Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium
BAY ZOLTÁN INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYEGYSÉG
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013
TARTALOMJEGYZÉK I. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................ 4 1. BEVEZETŐ .......................................................................................................................................... 4 2. AZ EGYHÁZI FENNTARTÓ JÖVŐKÉPE ......................................................................................... 4 3. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG ADATAI ................................................................................................. 5 4. A SZAKKÖZÉPISKOLA KÜLDETÉSE ............................................................................................. 6 5. INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ....................................................................................................................... 7 5.1. Alapelveink ........................................................................................................................................ 7 5.2.Kulturált környezet biztosítása a tanulók számára .............................................................................. 7 5.3. Magas szakmai követelmények támasztása a tanulókkal szemben .................................................... 7 5.4.Emberközpontúság.............................................................................................................................. 8 5.5.Nyitottság a környezet felé ................................................................................................................. 8 5.6.„Európaiság” ....................................................................................................................................... 8 5.7.A megye és a régió munkaerőigényének figyelembe vétele ............................................................... 8 5.8.Intézményünk oktató-nevelő munkájának célja és feladata ................................................................ 9 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................ 11 6.1. Az intézményi (iskola és kollégium) személyiségfejlesztés kiemelt területei: ................................. 11 6.2. Az intézményi személyiségfejlesztés jellemző színterei: ................................................................. 12 6.3. Tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység .......................................... 13 6.3.1. A tehetséggondozás következő területeire is hangsúlyt fektetünk: ............................................... 13 6.4. A tanulási időben kötelezően igénybe veendő szolgáltatások: ......................................................... 14 6.5. A kötelező tanulási időn túl, tanterven felül igénybe vehető iskolai szolgáltatások:........................ 14 7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK .............................................................................................................................. 15 7.1. A megélt kudarcok enyhítését szolgáló egyéb eszközök: ................................................................ 15 7.2. A tanulók motiválását szolgáló lehetőségek: ................................................................................... 15 7.3.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................ 15 7.3.1. A tanulók szociális helyzetének megismerése elsősorban az osztályfőnök, kollégiumi nevelő feladata, amelynek formái:...................................................................................................................... 16 7.3.2. Tanulóink szociális és egészségügyi helyzetét az alábbi szempontok szerint mérjük fel: ............. 16 7.3.3. További, szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek az intézményben: .................................... 16 7.4. A szenvedélybetegségek megelőzése ............................................................................................... 17 7.5. Bűnmegelőzés .................................................................................................................................. 17 8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ SOZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ........................................................................... 18 8.1.A pedagógusok intézményi feladatai ................................................................................................ 18 8.2.Az osztályfőnöki feladatok és hatáskörök ......................................................................................... 19 9. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE ...... 20 10. INTÉZMÉNYÜNK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI ................... 21 10.1. A közösség-fejlesztés formái iskolánkban és kollégiumunkban: ................................................... 22 10.2. Intézményünk hagyományrendszere .............................................................................................. 23 11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ................................................................................. 24 11.1. Szülői Szervezet ............................................................................................................................. 24 11.1.1. A szülők tájékoztatási formái ...................................................................................................... 25 11.1.2. Szülői értekezletek ...................................................................................................................... 25 11.1.3. Szülői fogadóórák ....................................................................................................................... 25 11.2. Diákönkormányzat ......................................................................................................................... 26 11.3. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje ..................................................... 26 12. INTÉZMÉNYI TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ............................................ 27 12.1. Alapelvek ....................................................................................................................................... 27 12.2. Célok és feladatok .......................................................................................................................... 27 12.3. Intézményi programok ................................................................................................................... 28 12.3.1. A mindennapos intézményi (kollégium) testedzés programja ..................................................... 28 12.3.2. Tanórai és intézményi foglalkozások legfontosabb feladatai és céljai ........................................ 29 12.3.3. Egészség-megőrzési program ..................................................................................................... 29 12.3.4. Az egészségnevelés lehetőségei az egyes tantárgyakban ............................................................ 30 12.3.5. Az egészségnevelés lehetőségei az intézményi programokon ..................................................... 31 12.4. Drogstratégia .................................................................................................................................. 31 12.4.1. Célmeghatározás: ........................................................................................................................ 31 12.4.2. A drogmegelőző foglalkozások megvalósításának színterei ....................................................... 32 13. INTÉZMÉNYI KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM .................................................................. 33 13.1. Célok, feladatok: ............................................................................................................................ 33 13.1.1. Jövőkép, hosszú távú célok ......................................................................................................... 33 13.1.2. Célok a 18-22 éves korosztály esetében ...................................................................................... 33 13.1.3. Helyi célok, értékek .................................................................................................................... 34
2
13.2. A környezeti nevelés színterei ....................................................................................................... 35 13.2.1. Tanórai keretek ........................................................................................................................... 35 13.2.2. Intézményi foglalkozások ........................................................................................................... 37 13.2.3. Módszerek................................................................................................................................... 37 13.2.4. Taneszközök, eszközök:.............................................................................................................. 37 13.3. Erőforrások .................................................................................................................................... 37 13.4. Fogyasztóvédelemmel összefüggő intézményi (iskolai és kollégiumi) programok ....................... 38 13.4.1. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ............................................................................... 39 13.4.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ................................................................... 41 13.4.3. Módszertani elemek .................................................................................................................... 41 14. AZ ISKOLAI ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................................................................................ 42 14.1.Célja:............................................................................................................................................... 42 14.2. Módszertani ajánlások ................................................................................................................... 42 14.3. Fejlesztési feladatok: ...................................................................................................................... 43 14.4. Témák, tartalmak: .......................................................................................................................... 43 14.5. Ajánlott tevékenységek: ................................................................................................................. 43 14.6. Az elsősegélynyújtás oktatásának színterei .................................................................................... 44 15. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS SPECIFIKÁCIÓI .............................................................................. 45 15.1. A kollégium tárgyi feltételei .......................................................................................................... 45 15.2.A kollégium tevékenysége .............................................................................................................. 45 15.3. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások .............................................................. 46 15.3.1.A kollégiumi foglalkozások ideje: ............................................................................................... 46 15.3.2.A kollégiumi foglalkozások: ........................................................................................................ 46 15.3.2.1.Tanulást segítő foglalkozások ................................................................................................... 46 15.3.2.2.Csoportfoglalkozások ............................................................................................................... 46 15.4. Kollégiumi egyéb, választható foglalkozások, programok ............................................................ 47 15.4. Kollégiumi egyéb, választható foglalkozások, programok ............................................................ 47 16. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI .............................................................. 48 16.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk: ........................................................................ 48 16.2. Osztályozó vizsga .......................................................................................................................... 48 16.3. Javítóvizsga.................................................................................................................................... 50 16.4. Különbözeti vizsga ........................................................................................................................ 52 16.5. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele ............................................................................................ 52 17. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ................................................................ 53 17.1. Az intézménybe való felvétel feltételei .......................................................................................... 53 17.2. A beiratkozás feltételei: ................................................................................................................. 53 17.3. Átvétel ........................................................................................................................................... 54 17.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ......................................................................................... 54 17.5. Átjárhatóság ................................................................................................................................... 54
II.A SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE ÉS SZAKMAI PROGRAMJA.......................... 55 1. AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE .................................................................................... 55 2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE..................................................................................................... 56 2.1. A képzések szabályozásának jogi háttere ......................................................................................... 56 2.1.1. Informatikai hálózattelepítő és –üzemltető (OKJ 54 481 03 0010 54 01) ..................................... 56 2.1.2. Médiatechnológus asszisztens (OKJ 55 341 01 0010 55 02) ........................................................ 56 2.1.3. Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04) ............................................................................... 56 2.1.4. Kiadványszerkesztő (OKJ 54 213 02) ........................................................................................... 56 3. ZÁRADÉKOLÁS ............................................................................................................................... 57 3.1. A pedagógiai program érvényességi ideje........................................................................................ 57 3.3. A pedagógiai program módosítása ................................................................................................... 57 3.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ............................................................................... 58 3.5. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása .......................................................................... 58
3
I. INTÉZMÉNYÜNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1. BEVEZETŐ A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió 2012. augusztus 31- ei hatállyal megalapította és létrehozta a Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium közös igazgatású köznevelési intézményét. A Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Bay Zoltán Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Intézményegysége 2003-ban alakult Alapítványi iskolaként. Létrehozása egy igen színes, változékony és dinamikusan formálódó időszakban történt. 2004-ben tagja lettünk az Európa Uniónak, és már évek óta az információs társadalom felépülésének folyamatában keressük azokat a kitörési lehetőségeket, amelyek az Unión belül szerepünket erősíteni lesznek képesek. Az országunkat érő kihívásokban döntő szerepet játszik, miképpen készítjük fel fiataljainkat arra az új típusú életvitelre, amelyben reményeink szerint egész életüket leélik majd. Nekünk, akik oktatással foglalkozunk, előre kell látnunk azt, mire szükséges a ránk bízott fiatalokat felkészíteni úgy az oktatás, mint a nevelés területén. A lelkiismeretes pedagógusoknak soha nem volt annyira nehéz a feladata, mint éppen most, amikor olyan jövőre készítjük a ránk bízott fiatalokat, amelybe nemigen kóstolhattunk bele, amelyről nincsenek tapasztalataink, csak elképzeléseink. Ilyen gyors átalakuláson, mint napjainkban, sohasem ment keresztül a társadalom és környezete, a folyamat pedig még nem fejeződött be. 2. AZ EGYHÁZI FENNTARTÓ JÖVŐKÉPE
Jeremiás Siralmai 3:21 „ Ha újra meggondolom, reménykedni kezdek!” Az evangéliumnak átformáló munkája és gyümölcsei vannak. Az Evangélium okán keresztény közösségekhez csatlakozott emberek életében változások történnek és ezek a változások elősegítik a társadalomba való integrációt. Intézményünkben felvállaljuk a felekezeti elkötelezettséget, úgy hogy más egyházak és egyházi hovatartozás nélküli emberek számára is nyitottak vagyunk. Az iskola hétköznapjaiba beépül a keresztény szokásrendszer, a hittanórákon, a közös áhítatokon, az egyházi ünnepségeken, ifjúsági rendezvényeken keresztül.
4
„Kegyelmet kaptunk Istentől, hogy az Ő munkatársai legyünk az egész életet meghatározó és megváltoztató örömüzenet átadásában. Célunk elérni, segíteni a családokat, hogy megtalálják önmagukat, felépüljenek és elfogadott, építőtagjai legyen a társadalomnak. Ebben az iskolában a legkisebb gyémántokkal kezdjük a csiszolást, a gyermekekkel. Hitünk, hogy Isten igéjének megismerése már kisgyermekkortól óriási változásokat tud generálni a családok életében is. Mint a tóba dobott kavics, hullámzik, és egyre nagyobb körben adja tovább a hullám erejét az evangéliumban. Isten szeretete felemeli és megváltoztatja az embereket. 3. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG ADATAI
Az intézmény pontos neve és címe: Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Bay Zoltán Szakközépiskola és Kollégium Intézményegység 5700 Gyula, Ajtóssy A. u. 43. Az intézmény fenntartója: A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió által alapított Reményhír Intézményfenntartó Központ OM azonosító: 201689 Az iskola alaptevékenysége: szakközépiskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás Férőhely kapacitása: 180 fő tanuló és 88 fő kollégiumban való elhelyezése. A Pedagógiai programot intézményünk két egységére (iskola és kollégium) vonatkozóan dolgoztuk ki.
A csak kollégiumra vonatkozó eltéréseket külön
specifikáljuk. Célkitűzések: Iskolánk
érettségizett
fiatalok
képzését
tűzte
ki
céljául,
akik
különböző
előképzettséggel, képességgel, motivációval, alapkultúrával rendelkeznek. Egy heterogén diákközösség oktatása és nevelése a feladatunk. A cél nem más, mint „esélyt” adni a fiataloknak arra, hogy megtalálják helyüket az új típusú társadalomban, tudják, hogyan kell kihasználni a határ-mentiséget az Uniós csatlakozást követően. A szakközépiskola cél- és feladatrendszerének meghatározásakor megfogalmazott alapkövetelmények:
a „piacképes” szakképesítés biztosítása
a felsőoktatási intézménybe való bejutás elősegítése
5
Az oktatási-nevelési program súlyponti területeit a szakmai képzés mellett olyan oktatási területek, illetve tevékenység formák alkotják, amelyek a fentiekben említett „esélyadás szempontjából” a legfontosabbak. Nevezetesen:
idegen nyelvi képzés
informatikaoktatás
viselkedéskultúra, az üzleti kommunikáció oktatása
innovatív, kreatív és team-munkára alkalmas egyének formálása
külföldi kapcsolatok építése, erősítése, amelyek lehetővé teszik minél több hallgató számára a hosszabb-rövidebb idejű külföldi tartózkodást.
4. A SZAKKÖZÉPISKOLA KÜLDETÉSE A szakközépiskola olyan fiatalokat kíván képezni, akik korszerű konvertálható szaktudásuk, idegen nyelvi kommunikációs készségük, viselkedéskultúrájuk és széles látókörük alapján sikerrel pályázhatnak a magyarországi vagy külföldi munkaerőpiacon. Olyan diákokat kívánunk nevelni, akiknek felkészültsége lehetővé teszi a sikeres felvételt főiskolára, egyetemre, vagy a megszerzett szakmával sikeresen el tudnak helyezkedni.
A Reményhír Középiskola, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Bay Zoltán Szakközépiskola és Kollégium Intézményegysége a megye és a Dél-alföldi Régió olyan középfokú szakképző intézménye, amely:
a képzési irányok, a képzési szintek megválasztásában, a képzés tartalmi elemeinek meghatározásában alkalmazkodik a megye, a régió változó munkaerő-piaci igényeihez és annak figyelembe vételével mindig kész az ésszerű váltásra;
az adott szakmai területen a magas szintű szakmai képzés mellett nagy hangsúlyt helyez a nyelvi, a számítástechnikai képzésre, a hallgatók viselkedéskultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztésére, a testi nevelésre; kiemelten fontosnak tartja, hogy az informatikában végbemenő gyors fejlődésre mindig azonnal reagálva, naprakész ismereteket adjon;
képzési programja kialakításában figyelembe veszi az Európai Unió munkaerőpiaci igényeit is; (az informatikai képzések esetében – némi költségtérítés ellenében - a diákok automatikusan megkapják az ECDL bizonyítványt is)
a képzés jellegétől függően biztosítja a tanulók számára a felsőfokú szakképzésbe, illetve a felsőoktatásba való továbblépés feltételeit;
lehetővé teszi, hogy az intézmény eszközeinek felhasználásával működjön az iskola falain belül, ahol szakmai felügyelet és segítség mellett gyakorolhatják a „team-munkát” és mindazt, amivel az életben képesek lesznek helytállni;
6
Az iskola emelt szintű képzéseket is folytat, felsőfokú akkreditált képzést biztosít. A 2004/2005-ös tanévben tett erőfeszítéseink eredményeképpen szoros együttműködést alakítottunk ki az ORACLE, a SUN és a Cisco informatikai világcégekkel annak érdekében, hogy diákjaink az általuk lehetőségként kínált nemzetközileg elismert vizsgákra
is
felkészülhessenek,
amelyek
letételei
elhelyezkedési
esélyeiket
nagymértékben növelhetik. Terveink között szerepel, hogy más cégekkel is tárgyalásokat fogunk folytatni további lehetőségek megteremtése érdekében. 5. INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI 5.1. Alapelveink Olyan korszerű szakmai, idegen nyelvi, informatikai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel léphetnek tovább a felsőoktatásba, illetve emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés birtokában keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Nevelési küldetésünk: Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni, akik ismereteik, szorgalmuk
képességeik, és
személyiségi
munkakultúrájuk
jegyeik,
alapján
közösséghez
elismerést
vívnak
való ki
viszonyuk,
önmaguknak,
családjuknak, megállják helyüket az iskola elvégzése után. Iskolánkban szakképzést végzünk, mely magában foglalja az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést is. A nevelő- és oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ehhez rendeződnek hozzá. 5.2.Kulturált környezet biztosítása a tanulók számára A környezeti kultúra, mint fontos uniós követelmény is, kikerülhetetlen nevelési velejárója szakközépiskolánknak és kollégiumunknak. Elvárjuk tanulóinktól, hogy az iskola épületét, berendezési tárgyait óvják, ügyeljenek azok épségére. A környezeti kultúrára való odafigyelést pedagógiai követelménynek tekintjük. 5.3. Magas szakmai követelmények támasztása a tanulókkal szemben A középfokú és emelt szintű képzési formáknál biztosítjuk, hogy a tanulók piacképes szakképesítést szerezzenek. A felsőfokú akkreditált képzésnél ezen túlmenően az a célunk, hogy széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek, legyenek képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok sokoldalú elemzésére, értékelésére. Szeretnénk, hogy az itt
7
végzettek gyarapítsák a kistelepülési és falusi középréteget, amely jelenleg igen nagy hiány országunkban. 5.4.Emberközpontúság Intézményünk arra törekszik, hogy tanulóiról sokrétű információs bázissal rendelkezzen és ezen információk birtokában, segíteni tudja diákjait a magánéleti, valamint a szakmai problémák megoldásában. 5.5.Nyitottság a környezet felé Iskolánk sokrétű kapcsolatot kíván fenntartani környezetével. Működésével a megye és a régió gazdasági érdekeit akarja szolgálni. A kapcsolattartás kétirányú: folyamatos információszerzés a gazdaságról, illetve a környezet állandó tájékoztatása a működésről. 5.6.„Európaiság” Tanulóink, illetve végzőseink az Európai Unió polgárai. Ahhoz, hogy helytállhassanak, ismerniük kell Európa múltját és jelenét, látniuk kell jövőjét. Ehhez a felkészítéshez igen jól használhatjuk az „Európa ma és holnap” című kiadványt, amit az új uniós elvárások megismerését követően beépítünk a tananyagba, valamint kollégiumi foglalkozásokat szervezünk uniós témakörökben. Ismerniük kell a megőrzendő értékeket, tisztában kell lenniük a lehetőségekkel éppen úgy, mint a veszélyekkel és hátrányokkal. Ez csak megfelelő kitekintés útján lehetséges, amelyhez az internethozzáférés nyújt igen sok lehetőséget. Idegen nyelvként elsősorban az angol nyelvet tanulják diákjaink. Más nyelvek tanulására is lehetőséget adunk. Terveink között szerepel az idegen nyelvek külföldön való gyakorlásának biztosítása diákjaink számára. Törekedniük kell azok minél alaposabb elsajátítására, elsősorban a szakmai angol nyelv tekintetében. Az információs társadalomban elengedhetetlen, hogy az angol nyelvet jól tudják használni, hiszen a világhálón való kalandozás e nyelv ismerete nélkül elképzelhetetlen. 5.7.A megye és a régió munkaerőigényének figyelembe vétele A szakközépiskola elsődleges beiskolázási területe Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye. A képzési profiljaink megválasztásánál figyelembe vettük, hogy a schengeni határ mellettünk húzódik. A határon túl egy csatlakozásra váró ország található, amely éppen úgy soknemzetiségű, mint Magyarország. A soknemzetiségű területek soknyelvűek is. A hivatalos nyelvek
8
kölcsönös ismerete, a hozzá megszerzett szakmai angol nyelv, a gazdasági, informatikai és logisztikai ismeretek igen jelentős szerephez juttathatják térségünkben a tőlünk kikerülő fiatalokat. Ezáltal a térség fejlődésének és felzárkóztatásának aktív dolgozói lesznek. 5.8.Intézményünk oktató-nevelő munkájának célja és feladata hogy kulturált, a választott szakmára orientáló környezetet biztosítson tanulóinak, lehetőséget
adjon
a
továbbtanulásra,
illetve
az
alapos
szakmai
ismeretek
elsajátítására, valamint megfeleljen a szülők, illetve a társadalmi környezet, a munkaerőpiac elvárásainak. Ennek érdekében dolgozik a tantestületünk, hogy jól szervezett, magas szakmai pedagógiai színvonalon teljesítő, összeszokott „együtt gondolkodó” nevelőtestület legyen. A hagyományok megtartásával együtt az iskola jelenét – jövőjét úgy kívánjuk alakítani, ahol jól érzik magukat a tanulók, a pedagógusok és közös munkával elérhetik nevelési, tanulási képzési céljainkat. Fontos, hogy tanáraink partnerként kezeljék tanítványaikat, tudatos pedagógiai munkájukkal
folyamatosan
alakítsák
a
tanulók
személyiségét,
és
szakmai
elhivatottságát. Munkánkban fontos támasznak tartjuk a szülőkkel, a szakmai képzés területén a gazdálkodó szervekkel való együttműködést, pedagógiailag pedagógiában pedig önálló felfogású és arculatú iskola megteremtését. Célunk egy személyiségfejlesztő, diákközpontú iskola működtetése ahol minden pedagógiai, gazdasági, fizikai, adminisztratív tevékenység a tanuló fejlesztéséért, eredményes neveléséért történik. Célunk, hogy tanulóink a képzés ideje alatt elsajátítsák mindazt, amit az élet követel, autonóm személyiségekké váljanak, és szabad felnőttként tudjanak élni. Feladatai:
korszerű szakmai tudással rendelkező, széles látókörű, új iránt fogékony, az „életre szóló tanulás” eszméjét elfogadó, kreatív, innovatív, céltudatos emberek nevelése;
a teljesítmény, a tudás, a műveltség, a szorgalom elismertetése,
az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása,
az egyén és a közösség tiszteletének kialakítása,
a folyamatos önművelés, az önálló ismeretszerzés igényének kifejlesztése;
megbízható, pontos munkára képes emberek nevelése;
a „másság”, a különböző értékrendszerek, világnézetek elfogadása, a tolerancia fejlesztése, a saját vélemény értékrendjének kialakítása;
9
a racionális gondolkodásra, önálló döntéshozatalra képes fiatalok nevelése;
az egészséges és kulturált életmód iránti igény fejlesztése;
a társadalmi jelenségek, problémák megértése, megoldásában való részvétel igényének fejlesztése.
nemzeti hagyományaink, kultúránk megbecsülése, ápolása, a szülőföld- és a hazaszeretet elmélyítése
A vázolt célkitűzések megvalósításának eszközei:
A
Pedagógiai
Programunkban
megfogalmazott
célok
és
feladatok
megvalósítása elsősorban a tanórákon történik. Arra törekszünk, hogy az oktatás és nevelés egységet alkosson a tananyag adta lehetőségeken belül.
a
nevelési
célokat
szolgáló
tanórai
és
tanórán
kívüli
(kollégiumi)
tevékenységek;
az oktató pedagógusok kiválasztása;
Az intézmény olyan pedagógusok munkájára számít, akik saját és a tanulók munkája iránt igényesek. Akik fegyelmezett, pontos munkavégzésre, a tanulók motiválására, és folyamatos megújulásra képesek.
a tananyag tartalom megválasztása és közvetítése;
A pedagógusoknak arra kell törekedni, hogy olyan ismereteket közvetítsenek, amelyek a
tanulók
egyéni
boldogulását
szolgálják,
a
szakmára
vonatkozó
kötelező
követelményrendszeren túl.
az oktatási módszerek széleskörű alkalmazása;
Olyan felkészülési lehetőségeket szükséges biztosítani, amelyekkel a tanuló sikerélményt szerezhet, amely önálló munkára, önálló véleményalkotásra ösztönzi.
Fontosnak tartjuk az ellenőrzés szigorú, következetes, de emberséges módszereinek alkalmazását.
10
6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A pedagógiai munkának ki kell szolgálnia mindazokat a célkitűzéseket, amelyeket az iskola zászlójára tűzött. Elsősorban az osztályfőnökök, de a szaktanárok is erre kell törekedjenek, úgy a tanítási órák keretében, mint pl. a diákönkormányzat munkájában és a kötetlen beszélgetések keretében. A pedagógia, a nevelés alapfunkciója a személyiségfejlődés segítése. A személyiség fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a tanuló önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is 6.1. Az intézményi (iskola és kollégium) személyiségfejlesztés kiemelt területei: Önismeret, önmegvalósítás lehetőségének biztosítása - Az oktató-nevelő munka során el kell érni, hogy a tanulók megismerjék képességeiket, adottságaikat, fejlesztési lehetőségeiket. Alkossanak reális képet önmagukról, személyiség-jegyeikről, fejlődési lehetőségeikről. A személyiségfejlesztés során fontos nevelési feladat a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és kötelességtudat fejlesztése. A személyiségfejlesztés során kiemelkedő szerepet játszik a tanulók erkölcsi nevelése,
az
alapvető
erkölcsi
értékek
megismerése,
tudatosítása,
a
meggyőződés kialakítása. A tanulók nevelésében kiemelt értékként kell kezelni a humánumot, az egyén és a közösség tiszteletét, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás iránti igényüket. A barátság, hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség alapvető erkölcsi értékek. .A jellemformálás során különös gondot kell fordítani a tanulók munkakultúrájának fejlesztésére, a munka társadalmi és egyéni hasznának tudatosítására. A tanulókkal meg kell értetni, hogy fejlődésük, előrejutásuk, érvényesülésük alapvető eszköze a kitartás, az akaraterő, a szorgalom a tanulásban és a munkában. Az oktató-nevelő munka fontos feladata az egészséges életmódra történő felkészítés, az egészség-, a környezet- és a természetvédelem iránti igény kialakítása. Az iskola feladata a tanulók fizikai képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltésére, a sport szeretetére való nevelés. A nevelő munka elengedhetetlen követelménye a környezeti kultúra iránti igényesség felkeltése. Napjainkban különösen fontos tulajdonság a kommunikációs képesség, az anyanyelv szeretete és tisztelete, az idegen nyelvek iránti érdeklődés felkeltése, a nyelvtudás állandó fejlesztése. Nevelő munkánk során tudatosítani kell, hogy a kulturált magatartásnak, viselkedéskultúrának elengedhetetlen eleme a kulturált
11
beszéd és metakommunikáció. A fegyelem, a példamutató magaviselet udvariasságot, figyelmességet, mások személyiségének és tulajdonának tiszteletben tartását is jelenti. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az intelligencia fontos tartozéka az előítéletmentesség, a kulturált konfliktuskezelés, a kompromisszumra való készség, a szélsőséges megnyilvánulások mellőzése, illetve azok elítélése. Az iskola minden megnyilvánulásának, a tanóráknak, a tanórán kívüli foglalkozásoknak és rendezvényeknek az egészséges életszemlélet kialakítását kell szolgálnia. A nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, a világ megismerésének igénye, az állandó önművelés a mai kor emberének nélkülözhetetlen tulajdonsága. Az élet védelme, az emberi jogok tisztelete, a család megbecsülése és szeretete, a szülőföld- és hazaszeretet, a nemzeti önbecsülés, az európaiság és más népek tisztelete az egészséges életszemlélet elengedhetetlen velejárója. 6.2. Az intézményi személyiségfejlesztés jellemző színterei:
a tanórai nevelés
a tanórán kívüli (iskolai és kollégiumi) nevelés
Intézményünkben a személyiségfejlesztés legfőbb színtere a tanítási óra. A különböző ismeretek elsajátítása, a képzés tartalma az értelmi és érzelmi nevelés legfontosabb eszköze. Így valamennyi tantárgynak kiemelkedő szerepe van a jellem- és személyiségformálásban. Az iskola nevelői a tanítás–tanulási folyamat során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást, a tanulási képesség fejlesztését. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a tanulásra ösztönzik őket, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő – oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d.) A tanulási képesség fejlesztése a tanulási módok optimalizálásával valósulhat meg. A megismerő képességek alakítása mellett az iskola feladata, hogy rendszeresen
12
használtassa az alapvető tanulási módokat: tapasztalati és értelmező tanulást, önálló és közös tanulást. A közös tanulás során a tanulók egymástól tanulnak: meghallgatják mások véleményét. 6.3. Tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység Arra törekszünk, hogy tanulóink a tanórai anyagon túl felismerjék és igényeljék az önálló ismeretszerzési lehetőségeket. Használják erre az internetet és ismerjék fel, hogy egész életük velejárója lesz az „egész életen áttartó tanulás” szükségessége. Tudatosuljon bennük, hogy csak így válhatnak a társadalom hasznos polgáraivá, csak így tudnak biztos megélhetést találni. Szakmai ismereteik tekintetében legyenek tisztában azzal, hogy az majdnem naprakész, amikor megkapják, de pár év múlva – főleg az informatika terén – abból sok elavulttá fog válni, és az életben szükség van az állandó megújulásra. A tehetséggondozás területén különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjainknak felkínáljuk a házon belül diákvállalkozások működtetésének jogát, amelyek keretében szaktanári útmutatás alapján gyakorolhatják mindazt, amivel az életben fogják szembetalálni magukat. 6.3.1. A tehetséggondozás következő területeire is hangsúlyt fektetünk:
A felsőoktatási intézményben továbbtanulásra készülő tanulók számára igény esetén előkészítő foglalkozásokat szervezünk a következő tantárgyakból: matematika, informatika.
A középfokú nyelvvizsgára való felkészítést azáltal is támogatjuk, hogy szoftvereket és géptermet, nyelvi labort biztosítunk a gyakorláshoz és az eredményesebb felkészüléshez.
Egyetemi és főiskolai oktatók meghívása a szélesebb látókör és a mélyebb szakmai ismeretek kialakítása érdekében. Rendszeresen hívunk az élet legkülönbözőbb területeiről neves előadókat, hogy a szélesebb látókör kialakulását elősegítsük.
A tehetségesebb diákjainktól elvárjuk, hogy legyenek részesei a tananyag állandó megreformálásának, interneten kísérjék figyelemmel az új szakmai eredményeket, és szükség esetén hívják fel rá a szaktanár figyelmét, segítsék annak a tananyagba való beintegrálását.
13
6.4. A tanulási időben kötelezően igénybe veendő szolgáltatások:
a tantervben felsorolt kötelező illetve kötelezően választott tantárgyak óráinak látogatása;
részvétel a gyakorlati foglalkozásokon (számítástechnikai, pénzügy és számvitel, logisztika, média);
számítástechnikai laboratórium használata;
szakdolgozat írása esetén konzulens igénybe vétele.
6.5. A kötelező tanulási időn túl, tanterven felül igénybe vehető iskolai szolgáltatások:
az internet ingyenes használata;
angol nyelvvizsgával rendelkező hallgatók számára második idegen nyelv felvételének lehetősége;
„áthallgatás”
egyik
iskolarendszeren
szakról
kívüli
valamely
szakképzésben
másik való
szakra, részvétel
vagy
egyéb
lehetőségének
biztosítása;
az önképzés széles lehetősége; Önálló nyelvtanulás nyelvi oktatóprogram segítségével, önálló gépírás tanulás gépírás-oktató program segítségével, szakmai jellegű klubfoglalkozások, szakkörök (ORACLE, SUN, CISCO) nemzetközi vizsgákra való felkészítés és a könnyebb elhelyezkedés céljából.
külföldi szakmai látogatások szervezése, kapcsolattartás külföldi szakképző intézményekkel;
A képességek kibontakozását, erősítését segíti a számítástechnikai laboratórium által nyújtott lehetőség. Szakmai kalandozásokat tehetnek az „információs sztrádán” a tanítási időn túl is:
bővíthetik informatikai ismereteiket;
kihasználhatják az internet adta lehetőséget;
nyelvi ismereteiket bővíthetik levelezés útján, és nyelvi labort is használhatják .
A külföldi szakmai látogatások elősegítik:
a nyelvtanulás szükségességének felismerését;
más népek kultúrájának megismerését és tiszteletét, a gazdasági élet összehasonlítását, és az információ vezette társadalomra való felkészültség fokának megállapítását.
14
7.
A
KIEMELT
FIGYELMET
IGÉNYLŐ
TANULÓKKAL
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Tanulóink heterogén diákcsoportot alkotnak. Különböző mértékben motiváltak, sok esetben családi hátterük sem felhőtlen. A kifejezésbeli nehézségeik, beszédkészségük és előadásmódjuk hiányosságai nehézségeket jelenthetnek az életben. Olyan feladatokat kell kapniuk, amelyek segítségével ezek a problémák megszüntethetőekké válhatnak. Legjobb módszer erre a szakmai kiselőadások tartatása, szakköri foglalkozások kötetlen beszélgetései, és a következetes szóbeli számonkérés illetve a félévenkénti vizsgáztatás. Nem mehetünk el a kudarcokkal küzdő diákjaink mellett sem. Segíteni kell őket. Tudatosítanunk kell velük, hogy a tudásért sokat kell tanulniuk, és csak ez hozhatja meg a sikert.
7.1. A megélt kudarcok enyhítését szolgáló egyéb eszközök:
a gondok megbeszélése, azokkal való törődés;
segítő partner kijelölése;
felzárkóztató foglalkozások tartása;
a képesség fejlesztése;
konzultációs lehetőségek biztosítása;
tanulási módszerek megismertetését szolgáló előadások.
7.2. A tanulók motiválását szolgáló lehetőségek:
az internet használatot igénylő feladatok rádöbbentik a diákokat arra, hogy az angol nyelv kellő ismerete nélkül csak szenvednek, míg annak birtokában valóban világpolgárként lehet élni;
a
szakképzés
sikeres
befejezése
esetén
a
főiskolai
vagy
egyetemi
továbbtanulás lehetősége;
a jó megélhetést biztosító szakma megszerzése.
7.3.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az Alföld gazdasági és munkaerő piaci helyzetére tekintettel kell lennünk, és figyelembe kell vennünk, hogy a tanulók jelentős része nehéz körülmények között él.
15
A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, a családi mikrokörnyezetükből adódóan, a családon kívüli környezet miatt, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek. 7.3.1. A tanulók szociális helyzetének megismerése elsősorban az osztályfőnök, kollégiumi nevelő feladata, amelynek formái:
· egyéni beszélgetés a tanulóval és szüleivel,
· személyiségi jogokat nem sértő felmérő lapok kitöltése,
· osztálytársak, szaktanárok, kollégiumi nevelők jelzései,
· az osztályfőnök személyes tapasztalata, családlátogatás,
· anyagi támogatás igénylése esetén kereseti igazolás kérése a tanuló szüleitől.
7.3.2. Tanulóink szociális és egészségügyi helyzetét az alábbi szempontok szerint mérjük fel:
a családi környezetükből adódóan,
tartós betegség,
elvált szülők, árvák, állami gondozottak,
munkanélküli szülők gyermeke,
átmenetileg hátrányos helyzetűek (pl. áttelepült).
7.3.3. További, szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek az intézményben:
A már meglévő felzárkóztató, tehetséggondozó programok népszerűsítése a tanulók körében, illetve igény szerint újak indítása.
Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése, szakemberek bevonásával (drogkoordinátorok,rendőrség)
Pályaorientációs tevékenység
Felvilágosító lehetőségeiről,
tevékenység tájékoztatás
a az
szülők
körében
önkormányzatok
a
szociális és
juttatások
háttérintézmények
szerepéről
Szociális lehetőségek felkutatása pályázatok formájában.
Iskolán belüli szociális juttatások, lehetőségek rendszerezése:
Javaslat a helyi önkormányzatok felé rendszeres szociális támogatásra, rendkívüli segélyre, étkezési hozzájárulásra.
A tanuló szociális helyzetétől függően az étkezési hozzájárulás mértéke 100%-os is lehet.
16
7.4. A szenvedélybetegségek megelőzése Kiemelkedő figyelmet fordítunk a szenvedélybetegségek megelőzésére, ennek érdekében fokozottan figyelni kell
a megfelelő szemléletmód alakítására,
a
döntéshozás
képességének
kifejlesztésére,
a
problémákkal
való
szembenállás megtanulására,
információk gyűjtésére, átadására, tanácsadásra,
felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységre (pl. különféle drogok és hatásuk, drogfüggőség, a drogokkal járó veszélyek, drogosok kezelése, a segítségkérés módjai, lehetőségei stb.),
egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezésére.
7.5. Bűnmegelőzés Intézményünkben fontos területnek tartjuk a bűnmegelőzést, amelyben a család, a pedagógus, kulturális, szociális és társadalmi szervezetek, illetve bűnüldöző szervek együttműködése szükséges. A védelem szerepe a bűnmegelőzési gyakorlatban kétféle: a) elkövetővé, illetve bűnözővé válásnak a megelőzése:
felvilágosító, ismeretterjesztő munkával,
morális, erkölcsi neveléssel (önkontroll és empátia fejlesztése tanórán, kiscsoportos, négyszemközti beszélgetések keretében),
tanulással, munkára neveléssel,
pénzügyi, tárgyi támogatással,
időbeosztással (vonzó programok, szakkörök szervezése)
családi, baráti, iskolai kapcsolatok alakításával.
b) áldozattá, illetve sértetté válásnak a megelőzése:
felvilágosító, ismeretterjesztő munkával (az áldozati viselkedés lélektana, provokatív
magatartás, a segélykérés lehetőségei, jogos önvédelem),
konfliktuskezelési, kommunikációs technikák elsajátításával,
az áldozattá válás lehetséges színtereinek és szereplőinek feltérképezésével,
önvédelmi ismeretek elsajátíttatásával és készségek fejlesztésével.
17
8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ SOZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 8.1.A pedagógusok intézményi feladatai A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját a tanulók nevelése érdekében. Nevelő-oktató munkáját egységes alapelvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
szakmai vizsgák, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolításában való részvétel,
dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,
részvétel tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezésében,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
együttműködik a tantestület tagjaival a javaslatok feldolgozásában, a döntés előkészítésében,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
18
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
adminisztrációs munkája legyen naprakész,
8.2.Az osztályfőnöki feladatok és hatáskörök
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik
az
osztály
diákbizottságával,
segíti
a
tanulóközösség
kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői szervezet képviselőjével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít,
közreműködik
a
tanórán
kívüli
tevékenységek
szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnökök megbeszélésein, segíti a közös feladatok megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
19
9. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE Az
iskola
életével
kapcsolatos
legfontosabb
döntések
a
nevelőtestület
hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diákönkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével minden osztályban ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy segítő tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik.
20
10. INTÉZMÉNYÜNK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A közösségfejlesztés egy olyan folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatai nem választhatók el. A hatékony személyiségfejlesztés közösségben történik, az egyén és közösség érdekeinek összehangolását jelenti. A pozitív emberi értékek, személyiségjegyek elválaszthatatlanok a szűkebb vagy tágabb közösségtől. A reális önismeret, az örök emberi értékek becsülete, a humánum, a munkakultúra, az egészséges életmód, az ökoszociális gondolkodás, a kommunikációs képesség, az egészséges életszemlélet, mint a személyiségjegyek fontos paraméterei egyben a közösségi kapcsolatok fokmérői is, a szociális illeszkedés nélkülözhetetlen elemei. Mindazok az eszközök, amelyek alkalmasak a személyiség fejlesztésére a közösségfejlesztést is szolgálják. A közösségi kapcsolatrendszer kialakítása, fejlesztése: a különböző képzési formákban tanulók kapcsolatainak kialakítása, hagyományaink megőrzésével új közösségi formák és tevékenységek alkalmazása az új tanulásszervezési eljárások erősítése (team-munka, projekt feladatok):
az „én” beilleszkedése a mikro-makro környezetbe
a szűkebb, tágabb környezet megismerése
egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása; magukról, másokról gondolkodni és gondoskodni tudás
felelős állampolgárrá nevelés a jogok és kötelességek rendszerében A közösségfejlesztés legfontosabb területei Intézményünk egyik fontos feladata a különféle iskola és kollégiumi közösségek megszervezése, működtetése és fejlesztése. Az iskola legfontosabb összetartó erővel bíró közösségei: az osztály, tanulócsoport, évfolyam, diákkör és természetesen az intézmény egésze. Minél több a közös cél, feladat, a közösen átélt élmény, siker, annál jobb az összetartás, a közösségi szellem. Ezért törekszünk arra, hogy a szorosan vett tanulási folyamaton kívül, minél több közösségi programot, rendezvényt, bemutatót, versenyt, vetélkedőt szervezzünk diákjainknak. Az egészséges versenyszellem a közösség és egymás megbecsülésének, elismerésének eszköze. A közösségi nevelés fontos eszköze a diákönkormányzat működtetése, munkájának segítése. A demokratikus értékrend egyik nélkülözhetetlen eleme az önkormányzás képességeinek kialakítása. Nevelői háttérsegítséggel meg kell tanítani a diákokat a reális
célok
kitűzésére
és
azok
végrehajtását
biztosító
eszközök,
akciók
megszervezésére. A jól működő diákönkormányzat mintául szolgálhat a közösségi
21
együttéléshez
szükséges
magatartási
és
viselkedési
normák
elsajátításához,
tapasztalatok gyűjtéséhez. A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, ápolása fontos összetartó erő. Ezért oktató-nevelő munkánk során arra törekszünk, hogy minél több hagyományt ápoljunk, ünnepeink, rendezvényeink sajátos arculatról árulkodjanak és minél több közös élményt nyújtsanak. Valamennyi
szaktanárnak
és
a
szaktárgynak
fontos
feladata
a
tanulók
nemzettudatának fejlesztése, a hon- és népismeret elmélyítése. A nemzeti kultúra megismerése, a nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása oktató-nevelő munkánk központi feladata. A lakóhely-, szülőföld-, és hazaszeretet elmélyítését a tanórán kívül szervezett
iskolai
rendezvényekkel,
színház-
és
múzeumlátogatásokkal,
kirándulásokkal kívánjuk megvalósítani. A nyitottság, kreativitás, mint egyéni tulajdonság, a közösség oldaláról érdeklődést, problémaérzékenységet, beleszólási igényt is kifejez. Fontos, hogy mindez az alkotmányosság, a törvényesség és az állampolgári jogok érvényesítése útján valósuljon meg. Fontos, hogy tanulóink ismerjék az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, éljenek a választások lehetőségével, demokratikus jogaikkal. Egy Iskolánk világnézetileg nem elkötelezett iskola. Az iskolának nem lehet célja a direkt politikai nevelés, annál inkább a politikai és világnézeti, vallási sokszínűség megismertetése, bemutatása, a választási lehetőségek felvázolása. Világnézettől, vallási és politikai értékrendtől függetlenül pedagógiai munkánk során hangsúlyoznunk kell, az emberek egyenlőségének elismerését, az emberi jogok tiszteletben tartását, más népek kultúrájának és hagyományainak megbecsülését. 10.1. A közösség-fejlesztés formái iskolánkban és kollégiumunkban: Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések az iskolához, a városhoz és a hazához, értékeikhez való kötődését erősíti, kialakítja érzelmi azonosulásunkat. A
kirándulások
során
tanulóink
hazánk
természeti
és
kulturális
értékeivel
megismerkednek, szakmai kiállítások, programok megtekintésével gyarapíthatják szakmai ismereteiket, közösségüket formálják. A sportrendezvények, a versenyzés megtanítják a fiatalokat önálló döntésre és cselekvésre, a csapatversenyben közösségformáló erő jelentkezik. Immár hagyománnyá vált az egész napos rendezvény, a Városerdőn eltöltött bográcsozás, minden év szeptemberében. Ez az első közösségi program a tanév során, ami az új diákok beilleszkedését elősegíti.
22
A szakmai tanulmányutak programját úgy kell összeállítani, hogy alkalmat adjanak az adott ország kulturális, történelmi, művészeti értékeinek megismerésére, a közösség formálására.
Feladatok
megismertetni tanulóinkkal az egészséges emberi kapcsolatok kialakításának, fenntartásának módszereit, módjait
fejleszteni a harmonikus társas kapcsolatok tulajdonságait: kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tisztelet, empátia, tolerancia
érezzenek felelősséget a környezet iránt, amelyhez tartoznak, éljék át a közösséghez tartozás örömét és biztonságát
10.2. Intézményünk hagyományrendszere
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, növelése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
Főbb ünnepeink, rendezvényeink:
Tanévnyitó ünnepély Minden év szeptemberében megrendezésre kerülő egész napos rendezvény, a Városerdőn: bográcsozás, közös főzés, sportolás. Október 6. Október 23. Az adventi időszak, a karácsony megünneplése. Március 15. Bay estek keretében rendszeresen vendégelőadókat hívunk meg. Évente egy alkalommal szervezett „Diák-nap”. Tanévzáró ünnepély
23
11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI A pedagógiai folyamat eredménye nagymértékben függ attól, hogy a folyamat alanyát, azaz a tanulót egységes nevelési ráhatások érjék. Ennek érdekében a pedagógiai munkát végzők (tanárok, nevelők) és a szülők, gondviselők között megfelelő harmónia alakuljon ki. Fontos az, hogy a tanulók a tanórákon rendszeresen részt vegyenek, s esetleges mulasztásuknak
megfelelő
indoka
legyen.
A
hiányzás
okozta
kieséseket
maradéktalanul pótolják. Ugyancsak fontos a nevelési folyamat eredményessége szempontjából, hogy a tanulók tanórai magatartása, viselkedése olyan legyen, hogy az eredményes
munkát
lehetővé
tegye.
Természetesen
nemcsak
az
oktatás
eredményessége fontos ilyen szempontból, hiszen a pedagógiai munka nagyon fontos eleme a nevelés. Ezért az iskola nevelőtestületének fontos feladata az, hogy a szülőt rendszeresen
tájékoztassa
gyermeke
előmeneteléről,
magatartásáról,
iskolai
munkájáról. A szülők számára az információk rendszeresen eljussanak, ezért évenként két alkalommal fogadóórával egybekötött szülői értekezletet tartunk. Az esetleges fontosabb aktuális problémákat telefonon vagy levélben adjuk tudtára a szülőknek. A szülők a szülői szervezet révén észrevételezhetik kívánságaikat, igényeiket és juttathatják érvényre minőségi elvárásaikat, míg a tanulók a diákönkormányzaton keresztül. 11.1. Szülői Szervezet Intézményünkben a pedagógiai munka segítése érdekében szülői szervezet működik. A szülői közösség elnevezése: Az osztályok szülői közössége többségi, nyílt szavazással egy SzF tagot és egy helyettest választhat egy tanév időtartamra. A megválasztott(ak) az intézményvezetővel együttműködve szervezik munkájukat, tevékenységüket. A szülői közösség véleményeit, állásfoglalásait, javaslatait a választott SzF tag vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az intézmény vezetőségéhez . A szülők meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében működő Szülői Fórum szervezeti és működési szabályzata részletesen meghatározza az iskola SzF-nak működését, feladatait, jogait és kötelességeit.
24
11.1.1. A szülők tájékoztatási formái A szülő jogos igénye, hogy nem tanköteles korú, de vele egy háztartásban élő, önálló keresettel nem rendelkező gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított magatartásáról rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Az intézmény a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. A 13. évfolyamosok szüleit beiratkozáskor a leendő osztályfőnökök tájékoztatják a tanévkezdéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. 11.1.2. Szülői értekezletek A tanév során 2 szülői értekezletet tartunk. Az ünnepélyes tanévnyitót követően az osztályfőnökök rövid tájékoztató keretében ismertetik a tanévkezdéshez kapcsolódó aktuális feladatokat és elvárásokat. A tanévzáró ünnepélyt követően a bizonyítványosztás keretében röviden értékelik az osztály éves munkáját és teljesítményét. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szülők közössége indokoltnak tartja, rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. A szülői értekezleten a szülők kérésének és kívánságának megfelelően az osztály egészét érintő kérdések tárgyalása után ki kell térni a tanulók egyéni értékelésére is. 11.1.3. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az iskolai munkatervben meghatározott szülői értekezlet időpontját követően, tanévenként két alkalommal szülői fogadóórát tart. A szülői fogadóórákon lehetőséget teremtünk minden pedagógusnak és szülőnek a négyszemközti beszélgetésre, a tanulók problémáinak megvitatására. Amennyiben a szülő (gondviselő) fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, azt telefonon vagy írásban történt egyeztetést követően bármikor megteheti. Az iskolai szülői értekezletekhez kapcsolódóan illetve az iskolai fogadóórákkal párhuzamosan a kollégiumi nevelők is fogadják a szülőket. Az intézmény igazgatója és az iskolavezetés minden tagja szintén fogadóórát tart a szülői értekezletek és a szülői fogadóórák időpontjában.
25
11.2. Diákönkormányzat A diákélet szervezése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése, érdekeinek védelme céljából intézményünkben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat képviseleti elvben épül fel. A diákönkormányzatban minden osztályközösséget két tanuló képvisel, akit az osztály tanulói választanak meg. Közülük kerül ki a diákönkormányzat vezetője, aki ugyancsak választás útján nyeri el megbízatását. A diákönkormányzat munkáját felnőtt vezetőként egy pedagógus segíti, akit a diákönkormányzat egyetértésével az iskola igazgatója bíz meg. Az iskolai diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről és az ahhoz biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol:
az
iskola
Szervezeti
és
Működési
Szabályzatának
elfogadásakor
és
módosításakor,
A
a Házirend elfogadásakor és módosításakor,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a fegyelmi tárgyalás során.
diákönkormányzat
véleményt
nyilváníthat,
javaslattal
élhet
az
intézmény
működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – dönt a szabadidős programok szervezéséről. A diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó rendezvények, események:
mozi- és színházlátogatás,
belföldi és külföldi kirándulások,
diáknap,
adventi időszak, a karácsony
sportversenyek, focigála, Városerdei bográcsozás
11.3. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze.
26
12. INTÉZMÉNYI TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 12.1. Alapelvek Egészségfejlesztési alapelveink:
Folyamatos egészségfejlesztés.
Az élet, a tanulás és a munka egészséges színterének biztosítása az iskolában.
Együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között az egészséges iskolai környezet érdekében.
Különösen fontos szerep biztosítása a prevenciónak.
Iskolai egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások biztosítása.
Együttműködés a helyi közösség szakembereivel az egészségfejlesztést célzó programokban.
A diákok tudatára, érzelmeire, akarati elhatározására hatva hozzájárulni a gyakran
tapasztalható
negatív
egészségmagatartásuk
kialakításának
megelőzéséhez, szemléletük pozitív irányban történő változásához, az egészség értékének hangsúlyozásával.
Az egészséges étkeztetés és a testedzés, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének kiemelt kezelése.
A lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programok előtérbe helyezése.
Az iskola diákjainak, dolgozóinak, valamint a helyi közösség tagjainak segítése az egészség megőrzésében.
Személyiségfejlődésre,
életmód
kialakításra,
szokások
formálására,
preferenciák kialakítására gyakorolt pozitív hatás biztosítása. 12.2. Célok és feladatok Az egészségnevelés legfontosabb céljai:
Hosszú távú célunk, jövőképünk, a helyes döntésekhez vezető tudás és a helyes életvezetés alapjainak átadása tanulóink számára.
A prevenció (megelőzés), az egészség védelme, megóvása, a felvilágosítás.
Életmód-változtató programok kidolgozása, és társas környezetben történő megvalósítása.
A szűrővizsgálatok szervezése, illetve az azokon való részvétel biztosítása.
27
Az
érzelmi
megvalósítása készségek
nevelés
jegyében
külső
szakértők
fejlesztésével,
működő
egészségfejlesztési
bevonásával,
önismereti
a
programok
társas-kommunikációs
csoportfoglalkozásokkal,
illetve
osztályfőnöki, kollégiumi nevelőtanár közreműködéssel.
Tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban:
Probléma-érzékenység, problémamegoldó gondolkodás,
konfliktuskezelés- és megoldás,
kreativitás,
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia,
vitakészség, kritikus véleményalkotás,
kommunikáció, médiahasználat,
értékelés és mérlegelés készsége.
Iskolanap szervezése az egész iskolai, kollégiumi közösség számára.
Interaktív módszerek alkalmazása.
Tanulóinknak bemutatjuk az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat és az egészségbarát viselkedésformákat.
A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
a táplálkozás,
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,
a családi és kortárskapcsolatok,
a környezet védelme,
az aktív életmód, a sport,
a személyes higiénia,.
Az intézményi nevelés-oktatás keretein belül a tanulók motiválása az egészséges életmód kialakítására és segítése ennek a magatartásformának a kialakításában, szinten tartásában. A fő cél tehát az, hogy a diákok óvják és védjék egészségüket! Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának feladata! 12.3. Intézményi programok 12.3.1. A mindennapos intézményi (kollégium) testedzés programja Az egészségfejlesztő testmozgás programjának célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, melyek igyekeznek ellensúlyozni a
28
modernkor által kikényszerített mozgásszegény életmódot, ami a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, előidézve ezáltal a szellemi teljesítmény romlását is. Különösen fontosnak tartjuk a mindennapos testmozgást az iskola képzési rendszeréből adódóan is, mivel diákjaink szakmai képzése során a számítógép használat elengedhetetlen. Az iskolai egészségnevelést, testedzést szolgáló tevékenységformák:
- délutáni és esti tömegsportokon, edzéseken (kosárlabda, tollas labda, labdarúgás, stb.) való részvétel,
-
lehetőséget
biztosítunk
tanulóinknak
a
városi
sportéletbe
való
bekapcsolódásra,
- a kollégiumban sportfoglalkozásokon való részvétel lehetősége (aerobik, asztali tenisz, jóga, kondi gépek használata. stb.),
- az iskola túrakerékpárjait a tanulók igény szerint, naponta használhatják,
- jó idő esetén az iskola túrakajakjaival sportolási lehetőség a Körösön.
12.3.2. Tanórai és intézményi foglalkozások legfontosabb feladatai és céljai Feladatok:
- a rendszeres céltudatos testmozgás igényének kialakítása,
- minden tanulónak olyan mozgáslehetőségeket kell biztosítani, melyek az eltérő testi adottságok esetén is örömet adnak, sikerélményt nyújtanak.
Célok:
- egészséges életmódra, rendszeres testedzésre nevelés,
- a tanulók ismerjék meg a testnevelés egészségügyi és prevenciós értékeit,
- fizikai állóképesség fejlesztése,
- akarat, bátorság erősítése.
Iskolánk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét. Az intézményi foglalkozásokon az iskola minden tanulójának lehetőséget biztosítunk a sportolásra, testedzésre. 12.3.3. Egészség-megőrzési program Az ember okozta hatalmas környezeti változások számos tekintetben veszélyeztetik jövőnket. Korunk emberének és utódainak egészségét egyre több ártalom fenyegeti, amelyek egy része átgondolt, a fiatalok figyelmét felkeltő egészségnevelési programmal kivédhető.
29
Célunk megvalósítása érdekében alábbi témaköröket építjük be az intézmény (iskola és kollégium) egészségmegőrzési programjába:
· Az egészség és az egészséges életmód.
· Egészséges táplálkozás. Étkezési szokások.
· Családi életre nevelés.
· Rendszeres testmozgás.
· Testi higiéné.
· Lelkisegély – harmonikus életvitel
· Szenvedélybetegségek megelőzése. Dohányzás, alkohol, drogfogyasztás.
· Szexuális úton is terjedő betegségek.
· Rákmegelőzés. Az önvizsgálat tanítása.
Az egyes programok részletes kidolgozását az éves munkaterv tartalmazza. 12.3.4. Az egészségnevelés lehetőségei az egyes tantárgyakban Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek
Szakma-specifikus
baleseti,
egészségvédelmi
és
higiéniai
ismeretek
elsajátítása, gyakorlati alkalmazása.
Szakmai ártalmak hatása az emberi szervezetre, az egészségkárosodás megelőzése.
Változatos munkavégzés.
Figyelemfelhívás az egyéni felelősségre és az öngondoskodásra, a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelő szabályaira.
Környezetbarát anyagok, termékek ismerete, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás megismerése.
Helyes egészségvédelmi technológiák megismerése a gyakorlatban.
Ökológiai szemlélet erősítése
Idegen nyelv Az egészségneveléssel kapcsolatos témakörök (egészség, betegség, táplálkozás, napirend stb.) feldolgozása során lehetőség van:
az egészséges életmóddal kapcsolatos problémák feltárására,
a problémák megoldására,
a meglévő ismeretek bővítésére,
más országok egészségügyi szokásainak és problémáinak megismertetésére
Informatika
Ismeretszerzés a világhálón való kutatás segítségével.
Feladatmegoldások során élő napi példák használata.
30
Informatikai berendezések egészségkárosító hatásainak megismerése, az ártó hatások elleni védekezési módszerek kialakítása.
12.3.5. Az egészségnevelés lehetőségei az intézményi programokon Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli, intézményi programokat szervez, melyek közös és alapvető jellemzője, hogy elősegítik a komplex gondolkodás kialakulását és az összefüggések megismerését. Főbb jellemzői:
A tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása.
Sokféleség összekapcsolása a különféle tevékenységek által.
Kapcsolatközpontúság.
Értelem és érzelem kapcsolódásainak biztosítása.
Módszerek sokfélesége.
Tanórán kívüli, intézményi programok:
Sport: tömegsport, sportköri foglalkozások (kosárlabda, röplabda, labdarúgás), sportversenyek,
Terepfoglalkozások,
Tanulmányi kirándulások,
Szakmai gyakorlatok,
Hétvégi túrák,
A városi vöröskereszt által szervezett véradó napokon való részvétel,
Városnéző programok egészségügyi szemmel,
Szelektív hulladékgyűjtés,
Egészségügyi előadások,
12.4. Drogstratégia 12.4.1. Célmeghatározás: Az intézményi drogstratégia azoknak a célirányos és konkrét pedagógiai és egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az intézményi drogmegelőzési programban összpontosul és az elsődleges drog prevenció megvalósítását, valamint a másodlagos drog prevenció elősegítését célozzák. Iskolánkon belül szeretnénk egységes egészségfejlesztési szemléletmódot kialakítani, amelyben nagy szerepet kap a drog prevencióval kapcsolatos ismeretek bővítése,
31
valamint a kölcsönösen egymásra ható módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. Egy számítógépet arra a célra szereztünk be, hogy azon a drogozás káros következményeivel kapcsolatos hasznos anyagokat mindenki számára elérhetővé tegyünk. Tevékenységünk
további
célja,
hogy
segítsük
a
tanulók
egészségmegőrző
szokásainak kialakulását, és vonzóvá tegyük a káros szenvedélyektől mentes életet. Ennek érdekében fontosnak tartjuk:
a pedagógusok közötti együttműködést
a tantestület drog prevenciós ismereteinek gyarapítását, módszereinek gazdagítását
az osztályfőnöki, illetve az „élet és pályatervezés”, „viselkedéskultúra” órák keretében drog prevenciós foglalkozások tartását.
érzelmek alkotó kezelését
stressz-kezelését
önismeretet
önbecsülés megerősítését
konfliktuskezelését
a kortárscsoport nyomásának kezelését
a segítségkérés és a segítségnyújtás módjainak megismertetését
az elutasítási készségek fejlesztését („nemet mondás”)
12.4.2. A drogmegelőző foglalkozások megvalósításának színterei
Iskolai programok
Intézményi foglalkozások (iskola és kollégium)
„Élet és pályatervezés”, „Viselkedéskultúra” órák. Ismeretátadás, interaktív gyakorlatok, esetelemzések.
Délutáni szabadidős foglalkozások (sportfoglalkozások, Internet, külön megjelölt számítógép, stb.)
Programformák
Filmvetítés
Szakkörök
Kisebb csoportokban történő beszélgetések
Túrák, kirándulások
Internet
Diákönkormányzati programok
32
13. INTÉZMÉNYI KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM „A természet nem ismeri a tréfát, a természet mindig valóságos, mindig komoly,mindig szigorú, mindig igaza van; a hibák és tévedések mindig az embertől valók.” Goethe
13.1. Célok, feladatok: A környezeti nevelés elsősorban a fiatalok felkészítése az életre. Ennek keretében szükséges megtanulni, becsülni és kímélni a környezetet, fenntartani teljességét, megismerni a környezetet érintő veszélyeket, valamint ezek elkerülésének és megszüntetésének lehetőségeit – védve és ápolva a társadalom és a környezet kapcsolatát a fenntartható fejlődés bázisán. A Földnek mi is részesei vagyunk, melyet csak „kölcsönkaptunk” utódainktól. A fenntarthatóság, fennmaradás érdekében olyan szemlélet kialakítása szükséges, melynek elsajátításával mind a társadalom által létrehozott, épített környezet, mind a természeti környezet (föld, víz, levegő növény és állatvilág értékei), mind a bioszféra egészének óvása, megtartása belső attitűdjévé válik diákjainknak. Nemcsak fogyasztói, őrzői is vagyunk értékeinknek. A Földünket fenyegető globális katasztrófák, a problémák megelőzése és elkerülése az egyén magatartásától, a földi népesség közös tenni akarásától függ. „Csak egy Földünk van” – fogalmazták meg már az 1972-es Stockholmi Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencián. 13.1.1. Jövőkép, hosszú távú célok A környezeti nevelés:
az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,
természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,
a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,
a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet.
Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. 13.1.2. Célok a 18-22 éves korosztály esetében
33
fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével
rendszerszemléletre való nevelés,
holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága
tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata
helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése
globális összefüggések megértése
fogyasztás helyébe életminőség helyezése
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
13.1.3. Helyi célok, értékek
természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése
helyi értékek és problémák feltérképezése
lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)
hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken
azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken
pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása
a szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának.
az intézmény helyi adottságait (Gyula, főként turizmusra épülő Alföldi kisváros) kihasználva, a gyönyörű természeti és kultúrtörténeti értékeknek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a tanulóink életébe.
az
ismereti
háttér
átadása
mellett
a
környezeti
nevelés
főként
személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül! Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a diákok személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a
34
fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak. Feladatok:
A képzésben kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét.
Az oktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni.
A város, illetve annak környezetének megismerése.
A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása.
A szelektív hulladékgyűjtés folytatása..
A viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is
Zöld szervezetekkel való kapcsolattartás
13.2. A környezeti nevelés színterei 13.2.1. Tanórai keretek Informatika A tanulók
legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására
ismerjék
meg
az
informatikában
(pl.
az
internet-használatban)
rejlő
környezetvédelmi lehetőségeket
használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre
rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen
szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket
ismerjék
meg
a
távközlési-informatikai
berendezések
környezetkárosító
hatásait
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)
35
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével
a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit
Idegen nyelvek:
ismerjék
meg
az
idegen
nyelv
segítségével
más
országok,
népek
kultúrtörténeti, természeti értékeit
sajátítsák el a kommunikáció képességét más nemzetekkel
ismerjék meg idegen országok természeti szépségeit, értékeit
ismerjék meg környezet-természetvédelmi problémáikat, azok megoldására kialakított, létrehozott lehetőségeket
alakítsanak ki összefogást a Föld értékeinek megvédésére
Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek: A tanulók
legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük
sajátítsák
el
a
szakmaspecifikus
munkát,
és
legyenek
birtokában
a
környezetvédelmi ismereteknek
tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit
(hulladékkezelés, stb.)
ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát
sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat
látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban
tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel
A tanulókban
alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem
alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során
36
az
egyes
szakmák
esetében
a
konkrét
tantárgyi
feladatokat
a
munkaközösségeknek kell kidolgozniuk a megvalósítási ütemterv szerint! 13.2.2. Intézményi foglalkozások A tanórákon kívüli foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:
a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”
a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által
a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése
kapcsolatközpontúság
értelem és érzelem egysége
módszerek sokfélesége
iskola és a kollégium környéki takarítási akció nap
13.2.3. Módszerek Segítségükkel a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Munkánk során alkalmazott módszercsoportok:
kooperatív tanulási technikák,
riportmódszer,
kreatív tevékenység,
közösségépítés,
13.2.4. Taneszközök, eszközök:
számítógép parkunk valamennyi diákunk számára hozzáférhető, iskola időn túl is lehetőséget biztosít informatikai jellegű munkák elvégzésére,
plakátjainkkal, híreinkkel folyamatosan a tanulók általi tanulmányozást tesszük lehetővé,
13.3. Erőforrások 1. Személyi erőforrások a)Belső
37
Az intézményben dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét. Az
adminisztrációs
környezetbarát
és
technikai
technikákkal
dolgozók
megvalósítani.
napi
munkájukat
Munkájukban
igyekezzenek
legyenek
igényesek,
nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben. A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire a mi intézményünkben is tudunk számítani. A tanárok és diákok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai, kollégiumi környezet létrehozásában és megőrzésében is. Az intézményi környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. b)Külső A helyi intézményekkel, vállalatokkal a kapcsolattartás ideális: Önkormányzat, ÁNTSZ. Keressük a kapcsolatot a civil szervezetekkel A szülőkkel való kapcsolattartás sajnos már nem olyan intenzív ennél a korosztálynál, de a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformáláson keresztül talán jobban be tudjuk vonni őket is a közös munkánkba. 2. Anyagi erőforrások A fenntartó támogatása az intézmény környezeti nevelési célkitűzéseinek eléréséhez. Pályázatok
segítségével
próbálunk
anyagi
forrásokat
biztosítani
programjaink
megvalósításához. A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási intézményekkel és civilszervezetekkel. A helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű elnyerni. 3. Tárgyi erőforrások Tantermek, informatikai szaktantermek. Ismerethordozók: videofilmek, könyvek, faliképek. Audiovizuális eszközök: projektor stb. 13.4. Fogyasztóvédelemmel összefüggő intézményi (iskolai és kollégiumi) programok Az
Egyesült
Nemzetek
Szervezete
1985-ös
Fogyasztóvédelmi
Irányelveiben
leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:
az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog ,
a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga,
38
a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga,
a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga,
a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog,
az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog,
a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog,
Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 13.4.1. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire
akarnak,
vagy
tudnak
megtakarítani.
39
E
gyakorlattal
szemben
a
fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az intézményi programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,
a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során:
a tájékozódás képessége,
a döntési helyzet felismerése és
a döntésre való felkészülés.
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati
profitcélú
volta,
mennyisége,
valamint
annak
összetétele
hozzájárul
erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás:
40
A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása,
amely
a
jelenleginél
jobb
általános
társadalmi
életminőséget
eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 13.4.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak:
Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások
Marketing: a reklám, a reklám képi nyelve és hatásai
Idegen nyelv: reklám, más népek fogyasztói kultúrája...stb.
Intézményi tevékenységek:
vetélkedők, versenyek, rendezvények (kollégium)
Az iskola és kollégium fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
Együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
13.4.3. Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk
bele
még
többet,
hanem
bizonyos
készségek
fejlesztésével
a
fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, tipikus helyi és globális problémákon keresztül.
41
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
Egyéni és csoportos döntéshozatal
Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Szimulációs játék, esettanulmány
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
14. AZ ISKOLAI ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK NEVELÉSI PROGRAMJA 14.1.Célja:
Olyan általános ismeretek nyújtása, azon készségek fejlesztése, olyan értékek tudatosítása, mélyítése, és gyakorlati képességek kialakítása, melyek megalapozzák és formálják a humánus szükséges szemlélet kialakítását. A segítő attitűd megerősödését, hogy a tanulók szociálisan érzékeny emberekként képesek legyenek segíteni rászoruló embertársaikon. 14.2. Módszertani ajánlások
Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével érjük el az elsősegély-nyújtási ismeretek alkalmazását. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.
–
A
hagyományostól
eltérő
tanulásszervezési
formák
alkalmazása,
projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.
–
Élményszerű,
változatos,
felfedező-felismerő,
tanulási folyamat.
– Tanár és tanuló együttes tevékenysége.
– Kooperatív módszerek alkalmazása.
42
tapasztalatszerző,
aktív
– Projektmódszer alkalmazása (technikai projektek).
– Differenciált csoportmunka alkalmazása a felzárkóztatás elősegítésére.
– A tanórai munka kérdés-feleletes feldolgozása, irányítottan megfigyelő, elemző, ötletrohammal való feldolgozása.
– A módszerek szükség szerinti keverése, amelyek igazodnak a tanulók igényeihez.
– Önálló otthoni kreatív feladatokra való ösztönzés, vagy feladatok otthoni befejezése.
– Motorikai mozgásfejlesztő gyakorlatok játékos alkalmazása.
14.3. Fejlesztési feladatok:
Fejleszteni kell a megfigyelő és helyzetfelismerő képességet, a vészhelyzet és a saját teljesítőképesség határainak felismerő képességét.
Ki kell alakítani a helyzetnek megfelelő, magatartási, viselkedési normákat.
Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy képesek legyenek az alapvető elsősegély-nyújtási feladatok végzésére.
14.4. Témák, tartalmak:
Az elsősegélynyújtó kötelességei, különös tekintettel a kockázatok felmérésére. Tennivalók vészhelyzetben:
- az eszméletlenség,
- az újraélesztés,
- heveny rosszullétek,
- fájdalommal járó kórképek,
- belgyógyászati balesetek,
- mérgezések,
- sérülések,
- elsősegélynyújtás különleges helyzetekben.
Az elsődleges ellátás szabályai, a fertőzések kivédése. 14.5. Ajánlott tevékenységek:
Tájékozódás, tennivalók megtervezése, a helyszín biztosítása, segítők bevonása.
Segélykérés. Mentőhívás. család értesítése.
A sérültek vizsgálata (eszmélet, légzés, pulzus, rendellenes testhelyzet).
Elsősegélynyújtás ájulás esetén.
43
Szabad légutak biztosítása.
Stabil oldalfekvő helyzet biztosítása.
Befúvásos lélegeztetés.
Sebzések, vérzések elsődleges ellátása fajtától függően. Termikus sérülések elsődleges ellátása:
égési sérülések osztályozása, az elsődleges ellátás tennivalói,
fagyási sérülések ellátása, tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén.
Tennivalók állati harapások és rovarcsípések esetén.
Tennivalók törések és ízületi sérülések esetén. -
Csuklás csillapítása.
-
Hasmenés és hányás csillapítása. Mérgek. Leggyakoribb mérgezések és az elsősegélynyújtó feladatai. Tennivalók idegentestek esetén. A házi patika felszerelése.
-
14.6. Az elsősegélynyújtás oktatásának színterei
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba elsősegélynyújtással kapcsolatos tartalmak.
44
beépíthetők
az
15. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS SPECIFIKÁCIÓI 15.1. A kollégium tárgyi feltételei A kollégium az iskolával szorosan együttműködik, egy épületben találhatók. Lakóit az iskolai vidéki tanulói alkotják. Életkorukat tekintve 18-22 évesek. A kollégium 88 fő befogadására alkalmas. A kollégium az épület 2. és 3. emeletén található, szintenként vizesblokkal biztosítva a megfelelő működést. A szobák négyágyasak, a 2. emeleten konyha és étkező, valamint társalgó áll a kollégisták rendelkezésére. 15.2.A kollégium tevékenysége Az intézményi (iskolai és kollégiumi) nevelési programban meghatározott alapelvek, célok, feladatok megvalósítását a tanórai kereteken túl a tanórán kívüli tevékenységek segítik elő. Ez utóbbiak főként a kollégiumi élet során valósulnak meg. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, etikai és esztétikai
ismereteinek,
jellemének,
identitástudatának,
önbizalmának,
felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A kollégium segíti a tanulókat a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek feltételeit. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a fenntartható életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik a szülőföld szeretetét, a kisebbséghez, népcsoporthoz, az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá válnak a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozási keretprogram-terv lehetőség a kollégistáknak és a kollégiumi nevelőknek arra, hogy a közoktatásban és a szakoktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből, élményekből, művészeti hatásokból olyan válogatást adjon, amely kihat a kollégiumra, a kollégisták életére, tanulására, életvitelére, szabadidejük eltöltésére, az
iskolai
tevékenységekhez
való
kapcsolódására,
45
alkalmazkodóképességük,
toleranciájuk, konfliktuskezelésük fejlődésére éppúgy, mint az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. 15.3. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 15.3.1.A kollégiumi foglalkozások ideje: 14.00 és 19.00 óra között különböző szakkörön vehetnek részt a diákok. A nem szakkörös diákok tetszés szerint kollégiumi foglalkozásokon vehetnek részt a részvétel lehetőségének kötött biztosításával, vagy szabadon kimehetnek, vagy tanulhatnak (minden tanuló számára 3,5 óra tanulási időt biztosítunk: számítógéptermekben, nyelvi teremben, illetve tanteremben, az igényeiknek megfelelően). 19.00-22.00-ig további kollégiumi foglalkozások (közös főzés, csillagászati szakkör és észlelés, diákújság szerkesztés, sport), kimenő, szabadfoglalkozás 15.3.2.A kollégiumi foglalkozások: 15.3.2.1.Tanulást segítő foglalkozások 1.Tehetségkibontakoztató, felkészítő, felzárkóztatást segítő foglalkozások
differenciáló képességfejlesztés (felsőfokú felvételire való felkészítés)
2.A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások
személyes törődés,
problémákat feltáró beszélgetések,
konfliktuskezelő
képesség fejlesztése, felzárkóztatás 3.A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások, a sajátos érdeklődésű tanulók foglakoztatásának biztosítása
A kollégium szakköröket szervez az ismeretek bővítése érdekében
15.3.2.2.Csoportfoglalkozások – Tematikusfoglalkozások – Általános csoport foglakozás Kollégiumunkban
kötelező
és
választható
foglalkozásokat
szervezünk.
A
csoportfoglalkozások kötelező foglalkozások kollégistáink részére. A kötelező foglalkozásokat 3 csoportra osztva szervezzük meg kollégistáinknak. A csoportok kialakítása elsősorban érdeklődési körük, szakmai képzésük alapján történik. A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, nevelési célok megvalósítása, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik,
46
valamint
a
KNOAP
alapján
összeállított
tanmenet
témáinak
feldolgozása,
megbeszélése folyik a törvény által meghatározott óraszámban. A csoportfoglalkozások témáit a kollégiumvezető a nevelőtanárok közreműködésével állítja össze, a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának előírásait figyelembe véve, 20 óra kötött foglalkozás, és további 13 óra kötetlen foglalkozás a diákönkormányzat bevonásával, és a csoportvezető nevelőtanárok javaslatai alapján kiegészítve; a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, közösségi feladatok megszervezésével zajlik. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma: Témakörök
13/1-13/2 évfolyam
Énkép, önismeret, pályaorientáció
2
Európai
azonosságtudat.
Egyetemes 5
kultúra , Művészet és információs kultúra Környezettudatosság, környezeti nevelés
3
Testi és lelki egészség, életmód, életvitel, 5 háztartási ismeretek Egyén és közösség
2
Magyarság, nemzetiségi lét, népismeret
3
Összes órák száma:
20
A kötelező foglalkozások (heti 1 alkalommal, a kollégiumi heti terv, valamint a tanuló egyéni bejelentett szükséglete szerint) A kollégiumi foglalkozások éves tantervét a kollégium éves munkaterve tartalmazza. 15.4. Kollégiumi egyéb, választható foglalkozások, programok Megegyezik az intézményi programokban felsoroltakkal. 15.4. Kollégiumi egyéb, választható foglalkozások, programok Megegyezik az intézményi programokban felsoroltakkal.
47
16. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI
A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályozási rendje a következőképpen alakul intézményünkben. 16.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk:
Javítóvizsga: augusztus végén, kijelölt időpontban
Osztályozóvizsga:
a júniusban az év végi osztályzat megszerzése céljából
Januárban a félévi osztályzat megszerzése céljából
Különbözeti vizsga: az osztályozóvizsga időpontjában
Pótló vizsga: egyéni elbírálás alapján intézményegység-vezetői döntéssel tehető le, abban az esetben, amennyiben a tanuló fel nem róható okból maradt távol az előző vizsgák valamelyikéről, kivételt képez ez alól a javítóvizsga, és erről igazolással szolgál.
A vizsgákra írásban kell jelentkezni, legkésőbb a vizsgát megelőző 15. napig. 16.2. Osztályozó vizsga
A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha
- előrehozott vizsgára kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot;
- a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet;
- Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
- külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az intézményegység-vezető engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;
-
felmentették
a
kötelező
foglalkozásokon
való
részvétel
alól,
de
osztályozóvizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében)
- tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból);
- más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból vizsga letételére kötelezték (például: idegen nyelv esetén)
48
- a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott.
Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni:
- Osztályozó vizsga évente 2 alkalommal tehető: januárban és júniusban.
Az intézményegység-vezető ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az intézményegység-vezető jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap.
- Egy tanítási évben legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga.
- Az osztályozó vizsga letételét az intézményegység-vezető engedélyezi. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét a januári vizsgára január 1-ig; a júniusi vizsgára pedig június 1-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve.
- Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők.
- Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.
Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja.
- Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól
- Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként, 45 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
- A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az intézményegység-vezető vagy megbízottja látja el. A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama tanulónként/évfolyamonként maximum 15 perc lehet. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.
- Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).
49
- Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az intézményegység-vezető a vizsga folytatásától eltilthatja,- vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.
- A több tanévi tananyagokból való vizsgázás esetén a szóbeli vizsgát évfolyamonként más-más napon kell lebonyolítani, min. 2 nap eltéréssel, és a felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt.
- Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy elfogadott értékelési rendszere szerint történik.
- Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan.
- Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg.
- Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie.
- Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.
- Az eredményhirdetésnek legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon meg kell történnie.
16.3. Javítóvizsga
Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsga eredménye elégtelen. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni:
- A javítóvizsga helye az, az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.
- A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet.
- Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni.
- A vizsga idejéről az intézményegység-vezető
a tanulót és annak szüleit
írásban (pl. az iskola faliújságán, és honlapján keresztül) értesíti.
- A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a vizsgára utalást követő egy héten belül írásbeli tájékoztatást kap.
- A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.
50
- A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt.
-
A
rendkívüli
okból,
intézményegység-vezető
engedéllyel
elhalasztott
javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie.
- Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után.
- A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani.
- Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként 45 perc lehet. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
- A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az intézményegység-vezető vagy megbízottja látja el. A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min.20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz.
- Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).
- Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az intézményegység-vezető a vizsga folytatásától eltilthatja,- vizsgája sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.
- A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy elfogadott értékelési rendszere szerint történik.
- A javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára.
- A javítóvizsga nem ismételhető meg.
51
- A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az intézményegység-vezető írja alá.
Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon. 16.4. Különbözeti vizsga
Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki másik iskolából érkezik iskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk eddig tanítottak között különbség van tartalmi vagy tantárgyi területen. A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Szükség szerint, tanulói átvétel miatt ettől el lehet térni. Az eltérés okáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Sikertelen különbözeti vizsgát 15 nap elteltével, de 20 napnál nem később pótló vizsga keretében egyszer megismételhető. A megismételt különbözeti vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni. A vizsgák pontos időpontjait az iskolai éves munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot az intézményegység-vezető engedélyezhet. A vizsgák követelményei: Az iskola helyi tantervében évfolyamonként meghatározott ismeretanyagot öleli fel és ennek tudását követeli meg a tanulóktól. Értesítés a tanulók felé: Az iskola előzetes értesítést küld (magántanulóknak, javító- és osztályozóvizsgát illetve különbözeti vizsgát tevőknek írásban), amely tartalmazza:
A vizsga helyét (szóbeli és írásbeli résznél)
A vizsga időpontját (szóbeli és írásbeli résznél)
A vizsgatárgyakat és azok vizsgáztatásának módját
A szükséges segédeszközöket, amelyeket a vizsgázónak magával kell hoznia. 16.5. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele A szakképzések SZVK-ban előírt feltételei határozzák meg a vizsgára bocsátás feltételeit.
Azoknál a képzési formáknál, ahol a szakmai vizsgára bocsátás feltételei között nem szerepel egyéb feltétel, a szakmai vizsgára bocsátás feltétele a tanév végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzat elérése.
52
Azoknál
a
képzési
formáknál,
ahol
a
szakmai
követelményrendszer
nyelvvizsgát, szakdolgozatot vagy szakmai gyakorlatot ír elő, a szakképzési évfolyam sikeres befejezésén túlmenően e feltételek teljesítése is kötelező. 17. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI
Az iskolánk beiskolázási területe elsősorban a Dél-alföldi régió, s ezen belül is kiemelten Békés megye, de országos szintről is beiskoláz ( saját kollégium fenntartásával: fogad) tanulókat. A beiskolázási elveket, az eljárás rendjét évente a nevelőtestület fogadja el. A tanulók felvételéről, átvételéről a jogszabályi előírásoknak megfelelően az iskola igazgatója dönt. Az osztályba, csoportba sorolásnál a tanuló szakmacsoport választását, illetve idegennyelv-választását vesszük figyelembe, szem előtt tartva a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. 17.1. Az intézménybe való felvétel feltételei Mivel az iskolában érettségire épülő szakképzés folyik, a különböző iskolából érkező tanulók az OKJ előírás alapján érettségi bizonyítvánnyal, 22 éves korig jelentkezhetnek nappali tagozatra. A júniusban sikertelenül érettségizők és a javítóvizsgára utasítottak – összhangban a törvényi szabályozással - csak akkor folytathatják tanulmányaikat a szakképző évfolyamon, ha a szakképző évfolyam első félévének lezárásáig sikeres érettségi vizsgát tesznek. Iskolarendszerű, érettségi vizsgára épülő szakképzésben részt vevő tanulók csak sikeres érettségi vizsga és a szakképző évfolyam sikeres befejezése után bocsáthatók OKJ-s vizsgára. Második szakképesítés iskolarendszerű képzésben - tanulmányi eredménytől és férőhelytől függően - az első szakképzési év sikeres lezárását követően, térítés ellenében szerezhető meg. A második szakképesítés megszerzését célzó szorgalmi időszakban egyes tárgyak, modulok tanulása és vizsgája alól felmentés kérhető. A felmentés nem terjed ki az OKJ-s szakképesítő vizsgára. 17.2. A beiratkozás feltételei:
a tanév rendjében meghatározott időpontban, személyesen, a szükséges dokumentumok bemutatása,
a törvényben meghatározott életkor,
érettségi bizonyítvány
53
Az intézménybe való beiratkozással a tanuló és az iskola között tanulói jogviszony létesül. 17.3. Átvétel Egy másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult szakmai tantárgyakat, azok eredményeit. Másik iskolából átvett tanulónak azokból a tantárgyakból, amelyeket a másik iskolában nem tanult, s amelyeket bizonyítvánnyal nem tud igazolni, különbözeti vizsgát kell tennie. 17.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki az előző évfolyamon, év végén, valamennyi tantárgyból az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen, legalább elégséges szinten teljesítette az évközi teljesítménye, illetve az év végi beszámoló alapján.
Aki év végén elégtelen osztályzatot szerzett, de augusztusban sikeres javítóvizsgát tett.
Aki a szakmai gyakorlat követelményeinek eleget tett.
17.5. Átjárhatóság Az intézmény tanulói számára biztosítja a más szakokra történő áthallgatást. Az órarend összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a hallgatók más szakokra áthallgassanak.
54
II.A SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE ÉS SZAKMAI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE Iskolánkban az alapító okirat szerinti iskolarendszerű képzés keretében középfokú, emelt szintű és akkreditált felsőfokú OKJ szerinti szakképzést folytathat érettségivel rendelkező fiatalok számára. Szakképzéseink
az
Informatika,
a
Művészet,
közművelődés,
kommunikáció
szakmacsoportban folynak. Képzéseink: a) emelt szintű Informatikai rendszergazda – Informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető (OKJ: 54 481 03 0010 54 01) Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 34) Kiadványszerkesztő (OKJ 54 213 02) (b) felsőfokú Mozgóképgyártó szakasszisztens – Médiatechnológus asszisztens (OKJ: 55 341 01 0010 55 02) c) A piaci igények, évenkénti felmérések alapján is indítunk képzéseket. A szakképzés biztosítása: A tantervi előírásokat kielégítő gyakorlótermek az iskola tulajdonában vannak és az iskola épületében működnek. Informatika szakmacsoportban a gyakorlati oktatáshoz szükséges számítógépek, számítógéptermek rendelkezésre állnak. Az informatikai eszközök fejlesztésére a technika rohamos fejlődése miatt folyamatosan szükség van. A gyakorlati foglalkozások az intézményünk területén található számítógép teremben történnek az előírt százalékos óraszámban. Az elméleti órák megtartása szaktantermekben történik. A szakközépiskola tanulói számára biztosítja az önképzés lehetőségét is. Ennek egyik legjelentősebb módja az Internet hozzáférés biztosítása. A képzési formák közül a szakközépiskola a piaci igényeket figyelembe véve évente határozza meg képzési struktúráját. A csoportbontással tanított tantárgyak körét a szakmai tantervek tartalmazzák. A csoportok létszámára vonatkozóan a törvényi rendelkezések az irányadóak. A csoportok összetételének meghatározásánál figyelembe veendő speciális szempontok:
55
nyelvi és számítástechnikai csoportok esetében az azonos előképzettség a meghatározó;
egyes szakmai tárgyaknál az akkreditált képzésben a csoportbontás a szerint történik, hogy a hallgató felsőoktatásban kívánja-e tanulmányait folytatni.
A szakközépiskola iskolarendszeren kívüli szakképzést is folytathat. Tanulói számára lehetővé teszi ezekbe a képzési formákba való bekapcsolódást is. Így a végzettek több szakképesítést szerezhetnek. Esélyük a munkaerőpiacon növekszik. A képzési profilnak megfelelő tanfolyami oktatás keretében átképzés és továbbképzés is tervezett. 2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A szakképzések helyi tanterve a Pedagógiai program mellékletét képezi. A helyi tantervek a központi programok, illetve a szakképzési kerettantervek alapján készültek. 2.1. A képzések szabályozásának jogi háttere 2.1.1. Informatikai hálózattelepítő és –üzemltető (OKJ 54 481 03 0010 54 01) 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelettel kiadott központi program szerint 2.1.2. Médiatechnológus asszisztens (OKJ 55 341 01 0010 55 02) 25/2010. (V. 14.) OKM rendelettel kiadott központi program szerint 2.1.3. Informatikai rendszergazda (OKJ 54 481 04) 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelettel kiadott tantervek, képzési programok szerint 2.1.4. Kiadványszerkesztő (OKJ 54 213 02) 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelettel kiadott tantervek, képzési programok szerint
56
3. ZÁRADÉKOLÁS 3.1. A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg oktató-nevelő munkáját a pedagógiai program alapján. Ezen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől hatályos, érvényességi ideje a következő módosításig szól.
3.3. A pedagógiai program módosítása
1. Jogszabályi változás következik be. Az előírt módon és időben történik a módosítás.
2.
A
Szakmai
Vizsga
Követelmények
eljárásban
vagy
a
szaktárgyi
követelményrendszerben lényeges változások következnek be. A következő tanévben az ennek megfelelő módosítást végrehajtjuk.
Mind a két esetben az eljárás kezdeményezője az igazgató.
3. A nevelőtestület egyharmadának írásos javaslatára nevelőtestületi értekezlet kezdeményezhető, mely a módosításról dönt.
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
az iskola igazgatója,
a nevelőtestület bármely tagja,
az iskola fenntartója,
A Szülői Fórum,
a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül, illetve képviselőik útján javasolhatják.
A
pedagógiai
program
módosítását
a
diákönkormányzat
véleményezi,
a
nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
57
3.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, tájékoztatás adható.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál,
az iskola irattárában,
az intézményegység nevelői szobájában,
az iskola igazgatójánál,
az intézményegység-vezetőjénél,
az intézmény honlapján
3.5. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása Az átdolgozott, új pedagógiai programot 2013. június hó 26. nap tantestületi értekezleten – az irattárban elhelyezett jegyzőkönyv szerint –a DÖK és a Szülői Fórum véleményezte, a tantestület elfogadta. Gyula, 2013. június 26. nap .................................... Durkóné Illés Bernadett igazgató
58
