Pénzügykutató Zrt.
Bankstratégiák Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora
Újratervezés A GKI Gazdaságkutató Zrt. üzleti konferenciája Budapest, 2011. december 1.
Vázlat 1. 2. 3. 4. 5.
A magyarországi bankokat ért kettős sokk A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására Banki válaszok: a körvonalazódó üzleti stratégiák Várható következmények Következtetések
2
1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk a) Általános, mindenütt érvényesülő sokk: hitelválság • Portfolióromlás, jövedelmezőség-csökkenés, tőkehiány • Források szűkössége és drágasága • Tulajdonosi preferenciák módosulása: – kockázatkerülő magatartás, hitel/betét arány csökkentése – tőkeáttétel csökkentése
Következmény: hitelszűkítés, hitelezési kondíciók szigorodása Hitelszűkítés átmeneti kivédésére „Bécsi kezdeményezés” – Cél: a hitelállomány szinten tartására – A magyar kormány 2010 nyarán felrúgta az IMF-szakítással
3
b) Speciális magyar sokkok: „brutális” különadó és végtörlesztés
A magyar banki különadó problémái: • Jogbiztonságot sérti (kvázi visszamenőleges hatályú) • mértéke eltúlzott (5-10-szeres) • felhasználása folyó költségvetésben • versenytorzító A különadó közvetlen hatásai: • Megszűnt a bankszektor jövedelemtermelő képessége • •
A bankok nagy részénél tőkevesztést idéz elő Csökkenti a bankok kockázatviselő és hitelező képességét
• Versenyhátrányt okoz a KKE-régióban • Eddig csak Szlovéniában alkalmazták, ötöd akkora mértékkel • 2012-től Szlovákiában vezetik be, máshol EU-szabályozásra várnak 4
A végtörlesztés közvetlen hatása • árfolyamveszteség ¾-ét bankok viselik • 200-500 Mrd Ft körüli veszteség, zöme tőkevesztés Áttételes hatás: az általános befektetői bizalom megingása Beleillik a jogbiztonságot aláásó, a befektetőket elriasztó kormányzati beavatkozások sorába: • • •
magánnyugdíj-pénztári vagyon konfiskálása ágazati különadók: vagyondézsma végtörlesztés: a magánjogi szerződések kormányzati felülírása
5
2. A kettős sokk hatása a magyar A tényekgazdaság finanszírozására
A hitelezés tartós, a kilábalást akadályozó csökkenése… … ami nem szükségszerű, hiszen a többi KKE-országban legkésőbb 2010 közepétől felívelés kezdődött a hitelezésben (ábra) 2010 nyarától Magyarország a régió „fekete báránya”
6
Vállalati hitelek alakulása a KKE-régióban (2008.október=100, árfolyamszűrt)
% 110 105 100
Magyarország Csehország
95
Slovákia
Lengyelország
90
Románia Bulgária
85
Forrás: MNB
2011.jún.
2011.ápr.
2011.febr.
2010.dec.
2010.okt.
2010.aug.
2010.jún.
2010.ápr.
2010.febr.
2009.dec.
2009.okt.
2009.aug.
2009.jún.
2009.ápr.
2009.febr.
2008.dec.
2008.okt.
80
7
… a hitelcsökkenés mögött 2010 nyarától a külföldi források kivonása áll A bankrendszer külföldi forrásai nemzetközi összehasonlításban (2010. június=100)
% 130 125 120 115 110
HU
105
CZ
100
PL
95
RO
90
BG
85
Forrás: MNB
jún
máj
ápr
márc
febr
2011.jan
dec
nov
okt
szept
aug
júl
2010.jún
80
8
Forráskivonás látható oka: a kirívó mértékű banki különadó Forráskivonás látható következménye: a hitelszűkítés a beruházások csökkenésével, a GDP hanyatlásával jár (ábra)
Hitelszűkítés: ok vagy okozat? MNB szerint kínálati hatás erősebb a keresletinél
9
A vállalati hitelezés, a beruházások és a GDP alakulása (év/év, árfolyamszűrt) 20
%
15 10 5 GDP
0
Beruházás -5
Vállalati hitelezés
-10
2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II.
-15
Forrás: MNB
10
3. Banki válaszok: a körvonalazódó üzleti stratégiák a) Tulajdonosi motivációk b) Verbális jelzések c) Már látható jelzések a hitelezésben
11
a) Tulajdonosi motivációk A tények Szabályozási kényszer (tőkemegfelelési, likviditási) • Bázel III. követelmény: tőkeemelés vagy a tőkeáttétel mérséklése • A hitel/betét arány csökkentése: belföldi ügyfélforrások határozzák meg a hitelezés mértékét
Kelet-európai térséget sújtó extra-szigorítások: A keleti piacokon jelenlévő osztrák bankok számára felügyeleti előírás • Tőkekövetelmény: 2013. januárra teljesíteniük kell a Bázel III. tőkemegfelelési előírását • Hitelfék: kelet-európai érdekeltségeik hitel/betét rátája az új folyósításoknál nem haladhatja meg a 110 százalékot 2011-től A Magyarországon érintett 3 leánybank (Erste, RB, UC) részesedése a hitelállományból kb. 25% Várhatóan a KKE-ben aktív többi bankcsoport is követi a példát, mivel az euróövezeti válság miatt az Európai Bankfelügyelet is szigorít 12
Profit-elvárások: • A hitelkockázati költségek csökkentése: hitelezési feltételek szigorítása új hitelek „adagolása”, hitelmegújítás szigorítása • Jövedelmező üzletágak keresése: hitelezés helyett díjbevételes üzletek
Régiós stratégiák: • Globális bankok (pl. GE, Citi): régiók közötti átcsoportosítás (LatinAmerika, Ázsia, KKE) • Kelet-európai fókuszú bankok: régión belüli átcsoportosítás „Nem szokványos” gazdaságpolitika és gyenge növekedési kilátások miatt Magyarország versenyhátrányban van a többi feltörekvő gazdasággal szemben
13
b) Verbális jelzések A tények „Egyelőre maradunk Magyarországon” - mondta Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója az elmúlt időszak profitabilitást sújtó kormányzati intézkedései dacára, amely megfelezte a Raiffeisen profitját (Dow Jones)
„A nyugati anyabankoktól érkező finanszírozás csökkenése a legnagyobb kockázat, amely az euróövezeti válság további mélyülése esetén a közép-kelet-európai térségre hárulhat” (Fitch Ratings )
Van-e esélye új Bécsi Kezdeményezésnek? • Euróövezeti válság miatt újból a bankközi piac befagyása várható • EBRD szorgalmazza, de most az ellenérdekek nagyobbak (tőkekövetelmények miatt) • Ha lesz is, Magyarország kimaradhat belőle! 14
c) Már láthatóAjelzések tényeka hitelezésben Ügyfélhitelek csökkentése • Bankonként 5-15 %-os csökkenés 2010 nyara és 2011 nyara között (árfolyamszűrten még nagyobb) • Hitelezés mértékét mind inkább a belföldi forrásokhoz igazítják (ábra)
Hitelezési kondíciók szigorítása (MNB hitelezési felmérés, nov.) • Törés a 2011-ben élénkülésnek induló vállalati hitelezésben, a szigorodó hitelezési feltételek miatt • Legnagyobb visszaesés: kereskedelmi célú ingatlan finanszírozása • Okok: a hitelezési képesség (tőke- es likviditási helyzet) romlása és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése • Enyhülés rövid távon nem várható
15
Forrás: Pénzügykutató Zrt.
16
4. Várható következmények 1. Folytatódik a banki forráskivonás és a hitelszűkítés 2. A kormányzati beavatkozások hatása súlyosabb, mint a válság primer hatása, ezért végképp leszakadunk a térségben is 3. Hitelrendszer tartós működési zavarai: pénzkivonás (negatív multiplikátor) gazdaság összehúzódása, tartós recesszió
17
5. Következtetések
Bizalomerősítő intézkedések kellenek sürgősen • Politikai korrekciók: – Alkotmánybíróság, Költségvetési Tanács jogosítványainak visszaállítása – a hatékony monetáris politikához az MT-tagok kormánytól való függetlenségének biztosítása
• Gazdaságpolitikai korrekciók: – A befektetői-megtakarítói bizalom helyreállítása: IMF-megállapodás – A pénzügyi és működőtőke-befektetőket elriasztó beavatkozások (ágazati különadók, végtörlesztés, plázastop) felfüggesztése
18
Köszönöm a figyelmet!
19
