BEKÖSZÖNTÔ KEDVES OLVASÓ!

BEKÖSZÖNTÔ

KEDVES OLVASÓ! A 2011-2012. tanév elsô Hírmondójával jelentkezünk most, melyet tíz évvel ezelôtt a Fodor évkönyvek mintájára indítottunk útjára. Nem tudhatjuk, hogy az utókor mit tart majd híreinkbôl érdekesnek, fontosnak. Ám, hogy mi „tazisok” mit gondolunk hétköznapjainkról, ünnepeinkrôl, arról mindenképpen szeretnénk beszélni, hírt adni. Így olvashatnak a Liszt-jubileum eseményeirôl és a zeneszerzô, zongoravirtuóz életérôl, vagy elmélyedhetnek a barokk táncok színes forgatagában. Megismerhetnek újabb versenyeket és gyôztes fiatalokat. Találkozhatnak iskolánk egykori növendékével, aki napjainkra híres operaházak színpadainak ünnepelt énekese lett, vagy megtudhatják, hogyan érezték magukat Terézvárosban ír vendégeink, a dublini Fiatal Európai Vonósiskola tanárai és növendékei. Láthatnak képriportokat hagyományos hangversenyeinkrôl, fesztiválokról. Beszámolunk olyan pillanatokról is, melyek csak ritkán adódnak egy iskola életében. Élményekrôl, melyekre azt mondjuk: csoda. Persze mi, itt a zeneiskolában elsôsorban a zenei csodákat keressük. S hogy ezt egyre több kisgyermek élhesse át, kérem, olvassák együtt új rovatunkat, mely a gyakorláshoz ad segítséget gyereknek és szülônek. A gyakorlás az egyetlen záloga az eredményes zenetanulásnak. Ezért nagyon fontos lenne, hogy az elsô években szülôi segítséggel, bátorítással, rendszeresen, minden nap gyakoroljunk. Mikor egy-egy kisgyermek hangszeres játéka lenyûgöz bennünket, feltesszük a kérdést: csodagyerek? Az ifjúsági zenekar elsô félévi programján keresztül megismerhetik, hogy nekik milyen élmény volt csodagyerekké válni. S ha még többet szeretnének e témában olvasni, ajánlom figyelmükbe Gyarmathy Éva írásait. (pl.: http://www.lelekbenotthon.hu/2005/04/gyarmathy-eva-csodagyerekek-es-a-tehetseg) Köszönjük, hogy támogatják növendékeinket és a Tóth Aladár Alapítvány által meghirdetett tehetségsegítô ösztöndíj programot. Hívjuk, várjuk Önt is a támogatók, tehetségbarátok sorába, hiszen ez a figyelem ad esélyt egyre több gyereknek tehetsége kibontakozásához, a „csodagyerekké” váláshoz. Adójának 1%-val is támogathatja a Tóth Aladár Zeneiskola növendékeit, az alapítvány céljait (számlaszám: 11706016-20718417 adószám: 19654858-1-42). Kedves Olvasó! A szegénység elleni küzdelem és az önkéntesség évei után, 2012 az aktív idôskor és a generációk közötti szolidaritás európai éve. Minden évben ráirányítjuk figyelmünket egy-egy fontos feladatra. Reméljük egyszer a zene, a mûvészetek kerülnek majd így középpontba. Magam azt ajánlanám, hogy már most állítsuk a hétköznapok figyelmébe, hiszen a gyermekkorban megtanult dallamok „örökre” megmaradnak, s egy-egy közösen megszólaltatott vagy meghallgatott dallam meghatározó élményt jelenthet. Kívánom, hogy növendékeinktôl sok ilyen feledhetetlen pillanat – zenei csoda – szólaljon meg ebben az évben is. Magyar Margit igazgató TÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ

1

JUBILEUM

200 éve született

LISZT FERENC (1811–1886)

GYERMEKKORA, TANULMÁNYAI Liszt Ferenc, a XIX. század muzsikus óriása 1811. október 22–én született Doborjánban, a Habsburg-birodalom egyik kis falujában. A gyermek Liszt elsô zenetanára apja, Liszt Ádám, az Esterházy-uradalom gazdatisztje volt. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, és már kilencéves korában F. Ries: Esz-dúr zongoraversenyével mutatkozott be a soproni és pozsonyi közönségnek. 1822-tôl Bécsben C. Czernynél és A. Salierinél tanult. Hangverse-

nyein nagy sikereket aratott, még Beethoven figyelmét is felkeltette. 1823-ban édesapjával Franciaországba utazott, hogy a párizsi Conservatoire-ban tökéletesítse tudását. Az intézet igazgatója, a zeneszerzô L. Cherubini azonban idegen állampolgárságára hivatkozva felvételét elutasította, így magánúton tökéletesítette tudását. A csodagyerek tehetsége hamar lázba hozta Franciaországot, hangversenykörútjai során Angliában is fellépett.

A gyermek Liszt

Liszt és Beethoven

IFJÚKORA, VIRTUÓZ ÉVEK A 30-as években kapcsolatba került a párizsi szellemi élet számos jelentôs alakjával (N. Paganini, A. Lamartine, H. Heine, George Sand, E. Delacroix), kiknek társasága szellemi fejlôdésére, munkásságára döntôen hatott. H. Berliozzal és F. Chopinnel közeli barátságba került. 1833-ban Liszt megismerkedett a huszonhét éves Marie d’Agoult grófnéval, aki egy évtizeden át társa lett. 1835 és 1839 között Svájcban és Itáliában éltek, három gyermekük született (Blandine, Cosima, Daniel). A svájci és 2

itáliai évek ihlették két jelentôs zongoraciklusát, amelyek Zarándokévek címmel jelentek meg végleges alakban (1855, 1858). Sikeres hangversenyei Párizstól Bécsig, Milánótól Pestig még nagyobb elismertséget szereztek számára.Az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait Bécsben rendezett hangversenyeinek jövedelmével támogatta. Elôször az 1839/40-es évek fordulóján látogatott haza Magyarországra, óriási sikereket aratva. Vörösmarty Mihály ekkor írta Liszt Ferenczhez címû híres költemé-

TÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ

JUBILEUM

Liszt 1824-ben

Liszt 1843-ban

nyét. Bôkezûen támogatta a pesti Nemzeti Zenede megalapítását (1840). 1846-ban, második látogatása idején féléves hangversenykörútra indult Magyarország és Erdély városaiba. Az

Európa-szerte ismert zongoramûvészt soha nem látott rajongással fogadták koncertkörútjai során, Gibraltártól Isztambulig, Írországtól Szentpétervárig.

A KARMESTER ÉS EGYHÁZZENÉSZ LISZT FERENC 1847-ben lezárta zongoravirtuóz pályafutását, és új társával, Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnével Weimarban telepedett le, ahol zeneszerzéssel, és az Udvari Színház karmestereként, a város zenei életének irányításával foglalkozott. 1848-ban ismerkedett meg Richard Wagnerrel, akivel élethoszszig tartó, szoros barátságot kötött.

1858-ban leköszönt a Weimarban elfoglalt karmesteri állásáról, zeneszerzôi munkásságát az egyházi zenének kívánta szentelni. Fellépéseit megritkította, élete hátralévô részében zongorahangversenyeiért és tanári munkásságáért díjazást nem fogadott el. Az 1860-as éveket javarészt Rómában töltötte, ahol felvette a kisebb papi rendeket.

LISZT MAGYARORSZÁGON 1865-ben Pesten a Nemzeti Zenede negyedszázados jubileumi ünnepségein mutatták be a Szent Erzsébet legendája címû oratóriumát saját vezényletével. 1867-ben a Koronázási mise bemutatója a Pesti Vigadóban ismét Magyarországra hozta. Ezt követôen évrôl évre hazalátogatott és koncerteket adott Pesten, a nyarakat pedig ismét Weimarban töltötte, ahol új tanítványok vették körül. 1872-ben szülôfalujába is ellátogatott. 1873-ban Budapesten ünnepelték meg 50 esztendôs mûvészi jubileumát a Krisz-

tus oratórium bemutatásával. 1875-ben megkapta az általa alapított budapesti Zeneakadémia elnöki tisztét, s ettôl kezdve idejét megosztotta Budapest, Róma és Weimar, a komponálás és a tanítás között. Élete végéig jótékonysági célokért hangversenyezett. Liszt 1886-ban körutazásra utazott Európa nagyvárosaiba. Július 20-án indult Bayreuthba lányát meglátogatni, de már tüdôgyulladással érkezett meg. Itt halt meg 1886. július 31-én, sírja fölé a város mauzóleumot építtetett.


3

JUBILEUM

RENDHAGYÓ SZOLFÉZSÓRA LÁTOGATÁS

A

LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUMBA

December 1-jén, csütörtökön, a megszokott szolfézsóra helyett Anna nénivel, Zsófi nénivel és Éva nénivel elmentünk a Liszt Ferenc Múzeumba. A múzeumról a következô érdekességeket tudtam meg: Liszt Ferenc életének utolsó szakaszában három város játszott döntô szerepet: Róma, ahol már ekkor nyolcadik éve lakott, Weimar és Budapest, amelyet ekkortól kezdve többé nem hagyott ki utazásaiból. 1875. november 14-én nyílt meg a Magyar Királyi Zeneakadémia, melynek elnöke Liszt Ferenc, igazgatója Erkel Ferenc lett. 1879-ben átköltöztek az elsô szerény, Hal téri bérle-

(2. kép) Mellette nagyalakú festmény függ, az idôs zeneszerzôt ábrázolja. A folyosóról nyílt az inasszoba ajtaja is. A falon rézkarcok, grafikák és egy maszk lóg. Az ebédlôben idôszakos kiállítások vannak, mivel az eredeti bútorzat elveszett. Az állandóan kiállított tárgyak egyike a Chickering-zongora: 1876-ban készült, maga a hangszergyáros ajándékozta Lisztnek. A háló- és dolgozószobában a mester komponáló-íróasztala (3. kép) áll, melyet Bösendorfer készített. Az asztalban háromoktávos klaviatúra van. Az asztalon Liszt hangvillái, írószerszámai és levelei állnak. A falon lévô

1. kép

3. kép

ménybôl a Sugár úti, jóval nagyobb épületbe (ez a mai Régi Zeneakadémia az Andrássy út és a Vörösmarty utca sarkán). Itt kapott Liszt egy három szobás lakást, mely haláláig volt otthona. Ma múzeum. (1. kép) Az elôtérben látható Liszt fogadótáblája, amely eredetileg lakásának ajtaján lógott.

ingaóra a lakáshoz tartozott. Ebben a szobában áll Liszt imazsámolya és egy nagy szekrény, amelyben a zeneszerzô partitúrái és karmesterpálcái találhatók. (4. kép) A falon Lisztrôl és rokonairól készült arcképek láthatók. Az ajtó mellett egy négyoktávos üvegzongora áll. A szalonban két nagyobb zongora található, egy Chickering-zongora ezüst kottatartóval (5. kép) és egy Bösendorfer-gyártmány. Ez a Bösendorfer volt Liszt kedvenc hangszere. Ebben a szobában áll egy pianínó-harmónium is: egy kétbillentyûzetû hangszer: alul harmónium, felül pianínó. (6. kép) Mellette a vitrinben Liszt utazózongorája, amelynek nincs hangja. A szobában egy Beethoven-szobor, a falon számos Liszt-kép. A koncertterem ajtaja a szalon-

2. kép

4


JUBILEUM

5. kép

4. kép

ból nyílik. Minden szombaton tartanak benne hangversenyeket. Jelenleg különösen nagy a forgalma a múzeumnak és a Régi Zeneakadémiának, mivel az új Zeneakadémiát felújítják, no és mert Liszt-év van, születésének kétszázadik évfordulója. A néni, aki körbevezette a csoportot, mindent megmutatott, és még azt is megengedte, hogy az üvegzongora billentyûit lenyomjuk. A múzeum mindenkinek nagyon tetszett, és az egész csoport egy nagy élménnyel mehetett haza. Csekme András furulya, 3. osztály

stanárunkkal, Zsófi Anna nénivel, a szolféz elmentünk egy szolnénivel és Éva nénivel zt Múzeumba. Ott, fézsóra keretében a Lis elôszobával és a cseahogy bementünk egy szemben magunkat. léd lakásával találtuk ngorája volt. Sokat ki Lisztnek nagyon sok zo m az üvegzongorája is próbálhattunk. Neke erintem Lisztet sokan tetszett a legjobban. Sz sok zongorát készíbecsülték, mert nagyon n zongorát, aminek tettek neki, például olya gyon kicsi volt, hogy nem volt hangja és na n gyakorolni, de ne utazás közben is tudjo kem ez nagyon nagy zavarja az utasokat. Ne p mentem egy Liszt élmény volt, mert másna koncertre. Szilágyi Lili zongora, 4. osztály

6. kép

Anna néni egy szolf ézsórán bejelentette, hogy elmegyünk a Liszt Múzeumba. A múzeumozás a szolfézsóra ke retein belül történt. Nagyon örültünk, hogy tanulás helyett kikapcsolódunk. Zsófi né ni csoportjából is jött néhány gyerek, és Éva néni is elkísért minket. Nagyon érdekes do lgokat tudtunk meg és láttunk Liszt Ferenc rôl. Volt egy komponáló íróasztala, ami úg y nézett ki, mint egy íróasztal, csak az egyik fiókban ott lapult egy néhány oktávos billentyû zet. Nekem ez tetszett a legjobban. Ez eg y nagy élmény volt számomra.


Karakas Kolina hegedû, 3. osztály

5

VERSENYEK

VERSENYEK

LISZT ÜNNEP BOGÁNYI GERGELY ZONGORAMÛVÉSSZEL A Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára után hozzáfûzte saját észrevételeit, gondolatait, megrendezett LISZT-ÜNNEP, melyet október 11-én tartott a zongora tanszak, többszörösen is ünnepnap volt iskolánk életében. Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoramûvész megtisztelve iskolánkat, közremûködött a jubileumi Liszt rendezvényünkön. Az ô személyes jelenléte rendkívüli módon kiemelte, megadta az esemény jelentôségét, rangját. A nevezetes délutánt hosszas szervezés elôzte meg. Nagyon nehéz volt a világjáró, koncertezô mûvész naptárában egy szabad délutánt találni! De végül sikerült, és ez nagyban köszönhetô Kovács Kálmánnénak, mentortanárunknak, aki személyesen ismeri a Mûvész Urat. A közös koncert elsô részében a zongora tanszak öt növendéke – Foskolos Bettina, Melis Kinga, Molnár Veronika, Fehér Norbert és Tóbiás András – adott elô Liszt mûveket. Bogányi mûvész úr a darabok elhangzása 6

tanácsait az elhangzottakhoz, be is mutatva a szóban forgó mûvek egy-egy részletét. Kedvességével és közvetlenségével hamar feloldotta a növendékek elfogódottságát. Ezután ô ült a Bösendorfer zongoránkhoz, hogy Liszt játékának költôiségével, elegáns virtuozitásával mindannyiunkat elvarázsoljon! Kezei alatt az elôadott három Liszt koncertetûd magától értetôdô természetességgel, egyszerûséggel, könnyedséggel és csodálatos szépséggel szólalt meg. A jubileumi LISZT-ÜNNEP minden bizonynyal felejthetetlen emlék marad mind a szereplô zongorista növendékek, mind pedig a hallgatóság számára, mert Bogányi Gergely jelenléte, tanári megnyilatkozása és zseniális zongorajátéka valódi ünneppé tette számunkra ezt a napot! Halászné Veres Zsuzsa tanszakvezetô zongoratanár


VERSENYEK

Bogányi Gergely tanítás közben...

VERSENYEK

A ZONGORA TAN A zongora tanszak 2011–2012-es tanév elsô féléves programjában a Liszt-ünnep, a III. Országos Bartók Béla Zeneiskolai Zongoraverseny, valamint az V. Országos Zeneiskolai Ferenczy György Zongoraverseny volt meghatározó. Növendékeink nagy számban vettek részt a versenyeken. A Bartók Béla Országos Zongoraverseny budapesti válogatóját a XIII. kerületi Zeneiskolában és az Aelia Sabina Zeneiskolában rendezték. A magas részvételi arány miatt a válogató három napos volt, ahol sok jól felkészült, tehetséges növendéket lehetett hallani. Iskolánkból hét növendék színvonalas produkcióval jutott tovább az országos fordulóba, a döntôbe, melyet az Óbudai Társaskörben rendeztek. A döntôbe jutott növendékek felkészítésében Kovács Kálmánné (iskolánk mentortanára) és Kôrösiné Belák Erzsébet (a Szent István Konzervatórium tanszakvezetô tanára) is segítettek, ugyanis két délelôtt foglalkoztak versenyzôinkkel. A döntôben Lakatos Tamás kapott kiemelt nívódíjat és a legjobb Bartók mû elôadásáért Bartók-díjat, valamint tanárát, Halászné Veres Zsuzsát felkészítô tanári díjjal jutalmazták. A Ferenczy György Országos Zongoraversenyen Molnár Veronika (tanára H. Veres Zsuzsa) képviselte iskolánkat, aki dicséretet kapott. Minden növendéknek és felkészítô tanárának gratulálunk! Réti Tamás, zongoratanár Az országos döntôbe jutott növendékek: Ambrus Róza, Lakatos Tamás, Nagy András Márton – tanáruk: Halászné Veres Zsuzsa Foskolos Bettina – tanára: Horváth Vilmosné Jónás Rezsô – tanára: Deutsch Nóra Karakas Benedek – tanára: Réti Tamás Tanai Lilla – tanára: Harsányi Andrea A Bartók versenyen való részvétel számomra nagy megtiszteltetés volt. Az októberi elôdöntôbôl maximális pontszámmal jutottam tovább, így a decemberi országos döntôre még nagyobb izgalommal készültem. Bartók Béla mûvei közül a III. Rondo-t játszottam, amit a szerzô pontos utasításai szerint elôadni nagy feladat volt számomra! A másik darabom Grieg: Albumlap címû mûve volt. Az eredményhirdetéskor nem akartam hinni a fülemnek, hogy a zsûri Kiemelt nívódíjjal és Bartók-díjjal is jutalmazott, a kötelezôen játszott Bartók mû legjobb elôadásáért. Végül a legnagyobb öröm az volt, amikor a verseny egyik gyôzteseként én is felléphettem a Bartók Emlékházban, a gálakoncerten. Itt vehettem át a díjaimat is, amelyekre nagyon büszke vagyok! Lakatos Tamás, zongora, 6. osztály Halászné Veres Zsuzsa növendékével

8


VERSENYEK

SZAK SIKEREI

Tamás bácsival már a nyári zeneiskolai táborban kiválasztottuk a darabokat, de csak szeptemberben kezdtük el tanulni ôket. Az átlagosnál többet gyakoroltam ezeket a darabokat. Tamás bácsin kívül még sokan segítették felkészülésemet. Pálma néni (Szilágyi Pálma), Margit néni (Magyar Margit) és Babszi néni (Kovács Kálmánné) is tanácsokat adtak. A területi válogató októberben volt. Ott nagyon izgultam, mert még nem vettem részt az elôtt ilyen versenyen. Kíváncsian vártam az eredményt, délutánra kiderült, hogy továbbjutottam. Az ôszi szünet végéig pihentettük a darabokat, de utána újra kezdôdött a gyakorlás. Most már inkább a részletek kidolgozására kellett figyelni. Ezután a döntôre mentem, ami december 2-án az Óbudai Társaskör szép épületében volt. Itt már nem izgultam annyira. A szereplésem után azt éreztem, hogy nem volt tökéletes, de összességében jól sikerült az elôadásom. Bár nem sikerült az élen végeznem, mégis sok tapasztalatot szereztem. Karakas Benedek zongora, 2. osztály

Én már sok v ersenyen vette m részt, szám díjat nyertem os országos zong oraversenyeke így gyakorlott n, versenyzônek mondhatom magam. A mo stani Ferenczy versenyen sem izgultam a fell épés elôtt, ink ább jó érzésse töltött el a tud l at, hogy mind já rt mutathatok valami szépet. Élveztem, amit játszottam, de persze közben koncentráltam is. A versenymûsorom Ch opin: gisz-mo ll Polonaise Grieg: Hol vo és lt, hol nem vo lt címû darab volt. Boldogan ja jöttem le a sz ínpadról, mert úgy éreztem, h ogy jól sikerült , még azt a pár melléütést is beleszámítva. A Ferenczy versenyen mindig sok a résztvev ô. Az én korcsoportomban is sok jó vers e nyzô volt, nehéz darabokat játszottak, teh át erôs volt a verseny. A szereplést ne hezítette, ho mindössze ké gy t perc próbale h etôség volt, é sajnos a kihan s gosítás miatt a zongoránál ülv teljesen mást e lehetett hallan i, mint a terem ben. Most Dic séret-díjat kap tam, de örülö neki, mert az k eddigi díjaim között Dicsére még nem volt t , most már az is van! Molnár Vero nika zongora, I. T K osztály


9

VERSENYEK

I. ORSZÁGOS

J VERSENY

November 19-én iskolánk az Oktatási Hivatallal közösen megszervezte az I. Országos Jazzzenei Versenyt alapfokú iskolákból érkezô zenekarok és énekesek számára. Az eseménynek az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér adott teret. A résztvevô tanulók a IV. kerületi Erkel Gyula Újpesti Zeneiskolából, a XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskolából, Egerbôl a Farkas Ferenc Zeneiskolából, a pomázi TelekiWattay Mûvészeti Iskolából és a mi iskolánkból érkeztek. Ezúton is köszönjük a részvételt, a felkészítô tanárok kitûnô munkáját, valamint a nevezô diákok magas színvonalú produkcióit. A verseny megrendezésével az volt a célunk, hogy bemutassuk az alapfokú zeneiskolák jazz tanszakainak munkáját, eredményeit, a jazz-zene oktatás létjogosultságát, fontos szerepét a magyar közoktatásban. A fellépô növendékekkel való beszélgetésbôl kiderült, hogy mindenki jól érezte magát, oldott hangulatban tudta a színpadon megmutatni a produkcióját. Az énekes fellépôk zenei kíséretérôl iskolánk tanárai gondoskodtak, Csuhaj-Barna Tibor, Sárvári Kovács Zsolt és Rátonyi Róbert, akinek külön köszönet a zenekari arrangement-ért. A verseny fôvédnöke Hassay Zsófia Budapest–Terézváros polgármestere volt. A zsûri három ismert jazz mû-

azz -zenei

vész-tanárból állt: Binder Károly jazz-zongoramûvész, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Jazz Tanszékének vezetôje, Lakatos Ágnes énekmûvész, a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola és Gimnázium jazz tanszakának vezetôje és Nesztor Iván jazz-ütôhangszer mûvész, az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola jazz tanszakának vezetôje. Az értékelésben Binder Károly kitért a jazz iskolák nem könnyû helyzetére, különösen a klasszikus iskolákkal öszszevetve, ennek ellenére úgy vélte, nagyon komoly teljesítmény, amit ezek az iskolák nyújtanak, és ez látszik a versenyen résztvevô növendékek produkcióján is. Így tehát a zsûrinek könnyû volt a dolga, és rengeteg díjat oszthatott ki a színvonalas elôadások után. A díjkiosztó gálahangversenyen fellépett iskolánk két régi növendéke, Lukács Miklós és Oláh Kálmán, a hazai és nemzetközi jazz-zenei élet elismert mûvészei. Ez a verseny alkalmat adott arra, hogy a tanárok, diákok, szülôk és érdeklôdôk párbeszéde elkezdôdjön, együtt megtaláljuk a lehetôségét annak, hogyan tudnak az iskolák együttmûködni, hogyan tudják erôsíteni az elkötelezettségüket a magyar jazz oktatás magas színvonalának fenntartása és fejlesztése ügyében. Mindenkinek gratulálunk! Dely Róbert, jazz-gitár tanár

A VERSENY DÍJAZOTTJAI: Jazzének 2. korcsoport Arany minôsítés: BÉKEFI RÉKA – Tóth Aladár Zeneiskola Tanára: Micheller Myrtill Zenekar 1. korcsoport Arany minôsítés: A TÓTH ALADÁR ZENEISKOLA ZENEKARA Samu András – Kovács Gergely – Schildkraut Vilmos – Drippey Máté Tanáruk: Jelasity Péter Ezüst minôsítés: A TÓTH ALADÁR ZENEISKOLA ZENEKARA Lakatos Marcell – Bujdosó Flóra – Berki Martin – Gressai Mánuel – Völgyi Roland Tanáruk: Dely Róbert

10


VERSENYEK

Egy izgalmas hétvége KALANDJAINK

A CSELLÓVERSENYEN

A XIII. Országos Friss Antal Gordonkaversenyt 2011. november 25. és 27. között rendezték meg Szolnokon. Az október 17-i budapesti területi válogató után két növendékünk, Dominkó Liliána (tanára Dominkó Csilla) és Králik Miklós (tanára Dávid Krisztina) jutottak tovább az országos fordulókra. Korrepetitoruk Feketéné Kurcsinka Erzsébet volt.

N

ovember 25-én, pénteken kora reggel indultunk Szolnokra. Amikor odaértünk már nagy volt bennem az izgalom, mert a megnyitó és a sorsolás után mindjárt az én korcsoportom kezdte a versengést. Jó, hogy az 5-ös számot húzták ki, mert így pont ötödiknek játszhattam. Amikor színpadra léptem még kicsit reszkettem, de muzsikálás közben megnyugodtam. Szerencsére jól is sikerült, és az elôdöntôbôl a döntôbe jutottam. Gyönyörû szép volt a szállás, finom az étel és a Tisza Hotelben este még medencézni is lehetett. Köszönöm Margit néninek. Szombaton csak 16.30-kor játszhattam. Ezért ez a nap nehezebben telt, mert csak vártuk-vártuk az idô múlását. Gyakoroltam, ettem, sétáltam. Míg végre eljött a fél öt, de hiába, mert a zsûri nehéz munkája miatt másfél órás késéssel kezdôdött el a döntô II. korcsoportos fordulója. Ez a folyosón várakozás nagyon elfárasztott. Hála Istennek, ez a forduló is jól sikerült, bár még a nejlonharisnya is reszketett a lábamon! Jó volt más korombeli gyerekek csellózását is hallani, velük megismerkedni és két lánnyal (Júliával és Anna Blankával) barátságot kötni. „Tanáranyám”, Erzsi néni és Edit (K. Falvay Edit) néni sokat tettek értem, bátorítottak a legvégsôkig. Felemelô érzés volt a zsûri különdíját Mezô László bácsitól átvenni. Ô azt mondta ünnepi beszédében, hogy hétfôtôl mennyire fog neki hiányozni Szolnok, és bármily meglepô… nekem is borzasztóan hiányzik! Dominkó Liliána, cselló, 4. osztály

A

budapesti válogatón szerintem nem szerepeltem a legjobban, mert azokban a hónapokban minden összetorlódott. És ezért nagyon izgultam. Ennek ellenére továbbjutottam az országos versenyre. Már majdnem odaérkeztünk Szolnokra, mikor a telefon, amit az apukám GPS-ként használt, jelezte, hogy le fog merülni. Szerencsére láttunk egy Telenor boltot, „presto” leparkoltunk, és ô elfutott autós telefontöltôt venni. E nélkül oda se értünk volna... A szállodában sikerült kihevernem az izgalmakat: jól eltekergettem egy csomó régi rádiót, amik a lépcsôházat díszítették. Amikor megérkeztünk a versenyhelyszínre, már nem izgultam annyira, mint a budapesti fordulón. Határozottan, eltökélten masíroztam be a városházára, de sajnos csak késôbb léphettem föl a színpadra, pedig szerettem volna hamarabb túl lenni rajta... És elsô lettem!… Elsô, aki a csoportból hazament. De nem baj. Örültem, hogy részt vettem. Králik Miklós, cselló, 3. osztály (Králik Miklós a jól sikerült szereplés ellenére nem jutott tovább az elôdöntôbôl a 2. fordulóba – A szerk.)


11

VERSENYEK

HIDAK VONÓV

Ô sszel iskolánk vendégül látta a dublini YES Zeneiskola vonószenekarát. A nálunk töltött egy hétben sok színes programmal vártuk vendégeinket. A YES (Young European Strings, azaz Fiatal Európai Vonósok) zeneiskolát Kelemen Mária, magyar származású, Írországban élô zenepedagógus, hegedûmûvész alapította 1988-ban. Az iskola arra specializálódott, hogy egészen fiatal – akár két és fél éves – kortól képezze a hegedülni és brácsázni vágyó gyerekeket. A tanítási módszer azon az elven alapszik, hogy a gyerekek elméjét és érzékeit minél hamarabb speciális játékokkal kell fejleszteni. Mottójuk: „A zene a mi nyelvünk, és segítségével átöleljük az egész világot.” Magyarországra érkezésük elsô pillanataiban kiderült már, hogy nagyon kedvesek és szimpatikusak. A fiatal – 13 és 16 év közötti – tanulókból álló zenekar tagjait az igazgatónô, Kelemen Mária és a mûvészeti igazgató, Ronald Masin hegedûmûvész mellett a szüleik is elkísérték. A dublini vendégeket rengeteg program várta. A budapesti és szentendrei városnézés, fürdôlátogatás mellett komoly feladat is hárult rájuk. Három koncerten is szerepeltek, játékos zenei bemutatókat tartottak és Kertész István hegedûmûvész kurzusán is részt vettek. A három hangverseny közül az elsô a Kodály Zoltán Emlékmúzeum dísztermében került megrendezésre 2011. október 26-án. A koncert fôvédnöke Simonffy Márta, Budapest–Terézváros Önkormányzatának alpolgármestere volt, akit az est díszvendégével John Deady ír nagykövet úrral együtt köszönthettünk. Ebben a programban fôleg szóló produkciókat hallhattunk az ír és magyar zeneiskolásoktól egyaránt. A második koncertet egy egész napos szentendrei kirándulás záróakkordjaként adták a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola meghívására. A YES kamarazenekar és a Tóth Aladár Ifjúsági Szimfonikus Zenekar közös búcsúhangversenyére 2011. október 29-én az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtérben került sor. Szóló és zenekari produkciók után a két zenekar együtt szólaltatta meg J. Brahms: V. Magyar tánc címû darabját Ronald Masin vezényletével. A zeneiskolában rendezett búcsúesten magyar és ír növendékek, szülôk és mi, tanárok kíváncsian kérdezgettük egymást kultúráinkról, zenetanulási módszereinkrôl. A nyelvi nehézségeket egy-egy gesztikulációval, humorral áthidalva küzdöttük le. Reméljük, hogy még találkozhatunk velük, mert mindannyiunk számára nagyon kellemesen és nem utolsósorban hasznosan telt el ez a hét. Deutsch Nóra, zongoratanár Kelemen Mária és növendékei a szakmai bemutatón

12


AL ÉS ZENÉVEL

VERSENYEK

Közös koncert az E10-ben

O któber 26-án délelôtt került sor dublini vendégeink, a YES Kamarazenekar sokak által várt szakmai bemutatkozására. Kelemen Mária hegedûmûvész, zenepedagógus, a Young European Strings Zeneiskola vezetôje mutatta be továbbképzés keretében pedagógiai módszerét. A Fodor-terem befogadóképessége majdhogynem kevésnek bizonyult, olyan nagy volt az érdeklôdés a magyar hegedûtanárok részérôl. Kelemen Mária stílusa mindnyájunkat magával ragadott. Ez nem is csoda, mert mint kiderült, a két és fél, három éves gyerekeket is képes lenyûgözni. Az általa 1988-ban alapított iskola ugyanis ilyen kicsi gyerekeknek hirdet felvételt, és már ebben a korban megkezdi a hangszeroktatást. Számtalan kedves kis játékos feladatot ismerhettünk meg, ami a hegedûjáték technikai feltételeit segít megteremteni. A legötletesebb talán a banánfára mászó majom imitációja, melyben a függôlegesen tartott vonó a banánfa, a majom pedig a jobb kéz. Fel kell „mászni” ujjainkkal a fa tetejére anélkül, hogy a vonó (fa) kiesne a kezünkbôl. Ha eljutottunk a csúcshoz, ahol a majom végre leszedheti a banánt, ügyesen vissza kell araszolni a fa aljához, azaz a kápához. Az otthoni gyakorláshoz is sok megszívlelendô tanácsot kaptunk, ezeket mind megtalálhatjuk pontokba szedve a YES Zeneiskola honlapján (www.youngeuropeanstrings.com). Kiemelném azt a hasznos kis táblázatot, amit a tanulók a napi gyakorlásról vezetnek. Ebben feltüntetik, hogy melyik feladattal hány percet foglalkoztak aznap. Az öt különbözô gyakorlattípus, amit a táblázatban külön kell jelölniük, a következô: skála, akkordfelbontás, etûd, darab, zenekari szólam. A színes elôadásból a szereplésekre való felkészülés témája sem maradt ki. Kiderült, hogy milyen fontos a gyerekeknek valósághû képet kialakítaniuk magukról, valamint a szülôknek is tudniuk kell, hogy hogyan bátorítsák gyermekeiket. Befejezésül álljon itt két igazság, ami segíthet abban, hogy a realitás talaján maradjunk: • A jó gyakorlás idôigényes, és néha csalódások is érhetnek közben. • Ahogyan Róma sem egy nap alatt épült fel, nagyszerû hangszerjátékos sem válhat senkibôl máról holnapra. Fasang Eszter, hegedûtanár TÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ

13

HIDAK VONÓVA ÉNEKES

KRÓNIKA

Drága Margit, Kriszta, Mária, Ági, Kati, Erzsi, Tamás, Éva, Nóra, István, Kertész tanár úr és a többi sok kedves Tóth Aladár, Vujicsics Tihamér és 13-ik kerületi zeneiskolai kollegák! Hadd köszönjem meg nektek a végtelen sok szeretetet, a vendéglátáson túlmenô figyelmességet, amellyel a mi ifjúsági zenekarunkat, szüleiket, Ronaldot és engem elhalmoztatok magyarországi látogatásunk ideje alatt. Mind a növendékek, mind a szülôk beleszerettek Budapestbe (néhányan Pesten akarnak lakást venni!) és alig várják az alkalmat, hogy viszonozzuk a nekünk nyújtott sok figyelmet és kedvességet. Még egyszer sok-sok köszönettel ölel hálás barátotok, Maria, Ronald és a Young European Strings School of Music növendékei és szülôi bizottsága (E-mail levél 2011. november 1-jén) Mindig kíváncs ian figyeltem a hazai hegedûsöket, érd ekes tapasztal atok számomra a versenyek é s a különbözô koncertek. De ha külföldrôl származó zen észeket láthat és hallhatok, ok az még izgalm asabb. Így vo tam ezzel az Ír lek érkezéseko r is. Tanulságo volt hallani, ho s gy Európa e tá voli szegletébô érkezôk hogy l an hegedülne k. Nekem te szett, és remé tlem mi is haso nló színvonalla rukkolhatunk l elô márciusban . A vacsora közb en egyikükkel volt alkalmam részletesebbe n is beszé lg etni. Nagyon kedves volt. Korossy-Kha yll Csongor hegedû, 5. osz tály

14


AL ÉS ZENÉVEL ÉNEKES

rtünk n közös konce -é 9 2 r e b tó k o Íror2011. özpontban az K s li rá u lt u K nekarvolt az E10 gató ifjúsági ze to lá a b k n lá o k elt, szágból is darab szerep b b tö n o k lékral. Mûsorun játszottunk. Em n se zö ö k t e y g amelybôl e kat készültünk so ta ó r e b m te ep peim szem, hogy sz t, ha emlékké n zo is V . re rt rt egyik erre a konce gtöbbet Moza le r o k ak , ak ott n nem csal . Így fordulhat k tu ál b ró p t já sohntól korai szimfóniá abot, Mendels ar d ik ás m a n elô, hogy lôadni. Teljese e n se te le é k tö l van nem tudtuk nehéz darabró g lé e y g e n érthetô, hisze om, szó. illeti, nem tud t ar k e n ze ír agy ôk Ami pedig az nk hozzájuk v tu d o k az m al k fonhogy mi al , nem is ez a m lo o d n o g t nk jól hozzánk, de az próbával tudtu s é v e k y g o h , tos, hanem közös együtt zenélni. oncert utáni k a t n ri e sz yon élÉn személy élgetést is nag sz e b i tt e ll e m k, svédasztal yon kedvesne ag n at k ia n li b u árom, veztem, és a d Már nagyon v . am lt lá ta ak . barátságosn et hazájukban k ô g e m k ju at g r amikor mi láto Katona Eszte osztály hegedû, II. TK

KRÓNIKA

Október végén vendég eink érkeztek a dublini Young European Strings nevû zeneiskolából, és két közös koncert után – remélhetôleg – élményekkel feltöltôdve repültek vissza az ír fôvárosba. Ittlétük alatt lehetôség ny ílt személyes ismerkedésre és nyelvgyakor lásra is. A koncertek jó hangulatban teltek, mindkét iskola felvonultatta tehetséges tanítv ányait és zenekarát. Az elsô koncerten nagy részt szólódarabokat hallhattunk, köztük Hu bay Jenô, Bartók Béla, F. Kreisler és A. Viva ldi mûveket, sôt, az írek – kedves meglepeté sként – egy nagyszerû Kodály-triót is eljáts zottak. Fellépett az ír zenekar is, játszották tö bbek között J. Strauss és W. A. Mozart mûveit , de egy számukra komponált darabot is, amelyet egy ír zeneszerzô, Raymond Dean e írt nekik. A második koncerten tôlünk nem lépett fel szólista, zenekarral játsz ottuk el (a késôbbi MÜPA-koncertre való fel készülésként) W. A. Mozart és F. Mendelsso hn fiatalkori szimfóniáit, és az ír zenekarral kö zösen J. Brahms: V. Magyar táncát. Mindkét koncert után jó hangulatú buli volt, az írek sok közös fotót készítettek velünk, és – fôleg a nagyobbak – ba rátságokat kötöttek. A második buli végén el kellett búcsúzni tôlük, de nem végleg, his z tavasszal a tervek szerint a mi zeneiskolánk látogat el hozzájuk. Stark János hegedû, 6. osztály

VERSENYEK

ZENÉLJÜNK ÉS TÁNCOLJUNK EGYÜTT A GYÖKEREKKEL – SZÁRNYAKAT TEHETSÉGGONDOZÓ ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZATÉRT! Minden kedves Szülôt, Barátot és „Iskolatámogatót” szeretettel hívunk

ISKOLABÁLUNKRA 2012. február 11-én, szombaton, 18 órától a

Benczúr Hotelbe Program:

a zeneiskola tanárainak mûsora, vacsora, tombola, táncház A bál bevételét a Tóth Aladár Alapítvány által meghirdetett tehetségfejlesztô mentorprogramra, a TAZI Tehetségpontban tanuló növendékek és vezetôtanáruk ösztöndíjának támogatására ajánljuk fel. Belépôjegy (vacsorával): 6000 Ft Amennyiben nem tud részt venni rendezvényünkön, vagy nagyobb összegû adományra van lehetôsége, támogatójegy vásárlásával (1000, 5000 és 10 000 Ft-os címletekben), tombolatárgy felajánlásával járulhat hozzá a nemes cél megvalósulásához. Adományát az OTP Banknál vezetett 11706016-20718417 számú számlánkra átutalással is teljesítheti. Az iskolabálra belépô- ill. támogatójegyet igényelhet, valamint a tombolára szánt ajándékokat felajánlhatja: [email protected] – az iskolatitkárnál: László Kata 413-0818 Sehrné Dr. Bagi Edit

Kertészné Véghelyi Kriszta

a Szülôi Fórum elnöke

16

a kuratórium elnöke


„GYÖKEREKKEL –

SZÁRNYAKAT” PROGRAM V

A TÓTH ALADÁR ALAPÍTVÁNY

ERSENYEK

DIÁK- ÉS TANÁR TEHETSÉGGONDOZÓ

ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZATOT HIRDET A

2012–2013-AS

TANÉVRE

A pályázat célja, hogy segítse a Tóth Aladár Zeneiskola Akkreditált Kiváló Tehetségpontban tanuló diákokat. Egyénileg fejlessze képességeiket, gondozza tehetségüket személyre szabott program alapján. Az elnyert támogatás ideje alatt a növendékek kiemelt feladata, hogy megismerkedjenek a magyar és az európai kulturális és mûvészeti értékekkel, a kortárs alkotó és elôadómûvészettel, mûvészekkel. A tanári ösztöndíj azoknak a mentortanároknak a munkáját segíti, akik e feladat közvetítését vállalják a nyertes diákok felé az adott tanévben, részt vállalnak a tehetséggondozási programban. (Színház-, koncert-, kiállítás látogatások, a szûkebb környezethez kapcsolható kulturális értékek megismertetése stb.) Az elnyerhetô támogatás mértéke egy tanévre (10 hónapra) diákonként 10 000 Ft/hó, a tanári ösztöndíj 20 000 Ft/hó. A kuratórium egy tanévben elôreláthatólag 3 diákot részesít támogatásban. Az elnyert vissza nem térítendô támogatás, a pályázó családjával történt egyeztetés után, a tanulmányokkal kapcsolatos kiadásokra (CD, könyv, kotta, hangszertartozékok stb.) használható fel. A kuratórium megoszthatja, illetve visszatarthatja a beadott pályázatok alapján a díjakat. A pályázat lezárása – a tanár és diák részérôl egyaránt – írásbeli beszámolóval történik, melynek beadási határideje: 2013. június 15. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI:

DIÁKOKNAK: • A Tóth Aladár Zeneiskola tanulójaként legalább három évfolyamot sikerrel elvégzett már, életkora 10–15 év közötti. • A pályázat beadásakor a tanulmányi átlaga eléri a 3.6 átlagot. • Vállalja, hogy a közismereti iskolai tanulmányait szinten tartja vagy fejleszti. (A támogatást a kuratórium visszavonhatja, ha félévkor a diák tanulmányi eredménye viszszaesést mutat.) A pályázathoz csatolni kell: • Rövid, legfeljebb egyoldalas, kézzel írt bemutatkozást, melynek tartalmaznia kell a pályázó nevét, születési idôpontját, lakcímét, telefonszámát, iskolájának nevét, címét, a pályázó eddigi tanulmányi eredményeit, jövôbeni célkitûzését. • A zeneiskolai fôtárgytanár ajánlását. • A 2011/2012-es tanév év végi általános iskolai bizonyítvány osztályfônökkel hitelesített másolatát. • Nyilatkozatot arról, hogy a diák és szülei elfogadják a pályázat célját és feltételeit, a programban részt kívánnak venni.

TANÁROKNAK: • A Tóth Aladár Zeneiskola kinevezett pedagógusa, aki rendelkezik legalább 3 évnyi, a területen szerzett szakmai tapasztalattal. • Vállalja, hogy az adott tanévben a pályázatot nyert diákok munkáját a pályázati célban megfogalmazottak szerint irányítja, szervezi. A pályázathoz csatolni kell: • A tehetségfejlesztô mentorprogram megvalósítására kidolgozott munkatervet. • Szakmai önéletrajzot, mely tartalmazza a pályázó nevét, születési idôpontját, lakcímét, telefonszámát és e-mail címét. Beadási határidô: 2012. július 30. Az ösztöndíj folyósításának kezdete: 2012. október A pályázat eredményét a kuratórium 2012. auguszus 31-ig hozza nyilvánosságra. A kuratórium a program mûködtetéséhez beérkezô támogatásokat elkülönítetten kezeli. Örömmel fogadja a programmal egyetértôk anyagi támogatását a cél megvalósításához (számlaszám: OTP Bank 11706016-20718417). 17 TÓTH ALADÁR HÍRMONDÓ Kérjük, hogy támogatásuknál jelöljék a program címét: „GYÖKEREKKEL – SZÁRNYAKAT”.

ÉNEKES

KRÓNIKA

MAGYAR

ZENE SZERZÔ PORTRÉK

Gárdonyi Zoltán (1906–1986) A magánének tanszak magyar zeneszerzôket bemutató sorozatában idén Gárdonyi Zoltánra emlékeztünk. Eddigi portrémûsorainkban Járdányi Pál, Farkas Ferenc, Sugár Rezsô, Ránki György, Dohnányi Ernô, Lajtha László, Maros Rudolf zeneszerzôk alakját elevenítettük fel. Célunk, hogy szerzôket és mûveiket saját életünkkel öszszefüggésben tudjuk látni. Megismerjük azokat az embereket, akik nem is olyan régen köztünk éltek, nekünk készítették ajándékul darabjaikat,

üzentek mûveikkel és életükkel. A zeneszerzôk életében keressük a mához fûzôdô szálakat, ismerôs neveket, városokat, intézményeket, ahol a szerzô élt, nyomot hagyott. Mi leszünk gazdagabbak, ha örökségüket sajátunkként gondozzuk. Portré-estjeinket még emlékezetesebbé teszi, ha a zeneszerzô gyermekei, tanítványai is megjelennek körünkben. Gárdonyi Zoltán fia, Gárdonyi Zsolt (maga is zeneszerzô), levélben köszöntötte a megjelenteket:

Tisztelt Hölgyeim! Köszönöm tájékoztatásukat és nagysikerû hangversenyt kívánok Mindannyiuknak! Az ünneplô Hallgatóságot bizonyára érdekelni fogja, hogy zeneiskolájuk névadója, Tóth Aladár, már a harmincas évek óta személyes kapcsolatban állt Édesapámmal. Ennek háttere az a soproni hangverseny volt, amelyen Fischer Annie, Tóth Aladár felesége és a Gárdonyi Zoltán által 1941-ig vezetett soproni Szimfonikus Zenekar adta elô Beethoven egyik zongoraversenyét. Miután Gárdonyi Zoltán 1941-ben a budapesti Zeneakadémia tanára lett, ez a kapcsolat az ezt követô évtizedekben is megmaradt. Szép mûsorukban örömmel fedeztem fel Édesapámnak azt a mûvét is, amelyet ô az én nyolcadik születésnapomra írt nekem, mint ahogy errôl a „Két kis rapszódia” nyomtatott kiadásában mindmáig látható ajánlás is tanúskodik: „Kisfiamnak 1954. március 21-re”. Boldogan és büszkén mutathattam be 1954 tavaszán Édesapám zongorakíséretével a „Két kis rapszódiát” a budapesti Fészek Klubban, a Zenemûvészek Szövetsége által akkortájt ott megrendezett „Új pedagógiai mûvek” fesztiválján. Bár ötéves koromban csellistaként és zongoristaként indultam, de hamarosan orgonista és zeneszerzô lett belôlem – így már most szeretettel meghívom Mindannyiukat arra az orgonahangversenyemre, amely néhány hét múlva Budapesten a Deák téri templomban Édesapám elhunytának 25. évfordulója kapcsán kerül megrendezésre. Itt május 29-én, vasárnap 18 órai kezdettel a két Gárdonyi sokrétû kórus- és orgonazenéjébôl hangzik el néhány kompozíció, közremûködik a Budapesti Vándor Kórus. Abban a reményben, hogy kapcsolatunk megmarad, szeretettel köszöntöm Mindannyiukat! Gárdonyi Zsolt (E-mail levél, 2011. március 17-én)

18


ÉNEKES

Felelevenítette a zeneszerzô alakját egy volt tanítványa is. Mozaikok Gárdonyi Zoltán életébôl: Gárdonyi Zoltán édesanyja – Liszt Ferenc tanítványaként – Bartók Béla évfolyamtársa volt. Ô maga zeneszerzés tanulmányait Kodály Zoltánnál végezte. Ezután Berlinben tanult Paul Hindemithnél. Nemzetközileg is nagyra becsült zenetudományi és zeneelméleti munkásságának a Bach- és Liszt-kutatás köszönhet alapvetôen fontos eredményeket. Fontosnak tartotta jó minôségû orgonák építését is. Orgonamûvei és bibliai szöveg megzenésítései a 20. századi protestáns egyházzenei repertoárban egyedülálló értéket képviselnek. (Az ének tanszak többször is elôadta a Tékozló fiú c. kantátáját.)

KRÓNIKA

Gárdonyi életében zeneszerzôi munkássága mellett fontos szerepet játszott a pedagógia is. Fôiskolai évei után hazatérve, a soproni Evangélikus Tanítóképzô Intézet tanára lett. 1972-tôl Németországban élt. 80. születésnapja alkalmából Európa és Amerika 50 városában játszották egyházi és világi zenéjét. Nem sokkal késôbb halt meg Herfordban. Emlékét több magyarországi intézmény is ápolja: Fóton a „Gárdonyi Zoltán Református Énekkar”, Szekszárdon a „Gárdonyi Zoltán Református Együttes” és Veszprémben a „Gárdonyi Zoltán Kamarazenekar”. Tiszteletére felesége és gyermekei 1989-ben megalapították a „Gárdonyi Zoltán Emlékverseny”-t. Pallagi Judit magánének tanár

TÓTH ALADÁR ZENEISKOLA AMI – AKKREDITÁLT KIVÁLÓ TEHETSÉGPONT MAGÁNÉNEK TANSZAK „Magyar Zeneszerzô Portrék” címû sorozat – Gárdonyi Zoltán Emlékest 2011. március 11. 18 óra Fodor-terem 1. Cickom-cickom – négykezes

Engelmann András – zongora Celikowski Emil – zongora Németh Laura – zongora Jelinek Szonja - zongora

Kiskacsa – négykezes

felkészítô tanár: KAISER ADRIENNE

2. Népdalcsokor: Amott megy egy kisleány Csütörtökön virradóra Kereszturi Gergely – ének

felkészítô tanár: PALLAGI JUDIT

3. Három népdalfeldolgozás gitárra

Hrtyan Zsófia – gitár

felkészítô tanár: ERÔSS ERNA

4. Egymás terhét hordozzátok

Tóth Zsuzsa – ének felkészítô tanár: LILIK JUDIT Sáróyné Fekete Julianna, Szilvási Katalin – hegedû, Szalai Ildikó – brácsa, Kovácsikné Falvay Edit – cselló

5. Könnyû szonatina I. tétel II. tétel – Dal III. tétel – Rondó

Foskolos Bettina – zongora Nagy András Márton – zongora Stadler Csilla - zongora

felkészítô tanár: Horváth Vilmosné felkészítô tanár: H. VERES ZSUZSA felkészítô tanár: RÉTI TAMÁS

6. Két kis rapszódia I. tétel II. tétel

Csanálosi László – cselló Rinkó Sándor – cselló

felkészítô tanár: K. FALVAY EDIT felkészítô tanár: DOMINKÓ CSILLA

7. Szvit – I-IV. tétel 8. Szonáta – II-III. tétel 9. Arcképére Keresek valakit

Ónodi Zoltán – bôgô Pallagi Teréz – fuvola Nagy Zsófia – ének

felkészítô tanár: VALUS GÁBOR

Balázs Enikô – ének


10. Március


Zongorán kísér: FEKETÉNÉ KURCSINKA ERZSÉBET Házigazda: ANTAL JÚLIA és KISS KOPPÁNY ÁKOS


19

ÉNEKES

KRÓNIKA

ÉNEKES TÁBOR VERÔCÉN 2011.

JÚLIUS

31–AUGUSZTUS 7.

Mindig szívesen kísérem figyelemmel a Tóth Aladár Operastúdió és a magánének tanszak programjait tartalmassága és jó légköre miatt. Két gyönyörû augusztusi vasárnap volt a nyári verôcei kurzus nyitó és zárókoncertje. Mivel nem volt halaszthatatlan családi esemény, úgy éreztem, ott a helyem. Ha kicsit messzebb is van, iskolánk énektáborában levô kollégák munkájában gyönyörködöm, és szurkolok a növendékek sikeréhez. A nyitókoncerten Schöck Atala énekmûvész, a kurzus vezetôje (aki a tanév folyamán már találkozott a növendékekkel, mint a Sándor Judit Énekverseny zsûrijének elnöke) Kertész Rita zongorakíséretével adott elô Kodály Zoltán és Liszt Ferenc mûveket. Mélyreható interpretálása sokáig élt bennem. Kertész Rita szólómûsorában csak Liszt-mûvek hangzottak fel, aktuálisan a nagy zeneköltô halálának évfordulónapján, virtuóz és tartalmas elôadásban.

20

A fantasztikus környezet, a Dunakanyar szépsége is hozzájárult a zárókoncert élményéhez, ahol a növendékek voltak a fôszereplôk. Az egy hetes kurzus alatt Schöck Atala irányításával hangulatos, színes szóló és kamara produkciók születtek, melyekkel megörvendeztették a közönséget. Mozart: Figaro házassága címû operájának részletei (Pallagi Ákos színpadra állításával) zárták a mûsort. Sajnáltam, hogy iskolánk tantestületébôl most csak én lehettem részese ennek a nagyszerû eseménynek. Az alapos szakmai és mûvészi munka mellett, mindig átsugárzanak a tábor vezetôinek, Pallagi Juditnak és Lilik Juditnak értékôrzô, nemes gondolatai, harmonikus együttmûködésük a növendékekkel. Szeretettel gratulálok! Horváth Vilmosné Patak Mária zongoratanár


ÉNEKES

KRÓNIKA

A táborzáró koncert fellépô növendékei: Antal Júlia, Balázs Enikô, Bíró Borbála, Homoki Réka, Kereszturi Gergely, Nagy Zsófia, Pallagi Teréz, Polgár-Szabó Viktória, Sallai Adrienn, Tardos Fülöp, Tóth Zsuzsanna

Schöck Atala tanítás közben...

„Énektáborba megyek!” A barátaimat évrôl évre megmosolyogtatom ezzel a válaszommal, amikor gyanútlanul a „Mit csinálsz a nyáron?” kérdést felteszik nekem. Hát mi mást? Idén már harmadik éve indultam neki hálózsákkal, polifoammal, egy nagy adag kottával, és – az alvást leszámítva – töretlen lelkesedéssel a verôcei énektábornak. Nehéz megfogalmazni, mi az, ami évrôl évre odavonz, ami miatt augusztus elsô hetét már hónapokkal elôre szabaddá teszem. Az, hogy az énekes barátaimmal tölthetek egy teljes hetet a Duna-parton? Vagy az, hogy kiváló szaktanárok segítségével egész nap azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek, vagyis énekelhetek? Vagy a csendes, nyugodt környezet, hogy kiszakadhatok egy kicsit a pesti zajból, szmogból? Vagy talán a verôcei faluház kávézójának remek répatortája? Az én esetemben mindez egyszerre. Nehéz kiemelni, hogy idén miért szerettem a legjobban ott lenni. De az biztos, hogy még évek múlva is mesélni fogom, hogy az énektáborban egy ôz megnyalta a hátam. Polgár-Szabó Viktória magánének, 6. osztály


21

ÉNEKES

KRÓNIKA

„ELINDULTAM...”

Colline szerepére készülôdve...

A TÓTH ALADÁR ZENEISKOLÁBÓL A NEW YORK-I METROPOLITAN-BE És sok év után újra a 12-es teremben. Miklós nem jött üres kézzel, a beszélgetôsnek tervezett este énekléssel indult. Muszorgszkij: A halál dalai és táncai címû dalciklusát énekelte Sebestyén Miklós Kertész Rita közremûködésével. (Nem mindennapi dolog, hogy Ritának ez a ciklus kézben-fejben volt, úgy, hogy egy próbával tudtak felkészülni az estére.) Az élmény mindenkinek mást jelentett: régi tanárainak, hajdanvolt növendéktársaknak, operastúdiós partnereinek, példaképként rátekintô mostani énekes növendékeknek vagy azoknak, akik most találkoztak elôször ezzel a súlyos mûvel. Érdekes volt közelrôl is megfigyelni, hogy lényegül át valaki a színpadon és hogy vedlik vissza „hétköznapi”, közvetlen beszélgetôpartnerré újra. Sebestyén Mikós kérdezô-beszélgetô társa Torda-Molnár Tamás volt, a régi barát. Akivel az enesei táborban megalakították a (ma is mûködô) Holdudvar együttest, aki Miklós honlapját tervezte. És, aki Miklósnál vendégeskedve Lipcsében kölcsönkérte az öltönyét az esti opera elôadásra. S mit talált az öltöny zsebében? Egy kis papír cetlit, rajta egy telefonszám és a szöveg: meghallgatás Pallagi Judit, Városligeti fasor 6. Pallagi Judit – Hormai József – Polgár László – Josef Loibl, Budapest – Zürich – München. Ezek a tanulmányok útjelzôi. S aztán a színpad: Lipcse, München, Budapest, Nürnberg..., s jövô évtôl a New York-i Metropolitan, a berlini Komische Oper, a moszkvai Bolsoj…

22

S mindez a teljesség igénye nélkül. Most két hónapig Sparafucile, Masetto, Colline szerepeit énekli Budapesten, és reményei szerint a jövôben még jelentôsebb szerepekben is láthatja majd a hazai közönség. „Tóth Aladáros” múltjáról több hangfelvétel, fénykép és a jól ismert stúdiós „sárga füzet” tanúskodik. Miklós szívesen látogat vissza közénk, legyen az a gárdonyi „veterán” találkozó vagy a verôcei énekes farsang. Köszönjük, hogy Sebestyén Miklós eljött hozzánk, reméljük a jövôben egyre többször és egyre többen hallhatjuk majd. (2011. november 21-én Sebestyén Miklós operaénekes, iskolánk régi növendéke volt vendégünk. Sorozatunkban eddig Nyári Zoltán – tenor, Oláh Andrea – szoprán és Schöck Atala – mezzoszoprán szerepeltek.) Pallagi Judit magánének tanár


HÁZUNK

TÁJA

BERLINI LÁTOGATÁS 2011. november 23-án berlini vendégszereplésre utaztunk a Tóth Aladár Zeneiskola három növendékével, Bócz Patríciával, Kajtár Kingával (fuvola) és Kereszturi Gergellyel (magánének). A meghívó a Bartók Béla Zeneiskola igazgatójától, Chris Berghäusertôl és a Pankow Múzeum igazgatójától, Bernt Rodertól érkezett. Az alkalom pedig a Vasfüggöny lebontásának

évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitó ünnepsége volt. A koncert nagyszerûen sikerült, Berlint megcsodáltuk, és kellemes négy napot töltöttünk a zeneiskola és a múzeum vendégeként. A zeneiskola igazgatóhelyettese Anne-Katrin Albrecht igazi házigazdaként elsô perctôl az utolsóig kísért minket, és vidámságával, gondosságával elbûvölt mindenkit. Hálásan köszönjük a lehetôséget a bemutatkozásra, és hogy belepillanthattunk a zeneiskola életébe. Sok szeretettel várjuk ôket viszontlátogatásra, hogy büszkén bemutathassuk a Tóth Aladár Zeneiskolában folyó munkát és a gyönyörû Budapestet. Varga Gabriella fuvolatanár és Kertész Rita korrepetitor

öny lebonben a Vasfügg lin er B n -á 23 er ndeztek, Novemb ünnepséget re y ag n l ó áb agyon tása alkalm meghívták. N is at k n lá o k is totmelyre a mi iskolámat. Izga m te et lh se vi kép a nem ültem örülök, hogy mert még soh , st zá ta u az szeretô tan vártam ves és vendég ed k n yo ag n ek repülôn. Egy on egy Gyerm ap n sô el z A . m l mindenféle családnál lakta unk el, aho tt ga to lá a b A második Múzeum rtak minket. vá al gg lo o d Bartókkézmûves nepélyén két n ü tó yi n eg m uri nap a kiállítás val, és Kereszt gá in K r tá aj K nk sz Rita taduót fuvoláztu y-dalokat Kerté ál d o K t el ek arattunk. Gergely én . Nagy sikert el év et ér ís k ra lt töbnárnô zongo élyen jelen vo ep n n ü ú ás b övet úr is. A Ezen a nagysza r József nagyk o k zu C r. D tt i Bartók bek közö ttunk a berlin ga to lá el n o ap nszaki harmadik n ttani fuvola ta o gy E a. b lá ztunk és beBéla Zeneisko együtt vacsorá n tá u rt ce n o k kal. Megközös kel és tanárok ek ék d n ve ö n k en 12 zeszélgettün lakosú Berlinb ió ill m 5 3, a nak tudtuk, hogy tók Zeneiskolá ar B a és , ik öd fuvoláznak. neiskola mûk ebbôl 300-an , n va e ék d n k Berlin 3000 növe ahol megnéztü , k n ltu vo is xander Városnézésen gjobban az Ale le em ek N it. telt nevezetessége agyon gyorsan N . tt ze ts te y n ro y marad platz és a Tv-to jthetetlen élmén le fe és , ap n el ez a pár tály számomra! fuvola, 5. osz a, ci rí at P cz Bó

A Berlinben tö ltött négy nap több szempon is fontos élmén tból y és állomás volt számomra fellépést a kiá . A llítás megnyitó n egyfajta pró telnek tekintett batéem. Ennyi emb er elôtt, és visz lag nehéz körü onylmények közö tt úgy érzem jó jesítettem, és el l telégedett vagyo k. Másrészt a n nyelvtudásom émet at is használh attam. A fogad ládom vendég ó csaszeretô volt, tô lük is kaptam ajándékot, am külön i nagyon jól es ett! A város p gyönyörû, és edig a kevés idô el lenére ízelítôt tunk szépségé kapbôl. Láttuk a R eichstagot, a D a Brandenburg ómot, i kaput és sok más látványoss Remélem, legk ágot. özelebb köze lrôl is megsz lélhetjük ôket! emKereszturi G ergely, magán ének


23

HÁZUNK

TÁJA

A KÜRT ÉS ROKONAI Szilágyi Pálma tanárnô vezetésével évek óta rendszeresen találkoznak kürtös növendékeink nemzetközi hírû mûvésztanárokkal. A Tóth Aladár Zeneiskola idén is két alkalommal adott otthont prof. Hermann Ebner és Willi Schwaiger kürtmûvészek kurzusának. 2011. december 10-én igazi különlegességgel, a natúrkürttel találkozhattak a résztvevôk. Juhász Zoltán rézfúvós hangszerész mester hangszertörténeti ritkaságokról tartott elôadást, bemutatva saját készítésû barokk kürtjeit. A délelôtt folyamán mindenki kipróbálhatta a historikus hangszereket, végül a két mûvész Sarkady Katalin zongoramûvész közremûködésével nagysikerû hangversenyt adott. „Kürt és rokonai” címmel 2011. november 5. és 7. között nagyszabású hangszeres kurzust és pedagógus továbbképzést rendezett a Tóth Aladár Zeneiskola az érdeklôdô növendékek és tanárok számára. Elôadóink voltak: prof. Hermann Ebner, kürtmûvész, kürtprofesszor (KUG Graz), Willi Schwaiger, kürtmûvész (Mozarteum Orchestra Salzburg szólókürt), Szilágyi Pálma Apáczai-díjas mûvésztanár, Simai tt próbálni a Wagner Sáritz Tamás: Ki lehete rkürtöt, alpesi kürtöt. tubát, bécsi kürtöt, natú árok foglalkozásai, Ez nagyszerû volt! A tan hangszeres játékuk magyarázatai, valamint nnem. No, és ez jó mély nyomot hagyott be is volt. idegen nyelv gyakorlás lpesi bban az a jo g le m e k együtt árton: Ne kürtössel k o s Demes M a lt o tt. Jó v kürt tetsze . at tanultam lenni. Sok

24

László trombitamûvész. 33 kürtös növendék egyéni foglalkozásokon, kamarazene- és zenekari szólamismeret órákon vehetett részt. Iskolánk tanulói is aktívan részt vettek a programban. „Hajnali” 9 órától délután 5-ig vándoroltak a lelkes növendékek kurzusról, kurzusra, egyik professzortól a másikig játszani, vagy csak hallgatni a többieket. Igazi emberi, szakmai feltöltôdés volt ez a három nap. Szilágyi Pálma, kürttanár

Jevuczó Gáb or: Most érezt em rá az igaz kürtölés ízére! i Mától tudatosa bban és rend szeresen fogo k gyakorolni. Kertész István: Ú jra együtt nagyvárad lehettem i kurzuson a ré így már barátaimm sztvevô kürtösökke l, al kürtmûvés zeknek. Sz játszhattam elismert uper volt a kamaráz ás!


HÁZUNK

TÁJA

A NATÚRKÜRT A mai zenekari kürt ôsének tekinthetô hangszert a 17. században Franciaországban kezdték építeni cor de chasse, vadászkürt néven. Ez 55–70 cm átmérôjû, körben feltekert, vékony, enyhén kúpos csôbôl állt, széles hangtölcsérrel. A 18. század elsô felében már a maihoz hasonló arányokkal épült, 2–4-szeresen körbehajlított csöve 24–41 cm átmérôjû kört alkotott. Ez a natúrkürt, tehát billentyû és szelep nélküli hangszer, melyen csak a természetes felhangokat lehetett megszólaltatni. Ekkor már a zenekarokban szólóhangszerként is szerepelt, sokszor igen nehéz szólamokkal. Nehézséget jelentett a kürt használatában, hogy natúrhangszer jellegébôl adódóan csak az alaphangolásának megfelelô hangnemben lehetett rajta játszani, tehát a különbözô hangnemekhez különbözô hangszerekre volt szükség. Ezen kezdetben úgy segítettek, hogy a hangszer és a fúvóka közé különbözô hoszszúságú toldalékcsöveket helyeztek, a szükséges módon megváltoztatva az alaphangolást. Késôbb a hangszert úgy módosították, hogy ezeket a toldatokat a kürt belsejébe lehetett beilleszteni, így született meg 1753-ban az inventionshorn, késôbb az orchesterhorn. Ugyanebben az idôben kezdték a kürt hangmagasságát kézi fojtással módosítani, lehetôvé téve a pontosabb intonációt is. A 19. század elején a kürtöknél a trombitával együtt az elsôk között alkalmazták az új találmányt, a szelepeket, amely végleges megoldást ígért a hangszer egyre kínzóbb hiányosságaira. Használatukkal lehetôvé vált, hogy a kürt egész hangterjedelmében a teljes kromatikus hangsort megszólaltathassa, hogy minden hangnemben egyformán használható legyen. Ennek ellenére érdekes módon meglehetôsen sokáig tartott, amíg a zeneszerzôk is megbarátkoztak az új hangszerváltozattal, többek között L. van Beethoven és F. Schubert is még ragaszkodtak a hagyományos kürthöz. A szelepes kürt feltalálása után 20 évvel, 1835 körül kezdett csak helyet kapni a szimfonikus zenekarokban. A duplakürt 1900 körül jelent meg, hamarosan felváltva a hagyományos F kürtöket.

prof. Hermann Ebner

Willi Schwaiger

Juhász Zoltán

Szilágyi Pálma


Sarkady Katalin

25

HÁZUNK

TÁJA

Csodagyerekek a hétköznapokban „…Ha aszerint nézel valakit, például egy gyereket, amilyen ô most, a jelen pillanatban, azzal megakasztod a fejlôdésének útját. Ha azonban aszerint nézel rá, hogy mivé lehetne, akkor segíted ôt a fejlôdésben…” (J. W. von Goethe) 2011. november 20. délelôtt 11 óra A Mûvészetek Palotája Fesztivál Színházának elôterében több száz kisebb és nagyobb gyermek gyülekezik izgatottan. Kísérôik, szüleik, nagyszüleik arcán várakozás látszik. Érthetô az izgalom. A mûsor szerint olyan zeneszerzôk alkotásait ismerhetik meg, akikre csodagyerekként figyeltek fel, és felnôtt korukban is maradandót alkottak. W. A. Mozart, Mendelssohn, Mahler, Liszt és Bartók egy-egy gyermekkori alkotása, elsô mûveik hangzanak majd el. A hangversenyen közremûködôk is gyerekek. Csodagyerekek. A Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola és a mi iskolánk növendékei. A Tóth Aladár Ifjúsági Zenekar tagjai. Kedves Olvasó! E fenti pár mondat után folytathatnám a matinékoncertrôl szóló rövid beszámolómat, de fontosnak tartom, hogy arról is írjak, mitôl és hogyan válhat valóra egy ilyen „csodagyerek” program.

Elôször is nem egyszerû egy gyermekzseni (Mozart és Mendelssohn) korai alkotásait megtanulni, melyeknek szólamai egyes esetekben bonyolultabbak, mint késôbbi mûveikben. Nagyon sok kitartó gyakorlás, tanulás kellett hozzá. Az együttes munkájában a figyelem és a fegyelem hozza létre a „zenekari csodagyereket”, az önálló, helyes szólamtudás mellett. Biztosan tudom, hogy minden zenekari tag sokat fejlôdött ebben a tanulásban. Másodszor igazi érdekesség volt, hogy iskolánk egykori növendéke, Török Levente vezényelte a zenekart. (Levente zongora és zeneszerzés szakon végzett a Bartók Konziban, jelenleg a bécsi Zeneakadémia karmesterképzôs hallgatója.) Öröm volt látni, ahogy a zenekar és ifjú vezetôjük segítették, bátorították egymást a próbákon és a hangversenyeken. Harmadszor mi „tazisok” hisszük, hogy közösségben zenélni már önmagában is csoda. Zenekarunkban sokféle zenei és hangszeres képességû gyerek játszik együtt. Tudjuk, hogy a csodagyereknek szüksége November 20., 11.00 és 15.00 Fesztivál Színház van fejlôdéséhez olyan közösségre, mely elfogadja, támogatja. S vannak MATINÉKONCERTEK Csodagyerekek olyan gyerekek, akiknek a tanulásban Klasszikus zsengék – zsenge klasszikusok az ad lendületet, hogy látnak maguk Mozart: Esz-dúr szimfónia, K. 16 – I. tétel mellett ilyen társakat. Mindketten gyeBeethoven: Két dal – Schilderung eines Mädchens, rekcsodák, és egyformán van szükséAn einen Säugling, WoO 107-108 gük szüleik, tanáraik feltétlen szereteLiszt: Variáció egy Diabelli-témára A Mozart család: az apa Mendelssohn: II. (D-dúr) vonósszimfónia II–III. tétel Leopold és gyermekei, Nannerl tére, figyelmére. Mert képességeik legMendelssohn: c-moll zongoranégyes op. 1. és Wolfgang Amadeus javához csak a felnôttek támogatásával Mahler: a-moll zongoranégyes juthatnak el. Ezért Goethe pontosan Bartók: Andante (A-dúr) hegedûre és zongorára fogalmazta meg hétköznapi teendônA Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola növendékei: ket. Engedjük, hogy gyermekeink Gál Márta, Deák Sára – hegedû Nemere Orsolya – brácsa, Kovács Gábor – cselló bejárhassák saját útjukat, legyen elég Erôs Ditta, Sarkadi Viktória, Szôcs Kristóf – zongora éles szemünk, figyelmünk – s persze A Tóth Aladár Zeneiskola Ifjúsági Zenekara bátorságunk –, hogy igazi énjüket lás(mûvészeti vezetô: Magyar Margit) Karmester: Török Levente Kálmán suk meg. Fazekas Gergely Mûsorvezetô: Fazekas Gergely Magyar Margit, zenekarvezetô 26


Koncert a Mûvészetek Palotájában

M

ikor szeptemberben elôször merészkedtünk a zenekari próbák helyszínére, nem is sejtettük, milyen mozgalmas lesz az idei évünk. A mindig rövid nyári szünet után úgy fogtuk kezünkbe a hangszereket, mintha szöget akarnánk velük beverni a falba. Ki akart volna a nyári szünetben gyakorolni?! Margit néni már az elsô próbán felhívta a figyelmünket, hogy a félév legnagyobb attrakciója a Mûvészetek Palotájában megrendezett koncert lesz, ahol jó lenne, ha „profi” zenészként játszanánk, ehhez pedig sok gyakorlásra van szükség. De a próbák nehezen indultak be. Elôször is, nem volt próbatermünk, így a zeneiskola legnagyobb termébe zsúfoltuk be magunkat, és „egymás ölében ülve” próbáltuk élvezhetôvé varázsolni a szimfóniákat. Mikor a zenekar megkapta az engedélyt, hogy a Fasori Evangélikus Gimnáziumban próbáljunk, eleinte mindenki örült, de hamarosan rájöttünk a nagyobb terem hátrányára is. A termet nem fûtötték! Így körülbelül olyan hideg volt bent, mint kint. Lefagytak az ujjaink, és nem tudtunk zenélni, hiába burkolóztunk pokrócokba, vagy bújtunk kabátba. De ez nem akadályozott meg minket abban, hogy folytassuk a próbákat. A darabokat mindenkinek kötelezô volt otthon is gyakorolni, de ezt nem mindig sikerült betartani. Csak az E10-ben rendezett hangversenyen derült ki, mennyire nem tudjuk lejátszani a Mendelssohn-szimfóniát. A tempót teljesen máshogy képzeltük el, így az egész úgy hangzott, mintha egy hörghurutos egér próbálta volna énekelni. Alig hallatszott valami. Ezek után már minden hétvégénkbe be kellett szervezni a próbák idejét is. De most már

HÁZUNK

TÁJA

nem vehettük félvállról a gyakorlást, mert egyre közelebb került a MÜPÁ-s koncert idôpontja. Mikor elérkezett az idô, úgy éreztük, tudjuk a darabokat, és magabiztosan álltunk a következô megmérettetés elé. Szinte hihetetlennek tûnt, hogy valaha is felléphetünk a Mûvészetek Palotájában, de most mégis ott álltunk elôtte hitetlenkedve és remélve, hogy nem fogunk csalódást okozni a nézôknek, akik között a szüleink és barátaink is ott ültek. Kétszer kellett eljátszanunk a darabokat, egyszer a délelôtti, egyszer meg a délutáni elôadáson. Az elsônél nem igazán kaptunk tapsvihart, amin kicsit meglepôdtünk, mert nem erre számítottunk. Lelombozó volt csak úgy leslatytyogni a színpadról, de késôbb elmagyarázták nekünk, mi volt a hibánk. Nem tudtuk „eladni” a darabot. (Nem fogom elárulni mi az, mindenkinek magának kell rájönnie!) Hogy ez mit jelent, azon sokat kellett gondolkoznunk. Annyit törtük a fejünket (meg a hangszerünket) a megoldáson, hogy a második elôadáson már sikerült megvalósítani. Az az igazán jó érzés, mikor vigyorogva nézed az embereket, ahogy vörösre ütik a tenyerüket, és örülnek annak, hogy hallhattak minket. És ilyen nagyszámú közönség elôtt ez még felemelôbb érzés volt. Hogy legközelebb mikor fogunk egy hasonló, nagyobb lélegzetvételû eseményen részt venni, azt nem tudom, de úgy érzem, a MÜPA színpadán nyújtott teljesítményünk nem fogja megakadályozni azt, hogy legyen még ilyen alkalmunk. Zsoldos Lili, hegedû, 6. osztály


27

HÁZUNK

TÁJA

SZERETNI IS LEHE A hangszerünkön szépen muzsikálni csak rendszeres, átgondolt és megtervezett gyakorlással tudunk. Idôt és energiát szánunk rá nap mint nap, egyéb feladataink mellett is. Milyen jó lenne szeretni a gyakorlást, hogy ez az idô örömöt és feltöltôdést jelentsen számunkra!

Hogyan gyakoroljak, hogy amit játszom, 1. Csinálj magadnak kedvet a gyakorláshoz! Ahhoz, hogy „ráhangoltságod” legyen a hangszereden való játékhoz, mindig jusson eszedbe, hogy ezt a hangszert Te választottad. Bizonyára azért, mert szereted a hangját, az alakját, szereted hallgatni, nézni azt is, ahogy mások játszanak rajta. 2. uendet, ny sa Teremts r t közted é te te e r e z s ! galmat, ed között hangszer

3. Határozd el a következôt: amikor befejezem a gyakorlást, biztosan többet fogok tudni, mint amikor elkezdtem!!

28

4. Szelidítsd meg a hangszeredet! Kezdj el kotta nélkül, a magad kedvére játszani! Engedd, hogy a karod és az ujjaid vezessenek! Csak egy célod legyen: egyre szebben szólaljanak meg a hangok.

5. Gondold végig, mi a feladatod! Játék közben megérzed azt a pillanatot, amikor már a leckével kell foglalkoznod. Olvasd át nagyon figyelmesen az ellenôrzô kisfüzetet, hogy melyek azok a dalok, gyakorlatok, amelyekkel az utolsó órán foglalkoztatok, milyen tanácsokat kaptál a tanárodtól! A legnehezebb feladat most jön: döntened kell, hogy melyik darabbal szeretnél kezdeni!


HÁZUNK

TÁJA

T A GYAKORLÁST? Most induló sorozatunkban ehhez szeretnénk tanácsokat adni nektek. Elsô alkalommal Ácsné Szily Éva hegedûtanárnô gondolatait tolmácsoljuk. Ha alaposan olvassátok, kiderül, hogy nem csak hegedûsöknek szól!

az nekem és a tanáromnak is tetsszen? 6. Vedd elô a kottát! Nagyon figyelmesen kell megnézned, mert fontos üzenetek vannak benne számodra! Legyél büszke arra, hogy a tempóra, ütemekre, hangnemre (elôjegyzés!) utaló szavakat, jelzéseket te már ismered és érted. A kottafejeket úgy tudod olvasni, mint könyvbôl a betûket.

7. netek A fontos üze n tedd fel a elolvasása utá hegedût! a saját kat mindenki to la o d n o g ô (A következ lkalmazza!) hangszerére a icsit! A kozzon egy k ra á v g é m d ze n? A vonóske zedre. Hogya e lk a b a t á d d gokat, „kottaképet” te nekeled a han é y g a v d so a és helyre Úgy, hogy olv egfelelô húrra m a t a id jja u hány mialatt az ntsd el, hogy ö d re lô E i! k ld dj meg teszed. Próbá gatni”! Gyôzô o p ta e „l l é tn kat az ütemet szere an lévô hango b á tt o k a y g o arról, h amatos találtad-e, foly e? ujjaiddal meg usokat játszoltm ri jó , n a b m is metru mszor ismételd Legalább háro an, hogy ezt meg! Bízz abb inálni, és meg tudod cs sikerül! örülj, amikor

8. A „varázslat” most következik! Amikor így elôkészítve ugyanezt a kis „szakaszt” vonóval (két kézzel) próbálod megszólaltatni, minden könnyebben történik! Nagyon sokat segít, ha továbbra is énekled magadban a hangokat. Természetesen így is ismételd meg többször, és hallgasd, amit játszol! Neked kell eldönteni, hogy szép-e a hang, hasonlít-e az énekhanghoz?

9. Légy kitartó és türelmes! Ne szegje kedved, ha valamit nem sikerült szépen megszólaltatnod. Bízz benne, hogy a tanárod mindenben tud segíteni, és közösen megtaláljátok a megoldást. Sok örömteli percet, órát kívánok a hangszereddel való idôtöltéshez!

Éva néni


29

HÁZUNK

TÁJA

BAROKK TÁNCOK Bizonyára minden gyerek és felnôtt muzsikus találkozott tanulmányai során Menüett, Sarabande, Gigue és más feliratokat viselô táncokkal, melyeket általában nagy élvezettel szoktunk játszani akár szólóban, akár különféle kamaraegyüttesben. Mi lehet az oka a régi reneszánsz és barokk táncok népszerûségének? Bár az egyes táncfajták különbözô karakterûek, mégis mindegyik vidámságot sugároz (még a méltóságteljesebbek is), és emellett általában nem is nehezek. Nem véletlen, hogy táncdarabok minden korból szép számban maradtak fenn, és bár sok névtelen kismester ontotta magából az igényes „szórakoztató zenét”, a legnagyobbak sem tartották rangon alulinak táncok, táncsorozatok komponálását (gondoljunk csak J. S. Bachra és G. F. Händelre). A következôkben szeretnék áttekintést adni a barokk kor tánckultúrájáról, és fôbb tánctípusairól, így hangszerjáték közben talán mi is jobban beleérezhetjük magunkat az akkori zenészek helyébe. A barokk korban az európai tánckultúrában két ország játszott fô szerepet: Franciaország és Anglia. A 17. században Franciaországban kristályosodtak ki az udvari és színpadi tánc új formái aprólékosan kidolgozott szabályok szerint. Számos tánciskolát alapítottak, és olyan széleskörû tánckultúra bontakozott ki, amely megalapozta Franciaország máig tartó vezetô szerepét a klasszikus balett területén. Ennek hátterében XIV. Lajos udvarának fényûzô életvitele, ezen belül a tánc iránti rajongása állt. Ebben az idôben olyan híres mûvészek dolgoztak itt, mint Jean Baptiste Lully és André Campra zeneszerzôk, a drámaíró Molière vagy Pierre Beauchamps táncmester. A királyi udvar legfôbb szórakozása a ballet de coeur, azaz az udvari balett volt, amely az arisztokraták részvételével zajlott. Maga XIV. Lajos igen tehetséges táncos volt, 13 éves korától kezdve gyakran lépett közönség elé. 15 évesen táncolta el az Éjszaka balettje c. elôadásban a Nap szerepét (ezért is nevezték késôbb Napkirálynak), amellyel óriási népszerûséget szerzett. Az 1660-as években olyan új mûfaj alakult ki az udvarnál (a comédie-ballet), melyben a zene és a dráma egymást váltva jelent meg. A táncok betétként szerepeltek a jelenetek között, míg a színészek jelmezt váltottak. Lully és Molière 1664 és 1670 között nem kevesebb, mint nyolc színpadi mûben mûködtek együtt, és bár a színmû a történet fontosságát sejteti, Lully gondoskodott róla, hogy a zene legalább ugyanakkora szerepet kapjon. Leghíresebb kö30

zös alkotásuk az Úrhatnám polgár címû komédia. A színpadi táncok mellett a másik fô terület a báli táncoké. E táncok az udvari ceremóniák keretében kerültek elôadásra, általában elég nagy teret igényeltek, és igen magas technikai követelmények elé állították az udvari embereket. Mivel a bálok egymást követték a Napkirálynál, a tánc gyakorlása mindennapos tevékenység kellett, hogy legyen. Ez nem azt jelentette, hogy mindig új koreográfiát kellett megtanulni, de 10-12 táncnak mindig repertoáron kellett lennie. A bálok a branle-ok táncolásával kezdôdtek. Ezután következtek a páros táncok, amelyek sorrendjét a rang határozta meg. Elsôként a király a királynôvel courante-ot táncolt, ezután következett rangsorban a királyi család többi tagja, aztán a hercegek és a lordok. A courante-ot késôbb felváltotta a jóval könynyebb menuet. Végül kontratáncokkal fejezôdött be a ceremónia. A táncalkalmak nem korlátozódtak a bálokra. A király hetente többször megnyitotta lakosztályát az arra érdemes nemesek elôtt. Ezek a ceremóniák kevésbé voltak formálisak, mint a „hivatalos” bálok. A 17–18. századi Angliában a tánc szintén igen nagy szerepet játszott a társasági életben. A táncoktatás itt is fontos része volt a gyerekek nevelésének, de a táncmesterek felnôtteket is tanítottak, mivel egyre újabb és újabb divatos táncok jelentek meg, melyeket illet ismerni egy nemes embernek. A táncok a korabeli francia


HÁZUNK

stílus mintájára készültek. Lefordították a legnevesebb francia táncos kiadványokat, ill. ezek mintájára számos angol tánckönyv is készült. Mivel a koreográfiák leírása igen hosszadalmas és bonyolult volt, 1700 körül francia táncmesterek kitaláltak egy olyan új táncleírást (notációt), amely nemcsak az egyes lépéseknek adott grafikus jeleket, de a térformákat is jól megmutatta. Ezt a leírásmódot majdnem kétszáz évig használták Európa szerte. Az angol királyi udvarban hetente tartottak bálokat: télen Londonban, nyáron valamelyik fürdôhelyen.

A

TÁJA

A bálokon általában belépôdíjat szedtek, ebbôl fizették a zenészeket. Élénk táncélet folyt még Németország és Ausztria nagyobb városaiban, ahol szintén a francia mintát követték. Itáliában a régi, reneszánsz udvari táncok mellett szintén gyorsan népszerû lett a francia földrôl érkezô új stílus, bár bizonyos vidékeken (pl. Nápolyban) hûek maradtak saját hagyományos táncaikhoz. Spanyolországban és Portugáliában igen sokáig fennmaradt a késôreneszánsz táncstílus, ezt számos 17. században írt tánckönyvbôl ismerhetjük meg.

BAROKK KOR TÁNCTÍPUSAI

A táncok megnevezései a korabeli forrásokban általában két helyen keresendôk: a zenemû címében, vagy a kotta elején a vonalrendszer alatt. A bálkezdô branle egy körtánc-sorozat, a reneszánszból örökölt szvit, melyben többnyire öt tánc mindig azonos sorrendben követi egymást. A szvit lassú tempóban, páros ütemben kezdôdik és fejezôdik be, a közbülsô táncok egyre gyorsabbak és páratlan metrumúak. A reneszánsz táncok közül a barokkban is találkozunk a pavane-nal és a gaillarde-dal, de az elôbbi elveszti korábbi méltóságteljes,

ünnepélyes karakterét, utóbbi pedig hármas lüktetését. A canary nevû tánc francia és angol forrásokban is elôfordul. Míg a reneszánszban variációs jellegû volt, a barokkban ez nem jellemzô rá, de megtartotta 6/8-os lüktetését és pontozott ritmusát. A kor legfontosabb újítása a tánczenében a barokk szvit kifejlôdése. A szvitben négy kötelezô (allemande, courante, sarabande, gigue), és tetszôleges számú egyéb tánctétel szerepelt. A szvitek zenéje többnyire nem tánc céljára készült (ami az esetek legnagyobb ré-


31

HÁZUNK

TÁJA

Allemande

Contredanse

szében nem zárja ki a táncolhatóságot), és zeneileg általában igényesebbek a koreográfiákkal együtt leírt dallamoknál. A szvitek minden tétele más-más „nemzetiségû”: a páros lüktetésû allemande német, a 3/2-es lüktetésû courante francia, a hármas lüktetésû, lassú, szenvedélyes sarabande spanyol, a sodró lendületû páratlan lüktetésû gigue pedig angol, ill. skót. A korabeli leírások legnehezebbnek a courante-ot tartják, nemcsak sokféle lépése miatt, hanem mert zenei sorai gyakran nem egyenlô hosszúak, s ez változatosabbá, izgalmasabbá teszi a zenét és a koreográfiát egyaránt. A kötelezô táncokon kívül gyakran szerepel a szvitben a viszonylag gyors tempójú, páros lüktetésû bourrée, a mérsékelt tempójú, páros lüktetésû, két negyedes felütéssel kezdôdô gavotte, a 3/4-es ütempárokból építkezô menuet, a fôként Spanyolországban használt, a menuethez hasonló passepied és a hármas lüktetésû, általában 4 vagy 8 ütemes baszszustéma ismétléseire épülô chaconne vagy passacaglia. Az angol eredetû country dance a 17. század végén jelent meg Franciaországban contredanse néven. Zenéje általában az éppen

aktuális divatos dallamokon alapult, többnyire 4/4-es kanásztánc-ritmusban. A barokk táncok egyik legszembetûnôbb sajátsága a rövidség. Egy-egy tánc (koreográfia) ritkán hosszabb 2-3 percnél. A táncok elôadásában háromféle stílust különböztettek meg. A grave, azaz „komoly” stílus a legnehezebb, mivel itt minden mozdulatnak kecsességet, nemességet kell sugároznia tökéletes szakmai tudással párosítva. A „félkomoly” (semi-seria) stílus csillogóbb, virtuózabb, sok ugrással, a lábak gyors mozgásával. A komikus (buffa) tánc jó elôadásához nem szükséges olyan mély és alapos szakmai elôtanulmány, mint az elôzô kettôhöz, itt a hangsúly a játékosságon, ötletességen és a változatosságon van, célja a vidámság és a nevettetés. Talán sikerült egy kicsit közelebb hozni az olvasóhoz a barokk táncok világát. Amikor ilyen zenemûveket játszunk, gondoljunk barokk zenész elôdeinkre, próbáljuk magunkat az ô helyükbe képzelni. Muzsikáljunk úgy, mintha korabeli, elegánsan öltözött, kellemes megjelenésû, méltóságteljesen, kecsesen mozgó urak és hölgyek táncához játszanánk a talpalávalót. Dobszay Ágnes, zenetörténet tanár

Menuet

Courante

32


BEKÖSZÖNTÔ KEDVES OLVASÓ!

Recommend Documents