BELVÁROS – LIPÓTVÁROS ÖNKORMÁNYZAT NEVELÉSI TANÁCSADÓ
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2009
TARTALOMJEGYZÉK
I. Az intézmény II. A Nevelési Tanácsadó működési rendje III. A szakmai munka IV. Az intézmény vezetése V. Kapcsolatok más intézményekkel VI. Záradék
3. oldal 6. oldal 8. oldal 10. oldal 13. oldal 15. oldal
VII. Mellékletek:
1
(az 1. és 2. sz. mellékletek nem kerültek feltöltésre) 3. sz. melléklet: Gyakornoki Szabályzat
I. AZ INTÉZMÉNY 1. Általános jellemzői: Neve: Budapest V. ker. Belváros-Lipótváros Önkormányzat Nevelési Tanácsadó Székhelye 1052 Budapest Vármegye utca 11-13. Az intézmény típusa: pedagógiai szakszolgálat Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény alapítója: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzata, 1051 Budapest Erzsébet tér 4. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete Alapító okirat kelte:
Budapest, 2008. március 31. 2
száma:
157/2008. (III.13.) B-L.Ö.
Gazdálkodás módja: részben önállóan gazdálkodó, az előirányzat feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya végzi. Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat (továbbiakban: B.-L. Ö.) számlaszám: 11784009-1550500610160002 A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos előírásokat a B.L.Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoport és az intézmény közötti megállapodás tartalmazza. Alaptevékenysége: a kiskorúak mentálhigiénés ellátásában közreműködő, pszichológiai és pedagógiai szolgáltatást nyújtó intézmény 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat Alaptevékenységét meghatározó jogszabályok: - az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, - az 1993. évi LXXIX. többszörösen módosított törvény a közoktatásról, - a 14/1994. MKM rendelet a képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szakszolgálatokról - 1999. évi XLII. Módosított törvény 2.§ (2.) bekezdés a nemdohányzók védelméről a közoktatási intézményekben Alaptevékenység forrásai: - állami normatíva alapján biztosított költségvetési hozzájárulás, - fenntartó által biztosított költségvetési hozzájárulás, - normatív, kötött felhasználású támogatás, - átvett pénzeszközök Vállalkozási tevékenysége: A Nevelési Tanácsadó vállalkozási tevékenységet haszonszerzés céljából, nem folytathat, hanem kizárólag az alaptevékenység kiegészítéseként helyiség térítés ellenében történő bérbeadását végezheti. 2. Alapfeladata: Beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, és a gyermekek foglalkoztatása komplex pedagógiai és pszichológiai módszerekkel, a pedagógus és a szülő bevonásával. Tevékenysége nem hatósági jellegű. 3. A dolgozók jogállása: A Nevelési Tanácsadó dolgozói közalkalmazottak, akikre a közalkalmazotti törvény előírásai vonatkoznak. 4. Szervezeti felépítése:
3
Intézményvezető
Helyettes
Munkaközösség vezetők
Pszichológusok, gyermekpszichiáter
Gazdasági vezető
Adminisztrátorok
Takarító, gondnok
Fejlesztőgyógypedagósok, logopédus
4
A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje:
Vezetői értekezlet Gyakorisága: havonta Tagjai: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gazdasági vezető, és témától függően a közalkalmazotti megbízott
Szakmai vezetői értekezlet Gyakorisága: kéthavonta Tagjai: intézményvezető, intézményvezető-helyettes munkaközösség-vezetők
Közalkalmazotti értekezlet Gyakorisága: igény szerint, de legalább negyedévente Tagjai: az érintett dolgozók
Munkaközösségi értekezlet Gyakorisága: havonta Tagjai: a pedagógus, illetve a pszichológus munkaközösség tagjai
Szakmai team Gyakorisága: hetente Tagjai: a pedagógusok és a pszichológusok
Minőségfejlesztő team Gyakorisága: hetente Tagjai: a minőségfejlesztő és a támogató team tagjai
Technikai dolgozók értekezlete Gyakorisága: hetente Tagjai: gazdasági vezető, adminisztrátorok, takarító-gondnok
4. Illetékességi köre: A 3-18 éves korú gyermekek: és fiatalok - magatartási, beilleszkedési, - általános tanulási, - részképességbeli, - családi, óvodai, iskolai nevelési problémák – melyek szokásos pedagógiai módszerekkel már nem kezelhetők, de orvosi ellátást, hatósági beavatkozást még nem igényelnek
5
a) vizsgálata b) korrekciója c) szakvélemény
készítése
-beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából. - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából (szülői, óvodai megkeresésre)
A feladatkörébe eső tevékenységeket a Nevelési Tanácsadó azon gyermekek, tanulók esetében köteles ellátni, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetőleg aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába. 5. Működésmódja: a) A vizsgálatok és a foglalkozások a tanácsadó helyiségeiben történnek. A gyermekek kísérettel, vagy a szülő felelősségére önállóan jönnek a foglalkozásokra. b) A feladatvégzés és az adatok kezelése az alapvető diszkréció szabályai szerint történnek. Ennek törvényi háttere az 1992. évi LXIII. számú törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe. c) A szakszolgálat hatósági jogosultsággal, kötelezettséggel nem rendelkezik. A kötelező vizsgálatokra a szülőket az önkormányzat jegyzője szólítja fel. II. A NEVELÉSI TANÁCSADÓ MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Nyitva tartás: A Nevelési Tanácsadó tanév közben, a rendelési idő beosztásának megfelelően: hétfőtől csütörtökig 8 – 19 óra között, pénteken 8– 17 óra között tart nyitva. Hivatalos ügyek intézése 9 – 16 óra között történik. Az intézmény az őszi, a téli és a tavaszi szünetben minden nap, a nyári szünetben heti egy alkalommal szakmai ügyeletet tart. A Nevelési Tanácsadóval jogviszonyban nem állók belépését és bent tartózkodását – az intézményvezető vagy helyettese előzetes jóváhagyásával – lehetőleg a hivatalos ügyek intézésére kijelölt időre kell korlátozni, s ezen idő alatt a keresett munkatársnak jelen kell lenni. 6
Az intézmény nyitvatartási ideje alatt a vezetőnek, illetve valamelyik helyettesének az intézményben kell tartózkodni, illetőleg elérhetőnek kell lenni. Ennek rendje a munkaidő beosztáshoz kapcsolódóan kerül évente rögzítésre. 2. A munkatársak munkavégzéssel kapcsolatos dokumentációs feladatai: -
A dolgozók jelenléti ívet kötelesek vezetni, amelyen jelenlétüket aláírással igazolják.
-
Szabadság igényét esedékessége előtt a munkáltató felé előre kell jelezni és a tanév rendjével egyeztetni kell.
-
A dolgozó távolmaradásának okát annak első munkanapja kezdetéig be kell jelentenie.
-
A munkáltató szakmai, képzési, és működési okok miatt igazolt távollétet engedélyezhet.
-
Az intézményvezető a Nevelési Tanácsadó feladatainak ellátásához, a tanév rendjéhez igazodó munkatervet készít.
-
A pedagógus besorolású munkatársak és a pszichiáter szakmai munkájukról munkanaplót vezetnek, valamint az intézmény forgalmi naplójában a megjelenéseket naprakészen kötelesek rögzíteni.
3. Reklám, propaganda tevékenység: Az intézmény működési területén a reklám, propaganda, és politikai tevékenység nem megengedett. Ez a tiltás nem vonatkozik a közoktatást érintő, a figyelem felkeltésére irányuló közlemények, plakátok kifüggesztésére. 4. Katasztrófa védelem: Az intézmény katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatok végrehajtásához elkülönült szervezeti egységgel nem rendelkezik. A tűz- és munkavédelmi megbízott kijelöléséért, folyamatos képzéséért, a Tűzvédelmi Szabályzat aktualitásáért az intézmény vezetője felelős. Rendkívüli esemény, bombariadó, katasztrófa stb., esetén az intézményben tartózkodók testi épségének védelme érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. A falra kihelyezett menekülési útvonal figyelembe vételével először a gyermekeket, majd a felnőtteket kell kimenekíteni. Az átmeneti elhelyezést a szomszédos Zeneiskola biztosítja. A katasztrófa, rendkívüli esemény következményei enyhítésének, megszüntetésének irányításáért felelős az intézmény vezetője, távollétében a helyettese, illetve a kijelölt személy.
7
III.
A SZAKMAI MUNKA 1.
Alapelvek: A munkatársak szakmai kompetencia-határon belüli felelősségvállalása a nehézségek, nevelési gondok, tanulási és magatartási nehézségek csökkentése, megszüntetése céljából, a problémák jellegének és súlyosságának, a szülők kultúrájának és problémaérzékenységének, valamint lehetőségeiknek figyelembevételével történik. A Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait írásban (beutalással), vagy személyesen, illetve telefonon kérheti, kezdeményezheti: - a szülő, - a pedagógus, - a társintézmények szakemberei (orvos, családsegítő, stb.), - a gondviselő hozzájárulásával a gyermek, fiatal saját maga, - az intézménylátogatások eredményeképpen a Nevelési Tanácsadó bármely pedagógus munkatársa. Az esetek munkatársak közötti elosztása a probléma jellegétől függ, figyelembe véve a munkatársak egyéni képzettségét. Az esetelosztást a vezető koordinálja, biztosítva a munkatársak egyenletes terhelését. A problémajelzés után a foglalkozásra a várakozások elkerülése céljából előre egyeztetett időpontban kerül sor. Az esetforgalomtól és az esetek sürgősségétől függően történik a jelentkezők behívása. Az intézmény szakmai munkája team jellegű, azaz pszichológus, pedagógus, orvos összehangolt tevékenységén alapul. A munka bármely szakaszában lehetőség van az esetek megbeszélésére. A Nevelési Tanácsadó minden munkatársa köteles a Tanácsadó klienseiről elfogulatlanul és értékmentesen nyilatkozni, beszélni, a kliensek emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartani. A szakdolgozók munkaköri leírása részletesen tartalmazza az alkalmazott vizsgálati (diagnosztikai) és korrekciós (terápiás) eljárásokat. Az esetmunka lezárul, ha: - a gyermek (család) állapota javul, a tünet megszűnik, - szakvélemény kérés esetében a vélemény elkészül, - az írásban beutalt gyermek esetében a beutaló számára írásos összegzés, illetve az eset személyes megbeszélése megtörténik, - a gyermek más intézménybe, kerületbe kerül, - a szülő a foglalkozást megszakítja, a gyermek elmarad.
2. Dokumentálás: A NETAB 1.0 program alkalmazása: Adminisztrációs munkánk segítésére a NETAB 1.0 nyilvántartó programot használjuk, 8
- a munkanapló naprakész vezetése, - a munkanapló adatainak felvitele napi rendszerességgel történik, - a felvitt adatokból hónap végén forgalmi napló készül, valamint év végén az intézmény statisztikája, - alkalmas a program lekérdezésekre és jelentések készítésére, A szakanyagok elhelyezése tasakrendszerben történik. - a tasakon fel kell tüntetni a megjelenés időpontját, - a tasakban kell elhelyezni a foglalkozásokon keletkezett vizsgálati anyagot (tesztek, rajzok, stb.), az esettel összefüggő egyéb dokumentumot (beutaló, kórházi zárójelentés, stb.), - az eset lezárásakor fel kell tüntetni annak okát és formáját, - az esetmunka a tasakban történt feljegyzésekből, illetve az eset zárásakor készített összefoglalásból nyomon követhető és szükség esetén átadható, A tasakba betekintési joga a vezetőnek, illetve az esettel továbbdolgozó munkatársnak van. Hatósági kérelemre készült szakvéleményekben célszerű, ha a vizsgálódás és összegzés a feltett kérdésekre szorítkozik, amibe az érintett családtagok is betekinthetnek. 3. A szülők egyetértési joga és együttműködési kötelezettsége: A Nevelési Tanácsadó szakfeladatait minden esetben a szülők tudtával, írásos hozzájárulásával és egyetértésével látja el. Ha a szülő együttműködésre képtelen, vagy a gyermek súlyosan veszélyeztetett, a Nevelési Tanácsadó a Gyámhatóságnál intézkedést kezdeményezhet. Elvált szülők esetében – a gyermek életét jelentősen befolyásoló szakvéleményről – a körülmények gondos mérlegelése után, a másik szülőt is tájékoztatni kell (pl.: iskolaváltoztatás, magántanulás, stb.). A szülő írásos hozzájárulását kell kérni tudományos, oktatási célokra történő kép-és hanganyag készítéséhez, és minden olyan esetben, mely a gyermek és szülő személyi jogait érinti. Kívánatos a szülő hozzájárulása a nevelési-oktatási intézményben lebonyolított csoportos vizsgálatokhoz (pl.: beiskolázás előtti megfigyelés, hospitálás). A szakszolgálat nyújtotta lehetőségekkel a szülő nem köteles élni, azt elfogadni. Ez alól kivételt jelent, ha jogszabály kötelezi őt a Nevelési Tanácsadóban való megjelenésre (pl.: az iskolaérettségi vizsgálatok egyes esetei), valamint ha gyámhatósági határozat hívja fel a szülőt az együttműködésre (pl.: szakvélemény készítése, stb.). Ha a szülő a gyermek számára szükséges, többször felajánlott segítséget huzamos időn keresztül visszautasítja, nem működik együtt, vagy a szakszolgálati segítségnek megalapozatlanul – személyi jogot sértő módon – rossz hírét kelti (pl.: elfogultsággal vádol), a szakalkalmazottnak a
9
későbbiekben joga van az egyébként rátartozó feladatot – a vezető egyetértésével – más munkatársnak, vagy más intézménynek átadni. 4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei Mivel az intézmény folyamatos minőségfejlesztő munkát folytat, az Oktatási Törvény 1. sz. melléklet negyedik rész által meghatározott összeg legalább 60%-át a minőségfejlesztő team tagjai kapják. A fennmaradó részt az intézmény azon munkatársainak lehet kiosztani, akik a megelőző tanévben mennyiségileg és minőségileg kiemelkedő szakmai munkát végeztek, többlet feladatot vállaltak, illetve innovatív képességüket az intézmény érdekében kamatoztatták. Az összeg évente kerül felosztásra határozott idejű kereset kiegészítés formájában. 5. A szakmai könyvtár: A munkatársak szakmai tevékenységét az intézmény könyvtára is támogatja. Az új könyvek beszerzése a mindenkori költségvetési előirányzat függvényében az intézményvezető által meghatározott keret terhére történik a célszerűségre és indokoltságra is tekintettel. A könyvek bevételezéséért az adminisztrátor, a további nyilvántartási, kezelési feladatokért a kijelölt munkatársak a felelősek. IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE A vezetők közötti feladatmegosztás és a helyettesítés rendje: 1. Az intézményvezető és feladatköre: A Nevelési Tanácsadó vezetője felelős a törvényben előírt feladatok teljesítéséért, felelős az intézmény működéséért, a szakmai munkáért, a gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, képviseli az intézményt, koordinálja a kapcsolatokat. Feladatait és felelősségét a Közoktatási Törvény, valamint a Fenntartó határozza meg. A belső rendelkezések (SZMSZ, Munka és Tűzvédelmi Szabályzat, Közalkalmazotti Szabályzat, stb.) betartásának ellenőrzése a vezető feladata. A vezető és a közalkalmazotti megbízott munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat határozza meg. Megbízása pályázat útján, a hatályos jogszabályok alapján történik. Megbízását az Önkormányzat Képviselőtestülete adja. Helyettesítését az intézményvezető-helyettes, illetve - gazdasági ügyekben a gazdasági vezető látja el. 2. Az intézményvezető-helyettes feladatai: Felelős az intézmény szakmai adminisztrációjának naprakész vezetéséért, koordinálja a munkatársak kapcsolódó feladatainak ellátását. Gondoskodik az intézmény éves és időszaki statisztikáinak elkészítéséről. Felügyeli az
10
adminisztrátorok szakmai munkához kapcsolódó tevékenységét, és ellenőrzi a belső munkarend betartását. Az intézményvezető tartós akadályoztatása esetén helyettesíti a vezetőt és képviseli az intézményt. 3. A munkaközösség-vezető feladatai: Véleményezi az intézmény pedagógiai munkáját, és javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére. Meghatározza a munkaközösség működési rendjét és elkészíti éves munkatervét. Segíti a munkatársak önképzését és továbbképzését. 4. A gazdasági vezető feladatai: Ellátja a B.-L. Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoport és a Nevelési Tanácsadó közötti megállapodásban rögzített, az intézmény pénzügyigazdasági tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatait. Koordinálja és ellenőrzi az intézmény működésével kapcsolatos napi feladatokat. Felügyeli a technikai dolgozók tevékenységét. Tartós akadályoztatása esetén helyettesítése eseti megbízás alapján történik. 5. Jogkör átruházás: Szakmai feladatokat érintően jogkör átruházás az intézményben nincs. A belső ellenőrzés rendje: 1. Szakmai tevékenységet érintő belső ellenőrzés: A rendelésről és az intézménylátogatásokról forgalmi napló készül, melyet a vezető vagy helyettese rendszeresen ellenőriz. A pszichológiai és a pedagógiai esetek vezetéséről készült dokumentáció ellenőrzése a vezető által folyamatosan történik. Rendszeres szóbeli beszámolók történnek egyes esetek vezetéséről a hetenkénti team-megbeszélésen, valamint a vezető kérésére bármikor. A vezető a rendelésen kívüli munkákról évente beszámolót kér a munkatársaktól és a munkaközösség vezetőktől. Az évi munkáról statisztika és összegző jelentés készül. 2. Pénzügyi-gazdasági belső ellenőrzés: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) rendszere a Nevelési Tanácsadó gazdálkodásának folyamatára terjed ki.
11
Magába foglalja a költségvetés tervezés, az előirányzat felhasználás, valamint a beszámolás, adatszolgáltatás folyamatához kapcsolódó ellenőrzési pontokat, módokat. Tervezés: A következő költségvetési év szakmai feladatainak számbavétele; az eredményes végrehajtáshoz elengedhetetlenül szükséges feltételek meghatározása (szakmai igény); majd ennek ismeretében a pénzügyi előirányzatok tervezése. (A működési előirányzatok meghatározott körének tervezése a B.-L. Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoport által történik.) Az összeállított költségvetés belső összefüggéseit, a jogszabályokkal, kiadott normatívákkal (létszám, tervezhető fajlagos összegek) való összhangját a gazdasági vezető, majd az intézményvezető ellenőrzi és terjeszti be az Önkormányzathoz. Gazdálkodás: A jóváhagyott költségvetés Nevelési Tanácsadó által felhasználható előirányzatainak igénybevételét egyeztetéssel ütemezzük. A várható havi felhasználás keretét a pénzellátási terv tartalmazza (B.-L. Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoportnak megküldve). Kötelezettségvállalásra csak az intézményvezető jóváhagyása nélkül felhasználás nem történhet.
jogosult.
Előzetes
A személyi juttatások előirányzat terhére felhasználás kizárólag az intézményvezető által aláírt okmány (kinevezés, módosítás, megbízás, kifizetési lista, stb.) alapján történhet. A beszerzések részben központilag, részben a felhasználók által történnek a gazdaságosság és a takarékosság figyelembe vételével. A keretet a beszerzés jogcíméhez a célszerűség vizsgálata alapján az intézményvezető határozza meg. A keret kiadását a pénzügyi ellenjegyzés megelőzi, melyre a gazdasági vezető jogosult. Ellátmány felhasználása - az intézményvezető által engedélyezett készpénzes kifizetések - rovatelszámoláson kerül rögzítésre. A keletkezett bizonylatok a B.-L. Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoporthoz az elszámolások alkalmával kerülnek továbbításra. A teljesítések igazolása, a felhasználás területének, jogcímének rögzítése, a bizonylatok (számlák, szállítólevelek, stb.) alaki, tartalmi felülvizsgálata az adminisztrátor feladata, melyet követően a gazdasági vezető a beszerzés tárgya szerint kijelöli az érintett előirányzatot majd az intézményvezető láttamozása után könyvelésre megküldi a B.-L. Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoportba. Az eszköznyilvántartás a beszerzett, hosszabb-rövidebb ideig használatban maradó eszközök bevételezése az adminisztrátor által a kialakított házi nyilvántartásba rögzítéssel történik. A gazdasági vezető időnként szúrópróbaszerű ellenőrzést végez. 12
A B.-L. Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoport által vezetett eszközanalitikai nyilvántartással az egyeztetés a nyilvántartás kiadását követően történik. Beszámolás: A személyi juttatások előirányzatának felhasználásáról a havi kifizetési bizonylatok adatainak feldolgozásával havi bontásban készül összesítő. A dologi előirányzatok felhasználásáról naprakész információ biztosítása érdekében előirányzatonként házi nyilvántartást rendszeresítettünk, melyet az adminisztrátor vezet, a gazdasági vezető ellenőriz és egyezteti a B.-L. Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoport által utólag megküldésre kerülő pénzügyi analitikával. A vagyon gazdálkodás keretében az eszközállomány meglétének ellenőrzése számbavétellel történik, mely folyamatban közreműködik az érintett munkatárs és az adminisztrátor. A gazdasági vezető a számbavételt szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Az esetleges eltérések tisztázása után az intézményvezető a számbavételt jóváhagyja. A selejtezés az eszközök nyilvántartásból történő kivezetésére irányuló eljárás. A feleslegessé vált, de még használható eszközöket más intézmény részére kell felajánlani. A további használatra alkalmatlan eszközök selejtezésére javaslat összeállítása a munkatársak és az adminisztrátor közös feladata. Az intézményvezető az eszközök állapotát ellenőrzi, s jóváhagyása után továbbítható a javaslat a B.-L. Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoporthoz. A használhatatlan eszközök selejtezésének B.-L. Ö. Pénzügyi Osztály Intézményi Csoport általi jóváhagyása után a megsemmisítésről az intézmény gondoskodik. Az ellenőrzések, egyeztetések során tapasztalt eltérések tisztázása; azok megszüntetése a nyilvántartások között; valamint - a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében - az előirányzatok közötti átcsoportosítás kezdeményezése a gazdasági vezető felügyeleti körébe tartozik. V. KAPCSOLATOK MÁS INTÉZMÉNYEKKEL A gondozottak érdekében a Nevelési Tanácsadó kapcsolatot tart az alábbi intézményekkel: -
Elsősorban a kerület oktatási-nevelési intézményeivel. Egy-egy óvodával, iskolával kijelölt pszichológus és fejlesztő pedagógus munkatárs tart kapcsolatot. Tanév közbeni, (munkaköri leírásban szabályozott óraszámban) látogatása alkalmával tájékoztatja az intézmény vezetőit a Nevelési Tanácsadó intézményeket segítő munkájáról, és segíti a pedagógusokat a problémás gyermekekkel kapcsolatos teendők megoldásában (esetmegbeszélés 13
szupervízió formájában). Amennyiben a munkatársak szükségesnek tartják, folyamatos munkakapcsolatot alakítanak ki egy-egy gyermek pedagógusaival. -
A Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvéleményekben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében - szükség szerint - tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőinek, pedagógusainak, nevelő testületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele azt indokolja.
-
Intézményünk kapcsolatot kezdeményez az Önkormányzat Gyámhivatalával minden olyan esetben, amikor azt a gyermek érdekében szükségesnek tartjuk. Kérésükre a jogszabályokban meghatározott esetekben szakvéleményt készítünk. Egyes esetekben gyermekek vizsgálatát kezdeményezzük a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottságnál, mellyel szakmai együttműködésünk folyamatos.
-
Együttműködünk a Kormos István Általános Iskola Előkészítő Szakiskola és Logopédiai Szakszolgálat logopédiai munkaközösségével, a mindkét helyen gondozott gyermekek terápiáját egyeztetjük, illetőleg kölcsönösen javaslatokat teszünk egy-egy gyermek kezelésével kapcsolatosan.
-
Szakmai munkánk eredményessége érdekében folyamatos a kapcsolatunk a Belvárosi Segítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és a Pedagógiai Szolgáltató Központtal.
-
A kerületi gyermek-egészségügyi hálózat intézményeivel a szükséges esetekben kapcsolatot kezdeményezünk. -
Indokolt esetben igénybe vesszük a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet segítségét, illetve kérésre annak segítséget nyújtunk.
-
Szakmai ügyekben igénybe vesszük a nevelési tanácsadó vezetők szakmai munkaközösségének segítségét.
Budapest, 2009. január 22.
Pólya Judit intézményvezető
14
VI. ZÁRADÉK A Nevelési Tanácsadó szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján az alkalmazotti közösség a 2009.január 27-én nevelőtestületi értekezletén egyhangúan elfogadta. A Szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata hatályon kívül helyeződik. A Tanácsadó belső szabályzatait a vezető és a felelősök (munka- és tűzvédelmi felelős, közalkalmazotti képviselő) őrzik, és a munkatársakkal ismertetik.
Budapest, 2009. január 27.
Pólya Judit intézményvezető
Közalkalmazotti képviselő véleményezése: Az előterjesztéssel egyetértek, támogatom a testületi megvitatásra vitelét.
Budapest, 2009. január 27.
Honti Mária közalkalmazotti képviselő 3. sz. melléklet
15
Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/B. § (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti.
1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.
16
VII. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a Belváros-Lipótváros Önkormányzat Nevelési Tanácsadó E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira.
VIII. 3. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig hatályos.
IX. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri.
X. 5. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást.
XI. 6. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év. A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása. Időszak
Szakasz megnevezése
Elvárás
0-1 év
„kezdő”
Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén Szabályok követése
1-2 év
„haladó”
Szabályok követése Kontextusok felismerése, rendszerezése Gyakorlati tudás megalapozása
17
2-3 év
„befejező szakasz”
Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás
A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint) 6.1 Általános követelmények A gyakornok ismerje meg: • •
Jogszabályok ( közoktatási, közalkalmazotti, intézményi): Az intézményi alapdokumentumok ismerete: -
Munkaköri leírás Vezetői pályázat Minőségirányítási programja Szervezeti és működési rendje az SZMSZ alapján Házirend Éves munkaterv Gyakornoki szabályzat Munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat Protokollok Tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját: Naplóvezetés Forgalmi napló ismerete Intézménylátogatási füzet Kéthavi időkeret vezetése Kódrendszer használata Karton kezelése, vezetése Beleegyező nyilatkozat, titoktartás Team szerkezete Szakvélemény dokumentáció Számítástechnikai rendszer ismerete Teszt- ill. eszközhasználat szabályai Telefon használat szabályai
6.2 Speciális elvárások (minden szakaszban érvényes, elmélyítésük, szintjük egyre magasabb a szakaszokban haladva) - az intézmény szakmai programjának ismerete, saját munkájában megvalósítása - oktatás/fejlesztés ill. terápiás munka gyakorlati feladatainak ismerete és megvalósítása - életkori sajátosságok, a fejlődés ismerete, ezen ismeretek elmélyítése - fejlesztési/terápiás ismeretek és ezek elmélyítése - eszköz, teszt kiválasztás elveinek ill. használatának ismerete, ezek elmélyítése - fejlesztési/terápiás módszerek kiválasztásának elveit, feltételeit ismeri 18
- fejlesztési/terápiás munka elkezdésének, befejezésének feltételeit ismeri - a fejlődés felmérésének feltételeit, kritériumait, mutatóit ismeri - saját képességek fejlesztése: kommunikáció, konfliktuskezelés, együttműködés különböző partnerekkel, kollégákkal, tervezés, tudatosság - szakmai tudás folyamatos bővítése, ennek igénye - intézményi szabályok betartása, haladó szakaszban rugalmas alkalmazása
XII. 7. A gyakornok értékelése, minősítése 7.1 A gyakornok szakmai követelmények teljesítését elősegítő tevékenységei - főként a kezdő szakaszban: dokumentumok elemzése fejlesztő és terápiás jellegű foglakozások tartása - mindhárom szakaszban: konzultáció a szakmai vezetővel, igazgatóval, kollégákkal, egyéb szakemberekkel intézményi team-munkában való részvétel intézményi értekezleteken való részvétel intézményi esetmegbeszélő csoportokon való részvétel (passzív, majd aktív formában) egyé az intézmény profiljához kapcsolódó tevékenységekben való részvétel (pl. IÉ, szűrés, szakvélemény készítés, ügyelet vállalás) külső intézményben óralátogatáson/szülői értekezleten/fogadó órán/szakmai rendezvényeken való részvétel, kapcsolattartás a külső partnerekkel egyéni fejlesztési terv készítése kezdetben szupervízió mellett, majd önállóan diagnosztikus szakasz végig vitele (benne anamnézis felvétele) kezdetben szupervízió mellett, majd önállóan éves munkáról beszámoló készítés
7.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének szempontjai Főbb területek, amikre ez vonatkozik - dokumentum ismerete - elméleti tudás - módszertani tudás - elmélet és módszerek alkalmazása a gyakorlatban, jártasság - egyéni készségek (együttműködés, felelősségtudat, kommunikáció, konfliktuskezelés) Részletes szempontsor: • tájékozottság az alapvető jogszabályokról és az intézményi alapdokumentumokról • széleskörű pedagógiai/pszichológiai tudás • jártasság az oktatási/pszichológiai folyamat megtervezésében, szervezésében • jártasság a tanügyi dokumentumok vezetésében • az eredményes munkához szükséges alapvető módszertani tudás
19
• • • • • • • •
célok és tervek megfogalmazása/kidolgozása különböző problémával rendelkező gyerekek fejlesztéséhez, kezeléséhez a foglalkozáson tapasztaltak megfelelő észlelése és értelmezése foglalkozása iránti elkötelezettség partnerek tisztelete, velük megfelelő kapcsolat kialakítása és fenntartása megfelelő kommunikációs készség (ld. az alkalmazotti értékelés szempontjait) konfliktus és probléma-megoldási stratégiák alkalmazása problémahelyzetben együttműködés a külső és belső partnerekkel, kollégákkal felelősségtudat, megbízhatóság
7.3 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárási rendje A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, szakmai munkájának és viselkedésének fejlesztése, az önfejlesztő képesség megerősítése, támogatás a problémák megoldásához. A gyakornok fejlesztő értékelését minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelési adatokhoz információt gyűjt a gyakornok felkészítésében közreműködő munkaközösségektől, munkatársaktól, és figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelést értékelő megbeszélés előzi meg. Az értékelő megbeszélés időpontját legalább két héttel korábban ki kell tűzni és a gyakornokkal közölni. Az értékelő megbeszélés résztvevői: a szakmai segítő és a gyakornok. Az értékelő megbeszélés lépései: • A gyakornok önértékelése • A szakmai segítő értékelése • A véleményeltérések tisztázása • A problémák feltárása, megbeszélése • A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása, a résztvevők feladatainak meghatározása • Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzéseit az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. 7.4 A gyakornok minősítésének eljárásrendje A gyakornoki időszak utolsó hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A minősítésnek jogkövetkezménye van. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. (A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti.)
20
A gyakornok minősítése az intézményvezető feladata. Az intézmény vezetője minősítő döntése előtt beszerzi a gyakornok közvetlen felettesének véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. Az értékelő megbeszélés időpontját legalább két héttel korábban ki kell tűzni és a gyakornokkal közölni. Az értékelő megbeszélés résztvevői: a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései: • A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről • A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről • A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki időre meghatározott célok, szakmai követelmények elérésének értékelését is. • A szakmai segítő összegző értékelése • A vezető értékelése • Az eltérő vélemények megbeszélése • A minősítő lap kitöltése, aláírása A minősítés az egyes értékelési területekre adott értékítéletekből tevődik össze. Az összesített adatok alapján „megfelelt” minősítéshez legalább öt értékelési területen megfelelt minősítést kell kapni. Ha a gyakornok ezt nem éri el, „nem megfelelt” minősítést kap. A minősítő lapon a minősítést „nem megfelelt” minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek, tényeken alapulónak kell lennie. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának.
XIII. 8. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra.
A szabályzat mellékletét képezi 1. 1. számú melléklet: Értékelő lap 2. 2/1. számú melléklet: Minősítő lap 3. 2/2. számú melléklet: A minősítés területei
21
1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe
Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai:
Fejlesztendő területek:
Javasolt célok, feladatok:
Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:
Az értékelt észrevételei:
értékelést végző szakmai segítő
értékelt gyakornok
22
2/1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe
Minősítő lap A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Értékelési terület
Megfelelt
Nem felelt meg
Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés
A minősítés összegző megállapítása Megfelelt
Nem felelt meg
Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. minősítést végző igazgató
szakmai segítő
minősített gyakornok
Ph.
23
2/2. számú melléklet Értékelési terület Szakmai ismeretek alkalmazása
Módszertani tudás
Empátia
Kommunikáció
Felelősségtudat
Problémamegoldás Kreativitás, innováció
Együttműködés
Megfelelt Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában
Nem felelt meg Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni
Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására
Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit A problémákat nem ismeri fel, hárít, A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre
Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi
A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert célszerű alapul venni, ill. annak alapján lehet meghatározni. Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés.
24
Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési területei között.
Segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre
Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? Milyen eredményeket ért el? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről?
A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is
Hányszor végzett pontatlan munkát? Hányszor késett határidővel? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben? Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját?
25
Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben? Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?
A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a szakmai segítő számára)
Szervezeti kultúra megismerése a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése d) Az intézmény írott és íratlan szabályai e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai
A szervezet megismertetése
a) A közoktatási rendszer felépítése b) Szervezeti struktúra c) Kinevezés d) Munkakör e) A szolgálati út (a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)
Kompetenciák fejlesztése a) b) c) d) e) f) g) h)
Erősségek, gyengeségek Kompetenciák Képességleltár Célok, ambíciók Saját fejlődési területek meghatározása Szerepek a csoportban Időgazdálkodás Kommunikáció 26
i) Konfliktuskezelés j) Együttműködés
27
A gyakornoki programban szereplők feladatai Az intézmény A szakmai segítő A többi A gyakornok vezetőjének feladatai munkatárs feladatai feladatai feladata 1. A belépési adminisztráció megszervezés e 2. A megismerendő jogszabályok, dokumentumo k előkészítése, rendelkezésre bocsátása 3. Szakmai segítő kijelölése 4. Munkatársak tájékoztatása 5. Gyakornok bemutatása 6. Munkahely kijelölése, felszerelése 7. A gyakornok tájékoztatása a munkafeladata iról, a
1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhe z, a kérdések megválaszolásá
1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről
1. A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányoz ása, értelmezése a szakmai segítővel 2. a szervezet működési rendjének megismerése 3. szolgálati út megismerése 4. Elvárások megismerése 5. Viselkedési szabályok megismerése, betartása 6. Óralátogatások ütemezése (havi ütemterv) 7. a gyakornoki program feladatainak
29
munkaköri követelmények ről,a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásá nak lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, az Etikai kódexről(ha van az intézményben) ,a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős is végezheti) 8. A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása 9. Rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszélésé hez, a kérdések
hoz (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézményvezető nek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésébe
5. „Jó gyakorlat” megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés)
végrehajtása 8. a program által meghatározott adminisztráció vezetése 9. önértékelés 10. saját fejlődési területek meghatározás a 11. problémák jelzése, kérdések feltevése
29
30
megválaszolás ához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 10. A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatás a) 11. A gyakornok minősítése
30
