Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1. KÜLDETÉS BEVEZETÉS Az intézmény adatai... 6

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Zweisprachige Fachmittelschule für Wirtschaft Baross Gábor Bilingual Technical Secondary School of Economics

9024 Győr, Bem tér 20-22. Internet: www.barossgyor.hu OM-azonosító: 030722

A BAROSS GÁBOR KÖZGAZDASÁGI ÉS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ SZAKKÖZÉPISKOLA

INTÉZMÉNYI

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2010

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola

Tartalomjegyzék 1. KÜLDETÉS..................................................................................................................5 2. BEVEZETÉS ...............................................................................................................6 2.1. Az intézmény adatai........................................................................................................................................ 6 2.2. Az intézmény rövid története.......................................................................................................................... 7 2.3. Az iskolaépület, az oktatás tárgyi feltételei..................................................................................................... 8 2.4. Arculati jegyeink............................................................................................................................................. 9

3. AZ IMIP ELKÉSZÍTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK...........................................11 3.1. Jogszabályi háttér.......................................................................................................................................... 11 3.2. ÖMIP: a fenntartó minőségpolitikája, az intézményre vonatkozó fejezete................................................... 13 3.3. Az intézményi minőségirányítási program elkészítésének alapjai ............................................................... 14

4. MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A KÖZOKTATÁSBAN .................................15 4.1. Alapfogalmak, minőségpolitikánk elemei..................................................................................................... 15 4.2. A minőség kérdése az oktatásban ................................................................................................................. 16 4.3. Az emberi tényező szerepe a minőségpolitikában ........................................................................................ 17 4.4. A vezetés elkötelezettsége ............................................................................................................................ 17

5. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA ..................................................................19 5.1. Minőségpolitikai nyilatkozat......................................................................................................................... 19 5.2. Minőségpolitikánk megvalósítandó céljai..................................................................................................... 20 5.3. Sikerkritériumok ........................................................................................................................................... 22

6. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER .............................................24 6.1. Jogszerű működés, az IMIP és egyéb tanügyi dokumentumok kapcsolata ................................................... 24 6.2. Intézményünk jogi dokumentumainak kidolgozásáért és módosításáért felelős személyek ......................... 26 6.3. A vezetési modell.......................................................................................................................................... 26 6.4. Az IMIP jelenlegi szervezeti rendszere......................................................................................................... 28 6.5. A minőségbiztosítási vezető feladatai, hatásköre.......................................................................................... 30 6.6. Tervezés ........................................................................................................................................................ 30 6.6.1. Stratégiai tervezés.................................................................................................................................. 30

2

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 6.6.2. Éves tervezés .......................................................................................................................................... 31 6.7. Vezetői ellenőrzés, mérés és értékelés .......................................................................................................... 32 6.7.1. A mérési – elemzési folyamat legfontosabb területei............................................................................. 33 6.7.2. A vezetői ellenőrzés és értékelés célcsoportok szerint ........................................................................... 34 6.8. Partnerkapcsolatok irányítása ....................................................................................................................... 35 6.8.1. Partnerazonosítás, partneri elégedettség mérése..................................................................................... 35 6.8.2. Tanulói elégedettségmérés kérdőíve ...................................................................................................... 37 6.8.3. Szülői elégedettségmérés kérdőíve......................................................................................................... 39 6.8.4. Tanulói-szülői kérdőívek kitöltésének és értékelésének menete ............................................................ 41 6.9. A partneri kommunikáció szabályozása........................................................................................................ 41 6.9.1. Pedagógusok........................................................................................................................................... 41 6.9.2. Nem pedagógus dolgozók ...................................................................................................................... 42 6.9.3. Diákok .................................................................................................................................................... 42 6.9.4. Szülők..................................................................................................................................................... 42 6.9.5. Fenntartó................................................................................................................................................. 43 6.9.6. Kollégium............................................................................................................................................... 43 6.9.7. Közvetett partnereink ............................................................................................................................. 43 6.10. A minőségügyi dokumentáció és dokumentálás folyamatának bemutatása................................................ 46 6.11.Szervezetfejlesztés, intézkedési terv ............................................................................................................ 51

7. TANULÓI ÉRTÉKELÉS .............................................................................................52 7.1. A teljesítményértékelés alapelvei.................................................................................................................. 52 7.2. Teljesítményértékelés ................................................................................................................................... 52

8. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGÉNEK, NEVELŐTESTÜLETÉNEK ÉS ADMINISZTRATÍV-TECHNIKAI DOLGOZÓINAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE ......57 8.1. Az intézményi teljesítményértékelés célrendszere........................................................................................ 57 8.2. Alapelvek ...................................................................................................................................................... 57 8.3. Elvárások ...................................................................................................................................................... 58 8.4. Értékelés szempontrendszere ........................................................................................................................ 58 8.5. Az értékelési feladatok meghatározása ......................................................................................................... 58 8.6. Lebonyolítás.................................................................................................................................................. 59 8.7. Az értékelés módszerei ................................................................................................................................. 60 8.8. Dokumentáció, selejtezési szabályzat ........................................................................................................... 61 8.9. A vezetőség teljesítményértékelése............................................................................................................... 62 8.9.1. Kérdőívek, összesítő értékelés................................................................................................................ 62 8.10. A pedagógusok teljesítményértékelése ....................................................................................................... 77 8.10.1. Kérdőívek, összesítő értékelés.............................................................................................................. 78 8.11. Adatgyűjtés a vezetők és pedagógusok teljesítményértékeléséhez ............................................................. 87

3

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 8.12. Adminisztratív és technikai feladatokat ellátó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése ........................................................................................................................................ 104 8.12.1. Értékelés menete, hatáskörök, határidők ............................................................................................ 104 8.12.2. A teljesítményértékelés célja .............................................................................................................. 105 8.12.3. Folyamat szabályozása, értékelő lapok, dokumentáció ...................................................................... 105 8.12.4. Kérdőívek, összesítő értékelés............................................................................................................ 106 8.13. Indikátorok................................................................................................................................................ 111 8.13.1. Külső indikátorok ............................................................................................................................... 111 8.13.2. Belső indikátorok ............................................................................................................................... 111 8.13.3. Adatelemzés ....................................................................................................................................... 111 8.14. Visszacsatolás ........................................................................................................................................... 112

9. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ...............................................................................113 9.1. Összetevők .................................................................................................................................................. 113 9.2. Az intézményi önértékelés eljárásrendje..................................................................................................... 115 9.3. Az intézményi önértékelés előkészítése, levezénylése................................................................................ 116 9.4. Az intézmény önértékeléséről készített jelentés felépítése ......................................................................... 119 9.5. Intézményi önértékelő kérdőívek................................................................................................................ 121 9.5.1. Az intézményvezetés értékelése ........................................................................................................... 121 9.5.2. Stratégiai és operatív tervezés .............................................................................................................. 122 9.5.3. A dolgozók irányításának értékelése .................................................................................................... 123 9.5.4. Erőforrások értékelése .......................................................................................................................... 124 9.5.5. A folyamatok és szabályozottságok értékelése..................................................................................... 125 9.5.6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje ................................................................................... 126 9.5.7. A szervezeti kultúra értékelése ............................................................................................................. 127

10. HUMÁN ERŐFORRÁS..........................................................................................129 10.1. Pedagógus továbbképzések....................................................................................................................... 129 10.1.1. Jogszabályi háttér ............................................................................................................................... 129 10.1.2. A beiskolázási terv elkészítésének elvei............................................................................................. 132 10.1.3. Finanszírozás ...................................................................................................................................... 133 10.1.4. Helyettesítésre vonatkozó alprogram ................................................................................................. 134 10.2. A nevelőtestület dokumentációs és sajátos feladatai................................................................................. 134 10.2.1. Szaktanárok dokumentációs feladatai ................................................................................................ 135 10.2.2. A munkaközösség-vezetők feladatai .................................................................................................. 135 10.2.3. Az osztályfőnökök kiválasztásának szempontjai................................................................................ 136 10.2.4. Az iskolai könyvtáros tanár feladatai a minőségbiztosítás területén .................................................. 137 10.2.5. Az iskolai honlap szerkesztőjének feladatai a minőségbiztosítás területén ........................................ 137 10.2.6. Munkaköri leírások............................................................................................................................. 137 10.3. Gyakornoki szabályzat, mentori rendszer ................................................................................................. 143

11. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK MÓDJAI............................................................................................144 12. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ...................................................................................145

4


1. KÜLDETÉS „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

A Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Győr városának egyik legrégibb, évszázados múlttal rendelkező, biztos alapokon álló szakképző intézménye. Olyan iskola, mely a hagyomány és innováció egyensúlyára épít: büszke a múltjára, s annak vívmányaira alapozva mindig nyitott az újra, alakul, formálódik, fejlődik, választ ad a kihívásokra, befogadni képes. A klasszikus pedagógiai módszereket az új kompetencia-alapú oktatással s a modern technikai vívmányokkal ötvözve országosan elismert, a szűkebb régióban megbecsült gyakorlatorientált szakképzést, valamint az érettségire magas színvonalú felkészítést biztosít tanulóinak. Névadójának, Baross Gábornak szellemiségét szem előtt tartva diákjait a magyar állam tevékeny, hasznos állampolgáraivá szeretné nevelni, akik toleránsak, nyitottak, ugyanakkor kritikusak a társadalmi folyamatokra. Az idegen nyelvek és kultúrák megismerésével tudatos európai, ill. világpolgárrá válhatnak anélkül, hogy elfelejtenék múltjukat, gyökereiket. Napjaink

információs

társadalmának

rendkívüli

ütemben

bővülő

ismeretanyaga

elengedhetetlenné teszi az egész életen át tartó tanulásra, a folyamatos képzésre való képesség kialakítását. Az iskola olyan tudás és értékrend közvetítését szorgalmazza, amely hatékonyan szolgálja tanulói személyes fejlődését, mindazon készségek erősítését, melyek révén képessé válnak új ismeretek befogadására és alkotó alkalmazására. Ily módon - a családdal közösen fontos szerepet vállal abban, hogy a rá bízott diákok sikeresen állják meg helyüket az életben, a munka világában. Az iskola egyik legfőbb értéke a diákok és tanárok összetartozása. Ennek szellemében őszinte, becsületes, művelt, dolgos embereket szeretne nevelni, akik hosszú évek múlva is büszkék lesznek arra, hogy egykor barossos diákok voltak.

5


2. Bevezetés Iskolánk, a Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 2007-ben ünnepelte fennállásának 110. évfordulóját. A városnak és vonzáskörzetének minden időben egyik meghatározó intézménye volt, ami adódik a képzés jellegéből, de az itt folyó munka minőségéből is. Intézményünk lényegében egy tiszta profilú közgazdasági középfokú szakképzést folytató iskola. A változások az országos képzési rendszer átalakulásából, valamint abból adódtak, hogy az oktatóközösség mindig igyekezett a kihívásoknak megfelelni, elsőként lépni azokban a folyamatokban, amelyeket a gazdasági-társadalmi változások megköveteltek. Jelenleg a kétszintű érettségi vizsga és a szakmacsoportos képzés időszakában a közgazdasági és az ügyviteli szakmacsoportba tartozó közép és emelt szintű szakmákra készítjük fel az tanulóinkat. Így lehetőségük van az érettségi után magyar vagy külföldi egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, vagy tanulmányaik folytatására intézményünkben szakképző évfolyamon.

2.1. Az intézmény adatai Az intézmény neve:

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Zweisprachige Fachmittelschule für Wirtschaft Baross Gábor Bilingual Technical Secondary School of Economics

Az alapítás éve:

1897

OM-azonosító:

030722

Az intézmény székhelye:

9024 Győr, Bem tér 20-22.

Az intézmény honlapja:

www.barossgyor.hu

Jogszabályban meghatározott közfeladata, típusa: közoktatási intézmény, szakközépiskola Szakágazati besorolása:

853200

szakmai középfokú oktatás

Az intézmény fenntartója:

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Az intézmény jogállása:

önálló jogi személy

Képzés: Az intézmény nappali tagozaton szakközépiskolai oktatást-képzést folytat.

6


szakközépiskolai érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó képzés 2 osztályban négy évfolyamon ügyviteli és közgazdasági szakmacsoportos területen

9. évfolyamon nyelvi előkészítő képzés egy osztályban, mely a 13. évfolyamon érettségi vizsgával zárul

9-13. évfolyamon egy osztályban két tanítási nyelvű képzés, fél csoportban Magyarnémet speciális közgazdasági, fél csoportban Magyar-angol általános tantervű közgazdasági szakközépiskolai képzés, mely a 13. évfolyamon érettségi vizsgával zárul

a szakképzés 13. évfolyamon kezdődik és az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) által meghatározott évfolyamon fejeződik be

2 éves akkreditált felsőfokú szakképzés a Széchenyi István Egyetemmel kötött szerződés alapján, melynek kimenete „Számviteli szakügyintéző” (OKJ: 55 34301 Üzleti ügyintéző, 55 3401 0010 5506 Számviteli szakügyintéző elágazással)

Szakközépiskolai, szakmai képzés, nevelés és oktatás felnőttoktatás keretében szervezhető esti és levelező tagozatos képzés formájában Működő alapítvány:

Baross Gábor Középiskolai Közhasznú Alapítvány

címe:

9024 Győr, Bem tér 20-22.

adószáma:

18526884-1-08

bankszámlaszáma:

OTP 11737007-20546205

Az intézmény képviselője: az iskola igazgatója

2.2. Az intézmény rövid története 1897. április 23.: Győr város közgyűlése elhatározza az iskola jogelődjének, a Felső Kereskedelmi Iskolának a megalapítását 1900: az első érettségi vizsga 1919: miniszteri rendelet négy évre emeli az képzés tanulmányi idejét 1952: a felnőttoktatás kezdete 1952: az addig tiszta fiúiskolában beindul az első lányosztály 1964: az iskola megkapja a Bem téren felépült új épületet 1969: kereskedelmi szakközépiskolai osztállyal bővül a képzés

7

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1982: a kereskedelmi osztályokat átveszi a Kereskedelmi Szakiskola, ezzel iskolánk lényegében egy tiszta profilú közgazdasági középfokú szakképzést folytató iskola lett és maradt máig 1990: az intézmény felveszi az egykori győri képviselő és gazdasági kérdésekkel intenzíven foglalkozó közlekedési miniszter, Baross Gábor nevét 1993: létrejön a Baross Gábor Középiskolai Alapítvány 1996: a Győri Öreg Keristák Egyesületének (GYÖKERE) megalapítása 1997: az iskolaalapítás 100. évfordulójának megünneplése 2001: akkreditált felsőfokú szakképzés keretében kétéves felsőfokú számviteli szakügyintéző osztály indítása 2001: egyetlen magyar iskolaként bekapcsolódás egy osztrák-magyar iskolakísérletbe, ezzel megkezdődik a két tanítási nyelvű üzleti képzés 2004: a nyelvi előkésztő évfolyam indítása német és angol csoporttal 2007: az intézmény neve módosul: Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 2010: a magyar-angol két tanítási nyelvű közgazdasági képzés indulása

2.3. Az iskolaépület, az oktatás tárgyi feltételei Az új iskolaépület 1964-ben került átadásra. Azóta a szakképzésben mennyiségi és minőségi fejlődés történt, ami messze túlhaladta azokat az igényeket, amelyek kielégítésére az „alapépület” megfelelő volt mintegy negyven évvel ezelőtt. Az osztályok számának emelkedése,1 a szakmai képzés teljes átalakulása szükségessé tette az épület bővítését. A 70-es években egy udvar felőli új szárny jött létre négy nagy tanterem kialakítását biztosítva. A 90-es években egy aulával (Baross-terem) bővült iskolánk, ami közösségi rendezvényeinknek nyújt otthont. 2000-2001-ben edzőterem kialakítására került sor. 2002-ben lezajlott egy emeletráépítés, ami 3 tanteremmel, egy igényes, multimédiás eszközökkel is felszerelt könyvtárral és olvasóteremmel gazdagította iskolánkat, bővítette lehetőségeinket. A diákok által használt termek, helységek:

Osztálytermek száma: 19

Számítógépes termek száma: 5

Multimédia-terem (nyelvi labor): 1

1

A 2009-2010-es tanévben 17 érettségire felkészítő, 3 érettségi utáni szakképzésben részt vevő és 2 levelező tagozatos osztállyal (érettségi utáni szakképzés, pénzügyi-számviteli ügyintéző) működik az intézmény. Nappali tagozatos tanulóink száma meghaladja a 600 főt, a levelező képzésben több mint 60 fő vesz részt.

8


Baross-terem (aula, közös iskolai ünnepélyek, diákprogramok helyszíne 448 m2)

Multimédiás könyvtár internet-lehetőséggel 10 számítógépen, külön klubteremmel, fénymásolási lehetőséggel

Tornaterem, sportpályák

Konditerem

Ebédlő

Büfé

Diákönkormányzat irodája

Orvosi szoba

A szülőkkel, diákokkal történő osztályfőnöki, ifjúságvédelmi felelősi beszélgetésekre kialakítottuk 2007 őszén a tárgyalótermet, mely tanítási óra alatt is igénybe vehető (II. emelet) Az oktatás tárgyi feltételei kiválóak. Technikai felszereltségünk:

188 számítógép internet-hozzáféréssel

Mobil internet, mely lefedi az egész épületet (2009 ősze)

számítógépes termekben beépített projektor, laptop

5 nagyteremben beépített projektor, laptop, vetítővászon (2008-2009)

több garnitúra hordozható projektor laptoppal, ill. vetítővászon

interaktív tábla (2009)

televízió, DVD-, ill. videó-lejátszók

flipchart-tábla

a Baross-teremben beépített vetítővászon, innen indulva 2009-ben teljesen felújított hangosító-rendszer, minden teremben, ill. a folyosókon kialakított hangosítás

CD-s magnók

2.4. Arculati jegyeink Képzési struktúránkból, az oktatott szakmák jellegéből adódóan iskolánkban kiemelt helyet kap - három osztálytípusban idegen nyelven is - az informatika elméleti és gyakorlati képzése, valamint a tanulók idegen nyelv-tudási színvonalának emelése, hiszen ezek nálunk képzési követelményként is megjelennek. Minden diákunk két idegen nyelvet tanul, az angolt és a németet. A beiskolázás színvonalát és a kompetencia-alapú oktatást figyelembe véve folyamatos módszerbeli megújulást igényel, hogy eredményesek maradhassunk. Ennek érdekében az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk a technikai feltételek továbbfejlesztésére, emellett tanáraink 9

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken, tankönyvbemutatókon, de szervezünk iskolai informatikai tanfolyamokat is. A tanulók szocializáltsága évről-évre egyre nagyobb hiányosságokkal jellemezhető. E tény is igazolja tantestületi közösségünk azon véleményét, hogy a nevelési feladatokat előtérbe kell helyeznünk, hiszen csak ez alapozhatja meg az eredményes szakmai tudást, valamint önmagában is fontos kritériuma a kvalifikált munkaerő elhelyezkedésének. Jó kapcsolat kiépítésére törekszünk a szülőkkel és a gyermekvédelemi intézményekkel a hatékony ifjúságvédelmi munka érdekében. A diákjainkat veszélyeztető negatív társadalmi folyamatok tudatosítása, a megelőzés az egészséges ifjúság felnevelésének záloga. A közgazdasági-ügyviteli szakma pontos munkavégzést, precizitást, a team-munka ismeretét, folyamatos önképzést, az emberekkel való jó kapcsolattartási képességet igényel a magas színvonalú naprakész szakmai ismeretek mellett. A szakmai tudás elsajátítatása és a személyiségjegyek kialakítása kell, hogy áthassa oktatónevelő munkánk mindennapjait. A közösséggé formálódásában az elkötelezett vezetésnek és a tantestületnek nagy szerepe van, hiszen ez napjainkban alapvető hatékonysági kritériummá is válik. Ennek érdekében több programot szervezünk, év eleji csapatépítő kirándulások elmaradhatatlanok, csakúgy, mint a pedagógusnap közös megünneplése, a nyugdíjas kollégákkal és az öregdiákokkal való folyamatos kapcsolattartás, a karácsonyi ebédek. Küldetésnyilatkozatunknak megfelelően igyekszünk a nyitottságot, az innovációt és emellett a hagyományőrzést, az alapvető erkölcsi értékek megtartását egyszerre biztosítani munkákban. Ebben a munkaközösség-vezetőknek szakmai oldalról, az osztályfőnököknek nevelési oldalról szánunk kiemelt szerepet. Az egyre növekvő versenyhelyzet motiválta az iskolavezetést arra, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzen az iskola partnereivel való kapcsolattartásra, véleményükre az intézmény működésének hatékonyabbá tételére. Különösen a két legfontosabb iskola felhasználó, a szülők és a tanulók esetében végzünk rendszeresen felméréseket. Ezek eredményeit mindig figyelembe vesszük a következő tanév feladatainak kijelölésében. Az intézményben folyó munkáról, eredményeinkről, programjainkról az érdeklődők tájékozódhatnak iskolánk naprakész információkat adó, folyamatosan bővített és aktualizált híreket adó honlapjáról: www.barossgyor.hu.

10


3. Az IMIP elkészítését befolyásoló tényezők

3.1. Jogszabályi háttér Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A

minőségpolitikát

minőségirányítási

és

minőségfejlesztési

programjában

kell

rendszert

meghatározni

(a

a

közoktatási

intézmény

továbbiakban:

intézményi

minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit

és

a

fenntartói

minőségirányítási

rendszerrel

való

kapcsolatát.

A

minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői

11

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.2 A 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 4. § (1) A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 5. § A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban

megfogalmazottak

teljesülését,

az

intézményi

nevelési,

tanítási

és

tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét.3

2 3

Pedagógusok jogi értesítője - 2009. szeptember-október-november http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200003.OM

12


3.2. ÖMIP: a fenntartó minőségpolitikája, az intézményre vonatkozó fejezete Iskolánk fenntartója a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbiakban fogalmazta meg általános elvárásait intézményünkkel kapcsolatban:

Az oktatás minőségének megóvása mellett az iskolázottsági, a képzettségi szint emelése, kvalifikált, korszerű, „piacképes” szakemberképzés.

Humánus, tanulásközpontú, képességfejlesztő iskolai oktatás.

A tananyag hatékony tevékenységorientált módszerekkel történő feldolgozása.

A nevelési-oktatási intézményekben biztosítani kell a lehetőséget a rendszeres sportolás iránti igény kielégítésére az egészséges életmód s a szabadidő eltöltésének fontos részeként. Szükséges, hogy a testmozgás különböző formáira fordított idő a jövőben sem csökkenjen.

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, a magatartás- és környezetkultúra, a kommunikáció, az identitástudat műveltségelemeinek fejlesztésére.

Középiskola (Gimnáziumok, Szakközépiskolák)

Szorgalmazzuk a változásokra gyorsan reagáló, könnyen konvertálható, tudásigényes általános képzést, mely alapjául szolgálhat az „életen át tartó tanulás” folyamatának.

Az érettségiző tanulók esetében emelkedjen a középszintű nyelvvizsgát eredménnyel teljesítők száma.

Az eredménnyel működő speciális (emelt óraszámmal tanító, pl.: testnevelés, idegen nyelvi stb. osztályok) osztályok működését az Önkormányzat továbbra is támogatja.

Emelni szükséges azon tanulók számát, akik a középiskolai tanulmányaik alatt informatikai – lehetőség szerint elsősorban ECDL Start, illetve ECDL – végzettséget szereznek.

Szorgalmazzuk, hogy a tanulók középiskolai tanulmányaik alatt „B” kategóriás autóvezetői jogosítványt szerezhessenek.

Az intézmények biztosítsák – az önkormányzati célkitűzéssel összhangban – az általánosan képző szakaszban az átjárhatóságot, valamint a szakközépiskolai és szakiskolai szakirány közötti átlépés lehetőségét, s a gyakorlatban is dolgozzák ki annak feltételeit.

Emelkedjen az OKTV és az OSZTV versenyeken résztvevők száma.

13


A gimnázium elsődlegesen a felsőoktatásban való eredményes továbbtanulásra készítsen fel, ugyanakkor adjon biztos alapot a sikeres karriertervezés érdekében a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

Szakképző iskolák (szakiskola, érettségi utáni szakképzés)

A szakközépiskola adjon széles körű kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Szorgalmazzuk a modul rendszerben történő szakmai oktatást, mely lehetővé teszi a másodszakma rövidebb idő alatti eredményes elsajátítását. Továbbra is támogatjuk az akkreditált felsőfokú szakmai képzés különböző formáit, a felsőoktatási intézményekkel közös szakmai műhelyben kidolgozott projektek alapján.

Felnőttoktatás

A

felnőttoktatás

továbbra

is

segítse

hozzá

a

speciális

iskolahasználókat a magasabb általános műveltség,

az

élethelyzetben

érettségi

lévő

bizonyítvány

megszerzéséhez.

A felnőttképzés vállaljon szerepet a munkaerő-piaci igények rugalmas kielégítésében, a munkanélküliség csökkentésében.4

3.3. Az intézményi minőségirányítási program elkészítésének alapjai A Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola a törvényi rendelkezéseknek és az ÖMPI elvárásainak megfelelően megalkotta minőségirányítási programját, mely tartalmazza

az intézmény minőségfilozófiáját, minőségpolitikáját és a minőségfejlesztési rendszert,

az

alapinformációkat,

módszereket,

elvárásokat,

terveket,

amelyek

alapján

a

minőségirányítás célkitűzései, feladatai, folyamatai minden érdekelt számára érthetőek, nyomon követhetőek, ellenőrizhetőek,

az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket,

az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, a tervezési, az ellenőrzési, a mérési és az értékelési feladatok végrehajtását.

4

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó Önkormányzati Minőségirányítási program

14


4. Minőség és minőségbiztosítás a közoktatásban

4.1. Alapfogalmak, minőségpolitikánk elemei A minőség elvárást, igényt jelent az intézmény szolgáltatásaival szemben. Az iskolahasználó a minőséggel a szolgáltatás megfelelőségéről, igényességéről alkot véleményt. A minőség négy összetevője:

az előírásoknak való megfelelés,

használatra való alkalmasság,

megfelelés az iskolahasználók megnyilvánuló igényeinek,

megfelelés az iskolahasználók várható igényeinek.

A minőség kialakítása három fokozatban lehetséges: 1. A valós igények felmérése. 2. A követelmények szükséges mértékű megfogalmazása. 3. A hibátlan megvalósítás. Elemek: Minőségpolitika: az intézménynek a minőségre vonatkozó, a vezetés által hivatalosan megfogalmazott és kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. Minőségbiztosítás: a minőségügyi rendszer tevékenysége, amellyel bizalmat kelt arra, hogy az intézmény teljesíti a minőségi követelményeket. Minőségtervezés: célok kitűzése, erőforrás biztosítása. Minőségszabályozás: olyan operatív módszerek és tevékenységek összessége, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. Minőségfelügyelet: a folyamatok, feltételek állapotának folyamatos figyelése és igazoló ellenőrzése, a feljegyzések ellenőrzése és előírásokkal való összehasonlítása a minőségi követelmények teljesítése végett. Minőségfejlesztés: A minőségirányítás azon része, amely a minőségi követelmények teljesítésére

vonatkozó

képesség

növelésére

összpontosít. Tevékenységek,

folyamatok

hatásosságának és hatékonyságának növelése. Minőségellenőrzés: valamely termék, szolgáltatás egy vagy több jellemzőjének mérése és a mérési eredmények összehasonlítása az előírt követelményekkel, az előírásoknak való megfelelőség biztosítása céljából.

15

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Minőségirányítás: a vezetés olyan irányító tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célokat, feladatköröket, és biztosítja ezek végrehajtásának eszközeit (kiépíti a minőségügyi rendszert). Magában foglalja: o a minőségpolitika és a minőségcélok kialakítását, o a minőségtervezést, o a minőségszabályozást, o a minőségbiztosítást o és a minőségfejlesztést. Teljes körű minőségirányítás (TQM): a szervezet olyan irányítási elgondolása, amelynek középpontjában a minőség áll, és amely az összes tagjának részvételén alapul a hosszú távú sikerek elérése céljából.5

4.2. A minőség kérdése az oktatásban A minőség és az értékelés témája a hetvenes évek közepe óta a legtöbb fejlett országban folyamatosan az állami oktatáspolitika figyelmének előterében van. Az oktatás értékelése és minőségének javítása kiemelt oktatáspolitikai prioritássá vált. Az oktatás minőségét a középpontba helyező gondolkodás mögött meghúzódik egy olyan szemlélet, amely az oktatás szolgáltatás jellegét hangsúlyozza különösen fontos célnak tekintve a szolgáltatás igénybevevőinek (azaz az „iskolahasználóknak”: szülőknek és diákoknak) elégedettségét. Ez a szemlélet nem csupán a nemzeti és egyetemes kultúra továbbadását vagy a gyermekekben rejlő képességek kibontakoztatását várja az iskoláktól, hanem azt is, hogy az iskola használója, azaz a fogyasztó elégedett legyen. Mit is vár az iskolától a fogyasztó, például a szülő? Azt, hogy a gyermeke örömmel menjen oda, azt hogy szellemben, testben és lélekben, erkölcsben és ízlésben gyarapodva lépjen ki onnan. A fogyasztó nem vár mást, mint amit a pedagógusok maguk is fontosnak tartanak. Ezért módot kell adni arra, hogy igényeit megfogalmazza és érvényesítse, ezáltal intézményünk hatékony eszközt állítunk azoknak a céloknak a szolgálatába, amelyeket el szeretnénk érni.6

5

http://www.standard-team.hu/marketing-minoseg.html Halász Gábor: Minőség és minőségbiztosítás a közoktatásban: oktatáspolitikai megfontolások c. tanulmánya alapján 6

16


4.3. Az emberi tényező szerepe a minőségpolitikában Egyetlen tökéletesen felépített, zavarok nélkül működő minőségirányítási rendszer sem képes önmagában a minőséget biztosítani. A vezetőség, a tantestület, az adminisztratív és technikai dolgozók szemléletmódja, motiváltsága, elkötelezettsége nélkül a rendszer működésképtelen. A minőségirányítási rendszer folyamatainak beépítése a napi gyakorlatba sok munkát és a szemlélet megváltoztatását kívánja az összes érintettől. Alapvető elem a csapatmunka: Több ember Együttes Akarata Messzebbre visz. „Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek. Két kicsi ugrással nem jutunk át a szakadékon.” (David Lloyd George)

4.4. A vezetés elkötelezettsége A minőség elérésében az iskolavezetésnek kulcsszerepe van. Ha nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket, a szervezetnek nincs esélye eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A minőségfejlesztési munka során a vezetés felelőssége, hogy nevelési, év végi és munkaközösségi

értekezleteken,

a

Közalkalmazotti

Tanáccsal

(melyben

jelenleg

az

adminisztratív-technikai munkatársak képviselője is helyet kapott) és a Szakszervezet képviselőjével folytatott személyes beszélgetéseken rámutasson a problémás területekre, láthatóvá tegye az esetleges kudarcok, illetve a sikerek okait. Ezért a minőségfejlesztési rendszer elsőszámú működtetője az intézmény vezetője. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Tudatosítja, hogy a folyamatok javítása az intézmény közös érdeke, ezért ebben a tevékenységben mindenkinek részt kell vennie. Intézményünk vezetése elkötelezett a minőség és a minőségfejlesztési rendszer működtetése iránt. Ennek megvalósulása érdekében:

a partneri igényeket és elvárásokat tudatosítja az intézmény minden szintjén;

az intézményt jogszerűen működteti,

17


beépíti a minőségfejlesztést tervezési folyamataiba,

elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket,

a szervezeti minőségcélok alapján értékeli a szervezet minőségügyi helyzetét,

biztosítja és menedzseli a rendszer működtetéséhez szükséges humán erőforrásokat,

rendszeresen ellenőrzi a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, betartását, elérését;

kezdeményezi a szükséges beavatkozásokat.

Ezen feladatokat intézményünk éves munkatervei, az intézkedési tervek és az intézményi szabályzatok tartalmazzák.

18


5. Az intézmény minőségpolitikája

5.1. Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk minőségirányítási rendszerének alapjait az előző pontokban megfogalmazott filozófia határozza meg. Alapvető szempont az iskolahasználók elégedettsége. Elsősorban a tanulók igényeinek kívánunk megfelelni, de ez hosszú távon összekapcsolódik a társadalmi-, gazdasági- és munkaerő-piaci elvárásokkal. Minőségpolitikánk megvalósításával – küldetésnyilatkozatunknak megfelelően - azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Ez egyben feltételezi a szülőkkel és külső partnereinkkel való jó együttműködést is. Mind belső, mind külső tevékenységünkben partnereink elvárásait minél teljesebb körben törekszünk kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az iskolát érintő kihívásokhoz. Ennek elérése érdekében a lehető leghatékonyabb módon használjuk fel a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrásokat. Az oktató-nevelő munka érdekében meghatározó a szervezet működésének folyamatos fejlesztése. A minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a tárgyi feltételek megteremtésén túl a tanári önképzés és a képzés. Az iskolavezetés elkötelezett minőségirányítási rendszerünk működtetésében, és biztosítja a hatékony megvalósítás feltételeit. Fontos az oktatott szakmastruktúra rugalmas illesztése az elvárásokhoz. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy képzési profilunkon belül a közgazdasági-ügyviteli szakképzés palettáján megtaláljuk a számunkra versenyelőnyt jelentő különbözőségeket, amely egyben jövőnk záloga. Iskolai közösségünk vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségirányítási rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és újabb partnerek megnyerése céljából. Kinyilvánítjuk, hogy tevékenységünk minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Az intézmény munkatársai - a minőségfejlesztési munkával megbízottak kiemelten – felelősséget vállalnak a minőségpolitika megvalósításáért, a minőségi cél eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért.

19

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola vezetősége, tantestülete és dolgozói

5.2. Minőségpolitikánk megvalósítandó céljai A Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola elsődleges célja az iskola tanulóinak fizikai, szellemi, valamint szakmai felkészítése annak érdekében, hogy mind iskolai idejük alatt, mind későbbi

munkájuk

során

felhasználható

ismeretanyaggal

gyarapítsák

tudásukat,

felkészültségüket. Közvetítjük a felelős cselekvés képességét, megtanítjuk diákjainkat a józan, kritikus és önálló gondolkodásra. Fontosnak tartjuk, hogy értékeink közvetítése a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történjen. A

fent

meghatározott

célokat

oktatási

tevékenységeinkre

vonatkozó

belső

szabályozórendszer kialakításával és minden pedagógus általi következetes működtetésével kívánjuk elérni. Ennek érdekében az alábbiak megvalósítását határozzuk meg: Teljes körűen bevezetjük és működtetjük az oktatási tevékenységeinkre vonatkozó belső szabályozórendszert.

Az iskolaélet minden területén az eddigi gyakorlatnak megfelelően a törvényességi keretek maradéktalan betartását, a jogszabályokban meghatározott kritériumoknak megfelelő működést alapvető feladatnak tekintjük.

Az intézmény dokumentációs rendszerét, iratait a törvényeknek és a fenntartói elvárásoknak megfelelően aktualizáljuk, kiegészítjük, módosítjuk.

Oktatási tevékenységeink színvonalának folyamatos emelése érdekében az oktatás megfelelő személyi- és tárgyi feltételeit megteremtjük, folyamatosan fejlesztjük.

Szaktárgyi tanmenetek alapján színvonalas képzésre törekszünk, melynek eredményeként a tanulók tudásszintje legyen alkalmas a felsőfokú intézmények (magyar és külföldi egyetemek, főiskolák) követelményeinek teljesítésére.

Az intézményi munka minden fázisában érvényesüljön a gyermek-középpontúság elve. Az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk, kizárjuk a hátrányos megkülönböztetés, vagy az elvtelen kedvezés minden formáját.

20


Az intézmény működését meghatározó kulcsfolyamatok mindegyikénél érvényesíteni kívánjuk a partnerközpontúság elvét. Az iskola a diákok és szüleik, a pedagógusok véleményfelmérésével és annak elemzésével igyekszik feltárni a számukra lényeges igényeket,

majd

az

ezeknek

megfelelő

tevékenységekkel

igyekszünk

elérni

elégedettségüket és folyamatosan figyeljük a hatékony működés további lehetőségeit.

A régió

munkáltatóival olyan folyamatos kapcsolattartásra,

véleménygyűjtésre

törekszünk, amely alapján szakmai képzésünk folyamatos fejlesztésével tanulóink képesek lesznek a munkáltatói igényeknek megfelelni.

Az önkormányzattal, szakmai felügyeleti szerveinkkel, partner intézményekkel kiegyensúlyozott, hosszú távú kapcsolat kiépítésére törekszünk, rögzítjük véleményeiket, észrevételeiket, vizsgáljuk megelégedettségüket.

A Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola vezetése és minden alkalmazottja, pedagógusa felelős saját munkája minőségéért és szakmai megfelelőségéért, a belső szabályozások előírásainak betartásáért.

Az iskola vezetése a pedagógusok folyamatos szakmai és egyéb képzéséről gondoskodik, hosszú távú továbbképzési tervet készít, melyet évente felülvizsgál.

Nyomon követjük tanulóink elhelyezkedését és továbbtanulását, arról minden évben statisztika készül.

Továbbra is tartjuk színvonalas szereplésünket az ügyviteli és közgazdasági szakmacsoportos (SZÉTV) versenyeken.

Az OKTV-n egyre több diákot szeretnénk indítani, különös tekintettel az idegen nyelvekre, a matematikára.

Az érettségi utáni szakképzés OKJ-s versenyein évről-évre kimagasló eredményeket értünk el. Fontos cél e hagyomány továbbvitele, országos versenyek döntőjének megrendezési jogának kivívása.

Külföldi kapcsolataink (Kladnó - Csehország, Krumbach - Németország, Róma Olaszország), valamint partneriskoláink (Eisenstadt, Wiener Neustadt - Ausztria) révén nyelvgyakorlási lehetőséget biztosítunk tanulóink számára. Célunk e kapcsolatok elmélyítése, további partneriskolák felkutatása.

Ösztönözzük tanulóinkat, hogy minden évben legalább egy diákvállalkozással vegyenek részt a Young Achievement programban.

Fejlesztési és működési költségeink kiegészítésére pályázatok útján kívánunk anyagi forrásokhoz jutni.

21


5.3. Sikerkritériumok

Az intézményben folyó oktató-nevelő, valamint irányító tevékenységek és beiskolázási programunk eredményeképpen a 9. évfolyamra megfelelő számú jelentkező legyen.

A bukott diákok aránya iskolai szinten ne haladja meg az 5%-ot.

A sikertelenül érettségiző diákok aránya iskolai szinten ne haladja meg a 3%-ot.

A sikertelen szakmai vizsgát tevők aránya ne haladja meg a 15%-ot.

Az országos kompetencia mérések eredményei mindkét területen múlják felül az adott szakmacsoport eredményeinek országos átlagát.

Az iskolánkban töltött tanulmányi idő alatt minden diák magas szintű számítástechnikai ismeretszerzésének eredményeképpen a tanulmányaik befejezéséig a tanulók legalább 25%-a tegyen ECDL Start vagy ECDL-vizsgát.

Szorgalmazzuk a nyelvi előkészítő osztályunkban is, hogy egyre több diák tegyen idegen nyelven érettségi vizsgát informatikából, elméleti gazdaságtanból. Így lesz a nyelv eszköz, a szakmai alapok idegen nyelven való elsajátítása előnyévé válhat minden továbbtanulni szándékozó diákunknak.

Érettségizett tanulóink 95%-a szakképzési évfolyamokon szerezzen OKJ-s vizsgát, vagy tanuljon tovább felsőfokú oktatási intézményben.

A továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 50%-át vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe.

Az iskola vezetése szerezzen költségvetésen felüli forrást az intézmény számára (szakképzési hozzájárulás, saját bevételek, alapítványi támogatások, pályázatok).

A szülői elégedettségmérés minden kérdésben legalább 3,75 értéket mutasson iskolaátlagban.

A tanulói elégedettségmérés minden kérdésben legalább 3,75 értéket mutasson iskolaátlagban.

A vezetőség teljesítményértékelése érje el az „alkalmas – 4,00” szintet.

A pedagógusok teljesítményértékelése érje el az „alkalmas – 4,00” szintet.

Az adminisztratív-technikai dolgozók teljesítményértékelése érje le az „alkalmas – 4,00” szintet.

Az 1 főre jutó igazolatlan hiányzások száma ne emelkedjen, átlagosan az 1 főre jutó ne haladja meg az 3 órát.

Az 1 főre jutó hiányzások ne növekedjenek, mértékük átlagosan ne haladja meg a két tanítási hét óraszámát.

22


A két tannyelvű képzésben részt vevő tanulók érettségi teljesítménye érje el a felsőfokú nyelvvizsga követelményszintjét.

A nyelvi előkészítő osztályokban a tanulók legalább 70%-a tegyen emelt szintű érettségi vizsgát a választott idegen nyelvből.

A hagyományos 4 évfolyamos osztályainkban a tanulók legalább 80%-a válassza a szakmacsoportos szakmai előkészítő tantárgyakat 5. szabadon választott érettségi tantárgyként.

23


6. Az intézményi minőségirányítási rendszer

6.1. Jogszerű működés, az IMIP és egyéb tanügyi dokumentumok kapcsolata Az iskola tevékenysége szempontjából kulcsfontosságú folyamatok azonosításával és részleges szabályozásával rendelkezünk. Az Intézményi Minőségirányítási Program az egyéb oktatásügyi dokumentumokkal való kapcsolódási pontokra egyértelmű utasításokat tartalmaz, de nem törekszik azok befoglalására, helyettesítésére. Intézményünk jogszerű működését a következő dokumentumok biztosítják: Alapvető általános dokumentumok 1. Alapító okirat 2. Szervezeti és Működési Szabályzat 3. Házirend Alapvető szakmai dokumentumok 1. Nevelési-pedagógiai program a törvény szerinti kiegészítésekkel 2. Továbbképzési program és beiskolázási terv 3. Intézményi éves munkaterv, beszámolók 4. A felnőtt tagozat működésére vonatkozó szabályok Az intézményi ügyintézés dokumentumai 1. Ügyintézési, iratkezelési szabályzat 2. Jegyzőkönyvek, határozatok, értesítések 3. Tanügyi nyomtatványok Munkaügyi dokumentumok 1. Munkaköri leírás 2. Közalkalmazotti szabályzat 3. Kollektív szerződés A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok 1. Számviteli szabályzat 2. Leltározási szabályzat 3. Selejtezési szabályzat 4. Bizonylati szabályzat 5. Pénzkezelési szabályzat 24

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 6. Belsőellenőrzési szabályzat 7. Gazdasági szervezet ügyrendje Védelmi jellegű szabályzatok 1. Munkavédelmi szabályzat 2. Tűzvédelmi szabályzat 3. Számítástechnikai és szoftver-védelmi szabályzat Az érdekvédelmi szabályzatok 1. Kollektív szerződés 2. Közalkalmazotti szabályzat 3. A Diákönkormányzat működéséről szóló szabályzat 4. Fegyelmi szabályzat 5. Szülői szervezetek működéséről szóló szabályzat Az intézmény minden alapdokumentuma az irattárban megtalálható. Az iskola könyvtárában kerülnek elhelyezésre: A. Alapvető általános dokumentumok (mindhárom) B. Alapvető szakmai dokumentumok közül a Pedagógiai program egy példánya C. Érdekvédelmi szabályzatokból: kollektív szerződés, diákönkormányzat működéséről szóló szabályzat A gazdasági iroda irattárában: A. Alapvető általános dokumentumok B. Alapvető szakmai dokumentumokból a továbbképzési program és beiskolázási terv C. Munkaügyi dokumentumok D. A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok E. Védelmi jellegű szabályzatok F. Érdekvédelmi szabályzatokból: Kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat Iskolatitkárnál: A. Intézményi ügyintézés dokumentumai (mindhárom) az irattártól függetlenül is Az iskola adminisztrátoránál: A. Alapvető általános dokumentumok (mindhárom) B. Alapvető szakmai dokumentumokból: a) Nevelési-pedagógiai program a törvény szerinti kiegészítésekkel b) Továbbképzési program és beiskolázási terv A szakszervezeti bizalminál: kollektív szerződés 25


6.2. Intézményünk jogi dokumentumainak módosításáért felelős személyek

kidolgozásáért

Minden dokumentumért alapvetően az intézmény igazgatója felelős.

Az

alapvető

általános

és

alapvető

szakmai

dokumentumok

és

jogszerűségéért,

felülvizsgálatáért és átdolgozásáért felelnek: az igazgatóhelyettesek saját területükre vonatkozóan

Az intézményi ügyintézés dokumentumaiért felelős: az iskolatitkár.

A

munkaügyi

dokumentumokért,

a

gazdálkodás

folyamatát

szabályozó

dokumentumokért, a védelmi jellegű szabályzatokért – jogszerűség, átdolgozás – felelős az intézmény gazdasági vezetője.

Az érdekvédelmi szabályzatok jogszerűségéért, módosításáért, nyilvántartásba vételéért felelős a szakszervezeti bizalmi, DÖK tanárfelelőse, valamint az ifjúságvédelmi felelős(ök).

Az

Intézményi

Minőségirányítási

Program

kidolgozásáért,

felülvizsgálatáért

a

minőségbiztosítási vezető felel, munkáját az igazgató felügyeli. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek, továbbá a fenntartó önkormányzat és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, Azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és tartsák be. A szabályzatok ismerete és betartása minden pedagógus és dolgozó felelőssége.

6.3. A vezetési modell A hatáskörök és felelősségi körök pontos elhatárolását összegzi az iskola szervezeti rajza.

26


IGAZGATÓ

Szakmai igazgatóhelyettes

Általános igazgatóhelyettes

Adminisztrátor

Iskolatitkár

Gazdasági vezető

Munkaközösség-vezetők: Szakmai alapozó tárgyak, szakmai tárgyak (szakképző évfolyam), matematika-fizika, számítástechnika munkaközösség

Gyakorlati oktatásvezető, minőségbiztosítási felelős

Felnőttoktatás beosztott pedagógusai

Könyvtáros

Oktatás technikus

Rendszergazda

A munkaközösségekbe beosztott tanárok + a munkaközösségbe nem tartozó tanárok

Ifjúságvédelmi felelős

Szabadidő szervező

Munkaközösség-vezetők: Közismereti magyar, történelem, idegen nunkaközösségek nyelvek, két tannyelvű, vezetői osztályfőnöki munkaközösség vezetői

Iskolaorvos

Beosztott pedagógusok

Házfelügyelő

Diákönkormányzatot segítő tanár

Védőnő

Takarítók

Könyvelő

Gazdasági ügyintéző

Konyhai alkalmazott

Hivatalsegédek

Portás

Karbantartó 27


6.4. Az IMIP jelenlegi szervezeti rendszere A 2007-2008-as tanév nagy változásokat hozott mind az iskolavezetésben, mind a minőségirányítás területén. A korábbi igazgató nyugdíjazásával új vezetőség állt fel, a minőségbiztosításért felelős személyek is távoztak iskolánkból. A tanévkezdéskor indított új folyamat célja a személyi és tárgyi előfeltételek a megteremtése volt.

Az

igazgató

leválasztotta

a

minőségbiztosításról

az

egyik

kulcsterületet,

a

kompetenciamérést és értékelést. Így az iskolavezetőségen belül külön kézbe került a tényleges minőségbiztosítási program, ill. a kompetenciamérés irányítása. IGAZGATÓ

minőségbiztosítási vezető

kompetenciamérés és értékelés vezetője

minőségbiztosítási felelős

kompetenciamérések felelőse

A kompetenciamérés és értékelés leválasztásának helyességét, a vezetőség intenzívebb bevonását a minőségirányítás átdolgozásának rendszerébe igazolták az eltelt tanévek. Fontos feladat volt, hogy minőségirányítás és a kompetenciamérés megbízott vezetői és felelősei továbbképzéseken bővítsék ismereteiket, a megbízottak a MPI által szervezett 30-30 órás tanfolyamokon vettek részt. Emellett minőségirányítási szakkönyvekkel bővítettük könyvtárunk, valamint több konferencián is részt vettünk. Munkamegosztás a minőségfejlesztésért felelősök között A

minőségpolitika

végrehajtásával,

a

minőségfejlesztési

rendszer

működtetésével

kapcsolatos minden feladatban a kijelölt személyek hatáskörrel, megfelelő kompetenciával rendelkeznek. Utasításukat a kollégák kötelesek betartani. Szervezeti kommunikáció – belső kapcsolattartás A vezetőség heti egy alkalommal az igazgató irányításával vezetőségi ülést tart, melyek biztosítják az információcserét minden, a minőségirányítási rendszert érintő kérdésben. Az ülések tantestületi tagokat közvetlenül érintő kérdéseiről feljegyzés készül, melyet tantestületi megbeszéléseken (heti gyakorisággal) kerülnek nyilvánosságra. A munkatársak közötti, illetve a

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola munkatársak és a felső vezetés közötti kapcsolattartás napi formája a szóbeli közlés, valamint a legfontosabb kérdésekről előre kiírt nagyszüneti megbeszélés. Havi programunk ismerete és betartása mindenkire nézve kötelező. A munkatársak joga és kötelessége a felmerült problémák azonnali jelzése a munkaköri leírásban szabályozott módon. A megfelelő hatáskörrel rendelkező vezető intézkedik a megoldás érdekében. Elismerés, támogatás Az intézmény kialakította és működteti a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit (minőségi bérpótlék kiosztása, Baross-érem, pedagógus teljesítményértékelés) és rendjének szabályozását. A döntés a vezetőség hatásköre. Véleményezési joggal bír

a gazdasági vezető;

a Közalkalmazotti Tanács elnöke és tagjai;

a szakszervezeti bizalmi.

Az adatokkal is alátámasztott objektívabb döntés érdekében szeptember közepére elkészül tanári leterheltséget mérő adatlap, melynek kitöltéséért a minőségbiztosítási vezető és az összes munkatárs felelős.

TANÁRI MEGBÍZATÁSOK ISKOLAI LETERHELTSÉG MÉRÉSE …… - …… -s tanév Név

Tanított tantárgyak

Osztályai Óraszám

Megbízások, továbbképzések

Érettségi, OKJ-vizsga

Megjegyzések

A táblázatban jelölni kell a csoportbontásos órákat, az idegen nyelven tanított tantárgyakat, iskolai megbízatásokat (pl. pályaválasztási felelős, Vöröskereszt-tanárelnök), az adott tanévben érettségi, ill. OKJ-s vizsgáztatásra vonatkozó megbízatásokat.

29


6.5. A minőségbiztosítási vezető feladatai, hatásköre Az intézmény igazgatója a minőségirányítási rendszer kiépítésére és működtetésére minőségbiztosítási vezetőt nevezett ki. aki a szükséges hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy

a minőségirányítási rendszert a rögzített előírásoknak megfelelően működtesse,

kidolgozza és a vezetőség elé tárja az évi minőségi tervet,

biztosítsa a minőségpolitikában és a minőségi célban megfogalmazott elvek, feladatok megvalósítását,

megelőzze a nem megfelelő szolgáltatások kialakulását,

koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait,

beszámoljon az intézmény vezetésének és nevelőtestületének a minőségirányítási rendszer működéséről, hatékonyságáról.

Auditor-rendszer Az igazgató a minőségirányítási vezető javaslatára a munkatársak közül belső auditori feladatok ellátására kollégákat nevez ki. Az auditorok megfelelő ismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy a minőségirányítási rendszer működését tárgyszerűen vizsgálják, és a vezetésnek információkat szolgáltassanak a folyamatos minőségjavítás hatékonyságának megítéléséhez.

6.6. Tervezés 6.6.1. Stratégiai tervezés A stratégiai tervezés lényegében az intézmény hosszú távú dokumentumainak elkészítését jelenti. A Pedagógiai Program általános részeinek elkészítése az iskolavezetés feladata. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető, gazdasági vezető. A Nevelési Program elkészítése az általános igazgatóhelyettes feladata, aki a nevelési kérdésekért felelős. Segítői: az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, az ifjúságvédelmi felelős(ök), a szabadidő-szervező, a diákönkormányzat munkáját összehangoló pedagógus, az ODK tanár-felelőse, a Diáksportért felelős kollégák valamint az iskola vezetősége. Az önálló részként szereplő Környezet-egészségnevelési Program összeállítása egy kijelölt munkacsoport feladata. Vezetője: az osztályfőnöki munkaközösség-vezető az ifjúságvédelmi felelősökkel közösen. A munkacsoport tagjai még: a szabadidő-szervező, a témával összefüggő tantárgyakat tanító kollégák. (kémia, biológia, földrajz, testnevelés)

30

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola A Helyi tantervek kialakításának összefogói a tantárgyakért felelős igazgatóhelyettesek, valamint a levelező tagozat megbízott vezetője. Az egyes tantárgyak szakmai tartalmának kialakításáért a szakmai munkaközösségek vezetői, valamint az egyes tantárgycsoportok megbízott vezetői a felelősek. A Szakmai program összeállításáért a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető

felelős.

Munkájukat

segítik

a

közgazdasági-ügyviteli

tantárgyak

munkaközösségeinek vezetői Az IMIP összeállítása a minőségbiztosítási vezető feladata.

6.6.2. Éves tervezés Az intézmény aktuális tanévének tervezése:

a Pedagógiai program;

az SZMSZ;

a Kollektív szerződés;

a Munkaköri leírások;

ill. a tanév rendje alapján történik.

Tantárgyfelosztás Tantárgyfelosztás elkészítésénél a pedagógiai programból, illetve annak részét képező helyi tantervből, az abban rögzített óratervből kell kiindulni. Az előző évi tantárgyfelosztás a tanári munka felmenő rendszerének optimális megvalósításához szükséges. Az óratervek rögzítik, hogy a tanulók az egyes évfolyamokon milyen tantárgyakat, milyen óraszámokban, esetleg milyen bontásban tanulnak. A fenti dokumentumok segítségével a tantárgyfelosztást az egyes szakterületeknek megfelelően a munkaközösség-vezetők készítik el. A tantárgyfelosztást az intézmény igazgatója vizsgálja át és hagyja jóvá. Jóváhagyás után megküldi a fenntartó önkormányzatnak, mint a következő évi finanszírozás egyik alapdokumentumát. Éves munkaterv A tanév rendjét az azt megelőzően kiadott miniszteri rendelet rögzíti. A tanév helyi rendjét, az egész intézményt érintő programok rendjét, idejét, felelőseit az éves munkaterv határozza meg. Az éves munkatervet az intézmény vezetése készíti el az osztályfőnöki munkaközösségvezető és az osztályfőnökök egyetértésével. Az SZMSZ értelmében a tanévnyitó tantestületi értekezlet hagyja jóvá. Az éves munkaterv alapján az igazgató a vezetők bevonásával elkészíti

31

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola ennek részletes havi lebontását, az eseménynaptárt, amely a munkaterv melléklete. Az év eleji tantestületi értekezleten minden pedagógus kézhez kapja az éves munkaterv kivonatát. Munkaközösségek munkaterve Az év elejei munkaközösségi ülésekre a munkaközösség vezetője ütemtervet készít az éves programról a kitűzött célokról. A munkaközösség tagjaira név szerint lebontva fel kell sorolni a feladatokat (pl. érettségiztetés, OKJ-s vizsgafelkészítés, táboroztatás stb.). A munkatervet a vezetőségnek kell benyújtani munkaközösségi jóváhagyás után. Órarendkészítés A tantárgyfelosztás alapján a vezetőség végzi az iskola órarendjének összeállítását. Az intézményben folyó munka gyors átláthatósága érdekében osztályórarend mellett tanári órarend és teremórarend is készül. Az órarendhez kapcsolódó helyettesítési program használata kötelező, a félévi és év végi tantestületi értekezletre statisztika készül a programba felvitt helyettesítések alapján.

6.7. Vezetői ellenőrzés, mérés és értékelés Az iskolavezetés feladata a folyamatos ellenőrzés, valamint az ellenőrzések eredményeinek rendszeres értékelése. Az ellenőrzés legyen objektív, az értékelés ne legyen öncélú, jelentse a kitűzött célok és az elért eredmények összevetését. Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a végzett munka minősége álljon. Az értékelések elemzésének célja a működés (ez által a külső és belső követelményeknek való megfelelés) javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak fejlesztése, ami a folyamatos fejlődést is jelenti. Az értékelés eredményei (lehet negatív is) ne csak néhány felelős vezető személy előtt megjelenő információt jelentsenek, hanem nyilvánosságra is kerüljenek. Nem csak vizsgák idején értékelünk, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden olyan tervezett pontján, ahol kezelhető, érdemi információk keletkeznek. A folyamatos ellenőrzések, majd az értékelések és azok alapján megvalósuló javító intézkedések eredménye lehet:

a teljesítmény javítása a feltárt erősségek kihasználásával, a problémákra utaló eredmények nyílt kezelésével és annak megvitatásával azok megszüntetése;

az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatásiképzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása;

32


az intézmény céljainak eredményes megvalósítása az erőforrások, (személyi és tárgyi) oldaláról is optimálisabbá váljon;

a következetes rendszeresség, az objektív értékelés tárgyilagos adatokat eredményez, amivel a tényleges fejlődés alátámasztható;

az értékelések eredményeként szinte beosztásra szabottan igazolható a vonatkozó megállapított felelősségi és hatáskörök megfelelősége, ezzel az egyénre szabott elvárások egyértelműbbé válhatnak;

információ nyújtása az esetlegesen meglévő belső tartalékokról;

a munkahelyi légkör javítása az eredmények hiteles kommunikációjával;

az informáltság javítása, a közösen elérendő célokkal az egyének együttműködési készsége, ezzel együtt a pedagógus közösség összetartása erősödhet.

A mérés az intézményi munka ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az úgynevezett hozzáadott pedagógiai érték. Az ellenőrzés az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés. Az értékelés a kitűzött célok és a mérésekkel alátámasztottan elért eredmények összevetése.

6.7.1. A mérési – elemzési folyamat legfontosabb területei 1. Tanulók tanulmányi munkája, magatartása, szorgalma

tanórai és tanórán kívüli tevékenységek

alap-, érettségi és szakmai vizsgák

tanulmányi versenyek

2. Tanulói és szülői elégedettségmérés 3 Pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók munkája

önértékelés

vezetői ellenőrzés, értékelés (mind egyéni, mind szakmai közösségi irányban) o tervezett o eseti

külső, szakmai vizsgálat

4. Intézményi szintű

fenntartói, és egyéb vizsgálatok

33

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola o szakmai tevékenységre vonatkozó o gazdasági, pénzügyi szempontú

vizsgák

6.7.2. A vezetői ellenőrzés és értékelés célcsoportok szerint Értékelés célja

Mérés tartalma

Célcsoport

a munka hatékonysága

éves munkaterv

pedagógusok, adatgyűjtés, technikai és beszámoló ügyviteli dolgozók

nevelőmunka

személyiség -fejlesztés, beilleszkedés

iskolai légkör

tanórai munka hatékonyságának vizsgálata tanulói eredménymérés

interjú

Gyakoriság

Felelős

Visszacsatolás

félévente

igazgató, gazdasági vezető

félévi és év végi értekezlet

évente

osztályfőnöki munkaközösségvezető

osztályfőnöki munka, nevelési értekezlet, szülői értekezlet osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet, nevelési értekezlet, szülői értekezlet

viselkedés

tanulók

neveltségi szint

négy év

osztályfőnöki munkaközösségvezető

munkatársi kapcsolatok , vezetéssel való kapcsolat

alkalmazottak

klímateszt

évente


alkalmazotti értekezlet

pedagógusok

óralátogatások, dokumentáció

félévente

vezetőség

nevelőre vonatkozó, eredményre szabott értékelés

9-12. évfolyam

egységes évfolyamdolgozatok, külső: OH, érettségi

munkaterv szerinti

munkaközösségvezető, vezetőség

nevelési értekezlet, munkaközösségi értekezlet, szülői értekezlet

alkalmazottak

megfigyelés , egyeztetés

havonta

igazgató, vezetőség

alkalmazotti értekezlet

vezetőség

csoportos és egyéni

helyi tanterv teljesítése

egységes dolgozatok

ügyeleti rendszer, munkaköri leírások betartása a munka adminisztpontossága, ratív munka határidő munkavégzés színvonalának javítása

pedagógus

Módszer Eszköz

dokumenhavonta, pedagógutumelemzés, szept., okt., sok megfigyelés június

34

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola A gazdasági vezető munkafolyamatba épített ellenőrzéssel ellenőrzi a gazdasági iroda dolgozóit (gazdasági ügyintézőt, könyvelőt). A technikai személyzet (takarítók, portások, karbantartó, konyhai kisegítők) ellenőrzése egyrészről célellenőrzéssel, másrészről a napi munkakapcsolat alapján történik.

6.8. Partnerkapcsolatok irányítása Célunk minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét, elégedetlenségét, valamint az eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Évente szükséges a megállapított partnerkör, valamint a tőle igényelt információk újragondolása.

6.8.1. Partnerazonosítás, partneri elégedettség mérése Elvégeztük az érdekelt felek (a közvetlen és közvetett partnerek) azonosítását, szabályoztuk a kapcsolattartás módját, gyakoriságát és az újbóli azonosítás időpontjait. A szülői és tanulói elégedettségi mérések jól hasznosíthatók az iskolai problémák kiküszöbölésében. A következő táblázatban az intézmény közvetlen és közvetett partnereit foglaltuk össze.

35

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Közvetlen partnerek

Mérés ideje

Gyakoriság

Módszer tanulói kérdőív szülői kérdőív

Mintavételi eljárás

A visszacsatolás módja

Tanulók

április

évente

Szülők

április

évente

Szakmai gyakorlaton résztvevő diákok

április

évente

tanulói kérdőív

teljes körű

minőségbiztosítási vezető gyakorlati oktatásvezető

tájékoztató az év égi értekezleten

Alkalmazottak

május

évente

hangulatfelmérés

teljes körű


tájékoztató az év égi értekezleten

Fenntartó

márciusáprilis

évente

interjú

teljes körű

igazgató

tájékoztató az év végi értekezleten

Felnőttoktatás

április

évente

kérdőív

a tanulók negyede

levelező tagozat megbízott vezetője

tájékoztató a tanulóknak

évente

interjú

nevelők

általános igazgatóhelyettes


Kollégium Közvetett partnerek Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

áprilismájus Mérés ideje

Gyakoriság

Módszer

a tanulók 50%-a

Mérést végző személy beosztása minőségbiztosítási vezető osztályfőnökök minőségbiztosítási vezető osztályfőnökök

a szülők 50%-a

A felmérésbe bevontak köre

Kapcsolattartó

ismertető a nevelési értekezleten, a szülői kör ülésén, szülői értekezleten és az osztályfőnöki órán

A visszacsatolás módja

folyamatos évente

interjú

teljes körű

ifjúságvédelmi felelősök


TISZK

folyamatos évente

interjú

teljes körű

iskolavezetés


Általános iskolák

márciusáprilis

évente

interjú

teljes körű

iskolavezetés


folyamatos évente

interjú

teljes körű

iskolavezetés


folyamatos évente

interjú

teljes körű

iskolavezetés


folyamatos 3 évente

interjú

teljes körű

iskolavezetés


Középiskolák, társintézmények Felsőoktatási intézmények Környező vállalatok, cégek

36


6.8.2. Tanulói elégedettségmérés kérdőíve

ISKOLAI TANULÓ-KÉRDŐÍV Kedves Diákunk! Intézményünk arra törekszik, hogy minél jobban szolgálja a tanulók, a szülők és a tanárok igényeit. A kérdőív név nélküli kitöltésével véleményt mondhatsz az iskoláról. Számítunk átgondolt, reális értékelésedre, melyet figyelembe veszünk jövőbeni feladataink meghatározásában. Így elérhetjük, hogy iskolánk mindenki számára hasznosabb és kellemesebb hely legyen. I.

Kérünk Téged, hogy értékeld a következő kijelentéseket. Az iskolai osztályozásnak megfelelően jelenítsd meg véleményedet, bekarikázva a megfelelő osztályzatot. Az ötös azt jelenti, hogy véleményed szerint a kijelentés teljes mértékben igaz, az egyes pedig azt, hogy egyáltalán nem. Természetesen használhatod a közbülső osztályzatokat is. Teljes mértékben Nem igaz tudom

Egyáltalán nem igaz

1. Az iskola felszereltsége megfelelő. 2. Az iskolai környezet biztonságos. Az iskolában biztosított az érettségire való 3. felkészülés. Az iskolában biztosított a magas szintű szakmai 4. képzés. 5. Hasznos ismereteket tanulok. 6. Az iskola segíti a pályaválasztásomat. Az iskola megfelelő kihívásokat biztosít számomra a 7. tanuláson kívül is (pl. sport, vetélkedők, cserekapcsolat, stb.). 8. Személyes törődést is kapok az iskolában. 9. Rendszeres tanulásra ösztönöznek a pedagógusok. 10. Megfelelő az iskolai terhelésem. A tanárok foglalkoznak velem, ha nem a 11. képességeimnek megfelelően teljesítek. 12. Tudom mit várnak el tőlem az iskolában. 13. Egyetértek az iskolai elvárásokkal. Lehetőségem van az iskola különböző 14. tevékenységébe (pl. ODK, tömegsport, Diákönkormányzat, Vöröskereszt) bekapcsolódni. 15. Elégedett vagyok a humán tárgyak oktatásával. 16. Elégedett vagyok a reál tárgyak oktatásával. 17. Elégedett vagyok a szakmai tárgyak oktatásával. 18. Problémáimmal fordulhatok az osztályfőnökömhöz. 19. Szívesen járok ebbe az iskolába. 20. Azt kaptam az iskolától, amit vártam.

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

x x

1

2

3

4

5

x

1

2

3

4

5

x

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

x x

1

2

3

4

5

x

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

x x x

1

2

3

4

5

x

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

x x

1

2

3

4

5

x

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5

x x x x x x


II. Kérünk Téged, hogy az alábbi skálán az iskolai osztályzásnak megfelelően karikázd be, összességében mennyire vagy elégedett iskolánkkal. nagyon elégedetlen 1

nagyon elégedett 2

3

4

5

III. Ha van egyéb észrevételed vagy javaslatod van, kérjük, oszd meg velünk: _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ _______________________________________________________________________ IV. Kérjük, értékeld a kötelező és a leggyakrabban választott érettségi tantárgyak oktatását, a pedagógus vizsgára felkészítő munkáját. Csak azokat a tárgyakat karikázd be, melyekből előrehozott, vagy rendes érettségi vizsgát teszel, vagy tettél az előző tanévben (13. C, 13. D). Az eredményeket az iskola tantestülete a 2009. június 26-i tantestületi záró értekezleten ismeri meg és értékeli. Ha nem szeretnél, vagy nem tudsz nyilatkozni, karikázd be az x-et. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Elméleti gazdaságtan (12. B, 13. C) Üzleti gazdaságtan (12. B, 13. C) Ügyviteli alapismeretek (12. A) Informatika idegen nyelven (13. D) Társadalomismeret idegen nyelven (13. D)

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

x x x x x x x x x x

Köszönjük, hogy időt szántál a kérdőív kitöltésére. Tisztelettel: Az iskola tantestülete

38


6.8.3. Szülői elégedettségmérés kérdőíve

ISKOLAI SZÜLŐ-KÉRDŐÍV Tisztelt Szülő! Iskolánk arra törekszik, hogy minél jobban szolgálja a tanulók, a szülők és a tanárok igényeit. A kérdőív név nélküli kitöltésével Ön véleményt mondhat az iskoláról. Számítunk átgondolt, reális értékelésére, melyet figyelembe veszünk jövőbeni feladataink meghatározásában. Így elérhetjük, hogy iskolánk mindenki számára hasznosabb és kellemesebb hely legyen. I. Karikázza be a megfelelő válaszokat Hányadik osztályba jár a gyermeke? Melyik osztályba jár a gyermeke?

9

10

11

12

A

B

C

D

13

II. Kérjük Önt, hogy értékelje a következő kijelentéseket. Az iskolai osztályozásnak megfelelően jelenítse meg véleményét, bekarikázva a megfelelő osztályzatot. Az ötös azt jelenti, hogy véleménye szerint a kijelentés teljes mértékben igaz, az egyes pedig azt, hogy egyáltalán nem. Természetesen használhatja a közbülső osztályzatokat is. Teljes mértékben Nem igaz tudom

Egyáltalán nem igaz

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Az iskola felszereltsége megfelelő. Az iskolai környezet biztonságos. Az iskolában biztosított az érettségire való felkészülés. Az iskolában biztosított a magas szintű szakmai képzés. Az iskola pedagógusai pedagógiailag jól felkészültek. Az iskola pedagógusai szakmailag jól felkészültek. Hasznos ismereteket tanul a gyermekem az iskolában. Az iskola segíti gyermekem pályaválasztását. Az iskola megfelelő kihívásokat biztosít a gyermekem számára a tanuláson kívül is (pl. sport, vetélkedők, cserekapcsolat, stb.). Személyes törődést is kap a gyermekem az iskolában. Rendszeres tanulásra ösztönzik gyermekemet a pedagógusok. Megfelelő a gyermekem iskolai terhelése. A tanárok foglalkoznak a gyermekemmel, ha nem képességeinek megfelelően teljesít. Tudom mit várnak el gyermekemtől az iskolában. Egyetértek az iskolai elvárásokkal.

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

x x

1

2

3

4

5

x

1

2

3

4

5

x

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

x x x x

1

2

3

4

5

x

1

2

3

4

5

x

1

2

3

4

5

x

1

2

3

4

5

x

1

2

3

4

5

x

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

x x 39


16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Úgy gondolom, elegendő ismerettel rendelkezem az iskolában folyó munkáról. Az iskolai pedagógusokkal szükség esetén fel tudom venni a kapcsolatot. Elegendő tájékoztatást kapok gyermekemről. Elégedett vagyok a humán tárgyak oktatásával. Elégedett vagyok a reál tárgyak oktatásával. Elégedett vagyok a szakmai tárgyak oktatásával. Problémáimmal fordulhatok az osztályfőnökhöz. Lehetőségem van a különböző szülői fórumokon véleményemet elmondani. Szívesen jár gyermekem ebbe az iskolába. Azt kaptuk az iskolától, amit vártunk.

1

2

3

4

5

x

1

2

3

4

5

x

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5

x x x x x

1

2

3

4

5

x

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

x x

III. Kérjük Önt, hogy az alábbi skálán az iskolai osztályzásnak megfelelően karikázza be, összességében mennyire elégedett iskolánkkal. nagyon elégedetlen 1

nagyon elégedett 2

3

4

5

IV. Ha van egyéb észrevétele vagy javaslata, kérjük, ossza meg velünk: ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ Köszönjük, hogy időt szánt a kérdőív kitöltésére és válaszolt kérdéseinkre. Tisztelettel Az iskola tantestülete

40


6.8.4. Tanulói-szülői kérdőívek kitöltésének és értékelésének menete

Határidő

Feladat, tevékenység

Felelős

Március:

tájékoztató a szülői értekezleten

igazgató

Április 1-2. hete:

IMIP kapcsolódó pontjainak és oldalainak felülvizsgálata, kérdőívek esetleges javítása

igazgató minőségbiztosítási vezető

Április 3. hete:

kérdőívek sokszorosítása

minőségbiztosítási vezető minőségbiztosítási felelős

Április 3. hete:

tantestületi tájékoztató


Április 4. hete:

Április 4. hete:

a kérdőívek kitöltetése az osztály 50%-val osztályfőnöki órán a kérdőívek kitöltetése az összes érettségiző diákkal (12. A, 12. B, 13. C, 13. D) a kérdőívek kitöltetése a kiválasztott diákok szüleivel (12. A, 12. B, 13. C, 13. D)

osztályfőnökök

osztályfőnökök

Május 1. hete

az osztályonkénti összesítő statisztika és a kérdőívek leadása

minőségbiztosítási vezető osztályfőnökök

Május 3. hete

az osztályonkénti statisztikák összesítése


Május 4. hete

összevetés az IMIP-célkitűzésekkel és a korábbi évek eredményeivel


Június 2. hete

következtetések, erősségek és gyenge pontok kiemelése, amennyiben szükséges, intézkedési terv a következő tanévre

vezetőség

Június 4. hete

értékelés a tantestületi záró értekezleten, javaslattétel


6.9. A partneri kommunikáció szabályozása 6.9.1. Pedagógusok Az iskolavezetés minden héten vezetői értekezletet tart, amelyen értékelik az elmúlt hét eseményeit, munkáját és megbeszélik a felmerült problémákat és a következő hét feladatait. 41

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola A vezetőségi értekezletet követő napon - ha szükséges - a vezetőség rövid tájékoztatást ad az értekezlet legfontosabb témáiról, döntéseiről, véleményt kér. Indokolt esemény miatt a vezetőség az iskolarádión vagy a faliújságon keresztül rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Nevelési értekezletek az éves tervben meghatározott időpontban és témában. Munkaközösségi megbeszélések év elején, félévkor és évvégén.

6.9.2. Nem pedagógus dolgozók Az igazgató, a gazdasági vezető minden hónap első vezetői értekezletén kibővített munkaértekezletet tart. A dolgozókat a gazdasági vezető és a gondnok tájékoztatja.

6.9.3. Diákok A tantestületi megbeszéléseken felmerült tanulókat is érintő ügyeket az osztályfőnök közvetíti. A fontos eseményekről, az elért versenyeredményekről, a tanulókat érintő problémákról a tanítási napok harmadik szünetében iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Az ellenőrző könyvbe bekerülő információk: szülői értekezlet, fogadóóra, fogadónap, egységes információk, dicséret, büntetések, késések, befizetett összegek (pl. ellenőrző, DSK-tagdíj).

6.9.4. Szülők Fogadóórák Évente kétszer az éves munkatervben rögzítettek alapján várják a szaktanárok a szülőket. Az általános igazgatóhelyettes készíti el a terembeosztások rendjét, melyet kifüggeszt a tanáriban, a folyosókon és a bejárati ajtón, az ellenőrzőbe a tanárok neve mellé ceruzával az osztályfőnök íratja be. A fogadóórákon minden pedagógusnak (óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell venni. A távolmaradást az igazgató vagy helyettese engedélyezheti. Szülői értekezlet Évente két alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontban kell tartani. A szülői értekezletek témái:

9. évfolyam: tájékoztatás az iskola nevelési és oktatási tevékenységéről, az elvárásokról, a diákoktól és a szülőkkel való kapcsolattartás formáiról; nevelési kérdések, tanulmányi előmenetel

10. évfolyam: a tanév feladatairól, az új tantárgyakról, az általános követelményekről való tájékoztatás; nevelési kérdések, tanulmányi előmenetel

11-12. évfolyam: az érettségi követelmények; nevelési kérdések, tanulmányi előmenetel

42


12-13. évfolyam: tájékoztató az éves feladatokról és továbbtanulási lehetőségekről (felsőoktatás, szakképzés)

Szülői kör Évente három alkalommal, előre meghirdetett témában várjuk a szülőket. Időpontja: a szülői értekezletek előtt, illetve február elején. Tanári fogadóóra Minden tanár kijelöl heti egy tanórát, amelyen fogadja a szülőket. Erre a fogadóórára a szülőknek az ellenőrzőn keresztül vagy telefonon lehet jelentkezni, legalább előtte egy nappal korábban. A fogadóórák időpontja a tanári órarendben rögzítésre és a tanári szoba faliújságjára kihelyezésre kerül. A kifüggesztett lista alapján az osztályfőnök a tanulókkal az ellenőrzőbe íratja a szaktanárok fogadóórájának időpontjait. Ennek megtörténtét az osztályfőnöki munkaközösség-vezető ellenőrzi, és jelzi az általános igazgatóhelyettesnek. Szülői munkaközösség Az iskolavezetés a szülői munkaközösség tagjaival (szülői kör) a működési szabályzat alapján tartja a kapcsolatot.

6.9.5. Fenntartó Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető rendszeresen tartja a kapcsolatot.

6.9.6. Kollégium Az általános igazgatóhelyettes évente egy alkalommal felkeresi a kollégiumot. A tanulók után érdeklődő kollégiumi nevelőkkel megbeszélik az esetleges problémákat. Évente egyszer az ifjúságvédelmi felelős, valamint a kilencedikes osztályfőnökök és a problémás tanulók osztályfőnökei is ellátogatnak azokba a kollégiumokba, ahol tanulóink laknak.

6.9.7. Közvetett partnereink A tanulói létszám csökkenése miatt a beiskolázás, az általános iskolákkal való folyamatos kapcsolattartás kiemelt stratégiai szerepet kap. Meg kell szólítani a végzős nyolcadik osztályos tanulókat és szüleiket. Minden évben részt veszünk a Képzési Kiállításon, ahol színvonalas standdal várjuk az érdeklődőket. A Nyitott Kapuk Napján is adatgyűjtést végzünk az ide látogató diákok körében, ingyenes felvételi előkészítőt hirdetünk. A végleges felvételi lista közzététele után összevetjük a felvett diákok névsorát az említett rendezvények látogatóinak kitöltött adatlapjaival, s az így nyert eredmények alapján tovább fejleszthetjük beiskolázási stratégiánkat, illetve felmérhetjük az igényeket, ami alapján jobban előkészíthetjük azokat a lehetőségeket, amivel 43

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola kiszolgáljuk a diákokat és a szülőket. Rendszeresen tartunk előadásokat pályaorientációs általános iskolai osztályfőnöki órákon, az iskola honlapján keresztül külön e-mail címet hoztunk létre a felvételivel kapcsolatos kérdések megválaszolására. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40. § (2) bekezdésében foglaltak szerint iskolánk minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középiskola első 2 évfolyamán - a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A kommunikációs rendszer internet alapon kerül megvalósításra, az adatok on-line bármikor elérhetők. Nem csak magyar, hanem külföldi felsőoktatási intézményekkel is jó kapcsolatot ápolunk. Lehetőséget biztosítunk végzős diákjainknak a felsőoktatási nyílt napokon való megjelenésre. A Nyugat-magyarországi Egyetemre elkísérjük az érdeklődő tanulóinkat, igény szerint az Educatiokiállításokra is megszervezzük a felutazást. A Wiener Neustadt-i Szakfőiskola minden évben német nyelvű tájékoztatót tart végzős diákjainknak, melyen iskolánk volt, most Ausztriában tanuló egyetemistái is részt vesznek. A Győri Öreg Keristák Egyesületével (GYÖKERE), azaz az iskolánk volt diákjait összefogó szervezettel kitűnő a kapcsolatunk. Az iskolavezetés és a diákok is részt vesznek rendezvényeiken. A környező cégekkel, vállalatokkal jó kapcsolatot ápolunk, ezt igazolják a szakképzési hozzájárulások, az iskolába érkező állásajánlatok, a volt diákok támogatása (pl. az iskolai honlap kialakításában, vagy a 110. évforduló megünneplése kapcsán nyújtott segítség). Rendszeresek a pozitív visszajelzések a két hetes összefüggő szakmai gyakorlatokról, a kapcsolattartás az iskolaigazgató és a gyakorlati oktatásvezető feladata. A szakmai gyakorlatról készített kérdőívek elemzése az év végi záró értekezleten történik. A kérdőív megtekinthető a következő oldalon.

44


KÉRDŐÍV AZ ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLATRÓL Kedves szakképzős Diákunk! Azzal a kéréssel fordulunk Hozzád, hogy az alábbi kérdőív kitöltésével segítsd munkánkat. Célunk: 1. Képet szeretnénk kapni a szakmai gyakorlatról, az esetleg felmerülő problémákról. 2. Véleményed hozzájárulhat az iskolai minőségbiztosítási program fejlesztéséhez. ____________________________________________

1. Győri vagy vidéki munkahelyen töltötted a gyakorlatot? …………………………….. 2. Mennyire értesz egyet a következő megállapításokkal? 1

1: nem értek egyet …. 5: teljesen egyetértek

2

3

4

5

- hasznos munkát végeztem - tudtam hasznosítani a Barossban tanultakat - lehetőségem volt a szakterület átható megismerésére - lehetőségem nyílt fejleszteni képességeimet - jobban megismertem képességeimet - munkámmal hozzájárultam a gyakorlati hely eredményességéhez - szükségem volt számítógépes ismereteimre - szükségem volt nyelvtudásomra 3. A gyakorlat alapján eldöntötted, hogy tanult szakmádban gazdasági/ügyviteli vonalon szeretnél dolgozni vagy továbbtanulni? IGEN

MÉG NEM TUDOM

BIZTOS, HOGY NEM

4. Írd le pár szóban, milyennek értékeled a gyakorlati helyet! (vezetőség, kollégák, a felügyeleteddel megbízott kolléga, munkahelyi légkör, megközelíthetőség)

5. Merült-e fel probléma a 2 hét alatt? Sikerült-e orvosolni?

6. Kaptál e juttatásokat? (fizetés, étkezési jegy stb.) Ha igen, kérjük írd le, mennyit!

7. Ajánlott-e a gyakorlati hely álláslehetőséget? NEM

IGEN, NYÁRI SZAKMAI GYAKORLATRA

8. Ha igen, elfogadod-e a felajánlott lehetőséget?

IGEN

IGEN NEM

9. Egyéb észrevétel a gyakorlattal kapcsolatban:

10. Gyakorlati hely megnevezése (kitöltés nem kötelező): Köszönjük, hogy válaszaiddal segítetted munkánkat.

45


6.10. A minőségügyi dokumentáció és dokumentálás folyamatának bemutatása A minőségbiztosítási feladatokat a minőségbiztosítási vezető a vezetőséggel egyetemben év elején megbeszéli, kijelöli a mérések tartalmát, célcsoportjait, határidőket és a módszereket. Az elégedettségi méréseknél különösen fontos meghatározni azt az időszakot, amikor a mérést szervezzük. Az azonos időszakban végrehajtott mérések ugyanis jobban összehasonlíthatóak a korábbi tanévekben végzett mérésekkel. A minőségbiztosítási vezető meghatározza a feladatok felelőseit, s mindezt a minőségbiztosítási munkatervben rögzíti. Minden feladatnak a felelőse köteles a minőségügyi munkacsoportnak beszámolni írásban, a kiosztott statisztikai lapokat, esetleges adatokat összesítve a táblázatokat kitölteni. Ehhez megfelelő adatlapokat a minőségügyi munkacsoport biztosít és kitöltésükről tájékoztatást ad. Az iskolai összesítést s a vezetőség felé a jelentéseket a minőségbiztosítási vezető végzi, illetve juttatja el. A dokumentációt a minőségbiztosítási felelős végzi, ő gyűjti össze, őrzi meg azokat. A mérések tartalmát, értékelését minden esetben a célcsoportokkal a megjelölt visszacsatolási módon kell megtenni. Év végén az egész éves munkáról beszámolót készít a vezetőség felé, amelyben értékeli a tanévet, s a jövőre nézve esteleges változásokat javasol. Az iskolavezetés a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten értékeli az iskolában folyó oktatónevelő munkát. Az átvizsgálás során felhasznált bemenő adatok:

a vezetés értékelésének eredményei;

a működéssel kapcsolatos eredmények, hatósági ellenőrzések eredményei;

vizsgák eredményei, egységes felmérők eredményei;

partneri elégedettség eredményei;

az előző évben meghatározott helyesbítő, megelőző munkatervek végrehajtásának eredményei.

Az iskolavezetés a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten az év végi záró értekezleten elhangzott értékelés alapján meghatározza a tanév feladatait. Fontossági sorrendet állít fel a problematikus feladatok megoldására és végrehajtására, figyelembe véve az iskola gazdasági lehetőségeit. Az iskolavezetés az IMIP-ben meghatározott minőségi célok megvalósulását megvizsgálja, a problematikus részek megoldására intézkedési tervet dolgoz ki a minőségügyi munkacsoporttal. A tanév első nevelési értekezletén a nevelőtestülettel együtt határozza meg a legfontosabb feladatokat, kijelöli a felelősöket. A második nevelési értekezleten értékeli a vezetés az eddig megvalósult munkákat és kijelöli a módosítandó feladatokat, majd jóváhagyja az eddig megvalósultakat. 46


A ……./…….-ES TANÉV MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI MUNKATERVE Feladatok

Feladatelemek A tanévre vonatkozó nevelési-oktatási feladatok meghatározása, részletes éves munkaterv kidolgozása, ismertetése a tantestülettel A szaktanárok tanévre vonatkozó feladatainak meghatározása, tanmenetek kidolgozása

1. Intézkedési tervek kidolgozása

A munkaközösségek önértékelésük alapján a tanévre vonatkozó feladataikat meghatározzák, munkatervet készítenek

A kompetenciamérés, az érettségi valamint OKJ-s vizsgák értékelése, intézkedési tervek meghozatala

2. Minőségbiztosítási célok 3. A 12.-13. évfolyam elhelyezkedési és továbbtanulási visszajelzése (Pályakövetés)

Határidő tanévnyitó értekezlet szept. 19. tanévnyitó munkaközösségi értekezlet szept. 19.

tanévnyitó munkaközösségi értekezlet

Az előző tanév minőségcéljainak megvalósulása Az új tanév minőségcéljainak megfogalmazása

okt. 1.

Adatok összesítése

okt. 1.

Összesített adatok elemzése

nevelési értekezlet

Végrehajtás

Ellenőrzés

vezetőség

igazgató

szaktanárok

munkaközösségvezetők

munkaközösségvezetők

vezetőség

igazgató munkaközösségvezetők kompetenciamérés vezetője kompetencia-mérési felelős vezetőség minőségbiztosítási vezető KAT

vezetőség

igazgató

osztályfőnökök



igazgató

47


4. Az elmúlt 3 évben ügyviteli OKJAdatok összesítése s képzésben részt vett diákok elhelyezkedési és továbbtanulási Összesített adatok elemzése visszajelzése (Pályakövetés)

5. A 9. évfolyam szociometriai felmérése

Az új 9. évfolyamos diákok szokásos szociometriai felmérésének elvégzése Az eredmények összegzése, értékelése a novemberi nevelési értekezleten

6. Tanári leterheltség felmérése

okt. 29. nevelési értekezlet nov. 1.

nevelési értekezlet

Megtartott órák, egyéb feladatok, érettségi és OKJ-s vizsgák, felzárkóztatók összeírása, elemzése

okt. 15.

Az iskolai honlap felülvizsgálata, aktualizálása

okt. 15.

7. Honlap, marketingfeladatok Angol-német bevezető oldalak kialakítása fordítóverseny meghirdetésével Kérdőívek módosítása Felmérések elvégzése, adatok összesítése 8. Tanulói elégedettség felmérése

június 15. nov. 15. április

Összesített adatok elemzése

máj. 15.

Elemzés alapján javítófeladatok meghatározása

aug. 31.

osztályfőnökök minőségbiztosítási vezető osztályfőnöki munkaközösségvezető osztályfőnökök osztályfőnöki munkaközösségvezető minőségbiztosítási vezető szaktanárok minőségbiztosítási vezető honlapszerkesztő szaktanárok honlapszerkesztő munkaközösségvezetők minőségbiztosítási vezető, KAT osztályfőnökök

minőségbiztosítási vezető minőségbiztosítási vezető vezetőség tantestület

minőségbiztosítási vezető igazgató általános igazgatóhelyettes igazgató vezetőség

vezetőség

vezetőség

minőségbiztosítási vezető vezetőség

igazgató

48


Kérdőívek módosítása Felmérések elvégzése, adatok összesítése 9. Szülői elégedettség felmérése Összesített adatok elemzése Elemzés alapján javítófeladatok meghatározása

Kérdőívek átdolgozása, módosítása Felmérések elvégzése

nov. 15. április máj. 15. aug. 31.

március június 15. – érettségi végéig

10. Pedagógus-értékelés Adatok összesítése, összesített adatok elemzése

június 30.

Közös beszélgetés (interjú) keretében elemzés, javítófeladatok meghatározása

aug. 31.

Kérdőívek kidolgozása

március

Felmérések elvégzése

június 15. – érettségi végéig

11. Az iskola vezetésének értékelése Adatok összesítése, összesített adatok elemzése

június 30.

Elemzés alapján javítófeladatok meghatározása

aug. 31.

minőségbiztosítási vezető, KAT

vezetőség

osztályfőnökök


minőségbiztosítási vezető minőségbiztosítási vezető vezetőség tantestület

minőségbiztosítási vezető vezetőség KAT munkaközösségvezető igazgató szakmai igazgatóhelyettes minőségbiztosítási vezető munkaközösségvezető igazgató minőségbiztosítási vezető, KAT

vezetőség

igazgató

igazgató

vezetőség

vezetőség igazgató

KAT


minőségbiztosítási vezető, KAT szakmai igazgatóhelyettes vezetőség

igazgató KAT 49


12. Az iskola adminisztratívtechnikai dolgozóinak értékelése

13. Szakmai gyakorlat értékelése

Kérdőívek kidolgozása

március


június 15. – érettségi végéig

Adatok összesítése, összesített adatok elemzése

június 30.

Közös beszélgetés (interjú) keretében elemzés, javítófeladatok meghatározása

aug. 31.

Kérdőívek módosítása

december


március 15.

Adatok összesítése, összesített adatok elemzése 11. Egységes osztályfőnöki adminisztráció

12. Adminisztráció

Az év során folyamatos feladatok Hivatalos okiratok kitöltése Anyakönyv, haladási és osztályozó napló ellenőrzése Osztálypénz vezetése Nyomtatványok felülvizsgálata, kiegészítése Rendszeres adminisztráció a köv. területeken:

részvételi dokumentáció szakmai továbbképzésekről, konferenciákról osztálykirándulások, ODK dokumentációja óralátogatási jegyzőkönyv

igazgató gazdasági vezető minőségbiztosítási vezető KAT gazdasági vezető igazgató minőségbiztosítási vezető szakmai igazgatóhelyettes gazdasági vezető vezetőség igazgató gazdasági vezető minőségbiztosítási vezető

vezetőség minőségbiztosítási vezető

igazgató


gyakorlati oktatásvezető

minőségbiztosítási vezető szakmai igazgatóhelyettes

folyamatos

osztályfőnökök

vezetőség

folyamatos

minőségbiztosítási vezető szaktanárok

igazgató

április 1.

50


6.11.Szervezetfejlesztés, intézkedési terv A szervezetfejlesztés a legfelsőbb menedzsment szintjén támogatott, hosszú távú erőfeszítés arra, hogyan javítsuk a problémamegoldó és megújulási folyamatokat, főleg a szervezet menedzselésén keresztül, különös tekintettel az állandó vagy alkalmi team munkára, a csoportok közötti kultúrára. Lényegében a szervezetet, azaz iskolánkat keltjük életre, töltjük fel energiával, hozzuk mozgásba és újítjuk meg a technikai és emberi erőforrások révén. A problémamegoldó folyamaton azt az eljárást értjük, amellyel intézményünk hozzáfog a lehetőségek és a környezet kihívásainak diagnosztizálásához, s a döntéshozatalhoz. A problémamegoldó folyamatok javítása összefüggésben van a szervezet megújulási folyamatainak javításával. Szervezetfejlesztési beavatkozások:

fontos szerep jut a teameknek, melyek lehetőséget adnak a lényegi kérdések megvitatására

csoportok közötti szervezeti folyamatok, szemben az egyéni jellegű tartalmakkal

teljes rendszer kultúrájának menedzselése

változtatásra való hajlam, eltökéltség

A problematikus feladatok meghatározása után a megoldásra és végrehajtására - figyelembe véve az iskola gazdasági lehetőségeit – intézkedési terv készül. A feladatot végrehajtóknak dokumentálni kell

a munkában résztvevők névsorát;

a megjelölt munkát;

a munka felelőseit és a határidőket.

Az intézkedési terv megvalósítása nyilvános. A tantestület így megismerheti a cselekvéssort a cél elérése érdekében. A csoporttagok a munka folyamán tájékoztatják egymást, megismerik az eredményeket és a fellépő nehézségeket. Az elkészült összefoglalás után értékelés készül, mely az intézményvezető feladata. Minden olyan célkitűzés, ami nem valósult meg, újra kitűzésre kell, hogy kerüljön. Vizsgálni kell azt is, milyen tényezők akadályozták a megvalósítást és ezt részletezni kell. CSAK A JELEN FOLYAMATOS FEJLŐDÉSE TUDJA BIZTOSÍTANI A HOLNAPOT.


7. Tanulói értékelés Az értékelési rendszer alapvető célja az oktatás minőségének javítása és a teljesítmények növelése. Ezt akkor érhetjük el, ha az értékelés folyamán az objektivitásra, ezen belül a pozitív értékelésre törekszünk. A teljesítményértékelés minősítő következtetést ad az addig elért teljesítményről, hozzájárul az értékeltek munkájának, kompetenciájának fejlesztéséhez, valamint segíti az intézményi és egyéni célok megvalósulását.

7.1. A teljesítményértékelés alapelvei

A teljesítményértékelés elvégzése a diákok munkájának javítása érdekében történik.

Előre ismert normarendszer alapján valósul meg.

Az értékelést adatok támasztják alá.

Az értékelés ösztönző legyen, a légköre segítse elő a pozitív megerősítést, ne a hibákat hangsúlyozza.

A fejlesztési terület meghatározása az értékelt által elfogadott legyen.

Az értékelés során a partneri viszony biztosított legyen.

Az adatok kezelése az adatvédelemnek megfelelően történjen.

Lehetőség szerint bővíteni kell a szóbeli szereplést.

Csökkenteni kell a kampányszerű jegyszerzést, fontos a tanuló egyenletes értékelése.

Az osztályfőnökök az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit a szülői fogadóórák előtt írásban értesítik.

7.2. Teljesítményértékelés Részletesen szabályozva a Pedagógiai programban és a Házirend megfelelő részeiben. A tanítási folyamat eredményessége érdekében folyamatos és időszakos ellenőrzési és értékelési formákat tervezünk: az adott szaktárgy jellege a meghatározó. Általános elvként fogadja el a tantestület a heti óraszámnak megfelelő félévenkénti minimális osztályzat számot egész osztály esetén, csoportbontásnál a kétszeresét. (12. ill. 13. évfolyamon a második félévben 1,5-szeresét). A tanuló teljesítményét minden tantárgyból 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeljük (kivételt képez az osztályfőnöki óra) folyamatosan a tanítási órákon írásban vagy szóban: 52


írásbeli felelet rövidebb témakörökből,

témazáró dolgozat,

évfolyamdolgozat,

projekt munkák készítése,

házi dolgozatok,

szóbeli felelet,

kiselőadás,

tanórai munka.

A félévi és az év végi osztályzatok kialakítása a megszerzett jegyek pedagógiai átlaga alapján történik, különös tekintettel a témazáró dolgozatokra. A félévi és év végi osztályozó értekezletet megelőzően az osztályfőnök megvizsgálja, hogy 1. a tanuló osztályozható-e, hiányzásai nem haladják-e meg a rendeletben meghatározott mértéket, 2. a tanárok által javasolt osztályzatok megalapozottak-e, legalább a megfelelő számú érdemjegy alapján történt-e az értékelés 3. az évközi érdemjegyek és a végső osztályzat között nincs-e lényeges eltérés Bármely értékeléssel kapcsolatos problémát az osztályfőnök köteles évközben is jelezni az érintett szaktanárnak és az iskolavezetésnek. Tanév végén az egész éves munkát értékeljük. A statisztikai adatok értékelésére félévkor és év végén összesítő táblázatot használunk. Éves versenyeredmények gyűjtése az alábbi táblázaton történik:

A ……/….. tanévben elért eredmények Verseny megnevezése (iskolai, városi, megyei vagy országos)

Elért eredmény

Részt vevő tanuló(k) neve

Osztálya

Felkészítő tanár

A táblázat kihelyezéséért az iskolai adminisztrátor a felelős, a kitöltött táblázatokat az irattárban helyezi el. A kitöltésért az érintett szaktanár és az osztályfőnök együtt felelős. Az eredményeket honlapunk közzétesszük, felelős: a honlap szerkesztője. A táblázat alapul szolgál az év végi jutalomkönyvek, elismerő oklevelek kiosztásában, a pedagógus teljesítményértékelésben. Házi feladatok adhatók hét közben, hétvégi pihenőnapokra, szabadnapokra, valamint szünetekre írásbeli és szóbeli formában. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. Az 53

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola érettségire és a szakmai képesítő vizsgákra történő felkészülés során az egyszerre feladható és számon kérhető tananyag mennyisége nem haladhatja meg az öt érettségi és vizsgatétel terjedelmét. Szempontok a magatartásjegyek megállapításához:

a tanuló magatartása, viselkedése társaival, tanáraival szemben;

a tanuló viselkedése tanórán, óraközi szünetekben és tanórán kívüli iskolai rendezvényeken, programokon;

a tanuló igényessége, motiváltsága a tevékenységre;

a házirend követelményeinek betartása;

iskolai elöljáróitól kapott utasítások végrehajtása;

a felnőttek tisztelete;

igazolatlan mulasztás;

a tanuló fegyelmi büntetései;

a közösség érdekében végzett tanulói tevékenység;

a kapott dicséretek, jutalmak, elismerések.

A tanuló magatartása: példás: ha a tanuló a vele szemben támasztott nevelési követelményeknek maradéktalanul megfelel, másoknak segít, a kötelességek teljesítésében társainak példát mutat, igazolatlan mulasztása és fegyelmi büntetése nincs. Összefoglalva: ha valóban példa lehet a többi tanuló számára. jó: ha a tanuló a nevelési követelményeknek általában megfelel, iskolai magaviselete jó, fegyelmi büntetése nincs, legfeljebb fegyelmező intézkedést alkalmaztak vele szemben. Összefoglalva: ide tartoznak a nagyon jó, de másoknak nem szívesen segítő tanulók is. változó: ha a tanuló a követelmények teljesítésében ingadozó, kiszámíthatatlan. Osztályfőnöki szintű fegyelmi büntetésnél súlyosabb elmarasztalásban nem részesült. rossz: ha a tanuló a követelmények teljesítésében hanyag, magatartása nem felel meg az emberi együttélés elemi követelményeinek, vagy súlyos fegyelmi büntetésben részesült. Szempontok a szorgalmi jegyek megállapításához:

a tanuló képességeinek és tanulmányi eredményének viszonya

a tanórai aktivitás mértéke

a tanuláshoz és a munkához való viszony

tanulmányi versenyeken való részvétel

kötelességtudat

54

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola A tanuló szorgalma: példás: ha kötelességeit kifogástalanul teljesíti, a tanítási órákra - képességeihez és körülményeihez mérten - maximálisan felkészül, hiányosságait pótolja, törekszik a mindig jobb teljesítményre. A képességei szerint szaktanárai által javasolt tanulmányi versenyeken részt vesz és mindent megtesz a jó szereplésért. jó: ha a tanuló iskolai és otthoni munkáját teljesíti, vállalt kötelezettségeit elvégzi, de többre volna képes. Összefoglalva: jó, de nem tekinthető példaértékűnek a munkája. változó: ha a tanuló iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. hanyag: ha keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Szempontok az írásbeli munkák külső alakjának elbírálásához Kézírásunk sok mindent elárul személyiségünkről: pontosságunkról, igényességünkről, rendszeretetünkről, sőt jellemünkről is. Közgazdasági szakközépiskolában különösen fontos lehet az alábbi szempontok figyelembevétele a tanulók írásbeli munkáinak elbírálásakor, hiszen „Az írásbeli munkák külső alakja” önálló tantárgy. Ennek értelmében az évi kötelező összefoglaló (témazáró) „nagydolgozatokra”, évfolyamdolgozatokra külalak érdemjegyet is kell adni. Ennek megtörténtét az osztályfőnök ellenőrizze. Az osztályozás főbb szempontjai:

A dolgozat íráshoz a tanuló a szaktanár által előírt papírt használja (írólap, A/4-es vonalas vagy négyzetrácsos vagy franciakockás lap.)

A dolgozatra egységesen felkerül: a tanuló neve, osztálya, hosszú dátum, közös dolgozatok esetében a dolgozat témája, valamint a tartalom és a külalak érdemjegy helye.

A tanuló csak kék színű golyóstollal írhat, ceruza használata tilos (kivéve rajz, ábra).

Munkája áttekinthető, rendezett, olvasható legyen. Törekedjék egységes írásképre.

Megfelelő lapszélt (margót) hagyjon (alul, felül, balról, jobbról), s a vonalakra írjon, ne csússzanak a sorok egymásba.

A kis- és nagybetűk, az ékezetek szabályosak, jól láthatók legyenek. Egyértelműen elhatárolódjon az egybe- és különírás.

Számfeladatok megoldása esetében a számokat helyi érték szerint egymás alá, egy számjegyet egy kockába írjon. Törtszámok írásakor külön-külön sorba kerüljön a számláló és a nevező.

A szabályos javítás módja: a hibás számjegyet áthúzzuk, a helyeset fölé írjuk. Tilos a javítófesték és egyéb javítóeszköz használata. 55


Tanulásszervezési módszerek meghatározása Különösen napjainkban fontos feladat tanulóink helyes módszereinek kialakítása. A tanulásszervezés összekapcsolódik az iskolai oktatás szervezésével, aminek kialakítása évente az iskolavezetés feladata. A konkrét tanulási módszerek elsajátításában minden szaktanár a saját tantárgya területén nagyon sokat tehet – és kell is, hogy tegyen.

56


8. Az intézmény vezetőségének, nevelőtestületének és adminisztratív-technikai dolgozóinak teljesítményértékelése 8.1. Az intézményi teljesítményértékelés célrendszere A teljesítményértékelés elsődleges céljait az alábbiakban határozzuk meg: Adatgyűjtés a nevelőtestület humán erőforrás fejlesztéséhez, a Pedagógiai program beválásának nyomon követéséhez. Erősödjön a teljesítményelvű, feladat-centrikus szemlélet. A helyes pedagógiai gyakorlat, ill. az eredményes munka kimutatása és megerősítése, az egyéni teljesítmény növelése. Problémás területek azonosítása. A szakmai-tartalmi fejlesztés elősegítése. Megvalósuljanak a kiemelt iskolai célok. Váljon rendszeressé a munkatársaktól jövő visszajelzés. Jobb információcsere az értékelők és az értékeltek között. Javuljon a pedagógusok motiváltsága.

8.2. Alapelvek A fejlesztő szándék elve: Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére. A sokoldalúság elve: Az értékelés térjen ki a tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. A méltányosság elve: Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve: Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre állóerőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel valótakarékos gazdálkodásra. 57


8.3. Elvárások Elvárások az értékelők felé:

tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát;

vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat;

adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét;

tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat.

Elvárások az értékeltek felé:

működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést,

fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát,

őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

8.4. Értékelés szempontrendszere Az értékelés szempontrendszerének alapja az egyénre szabott munkaterv és az SZMSZ:

A Munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása

Szakmai felkészültség, fejlődés: elvárt ismeretek megléte, mélysége

Szükséges képességek

Személyes tulajdonságok

Felelősségi kör betartása

Vagyonbiztonság, titoktartás betartása

A munka hatékonysága

Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség

Éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése

Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

Emberi kapcsolatok, kommunikáció

Helyzetfelismerés, kreativitás

8.5. Az értékelési feladatok meghatározása Az értékelési folyamat három szakaszból áll:

Előkészítés 58

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola o Jogértelmezés, jogok és kötelességek ismertetése a dolgozókkal o Célmeghatározás: az értékelés céljainak megfogalmazása o A helyi értékelési rendszer megalkotása, elfogadtatása a nevelőtestülettel és a fenntartóval o Ütemterv készítése o Az egyes feladatok elvégzéséért felelős dolgozók kijelölése

Végrehajtás o Az értékelési eszközök és módszerek kidolgozása, ismertetése o Az értékelési anyagok előkészítése, sokszorosítás, majd számítógépes programok telepítése o Adatfelvétel: kérdőívek kitöltése, óralátogatások, interjúk lebonyolítása o Adatrögzítés, géppel feldolgozható adatok számítógépes rögzítése o Adatelemzés: statisztikai számítások, grafikonok, egyéb kimutatások elkészítése

Visszacsatolás o Értékelés, értelmezés: a nevelőtestület tájékoztatása az eredményekről, javaslatok, vélemények rögzítése és szükség esetén intézkedési terv készítése o A mérési eredmények és tervek, célmeghatározások dokumentálása

8.6. Lebonyolítás Feladat

Felelős

Eszköz / Módszer

Periódus

1. A VEZETŐSÉG TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE: - Önértékelés - Pedagógusok értékelése

- Igazgató - Pedagógusok

- Önértékelő lap - Értékelő lap - Beszámoló

- háromévente - május-június - első értékelés: 20082009

2. A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE: - Pedagógus önértékelés - Vezető és munkaközösségvezető értékelése - Óralátogatások

- háromévente - Pedagógusok - Igazgató - Munkaközösségvezető(k)

- május-június - Önértékelő lap

- első értékelés (teljes

- Értékelő lap

körű): 2007-2008

- Interjú

- utána: évente a pedagógusok harmada

59

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 3. A TECHNIKAI ÉS ADMINISZTRATÍV DOLGOZÓK ÉRTÉKELÉSE: - Dolgozói önértékelés - Vezető értékeli a dolgozókat

- Dolgozók

- Önértékelő lap

- Igazgató

- Értékelő lap

- Gazdasági vezető

- Interjú

- háromévente - május-június - első értékelés (teljes körű): 2008-2009

Az intézményi teljesítményértékelés konkrét lebonyolítását a következő táblázat mutatja:

1. 2.

Feladat

Felelős

Értékelési ütemterv elkészítése.


Az értékeltek körének meghatározása adott tanév január 31-

igazgató

ig.


3.

Adatgyűjtés év közben folyamatosan. (adminisztráció,

vezetőség

óralátogatások stb.)

munkaközösség-vezetők értékeltek

4.

Kérdőívek sokszorosítása, kiosztása

5.

Az önértékelő lapok kitöltése

minőségbiztosítási vezető minőségbiztosítási felelős értékeltek igazgató

6.

Az értékelő lapok kitöltése

munkaközösség-vezetők gazdasági vezető minőségbiztosítási vezető

7.

Adatrögzítés, adatelemzés

8.

Interjú (személyes beszélgetés)

értékelők és értékeltek

9.

Szükség esetén intézkedési terv meghozása

igazgató

szakmai igazgatóhelyettes

8.7. Az értékelés módszerei Önértékelés: segíti a vezető és az alkalmazottak véleményalkotását saját teljesítményükről. Alapja a közoktatási törvény pedagógus kötelességeiről szóló fejezete, az intézményi munkaköri leírás. Az önértékelés eredménye összevetésre kerül a munkaközösség-vezető, a gazdasági vezető és az igazgató által elkészített értékelés eredményeivel személyes beszélgetés keretében.

60

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Mások általi értékelés: Az intézmény határozza meg az eljárásrendjében, hogy kiktől szerez információt.

Lehet

vezetés,

munkaközösség,

pedagógus,

szülő,

diákok

véleménye.

Intézményünkben az igazgató és a munkaközösség-vezető(k) közös megbeszélése az értékelt személyről. Mindazon tevékenységet értékelni kell, amelyet az alkalmazott heti munkaidejében végez. Óralátogatás:

objektív

értékelés

megfelelő

pedagógiai

kompetenciákkal

rendelkező

közreműködő bevonásával történik. Az intézményvezető gyakorlati háttere vagy szakmai felkészültsége nem minden esetben teszi lehetővé a pedagógus munkájának ilyen fajta értékelését, ezért az értékeléseink során legtöbbször jelen van egy szaktárgyi szempontból is kompetens személy, általában a munkaközösség-vezető. Az interjú/értékelő beszélgetés az értékelés fontos részét képező záró mozzanat, melynek keretében az értékelők elbeszélgetnek minden egyes értékelt dolgozóval. Ennek célja az erősségek, a fejlesztési területek meghatározása a továbblépés lehetőségeinek megkeresése (cselekvési terv) a munka sikeres megvalósítása érdekében, valamint az önértékelés legitimálása.

8.8. Dokumentáció, selejtezési szabályzat A teljesítményértékelés során keletkezett dokumentumok – mivel személyiségi jogokat tartalmaznak – szigorúan bizalmasak! 1. A dokumentumokat a személyi anyag őrzésére vonatkozóan kell az intézménynek őrizni. 2. A kitöltött kérdőívek 5 év után selejtezhetők. Az értékelő és összesítő lap nem selejtezhető, a személyi anyagra vonatkozó selejtezési szabály érvényes rá.

61


8.9. A vezetőség teljesítményértékelése Az iskola vezetőségének komplex értékelését a 2008-2009-es tanévben dolgoztuk át annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az erős és fejlesztendő területek, a vezetők konkrét visszajelzést kapjanak a teljesítményükről, kijelölt legyen a fejlődési út és teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg. Az iskolavezetés tagjai:

Igazgató

Általános igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes

Gyakorlati oktatásvezető

Értékelők köre:

nevelőtestület

Értékelés periódusa:

3 évente

Első periódus:

2009. június

Dokumentum:

méréshez kérdőív, összesítéshez használt űrlap, összesített eredményről szóló űrlap 1. A teljesítménymérést az igazgató rendeli el a mérés évében. 2. A kitöltés az intézményekben történik meghatározott időkereten belül. 3. A kérdőívet a közoktatási intézményből kivinni nem lehet. 4. A vezető is az önértékelését jelentő kérdőívet. 5. A kitöltés után a kérdőíveket a kitöltők átadják a minőségirányítási felelősnek.

Menete:

6. Az igazgató által kijelölt személy a kitöltött önértékelő kérdőívet, a pedagógusok kérdőíveit összesíti, majd területenként kiszámítja az elért pontokat. Végezetül értékelési fajtánként összesít, ami az elért teljesítménymutató pontot adja. 7. A teljesítményértékelés a vezető és az igazgató megbeszélésével és a fejlesztésre váró területek kijelölésével zárul. 8. Az eredményeket a vezetők a tantestületi értekezleten hozzák nyilvánosságra és észrevételt fűzhetnek az értékeléshez.

8.9.1. Kérdőívek, összesítő értékelés

62


IGAZGATÓI ÉRTÉKELŐ LAP Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával jelölje értékelését. Az 5-ös jelentése teljes mértékben igaz, az 1-es pedig nem értek vele egyet (nem igaz) jelenti. Értékelt neve:

Értékelés időpontja:

Értékelő neve: Állítások

Pontszám

I. Szakmai tudás, felkészültség 1. Szakmai tudása, vezetői felkészültsége megfelelő. 2. Mindent megtesz a Pedagógiai program megvalósításáért. 3. Az országos mérések eredményeit beépíti az iskola nevelő-oktató munkájába. 4. Ügyel az iskolai dokumentumok szabályosságára, törvényességi megfelelésére. II. Vezetői képesség 5. Biztosítja a TIK teljesítését, a hatékony munkaszervezést. 6. Jó szervező képességgel rendelkezik. 7. Ellenőrzési és értékelési funkcióit tervszerűen végzi. 8. Értékelésére az objektivitás a jellemző. 9. Gyors és körültekintő a döntéseiben. 10. A konfliktusok azonnali megoldására törekszik. 11. Megköveteli a pontos adminisztrációt mindenkitől. 12. Vezetőképessége jó, a rábízott közösséget jól vezeti. 13. Jól menedzseli az iskolát. 14. Sokat tesz az iskola eredményes megítéléséért. 15. Egyértelműen meghatározza a feladatokat. 16. A gazdálkodási szabályzatokat mindig betartja és betartatja. 17. Figyelemmel kíséri a munkaerő piaci változásokat, és az intézmény profilját ennek megfelelően alakítja. 18. Humánerő-gazdálkodása tudatos és előretekintő. 19. Az intézmény működtetésére a költséghatékonyság jellemző. III. Módszertani kultúra 20. Alkalmazza és alkalmaztatja a korszerű oktatási módszereket. 21. A Továbbképzési programban és Beiskolázási tervben lehetőséget biztosít az új módszerek megismerésére.

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

63


IV. Külső és belső kapcsolat 22. Mindenkivel jó kapcsolatot tud kialakítani. 23. Nagyon jó a kapcsolata a külső partnerekkel. (szülők, általános iskolák, fenntartó, vállalatok stb.) 24. Mindenki számára elérhető. 25. Olyan vezető, akit mindenki elfogad.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

V. Kommunikáció, információ átadás 26. Kommunikációja nyílt, világos, érthető. 27. Együttműködik az információ-átadásban. 28. Intézményét külső fórumokon megfelelően képviseli.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

VI. Pedagógusok, tanulók motiválása 29. Tanítványait, kollégáit tudja motiválni. 30. Mindig megtalálja a megfelelő módszert a motiválásra. 31. A kollégákat lelkesíteni tudja új feladatok vállalására.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

VII. Személyes megjelenés, attitűd 32. Megjelenésével példakép lehet tanítványai, munkatársai előtt. 33. Közösségépítő magatartás jellemzi. 34. Törődik azzal, hogy a kollégái jól érezzék magukat.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

VIII. Innovációs érzékenység, pályázatírás 35. Figyelemmel kíséri a szakmai és módszertani változásokat. 36. Szereti az új kihívásokat. 37. Figyeli a pályázati lehetőségeket és felhívja a kollégák figyelmét is a lehetőségekre. 38. Részt vesz intézményével a pályázatokon.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

IX. Önképzés 39. Szakmapolitikai kérdésekben tájékozott. 40. Jól ismeri az iskolára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat. 41. Folyamatosan képezi magát. 42. Szívesen vesz részt szakmai fórumokon, konferenciákon.

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

64


IGAZGATÓI ÖNÉRTÉKELŐ LAPJA Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával jelölje értékelését. Az 5-ös jelentése teljes mértékben igaz, az 1-es pedig nem értek vele egyet (nem igaz) jelenti. Értékelő neve:

Értékelés időpontja: Állítások

Pontszám

I. Szakmai tudás, felkészültség 1. Szakmai tudásom, vezetői felkészültségem megfelelő. 2. Mindent megteszek a Pedagógiai program megvalósításáért. 3. Az országos mérések eredményeit beépítem az iskola nevelő-oktató munkájába. 4. Ügyelek az iskolai dokumentumok szabályosságára, törvényességi megfelelésére. II. Vezetői képesség 5. Biztosítom a TIK teljesítését, a hatékony munkaszervezést. 6. Jó szervező képességgel rendelkezem. 7. Ellenőrzési és értékelési funkcióimat tervszerűen végzem. 8. Értékelésemre az objektivitás a jellemző. 9. Gyors és körültekintő vagyok a döntéseiben. 10. A konfliktusok azonnali megoldására törekszem. 11. Megkövetelem a pontos adminisztrációt mindenkitől. 12. Vezetőképességem jó, a rám bízott közösséget jól vezetem. 13. Jól menedzselem az iskolát. 14. Sokat teszek az iskola eredményes megítéléséért. 15. Egyértelműen meghatározom a feladatokat. 16. A gazdálkodási szabályzatokat mindig betartom és betartatom. 17. Figyelemmel kísérem a munkaerő piaci változásokat, és az intézmény profilját ennek megfelelően alakítom. 18. Humánerő-gazdálkodásom tudatos és előretekintő. 19. Az intézmény működtetésére a költséghatékonyság jellemző. III. Módszertani kultúra 20. Alkalmazom és alkalmaztatom a korszerű oktatási módszereket. 21. A Továbbképzési programban és Beiskolázási tervben lehetőséget biztosítom az új módszerek megismerésére.

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

65


IV. Külső és belső kapcsolat 22. Mindenkivel jó kapcsolatot tudok kialakítani. 23. Nagyon jó a kapcsolatom a külső partnerekkel. (szülők, általános iskolák, fenntartó, vállalatok stb.) 24. Mindenki számára elérhető vagyok. 25. Olyan vezető vagyok, akit mindenki elfogad.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

V. Kommunikáció, információ átadás 26. Kommunikációm nyílt, világos, érthető. 27. Együttműködök az információ-átadásban. 28. Intézményemet külső fórumokon megfelelően képviselem.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

VI. Pedagógusok, tanulók motiválása 29. Tanítványaimat, kollégáimat tudom motiválni. 30. Mindig megtalálom a megfelelő módszert a motiválásra. 31. A kollégákat lelkesíteni tudom új feladatok vállalására.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

VII. Személyes megjelenés, attitűd 32. Megjelenésem példakép lehet tanítványaim, munkatársaim előtt. 33. Közösségépítő magatartás jellemez. 34. Törődöm azzal, hogy a kollégáim jól érezzék magukat.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

VIII. Innovációs érzékenység, pályázatírás 35. Figyelemmel kísérem a szakmai és módszertani változásokat. 36. Szeretem az új kihívásokat. 37. Figyelem a pályázati lehetőségeket és felhívom a kollégák figyelmét is a lehetőségekre. 38. Részt veszek a pályázatokon. IX. Önképzés 39. Szakmapolitikai kérdésekben tájékozott vagyok. 40. Jól ismerem az iskolára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat. 41. Folyamatosan képzem magamat. 42. Szívesen veszek részt szakmai fórumokon, konferenciákon.

66


IGAZGATÓI ÉRTÉKELŐ-ÖNÉRTÉKELŐ LAP (ADATRÖGZÍTÉS) I. Szakmai tudás, felkészültség 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-8 pont: nem megfelelő minősítés II. Vezetői képesség 61-75 pont: kiemelkedő minősítés 46-60 pont: megfelelő minősítés 31-45 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-30 pont: nem megfelelő minősítés III. Módszertani kultúra 9-10 pont: kiemelkedő minősítés 7 -8 pont: megfelelő minősítés 5-6 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-5 pont: nem megfelelő minősítés IV. Külső és belső kapcsolat 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-8 pont: nem megfelelő minősítés V. Kommunikáció, információ átadás 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-6 pont: nem megfelelő minősítés VI. Pedagógusok, tanulók motiválása 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-6 pont: nem megfelelő minősítés VII. Személyes megjelenés, attitűd 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-6 pont: nem megfelelő minősítés

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

67


VIII. Innovációs érzékenység, pályázatírás 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-8 pont: nem megfelelő minősítés IX. Önképzés 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-8 pont: nem megfelelő minősítés

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

68


IGAZGATÓHELYETTESI-GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐI ÉRTÉKELŐ LAP Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával jelölje értékelését. Az 5-ös jelentése teljes mértékben igaz, az 1-es pedig nem értek vele egyet (nem igaz) jelenti. Értékelt neve:


Értékelő neve:

Állítások

Pontszám

I. Szakmai tudás, felkészültség 1. Szakmai tudása, vezetői felkészültsége megfelelő. 2. Mindent megtesz a Pedagógiai program megvalósításáért. 3. Ügyel az iskolai dokumentumok szabályosságára, törvényességi megfelelésére. II. Vezetői képesség 4. Biztosítja a TIK teljesítését, a hatékony munkaszervezést. 5. Jó szervező képességgel rendelkezik. 6. Ellenőrzési és értékelési funkcióit tervszerűen végzi. 7. Értékelésére az objektivitás a jellemző. 8. Gyors és körültekintő a döntéseiben. 9. A konfliktusok azonnali megoldására törekszik. 10. Megköveteli a pontos adminisztrációt mindenkitől. 11. Vezetőképessége jó, a rábízott közösséget jól vezeti. 12. Jól menedzseli az iskolát. 13. Sokat tesz az iskola eredményes megítéléséért. 14. Egyértelműen meghatározza a feladatokat. III. Módszertani kultúra 15. Alkalmazza és alkalmaztatja a korszerű oktatási módszereket. 16. A Továbbképzési programban és Beiskolázási tervben lehetőséget biztosít az új módszerek megismerésére.

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

69


IV. Külső és belső kapcsolat 17. Mindenkivel jó kapcsolatot tud kialakítani. 18. Nagyon jó a kapcsolata a külső partnerekkel. (szülők, általános iskolák, fenntartó, vállalatok stb.) 19. Mindenki számára elérhető. 20. Olyan vezető, akit mindenki elfogad.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

V. Kommunikáció, információ átadás 21. Kommunikációja nyílt, világos, érthető. 22. Együttműködik az információ-átadásban. 23. Intézményét külső fórumokon megfelelően képviseli.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

VI. Pedagógusok, tanulók motiválása 24. Tanítványait, kollégáit tudja motiválni. 25. Mindig megtalálja a megfelelő módszert a motiválásra. 26. A kollégákat lelkesíteni tudja új feladatok vállalására.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

VII. Személyes megjelenés, attitűd 27. Megjelenésével példakép lehet tanítványai, munkatársai előtt. 28. Közösségépítő magatartás jellemzi. 29. Törődik azzal, hogy a kollégái jól érezzék magukat.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

VIII. Innovációs érzékenység, pályázatírás 30. Figyelemmel kíséri a szakmai és módszertani változásokat. 31. Szereti az új kihívásokat. 32. Figyeli a pályázati lehetőségeket és felhívja a kollégák figyelmét is a lehetőségekre. 33. Részt vesz intézményével a pályázatokon. IX. Önképzés 34. Szakmapolitikai kérdésekben tájékozott. 35. Jól ismeri az iskolára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat. 36. Folyamatosan képezi magát. 37. Szívesen vesz részt szakmai fórumokon, konferenciákon.

70


IGAZGATÓHELYETTESI-GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐI ÖNÉRTÉKELŐ LAP Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával jelölje értékelését. Az 5-ös jelentése teljes mértékben igaz, az 1-es pedig nem értek vele egyet (nem igaz) jelenti. Értékelő neve:


Állítások

Pontszám

I. Szakmai tudás, felkészültség 1. Szakmai tudásom, vezetői felkészültségem megfelelő. 2. Mindent megteszek a Pedagógiai program megvalósításáért. 3. Ügyelek az iskolai dokumentumok szabályosságára, törvényességi megfelelésére. II. Vezetői képesség 4. Biztosítom a TIK teljesítését, a hatékony munkaszervezést. 5. Jó szervező képességgel rendelkezem. 6. Ellenőrzési és értékelési funkcióimat tervszerűen végzem. 7. Értékelésemre az objektivitás a jellemző. 8. Gyors és körültekintő vagyok a döntéseimben. 9. A konfliktusok azonnali megoldására törekszem. 10. Megkövetelem a pontos adminisztrációt mindenkitől. 11. Vezetőképességem jó, a rám bízott közösséget jól vezeti. 12. Jól menedzselem az iskolát. 13. Sokat teszek az iskola eredményes megítéléséért. 14. Egyértelműen meghatározom a feladatokat. III. Módszertani kultúra 15. Alkalmazom és alkalmaztatom a korszerű oktatási módszereket. 16. A Továbbképzési programban és Beiskolázási tervben lehetőséget biztosítok az új módszerek megismerésére.

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

71


IV. Külső és belső kapcsolat 17. Mindenkivel jó kapcsolatot tudok kialakítani. 18. Nagyon jó a kapcsolatom a külső partnerekkel. (szülők, általános iskolák, fenntartó, vállalatok stb.) 19. Mindenki számára elérhető vagyok. 20. Olyan vezető vagyok, akit mindenki elfogad.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

V. Kommunikáció, információ átadás 21. Kommunikációm nyílt, világos, érthető. 22. Együttműködöm az információ-átadásban. 23. Intézményemet külső fórumokon megfelelően képviselem.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

VI. Pedagógusok, tanulók motiválása 24. Tanítványaimat, kollégáimat tudom motiválni. 25. Mindig megtalálom a megfelelő módszert a motiválásra. 26. A kollégákat lelkesíteni tudom új feladatok vállalására.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

VII. Személyes megjelenés, attitűd 27. Megjelenésemmel példakép lehetek tanítványaim, munkatársaim előtt. 28. Közösségépítő magatartás jellemez. 29. Törődöm azzal, hogy a kollégáim jól érezzék magukat. VIII. Innovációs érzékenység, pályázatírás 30. Figyelemmel kísérem a szakmai és módszertani változásokat. 31. Szeretem az új kihívásokat. 32. Figyelem a pályázati lehetőségeket és felhívom a kollégák figyelmét is a lehetőségekre. 33. Részt veszek pályázatokon. IX. Önképzés 34. Szakmapolitikai kérdésekben tájékozott vagyok. 35. Jól ismerem az iskolára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat. 36. Folyamatosan képzem magam. 37. Szívesen veszek részt szakmai fórumokon, konferenciákon.

72


IGAZGATÓHELYETTESI-GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐI ÉRTÉKELŐ-ÖNÉRTÉKELŐ LAP (ADATRÖGZÍTÉS) I. Szakmai tudás, felkészültség 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-6 pont: nem megfelelő minősítés II. Vezetői képesség 45 -55 pont: kiemelkedő minősítés 33- 44 pont: megfelelő minősítés 17- 32 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-16 pont: nem megfelelő minősítés III. Módszertani kultúra 9-10 pont: kiemelkedő minősítés 7 -8 pont: megfelelő minősítés 5-6 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-5 pont: nem megfelelő minősítés IV. Külső és belső kapcsolat 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-8 pont: nem megfelelő minősítés V. Kommunikáció, információ átadás 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-6 pont: nem megfelelő minősítés VI. Pedagógusok, tanulók motiválása 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-6 pont: nem megfelelő minősítés VII. Személyes megjelenés, attitűd 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-6 pont: nem megfelelő minősítés

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

73


VIII. Innovációs érzékenység, pályázatírás 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-8 pont: nem megfelelő minősítés IX. Önképzés 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés 1-8 pont: nem megfelelő minősítés

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

74


VEZETŐI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE 3 pont Kiemelkedő

Szempontsor

2 pont Megfelelő

1 pont Kevéssé megfelelő

0 pont Alkalmatlan

I. Szakmai tudás, felkészültség II. Vezetői képesség III. Módszertani kultúra IV. Külső és belső kapcsolat V. Kommunikáció, információ átadás VI. Pedagógusok, tanulók motiválása VII. Személyes megjelenés, attitűd VIII. Innováció, pályázatírás IX. Önképzés Összesen

AZ ÖSSZES MINŐSÍTÉS SORÁN KAPOTT PONTSZÁMA: ……….PONT Megjegyzés: Az értékelt alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (Kjt. 40.§ (8)) AZ ÉRTÉKELT TELJESÍTMÉNYÉNEK KISZÁMÍTÁSA: Maximálisan elérhető pontszám:

27 pont (9 minősítési szempont *3 pont)

Az értékelt összes pontszáma / maximális pontszám*100 =……………..%

80-100%

kiválóan alkalmas

(22 -27 pont)

60-79%

alkalmas

(16 -21 pont)

30-59%

kevéssé alkalmas

(8-15 pont)

30% alatt

alkalmatlan

(7 pont alatt)

Győr, …………………………………… Az értékelés eredményét tudomásul veszem. …………………………………………… értékelt aláírása

…………………………………………. igazgató 75

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Az értékeléssel kapcsolatban az alábbi megjegyzést teszem:

……………………………………………. értékelt aláírása

…………………………………. igazgató

76


8.10. A pedagógusok teljesítményértékelése Az iskola tantestületének komplex értékelését a 2007-2008-es tanévben végeztük el az összes pedagógus bevonásával, majd a tapasztalatok alapján átdolgoztuk, hogy láthatóvá váljanak az erősségek, fejlesztendő területek, a pedagógusok konkrét visszajelzést kapnak teljesítményükről, kijelölt legyen a fejlődési út és teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg. Értékelők köre:

Igazgató, munkaközösség-vezetők, pedagógus (önértékelés) 1. Minden tanévben a nevelőtestület 1/3-át értékeljük 2. Minden pedagógusnak 3 évente legalább egyszer sorra kell kerülnie 3. Újonnan érkezett pedagógus esetében az első tanévben kerül sor az első értékelésre. 4. Abban az esetben, az értékelt pedagógus „alkalmatlan”, vagy „kevésbé megfelelt” minősítést kap, a következő évben újra sorra kerül 5. Minden munkaközösségből minden tanévben legalább egy tagot

Értékelés alapelvei:

értékelünk. 6. A munkaközösséghez nem tartozó pedagógusok (ének-zene, rajz, biológia, földrajz, fizika, kémia, testnevelés) arányosan elosztva kerülnek sorra, itt a felettes igazgatóhelyettes értékel a munkaközösség-vezető helyett. 7. A 2007. november 27.-i nevelési értekezleten a tantestület által elfogadottak szerint, aki két alkalommal „alkalmatlan” minősítést kapott, elbocsátható. 8. Az önértékelés 20%-ban, az igazgatói és munkaközösség-vezetői értékelés 80%-ban számít bele a végleges eredménybe.

1. periódus: 2. periódus: Dokumentum:

2008. május-június (teljes körű, cél a tapasztalatszerzés, a folyamat hiányosságainak feltérképezése volt) 2009. június (a pedagógusok harmada) méréshez kérdőív, összesítéshez használt űrlap, összesített eredményről szóló űrlap 1. A teljesítménymérést az igazgató rendeli el a mérés évében.

Menete:

2. A kitöltés az intézményekben történik meghatározott időkereten belül. A pedagógust értékeli az igazgató és a felettes munkaközösség-vezető(k). Az értékelés során figyelembe kell venni az ellenőrzések során

77

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola tapasztaltakat,

a

pedagógus

munkájának

eredményességét,

az

óralátogatások tapasztalatait (óralátogatási, mentori jegyzőkönyvek, feljegyzések), valamint egyéb dokumentumokat, tényezőket:

naplóvezetés ellenőrzése

jegyek száma a Pedagógiai Programnak megfelelően

az

értékelt

pedagógus

által

benyújtott

dokumentációk

kirándulásokról, továbbképzésekről

érettségi, OKJ-s vizsgák eredményei

osztályátlagok

versenyeredmények

pályázatfigyelés, pályázatírás

pályázatokon való részvétel

egyéb, a tanításon kívüli iskolai szerepvállalás

3. A kérdőívet a közoktatási intézményből kivinni nem lehet. 4. A pedagógus kitölti az önértékelését jelentő kérdőívet. 5. A kitöltés után a kérdőíveket a kitöltők átadják a minőségirányítási felelősnek. 6. Az igazgató által kijelölt személy a kitöltött önértékelő kérdőívet, a pedagógusok kérdőíveit összesíti, majd területenként kiszámítja az elért pontokat. Végezetül értékelési fajtánként összesít, ami az elért teljesítménymutató pontot adja. 7. A teljesítményértékelés a pedagógus, az igazgató és a munkaközösségvezető(k) közös megbeszélésével és az esetleges korábbi értékelésekkel való összehasonlítással folytatódik. Ahol indokolt, az érintett kollégákkal történő értékelő beszélgetés során hívja fel a figyelmet a hiányosságokra és a fejlesztendő területekre. A megbeszélés eredményeként meg kell állapodni a fejlesztési tervekben, melyeknek teljesülése a következő teljesítménymérés alapja kell, hogy legyen. 8. Az értékelés összesített statisztikáját nevelési értekezleten elemzi az igazgató a pedagógusok nevesítését kerülve.


78


PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELŐ LAPJA Értékelt pedagógus: …………………………………………. Kérünk, a megfelelő oszlopban lévő szám bekarikázásával jelölje értékelését. Az 5-ös jelentése teljes mértékben igaz. Az 1-es jelentése: egyáltalán nem igaz. Értékelők: Beosztásuk: Állítások I. Szakmai tudás, felkészültség 1. Szakmai tudása jó a gyakorlati ismeretek és/vagy a tantárgya/tantárgyai tanításához. 2. Szívesen részt vesz továbbképzéseken, és azt ott tanultakat beépíti a tanóráiba. 3. Mindig felkészül a tanóráira/a gyakorlat oktatására. 4. Tantárgyát/tantárgyait nagyon szereti, és ezt közvetíti tanítványai felé is. 5. Sokat tesz a Pedagógiai Programban foglaltak megvalósulásáért. II. Módszertani kultúra 6. Oktatását módszertani sokszínűség, tevékenységközpontúság jellemzi. 7. Oktatás során szívesen alkalmazza a technika újdonságait (számítógép, projektor, internet, stb.) 8. Objektíven értékel. III. Külső és belső kapcsolat 9. Mindenkivel jó kapcsolatot tud kialakítani. 10. Nagyon jó a kapcsolata a szülőkkel. 11. Az általa tartott szülői értekezletek, fogadóórák látogatottak, informatívak, érdemi segítséget tud nyújtani a szülőknek. 12. Tanítványai a személyes dolgaikat is megbeszélik vele. 13. Olyan pedagógus, akit mindenki elfogad. 14. Szívesen részt vesz team munkában. IV. Kommunikáció, információ átadás 15. Világosan és érthetően kommunikál mindenkivel. 16. Együttműködő az információ átadásában. 17. Alkalmas külső fórumokon képviselni az intézményt. V. Vezetői képesség 18. Tevékenyen részt vesz az intézmény tervező munkájában. 19. Jó szervező képességgel rendelkezik. 20. Gyors és körültekintő a döntésekben. 21. A konfliktusok megoldására törekszik. 22. Vezetőképessége jó, a rá bízott csoportot/osztályt jól vezeti. 23. Az intézmény költséghatékony működtetésében partner. VI. Személyes megjelenés, attitűd, munkafegyelem 24. Megjelenése, stílusa példakép lehet tanítványai előtt. 25. Közösségépítő magatartás jellemzi. 26. Órarendi óráit pontosan megtartja. 27. Munkafegyelme megfelelő, betartja a házirendi szabályokat.

Pontszám 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

79

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola VII. Pedagógusok, tanulók motiválása 28. Tanítványait tudja motiválni. 29. Mindig megtalálja a megfelelő módszert a motiválásra. 30. A közös feladatoknál lelkesedéssel ösztönzi kollégáit, diákjait. VIII. Dokumentumok kezelése, adminisztráció 31. Az iskola stratégiai dokumentumainak készítésében aktívan részt vesz. 32. A határidőket mindig betartja. 33. Az adminisztrációt pontosan, precízen végzi. IX. Önképzés 34. Szakmapolitikai kérdésekben tájékozott. 35. Jól ismeri az iskolára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat. 36. Folyamatosan képzi magát szakterületén. 37. Szívesen vesz részt szakmai fórumokon, konferenciákon. X. Innovációs érzékenység, pályázatírás. 38. Figyelemmel kíséri a szakmai és módszertani változásokat. 39. Szereti az új kihívásokat. 40. Figyeli a pályázati lehetőségeket, és felhívja a kollégák figyelmét is a lehetőségekre. 41. Sikeresen vesz részt a pályázatokon. XI. Közösségi tevékenységek, eredmények 42. Sokféle versenyre készíti fel a tanulókat. 43. A versenyeken tanulói jó eredményeket érnek el. 44. A kompetenciamérés eredményességéhez nagymértékben hozzájárul. 45. Tanórán kívüli tevékenységekben részt vállal. 46. Az OKJ-s vizsgákon eredményesen szerepelnek tanulói. 47. Az érettségi vizsgán diákjai nagyon jól megállják helyüket. 48. Tanítványai jelentkeznek emelt szintű érettségi vizsgára, ill. ott eredményesen szerepelnek.

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1

2

3

4

5

1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5

Értékelt pedagógus megjegyzése:

Dátum:

Értékelt aláírása:

Értékelők aláírása ……………………………………………………………………………………………………... 80


Pedagógusok önértékelő lapja Kérünk, a megfelelő oszlopban lévő szám bekarikázásával jelöld értékelésedet. Az 5-ös jelentése teljes mértékben igaz. Az 1-es jelentése: egyáltalán nem igaz. Értékelő: …………………………………… pedagógus Állítások I. Szakmai tudás, felkészültség 1. Szakmai tudásom jó a gyakorlati ismeretek és/vagy a tantárgyam/tantárgyaim tanításához. 2. Szívesen részt veszek továbbképzéseken, és azt ott tanultakat beépítem a tanóráimba. 3. Mindig felkészülök a tanóráimra/a gyakorlat oktatására. 4. Tantárgyamat/tantárgyaimat nagyon szeretem, és ezt közvetítem tanítványaim felé is. 5. Sokat teszek a Pedagógiai Programban foglaltak megvalósulásáért. II. Módszertani kultúra 6. Oktatásomat módszertani sokszínűség, tevékenységközpontúság jellemzi. 7. Oktatás során szívesen alkalmazom a technika újdonságait (számítógép, projektor, internet, stb.) 8. Objektíven értékelek. III. Külső és belső kapcsolat 9. Mindenkivel jó kapcsolatot tudok kialakítani. 10. Nagyon jó a kapcsolatom a szülőkkel. 11. Az általam tartott szülői értekezletek, fogadóórák látogatottak, informatívak, érdemi segítséget tudok nyújtani a szülőknek. 12. Tanítványaim a személyes dolgaikat is megbeszélik velem. 13. Olyan pedagógus vagyok, akit mindenki elfogad. 14. Szívesen részt veszek team munkában. IV. Kommunikáció, információ átadás 15. Világosan és érthetően kommunikálok mindenkivel. 16. Együttműködő vagyok az információ átadásában. 17. Alkalmas vagyok külső fórumokon képviselni az intézményt. V. Vezetői képesség 18. Tevékenyen részt veszek az intézmény tervező munkájában. 19. Jó szervező képességgel rendelkezem. 20. Gyors és körültekintő vagyok a döntésekben. 21. A konfliktusok megoldására törekszem. 22. Vezetőképességem jó, a rám bízott csoportot/osztályt jól vezetem. 23. Az intézmény költséghatékony működtetésében partner vagyok. VI. Személyes megjelenés, attitűd, munkafegyelem 24. Megjelenésem, stílusom példakép lehet tanítványaim előtt. 25. Közösségépítő magatartás jellemez. 26. Órarendi óráimat pontosan megtartom. 27. Munkafegyelmem megfelelő, betartom a házirendi szabályokat.

Pontszám 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

81

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola VII. Pedagógusok, tanulók motiválása 28. Tanítványaimat tudom motiválni. 1 2 3 29. Mindig megtalálom a megfelelő módszert a motiválásra. 1 2 3 30. A közös feladatoknál lelkesedésemmel ösztönzöm kollégáimat, 1 2 3 diákjaimat. VIII. Dokumentumok kezelése, adminisztráció 31. Az iskola stratégiai dokumentumainak készítésében aktívan részt veszek. 1 2 3 32. A határidőket mindig betartom. 1 2 3 33. Az adminisztrációt pontosan, precízen végzem. 1 2 3 IX. Önképzés 34. Szakmapolitikai kérdésekben tájékozott vagyok. 1 2 3 35. Jól ismerem az iskolára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat. 1 2 3 36. Folyamatosan képzem magam szakterületemen. 1 2 3 37. Szívesen veszek részt szakmai fórumokon, konferenciákon. 1 2 3 X. Innovációs érzékenység, pályázatírás. 38. Figyelemmel kísérem a szakmai és módszertani változásokat. 1 2 3 39. Szeretem az új kihívásokat. 1 2 3 40. Figyelem a pályázati lehetőségeket, és felhívom a kollégák figyelmét is a 1 2 3 lehetőségekre. 41. Sikeresen veszek részt a pályázatokon. 1 2 3 XI. Közösségi tevékenységek, eredmények 42. Sokféle versenyre készítem fel a tanulókat. 1 2 3 43. A versenyeken tanulóim jó eredményeket érnek el. 1 2 3 44. A kompetenciamérés eredményességéhez nagymértékben hozzájárulok. 1 2 3 45. Tanórán kívüli tevékenységekben részt vállalok. 1 2 3 46. Az OKJ-s vizsgákon eredményesen szerepelnek tanulóim. 1 2 3 47. Az érettségi vizsgán diákjaim nagyon jól megállják helyüket. 1 2 3 48. Tanítványaim jelentkeznek emelt szintű érettségi vizsgára, ill. ott 1 2 3 eredményesen szerepelnek. Megjegyzés: Az egyes területek a pontok összeadásával számszerűsíthetők és átlag, számítható belőle. Az erősségek és a fejlesztendő területek ez alapján meghatározhatók.

4 4 4

5 5 5

4 4 4

5 5 5

4 4 4 4

5 5 5 5

4 4 4

5 5 5

4

5

4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5

% is

49. A tantestületben, ebben az intézményben az egyéni önmegvalósítási esélyeim: a) szakmai területen 0%

100%

b) anyagi területen 0%

100%

c) erkölcsi területen 0%

100%

50. Azonosulásom az intézmény cél- és feladatrendszerével: 0%

100%

82


PEDAGÓGUS ÉRTÉKELŐ LAP (ADATRÖGZÍTÉS) Állítások I. Szakmai tudás, felkészültség 21-25 pont: kiemelkedő minősítés 16-20 pont: megfelelő minősítés 10-15 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-9 pont: nem megfelelő minősítés: II. Módszertani kultúra 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-6 pont: nem megfelelő minősítés: III. Külső és belső kapcsolat 25-30 pont: kiemelkedő minősítés 19-24 pont: megfelelő minősítés 12-18 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-11 pont: nem megfelelő minősítés: IV. Kommunikáció, információ átadás 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-6 pont: nem megfelelő minősítés: V. Vezetői képesség 25-30 pont: kiemelkedő minősítés 19-24 pont: megfelelő minősítés 12-18 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-11 pont: nem megfelelő minősítés: VI. Személyes megjelenés, attitűd, munkafegyelem 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-8 pont: nem megfelelő minősítés: VII. Pedagógusok, tanulók motiválása 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-6 pont: nem megfelelő minősítés: VIII. Dokumentumok kezelése, adminisztráció 13-15 pont: kiemelkedő minősítés 10-12 pont: megfelelő minősítés 7-9 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-6 pont: nem megfelelő minősítés:

Pontszám 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

83


IX. Önképzés 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-8 pont: nem megfelelő minősítés: X. Innovációs érzékenység, pályázatírás. 17-20 pont: kiemelkedő minősítés 13-16 pont: megfelelő minősítés 9-12 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-8 pont: nem megfelelő minősítés: XI. Közösségi tevékenységek, eredmények 29-35 pont: kiemelkedő minősítés 22-28 pont: megfelelő minősítés 14-21 pont: kevéssé megfelelő minősítés: 1-13 pont: nem megfelelő minősítés:

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

84


PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE 3 pont Kiemelkedő

Szempontsor

2 pont Megfelelő

1 pont Kevéssé megfelelő

0 pont Alkalmatlan

I. Szakmai tudás, felkészültség II. Módszertani kultúra III. Külső és belső kapcsolat IV. Kommunikáció, információ átadás V. Vezetői képesség VI. Személyes megjelenés, attitűd, munkafegyelem VII. Pedagógusok, tanulók motiválása VIII. Dokumentumkezelés, adminisztráció IX. Önképzés X. Innovációs érzékenység, pályázatírás XI. Közösségi tevékenységek, eredmények Összesen

AZ ÖSSZES MINŐSÍTÉS SORÁN KAPOTT PONTSZÁMA: ……….PONT Megjegyzés: Az értékelt alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (Kjt. 40.§ (8)) AZ ÉRTÉKELT TELJESÍTMÉNYÉNEK KISZÁMÍTÁSA: Maximálisan elérhető pontszám:

33 pont (11 minősítési szempont *3 pont)

Az értékelt összes pontszáma / maximális pontszám*100 =……………..% 80-100%

kiválóan alkalmas

(27 -33 pont)

60-79%

alkalmas

(20 -26 pont)

30-59%

kevéssé alkalmas

(10-19 pont)

30% alatt

alkalmatlan

(10 pont alatt)

Győr, ……………………………………

85


Az értékelés eredményét tudomásul veszem. …………………………………………… értékelt aláírása

…………………………………………. igazgató

Az értékeléssel kapcsolatban az alábbi megjegyzést teszem:

……………………………………………. értékelt aláírása

…………………………………. igazgató

86


8.11. Adatgyűjtés teljesítményértékeléséhez

a

vezetők

és

pedagógusok

A teljesítményértékelés egyik fontos alapelve, hogy tényszerű, kézzelfogható adatokkal biztosítsuk annak megalapozottságát. Az adatgyűjtés az egész tanévre kiterjedő folyamat, mely rendszeres és alapos adminisztrációt követel meg mind az iskolavezetés, mind a nevelőtestület részéről. Elemei: haladási napló: legalább kéthavonta a vezetőség ellenőrzi mind naplóvezetés ellenőrzése:

osztályfőnöki, mind szaktanári szinten osztályozó napló: fogadóórák és félévi/év végi értekezletek előtt a jegyek

számának

kontrollja

a

Pedagógiai

Programnak

megfelelően pontos adminisztráció osztályátlagok, bukások osztályfőnöki adminisztráció

TIK-elszámolások, helyettesítések precíz adminisztrációja a 2008-2009-es tanévtől rendszeresített, átlagokat rögzítő füzet kitöltése félévkor és évvégén az osztályfőnöki feladatokat külön táblázatban soroltuk fel az értékelőlapok kitöltése május-június hónapban zajlik le, az

érettségi, OKJ-s vizsgák

értékelt pedagógusoknak amennyiben érettségi, ill. OKJ-s

eredményei

vizsgáztatásban vesznek részt, a vizsga utáni nap délelőttjén kell benyújtani az önértékelő lapot

pályázatfigyelés, pályázatírás

ide tartozik a megnyert pályázatok megvalósításában való aktív részvétel is az értékelt működjön közre a honlapszerkesztővel az adatok

versenyeredmények

nyilvánosságra tételében, emellett töltse ki a tanári faliújságra kihelyezett űrlapot (L.: IMIP 7.2. fejezet)

A teljesítményértékelés minél objektívabb megítélését szem előtt tartva több űrlapot rendszeresítettük a 2007-2008-as évtől kezdődően, melyet a minőségirányítási vezetőnél lehet kérni és ugyanitt leadni. Az összegyűjtött kérdőíveket év végén rendszerezzük, az eredményekről statisztikai összesítés készül, melyet a minőségirányítás területén kívül is fel tudunk felhasználni.

87

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola ÓRALÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYV I. A látogató(k) adatai Név:

Beosztás:

Név:

Beosztás:

Név:

Beosztás:

II. Tanítási óra adatai Dátum:

Tanár: ___________________________________________ Tantárgy:

Osztály:

III. A tanítási óra célja

IV. A foglalkozás menetének leírása (új ismereteket közlő, gyakorló, összefoglaló, ismétlő stb.)

V. A tanítási-tanulási folyamat jellemzői, nevelési szempontok Az óra megszervezése (terem, eszközök, csoportmunka, frontális, egyéni feldolgozás stb.)

Az óra légköre, a tanulás elősegítése

A tanulók figyelme és fegyelme

Együttműködés tanár és diákok között

A tanár irányító/háttérszervező szerepe

Tanulókkal való egyéni bánásmód

Pedagógus nevelői stílusának, beszédének jellemzői

88

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola VI. Az óra tartalmi értékelése A tanult ismeretek milyensége (korszerűség, érdekesség, aktualitások)

A tananyag mennyisége

Mennyire érte el az óra a célját?

VII. Adminisztráció A haladási napló ellenőrzése

Az osztályozó napló értékelése

A tanítási óra és a tanmenet kapcsolata, eltérések indoklása az egyéni tanmenetben

VIII. Egyéb észrevételek

IX. A tanár megjegyzései a feljegyzésekkel kapcsolatosan

X. Óralátogató(k) aláírása

Tanár aláírása

89


Óramegfigyelési lap: A tanulók órai aktivitásának megfigyelése Tanári asztal

90


BELSŐ ELLENŐRZÉS / …….-……-S TANÉV TANÁRI ÓRALÁTOGATÁSOK Időpont

Tanóra

Megtekintett tanár

Látogatók és beosztásuk

Óralátogatási jegyzőkönyv

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

91


……..-……..-S TANÉV / FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK Munkaközösség

Felmerült probléma

Intézkedés

Felelős

Ellenőrző

92


………………………………. munkaközösségi beszámoló ……./……-s tanév / I. félév 1. Versenyek és eredmények versenyző neve

verseny neve

elért eredmény

szaktanár

2. A félév során felmerült problémák és esetleges megoldásuk

93

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 3. A félév rövid értékelése

4. Félévi bukások Bukás

Osztály

Tanár

94

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 5. Egyéb észrevétel

Leadási határidő: ……... január …… . – adminisztrációs iroda

95


Osztályfőnök adminisztrációs feladatai Az osztályfőnök minden tanév elején egy beosztott felelős vezetőt kap (nevelési igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető), aki rendszeresen ellenőrzi az adminisztrációs feladatok végrehajtását. A beosztott felelős személye tanévenként változhat. Feladat

Felelős

Határidő

- kilencedikes osztályfőnök, beiratkozási akadályozása esetén a beiratkozás napja nyomtatvány kitöltése beíratást végző megbízott tanár - iskolatitkár általános iskolai - kilencedikes bizonyítvány utolsó osztályfőnök beiratkozás napja oldalára beíratási - iskolatitkár pecsét

naplókitöltés

- osztályfőnök

anyakönyv kitöltése

- kilencedikes osztályfőnök - szakképző évfolyamos osztályfőnök

Ellenőrzést végző

Elvárások

igazgató

- a tanulók kért adatainak felvétele a nyomtatvány alapján

igazgató

- a beiratkozás dátuma, igazgató aláírása (külön pecsét az iskolatitkárnál)

az első tanítási hét utolsó tanítási napja

beosztott felelős vezető

- a tanulók adatainak nyomtatott betűkkel való kitöltése hivatalos okmányok alapján (születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya) - az osztályban tanító tanárok felvitele a tantárgyfelosztás alapján - tantárgyak fejlécezése az anyakönyvvel és bizonyítvánnyal összhangban, a vezetőség által kiadott minta alapján - ülésrend felvitele - órarend beragasztása - hosszú pecsét az első oldalra

október 1.

igazgató beosztott felelős vezető

- a tanulók adatainak nyomtatott betűkkel való kitöltése hivatalos okmányok alapján (születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya)

96


ellenőrző kitöltetése

- osztályfőnök

az első tanítási hét utolsó tanítási napja


- a tanárok nevének és fogadóórájának kitöltettetése - tantárgyak beírattatása - az egységes információk beragasztásának ellenőrzése - állandó rovatok folyamatos vezetése: - utolsó oldalon: Késések - utolsó előtti oldalon: Költségek

naplóban lévő statisztikai lap kitöltése

- osztályfőnök

október 1.


- az október 1-i adatok alapján

- osztályfőnök

egy félévben kétszer, a szülői értekezletek és jegylezárás előtt min. 2 héttel


- a napló alapján pirossal javítva, pótolva legyenek a jegyek

jegyek ellenőrzése az ellenőrző könyvben

félévi bizonyítvány

- osztályfőnök

a vezetőség által beosztott felelős meghatározott időpont vezető

középiskolai bizonyítvány

- osztályfőnök

a vezetőség által beosztott felelős meghatározott időpont vezető

középiskolai bizonyítvány anyakönyvi része

- kilencedikes osztályfőnök

a vezetőség által igazgató meghatározott időpont

végzős év végi bizonyítványok lezárása

- végzős osztályfőnök - az írásbeli érettségi - iskolatitkár vizsga első napja


- a magatartás és szorgalom jegy betűvel az érdemjegyek számmal való kifejezése - üres rubrikák kihúzása - dátum, pecsét, aláírás - nyomtatott betűkkel való kitöltés - érdemjegyek szöveges kifejezése - üres részek kihúzása - záradékok az előírtaknak megfelelően - az anyakönyvi részt az év elején a hivatalos okmányok alapján (születési anyakönyvi kivonat, lakcímkártya) kitöltött anyakönyv szerint kell bejegyezni - adatok összeolvasása az érdemjegyekkel egy időben - megfelelő záradékok bejegyzése (külön pecsétek)

97

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola egységes statisztikai adatlap

- osztályfőnök

október eleje, félév, évvége

hiányzások adminisztrálása

- osztályfőnök

az igazolást legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki beosztott felelős órán igazolni kell, vezető zárás havonta, a következő hónap 6. munkanapjáig

bukásra állók értesítése

- osztályfőnök - szaktanár

a fogadóórák előtt legalább egy héttel


április


október 15-ig ill. folyamatosan


elégedettségmérés

pályakövetési adatlap kitöltése osztálypénz elszámolása

- osztályfőnök - minőségbiztosítási felelős - az elmúlt tanévben végzett osztályfőnök - osztálytalálkozón résztvevő osztályfőnök - osztályfőnök - adminisztrátor

szakmai igazgatóhelyettes

félév és évvége, a beosztott felelős vezetőség által vezető meghatározott időpont

- a kért adatok kitöltése a napló statisztikai lapjával egyeztetve - csak ellenőrzőbe írt, szülő által is aláírt igazolás fogadható el - ellenőrző alóli kivétel: nyitott kapuk napján való részvétel max. 2 napja, forgalmi engedély megszerzésére adott 2 nap behívó levél alapján, nyelvvizsgára behívó levél, kollégium vezetőjének hivatalos igazolása, versenyeken való részvétel, sítábor - a naplóban ceruzával kell jelezni a szaktárgynál és ellenőrzőn keresztül értesíteni a szülőt - szülővel történt külön megbeszélés dokumentálása (adatlap) - kiosztott adatlapok kitöltettetése a mellékelt protokoll alapján - adatok összegzése - adatlap kitöltetése

- adatlap kitöltetése

Egyéb adminisztrációs feladatok a Házirend pontjainak megfelelően végrehajtandók.

98


Osztályfőnöki beszámoló ……/…….-es tanév I. félév 1. Az osztályközösség értékelése

2. Az osztályban felmerült problémák

3. Tervezett programok, kirándulások

4. Bukások

Tanuló neve

Tantárgy

Tanító tanár

99

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 5. A tanulókkal kapcsolatos problémák

Tanuló neve

Magas hiányzás

Probléma Tanulmányi

Szociális

Egyéb

6. A félév során áthelyezett tanulók

Tanuló neve

Melyik iskolából érkezett

Áthelyezés oka

Áthelyezés dátuma

Különbözeti vizsga Lezajlott

Hátralévő

7. Egyéb megjegyzés:

Aláírás: Leadási határidő: ……... január …… . – adminisztrációs iroda

100


FELJEGYZÉS SZÜLŐVEL, GONDVISELŐVEL TÖRTÉNT MEGBESZÉLÉSRŐL

Dátum: Tanuló neve, osztálya: Megbeszélés létrejötte:

Kiértesítés, előzetes megbeszélés alapján

Szülő egyeztetés nélküli megjelenése alapján

Tanuló részéről jelen volt: Iskola részéről jelen volt: (név, beosztás)

Megbeszélés tárgya, megoldási javaslatok:

Feljegyzés dátuma:

Feljegyzést készítő(k):

101


KIRÁNDULÁS DOKUMENTÁCIÓJA I. Adminisztráció Osztály/osztályok: ____________________________________________________________ A kirándulás ideje (nap, indulási és érkezési időpont):

A kirándulás útvonala és programja:

Utazás módja (vonat, busz, külön busz, kerékpár):

Szállás helye:

Kísérő tanárok:

II. Észrevételek, problémák Utazással, szállással: Programmal: Tanulói fegyelemmel: A kirándulás hangulatával:

Győr, …………………………… …………………………… Szervező tanár

102

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola OSZTÁLYKÖZÖSSÉGI PROGRAM/RENDEZVÉNY DOKUMENTÁCIÓJA I. Adminisztráció Osztály: __________ A program/rendezvény ideje:

A program/rendezvény tartalma:

Résztvevő diákok száma:

Kísérő tanár(ok):

II. Észrevételek, problémák Programmal, tanulói fegyelemmel, kirándulás hangulatával kapcsolatban:

Győr, …………………………… …………………………… osztályfőnök

103


8.12. Adminisztratív és technikai feladatokat ellátó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése 8.12.1. Értékelés menete, hatáskörök, határidők - igazgató Felelősök:

- gazdasági vezető - minőségirányítási vezető - a gazdasági vezetőt

Igazgató értékeli

- az iskolatitkárt - az adminisztrátort - a gazdasági iroda munkatársait o gazdasági ügyintéző o könyvelő - a rendszergazdát

Gazdasági vezető

- az oktatás technikust

értékeli:

- a portásokat - a gondnokot - a takarítókat - a karbantartót - a menzai alkalmazottakat

Minőségirányítási vezető hatásköre:

- az értékelés előkészítése - adminisztratív feladatatok lebonyolítása - összesítés

Az igazgatóból, gazdasági vezetőből, minőségirányítási vezetőből álló team

- elemzés - ha szükséges, intézkedési terv meghozása

feladata: háromévente egy alkalommal az adott év június 30-áig, kivétel az Az értékelés

újonnan felvett munkaerő, akit év végén először, majd a többi

periódusa:

adminisztratív illetve technikai dolgozóval együtt minden adott 3. évben értékelni kell.

Első értékelés:

2009. június 104


- Érintettek személyre szóló munkaköri leírása - SZMSZ Kapcsolódó

- Közalkalmazotti szabályzat

intézményi

- Továbbképzési program

dokumentumok:

- Pedagógiai program - Munkaterv - IMIP

A szabályozás részét

1. Technikai dolgozó önértékelő lapja

képező

2. Technikai dolgozó munkáját értékelő lap

formanyomtatványok:

3. Technikai dolgozó teljesítményének összesítő lapja

8.12.2. A teljesítményértékelés célja A teljesítményértékelés célja, hogy az intézmény adminisztratív és technikai feladatait ellátó személyek teljesítménye fokozatosan - különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével - javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. A cél megvalósítása érdekében szükség van

a nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélésére, nyomon-követésére;

visszajelzés az értékelt személy számára munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének;

a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölésére.

8.12.3. Folyamat szabályozása, értékelő lapok, dokumentáció A

technikai

munkakörben

foglalkoztatottak

teljesítmény

értékelésének

folyamata

megegyezik a pedagógusok teljesítmény értékelésének módjával. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményét értékelő dokumentumok: 1. Technikai dolgozó önértékelő lapja: A megfelelő kérdőívet az értékelt személy (önértékelés) tölti ki. 2. Technikai dolgozó munkáját értékelő lap: Az értékelt személy felettese tölti ki.

105

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 3. Technikai dolgozó teljesítményértékelésének összesítő lapja: az igazgató és a gazdasági vezető tölti ki, ill. a minőségirányítási vezető összegzi. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a munkaköri feladatokra, elvárt ismeretekre, szükséges képességekre, személyes tulajdonságokra vonatkozóan. Értékelési skála A lapokat kitöltők egy ötös skála alapján értékelik az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt. Erre az egymást követő ciklusok közötti teljesítmény-különbségek szemléletessé tételéhez van szükség. A kapott pontszámokból átlagot kell számítani. 5:

kiváló, átlagon felüli

4:

jó

3:

közepes

2:

gyenge, de nem elfogadhatatlan

1:

külön figyelmet kell rá szánni

X:

nincs elegendő információ ennek megítéléséhez. Minden esetben beírható „X = nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” érték.

Az összesített teljesítményértékelő lap egy példányát az érintettnek át kell adni, az azon szereplő megállapításokhoz a dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet.


106


Technikai és adminisztratív munkatársak munkáját értékelő lap Értékelt személy neve: Értékelést vezető: Idő:

S.sz.

Kompetenciák

Értékelési skála

1.

A Munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása

1

2

3

4

5

2.

Szakmai felkészültség: elvárt ismeretek megléte, mélysége

1

2

3

4

5

3.

Belső szabályozások, jogszabályok ismerete

1

2

3

4

5

4.

A munka hatékonysága

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

5. 6. 7.

Szükséges képességek megléte: helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság Személyes tulajdonságok: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása

8.

Vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség

1

2

3

4

5

9.


1

2

3

4

5

10.

Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

1

2

3

4

5

11.

Túlmunka végzése

1

2

3

4

5

Minősítési átlag:

107


Technikai és adminisztratív munkatársak önértékelő lapja Értékelő személy: Idő:

S.sz.

Kompetenciák

Értékelési skála

1.

A Munkaköri leírásban szereplő feladataim ellátása

1

2

3

4

5

2.

Szakmai felkészültségem: elvárt ismeretek megléte, mélysége

1

2

3

4

5

3.

Belső szabályozások, jogszabályok ismerete

1

2

3

4

5

4.

A munkám hatékonysága

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

5. 6. 7.

Szükséges képességek megléte: helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság Személyes tulajdonságaim: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása

8.

Vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség

1

2

3

4

5

9.


1

2

3

4

5

10.

Munkatársaim fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődésem

1

2

3

4

5

11.

Túlmunka végzése

1

2

3

4

5

Minősítési átlag:

108


Adminisztratív és technikai feladatokat ellátó munkatársak teljesítményének összesítő értékelése Értékelt személy neve: Értékelést vezetők: Idő: 1. A kompetencia területeinek értékelési átlaga: ___________________ 2. Alkalmasság: 80-100%

kiválóan alkalmas

60-79%

alkalmas

30-59%

kevéssé alkalmas

30% alatt

alkalmatlan

3. Dolgozó önértékelő kérdőívének átlaga: ___________________ 4. A dolgozó erősségei, kiváló területei

fejlesztendő területei

___________________________________

_________________________________

___________________________________

_________________________________

___________________________________

_________________________________

___________________________________

_________________________________

___________________________________

_________________________________

___________________________________

_________________________________

5. Az értékelő indokai az értékelésről:

109

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 6. A dolgozó észrevételei, megjegyzései:

7. Javasolt képzések, továbbképzések:

Győr, …………………………………………….

igazgató

dolgozó

110


8.13. Indikátorok A teljesítményértékelés eredményeiből az intézmény működésére vonatkozó indikátorokat képzünk. Az indikátorok funkciói az alábbiak:

Számszerű eredményt adni a legfontosabb területek működéséről.

Összehasonlítható adatokat nyerni több évet átfogó vizsgálatokhoz.

A fenntartó és a partnerek számára is érthető mutatókat képezni az iskola működéséről.

8.13.1. Külső indikátorok A teljesítmény külső indikátorai elsősorban azok az országos mérések, melyekben az intézmény a meghatározott módon törvényi kötelezettségének eleget téve részt vesz. Korlátozott mértékben építhető be az országos mérés eredménye az intézményi teljesítmény értékelés rendszerébe, hiszen nem feltétlenül mutatják a diákok tudása mögötti tanári munka milyenségét. Emellett az országos mérések csak két terület (szövegértés, matematika) értékelését teszik lehetővé. Ezért az országos mérések eredményeit külön kiértékeljük és elsősorban terület specifikus (tantárgyi) szakmai megoldásokat keresünk a felmerülő problémákra.

8.13.2. Belső indikátorok A teljesítmény értékelés belső indikátorai az intézmény (vagy fenntartó, ill. a TISZK) által kezdeményezett mérések: például egységes dolgozatok, iskolai vetélkedők.

8.13.3. Adatelemzés Az intézményértékeléshez, ill. teljesítményértékeléshez szükséges adatok a vezetői irányítás szintjén gyűlnek össze. E paraméterek értékelése, elemzése az igazgató feladata. Az adatelemzést számítógépes adatrögzítés és adatelemzés segíti. A kapott mérési adatokat megfelelő formában rögzítjük és tároljuk. Ennek alapján lehetőség van több éves folyamatok vizsgálatára, ill. a beavatkozás tervezésére és a beavatkozás hatékonyságának ellenőrzésére.

111


8.14. Visszacsatolás Az értékelési rendszer visszacsatolási szakasza a nevelőtestület minél részletesebb tájékoztatása és a továbblépés lehetőségeinek közös kutatása, kidolgozása. A megbeszélések eredményeit és az erre épülő cselekvési terveket külön dokumentumban rögzítjük.

112


9. Intézményi önértékelés Az intézményi önértékelés alapja a 2006-ban módosított 1993. évi LXXIX törvény a 40.§ (11.) bekezdése (IMIP 2.1. fejezete). Az önértékelés kiterjed a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére. Az intézményi önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az intézményi önértékelés adatai és eredményei nyilvánosak, és alapul szolgálnak a stratégiai tervezésnek, a további szervezetfejlesztésnek, mert a kapott eredményből meghatározhatóak a további fejlesztés feladatai és lehetőségei. Iskolánk partnerközpontú működésen alapul, figyelembe veszi a külső és belső partnerek igényeit. Éves szinten folyamatosan vizsgálja a működést, figyelemmel kíséri a feladatok teljesítését és beszámolót készít, háromévente pedig önértékelést (először 2008/2009) végez.

9.1. Összetevők

Funkciók:

A pedagógiai célok tanulói eredményekkel való összevetése.

Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata.

Az intézmény pedagógiai és működési tevékenységének, folyamatainak elemzése.

Döntéshozatal a fejlesztésről.

A fejlesztési folyamatok végig vitele által az eredményesség javítása.

Az önértékeléssel feltárjuk az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit, folyamatait.

Értékeljük az intézmény és a fenntartó által meghatározott feladatok, valamint a minőségfejlesztés eddig elért eredményeit.

Célok:

Az elemzés során feltárt információk segítenek megtervezni további feladatainkat a partnerközpontú intézmény kialakításának folyamatában.

Az értékelés minden szereplője számára iránymutatást, tájékoztatást adunk, serkentjük az információáramlást.

Rangsoroljuk a fejlesztési feladatokat, hogy azokat be lehessen építeni a stratégiai tervezésbe.

113


Intézményvezető feladata:

Felelősség:

betartás, betartatás

erőforrások biztosítása

tájékoztatás, a munkatársak minél szélesebb körű bevonása

a fejlesztési célok, intézkedések meghatározása és megvalósítása

Minőségbiztosítási vezető feladata:

az aktuális önértékelés folyamattervének elkészítése

adatgyűjtés, adatfeldolgozás

elemzés

tevékenységek koordinálása

javaslatok elkészítése

az irányítási és működési jellemzők és adottságok: o A vezetés értékelése. o Stratégiai és operatív tervezés. o A dolgozók irányításának értékelése. o Humán tényezők (pl. tanulók szociokulturális helyzete) o Erőforrások felhasználása. o Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése. o Partneri elégedettség, igények figyelembevételének módja

Az intézményi

o A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje.

önértékelés területei:

o A szervezeti kultúra és klíma értékelése.

az intézményi eredmények. o A

munkatársak

részvétele

(bevonásának

mértéke)

az

intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában. o A partnerek (szülők, tanulók) elégedettsége. o A személyre szóló pedagógusértékelés eredményei. o A belső partnerek (pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak) elégedettsége. o Az intézményi oktatási, nevelési eredményei (kiemelten: az országos mérések eredményei.)

114


Vizsgálandó dokumentumok

Pedagógus munka ellenőrzése (pl. naplók, anyakönyvek)

Év végi beszámolók

Továbbképzési program, beiskolázási terv

Versenyeredmények

Alapító okirat

Beszámoló adott tanév minőségirányítási feladatairól

Bevezetett innovációk hatásvizsgálata

Munkatervek

Pedagógiai program

SZMSZ

Házirend

IMIP

OKM mérési eredményei intézményünkre vonatkozóan

9.2. Az intézményi önértékelés eljárásrendje Az intézményi önértékelés folyamatát a minőségbiztosítási vezető irányítja, és ellenőrzi. A felmérést elő kell készíteni. Az előkészítés magában foglalja az aktuális folyamattervet, eszközök, erőforrásterv összeállítását és az értékelő csoport feladatra történő felkészítését. Az intézményi önértékelés keretében szükséges adatgyűjtés, adatfeldolgozás és az adatok kiértékelése az értékelő csoport (ÉCS) feladata. Az értékelés eredményeiről az ÉCS elemzést készít az értékelési területeknek megfelelően. Az „adottságok” vonatkozásában az erősségeket és fejlesztendő területeket elemzi. Az „eredmények” vonatkozásában az erősségeket és a fejlesztendő területeket meghatározza. Az intézményi önértékelés eredményeit az alkalmazotti körrel az intézményvezető ismerteti, ennek módjáról a vezetői értekezlet dönt. Az eredmények nyilvánosságra hozataláért az intézményvezető felel. A fejlesztendő területekre minőségi körök alakulnak. A minőségi körök elkészítik a fejlesztendő területekkel kapcsolatos elemzéseket és a következtetéseket. Ennek keretében meghatározzák a célokat, sikerkritériumokat, javaslatot tesznek a célok priorizálására és időarányos beosztására. Ennek érdekében együttműködnek az intézményvezetővel. Az elkészített

elemzéseket

és

célmeghatározásokat

a

minőségi

körvezetőkkel

kibővített

intézményvezetés megvitatja és dönt az elvégezendő feladatok sorrendjéről és beépíti az 115

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola intézmény dokumentumaiba, valamint dönt a megvalósítandó feladatra épülő intézkedési tervek elkészítéséről. A minőségi körök intézkedési terveket készítenek. Az intézkedési terveket az alkalmazotti kör fogadja el, és valósítja meg a fenntartói jóváhagyás után. A munkát a minőségirányítási vezető koordinálja, segíti. A fenntartó és az intézményvezető ellenőrzi, és velük közösen a dolgozói közösség az aktuális tanév végén átfogóan értékeli. Az értékelés folyamatához és intézkedési tervéhez kapcsolódó céllistát, a dokumentációt intézményünk iratkezelési szabályzata szerint az irattárban tároljuk.

Az eredményekről az

elemzések számára adatbázist alakítunk ki. Az adatok és a szöveges összegzések az intézmény dolgozói és partnerei számára nyilvánosak és hozzáférhetőek. Az eljárásrend módosítására az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet írásban vagy szóban az intézmény minőségirányítási vezetőjénél. A javaslatról az intézmény vezetője dönt. Az intézményi önértékelés eljárásrendje a minőségügyi dokumentáció része. Az eljárásrendet mellékleteivel együtt kell kezelni és nyilvántartani, az irattározás rendje szerint. Az eljárásrend az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

9.3. Az intézményi önértékelés előkészítése, levezénylése A teljes körű intézményértékelés első alkalommal a 2008-2009-es tanév lezárásával valósult meg a korábbi Intézményi Minőségirányítási Programnak megfelelően. A tapasztalatok alapján átalakított intézményi önértékelés folyamatának menetét a következő táblázatban foglaltuk össze.

116


Feladatok

Határidő

Felelős

Módszerek

Sikerkritérium

Dokumentáció

1.

Az intézményi önértékelés céljának, módszereinek megismerése, alkalmazott módszerek kiválasztása

okt.

minőségirányítási vezető

megbeszélés

pontosan megfogalmazott cél, módszerek, területek

jegyzőkönyv

2.

Az értékelő csoport (ÉCS) kiválasztása

okt.

minőségirányítási vezető

piramis-elv megbeszélés

az értékelés elvégzésére felhatalmazással bíró csoport megalakul

jegyzőkönyv, csoport összetétele, névsora

3.

Az intézményi önértékelés ütemtervének összeállítása

okt.

ÉCS vezető

reális, megvalósítható ütemterv

ütemterv

4.

A tárgyi feltételek nov. megteremtése az önértékeléshez

biztosított erőforrások, szükséges példányszámban, technikailag is kifogástalanul elkészített eszközök

a felhasznált mérőeszközök mintapéldányai

5.

Reprezentatív értékelő csoport véleményeinek összegyűjtése

a kérdőívek időben visszaérkeznek

kérdőívek

6.

Országos mérési eredmények elemzése

7.

A pedagógusok személyre szóló értékelési eredményeinek összegyűjtése, feldolgozása, és nov. beépítése a teljes körű intézményi önértékelésbe

dokumentumelemzés, statisztikai elkészül az értékelési eredmények ÉCS vezető számítások, összefoglalója adatbázis vizsgálata

az értékelési eredmények összefoglalója

Az adatok ellenőrzése, feldolgozása

kérdőíves felmérés, interjú, a tényeken alapuló értékeléshez ÉCS vezető dokumentumok, szükséges adatok rendelkezésre adatbázis vizsgálata, állnak adatrögzítés

dokumentált létszámadatok (kiküldött és visszaérkezett kérdőívek, interjúk)

8.

nov.-dec. nov.

nov.

értékelő csoport megbeszélése értékelő csoport megbeszélése, ÉCS vezető gyűjtés, rendszerezés

ÉCS tagok

kérdőív

ÉCS tagok

dokumentumelkészül a mérési eredmények elemzés, statisztikai értékelése számítások

összefoglaló, értékelés a mérési eredményekről

117


Eredmények elemzése, következtetések levonása

dec.

Az eredmények nyilvánosságra 10. hozatalának előkészítése és nyilvánossá tétele

jan.

9.

statisztikai és összehasonlító az értékelés eredményeinek ÉCS vezető elemzések, SWOT- szakmailag korrekt interpretálása analízis, diagramok ÉCS a helyben szokásos megvalósul a mérési eredmények vezető, módon nyilvánossá tétele igazgató

adattáblák, grafikonok, szöveges elemzések, problémalista a nyilvánosságra hozott szakmai anyag összefoglalója

118


9.4. Az intézmény önértékeléséről készített jelentés felépítése 1.

Az intézményre vonatkozó legfontosabb adatok, jellemzők, adottságok

2.

Erőforrások o Humán erőforrás o Tanulói összetétel o Iskolai környezet o Tárgyi feltételrendszer, felszereltség o Gazdasági mutatók o Hatékonyságmérés (9.5.4. kérdőív)

3.

Intézményi stratégia o Pedagógiai program o IMIP o SZMSZ o Házirend o Éves munkaterv

4.

Vezetés és szervezeti kultúra o Az intézményvezetés értékelése (9.5.1. kérdőív) o A vezetőség tagjairól kitöltött teljesítményértékelés eredménye és elemzése o A dolgozók irányításának értékelése (9.5.3. kérdőív) o Innováció o A szervezeti kultúra értékelése (9.5.7. kérdőív)

5.

Kulcsfolyamatok o Nevelőmunka o Tanulássegítés folyamata o Szabadidős tevékenység o Adminisztráció o Pályázatok o Beiskolázás o A folyamatok és szabályozottságok értékelése (9.5.5. kérdőív)

6.

Stratégiai és operatív tervezés o Küldetés, értékrend, stratégia megfogalmazása (9.5.2. kérdőív) o Továbbképzési program, beiskolázási terv, prioritások

119

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 7.

Eredmények o Éves tanulói és szülői elégedettségmérés (az érintettek 50%-a) elemzése o Alkalmazottak teljesítményértékelése (IMIP 8. fejezete) o Vizsgaeredmények, statisztikák, versenyeredmények

8.

Tanulmányi adatok

9.

Stratégiai fejlesztési célok meghatározása, fejlesztésre váró területek o A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje (9.5.6. kérdőív)

120


9.5. Intézményi önértékelő kérdőívek

9.5.1. Az intézményvezetés értékelése Az intézmény vezetőjének és más vezetőinek tevékenysége és magatartása ösztönzi-e, támogatja-e, előmozdítja-e a minőségügyi kultúrát? A vezetők 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

elkötelezettek a pedagógiai programban megfogalmazott küldetés és értékrend érvényre juttatása iránt és példát mutatnak ezek betartására. mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hatékony kapcsolatot alakítsanak ki az intézmény belső és külső partnereivel. elősegítik az intézmény kedvező megítélését az iskolai honlappal, publikációkkal, rendezvényeken tartott előadásokkal. élére állnak az új kezdeményezéseknek a fejlesztésekben, jobbításokban.

5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1

támaszkodnak a belső partnerek (tanárok, munkatársak) ötleteire, 1.5.

javaslataira és meghallgatják panaszaikat, kritikájukat és lehetőség szerint 5 4 3 2 1 figyelembe veszik ezeket.

1.6. 1.7.

lehetőségük szerint mindent megtesznek a szükséges erőforrások megteremtésére a kitűzött feladatok teljesítéséhez. észlelik, elismerik beosztottjaik erőfeszítéseit, törekvéseit a mindennapi munka során.

5 4 3 2 1 5 4 3 2 1

figyelemmel kísérik az oktatási, nevelési folyamatokban az egyének, a 1.8.

csoportok munkáját, fejlődését, és ahol lehetséges, kialakítottak objektív 5 4 3 2 1 mérőrendszert ezek megítélésére.

1.9.

egyértelműen meghatározzák a szervezeten belül a feladatokat és hatásköröket.

1.10. szinten tartják saját felkészültségüket továbbképzésekkel, önképzéssel.

5 4 3 2 1 5 4 3 2 1

Kitöltő neve, beosztása: ______________________________________________________

121


9.5.2. Stratégiai és operatív tervezés A szervezet hogyan fogalmazza meg küldetését, értékrendjét és stratégiáját, és miként alkalmazza

a

szervezeten belül,

valamint hogyan alakítja az

ebben foglaltakat

intézkedésekké? Az intézményünkben 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

a küldetés, a pedagógiai hitvallás, az értékrend egyértelműen meg van határozva 5 4 3 2 1 a

stratégiai

célokat

megfogalmazták,

és

meghatározták

az

ezek

megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokat. rendszeresen aktualizálják, fejlesztik a pedagógiai programunkat, stratégiánkat

5 4 3 2 1 5 4 3 2 1

a stratégiai célkitűzések megvalósításához szükséges aktuális feladatok megvalósítására munkaterveket dolgoznak ki, amelyek egyértelművé teszik az 5 4 3 2 1 elvárásokat és a felelősöket.

2.5. 2.6. 2.7.

hatékony tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy a pedagógiai programot, munkaterveket mindenki megismerje és elfogadja (magáénak vallja). figyelemmel kísérik a megfogalmazott értékrend és célok érvényre jutását.

5 4 3 2 1 5 4 3 2 1

ellenőrzik a kitűzött feladatok (munkatervek) teljesülését, a megvalósítás eredményeit, és szükség szerint módosítást hajtanak végre.

5 4 3 2 1

a pedagógiai program aktualizálásánál, a munkatervek összeállításánál 2.8.

figyelembe veszik az összes lényeges adatot és igényt, amely a rendeletekből, 5 4 3 2 1 valamint a partnerek igényeiből következik. a munkatervek összeállításának stádiumában egyeztetnek, konzultálnak minden

2.9.

munkatárssal,

hogy

kiderüljön,

miként

tudnak

hozzájárulni

annak 5 4 3 2 1

megvalósításához.

Kitöltő neve, beosztása: ___________________________________________________

122


9.5.3. A dolgozók irányításának értékelése A szervezet hogyan hasznosítja a dolgozók képességeit? Az intézményünkben … egyeztetik a tanárokkal és más munkatársakkal a velük szemben támasztott 3.1.

elvárásokat

és

a

teljesítményük

mérésére

(értékelésére)

szolgáló 5 4 3 2 1

kritériumokat. rendszeresen 3.2.

tartanak

megbeszéléseket,

ahol

csoportos

kétirányú

informálják

a

kommunikáción munkatársakat,

alapuló valamint 5 4 3 2 1

megválaszolják kérdéseiket, és megismerik véleményüket, javaslataikat. 3.3.

készítenek képzési (esetleg karrier-) terveket, összhangban az intézmény jövőképével és fejlesztési tervével.

5 4 3 2 1

tanévenként – személyes beszélgetés keretében – értékelik a kiválasztott 3.4.

munkatársak teljesítményét, meghallgatják ezzel kapcsolatos véleményét, és 5 4 3 2 1 meghatározzák, miben kell fejlődnie. a tanárokat és más munkatársakat felhatalmazzák arra, hogy saját

3.5.

hatáskörben hozzanak döntéseket olyan ügyekben és területeken, ahol ehhez 5 4 3 2 1 minden információval és kompetenciával rendelkeznek.

3.6.

az új belépőkkel megismertetik az intézmény küldetését, értékrendjét és belső szabályait.

5 4 3 2 1

Kitöltő neve, beosztása: __________________________________________________

123


9.5.4. Erőforrások értékelése Hatékonyan és hatásosan fejleszti-e az intézmény az erőforrásait? Az intézményükben … 4.1.

a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások felhasználása összhangban van az intézmény deklarált céljaival.

5 4 3 2 1

4.2.

a gazdálkodási folyamatok szabályozottak, és ezek betartásával járnak el.

5 4 3 2 1

4.3.

ellenőrzik a pénzügyi erőforrások felhasználását.

5 4 3 2 1

4.4.

intézkedéseket hoznak az energiafelhasználás optimalizálására.

5 4 3 2 1

4.5. 4.6. 4.7.

az infrastruktúra és egyéb technikai eszközök üzemeltetése biztonságos és szabályozott, karbantartásuk megoldott.

5 4 3 2 1

a rendelkezésre álló infrastruktúrát és technikai eszközöket hatékonyan használják ki.

5 4 3 2 1

az összes dolgozót ellátják a munkája hatékony végzéséhez szükséges információval.

5 4 3 2 1

a tankönyvek kiválasztási eljárása biztosítja, hogy teljesülhessenek az 4.8.

oktatási, tanulási célkitűzések, valamint érvényre jusson az intézmény értékrendje.

5 4 3 2 1


124


9.5.5. A folyamatok és szabályozottságok értékelése Hogyan azonosítja, irányítja, vizsgálja felül és fejleszti az intézmény a folyamatait? Az intézményünkben … 5.1.

az oktatási, nevelési és a működési folyamatok összhangban vannak a pedagógiai nevelési programmal és a helyi tantervvel.

5 4 3 2 1

rendszeresen meghatározzák (azonosítják), hogy a célkitűzések megvalósítása 5.2.

és a sikeres működés szempontjából melyek a kulcsfolyamatok, és ezek 5 4 3 2 1 kézben tartásának kiemelt figyelmet szentelnek. a kulcsfolyamatokat felügyelik (ahol lehetséges ezek eredményességét mérik),

5.3.

és továbbfejlesztik a partnerek elvárásai, az új ismeretek és a belső javaslatok 5 4 3 2 1 alapján. az értékrend és a kitűzött célok teljesülését döntően befolyásoló oktatási, nevelési

folyamatokra

vonatkozóan

valamely

előíró

dokumentumban

(pedagógiai programban, működési szabályzatban, módszertani leírásban), vagy más médium segítségével (oktatófilm, video stb.), esetleg oktatással, betanítással, szóbeli kihirdetéssel (pl. az évnyitó értekezleten) meghatározták a vonatkozó eljárási módot, ezt minden érintett ismeri, és egységesen alkalmazza. Hogyan érvényesül ez a felsorolt területeken? 5.4.

–

partnerkapcsolatok kezelése, kommunikáció a külső partnerekkel:

5 4 3 2 1

–

tanárok, munkatársak felvételének módja, követelményei:

5 4 3 2 1

–

a biztonságos és egészséges tanítás, tanulás feltételei (terhelés, pihenés, szellőztetés stb.), valamint a veszélyek (stressz, drog stb.) felismerése és megelőzése:

5 4 3 2 1

–

az oktatási-nevelési tevékenység folyamatának közös követelményei:

5 4 3 2 1

–

a tanulók értékelésének közös követelményrendszere, mérőeszközei:

5 4 3 2 1

–

az oktatási-nevelési munka ellenőrzése, elemzése és javítása:

5 4 3 2 1


125


9.5.6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje Az új ismeretek, a változó igények és a működési tapasztalatok alapján hogyan fejlesztik intézményüket, működésüket? Az intézményünkben … a vezetés az iskolát érintő külső és belső mérések, értékelések 6.1.

tapasztalatainak

összegzése

alapján

határozza

meg

a

javítandó, 5 4 3 2 1

fejlesztendő folyamatokat, területeket. a vezetés biztosítja a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését 6.2.

az intézményben (probléma/feladatmegoldó teamek működtetése, vezetői 5 4 3 2 1 támogatás).

6.3. 6.4. 6.5.

az intézményben a fejlesztési feladatok kitűzése során meghatározott a cél, az elvárt eredmény, a teljesülés mérésének módja, a határidő és a felelős. a fejlesztési eredmények, javaslatok beépülnek az intézményi szabályozás rendszerébe. a vezetés rendszeres időközönként értékeli az eredményeket, és újabb emelt szintű célokat tűz ki a jobb eredmények elérése érdekében.

5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1

Kitöltő neve, beosztása: _________________________________________________

126


9.5.7. A szervezeti kultúra értékelése A szervezeti kultúra értékelését két szempont szerinti vizsgálattal végezzük. Az egyik szemponttal azt mérjük, hogy mennyire fontosak a megkérdezettek számára a szervezeti kultúra fejlettségére utaló megfogalmazások (ismérvek). A másik szempont segítségével a helyi gyakorlattal való elégedettséget mérjük. Az első esetben a fejlett szervezeti kultúra iránti igény mérhető fel, a második esetben a helyi gyakorlat jellemezhető. A helyi gyakorlat megítélése, a teljesülés mértéke Az intézmény hatékony, eredményes működése érdekében el kell érni a tanároknak és más munkatársaknak a meghirdetett értékrenddel, 7.1.

célkitűzésekkel való azonosulását. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése?

5 4 3 2 1

Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal?

5 4 3 2 1

A célkitűzések meghatározásában, a feladatok megoldásában a csoport7.2.

céloknak legyen elsőbbsége az egyéni érdekekkel szemben. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése?

5 4 3 2 1


5 4 3 2 1

A szervezetre vonatkozó vezetői döntésekben a feladatok megvalósítására 7.3.

való alkalmasság domináljon a személyes kapcsolatokkal szemben. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése?

5 4 3 2 1


5 4 3 2 1

A hosszú távú célokat mindenkor vegyék figyelembe az operatív döntések 7.4.

meghozatalában. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése?

5 4 3 2 1


5 4 3 2 1

Az ösztönzési rendszer objektív alapokra épüljön, határozzon meg számon kérhető, mérhető elvárásokat (kritériumokat) szemben a szubjektív vezetői 7.5.

megítéléssel. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése?

5 4 3 2 1


5 4 3 2 1

127


Az ösztönzés legyen kellően differenciált (az elvégzett munka és az eredmények alapján), ne a javak egyenlő elosztására törekvés legyen 7.6.

jellemző. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése?

5 4 3 2 1


5 4 3 2 1

Az intézmény vezetése vállalja fel, hozza felszínre és igyekezzen feloldani 7.7.

a konfliktusokat, szemben az elkerülő, elodázó taktikával. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése?

5 4 3 2 1


5 4 3 2 1

Az intézményben határozzák meg (előre) az elvárásokat minden munkatársra vonatkozóan, és ellenőrizzék ezek betartását, szemben a 7.8.

szubjektív megítéléssel és elnéző magatartással. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülés?

5 4 3 2 1


5 4 3 2 1

A tanárok és munkatársak rendelkezzenek önállósággal az operatív feladataik megvalósításában, az alkalmazott módszerek meghatározásában 7.9.

és a kapcsolódó döntésekben, szemben a szoros irányítással és felügyelettel. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése?

5 4 3 2 1


5 4 3 2 1

Legyünk mindig nyitottak az újra, ne féljünk a változásoktól. 7.10. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal?

5 4 3 2 1 5 4 3 2 1

Figyeljünk arra, hogy mások mit tesznek, milyen eredményeket érnek el, ha lehet, tanuljunk tőlük, szemben azzal, hogy végsőkig ragaszkodunk 7.11. saját elképzeléseinkhez, jónak hitt hagyományainkhoz. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése?

5 4 3 2 1


5 4 3 2 1


128


10. Humán erőforrás

Az iskolavezetés feladata az emberi erőforrások tervezése, szervezése és irányítása az eredményes szervezeti működés elérése érdekében. A siker egyik kulcsa a humán erőforrás hatékonyságának lehető legmagasabb szintre emelése. Ennek legfontosabb elemei:

jó tantestületi közösség kialakítása (pl. év eleji csapatépítő kirándulások, családi nap tartása, közös karácsonyi ebéd, pedagógusnapi köszöntő);

az intézmény lehetőségeihez mérten anyagi (minőségi bérpótlék, intézmény saját bevételeiből származó juttatások a Kollektív szerződés szabályozása szerint) és erkölcsi elismerés (pl. versenyeredmények közzététele a honlapon, az iskolarádión keresztül);

ösztönző, igazságos, fejlesztő szándékú teljesítményértékelés, melyben kiemelt szerepet játszik az erősségek azonosítása;

a továbbképzéseken való részvétel ösztönzése;

egyértelmű, időben történő feladat meghatározás;

megfelelő körülmények kialakítása módszertani megújuláshoz (a tanári szoba számítógépes ellátottsága, tárgyalóterem, tantermek technikai felszereltségének javítása, bővítése).

10.1. Pedagógus továbbképzések A törvény előírásainak megfelelően igyekszünk elsősorban olyan továbbképzési programokon részt venni, amelyek iskolánk pedagógiai programjával összhangban vannak, annak megvalósulását ilyen oldalról segítik.

10.1.1. Jogszabályi háttér A pedagógus továbbképzések alapja a 277/1997. (XII. 22.) Korm. Rendelet, mely a 93/2009 (IV. 24.) Kormányrendelettel módosult. 1 §. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre. (4) A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét.7 A pedagógus továbbképzési programunk érvényességi ideje: 2008. szeptember 1-től 2013. augusztus 31-ig. Az érvényes jogszabályok értelmében a továbbképzéseket az alábbi kategóriákba soroljuk: a) szakvizsgára történő felkészülés b) 7 évenkénti továbbképzési ciklus c) egyéb továbbképzések (nem előírt, a program keretében lehetővé tett és finanszírozható) A 93/2009 (IV. 24.) Kormányrendelet-módosítás a pedagógus-továbbképzési rendszer alapjait nem változtatta meg. A módosításra a rendszer egyes elemeinek finomítása, a pedagógusok mesterségbeli tudásának, kompetenciáinak bővítése, a pedagógus-továbbképzési rendszer ellenőrzésének további erősítése érdekében volt szükség. Szükségessé tették továbbá a módosítást az Európai Unió jelenlegi és jövőbeni humánerőforrás-fejlesztést célzó programjai. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv fejlesztési forrásai, átgondolt tervezéssel – a pedagógus-továbbképzési rendszert erősítve – felgyorsíthatják a pedagógus szakma

7

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700277.KOR

130

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola megújulását, a kultúraváltás folyamatát, az egész életen át történő tanulás lehetőségének megteremtését. A módosítás értelmében a továbbképzési program elkészítése a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program (IMIP) és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerőgazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével kell, hogy történjen. A továbbképzési program elkészítésével kapcsolatos másik új szabály – a visszacsatolás erősítése érdekében –, hogy az új továbbképzési program elkészítése előtt értékelni kell az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési program időarányos végrehajtását. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak is. Kiszélesedett a pedagógus-továbbképzés teljesítésének módja és lehetősége: - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott részismereti képzésben való részvétellel, - az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével, - az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok átadásával, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz, - az önképzésben, kutatásban, gyakornoki felkészítésben való részvétellel, - a harminc óránál rövidebb (legalább öt órás), nem akkreditált képzésen való részvétellel, -

a

továbbképzésbe

beszámítható

képzéseken

előadóként

való

részvétel

beszámíthatóságával. Legfeljebb és összesen 30 óra teljesíthető az alábbi módokon: - közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, - gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, - nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel

(önképzés),

amely

megvalósulhat

mások

tapasztalatainak

megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), 131

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola - harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri (akár hat 5 órás képzés keretében), - a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az

érintett

nevelőtestület,

illetve

pedagógusközösség

számára

nyújtott

szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

10.1.2. A beiskolázási terv elkészítésének elvei A hosszú távú pedagógus továbbképzési terv alapkoncepciói:

Folytatni kell az osztrák-magyar programban és a német nyelvi előkészítő osztálytípusban szakmai tárgyakat német nyelven is tanítani képes pedagógusok képzését.

Ki kell dolgozni az angol-magyar közgazdasági képzéshez és az angol nyelvi előkészítő osztálytípushoz kapcsolódó idegen nyelven tanított tantárgyak (informatika, szakmai alapozó tárgyak, társadalomismeret) angol nyelvű tanítására kijelölt kollégák módszertani, szakmai és idegen nyelvi tudásának fejlesztését célzó koncepciót.

A módszertani továbbképzések biztosítása minden tantárgyból a kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatban.

A kollégák felkészítése minél szélesebb körben tanulás módszertani ismeretek nyújtására.

A fentiekkel egyidejűleg biztosítani a kollégák számára az egyéni továbbképzési követelmények időbeni teljesítését.

Rövid- és középtávú terveinkben kiemelt szerepet kapnak az alábbi szempontok:

informatikai továbbképzések, különös tekintettel a digitális tananyagfejlesztésre (interaktív tábla), az elektronikus napló bevezetésére és kezelésére

nyelvtanárok továbbképzései (pl. nyelvvizsgáztatói, külföldi tréningek)

idegen nyelvű kommunikációra felkészítő képzések

pályaorientáció

vezetőképzés

további felkészítő tanfolyamok az emelt szintű érettségire

osztályfőnöki, egészségnevelési, prevenciós továbbképzések

az

új

modulrendszerű szakképzésre

való átállást

segítő

tanfolyamok

(pl.

vizsgaszervezés) 132


továbbképzések a komplex tantárgyakból (ügyviteli alapismeretek és közgazdasági alapismeretek)

továbbképzések az OKJ-s szakmákkal kapcsolatosan

MEPI által szervezett tanfolyamok

A továbbképzéseket úgy kell ütemezni, hogy az oktató-nevelő munkát biztosítani tudjuk, megoldható legyen a továbbtanulók szakszerű helyettesítése. Ennek érdekében, ha lehetséges a helyi és délután folyó programokat részesítjük előnyben. A tanítás folyamatossága érdekében egy munkaközösségen belül ugyanazon tanévben lehetőleg csak 1 fő vegyen részt továbbképzésen. A pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, illetve tudományos fokozat, doktori cím megszerzését az iskola támogatja a jelen továbbképzési időszakban is. Az NSZFI továbbképzések az NSZFI éves programja alapján zajlanak, a munkaközösségvezetők, esetenként egy-egy szaktanár is részt vesz. Igyekszünk továbbra is kihasználni a helyben igénybe vehető, egyre színvonalasabb továbbképzéseket minden szükséges területen. Kiemelten támogatjuk kollégáink részvételét a környezeti neveléssel, egészségneveléssel, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken. Az egészségnevelési területen a munkában és képzésben is jól bevált hagyományaink vannak (drogprevenció, önismereti képzés, problémamegoldó kommunikációs tréning).

10.1.3. Finanszírozás A rendelkezésre álló továbbképzési keretből a nevelő testület azon tagjai kaphatnak támogatást, akik az éves beiskolázási tervbe való felvételüket írásban kérték az intézmény vezetőjétől, tőle a tervbe való felvételükről írásbeli értesítést kaptak, illetve a munkáltató kötelezte a továbbképzésben való részvételre. Minden - legalább 1 éves időtartamú képzésben - résztvevővel tanulmányi szerződést kötünk. Ebben rögzítjük, hogy:

3 éves, vagy azt meghaladó időtartamú továbbképzéseknél a képzési időnek megfelelő időtartamot,

1-2 éves továbbképzések esetében az időtartam kétszeresét jelentő időtartamot kell a szerződés értelmében a kollégának intézményünkben ledolgoznia.

Ellenkező esetben a költségeket, illetve azok arányos részét vissza kell fizetnie.

133

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola A pedagógus joga, hogy saját elhatározása alapján bekapcsolódjon a továbbképzésbe. Amennyiben a beiskolázási tervben nem szerepel (nem kérte felvételét, nem kerülhetett felvételre a tervbe stb.), úgy a törvény által megállapított juttatásokra nem tarthat igényt. A lehetőségek konkretizálása a központi támogatás és az iskola költségvetési helyzetének ismeretében évenként kialakítandó iskolai szabályzatban történik.

10.1.4. Helyettesítésre vonatkozó alprogram Törekedni kell arra, hogy a továbbképzésben résztvevőket lehetőség szerint ne kelljen, illetve minél kevesebbet kelljen helyettesíteni. A továbbképzési kínálatból azokat indokolt kiválasztani, amelyek nem tanítási időre esnek (tanítási szünetekben, hétvégén, délután). Továbbképzési napok ismeretében (pl. hetente hétfőnként) lehetőség szerint úgy osztjuk be a továbbtanuló tanítási óráit, hogy adott napra ne essen órája. Amennyiben a fenti lehetőségek kihasználása után is szükség van a továbbképzésben résztvevők helyettesítésére, úgy mindenekelőtt törekszünk szakszerű helyettesítésükre.

10.2. A nevelőtestület dokumentációs és sajátos feladatai Minden tanév elején az igazgató felülvizsgálja, aktualizálja és átadja a vezetők, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok, a lektor, az ifjúságvédelmi felelősök, a pályaválasztási felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár, az ODK-tanár és adminisztratívtechnikai dolgozók munkaköri leírását, mely egyértelműen meghatározza az adott tanévre vonatkozó feladatokat, kötelességeket. A leírás egy példánya az alkalmazott aláírásával az irattárba kerül. Eseti megbízatások (pl. érettségi jegyzőség) a rá vonatkozó hatályos jogszabályok alapján. A tanév eleji tantestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagja kézhez kapja az éves munkaterv kivonatát, mely tartalmazza:

a tanév rendjét;

a szülői körök, a szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját,

a megemlékezések, iskolai ünnepélyek (pl. szalagavató, ballagás, pedagógusnap) dátumát,

egyéb iskolai programok (pl. Ki mit tud?, pedagógusnap, Győr-vetélkedő, diák önkormányzati ülés) időpontját;

134


iskolai kirándulások tervezhető időpontjait, sítábor dátumát.

10.2.1. Szaktanárok dokumentációs feladatai Szaktanári jelentés: tanévenként legalább egyszer, a tanévzáró értekezlet előtt készül, esetenként félévkor is. Határidő: az adott évben konkrétan megjelölt. Leadása a tantárgyért felelős igazgatóhelyettesnek. Tanmenetek:

a törvényi előírásoknak megfelelő tartalommal

kiemelt helyet kapjon az új módszerek alkalmazása

az iskolai könyvtárostól minden kolléga köteles tájékozódni a rendelkezésre álló szakirodalomról, CD-ről, oktatási segédanyagokról - ezeket építse be a tananyagfeldolgozás tervezésébe

a megjegyzés rovatot is vezessük, ez ad lehetőséget a korrekciókra

kiemelten szerepeljenek a témazáró és közös évfolyamdolgozatok

Adminisztráció: a haladási és értékelési napló pontos vezetése

10.2.2. A munkaközösség-vezetők feladatai Általános elvek:

a munkaközösség-vezetőket az iskola igazgatója kéri fel és bízza meg a munkaközösség tagjainak egyetértésével

Feladatok:

tanév elején munkaterv leadása

a leadott tanmenetek szakmai-módszertani-pedagógiai ellenőrzése

a tantárggyal kapcsolatos törvényi változások nyomon követése a felelős igazgatóhelyettessel konzultálva

óralátogatások évente legalább 5 alkalommal a munkaközösségen belül, különös tekintettel

a

kezdő

kollégák

munkájának segítése,

ellenőrzése

céljából

–

összehangolva az igazgatóval, a tantárgyért felelős igazgatóhelyettessel

a pedagógusok teljesítményértékelésében való részvétel

a munkaközösség tevékenységének szakmai irányítása

félévi és év végi jelentés a munkaközösség tevékenységéről

az iskolavezetés szakmai munkájának segítése

135


évente legalább két munkaközösségi megbeszélés megtartása, a terület helyzetének értékelése - az erről készült lényegre törő, tömör feljegyzést a felelős igazgatóhelyettesnek kell átadnia

ha a területen bekövetkezett változások, vagy esetlegesen felmerült problémák szükségessé teszik, rendkívüli megbeszélést kell összehívnia

bármely problémát, gondot, feladatot, amiben az iskolavezetés segítségére számítanak a pedagógusok, azonnal jelzi

a képzési struktúrához mérten közös évfolyamdolgozatok megtervezése, a munkaközösségen belüli arányos munkamegosztás szellemében

a kijavított dolgozatokat a munkaközösség értékeli, levonja a következtetéseket, valamint az átlagokat és a rövid értékelést a vezető a dolgozat megírását követő legkésőbb két héten belül átadja a minőségbiztosítás vezetőjének dokumentálásra

továbbképzések, pályázatok figyelése, az azokon való részvétel megszervezése

a munkaközösség tankönyvigénylésének leadása

házi versenyek szervezése

országos, megyei, városi versenyeken való részvétel koordinálása

szakmai véleményére, a csoportjába tartozó kollégák értékelésében való segítségére az iskolavezetés mindenkor számít

10.2.3. Az osztályfőnökök kiválasztásának szempontjai Általános elvek:

az osztályfőnököket az iskola igazgatója kéri fel és bízza meg

az osztályfőnöki munka ellátása minden pedagógusnak munkaköri kötelessége, amennyiben az adott időszakban a választás rá esik

Speciális szempontok:

a feladat elvégzésére lehetőleg olyan pedagógust választ az iskolavezetés, aki a teljes osztályt szaktanárként is tanítja (nem kizáró szempont, hiszen egyre nehezebb lesz megvalósítani)

osztályfőnökként szerzett tapasztalat

speciális osztályok esetében mérlegeljük a kolléga szaktárgyát is, pl. nyelvigényes vagy informatikára épülő képzés

az osztályközösségeket, ha lehetséges szakképző évfolyamon is együtt szeretnénk tartani, így előnyös lehet olyan kolléga felkérése, aki a szakképző évfolyamon is 136

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola folytathatja e tevékenységet pl. ügyviteli ágazat esetében, vagy a korábbi osztálya teszi ki a szakképző évfolyam zömét

alkalmasság az osztályban tanító tanárokkal való hatékony együttműködésre

az osztályfőnöki adminisztráció pontos vezetésére való alkalmasság

10.2.4. Az iskolai könyvtáros tanár feladatai a minőségbiztosítás területén

felhívja a szaktanárok figyelmét az új szakkönyvek, módszertani anyagok, multimédiás eszközök használatára

rendszeresen a tanári hirdetőtáblán jelzi az új beszerzéseket

segíti irodalmak, szakmai anyagok gyűjtésével a pályázatfigyelésért felelős kollégák munkáját az informatikai rendszer nem megfelelő használata szakmai és nevelési okokból is komoly hátrányt jelent, ennek megakadályozása érdekében köteles naponta rendszeresen ellenőrizni az olvasóteremben tartózkodó tanulók számítógép-használatát

ingyenes tankönyveket használók és könyvtári kölcsönzők pontos adminisztrálása

10.2.5. Az iskolai honlap szerkesztőjének feladatai a minőségbiztosítás területén

felelős a tanév során történt események regisztrálásáért (versenyeredmények, fotók, cikkek íratása a szaktanárokkal konzultálva, stb.)

az iskolai évkönyvhöz szükséges dokumentumok gyűjtéséért felel, ebben segítséget kér kollégáitól, különösen az iskola oktatás-technikusától, az iskolatitkártól, az iskolai adminisztrátortól

segíti az iskola „image”–ének javítását, az iskolai élet eseményeivel kapcsolatban (rendezvények, versenyeredmények, stb.) ötleteivel, jelzéseivel támogatja az iskolaigazgató munkáját, ebben segítségére van az iskolatitkár, az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők

10.2.6. Munkaköri leírások

137

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 9024 Győr, Bem tér 20-22. Tel.: 96/519-373, 96/519-374 Fax: 96/526-893 E-mail: [email protected]

MUNKAKÖRI LEÍRÁS 2009/2010. TANÉV Név:

………………………………………………

Beosztás:

Szakmai igazgatóhelyettes Közgazdász tanár

Egyéb ellátandó feladat:

Osztályfőnök: …………

Közvetlen felettes:

…..igazgató

Felettes munkaközösség-vezető:

…..közgazdasági munkaközösség-vezető …..osztályfőnöki munkaközösség-vezető …..informatikai munkaközösség-vezető

Osztályfőnöki adminisztráció segítője, ellenőre:

…..gyakorlati oktatásvezető

Tanított tantárgyak Alkalmazott számítástechnika 1. Alkalmazott számítástechnika 2. Könyvvezetés és beszámoló készítés Osztályfőnöki órakedvezmény Összesen:

Osztály 12. B 12. B 13. B

Óraszám 1 1 7 +1 10

Győr, 200….. . szeptember 1.

……………………………………. igazgató

……………………………………. munkavállaló

138

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 9024 Győr, Bem tér 20-22. Tel.: 96/519-373, 96/519-374 Fax: 96/526-893 E-mail: [email protected]

MUNKAKÖRI LEÍRÁS 2009/2010. TANÉV Név:

………………………………………………

Beosztás:

Gyors- és gépírás szakos tanár

Egyéb ellátandó feladat:

Osztályfőnök: ………

Közvetlen felettes igazgatóhelyettes:

…... szakmai igazgatóhelyettes

Felettes munkaközösség-vezető:

…..közgazdasági munkaközösség-vezető …..osztályfőnöki munkaközösség-vezető …..informatikai munkaközösség-vezető

Osztályfőnöki adminisztráció segítője, ellenőre:

…..gyakorlati oktatásvezető

Tanított tantárgyak Osztályfőnöki Informatikai alkalmazások 1. Informatikai alkalmazások 2. Szövegfeldolgozás Informatikai alkalmazások 1. Informatikai alkalmazások 2. Szövegfeldolgozás Levelezés 1. csoport Levelezés 2. csoport Titkári ismeretek 1. csoport Titkári ismeretek 2. csoport Információkezelés Összesen:

Osztály 11. A 11. A 11. A 11. A 12. A 12. A 12. A 13. A 13. A 13. A 13. A 9. A

Óraszám 1 (+1) 2 2 3 2 2 3 2 2 3 3 2 28

Győr, 200….. . szeptember 1.

……………………………………. igazgató

……………………………………. munkavállaló

139

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola MUNKAKÖRI LEÍRÁS - GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS Munkáját az általános igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja. Feladatai: • Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. • A pedagógusok, szülők vagy a tanulók jelzése, továbbá az év eleji felmérések alapján nyilvántartja a veszélyeztetett tanulókat. - Nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, javaslattétel a további teendőkre, valamint egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal. • Az eredményesebb munka érdekében kapcsolatot keres az általános iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel. • Különösen fontos, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki iskolán belül: - az osztályfőnökkel; - az iskolaorvossal; - a védőnővel; iskolán kívül - a Gyermekjóléti Szolgálattal; - a Családsegítő Szolgálattal; - az Önkormányzatokkal; - a rendőrség bűnmegelőzési csoportjával. Igazolatlan mulasztáskor szükség esetén: - háttérfelderítést, - családlátogatást végez, illetve - értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. • Iskolai szinten meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. • Az iskolában jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.) • Különös figyelmet szentel – az osztályfőnökökkel, iskolaorvossal, védőnővel közreműködve – a szenvedélybetegségek megelőzésére. • Anyagi veszélyeztetettség esetén a tanuló lakóhelyi önkormányzatánál kezdeményezi rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását. Az iskolai segélyek szétosztásakor képviseli a veszélyeztetett tanulók érdekeit, pl.: - alapítványi segélyek; - iskolai költségvetésből fizetett segélyek, tankönyvsegélyek • Gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat figyelemmel kíséri, és erről a nevelőtestületet tájékoztatja, lehetőség szerint pályázatot készít. • Pályaorientáció segítése. Győr, 200… . augusztus 31. igazgató

ifjúságvédelmi felelős

140


MUNKAKÖRI LEÍRÁS - PEDAGÓGUS (általános munkaköri leírás) Közvetlen felettese: az adott területért felelős iskolavezetőségi tag I.

A pedagógus kötelezettségei:

1. A pedagógus feladatai általában: A pedagógus a tanulók oktatás-nevelése érdekében önállóan végzi munkáját, fő feladata a tanítás és nevelés. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény, a Szakképzési törvény, Központi programok, képzési programok, az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai alkotják. A pedagógus munkáját az igazgató, a közvetlen felettes igazgatóhelyettes, valamint a munkaközösség-vezető utasításai szerint végzi. - Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, - jogszabályok és helyi szabályok szabta kereteken belül – módszereinek szabad megválasztásával végzi. - Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezetőnek jóváhagyásra bemutatja. - Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. - Rendszeresen értékeli a tanulók teljesítményét, az érdemjegyek száma félévenként legalább a tantárgy heti óraszámát eléri (heti 1 óra esetén dupláját). - Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14 napon belül kijavítja. A témazáró dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról készített dolgozatokat értékeli. - A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. - A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. - Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtja. - Munkája során a tanulók és kollégái emberi méltóságát tiszteletben tartja. - Munkája minél hatékonyabb végzése érdekében együttműködik a nevelőtestület tagjaival. - Munkája során betartja és a tanulóktól is számon kéri az óvó- és védő rendszabályok betartását. 2. Feladata az önképzés, a továbbképzéseken és munkaközösségi munkában való aktív részvétel, a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. 3. Javaslatot tesz taneszközök beszerzésére. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén a Munka Törvénykönyve szerint anyagi felelősséggel tartozik. 4. Külön beosztás szerint ügyeletet, helyettesítést lát el. 5. Részt vesz az iskola által szervezett rendezvényeken. 141


6. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó óráin. 7. Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelőoktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. 8. Munkahelyétől való távolmaradása esetén időben, előre értesíti közvetlen felettes igazgatóhelyettesét. 9. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím) az Igazgatónak azonnal jelenti. 10. Igazgatói megbízás alapján - munkaközösség-vezetővel, - az igazgatóhelyettessel, vagy - az igazgatóval történő közös megegyezés alapján részt vesz a tanórán kívüli tevékenységekben (diákkör, szakkör, versenyekre felkészítés, korrepetálás, tanulmányi kirándulás). 11. A – vonatkozó szabályok szerint – a közvetlen felettes vagy az igazgató túlmunka végzésére kötelezheti. 12. Az igazgató megbízatása alapján egyéb feladatokat is elláthat. II.

A pedagógus jogai

A pedagógus munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: - Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. - A pedagógiai program és a helyi tanterv keretei között a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. - Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. - Minősítse a tanulók tudását. - Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. - A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. - Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. A Munka Törvénykönyve 105. §. (1) bek. alapján a munkáltatónak jogában áll az adott munkakörön belül a dolgozót más, ill. olyan feladatok ellátásával megbízni, amelyet korábban nem kellett elvégeznie. Nem jelenti a munkakör megváltoztatását a munkáltatónak az az intézkedése, amelynek folytán a dolgozó azonos munkakörben ugyan, de megváltozott munkafeladatokat köteles ellátni.

142


10.3. Gyakornoki szabályzat, mentori rendszer A minőségi munkavégzés, a tanulói és tanári sikerélmény megszerzése, a tanulók motiválása a tanulásban nélkülözhetetlenné teszi a tantestületi kohézió erősödését, az egységes tantestületi értékrend kialakítását, megőrzését. Ezért különösen fontos, hogy a tantestületbe újonnan érkezőket segítsük a beilleszkedésben, ismertessük meg elvárásainkat, mindennapi szokásainkat, értékrendünket. Mindezek megvalósítását segíti a gyakornoki szabályzat. Az intézményvezetés felkéri az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt - aki az iskolában folyó tevékenységek széles körének ismerője, illetve tevékeny résztvevője - mentori munka elvégzésére osztályfőnöki területen. A nevelő munka szemszögéből rendkívül fontos, hogy az új osztályfőnökök megismerkedjenek a munka adminisztrációs és szakmai kérdéseivel, elvárásainkkal, hagyományainkkal, szokásainkkal.

143


11. Az Intézményi Minőségirányítási Program nyilvánosságra hozatalának módjai A minőségirányítási dokumentumokat az intézményben érvényben lévő ügyviteli és iratkezelési szabályzat szerint kezeljük. Hozzáférhető minden alkalmazott számára az igazgatói irodában és a minőségirányítási vezetőnél elhelyezett nyomtatott példány. Elektronikus formában tároljuk az iskolai adminisztrátornál, valamint a minőségbiztosítási vezetőnél. Az iskolai honlapon PDF-formátumban tekinthető meg.

144


12. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Készítette: Görögné Horacsek Melitta igazgató Mészáros Eszter minőségbiztosítási felelős Elfogadta: a Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola alkalmazotti közössége Elfogadás dátuma: 2009. november 26. Véleményezte: Szülői Munkaközösség (2009. november 19.) Diákönkormányzat (2009. november 25.) Érvényes: 2014. december 31. Felülvizsgálat időpontja: 2011. december 31.

Intézmény részéről:

Görögné Horacsek Melitta Igazgató

145

Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1. KÜLDETÉS BEVEZETÉS Az intézmény adatai... 6

Recommend Documents