PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9.I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 Mobil:06/70/605-6624 E-mail:
[email protected] Web: www.provinciaterv.hu
BÁNHORVÁTI KÖZSÉG
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA
2
KÜLZETLAP
Településtervező:
Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZKI/2001 TR-1-05-0114/2002 05-0114-SZKI-SZK
Építész munkatárs:
Barnáné Papp Tünde 05-0196-É3-É
Örökségvédelem:
Csintalan Ildikó É-2-05-0015/2003
Közlekedés és közműtervező:
Harangozó Gyula K-1-2/05-0202 VCS1-1/05-0202 VCS1-2/05-0202 Sallai Attila Sejkóczki András Pozsgai István
Miskolc, 2012. szeptember hó.
Soltész Jánosné ügyvezető
3
TARTALOMJEGYZÉK I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti Tervhez Településszerkezeti terv módosítás a belterületre TSZM-1/2012-09 M= 1:4000 Településszerkezeti terv módosítás a külterületre TSZM-2/2012-09 M= 1:16 000 II. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Helyi építési Szabályzat Szabályozási terv módosítás a belterületre Szabályozási terv módosítás a külterületre III.BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS IV.ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK V.KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS VI.TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VII.ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
SZM-1/2012-09 SZM-2/2012-09
M= 1:2000 M=1:10000
4 TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK 1. Az Országos TrT és a B-A-Z megyei TrT vonatkozásai, ill. OTÉK változás miatti aktualizálás. 2. Alaptérképi változásokból adódó javítások. 3. Belterületi határ több helyen történő módosítása. 4. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek jelölése. 5. Természetvédelmi vonatkozások határának pontosítása.
aktualizálása,
Lázbérci
Tájvédelmi
Körzet
6. A különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználások szétválasztása. 7. Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely határának jelölése 8. A 2506-os országos mellékút elkerülő szakaszának törlése mivel forgalmi okok miatt szükségtelen, és a B-A-Z megyei TrT –ben sem szerepel. 9. Lázbérci – tározó védőterületeinek jelölése 10. Turistautak jelölése. 11. Tervezett terület felhasználás módosítások 1.számú táblázat A TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA A TSZT MÓDOSÍTÁS HELYRAJZISZÁMAI 97, 111 107 107/2, 170/3, 172, 173, 1044/1-2, 1045, 921/2, 922, 085/1, 085/3, 086, 090, 092, 093/1
VÁLTOZÁS ELŐTT
VÁLTOZÁS UTÁN
KÖu Lf
V Kkm
Kt
Kkt
5 139/1-2, 140-146, 150-152, 158, 162, 165, 168/2, 169, 70/2-3, 71, 76, 77/12, 692
Lf
Vt
08/24-26 362/8, 1090/1 659/11, 1142, 1143, 1148, 1150 0113/1-3 659/8, 659/ 9, 659/12, 659/7 659/8, 659/ 9, 659/12, 659/7 919/1-2 1221/2 1226/1-3
Má-E Gksz Lf Má-I Mk Lf Vt Lf Ksp
Kpi Lf Gksz Gksz Má-I Má-I Kmt KÖu Lf
0178/1 1125/1-2 1123/1-2, 747, 749, 876, 835, 836, 837, 838, 839, 641/4, 641/6, 647/2 815, 816, 817, 818, 819/2, 1220 0158/6, 0158/7 994-998 931-945, 959-965 921/1 926 641/5 640/3 0137 0105/4, 0106/1 0192/5 0208/3 0182 3499/2 0205/2, 0204/8, 0204/9 0204/1-2, 0204/4-6, 0221/6-8, 0221/10-11, 0221/16-19, 0222/1-6 0221/3 0146/5 0140/16-17 1306-1312 361
Ksp KÖu
V Km
KÖu
Z
Lf Lf Lf Lf Kt Z Vt Mk Mk Gksz Má-I V Gip Mk Lk
Z Má-I Ev Mk Kp Lf Gksz Z Má-I Má-I Kkz Gksz Gksz Kpa Klt
Lf
Klt
Lf Má-I Má-I Kl V
V Ev Kkl Lf Ev
6 A tervezett módosítások indoklása: A tervezett módosítások többsége az elmúlt közel egy évtizedben lezajlott jogszabályi változások következménye (OTÉK változások, Országos Területrendezési Terv változásai, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terve, természetvédelmi vonatkozású változások, vízügyi változások (Lázbérci-tározó védőidom terve) biológiai aktivitásérték számítás, stb. következménye. Másrészt lelassult a fejlődés, ezért a lakóterület fejlesztés kisebb mértékűvé válik, ugyanakkor továbbra is égető gond a növekvő munkanélküliség, emiatt továbbra is szükség van gazdasági területekre. Több kisebb korrekció az alaptérkép pontatlanságából származtatható, illetve optimálisabb terület felhasználás körvonalazódik az önkormányzati elhatározásokban.
7
JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ I.
BÁNHORVÁTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA
8
HATÁROZATI JAVASLAT:
Tárgy: BÁNHORVÁTI KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE készített településszerkezeti terv elfogadásához. Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. 2.) A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
Felelős:………………………………………..polgármester
…………………………………………jegyző Határidő: folyamatos
9
TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS Előterjesztés: BÁNHORVÁTI Településszerkezeti Tervéhez. I. FEJEZET 1.) A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen a terület felhasználást korlátozó tényező a kedvezőtlen terepadottság, helyenként a vízmosásokkal szabdalt terület, az ökológiai hálózat, a kiváló termőhelyi adottságú erdő terület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a vízbázis védelem, ásványi nyersanyag védelem, földtani veszélyforrás stb. Az egész település belterülete jelenleg közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 2.) Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv alkalmazásával szabad. Igazgatási és belterületi határ 1.) A település közigazgatási határa nem változik. 2.) A belterületi határ megváltozik. A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését jelen Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik a gazdasági területek kijelölése, illetve a különleges területek. 3.) A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és terület felhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak a megváltozott területhasználat szerint: a.) beépítésre szánt területekre, b.) beépítésre nem szánt területekre, 4.)Az egyes területek terület felhasználási módját a Településszerkezeti Terv határozza meg. A Településszerkezeti Terv elemei: -
a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája a terület felhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai szintterület sűrűség
10 A Településszerkezeti Terv módosítása: -
A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell.
-
A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett terület felhasználási egységet magába foglaló legalább egy területegységre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos területek együttesét is vegye figyelembe.
-
Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtő utakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni.
II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: - levegőtisztaság védelem A hatályos jogszabályok határértékei szerint - vízminőség védelem Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület /Ld! Lázbérci Víztározó / - föld védelem A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni - hulladékgazdálkodás A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. - zaj és rezgés elleni védelem a terület felhasználástól függően a hatályos jogszabályok határértékei szerint - természetvédelem A Lázbérci TK, Ökológiai Hálózat, Természeti Területek, ex lege védett területek, Környezetileg Érzékeny Területek, egyedi tájértékek találhatók a település közigazgatási területén - állattartással kapcsolatos előírások az állattartási szabályrendelet érvényes
III. FEJEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HÁLÓZATI ELEMEI Főforgalmi út A 2506-os számú út a BAZ megye Területrendezési tervében törzshálózati jelentőségű útvonal
11 Települési fő út Szabadság út Bekötő utak Kerékpárút Uppony irányába létesítendő, de ez a Lázbérci víztározó K-i partján lévő szervízút korszerűsítésével is biztosítható.
IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (TERÜLETI ELEMEK) Beépítésre szánt területek: 1.) Lakóterületek Lf -falusias lakóterület Szintterület sűrűség: 0,5 2.) Településközpont vegyes terület Vt - (településközpont vegyes terület) Szintterület sűrűség 0,8 3.) Gazdasági területek Gksz - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Szintterület sűrűség 1,0 4.)Különleges beépítésre szánt területek K(Platthy-kastély, műemléki templom és kertje, volt uradalmi magtár, sportpálya, pincés terület, különleges vízügyi lakótelep, ökokemping, panzió Szintterület sűrűség: 0,2-2,0. Beépítésre nem szánt területek: 5.)Különleges beépítésre nem szánt területek Kk(temető, méhészet, zagytér, lovaspálya) 6.)Közlekedési és közmű elhelyezési területek KÖu 7.)Zöld területek Z 8.)Erdő területek Ev - védelmi rendeltetésű erdő
12 9.)Mezőgazdasági területek Má-I általános mezőgazdasági terület - szántó művelésű területek – intenzív használattal Má-E általános mezőgazdasági terület -gyep, legelő területek – extenzív használattal Mk kertes mezőgazdasági terület -gyümölcs ültetvények területe 10.)Vízgazdálkodási területek V (Bán-patak, Lázbérci-víztározó, vízkivételi mű, vízmű üzemi terület)
V. FEJEZET AZ IGAZGATÁSI TERÜLETET ÉRINTŐ TÉRSÉGI ÖVEZETEK BAZ MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ALAPJÁN 1. ökológiai hálózat, magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezetei, 2. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmast terület övezetei 3. országos,komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 4. történeti települési terület övezete 5. országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, 6. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete 7. ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete 8. földtani veszélyforrás területének övezete 9. vízeróziónak kitett terület által érintett övezete
VI. FEJEZET A FEJLESZTÉSI CÉLOK VÉGREHAJTÁSÁNAK IRÁNYAI A RENDEZÉSI TERV KERETEIN BELÜL 1)A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni. 2)Az Önkormányzatnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról.
13
JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ II.
BÁNHORVÁTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
14
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT BÁNHORVÁTI Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2004 /IV.15/ rendelete BÁNHORVÁTI község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bek. és az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § /3/ bek. értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1.§ 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed BÁNHORVÁTI teljes közigazgatási területére. 2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. 3.) A közigazgatási terület egy részét magába foglaló LTK országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területén folytatható tevékenységek meghatározása, valamint azok igénybevételének engedélyezése a védett terület kezelését végző, területileg illetékes természetvédelmi hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hatásköre. A védett területen a természet – és tájvédelmi szempontok és előírások mérvadók, azon a rendezési terv más jellegű hasznosítást nem írhat elő, illetve nem célozhat meg. Ennél fogva a LTK védett természeti területén kötelezőek a természetvédelmi előírások
2. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. Kötelező szabályozási elemek: - közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala
15 -
építési határvonal az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás a legnagyobb beépítettség mértéke a megengedett építmény magasság a minimális telekméret a kötelező beépítési vonal a környezetvédelmi előírások korlátozások 3. §
1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt a) Kötelező szabályozási módosításával történhet.
elemek
megváltoztatása
csak
a
szabályozási
terv
2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt) a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni: - a szabályozási vonalakat, - a területfelhasználási egységek határát, - a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát, - a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét, - a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát, - a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, - a belterület bővítés határát. b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg. 3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet Építési engedélyezés általános szabályai 4. §1 (1) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (építési övezetek) tagozódik: a) Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 falusias lakóterületek övezetei 1
Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
16 b) Lk- kisvárosi lakóterület övezete c) Vt-1, Vt-2, Vt-3 településközpont vegyes terület övezetei d) Gksz- kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete e) Gip - ipari gazdasági terület övezete f) Kp, Kmt, Km, Ksp, Kpi, Kc, Kpa különleges beépítésre szánt területek övezetei (Platthy-kastély, műemléki templom és kertje, volt uradalmi magtár, sportpálya, pincés terület, ökokemping, panzió) (2) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik: a) Kkt, Kkm, Kkz, Kkl . Kkpi, Kkpa különleges beépítésre nem szánt területek övezetei (temető, méhészet, zagytér, lovaspálya ,pincés terület, palackozó) b) KÖu-3, KÖu-4 KÖu-5, KÖu-6, KÖu-7 közúti közlekedési területek (országos mellékút, kiszolgáló út, települési összekötőút, önálló gyalogút mezőgazdasági főgyűjtő út, c) Z zöldterületek övezetei d) Ev védelmi rendeltetésű erdőterület övezetei e) Má-I, Má-E általános mezőgazdasági rendeltetésű terület (intenzív használatú szántó, extenzív használatú rét, legelő ) Má-Ix, Má-Ex korlátozott használatú mezőgazdasági rendeltetésű területek Mk-1, Mk-2 kertes mezőgazdasági területek övezetei f) V-1, V-2, V-3, V-4 vízgazdálkodási területek övezetei (patak, Lázbérci-tározó, vízmű üzemi terület, árvédelmi töltés) 5. § 1.) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni. -helyi értékvédelmi területen lévő épület esetén a részletes színezési terv - reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 6. § 1.) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz. 2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. 3.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelőkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. 4.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
17
5.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. 7. § A közigazgatási területfelhasználási egységeinek tagozódása 1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. 2.) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. 3.) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik: a.) falusias lakóterületek b.) településközpont vegyes terület c.) különleges terület c.) gazdasági terület 4.) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik: a.) közlekedési és közműterület, b.) zöldterület c.) erdőterület e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület f.) egyéb rendeltetésű terület (védett természeti területek) 8. § A belterületi határ módosítása 1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével. 2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. 3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.
II. Fejezet
szerinti
18 A környezet védelmére vonatkozó előírások 9. § 1.) A környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni. 2.) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni. a.) Levegőtisztaság védelem: Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001.IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 31) KöM, valamint a 23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az ökológiailag érzékeny levegőminőségi övezetbe fog tartozni. A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.).) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A település belterülete az általános levegőtisztaságvédelmi övezetbe, a Lázbérci TK területe pedig az ökológiailag érzékeny levegőminőségi besorolásba tartozik. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a – légszennye-zettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva. Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001 (II.14.) Korm. sz. rendelet alapján. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését az önkormányzat által külön szabályozott módon lehet elvégezni.
19 Szagos, bűzös tevékenység (pl. szennyvíztisztító) a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges. Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni. b.) Zajvédelem: Zajvédelmi szempontból a 8 /2002. (III. 22.) KöM-EüM előírásai szerinti határértékek alapján kell kialakítani a zajvédelmi övezeteket. A település belterülete zajvédelmi szempontból a falusias beépítésű övezetbe tartozik. A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg. A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak. A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell. c.) Vízvédelem: A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását területfelhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. A településfejlesztés során a település szennyvízcsatorna hálózattal történő ellátását kiemelt fontossággal kell kezelni. A rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével törekedni kell annak mielőbbi megvalósítására. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A Lázbérci – tó és környezetére külön vízvédelmi előírások vonatkoznak. A település „A” fokozottan érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határértéke Cí=C1 d.) Földvédelem, Az 1993 évi XL-VIII-as Bányatörvény és az annak végrehajtásáról szóló 209/1998. XII. 19. számú Kormány Rendelet bányatelek területen csak bizonyos korlátozások mellett teszi lehetővé az építési célú telekalakítást, illetve a telekingatlan beépítését. Az építés azonban csak a bányavállalkozó hozzájárulásával lehetséges. A bányatelek határon történő építkezés során esetlegesen bekövetkező károkért a bányavállalkozó nem fizet kártérítést.
20
A bányavállalkozó kérheti, hogy a bányatelek határai közt fekvő építési telkekre rendeljen el építési tilalmat, vagy korlátozást. Az építési tilalom fenntartásáért viszont a tilalom elrendelőjének kell a térítést fizetnie. A tájvédelem érdekeit a 166 /1999. /XI.19/ Korm. Rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a BNPI szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni. A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az BNPI előírása érvényes. A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni. A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak. e.) Tájvédelem A település és környezete természet- és környezetvédelmi célú övezeteken belül fekszik. Szinte a település egész közigazgatási területe, illetve annak jelentős része a BA- Z megye Területrendezési Terve. „Tájvédelmi övezetébe”, valamint „Sérülékeny környezetű karsztvíz-bázis övezetébe” tartozik, ezért a községre és környékére a BA-Z megye Területrendezési Tervének szabályozásait tekintendő mérvadónak. E szerint a Tájvédelmi A kert kategóriájú területeken ( Mk-2) a 1 66/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet mellékletének 1. pontjában szereplő építési hatósági engedélyezési eljárásban az illetékes nemzeti park igazgatósága (vagyis BNPI) tájvédelmi szakhatóságként vesz részt, hozzájárulását az engedély kiadásához be kell szerezni. f.) Hulladékelhelyezés: Hulladékfelügyeleti szempontból a település területén végzett tevékenységek során keletkező képződő veszélyes hulladékokat – amelyek körét a 16/2001. (VII.18) KÖM rendelet 1. Sz melléklete határoz meg- elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. A (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.
21 A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló mód. 98 /2001 (VI.15) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó szolgáltatás végzésére. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni. Előtérbe kell helyezni a környezet- és természetbarát megoldásokat (szelektív gyüjtés, komposztálás) A lázbérci vízműtelepnél víztisztítás során keletkező iszap tárolóterét hosszú távon meg kell szüntetni, annak kezelésére más gyakorlatot (pl sajtolás, granulálás, majd elhelyezés hulladéklerakóban) kell megvalósítani. A köz és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni. Az üzemelő hulladéklerakók teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatát el kell végezni. A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 98/2001 (VI.15). Korm. számú rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást. A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. tv. alapján gondoskodni kell. g.) Környezetbiztonság A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók: 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés 1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték. 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás 1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés 6/1993.(V. 12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés. 10. §
22 Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg 1.) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására. 2.) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
a
funkciókból
adódó
3.) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet „2. számú melléklete szerint a község a „A” (fokozottan érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.
III. Fejezet BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírások Lakóterületek általános előírásai 11. § 1.) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint - termelő kertgazdasági építmény, - a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 beépített szintterületig - kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig - igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig - szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig - sportlétesítmény - üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el - nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény 2.) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni: - Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció homlokzatmagasságát nem lépheti túl. - Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet. 3.) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:
23 -
a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak, a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak, a levegőminőségi előírásoknak, működésük a közízlést, közrendet nem sértheti, az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
4.) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan. 5.) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelem, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását. 6.) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető. 7.) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai: - Az épületek közötti távolság betartandó, - Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került. - Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve - Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges. - A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett méreténél. 8.) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók. 9.) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani. - Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 10,0 m - Haszonállat ólja lakóépülettől 15,0 m, kifutója 17,0 m - Trágya és trágyalétároló legalább 17,0 m-re legyen. 10.) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein helyezhetők el oly módon, hogy az állatok tartására és az állattartással összefüggő, azt kiszolgáló épületek és építmények területe nem haladhatja meg az ingatlan területének 5 %-át. 11.) Nagy létszámú állattartó telep belterületen nem helyezhetők el.
24
12.) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedésére pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. 13.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák. Kialakult állapot 12. § 1.) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani: a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét. b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet. c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni. 2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni. a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén. b) az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4 m-t,(de ez esetben a max. építméy magasság 4,0 m lehet.) c) a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet) d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely hátsó vonalának mélysége nem haladhatja meg a 40 m-t. - sem az övezetre előírt telekmélységet, -sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értéke. e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg - sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építmény-magasság értékével csökkentett értékét - sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékeit. - sem a 20,0 m-es telekmélységet.
25
3.) Az illeszkedés általános szabályai A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. 4.) Az építési vonal a kialakult telektömbben a. foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb szabály ettől eltérő előírást ír elő. b. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő. 5.) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság foghíj esetében nem haladhatja meg - sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát - sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos homlokzatmagasságot. saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg - sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát, - sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát 6.) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága a következőképpen illeszthető: a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni. b) félig (hézagosan) zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve. A lakóterület övezetei Lf-I építési övezet
26 13. §2 (1) A falusias lakóterület övezetei az Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 jelűek. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézműipari építmény, 6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 7. sportépítmény. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is. (3) Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak. (4) Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet. (5) A falusias lakóterület övezeteiben a telkek beépítésének módját, a kialakítható legkisebb telekterület méretét, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasságot, valamint zöldfelület legkisebb mértékét a rendelet 1. mellékletének I. táblázata tartalmazza. Lf-II építési övezet 14. §3 (1) A településközpont vegyes terület (Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: -lakóépület, -igazgatási épület, -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület (pl. piac), -egyéb közösségi szórakoztató épület, -egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, -sportépítmény helyezhető el. (3) A településközpont vegyes területen magasabb szintű jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: -nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény 2 3
Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 1-től. Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 1-től
27 -termelő kertészeti építmény (4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (5)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, illetve lemezházas transzformátor és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése. Lf-III építési övezet 15. §4 (1) A településközpont vegyes terület (Vt) építési övezetei: Vt-1 - településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló övezet. Vt-2 - településközpont vegyes terület, jellemzően intézmények elhelyezésére szolgáló övezet. Vt-3 - településközpont vegyes terület, jellemzően műemlékek övezete. (3) Az övezetre vonatkozó értékeket a rendelet 1. számú melléklet II. TÁBLÁZAT tartalmazza (4)Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés építhető. (5) Az övezetben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki. Vegyes terület 16. §5 (1) A különleges beépítésre szánt területbe (Kp) azok az övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. (2) A különleges területek terület felhasználási módja szerint különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei: Kp - Platthy-kastély és parkja Kmt - műemléki templom és kertje Km - magtár (volt uradalmi) Kpi - pincés terület Kc - ökokemping Kpa - panzió Ksp - sportpálya (3) Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el. Az övezetre vonatkozó értékeket a rendelet 1. számú mellékletének III. táblázata tartalmazza.
4 5
Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től
28 (4) A fenti övezetekben kizárólag a rendeltetést szolgáló épületek és építmények helyezhetők el. (5) A szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos (6) Legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, a pinceüreg maximum 5 m mély, 4 m széles és 15 m hosszú lehet Településközpont vegyes terület Általános előírásai Vt 17. §6 (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben az alábbi tevékenységek nem folytathatók: -alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem, -élőállat nagykereskedelem, -nyers-félkész bőr nagykereskedelem, -energiahordozó nagykereskedelem, -fém-, érc, nagykereskedelem, -fa, építőanyag-szaniter nagykereskedelem, -vasárú szerelvény nagykereskedelem, -egyéb termelési célú termék nagykereskedelem, -hulladék nagykereskedelem. (3) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók szerint): - átrakó építmény, mérlegház - üzletház - raktár - szociális helyiség építménye (4) Az övezetben a (2), (3) bekezdésekben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől 30 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények) (5) A teljes közművesítettség (vezetékes gázhálózat kivételével) a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. (6) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet V.TÁBLÁZAT tartalmazza. (7) Az övezetben a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. 6
Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
29 18. §7 (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari terület lehet egyéb ipari terület is. (2) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűzrobbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények az övezetben nem helyezhetők el. (3) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. (4) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető: a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek. (5) Az övezetben az (4) bekezdésben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát. (6) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet VI.TÁBLÁZAT tartalmazza. A településközpont vegyes terület, Dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt-1 19. §8
20. §9 Különleges beépítésre nem szánt területek 20. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok az övezetek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei. (2) Az övezetben a rendeltetésnek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el. (3) Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek övezetei: Kkt - temető Kkz - zagytér Kkl - lovarda Kkm - méhészet Beiktatta a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013. XI. 01-től. Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től. 9 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. 7 8
30 Kkpi - pincés terület Kkpa - palackozó (4) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet VII.TÁBLÁZAT tartalmazza (5) A zagytér övezetében a területen őshonos, nem invazív növényfajokból álló védőfásítás szükséges a telekhatáron belül 5 m-es sávban. (6) Az övezetben a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. Gazdasági területek 21. §10 A Gazdasági terület általános előírásai Gip, Gksz 22. §11
IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A közlekedési területek általános előírásai 23. §12 (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani, amennyiben a HÉSZ arról másként nem rendelkezik: Törzshálózati jelentőségű út esetén 30 m Országos mellékutak esetén 22 m Helyi gyűjtőutak esetén 16 m Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m Kiszolgáló utak esetén 10 m Kerékpárút esetén 3m (2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói: Közlekedési létesítmények Közművek és hírközlési létesítmények.
Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től. Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től. 12 Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. 10 11
31 (3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat és szabványokat. (4) A közutakat az alábbi övezetekbe kell besorolni - országos mellékút KÖu-3 - települési összekötő út, KÖu-4, - kiszolgáló út, lakóút KÖu-5, - önálló gyalogút KÖu-6, - mezőgazdasági főgyűjtő út KÖu-7 (5) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó –(parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani. Közműlétesítmények, közműellátás 24. § A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg. Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható. A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
32 Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni. A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges. Villamosenergia ellátás A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni. Gázellátás Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. Távközlés A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
33 A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az BNPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata 25. §13 (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani. (2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja. (3) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők: a)Hirdető, reklám berendezés elhelyezése, b)Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése c)Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése d)Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése e)Távbeszélőfülke elhelyezése f)Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése (4)Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni Zöldterületek (Z) Általános előírások 26. §14 (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert). (2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) A zöldterületen elhelyezhető: a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) vendéglátó épület, c) a terület fenntartásához szükséges épület. (5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. 13 14
Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. Módosította a 9/2013.(X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
34
Közparkok területe 27. §15 (1) Közkert az egy meghatározott főfunkciót (játék, sport, pihenés, stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb területű közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat (2) Bánhorváti belterületén a (Z) Közkertek területének övezetében csak őshonos fafajok telepíthetők. Erdőterületek E Általános előírások 28. §16 (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tünteti fel. (2) A településen található erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak: Ev Védett /védő erdő övezete
(3) A hatályos jogszabályban kihirdetett természetvédelmi jelentőségű övezetekben (országos ökológiai hálózat, magterület, pufferterület és ökológiai folyosó elemei a lázbérci TK, NATURA területek övezetében) külhonos, tájidegen fajok telepítése tilos. Evk övezet Védelmi rendeltetésű erdők 29. §17 Evt övezet Természetvédelmi erdőterületek 30. §18 V. Fejezet Mezőgazdasági területek Általános előírások 31. §19 15 16
Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
17
Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től.
18
Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2013. XI. 01-től.
19
Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
35
(1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része. (2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre: Má-E Általános mezőgazdasági terület jellemzően gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület - extenzív terület Má-I Általános mezőgazdasági terület jellemzően nagyparcellás szántó művelésű terület – intenzív terület Má-Ex Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület jellemzően gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület - extenzív terület Má-Ix Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület jellemzően nagyparcellás szántó művelésű terület – intenzív terület Mk-1 Kertes mezőgazdasági terület kertgazdálkodásra szolgáló terület, beépítési lehetőség nélkül Mk-2 Kertes mezőgazdasági terület kertgazdálkodásra szolgáló terület, építési lehetőséggel A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani Má-E (döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület 32. §20 (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a növénytermesztés a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (2) A termőföldön történő beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. A beruházáshoz szükséges védőterületet saját területen (telken) belül kell biztosítani, és az ártalom kiküszöböléséről az ártalomkeltőnek kell gondoskodnia. (3) A mezőgazdasági terület övezeteiben az épületek építészeti kialakítása során az épületek anyaghasználatában és tömegformálásában a tájba illesztés szempontjainak és az illeszkedés szabályainak érvényesülnie kell.
(3) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet VIII. TÁBLÁZAT tartalmazza. (4) Tanya épület, lakóház és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 5 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. (5) Az övezetben elhelyezhetőek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint lakóépület a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére.
20
Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
36 (7) Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 3 ha fölött a telek területén max. 3%-os beépítettséggel, szabadon álló beépítési móddal, lakóépületeknél maximum 4,5 m, gazdasági épületeknél max. 7,5 m építménymagassággal, tömbösített formában helyezhetőek el. 3 ha alatti terület nem beépíthető. (8)Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők. (9) Állattartó telepek létesítése csak 3 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével megengedett. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 3 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie. (10) Az övezetben új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja. (11) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.
Má-I (döntően) nagyparcellás szántó művelésű terület
33. §21 (1) Az övezet telkein lakóépület nem építhető, csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetőek el. Állattartó telepek létesítése nem megengedett, kivéve állattartás építményei közül karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból tájba illő módon. (2) Beépíthetőség max. 3 %, építménymagasság max. 4,5 m, gazdasági épület esetében a technológia figyelembevételével indokolt esetben ennél több is lehet. (3) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10,0 m. (4) Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők. (5) Birtokközpontok létesítése magasabb szintű jogszabály szerint.
(6) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezete (Má-Ix, Má-Ex): Ökológiai hálózat övezetén belül, nem helyezhető el újonnan létesíthető nagyfeszültségű távvezeték, mobil átjátszó torony sem szélerőmű, sem napelem park. (7) Vízmű védőidom területén sem mezőgazdasági üzemi terület, sem birtokközpont nem létesíthető. Kertgazdálkodásra szolgáló terület, Gyümölcsös terület Mk
21
Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
37
34. §22 (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak. (2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete legfeljebb 30 m2. (3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető, földbevájt pince létesíthető. (4) Az övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet IX. TÁBLÁZAT tartalmazza (5) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges. (7)Az Upponyi hegység magaslatai közé benyúló völgyekben, a védett területtel határos zónában még a pufferövezeten belül nem építhetők sem szerszámtárolók, sem lakó- pihenő jellegű építmények. Egyéb területek V-1, V-2, V-3 övezetek Vízgazdálkodási terület 35. §23 (1) a vízgazdálkodási terület övezetei: V-1- patak, csatorna, árok, vízmosás V-2 - Lárbérci víztározó V-3 - vízmű üzemi terület V-4 - árvédelmi töltés (2) V-1 jelű övezetbe tartozik a Bán-patak, és partja és közvetlen környezete. A Bán-patak partélétől számított 20 m-en belül új épület nem helyezhető el. (3) V-2 jelű övezetbe tartozik a Lázbérci tározó, melynek előírásait Bán-Sajó-Tisza /104. Vízi könyv számú határozat tartalmazza
22 23
Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től. Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
38 (4) A vízgazdálkodási terület övezeteiben mindennemű építmény elhelyezés esetén az illetékes vízügyi gazgatóság szakhatóságként jár el, épületet és építményt elhelyezni csak vízjogi engedély alapján lehet.
IV. Fejezet A térségi szabályozás elemei B-A-Z. Megye Területrendezési Terve alapján
36. §24 (1) A település igazgatási területének térségi övezetei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
ökológiai hálózat, magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezetei, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmast terület övezetei, országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, történeti települési terület, országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete, ásványi nyersanyag gazdálkodási terüle, földtani veszélyforrás területének övezete, vízeróziónak kitett terület által érintett övezet.
(2) A magterület, ökológiai folyosó és ökológiai folyosó övezetében a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (3) Ebben az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 9.§ tartalmazza. Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető. (4) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas területek övezetében külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. (5) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület és történeti jelentőségű település övezete: a) Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ 9. § tartalmazza. b) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. c) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. d) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető. (6) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezetében: a) Az övezet területén különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és elhelyezés mielőbbi megoldására, a teljes szennyvízcsatorna - hálózat kiépítését meg kell valósítani. b) A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése.
24
Módosította a 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. XI. 01-től.
39 (7) Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetében magterület, ökológiai folyosó és világörökség várományos, vagy történeti település övezében új külszíni bánya nem nyitható. (6) Földtani veszélyforrás területének övezetében épületet, építményt elhelyezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján, illetve indokolt esetben geotechnikai szakvélemény alapján lehet. (9) A vízeróziónak kitett terület által érintett övezetben gondoskodni kell a vízmosások megkötéséről a vízelvezetés környezetkimélő megoldásáról.
37. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások: Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni. 38. § Telekalakítás szabályai Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni. Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani. Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza. 39. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. 40. §
40 Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza. A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni. 41. § Záró rendelkezések Ez a rendelet. 2004. 05. 01-én.lép hatályba, de rendelkezéseit a hatálybalépése előtt az I. fokú építési hatósághoz benyújtott és még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelmezőre kedvezőbb. a.) hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bánhorváti község Általános rendezési tervéről szóló 2/1987 (XII.17.) és az azt módosító 5/1995 (X.19) rendelet A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Jelen rendelettel együtt kell alkalmazni az építészeti értékek helyi védelméről, a közterület használatról és parkolásról a köztisztaságról és a környezetvédelemről és az állattartásról szóló rendeleteket: Bánhorváti 2004.04.14
Demeter Zoltán sk. Polgármester
Dr. Agonás Lajos sk. jegyző
41 1. MELLÉKLET Bánhorváti Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Bánhorváti Község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2004. (IV. 15.) rendeletének módosításáról szóló 9/2013. (X. 24.) önkormányzati rendeletéhez I. TÁBLÁZAT Az építési telek A A beépítettség Beépítéséne kialakítható megengedett k módja legkisebb legnagyobb mértéke telekterület mérete m2 % O 550 30 Lf-1 O 800 30 Lf-2 O 700 30 Lf-3 O 1000 30 Lf-4 -A legkisebb telekszélesség 14 m. -A legnagyobb homlokzatmagasság 5 m Övezeti jele
A megengedett legnagyobb építmény magasság m 4,5 4,5 4,5 5,0
A zöldfelület legkisebb mértéke
A megengedett legnagyobb építmény magasság m
A zöldfelület legkisebb mértéke
% 40 40 40 40
II. TÁBLÁZAT Övezeti jele Beépítéséne k módja
Az építési telek A A beépítettség kialakítható megengedett legkisebb legnagyobb mértéke telekterület mérete m2 %
Vt-1
O
600
40
4,5
Vt-2
SZ
800
40
6,5
K
K
SZ K+5* Vt-3 K+5* - a kialakult érték 5 %-kal növelhető
% a be nem épített terület 50 %-a a be nem épített terület 50 %-a K
III. TÁBLÁZAT Övezeti jele
Kp
Az építési telek Az építési övezet funkcionális besorolása BeépítéséA A beépítettség A nek módja kialakítható megengedett megengedett legkisebb legnagyobb mértéke legnagyobb telekterület építmény mérete magasság m2 % m SZ K 10 K
A zöldfelület legkisebb mértéke
% K
42 SZ K 40 K Kmt K K K 6,0 Km K K K 3,5 Kpi SZ 1000 20 5,0 Kc SZ 1000 30 5,0 Kpa Sportpálya 10000 10 4,5 Ksp 1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
K K K 40 40 40
IV.TÁBLÁZAT Az építési telek Övezeti jele A A beépítettség Beépítéséne kialakítható megengedett k módja legkisebb legnagyobb mértéke telekterület mérete m2 % SZ 2000 60 Gksz *(T) Technológia függvényében eltérő érték is lehet
A megengedett legnagyobb építmény magasság m 7,5(T)*
A zöldfelület legkisebb mértéke
A megengedett legnagyobb építmény magasság m 7,5 (T)*
A zöldfelület legkisebb mértéke
% 20
V.TÁBLÁZAT Az építési telek Övezeti jele A A beépítettség Beépítéséne kialakítható megengedett k módja legkisebb legnagyobb mértéke telekterület mérete m2 % SZ 2000 40 Gip *(T) Technológia függvényében eltérő érték is lehet
% 20
VI. TÁBLÁZAT Övezeti jele
Kkt Kkz Kkl Kkm Kkpi Kkpa
Az építési övezet funkcionális besorolása A telek Beépítési mód A A beépítettség A megengedett kialakítható megengedett legnagyobb legkisebb legnagyobb építmény magasság telekterület mértéke m mérete % m2 SZ K 2+3 %** 3,5 SZ K 2+3 % 4,5 O K 2+3 % 4,5 SZ 2000 2+3 % 4,5 K K 2+3 % 3,5 K K 2+3 % 4,5
43 1. K* kialakult állapot 2. 2+3 % (épületre vonatkozó +építményre vonatkozó érték VII.TÁBLÁZAT Beépítési mód
Övezeti jele
Má-I
SZ
A telkek A kialakítható A beépítettség legkisebb megengedett telekterület méret legnagyobb mértéke m2 % 6000+ 5ha 3
A megengedett legnagyobb építmény magasság
m (4,5) csak lakóépületre vonatkozik gazdasági építmény magassága technológiafüggő
VIII.TÁBLÁZAT Övezeti jele Mk-1 (belterületi kertség) Mk-2
Beépítésének módja -
SZ
Az építési telkek Legkisebb Legnagyobb terület beépítettsége m2 % -
3000
Építmény -max. magassága m -
3
3,5
HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Utca megnevezése Szabadság utca
Rákóczi utca
Megnevezés lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház volt magtár lakóház lakóház lakóház lakóház
Házszám 35 37 49 61 67 69 95 66 70 74 76 111 125 137 15 18 31 36
Helyrajziszám 24/1 24/1 36, 37/1 41/2 46 51 158 306 305/1 298 296 183/2 201 214/2 1125/1, 1125/2 1120/2 848 1107 862
44 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK A felszíni védőterület rendszerre vonatkozó előírások és területhasználati korlátozások 1.A belső védőövezet kialakítására és használatára vonatkozó előírások és korlátozások. 1.1. 1.2. 1.3.
1.4. 1.5.
1.6.
1.7. 1.8.
1.9.
1.10. 2. 2.1.
2.2. 2.3.
2.4.
A belső védőövezet határait be kell keríteni, vagy őrzéséről egyéb módon gondoskodni kell. A belső védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a talaj, ill. a műtárgyak felszínére, vagy a felszín alá, sem a vizet gyűjtő, kiemelő, szállító berendezésekbe. A terep, ill. az érintett műtárgyak felszínét úgy kell kialakítani, hogy ott csapadékvízből visszamaradó pangó vizek ne keletkezhessenek. A belső védőterületen mezőgazdasági tevékenység végzése, fás szárú növények telepítése tilos. A burkolatlan területeken lehetőleg összefüggő füvesített területet kell kialakítani és fenntartani. A nem füvesíthető felületeket időtálló, szennyezést nem okozó anyaggal kell burkolni. A gyepesített terület rendben tartása során a trágyázás (szerves és műtrágyázás) valamint gyomirtó és növényvédő szerek használata tilos. A gyepfelületek ápolásához kézi kisgépek (motoros fűnyíró, vagy fűkasza) használhatóak azzal a feltétellel, hogy a munkák során szennyező anyag a vízbe, a talaj, ill., a műtárgyak felszínére nem kerülhet. A kisgépek üzemanyag feltöltését , javítását a víztározó védőterületén végezni tilos. A völgyzáró gát vízoldali burkolatának gyomirtása csak kézi erővel végezhető, gyomirtó szerek alkalmazása tilos. A belső védőövezet területén a vízkivételi mű, valamint a víztározó műtárgyainak üzemeltetéséhez és fenntartásához közvetlenül kapcsolódó munkavégzésen kívül minden ás tevékenység - pl. a horgászat is – tilos. A belső védőterületen rendszeresen a vízi létesítmény üzemeltetőjének azok a dolgozói tartózkodhatnak, akik ott munkát végeznek és külön jogszabályban meghatározott rendszeres egészségügyi ellenőrzésen vesznek részt. Belépésre jogosultak továbbá az itt dolgozók munkájának irányítói, valamint az ellenőrzésre jogosult hatósági személyek, továbbá azok, akiket a védőterület tulajdonosa erre (így például átmeneti munkavégzésre) esetleg jogosít. A belépésre engedélyt adó köteles gondoskodni arról, hogy az ideiglenesen ott tartózkodók szennyezést ne okozzanak. A belső védőterületnek állami, vagy önkormányzati tulajdonban kell állnia.
A külső védőövezet kialakítására és használatára vonatkozó előírások és korlátozások Tilos a külső védőövezeten belül olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, vagy üzemeltetése, amelynél következtében a vízbe 20 napon belül le nem bomló szennyező anyag, illetve a vízellátás biztonságát és a víztározó ökoszisztémáját veszélyeztető élőlény kerülhet. A külső védő övezetben tilos ásványolaj és ásványolajból származó termékek (üzemanyagok), vagy vegyi anyagok tárolása, csővezetékben történő átvezetése, feldolgozása. A víztározó külső védőövezeten új út nem létesíthető, az erdőműveléssel, vagy a tározó üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos tevékenységet végző, ill a közfeladatokat ellátó személyek és szervezetek járművei használhatják. Veszélyes, mérgező, vagy rádioaktív anyagokat, ásványolaj termékeket, vagy folyékony hulladékot szállító járművek a külső védőterületen át még az út kezelőjének engedélyével sem közlekedhetnek. A külső védőterületen lévő utakat csak üzembiztos, üzem- és kenőanyag, ill. hidraulikaolaj csepegéstől mentes járművekkel, vagy munkagépekkel lehet igénybe venni. A járművekből, munkagépekből sem üzemagyag, sem olaj (motorolaj, hidraulikai és fékfolyadékok) sem kenőanyagok nem kerülhetnek az úttestre, a talajba, felszíni, vagy felszín alatti vizekbe.
45 2.5.
2.6.
2.7.
2.8.
2.9.
2.10.
2.11.
2.12.
2.13. 2.14. 2.15. 2.16. 2.17.
2.18.
2.19.
A külső védőövezet területén tilos az utak sózással történő síkosság mentesítése. Erre a célra csak környezetbarát anyagot lehet használni. A külső védőövezeten áthaladó útszakaszokon az út fenntartásához használatos anyagokat tárolni tilos. Az erdőművelés, ill tározó hordalékfogóinak, védőterületének, üzemi útjainak és egyéb műtárgyainak üzemeltetése és fenntartása is csak csepegés mentes munkagépek, járművek igénybevételével történhet. A napi munkavégzés után a munkagépek, járművek a védőterületen nem tartózkodhatnak, azokat csak az engedélyezett telephelyükön lehet tárolni. Járművek és munkagépek üzemanyag feltöltése, olajcseréje, ill javítása a víztározó külső védőövezetén tilos. A külső védőövezet területén új lakóház, üdülő, iroda, gazdasági épület –kivéve a vízmű ill. a víztározó üzemeltetéséhez szükséges építményeket – nem létesíthető, beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A meglévő létesítmények szennyvizét zárt nyomáspróbával ellenőrzött csatornán kell elvezetni. A víztározó dédestapolcsányi ágának bal partján megépített üzemviteli tározó épület használata során a használatbavételi engedélyhez adott 16072-4/2006. számú szakhatósági hozzájárulásunkban foglaltakat szigorúan be kell tartani. A külső védőterületen, vagy annak közelében esetlegesen bekövetkező környezetszennyezéssel járó baleset, havária esetén meg kell akadályozni a szennyezés szétterjedését ill. a víztározóba jutását, az esetleges további szennyezések bekövetkezését és haladéktalanul értesíteni kell a víztározót üzemeltető ÉRV ZRt-t, Felügyelőségünket (ÉKÖVIZIG) és az érintett terület tulajdonosát (használóját, kezelőjét). A víztározó, ill az azt tápláló patakok medrét, partját a külső védőterületen belül- jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában – csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a víz minőségére. A külső védőterületen a szerves és műtrágyázás tilos, az erdőművelés kivételével mezőgazdasági tevékenység nem végezhető. növény védőszerek alkalmazása indokolt esetben a BAZ Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 14.2/5482/3-TAL/2007.számú szakhatósági hozzájárulásában foglaltak betartása mellett kerülhet sor. A vegyszeres védekezést, a védekezés módjának és az alkalmazni kívánt növény védőszer nevének, összetételének, azonosító jelének megjelölésével a tervezett időpont előtt 15 nappal az üzemvezetőnek, a víztároló halászati hasznosítására jogosult szervezetnek (ÉRV Horgász Egyesület), ill. az ÉKÖVIZIG-nek előzetesen be kell jelenteni. A külső védőövezet területén tilos növény védőszerek, szerves, vagy műtrágya tárolása, növény védőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése. Külső védőterületen az állattenyésztés, háziállatok tartása és legeltetése –ideértve a lovaglást is tilos. A külső védőövezetbe – az erdészeti és engedélyezési ellenőrző tevékenységet végző dolgozók munkáját segítő állatok (ló, munkakutya) kivételével házi ill. hobbyállatot bevinni tilos. Szigorúan tilos a víztározóba fürdeni, kutyát egyéb háziállatot úsztatni. A tározón a csónakázás, robbanómotoros vízi járművek használata tilos. Evezős, vagy elektromos motorral hajtott vízi járművel csak a víztározó üzemeltetésével kapcsolatos feladatok elvégzése céljából, az üzemeltető külön engedélyével lehet a tározón közlekedni, Vízi sportok űzése a tározón nem megengedett. A befagyott tározó jegére lépni, azon tartózkodni csak a tározó üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok elvégzése céljából, a vonatkozó biztonsági, munkavédelmi előírások betartásával lehet. téli sportok űzése a tározó területén tilos. A külső védőövezet területén csak a vízmű üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges építmények helyezhetők el, más építmény nem engedélyezhető.
3. A hidrológiai védőövezet használatára vonatkozó előírások és korlátozások: 3.1
A hidrológiai védőövezeten belül nem végezhető olyan tevékenység, amely a víztározó és vízgyűjtőn található vízfolyások vízminőségét, élővilágát veszélyezteti, ill amelynek következtében a térségi ivóvízellátás bázisául szolgáló vízkészlet károsodhat.
46 3.2. A hidrológiai védőövezet területén új építmény csak akkor engedélyezhető, ha annak szennyvíz elhelyezése közmű csatornahálózatra való rákötése biztosított. közműcsatorna kiépítéséig a szennyvíz vízzáró tárolóban történő gyűjtése és rendszeres ürítése, szállítása is elfogadható. a szennyvízcsatorna kiépítését követően a létesítményt a közcsatornára rá kell kötni, a visszamaradó vízzáró szennyvíztározó szakszerű felszámolásáról intézkedni kell. 3.3 a hidrológiai védőövezet területén a szennyvízszikkasztás, szennyvízöntözés, szennyvíziszap lerakás tilos. 3.4. Mezőgazdasági művelésű területen a növénytermesztést úgy kell végezni, hogy az a vízkészletet ne szennyezze. Ennek érdekében a tevékenység végzése során fokozott figyelemmel kell betartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló, a 81/2007.(IV.25.) és 27/2006. (II.7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet előírásait, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait. 3.5. Növényvédőszerek alkalmazása indokolt esetben a BAZ Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 14.2/5482/3-TAL/2007. számú szakhatósági hozzájárulásában foglaltak betartása mellett kerülhet sor. Növényvédőszer légi úton történő kijuttatása (légi permetezés) tilos! 3.6. Az önellátást meghaladó állattartás a hidrológiai védőövezeten akkor engedélyezhető, biztosított a tevékenység során keletkező trágya, csurgalékvíz gyűjtése, kezelése, tárolása, amely kizárja a talaj és vízszennyezés lehetőségét. 3.7. Önellátás céljára történő állattartásnál is biztosítani kell az ólak aljzatának vízzáróságát, a keletkező trágya, a trágyalé és szennyezett csurgalék vizek vízzáró aljzaton és vízzáró tárolóban történő gyűjtését, ártalommentes elhelyezését. 3.8. A védőövezet területén a keletkező kommunálishulladékot zárt edényzetben kell gyűjteni, rendszeres elszállítását biztosítani kell. Az illegális hulladéklerakás megőrzése érdekében a területileg illetékes önkormányzatnak határozottan fel kell lépnie. Az esetlegesen kialakult illegális hulladéklerakást haladéktalanul fel kell számolni. 3.9. Ipari, szolgáltató, mezőgazdasági üzem, kereskedelmi, gazdasági épület, istálló stb akkor telepíthető, ha a létesítményben használt tárolt, szállított vízszennyező anyagok az üzemszerű működés közben nem kerülhetnek a talajra, felszíni, vagy felszín alatti vizekbe, valamint biztosított, hogy esetleges szennyezést észlelik és a bekövetkezett rendkívüli szennyezés is rövid időn belül eltávolítható. 3.10. Olyan vegyi anyaggal, amely a vizet károsítja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok oldódhatnak ki csak zárt építményben szabad dolgozni és azt csak zárt építményben szabad tárolni. 3.11. Vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló létesítmény csak úgy telepíthető, hogy annak állapota kívülről bármikor ellenőrizhető legyen. A tároló tartály olyan vízzáró falú kármentő tartályban kerüljön elhelyezésre, amely meghibásodás esetén a teljes tárolt folyadékmennyiség felfogására alkalmas. 3.12. vízre veszélyes anyagot szállító távvezeték átvezetése a védőövezetben akkor engedélyezhető, ha a vezeték védelmét megteremtik és gondoskodnak annak rendszere ellenőrzéséről, továbbá a vezetéket csőtörés jelző berendezéssel és az anyagszállítást csőtörés esetén azonnal leállító automatikával látják el. 3.13. Az ÉKÖVIZIG-et szakhatóságként minden olyan tevékenység, létesítmény, vagy építmény elhelyezési eljárásába be kell vonni, amely a víztározó és a vízgyűjtőn található vízfolyások vízminőségét veszélyeztetheti. 5.A teljes védőövezetre –rendszer területére vonatkozó előírások: 5.1. TILOS a víztározóba, ill az azt tápláló patakok vizébe, medrébe és partjára olyan anyagot, vagy élőlényt juttatni, amelyek a víztározó vízminőségét és élővilágát, és így a térségi ivóvízellátás biztonságát veszélyeztetné. 5.2. A víztározóba ill víztározó vízgyűjtőjéhez tartozó vízfolyásokba bevezetett vízminőségi paramétereinek mindenkor ki kell elégíteniük a 28/2004. (XI.25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében a 2. területi kategóriára – egyéb védett területek befogadóira – vonatkozó vízminőségi határértékeket.
47 5.3 A vízbázis védőövezetein meglévő, vagy tervezett új létesítmények tevékenységek telepítése, végzése vonatkozásában a határozatban nem nevesített tiltásokat és korlátozásokat – a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza, így az eljáró hatóságoknak, szakhatóságoknak, ill. az ingatlanok létesítmények tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak mindenkor az abban foglaltak szerint kell eljárni. 5.4. A belső, külső és a hidrológiai védőövezetre vonatkozó előírásokat és korlátozásokat az érintett települések településrendezési tervébe, települési szabályozási tervébe, helyi építési szabályzatába, helyi önkormányzati rendeletébe programjába (pl. helyi állattartási rendelet, települési hulladékgazdálkodási terv, települési környezetvédelmi program stb.) be kell építeni. Sükség esetén a meglévő szabályozást a vízkészlet védelmének biztosítása érdekében módosítani kell a helyi önkormányzatoknak, ill. az építési hatóságoknak a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket ezek alapján hatáskörükben meg kell tenniük.
2. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰEMLÉKEK MTSZ. 1225 1224
Helység
Műemlék neve
Műemlék címe
Bánhorváti Ref. templom Rákóczi út Bánfalva Rákóczi út Kastély 64.; Tompa Mihály
1227
Bánhorváti Ref. templom Bánhorvát
Szabadság u.
1226
Rk. templom
Szabadság u. 60.
1223
Rk. plébániaház
1222
Lakóház
Szabadság u. 89. Szabadság u. 93.
Hrsz.
Műemlék rövid leírása
919/1
Ref. templom, barokk, 1758.
Volt Platthy-kastély. Feltehetõen 17. 921/1 sz-i eredetű, kiépítve 1752-ben. Védett parkban. Ref. templom, gótikus, 14. sz.-i eredetű. Átalakítva 1789-ben. Festett 2 fatáblás mennyezet és karzat 1796ból. Berendezés: padok és két stallum, népies, festett, 1720-ból, ill. 1790-ből. R.k. templom, copf, 18. sz. vége. 1 Berendezés: szószék, copf, 18. sz. vége. 68
R.k. plébániaház, copf, 1805.
70/1
Lakóház, volt postaház, copf, 1805.
Műemléki környezet Bánhorváti-Bánhorváton a Református templom (hrsz.: 2), a Római katolikus templom (hrsz.: 1), a Római katolikus plébániaház (hrsz.: 68), és a műemlék lakóház (hrsz.: 70/1) körül Helyrajziszám 3 4 66 67 69 70/3 78 150 151 158 162 165
Megnevezés falumúzeum közterület lakóház lakóház lakóház lakóház utca beépítetlen terület lakóház lakóház lakóház lakóház
48 174/1 utca 174/2 beépítetlen terület 175 lakóház 176/2 lakóház 177 lakóház 298 lakóház 304 lakóház 305/1 lakóház 305/2 lakóház 306 lakóház Műemléki környezet Bánhorváti-Bánfalván a volt Platthy-kastély (hrsz.:921/1) és Református templom (hrsz.: 919/1) körül Helyrajziszám 905 918 920 921/2 922 923
Megnevezés lakóház lakóház Tompa Mihály utca temető temető park
Műemléki környezet Bánhorváti-Bánhorváton a Református templom (hrsz.: 2), a Római katolikus templom (hrsz.: 1), a Római katolikus plébániaház (hrsz.: 68), és a műemlék lakóház (hrsz.: 70/1) körül Helyrajziszám Megnevezés 3 falumúzeum 4 közterület 66 lakóház 67 lakóház 69 lakóház 70/3 lakóház 78 utca 150 beépítetlen terület 151 lakóház 158 lakóház 162 lakóház 165 lakóház 174/1 utca 174/2 beépítetlen terület 175 lakóház 176/2 lakóház 177 lakóház 298 lakóház 304 lakóház 305/1 lakóház 305/2 lakóház 306 lakóház Műemléki környezet Bánhorváti-Bánfalván a volt Platthy-kastély (hrsz.:921/1) és Református templom (hrsz.: 919/1) körül Helyrajziszám 905 918
Megnevezés lakóház lakóház
49 Tompa Mihály utca temető temető park
920 921/2 922 923
3. számú függelék Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
12.
13.
14.
1.
100
100
200
500
200
500
500
500
1000x 1000x 500
500
200
2. 100 3. 100 4. 200 5. 500 6. 200 7. 500 8. 500 9. 500 10. 1000 11. 1000 12. 500 13. 500 14. 200
-
-
100
200
100
300
500
50
1000x 1000x 100
100
100
-
-
200
100
100
200
200
100
1000x 1000x 100
100
100
100
200
-
50
100
100
100
200
1000x 1000x 200
100
100
200
100
50
-
100
50
100
50
1000x 1000x 200
100
100
100
100
100
100
-
50
50
100
1000x 1000x 50
50
50
100
200
100
50
50
-
-
50
1000x 1000x 50
50
100
500
200
100
100
50
-
-
100
1000x 1000x 50
50
100
50
100
200
50
100
50
100
-
1000x 1000x 100
100
x
11.
-
-
50
500
200 100
1000x 1000x 1000x 1000x 1000x 1000x 1000x 1000x -
-
50
500
500
100
100
200
200
50
50
50
100
50
50
-
-
300
100
100
100
100
50
50
50
100
500
500
-
-
200
100
100
100
100
50
100
100
200
100
500
300
200
-
x
1000
x
1000
1000
x
x
1000
x
1000
1000
x
x
1000
x
1000
Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb 500 méterre csökkenthető
Jelmagyarázat: 1.Kóház, szanatórium 2.Lakó és szállás épület 3.Üdülő 4.Oktatási és nevelési létesítmény 5. Sportlétesítmények 6. Menőállomás, tűzoltóság
8.Járműtelep és javítóműhely 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény 12. Elsőrendű főközlekedési út 13. Üzemanyag töltő állomás
50
4. SZÁMÚ FÜGGELÉK Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei Növényfajta
Pollenszám/m3
Fák, bokrok
100
Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék)
30
5.SZÁMÚ FÜGGELÉK Nyilvántartott régészeti területek azonosító 16438
lelőhelyszám 3
azonosítatlan
név Jardonka-tető
védelem kiemelten védett
HRSZ EOV Y koordináta 0224 756021
EOV X koordináta 319911
6. SZÁMÚ FÜGGELÉK
KÖZMŰ ÁGAZATI SZABVÁNYOK KIVONATA VÍZELLÁTÁS
Vízvezetékek legkisebb védőtávolsága Épülettől: 300 mm átmérőig: védőszerkezet nélkül: 3,0 m, védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés, 300-700 mm-ig: 5,0 m, 700-1200 mm-ig: 7,0 m, 1200 mm felett: 8,0 m. Közúti hidaktól és aluljárók síkalapjától: védőszerkezet alkalmazása nélkül: 4,0 m, védőszerkezet alkalmazása esetén: nincs megkötés. A többi közművezetéktől: csatornától: 1,5 m, erősáramú kábeltől: 0,7 m, gázelosztó vezetéktől: 0,7 m, távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m, távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m, hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,7 m. SZENNYVÍZ ÉS CSAPADÉKCSATORNA
Szennyvíz- és csapadékcsatornák legkisebb védőtávolsága Épülettől: zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m,
51
zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m, nyitott szelvénynél: 7,0 m, nyitott szelvénynél védőszerkezet, illetve fokozott biztonság alkalmazásával: nincs megkötés, nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 3,0 m, nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés. Közúti hidak és aluljárók síkalapjától: zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása nélkül: 3,0 m, zárt gravitációs vezetéknél védőszerkezet alkalmazása esetén: 2,0 m, nyomott vezetéknél védőszerkezet nélkül: 4,0 m, nyomott vezetéknél védőszerkezet alkalmazásával: nincs megkötés. A többi közművezetéktől: vízvezetéktől: 1,5 m, csatornától: nincs megkötés erősáramú kábeltől: 1,0 m, gázelosztó vezetéktől: 2,0 m, távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,7 m, távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m, hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 1,0 m. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Villamos alállomások biztonsági övezetét a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10,0 m széles sávban biztosítani kell. A védőterület nem építhető be. Föld feletti vezetésű villamosvezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áram-vezetőtől vízszintesen mért biztonsági zóna sávját, annak függőleges vetületéig biztosítani kell. Föld feletti vezeték esetén a védőtávolság a szélső áramvezetőtől: 120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 13,0-13,0 m, 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 5,0-5,0 m 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték belterületen: 2,5-2,5 m 0,4 kV-os kisfeszültségű vezeték: 1,0-1,0 m. Föld feletti vezeték esetén a védőtávolság a tengelytől: 120 kV-os nagyfeszültségű vezeték: 18,0-18,0 m, 6-35 kV-os középfeszültségű vezeték külterületen: 7,0-7,0 m [A tartókarok szélessége a védőtávolságot befolyásolhatja.] Földben elhelyezett nagyfeszültségű erősáramú kábel legkisebb védőtávolsága: Épülettől: 120 kV-os kábel esetén: 1,5-1,5 m. 35 kV-0,4 kV-ig erősáramú földben elhelyezett kábelek legkisebb védőtávolsága: Épülettől: védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m, védőszerkezet alkalmazásával: 0,3 m. Közúti hidak és aluljárók síkalapjától: védőszerkezet alkalmazása nélkül: 0,5 m,
52
védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m. A többi közművezetéktől: vízvezetéktől: 0,7 m*, csatornától: 0,7 m*, gázelosztó vezetéktől: 0,5 m, távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 1,0 m, távhő vezetéktől (földbe fektetve): 1,0 m, hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m. * közös árkos közműsávban VEZETÉKES GÁZELLÁTÁS
Gázvezeték legkisebb védőtávolsága Épülettől, vasúttól: kisnyomású gázvezeték: 2,0 m, kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m, középnyomású gázvezeték: 4,0 m, középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,0 m, nagyközép-nyomású gázvezeték: 5,0 m, nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 2,5 m, Üreges túlnyomás nélküli (csatorna) közműtől és műtárgytól: kisnyomású gázvezeték: 1,0 m, kisnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 0,5 m, középnyomású gázvezeték: 2,0 m, középnyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m, nagyközép-nyomású gázvezeték: 2,0 m, nagyközép-nyomású gázvezeték védőszerkezet alkalmazásával: 1,0 m, A többi közművezetéktől: vízvezetéktől: 0,7 m, erősáramú kábeltől: 0,5 m*, távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m*, távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m*, hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m. * közös árkos közműsávban ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
Vezetékes hírközlési (telefon) kábelek legkisebb védőtávolsága. Épülettől: védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 1,0 m, védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m. Közúti hidak és aluljárók síkalapjától: védőszerkezet nélkül földbe fektetve: 0,5 m, védőcsőben földbe fektetve: 0,5 m. A többi közművezetéktől: vízvezetéktől: 0,7 m, csatornától: 0,7 m, erősáramú kábeltől: 0,5 m, gázelosztó vezetéktől: 0,5 m,
53
-
távhő vezetéktől (védőszerkezetben): 0,5 m, távhő vezetéktől (földbe fektetve): 0,7 m, hírközlési kábeltől (védőszerkezetben): 0,5 m.
7. SZÁMÚ FÜGGELÉK Fontosabb vonatkozó jogszabályok -1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről -2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) -BAZ Megye Területrendezési Terve -1988.évi I. tv a közúti közlekedésről -1995. évi CLXXXIII. tv. a vasútról -1994.évi LV. tv a termőföldről -1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról -1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól -1996. évi LIII. tv. a természet védelméről -2001.évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről -2007. évi LXXXVI. tv. a villamos energiáról -2008. évi XLII. tv. a földgázellátásról -2003. évi C. tv. az elekronikus hírközlésről -2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról -190/2009.(IX.15.) kormányrendelet a főépítészi tevékenységről -253/1997. (XII.20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) -252/2006.(XII. 20.) kormányrendelet a településrendezési és az építészeti- műszaki tervtanácsokról -76/2009.(IV.8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról -104/2006. (IV.28) kormányrendelet a településtervezési és az építészeti- műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól -2/2005 (I.11.) kormányrendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról -9 /2007. (IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásérték számításáról -4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról -66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól. -37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról.
8.SZÁMÚ FÜGGELÉK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK Terület azonosító Terület neve
HUBN10003
Bükk-hegység és peremterületei
Jelölő fajok: Aquila heliaca Bonasa bonasia Bubo bubo Ciconia nigra Circaetus gallicus Dendrocopos medius Dendrocopos syriacus
parlagi sas császármadár uhu fekete gólya kígyászölyv közép fakopáncs balkáni fakopáncs
Területe (ha) 66400,5
54 Dryocopus martius Ficedula albicollis Ficedula albicollis Ficedula parva Lanius collurio Lullula arborea Pernis apivorus Picus canus Strix uralensis Sylvia nisoria
fekete harkály örvös légykapó örvös légykapó kis légykapó tövisszúró gébics erdei pacsirta darázsölyv hamvas küllő uráli bagoly karvalyposzáta
Terület azonosító Terület neve
Nagybarcai Liget-hegy és sajóvelezdi Égett-hegy
HUBN20025
Területe (ha) 999,62
Jelölő élőhelyek és fajok: élőhely
6210
91G0 91M0
* Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei * Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal Pannon cseres-tölgyesek
emlős
Myotis emarginatus Rhinolophus ferrumequinum
csonkafülű denevér nagy patkósdenevér
Terület azonosító Terület neve
HUBN20018
Területe (ha) 1198,07
Upponyi-szoros
Jelölő élőhelyek és fajok: élőhely
6190 8210 91G0 91M0
* Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel * Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal Pannon cseres-tölgyesek
növény
Pulsatilla grandis
leánykökörcsin
gerinctelen
Callimorpha quadripunctaria Lucanus cervus
*csíkos medvelepke szarvasbogár
14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 3. A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK 3.2. Bükk hegység és peremterületei (HUBN10003) 3.2.2. Bánhorváti 02/1, 02/2, 02/3, 02/4, 02/5, 02/6, 02/7, 02/8, 02/9, 02/10, 03, 04/1, 04/2, 04/3, 05, 06, 07, 08/9, 08/10, 08/11, 08/12, 08/13, 08/14, 08/15, 08/16, 08/17, 08/18, 08/19, 08/20, 08/21, 08/22, 08/23, 09, 010, 011/1, 011/2, 012, 013, 014, 015, 016/2, 016/3, 016/4, 017, 018, 019, 020/1, 020/2, 021, 022, 023, 025, 026, 029/1, 029/2, 029/3, 029/4, 029/5, 029/6, 029/7, 029/8, 030, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037/1, 037/2, 037/3, 037/4, 038, 039/1, 039/2, 040, 041/1,
55 041/2, 042, 043, 044, 045/1, 045/2, 045/3, 045/4, 045/5, 045/6, 045/7, 045/8, 045/9, 045/10, 045/11, 045/12, 045/13, 046, 049/1, 049/2, 051, 052, 053, 054, 055/1, 055/2, 055/3, 055/4, 055/5, 055/6, 055/7, 055/8, 055/9, 055/10, 055/11, 055/12, 055/13, 055/14, 055/15, 055/16, 055/17, 055/18, 055/19, 055/20, 055/21, 055/22, 055/23, 055/24, 055/25, 055/26, 056, 057/1, 057/2, 057/3, 057/4, 057/5, 057/6, 057/7, 057/8, 057/9, 057/10, 057/11, 057/12, 057/13, 058, 059/1, 059/2, 060, 061, 062, 063, 064, 065/1, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/6, 065/7, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 065/16, 065/17, 065/18, 065/19, 065/20, 065/21, 065/22, 065/23, 065/48, 066, 067/1, 067/2, 067/3, 067/4, 067/5, 067/6, 068, 069, 070, 071/3, 072/5, 072/6, 072/7, 072/8, 072/9, 072/10, 072/11, 072/12, 072/13, 072/14, 072/15, 072/16, 076, 077, 078, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 080, 081, 085/1, 086, 087, 088, 089, 090, 0175, 0188/2, 0188/3, 0188/4, 0189/1, 0189/2, 0189/3, 0190, 0191/1, 0191/2, 0191/3, 0191/6, 0191/7, 0191/10, 0191/12, 0191/13, 0191/14, 0191/15, 0191/16, 0191/17, 0191/18, 0191/19, 0191/20, 0191/21, 0191/22, 0191/23, 0192/2, 0192/4, 0192/5, 0192/6, 0192/7, 0192/8, 0193, 0194, 0195, 0196, 0198/2, 0198/4, 0198/5, 0198/6, 0199, 0200/1, 0200/2, 0201/1, 0201/2, 0201/3, 0201/4, 0201/5, 0201/6, 0201/7, 0201/8, 0201/9, 0202, 0203, 0207/1, 0207/2, 0208/1, 0208/3, 0208/4, 0208/5, 0211/1, 0211/2, 0211/3, 0213/1, 0213/2, 0213/3, 0215, 0216, 0217, 0218, 0219/1, 0219/2, 0220, 0221/2, 0221/3, 0221/6, 0221/7, 0221/8, 0221/13, 0221/14, 0221/15, 0223/1, 0223/2, 0224, 0225, 0228, 0229, 0230, 0232/1, 0232/2, 0232/3, 0233, 0234/1, 0234/2, 0234/3, 0234/4, 0234/5, 0234/6, 0235, 0236, 0238, 0239, 0240, 0241, 0242, 0243, 0254, 0255, 0256, 0257, 0258, 0259, 0260, 0261, 0262, 0263, 0264, 0265, 0266, 0267, 0268, 2001, 2002/1, 2002/2, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021, 2022, 2023, 2024, 2025, 2026, 2027, 2028, 2029, 2030, 2031, 2032, 2033, 2034, 2035, 2036, 2037, 2038, 2039, 2040, 2041, 2042, 2043, 2044, 2045, 2046, 2047, 2048, 2049, 2050, 2051, 2052, 2053, 2054, 2055, 2056, 2057, 2058, 2059, 2060, 2061, 2062, 2063, 2064, 2065, 2066, 2067, 2068, 2069, 2070, 2071, 2072, 2073, 2074, 2075, 2076, 2077, 2078, 2079, 2080, 2081, 2082, 2083, 2084, 2085, 2086, 2087, 2088, 2089, 2090, 2091, 2092, 2093, 2094, 2095, 2096, 2097, 2098, 2099, 2100, 2101, 2102, 2103, 2104, 2105, 2106, 2107, 2108, 2109, 2110, 2111, 2112, 2113, 2114, 2115, 2116, 2117, 2118, 2119, 2120, 2121, 2122, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127, 2128, 2129, 2130, 2131, 2132, 2133, 2134, 2135, 2136, 2137, 2138, 2139, 2140, 2141, 2142, 2143, 2144, 2145, 2146, 2147, 2148, 2149, 2150, 2151, 2152, 2153, 2154, 2155, 2156, 2157, 2158, 2159, 2160, 2161, 2162, 2163, 2164, 2165, 2166, 2167, 2168, 2169, 2170, 2171, 2172, 2173, 2174, 2175, 2176, 2177, 2178, 2179, 2180, 2181, 2182, 2183, 2184, 2185, 2186, 2187, 2188/1, 2188/2, 2189, 2190, 2191, 2192, 2193, 2194, 2195, 2196, 2197, 2198, 2199, 2200, 2201, 2202, 2203, 2204, 2205, 2206, 2207, 2208, 2209, 2210, 2211, 2212, 2213, 2214, 2215, 2216, 2217, 2218, 2219, 2220, 2221, 2222, 2223, 2224, 2225, 2226, 2227, 2228, 2229, 2230, 2231, 2232, 2233, 2234, 2235, 2236, 2237, 2238, 2239, 2240, 2241, 2242, 2243, 2244, 2245, 2246, 2247, 2248, 2249, 2250, 2251, 2252, 2253, 2254, 2255, 2256, 2257, 2258, 2259, 2260, 2261, 2262, 2263, 2264, 2265, 2266, 2267, 2268, 2269, 2270, 2271, 2272, 2273, 2274, 2275, 2276, 2277, 2278, 2279, 2280, 2281, 2282, 2283, 2284, 2285, 2286, 2287, 2288, 2289, 2290, 2291/1, 2291/2, 2292, 2293, 2294, 2295, 2296, 2297, 2298, 2299, 2300, 2301, 2302, 2303, 2304, 2305, 2306, 2307, 2308, 2309, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2318, 2319, 2320, 2321/1, 2321/2, 2322, 2323, 2324, 2325, 2326, 2327, 2328, 2329, 2330, 2331, 2332, 2333, 2334, 2335, 2336, 2337, 2338, 2339, 2340, 2341, 2342, 2343, 2344, 2345, 2346, 2347, 2348, 2349, 2350, 2351, 2352, 2353, 2354, 2355, 2356, 2357, 2358, 2359, 2360, 2361, 2362, 2364, 2365, 2368, 2369, 2370, 2371, 2372, 2373, 2376, 2377, 2378, 2379, 2380, 2381, 2382, 2383, 2384, 2385, 2386, 2390, 2391, 2392, 2395, 2396, 2397, 2398, 2399, 2400, 2401, 2402, 2403, 2404, 2405, 2406, 2407, 2408, 2409, 2410, 2411, 2412, 2413, 2414, 2415, 2416/1, 2416/2, 2417, 2418, 2419, 2420, 2421, 2422, 2423, 2424, 2425, 2426, 2427, 2428/1, 2429, 2430, 2431, 2432, 2433, 2434, 2435, 2436, 2437, 2438, 2439, 2440, 2441, 2442, 2443,
56 2444, 2445, 2446, 2447, 2448, 2449, 2450, 2451, 2452/1, 2452/2, 2453, 2454, 2455, 2456, 2457, 2458, 2459, 2460, 2461, 2462, 2463, 2464, 2465, 2466, 2467, 2468, 2469, 2470, 2471, 2472, 2473, 2474, 2475, 2476, 2477, 2478, 2479, 2480, 2481, 2482, 2483, 2484, 2485, 2486, 2487, 2488, 2489, 2490, 2491, 2492, 2493, 2494, 2495, 2496, 2497, 2498, 2499, 2500, 2501, 2502, 2503, 2504, 2505/1, 2505/2, 2506, 2507, 2508, 2509, 2510, 2511, 2512, 2513, 2514, 2515, 2516, 2517, 2518, 2519, 2520, 2521, 2522, 2523, 2524, 2526, 2527, 2528, 2529, 2530, 2531, 2532, 2533, 2534, 2535, 2536, 2537, 2538, 2539, 2540, 2541, 2542, 2543, 2544, 2545, 2546, 2547, 2548, 2549, 2550, 2551, 2552, 2553, 2554, 2555, 2556, 2557, 2558, 2559, 2560, 2561, 2562/1, 2562/2, 2562/3, 2563, 2564, 2565, 2566, 2567, 2568, 2569, 2570, 2571, 2572/1, 2572/2, 2572/3, 2573, 2574, 2575, 2576/1, 2576/2, 2577, 2578, 2579, 2580, 2581, 2582/1, 2582/2, 2583, 2584, 2585, 2586, 2587, 2588, 2589, 2590, 2591, 2592, 2593, 2594, 2595/1, 2595/2, 2595/3, 2596, 2597, 2598, 2599, 2600, 2601/1, 2601/2, 2602, 2603/1, 2603/2, 2604, 2605, 2606, 2607/1, 2607/2, 2608, 2609, 2610, 2611, 2612, 2613, 2614, 2615, 2616, 2617, 2618, 2619, 2620, 2621/1, 2621/2, 2621/3, 2622, 2623/1, 2623/2, 2624, 2625, 2626, 2627, 2628, 2629, 2630, 2631, 2632, 2633, 2634/1, 2634/2, 2634/3, 2634/4, 2634/5, 2634/6, 2634/7, 2634/8, 2634/9, 2635, 2636, 2637, 2638, 2639, 2640, 2641, 2642, 2643, 2644, 2645, 2646, 2647, 2648, 2649, 2650, 2651, 2652, 2653, 2654, 2655, 2656, 2657, 2658, 2659, 2660, 2661, 2662, 2663, 2664, 2665, 2666, 2667, 2668, 2669, 2670, 2671, 2672, 2673, 2674, 2675, 2676, 2677, 2678, 2679, 2680, 2681, 2682, 2683, 2684, 2685, 2686, 2687, 2688, 2689, 2690, 2691, 2692, 2693, 2694, 2695, 2696, 2697, 2698, 2699, 2700, 2701, 2702, 2703, 2704, 2705, 2706, 2707, 2708, 2709, 2710, 2711, 2712, 2713, 2714, 2715, 2716, 2717, 2718, 2719, 2720, 2721, 2722, 2723, 2724, 2725, 2726, 2727, 2728, 2729, 2730, 2731, 2732, 2733, 2734, 2735, 2736, 2737, 2738, 2739, 2740, 2741, 2742, 2743, 2744, 2745, 2746, 2747, 2748, 2749, 2750, 2751, 2752, 2753, 2754, 2755, 2756, 2757, 2758, 2759, 2760, 2761, 2762, 2763, 2764, 2765, 2766, 2767, 2768, 2769, 2771, 2772, 2773, 2774, 2775, 2776, 2777, 2778, 2779, 2780, 2781, 2782, 2783, 2784, 2785, 2786, 2787, 2788, 2789, 2790, 2791, 2792, 2793, 2794, 2795, 2796, 2797, 2798, 2799, 2800, 2801, 2802, 2803, 2804, 2805, 2806, 2807, 2808, 2809, 2810, 2811, 2812, 2813, 2814, 2815, 2816, 2817, 2818, 2819, 2820, 2821, 2822, 2823, 2824, 2825, 2826, 2827, 2828, 2829, 2830, 2831, 2832, 2833, 2834, 2835, 2836, 2837, 2838, 2839, 2840/1, 2840/2, 2841/1, 2841/2, 2842/1, 2842/2, 2843, 2844/1, 2844/2, 2845/1, 2845/2, 2846, 2847/1, 2847/2, 2848/1, 2848/2, 2849/1, 2849/2, 2850/1, 2850/2, 2851, 2852, 2853, 2854, 2855, 2856, 2857, 2858, 2859, 2860, 2861, 2862, 2863, 2864, 2865, 2866, 2867, 2868, 2869, 2870, 2871, 2872, 2873, 2874, 2875, 2876, 2877, 2878, 2879, 2880, 2881, 2882, 2883, 2884, 2885, 2886, 2887, 2888, 2889, 2890, 2891, 2892, 2893, 2894, 2895, 2896, 2897, 2898, 2899, 2900, 2901, 2902, 2903, 2904, 2905, 2906, 2907/1, 2907/2, 2908/1, 2908/2, 2909/1, 2909/2, 2910, 2911, 2912, 2913/1, 2913/2, 2914/1, 2914/2, 2915, 2916, 2917/1, 2917/2, 2918, 2919/1, 2919/2, 2920/1, 2920/2, 2921, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927, 2928, 2929/1, 2929/2, 2930/1, 2930/2, 2931, 2932, 2933, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2955/1, 2956, 2957, 2958, 2959, 2960, 2961, 2962, 2963, 2964, 2965, 2966, 2967, 2968, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974, 2975, 2976, 2977, 2978, 2979, 2980/1, 2980/2, 2981, 2982, 2983, 2984, 2985, 2986, 2987, 2988, 2989, 2990, 2991, 2992, 2993, 2994, 2995, 2996, 2997, 2998, 2999, 3000, 3001, 3002, 3003, 3004, 3005, 3006, 3007, 3008, 3009, 3010, 3011, 3012, 3013, 3014, 3015, 3016, 3017, 3018, 3019, 3020, 3021, 3022, 3023, 3024, 3025, 3026, 3027, 3028, 3029, 3030, 3031, 3032, 3033, 3034, 3035, 3036, 3037, 3038, 3039, 3040, 3041, 3042, 3043, 3044, 3045, 3046, 3047, 3048, 3049, 3050, 3051, 3052, 3053, 3054, 3055, 3056, 3057, 3058, 3059, 3060, 3061, 3062, 3063, 3064, 3065, 3066, 3067, 3068, 3069, 3070, 3071, 3072, 3073, 3074, 3075, 3076, 3077, 3078, 3079, 3080, 3081, 3082, 3083, 3084, 3085, 3086, 3087, 3088, 3089/1, 3090, 3091, 3092, 3093, 3094, 3095, 3096, 3097, 3098, 3099, 3100, 3101, 3102, 3103, 3104, 3105, 3106, 3107, 3108, 3109, 3110, 3111, 3112, 3113, 3114, 3115, 3116, 3117, 3118, 3119,
57 3120, 3121, 3122, 3123, 3124, 3125, 3126, 3127, 3128, 3129, 3130, 3131, 3132, 3133, 3134, 3135, 3136, 3137, 3138, 3139, 3140, 3141, 3142, 3143, 3144, 3145, 3146, 3147, 3148, 3149, 3150, 3151, 3152, 3153, 3154, 3155, 3156, 3157, 3158/1, 3158/2, 3159, 3160, 3161, 3162, 3163, 3164, 3165, 3166, 3167, 3168, 3169, 3170, 3171, 3172, 3173, 3174, 3175, 3176, 3177, 3178, 3179, 3180, 3181, 3182, 3183, 3184, 3185, 3186, 3187, 3188, 3189, 3190, 3191, 3192, 3193, 3194, 3195, 3196, 3197, 3198, 3199, 3200, 3201, 3202, 3203, 3204, 3205, 3206, 3207, 3208, 3209, 3210, 3211, 3212, 3213, 3214, 3215, 3216, 3217, 3218, 3219, 3220, 3221, 3222, 3223, 3224, 3225, 3226, 3227, 3228, 3229, 3230, 3231, 3232, 3233, 3234, 3235, 3236, 3237, 3238, 3239, 3240, 3241, 3242, 3243, 3244, 3245, 3246, 3247/1, 3247/2, 3248, 3249, 3250, 3251, 3252, 3253, 3254, 3255, 3256, 3257, 3258, 3259, 3260, 3261, 3262, 3263, 3264, 3265, 3266, 3267, 3268, 3269, 3270, 3271, 3272, 3273, 3274, 3275, 3276, 3277, 3278, 3279, 3280, 3281, 3282, 3283, 3284, 3285, 3286, 3287, 3288, 3289, 3290, 3291, 3292, 3293, 3294, 3295, 3296, 3297, 3298, 3299, 3300, 3301, 3302, 3303, 3304, 3305, 3306, 3307, 3308, 3309, 3310, 3311, 3312, 3313, 3314, 3315, 3316, 3317, 3318, 3319, 3320, 3321, 3322, 3323, 3324, 3325, 3326, 3327, 3328, 3329, 3330, 3331, 3332, 3333, 3334, 3335, 3336, 3337, 3338, 3339, 3340, 3341, 3342/1, 3342/2, 3343, 3344, 3345, 3346, 3347, 3348, 3349, 3350, 3351, 3352, 3353, 3354, 3355, 3356, 3357, 3358, 3359, 3361, 3362, 3363, 3364, 3365, 3366, 3367, 3368, 3369, 3370, 3371, 3372, 3373, 3374, 3375, 3376, 3377, 3378, 3379, 3380, 3381, 3382, 3383, 3384, 3385, 3386, 3387, 3388, 3389, 3390, 3391, 3392, 3393, 3394, 3395, 3396, 3397, 3398, 3399, 3400, 3401, 3402, 3403, 3404, 3405, 3406, 3407, 3408, 3409, 3410, 3411, 3412, 3413, 3414, 3415, 3416, 3417, 3418, 3419, 3420, 3421, 3422, 3423, 3424, 3425, 3426, 3427, 3428, 3429, 3430, 3431, 3432, 3433, 3434, 3435, 3436, 3437, 3438, 3439, 3440, 3441, 3442, 3443, 3444, 3445, 3446, 3447, 3448, 3449, 3450, 3451, 3452, 3453, 3454, 3455, 3456, 3457, 3458, 3459, 3460, 3461, 3462, 3463, 3464, 3465, 3466, 3467, 3468, 3469/1, 3469/2, 3470, 3471, 3472, 3473, 3474, 3475, 3476/1, 3476/2, 3476/3, 3476/4, 3476/5, 3476/6, 3476/7, 3476/8, 3476/9, 3477, 3478, 3479, 3480, 3481, 3482, 3483, 3484, 3485, 3486, 3487, 3488, 3489, 3490, 3491, 3492, 3493, 3494, 3495, 3496, 3497, 3498, 3499/1, 3499/2, 3500, 3501, 3502, 3503, 3504, 3505, 3506, 3507, 3508, 3509, 3510, 3511, 3512, 3513, 3514, 3515, 3516, 3517, 3518, 3519, 3520, 3521, 3522, 3523, 3524, 3525, 3526, 3527, 3528, 3529, 3530, 3531, 3532, 3533, 3534, 3535, 3536, 3537, 3538, 3539, 3540, 3541, 3542, 3543, 3544, 3545, 3546, 3547, 3548, 3549, 3550, 3551, 3552, 3553, 3554, 3555, 3556, 3557, 3558 3. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZET-MEGŐRZÉSI TERÜLETEK 3.29. Nagybarcai Liget-hegy és sajóvelezdi Égett-hegy (HUBN20025) 3.29.1. Bánhorváti 021, 022, 023, 025, 029/2, 029/3, 029/4, 029/5, 029/6, 029/8, 029/7a, 029/7c, 030, 032, 033, 034, 035, 037/1, 088, 090, 2084, 2085, 2086, 2087, 2088, 2089, 2090, 2091, 2092, 2093, 2094, 2095, 2096, 2097, 2098, 2099, 2100, 2101, 2102, 2103, 2104, 2105, 2106, 2107, 2108, 2109, 2110, 2111, 2112, 2113, 2114, 2115, 2116, 2117, 2118, 2119, 2120, 2121, 2122, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127, 2128, 2129, 2130, 2131, 2132, 2133, 2134, 2135, 2136, 2137, 2138, 2139, 2140, 2141, 2142, 2143, 2144, 2145, 2146, 2147, 2148, 2149, 2150, 2151, 2152, 2153, 2154, 2155, 2156, 2157, 2158, 2159, 2160, 2161, 2162, 2163, 2164, 2165, 2166, 2167, 2168, 2169, 2170, 2171, 2172, 2173, 2174, 2184, 2185, 2186, 2186, 2187, 2188/1, 2188/2, 2189, 2190, 2191, 2192, 2193, 2194, 2195, 2196, 2197, 2198, 2199, 2200, 2201, 2202, 2203, 2204, 2205, 2206, 2207, 2208, 2209, 2210, 2211, 2212, 2213, 2214, 2215, 2216, 2217, 2218, 2219, 2220, 2221, 2222, 2223, 2224, 2225, 2226, 2227, 2228, 2229, 2230, 2231, 2232, 2233, 2234, 2235, 2236, 2237, 2238, 2239, 2240, 2241, 2242, 2243, 2244, 2245, 2246, 2247, 2248, 2249, 2250, 2251, 2252, 2253, 2254, 2255, 2256, 2257, 2258, 2259, 2260, 2261, 2262, 2263, 2264,
58 2265, 2266, 2267, 2268, 2269, 2270, 2271, 2272, 2273, 2274, 2275, 2276, 2277, 2278, 2279, 2280, 2281, 2282, 2283, 2284, 2285, 2286, 2287, 2288, 2289, 2290, 2291/1, 2291/2, 2292, 2293, 2294, 2295, 2296, 2297, 2298, 2299, 2300, 2301, 2302, 2303, 2304, 2305, 2306, 2307, 2308, 2308, 2309, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2348, 2349, 2350, 2351, 2352, 2353, 2354, 2355, 2356, 2357, 2358, 2359, 2360, 2361, 2362, 2364, 2365, 2368, 2369, 2370, 2371, 2372, 2373, 2376, 2377, 2378, 2379, 2380, 2381, 2382, 2383, 2384, 2385, 2386, 2390, 2391, 2392, 2395, 2396, 2397, 2398, 2399, 2400, 2401, 2402, 2403, 2404, 2405, 2406, 2407, 2408, 2409, 2410, 2411, 2412, 2413, 2414, 2415, 2416/1, 2416/2, 2417, 2418, 2419, 2420, 2421, 2422, 2423, 2424, 2425, 2426, 2427, 2428/1, 2429, 2430, 2431, 2432, 2433, 2434, 2435, 2436, 2437, 2438, 2439, 2440, 2441, 2442, 2443, 2444, 2445, 2446, 2447, 2448, 2449, 2450, 2451, 2452/1, 2452/2, 2453, 2454, 2455, 2456, 2457, 2458, 2459, 2460, 2461, 2462, 2463, 2464, 2465, 2466, 2467, 2468, 2469, 2470, 2471, 2472, 2473, 2474, 2475, 2476, 2477, 2478, 2479, 2480, 2481, 2482, 2483, 2484, 2485, 2486, 2487, 2488, 2489, 2490, 2491, 2492, 2493, 2494, 2495, 2496, 2497, 2498, 2499, 2500, 2501, 2502, 2503, 2504, 2505/1, 2505/2, 2506, 2507, 2508, 2509, 2510, 2511, 2512, 2513, 2514, 2515, 2516, 2517, 2518, 2519, 2520, 2521, 2522, 2523, 2524, 2526, 2527, 2528, 2529, 2530, 2531, 2532, 2533, 2534, 2535, 2536, 2537, 2538, 2539, 2540, 2541, 2542, 2543, 2544, 2545, 2546, 2547, 2548, 2549, 2550, 2551, 2552, 2553, 2554, 2555, 2556, 2557, 2558, 2559, 2560, 2561, 2562/1, 2562/2, 2562/3, 2563, 2564, 2565, 2566, 2567, 2568, 2569, 2570, 2571, 2572/1, 2572/2, 2572/3, 2573, 2574, 2575, 2576/1, 2576/2, 2577, 2578, 2579, 2580, 2581, 2582/1, 2582/2, 2583, 2584, 2585, 2588, 2589, 2590, 2591, 2592, 2593, 2594, 2595/1, 2595/2, 2595/3, 2596, 2597, 2598, 2599, 2600, 2601/1, 2601/2, 2602, 2603/1, 2603/2, 2604, 2605, 2606, 2607/1, 2607/2, 2608, 2609, 2610, 2611, 2612, 2613, 2614, 2615, 2616, 2617, 2618, 2619, 2620, 2760, 2761, 2762, 2763, 2764, 2765, 2766, 2767, 2768, 2769, 2770, 2771, 2772, 2773, 2774, 2775, 2776, 2777, 2778, 2779, 2780, 2781, 2782, 2783, 2784, 2785, 2786, 2787, 2788 3.51. Upponyi-szoros (HUBN20018) 3.51.1. Bánhorváti 0217, 0218, 0219/1, 0219/2, 0220, 0221/2, 0221/13, 0223/1, 0223/2
8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről 1. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 19. § (3) bekezdése alapján mellékelten közzéteszem a nyílt karszt területek jegyzékét. 2. A jegyzék tájékoztató jellegű, nem érinti a Tvt. és más jogszabályok által biztosított védettségeket, illetve korlátozásokat. 3. A Tvt. 19. § (3) bekezdése alapján tilos a nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. 4. A tájékoztató mellékletét képező jegyzéket a Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő teszi közzé. A jegyzék a nyílt karszt területekkel érintett földrészletek külterületi helyrajzi számait tartalmazza. Melléklet a 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztatóhoz A nyílt karszt területek külterületi jegyzéke Bánhorváti 0217, 0218, 0219/1, 0219/2, 223/1
59 A Lázbérci Tájvédelmi Körzet ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Bánhorváti 016/2, 0175, 0188/2, 0189/1, 0189/2, 0189/3, 0190, 0191/1, 0191/2, 0191/3, 0191/6, 0191/7, 0191/10, 0191/12, 0191/13, 0191/14, 0191/15, 0191/16, 0191/17, 0191/18, 0191/19, 0191/20, 0191/21, 0191/22, 0191/23, 0192/2, 0192/4, 0192/5, 0192/6, 0192/7, 0192/8, 0193, 0194, 0195, 0196, 0198/2, 0198/4, 0198/5, 0198/6, 0199, 0200/1, 0200/2, 0201/1, 0201/2, 0201/3, 0201/4, 0201/5, 0201/6, 0201/7, 0201/8, 0201/9, 0202, 0203, 0204/1, 0204/2, 0204/4, 0204/5, 0204/6, 0205/3, 0205/4, 0205/5, 0205/6, 0205/7, 0206, 0207/1, 0207/2, 0208/1, 0208/3, 0208/4, 0208/5, 0209, 0211/1, 0211/2, 0211/3, 0213/1, 0213/2, 0213/3, 0215, 0216, 0217, 0218, 0219/1, 0219/2, 0220, 0221/2, 0221/3, 0221/6, 0221/7, 0221/8, 0221/10, 0221/13, 0221/14, 0222/1, 0222/2, 0222/3, 0222/4, 0222/5, 0222/6, 0223/1-2, 0224, 0225, 0228, 0229, 0230, 0232/1, 0232/2, 0232/3, 0233, 0234/1, 0234/2, 0234/3, 0234/4, 0234/5, 0234/6, 0235, 0236, 0238, 0239, 0240, 0255, 2770, 2955/2, 3089/2, 3360 Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke A következő fajok telepítése tájvédelmi szempontból nem javasolt: alkörmös - Phytolacca americana amerikai kőris - Fraxinus pennsylvanica ártéri japánkeserűfű - Reynoutria japonica átoktüske - Cenchrus incertus bálványfa - Ailanthus altissima betyárkóró - Erigeron canadensis bíbor nenyúljhozzám - Impatiens grandulifera borzas kúpvirág - Rudbeckia hirta csicsóka - Helianthus tuberosus egynyári seprence - Stenactis annua fehér akác - Robinia pseudoacacia gyalogakác - Amorpha fruticosa japán komló - Humulus scandens kanadai aranyvessző - Solidago canadensis kaukázusi medvetalp - Heracleum mantegazzianum keresztlapu - Erechtites hieraciifolia kései meggy - Padus serotina keskenylevelű ezüstfa - Eleagnus angustifolia kisvirágú nenyúljhozzám - Impatiens parviflora magas aranyvessző - Solidago gigantea magas kúpvirág - Rudbeckia laciniata nyugati ostorfa - Celtis occidentalis óriás japánkeserűfű - Reynoutria sachalinensis őszirózsák – Aster spp. parlagfű - Ambrosia elatior parti szőlő - Vitis vulpina selyemkóró - Asclepias syriaca sokvirágú napraforgó - Helianthus decapetalus süntök - Echinocystis lobata sziklai szőlő - Vitis rupestris vadszőlő fajok (legfeljebb takarónövényként egyedi elbírálás alapján)- Parthenocissus spp. zöld juhar -Acer negundo
60 EGYEDI TÁJÉRTÉKEK Sorszám
1
2
3
Név
Plathy Kastély
Ref. templom
Katolikus templom
Pontos helyszín
Bánfalva
Bánhorváti Szabadság út
Bánhorváti Szabadság út
Hrsz
Főbb jellemzők
921/1
1752-ben építtette a Plathy család. A főhomlokzat felől nézve két szintes, hátulról nézve - mivel domboldalon épült - egy szintes. A főhomlokzaton középrizalit épült. A manzárdtető 10 m magasságú. A kastély körül szép és gondozott park van, benne még néhány idős fa van, köztük egy vadgesztenye fa, melyet szájhagyomány Jókai fájának nevez. Egyemeletes 1+1+3+1+1 tengelyes, négyzetes alapú barokktornyok
2
Fagalériás templom, előtte támpillérekkel. A toronyból csúcsíves kapu nyílik, az alacsony, téglalap alakú hajó gótikus. A templom a XIV. században épült. Famennyezetét 1700-ban, karzatát 1790-ben festették, festett padjai 1720-ban, kő szószéke 17891790-ben, úrasztala 1794-ben, harangja 1621-ben készült. A harangot 1850-ben újra öntötték, mert megrepedt. Fagalériás torony, előtte ferde támpillérek
1
A tornyon és a homlokzaton ion talppillérek vannak. A templom belsejében egyenes záródású szentély, és orgonakarzat van. Szószéke copf stílusban készült, a főoltáron hatalmas festmény helyezkedik el. Ezt a nagy oltárképet Danbauer festette 1832-ben Egerben, és Krisztus bemutatását ábrázolja. Homlokzatának szélein copfvázák vannak
4
Ref. Templom
Bánfalva
919/1
A kastéllyal azonos stílusban épült református templomot csak a feljáró választja el a kastélyparktól, mely XVII. században épült. Homlokzati tornya és két harangja van. Festett famennyezetét 1823-ban készítették." A festés kezdetleges magyar stylű."
5
Bodó-tó
Varbó oldal
016/3
Kb. 100 m x 50 m nagyságú erdei vizes élőhely. Mélysége legfeljebb 0,5 m. Folyamatos vízellátása nincs, de nagyjából az egész év során van benne víz.
6
Háborús emlékhely
Bánhorváti, Szabadság út
4
Az I. világháborúban elesettek emlékére emelték, nevük egy márványtáblán szerepel.
0105/1
Koch Árpád bánhorváti katonaviselt ember ültetett 16 idős juharfát az I. világháborúban elesett bajtársai emlékére. A nem túl régi közelmúltben feltehetően még megemlékeztek a hősi halottakról, mert a felvétel idején minden meglévő fa törzsén elszáradt csokrok voltak láthatók. 13 idős, beteg fa.
1306
A Bárius padját Bárius István dédesi várkapitányról nevezték el. A volt szénbánya környékét nevezik Bárius padjának, mely a Bárius család tulajdonában volt. Egyszintes.
7
8
Hősök tere, facsoport
Bánhorváti, Szabadság út
Báriuspad kastély
Bánhorváti Báriuspad, Bánfalva
61
018
Kisebb méretű homokbánya, melyet esetenként még mindig bányásznak a falusiak. 15-20 pár Merops apiaster fészkelőhely
361
A malom az 1900-as évek elejéig működőképes volt. Vízzel hajtották, a hozzá tartozó malomárok egy része még megvan, benne kevés víz áll. A malomkő és néhány felszerelési tárgy még megtalálható.
806
Feszület.
3491/1
Egyszintes, tájba illő épület
688
Faluközpontban van, rendezett környezetben. A felújítás során faoszlopokat, és a homlokzat faburkolatot kapott
Falumúzeum
Bánhorváti, Szabadság utca
3
A Kárpáthy Zoltán pedagógus alapította iskola épülete volt az 1900-as évek elejétől. Ma egyrészt a MATÁV telefonközpontjának ad helyet, másik része falumúzeum.
Díszkút
Bánhorváti, Szabadság utca
233
Díszítéssel ellátott, fából készült kerekes kút, mely társadalmi munkában készült önkormányzati segítséggel.
9
Homokbánya
Bánfalvi Kerekdomb
10
Malom, malomárok
Bánhorváti, Szabadság utca
11
Feszület
12
Fogadó
13
Kultúrház
Bánhorváti Szabadság út
14
15
Bánfalva, Népköztársaság út Bánhorváti (Lázbérc felöli oldal)
62
III. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS A TERÜLET ÉRTÉKMUTATÓ BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK A TSZT TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA MÓDOSÍTÁS NAGYSÁGA VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS HELYRAJZISZÁMAI VÁLTOZÁS VÁLTOZÁS (ha) VÁLTOZÁS ELŐTT UTÁN ELŐTT UTÁN ELŐTT UTÁN 97, 111 KÖu V 0,3713 0,6 6 0,22278 2,2278 2,00502 107 Lf Kkm 0,27 2,4 3,2 2,0736 0,864 -1,2096 107/2, 170/3, 172, 173, 1044/1-2, 1045, 921/2, 922, Kt Kkt 2,8328 3 6 8,4984 16,9968 8,4984 085/1, 085/3, 086, 090, 092, 093/1 139/1-2, 140-146, 150-152, 158, 162, 165, 168/2, 169, Lf Vt 2,3802 2,4 0,5 5,71248 1,1901 -4,52238 70/2-3, 71, 76, 77/1-2, 692 08/24-26 Má-E Kpi 0,958 3,7 1,5 3,5446 1,437 -2,1076 362/8, 1090/1 Gksz Lf 0,7473 0,4 2,4 0,29892 1,79352 1,4946 659/11, 1142, Lf Gksz 0,7883 2,4 0,4 1,89192 0,31532 -1,5766 1143, 1148, 1150 0113/1-3 Má-I Gksz 1,0466 3,7 0,4 3,87242 0,41864 -3,45378 659/8, 659/ 9, Mk Má-I 3,8156 5 3,7 19,078 14,11772 -4,96028 659/12, 659/7 659/8, 659/ 9, Lf Má-I 3,649 2,4 3,7 8,7576 13,5013 4,7437 659/12, 659/7 919/1-2 Vt Kmt 0,4987 0,5 1,5 0,24935 0,74805 0,4987 1221/2 Lf KÖu 0,105 2,4 0,6 0,252 0,063 -0,189 1226/1-3 Ksp Lf 0,3225 3 2,4 0,9675 0,774 -0,1935 0178/1 Ksp V 0,0243 3 6 0,0729 0,1458 0,0729 1125/1-2 KÖu Km 0,0602 0,6 1,5 0,03612 0,0903 0,05418 1123/1-2, 747, 749, 876, 835, 836, 837, 838, KÖu Z 1,5675 0,6 6 0,9405 9,405 8,4645 839, 641/4, 641/6, 647/2 815, 816, 817, Lf Z 0,9211 2,4 6 2,21064 5,5266 3,31596 818, 819/2, 1220 0158/6, 0158/7 Lf Má-I 2,8177 2,4 3,7 6,76248 10,42549 3,66301 994-998 Lf Ev 0,3547 2,4 9 0,85128 3,1923 2,34102 931-945, 959-965 Lf Mk 1,9344 2,4 5 4,64256 9,672 5,02944 921/1 Kt Kp 0,216 3 1,5 0,648 0,324 -0,324
63 926 Z Lf 641/5 Vt Gksz 640/3 Mk Z 0137 Mk Má-I 0105/4, 0106/1 Gksz Má-I 0192/5 Má-I Kkz 0208/3 V Gksz 0182 Gip Gksz 3499/2 Mk Kpa 0205/2, 0204/8, Lk Klt 0204/9 0204/1-2, 0204/46, 0221/6-8, 0221/10-11, Lf Klt 0221/16-19, 0222/1-6 0221/3 Lf V 0146/5 Má-I Ev 0140/16-17 Má-I Kkl 1306-1312 Kl Lf 361 V Ev BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK ÖSSZESEN: BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁS UTÁN
0,1916 1,3237 0,1177 4,828 6,4512 2,6856 0,3357 1,5559 0,3618
6 0,5 5 5 0,4 3,7 6 0,4 5
2,4 0,4 6 3,7 3,7 0,1 0,4 0,4 1,5
1,1496 0,66185 0,5885 24,14 2,58048 9,93672 2,0142 0,62236 1,809
0,45984 0,52948 0,7062 17,8636 23,86944 0,26856 0,13428 0,62236 0,5427
-0,68976 -0,13237 0,1177 -6,2764 21,28896 -9,66816 -1,87992 0 -1,2663
0,9524
1,2
1,5
1,14288
1,4286
0,28572
2,7732
2,4
1,5
6,65568
4,1598
-2,49588
0,2692 16,2543 1,0503 1,517 0,1989
2,4 3,7 3,7 1,5 6
6 9 3,2 2,4 9
0,64608 1,6152 0,96912 60,14091 146,2887 86,14779 3,88611 3,36096 -0,52515 2,2755 3,6408 1,3653 1,1934 1,7901 0,5967 191,02732 300,50936 109,48204 +109,48204
64
IV.
BÁNHORVÁTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
65 A.)ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSITERV MEGFELELŐSÉGE Az Országos ökológiai hálózat övezetével érintett a település, (ökológiai folyosó), Országos ökológiai hálózat övezete 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetével nem érintett Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezetével a település érintett, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Országos komplex táj rehabilitációt igénylő terület övezetével a település érintett. kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 14. § Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetével érintett. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott
66 elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetével érintett. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete 14/B. § A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetével érintett, Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 15. § A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi területének övezetével nem érintett. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetével érintett. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani. Együtt tervezhető térségek övezetével nem érintett. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével a település nem érintett Jellemzőek kb. 90%-ban erdőgazdasági, 0 %-ban mezőgazdasági 10 %-ban vegyes területfelhasználású térség.
67 Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés
egyéb egyéb földrészletek önálló önálló száma épületek lakások száma száma
összes terület (m2)
legkisebb legnagyobb átlagos földrészlet földrészlet földrészlet terület (m2) terület (m2) terület (m2)
belterület
1103
2
0
1534796
3
46320
1391
külterület
620
92
0
24419215
5
6444035
39386
zártkert
1919
30
0
2522018
4
30681
1314
ÖSSZESEN
3642
124
0
28476029
Földrészlet statisztika művelési áganként földrészletek alrészletek művelési ág száma száma
összes legkisebb alrészlet alrészlet terület (m2) terület (m2)
legnagyobb alrészlet terület (m2)
átlagos alrészlet terület (m2)
erdő
134
145
15716925
11
6444035
108393
gyep (legelő)
81
85
2589732
20
410467
30467
gyep (rét)
880
894
1979891
4
71347
2215
gyümölcsös
416
422
329621
18
7460
781
kert
248
249
176295
7
1561
708
kivett
1444
1446
2658820
3
245948
1839
szántó
293
348
4348628
228
158888
12496
szőlő
495
496
676117
72
8308
1363
Kötelező erdőterület nagyság 1406,55. ha- biztosított Kötelező vegyes terület 166,26 ha biztosított _________________________________________________________________________________
A település belterülete: 153,4796 ha Népesség száma: 1520 fő Laksűrűség: 9,90fő/ha, tehát hagyományosan vidékies térség,
B.)BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN VONATKOZÁSAI
MEGYE
TERÜLETRENDEZÉSI
TERVÉNEK
A szerkezeti terv vonatkozásai: Jellemzően kb. 90 %-ban erdőgazdasági 10 %-ban vegyes területfelhasználási térségbe sorolja be a települést, illetve a közigazgatási területet. 6.§ (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erd terület területfelhasználási egységbe kell sorolni;
68 b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mez gazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mez gazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhet; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az érintettség az alábbi vonatkozásokban került megállapításra: Tervezett egyéb mellékút hálózati elemek – nem érintik a települést Védett természeti területek- érintett a település,(Bükki Nemzeti Park), de ez a módosítandó területet nem érinti AJÁNLÁSOK 111.4. Tájképvédelmi területek övezetei (országos és térségi) 111.4.1. A tájképvédelmi övezet mezőgazdasági területeit a sajátos mezőgazdasági használat a beépítettségi intenzitás és a tájvédelem érdekében a. általános b. kertes c. korlátozott használatú d. borvidéki mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe javasolt sorolni. 111.4.2. A jó termőhelyi adottságú árutermelésre alkalmas általános mezőgazdasági terület legalább 90 %-án olyan övezet kijelölése javasolt, ahol gazdasági épületet 1,0 ha-nál kisebb telken (földrészleten) nem létesíthető. Lakóépület létesítését akkora telken, vagy birtoktesthez tartozó birtokközponton indokolt biztosítani, amely egy családot eltartani képes (szőlő és gyümölcs művelési ág esetén legalább 2,0 ha, egyéb művelési ág esetén legalább 10 ha javasolt). 111.4.3. Ha település mezőgazdaság-fejlesztési érdekei szükségessé teszik, akkor az általános mezőgazdasági területként szabályozott területfelhasználási egységnek legfeljebb 10 %-án célszerű olyan övezet, kijelölése is, ahol a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek és lakóépület legalább 10.000 m2 területű telkeken is kialakíthatók. 111.4.4. Általános mezőgazdasági területen a telekosztással kialakítható telek területét legalább 5000m 2 területtel javasolt meghatározni. 111.4.5. Borvidéki mezőgazdasági terület a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területek ahol a településrendezés eszközeivel is ösztönözni kell a szőlőtermesztés, borgazdálkodás, borturizmus fejlesztését a szőlőterületek, szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas területek védelmét. 111.4.6. Kertes mezőgazdasági területek a pihenést és a vegyes gazdálkodást szolgáló felaprózódott, volt zártkerti területek, ahol a pihenést és a termeléshez szükséges tárolást egyaránt biztosító épületek létesíthetők. 111.4.7. Kertes mezőgazdasági területen telekosztással kialakítható új telek területét legalább 1.500 m 2 területtel javasolt meghatározni. 111.4.8. A kertes mezőgazdasági területek egységes és hagyományos építészei karakterének megőrzése érdekében földrészletenként egy, legfeljebb 90 m 2 alapterületű gazdasági épület létesítése javasolt. 111.4.9. A volt zártkertek területét - kertes mezőgazdasági terület -a hatályos település-rendezési tervekben szabályozott területhez képest, vagy rendezési terv hiányában, a földhivatali nyilvántartás szerinti zártkertekhez képest nem javasolt növelni.
69 111.4.10. A kertes mezőgazdasági területek hagyományos telekszerkezetének és hagyományos építészeti karakterének megőrzése javasolt. 111.4.11. A táj- és természetvédelmi, ökológiai, településképvédelmi, vízminőség védelmi szempontból érzékeny és sérülékeny továbbá az erózióra fokozottan érzékeny mezőgazdasági területeket a településrendezési tervekben vagy erdőterületként vagy, korlátozott használatú mezőgazdasági területként célszerű szabályozni. 111.4.12. Korlátozott használatú mezőgazdasági területként szabályozott gyepterületeken a rétek, legelők fenntartását, a sportolást, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló állattenyésztés építményei és az azokhoz kapcsolódó turisztikai létesítmények kialakítását javasolt biztosítani, ha a gyep művelési ágban nyilvántartott telek területe eléri a 10,0 hat. 111.4.13. Korlátozott használatú mezőgazdasági területeken telekosztással 10 ha-nál kisebb telkek kialakítása nem javasolt. 111.4.14. A patakok mentén a természetközeli élőhelyeket (gyepek, nádasok, mocsarak, ligetek) akkor is meg kell őrizni, ha azok nem tartoznak az ökológiai hálózat övezetébe. A patakok külterületi szakaszait legalább 50-50 m széles területsávban nem beépíthető korlátozott használatú mezőgazdasági területként, vagy erdőterületként javasolt kijelölni. 111.4.15. Nem beépíthető korlátozott használatú mezőgazdasági területként célszerű biztosítani a tájképvédelmi övezeteken keresztül a hegyvidéki erdős táj és a folyók menti ökológiai rendszerek szerves ökológiai kapcsolatát. 111.4.16. A településrendezési tervekben olyan területfelhasználási egység kijelölése nem javasolt, amely a településképtájkarakter történetileg kialakult szerves egységének megbontását, számottevő megváltozását eredményezné. 111.4.17. Beépítésre szánt területet elsősorban a települések belterületéhez szervesen kapcsolódva, vagy a már művelésből kivett és beépített területekhez (pl. majorokhoz) szervesen kapcsolódva javasolt kijelölni. 111.4.18. A tájképvédelmi övezetben előnyben kell részesíteni a meglévő telephelyek, mezőgazdasági majorok újrahasznosítását, intenzívebb beépítését. 111.4.19. A felszíni vizek medrének, partjának rendezése csak természetszerűen a természeti értékek, ökológiai rendszerek védelmével történhet. A felszíni vizek partján csak olyan területfelhasználás kijelölése javasolt, amely a vizek minőségét károsan nem változtatja meg. 111.4.20. Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítés kialakítása javasolt. 111.4.21. Tájképvédelmi övezetben felszínen csak olyan termékvezetékek, távvezetékek létesítése javasolt, amelyek tájképi és településképi szempontból nem zavaró hatásúak és nem változtatják meg a táj karakterét. 111.4.22. Az övezetben a mezővédő erdősávok, mezsgyék, külterületi fasorok védelmét biztosítani kell. 111.4.23. Az övezet területére a helyi építési szabályzatban az önálló reklámépítmények, reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó szabályokat is célszerű meghatározni.
IV.1. Védett természeti területek övezete A határozat 1.1. számú tervlapja IV.1.1. Védett természeti terület övezete a már védelem alatt álló és védelemre tervezett természeti területek. IV.1.2. A védett és védelemre tervezett természeti területek övezetében alkalmazni kell a - térségi előírások mellett a védett terület kezelési tervében rögzített szabályokat is. IV.1.3. Fokozottan védett természeti területre vonatkozó ajánlások: a. Új épület létesítése nem javasolt. A meglévő épületeket a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően javasolt felújítani. Az épületek oktatási, kutatási, bemutatási ökoturisztikai célú hasznosítása célszerű b. A turisztikai létesítmények (pihenőhely, turistaút, stb.) a kezelési terv szerint létesíthetők; c. Új hírközlési, távközlési magasépítmények, elektromos légvezetékek, új közutak nem létesítése nem javasolt; d. Az erdők kezelése a természetvédelmi kezelési terv és az azzal összhangban lévő körzeti erdőterv szerint történhet, amelynek célja az önfenntartó természetes erdőtársulások kialakítása illetve fenntartása; e. A gyepterületek fenntartását biztosítani kell; f. A területen szántó, gyümölcsös, szőlő, kert művelés fenntartása nem javasolt; g. A mocsaras, vízállásos területek vizes élőhelyeit érintetlenül meg kell hagyni. IV.1.4. A védett területen lévő települések belterülete fokozottan érzékeny települési terület, ahol csak lakóterület, üdülőterület és zöldfelületi jellegű különleges terület kijelölése javasolt új beépítésre szánt területként. IV.1.5. A fokozottan érzékeny települések bővítése csak a település hagyományos szerkezetéhez kapcsolódóan, azzal szerves egységben javasolt. IV. 1.6. Fogadóközpont, kirándulóközpont csak ott létesíthető, ahol arra a kezelési terv lehetőséget ad. IV.1.7. A fogadóközpontok, kirándulóközpontok területén a turizmus fogadásához, a szabadidő kulturált eltöltéséhez, a védett területek bemutatásához, fenntartásához és a kutatáshoz kapcsolódó épületek alakíthatók ki. IV.1.8. Kezelt területeken a. a településtől különálló beépítésre szánt területet csak a természeti területek fenntartása, bemutatása, kutatása céljából az azokhoz kapcsolódó ökoturisztikai célból és honvédelmi érdekből javasolt kijelölni, b. a külterületen meglévő épületek turisztikai, oktatási, kutatási, bemutatási, vadgazdálkodási, erdőgazdasági és mezőgazdasági céllal hasznosíthatóak; c. beépítésre nem szánt területeken új épületek kialakítása csak a nagy (min. 50 ha) összefüggő legelők fenntartása, a védett területen lévő borvidékeken a szőlőművelés fenntartása érdekében javasolt d. az erdőterületek elsődleges rendeltetése a természetvédelem, de a kirándulóhelyek kirándulóközpontok, környezetében biztosítani kell az egészségügyi, szociális, turisztikai másodlagos rendeltetés érvényre juttatását is
70 Kiemelten fontos érzékeny természeti területek – nem érintett, Komplex tájgazdálkodást igénylő térségek – nem érintett Borvidékkel a Bükkaljai Borvidékkel nem érintett a település, Natura 2000 területek – érintett NATURA 2000 területekkel ill. természet megőrzési területekkel érintett a település, de a módosítandó területet ez nem érinti és nem befolyásolja AJÁNLÁSOK IV.7. Natura 2000 védelmi területek A határozat 1.5. számú tervlapja A Natura 2000 területeken az OTrT ökológiai hálózatra vonatkozó szabályaival, továbbá a védett természeti területekre, ökológiai folyosóra, tájképvédelmi övezetekre vonatkozó ajánlásokkal összhangban lévő és a Natura 2000 területek védelmi céljaival összhangban lévő építmények létesíthetők illetve tevékenységek folytathatók.
A megye területét érintő légszennyezettségi zóna - érintett IV.8. Légszennyezettségi zónába tartozó települések A határozat 1.6. számú tervlapja A megyei térségi fejlesztési koncepciókat, programokat és a településfejlesztési koncepciókat, rendezési terveket a levegővédelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.24.) Korm. Rendelet 7.§ /7/ bek. szerint a környezetvédelmi hatóság által készített intézkedési programban foglaltakkal összhangban kell elkészíteni.
Nitrátérzékeny települések – nem érintett AJÁNLÁSOK Kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági terület - nem érintett, Érzékeny települési területek- érintett - fokozottan érzékeny AJÁNLÁSOK IV.12. Érzékeny települési területek A határozat 1.9. számú tervlapja IV.12.1. A településszerkezet történelmi fejlődéséből levezethető térszerkezeti fejlődési pályának megfelelően kell kijelölni az újabb beépítésre szánt területeket. IV.12.2. A települések mértéktartó, az adottságaikhoz illeszkedő fejlesztése kívánatos, a települési területek legfeljebb 10%-os mértékben növelhetők. IV.12.3. A már művelésből kivett telephelyek, majorok, tanyák megújítása és területük újrahasznosítása során a tájba és a hagyományos építési kultúrába illeszkedő építmény elhelyezés követelményeit a településrendezési tervekben meg kell határozni. IV.12.4. A hagyományos településszerkezeti egységeken túlmenően a táj és település tradicionális elemeinek megtartását, visszaállítását a térhatároló-tagoló mezsgyék, fasorok, jellegzetes épületek, térfalak helyi védelmével is biztosítani kell.
Védendő szerkezetű települések és települési területek - nem érintett Ipari parkok és logisztikai központok - nem érintett Turisztikai központok –nem érintett Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható területek - nem érintett Kiemelt térségek által érintett területek –(Mátra-Bükk) érintett
71 Kiemelt térségek által érintett területek (határozat 1.14. számú melléklete) V.16. Kezdeményezni kell - Heves és Nógrád megyékkel közösen - a Mátra-Bükk kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójának és területrendezési tervének elkészítését, amelynek magába kell foglalnia a Bükki Nemzeti Park területrendezési tervét is. V.17. Kezdeményezni kell - Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékkel közösen - a Tisza-tó, - Hortobágy kiemelt térségek területfejlesztési koncepcióinak és együttes területrendezési tervének elkészítését. V.18. Kezdeményezni kell az Aggteleki Nemzeti Park kiemelt térség és világörökségi terület Szlovákiával közös fejlesztési koncepciójának és területrendezési tervének elkészítését. V.19. Kezdeményezni kell a Tokaji Borvidék kiemelt térséggé nyilvánítását és Szlovákiával közös fejlesztési koncepciójának és területrendezési tervének elkészítését.
Térségi tájrehabilitációs terv készítésére kijelölt területek - nem érintett Az övezeti terv vonatkozásai: Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó – érintett a település , de a módosítandó területet nem befolyásolja Ökológiai hálózat övezetének területe 2491,2817 ha Az eltérés 5%-on belül van. a) Magterület övezete (3.1 melléklet) 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhet ki, kivéve, ha: a) települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli él helyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes él helyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhet el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében el kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. b) Ökológiai folyosó övezete (3.1 sz. melléklet) 18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján
72 jelölhet ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes él helyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. c) Pufferterület övezete (3.1 sz. melléklet) 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Kiváló termőhelyi erdő terület övezete – kiváló termőhelyi adottságú erdővel és erdősíthető térségekkel érintett, de a módosítandó területet nem érinti e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete (3.2 melléklet) 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Kiváló termőhelyi adottságú erdő terület által érintett terület nagysága 1571,6925 ha Az eltérés 5%-on belül van. f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.2 sz. melléklet) 19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárásalapján jelölhető ki. Országos és komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete –érintett h) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.3 sz.melléklet) 20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. Országos és komplex tájrehabilitációt igénylő terület által érintett terület nagysága 500,0878 ha, az eltérés 5%-on belül van. Világörökség és Történeti települések területének övezete – érintett l) Történeti települési terület övezete (3.5 sz. melléklet)
73 22/B. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket – különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelent s régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, véd övezetét – foglalja magában. (2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését el segítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. (3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. Történeti települési terület által érintett terület nagysága 2847,6029 ha Az eltérés 5%-on belül van. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetével - érintett i) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.4 sz. melléklet) 14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellen őrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával — beleértve a felszín alatti vonalvezetést is — kell elhelyezni. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület által érintett terület nagysága 2847,6029 ha Az eltérés 5%-on belül van. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területek övezete - nem érintett Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezet –érintett a település, de a módosítás tárgyát képező terület nem esik a vízmű védőidom területére, ezért az nem érintett. m) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin0ség-védelmi terület övezete (3.6 sz. melléklet)
74 15.§ A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület által érintett terület nagysága 2847,6029 ha Az eltérés 5%-on belül van. Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület öveztével érintett o) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (3.8 sz. melléklet) 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelő en kell lehatárolni, és az építési övezetre, vagy övezetre szabályokat megállapítani. Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület településrendezés eszközeiben történ0 kijelölése és szabályozása során figyelembe kell venni, hogy a) az OTrT 17. § /6/ bekezdése szerint magterület övezetében b) az OTrT 18. § /5/ bekezdése szerint ökológiai folyosó övezetében c) az OTrT 22/A. § /2/ bekezdése szerint világörökség és világörökség várományos terület övezetében új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület által érintett terület nagysága 2847,6029 Az eltérés 5%-on belül van. Együtt tervezhető területek övezete - nem érintett Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete – nem érintett Rendszeresen belvízjárta terület övezete – nem érintett Nagyvízi meder övezete –nem érintett Földtani veszélyforrás területe - érintett Vízeróziónak kitett területek vonatkozásában - érintett v) Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete (3.14 sz. melléklet) 26. § Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan terület felhasználást kell el írni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti el írást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti. Vízeróziónak kitett terület által érintett terület nagysága 2847,6029 ha Az eltérés 5%-on belül van. Széleróziónak kitett területek által érintet területek övezete - nem érintett
1.)Környezetvédelmi javaslat 2003.október hóban valamint 2004.március hóban kiadott dokumentáció szerint az alábbi kiegészítésekkel
75
VÍZELLÁTÁS A településen szolgáltatott ivóvíz minőségének ki kell elégítenie „az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló" 201/2001. (X.25). Kormányrendeletben foglalt követelményeket. Az ivóvízellátás biztonsága érdekében elő kell segíteni az egyéni, ipari fogyasztók és közintézmények rákötését a települési ivóvízellátó hálózatra. Új lakó- és ipari övezetek csak a mód. 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 8. §-ban meghatározott teljes közművesítéssel irányozhatók eiő. Egyedi vízellátó művek csak küiön vízjogi engedéllyel alakíthatók ki. A település ivóvízellátását biztosító vízbázis, víztároló medencék, valamint vízvezeték-hálózat védőterületét, védősávjait a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Csatornázás, szennyvízelvezetés és tisztítás Gondoskodni kell a szennyvíz-csatorna hálózat mielőbbi teljes kiépítéséről. A közcsatornával el nem látott területeken csak elválasztó rendszerű csatornahálózat építhető ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadék vizek külön hálózaton vezethetők csak el. A településfejlesztés során „a vizek hasznosítását, védelmét és kártételének elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokéról szóló 147/2010. (IV.29.) számú Kormányrendelet előírásait maradéktalanul érvényesíteni kell. Ezen belül felhívom a figyelmet, hogy a már hivatkozott rendelet 10. pont 20. § (1) bekezdése értelmében a települési környezetvédelmi program részeként települési szennyvízkezelési programot kell kidolgozni, melyet a környezeti vizsgálatát, „az egyes tervek, illetve programok általános szabályaidról szóló 2/2005. (1.11.) számú Kormányrendelet alapján le kell folytatni. A szennyvízcsatorna teljeskörű kiépítéséig a keletkező szennyvizeket zárt szennyvíztárolókban kell gyűjteni, és gondoskodni kell az összegyűjtött szennyvizek megfelelő engedéllyel rendelkező szervezet által történő elszállításáról szennyvíz befogadására alkalmas, engedélyezett szennyvíztisztító telepre. Az egyedi szennyvízgyűjtők vízzáróságát felül kell vizsgálni, kifogásoltság esetén a szükséges műszaki intézkedéseket haladéktalanul elő kell irányozni. A felszín és felszín alatti vizek védelme A település fejlesztés során a település minden nemű szerkezeti átalakítását, a területhasználatokat, úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy annak során a környezeti elemek, ezen belül is kiemelten a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen. A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, "a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk szabályaidról szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben foglalt előírásokat, továbbá „a felszín alatti vizek védelméről" szóló mód. 219/2004 (VII.21.) Kormányrendeletben, „a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól" szóló
76 220/2004. (VII.21.) Kormányrendeletben, valamint „a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól" szóló 221/2004. (VII.21.) Kormányrendeletben foglalt előírásokat. Bánhorváti a Jelszín alatti vizek védelméről" szóló mód. 219/2004. (V1I.21.) Kormányrendelethez tartozóan VITUKI által összeállított szennyeződés érzékenységi térkép alapján „érzékeny" területen helyezkedik el. Felhívjuk a figyelmet, hogy a mód. 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet 7. §. (5) bekezdése értelmében, egy adott területen, a rendelet 2. számú melléklet szempontjai szerint végzett, vagy végeztetett lokális vizsgálat lehetőséget nyújt egyedi szennyeződés érzékenységi kategóriába történő besorolás megállapítására is. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, VÍZRENDEZÉS A település vízrendezése során meg kell oldani a lehulló csapadékvizek rendezett befogadóba történő vezetését. A vízfolyások rendszeres karbantartásáról, a már meglévő vízelvezető rendszer, hidak, átereszek rendszeres felülvizsgálatáról, fenntartásáról a tulajdonos/kezelő köteles gondoskodni; Az elmúlt időszak eseményeit figyelembe véve, az árvizek és belvizek környezetkárosító hatásainak mérséklését, kivédését és megelőzését szolgáló célkitűzések megvalósítását kiemelten kell kezelni! A „vizek hasznosítását, védelmét és kártételének elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról" szóló 147/2010. (IV.29.) számú Kormányrendelet előírásait érvényesíteni kell. A települést érintő Bán-patakra „a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról" szóló 21/2006. (1.31.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak. Felhívjuk továbbá az önkormányzat figyelmét, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. § (1) bekezdésében, ili. 1. számú mellékletében meghatározott vízimunkákra, vízilétesítményekre és vízhasználatokra a 18/1996.(Vl. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú dokumentáció benyújtásával vízjogi engedélyt kell kérni Felügyelőségünktől. Kérjük hogy az elkészült, felülvizsgált tervet a képviselőtestületi elfogadás és jóváhagyás után -a vízgazdálkodási érdekek érvényesítése és a fejlesztési koncepciók készülő vízgyűjtőgazdálkodási tervekben történő figyelembe vétele céljából - Felügyelőségünkre és az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak is küldjék meg. Hulladékgazdálkodási szempontból: A településrendezési terv készítésénél figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 213/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet, továbbá a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 6. számú mellékletének előírásait. A rendezési terv módosítása által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas
77 színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladék mentesítését kellő gyakorisággal kell végezni. A településen végzett tevékenységek (építés, üzemeltetés) során képződő hulladékokat -amelyek körét a mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg -elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni. A területen tervezett építkezések kivitelezése során keletkező hulladékok kezelését az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM közös rendeletben meghatározottak szerint kell végezni. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A rendezési terv készítésénél figyelembe kell venni az alábbi jogszabályokat: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet, és a 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet előírásait. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a légszennyezettség a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. melléklete által szabályozott. A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező-anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a 306/2010.(XII. 23.) Kormányrendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz. A 306/2010.(XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a értelmében tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A 306/2010.(XII. 23.) Kormányrendelet 27. § (2) és (3) bekezdése alapján hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik a 306/2010.(XII. 23.) Kormányrendelet 26. §-a értelmében.
78 A légszennyező források kibocsátási határértékét: a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, a 10/2003. (VII 11.) KvVM rendelet, a 23/2001. (XI. 13.) KöM. rendelet szabályozza. Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni. Zajvédelmi szempontból: - Jogszabályi előírások;" 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet „A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól" A környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesítése érdekében a területrendezési tervek készítésekor a Kormányrendelet előírásait figyelembe kell venni zajforrások helyének kijelölésekor, zajforrások és védendő létesítmények egymáshoz képest történő elhelyezésekor. Amennyiben csendes övezet és zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére kerül sor, a Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni. 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet mellékletei tartalmazzák: 1. sz.: ipari zaj, 2. sz.: építési zaj, 3. sz.: közlekedési zaj. Kulturális fesztiválok vonatkozásában a határértékeket a 2. § (4) bek. tartalmazza. A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása - a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben - az 1991. évi XX. tv. 85. § (1) e) pontja alapján a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik. Gazdasági területek kijelölésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az ott engedélyezendő ipari tevékenységek által a lakókörnyezetben okozott zajterhelés ne haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklete szerinti határértékeket, a legközelebbi lakóházaknál a hivatkozott zajterhelési határértékek teljesüljenek Bánhorváti településről a HIR Hulladékos, valamint a LAIR Levegős Információs Rendszerbe adatszolgáltatás nem történt, nyilvántartott bejelentés köteles pont- és diffúz forrás nincs. Zajkibocsátási határérték nem került megállapításra. Tájékoztatásul közöljük, hogy a települést közvetlenül érintő felszíni vízfolyás minőségére vonatkozóan a mellékelt adatokkal rendelkezünk, illetve a felszín alatti vizek minőségére vonatkozóan Felügyelőségünk nem rendelkezik adatokkal. A legközelebbi mérőpont Bán -patak (Lázbérci-tározó). A további véleményezési eljárásban részt kívánunk venni, kérjük a dokumentáció megküldését. 2.)Természetvédelmi és tájrendezési javaslat 2003.október hóban valamint 2004.március hóban kiadott dokumentáció szerint, az alábbi kiegészítésekkel
79 1. Országos védelem alatt álló terület Bánhorváti közigazgatási teületét érinti a Lázbérci Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 136/2007. (XII.27.) KvVM rendelettel védettségben fenntartott, valamint a 9/2008 (IV.10.)KvVM redelettel bővített Lázbérci Tájvédelmi Körzet. rendelet 1.számú melléklete tartalmazza a Lázbérci Tájvédelmi Körzet ingatlannyilvántartási helyrajzi számait. A melléklet Bánhorváti közigazgatási területére vonatkozó kivonatát, valamint a rendelkezésre álló vektoros térképek (KÜVET) adatai alapján szerkesztett, védett területeket ábrázoló térinformatikai állományt. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 23.§ (2) bekezdésében foglaltak értelmében a törvény erejénél fogva többek között ún. exlege védelem alatt áll hazánkban valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A település közigazgatási területén ezek közül fellelhető képződmények és területek e bekezdés alapján országos jelentőségűnek minősülnek, bárminemű károsításuk tilos. Megóvásuk érdekében körülöttük védőövezet kijelölését tartjuk szükségesnek, ami 30 métertől (források, barlangok és kunhalmok esetében) 100 méterig terjedhet (nagyobb földváraknál, a lápoknál, víznyelőknél és szikes tavaknál). Az 1996. évi LIII. . tv. 23.§ (2) bekezdés hatálya alá esik Bánhorváti közigazgatási határán lévő 1 db ex lege védett földvár. Az objektum országos jelentőségű természetvédelmi értéknek minősül (1996. évi LIII. tv. 28.§ (5) bekezdés, melynek bárminemű károsítása tilos. Ex lege védett barlangok köréből az Országos Barlangnyilvántartás adatai alapján Bánhorváti közigazgatási területén 8 db található. Bővebb információk (pl. alaprajz, szelvények és fotók ) megtalálhatók az Országos Barlangnyilvántartás oldalán (http://www.termeszetvedelem.hu/indx.php?pg=caves) valamint beszerezhetők a közhiteles barlangnyilvántartásért felelős Vidékfejleszési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály barlang- és Földtani Osztályánál (1025 Budapest, Szépvölgyi út 162/b) Az ex lege védett források kataszterezése, az adatállományok adatbázisba való feltöltése folyamatban van. A nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló 8002/2005.(MK 138) KvVM tájékoztatóban közzétett, Bánhorváti közigazgatási területére eső nyílt karszt területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai a függelékben szerepelnek. 2.)Természeti területek 2. Természeti Területek A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az 1996. évi LIII. törvény 15. §-ában foglaltak alapján felmérték a község határában lévő ún. természeti területeket, Ezek természetközeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek. Figyelembe véve, hogy Igazgatóságunk a természeti területek felmérését 1998-ban végezte, napjainkban az általunk korábban felmértektől eltérő helyzetek is megfigyelhetők a területen (pl. gyepeket beszánthattak, szántók elgyepesedhettek stb.). Fentiek miatt kérjük, hogy a terv készítése során az 1996. évi LIII. tv. 15. § (1) pontjában szereplő feltételeknek eleget tevő összes területet
80 természeti területként kezeljék. Ezeken a területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó károsodást vagy átalakulást eredményezne. A természeti területekkel kapcsolatos jogi szabályozásokat az 1996. évi LIII. törvény tartalmazza. 3. Természetközeli területek A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelettel módosított, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 30/A. § (1) bekezdése értelmében a mocsár, a nádas, a karsztbokorerdő, a sziklás terület és az ősgyep természetközeli területnek minősülnek. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése értelmében a természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet. 4.Érzékeny természeti területek (ÉTT vagy ESA) A 2/2002. (1. 23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Harsány község területe a „Bükki Nemzeti Park védőzónája" megnevezésű kiemelten fontos ETT térsége által érintett terület. Az Érzékeny Természeti Területek rendszerének kijelölésének az a célja, hogy a természeti adottságokkal, a tájjal és a termelési hagyományokkal harmóniában lévő termelési módokat honosítson meg vagy élesszen fel természet- és tájvédelmi szempontból értékes területeken. Ezek megvalósításának anyagi fedezetét a működő ETT-k esetében - pályázatok útján - jelentős források biztosítják, melyek elérésében, a pályázatok elkészítésében, és a folytatandó gazdálkodás előkészítésébenkidolgozásában a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság, vagyis jelen esetben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság készséggel nyújt segítséget az ezen támogatásokat igénybe venni, környezet- és természetbarát gazdálkodást folytatni kívánó tulajdonosoknak vagy bérlőknek. 2. Natura 2000 területek (KTT és KMT) A 275/2004. (X.8.) Korm rendeletben és a 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben foglaltak , valamint azok mellékleteiben Bükk hegység és peremterüetei néven kihirdetett különleges madárvédelmi terület(területkódja:HUBNI0003) ,illeve Nagybarcai Liget-hegy és Sajóvelezdi Égett-hegy(területkódj:HUBN20025) és az Upponyi-szoros (területkódja:HUBN20018) néven kihirdetett kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület által érintett Natura 2000területek találhatók Bánhorváti közigazgatási területén. 6. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) területei Bánhorváti község közigazgatási terűién a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül mind magterület, mind ökológiai folyosók, mind pufferterület megtalálhatók, melyeknek területi elhelyezkedését a mellékelt térképen ábrázoltuk. A 2008. évi L. törvény által módosított, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 13., 17., 18. és 19. §-ai szabályozzák az ökológiai hálózatra és annak elemeire vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat. Kérjük az ott szereplő korlátozások és tilalmak figyelembe vételét a tervezés során. 7. Egyedi tájértékek
81 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (3) - (5) bekezdései szabályozzák az egyedi tájértékekre vonatkozó feladatokat. Bánhorváti esetében 2010-ben történt területi felmérés. A BNPI örömmel veszminden olyan kezdeményezést, amely települések egyedi tájértékeinek felmérésére irányul. Amennyiben a BNP-től függetlenül készülnek felmérések, azok eredményei egyedi tájértéknek jelölt képződmény /létesítmény néven lehet települési programokban/tervekben szerepeltetni. 8.Egyéb védettségi kategóriák Az OTrT 3/+. számú mellékletében foglaltak alapján Bánhorváti közigazgatási területe „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete” által, a ¾ melléklet alapján „Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete” által, a 3/5 melléklet alapján az „Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” által, a 3/6 melléklet alapján a „Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete” által a 3/7 melléklet alapján „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete” által, valamint a 3/9 melléklet alapján az „Ásványi nyersanyag-gazdálodási terület övezete” által érintett. Egyéb védettségi kategóriákról nincs tudomásunk. Az esetleges további helyi jelentőségű természetvédelmi területek és kategóriák ügyében az illetékes jegyző, míg az esetleges régészeti szempontból védett területeket, valamint a műemlékeket illetően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes szerve tud felvilágosítást adni. A településrendezési tervhez a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a fentieken kívül az alábbi kiegészítő információkat és javaslatokat adja: •
•
•
•
A településrendezési terv megfelelő részeibe be kell építeni a természet, az erdő és a vad védelméről szóló jogszabályokat (az 1996. évi LIII., LIV., illetve LV. törvényeket), valamint a tájvédelmi kormányrendeletet (a 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendeletet) azzal a megjegyzéssel, hogy azok előírásait mindenkor be kell tartani; illetve az ezen jogszabályokban foglalt előírásokat, korlátozásokat és szabályozási elemeket a tervezés során a készülő tervben érvényesíteni kell. A különféle védettségi kategóriákba eső területeken (az országos jelentőségű védett természeti területeken, Natura2000 területeken, a természeti területeken valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat területein) a BNP nem tart kívánatosnak, ennél fogva nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat. A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.), művelési águk megváltoztatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellenjavallt (pl. értékes gyepek erdősítése). Ugyancsak fontos a hagyományos terület- és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák megtartása, meghonosítása. A település határában inkább extenzív vagy legalábbis félintenzív mezőgazdasági termelés (kert, szőlő-gyümölcs, hagyományos legeltetéses állattartás) meghonosítását javasoljuk.
82 •
Rendkívül fontos feladatnak tarjuk az ökológiai folyosók (állandó és időszakos vízfolyások, vízmosások) megóvását. A vízfolyások fontos ökológiai folyosók, melyek összeköttetést teremtenek különféle élőhelyek között. A vízfolyások „szabályozása", vagyis vonalvezetésének megváltoztatása, medrének burkolása tilos, az azt kísérő növényzet károsítása, eltávolítása magában a mederben esetlegesen kinőtt cserjéken és fákon kívül - nem kívánatos, és természetvédelmi szempontból ellenjavallt.
Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy hazánk az Európai Unió Víz Keretirányelvének átvétele során vállalta, hogy felszíni és felszín alatti víztesteinket 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapotba (erősen módosított és mesterséges víztestek esetében jó ökológiai és kémiai potenciálba) hozza. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § -a alapján ezen környezeti célkitűzéseket a településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban érvényesíteni kell. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK Irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (továbbiakban: VKI) 1. cikk (a) pontja alapján a VKI célja többek között az, hogy megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védje és javítsa állapotukat. A kitűzött környezeti cél elérése - valamint a vízi, illetve a víztől közvetlenül függő ökoszisztémák elemei védelmének - érdekében Igazgatóságunk fontosnak tartja, hogy a jelenlegi, kialakult vízfelhasználás rendszere ne romoljon tovább a természet kárára. Mindezek elérése érdekében nem támogatunk olyan beruházásokat, melyek a jelenlegi ökológiai állapot további romlását eredményeznék, illetve a kitűzött jó állapot (illetve potenciál) határidőre történő elérését veszélyeztetnék. Hasonló beruházások/tevékenységek tervezése/végzése esetén Igazgatóságunk minden esetben az ökológiai szempontokból előnyösebb megoldási formákat támogatja, amelyektől történő eltérés csak indokolt esetben, kellően alátámasztva, számos megkötés és előírás betartása mellett lehetséges. Fentieket többek között a VKI, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. A BNP a terv készítése során esetlegesen felmerülő fásítási, fatelepítési szándékokkal kapcsolatban az alábbiakra szeretné felhívni a figyelmet: a természetvédelmi szempontból értékes gyepek erdősítése, fásítása ellenjavallt; növénytelepítések során csak nem invázív, őshonos fajokat szabad telepíteni. Ahhoz, hogy a fentiek gyakorlati megvalósítása során esetlegesen felmerülő félreértések, és az azok által a természetvédelmi érdekeket veszélyeztető helyzetek, állapotok elkerülhetők legyenek, ezúton csatolva megküldjük Önöknek a természetés tájvédelmi szempontból telepítésre nem ajánlott fajok listáját (ld. melléklet) további szíves felhasználásra. Fontosnak tartjuk, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet védett természeti területekre, természeti területekre, természetközeli területekre, magterületekre,
83 ökológiai folyosókra és a táj(kép)védelemre vonatkozó, valamint egyéb természet- és tájvédelmi szabályozásaihoz, előírásaihoz a készülő településrendezési terv igazodjon. Ugyanígy fontosnak tartjuk, hogy Bánhorváti településrendezési terve a Borsod-Abaúj-Zemplén megye tavaly elkészült területrendezési tervében foglaltakkal összhangban legyen. A többször módosított, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 3. számú melléklet 2. pontja alapján a településrendezési terveknek mind a természetvédelmi, mind a tájvédelmi szempontú véleményezésében a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (Bánhorváti esetében ez az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (3530 Miskolc, Mindszent tér 4.)) szintén a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szerv -. 3.)Közlekedésfejlesztési javaslat 2003.október hóban valamint 2004.március hóban kiadott dokumentáció szerint az alábbi kiegészítésekkel 3.)Közlekedési javaslat 2003. április hóban kiadott dokumentáció szerint az alábbi kiegészítéssel: A település közigazgatási területét érinti a 2506 számú törzshálózati jelentőségi útvonal felújításával, valamint integrált kistérségi mezőgazdasági útfejlesztéssel, ezért az alábbi szempontokat figyelembe kell venni: A közút használójának védelme A közlekedés biztonsága érdekében az összes közlekedő szempontjait a lehetséges veszélyeztetés függvényében figyelembe kell venni: Vakítás elleni védelem Hófúvás elleni védelem Széllökés elleni védelem Közvilágítás Nem kívánt átjárás elleni védelem Egyéb hatások elleni védelem (omlás, kőhullás, sárfelhordás, napfény, szaghatás) A közút környezetének védelme A közutakat övező területsávokban gondoskodni kell a környezeti elemek és rendszerek védelméről, egyrészt nyomvonal kijelöléssel, másrészt – ha szükséges – környezetei berendezéssel. A kiválasztott nyomvonal környezetvédelmi szemléletű tervezésének fel kell tárni az érintett hatásviselőket, hatásterületeket, a várható hatásokat, és meg kell jelölni a vonatkozó törvényekben, szabványokban, rendeletekben lévő előírásokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A természetes környezet védelme A föld, mint környezeti elem védelme: az alapállapot feltárása, a föld mint környezeti elem minőségének és tulajdonságainak meghatározása (termőhelyi adottságok vizsgálata, értékes mezőgazdasági területek elkerülése)
84 A víz védelme: a felszíni és felszín alatti vízbázisok, védőidomok, természetes és mesterséges, időszakos és állandó, folyó és állóvizek, tározók, vízgyűjtő területek. A levegő védelme: egyenletes haladást lehetővé tevő nyomvonalvezetéssel és forgalomszervezéssel, a jó átszellőzés biztosításával, az érzékeny területeknél nagyobb védőtávolság tartásával, véderősáv telepítésével csökkenteni kell a közúti légszennyezés hatását. Az élővilág védelme A környezetvédelmi program kidolgozásánál a közlekedési fejezetnél az alábbi környezeti körülményeket kell meghatározni az úthálózat besorolásakor Külterületi közutak esetén a környezeti körülményeket három kategóriába kell besorolni: „A” jelű környezet: síkvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül „B” jelű környezet: dombvidék, természeti és/vagy épített környezet korlátozások nélkül síkvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek még lehetővé teszik a „B’ kategóriához előírt tervezési sebességekhez kapcsolt paraméterek gazdaságos alkalmazását. „C” jelű környezet: hegyvidék, sík és dombvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek csak hegyvi8déki tervezési paraméterek alkalmazását teszik lehetővé. E szerint BÁNHORVÁTI A és B jelű környezetbe sorolható Belterületen a környezeti körülményeket az alábbi négy csoportba kell besorolni: „A” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület, nem érzékeny környezet „B” jelű környezet: beépítetlen, vagy lazán beépített terület érzékeny környezet „C” jelű környezet: sűrűn beépített terület, nem érzékeny környezet „D” jelű környezet: sűrűn beépített terület érzékeny környezet E szerint BÁNHORVÁTI B jelű környezetbe sorolható
85 A topográfiai adottságokat belterületen a környezeti körülményeket módosító tényezőként, az alábbiak szerint kell figyelembe venni: Főutaknál: - dombvidéken a „B” környezeti körülmény - hegyvidéken a „C” környezeti körülmény Mellékutaknál: - Dombvidéken a „C” környezeti körülmény, - Hegyvidéken a „D” környezeti körülmény A tervezés során e körülmények szerinti tervezési sebességet kell alapul venni, amennyiben ez alacsonyabb, mint a tényleges környezeti körülmények miatt alkalmazható érték. A közutak tervezése, építése és fenntartása során törekedni kell arra, hogy a környezeti kár minél kisebb legyen. Elsődlegesen az út vonalvezetésének és keresztszelvényeinek kialakításánál, környezetbe illesztésével kell törekedni a várható káros hatások csökkentésére. Fázisonként szükséges részletességgel fel kell tárni a védendő környezeti elemeket és rendszereket, (hatásviselők) az ezeket érő káros környezeti hatásokat a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény alapján. A közlekedési létesítmények környezetében fel kell tárni és minősíteni kell a természetszerű élőhelyeket, a növény és állatvilág állapotát a védett fajok száma és ritkasága szerint. Részletes hatásvizsgálatot kell készíteni, szükséges lehet ennek függvényében teljes vegetációs periódust felölelő (márciustól novemberig) vizsgálatra szakértő bevonásával. Törekedni kell a védett területek elkerülésére, megfelelő védőtávolság tartására, a természetes élőhelyek területi csökkenésének és feldarabolásának minimalizálására. A vadon élő állatok biztonságos áthaladását elősegítő műszaki létesítményekkel kell elősegíteni. Tájvédelem Törekedni kell a tájhoz illeszkedő vonalvezetés kialakítására, a töltéseknek, bevágásoknak harmonikusan kell illeszkedniük a domborzathoz. A meglévő táji adottságok kihasználásával csökkenteni kell a vizuális és zajhatásokat. Megfelelő növényzet telepítésével biztosítani kell a közút melletti területek zöldfelületi kapcsolatait, a kedvező kilátásokat és rálátásokat biztosítani kell. Őshonos és a különleges igénybevételnek ellenálló, magas esztétikai értékeket nyújtó növényzetet kell előnyben részesíteni. Az épített környezet védelme A közutak helyszínrajzi és hossz-szelvényei vonalvezetésénél az akusztikai és légszennyezési terjedési viszonyokat, valamint az immissziós határértékek betarthatóságát kell szem előtt tartani. A lakóterületeknél a megfelelő védőtávolságok biztosításával kell a zaj-, rezgés és levegőtisztasági határértékeket betartani, hatáscsökkentő megoldásokat kell alkalmazni.
86 4.)Közművesítési javaslat 2003.október hóban valamint 2004. március hóban kiadott dokumentáció szerint az alábbi kiegészítésekkel a.)Vízellátás Ivóvízhálózat fejlesztés a településtrendezési tervben kijelölt, új lakó és gazdasági tartalék területek irányában a meglévő hálózat bővítésével oldható meg. A közeljövő egyik fontos feladata a meglévő gerinc,- elosztó- és bekötővezetékek rekonstrukciója, a hálózati veszteség csökkentése, az ellátás biztonságának növelése, valamint az ivóvíz minőségének megőrzése. Ivóvízellátás Az ivóvízelosztó hálózat a településen, belterületen 93%-ban kiépült. A lakóingatlanok ellátottsága 100%. A lakosság egészséges és ellenőrzött ivóvíz ellátása így biztosított. Az ivóvíz 409 lakásba, a háztartások 72 %-ában be van vezetve. A településen 16 közkifolyó üzemel. Az éves vízfogyasztás visszaesett 27.000m3/év mennyiségre. Fajlagos vízfogyasztás 45l/fő/d. Távlatban várható 90l/fő/d. Ivóvízbeszerzés A község részére az egészséges ivóvizet az Északmagyarországi Regionális Vízmű szolgáltatja a regionális vezetékből, amely a községen halad keresztül a Lázbérci Víztározótól Kazincbarcika, Sajókaza irányába. A szolgáltatást sem minőségi, sem mennyiségi problémák nem zavarják. A hálózati nyomás a közszolgáltatási előírásokat kielégíti. Ivóvíz elosztás Az ívóvíz hálozat hossza 9,1 km. Anyagában részben elavult, azbesztnyomó vezeték (D80) és korszerű műanyagcső (DN100KMPVC) egyaránt megtalálható. Vízvesztesége nagy. Rekonstrukció szükséges. A hálózat fejlesztés kiterjed a meglévő ágas rendszerek körösítésére a biztonságosabb vízellátás érdekében. Hálózatfejlesztés A településrendezési tervben kijelölt távlati lakópark, ipari park és rekreációs területek számára az ivóvíz-kapacitás a regionális vezetékből biztosítva van. A meglévő DN 100 mm átmérőjű elosztóhálózat meghosszabbításával a területek ellátása megoldható. Tűzivízellátás Az ivóvíz hálózat az oltóvízellátására is méretezett. Az elosztóhálózat DN100 és DN80 mm átmérőjű. A vízkivételt az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint elhelyezendő altalaj és feltalaj tűzcsapok szolgálják, amelyek általában közterületen helyezkednek el. Iparvízellátás A település ellátó erejének a bányászat és erdészet számított. A bányaüzemek bezárásra kerültek a térségben. A településen kisebb vízigényű vállalkozások, régi üzemeket hasznosító társaságok működnek. Ezek egy része külterületen helyezkedik el. A vízellátás a regionális vízvezetékről megoldott. A várható turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések ivóvízigényét a meglévő hálózat biztosítja.
87 A távlati vízellátás fejlesztést a mellékelt helyszínrajzon ábrázoljuk. Vízellátás telekalakítási igény A vízvezeték hálózat általában közterületen kiépült és a fejlesztések során szintén megoldható a közterület igénybevétele, külön telekalakítást nem igényel. Helyenként a területrendezések során a magánterületekre kerülő vezetékszakaszoknál a vízvezetési szolgalmat az ingatlan tulajdonlapjára fel kell vezetni. Vízellátás - szabályozási előírásai: A vízbázis-védelem érdekében a vízbeszerzés (kutak) környezetében a hidrogeológiai védőidomot meg kell határozni, külön rendelettel ki kell jelölni és alakítani. A vízbázisok… ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII.18) számú Kormányrendelet szerint " a földbefektetett vízvezeték közegészségügyi védősáv határa a vezeték felett a föld felszínéig , alatta 1,0 m-ig , kétoldalt 2-2 m távolságig terjed." A gerinc - és elosztó ívó víz hálózat mellett a vezeték fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges műszaki védőtávolságot külön előírás hiányában MS 7487 sz.-ú szabvány szerint kell üzemeltető számára biztosítani. Védőtávolságon belül építményt elhelyezni, és fát ültetni tilós! b.)Szennyvízelhelyezés A község nem rendelkezik szennyvízelvezetéssel. A szennyvízelvezetést KEVITERV PLUSSZ Kft. - Miskolc - 92-305-02 számon megtervezte. A terv kiegészítésre és korszerűsítésre szorul. A tervezett szennyvízcsatorna hossza az ÉVIZIG által 1474/1993. szám alatt engedélyezett megoldás szerint 15,5 km csatorna és bekötővezeték. Anyaga: DN200 KGPVC cső. Négy átemelő tervezett. 3 átemelő helyi és egy a települési szennyvizek beemelését szolgálja. Elvezetésre tervezett szennyvízmennyiség távlatban 125 m3/d. A település szennyvizei jelenleg nagyrészt a talajba kerülnek elszikkasztással, kisebb részben a tározok szippantással ürítésre kerülnek. Ez a megoldás a talajvíz szennyezésével jár, valamint a talajvízszint emelkedésével. A község a vízbázis sérülékenységi kategóriája IV-KS. A szennyvízelvezetés megoldása a teljes településen azonban ennek ellenére kívánatos lenne, mert a vízellátás során keletkező folyékony hulladék megnyugtató, ártalommentes elhelyezése csak így oldható meg. A meglévő, szikkasztórendszerű szennyvízgyűjtők szabályos átépítése, a közúti szállítás gazdaságtalan, a Sajó- alsószakaszának terhelése a Bán patakon keresztül káros. A szennyvízgyűjtés megszervezése a magas szállítási költségek miatt a lakóságra nagy terhet ró. A rendelkezésre álló tervek korszerűsítésre szorulnak. Szennyvíztisztítás A térségi szennyvizek KEVITERV tervei szerinti befogadója a Nagybarca-i szennyvíztisztító telep, amelynek kapacitását távlatban, ezért bővíteni kellene. Közvetlen befogadó a Nagyvisnyó- Dédestapolcsány-i regionális szennyvízvezeték, amely a településen is keresztül halad.
88 Szennyvízelhelyezés fejlesztése A szennyvíz elhelyezés a településrendezési tervekben kijelölt lakóparkok, ipari és pihenő területekről a kiépülő hálózatba megoldható a domborzati viszonyoknak megfelelően kényszeráramoltatással, vagy gravitációs csatornával. A tervezett csatornahálózat alkalmas arra, hogy a településrendezési tervekben szereplő, távlatban feltárásra kerülő, lakó -és gazdasági tartalék területek kommunális szennyvizeit is fogadja. A tervezett hálózatbővítést a mellékelt átnézetes helyszínrajzon ábrázoltuk. Szennyvízelhelyezés telekalakítási igénye A tervezett átemelő telepek lakókörnyezetbe épülnek. Részükre legalább 10x10 m lekerített telekkialakítása szükséges. Szennyvízelhelyezés - szabályozási előírásai A területi szennyvízátemelők zárt rendszerűek, szagzáróval ellátottak és zajszigeteltek legyenek. A 253/1997 (XII.20.) Korm.r. OTÉK szerint védőtávolságúk 20 m, azonban a berendezést környezeti hatásától függően egyedileg kell meghatározni. A csatornák üzemeltetői védőtávolsága MSZ 7487 szabvány szerint betartandó. A védősávban építményt elhelyezni, fát ültetni tilós! Vízminőségvédelem A Lázbérci víztározó és vízmű védőterületét a víz minőségének és mennyiségének megóvása érdekében megállapító 21020/1972 . számú vízügyi hatósági határozattal (Vízikönyvi szám: Bán-Sajó-Tisza/48,53,64,79) visszavonásra került és helyette kijelölésre került és a Magyar Állam tulajdonában és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek ZRt. (ÉRV ZRt) 3700 Kazincbarcika, Tardonai u.1 – üzemeltetésében lévő Lázbérci víztározó és felszíni vízkivételi mű védőterület rendszerét és hozzá tartozó tiltásokkal és korlátozásokkal együtt Bán-Sajó-Tisza/104 Vízikönyv számon. A vízbázis védőterület kijelölésének rendszere. 1.A vízkivételi mű belső védőövezete 2.A víztározó, ill. a vízkivételi mű külső védőövezete 3. A Lázbérci víztározó hidrológiai védőterülete. A felszíni védőterület rendszerre vonatkozó előírások korlátozásokat a HÉSZ 1. számú függelék tartalmazza.
és
területhasználati
5.)Hírközlési javaslat 2003.október hóban valamint 2004.március hóban kiadott dokumentáció szerint
89
V. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS
BÁNHORVÁTI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
90 1.A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése A környezeti vizsgálati terv, jelen esetben BÁNHORVÁTI község településrendezési tervének készítése az egyeztetési és elfogadási eljárási folyamat része. A kidolgozást, az egyeztetést és elfogadást, illetve annak eljárását a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet írja elő. Előzmények, különösen a tematika tartalma A környezeti értékelés a településrendezési terv önálló része, illetve munkarésze. A környezeti értékelésnek azt az információt kell tartalmaznia, ami a Kvt. 43.§ (7) bekezdésében foglaltak, valamint a 7. § (4) bekezdés szerinti tematika kielégítéséhez a jelenleg ismeretek és vizsgálati módszerek, a terv tartalmának és részletezettségének, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyének figyelembevételével megkívánható. A környezeti értékelés kidolgozásához felhasználható minden rendelkezésre álló környezeti hatásra vonatkozó korábbi, vagy folyamatban lévő tervezési, illetőleg programalkotási munkából származó, valamint ás közösségi jogszabály végrehajtása során keletkezett információ. 1.2.a tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása A környezeti vizsgálat és értékelés kapcsolódik a településtervezés teljes folyamatához. Nagyon sok az átfedés pl. a jelenlegi környezeti állapot a földrajzi terület, a természeti erőforrások vonatkozásában. Különösen fontos a vizsgálat és értékelés. A javasolt intézkedések, pl. csaknem azonosak a kompenzáció lehetőségeivel. Pl. biológiai aktivitásérték számítással kimutatott környezet szempontú intézkedésekkel. 1.3.a környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására BÁNHORVÁTI község esetében a várható idegenforgalmi és egyéb területfejlesztések, környezetvédelmi célú kompenzálás általában elegendő, A módosítás által érintett területekre vonatkozó környezeti értékelés javaslatai bekerültek a tervbe. 1.4.a környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása A környezeti értékelés készítése során végig folyamatos volt a kapcsolat a helyi önkormányzattal. 1.4.a környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok összefoglalása A településrendezési terv felülvizsgálata során már előkészítési folyamatban megadták előírásaikat az államigazgatási szervek és más szervek. A környezeti vizsgálat szempontjából legfontosabb szervek a következők: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
91 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatala Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitánysága Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szomszédos Önkormányzatok 1.5. a környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya stb.), az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok. Tanulmányok, programok, stratégiák: • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) • Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) • Új Magyarország Terv (UMFT) • Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST) • BAZ Megye Területfejlesztési Koncepciója és Terve 2008 • Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) • Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007 • Nemzeti Éghajlat változási Stratégia (NÉS), 2007 A környezeti vizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. A környezeti vizsgálat keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a területrendezési terv környezeti megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg. BÁNHORVÁTI község közigazgatási területén csak kisebb módosításokra került sor. A régészeti érdekeltségű területen gondoskodni kell a beruházás megkezdése előtt a leletmentésről. Megváltozott a település közigazgatási területét érintő vízmű védőidom terv. A Lázbérci víztározó és vízmű védőterületét a víz minőségének és mennyiségének megóvása érdekében megállapító 21020/1972 . számú vízügyi hatósági határozattal (Vízikönyvi szám: Bán-Sajó-Tisza/48,53,64,79) visszavonásra került és helyette kijelölésre került és a Magyar Állam tulajdonában és az Észak-magyarországi
92 Regionális Vízművek ZRt. (ÉRV ZRt) 3700 Kazincbarcika, Tardonai u.1 – üzemeltetésében lévő Lázbérci víztározó és felszíni vízkivételi mű védőterület rendszerét és hozzá tartozó tiltásokkal és korlátozásokkal együtt Bán-Sajó-Tisza/104 Vízikönyv számon. A vízbázis védőterület kijelölésének rendszere. 1.A vízkivételi mű belső védőövezete 2.A víztározó, ill. a vízkivételi mű külső védőövezete 3. A Lázbérci víztározó hidrológiai védőterülete. A felszíni védőterület rendszerre vonatkozó előírások és területhasználati korlátozásokat a HÉSZ 1. számú függelék tartalmazza. A környezeti vizsgálat ezekre a megalapozó tanulmányokra is épül. A rendezési tervi módosítások lényegében apró kiigazítások. 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok (a továbbiakban: változatok) rövid ismertetése Tervváltozatok nem készültek, mivel a település önkormányzata konkrét területeket kíván átminősíteni lakóövezetté, illetve már meglévő, megépült különleges terület kerül belterületbe vonásra. 2.1. a terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A legfontosabb szempont, hogy ne romoljon a környezet állapota a tervmódosítás által érintett területeken. A településrendezési terv egyes települések nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a terület felhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét A korábbi rendezési tervhez képest BÁNHORVÁTI község közigazgatási területén különleges helyi sajátossággal bíró területek kialakítása került napirendre, ezek többsége azonban csak az OTÉK módosítás következményei, mivel a különleges területek szétválasztása megtörtént beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre. A lakóterület fejlesztés területe jelentős mértékben lecsökkent, mivel az építési kedv is visszaesett, illetve az agglomerációs hatások is gyengültek. Részben lakóterületek, részben településközpont minősültek át zöldterületté, közparkká. Tehát összességében kevesebb a környezetterhelő területhasználat A korábbi településrendezési tervhez képest pozitív irányú változás, hogy kijelölésre kerültek az ökológiai hálózat elemei, a NATURA 2000 területek, valamint terület felhasználás szintjén a természeti területek. Ezek általában területhasználati korlátozásokkal járnak, ezért a környezetminőség javulásával járnak együtt. Megváltozott a Lázbérci víztározó kürül kialakított védőidomtervek rendszere , melyet a HÉSZ függeléke tartalmaz. Új beépítésre szánt terület a védőidomokon nem került kijelölésre.
93 A településrendezési terv egyes települések nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a terület felhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét A terv vizsgálatakor négy fő terület rajzolódik ki, amelyekhez tartozó szakágak érdekei különböznek: 1. Gazdasági tevékenység (Ld! idegenforgalom), 2. A lakosság ellátása, 3. A természeti, táji környezet védelme 4. A közlekedési és egyéb műszaki infrastruktúra fejlesztése A négy fő területhez tartozó szakágak érdekei gyakran egymással ellentétesek, céljait, problémáit, fejlesztési javaslatait a területrendezési terv hívatott összehangolni. Az egybeesések, szinergikus hatások előnyeit kihasználni, az ellentétek, ellenérdekek feloldását kompromisszumokkal, javaslatokkal megoldani a tervezési folyamat során lehetséges. A környezeti vizsgálat ebben a folyamatban egyfajta”környezeti ombudsmanként”, a természeti-táji környezet érdekeinek szószólójaként lép fel. BÁNHORVÁTI község településrendezési tervének készítése során a korábbi rendezési tervhez képest kismértékű átminősítés várható. 2.2. a terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A legfontosabb alapelv a fenntarthatóság, illetve az azokat támogató tervekkel való összefüggés, mely már a korábbi fejlesztési koncepcióban is megjelent, illetve a magasabb szintű tervekben is ez a fő vonulat. A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás – méltányos életkörülmények, szociális jólét – elérése, megtartása érdekében a gazdaság működésének biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás azt jelenti, hogy a természeti környezet eltartó képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni, a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. A fenntartható fejlődési stratégia kialakításának lényege – célkitűzése az egyetemes és globális fenntarthatósági elvek, valamint az adott térség, ország társadalmi, környezeti és gazdasági szempontjai együttes érvényesítése nyomán – meghatározni azon célokat, és a célokhoz vezető utat, amely révén a fenntartható fejlődés lehetőségei és keretei az egymást követő nemzedékek számára egyaránt biztosítottak. A fenntarthatóság követelménye a környezethasználat során azt jelenti, hogy komparatív előnyöket hangsúlyozva és kihasználva – a környezeti rendszer eltartóképességének határán belül kell maradnunk, s erre figyelemmel kell a környezeti rendszer terhelését korlátozni, csökkenteni, illetve az eltartó-képességét növelni.
94 Az Európai Unió a Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályokról szóló 1260/1999 EK Tanácsi Rendelete alapvető követelményként a források felhasználása során két horizontális elv: a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítését írja elő. A fenntarthatósági értékrendet a göteborgi elvárások alapján (Fenntartható Fejlődés Stratégiája) a fenntartható fejlődés három dimenziójának (gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok) összhangban történő fejlesztése teszi lehetővé. A környezeti fenntarthatóság mindig meghatározott térbeli keretekben, így területi megközelítéssel teremthető meg. A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a régiók sajátos adottságaihoz igazodva a fejlődés térségenként oly módon valósuljon meg, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminőségének fenntartását, javítását, a gazdaság számára alapot biztosító természeti és kulturális erőforrások harmonikus és kíméletes igénybevételét. Ennek megvalósításához szükséges a táji természeti örökség helyitérségi megőrzése és hasznosítása; a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi-térségi értéknövelő kezelése és erősítése. Négy fő célt, témakört, emeltünk ki, amelyek mentén a különböző szakágak érdekei különbözhetnek, azaz a témakörök érintettjei által fontosnak tartott célok elfogadására, illetve az érintettek értékrendjének, érdekeltségének kölcsönös megismerésére és elismerésére, konszenzus, kompromisszum kialakítására van szükség: 1. Gazdasági tevékenység, a mezőgazdaság, az ipari, raktározási, stb. tevékenységek érdekei, ide tartozik az idegenforgalom, turisztika is. 2. A lakosság ellátása, intézményhálózatának fejlesztése, településeinek védelme, tágabban a kulturális örökség védelme. 3. A természeti, táji környezet védelme. A meglévő védett természeti értékek mellett általánosabb természeti értékvédelem, természeti környezet fejlesztés, talán felkészülés a beharangozott globális klímaváltozásra, felmelegedésre, ugyanakkor szélsőséges ár és belvizekre is. 4. A közlekedési és egyéb műszaki infrastruktúra fejlesztése; a gazdasági tevékenység és a lakossági eljutási igények minél teljeskörűbb kielégítése, geometriai törvényszerűség alapján. A megfogalmazottak szerint „a négy fő területhez tartozó szakágak érdekeit, céljait, problémáit, fejlesztési javaslatait a településrendezési terv hívatott összehangolni. Az egybeesések, szinergikus hatások előnyeit kihasználni, az ellentétek, ellenérdekek feloldását kompromisszumokkal, javaslatokkal megoldani a tervezési folyamat során lehetséges. Mindehhez azonban a tervezésben résztvevők mellett elengedhetetlen a megbízó- megyei önkormányzat-, a települési önkormányzatok, a kistérségek és a területi szakhatóságok, szakmai szervezetek és végül a civil szervezetek és a lakosság képviselőinek közreműködése.” Egyeztetések alapján fontosnak tartja a megbízó az egyes célok vagy feladatok rögzítését a programban.
95 Nemzetközi irodalomra és tapasztalatokra építve a fenntartható fejlődés korszerű értelmezése szerint a fenntartható fejlődés középpontjába a társadalmi fejlődést helyezzük, amelynek keretéül szolgál a természeti és mesterségesen alakított környezet, illetve a fejlődést segítő eszközként határozzuk meg a gazdaság szerepét. Ebben a megközelítésben a fejlődés célja: a társadalmat alkotó személyek és közösségeik (a családtól a szakmai és civil szerveződésekig) egzisztenciális kibontakozásának (teljes értékű élet lehetőségének) biztosítása, amelyhez a közös értékek mentén elkötelezettek, felelősségvállalók, a tudás és a kultúra javait gyarapítók, azokban egymást segítve, támogatva részesülő, a kihívásoknak, megpróbáltatásoknak megfelelni képes, jó helytálló készségekkel, regenerációs és teherbíró képességekkel rendelkezzenek. A környezeti keretek tekintetében három alapvető feltételnek kell megfelelnie a fenntartható fejlődésnek: (1) a környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét meg nem haladó, regenerációs képességét nem veszélyeztető használata, hasznosítása, (2) a környezeti értékek fenntartása, megőrzése, (3) Az anyagfelhasználás és anyagkibocsátás mérséklése a terhelhetőség folyamatos nyomon követésével. A gazdaság, mint eszköz fenntartható fejlődés értelmében a társadalmi fejlődést szolgáló célok mentén, racionális (pl. hosszabb távon működőképes) keretek között biztosítja a stabilitás és kiegyensúlyozottság felé törekvő gazdálkodást a rendelkezésre álló technikai eszközökkel és környezeti, emberi és tőke jellegű erőforrásokkal, biztosítva, hogy a helyi kis és közepes méretű gazdálkodási egységek stabilitással és alkalmazkodó képességgel rendelkezzenek. A fenti környezeti feltételek, keretek vizsgálata és a terv tartalma alapján megállapítható, hogy a településrendezési terv környezeti „érzékenysége” magas. A korábbi vizsgálati munkarészekben számos környezettel, természetvédelemmel, tájvédelemmel kapcsolatos alátámasztó munkarész elkészült. A rendezési tervnek nem közvetlen célja és feladata egy a térség értékeit, közös értékrendjét és jövőképét megfogalmazó hosszú távú fejlesztési koncepció megalkotása (ez a területfejlesztési koncepciók feladata), amely különösen társadalmi és környezeti szempontból lenne rendkívül fontos. Kiemeljük azonban az UMVST-vel való összefüggéseket Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST) céljai A stratégiai terv célja a vidéki térségek fenntartható fejlesztésének megalapozása. Ennek érdekében öt nemzeti fejlesztési prioritás került meghatározásra, melyek specifikus beavatkozási akciók révén valósulnak meg. A fejlesztési stratégiai átfogó- és specifikus céljai a következők: A vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása. Az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörű partnerség működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javításának elősegítése.
96 A beavatkozást igénylő területek (lakóterületek, gazdasági és különleges területek kijelöléséhez már elkészültek a megalapozó vizsgálatok, tervek, illetve programok. Az Országos Területrendezési Terv, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve stb. Fontos a helyi közösség fejlesztése, ezt segíti majd az imaház építése is. 2.3. a változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása Konkrét területek kijelölésre van megbízás, nincsenek változatok. 3. A terv, illetve program, valamint a változatok megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása. A Brundtland Bizottság által 1987-ben megfogalmazott „Közös Jövőnk” című tanulmány óta a környezeti fenntarthatóság mérésére több száz környezeti indikátor került kialakításra. Az ENSZ, az OECD, az EU és az EEA egyaránt kialakította a fenntarthatósági kritériumok mérésére szolgáló indikátor rendszerét. A környezeti információk és a nagyszámú környezeti indikátor csoportosítására két nemzetközileg elfogadott modellrendszer került kialakításra. A 70-es évek elején Anthony Friend által kifejlesztett PSR modellt (Terhelés (Pressure) – Állapot (State) – Válasz (Response) modell) a környezetre gyakorolt emberi hatásokat, az ezek hatására bekövetkezett környezeti változásokat és a társadalmi reakciókat vizsgálta. A módszer előnye, hogy a modell révén feltárta az elemek közötti kapcsolatokat és kísérletet tett az indikátorok csoportosítására. A modellt az OECD is elfogadta és használja. A PSR modell továbbfejlesztéséből jött létre a DPSIR modell (Hatótényezők (Driving forces) – Terhelés (Pressure) – Állapot (State) – Hatás (Impact) –Környezetpolitikai válaszok (Response) modell) Számos vita után a kutatók ezt a modellt találták a legmegfelelőbbnek arra, hogy a környezettel kapcsolatos információkat rendszerbe foglalják. A modellt a legtöbb EU tagország elfogadta, azt használják a nemzetközi szervezetek is, mint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) az Európai Környezeti Ügynökség (EEA). A modellen belül az Eurostat a válaszok (környezetvédelemre fordított kiadások), a hatótényezők (a környezet szempontjából meghatározó szektorok pl. energia, közlekedés, mezőgazdaság), valamint a terhelések (emberi tevékenységek, melyek közvetlenül hatással vannak a környezetre, pl. CO2 kibocsátás) területét vizsgálja. Az EEA az állapot (megfigyelhető változások a környezetben, pl. növekvő hőmérséklet) és a hatások (a megváltozott környezet hatásai, pl. hurrikánok, áradások) indikátorait vizsgálja. Éles határok természetesen nem húzhatók meg a területek között, így az indikátorokban átfedések is lehetnek.
97
1.ábra. A DPSIR modell (Forrás: Eurostat, 1999) A hatások tömören az alábbiakban vázolhatók fel: Energia hálózatok és építmények Az új építmények markáns elemeivé válnak a tájnak. Az új infastruktúra nyomvonalak kijelölésénél a Natura 2000 és az ökológiai hálózat védelmének prioritást kell kapnia. Hulladékkezelés A veszélyes hulladékártalmatlanító elsősorban a környezeti kockázatot növeli az adott térségben. Közúti közlekedés A közlekedési úthálózat fejlesztés jelentős hatással van szinte minden környezeti elemre. Annak ellenére, hogy hozzájárul a területi kiegyenlítődéshez és az elérhetőség növekedéséhez, területfoglalása, környezetszennyezése révén a fenntarthatósági alapelvekkel kerül gyakran ellentmondásba. Az új nyomvonal kijelölések esetén különösen nagy figyelmet kell fordítani az ökológiai hálózat védelmére. Vízgazdálkodás építményei A vízgazdálkodás, tározók létesítésének hatása általában pozitív a településre nézve, de e mellett az ökológiai rendszerre általában kedvezőtlen hatást jelent. Jelen esetben azonban a módosítás tárgyát képező területek ilyen létesítményeket nem érintenek. 3.1. a terv, illetve program céljainak összevetése a terv, illetve program szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal; A környezetvédelmi célok és a fenntarthatóság megjelennek az EU-s célkitűzésekben, az OTrT-ben, valamint a B-A-Z Megye TrT-ben is. A gazdaság, mint eszköz fenntartható fejlődés értelmében a társadalmi fejlődést szolgáló célok mentén, racionális (pl. hosszabb távon működőképes) keretek között biztosítja a stabilitás és kiegyensúlyozottság felé törekvő gazdálkodást a rendelkezésre álló technikai eszközökkel és környezeti, emberi és tőke jellegű erőforrásokkal, biztosítva a helyi kis és közepes méretű gazdálkodási egységek jó stabilitással és alkalmazkodó képességgel bírjanak, rendelkezzenek.
98 „A településrendezési terv általános célja, hogy a megye természeti-környezeti, települési, épített környezeti és társadalmi gazdasági adottságaira alapozva biztosítsa a területileg kiegyensúlyozott és szakágilag összehangolt fejlődés feltételeit, a fejlődésben lemaradt, pl. térségek térszerkezeti potenciáljának felerősödését.” A fentiek alapján a következő táblázatban foglaljuk össze a fenntarthatósági alapelvek – vizsgálat során alkalmazott – elveit. 1. A feltételesen megújuló környezeti elemek és rendszerek önszabályozó képességének megőrzése és állapotuk javítása. I. A természeti/környezeti elemek fenntartható használata
II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése
III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása
IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel
2. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnyben részesítése. 3. A Hulladék- és szennyeződésképződés megelőzése, minél alacsonyabb szinten tartása, a veszélyesség csökkentése és az eddig okozott károk felszámolása. 4. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 5. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, azaz a fejlesztéseknél a terület- és környezetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 6. Az esetleges későbbi, hosszú távú károk bekövetkezésének elkerülése érdekében alkalmazni kell az ún. elővigyázatosság elvét. 7. A biológiai sokféleség, változatosság fennmaradásának biztosítása, újratermelődésének feltételeinek megőrzése. 8. Biztosítani kell az élettelen, épített környezet (építészeti és kulturális) értékeinek, valamint a tájképi, tájhasználati értékek fennmaradását. 9. A helyi szinten kezelhető erőforrások, környezeti adottságok használata elsősorban a helyi közösségek hasznát szolgálja. 10. Biztosítani kell a helyi kultúrák fejlődését, kialakulását, amelyek biztosíthatják az emberek és a környezet harmonikus együttélését. 11. A helyi közösségek és települések megtartó erejének növelése. 12. A fejlesztési döntések során a szubszidiaritás elvét kell érvényesíteni a szükséges információ, illetve az érintettek megfelelő részvételének biztosításával. 13. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és technológiák körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 14. A fenntarthatóság érvényesítését elősegítő technológiai fejlesztések. 15. Csak azokat a technológiai lehetőségeket szabad egy-egy területen alkalmazni, amely valóban megfelel az ottani természeti és társadalmi adottságoknak.
99
V. A felelősségteljes ember kiművelése
VI. Esélyegyenlőség, területi egyenlőség és szolidaritás
VII. Jó kormányzás
VIII. Egészségmegőrzés, megelőzés, kezelés, egészségfejlesztés
16. A fejlesztések és más beavatkozások járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben, ideértve a természetes és jogi személyeket valamint ezek közösségeit, csoportjait) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. 17. A teljes értékű élet feltételeinek biztosítása az önismeret, a közösségi élet fejlődésének ösztönzése, egy a fenntarthatóságot, mint értéket is magába foglaló belső értékrend kialakulásának elősegítésével. 18. A köz érdekét szolgáló információhoz, így a környezettudatos magatartás kialakulásához szükséges tudáshoz, oktatáshoz mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá. 19. A különböző helyzeten lévő személyek, és közösségek számára biztosítani kell a teljes értékű élet lehetőségét. 20. Törekedni kell a kistérségek közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítésére, és a különböző nagyságú települések szolidaritáson és kompetenciákon alapuló együttműködését. 21. Az igazgatás és a kormányzás során biztosítani kell, illetve elő kell segíteni a jogbiztonságot, átláthatóságot, jogkövetést, korrupció hiányát, szubszidiaritást, információhoz hozzáférést, részvételt, hatékonyságot, koherenciát, állampolgársági tudatosságot, elszámoltathatóságot 22. Egészségmegőrzés, megelőzés, kezelés, egészségfejlesztés, mentális-fizikai: élelmiszerbiztonság; minden oktatási szinten (szakma és képzés-specifikus); intézményműködtetés; kiszolgáltatottság és kontroll; egészségtudatosság kialakítása; környezet-egészségügyi, foglalkoztatási, munkaegészségügyi információ elérhetősége; megelőzés érvényesülése az intézményi rendszerben; jövő generáció egészségének megőrzése; hosszú és betegségtől mentes élet (születéskor várható egészséges élettartam); aktív öregség
3.2. környezetvédelmi célok és szempontok figyelembevétele a tervben, illetve programban
megjelenése,
illetve
A tervezett különleges bemutató területen biológiai aktivitás érték számítás alapján kompenzálható a terhelő hatás pl. ún. zöldterületi minimumok szabályozásával. 3.3. a terv, illetve program céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból; Ld 2.2. pont 3.4. a jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, illetve programmal összefüggésben lévő elemeinek ismertetése; Ld !2.2.pont 3.4.1. földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol,
100 Alapállapot- térségi szintű tájkaraszter (Somogyi- Péchy ) 6.5.31. TARDONAI DOMBSÁG A kistáj borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. Területe 260 km2 (a középtáj 14,6 %.-a, a nagytáj 2,39 %-a) Területhasznosítás 1. belterület 2. szántó 3. kert 4. szőlő 5. rét legelő 6. erdő 7. vízfelszín 8. ártér, elhagyott terület, bányaterület 9. a fentiekből védett terület
% 1,61 32,98 6,05 4,90 34,39 0,07 8
Hektár 419 8 575 1 573 1 274 14 141 18 2 100
Domborzati adatok A kistáj ÉK-i kitettségű és lejtésirányú, 125 és 408 m közötti, 350 m átlagos tszf-i magasságú, medencékkel tagolt, középhegységi előtérben elhelyezkedő dombság. Genetikailag völgyközi hátakra tagolt egykori hegylábfelszínként értelmezhető. Az átlagos relatív relief 105 m/km2, a Ny-i, illetve a peremi részeken 80 m/km2 alatti, a középső részeken 120 m/km2 feletti. Átlagos vízfolyássűrűsége 2,7 km/km 2, a peremeken 2 alatti, D-en, DNy-on 4 km/km2 feletti értékek a jellemzőek. Az egész felszínre jellemző az intenzív lejtőformálódás, mely jelenleg is hat. A K-i részen nagymértékű, egyébként közepes talajerózió jellemzi. Földtani adottságok A felszín kb. 60 %-át alsómiocén homok, kavics, agyag fedi, előfordulása a kistáj középső és K-i részén uralkodó. A felsőmiocén andezittufa, homok. Hasznosítható ásványi nyersanyagai lokális igények kielégítésére elegendőek (pl. falazó homok: Nagybarca 0,2 Mm3) Éghajlat Mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam 1850 óra körül van, a nyári 720-740 óra, a téli 150-170 óra. Az évi középhőmérséklet 8,6-8,8 C, a vegetációs időszak sokévi átlaga 15,5-16,0 C. Várhatóan április 17. után már 10 C fölé emelkedik a napi középhőmérséklet és 176 nap múlva, október 10-én ér véget ez az időszak. Az utolsó tavaszi fagy valamivel április 25.-e után várható, az első őszi pedig október 5. és 10. között valószínű. A fagymentes időszak kb. 170 nap, de az É-i részeken ennél rövidebb. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek sokévi átlaga 33,0 C, a minimumoké –17,0 és –18,0 C közötti. Az évi csapadékösszeg 600 és 650 mm között van, a tenyészidőszak átlaga 370-400 mm. A 24 óra alatt lehullott legtöbb csapadék 94 mm volt; Varbón mérték. Átlagosan évente 45 olyan nap van, amikor hótakaró fedi a földeket. Az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm.
101 Az ariditási index D-en 1,08, K-en 1,15. Jellemző szélirányok a Ny-i és a K-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körül van. Az É-i részeken az erdőgazdálkodás a jellemző, a középső és a D-i területeken a mezőgazdasági kultúráknak is kedvező az éghajlat. Vízrajz A Szinva bal oldali vízgyűjtőjére, valamint a Sajóba folyó Tardona-, Harica-, Nyogőés Bábonyi-patak vízgyűjtőjére terjed ki. Lf=a hegységből ÉK-nek lejtve 4 l/s.km2-ről 2 l-ig csökken; Lt=20 %-ról 11 %-ig csökken hasonló területi eloszlásban Vh és Vf=a tetők 30-40 mm-es feleslege lent 50 mm-es hiányra csökken. A kistáj vízfolyásairól mért adataink nincsenek, de a vízjárást és a vízhozamokat irányító tényezők ismerete alapján itt mérsékelt karsztos kiegyenlítő hatással, tehát fokozott szélsőségekkel kell számolni. Az időszakos árvizek az erős lejtés miatt nem veszélyesek, száraz időszakban viszont a medrekben alig van víz. Az árterület kiterjedése 13 km2, amiből 1,7 km2 belterület, 6,7 km2 szántó, 3,4 km2 rét és legelő, 1,2 km2 erdő. A völgytalpon jelentős feltöltődés nincs. Nagyobb állóvize nincs, de meg kell említeni a Szinvába torkolló Pece-patak négy árvíztározóját, amelyek Miskolcot óvják a nagy záporok kártevésétől (I=4,3 ha, II=3,3 ha, III=3,1 ha, IV=1,8 ha). A patakok vízminősége a hegységi szakaszon megfelelő, de a települések elhagyása után elszennyeződnek. Jelentős vízhozamú a varbói Harica-forrás (1773-1,2 l/p). Talajvíz csak az alsóbb völgyszakaszokon van, általában 4-6 m közötti mélységben. Mennyisége nem számottevő. De kevés a rétegvíz is, 50 l/s körüli az egész területre számítva. Az artézi kutak száma is, vízhozama is csak a Sajó völgyéhez közelebbi területsávon jelentősebb. A rendelkezésre álló vízkészlet elméleti kihasználtsága 100 %-os. Tardona kivételével minden község közműves vízellátásban részesül, amit a talajvíz nitráttartalma szükségessé is tesz. Csatornázásban azonban csak Sajóbábony részesült. Növényzet A terület növényföldrajzi térbeosztása tekintetében a Büókk-fennsík kistájjal megegyezik. Potenciális erdőtársulásai pannóniai cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), alföldi tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-Quercetum), gyertyános tölgyesek (Querco-petraeae-Carpinetum). A legmagasabb helyeken szubmontán bükkösök (Melico-Fagetum), a vízfolyások mentén alacsonyártéri társulások (Salicetea purpurea) és magasártéri keményfaligetek (Ulmion), egyes foltokon savanyú bükkösök (Deschampsio-Fagetum) találhatók. A sokszínű lágyszárú növényzetből a kecskerágó (Euonymus verrucosus, E. europaeus), a perjefélék (Poa nemoralis, Melica uniflora), a sásfélék (Carex montana, C. humilis, C. brizoides), az iszalag (Clematis vitalba), stb. emelhető ki. Az erdőgazdasági területeket vegyeskorú keménylombos és fenyőerdők borítják. Az évi folyónövedék sok év átlagában a 3,7 m3/ha-t nem haladja meg. A mezőgazdasági termények közül a búza (20-25 q/ha), a tavaszi árpa (15-20 q/ha), a kertgazdasági termények közül pedig a zöldpaprika (100-150 q/ha), a paradicsom (100-250 q/ha) és a káposzta (75-250 q/ha) emelhető ki.
102 Talajok Annak ellenére, hogy a kistáj 81,3 %-át agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják, talajtanilag meglehetősen tarka terület. A tarkaság egyik oka, hogy az agyag bemosásos barna erdőtalajok típusán belül vannak harmadidőszaki középkötött agyagos üledékeken, továbbá andezit- és riolittufán képződött változatok. Ezek a változatok mechanikai összetételükben (vályog, agyagos vályog, illetve nem vagy részben mállott durva vázrészű), vízgazdálkodásukban (közepes vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű és jó víztartó talajok, illetve a sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodásúak) és termékenységi besorolásuk (VI-VIII.) is különböznek. Lepusztulásukkal földes és köves kopárok alakultak ki, amelyek területi részaránya 5 %. a.) A talajtípusok területi megoszlása (%) Talajtípus kód 01 07 09 11 26
Területi részesedés 5 81,3 5,4 5,4 2,9
b.) A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%) Talajtípus kód 01 07 09 11 26
Lejtőkategória 0-5 36 12 100
5-17 5 14 18 -
17-25 45 8 28 25 -
>25 55 52 22 45 -
erdő 35 -
c.) Területhasznosítási módok területi eloszlása a talajtípusok függvényében (%) Talajtípus kód 01 07 09 11 26
rét, legelő 25 5 20 5 -
szántó 25 20 50 90 85
Területhasznosítási mód szőlő gyümölcsös erdő 25 25 10 65 5 5 15
település 25 -
A kistáj K-i felében lösszel keveredett málladékon, kedvezőbb feltételek mellett barnaföldek képződtek (5,4 %). Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező. Termékenységüknek az erősen savanyú kémhatás szab határt. Az V. termékenységi kategóriába sorolhatók. A Miskolc-Sajószentpéteri közötti dombvonulaton nyirokszerű agyagon csernozjom barna erdőtalajok képződtek (5,4 %). Mechanikai összetételük agyagos vályog,
103 vízgazdálkodásukra emiatt a gyenge vízvezető és a nagy víztartó képesség jellemző. Termékenységük kedvező, az V. termékenységi kategóriába tartoznak. A Sajóba torkolló patakok völgyében agyagos vályog mechanikai összetételű réti öntések találhatók. Vízgazdálkodásukra a közepes vízvezető és a nagy víztartó képesség jellemző. Szénsavas meszet nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak. Termékenységi besorolásuk VII. Sajátos táji adottságok A kistáj településeinek többsége közúton jól, kisebb része csak bekötőútról érhető el. A terület természeti adottságai a mezőgazdaság számára mérsékelten kedvező feltételeket nyújtanak. A kistáj üdülési potenciálja elsődlegesen a Bükk közelsége és a táj szépsége adja. A helyi üdülési idegenforgalom mérsékelt. A térségben helyi jelentőségű üdülési vonzó tényezőként csak néhány kultúrtörténeti emlék (a középkori eredetű Platthy-kastély, XIV. sz-beli átépített gótikus templom: Bánhorváti; barokk fa toronyláb: Radostyán) említhető. Tájtipológiai összegzés Szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, cseres tölgyes, D-i peremén hegyi gyertyános tölgyerdős, változatos harmadidőszaki üledékeken, vulkáni málladékon és agyagos nyirok lejtőüledéken kialakult, zömében agyagbemosódásos barna erdőtalajú, K-en alárendelten barna és csernozjom barna erdőtalajú, a meredekebb lejtőkön az erdőirtás nyomán keletkezett köves kopár foltokkal is tarkított, eróziós-deráziós, helyenként szurdokvölgyekkel erősen tagolt dombvidék. Hasznosításában Ny-on és a középső területeken az erdőgazdaság vezet kb. 2/3-os arányban, míg K-en a mezőgazdaságé a túlsúly. Ny-on a mezőgazdaság csak a települések körzetében nagyobb arányú. A K-i, DK-i lejtők egykor híres szőlői megritkultak, de összességében még mindig számottevő területűek. A patakvölgyek ártere kb. 5 %-os kiterjedésű, réti öntéstalajú és főleg rétekkellegelőkkel, de az alacsonyabb szinteken már szántókkal is hasznosított külön típusfáciesre különíthető. A terület magasabb, D-i része turisztikailag is igénybevett vidék. 3.4.2. a környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartó képesség, terhelhetőség) A rendezési terv jelenlegi változatának a megvalósításának várható hatásai nehezen ítélhetők meg, mivel konkrét beruházásokkal kapcsolatos döntések még nem születtek meg, amely döntések meghozatalához a jelenlegi környezeti vizsgálat is szempontokat kíván szolgáltatni. 3.4.3. a fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg BÁNHORVÁTI község közigazgatási területén Országos védelem alatt álló védett terület ex lege védett terület található. Környezetileg Érzékeny területek is kerültek besorolásra. Ökológiai hálózattal érintett, NATURA 2000 területekkel szintén érintett. A tervezett fejlesztések azonban ezeket nem érintik.
104 A terület terhelhetősége alacsony, legfeljebb közepes szintű. A területen kisebb környezeti konfliktus csak kis mértékben áll fenn. A község külterületének csaknem teljes egésze az Országos Ökológiai hálózattal érintett, A belterületbe vonandó kemping, ifjúsági tábor már megépített létesítmény. A belterületbe vonás nem változtatja a terület státusát, hiszen korábban a külterület beépítésre szánt területe volt. Az imaház építése nem olyan nagy volumenű fejlesztés ami terhelő tényező lenne, még ha ezáltal csökken is a zöld felület. A tervezett parkolók pedig fásítással kompenzálhatók. 3.5. a terv, illetve program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel azokra a tervelemekre, tervezett intézkedésekre, amelyek: 3.5.1. természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik, 3.5.2. olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak (különösen azok, amelyek olyan befektetői, termelői vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb olyan tendenciákat erősítenek, amelyek természeti erőforrás igénybevételéhez vagy környezetterheléshez vezethetnek, olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat részesítenek előnyben, amelyek további környezetterhelő vagy igénybevevő fejlesztéseket vonzanak, ösztönöznek vagy ha kumulatív hatások léphetnek fel. Nagy szerepe van a turizmus fejlesztésnek , mert a helyi piacot növelő tényező. Csökken a helyi táji adottságokra alapozó, helyben termelt, előállított fogyasztási cikkek mennyisége. A helyben termelt, feldolgozott és fogyasztott termékek csökkenésével számos probléma jelentkezik. A munkalehetőségek megszűnésével migrációs folyamatok indulnak meg. Csökken a falusi népesség aránya. BÁNHORVÁTI község Önkormányzata nem kíván olyan betelepülőket fogadni a tervezett gazdasági területen, mely jelentősebb környezetterhelést eredményezne. 3.6. az előző pontok szerint meghatározott információkból kiindulva a terv, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése: 3.6.1. jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel: 3.6.1.1. a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre), 3.6.1.2. a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra. 3.6.1.3. a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá 3.6.1.4. az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen
105 életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változásokra; 3.6.2. a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel: 3.6.2.1. új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére, 3.6.2.2. környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására, 3.6.2.3. a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására, 3.6.2.4. olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak, 3.6.2.5. a természeti erőforrások megújulásának korlátozására, 3.6.2.6. a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására; A környezeti elemekre gyakorolt hatások értékelése A levegőre gyakorolt hatások A tervezett elemek funkciójából adódóan jelentősebb levegőterhelést okozó létesítmény megjelenésével nem kell számolni, ugyanakkor a fejlesztési területek (elsősorban gazdasági- és vegyes területek) térségében - a megnövekvő közlekedési eredetű légszennyezésnek, valamint az esetleg megjelenő fűtésnek tulajdoníthatóan - lokálisan a légszennyező anyagok mennyisége emelkedése várható. Az országos szintű jogszabályokon túlmenően, a Szabályozási tervben a meghatározott zöldfelületi elemek (az utak menti fásítások a tervezési terület keleti és északi részén, az egyes telkeken belüli zöldfelületek,), valamint a HÉSZ-ben meghatározott zöldfelületi feltételek (minimális zöldfelületi arány, szakszerű növényalkalmazás feltételeinek megteremtése) biztosítják, hogy levegőminőségromlás ne következzen be, ill. Kis mértékű legyen. A földtani közegre, a talajra és a vizekre gyakorolt hatások Az újonnan kijelölésre került beépítésre szánt területek, új fejlesztési területek kiterjedése összességében, a korábbi rendezési tervhez képest nem jelentős. A tervmódosítás nagy részét a már beépítésre kijelölt vagy beépített területek átsorolása teszi ki, mely a területek módosult funkciójuknak megfelelő besorolását célozza. A tervezett új fejlesztési területek a belterülethez, meglévő beépített területekhez közvetlenül kapcsolódnak, kiváló termőhelyi adottságú területeket nem érintenek, így a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodással, mint fontos környezetvédelmi célkitűzéssel a terv nem ellentétes. Részben az újabb termőterületek igénybevételével járó - fejlesztések kompenzálása végett egyidejűleg egyes, a hatályos településrendezési tervben jelölt, de igénybe még nem vett beépítésre szánt területek visszaminősítésére is sor kerül. (Ld lakóterület nagysága csökken, kereskedelmi szolgáltatói gazdasági terület nagysága növekszik. A helyi építési szabályzat rögzíti a beépítés feltételeként a közművesítést. Teljeskörű közművesítettség biztosított belterületen. A Lázbérci víztározó körül kialakított védőidomok területén szigorú korlátozások vannak , melyek érintik a területhasználatot , a horgászatot és a vegyszerhasználatot egyaránt ..A szénhidrogén szennyezésnek kitett felületekről összegyűjtésre kerülő csapadékvizek
106 hordalék és olajfogó műtárgyakon keresztül való továbbvezetése esetén az egyes létesítmények megvalósítása fokozott kockázatot nem jelent a talajokra és a vizekre. A minimális kockázat mérséklésére adottak a műszaki szervezési lehetőségek. Az elérhető legjobb technikai színvonalon megtervezett és kivitelezett beruházásokkal a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi követelmények, engedélyek előírásainak maradéktalan betartásával - biztosítható a talaj- és a vizek környezetkárosodásának kiküszöbölése. Élővilágra, az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások Az újonnan beépítésre szánt területek mezőgazdasági hasznosítású területek, ahol állandóan növényzettel fedett terület, illetve természetvédelmi szempontból értékes növényzet nem található. A települési területek között nincs ökológiai kapcsolat. A két terület között haladó ökológiai gátat képez maga a település. Ennek kivédésére történnek zöldterületek, parkok, illetve útfásítások tervbe vétele. Épített környezetre gyakorolt hatások A tervezett fejlesztések védett, illetve védendő, értékes művi elemet nem veszélyeztetnek. Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek régészeti területet nem érintenek. A környezeti elemek rendszereire gyakorolt hatások értékelése Tájra gyakorolt hatások Annak megítélése, hogy az építésztervezők által tervezett építészeti koncepció által megvalósuló létesítményt együttes kedvező tájképi látványt nyújt-e majd a tájban, rendkívül szubjektív. Azon a részen ahol a fejlesztési terület közvetlenül határos a fő megközelítési úttal, a terület látványa nem tárul fel, vagy csak az épületek egy-egy eleme, mivel a terület gyakran takarásában lesz, viszont ahol az út mentén mezőgazdasági területek vannak, a terület képe feltárul a tájban. A terület tájba illesztésének elősegítését szolgálják a településrendezési tervekben tervezett fásítások, illetve a HÉSZ-ben meghatározott, zöldfelületek kialakítására és tereprendezésre vonatkozó szabályok. A Szabályozási terv főként a növényalkalmazásra vonatkozó előírásaival törekszik a tervezett létesítmény környezetben való megfelelő minőségű megjelenését elérni. Ld! HÉSZ függeléke.. A növényalkalmazáson túlmenően a tájképí látványt meghatározza a tervezett épületek terepre illesztése és az épületek építészeti minősége. Az építészeti minőség biztosítása túlmutat a településrendezési terv eszközein. Az embert, mint végső hatásviselőt érő hatások értékelése Az emberek egészségi állapotára, életminőségére, társadalmi, gazdasági helyzetére A lakosság egészségi állapotára, életminőségére a tervezett fejlesztés megvalósítása és üzemeltetése kismértékű közvetlen negatív hatást nem jelenthet, mivel a forgalomnövekedéséből adódó hatásterület a belterületen áthaladó utakra is kiterjedhet, ahol 1-2 dB zajszint növekedést okozhat a jelenlegi állapothoz képest és ez még mindig határérték alatti. Pozitív változásként előjelezhető a munkahelyteremtés, a megtelepedő szolgáltató működése várhatóan a település gazdasági, pénzügyi helyzetét közvetlenül (adók formájában) és közvetve (az idegenforgalom révén) is kedvezően befolyásolja majd. Az idegenforgalmi fogadóképesség növelése lehetővé teszi, hogy a településen
107 újabb gazdasági ágazatok is megerősödjenek, ami a város működőképességének stabilitásához vezet. A településrendezési terv fentiekből következően az emberek, illetve a település társadalmi, gazdasági helyzetének javítását, megerősítését szolgálja. A környezeti konfliktusok értékelése A tervezés során környezeti konfliktusok elkerülése, megszüntetése, illetve kompromisszumok keresése fontos környezetvédelmi célkitűzés volt. Környezeti konfliktusnak tekinthető a fejlesztések forgalomnövelő hatása következtében fellépő környezeti zajhatások. A terv a nagyobb fejlesztéseket külterületen helyezte el, illetve az építések helyeket határérték alatti környezeti zajjal terhelt területeken helyezte el, ezáltal e konfliktus feloldásra került. Vizuális-esztétikai konfliktust okozhat, ha tervezett fejlesztések nem a megálmodott építészeti koncepció alapján, nem egy építészeti arculat szerint valósulnak meg, hanem pl.: az egyes telkeken különböző egyéni elképzelések szerinti épületek jelennek meg. 3.7. a környezeti következmények alapján a terv, illetve program és a változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása. Környezeti következmények összefoglalása A környezeti következményeket a módosuló tervi elemek tekintetében értékeltük. Környezeti jellemzők, melyekre jelentősebb hatással vannak a módosuló fejlesztési tervek - tájképre- a tervezett beépítések révén, - a felszíni és felszín alatti vizekre- a tervezett beépítések révén, lehetnek negatív hatással. A módosuló fejlesztési tervek közül az olyan tervi elemek emelhetők ki, melyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak, ill. valamilyen intézkedést igényel a negatív hatás csökkentése: - nincs ilyen tervi elem A konkrét szándékok a területeken ismertek, mégis az alábbi tevékenység körvonalazhatók lakóterületen. Betelepíthető minden olyan tevékenység, amit az övezeti szabályok lehetővé tesznek. Pl. lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő azonban kivételesen sem helyezhető el. A lakóterület valamennyi épülete és létesítménye a rendelkezésre álló helyi kommunális vezetékre ráköthető. Konkrét módosítás a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, valamint a különleges beépítésre szánt terület OTÉK alapú szétválasztása beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre. Egyéb vonatkozásban szinte mindenben sok a visszalépésnek minősíthető területhasználat, mivel elmaradnak a távlati tömbfeltárások és távlatiként megjelölt területek
108 4. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben, illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. A módosítandó területeken az esetleges káros hatások ellentételezésére a biológiai aktivitás érték számításban megadott nagyságrendű több szintes fásítással, illetve útfásítással lehetséges az ellentételezés. Fontos továbbá: - a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer folyamatos karbantartása - a szelektív hulladékgyűjtés - veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása A tervben foglalt javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok a negatív környezeti hatások minimalizálását segítik elő, segítenek abban, hogy jelentős közvetlen, vagy közvetett negatív környezeti hatás, környezetkárosodás ne következzen be. A környezeti elemek és rendszereik védelme, a környezeti konfliktusok elkerülése érdekében a HÉSZ-be a környezeti és természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő szabályok, szigorú környezeti feltételek kerültek beépítésre. A vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ előírásainak betartása, a terv alátámasztó munkarészeiben megfogalmazásra kerülő, a környezetminőség javítását célzó javaslatok, feltételek figyelembe vétele esetén a terv megvalósulása a környezetminőség jelentős romlásához, a környezeti elemek jelentős károsodásához nem vezet. A tervbe beépítendő további intézkedések, feltételek megfogalmazása nem szükséges. Nem a terv keretében megoldandó feladat, mégis itt kell felhívni környezeti vonatkozása miatt néhány szükséges további intézkedésre a figyelmet: -az elvárható építészeti minőség, a megtervezett építészeti arculat megvalósulása és tájképi megjelenés érdekében célszerű lenne a fejlesztési területet együtemű tervezése, vagy a tervezés átgondolt ütemezése. Egyes ütemek (pl, szolgáltató létesítmények stb.) egymással összhangban levő egységes arculat szerinti megvalósítása kiemelt fontosságú a projekt tájképben való megjelenésében. -fásítások megvalósítása a tervezett létesítmények (pl. gazdasági létesítmények fejlesztése) megvalósításával egyidejűleg, -az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése. A módosítandó területeken az esetleges káros hatások ellentételezésére a biológiai aktivitás érték számításban megadott nagyságrendű több szintes fásítással, illetve útfásítással lehetséges a legnagyobb ellentételezés. Fontos továbbá: - a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer folyamatos karbantartása - a szelektív hulladékgyűjtés - veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása 5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni.
109 Szem előtt kell tartani az alábbi szempontokat: • a hosszú távon, feltételesen megújuló természeti erőforrások használata milyen mértékű az ismert megújulási képességéhez/potenciáljához képest; • alkalmas-e a cél vagy beavatkozás arra, hogy a környezeti felelősség elve érvényesüljön, a társadalom számára világossá váljon az adott probléma, annak oka és következményei közötti kapcsolat, illetve ismerje és elfogadja a probléma megoldásának „tényleges árát”; • a céllal, beavatkozással romló állapotú környezeti elem vagy kimerülő természeti erőforrás ellensúlyozására van-e lehetőség máshol a program megvalósulása során, illetve ennek lehetőségével foglalkozik-e a program; • megtörténik-e és milyen mértékben a természeti erőforrások helyettesítése gazdasági és társadalmi erőforrásokkal. 6. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. -A célrendszer erősítése a fenntarthatóság javítása érdekében A terv fenntarthatósági szempontú megfelelése érdekében nyilvánvalóbbá kell tenni, erősíteni kell a fenntarthatósági elvekhez történő illeszkedést. -Holisztikus szemlélet erősítése A terv a különböző ágazati intézkedések, beavatkozások, koncepciók területi vetületét hatásait, és az azokat korlátozó használatokat szabja meg. A különböző adatforrásokból, hatóságoktól származó információk közös területi alapon jelennek meg. Ennek megfelelően az egyes övezetek, szabályozások erősíthetik, vagy gyengíthetik egymást. Az ágazati szempontok közötti konszenzus megteremtése érdekében szükséges lenne tovább erősíteni a terv horizontális szemléletét, hogy elkerülhetők legyenek az olyan problémás, ellentmondásosnak tűnő elemek, mint a közlekedési infrastruktúrafejlesztés, a Nemzet Ökológiai Hálózatot, a Natura 2000 hálózat kapcsolata. -Reagálás a spontán folyamatokra, a környezeti változások trendjének figyelembevétele A terv általános „problémája”, hogy nem megelőző inkább „követő” jellegű. A különböző ágazatok, jogszabályok által megfogalmazott sokszor egymásnak is ellentmondó elvek között megpróbál egyensúlyozni. -Térségi kiegészítő, szolidáris együttműködési elvének erősítésére Tekintettel kell lenni a megye településeinek és térségeinek az együttműködésére a térségi adottságok együttes kihasználása és a gazdasági fejlettségéből, infrastruktúra ellátottságából származó hátrányok mérséklése érdekében. Hangsúlyosabbá kellene tenni a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítését elősegítő hálózatfejlesztést, valamint a települési együttműködéseket, mint az együtttervezhetőség lehetőségét. -Natura 2000 és ÉTT/MTÉT területek Az EU csatlakozás utáni magyarországi természetvédelmi politikában a Natura 2000 területek jelentős szerepet kaptak és kapnak. A rezervátum szemléletű természetvédelmet fokozatosan felváltja egy szélesebb társadalmi alapokon nyugvó,
110 integrált jellegű természetvédelmi megközelítés. Az agrár-támogatásokhoz kapcsolódó érzékeny természeti területek rendszere (ÉTT) korábban létező önálló kategóriája megszűnt, elvileg beolvadt az ökológiai hálózat övezetébe. Az ökológiai hálózattal kapcsolatosan ugyanakkor több probléma is előfordul. Amint a nevéből is kiderül, a hálózatot azért hozták létre, hogy a foltszerűen, pontszerűen megjelenő természetvédelmi területeket bekapcsolják az ökológiai „vérkeringésbe”. Léteznek azonban olyan védett területek belterületen, amelyeket nem kell feltétlenül a hálózatba kapcsolni, mivel ökológiai szempontból nem annyira jelentősek. -Kistérségi szemlélet erősítése A környezeti problémák kezelése és a fenntarthatóság biztosítása, az együttműködő önkormányzatok környezeti és fenntarthatósági problémái, a közös megoldás lehetősége és felelőssége mind felvetik a kistérségek nagyobb hangsúllyal történő szerepeltetését a tervben, ami leginkább a növekvő munkanélküliségben válik nyilvánvalóvá. 7. Közérthető összefoglaló A tervezett beruházások nem nagy volumenűek, inkább visszalépések találhatók a korábbi rendezési tervhez képest. Nem áll fenn a talajszennyezés veszélye. Az esetlegesen várható környezeti hatások alacsony szintűek, ennek megfelelően ezen előzetes környezeti vizsgálat a tervezett létesítmény környezeti hatásainak elbírálására megfelel, így részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése akkor válik szükségessé, amikor a konkrét beruházások szándéka körvonalazódik, illetve annak nagyságrendje eléri a vonatkozó jogszabályokban előírt nagyságrendet. A rendezési tervben meghatározott környezeti normákat teljesítve, illetve a biológiai aktivitás érték kompenzáció elegendő garancia arra, hogy a területen nem nő tovább a környezetszennyezés. VI. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A módosítás településfejlesztési koncepció módosítást nem igényel, mivel a jelenleg érvényben lévő koncepcióhoz illeszthető a munkahely teremtés, turizmus fejlesztés stb.
VII.ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2003. április hóban kiadott dokumentáció szerint az alábbi kiegészítéssel: Az örökségvédelmi hatástanulmány segíti az ÉRTÉKŐRZŐ megújulást, illetve az integrált műemlékvédelmet. A stratégiai területek kiválasztásában prioritást nyer az ún. „zászlóshajó” terület pl. a településközpont megújítása, illetve a település kapuk létesítése már nem csak az értékek megmaradását, de új értékek teremtését is szolgálhatják.
111 A megváltozott fejlődési irányok, a kényszerű és a természetes változások egyre nagyobb lehetőségeket teremtenek általában, ugyanakkor a műemlékekre leselkedő veszélyek is megnőttek. Rohamosan nő a veszélyeztetett, vagy kilátástalan sorsú műemlékeink száma. Egy kis közösség számára jelentős helyi emlék mások világát is gazdagítja, ami épp oly fontos, mint egy országos hírű műemlék. De a védett műemléket is sokszor veszély fenyegeti. Gyakran tisztelet övezi, mégis előfordul, hogy környezetét pusztítják. Így elveszítheti az épület a kapcsolatát a környezetével, a tájjal, eltűnnek az összefüggései. Szép és érdekes marad az épület, de a lényege már nem látható. Az örökség védelme tehát nagyobb figyelmet érdemel, mivel szellemiséget is képvisel, ami környezetét is meghatározó történetiséget és kultúrát hirdető fogalommá is vált. A hagyományok ápolása rangot ad, tekintélyt sugároz, a hagyományt őrzi és örökíti, vagyis értéket képvisel. A megőrzés első lépése a megbecsülés, fontos, hogy társadalmi üggyé váljon. Nem lehet gazdaságossági kérdés a védelem és a megőrzés módja. Az örökség és műemlékvédelem tehát befektetésre érdemes BÁNHORVÁTI településképének és történelme szempontjából épített környezetének védelme, a település építészeti és természeti örökségének jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása kiemelt célkitűzés tehát. A település épített és természeti értékei a nemzet kulturális kincsének része, ezért megóvásuk, fennmaradásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek. Az építészeti értékek számbavétele jó alkalom arra, hogy észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és a megőrzés munkájának összetettségét is. Az értékőrzés nemcsak egy szűkebb szakma érdeke és feladata, hanem mindenkié, s a megvalósításhoz szükség van a település minden lakójának széleskörű összefogására. Szükséges számba venni azon épületeket, melyek valamilyen módon szerepet játszottak a település történelmében. Vizsgálni kell ezen épületeknek a településszerkezetben elfoglalt helyét, a későbbiek során a szabályozási vonalakhoz viszonyított helyét, a szomszédságban lévő épületeket, a műszaki állapotot, továbbá az esetleges épület- felújítások nem okoztak-e visszafordíthatatlan károkat. Általános alapelv, hogy míg a védett épületek, objektumok megóvása, fenntartása, jelentőségükhöz méltó használata minden lakó számára közérdek, addig a tulajdonosok számára bizonyos többletterhet jelent akár rendeltetési mód változtatásánál, épület felújításnál, vagy akár épület megszüntetésének (bontásának) tekintetében.
112 1.)TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉS KARAKTER, VÉDETTSÉGEK, AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK, TERÜLETHASZNÁLAT Bánhorváti Magyarország észak-keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Tardonai dombság szélén, az Upponyi-hegységtől keletre, a Lázbérci Tájvédelmi körzet keleti határán, a Bán patak vadregényes, természeti ritkaságokban gazdag völgyébenfekszik
A község változatos tájjal, gazdag élővilággal, kiterjedt erdőségekkel, jelentős vízkészlettel és megkímélt környezettel rendelkező kistérséghez tartozik. Bánhorvátival szomszédos település Nagybarca (3 km) és Dédestapolcsány (7 km). A községhez legközelebb eső város Kazincbarcika (15 km). A település közúton jól megközelíthető, a 26-os főutat a 25-össel Kazincbarcika felett összekötő út mentén fekszik. A település már a honfoglalás korában létezhetett, de először csak 1220-ban említik a Váradi Regestrumban. Később villa Horvaut, majd Horuád, Horvát alakban is írják. A 14. században már temploma is volt. A 16. században királyi tulajdon; a szarvaskői, majd az egri várhoz tartozott. Eger eleste után török hódoltság alá került. A 16. század végén a reformáció is teret hódított a településen. A 17. században a szendrői várhoz tartozott. A 19. század végén és a 20. század elején Bánhorváti bányásztelepüléssé vált. Bánhorváti 1950-ben jött létre, amikor Bánhorvát egyesült a szomszédos Bánfalvával. Táji adottságok: A Tardonai-dombság A Tardonai-dombság a kazincbarikai kistérséghez tartozó dombvidék. Az éghajlata szubkontinentális, mérsékelten hűvös és száraz. Barna erdőtalajú, a meredekebb lejtőkön az erdőirtás nyomán keletkezett köves, kopár foltokkal is tarkított, helyenként szurdokvölgyekkel erősen tagolt dombvidék.A Bükk közelsége, az elterülő táj
113 szépsége és nem utolsó sorban a kultúrtörténeti emlékek - középkori eredetű, gyönyörű parkkal ölelt barokk Plátthy-kastély, XIV. századi átépített gótikus templom - adják a kistáj üdülési vonzótényezőjét
Az Upponyi-hegység Az Upponyi-hegység Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területén helyezkedik el. A kistáj nevezetes létesítménye a Bán-patakon Dédestapolcsány alatt 1968-ban létesített Lázbérci-víztározó (78 ha), amely a Borsodi Regionális Vízellátórendszer egyik alaplétesítménye A kb. 6,2 millió köbméter víz befogadására alkalmas mesterséges tó rendkívül fontos szerepet játszik Ózd és Kazincbarcika valamint számos kisebb település életében. Éghajlatát vizsgálva szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz terület, amely több kis kiterjedésű tájtípusra tagolódik. Magja az Upponyi-hegység cseres tölgyes, agyag-nyirok talajképző kőzeten kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajú, uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony hegység, melynek erdőgazdasági hasznosítása csaknem kizárólagos. A hegységet két oldalról keretező Csernely- és Bán-patak völgytalpa ártér jellegű, amelyet szántók és rétek-legelők hasznosítanak. Ezek egy részét foglalja el a Lázbérci-víztározó víztükre, melynek környezete szigorúan védett terület. Az Upponyi-hegységnek földtanilag legértékesebb és tájképileg legszebb része a mintegy fél kilométer hosszúságú upponyi sziklaszoros szurdokvölgye, a Vízköz, amely szintén fokozottan védett terület.
114
1.1.) A történeti múlt, mint a stratégia kiinduló eleme Bánhorváti 1950-ben két településből Bánhorvátból és Bánfalvából létrejött község, a vidék műemlékekben talán leggazdagabb faluja. A Bánhorvát helységnév az egykor horvát, esetleg fehér horvát telepesekre és a Bán patak melletti elhelyezkedésére utal, innen kapta nevét. Bánfalva község régi neve Bánfalu. Előtagja a magyar "bán" méltóságnév, utótagja pedig a birtokos személyraggal ellátott "falu". Bánhorváti története egészen a honfoglalás idejéig nyúlik vissza. Bánhorvát község keletkezése Bánhorvát község keletkezéséről nincsenek pontos adatok, a korai Árpád-korban alakult, a jelenlegi község helyét megelőzően valószínűleg a Damasa-sziklák alatti részen egy kisebb település volt. Bánhorvátról az első említést a "Váradi Regestrum"-ban találjuk, amely a XIII. század első évtizedeiben a nagyváradi püspökség felügyelete alatt tartott istenítéletek jegyzőkönyve. A könyv peres ügyeket, tüzesvaspróba eredményét és az ítéletek rövid kivonatát tartalmazza. 1220ban a neve "villa Horvaut", később "Horvaut", "Horwaut", a XIV. században "Horuátí", "Horuád", "Horvát" alakban írták. Anjou-kori okmányok "Horváti" néven említik. A XVIII. században már "Bán Horváth" néven szerepel. A község XVI. századból fennmaradt pecsétjén olvasható az alábbi felirat: "SIGILLUM P BÁNHORVÁTIENSIS: 1595".Az emblémáján szőlőfürt és szőlőmetszőkés látható .A szőlőművelés jelentős szerepet töltött be a falusiak életében. A természeti csapások (jégeső) az évszázadok során nagyon sok esetben tönkretették, de volt hogy el is pusztították szőlőkultúráját. A XVI. századtól (1540) Szarvaskő várának tartozéka volt, előtte pedig az egri várhoz tartozott. Később a egyházi birtok az egri római katolikus Papnevelő Intézet birtoka lett. Sokáig a katolicizmus befolyása alatt állt. Ennek ellenére a vidéken a reformáció hamar elterjedt mivel Bánvölgye nagyobb családjai elsősorban a Bárius család csatlakozott a reformációhoz. Bánhorvát 1544-től Egyházközség, önálló református egyháza volt.
115 Az upponyi völgytől nyugatra eső községek megmaradtak a katolikus hit mellett. Ezt a határvonalat jelképezte egy ma is meglévő kereszt amely az upponyi völgy 405 méter magas szikláján az ellenreformáció hatásaként keletkezett. Építészeti értékek: A református és a római katolikus templom A bánhorváti református templom a XIV. században épült fagalériás toronnyal, ferde támpillérekkel. A XVIII. században (1789) átalakították, nagyobbították. Déli bejárati előcsarnoka mellett befalazott gótikus kapukeret. Lapos deszka famennyezetét 1700-ban, karzatát 1790-ben festették, festett padjai 1720-ból, kőszószéke 1789-1790 között készült, úrasztala 1794-ből való. Kegyszerek 1600-1674, pohár és kendők 1600-ból, a templom harangja 1621-ből való, de hasadás miatt 1850ben újraöntötték. A templom bejárati kapuja és az udvarán elhelyezett Kálvin emlékmű újabb keletű. Az emlékművet Lenkey Gyula az egyházközség lelkipásztora az uppony völgy sziklájából összegyűjtött kövekből, aláírással, 4 méter magasan elhelyezett vasbetonból készült turul madárral tervezte és többed magával építette a reformáció 400 éves évfordulójára. A Kálvin emlékművet 1924.október 31-én avatták fel. A bánhorváti római katolikus templom közvetlenül a református templom mellett áll. A templom Ráth Károly 1868-ban megjelent közlése szerint 1769-ben épült. Homlokzatának szélein copf vázák, a tornyon és a homlokzaton ion falpillérek vannak. A templom belsejében egyenes záródású szentély, orgonakarzat van. Szószéke copf stílusban épült, a főoltáron hatalmas festmény helyezkedik el. Ezt a nagy oltárképet Danhauer festette 1832-ben Egerben, amely Krisztus bemutatását ábrázolja. A templomban van két nagyméretű "vert és vésett mívű" barokk gyertyatartó és egy XVI. századi kehely, "csúcsíves pártával", talpa XVIII. századbeli barokk stílusú.
116
A Falumúzeum 1999. március 15.-én került sor Bánhorváton a volt katolikus iskolában berendezett falumúzeum megnyitására. A megnyitó beszédet Szert József pedagógus tartotta. Néhai Kárpáti Zoltán ötlete alapján indult el a múzeum szervezése és szorgalmas munkájának - sokat segített neki felesége Margitka tanító néni -, megszállottságának eredménye látható a múzeumban. Már gyermekkora óta megragadta a régiségek gyűjtése. Tanítványait is a múlt megbecsülésére és szeretetére nevelte. A kirándulások alkalmával mindig meglátogattak múzeumokat, műemlékeket is. Bánfalva múltja és építészeti értékei Bánfalván ásatások során bronzeszközöket és őskori arany ékszereket találtak, ami arra enged következtetni, hogy a község már régen lakott terület volt. Bánfalva első nevezetes családja az olasz eredetű "Bárius" család, akiről Bánhorváti határában a volt szénbánya környékét "Bárius padjának" nevezik ma is. Itt pihent meg Bárius István dédesi várkapitány, s róla nevezték el a helyet. Az egykori bánfalvai földvárnak már csak nyomai látszanak. A miskolci Herman Ottó Múzeum leltárában egy kora vaskori bronz karperecet tartanak nyilván, mely a bánfalvai földvárból származik. A vár a 454 m-es Feketehegy és a 424 m-es Kövesmálcsúcs között délkeleti irányban húzódó gerincvonulat felső részén, Jardonka-tetőn fekszik. A gerincvonulat a Bánhorvátiból Dédestapolcsány felé vezető műútnál, a 33-as kilométerkőnél ér véget a Bánpatak völgyében. A műúttól kb. 120 m magasságban fekszik a várdomb. A várdomb ritkás fákkal és bokrokkal benőtt terület. Körülötte minden irányban megművelt szántóföld terül el. A dombon omladékot, falmaradványt nem találni. A közepén azonban egy 3.5 méter mély gödör van, melynek oldalában több beásást lehet találni. A mélyebb területet terméskő borítja. A lakosság elbeszélései szerint a vár kővel falazott volt. Az 1930-as években a község útjának építéséhez sok követ elhordtak belőle. Helyenként a kövek kormosak, füstösek voltak, amiből arra lehet következtetni, hogy a vár leégett. Még
117 egy alagút is kivezetett a várból a Berekalja erdőbe, a Szamárkúthoz, ahol egy nagy kő zárja el a nyílást. A várdombról jó kilátás nyílik a vadnai és a dédesi várra, de jól lehet látni az Upponyi földvárat. Innen megfigyelés alatt lehetett tartani az egész Bán-völgyét. Bánfalván a reformáció korán elterjedt, amihez hozzájárult a Bárius család református hitre való áttérése. Bárius istván a XVI. században (1598) már református lelkészt alkalmazott. A család kihalásával megszakadás folytán leányágon a Vay és a Fáy családok kerültek a birtokosi székbe. Később a Platthy és Szirmay család volt a birtokos. Bánfalva ma is épségben megmaradt műemlék kastélya a Bükk északi peremén, a Bánpatakon túl, a domb elé építve áll a 12 holdas ősi parkban.
A park felnyúlik a dombon egészen a fenyves erdőbe. Az épület egyemeletes barokk stílusú; a völgy felé néz. Az 1500-as években már állt a kastély mai helyén egy Bárius László kúria, de a jelenlegi 1752-ben kialakított kastélyt a Platthy család építette. A család megfordított címerét, egy szarvascsillagot ott találjuk a bejárat felett.
Alatta látható a Platthy és Szirmai család közös címerén a következő felirat: "EMER PLATTHY.DE N. PALUGYAI DIVÉK ANNA DE SZIRMA EREXERUNT 1752." Jelentése: "A palugyai nemzetségből származó Platthy Imre és Szirmai Anna
118 emelték 1752." A magyar múltból négy Kazincy is köthető a kastélyhoz. A híres Kazinczyak sorában az első Kazinczy Péter, aki részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Emiatt fej és jószágvesztésre ítélték és csak nagy váltságdíj ellenében kaphatott kegyelmet. Időrendben utána a legnagyobb Kazinczy következik, Kazinczy Ferenc a nyelvújítás és az irodalom kitűnő vezére két évtizeden át megyénkből irányította a nemzeti irodalom életét. Ő is mártírja lett a szabadság és a haladás eszméinek, hét évig szenvedett a zsarnokság börtönében a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel miatt. Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos a harmadik kiválóság a családban, méltó utód, aki az 1848/49 -es szabadságharc hős tábornoka volt. Haynau parancsára oltották ki 29 éves életét 1849 október 20 -án. Kazinczy Ferenc unokaöccse, Kazinczy Gábor 1850 -től 1864 -ig volt a bánfalvai kastély lakója. A szabadságharc bukása utáni országos állapotok a Bánfalván élő Kazinczyt egy időre hallgataggá tették, remeteségben élt. Hisz az egész országban tombolt a bosszú és egyénileg senki sem lehetett biztonságban. Kazinczyt valósággal kétségbe ejtette az osztrákok elvakult önkénye, látta, hogy megfosztották hazánkat két legféltettebb kincsétől a szabadságától és a magyarságától. Kazinczynak köszönhetően Bánfalva gyakran volt jeles írók találkozóhelye, néha szinte irodalmi alközpont. A kastélypark óriási gesztenyefája és annak árnyékos lombsátra szolgált jó időben tanácstermül. Ez volt az irodalmi viták színhelye: Lévay József (költő, műfordító), Toldy Ferenc (irodalomtörténész) és Arany János is személyesen felkereste Kazinczyt.
A kastély előtti parkrészben gyönyörű fák állhattak és állnak ma is. A száz évvel ezelőtti időkből megmaradt hatalmas akác, két óriás krisztustövisfa és pompás alakú vadgesztenyefa áll, amelyet a szájhagyomány Jókai fájaként tart nyilván. A kastély mögött és előtt majorsági épületek, odébb csendes családi kripta. A kastélykert ma is gyönyörűen rendezett, a fák és a park gondozott, egészen lebilincseli az oda látógatót nyugalmával, varázslatos hangulatával. A kastéllyal azonos stílusban XVII. században épült református templomot csak a feljáró, egy út választja el a kastélyparktól. Homlokzati tornya és két harangja van. Festett famennyezetét 1823 -ban készítették.
119 1.4.)Építészeti értékek összefoglaló katasztere MTSZ. 1225
Műemlék neve Ref. templom
Állapot Javaslat
Műemlék címe Rákóczi út
Épület állaga jó, környezete rendezett Megőrzendő
MTSZ.
Műemlék neve
Műemlék címe
Hrsz.
1224
Kastély
Rákóczi út 64.; Tompa Mihály
921/1
Állapot Javaslat
Műemlék rövid leírása Ref. templom, barokk, 1758.
Hrsz. 919/1
Műemlék rövid leírása Volt Platthy-kastély. Feltehetõen 17. sz-i eredetű, kiépítve 1752ben. Védett parkban.
Épület állaga avult, környezete rendezett Megőrzendő
120 MTSZ.
Műemlék neve
Műemlék címe
Hrsz.
1227
Ref. templom
Szabadság u.
2
Állapot Javaslat
Épület állaga jó, környezete rendezett Megőrzendő
MTSZ.
Műemlék neve
Műemlék címe
Hrsz.
1226
Rk. templom
Szabadság u. 60.
1
Állapot Javaslat
Műemlék rövid leírása Ref. templom, gótikus, 14. sz.-i eredetű. Átalakítva 1789-ben. Festett fatáblás mennyezet és karzat 1796-ból. Berendezés: padok és két stallum, népies, festett, 1720-ból, ill. 1790-ből.
Műemlék rövid leírása R.k. templom, copf, 18. sz. vége. Berendezés: szószék, copf, 18. sz. vége.
Épület állaga jó, környezete rendezett Megőrzendő
121
MTSZ. 1223
Műemlék neve Rk. plébániaház
Állapot Javaslat
Műemlék címe Szabadság u. 89.
Hrsz. 68
Épület állaga jó, környezete rendezett Megőrzendő
MTSZ.
Műemlék neve
Műemlék címe
Hrsz.
1222
Lakóház
Szabadság u. 93.
70/1
Állapot Javaslat
Műemlék rövid leírása R.k. plébániaház, copf, 1805.
Épület állaga jó, környezete rendezett Megőrzendő
Műemlék rövid leírása Lakóház, volt postaház, copf, 1805.
122 Helyi védelemre érdemes épületek Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 35. 24/1 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga avult, környezete rendezett
Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 37. 24/1 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga avult, környezete rendezett
123 Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 49. 36, 37/1 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga megfelelő, környezete rendezetlen
Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 61. 41/2hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga jó, környezete rendezett
124 Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 67. 46 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga jó, környezete rendezett
Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 69. 51 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga jó, környezete rendezett
125 Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 95. 158 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga jó, környezete rendezett
Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 66. 306 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga, jó környezete rendezett
126 Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 70. 305/1 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga, jó környezete rendezett
Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 74. 298 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga, jó környezete rendezett
127 Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 76. 296 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga, jó környezete rendezett
Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 111. 183/2 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga avult, környezete rendezetlen
128 Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 125. 201 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga jó, környezete rendezett
Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Szabadság utca 137. 214/2 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga avult, környezete rendezett
129 Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
volt magtár Bánhorváti, Rákóczi utca 1125/1, 1125/2 hrsz
Állapot Javaslat
Épület állaga avult, környezete rendezetlen
Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Rákóczi utca 15. 1120 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga megfelelő, környezete rendezett
130 Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Rákóczi utca 18. 848 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga jó környezete rendezett
Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Rákóczi utca 31. 1107 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga jó környezete rendezett
131 Megnevezés Helyszín, település neve Ismertetés
lakóház Bánhorváti, Rákóczi utca 36. 862 hrsz Az utcára jellemző, utcaképet meghatározó épület
Állapot Javaslat
Épület állaga jó környezete rendezett
132 2.)VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK Változtatási szándékok TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÉS SZABÁLYOZÁS VONATKOZÁSÁBAN: Településszerkezeti tervi módosítás . 1. Az Országos TrT és a B-A-Z megyei TrT vonatkozásai, ill. OTÉK változás miatti aktualizálás. 2. Alaptérképi javítások.
változásokból
A változtatások hatása összességében pozitív, mivel elmarad a korábbi tervben szereplő elkerülő út, csökken a lakóterületek nagysága, a vízmű védőidom tervek korlátozásai csökkentik a környezetterhelést. A BAZ Megye Területrendezési Tervének, mint magasabb rendű adódó jogszabály előírásai hatással vannak a tájkép védemre és a történeti jelentőségű falukép védelmére.
3. Belterületi határ több helyen történő módosítása. 4. Nyilvántartott jelölése.
régészeti
lelőhelyek
5. Természetvédelmi vonatkozások aktualizálása, Lázbérci Tájvédelmi Körzet határának pontosítása. 6. A különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területfelhasználások szétválasztása. 7. Nyilvántartott ásványi lelőhely határának jelölése
nyersanyag
8. A 2506-os országos mellékút elkerülő szakaszának törlése mivel forgalmi okok miatt szükségtelen, és a B-A-Z megyei TrT –ben sem szerepel. 9. Lázbérci jelölése
–
tározó
Változtatások hatásai
védőterületeinek
133 10. Turistautak jelölése. 11. Tervezett terület felhasználás módosítások Ld !1.számú táblázat TERMÉSZETVÉDELEM A módosítások a természet védelmét és VONATKOZÁSÁBAN: a települési értékvédelmet szolgálják. Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’-nál meredekebbek nem lehetnek. Támfalgarázs 30 %-ot meghaladó természetes tereplejtés esetén a szabályozási vonal elé kerülhet a tervezett lakóterületen. a.)Településhálózati és tájhasználati változás, Alapvető változás a tájhasználatban nem várható A táj- és természetvédelem meghatározó térségi tájvédelmi és településrendezési szempontjai: a A Bükki Nemzeti Park menti ökológiai rendszer védelme és fenntartható fejleszthetőségének biztosítása,az országos jelentőségű ökológiai rendszerek közötti térségi jelentőségű ökológiai folyosók -vízfolyások- kialakításához területek biztosítása, a természeti területek védelme,a történelmi tájkarakter szempontjából kiemelten értékes borvidék egységes tájképi védelme, b.) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, A belterület falusias karakterben újul meg, a természeti viszonyokhoz való alkalmazkodás jegyében. c.) Infrastrukturális változás, A község teljesen közművesítettnek tekinthető. d.) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása. Javulnak az iskolázottságbeli mutatók. 3.)HATÁSELEMZÉS, TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK, TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK Ahogy az a fotókból is kitűnik, a község jellemzően falusias beépítésű. Az oldalhatáro n álló beépítési módú, utcavonalra merőleges tetőgerincű, földszintes családi házak t erjedtek el. A községnek igazán jellegzetes karaktere falusias.
134 A település sziluettben a két templom látványa egyre inkább felértékelődik. Egyedi sajátos értéke a településnek a helyi kőkultúra, melynek természeti elemei a kaptárkövek, építészeti értékei a pincék, a kőből épült házak, kerítések, mikroarchutecturák. Az egyes területeken zajló tevékenységek egymásra gyakorolt zavaró hatása, illetve a területek nem rendeltetésszerű, illetve nem megfelelő használata kisebb tájhasználati konfliktusok, érdekellentétek forrása lehet. A település területén összess égében jelentős hatású területhasználati konfliktus azonban nem található. A tájhasználati konfliktusok, melyek jelenthetnek funkcionális, tájesztétikai, illetve kör nyezetvédelmi problémák forrásai az alábbiak: a.) A településkép feltárulásának változásai A településképet alapvetően a templomtornyok fókuszálják. Ezt a fő látvány pontot nem szabad elépíteni. b.) A régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, A régészeti területek feltárása és bemutatása, illetve a jelenleg feltárt területek fejlesztése szerepel a településfejlesztési terveiben. A régészeti területek vonatkozásában el kell végeztetni az ún. OSZTÁLYBA SOROLÁST, mely alapján eldönthető mely területek: -veszélyeztetettek, -kevésbé veszélyeztettek, -védelmük hosszú távon is biztosított További értékelés szükséges olyan vonatkozásban, hogy mely régészeti területek tekintendők erőforrás területnek, melyek növelik a települési értéket integrált védelemmel, melyek azon területek melyek állaguk, vagy fennmaradásuk nem befolyásolják a településrendezést, illetve melyek a kevésbé értékes, vagy csak már csak elnevezésükben fennmaradt régészeti területek. c.)A történeti térbeli rendszerek alakulása Ezeket a Faluséta ösvényeken a helyi önkormányzat példaértékűen mutatja be. d.)A műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, A község helyi védelemre javasolt épületeit a településrendezési terv által nem veszélyezteti, nincs olyan változtatási szándék, amely negatívan befolyásolná az építmények fennmaradását. Esentenként meghirdetett pályázatok révén nyerhető támogatás az épített értékek karbantartására, felújítására. Ezen épültek környezetében nem tervezett olyan jellegű beavatkozás, amely az építmények térbeli megjelenésére káros hatással lenne, azt eltakarná; így azok továbbra is fontos szerepet tölthetnek be a terület látképében. A helyi értékvédelmi terület, egyben tájképvédelmi terület is, melynek védelme folyamatosan felértékelődik. A település vezetősége kiemelt figyelmet fordít helyi értékek megőrzésére.
135 f.)A településkarakter változásának hatásai, A település karakter alapvetően a természethez való alkalmazkodás jeleit mutatja, a kompakt és lineáris szerkezet karakter jegyeit is viseli. g.)A környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései, A régió környezetterhelése folyamatosan csökken a szerkezet átalakítás következtében. A savas esők ennek ellenére még időnként előfordulnak, ami az épületek állagát is rongálja. h.)A folyamatok iránya, visszafordíthatósága, A szerkezetváltást követően csökken a környezetterhelő hatása, megtörténik a rehabilitáció, revitalizáció és a rekultiváció. i.)A kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. A népi lakóházak felújítása nem történik meg, ezek felújítása csak jelentős támogatással oldható meg. Az ösztönzés viszont sok esetben lehet eredményes pl. a legszebben helyreállított népi lakóház pályázati úton történő díjazása. 4.) ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATOK Építészeti látnivalók BÁNHORVÁTI KÖZSÉG történelmi és építészeti értékeit tekintve figyelemreméltó település. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy a falu felújítás terén is eredmények szülessenek. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSOK A javasolt értékvédelmi terület, illetve azok környezetében nagyobb változtatást a rendezési terv nem javasol. Az EU csatlakozás időszakában egyre nagyobb jelentőséget kap a helyi kultúra támogatása, melynek három fontos célterülete van, éspedig: -identitás és globalizáció -érték turizmus -örökség és regionalitás témakörében A világ kulturális kínálata egyre gazdagabb, ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a globalizálódó folyamatok háttérbe szorítják, esetenként felszámolja a kisnépek, vagy kistérségek, régiók sajátos egyedi kulturális örökségét, vagy annak egy részét. A globalizáció nem jár törvényszerűen és kivédhetetlenül együtt adott térségek, régiók vagy nemzetek identitásának elvesztéséhez. Éppen ellenkezőleg esélyt kínál az egyedi, a hagyományos értékek korábbiaknál szélesebb körben való megismerésére. Több népi lakóház helyi védelmét javasoljuk. A Tájház program kialakítása is segít az értékek megőrzésében.
136 Az örökségvédelem hatásai az alábbiak szerint foglalható össze: - A szellemi kulturális örökség, valamint a helyi hagyományok, mely az évszázadok során felhalmozódott, valamint a jelenkor lakosságának az építészeti környezethez való viszonya harmonikussá válik. -A mindig újat akarás (az erőltetett, félreértett nóvum imádatot eredményező hozzáállás) az a magatartás mely nem vesz tudomást a korábbi generációk tudásáról, tapasztalatairól és nem számol az önpusztító természetrombolás következményeivel az utánunk jövőkkel elve- háttérbe szorul. - Megfogalmazódik a fenntarthatóság, mely egyformán magába foglal társadalmi, gazdasági valamint környezeti szempontokat is. - Az evolúciós fejlődés biztonsága a robbanásszerű fejlődéssel szemben kimutatható a hagyományos lakókörnyezeti kultúrák otthonossága érték hordozó Az arc nélküli uniformizált környezet viszont elidegenedéshez vezet. - A vízuális kultúra fontos alkotója a helyi építészet - A kulturális tőke a társadalmi tőke alkotó elemévé válik - Az autonóm fejlődés megerősödik - A településben értékőrző megújulás kezdődik, ahol az illeszkedés szabályai alapján az értékek, a hangsúlyok kiemelése gyakran semleges környezetben lehetséges. - A múltból való építkezés pozitív jövőképet eredményez - Az idő csak a tér feltárulásához vezet. Komplex, a sokdimenziós környezet kultúra létrejöttének alapjai megteremtődnek. - A településen ismét kiegyensúlyozottá válnak a térkompozíciók, melyeknek a közösségi használat ad ismét vitalitást. - A település értékei ismertté válnak - A konvenciók, a hagyományápolás fontossá válik - Erősödik a helyi identitás, mely leginkább az építészeti kultúrához kötődik. - A hely szelleme (genius loci) mély nyomokat hagy az ide látogatókban - A kulturális turizmus számára fogadóképessé válik a település - Hagyományos díszítő művészet újra éled és kézműipari mesterségek újulnak meg pl. a vértelek díszes megmunkálását segítő asztalos ipar és a fa művészi megmunkálása. - A település a szerves, fenntartható fejlődés útjára lép - Lokális, civil társadalmi csoportok szerveződnek, akik a szakmapolitikát képviselik - A hely szelleme és a helyi kis közösségek biztosítják a család, mint legkisebb közösség biztonságát, s így a társadalom számára is megfelelő alapok képződnek - A szellemi örökség megóvása nagyobb hangsúlyt kap. - Az épített örökség pusztulásának gyakori oka a funkcióvesztés, vagy a nem megfelelő új funkció választása. - Az anyagi és tárgyi kultúra vonatkozásában néhány esetben az eredeti, vagy az eredetihez hasonló funkció helyre állítása is megoldhatóvá válik - A népi lakóházak üdülő funkciója szinte az egyedüli megmentési lehetősége a népi lakóházaknak, a legsikeresebb helyre állítások is e téren születtek. - A hagyományőrzés nem minden esetben kell, hogy jelentse a lemerevített konzerválást sem a műemlékileg védet, sem a helyileg védett objektumok esetén. - A helyi értékvédelmi rendelet által a hagyományok megőrzése hosszútávon biztosíthatóvá válik. - A területi védelem vonatkozhat a település szerkezetre, az utcaképre, az építészeti karakter védelemre (beépítési módok, ritmusok stb.) Ld. Helyi Önkormányzati védelem.) Javasoljuk helyi védelem alá vonni a Kisamerika teljes területét
137 - Egyedi védelem esetén érték hordozó és érték közvetítő lehet az épület homlokzat, épület részletek, de a tömegarány, kerítés, vagy kerítés részlet, anyag használat stb. VIII.RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELEM NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK BÁNHORVÁTIBAN Nyilvántartott régészeti területek azonosító lelőhelyszám azonosítatlan 16438
3
név
védelem
HRSZ
EOV Y koordináta
EOV X koordináta
Jardonkatető
kiemelten védett
0224
756021
319911
