BELSŐ KONTROLLRENDSZER SZABÁLYZATA

SZMSZ 3. sz. melléklet

Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 5650 Mezőberény, Petőfi u.17-19.

BELSŐ KONTROLLRENDSZER SZABÁLYZATA

Érvényes: 2011. szeptember 1-től

Jóváhagyta: Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Mezőberény, 2011. augusztus 29.

TARTALOM

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

3. oldal

II. KONTROLLKÖRNYEZET 1. Belső szabályzatok 2. Szabálytalanságok kezelésének rendje 3. Ellenőrzési nyomvonal

4. oldal 4. oldal 5. oldal 8. oldal

III. KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. A kockázat fogalma 2. A kockázatkezelési rendszer működtetésének célja 3. A kockázatkezelési rendszer szereplői 4. A végrehajtás általános szabályai 5. A kockázatok elemzése és kezelése 6. Ellenőrzés, felülvizsgálat

10. oldal 11.oldal 11. oldal 11. oldal 11. oldal 11. oldal 13. oldal

IV. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK 1. A FEUVE (folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés) rendszerének célja, tartalma 2. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség)

14. oldal

V. INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

18. oldal

VI. MONITORING

19. oldal

VII. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉG, A BELSŐ ELLENŐRZÉS VÉGZŐ SZEMÉLY JOGÁLLÁSÁNAK, MEGHATÁROZÁSA 1. A belső ellenőrzési kötelezettség 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy, szervezet jogállása 3. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei


VIII. ZÁRÓ RENDELKZÉSEK

21. oldal

MELLÉKLETEK 3/1. számú melléklet: ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL 3/2. számú melléklet: A KOCKÁZATI KATEGÓRIÁK 3/3. számú melléklet: KOCKÁZAT-NYILVÁNTARTÁS


2

14. oldal 15. oldal

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Jelen szabályzat kiterjed a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálatra, mint önállóan működő és gazdálkodó, valamint a Mezőberényi Kistérségi Óvodára, mint önállóan működő intézményre. Az Államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője felelős: • a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, • az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, • a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, • a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, • a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, • a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. Az Államháztartási törvényben meghatározott kötelezettség, a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán valamint jelen szabályzaton keresztül valósul meg. A költségvetési forrás felhasználásában résztvevő intézményvezetőnek az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, (a továbbiakban Áht.) valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) szabályozásának megfelelően kell megszerveznie és működtetnie a belső kontrollrendszert, valamint az annak részét képező belső ellenőrzést. A Belső Kontrollrendszer az alábbi öt fő területet szabályozza: • Konrollkörnyezet (Szabálytalanságkezelési rend, Szabályzatok, Ellenőrzési nyomvonal), • Kockázatkezelés, • Kontrolltevékenységek (FEUVE). • Információ és kommunikáció, • Monitoringrendszer. Az intézményvezető a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységéről szóló beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.

3

II. KONTROLLKÖRNYEZET

1.

Belső szabályzatok

Az intézmény vonatkozásában a belső szabályzatok alatt valamennyi, az intézmény működését alapvetően meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelező előírást, követelményt meghatározó dokumentumot érteni kell. Belső szabályozás körébe így a következők tartoznak: • szervezeti és működési szabályzat a mellékleteivel, • tervek (mint például az intézményre vonatkozó eljárási szabályok, egyéb megállapodások a fenntartóval, likviditási terv és előirányzat-felhasználási ütemterv stb.), • működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályzatok, • pénzügyi és gazdálkodási szabályzatok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szabályzatokkal rendelkezik a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. A szabályzatok felülvizsgálatáért felelős személyek megnevezése szintén a Szervezeti és Működési Szabályzatban található. A szabályosságnak a hatályos központi, valamint a Belső Konrollrendszer és a belső szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülni. A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltségszámítás nyújt segítséget. Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújtanak segítséget. Amennyiben a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetőek legyenek. A szabályzatok között kiemelt fontosságú az Ámr. 156. §-ának (3) bekezdésében előírt, a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálaton belül felmerült szabálytalanságok feltárásával, kivizsgálásával és kezelésével kapcsolatos eljárásokat tartalmazó szabálytalanságkezelési rend.

4

2. A szabálytalanságok kezelésének rendje Jelen fejezet meghatározza a szabálytalanság fogalmát, a szabálytalanságok észlelésének, az alkalmazandó intézkedések meghozatalának, végrehajtásának és nyomon követésének, továbbá mindezek nyilvántartásának rendjét. 2.1. A szabálytalanság A szabályzat alkalmazása során szabálytalanságnak minősül a FEUVE hatókörbe tartozó tevékenységek során • a hatályos jogszabályok, így különösen: a) a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény, b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény, c) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény; d) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, évi CXL. Törvény, e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény, f) a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény, g) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet. • az állami irányítás egyéb jogi eszközei, így különösen: a) országgyűlési-, kormány-, kormánybizottsági határozatok, b) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, c) az oktatási miniszter utasítása. • az intézmény vonatkozó belső szabályzatai, belső utasításai, körlevelei, • a szervezeti egységek ügyrendje, • a munkaköri leírások, rendelkezéseinek megsértése, függetlenül attól, hogy a szabálytalanság szándékosan vagy gondatlanul, aktív magatartással, vagy mulasztással valósul meg. 2.2. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapesetei: • a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) • a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) 2.3. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy: • a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény,

5

• •

a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: • megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését (megelőzés), • keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. 2.4. A szabálytalanságok észlelése a Belső Kontrollrendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történik a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 2.4.1. Az intézmény valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. A kisebb súlyú szabálytalanság jelentése a szabálytalanság észlelőjének választása szerint szóban vagy írásban történik. A vezető utasítja az észlelőt a szóban tett jelentés írásba foglalására. Nagyobb súlyú szabálytalanság, valamint a vezető érintettsége esetében a jelentés írásban történik. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 2.4.2. A vezető észleli a szabálytalanságot A vezető az általa észlelt vagy más által jelentett információt értékeli. Az értékelés során a elsősorban azt vizsgálja, hogy az információ valóban szabálytalanságra utale. Szabálytalanság esetén megvizsgálja továbbá annak jellegét (egyszeri vagy ismétlődő) és súlyát (szándékos, gondatlan, vétlen, a hatályos szabályozás ellentmondásaiból szükségszerűen fakadó). 2.4.3. A hivatal belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 2.4.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot

6

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (például felügyeleti szerv, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek az intézkedési tervet kell kidolgozni.

2. 5. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézkedés célja lehet: • a szabálytalanság, valamint a szabálytalanság következményeinek felszámolása, a szabályszerű állapot helyreállítása, • a felelősség megállapítása és érvényesítése, • a szabálytalanság megismétlődésének megakadályozása, ideértve a FEUVE rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatokat is. Jellemző intézkedések: • hatósági döntés, valamint egyéb intézkedés, ügyirat, nyilvántartás esetében annak: a) kijavítása, b) visszavonása, c) módosítása, d) kiegészítése, • a felelősség megállapítása, valamint polgári jogi és munkajogi igény érvényesítése érdekében: a) fegyelmi büntetés, eljárás indítása, b) munkajogi igény érvényesítése, c) polgári jogi igény érvényesítése, • a szabálytalansághoz vezető körülmények, feltételek megváltoztatása, • a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek, szervezetek megkeresése (például rendőrség, ügyészség). Kisebb súlyú szabálytalanság esetén az intézkedés szóban is megtehető, nagyobb súlyú szabálytalanságok esetén az intézkedést írásba kell foglalni. A szabálytalanság súlyának és az írásba foglalás szükségességének megítélése az intézkedésre jogosult mérlegelési jogkörébe tartozik. Az intézkedésre jogosult személy mérlegelés nélkül, írásban köteles intézkedni: • bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja, polgári jogi vagy munkajogi igény esetén, • amennyiben jogszabály az intézkedés írásba foglalását írja elő. 2. 6. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézkedésre jogosult személy vagy az általa kijelölt vezető figyelemmel kíséri az intézkedés végrehajtását, a megindított eljárások helyzetét, annak során feltárja az esetleges további szabálytalanságok lehetőségeit és megszüntetésükre intézkedést, illetve javaslatot tesz.

7

Az intézkedés elrendelője a nyomon követés alapján, szükség szerint: • újabb intézkedést hoz, • újabb intézkedés meghozatalát kezdeményezi az arra jogosult személynél, • információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

2. 7. A szabálytalanság, intézkedés nyilvántartása Az intézkedésre jogosult személy, nyilvántartást vezet a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett és javasolt formában, a bejelentett, illetve az általa észlelt szabálytalanságokról és a megtett intézkedésekről. Szabálytalanság szóbeli jelentése és szóbeli intézkedés esetén a szabálytalanság nyilvántartásban történő rögzítése az intézkedésre jogosult mérlegelési jogkörébe tartozik. Az írásban bejelentett, külön intézkedést nem igénylő szabálytalanságokat a nyilvántartásban minden esetben rögzíteni kell. A nyilvántartás minden esetben tartalmazza: • a szabálytalanság észlelőjének nevét, • a szabálytalanság észlelésének és jelentésének időpontjait, • a szabálytalanság leírását olyan módon, hogy a kapcsolódó iratok visszakereshetőek legyenek, • a meghozott intézkedések megnevezését, a végrehatás lépéseit és határidőit, meghozott intézkedések hiányában a mellőzés indokait, • az intézkedés eredményét, az ügy lezárásának időpontját. A nyilvántartás elektronikusan és papíron is vezethető. A nyilvántartásban a szabálytalanságban érintett közalkalmazott (bejelentő, szabálytalanságot elkövető, tanú, stb.) neve és beosztása kivételével más személyes adat nem rögzíthető és nem tárolható. Az intézkedés elrendelője a szabálytalanságról készített éves összesítőt az eljárásrend alkalmazásának éves ellenőrzési jelentésben történő értékelése céljából másolatban megküldi a belső ellenőr részére.

3. Az ellenőrzési nyomvonal 3. 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása. (Ámr. 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet 156 §-ának (2) bekezdés) 3. 2. A költségvetési szerv vezetőjének a kötelezettsége az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során

8

Az intézményvezető köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak táblázatba foglalt leírása.

3.3. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a költségvetési szerv működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel: • a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét, • kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor, • valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak, • megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő. 3.4. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik. 3.4. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége együttműködésének erősítése területén • •

az

intézményen

belüli

szervezetek

A különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható, Az ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátására kiterjed, vagyis az intézmény hibátlan működtetésének egyik fontos eszköze.

3.5. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége az intézmény szervezeti működés területén •

Feltárható az intézmény összes folyamatában rejlő működési kockázat. 9

• •

A hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja az intézmény folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését. Az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet.

3.6. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítésének általános elvei Az intézmény folyamatai (gazdasági és egyéb eseményei) a célkitűzések elérése érdekében kerültek kialakításra, és ezeknek a folyamatoknak megfelelően kell az intézményt működtetni. Ezekhez kell hozzárendelni az ellenőrzési nyomvonalat, melynek készítésekor figyelembe vettük az intézményműködési sajátosságait is. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának szükségessége együttesen vonatkozik: • az intézmény teljes tevékenységére, • az intézmény szervezetét, szerkezetét jellemző működési folyamatokra, • a folyamatokat működtető folyamatgazdákra, vagyis azon intézményi dolgozókra, akik elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért. Az érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, és folyamatosan aktualizálni kell. Ennek érdekében kijelöltük az intézményi felelőst. 3.7. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer A gazdasági eseményekre vonatkozó táblarendszer elsősorban az érintett szervezet felelősségi és az információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódásokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatot. A táblarendszer fejlécének adatai, melyet valamennyi esemény leírásánál egységesen használunk: • sorszám, • feladat, téma, • jogszabályi alap, • feladatot végző, • dokumentum, • felelős, kötelezettségvállaló, • határidő, • ellenőrzés, érvényesítés, • utalványozás, ellenjegyzés, • pénzügyi teljesítés, • könyvvezetésben való megjelenés. A táblázatok elkészítése során hivatkoznak az érvényben lévő szabályzatokra a táblázatok egyes rovatain belül. A táblarendszer az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatosan a teljes folyamatot írja le, vagyis a tervezéstől a végrehajtáson át a beszámolás fázisáig, megjelölve a folyamatot és a felelőst, ellenőrzési pontot, a dokumentumokat (adatbázist), amelyet az adott folyamat használ és az ezekért való felelősségeket. A gazdasági eseménycsoportok, mint alapfolyamatok esetében az egyes szakaszokhoz hozzárendelhető az adott tevékenység felelőse (ellenőrzési pont), a beérkező dokumentum típusa, valamint a tevékenység következtében előálló és már a következő feladat inputját képező dokumentum jellege.

10

Az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, táblarendszerét a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

III. KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Jelen fejezet meghatározza a kockázatkezelési rendszer működtetésének és az annak során végzendő tevékenységeknek a szabályait, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet és a Békési Kistérségi Társulás által készített belső ellenőrzési kézikönyvének részét képező kockázatkezelési módszertan előírásait is figyelembe véve. 1. A kockázat fogalma A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ. Eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata. Ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat. 2. A kockázatkezelési rendszer működtetésének célja A kockázatkezelési rendszert a Belső Kontrollrendszer hatókörben előforduló kockázatokra kell működtetni. A kockázatkezelési rendszer működtetésének célja a kockázati tényezők hatásának mérséklése, vagy azok elkerülése. 3. A kockázatkezelési rendszer szereplői A kockázatkezelési rendszer működtetése az ellenőrzési nyomvonalakban meghatározott konkrét tevékenységek, feladatok ellátása az előkészítésért, végrehajtásért felelősként megjelölt vezetők (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: felelősök) feladata. A gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetőinek munkáját javaslataival és ajánlásaival a Békési Kistérségi Társulás belső ellenőre segíti. 4. A végrehajtás általános szabályai A gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetője évente meghatározza az általa vezetett szervezeti egység előtt álló feladatokat, célkitűzéseket, azokat rangsorolja és rögzíti, és egyidejűleg elvégzi az annak végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését és meghatározni azok kezelésének módját, a 5. alfejezetben foglaltak szerint. A szervezet munkafolyamatainak egyszeri, kockázati szempontból történő feltérképezése és a kockázatok elemzésén és kezelésén túl a folyamatos ellenőrzés és felülvizsgálat a felelősök feladata a 6. alfejezetben foglaltak szerint.

11

5. A kockázatok elemzése és kezelése 5.1. A kockázatok elemzése és kezelése többlépcsős folyamat, amelynek végeredménye egy kockázati térkép alapján meghatározott kockázati rangsor, amelyhez egyértelműen hozzárendelhetőek az egyes kockázatkezelési technikák. A folyamat a jelen alfejezet 5.5.-5.8. pontjaiban meghatározott lépésekből tevődik össze. 5.2. A kockázat vizsgálatánál a kockázati eseményből következő veszteség (a lehetséges kár) mértékét, illetve a kár bekövetkezésének valószínűségét szükséges kezelni, amelyek a tevékenységet alkotó munkafolyamatok megbízhatóságának függvényei. A két tényező eredője a kockázati érték, amely a kár bekövetkezésének valószínűség és a kockázati eseményből következő veszteség mértékének eredőjeként (szorzataként) határozható meg, amennyiben mód van mennyiségi (kvantitatív) elemzésre. 5.3. Az 5.6.2. pont szerinti űrlapon – az adott folyamatokhoz rendelten – kell meghatározni a lehetséges kockázati eseményeket, bekövetkezésüknek valószínűségét és várható hatását, valamint azok eredőjeként a kockázati értéket. 5.4. Az elfogadható kockázati szint a kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, ami felett a szervezet válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatra. Az elfogadható kockázati szint nem haladhatja meg a 5.6.2. pont szerint számított közepes értéket. 5.5. Azonosítás 5.5.1. Az 5.6.2. pont szerinti űrlapon a munkafolyamatokhoz, tevékenységekhez rendelten kell azonosítani az egyes egyedi kockázatokat. 5.5.2. A munkafolyamatok jelentős része homogén csoportokba sorolható, ahol a csoportokon belüli azonos hiányosságokból, hibákból, szabályozatlanságból, az ellenőrzés hiányából várhatóan közel azonos kockázati események következnek. Ezekben az esetekben az egyes kockázatok alapvetően a lehetséges kár, veszteség mértékének különbözősége miatt lehetnek eltérőek. 5.5.3. A kockázatok azonosításánál különösen a következő fő kockázati típusokra célszerű tekintettel lenni: • külső kockázatok (például pályázati támogatás esetén a potenciális kedvezményezettek tájékozatlansága és abból adódóan a vártnál alacsonyabb számú pályázat benyújtása), • pénzügyi kockázatok (például a szükséges fedezet hiánya a meghatározott cél eléréséhez, a feladat ellátásához szükséges forrás helytelenül történt megállapítása miatt), • tevékenységi kockázatok (például szakszerűtlenül előkészített pályázat, a célokat elérni nem képes pályázatok kiírása, vagy a pályázati kiírások időbeli csúszása), • emberi erőforrás kockázatok, (például a megfelelő kompetenciák, illetve motiváltság hiánya). 5.5.4. Az egyes kockázati kategóriákat részletezve a 2. számú melléklet mutatja be.

12

5.6. Elemzés 5.6.1. Az elemzés során minden egyes, az előző pont alapján munkafolyamathoz rendelt és azonosított kockázatot vizsgálni kell a kockázati esemény bekövetkezésének valószínűsége, illetve a kockázati eseményből következő veszteség szempontjából. 5.6.2. A minőségi (kvalitatív) vizsgálat kockázati mátrix felállításával történik, amelynek két dimenziója a kockázat valószínűsége és annak hatása: Közepes Jelentös Meghatározó Hatás Jelentéktelen Alacsony Valószínűség 1 2 3 4 5 Valószínűtlen 1 1 2 3 4 5 Ritka 2 2 4 6 8 10 Lehetséges 3 3 6 9 12 15 Valószínű 4 4 8 12 16 20 Majdnem biztos 5 5 10 15 20 25 Az egyes valószínűségekhez rendelt számértékek az egyszerűbb kezelhetőséget hivatottak szolgálni és nem tényleges valószínűségi értékeket jelölnek.

A mátrixban szereplő értékek: • 1 és 3 között alacsony, • 4 és 6 között közepes, • 8 és 12 között magas, • 15 és 25 között szélsőséges kockázati értéket jelölnek. 5.7. Értékelés 5.7.1. Az előző alfejezetek alapján meghatározott és a jelen alfejezet 5.4. pontjában foglaltak szerint megállapított „elfogadható” szint feletti kockázatokat a vezetett nyilvántartásba (a továbbiakban: kockázati nyilvántartás) kell felvenni. A felvett kockázatokat folyamatok szerint csoportosítani, és az egyes folyamatokhoz kapcsolódóan prioritás szerint sorba rendezni szükséges. 5.7.3. Az elfogadható kockázati szinten felüli kockázatokat kezelni kell. 5.8. Kockázatkezelés. 5.8.1. Az elfogadható kockázati szinteken belüli – az 5.6.2. pont szerinti űrlapon azonosított alacsony értékű – kockázatok esetén alkalmazott külön intézkedés nélküli tudomásulvétel nem mentesíti a felelőst az 6. alfejezetben foglaltak szerint végzett ellenőrzés, felülvizsgálat kötelezettsége alól. 5.8.2. Az elfogadható kockázati szinten felüli – magas értékű – kockázatok kezelésére a felelős, illetve a felelős javaslatára az arra jogosult személy a következő döntéseket hozhatja: • megelőzés, azaz a kockázatot generáló tevékenység megszüntetése, vagy döntés visszavonása, • a kockázati esemény előfordulási valószínűségének csökkentése a munkafolyamatok szabályozásán, ellenőrzésén keresztül,

13

• •

a kockázat hatásának csökkentése, azaz a lehetséges kár, veszteség mértékének csökkentése, a kockázat hatásának megosztása vagy áthárítása, például más minisztériumokkal, közreműködőkkel közös programok indítása, vagy biztosítási ügyletek révén.

5.8.3. A felelős köteles minden, a kockázat kezelésére javasolt és megtett intézkedést a kockázati nyilvántartásban rögzíteni, melyet a 3. sz. melléklet tartalmaz. 6. Ellenőrzés, felülvizsgálat Az ellenőrzés, felülvizsgálat során a felelős a 4. alfejezetben meghatározott rendelkezéseinek aktualizálását, a korábban azonosított kockázatok minősítésére és kezelésére hozott döntések rendszeres felülvizsgálatát, valamint a működés során az ellenőrzési nyomvonalakban meghatározott tevékenységekhez kapcsolódóan felmerült feladatokhoz tartozó kockázatoknak az 5. alfejezet szerint történő elemzését és kezelését végzi el. Az önálló szervezeti egységet vezető felelős félévente július 31-ig, illetve a tárgyévet követő január 31-ig jelentést készítenek az intézményvezető részére a szervezeti egység kockázatkezelési tevékenységéről. A féléves jelentésnek tartalmaznia kell a nyilvántartásba vett kockázati eseményeket, külön feltüntetve azokat a felmerült kockázati eseményeket, amelyek a munkaterv elkészítésekor még nem voltak előreláthatóak. A tárgyévet követően benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a szervezeti egység működése során alkalmazott kockázatkezelési technikákat, azok eredményességét és költségeit.

IV. KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK 1. A FEUVE (folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés) rendszerének célja, tartalma A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálaton belül a gazdasági igazgató által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az intézményvezető felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. Az intézményi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: • a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), • az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

14

•

a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy: • a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, • az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, • megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gazdálkodásával kapcsolatosan, • a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, • a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

2. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) 2.1. Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. 2.2. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy az adott intézmény vagy szervezeti egység működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. 2.3. Gazdaságosság A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. 2.4. Hatékonyság

15

A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. 2.5. Eredményesség Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Eljárások: • Új belső szabályozás esetén – ha addig még adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott – a szabályozás előtt: o előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával, o csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. • A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti időközönként felül kell vizsgálni: o a felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a: a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit, o a felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal, illetve a szabályozott működési folyamathoz (tartozó folyamatgazdákkal).

A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása: • Gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyű hozzáférhetőségéről (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével). • A központi szabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítjuk az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az Internetes honlapokhoz való hozzáférést. • A belső szabályok alkalmazhatósága érdekében a belső szabályzatok kezelése úgy történik, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. • A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetéséről. • Az objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő: o feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve o tevékenységek folyamatgazdái figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemei betartására.

16

•

A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítsuk: o Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Jogtárral, o előzetes vezetői ellenőrzéssel, o egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, o utólagos vezetői ellenőrzéssel, o független belső ellenőrzéssel.

A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. Folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyan az a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A független belső ellenőrzés a szabályosság vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását. •

Gazdaságossági számításokat kell végezni: o a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Erre azért van szükség, mert nem gazdaságos a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe azt, hogy mikor, honnét lehet a legolcsóbban megszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. o a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a létszám szükségletet a legolcsóbban oldják meg. o a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. (Nem működik egy szerv, szervezeti egység gazdaságosan akkor, ha egy indokoltnál nagyobb épületben működik, stb.).

•

A gazdaságosság növelése érdekében számításokkal alátámasztott módszereket, eljárásokat kell javasolni: o A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. o A gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani.

Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban

17

•

A FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: o pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, o a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása.

•

Hatékonysági számításokat kell végezni: o a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. o a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása vonatkozásában az intézménynek vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni. o a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e, mivel a felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon a szerv nem hatékony működését eredményezi. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. • A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak hatékonysága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a hatékonysági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására.

A FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei • A hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: o a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, o szakmai működésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai előírások. •

Hatékonysági számításokat kell végezni: o a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez mennyiségben és minőségben. Adott feladatellátásnál, szolgáltatásnál mindig vizsgálni kell az igénybevevők, és a lehetséges igénybevevők közötti kapcsolatot. o a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére, illetve, hogy a létszám, illetve személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre (pl. lehet, hogy adott feladat több személlyel, vagy nagyobb fizetéssel jobb minőségben, gyorsabban stb. történik, ezért az igénybevétel nő, illetve a szolgáltatás megítélése is javul). o a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során az eredményességi vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon valamely 18

feladatellátás kapcsán kapcsolatba kerül-e a lehetséges igénybevevőkkel, illetve az igénybevétel, vagy annak lehetősége milyen hatást gyakorol rájuk. • Az eredményesség javítása érdekében: o számításokkal, o közvélemény kutatásokkal, o egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. • A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak eredményessége szempontjából. Felelősöket kell kijelölni az eredményesség számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására.

V. INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ A Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Belső Kontrollrendszerében az információ és kommunikáció áramlása a hivatali út betartásával történik. Biztosítani kell a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársainak a munkájuk végzéséhez szükséges hiteles információkhoz való hozzáférést, a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal kapcsolatos szabályzatokban meghatározottak szerint. Minden ügyintézőnek lehetősége van az internet, a telefon, fax hozzáféréshez.

A Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat belső szervezeti egységeinek vezetői, szükség szerint biztosítja az egyes vezetői döntések meghozatalához elengedhetetlen információkat. A vezetői döntésekről az intézményvezető szükség szerint munkaértekezleten vagy utasításban, körlevélben, szóban, írásban illetve a belső levelező rendszeren keresztül tájékoztatja az intézmény dolgozóit.

VI. MONITORING Monitoring fogalma: folyamatos megfigyelés, adatgyűjtés, elemzés. Magába foglalja a monitoring rendszer felállítását, tervezését, az indikátorok meghatározását, a megvalósítás fázisában az adatgyűjtést, az elemzést, a javaslattételt az esetleges beavatkozásra. Az intézményvezető részére álljon rendelkezésre a FEUVE szabályozásban a munkafolyamatok folyamatos megfigyelésének, az adatgyűjtésnek és az elemzésnek a lehetősége. A kiépített monitoring rendszer biztosítsa és segítse a FEUVE szabályozásban foglaltak teljesülését, mind a tevékenységek céljának, 19

időbeliségének, fontos jellemzőinek vonatkozásában, mind pedig az ellenőrzés és értékelés hatékony megvalósításában.

A Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Belső Kontrollrendszerében feladat: • a szervezet összefogása és irányítása, • a működés során felmerült jogértelmezési problémák kezelése, • a kiemelt fontosságú kérdések a jegyző elé történő terjesztése a hivatali út betartásával, • az informatikai feladatokkal kapcsolatos tevékenység összehangolása, • illetve a fentiek ellenőrzése, a szabályzatok és mechanizmusok érvényesítésével összefüggő szervezése, elemzése, ezen feladatokkal kapcsolatos kommunikációs tevékenységek hatásvizsgálat összefogása, összehangolása, segítése. A monitoring célja: • a Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységeivel kapcsolatos monitoring stratégia kialakítása, • az egyes indikátorok megvalósulásának folyamatos monitoringja, értékelése felülvizsgálata, • a meghatározott indikátorértékektől való eltérések okainak felderítése, és az okok megszüntetésére illetve mérséklésére szolgáló intézkedések megtétele, Az intézményvezető feladata Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat belső kontrollrendszerének legalább évenkénti felülvizsgálata és értékelése, önértékelés, illetve – amennyiben a rendelkezésre álló források lehetővé teszik – külső értékelő bevonásának segítésével, intézkedni kell a belső ellenőrzés, illetve egyéb belső vagy külső vizsgálat feltárt, a belső kontrollrendszert érintő hibák kijavításáról, a szükséges intézkedések azonnali megtételéről.

TEVÉKENYSÉG CÉL

IDŐBELISÉG

A TEVÉKENYSÉG VÉGZŐJE

Monitoring – Ellenőrzés – Értékelés ELLENŐRZÉS MONITORING

ÉRTÉKELÉS

A szabályoknak, előírásoknak való megfelelés vizsgálata

A kitűzött célokhoz viszonyított megvalósulás vizsgálata

Folyamatos a projekt végrehajtás során

Folyamatos a projekt végrehajtás során

A tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmigazdasági probléma viszonylatában Pontszerű, előzetes, közbenső és utólagos

Külső vagy belső

Belső

Külső

A TEVÉKENYSÉG 20

JELLEGE Operatív A VISSZACSATOLÁS Szankció MÓDJA

Operatív

Elemző-tudományos

Kiigazítás a hatékonyság érdekében

Tanulási folyamat

VII. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉG, A BELSŐ ELLENŐRZÉS VÉGZŐ SZEMÉLY JOGÁLLÁSÁNAK, MEGHATÁROZÁSA A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján a szerv az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. 1. A belső ellenőrzési kötelezettség A szerv köteles megszervezni és gondoskodni a – vonatkozó jogszabályok, valamint a Békési Kistérségi Társulás által elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti – belső ellenőrzésről. A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – a jegyző köteles gondoskodni. 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy, szervezet jogállása A Mezőberényi Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a belső ellenőrzési tevékenységet a következő formában szervezi meg: • független belső ellenőrzési feladatok társulásban való elláttatása. (Békési Kistérségi Társulás) A belső ellenőrzést végző személy, feladatainak maradéktalan ellátása érdekében: • az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, • számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi: o irathoz, o adathoz és o informatikai rendszerhez, • kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél: • államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve • személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. A belső ellenőrzési tevékenység során: 21

• • • • •

szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer ellenőrzéseket és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni.

3. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei A belső ellenőrzést végző személy munkáját: • a vonatkozó jogszabályok, • a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és • nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standard-ok, továbbá • a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Ezen szabályzatot Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete a … /2011. (VIII. 29.) számú határozatával hagyta jóvá. 2. Ezen szabályzat 2011. szeptember 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2009. szeptember 28-án hatályba lépett FEUVE szabályzat hatályát veszti.

Öreg István intézményvezető

22

3/1. sz. melléklet

ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

23

1. Szabályozás

Feladatot végző

1. Intézményi bevételek és kiadások tervezése

2 292/2009. (XII. 19.) Korm. r. SZMSZ Kollektív szerződés Ügyrend 292/2009. (XII. 19.) Korm. r. SZMSZ Kollektív szerződés Ügyrend

3 Előkészítő: számviteli dolgozók, részegység vezetők Koordináló: gazdasági igazgató

292/2009. (XII. 19.) Korm. r. SZMSZ Kollektív szerződés Ügyrend 292/2009. (XII. 19.) Korm. r. SZMSZ Ügyrend

1

2

3

4

Költségvetés tervezésének ellenőrzési nyomvonala

Feladat, téma

Költségvetés koncepciójának elkészítése, összeállítása

Az intézmény költségvetési javaslatának elkészítése

A költségvetés jóváhagyása és elkészítése

Dokumentum/ Fellelhetőség 4 Költségvetési javaslat elkészítése

Fel.Köt.vállaló

Határidő

5 Felelős: gazdasági igazgató

6 Tárgyév nov. 30. a következő évre

Előkészítő: számviteli dolgozók, részegység vezetők Koordináló: gazdasági igazgató

Költségvetési javaslat elkészítése

Felelős: gazdasági igazgató

Előkészítő: főigazgató Koordináló: gazdasági igazgató

Költségvetési javaslat elkészítése


Fenntartó Képviselőtestület, főigazgató, gazdasági igazgató

Intézményi költségvetés

Felelős: főigazgató, gazdasági igazgató

24

Ellenőrzés, érvényesítés 7 Nincs

Utalványozás ellenjegyzés 8 Nincs

Pénzügyi teljesítés 9 Nincs

Könyvvezetés

Nincs

Tárgyév nov. 30. a következő évre (a helyi önk-i képv.-test tagjai ált választásá nak évében legkésőbb dec.15-ig) Tárgyév nov. 30. a következő évre

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Nincs

Tárgyév február 15. 28.

Nincs

Ügyrend szerint

Nincs

Az eredeti előirányzatokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell

10

2. Feladat, téma

1

1. Állománynövekedés (vásárlás, átadás, felújítás, stb.)

2

Állomány csökkenés (értékcsökkenés, értékvesztés, selejt, hiány, stb.)

3

Befektetett eszközök értékesítése

Szabályozás

Feladatot végző

Befektetett eszközök ellenőrzési nyomvonala Dokumentum

Fel.Köt.vállaló

Határidő

Ellenőrzés, érvényesítés 7 Ügyrendben leírtak szerint

Utalványozás ellenjegyzés 8 Ügyrendben leírtak szerint

Pénzügyi teljesítés 9 Bank vagy pénztár

Könyvvezetés

2 Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

3 Előkészítő: könyvelő Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: könyvelő

4 Bevételezési bizonylat, Üzembehelyezési jegyzőkönyv Nyilvántartó karton

5 Felelős: gazdasági igazgató Kötelezettségvállaló: főigazgató

6 Folyamatos

Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

Előkészítő: könyvelő Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: könyvelő

Összesítő feladások, különféle jegyzőkönyvek

Felelős: gazdasági igazgató Kötelezettségvállaló: főigazgató

Écs: negyedévet követő hó 10. nap

Ügyrendben leírtak szerint


nincs

Negyedévenként, illetve szükség szerint összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé


Állománycsökkenési bizonylat és számla kiállítása


Folyamatos



Bank

Könyvvezetésben a bevétel megjelenik.

25

10 Negyedévenként összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé

3. Feladat, téma

1

1 Állománynövekedés (vásárlás, átadás, felújítás, stb.)

Állomány csökkenés (értékvesztés, selejt, hiány, stb.) 2

3

Követelések adósok, vevők nyilvántartásba vétele

Adósok, vevők Állomány-változása 4

Szabályozás 2 Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

Készletek, követelések, értékpapírok ellenőrzési nyomvonala

Feladatot végző

Dokumentum

Fel.Köt.vállaló

Határidő



Pénzügyi teljesítés 9 Bank vagy pénztár

Könyvvezetés


4 Bevételezési bizonylat, Nyilvántartó karton

5 Felelős: gazdasági igazgató Kötelezettségvállaló: főigazgató

6 Folyamatos


Összesítő feladások, különféle jegyzőkönyvek


Écs: negyedévet követő hó 10. nap



Bank vagy pénztár

Negyedévenként, illetve szükség szerint összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé


Számla vagy nyugta kiállítása

Felelős: könyvelő

Folyamatos



Bank vagy pénztár

Az analitikus nyilvántartásban könyvelni kell.


Összesítő feladás, jegyzék elkészítése

Felelős: könyvelő

Negyedévet/ évet követő hó 15. nap

Ellenőrzés: gazdasági igazgató


nincs

A főkönyvi könyvelésben az állományváltozást könyvelni kell

26

10 Negyedévenként összesítő feladás a főkönyvi könyvelés felé

Különféle kapott kölcsönök, támogatások 5

Számlarend Számviteli politika Értékelési szabályzat Szerződés 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


4. Feladat, téma

2

Feladatot végző


Folyamatos



Bank vagy pénztár

Az analitikus nyilvántartásban és főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.

Utalványozás ellenjegyzés 8 Ügyrend szerint

Pénzügyi teljesítés 9 Pénztár

Könyvvezetés

Ügyrend szerint

Bank

Pénzügyi elszámolások ellenőrzési nyomvonala

1 Pénztári be és kifizetések elszámolása

2 Pénzkezelési szabályzat Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

3 Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: könyvelő

4 Bevételi és kiadási pénztárbizonylat kiállítása

5 Felelős: pénztáros Kötelezettségvállaló: főigazgató

6 Folyamatos

Ellenőrzés, érvényesítés 7 Ügyrend szerint

Bankszámlára befolyt bevételek és teljesített kiadások

Számlarend, Ügyrend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


Utalványrendelet kiállítása

Felelős: könyvelő Kötelezettségvállaló: főigazgató

Folyamatos

Ügyrend szerint

1

Szabályozás

Szerződések elkészítése

Dokumentum

Fel.Köt.vállaló

27

Határidő

10 Időszakonként a főkönyvben a pénztárzárás alapján könyvelni kell

Naponta a banki kivonatok alapján a bevételeket és kiadásokat könyvelni kell

5. Szabályozás

Feladatot végző

Dokumentum

Fel.Köt.vállaló

Határidő

1

2

3

4

5

Utalványozás ellenjegyzés 8

Pénzügyi teljesítés 9

Könyvvezetés 10

Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: könyvelő

Utalványrendelet kiállítása


Folyamatos



Nincs

Az analitikus nyilvántartásban a kötelezettségnövek edést könyvelni kell

Szállítók állomány-változása


Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: könyvelő

Összesítő feladás, jegyzék elkészítése


Negyedévet/ évet követő hó végéig



Nincs

A főkönyvi könyvelésben az állomány változást könyvelni kell

Munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek (növekedés, csökkenés)

Számlarend SZMSZ Kollektív szerződés 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend, Szerződés 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


Határozat, jegyzőkönyv elkészítése


Folyamatos



Bank vagy pénztár



Különféle szerződések elkészítése


Folyamatos



Bank vagy pénztár


2

4

6

Ellenőrzés, érvényesítés 7

Szállítók nyilvántartásba vétele 1

3

Kötelezettségek, szállítók ellenőrzési nyomvonala

Feladat, téma

Különféle kölcsönök, támogatások

28

6.

Költségvetési kiadások ellenőrzési nyomvonala

Feladat, téma

Szabályozás

Feladatot végző

Dokumentum

Fel.Köt.vállaló

Határidő 6




1

2

3

4

5

Könyvvezetés

Folyamatos



Bank vagy pénztár

A kiadásokat a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.

10

Személyi juttatások

1

Személyi jellegű kiadások elszámolása



Utalványrendelet kiállítása, bértabló elkészítése,


Dologi kiadások

1

2

Anyag, készlet beszerzés költségkénti elszámolása

Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


Utalványrendelet, Kiadási pénztárbizonylat kiállítása


Folyamatos



Bank vagy pénztár


Szolgáltatási kiadások elszámolása





Folyamatos



Bank vagy pénztár


29

3

4

5

6

Különféle dologi kiadások elszámolása





Folyamatos



Bank vagy pénztár


Beszerzéshez kapcsolódó általános forgalmi adó kiadások elszámolása Egyéb folyó kiadások elszámolása

Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. ÁFA tv. Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


ÁFA analitika

Felelős: könyvelő Kötelezettségvállaló: nincs

Folyamatos



Bank vagy pénztár





Folyamatos



Bank vagy pénztár


Dolgozók pénzbeli juttatásainak elszámolása

Számlarend Pénzkezelési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


Utalványrendelet Kiadási pénztárbizonylat kiállítása


Folyamatos



Bank vagy pénztár


30

Feladat, téma

Szabályozás

7. Feladatot végző

1

2

3

Költségvetési bevételek ellenőrzési nyomvonala Dokumentum

Fel.Köt.vállaló

Határidő 6




4

5

Könyvvezetés 10

Intézményi működési bevételek Alaptevékenység, sajátos tevékenység



Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása


Folyamatos



Bank vagy pénztár

A bevételeket a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.

Általános forgalmi adó elszámolása

Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. ÁFA tv.


Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat kiállítása


Folyamatos



Bank vagy pénztár

A főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek


Előkészítő: könyvelő Koordináló: gazdasági igazgató

Számla, nyugta, bevételi pénztárbizonylat


Folyamatos



Bank vagy pénztár

A bevételeket a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.

1

2

3

31

Támogatások, pénzforgalom nélküli bevételek Feladat, téma

1

2

3

1 Fenntartótól, vagy más egyéb szervtől kapott költségvetési támogatás elszámolása Egyéb kapott támogatás elszámolása (pályázat)

Pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása

Szabályozás

Feladatot végző

Dokumentum

Fel.Köt.vállaló

Határidő

2 Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


4 Előirányzat felhasználási terv

5 Felelős: könyvelő Kötelezettségvállaló: főigazgató

6 Folyamatos


Számlarend Szerződés 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


Pályázati szerződés elkészítése


Folyamatos



Bank

A kapott támogatást a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.



Analitikus nyilvántartás, összesítő feladás


Féléves: Félévet követő hó 15-ig Éves: tárgyévet követő hó 15-ig



nincs

A feladások alapján a pénzforgalom nélküli bevételeket a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.

32


Pénzügyi teljesítés 9 Bank

Könyvvezetés 10 A kapott támogatást a főkönyvi könyvelésben könyvelni kell.

8. Feladat, téma

Szabályozás

Feladatot végző

Dokumentum

1

2

3

4

1

Bankszámlák egyenlegeinek egyeztetése

2

A pénztárjelentés adatainak egyeztetése

3

4

5

Az intézmény zárlati feladatai ellátásának ellenőrzési nyomvonala

Havi ÁFA bevalló intézménynél a bevallás adatainak egyeztetése a tényleges befizetéssel Az 5-ös számlaosztályban könyvelt kiadások egyeztetése A pénzforgalmi számlákon könyvelt kiadások egyeztetése az átvez. számlákon elszámolt bevételekkel és kiadásokkal

Fel.Köt.vállaló

5 Havi zárlati feladatok

Határidő 6




Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

Előkészítő: könyvelő Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: könyvelő Előkészítő: könyvelő Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: könyvelő Előkészítő: könyvelő Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: könyvelő

Főkönyvi kivonat készítése


Hónapot követő 10-ig

nincs

nincs

nincs

Pénztárjelentés elkészítése

Felelős: Kötelezettségvállaló: nincs


nincs

nincs

nincs

Áfa analitika, ÁFA bevallás elkészítése



nincs

nincs

van



Főkönyvi kivonat alapján


Hónapot követő 15ig

nincs

nincs

nincs



Előirányzat felhasználási terv



nincs

nincs

nincs

33

Könyvvezetés 10

Havi pénzforgalom egyeztetése 6



Főkönyvi kivonat



nincs

nincs

nincs

Negyedéves zárlati feladatok ( a havi zárlati feladatokon túlmenően)

1

2

3

4

Negyedéves ÁFA bevalló intézmény a bevallás adatainak egyeztetése a tényleges befizetéssel Beruházási és felújítási számlák egyeztetése az analitikus nyilvántartással



ÁFA analitika, ÁFA bevallás elkészítése

ÁFA analitika, ÁFA bevallás elkészítése

Negyedévet követő hó 20-ig

nincs

nincs

nincs





nincs

nincs

nincs

Függő, átfutó kiadások egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal





nincs

nincs

nincs

Felhalmozási kötelezettségvállalás



Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkvi könyv. felé Pénzügyi osztály


Negyedévet követő hó végéig

nincs

nincs

nincs

34

A kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztályban könyvelni kell.



Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból



nincs

nincs

nincs

5

Pénzeszközátadás kötelezettségvállalása






nincs

nincs


Állomány változások elszámolása (követelések, kötelezettségek, bef. pü. eszközök, készletek, befejezetlen beruházások Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása



Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé Összesítő feladás az analitikus nyilvántartásból a főkönyvi könyvelés felé

nincs

6

Működési célú kötelezettségvállalás



nincs

nincs

nincs

Az állományváltozást könyvelni kell



Összesítő feladás az analitikus könyvelésből



nincs

nincs

nincs

Az állományváltozást könyvelni kell

nincs

A felosztást könyvelni kell

7

8

Féléves zárlati feladatok (a negyedéves zárlati feladatokon túlmenően) ellenőrzési nyomvonala

1

A közvetett kiadások szakfeladatra történő felosztása

Számlarend Számviteli politika, 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


Összesítő feladás a könyvelésből mutatószámok alapján


35

Félévet követő hó 31-ig

nincs

nincs

2

Előirányzatmódosítások egyeztetése



Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás


Félévet követő hó 31-ig

nincs

nincs

nincs

Eltérés esetén a módosítást könyvelni kell.

nincs

Könyvelni kell.

Speciális éves zárlati feladatok (az általános zárlati feladatokon túlmenően) ellenőrzési nyomvonala

1

Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés, értékhelyesbítés elszámolása

Számlarend Számviteli politika, 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


Összesítő feladás az analitikus könyvelésből jegyzőkönyvek alapján


36

Tárgyévet követő hó 31-ig

nincs

nincs

9.

Az intézményi beszámoló ellenőrzési nyomvonala Féléves és éves beszámoló jelentés

1

A könyvvezetés utóellenőrzése (főkönyv és analitikák)



Főkönyvi kivonat egyeztetése



Leltározás, egyeztetés

Számlarend Leltárkészítési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

Előkészítő: könyvelő Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: leltározó bizottság, könyvelő

Leltár jóváhagyása

Leltárkészítési szabályzat 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

Előkészítő: könyvelő Végrehajtó: leltározó bizottság


2

3

4

5

Könyvviteli mérleg összeállítása, jóváhagyása

Pénzforgalmi jelentés összeállítása 6

Könyvelési naplók és könyvelési alapbizonylatok Könyvelési naplók és főkönyvi kivonat



Félévet/ Tárgyévet követő hó 31-ig Félévet/ Tárgyévet követő hó 31-ig Tárgyévet követő hó 31-ig

Ellenőrzés: könyvelő Érvényesítés nincs

nincs

nincs

nincs


nincs

nincs

nincs


nincs

nincs

nincs

Leltárfelvételi ívek, főkönyvi kivonat és analitikus nyilvántartás, valamint a könyvelési alap-bizonylat Leltár és bizonylatai

Felelős: gazdasági igazgató Kötelezettségvállaló: nincs


Tárgy-évet Ellenőrzés: követő hó gazdasági 31-ig igazgató

nincs

nincs

nincs


Főkönyvi kivonat leltár, mérleg


nincs

nincs

nincs


Főkönyvi kivonat, pénzforgalmi jelentés


Félévet/ Tárgyévet követő hó 20-ig Tárgyévet követő hó 20-ig

nincs

nincs

nincs

37

Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: nincs Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: nincs

A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai

1

2

3

A munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt SZJA összege


Előkészítő: bérszámfejtő, vagy MÁK Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: bérszámfejtő vagy MÁK

Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete

Felelős: bérszámfejtő, vagy MÁK Kötelezettségvállaló: főigazgató

Félévet/ Tárgyévet követő hó 31-ig

Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: nincs

nincs

nincs

nincs

A munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt munkavállalót terhelő egészség-biztosítási és nyugdíjjárulék összege


Előkészítő: bérszámfejtő, vagy MÁK Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: bérszámfejtő, vagy MÁK





nincs

nincs

nincs

A munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt munkavállalókat terhelő magánnyugdíjpénztári tagdíj összege


Előkészítő: bérszámfejtő, vagy MÁK Koordináló: gazdasági igazgató Végrehajtó: bérszámfejtő, vagy MÁK





nincs

nincs

nincs

38

4

5

6

7

A munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeni juttatásban részesített dolgozók száma







nincs

nincs

nincs

Társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely által folyósított családi pótlék, táppénz, egyéb társadalombiztosítási ellátás összege

Számlarend Tb.Tv. 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.





Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: főigazgató

nincs

nincs

nincs

A munkáltató által levont munkavállalói járulék összege






nincs

nincs

nincs

A személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és a kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításokhoz szükséges kiegészítő adatok



Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete




nincs

nincs

nincs

39

A dologi kiadásokból 5%-os, 18%-os, 25%-os kulcsú ÁFAadóalap összege



A tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg



10

A tárgyévben elengedett követelések értéke



11

Előirányzatmaradvány összeállítása

Számlarend, Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


8

9

Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklete Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, Pénzforgalmi jelentés melléklet Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, előirányzat maradvány kimutatás táblázat




nincs

nincs

nincs




nincs

nincs

nincs




nincs

nincs

nincs




nincs

nincs

nincs

40

10. Kiegészítő mellékletek összeállítása

1

2

3

A költségvetési szerv létszáma és személyi juttatásai

SZMSZ Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

Előkészítő: bérszámfejtő, vagy MÁK Koordináló: pénzügyi osztályvezető Végrehajtó: könyvelő

Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet



Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés ügyrend szerint

nincs

nincs

nincs

A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése






Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés ügyrend szerint

nincs

nincs

nincs

A normatív, a normatív kötött felhasználású állami hozzájárulás, a célés címzett támogatás, a központosított előirányzatok elszámolása






Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: ügyrend szerint

nincs

nincs

Nincs

A letéti számla pénzforgalma

Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő mell.



nincs

nincs

Nincs

Felelős: Kötelezettségvállaló: főigazgató


Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: ügyrend szerint Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: ügyrend szerint

nincs

nincs

nincs

4

5

A központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részl.


41

6

7

8

9

10

11

A követelések és kötelezettségek állományának alakulása

A kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkül. az EU támogatási programok kötelezettségek, vállalásának és finanszírozásának alakulása Az intézményi költségvetés beszámolójának szöveges indoklása

Az előző költségvetési évben az ellenőrzés által feltárt hiányosságok módosításainak szöveges indoklása Az összeállított beszámoló jelentés egyeztetése az érintettekkel

Az intézményi beszámoló jelentés jóváhagyása

Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.


Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. Számlarend Számviteli politika 249/2000. (XII. 24.) Korm. r. SZMSZ 249/2000. (XII. 24.) Korm. r.

Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet Főkönyvi kivonat, analitikus nyilvántartás, kiegészítő melléklet






Mérleg, Szöveges beszámoló jelentés











Előkészítő: fenntartó pénzügyi bizottsága Koordináló: jegyző

Zárszámadási rendelet elkészítése

Felelős: jegyző

Tárgyévet követő április 30ig


42

Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: ügyrend szerint Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: ügyrend szerint

Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: ügyrend szerint Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: ügyrend szerint Ellenőrzés: gazdasági igazgató Érvényesítés: ügyrend szerint nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

3/2. sz. melléklet

A KOCKÁZATI KATEGÓRIÁK

A kockázatok azonosítása megkönnyítése érdekében kockázati kategóriákat lehet alkalmazni. A kockázatokat a szerint is csoportosítani kell, hogy azok mely kockázati kategóriába tartoznak: • külső kockázatok: o gazdasági, o jogi (szabályozási), o politikai, o elemi csapás, • pénzügyi kockázatok: o költségvetési, o biztosítási, • tevékenységi kockázatok: o működési stratégiai, o működési, o információáramlási, o hírnév, • emberi erőforrás kockázatok: o személyzet létszámából fakadó, o személyzet képzettségéből fakadó.

43

3/3. sz. melléklet

KOCKÁZAT-NYILVÁNTARTÁS

… számú kockázat megnevezése: …………………………………………………………..

Nyilvántartási adatai A kockázat fontossága:

A kockázat kezelési reakció (javasolt intézkedés):

A kockázatkezelésért felelős személy:

A kockázattal kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés, eljárás pontja, jellemzői:

A szervezet folyamatba épített ellenőrzésen túli intézkedése:

44

BELSŐ KONTROLLRENDSZER SZABÁLYZATA

Recommend Documents