Bene Sándor
GÉPIPARI MUNKASZERVEZET TERMELÉSÉT ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉT ÖSSZEHANGOLÓ MODELL
1. A P R O B L É M A
MEGFOGALMAZÁSA
A 'hazánkra jellemző piac- és tervgazdálkodás feltételei közepette a gazdasági társultmunka-szervezetekiben kiemelt szerep jut az ügyviteli politikának. Társadalmi-gazdasági v i s z o n y a i n k n a k megfelelően nemcsak a társultmunka-szervezet és a p i a c k ö z ö t t i kölcsönhatást h i v a t o t t szak szerű eredményességgel befolyásolni, h a n e m az önigazgatási döntésho zatal f o l y a m a t á b a n is alapul kell szolgálnia. A z idejében meghozott önigazgatói döntéséket szükségszerűen meg előzi a helyesen felvázolt ügyviteli politika, amely megalapozza és t a r t a l m a z z a az eredményes gazdálkodást feltételező jelentős h a t ó t é n y e z ő ket. A z ésszerűen k i a l a k í t o t t ügyviteli politika megvalósítása, amely m i n d a z o n hathatós lépéseket előirányozza, amelyek segítségével elérhe tők a k i t ű z ö t t célok, a legfőbb gazdálkodási tényezők magas fokú öszszehangölását feltételezi. Ezek k ö z ü l is főképpen, hogy szükséges-e és mit v á l t o z t a t n i a termelés szervezésén, a termelőkapacitásokon, a ter melési eljárásokon, a vásárláson, az eladáson, a pénzügyvitelen, a k u t a tásokon, a különböző termelési együttműködéseken, a társulási folya m a t o k o n és hasonlókon. A z ügyviteli politika céljainak eléréséből eredő funkcionális m u n k a megosztás is o l y a n szükséglet, amely a társultmunka-szervezeten belüli összes tevékenység önigazgatói összehangolását követeli meg. Valójában ez az egyik* objektív föltétele a marketing jellegű munkarendszer k i a l a k í t á s á n a k a társult m u n k a szervezeteiben, hisz az lényegében a k u t a t á son, az előrejelzésen és a programozáson, a termelés és g y á r t m á n y f e j lesztésen alapul, amelynek a m a i , fejlett ügyviteli rendszerekben a piaci szükségletből és az értékesítési lehetőségekből kell kiindulnia. A társultmunka-alapszervezeteink jelentős részének ügyvitelét a m u n k a utólagos összehangolása jellemzi, amikor a nehézségek m á r megje lentek, és amikor megoldásuk elkésett és eredménytelen. N y i l v á n v a l ó , hogy a termelést, a hazai értékesítést, a kivitelt és a gyártmányfejlesz-
tést idejében össze kell hangolni, még mielőtt k o m o l y a b b nehézség m e rülne fel ezen a téren. Feltételezzük, h o g y a társult m u n k a szervezeteiben fölmerül az igény az ilyen tervezés iránt, ám a rendelkezésre álló szakirodalom alapján megálllapíthatjuk, hogy a munkaszervezetek szakembereinek n e m áll rendelkezésükre olyan módszer, amelynek segítségével szakszerű alapot biztosíthatnának az önigazgatói d ö n t é s h o z ó k n a k a termelés, a hazai és külföldi értékesítés és a gyártmányfejlesztés megfelelő tervezéséhez és összehangolásához. Jelen m u n k á n k b a n egy ilyen, eredményesen használ h a t ó módszer h i á n y á v a l foglalkozunk. 7
2. A C É L
MEGHATÁROZÁSA
A h a t é k o n y n a k minősíthető döntéshozatali tényezők viszonylag kis számú, koncepciózus vagy stratégiai jellegű döntésre összpontosítják fi gyelmüket. Ezzel kapcsolatban úgy tekintjük, hogy a termelés és érté kesítés összehangolásának kérdésére v o n a t k o z ó döntések is stratégiai jellegűek.. A n n á l is inkább azok, hisz a termelés és értékesítés összehan golása és fenntartása a termelő munkaszervezetek ügyvitelének egyik alapvető célja, beleértve a gépipari munkaszervezeteket is. Jelen k u t a t á s a i n k alapvető célja egy olyan, a termelést.és a hazai meg a külföldi értékesítést összehangoló módszer kialakítása, amely a m u n kaszervezetek döntéshozatali tényezőinek h a t h a t ó s segédeszközéül szol gálhat a döntéshozatal folyamatában. Vizsgálódásainkat a gépipari és a rokon iparágak munkaszervezeteire korlátozzuk, amelyékben kis választékban nagy mennyiségű termékegy ségeket g y á r t a n a k , viszonylag kis évi d a r a b s z á m m a l . Célunk elérése ér dekében i t t a gépipari munkaszervezetek termelése és a hazai piacon meg a konvertibilis és klíring elszámolású külföldi piacokon való el adása csak egy részének összehangolási lehetőségét vizsgáljuk majd. A gépipar szűkebb területén és a rokon iparágak területén megfigyelt probléma eredményes megoldása érdekében szükségesnek találjuk a m á r megfogalmazott fő célunk mellett a k ö v e t k e z ő s z á r m a z t a t o t t célokat is magunk elé t ű z n i : — fel kell k u t a t n u n k a gépipar e szűkebb területén m ű k ö d ő m u n k a szervezeték termelésének és értékesítési lehetőségeinek jelentősebb h a t ó tényezőit, majd meg kell h a t á r o z n i ezek kölcsönös függőségét és k a p csolatait; — fel kell t á r n u n k ezen hatótényezők összehangolási lehetőségének módját és ezt beépíteni a termelést és az értékesítést összehangoló m o dell keretébe; — fel kell t á r n u n k a marketing azon feladatköreinek szerepét és je lentőségét, amelyek közvetlen kapcsolatban v a n n a k a termelés és érté kesítés összehangolásának t é m a k ö r é v e l a vizsgált munkaszervezetékben mint ügyviteli rendszerekben.
3. A P R O B L É M A M E G O L D Á S Á N A K ELGONDOLÁSAI
ALAPVETŐ
A probléma feldolgozásának és megoldásának folyamán néhány a l a p vető és k ü l ö n elgondolást a l k a l m a z t u n k . A l a p v e t ő elgondolásaink, amelyek a gépipari munkaszervezet terme lése és értékesítése (kivitele) összehangolását célzó modell k i a l a k í t á s á n a k szemléletmódját tükrözik, a következők: — a felvetett kérdéskör rendszerszerű vizsgálata. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a munkaszervezet összes tevékenysége alárendelt és saját céljainak, mint egésznek a megvalósítására i r á n y í t o t t ; — a probléma vizsgálata a vállalati m u n k a marketing rendszerű szervezésének feladatköréből és céljaiból indul k i ; — a m a r k e t i n g céljai, a munlkaszervezet más egységei és a m u n k a szervezet egészének céljai k ö z ö t t a visszacsatolás elve érvényesül. Ezen elv érvényesítése jelen esetben a munkaszervezet valamely céljának o p timalizálását jelenti; — a különböző összehangolások egy célfüggvény segítségével valósít h a t ó k meg; — a gépipari munkaszervezet termelésének és értékesítésének (kivite lének) összehangolása m a t e m a t i k a i modellezéssel — determinisztikus, lineáris programozási modelllel végezhető el. A problémamegoldás külön elgondolásai valójában a determinisztikus m a t e m a t i k a i modell alkalmazhatóságát erősítik meg és a gépipari m u n kaszervezet műszaki-technológiai és piaci folyamatai és ténykedései d e terminisztikus jellegét világítják meg: — — — •—
a a a a
g y á r t m á n y műszaki-technológiai megoldásai viszonylag t a r t ó s a k ; g y á r t m á n y életciklusa hosszú; g y á r t m á n y n a k stabil a piaci helyzete; n y e r s a n y a g á r a k viszonylag stabilak a tervezési időszakban.
4. A S Z E M L É L T T Í P U S Ú G É P I P A R I MODELLJEI 4.1 A gépipari
munkaszervezet annak termelése
MUNKASZERVEZET
leírásos modellje szempontjából
a termék
és
Figyelembe véve célunkat, miszerint egy gépipari munkaszervezet t e r melésének és értékesítésének összehangolását elősegítő modellt — m ó d szert — a k a r u n k létrehozni, továbbá azt a tényt, hogy minden modell a valóság leegyszerűsített k é p e , a termék és termelése szemszögéből a következő leírásos modellel jellemezzük a vizsgált munkaszervezetet: 4.1.1. A szemlélt gépipari munkaszervezet nagy egységet képező g y á r t m á n y a a k ö v e t k e z ő összetevőkből áll:
— kisebb számú nagyobb szerelvényből, amelyek, ö n m a g u k b a n szem lélve is végtermékként szerepelhetnek; — n a g y o b b számú alkatrészből és — igen n a g y számú k ü l ö n b ö z ő egyéb anyagokból. 4.1.2. A g y á r t m á n y összetételét a következők alkotják: — s t a n d a r d gépi elemek részei (csapágy, fogaskerék, csavar, tengely, mechanikus és elektromos szerelékanyag és hasonlók) és — különlegesen megszerkesztett alkotóelemek, amelyeket különleges technológiával állítanak elő (kovácsolás, préselés, hegesztés, öntés stb.). Ezeket v a g y a munkaszervezet saját, specializált üzemrészlegeiben állít ja elő, vagy más, specializált munkaszervezetektől vásárolja. 4.1.3. A g y á r t m á n y előállítása többfajta anyag beszerzését feltételezi: s t a n d a r d anyagét, kereskedelmi áruként jelentkező szabványosított fél késztermékét és nem szabványosított félkésztermékét. A n y a g n a k tekint jük m i n d a z t , amit a végtermék előállítása céljából a hazai vagy k ü l földi piacon vásárolunk. 4.1.4. A termelés a gépipari munkaszervezet n é h á n y üzemében (tár sult m u n k a alapszervezetében) megy végbe, egy műszak alatt. A sze relvényeiket és egyéb részeket is ezekben állítják elő. 4.1.5. A z egyes részek és a késztermékek élőállítása időszakosan is métlődik. A z egyes alkatrészek a műhelyelv szerinti termelési mód alkalmazá sával állítják elő. Kisebb alkatrészegyüttesek összeszerelése szerelőszalagon történhet. N a g y o b b alkatrészegyüttesek és szerelések összeszerelése „rögzített anyagelhelyezésű" termelési m ó d d a l történik. 4.1.6. A z egyes részek előállítását és az összeszerelést a szemlélt gép ipari munkaszervezetben a k a d á l y o z z á k a meglévő kapacitáskorlátok, azaz a termelés szűk keresztmetszetei. Ezek újabb műszak bevezetésével és termelőberuházással küszöbölhetők k i . 4.1.7. A szerelvények és a késztermékek előállításához vásárolják az ún. gépi elemek részeit és a különleges technológiával előállított, nem szabványosított részeket.
4.2. A gépipari munkaszervezet leírásos modellje marketing-rendszerű ügyvitel szempontjából
a
T á r s a d a l m i és gazdasági rendszerünk a piaci és tervgazdálkodási irányvételt igyekszik módszeresen erősíteni a társadalmi megállapodások és önigazgatási megegyezések mechanizmusa útján, azzal a céllal, hogy a társadalmi újratermelés minden területén a társult termelők valósít hassák meg befolyásukat a döntési f o l y a m a t b a n , ö n i g a z g a t á s i gazdasági g y a k o r l a t u n k b a n a társadalmi megállapodások és az önigazgatási meg egyezések megkötése szükségessé teszi: — az előirányzott társadalmi szükségletek,
— az egyéni fogyasztók szükségleteinek és a piaci tényállásoknak, valamint — a többi gazdasági szervezet termelési p r o g r a m j á n a k ismeretét. A z ilyen gazdasági viszonyok közepette jelentős szerepe lehet a m a r keting-rendszerű vállalati ügyvitelnek, amely az előbbi szükséges isme reteket megfelelő k u t a t á s o k r a alapozva és fölülvizsgálva használja föl stratégiai döntésének önigazgatási úton történő meghozatalakor. A z ügyvitel feladatköreinek egy konzisztens marketing-rendszerű gaz dálkodásiba való magasabb fokú összefonódása lényegében a k u t a t á s és fejlődés, termelés és marketing kölcsönös k a p c s o l a t á n a k és visszhatásán a k a jellegétől függ. A z elemek magas szintű kapcsolata szükségessé teszi a technológia, a termelés, és a gazdálkodás marketing jellegű fel adatköreinek szorosabb egybefonódását a termelőkapacitások megfele lőbb tervezése céljából. Mindez egyértelműen pontos és részletes, a piac cal kapcsolatos a d a t o k ismeretét feltételezi, amelyek a marketing jelle gű munkaszervezés szolgálatában állnak. A piaci k o n k u r r e n c i a a vevők helyzetében, a technológiában, a k a p a citás kihasználásában beállt változások, a többi között szükségessé teszik a megbillent egyensúly visszaállítását, hogy a megváltozott helyzetben kedvezőbb ügyviteli eredményeket tegyen elérhetővé. A megfelelően k i alakított marketing információs rendszer alapul kell hogy szolgáljon a marketing rendszerű ügyvitel feladatköreinek ellenőrzéséhez és a gépipari munkaszervezet keretében m ű k ö d ő egyes .ügyviteli alrendszerek eredmé nyeinek optimális szinten való tartásához, h o g y az egész rendszer eredmé nyei optimális szinten m a r a d j a n a k . Feltételezvén, hogy a szemlélt típusú gépipari munkaszervezetben a fent leírt marketing rendszerű ügyvitel nyert életteret, a célul k i t ű z ö t t , a termelés egy részét és az értékesítést összehangolni rendeltetett modell k i alakítása szükségessé teszi a marketing ügyvitel jelentősebb elemeinek megvizsgálását. Ezzel kapcsolatban a modellt használó szakemberek, m a r k e t i n g k u t a t ó k figyelme a következő tényezőkre i r á n y u l : 4.2.1. A szemlélt és a rokon i p a r á g a k egésze termelőkapacitásainak változása viszonylag állandó. Az iparágban kisszámú, azonban jelentős termelési lehetőségekkel bíró termelő van jelen. 4.2.2. A gépipari munkaszervezet a nehéz felszereléseket gyártó ter m é k v á l a s z t é k á n a k néhány típusával jelentkezik a piacon. Lényegében a munkaszervezet évi kis darabszámú nagy gyártmányegységek középle járatú időszakra v o n a t k o z ó eladását tervezi. 4.2.3. A szemlélt típusú gépipari munkaszervezet előbb k ö r ü l h a t á r o l t termékei iránti kereslet a hazai és külföldi piacon viszonylag állandó. A belföldi piacon kisszámú, de jelentős kereslettél bíró, míg a világ piacon nagyszámú, s ugyancsak jelentős keresletű vevő jelentkezik. 4.2.4. A vizsgált termékeknek a belföldi piaci kereslet mellett a k o n vertibilis és a klíring elszámolású külföldi piacon is lehetőségük v a n az értékesítésre. Mindezek mellett két k o r l á t o z ó tényezőt szükséges figye lembe venni a kiviteli lehetőségek vizsgálatakor:
— a konvertibilis elszámolású országokba a kivitel mennyisége föl felé nincs k o r l á t o z v a . A kelet-európai (klíring elszámolású) országok p i acaira évente k o r l á t o z o t t a kiszállítási lehetőség a jugoszláv szövetségi szervök árulistái által; — a munkaszervezet devizaegyenlege nem lehet negatív, h a t ú l n y o mórészt a hazai értékesítés mellett döntene. 4.2.5. A piacra k e r ü l ő termék előállítása szükségessé teszi egyes szerel vények előállítását is, amelyhez a munkaszervezetnek pótlólagos mű szaki-technológiai beruházásokat kell eszközölnie. A végtermékek elemeiként jelentkező szerelvények is kivitelre kerül hetnek, mégpedig mennyiségi k o r l á t nélkül, mindkét típusú külföldi p i acon. Mindezek mellett a munkaszervezet mégis elfogadott egy kiviteli felső k o r l á t o t , amely fellett n e m szállít ki alkatrészekben. 4.2.6. A fent megnevezett típusú termékek előállításához szükséges többfajta anyagot beszerezni, amelyek közül néhány hiánycikknek szá mít a belföldi piacon. Külföldön az összes anyag korlátlan mennyiség ben beszerezhető mind a konvertibilis, mind pedig a klíring elszámolású piacokon, azzal, h o g y a v á m - és egyéb behozatali megterhelések miatt drágábbá válnak a hazaiaknál. 4.2.7. A végtermék termeléséhez a szerelvények mellett bizonyos al katrészeket is szükséges biztosítani, amelyeket hazai termelési együttmű ködés útján szerez b e a munkaszervezet. 4.2.8. A szemlélt típusú termékek előállítása szükségessé teszi a pilla n a t n y i termelőkapacitások bővítését is. Ez kétféleképpen valósítható meg: — beruházási tevékenység útján, amely bizonyos beruházási költsé gekkel jár, — új műszak beindításához szükséges nagyobb munkáslétszám b i z t o sításával, amely úgyszintén adalékköltséget igényel egy főre v o n a t k o z tatva. 4.2.9. A termelési volumen esetleges növelése szükségessé teheti a kri tikus anyagok és alkatrészek behozatalát, illetve azok magasabb áron való hazai beszerzését.
4.3. A szemlélt
típusú gépipari
munkaszervezet modellje
általános
matematikai
A több parciális matematikai modellből álló, a szemlék típusú gép ipari munkaszervezet termelésének és értékesítésének összehangolását célzó m a t e m a t i k a i modell megalkotásakor figyelembe vesszük az illető munkaszervezet leírásos modelljeinek feltételezéseit. Azon feltételezések és egyszerűsítések elfogadásával lényegében meghatároztuk a m u n k a s z e r vezet m a t e m a t i k a i modelljének kiinduló alapjait, amelyeket a k ö v e t k e zőkben módszeresen a l k a l m a z u n k is. 4.3.1. A gépipari munkaszervezet termelésének és értékesítésének ösz-
szehangolását célzó m a t e m a t i k a i modell paramétereinek megfogalma zása. A m a t e m a t i k a i modellek sajátos formáinak szükségleteit k ö v e t v e a gépipari munkaszervezet leírásos modelljeiben elfogadott tényezőket és v i s z o n y l a t o k a t h a t á r o z z u k majd meg itt, általánosított formában, m a t e m a t i k a i szimbólumok segítségével. A m u n k a s z e r v e z e t a k ö z é p t á v ú tervidőszakban „ j " termékével akar a piacon megjelenni: T i , Тг, . . . , T j . A termékkeresletet a következő v e k t o r r a l írjuk le: bi=b„,'bi2,
b,j
db/év
Tekintettel arra, hogy a klíring-elszámolású országokkal az árucsere viszonyok korlátozást szenvednek a szövetségi szervek árulistái által, az ezeken a piacokon jelentkező keresletet a következő v e k t o r r a l h a t á r o z hatjuk meg: b -b i, b 2
2
2
2
,b
2
db/év
j
A termék előállítása, amellyel a munkaszervezet piacra k í v á n lépni, szükségessé teszi m e g h a t á r o z o t t szerelvények (Si, S2, . . . , S ) előállítását, vagy beszerzését. Az^egyes termékeikhez szükséges szerelvénymennyiséget a k ö v e t k e z ő m á t r i x mutatja be, ahol a m á t r i x elemei az sy szerelvény szükségletét jelentik d a r a b s z á m b a n kifejezve termékenként: ;
(Szerelvények)
T,
Ђ
Si
Sil
Sl2
S,.j
S21
S22
s
Sil
Si2
S,j
s
2
SÍ
Тз
(Termékek)
...
S ; 2
23
s
i;
A szerelvények is eladhatók mint önálló termékek a külföldi piacon, korlátozás nélkül m i n d a kapitalista, m i n d a szocialista országokban. A késztermék piaci megőrzése és pozitív devizaegyenlege érdekében a munkaszervezet készterméke kivitelének „ p " százalékát értékesíti csak külföldön, szeréivény formájában. A szerelvények előállítása „ n " üzemben történik. A z egyes szerelvé nyekbe szükséges befektetést m u n k a ó r á k b a n kifejezve üzemek szerint ( t ) az alábbi m á t r i x t a r t a l m a z z a : in
(Szerelvények)^
s, s 2
s,
u
ü, tll t l 2
til
t t
Ü„
2
tin
12
22
ti2
t
tln + 1
t +l
2n
t;
V
2n
n
tjn+i-
(Üzemek)
A z egyes üzemek egy m ű s z a k b a n dolgoznak és a m u n k a ó r á k b a n k i fejezett évi kapacitásaik az alábbi v e k t o r r a l í r h a t ó k l e : Ь =Ьз1> Ьэ2, 3
•••> Ьз;
A szerelvényekből t o v á b b i alkatrészek h o z z á a d á s á v a l a végszereldei szalagokon történik a Ti, T2, . . . Tj termék előállítása. A termékek szerelési időszükséglete rendre Ti, t2, . . . , tj óra/termék. A végszerélde (V) összkapacitása to óra/év. A szerelvények gyártásához szükséges a n y a g o k közül n é h á n y n a k (Ai, A2, . . . Aj) a h a z a i beszerezhetősége k o r l á t o z o t t . Igaz, h o g y ezek k o r látlan mennyiségben beszerezhetők a k a p i t a l i s t a és a szocialista piacon egyaránt, azonban a vámilleték és egyéb megterhelések m i a t t a beho zatal d r á g á b b lenne a hazai a n y a g á r a k n á l . A z egyes szerelvényekhez a jelzett kritikus anyagokból felhasznált „aj," mennyiségek kg/szerel vényben a k ö v e t k e z ő k : (Kritikus anyagok) A, A 2
s,
S
2
ai
a a
22
2
A;
a
s
(Szerelvények)
;
12
i2
•;
a
2i
a
j:
A késztermékek összeszerelésénél a szerelvényeken kívül felhasznált alkatrészek h a z a i termelési együttműködésből s z á r m a z n a k . A z a l k a t r é szek szállítói ki tudják elégíteni a munkaszervezet igényeit, de az „ R " alkatrósz szállítója ro d a r a b felett csak m e g h a t á r o z o t t felár mellett h a j landó szállítani. A Ti, T2, Tj termék R alkatrész szükséglete db/ter mék egységekben m é r v e : d„ d , ...,dj 2
db
A munkaszervezet termiek- és alkatrészgyártási tervét a meglévő k a pacitások korlátozzák. A gyártó kapacitások szűk keresztmetszeteinek feloldására k é t lehetőség v a n : új műszak bevezetése és új beruházás. Mivel az üzemek egy műszakban dolgoznak, bevezethetünk egy m á sik műszakot, ami új dolgozólétszámot kíván és költségtöbbletet jelent az eddig m ű k ö d ő kapacitásokra v o n a t k o z t a t v a . Ezek üzemenként rend re k i új m u n k á s / m u n k a ó r a és k2 d i n á r / m u n k a ó r a egységekben a k ö vetkezők: n
n
(Az üzemek költségei)
Ü,
Ü
ki k
кц k
h k
2
21
2
2
22
...
Ü
... ...
k,„ k 2n
n
V" k k
(Üzemek)
I n v
2nv
A z üzemi, k a p a c i t á s fejlesztésére, a munkaszervezet, szakembereinek előrejelzése szerint, rendelkezésre áll К d i n á r a középtávú fejlesztési idő-
szakban. Lehetőség v a n arra, hogy ehhez a munkaszervezet még felve gyen H dinár hosszú lejáratú hitelt, amit csak a k ö v e t k e z ő k ö z é p t á v ú tervidőszak első évében kell visszafizetnie. A hitel visszafizetése, meg h a t á r o z o t t k a m a t l á b mellett, m év alatt történik. A beruházással történő kapacitásbővítés devizaszükségleteit dollárban ($) és elszámolási dollár ban (E$) fejezzük ki. A z egy kapacitás óra új beruházással való létesítésének d i n á r b a n , $ban és E$-ban jelentkező költségei, v a l a m i n t új m u n k a e r ő m u n k á b a lépé sének költségei a következők: (Az üzemekbe eszközölt beruházás)
ü,
ü
. ..
2
V
ü„
bk„ bk,2 . . b k bk bk . '. b k b k bk . . bk „ bk,i bk . • bk
bk, bk bk bk
ln
2
21
31
3
4
22
2n
32
3
42
4n
bk, bk bk bk
n
nv
2nT
3nv
4nv
ahol: b k i az egy üzemi m u n k a ó r a d i n á r b a n jelentkező Ькг az egy üzemi m u n k a ó r a E $ jelentkező költségeit; а üzemi m u n k a ó r a $ jelentkező költségeit jelöli; a bk4n az biztosításának d i n á r b a n kifejezett összköltségeit jelöli egy kaórára vonatkoztatva. п
(Üzemek)
költségeit; a Ькз„ az egy új m u n k a e r ő üzemi m u n
A z előbbi feltételezések alapján elfogadjuk, hogy az új m u n k a e r ő biztosítása évenként D dinár költségeket eredményez minden új m u n kásra számítva. A munkaszervezet végtermékeinek és szerelvényeinek hazai és export árai: ( A késztermékek- árai)
T,
T
E.j
E„ E E,t
E E E -
2 1
2
1 2
22
32
(Termékek)
. ..
Ti
.• • ... . ...
E,i E E
2j
3j
és ( A szerelvények árai)
s,
S
ец
e e e
ei 2
е
ei
зј
3
2
12
22
32
SÍ
(Szerelvények)
ец e e; 2i
3
ahol: Eij a késztermék hazai, d i n á r b a n kifejezett egységára; Егј a ter mék egységára a klíring-elszámolású piacon E$-ban; ЕЗЈ a termék egy ségárára a nyugati piacon $-ban; ei; a szerelvények egységárai a hazai piacon d i n á r b a n ; ег a szerelvények egységárai a szocialista piacokon E l b á n ; ез; a szerelvények egységárai a tőkés piacon $-ban. ;
J
A késztermékek i m p o r t árait $ b a n kifejezve a BEi, BE2, . . . , EBj v e k t o r r a l írjük le, figyelembe vesszük a z o n b a n , hogy ez a behozatal csak pozitív devizaegyenleg mellett engedélyezett. Ahogy m á r az előzőekben l á t t u k , a munkaszervezet termelőkapacitása kétféle m ó d o n nőhet. Ez szükségessé teheti az Ai, A2, . . . , Aj kritikus anyagok és az R kritikus alkatrész importját, illetve feláras beszerzését. A kritikus anyagok m a g a s a b b beszerzési egységárait ci, C2, . . . , Cj-vel, a szükséges mennyiségeiket ai, аг, . . ., aj-vel jelöljük. U g y a n e z e k a k r i tikus alkatrészre v o n a t k o z ó a n c és r . r
r
A termékek és a szerelvények kalkulált önköltségei jelezhetők: (A termék önköltsége)
•T,
T
Ö
ö,
ö
(A szerelvény önköltsége)
s,
s
Ö
ö,
ö
2
. ..
2
.
Ti
(din/db)
előre-
(Termék)
és 2
.. •
2
..
s
;
(Szerelvény)
4.3.2. A parciális m a t e m a t i k a i modellek általános formában v a l ó k i fejtése. Az előzőékben megfogalmazott feltételek és szimbolika elfogadásá val szükségesnek tartjuk a döntéshozatal folyamán felmerülő kérdések megválaszolását parciális m a t e m a t i k a i modellekkel. Ily módon az egyes tevékenységek parciális modelljeinek lineáris programozási modell és szimplex t á b l á z a t formájában való összesítése nyújt majd alapot a szem lélt típusú gépipari munkaszervezet termelésének és értékesítésének öszszehangolására. A felvetett probléma megoldásának első lépéseként mindig a kérdéseket, amelyekre választ keresünk:
feltesszük
— Mely termékeket és szerelvényéket kell g y á r t a n i a a munkaszer vezetnek a k ö z é p t á v ú tervidőszakban és milyen mennyiségben? — A h a z a i szükségletek (kielégítése u t á n melyik termékből és szerel vényből mennyit exportáljon a munkaszervezet és mely piacokra? — Importáljon-e készterméket? A z egyes kérdésekre k a p h a t ó válaszokat általános formában az aláb bi v á l t o z ó k n a k feleltetjük meg:
Export Megnevezés Termelés
Szocialista
Kapitalista
Kapitalista import
Dimenzió
Yi Y
Y? YI
z? ZŠ
db/év db/év
т, т
X,
Ti
X;
Yj
Yf
2?
db/év
Si"
Xj+i
s
Xj+2
Yj+i Yj+2
Yjli Yjij
-
db/év db/év
V.l.
V.2.
x
2
2
2
«
it
Xj+i
2
-
db/év
— Elegendő lesz-e a termelési tevékenységhez a munkaszervezet je lenlegi kapacitása? Mely üzemekben növeljük a termelőkapacitást új műszak bevezetésével és milyen mértékben? — Szükséges-e beruházási tevékenységbe kezdeni, és h a igen, mely üzemekben és milyen mértékben? A kérdéseket a következő v á l t o z ó k k a l jellemezzük: Üzem
ü, ü
2
ü
n
V
Ú j műszak
Beruházás
Dimenzió
1.
w,
óra/év óra/év
i„ w
ln+l
n+1
óra/év óra/év
— A v á r h a t ó termelés kritikus anyag (Aj) igényét szocialista vagy kapitalista importból próbálja-e fedezni a munkaszervezet? Jelölje V a megvalósítható szocialista, V j a kapitalista importmennyiséget évente kg-ban a hazai lehetőségeken felül. 1
i
2
— H a az R alkatrészszükséglet túllépné a kooperációs szerződés megszabta lehetőségeket, szerezzen-e be a munkaszervezet ilyen alkat részt felárral? A feláras beszerzés évi d a r a b s z á m á t jelöljük rf-vel. — H á n y új dolgozót kell m u n k á b a állítani, amely létszámot M-mel jelöljük. A z előbbi kérdések feltételeivé v á l h a t n a k a munkaszervezet tevékeny ségének, amennyiben az nem a d h a t el t ö b b terméket, mint ami a rendel kezésére fog állni, és nem építhet be több anyagot termékeibe, mint amennyihez "hozzájut. A kérdésekkel kapcsolatban esetleg más, v á r a t l a n korlátozások is jelentkezhetnek, m i n t : a pozitív devizaegyenleg, a k i viteli a r á n y o k változása stb.
A z eddig felsorolt kérdésekben szereplő változók helyzetét a k ö v e t kező feltételek k o r l á t o z z á k : — a v á l t o z ó k n e m lehetnek negatívak, — a termékek termelése és behozatala egyenlő kell h o g y legyen a belföldi felhasználás és a kivitel összegével: X , + Z\ = b „ + Y l + Y f X + Zjí = bi2 + YJ + Y | 3
Xj + Z ^ b u + Yj + Y? — A szocialista export nem lépheti túl az árulisták szabta k o r l á t o k a t : Y? i= b Yl < b Y]
2 1
2 2
2 j
— A szerelvénytermelésnek ki kell elégítenie a késztermék termelésé nek szükségleteit és az önálló szerelvénykivitelt: Xj+'i
= s x , + s x + . . . + SijXj+ Y |
Xj
= s X i + s x + . . . + s Xj + Y |
+ 2
n
12
21
2
22
2
2j
Xj+i — S ; X ! + Sj X + . . . + SjjXj +1
2
+ 1
2
+ 2
+ Yf +
+1
Y]
+2
+ Yj+j + Y'
— A szerelvényekből legyártott mennyiség nem lehet több, m i n t amennyihez elegendő a g y á r t ó üzemek meglevő, új műszak bevezetésé vel n y e r t és új beruházással létrehozott kapacitása: t x t, x n
j + 1
2
j + 1
+ t x + t x 2 1
j + 2
2 2
j + 2
tilXj + l + ti2 ')+2 x
+ . . . + г. х + ... + t x и
i 2
ј+1
j + 2
< b < b
3 1
3 2
+ 1, + -wj + 1 + w 2
+ ... + t Xj ;< j + l i n
+
b 3
n
2
+ W„
A z új műszak bevezetésével nyerhető kapacitás egy üzemnél sem lép heti túl az illető üzem egy m ű s z a k r a jelzett évi k a p a c i t á s á t : 1, < b 1 < b 2
3 I
3 2
i^b
3 j
— A végtermékek l e g y á r t o t t mennyisége nem haladhatja meg a vég szereldei k a p a c i t á s t : t,X, + t X + . . . 2
ln+i ^ to
2
+ tjXj < t o + l
n + 1
+
w
n + 1
,
— A szerdlvénygyártás szükségleteinek és a végtermék kritikus a n y a g és alkatrészigényeinek kielégítése n e m lépheti túl a beszerzési lehetősé geket: ЗцХј+i + a X j
+ 2
*2iXj+i
+2
I 2
+
+ ./.•+
a x ];
< ^
i + 1
+-v}
a x / + . . . + a x j < a! + vi d j x , + d x + . . . + djX < r +'•*( 22
2
2i
2
+ 1
; + 1
t
— A beruházási és hitelkeret nem lépheti túl a k a m a t l á b nagysága, a hitelfizetés határideje és az egyéb hitelföltételek szabta k e r e t e t : kjw, + k w + 2
2
... + k w < K + h n
n
h < H — A megnövekedett kapacitások munkaerő-szükségletét fedezni k e l l : k„li + k , l 2
2
... + ktoUi
+
— Á szerelvényexport fejezve, biztosítani kéli:
... + (bk4 )w i < M
+ ( Ь к ) ^ + (bk )w + 4 1
42
2
és késztermékexport
n
arányát,
n+
értékben
e Y } + e Y } + . . . + . e Y j + e Yf + e Y | + . . . + e Y | < p(E Yi + E^Ya + . . . ' + E Yj + E Y? + E Y | + . . . + E Y|) 21
+1
22
+ 2
2
21
+ i
31
2j
+1
3 2
31
+ 2
32
3;
+i
ki
<
3j
— A t e r m é k - és anyagbehozatal, v a l a m i n t a beruházási tevékenység devizakiadásai, k ü l ö n - k ü l ö n , nem h a l a d h a t j á k meg a munkaszervezet késztermék- és szerelvényexportból s z á r m a z ó devizabevételeit: E YÍ + E Y + . . . + E Y j + e Y} 5? (gu,)vl + ( g u ) + . . . + ( g u ) w „ 21
22
2
2 i
2
+ 1
W l
21
n
32
3)
+ e Yj 22
+ . . . + e Y } 5*
+2
2i
31
+I
+ e Y? 3 2
+ 2
+ ... + e Yf ;> 3i
(BEi)Zf + (BE )Z + . . . + (BEi)Zf + (gi,)V + ( g i ) 2
2
+i
n +
E iY? + E YI + . . . + E Yf + e Yf 3
+1
2
2
Wi:
+
+ .-..'.+ ( g i ) w n
n + I
,
ahol ( g u ) az a n y a g i m p o r t k o r l á t o z á s á n a k együtthatója, (gi ) pedig a beruházás k o r l á t o z á s á n a k együtthatója, amellyel biztosítjuk, h o g y a munkaszervezet a beruházásnál nem lépi túl az exportból s z á r m a z ó bevételeket. A z eddigiekben elfogadott feltételezésekből és egyszerűsítésekiből ki i n d u l v a a fedezet m a x i m u m á t t a r t a l m a z ó célfüggvényt a k ö v e t k e z ő ta gokból állítjuk majd össze: A termék árbevétele + a szerelvényfedezet — az önköltség — a fél á r a k — a bővítési költségek — a k a m a t — a m u n k a e r ő biztosításának költségei. A célfüggvény egyes tagjai kifejtett f o r m á b a n a k ö v e t k e z ő k : • — A termék összbevétele: n
n
E YJ + E Y + . . . + E Yj + EaY? + E Y + . . . + E Yf 21
22
2
2j
32
2
3j
— A szerelvényfedezet (csak az exportszerelvény ára és önköltsége jelenik meg önállóan, melyeknek különbsége a fedezet, a többié a kész terméknél jelentkezik): (cs )YJ + (cs )Yf 21
+1
M
+1
+ (cs )Yj + ... + (cs )Y| + + (cs )Y? + . . . + (cs )Y? . 22
+2
32
2i
+2
+:
3i
+!
ahol (esi) a szerelvények fedezete egységenként. — A késztermék önköltsége: Ö„x, + Ö x u
4-
2
... +
ŐijXj
— A felárak (éspedig az import késztermékek árkülönbözete export-, á r u k h o z képest; a z anyagok és a kritikus alkatrész felárai): f,z? + f zl + ...fjz? + 2
V l + c V! + . . . + c > „
Cl
2
ahol fj az i m p o r t á l t késztermék felára d a r a b o n k é n t . — Bővítési (új műszak bevezetése) és beruházási költségek: k li + k l + .,. + k l + к (bk^Owi + ( b k ) w + . . . + ( b k , ) w + ( b k 2)
22
2
2 n
42
n
2
n
n
4 n v
)w
n + 1
—. A k a m a t összege:
K (h) m
— A munkaerő-toborzás költsége (ha m u n k a e r ő letelepítési költségeket számolunk el termelési költségként):
A z előzőek alapján a célfüggvény t e h á t : E Y{ + E (cs )Y| + (cs )Yf + (f,Z? + f Z | (k l, + k l [(bk )w! + K (h) - M 21
+ + -
22
21
+1
32
+2
22
2j
31
+2
2n
42
k
2
n
31
1 2
2
2nv
n
3j
+1
+1
C l
2
i2
2i
3i
41
m
2
22
2
2I
Y + . . . . + E Y | + E Y? + E Y] + :.. + E Yf + ( c s ) Y j + . . . + ( c s ) Y j + (cs )Y? + . . . + ( c s ) Y ] - ( Ö „ x , + Ö x + . . . + Ö.jXj) + . . . + fjZf + V ! + c Vi + . . . + c r ) + ... + k l + k l ' ) ( b k ) w + . . . + ( b k ) w + (Ьк^К+Л max +1
2
r
r
+1
4n
n
A szemlélt típusú munkaszervezet termelését és értékesítését (kivite lét) összehangoló m a t e m a t i k a i modell numerikus megoldása szimplex módszerrel történhet. Ehhez egy alaptáblát kell készíteni, amelyben az előzőekben megfogalmazott feltételek és a célfüggvény rendezett formá b a n szerepelnek.
5. A M U N K A E R E D M É N Y E I N E K
ÉRTÉKELÉSE
A z alapvető elgondolások és feltételezések felhasználásával megalkot tuk a szemlélt típusú munkaszervezet n é h á n y parciális modelljét, még pedig a termék és lényeges jellemzőinek meghatározása útján, az a d o t t termelés és ügyviteli rendszerben. Igyekeztünk meghatározni és meg vizsgálni ezzel kapcsolatban a termék, a n n a k termelése, a marketing jel legű ügyvitel stb. bizonyos tulajdonságait, amelyek hozzásegíthetnek az ügyvitel eredményességéhez. A tulajdonságok és feltételezések egész sora képezi az alapvető k i i n d u l ó p o n t o t a modell egészének kialakításánál. A létrehozott modellek általánosítottak, megalkotásuk viszont a p r o b léma alacsonyabb fokú elméleti elvonatkoztatása útján történt, s így közel állnak a valósághoz. A parciális modellek (egyenlőségek és egyenlőtlenségek formájában felírt korlátozások) összesítése által ily m ó d o n megfogalmaztuk a gép ipari ós rokon iparágak termelésének egy részét és értékesítését (kivite lét) összehangoló módszert általános, determinisztikus matematikai m o dell formájában, amely megoldható az igen elterjedt szimplex m ó d szerrel. A modellalkotás folyamán állandóan szem előtt t a r t o t t u k , és megíté lésünk szerint el is értük, a következő követelményeket: a modell ért hetősége és egyértelműsége, a számítási műveletek egyszerűsége, a szá mítógép alkalmazhatósága, a modell m a t e m a t i k a i megbízhatósága. A gyakorlati alkalmazhatóság követelményének eleget tesz azáltal is, hogy olyan vállalati információs rendszerre támaszkodik, amely fellelhető a szemlélt típusú munkaszervezetekben. A létrehozott m a t e m a t i k a i modell lehetővé teszi nagyobb számú meg oldási változat elkészítését, amely egyben a modell a l k a l m a z k o d ó képes ségére is vall, és ily m ó d o n jó alapul szolgálhat a meghozott döntések ellenőrzésére abban az esetben, ha a vizsgált ügyviteli rendszer n é h á n y paramétere megváltozna. A modell létrehozása megmutatta, gyakorlati alkalmazása pedig ezt megerősítené, hogy egy munkaszervezet ügyvitelével kapcsolatos k ü l ö n böző kérdések egész k o m p l e x u m a rendszerezhető és modellbe szőhető, amely segítségével a z t á n válasz lelhető egy másik, az önigazgatási d ö n téshozatal nélkülözhetetlen szakszerű megalapozását biztosító kérdéscso portra. A m u n k a eredetisége abban n y i l v á n u l meg, hogy benne eredményesen átültettük egyes t u d o m á n y á g a k : az operációkutatás, a rendszerelmélet, a lineáris algebra és a marketing elméleti ismeretanyagát a szervezési t u d o m á n y o k , főleg az a l k a l m a z o t t marketing területére. Vizsgálódásaink és eredménykifejtésünk során az elismert t u d o m á n y o s módszerekre: a modellezésre, a dialektikus analízisre és szintézire, az absztrakcióra, a generalizációra és az indukcióra t á m a s z k o d h a t u n k . A levezetett és kifejtett tényállások a logika szabályaival összhangban
állnak. U g y a n a k k o r lehetőség v a n a vizsgálódások során h a s z n á l t fogal m a k legnagyobb részének g y a k o r l a t i értelmezésére is. A m u n k a e r e d m é n y e k é n t k i a l a k í t o t t m a t e m a t i k a i modell a g y a k o r l a t b a n is ellenőrizhető, amely részben meg is t ö r t é n t . A t á r g y i valóság általános jellemzőivel összhangban áll m u n k á n k eredménye. Egészében véve a m u n k a hozzájárulást jelent a szervezési t u d o m á n y o k , k ü l ö n ö s k é p p e n pedig a m a r k e t i n g i s m e r e t a n y a g á n a k bővítéséhez.
Felhasznált irodalom: 1. D r . H o r v á t h I v á n : I P A R I R E N D S Z E R E L M É L E T . Közgazdasági és Jogi K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1973. 2. Knežević Marija: O D R E Đ I V A N J E O P T I M A L N O G P R O G R A M A P R O I Z V O D N J E M E T O D O M L I N E A R N O G P R O G R A M I R A N J A . Eko nomski pregled 2 — 3 / 6 6 . 3. D r K u n Ladislav: O P E R A C I O N A I S T R A Ž I V A N J A U M A R K E T I N G U . deo I, Ekonomski fakultet, Univerziteta „Kiril i Metodij", Skopje, 1973. 4. D r K u n Ladislav: O P E R A C I O N A I S T R A Ž I V A N J A U M A R K E T I N G U . deo II, Ekonomski fakultet Univerziteta „Kiril i Metodij", Skopje, 1974. 5. D r Kun Ladislav: T I P I Z A C I J A PROIZVODA SA STANOVIŠTA STRATEGIJE P O S L O V A N J A . Ekonomski fakultet, Univerziteta „Kiril i Metodij", Skopje, 1975. 6. D r K u n Ladislav: T E H N I Č K E O S N O V E I N D U S T R I J S K E P R O I Z V O D N J E . Univerzitet u N o v o m Sadu, Ekonomski fakultet u Subotici, 1973. 7. D r . Krekó Béla: L I N E Á R I S P R O G R A M O Z Á S . Közgazdasági és Jogi K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1966. 8. Számítástechnikai Oktató Központ: OPERÁCIÓKUTATÁS. Budapest, 1972. 9. Válogatott tanulmányok: R E N D S Z E R E L M É L E T (angol fordítás), K ö z g a z dasági és Jogi K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1969. 10. Országos Tervhivatal: O P E R Á C I Ó K U T A T Á S I ESETTANULMÁNYOK. Budapest, 1969.
Rezime M o d e l u s k l a đ i v a n j a p r o i z v o d n j e i p l a s m a n a r a d n e organizacije industrije m a š i n o g r a d n j e Autor počinje svoj rad uočavanjem potrebe za domaćeg plasmana, izvoza i razvoja proizvoda u nizacijama. Smatra za logično i potrebno da se unapred, pre nego što nastane bilo kakav problem Međutim na osnovu raspoložive literature utvrđuje
usklađivanje proizvodnje, proizvodnim radnim orga takvo uravnoteženje vrši na posmatranom području. da za sada ne postoji me-
todologija, uz pomoć koje bi se proizvodnja i plasman na pogodan način m o g li uskladiti. Za cilj svoga rada, autor postavlja razvijanje metodologije za usklađivanje proizvodnje i plasmana na domaćem i stranom tržištu, koja može da posluži upravljačima i organizatorima kao pomoćno sredstvo pri donošenju odluka. Područje svoga istraživanja ograničava na radne organizacije mašinogradnje i srodnih industrija, u kojima se proizvode velike jedinice proizvoda sa malim asortimanom i relativno malim godišnjim brojem komada. Istovremeno poseban naglasak stavlja na iznalaženje i definisanje uloge i zna čaja onih funkcija marketinga ikoje su u vezi sa problemima usklađivanja proizvodnje i plasmana unutar radne organizacije, k a o poslovnog sistema. U toku svojih istraživanja, autor se rukovodi sledećim osnovnim idejama: — Sistemski pristup — što u o v o m slučaju znači da su sve aktivnosti-radne organizacije podređene i usmerene na ostvarivanje njenih ciljeva k a o celine. • — Između ciljeva marketinga, ciljeva drugih segmenata i ciljeva radne or ganizacije, kao celine, postoje povratni spregovi. — Sva usklađivanja mogu se obaviti uz pomoć jedne funkcije cilja. — Rešavanje uočenog problema može se izvesti matematičkim deterministič kim modelom. Opravdanost ove hipoteze, autor, obrazlaže relativnom stabil nošću tehničkih rešenja proizvoda, relativno dugim životnim ciklusom pro izvoda, stabilnošću proizvoda na tržištu i relativnom stabilnošću cena sirovina u periodu za koje se vrši planiranje. K a o rezultat istraživanja, autor je razvio nekoliko parcijalnih modela (koji, zatim sačinjavaju jedinstveni model) radne organizacije industrije mašinograd nje i to sa sledećih aspekata: aspekat proizvodnje, aspekat proizvoda, tržišni aspekat, aspekat marketing sistema poslovanja i najzad simbolički (matematič ki) model. U ovim modelima: — obuhvatio je najznačajnije faktore koji omogućavaju proizvodnju i pro daju u dotičnom tipu radne organizacije, njihove međuveze, k a o i mogućnosti njihovih usaglašavanja u interesu ciljeva radne organizacije. — ugrađujući u model pokazao je značaj i ulogu funkcije marketinga koje su u neposrednoj vezi sa relacijom proizvodnja—prodaja u dotičnom tipu rad ne organizacije. Razvijeni modeli su uopšteni. Mogu se lako prlmeniti u praksi, jer se zas nivaju na sistemu informacija koji je uobičajen u proizvodnim radnim organi zacijama. Za tehniku rešavanja može se primeniti i u širim stručnim krugovi ma poznati simpleks algoritam, uz pomoć elektronskog računara.
Resummee: Modeli d e r Harmonisierung von P r o d u k t i o n u n d Absatz in der Maschinenbauindustrie Der Verfasser beginnt seine Arbeit mit der Nötigkeit der Harmonisierung der Produktion, des einheimischen Absatzes und des Ausführe, sowie der Ent wicklung der Produktion in den Arbeitsorganizationen. Er meint, dass es lo gisch und nötig ist, solche Harmonisierung in voraus zu machen, bevor noch
irgendein Problem im betrachtetem Gebiet hervortritt. Es wird jedoch auf Grund der vorhandenen Literatur festgestellt, dass zur Zeit keine Metodologie besteht, mit derer Hilfe die Produktion und der Absatz in entsprechender Weise miteinander zu Harmonisieren sind. Als Ziel seiner Arbeit bezeichnet der Verfasser eine Metodologie der Uber einstimmung der Produktion und des Absatzes zu entwickeln, welche den Verwaltern und Organisatoren bei der Ausarbeitung ihrer Eintschlüsse behilf lich sein kann. Das Gebiet seiner Untersuchungen begrenzt er auf Maschinen bau und ähnlicher Industrien, die grosse Produkteinheiten mit geringem Sorti ment und relativ wenigen Produktstücken pro Jahr herstellen. Gleichzeitig werden auf das Entdecken' und Definition der Rolle und der Wichtigkeit sol cher Funktionen des Marketings besonders unterstrichen, die mit den Prob lemen der Harmonisierung der Produktion und des Absatzes in den Arbeits organisationen als Betriebsystemen in Verbindung stehen. In seinen Untersuchungen leitet sich der Verfasser mit diesen Grundlegen den Ideen: — systematischer Zutritt; d. h. im diesen Sinne dass alle Tätigkeiten der Arbeitsorganisation auf das Erreichen dieser Ziele gerichtet, und ihnen subor diniert werden. — Zwischen den Zielen des Marketings, Zielen anderer Segmente und Zie len der Arbeitsorganisation als Einheit bestehen gegenseitig wirkende Bin dungen. — Jede Harmonisierung kann mit einer Zielfunktion durchgeführt werden. — Die Lösung des bemerkten Problems kann durch mathematischen, deter ministischen Modell gelöst werden. D i e Berechtigung dieser Hypothese be weist der Verfasser mit der relativen Stabilität der technischen Lösungen und relativ langem Lebensdauer des Produktes, Stabilität des Erzeugnisses am Markete und relativer Stabilität der Preise der Rohmaterialen für den Zeit schnitt für den man die Plariierung vornimmt. Als Resultat der Untersuchungen entfaltet der Verfasser einige partielle M o d d l e (die nachher ein gemeines Modell ausmachen) der Arbeitsorganisation in der Maschinenindustrie uzw. in Hinsicht dieser Betrachtungen: Betrachtung der Produktion, Betrachtung des Erzeugnisses, Betrachtung des Marktes so wie Betrachtung des Marketingsystems der Geschäftsführung und zuletzt sym bolische (mathematische) Betrachtung. In diesen Modellen: — er erfasst alle wichtigsten Faktoren, die die Produktion und Absatz in den Organisationen dieser Art ermöglichen; ihre Gegenseitige Bindungen, sowie die Möglichkeit ihrer Harmonisierung im Interesse der Arbeitsorganisation. — Durch den Einbau ins Modell, gestaltet er die Wichtigkeit und die Rol le der Marketingsfunktion, die in direkter Verbindung mit der Relation Pro duktion-Absatz, in dieser Art der Arbeitsorganisationen stehen. D i e entfalteten Modelle sind allgemein gültig. Sie können leicht in der Praxis angewendet werden, da sie auf Grund des Informationssystems ausge führt worden, sind der in den Arbeitsorganisationen üblich ist. Zur technischen Durchführung kann das in weiten Kreisen bekannte Symplex-Algorythmus ver wendet werden u z w . mit der Hilfe des elektronischen Rechners.
