Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

Módosítva a. 99/2012. (XI.29.) számú Igazgatósági Határozat alapján.

Hatályos: 2012. december 09. Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosításai kerültek átvezetésre az Általános Üzletszabályzatba.

A Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet Általános Üzletszabályzata Hatályos: 2012. december 07. napjától

1. oldal

I. Általános rendelkezések Hitelintézet neve: Székhelye: Cégjegyzékszáma: Telefon: E-mail cím:

Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetezet 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 3. 09-02-000184 06 52/580-660 [email protected]

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 203. §-a előírja, hogy a hitelintézet egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit tájékoztatni a nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról. Jelen általános üzletszabályzat (a továbbiakban: Általános Üzletszabályzat) a Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) és ügyfelei (a továbbiakban: Ügyfél) között létrejövő jogügyletek általános feltételeit tartalmazza. Az Általános Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában – a Takarékszövetkezet és az Ügyfelek minden üzleti kapcsolatában, amely során a Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. Az Általános Üzletszabályzat alkalmazásában Ügyfél bármely gazdálkodó szerv, vagy más szervezet, valamint természetes személy, amelyek/akik részére a Takarékszövetkezet szolgáltatást nyújt. Jelen Általános Üzletszabályzaton túl az egyes pénzügyi szolgáltatásokra, az azokra vonatkozó üzletági szabályzatok rendelkezései az irányadók. Azokban a kérdésekben, amelyeket a különös rendelkezések nem szabályoznak másként, az Általános Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Amennyiben valamely kérdésről sem az Általános Üzletszabályzat, sem az üzletági szabályzatok, sem a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók. A Takarékszövetkezet csatlakozott a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexhez, mellyel vállalta, hogy a Hpt. szerint fogyasztónak minősülő személyek részére végzett hitelezési tevékenysége teljes körében – valamennyi lakossági hiteltermékére - alkalmazza a Kódex rendelkezéseit Az Általános Üzletszabályzat nyilvánossága A Takarékszövetkezet Általános Üzletszabályzata (általános szerződési feltételei) nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti, azok minden, az ügyfelek számára nyitva álló 1


2. oldal

takarékszövetkezeti helyiségben hozzáférhetők. A Takarékszövetkezet kívánságra bárkinek díjtalanul eljuttatja az Általános Üzletszabályzatát (általános szerződési feltételeit).

Az Általános Üzletszabályzat módosítása Az Általános Üzletszabályzat módosítása a hatálybalépéstől kezdve vonatkozik a hatályban lévő szerződésekre is. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét vagy - jogi személy esetén – jogi státusát érintő változás történt, elnevezése, címe, jegyzett tőkéjének mértéke vagy a Takarékszövetkezethez bejelentett képviselőjének személye megváltozott. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettség megsértéséből adódó esetleges kárért. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló értesítéseket az Ügyfél rendelkezéseinek megfelelően, a Takarékszövetkezet hivatali helyiségében az Ügyfélnek, vagy az ügyfél meghatalmazottjának adja át, vagy az általa megadott címre küldi. Ilyen cím hiányában a Takarékszövetkezet az általa ismert címre küldi az iratokat. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, a Takarékszövetkezeten kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan, vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Takarékszövetkezet birtokában van. Az előző pontban foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb, értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és kockázatára.

2


3. oldal

A szokásos postai idő elteltével a Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta (még abban az esetben is, ha később a levelet „ismeretlen”; „elköltözött”; „cím elégtelen”; „nem fogadta el”; „nem kereste”, vagy egyéb okból kifolyólag a Takarékszövetkezet felé visszaküldésre került). Postai idő normál küldeménynél 3 nap; ajánlott küldeménynél 2 nap; expressz küldeménynél 1 nap. Amennyiben a kiértesítés tárgya hitel felmondás, úgy az előbbiekben foglaltak érvényesek azzal, hogy a küldemény eredménytelen átvételét követően a kiértesítést még egy alkalommal meg kell ismételni. A Takarékszövetkezethez írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. Amennyiben az Ügyfél az értesítések tekintetében Takarékszövetkezetnél „maradó rendelkezett”, az iratok a keltüket követő napon tekintendők kézbesítettnek. A Takarékszövetkezet által küldött értesítések közvetlen átvétele céljából az Ügyfél részére nyitott postázó rekeszbe a Takarékszövetkezet által elhelyezett értesítéseket, az elhelyezést követő takarékszövetkezeti munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol az Ügyfél számláját vezetik, illetve ahol a szerződést kötötték, vagy amit a takarékszövetkezet erre a célra megadott az Ügyfél részére. Folyamatos szerződések esetén a Takarékszövetkezet évente legalább egy alkalommal, valamint a szerződés lejáratakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) köteles küldeni az Ügyfelei részére. (Hpt.206.§.(1). bekezdés.) A számláról megküldött kimutatást a szerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított 8 napon belül írásban nem emelt kifogást (ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét). A Hpt. 60 napos határidőt említ, ha az Üzletszabályzat, vagy a felek szerződése eltérő rendelkezést nem tartalmaz. (Hpt.206.§.(2). Bekezdés) A Takarékszövetkezet az Ügyfelet közleményben az ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségében történő kifüggesztés útján is értesítheti abban az esetben, ha a közleményben foglaltak az ügyfelek széles körét érintik. A Takarékszövetkezet Általános Üzletszabályzatának és körülményeinek változásairól kifüggesztés útján értesíti Ügyfeleit. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete A Takarékszövetkezet köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. A Takarékszövetkezet a képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében – az ügyfél által látható helyen – kifüggeszti. A felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg.

3


4. oldal

A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni, és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást teljesítés nélkül visszaküldi az Ügyfélnek. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamisított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. Írásbeliség Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. Ellenérték Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot illetőleg díjat és költségtérítést fizet. A Takarékszövetkezet által felszámított térítés mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés tartalmazza. Az olyan térítést és annak számítási módját, amelyről a szerződés nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet az üzlethelyiségében megtekinthető hirdetményben teszi közzé. A hirdetményt a Takarékszövetkezet jogosult egyoldalúan az egyes szerződések külön módosítása nélkül megváltoztatni. Ebben az esetben a feltételek megváltoztatásának időpontjában a térítések szerződésmódosítás nélkül is megfelelően változnak. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a jogszabályban illetve a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. Az ellenérték megfizetése – ellenkező kikötés hiányában – felmerüléskor esedékes akként, hogy a Takarékszövetkezet megterheli az Ügyfél számláját. Ha a bankműveletre banktechnikai okokból, vagy a Takarékszövetkezet hibájából volt szükség, az Ügyfél nem fizet jutalékot. Az Ügyfél által fizetendő kamatokat és kezelési költséget naptári napokra a következő képlet alapján kell számítani:

Ügyleti kamat=tőke összeg x kamatláb x naptári napok száma 365 nap* x 100

*kivéve: 360 nap lakossági fizetési számlahiteleknél, folyószámla-hitelkeret típusú hiteleknél (ideértve a Széchenyi kártya hiteleket is), deviza és deviza alapú hiteleknél, azon hiteleknél, ahol a jogszabály a kamatszámítást 360 napban határozza meg (ideérve kamattámogatásos hiteleket, egyéb közvetlen állami támogatásokat), éven túli nem annuitásos támogatás előfinanszírozási lakossági hiteleknél, Takarékszövetkezeti lakáscélú munkáltatói hiteleknél.

4


5. oldal

Kezelési költség=tőke összeg x kezelési költség % x naptári napok száma 365 nap* x 100

*kivéve: 360 nap lakossági fizetési számlahiteleknél, folyószámla-hitelkeret típusú hiteleknél (ideértve a Széchenyi kártya hiteleket is), deviza és deviza alapú hiteleknél, azon hiteleknél, ahol a jogszabály a kamatszámítást 360 napban határozza meg (ideérve kamattámogatásos hiteleket, egyéb közvetlen állami támogatásokat), éven túli nem annuitásos támogatás előfinanszírozási lakossági hiteleknél, Takarékszövetkezeti lakáscélú munkáltatói hiteleknél. A Takarékszövetkezet által felszámított kamatokat, jutalékokat, költségeket és díjakat az Általános Üzletszabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.

A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek – az adott körülmények lehető legteljesebb – figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet köteles megtéríteni az Ügyfélnek okozott kárt, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során a tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak. Banktitok A banktitok köre A Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött jogügyletei során tudomására jutott tényeket és adatokat banktitokként kezeli. Banktitok minden olyan, az Ügyfelekről a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a

5


6. oldal

Takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a Takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire és letéteire vonatkozó adatok. Titoktartási kötelezettség A banktitok tekintetében időbeni korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Takarékszövetkezet Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának elnökét és tagjait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik a Takarékszövetkezettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá. A titoktartási kötelezettség alapján a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat – a következő pontban meghatározott körön kívül – az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Takarékszövetkezet Ügyfeleinek hátrányt okozzon.

A banktitoktartási kötelezettség alóli mentesség Nem jelenti a banktitok sérelmét: a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az Ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, c) ) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a 2. számú melléklet V. fejezetének 3. pontja szerinti referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a XX/A. Fejezetben meghatározott adatszolgáltatás, d) a Takarékszövetkezet által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a Takarékszövetkezet részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás, e) a Takarékszövetkezet Igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a Takarékszövetkezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás mintájának bemutatása, g) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

6


7. oldal

1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal 2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére, h) a Takarékszövetkezet által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a Takarékszövetkezet ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához, j) a Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére. k) a Hpt. törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás, l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére, m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított, n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás, o) a megbízó számlaszámának, továbbá 1. természetes személy esetén családi és utónevének, amennyiben van házassági nevének, valamint lakcímének, 2. jogi személy esetén nevének, rövidített nevének, valamint székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepe címének külföldi pénzügyi intézmény számára történő továbbítása levelező banki szolgáltatás nyújtásakor. A Takarékszövetkezet a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy ügylet  kábítószer-kereskedelemmel,  terrorizmussal,  illegális fegyverkereskedelemmel,  pénzmosással,  szervezett bűnözéssel van összefüggésben.

7


8. oldal

A fentieken túl a banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha  a Takarékszövetkezet Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad,  a Takarékszövetkezet érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó Kincstári Vagyoni Igazgatósággal szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Takarékszövetkezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli

8


9. oldal

megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Takarékszövetkezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.

II. Betétgyűjtés A Takarékszövetkezet részére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az 1997. november hó 27. napján kelt 708/1997/F. számú határozatában engedélyezte a betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadását. A Takarékszövetkezet részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a 2008. március hó 06. napján kelt E-I-207/2008. számú határozatában engedélyezte a betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadását devizában és valutában történő végzésére is. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. A takarékbetétekről az 1989. évi 2. törvényerejű rendelet ill. az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 529-535.§ -i és az ezeket módosító jogszabályok rendelkeznek. Betételhelyezés Betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot, vagy egyéb hozadékot fizetni, illetőleg nyereménybetétek esetén a sorsolás eredményétől függő nyereményt nyújtani. Betételhelyezés szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okmány alapján történhet. A Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét legkisebb összege 1000.- Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni. Az 1993. június 30-a előtt elhelyezett betétek visszafizetéséért az állam helytáll. Az 1993. június 30-a után névre szólóan elhelyezett betétekért a Hpt. IV. rész (Betétbiztosítás és intézményvédelem) szerint az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) vállal garanciát.

9


10. oldal

A Takarékszövetkezet közli az Ügyféllel, ha az általa elhelyezett betét betétvédelemben részesül. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a Hpt. 100.§-a szerint felsoroltakra. A Hpt.101.§(1) alapján az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb egyszázezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Közös betét esetén a meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Betétvédelemben akkor részesül a betét, ha a betétes azonosítható. A Hpt. 105.§ (4) bekezdés szerint a betétes nevén kívül – a Hpt. 3. számú mellékletében felsoroltak közül az OBA előírásai szerint - két további azonosító adatot kell nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében. A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél és annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni. A pénzmosás megelőzéséről és a terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.évi CXXXVI. tv. alapján az azonosító adatok az alábbiak: Természetes személynél:  családi és utónevét (születéskori nevét: előző név, leánykori név), amennyiben van házassági nevét,  lakcímét,  születési helyét, idejét,  állampolgárságát,  anyja születéskori családi és utónevét,  az azonosító okmányának típusát és számát, Céget azonosító adatok:  nevét, rövidített nevét  székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,  főtevékenységét  azonosító okiratainak számát,  képviseletére jogosultak nevét és beosztását,  a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait Fenntartásos betétkönyvnél – több tulajdonos esetén – a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki. A bemutatóra szóló betétek névre szólóvá alakításakor a Takarékszövetkezet - a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás magakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról szóló rendelkezésinek megfelelőn a betéti okiratot a bemutató személyére alakítja át. A nevesítést

10


követően a betéti okirat tulajdonjogában Takarékszövetkezetet felelősség nem terheli.

felmerülő

bármely

11. oldal

jogvita

esetén

a

A betét okmányai A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányoknak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, a kiállítás keltét, a betét összegét, a kamatlábat, a betétesnek a számlavezető rendszerben rögzített valamennyi adatát nevét ,, születési helyét, idejét, lakcímét könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. A betét ellenében kiadott okmányt csak névre szólóan lehet kiállítani. A betétről kiadott okiratnak tartalmaznia kell az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket. A betéti szerződés Betéti szerződés alapján a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre lekötött. Az adott betét típusára vonatkozó általános szerződési feltételtől eltérő kikötés a felek között érvénytelen. Az Ügyfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a szerződésben meghatározott időtartamig a Takarékszövetkezetnél tartsa, ennek megszegése a kamatra való jogosultság részbeni, vagy teljes elvesztésével jár.

A betétek kamatai

A betét – ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik – az elhelyezést követő naptól a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A mindenkori érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet – az Ügyfelek számára kedvezőtlen módosítás esetén előzetesen, a módosítás hatálybalépését legalább 15 naptári nappal megelőzően - napilapok és az üzlethelyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján teszi közzé. A Takarékszövetkezetnek az Általános Üzletszabályzatban az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (a továbbiakban: EBKM) is ki kell számítani.

Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:

11


12. oldal

ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, t : a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, i (k+bv) : az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. i Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap:

ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke, t : a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, i (k+bv) : az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. i

Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik:

n = a betétbefizetések száma, B = az i-edik betétbefizetés összege, i t = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, i r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, t = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, j K = a j-edik kifizetés összege. j

A betét utáni kamat – a teljes kifizetés esetét kivéve ill. ha a szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – minden év december 31-én esedékes. Minden hónap 30 naposnak tekintendő. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés), , továbbá a sávos kamatozású betétek. Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos – kisebb címletekre történő – felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő, hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő. A Takarékszövetkezet jogosult az Ügyféllel kötött Betéti és ahhoz kapcsolódó Szerződésben, a Hirdetményben, valamint az Üzletszabályzatban és Általános Szerződési Feltételekben foglaltakat egyoldalúan módosítani. Amennyiben az egyoldalú szerződésmódosítás az alább meghatározott feltételek, körülmények bekövetkezése folytán válik szükségessé, a Hitelintézet jogosult a Szerződés, a Hirdetmény, valamint az Üzletszabályzat és Általános

12


13. oldal

Szerződési Feltételek egyes feltételeit akár az ügyfél számára kedvezőtlenebbül is megváltoztatni. A Takarékszövetkezet jogosult a kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamat módosítást a hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezetnek napilapban közzé kell tenni és az üzlethelyiségeiben Hirdetmény formájában ki kell függeszteni. Ha az Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő - ha a szerződés másként nem rendelkezik - 30 nap. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből Hirdetményében közzétett levonásokat eszközölhet.

csak

jogszabályban

előírt

és

A mindenkori kamatok mértékét a Hirdetmény tartalmazza. A Takarékszövetkezet a Szerződésben meghatározott kamat, díj, költség, vagy egyéb szerződési feltétel Ügyfélre nézve kedvezőtlen módosításának jogát az alábbi feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolhatja: a) a jogi, szabályozói környezet változása  a Takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók – a Takarékszövetkezetre vonatkozóan kedvezőtlen - megváltozása;  a Takarékszövetkezet közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének növekedése;  a kötelező tartalékolási szabályok - Takarékszövetkezetre vonatkozóan – kedvezőtlen változása;  a lakáscélú állami kamattámogatások változása és/vagy megszűnése; b) a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása  a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek növekedése;  a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak csökkenése;  a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása;  a Takarékszövetkezet forrásszerzési, refinanszírozási költségeinek emelkedése  a tőke- és pénzpiaci kamatlábak csökkenése;  a bankközi hitelkamatok emelkedése változása;  az éves fogyasztói árindex emelkedése változása;  SWAP és egyéb hozamgörbék egymáshoz képesti kedvezőtlen elmozdulása;  az éven túli lejáratú állampapírok hozamának csökkenése; c) a banki működési feltételek megváltozása  a Takarékszövetkezet kockázati kamatfelárának emelkedése;  A Takarékszövetkezet működési költségeinek növekedése;  a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve kockázati tényezőinek változása; d) az ügyfél vagy az ügylet kockázatának megváltozása  az ügyfél banki minősítésének változása;  az ügylet bank által számított kockázatának változása; ügyfél késedelmes teljesítése.

13


14. oldal

A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. A Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéről csak jogszabályban előírt, az Általános Üzletszabályzatban közzétett levonásokat alkalmazhat. A mindenkori kamatok mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A kamatjövedelem adózási feltételeit és mértékét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a tartalmazza. A betétszámla megszűnésének módja, költségei A betétszámla megszűnik: - a betét lekötésének lejáratát követően a pénzügyi teljesítéssel (átvezetés, átutalás, pénztári kifizetés) egyidejűleg, a ügyfél megbízása alapján - a betét rendkívüli - lejárat előtti – felmondásakor. A betétszámla megszüntetésének költségeit a betét konstrukcióra vonatkozó hirdetmény tartalmazza.

III. Pénzkölcsön nyújtása A Takarékszövetkezet részére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az 1997. november hó 27. napján kelt 708/1997/F. számú határozatában engedélyezte a pénzkölcsön nyújtási tevékenység végzését. A Takarékszövetkezet részére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az 2008. január hó 11. napján kelt E-I21/2008. számú határozatában engedélyezte a pénzkölcsön nyújtási tevékenység végzését devizában és valutában történő végzésér is.

Pénzkölcsön nyújtása Pénzkölcsön nyújtás a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni; b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi; c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő

14


15. oldal

(hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. A Takarékszövetkezet hitelműveletet hitelszerződés, vagy hitelügyletre vonatkozó egyéb eseti szerződés alapján végez. Hitelt csak kérelemre, egyedi bírálat alapján az Általános Üzletszabályzatban, illetve a megkötendő egyedi ügylet sajátosságaira tekintettel meghatározandó további előfeltételek fennállása esetén nyújthat a Takarékszövetkezet. A kölcsönt igénybevevő és a Takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Takarékszövetkezet jogait, kötelezettségeit, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. Az Ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. A Takarékszövetkezet jogosult az Ügyfél, az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs rendszerben nyilvántartani, tárolni és kezelni. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. A hitel folyósításának feltétele a felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolása, valamint a szerződés hatályossá válása. A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben – a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – bírósági úton érvényesítheti. A Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, a hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről. A Takarékszövetkezet a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk. 525.§-ban illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet.

15


16. oldal

Ebből a szempontból az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. A bankszámla szerződés felmondásáról, valamint más pénzintézetnél bankszámlanyitásról, valamint további hiteltartozás vállalásáról azonnal tájékoztatni kell a Takarékszövetkezetet. Ha a szerződésben foglalt kikötés nem zárja ki, az Ügyfél – a tartozás teljes összegének visszafizetése mellett – jogosult a hitelszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is felmondani. Amennyiben az Ügyfél él ezzel a jogával, a Takarékszövetkezet köteles a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenteni. A hitelképesség vizsgálata A Takarékszövetkezet a kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő, a Hpt. és ennek felhatalmazása alapján kiadott Kormány és PM rendeletekben, valamint a Felügyelet rendelkezései és a Takarékszövetkezet adósminősítésre, ügyfél limittszámításra és fedezetértékelésre vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. Az egyedi hitelbírálat során a Takarékszövetkezet azt vizsgálja, hogy a kölcsönigénylő milyen összegű havi törlesztő részlet fizetésére képes, illetve hogy az igényelt kölcsön futamideje alatt jövedelmi és egyéb vagyoni viszonyait tekintve milyen változás várható. Vizsgálja továbbá az igénylő korábbi, más célra felvett kölcsöneinek visszafizetésével, valamint a Takarékszövetkezettel fennálló, illetve fennállt egyéb jogviszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat is.

Biztosítékok Az üzleti (hitel) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében – függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és az esedékességtől – jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a Takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni - az Ügyfél lehetőségeit is figyelembe véve - , hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. A Takarékszövetkezet követelésének biztosítására az alábbi jogi biztosítékot alkalmazhatja:  jelzálogjog (ingó, ingatlan),  kézizálogjog,  vagyont terhelő zálogjog,  óvadék,  kezesség,  engedményezés,  opció,  azonnali incassó,  bankgarancia,  közraktárjegy.

16


17. oldal

A Takarékszövetkezet ügyleti biztosítékként nem fogadhatja el: a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, b) bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, c) a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, d) olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve, amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. Jogosult azonban meghatározni azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyet elfogad, továbbá meghatározni, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ez az érték azonban részvény esetén nem lehet több mint a névérték 50 %-a (kivéve, ha a tőzsdei árfolyam ettől lényegesen eltér). Ha egy értékpapír árfolyama jelentősen csökken, a Takarékszövetkezet jogosult további fedezetet kérni, vagy a fedezetlenné vált hányadot azonnali hatállyal felmondani. A Takarékszövetkezet az Ügyfél bármelyik bankszámlája terhére jogosult követelését érvényesíteni, illetve beszámítani. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha biztosítékul a termelésben, illetve a kereskedelemben résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat pótolni, és a változásról tájékoztatni a Takarékszövetkezetet. A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül – fedezet biztosítása céljából – meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Takarékszövetkezet a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, az Ügyfél köteles a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a biztosítási szerződésben a biztosítási összeget a Takarékszövetkezetre engedményezni. Az Ügyfél a biztosítási szerződést – amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál – a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerinti határidőben megfizetni. Ennek elmaradása a kölcsön azonnali hatályú felmondását eredményezheti. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvényt részére átadni. A Takarékszövetkezet a rá engedményezett, befolyó biztosítási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani, ha az Ügyfél a vagyontárgyakat nem pótolja.

17


18. oldal

Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát, a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az Ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek figyelembevételével is. A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni – akár a helyszínen is – a biztosítékok meglétét, és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek eleget tesz-e. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni. Az érvényesítés során befolyt összeget – választása szerint – az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja vagy biztosítékként, kezelheti. A Takarékszövetkezet felhívására az Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a Takarékszövetkezet részére a fizetés megtörténjen. A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy az követelésének további biztosításához már nem szükséges. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli.

Egyoldalú szerződésmódosítás A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződésben meghatározott hiteldíj bármely elemét – így különösen a kamat-, kamatfelár, kezelési költség, egyéb díj, valamint a késedelmi kamat mértékét – vagy egyéb szerződési feltételt a Szerződésben, a ÁSZSZ-ben és a jelen Szabályzatban meghatározott feltételek szerint egyoldalúan módosítani. Amennyiben a Szerződésben referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat kerül megállapításra, a referencia kamatláb változásával együtt automatikusan, kamatperiódusonként változik az ügyleti kamat, erre tekintettel a referencia kamatlábhoz kötött kamat mértékének periodikus változása nem minősül egyoldalú kamatmódosításnak. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetén az egyoldalú módosításra irányadó szabályok: 1.1 A Takarékszövetkezet a fogyasztónak minősülő Ügyfelével kötött kölcsönszerződésben kizárólag a kamatot, díjat, költséget jogosult egyoldalúan, a fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. Az alábbi pont tartalmazza azon objektív okokat, körülményeket (a továbbiakban: Oklista), melyekből egy vagy több ok vagy körülmény változása az adott kamat-, díj-,és/vagy költségelemre kihatással bír, és ennek következtében az adott ok vagy körülmény változása esetén a Takarékszövetkezet jogosult az érintett kamat-, díj-, és/vagy költségelemet egyoldalúan, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. A Takarékszövetkezet nem automatikusan, hanem a megváltozott ok, körülmény változása hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a kamat-, díj-, vagy költségelem egyoldalú módosításáról. 1.2 A Lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés nem módosítható a fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül, kivéve a kamat tekintetében az alábbi meghatározott esetekben, feltételekkel és módon, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a Takarékszövetkezet lekötött

18


19. oldal

ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat jogszabályban meghatározott változása indokolja. 1.3 A Takarékszövetkezet a forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változását jelentő alábbi események közül legalább egynek a bekövetkezése esetén jogosult a Lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát a fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani: a) jegybanki alapkamat emelkedése, b) bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése, c) a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése, d) a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése, e) a Takarékszövetkezet hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése. A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg az 1.3. pontban meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a Takarékszövetkezet forrásszerkezetét és annak változását. 1.4 A kamat a fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változásai alapján az alábbi esetekben kerülhet sor: a) a Takarékszövetkezet eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az ügyfél, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti, vagy b) a Takarékszövetkezet eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá. Az 1.4. a) pont alapján a Takarékszövetkezet nem módosíthatja a devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel kamatának mértékét a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az árfolyamváltozás miatt emelkedik. Az 1.4. b) pont alapján a Takarékszövetkezet csak akkor módosíthatja a kamat mértékét az fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a fogyasztó Ügyfél 30 napon túli fizetési késedelembe esett. 1.5. A Lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát a fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül a Takarékszövetkezet adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás esetén is jogosult módosítani. 1.6. A fogyasztó Ügyfél a számára kedvezőtlen egyoldalú módosítás hatályba lépése előtt – referencia kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – jogosult a kölcsönszerződés díjmentes előtörlesztésére és felmondására. Ha a fogyasztó Ügyfél a felmondás jogával a határidőn belül nem él és a fennálló tartozást annak járulékaival együtt a Takarékszövetkezet részére nem fizeti vissza, a módosítás a fogyasztó Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő. Az Ügyfél késedelmes tételnek minősülő fizetési késedelme esetén a kamatfelár emelés mértéke 6 % pont, mely a késedelmes tétel feltételeinek bekövetkezését követő kamatperiódus kezdő napjától kerül felszámításra a teljes fennálló hitelösszegre. Az Ügyfél a kockázati besorolásának változása esetén a kamatfelár a minősítés változás arányához igazodó mértékben kerül módosításra, az ezt megállapító banki döntést követő kamatperiódus kezdő napjától.

19


20. oldal

Amennyiben a 30 napon túli fizetési késedelem megszűnik, illetve az Ügyfél eredeti minősítése visszaáll, a kamatfelár a következő kamatperiódus kezdőnapjával kerül visszacsökkentésre ugyanolyan mértékben. Az egyoldalú módosításra irányadó szabályok a fogyasztónak nem minősülő Ügyféllel kötött Szerződések esetén: 1.7. A Takarékszövetkezet jogosult a fenti pontok alá nem tartozó Szerződésben (a jelen pontban a továbbiakban: Egyéb Szerződés) kikötött kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződéses feltételt az Ügyfél számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani az Oklistában, továbbá azon felül az Általános Szerződési Feltételekben illetve Szabályokban valamint az egyedi szerződésben rögzített egy-vagy több feltétel (a továbbiakban: „Egyéb Feltételek”) megváltozása, bekövetkezése/felmerülése alapján. 1.8. Az Egyéb Szerződés kamatot, díjat érintő, az Ügyfél számára kedvezőtlen, egyoldalú módosítását, annak hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezet hirdetményben teszi közzé. Az Ügyféllel kötött Egyéb Szerződés egyéb feltételeit érintő egyoldalú, Egyéb Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a Takarékszövetkezet legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, hirdetményben teszi közzé.

Oklista 1.9. A jogi, szabályozói környezet megváltozása a) a Takarékszövetkezet – a Szerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő –tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; b) a Takarékszövetkezet – Szerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; c) a kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. 1.10. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása, ezen belül a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: a) Magyarország hitelbesorolásának változása, b) az országkockázati felár változása (credit default swap), c) jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, d) a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása, e) a Magyar Állam vagy a Takarékszövetkezet által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, f) refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, g) a Takarékszövetkezet a lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása. 1.11. Az Ügyfél kockázati megítélésének megváltozása a) Az Ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az

20


21. oldal

új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. b) A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve Ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. c) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. A Takarékszövetkezet vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azon Ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. Az egyoldalú módosításra vonatkozó közös szabályok: 1.12. A Takarékszövetkezet az egyoldalú szerződésmódosítás során a Szerződésben meghatározott költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emeli. 1.13. A Takarékszövetkezet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Takarékszövetkezet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. 1.14. A Takarékszövetkezet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. A Takarékszövetkezet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, hirdetményben teszi közzé. 1.15. Az Ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik, kamat-, díj-, vagy költségelem milyen mértékben változik. A Takarékszövetkezet a tájékoztatás keretében a fenti pontban található oklista vonatkozó pontjának meghatározásával megjelöli továbbá a módosítás alapjául szolgáló okot is. Az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni. 1.16. Vis maior események - hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok bekövetkezése esetén a Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött Szerződés kamat-, díj-, vagy költségelemét az előbbiekben tárgyalt fogyasztónak minősülő Ügyfélt és fogyasztónak nem minősülő Ügyfélt érintő pontokban foglaltakon túlmenően is jogosult átmenetileg, a zavarok fennállásáig egyoldalúan módosítani. Ezen egyoldalú módosításról - annak alkalmazásával egyidejűleg - a Takarékszövetkezet a Felügyeletet értesíti, és azt nyilvánosságra hozza. 1.17. A Takarékszövetkezet a fenti Oklistában felsorolt, az adott kamat-, díj-, vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvező irányú változását is köteles érvényesíteni, azaz a feltételek, körülmények kedvező változása esetén az érintett kamat-, díj-, és/vagy költségelemet megfelelően csökkenteni. A Szerződésmódosítás a felek közös megegyezésével: 1.18. Takarékszövetkezet és az Ügyfél korlátozás nélkül jogosult bármely pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó Szerződést egyező akarattal, írásban módosítani.

21


22. oldal

Ügyfél kiértesítési lehetőségei: A Szerződésben meghatározott ügyleti-, késedelmi kamatot, díjat vagy költséget érintő, az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – a referencia kamatlábhoz (jegybanki alapkamat, BUBOR, EURIBOR, LIBOR, ÁKK Rt. által közzétett állampapírhozamok) kötött kamat változása kivételével - fogyasztóval kötött szerződések esetében a módosítás hatálybalépését legalább hatvan nappal megelőzően a Takarékszövetkezet Hirdetményben közzéteszi, és az Ügyfelet a módosításról és a törlesztőrészlet ebből adódó változásáról legkésőbb a módosítás hatálybalépését hatvan nappal megelőzően postai úton, vagy más a Szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti. Az egyéb - nem fogyasztó - Ügyfelekkel kötött szerződések esetében a Szerződésben meghatározott ügyleti-, késedelmi kamatot, díjat, költséget vagy egyéb szerződési feltételt érintő, az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – a referencia kamatlábhoz (jegybanki alapkamat, BUBOR,EURIBOR, LIBOR, ÁKK Rt. által közzétett állampapírhozamok) kötött kamat változása kivételével - a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően a Takarékszövetkezet Hirdetményben közzéteszi. Elektronikus szolgáltatás nyújtása esetén a módosításokat tartalmazó tájékoztatást a Takarékszövetkezet az Ügyfél számára elektronikus úton is elérhetővé teszi. Az ügyleti kamat, késedelmi kamat, díj, költség vagy egyéb szerződési feltétel Ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén – a referencia kamatlábhoz kötött kamat kivételével az Ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a Szerződés felmondására. Amennyiben az Ügyfél a megváltozott kondíciókat nem fogadja el, azt a szerződő felek az Ügyfél általi, a módosítás hatálybalépésének napjával történő felmondásnak tekintik. Fogyasztó által az ezen okból benyújtott felmondás (előtörlesztés) díjmentes. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által írásban megtett, legkésőbb módosítás hatálybalépésének napjáig a Takarékszövetkezethez benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet és az Ügyfél haladéktalanul kötelesek elszámolni egymással, és az Ügyfél köteles az eredeti ügyleti kamattal illetve kondíciókkal a teljes tartozását haladéktalanul visszafizetni. Ennek elmulasztása esetén a Takarékszövetkezet a lejárt követeléshez fűződő jogkövetkezményeket érvényesíti az Ügyféllel szemben. Ha az Ügyfél a módosítás hatálybalépéséig írásban a Szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyleti-, késedelemi kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani, illetve a módosult szerződési feltételt érvényesíteni. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított ügyleti kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. A Szerződésben, ÁSZSZ-ben, valamint jelen szabályzatban kikötött egyoldalú szerződésmódosítási jog a hitel/kölcsön teljes futamideje alatt, és a hitel/kölcsön lejárttá válását követően is megilleti a Takarékszövetkezetet mindaddig, amíg a Szerződésből eredően az Ügyféllel szemben fennálló követelése van. A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. Törvény 1.(a) A pénzügyi intézmény - a (b) bekezdésben meghatározott kivétellel - fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. (b) Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) 22


23. oldal

megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. (c) E pont alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.” 2 (a) Fogyasztóval, ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett kötött kölcsönszerződésre (a továbbiakban: jelzáloghitel-szerződés) a Hpt. 210. § (3)-(5), (6)-(7) és (9) bekezdésétől eltérően a (2)-(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (b) Jelzáloghitel-szerződés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot. (c) A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia: ca) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy cb) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített. (d) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti. (e) A (c) bekezdés ca) pontjában meghatározott esetben a fogyasztó által fizetendő kamat és a referenciakamat különbségét (a felárat) a pénzügyi intézmény egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi esetekben módosíthatja: ea) a fogyasztó egyhavi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy eb) a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intézményre engedményezett vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti. (f) Az (e) bekezdésben meghatározott feltételek változásának felárra gyakorolt hatását a pénzügyi intézmény belső szabályzatában rögzíti. (g) A (c) bekezdés ca) pontjában meghatározott esetben a referencia-kamatláb ga) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam, gb) euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR, gc) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR. (h) Referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. (i) A (c) bekezdés cb) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíteni kell. A közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást

23


24. oldal

elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni. (j) A (c) bekezdés cb) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódus kezdetét megelőző kilencven nap alatt – a Hpt 210. § (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az ügyfél jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Az ügyfél felmondása hatályát veszti, ha a kamatperiódus végéig a felmondással érintett szerződésből eredő tartozás teljes összegét a hitelező részére nem fizeti meg.” 3. A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 3. §-ával megállapított 199. §-t a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.” 4. A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. (2) A 2012. január 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés esetében - ha az nem felel meg a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek - a fogyasztó 2012. május 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés - számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő - módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel a) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel, b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más - a c) pontban meg nem határozott - devizahitel, c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel. (3) A már fennálló jelzáloghitel szerződés a (2) bekezdés szabályai szerinti módosítására, újrakötésére vagy kiváltására az a fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követő 60 napon belül a jelzálog-hitelszerződés módosításához, újrakötéséhez vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a pénzügyi intézmény számára hiánytalanul benyújtja. (4) A (2) bekezdés szerinti jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező fogyasztó módosításra, vagy újrakötésre vonatkozó igénybejelentését a követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény nem utasíthatja el és a szerződés módosításáért, újrakötéséért vagy annak kiváltásával kapcsolatos előtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel. (5) A szerződés (2) bekezdésben meghatározott módosításának, újrakötésének vagy a kiváltásának és az ehhez kapcsolódó egyéb pénzügyi szolgáltatásoknak a közvetítésére, valamint egyéb közreműködői feladatok ellátására, továbbá egyéb együttműködés részeként történő részvételre közvetítő nem jogosult akkor sem, ha a váltás más szolgáltatások értékesítése részeként vagy ehhez kapcsolódóan történik.”

24


25. oldal

1. Lakossági kölcsönnyújtás Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vagy egyéb ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető kölcsön. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez – a természetes személy részére – nyújtott kölcsön és a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

Hitelfedezetek Készfizető kezesség A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem teljesít, maga fog helyette a Takarékszövetkezetnek teljesíteni. A kezes nem követelheti, hogy a Takarékszövetkezet a követelést először az adóstól hajtsa be. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg, vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. Óvadék Olyan dologi biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a Takarékszövetkezet az adós nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből, bírósági végrehajtási eljárás nélkül, közvetlenül kielégíthesse. Amennyiben a Takarékszövetkezet kielégítési jogával él, az óvadékba kerülő tárgyi dologgal vagy a számlán kezelt dologgal történő elszámolás alapjául az óvadéki szerződésben kikötött érték szolgál. Az óvadék tárgya lehet nyomdai úton előállított értékpapír, illetve értékpapírszerű betéti okirat, vagy számlán kezelt dolog. Az óvadékot adónak szavatosságot kell vállalnia az óvadék tárgyának a valódiságáért, per-, igény – és tehermentességéért. Óvadékot nem csak az adós, hanem más kötelezettségvállaló is felajánlhat. Az óvadéki tárgyat átvevő Takarékszövetkezet, vagy ha az óvadékot számlán kezelik a számlán szereplő Takarékszövetkezet az óvadékot köteles gondosan őrizni, és – mivel az

25


26. oldal

esedékesség előtt nem kerülhet a tulajdonba – az egyéb eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani és kezelni. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni. Amennyiben az óvadék tárgyát a Takarékszövetkezet értékesíti, vagy tulajdonába veszi, úgy az óvadék tárgyának értékesítéséből befolyó vételárnak a követelést meghaladó része az óvadék tárgyának tulajdonosát illeti, ezért a követelés kielégítését követően a tulajdonossal a Takarékszövetkezet elszámol.

Zálogjog Zálogjog alapján a Takarékszövetkezet a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha az adós nem teljesít. Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Nem lehet zálogjogot alapítani dolog egy részén. Ingatlan esetében a zálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg az egész tulajdoni illetőségre létesíthető. A zálogjog – a felek megállapodásától függően – a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha a kötelezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a követelés biztosítékául annak vagyona vagy vagyonának meghatározott része is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. Ebben az esetben a zálogjog kiterjed a kötelezett által a zálogszerződés hatálybalépése után szerzett – a vagyont vagy vagyonrészt érintő – valamennyi dologra és jogra is, attól az időponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelkezési jogot megszerzi. A zálogjoggal kapcsolatos bejegyzésekben fel kell tüntetni a követelés összegét (jövőbeli követelések esetén a biztosítani kívánt legmagasabb összeget), valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, illetőleg keretét, amelyekre a zálogjog kiterjed. A jelzálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga, a kötelezett azonban köteles a zálogtárgy épségét megőrizni. Ha a zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga (kézizálogjog), köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni és a zálogjog megszűnésekor, visszaadni. A zálogtárgyból való kielégítés – ha jogszabály kivételt nem tesz – bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Ingatlan jelzálogjog Ingatlanfedezetként elfogadható:  üdülő, hétvégi ház,  garázs, telephelyként funkcionáló műhely, üzlet, üzem, raktár, stb.  földterület, építési telek,  lakóingatlan,

26


27. oldal

 nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiség. A tulajdonjogot legfeljebb 30 napnál nem régebbi keltezésű, eredeti és hiteles tulajdoni lap másolattal vagy a Takarékszövetkezet által a Takar-net-ből lekért tulajdoni lappal kell igazolni. Ha az ingatlannak nem a hiteligénylő a tulajdonosa, vagy annak csak részben tulajdonosa, valamennyi ingatlantulajdonosnak – haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvezőnek – a kölcsönszerződést, az ingatlan fedezetként történő lekötésre irányuló szerződést kötelezettként alá kell írni. Az érvényesen létrejött kölcsönszerződés, illetve fedezet alapítására irányuló szerződés alapján a Takarékszövetkezetet megillető jogosultságnak – a jelzálogjognak a kölcsönösszeg és járulékai erejéig – az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. Amennyiben a bejegyzés díjköteles, úgy annak megfizetése a hiteligénylőt terheli. Más zálogtárgyat terhelő jelzálogjog, valamint vagyont terhelő zálogjog Más zálogtárgyat terhelő jelzálogjog, valamint vagyont terhelő zálogjog alapításához – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Kézizálogjog A zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, köteles azonban a zálogtárgyat épségben megőrizni és a zálogjog megszűnésekor, visszaadni. A jogosult a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja, és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak. A jogosult a hasznokról köteles elszámolni. Biztosítások A hitel fedezetéül szolgáló vagyontárgyakra a Takarékszövetkezet előírhatja a biztosítás megkötését és fennállását a kölcsön teljes futamidejére, ahol a kedvezményezett a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet előírhatja életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is, ahol a kedvezményezett a Takarékszövetkezet. A hitelek kamata, kezelési költsége, hiteldíj A nyújtott hitelek után a Takarékszövetkezet:  változó illetve fix mértékű ügyleti kamatot,  változó mértékű, illetve fix kezelési költséget,  egyéb költségtérítést (pl. egyszeri helyszínelési költségtérítés, felszólítás, felmondás, KHR értesítés során felmerülő postaköltség, zárlati költség, hitelegyenlegközlő költsége, posta költség),  hitelbírálati díjat,  rendelkezésre tartási jutalékot,

27


28. oldal

 folyósítási jutalékot,  egyéb díjakat (pl. prolongálási díj, előtörlesztési díj, KHR lekérdezés díj, Takar-netből tulajdoni lap lekérésének a díja, felmondásnál felszámított közjegyzői díj, megállapodási kérelem elbírálása esetén ügyintézési díj, bármely a szerződés feltételeinek az ügyfél kérelmére történő módosítása, vagy fedezet csere miatti ügyintézési díj, projektvizsgálati díj, faktoring díj, garancia díj, kezességvállalási díj, ingatlan értékbecslés díja, forgalom megváltási díj, céginformációs rendszerből lekért információk díja, KHR ügyféltudakozvány díja, dokumentumok fénymásolásának díja ügyfél kérésére, bankinformáció kérés esetén az igazolás kiadásának díja, hitelkiváltás esetén az igazolás kiadásának díja )  késedelmes teljesítés esetén – az elmulasztott tartozás után – jogszabály alapján késedelmi kamatot számít fel. A késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik: Késedelmi kamat = tőke összeg és/vagy kamat x késedelmi kamatláb x naptári napok száma 360 nap x 100

A késedelmi kamat költségekre felszámítása a következő képlet alapján történik: Késedelmi kamat költségekre= költség összege x késedelmi kamatláb x naptári napok száma 365 nap x 100 A késedelmi kamat deviza egyéb díjra felszámítása a következő képlet alapján történik: Késedelmi kamat deviza egyéb díjra= egyéb díj összege x késedelmi kamatláb x naptári napok száma 360 nap x 100

A folyósítási jutalékot a folyósított hitelösszeg után, a kölcsön folyósítása(i)kor kell az adósoknak megfizetniük. A hitelek után felszámított kamatok, kezelési és egyéb költségek, valamint díjak és jutalékok, mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés napja. Lakáscélú jelzáloghitel esetén a futamidő meghosszabbításáért a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Lakáscélú jelzáloghitel esetén, amennyiben a szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével a fogyasztó legalább kilencven napos késedelemben van, a fogyasztó a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Takarékszövetkezet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a díjak, költségek, jutalékok vonatkozásában a fentieket kell alkalmazni. Prolongálás: A Takarékszövetkezet kintlévőségei (egy részének vagy egészének) lejáratának vagy esedékességének meghosszabbítása az ügyfél kérelmére. Amennyiben a prolongált hitelt az ügyfél visszafizeti, a visszafizetéstől számított egy hónapig az ügyfél részére újabb hitelfolyósítás nem engedélyezhető. A prolongálás feltétele, hogy az ügyfél a kondíciós listában előírt prolongációs díjat befizesse, vagy számlája megterhelésre kerüljön.

28


29. oldal

Az engedélyezett prolongálást minden esetben szerződésmódosításnak kell követnie. A szerződésmódosításban rögzíteni kell a futamidőre, a törlesztő részletekre vonatkozó módosulásokat. Előtörlesztési díj: Az Adós minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével, amely a szerződés kötésekor hatályos hirdetmény alapján kerül felszámításra, ha erről jogszabály másképp nem rendelkezik. Fogyasztóknak nyújtott hitelek esetében: Fogyasztó: az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy. Lakáscélú jelzáloghitel: olyan jelzáloghitel, amely a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. A Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített. Az így meghatározott költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam meghaladja az egy évet. A költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam nem haladja meg az egy évet. A költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra fizetendő hitelkamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével. Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet a költségtérítés a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén. Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet a költségtérítés, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt. Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet a költségtérítés, ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kétszázezer forintot. Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát. Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos, 2 százalék mértéket meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát. A fent meghatározott költségeken felül a hitelező az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke – jelzáloghitel előtörlesztése esetében – az előtörlesztett összeg 1%-át, a - jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha részleges vagy teljes előtörlesztés – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet a költségtérítések, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt. Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet a költségtérítések a fogyasztó részleges vagy teljes

29


30. oldal

előtörlesztése (végtörlesztés) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített. Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a Takarékszövetkezetet a költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. A teljes hiteldíj mutató meghatározása, számítása és közzététele A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet alapján. Általános rendelkezések I. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó hitel és pénzügyi lízing (a továbbiakban együtt: hitel) esetén kell alkalmazni. II.. (1) a rendelet alkalmazásában: 1. devizahitel: forinttól eltérő pénznemben folyósított és törlesztett hitel; 2. deviza alapú hitel: devizában nyilvántartott, de forintban folyósított vagy törlesztett hitel; 3. kereskedelmi kommunikáció: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben ekként meghatározott fogalom; 4. kereskedelmi kölcsön: az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket. (2) a rendeletben nem meghatározott fogalmak értelmezése tekintetében az Fhtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A teljes hiteldíj mutató meghatározására és számítására vonatkozó szabályok III. (1) A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) számításánál figyelembe kell venni a fogyasztó által a hitelszerződés és a lízingszerződés (a továbbiakban együtt: hitelszerződés) kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező vagy a lízingbe adó (a továbbiakban együtt: hitelező) számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a hitelező előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket a (3) bekezdés f) pontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint f) a biztosítás és garancia díját a VII (2) bekezdésben foglalt kivétellel. (2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásánál, ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a hitelezőnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges. (3) A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége,

30


31. oldal

b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. IV (1) A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. (2) A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) ha a visszafizetés ütemezése nincs meghatározva, akkor a hitel lejárati időtartamát egy évnek kell tekinteni és tizenkét egyenlő részletben, havonta történő törlesztéssel kell számolni; d) ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a szerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) ha a visszafizetés ütemezése meghatározott, de a törlesztőrészletek, lízingdíjak (a továbbiakban együtt: törlesztőrészlet) összege változó lehet, a szerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztőrészletet kell figyelembe venni, hitelkártyák esetén az egyes elszámolási időszakokat követő türelmi időszakok végén a nyilvánosan meghirdetett minimális törlesztésekkel és a futamidő végén a fennmaradó teljes tartozás megfizetésével kell számolni; g) e bekezdés eltérő rendelkezése hiányában, ha a hitelszerződés több lehívási és törlesztési időpontot tartalmaz, a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375 000 forintnak kell tekinteni; i) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a teljes hitelösszeget a hitelszerződés teljes időtartamára lehívottnak kell tekinteni, a hitelszerződés időtartamát - ha az nincs meghatározva - három hónapnak kell tekinteni; j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor.

31


32. oldal

V. (1) A THM értékének meghatározására az lenti melléklet szerinti képletet kell alkalmazni. (2) A lenti mellékletben meghatározott képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. VI. (1) Deviza alapú hitel esetén, ha a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, a lenti 1. mellékletben meghatározott képletnél a hitelező és a fogyasztó által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni a hitelrészletet a hitelező által az adott ügyletre folyósításnál alkalmazott, a törlesztőrészletet és a díjfizetést a törlesztésnél alkalmazott a) a szerződésben a szerződés megkötését megelőző 30. napnál nem régebbi devizaárfolyam, b) a kereskedelmi kommunikációban a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes devizaárfolyam figyelembevételével. (2) Deviza alapú hitel esetén, ha a folyósítás vagy a törlesztés devizában történik, a lenti mellékletben meghatározott képletnél a devizában teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni a szerződésben 30 napnál nem régebbi, a kereskedelmi kommunikációban a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama figyelembevételével. (3) Devizahitel esetén a forintban fizetendő díjakat a THM meghatározásakor a hitel devizanemében kell számításba venni a szerződésben 30 napnál nem régebbi, a kereskedelmi kommunikációban a tárgynegyedévet megelőző hónap 1. munkanapján érvényes, a hitelező által az adott ügyletnél a díjfizetésre alkalmazott devizaárfolyam figyelembevételével. (4) Devizahitel és deviza alapú hitel esetén a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a THM meghatározása a forint fizetések vagy a kölcsön devizanemében teljesített fizetések alapján történt-e, továbbá a fizetések más devizanemre történő átszámításánál figyelembe vett devizaárfolyam érvényességének napját. Jelzáloghitelre vonatkozó különös szabályok VII.. (1) Jelzáloghitel és ingatlanlízing (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel) esetén a lenti mellékletben meghatározott képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzáloghitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni, 32


33. oldal

e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni. (2) Jelzáloghitel esetén a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem kell figyelembe venni. VIII. (1) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a THM értékének meghatározásakor a fogyasztó által a lakástakarékpénztárnak vagy a biztosítónak teljesített befizetéseket is figyelembe kell venni a (2)(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. (2) A lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak történő fizetéseket a fogyasztó szerződése szerinti gyakorisággal kell figyelembe venni azzal, hogy azok esedékességének napjaként a hitelezőnek járó törlesztés esedékességének napját kell tekinteni. (3) Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a lakás-takarékpénztártól történő hitelfelvétellel nem kell számolni és a lakás-takarékpénztárnak fizetendő számlanyitási díjnak a megtakarítási részre eső összegét kell figyelembe venni. (4) Befektetési egységhez kötött életbiztosítással kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a befektetés várható hozamát nullának kell tekinteni. (5) Életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén, ha az életbiztosítási szerződés indexálást tartalmaz, az indexált díjat kell figyelembe venni a THM meghatározásakor.

A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok IX (1) Ha a kereskedelmi kommunikációban szerepel a THM, annak értékét az alábbi feltételekkel nyújtott, egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni: a) a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 5 év, b) más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év, c) hitelkártya és fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 000 forint, futamideje 1 év, d) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 500 000 forint, futamideje 3 év, e) 1 millió forint feletti - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év. (2) Nem egyenletes törlesztésű hitelnél is alkalmazni kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket, de ebben az esetben az eltérő törlesztési módot feltűnő módon jelezni kell. (3) Ha az adott hitelt a hitelező nem nyújtja az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel és a hitelező által kínált feltételek érdemben attól eltérőek, abban az esetben a THM számításakor az (1) bekezdésben említett feltételekhez legközelebbi - a hiteltípusra létező összeget és futamidőt kell figyelembe venni. Ezt a kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon jelezni kell. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában egyenletes törlesztésű hitel az a legfeljebb 6 hónapos türelmi idejű hitel, amelynek visszafizetése havonta, azonos összegű törlesztéssel történik. Azonos összegű törlesztés alatt értendő minden olyan kölcsöntörlesztés, amely esetében a tőketörlesztési időszakban a tőketörlesztés és a kamat forintban vagy devizában meghatározott együttes összege állandó.

33


34. oldal

X. (1) Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is - a rövidítés feltüntetésével - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. (2) A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM értékét azzal a kiegészítéssel, hogy a) a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, b) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát, c) a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. (3) A (2) bekezdés b) pontját deviza alapú kölcsönöknél, c) pontját változó kamatozású kölcsönöknél kell alkalmazni. (4) Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a kereskedelmi kommunikációban a THM értékét a legrövidebb megtakarítási idejű lakás-takarékpénztári termék figyelembevételével, havi 20 ezer forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kell meghatározni.

A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni:

C : k D: l m: m’: t : k s: l X:

a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t = 0, 1 az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke.

34


35. oldal

A kölcsönfolyósítás általános szabályai A kölcsön folyósításának feltétele a kölcsönszerződés, valamint az azzal együtt érvényes szerződést biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó szerződés szerződő felek általi aláírása és a hatályba lépésükként kikötött feltételek maradéktalan teljesítése. Az engedélyezett kölcsön összegét a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adóstársak bármelyikének javára jogosult teljesíteni. Az engedélyezett kölcsön folyósítása történhet: - lakossági folyószámlára átvezetéssel, - hitellevél kibocsátásával. A folyósítás ütemezése lehet: - egyösszegben, - több részletben. A kölcsönök törlesztése A lakossági hiteleket általában havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani havonkénti, illetve éven belüli egyszeri törlesztő részletet. Egyedi elbírálás alapján ettől el lehet térni, melyet a hitelügyintézőnek, vagy aki engedélyezi indokolni kell. A havi törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - az adós, adóstárs jövedelme, - az adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége, - az adós által vállalt visszafizetési határidő, - az adós eddigi banki magatartása, - az egyedi ügylet sajátosságai. - az adós ügyfél hitellimitétől

Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A kölcsön törlesztés esedékességének hónapját követő hónap 2. munkanapon a rendelkezésre álló számítógépes program segítségével a késedelembe esett adósoknak és készfizető kezeseiknek értesítő levelet kell kinyomtatni, amely levél az esedékessé vált és meg nem fizetett tartozás 8 napon belüli megfizetésére hívja fel az adósokat és készfizető kezeseiket. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege a Ptk 293 §. és a 250/2000. (XII.24.) Kormány rendelet alapján az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok, - egyéb költségek és kamatok, - tőketörlesztés.

35


36. oldal

A kamat és kezelési költség mértékében az év során bekövetkezett változásról akkor kell a Takarékszövetkezetnek az adóst közvetlenül értesíteni, ha ennek következtében a törlesztő részletben is változás következik be. A kamat, költség és díj megváltozását Hirdetményben kell közzétenni. A felszólítások (adósok, kezesek) eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani.

A lakossági hitelek típusai Fogyasztási hitelek: - áruvásárlási, - fizetési számla hitel - egyéb fogyasztási. Jelzálogjog fedezetű hitelek:  Építési, ingatlanvásárlási, egyéb építési jellegű hitel: - kedvezményes hitelek, - lakáscélú támogatások, - piaci kamatozású pénzintézeti hitelek.  Egyéb jelzálogjog hitel Válságkezelő hitel Betét fedezetű hitel A hitelekhez kapcsoló konkrét szabályzatok (eljárási rendek) tartalmazzák: - az adott hiteltípus kamat, kezelési költség, egyéb díj és költség számításának módját, mértékét, - a kamatváltoztatás módját, - a szerződést biztosító egyéb mellékkötelezettségeket, - az adott hiteltípus minimális és maximális összegét, futamidejét, elbírálásának és folyósításának speciális feltételeit. 2. Vállalkozói hitelezés A kölcsön a termelési, szolgáltatói tevékenység elősegítésére, a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. Vállalkozói jellegű kölcsönben részesíthetők:  a mezőgazdasági termelést folytató, illetőleg  más gazdasági tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók (továbbiakban: vállalkozó) . Kölcsönkérelem A kölcsön igénylése írásban történik, amely tartalmazza: - a vállalkozó nevét, rövidített nevét, - a vállalkozó székhelyének, fióktelepének címét, - a vállalkozó főtevékenységét, - azonosító okirat számát, a kiadó ország megnevezését, 36


-

-

37. oldal

képviseletre jogosult nevét és beosztását, a kézbesítési megbízott azonosítására alakalma adatait. a működési engedély vagy igazolvány számát, a vállalkozói tevékenység rövid ismertetését, a vállalkozó üzleti tervét a törlesztés idejére, a vállalkozásba vitt tőkéjét annak alapításakor és jelenleg, az alkalmazotti létszámot, az egyéb vállalkozásban való részvételét, az igényelt kölcsön jellegét, az igényelt kölcsön célját, az igényelt kölcsön összegét, a visszafizetés ütemezését, lejáratát, a felajánlott fedezetet, a fennálló kölcsöntartozását, annak összegét, lejáratát, a visszafizetés menetét, a hitelt folyósító pénzintézet nevét, az esedékessé vált, de nem teljesített kötelezettségeit pénzintézettel, adóhivatallal, társadalombiztosítási szervvel, a vám és pénzügyőrséggel, a szállítókkal szemben, a köztartozásokról szóló igazolást (APEH, VPOP, helyi önkormányzat), [a VPOP igazolástól a Takarékszövetkezet abban az esetben tekinthet el, ha a vállalkozó nem folytat a VPOP hatáskörével összefüggő tevékenységet és ezt büntetőjogi felelősség mellett tett nyilatkozattal kinyilvánítja], az előző évi adóbevallást.

Amennyiben a kölcsönkérelmet gazdasági társaság illetve szövetkezet nyújtja be, a fentiek az alábbiakkal kiegészülnek ki: - cégkivonat, - adóbejelentkezési lap, - társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály, - mérleg és eredmény-kimutatás, - aláírási címpéldány.

Kölcsönbírálat A kölcsönbírálat célja, hogy a kölcsönkérelem alapján a hitelcél és az adóminősítés szempontjait figyelembe véve a kölcsön mértékére, kamatára és fedezetére vonatkozó előterjesztés elkészüljön. A hitelcél jövedelemtermelő képességét a kölcsönigénylő által készített Takarékszövetkezet által ellenőrzött gazdasági számítás alapján kell vizsgálni.

és

a

A forgóeszköz-hitel a vállalkozó átmeneti forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja. Lejárata rövid lejáratú forgóeszköz finanszírozásnál 1-3 év, tőkepótló hiteleknél 6 év. A bírálat: - a kölcsönigénylő gazdálkodását, vagyoni helyzetét általánosan jellemző, a rövidtávú fizetőképességet bemutató mutatószámok, valamint - a felajánlott biztosítékok vizsgálatából áll.

37


38. oldal

A beruházási- és befektetési hitel a vállalkozó tárgyi eszközei fejlesztésére, felújítására szolgáló forrásainak kiegészítését, illetve vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony, stb.) megvásárlását szolgálja. Lejárata maximum 10 év. A bírálat során - a fenti szempontokon túl - vizsgálni szükséges: - a vállalkozó jövőbeli gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat, - a beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, hatását. A szabad-felhasználású deviza-hitel: a tartós forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja. Lejárata maximum 20 év. A kölcsön engedélyezése annak feltételezésével történik, hogy a törlesztő részleteket az adós a hitel felvétele során termelt jövedelemből meg tudja fizetni. Ennek ellenére szükséges a kölcsön további biztosítékainak vizsgálata és minősítése. A hitel fedezete lehet:  jelzálogjog (ingó, ingatlan),  kézizálogjog,  vagyont terhelő zálogjog,  óvadék,  kezesség,  engedményezés,  opció,  azonnali incassó,  bankgarancia,  közraktárjegy. Gazdasági társaságok esetében a fedezetek esetében a fedezetek körébe kötelezően be kell vonni a többségi tulajdonos készfizető kezességét. A hitel vizsgálata során a Takarékszövetkezet ellenőrzi a saját erő és a felajánlott fedezet meglétét. Szerződéskötés A hitelengedélyezést követően történik a szerződés írásba foglalása. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél (vállalkozó) között aláírandó szerződés rögzíti: - a kölcsön összegét és felhasználását, - a kölcsön folyósításának feltételeit, - a lejáratot, - a törlesztés ütemezését, - a kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékot, díjakat, - a kölcsön felhasználásának ellenőrzését, - a kölcsön visszafizetésének biztosítékait. - valamint az alábbi azonosító adatokat: (a terrorizmus megelőzéséről megakadályozásáról szóló 2007.évi CXXXVI. tv. alapján)

és

38


-

39. oldal

három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkező lakossági kölcsönök esetén a THM-et, a THM számítása során figyelembe nem vett egyéb költségeket

Természetes személynél:  családi és utónevét (születéskori nevét: előző név, leánykori név), amennyiben van házassági nevét,  lakcímét,  születési helyét, idejét,  állampolgárságát,  anyja születéskori családi és utónevét,  az azonosító okmányának típusát és számát, Céget azonosító adatok:  nevét, rövidített nevét,  székhelyének, fióktelepének címét,  főtevékenységét,  azonosító okirat számát, a kiadó ország megnevezését,  képviseletre jogosult nevét és beosztását,  a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait. Az engedélyezett kölcsönt a szerződésben meghatározott ütemezés szerint kell folyósítani. A kölcsön folyósítása átutalással, az Ügyfél (vállalkozó) által megadott számlára történhet. Az engedélyezett kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását ellenőrizni kell. A nem a célnak megfelelően használt hitelt a Takarékszövetkezet felmondhatja. A tőke és kamatainak visszafizetése a kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a kölcsön számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok, - egyéb költségek és kamatok, - tőketörlesztés. A Deviza hitelek sajátosságai: Az Adós devizában nyilvántartott lakossági kölcsönt vesz igénybe. A Kölcsönnyújtó a kölcsönt forintban, a folyósítás napján érvényes, a Kölcsönnyújtó által jegyzett deviza vételi árfolyam alapulvételével folyósítja. Ha a folyósított kölcsön összegét a folyósításhoz kapcsolódó díj terheli, a díj összegét a Kölcsönnyújtó a folyósításkor devizában megállapított kölcsönösszeg alapulvételével állapítja meg. Azon lakossági kölcsönök esetében, amelyek az Adós meghatározott mértékű, forintban felmerülő fizetési kötelezettségének teljesítését szolgálják (ideértve különösen: ingatlan vásárlása, tehermentesítés) az egyedi Kölcsönszerződésben megjelölt kölcsönösszeg a feltüntetett finanszírozási igény összegének a Kölcsönnyújtó által jegyzett, a szerződés megkötését megelőző 10 napnál nem régebbi deviza vételi árfolyamon számított deviza ellenértékének 110 %-a, azonban a Kölcsönnyújtó által folyósított kölcsön összege nem haladhatja meg az egyedi Kölcsönszerződésben finanszírozási igényként megjelölt forintösszegnek a folyósítás napjára a fentieknek megfelelően számított deviza 39


40. oldal

ellenértékét. A folyósítás napjáig fizetendő díjak meghatározásának alapja ilyen esetben az egyedi Kölcsönszerződésben finanszírozási igényként forintban megjelölt összeg. A folyósítás után a kölcsönnel kapcsolatban felmerült, forintban meghatározott díjak deviza ellenértékének megállapítása a felszámítás napján érvényes deviza eladási árfolyam alapul vételével történik. Az egyedi Kölcsönszerződésben megjelölt várható törlesztőrészletek tényleges összege, valamint forintban meghatározott finanszírozási igény esetén a kölcsön tényleges összege a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamtól függ. A folyósított kölcsön illetve a törlesztőrészletek pontos összegéről a Kölcsönnyújtó a folyósítás napját követően írásban tájékoztatja az Adóst. A devizában nyilvántartott kölcsön folyósításának további előfeltétele az árfolyam esetleges változásainak hatásával kapcsolatos Kockázatfeltáró nyilatkozat Adós általi aláírása. A törlesztőrészletek meghatározása forintban, és megfizetése is forintban történik. A törlesztőrészlet, illetőleg az előtörlesztés forintban kifejezett ellenértékét a Kölcsönnyújtó a törlesztés időpontjában érvényes, a Kölcsönnyújtó által jegyzett deviza eladási árfolyam alkalmazásával állapítja meg. Az Adós a Kölcsönszerződést egy alkalommal akként jogosult, valamennyi Adós és Adóstárs egyidejű hozzájárulása mellett módosítani egyoldalú nyilatkozatával, hogy a devizában nyilvántartott, a Kölcsönszerződésből eredő összes fennálló tartozás – tekintet nélkül annak főkötelezettség vagy járulék jellegére – a Kölcsönnyújtó mindenkori Hirdetményében meghatározott, forintban nyilvántartott üzleti feltételű lakossági kölcsönre irányadó kondícióknak és a ÁSZF-nek megfelelően, forintban nyilvántartott üzleti feltételű lakossági kölcsön alapján fennálló tőketartozássá változzon át. A Kölcsönszerződés ilyen tartalmú módosítására az Adós abban az esetben jogosult, ha a Kölcsönnyújtóval szemben lejárt tartozása nem áll fenn. A forintban nyilvántartott tőketartozás összege meghatározásának alapja a Kölcsönszerződés módosításának napján érvényes, a Kölcsönnyújtó által jegyzett deviza eladási árfolyam. A Kölcsönszerződés devizanemét érintő módosítása annak egyéb feltételeit (így különösen futamidejét) nem érinti. A Kölcsönnyújtó az adós konverziós kérelmét legkorábban a kérelem írásbeli előterjesztését követő harmadik munkanapon hajtja végre. A Kölcsönnyújtó költségtérítésként konverziós módosítási díjat számíthat fel. A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződésben meghatározott hiteldíj bármely elemét – így különösen a kamat-, kamatfelár, kezelési költség, egyéb díj, valamint a késedelmi kamat mértékét – vagy egyéb szerződési feltételt a Szerződésben, a ÁSZSZ-ben és a jelen Szabályzatban meghatározott feltételek szerint egyoldalúan módosítani, mely módosításra vonatkozó részletes szabályokat jelen szabályzat III. fejezete tartalmazza. Az Ügyfelet a módosításról és a törlesztőrészlet ebből adódó változásáról a Takarékszövetkezet az Adós részére kiküldött tértivevényes levélben is értesíti az Adóst. Forrásköltségnek minősül a teljesítési határidő elmulasztása esetén a késedelemből eredően, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján, a bankot terhelő hitelminősítési kötelezettség illetve tartalékképzésből eredő ráfordítás valamint kamatveszteség is.

40


41. oldal

A kamatveszteség számítási alapja: a kölcsön összegéből a lejáratig vissza nem fizetett összeg alapján felmerülő kockázati céltartalék képzési kötelezettség összege. Amennyiben az Adós az ügyleti kamat megváltozott mértékét nem fogadja el, úgy köteles az eredeti ügyleti kamattal teljes tartozását az új kamat hatályba lépésének időpontjáig visszafizetni. Ellenkező esetben a Kölcsönnyújtó a Hirdetményben meghatározott időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyleti kamatot jogosult felszámítani. A kamatot a Kölcsönnyújtó naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Kamatszámítás képlete: Kamat =

Tőke x Kamatláb (%) x Kamatnapok száma 36 000

Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejárata napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, a kamat a kölcsön visszafizetésének napján válik esedékessé. A Kölcsönnyújtó a kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben az esedékesség/lejárat napjára a törlesztéshez szükséges fedezetet nem biztosítja, úgy a Kölcsönnyújtó a lejárat napjától a lejárt devizakölcsön után az ügyleti kamaton felül a hatályos Hirdetményben foglaltak szerinti késedelmi kamatot (jelenleg 6%) számítja fel, és az esedékesség/lejárat napját követően az Adós nála vezetett bármely bankszámlájáról jogosult a kölcsön késedelmi kamattal növelt összegét beszedni. A teljes hiteldíj bármely elemének fizetésére vonatkozó kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az Adós a késedelem időtartamára, a késedelmesen teljesített összeg után késedelmi kamat megfizetésére köteles. Az Adós tudomásul veszi - amit jelen szerződés aláírásával megerősít – hogy a lejárt devizakölcsön előző bekezdés szerinti, az Adós Kölcsönnyújtónál vezetett bármely bankszámlájáról történő beszedésével összefüggésben felmerült összes többletköltség (kamat, késedelmi kamat, késedelmes törlesztési megbízás miatti többlet kamatköltség stb.) kizárólag az Adóst terheli. Forintszámláról történő beszedésnél a konverzió a Kölcsönnyújtó beszedés napján érvényes reggeli deviza eladási árfolyamán történik. A kölcsön devizanemétől eltérő – nem forint - devizanemben történő beszedés esetén konverzió a terhelendő bankszámla devizanemének a beszedés napján a Kölcsönnyújtó által jegyzett deviza vételi árfolyama, és a fennálló kölcsön tartozás devizanemének deviza eladási árfolyama alapján számított keresztárfolyamon történik Az Adós tudomásul veszi, hogy a Kölcsönnyújtó jogosult a lejárt, azaz az esedékességkor vissza nem fizetett devizaösszeget a felmondás napjától számított 15 nap elteltével a Kölcsönnyújtó által hivatalosan jegyzett deviza eladási árfolyamon számolt forint ellenértéke szerint lejárt forint hitelként nyilvántartani, amelynek kamata a lejárt devizaösszeg forintra történő átváltásának napján érvényes jegybanki alapkamat + 5,5% kamatfelár és a hatályos Hirdetményben közzétett , kölcsönökre érvényes késedelmi kamat (jelenleg évi 6%).

41


42. oldal

Adós felhatalmazza a Kölcsönnyújtót, hogy a fedezetek felülvizsgálatát a maga nevében rendelje meg, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Adós kötelezi magát arra, hogy az értékbecslés felülvizsgálatának költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján az értékbecslőnek határidőben kifizeti. Amennyiben az Adós a jelen bekezdésben vállaltakat a Kölcsönnyújtó írásbeli felszólítására sem teljesíti, az a szerződés azonnali hatályú felmondással történő lejárttá tételére ad jogalapot. Amennyiben a biztosítékok értéke a hitel/kölcsön futamideje alatt a Kölcsönnyújtó megítélése szerint jelentősen csökken, a Kölcsönnyújtó a hitel/kölcsön fedezettségének helyreállítására további fedezetek nyújtására szólíthatja fel az Adóst. Amennyiben az Adós a Kölcsönnyújtó felszólítására a hitel/kölcsön fedezeteit 30 napon belül nem egészíti ki, a Kölcsönnyújtót megilleti az azonnali hatályú felmondás joga. Amennyiben a devizaárfolyam nagymértékű változása miatt a biztosítékok forintban meghatározott és forintban nyilvántartott fedezeti értéke már nem nyújt a Kölcsönnyújtó számára megfelelő fedezetet, az Adós köteles a Kölcsönnyújtó felhívására 30 napon belül megfelelő kiegészítő biztosítékot nyújtani, vagy olyan mértékű előtörlesztést végrehajtani, amelynek eredményeként a tőketartozás és a fedezet aránya a Kölcsönnyújtó által elvárt mérték alá csökken. Amennyiben a Kölcsönnyújtó úgy ítéli meg, hogy az Adós a megnövekedett devizaárfolyam kockázatokat tartósan előreláthatóan nem képes elviselni, és ezekre a biztosítékok sem nyújtanak megfelelő fedezetet, továbbá, ha az Adós a fenti biztosítéknyújtási-, előtörlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, a Kölcsönnyújtó egyoldalúan jogosult a devizában nyilvántartott tőketartozást az adott napon érvényes deviza eladási árfolyam alkalmazásával forintban nyilvántartott tőketartozássá konvertálni. Az Adós tudomásul veszi, hogy az ily módon forintban nyilvántartott kölcsönné konvertált tartozása vonatkozásában a Kölcsönnyújtó mindenkori, forint alapú üzleti feltételű lakossági kölcsönökre vonatkozó Hirdetményben meghatározott kondíciói lesznek érvényesek a konvertálás időpontjától kezdődően. Valamennyi Adós és Adóstárs kijelenti, hogy a fentiekről tudomása van és ehhez már a kölcsönszerződés aláírásával feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításról szóló 2010. évi XCII. törvény által szabályozott eltéréseket a III. pénzkölcsön nyújtásáról szóló fejezettől eltérően az alábbiak szerint szabályozzuk: Az alábbiakat a 2010. évi XCVI. törvényben foglalt időpontoktól alkalmazza a Takarékszövetkezet. Amennyiben a Takarékszövetkezet a fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést kötött, akkor a III. pénzkölcsön nyújtásáról szóló fejezettől eltérően a Takarékszövetkezet az alábbiakat alkalmazza: A kölcsön folyósításakor a kölcsön, a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása a Takarékszövetkezet által megállapított és közzétett, saját deviza-

42


43. oldal

középárfolyama, amelynek mértéke megegyezik a Takarékbank Zrt által jegyzett aktuális középárfolyammal. A Takarékszövetkezet az így elvégzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. A Takarékszövetkezet ezt alkalmazza arra az esetre is, ha a törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó a fennálló teljes tartozását (vagy annak egy részét) elő-, illetve végtörleszti. A kölcsön folyósításakor a folyósítás napján kerül sor a forintban meghatározott összegek kiszámítására. A havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása az árfolyam különbözet kivételével a beszedés napján történik. Az árfolyam különbözet forintban meghatározott összegének kiszámítása úgy történik, hogy a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék elszámolási időpontja a terhelés alapjául szolgáló jóváírás tárgyhónapjának 6.-ik napja, illetve a 6.-ik napot követő jóváírás esetében a tárgyhót követő 6. nap. Amennyiben hatodika munkaszüneti napra vagy bankszünnapra esik, úgy az azt követő bankmunkanapon történik meg a forintban meghatározott összeg kiszámítása. Nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a törlesztőrészlet fizetésére devizában kerül sor.

A Takarékszövetkezet a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre e a III. pénzkölcsön nyújtásáról szóló fejezettől eltérően a Takarékszövetkezet az alábbiakat alkalmazza: A fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések esetében a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül a 2010. évi XCVI. törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem módosítható. A Takarékszövetkezet által az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. Ezen szerződések esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. Amennyiben a szerződés deviza alapú, és a szerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, akkor a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

43


44. oldal

IV. Faktoring A Takarékszövetkezet részére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a 2005. július hó 11. napján kelt E-I-735/2005. számú határozatában engedélyezte a faktoring tevékenység végzését. A faktoring a szállító és vevő közötti kereskedelmi megállapodásban meghatározott, fizetési haladékkal rendelkező számlaköveteléseknek ellenérték fejében harmadik félre – a faktorra – történő engedményezése. Az előbbi meghatározáson kívül a faktoring lényegéhez tartozik továbbá az adott szállító – áruszállításból és szolgáltatásból eredő – számlaköveteléseinek speciális pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet – a faktor – által történő folyamatos megvásárlása és szükség szerinti előfinanszírozása. A Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban Takarékszövetkezet) a számlakövetelések lejárat előtti – általában visszkereset mellett történő –megvásárlásának, megelőlegezésének finanszírozási feltételeit jelen eljárási rendben határozza meg (a visszkereset kikötése annyit tesz, hogy a faktor a kötelezett nemfizetése esetén kérheti az engedményező szállítótól – a követelés visszaengedményezése mellett – a szállító részére általa átutalt összeg, illetőleg járulékok megfizetését). Az ügyfél az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akivel a Takarékszövetkezet Faktoring szerződést köt. A Takarékszövetkezet és az ügyfél között létrejövő jogviszony tartalmát elsősorban a követelés megvásárlási szerződés határozza meg. A jelen Üzletszabályzat az irányadó azokban a kérdésekben, melyekről az egyedi szerződés nem rendelkezik.

Az alkalmazott fogalmak Engedményező: a követelés eladója (a termékértékesítést végző, a szolgáltatást nyújtó, a szállító). Kötelezett: az átruházott követelés kötelezettje (a vevő) Takarékszövetkezet: a követelés megvásárlója (engedményes - faktor) Faktorálás napja: az a nap, amelyen az engedményező Takarékszövetkezetnél vezetett folyószámláján a vételár jóváírásra kerül. Teljesítés napja: a faktoring számlán történő törlesztés napja. Amennyiben a faktorált követelés esedékessége munkaszüneti napra esik, akkor az esedékesség napja az esedékességet követő első munkanap. Vételár: a megvásárolt követelés faktoring díjjal csökkentett összege. 44


45. oldal

Faktoring díj: a faktorálandó követelés alapulvételével a faktoring hozam kamatlábnak megfelelő, a futamidő függvényében megállapított faktoring diszkontkamatlábbal történt leszámítolással kapott érték. Faktorálandó követelés (számla értéke): A megelőlegezhető összeg esetében a kiindulópont a kibocsátott számla bruttó értéke. Követelés esedékességének napja: a számla esedékességének napja + 2 nap (döntés függvényében a 2 nap több is lehet). Amennyiben ez nem banki nap, akkor az azt követő banknap. A Faktoring megállapodás tárgya A belföldi faktoring szolgáltatás során a Takarékszövetkezet a beszállítást végző számlavezető ügyfeleinek, illetve azon ügyfeleinek, amelyek a faktorálás feltételeinek megfelelnek és számlát nyitnak a Takarékszövetkezetnél (ez lehet faktor számla is), a nyitva szállításaiból keletkezett, 15-120 napos halasztott fizetésű, egyedi döntéssel meghatározott forint összegre kiállított követeléseit vásárolja meg. A megvásárolandó követelések a gazdasági társaságok és gazdálkodó szervezetek egymással szemben fennálló, pénzfizetésre szóló követelések (forintkövetelések) lehetnek. Megvásárolandó követelések lehetnek még jogszabályi előírások alapján kiállított támogatási okiratok összege is. A faktorálás mindazon rövidlejáratú követelések ellenérték fejében történő engedményezését jelenti, amelyek áruszállításból, illetve szolgáltatás nyújtásából erednek. Ezen ügylet általában bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt, pénzkövetelésre szóló engedményezés (egyéb járulékok, mint pl. kamat, késedelmi kamat, kötbér, stb. nem vásárolhatók meg). Faktorálás továbbá jogszabályi előírások alapján kiállított támogatási okiratok összegének előfinanszírozása is. A Takarékszövetkezetet a követelések átvételétől kezdődően nemcsak annak a joga illeti meg, hogy az adóstól a fizetést követelje, hanem a továbbiakban mindazok a jogok is megilletik, amelyek az alap ügyletet képező jogügyletből az átadás időpontjáig az engedményezőt megillették. A Takarékszövetkezetet, mint faktort megilletik a követelés nyilvántartásával és a kintlévőségek beszedésével kapcsolatos jogok is. Az engedményező felel a követelések valódiságáért és azok behajthatóságáért. Vitatott, peresített, lejárt, értékpapírban megtestesülő valamint elévült követelések nem vásárolhatók meg. (a gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülési ideje öt év) Lejárt a követelés, ha a számlafizetési esedékességéig a kiegyenlítés nem történt meg. Faktorálásra nem fogadható el olyan számla, amely fizetési módja váltó, vagy a kötelezett által az engedményezőnek adott, a kötelezett bankjában lévő számlájára vonatkozó inkasszóban valósul meg, kivételt képez ez alól a Takarékszövetkezetnél vezetett számlára vonatkozó azonnali beszedési megbízási jog.

45


46. oldal

Követelés megvásárlás felszámolás, csőd, végelszámolás alatt lévő - sem az engedményező, sem a kötelezett - cégek esetében semmilyen körülmények között sem lehetséges. A faktorálás esetén a Takarékszövetkezet a faktorálandó követelésnek a faktoringdíjjal csökkentett összegét fizeti meg az engedményezőnek. A követelés engedményezése nem érinti az Engedményező ÁFA nyilvántartási, bevallási, fizetési kötelezettségét, vagyis az ÁFA nyilvántartási, bevallási, befizetési kötelezettség továbbra is az Engedményezőt terheli. Az engedményező – ettől eltérő kockázati döntés hiányában - minden esetben készfizető kezességet vállal a kötelezett teljesítéséért. Az engedményező a Faktorral szemben készfizető kezesként felel az engedményezett követelés teljes összegének és járulékainak erejéig. Nem vásárolhatók meg olyan engedményezőtől származó követelések, amelyben az engedményezőnek a kötelezett felé kötelezettsége áll fenn, vagyis ahol a kötelezett a beszámítási lehetőség érvényesítésével élhet. Az Engedményező által eladott követelések per, illeték és tehermentesek lehetnek, és azok kizárólagos jogosultja a követeléseket értékesítő szerv.

Faktoring szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek Az ügyfél köteles a követelések érvényesítésében, adatok szolgáltatásával, a követelésekkel kapcsolatos okiratok átadásával és minden egyéb szükséges módon közreműködni, amennyiben a Takarékszövetkezet ezt igényli. Az ügyfél haladéktalanul köteles megfizetni a Takarékszövetkezet részére azokat az összegeket, amelyeket a kötelezett – a követelésnek a Takarékszövetkezetre való átruházása ellenére – részére fizetett meg. Az ügyfél a követelés érvényesítésének bármely szakaszában jogosult a kötelezett helyett fizetni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet köteles a követelést és az azzal kapcsolatban birtokában lévő valamennyi iratot az ügyfél részére visszaszolgáltatni. A követelés eladásáról az Engedményező értesíti a Kötelezettet. A Takarékszövetkezet jogosult késedelmi kamattal és az igényérvényesítés során felmerült költségekkel megnövelve visszaterhelni az ügyfélre a megelőlegezett összeget, ha jogerős megállapítást nyer, hogy a kötelezett jogosan tagadta meg a követelés Takarékszövetkezet részére történő megfizetését.

Központi hitelinformációs rendszer A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott adatok kezelésének célja A központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés

46


47. oldal

feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. A KHR részére történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés általános szabályai 1. (1) A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: törvényben) meghatározott referenciaadatok kezelhetők. (2) A referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (a továbbiakban együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés) megkötését követően írásban átadja a KHR részére a) a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)-d) és k)alpontja szerinti referenciaadatait, b) a vállalkozásoknak a melléklet II. fejezetének 2.1 pontja és 2.2 pontja a)-d) és l) alpontja szerinti referenciaadatait. (3) A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a (7) bekezdés szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 7-9 pontok alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pont a)-d) alpontjai, valamint az 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza. (3a) A természetes személy ügyfél (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. (4) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a referenciaadat-szolgáltatók által átadott referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. (5) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-be történő adattovábbítás céljából kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és a KHR-ből kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat-szolgáltatónak. Az adatkérési igényben megjelölt nyilvántartott személyre vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. A KHR-ből a Diákhitel Központ Zrt. részére - a 11. pont (8) bekezdésében foglaltakon kívül referenciaadat nem adható át. (6) A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által megküldött, az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a referenciaadat-szolgáltató általi adatátvétel céljából összekapcsolhatók. (7) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadatszolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi: a) természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában ahhoz hozzájárult - a (2) bekezdés szerinti, a melléklet II. fejezetének 1.1-1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat, b) természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti, 47


48. oldal

továbbá a 7-9. pontokban foglaltak alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [melléklet II. fejezet 1.2 pont e)-g) alpont, 1.3-1.4 pont], c) vállalkozások esetén a melléklet II. fejezetének 2.1-2.4 pontjai szerinti referenciaadatokat. (8) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani a KHR-hez történő csatlakozás lehetőségét az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező (a továbbiakban: más tagállambeli hitelező) számára, ha az Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez. (9) Más tagállambeli hitelező részére kizárólag a határon átnyúló tevékenysége vonatkozásában, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-ben kezelt adatot csak akkor továbbíthat, ha a) ezt a más tagállambeli hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál a KHR-hez történő csatlakozásról szóló írásbeli nyilatkozattal kérelmezi, b) a csatlakozási nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól igényelt adatokat kizárólag az e törvényben meghatározottaknak megfelelően használja fel és c) írásban nyilatkozik arról, hogy mind az ügyfél, mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás tekintetében az e törvényben a referenciaadat-szolgáltatóra meghatározott szabályoknak megfelelően jár el és teljesíti a tájékoztatási, adatátadási és egyéb kötelezettségeket. (10) Más tagállambeli hitelező KHR részére teljesítendő adatátadási kötelezettsége a határon átnyúló szolgáltatást igénybevevő nyilvántartottnak a határon átnyúló szolgáltatással összefüggő, a mellékletben meghatározott adataira terjed ki. 2. (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a referenciaadatot továbbító referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. (2) Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, 4. pontban meghatározott időpontig kell kezelni. (3) Az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a referenciaadat-szolgáltató - az ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével - öt munkanapon belül köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadni. A határidő számításának kezdete a) az 1 pont (2) bekezdésében meghatározott szerződések megkötésének időpontja, b) a 7 pont (1) bekezdésében és a 10. pont és 10/B. pontban meghatározott időtartam letelte, c) a 8. pont a) pontjában meghatározott esetben az okirati bizonyíték rendelkezésre állásának időpontja, d) a 8. pont b) pontjában és a 9. pontban meghatározott esetekben a jogerős bírósági határozat tartalmáról való tudomásszerzés időpontja, e) a 10/A. pontban meghatározott esetben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés felmondásának vagy felfüggesztésének időpontja. (4) A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére. (5) A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot.

48


49. oldal

(6) Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pont i) alpontja, illetve 2.2 pont j) alpontja szerinti adatot. (7) Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank és a Felügyelet részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi. 3. (1) A 7. és 10. pontban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül. (2) A szerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a referenciaadat-szolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő referenciaadat-szolgáltató részére. (3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot „átruházás referenciaadat-szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át. 4. (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a (3)-(4) bekezdésben, valamint a 5. pontban foglalt kivétellel - a referenciaadatokat a (2) bekezdésben meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve a 5. pont szerinti további adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete: a) a 7. pont szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 7. pont (1) bekezdés szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége, b) a 10. pont szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 10. pont szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége, c) az adat átadásának időpontja a 8. ponta 9. pont és a 10/A. pont szerinti esetben, d) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 10/B. pont szerinti esetben, e) a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja. (3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be. (4) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a 7. pont (1) bekezdés szerinti referenciaadatot. A természetes személyekre vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai 5. (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az 1. pont (2) bekezdés a) pontja szerint kapott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli. (2) A referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötésével egyidejűleg a szerződést kötő természetes személyt írásban tájékoztatja arról a lehetőségről, hogy adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott természetes személy kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is kezelheti. A nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérheti a KHR-t kezelő pénzügyi 49


50. oldal

vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. 6. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadatszolgáltató a természetes személlyel - a megalapozott döntés érdekében - megismerteti a KHR-ből átvett adatokat és az abból a természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira. 7. (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. (2) Ugyanazon személy (1) bekezdés szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni. (3) Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a Tpt. 169. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. 8. A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során a) valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve b) hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 274-277. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. 9. A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. A vállalkozásokra vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai 10. A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1-2.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt. 10/A. A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. 10/B. (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó

50


51. oldal

időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. (2) E pont alkalmazásában referenciaadat-szolgáltató a fogalommeghatározások (1) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl a pénzforgalmi szolgáltatást [Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pont] nyújtó pénzforgalmi intézmény vagy hitelintézet. Ügyfélvédelem és jogorvoslat 11. (1) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadatszolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai az 1. pont (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 7-9. pont szerint átadásra kerülhetnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak részét képezi a Felügyelet által a honlapján megjelentetett mintatájékoztató. (3) A 7. pont (1) bekezdés szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a melléklet II. fejezete 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének. (4) A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére az (1) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. (5) A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a bevezetésben meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 10-10/B. pontban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be. (6) A referenciaadat-szolgáltató a 2. pont (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről. (7) Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. (8) A referenciaadat-szolgáltató a (7) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadatszolgáltatónak. A referenciaadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. (9) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a (6)-(7) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti 12. (1) A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. (2) A nyilvántartott személy az (1) bekezdésben foglalt kifogást

51


52. oldal

a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz írásban nyújthatja be. (3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (4) A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. (5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. (6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (7) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadatszolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított. 13. (1) A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 12. pont (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. (2) A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére [Pp. 124. §], a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő

52


53. oldal

időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani. 14. (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. (2) A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. (3) Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadatszolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás. (4) A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. (5) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye. 15. (1) A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. (2) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 14. pont (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el. (3) A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. (4) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Felügyeletnek is megküldi. 16. A 14-16. pontokban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.

II. melléklet A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekről nyilvántartható adatok 1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 1.1. Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím, h) elektronikus levelezési cím. 1.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

53


54. oldal

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (adós, adóstárs), d) a szerződés összege, és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 7. pont (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 7. pont (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, j) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. k) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 1.3. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. 1.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás időpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, g) perre utaló megjegyzés. 1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai, d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. 2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 2.1. azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám. 2.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 10. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 10 pontban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,

54


55. oldal

i) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 2.3. Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a) a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma), b) a sorba állított követelések összege és devizaneme, c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, d) perre utaló megjegyzés. 2.4. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, b) perre utaló megjegyzés. Fogalommeghatározások (1) E törvény alkalmazásában a) nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek, vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli; b) befektetési hitel: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti hitel; c) pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés b)-c) és f)-g) pontjában foglalt tevékenységek, ideértve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 29. pontja és 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is; d) értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 44. pontjában foglalt tevékenység; e) referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személy személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet; f) referenciaadat-szolgáltató: 1. a pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár 2. a Diákhitel Központ Zrt., 3. a befektetési hitelt nyújtó hitelintézet, befektetési vállalkozás, 4. az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint 5. a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott. g) vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót. (2) E törvény alkalmazásában az írásban történő adatátadás, tájékoztatás és egyéb kommunikáció alatt

55


56. oldal

a) a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás között kizárólag az elektronikus úton történő közlést; b) a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás és a nyilvántartott természetes személy között a postai úton való közlést és - a nyilvántartott személy előzetes hozzájárulása esetén - az elektronikus kézbesítésről szóló külön jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt; c) a nyilvántartott vállalkozás esetében a postai úton való közlést, a Bszt. 4. § (2) bekezdés 65. pontja szerinti tartós adathordozón való közlést és - a nyilvántartott vállalkozás előzetes hozzájárulása esetén - az elektronikus kézbesítésről szóló külön jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt és d) a referenciaadat-szolgáltató és a nyilvántartott személy közötti közvetlen, személyes találkozásakor történő, írásos dokumentumátadást kell érteni. (3) A nyilvántartott személy távközlési eszköz vagy elektronikus kommunikáció útján továbbított szöveges üzenetben való értesítést is igényelhet a referenciaadat-szolgáltatótól, valamint a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól. A természetes személy e törvényben meghatározott nyilatkozatát a referenciaadat-szolgáltató bármely fiókjában is megteheti írásban. (4) Az e törvényben meghatározottak szerint haladéktalanul elvégzendő cselekményeket legfeljebb egy munkanapon belül kell elvégezni.

V. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása A Takarékszövetkezet részére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az 1997. november 27.-én kelt 708/1997. F. sz. határozatában engedélyezte pénzforgalmi szolgáltatások végzését. A Takarékszövetkezet részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az 2008. március 06.-án kelt E-I-2007/2008.. sz. határozatában engedélyezte pénzforgalmi szolgáltatások devizában és valutában történő végzését is.

Általános rendelkezések

A Takarékszövetkezet az Ügyfelek részére pénzforgalmuk lebonyolítása céljából fizetési/pénzforgalmi számlá(ka)t vezet a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint. A fizetési/pénzforgalmi számla vezetésére a Takarékszövetkezet a számlatulajdonossal Keretszerződést köt. A Számlatulajdonos külön kérésére a Takarékszövetkezet a fizetés/pénzforgalmi számla mellett – meghatározott célra szolgáló – elkülönített számlákat is nyithat. Az elkülönített számlák a fizetési/pénzforgalmi számlával együttesen, egységes fizetési számlának tekintendők. A fizetési/pénzforgalmi számla mellett a Számlatulajdonos a szabad pénzeszközei magasabb hozamának elérése érdekében lekötött betétszámlát nyithat. A lekötött betétszámla megnyitásának a feltétele, hogy a betéttulajdonos fizetési/pénzforgalmi számlával rendelkezzék.

56


57. oldal

A fizetési/pénzforgalmi számlán lévő követelés kimerülése a Keretszerződést nem szünteti meg. Valamennyi fizetési/pénzforgalmi számla egyedi pénzforgalmi jelzőszámmal van ellátva és a számlatulajdonos teljes vagy rövidített nevét viseli. A Takarékszövetkezet a fizetési/pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó Keretszerződés megkötésekor a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályoknak megfelelően a Számlatulajdonos és annak meghatalmazottja azonosítását elvégzi és a jogszabályok által előírt adatokat rögzíti, valamint elkéri a Tulajdonosi nyilatkozat megtételére. A Számlatulajdonos, képviselője, meghatalmazottja a jogszabályban meghatározott személyi azonosító okmányokat, egyéb okiratokat köteles a Takarékszövetkezetnek bemutatni, ill. rendelkezésre bocsátani, amennyiben ez nem lehetséges, a Takarékszövetkezet jogosult a szerződés kötését ill. a tranzakció elvégzését megtagadni. A szerződéses kapcsolat fennállása alatt a Számlatulajdonos, meghatalmazottja köteles az általa korábban rendelkezésre bocsátott azonosító adatokban bekövetkezett bármely változásról 5 (öt) munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni. Rendelkezés a számla felett A fizetési/pénzforgalmi számla felett az ügyfél írásban, nevének, számlaszámának megjelölésével, a számla felett rendelkezésre jogosult személyek aláírásával rendelkezhet. A rendelkezési jogosultságot írásban kell bejelenteni a Takarékszövetkezet által alkalmazott aláírás bejelentő karton kitöltésével. Ennek megfelelően a Számlatulajdonos számlanyitáskor köteles a számla felett rendelkezni jogosult személy(ek) adatait és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés módját (együttesen vagy önállóan) a Takarékszövetkezethez bejelenteni. Mind az együttes, mind az önálló képviseleti jogot hitelt érdemlő módon igazolni kell. A Takarékszövetkezet a bejelentett személyeknek a számla feletti rendelkezési jogát mindaddig elfogadja, amíg a Számlatulajdonos a bejelentését vissza nem vonja. Ebben az esetben új aláírás bejelentő kartont kell kitölteni, a korábbi pedig automatikusan hatályát veszti. Ha a fizetési/pénzforgalmi számla feletti rendelkezés joga teljes biztonsággal egyértelműen nem állapítható meg, a Takarékszövetkezet jogosult a számla feletti rendelkezések teljesítését megtagadni. A Takarékszövetkezet nem felel azokért a károkért, amelyek a rendelkezési jog változásával összefüggésben keletkezett jogviták miatt a megbízások teljesítése, nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése folytán következnek be. A fizetési/pénzforgalmi számla felett rendelkezők ill. állandó meghatalmazottak rendelkezési jogosultsága az alábbi műveletek kivételével megegyezik a Számlatulajdonos jogosultságával:  a számlamegszüntetés,  a számla felett rendelkezők körének megváltoztatása (újabb meghatalmazott bejelentése, illetve e meglévő meghatalmazottak törlése),  a banktitoknak minősülő adatok közlésére felhatalmazás megadása,  bankszámla hitelkeret, illetve hitel igénylése,  bankkártya szerződés megkötése,  halál esetére kedvezményezett jelölése,

57


 

58. oldal

Internetbank szerződés megkötése betétlekötés.

A rendelkezésre jogosult a bankszámla feletti rendelkezést bármikor módosíthatja. Bankszámlakivonat A Takarékszövetkezet a számlatulajdonosokat a fizetési/pénzforgalmi számlán történt terhelésről és jóváírásról írásban (postai vagy elektronikus úton) számlakivonattal (Internetbankos ügyfél esetén, igény szerint sms-ben is) értesíti, aminek a számlatulajdonos azonosító adatait, a számla nyitó és záró egyenlegét, valamint a forgalmi tételek azonosítását kell tartalmazni. Ha a számlatulajdonos a számlakivonatra, annak elküldésétől számított 15 napon belül – a bejelentett módon aláírt - írásbeli észrevételt nem tesz, a Takarékszövetkezet a kivonatot elfogadottnak tekinti. Teljesítési határidő A Takarékszövetkezet ügyfélszolgálatot az üzleti helyiségben meghirdetett időpontban tart. A fizetési megbízások benyújtásának, azok teljesítésének időpontjait a „Számlatulajdonosok fizetési/pénzforgalmi számláját érintő fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjéről” szóló Tájékoztató tartalmazza. A Takarékszövetkezet az Ügyfél számláján a jóváírásokat a hozzáérkezett értesítések alapján azon a napon végzi. A kirendeltségen kezelt fizetési/pénzforgalmi számlákon a jóváírás a Takarékszövetkezethez érkezés napjával azonos. A Takarékszövetkezet minden esetben köteles teljesíteni az Ügyfél megbízását, ha annak fedezete rendelkezésre áll. A Takarékszövetkezet a fizetési megbízásokat a fizetési/pénzforgalmi számla tárgynapi fedezete (azaz az előző napi záróegyenleg és a tárgynapi jóváírásoknak a teljesítésnél a feldolgozás során még figyelembe vehető része), valamint arra vonatkozó szerződés megkötését követően a Számlatulajdonos fizetési megbízásai, a csoportos beszedések, a bankkártya tranzakciók, és a Számlatulajdonos Takarékszövetkezettel szemben fennálló kötelezettségeinek teljesítése (pl. számlavezetési díj, hiteltörlesztés) esetén a Számlatulajdonos szabad hitelkerete erejéig teljesíti. A Takarékszövetkezet – a tárgynapi teljesítésre befogadott – a fizetési megbízások teljesüléséből reá háruló feladatokat egy bankműveleti munkanap – az a nap, amelyen a Takarékszövetkezet bankműveletet végez – alatt végzi. Amennyiben a Számlatulajdonos az átutalási megbízást teljesítési nap feltüntetésével nyújtja be, úgy a Takarékszövetkezet vállalja, hogy az átutalási megbízáson feltüntetett teljesítési napon teljesíti a fizetési megbízást. Ha a Megbízó teljesítése bármely ok miatt akadályba ütközik, a Takarékszövetkezet köteles erről az Ügyfelet haladéktalanul értesíteni. A jogszabályban, továbbá a számlaszerződésben meghatározott megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet fedezet hiányában részben vagy egészben függőben tartja.

58


59. oldal

A megbízások függőben tartásáért, illetőleg soron kívül teljesítéséért a Takarékszövetkezet a Hirdetményben, vagy az eredeti szerződésben foglaltak szerinti díjat számítja fel. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által benyújtott fizetési megbízásokat az átvétel sorrendjében, a megbízások befogadásának rendje szerint teljesíti. Az érkezés sorrendjére a Takarékszövetkezet érkeztetése az irányadó. A Takarékszövetkezet sorbaállítást hatósági, hatósági végzés esetén a pénzforgalmi jogszabályok előírásai, rendszeres átutalási megbízás esetében az ÁSZF-ben foglaltak alapján végez, minden esetben a megbízások fedezetének rendelkezésre állásig, de legfeljebb 35 napig. A fedezethiány miatt nem teljesíthető csoportos beszedési megbízást a Takarékszövetkezet a terhelési naptól számított 4 munkanap időtartamra állítja sorba a Számlatulajdonos fizetési számláján. A rendszeres (tartós) átutalási megbízások esetében fedezet hiány miatt nem teljesült megbízást a számlavezető hely automatikusan 35 napig sorban állítja Az Ügyfél a fizetésre szóló megbízását a terhelés megkezdéséig visszavonhatja, vagy módosíthatja. Tévedésen alapuló jóváírást vagy terhelést a Takarékszövetkezet az Ügyfél jóváhagyó rendelkezése hiányában is jogosult - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - helyesbíteni. Ha a tévedést a Takarékszövetkezet követi el, az ebből eredő költségeket, károkat viseli. InterGiro1 fizetési forgalom: Az InterGiro1 (BKR IG1) fizetési rendszer keretében a tárgynapra befogadott fizetési megbízások feldolgozása tárgynapon megtörténik, az éjszakai elszámoláshoz kapcsolódó tevékenységek eredményeként a megbízás teljesítésére az azt követő munkanapon – elszámolási napon – kerül sor. A Számlavezető hely az InterGiro1 fizetési rendszer igénybevételével teljesíti az Ügyfél által forint pénznemben, belföldi pénzforgalmi szolgáltató által kezelt fizetési számlára címzett, a pénznemek közötti átváltást igénylő, valamint a papír alapon benyújtott egyszerű átutalást, a hatósági átutalást és átutalási végzést, valamint a „Fizetési módok” pontban meghatározott beszedési megbízások benyújtását és teljesítését. InterGiro2 fizetési forgalom: Az InterGiro2 (IG2) fizetési rendszer keretében a tárgynapra befogadott fizetési megbízások feldolgozása és teljesítése tárgynapon, napközbeni többszöri elszámolás - 5 elszámolási ciklus keretében – történik meg. A Takarékszövetkezet az InterGiro2 fizetési rendszer igénybevételével teljesíti az Ügyfél által forint pénznemben, különböző pénznemek közötti átváltást nem igénylő, belföldi pénzforgalmi szolgáltató által kezelt fizetési számlára címzett, elektronikus úton benyújtott egyszerű átutalásokat, csoportos átutalásokat, a benyújtás módjától függetlenül a rendszeres átutalásokat. VIBER átutalás: A Takarékszövetkezet a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer – a továbbiakban: VIBER – alkalmazásával a forint átutalási megbízás átvételét követően haladéktalanul - rövid határidő mellett - teljesíti a belföldi bankközi átutalásokat a részére személyesen átadott átutalási megbízások alapján

59


60. oldal

Fizetési módok A Számlatulajdonos pénzforgalmi számlájával kapcsolatban - ha a fizetési módot jogszabály kötelezően nem írja elő - a következő fizetési módok alkalmazhatók: a) fizetési számlák közötti fizetési módok: aa) átutalás, 1. egyszerű átutalás, 2. csoportos átutalás, 3. rendszeres átutalás, 4. hatósági átutalás, átutalási végzés. ab) beszedés 1. a felhatalmazó levélen alapuló beszedés, 2. váltóbeszedés, 3. csekkbeszedés, 4. csoportos beszedés, 5 határidős beszedés 6. okmányos beszedés. ac) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés 1. fizetés bankkártyával ad) okmányos meghitelezés (akkreditív) b) pénzforgalmi számlához kötődő készpénzfizetési módok: ba) készpénzbefizetés pénzforgalmi számlára, bb) készpénzkifizetés pénzforgalmi számláról. c)

pénzforgalmi számla nélküli fizetési mód:

ca) belföldi postautalvány. Ha a Számlatulajdonosok egymás között más fizetési módban nem állapodnak meg, a pénzforgalmi bankszámláról történő kifizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. Készpénzfizetés A fizetési/pénzforgalmi számla javára készpénz befizetés történhet: - a Takarékszövetkezet helyiségében, az üzlethelyiségben kifüggesztett pénztári órák alatt, - postahelyeknél a bankszámla javára készpénz átutalási megbízással. A Takarékszövetkezet a készpénzbefizetések után a hatályos hirdetményben közzétett díjat számolja fel. A fizetési/pénzforgalmiszámla terhére készpénz kifizetés történhet:

60


-

61. oldal

a Takarékszövetkezet helyiségében az üzlethelyiségben kifüggesztett pénztári órák alatt, a Takarékszövetkezet által kibocsátott bankkártyával, saját illetve idegen ATM-en keresztül.

Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések A Takarékszövetkezet a fizetési/pénzforgalmi számlán elhelyezett pénzeszközökért betéti kamatot térít a Számlatulajdonos részére a mindenkori aktuális Hirdetményben közzétett módon és mértékben, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül negyedévente ír jóvá. Lekötött betétszámlák esetén a kamat jóváírása a lekötési megbízásban rögzített esedékességkor történik. A kamatokat minden időszak végén írja jóvá a Takarékszövetkezet a számlán, melynek kiszámítására az alábbi módon kerül sor: Kamat = pénzforgalmi számla napi záró egyenlege x kamatláb x időszak napjai 365 x 100 A számlával kapcsolatos szolgáltatásokért a Takarékszövetkezet költségeket és díjakat számít fel. A betéti kamatok, díjak és költségek változtatására a Takarékszövetkezet a jelen Általános Üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel jogosult. A kamatok, költségek és díjak mértékét az aktuális Hirdetmény tartalmazza. A Takarékszövetkezet a Hirdetményt az ügyfelek részére nyitva álló helyiségekben kifüggeszti, valamint a www.balmaztakarek.hu honlapon közzéteszi. A számlavezetéssel kapcsolatos, a Takarékszövetkezet által viselt további díjakat, költségeket a Takarékszövetkezet áthárítja a Számlatulajdonosra. A Takarékszövetkezet jogosult az Ügyféllel kötött Betéti és ahhoz kapcsolódó Szerződésben, a Hirdetményben, valamint az Üzletszabályzatban és Általános Szerződési Feltételekben foglaltakat egyoldalúan módosítani. Amennyiben az egyoldalú szerződésmódosítás az alább meghatározott feltételek, körülmények bekövetkezése folytán válik szükségessé, a Hitelintézet jogosult a Szerződés, a Hirdetmény, valamint az Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek egyes feltételeit akár az ügyfél számára kedvezőtlenebbül is megváltoztatni. A Takarékszövetkezet jogosult a kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamat módosítást a hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezetnek napilapban közzé kell tenni és az üzlethelyiségeiben Hirdetmény formájában ki kell függeszteni. Ha az Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő - ha a szerződés másként nem rendelkezik - 30 nap. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből Hirdetményében közzétett levonásokat eszközölhet.

csak

jogszabályban

előírt

és

61


62. oldal

A mindenkori kamatok mértékét a Hirdetmény tartalmazza. A Takarékszövetkezet a Szerződésben meghatározott kamat, díj, költség, vagy egyéb szerződési feltétel Ügyfélre nézve kedvezőtlen módosításának jogát az alábbi feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolhatja: e) a jogi, szabályozói környezet változása  a Takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók – a Takarékszövetkezetre vonatkozóan kedvezőtlen - megváltozása;  a Takarékszövetkezet közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének növekedése;  a kötelező tartalékolási szabályok - Takarékszövetkezetre vonatkozóan – kedvezőtlen változása;  a lakáscélú állami kamattámogatások változása és/vagy megszűnése; f) a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása  a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek növekedése;  a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak csökkenése;  a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása;  a Takarékszövetkezet forrásszerzési, refinanszírozási költségeinek emelkedése  a tőke- és pénzpiaci kamatlábak csökkenése;  a bankközi hitelkamatok emelkedése változása;  az éves fogyasztói árindex emelkedése változása;  SWAP és egyéb hozamgörbék egymáshoz képesti kedvezőtlen elmozdulása;  az éven túli lejáratú állampapírok hozamának csökkenése; g) a banki működési feltételek megváltozása  a Takarékszövetkezet kockázati kamatfelárának emelkedése;  A Takarékszövetkezet működési költségeinek növekedése;  a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve kockázati tényezőinek változása; h) az ügyfél vagy az ügylet kockázatának megváltozása  az ügyfél banki minősítésének változása;  az ügylet bank által számított kockázatának változása; ügyfél késedelmes teljesítése. A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a Takarékszövetkezet a hatályos adójogszabályok szerinti terheket (pl.: kamatadó) az adójogszabályokban meghatározottak szerint levonja. A Takarékszövetkezet az adott jogszabály(ok) alapján történő terhelésről a jelen ponton kívül más formában előzetesen nem értesíti a Számlatulajdonost.

1. Természetes személy fizetési számla A természetes személy forint fizetési számla szolgáltatásra és a hozzá kapcsolódó folyószámlahitelre a Polgári Törvénykönyv, a Hpt., a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabály, az MNB rendelkezései, továbbá a Takarékszövetkezet Általános Üzletszabályzata és az egyedi szerződések rendelkezései, valamint a Hirdetményben és az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak az irányadók. A Takarékszövetkezet a számlatulajdonos (a továbbiakban: Számlatulajdonos) és társtulajdonos (a továbbiakban: Társtulajdonos) részére folyószámlát nyit, melyen a

62


63. oldal

Számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére kifizetési és átutalási, a számla javára szóló befizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, valamint a Számlatulajdonost a számlája javára és terhére írt összegről, valamint egyenlegéről értesíti. A fizetési számla megnyitásának feltétele, hogy a Számlatulajdonos a személyazonosítására alkalmas okiratát a számla megnyitásakor bemutassa, és a számla feletti rendelkezéshez szükséges aláírás mintáját megadja. A Számlatulajdonos - külön szerződéssel és az abban meghatározott feltételekkel - bankkártyákat és folyószámlahitelt igényelhet. A számla több személy nevére is szólhat. Több Számlatulajdonos nevére szóló fizetési számla felett a Számlatulajdonosok külön - külön önállóan, korlátozás nélkül, vagy a Számlatulajdonosok együttesen jogosultak rendelkezni. Több Számlatulajdonos nevére szóló fizetési számla esetében a Számlatulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket egyetemlegesen jogosultak gyakorolni, illetve kötelesek teljesíteni. A Számlatulajdonos köteles a Társtulajdonos elhalálozásának tényét a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. Ennek elmulasztásából eredő károkért a felelősség a Számlatulajdonost terheli. A túlélő Számlatulajdonos az elhalálozás napjától csak a tulajdoni hányadának megfelelő számlakövetelés felett rendelkezhet. A Számlatulajdonos a fizetési számláról jogosult írásbeli nyilatkozatával elhalálozása esetére mindenkori számlakövetelését az általa megjelölt kedvezményezett javára átruházni. A Számlatulajdonos fizetési számlája felett harmadik személy, meghatalmazott útján is rendelkezhet. A Számlatulajdonos a Takarékszövetkezet helyiségében - az erre rendszeresített aláírás bejelentőn - megtett írásbeli nyilatkozattal jogosult meghatalmazottat állítani. Amennyiben a meghatalmazás korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, a Takarékszövetkezet a meghatalmazást általános érvényű, visszavonásig érvényes felhatalmazásnak tekinti. Közös néven vezetett fizetési számla felett rendelkezési joggal bíró több Számlatulajdonos esetén meghatalmazott állítására a Számlatulajdonosok csak együttes, egybehangzó nyilatkozattal jogosultak, ennek módosítását is csak ketten együtt tehetik meg. Adott fizetési számla felett rendelkezési joggal bíró több Számlatulajdonos esetén meghatalmazott állítására a Számlatulajdonosok csak együttes, egybehangzó nyilatkozattal jogosultak. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan hamis vagy hamisított meghatalmazás elfogadásából eredő károkért, melynek a hamis vagy hamisított voltát gondos vizsgálattal sem lehetett felismerni. A Számlatulajdonos fizetési számla követelése terhére közvetlen terhelési, átutalási (egyszeri vagy rendszeres), készpénzfelvételi és lekötési megbízásokat adhat. Megbízásokat az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon, vagy azzal megegyező tartalmú írásbeli nyilatkozat alapján fogad el a Takarékszövetkezet. A Számlatulajdonos által tévesen megadott vagy hiányosan megadott megbízások miatt bekövetkezett károkért a Takarékszövetkezet felelősséget nem vállal. A Takarékszövetkezet által kézhez vett megbízás visszavonására annak teljesítéséig van lehetőség. A megbízás visszavonására ugyanazok az alaki követelmények irányadóak, mint a megbízás megadására.

63


64. oldal

Amennyiben a Számlatulajdonos fizetési számláján lévő pénzeszköze a megbízások tejesítéséhez nem elegendő, a Takarékszövetkezet a fedezetlen megbízás teljesítéséhez folyószámla hitelszerződés megkötése után - áthidaló fedezetet biztosíthat. A Takarékszövetkezet jogosult a saját tévedésén alapuló jóváírásokat és terheléseket a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül helyesbíteni. Közvetlen terhelési megbízással a Számlatulajdonos visszavonásig érvényes általános rendelkezésével megbízhatja a Takarékszövetkezetet, hogy fizetési számlájának visszatérő, rendszeres megterhelésével, a megbízásban megnevezett szolgáltató által közölt díjakat, közvetlenül a szolgáltató díjközlése alapján a fizetési számáról egyenlítse ki. A Számlatulajdonos az alapjogviszonyból eredő bármely - különösen a szolgáltató téves díjközlésén alapuló - igényét, illetve követelését kizárólag a szolgáltatóval szemben érvényesítheti. A Számlatulajdonosnak az egyes szolgáltatók díjközlésére értékhatárt kell megjelölni, mely összeg felett a megjelölt szolgáltató által közölt díj kiegyenlítését a Takarékszövetkezet visszautasítja. A visszautasított díj szolgáltató felé történő rendezése a Számlatulajdonost terheli. A Számlatulajdonos hozzájárulását adja a közvetlen megbízások teljesítéséhez szükséges, (neve, lakcíme, számlaszáma stb.) valamint a teljesítés elmaradásának okaira (fedezetlenség, szerződés felmondás, stb.) vonatkozó információk szolgáltatók részére történő átadásához. A szolgáltatók - a Takarékszövetkezettel kötött megállapodás alapján - a rendelkezésükre álló adatokat banktitokként tartoznak megőrizni. A Számlatulajdonos átutalási megbízást (egyszeri vagy folyamatos érvényű) jogosult adni, melyet a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos számlája terhére vállal teljesíteni. Amennyiben a megbízás tejesítéséhez szükséges fedezet nem áll rendelkezésre - folyószámla hitelszerződés megléte esetén - áthidaló fedezetet biztosít, . Az Számlatulajdonos és a Takarékszövetkezet eltérő tartalmú megállapodása hiányában a fizetési számla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a Takarékszövetkezet a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost a fizetési folyószámlája tételes havi forgalmáról számlakivonattal értesíti. A számlakivonat időrendi sorrendben tartalmazza a hó eleji nyitó egyenleget, a havi terheléseket és jóváírásokat, átvezetéseket, InterGiro2 átutalás megbízás esetében a megbízásban feltüntetett kiegészítő információkat, készpénzforgalmat valamint a számlavezetéssel kapcsolatos díjakat, költségeket és a záróegyenleget. A Számlatulajdonos hitel- vagy betétszámláihoz kapcsolódó elszámolások nyilvántartására szolgáló technikai (tehát nem Ügyfél) számlák felett a Számlatulajdonos nem rendelkezhet. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos részére, a Számlatulajdonos írásbeli kérelme alapján a Számlatulajdonos kötelezettségeinek teljesítésér szolgáló, elkülönített számlát (számlákat) nyithat és vezethet. Az elkülönített számlák nyithatók:

64


65. oldal

- a Számlatulajdonos szabad rendelkezésű, vagy - a Számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök kezelése céljából Az elkülönített számlák a kapcsolódó fizetési számlával együtt egységes fizetési számlának tekintendők. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosnak havonta egy alkalommal küld számlakivonatot, amelyet a tárgyhót követő 5. munkanapig a Takarékszövetkezet köteles számára eljuttatni. Folyamatos szerződések esetén a Hpt 206§ (1) szerint tájékoztatni kell az ügyfelet. A fizetési számla szerződés megszüntetése A szerződő felek bármelyike jogosult a fizetési számla szerződést, egyoldalú írásbeli nyilatkozatával, indokolás nélkül felmondani. A Takarékszövetkezet jogosult a fizetési számla szerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a Számlatulajdonos szerződés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A Számlatulajdonos részéről történt felmondása esetén a felmondás csak akkor lép hatályba, ha a Számlatulajdonos rendezi a Takarékszövetkezet felé fennálló, a számlán nyilvántartott tartozását. Lekötési megbízások A Számlatulajdonos betétlekötésre bármely banki napon, legalább 10.000.-Ft-ot elérő összegben adhat megbízást. A lekötési időket és a felszámított kamatot a Takarékszövetkezet Hirdetmény útján teszi közzé. A kamatjövedelem adózási feltételeit és mértékét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a tartalmazza. Lakossági fizetési számlahitel (folyószámlához kapcsolódó hitel) A folyószámlahitel tárgyi fedezet nélkül, a Számlatulajdonos igényei alapján folyamatosan megújítható hitelkeret a lakossági folyószámlán. A hitelkeret igénylésének feltétele, a: - a folyószámla nyitása - a folyószámlára rendszeres havi munkabér (nyugdíj stb.) és/vagy rendszeres készpénzfizetés érkezzen. A hitelkeret összege: fizetőképességétől függ.

a

hitelkeret

összegének

megállapítása a

Számlatulajdonos

A hitelkamat változó, mindenkori mértékét Hirdetményben teszi közzé a Takarékszövetkezet. A hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet minden időszak végén számolja fel. A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződésben meghatározott hiteldíj bármely elemét – így különösen a kamat-, kamatfelár, kezelési költség, egyéb díj, valamint a késedelmi kamat mértékét – vagy egyéb szerződési feltételt a Szerződésben, a ÁSZSZ-ben és a jelen Szabályzatban meghatározott feltételek szerint egyoldalúan módosítani, mely módosításra vonatkozó részletes szabályokat jelen szabályzat III. fejezete tartalmazza.

65


66. oldal

Az igénybe vett hitelkeret lejárata: maximum 1 év Folyósítás Az engedélyezett hitelkeret terhére egy összegben vagy részletekben kölcsön vehető igénybe. A kölcsön - a lejáratai időn belül - bármikor igénybe vehető a hitelkeret összegéig. A folyószámlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitelösszege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli.

2. Pénzforgalmi számla Számlanyitás A Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására Pénzforgalmi Keretszerződés alapján pénzforgalmi számlát vezet. A forgalmazó pénzforgalmi számla mellett a Takarékszövetkezet más típusú (elkülönített, lekötött stb.) számla nyitását és vezetését is vállalja. Azokban a kérdésekben, amelyekről a Pénzforgalmi Keretszerződés nem rendelkezik, az Általános Üzletszabályzat, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok, továbbá a Ptk szerződésekre és megbízásokra vonatkozó rendelkezései az irányadók. A pénzforgalmi számla nyitásának előfeltétele, hogy az Ügyfél a jogszabályban meghatározott okmányokat a Takarékszövetkezet részére átadja. A benyújtott okmányokat eredeti, vagy hiteles másolatban, vagy másolatban fogadja el a Takarékszövetkezet. A forintban vezetett pénzforgalmi számla nyitásához szükséges okiratokat a hatályos pénzforgalmi, valamint a jogi formára vonatkozó egyéb jogszabályok határozzák meg. A Pénzforgalmi Keretszerződés megkötésével egyidejűleg az Ügyfélnek a pénzforgalmi számla felett rendelkezésre jogosultak körét is meg kell adnia. A Takarékszövetkezet az Ügyfél javára, nevére, és számlaszámmal ellátott forgalmazó számla mellett ugyancsak névvel, számmal ellátott más típusú (lekötött betét, hitel stb.) számlákat nyithat, erre vonatkozó szerződés alapján. A Takarékszövetkezet az Ügyfél pénzforgalmi számlája felett bármiféle rendelkezést kizárólag az Ügyféltől - a Takarékszövetkezetnél bejelentett aláírási módon - fogad el. A Takarékszövetkezet nem felel, ha a megbízó a teljesítéshez szükséges adatokat tévesen adja meg. Az Ügyfél pénzforgalmi számlája terhére szóló megbízások esetében a Takarékszövetkezet köteles meggyőződni arról, hogy a terhelendő számla elnevezése és száma megegyezik-e, valamint a közlemény rovat kitöltése megtörtént-e. A közlemény rovat tartalmát, illetve a kedvezményezett fél pénzforgalmi számlájának megnevezésének és számának azonosságát és helyességét a Takarékszövetkezet nem ellenőrzi. A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a megbízás vizsgálata során a tévedés felismerhető, vagy a megbízást hiányosan állították ki és a kiegészítés vagy helyesbítés nem lehetséges.

66


67. oldal

Amennyiben az Ügyfél pénzforgalmi számlája, pénzeszköze a megbízások teljesítéséhez nem elegendő, a Takarékszövetkezet az érkezés sorrendjét veszi figyelembe, ha az Ügyfél másként nem rendelkezik. Az érkezés szerinti sorrendet megelőzően kezelendő megbízásokra vonatkozó rendelkezést a számlatulajdonos csak az alább fel nem sorolt rendelkezések körében és e rendelkezések teljesítését követően adhat a Takarékszövetkezet részére: - a Takarékszövetkezet téves bejegyzésének a pénzforgalmi számlán történő helyesbítése, - a Számlatulajdonos gazdálkodási köréhez nem tartozó vagyonkezelésből eredő követelések, - a bírósági és a közigazgatási eljárás szerinti jogosított, illetve végrehajtóként eljáró szerv által benyújtott végrehajtható bírósági és közigazgatási határozaton alapuló követelés – ideértve az adóhatóság és a vámhatóság által benyújtott adó-, járulék- és vámköveteléseket is -, az átutalási végzéssel végrehajtott követelés, a végrehajtó által lefoglalt követelés, a közjegyzői okiraton és a közjegyző által hozott végrehajtható határozaton alapuló követelés, - a Magyar Államkincstár által benyújtott, a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása során megelőlegezett követelés.

A Takarékszövetkezet lehetőséget biztosít a Számlatulajdonosnak készpénzfelvételi utalvány füzet igénylésére, amely forint készpénzfelvételre használható fel. A Számlatulajdonos a pénzforgalmi számlája terhére kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal, a Takarékszövetkezettel kötött Pénzforgalmi Keretszerződés alapján készpénzt vehet fel a pénzforgalmi számláját vezető egység, ill. a Takarékszövetkezet bármely, nem honos egységének pénztárában. Amennyiben vállalkozás a pénzforgalmi számla tulajdonosa, tudomásul veszi, ha a pénzforgalmi számlájával szemben – fedezethiány miatt – 30 napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tart a Takarékszövetkezet nyilván, akkor a 2011. évi CXXII. törvény (KHR törvény) 14/B§-a értelmében referenciaadatait a Takarékszövetkezet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére megküldi, és ezek az adatok a KHR sorbanállás-nyilvántartó alrendszerének negatív listás adatbázisába kerülnek. Az adatokat a KHR – a törvényi előírásoknak megfelelően – a szerződés, ill. a követelések sorba állítása megszűnésének időpontjától számított 5 évig kezeli. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla után a Hirdetményben meghirdetett kamatot fizeti, amit minden negyedév utolsó napján, illetve évközben történő számla megszüntetéskor ír jóvá a számlán. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla forgalom után a Hirdetményben közzétett díjakat és költségeket számolja fel, minden hónap végén és a számla megszüntetésekor. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla forgalmazás és kezelése után felszámított összeggel az Ügyfél számláját megterheli.

A bankszámla megszüntetése

67


68. oldal

A Számlatulajdonos z Ügyfélírásban kezdeményezheti a Keretszerződés azonnali felmondását. A megszüntetés feltétele, hogy a Számlatulajdonosnak az Ügyfélnek a Takarékszövetkezet felé a pénzforgalmi bankszámlával kapcsolatban semmilyen tartozása nem áll fenn. A Takarékszövetkezet - amennyiben a Pénzforgalmi Keretszerződésben kikötötte - akkor kezdeményezheti a pénzforgalmi számla megszüntetését, ha a számlatulajdonos számláján a zárlat során a bankköltségek elszámolásához nem áll rendelkezésre fedezet, erről a számlatulajdonost levélben értesítette, és ennek ellenére a levél kiállításától számított 15 napon belül nem történt teljesítés. A Takarékszövetkezet - minden tárgyhót követő 15-ig - köteles a bankszámlák nyitására és megszüntetésére vonatkozóan adatszolgáltatást adni az NAV Informatikai Intézetének, illetve hetente minden hét első munkanapján a Cégbíróságnak ami a számlatulajdonos nevét, címét, pénzforgalmi bankszámla számát, adószámát és a számlanyitás illetve számlamegszűnés időpontját tartalmazza. Lekötött betétek A Számlatulajdonos betétlekötésre bármely banki napon, legalább 10.000.-Ft-ot elérő összegben adhat megbízást. A lekötési időket, a kamatozás feltételeit a Takarékszövetkezet Hirdetményben teszi közzé.

Vállalkozói pénzforgalmi számlahitel (Folyószámlahitel) A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére - hitelbírálat után - pénzforgalmi bankszámláján folyószámla hitelszerződésben rögzített összegű hitelkeretet tart az Ügyfél rendelkezésére. E hitelkeret a folyószámla fedezetének részét képezi. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön rendelkezése nélkül a folyószámla hitelkeret terhére kölcsönt folyósít, úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez az Ügyfél bankszámla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A pénzforgalmi számlára történő befizetéseket a Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja, majd teljesíti a tárgynapi terheléseket. A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződésben meghatározott hiteldíj bármely elemét – így különösen a kamat-, kamatfelár, kezelési költség, egyéb díj, valamint a késedelmi kamat mértékét – vagy egyéb szerződési feltételt a Szerződésben, a ÁSZSZ-ben és a jelen Szabályzatban meghatározott feltételek szerint egyoldalúan módosítani, mely módosításra vonatkozó részletes szabályokat jelen szabályzat III. fejezete tartalmazza.

68


69. oldal

VI.

Megbízási szerződés alapján, ügynökként végzett tevékenységek A Takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. megbízásából, ügynökként a Bank javára, nevében, felelősségére és kockázatára az alábbi tevékenységeket végzi:  bankkártya forgalmazás  befektetési szolgáltatási tevékenység E tevékenységek végzésére a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Üzletszabályzatában és Ügyviteli utasításaiban foglaltak az irányadók. A Takarékszövetkezet a Signal Biztosító Zrt. megbízásából biztosítási szerződéseket is közvetít az ügyfelei részére.

VII. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése A Takarékszövetkezet részére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az 1546/1998. számú határozatával 1998. szeptember 18-án engedélyezte a pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet). Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): a) pénzügyi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerződés keretében történő végzése, b) pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, amelynek során az ügyfél pénzét, illetve eszközét nem kezelik és a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak. A Takarékszövetkezet az ügynöki tevékenység végzésére vonatkozóan az alábbi Felügyeleti engedélyekkel érintett: -

A Felügyelet az 1999. augusztus 24-én hozott 1779/1999. számú határozatával a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. által benyújtott kérelem alapján engedélyezte a Takarékszövetkezet számára, hogy a Hpt. 3.§ (1) bekezdésében foglalt pénzügyi szolgáltatási tevékenységek meghatározott körét, a 708/1997/F és az 1546/1998. számú határozatok alapján engedélyezett körben a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt., mint ügynök igénybevételével is gyakorolja.

-

A Felügyelet a 2000. március 8-án hozott 133/2000. számú határozatával – amelyet később, a 2000. április 10-én hozott 300/2000. számú határozatával módosított – 2001. december 31-ig engedélyezte a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. számára, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenység meghatározott

69


70. oldal

körét (készpénz ki- és befizetések elfogadása) a határozatban felsorolt pénzintézetek – közöttük a Takarékszövetkezet – mint ügynökök igénybevételével is gyakorolja. -

A Felügyelet a 2000. április 19-én hozott 352/2000. számú határozatával engedélyezte a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. számára, hogy a Hpt. 14.§ (1) bekezdés h.) pontja alapján pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenysége meghatározott körét a határozatban felsorolt pénzintézetek – közöttük a Takarékszövetkezet – igénybevételével is gyakorolja.

-

A Felügyelet a 2008. május 07-én hozott 17871/2/2008. számon a Felügyelet által- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény (Bszt.) 159.§ (2) bekezdése szerint- a függő ügynökökről vezetett nyilvántartásba bejegyzésre került a befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások közvetítőjeként.

VIII Kiszervezés A Takarékszövetkezet pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti. A Takarékszövetkezet a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni. 2004. június 1-től Takarékszövetkezetünk pénzügyi ill. kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaihoz kapcsolódó tevékenységit szervezte ki: - banki szoftver üzemeltetése, - az üzemeltetett szoftver eszközök karbantartása, hibajavítás - az üzemeltett hardver eszközök karbantartása, hibajavítás - az üzemeltetett szoftver eszközök jogszabálykövetése, - üzemeltetett rendszerek felhasználói támogatása, - banki szoftver rendszerek továbbfejlesztése, - lakossági valamint vállalkozói bankszámla havi zárlati kivonatok egységes, központi előállítása, borítékolása, küldeménykezelés. A kiszervezett tevékenységek végzője: Takinfo Kft 1122 Budapest, Pethényi út 9. sz. Balmazújváros, 2012. november 29. Az Igazgatóság a módosított Általános Üzletszabályzatot a 99/2012 (XI.29.) számú határozatával jóváhagyta. Dr Kádár Béla elnök-ügyvezető

Juhász Imréné ügyvezető főkönyvelő

70


71. oldal

1. számú melléklet

        

Mindenkori aktuális Betét Hirdetmény Mindenkori aktuális lakossági és vállalkozói Hitel Hirdetmény Mindenkori aktuális Bankszámla Hirdetmény Mindenkori aktuális Széchenyi kártya Hirdetmény Mindenkori aktuális Széchenyi kártya forgóeszköz Hirdetmény Mindenkori aktuális Agrár Széchenyi kártya Hirdetmény Mindenkori aktuális Gazda Kártya Hirdetmény Mindenkori aktuális Standard- és Joker személyi kölcsön Hirdetmény Mindenkori aktuális SAPS és az ahhoz kapcsolódó EMVA támogatások előfinanszírozásának Hirdetménye  Mindenkori aktuális egyéb támogatások előfinanszírozásának Hirdetménye A Hirdetmények kifüggesztésre kerülnek.

71

Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

Recommend Documents