvoda és a család ......................................................................................................... 86 9.2. Az óvodapedagógusok és szülők kapcsolati formák ......................................................... 87 9.3. Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat ..................................................................................... 87 9.4. Óvoda, Iskola .................................................................................................................... 88 9.5. Óvoda, Fenntartó ............................................................................................................... 88 9.6. Egyéb kapcsolataink .......................................................................................................... 89 10. Gyermekvédelem az óvodában .......................................................................................... 89 10.1. A gyermekvédelmi megbízott feladatai ....................................................................... 90 11. Speciális szolgáltatások .................................................................................................. 92 Melléklet................................................................................................................................... 94 1. A hagyomány őrzés megjelenése a nevelési folyamatban (ajánlás) ................................. 94 Ő S Z I É V S Z A K ........................................................................................................... 94 T É L I É V S Z A K ........................................................................................................... 95 TAVASZI ÉVSZAK ............................................................................................................ 96 N Y Á R I É V S Z A K ..................................................................................................... 97 2. DIFER mérés sikerkritérium ............................................................................................. 98 Irodalom ................................................................................................................................ 99 Érvényességi rendelkezések ................................................................................................ 100 Záradék ............................................................................................................................... 100 1. Nevelőtestület ..................................................................................................................... 100 2. Szülői Szervezet ................................................................................................................. 101 3. Fenntartó........................................................................................................................... 1012

2

A Pedagógiai Program jogszabályi háttere A Pedagógiai Programot a következő, jelenleg érvényben levő tartalmi és tárgyi szabályozások alapján vizsgáltuk meg. A 2011.évi CXC: törvény a nemzeti köznevelésről 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról A 363/2012.(XII:17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről köznevelési intézmények névhasználatáról 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 229/2012. (VII.28) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A 20/2012. (VIII.31.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A 326/2013.(VIII.30.) a pedagógusok előmeneteléről A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról

3

1. Helyzetelemzés

1.1.Az intézményjellemző adatai

Az intézmény neve:

Mádi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde

Székhelye:

3909 Mád, Bercsényi utca 4.

Telefonszáma:

20/2695858

OM szám

028823

Az intézmény fenntartója:

Mád község Önkormányzata

A fenntartó címe:

Mád, Rákóczi út 50.

Működési területe:

Mád község

Az intézmény típusa:

Többcélú intézmény

Az intézmény tevékenységi köre:

Óvodai nevelés: 851011 Bölcsődei ellátás: 889101 SNI gyermekek óvodai nevelése: 851012

Az óvodai csoportok száma:

3

Óvodapedagógusok:

6

Pedagógiai asszisztens:

1

Dajka:

3

4

1.2.Az óvodavezető ajánlása A 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet megjelenésével az óvodák helyi „nevelési programja” elnevezést a „pedagógiai programja” kifejezés váltotta fel. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendelet 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. A pedagógiai programunk 1999-ben a testületünk együttműködésével készült, azóta többször vizsgáltuk, értékeltük, módosítottuk. Legutoljára 2009-2010. évi rendeletmódosítást követően ellenőriztük. A megalkotáskor lerakott alapok az évek múlásával igazolták a helyességüket, kevés változtatással munkánk alapjául szolgált, szolgál. A pedagógiai programunk szellemisége koherens az alapprogram értékdeklarációjával. Ez tartalmazza a pedagógiai munkánk és a nevelésünk alapelveit, célkitűzéseit, a gyermekekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk meghatározásait. Az eredeti programunk megírásától tizenöt év telt el, most amikor szinte teljesen átalakult a köznevelés törvényi háttere, továbbá az alapprogramnak megfelelően úgy gondoljuk, átvizsgáljuk a programunkat ezek figyelembevételével. A pedagógiai programunk szerkezeti változtatására nincs szükség, hiszen ennyi év eltelte ellenére is kiolvasható belőle, hogy humanisztikus, gyermekközpontú pedagógiával törekszünk a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztésére az életkornak megfelelő követelményszintek elérésére. A komplexitás alapelvét érvényesítve, a műveltségtartalmakban és tevékenységformákban integráltan jelenítjük meg a környezeti nevelést és a hagyományápolást. Legfőbb nevelési törekvéseink a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A nevelési programunkról elmondható, hogy az alapprogram rendszerét követi és így dolgoztuk ki a nevelésünk alapvető céljait, feladatait. Külön fejezetben fogalmaztuk meg az óvodánkban az óvodapedagógusok személyiségében és pedagógiai tevékenységében elvárható kompetenciákat. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a pedagógiai programunk tartalmazza az intézményünk nevelési célkitűzéseit, az óvodai élet megszervezésének elveit, tevékenységének formáit, az óvodapedagógusok kötelezettségét, továbbá a pedagógiai tevékenységében elvárandó kompetenciáit és a gyermekek fejlődésének várható jellemzőit az óvodáskor végére.

Gáthy Sándorné óvodavezető 5

1.3. Óvoda bemutatása Mád Tokaj-Hegyalján található község. Az őskor óta lakott település. A Mádat körülölelő panoráma párját ritkító. Borászati és pincekultúrája világhírű. Lakosai legnagyobb arányban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, a szőlőtermesztéssel és a borászattal foglalkoznak. A lakónépességének a száma 2358 fő /2012. adat/. Mindezek mellett megtalálható a munkanélküliség is, ami sajnos a családok nagy részét érinti. Az óvodánk jelentős múltra tekint vissza. 1894-ben alapította az akkori képviselőtestület adományokból. A múltat megörökítő dokumentumok azt bizonyítják, hogy intézményünk mindig fontos volt a településnek. Képes volt a fennmaradásra, megújulásra a társadalmi, gazdasági változások közepette is.

Intézményünk épülete jól karbantartott, tárgyi eszközökkel elfogadhatóan ellátott. Az épületet tágas zöld övezet, kert veszi körbe, amely gazdagon ellátott udvari játékokkal. Az intézményünkben a gyermekek domboldalba belesimuló, csendes, nyugodt, természet közeli ideális környezetben tölthetik el mindennapjaikat. A társadalmi, gazdasági, politikai változások a több mint száz év alatt sok átalakulást hoztak az óvoda életében. Az idő távlatából úgy tűnik, hogy az intézmény vezetése régen és jelenleg is mindig tudott alkalmazkodni az igényekhez. Az intézményünk részben önálló költségvetési szerv, önálló bérgazdálkodással. A gazdasági tevékenységét a fenntartó, Mád Község Önkormányzatának gazdasági csoportja látja el. A jelenlegi helyzetről elmondható, hogy a fenntartónkkal a kapcsolatunk korrekt, feltételeket biztosítja, a reális igényeinket igyekszik rövid időn belül lehetősége szerint teljesíteni. A település fejlesztési tervében fontos helyet foglalunk el, mert a fenntartónk úgy gondolja, egy jól felszerelt, jól működő óvodával is tud fiatalokat itt tartani a településen, vagy legalábbis az itt maradottaknak, a gyerekeinek komfortosabbá tudja tenni az életét. Úgy gondolom a településünkre egy kisvárosi lokálpatriotizmus a jellemző. Társadalmi, gazdasági változásra való válasz hozta létre 2005. évben a bölcsődét. Az intézményben dolgozók észrevették azt a gazdasági szükségszerűséget, hogy a nők előbb visszatérnek a munkába, hiszen a megélhetéshez szükség van az ő keresetükre is. Az intézményben dolgozók egy kitörési pontot találtak, hiszen a környéken akkor még nem volt bölcsőde, ezzel a munkahelyteremtés is megvalósult.

6

A Mádi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde szervezeti struktúrája ebben a formában 8 éve működik és ezzel kettős funkciót látunk el, egyrészt a kisgyermekek napközbeni bölcsődei ellátását, amely a szociális rendszerhez tartozik, másrészt az óvodás gyerekek nevelését, amely a köznevelési rendszer része. Ezzel az ellátási formával a helyi igényt elégítjük ki, segítjük a településen élő családokat. Az integrált óvoda és bölcsőde intézményünk a szakmai követelmények betartásával eredményesen

segíti

a

kisgyermekek

harmonikus

fejlődését.

Törekszünk

egymás

szakterületének megismerésére, kölcsönös tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtésére, ez mind a bölcsőde, mind az óvoda kompetenciájának erősödését kedvezően befolyásolja. A közös programok is segítik a kölcsönösséget és az egymásra épülést, az együttműködést. Az eltelt időszak igazolta munkánk eredményességét, a két szakterület jól tudott egymáshoz alkalmazkodni. A szülők igényeit, elvárásait a gyermekek gondozása, nevelése terén teljesíteni tudjuk. A gyermekek bölcsődéből óvodába való átszoktatása gördülékeny, nem jelent törést számukra az óvodába való átlépés a nevelőváltás, mert a közös programok, udvari játék, bábelőadás, játszóházi

foglalkozásokon

találkoznak

az

óvónőkkel.

A

bölcsődei

nevelésünkről

elmondhatjuk, hogy a gondozás és játék során valósítja meg a kisgyermekek fejlesztését, a testi fejlődés biztosítását, egészséges érzelmi, értelmi fejlődés elősegítését. Ennek szakmai összefoglalása a Bölcsőde Gondozás – Nevelés Programjában található. A kisgyermekek a gondozónők segítségével saját tapasztalataik révén megtanulják a társas érintkezés alapjait, az együttműködés elveit, szabályait, a kommunikáció formáit, azok jelentéstartalmát, különböző mozgásformák begyakorlását és nem utolsósorban az anyanyelv megalapozására is mód nyílik. Az óvoda életében mindig nagy szerepet játszott a településünk földrajzi helyzete, a vidéki élet, az itt élő emberek munkálkodása, a családi közösségek, a népi bölcsességek, az idős emberek szülőföldje iránti tiszteletének szép példái, mindezek adták számunkra azt a lehetőséget, hogy az óvodai programunk a környezeti nevelésre és a hagyományok ápolására és ezek összekapcsolására épüljön. Gyorsan változó világot élünk, az intézményünkben viszont a hagyományok ápolásával az évről évre visszatérő programokkal az állandóságot, a biztonságot, a kiszámíthatóságot próbáljuk nyújtani a gyerekeknek. Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában.

A tágabb és

szűkebb környezet

közvetlen, tapasztalati

úton

való 7

megismerésének elősegítésével igyekszünk elérni a gyermekeknél, hogy tiszteljék a környezetüket. A környezeti nevelés fontosságát, személyiség formáló, szokás kialakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és a tárgyi környezet segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéniségét, érdeklődését, adottságait, önállóságát. Segítjük önkifejezésüket személyiségük természetes fejlődését. Nevelésünk célja a gyermekek harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori sajátosságoknak megfelelően. Törekvésünk, hogy a nevelési céljainkat valamennyi gyermek nevelésében egyéni sajátosságaikhoz mérten elérjük. Az óvodai nevelés egész folyamatában komplexitásra törekszünk. Ezzel a törekvéssel igyekszünk, megalapozni az óvodába járó gyermekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd egész életét meghatározó tudássá alakulnak. Az óvodában a játék az, ami átszövi a gyermekek minden tevékenységét, hiszen a létformájuk, semmi mással nem helyettesíthető, ebbe épül bele minden ismeretszerzés és tevékenység. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiségük fejlesztésének a színtere, készségeinek, képességeinek fejlesztéséhez a leghatékonyabb eszköz. Az alapprogram megfogalmazza, hogy „a gyermek nevelése elsősorban a családok joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet játszanak” 363/2012.(XII.17.) kormányrendelet, I. Bevezető b. pont - Ezért fontosnak tartjuk a családdal való szoros együttműködés, közös élményekre épülő tevékenységek pl. kirándulások, udvarrendezés,

sporttevékenységek,

szervezését,

amelyeknek

hagyománya

van,

az

intézményünkben. Fontosnak tartjuk a családokkal, szülőkkel a személyes kapcsolat ápolását, nagy hangsúlyt fektetünk a közös programokra és rendkívül fontosnak tartjuk a családok segítését, erősítését. Napi kapcsolatban állunk a szülőkkel, fontos a folyamatos párbeszéd feltételrendszerének fenntartása, biztosítása. Az óvoda kiegészítő szerepe időben és hatásában mind ebben a kisgyermekkorban, mind pedig a későbbi években meghatározó gyermekeink személyiségének

fejlődésében.

Ezért

olyan

hihetetlenül

felelősségteljes

az

óvoda

nevelőmunkája. Legfőbb törekvésünk a gyermekek óvodában eltöltött idejére a biztonság, érzelemgazdagság, a változatos tevékenység, sokféle élménynyújtás, és ezen keresztül megvalósítani a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó egyéni fejlődést, fejlesztést. Törekszünk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére, az emberi jogok és 8

a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása mellett, szem előtt tartjuk, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a színvonalas nevelésben. A szülőktől jövő visszajelzés (MIP- elégedettség mérés) megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk, az intézményünkben tartalmas, gyermekközpontú nevelő munka folyik. Az egészséges életmód fejlesztése területén jó lehetőséget nyújtanak a gyermekek számára az intézményünk optimális környezeti adottságai. Ezt igyekszünk kihasználni a gyermekek egészséges életmódjának, mozgásigényének, testi fejlesztésének érdekében. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére külön pedagógiai programot készítettünk, amelyben figyelembe vettük az ilyen igényű gyermekek nevelésének irányelvét. Ennek a feladatnak az ellátásához megfelelő szakembereket biztosítunk, szükség esetén megbízási szerződéssel. A szerencsi pedagógiai szakszolgálat, valamint a miskolci pedagógiai intézet által elkészített szakvélemény alapján, a gyermekek intézményünkben integrált oktatásban részesülnek. Integrált fejlesztő foglalkozásban részesítjük a mozgásban akadályozott, a gyengén látó, a középfokban hallássérült, a beszédfogyatékost, az autista sprektum zavarban szenvedő, az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket, továbbá a tanulási és beilleszkedési nehézséggel küzdőket. Pedagógiai programunk rugalmasan, alkalmazható mind a hátrányos helyzetű, mind a tehetséges gyermekek fejlesztésére, differenciált nevelésére. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai munka, figyelembe vesszük az egyéni különbözőségeket és „esélyteremtő” pedagógiai nevelést folytatunk.

Intézményünk küldetésnyilatkozata, szervezetünk, célmeghatározása a partnereinknek. Az intézményünk olyan tárgyi és szellemi környezetet biztosít a kisgyermekek számára, amely elősegíti és támogatja fejlődésüket. A pedagógiai programunk a hagyomány és a környezet megismerése, védelme alapján működik. Célunk, hogy megismertessük a gyermekekkel ezt a tájat, ahol élünk és az itt élők hagyományait. A jelenünk, mint összekötő híd a múltból a jövő felé halad úgy, hogy a múlt értékeit megbecsüljük, jelenünkkel a jövőt építjük. A nevelésünkben legfontosabb a gyermekek boldogsága és a sokrétű személyiségfejlesztése, életkornak megfelelő rugalmas napirend, élményekben gazdag tevékenységek szervezése bölcsődétől az óvodáskor befejezéséig. Elvi kérdés számunkra, hogy a kiemelt figyelmet, illetve a különleges bánásmódot igénylő, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő és a kiemelten tehetséges gyermekek egymás mellett, 9

egyenértékű egyéni szükségleteinek megfelelő nevelést kapjanak. Fontosnak tartjuk az intézményünk módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztését, annak érdekében, hogy szakmai feladatainkat hatékonyan tudjuk megvalósítani. Küldetésünk, a gyermekek szeretetteljes, féltő, óvó, gondoskodó, biztonságos bölcsődei és óvodai életének biztosítása, az egészséges életmód iránti igény megalapozása a későbbi életszakaszokra. „Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik meg, mint a szamóca, az semmit nem tud a szőlőről.” /Praracelsus/

2.Gyermekkép, Óvodakép 2.1.Gyermekkép A gyermekekre úgy tekintünk, mint egy egyedi személyiségekre. Tudjuk, fejlődésüket az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen befolyásolják. E tényezők következtében a gyermekek sajátos életkoronként (élet szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Meghatározó szerepe a személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és a meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 2.2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, intézményünk ennek a kiegészítője kíván lenni. A megfelelő tárgyi, élmény gazdag környezet biztosításával, az egyéni fejlődési ütemük tiszteletben tartásával, önálló gondolkodású, autonóm személyiségek kialakulását kívánjuk elősegíteni. Az óvodai nevelésünk célja olyan gyermekeket neveljünk, akik harmonikus mozgással, fejlett kommunikációs készséggel, beszédkészséggel és beszédkultúrával rendelkeznek. Törekszünk az egyéni hátrányaiknak a csökkentésére, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütemük figyelembevételére (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a 10

gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 2.3.Nevelőtestületünk alapelve -

a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete,

-

a munkánkat a megbecsülés és bizalom övezze,

-

a nevelőmunkánk segítse a gyermek személyiségfejlődését,

-

a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.

Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk -

a gyermeki szükségletek kielégítéséről,

-

az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről,

-

a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról,

-

a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról.

-

a játék tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról,

-

az emberi értékek közvetítéséről,

-

a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

Nevelőmunkánkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy a gyermekek a hagyományait és környezetét ismerő és tisztelő, környezetével kiegyensúlyozott viszonyban élő embertársait szerető felnőttekké váljanak.

A feladataink

Összehangoljuk a környezeti nevelés és néphagyomány ápolás komplex felfogásából adódó műveltségi tartalmakat, amelyeket közvetíteni akarunk, hogy azok kiegészítsék, teljessé tegyék egymást. Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén

11

keresztül, a gyermekek meglévő tapasztalatainak felhasználásával, tovább alakítsuk a társakkal való kapcsolatot, viselkedési szokásokat, a nyelvi kifejezőképességet. A gyermekek életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően tájékozottak legyenek az őket körülvevő világról. A tapasztalatok, élmények, a személyes példamutatások váltsanak ki olyan pozitív érzéseket, mint a szeretet, vonzalom, gondoskodás, tisztelet, kellemes és jó érzések sokaságát. Fontos a környezetvédelmi tevékenység gyakorlása, a környezet tevékeny megismerése, a természet szeretete, annak, tisztaságának, épségének megóvása.

3.Az óvodai élet megszervezésének elvei

3.1.Személyi feltételek Az óvodánkban, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekszámára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus felé támasztott követelmény: legyen,elfogadó, segítő, támogató, viselkedése legyen minta a gyermek számára. Az óvodapedagógusok törekedjenek nem pedagógus alkalmazottakkal az összehangolt tevékenységekre, ezzel az óvodai nevelés eredményességét segítik elő. A sajátos nevelési igényű

gyermekek fejlesztését speciálisan képzett szakember

közreműködésével valósítjuk meg.

3.2.Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az intézményünk épületének, berendezésének a külső környezet kialakításában törekedtünk a gyermekek igényeinek és biztonságának figyelembe vételére. A berendezési tárgyak szolgálják a gyermekek kényelmét, megfelelnek a változó testméreteinek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszik a mozgás- és játékigényük kielégítését. Törekedtünk a formák,színek anyagok a gyermekek felé a harmóniát sugallja. A gyermekek által használt tárgyi felszerelések számukra hozzáférhetőek és biztonságosak. Az intézményünk egyidejűleg biztosítja a kényelmes, esztétikus, családias munkakörnyezetet a gyermekek, munkatársak és az intézménybe látogatók felé.

12

3.3.Az óvodai nevelés megszervezése Megfelelő napirendet és a heti rendet biztosítunk a gyermekeknek a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez. A differenciált tevékenységeket,valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósítjuk meg. A gyermek egyéni szükségleteihez, különböző tevékenységekhez és a foglalkozásokhoz, igazodik a napirend, valamint tekintetbe vesszük a helyi szokásokat, igényeket. A gyermekeknek érzelmi biztonságot teremtünk a rendszerességgel és az ismétlődésekkel. A napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, a megfelelő idő biztosítását a játékra. Az óvodai élet szervezésében kiemelt szerepe van a gondozásnak, amely folyamatában az óvodapedagógus nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást segítőmunkatársakkal. A különböző kötelező dokumentumok szolgálják az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését. Az óvodai nevelésünk a jóváhagyott és elfogadott pedagógiai program alapján valósul meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. A csoportok szervezésénél a homogén csoportok kialakítására törekszünk, de nem zárkózunk el szükség esetén a vegyes életkorú csoportok létrehozásától sem. Meghatározó elv az intézményünkben, hogy elősegítsük a gyermekek és az óvónők egymáshoz való kötődését. A csoportokban dolgozó óvónői párokra az összedolgozás, az együttműködés, egymás segítése, kiegészítése, a következetesség legyen a jellemző. Munkájukat hassa át a hivatástudat, a szakma iránti elkötelezettség, a gyermekszeretet és a gyermeki személyiség tiszteletben tartása.

Kiscsoport

Középső csoport

Nagycsoport

3-4 évesek

4-5 évesek

5-6-7 évesek

Az óvodai csoportok kialakítása mellett fontos hagyomány az óvónők és a dajkák összeszokott párok megtartása, annak érdekében, hogy a gyermekek a legmagasabb szintű nevelésben részesüljenek. Az óvodapedagógusok és a dajkák szakmai kapcsolatára a nevelőtársi viszony legyen a jellemző. 13

3.4.Napirend Időtartam

Tevékenységek

6.30 - 8.00

Közös játék összevont csoportokban a korán érkezők részére.

8.00 - 12.00

Játék, tízórai, testápolási tevékenységek, kezdeményezések, különböző tevékenységek,

kötelező

foglalkozások,

séták,

megfigyelések,

levegőzés, mindennapos testnevelés, egyéni és mikro csoportos tevékenységek, foglalkozások. 12.00 - 15.00

Testápolási tevékenységek Ebéd, délutáni pihenés, mese, altató

15.00 - 16.30

Mozgásos percek, uzsonna, játék, levegőzés, egyéb tevékenységek, hazaindítása.

3.5.Heti terv

3-4 évesek

4-5 évesek

5-6-7 évesek

Kötetlen Rendszeres Külső világ tevékeny megismerése (naponta) Rajzolás, mintázás, kézimunka, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, Verselés, mesélés(naponta) Külső világ tevékeny megismerése (naponta) Rajzolás, mintázás, kézimunka, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, Verselés, mesélés (naponta) Külső világ tevékeny megismerése (naponta) Rajzolás, mintázás, kézimunka, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, Verselés, mesélés (naponta)

Alkalomszerű szabad mozgás minden nap Matematikai ismeretek

Kötött Rendszeres Mozgás tornaterem

Alkalomszerű Verselés, Mesélés

Mozgásos percek de.-du.

szabad mozgás minden nap Matematikai ismeretek

Mozgás tornaterem

szabad mozgás minden nap Matematikai ismeretek

Mozgás tornaterem

Mozgásos percek de.-du.

Mozgásos percek de.-du.

Verselés, Mesélés Külső tevékeny megismerése

világ

Verselés, Mesélés Külső tevékeny megismerése

világ

14

3.6.Tervező munka Nevelőmunka tervezése /Félévente/ Az egészséges életmód Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés Az anyanyelvi-, értelmi nevelés A játék munka Nevelőmunka értékelés/Félévente/ Tematikusterv /Havonta/ A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás Tevékenységben megvalósuló tanulás Hagyományok Tervező munkánkban hónaponként számba vesszük a várható természeti változásokat, az ehhez kapcsolódó jeles napokat, szokásokat. Ezek a tényezők nevelési tervünk kiindulópontjai. Korcsoportonként figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét, és ennek alapján határozzuk meg az aktuális feladatokat nevelési területenként. / Éves tematikusterv ajánlás melléklet /

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a fejlesztési feladatokban, naponta egyszer valamelyik formában részt vegyenek. A kötetlen, alkalomszerű tevékenységekben szerezzék meg a gyermekek azokat az ismereteket, képességeket, amelyek kötött foglalkozásokon feladataik megoldására képessé teszik őket. 3.7.A nevelőmunka dokumentálása Naplóban Nevelő munka tervezése /félévente/ Nevelőmunka értékelés/félévente/ Tematikus tervek /havonta Reflexiók /hetente 15

Gyermekek személyiségi lapjának vezetése DIFER mérése/középső és nagycsoportban/ Egyéni fejlesztési terv/ szükség esetén/ Folyamatos dokumentálás Felvételi és mulasztási napló vezetése

16

3.8.A pedagógiai programrendszer ábrája A program célja, feladata

A nevelés feladata

Az egészséges életmód Az érzelmi,erkölcsi, Az anyanyelvi ,értelmi A játék és munka alakítása közösségi nevelés fejlesztés, nevelés tervezése

A tevékenység keretei Környezet megismerése, hagyományok

Tevékenység formái Játék A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás Munka jellegű tevékenység Tevékenységben megvalósuló tanulás

Az óvoda kapcsolatrendszerei

Család

Iskola, közművelődési intézmények egészségügyi hálózat A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

17

4.Az óvodai nevelés feladatai

4.1.Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés az óvodáskorú gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, és fejlődésének biztosítása. Ezen belül: 1. Az egészséges életmód alakítása 2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 4. A játék és munka megszervezése

4.1.1.Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Segíti kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: 

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése A gyermek testi és szellemi fejlődésének alapvető feltétele a gondozás. A gondozás során az óvónő és a gyermek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte nélkülözhetetlen. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatos elfogadást közvetítenek. Óvodánkban nincs külön öltöző helyiség, így az előszobákat alakítottuk ki úgy, hogy a gyermekek az elhelyezett szekrényekbe tárolhatják levetett ruhadarabjaikat. A szervezésnél ügyelünk arra, hogy a csoportok külön-külön használják a helyiségeket, elkerülve ezzel a zsúfoltságot. Két mosdó és mellékhelyiség található óvodánkba, ez a jelenlegi gyermeklétszámhoz megfelelő. A mosdóban megfelelő méretű eszközök vannak, minden gyermeknek külön fogmosó felszerelése, fésűje, törülközője.



a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

18

A tornaszobánk jól felszerelt tornaeszközökben, melyek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. 

a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. A napi életritmus a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek (pihenés, étkezés és egyéb tevékenységek) visszahatnak az életfolyamatokra. Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet.

Elengedhetlen a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

Edzés Nagyon fontos az egészség megőrzéséhez a rendszeres edzés. A légfürdőzés, a torna, a szabadon töltött idő hozzájárul a gyermekek egészségének, erőnlétének fokozásához. Ősztől nyárig nagyon sok időt töltünk az udvaron, a délelőtti, délutáni órákban egyaránt. Szeles, esős időben az óvoda terasza nyújt lehetőséget a levegőzéshez. Nyári időben a gyermekek kedvelt tevékenysége a pancsolóban való fürdőzés, homokkal való játék, mezítláb járás a füvön. A környezeti adottságokat kihasználva sokat sétálunk és kirándulunk a közeli hegyre és tóhoz. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel, fertőtlenítéssel igyekszünk elkerülni. Az óvónőnek időben fel kell figyelni a rendellenességekre, tünetekre, s a szülők segítségével keresni kell az okokat és a megoldásokat a mielőbbi gyógyulás érdekében. Az óvodába lépéskor az anamnézis elkészítése után, ahol a gyermek érzékenysége, esetleg betegsége is szerepel, megtervezhetjük az egyéni bánásmódot. Folyamatos mérésekkel, védőnő bevonásával segíthetjük az egyéni sajátosságok feltárását. Az egészséges életmód: a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak megfelelő kialakítása.

Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat, és a tisztaság iránti igényüket fejleszti. Az ápolási szokások kialakításában a gyermekekkel együttműködünk, így közben bensőséges kapcsolat alakul ki gyermek-felnőtt között. Ezek eleinte a kapcsolatfelvételt szolgálják, később a tevékenység megtanulását segítik. Alkalmazkodunk a gyermek egyéni igényeihez, otthonról hozott szokásaihoz és befolyásoljuk az otthoni szokások alakulását. Személyi higiénia szempontjából fontosnak tartjuk a naponta többszöri fésülködést, az otthoni haj és körömvágást, ápolást, valamint a fogmosást. Orrtörlésre papír és textil zsebkendőt 19

használunk, helyes kezelésére figyelmeztetjük a gyermekeket. A gyermekek a WC-t a nap bármely időszakában igényük szerint használják. Korszerűsítés keretében az intim szeparálás is adott.

Étkezés A növekedés és fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja, és a további testépítést biztosítja. Napi háromszori étkezést biztosítunk a gyermekek számára, azonos időpontban, három órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között. Figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit, a gyermekek tisztasági igényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. Az egészséges táplálkozás érdekében a szülőkkel együtt zöldség ill. gyümölcsnapot tartunk, próbáljuk kiküszöbölni az indokolatlanul nagy édesség és cukorfogyasztást, meggyőzni a szülőket a megfelelő rágás és vízivás fontosságáról. Hagyományápolásunkban vonzó feladat az ünnepek hagyományos ételeinek elkészítése, elfogyasztása pl. farsangi fánk, karácsonyi mézes, cipó, kalácssütés. Az étkezés feltételeinek biztosításában a gyermekek is közreműködnek, különös figyelmet fordítunk az esztétikus terítékre, a gyermekméretű eszközökre.

Öltözködés Az öltözködés védekezés az időjárás hatásai ellen, de fejleszti a gyermeke ízlését, önállóságát is. A szülőket igyekszünk meggyőzni a praktikus, ízléses, réteges öltözködésről, hogy ne korlátozza a gyermeket a ruha mozgás közben, és hőigényét megfelelően biztosítsa. A cipő, a tartalék ruhanemű a ruhazsákban van elhelyezve s az öltözőszekrényben a gyermek könnyen hozzáfér, és szükség esetén át tud öltözni. A lúdtalp megelőzése érdekében nem javasoljuk a sarok nélküli cipőben való járást, a papucs használata nem megengedett.

Pihenés A gyermek fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos a megfelelő pihenés. A délutáni pihenés előtt mesével, énekkel altatunk, figyelünk a zaklatott, nyugtalan gyermekekre. A gyermekek alvási szokásait tiszteletben tartjuk (apróbb tárgyak, játékok) ezekkel való együttalvást megengedjük. Kényelmes ágyakat biztosítunk megfelelő csenddel, szellőztetéssel optimális környezetet teremtünk. Az eltérő alvásigények miatt egy órai pihenés után lehetővé tesszük, hogy a nem alvó gyermekek csendes tevékenységet folytathassanak. 20

A nyári hónapokban az iskolába induló gyermekek igényük szerint pihennek, így az új szokásrend kialakításával előkészítjük őket az iskolai szokásrendszer elfogadására. A

környezet

védelméhez

és

megóvásához

kapcsolódó

szokások

alakítása,

a

környezettudatos magatartás megalapozása Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják az egészséges életmód kialakulását, ezért gondoskodni kell a megfelelő tárgyi környezetről, melynek egyik színtere az óvoda udvara. Az

udvari

babaházunkban

lehetőséget

biztosítunk

a

változatos

szerepjátékokra,

műhelymunkákra, szabályjátékokra. A kellékeket úgy helyezzük el, hogy azok felkeltsék, illetve serkentsék a gyermekek játékkedvét. A többfunkciós csoportszobák alapterülete ( egy kivételével ) a létszámnak megfelelő, bútorzata régi, amit folyamatosan felújítunk és cserélünk, anyagi lehetőségeinkhez képest. A különböző játéktevékenységekhez elkülönített kuckókat, mesesarkot alakítunk ki, melyet ízlésesen, esztétikusan rendezünk be. Minden csoportban van olyan sarok, amelyet az évszaknak megfelelően alakítunk ki, ott helyezzük el a séták során gyűjtött „kincseket”. megfelelő

A

szakemberek

bevonásával

–

a

szülővel,

az

óvodapedagógussal

együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása folyik óvodánkban.

Sikerkritérium: Az egészséges életmód alakítása

-

szükségleteit képes késleltetni

-

szükségleteit képes önállóan kielégíteni

-

WC-zést követően használja a toalett papírt

-

a tisztálkodási eszközre vigyáz, tisztán tartja, használat után helyére teszi

-

szennyező tevékenység végzését követően kezet mos, és azt szárazra törli

-

önállóan öltözik, vetkőzik, ha kell segítséget kér

-

cipőjét befűzi, bekötésével próbálkozik

-

ruháikat összehajtva teszi a helyére

-

képes önállóan eldönteni, miből mennyit tud elfogyasztani

-

kulturáltan étkezik

-

szívesen fogyaszt zöldség, gyümölcsfélét

-

vigyáz környezetének rendjére és tisztaságára

-

ismeri a szelektív hulladékgyűjtés folyamatát 21

-

szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül

-

életkorának megfelelően edzett

-

ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat

4.2.Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A; Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a stabilitást nyújtó derűs, családias légkör megteremtését. Az érzelmi stabilitást nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig tart. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása fontos az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek kialakítása, formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. A kisgyermek életében a környezetnek, a csoportnak kiemelkedő jelentősége van. A szociális tanulás legfőbb eszköze az utánzás, a mintakövetés, majd e minta egyre szélesebb kiterjedése nyilvánul meg a gyermek tevékenységében. Törekedni kell a barátságos légkör kialakítására, mert ez ad a gyermekek számára biztonságérzetet. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent. A gyermek közösségi életének színterei legyenek otthonosak, barátságosak, a kialakított kuckók, zugok, sarkak családias hangulatot sugározzanak. Az óvoda minden dolgozója magatartásával, bánásmódjával segítse elő, hogy minden óvodába járó gyermek jól érezze magát, szívesen járjon óvodába. A közösségi szokások előfeltételei annak, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe. Figyelnünk kell arra, hogy ezek a szokások pozitív érzelmekhez kapcsolódjanak, és lassan felismerjék a szokás értelmét és minél önállóbban alkalmazzák a gyermekek. / köszönés, kérés, segítés / Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A bizalom a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatban alapja, feltétele minden emberi együttlétnek. A szeretetteljes magatartás barátságos, biztonságos légkört biztosít. A

22

tiszteletadás alapvető követelmény, a tisztelet a felnőtt családtagokkal, az óvoda dolgozóival, vendégekkel, csoporttársakkal szemben. A megbecsülés, az egymás munkájára való odafigyelés, a tapintatos viselkedés, a segítségnyújtás, a barátság, a türelem, az önfegyelem az együttélés módjai. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermeket annak elfogadására, az empátia és a szociális érzékenység megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól.

B; A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének,

kitartásának,

feladattudatának,

szabálytudatának),

szokás-

és

normarendszerének megalapozása. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője. A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermekek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepi érzelmei átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget. Programunkból adódóan a népi hagyományokhoz kapcsolódva alakítottuk ki óvodánk ünnepeit. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek is vegyenek részt a szervezésben, a mindennapi élettől eltérő legyen, és az esemény tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködjenek. A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül megvalósításra / sütés, közös díszítés, kirándulás /, más részük az egész óvodára kiterjed / óvónők bábozása, dramatizálás, éneklés /.

C; Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

23

Az ünnepek, hagyományok három témakörre épülnek: - a gyermekek ünnepei / születésnap, gyermeknap, anyák napja, évzáró … / - a természettel, néphagyománnyal összefüggő ünnepek / szüret, Márton-napja, Mikulás, Luca, karácsony, farsang, húsvét, pünkösd - a társadalmi ünnepek / nemzeti ünnepek, nyugdíjasok köszöntése / A közös tevékenységek a gyermekek fejlődésének serkentői. A közös önállóság, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermekek számára. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepi érzelmei átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget. Programunkból adódóan a hagyományokhoz kapcsolódva alakítottuk ki óvodánk ünnepeit. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek is vegyenek részt a szervezésben, a mindennapi élettől eltérő legyen, és az esemény tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködjenek. A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül megvalósításra / sütés, terem díszítés, kirándulás /, más részük az egész óvodára kiterjed / óvónők bábozása, dramatizálás, éneklés /. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, és az ünneplő ruha. A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás, maga az együttlét, melynek hangulatát tovább emelheti a felnőtt közösség ajándéka / báb, zene /. Az ünnepek csak a szülők együttműködő támogatásával érhetik el hatásukat, ez nem jelenthet terhet sem a szülőnek, sem a gyermek számára.

D;

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda

valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Ahhoz, hogy a nehezen szocializálható gyermekek az életükben adódó helyzetekben gyorsan és megfelelően tudjanak dönteni, meg kell tanítani a helyes viselkedés és együttműködés elemi szabályait. Az ember tolerancia része a környezet esztétikájának, információt ad látható és hallható jeleivel az ember belső állapotáról. A világban való eligazodáshoz, a természeti és emberi környezet megbecsülése, önmagunk és mások elfogadásához feltétlenül szükség van illemszabályok kialakítására, megértésére, alkalmazására. A szabályok elsajátításának színterei a szituációs játékok, drámajátékok, bábjátékok és a felnőttek mintaadó viselkedése. 24

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Sikerkritérium: Érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

-

ragaszkodik csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez

-

igényli a csoportban kialakult szokásrendszerhez való alkalmazkodást,

-

a játékszereken megosztozik társaival

-

segíti társait a tevékenységekben

-

türelmesen meghallgatja társait és a felnőtteket

-

a csoportba érkező vendéget udvariasan és szeretettel fogadja

-

udvariassági formák betartásával kommunikál

-

érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket

-

konfliktushelyzetekben társaival megoldást keres

-

számon tartja társai hiányzásának okát

-

konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg

-

szükség szerint felnőtt segítségét kéri

-

érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni. a közösség érdekében

-

szívesen vállal munkát

-

feladattudata kialakulóban van

-

korának megfelelően kialakult felelősség érzete, képes egyszerű döntések önálló meghozására

-

igényes a saját tevékenységével szemben

-

érkezéskor, távozáskor köszön

-

megtalálja helyét a közösségben, abban jól érzi magát

-

türelemre, kitartásra képes

-

a szülőkkel való kapcsolata a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik

4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként 25

jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. A valódi anyanyelvi nevelésnek és fejlesztésnek alapja az óvoda derűs légköre, ahol az anyanyelv megbecsülésére, szeretetére, nevelődnek a gyermekek. Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon mintakövetéssel tanul, így fokozottan igaz, hogy az óvónő minden megnyilatkozása modellértékű, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az óvónő példamutató szép beszédére és a kommunikáció különböző formáinak alakítására. Az óvónő és a gyermek között kialakult bensőséges kapcsolat, jó társkapcsolat, sokrétű tapasztalatok segítik elő a kommunikációs helyzeteknek megfelelő hanglejtés, beszédritmus, hangerő, szünettartás, beszédkészség, és a metakommunikáció fejlődését. Fontos ne a pozitív beszélő környezet uralja az óvodai élet egész napját, hanem alakuljon ki óvónő és gyermek, gyermek és gyermek egymás közötti párbeszéde, beszélgetése, pergő, szabadon áradó dialógusa. Az óvónő engedje a gyermekeket kérdezni a beszédben, szoktassa arra őket, hogy érdeklődésük kérdések feltevésében is megnyilvánuljon. Mindez segíti gondolkodásuk ismereteiknek gazdagodását. A célunk: olyan gyermekek nevelése, akik bő szókinccsel, fejlett kommunikációs készséggel rendelkeznek és minden helyzetben bátran megnyilatkoznak. Kulcsfontosságúnak tartjuk az élményekre és tapasztalatokra épülő nevelés megvalósítását, amely során a környező világ érzéki síkon megfoghatóvá válik és képessé teszi a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására, létrehozására és nem utolsósorban a megfogalmazására. A nevelőtevékenység egészében benne van az anyanyelv fejlesztése beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel.

A feladatunk: a gyermekek kommunikációs kedvének fenntartása, a kérdéseik támogatása és az igényes válaszok adása. Az érdeklődésre épített változatos tevékenységek biztosítása– mint életkori sajátosság –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítani a gyermeknek a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 

A beszéd és kommunikációs képességének fejlesztése.



Beszédtechnikai hibák korrigálása.



Változatos

és

rendszeres

élménynyújtás,

képességfejlesztés

különféle

tevékenységeken keresztül, ezeket az élményeket szóban is fejez ki.

26

Az értelmi képességek kibontakozása, az önálló, az alkotó, az aktív gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos helyet foglal el az óvodai nevelésben.

Az értelmi nevelés feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. Ezért fontos az értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A gyermekek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítsanak el, értelmi képességeik úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudják oldani, el tudjanak igazodni a világban. A feladatunk: az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy azon keresztül fejlődjenek megismerő képességei: - az egyre pontosabb valósághű észlelés - a figyelem összpontosításra való képesség - a gazdag képzeleti működés - a reproduktív emlékezet - az alakuló fogalmi gondolkodás. A környező világban szerzett tapasztalatgyűjtés mindhárom korcsoportban megegyezik, csak feldolgozásuk mélysége alkalmazkodik a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaihoz. Ily módon lehetőség nyílik, hogy különböző területeken lemaradt gyerekeket úgy tudjuk fejleszteni, hogy ne érezzék hátrányban magukat azonos korú társaikhoz képest. Folyamatosan szoktatjuk a gyerekeket arra, hogy akik éppen nem vesznek részt a közös, óvodapedagógus által vezetett tevékenységekben, ne zavarják társaikat, csendesen játszanak. Nagycsoportban korrekciós munkát is végzünk, azoknál a gyerekeknél, akik különböző problémák /viselkedés, teljesítménybeli/ miatt iskola alól felmentettek és még egy évig óvodában maradnak. Az őszi tapasztalatszerző séták 3-4 éves korban színek, formák és az általuk kiváltott hangulat jellemző (vagy meghatározó), még 4-5-6 éves korban az időjárásnak a természetben megnyilvánuló konkrét jelenségei (hideg hatása, évszakváltozás, előzmények stb.)

27

A helyes fogalmak kialakításához a tárgyak elemzése és az egyes elemek összekapcsolása szükséges. Az óvodáskorú gyermek jól ismeri a tárgyak jegyeit, ha jó a megfigyelőképessége. Segíti az elemző képességét, ha nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is konkrétan megtapasztalhatja az adott tárgy vagy jelenség tulajdonságait. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, meglássa a dolgok közötti hasonlóságokat és különbségeket. A gyermek zavartalan értelmi fejlődése érdekében nagyon sok érzelem indította játékos – mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzést kell kezdeményeznünk. Minél több tevékenységet, lehetőséget biztosítunk, annál több mindent fedez fel, ismer meg, egyre nagyobb lesz érdeklődése és tudásvágya: Így: - a dolgok közötti összefüggések felfedezése, - az ok-okozati összefüggések meglátása, - a tapasztalataiknak, ismereteiknek gazdagsága által problémamegoldó képességük az önálló probléma megoldás felé halad.

Sikerkritériumok: Anyanyelv, értelmi fejlesztés és nevelés

-

folyamatosan összefüggő mondatokkal fejezi ki magát

-

kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol

-

szókincse korának megfelelő

-

jól használja a metakommunikációs eszközöket

-

bátran és szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel

-

társára odafigyel, türelmesen végighallgatja mondanivalóját

-

a közölt információt megérti

-

bátran kérdez, megértetni magát

-

tud szemkontaktust teremteni és tartani

-

udvariassági kifejezéseket használ

-

beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése, megfelel anyanyelvünk követelményeinek

4.4.Játék és munka szervezése 4.4.1.Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a 28

kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, szerepjátékhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

4.4.2.Munka A munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutatta munka és a munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányítással folyik. A gyermekektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. Munkavégzés közben tapasztalatokat is szereznek természeti és társadalmi környezetükről. (Minden tevékenység újabb tapasztalat forrását jelenti.) Fontos nevelési eszköz, nevelő ereje nagy hatású, mert

29

elősegíti a gyerekekben a munka játéktól eltérő jegyeinek felismerését, ízlésformáló hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket. A célunk: a gyermekek egész személyiségének alakítása, a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését. Ez – örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen – a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, (mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; – a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A feladatunk:a gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést ad. Lehetőségek biztosítása a gyermekek számára olyan munkák végzésére, amelyek fejlesztik képességüket, gazdagítják személyiségüket. A munka végzése során a higiéniai, balesetvédelmi szabályok betartására, az egészséges, testi épség megóvására nevelünk. 4.2.3. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása Megteremtjük a gyermekek számára az életkoruknak megfelelő és erejükhöz mért munkalehetőségeket. Lehetőségekhez képest kapjanak tartalmilag gazdag, változatos feladatokat. A gyermekek saját személyük, ill. a csoport érdekében maguk végezhetnek el minden olyan munkát, melyre egészségük károsodása nélkül képesek. Mindezekhez eszközöket biztosítunk, melyek könnyen kezelhetőek és nem okoznak balesetet. Értékelésünk mindig buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához. Minden korcsoportnál fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést, környezetgondozást. Minden munkafajta bevezetését lassú átmenettel valósítjuk meg sok-sok gyakorlással.

A 3-4 éves gyermekek figyelemmel kísérik a kert és csoportszoba növényeinek gondozását, segítenek a tavaszi veteményezésben, nyári virág öntözésében és az őszi falevél seprésében. Segítenek a csoportszoba rendbetételében, játékfelrakásban.

30

A 4-5 éves gyermekeknél már év elején felelősöket választunk, figyelembe vesszük az önkéntességet, az ismétlődő feladatok elvégzésére / evőeszköz kiosztás, kenyérkínálás /. A gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka. Feladataik közé tartozik a növény ápolása, élősarok gondozása, udvar gondozása.

Az 5-6-7-8 éves óvodások önállóan végzik a feladatokat, közösen eldöntik a munka megosztását. Nagyobb önállósággal dolgoznak a kertben, télen gondoskodnak a madarakról, gondozzák az akváriumot. Ünnepekre apróbb ajándékokat, meglepetéseket készítenek. Munkafajták – munka jellegű tevékenységek Mindennapi élettel kapcsolatos munkák: -

terítés, törölgetés, söprögetés, játékelrakás, naposság

-

Heti munkanap: egész évben ugyanazon a napon a munka végzése.

-

játékválogatás,

rendezés,

portörlés,

babafürdetés,

babaruhamosás,

zöldség,

gyümölcstisztítás, vitaminsaláta készítés. -

Évszakhoz, jeles naphoz, ünnepekhez kapcsolódó alkalomszerű munkák:

-

kerti munka, udvarrendezés, levelek seprése, környezetszépítő munka,nagytakarítás, rendrakás foglalkozás után.

-

dekoráció kicserélése ünnepek előtt

-

cipó, fánk, mézeskalácssütés

-

jelmezkészítés

-

kokárdakészítés

-

barkácsolás - játékeszközök javítása

-

segítség a felnőtteknek és a kisebb társaiknak

-

születésnapi ajándékkészítés

Sikerkritériumok: Munka

-

önkiszolgáló tevékenységek végzése

-

a testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint végzik

-

étkezésnél helyesen használják a kanalat, kést, villát, szalvétát, merőkanalat

-

öltözködésnél önállóak, tudnak gombolkozni, próbálkoznak a megkötéssel

-

önkiszolgáló tevékenységre fordított idő, fejlettségük növekedésével arányosan csökken 31

-

pontosan megértik mit várunk el tőlük és azt önállóan teljesítik

-

bonyolultabb feladatokat is örömmel végeznek el

-

és annak szervezésében is önállóak

-

időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületeket igényelnek

-

a közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk.

-

terítésnél ügyelnek az evőeszközök esztétikus elrendezésére

-

felelősi munkákat szívesen vállalnak, önállóan teljesítik

-

a környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztán tartásában. (csoportszoba, udvar, óvoda környezete)

-

vigyáznak játékaikra és rendben tartják azokat

-

munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és kitartás jellemzi

-

a szemetet szelektíven helyezik el az adott gyűjtőkben

-

szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében

-

a virágokat nem tépik le, hagyják eredeti helyükön, eredeti szépségükben,

-

szívesen ápolják a növényeket a csoportszobában és az udvaron egyaránt

-

télen gondoskodnak a madarak etetéséről

32

5.Az óvodai élet, tevékenység formái

5.1.J á t é k

A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. A játékra jellemző a feszültségoldás, izgatottság és az örömérzés, kísérője a jó hangulat és a könnyedség. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra való törekvés szándéka az alapja. Erre épül a játékba integrált tanulás is. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodáskorú gyermek életében, mert a kisgyermek képességeinek fejlődését segíti elő, valamint lehetőséget biztosít a szociális kreativitás fejlődéséhez.

A célunk: olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermek egyéni vágyai, ötletei bontakozhatnak, komplex módon fejlődhetnek. A feladatunk: az alapvető feltételeket biztosítani: megfelelő légkör, hely, idő, eszköz. A természettel kapcsolatos és hagyományos játéklehetőségek gyakorlásával a játék funkciójának erősítése, a valóságról alkotott kép gazdagítása, fejlesztési lehetőségek biztosítása. A gyermekek fejlődését elősegítő játékfajták biztosítása. A játék alapvető feltételeinek biztosítása: Nyugodt, derűs légkört teremtünk, ahol a gyermek a játékigényének megfelelően szabadon választhat és dönthet. A játszóhelyeket úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük az adott korcsoport gyermekei mit szeretnek játszani, illetve mivel szeretnek foglalkozni. Esztétikus, tiszta és könnyen elérhető anyagokat, eszközöket biztosítsunk, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, kedvet csinálnak a játékhoz. A játék tartalmának gazdagítása érdekében élményszerző sétákat, kirándulásokat szervezünk, hogy legyenek élményháttereik. Ötletzsákunkba minden olyan belefér, melynek során a gyermekek kapcsolatba kerülnek önmagukkal és környezetükkel. Engedjük őket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni és játszani: röviden gyereknek lenni.

33

Játékfajták A 3-4 éves gyermekeknél gyakorlójáték dominál. A gyermekek egyszerű cselekvéseket, mozgásokat sokszor ismételgetnek / kockaépítés, autótologatás /. A finom mozgást igénylő játékot alakítsuk ki a gyermekeknél, ahol a gyermekek elmélyülten tevékenykedhetnek /gyöngyfűzés /. A szerepjáték első szakasza is megnyilvánul – papás mamás, főzőcske – az óvónő mindenkor segíti és fejleszti a játékot. A bábozás feltételeit már ebben a korban biztosítjuk, segítjük az eszközök használatában, ezeket bármikor elővehetik, mellyel halandzsa vagy ismert szöveget mondhatnak.

A 4-5 éves korban a gyakorló játék dominál, de kialakítjuk a gyermekekben más életkorát jobban meghatározó játékfajta iránti igényét / konstrukciós játék, közlekedési játék /. Fejlődik a minősége a szerepjátéknak, hosszabb időtartamú, és több kellékkel játszanak / főzőcske, orvos, boltos /. A gyermekek egymás között osszák ki a szerepeket, és a játékszabályokat tartsák be. A bábozás először az óvónő előadásával jelenik meg, majd ők is vállalkozzanak rövid meserészlet, párbeszéd eljátszására. Az 5-6-7 évesek fő tevékenysége a szabály és szerepjáték legyen. Minél hosszabb és elmélyültebb legyen, és kapcsolják össze a tevékenységeket. Szívesen bábozzanak, dramatizáljanak, igaz történeteket használjanak fel. Az óvónő játéka a gyermekkel minta legyen, melyen keresztül megmutatja a helyes irányokat. Az anyanyelvi játékok segítsék a gyermekek kifejezőkészségének fejlődését. / hangutánzó játékok, hallásfejlesztő, légzéstechnikát elősegítő játékok / Az óvoda udvari adottságát kihasználva, nagyobb hangsúlyt kapjon a gyermekek életkori sajátosságának megfelelő mozgástevékenység. Szabad levegőn való mozgások fejlesztik a gyermekek egyensúlyérzékét, fizikai állóképességét, téri irányok megismerését. Szabály- és versenyjátékok fejlesztik a gyermekek alkalmazkodó képességét. Csapatjátékok fejlesztik a kitartásukat, önbizalmukat. Az óvónő játéksegítő módszerei, metódusai szituációtól függőek, a gyermekek nyugodt játéka esetén legyen szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. Segítsen azok játékában, akik 34

kevésbé kreatívak, ötletszegények. Avatkozzon be azok játékába, akik durvák egymáshoz és veszélyeztetik egymás épségét. Az óvodánkban előtérbe helyezzük a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.

Sikerkritériumok: Játék

-

örömmel, önfeledten játszik

-

képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni

-

építmény lemásolására képes

-

képes élményei eljátszására

-

szívesen vállal szerepet

-

szabályjáték során betartja a szabályokat

-

másokat is figyelmeztet a szabályok betartására

-

egészséges versenyszellemben tevékenykedik

-

problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik

5.2.A külső világ tevékenység megismerése Az ember környezetkultúrája, környezethez való viszonya születéstől kezdve alakul, óvodáskorban ennek tere a külső világ tevékeny megismerése. Az óvodai nevelésünk akkor valósítja meg célját, ha a gyermeki tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket tudatosan szervezve a környezettel kapcsolatos rendszerbe helyezi, ezzel elősegíti, hogy a gyermekek településünkről, a természet és társadalmi környezetükről valósághű tapasztalatot szerezzenek. A gyermekek, miközben felfedezik a környezetüket, olyan tapasztalatok birtokába jutnak, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Kulcsfontosságú, hogy segítsük a gyermekek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, a szülőföld szeretetének megalapozását, amelyben nagy szerepe van a hagyomány ápolásának. A hagyományokkal való ismerkedés során a gyermekek megismerkednek szűkebb és tágabb környezetüknek értékeivel, tárgyi emlékeivel. Fontos a gyerekek természetes kíváncsiságára építve, a természethez fűződő pozitív kapcsolat kialakítása.

35

A célunk: a környezet tevékeny megszerettetése a gyermekekkel. Legyen fontos a közvetlen és tágabb környezet felfedezése, ennek során alakuljon ki a pozitív érzelmi viszony a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. A gyermekek a környezet megismerése során szerezzenek matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket is, és azokat a tevékenységeikben alkalmazzák. Ismerjék fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakuljon az ítélőképességük, fejlődjön a tér-, sík- és mennyiségszemléletük. Fontos a szokások, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést, környezettudatos magatartást. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.

5.2.1.A természet és társadalmi környezet megismerésének területei, témakörei A gyermek és környezete 

Család – óvoda – lakóhely



Testrészek, egészségvédelem



Emberek munkája, foglalkozás (szőlőművelés, bányászat )



Környezetünk mennyiség, tér, szín, formai viszonyai



Időjárás, természeti változások, az évszakok megfigyelése



Napszakok



Növény és állatvilág



A környezeti elemek védelme, alakítása



Föld, élővilág, levegő, víz, település, táj



Jeles napok, hagyományok



Gyermekek az emberbarát környezetért

Mindezeknek a keretét az játék, mozgás, énkép, vizuális,irodalmi, zenei, verbális fejlesztés adja. 36

5.2.2. A 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása korcsoportonként A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen és ismeretszerzés során. Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A tapasztalatszerzés módja alkalmi és folyamatos,lehetővé teszi a gondolkodási képesség hajlékonyságának alakulását olyan helyzetek teremtésével, amelyekben a gyermekeknek alkalmuk nyílik különböző szempontok felfedezésére, többféle megoldás közötti választásra. Segíti a szülőket, hogy felismerjék a gyerek környezet iránti érdeklődésének fontosságát. Olyan hagyományok beépítése az óvodai életbe, mely szebbé, gazdagabbá teszi a gyermekek életét. / Takarítási világnap, Állatok napja, Víz napja, Föld napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap /

3-4 éves korban Az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedjenek az óvoda közvetlen környezetével. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, tollakat, évszakra jellemző képeket. Látogassák meg a közelben lakó csoporttársaikat, beszélgessenek a család tagjairól. Ismerjék meg az óvoda utcáját, boltokat, fodrászüzletet, a közelben található intézményeket. Nézzenek meg a közelben élő eredeti környezetükben növényeket, állatokat, esztétikus alkotásokat. Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. 510 perces (maximum) vadállatokról készült videofilmet is megnézhetnek.

4-5 éves korban Az óvónő és a gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda utcáján túl, az óvoda környezetében szerezze meg. Az óvónő törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. A gyerekek jelezzék az évszakok szépségét, jelenségeit, az időjárás változását, az évszakokat bemutató jeltáblákon, évszakágon. Tudjanak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Gyűjtsenek terméseket, s azokat hasznosítsák az óvónő segítségével. Végezzenek rügyeztetést, / aranyesőt / magvak csíráztatását, hajtassanak 37

virágokat / tulipán, jácint /. Figyeljék meg a / benti és kinti / hőmérséklet, víz, napfény hatása és a növény fejlődése közötti összefüggéseket. Figyeljék meg az évszakokat. Az őszi időjárás változékonyságát, a természet változásait, az ősz szépségeit. Sokat esik az eső, köd van, fúj a szél, hullnak a levelek, kopaszodnak a fák és a bokrok. Figyeljék meg a téli időjárást, a téli természetet, a havat, a zúzmarát. Figyeljék meg a hideg hatásait: befagy a víz, megfagy a föld. Játszanak a hóban. Szerezzenek tapasztalatot, hogy a hó összetapad, siklik rajta a szánkó, hogy meleg hatására elolvad. Tavasszal az időjárás változását figyeljék. Keressék az összefüggéseket a levegő felmelegedése és természet változásai között: a föld nem fagyos, vetni, ültetni lehet. Rügyeznek a fák, a bokrok, zöldellnek a növények. Szerezzenek tapasztalatokat a nyári időjárás változásáról. /öltözködés, időjárás/

A nyári

hónapokban figyeljék a kertek, mezők, erdők változásait, munkálatokat.

A gyermekek látogassanak el az óvoda közvetlen közelében található intézményekbe, szolgáltató üzletekbe. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait: ismerjék meg a személy- és teherszállító járműveket. Az óvoda környezetében élő állatokat, madarakat ismerjék meg, 10-15 perces vadállatokról szóló videofelvételeket is megtekinthetnek. Vadasparki kirándulás szervezése.

5-6-7 éves korban A gyermekek ismerjék a család fogalmát, tudják ki tartozik a családjukba. Tudják hogyan gondozzák, nevelik a felnőttek a gyerekeket, hogyan gondoskodnak róluk. Beszélgessenek a család legfontosabb szükségleteiről. Ismerjék a családtagok munkáját, munkahelyi foglalkozását. Figyeljék meg az óvónő, a dajka és más felnőttek munkáját. Ismerjenek olyan foglalkozásokat, amelyek a környezetükben található. Tudják a test felépítését / fej, nyak, törzs, kar, láb /. Figyeljék meg hogyan használja az ember a munkaeszközöket, szerszámokat, hogyan irányítja a gépeket. Ismerjék a testnevelés, a sport fontosságát. Ismerjék érzékszerveik funkcióit, védelmét, ápolását.

38

Tájékozódjanak az óvoda környékén: látogassanak el a közeli intézményekbe, középületekbe, építkezésekre, különböző szaküzletekbe. Figyeljék meg az emberek munkáját a munkafolyamatokban az alkalmazott technikai eszközöket, gépeket. Látogassanak el a közeli iskolába. Gyakorolják a helyes közlekedést, hasonlítsák össze a szárazföldi, vízi, légi közlekedési, ill. szállító eszközöket a valóságban és a képen. Figyeljék meg a napszakokat és évszakokat, az időjárás változásait. Emlékezzenek vissza a nyári és előző években szerzett időjárási emlékekre. Gyűjtsenek magvakat a környezetükben található növényekről. Figyeljék meg a madarak mozgását, költözését, az ősz és tél közötti lényeges különbségeket. Idézzék fel az előző éveken szerzett ismereteiket a dérről, zúzmaráról, ködről, jégvirágról, jégcsapról, a szállingózó, hulló, szakadó hóról. Etessék a madarakat. Kísérjék figyelemmel a tavaszi jelenségeket: kékebb az ég, langyos az eső, a fák, bokrok kivirágzását, a nyíló virágok sokaságát, a zöld szín uralkodását a természetben. Hasonlítsák össze a tavasz színeit, a téli természet színeivel. Figyeljék meg a tavaszi veteményezést, hasonlítsák össze a madarak téli és tavaszi életét, valamint a lepkéket, bogarakat, méheket. Különböző időszakokban figyeljék a fákat, bokrokat, fűféléket, szántóföldi vetéseket, környezetük növényeit. Környezetükben élő állatokat figyeljék, tulajdonságaikat, szokásaikat, használ vagy káros voltukat, különböző csoportosítást tudjanak velük végezni. Bővítsék az állatokról szerzett ismereteiket /erdő, mező madarai, hazai erdők állatai, hazai vizek állatai, állatkertben élő állatok stb./ Ismerjék fel emlékezetükben a tárgyak színeit, a színek világosabb és sötétebb árnyalatait. Tevékenyen vegyenek részt óvodai környezetük formálásában, csoportszobában, az udvaron, a kertben.

39

5.2.3.Hagyomány-őrzés, szerepe az óvodai nevelés rendszerében „ A múlt tisztelete az a vallás, mely az új nemzedék köteléke. Ne veszítsünk el semmit a múltból, mert csakis a múlttal alakíthatjuk a jövendőt” /Anatol France/

Óvodánkban az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és jeles napok az óvodai életünkben jelen vannak. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulata, a hozzá kötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek, a szokások, keretet adnak munkánknak, hónaponként számba vesszük a természet változásaihoz kapcsolódó jeles napokat, naptári és egyházi ünnepeket, szokásokat és eseményeket. A mezőgazdasági munkákat is ezeken a napokon igyekszünk bemutatni. Ezekhez a napokhoz kapcsolódó az állatok viselkedésére vonatkozó, és emberi tevékenységeket jelölő szokások megfigyelése, feldolgozása, tapasztalatszerző, ismeretnyújtó óvodai munkánk alapja. A gyermekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek és hogy megvan mindennek a maga ideje. A várakozás, a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket, ez által teljesedik ki a gyermekek személyisége.

A célunk: a gyermekek megismertetése a hagyományokkal, a jeles napokhoz, a naptári ünnepekhez fűződő énekes, mondókás, dramatikus népszokásokkal, valamint a népi kultúra, a hagyományőrzés iránti érdeklődésük, nemzeti identitásuk, egész személyiségük fejlesztése. A múlt értékeinek átörökítése, hisz a hagyományok révén őrizhetjük meg a rengeteg tudást, tapasztalatokat, amelyeket elődeink felhalmoztak.

A feladatunk: a lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek felkutatása, összegyűjtése, megőrzése és továbbadása a jövő számára. A néphagyományokon, a népi kismesterségek megismerésén keresztül szorosabb, mélyebb kapcsolat kialakítása a szülő és a gyermek között. A népszokások élményszerű felelevenítése, sokoldalú feldolgozása, népi játékok játszása, hogy a modern világban tovább éljen a népi kultúra és a ma gyermeke is megtalálja benne a szépséget, örömet és a követendőt.

40

5.2.4. Hagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban 

A külső világ tevékeny megismerése: / találós kérdések, népi jóslatok, jeles napok, népszokások /



A verselés, mesélés: / népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések, dramatikus játékok / 

Az ének, zene, énekes játékok, gyermektánc:

/ mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene / 

A rajzolás, mintázás, kézimunka:

/ tárgykészítő népi játékok, szövés, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács süt. / 

A munka:

/ termések gyűjtése, takarítás a környezetünkben/

5.2.5. Óvodánk jeles napjai /ajánlás/ Őszi ünnepkör

Egyed napja /szept. 1.

- szőlőérés figyelés,” csősz játék”

Kisasszony napja /szept. 8.

- dióverés kezdete, a gólyák gyülekezni kezdenek

Takarítási világnap /szeptember 23. - óvoda környékének és udvarának takarítása, Mihály nap /szept. 29.

virágos kertek rendbetétele, magvak gyűjtése

- őszi betakarítás kezdete, állatok téli szállásra hajtása

Állatok világnapja/október 4. - akváriumtisztítás, madáretető, kikészítése. Teréz nap /okt. 15.

- szüret, szüreti bál

Márton nap /nov. 11.

- az új bor kóstoló napja

Erzsébet, Katalin, András napja/nov. 19. 25. 30

időjóslat

Téli ünnepkör

Borbála nap /dec. 4.

- bányászok védőszentje, ághajtatás

Miklós nap /dec. 6.

- gyermekek örömnapja

Luca nap / dec. 13. /

- ősi hiedelmek napja

Karácsony /dec. 24-26.

- betlehemezés, karácsonyi pásztorjáték

Újév napja /jan. 1.

- jókívánságok napja 41

Vízkereszt /jan.06.

- időjóslat

/hamvazó szerda

- Dorottya nap, jégtörő Mátyás /

Farsang /február

- télcsúfoló, tavaszváró népszokások

Tavaszi ünnepkör

Sándor, József, Benedek

- „meleget hozó” napok

/ márc. 18. 19. 21. / Víz napja /márc. 22.

- patakhoz séta, víz vizsgálata.

Gyümölcsoltó Boldogasszony / márc. 25.

- visszatérnek a fecskék

Áprilisjárás / ápr. 1.

- beugratások, megtréfálások napja

Föld napja /ápr. 22.

- az óvoda udvarán fák, bokrok ültetése. -„Az erdő fohásza” c. darab eljátszása. - Miénk a Föld rajzkiállítás.

Húsvét

- kereszténység ünnepe, húsvéti tojáskészítés,

Szent György nap /ápr. 24.

- az állatok legelőre hajtása

Majális / máj. 1.

- májusfa állítása, majális az oviban

Madarak és fák napja/ máj. 10. A MI FÁNK

- kirándulás a hegyoldalra, madarak és fák védelme

Fagyosszentek

- Időjóslás

/máj. 12. 13. 14. Pünkösd

- Pünkösdi király és királynőválasztás

Nyári ünnepkör

Környezetvédelmi világnap / jún. 5.

- plakátok készítése,

Medárd nap /jún. 8.

- időjóslás

Péter-Pál nap /jún. 29.

- az aratás kezdete

Jakab nap / júl. 25.

- a szőlő édesedni kezd

Szent István ünnepe

- ezen a napon új búzából sütik a kenyeret

/aug. 20.

42

A természet változásait követő ünnepkörök mindig meghatározott mondanivalóval jelennek meg. Minden olyan alkalmat hosszabb előkészület előz meg, amikor a gyerekek kíváncsiságára építve változatos tevékenységeket biztosítunk. Ez a tevékeny készülődés, tervezgetés teszi az ünnepeket, jeles napokat izgalmassá, örömtelivé és felszabadulttá, amit tevékenyen együtt élünk át. 5.2.6.A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása korcsoportonként Őszi ünnepkör

3-4 évesek A természet változásainak folyamatos megfigyeltetése, természetes anyagok gyűjtése, egyéni és csoportos élmények megbeszélése, mondókázás, énekelgetés, az ősz jegyeinek felismerése. A felnőttek és nagycsoportosok betakarító munkájának megfigyelése, termések gyűjtése /virágmag, gesztenye, zöldségfélék / Szüreti képeknek a nézegetése, termények, tárgyak gyűjtése. / puttony, hordó, vesszőkosárral való ismerkedés / Szüreti énekek, mondókák éneklése, mondása szőlő és mustkóstolás közben. /Lehetőség szerint, szőlőpréselés, mustkóstolás / Névnapok megünneplése és a hozzáfűződő időjóslásokkal való ismerkedés,/ a szülők, nagyszülők bevonása/.

4-5 évesek A gyermekek közösen készítsenek kalendáriumot, hagyományőrző falat, ahol a jeles napokat a hozzájuk kötődő tárgyi emlékekkel díszítsék. A sétákon figyeljék meg a természet változásait, a természetes anyagokból barkácsoljanak a nagyok vásári játékához. / csutkababa, botbaba, agyagtárgyak / A természet gyűjtött kincseit rendezzék, díszítsék velük a csoportszobát. Figyeljék az állatok viselkedését, játékaikba népdalokat, népi játékokat kapcsoljanak be. Az óvodai szüretbe kapcsolódjanak be a szülők, segítségükkel készítsenek madárijesztőt, csőszkunyhót. A csőszjátékba, szüretelésbe vegyenek részt, a szüreti mulatságba énekeljenek, táncoljanak. Névnapköszöntés, időjóslások és személyes köszöntések, öregek köszöntése: szülőkkel együtt szervezzék, a szokások kialakításában és előkészítésében aktívan vegyenek részt. 43

5-6-7 évesek Készítsenek kalendáriumot, figyeljék meg az évszakra jellemző jegyeket, tapasztalják meg igazak-e a népi jóslások. A séták, kirándulások alkalmával gyűjtsenek kincseket az élő sarokba. A hagyományőrző falat képekkel, eszközökkel, régi tárgyakkal díszítsék, ismerjék használati tulajdonságaikat. Mondogassanak népi mondókákat, találós kérdéseket, játékaikat népi játékokkal tegyék színessé. Az őszi betakarítási munkákba vegyenek részt csoportosan és egyénileg / alma, dió, szőlőszüret /. A szüreti pogácsa sütésével készüljenek a szüretre, igényeljék a szülők segítségét. Készítsenek együtt madárijesztőt, csőszkunyhót, kereplőt. Az óvis szőlőskertben szüreteljenek régi szokás szerint – gazda megkötése, jókívánságok mondása, szőlőkóstolás, mustpréselés. A szüret végén készítsék el a szüreti koszorút, s ezzel a bál kezdetét veheti, a szüreti mulatságot az énekes, táncos jókedv jellemezze. A lakóhelyünkön rendezett szüreti napon vonuljanak fel, érezzék, képviselik az óvodát, tudják, gyermektáncot járjanak népi ruhában. Névnapok megünneplése, időjóslások megfigyelése. A nagyszülők meghívása, köszöntése közösen készített ajándékokkal.

Téli ünnepkör

3-4 évesek A mikulással kapcsolatos leporellók, képeskönyvek nézegetése, mikulásvárás misztériumának elmélyítése versekkel, énekek tanulásával. A szülők segítségével csomagok készítése, mikulás köszöntése. Ismerkedjenek az Advent jelképeivel: koszorú, naptárkészítés / közös munka/. Fogadják a nagyobbak Lucázását, ágakat hajtassanak, mondókákkal, énekekkel várják a karácsonyt. Kis díszeikkel díszítsék a fenyőfát, ajándékozzák meg szüleiket. Ismerjék meg a karácsonyi népszokásokat/ ételek, betlehemezés, kántálás / Ünnepi tízóraizás az óvodában, gyertyagyújtás, mézes, kalács, beigli, sütés, közös elfogyasztása, nagyobb gyermekekkel a karácsony köszöntése. Újévi köszöntők mondása, téli képek gyűjtése, beszélgetés az Óévről és a közelgő Új kezdetéről. A szülőkkel közösen rendezett farsangi mulatság, játék délután, vidám bolondozás.

44

4-5 évesek Borbála napján ág hajtatás. A mikulásvárás elmélyítése versekkel, énekek tanulással, ajándékkészítés a szülőkkel. Téli időjárás megfigyelése, téli örömök átélése. Adventi naptár, koszorú készítése az óvónővel. A naptárba a mindennapi feladatokat közösen határozzák el, a régi szokásokat vegyék figyelembe. Luca-napján fogadják a „kotyolókat”, Luca búza vetése. A karácsonyi ünnepre verssel, énekkel készüljenek, készítsenek fenyődíszeket az ovi és a falu karácsonyfájára. A karácsonyi szokásokkal ismerkedjenek, játékaikba építsék be / étkezés, időjóslás, kántálás / Újévi köszöntőkkel, jókívánságaikat fejezzék ki a családoknak. A farsangi mulatozásba szüleikkel együtt vegyenek részt. Készítsenek közösen álarcot, beszélgessenek a maszkok, jelmezek varázserejéről, készítsenek szüleiknek farsangi meghívót, tanuljanak tréfás verseket, mondókákat, dalokat és ezekkel szórakoztassák a vendégeket a farsangi játékdélutánon.

5-6-7 évesek Borbála napján ág hajtatás. A mikulásvárás elmélyítése versekkel, énekek tanulásával, ajándékkészítés a szülőkkel. A téli évszak változásait figyelemmel kísérjék, időjóslásokat figyeljék, hagyományőrző falon képeket, tárgyakat helyezzenek el. Készítsenek ajándékokat mikulásra, karácsonyra. Önállóan az óvónőjükkel együttműködve készítsenek adventi koszorút. Minden napra változatos feladatokat jelöljenek ki és ezeket hajtsák végre. Luca-napján „kotyoljanak” az óvoda csoportjaiban, és az óvodába érkező vendégeknek. Ültessenek Luca búzát, készítsenek Luca kalendáriumot – 12 napon keresztül időjárás megfigyelése. Karácsonyi szokásokat játékaikba kapcsolják be, óvodai karácsonyi ünnepre verssel, énekkel, betlehemezéssel, kántálással készüljenek. A karácsonyi tízóraira és ebédre süssenek mézest, beiglit, asztalaikat maguk készített díszekkel tegyék hangulatossá. Készítsenek termésekből fenyődíszeket, az ovi, és a falu, illetve az otthoni karácsony fára. Újévi jókívánságaikat népi mondókákkal, versekkel, énekekkel tegyék színesebbé. A farsangi báljukra tanuljanak bálba hívogató mondókákat, dalokat. Segítsenek szüleiknek jelmezük elkészítésében. Ismerjék a farsangi szokásokat, az álarcok, a maszkok, varázserejét, készítsenek farsangi meghívót, plakátot. A szülők bevonásával farsangi fánkot süssenek.

45

Vegyenek részt a maskarázásba, táncba, ügyességi játékokba szüleikkel együtt mulatozzanak a gyermekbálban.

Tavaszi ünnepkör

3-4 évesek A tavaszi népszokásokhoz kapcsolódik a húsvét ünnepe, amely igen sok szálon kapcsolódik a tavasz

megérkezéséhez,

az

élet

megújulásával,

a

termékenységgel

összefonódó

népszokásokhoz. A gyermekek ismerkedjenek a szokásokkal, tanuljanak locsoló verset, locsolkodjanak, vegyenek részt a tojás-játékokban. Fogadják a „Villőzőket”. A nagyokkal ünnepeljék a majálist, tánccal, tavaszi dalokkal. A nagyok Pünkösdi-király és királynő választását, és játszását figyelemmel kísérjék.

4-5 évesek Sétáljanak sokat a természetbe, a húsvéti készülődést figyeljék a faluban. Készítsenek húsvéti tojásokat különböző technikák felhasználásával. Vidám locsolkodást rendezzenek a csoportban, fiúk locsolóverset mondjanak, lányok ajándékot adjanak / ajándékkészítés, ünnepi tízórai/. Tavaszi sétákon gyönyörködjenek a természetben, figyeljék meg az időjárás változásait, essék szó a fák, virágok védelméről. / május botot készítsenek / A nagycsoportosok Pünkösdi-király és királynő választásába kapcsolódjanak be és versenyjátékukba vegyenek részt.

5-6-7 évesek Tavaszváró, hívogató mondókák, versek, énekek gazdagítsák tudásukat, a faluban élő szokásokat alkalmazzák játékaikban. / komatál küldés, kalácssütés tízóraira / A húsvéti tojásfestést önállóan végezzék, a különböző technikák elsajátításának megismertetése / hagymahéjjal festés, irókázás, levélnyomat /. A fiúk vidám locsolkodása. A májusfaállításában tevékenyen vegyenek részt, az óvoda udvarára, készítsenek színes szalagokat. Májusi időjóslások, megfigyelések / Fagyosszentek, Orbán-napja. A Pünkösdi-király és királynőválasztást, gyermekjátékként elevenítjük fel, a népszokások közül énekeket, táncokat tanulunk. Önállóan játsszák, és vonják be játékukba a kicsiket. / fiúk lóverseny és futójátéka, lányok virágszirom hintése, jókívánság mondása / 46

Nyári ünnepkör

3-4 évesek Séták, kirándulások szervezése a szabadba, kirándulás a hegyre és a tóhoz. Fák, virágok, bokrok megfigyelése, védelme, mezei virágcsokor készítése. Népi mondókák, énekek tanulása az időjóslásról, az aratásról, az édesedő szőlőről.

4-5 évesek A nyári időjósló napok népi megfigyeléseinek beteljesülése. / Medárd napja / Kirándulások az erdőben, a tóhoz, az évszak szépségeinek felfedezése, a természet védelme. Gyermek játékok szabadban való játszása – bújócska, fogócska, körjátékok. A sétákon mezei csokor készítése, akár önállóan is. Vadas parkba kirándulás, állatok életének megfigyelése.

5-6-7 évesek A nyári évszak természet megfigyelése, a csoporttal együtt szervezett kirándulások a hegyre és a tóhoz. Virágnyomat készítése. Bogarak, virágok, gyíkok életének természetbeli megfigyelése. Kirándulás a Vadas parkba, állatok életének megfigyelése. Régi aratási emlékek felidézése, képgyűjtés, tablókészítés, búzakoszorú készítése.

5.2.7.Matematika

Programunk a matematikai ismerettartalmak komplex kezelésére, az óvodai élet egészén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Ez természetesen azt jelenti, hogy a matematikai nevelés komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg, a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve: utánzásos, minta-modellkövető, spontán játékos tapasztalatszerzés, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülve, gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok, az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire: Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos,

érzelmileg

hangsúlyos

helyzetekben

megbízható.

Az

óvodáskort

jellemző

gondolkodási sajátosságokkal (invariancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés 47

folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemző fejlődésbeli egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg: Az első szint: bevezetés a matematikában, - általában a gyermek kb.5. életévéig tart. A feladatunk: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. A második szint: Az intenzív fejlesztés szakasza, az 5-6-7 életévben. A feladatunk: részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny élet megkedveltetése. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel, azt az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés,

észlelés,

megfigyelés,

emlékezés,

tapasztalás,

megértés,

problémalátás,

problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására.

48

A feladatunk: az óvodapedagógus feladata olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. Az óvónő által kezdeményezett matematikai tartalmú tevékenységeknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani. Sikerkritériumok: A külső világ tevékeny megismerése

-

megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat

-

ismeri környezete növényeit, állatait, részt vesz a növények gondozásban és a természetvédelemben

-

képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kevesebbet, nagyobbat, többet létrehozni.

-

helyesen használja a tő és sorszámneveket

-

tud tízes számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni

-

meg tudja állapítani: több, kevesebb, ugyanannyi

-

helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat

-

környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. Tudja lakcímét, testvérei nevét, szülei

-

foglalkozását, saját születési helyét és idejét

-

tudja óvodája nevét

-

kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

-

ismeri és betartja környezete közlekedésének legfontosabb szabályait, s a közelben lévő közintézményeket ismeri

-

a tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tud hasonlítani forma, szín, nagyság szerint / Melléklet: 1.DIFER mérés sikerkritérium

49

5.3.Verselés, mesélés

1. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek a ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. 3. A felnőtt nyugodt közelségében hallgatott mesék teljes azonosulást nyújtanak a gyermek számára. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. A mesék fordulatai ösztönzik a gyermekeket a szóbeli kifejezésre, hozzásegítik őket szorongásaik leküzdésére, gátlások oldásához, képzeletük erősödéséhez, önbizalmuk, „én” képük alakulásához. A gyermekekkel való különös játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége, szellemi szükségleteik kielégítés, beszéd, tanulás, tanítás, szórakoztatás, kellemes időtöltés, együttes élmény. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodai nevelésnek fontos területe, része az óvodai élet átfogó anyanyelvi nevelésének. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és 50

igény van rá. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A célunk: a gyermek érzelmi értelmi és etikai fejlődésének segítés, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása, feltárása, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. -

A mese és a vers az anyanyelv közegén át tanítson emberi kapcsolatokat, mélyítse a gyermekek önismeretét, segítse a világ megismerését. Oldja a belső indulatokat, oldja a gyermeki szorongásokat.

-

A belső képteremtés képességének kialakításával segíteni a későbbiekben olvasóvá válását, és a szép magyar beszéd kialakítását.

A feladatunk: a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása / mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok /. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. A délutáni pihenés előtti mesélés alkalmával a klasszikus és szépirodalmi mesék, könyvből való igényes olvasása jelentőségteljes a gyerekeink számára. 5.3.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása 3-4 éves korban Feltételezhető, hogy a kicsik amikor óvodában kerülnek bizonyos számú etető, tapsoltató, vigasztaló mondókát dalocskát már megismertek Ezek felfrissítése, újabbakkal való kiegészítése közös mondogatása megnyugtató, örömöt adó. Az év folyamán 8-10 mondókát, verset ismételgessen a gyerekkel az óvónő. Ugyanennyi meghallgatás céljából is elhangzik. A kicsiknél az óvónő minden nap kezdeményezze a mesemondást, mondókázást, versmondást. Ezen kívül alkalomszerűen a gyerekek kérésére is meséljen, mondogasson verset. Az a jó, ha a szöveg ismétlését is attól hallják, aki azt először elmondta. A délelőttös és délutános óvónőnek egyéni repertoárja legyen. Tartalmak biztosítása: az óvónő teremtsen minél több lehetőséget: a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvónővel együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohasem keltse bennük az a gyakorlás érzetét. 51

Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával a gyermekek ismerjék meg a bábokat. A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak kellékeket használjon az óvónő, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való kötődés kialakulását.

4-5 éves korban Ezen korú gyerekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus mesék. Kapjon helyet a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókák anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei.

Tartalmak biztosítása:a gyermekek a mese, vers megszerettetése után igénylik, izgatottan várják az óvónő meséit. A gyermekek arcán megjelenik a megfeledkező áhítat, figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az óvónő segítségével jelenítsék meg a meséket, a gyermekek élményeit. Rögtönözzenek bábjátékokat.

5-6-7 éves korban A mesehallgatás igazi ideje ebben a korban van. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus, realisztikus népmeséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és a műmesék a gyermekek mesetárába. A gyerekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokat napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Az óvónő tervezzen bátran lírai verseket, mert a gyermekek már ebben a korban is megérzik a költői képek érzelmét, kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolást, az évszakok szépségét. Tartalmak biztosítása:minden adandó alkalmat használjon ki az óvónő a kiolvasók, a rigmusok ismételgetésére. A gyermekek ismételgessék az előző években tanult verseket. Az 52

új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez. Az óvónő kerülje az éneklő hanglejtést, ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. A hallott egyszerű meséket tudják dramatizálni. Az óvónő főleg a délutáni pihenés alatt olvasson a gyermekeknek – folytatásos mesét. A gyerekek próbálkozzanak meg a mese önálló befejezésével, új mese kitalálásával. Az óvónő a meseszereplő jellemző tulajdonságai alapján keressen olyan közmondásokat, amelyekkel meg tudja erősíteni a mese vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalóját.

5.3.2. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése Az óvodáskorú gyermekek ismeretszerzési folyamatában nagy jelentősége van az észlelésnek, érzékelésnek. Irodalmi mű hallgatásakor minél több érzékszervére, értelmi képesség fejlesztésére hassunk.

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás, dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátíthatják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társasági kedv fokozására, önálló versmondásra. A hátrányos helyzetű gyermekeket próbáljuk felzárkóztatni, olyan lehetőségeket adni számukra, amit a család nem adhat meg / színházlátogatás, kirándulások, közös rendezvények, könyvvásár, gyógytestnevelés/. A tehetséges gyermekek részére, képességeinek megfelelően plusz lehetőségeket biztosítunk. Szervezési tevékenységek: Az óvónő naponta többször kezdeményezzen mesét, verset a gyermekek kérésére, érdeklődésének, életkori sajátosságok figyelembe vételével. A mindennapi mesék hatására segítse elő a dramatizáláshoz és bábozáshoz szükséges eszközökkel a mese tartalmának kijátszását. Teremtse meg a mesehallgatás külső és belső feltételeit, hangulatát, ossza meg érzéseit, érzelmeit a gyermekekkel. Igényesen válogasson az irodalmi alkotásokban.

53

Óvodánkban a környezet és a néphagyományokhoz kapcsolódva választjuk ki az alkalomhoz, a gyermekek érdeklődéséhez, az ismeretnyújtás szintjéhez legjobban illőket. A mindennapi tevékenységek színesítésére alkalmazzuk a népi gyermekköltészetünk alkotásait: etető, altató, újsorolók, mondókával kísért mozgásos játékok, népi eredetű gyermekjátékok, növényekhez, állatokhoz kapcsolódó, hozzájuk fűződő érzelmi viszonyt tükröző, és fejlesztő mondókákat.

Sikerkritérium: Verselés, mesélés

-

szívesen mesél, báboz, dramatizál

-

gondosan bánik a könyvekkel

-

néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni

-

várja, igényli a mesehallgatást

-

tud történetet kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni

54

5.4. Ének, zene, énekes játék, Gyermektánc A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlést és emberi magatartását. Az óvodai zenei érdeklődésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. A zenei nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, az évszakokhoz, a mozgáshoz, az óvodai élethez. Zenei élményeket szereznek a gyermekek játék közben, kezdeményezéseken és foglalkozásokon. Az óvodai ének-zenei nevelés során gyakran hatunk a gyermek érzelmeire, és a gyermek érzelmei visszahatnak a felnőttére. Együtt örülünk és bánkódunk, mindez fejleszti az együttlét örömét. 1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az felhasználjuk a magyar és idegen népdalok, énekes és hangszeres műzenei darabokat. Hangszeres és énekes élőzene bemutatása / többszólamú is lehet /. A zenehallgatást kapcsoljuk a különböző tevékenységekhez. Alkalmazza az igényesebb gyermekművek meghallgatásához a lemez, CD eszközöket. Fontos a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal. 4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. A célunk: élményhez juttatni a gyermekeket, felkelteni zenei érdeklődésüket, formálni zenei ízlésüket. A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése.

55

Fejleszteni zenei hallásukat, ritmusérzéküket, zenei emlékezetet és a zenei alkotókedvet. A gyerekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A feladatunk: az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat komponált gyermekdalokat ismerjenek meg. A mondókák, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei. 5.4.1. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása 3-4 éves korban Dalanyag: 5-7 mondóka, 10-14 játékdal és 2-3 műdal. A hangterjedelem lehetőleg ne lépje túl a tiszta kvint távolságot. A dalok megoszlása hangkészlet szerint: SZ-M, L-SZ-M, M-R-D, SZ-M-R-D, D-L-SZ, A játékok elsősorban kétszemélyes /felnőtt gyerekkel / jellegűek, illetve egyszerű utánzó mozgással kísért, megszemélyesítő szerepjátékok legyenek. Az óvónő énekelgessen minél többet, csalogassa őket közös játékba, tevékenységbe. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani, énekelni. Az egyenletes lüktetés érzékelése mondókázás, éneklés közben játékos mozdulatokkal. Különböző zörejek / üveg, fa, fém / hangjának felismerése. Dallamjátszó hangszer és ritmushangszer hangszínének felismerése. Egyszerű ritmusjátszó hangszer használata / dob /. Zenehallgatás anyaga, hangterjedelem korlátozás nélkül, különböző jellegű egyszerű népdalok, énekes vagy műdalok, énekes vagy hangszeres előadásban, és a térbeni érzékeltetés megpróbálása. A halk és hangos közötti különbség megfigyelése, felismerése, alkalmazása beszédben, zörejeken. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait.

4-5 éves korban A zene figyelmes, érdeklődő meghallgatása, befogadására szoktatás. A magasabb és mélyebb hangok beszéd, ének, hangszer felismerése. Dalanyag: 4-6 mondóka, 12-15 játékdal és 3-4 műdal. Hangkészlet félhang nélküli ötfokúság dallamfordulatain mozogjon. / d-l és sz-m /, de előfordulhat benne hangsúlytalan fá és fi hang. A dalok megosztása és aránya hangkészlet szerint: 56

SZ-M, L-SZ-M, M-R-D, SZ-M-D, SZ-M-R-D, D-L-SZ, M-R-D-L, A dalokhoz kapcsolódó változatos játékformák, főként csoportos jellegűek körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó játékok, de más játékforma is előfordulhat, mely megfelel az életkornak és az adott csoport fejlettségének. A tiszta éneklés érdekében minél gyakrabban énekeljenek önállóan. Énekeljenek egyénileg, kisebb csoportokban halkan és hangosabban, magasabban és mélyebben. Mutassák meg lelassított éneklés közben az énekek dallamvonalát. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi ritmuseszközt a ritmusérzés fejlesztése érdekében /dob, cintányér/. A zenei élmény legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. Zenehallgatás: magyar és más népek dalai, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres műzene. Könnyű kánonok, és kétszólamú darabok is lehetnek ének vagy hangszerrel, melyeket két óvónő ad elő. A zene hallgatására nevelés érdekében gyermekdalok, daljátékok hallgatása lemezről, CD-ről.

5-6 -7 éves korban Dalanyag: 4-6 mondóka, 16-20 népi gyermekjátékdal, és 5-6 műdal. A mondóka hossza 6-12 motívum, a daloké 12-18 ütem is lehet. A dalok hangterjedelme ebben a korcsoportban se lépje túl a nagy hatod / d-l, sz-m / távolságokat. A dalok hangkészlete a félhang nélküli ötfokúság dallamfordulatain mozogjon, de előfordulhat benne hangsúlytalan fá és fi hang. A dalok megoszlása és aránya hangkészlet szerint: SZ-M, L-SZ -M /fá/, SZ- M -D /lá/, M –R- D, SZ- M -R -D /fá/, L -SZ -F -M -R -D, M-R -D -L /ti/, M –R- D -L, R -D –L- SZ, SZ- SZF -M -R -D Ismerkedjenek meg a gyerekek a dalokhoz tartozó játékok változatos formáival, új térformákkal, sor és ügyességi játékokkal, esztétikus mozgást igénylő párjátékokkal, bonyolultabb mozgást, szervezést igénylő játékokkal / párcserés, kapus, hidas, sorgyarapítófogyó /. A csoport önálló, tiszta éneklése a megszokott hangmagasságon és tempóban. Egyéni, tiszta éneklés választott dallal, motívumok pontos visszaéneklése. Éneklés közben ismert dalok, vagy újszerű dallammotívumok dallamvonalának térben rajzolása. A halk és a hangos különbsége, más fogalom párokkal / magas, mély / összekötve, énekes gyakorlatban.

57

Dallamfelismerés jellegzetes kezdő vagy sajátos belső, ill. záró motívumról is. Dallambújtatás / hallható jelre / előbb rövid, majd hosszabb motívumszakaszokkal is. Beszédhangszín és hangsúly megváltoztatással a mondat értelmének a megváltoztatása. Néhány hangszer hangjának és játékmódjának megismerése eredetiben / furulya, gitár, zongora /. Az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése és összekapcsolása. A dalok ritmusának hangosztatása belső hallás alapján. A dalok és mondókák felismerése ritmusról. Az ütőhangszerek / dob, cintányér, zenei háromszög, egyénileg készített zörejhangszerek / használat, változatosan az éneklés kísérésére. A zenei formaérzék fejlesztése a motívumok hosszának megértetésével a hangsúlyok kiemelése nélkül. / ritmusvisszhang, ismétlődő motívumnyi mozgásformák / Az esztétikus mozgás igényének fölkeltése egyszerű, játékos, táncos mozgások játékhoz kapcsolása. Dallamok kitalálása versekhez, mondókához, bábozáshoz. Énekes beszélgetés, kérdés-felelet

játék

egyénenként

is.

Változatos

ritmusú

mondatok

kitalálása

dallamfordulatokkal. A gyermekek lassabban énekelnek mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segítse a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása éreztesse meg a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segítse a magán és mássalhangzók pontos képzését. A sokféle énekes játékok adjanak alkalmat a szókincs bővítésére. Szervezési tevékenység: a zenei nevelés lehetőségeit az egész nap folyamán ki kell használni kötött és kötetlen formában. A zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel mikro csoportos formában tartjuk, ahol a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve tudjuk fejleszteni. A zenehallgatást a különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. A jeles napokhoz kapcsolódó zenei élménynyújtást biztosítjuk, ahol élő előadásban hallhatnak a gyermekek hangszeres és énekes műveket, gyermekeknek koncertet rendezünk, szervezünk. Biztosítunk megfelelő teret, eszközöket a sikeres zenei neveléshez. A gyermekek rendelkezésére áll néhány hangszer, / dob, háromszög, cintányér /, valamint szép kivitelezésű eszközök / fejdísz, szoknya, kendő, kalap, mellény …/, melyeket kedvük szerint bármikor használhatnak. A feladatunk, hogy biztosítsuk az éneklés, a mozgásos játékok gyermekek által kezdeményezett alkalmainak lebonyolítását. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek a nap 58

bármely szakaszában próbálkozhassanak zenés tevékenységekkel, használjuk ki a lehetőségeket az egyéni fejlesztésre. Tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait a tevékenység elutasítására, ugyanakkor engedjük bekapcsolódni bármikor szándéka szerint. A szülők a gyermekek érdeklődését ilyen irányba is elégítsék ki,az intézményünk dal, mondóka, mozgásanyag megismertetésével segítjük a családi nevelést, az otthoni énekelgetést. Hagyományápoló programunkban fokozottan építünk népi gyermekjátékokra, dalokra, mondókákra, néptáncra és népszokásból adódó zenei anyagra.

Sikerkritérium: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

-

élvezettel hallgat zenét

-

tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni

-

tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni

-

tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni

-

tud társaival térformákat alakítani

-

a különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi

-

tud élvezettel, irányítás nélkül játszani legalább 5 dalos játékot

-

felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni

-

megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, tudja mindkettőt mozgással, járással tapssal a dalból kiemelni

-

megbeszélés vagy egyéni ötlet alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni

59

5.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás,építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A gyermekek alapozó élménye, a külvilágról szerzett tapasztalatai eltérőek. A gyermekek vizuális fejlődésére hatást gyakorol a társadalmi környezet, a tömegkommunikáció, a téri és a tárgyi környezet, a műalkotások, a társak és az őt körülvevő felnőttek.

A célunk: az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosítani. Fontos maga a tevékenység, s ennek öröme, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az ábrázolás a gyermek képi, szabad önkifejezése az élmény- és fantázia világának. A tevékenységközben feltárhatják az ábrázoló tevékenység során az érzelmeiket, rejtett gondolataikat. A kulcsfontosságú a gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Ezek a tevékenységek segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását. A feladatunk: megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A gyermeki alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése. A 3-6-7 éves korban tervezhető, alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Szervezési tevékenység:a tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. A kiválasztásnál szem előtt tartjuk a praktikumot, a célszerűséget, az esztétikumot. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobában megfelelő hely legyen az alakítóalkotó tevékenységekhez. A gyermekek kényelmesen elférjenek az asztalnál, a játszó gyermekek ne zavarják őket. Nyugodt légkörben tudjanak bekapcsolódni a tevékenységekbe, 60

ahol elegendő idejük van az alkotáshoz. Az eszközöknek állandó helye legyen, ahol a gyermekek elérik. Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékban is biztosítjuk a rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, kézi munkához a feltételeket. 5.5.1. 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása 3-4 éves korban A gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és a különböző technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenységet, és értékelő képesség kialakulását. Együtt gyönyörködünk saját és mások alkotásaiban. A tevékenységet, a képalakítást, a plasztikai munkák és az építés köré rendeljük. Ezek nem különülnek el egymástól. Lehetőséget adunk az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. A képalkotáshoz biztosítjuk a különböző eszközöket, a megfelelő technikai lehetőségeket. Segítjük a gyermekek képalkotó képességét a szórt elrendezéstől a képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a gyermekeket az anyagok alakíthatóságával. Többször megtekintjük és a szülők számára is láthatóvá tesszük az „ ovi galériában „ az alkotásokat.

4-5 éves korban Az alkotó-alakító tevékenységét bővítjük a szükséges eszközökkel: ceruzákkal, krétával, filc és rostironokkal, fapálcákkal, különböző vastagságú ecsetekkel, spárgával, fonállal, textillel és termésekkel. Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, a cselekményről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. A szándékos képalakító tevékenységüket erősítjük az élményeikhez kapcsolódó megfelelő témákkal és technikai lehetőségekkel. Játékukat maguk által készített eszközökkel bővítjük, ösztönözzük őket apró, esztétikus ajándék készítésére. Kérjük a segítségüket az eszközök előkészítésében, elrakásában. Többször megnézzük és beszélgetünk az „ ovi galériában „ kiállított alkotásokról.

61

5-6-7 éves korban A gyermekek a megismert eszközöket, technikákat bátran használják a képalakító tevékenységükben.

Több

alkalommal

készítünk

közös

kompozíciókat.

Témáikban

megjelenítik saját élményeiket, a mesékről, dalokról, ünnepekről és a különböző eseményekről. Ötleteinkkel segítjük őket a játékok, bábok és különböző kellékek készítésében. Az ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkal kedveskednek szüleiknek, az óvoda kisebbjeinek és a felnőtteinek. A munkára nevelés keretében, az alkotó tevékenységhez szükséges eszközöket, anyagokat, segítsék előkészíteni. Aszüleik segítségével, gyűjtsenek az alkotó-alakító tevékenységhez anyagokat. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását, formálását. Szüleiknek is megmutatják az „ovi galériában”

kialakított

alkotásokat.

Ellátogatunk

kiállításokra

ahol

műalkotásokkal

ismerkedünk.

Sikerkritérium: Rajzolás, mintázás, kézi munka

-

örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol

-

képalkotásban kifejezi gondolatait, élményeit

-

elképzelés után meseszereplőket stb. hangulatot is kifejezve jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol.

-

tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani

-

önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot

-

téralakításban, építésben másokkal együttműködik

-

ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat

-

emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja

-

díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel papírmunkával, agyagba karcolással stb. megold

-

tud különféle technikával képet alkotni, technikát önállóan a rendelkezésre álló anyagból megválasztani

-

helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót

-

alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára

-

szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti környezetét

-

képes rácsodálkozni a szépre, esztétikus látványra, képes esztétikai véleményt mondani

-

vonalvezetése balról jobbra halad. 62

5.6. Mozgás Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szívesen mozognak. A mozgás és a tevékenység útján szerzett tapasztalatok érthető és jól feldolgozható információt jelentenek, ezért a mozgásnak az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepe van. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgás szinte állandóan jelen van a gyermek, napi tevékenységében. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok alakulását, a társakhoz való alkalmazkodást, mozgás közben fejlődik önuralma, együttműködő képessége, akarata, kialakul egészséges versenyszelleme. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll,

érzelemszabályozás,

szabálykövető

társas

viselkedés,

együttműködés,

kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére.

5.6.1. Mindennapi testnevelés A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást, és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztés során maximálisan biztosítjuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Minden adódó lehetőséget kihasználunk a nap folyamán a mozgásra.

63

Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás, ezért igyekszünk minél több időt tölteni a szabadban.

A célunk:a gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességeinek, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy hogy a gyermekeink szabad mozgását közben megőrizzük. A testnevelés keretein belül tervszerűen, de egyénre szabottan megvalósítani a feladatokat.

A feladatunk: 

A gyermekek 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása, mozgásigényük kielégítése ezzel együtt harmonikus, mozgás fejlesztése.



A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás kialakítása, formálása, fejlesztése.



Az egészséges életmódra nevelés hatásának felerősítése, kiegészítése.



A kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, melynek szerepe van a szociális képességek, együttműködési képességének kialakulásában.

Szervezési tevékenység: az óvónő az időjárástól függően, a gyermek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék során biztosítja. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak az óvónő heti egy alkalommal szervezi meg. A mindennapi kocogás, futás az udvar erre kijelölt részén, vagy a tornaszobába mindhárom korosztály részére edzésre ad lehetőséget. Hetente kétszer zenés percekkel gyakorolhatják a gyermekek a ritmusra történő mozgást. A szabad mozgásra mindennap lehetőséget biztosítunk. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódhat be, és a futás mennyiségéről szabadon dönthet, az a fontos, hogy igazi felfrissülést, felüdülést jelentsen a gyermeknek.

64

5.6.2. A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása 3-4 éves korban A szabad játékában, mozgásában és irányított mozgásos tevékenységében a természetes nagymozgások fejlődésének segítése előtérbe áll. A tornaszobában, a szabadban egyaránt a kúszásra, mászásra, bújásra, egyensúlyozásra minden kínálkozó alkalmat felhasználunk, az eszközöket ehhez alakítjuk Az irányított mozgásos tevékenység során fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. Tartásjavító gyakorlatokat alkalmazunk, az év játékanyaga jórészt a futójáték, a fogójáték. Ebben a korban még fontos a lemásolás lehetősége, a mintakövetés, ezért a gyakorlatokat egy időben mondjuk és mutatjuk.

4-5 éves korban A gyermekek mozgása már koordináltabb, járásuk, futásuk egyre biztosabbá válik. A nagymozgások fejlesztését bővítjük, nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, szem-kéz-láb összehangolt működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra. A futó-fogó, dobó játékok kiemelt szerepet kapnak. A talajtorna elemei bővülnek. Az eszközök használata a támaszgyakorlatok segítik a kéz fogóizmainak erősítését.

5-6-7 éves korban A gyermekek mozgása már összetettebbé válik. Ebben a korban a finom mozgások, az észlelés, alakítás, formaállandóságára helyezzük a fő hangsúlyt. A futó, fogó játékszabályai bonyolultabbak lesznek, a labdavezetések célirányú dobásokkal bővülnek, a talajtorna elemeit bővítjük, és ezeket szereken gyakorolják.

Sikerkritérium: Mozgás -

igényli a mindennapos mozgást

-

mozgása harmonikus, összerendezett

-

téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tud különböztetni

-

magabiztosan alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket

-

ismeri saját testét, testrészeit, képes meg is nevezni és beazonosítani

-

fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő

-

kialakult szem-kéz, szem-láb koordinációja 65

-

fejlett az egyensúlyérzékelése

-

tud rollerezni vagy biciklizni

-

a mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésére képes,

-

vizuális memóriája korának megfelelően fejlett

-

ismer legalább egy labdajátékot

-

ismeri legalább 2-3 kéziszer (labda, ugrálókötél, karika) használatát

-

érdeklődik valamely sportág iránt

-

képes alkalmazkodni társaihoz, korának megfelelően fejlett az önuralma,

-

toleráns, együttműködő, segítőkész

-

ismeri a csapatjáték szabályait

-

egészséges versenyszellemmel képes küzdeni

5.7.A tevékenységben megvalósuló tanulás

A tanulási folyamat alapját az érzékelés, észlelés útján szerzett tapasztalat képezi. Tapasztalatokhoz változatos tevékenységeken keresztül jut el a gyermek. A tevékenységek során különböző képességek fejlődnek. / cselekvés képesség, megismerő képesség, gondolkodási képesség /. Az óvodai nevelés során komplex képességfejlesztés hat a gyermeki személyiségre.

A célunk: a sokoldalú spontán és szervezett cselekedtetés közben fejleszteni a gyermek teljes személyiségét, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás lehetséges formái az óvodában: -

az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása,

-

a spontán játékos tapasztalatszerzés;

-

a játékos, cselekvéses tanulás;

-

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

-

az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

-

a gyakorlati problémamegoldás.

Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. A tanulás fogalomnál tág értelmezése kerül előtérbe, miszerint tanulásnak tekinthető mindazoknak a jártasságoknak, 66

készségeknek, képességeknek a kialakítása, melyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedés alakulását elősegítik. Elsődleges az óvodai tevékenységekben megvalósuló tanulás során az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatokat kap és old meg. Gyakorolja, végig gondolja, hogyan lehet valamit megoldani. Kialakul, fejlődik az önállósága, a kreativitása, a feladattudata, a kezdeményező, alkotó, szervező képessége. Az óvónő által kezdeményezett és irányított tevékenységek a játékból indulnak ki, játékidőben zajlanak és oda térnek vissza. Az ismeretek bővítésének keretét, formáját alapvetően a kötetlen érdeklődésre, alapozott, főként a mikró csoportos foglalkozások adják. Az integrált tanulásnak a kialakított szokás és szabályrendszer, valamint a napirend adja a keretet. A napirendünknek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja a gyerekek különböző tevékenységeit.

5.7.1. A fejlesztés tartalma A nyugodt tanulás feltételeit az óvónő alakítja ki. A kezdeményezések tevékenységekbe ágyazottak, képszerűek, szemléletesek, játékosságra és utánzásra épül. A tanulási tevékenységeket játékidőben szervezzük, megközelítőleg azonos időben. Kialakítjuk a szükséges munkafegyelmet, az önálló feladatvégzést. Segítjük, és halk beszédre esetenként türelmes várakozásra szoktatjuk a gyermekeket. Kötetlen foglalkozás alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú, és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozunk. A kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciál foglalkozás megvalósítására, a gyermekek fejlődéi ütemének figyelembevételére. A kötetlen foglalkozási forma már önmagában differenciálást tesz lehetővé, hiszen a gyerek választ differenciál saját képességei alapján. Az óvodapedagógus joga és feladata, hogy csoportja ismeretében adott témakörben és szituációban a kötött, vagy kötetlen foglalkozás lehetőségét válassza. A kötött és kötetlen foglalkozást egyaránt át hatja a játékosság, az élményt adó oldott légkörben való cselekvés. Fontos, hogy a két tevékenységi forma között ésszerű arány alakuljon ki. Tervezésünkben a külső világ tevékeny megismerése, a hagyomány és az ünnepek adják a tanulási folyamat gerincét. A hagyományok és az ünnepek napjainkban is aktuális, a jövő 67

irányában is fontos értéket képvisel. A kultúrák, környezetünk átörökítése, értékeinknek továbbadása, az ebben megvalósuló komplexitás nevelőmunkánk alapja. Pedagógiai programunkba beépített és munkánk során feldolgozott szokásokon, ünnepeken keresztül megéreztetjük a gyermekekkel az összetartozás melegségét, a közös vidámság örömét. Megismertetjük a különböző életmódokat, megtanítjuk tisztelni az idősebbeket, gyakoroljuk a viselkedés és az illem különböző formáit. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Sikerkritérium: Tevékenységben megjelenő tanulás

-

az egyszerű feladatokat megérti

-

ha a helyzet megkívánja, kivárja amíg rá kerül a sor

-

érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és az ezzel összefüggések iránt

-

feladataik végrehajtásában kitartó

-

szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő

-

él benne a tanulás és iskola utáni vágy

-

tevékenységének eredményeit reálisan értékeli

-

képes a már elsajátított ismeretek szándékos fejlesztésére

-

munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő

-

szándékos figyelemre képes

-

szívesen vesznek részt tervezett, szervezett irányított játékokban, tevékenységekben

-

a tanuláshoz szükséges kompetenciák koruknak megfelelően fejlettek

-

a részképesség-és tanulási zavart mutató gyermekek időben megfelelő szakemberhez kerülnek

-

a tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet

68

6. Fejlődés várható jellemzői

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermekek az óvodáskor végén belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésésés felidézés. Megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, 69

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító

elfogadására,

képes

a

fokozatosan

kialakuló

együttműködésre,

a

kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. A feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. A kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC törvény. 8.§) 2014. szeptember 1-től a 3 éves gyermekek számára kötelezővé teszi az óvodába járást. Erre a korra érik el általában az egészséges gyermekek az óvodaérettséget, azaz az óvodai élethez szükséges testi, lelki, és szociális fejlettséget. Az 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. Az óvodában folyó nevelőmunkát akkor tekintjük sikeresnek, ha az óvodáskor végére meghatározott jellemzőkhöz hozzárendelt sikerkritériumokat legalább 80 %-ban teljesítettük.

70

7. Az óvodánkban az óvodapedagógusok személyiségében és pedagógiai tevékenységében elvárandó kompetenciák

7.1. Pedagógiai módszertani felkészültség 

A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazzuk.



Különböző problémahelyzet biztosításával segítjük elő a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését.



Használjuk a modern információfeldolgozási eszközöket



Példát mutatunk az infokommunikációs eszközök óvodában történő indokolt alkalmazására.

Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést

támogatjuk. 

Felmérjük a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát, alkalmazzuk a differenciált hatékony gyermek-megismerési technikákat.



A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző.



Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé tesszük.



Alkalmazzuk a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szemben a megfelelő, változatos módszereket.



Az életkori sajátosságok figyelembe vételével válasszuk meg az alkalmazott módszereket.



Használjuk a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatunkban. Pedagógiai munkánkban nyomon követhető a PDCA-ciklus.



Ismerjük a képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és céljainknak megfelelően használjuk. Fogalomhasználatunk példaértékű, pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazítjuk.

Pedagógiai munkánk során építünk a

gyermekek más forrásokból szerzett tudására.

7.2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 

Az óvodapedagógusi munkánkat az intézmény programjának megfelelően hosszabbrövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre (pl.:

71

tematikus terv) és tevékenységekre (pl. játék, foglalkozások és munkatevékenységek) bontva tervezzük meg. 

Komplex módon vesszük figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb.



Tudatosan tervezzük meg a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat és gondolkodunk többféle módszertani megoldásban. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazzuk módszereinket.



A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építjük fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartjuk szem előtt.



Tudatosan törekszünk a gyermekek motiválására, aktivizálására.



Pedagógiai terveinket a megvalósítás eredményességének függvényében vizsgáljuk felül.



Pedagógiai céljaink összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével.



Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket célszerűen használjuk (CD lejátszó, projektor, fényképezőgép, számítógép).



Lehetővé tesszük a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését.



A differenciálás elvét alkalmazzuk.

7.3. A tanulás támogatása 

Figyelembe vesszük a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítjuk a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtatunk az előzetes terveinken.



Építünk a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszünk fenntartani érdeklődésüket.



Felismerjük a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínálunk számukra.



Kihasználjuk a tevékenységekben rejlő lehetőségeket, a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlatát. 72



Kialakítunk pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra.



Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört biztosítunk. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez a megfelelő eszközöket és a szabad választási lehetőséget nyújtunk.



A gyermekekben felkeltjük és fenn tartjuk az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét, ennek érdekében indokolt esetben használjuk az IKTeszközöket is. Az önálló tapasztalatszerzéshez, a játékhoz és egyéb tevékenységekhez az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosítunk.

7.4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 

A gyermekek személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárjuk fel.



Munkánkban a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeljük.



A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléljük.



A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszünk.



Felismerjük a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képesek vagyunk számukra segítséget nyújtani - esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérünk.



Reálisan és szakszerűen elemezzük és értékeljük saját gyakorlatunkban az egyéni bánásmód megvalósulását.



Csoportos tevékenységek esetén is figyelünk az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására.



A gyermekek hibáit, tévesztéseit fejlődési folyamat részét kezeljük, az egyéni megértést elősegítő módon reagálunk rájuk.



Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgozunk ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítjuk. 73



Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozzuk meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.

7.5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, csoportvezetői tevékenység 

Tudatosan alkalmazzuk a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenységek, programok során.



Az egész nap folyamán harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremtünk.



A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveljük.



Munkánk során figyelembe vesszük a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait.



A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosítunk a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutatunk az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést,

a

másik

fél

mondanivalójának

meghallgatását

gyakoroltatjuk

a

gyermekekkel. 

Értékközvetítő tevékenységünk tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.



Együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremtünk, módszereket alkalmazunk az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során.



Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutatunk a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén.



Csoportokban tudatosan alkalmazzuk a konfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet.



A csoportokban felmerülő konfliktusokat, azok okait felismerjük, helyesen értelmezzük és hatékonyan kezeljük. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönözzük.

74

7.6. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 

Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezünk, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választjuk ki a leginkább megfelelőt.



Visszajelzéseink, értékeléseink világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak.



Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeljük a teljesítményeket, törekszünk a folyamatos, pozitív visszajelzésekre.



Értékeléseinkkel, visszajelzéseinkkel a gyermekek fejlődését segítjük.



Képesek vagyunk önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervet elkészíteni, módosítani.



Pedagógiai munkánkban olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszünk, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre.

7.7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 

Munkánk során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikálunk.



Kommunikációnkat minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.



A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakítunk ki.



Tudatosan ösztönözzük a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját.



A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használjuk az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.



A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködünk a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.



A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállalunk. Együttműködünk pedagógus társainkkal, különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. ünnepség, kirándulás) megvalósításában.



A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejtjük szakmai álláspontjainkat, a vitákban képesek vagyunk másokat meggyőzni, és mi magunk is meggyőzhetőek vagyunk. 75



Óvodai tevékenységek során a felmerülő feladatainkat, problémáinkat önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeljük, intézzük.



Nyitottak vagyunk a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználjuk őket a szakmai fejlődése érdekében.

7.8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 

Saját pedagógiai gyakorlatunkat folyamatosan elemezzük és fejlesztjük.



Tudatosan fejlesztjük pedagógiai kommunikációnkat.



Tisztában vagyunk szakmai felkészültségünkkel, személyiségünk sajátosságaival, és képesek vagyunk alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.



Rendszeresen tájékozódunk a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználjuk a továbbképzési lehetőségeket.



Rendszeresen tájékozódunk az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazzuk is azokat.



Aktív résztvevőjük vagyunk az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.



Élő szakmai kapcsolatrendszert alakítunk ki az intézményen kívül is.



Munkánkban alkalmazunk új módszereket, tudományos eredményeket.



Részt veszünk intézményi innovációban, pályázatokban.

76

8. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése „ Segíts nekem, hogy magam csináljam!” / M. Montessori/

8.1. Sajátos nevelési igény fogalma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC törvény 4.§ (25.) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság

szakértői

véleménye

alapján

mozgásszervi,

érzékszervi,

értelmi

vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási,- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Óvodánkban vállaljuk annak a kisgyermeknek az integrációját, aki: 

Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető



Mozgáskorlátozott, érzékszervi és, vagy beszédfogyatékos, vagy enyhén értelmi fogyatékos, , autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral vagy a nevelési-tanulási – vagy magatartásszabályozási zavarral küzd.



Fejlesztéséhez az intézmény rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

Az integrálás lehetőségének további feltételei: Mozgássérült gyermek képes legyen, legalább segédeszköz nélkül helyváltoztatásra, segítséggel önellátásra, szobatiszta legyen, képes legyen kapcsolatteremtésre, szükségleteit ki tudja fejezni. Érzékszervi, beszédfogyatékos gyermek képes legyen, kapcsolatteremtésre, szobatiszta legyen, szükségleteit ki tudja fejezni. Értelmi sérült gyermek tanítható, fejleszthető legyen az óvodai csoportban, képes legyen kapcsolatteremtésre, szobatiszta legyen, szükségleteit ki tudja fejezni. Autisztikus, pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott gyermek alkalmas legyen a közösségi életre, ne veszélyeztesse önmagát vagy társait szobatiszta legyen, szükségleteit valamilyen szinten ki tudja fejezni.

77

Az integráció általános elvei 

Az integrációt az egész nevelőtestület felvállalja



A csoportjukban integrációt folytató kollégákat az egész alkalmazotti közösség támogatva segíti



Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt



Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak a kisgyermekkel és a szülőkkel.



Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét.



A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élő gyerekek, felnőttek számára.

Az integráció nem megvalósítható, ha káros hatása van a SNI gyerekre, a csoportra, a nevelőkre: 

Ha nem szolgálja a SNI gyerek fejlődését, szükségleteinek kielégítését.



Ha óvodapedagógiai eszközökkel nem oldható meg a közösségi együttélés kialakítása a gyerekek között.



Ha a pedagógus testi-lelki terhelése túlzott.

78

8.2. Befogadó szemlélet alapelvei „Az elfogadás mércéje az, hogy valaki mennyire hajlandó a saját értékén emberszámba venni egy sérültet, s mennyire hajlandó beengedni abba a világba, amelyikben valamennyien élünk.” (Zsebe-Bíró)

Minden gyermek speciális. A pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyerekben az egyedi, csak rá jellemző sajátosságokhoz. Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei. A speciális megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására. A gyógypedagógus komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek. Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre. Szakértői Bizottság szakvélemények tartalmaznia kell: 

A SNI tényének megállapítását, annak okait



Az integrált nevelés lehetőségét



Nevelési javaslatokat, fejlesztési területeket



Intézmény kijelölését név szerint



Kontroll vizsgálat időpontját (1. vizsgálat után 1 évvel,

Csoportszervezés elvei:

Eredményes integrálás személyi és tárgyi szükségletei: Inkluzív, befogadó környezet, alkalmazottak, szülők, gyerekek részéről Fogyatékosság típusának megfelelő utazó gyógypedagógus Speciális segédeszközök (asztal, szék, mosdó, fejlesztő eszközök) Sérülés specifikus környezet (akadálymentes rámpa, kapaszkodók) Integráció folytatása a települési iskolában

79

8.3. A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrálásának célja Közösségbe való beilleszkedésük segítése (alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése) - óvodapedagógiai eszközökkel Képességeik fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros, és nyelvi) gyógypedagógiai eszközökkel: 

A hiányzó vagy sérült funkciókat helyreállítani, újakat kialakítani



A meglévő ép funkciókat bevonni a hiányok pótlása érdekében



Funkciók egyensúlyát kialakítani



Speciális segédeszközöket elfogadtatni, használatukat megtanítani



Egyéni sikereket segítő tulajdonságokat, funkciókat fejleszteni



Befogadóvá váljon az intézmény, lelkileg is.

8.4. Az integrációs folyamatban közreműködő partnerek és feladataik Szakértői és rehabilitációs bizottság: diagnosztizál, javaslatot tesz, kontroll vizsgálatot végez, folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, vizsgálja az intézményi feltételek meglétét Szülő: lehetősége a gyermekkel részt venni vizsgálatokon és terápiás foglalkozásokon. Kötelessége a gyermek fejlődése érdekében mindent megtenni.

Gyógypedagógus: értelmezi a SZB szakvéleményét, elvégzi a rehabilitációt, speciális egyéni fejlesztést, javaslatokkal segíti az óvodapedagógus munkáját, közreműködik a szülővel való kapcsolattartásban Intézményfenntartó: helyben biztosítja az integrált nevelés feltételeit, a szakértői bizottság felé adatokat szolgáltat az integráló intézményekről

Óvoda A sérült kisgyermek részére is biztosítja a harmonikus, elfogadó, az eredményeket értékelő környezetet. A gyermek iránti elvárásokat az állapotának súlyosságához, jellegéhez igazítja. Terhelhetőségét biológiai állapotához, személyiségjegyeihez igazítja.

80

Óvodapedagógus 

Individuális módszereket alkalmaz.



Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít.



Foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti.



Nevelési helyzetek megoldása során alternatívákat keres.



Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez.



Együttműködik a szakemberekkel, javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba.

8.5. Sérülés-specifikuság, fejlesztésük elvei, feladatai Mozgáskorlátozott gyermek Mozgáskorlátozott az a gyermek, akinél veleszületett vagy szerzett károsodása, funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Típusok: végtagredukciós fejlődési rendellenesség, szerzett végtaghiány, petyhüdt bénulást kiváltó kórformák (miopátiák, izombetegségek – DMP, nyitott gerinc) korai agykárosodás utáni mozgás rendellenességek egyéb maradandó mozgásállapot változás. Cél: a lehető legnagyobb mértékű önállóság elérése, pozitív személyiségjegyek, képességek erősítése, az ép és mozgáskorlátozott gyerekek közötti kölcsönös elfogadás és tolerancia kialakítása. Kiemelt feladat: környezet megismerése mozgásos érzékelési lehetőségekkel is megtanult mozgások alkalmaztatása több játékidő és minden tevékenységhez elegendő idő biztosítása énkép,,önértékelés fejlesztése függőségi beállítódás, sérültség tudat csökkentése társas kapcsolatok fejlesztése Egyéni

fejleszt

a

szakértői

bizottság

által

meghatározott

szakember

végzi.

Mozgáskorlátozottak Óvodai Integrációja minősített gyógypedagógiai program segítségével történik az integráció.

81

Gyengén látó gyermek (10%-30% látásteljesítmény) A gyengén látó gyermek fejlesztésének kiemelt területei: Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és közeli környezetben a nagymozgások fejlesztése, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság térbeli tájékozódás a látás felhasználásával finommozgás fejlesztése, írás előkészítése Egyéni fejlesztést a szakértői bizottság által meghatározott szakember végzi.

Középfokban hallássérült gyermek (30-45 db) A nagyothalló gyermek fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincs, kognitív funkciók, érzelmi élet fejlesztése. A beszédérthetőség folyamatos javítása. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikációfejlesztés rendszerébe. Egyéni fejlesztést a szakértői bizottság által meghatározott szakember végzi.

Enyhén értelmi fogyatékos gyermek( 50-69 IQ ) Minden tevékenységben részt vehetnek. Érzelmileg nehezen lehet rájuk hatni, inkább érzelmi oldalról kell közelíteni hozzájuk. Feladat: 

spontán tanulás biztosítása



társakkal való együttműködés kialakítása



kommunikáció fejlesztése



élmények, tapasztalatok biztosítása



érzelmi, értelmi, motoros és szociális képességek fejlesztése

Egyéni

fejlesztését

a

pedagógiai

szakszolgálat

munkatársának

irányításával,

óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus végzi.

82

Beszédfogyatékos, gyermek nyelvi fejlődési és beszédzavarok óvodáskorban A gyermekre jellemző az alacsony szintű anyanyelvi fejlettség, a beszédszervek gyengesége, a beszédhangok tiszta ejtésének hiánya, szegényes szókincs, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiánya, grammatikai fejletlenség az utánzó képesség gyengesége. Feladat: -

aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása

-

értelmi fejlesztés

-

mozgás és észlelési funkciók fejlesztése

-

vizuomotoros, koordinációs készségek javítása

-

érzelmi fejlesztés

Beszédfogyatékos gyerekek egyéni fejlesztését logopédus végzi. Autisztikus spektrum zavarral küzdő gyermek

Az autizmus-spektrumzavar lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képesség minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas viselkedés, kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Cél: a viselkedési és gondolkodási készségek fejlesztése.

Feladat: 

kommunikáció, szociális és kognitív készségek fejlesztése meglévő töredék készségek használata egyéni motiváció megteremtése egyéni, speciális módszerek alkalmazása

Autisztikus gyermek egyéni fejlesztését gyógypedagógus végzi. Pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek: Agresszív magatartású gyermek Testi erejét fitogtatja, játékának tartalma és stílusa is agresszív, rombol, állandó vibrálás jellemzi. Preferáló megerősítő módszer hatékony: a jó tulajdonságait erősítjük, ehhez a körülményeket megteremtjük. Megbízásokat adunk, motiváljuk, tevékenysége révén dicsérjük. Együttműködési szituációkat teremtünk csoporttársainak kisebb csoportjaival. 83

Szorongó gyermek Ép intellektus mellett eltér az adott korosztálytól elvárható viselkedéstől. Jellemző, hogy tudja, de nem meri mondani. Énképe negatív, önértékelése alacsony, alulteljesít. Vegetatív tüneteket is mutathat, társas kapcsolatai beszűkülnek. Kiemelten fontos a szorongó gyerek számára a pozitív megerősítés, a jó társas kapcsolatok kialakítása, sikerélmény biztosítása. Elvárásainkat csak fokozatosan emeljük, kialakítjuk reális önképét, többféle megoldási stratégiát gyakoroltatunk be. Szülők felé a pozitív történéseket naponta jelezzük.

Figyelemzavaros gyermek Nem tud koncentrálni, rendetlenség van körülötte, nem tudja megszervezni az életét, gyakorlás nem segít.

Hiperaktív gyermek (figyelemzavar, motoros nyugtalanság, tanulási nehézség együttes) Motoros nyugtalanságra jellemző, hogy állandóan mozgásban van az optimális ingerlési szint fenntartása érdekében. Belső ingerlő központja alulműködik. Tanulási nehézségre jellemző, hogy speciális az információ feldolgozás módja, az információk szétszóródottak. Hibáiból nem tanul. Cselekvését a következményekkel nem tudja összekapcsolni, büntetés hasztalan. Fontos számára az azonnali megerősítés, a pozitív, elfogadó légkör. Fizikailag is mellette kell állni, segíteni, rövid, világos, egyszerű utasításokat adni. Meg kell tanítani arra, hogy kérjen segítséget. Csak azt szabad elvárni tőle, amire képes. Sikerélményeket kell biztosítani számára.

Diszlexia A diszlexia-veszélyeztetettség az olvasás tanulás megkezdése előtt diagnosztizálható, és terápiával megelőzhető. Gósy Mária módszerével végzi a szűrést, Meixner Ildikó módszerével a fejlesztést az intézménybe kijáró logopédus. Óvodapedagógus feladata elsősorban a beszédhanghallás, térérzékelés fejlesztése.

Diszkalkulia Számolási nehézség. Az érzékelés-észlelés, mozgás, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszédfejlődés nehézségeivel függ össze.

84

Motoros koordinációs zavar Jellemzője az „ügyetlenség”. Típusai: a mozgástervezés zavara (diszpraxia), a testhelyzet megállapításának zavara (agnózia), a megfelelő irány megállapításának zavara (külső tér észlelésének zavara: jobbbal)), csökkent izomtónus (hypotónia).

Kommunikációs zavarok Mutizmus Jellemzője, hogy az otthoni környezeten kívül a gyermek sem felnőttel, sem gyermekkel nem létesít verbális kapcsolatot, viselkedése erősen szorongó. Feladatunk elsősorban szorongásuk oldása, sikerélmények biztosítása. Verbális megnyilatkozást nem szabad erőltetni, esetleg a fülbesúgás technikájára megtaníthatjuk. Artikulációs zavar: pöszeség, orrhangzós beszéd Beszédfolyamatosság zavara: dadogás, hadarás Hangadási rendellenesség:diszfónia (rekedtség)

8.6. Egyéni fejlesztési terv A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlődésének dokumentálásához egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. Amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a diagnózis BNO kóddal szerepel a fejlesztési tervet gyógypedagógus készíti el a TÜ 365. sz. Egészségügyi

és

pedagógiai

célú

habilitáció,

rehabilitáció

egyéni

fejlődési

lap

nyomtatványon. Amennyiben BNO besorolás nem szerepel, a diagnózisban óvodapedagógus készít egyéni fejlesztési tervet. Sikerkritérium: Sajátos nevelési igényű gyermekek 

A sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedik az óvodai csoportba, amely közösség húzóerőként hat rá.



Szívesen jár óvodába



Örömmel vesznek részt speciális tevékenységekben



A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés



Gyógypedagógiai fejlesztés hatására képességei optimálisan fejlődnek.

85



A többségi gyermek és felnőtt közösség az együttélés során olyan humán értékekkel gazdagodik, mint elfogadás, tolerancia, segítőkészség, felértékelődik az egészség, mint érték.

Fejlesztések az egész intézményre Logopédia Logopédiai foglalkozást és egyéb fejlesztő foglalkozásokat, a 4. számú csoportszobában tartjuk, ahol a beszédhibás gyermekek beszédjavítását logopédus végzi. A Szerencsi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársa, heti egy alkalommal, kiscsoportos foglalkozás keretében, képesség fejlesztést végez. Ugyanebben a teremben történik az SNI gyermekek egyéni fejlesztése, a szakértői bizottság, szakértői véleménye alapján. Óvodánkban az integráció során, a gyógypedagógiai illetve a logopédiai fejlesztés alkalmait kivéve a sajátos nevelési igényű gyermekek is minden idejüket a társaikkal együtt töltik.

9. Az óvoda kapcsolatai

9.1. Az óvoda és a család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Intézményünk igyekszik körültekintően megszervezni az együttműködés formáit, amely az információk áramoltatását, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. Elveink: az óvónő elfogadja a szülőt még akkor is, ha a gyermeknevelésben hiányosságokat tapasztal. A kapcsolatban érezteti az őszinte odafordulást, és a segítő szándékot addig a pontig, míg a szülő ezt elfogadja.

86

Az óvodapedagógus ismeri és elfogadja a család szokás- és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakításában. A szülőket tájékoztatja a pedagógiai programról, egyéb tevékenységekről, gyerekek fejlődéséről. Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői munkaközösségi tagok a Szülői Szervezetben látják el, amely Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazva. Szülői Szervezet működését a szülők Szervezeti Szabályzatukban fogalmazzák meg! 9.2. Óvodapedagógus és szülők kapcsolati formák

Családlátogatások Első szülő-gyerekek délután Szülői értekezletek Napi beszélgetések információ a gyermek állapotáról Nyílt napok Közös programok szervezése: Télapó, karácsony, anyák napja, évzáró, sport nap, gyermeknap, színházlátogatás,családi kirándulás, könyvvásár, fórumok szervezése. Szülői munkaközösségi programok: munkadélutánok, rendezvények, környezet szépítő tevékenységek. Az óvoda kapcsolatot tart a gyermek életét érintő és meghatározó szervezetekkel, intézményekkel. Az óvodába lépése előtti: Bölcsőde. /Lásd, Óvoda bemutatása old Az óvodai élet során: Pedagógiai Szakszolgálat /Szerencs, Miskolc/ Az óvodai élet utáni: Iskolák A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodánk nyitott és kezdeményező.

9.3. Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat Amennyiben a gyermek problémáit az óvodai nevelés lehetőségei nem tudja megoldani, úgy a szülőket szakemberhez kell irányítani.

Logopédiai mérés, fejlesztés, 87

Iskolaérettségi vizsgálat előkészítése, problémás gyermekek mérése fejlesztése.

9.4. Óvoda, Iskola Fontosnak tartjuk az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenetet, a gyermekek számára. Az iskola pedagógusaival partneri viszonyt alakítottunk ki, megismerkedtünk az iskola nevelési elveivel, és lehetőséget adunk a tanítóknak az óvodai nevelési módszerek, eljárások megismerésére. Kölcsönös

látogatásokat

szervezünk

a

gyermekek

számára,

így

a

gyermekek

megismerkedhetnek tanítójukkal, leendő iskolás pajtásaikkal, az iskola szokásaival, megfigyelhetik az iskola tanítási rendjét. Az

óvodapedagógusok

figyelemmel

kísérik

a

beiskolázott

gyermekek

iskolai

beilleszkedését, munkatervében konkrét kapcsolattartási feladatokat épít be. Kapcsolattartás

formái:

látogatások,

tapasztalatcserék

óvodában,

iskolában.

A

gyermekhéten meghívjuk az iskolásokat, közös programokat, játékokat szervezünk. Tanító nénik részvétele egy óvodai napon (farsangi játék-délután). Sportdélutánok szervezése nagycsoportosok és első osztályosok részére. Iskolába látogatás (nagycsoportosok). Az óvodapedagógusok a hatodikos gyerekekkel és osztályfőnökükkel elkísérik a leendő első osztályosokat az iskolai tanévnyitóra.

9.5. Óvoda, Fenntartó A fenntartóval, az önkormányzat képviselőtestületével személyes a kapcsolatunk, figyelemmel kísérik az óvodában folyó nevelő munkát, működési feltételeket biztosítanak részünkre, az óvodai rendezvényeinkre, ünnepségeinkre meghívjuk őket. A Mádi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde részben önálló költségvetési szerv, önálló bérgazdálkodással. A fenntartó, az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított, jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. Az intézményünk gazdasági tevékenységét a Mád Község Önkormányzatának gazdasági csoportja végzi. A fenntartónak gondoskodnia kell az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A működéshez megállapított keretekkel az intézmény önállóan gazdálkodik, a fenntartó jóváhagyásával.

88

9.6. Egyéb kapcsolataink A községünkben működő Idősek Otthonával és a Nyugdíjas klubbal való kapcsolatunk, akiket öregek napján, ünnepekkor meglátogatunk és kis műsorainkkal, az általunk készített ajándékokkal örvendeztetjük meg őket, ezzel is neveljük a gyermekeinket. Közművelődési intézményekkel is tartunk kapcsolatot úgy, hogy a gyermekek napi rendjébe jól beilleszkedjen, a nevelési feladatok sokoldalúságát elősegítse. Megismerkedünk a könyvtárral, művelődési házzal. Az óvodapedagógus mese délelőtt, keretében ismerteti meg a gyermekekkel ezt a intézményt. A csoportok kölcsönöznek könyveket az óvodai foglalkozásokhoz, tevékenységekhez. A Művelődési ház által szervezett báb és színházi előadásokon, koncerteken veszünk részt. Gyermekrajz, képzőművészeti kiállításokra ellátogatunk és egy-egy alkalommal gyermekek munkájából kiállítást rendezünk. A közeli városba Miskolc, Nyíregyháza színházaiba, vadasparkba látogatunk el. Konyha: gyermekek étkeztetése. Köznevelési intézményből adódóan kapcsolatot tartunk fenn az orvossal, védőnőjével, a szerencsi ÁNTSZ munkatársaival. A gyermekek egészséges fejlődését, életmódjuk alakulását és az egészségmegőrzést tartjuk a legfőbb szempontoknak.

10. Gyermekvédelem az óvodában Óvodánkban a gyermekvédelmi munka kiemelt jelentőséggel bír. A társadalmi, gazdasági viszonyok változásával magasabb lett a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdő családok száma. A munkanélküliség nőtt, és ezzel egyenes arányban a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családok száma is emelkedett. Gyermekvédelmi munkánk célja:a helyi sajátosság ismeretében a segítséget igénylő gyermek és családok komplex gondozása. Az óvodai gyermekvédelem magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiség fejlesztéséért kifejlett pedagógiai tevékenységet. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak korai felderítés alapján lehetséges. A gyermekek zavartalan fejlődéséért, a gyermekek védelméért az óvoda nevelőtestülete felelős.

89

Az óvónő feladata első családlátogatáskor a gyermekek megismerése, az anamnesztikus adatok rögzítése. Mivel a családnak a nevelésben elsődleges a szerepe, ebben az esetben az óvónő és a gyermekvédelmi megbízott feladata a szülők nevelése, segítése, olykor az egész család „gondozása” védelme. Ha erőfeszítéseik nem járnak eredménnyel, külső segítséget kell igénybe venni. /orvos, önkormányzat gyermekvédelmi megbízottja /

10.1. A gyermekvédelmi megbízott feladatai Minden tanévben a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek felmérése. Munkatervkészítés A kapcsolattartás: óvónőkkel, szülőkkel, orvossal, önkormányzattal. Tapasztalatok rögzítése, javaslattétel. -

Családok rendszeres látogatása.

-

Gyermekvédelmi továbbképzéseken való részvétel.

-

Évente gyermekvédelmi kimutatás készítése.

Fogalom meghatározás Hátrányos helyzetű gyermek: akinek családi körülményei szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, - a gyermekek védelméről szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata alapján- a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen: halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.

A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:

-

a család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategóriába eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem.

90

-

Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy főre eső alapterület.

-

egészségtelen lakhatási feltételek

-

a szülők alacsony iskolai végzettsége

-

deviáns

környezet

szocializációs

ártalmai-

alkoholizmus,

drogfüggőség,

játékszenvedély -

család hiánya- állami gondozásba vett, illetve onnan kikerült gyermek, egyszülős család, elvált szülők.

-

beteg, vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük megfelelő ellátására, gondozására

Veszélyeztetettség: olyan- a gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Az óvoda vezetője köteles: -

jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál

-

hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Az óvodavezető feladatai: -

a gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelő testületi szinten

-

bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal

-

törvények, rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása

-

veszélyeztetettség esetén a Családsegítő tájékoztatása

-

étkezési

kedvezmények

meghatározása

a

törvényi

jogszabályoknak

és

az

önkormányzati rendeleteknek megfelelően. Ezek dokumentálása. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei: -

tájékoztatatás az igénybe vehető segélyekről, támogatásokról

-

kedvezményes étkezési díj biztosítása

91

-

a szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni: -

az óvoda orvosával, védőnőjével

-

családsegítővel

Sikerkritérium:Gyermekvédelem -

csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma

-

minden rászoruló időben megkapja a segítséget

-

a szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz és a vezetéshez gondjaikkal

-

anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából

-

segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki

Családsegítő szolgálattal kapcsolattartás Óvodai gyermekvédő Óvodavezető Családsegítő Jegyző

11. Speciális szolgáltatások Lehetőség szerint az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusoknak kell irányítani. Amennyiben erre nincs lehetőség – nem óvodapedagógus irányítja a tevékenységet – felügyeletet kell biztosítani. A szolgáltatások igénybevevőit nyilatkoztatjuk a igénybevételéről, majd ezt követően alakítjuk ki a szolgáltatások körét. (Csak abban az esetben szervezzük meg, ha legalább10 fő igényli.) A szolgáltatásokon való részvétel - amennyiben nevelési időben szerveződik- ingyenes. A gyermekek képességeinek kibontakoztatása érdekében az óvodában a gyermekek és a szülők érdeklődése alapján lehetőségeink figyelembe vételével különféle szolgáltatásokat szervezünk illetve adunk azoknak helyet, ezek 92

-

Logopédiai foglalkozás

-

Játszóház

-

Néptánc- népi játékok

-

Gyógytorna

-

Integrált oktatás, fejlesztő foglalkozás

-

Hitoktatás

-

ovi-foci

A szolgáltatások dokumentumai -

szülők igényeit felmérő kérdőívek

-

működési dokumentumok: gyermekek nyilvántartása

93

Melléklet 1. A hagyomány őrzés megjelenése a nevelési folyamatban (Ajánlás) ŐSZI ÉVSZAK

Ó V Ó N Ő

Tartalmi és szervezés i feladatai L E H E T Ő S É G E I

G Y E R E K E K

A Z I S M E R E T S Z E R Z É S B E N

K Ü L S Ő V I L Á G

M E S E Z E N E R A J Z

Az őszi évszak megfigyeléseihez: séták szervezése, eszközök előkészítése, kerti szerszámok, szüretelőedények, ollók, stb. Termések feldolgozásához hely és eszközök. Népi sportjátékokhoz megfelelő terep keresése. Szüreti mulatságok előkészületei. A téli tevékenységekhez anyaggyűjtés, tárolás. Séta az óvoda körül az erdőben, a réteken. A nagyobbak őszi munkájának megfigyelése, levelek gereblyézése, „levéleső”. Udvar őszi rendezése, a betakarítás megfigyelése stb. Közös termésgyűjtések otthon, erdőn, mezőn. Szüret egy családnál vagy egy gazdaságban: kukoricatörés, szőlőszüret, diószüret stb. Szüreti felvonulás. Ügyességi játékok: karikakergetők, bújócskák, fogócskák, zörgések, mondókázgatás, labdajátékok, csúfolódók. stb. Az összegyűjtött népművészeti eszközök elrendezése. Terméseszközökből játékeszközök készítése: - makk, gesztenye figurák - kukoricából csuhé, csutka játékok, morzsolás - dióhéjból katica, teknős, pengettyű - zöldségből különféle bábok, játékok - gyékényből fonások, figurák - tökből lámpás stb. Befőzések, aszalások stb. Évszakfal, terméssarok, terméstál élősarok stb. Népi játékos mondókák, kiolvasók ringatók, altatók, ujjakra olvasók, csúfoldók, hangutánzók, kiszámolók, őszi mondogatók stb. Népmesék, láncmesék, évszakhoz kapcsolódó mesék. Őszi szüretelő játékok, dalok. Zenehallgatáshoz népdalok.

Levélpréselések, ragasztások, nyomatok. Termések rakosgatása, képalkotás, eszközök készítése. Őszi gyümölcsök, termések mintázása, festése. Élményrajzok, festések a szüretről, más tevékenységről. Népi motívumok rajzolása. Őszi színekkel ismerkedés, gyakorlás. Természetes anyagokból játékeszközök készítése.

94

TÉLI ÉVSZAK

Ó V Ó N Ő

Tartalmi és szervezés i feladatai

L E H E T Ő S É G E I G Y E R E K E K

K Ü L S Ő V I L Á G

A Z I S M E R E T S Z E R Z É S B E N

M E S E Z E N E R A J Z

A helyi hagyományok megismerése. A téli évszak megfigyeléseihez: séták szervezése, hólapátolások előkészületei. Anyagok gyűjtése: rongyok, gyapjú, agyag, szalma, tejfölös poharak, búza, cseresznye vagy meggyfaág stb. Ajándékok készítéséhez anyagok beszerzése. Lucázáshoz eszközök előkészítése. Mikulás ünnepség szervezése. Szövés eszközeinek, feltételeinek megteremtése. Karácsonyi előkészületekhez különböző anyagok beszerzése: adventi koszorúhoz, ünnepi asztalhoz, pásztorjátékhoz, karácsonyfához. Munkadélutánok szervezése karácsony és farsang előtt. Farsangi díszítéshez, álarchoz, jelmezekhez anyagok, kellékek. Téli séták a környező természetben, madáretetés az erdőben, parkban, óvoda udvaron stb. Téli játékok: hólapátolás, várépítés, szánkózás, csúszkálás, fakutyázás, hóemberépítés, hógolyózás stb. Kisze bábu égetése vagy patakba dobása. Játék az ősszel gyűjtött termésekkel: terménybábok, csutka, csuhé babák, gyékényfigurák stb. Fonások, madzag, és egyéb szövések, varrások, nemezelés. Rongybabázás, agyagozás, batikolás. Cseresznye vagy meggyfaág vízbehelyezése „Borbála napon”. Búza ültetés, Lucázás „Luca napon”. Karácsonyi előkészületek: mézeskalácssütés, kukoricafűzés és szalmadíszek készítése, gyertyaöntés, szaloncukorfőzés, ajándékkészítés. Pásztorjátékok. Farsangi maskarák készítése, közös táncok, énekek gyakorlása. „Ölbevevős” mondókák, lovagoltatók, ujjsorólok, Lucázó versek. Pásztorjátékok. Karácsonyi mondókák. Újévi mondókák, jókívánságok. Évkörhöz kapcsolódó népmesék. A téli ünnepkörhöz kapcsolódó dalos játékok: Mikulás, Karácsony, Újév, Farsang stb. Zenehallgatás a jeles napok dalaiból. Farsangi mondókázás.

Agyagozás figurák, plakettek, díszítése. Nyomdázás burgonyával, termésekkel. Gipszöntések termés és egyéb nyomattal. Díszítőmunkák, ajándékok készítése. Élményrajzok, festések jeles napokhoz, téli élményekhez. Farsangi álarcok, maszkok készítése. Téli színekkel ismerkedés, gyakorlás. Természetes anyagok alkalmazása a népi kismesterségek gyakorlásával.

95

TAVASZI É VSZAK

Ó V Ó N Ő

Tartalmi és szervezés i feladatai

L E H E T Ő S É G E I G Y E R E K E K

K Ü L S Ő V I L Á G

A Z I S M E R E T S Z E R Z É S B E N

M E S E Z E N E R A J Z

A tágabb környezet hagyományaival való ismerkedés. A tavaszi évszak megfigyeléseihez: séták szervezése, szántóföldek, parasztházak megtekintése. A tavaszi hajtatásokhoz a feltételek megteremtése, kerti munkák megkezdése. Népi motívumok gyűjtése. Anyagok gyűjtése: tejfölös poharak, rongyok, magok stb. Húsvéti előkészületekhez: tojás, méhviasz, hagymahéj, zöld levelek gyűjtése, „íróka” készítése, locsolkodáshoz eszközök, komatálazáshoz ajándék készítése. Majális szervezéséhez: szalagok, botok, lombos ág. Pünkösdöléshez eszközök gyűjtése. Gyermeknapi előkészületek. Határjárás, nagytakarítás a közvetlen környezetben. Kerti munkák. Húsvéti komatálazás az udvaron. Szántóföldi munkálatok megtekintése. Növényekből játék készítése. Májusfaállítás, majális az udvaron. Pünkösdölés az óvodában. Tájházak, múzeumok, népi kismesterségek látogatása. Gyermeknapi népi sportjátékok. Sárkányeregetés az udvaron, a közelben. Természetes anyagokkal játékok: rongybabázás, szövések, agyagozás. Ágak rügyeztetése, hajtások, ültetések. Húsvéti előkészületek: takarítás, „tojásdíszítés”, levélrátétek, festés hagymahéjban. Komatálazáshoz pogácsa vagy, kalács sütés, locsolkodás. Majálishoz szalagok vágása, csomózása. Pünkösdöléshez játékeszközök elkészítése, csoportos énekelgetések. Sárkány festése, díszítése, eregetése. Tavaszköszöntő, tavaszhívogató mondókák. Húsvéti mondókák, locsolkodó rigmusok stb. Mozgásos játékokat kísérő különböző mondókák. Tavaszi „játszók”, dalos játékok: „zöldágjárók”, tekeredők, fogyógyarapodók, szerepcserélők, párváltók. Komatálazó dalok, pünkösdi játékok. Zenehallgatáshoz az ünnepkörhöz tartozó népdalok. Díszítő munkák: virágozások, vágások, agyagozás, festés. Tojásdíszítés: méhviasszal, festéssel, karcolással. Batikolás levél, fűszál stb. rátéttel. Élményrajzok az ünnepkörhöz kapcsolódóan. Májusfa, májusi koszorú készítése. Tavaszi színekkel ismerkedés, gyakorlás. Természetes anyagokból eszközkészítés.

96

NYÁRI ÉVSZAK

Ó V Ó N Ő

Tartalmi és szervezés i feladatai

L E H E T Ő S É G E I G Y E R E K E K

K Ü L S Ő V I L Á G

A gyakorlati tapasztalatok elemzése, értékelése. A nyári évszak megfigyeléseihez: séták, tájmegismerő kirándulások és a gyűjtő utak előkészítése. A népi kismesterségek gyakorlásához eszközök beszerzése: agyag, gyapjúfonalak, madzagszövő stb. A mozgás népi sportjátékokhoz hely és eszközök. Lakodalmas játékokhoz eszközök és kellékek gyűjtése. Összegyűjtött növények raktározásának előkészítése. Séták erdőben, mezőn, távolabbi tájakon. Tájmegismerő kirándulásokon a népi kismesterek munkájának megtekintése. Aratásnál kalászgyűjtés. Búzakalász koszorú készítése. Nyári termések gyűjtése, aszalás, befőzés előkészítése. Növényekből játékkészítés, ismerkedés a vízi növényekből készült játékeszközökkel. Sárkány készítése, eregetések. Népi kismesterségek gyakorlása a szabadban és a teremben: - fonások, varrások, szövések, gyékény - nemezelés, rongybabázás, agyagozás stb.

A Z I S M E R E T S Z E R Z É S B E N

M E S E Z E N E R A J Z

Névcsúfolók, lakodalmas „csujjógatók”, főzőcskézők, állatokkal idézők, kiolvasók. A természet jelentségeiről szóló mondókák. Az évkörhöz kapcsolódó népmesék. Tavaszi körjátékok, dalos játékok. Lakodalmas játékdalok, leányjátékok, küzdőjátékok. Ügyességi sportjátékok. Az évközben alkalmazott technikák tevékenységek gyakorlása. Nyári színekkel ismerkedés, gyakorlás.

és

a

különböző

manuális

97

2. DIFERmérés sikerkritérium

Számlálás: 0-21 Számkörök átlépése:26-500 Számlálás visszafelé:10-es számkörön belül 20-as számkörön belül Számkép felismerés:10-es számkörben Számolvasás: 1.,.. Reláció: szókincs: alá, mellé, közzé, mögé, elé, bele, elé, kívülre, befelé, felfelé, kifelé, balra, jobbra, szembe, hátulra Napszakok: reggel,elé, délelőtt, délután, éjjel, este, Hosszúság: leghosszabb, legrövidebb, azonos, eltérő hosszúság, Mennyiség: kevés, sok, legtöbb, legkevesebb Magasság: legalacsonyabb, legmagasabb, ugyanolyan magas, különböző magas, Rész: negyed, fél, harmad, egész, Igekötők megfelelő használata: fel, le, át, rá, szét, szerte,

98

Irodalom Nagy Jenőné: Segédletek az óvodai nevelési program előkészítéséhez Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolába I. 1992. Forrai Katalin: Énekzene az óvodában 1993. Zilahi Józsefné: Nevelés az óvodában verssel-mesével Napról-napra a mi kalendáriumunk / Debrecen 1992. / Néphagyomány őrzés az óvodában Dr. Bucherna Nándorné, Faust Dezsőné Óvodapedagógia 1991. Dr. Kovács György, Dr. Daróczy Erzsébet Villányi Györgyné (szerk.)(1995): Óvodavezetők kézikönyve. Okker Oktatási Iroda, Budapest

Beerné Sánta Magdolna, Szappanos István (1999): Módszertani példatár. Kecskeméti Tanárképző Főiskola, Kecskemét Demeter Rózsa (1976): Kisgyermekek játékos tornája. Kossuth Kiadó, Budapest Dobos Edit (2007): Más ez a nap. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Kmetty Éva (szerk.): Napról- napra a mi kalendáriumunk. Pedellus Bt. Debrecen Dr. Tóthszöllösiné Varga Tünde(szerk.): Mozgásfejlesztés az óvodában. FER-Co Kft. Lázár Katalin (2005): Népi játékok. Planétás Kiadó Budapest Tóth Károly (szerk.) (1994): Adventtől szép Pünkösd napjáig. PIREMON, Debrecen

99

Érvényességi rendelkezések

Bevezetés rendje:2015. szeptember 01. minden csoportban

Az óvoda pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: Törvényi változások

Záradék 1. Nevelőtestület

A Mádi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alkalmazotti testület a Pedagógiai Programot 2015.10.03. tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Dankóné Fehér Etelka

..……………………………..

Dóka Tiborné

………………………………

Duhonyi Józsefné

………………………………

Földy Fruzsina

………………………………

Gécziné Soltész Bernadett

………………………………

Juhász Nóra

………………………………

Keresztény Mihályné

………………………………

Orosz Jánosné

………………………………

Hideg Józsefné

………………………………

Fehérné Potoczky Anna

………………………………

Kondás Csilla

………………………………

Szepesiné Kamenyiczki Beáta

………………………………

………………………… Óvodavezető

100

2. Szülői Szervezet A Mádi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde pedagógiai programját megismertük és elfogattuk: Az Óvoda szülői szervezet

…………………………………………….. Óvoda szülői szervezet elnöke

………………………………………….

………………………………………..

Kiscsoport szülői szervezetképviselője

Kiscsoport szülői szervezetképviselője

.…………………………………………….

………………………………………………

Középső csoport szülői szervezetképviselője

Középső csoport szülői szervezetképviselője

.…………………………………………….

…………………………………………..

Nagycsoport szülői szervezetképviselője

Nagycsoport szülői szervezetképviselője

Mád, 2015. 09. 10.

…………………………………….. Óvodavezető

101

3. Fenntartó A Mádi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde, Óvodai Pedagógiai Programját jóváhagyom:

Mád, 2015. 09.10.

………………………… Novák András Jegyző

102

A Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzatát Mád Önkormányzat Képviselőtestülete………../2013. számú 2013………….. kelt határozatával jóváhagyta.

Mád, 2013.

………………………… óvodavezető

103