BENCÉS HÍRLEVÉL XII. évfolyam 1. szám
A MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ LAPJA
Isten kinyilatkoztatja nevét És még mielõtt segítségül hívnátok, azt mondom nektek: Íme, itt vagyok (Szent Benedek Regulája, Prol. 18.)
2010. tavasz
Bencés közösségünk 2010. január 25. és 27. között tartotta lelkigyakorlatát Pannonhalmán Martin Werlen einsiedelni apát úr vezetésével. Az alábbiakban bevezetõ elmélkedésének szövegét közöljük. A szerkesztõk
Van Istennek neve? Ha az ember az einsiedelni apátság templomába belépve felnéz a barokk mennyezetre, a kegykápolna elõtt a freskók között héber betûkkel írva megpillanthatja ezt a nevet. Az égõ csipkebokorról szóló szakasz, amelyben Isten kinyilatkoztatja nevét (Kiv 3,1-14), az egész Szentírás kulcsfontosságú jelenete. Így olvassuk: Mózes apósának, Jetrónak, Midián papjának a juhait õrizte. Egyszer messzire behajtotta a juhokat a pusztába, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez. Mózes munkában van, hétköznapjai sivatagjában dolgozik. Itt megjelent neki az Úr angyala a tûz lángjában, egy égõ csipkebokorban. Mikor odanézett, látta, hogy a bokor ég, de nem ég el.
SZÁMUNK TARTALMÁBÓL l Projektzáró rendezvény a gimnáziumban l Interjú Elréd atyával l Pannonhalmi iskolai zenekarok l Vívóverseny Pannonhalmán l Idõszaki kiállítás a Fõapátságban l Hírek, új kiadványok l Búcsúztató Farkas atya temetésén l Szent Vince napi szõlõ bejárás l Szent Günter Háza Bakonybélben l „Mocorgó misék” Gyõrött l Beszámoló Tihanyból és Budapestrõl
Mózes láthatóan olyan ember, aki felfogja, ami körülötte történik. Nem szemellenzõsen jár az életben. Feltûnik neki, hogy valami nem úgy történik, ahogy az ember elvárná. Így szólt magában: „Odamegyek és megnézem ezt a különös jelenséget. Hadd lássam, miért nem ég el a csipkebokor.” Egy kíváncsi gyerekhez hasonlóan nem elégedik meg a felszínnel. A dolgok mögé akar nézni, úgy, ahogy gyerekkorunkban mindannyian akartunk. Emlékszem, egyszer annak akartam utánajárni, hogy hogyan néznek ki a rádióban beszélõ emberek. Amikor aztán elérkezett a kedvezõ alkalom – a szüleim éppen elmentek hazulról – szétcsavaroztam a rádiót, hogy megnézzem a néniket és bácsikat. Nem találtam senkit. Azután meg már nem is beszéltek többet a rádióból. Amikor az Úr látta, hogy vizsgálódva közeledik, az Isten megszólította a csipkebokorból: "Mózes, Mózes!" Isten személyesen szólítja meg az embert: a nevén szólítja. Isten ismeri az embert. „Itt vagyok” – felelte Mózes. Erre így szólt: „Ne közelíts! Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állasz, szent föld.” Mózes megszólítható ember, nyitott a meghallásra és a meghallgatásra. Isten mondata meglepõ: „Szent a föld, ahol állsz.” A hétköznapok földje szent föld. S ami azzá teszi, nem más, Isten jelenléte. Azután így folytatta: „Én vagyok az Isten, atyáid Istene: Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene.”
2
BENCÉS HÍRLEVÉL
Isten a család régi barátjaként mutatkozik be. Ismeri Mózest és felmenõit. A család történetében is otthon van. Erre Mózes eltakarta arcát, mert félt Istenre tekinteni. Az Úr pedig így szólt: „Láttam Egyiptomban élõ népem nyomorúságát és hallottam a munkafelügyelõkre vonatkozó panaszát; igen, ismerem szenvedését. Azért szálltam le, hogy kiszabadítsam az egyiptomiak hatalmából, és hogy kivezessem arról a földrõl egy szép, tágas országba, egy tejjel-mézzel folyó országba, a kánaániak, a hetiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és a jebuziták területére. Most tehát Izrael fiainak a kiáltása felhatolt hozzám, és láttam a gyötrelmet is, amellyel az egyiptomiak kínozzák õket.” Mózest megrendíti Isten jelenléte, ezért eltakarja arcát. Isten szavai reménysugarat jelentenek számára. Mózes szíve nagyot dobban: Isten csak megszabadítja népét. Ám ez az öröm igen rövid ideig tart. Ezért menj, elküldelek a fáraóhoz, hogy népemet, Izrael fiait kivezesd Egyiptomból. Ez már sok. A pásztor reakciója egy ilyen kihívásra teljesen érthetõ: Mózes így szólt Istenhez: „Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és Izrael fiait kivezessem Egyiptomból?” Isten mérhetetlenül túloz. „Ez nem való már nekem” – mondhatná Mózes. Isten ezt válaszolta: „Veled leszek, s ez lesz a jel, amelyrõl felismered, hogy küldetésed tõlem van: Ha majd kivezetted a népet Egyiptomból, ezen a hegyen mutattok be áldozatot Isteneteknek.” Lehet, hogy Isten mérhetetlenül túloz. Ám ha mellettünk áll, képesek vagyunk megfelelni a nekünk támasztott elvárásnak. De honnan tudhatjuk, hogy valóban mellettünk áll? Istennek van humorérzéke: Mózes meg fogja kapni a jelet – csak éppen azután, hogy elment a fáraóhoz és kivezette népét Izraelbõl. Ám meg nem adja magát. Olyan
kérdést tesz fel, amelyre biztosan nem kap választ. Mózes ezt mondta Istennek: „Ha megérkezem Izrael fiaihoz és így szólok hozzájuk: Atyáitok Istene küldött, akkor majd megkérdezik: Mi a neve? – mit feleljek erre?” Az, aki elárulja nevét, a biblia felfogása szerint kiszolgáltatja magát. Aki kinyilatkoztatja nevét, magát nyújtja oda a másiknak. Mózes várakozásaival szemben Isten elárulja a nevét. Isten ezt válaszolta: „Én vagyok, aki vagyok.” Azután folytatta: „Így beszélj Izrael fiaihoz: Az 'Aki van' küldött engem hozzátok.” Azután még ezt mondta Isten Mózesnek: „Jahve, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene küldött hozzátok. Ez az én nevem minden idõkre, s így kell neveznetek nemzedékrõl nemzedékre.” Én vagyok az „Aki vagyok”. — Ez a mondat vörös fonalként húzódik végig az egész Szentíráson. Isten népével van. Isten az emberrel van. A hívõ ember a hit szemével nézve felismerheti Isten jelenlétét. A mi hétköznapjainkban is vannak égõ csipkebokrok, amelyek égnek, de el nem égnek. Hitünk szemével észrevehetjük õket. A felfoghatatlan Isten megengedi, hogy megismerjük. Kinyilatkoztatja nevét. Jézus Krisztusban maga is emberré lesz, hogy velünk legyen: Emmánuel — „Velünk az Isten”. Máté evangéliumában Jézus utolsó szavai ezek: „Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig” (Mt 28,20). Ez az örömhír van ránk bízva. S az a küldetésünk – a missziónk –, hogy hirdessük ezt minden embernek: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet” (Mt 28,19). Kutatva kell járnunk az életünket, hogy rábukkanjunk a mi saját égõ csipkebokrainkra. Ha nyitva tartjuk szemünket, és hitünk szemével nézünk körül, elcsodálkozva vesszük észre Isten mûködését, amellyel jelen van a mi korunkban is. Konrád atya fordítása
BENCÉS HÍRLEVÉL
3
PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG „Hozzáadott érték” Projektzáró rendezvény a gimnáziumban 2009 júliusa és októbere között a Közoktatási infrastruktúrafejlesztési pályázaton elnyert támogatásnak köszönhetõen a gimnáziumban épületgépészeti munkálatokra, az informatikai rendszer fejlesztésére, valamint az épület akadálymentesítésére került sor. „A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium nevelési-oktatási infrastruktúrájának fejlesztése” címû projekt záró rendezvényére 2010. március 5-én került sor a gimnázium Teleki-termében. Az alábbiakban Várszegi Asztrik fõapát úr, valamint Hardi Titusz igazgató beszédét közöljük. Várszegi Asztrik fõapát úr beszéde Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Rendtársaim és Kollégáim! Kedves Fiúk! 2009. augusztus 3-án, egy virtuális nyitórendezvényen vehettünk részt. Akkor még alig indult el a munka, az építkezés java még hátra volt. Menet közben megtapasztaltuk azt is, hogy milyen nehéz olyan házban élni, dolgozni, ahol a mindennapok zajlásával párhuzamosan több helyen építenek, fúrnak, vagy éppen a villanyt kapcsolják ki. A szülés fájdalma után egyszer csak halkan, szinte észrevétlenül megtapasztalhattuk a megszületett új feletti feledtetõ örömet. Ma ebben az örömben állunk itt és köszönjük meg mindazoknak a fáradozását, akik az iskola bõvítését végrehajtották. Az idén 71. évébe lépõ iskolánkban létesítésétõl kezdve többször kisebb felújításra, javításra, 1989-ben jelentõs bõvülésre, a tetõtér beépítésére, 1995-ben általános rekonstrukcióra és átalakításra került sor, most pedig új, multifunkcionális tantermeket alakítottak ki, a fogadó helyiséget teljesen megújították, energiatakarékos fûtési rendszert vezettek be és megteremtették a szelektív hulladékgyûjtés feltételeit is. A bõvítés a magas színvonalú, informatikailag támogatott oktatást és nevelést szolgálja intézményükben. A megújító munkához, a 220 millió forintos beruházáshoz 195 millió forintot a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében nyert a Pannonhalmi Fõapátság. Az önrészt, ill. az építkezés során keletkezett többletköltséget a Pannonhalmi Fõapátság állta. Az új bencés gimnázium egykori és mai célja a hagyományos, értékmegõrzõ oktatás: hívõ
és elkötelezett fiatalokat, hazájukhoz hûséges, magyarságukat tettekben megmutató felnõtteket, testben, szellemiekben, lelkiekben harmonikus, teljes embereket kíván falai közül útra bocsátani. Bencés nevelõi hagyományainkban egy-egy bibliai kijelentés ma is elevenen ható eszmény és útmutatás. Tudatában vagyunk annak, amikor iskolát építünk, vagy meglévõ iskoláinkat bõvítjük, amit a zsoltáros tanít: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építõk. Ha az Úr nem õrzi a várost, hiába vigyáznak rá az õrök. …(mert) akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.” (Zsolt 127) Az iskolához tartoznak a tanítványok és tanítók. Olyan tanítványok, akik már kisgyermekként a tudást és bölcsességet keresik, továbbá tanítók, akikrõl Dániel könyve mondja: „Íme, a tanítók ragyognak, mint az égboltozat fénye, mint a csillagok tündökölnek, kik igazságra oktattak sokakat.” (Dán 12,3) Ezek a bibliai kijelentések iskolánk növendékeit és tanárait is kötelezik. Az iskola eredeti célkitûzése, hogy mellette a diákok helye, diákotthon legyen. Otthon, ahol gondos nevelést kapnak. Ez a gondolkodásmód alapító királyunk, Szent István Intelmeiben forrásozik és fogalmazódik meg: „…fogadj szót, fiam! Gyermek vagy, gazdagságban született kis cselédem, eddig puha párnák lakója, minden gyönyörûségben dédelgetve és nevelve… De most már itt az idõ, hogy többé ne puha kásával étessenek, az téged most már csak puhánnyá tehet, ez pedig a férfiasság elvesztegetése; vagyis jöjjön a tanulás, a szellemi munka meg a kemény testi edzés.”
4
BENCÉS HÍRLEVÉL
E történeti visszapillantás is igazolja, hogy elkötelezettségünkben, célkitûzéseinkben folytatjuk az elõdeink megkezdte szolgálatot, és korunk kihívásai közepette próbáljuk a veszélyben lévõ humán és evangéliumi értékeket iskolánkban megélni és közvetíteni. Az, hogy isko-
lánk infrastruktúráját fejleszthetjük, köszönhetõ az adott pályázati lehetõségnek, a megújításra való készségünknek, de egyúttal tiszteletadás is a hetvenegy éves iskolának, és kifejezõdése jövõbe vetett hitünknek és a magyar ifjúság iránti szeretetünknek.
Hardi Titusz igazgató beszéde Tisztelt Egybegyûltek! Kedves Vendégeink! Szent Benedek, rendünk alapítója, azt írja egy helyütt, hogy mindig tudni kell elõszedni újat és régit. Bizony, kedves egybegyûltek, ez a kettõ: a régi és az új egymástól elválaszthatatlanok. A siker titka, Pannonhalma sikerének titka is ez: Hit a régiben, és bátorság az újra. Ezer éve épül itt ez a hely, és minden egyes korszak hozzáadott valami újat, úgy, hogy közben megõrizte a régit. Így épült eggyé az Árpád-kori bazilika, a késõ gót kerengõ, a barokk refektórium, a klasszicista könyvtár, majd a modernkori gimnázium épülete. Minden egyes kor, minden egyes nemzedék hozzáadta a sajátját. Ezzel a pályázattal tovább folytatódott ez a láncolat, és ebben a láncolatban most, a XXI. század elején, amikor a legnagyobb feladat talán éppen a meglévõ értékek elmélyítése, bizony szimbolikus jelentéssel is bír az, hogy a projekt kapcsán mi is a mélység felé terjeszkedtünk: kiástunk egy emeletnyit a gimnázium alagsorában. A hozzáadott érték. Így lehetne a legjobban összefoglalni mindazt, ami a projekt keretében történt. A régit megtartva korszerûsítettünk, hogy az itt folyó kiemelkedõ oktatási-nevelési munka továbbra is az élvonalba tartozzék. Az újonnan kialakított nyelvi termektõl a számítástechnikai laboron át a diákmûhelyek vagy a vezeték-nélküli hálózat kiépítéséig valójában azt az infrastruktúrát fejlesztettük tovább, amely eddigi tevékenységünket, a legjobbak közé tartozó oktatást, a számos idegen nyelvet, az 54 szakkört a médiaszerkesztéstõl egészen a könyvkötészetig; de ugyanígy a kémia vagy filozófia OKTV döntõseinek a felkészülését is lehetõvé tette. Korszerû tudáshoz két dolog kell: Hagyomány, hogy legyen mihez hozzáadni a ma értékeit; és újítás, hogy a hagyomány eleven maradjon, nyitott a mára. A hozzáadott érték azonban csak akkor hoz igazi gyümölcsöt, ha minden egyes diák képes
befogadni azt. Külön öröm számunkra, hogy a projekt keretében ehhez a fajta esélyegyenlõséghez is közelebb jutottunk. A hátrányokkal küzdõ ifjak számára a számos technikai és funkcionális újítás ma már teljes mértékben lehetõvé teszi, hogy részesedjenek mindabban, amit ez az iskola nyújt. Az akadálymentesítés, a nagyothallókat segítõ indukciós hurok, a gyengén látók tájékozódását könnyítõ padlóburkolat ahhoz segíti hozzá iskolánkat, hogy mindenkinek, megkülönböztetés nélkül, de mégis személyre szabottan hozzáférhetõvé tegyük Pannonhalmát. Pannonhalmát, amely egyszerre ezer éves múlt, a jelen kihívásaira való nyitottság, és az a reményt, amellyel a jövõbe indulunk. Ez a fajta tanulás olyan feladat, amelyhez az akadálymentesítést nemcsak építészetileg, és nemcsak a hátrányokkal küzdõk számára kell megvalósítani. Mert a hozzáadott érték igazi befogadásához közösség is kell. Olyan közösség, amely elfogadja és befogadja az érkezõt. Amely otthont biztosít kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A projekt keretében a diákok otthona, a kollégium is tovább épült, hogy minél jobban betölthesse ezt a közösségformáló szerepét. Régi tervünk vált valóra, hogy az ide látogatókat már érkezésükkor olyan méltó fogadó helyiség várja, amely számos találkozásnak biztosít majd nyugodt, befogadó, otthonos teret. Az új diákszobák pedig a kis hetedikesektõl az érettségizõ tizenkettedikesekig egy másfajta találkozásnak lesznek majd terei: annak a közösségformálásnak, amely Pannonhalma igazi varázsa, a hét 7 napján, reggeltõl estig. 220 milliós hozzáadott érték. És ezt szorozzuk meg 318-cal, ugyanis ennyi diák jár ebbe az iskolába. De vehetnénk az eljövendõ húsz év diáklétszámát is, mert ez a mostani befektetés bennük nyeri majd el igazi értékét. Az õ nevükben is szólok, amikor most hivatalosan is átveszem az épületet: Kérjük Istent, hogy a jót, amit elkezdtünk, õ vigye majd végbe.
BENCÉS HÍRLEVÉL
5
Keresni a párbeszédet önmagunkkal és a Lélekkel Interjú Borián Elréd atyával
Kedves Elréd atya, pannonhalmi bencés diákból lettél pannonhalmi bencés szerzetes. Mi az, amit meghatározó élményként hoztál magaddal és õrzöl az akkori iskolából, s mi az, ami érezhetõen megváltozott? Köszönöm az átgondolásra késztetõ kérdést. Elsõként a nap strukturáltsága jut eszembe, belém rögzõdött, hogy keretet adjak a napnak. Szokás mondani, hogy két dolog nehéz: felkelni és lefeküdni. Mi még két évig reggeli tornával keltünk, megvolt az ideje a délelõtti tanulásnak, a délután is világosan be volt osztva, a lefekvés ideje is szigorúan belénk rögzõdött. Valami lázadás-megszokás kettõssége is volt bennünk, és talán kreativitásunk sem fejlõdött annyira, mint a mostani diákoknak, de kétségtelenül kialakította a felelõsségérzetet, munkafegyelmet. Azt világosan tudtam, hogy nem sok helyen lehet nyilvánosan imádkozni, kereszténynek lenni, ez kegyelem volt az államszocializmus, az ateizmus ideológiájának idõszakában. A legfontosabb talán számomra az otthonérzés. Mikor belépek az iskolába, diákotthonba, sokszor úgy járok ott, mint szülõházamban. Ez örömmel tölt el. Az is igaz viszont, hogy diákotthoni nevelõként sok mindent kellett szervezni, sok konfliktust kezelni, és a napi 24 órás, sõt az évek során, télen-nyáron állandóan a diákotthonban való lakás elfárasztott, sokszor otthontalanság-érzetet adott. Nyáron a vendégek százai, az évenként új szobába való költözés szintén gondot okozott. Így valójában kettõs érzéssel lépek be a diákotthonba. Ma már a bencéseknek a monostorban is van szobájuk, ezt szerzetesi és lélektani szempontból is nélkülözhetetlen változásnak tartom. 44 diákkal kezdtem az elsõ osztályomat, ma már az osztálylétszámok is 35 körüliek, sõt sokszor két nevelõ foglalkozik a diákokkal, így színesebb, változatosabb a diákok és a nevelõk élete is. A társadalmi változások miatt a szülõk és a gyerekek elõtti tekintélyért ma jobban meg kell küzdeni, mint korábban.
Kétségtelen, hogy a diákotthonban, az iskolában felgyorsult az idõ, a sok változás elfogadása már erõfeszítést kíván tõlem. Mikor még diákotthoni prefektus voltam, sokszor lassúnak találtam a változás ritmusát. Az idõk változnak… Alkatomnál fogva a lassabb, folyamatos változás híve vagyok. Prefektusként, osztályfõnökként is dolgoztál, most pedig latint és magyart tanítasz, valamint sakk-szakkört vezetsz. Mi a nevelõi „ars poeticád”? Tanárságom második évétõl, 1989 óta szervezem a karácsonyi ünnepségeket, és más iskolai ünnepségeket is hosszú évekig irányítottam. A hétköznapok fegyelmét és az ünneplés örömét vegyíteni a pedagógiában – ezt fontosnak tartom. Elõször hangulatot kell teremteni és utána követelni. Ennek egységét sokszor nem sikerült megvalósítanom. Sokat tanultam a testvériskolai kapcsolatokból is. Lelki egészség szempontjából jó imádságban átgondolni a diákokkal való történteket. A Szentlélek hívása segíthet, hogy felismerjük: másképp is lehet gondolni, valami igazsága van a diáknak is… A családban megélt minták irányítják a gyerek és a tanár életét is. „Mélységes mély a múltnak kútja…” A Szentlélek ke-
6
BENCÉS HÍRLEVÉL
gyelme, ha az igazságosság és az irgalmasság között hidat találunk. Az a tapasztalatom, hogy aki nehezen viseli társait, tanárait, az késõbb az általa alapított családban is sok gondot talál. Lelkes diákok kértek fel a sakk-kör vezetésére, amikor tanítani kezdtem. A sakk olyan játék, amely megtanít fegyelmezetten gondolkodni, a vereséget elviselni, helyes módon rivalizálni. Az oblátusközösség rektora vagy. Mi a legfontosabb célkitûzésed ebben a feladatkörben? Felnõttek világa ez, alapvetõen más, mint az iskola és a diákotthon kihívása. Generációk, nõk és férfiak, különbözõ foglalkozásúak békéjét és örömét kell szolgálnom a közös célokból kiindulva. Egyetlen kérdés lényeges a Regula szerint: valóban Istent keressük-e? Az oblátusközösséget másutt „világi rend”nek nevezik, nem tesznek fogadalmat, hanem nyilvános ígéretet. Családosok, egyedülállók, papok, sõt pl. evangélikusok is tagjai lehetnek. 1802-ben a visszaállító királyi diplomában nem szerepelt az oblátusság, ezért csak 1921-ben éledhetett újra Magyarországon. Gyors fejlõdésnek indult, 1945 körül már kb. 600 tagja volt. Celldömölk körül élt a legtöbb oblátus: 200-250, akkor még külön voltak a nõi és férfi szövetségek. Szent Benedek lelkiségének terjesztése, a liturgia szeretettel való ápolása, közösségben való gondolkodás, karitatív feladatok voltak a kijelölt célok. Lényegében ma is változatlan a cél: zsolozsmázunk, Szentírást, Regulát és bencés lelkiségi könyveket olvasunk. Az imádság, a beszélgetések, egymás megismerése, elfogadása, segítése otthonosságot teremthet. Milyen konkrét programokat, elfoglaltságokat jelent ez számodra? Az oblátusok kisebb csoportokban jönnek össze, amelyeket ma dékániáknak nevezünk. Ott alakultak meg, ahol a közelben bencések élnek. Lelkigyakorlatot, rekollekciókat szervezek számukra, tavaly Máriacellbe, az idén Pécsre tervezem a kirándulást. Szerkesztem az Obláció címû évente kétszer megjelenõ lelkiségi lapot. A közvetlenül Pannonhalmához tartozó közös-
ségeket meglátogatom, a közösségek vezetõivel, a dékánokkal megbeszélek minden közösséget érintõ témát. Nemrég újra gondoltunk a közösségünkbe való befogadás lépcsõit. Honlapunk is van: www.osboblatus.hu címen érhetõ el. Bakonybélhez három dékánia tartozik, a bencés nõvérekhez is tartozik egy csoport. Összesen ma körülbelül 140 tagja van a közösségnek. Örülnék, ha több volt diákunk is érdeklõdne az oblátusság iránt. Szerepet vállalsz a Területi Apátság lelkipásztori munkájában. Hogyan látod a kis egyházmegyénkhez tartozó közösségek jövõjét? Vasárnapokon járok ki falvakba, illetve a szlovákiai Komáromba misézni. Ezért elég szûk keresztmetszetben látom az egyházközösségeket. Nálunk is a lakosság kb. 15%-a jár templomba. Rendkívüli erõfeszítésekkel újítottuk fel templomainkat. Kismegyeren, Gyõr „külvárosában” pedig egy új templomunk van épülõben. Az Obláció következõ számában megjelenik a tervezõjével egy interjú. A középkorú emberek hitét, az Ige iránti szeretetét kellene leginkább feléleszteni. A Szent Erzsébet-nap, a Családnap komoly kezdeményezés. Fõapát úr minden közösséget meglátogat a bérmálások alkalmából. A falvakban a hagyományos vallásosság már csak egy szûk rétegben él, az új formákat és a feladatokat vállaló embereket nehéz megtalálni. Az óvodák, iskolák és munkahelyek megszûnésével falvaink többsége nehéz helyzetbe került. Szeretem olvasni Anzelm Grün írásait, mert az emberi vágyak felõl közelíti meg a Szentírást, alapvetõnek tartom a Mélybõl forrásozó lelkiség címû könyvét. A neves bencés szerzõ a tökéletes eszmények felõli kiindulópont helyett önmagunkkal és a Lélekkel való párbeszédre hívja meg olvasóit. Az emberek építõ, romboló vágyait tükrözi a költészet és az igazi irodalom, a történelemben pedig a döntések okait, céljait szeretem megismerni. Helyes döntések a Lélek indításából és olyan közösségek valós vágyából fakadhatnak, ahol a következményeket és a megvalósítás módját alaposan átbeszélik. készítette: Konrád atya
BENCÉS HÍRLEVÉL
7
Az énekkartól a Big Bandig — zenekarok a gimnáziumban — 2006 szeptemberétõl tanítok a gimnáziumban. Az elsõ hetek ismerkedése és a lehetõségek felmérése után határoztam el magam, hogy megpróbálom összegyûjteni az iskolában szunnyadó zenei értékeket. Énekkar A gimnázium kórusának hagyományai régmúlt idõkre tekintenek vissza. Az énekkar fõ feladata elsõsorban a diákmisék énekeinek vezetése és színesítése néhány többszólamú mû megszólaltatásával. Repertoárunk tartalmaz gregorián tételeket, többszólamú motettákat, néhány nagy zeneszerzõ remekmûvét, taizé-i énekeket és spirituálékat egyaránt. A kórus jelenleg 25 fõbõl áll – minden évben új kihívást jelent az érettségizett diákok pótlása, illetve az új tagok beépítése a hangzásba. A heti két próba rendszeres elfoglaltság mellett nem feledkezünk meg a kikapcsolódásról sem. Minden tanév végén jutalomkirándulást szervezünk diákjaink számára, így hálálva meg egész éves munkájukat. Vonósok Vonószenekarunk immár négy éves hagyományra tekinthet vissza. Ennek megalapításához az ötletet egy adventi diákmise adta, ahol a népénekeket az orgonakíséreten kívül vonószenekari hangzással tettük változatosabbá. Iskolánkba jelentõs számban érkeznek diákok vonós elõképzettséggel, sõt többen kezdik, illetve folytatják Pannonhalmán zenei tanulmányaikat hegedûn, brácsán és csellón. Az adventi diákmiséhez hasonlóan egy taizé-i énekes, valamint egy fúvósokkal és üstdobbal színesített húsvéti diákmisén is megszólalt zenekarunk.
Tavaly szeptembertõl rendszeressé tettük próbáinkat, így sikerült felkészülnünk elsõ „világi” fellépésünkre, amikor is a gimnázium március 15-i ünnepségén Farkas Ferenc „Régi magyar táncok a 17. századból” címû mûvét adtuk elõ. Iskolánkban a vonós, fafúvós, rézfúvós, ütõs hangszereken kívül lehetõség van billentyûs hangszereken is tanulni. Az idei március 15-i megemlékezésen Papp Szabolcs (zongora) és Konczos Kornél (csembaló) 10.A osztályos tanulók közremûködésével Johann Baptist Vanhal C-dúr zongoraversenyét szólaltattuk meg. Terveink között szerepel további versenymûvek, kamarazenekari darabok megismerése, hogy hasznosítsuk tanulmányainkat és tapasztalatainkat, valamint, hogy örömet szerezzünk magunknak és közvetlen környezetünknek. Big Band A gimnázium Big Bandje 2006 õszén alakult iskolánk tanulóiból és tanáraiból. A kezdeti próbálkozások után a „klasszikus” nagyzenekari hangzás kialakítását tûztük ki célul. Az elsõ pozitív visszajelzéseket 2007 februárjában, a Farsangvasárnapi diákmise után kaptuk, amikor is elõször álltunk nagyobb nyilvánosság elé. Titusz igazgató atya ötletén elindulva, és az õ ösztönzésére a gimnázium kórusával karöltve egy spirituálé-mise zenei anyagát állítottuk össze, amelyet azóta már több városban is bemutattunk. A meschedei Bencés Gimnázium zenekara vendégszereplésének köszönhetõen a diákok lelkesedése tovább nõtt. Bemutatkozó színpadi fellépésünkkel – a kapuvári Hanság Big Band pannonhalmi koncertjének elõzenekaraként – nagy sikert arat-
8
BENCÉS HÍRLEVÉL
tunk diákjaink körében. Elsõ önálló koncertünket az idei tanévben mutattuk be „Kiskarácsony, Jazzkarácsony” címmel a gimnázium Tanári Jazz Kvartettjével közösen. Sokak örömére az V. Bencés Bálon is felléptünk, ahol a borkóstoló ideje alatt szórakoztattuk a vendégeket. Mûsorunkon a klasszikus swing, latin, és funky örökzöldek mellett a mai zene slágerei is megszólaltak. Terveink között szerepel a spirituálé-mise anyagának hangfelvétele, majd bemutatása a bécsi magyar egyházközség számára a Deutsche Ordenskirchében, továbbá, egy isko-
lai tanév végi koncert, valamint vendégszereplés egy Big Band Fesztiválon. Várjuk zeneszeretõ, hangszeren játszó diákjaink jelentkezését, hiszen folyamatosan pótolnunk kell érettségizõ diákjainkat, valamint szeretnénk a zenekar létszámát a hagyományos 5 szaxofon, 4 trombita, 4 harsona, ritmus szekció összeállításig kibõvíteni. Kiss Zsolt a Pannonhalmi Bencés Gimnázium ének-zene tanára
Pannonhalmi Vívóverseny — 2010 Az eredetileg nagy hagyományokra visszatekintõ bencés vívást (gondoljunk csak András fõapát úrra, aki harmincöt éves koráig vívott aktívan, vagy az esztergomi bencés gimnázium növendékére, az olimpiai- és világbajnok kardvívóra, Pézsa Tiborra) három és fél évvel ezelõtt indítottuk újra a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, Stánitz Attila gyõri öregdiák segítségével. Az elsõ évek az alapok megteremtésével, a költséges felszerelés minimális beszerzésével, útkereséssel teltek. Ahogy a „Szent Márton Vívóegylet” lassanként magára talált, fontossá vált, hogy vívó diákjaink az alapok elsajátításán túl komoly felkészítésben részesüljenek, s a „villanyvívás” révén valódi élményként élhessék át a sportágat. Ennek jegyében 2009 szeptembere óta konkrét formát öltött a régóta szervezett rendszeres együttmûködés a gimnázium Szent Márton Vívóegylete, valamint a gyõri Szabadidõ és Vívó Egyesület között. Hetente-kéthetente keddenként négy vívónk részt vesz a gyõri edzésen, szerdánként pedig Tállai László gyõri edzõ úr a pannonhalmi tornateremben tart edzést diákjainknak. E közös munka keretében 2010. január 9-én, szombaton vívóversenyt rendeztünk a pannonhalmi gimnázium tornatermében. A versenyt hét kategóriában, tõr, párbajtõr és kard fegyvernemben hirdettük meg. Várakozásainkat is felülmúlta az érdeklõdõk nagy száma: 34 versenyzõ indult, s a résztvevõk között egyaránt képviseltette magát a gyermek, junior és felnõtt korosztály. Pannonhalmán tõroktatás folyik, ezért ennek a fegyvernemnek a derékhadát gyermek és junior korosztályban a mi diákjaink adták, ugyanakkor a kardba is nagy sikerrel szálltunk be. A verseny nagy ré-
szét ily módon a tõr kör- majd egyenes ágú kieséses vívás tette ki. A gyermek és junior korosztály (azaz a diákok) vívása után az edzõk és bírók is próbára tették magukat mindhárom fegyvernemben. Azon túlmenõen, hogy Pannonhalma biztosította a helyszínt, diákjaink alaposan kivették részüket a szervezésbõl és a lebonyolításból is. Vívóink elõkészítették a tornatermet, ragasztószalagokkal kijelölték a pástokat, zenérõl gondoskodtak; Török Loránd tanár úr nyolcadikosaival együtt a nagyhírû halas szendvicsét készítette el, s még a diákbolt is kiszállt, hogy mozgó standján üdítõt és csokoládét bocsásson a tekintélyes számú szurkolók rendelkezésére. Két hetedikes diák graffitis tudását kamatoztatva két nagyméretû transzparenst készített „Pannonhalmi vívás” felirattal, egy tizenegyedikes fiú pedig a pannonhalmi vívás történetének legszebb okleveleit készítette el. A gyõri vívó egyesület felnõtt vívói vállalták a bíráskodás rendkívül embert próbáló feladatát mind a hat pást mellett, s ugyancsak az egyesület gondoskodott a villanyvíváshoz szükséges dobokról és találatjelzõkrõl, valamint a huszonegy gravírozott éremrõl is. Nemcsak a résztvevõk, hanem a közönség létszáma is meglepetéssel szolgált. A gyõri versenyzõket elkísérték szüleik, s még egy környékbeli általános iskolai vívócsoport is meglátogatott minket edzõstül és szülõstül. Így a díjátadás is lelkes és elismerõ közönség elõtt történhetett. A versenyen pannonhalmi vívóink rendkívül eredményesen szerepeltek. Mind a gyermek, mind a junior férfi tõr kategóriában megszereztük az elsõ, harmadik és negyedik helyet. A
BENCÉS HÍRLEVÉL
rendkívül erõs kard mezõnyben pedig pannonhalmi versenyzõ lett a harmadik és negyedik helyezett. A verseny hangulata és az eredmények nagy lelkesedéssel töltötték el vívóinkat. A második félévben elkezdõdött a versenyfelkészülés, következõ kitûzött célunk a diákolimpián
9
való részvétel. Ezzel párhuzamosan folyamatosan dolgozunk felszerelésünk fejlesztésén is. Legutóbb egy adománynak köszönhetõen két találatjelzõvel és kábelekkel gazdagodtunk. A vívó diákokkal együtt reméljük, hogy a pannonhalmi vívás a jövõben is erõsödni fog. Konrád atya
1 % a pannonalmi Bencés Gimnáziumnak A közhasznú Pannonhalmi Bencés Gimnázium Alapítvány célja a Gimnázium célkitûzéseinek támogatása: l l l l l
oktatási színvonalának emeléséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése, és karbantartása; a tanulók részére tanulmányi utak lehetõvé tétele, kiváló eredményt elérõ iskolai tanulók jutalmazása; jó magatartású és szociális szempontból rászoruló tanulók támogatása; az iskolai könyvtár fejlesztése; általában mindazon tevékenység, amely a Gimnázium erkölcsi, etikai színvonalának emelését szolgálja.
Tisztelettel kérjük, hogy személyi jövedelemadója elsõ 1 %-ával iskolánkat támogassa! Felajánlását a Bencés Gimnázium, Szakképzõ Iskola és Kollégium tanárainak és diákjainak nevében hálásan köszönjük! A rendelkezõ nyilatkozathoz szükséges adatok: Név: Pannonhalmi Bencés Gimnázium Alapítvány Adószám: 18535741-1-08 Hardi Gábor Titusz az alapítvány kuratóriumának elnöke
10
BENCÉS HÍRLEVÉL
Biblia Scripta — Az Írás a középkorban Idõszaki kiállítás a Pannonhalmi Fõapátságban 2010. március 21-tõl november 11-ig
Ha kezünkbe veszünk egy Szentírást, nem gondolunk arra, hogy a Bibliát közel ezerötszáz évig, a könyvnyomtatás feltalálásáig kézzel másolták és így – másolatról másolatra – terjesztették. Egy teljes Biblia megírása akár egy évet is igénybe vehetett. Az sem jut eszünkbe, hogy egy Szentírást tartalmazó kódex összeállításához egy nagy birkanyáj bõrét kellett felhasználni, ugyanis a középkor nagy részében pergamenre, azaz állati bõrbõl készült íróanyagra írtak. Európában csak a 14. században kezdett elterjedni a papír. Ha kezünkbe veszünk egy középkori Bibliát, több nehézségbe ütközünk. „Nyugaton” a reformáció századában terjedtek el a népnyelvû Szentírások, azt megelõzõen szinte kizárólag latinul másolták és olvasták azt. Az átlagos mai olvasót azonban nem csak a latin nyelv akadályozza a kéziratos szöveg megértésében. A karoling írást könnyen tudjuk olvasni, a gótikus kódexírás betûinek kiolvasása ellenben több gyakorlást igényel. Ha pedig már ki tudjuk olvasni a betûket, a sok rövidítésjelet kell megtanulnunk. A másolók ugyanis – hogy takarékoskodjanak a pergamennel és saját
munkaidejükkel – számos rövidítést dolgoztak ki munkájuk során. Még szerencse, hogy ezeket a rövidítésjeleket Európa-szerte hasonlóképpen használták, így az egységes gyakorlat megkönnyítette az írást és az olvasást is. Ezek után talán egyértelmûnek tûnik, hogy egy teljes Szentírást nem lehet hiba nélkül lemásolni. A legtöbb esetben az ellenõrzés során észrevették az elírásokat, de a kéziratok tartalmaznak ki nem javított hibákat is. Ha egy ilyen kódexet kértek kölcsön másolásra, a hiba tovább terjedhetett és ezzel romlani kezdett az Írás szövege. Ezért egy-egy problémásabb szentírási szöveghelyet csak hosszadalmas munka folyamán tudtak rekonstruálni a bibliakutatók. A középkor nagy részében tehát a könyveket kölcsönkérték és lemásolták, csak a késõ középkorban alakult ki a könyvkereskedelem. A szövegek vándorlásával természetesen a díszítõ elemek is vándoroltak. A néha nagyon magas mûvészi szinten dolgozó kódexdíszítõk, az illuminátorok nevét általában nem ismerjük, a másolók viszont gyakran megörökítették nevüket a kódex utolsó oldalán, a kolofónban. Idei idõszaki kiállításunk a középkori írás és a kódexek elkészítésének folyamatát, ezáltal a középkori mûvelõdéstörténet fontos és érdekes területét mutatja be; mindezt két Pannonhalmán õrzött kódex segítségével, egy 13. századi teljes Bibliával és az 1510-es években készült Pannonhalmi Evangelistariummal. Dénesi Tamás a kiállítás kurátora
BENCÉS HÍRLEVÉL
11
HÍREK — ESEMÉNYEK DECEMBER 15. DECEMBER 4. A Jedlik Ányos Társaság (JÁT) ünnepi A Gimnázium Teleki-termében Földes ülést tartott Budapesten az MTA kisterImre zenetörténész, a Liszt Ferenc Zemében, ahol nyolcvanadik születésnapja nemûvészeti Egyetem tanára tartott elõalkalmából köszöntötték Mayer Farkas adást Haydn humora címmel. 200 évvel atyát. Itt mutatták be Farkas atya frisezelõtt, 1809-ben halt meg Joseph sen megjelent Jedlik-könyvét is, amit Haydn, aki életútjának közel felét az Es(újabb kutatási eredmények közlésével) terházy család szolgálatában töltötte. A az elõzõ folytatásaként adott ki a JÁT. Haydn-év végéhez közeledve az elõadó bõséges hangzó és filmes anyag segítségével idézte fel a zeneszerzõ életmûvé- DECEMBER 26. A Bazilikában karácsonyi orgonakonnek néhány részletét. certjének idei fellépõ mûvésze Bartl Erzsébet orgonamûvész volt, aki Várhelyi A cluny bencés apátság alapításának Éva (ének-mezzoszoprán) közremûködé1100. évfordulóján Várszegi Asztrik fõasével adott hangversenyt. pát úr beszélt a szerzetességrõl Budapesten az ELTE BTK Történeti Intézet Könyvtárában és bemutatta Salernoi Já- JANUÁR 15. A Gimnázium filmklubja január elején nos Szent Odó élete címû mûvét, amelyGárdos Péter három filmjét vetítette: a nek a fordítása a Bakonybéli Szent MaSzamárköhögés, A porcelánbaba és a uríciusz Monostor kiadásában jelent Tréfa címû filmeket. A sorozat lezárásameg. Ebbõl az alkalomból mutatta be ként Gelencsér Gábor filmtörténész beBaán Izsák testvér a Rielvaux-i Boldog szélgetett a rendezõvel a Gimnázium Elréd írásait tartalmazó kötetet is. Asztrik-teremében. JANUÁR 19. DECEMBER 8. A keresztények egységéért imádkoztunk A Gimnázium Tetõtéri Galériájában Varaz ökumenikus imahéten. A bencés köga Mátyás atya nyitotta meg Bikácsi zösség vesperásán az iskolai diákjai is Daniela festõmûvész kiállítását. Ez a részt vettek, a meghívott igehirdetõ festészet – ahogy a mûvész vallja – „a Steinbach József, a Dunántúli Reformábelsõ és a külsõ tér viszonyára épül, és tus Egyházkerület püspöke volt. egy nagyon erõs vágyról szól: a bezártságból való szabadulásról és egy egészen távoli, külsõ, megfoghatatlan, fáj- JANUÁR 21. A Gimnázium Teleki-teremében Tölgyesdalmasan elérhetetlen utáni sóvárgássy Péter országgyûlési képviselõ, az ról.” MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa tartott elõadást Hogyan jutottunk idáig? címmel. Elõadásában arra DECEMBER 9. kereste a választ, hogy miként lett a deBudapesten, a „Pannonhalma itt” könymokratikus fordulat vezetõ országából a vesbolt galériájában került sor a Bencés válságok hazája. Kiadó Napjaink Teológiája sorozata legújabb kötetének, Adalbert-G. Hamman Hogyan olvassuk az egyházatyákat? címû JANUÁR 25-27. A pannonhalmi bencés szerzetesközöskönyvének bemutatójára. Cseke Ákossal, ség lelkigyakorlatát január 25 és 27 köa könyv egyik fordítójával Varga Mátyás zött Martin Werlen einsiedelni apát úr atya beszélgetett.
12
BENCÉS HÍRLEVÉL
tartotta. Elmélkedéseinek témájául az Istosságára hívta fel a figyelmet. tennel való találkozás kitüntetett alkalmait választotta: az égõ csipkebokor él- FEBRUÁR 19. ményét, valamint az Isten angyalával vaA Gimnázium Teleki-termében Boldizsár ló váratlan találkozást. A megbeszélések Ildikó mesekutató, meseterapeuta A mealkalmával beszámolt a sváji egyház, vase gyógyító ereje címmel tartott elõalamint az einsiedelni monostor mindendást, amelynek keretében a következõ napjairól, valamint jelenlegi meghatározó kérdésekre kereste a választ: Miért makérdéseirõl is. radtak fönn a mesék évezredeken át? Milyen tudást õriztek meg és hagyoFEBRUÁR 5. mányoztak ránk õseink a meséken keA Gimnázium Asztrik-termében iskolánk resztül? Hogyan válhatunk hõssé saját tanára, Komálovics Zoltán tartott elõaéletünkben? Mit jelent megküzdeni a dást A kritika autonómiája címmel. Az sárkányokkal, s hogyan lehet feljutni az elõadás kritika és mû, kritika és kánon, égig érõ fára? Majd beszélt arról is, hokritika és hatalom viszonyát vizsgálta. gyan használja a meséket gyógyító munkájában. FEBRUÁR 17. Hamvazószerdán reggel együtt ünne- FEBRUÁR 25. pelte a szent negyven nap kezdetét a A Gimnázium Teleki-termében Girópannonhalmi bencés szerzetesközösség Szász András, a Századvég Alapítvány ügyvezetõ igazgatója tartott elõadást A és a gimnázium diáksága és tanári kara kampány és ami mögötte van címmel. a bazilikában. A szentmisét Asztrik fõaElõadásában elemezte a különbözõ polipát úr vezette, a homíliát Dejcsics Kontikai erõk kampánystratégiáit és szólt a rád atya mondta, aki az evangéliumi választási esélyekrõl is. szakaszban szereplõ gyakorlatok – az alamizsna, az imádság és a böjt – fon-
MAYER JÓZSEF FARKAS O.S.B. életének 81., szerzetességének 62. évében, a betegek szentségével megerõsítve, 2010. február 1-jén hazatért Mennyei Atyjához. Temetése február 8-án, hétfõn volt Pannonhalmán. Elhunyt rendtársunk 1929. november 10-én született Budapesten. A noviciátust 1948. augusztus 6-án kezdte meg. 1953. május 13-án tett ünnepélyes fogadalmat, majd 1953. június 21-én pappá szentelték. Kémia-fizika szakos tanári diplomáját 1957-ben az ELTE TTK-n szerezte meg. Oktató-nevelõ pályájából 33 évet a pannonhalmi, 2 évet pedig a gyõri gimnáziumunkban töltött. 1993tól egészen haláláig lelkipásztori kisegítõ volt a pannonhalmi plébánián, továbbá õ gondozta a Fõapátság kõzet- és ásványgyûjteményét. Farkas atya megbízható tudású, jól felkészült, lelkiismeretes tanár volt, ezért diákjai szerették és tisztelték. Oktató munkájának utolsó periódusában mutatkozott meg, hogy mennyire együtt látja a fizika és a többi természettudomány közötti összefüggéseket. Az elmúlt két évtizedet Jedlik Ányos életének, munkásságának kutatására fordította. Oktatói és tudományos munkásságát „Rátz tanár úr” életmûdíjjal ismerték el. Milyen számosak mûveid, Uram, bölcsességgel alkottál mindent, betöltik a földet kezed mûvei. (Zsolt 103,24)
BENCÉS HÍRLEVÉL
13
Bíró László püspök úr búcsúztató beszéde Farkas atya temetésén Az 1969-ben Gyõrben érettségizett osztály nevében búcsúzom Mayer Farkas osztályfõnökünktõl. Másodikos korunkban találkoztunk vele elõször. Kezdetben osztályfõnök úr és tanár úr volt számunkra, majd késõbb atyánkká lett, aki elõször fiaivá majd barátaivá fogadott minket, de mindig megmaradt atyánknak. Szeretett bennünket, mi is szerettük Õt. Évenként találkoztunk. Soha sem mulasztotta el a jelenlétet, mindig szívesen volt velünk. Örült osztályunk egységének, hogy a rendszeres találkozás elemi szükségletünkké vált. A múlt év november 9-én itt, a pannonhalmi szentélyben ünnepeltük az eucharisztiát, a hálaadást 80. születésnapja alkalmából. A záró áldás elõtt Szent Wolfgang (Farkas) életébõl vett epizóddal búcsúzott tõlünk. Amikor Szent Wolfgang halálos beteg lett, észrevette, hogy az udvartartás nem engedi közelébe híveit. Erre megparancsolta környezetének: „azoknak, akik láttak engemet életemben, joguk van látni engem haldoklásomban is.” Osztályfõnökünk – zárkózottsága ellenére – gyõri osztálytársainkon keresztül, beengedett agóniájába. De betekinthettünk egész életébe is. Hálával köszönjük kötelességtudatát, igazságosságát, következetességét. Minden reggel háromnegyed nyolctól nyolcig bejött az osztályba, minden padnál megállt, mindenkihez szólt, nem kivételezett, nem számított származás, sem tanulmányi eredmény, mindenkit egyformán szeretett. Az ország különbözõ sarkaiból összesereglett osztályt eggyé szerette. Utolsó, májusi osztálytalálkozón, arról beszélgettem vele, „milyen nagy dolog volt, hogy minden reggel bejöttél közénk.” Õ félbeszakított: „nem, egyszer hiányoztam, beteghez hívtak”. A másik, amit köszönünk neki, az alaposság! Kispap korában patrisztikát – ókori keresztény egyházatyákat – olvasott, és ez az alaposság megmaradt benne akkor is, amikor késõbb csillagászattal, térképészettel, fotótörténettel foglalkozott, vagy éppen Jedlikkutatásokat végzett. Alig lehetett õt felháborodottnak látni, de amikor arról beszélt, hogy a Jedlik-kutatók hogy plagizálják egymást, hogyan másolják tovább a hibákat, akkor felháborodott. Szerette az igényes munkát. A Bencés Regulának fontos üzenete a „stabilitas loci” a „helyhezkötöttség” ami õrá nagyon jellemzõ volt. A szobáját is nehezen hagyta el, de ha elhagyta, mindig örömmel volt velünk és kedves alázatával beszélgetett azokkal, akikkel találkozott. Most, amikor elhelyezzük virágainkat koporsója lábánál és apró koszorút helyezünk koporsójára, tanúságot teszünk hitünkrõl: hisszük hogy õ nem a halálba ment, hanem az Életbe. Koszorúnkkal kifejezzük azt a meggyõzõdésünket, hogy szeretett osztályfõnökünk most már Szent Pállal elmondhatja: „a jó harcot megharcoltam, a pályát megfutottam, a hitet megtartottam, és most készen vár az igaz élet koszorúja, amelyet megad nekem az Úr, az igazságos Bíró.” BÉKESSÉG VELED!
lejegyezte: Kuslits Ferenc (Gy 69)
14
BENCÉS HÍRLEVÉL
A Bencés Konföderáció hírei 2009. október 2. és 10. között zajlott le Rómában a Bencés Oblátusok II. Világkongresszusa. A kongresszus témája: A jelen kihívásai és a bencés válasz.
novícius mester is volt, valamint a mûvészeti gyûjtemény felelõse is. 2005 májusában választotta Altenburg tizenkét szerzetese apáttá, Bernhard Naber apát úr utódjául.
2009. október 24-én ünnepelte 100. születésnapját Gerald Benkert emeritus apát úr, az Egyesült Államokban lévõ Marmion Apátság alapító apátja. A Svájci-Amerikai Kongregáció nesztoraként valószínûleg õ a világ legidõsebb apátja. 1947-ben nevezték ki a Saint Meinrad Fõapátság által alapított perjelség apátjának, és 23 évig szolgálta közösségét.
A német nyelvterület több szerzetesintézményében szomorú szexuális visszaélésekre derült fény az elmúlt idõszakban, s ezekkel a magyar média is foglalkozott. A botrány sajnos több bencés közösséget is érintett Németországban és Ausztriában. Nagyon bízunk abban, hogy a német püspöki kar által 2002-ben kidolgozott cselekvési terv végrehajtásával a közösségek úrrá lesznek ezen a nagyon nehéz belsõ problémán, és hatékonyan tudnak az érintettek gyógyulásán is közremûködni.
A Nagy-Britanniában lévõ Ramsgate apátság szerzetesei úgy döntöttek, hogy értékesítik 19. századi monostorukat, és olyan házat építenek maguknak, amely jobban megfelel szükségleteiknek, és ahol „kiegyensúlyozott szerzetesi életet tudnak élni”. A monostor a kor nagy építésze, Edward Pugin tervei alapján készült, aki a londoni parlamentet is tervezte. 2009. november 18-án az Osztrák Kongregáció általános káptalanján prézes-apáttá választották Christian Haidinger altenburgi apát urat. Christian apát úr 1964-ben lépett be Kremsmünsterbe, ahol 1969-ben pappá szentelték. huszonkilenc évig tanított itt teológiát, egy ideig
2010. február 24-én a München-Freisingi Érsekség kérésére Ettal apátja, Barnabas Bögle apát úr azonnali hatállyal lemondott. Az érsekség általános helynöke, Peter Beer prelátus a kérést azzal indokolta, hogy a 2005-ben választott apát nem tájékoztatta az érsekséget a monostor iskolájában történt szexuális visszaélésekrõl. Maurus Krass perjel ezután bejelentette, hogy felkértek egy független, külsõ ügyvédet, aki feltárja a visszaélések természetét, és javaslatot tesz a teendõket illetõen. összeállította: Kelemen atya
GYALOGBENCE 2010 Szent Benedek Zarándoklat (Pannonhalma-Tihany) Szent Benedek rendalapító atyánk tiszteletére és bencés közösségeink lelki összetartozásának megerõsítésére zarándokközösségünk hetedik alkalommal indul útnak Pannonhalma — Bakonybél — Veszprém — Tótvázsony — Tihany útvonalon. Szeretettel várjuk mindazokat, akik szívesen csatlakoznának gyalogos zarándoklatunkhoz. A zarándoklat ideje: 2010. július 5-11. Jelentkezési határidõ: május 31. Jelentkezés és bõvebb információ: www.szentbenedekzarandoklat.hu
BENCÉS HÍRLEVÉL
15
Fidelis Ruppert — Anselm Grün
Krisztus a testvérben A felebarát és az ellenség szeretete bencés szellemben Bencés Kiadó 2010, második, javított kiadás, 80 oldal, ISBN 978-963-9226-98-2, ára: 1750 Ft A testvériességet mint az emberek egymás közötti horizontális kapcsolatát nemegyszer szembeállítják az embernek Istennel való vertikális kapcsolatával, gyakran azt a látszatot keltve, mintha a korábbi korok keresztényei kereszténységüket elsõsorban a tiszta istenkapcsolatban látták volna. Napjainkban azonban végre rájöttünk: Krisztust az embertársban kell felfedeznünk és szolgálnunk. A könyv három fejezetben fejti ki – mindegyikben Szent Benedek tanítását véve alapul –, hogyan kell Krisztust hallgatni a testvérben, Krisztussal találkozni a testvérben, illetve magát Krisztust szeretni még az ellenségben is.
Anselm Grün
Életet fakasztó vezetés A vezetés elvei Szent Benedek Regulájában Bencés Kiadó 2010, javított és átdolgozott harmadik kiadás, 164 oldal, ISBN 978-963-9226-86-9, ára: 1750 Ft A korunkban gyakori vezetõi szemináriumokkal szemben, melyek inkább a módszerekkel foglalkoznak, mintsem a vezetés elõfeltételeivel, Anselm Grün, a szerzõ, Szent Benedek Regulájában egészen másfajta szempontokra talált. Benedek számára az a legfontosabb, hogy a vezetõ a maga személyisége révén vezessen. A vezetés célja nem a nyereség lehetõ legnagyobbá tétele, hanem az, hogy gondosan bánjunk a teremtett javakkal és az emberekkel, s így felépítsük Isten házát. A kolostor mint Isten háza nemcsak a szerzetesek imái, hanem munkájuk által is épül. A vállalkozások is nevezhetõk „szentélyeknek”: azoknak az embereknek a közösségei ezek, akik mozgósítják erõforrásaikat, szeretik és tisztelik egymást, megbíznak egymásban és közös nyelven beszélnek. Amit tehát Benedek „Isten házának” nevez, az olyan hatékony vezetést feltételez, mely anyagilag is jó nyereséget hoz. A csaknem 1500 éves Benedek-féle vezetési modell ma ismét korszerû, és képes válaszolni korunk kérdéseire.
Schmal Róza (illusztráció) — Varga Mátyás (szöveg)
Szent Benedek Bencés Kiadó 2010, gyerekkönyv, 28 oldal, ISBN 978-963-9226-99-9, ára: 790 Ft Szent Benedek élete Nagy Szent Gergely pápa tolmácsolásában maradt ránk és egy olyan embert állít elénk, aki kora ifjúságától fogva arra törekedett, hogy megvalósítsa azt az ígéretet, amit neve hordoz: áldássá lehessen önmaga és környezete számára. Benedek kora sok hasonlóságot mutat a miénkkel, éppen ezért keresése és közösség utáni vágya ma is megszólíthat mindannyiunkat.
16
BENCÉS HÍRLEVÉL
André Louf
A többi — kegyelem A spirituális kísérés Bencés Kiadó 2010, második kiadás, 284 oldal, ISBN 978-963-9226-97-5, ára: 2900 Ft Ez a könyv arra az evangéliumi türelemre tanít, amely egyszerre tudatosítja saját felelõsségünket, a másik ember szabadságát, és bízik Isten Lelkének teremtõ és megújító erejében. „A kísérõ segít a másik embernek, hogy – túl minden sebesülésen és ellenálláson – megszülessen önmaga számára, a saját valódi énje számára. A kísérõ elkísér, vagyis a másik mellett halad, ugyanazon az úton. Figyelmeztet az akadályokra és segít õket elkerülni. Nem elõzi meg a másikat, még csak nem is követi. Saját személyes útja általában nem is hasonlítható az övéhez. Minden út szigorúan egyedülálló.”
Dénesi Tamás szerk.
Biblia Scripta — Az Írás a középkorban Pannonhalmi Fõapátság 2010, kiállításkatalógus, 60 oldal, ISBN 978-963-9053-84-7 A Pannonhalmi Fõapátság Kulturális és Turisztikai Igazgatósága által rendezett idõszaki kiállításhoz készült katalógus három tanulmányt közöl. Dejcsics Konrád „Szövegek útvesztõjén át a Bibliához” címû írása röviden összefoglalja a Biblia szöveg- és kánontörténetét. Dénesi Tamás „Könyv és írás a középkorban” címmel a könyv létrejöttének folyamatát mutatja be az íráshoz használt anyagok számbavételétõl, a másolás folyamatán át az oldalak díszítéséig és a könyvkötésig. Érszegi Géza „Írásba szokás foglalni a halandók tetteit...” címû tanulmánya a középkori írás-olvasással és magyar történetírással, valamint a hiteleshelyek jelentõségével foglalkozik.
Mayer Farkas
Epizódok Jedlik Ányos életébõl Jedlik Ányos Társaság, 2009, 194 oldal ISBN 978-963-0684-94-1 A fizikus, feltaláló és a pedagógus mellett keveset tudunk Jedlik Ányosról, az emberrõl. Ezt az eddig ismeretlen arcképet rajzolja meg a kései rend- és tanártárs, Mayer Farkas, széles tudomány- és mûvelõdéstörténeti keretben. A szerzõ célja, hogy a feldolgozott korabeli dokumentumok segítségével megválaszolja a Jedlik élete és pályája kapcsán felvetõdõ kérdéseket, pontosítsa az ismert adatokat, eloszlassa a személyéhez és találmányaihoz fûzõdõ félreértéseket és legendákat. De a kötet az eddigi élet- és pályrajzok kiegészítéseként is olvasható: számos új tényt és érdekességet tesz közzé Jedlik szakmai mûködésérõl és hétköznapi életérõl egyaránt.
BENCÉS HÍRLEVÉL
17
Szalai Béla
Mozaik — Pannonhalma, 1956 Publikus Bt., Budapest, 2009, 472 oldal, ISBN 978-963-0683-19-7 „Pannonhalmán a forradalom alatt nem történt semmi rendkívüli. Pannonhalmán nem voltak forradalmi hõstettek, nem voltak hõsök. És ez így igaz, ha a Parlament elõtti tüntetésre, a budapesti utcai harcokra, a pesti srácokra, a rommá lõtt fõvárosra, a sortüzekre vagy a bosszúból kivégzett forradalmárokra gondolunk. De akkor mi volt Pannonhalmán abban a forradalmi idõszakban? Volt háromszáz mindennapos diákéletét élõ gimnazista. Akikben ezekben a hetekben, hónapokban végig élt a talán gyerekes, de mindenképpen õszinte lelkesedés, reménykedés a forradalom gyõzelméért, bánat, szomorúság annak bukása felett, és félelem, rettegés a megtorlások miatt.” „Az 1956-ban Pannonhalmán történtek igaz forrása azok emlékezete, akik akkor ott éltek. Az emlékezés pedig már csak olyan, hogy nem mindent õriz meg. Megõriz képeket, hangulatokat, mondásokat, amelyek akár egy-egy történéssé is összeállhatnak. Fontosat, jelentéktelent egyaránt. Kinek-kinek az emlékezete mást és mást. És az emlékezet szépít is, felejt is. Mindez nagyon emberi.”
A Pannonhalmi Szemle húsvéti (2010/1.) számának témája:
passio G. ISTVÁN LÁSZLÓ KÕSZEGHY MIKLÓS MARTOS L. BALÁZS SZENTESI PÉTER SALAMON JÁNOS SZERT KÁROLY
Édes oltár „Te vagy az a férfi!” (Dávid és a morál határai) Isten vonzásában (A szenvedélyes Pál apostolról) Szenvedélybetegség és az önmagunkról való gondoskodás Szenvedélyeink Panasz-könyv - avagy hogy jövök én ahhoz, hogy ide-oda rohangáljak az idõben!?
KARSAI GYÖRGY KOVÁCS IMRE MIKOLA GYÖNGYI CSANTAVÉRI JÚLIA PÉTER MÁRTA STOHR LÓRÁNT
Hogyan halt meg Iokaszté? Szent elragadtatás és isteni inspiráció (Liszt Szent Ferenc-recepciójáról) Árnyék a szív mögött (Jegyzetek Nabokov szerelem-felfogásáról és az olvasás szenvedélyérõl) Elsötétülõ ég alatt (Pasolini szenvedélye) Szenvedésragok (Úton Frenák Pál mûvészetéhez) Szabadságszûke (Mundruczó Kornél melodrámái)
BAÁN IZSÁK
„Lelki érzékiség”
TAKÁCS ZZUZSA, ZBIGNIEW HERBERT, FÜRJES GABRIELLA, JÁSZ ATTILA és DANYI ZOLTÁN versei Részlet Szophoklész Oidipusz királyának új fordításából (Karsai György, Térey János) A lap megrendelehtõ a szerkesztõség címén: 9090 Pannonhalma, Vár 1. (
[email protected]) Honlapunk: www.phszemle.hu Korábbi írások letölthetõ (pdf) formátumban: www.ceeol.com
18
BENCÉS HÍRLEVÉL
Szent Vince-ünnep idén kicsit másképp, de jövõre biztosan ugyanígy A borosgazdák több évszázados tapasztalatán nyugszik a kijelentés, miszerint „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”. Amennyiben az empirikus alapon hitelt nyert megállapításból indulunk ki, akkor Pannonhalmán a kimagaslóan szép 2009-es évjáratot méltó utód követi. Ha pedig a fenti megközelítés erejében kételkednénk, akkor 2010 kedvezõ fordulatainak biztosítékául az Apátsági Pincészet csapatának zarándoklata szolgálhat. Hortobágyi Cirill fõapátsági perjel és Rábai László fõapáti titkár személyével megerõsödött lelkes kollektívánk ugyanis az Európában jól ismert védõszent, Vince ünnepén, 2010. január 22-én, pénteken a monostori szõlõültetvények bejárásával kívánta tiszteletét adni a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában börtönbe vetett, majd 304-ben vértanúhalállal elhunyt mártír elõtt. Az ötlet röviddel a jeles nap elõtt érkezett és gyorsan támogatásra is lelt a munkatársak között, az elõkészületek pillanatok alatt megtörténtek, és Vince jeges reggele sem váratott sokáig magára. A 6 órai találkozóra az igencsak korai „munkakezdés” ellenére kivétel nélkül mindenki szokatlanul széles mosollyal és kicsattanó jókedvvel érkezett, amelyet csak fokozott a Fõapátság bejáratától induló túra néhány métere után, még a Mártonhegy lábánál elfogyasztott elsõ házi pálinka.
Utunk Pannonhalmáról Ravazdra vezetett, s mire a község határába értünk, a reggeli napfény is ránk köszöntött. A Tavaszó-dûlõnkig tartó gyaloglás okozta egészséges kimelegedést kitartóan ellensúlyozta a nem enyhülõ hideg, de a finom harapnivalóval, a barátságos tûzrakással és egy újabb lélekmelegítõvel sikerült felülkerekedni e megpróbáltatáson. Az elsõként érintett ültetvénytõl a fehér papi ruhát és vörös stólát magára öltött Cirill atya vezetésével elmondott zsoltárokkal, valamint a fõapátság bazilikájában még a János napi boráldás alkalmával megszentelt újborunk, a St. Martinus négy dûlõsarokba történõ kínálásával búcsúztunk. Packalló és Cseresznyés nevû szomszédos ültetvényeink adták a következõ célt, amelyeket elérve az elõzõekben már alkalmazott ceremóniával kedveskedtünk a termõ és – biztos, ami biztos – idén tavasszal telepítésre kerülõ szõlõinknek egyaránt. Innen kisebb erdõrészek és tágabb tisztások illetve e hóborította területeken patanyomukat hagyó õzcsaládok vezettek négy dûlõnk legmagasabbikához, az Écs melletti Babszökõhöz. Nemcsak az addig eltelt idõ, de a lerótt kilométerek is indokolták a hosszabb szünetet és a kiadós vándorebédet, amelyre a háttérben támogatást nyújtó társaink már ropogó tábortûzzel és Tricollis vörösborral fûszerezett forró teával várták jövetelünket. Az útközben he-
BENCÉS HÍRLEVÉL
gyesre faragott eperfa- és akácvesszõkön kolbász és szalonna sercegett némi hagymával, amelyek emésztéséhez megint pálinka került elõ segítségül. Az akkurátus módon lenullázott készleteknek ugyanolyan hûlt helyük maradt, mint a hóval oltott parázsnak, a Gyõrság melletti dûlõ hívó szava pedig ismét útra szólította az új erõt gyûjtött társaságot. A Széldomb szõlõinek megáldása a vállalt feladat teljesítésének örömét, a lenyugváshoz készülõdõ nap tõkéinket narancsszínûre festõ fénye pedig a visszatérés kényszerét hordozta magában. A természet közelségébõl nehezen engedett volna a szív az aszfaltozott útra, inkább az eltéveszthetetlen tájékozódási pontot, a látképet uraló Apátságot követtük egyenesen, árkon-bokron keresztül. Szó szerint „toronyi-
19
ránt” vettük a lépéseket, így a Cseider-völgyben már-már felépült, apátsági zarándokcsoportok és egyéb vendégek fogadására szánt Szent Jakab Ház és a Kosaras-dombon létesített, júniustól minden „utazót” finom étkekkel és kiváló borokkal csalogató vadonatúj Viator Étterem mellett elhaladva tudatosult a rajt és cél találkozása. Hogyan összegezhetõ hát Szent Vince ünnepe 2010-ben Pannonhalmán? 30 km túrahossz, 250 m magasságkülönbség, 10 óra gyaloglás, 1 karton szentelt bor, 2 üveg gazdag pálinka… és minden, ami e számok mögött van: a friss levegõ, a csodálatos környezet, az építõ testmozgás, a közösségi kohézió, de mindenekelõtt hagyományaink õszinte tisztelete… Illés Tamás
Pannonhalmi Tramini 2009 A 2009-es Tramini különösen fontos számunkra, hiszen – ha úgy tetszik – egyszerre két évjáratot testesít meg. A sajnálatos 2008-as jégverés után, amely elpusztította teljes tramini-ültetvényünk termését, különös izgalommal vártuk ezt a bort. Az említett természeti csapás után kérdõn álltunk az ültetvény felett. A tavasz érkeztével már a metszés is kihívást jelentett: hogyan lehet a sérült termõrészekbõl termésképzésre alkalmas, sõt a tõkék szempontjából is elõremutató visszavágásokat elvégezni? Körültekintõ munkával és az egész éves gondos ápolással végül sikerült az ültetvényt átvezetni a vegetáción. A tõkék mintha egyenként szerettek volna kárpótolni bennünket, gyönyörû fürtöket ajándékoztak, számos esetben a fajtaleírások ismérveit és a biológia törvényeit is meghazudtolva. Az évjárat jellemzõi, a meleg, kiegyensúlyozott nyár valamint a tõkék fürtképzése, a termés mennyisége mind abba az irányba mutattak, hogy a szedés ideje lényegesen korábban lesz, mint azt a többéves gyakorlat sejtette. A szüret végül szeptember elsõ dekádjában ezzel a fajtával kezdõdött. Az egészséges fürtöket a pincébe szállítva bogyóztuk és zúztuk. A cefrét 120 hl-es tartályba juttattuk, ahol 5°C hõmérsékleten 24 órán keresztül áztattuk. Ezt követte a préselés, majd a nyert must ülepítése. A tisztított mustot a továbbiakban 12-18°C között erjesztettük. Tételünk minden tekintetben izgalmas fajtabor az áradó illatvilágával, amit a bodza- és akácvirág illetve az e szõlõre jellemzõ tearózsa valamint licsi jellemez hitelesen. Ízében vibráló gyümölcsbomba és nagytestû fehérbor ötvözete. Az illattól áthatott ital a nyelven végiggurulva válik izgalmas zamattá, a nyár gyümölcseit sorban felidézve. Fogyasszuk aperitifként vagy fûszeres étkek fehérboros kísérõjeként. Különösen a keleti konyha gyömbérrel, licsivel készült remekeivel alkot érdekes párosítást.
BENCÉS HÍRLEVÉL
20
Pannonhalmi Rosé 2009 Az évjárat roséborát – a már megszokott módon – a három kékszõlõfajtánk együttese adja. A bor legnagyobb részét, mintegy felét a pinot noir adja. A Tavaszó-dûlõbõl származó szõlõt úgynevezett rosészürettel szedtük. Ez azt jelenti, hogy a szedett fürtökbõl nyert must savtartalma és viszonylag alacsony potenciális alkoholtartalma a klasszikus rosék paramétereit hordozza. A feldolgozott szõlõt a mustülepítés után alacsony hõmérsékleten hagytuk erjedni. A rosékészítésre szánt borunk másik része a merlot és cabernet franc fajtákból származik, ebben az esetben azonban a szedett és feltárt cefrét a vörösborkészítés ismérvei jellemzik. A betárolt mennyiségbõl 4-6 órás áztatási idõ elteltével léelvétellel különítettünk el mustmennyiséget, amit azután szintén alacsony hõmérsékleten erjesztettünk. A két külön eljárással készített roséalapanyag kierjedt borként került házasításra. A három fajta kétféle technológiával készült borát a sokszínûség jellemzi: lazacos árnyalatú, illatában a málna és az érett földieper jegyei mutatkoznak meg, míg ízét játékos savvilága teszi érdekessé, ahol az érett szõlõbõl származó krémességet 3,5 g/l maradékcukor egészíti ki. A tavasz beköszöntével válik a meleg nyári esték nélkülözhetetlen kísérõjévé. Szigorúan jól behûtve fogyasszuk!
Pannonhalmi Hemina 2008 Pincészetünkben a friss, üde tételek mellett a nagytestû fehérborokra is szeretnénk komoly hangsúlyt fektetni. Ehhez a típushoz szolgáltat alapanyagot az utóbbi években telepített és mára termõre fordult ültetvényeinkbõl a chardonnay, a pinot blanc, a viognier és az olaszrizling egyaránt. A felsorolt fajták alkalmasak arra, hogy a szõlõt a technológiai borkészítés szabályain túl tovább hagyjuk a tõkén és kicsit túlérleljük az érett ízek érdekében. Az így szüretelt szõlõt egészfürtben préseljük, majd 500 literes tölgyfahordóban érleljük. 8-10 hónapos érlelés után kerülhet sor a házasítást alkotó fajták kiválasztására és egymáshoz viszonyított arányuk meghatározására. A 2008-as évjárat esetében az alapfajta mintegy 60%ban a chardonnay, amit 20%-ban olaszrizling egészít ki. A fennmaradó 30% pinot noir fajtából származik. Elsõ pillanatban meglepõ lehet a fajtahasználat, hiszen ez utóbbi alapvetõen egy kékszõlõfajta s vörösbor készítésére használjuk. Jelen esetben a fürtöket egyben töltöttük a présbe, a lehetõ leggyorsabban és legkíméletesebben préseltük ki, hogy a szõlõbogyó héjában lévõ színanyag-tasakocskákat meg ne sértsük s ezáltal megakadályozzuk annak mustba történõ kerülését. Az így nyert mustot hordóban erjesztettük borrá. E rendhagyó házasítás eredménye a 2008-as évjáratú Hemina! A bor pohárba töltve nagy testrõl árulkodik, színében aranysárga tónusokkal. Illatában egyszerre van jelen a hordós erjedés-érlelés mogyorós-vaníliás vonala és az alkalmazott fajtákból eredõ banános-ananászos világ. Ízében a fent említett tropikális gyümölcssor társul a hosszú idejû finomseprõn tartás adta krémes érzettel. Jól érlelhetõ, komoly bor, amelyet fõételek mellé ajánlunk a sült húsoktól a grillezett zöldséges fogásokig.
BENCÉS HÍRLEVÉL
21
SZENT MÓR BENCÉS PERJELSÉG, GYÕR Hírek a Perjelség életébõl A Szlovén Televízió lendvai stúdiójának Vendégem címû mûsorának keretében Kepéné Bihar Mária szép és tartalmas riportfilmet készített Kühár Ede atyáról. A filmet a TV Slovenija 1-es és 2-es csatornája január 7-én mutatta be. A filmben Ede atya maga kísér végig bennünket életének fõbb állomásain. A Széchenyi tér felújítása pályázat keretében az elmúlt õsszel nemcsak a perjelség és a templom külsejének homlokzata szépült meg, hanem a gyógyszertár teljes belsõ felújítása, valamint egy bolthelyiség kialakítása is megtörtént. Mostanára jutottunk oda, hogy a szükséges engedélyek birtokában hamarosan megnyithatjuk a „Ko-
lostori termékek” elnevezésû üzletünket. A bolt üzemeltetõje a Szent Mór Bencés Perjelség kizárólagos tulajdonában lévõ Bencés Bolt Kft. Jelenleg az árufeltöltés, valamint a szükséges technikai infrastruktúra kialakítása zajlik. Reményeink szerint a húsvéti ünnepek környékén megnyithatjuk az üzletet. A boltban a pannonhalmi, bakonybéli és tihanyi apátságaink által kínált termékeken kívül a Bencés Kiadó könyveit is forgalmazni akarjuk. Terveink között szerepel, hogy osztrák és német apátságokból is szereznénk be egyes különleges termékeket. Emellett a bolt felvállalja diákjaink kiszolgálását is különbözõ üdítõk, jégkrémek, édességek, csomagolt élelmiszerek árusításával.
GLOBE program a Gimnáziumban GLOBE program egy 1994-ben amerikai kezdeményezésre létrehozott világméretû környezeti nevelési program, amelynek 6 kontinensen 109 országban 17733 iskola a tagja. Magyarország 1999-ben csatlakozott a programhoz 81. társult országként. A „glóbos” diákok legfontosabb feladata a napi mérések elvégzése, illetve a mért adatok a GLOBE program honlapjára történõ rendszeres felvitele. A „glóbos” diákok figyelhetik az atmoszféra jelenségeit, vízkémiai, biológiai és talajtani megfigyeléseket végezhetnek. A rendszeres napi munka mellett terepgyakorlatokon vehetnek részt, ahol gyakorolhatják a GPS kezelést, gyûjthetnek talajmintát és még sok más egyéb érdekes mérést végezhetnek. A gimnázium az idei évben kezdi el a méréseket a perjelség kvadrumában elhelyezett mérõállomáson. Ezzel mérni tudjuk a napi mini-
mum és maximum hõmérsékletet, a levegõ páratartalmát, az esetleges csapadékmennyiséget. Ezen kívül részt veszünk az eseti akciókban is, lehetõségeink szerint. A tapasztalatszerzésen túl, minden „glóbos” diáknak lehetõsége nyílik megméretni magát hazája színeiben az évente Csehországban megrendezésre kerülõ GLOBE GAMES-en, ahol megismerkedhet más országok „glóbos” diákjaival, illetve megmérettethetik tudásukat a nemzetközi mezõnyben. Emellett részt vehetnek a „glóbos” diákoknak évente kiírandó diákpályázaton, amire Vízkémia, Meteorológia, Biológia és Mûvészet kategóriában tudásuk és az év során gyûjtött mérési adatok segítségével pályázatot adhatnak be, amivel megnyerhetik az értékes díjak egyikét. A programot az iskolában Kelemen atya vezeti.
22
BENCÉS HÍRLEVÉL
A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium életébõl November 21-én megtartottuk a szokásos nyílt napot. A nagyon sok érdeklõdõ reménnyel tölt el bennünket iskolánk jövõjével kapcsolatban. Mindkét képzési formára (4 és 6 év) nagyjából kétszeres volt a túljelentkezés.
19-én) a diákok lelkigyakorlaton vesznek részt. Az osztályok nagy része idegenben tölti ezeket a napokat, illetve néhányan itthon maradnak. Többnyire osztályonként szervezõdnek az elmélkedések, esetleg két osztály együtt szervezi. A lelkigyakorlatot Szent Benedek ünnepi szentmiséjével fejezzük be. Az ünnepi liturgia fõcelebránsa és prédikátora Fazakas Márton O.Praem. csornai kormányzóperjel úr.
Január 20-án a keresztény egység hetében a vesperás keretében diákok, tanárok és szerzetesek együtt imádkoztak a keresztények egységéért. Közös imánkra mindig meg szoktunk hívni egy más keresztény hitvallású lelkészt, aki az igehirdetést végzi. A Bencés Szabadegyetem elõadássorozatáEbben az évben Lentulai Attila református nak februári vendégeként Takács Tamás esperes volt a vendégünk, és õ prédikált. (Ph84) alezredes, tábori lelkész tartott vetített képes elõadást afganisztáni szolVégzõs diákjaink 29-én tartották a szalaga- gálatáról „Tábori lelkész Afganisztánban” vatót. Délután 15 órakor kezdõdött a szent- címmel a Gimnázium dísztermében. A kömise, aminek keretében az igazgató megál- vetkezõ elõadást március 23-án Prof. Dr. dotta a szalagokat, az osztályfõnökök pedig Tringer László (Ph57) Szent Márton-díjas feltûztek diákjaik ruhájára. A templomi pszichiáter tartja. Elõadásának címe: „A események után a díszteremben Odó atya társadalom és az egyén lelki egészsége”. köszöntötte a vendégeket, majd Rétfalvi Gergely 12. évfolyamos diákunk pohárköszön- Örömmel közöljük, hogy a NYDOP pátõjével vette kezdetét a tánc. Johann Strauss lyázat keretében a gimnázium épületének Kék Duna keringõjére táncoltak a vállalkozó komplex akadálymentesítésére negyven kedvû tizenkettedikesek. Ezután ki-ki a saját osz- millió forint támogatást nyertünk, amelytálytermébe ment, ahol a diákok a négy-hat év bõl a gimnázium elsõ udvarának sarkában fotózott élményeibõl összeállított vetítést mutat- lift és szintenként mozgássérült vizesblokk tak be szüleiknek. A szalagavatóról készí- kialakítása történik. Ezen program keretett képes beszámoló megtekinthetõ honla- tében a mozgássérültek mellett, látás- és punk Galériájában: www.czuczor.hu hallássérült embertársaink számára kíséret nélkül is elérhetõvé válnak a gimnázium Február 11-én hosszú idõ után ismét volt alapfunkciói. Az építkezést május közepéfarsangi bál iskolánkban. A szervezést a di- tõl október végéig kívánjuk lebonyolítani. ákön-kormányzat vállalta magára Baranyai Az elõzetes elképzelések szerint a követPatrik (11.C) vezetésével. A program este kezõ tanév kezdetére olyan fázisba hozható 7 órakor kezdõdött az iskolánk diákjaiból a beruházás, amely az iskolai munkát a toálló rock zenekar hangulatot megalapozó vábbiakban nem zavarná. koncertjével, majd Hancz Patrik (11.C) és Hancz Bianka mûvészi táncbemutatójával. A Szent Mór Bencés Perjelség nevében Szent Ezek után vette kezdetét a tánc, amelyhez Ágoston szavaival kívánok Áldott Húsvétot a a zenét a DJ szerepét felvállaló Bölöni Ká- Bencés Hírlevél minden Olvasójának, volt roly, Takács András (11.C) és segítõtársai és jelenlegi Diákjainknak és Családjaiknak: szolgáltatták. A bálon iskolánk lány és fiú diák- „Énekeljük az alleluját itt a földön, ahol jain kívül az orsolyita lánykollégisták vettek még gondokkal küszködünk, hogy majd részt. A kitûnõen sikerült program 11 órakor fe- egyszer odaát biztonságban énekelhessünk. jezõdött be. A bálról készített fényképek szintén ... Énekelj, de lépj tovább! Énekelve keress a honlap Galériájában tekinthetõk meg. vigaszt a szükség idején, ne csüggedj! Énekelj és lépj tovább!” Hosszú évek hagyománya szerint Szent Tamás atya Benedek ünnepe elõtt (az idén március 18-
BENCÉS HÍRLEVÉL
23
„Mocorgó Misék” Gyõri barátaim kérésére a harmadik éve tartok kéthetente szentmisét a diákkápolnában. A „célcsoport” az iskolás kor alatti korosztály. A legtöbb családban komoly gond, hogy a 3-4-5 éves gyerekeknek nem sok élményt jelent egy vasárnapi szentmise, inkább fegyelmezéssel, vitatkozással telnek az áhítat percei. A padokban található Hozsanna énekeskönyveket már rongyosra lapozgatták, a fekete-fehér képek pedig egy elég távoli világot mutatnak a csöppségeknek. Egyre kényelmetlenebb az állandó helyváltoztatással bajlódó gyermekét néhány percre lekötni. A Szabina kápolnában eltöltött éveknek köszönhetõ, hogy örömmel vállaltam a felkérést, hogy segítsek azokon a többgyermekes családokon, akiknél ilyen kis gyermekekkel szeretnének szentmisén részt venni, ahol nem kell az öregek szúrós tekintetétõl tartani a kicsit mozgékonyabb, hangosabb gyermekei miatt. Nekem csak annyi dolgom maradt, hogy viszonozzam Thiel Péternek és családjának, valamint Tóth Zsófiának és Sulyok Adriánnak a kitartó lelkesedésüket. Szombat délutánonként próbát tartanak, így készülnek a misére. A létszám változó: 60 és 100 között mozog, igaz több már nem is férhet el. Az oltári elõtt kiterített szõnyegen ülve hallgatnak, vagy mocorognak a gyerekek. Ha szükséges egy-egy szülõi kar segít a fegyelmezésben. A Prohászka és az evangélikus óvodából jönnek a gyerek. Híre eléggé elterjedt a városban, sokan tudnak
rólunk. Több pozitív visszajelzést hallottam egyházmegyés papoktól a misékkel kapcsolatban. Hiánypótlónak tartják ezt a feladatot. Hogy mirõl lehet beszélni ilyen kis gyerekeknek? Abból a világból kell kiindulni, amit látnak és tapasztalnak. A fogható valóságból aztán már el lehet vezetni õket a tapasztaláson túlira. A szeretet, a megosztás, az egymásra figyelés mindig elõkerül. Az evangéliumból kiinduló kérdéseimre aztán elmondják a saját tapasztalatukat, élményüket is. Egy-egy kitüntetett alkalommal még megsimogathatom a kedvenc babájukat, kisállatukat. Ez már a bizalom jele. Aztán a szentmise végén kiadom a házi feladatot, ami legtöbbször egy rajz, ami a prédikációhoz, a beszélgetésünkhöz kapcsolódik. Az idei tanévtõl aztán diáklányainkat is bevontam a szentmisékbe, hogy az énekkart erõsítsék, vagy a legkisebbeket irányítsák. A fejlõdést mutatja, hogy már van önálló honlapunk is, ami az evangelizáció egyik mai formája: http://mocorgomise.czuczor.hu A szentmise, a szülõi közösség aztán egymáshoz is, és az iskolához is közelebb hozhatja az embereket, gyerekeket. Remélem, hogy néhány év múlva már hétköznapokon is találkozhatom és taníthatom ezeket a gyerekeket. Szívesen jönnek majd a Czuczorba, amit már kora gyermekkoruk óta ismernek. Odó atya
BENCÉS HÍRLEVÉL
BENCÉS RENDHÁZ , BUDAPEST A Tanulmányi Ház és a Kápolna elsõ féléve 2009. augusztus 29-én – Szent Szabina vértanúasszony ünnepén – a délutáni búcsúi szentmisét Várszegi Asztrik fõapát úr vezetésével, Horváth Lóránt Ödön csornai premontrei emeritus apát úr és Fazakas Márton kormányzóperjel úr jelenlétében, a Tanulmányi Ház egykori és jelenlegi lakóinak részvételével ünnepeltük. A kerengõben tartott liturgiában hálát adtunk a 75 esztendeje felépült kápolnáért és 25 esztendeje felépült tanulmányi házunkért. A liturgián fõapát úr és a kápolna közössége köszönetet mondott Nyiredy Maurus atyának hároméves szolgálatáért. Az új házfõnököt, Fehérváry Jákó atyát is ezen alkalommal köszöntöttük. Augusztus végétõl budapesti bencés közösségünk még két testvérrel gyarapodott: Szabó Márton és Bokros Márk testvérek a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola anyaintézményében folytatják Pannonhalmán megkezdett teológiai tanulmányaikat. Jákó atya a házfõnöki és a kápolnaigazgatói szolgálat mellett – szintén a Sapientián – a liturgika tárgyat tanítja. Közösségünk létszáma így nyolc fõre emelkedett. A Tanulmányi Házban él a hat bencéssel együtt két csornai premontrei testvér. Házunk továbbá a Budapesten posztgraduális tanulmányokat folytató és néhány napot itt töltõ pannonhalmi és bakonybéli rendtársainknak is az otthona. Áment Lukács atya a kápolna liturgikus szolgálatába is be szokott kapcsolódni.
hez tartozó fiatal világiak végzik. Márk testvér bekapcsolódik a pénteki hittanórákba és vasárnap délelõttönként mintegy tíz „eleven” ministránssal foglalkozik. A hitoktatókkal október elején tettünk szép kirándulást Debrecenben. A hét különbözõ estéin a Tanulmányi Ház közösségi termében hét közösség szokott összegyûlni (egyetemisták, kisgyerekes családok, ötvenes-hatvanas korosztály): általában a következõ vasárnap szentírási szakaszait elmélkedik át, és az év vagy félév során egy-egy lelkiségi könyvet dolgoznak fel. Jákó testvér kéthetente szerda esténként bibliaórát tart, a „Lordok Háza” pedig havonta egyszer szokott összegyûlni. Ennek a közösségnek a tagjai középkorú férfiak, s a velük tartott kötetlen beszélgetéseken hitünk kérdésein túl mindenféle közéleti téma is elõkerül. Október harmadik hétfõjén – lévén a Szûzanya hónapja – az esti szentmise után a bizánci egyház Istenszülõt köszöntõ himnuszát, az Akathisztoszt énekeltük el a központi szeminárium növendékpapságával együtt. A szertartást Zúró József görög-katolikus kispap vezette. A szeminaristák szép számban jöttek el a meghívásunkra, és a liturgia után a Tanulmányi Ház ebédlõjében jó hangulatú agapén folytatódott az együttlét.
November 10-én, Szent Márton püspök, Hitoktatást óvodásoknak, illetve az 1-10. fõmonostorunk és kongregációnk védõévfolyamosoknak péntek délutánonként tar- szentje ünnepének elõestéjén, énekelt virtunk: ezt többnyire a kápolna közösségei- rasztó imaórát (vigíliát) tartottunk a kápol-
BENCÉS HÍRLEVÉL
nában. Másnap este a kis templom zsúfolásig megtelt: a rendszeresen idejáró híveken kívül sok „sapientiás” szerzetestestvér és világi hallgató ünnepelt velünk. Az esti szentmisét Jákó házfõnök atya mutatta be, a homíliát Baán Izsák bakonybéli diakónus testvér mondta. A liturgia után szeretetlakomával folytatódott az ünneplés a házban. Az adventi reggeleken hat órakor szólalt meg a laudes és a szentmise kezdetét jelzõ harang. A rorátékon a rövid igehirdetést felváltva mondtuk: ez (is) jó alkalom volt a növendékségnek a prédikáció gyakorlására. Itt jegyzem meg, hogy a vasárnapi diákmiséken szintén valamelyik növendéktársam szokott a gyerekekhez szólni. A szentmise után zsíros kenyérrel és forró teával, kávéval vártuk a híveket. Sajnos a fiatalságnak rövid idõ múlva rohannia kellett az egyetemre…
25
szakaszokat olvasunk fel, és közösségünk valamelyik tagja tart imádságos elmélkedést. A ház közösségei végzik az zenei és énekes szolgálatot és a szentírási szakaszok felolvasását. Minden pénteken este 6kor keresztúti ájtatosságot tartunk. Nagy örömünk, hogy március 20-án szombaton, Szent Benedek Atyánk tavaszi ünnepén, este 6 órakor Nyiredy Maurus atya tartja aranymiséjét. Nagyhétfõn, Nagykedden és Nagyszerdán a Szent Három Napra felkészítõ lelkigyakorlatot tartunk, az esti fél hetes szentmisék keretében. A homíliákat Binzberger Ákos magiszter atya mondja. A Budapesten élõ, tanuló és dolgozó, és a bencésekhez kötõdõ testvéreket szeretettel várjuk a Szent Szabina kápolnába a hétköznapi és vasárnapi liturgiákra és ünnepeinkre!
Januártól, egy adomány jóvoltából, a kápolna fõbejáratának két oldalán korlát segíti Hétköznaponként az idõsebbeket a lépcsõzésben. 18.30-kor szentmise vesperással együtt Február elején, egyik péntek délután, táncos, jelmezes farsangi mulatságot ren- Szombatonként deztünk az általános iskolás és még kisebb 18.30-kor vesperás, 19.00-kor szentmise hittanosoknak. Egy-egy bibliai szereplõnek kellett beöltözni, és a többieknek a jelmez Vasárnaponként 9-kor, 10.30-kor és 18.30-kor szentmise meg egy jellemzõ kijelentés alapján kellett (A vasárnap esti misén taize-i énekek) felismerni az illetõt. Szombat délután pedig a fiatal felnõttek tartottak farsangi bált a ház ebédlõjében: volt társasjáték, moldvai csángó zene és tánc, valamint jó hangulat. Ajánlom a kedves Olvasók figyelmébe honlapunkat, amelyen mindig rajta vannak a Hamvazószerdával megkezdõdött a szent friss hirdetések, események: Húsvétra való felkészülés ideje. Húsvéti http://www.szentszabina.hu készületünket segítette a március 6-án tarÁgoston testvér tott lelkinap is: Káposztássy Béla szobi plébános úr „Az egyedülléttõl a magányig” címmel Henri Nouwen „Nyújtsd a kezed” címû könyve alapján tartott elmélkedéseket. Nagyböjt hétfõin este 8 órakor virrasztó imaórát tartunk a kápolnában: szentírási
BENCÉS HÍRLEVÉL
SZENT MAURÍCIUSZ MONOSTOR, BAKONYBÉL Günter háza Bakonybélben A XI. században két szent életû remete és zarándok fordult meg Bakonybélben, az alapító Szent Günter és Szent Gellért. Gellért emlékét a Borostyán-kúti kápolna, s a környezetében kialakított emlékhely hordozza. Günternek a legendáját feldolgozó mûvészi fémikon mellett monostorunk épülõ, új intézményével szeretnénk tisztelegni.
Küldetésünk egyik lényegi összetevõje a vendégek fogadása. E gyakorlattal az õsi szerzetesi hagyományt kívánjuk folytatni. A korai szerzetesek az érkezõ vendégekben, zarándokokban Krisztust látták. Szent Benedek Atyánk a Regula 53. fejezetében így ír: „minden érkezõ vendéget úgy fogadjanak, mint magát Krisztust”. Részletes útmutatást ad, miként gondoskodjunk a vendégek testi-lelki szükségleteirõl.
Ebbe beletartozik az út fáradalminak kipihenésére alkalmas, a szerzetesek lakásától elkülönített szállás, az étellel való kínálás, a közös imádság, a szentírásolvasás, a vendégek lelkigondozása, a csend biztosítása, sõt még a lábmosás is, mely a vendég iránti tisztelet és szeretetszolgálat bibliai jele (szentsége) volt az ókorban. Örömmel tapasztaltuk az elmúlt tíz évben, hogy közösségünket nagy számban keresték fel vendégek, akik közül sokan a felüdülés és a kegyelmi találkozások helyének tapasztalták meg a monosotort. Régi tervünk, hogy vendégeink méltó fogadására és ellátására olyan házat hozzunk létre, amely mentes a fényûzéstõl, de a mai kor igényeihez illeszkedve alkalmas szálláshelyet nyújt a pihenésre, imádságra, csendre vágyóknak. Egy ilyen vendégház mûködése — a vendégektõl befolyó összeg révén — hozzájárul monsotorunk fenntartásához is. Tervezett vendégházunk felépítésére benyújtott pályázatunk elnyerte az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pénzügyi támogatását. 2010. áprilisában kezdõdik, és remélhetõen októberig felépül a tizennégy személy befogadására alkalmas Szent Günter Vendégház. Ám ahhoz, hogy vendégeket is fogadhassunk, be kell bútoroznunk az új épületet. Az új ház berendezéséhez kérjük most, a Hírlevél lapjain keresztül is, barátaink segítségét. Ábel atya
2010. február 15-tõl október 15-ig gyûjtjük a Bakonybéli Szent Mauríciusz Alapítvány számlájára a Szent Günter Vendégház berendezésére szánt adományokat. Az alapítvány számlaszáma: Zirc és Vidéke Takarékszövetkezet, 73900054-11074410 A számlára banki átutalással lehet pénzt eljuttatni. Kérjük, a közleményben tüntessék fel a „vendégház” kifejezést. Az adószámmal rendelkezõ adományozók az Alapítványtól kapott igazolással a befizetés egy részét a személyi jövedelemadójukból levonhatják. A 20.000 forintot vagy azt meghaladó összeget adományozóknak a monostor 3 napra, vagy házaspár esetén 2 napra ingyenes szállást biztosít majd a Szent Günter Vendégházban. Projektünket adója 1%-ának irányításával is támogathatja. A Bakonybéli Szent Mauríciusz Alapítvány adószáma: 18929146-1-19
BENCÉS HÍRLEVÉL
27
TIHANYI APÁTSÁG Koratavasz Tihanyban Amikor a Hírlevél megjelenik, már hivata- istentisztelete a balatonfüredi testvéregylosan is alighanem ban még tél van, felolvadt. Ritka az fagyjon be a tó, de
tavasz lesz. Most azonbár a jég a Balatonon olyan tél, hogy kétszer az idén megtörtént. Víz
házközségekkel közösen Tihanyban volt szokás szerint. A hétköznapi szentmiséket, ájtatosságokat a nagyon lehûlt templom helyett az apátság földszinti kápolnájában
van a Balatonban bõven, a szobám ablaká- tartjuk. Vasárnaponként még nincs tele a ból is látszik, hogy a somosi öbölben a templom, hacsak éppen egy lelkigyakorlapartvédõ köveket ellepi a víz. tozó csoport nem vesz részt a szentmisén. Fölöttem a tetõtérben dolgoznak. Sok köbméter betont öntöttek a tetõre, átrakták a cserepeket, csak kicsit lassabban, mint terveztük: a zord téli idõ hetekre le-
Hamarosan feltûnnek azonban a Balatonfelvidéki nyaralótulajdonosok, akik között szép számmal vannak rendszeres tihanyi templomlátogatók.
hetetlenné tette a folyamatos munkát. LasMárcius 13-án, szombaton nagyböjti lelki san azonban látni lehet, mekkora is lesz napot tartottunk. 10 órakor kezdõdött a egy új tetõtéri szoba, milyen közösségi tér közös program elmélkedéssel, majd több alakul ki a felsõ szinten, és hamarosan kerekesszékkel is végig lehet gurulni a lifttõl az elõadótermekig. Odakinn a Csokonai ligetben minden kész arra, hogy megkezdõdjék a kripta elbontása. Régészeti felügyelet mellett kell
csoportban megbeszéléssel folytattuk. A déli imaórát közösen mondtuk a templomban, majd a délutáni elmélkedést követõen, szentmisével fejeztük be az együttlétet. Lassan hagyománnyá lesz az adventi és nagyböjti lelki nap, amelyre sok kilomé-
majd végezni a földmunkákat. Kiírtuk a teres távolságból is jönnek érdeklõdõk. pályázatot a turistafogadó épület kivitelezéMárcius 21-én, vasárnap délután ½ 3-kor sére. Reméljük, megbízható vállalkozót ta- a Nógrád megyei Sipek község egyházközlálunk, aki határidõre és szakszerûen megépíti majd a CZITA építésziroda által tervezett épületet. Sok tárgyalás, egyeztetés jár egy ilyen munkával, de bízunk benne,
sége lelkipásztoruk vezetésével nagyszabású passiójátékot adott elõ, a templomtól indulva, a Csokonai ligetet bejárva a Kis-Kálváriáig.
hogy érdemes. A Regionális Operatív ProgKözeledik a Szent Három Nap: úgy érramok keretében nyertünk európai uniós zékeltük az elmúlt napokig, hogy mintha pénzt ehhez a beruházáshoz. kisebb volna az érdeklõdés. Mégis szép Közben a hétköznapi élet csendesen fo- számban jelentkeztek vendégek. Megtelnek lyik. A januári ökumenikus imahét kezdõ vendégszobáink, és a községben is többen
28
BENCÉS HÍRLEVÉL
kérnek szállást. Nagycsütörtökön este ½ 8- beszélt. Március 19-én, szombaton délután kor, nagypénteken este 6-kor, nagyszombat- 5 órakor Levente Péter tartott elõadást on este ½ 8-kor kezdõdik a liturgia. A „Gazdaszemlélet — mint a magatartáskulfeltámadás liturgiáját követõen, ha jó az idõ, gyertyás körmenetet tartunk. Megnyílnak kiállításaink is. A Rege kávézóban március közepétõl Béki László fotói láthatók. Húsvéttól a Galériában Máder
túra alapvetése” címmel. Április 30-án, május 21-én és június 11én lesznek elõadásaink, ekkor már este 6 órakor kezdünk. Az elõadók és a témák még nincsenek rögzítve.
Indira kárpitmûvész és R. Törley Mária Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok a szobrászmûvész alkotásait állítjuk ki. A ki- Hírlevél valamennyi olvasójának a tihanyi állítás megnyitása április 10-én, szombaton közösség nevében: délután 4 órakor lesz. A Tetõtéri esték tervezett programjában változás történt: a februári elõadó Szarka László egyetemi tanár volt, aki a legjelentõsebb globális környezeti problémákról
Richárd atya
BENCÉS HÍRLEVÉL l A Magyar Bencés Kongregáció tájékoztató lapja l Megjelenik negyedévenként l Kiadó: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Fõapátság l Felelõs kiadó: Dr. Várszegi Asztrik l Szerkeszti a Fõapáti Hivatal, fõszerkesztõ: Hortobágyi T. Cirill l Levélcím: Fõapáti Hivatal 9090 Pannonhalma, Vár 1. l E-mail:
[email protected] l Megrendelhetõ a szerkesztõség címén l Nyomdai munka: Pénzes Nyomda, Gyõr