Bartók. plusz. fordulta

Bartók

sz lu p fordulta

Spanyolnátha Könyvek 19.

A Légyott alapítója, projektmenedzser: Vass Tibor Szerkesztette, könyvterv, illusztráció: Urbán Tibor Tipográfia: Székelyhidi Zsolt SPN Könyvek-logó: Takács József A szöveget gondozta: Berka Attila Munkatárs: Vass Nóra

A kiadvány megjelenését támogatta: Bartók Plusz Operafesztivál Herman Ottó Múzeum–Miskolci Galéria Színháztörténeti és Színészmúzeuma Teátrum Pincehely Galéria Aedium Kft. Hernádkak, 2015

BARTÓK PLUSZ FORDULTA Megjelent tizenöt sorszámozott példányban a Bartók Plusz Operafesztivál Légyott kísérőrendezvénye napján, a Herman Ottó Múzeum–Miskolci Galéria Múzeumok Éjszakája c. programjának nyitó rendezvényén, a Színháztörténeti és Színészmúzeumban, 2015. június 20-án

Ez a

példány

BARTÓK PLUSZ FORDULTA Évfordulók jegyében telik az esztendő. Ellenőrizni illik, jók-e az irányjelzők. Tavaly voltunk tízévesek, lássuk meg, idén is jó-e még a jobb és a bal index, működik-e az alsó és a felső. A felső index felsője. Merthogy az is működő irányjel. A 19. SPN könyvre lapot húzok, folyóiratot. 2015-ben 15. az illendő Légyott, a Bartók Plusz Operafesztivál spanyolnáthás kísérőrendezvénye. 20. lesz a nyári Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál, 5 éves a Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelep. Miskolcon (június) 20-án rendezzük a 15. Légyottot, Hernádkakon (augusztus) 15-én a 20. Kertfesztivált. 70 éve halt meg Bartók Béla. Tehát az évfordulók jegye. Az évfordultáké. Nehéz szó az évfordulta. Furdal, fordul az ismeret, illendően nehezek benne az évek, az év-nehéz szavak: Bartók, Béla. Arra jutottam, a legnehezebb összehozni azt lesz, hogy a fordultás opfesztkönyvet a fordultás SPN Könyvek címszereplői alkossák. Miért ne a nehezebb irányzatot választanánk, ha már a jelzők jók. Legyünk együtt fordulták, az utánunk jövőknek mutassuk meg, merre mozdultunk. Merre a Bartók plusz fordultánk. Legyenek velünk azok, akik szerkesztőségünk tagjai mellett említettek a könyvsorozat jegyzékében: ők közreműködésüktől kezdve minden könyvünkben szerepelnek, s szerepelni is fognak, míg világ a világ, SPN az SPN. Legyen velünk digitális könyvünk kiadásának tervezőjeBarbély VirágSzékelyhidi Zsolt , Berka Attila Ladik Katalin Székelyhidi Zsolt legyenek velünk fülszövegíróink Kőrösi Zoltán Űrbe!

Lada Béla nem hal meg

Petőcz

Hosszúkávé A n d r á s Berka Attila

Vörös István Székelyhidi Helyszínes

Zsolt Vampomorf

külön hideg tejjel

Szkárosi

Ördöngős E n d re Székelyhidi Zsolt

, fordulóikon köszöntöttek

szélesvászonidőSzékelyhidi Zsolt 40. születésnapjára

Tőlem távoli

Űrbe!

Vö rö s

Mennyi I s t v á n Va s s T i b o r

Jelenlét 50 Petőcz

semenni

András 50. születésnapjára

, s az SPN

cselekedeteimVálasztott versek Vörös István 50. születésnapjára

Könyvek szerkesztői, munkatársai, a szerkesztőség tagjai . Ím, így fordultás a 19. SPN könyv, a Bartók plusz fordulta, így illendő a névsor, a fordulatos kör, a Spanyolnátha Könyvek kötetsorozatának abszolút indexe felül is, alul is. Berka Attila, Székelyhidi Zsolt,

Urbán Tibor, Vass Nóra, Vass Tibor

Az alkotóktól azt kértem, az évfordulta forduljon velük és Bartókkal, bárhogyan. Ha idén van bármilyen valós, jeles, kerek évfordulójuk, Bartókozzák meg azt. „Legyen akár házastársi kerek, kívüli gyerek, születési keret, haláli történetek, akárhonnan a bartóki szűrletek. Hassa át fordulatod fikció, ha nincs valódid. Írd, képezd meg, sorsfordítsd Légyottod a fordulat jegyében.” A miskolci színháztörténeti és színészmúzeumban június 20-án rendezett Légyott-est egyben a Herman Ottó Múzeum–Miskolci Galéria Múzeumok Éjszakája c. programsorozatának eseménye is. A képek és az írások a színészmúzeum Teátrum Pincehely Galériájában Urbán Tibor Kondor Béla-díjas képzőművész, a Spanyolnátha főmunkatársa, a lap műhelyének is otthont adó Galéria kurátora rendezésében lesznek láthatóak. A kiállítást Vass Tibor, a Légyott alapítója, a Spanyolnátha alapító főszerkesztője nyitja meg. A művekből a Miskolci Nemzeti Színház színművészei adnak elő. A Bartók plusz fordulta installációja felépül a 20. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztiválon, ahol felolvasást is tartunk az írásokból; a Spanyolnátha a soron következő Légyottig folyamatosan válogatásokat közöl a művekből. Vass Tibor

BARTÓK BÉLA NEKEM MAGAS

*

BARBÉLY VIRÁG

*A képen Székelyhidi Zsolt a siófoki Bartók Béla-szobor társaságában. Szoboralkotó: Varga Imre, 2004

FORDULATISSIMO BERKA ATTILA Minden irányban hömpölygő tömeg a látóhatárig. A napsütés verőfényes, a hangulat felhőtlen. A zene első hangjára fülsiketítő légyzümmögés, utolsó hangjára együttes szívdobbanás a válasz. A szónoklat ünnepélyes az éljenzés és a tapsvihar szőnyegén. Büszkeségünk terveinkre és számításainkra, mérnökeinkre és építőmestereinkre, továbbá minden dolgozó munkásunkra jogos. Közösségünk nagy akaratának és nagyot akarásának gyümölcs az eredménye. A teljesítmény valóban emberfeletti. A váratlan robaj és pusztulás következménye hangtalan sikolyú, néma üvöltésű, mély döbbenet. A parancsnok lélekjelenléte a hitmegtartás záloga, az újrakezdés biztosítéka. A munka, az idő és az energia megfelelő elosztásának és felhasználásának köszönhetően ismét ragyogó a jövendő. Ám a nappali rakásnak éjszakai ledőlésétől, majd az éjszakai építésnek nappali leborulásától csak a duzzadó könnytenger gyönyörű. Bartók Béla megjelenése hirtelen és hihetetlen, sőt égi. Mutatóujjának figyelmeztető s fegyelmező ereje lenyűgöző. Egész izzó lénye csodafegyver a csüggedtséggel szemben, és szikrák a szavai, lángok a mondatai. Ha a célotok egy les, ahonnan a minden látható és nézhető, ahonnan a minden ellenőrizhető, akkor beton, fa, kő meg vas értéktelen, a hangzavar tévedés, a  káromkodás helytelen. A tiszta forrás a megoldás. Az ige érthető, az öröm ódai, áradó. Elég fejenként egy bogrács vagy egy bögre, esetleg csésze, fazék, hordó, kád, kancsó, kanna, kondér, korsó, kulacs, lábas, lavór, palack, pohár, tányér, tégely vagy vödör a víz merítéséhez és szállításához. A tomboló lelkesedés mámorának böjtje azonban ocsúdás. Elvégre pontos koordináták nélkül a tiszta forrás megtalálása reménytelen és lehetetlen. A mozdulatlan karoktól, a merev szembogaraktól és a ködszerű sóhajoktól a parancsnok is tanácstalan, de Bartók Béla távozása oly hirtelen és hihetetlen, sőt égi, mint érkezése.

CSILINGELÉS KŐRÖSI ZOLTÁN Korábban nem tudtam, hogy domboldalon lakni milyen jó. Kinézel az ablakon, az ajtó elől, kinyílik a táj, nem csak kinyílik, de folyton ott van, érződik, hozzánő a szobához, a mindennapi szöszmötölésekhez. Egy hatalmas nagy szoba, párákkal, reggeli ködökkel, napsütéssel, felhőkkel, a változásukban megszokottá lett hajlatokkal és domboldalakkal. Ha csak a mindent benövő, áthatolhatatlan, bokros fallá nőtt magyar örökség, az akác el nem takarja a látványt. Mert ebben az én távoli falú szobámban eltakarta, olyannyira, hogy erre is csak akkor jöttem rá, mikor a szomszéd telken egy-két akácot kivágtak, s hirtelen, mint valami romantikus festmény, az elzuhant lombok helyén valószerűtlen kékséggel feltűnt a tó. Hát hiszen nem is feltűnt, de ragyogott, szikrázott. És ha két fa hiányával ennyire szikrázik, hogyan csilloghat még több szabadsággal? Másnap reggel egy kis kézi fűrésszel bevettem magam az akácosba, és kivágtam még két elvadult fácskát, aztán mentem vissza a teraszra, nézni. Magyar ember, magyar akác. Istenem, ez nem csak egy tó, ez egy fantasztikus öböl! Trieszt, a tenger! Jódos illatok, a tengeri szél. A következő reggel megint beóvakodtam a magyar örökségbe, és újabb akácot vettem célba. Nem adta magát könnyen, nem is a vastagsága miatt (az nemigen volt neki), hanem mert a saját ágbogán túl irdatlanul tüskés vadrózsával védte magát. Mit nekem, vágni kell. Sebeket osztunk és sebeket kapunk. Döntsd az akácot, ne siránkozz. Ha sokat fűrészelsz egy rossz, műanyag nyelű kézi fűrésszel, erősödik a karod (ez jó), ellenben megfájdul a hüvelykujjad (ez rossz). Annyira megfájdul, hogy be is dagad, és nem akar mozogni. (Ez nagyon rossz.) Valakinek (másnak) a földjén állva kaszabolod a magyar örökséget, s arra gondolsz, mi lesz ezzel a hüvelykkel, ha nem hajlik már, nem ugyanaz a kéz lesz, nem ugyanaz az okos, érzékeny szerszám. A teraszon állva kéklett odalent a víz, a nagy kékség, amit a lombok takarásában soha nem lehetett látni, most pedig egy hatalmas tengerjáró hajó siklott el odalent, hangtalan könnyedséggel, látszottak a megdöntött, óriási kémények, még a sorba rakott napozóágyak is a felső teraszokon. Ha vágsz, irtasz valamit, pusztítasz, akkor nő is a szabaddá lett tér. Sütött a nap, csillogott a víztükör, a tengerjáró körül apróbb vezetőhajók fújták sugarakban a vizet, révkalauzként mutatták a kapitánynak az öbölbe az utat. Este tükröződött a hold, de még a csillagok is, hozzájuk tapadtak a túlpart fényei, kékek, sárgák, pirosok, a vízben a fenti fények, fent a víz csillogása, összenő, ami összetartozik. Harmadnap is vágtam egy-két fát és negyednap is. A hüvelykujjam olyan volt, mint egy kelésnek indult kis cipó. Csak egy cipó nem lüktet. Ugyan már! Végtelen kék tenger nőtt a szobaablakomhoz, az ajtó előtti térhez, egy tenger, ami persze ott lehetett korábban is, ám legfeljebb sejteni engedte magát, eltakarta a burjánzó magyar örökség. Hát úgy nézelődtem én itt, hogy mindezt nem is láttam? Hát ez volt az én nagy horizontom? A közép-európai kitekintésem? Hát ezt jelenti a pusztítás? Aztán meg szél is fújt, erős szél, fentről, a dombtető felől. És este, amikor átszaladt a megmaradt fatörzsek, a csonkok között, hallottam, mintha távoli csilingelés szólna. Mintha csontbillentyűket ütne le valaki, és szólna is már egy zongora, csilingelt is és kattogott, furcsa, szaggatott ütemben, felismertem azonnal, allegro barbaro.

ZENE HÚROS ÁRAMKÖRÖKRE LADIK KATALIN

AMIKOR FORDUL AZ ÉV PETŐCZ ANDRÁS Apám abban az évben, amikor Bartók 70 éve halott, nem jó, nem így, nem így akarok az apámra, Bartókra, zenére, évfordulóra, nem így, nem jó, nem így akarok, hanem másképp, kezdjük tehát újra: 56 éve születtem, tehát Bartók halála után 14 évvel, az 56 is évforduló, persze, hogy az, ‘56-ra emlékezem, akkor, amikor 56 évesen írom ezeket a sorokat, apám 8 éve halott, 56-ban a 8, az éppen 7-szer, vagyis így is kijön az évforduló, a 70, csak megszorozzuk a 7-et 10-zel, és máris 70, fordul az év, fordul, egyre forog az év, és fogy az idő, suttogom magamban, de nem így, mégsem így akarom elmesélni, kezdem tehát újra, apám 77 éves volt, amikor azt mondta, hogy a 77, az a „kaszás” száma, így mondta, és csak néztem rá, hogy miért is mondja ezt, az apám, aki erős volt és inas, és elpusztíthatatlanul energikus, miközben az energiáit nem tudta mire használni, csak szorongott egyre, tehetetlenül, egyre csak szorongott, és így, szomorúan és szorongva figyelte maga körül az eseményeket, nem így volt, ez sem pontos, az évforduló szempontjából mellékes is, hogy az apám hogyan is látta a világot maga körül, mellékes is, csak egyszer mondta, hogy érdemes hosszú ideig élni, hogy megfigyeljük, mi is történik a világban, aztán, amikor agyvérzést kapott, tudtuk már, nem lesz több évforduló, nem fordul többször az év, a koporsófedelet felnyittattam, a temetés előtt, a ravatalon, kérdezték, akarom-e látni, akarom, mondtam, s láttam az apám, az arca sovány volt, szemei nyitva, és valahogy olyan rémülten nézte azt, amit az utolsó pillanatban megláthatott, nem jók az évfordulók, ahogy nem jó az sem, hogy telik az idő ---

BARTÓK LÉPEGET FEL-FEL A HEGYRE PETŐCZ ANDRÁS

GLISSZANDÓ BARTÓKÓ

SZERELMI LE-FELCSUSZA BB ZONGORÁJÁNAK FEHÉR BILLENŐIN

SZÉKELYHIDI ZSOLT Adott az emeleti bérlemény, Virág Mimi és három haramia legény, halmozott mértékek, lakbér-elmaradás. Játszódik mához két hó, meg hét, hátra az időbe, valamikor, a nagy kontinuum napos sávszélén túl. Kérünk, Mimi, tessél ringani ki az ablakon, megszólalásig hivalkodni, fel, fel, hadd jöjjön a gyanútlan szerelmi légynök, kéjhonba hívj páratlan kibicet s mi kártyán, öledben kopasztjuk, hajtalan szalasztjuk szélnek a leskedő, szélcsapó sóvárgót, csavargós eszű csúcs csalók! Neked is hagyunk. A csodálatosan király sármőr képzett lépdelései az ablak alá tartanak. Virág Mimi légyott-mézes nézésre pillantja szemét. Mint első emeleti csábnő, több szemügy-gyűjtés végén a frankónak tűnő, érzelemgazdag férfira teszi a szépet. Fényárba fajuló csábítás, bájjogi jussok, cserkésző pillák, csenett csók, szépszeri sarok az adott emeleti bérlemény bal felén. Hármuk tolvajterveit Virág Mimi ajkán áthúzza egy cuppanás. Kérünk, Mimi, tessed megölni, báját elvenni, karját megtörni, szívét szúrni ki! Mimi, még ma tessed kiirtani! Mimi sasszéz, sutáz, suttog: hát hogyan is, hogyan már, három legénykék, kérem, öljétek, szúrjátok ti

e szép királyt meg! Vagy hagyjátok. Nekem elég az a mellékes változat, hogy épp hőn szeret. Viszont hármuk tolvajterveit Virág Mimi ajkán a cuppanás nem húzhatja át! Egy, két, há’ legény bevonul eggyül, kétül, háromul, késsel, lábbal, erővel akarná, szeretné, kívánná megölni, halatni, eltenni bájait láb alól, karját megtörni, szívét szúrni ki! Még, de még hogy! Na, de hármuk tolvajterveit Virág Mimi ajkának biggyesztése kérdőjelezi meg, miközben a csodálatosan király sármőr szemében a fény minduntalan pislog, a kontrasztos arc-sármélek mentén felerősödik. Virág Mimi kénes-mézes végzésre szánja kezét. Mint első emeleti csábnő, több alkalmi szerelemgyűlés után a frankónak tűnő, érzelemgazdag férfira fogja magát. Karja szerelemre görbül, szája cuppanásra kerül, nézik a három legények a csudás tolvajképet, Mimi kicsókolja, Mimi egyesével lehúzkodja, szedi, veszi, Mimi mámora, Mimi lábai, Mimi ujjai, Mimi, hármuké Mimi! Valahol zongora játszódik, valamikor, a nagy időkontinuum napos sávszélén.

ÉVFORDULÓS CSŰRDÖNGÖLŐ SZKÁROSI ENDRE Három Bartók, négy Bartók, hozzá még egy szivartok. Azt hiszitek, szívattok? Üsse kavics, ha megvártok.

Pillanatnyi évforduló, nyaljunk végre billentyűket, nem lehetünk ilyen süket, Bartók nekünk ük-nagyapó.

Ez is Bart meg az is ok, hangolnak a fradisok, sokk itt az is, ami sok, a vízből kint vogymuk, és ők?

Nem is értjük, amiket mond, ábécébe rendezte bár. Olvas a hóhér ábécét, teringettét, na nehogy már!

Három éve volt egy buli, de nem volt benne trambulin. Hatvan éve voltam három, nem fésültem még a séróm.

Bartók bácsi nem mohácsi, nem is vend, és nem bogácsi! Mi fejünkre húzunk csuklyát, megyünk a hóhér elibe,

Hatvan ide, három oda, nincsen benne semmi csoda. Aki ugrál a trambulin, áramütés éri a fülin.

úgysem talál el telibe! Te is jössz? No ne már, ember! Csak nem a fránya Bartók bök? Mér’ érdekelnek téged ők?

Évforduló, lóforduló, aki merre, arra bárki, aki merne, annak annyi, melegfagyi jár, nyalatnyi.

Ök, tök, pök! Csütörtök! Össze-vissza hadartok! Hová lett a szivartokom? Ments meg, édes jó Bartókom!

Akárhány is ez az év, vissza mindig van út srég. Ha meg nincsen, irka-firka! Bassza meg a bölömbika.

BIBINKE ÉS A LÓVAS SZOBROK KÉSZECSKE A NAGY BIBIN ÉS A MŰLOVARNŐ BŐL

VASS TIBOR Bartók Béla szobránál, azt hiszem, Brüsszelben és déltájt a műlovarnőben megáll az ütő, megáll az ütő a műlovarnőben. Élőérnek is mondják többhelyütt, ott, ahol a megálljt ácsinak. Az ütőről beszélek, azt hiszem, és Bartók Béláról még. Verő érről, ütős hangtérről, Donkihóte és Szancsópanza szobráról, ami közelében ott ez a Bartók. Ló nélkül, nem lovas a szobor tehát. Máskor is állhat meg, még mindig az ütőről beszélek, de nem úgy, hogy emlékezne rá, azt hiszem. Márpedig ez emlékezetes ütőmegállás, Bartók mellett ott lehet a lóca, a déltáj és az azt hiszem, megállnak ott az ütővel a megálljt parancsoló, élő érrel csakugyan. Megállj, Brüsszel és déltáj és szobrok és lóca, és Madrid, állj meg a magad nemében. És pára a déltáj ellenére mégis. Egy pár a tér martalóca. Emberpárról beszélek, megülnek csókolózva a lócakötők, hosszan ülnek meg, és megáll bennük a megült ütő, emberileg. A megélt idő a pára marta lócán jól színez, fönt lókékek, az alsóbb rétegek érvörös műtőkre hajaznak. A műtőkről mint emberekről beszélek, azt hiszem. Helyiségekben más babér terem.

A műlovarnő hallani véli lóhelyes seggük, a pár lóhelyes segge alól a lócáról fölpattogzó festék ütemét. Van neki üteme. Lókékes, érvörös, patt. Lókér, ékes, örös, patt. Lókéörös, érkes, patt. A szórend lehet helytelen, a festék fölpattogzó üteméről eshet szó, azt hiszem. Az ütem fölfestése más, és különben is, lehet, hogy ló nélkül a seggeik helyes. Az alól, ami biztos. Ahol kell, ott a nyelv ütősen körbemasszíroz. Bartókba Donkihóte és Szancsó párás szemmel bemasíroz. Hű, ezek állati jó sorok. A történelem igényli önmagát. Egyes számok soha nem egyeznek, nem is egyeztetnek egyes számokkal. Azt hiszem, a lóhelyesség a seggek, seggeik esetében kiülést jelent, bőrök keményedéseit itt-ott, kizárólag a másik fél által ismert helyeken. Vajon Bartók kiülte-e valahol. Szancsó a Panzáét. Pára páráét, déltáj déltájét. A műlovarnő szobrát látom még, Brüsszel és Madrid közibé a fellépőruhát ahogy a szobrozók beműtik, s ahogy az ostorozó bronzkéz a cirkusz sátra alól folyton kifészkelődik. Közibé, azért ez a szó is ott van. És az érszín, a kék szín a szobrokon, a páron, hű, mennyire ott. És a megállj, az ácsi. A lóca, a pára, a patt.

MÓKUSKERÉK A SEBESSÉG ÁLLANDÓ, A FORDULAT VÁLTOZIK

VASS NÓRA 33 arti | csókám hallod | micsoda régi nótát hallok sej-haj dínomdánom | micsoda mártást perget az én szakácsom húzd rá bélám | betyár a kedvem mókus fordul | kerék meg billen ej-haj dinnyém mákom | ezt a csuda mártást rogyig zabálom hopp hát rókát várasd | perdüljön táncra a táncos lábas ég a talpam tudd meg | míg ezt a rántást bírjuk dehogy halunk meg húzd rá bélám betyár a kedvem | mókus fordul kerék meg billen perdülj fordulj halomba mákom | ezt a csuda mártást rogyig zabálom munka frontján égek | mókuskeréknek vetek véget perdülj fordulj átok | a serpenyőben szarmártást látok húzd rá bélám betyár | a kedvem mókus fordul kerék meg billen ej-haj dinnyém mákom | ezt a csuda mártást rogyig zabálom 45 articsók | ám hallodmi | csoda régi nótát hallok sej-haj dínomdán | ommicsoda mártást perget | az én szakácsom húzd rá bélámbe | tyár a kedvem mókus for | dulkerék megbill | en ej-haj dinnyémmá | kom | ezt a csuda mártást rogyig zab | álom hopphá | t rókát várasd | perd | üljön táncra a táncos lábas ég a talpam tudd meg | míg ezt a rántást b | írjuk dehogy halunk meg

húzd rá bélámbe | tyár a kedvem | mókus for | dulkerék meg billen per | dülj for | dulj halomba mákom | ezt a csuda m | ártást rogyig zabálom munkafront | ján égek | mó | kuskeréknek vetek véget per | dülj for | dulj átok | a serpenyőben szarm | ártást látok húzd rá bélámbe | tyár | a kedvem mókus for | dulkerék megbill | en ej-haj dinnyémmá | kom | ezt a csuda m | ártást rogyig zab | álom 78 art | i | csókám hallod | mi | csoda régi nótát hall | ok sej-haj dínomdán | om | micsoda m | ártást perget az én szak | ács húzd rá bél | ám | betyár a kedv | em mókus fordul | kerék megbill ej-haj dinnyé | mák | ezt a csuda mártást rogy zabál hopphá | rókát váras | düljön táncra | lábas ég a talpa | meg | míg ezt | tást bírjuk de | hogy halunk meg húzd rá bél | tyár a kedvem | mók | for | ker | meg billen | dülj | dulj | lomba má | ezt a csuda márt | zabál | nka | ontján ég | mó | kuskerék | nek vet | vég perdü | fordu | tok | enyőben szar | tok húzrá bél | ám betyár | a edvem | kus dul | rék meg bill | en ej-aj | dinny má | csu | má | ást ro | gyig zabá | lom |

ZENE KATAMARÁNRA, CETEKRE ÉS ÓCEÁNRA A 20. HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓNKON

VÖRÖS ISTVÁN 1 készülődés

4 a vacsoránál

REGGELI REGGELI ÉG VÍZ TEA REGGELI VÍZ VÍZ ÉG

VÍZ BOR BOR KENYÉR VÍZ BÁLNA BORLEVES TŐKEHAL KRUMPLI VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ GITÁR DELFIN VÍZ VÍZ GITÁR ESTE ESTE FAGYI VÍZ ANANÁSZ ESTE BOR

2 úton a kikötőbe VÍZ ÉG VÍZ ÉG FELHŐK KÖD SZÉL VÍZ VÍZ ÉG SÉTA PÁLMAFÁK KÖZT SÉTA SÉTA VÍZ VÍZ ÉG KÖZT SÉTA PÁLMAFÁK 3 bálnanézés HAJÓ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ HAJÓ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ HAJÓ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ DELFIN VÍZ HAJÓ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ HAJÓ VÍZ VÍZ VÍZ DELFIN VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ BÁLNA VÍZ VÍZ VÍZ HAJÓ VÍZ VÍZ BÁLNA VÍZ HAJÓ VÍZ DELFIN VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ VÍZ HAJÓ

SPANYOLNÁTHA KÖNYVEK 1. Székelyhidi Zsolt: Ördöngős versek, Szkárosi Endre ajánlásával, 2009 2. Berka Attila: Lada Béla nem hal meg kisregény, Kőrösi Zoltán ajánlásával, 2009 3. Jelenlét50 – Petőcz András 50. születésnapjára szerk.: Fodor Tünde, 2009 4. HogyÖt – Az ötéves Spanyolnátha antológiája szerk.: Vass Tibor, 2009 5. Hunlandia – a Spanyolnátha Deventer–Berekfürdő–Hernádkak-antológiája szerk.: Székelyhidi Zsolt, 2010 6. Vass Tibor: Semmi szín alant versek, 2010 7. Miskolc KapuCíner – a Spanyolnátha Miskolc-antológiája szerk.: Vass Tibor, 2010 8. Berka Attila: Hosszúkávé külön hideg tejjel kisregény, Petőcz András ajánlásával, 2010 9. Vass Tibor: Mennyi semenni versek, Vörös István ajánlásával, 2012 10. Díszkosz tizenkettő – a Spanyolnátha Légyott-antológiája szerk.: Urbán Tibor, 2012 11. Székelyhidi Zsolt: Űrbe! versek, Ladik Katalin ajánlásával, 2012 digitális kiadás: urbe.spanyolnatha.hu, tervezte: Barbély Virág, 2013 12. pÉn+Tek13 – a Spanyolnátha Légyott-antológiája szerk.: Urbán Tibor, 2013 13. Helyszínes szélesvászonidő – Székelyhidi Zsolt 40. születésnapjára szerk.: Vass Nóra, 2013 14. Tízeset – a tízéves Spanyolnátha antológiája A Herman Ottó Múzeum–Miskolci Galériával közös kiadás szerk.: Vass Tibor, 2014 15. Ba+Bánk – a Spanyolnátha Légyott-antológiája szerk.: Urbán Tibor, 2014 16. Tőlem távoli cselekedeteim Választott versek Vörös István 50. születésnapjára szerk.: Vass Tibor, Vörös István, 2014 17. Székelyhidi Zsolt: Vampomorf, versek, Vörös István ajánlásával, 2014 18. Vass Tibor: A Nagy Bibin, versek, 2014 19. Bartók plusz fordulta – a Spanyolnátha Légyott-antológiája szerk.: Urbán Tibor, 2015

Kiadja a Spanyolnátha művészeti folyóirat és a Példa Képfőiskola Kortárs Művészeti Alapítvány 3563 Hernádkak, Ifjúság út 5. ISSN 2061-0483 ISBN 978-963-89667-8-0

15 000 Ft

Barbély Virág Berka Attila Kőrösi Zoltán Ladik Katalin Petőcz András Székelyhidi Zsolt Szkárosi Endre Urbán Tibor Vass Nóra Vass Tibor Vörös István