BAROKK MŰVÉSZET 17. század és 18. század első fele

BAROKK MŰVÉSZET 17. század és 18. század első fele

 

 

Ellenreformáció → jezsuiták (1540, Jézus Társasága) → inkvizíció   17. század eleje → a pápaság hatalma újra a régi fényében tündökölt →  a barokk stílus az ellenreformáció hatására jött létre Rómában A művészet a hatalom irányítása és ellenőrzése alatt állt: Itália, Spanyolország → EGYHÁZI MŰVÉSZET                                          a katolikus Egyház ideológiáját,      a dogmák tiszteletben tartását                                          a szigorú fegyelmet hirdette Franciaország, Anglia → VILÁGI MŰVÉSZET       az abszolutisztikus hatalommal rendelkező                                            uralkodók hatalmát fejezte ki                                            a királyi udvar fényűző igényeit szolgálta    

Jacopo Vignola: Il Gésu, Róma homlokzat: Giacomo della Porta  

 

Il Gésu alaprajza:  a hosszanti és a centrális tér egyesítése  → jellemző a barokk templomokra  

 

 

 

Francesco Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane­templom, Róma

A barokk építészet: célja: a katolikus Egyház nagyságának bemutatása → lenyűgözés,  megnyerés, propaganda → színpadias szertartások → fény­árnyék  hatások, perspektíva Monumentalitás, a méretek fokozása mozgalmasság „hullámzó formák”, az egyenes vonalak megtörése erősen tagolt falfelületek, homorú­domború faltagolás változatos nyílások dinamikus téralakítás  

 

Donato Bramante (1444­1514) → centrális, középpontos elrendezésű tér (érett reneszánsz) Michelangelo → leegyszerűsítette a Bramante­féle alaprajzot        a négyezet fölé magas kupoladobra (tamburra) hatalmas kupolát emelt                             kettős korinthoszi oszlopok (manierista stílus)     Carlo Maderna → latinkereszt alakú alaprajz (barokk)                               kulisszahomlokzat → korinthoszi féloszlopok által tagolt

 

 

 

 

Lorenzo Bernini: Szent Péter tér, Róma, kolonnád

Lorenzo Bernini: A Szent Péter  bazilika baldachinja  

 

Lorenzo Bernini:  Szent Péter trónusa  

 

 

 

Sir Christopher Wren: Szent Pál katedrális, London

 

 

Louis Le Vau: Vaux­le Vicomte­i kastély

 

 

André Le Notre: A Vaux­le­Vicomte­i kastély kertje

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

André Le Notre: A versailles­i kastély kertje

 

 

    Louis Le Vau, Jules Hardouin Mansart:  A versailles­i kastély kerti homlokzata és 2 szimmetrikus oldalszárnya

­ barokk téralakítás: szervesen egymáshoz   kapcsolódó terek, épületeket összekötő sugárutak,  hangsúlyos tengelyre felfűzött terek ­ U alaprajz ­ összművészeti alkotás ­ rizalit: az épület homlokzatvonalából annak teljes  magasságában előreugró, tagolt, erősebben díszített  rész (közép­, oldal­, vagy sarokrizalit) ­ a belső terekben aranyozott stukkódíszítés

 

 

 

 

Philibert Le Roy: Versailles, Márványudvar

 

 

Jules Hardouin Mansart: Tükörterem

 

 

Charles Le Brun: A Versailles­i palota belső díszítése – a királyné szobája

 

 

Barokk szobrászat jellemzői: ­lenyűgözni, meghatni, megnyerni szeretné a  ­szemlélőt ­színpadiasság ­illúziókeltés ­látványos fény­árnyék hatás → erős plaszticitás ­a néző tudatos manipulálása

 

 

Lorenzo Bernini:  Szent Teréz extázisa ­ a vallásos látomást  színpadképbe foglalta ­ papírként kezelt  márványdrapéria ­ összművészet → építészet,  szobrászat, festészet  szintézise → a hatás még  megdöbbentőbb  

 

Lorenzo Bernini: Dávid

 

 

­ az emberi test szépségeszményének     ábrázolása ­ antik póz ­kontraposzt   ­ nyugodt arckifejezés ­ harmonikus összhatás

 

­ a cselekvés ábrázolása ­ kicsavart mozdulat, bonyolult testtartás ­ elszántan összeszorított ajkak ­ mozgalmas, diszharmonikus hatás

 

Lorenzo Bernini: Apollón és Daphné  

 

Nicola Salvi: Trévi­kút, Róma

 

Andrea del Pozzo:  a római Szent Ignác  templom  mennyezetfreskója  

 

illuzionisztikus falfestés 

Caravaggio:  Szent Pál megtérése ­ a valóság fényképszerű  ábrázolása ­ naturalista felfogású →  természethű, aprólékos,  részletgazdag előadásmód ­ hétköznapi emberek ­ bibliai témák  

 

 

Caravaggio: Hitetlen Tamás

 

Caravaggio:  Szent Péter keresztre feszítése

 

 

Georges de la Tour:  Szent József, az ács  

 

 

Georges de la Tour: Az újszülött

 

 

 

Georges de la Tour: Hamiskártyások

 

 

Diego Velazquez: Étkező parasztok, Szépművészeti Múzeum

 

 

Diego Velazquez:  X. Ince pápa portréja

 

 

Diego Velazquez:  Sevillai vízárus

 

 

Velazquez:  Las Meninas  (Udvarhölgyek)

Velazquez: Margarita Teresa infánsnő  

 

 

 

Diego Velazquez: Breda kulcsainak átadása

PETER PAUL RUBENS  1577­1640  

 

Rubens: Levétel a keresztről  

 

Rubens: Medici Mária  

 

Rubens: Leukippidák  elrablása

 

 

Argosz királyának,  Leukipposznak a  lányait rabolja el Castor  és Pollux

Rubens festészetének jellemzői: ­ monumentális, zsúfolt kompozíciók ­ izgatott, erőteljes ecsetkezelés ­ egymásba gabalyodó, erőteljes, gömbölyded testek ­ erőteljes, vaskos formák → női aktok → barokk életöröm ­ dinamizmus ­ meleg színek használata ­ anyagszerű festésmód

 

 

Rubens: A három grácia ­ A költészet, zene, tánc  patrónusai ­ Ahrodité, Apollón és  Dionüszosz kísérői:

 

 

Aglaia Euphroszüné Thaleia

RENESZÁNSZ Raffaello: Három grácia  

 

BAROKK Rubens: Három grácia

Van Dyck:  I. Károly angol király  

 

REMBRANDT HARMENSZ VAN RIJN 1606­1669  

 

 

 

Rembrandt:  A tékozló fiú hazatérése  

 

 

 

Rembrandt: A zsidó menyasszony

 

 

Rembrandt: Tulp doktor anatómiája

 

Rembrandt: Éjjeli őrjárat

 

 

 

Rembrandt: A posztóscéh elöljárói

 

 

JAN VERMEER VAN  DELFT 1632­1675  

 

 

Vermeer: Delft látképe

 

Zsánerképfestészet  (=életképfestészet) 1500 körül alakult ki Hollandiában téma: polgári, paraszti,  udvari élet mindennapjai

 

 

Vermeer: A festő műterme

 

 

Vermeer:  Szerelemeslevél

 

 

­ hétköznapi  emberek ­ csendéletek,  életképek ­ a világ reális,  naturalisztikus  ábrázolása

 

 

Vermeer:  Gyöngymérő nő

 

 

 

 

Camera obscura: elsősorban tájkép­és városképfestők által használt  sötétkamra a perspektivikus ábrázolás megkönnyítésére  → 15. századtól használták Ha teljesen elsötétítünk például egy szobát, de fúrunk rá egy pici lyukat,  a lyukon a szemközti falra vetítődik a külvilág fordított, színes képe.  

 

 

Vermeer: Levelet olvasó nő

 

Vermeer: A földrajztudós  

 

BAROKK MŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON Mária Terézia idején pezsdült fel igazán a barokk művészet  → arisztokrácia kastélyai, egyházi építkezések

 

 

 

 

Fertődi Eszterházy­kastély, a „magyar Versailles”

­ Fénykora 1760­tól  1790­ig tartott ­ Gróf Esterházy  Miklós építtette ­ Joseph Haydn több  művét itt mutatták be

 

 

 

 

Lucas von Hildebrandt: Ráckevei Savoyai­kastély

A magyar barokk kastélyok jellemzői: ­ U alaprajz ­ egyemeletes felépítés ­ pavilonszerűen kiemelt középrizalit → a díszteremmel ­ hangsúlyos sarokrizalitok ­ szigorú alá­és fölérendelés → a termek elhelyezkedésében is  megmutatkozik ­ díszítés: csiga­, kagyló­, rácsminta, ívesen hajlított erkély,  kővázák, csavart oszlopok, kőbábos korlát (=ballusztrád),   

 

 

 

Mayerhoffer András: Gödöllői Grassalkovich­kastély, 1735­1759

 

 

GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY ­ I. Grassalkovich Antal, királyi személynök, a Magyar Királyi Kamara elnöke,  bárói,majd grófi címet kapott Mária Teréziától → neki köszönhetően ajánlották fel a  magyar rendek katonai segítségüket az osztrák örökösödési háborúban 1751­ben Mária Terézia is látogatást tett a gödöllői kastélyban, márványborítású  szobát készítettek számára ­ II. Grassalkovich Antal birtokait, a gödöllői kastélyt is elhanyagolta és adósságokkal  terhelte meg ­ III. Grassalkovich Antal telket és pénzt adományozott a Nemzeti Színház és a  Nemzeti Múzeum létrehozásához, utód nélkül halt meg ­ első építési szakasz (1735­1745) Mayerhoffer András vezetésével indult el az  építkezés 1735­ben, U alakú alaprajz, vár és kastély keveréke, védelmi szempontok ­ második építési szakasz (1746­1749) 2 új szárny, kastélytemplom, istállószárny ­ harmadik építési szakasz (1752­1759) lovarda vörös márvány oszlopokkal, sörház,  pincerendszer, narancsház, reprezentatív lépcsőház, a főhomlokzat átépítése →  rokokó stílusú, kovácsoltvas erkélyrács, a középrizalit hangsúlyozása a 2 kupolával ­ a „gödöllői stílus” számos korabeli kastélyra hatással volt  

 

­ Kastélypark: Alsópark → fácános, konyhakert, vadaskert, Felsőpark → francia stílusú  park, külföldről meghonosított virágokkal, narancsfákkal, kerti pavilon → a magyar királyok  arcképeivel, III. Grassalkovich Antal felesége, Eszterházy Leopoldina alakíttatta át a  francia parkot angol parkká (2 hattyús tó a főhomlokzat előtt) ­ 1867 kiegyezés Osztrák­Magyar Monarchia, Ferenc József és Erzsébet királyné  koronázási ajándékként kapta a kastélyt ­ a fehér márványstukkóval gazdagon aranyozott rokokó stílusú díszteremből nyíltak a  király (fehér, vörös, arany színek) és a királyné lakosztályai (ibolyaszínű falak), összesen  136 helyiség ­ II. világháború után szociális otthonként üzemelt ­ 1996­ban kezdték el a kastély felújítását

 

 

Hefele Menyhért:  szombathelyi székesegyház

 

 

 

George Donner: Szent Márton és a koldus,    eredetileg a pozsonyi dóm főoltárának része volt

 

 

Franz Anton Maulbertsch: A sümegi plébániatemplom freskói

Mányoki Ádám:  II. Rákóczi Ferenc portréja

 

 

A ROKOKÓ MŰVÉSZETE 18. század második fele ­ a barokk nehézkességével, drámaiságával szemben  árnyaltabb, játékosabb, könnyedebb stílus ­ XV. Lajos uralkodása alatt jött létre →  gazdasági fellendülés  → megnő az igény a kényelem és a luxus iránt → intimebb  terek, kisebb budoárok (=női szalonok) ­ rocaille=kagylódísz → jellemző a rokokóra ­ szeszélyesen asszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetés ­ játékos, zsúfolt stukkódíszítés  ­ túldíszített, ornamentális, hullámzó vonalak ­ idillikus tájba helyezett, kacéran mosolygó nők  

 

 

 

Neumann: A würzburgi érseki palota császárterme

A rokokó kedvelte a  pasztellszíneket: ­bolhafej és bolhahát    szín ­nimfacomb ­apácahas ­megmérgezett        majom szín

 

 

 

Marie Antoinette

 

 

 

ROKOKÓ SZOBRÁSZAT:  kisméretű festett porcelánfigurák, szobrocskák, vázák, használati  tárgyak → pl. Marie Antoinette tintatartója Porcelán → Európa legrégebbi porcelángyára Meissen, Németország                     Sevres, Franciaország                         Magyarország, Herend, Fischer Mór alapította, 1839­ben

Antoine Watteau:  A gitáros  

 

 

 

Watteau: Indulás Cythere szigetére

 

Fragonard: Kis park 

 

Fragonard: A hinta, 1767  

 

ROKOKÓ FESTÉSZET: ­ idillikus hangulatú zsánerképek → az arisztokrácia önfeledt  világa ­ gáláns udvari életképek → Fragonard festményei ­ melankolikus, sejtelmes hangulat, pikáns jelenetek ­ aprólékosan megfestett virágok és lombok → a rokokó  belsőépítészetét tükrözik ­ könnyed ecsetkezelés, világos, meleg tónusok, pasztellszínek