Adatbázis-kezelés
Példák adatbázisok alkalmazására • Bank: minden tranzakciónál • Légitársaságok: helyfoglalás, menetrend • Egyetemek: regisztráció, képzés • Értékesítés: ügyfelek, termékek, vásárlások • Online vásárlás: megrendelés követés, kínálat • Gyártás: termelés, leltár, megrendelések, készlet • Emberi erőforrások: alkalmazottak adatainak rögzítése, kifizetések, levonások
Ismertebb DBMS-ek •
xBase rendszerek (dBase, FoxPro, Clipper) elavult, de még sok alkalmazás működik manapság is.
•
Access (Microsoft) könnyen kezelhető grafikus felület, kisebb alkalmazásokhoz.
•
MySQL nyílt forráskódú adatbázis-szerver, közepes méretű (pl. webes) alkalmazásokhoz.
•
Oracle nagy teljesítményű rendszer, nagy adatbázisok, sok felhasználó, különleges biztonsági követelmények esetén ajánlott.
•
DB2 (IBM) Mindenféle elektronikus adat tárolására képes: a relációs adatok mellett videó, hang és szöveg adatok is tárolhatók. A 2006-ban megjelent DB2 UDB V9 az előző változatoktól eltérően nem tiszta relációs adatbázis-kezelő, hanem hibrid adatbázis, ami a relációs adatbázis mellett XML adatbázist is tartalmaz.
Absztrakciós szintek Az adatmodell formális módon megjeleníti az adatok három különböző absztrakciós szintjét: • Koncepcionális (fogalmi) • Logikai Külső nézetek • Fizikai (belső szint)
1. Nézet
2. Nézet
…
Fogalmi szint
Fizikai szint
n. Nézet
Koncepcionális (fogalmi) szint • Kettős feladat – Adatbázissá szervezi az egyéni, külső nézeteket. – Összekapcsolja a logikai és fizikai szintet megalkotva a logikai vázt, modellt.
1. Nézet
2. Nézet
…
Fogalmi szint
Fizikai szint
n. Nézet
Logikai szint • Ahogy a különböző felhasználók számára megjelennek az adatok. • Az egyes felhasználókat más-más érdekli, az összefüggéseket eltérő irányból vizsgálják, egyazon jelenségnek sem ugyanazokat az ismereteit akarják feldolgozni.
1. Nézet
2. Nézet
…
Fogalmi szint
Fizikai szint
n. Nézet
Fizikai szint •
Az adatok tényleges elhelyezkedése, tárolása, kapcsolódásai melyek nem tartoznak a felhasználóra.
•
A felhasználó nem kezel indexeket, mutatókat, láncokat, hozzáférést.
•
Ha a helyzet úgy kívánja az adatokat többszörösen is tárolni kell, akár különböző gépeken is, akár eltérő adatkezelőkkel feldolgozottan is. A fizikai kezelésmódot a rendszernek kell biztosítania.
1. Nézet
2. Nézet
…
Fogalmi szint
Fizikai szint
n. Nézet
Adatmodellek •
Egy eszközrendszer, amellyel leírható az – – – –
•
Adat Adat kapcsolat Adat szemantika (jelentés) Adat megszorítás
Alacsony szintű adatmodellek – Hálós, hierarchikus, relációs
•
Magas szintű adatmodellek – Egyed-Kapcsolat modell (ER-modell: Entity-Relationship) – Kibővített Egyed-Kapcsolat modell (EER-modell: Enchanced ER)
1. Hierarchikus adatbázis modell • A legelső és egyben a leginkább korlátozott. • Pl. az IBM IMS adatbázis-kezelő rendszer alkalmazta ezt a modellt. • A neve is utal rá, hogy az adatokat egy hierarchiában kell elrendezni, ami egy fa szerkezettel szemléltethető. • Az adatbázis több egymástól független fából is állhat. • A fa csomópontjaiban és leveleiben helyezkednek el az adatok. • A közöttük levő kapcsolat, szülő gyermek kapcsolatnak felel meg. Így csak 1:N típusú kapcsolatok képezhetők le segítségével.
1. Hierarchikus adatbázis modell • Hátrányok – Nem ábrázolható benne N:M típusú kapcsolat. – Az adatok elérése csak egyféle (a tárolt hierarchiának megfelelő ) sorrendben lehetséges.
iskola I. osztály
1. diák
2. diák
II. osztály
3. diák
…
III. osztály
IV. osztály
n. diák
10/36 10/36
2. Hálós adatbázis modell • Egy munkacsoport (Data Base Task Group, DBTG) javaslatán alapszik. E munkacsoport 1971-ben tartott konferenciája eredményeként keletkezett jelentés később CODASYL-javaslat (Conference on Data System Language) néven terjedt el. • Ebben elfogadott legfontosabb alapelvek a következők voltak: – Az adatbázisok alapja olyan redundanciamentes adatszerkezet legyen, amelyet több alkalmazó használhat egyszerre. – Az adatok lekérdezése, módosítása egyszerre egyidejűleg több programból is elvégezhető legyen. – Az adatstruktúra hálós kapcsolatokból álljon. – Az adatbázisra vagy annak részeire több keresési stratégiát lehessen megadni. – Az adatbázist kezelő rendszer biztosítson védelmet az illetéktelen hozzáférésekkel szemben, és képes legyen az adatokhoz való egyidejű hozzáfordulásokat kezelni. – A programok és az adatstruktúra között ne legyen nagy a függőség.
2. Hálós adatbázis modell • Szerkezetét gráffal adjuk meg, ahol a csomópontok az egyedek, az élek pedig a kapcsolatot fejezik ki. • Az egyedeket tulajdonságaikkal írjuk le. Maga a gráf a hálós adatmodell sémáját alkotja. • Egy csomópontból tetszőleges számú él indulhat ki, de egy él csak két csomópontot köthet össze. • N:M, 1:N, 1:1 • Hátránya: – szerkezete merev – módosítása nehézkes – fixen beépített kapcsolatok (!) • Pl.: tanár-diák
Adat2 Adat1
Adat3
Adat4
Adat6 Adat5
