”A kultúra egy társadalmi, vagy emberi csoport szellemi és anyagi, érzelmi és értelmi megkülönböztető elemeinek összessége. A művelődésen és a bölcsészeten kívül magába foglalja az életmódot, az emberek alapvető jogait, az értékrendszereket, a hagyományokat és a hitet. A kultúra teszi képessé az embert arra, hogy végiggondolja önmagát. Neki köszönhetjük, hogy sajátosan emberi, gondolkodó, kritikus és erkölcsileg elkötelezett lények vagyunk. Általa különböztetjük meg az értékeket és vagyunk képesek választani... az ember általa keres fáradhatatlanul új értékeket, és hoz létre önmagát felülmúló műveket.”
BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY Művelődési Program
A Bárdos Lajos ÁMK közművelődési és közgyűjteményi tevékenységének intézményfilozófiája magában foglalja a tárgyi környezetet, az emberi kapcsolatokat szabályozó normákat, társadalmi mintákat, a nyelvet, a művészetet, a tudományt stb. A kultúrában jelentős szereppel bír a nemzedékek kapcsolatát erősítő, folyamatosságot biztosító és megújító hagyomány. A kultúra szerepe fontos a társadalmi integrációban, az emberek együttműködésében, személyi fejlődésében, ismereteinek gyarapodásában, az életmód minőségének emelésében. Az egységes művelődési, pedagógiai program részeként a közgyűjtemény és a közművelődés szakmai területén egyrészt integrálódnak a művelődési folyamatok, másrészt a kezdeményezőkészség eredményei megjelennek bizonyos helyi értékekhez, kultúrához kötődve a nevelés, oktatás területén. Az általános művelődési központ, mint többfunkciós intézménytípus nemcsak együttműködő egységeket jelent, hanem komplexen magában hordozza a szocializáció, a nevelés, az oktatás, a művelődés együttes, egymásra épülő, együttható rendszerét. A közművelődés intézményegysége ebben a folyamatban a közösségi művelődés sokszínűségével, a közösségek és egyének folyton változó szükségleteinek, igényeinek megfelelően folyamatosan változó terület. A könyvtár és a művelődési ház munkájában, célkitűzésében az intézményhasználó, vagyis a város lakossága áll. Egyszerre információs és kommunikációs, kultúraközvetítő és szervező, közösségi központ A művelődési ház a társadalmi nyilvánosság intézménye, szolgálja a szocializáció tudatos alakítását, a mindennapi kommunikációt és a rekreációt. Olyan kulturális intézmény, melynek produktuma maga a művelődő ember, akinek önmegvalósítását segíti információkkal, alkotókészségének fejlesztésével, számára csoportot szervez, mely később közösséget teremt. Közösségi kultúrát teremt, melynek folytán a másik ember figyelembevételére és elfogadására tanít. Tevékenysége kapcsolódik a település társadalmi rendszeréhez és a helyi életmódformákhoz. Munkájában kihasználja a lokális kötődést, ugyanakkor segíti annak kialakulását. Fontos, hogy ismerjük a település kapcsolati hálóját, mert ez az alapja annak, hogy az emberek mozgósíthatók legyenek. A valóságos érdeklődésre, igényekre épít, s azt úgy elégíti ki, hogy új igényeket gerjeszt. Szolgálja a mindennapi kultúra fejlesztését.
2
Intézményi háttér A művelődési ház épülete 1957-ben épült az akkori igényeknek megfelelően. Az épületben működött a könyvtár is, mely ma már teljesen külön cím alatt folytatja munkáját. 2001-2003 között a városi önkormányzat felújíttatta a művelődési házat. Teljes nyílás-záró cserére, az aula, valamint a színházterem, a színpad és az öltözők átépítésére, felújítására került sor. A színházterem 270 férőhelyes, új zsöllyéket kapott. Új hang- és fényrendszer, színpadi függönyök, díszletmozgató technika került beszerelésre. Érdekeltségnövelő pályázaton kapott támogatásból cseréltük ki a klubterem, az előtér, az öltözők bútorait. Kiállítási tárlókat, működésünkhöz szükséges technikai eszközöket vásároltunk. A városi könyvtár a régi járási tanács hivatali épületében kapott helyet 1990ben. Az épület állaga nem megfelelő, vizes, dohos, mely a könyvek állagát veszélyeztetik. Külső-belső felújítást igényelne. Több részlegben várják az olvasókat: felnőtt kölcsönző, olvasóterem, gyermek kölcsönző, olvasóterem, folyóiratolvasó, zenei részleg, helytörténeti gyűjtemény. A könyvtár 55.000 kötettel rendelkezik, közel 50 féle újság, folyóirat jár. A város lakossága részére biztosított az ingyenes internet-hozzáférés 8 db. számítógéppel, melyet pályázattal sikerült beszerezni.(E-Magyarország, Külügyminisztérium Uniós pályázata) A NKA pályázatán nyert összegből vásároltak új bútorokat. A könyvbeszerzésre önkormányzati támogatás és az érdekeltségnövelő pályázaton kapott összeg áll rendelkezésre. Galéria épülete sajnos rossz állapotban van. Teljes felújításra szorul. A belső termek falai repedezettek, a kiállítások színvonalát, esztétikai hatását rontják. Humán erőforrás A közművelődési munkát 2 fő művelődés szervező, a közgyűjteményi munkát 2 fő könyvtáros látja el. Az intézmények tisztaságát 2 fő négy órás takarító biztosítja.
3
Törvényi háttér A közművelődési tevékenységre vonatkozó jogszabályok • A kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, módosított 1997. évi CXL. Törvény 73.§-tól; • A közművelődési munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló, módosított 2/1993. (I.30.) kormányrendelet; • A közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről szóló 5/1999. (III.26.) NKÖM rendelet; • A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló, módosított 1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet. • 6/2001 (I.17.) Korm. rendelet a könyvtárhasználókat megillető kedvezményekről Az intézményben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény következő végrehajtási rendeletét kell alkalmazni: 150/1992 (XI.20) kormányrendelet
Alapelvek 1. 2. 3.
4.
Intézményünkküldetésének tekinti, hogy a város lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse az önművelődéshez szükséges alapfeltételeket. humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat. hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell – a demokratikus-, – az emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus-, – a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak. szolgáltató tevékenységet folytat. Az alaptevékenységébe tartozó feladatokat térítésmentesen, egyéb szolgáltatásait önköltségen vagy üzleti alapon biztosítja az igénybe vevőknek.
4
Célok 1. A város lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető művelődési, szórakozási igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. 2. Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb közösségeink, egész intézményeink célkitűzéseinek megvalósítását. 3. Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozásának erősítését, a különböző korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését. 4. Anyagi lehetőségeink függvényében a modern világ olyan vívmányait is hozzáférhetővé kívánjuk tenni az érdeklődőknek, amelyeket saját erőből (egyéni vagy család) nem lennének képesek elérni. (Pl.: reprezentatív tartalmú, árú és kiadású könyvek, folyóiratok, számítógépes szolgáltatások, stb.) 5. Az alapfeladatainkon túli közművelődési igények kielégítésének megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók. 6. Az intézmény tevékenysége sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket igényel. Az alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igényeknek megfeleljünk. A szakember biztosítás és továbbképzés külső munkatársakra is kiterjedhet, ha azok szívesen vállalnak egy-egy részfeladatot (elsősorban közművelődési területen) intézményünknél. 7. A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani. Feladatok 1. A művelődési program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézmény és részintézmény szintű tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: – a művelődési program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét, – az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, – az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását, – a városi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, – az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, – az ellenőrzés kiemelt területeit. 5
2. Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra jellemző igényeket, és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek. Ebbe be kell építeni az egész várost érintő rendezvényeket, megjelölve az egyes részintézmények, a külső közreműködők feladatait. Kapcsolatok 1. Az intézményi eredményes együttműködés alapja az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SzMSz szabályoz. Ennek területei: − az intézményvezető és az egységvezetők kapcsolata − az azonos területen dolgozó, de más intézményegységhez tartozó munkatársak együttműködését elősegítő kapcsolata, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. − Az intézményegységeken belüli kapcsolatok 2. Az önkormányzattal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől az önkormányzat felé eljutó információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési, művelődési intézmény tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. 3. Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatok. 4. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a városban és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. A művelődési ház és könyvtár érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását.
6
Művelődési ház művelődési programja A művelődés a tanulásnak legszélesebben értelmezett folyamata. Felmérjük a helyi igényeket, szükségleteket, s ez alapján készítjük el a művelődési programot, melynek megvalósításáért dolgozunk. A közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezetet és infrastruktúrát biztosítunk. Őrizzük a hagyományokat, az egyetemes és nemzeti kultúra értékeivel megismertetjük a lakosságot, gondozzuk az ünnepek kultúráját. A lakosság különböző csoportjai számára közművelődési lehetőséget biztosítunk. Segítjük a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének fejlődését. Biztosítjuk a szabadidő hasznos eltöltéséhez a kulturális, művelődési, szórakozási lehetőséget. Közművelődési feladatok o A kultúra értékeinek megismertetése o A város történeti, kulturális és környezeti értékeinek közzététele o A hagyományok továbbadása, átörökítése o A helyi ünnepek gondozása o Művelődő közösségek teremtése a lakosság igényei szerint o Önszerveződő közösségek támogatása o Iskolarendszeren kívüli ismeretszerzés lehetőségének biztosítása A közművelődés közösségi formái o Ismeretterjesztő előadások, közhasznú tanfolyamok o Kiállítások o Amatőr művészeti csoportok o Klubok, civil szerveződések o Hagyományos „nagyrendezvények” o Színházi előadások o Zenei rendezvények o A térség kulturális együttműködésének megteremtése
7
A LÉTKULTÚRA („az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése;”) - közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat: Azon tanfolyamok, szakkörök, át-és továbbképzések, népfőiskolák, valamint egyéb közösségek, melyek elősegítik a helyben lakók életesélyeinek növekedését, a praktikus ismeretek közvetítésével hozzájárulnak a lakosság ismeret- és képzési szintjének növekedéséhez, mindennapi életük gazdagításához. A HELYI KULTÚRA („a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása;”) - közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat: Minden olyan közművelődési forma, mely a helyi-térségi azonosságtudatot fejleszti, továbbá a helyben lakókban erősíti mentális kötődésüket településükhöz. Részét képezi a lokálpatriotizmus értékvilágának. Ilyenek lehetnek az emléknapok, helyi és kistérségi rendezvények, kiadványok, településközi kapcsolatok, vendégestek. AZ ÜNNEPI ÉS EGYETEMES KULTÚRA („az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása;”) - közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat: Az un. magaskultúra produktumait és értékközpontú programok, rendezvények, stb. szervezése és az e körbe tartozó hivatásos együttesek működtetése. Jó részt e körbe tartoznak a nemzeti ünnepek alkalmával szervezett bemutatók, programok. AZ ÖNKIFEJEZÉS ÉS KREATIVITÁS KULTÚRÁJÁNAK („az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása;”) - közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat Az élményközpontú közösségi formák, és egyéni ambíciókat összesítő programok, sorozatok, minősítők, helyi és területi bemutatók szervezése, 8
közvetítése, az ezekhez szükséges működési feltételek biztosítása. (amatőr mozgalmak, közösségek, személyiségek intézményi kapcsolatrendszere) A HELYI TÁRSADALOM KÖZÖSSÉGI KULTÚRÁJÁNAK („a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése;”) - közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat: A helyi politikai és közélet, a helyi nyilvánosság, a helyi társadalom kohézióját erősítő tevékenységek. A helyben megnyilvánuló és érvényes érdekeket kifejező, elsősorban civil önszerveződések munkájának segítése, a közösségfejlesztő módszerek alkalmazása. Ez jelenti a demokrácia helyi minőségének fejlesztését épp úgy, mint az emberi kapcsolatok szakszerű katalizálását. AZ EGYÜTTÉLŐ MÁSSÁGOK KULTÚRÁINAK („a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése;”) - közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat: Ide tartozik a másságok megismertetését, a kölcsönös tolerancia és empátia kialakulását célzó és segítő közművelődési törekvések összessége. (etnikai, kulturális, vallási, civilizációs másságok). A KÖZHASZNÚ KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK („a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása;”) - közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat: Információ, programok, tanácsadás, spontán és szervezett kapcsolatépítés, közhasznú és szakmai információk nyújtása. A közművelődésben alkalmazott módszerek, eszközök A közművelődés öntevékenységen alapul, ezért nagyon fontos az érdeklődés felkeltése és ébren tartása. Az egyes embert egyénileg kell érdekeltté tenni a műveltség megszerzésében, folyamatos gyarapításában. A szakkörök, tanfolyamok, klubok, filmvetítések, zenehallgatás stb. az önkéntes szorgalomra, érdeklődésre építve fejleszti tovább azokat az ismereteket, készségeket, mely tudást az emberek az iskolában szereztek meg.
9
A személyiség és a közösség fejlesztése a közművelődésben Az intézmény figyel az egyes személyiségek szükségleteire, igényeire. Alkalmi látogatók esetében egyénre szabott szolgáltatást tud nyújtani. A közösségek - az intézmény értékrendjének tiszteletben tartásával - működési szabályaikról maguk döntenek. Szakképzett ember jelenléte biztosítja a közösségi együttlét szabályainak, a másik ember autonómiájának, az önmegvalósításnak, az érdekérvényesítés lehetőségeinek tanulását. A közösség fejlesztés az ÁMK egységeiben teljesül ki. Az intézmény használói egyidejűleg több közösség tagja, így lehetősége van az együvé tartozás, a lokálpatriotizmus, az identitástudat fejlesztésére. A tehetség és képesség kibontakoztatásának lehetőségei a közművelődésben A közművelődés funkciója a teljes személyiség egész életen át tartó - a követelményeknek és a társadalom változó és fejlődő igényeinek megfelelő, differenciált - fejlesztése. A különböző művelődési formák, a könyvtárak által biztosított szolgáltatások lehetővé teszik az egyéni képességek fejlesztését. Lehetőséget ad az iskolán kívüli tanulás igénybe vételére, a felnőtt korosztály számára a továbbfejlődés lehetőségeit biztosítja. A közművelődés kultúraközvetítő szerepének legfontosabb mércéje a szolgáltatások igénybevevőinek elégedettsége. Az ÁMK szerkezetében a klasszikus oktatási célok elérésében segítséget nyújt a könyvtár és a közművelődés is. A település, környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása o A város, a régió környezeti, kulturális, közösségi értékeinek, adottságainak közzététele o Információcsere, helyi értékeket védő összefogások ösztönzése, helytörténeti kiállítások, ünnepek, műsorok, bemutatók, vetélkedők szervezése o A közösségi emlékezet gazdagításához a kulturális élet eseményeiről dokumentumok, gyűjtése, őrzése, bemutatása o A kiemelkedő személyek, közösségek tevékenységének megismertetése Az intézmény eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése továbbra is fontos feladatunk. Évek óta visszatérő rendezvényeink: Magyar Kultúra Napja, farsang, Húsvét, Tavaszi szél Művészeti Bemutató, Gyereknap, Állatok Világnapja, Mikulás, Mindenki karácsonyfája. Kiemelt figyelmet fordítunk nemzeti ünnepeink méltó megünneplésére, az önkormányzat által szervezett rendezvényekre.
10
Az egyetemes, a nemzeti, a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása. o Az élet minőségének gazdagításához, az ünnep együttes örömeihez, az esztétikai élmények megéléséhez, az egyetemes, a nemzeti, az etnikai, a kisebbségi, a helyi kultúra értékeinek megismeréséhez, művelődési alkalmak, folyamatok biztosítása. o Színházi előadások, hangversenyek, képzőművészeti kiállítások kínálata, irodalmi estek, filmvetítések, művészeti baráti körök szervezése. o Népművészeti hagyományaink ápolása. o A nemzeti, kisebbségi, etnikai és a helyi ünnepek, évfordulók, hagyományos ünnepek közismertté tétele a közművelődés lehetőségeivel, élményeinek gazdagítása, hatékonyságának támogatása. o A különböző korosztályok eltérő szórakozási és közösségi igényeihez kultúrált lehetőségek, speciális kisközösségek szervezése.
o o o o o
A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése. A település különböző civil közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása. A különböző rétegek és korosztályok ismerkedési, együttműködési alkalmainak, tevékenységeinek támogatása. Az ifjúság művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. Helyi együttműködésekhez, szolidáris szándékokhoz a közművelődési közösségi színtér lehetőségeinek biztosítása. A közösségi akciókhoz téri, tárgyi feltételek, közismertté tételükhöz módszerek ajánlása.
A kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése. o Tájékoztatási, együttműködési, művelődési alkalmak kialakítása, rendszeressé tétele a helyi lakosság különböző tevékenységű, korú, nemü, kisebbségi, világnézetű közösségei, oktatási, közgyűjteményi, egészségügyi, szociális, szolgáltató, gazdasági, kommunikációs intézmények, szervezetek képviselőivel, a közművelődés, a helyi művészeti élet támogatóival, a közművelődés megyei, országos szervezeteivel, a testvérvárosok kulturális intézményeivel, egyesületeivel.
11
A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása. o A közművelődési intézményben, közösségi színtérben a tájékozódáshoz, közösségi művelődéshez, alkotó tevékenységek elősegítéséhez a célnak megfelelő, esztétikus környezet és infrastruktúra, valamint az adott tevékenységet segítő, animáló, kezdeményező szakember biztosítása.
12
A könyvtár művelődési programja A városi könyvtár, nyilvános könyvtár. Működése a különböző műveltségi területeken, a lakosság információs, tájékoztatási, művelődési, szórakozási igényeiben, illetve azok kielégítésében, a nevelő, oktató munka segítésében, az olvasóvá nevelés területén biztosít pótolhatatlan szolgáltatást. A gyűjteményszervezés, a könyvtári szolgáltatás mellett a csoportos és egyéni foglalkozásokkal, valamint a modern, számítógépes technika kínálta lehetőségek kiterjesztésével van jelen a mindennapi kultúrában. Az általános célkitűzések Célunk megismertetni és megszerettetni a könyvtárat, felkelteni az érdeklődést az olvasás iránt, kialakítani az öntevékenységen alapuló ismeretszerzés igényét, könyvtári alapismeretek nyújtásával jártassá tenni az olvasókat a könyvtár célirányos használatában, a könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése. A város lakói számára biztosítjuk a közművelődési könyvtári ellátást. Az ÁMK részeként aktívan bekapcsolódunk a város kulturális életébe az által, hogy speciális szolgáltatást végzünk. Eleget teszünk a törvény által meghatározott feltételeknek. A könyvtár a város minden lakója által használható, megközelíthető, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva. Az ÁMK szervezetében önálló épülettel rendelkezik, ahol szabadpolcos rendszer áll az olvasók rendelkezésére. A helyben nyújtott szolgáltatásai ingyenesek. A városi könyvtár célja a felnőtt lakosság bevonása az információ szerzés e hagyományos formájába, megőrizni egy olyan kulturális szokást, amely a mai információs világban lassan már hagyománnyá válik. A városi könyvtár közművelődési feladatai o A város lakossága számára olyan kulturális szolgáltatást biztosítani, amely mindenki által igénybe vehető o segítséget nyújtani azoknak a fiataloknak és felnőtteknek, akik tanulnak, képzik magukat o a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak, a szabadidő hasznos, olvasással történő eltöltéséhez olvasnivalót biztosítani o a különböző érdeklődési körű olvasók részére a lehetőségekhez mérten biztosítani azokat az információkat, amelyre igényük van o gyűjteményünket és szolgáltatásainkat a helyi igényeknek megfelelően alakítjuk o a gyűjtemény alakítás fontos szempontja a város és térség lakosságának műveltségi, kulturális igényének figyelembe vétele
13
o a helyismereti gyűjtőmunka keretében minden olyan kiadványt, dokumentumot beszerzünk és megőrzünk, a melyből városunk múltja, jelene, jövője megismerhető o az olvasószolgálati munka keretében a referens kérdésekre a rendelkezésre álló dokumentumok felhasználásával igyekszünk válaszolni o segítséget nyújtunk minden olyan probléma megoldásában, amely a könyvtár feladatkörébe tartozik és sajátos eszközeivel megoldható (pl. bibliográfiák készítése, információgyűjtés adott témakörből). o A könyvtárhasználati órák célja: megismertetni és megszerettetni a könyvtárat, felkelteni az érdeklődést az olvasás iránt, kialakítani az öntevékenységen alapuló ismeretszerzés igényét könyvtári alapismeretek nyújtásával, jártassá tenni a tanulókat a könyvtár célirányos használatában. A könyvtár gyűjti, feltárja, feldolgozza és rendelkezésre bocsátja a közművelődési könyvtár gyűjtőkörébe tartozó könyv, hangzó, vizuális, elektronikus dokumentumállományt. Napilapok és folyóiratok (időszaki kiadványok) gyűjteményében szintén a fenti funkcióknak megfelelő dokumentumokkal segíti a tájékozódást. Gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelően alakítja. Információs szolgáltatást nyújt. Állománya szabadpolcon bárki számára hozzáférhető. A dokumentum állományát egyedi és csoportos leltárkönyvben tartja nyilván és raktári, olvasói katalógusokban tárja fel. Adatbázisokat épít, melyek a gyors tájékoztatást teszik lehetővé. Az életkori sajátosságokhoz igazodó módszerbeli sokszínűséggel szabadidős foglalkozásokat szervez. Részt vesz más közművelődési tevékenységek rendszerében, szervezésében és lebonyolításában. Könyvtári játszóházakat, irodalmi programokat, közhasznú ismeretterjesztő bemutatókat, rendezvényeket szervez. Pályázatokat, vetélkedőket szervez és bonyolít le. Könyvajánlásokkal segíti az olvasói érdeklődést. Irodalomkutatást végez, és bibliográfiákat állít össze. Az olvasóvá és könyvtárhasználóvá, az önálló ismeretszerzésre nevelés segítése fő feladata közé tartozik.
14
