A TÁJ TÍPUSAI, BEOSZTÁSA, VILÁGÖRÖKSÉGI TÁJAK
TÁJTÍPUSOK KIALAKULÁSA
Táj használata során
Időben-területileg eltérő
Területhasználattal lehet számszerűsíteni
A TÁJFEJLŐDÉS TÖRTÉNETE 1) Első szakasz: első társadalmak
kialakulása – XIX. sz. eleje
1) „Termékeny félhold” 2) Európa – Kr.e. 7000-5000 –neolitikum 3) 4km2 - 1km2 (ma 800-2000 fő km2 ) -
Nomád állattenyésztés Földművelés (vízgazdálkodás, 3nyomásos rendszer) Ipar-kereskedelem fejlődése
Ökológiai adottságok megváltoznak
2) Második szakasz:
ipari forr. – XIX. sz. vége
Természeti kincsek gátlástalan kitermelése
Munka – lakóhely elkülönülése
Melléktermékek felhalmozódása
3)
Harmadik szakasz - napjainkig
Természeti kincsek kimeríthetőségének felismerése Tájváltozásnak a távolabbi jövőre is kiható változása „idegen” anyagok óriási méretű felhalmozódása Fokozott urbanizáció Fő tájtípusok méginkább elkülönülnek
A TÁJ TÍPUSAI Mőcsény M. (1994) beosztás szerint
I. •
• •
Termelőtáj, ezen belül „termesztőtáj” (mező-, kert vagy erdőgazdasági) vagy ipari táj Lakó (települési) táj Üdülőtáj
Tehát a táj a természeti adottságokat jellegzetesen tükröző társadalmi és történeti folyamatokban kialakult munkamegosztás eredményeképpen differenciálódott. „természetes” és „kultúrtáj” nincs csak TÁJ!
II.
Ghymessy J. beosztása, 1978
TERMÉSZETI TÁJ „Az a meghatározott nagyságrendű térrész, amely területének meghatározott domináns részén az eredeti ökoszisztéma él, illetve ennek elpusztulása nyomán azon jelentősebb külső beavatkozás nélkül új ökoszisztéma alakul ki.”
KULTÚRTÁJ „Az ember által használt és meghatározott nagyságú térrész, amelynek elsődleges rendeltetése az ember fizikai, szellemi és pszichikai igényeinek kielégítése. Eredeti ökoszisztémája az emberi tevékenység során a használati intenzitástól függően a pufferképességét meghaladó mértékben, részben vagy egészében a teljes megsemmisülésig átalakult, s rá a természeti erőknek csak oly nagyságrendű tényezői hatnak, amelyeket az ember nem tud vagy nem akar befolyásolni.”
III. UNESCO meghatározása
1972. november 16-án született meg az ezidáig legjelentősebb eszköz földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére: az UNESCO Világörökség Egyezménye. Az Egyezmény olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért.
Világörökségi kategóriák (kulturális, természeti) A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak.
I. Természeti örökség
esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok;-a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajták lakó- ill. termőhelyéül szolgáló, pontosan körülhatárolt területek;-természeti tájakminősülhetnek, amelyek megfelelnek az integritás (érintetlenség, sértetlenség) kritériumának és a következő négy kritérium legalább egyikének:
(i) egy fontos, nagy földtörténeti korszak megtestesítője, beleértve földünk kialakulásának és fejlődésének geológiai folyamatait (pl. az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai) (ii)meglévő ökológiai rendszer, amely végigkíséri a földi, vízi, partmenti és tengeri állat- és növényvilág kialakulását és fejlődését (pl. a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park (iii)rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenség vagy terület (pl. a nepáli Sagarmatha Nemzeti Park a Mount Everesttel); (iv)a biológiai sokrétűség „in situ” megóvása szempontjából legjellegzetesebb, legjelentősebb természeti lelőhely (pl. a Galapagos-szigetek).
Magyarországon
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995) A Magyarország északkeleti és Szlovákia délkeleti határán elterülő Aggteleki- és Szlovák-karszt természeti és kultúrtörténeti értékekben egyedülállóan gazdag, összefüggő barlangrendszere a két ország közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség Listájára. A felvétel mellett szóló legfőbb szakmai érv a felszín alatti világ természeti formáinak rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége volt, és sokat nyomott a latban az is, hogy a szinte sértetlen természeti értékek sértetlen állapotban való megőrzése garantálható. Természeti értékként egyébként eddig mindössze négy föld alatti barlangrendszer került fel a Listára; a legtöbb barlangot kultúrtörténeti értéke révén - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - nyilvánították a világörökség részévé.
A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg 712 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik a magyar állam területéről. A mintegy 220-240 millió éves közép-triász korú mészkőben 2 millió évvel ezelőtt kialakult barlangok méretüket, formájukat és ökológiai állapotukat tekintve is sokszínűek.
II. Kulturális örökség
Kultúrtáj- amelyek az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki • az ember által tudatosan megtervezett és kialakított tájképek, beleértve az épületekhez vagy épületegyüttesekhez kapcsolódó kerteket és parkokat is
olyan tájak, amelyek fejlődőképesek és egy fejlődési folyamatot tükröznek, amelyek jelenlegi formája természetes környezetükhöz való kapcsolódásuk vagy arra való reagálásuk révén alakult ki (pl. a rizsteraszok Ázsiában, és ide tartozik hazánk három kultúrtája, a Hortobágy, Fertő kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék is);
1. Hortobágy (1999) A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttmőködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.
2. Fertő kultúrtáj A tó környéke 8000 év óta különböző kultúrák találkozópontja, melyen az emberi tevékenység és a földrajzi környezet evolúciós szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység alakult ki. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős 18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyre nincs nagy hatással a földrajzi megosztottság.
3. Tokaj-Hegyalja A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, mely eltér Magyarország más tájaitól. A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította.
TERÜLETFELOSZTÁS, OSZTÁLYOZÁS, TÁJBEOSZTÁS
Táj – területiség!!!
ÉLŐVILÁG ZONALITÁSÁT VESZI FIGYELEMBE
GEOFAKTOROK KÖLCSÖNÖS EGYMÁSRA HATÁSA SZERINT
A tájak tagolása és hierarchiája A táj tagolását sokféle tényező nehezíti: • átmeneti sávok besorolása • társadalmi (történeti-néprajzi-politikai) szempontok. pl. Annak a természeti tájnak, melyet Magyarországon Északi-középhegységnek neveznek, északi vonulatai és medencesora mélyen benyúlnak Szlovákia területére, ahol a hegységdarabokat Mátra–Szalánci–vonulatnak, a medencéket Dél-szlovákiai-medencesornak nevezik. • A természeti és a történeti tájak több esetben nem felelnek meg egymásnak. Pl. Tokaj-hegyalja, Őrség
A tájakat méreteik, valamint hasonlóságuk és eltérésük foka alapján alá-fölérendelt rendszerbe (kistájrészlet-kistáj-középtájnagytáj nagytájcsoport) foglalják.
1. Kistájrészlet: minden tényezőjében elvileg homogén, de a heterogenitás egy bizonyos szintje jellemzi. Mérete természetesen igen változó lehet. pl.: Déli-Bükk, Tiszazug stb. 2. Kistáj: több kistájrészlet összessége. pl.: Bükk = Északi-Bükk + Déli-Bükk + Bükk-fennsík Gerecse = Keleti-Gerecse + Nyugati-Gerecse + KözpontGerecse Nagykunság = Tiszazug + Szolnok-Túri-sík + TiszafüredKunhegyesi-sík stb.
3. Középtáj: kistájak együttese. pl.: Bükk-vidék = Bükk + Bükkalja + Bükkhát Dunazug-hegyvidék = Gerecse + Zsámbékimedence + Budai-hegység + Pilis 4. Nagytáj: több középtáj együttese pl.: Dunántúli-középhegység = Dunazughegyvidék + Velencei-hg. + Vértesvidék + Móriárok + Bakonyvidék stb.
Méretük
NAGYTÁJAK: méretük 10 000 km2 nagyságrendű; Középtájak: méretük 1000 km2 nagyságrendű; Kistájak: méretük néhány 100 km2;. Kistájrészletek: a kistájak további tagolásával körvonalazhatók. <100 km2
A Kárpát-medence tájbeosztása
Forrás: Pannon Enciklopédia
A Kárpát-medence tájbeosztása
1. NAGYALFÖLD 2. GYŐRI-MEDENCE (Kisalföld és peremvidéke) 3. DUNA–MORVA-MEDENCE 4. NYUGAT-DUNÁNTÚL 5. DÉL-DUNÁNTÚL 6. DRÁVA–SZÁVA–VIDÉK 7. BAKONYERDŐ (Dunántúli-középhegység) 8. ÉSZAKNYUGATI-KÁRPÁTOK 9. ÉSZAKKELETI-KÁRPÁTOK 10. BIHARERDŐ (Erdélyi-középhegység) 11. ERDÉLYI MEDENCE 12. KELETI-KÁRPÁTOK 13. DÉLI-KÁRPÁTOK 15. SZUBKÁRPÁTOK (Elő-Kárpátok)
MAGYARORSZÁG TÁJAI 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Alföld Kisalföld Nyugatmagyarországi peremvidék Dunántúli-dombság és a Mecsek Dunántúliközéphegység Északi-középhegység Forrás: Pannon Enciklopédia
Magyarország tájbeosztása
Magyarország tájtípusai
Forrás: Pannon Enciklopédia
Magyarország tájtípusai
Tájtípus
Tájtípus: önmagukban is heterogén földfelszíni egységekből tevődnek össze. Mozaikszerű megjelenésűek. Nagytájaink több tájtípust is magukba foglalnak. Magyarország tájai 14 tájtípusba sorolhatók.
