BELVÁROS ÉS URÁNVÁROS BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE

BELVÁROS ÉS URÁNVÁROS

BELVÁROS ÉS URÁNVÁROS

BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

A szöveget írta: Mendly Lajos

11

Belváros és Uránváros

1/A térkép, Káptalan utca, Mária utca

Líceu temp Gábor

utca

KisfalS

ar t y u .

ut ca

Me gye

Perczel Miklós

tér

Kazinczy u.

Vörösm

tc a ru

Szent István tér

F Kis

Mó

Jáno

a y utc Színház

Királ

v k. Boltí

Ferencesek utcája

Fl

ca f ut Józse

1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

.

Jókai tér

500 foot

utca Anna

h Város

Széchenyi tér

Ciszt.

200 m

rián u .

Mária utca

Dzsámi

Apáca utc a

F ló

nt

Szent István tér

Megye

tca eu

Ki

J a n us P a n no ni u s u t c a

ld öve pn a P s

Sze

I. utca pesy Sze

Sétatér

Papnövelde

tca

tca

tala Káp

Bástya

övelde utca 1.2. Papn Aranyoskút Ara A rraany ny ttér é

nu

Dóm tér

ny nos sétá i Já a t o g tá Szen

su áno

útja y értanúk unó sétán Aradi v Klebelsberg K

rbakán kert

a utca Kálvári

di J

utca

utca

y. u.

sz G

Juhá

1/B térkép, Szabadság utca, Rét utca dy Antal utca

Szendrey J. utca

sy -Z tc a s. u

Bajnok utca

ry Czinde

NAG Y LAJO S KIRÁ LY ÚT

Móricz Zsigmo

nd

lw e is u .

Terracina tér

tér Sophiane tér

Bajc

Szabadság utca

svá

Móricz Zs. u.

sv ár u.

Lőcse u.

. ru

Semme

tér

M. u. Dr. Heim Pál u. Kaffka Igló u.

Teme

c z i ú t Európa

Rét utca

loz

Köztársaság tér

ca m u t Fellbach

ut ca

Rét utca

Ko

200 m 500 foot

Szabó J. utca

JÓZ SEF ATT ILA UTC A

Marosvásárhely utca

Rákó

1.1. 1.7.

Citro

Graz tér 1.8.Opr Opris Op O p priiss Péter tér

Kossuth té

B aj cs y- Zs .

Eötvös utca

Hullámfürdő

12

a Dischka Győző utc

Eperjes u.

Jókai utca

kó

Hőgyes Endre utca

iú t

Jókai utca

Rá

cz

Garay utca

ca

Zrí y

d Móricz Zsigmon

Lokomotív u.

Kálvin u.

tér

Zó


ÁLTALÁNOS

A XII. század közepén a bazilika építése során Pécs az ország művészeti életének központjává lett, építő és kőfaragó műhelye hatott a korabeli építészetre és szobrászatra. A magyar Pécs név 1100 körüli oklevelekben fordul elő a szláv „pet” (öt) és „cerkve” (templom) szavak összetételéből, de inkább a Quinque-Basilicae, vagy a Quinque Ecclesiae elnevezést használták. A tatárjárás (1241–1242) nem kerülte el a várost, valószínűleg ez után erősítették meg fallal és bástyákkal. Nagy Lajos király 1367-ben alapította Pécsett a bazilika és a városfal közé épült első hazai egyetemet A középkori Pécs virágkora a 15. század második felére tehető, a magyar humanizmus legnagyobb költője, Janus Pannonius, a kora reneszánsz Itália egykori pajzán diákköltője 1459-ben pécsi püspökké lett (III. János néven). 1991-ben érintetlenül találták meg a sírját, bal kézcsontjai alatt II. Pál pápa 1465-ben kibocsátott ólom bullájával, amely bizonyítja személye korabeli fontosságát. 2008-ban temették újra a bazilika altemplomában. A lendületes fejlődésnek a török uralom vetett véget, a várost felgyújtották, majd többszöri sikertelen ostrom után 1541-ben Szulejmán kardcsapás nélkül elfoglalta. A hódoltság idején az 1572ig színmagyar város lakossága fokozatosan kicserélődött szláv betelepülőkkel. Pécs a róla elnevezett szandzsák székhelye volt az 1686. évi visszaszerzésig. A törökök átalakították a város képét. Építészeti emlékei, a 9 dzsámi, az 5 medressze (iskola), a 6 kolostor, a 3 sírkápolnás türbe és a 3 fürdő közül

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke

Pécs története az ősidők homályába vész …, a város azonban bizonyítottan legalább 2000 éves település. A római kori Sopianae neve a bevándorolt kelták mocsár szavából ered, akiket a helyi pannon lakossággal együtt a rómaiak igáztak le az 1. században. A 2. századra az egyszerű falut már hivatalokkal, egyházi és közintézményekkel rendelkező várossá fejlesztették. A 4. században, Diocletianus római császár idején Pannonia provincia Valeria tartományának székhelye és a korakereszténység egyik jelentős központja lett, melynek belvárosát fallal vették körül. Pécs és környéke gazdag római kori polgári és egyházi leletekben, a balkáni hellenisztikus hatásra létesült kétszintes, festett sírkamrái európai jelentőségűek, ezért nyilvánította az UNESCO 2002-ben a késő-római ókeresztény temető sírjait és sírkamráit a Világörökség részévé. A római uralmat a 4. században meginduló népvándorlás szüntette meg, a hunok után keleti gótok, gepidák, longobárdok, majd a kelták váltották egymást a feltárt temetői emlékek szerint. A 9. század közepén az avar birodalmat megsemmisítő Nagy Károly frank fennhatósága alá került a város, a szláv hűbéri tartomány részeként. 853-ban a salzburgi püspök templomot szentelt fel a városban „ad Quinque-Basilicas” (ötbazilikás) néven, innen ered a német Fünfkirchen városnév. Az oklevelek szerint Szent István 1009-ben püspökséget alapított Szent Péter tiszteletére, a város és a vár egyházi irányítás alá került, ami évszázadokra meghatározta fejlődését.

ISMERTETÉS

13



14

több – a mai belvárosban – megtekinthető. A török hódoltság után osztrák katonai kormányzat, majd a királyi kamara alá tartozott a város, míg 1703-ban régi földesura, a pécsi püspök és káptalan kapta meg királyi adományul. A kulturális élet 1694-ben a jezsuita gimnázium (ma Nagy Lajos Gimnázium) alapításával indult újra. Klimó György püspök, a nagy építtető 1774-ben itt alapította meg az első hazai közkönyvtárat. Mária Terézia 1780-ban – az egyháztól való függetlenségéért több mint 60 évig küzdő várost – a szabad királyi városok sorába emelte, ezzel erőteljes polgárosodás és gazdasági, a szénbányászat megjelenésével pedig ipari fejlődés indult meg. Az 1850-1860-as években a számos jeles kézműiparos mellett ekkor létesült az országos hírű Littke pezsgő- és a Hamerli kesztyűgyár, az európai hírű Angster orgona- és a világhírű Zsolnay kerámiagyár, melyek utódai ma is működnek. Az említettek ellenére története során a város soha nem vált nagyipari központtá. A korszakra a világi építészet a jellemző. Polgári lakóházak és középületek sora épült – az Egyetemi Könyvtár, a színház, a postapalota, a takarékpénztár, a városháza, stb. – klasszicista, majd később romantikus és koraeklektikus stílusban. A város főtere, a Széchenyi tér is ekkor nyerte el mai, városképi szempontból meghatározó arculatát. A belváros adott helyet az állami, a megyei és a városi közhivataloknak és intézményeknek, a jogi, kereskedelmi és pénzügyi élet is jórészt ide összpontosult. Az oktatást és a kul-

turális fejlődést a püspökség és a káptalan szénfilléreiből épített papnevelde, két egyházi fiú-, egy leánygimnázium, a két tanítóképző és a zeneiskola mellett az állami fő- és katonai reáliskola, a felsőkereskedelmi- és fémipariskola, tudományos közkönyvtár és két múzeum biztosította a belvárosban és közvetlen környékén. Az I. világháború és az azt követő szerb megszállás után a város szellemi felvirágzását az 1921-ben Pécsre helyezett Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hozta, melynek egységei közvetlenül a történelmi belváros szomszédságában kaptak helyet. A II. világháború után Pécs rohamos, a szomszédos, elsősorban bányász települések csatolásán túl is erőteljes növekedése, közel 200 ezer fős településsé fejlődése átalakította a város szerkezetét is. A már tágabb határú belvárosban jelentősebb szállodák, áruházak és lakóházak épültek, majd az államosítások miatt több épület funkciója megváltozott. Az egykori egyházi épületekbe kerültek a megyei kezelésbe vett Janus Pannonius Múzeum szakosított kiállításai, a Káptalan utca a pécsiek kedvelt „múzeum utcájává” alakult. Az 1960-as évektől az építkezések előtti régészeti kutatások mellett az egykori belsővár területén, a bazilika szomszédságában a római kor – már jóval korábban felfedezett, de akkor fel nem tárt – emlékei látogathatóvá váltak, növelve a város hazai és európai tekintélyét. A belváros terei, közterületei, épületei felújításra kerültek a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében.


A kiállítás háromnyelvű (magyar, angol, német) tájékoztató táblájának a szövege: KÖZPONTI BÁNYÁSZATI MÚZEUM MECSEKI BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS ÉS KÖNYVTÁR. A kiállítás csak telefonon történő bejelentéssel látogatható: 06-30/2185-659. Belépődíj: ingyenes Alul: „Telefon: (0036)99/312-667. E-mail: [email protected]. Web: www.kbm.hu

1.1. GPS koordináták: N=460 04,2438’ E=180 13,3832’

MECSEKI BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS ÉS KÖNYVTÁR, Rét u. 23.

A tábla anyaga fekete zománcozott fémlemez.

A kiállítás ismertetése A látogatót két Szent Borbála zászló – az 1866-os DDSG (DGT) és a Pécsbánya-telepi cserkészcsapaté – fogadja, megkövesedett fatörzs, ősgyík lábnyoma, a pécsi mamut lapockacsontja, és természetesen egy jókora gömbszén kíséretében. A képzőművészetet bányász témájú olajfestmények, szobrok, emléktábla mellett a DGT Szent Borbála (1896, 1897) és alkalmi emlékérmei (1896, 1898) képviselik. A falakon sok fotó műszaki létesítményeket, bányász csoportokat idéz meg az 1852–1944 közötti időből; láthatók bányász, bányatiszti és bányászzenekari díszegyenruhák a 20. század elejétől az 1950-es évekig, továbbá lát-


A Mecseki Bányászati Múzeumot (1982-ig Pécsi Bányászati Gyűjtemény) a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat 1974-ben nyitotta meg a DGT, majd a Mecseki Szénbányák székházának korábbi épületében (Mária u. 9. Lásd: 1.3.). A fenntartó és a mecseki bányászat visszafejlesztése, a vállalatok felszámolása során az épület értékesítésre került, e miatt a Múzeum 1994-ben – anyagát becsomagolva és tárolva – „alvó múzeummá” vált. A Múzeum szénbányászati anyagából az új fenntartó, a Központi Bányászati Múzeum Alapítvány a 2004. évi bányásznap alkalmából nyitotta meg a „Mecseki bányászat története” című állandó kiállítását és Bányászattörténeti Könyvtárát a Pécsi Bányakapitányság épületének emeletén. A kiállítás a közeljövőben a Káptalan u. 3. sz. alá költözik.

15



A kiállítás egy részlete

16

ható a Duna-gőzhajózási Társaságnak a hajózás horgonyát a bányászjelvénnyel kombináló, lombkoszorúba foglalt fém címere is. Több szöveges és képes dokumentum másolata is szerepel a kiállításon, „A DGT első részvényesei” (1829) és privilégium levelétől (1831) kezdve, a „Végrehajtjuk a 3 éves tervet!” anyagáig (Hősök-tere, 1948). Eredetiben látható – kiállítva először – a Szent István-akna „Vendégkönyve” ma már történeti értékű bejegyzésekkel, aláírásokkal 1923-tól – 48 év megszakítással – az 1993. évi betömedékelésig. Az uránérc-kutatás kiállított tárgyai: geológiai szelvény, a mecseki kutatás orosz nyelvű térképe, az első magyarországi ércből kivont urán készítmény (1951), a kővágószőlősi ércből előállított első hazai uránoxid (1952), stb. A kiállításon láthatóak: kéziszerszámok, 20. század eleji és korszerű bányamentő-készülékek, bányalámpák a bányamécstől a villamos fejlámpáig, Ferenc József-akna aknajelző harangja,

Szent Borbála szobra a kiállítás termében

Rücker akna gépház jelzőkürtje, bányatelefon; 1860–1890 között gyártott bányamérő műszerek stb. Az állandó kiállítást kiegészíti a könyvtár anyagából kiállított kb. 1000 kötet bányászati szakkönyv és folyóirat.


A kiállítás tájékoztató táblájának háromnyelvű (magyar, német, angol) szövege (jelenleg felújítás miatt nem látható): Központi Bányászati Múzeum MECSEKI BÁNYÁSZATTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY FÖLDALATTI KIÁLLÍTÁSA. Nyitva tartás: április 1-jétől október 31-ig naponta 10-18 óráig, november 1-jétől március 31-ig naponta 10-16 óráig. Szünnap: hétfő. Telefon: (00-36) 72/324-822. A fenntartó KBM: 99/312-667. Külső, közös tábla a Káptalan u. 3. sz. ház falán

1981 szeptemberében nyílt meg a Mecseki Bányászati Múzeum – ma a KBM Alapítvány Állandó Földalatti Kiállítása, a „Bánya a város szívében” –, Pécs belvárosának legrégebbi, legismertebb, múzeumi környezetében, a Káptalan – a pécsi köznyelv szerint a „Múzeum” – utcában. A múzeum a bányabeli környezetet és hangulatot is érzékeltetve változatosságot jelent a képző- és iparművészeti kiállítások között. Az épület nem bányászati emlék, hanem a Vasarely Múzeum, a Káptalan és a vele párhuzamos Janus Pannonius utca közötti ingatlanok alatt húzódó, a középkori híres pécsi szőlő- és borgazdálkodás pincerendszerének a része. A felszín alatt 8-10 méterrel, közel 400 m hosszban, és csaknem 1050 m2 kiállítótérben mutatja be a mecseki szén- és uránbányászat, valamint az azokat ki-

szolgáló aknamélyítés jellemző bányatérségeit és technológiáit, gépi berendezéseit, szerszámait. Ez az ország leghos�szabb földalatti bányászati kiállítása. A kiállítás ismertetése Az egykori pince és a borospince szintjén látható a Délkelet-Dunántúl hasznosítható ásványait és kőzeteit, kőszén és ércelőfordulásait rendszertani sorrendben bemutató ásványgyűjtemény. Ugyanitt található Bocz Gyula két faragott kőtömb kompozíciója, egy működő aknamodell, és a „bánya” előtti homlokfalon a három egykori fenntartó vállalat és a kiállítás emléktáblája. A pihenő szinttől a „bányáig” a lejtős vágati (lejtősakna, ereszke) szállítás eszközeivel ismerkedhet meg a látogató. (Szállítóvitla jelzőberendezéssel, szén-


E-mail: [email protected], Web: www.kbm.hu

1.2. GPS koordináták: N=460 04,7270’ E=180 13,6050

Földalatti Bányászati Múzeum Káptalan u. 3.

17



nel rakott csille, anyagszállító pályakocsi, függőszékes személyszállító „lanovka”, visszafutás-gátló „bikafa”, stb.) A „bánya” szintjén először egy függőleges aknácska és az aknamélyítés eszközei láthatóak. A keleti szintes „bányavágat” szakasz a Janus Pannonius utca 4. sz. ház pincéjébe felvezető vészkijáratig a szénbányászat bemutatója. Maga a „vágat” a fontosabb vágatbiztosítási technológiákat mutatja be, azok teljes, hagyományos és korszerű felszereltségével. Az innen nyíló vágatocskákban a széntelepben dőlésben felfelé kikép-

zett vágatok, fejtés típusok a különféle biztosítási módokkal, a szén jövesztésének és az alap-(szintes) vágatra lejuttatásának szerszámai, gépi eszközei láthatóak, valamint a bányatűz elleni védelem eszközei és berendezései, sújtólég-biztos villamos berendezések, stb. A vészkijárat felőli ágban sűrített levegő meghajtású szivattyú, személy-, anyag- és vízszállító csille, 2,3 m3 űrtartalmú „vagonett” (nagycsille), sújtólég-biztos diesel bányamozdony került kiállításra. Visszafelé, a nyugati szintes bányavágat szakasz az uránérc-bányászat bemutatója. Itt a vágathajtás, a kamrafejtés ércbányászatban alkalmazott technológiái láthatóak a jövesztés (fúrókalapács), a biztosítási módok (főtecsavar és háló, torkrét /lőttbeton/), az ércszállítás (kőzetmozgató szkrépertől az akkumulátoros bányamozdonyig) korszerű gépeivel és berendezéseivel.

Részlet a Földalatti Bányászati Múzeum kiállításából 18


A DGT a pécsbányatelepi kolónián épült irodaháza helyett, a bányászatból befolyó jövedelemből 1895-ben építtette a városközpontban a Társaság központi irodaházát a Mária u. 9. szám alatt. A szűk utcában kevésbé érvényesülő egyemeletes, díszes neobarokk architektúrájú, reprezentatív épület terveit a DGT bécsi építési osztályán készítették, a kivitelezést Körösztös József helyi építész, építőmester irányította. A földszinten az irodák, az emeleten lakás és vendégszobák voltak. Az épület oszlopos kapuzata feletti oromvonulaton egy-egy allegorikus figura látható, balról a hajózásé, az alak evezőlapáttal a kezében látható, jobbról a bányászaté, bal kezében olajmécs, jobb kezében csákány található. Az épület a DGT, utóbb a Mecseki Szénbányák (és jogelődei) iroda-


AZ EGYKORI DGT SZÉKHÁZ Mária u. 9.

A DGT székháza a 20. század elején

Az egykori bányaigazgatóság épülete ma


háza volt, majd a Mecseki Bányászati Múzeumnak adott otthont. Jelenleg Pécs M. J. Város tulajdona, 30 évre átengedve az Angol Kulturális Központ Alapítványnak. Ma itt működik a Pécs2010 Menedzsment Központ Nonprofit Kft.

19


GPS koordináták: N=460 05,6413’ E=180 13,7860

1.4.

KÉTNYELVŰ EMLÉKTÁBLA A DGT SZÉKHÁZ TÖRTÉNETÉRŐL, Mária u. 9. A tábla felirata: EBBEN AZ ÉPÜLETBEN VOLT 1895 és 1963 KÖZÖTT AZ 1852-BEN PÉCSETT MEGTELEPEDŐ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG - DGT ERSTEN* DONAUDAMPSCHIFFAHRTSGESELLSCHAFT S A JOGUTÓD MECSEKI SZÉNBÁNYÁK SZÉKHÁZA, MAJD A MECSEKI BÁNYÁSZATI MÚZEUM ÁLLÍTOTTA PÉCS VÁROS POLGÁRSÁGA 1995


Az egykori DGT irodaház falán fekete márványtábla, felső részén középütt a DGT jelvénye: a horgony és a bányászjelvény kompozíciója. Félkörívben felette a DGT, alatta a DDSG betűjele.

20

Az osztrák tőkések, magyar főúri családok (stb.) által 1829-ben Bécsben alakított részvénytársaság, az „Erste Donau-Dampfschiffahrts Gesellschaft” (DDSG), az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) az 1830-as évek második felétől egyre nagyobb mennyiségű Pécs környéki kőszenet – 1851-ben 1,8 millió, 1853-ban már 3 millió q-nál is többet – vett fel a mohácsi hajóállomáson. 1852-ben tulajdonszerzéssel is betört a szénterületre, 1923-tól az összes * helyesen: ERSTE

Pécs környéki bányatelek és bányajog vétel, ill. az elidegeníthetetlen egyházi és alapítványi birtokok bérlete révén a birtokába került. A költséges és az időjárás miatt megbízhatatlan szekérszállítás helyett 1857-től már az András aknától Mohácsig – a Dél-Dunántúlon elsőként – építtetett normál nyomtávú vasúttal szállította a DGT a szenét, melyből néhány év múlva már jelentős mennyiséget értékesített is. A tőkeerős Társaság az 1850-es évektől folyamatosan építette ki infrastruktúráját, a maga korában magas fokú ellátottságot biztosított a pécsbányatelepi kolónián. A DGT 1913–1927-ig az I. világháború viszonyai között a Pécs vidéki kőszénbányászat koncentrációs és rekonstrukciós fejlesztését hajtotta végre, ezzel az 1950-es évekig biztosította a korszerű kőszénbányászat feltételeit, egyben hozzájárult a város gazdasági, kulturális és szociális fejlődéséhez.


Az emléktábla szövege: ITT DOLGOZOTT DR. JAROSLAV JIČÍNSKÝ BÁNYAMÉRNÖK, (OSTRAVA, 1870 – PRÁGA, 1959)

AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG PÉCSI BÁNYAMŰVEINEK IGAZGATÓJA, A PÉCSI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT 1913–1927 ÉVEKBEN TÖRTÉNT KORSZERŰSÍTÉSÉNEK TERVEZŐJE ÉS IRÁNYÍTÓJA. PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY 2003 Az egykori DGT irodaház falán elhelyezett fekete márványtáblát a 2003. évi Szent Borbála ünnep alkalmából Pécs M. J. Város polgármester-helyettese avatta fel.


„A vezető bányász családból származó Jaroslav Jičínský a leobeni cs. és kir. Bányászati Tanintézetben 1892-ben szerzett bányamérnöki diplomát. Több osztravai üzemben dolgozott, majd 1901-től a Rossitzi Bányatársaság igazgatója lett. A DGT – pécsi bányáinak teljes körű korszerűsítési programjának elkészítése után – pécsi bányaigazgatóként megbízta a tervezett fejlesztés végrehajtásával. A DGT-nek ekkor 12 aknája és három tárója működött kis kapacitással, nagy létszámigénnyel, gazdaságtalanul. A 75 évig megbízhatóan működő, mai állapotukban is impozáns, egyen-

ként 500 kt/a kapacitású Szent István és Gróf Széchenyi István aknákat a világháború okozta pénz-, anyag- és munkaerőhiány miatt csak 1925-ben, illetve 1927-ben avathatták fel. A harmadik, a meglévő vasasi Thommen aknát új, villamos szállítógéppel és acélszerkezetű aknatoronnyal 250 kt/a kapacitásúvá fejlesztette. A működő üzemek rentabilitását a kiszolgáló tevékenységek – külszíni szállítás, szénelőkészítés, szénfeldolgozás, villamosenergia-termelés – vertikumának teljes centralizálásával, a gépészeti szerelő, javító és gyártó kapacitás, az építészeti kivitelező és karbantartó bázis legkorszerűbb színvonalon történő létrehozásával biztosította. Az utolsó években valósult meg a tervezett kolonizáció. A Társaság – a 60 éves kora miatti – nyugdíjazási kérelmét 1931-ben tudomásul vette. Nyugdíjas éveiben a přibrami Bányászati Főiskola Bányaművelés tanszékének vezetésével bízták meg, oktató munkájának 1939ben az Anschluss után a cseh főiskolák bezárása vetett véget.


JAROSLÁV JIČÍNSKÝ EMLÉKTÁBLÁJA Mária u. 9.

21


GPS koordináták: N=460 04,6357’ E=180 13,7630’

1.6.

A MOHács – pécsI vasút emléktáblája az egykori székház falán, Mária u. 7. A fekete márvány emléktábla szövege: AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG PÉCSI BÁNYÁINAK SZÉNSZÁLLÍTÁSÁRA 1854-BEN ÉS 1857-BEN ÜZEMBEHELYEZETT MOHÁCS – PÉCSI VASÚT (MPV) AZ ELSŐ DÉL-DUNÁNTÚLI VASÚTVONAL EMLÉKÉRE Egy korabeli vasúti személykocsi képe alatt a folytatás: ÁLLÍTOTTA AZ EGYKORI ÜZLETVEZETŐSÉG FALÁN A PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY 2004


A DGT pécsi megtelepedésekor az ígért állami finanszírozás késedelme miatt az erre a célra alakult Mohács-Pécsi

22

Az üzletvezetőség épülete ma

Vasúttársasággal 1857-ig építtette meg a vasutat. A vasúttársaság az üzleti bevétel és a DGT által évente fizetett járadék fejében üzemeltette a vasutat. A vasút megépítéséig a szenet szekérfuvarral szállították a mohácsi kikötőig, ennek költsége magasabb volt a szén kitermelési áránál. Mohácstól Budáig – a gőzhajózás megjelenése előtt – emberés „állatvontával” történt a szállítás. A rossz útviszonyok miatt az év jelentős részében nem szállíthattak, ami vis�szafogta a széntermelést. A hajóközlekedés fejlettsége és gazdaságossága miatt egy év után a társaság vállalta az általános teher-, 1859-től pedig a személyszállítást is. A Dél-Dunántúl első vasútvonala lehetővé tette, hogy a DGT saját szénigényének kielégítése mellett egyre több mecseki kőszenet értékesítsen.


A bronz domborműbetétes fekete gránit emléktábla szövege: A PÉCSI KINCSTÁRI BÁNYAIGAZGATÓSÁG 200 ÉVES MEGALAPÍTÁSÁNAK ÉS VEZETŐJÉNEK EMLÉKÉRE BERKS PÉTER (BÉCS 1770 – 1845 PÉCS) SELMECBÁNYÁN 1791-BEN VÉGZETT BÁNYAMÉRNÖK 1808-TÓL 1845-IG A PÉCSI BÁNYÁSZATI KERÜLET KINCSTÁRI BÁNYAIGAZGATÓJA (Alatta „ex librisének” bronz domborműve.)

Berks Péter emléktáblája a bejárat bal oldalán

ELHELYEZTE A PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL 2009 A bányászat felügyeletét ellátó Pécsi Bányakapitányság épületét a két világ-

Mennyezeti freskórészlet a lépcsőházban

háború közötti magyar építészet egyik legtehetségesebb művésze, a modern jegyeket a népi építészettel ötvöző Medgyaszay István tervezte 1922-ben. Az 1926-ban kivitelezett épület József Attila utcai, nemesen egyszerű homlokzatán ma már csak az erkélykorlát utal a népművészetből merített formakincsre. A bejárati folyosó mennyezetét gazdag növényi ornamentika kíséretében a bá-


A MECSEKI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT ÚTTÖRŐJE A MECSEK HEGYSÉG GEOLÓGIAI KUTATÓJA, PÉCS TUDOMÁNYOS – KULTURÁLIS – TÁRSADALMI ÉLETÉNEK AKTÍV SZEREPLŐJE, VÁROSI MÉRNÖKKÉNT, TERVEZŐKÉNT A VÁROS KORABELI FEJLESZTŐI MUNKÁINAK RÉSZESE (Aláírásának bronz domborműve.)

1.7. GPS koordináták: N=460 04,2438’ E=180 13,3832

A PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG ÉPÜLETE ÉS BERKS PÉTER EMLÉKTÁBLÁJA József A. u. 5. – Rét u. 23. sarok

23



24

A 19. század elején az erdők rohamos pusztítása miatt a Helytar tótanács szorgalmazta a szénbányászat termelésének növelését. Az erdőiket és a mezőgazdasági művelés alatti területeiket féltő földbirtokosok ellenkezését erős szakmai felügyelettel és a szakszerűség bizA bányakapítányság épülete a Rét utca felől tosításával akarnyászat jelképei és színes Szent Borbála ta leküzdeni. A Helytartótanács az freskó díszíti, melyet az 1990-es évek vé- érdekelt tulajdonosok képviselőiből gén restaurált Czakó Ferenc, a baranyai bizottságot alakított, melynek tagjai múzeumok restaurátora. Újbóli felava- 1808-ban megbízóik egyetértésével tása a 2000. évi Szent Borbála ünnep- megalakították a pécsi bányakerületet, ségen történt. Borbála a bányászat és kincstári bányaigazgatójának megváa tüzérség mellett a földműveseknek is lasztották a jelenlévő Peter Maria von védőszentje volt, ezért látható a freskón Berks (1770–1845) Selmecen végzett bányamérnököt, aki 1809-ben foglalta guzsallyal és orsóval a kezében. A Bányakapitányság épülete „késő el hivatalát Pécsett. Hátrahagyott iraszecessziós jegyei, építészeti értékei, tai a 19. század első felének mecseki valamint belső mennyezetfestése meg- bányászata, és saját mérnöki munkáőrzésére” 2005 óta védett műemlék. A jának részleteire kiterjedő értékes do2004. évi bányásznap óta helyet ad az kumentumok. A vasasi bányát pl. kora technikai újra megnyílt Mecseki Bányászati Múzeum Bányászattörténeti Kiállításnak színvonalára igyekezett emelni, az első és Könyvtárnak, ma a KBM Alapítvány metángyulladás után elrendelte a pus„Mecseki bányászat története” című kaporral való óvatos munkavégzést, a állandó kiállításának. Bejárata a Rét u. sorozatos metángyulladás miatt beszereztette Magyarországon az első Davy23. felől található. Itt működik a Pécsi Bányásztörté- lámpát. A vasasi bányákban előforduló neti Alapítvány is. Az épület nyugati terméskoksz ismeretében nyitott kehomlokzatán emléktáblát helyeztek el mencében végeztetett kokszolási kísér2009-ben az egykori pécsi kincstári bá- letet a faszén-fogyasztás csökkentésére, nyaigazgatóság megalapításának 200 de a Pestre küldött kocsi koksz iránti éves évfordulója alkalmából, vezetőjé- érdektelenség miatt az égetést nem tudták rendszeresíteni. nek emlékére.


Az épület falán elhelyezett emléktábla szövege: EBBEN A HÁZBAN ÉLT ÉS DOLGOZOTT 1909 ÉS 1923 KÖZÖTT DR. VADÁSZ ELEMÉR KOSSUTH-DÍJAS, AKADÉMIKUS EGYETEMI TANÁR, NEMZETKÖZI HÍRŰ GEOLÓGUS. MUNKÁSSÁGÁVAL JELENTŐSEN HOZZÁJÁRULT A MECSEKI KŐSZÉNBÁNYÁSZAT FELLENDÜLÉSÉHEZ. PÉCS, 1982. SZEPTEMBER 5. A Sikorszky-Zsolnay család részére az 1910-es években emelt neoklasszicista épület észak-nyugati sarkán helyezték el 1982-ben a jeles Mecsek kutató geológus – aranyozott betűkkel vésett – fehér márványtábláját.


A 20. század első felében a mecseki kőszénre vonatkozó ismeretek gyarapítása, a földtani szemlélet kialakítása elsősorban Vadász Elemér nevéhez fűződik. 1912-ben megállapította, hogy a telepmentes homokkő öszlet képződményei „kétségtelenül az egész felső-

triászt képviselik”, továbbá, hogy „az András aknai »András-vető« a Misinán keresztül Szentkútig folytatódik”. 1930ban felismerte, hogy a Mecsekben „a hegyképző időszakokra következő térszíni megújulás mindig süllyedő irányzat mellett szolgáltatja jelentékenyebb széntelepeinket”. 1935-ben megjelent mecseki monográfiájában összegezte a kőszénösszletre vonatkozó ismereteket, és faunalistát is közölt az addigi gyűjtés anyagából. 1940-ben újabb tanulmányban fejtette ki a kőszén keletkezésére vonatkozó megállapításait. „A kőszénvonulat egységes tengerparti lápvilág volt, amelyet D-en, K-en és valószínűleg É-on is kiemelkedő gránit-szárazulat határolt”, és „a liász kőszénképződés vékonytelepes átmenet a gyűrtvidéki és a rögvidéki típus között.”


VADÁSZ ELEMÉR EMLÉKTÁBLÁJA Rákóczi út 28.

25


1/C térkép, Belváros / Ágoston tér Tetty

Zö

Felső Havi u

ca

Király

utca

a Kőr

.

J. u

Ürög i fas or

gy Na

e

erz

.B Dr

su

Ép

útj

kló

a

k ítő

Uránbányász tér

ároly u. vszky K Ziperno

u.

u. Alpári Gy.

ny utca

Mi

nát i Do

Pá frá

óti

Bánk

tca

u ny

Pálma utca

26

á aS so m

utca r Lajos á g r e t z s E

Liliom utca 100 m 500 foot

C ösi

Miklós utca

nó y H aj cz

1.11. 1.12. 1.13.

dn

a

utc

ly

áro

a utc

Yb l

ác

Ign

utca

Bih

tca

iK ény Ker

rá Páf

Monostor

Já ari

nu

dio Sta

utc

Ra

nos

dy

u.

a

á Acs

ck

a

la Pol

tc ny u Páfrá

u.

.

u.

p

T RÚ O D Mihály u. AN H C TVI D N . NE József út ru ndo

ca Borostyán ut utca Árvácska Baranya utca

utca

K

Piac

1/D térkép, Uránváros / Újmecsekalja

a u. Vadrózs ép u. Százszorsz

Lánc

Búza tér

200 m 500 foot

S z i g e t i út

Köny

Nagy Fl órián

Márton u.

u

a oly

ca s ut

Ors

Jáno

u.

ök u.

t

tca

. F. u gy Na

tc a ru

sef u

Flórián tér

. au sty á B

i av óH Als

Mó

án u.

Ágoston Á ca e ut tér Ady Endr

Szt. t Ágos Ágo Ágoston ton to on templom re u. Dr. Majorossy Im

i lór

nt

ca

Domb u.

1.10.

F Kis

.

c utca

Loson

u. ggotaa u Ágota Ág Á

tca eu

rián u

. cu Majtényi Feren

1.9.

Ki

Sze

F ló

Imre u.

Papnövelde

ány ános sét tai J

ld öve pn a P s

os sy

Szik u. Zidi na

Vince utca

tca

Dr. Veress Szilárd Leó Szőnyi Ottó u. park


Az emlékmű felirata: Középen a talapzaton:

Első nézet, a baloldali kockán álló bányászjelvény és a szöveg: Uránércbányászat (1955–1997) Kővágószőlős Cserkút, Bakonya Hetvehely.

A jobboldali kockán lefelé fordított bányászjelvény és a szöveg:

Hátsó nézet: a baloldali kockán álló bányászjelvény és a szöveg:

Kőszénbányászat (1752–2004) Pécs, Mecsekszabolcs Somogy, Vasas Hosszúhetény Komló Magyaregregy Kárász, Vékény Szászvár, Császta Máza, Váralja Nagymányok.

250 év ész és derék munka. A jobboldali kockán lefelé fordított bányászjelvény és a szöveg: Küldetésüket befejezték, népnek hazát, házat, kenyeret, városnak, megyének gazdagodást, fejlődést.


Tisztelet és hála a mecseki szén- és uránbányászatnak Jó szerencsét!


A Mecseki központi szénés uránbányászatI emlékmű az Ágoston téren

27


vágatokra emlékeztető motívumok. A 6 cm mély „betűalagutak vége fényelnyelő és fényvisszaverő anyaggal bevont felületek, melyek sötétben fényt bocsátanak ki, érzékeltetve a térbeli mélységet. A talapzatba süllyesztett világítótestek irányfényei csak az idolt világítják meg. Az emlékművet a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány létesítette állami és pályázati források nélkül, 43 jogi és másfélszáz magánszemély adakozásából. Taubert László szobrászművész alkotását 2006. szeptember 1-jén avatták fel.


A 4,5 m magas, 20 m2 alapterületű emlékmű az utódok nevében állít méltó emléket az elmúlt negyed évezredes mecseki szén- és uránbányászatnak. Fő motívuma egy fekete márványból faragott, kemény férfitest, erőt sugárzó bányászidol, melynek feszességét belső sziluettként az idol testébe mélyen bevágott függőleges bánya-keresztmetszet oldja. Az emlékmű alaprajza négyzet, a négy sarkán egy-egy kockával. A posztamens és a kockák gránit burkolatába mélyen bevésett feliratok betűi és a bányászjelvények vízszintes bánya-

Az Ágoston téri emlékmű, háttérben a várfallal 28



az itteni lakosok fuvarozták a városba a szenet, itt anyakönyvezték a kolónia lakóit és innen néhány száz méterre, a Mária utcából irányították sokáig a szénbányákat. Az egykori 14 órai műszakváltás időpontjában bevezetésként, majd két óránként megismételve (10 és 18 óra között) közkívánatra elhangzik a hajdani klopfolás, a klopacska munkába hívó jele, majd egy harangjáték átmenet után hétköznap felhangzik a „Tisztelet a bányász szaknak…” kezdetű régi bányászdal, melyeket Kircsi László pécsi zeneszerző komponált harangjáték zeneművé. A feldolgozott dallam a bányászok egyik legünnepélyesebb dala, Közép-Európában a 19–20. században bányászhimnuszként volt közismert a „Der Bergmannstand sei hoch geehret…” kezdetű ősi német bányászdal. Vasárnaponként a bányászhimnusz feldolgozása hallható. A zenei feldolgozások, és a Pécsett és a környező bányász településeken működő toronyzenei rendszer a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány szellemi tulajdonát képezi. A toronyzene helyszíne az Ágoston téri rk. templom

Bányász szakmánk és áldozatos, nehéz munkát végzett elődeink iránti tiszteletadásként a 2004. évi bányásznaptól naponta toronyzene csendül fel a tizenkét bányásztelepülésen kívül az Ágoston téri római katolikus templom tornyából is. Azért szól itt is, hogy emlékezzünk: Pécs 250 éven át bányaváros volt, amely ez idő alatt nagyrészt a bányászatból fejlődött, épült, gazdagodott. Az Ágoston tér volt a kapcsolat sokáig a város és a bányatelep között: innen vezetett az első út a kolóniára,

1.10. GPS koordináták: N460 04,7782’ E180 14,1130’

BÁNYÁSZ TORONYZENE AZ ÁGOSTON TÉRI RK. TEMPLOM TORNYÁBÓL

29


ÉRCBÁNYÁSZ SZOBOR Esztergár Lajos u. 19.



1.11.

30

Felirat: Kalló Viktor: ÉRCBÁNYÁSZ A szobor anyaga krómacél. A talpazat anyaga vasbeton posztamens, gránit burkolattal. 1965-ben avatták fel. Állította: a Mecseki Ércbányászati Vállalat. Az uránváros építése során a beruházás értékének 0,1%-át fordították a településen felállításra kerülő művészi alkotások létrehozására, ezek egyike az Ércbányász szobor, posztamensét 2008-ban felújították a körülötte lévő parkkal együtt.


Felirata: AZ URÁNBÁNYÁSZAT 1955–1997 KÖZÖTT A MECSEK HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN MŰKÖDÖTT ITT LÉTESÜLTEK MAGYARORSZÁG LEGMÉLYEBB FÜGGŐLEGES AKNÁI A BÁNYAMŰVELETEK SORÁN 48 MILLIÓ TONNA KŐZETET HOZTAK FELSZÍNRE ÉS EBBŐL 21 EZER TONNA DÚSÍTOTT URÁNT ÁLLÍTOTTAK ELŐ AZ ALKALMAZOTT BÁNYÁSZATI ÉS ÉRCFELDOLGOZÁSI TECHNOLÓGIÁK JELENTŐSEN HOZZÁJÁRULTAK A MAGYAR BÁNYÁSZATI MŰSZAKI KULTÚRA SZINVONALÁNAK EMELÉSÉHEZ AZ URÁNÉRCBÁNYÁSZATBAN

42 ÉV ALATT MEGKÖZELÍTŐLEG ÖTVENEZREN DOLGOZTAK RÉSZÜKRE ÉPÜLT FEL EZEN VÁROSRÉSZ

Állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság. Az emléktábla és emlékkő célja: emlékeztetés az uránbányászathoz kötődő emberekre és létesítményekre. 2008ban felújításra került.


URÁNBÁNYÁSZATI EMLÉKTÁBLA Esztergár Lajos u. 19.

A tábla anyaga márvány. Avatása a 2002. évi bányásznapon történt.

Bányász Útikalauz / Pécs és környéke 31




1.13.

32

BÁNYÁSZ TORONYZENE Esztergár Lajos u. 19. A toronyzene története 1.10. fejezetben (Ágoston téri toronyzene) olvasható.

Állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság.

A toronyzene helyszíne, a volt Uránbánya központi épülete

BELVÁROS ÉS URÁNVÁROS BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

Recommend Documents