BARHÁCS OKTATÓKÖZPONT ÉS VIZSGAKÖZPONT

Netre fel!

BARHÁCS OKTATÓKÖZPONT ÉS VIZSGAKÖZPONT www.facebook.com/barhacs www.barhacs.hu

Az Internet olyan globális számítógépes hálózatok hálózata, amely felhasználók milliárdjait kapcsolja össze Az internet az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog össze.

Az Internet fő szolgáltatásai 1. mail (levelezés): küldhetünk és kaphatunk elektronikus levél üzeneteket. 2. chat-elés (beszélgetés): a billentyűzetet és a képernyőt használva "társaloghatunk" más emberekkel, esetleg csoportokkal. 3. információk elérése: kereshetünk és megszerezhetünk bármilyen információt 4. usenet, news (vitacsoportok): olvashatjuk, és saját véleményünk elküldésével gyarapíthatjuk a usenet-et alkotó több ezer vitacsoportban megjelenő írásokat. 5. ftp, uucp, file transfer (file-ok mozgatása): file-okat másolhatunk egyik számítógépről a másikra. 6. shareware és freeware mozgalom (szoftverek megosztása): sok szoftverből kaphatunk ingyenes példányt, és mi is közkinccsé tehetjük saját programjainkat. 7. telnet, ssh, remote login (távoli gépre való bejelentkezés): bejelentkezhetünk más gépekre, és úgy használhatjuk őket, mintha közvetlenül hozzájuk lenne kapcsolva. 8. eCommerce Az elektronikus kereskedelem elektronikus hálózatot igénybevevő kereskedelmi megoldást jelent. Az elektronikus kereskedelem egyik típusa a B2C (business to consumer), ami kiskereskedelmi tevékenységet ölel fel, azaz a kiskereskedő értékesítési tevékenységét jelenti a vásárló felé. Az internetes kereskedelem elektronikus úton történő vásárlásra ad lehetőséget, mely során kényelmesen lehet a termékeket megvásárolni és ezek ellenértékét kiegyenlíteni, pl. a bankkártyával történő vásárlás során, a bankkártya fizikai jelenléte nélkül.

Internet és az üzlet (e-társadalom) A vállalkozások és egyéb szervezetek azért használják az Internetet, mert hasznos szolgáltatásokat nyújt számukra. Napjainkban kritikus fontosságú ügyviteli rendszerek kerülnek Internet alapú megoldásokra. A szervezetek választhatnak, hogy üzleti terv vagy informatikai stratégiai terv alapján támogatják (vagy nem támogatják) az Internet alapú szolgáltatásokat. Az Internet Rendszer Jellegzetes Felépítése

2

Böngészők Bárki, akit egyszer egy Internet böngésző program elé ültetnek, szinte percek alatt megtanulja a program használatát. Ez nem is csoda, hiszen csupán az egérrel kell a megfelelő helyen kattintani, illetve az esetleges szöveges mezőket kitölteni. A PC piacot két böngésző szoftver uralja: a Microsoft Internet Explorer és a Mozilla Firefox. Kezelésük, használatuk meglehetősen hasonló és persze igen egyszerű is. Tanulmányaink során a Microsoft Internet Explorer szoftvert alkalmazzuk, de találkozni fogunk a Mozilla Firefox böngészővel is. A böngésző indítása

Kattintsunk duplán az Internet Explorer ikonjára, aminek hatására az alábbi ablak jelenik meg:

A böngésző beállítása A megjelenő ablakban a Barhács Oktatóközpont weboldalát láthatjuk, melyről informál minket az ablak címsora, a Cím keret, mely URL formában tartalmazza az Oktatóközpont webcímét és maga az oldal tartalma. Azonban okvetlenül fel kell, hogy vetődjön bennünk a kérdés, hogy miért éppen ez az oldal jelent meg az indítást követően. A válasz az Internet Explorer beállítási paramétereiben rejlik. Kattintsunk az Eszközök menüpont Internetbeállítások parancsra, melynek hatására egy párbeszédablak jelenik meg, ahol válasszuk az Általános fület!

3

A kezdőlap szekcióban adjuk meg azt az URL-t, amelyet ezentúl a böngésző minden alkalommal az induláskor megjelenít. Erre a lapra jutunk vissza akkor is, ha a navigációs ikonok közül a kezdőlapot jelképező házikóra kattintunk. Amint láthatjuk ez most jelenleg a www.barhacs.hu címet tartalmazza. A párbeszédablak lehetővé teszi még színek és betűtípusok, külső alkalmazásokra vonatkozó beállításokat, továbbá ideiglenes tárterületekre, biztonságra vonatkozó beállításokat stb. A paramétereket most nem változtatjuk meg, tehát kattintsunk a Mégse parancsgombra! Az Internet Explorer navigációs ikonjai Cím: Ebben a sorban adjuk meg az új webcímet, ha éppen aktuális lapról egy teljesen másikra szeretnénk lépni. A címet URL formában kell megadni, bár a böngésző a http-t tekinti alapértelmezett protokollnak, és ezért a http:// bevezető a legtöbbször elhagyható.

4

Előre és visszalépés: A már meglátogatott lapokat a böngésző nyilvántartja, tartalmukat a legtöbbször a helyi cache-ben tárolja. E két nyomógomb segítségével tehát ezek között a lapok között egy megadott határig tetszés szerint előre- és visszaléphetünk. Leállítás: Ha a betölteni kívánt lap hosszú idő elteltével sem jelenik meg, kattintsunk az eszköztár Leállítás gombjára, amely megszakítja a művelet futását. Frissítés: Egy adott lap ismételt lekérése, frissítése. Kezdőlap: Erről már esett szó a beállításoknál. Általában minden felhasználó beállít magának valamilyen kezdőlapot, ahonnan a munkát belépéskor elkezdi. Ezt a lapot hívjuk kezdőlapnak, vagy home-nak. A kezdőlap ikonra kattintva a böngésző újra ezt az oldalt hívja le. Keresés: A böngészők tartalmaznak egy olyan hivatkozást, amely valamilyen nagyobb keresőoldalra visz minket. Ezzel az ikonnal erre a lapra léphetünk rá. Kedvencek, Hozzáadás a kedvencekhez: Kedvenc weblapjaink címét a böngésző tárolni tudja, így nem kell nekünk megjegyezni és később begépelni azokat. Egy-egy lapot igen könnyen hozzáadhatunk a kedvencek listához, illetve a kedvencek lista megnyitásával az előzőleg eltárolt lapokra ugorhatunk. Előzmények: Ha a weblapot a nemrég meglátogatott lapok listájából szeretnénk kiválasztani, kattintsunk Kedvencek, majd az Előzmények gombra. Az Előzmények lista tartalmazza a számítógépen korábban megtekintett fájlokat és mappákat is.

Amennyiben a Mozilla Firefox böngészőt indítjuk, akkor a következő képet láthatjuk.

5

A böngésző beállításait itt is az Eszközök menüpont alatt a Beállítások parancsnál találjuk.

A böngésző működése, kezelése, használata nagyban megegyezik az Internet Explorer használatával. A hivatkozások (linkek) Már a böngészők legelső használatakor is tapasztalhatjuk, hogy bizonyos szövegekre, képekre kattintva újabb lapokra tudunk átlépni. Példaképpen nézzük meg a Barhács kezdőlapot! Ha az egeret mozgatjuk a lapon, bizonyos helyeken az egérmutató a megszokott nyílformáról egy kézformára vált, ezzel jelezve, hogy az adott szövegen vagy képen egy hivatkozás található egy másik címre. A weblap e speciális részei a hivatkozások. A link írásmódja és formája használat közben nem is lényeges, noha a böngésző az állapotsorban minden esetben kiírja, hogy a link milyen dokumentumra hivatkozik. A link univerzális. Hivatkozhatunk ugyanazon a dokumentumon belül egy másik helyre, vagy tetszőlegesen az Internet bármely gépének bármely erőforrására. A link vagy hivatkozás a barangolás szempontjából nagyon fontos, hiszen a linkek teszik lehetővé az önfeledt böngészést, az Internet vég nélküli felfedezését anélkül, hogy a sokszor nehezen memorizálható, összetett címeket megjegyeznénk, vagy egyáltalán észrevennénk. A link tehát a WEB böngészés egyik alapeszköze, ez köti össze a világ WEB lapjait, ez teremti meg azt a szövevényes hivatkozási rendszert, amely megkönnyíti a munkánkat és kényelmessé, barátságossá teszi a WEB-et. A linkek írásmódja a weblapon általában eltérő a normál szövegektől. A böngésző más színnel és legtöbbször aláhúzottan jeleníti meg őket, ezzel is jelezve, hogy a szöveg mögött újabb információ található. Általában ugyancsak különböző színnel jelzi a böngésző, ha valamelyik linket már meglátogattuk. Bár a hivatkozások ilyen módon való 6

megkülönböztetése hagyomány és a legtöbb weblapon alkalmazzák is, azért akadnak kivételek. Tehát lehet, hogy bizonyos lapokon nem aláhúzottan látjuk a linkeket és nem jelöli más szín, amit már láttunk.

A WEB használata. A magyarországi Internetes társadalom jelenleg is töretlenül fejlődik, az Internetet használók száma egyre bővül. Ez a tendencia természetesen a jövőben is megmarad, hiszen az információhoz való hozzájutás, a világot átfogó kommunikációs lehetőségek e gyors és egyszerű módja egyre több embert vonz, ráadásul munkánk eszköze, a számítógép is egyre több háztartásban megtalálható. Ha az esetenként néha borsos hardver és távközlési árakat leszámítjuk, (szerencsére ezek is egyre csökkennek), akkor elmondható, hogy minden feltétel adott itthon is az Internetezéshez. Bár néhány évvel ezelőtt az Internet és az akkor létező kevéske magyar nyelvű tartalom még a felsőoktatás és az akadémiai szféra „fennhatósága alá tartozott” mára ez a helyzet megváltozott. A piacon megjelenő kis és nagy Internet szolgáltatók, a hálózatba bekötött egyre több üzleti szereplő átformálta a hazai Internet arculatát. Van ennek jó és kevésbé jó oldala is. Az oktatási szférában a hálózat ingyenes volt, a főiskolai és egyetemi hallgatók egyfajta pluszként kapták az Internet hozzáférést, a különböző hálózati accountokat. Az üzleti Internet, ha használjuk ezt a kifejezést, természetesen nem ingyenes, mi előfizetők leszünk, különböző havi díjakat fizetünk a távközlési és az Internet szolgáltatók felé. Ezért megkapjuk a hálózathoz való hozzáférést, esetleg saját domain nevet, valamekkora tárhelyet ahhoz, hogy saját weblapot üzemeltessünk. Megtanuljuk használni a különböző szolgáltatásokat, webezünk és levelezünk, kihasználjuk a hálózat adta előnyöket, vagy éppen bosszankodunk az előforduló technikai hibákon. A szolgáltatók új, gyors hazai adatcserélő (peering) központokat hoztak létre, ezáltal a magyar WEB gyorsan elérhető bármelyik szolgáltatótól. A Sulinet program keretében az ország legtöbb középiskolája is csatlakozhatott az Internethez, így a tanulók már tizenéves korukban elsajátíthatják a hálózati szolgáltatások használatát. A hazai Internet mai képe tehát cseppet sem hasonlít a kezdeti állapotokhoz és ez így is van jól. Mindezen hatások természetes következménye, hogy a magyar WEB tartalma is egyre nő, újabb és újabb lapok jelennek meg, sok olyan ötletet ellesünk és megvalósítunk itthon is, amit esetleg mások máshol már kitaláltak. Nincs ebben semmi rossz, hiszen miért ne lehetne magyar nyelvű webáruház, magyar árverési oldal, vagy magyar hirdetési lapok? Miért ne olvashatnánk a vasúti menetrendet vagy a mai tévéműsort a weben? Mennyivel kényelmesebb egy cég árlistáját letölteni és otthon átnézni, mint esetleg órákat utazni a városban. Próbáljuk meg most meglátogatni a fontosabb hazai lapokat. Természetes, hogy a kép nem lesz teljes, hiszen lehetetlen minden lapot végigjárni, ráadásul a tartalom egyre bővül. Inkább azokat a lapokat szeretnénk bemutatni, ahonnan el lehet indulni, ahol keresni lehet. Tekintve, hogy az Internet és azon belül a WEB is egy állandóan változó, formálódó terület, ezért a ma érvényes és használható címek holnapra talán megváltoznak. A felsorolt linkek „életben létéért” a későbbiekben tehát sajnos nem tudunk felelősséget vállalni.

Népszerű oldalak Lehetetlen lenne az összes nagy látogatottságú, közkedvelt magyar Internetes oldalt felsorolni, hiszen nagyon sok ilyen oldal létezik. Most inkább (a szerző kicsit szubjektív válogatása alapján) azokat a hálószemeket nézzük meg, ahonnan elindulni érdemes. Nem 7

mindegyik URL végződik majd .hu-ra, de ne ijedjünk meg, ettől ezek a lapok még magyar nyelvűek. Általános kiindulási lap – http://www.startlap.hu/

Ez a lap nem több és nem kevesebb, mint egy indulóoldal. Szerkesztői tematikus rendszerbe foglalták a fontosabb hazai lapokat. Láthatjuk, hogy vannak bizonyos témakörök – például Apróhirdetés vagy Hírek, újság -, ahol az ebbe a témakörbe tartozó lapokra mutató linkeket találjuk. A kép természetesen csak egy részlete a weblapnak, ott sokkal több témakört és linket láthatunk. Összességében egy átgondoltan megszerkesztett, igen jól használható indulóoldal a www.startlap.hu. Rengeteg úgynevezett al-lapja létezik különböző témákban. Ezek az oldalak mind lap.hu végződésűek. Ugyanezeket a Lap.hu oldalakat elérhetjük, akkor is, ha a képernyő közepén a keresőt választjuk, majd beírunk egy adott témát a beviteli mezőbe, majd elindítjuk a keresést. Amennyiben a Startlapnak van az adott témában úgynevezett al-lapja, akkor a találatok között megtaláljuk.

8

A találatok között, látható, hogy oktatóközpont témában a Startlapnak több oldala is van. Amennyiben valamelyikre a listából rákattintunk, akkor látni fogjuk az adott oldalt. A mi esetünkben a szamitogepoktatas.lap.hu-t választjuk.

Ezen az oldalon már a tanfolyamokat tartalmazó oldalak közül válogathatunk különböző témákban. Az oldal alján egyéb hasonló témával kapcsolatos oldalt ajánl nekünk a Sartlap. Ezt a fajta keresést tematikus keresésnek hívjuk. Hírek, információk: http://mno.hu/

9

– http://www.index.hu

– http://www.ma.hu

Ezek az oldalak összetett tartalmat és rengeteg linket tartalmaznak. Különböző listákra iratkozhatunk fel, fórumokon vehetünk részt, és általában véve böngészhetünk a helyi vagy a távoli tartalmak között. Az ilyen integrált szolgáltatásokat nyújtó gépeket portal site-oknak nevezzük.

10

Kultúra, szórakozás, tv műsorok – http://www.port.hu

Erről az oldalról szinte minden olyan információig el tudunk jutni, ami a szórakozással kapcsolatos. Színház- és moziműsorok, utazási ajánlatok, elektronikus könyvtárak és egyéb kulturális témájú lapok linkjeit találhatjuk meg itt. Televízió műsorok – http://www.hirtv.hu

Ma már egyetlen televízió csatorna sem engedheti meg magának, hogy ne rendelkezzék saját weblappal. Ezek a lapok legtöbbször önmagukban is portal site funkciókat látnak el, azaz nem csupán az adott televízióról, csatornáról és műsorokról olvashatunk, hanem sok egyéb szolgáltatást is kapunk. 11

A bankok oldalain úgynevezett online kapcsolaton intézhetjük pénzügyeinket. Utalhatunk, megnézhetjük egyenlegünket, stb. Mára mindegyik bank rendelkezik weboldallal.

Egyre jobban terjednek az úgynevezett web áruházak is. Egyre több dolgot lehet interneten megrendelni vagy akár megvásárolni. Lentebb egy könyváruház weboldalát láthatják. Általában a web áruházakban a kosárba teszi az ember a kiválasztott árut, majd a végén valamilyen módszerrel kifizeti. Általában átutalással, de lehetséges már bankkártyával is. Tanári felügyelettel próbáljanak ki ilyen web áruházat.

12

A https://magyarorszag.hu/ honlapon úgynevezett ügyiratintézést lehet végezni. Az úgynevezett ügyfélkapun az ügyintézés majdnem olyan, mintha az ember az okmányirodába menne. Az ügyfélkapu használatához viszont regisztráció és egyszeri okmányirodai jóváhagyás szükséges.

Polgármesteri hivatalokban lehet ügyintézésre akár időpontot foglalni a polgármesteri hivatalok honlapjain.

13

Mobil telefon szolgáltató – http://www.telenor.hu/

Ma már a mobil telefonszolgáltatók is rendelkeznek saját weblappal. Autó márkák – http://www.opel.hu

14

– http://www.peugeot.hu

A weblap kínálta reklám és üzleti lehetőségeket az autóipar sem hagyhatta ki.

Keresés a WEB-en Több igen jól használható kereső szerver üzemel az országban. A kereső rendszerek működése viszonylag egyszerű. Minden kereső valamilyen módszerrel adott időközönként végigpásztázza a WEB-et és a tartalmakról, a címekről listát készít. Úgy szoktuk mondani, hogy a tartalmat indexeli. Az adott információhoz általában több úton is eljuthatunk, a bevált Internetes keresők kétféle módszert szoktak felkínálni:  Tematikus keresés: ilyenkor a megfelelő témaköröket szűkítve lépcsőzetesen juthatunk el a keresett információig. Ha például valaki kedvenc zenekaráról akar információhoz jutni, akkor egy logikus hierarchikus úton lefelé haladva juthat el a megfelelő helyre.  Szöveges keresés: az adott szavakat, esetleg mondatot begépelve, a kereső megmutatja azokat a lapokat - ezek listáját -, amelyeken ezek a szavak megtalálhatók. Általában a szavak, mondattöredékek között logikai kapcsolatokat is megadhatunk, például elképzelhető ilyen reláció: (egyik vagy (OR) másik) és (AND) harmadik Ez a logikai kifejezés azokat a lapokat mutatja meg, ahol megjelenik az „egyik” vagy „másik” szó és mindenképpen a „harmadik” szó is. Szöveges keresés A továbbiakban a szöveges kereséssel fogunk dolgozni, melynek alkalmazása előtt ismerkedjünk a módszerrel részletesebben. A szöveges keresés (full text search) a weblapok tartalma alapján azokat az URL-eket adja vissza, ahol a megadott szó, szavak vagy ezek logikai kifejezése megtalálható. Nyilvánvaló, hogy ez nem jelenti azt, hogy pontosan arra a lapra jutunk, ami minket leginkább érdekel, hiszen a megadott szavak kombinációja teljesen más tartalom része is lehet. A szöveges 15

keresésnél tehát szükséges bizonyos gyakorlat a keresendő „mondat” megfogalmazásához, vagy ha úgy tetszik, bizonyos szintű intuitív megérzés, hogy a keresett információt milyen verbális kifejezés írja körül legpontosabban. Ez a megfogalmazás nem könnyű, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a keresett fogalom az adott weblapon ugyanolyan módon van megfogalmazva, mint ahogyan azt mi gondoljuk. Éppen ezért szükséges az a bizonyos ösztönös megérzés, hogy vajon mások hogyan fogalmazták meg az adott problémát. Ha ezt a keresést összehasonlítjuk a tematikus kereséssel, akkor a teljes szöveg keresése látszólag hamarabb eredményre vezet, mint a tematikus módszer. Ez azonban csak látszólagos eredmény, hiszen legrosszabb esetben a szöveges keresés eredménye akár még több ezer lap is lehet, melyeket végig kellene látogatnunk. A szöveges keresés eredményessége és gyorsasága nagymértékben függ attól, hogy hogyan fogalmazzuk meg a keresésnél használt kifejezést. Éppen ezért a kereső oldalak többsége a tematikus és a teljes szöveges keresést egyesíti, mindkét módszer a rendelkezésünkre áll. A Világ kereső oldalai A következő példában egy nemzetközi szolgáltató által üzemeltetett Google nevű keresőjét fogjuk használni. A kereső címe: http://www.google.com

A kereső szöveges beviteli mezőjébe írhatjuk be azt a mondatot, azokat a szavakat, amelyeknek az előfordulását keressük. Példánkban ez legyen: barhács! Miután beírtuk a beviteli mezőbe a keresendő szót. Ha készen vagyunk, akkor nyomjuk meg a Google keresés gombot. A keresés után, az úgynevezett találati listában informál minket arról, hogy mennyi dokumentumban találta meg a „barhács” kifejezést. Ezekről a kereső listát ad, ahol általában kisebb egységekben, például tízesével lapozhatunk.

16

A kereső keresési paraméterek megadását is lehetővé teszi, melyekkel szűkíthetjük a találati oldalak számát. Ezeket kategorizálva a jobboldalon láthatjuk. Amennyiben a képekre kattintunk, akkor egy listát fogunk találni képekkel, amelyek valahol tartalmazzák a barhács szót.

A találati listát akár el is tudjuk menteni a Mentés másként paranccsal, de akár a találati oldal úgynevezett URL címét is kimásolhatjuk, ha a címsorban jobb egér gombot nyomunk, majd a megfelelő lehetőséget választjuk. Nyílván a másolás után valamilyen program segítségével, pl. Word, beilleszthetjük az előzőleg kimásolt címet. A korábbi találati listán, (vissza gombbal 17

érjük el) ha valamelyik linkre kattintunk, akkor a kereső egy adott weblapra visz. Onnan visszatérni a találati listához, a vissza gombbal lehet. Az egyéb kereső szerverek az alapelveket tekintve nagyon hasonlóak, mint a korábban bemutatott oldal. Végigpásztázzák az Internetet, annak tartalmát, majd mindezt egy adatbázisban eltárolják. A legtöbb kereső tematikus és teljes szöveges keresést is lehetővé tesz. Azonban ezek a világméretű kereső oldalak nem kevesebbet vállaltak fel, mint hogy a teljes Internet tartalmáról készítenek adatbázist a kereséshez. Ez a volumen, az adatok ilyen mértékű feldolgozása – azt hisszük, minden Olvasó számára nyilvánvaló- óriási feladat. Talán ezért is, az igazán nagy, híres és közkedvelt keresők száma meglepően kicsi. Talán 5-10 olyan oldal említhető meg, amelyeken a találati arány megfelelően jó. Nézzük meg most ezeket az egyéb fontosabb WEB címeket! A következő képen az ALTAVISTA kereső bejelentkező lapját láthatjuk. Ezen a keresőn a teljes szöveges és a tematikus keresés is megengedett, ráadásul a nyelvet is beállíthatjuk, hogy a keresés milyen nyelvű lapokon történjen. Ezek között egyébként sajnos nem szerepel a magyar is. Kereshetünk egyszerűen vagy egy kibővített feltétel lista alapján. A lapon több átfogóbb témakörre találunk linkeket, ahol a megfelelő tematika szerint a szűkebb területek felé lépkedhetünk. Bármelyik szinten lehetőség van a szöveges keresésre is. Nézzünk meg egy egyszerű példát! Tegyük fel, hogy a Queen együttes egy rajongója dalszöveget szeretne találni. Természetesen nem tud fejből egyetlen URL-t sem, de erre nincs is szükség, hiszen itt van a kereső. Beírja, hogy Queen lyrics http://www.altavista.com

Szintén igen közkedvelt kereső a YAHOO. Ezen az oldalon is van lehetőség mind a teljes szöveges, mind a tematikus keresésre. http://www.yahoo.com

18

A különböző keresők egyéb keresési szolgáltatásokkal, lehetőségekkel igyekeznek a felhasználókat magukhoz csábítani. A Google-nek képkeresési lehetősége is van, de egyéb ingyenes szolgáltatásokat is nyújt. Ezek lehetnek akár olyan ingyenes programok is, amelyeket csak le kell tölteni a számítógépünkre, majd máris használhatjuk őket.

A képek kereséséhez a világhálón válaszuk a Képek lehetőséget, majd írjuk be a beviteli mezőbe, azt a témát, amiben képet keresünk. A jelenlegi példánkban legyen „Nikon D40x”, majd nyomjuk meg a keresés gombot. 19

A találati listán, amennyiben valamelyik képre kattintunk, akkor megjelenik a keresőben az oldal, ahol a képet találta, valamint az oldal jobb részén egy olyan lehetőség, amely a teljes méretű kép megjelenítését teszi lehetővé.

Ha a teljes méretű képet szeretnénk látni, akkor kattintsunk a Teljes méretű kép megtekintése linkre.

20

Ezek után akár el is menthetjük a képet, ha jobbegér gombot kattintunk rajta, majd a Kép mentése más néven lehetőséget választjuk. Ekkor felkínálja nekünk a mentés helyét, valamint a nevet. De ezekről már korábban tanultunk. Amennyiben az internetről, vagy bárhonnan máshonnan képeket szerzünk a számítógépünkre, rendszerezzük azokat, azaz megfelelő meghajtó, megfelelő mappájába tegyük őket, hogy a későbbiekben megtaláljuk azokat. Nézzünk most egy összetett keresési példát. Tegyük fel, hogy egy olyan Word dokumentumot kell készítenünk, amelyben Petőfi Sándorról kell szerepeljenek életrajzi adatok, kell a dokumentumban legalább egy kép is legyen róla, be kell illeszteni a dokumentumba a „Nemzeti dal” című versét, valamint a végén forrásként meg kell adjuk, hogy mindezeket hol találtuk meg. Indítsuk el a Word programot, majd adjunk címet a dokumentumnak. Jelen esetben legyen: „Pillanatok Petőfi Sándor életéből”,majd a Word programot vigyük le tálcára. Indítsuk el az Internet Explorert, majd a címsorba gépeljük be a www.google.com címet, ahhoz, hogy elindítsuk a keresést. Állítsuk be, hogy Magyar oldalakon keressen, majd írjuk be a beviteli mezőbe: „Petőfi Sándor életrajz”. Kattintsunk a Google keresés gombra. A megjelenő találati listában kattintsunk a nekünk megfelelő linkre. Miután a weblap betöltődött, jelöljük ki magunknak a megfelelő szövegrészt, kattintsunk a kijelölt részen jobbegér gombot, majd válasszuk a Másolás lehetőséget.

21

Kattintsunk a tálcán a Word programra, majd a cím után egy üres bekezdésben állva kéjünk beillesztést. Mivel a korábban a böngészőből kimásolt szövegrész a vágólapon van, a beillesztés nem okozhat gondot.

22

Amennyiben az életrajzi adatok között kép is volt, az is itt van már a dokumentumunkban. Töröljük ezt most ki, hiszen majd keresünk nagyobbat a Google képkeresőjével. A tálcán kattintsunk a böngészőre, majd a Google képkeresőjét kérjük. Írjuk be a beviteli mezőbe: Petőfi, majd nyomjuk meg a Képek keresése gombot. A találati listán válasszuk ki a nekünk megfelelő képet. Kérjük a kép megjelenítését teljes méretben.

Kattintsunk jobbegér gombot a képen, majd válasszuk a Másolás lehetőséget. A tálcán kattintsunk a Word programra, majd megfelelő helyre, pl. a cím alá egy üres bekezdésbe kérjünk beillesztést. Menjünk a dokumentumunk végére, majd gépeljük be: „Petőfi egyik legismertebb verse:”, majd hagyjunk a versnek egy üres bekezdést, és egy új bekezdésbe gépeljük be: „Forrás:”. Kattintsunk újra a tálcán a böngészőre. Az előző oldal jelenik meg, ahonnan a képet másoltuk. Kattintsunk jobbegér gombot a böngésző címsorában, majd kérjük a Másolás lehetőséget. Hozzuk fel a Word programot a tálcáról, majd a „Forrás:” után egy új bekezdésben kérjünk beillesztést. A kép URL címe megjelenik a dokumentumban. Kérjünk új bekezdést, majd kattintsunk újra a böngészőre a tálcán. A vissza gombokkal addig lépkedjünk, amíg újra az életrajzi adatokat látjuk. Kattintsunk ennek az oldalnak is a címsorába, majd kérjünk másolást. Az előbbihez hasonló módon illesszük be a Word szövegszerkesztőbe, az új bekezdésbe. Kéjünk újabb bekezdést, hiszen a vers forrása is kell majd nekünk. Azt majd ide fogjuk beilleszteni. Kérjük újra a böngészőt, majd addig lépegessünk vissza, amíg ismét a Google szöveges keresőjénél leszünk. Most a beviteli mezőbe írjuk be: „Petőfi Sándor Nemzeti dal”. Indítsuk 23

el a keresést a Google keresés gombra kattintva. A találati listából válasszuk ki a megfelelő oldalt. Jelöljük ki a verset, majd kattintsunk jobbegér gombot a kijelölt részen, és kérjük a Másolás parancsot. Illesszük be a Word dokumentumba a versnek hagyott bekezdésbe, a korábbihoz hasonló módon. Kérjük újra a böngészőt, majd a címsoron is kérjünk jobbegér gomb Másolás parancsot.

Ezt most a Word programban az utolsó bekezdésbe illesszük be a fentebb említet módon. Nem maradt más hátra csak a dokumentumunk formázása, majd pedig mentése a megfelelő helyre. Jelen esetben ez legyen a Hallgatói meghajtó saját nevű mappájukban levő Internet mappa. A dokumentum címe legyen Petőfi.docx. Bezárhatjuk mind a Word programot, mind pedig a böngészőt.

24

Hozzáadás a Kedvencekhez Kedvenc weblapjaink címét a böngésző tárolni tudja, így nem kell nekünk megjegyezni és később begépelni azokat. Egy-egy lapot igen könnyen hozzáadhatunk a kedvencek listához, illetve a kedvencek lista megnyitásával az előzőleg eltárolt lapokra ugorhatunk. Példánkban a kedvenc lap legyen a – http://www.opel.hu! Ugorjunk az oldalra, majd kattintsunk valahol a csillag jelre, amely a Kedvencek, Hozzáadás a Kedvencekhez parancs szerint működik.

A parancs hatására egy párbeszédablak jelenik meg, mely lehetővé teszi, hogy kedvenc weblapunkat névvel lássuk el, sőt kategóriákba is csoportosíthatjuk. Akár almappákat is létrehozhatunk a kedvencekben, hogy jobban tudjuk kategorizálni kedvenceinket. Ilyenkor az Új mappa vagy Mappák lehetőségnél valamelyik gombra kell kattintani, attól függően, hogy hova szeretnénk eltárolni a ezt a kedvencünket.

25

Ha a már meglevő mappák között szeretnénk válogatni, akkor a Létrehozás helye lenyíló listában tudjuk kiválasztani, hogy hova tesszük az adott weblapot. Amennyiben a hely megvan, akkor már csak a mentés vagy hozzáadás gombot kell megnyomni. A Kedvencek listájából az elmentett lapot nagyon egyszerűen előhívhatjuk. Kattintsunk a Kedvencek lehetőségre valahol a böngésző menüjében, melynek hatására a képernyőn egy lista jelenik meg, melyből kattintással kiválaszthatjuk a kívánt lapot, ami meg is jelenik.

Ingyenes levelezés (freemail) Az ingyenes levelezés (E-mail) a weblapokon keresztül igen népszerű, hiszen egyrészt ingyenes, másrészt nem szükséges külön levelező programot használnunk saját gépünkön. Természetesen ezek a rendszerek egy valódi E-mail kliens összes szolgáltatását azért nem nyújtják, de mindenképp van létjogosultságuk, ezt az óriási felhasználói tábor bizonyítja. Magyarországon a legnépszerűbb Magyar szolgáltatók által biztosított ingyenes levelezők a freemail.hu, citromail.hu, mailbox.hu, vipmail.hu, stb. A nemzetközi szolgáltatók közül megemlíteném a gmail.com, hotmail.com, yahoomail.com-ot. A címeik a következők: - http://www.freemail.hu - http://www.citromail.hu - http://www.vipmail.hu - http://www.mailbox.hu - http://www.gmail.com - http://www.hotmail.com - http://www.yahoomail.com 26

Feladat: Akinek még nincsen ingyenes E-mail postafiókja, tanári irányítással hozzon létre egy ingyenes E-mail postafiókot, amelyet aztán a későbbiekben szabadon használhat! A fiók létrehozása után tanári felügyelettel, magyarázattal küldjenek egymásnak emaileket.

Chat A chat-elés (beszélgetés) során a billentyűzetet és a képernyőt használva "társaloghatunk" más emberekkel, esetleg csoportokkal. 27

Az Interneten keresztül történő chat-elés igen népszerű és közkedvelt szolgáltatás. A lapon meg kell adnunk becenevünket, jelszavunkat, majd ki kell választanunk a szobát és már társaloghatunk is. Chat-elés során érdemes betartani az úgynevezett íratlan kommunikációs szabályokat, különben nem biztos,hogy szóba állnak velünk. – http://chat.gyaloglo.hu

28

A Microsoft Outlook levelezőprogram A Microsoft Outlook programot használhatjuk Internet levelezésre, azonban ezen kívül még számos más alkalmazási területe is van. A program több szolgáltatást is képes kezelni, úgymint a belső levelezési feladatot, faxok küldését és fogadását, névjegyalbumot, feladat ütemezőt, stb. A program az elindítást követően az alábbi ablakkal jelentkezik be:

Ahhoz, hogy a programunk csatlakozzon a kiszolgálóhoz, ahova a leveleink érkeznek, be kell állítanunk a levelezési postafiókot. Kattintsunk az Eszközök menüpont Fiókbeállítások parancsra. A következő ablak jelenik meg:

29

Amennyiben egy már meglevő postafiókot szeretnénk módosítani, akkor a Módosítás gombra kattintsunk, amennyiben újat szeretnénk létrehozni, akkor válasszuk az Új… gombot. Ha utóbbit választjuk, akkor a program segít nekünk a beállításoknál. Kattintsunk a Tovább gombra.

30

A megjelenő ablakban négy beviteli mező található, melyek különböző paraméterezési lehetőségeket tesznek lehetővé. Adjuk meg a nevünket, E-mail címünket és a jelszavunkat a postafiókunkhoz, majd Nyomjuk meg a tovább gombot.

Amennyiben kézi konfigurálást szeretnénk, akkor az ablak alján levő jelölőnégyzetben jelezzük a program számára. Ekkor a következő ablak jelenik meg:

Írjuk be a beviteli mezőkbe a megfelelő adatokat, majd nyomjuk meg a Fiók beállításainak tesztelése gombot. A következő ablak jelenik meg,amelyben a program jelzi, hogy sikerülteke azok a műveletek,amelyeket végrehajt. 31

Amennyiben jó beállításokkal dolgoztunk,akkor a következő ablakot kapjuk. A Befejezés gombra kattintva máris dolgozhatunk.

Új levél írása Új levél szerkesztéséhez válasszuk ki a Műveletek menü Új levél parancsát! (A művelet indításához egyéb alternatívák is használhatóak.)

32

A Címzett sorba kell beírnunk a címzett E-mail címét, vagy nevét, ha a névjegyalbumban szerepel. A Másolatot kap sorba pedig azokat az E-mail címeket, akiknek a levélből másolatot akarunk küldeni. A Tárgy sorba természetesen a levél tárgyát (subject-jét) írjuk. Ezután az alsó szerkesztő ablakban elkezdhetjük a levél szövegét begépelni. Küldjünk levelet a [email protected] címre, melynek tárgya legyen: Első levelem! A címzett kiválasztása történhet nem csak beírással, hanem, amennyiben már van címlistánk, akkor a Címzett gombra való kattintással is. A következő ablak jelenik meg:

33

A címzettek kiválasztását követően nyomjuk meg az OK gombot. A levél megírását követően küldjük el a levelet a címzetthez, melyhez válasszuk a Küldés gombot! Az ablak be fog záródni. A levél ilyenkor betárolódik az Outlook programba. (beállításfüggő) A levélküldés lehetőségeit, az Eszközök menüpont, Beállítások ablakon levő Levelezés beállításai fül, Küldés/fogadás gomb megnyomásával előbukkanó párbeszédablakban állíthatjuk be. Miután beállítottuk, a leveleket az Outlook a beállításoknak megfelelően fogja küldeni, illetve fogadni. Az Eszközök menü Küldés és fogadás parancsa lehetővé teszi, azonnal küldjünk, fogadjunk is a részünkre érkező leveleket. A tranzakció ideje alatt a program animációval szemlélteti a lejátszódó folyamatokat. Amennyiben ezt nem látjuk, akkor ezt az Eszközök menüpont, Küldés/fogadás, Küldés/fogadás beállításai, Folyamatjelző paranccsal tudjuk előhívni.

Fájlok csatolása A megírt levélhez különböző mellékleteket (attachment-eket) fűzhetünk. Ez lényegében bármilyen bináris fájl lehet, az egyetlen feltétel, hogy a teljes levél méret nem haladhatja meg a szolgáltató által engedélyezett legnagyobb levélméretet. Ha felhívjuk a szolgáltató ügyfélszolgálatát, az meg tudja mondani, hogy a rendszeren legfeljebb mekkora méretű leveleket továbbíthatunk. Példaként küldjünk levelet padtársunknak és mellékeljünk hozzá egy már a korábbiakban elkészített Word dokumentumot! Kattintsunk a Műveletek menü Új levél parancsra, majd a párbeszédablakban adjuk meg a padtársunk E-mail címét, a tárgy legyen: Második levelem, majd szerkesszük meg a levél szövegét! Ezután kattintsunk a Beszúrás szalag menü Fájl csatolása parancsra!

34

A megjelenő ablakból tallózzuk ki a szükséges állományt, majd nyomjuk meg a Beszúrás parancsgombot!

35

A beszúrást követően visszajutunk a levelünkhöz, melyet a már korábbiakban ismertetett módon küldjünk el a címzetthez!

36

Az Outlook egyéb lehetőségei. Az elküldendő levél egyéb beállításai. Amikor valakinek Outlookból levelet küldünk, lehetőségünk van egyéb beállításokra is. Jelezni tudjuk a címzettnek a levelünk fontosságát, jelezni,tudjuk magunknak, valamint a címzettnek, hogy mikor elintézendő a levél tartalma, esetleges továbbítási engedélyeket is be tudunk állítani, amellyel akár azt is meg tudjuk akadályozni, hogy a címzett a levelet továbbküldje.

Ezeket a beállításokat a levél Üzenet szalagmenüjének beállítások parancsaival érhetjük el, de amennyiben ennek a panelnek a jobb alsó sarkán levő kis jelre kattintunk, akkor további beállítási lehetőségeink is vannak.

A párbeszédablak magáért beszél. Még azt is beállíthatjuk, hogy egy adott levelet mikor kapjon meg a címzett. 37

A beérkező vagy egyéb mappákban levő levelek kezelése. A leveleinkkel többféle tevékenységet végezhetünk. Kattintsunk valamely levélen jobbegér gombot, és máris választhatunk a lehetőségek közül. A lentebb látható példában egy elintézendő megjelölés kiválasztását láthatják.

Ilyenkor az Outlook automatikusan beállít nekünk emlékeztetőt amelyet adott esetben a program Teendők sávjában jelenít meg az ablak jobb oldalán.

38

Levél nyomtatása Lehetőségünk van a levelünk kinyomtatására is. A megnyitott levélben az Office gombra kattintva kérhetjük a Nyomtatás, Nyomtatási kép lehetőséget.

Egy újabb ablak jelenik meg, ahol a nyomtatási paramétereket tudjuk beállítani. Itt az oldalbeállítás gombra kattintva az alább látható ablak jelenik meg. Beállíthatunk élőfejet élőlábat, formátumot, valamint papírméreteket.

39

A nyomtatás gombra kattintva pedig a nyomtatást kezdeményezhetjük,az alábbi párbeszédablak segítségével:

Új mappa létrehozása az Outlook-on belül. Lehetőségünk van az alapértelmezett mappákon kívül saját mappákat is létrehozni leveleink rendszerezettebb tárolására. Kattintsunk jobbegér gombot a Személyes mappák-on a baloldalon. A felkínált lehetőségek közül válasszuk az Új mappa parancsot.

40

Adjuk meg az új mappa nevét majd nyomjuk meg az OK gombot. A mappát később akár át is nevezhetjük, akár törölhetjük is, áthelyezhetjük, stb.

Lehetőségünk van akár csoportos műveletek elvégzésére is, pl. Mindegyik elolvasva parancsra kattintva mindegyik levelünk a mappában elolvasva jelzésű lesz. Névjegyalbum Az Outlookban lehetőségünk van névjegyalbumot kezelni. Ha a Fájl menüpont Új, Név parancsra kattintunk, akkor a következő ablakban dolgozhatunk. Tulajdonképpen új névjegykártyát tudunk létrehozni a névjegyalbumban.

41

Ha kitöltöttük az adatokat, akkor a Mentés és bezárás, vagy a Mentés és új lehetőségek közül választhatunk. A névjegyalbumot bármikor előhozhatjuk a Névjegyalbumra kattintva az Outlook képernyőjének baloldalán.

Itt is lehetőségünk van új tagok felvételére, de akár új csoportot úgynevezett Terjesztési listát is készíthetünk. Ez utóbbit csoportos címzéseknél használhatjuk. Ha ezt választjuk az Új gomb lenyíló részére kattintva, akkor az alábbi ablakkal találkozhatunk:

42

A Tagok kiválasztása gombra kattintva meghatározhatjuk, hogy kiket szeretnénk a csoportba felvenni.

Ha az új csoportot létrehoztuk, akár innen a névjegyalbumból is lehetőségünk van e-mailt küldeni, értekezletet összehívni, kategorizálni a névjegyalbumban szereplőket. Amennyiben valamelyik névjegykártyán kettőt kattintunk, akkor a szerkesztési műveleteken kívül, egyéb kommunikációs, beállítási, megjelenítési műveleteket is indíthatunk.

43

Multimédiás kommunikáció. Az egyik legtermészetesebb emberi igény és a társadalmi fejlődés egyik meghatározó tényezője az emberek közti személyes, hangot, jeleket és vizuális élményt egyidejűleg biztosító kommunikáció. A technika robbanásszerű fejlődésével megteremtődött a lehetőség arra, hogy emberek bárhonnan, bárkivel a személyes közvetlenség érzését biztosító kapcsolatba léphessenek a rendelkezésükre álló kommunikációs eszközök, valamint a hálózati hozzáférések lehetőségei és képességei függvényében. Az internetes kommunikáció merőben új távlatokat nyit az emberi kapcsolatok, a tudásépítés és az üzleti élet minden területén. Az egy-másfél évtizede még szinte elképzelhetetlen termékek és alkalmazások (chat, jelenlét alapú közvetlen üzenetküldés (IM), levelezés, VoIP, csoportmunka alkalmazások multimédiával kiegészülve, stb.) mára a mindennapi magán-és üzleti életünk természetes (még nem biztos, hogy nélkülözhetetlen, de néha határozottan megkerülhetetlennek látszó) segítőivé váltak. A multimédiás elemek (kép, hang, videoklip) egyszerre több érzékszervünkre hatnak, így a közvetített üzenet sokkal jobb hatásfokkal "ér célba". Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy általában a hallottak 20%-át, a látottak 30%-át, a hallottak és látottak 50%-át, saját kimondott szavaink 70%-át, saját aktív cselekvésünk 90%-át jegyezzük meg. A chat fogalma sokaknak lehet ismerős az internetről, "írásos beszélgetést" takar, amikor egyszerre ketten vagy többen szöveges üzeneteket váltanak, és a beírások minden résztvevő számára azonnal láthatóak. Az emberek közötti kommunikáció eredendően folyamatos és "multimédiás", vagyis természetes viszonyok között a személyes kapcsolatok, a beszéd, a látás és a tapintás jellemzi. Ebben a részben egy Interneten használt népszerű kommunikációs eszközzel ismerkedünk meg, amely segítségével chatezhetünk, telefonszerűen beszélgethetünk, de akár video telefonálhatunk is.

A Skype program használata A Skype egy szinte teljesen ingyenes multimédiás kommunikációs eszköz. A Skype felhasználók közötti hívások mindig ingyenesek. Három fő szolgáltatással rendelkezik a program. Ingyenes azonnali üzenetküldő szolgáltatás (Chatezés), csak internet hozzáférés szükséges hozzá. Ingyenes telefonhívások Skype felhasználók felé. Szélessávú internet-hozzáférésre, hangszóróra és mikrofonra van szükség. Ingyenes video hívások. A fentiek mellett web kamera is szükséges hozzá. Fizetni csak akkor kell érte, ha más hálózatokba kezdeményezünk hívásokat, azaz nem Skypet használókat szeretnénk elérni. Pl. ha mobiltelefont, vagy vezetékes telefont szeretnénk hívni. A programot ingyen le lehet tölteni a www.skype.hu vagy a www.skype.com weboldalakról.

44

Keressük meg a böngészőben valamelyik weblapot, majd válasszuk a Skype letöltése lehetőséget az oldalról valahonnan. A böngészőnk letöltője, megkérdezi, hogy hova tölts le a telepítő fájlt. (beállításfüggő). Amennyiben nem teszi fel a kérdést, akkor a letöltés abba a mappába történik, ami alapértelmezetten meg van adva a letöltéseknek.

Válasszuk ki a párbeszédablakból a letöltés helyét. Ez most legyen a D: meghajtó gyökérkönyvtára.

45

A letöltés után kattintsunk kettőt, a telepítő fájlra, mire elindul a telepítő. A telepítés során csak követni kell a telepítő útmutatásait. Az első oldal az üdvözlő képernyő. Ha elolvasta a licencszerződést, és beállítottuk a telepítés nyelvét, akkor kattintson a telepítés gombra.

46

A következő oldalon a telepítés helyét adhatjuk meg. Ez most legyen a D:\Program Files\Skype mappa. A jelölőnégyzetek segítségével további telepítési paramétereket adhatunk meg. Az alábbi ábrán látható módon válasszunk a lehetőségek közül.

A Skype telepítése rövid ideig tart. Egy folyamatjelző mutatja, hogy a telepítés folyamata hol tart.

Miután a Skypet telepítettük, akár új felhasználónevet is létrehozhatunk, de amennyiben már van, akkor rögtön be is jelentkezhetünk. 47

Beállítható automatikus bejelentkezés, illetve az is, hogy a Skype induljon a számítógép indulásakor.

Bejelentkezés után a következő, vagy ehhez hasonló képernyő tárul elénk.

48

Amennyiben még nincsen „ismerősünk” a Skypen a listában, kereshetünk magunknak az Eszközök menüpont Felhasználó keresése parancsra kattintva. Az alábbi látványban lesz részünk:

Amennyiben olyan adatokat adunk meg, amelyek már vannak a Skype adatbázisában, akkor egy listát jelenít meg nekünk a találatokról.

Itt kiválaszthatjuk magunknak a partnert. Első alkalommal egy üzenet lesz küldve a partnernek, amelyben kérhetjük a kapcsolat felvételét. Visszajelzést követően tudunk vele kapcsolatba lépni. Kérjék a csoporttársaiktól, hogy vegyék fel önöket a partnerlistára.

49

Amikor már megjelenik valaki a partnerlistán akkor a partneren jobbegér gombot kattintva kezdeményezhetünk vele kommunikációt. De először még nézzük,hogy mit tudunk beállítani. A partnernek az adatlapját is megtekinthetjük, jobbegér gombot kattintva rajta, majd az Adatlap megtekintése lehetőséget választva. Nyílván azok az adatok jelennek meg,amelyeket a partnermegadott a saját adatlapján.

Saját adatlapunkat a Fájl menüpontra kattintva, az Adatlap szerkesztése alatt érhetjük el.

50

Itt állítható be, hogy a partnerek mit láthatnak, amennyiben az adatlapunkra kíváncsiak. A Frissítés vagy Mégsem gombra kattintva tudunk innen kilépni. Az Eszközök menüpont alatt tudunk a program működésével kapcsolatos egyéb beállításokat eszközölni, ha a beállítások lehetőséget választjuk. Ajánlom figyelmükbe az Általános beállításokon belül, a Hangok, illetve a Videó beállítások lehetőséget a baloldalon. Utóbbit választva, A webkamera beállításai gombra kattintva tudjuk a web kameránkat beállítani. Érdemes megcsinálni, hogy megfelelő képet tudjunk közvetíteni.

A beállítások során, amely hardverfüggő, színösszeállítást, megvilágítást, frissítési frekvenciát,és egyéb dolgokat tudunk beállítani. A kamera képében, amelyet magunk is láthatunk,láthatjuk a változtatásokat.

51

Amennyiben végeztünk a beállításokkal, kezdhetjük a kommunikációt. A legegyszerűbb, ha valamely partner nevére jobbegér gombot kattintva, választunk a lehetőségek közül. Üzenetküldést választva az illetővel szövegben cseveghetünk, Chatezhetünk. Egy külön ablak nyílik meg számunkra, ahol csak a kettőnk „beszélgetése” lesz látható. Amennyiben felhívjuk Skypen keresztül, akkor is egy új ablak nyílik meg, amelyben további lehetőségeink vannak.

Akár bonthatjuk a kapcsolatot is, de akár írhatunk is neki közben. Ha valakivel létrejött a „telefonos” kapcsolat (és miért ne jönne létre?) akkor az illetővel kezdeményezhetjük a kamera bekapcsolását is. Amennyiben ez automatikusra van beállítva, akkor semmi tennivalónk. Video telefonálás közben akár ki is nagyíthatjuk a partnerünk képét, hogy jobban látható legyen.

52

A kinagyított képen láthatjuk saját kameraképünket is, valamint lehetőségünk van egyéb műveletekre is, mint pl. hívás befejezése, kamera kikapcsolása, stb. Kezdeményezzenek hívásokat a csoporttársaik felé, és próbálják ki a lehetőségeket. A fájl küldése lehetőséget is próbálják ki! Kezdeményezésének a megtalálását önökre bízom. Jó szórakozást.

53

Tartalomjegyzék Az Internet fő szolgáltatásai ................................................................................................... 2 Internet és az üzlet (e-társadalom) ......................................................................................... 2 Böngészők .............................................................................................................................. 3 A böngésző indítása ........................................................................................................... 3 A böngésző beállítása ......................................................................................................... 3 Az Internet Explorer navigációs ikonjai............................................................................. 4 A hivatkozások (linkek) ..................................................................................................... 6 A WEB használata. ................................................................................................................ 7 Népszerű oldalak .................................................................................................................... 7 Keresés a WEB-en ............................................................................................................... 15 Szöveges keresés .............................................................................................................. 15 A Világ kereső oldalai ...................................................................................................... 16 Hozzáadás a Kedvencekhez ................................................................................................. 25 Ingyenes levelezés (freemail) ............................................................................................... 26 Chat ...................................................................................................................................... 27 A Microsoft Outlook levelezőprogram ................................................................................ 29 Új levél írása..................................................................................................................... 32 Fájlok csatolása ................................................................................................................ 34 Az Outlook egyéb lehetőségei.............................................................................................. 37 Az elküldendő levél egyéb beállításai. ............................................................................. 37 A beérkező vagy egyéb mappákban levő levelek kezelése. ............................................. 38 Levél nyomtatása.............................................................................................................. 39 Új mappa létrehozása az Outlook-on belül. ..................................................................... 40 Névjegyalbum .................................................................................................................. 41 Multimédiás kommunikáció. ................................................................................................ 44 A Skype program használata ................................................................................................ 44

54