BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ A TERCA TÉGLABURKOLATOKHOZ Az a figyelmes sétáló, aki a nyüzsgő forgalom és a tarka kirakatok látványától elszakadva tekintetét kissé feljebb emeli, lenyűgöző épülethomlokzatokat és részletképzéseket pillanthat meg, akár Budapesten, akár valamelyik vidéki városunkban sétálgat. Elegendő talán csak néhány ismertebb példát kiragadva a szegedi Fogadalmi templomra, a budapesti Nagyvásárcsarnokra vagy a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumra utalni. A tégla homlokzatburkolatok színei, formái és elegáns megoldásai elgyönyörködtetik a laikus szemlélőt, úgy a több évszázados, mint a legújabb, kortárs építészeink által tervezett házakon. A téglaburkolat nem csak középületeken, hanem az utóbbi időkben épített igényes lakóépületeken, családi házakon is megjelenik, más megoldásokkal ellentétben nem múló divatként, hanem a tervezők végiggondolt építészeti megfontolásainak eredményeként. Ahhoz, hogy a tégla homlokzatburkolatok minden tekintetben kielégítsék a velük szemben támasztott igényeket, korrekt tervezésre, szakszerű kivitelezésre és természetesen megfelelő anyagokra van szükség. Erre a célra fejlesztette ki a Wienerberger Téglaipari zRt. a TERCA Téglaburkolatokat, melynek kiváló mechanikai és épületfizikai tulajdonságai, valamint színválasztéka lehetővé teszik, hogy egy épületben teljesüljön a minőség, tartósság és esztétika.
GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA Gépi gyártású burkoló- és klinkertégla: A TERCA klinker és burkolótéglák belgiumi, hollandiai, németországi, ausztriai és magyarországi gyárakban speciális agyag felhasználásával, magas - kb. 1000 °C-os - hőmérsékleten kerülnek kiégetésre. Ez az eljárás a tégláknak tartós, időtlen szépségű természetes színt biztosít, a mechanikai és kémiai igénybevételekkel szembeni nagy ellenállóképességgel, fagy- és savállósággal. Kézi vetésű burkolótégla: A téglák kis méretű dézsában egyesével készülnek. A dézsa fa erezete, illetve a kész tégla felületének homokkal történő beszórása rusztikus megjelenést kölcsönöz. A tégla felülete éppen a gyártási technológiából adódóan gyakran egyenetlen és érdes. Minden építészeti stílusba beilleszthető.
23
TERVEZÉS
ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK A TERCA Téglaburkolatok homlokzati téglái különféle épületszerkezetek burkolására alkalmasak, azonban nagy nyomószilárdságuknak és kedvező mechanikai tulajdonságaiknak köszönhetően tartószerkezetként is alkalmazhatóak. Ahhoz, hogy a homlokzati téglából készülő falak minden tekintetben kielégítsék a velük szemben támasztott igényeket, körültekintő tervezésre van szükség, hiszen a korrekten elkészített korszerű homlokzatburkolat komplex mérnöki gondolkodást igénylő, magas műszaki minőséget jelentő épületszerkezetekből tevődik össze. Fontos szempont az is, hogy az épület homlokzati téglából készülő legkülső “héja” az épület méreteihez viszonyítva nagyon kicsi elemekből áll, amelyeknek választott méretei és egymáshoz viszonyított arányai igen fontosak a homlokzati megjelenésben, ezért az elemkiosztást és az arányokat előre meg kell határozni. A körültekintő tervezésre azért is szükség van, mert a téglahomlokzatok esetleges hibái nem rejthetők el egy későbbi vakolatréteg alá.
A HOMLOKZATOT ÉRŐ HATÁSOK A tervezés kezdetén a gazdasági és esztétikai meggondolások mellett meg kell vizsgálni az épület elhelyezkedését, a klimatikus feltételeket, valamint a falat érő külső és belső igénybevételeket. A homlokzatot a napsugárzásból és a hőmérséklet periodikus változásaiból adódó hőhatások, az esőből, csapóesőből, záporesőből, jégesőből adódó csapadékhatások, a szél nyomó- és szívóhatása, a kívülről befelé ható szorpciós vagy a belülről kifelé ható páradiffúziós vízmozgás hatása, valamint mechanikai sérülések és szennyeződések érik. Ezeken kívül figyelembe kell még venni a környezetszennyeződésből adódó kémiai hatásokat is.
A HOMLOKZATI FELÜLETEKKEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK Az előzőekben ismertetettek alapján röviden összefoglaljuk az épületek homlokzati felületeivel szemben támasztott követelményeket, valamint ismertetjük, hogy a TERCA Téglaburkolatok miképpen felelnek meg ezeknek az igényeknek.
ESZTÉTIKAI SZEMPONTOK
Ez a kérdés, amely egy homlokzatnál nyilvánvalóan az elsők között merül fel, természetesen ízlés dolga. A szemlélő az évszázadok, sőt évezredek óta álló emlékek alapján személyes tapasztalatokat szerezhet a homlokzati téglákkal burkolt felületek műszaki igényességéről és tartósságáról, és ez kedvezően hat vissza szépérzékére is. A TERCA Téglaburkolatok színválasztéka változatos homlokzatok kialakítására biztosít lehetőséget.
HŐ- ÉS FAGYÁLLÓSÁG
A TERCA Téglaburkolatok homlokzati téglái fagyállóak és jól tűrik a hőmérséklet változásából adódó hatásokat. Nagyobb felületek esetén fontos a dilatációk helyes kialakítása, valamint célszerű megfelelő fugakialakítással megóvni a homlokzati téglákat a fölöslegesen terhelő behatásoktól. Lábazati kialakításnál és fallefedésnél célszerű klinkertéglák alkalmazása. Amennyiben a lábazat burkolótéglából készül, javasolt a téglafelület impregnálása.
24
CSAPADÉKHATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG
Nem véletlen, hogy a téglahomlokzatok elsősorban az igen csapadékos északi országokban terjedtek el. Figyelembe kell viszont venni, hogy a kis elemekből készülő felület csapadék szempontjából legveszélyesebb pontjai a csatlakozások, vagyis a fugák. Ezért fontos a TERCA Téglaburkolatoknál is a korrekt fugakialakítás és a megfelelő habarcs alkalmazása.
NEDVESSÉGVEZETÉS
A TERCA Téglaburkolatok homlokzati téglái nehezen engedik át a nedvességet, ami a kívülről befelé hatoló szorpciós vízmozgás esetén komoly előny, azonban a belülről kifelé tartó páradiffúziónál akadályt jelent. Általános esetekben az épület belsejéből a tartófal külső felületére jutó pára elvezetéséről gondoskodni kell. Kétrétegű falszerkezeteknél a tartófal előtt lecsapódó pára elvezetését vízszigetelő lemez beépítésével lehet megoldani a megfelelő - általában a lábazati - csomópontnál.
A SZÉL HATÁSÁVAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG
A szél nyomó- és szívóhatásával szemben a TERCA Téglaburkolatok jól megválasztott, megfelelően méretezett és kivitelezett rögzítése biztosít védelmet.
MECHANIKAI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG
A TERCA Téglaburkolatok homlokzati téglái mechanikai rongálóhatásokkal szemben igen ellenállóak.
KÉMIAI HATÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG
Káros kémiai hatások szempontjából veszélyes helyeken elsősorban a TERCA Téglaburkolatok saválló klinkertégláját javasoljuk felhasználni.
TŰZBIZTONSÁG
A TERCA Téglaburkolatok homlokzati téglái nem éghetőek.
SZENNYEZŐDÉSEKKEL SZEMBENI ELLENÁLLÓKÉPESSÉG
A TERCA Téglaburkolatok homlokzati téglái nehezen szennyeződnek és egyszerű módszerekkel tisztíthatók.
TARTÓSSÁG
Ez az a kérdés, amelyre a bevezetőben javasolt városnéző séták után mindenki maga adhatja meg a választ. A múlt biztosítékot nyújt a jövőre vonatkozóan.
A TÉGLA HOMLOKZATBURKOLATOK KÜLÖNBÖZŐ VÁLTOZATAI A tégla homlokzatburkolatok többféle, az építés (építéstechnika, építéstudomány) fejlődése során kifejlődött változatban készülhetnek. A homlokzatburkolatok (például) aszerint csoportosíthatóak, hogy az épületnek a 2.1.1-ben részletezett hatások elleni védelmét milyen módon, mely szerkezeti elemek felhasználásával oldja meg a falazat. A csapóeső és nedvesség-behatolás elleni védelmet mindig a homlokzati téglából és kitöltött fugákból álló burkolati fal biztosítja, az épület teherhordó szerkezetét, a szerkezet állékonyságát és a hőtárolást pedig a tartófal adja.
EGYBEFALAZOTT HOMLOKZATI TÉGLABURKOLAT A hagyományos, a tartófallal közvetlenül összeépített homlokzati téglaréteg készülhet egyidejű falazással és utólagos burkolással. A rögzítést ebben az esetben az összefalazás biztosítja és az épületet kívülről érő összes hatást egy masszív téglafal veszi fel. Természetesen a tartófal is készülhet homlokzati téglából. Ezt a megoldást manapság ritkán alkalmazzák, mert nem felel meg a korszerű épületfizikai követelményeknek.
metszet
axonometria
25
TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZETEK A réteges falszerkezetek a megosztott védekezés elvén alapulnak, a szerkezeti elemek száma és elhelyezkedése alapján további alcsoportokra oszthatóak.
TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZET HŐSZIGETELÉSSEL, LÉGRÉS NÉLKÜL Ez a szerkezeti kialakítás az úgynevezett „magszigetelés”. Csak alapos épületfizikai megfontolások (számítások) után alkalmazható megoldás. A páranyomás kiegyenlítése és a pára elvezetése a hőszigetelő réteg feladata, ezért megfelelően páravezető - elsősorban szálas - szigetelőanyag alkalmazására van szükség. A burkolati falnak a tartófalhoz való rögzítéséről ebben az esetben is gondoskodni kell.
metszet
axonometria
metszet
axonometria
metszet
axonometria
TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZET ÁTSZELLŐZTETETT LÉGRÉSSEL, HŐSZIGETELÉS NÉLKÜL Ez a megoldás abban az esetben alkalmazható, amikor a tartófal a hőszigetelés feladatát önmagában ellátni képes, jó hőszigetelő képességű falazóelemből készül (POROTHERM 44 T Profi, POROTHERM 44 K Profi, POROTHERM 44 K, POROTHERM 38 K Profi, POROTHERM 38 K). A páranyomás kiegyenlítésére és a pára elvezetésére a légrés szolgál. A megfelelő légzárás érdekében a teherhordó téglafalazat mindkét oldalát vakolni kell! Megfelelő rögzítőelemek alkalmazásával gondoskodni kell a burkolati falnak a tartófalhoz való rögzítéséről.
TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZET ÁTSZELLŐZTETETT LÉGRÉSSEL, HŐSZIGETELÉSSEL A külső oldali homlokzati hőszigeteléssel ellátott falazatok közül ez a legkedvezőbb megoldás, mert a hőszigetelés védett helyen helyezkedik el. Kitűnő hőszigetelő képessége mellett ez a szerkezet nyáron is biztosítja a kellemes lakóérzetet, mivel a külső burkolat árnyékolja a falszerkezet belsejét, valamint a légrésben áramló levegő folyamatosan hűti a belső falszerkezetet. A csapóeső és nedvesség-behatolás elleni védelmet ebben az esetben is a homlokzati téglából és kitöltött fugákból álló burkolati fal biztosítja. A páranyomás kiegyenlítésére és a pára elvezetésére a légrés szolgál, a hőszigetelést a hőszigetelő réteg biztosítja. A megfelelő légzárás érdekében a teherhordó téglafalazat mindkét oldalát vakolni kell! Megfelelő rögzítőelemek alkalmazásával gondoskodni kell a burkolati falnak a tartófalhoz való rögzítéséről.
26
R 2.2
padlóburkolat (változatai):
R 2.2/1
R 2.2/2
R 2.2/3
- kerámia/parketta padlóburkolat - ragasztó és padlókiegyenlítés - aljzatbeton (min. 4 cm) - technológiai szigetelés - lépéshangszigetelés
- kerámia padlóburkolat - flexibilis ragasztó - fûtõbeton (~ 7 cm) - technológiai szigetelés - PE hab + hõtükör (2 cm) - lépéshangszigetelés
- kerámia padlóburkolat - flexibilis ragasztó - fûtõbeton (~ 5 cm) - "pogácsás" expandált formahabosított polisztirolhab hõszigetelés (7 cm) - lépéshangszigetelés
1.
kültéri ablakkönyöklõ, a gyártó elõírása szerint elhelyezve
4.
zárléc perforált fémszalaggal rögzítve
7.
bitumenes lemez
10. beltéri ablakkönyöklõ, a gyártó
2.
extrudált polisztirol hõszigetelés
5.
rögzítõ tárcsa
8.
technológiai habarcskiegyenlítés
11. dilatációs szalag
6.
méretezett rozsdamentes acél tartókonzol függesztõ kengyellel
9.
rozsdamentes acél rögzítõpálca
12. 20 mm habarcsréteg
3.
víz- és fõzésálló rétegelt falemez perforált fémszalaggal
Ablakbeépítés függõleges mets zete
elõírása szerint elhelyezve
kiegyenlítés, max.
Porotherm 30 N+F és Terc a téglaburkolat
27
TÉGLAHOMLOKZATÚ RÉTEGES FALSZERKEZETEK ÉPÜLETSZERKEZETI RÉSZLETEI TARTÓFAL A homlokzatburkolat tartófalának az épület lehatárolása, a teherviselés - állandó, hasznos, esetleges, valamint a burkolaról átadódó terhek - és a hőtárolás a feladata. Az épület terheinek viselésére nem vehető figyelembe a homlokzati téglából készült burkolati fal. Hőszigetelés nélküli téglahomlokzatú réteges falszerkezetnél a jó hőszigetelő tulajdonságú falazóelemből készülő tartófal látja el a hőszigetelés feladatát is. Horony eresztékes falazóelemekből kialakított hátfal elé készülő, átszellőztetett légréses téglaburkolatok esetén a faltest külső síkjára hézagzáró, felületkiegyenlítő vakolatot kell készíteni. Ebben az esetben 38 vagy 44 cm vastagságú POROTHERM falazatok K és T típusban, Profi kivitelben is javasoltak.
HŐSZIGETELÉS Amennyiben a tartófal nem képes önmagában ellátni a hőszigetelés feladatát, vagy a megosztott védekezés elvét alkalmazzák, akkor külön hőszigetelő réteg kerül a tartófal elé, amelynek rögzítéséről gondoskodni kell. A rögzítés mechanikai úton vagy ragasztással történhet. A hőszigetelés céljára megfelelően páravezető - elsősorban szálas - szigetelőanyag alkalmazandó. A hőszigetelő réteg vastagságát - a többi szerkezeti elem és elsősorban a tartófal hőtechnikai tulajdonságainak figyelembevételével - számítással kell megállapítani. Horony-eresztékes falazóelemekből kialakított hátfal elé készülő átszellőztetett légréses téglaburkolat esetén a kiegészítő hőszigetelés alá, a faltest külső síkjára hézagzáró, felületkiegyenlítő vakolatot kell készíteni. A hőszigetelésnek az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie: • • • • •
rothadásálló, nem éghető, alaktartó, víztaszító, páraáteresztő.
Kétrétegű, légréssel ellátott falszerkezet hőszigetelő képessége magasabb, ha a hőszigetelés légrés felőli oldala póruszáró kasírozással van ellátva.
RÖGZÍTÉS A tartófalat és a homlokzati téglából készült burkolati falat egymástól függetlenül kell falazni és azokat szilárdsági okokból össze kell kötni. A rögzítésnek két különböző feladatrésze van, ezért kétféle rögzítőelemet kell alkalmazni.
28
RP RÖGZÍTŐPÁLCA Rögzítőpálca hossza: légrés + hőszigetelés + 150 mm (RP-Z típusnál + 60 mm)
Beépítendő mennyiség: Légrés Háttérfalazat
RP-B
RP-F
A légrés + hőszigetelés 70 mm
5 db/m2
6 db/m2
A légrés+ hőszigetelés 120 mm és 150 mm
7 db/m2
8 db/m2
Beton
A légrés + hőszigetelés 70 mm és 120 mm, 5 vagy a falazatmagasság meghaladja a 12 métert
db/m2
Üreges tégla 6 db/m2
Éleknél, peremeknél további 3 db/m rögzítőpálca beépítése szükséges.
BEÉPÍTÉSI ÚTMUTATÓ 1. 8 x 65 mm méretű furat elkészítése, portalanítása. Üreges POROTHERM tégla falazatban készített furat esetén az ütvefúró használata tilos! 2. Rögzítőpálca dűbel behelyezése a furatba. 3a. VB. hátfal esetén a szerelőcső segítségével az RP-B típusú rögzítőpálca beütése a dűbelbe. 3b. Üreges tégla hátfal esetén fúrógépbe fogott adapter segítségével az RP-F típusú rögzítőpálca behajtása a dűbelbe. 4. A szerelőcső segítségével a rögzítőpálca behajtása a dűbelbe. 5. A rögzítőpálcának a burkolófalazatban a feltüntetett méreteknek megfelelően kell elhelyezkednie.
BEÉPÍTÉSI MÉRETEK
29
FÜGGŐLEGES RÖGZÍTÉS A homlokzati téglából készült burkolati fal önsúlyából adódó terheket, függőleges erőket lehetőség szerint a lábazat, ennek hiányában, illetve magasabb homlokzatú épületeknél vagy nyílások felett alátámasztó konzolok veszik fel. A rozsdamentes acélból készült kiváltó konzolokat az épület vasbeton szerkezeteibe dübellel kell rögzíteni, méretezésüknél és kiosztásuknál a gyártó cég előírásait, méretezési adatait kell figyelembe venni.
LÉGRÉS Légréssel ellátott téglahomlokzatú réteges falszerkezetnél gondoskodni kell a légrés átszellőztetéséről. Az építési pontatlanságokat figyelembe véve legalább 4 cm-es légrés javasolt, mert ebben az esetben biztosított a legalább 2 cm szabad résszélesség. A burkolatot alul és felül a levegő be- illetve kivezetésére szolgáló szellőzőnyílásokkal kell ellátni. Az alsó szellőzőnyílás a légrésbe bejutott vagy ott lecsapódott víz kivezetésére is szolgáló vízelvezető műanyag, bitumenes vagy fémlemez közbeiktatásával. A szellőzőnyílások kialakításának legegyszerűbb módja a kitöltetlen függőleges fuga. A szellőzőnyílásoknak 20 m2-ként (az ablakokat és ajtókat is beleszámolva) legalább 75 cm2 méretűeknek kell lenniük.
MÉRETKOORDINÁCIÓ A homlokzat tervezésekor - esztétikai és kivitelezési megfontolások miatt - méretháló segítségével célszerű az elemeket a felületen kiosztani. A méretháló vízszintes rasztertávolsága általában az egész vagy féltéglaméret függőleges fugavastagsággal növelt értéke. A függőleges raszterméret a fekvő téglasorok magasságának a vízszintes fugavastagsággal növelt értéke. A méretháló alkalmazása a nyílászárók pontos alaprajzi és homlokzati elhelyezését is megkönnyíti. A raszter felszerkesztésénél ügyelni kell arra, hogy a homlokzatburkolatot vízszintes és függőleges dilatációs hézagokkal kell ellátni, amelyek mentén a téglakötés megszakad.
MAGASSÁG
magassági méretkoordináció
A burkolóelemek magassági értelemben való kiosztását a homlokzati raszterháló függőleges modulmérete alapján kell elvégezni. Az ereszvonalnál lévő legfelső téglasor helyzetét a legfelső ablak szemöldökétől kiindulva felfelé számolva, míg az alsó indítósor koordinátáit a legalsó nyílászáró szemöldökétől lefelé számolva kell meghatározni.
30
HOSSZÚSÁG A burkolótéglák horizontális értelemben vett kiosztásánál törekedni kell arra, hogy a burkolt felületek, elsősorban a szabadon álló és a nyílások közötti falmezők illetve pillérek az 1/2 vagy legalábbis az 1/4 tégla (+ függőleges fugavastagság) egész számú többszörösének megfelelő méretűek legyenek. A burkolt fal hossza a tartófal vízszintes irányú méreténél a hőszigetelés, légrés és a burkolófal összvastagságának kétszeresével nagyobb.
KÖTÉSEK Attól függően, hogy milyen vastag falat építünk, milyen méretű elemeket használunk, illetve hogy egymáshoz képest hogyan rendezzük el a téglákat, összefoglalva: az alkalmazott kötési módtól függően a tégla falburkolat más-más benyomást kelt és ezáltal a legváltozatosabb építészeti megjelenés érhető el. Számos kötéstípus létezik, a választás általában a megrendelő és a tervező ízlésére van bízva, mindenesetre a burkolási tervben rögzíteni kell a kötés típusát is. Megjegyzendő, hogy a különböző kötési módokra országonként eltérő elnevezéseket használnak. Az alábbiakban bemutatunk néhány gyakrabban alkalmazott kötéstípust:
futókötés féltégla eltolással
futókötés negyedtégla eltolással függőlegesen
futókötés negyedtégla eltolással átlósan
bekötőkötés
blokk-kötés
keresztkötés
hollandkötés
gótkötés
álló téglasoros kötés
31
BOLTÖVEK A téglaboltöv olyan téglából falazott, nyílás feletti teherhordó és teherátadó szerkezet, amely a nyílás feletti falból és födémből származó terhét a nyílást szegélyező pilléreknek, falszakaszoknak adja át. A boltöv alakját és szelvényét úgy kell meghatározni, hogy keresztmetszeteiben csak nyomófeszültségek ébredjenek. A téglaboltöv számos fajtája alakult ki több évezredes történelme folyamán. Homlokzatburkolatok stílus-jegyeként ma is falaznak különböző íves és egyenes boltöveket. Tervezésüknél az áthidalandó nyílásszélesség és -magasság, a boltöv alakját meghatározó méretek, a szelvénymagasság, valamint a nyílás melletti falszakaszok szélességének arányát kell helyesen megválasztani. Példák boltövek kialakítására:
f
l
r
r
l = 2r
f = 1/12l
DILATÁCIÓ A homlokzati téglákból készülő burkolatba dilatációt kell tervezni. Dilatációs hézagra azért van szükség, mivel a téli-nyári hőmérséklet-ingadozásból eredő alakváltozások hatására káros feszültségek léphetnek fel. A változó hőterhelésből adódó mozgások és erők a faltárcsák dilatációs fugáin egyenlítődnek ki. A függőleges dilatációk egymástól való távolsága legfeljebb 7-14 m legyen, elhelyezésük függ a klimatikus viszonyoktól, a tartófal szerkezetétől, valamint a homlokzati megjelenési igényektől. Ezért ki kell alakítani azokon a helyeken is, ahol a tartófal is dilatál, vagy változik a szerkezet. Esztétikai szempontból a dilatációs hézagot elsősorban falsarokban, lizénák, vagy tagozatok vonalában célszerű megoldani. A dilatációs hézagok elhelyezését befolyásoló tényezők: • • • • •
a homlokzat geometriája és mérete, nyílászárók helye és mérete, a burkolat vastagsága, az alapozási mód, a tartófal teherviselése,
• • • • •
a napsugárzás erőssége, a burkolat színezettsége, ereszek, homlokzati kiugrások mélysége, klimatikus viszonyok, földrajzi helyzet.
Dilatációs hézagok elrendezése:
a, nyitott sarokképzés
32
b, zárt sarokképzés
A dilatációs hézag mérete 15-20 mm legyen. A dilatációs hézagokat habarcsolás nélkül, zártcellás habosított profil alkalmazásával kell megoldani, amit tömítőmasszával kell lezárni. Fontos, hogy a tömítőmassza a szerkezetekhez minden esetben kifogástalanul tapadjon.
TERCA TERCA
15-20 mm Vízszintes tágulás hézag kialakítása
Függőleges tágulás hézag kialakítása
33
KIVITELEZÉS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK • • • •
•
• • • •
Kétrétegű homlokzatok burkolati rétegét a tartófal, illetve tartószerkezet teljes megépítése valamint a hőszigetelés tartófalra történő rögzítése után kell falazni. A tartófallal egyidejűleg vagy azt megelőzően nem szabad burkolati réteget felhúzni. A burkolótéglákat szállításnál és tárolásnál fokozottan óvni kell a sérülésektől. Nagyméretű, téglaburkolatú homlokzatok építészeti megjelenését jelentősen emeli a felületen egymás mellett megjelenő azonos típusú és színű, ám a gyártástechnológiából adódóan különböző színárnyalatú homlokzati téglák hatása. Nagyobb felület esetén az egyenletesség érdekében csak több rakat elemeinek összekeverése után szabad a téglákat felhasználni. Beépítés előtt a burkoló- és klinkertéglákat tisztítani és portalanítani kell. A téglákat a falazás előtt nem kell vízbe áztatni vagy mártogatni, mert ez kivirágzást okozhat. Falazni és burkolni csak +5 °C feletti hőmérsékleten szabad. A homlokzati téglák, valamint az egyéb felhasznált anyagok saját hőmérséklete sem lehet +5 °C hőmérséklet alatt. Ha a burkolóréteg valamely elemét helyzetének pontatlansága miatt cserélni kell, a téglát a határoló habarcsrétegekkel együtt először el kell távolítani, majd új habarcságyba fektetve újra be kell építeni. Frissen elkészült burkolófalazatot letakarással óvni kell a környezeti ártalmakkal szemben! Fagyálló szerek alkalmazása tilos! Az építési munkálatok megszakítása esetén a falazatot szintén takarjuk le! Az ajánlott előkevert kész szárazhabarcsokhoz, TERCA burkoló- illetve klinkerhabarcshoz semmilyen további adalékszert nem szabad hozzákeverni!
DARABOLÁS A burkolótégla darabolásánál elsősorban száraz gyémántvágó használata ajánlott, míg a klinkertéglák darabolásához elsősorban vizes gyémántvágó javasolható.
száraz gyémántvágó
vizes gyémántvágó
34
csapadék elleni védelem
FUGAKIALAKÍTÁS Téglahomlokzatok esetén fokozottan figyelni kell a hézagok kialakítására, hiszen tartószerkezeti és nedvességvédelmi feladatukon kívül igen fontos szerepük van a falfelület összképének kialakításában. A fugák vízhatlanságának elérése érdekében a vízszintes és függőleges hézagokat teljesen ki kell tölteni habarccsal, a fugák egyenletes vastagságát esztétikai szempontból is tartani kell. Ezt segíti elő a sorosztó léc használata. Falazóhabarcsnak a speciális TERCA habarcsok különösen jól megfelelnek. A habarcsot falazáskor a homlokzati tégla felületére egyenletesen fel kell hordani, az állóhézagokat jól ki kell tölteni. Falazásnál ügyelni kell arra, hogy a homlokzati tégla látszó felületeire lehetőleg ne kerüljön habarcs, a kitüremkedett habarcsot pedig kanáléllel le kell húzni. Ezután egy tiszta hézagoló eszközzel vagy egyszerű gumicsővel a fugát le kell simítani. Ha a falazáskor a fugák nem lettek gondosan kitöltve, azt még a friss falazaton a fugázó kanállal felhordott falazóhabarccsal, ki lehet javítani. A hézagolást egyszerre csak akkora felületen célszerű elvégezni, amelynél a burkolófelület tisztítása száraz, puha ruhával a habarcs megkötése előtt elvégezhető. A fugákat úgy kell kialakítani, hogy a fugázó anyag megvédje az alatta lévő homlokzati téglát a nedvességtől, vagyis ne maradjon takaratlan vízszintes felület.
A leggyakrabban alkalmazott fugaképzések:
homorú fugakialakítás helyes és helytelen megoldás
fugázó szerszámok
rézsűs fugakialakítás helyes és helytelen megoldás
telibefugázott fugakialakítás helyes és helytelen megoldás
35
Lapburkolatok
Előnyök • • • • • •
Nagyfokú mechanikai, kémiai és időjárással szembeni ellenálló-képesség Időtállóság Hosszú élettartam Fagyállóság Savállóság Természetes színvilág
Alkalmazási terület A Terca klinker lakpokat elsősorban épületek homlokzatburkolására és egyedi építészeti megoldások kialakításához ajánlott.
TERCA LAPBURKOLATOK RAGASZTÁSA Terca lapburkolatokat lehet ragasztani vakolatra vagy felületerősítő réteggel ellátott hőszigetelésre
AZ ALAP ELŐKÉSZÍTÉSE Az alapnak egyenletesnek, kellően teherbírónak és portalannak kell lennie, meglazult vakolat- vagy faldarabkák nélkül. A legmegfelelőbb alapnak az egyenes vakolatot javasoljuk (nem ajánljuk a TERCA téglaelemek ragasztását hőszigetelő vakolatra).
A BURKOLÓELEMEK ELŐKÉSZÍTÉSE Mérőléc falhoz rögzítése
Az elemek hátoldalát a ragasztás előtt a portól meg kell tisztítani. Erre azért van szükség, hogy a porréteg ne csökkentse és rontsa a ragasztóhabarcs és a burkolóelem közötti tapadást. A legmegfelelőbb tisztítási mód egy száraz ecset vagy kefe használata. Tanácsos előkészíteni a szükséges, megfelelő mennyiségű megtisztított téglaelemet. Ez lehetőleg 3-4 külön dobozból történjen, hogy az elemek színei egyenletesen keveredjenek.
A MÉRŐLÉCEK ELŐKÉSZÍTÉSE Az elemek ragasztásának megkezdése előtt ajánlatos felhelyezni a mérőléceket, amelyek az egyes sorok magasságát határozzák meg. A léceken található jelölések távolságai egy burkolóelem és a hozzá tartozó egyik fuga magasságát jelölik ki. A fugaréteg vastagsága nincs szigorúan megadva. Az ajánlott vastagság 10 -12 mm, ez jellemzően a homlokzat kívánt külsejétől függ. A fuga szélességének megválasztása természetesen befolyásolja a téglaelemek, illetve a fugaanyag négyzetméterenkénti szükséges mennyiségét. Az elkészült segédállvány
36
A RAGASZTÁSHOZ AJÁNLOTT SZERSZÁMOK ÉS SEGÉDESZKÖZÖK A ragasztóhabarcs keverésére alkalmas edény, keverőfejjel ellátott fúrógép, fésűs szerkezetű acélspakli 10 mm-es vájatmélységgel, kőműves zsinór, csaptatózsinór, mérőléc.
A RAGASZTÓHABARCS A tégla burkolóelemek ragasztásához bármilyen ragasztóhabarcs használható, amely alkalmas kerámiaburkolatok kültéri ragasztására. Ennek fagyállónak és megfelelően rugalmasnak kell lennie. A burkolóelemek beltéri felhasználása esetén a ragasztónak nem szükséges fagyállónak és rugalmasnak lennie. A ragasztóhabarcs sűrűsége optimális legyen, de előnyösebb a sűrűbb állag, hogy a már felhelyezett burkolóelemek ne csússzanak szét.
Az első sor kijelölése
RAGASZTÁS A tégla burkolóelemek ragasztását az első ragasztásra kerülő sor alsó élének kijelölésével ajánljuk elkezdeni (ez rendszerint nem az alsó, de nem is muszáj, hogy az alsó sor legyen). Ennek egy vízszintes ellenőrző vonalnak kell lennie, amelyhez viszonyítani lehet az összes többi sort.Először a sarokelemek kerüljenek felragasztásra a mérőléc szerint, amit a sarokhoz közel úgy kell felerősíteni, hogy ne zavarja a folyamatos ragasztást. A mérőléc használata előtt el kell döntenünk, hogy a kijelölt ellenőrző vonalak az egyes sorok felső vagy alsó élét jelölik. A ragasztóhabarcsot a fogas acélspakli segítségével egyenletesen vigyük a felületre. A ragasztóanyaggal egyszerre bevont felület nagyságát az időjárási viszonyokhoz mérten határozzuk meg, úgy, hogy a habarcs ne száradjon ki. Ha van rá mód, hasonlóan vegyük ezt figyelembe az olyan felületeknél is, amelyek árnyékban vannak. Az első sort a falra erősített léc (alumínium vagy fából készült) mentén ragasszuk. A további sorok ragasztását az elsőhöz viszonyítjuk. A felragasztás után az egyes sorokat az alumínium léc vagy egy vízmérték segítségével kiegyenesíthetjük. A sarkok körüli részekben, a sarokelemeket használjuk.
A sorok kijelölése
A BURKOLÓELEMEK FUGÁZÁSA A fugázáshoz szükséges szerszámok és segédeszközök: a fugahabarcs keverésére alkalmas edény, keverőfejjel ellátott fúrógép, keskeny fugázó simítókés, rozsdamentes habarcstartó tálca, fugázó pisztoly.
A FUGAHABARCS A TERCA burkoló téglaelemek fugázásához speciális fugaanyagok használatosak, amelyek a homlokzati falazat utólagos fugázására alkalmasak. Az építő különböző színekből válogathat. A fugaréseket megfelelő szerszámmal kell feltölteni. A fugahabarcsnak olyan sűrűnek kell lennie, hogy a munkafolyamat során a burkolóelemek felületének felesleges koszolódását elkerüljük. A burkolóelemek és a fugahabarcsok
A ragasztóanyag felhordása
37
különböző színkombinációinak használata lehetővé teszi a felület többszínű variációit és árnyalatait.
FUGÁZÁS
Az elemek ragasztása
A fugaréseket kétféleképpen lehet feltölteni: fugázó pisztoly vagy megfelelő szélességű spakli és simítókés segítségével. Mindkét megoldási mód, különböző sűrűségű fugahabarcsot igényel. Fugázó pisztoly használata esetén a habarcsnak olyan sűrűségűnek kell lennie, hogy problémamentesen ki lehessen nyomni a pisztolyból, ugyanakkor az anyag ne folyjon ki a fugarésekből. Ekkor a fuga felületének elsimítására használható egy kis PVC csődarab. Ezáltal finom felületű és kissé íves fugát kapunk. Abban az esetben, ha a fuga felületét a tégla burkolóelem felületéhez hasonlóan szeretnénk kialakítani, használjunk egy keskeny faléc darabkát, így hasonló egyenetlenebb felületet érhetünk el. A másik fugázási mód esetén az elkészített fugaanyagot a simítókésre helyezzük, majd a spakli segítségével tömködjük a fugarésbe. A megfelelő feltöltést követően a felületét kellően elsimítgatjuk és létrehozzuk a kívánt formát. Adott szakasz kifugázását követően ezt a részt egy ecset vagy száraz szivacs használatával szárazra töröljük.
FELÜLET TISZTÍTÁSA Megegyezik az előző fejezet 4. pontjában leírtakkal.
TERCA LAPBURKOLAT RAGASZTÁSA FELÜLETERŐSÍTŐ RÉTEGGEL BEVONT HÕSZIGETELÉSRE AZ ALAP ELŐKÉSZÍTÉSE A fugázás előtti felület
A hőszigetelő táblákat és az üvegszövet hálót minden esetben a ragasztás mellett mechanikusan is rögzíteni kell. Minimum 10 db/m2 tiplit kell alkalmazni, de a sarkoknál 2 m széles sávban további megerősítés is szükséges. A rögzítő dűbelek mennyiségét befolyásolja a hőszigetelés vastagsága, a hőszigetelő anyag merevsége, és az épület magassága is. A tiplik felhelyezése után kell felhordani a lemezekre a rögzítő tapasz kiegyenlítő réteget, amibe az üvegszövetet be kell ágyazni úgy, hogy az erősítő réteg vastagsága 3-4 mm legyen. A többszintes épületekre kerülő Terca lapburkolat esetén a szélszívásra minden esetben külön méretezés javasolt. Ezek után a lapburkolat felragasztása megegyezik az előzőekben leírtakkal.
A fugák kitöltése fugázópisztollyal
38
1. Téglafal 2. Hőszigetelés 3. Felületerősítő réteg 4. Rögzítő tárcsás tipli 5. Ragasztóhabarcs 6. Terca lapburkolat
A „KIVIRÁGZÁS” PROBLÉMÁJA A “KIVIRÁGZÁS” OKAI A TERCA Téglaburkolatok kifejlesztésekor a Wienerberger széleskörű és részletes kutatási program keretében (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék: Szakvélemény a burkolótéglák kivirágzásának vizsgálatáról, Budapest, 2000. január, 22833-003-ÉA/1999) megvizsgáltatta homlokzati tégláit és a rendszer részét képező habarcsokat. A szakértők a vizsgálat során részletesen megvizsgálták a (mezőtúri) burkolótégla gyártásához felhasznált alapanyagok, alapanyag keverékek, félkész- és különböző késztermékek vízoldható sótartalmát és utóbbiak „kivirágzási” hajlamát. A vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy a TERCA Téglaburkolatok burkolótéglái sem a felhasznált alapanyagok összetétele, sem a technológiai folyamat különböző fázisainak következményeként önmagukban nem hajlamosak a „kivirágzásra”. A TERCA Téglaburkolatok klinkertéglái a kísérletek során nem virágoztak ki és egyéb vizsgált tulajdonságaik is igen kedvezőek voltak. A falazatok modellvizsgálatainál „légszáraz” burkolótéglák és TERCA habarcs alkalmazása esetén nem észleltek sem a téglafelületen, sem pedig a habarcsfugában „kivirágzást”. A „kivirágzás” akkor jelentkezhet, amikor a nedvesség a látszó felületre juttatja azokat a sókat, amelyek a téglából, a habarcsból, esetleg kívülről kerülhetnek a homlokzati téglafalba. Ebből következően a „kivirágzást” úgy lehet megelőzni, ha helyes építéstechnológia alkalmazásával és anyagkiválasztással, illetve megfelelő szerkezeti és részletkialakítással megakadályozzuk a nedvesség bejutását a szerkezetbe.
ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIA A helyes építéstechnológia első lépése, hogy a burkolt homlokzati téglafal készítéséhez a TERCA Téglaburkolatokhoz tartozó habarcsot kell alkalmazni, mert hagyományos falazó cementhabarcs használatánál - kedvezőtlen körülmények között - a falazat kivirágzására lehet számítani.
SZERKEZETI KIALAKÍTÁS A „kivirágzás” megelőzésének, vagyis a felesleges nedvesség szerkezetbe jutása megakadályozásának másik eszköze a megfelelő szerkezeti kialakítás. A nedvesség a kész szerkezetbe alulról, felülről, hátulról és elölről-kívülről kerülhet. A nedvesség elleni védelem módjai a következőek: • • • •
alulról - szakszerűen szigetelni kell a falazatot, a homlokzati téglaburkolatot; felülről - olyan szerkezeti kialakításra van szükség, amely megakadályozza a csapadékvíz, olvadó hó és egyéb nedvesség szerkezetbe jutását; hátulról - akkor juthat a homlokzati téglaburkolatba nedvesség, ha a homlokzati téglaburkolat a tartófallal egybefalazva épül. Amennyiben nagy az egybefalazott hátfalazattartófal sótartalma, akkor az átnedvesedés következtében „kivirágzás” jelenhet meg a burkolótégla felületén, tehát mindenképpen biztonságosabb a légréses kialakítás; elölről-kívülről - a kész szerkezetre nem jelent veszélyt a csapóeső, azonban a még falazás vagy fugázás alatti homlokzati téglaburkolatot hosszantartó esőzésnél le kell fedni ponyvával vagy fóliával. Ugyanígy a frissen elkészült homlokzati téglafalazatot takarással védeni kell az esőtől (valamint az erős napsütéstől). A takarás azért is szükséges, hogy az eső a friss habarcsot a szerkezetből ki ne mossa.
39
A “KIVIRÁGZÁS” ELTÁVOLÍTÁSA A vizsgálatok szerint a burkolótéglákon kivirágzott só főként vízben jól oldódó magnézium-szulfát. Ha hibás építéstechnológia vagy szerkezetkialakítás miatt mégis megjelenne a homlokzati téglafal látszó felületén a „kivirágzás”, akkor azt száraz ruhás letörléssel, majd ezt követően tiszta vizes ruhával való lemosással eltávolítható. Amennyiben nagyobb felületen jelentkezik foltszerű, a pórusokban ülő „kivirágzás”, eltávolításához az alábbiakban ismertetett, a habarcsszennyeződésekre vonatkozó híg sósavas kezelés ajánlott.
A HABARCSSZENNYEZŐDÉSEK ELTÁVOLÍTÁSA Nem tartozik az igazi „kivirágzások” közé, de szintén bántó esztétikai probléma, amikor a kivitelezés során - a falazó, ill. burkolóhabarcsok előkészítésének és felhordásának bármilyen gondos elvégzése mellett is - a burkolótéglák látszó felületére habarcs kerül. A habarcsnyomok eltávolítására már a falazáskor, a fuga kialakítása után sor kell, hogy kerüljön. A vizsgálatok szerint mind a TERCA klinkerhabarcs, mind a TERCA burkolóhabarcs száraz ruhával eltávolítható a felületről. Legcélszerűbb eljárás a még nedves habarcs száraz ruhával való letörlése, majd ezt követő, tiszta vízzel nedvesített, kifacsart ruhával való letörlés. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne vigyünk be sok felesleges vizet a tégla anyagába. A száradás után megmaradó habarcs-nyomok a karbonátosodás miatt vízzel már nem oldhatók, csak híg (1:5-10) háztartási sósavval vagy savas tisztítószerrel távolíthatók el. Erre a következő megoldás ajánlott: a felületet a folt helyén tiszta vízzel meg kell nedvesíteni (azért, hogy a hígított sósav beszívódása a falazatba minél kisebb mértékű legyen), majd a felületet át kell törölni a hígított sósavas ruhával. A sósav maradékát (nedvszívó klorid sók keletkezésének megakadályozására) tiszta vizes ruhával végzett többszöri áttörléssel el kell távolítani, ügyelve arra, hogy eközben a felületbe ne vigyünk be sok nedvességet, ami esetleg később „kivirágzást” okozhat.
SZÁLLÍTÁS, TÁROLÁS • • •
A sérülések megelőzése érdekében fokozottan figyelni kell a rakodásnál és a szállításnál. A téglarakatokat sík és szilárd talajon kell tárolni, és gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről. Téli tároláskor a rakatokat a csapadéktól takarással kell védeni.
rakatvédelem
40
KERTI ÉPÍTMÉNYEK A TERCA Téglabukolatok kerti építmények - kerítések, kerti ülőalkalmatosságok, pergolák és lugasok, kerti grillek és szalonnasütők - építésére és burkolására is alkalmas. Ezen építményeket klinkertéglából javasolt elkészíteni, a fokozott környezeti hatások miatt.
KERÍTÉSEK, SZABADON ÁLLÓ KERTI FALAK A kerítés az európai ember számára a lakóház, a háztáj szerves részét képezi: határjelző, védi lakóit és bemutatja őket a közeledő látogatóknak. A szép kerítés maradandó emléket hagy az arra járóknak. Farácsos, drótfonatos vagy bármilyen táblás kerítés pilléreinek, merevítő falainak, lábazati részleteinek megépítésére a klinkertéglák statikai, épület-szerkezeti és esztétikai szempontból is kitűnő megoldást nyújtanak. Klinkertéglából épülő szabadon álló fal nemcsak kerítésként, hanem a kert különböző részeit elkülönítő belső térelválasztóként is szolgálhat, amely támasztékot ad a kúszónövényeknek, védelmet nyújt a szél ellen.
Pillérfedés, felülnézet
Pillérkeresztmetszet 25 x 25 cm
Pillér beton fedővel
Kerítés rácsmező
Alaptest: csömöszölt beton sávalap. Az alapozási síknak legalább a fagyhatárig + 10 cm, le kell érnie.
Pillérkeresztmetszet 25 x 38 cm
Pillérkeresztmetszet 38 x 38 cm
1. sor
2. sor
Átlagos oszloptávolság: 1,77m-től 2,81m-ig.
41
ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK KERÍTÉSEK, ILLETVE SZABADON ÁLLÓ KERTI FALAK ÉPÍTÉSEKOR • • • •
Alaptest építése szükséges, amely általában betonból készül. Az alaptest alsó síkjának minimum a fagyhatár alá 10 cm-rel le kell érnie, azaz kb. 90 cm mélyre. Az alaptest felső síkja min. 10 cm-rel a terepszint felett legyen. Az alaptest felső síkjára vízszintes bitumenes falszigetelés készítendő. A téglákat minden esetben kötésbe kell rakni. A kötési módok, fugaképzés, dilatáció a „Homlokzatburkolatok” fejezetben leírtakkal megegyezőek. TERCA klinkertéglák beépítésekor TERCA klinkerhabarcs alkalmazása ajánlott. A kerti építmények felső síkját le kell zárni. Szabadon álló falat éltégla sorral, kerítéspillért fedkővel érdemes lefedni. Az éltégla sor készülhet egyoldalon lekerekített klinkertéglából is, a fedkő előregyártott vagy helyszíni betonból, illetve műkőből.
Az éltéglasort keskeny, ún. szorított fugákkal javasolt építeni. A téglákat úgy kell rakni - a csapadékvíz megfelelő elvezetése érdekében -, hogy a fedősornak lejtése legyen (2-5%). Ugyanebből a meggondolásból a szorított fugák is lejtésben - a szélek felé mélyítve - legyenek kiképezve. Fedkő készítésénél az esővíz elvezetését egy- vagy kétirányú lejtéssel, vízorr kialakításával, illetve megfelelő kiüléssel lehet megoldani.
42
KERTI GRILL Szűk családi körben vagy nagyobb kerti partinál a grillkandalló a hangulatos együttlét meghatározójává válhat. A kerti grill beépített téglatűzhelyként is üzemelhet, TERCA klinkertéglából készítve. Elhelyezésénél érdemes néhány szempontot szem előtt tartani: • •
Szélirány: a szél a hamut és füstöt könnyen a szomszédba fújhatja, felesleges kellemetlenségeket okozva. Napállás, tájolás: grillezni délután vagy este szokás. A naplemente látványa az esti hangulatot különösen kellemessé teheti.
ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK KERTI GRILL ÉPÍTÉSEKOR
•
• • • • •
Alaptestként teherelosztó vasalt betonaljzatot célszerű építeni. A legalább 10 cm vastag, 6-os átmérőjű hegesztett hálóval vasalt aljzat 20 cm kavicsrétegre készüljön. Nagyobb felépítmények esetén a kerítések alapozásához hasonlóan kell eljárni. A téglatűzhelyet kislyukú vagy tömör klinkertéglából kell falazni. A téglákat minden esetben kötésbe kell rakni. A kötési módok, fugaképzés, dilatáció a „Homlokzatburkolatok” fejezetben leírtakkal megegyezőek. A fugaképzést különös gondossággal kell végezni a későbbi tisztítás megkönnyítése érdekében. A téglasorok számának függvényében a grillező szint magassága tetszés szerint megválasztható. A téglafal magassága mindig haladja meg a legfelső rostélymagasságot. A kerti grill felső síkját szorított fugás éltégla sorral javasolt kiképezni. A fedősornak a grillező rostélytól ellentétes irányba lejtése legyen. A sütőrostély mellé érdemes munkaasztalt építeni, amelyen elhelyezhetők a különböző grillszerszámok, a roston sült hús, esetleg a tüzelőanyag. A grillezőrostély, szénrács és hamutálca megfogására a legegyszerűbb megoldást a fugákba épített acélkonzolkák nyújtják. Az elkészült tűzhelyet csak akkor szabad használni, amikor a habarcs már teljesen megszilárdult.
Beépített téglatűzhely
Grillezõrostély
Munkaasztal
Szénrács Hamutálca
10 téglasor
•
43
Wienerberger Téglaipari zRt. H-1119 Budapest, Bártfai u. 34. Központi szám: (1) 464-7030 Információs vonal: (1) 464-7040
[email protected] www.wienerberger.hu www.terca.hu
44
