Dr. Hegedős Gábor
BARKÁCSOLÁS, MINT KOMPLEX ISMERESZERZÉSI LEGETİSÉG Bevezetés Jelen tanulmányban a barkácsolást, mint a komplex tapasztalat- és ismeretszerzés lehetıségét mutatjuk be hasznosítható példákon keresztül, kiterjesztve modellezést a megfigyelésre és a kísérletezésre. A barkácsolás nem cél, hanem eszköz a tevékenység által való tanulás folyamatában. Ez a tevékenység látványossá, érdekessé, vonzóvá teszi a tanulást mind a tehetséges, mind a kevésbé tehetséges gyermekek, hallgatók, felnıttek számára egyaránt, prioritást biztosítva a természettudományos ismeretek iránti pozitív attitődök kialakulásának. Többször fordul elı, a komplexitás és a projektpedagógia sajátosságai miatt, hogy kísérletezéssel vezetjük be a barkácsolást, illetve az elkészített modellekkel végzünk kísérletezéseket. Ajánljuk, hogy iskolákban lehetıség szerint kerüljük a tanórába szorított idıbeli korlátozásokat. A komplexitás miatt érdemes a különbözı tanórákat egész napos, vagy több napos foglalkozásokba összevonni. Mint látni fogjuk, egy-egy jól szervezett foglalkozásban különbözı tantárgyak ismeretanyaga tükrözıdik vissza. Konstruáló játékok a pedagógiai gyakorlatban a gázok témakörben A levegı és széndioxid témakörben, három témában óvodásoknak, kisiskolásoknak, hallgatóknak, óvodapedagógusoknak és tanítóknak tartottunk foglalkozásokat. A foglalkozások után az óvodásoknál a beszélgetés és kikérdezés módszerével, a többi esetben kibıvítve kérdıíves módszerrel érdeklıdtünk, mennyire tetszettek a foglalkozások. Nyújtottak-e új tapasztalatokat, ismereteket, illetve egyes megfigyelt jelenségnél kíváncsiak voltunk a jelenség, az esemény, a mőködés fizikai törvényszerőségeire, azok ismereteire. A hallgatóknál, a felnıtteknél kíváncsiak voltunk arra is, fogják-e, tudják-e alkalmazni a foglalkozásokon megismert tapasztalatszerzési, ismeretátadási stratégiákat, módszereket. A három témakör a következı: − Vitálkapacitás mérése; − Repülı eszközök készítése. Játék és kísérletezés; − Forgómozgást végzı modellek készítése. Játék és kísérletezés. Vitálkapacitás mérése A foglalkozásokon a kapacitásmérésnek több formáját alkalmaztuk. Az általunk bemutatott mérések tárháza bıvíthetı. Arra is mutatunk példát, a kapacitásmérés kiinduló alapja a levegıvel kapcsolatos problémafelvetéseknek és megoldások keresésének. Pl.: mik a hangképzés feltételei? A következı méréseket, játékokat végeztük el:
Kapacitásmérés szónyújtással, szívószállal, szívószállal készült síppal. − A gól szó kimondása egy levegıvétellel. Ki bírja tovább? Ki a gyıztes? A jól láthatóság miatt a játék kezdetén mindenki emelje magasba az egyik kezét. Akinél elfogyott a levegı, leteszi a kezét.
− Beénekléshez a dó, re, mi, stb. közül egynek, vagy többnek a skálázása szintén egy levegıvétellel, minél hosszabb ideig kitartva a hangadást. − Befogott orral és csukott szájjal dúdolni. Meddig tudsz ezen a módon dúdoló, morgó hangot kiadni? Kérdések: Miért tudsz egyáltalán rövid ideig hangot adni? Miért csak rövid ideig tudsz hangot kiadni? Mi akadályozza a hangadást? Egyetlen gyermek, sıt egyetlen hallgató sem tudta, hogy a különbözı koponyaüregekbe levegıt tudunk juttatni, és addig tart a hangadás, amíg ezek telítıdnek levegıvel. A hangadás a gyermekhitvizsgálatok része. A nagycsoportos óvodások, a kisiskolások már helyes, logikus válaszokat adtak, illetve többségében megértették a magyarázatokat. Egyértelmően fogalmazták meg, a hangadáshoz levegı szükséges. − Befogott orral és csukott szájjal meddig tudod a levegıt visszatartani, meddig bírod lélegzetvétel nélkül? Közben az irányító hangosan számol. Számosság és idımérés alapozása a kisebb gyermekeknél (1. sz. kép). A képen jól látható, minden gyermek aktív részese a közös tevékenységnek. − Több, legalább öt vékony és öt vastagabb (gégecsöves) szívószál hosszirányú összeragasztása cellux segítségével. Ezen keresztül történı lélegzés. Melyikkel tudsz tovább lélegezni? Miért? Meglepı, hogy az egyszerő kérdésre milyen téves válaszokat adnak a gyermekek. Például észreveszik, hogy a megnövelt szívószálon át áramló levegıt hidegebbnek érzik a szájukban, de az okot nem tudják magyarázni. Gyermekhit-vizsgálat alapozása. A pe1. sz. kép dagógus következtetésként megfogalmazhatja: „hasonló módon jutnak levegıhöz az asztmások asztmarohamnál, illetve a cigarettázók, ha több emeletet kell lépcsın felgyalogolniuk. Ezt a látszólagos játszadozást, beszélgetést nem érdemes korlátok közé szorítani. Egyéb ismerethez jutnak a beszélgetés folyamán a gyermekek, fejlıdik kommunikációs képességük. Aktívak lesznek, mert saját tapasztalataikat kell elmondani. Ezt nevezzük mi személyes érintettségének az ismeretszerzésben. Kapacitásmérés luftballonnal, levegıfúvással, hangelıállítás − Mekkorára tudunk egy levegıvétellel egy luftballont felfújni? Összehasonlítás a gyermekek, felnıttek teljesítménye között. Térfogatmérés-elıkészítése, alapozása. − Mekkorára tudunk öt (felnıtteknél három) levegıvétellel egy luftballont felfújni? Öszszehasonlítás a gyermekek-gyermekek, gyermekek-felnıttek teljesítménye között (2. sz. kép) − . Melléktermék. Hangadás a felfújt lufival Hasonlítás a hangszalagok mőködéséhez. Vizsgálataink szerin még a felnıttek jelentıs része sem tudja, hogy csak két hangszalaggal rendelkezünk. − További melléktermék: a felfújt lufi elengedése. A lökhajtás, a rakétahajtás elvének alapozása.
− Kipukkadásig fújjunk fel egy-két luftballont! A hangérzékelés magyarázatának keresése. A dobhártyánkon hirtelen megnövekszik a levegı nyomása, és ezt érzékeljük hangként. Befıttes üvegre nedves celofánt feszítsünk ki, és rögzítsük gumival. A megszáradt celofánra szórjunk cukrot vagy sót. A „hangrobbanáskor” a cukor, a só megmozdul. Figyelmeztetés! A Folpack nem megfelelı anyag a kísérlethez. A beszélgetés folyamán eljuthatunk a hangos zene károsító hatásáig. − Hangadás szívószálból készített „síppal”. A gégecsöves szívószál egyik végét ellaposítva, két oldalról hegyesre nyírjuk, (1. sz. rajz) A szívószál hosszának változtatásával változ2. sz. kép tatjuk a hangmagasságot. Gyermekek és felnıttek számára egyaránt szórakoztató tevékenység. Iskolások fogalmazták meg; Szilveszterkor már nem kell pénzt költeni szilveszteri furulyára, maguk is egyszerően elkészíthetik azt. Cellux segítségével növeljük meg a szívószál hosszát! Játék a vitálkapacitáshoz. Ki tud tovább sípolni egy levegıvétellel?
1. sz. rajz
− Egy vízzel teli kádban egy vízzel teli, lefelé fordított flakonból mennyi vizet tudunk gégecsöves szívószállal egy levegıvétellel kifújni? Együttes mérése a tüdınk teljesítményének. Gyermekeknél ezen a módon láthatóvá tesszük a levegıt, és mérhetıvé a térfogatát. Ez még a felnıttek számára is egy izgalmas próba. A mérést elvégezzük természetes levegıvétel után, és elvégezzük, ha teleszívtuk a tüdınket levegıvel (3. sz. kép). Kérdés: Ki tud több levegıt tárolni a tüdejében? Hogyan növelhetı a tüdı vitálkapacitása? (Szintén gyermekhit vizsgálat). A gyermekek elvárják, mi, felnıttek is próbáljuk ki, mekkora a vitálkapacitásunk. Ezzel a tekintélyünket is növeljük a gyermekek körében, mivel egy felnıtt tüdejének kapacitása átlagban több mint kétszerese egy kisiskolás gyermekéhez viszonyítva. 3. sz. kép
Kapacitásmérés ping-pong labdával Táncoltassunk ping-pong labdát gégecsöves szívószállal (4. sz. kép). Ki mennyi ideig tudja a labdát a levegıben tartani? Könnyebb-e teljesíteni a feladatot, ha a szívószálat rövidebbre nyírjuk? Mi történik, ha két-három, vagy több szívószálat hosszirányban celluxszal összeragasztunk? A kérdésekre a választ a gyermekeknek kell a próbálgatásokkal megtalálniuk. A Bernoulli törvényt alkalmazva egyszerő játékot készíthetünk kicsiknek. (5. sz. kép)
4. és 5. sz. kép
Végkövetkeztetés megfogalmazása a vitálkapacitás méréséhez: A mozgással, a testneveléssel növelhetı az életerınk, a vitálkapacitásunk. Ha megfigyeljük a fenti feladatokat, akkor látható, a gyermekek az áramló levegıvel kapcsolatban jutnak tapasztalatokhoz, a fizika tanulásához szükséges interiorizált ismeretekhez. Repülı eszközök készítése. Játék és kísérletezés. Végtelen számú, siklásra, repülésre képes modellt tudunk a gyermekekkel közösen elkészíteni, és azokkal játszani, modellezni. Ezekbıl most négyet mutatunk be. − Általunk lopakodónak nevezett siklórepülık; − Egyszerő papírrepülık; − Sárkányok mőanyag fóliából; A modellek többsége elkészíthetı ún. hulladékpapírból (színes reklámújságok lapjaiból). Külön beruházást nem igényelnek. Ismételten hangsúlyozni szeretnénk, a modell készítése számunkra csak eszköz, és soha nem cél. A barkácsolás által a gyermek ügyesebb, tapasztaltabb és okosabb lesz. Fejlıdik motiváltsága a tevékeny alkotás, az ismeretszerzés iránt. Nyitottabbá válik a világ jelenségei iránt. Érdekes volt egy jogász-közgazdász édesapa viccesnek szánt megjegyzése 2010. április 24-én. a Budapesten tartott ún. Barkácskuckó foglalkozásunkon, amelyre talán harmadikos gyermekével jött el. „Annak idején azért nem a Kecskeméti Fıiskolára mentem tanulni, mert ott fizikát tanítanak.” Kijelentése minısíti az embereknek a természettudományokhoz való viszonyát. Megnyilvánulása ellenére, jól szórakozva, fél napot töltött a standunknál feleségével és gyermekével a különbözı eszközök elkészítésével, kísérletezgetésekkel. Lopakodók készítése A jól modellezhetıség, az összehasonlító kísérletezgetés és a kreativitás fejlesztése érdekében a lopakodónak három változatát szoktuk elkészíteni. Derékszögő háromszög, négyzet és téglalap alakú papírból. Ezzel biztosítjuk egyrészrıl a különbözı geometriai formákkal való ismerkedést, másrészrıl
6. sz. kép
az optimálisnak tartható megoldás keresésének lehetıségét. (Hegedős, 2005.)1 A 6. sz. képen látható, miként készül az A4-es lapból (reklámújságból, újságlapból) a lehetı legnagyobb derékszögő háromszög, illetve négyzet. Ha az A4-es lapot a rövidebb szimmetriatengelyénél megfelezzük, akkor a téglalap alakú lopakodó készíthetı el. Az elkészítés módja azonos a háromszög alakú papírból készült lopakodó elkészítéséhez. (2. sz. rajz.) Háromszög alapú lopakodó készítése Tudatosan használjuk a háromszög alapú kifejezést a háromszög alakú kifejezés helyett. A kiindulási forma derékszögő háromszög, a lopakodó végsı formája trapéz alakú lesz. 1. A szimmetriatengelyénél félbehajtjuk, majd viszszahajtjuk az egyenlı szárú derékszögő háromszöget2; 2. A derékszögnél lévı csúcsot a szimmetriatengely alapon lévı talppontjához hajtjuk; 3. A hajlítási élnél (az elıbb kapott egyenlı szárú trapéz rövidebb oldala) 5-7 mm szélességben kétszeres ún. palacsintahajtogatást végzünk. Így kapjuk meg az úgynevezett orrsúlyt, illetve elırébb hozzuk a lopakodó súlypontját a stabilizálás érdekében; 4. A rajz szerint két oldalt lefelé irányba behajtjuk az ún. függıleges vezérsíkokat. Ezzel az oldalirányú stabilitást biztosítjuk. A kísérletezés közben próbáljuk ki a lopakodót felfelé hajtott vezérsíkokkal is; 5. Az elsı hajlítási élnél újra összehajtjuk a már kész lopakodót.
2. sz. rajz
A röptetésnél a 7. sz. képen látható módon a hosszabb oldal közepén fogva a magasra tartott lopakodót elengedjük. Nem dobjuk, csak elengedjük. A lopakodónk gyönyörően siklik. A siklás javítása érdekében a függıleges vezérsíkok helyzetét, a palacsintahajtás szélességét, mennyiségét és természetesen az alapanyag papír minıségét változtathatjuk.
1
A kreativitás a mi felfogásunk szerint az optimális megoldás keresését, megtalálását jelenti, amely függ a helytıl, az idıtıl, az alkalmazás módjától és mennyiségétıl. 2 Fontosnak tartjuk, amennyire csak lehetséges a geometriai szakkifejezések következetes és helyes használatát. Ezzel is biztosítva a szakmai szókincs fejlesztésének alapozását, a matematika tantárgy felsıbb osztályokban lévı tananyagának alapozását. Magunk ezt tartjuk a kompetencia alapú oktatásnak.
7. és 8. sz. kép
Ha egyszer a gyermekek megérezték a kísérletezés lényegét, akkor maguk fogják végtelen módon változtatni a feltételeket, és vizsgálni a repülési tulajdonságokat, mindaddig, amíg munkájukkal saját maguk nem lesznek elégedettek. A kísérletezés tetıpontja, amikor a lopakodónkat függılegesen tartva engedjük el, és a leesés helyett átmegy sikló repülésbe. A gyermekhit-kutatások keretében kérdezhetjük a gyermekeket, mit gondolnak, miért megy át siklórepülésbe az eszközünk, és nem esik le egyenesen a talajra. Helyes választ még felnıttek esetében is ritkán kapunk. A kísérletezés közben kialakul a kíváncsiság. A kísérletezések hatására ez a kíváncsiság szervezıdik érdeklıdéssé (Hegedős, 2009. 48). A lopakodó egyszerően alakítható át vitorlázó madárrá. Fehér papírból készítve a lopakodót, a hátrahajtott kis háromszöget elırehajtjuk, majd megrajzolva, kiszínezve vitorlázó madarat röptethetünk (8. sz. kép). A rajzolás és a színezés gyermekeknél a finommotorikus mozgást, a szem kéz koordinációjának fejlesztését biztosítja. Óvodásoknál az írás-elıkészítést, iskolásoknál az írásbiztonságot alapozza. Négyzet alapú lopakodó készítése Az önálló elkészíttetés elsısorban iskolásoknak ajánlott. Ez nem zárja ki annak lehetıségét, hogy óvodások felnıtt segítségével ne készítsék el a lopakodót. A kísérletezgetés számukra is mozgáslehetıség, így örömforrás. 1. 2.
3. 4. 5.
A négyzet alakú papírlapot az átlói mentén összehajtjuk és az összehajtott háromszöget a 3. sz. rajznak megfelelıen a vastag vonal mentén benyírjuk kb. kétharmad hosszig. Majd a kihajtott négyzeten a nyírás melletti egyik háromszöget 7-10 mm szélességő palacsintahajtogatással meghajtogatjuk, egészen a nyírás vonaláig. A hajtásokat élezzük le! A nyírásvonal mások oldalán lévı háromszögnek hajtsuk meg a magasságvonalát. Jól élezzük le a hajlítási vonalat! A magasságvonallal párhuzamosan a kapott kisháromszögek harmadánál szimmetrikusan hajlítsuk vissza a szárnyakat (vízszintes vezérsíkokat)! (9. sz. kép. ) A képen látva tartjuk a lopakodónkat, magasra emeljük és elengedjük.
6.
A siklás minıségét módosíthatjuk, ha eggyel visszahajtjuk a palacsintahajtogatást, illetve a szárnyak végén felfelé hajtjuk a függıleges vezérsíkokat. A kísérletezgetést az elıre elkészített minták alapján bízzuk a gyermekekre. Ajánlott különbözı mérető és minıségő papírból elkészíteni a lopakodót. Érdekes eredményeket tapasztalhatnak meg mind a gyermekek, mind a felnıttek.
3. sz. rajz
9. sz. kép
A lopakodók reptetését elvégeztettük három évestıl felnıtt korig minden korosztállyal. A siker átélése kortól függetlenül meghatározó volt. A három-négy éves gyermekek még képtelenek dobás nélkül elengedni a lopakodót. Vagyis a mozgáskoordinációjuk még ebben a formában is bizonytalan. Örülnek a felnıtt által elengedett siklórepülésnek, szaladnak a lopakodó után a mozgás öröméért, de a saját sikertelen kezdeményezéseiket is sikerként élik meg. Aranyos volt egy, három évesnél alig fiatalabb kislány, amikor a nagymamájától várta a siklóröptetés kezdeményezése után a siker megerısítését, minden egyes próbálkozásnál feltéve a kérdést: sikerült mama? A természet maga is megalkotta a maga siklóre10. sz. kép pülıit. A 10. sz. képen a termése látható, amely egy levélhez hasonló képzıdménybıl növekszik ki. Ez önmagában is érdekes, de sokkal érdekesebb, hogy a termés a levéllel együtt, csak a levél és termés elszáradása után esik le a fáról , a szél segítségévek isikló mozgással, ezzel biztosítva, hogy a fa terméseinek egy része kikerüljön a fa kevés fényt biztosító árnyékából. Ezzel növeli saját szaporodásának a valószínőségét.
Egyszerő repülıgépek készítése Szabóová Edita (Szabóová, 2010. 83) a papírrepülık mozgását és a modellezı gyermekek mozgását komplexitásában mutatja be. Mi jelen keretek között a modellek elkészítésével, és a kísérletezés lehetıségével foglalkozunk. A cél a tevékenységben rejlı tapasztalat- és
11. sz. kép
ismeretszerzés lehetıségeinek kihasználása, hogy a gyermekek ügyesebbek, tapasztaltabbak, nagyobb tudásúak legyenek. Kisgyermekeknél a repülı elkészítése utánzásos tanulással történik. Nagyobbaknál, illetve gyakorlottabbaknál rajz és a mőveleti sorrend leírásának olvasása az iránymutató. Az utóbbi módszerrel a fizika és a kémia tantárgynál fontos folyamatábrák, szimbólumok és mőveleti sorrendek értelmezését alapozzuk. Ezek a kifejlesztett kompetenciák nélkülözhetetlenek ezeknek a tantárgyaknak az értelmezı sikeres tanulásához. A barkácsolás így biztosítja a tanulásban a konstruktív ismeretelmélet érvényesülését. A mozgáskoordináció és a képzelet fejlesztésének kiteljesedése, ha a gyermekekkel megrajzoltatjuk a repülı ablakait, a pilótafülkét, illetve magukról elnevezik a repülıt (11. sz. kép). Orrsúlyos papírrepülı Az elkészítés menetét a 4. sz. rajzon láthatjuk. A hajtogatást a hajlítási éleken jelölt sorszámozásnak megfelelı sorrendben kell elvégezni. 1. Az A4-es papírlapot a hosszabb szimmetriatengely mentén két egybevágó téglalappá hajtjuk (12. sz. kép). Ismerkedés a szimmetriatengely és egybevágóság fogalmával. Nem megtanítjuk ezeket az ismereteket ebben az életkorban, csak hozzákapcsoljuk az általuk végzett tevékenységhez; 2. A rövidebb oldalhoz tartozó csúcsokat a szimmetriatengelyhez hajtjuk; 3. A szimmetriatengellyel párhuzamosan a tengelytıl egyenlı távolságra meghajtjuk a vízszintes vezérsíkokat (szárnyakat); 4. Nem kötelezı jelleggel a négyes hajlítási élnek megfelelıen függıleges vezérsíkokat hajtunk. Ezekkel stabilizálhatjuk a papírrepülı mozgását. Az így meghajtogatott repülınek egyetlen hibája, hogy sem repülni, sem siklani nem tud. Viszont szépen repül, ha az orrészre két gémkapcsot rögzítünk, vagy vastagabb kartondarabkákat ragasztunk. Ezzel a repülı súlypontját elırébb hozzuk, képessé téve a repülésre. A repülés minıségét a vízszintes vezérsík szélességének, a nehezékek tömegének változtatásával, függıleges vezérsíkok készítésével, módosításával javíthatjuk.
4. sz .rajz
12. sz. kép
A repülés minıségét befolyásolja az is, ahogy eldobjuk, eleresztjük. Meg kell tapasztalniuk, a gyermekeknek, repülıjük akkor repül a legszebben, ha az orrát enyhén lefelé billentve, gyen-
ge mozdulattal dobjuk, inkább engedjük el. Itt kimondottan a mozgáskoordináció fejlesztéséhez szükséges szabálytudat alkalmazásáról van szó. Deltaszárnyú repülı Ez a papírrepülı nem a súlypontáthelyezés elvén, hanem a vízszintes vezérsík elülsı félhoszszúságának megnövelése elvén mőködik. Hasonlóan a valóságos deltaszárnyú repülıkhöz. A hajtogatás menete az 5. sz. rajzról követhetı, olvasható le. 1. Az A4-es papírlapot a hosszabb szimmetriatengely mentén két egybevágó téglalappá hajtjuk; 2. A rövidebb oldalhoz tartozó csúcsokat a szimmetriatengelyhez hajtjuk; 3. Az X-szel jelült új csúcsokat szintén a szimmetriatengelyhez hajtjuk; 4. A szimmetriatengellyel párhuzamosan a tengelytıl egyenlı távolságra meghajtjuk a vízszintes vezérsíkokat (szárnyakat); 5. A kismérető függıleges vezérsíkok meghajtása; 6. Nem kötelezı jelleggel a 6. sz, hátsó stabilizátor behajtása. A deltaszárnyú repülıt az elızıtıl eltérıen, lendületes mozdulattal röptetjük. A kísérletezgetést érdemes a papírminıség változtatására korlátozni. 5. sz .rajz
Fecskerepülı Ha két repülıt közösen elkészítettünk a gyermekekkel, ez számukra felszólítás, hogy az általuk ismert repülıt is elkészítsenek. Nem szabad ıket korlátozni. Egyrészrıl, egymást tanítják a különbözı papírrepülık készítésére, erısítve az egymás közti szocializációt. Másrészrıl bonyolult mőveleti sorrendeket jegyeznek meg, erısítve memorizáló képességüket, emlékezetüket. Ilyen közös tevékenységnek lehet az egyik eredménye a fecskerepülı, (13. sz. kép) kapcsolatot teremtve a projektszemlélet által, a lopakodókhoz hasonlóan a technikai alkotások és a madarak röpte között. A repülık készítése közben tudunk beszélgetéseket kezdeményezni, mesélni a repülés történetérıl, erısítve a történelemszemlélet alapozását. 13. sz. kép Tapasztalataink szerint ezen a területen a hallgatóink elég tájékozatlanok. Megint nem megtanítok a gyermekeknek, csak kapcsolatot teremtünk a való világ egyéb területeihez. Így tudjuk a barkácsolást komplex tudássá alakítani. A fecskerepülı elkészítésének módját nem ismertetjük, mert bizonytalan, hogy a gyermekek behozzák az elkészítését a közös tevékenységbe. De nem is kizárt. Az utóbbi esetben pedig megtanulják egymástól az elkészítését.
Sárkányok készítése A papírsárkányok ezer és ezer módon készíthetık. A legkisebb gyermektıl a felnıttekig mindenki élvezettel ereget sárkányt. A sárkányeregetésnek akkor nagy az értéke, ha az ember a saját maga által készített sárkányt tudja kipróbálni, éli meg az alkotás örömét. Ezt igazolja évekkel ezelıtti tapasztalatunk. Talán tíz éve készítettünk elıször tanító és óvodapedagógus szakos hallgatókkal sárkányt. Nehéz volt meggyızni a hallgatókat, ne tartsák a feladatot retardációs kényszernek. Szinte kényszerítı kötelezettségként építették meg elsı egyszerő sárkányaikat. A röptetésnél megérezték a sikert. A barkácsolás foglalkozás utáni órára nem is akartak bemenni, annyira lekötötte ıket a sárkányeregetés. A sikeres alkotás adta az igazi értékelést, nem az, ami érdemjegyekben tükrözıdik vissza. A ma hallgatói, óvodásai, kisiskolásai, továbbképzéseken résztvevı pedagógusok ugyanazt az örömet élik át. A barkácskuckóban3 a 14. sz. kép hallgatók segítenek a gyermekeknek elkészíteni a sárkányukat, így náluk az alkotás öröme mellett megjelenik a sikeresen alkalmazott módszertan öröme. Együtt örülni a gyermekekkel. Kétfajta „papírsárkányt”4 szoktunk készíteni. Mindkettı elkészítése nagyon egyszerő. A szükséges anyagok: mőanyag fólia, (ez többnyire szemetes zacskó, de lehet vékony csomagolópapír), hurkapálca (esetleg mőanyag szívószál), cellux és damil. Természetesen nem korlátozzuk, ha valaki saját tervek alapján szeretné elkészíteni a sárkányát. A sárkány, mint interdiszciplináris projekt is téma lehet. A sárkánykészítés egyik változata látható az 14. sz. képen. A sárkányt készítı kislány nyolc éves. A sárkánytéma szinte minden mőveltségterületet magába foglalhat. (Bıvebben Barabási 2010. Hegedős 2002. és 2010.) Kereszt-hurkapálcás sárkány A 6. sz. rajzon látható az elkészítés menete, mérete. A sárkány más, nagyobb mérettel is készülhet, a hurkapálca helyett vékony nádszálat, vagy gallyat alkalmazva. Szokás szerint krepp papírból készült, a repülést stabilizáló farokkal látjuk el, bár nélküle is kiválóan reptethetı. A levegı relatív mozgását modellezhetjük, ha nagy teremben (tornateremben) a gyermekek saját futásukkal biztosítják a sárkány levegıbe emelkedését. Óvodásoknál érdekes megfigyelni, ha csak egy, vagy két sárkány készül, a sárkányt tartó gyerekkel fáradhatatlanul le-fel rohangál a többi gyermek is. Még azt sem nagyon igénylik, hogy ık is röptethessék a sárkányt. A mozgás öröme ebben a korban még önmagában meghatározó. (Claparede, 1974.) 6. sz. rajz 3
Kecskeméten a Tanítóképzı Fıiskolai Karon gyermekek és felnıttek részére heti két alkalommal szervezünk barkácsolás foglalkozásokat, amelyeken bárki részt vehet. Ezeket a foglalkozásokat neveztük el barkácskuckónak. 4 Az eredeti név megmaradt, de többségében mőanyag fóliából készítjük a sárkányt.
Az iskoláskorban már az eszköz a fontos, és ehhez párosul a kipróbálás és a mozgás élménye. A modellezés, kísérletezés, összehasonlítás több módon kivitelezhetı. Különbözı anyagok alkalmazása, különbözı méret és a farok hosszának, anyagának, készítési módjának változtatása. Párhuzamos hurkapálcás sárkány készítése A 7. sz. rajz mutatja az elkészítés menetét, méretét. A kreativitás itt is mindenféle változtatást megenged. Egyszerősége miatt már négy-ötéves gyermekek is képesek kis segítséggel elkészíteni. A farok a két oldalról levágott darabból is elkészíthetı, a sárkány alsó részéhez történı ragasztással (vonalkázott rész). Azt tapasztaltuk, ha a két, a repülést stabilizáló lyukat nem nyírjuk ki, hanem farokkal stabilizáljuk a röptetést, jobb eredményt kapunk. Hogy mennyire lenyőgözı a sárkányröptetés hatása, az a 15. sz. képen megfigyelhetı. Minden gyermek figyelme, szeme a repülı sárkányra koncentrálódik. 7. sz. rajz A sárkányépítés magában hordozza a geometriai formákkal, az anyagok tulajdonságaival, a megmunkálás módjaival, és bár túlzónak hangzik, az aerodinamikai törvényekkel való ismerkedést, tapasztalatszerzést, fejlesztve a gyermekek kreativitását. A lecketanulás helyébe az alkalmazásképes, a praktikus tudás elsajátítása lép. Forgómozgást végzı modellek készítése Számtalan módon tudunk forgómozgást végzı modellt készíteni. Ebbıl egyet, a hıkígyót a Naturbild I. kötetben bemutattuk. (Hegedős, 2010. 54-55) Jelen keretek között kettıt, a kockásfülő nyulat és egy papírpropellert ismertetünk. A mőködésük hasonló, mégis az összehasonlító kísérletezés miatt mindkettı elkészítését ajánljuk. Kockásfülő nyúl készítése. A projektszemléletet erısíti, hogy Magyarországon kb. húsz évvel ezelıtt készült egy rajzfilmsorozat, amelynek fıszereplıje egy kockásfülő nyuszi volt. A füleit, egy helikopter rotorjához hasonlóan használva, képes volt repülni. A rajzfilmsorozat mind a gyermekek, mind a felnıttek körében népszerő volt. Ez adta az alapötletet az elkészítéséhez. Elıször 1995-ben készítet15. sz. kép tük el hallgatókkal közösen, de akkor még kizárólag a játékos munkadarabra helyezve a hangsúlyt. Az évek folyamán fejlıdött ki az a tapasztalat, hogy ezzel az egyszerő eszközzel összehasonlító kísérleteket lehet elvégezni és végeztetni. Papírból elkészítjük (kisebb gyermekeknél elırajzoljuk) a kockásfülő nyulat (8. sz. rajz). Legalább három, jól érzékelhetıen különbözı méretben. Mőveletek: rajzolás, nyírás, színezés. A nyuszi ábrázatát egyszerő vonalakkal alakítjuk ki, hogy a gyengébb kézügyességgel rendelkezı gyermekek is könnyen leutánozhassák a sémát. A négyzetrács színezése kihagyhatatlan a folyamatból, mivel a síkháló színezése a gráfok, a
koordinációs rendszerek, különbözı matematikai ismétlıdı sorok alapozását biztosítja, ezekhez szükséges kompetenciákat fejleszt. Hasonlóan a színes gyöngyökbıl való gyöngyfőzéshez. A mozgásstabilizálás miatt a nyuszik lábát alul gemkapoccsal súlyozzuk5. A nyuszival való kísérletezés (16-17. sz. képek.) lehetıséget biztosít a gyermekhitek vizsgálatához, illetve a tévhitek korrigálásához. A következı kísérleteket végezhetjük, végeztetjük el6:
8. sz. rajz
16. és 17. sz. képek
− A különbözı mérető nyuszikat a fülek behajtása nélkül magasra tartott kézbıl, ha lehetséges magas lépcsıkrıl, egyszerre engedjük el. Megfigyeltetjük a különbözı mérető nyulak talajra érkezési idejét, „sebességét”7. Elıtte lehet kérdésként feltenni, melyik mérető nyuszi ér elıbb a földre. A gyermekek háromnegyed része a nagy nyuszit nevezi 5
Az egyik foglalkozáson (2010. április 15.) elfogyott a gemkapocs, és gyermekek találták ki, rövidre vágott, egyik végén benyírt szívószállal helyettesíthetı a gemkapocs. Természetesen ezekkel a gyermekekkel korábban elkészítettük a szívószál sípot. Ezt nevezzük mi szétágazó, divergens gondolkodásnak. Kilépni a pedagógus által megmutatott sémákból. 6 A kísérletezést, és az irányított beszélgetést elsısorban kisiskolásokkal érdemes elvégeztetni. Tapasztalataink szerint az óvodások az alkotás és a mozgás öröméért játszanak a kockásfülő nyuszikkal. 7 Valójában nem a sebességet figyeljük meg, hanem, szabadesésrıl lévén szó, a gyorsulását.
meg gyıztesnek. Az azonos idejő landolást elvétve említi egy-két gyermek. Szeretnénk hangsúlyozni, nem is szükséges tudniuk a helyes választ. Erre a megfigyelésre a késıbbi kísérletekhez az összehasonlíthatóság miatt van szükség. − A további kísérletezést a behajtott fülő nyulakkal végezzük. A behajtott fülő nyúl forgó mozgást végezve ér a talajra. Vizsgáljuk a különbözı mérető nyulaknál a forgási sebességet. Következtetéseket vonunk le a gyermekekkel közösen a forgási sebességrıl, gyorsaságról. Magasról egyszerre elengedve a különbözı mérető nyuszikat, megfigyeljük, melyik éri el elıbb a talajt. Az eredményre közösen megkeressük a választ. Következtetéseket fogalmazunk meg. Próbáljuk megkeresni az összefüggéseket a nyuszi (a nyuszifől) mérete, a forgási és a zuhanási sebesség között. Visszautalunk a nem behajtott fülő nyuszik esési sebességére. Engedjünk el egyszerre behajtott fülő és nem behajtott fülő nyuszit. Mit tapasztalunk? Utoljára megvizsgáljuk a nyuszik forgási irányát. Megvizsgáljuk, hogyan lehet a forgásirányt megváltoztatni.8 Hagyjuk, hogy erre a gyermekek maguk jöjjenek rá a megoldásra.
8
Az óvodások maguk is kitaláltak kísérletezési módot. A nyuszit elhelyezték az orrsúlyos papírrepülıjükbe. Annak is örültek, ha a nyuszi kiesett a repülıbıl, és forgómozgással landolt a földön. Ugyanakkor azt szerették volna elérni, hogy a nyuszi álló helyzetben a repülıben maradjon. Több gyermek kitapasztalta, ha nem eldobja, hanem siklatja a repülıt, nagyobb az esély a sikerre. Az iskolások már ezt nem játszották. İket már lekötötte az ismertetett tudatos kísérletezés.
Papírpropeller készítése A készítés menete a 9. sz. rajzról leolvasható. Az 18. sz. képen pedig az elkészült munkadarab látható. A X-szel jelölt helyeken gemkapoccsal (szívószállal) a papírcsíkokat egymáshoz rögzítjük.
9. sz.rajz
18. sz.kép
A különbözı mérettel elkészített papírpropellerekkel ugyanazokat a kísérleteket végezzük, végeztetjük, mint a kockásfülő nyulakkal. A látszólagos felesleges kísérletezésismétlésnek a tapasztalatok megerısítése a kizárólagos célja. Természetesen az élı környezetnek is adottak a maguk forgó mozgást végzı produktumai. A juharfa megszáradt termései (19. sz. kép) oldalirányban ható forgómozgással biztosítják, hogy az érett mag a fa árnyékától távolabb érje el a termıtalajt, ezzel biztosítva az utód számára a növekedéshez szükséges fényt. A termés mozgásának bemutatása után problémamegoldásként kaphatják a kisiskolás gyermekek; a nyuszit, a papírpropellert úgy kiegészíteni, átalakítani., hogy ne függılegesen, hanem oldalirányba elmozdulva érjen talajt. A megoldás egyik módja, az orrsúlyos repülıhez hasonlóan a súlyközéppont áthelyezése valamilyen technikai megoldással. Más megoldás is lehetséges. A gyermekek maguk fogják kiválasztani a legjobb (optimális) megoldást. A kísérletezésben egyértelmően megjelenik a szociális konstruktivizmus. Nem a pedagógiai kánon, hanem a legsikeresebb gyermeki megol19. sz. kép dás lesz a követendı minta. A kísérletezés és megfigyelés végeredménye, hogy a gyermekek saját modellezésükön keresztül tapasztalatokhoz, ismeretekhez jutnak a levegı ellenállásával kapcsolatban.
Mind a repülıkkel, mind a sárkányokkal, mind a kockásfülő nyúllal végzett barkácsolásra, modellezésre ne sajnálják a pedagógusok az idıt. Érdemes ezekre egész tanítási napokat biztosítani. Egy-egy ilyen foglalkozásban benne van a technika, a matematika, környezetismeret, a mozgás által a testnevelés, a kommunikáció, a vizuális ábrázolás. Ami a legfontosabb, benne van a gyermekek személyes érintettsége. Az válik tananyaggá, ami az élményvilágukhoz köthetı. A széndioxid elıállításának módjai és kísérletezések a konyhakémia körében Mint a Naturbild I. kötetben már láthattuk, a barkácsolást tágan értelmezzük. A kísérletezés elıkészítése is a barkácsolás része. És barkácsolásnak tartjuk a konyhai tevékenységeket; a sütést, a fızést. Gondoljunk a tésztafélékre, mint képlékeny anyagokra. (Hegedős, 2010. 53) Mielıtt a széndioxid elıállítás módjaival kísérletezünk, gyertya segítségével megvizsgáljuk az égés feltételeit. Égı gyertyát leborítunk befıttes üveggel. (20. sz. kép) Kérdés: Miért alszik el a gyertya? Mit tapasztaltál még? Ezek a kísérletezések szintén csak kisiskolásoknál javasolt. Náluk már kialakult a viselkedés szabálytudata, a fegyelem. A gyermekek egy része észreveszi, hogy a befıttes üveg bepárásodik. A kísérletet megismételjük a következı módon. 20. sz. kép Az égı gyertyát vízzel félig töltött tányérba állítjuk. Kérdés a gyermekhit-vizsgálatokhoz. Mit figyeltél meg? Mit tapasztaltál? Az válaszol helyesen, aki három, szemmel látható jelenséget tud megnevezni. Ezek a következık: − Elalszik a gyertya; − Megemelkedik a vízszint az üvegben; − Bepárásodik az üveg fala9. Egyetlen gyermek sem tudta, és véleményünk szerint nem is kell tudnia mind a három jelenséget felsorolnia. A feleletválasztós kérdésre, hogy mitıl párásodik be az üveg, a válaszolók 48%-a választotta a nem tudom lehetıséget. 11% választotta, hogy a gyertyaviasz égésekor vízpára is keletkezik. A maradék 41% a tányérban lévı víz párolgásához kötötte a jelenség magyarázatát.10 A következı 21-22. sz. kép ásványvizes flakonba juttatott különbözı anyagok segítségével felfújt luftballont ábrázol. Az anyagok a következık: − Ecetbe szórt szódabikarbóna, − Vízbe szórt sütıpor, − Élesztıre szórt kristálycukor.
9 Bármennyire hihetetlen, elıször óvodások hívták fel a figyelmet a párásodásra. A hallgatók, a nagyobb gyermekek már csak azt észlelték, amit elvártak tılük. 10 A jelenség magyarázatához kapcsoljuk az emberi leheletben lévı pára kicsapódását, ha hideg üvegre lehelünk, vagy a gépkocsik téli kipufogó gázában lévı vízpára látványát.
21 és 22. sz. képek
Mindkét képen látható, mennyire szórakoztató mind a másodikos gyermekek, mind a továbbképzésen résztvevı pedagógusok számára a kísérletezés, a gázképzıdés megfigyelése. A kémiai akciók intenzitását a luftballonok mérete szemlélteti. A Naturbild I. kötetben írtunk arról, hogy a tésztához hozzáadott sütıpor, élesztı a késztermék süteményt lyukacsossá és lágyabbá teszi. (Hegedős, 2010. 53-54) A fejlesztett gáz egyik tulajdonságát szemlélteti, ha a 23. sz. képen látható módon a flakonokból, mintha vizet öntenénk, ráöntjük a láthatatlan gázt a befıttes üvegben lévı égı gyertyára. A gyermekekkel jelen kísérletnél három következtetést vonhatunk le. 1. Az elıállított gáz a levegıhöz hasonlóan nem látható, 2. „Nehezebb” a levegınél, ezért önthetı11, 3. Eloltja az égı gyertyát, helyesen fogalmazva, nem táplálja az égést. A sőrőség fogalmának újraértelmezéséhez, megerısítéséhez a késıbbiekben egy „búvárnak” nevezhetı játék, és vastagabb alufóliából hajtogatott hajót használunk. Kiegészítı kísérlet. Lassú kémiai folyamatként érzékelhetı, ha egy flakonba gyümölcsdarabokat helyezünk, arra cukrot szórunk. A luftballont a flakonon befıttes gumival stabilizáljuk, ezzel akadályozva meg a keletkezett gáz szökését. Két-három nap elteltével a luftballonon látható a gázképzıdés. Csak felnıttek által végzett bemutatásnak javasoljuk. A lufiból szórjunk félliteres teli, de inkább félig teli kólás flakonba kristálycukrot. A gázképzıdés látványos. Helyesebben szólva nem gázképzıdés, hanem gáz-kicsapatás 23. sz. kép (széndioxid kicsapatás) történik olyan heves módon, hogy a kóla egy jelentıs része átáramlik a luftballonba. Ez a gáz-kicsapódás 11
A gyerekek mind és a nem fizika szakos felnıttek 95%-a a hétköznapokban elterjedt nehezebb kifejezést használja. Nekünk, pedagógusoknak a sőrőség fogalmat kell alkalmazni, nem megróva, mégis korrigálva a gyermekeket. Ez a gyermeki tévhitek korrigálásának egyik módszere.
játszódik le a gyomrunkban kólaiváskor12. Alkalom az egészséges életmódra neveléshez13. Lökhajtásos hajó A luftballon elengedésekor már megtapasztalhatták a gyermekek a lökhajtás elvét. Tusfürdıs, testápolós vagy samponos flakonból a 24. sz képnek megfelelıen elkészítjük a lökhajtásos hajót14. A flakon tetejét levesszük, papír zsebkendıbe két csomag sütıport becsomagolunk, majd ezt betesszük a flakonba. A papír zsebkendı szabályozza, lassítja a gázképzıdét. A flakon tetején levı kis nyílásba egy megfelelı hosszúságúra vágott szívószálat helyezünk. Kés, vagy olló segítségével úgy meggörbítve a szívószálat, hogy a vége éppen a vízbe érjen, amikor a mőanyag hajónkat a vízre helyezzük. Ha lehetséges, gégecsöves szívószálat használjunk. Ha szükséges, a kis nyílást a mőanyag flakonnál a szívószál körül valamilyen plasztikus anyaggal (mi gyurmával) tömítjük. Az elkészített hajónkat a vízre helyezzük, a flakont egy kicsit 24. sz. kép összenyomva, majd elengedve, víz kerül a hajó belsejébe, és ezzel megindul a gázképzıdés. A hajónk siklik a vízen. Ajánlott kiscsoportban elkészíteni és kipróbálni a hajót. Egyszer érdemes kipróbálni a hajó mőködését szódabikarbónával és ecettel. A hajó vízrebocsátása elıtt ecetet szívatunk a hajó belsejébe. A gyors kémiai reakció miatt a gyermekeknek gyorsnak kell lenniük a hajó vízrebocsátása elıtti pillanatokban. Az eredmény a hajó mőködésén kívül, örömujjongás, sikongás, ecetillat, és a tanterem takarítása. Az utóbbit nem véletlenül írtuk. Fontosnak tartjuk a gyermekeket arra szocializálni, hogy a rend megtartása, a rendcsinálás a barkácsolás, a kísérletezés része. Búvármodell A lökhajtásos hajóval már áttértünk a gáz és víz tulajdonságainak együttes vizsgálatára, a velük való együttes kísérletezésre. A képen látható módon két félliteres mőanyag flakonba szemcseppentıt helyezünk. A szemcseppentıbe a kísérleti eszköz összeállításánál csak kevés vizet szívunk fel. Ebben az esetben a jelenség ok – okozati összefüggése jobban megfigyelhetı. (25. 25. sz. kép sz. kép.) A vízzel teli flakont kézzel enyhén összenyomva a szemcseppentıbıl készült búbárunk el kezd süllyedni. A vízzel háromnegyed részig töltött flakonnál nagyobb nyomásra van szükség a búvár mőködéséhez. Ha gyermekek elvégzik az összehasonlító tapasztalatszerzéseket, akkor az iskolásoknál már
12
Növényi eredető táplálékaink nagy része kémiailag hasonló a cukorhoz. Keményítı, sikér, cellulóz. 13 A kísérlet és a beszélgetés utáni felméréskor egyetlen gyermek sem vállalta, hogy ezen túl kevesebb kólát iszik. További megerısítésre van szükség. 14 A lökhajtásos hajót már 1995-ben készítettük. (Hegedős, 1995-96.)
levonhatjuk a következtetést, a folyadékok nem összenyomhatók. Ezért mőködik gyorsabban a csak a vízzel feltöltött palack. A másik palackban a víz felett lévı levegı is összenyomódik, és ez késlelteti, nehezíti a búvár mőködését. Türelmesebbeknek ajánljuk, hogy erısen sós vízzel is végezzék el a kísérletezést! Keressenek magyarázatot a megváltozott mőködésre! Több különbség is észlelhetı. A gyermekek többsége eljut az irányított megfigyeléssel arra a következtetésre, hogy a szemcseppentıben megemelkedik a víz szintje, és ez által „nehezebb”, sőrőbb lesz a búvárunk. A búvár mőködésével magyarázhatjuk meg a tengeralattjáró mőködését. Vitorlás hajó alufóliából A Naturbild kézikönyv elsı kötetében írtunk a papírhajó készítésérıl. (Hegedős, 2010. 55) Ott a hajtogatás személyiségfejlesztı hatását és a papír tulajdonságait, mint tapasztalatszerzési lehetıséget emeltük ki. Jelenleg Arkhimédész tételének tapasztalati igazolására végzünk kísérletezést. Lehetıleg A4-es méretre nyírt vastagabb alufóliából meghajtogatjuk a hajót. Ugyanekkora alufóliát összehajtogatunk úgy, hogy a hajtogatáskor ne maradjon levegı a hajtogatott lapok között. A hajó meghajtogatása is, és a lap összehajtogatása is kihívás a gyermekek számára. A hajónál visszafogottan kell bánni a fóliával, mert könnyen szakad. Önfegyelemre van szükség. A laphajtogatásnál pedig, hogy összepréseljük az egymásra hajtogatott lapokat. A hajót és a lapot is helyezzük vízre. (26. sz. kép) Mint látható, a hajó a beleöntött cukorral, esetleg sóval együtt is úszik a vízen. Az öszszehajtogatott lap lesüllyedt. Az alumínium „nehezebb”, 26. sz. kép sőrőbb a víznél. A kérdés, miért nem süllyed le a hajtogatott alumínium hajó. Innentıl Arkhimédész tételéhez számtalan kísérlet kapcsolható hozzá. Csak a problémafelvetéseknél maradunk. A válaszokat találják meg a gyermekek és a felnıttek közösen. Vízzel teli edénybe helyezzük el az üres hajónkat, úgy, hogy a vízzel teli edényt egy nagyobb üres edénybe helyezzük. Ebben az edényben tudjuk felfogni a hajó által kiszorított vizet. Mérleghinta segítségével hasonlítsuk össze a hajóba helyezett cukor (só, homok, búza, kı, stb.) tömegét (helytelenül súlyát) és a kiszorított víz tömegét! Mit tapasztalunk? Hasonlítsuk össze a kiszorított víz tömegét (térfogatát), ha két nagyobb követ a hajóra helyezünk, és ha a követ nem a hajóra tesszük, hanem a hajó mellett közvetlenül a vízbe helyezzük. A gyermekek többsége az elızetes kérdésfeltevésnél azonosnak hiszi a kiszorított víz mennyiségét.15 Érdekes ezt a kísérletet nem csupán kıvel, hanem homokkal, búzával, cukorral elvégezni. Az eredmény: problémafelvetések sokaságának lehetısége a fizika témakörében. Szeretnénk hangsúlyozni, óvodásokkal megmaradunk a hajtogatásnál és a vízre, illetve vízbe bocsájtásnál. Az iskolásoknál, csoportokat szervezve, elvégezhetjük a tömeg és térfogat öszszehasonlításához szükséges kísérleteket. Nagyobbaknál és hallgatóknál eljutunk az oldódás jelenségéhez kapcsolódó megfigyelésekig. 15
A víz abban is különleges, hogy mérésének egységei azonosan értelmezhetık. Egy köbdeciméter víz térfogata egy liter vízzel azonos, és ennek a tömege 1 kilopond.
Sokan gondolhatják úgy, a kísérletezgetések sok idıt rabolnak el a tanulástól. Valóban idıigényesek a modellezéseink, a kísérletezéseink, de mégis érdemes rá idıt áldozni. Ezt négy magyarázat is igazolja: − A gyermekek élvezik az ilyen fajta tevékenységeket, ezért számukra kedvelt hellyé változik az olyan iskola, ahol erre lehetıséget biztosítanak; − Kisiskolás korban ezen a módon a természettudományok megszerettetése megvalósul. A „krétafizika” helyett a gyakorlatias fizika érdekes jelenségeit könnyebben értelmezik a gyermekek, hasznosítható tudáshoz jutnak; − Pozitív irányba módosul a természettudományos jelenségek iránti attitődjük. Nem csupán megfigyeli a jelenségeket, hanem értelmezi is azokat; − Hasonlóan a kreativitáshoz, a konvergens gondolkodás áttevıdik a személyiség egyéb kognitív területeire is. Növényvilág Az elsı kötetben, és már itt is többször jeleztük, a barkácsolást széleskörően értelmezzük. A barkácsolásba beleértjük a konyhamővészetet, a növénytermesztés és az állattenyésztés egyes elemeit is. Az utóbbiaknál a termesztés és tenyésztés egyes feltételeinek megteremtése egyértelmően a barkácsoláshoz tartozik. A tudomány mai állásfoglalása szerint a víz az élet kialakulásának bölcsıje. Víz nélkül nincs élet. A víz a levegıvel, a fénnyel együtt a legnagyobb kincs a Földön. A következıkben, hogy a víz az élet forrása, két hosszú távú megfigyelésre, kísérletezésre mutatunk be példát. Luca napi búza Magyarországon hagyomány, Luca napján, december 13-án talaj nélkül búzát helyezni egy edényben, és azt karácsonyig nedvesen tartani. (27. sz. kép.) A nedvességmegtartás érdekében az edény aljára sokan helyeznek vattát. A búzaszemek elıször megduzzadnak, majd kihajtanak. A növények növekedése annyira intenzív, hogy azt ajánlatos karácsonyig többször visszanyírni. A nyírástól dúsabbá, vastagabbá válnak a búzaszálak. Karácsony ünnepén az így nevelt búzát kivisszük a halottaink sírjára, mint az örök élet (az élet körforgásának) jelképét. A magyar szókincsben a búzát életként is nevezik. Ennek egyik legszebb példája, ahogy Ady Endre magyar költı a Grófi szérőn címő versében a következıket írja, az élet szó kettıs értelmezését 27. sz. kép hangsúlyozva: „A gróf tán épp agarász. Érzik tikon, hogy övék a bús élet és a kalász.” A búza hajtatása önmagában egyszerő feladat. Sokkal érdekesebb a természeti jelenségekhez kapcsolva kérdéseket megfogalmazni, és a válaszokat, a magyarázatokat keresni, megtalálni. Az elsı nyilvánvaló válasz, hogy talaj nélkül is lehetséges növénytermesztés. Ha nincs talaj, nem adunk tápanyagot, mitıl fejlıdik a növény? Két lehetséges válasz van. 1.) A búzaszemben lévı tartalék biztosítja a tápanyagot. 2.) A locsoláshoz használt vízben van a növekedéshez szükséges tápanyag. Ha összehasonlító vizsgálatként az egyik edényben lévı búzát desz-
tillált vízzel tartjuk nedvesen, a búza akkor is kihajt és növekszik. Tehát a második válasz már nem kielégítı. Az elsı válasszal is baj van, mert egy idı után csökkenni kellene a búzaszemek térfogatának. A képen jól látható, a búzaszem a nedvesség hatására megduzzad, és a búzaszál és a gyökerének növekedésével sem csökken a térfogata. Feltételezhetı-e, hogy a fejlıdéshez szükséges anyag a víz és a levegı? Próbáljuk ki, mi történik, ha annyi vízzel locsoljuk a növényünket, hogy a búzaszemek állandóan víz alatt maradnak. Vigyázzunk, következtetéseink nem minden növényre érvényesek. Gondoljunk a vízben is életképes gyékényre, vagy nádra. A búzához kapcsolódó hagyománytisztelı tevékenységünk több érzelmi nevelési lehetıséget tartalmaz.
Üvegház befıttes üvegben Az elsı kötetben már leírtuk, miként tudunk egy úgynevezett befıttes üvegházat összeállítani. Ott a barkácsolásra (elkészítésre) helyeztük a hangsúlyt. Jelen esetben a megfigyelés, és a gyakorlati alkalmazás kap prioritást. Az üvegházat beültetjük növénnyel, majd légmentesen lezárjuk. (28. sz. kép) A humuszos nedves talajba tegyünk öt-hat gilisztát, a talajra két-három kismérető éti csigát. Az állatok táplálásához helyezzünk a talajba és a talajfelszínre fonnyadt, korhadó lágy növényi maradványokat. A megfigyelt jelenség a víz körforgása. A befıttes üvegünk állandóan párás marad, oly mértékig, hogy az üveg falán vízcseppek keletkeznek, és cseppekben csordulnak vissza a talajba. A Luca napi búzánál levonhattuk azt a következtetést, hogy a víz beépül a növény szervezetébe. Mennyi ideig elegendı a talajban lévı víztartalék? Ha ilyen zárt rendszerekben 28. sz. kép termeszthetık a növények, akkor miért szükséges a növény- és az üvegházak szellıztetése? Figyeljük meg az állatok viselkedését és esetleges szaporodását. Ha telepítéskor nem telítjük vízzel a talajt, az állatok végig életben maradnak. Figyelmeztetés! Az üveget ne helyezzük tartósan napsütötte helyre, például ablakpárkányra. Attitődvizsgálatok A foglalkozások végén egyszerő kérdésekkel lehet a foglalkozásokat ötös skálán minısíttetni. Ezekhez jelenleg négy kérdés: − Mennyire tetszett a foglalkozás? − Mennyre tartottad játéknak, és mennyire tanórának (képzésnek) a foglalkozást? − Milyen gyorsan telt el a foglalkozás ideje? − Szeretnél-e még ilyen foglalkozáson (képzésen) részt venni? Az eredményeket több módon lehet felmérni és értékelni. Jelen tanulmányunkban nem célunk a felmérés eredményeinek bemutatása. Helyette szerepeljen a gyermekek megnyilvánulásai közül kettı az általunk tartott foglalkozásokról. 1.) Egy második osztályos tanuló: „Ez volt a világ legjobb órája.” 2.) Egy harmadik osztályos tanuló: „Gyorsan elment az idı, mindig ilyen órákat kellene tartani.”
Összegzés A komparatív típusú összehasonlító vizsgálatok, saját tapasztalataink megerısítik a feltételezéseinket, a konstruáló játék, a barkácsolás, a játékos kísérletezgetés sokkal nagyobb arányú bevitele, megjelentetése az oktatás elemi szintjén csak pozitívan hat a gyermekek iskolával szembeni attitődjeire, az ismeretszerzéshez, a tanuláshoz való viszonyukra, és a tanulási hatékonyságukra. Nagyobb teret kell hagyni az ún. tevékenység által történı tanulásnak, az konkrét alkotó tevékenységnek. Ez elsısorban a pedagógusszerepek átalakítását követeli meg, több lehetıséget biztosítva az uniformizálás helyett az egyéni tanulási-tanítási utaknak, és az interaktív tanulásszervezési formáknak, az Európai Unió Oktatási memorandumában leírt elvárásoknak megfelelıen. (Oktatási memorandum, 2000.) Felhasznált irodalom CLAPAREDE, E.: A funkcionális nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. DEWEY, J.: Az iskola és a társadalom. Lampel R., Budapest, (fordította: Dr. Ozorai Frigyes) 1912. DEWEY, J.: How we think. New York, 1909; magyarul: Hogyan gondolkodunk, Kisdednevelés, 1931. HEGEDŐS G: Projektmódszer (Játékos tapasztalatszerzés tömegrıl, súlypontról, tömegközéppontról) Tanító, 1995/5. HEGEDŐS G: Projektmódszer (Játékos tapasztalatszerzés tömegrıl, súlypontról, tömegközéppontról) Tanító, 1995/6. HEGEDŐS G: Projektmódszer (Játékos tapasztalatszerzés a lendületrıl) Tanító, 1995/7. HEGEDŐS G.: A levegı megismerése. In: Eltérı igényő gyermek az óvodában és az iskolában. (Szerk.: Szászné dr. Virányi Katalin) Óvodapedagógusok Konferenciája, Kecskemét, 1995–96. 197-209. HEGEDŐS, G.: Projektpedagógia, Kecskeméti Fıiskola, TFK, 2002. HEGEDŐS G: Erziehung zur Kreativität und Innovationsfähigkeit. Im Schulfach Technik und Basteln der ungarischen Primarschule. In: SACHE-WORT-ZAHL. Lehren und Lernen in der Grundschule, Heft: 70. 2005. p: 51-57. HEGEDŐS G: Basteln und Konstruieren mit Luft und Wasser. In: Natur und Technik in frühen Bildungsprozessen, NATURBILD 1, Schneider Verlag, 2010. p: 45-62.
MASZLOW, A.: A lét pszichológiája felé. bevezetés a humanisztikus pszichológiába, Ursus Libris 2003. KILPATRICK, W. H.: Philosophie der Amerikanischen Erziehung. In: Röhrs, Hermann- Lenhart, Volker (Hrsg.): Die Reformpädagogik des Auslandes, Düsseldorf, 1965. 136–144. Momerandum opn Lifelung Learning, Brussels, 30. 10. 2000. SZABÓOVÁ E.: Uft und Wasser im Bewegungspiel und im ästhetischen Bewegungausdruck der Kinder. In: Natur und Technik in frühen Bildungsprozessen, NATURBILD 1, Schneider Verlag, 2010. p: 77-92.
