Bányászati aktualitások Horváth Zoltán főosztályvezető, Energiagazdálkodási és Bányászati Főosztály Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24.
Tartalom 1. A bányászat nemzetközi szerepe 2. A hazai bányászat újraindítása és fejlesztése – lakossági felmérés
3. A bányászati koncesszió eddig elért eredményei, negyedik körös pályázatok
2
A bányászat nemzetközi környezete
3
7%
90 000
6%
80 000
70 000
5%
60 000
4%
50 000
3%
40 000 30 000
2%
20 000
1%
10 000
0%
0
Forrás: World Bank
Kőolaj
Földgáz
Szén
Egyéb (vas, nikkel, bauxit, réz, ólom, ón, cink, foszfát, arany, ezüst)
•
A kőolaj domináns a bányászott nyersanyagok GDP hozzájárulásában.
•
A GDP hozzájárulás mozgatói: nyersanyagárak, kitermelt mennyiségek
A világ össz. GDP-je (USD)
GDP - milliárd USD (évi aktuális árfolyam)
A GDP%-ában
A nyersanyagok hozzájárulása a globális GDP-hez (1984-2014)
– 1985-1986: Drasztikus nyersanyagár csökkenés. – 2000-2008: Nyersanyagárak jelentős emelkedése + termelés növekedése. •
30 év alatt a GDP kb. a 6,5-szeresére nőtt, míg a bányászott nyersanyagok GDP-ből való részaránya 4%-ról 3,5%-ra csökkent. 4
1,6%
25 000
1,4% 20 000
A GDP %-ában
1,2% 1,0%
Bányászott nyersanyagok részaránya
0,8%
15 000 10 000
0,6% 0,4%
5 000
0,2% 0,0%
-
GDP - milliárd USD (évi aktuális árfolyam)
A nyersanyagok hozzájárulása Európa összes GDP-jéhez (1984-2014)
Forrás: World Bank
Kőolaj
Földgáz
Szén
Egyéb (vas, nikkel, bauxit, réz, ólom, ón, cink, foszfát, arany, ezüst)
Európa össz. GDP-je (USD)
•
A globális trendek tükröződnek vissza Európában. A kontinens össz. GDP-je 30 év alatt kb. 6-szorosára növekedett.
•
Európában a globális átlaghoz képest jelentősebben, kb. felére (1,5%-ról 0,8%-ra) esett vissza a bányászott nyersanyagok GDP részaránya.
•
A GDP 2002-2008 közötti meredek emelkedése az euró dollárral szembeni erősödésének eredménye.
5
A világ ásványi nyersanyag-kitermelésének alakulása kontinensek szerint (1984-ben és 2014-ben)*
• • •
A bányászott nyersanyagok mennyisége Európa kivételével (- 36 %) az összes kontinensen nőtt. Legjelentősebb növekedés: Óceánia (kb. 4 szeresére), Ázsia és Ausztrália (kb. 3 szorosára). Az elmúlt három évtizedben Ázsia és Ausztrália volt a legfőbb kitermelő. 2014-ben az össz. kitermelés mintegy 60%-át adták. 6
1800
350
1600
300
1400
250
Mt
1200 1000
200
800
150
600
100
400
Földgáz - Mtoe
Európa ásványi nyersanyag-kitermelésének alakulása (1984-2014)
50
200 0
0
Forrás: WORLD- MINING-DATA , Euromines, BP
Szén (EU* + Ukrajna, Szerbia, Törökország) Egyéb (urán nélkül) (Európa 1999-től)
Kőolaj (EU* + Norvégia) Földgáz (EU* + Norvégia, Ukrajna)
•
Európa ásványi nyersanyag-kitermelése 30 év alatt jelentősen csökkent.
•
A szén és a kőolaj termelése mérséklődött, a földgáz és az egyéb nyersanyagok nőttek.
•
A csökkenés okai: – import lehetőségek növekedése (globalizáció, kedvező szállítási költségek pl. óceánjáró tankerek); – környezetvédelmi előírások szigorodása; – könnyen felfedezhető klasszikus lelőhelyek folyamatos kimerülése, és a további kutatások csökkenése. 7
*Nem tartalmazza: Észtország, Lettország és Litvánia 1985 előtt és Szlovénia 1990 előtt.
Európa részesedése a világ nyersanyag-kitermeléséből* Európa részesedése a világ fosszilis nyersanyagkitermeléséből (2014) 7,7% 7,3% 4,0%
Európa részesedése a világ fémes nyersanyagkitermeléséből (2014) 19,4%
8,1%
7,3%
Szén - Németo. (2,3%), Lengyelo., Töröko.
Króm - Töröko. (13,7%), Finno., Albánia
Földgáz - Norvégia (3%), Hollandia, Egyesült Királyság Kőolaj - Norvégia (2,2%) Forrás: British Geological Survey
Ezüst - Lengyelo. (5%), Svédo. Cink - Íro. (2,1%), Svédo., Töröko.
Forrás: British Geological Survey
Európa részesedése a világ nem fémes nyersanyagkitermeléséből (2014) 59,5% 32,6% 20,3% Földpát - Töröko. (30,1%), Olaszo., Spanyolo., Franciao. Kaolin - Németo. (16,5%), Egyesült Királyság, Töröko., Cseh Köztársaság Gipsz - Töröko. (5,5%), Olaszo., Spanyolo.
Forrás: British Geological Survey
•
Európa részesedése a világ fosszilis nyersanyag-kitermeléséből a szén esetében a legnagyobb (7,7 %).
•
Az ércek közül krómérc kitermelésben számottevő Európa részaránya (19,4 %).
•
A nem fémes nyersanyag-igényének nagy részét a kontinens képes saját forrásból fedezni, azonban a termelés megoszlása egyenlőtlen az egyes országok között.
•
Európán belül számos ásványi nyersanyag kitermelését egy-egy ország dominálja, így a legtöbb európai ország importra szorul. 8
*Nyersanyag-típusonként a 3 legnagyobb részarányt képviselő nyersanyag esetében, a főbb részesedő országok viszonylatában.
A világ régióinak vonzereje bányászati befektetések szempontjából (Investment Attractiveness Index 2010-2014) 80 70
Pontszám
60 50 40 Európa Ázsia és Ausztrália Afrika Észak-Amerika Dél-Amerika Óceánia
30 20 10 0 2010/2011
2011/2012
Forrás: Fraser Institue
2012/2013
2013
2014
•
A kanadai Fraser Institute által végzett felmérés rangsorolja az egyes országokat és régiókat (2014-ben 122 ország, régió) aszerint, hogy mennyire vonzóak a bányászati szektorba való befektetés szempontjából (ásványi nyersanyag potenciál és politikai tényezők együtt).
•
Észak-Amerika kiemelkedik a régiók közül.
•
Európa stagnáló megítélése romlani kezdett. 9
Az európai országok vonzereje bányászati befektetések szempontjából (Investment Attractiveness Index - 2014)
100 (jó)
0 (rossz)
76-100 51-75 26-50 0-25 • • • •
Finnország megítélése Európában és globális szinten is kiemelkedő (1. hely). További a legfelső kvartilisbe eső államok: Írország (11. hely), Svédország (12. hely). A kelet-európai országok megítélése kedvezőtlenebb (102-115. hely). Magyarország az utolsó előtti (121.) helyen szerepel, az európai országok között sereghajtóként. 10
Forrás: © EuroGeographics, Fraser Institute
A hazai bányászat újraindítása és fejlesztése – lakossági felmérés
11
A Századvég havi közvélemény-kutatásai
A Századvég az NFM megbízásából minden hónapban 8-10 kérdéses közvélemény-kutatást végez.
2016. július 3-6. között, 823 személyt kérdeztek meg CATI-módszerrel (Computer Assisted Telephone Interviewing - számítógéppel támogatott telefonos lekérdezés). Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
FÓKUSZPONTBAN: A BÁNYÁSZAT ÚJRAINDÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE, ILLETVE A BÁNYÁSZATI KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA ÁLL
A bányászat megítélése Helyesnek tartaná, ha állami program indulna a magyarországi bányászat újraindítására, fejlesztésére? 6,50
8,30 11,50
32,10
A megkérdezettek 19,8 százaléka nem, míg 73,6 százaléka egyértelműen támogatja, hogy a kormány valamilyen formában újraindítsa vagy fejlessze a hazai bányászatot.
41,50
Egyáltalán nem Teljes mértékben
Inkább nem Nem tudja/Nem válaszol
Inkább igen
Elsősorban munkanélküliek, vagy a segélyből élők szeretnék, hogy a Kormány újraindítsa, fejlessze a hazai bányászati ágazatot.
A 18-39 éves korosztály véleménye szerint a bányászat újraindításának, fejlesztésének kevésbé fontos helyen kell szerepelnie a Kormány feladatai között, míg a 40 évnél idősebb része a társadalomnak sokkal inkább támogatja azt. Megyei szintű bontásból kirajzolódik, hogy a régi bányászati kultúrával rendelkezők megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Veszprém és Komárom-Esztergom) lakossága, nagyobb arányban (átlagosan 11 százalékkal) támogatják a hazai bányászat újraindítását, fejlesztését, mint hazánk többi megyéje. A LAKOSSÁG KÖZEL HÁROMNEGYEDE TÁMOGATJA AZ ÁLLAMI BÁNYÁSZATI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁT
A bányászat megítélése Amennyiben helyesnek tartaná, ha állami program indulna a magyarországi bányászat újraindítására, fejlesztésére - Elsősorban miért tartaná helyesnek? Nem tudja/Nem válaszol
1,3
Egyéb okból
1,0
Mert az Ön lakóhelyének környezetében komoly hagyománya van a bányászatnak
8,8 53,8
Mert a bányászat sok munkahelyet teremt Mert fontosnak tartja a hazai ásványkincs-vagyon hasznosítását
29,8 5,3
Mert fontosnak tartja a bányászati kultúra megőrzését 0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
Ezt a kérdést azoknak tettük fel, akik helyesnek tartják (606 fő) a bányászat újraindítását. A bányászati ágazat fellendítését támogatók 53,8 százaléka a munkahelyek teremtése miatt tartja ezt fontosnak, 29,8 százaléka az ásványkincs-vagyon hasznosításáért, 8,8 százaléka a bányászati hagyományok miatt, 5,3 százaléka a bányászati kultúra megőrzése érdekében indítana állami programot.
A bányászat megítélése Elsősorban miért nem tartaná helyesnek, ha állami program indulna a magyarországi bányászat újraindítására, fejlesztésére? 17,5
Nem tudja/Nem válaszol
12,0
Egyéb okból
18,3
Mert a bányászatot elavult tevékenységnek tartja
13,8
Mert egészségügyi szempontból kockázatosnak tartja
20,8
Mert környezetvédelmi szempontból kockázatosnak tartja
17,6
Mert gazdaságtalannak tartja 0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
Habár a válaszadók döntő többsége támogatná a bányászatot célzó állami program kialakítását, ennek ellenére a megkérdezettek 26,36 százaléka (217 fő) nem tartaná helyesnek, hogy az állam a bányászati ágazat fellendítésére programot indítson. Az ellenzők körében a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak (20,8 százalék) a legfontosabbak, míg az egészségügyi kockázatot a megkérdezettek 13,8 százaléka említette meg. A bányászati technológiával és a gazdaságtalan termeléssel összefüggő problémákat, a lakosság közel egyötöde említette meg a válaszában. 26,36 SZÁZALÉK ELLENZI AZ ÁLLAMI BÁNYÁSZATI PROGRAM INDÍTÁSÁT
A szénbányászat megítélése Mennyire tartaná elfogadhatónak a szénbányászat újraindítását Magyarországon, ha a kibányászott szenet nem elégetnék, hanem azt a vegyipar használná fel? 5,6
12,9 12,7
24,3
44,6
Egyáltalán nem
Inkább nem
Inkább igen
Teljes mértékben
Nem tudja/Nem válaszol
A felmérésből kirajzolódik, hogy a lakosság 68,9 százaléka a szén vegyipari hasznosítást támogatja, az égetéssel történő villamosenergia-termeléssel szemben. Lakóhely szerinti bontásból megállapítható, hogy Budapesten támogatják a legkevesebben a szén vegyipari hasznosítását, míg a többi településen jelentős különbség nem tapasztalható. INKÁBB VEGYIPARI HASZNOSÍTÁS MINTSEM VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS…
A palagáz bányászatával kapcsolatos attitűdök Mennyire értene egyet azzal, ha Magyarországon palagáz kitermelést folytatnának?
Egyáltalán nem 19%
11%
Inkább nem 19%
16%
Inkább igen 35%
Teljes mértékben Nem tudja/Nem válaszol
A válaszadók több mint a fele (51 százaléka) egyértelműen támogatná a hazai palagáz kitermelés felfuttatását. Amennyiben összevetjük a válaszadók iskolai végzettségét és a palagáz kitermelés támogatásának volumenét az rajzolódik ki, hogy a lakosság magasabban képzett része jobban támogatja a nemkonvencionális gáz kitermelést, mint azok, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia igazolni tudná, hogy nem okoz a palagázkitermelés környezet- és egészségügyi kockázatot, abban az esetben a megkérdezettek 69 százaléka támogatná a kitermelést. A LAKOSSÁG FELE TÁMOGATJA A HAZAI PALAGÁZ-KITERMELÉS FELFUTTATÁSÁT…
A bányászati koncesszió eddigi eredményei, negyedik körös pályázatok
18
Bányászat – Koncessziók (2013., 2014., 2015. és 2016) Meghirdetett pályázatok száma
2013
2014
2015
2016
Szénhidrogén
4
6
9
9
Geotermikus energia
3
1
-
1
Szén
-
-
1
-
• •
3 bányászati koncessziós pályázati kör fejeződött be 2013 és 2015 között 7-7 meghirdetett pályázat volt 2013-ban és 2014-ben, illetve 10-10 db 2015-ben és 2016-ban 19
Fő pályázati feltételek
•
Jogi feltételek: • A pályázó hazai vagy külföldi természetes személy vagy átlátható gazdálkodó szervezet lehet. • A koncesszió időtartama CH esetében legfeljebb 20 év, míg geotermia és szén tekintetében 35 év lehet, amely egy alkalommal meghosszabbítható. • A koncessziós szerződés nem mentesít a hatósági engedély megszerzése alól.
•
A szénhidrogén területek pénzügyi feltételei: 1-3. kör
Minimális koncessziós díj Minimális bányajáradék Pályázati biztosíték Részvételi díj A részletes pályázati dokumentáció ára •
4. kör
Átlagosan 300 MFt + ÁFA, geotermikusra 50 MFt + ÁFA CH:19 %, geotermikus: 2%
CH: 16 %, geotermikus: 2%
CH: 50 millió Ft + ÁFA, geotermia: 15 millió Ft + ÁFA 10 millió Ft + ÁFA
7 millió Ft + ÁFA 100.000 Ft + ÁFA
Kedvezőbb pénzügyi feltételek mellett kerültek kiírásra a szén és geotermikus pályázatok.
20
Koncessziós pályázatok és pályázók Pályázók száma
A pályázati kiírásokra érkezett ajánlatok megoszlása
6 5
1 4
1 2
3
5 4
2
3 2
1
10 9 8 7 6 Geotermia 5 4 Szénhidrogén 3 2 1 0
0 1. 2. 3. 4. pályázati pályázati pályázati pályázati kör kör kör kör
3 ajánlat érkezett
2 ajánlat érkezett 1 ajánlat érkezett
Nem érkezett ajánlat 1. 2. 3. 4. pályázati pályázati pályázati pályázati kör kör kör kör
Negyedik koncessziós pályázati kör • • • •
A 2016-ban meghirdetett pályázatok elbírálása folyamatban van. A 10 pályázati kiírásra 4 pályázótól összesen 11 ajánlat érkezett. Három területre nem érkezett pályázat. Új szereplő szénhidrogén esetében nem jelentkezett a mostani pályázati körben. 21
Koncessziós díjból származó bevétel Koncessziós díj megoszlása
3,00
3 000
2,50
2 500
2,00
2,86
1,50 1,00
1,87
1,64
millió Ft
milliárd Ft
Koncessziós díjból származó nettó bevétel
1 500
500
-
-
2. kör
3.kör
Minimális koncessziós díj
1 000
0,50 1. kör
Nyertesek által vállalt töblet
2 000
1. kör
2. kör
3. kör
• A megajánlott koncessziós díj a verseny tárgya=minimális koncessziós díj+vállalt többlet • A koncessziós díjakból származó bevételek a 3. körre elérték a 2,86 Mrd Ft-ot. • Az első körben a legkisebb koncessziós díj majdnem kétszeresét, a másodikban 1,32szeresét, a harmadikban 1,22-szeresét vállalták a nyertes pályázók. 22
Vállalt többlet bányajáradék átlaga szénhidrogén koncesszió esetén 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00%
6,90% 3,46% 1,46% 1. kör
2. kör
3. kör
• A megajánlott bányajáradék (kivéve első kör) a verseny tárgya=minimális bányajáradék+vállalt többlet %. • A harmadik körben a vállalások kétszeresére nőttek a második körhöz képest. • Az első körben a kiíró határozta meg a hatályos jogszabályok szerint fizetett bányajáradékon felül a nyertesek által fizetendő bányajáradékot. 23
Vállalt befektetési kötelezettség szénhidrogén esetén 40 35
milliárd Ft
30
Opcionális kutatási program beruházási értéke
25
20
Vállalt beruházás
15
10 5
0
1. kör
2. kör
3. kör
• A pályázóknak a koncessziós szerződés megkötése esetén a kutatásra vállalt beruházást ténylegesen meg kell valósítaniuk. • Az első körben 5, a második körben 7, míg a harmadik körben 16 Mrd Ft a nyertes pályázók által vállalt beruházás összértéke. • Egyes pályázók opcionális kutatási programot is vállaltak (első körben 31, a második körben 3, illetve a harmadik körben 5 Mrd Ft értékben). 24
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
25
