Bányagázjelzö készülékek és bányarobbanások

A Á B Y N

VIII. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, 1913 NOVEMBER 30.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

ERSCHEINT J E D E N SONNTAG. BU D A PEST, V. KÉR., SA S-U TC A 20. SZÁM.

1 6 . - K 1 N EGYED ÉVRE 8 . - K 1 EGYES SZÁM

4 .- K — .60 K

D R- BISCH1TZ BÉLA

TELEFO N 1 0 8 - 0 0 .

ÜGYVÉD.

HIRDETÉSEK mm. SZÁM ÍTÁSSAL DÍJSZABÁS SZERINT

Bányagázjelzö készülékek és bányarobbanások. N a g y sá g o s S zerk esztő ur! B ecses

lapjának 4 6 .

szám áb an

olvastam a dr.

H ab er-féle bányagázjelzö sípról. Az utób bi napok ban erről a irtak ö s s z e a napi

sajtóban,

k észülékről annyit

hogy

nem

le sz talán

érdektelen erről a k észülékről é s az annak tulajd oní­ tott

n agy

fon tosságról

n éh án y szakszerű m eg jeg y ­

z é st tenni. Dr. H aber k észü lék e a lehető le g m a g a sa b b p r o ­ tek cióval indult m eg h ód itó útjára, h iszen m aga a ném et császár em lékezett m eg arról b eszéd jéb en . H ogy dr. H aber é s dr. L eiser b ányagázjelző sipja

a

gyakorlatban

is

h aszn álh ató

le sz -e ,

arra

ham arosan az e g é sz világ b ányászati sz a k k ö zö n ség e fogja m egad n i a feleletet. N ém et szakem b erek már ed d ig

is a " leg e lism e-

és k önn yen

tudja

m unkás

N agyon

m azhatóságáról. M in d en esetre biztató az a dr. H ab er-féle k észü ­

b án yagázjelző az

k észülékek

között

e lső , am ely ezen

az

dr. H aber elven volt

A

F orb esn ek

1 8 80-b an

és

v o lt már ezen az elven alap u ló am ely azon b an a gyakorlatban H aber k észü lék én ek

H ardynak e g y -e g y nem

1 8 9 3 -b a n k észü lék e,

vált be.

H ogy

job b le s z -e a sorsa,

azt a

lám pa

le v eg ő b en

jelzi

a

és

m int jelzők észü lék is

azzal,

hogy

azon n al

v eszély t,

b eléleg zésre

kialszik,

hanem

n em csak

e g y e n e se n v issz a is

tartja attól a m unkást. Ez az elő n y e alig h a lesz m ég eg y m ásik indikátornak. Igaz, h o g y a b izto n sá g i lám pa sem jelzi a C O -t, a zon b an ezt. a g á zt nem fogja m utatni a dr. H aberféle jelző sip sem . A b izto n sá g i lám pa azon b an , történt n agy rint,

nem

az

ujabb id őb en

b á n y a szeren csétlen ség ek

tan ú sága s z e ­

olyan

k étség telen ü l m egb ízh ató

vilá g itó

eszk ö z, m int am ilyenn ek hinni szeretnők. A p o ro szo rszá g i statisztika

m utatja,

h o g y rela-

tivé az ujabb b á n y a rob b an ások m ajdnem 5 0 % -á n a k oka a b izto n sá g i lám pa volt. K étségtelen , h o g y

egy

h ely esen szerkesztett é s

nyújt,

nagyobb

b izto n sá g o t

m int eg y tökéletlenü l szerkesztett, vag y p ed ig

rossz karban

lev ő ,

a zon b an

az

is vitán kivül áll,

nem

jobb

seb esség

szerkesztettek,

le sz fö lö sle g e s em lék ezetb e

e g é sz

is

csak

b izo n y o s k örülm ények között

és

b izo n y o s m ethántartalom m ellett, k ülö­

id ézn i,

se re g

am elyek

a

b án yagázjelző

k észü lék et

gyakorlatban

célszerű en

nem alkalm azhatók. Dr. H aber k észü lék én él biztató az, h o g y a le g m e g fe le lő b b elv alapján készült. A b án yagázjelző k észü lék től m egkívánjuk,

h ogy

b iztosan jelezze a lev eg ő m ethántartalm át már 1 % -tó l. A g á z százalék án ak

n ö v ek ed ésé t jól m eg k ü lö n ­

b öztethető m ód on jelezze. A lk alm as le g y en a b án yab eli durva használatra

a

b iz­

to n sá g i lám pa m ár ok ozh at b ányarobb anást. E körülm ény é s a szom orú statisztik ai b iz o n y í­

e d d ig is m in tegy k ilen c k ü lön b öző elven

a lap uló eg y

lám pa

b iztos. K isérletek bizonyítják, h ogy eg y b izo n y o s le v e g ő ­ n ö sen ha m ég szén p o r is van a le v eg ő b en ,

jövő fogja eld ön ten i. T alán

b izto n sá g i

alkalm atlan hogy

eszk ö z

h o g y m ég a le g tö k életeseb b en szerk esztett é s a le g ­

szerk esztve.

h o g y már

eg y szerű b án ya­

kom plikált, tu d o m á n y o s m eg ­

jókarban lévő b izto sitó lám pa

k esz té s alapjául.

dr.

k ezeln i az

A b izto n sá g i lám pának ép en az az óriási előn ye, h o g y m int v ilá g itó h a szn álh ató.

lékn él, h o g y az akusztikai elvet használta föl a sz er­

k észü lék e nem

is.

azt

fig y elésre alkalm as, drága m űszert nem lehet m in­ d en m unkásnak a k ezéb e adni.

rőbb v élem én n yel vannak a jelz ő sip gyakorlati alkal­

A

SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL:

FŐ SZE R K E SZ T Ő :

ELŐFIZETÉSI Á R A : EGÉSZ ÉVRE FÉL ÉVRE

48. SZÁM.

ték k észtette rá a külföldi b ányam érnök öket, h o g y a b izto n sá g i lám pát m ás,

b izto sa b b v ilá g itó eszk ö zzel

h ely ettesítsék . íg y fordult

a figyelem

az

elek trom os

b ánya­

lám pák felé. Az elek trom os b ányalám pának azon b an nagy

hátránya,

hogy

csa k

v ilá g ító

eszk ö z é s nem

indikátor is eg y b en . A v illa m o s lám pák használatánál tehát hatatlan

egy

m egb ízh ató

elo d á z­

indikátor alkalm azása. A

A BÁNYA

2

1913 november 30. (48. szám.)

dortm undi bányakerület b ányászati érdekek áp olására

tem én y vo ln a , ha az a b án y a g á zjelző k észü lék a g y a ­

alakult

korlatban is alkalm azható lenn e. Soraim k ö zlését kérve, m aradtam a n a g y sá g o s

eg y e sü lete

n em régen

m ethánt jelzők észü lék k el lám pára.

A

dijat

ellátott

tűzött

ki

elek trom os

eg y

bánya­

dr. H ab er-féle jelző sip o t is e kívánal­

m ak ered m én yén ek lehet tekinteni, s ha b e fo g válni, jele n tő sé g e abban van , h o g y az

elek trom os

lám pák jobban el fogn ak terjedni a ro b b an ó g á za s és k észü lék n ek

a jele n tő sé g e.

E nnyi é s nem több. A n apisajtó elő k elő

és

protekció

v ele

és

a

a

nem

sz a k k ö zö n ség az

n a g y ob b h an gu

h íresztelés

révén hajlandó v olt a találm ányt olyan nak am ellyel m ost m ár eg yszerre

tekinteni

elkerülhetők a borzal­

m as b á n y a szeren csétlen ség ek . Ez n agy téved és. Az ed d ig i b á n y a sz eren csétlen ség ek volt, h ogy

nem

v olt

m egfelelő

oka sem az

in dikáló

am ellyel m eg lehetett v oln a állapítani b á n y a lev eg ő v e sz e d e lm e s m ethán % -át.

k észülék,

idejébe;

a

A b izton sági lám pával ez m in d ég id ejéb en m eg volt állapítható. latban

Ha

dr.

h aszn álható

H aber jelzősip ja a gya k o r­

le ssz,

nálata elől eg y n agy

a

v illa m o s lám pák h a sz­

ak adály

tűnik el,

eg y m egb ízh ató indikátort nyer a nya, am ely

nélkül

a

v illa m o s

mert b en n e

ro b b an ógá za s b á ­ lám pák

h aszn álata

m ég is csak k ock ázatos. Az a zo n b an n agyon k étség e s, h ogy a v illa m o s b ányalám pák általán os használatával egyszerre v ég ü k le ssz a b ányarobb anások nak . A

b izto n sá g i

lám pa

ok ozta

szű n n ek m ajd, d e ki m erné

rob b an ások m e g ­

állítani,

hogy

nem leszn ek elek trom os lám pa ok ozta Az

elek trom os

v ez ő v isz o n y o k

lám pa

k özött

helyette

r o b b a n á so k ?

izzó

fém szála arra k ed ­

ép en u g y

ok ozh at robbanást,

m int a b izto n sá g i lám pa. D e tegyü k fel, h o g y a lám pa ok ozta rob b an ások el is m aradnának, akkor is lenn e

m ég

elég b án ya­

rob b anás. M egm aradnak

az

elek trom os

szikra,

a kifuvó

lö v é s, a b ányatüz, a frikciószikra, a g o n d a tla n sá g b ó l levitt gyu fa é s a k őzeton iiás

ok ozta

b ányarobb aná­

sok . E zeket az okokat p ed ig m ind nem lehet eltá v o ­ lítani a bányáb ól. A adata,

kutató tud om án ynak term észetesen az a fe l­ h o g y ezek n ek az ok okn ak b ek övetkeztét

alkalm as elővigy ázati szabályok kal é s eszk ö zö k k el elhárítsa. E z azon b an nem olyan könnyű feladat, m int g o n d o ln ó k . A b án yarob b an ások problém áját nem lehet m ég e g y olyan zsen iá lis m ethán jelző sip p a l m egold an i. Ezt nem szabad elfelejteni. A

dr.

H ab er-féle

jelzők észü lék ,

ha b eválik is,

csakis egy hasznos eszköz lehet a bányakatasztrófák ellen i k ü zd elem b en , de nem azoknak teljes megszüntetöje. -A b ányam űvelésre

Egy bányamérnök.

bánya­

sz én p o r o s bányákban. Ez a dr. H ab er-féle

S zerk esztő urnák ő szin te tisztelője

k ívánatos é s igen nagy jó té­

Ötvözetek előállítása nagy tisztaság i fokkal biró vassal. T alálm ányunk tá rg y a az 52979. szám u törzsszab a­ dalom ból ism eretes és igen n ag y tisztasági fokkal biró vas előállítására szolgáló eljárás oly foganatositási alakja, m elyre az jellem ző, hogy egy vagy több a vassal ötvözhető fémet, pl. nikkelt a fémfürdő frissí­ tése előtt, közben vagy után, a fém desoxydálása előtt vagy közbon oly n ag y m ennyiségben keverünk az adalékhoz, hogy a vassal ötvözött- egy vagy több (a következőkben ötvöző fém nek nevezőit) fém összes m ennyisége a kész term ékben legfeljebb 20°/o-ra rúgjon. Az alkalm azott.ogy vagy több ötvöző féin az ad a­ lékban ötvözet alakjában is jelen lehet, vagy ily alak­ ban adagolható a fem fürdőhöz való adagolás a kem en­ cében vagy az'öntőüstben, vagy részben a kem encében, részben az öntőüstben történhetik. Az eljárás szerint előállitott vasötvözetre (vasötvözet alatt itt oly ötvözetet értünk, mely legalább 80% vasat tartalm az) az jellem ző, hogy szerkezete kristályos, salaktól és gázoktól g y akorlatilag véve m entes és legalább is 99 80% vasat és evvel ötvözött fém et és 0'10°/o nál nem több siliciumot, ként, foszfort, szenet és m angánt, valam int igen kevés gázt és oxygén t tartalm az, m ely-utóbbinak m ennyisége 0 04% -nál n a g y o b b 4nem leííet, do-célszerüen jóval kisebb. U gy tapasztalták, hogy a szaktekintélyek am az állítása, hogy a tiszta vasnak gyak o rlatb an jelentősége nincs, m ert azt a rozsda és m aróanyagok igen könynyen m egtám adják, helytelen, ellenkezőleg, a feltaláló cég, am ely eddig nagyüzem ben a legtisztább vasat állította elő, azt találta, hogy a vas a rozsdának és m aróanyagoknak annál jo b b an áll ellen és a n n á l' szebben nyilatkoznak a vas értékesnek tartott tu la j­ donságai, minél tisztább az. Az eljárást elvileg a fentebb leirt módon fogana­ tosítják, azonban az adalékhoz a frissités előtt, közben Tagy után egy vagy több oly ötvöző fém et kevernek, mely a vas tulajdonságait m egjavítja, pl. akkéttt, hogy a torm ék a rozsd áso d á-n ak és m aróanyagoknak jo b b an ellenálljon, vagy hogy szilárdsága fokozódjék, vagy végül, hogy m indkét tulajdonsága egyidejűleg változ­ zék. B ár az ötvöző fém ellenálló képesség o és szilárd­ ság a rendesen nagyobb, m int a nem ötvözött vasé, a viszonyok m ég sem m indig ilyenek, a cél azonban az, hogy az előállitott vasötvözet ellenállása rozsdásodással és m aróanyagokkal szem ben, vagy sz ilá rd sá g i nagyobb legyen, m int a nem ötvözött vasé, m ég akkor is, m ikor az ötvöző fém ellenálló képessége vagy szilárd ág a a v asénál kisebb. Az eljárás bázisos M artin-kem encében foganato­ sítható, mely kem encét vassal és a raffinálandó a n y a ­ gokkal — pl. vassal és m ésszel — tö l'jü k és ezt oxydáló lánggal oly m agas hőm érsékletre és annyi ideig fölhevítjük, hogy a szén és m angán gyakorlatilag véve teljesen elégjen. E z alatt azt értjük, hogy a szén- és

1913 november 30. (48. szám.)

3

A BÁNYA

m angántartalom összege 0-07°/o-nál nagy o b b ne legyen és hogy egyik alkotórész m ennyisége se legyen 0 ’04°/o nál nagyobb, hanem a legtöbb esetben jóval ezen alul m aradjon. E k k o r a fém et erősen tuloxydáljuk , m ég p ed ig a szokásos oxydálási fokon jóval túl. A tuloxydált v asat m ost m ár az öntőüstbe csapolhatjuk és itt — pl. form ánként 1 kg. alum ínium h o zz áa d á­ sával — d esoxydáljuk és a gázoktól m egszabadítjuk. Az alkalm azott egy vagy több ötvöző fémet az öntőiistbe a vassal együtt lehet bevezetni, h ogy ötvözetot alkosson, azonban az ötvöző fém hozzáadása után a vas desoxydációja fokától függetlenül az ötvözetet m indig desoxydálni és gázm entesiteni kell. A desoxydáló szernek tehát desoxydáló h atását m indig végül kell kifejteni, tek in tet nélkül arra, hogy a desoxydáló szer adagolása az ötvöző fém h ozzáadása előtt, köz­ ben vagy után történt-e. A közönséges desoxydálás olcsóbbá és könnyebbé tehető, h a — pl. tonnánként 45 kg. — n y ers vasat adagolunk alatt a vas a k e m e n ­ cében van, az alkalm azott egy vagy több ötvöző fém hozzáadását — m int azt m ár fentebb is m ondottuk — ahelyett, h o g y a v asnak a kem encéből való kivétele után végeznők, a kem encében is végezhetjük, még p e d ig a frissítés és gázm entesités előtt, vagy közben. Sok esetben célszerű, h a az ötvöző fém et vagy ötvöző fém eket a kem encében adagoljuk, m eit ekkor a neve­ zett adalékok által az öntőüstben gyak o ro lt hütőhatást elkerüljük. A vasötvözetet öntvények vagy kovácso­ lásra v ag y h en g erlésre szolgáló tuskók előállítása cél­ jából form ába önthetjük. Az ily öntött tuskók igen könnyen h engerelhetők és kovácsolhatok. M ikroskop alatt salakrészok nem ism erhetők fel bennük. Az ötvöző fém et an n ak m egfelelően választjuk meg, minő tu lajd o n ság o k at k ív án u n k a vasötvözetnek kölcsönözni, ig y pl. nikkol vasötvözet ro zsdának és m aróanyagoknak igen jól ellenáll és jóval szilárdabb, m int a nem ötvözött vas. Az eljárás foganato sítására p éldaképen oly nikkolvasötvözet előállítása van ism ertetve, ameTy 97 60°/o vasat, 2*20% nikkelt és eg y ü tt 0*10% nál nem több silicium ot, ként, foszfort, szént és m angártt és 0 ’04% -nál nem több oxytjént tartalm az. A haszn ált ötvöző fém m ennyisége attól függ, minő tu lajd o n ság u vasötvözetet kívánunk előállítani. N ikkel-vasötvözet az a rán y lag n ag y előállítási k ö ltsé ­ geit rendkivüli tulajdonságaival halálja m eg, am ennyi­ ben a ro zsdának és m aróanyagoknak gyakorlatilag teljesen ellenáll és igen szilárd.

A vasötvözet desoxydálását, vagy a vas és vas­ ötvözet desoxydálá^át nehézség nélkül oly mess.ze hajthatjuk, hogy az oxygéntartalom legföljebb 0’04°/o, sőt ennek csak fele legyen. M inthogy az oxygén m ennyiségének m eg h atáro ­ zására alkalm azott különböző eljárások igen különböző eredm ényt adhatnak, az oxygén m eghatározására m indig L ed eb u r-eljárását alkalm azták. Az eljárásunk a kövotkező m ódon foganatosítható 1. Példa. Az adalékot először tuloxydáljuk, nyers vassal 1 g n agyobb ié s :t desoxydáljuk, azután pedig az ötvöző fém et adagoljuk. E rre a töm eget az öntőüstbe lecsapoljuk, egyúttal pedig kellő m ennyiségű alum ínium ot vagy m ás desoxydáló szert ad ago­ lunk hozzá. 2. Példa. Az adalékot tuloxydáljuk, azután az ö t­ vöző fémet, m ajd a nyorsvasat és végül az öntőüstben a desoxydálószert adagoljuk. 3. Példa. Az adalékot tuloxydáljuk, nyorsvassal n ag y részt desoxydáljuk és az öntőüstben egyidejűleg adagoljuk az ötvöző fém et és a desoxydálószert. 4. Példa. A z adalékot és ötvöző fémet eg y ü tt tu l­ oxydáljuk, azután n y ers vassal desoxydáljuk és végül öntőüstben a szükséges m ennyiségű alum ínium ot vagy m ás analog desox 3rdálószerrel keverjük. 5. Példa. Az adalékot oxydáljuk. F rissítés közben az ötvöző fém et adagoljuk és nyersv assal desoxydálunk, végül pedig az öntőüstben alum ínium m al vagy más analog desoxydálószert adagolunk. M agától érthető, hogy a fentebb m ogadott példák egym ással tetszőlegesen kom binálhatok. Ha arról van szó, hogy több ötvöző fém et adagol­ ju n k , ezeket vagy eg yütt az eljárás tetszőleges fázisá­ ban, vagy egyenként, annak különböző fázisaiban adagoljuk.

5*

H A Z A IH ÍR E K

^

Kinevezések. A m. kir. pénzügym iniszter Muniyán Izidor bányabiztost a nag y b án y ai m. kir. bányak ap itányságnál, jelen állom áshelyén való m eghagyás m ellett a V III. fizetési osztályba főbányabiztossá, Seyfried E rnő bányaesküdtet a pécsi m. kir. bányabiztossásrnál jelen állom áshelyén való m eghagyás m ellett a IX. fizetési osztályba bányubiztossá nevezte ki. Kitüntetés. Ofelség Bihar A ntal i^lói b án y ak ap i­ tánynak és törvényes utódainak, ny u g d íjaztatása alkal­ mából sok évi hü és buzgó szolgálata elism eréseül a m ag y ar nem ességot „Iglói“ előnévvel díjm entesen ado~ m ányozta.

FE L T E N ÉS G U IL L E A U M E kábel', sodrony- és sodronykötél-gyár részvénytársaság

BUDAPEST, I., Budafoki-ut 13533. hrsz. Ólomkábelek. Villamvilágitási veze­ tékek. Sodronykötelek. Elektrolitikus vörösrézhuzalok, okonitvezetékek, szerelvények stb. ♦♦♦♦♦♦♦♦ (1066|24)

TELEFON: 1 -1 1 , 6 0 - 1 2 , 6 0 - 1 3 , 6 0 - 1 4 .

4

A BÁNYA

Az állami bányászat egy negyedéve. A pénzügym iniszter a nap o k b an hozta n y ilv án o sság ra azokat a kim utatásokat, am elyek a k in cstár 1913 április hó 1-től

ju n iu s hó végéig terjedő bevételeiről és kiadásairól szám olnak be. A bán y ászatra vonatkozó adatok ö ssz e v e tv e : oredmóny

T ón yle ge s B e v é t e l e k

|

1913.

1913 november 30. (48. szám.)

Az 1912. é v i ered m én n yel szem b en az 1913. évi ered m én y

1912.

II. év n e g y ed b e n

F ém je lz é s S ó jö v e d é k ...................... B án y a ig a zg a tó sá g o k F ém - ós o p á lb á n y á sz a t... F ém k oh ászat ... P én zv e ré s ós fóm beváltás Á llam i v a sg y á r a k K őszén b án yászat S ó term eló s... B á n y a ille tó k e k _

K i a d á s o k

k ed vezőb b

33 71 97 12 21 14 09 90 13 61

70.817 7,692.669 201.692 1,337.601 2,291.158 6,223.538 28,503.918 715.900 798.503 136.821

Tényleges

oredmóny

57.453 19,686.301 14.173 1,206.758 2,062.148 2,102.590 28,889,080 884.758 961.882 130.165

|

1913.

63 18 29 31 78 37 27 68 93 75

1,838.970 224.562 838.705 2,290 897 1,447.000 4,934.615 29,028.892 937.805 1,038.476 47 447

34 26 14 89 96 19 46 31 25 83

1912.

Jelen ték en y eb b bevételi többletek a sójövedéknél, a m. kir. állam i v asg y árak n ál m utatkoznak. A fém kohászatnál 229.010 korona 57 fillérrel volt kevesebb a bevétel, m int az előző év hasonló id ő ­ szakában, ami a beváltás nagym érvű visszam aradásá­ ban leli m agyarázatát, am ely visszam aradás folytán a kohók foglalkozt itása kevesbedett. A p énzverés és fém beváltásnál m utatkozó 4,120.948 korona 23 fillér bevételi v isszam aradást a kisebbm érvü beváltás és az aran y p én zités szünetelése okozta. A földgáz, petróleum és kálium só kutatásnál 300.009 korona 95 fillér a többkiadás, am it a fokozot­ tabb m érvű feltárási m unkálatok, a házi kezelésű és a vállalati furóüzem ek szám ának szaporítása, és az üzem fejlesztésével kapcsolatosan a szem élyi és dologi kiadások növekedése idéztek elő. A p énzverés és fém beváltásnál m utatkozó 2 millió 241071 korona 95 fillér kiadási többletet az idegen állam ok által m egren d elt érm ék v e rd ean y ag án ak be­ szerzési költségei okozták. Halálozás. Somogyi G yula, a petrozsényi állami szén­ bán y ák intézője folyó hó 23-án, életének 34-ik évében elhunyt. A nadrági részvények emelkedése. A N adrági V as­ ipari társu lat részvényei az utóbbi időben folyton em elkednek és ennek m ag y arázatáu l különféle kom bi­ nációk és fúziós hirek terjedtek el. A részv énytársa ság igazgató ság a most kijelenti, h ogy senkivel fúziós tárg y aláso k at nem folytat. A részv én y ek em elkedése feltűnő, m ert az utóbbi időben a vállalat fejlődésébon

1,669.7.16 399.532 538.695 2,302.429 1,728 807 2,692.943 29,056.004 1,122.566 986.356 38.342

53 — — — — 82 22 20

--385.161 168.858 163.378

13.364 — 187.518 130.843 229.010 4,120.948 — — — 6.656

30 — 32 19 57 23 — — — 14

A z 1912. é v i ered m én n y el szem b en az 1913. é v i e r e d p é n y

k ed vezőb b

II. év n e g y ed b e n

S ó j ö v e d ó k ...................... B á n y a ig a z g a tó sá g o k F öld gáz-, petróleum - és k áliu m sók u tatás F ém - ós o p á lb á n y á sz a t... F óm k oh ászat ... P én zv e ré s és fóm beváltás M. kir. állam i v a sg y á r a k K őszón b án yászat S ó te r m e lé s... ............. B án yászati k e g y ú r i terh ek

4,993.632 -----

k ed v ezőtlen eb b

_

_

04 19 14 97 24 19 90 35 98

174.969 --11.531 281.807 — 27.111 148.761 —

k ed vezőtlen eb b

78 — 25 01 — 73 59 — —

189.254 — 300.009 — — 2,241.671 — — 52.119 9.104

34 — 95 — — 95 — — 90 85

hanyatlás állott be s -u to lsó üzletéve után — am ely u g y an 126.714 korona n y ereség g el zárult — osztalé­ kot sem fizetett. A vállalat bányatelepei N adrágon, K rassóezörényben terülnek el, közvetlenül az O sztrákM agyar Á llam vasut-T ársaság telepei közelében. Vaskereskedök és a vasgerendakartell. A M agyar V askereskedők O rszágos E g y esületének legutóbbi igazgató-választm ányi ülésén sok szó esett a vasgerendakartellről, am ely csakis ju talék o t ad a közvetítő vaskereskedőknek. Az egyesület ezért elhatározta a gyűlésen, ho^y a kereskedők érdekeinek m egvédése végett érintkezést keres m ajd a kartell vezetőem berei­ vel. F őleg az eladási ju talék fölem elését fogják kérni. A B lapátfalvai Portlandcementgyár tőkeem elése. A B élapátfalvai Portlandcem entgyár decem ber 11-ikén rendkivüli közgyűlést tart, am elyen 4,200.000 koronára

K R W E R *

liOZSISVEDO

HMESIÍK KPAYEPEisTÁRA c si.ll. és KIR UDVARI SZAIUTÖK

FESTÉK-KENCE-IAKK-GYAR BUEAPESKKRAJÍERFESIÉKUDVIR)

V I , V á c iu l 31. (1064|23

1913 november 30. (48. szám.)

5

A BÁNYA

emeli fel jelen leg 3,500.000 k o ronás alaptőkéjét. Uj beruh ázáso k céljaira van szükség a tő keszaporitásra. A cem entgyári vállalat 1909-ben alak u lt 2,600.000 koro­ nával s ezt a tőkét kétizbeni tőkeem eléssel 1912-ben 3,500.000 k o ro n ára em elték fel. A Selmecbányái Erzsébet-akna névünnepét folyó hó 19-én ü nnepelték m eg a bányászok. D élelőtt az üzem ­ vezetőkkel e g y ü tt a tem plom ba vonultak, az istentisz­ telet után pedig ju talm at osztottak ki a m unkások között.

■ wm

i

s

r-

tgmmm—

A felsőbányái m. kir. bányahivatal által 1913 szép tem ber hó 11-én m egtartott v ersen y tárg y alás alapján sz á llita n a k : Pürner R udolf kereskedő B udapest. 189 levegőn száritott szalonna 152 korona. — Dropovits M árton kereskedő N agybánya. 59 m écsbél 115 korona, 359 petróleum 39 kor. 75 fillér — Wein K ároly szövő­ g y áro s K ésm árk. 2200 m. ponyvavászon 0*67 K, 1500 m. durv a ponyvavászon 0*5 K. — Conrad és Tsa B udapest. 450.000 darab sodronyszeg, 80 mm. hosszú,

1 i mi

II

Versenytárgyalási eredmények. A m. kir. állam i v a s­ g y á ra k központi ig azg ató ság a által 1913 szeptem ber hó 18-án m egtartott v ersen y tárg y alás ^lapján szállitanak W eiszkopf A dolf bányavállalkozó Miskolcz. K özönséges tűzálló agyagot, eg y sé g á r 92 fillér. — Fedélcser épgyár és agyagipar vállalat Ipolyberzencze. K özönséges tűz­ álló a g y ag 40, 60 fillér, I re n d ű tűzálló a g y ag 1 kor. — Magnesitipar r.-t. B udapest. I. re n d ű tűzálló ag y ag 1 kor. 40 fillér. — Kolimár M ihály Poltár. I. rendű tűzálló ag y a g 90 fillér. — Beregszászi kaolingyár r.-t. B eregszász. K aolinföld 1 kor. 40 fill., 1 kor. 70 fillér. — Magnesitipar r.-t. B udapest. I. ren d ű tűzálló a g y a ' 1 kor. 40 fillér. Kolimár M ihály bányavállalkozó Poltár. K aolinföld 90 fillér. — Beregszázzi kaolingyár r.-t. B eregszász. I. ren d ű kovakő 1 kor. 04 fillér, 1 kor. 07 fillér. — Adorján E d e állom ásfőnök N agysz>bos. I. ren d ű d arabos cham otte 1 kor. 15 fillér. — Deutsch Bertalan chamotte- és agyagáruipar r.-t. B udapest. Tel­ jesen kiég etett m agnesit 3 kor. 02 fillér. — Magnesit­ ipar r.-t. B udapest. T eljesen kiég etett m agnesit 5 kor., 5 kor. 01 fillér. — Egyesült 7/ömöri mmagnesitipar \-t. B udapest. M agnesittégla 4 kor. 85 fillér, 5 korona. — Magnesitipar r.-t. B udapest. M agnesittégla 11 kor 09 fill. 12 kor. 03 fillér. — Egyesült gömöri magnesit r.-t. B uda­ pest. M agnesitliszt 5 kor. 05 fillér. — Magnesitipar r.-t. B udapest. D ynasztég la 5 korona. — Westbömisclie Caolin- und Chamotteiverke A.-G. O berbris D ynasztégla 7 kor. 02 fillér, 8 korona. — Stellawerk A. G. R atibor. D yn asztég la 8 k orona 47 fillér, 8 korona "25 fillér. — Witkoicltzer Bergbau und Eisenhütten Gewerkschaft W itkowitz. D ynasztégla 6 kor. 05 fillér, 6 Jsor. 06 fillér. — Scheidhauer & Ciessing A.-G. D u isburg-W anheim erort. D y nasztégla 9 kor. 39 fillér, 9 kor. 09 fillér. — Joseph de Cente tűzálló téglagyáros W arth! Ü sttégla 6 korona 75 fillér. — Magnesitipar r.-t. B udapest. Ü sttégla 7 kor. 07 fillér. — Westbömisclie Caolin- und Chamotteiverke A.-G. O berbris. Ü sttégla 7 kor. 02 fillér. — Stellawerke A.-G. R atibor. R eg en erato r cham ottégla 6 kor. 42 fill. Magyar kerámiái gyár r.-t. B udapest. R eg en erato r cham ottégla 5 kor. 53 fillér. — Magyar kerámiái gyár r.-t. B udapest. Tölcsér és dugórud csőtégla 6 korona 06 fillér. — Sternfeld Ig n ác nagyk eresk ed ő Budapest. F o ly p át 4 kor. 75 fillér, 5 korona 65 fillér. N agytétényi Miroczky Á rpád ü gynök B udapest. F olypát 4 korona 75 fillér.

38-as szám 2 5 K. 100.000 darab sodronyszeg, 100 mm. hosszú, 46-os szám 4*5 K. 110 darab sodrony­ szeg, 120 mm. hosszú, 50-es szám 6*25 K. 650.000 darab zsindelyszeg, 55 mm. hosszú, 22-es szám 3*92 K. 540 q repceolaj 91 K. 34 q pajrafinzsir 22-5 K. 3 q borkő 175 K. 5 q borax 65 K. 1 q salétrom 80 K. — Nagy Sám uel kötélgyártó N agybánya. 10 q kenderkóc 40 K. — G róf Csáky László vas- és acélgyáros Prakfalva. 150 q kőfuróacél 20 mm. 44*5 K. — Simon Adolf kereskedő A .-ferm ezely. 1500 q ócska aprózott öntött­ vas 6-65 K. — Takács K ároly és Deézsi Sándor kádárm ester N agybánya. 4000 darab m azag berbence 0 8 K. — Kosztelán M iksa kereskedő B udapest. 126 q g é p ­ olaj (L ubricating) 34 K. — „Hunnia“ mqgyar géptömitö anyaggyár B udapest. 5 q dynam ó-gépqlaj 61*8 K. — Sárközi L ajos tim árm ester F elsőbánya. 14 q olvasztott faggyú 98 K. — Kosztelán M iksa kereskpdő Budapest. 2710 kg. higany 5*2 K. A m. k ir állami szénbányák központi ig azg ató ­ sága által 1913 október hó 10 én tartott versenytárg y alás alapján szállitanak : M. kir. vasgyárak központi igazgatósága B udapest. A petrozsényi m. kir. kőszén­ bánya hivatal ré sz é re : fenyődeszka (1*3 —6 0 m. h.) fm. 0 06, 0 0 7 K, fenyőépületfa m3 43'5, 45*5 K. — Pnllacsek és S club er fűrésztelep P e tro z sé n y —Csimpa. F enyőszéldeszka (1-3—6*0 m. h.) fm. 0 6, 0 7 K. I. o. fenyődeszka m 3 61, 68 K. II. o. fenyődeszka m3 53, 59 K. III. o. fenyődeszka m3 46, 50 K. II. o. hornyolt hajópadló m3 50 K. Fenyőléc m3 41 K. Fenyőépületfa m3 41, 43 K. — Popper Testvérek Rum a. A vrdniki kir. kőszénbányahivatal részére : tölgybányafa k é­ reggel m3 23-1 K, tölgyaknafa 42*5 K. — Engel G yula B udapest. A komlói m. kir. kőszénbányahivatal részére: tölgybányafa kéreggel m3 20*75 K, fenyőbányafa k é ­ reggel 18 25 K. Szállítások. Szén. Budapest székesfőváros tanácsa az 1914. évi ja n u á r 1-től 1914. évi decem ber 31-ig te r­ jedő egy év s alternative 1916. évi decem ber 3 L-ig terjedő három év, illetve 1919. évi decem ber 31-is ter-

C ^ Ä « /x C ? i. OKL. MÉRNÖK G YARKEMENyEK- KAZANBEFALAZASOK. ví. K 7 ■ BUPAPEST VII. ARENA UT. 80. SZÁM.TELEFONÓV’)'“1" SCHULZ GÖZTÉGLAGyARArt.R.T. v v - .- ■

oo

o*>

1913 november 30. (48. szám.)

A BÁNYA

6

jedő h at év alatt a székesfővárosi uj Szent Jánosközkórháznak kazánfütéséhez szükséges s évenkint mintegy 109.000 métermázsára tehető hazai akna-barnaszén vagy akna kőszén szállitására nyilvános árlejtést hirdet. Az ajánlati tárg y alás 1913. évi decem ber 5-én délelőtt 11 ó rakor a központi v árosháza 233. szám ú bizottsági ülésterm ében (V árosház-utcai rész I. lépcső, az 1. és 2. em elet között) fog m egtartatni. Az aján la­ tok ezen időpontig a tanácsi közegészségi ügyosztály vezetőjének vagy m egbízottjának kezéhez (K özponti városháza, G erlóczy-utcai rész I. em. 82. szám alatt) benyújtandók. Csakis olyan d ara- vagy d iónagyságu, esetleg aknaszén ajánlható, m ely láncrostélyon m inden idegen an y a g h ozzáadása nélkül jól begyullad <*s elégethető. A bánatpénz és ped ig az egy évre elő­ irányzott szénm ennyiségek ajánlati ára öt s ázalékának megfelelő összeg a v ersen y tárg y alást megelőző nap déli 12 órájáig a székesfővárosi központi, vagy vala­ m elyik k erületi előljárósági p énztárnál leteendő. A vegyelem zés alá bocsátandó m inták legkésőbben 1913. évi novem ber hó 28 án déli 12 óráig a székesfővárosi vegyészeti és élelm iszer-vizsgáló intézetbe (K özponti városháza, II. em. 186. sz. a.) beszolgáltatandók. H a a versen y tárg y aláso n résztvenni szándékozó az általa aján lan i kívánt szénnel k azán p ró b át is óhajt tartani, ug y ezt legkésőbben 1913. évi novem ber 28 án déli 12 óráig a tanácsi X III. ü g y osztályban (Központi városház, G erlóczy utcai rész, III. em. 341. sz. a ) kell bejelentenie. Ócskaanyagok eladása. A Máv. igazg ató sága a folyó 1913. évben előreláthatólag m ég összegyűlő m integy 3900 q ócska vasbádog, 7100 q acéllal k evert ö n tö tt­ vas féktuskó, 350 q öntöttvasforgács és 1550 q m eg­ égetett öntöttvas eladására novem ber 15 én v erse n y tár­ gy alást tartott. A jánlatot te tte k : K olozsvári világítási és erőátviteli r.-t. H elfer AdolfnS, Fém ipari és briket tező r.-t., Szab. osztrák m agyar állam vasut társaság, H irsch és F ran k , K ohn A. M., S chlesinger Alajos, ifj. L öw inger Salamon, Löbl Zsigm ond, K ohn Adolf, Griinwald Adolf. D öntés m ég nem történt. Cégjegyzési hirek. Magyar és galiciai naftaipar -1. Budapest. Az 1913. évi au g u sztu s hó 23 k napján tarto tt ren d es közgyűlés által elhatározott alapszabálym ódosítások bejegyeztettek. E zen m ódosított alapsza­ bályok szerin t a részv én y társaság alaptőkéjét képező 25.000 d arab eg y en k én t 20 korona névértékű, bem uta­ tóra szóló részvény eg y esittetett olykép, hogy 10 darab egyen k én t 20 k o ro n ára bélyegzett részvény 1 darab 200 k orona név érték ű részv én n y é tétetett össze. 10 darab régi, eg y en k én t 20 korona névértékű régi részv én y v isszaad ása esetén megfelelő szám u tizedrészv én y adatik k i ; továbbá a tá rsa sá g n ak 500.000 koronányi alaptőkéje 5000 darab, eg y en k én t 200 ko­ rona névértékű, bem utatóra szóló részv én y k ib o c s á ­ tása által 1,500.000 k oronát tesz, mely 7500 darab, eg y en k én t 200 k orona névértékű, bem utatóra szóló részvényből áll. — Aradi vasipari r.-t. Arad. S teiner József, T enner József, dr. V«rjassy L ajos igazgatósági tagok cégjegyzési jo g o su ltság a m egszűnt. — Hazai kőolajipar r.-t. Budapest. E nyedy Béni, G uttm ann F rig y es, F red erik Jam es, Mac Gnrvey, báró Schoss-

b erg er V iktor és Stern A rthur igazgatósági tagoknak ebbeli m inőségük és cégjegyzési jogosultságuk, to ­ vábbá R óth E rnőnek és R oicher Jak ab n a k „per p ro ­ c u ra “ való cégjegyzési jo g o su ltság u k bejegyeztetett. — v Oleau részvénytársaság, Budapest. L óránd Zsigm ond igazgatósági tag n ak ebbeli m inősége és cégjegyzési jo g o su ltság a bejegyeztetett Árjegyzéke a besztercebányai m. kir. rézpörölyhivatal kovácsolt és hen g erelt rézg yártm ányainak. É rv én y es 1913. évi vonom ber 19-től. Mosó- és pálinka katlanok, mosótál, süvegek és ezekhez hasonló m élyi tett g y á rtm á n y o k : 400 mm-ig 100 kgr. 258 korona, 400—800 m m -ig 100 kgr. 252 korona, 800 - 1100 m m -ig 100 kgr. 282 korona, 1100—1200 m m -ig 100 kgr. 292 korona, 1200—1300 m m -ig 100 kgr. 312 korona. T a­ karéktüzhely üst 100 kgr. 268 korona. K acsula 9 —12 mm -ig 100 kgr. 245 korona, 13—28 m m -ig 100 kgr. 235 korona. K azánfenék 100 kgr. 240 korona. R udréz négyszögletes 100 kgr. 232 korona. Ó cskaréz 100 kgr. 156 korona. Á rengedm ény. A rak helyt B eszterce­ b án y a vasúti állomás. 50 kg ot m eghaladó rendelés esetén az á ru k a vevő fél vasúti állom ására bérm entve szállíttatnak. Iroda áthelyezés. A G unszt és Székely m érnöki cég tulajdonosa, Schweiger G yula m érnök, iro d ah ely i­ ségeit V., B áthory-utca 9. szám alá helyezte át. Pályázat. Az aknaszlatinai m. kir. főbányahivatal m ázsatis^ti állásra pályázatot hir let. Az állás a XI. fizetési osztály 3. fokozata szerint évi ezer korona fizetés, 400 korona szem élyi pótlék, term észetbeni lakás, negyvenegy ürköbm éter tűzifa, valam int 84 kg. só járandóság élvezetével van egybekötve. Pályázóktól m ag y ar honosság, előirt k é p ^ ité s , valam int a sókeze­ lésben, irodai teendőkben és s/ám vitelben való teljes jártasság , nem különben a hivatalos m agyar nyelvnek szóban és írásban való teljes bírása kívántatik meg. K érvények a pénzügym inisztérium hoz címezve decem ­ ber hó 24-ig nyújtandók bo az aknaszlatinai főbányahivatalhoz. Állami kedvezmény. _A kereskedelm i m iniszter a Kaszab és Breuer cég budapesti ip a re le p é n e k csav ar­ an y ák at és bányasinszegeket előállító üzem ága részére az 1906. évi novem ber hó 1-től szám ítandó 5 évre en ­ gedélyezett, majd pedisr a K aszab-féle csavar- és vas­ áru g y á r részv én y társaság budapesti cégre átruházott állami kedvezm é y ek h atály át lejáratától szám ítandó további öt évre m eghosszabbította s egyben azt a ré sz ­ v én y társaság gyártelepének hideg utón term elt c sa v a r­ an y ák at és kovác-olt áru k at gy ártó üzem ágára azonos lejárati időponttal kiterjesztette.

Socicta A nonym a per la u tilizza zio n e della F orze idreaulicho della D alm azia trieszti cég, m int a 4 3 9 2 1 szám u és

„Eljárás poralaku mésznitrogénnek szemcsés alakúvá való átváltoztatására“ cim ü m agyar szabadalom tulajdonosa, szabad alm án ak gyakorlatb avétele céljából m agyar g y á rosok k al összek öttotést keres. H ajlandó a szabadalm at te lje se n eladni, e se tle g arra gyá rtá si e n g e d é ly e k e t adni. — B ővebb fe l­ v ilá g o sítá s nyerhető: J V irh m a n n J ó z s e f dr* é s B é r e z i J tó b e r t h ites szabadalm i ü g y v iv ő k irodájában B ud apest, VII., E rzséb et-körut 28.

Szivattyúkat é s m érlegeket gyárt mint különlegességet és legnagyobb raktárt tart épület- és diaphragma-szivattyukban

Árjegyzék ing y en és bérmentve

G arvensw erke Wien, II., Handelsquai 9 3 0 11 (1119|38)

~ 8

1913 november 30. (48. szám.)

a

b á n y a

Wirtschaftlicher Führer durch Bosnien u. Hercegovina. H er­ a u sg e g e b e n vom Ö st.-B o sn isch -H crzeg o v in isch en In te r e sse n ­ verb an d in W ien . W ien lind L e ip zig , A. H artleb en s V erlag, 1913. — E z a n a g y o n h aszn álh ató, ü g y e s k is k é z ik ö n y v m agáb an foglalja m indazt, am ire a B o szn ia -H erceg o v in á v a l ö ssze k ö tte tésb o n álló v a g y ö ssz e k ö tte tésb e lép n i k iván ó ü zletem b ern ek , v a g y akár az c tartom ányokban utazónak sz ü k sé g e leh et. K ülön fe je z ete k fo g la lk o zn a k a tartom ányok m e ző g a z d a sá g á v a l, á lla tte n y é sz té sé v e l, erd őgazd aságával, az e g é s z agrárkér d é ssel, a vadászattal és halászattal, az iparral, k e r esk e d e le m m el, a bán yászattal, a k ö z g a z d a sá g i érd ek k ép ­ v ise le te k k e l. A k ö n y v e c sk e ism erteti m é g az ország alkot­ m án yjogi é s k ö z ig a zg a tá si sz e rv e ze tét, k ö z le k e d é si v is z o ­ n yait, k özok tatását és sajtóját és k özli a fontosabb h e ly s é ­ g e k e t rövid g a z d a sá g i je lle m z é sse l. V é g ü l a B osznia-H ercegovin áb an é r v é n y e s ü g y v é d i d íjje g y z é k é s irod alm i rep ertó­ rium e g é s z íti ki a fü zetet.

X

KÜLFÖLDI HÍREK. ^

A szénpiacról. N oha a felsősziléziai v asipar m ost kevesebb m unkával van ellátva, azért a szénpiacon az üzlet m enete m égis változatlan volt. S zeptem ber havában 312.290 vaggon volt a forgalom , m ig az előző év m egfelelő hón ap jáb an 276.725 vaggon. A m onar­ chiába sokat ex p o n áltak , nem csak a v asutaknak, de m agánosoknak is, ami a galíciai nyersolaj árán ak a drágulásáv al áll összefüggésben. A m ag y ar állam vas­ utak kevesebb szenet rendeltek, m int azelőtt. O rosz­ o rszágba szintén n ag y volt a kivitel. A kokszpiac hetyzete is jó volt. U gy A usztriába és M agyarországba, m int O roszországba n agy szállítm ányok m entek. A petróleumpiac Japánban. Az íDchtgo tartom ány beli kőolajtoím elés egyre fejlődik. A N ip pon-kőolajtársaság napi term elése — az előbbi 1500 kokuval szem ben — k erek 2300, a H odenkőo lajtársaság é pedig körülbelül 2500 k o kura rúg. E g y en letesen tartó em elkedés esetén a két tá rsaság a közel jövőben egvütt napi 6000 kokut fog term elhetni, am ely m ennyiségből k erek 60 Százalékos tisztitott lám paolaj lévén n yerhető, az évi term elés körülbelül 1.200.000 kok u ra, vagyis 6 millió ládára tehető. M iután p ed ig J a p á n évi kőolajszükséglete k erek 10 millió lad ára rú g , belátható időn belül E chigo egym agában képes lesz a ja p á n i összszükséglet felenek fedezésére. E kedvező helyzet következm énye, hogy a ja p án i tá r­ saság o k elhatározták, h o g y m inden eszközt m eg fog nak rag ad n i az am erikai kőolajbehozatal teljes m eg­ akadályozása céljából. H ogy ez sikerülni fog-e, az legalább is k étséges, mivel eg y részt a h aso n líth atat­ lanul tőkeerősebb S tan d ard és R izing Sun-kőolajtársaságo k k al való versen y nem lesz könnyű, m ásrészt ped ig a jap án i források oly bőséges voltát veszik szám ításba, am ely biztossággal m ég m eg nem állap ít­ ható. M indenesetre buzgón folyik a k u tatás ujabb kő­ olajforrások után. íg y a H odeu-kőojajtársaság m ár az 1909. év óta végeztet fúráso k at Form óza szigetén, am elyeket most, am ióta a korm ány e célra 20.000 yen tám o g atást engedélyezett, korszerű g épekkel fognak folytatni. Időközben a j ipáni kőuLíjipar helyzete még a n n y i­ ban is javult, hogy N ag y b ritan n ia kőolajszükséglete az olajnak hadihajók fűtéséhez való fokozott felh asz­ n álása következtében jelen ték en y en fokozódott és m ég fokozódni fog. A R izing S u n-kőolajtársaság, am ely m ag an ak n ag y fárad ság és rendkivüli költségek révén

K eletázsiában fogyasztási piacot terem tett, e m űködési terét m ár veszélyeztetettnek látja, mivel annyi olajat kénytelen E u rópában visszatartani, hogy keletázsiai szükségletének nem teljes m érvben való fedezhetésétől tart. E nnélfogva állítólag tárg y aláso k at indított m eg a H oden-kőolajtársasággal ja p án i nyersolaj vásárlása céljából, azonban egyidejűleg u g y halíik, hogy a ja p á n i tá rsaság ezt az ajánlatot valószínűleg nem fogja elfogadni, hanem ellenkezőleg ezidöszerint üzem en kivül helyezett hodoyayai finom ítójában az üzem et újból fel fogja venni és igyekszik m ajd term elését m inden eszközzel fokozni. E g y éb irán t pedig a kőolajszükséglet a villamos világítás fokozott elterjedése k ö ­ vetkezteben állandóan csökken.

K

KÜLÖNFÉLÉK.

^

Finom elosztású kohótermékek, pl. finom szem csés ércek, kovandpörkölési m aradókok és nagyolvasztó szállópor zsugorításánál, az érebrikettező eljárás szerint kitűnt, hogy ném ely ércnél és szállópornál a zsu g o ­ rodás csak lassan m egy végbe, m ert a zsugorítandó anyagok felső rétegeikben részben a légáram on lebegő állapotban tartatn a k és ennek folytán a zsugorítandó keverék tüzelőanyagával nem m aradnak kellő érin t­ kezésben. A keverék m egnedvesitése, am ely a legtöbb ércnél az érc és a tüzelőanyag ezen különválása ellen hatásos, ném ely any ag n ál nem válik be, m ert ezek, pl. ném ely kovandpörkölési m aradékok és szállóporok, nedvességet nem vesznek fel. E hátrán y o k elkerülhe­ tők, ha a levegőhöz, am elyet a zsugorítandó an y ag o ­ kon keresztülszoritunk, vízgőzt adunk. H a ezek az anyagok túlságosan finom ak és könynyen porzók, sem hogy a m unkások egészségének ve­ szélyeztetése nélkül kezelhetők volnának, u g y vizet adunk hozzájuk, mié ott azokat kezelés végett a zsu­ gorító készülékekbe vinnők, am int ez ném ely ország­ ban törvényesen elő van írva. Ez a vízgőz a zsugorítandó an y ag hidegebb ré te ­ geiben, tehát a felső rétegekben is kondenzálódik ugy, hogy a zsugorítandó an y ag felső rétegeinek részleges m egnedvesitése m egy végbe, a.mi a zsugorítandó anyag n ak a tüzelőanyagrészecskéktől való különválását m egakadályozza. A gőz egy részét azonban az izzó tüzelőanyagrészecskék m eg is bontják, ugy, hogy vizgáz képződik, am ely n a g y égési hőm érsékleténél fogva a m aga részéről is hozzájárul a zsugorításhoz A világ arany- és ezüsttermése. E g y nem rég közzé­ tett kim utatás szerint A m erika fölfedezése óta 22 millió 234.692 kilogram m a ra n y at és 336,092.280 kilogram m ezüstöt bányásztak. Az arany term elés jelenlegi fe jle tt­ ségét legjobban bizonyítja az a körülm ény, hogy 1876-tol 1912 ig több millió kilogram m aran y n y al többet bányásztak, m int A m erika fölfedezése óta (1492) egészen 1876-ig. A produkció m egnövekedésének oka nem csak a fejlettebb kiaknázási eljárásokban keresendő, hanem főleg abban, hogy az utolsó évtizedekben fe ­ dezték föl a transváli, klondykei és al'aszkay dús aranym ezőket. P én zérték b en A m erika fölfedezése óta m integy 62 m iliárd korona értékű a ran y a t és m integy 60 m iliárd korona érték ű ezüstöt bányásztak.

besondere Spezialität

M aschinenfabrik A b t.:

L uftfilterbau

W urzen,

Sa

Vasércek brikettálására eddig a k ötőanyag nélküli brikettek előállítása és ezek utólagos égetése bizonyult legelőnyösebbnek, eg y részt m ert ez ulon a későbbi kohósitás valam ennyi követelm ényének jól megfelelő brik ettek állíthatók elő, m ásrészt m ert a v astartalm at csökkentő, v agy az utólagos kohósitást m egnehezítő kötő an y ag nem ju tn a k a brikettekbe. A b rikettálás e m ódja azonban eddig csak igen dús koncentrátum ok esetében h asználtatott, m ert a költségek ma m ég igen nagyok. A Maschinenbau-Anstalt Humboldt cég most olcsóbb eljárást alkalm az, am ely lényegében követke­ zőkből á l l : A brikettálandó finom ércet, m inden kötő­ a n y ag haszn álata nélkül, alkalm as sajtókon, brik et­ tekké alak ítju k és azután e briketteket csatornába helyezzük, m elyekben a szükséges zsugorodási fokig égetjük. A zsugorodáshoz szükséges m eleget a követ­ kezőképen n y erjü k : A brik ettek et ú g y helyezzük a csatornába, hogy két két b rik ett közt m egfelelő n ag y hézag m aradjon, m elyet koksztörm elékkel v agy valam ely m ás, haszn ál­ ható, olcsó tü zelőanyaggal töltünk meg. A csatorna egyik végébe aztán, a csatorna m eg rak ását követőleg, csekély m ennyiségű izzó szenet teszünk, m ire m eg­ felelő nyom ás alatt levegőt füvünk ezen izzó szénén keresztül a brikettekkel és tüzelő an y ag g al m egtöltőit csatornába. A fuvólevegő n y o m ásának szabályozásával m ódunkban van a zsugorodást gyorsítani vagy lassítani. É p ú g y a b rik ettek közt lévő hézagokba töltölt olcsó tü zelőanyag m ennyiségének változtatása is m ódot n y ú jt a zsugorodás g y o rsaság án ak szabályozására. A zsugorodás befejeztével a b riketteket a csatormából eltávolítjuk és finom szitára helyezzük, hog y a tüzelő an y ag ham um aradványaitól m egtisztítsuk.

K

1913 november 30. (48. szám.)

Á BÁNYA

8

DEUTSCHER BERICHT. INDUSTRIE UND VOLKSWIRTSCHAFT.

Oer österreichische Staatsvoranschlag für das Be gund Hüttenwesen fü r die Zelt vom I. Januar bis 30. Juni 1914. Infolge d er geplan ten V orlegung des staatlichen V erw altung.-jahres in den Zeitraum vom 1. Ju li bis 30. J u n i e rstreck t sich d er am 21. O ktober im R eich srate eingebrachte S taatsv o ran sch lag diesm al n u r auf die D au er eines halben Jahres. Im E rfo rd ernis sind folgende Ausgabeposten, das B erg- und H üttenw esen betreffend, vorgesehen

o rd en tlich e a u ss e r o r d e n tlic h e A u sg a b e n 1. I. — bO. VI. 1914.

Subventionen u n d D ota­ tionen fü r die geologi­ sche R eich san stalt; S u b ­ v entionierung vom G e­ m einden zw ecks E rric h ­ tu n g eines K oh len d ep o ts; K 943.090 K 11.500 M ontanlehranstalten S ta ats-B er^ und H ütten IC 11,610.012 K 1,918.015 W erke 750.000 K 2,798.520 K Staats- M ontanfabriken D iesen Ausgaben im G esam tbeträge von K 18,031.137 stehen folgende Einnahmen g eg en ü b er: 7.800 B ergbehörden . K M assen- und F reischurfge578.180 bühren K M ontanlehranstalten K 22.500 Staats B erg- und H ü tten ­ w erke Berg- und H üttenverw al­ tu n g . . K 15,703.152 Staat--M on tanfabriken M ontanfa brikenverw altu n g . K 6,141.200 in Summe K 22,452.832 Im T ite l: >Staats-Bnrg- und H üttenw erke ist auch für das neu erw orbene S teinkohlenbergw erk Brzeszcze vorgesorgt, w ofür im O rdinarium K 1,032.200 und im E xtraordiifarium K 558.276, zusam m en K 1,590.476 eingestellt w urden. Die Ingenieurfirma Gunst & Székely, Inhaber Dipl. Ingenieur Julius Schiveiger, hat ihre B ureaux von V., Pozsonyi-ut 2b nach V., B áthory-utca 9 verlegt. Kohlenlieferungen für die Ungarischen Staatsbahnen. Die U ngarischen S taatsbahnen haben m it den Unga­ rn chen K ohlenw erken, und zw ar m it den Salgótarjáner, Szászvárer, Petrozsény er, Urikányer, Tataer, Fünfkirchner, Nordungarischen mund Bmdapester Regionalwerken au f drei J a h re einen Lieferung**vertrag von zusam m en sechs M illionen Tonnen geschlossen. F e rn e r haben dieselben auch mit drei österreichischen W erk en V erträge g e ­ macht. Die Oösterreichische Berg- und HüttenwerksGesellschaft — T eschener W erk e — w erden fünf Ja h re h indurch jährlich 6000 Waggons liefern. Die gräflich Larisch'sehen Werke w erden Karw in er K ohle drei Ja h re hindurch jährlich 15.000 Waggons und die Firm a Gebrüder Guttmann im ersten Jahre 6000, im zweitenr Jahre 7000 und im dritten, vierten und fünften Jahr jährlich 8000 Waggons Dombrauer Kohle liefern. Die Kohle der österreichischen W erk e stellt sich um 2—3 H eller p er M eterzentner billiger, als die vorjährigen S chlusspreise w aren.

■■__

AKTIENGESELLSCHAFT

KUHNLE, KOPP & KAUSCH FRANKENTHAL-PFALZ KKK

TURBO

fúvók, kompressorok, v e n tilá to r o k . VezéPhépviselet: Faber és Erdélyi ohl. gépészmérnök K K K

m ű sz a k i Ir o d á ja

:::: ‘ T e l e f o n : 5-32

B A Y N Á

VIII. ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, 1913 DECEMBER 7.

^ ‘ MEGJELENIK, MINDEN VASÁRNAP. EGÉSZ ÉVRE FÉL ÉVRE

1 6 . - K I NEGYED ÉVRE 8 . - K I EGYES SZÁM

ERSCHEINT JED EN SONNTAG. FŐ SZ ER K E SZ T Ő :

ELŐFIZETÉSI ÁRA:

49. SZÁM.

SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL:

BUDAPEST, V. KÉR., SAS-UTCA 20. SZÁM. 4 .- K -.6 0 K

DR- BISCHITZ BÉLA

TELEFON 108 - 0 0 .

ÜGYVÉD.

HIRDETÉSEK mm. SZÁM ÍTÁSSAL DÍJSZABÁS SZERINT

i bányahatósági tisztviselők szaktanácskozása. Lapunk 24. számában vezetőcikkünk keretében foglalkoztunk a bányahatósági szaktisztviselők moz­ galmával, melynek eredményeként bányászati közigazgatásunk mérnök-jogászai minden évben egy rendes tanácskozást tartanak. Kifejtettük, hogy micsoda ennek a tanácskozás­ nak a célja. Köztudomású és a gyakorlatban fájdalmasan érzett tény, hogy az általános bányatörvény elavult­ sága folytán legközvetlenebb forrása a legveszedel­ mesebb jogbizonytalanságnak. Az egyöntetű bányahatósági gyakorlat még segíthetne ezen a tarthatatlan állapoton, azonban az egyöntetű bányahatósági gyakorlat kifejlődését nagy­ ban hátráltatta a bányakapitányságoknak és bánya­ biztosságoknak egymástól való hivátalos elszigetelt­ sége s az a körülmény, hogy a főbányahatóságnak sem igen áll módjában általános érvényű rendelete­ ket kibocsátani. Még a főbányahatóság elvi jelentő­ ségű döntései is eddig ismeretlenül húzódtak meg egy egy bányakapitányság irattárában. A bányahatósági szaktanácskozmánynak ilyen viszonyok között épen abban van a nagy fontossága, hogy a bányahatósági szaktisztviselők évenként egy­ szer tanácskozásra jönnek össze s a tanácskozáso­ kon hozott határozatok, megállapodások segíteni fogják az annyira kívánatos, egyöntetű bányahatósági gyakorlat kifejlődését. Lapunk mai számában megkezdjük az ez évi bányahatósági szaktanácskozmány jegyzőkönyvének a leközlését. Ezzel, ugy hisszük, olvasóink érdekét szolgáljuk a legjobban, mert igy a leghitelesebb forrásból tud­ ják meg ennek a nagyfontosságu tanácskozásnak megállapodásait. Véleményünk szerint, akinek bányá­ szatunkhoz csak egy szemernyi érdeke is fűződik, annak fokozott figyelemmel kell áttanulmányozni a szaktanácskozás jegyzőkönyvét. Mert igen nagy érde­ kek függnek attól, hogyan gondolkozik az a szak­ összejövetel, amely az egységes bányahatósági eljárásra hivatva van irányitólag hatni.

A közölt jegyzőkönyv tanúja annak, hogy ezen a legutóbbi tanácskozáson is igen magas színvonalú viták folytak le. Egy egész sereg olyan megállapo­ dás jött létre, amely csak üdvös lehet a mai tévely­ gésre vezető, a személy- és vagyonbiztonságra egy­ aránt veszedelmes jogbizonytalanságban. Serény munkakedvet árulnak el azok a tervek, amelyek a következő szaktanácskozások elé fognak kerülni. Az egyes pontok összehasonlításánál fel kell hogy tűnjék mindenkinek, milyen sokirányú képzett­ séget kiván a bányahatósági szolgálat. Mennyi jobb sorsra érdemes szellemi erőt kell gyakran a bánya­ hatósági szakembereknek elpazarolniok olyan kérdé­ sek kibogozására, amilyeneknek már régen meg kellene lenniök oldva. A jegyzőkönyvből aztán kitűnik az is, hogy dacára a két diplomát és sokoldalú képzettséget igénylő foglalkozásnak, a bányahatósági mérnök­ jogászok anyagiak tekintetében még a kincstári fém­ bányászoknál is rosszabbul vannak. De mi haszna a küldöttségnek, az eredmény egy kedves fogadtatás! .. . Nekünk nagy elégtételül szolgál a bányahatósági szaktanácskozás jegyzőkönyve. Mi elejétől kezdve sikert jósoltunk ennek a szakösszejövetelnek és ezt igyekeztünk is kifejezni a kétkedő véleményekkel szemben. Jól esik megállapítanunk, hogy nem tévedtünk. A bányahatósági tanácskozás magas nívója és bányá­ szati szempontból közérdekű fontossága fényesen igazolt bennünket azokkal szemben, akik ezt a szaktanácskozmányt szükségtelennek és életképtelennek hiresztelgették. Meg kell állapítanunk, hogy a bányahatósági szaktisztviselők ezzel a munkájukkal is megbecsül­ hetetlen szolgálatot tesznek a magyar bányászatnak. Nagy elismerés illeti meg azokat az urakat, akik ennek a szaktanácskozmánynak létrehozásán és sike­ rének biztosításán közremunkálkodtak. A legnagyobb megnyugvással és elismeréssel találkozik a főbányahatóság eljárása is, hogy bölcs intézkedésével lehetővé tette ezt az igazán közérdekű szakösszejövetelt.