Ballagó Diákok, Szülık, Családtagok, Testvérek! Szeretett Gyülekezet!

Textus:

Róma 3, 28

Elhangzott a gimnáziumi ballagás alkalmával 2010. május 1-én. Ballagó Diákok, Szülık, Családtagok, Testvérek! Szeretett Gyülekezet!

M

indazok, akik ballagtak már valaha, jól tudják, hogy miként kapcsolódott, és kapcsolódik most is néhány jótékony illúzió a ballagáshoz. Olyan elképzelések ezek, melyeket a ballagásra, még inkább érettségire, majd felvételire készülı diákok akár a maguk körében támasztottak, akár idısebb testvéreiktıl, szüleiktıl, barátaiktól kaptak, majd magukban is életre keltettek és gondoltak arra nézve, mi történik itt, mi változik, és mi marad meg. Az egyik ilyen, valóban jótékony illúzió lehet, hogy elmúlik most valami, ami eddig kényszerőség volt. Amit eddig tenni kellett, most megszőnik. Még néhány nap, meglesznek az érettségik, és immár nem lesztek ennek az iskolának – legalábbis kötelék szerint – növendékei, s elkezdıdik valami, amit talán szabadságnak lehet nevezni. Valami, amit úgy lehet nevezni talán, hogy egy más-törvényő, mások által felállított szabályvilágból, törvényszerőségbıl átléptek abba a valóságba, amit öntörvényőségnek nevezünk. Évtizede, hogy egy egyházi iskolában érettségizı osztály a tablójának mottójául ezt a József Attila verssort választotta: „Az én vezérem bensımbıl vezérel”. Amikor megkérdezte az osztályfınök, a vallástanár, hogy miért ezt választották, azt felelték: azért, mert ha elballagtunk és leérettségiztünk, már nekünk nem parancsol senki. Jaj, de jó ez az illúzió! Jaj de jó ezt hinni, hogy ez történik a ballagáson, most még bejövet az igazgató úr, a tanárok rendezték a sorokat, aztán a kimenetkor is ık rendezik, de csak az ünnepség kedvéért, s aztán: „az én vezérem bensımbıl vezérel.” Az igaz valóság azonban az, hogy nem ez történik. Nem más-törvényőségbıl öntörvényőségbe, kényszerőségbıl szabadságba jut az ember! Sokkal nagyobb és igazabb dolog történik! Felnıtté lehettek! S felnıtté lenni azt jelenti, hogy az ember tudja immár az eszével, a szívével, hogy mindaz, amit eddig kapott, amit eddig szerzett, amit eddig tapasztalt, beépült az életébe, s ott van vele, nem kell maga mögött hagynia. Sıt, hálás szívvel elmondhatja: örülök annak, hogy a szüleim, családom mindent megtettek és segítettek, hogy ide járhassak. Örülök és hálás vagyok, hogy a tanáraim nemcsak leadták az anyagot, hanem velem, személyemmel is törıdtek és neveltek. Mindaz,

2010. május 9.

2

amit kaptam, amit szereztem és tapasztaltam az enyém. Ezt jelenti felnıtté válni. Azt, hogy felelısen rendelkezni tudunk azzal, amit kaptunk, megszereztünk, megtapasztaltunk. Mit kaphattatok azon évek alatt, amíg a Nagykırösi Arany János Református Gimnázium Szakképzı Iskola és Diákotthon növendékei voltatok? Három tényezıt szeretnék a sok közül felemlíteni. Meglehet a három szó, a három kifejezés nem is fogja össze mindazt, amit kaphattatok, de talán a lényegre mégis utal. Megkaphattátok az ismeretek világához való bevezetést. Ismereteket kaphattatok. Megkaphattátok azt a tapasztalást, hogy a rendezett élet a méltó és jó élet. S végül ebben az iskolában megkaphattátok a hit nagyszerő csodáit is. 1. Szeretnék elıször néhány szót szólni az ismeretek világáról. Tudósok mondják, s valószínő ti is sejtitek már, hogy miközben az emberi világ, az ember létének állapota szinteszinte mindig csak ugyanabban az állapotban, ugyanabban a helyzetben van, szinte alig változik, aközben az, amit ismerünk, amit tudhatunk, ami tudományként elıadható - ahogy ezt mondani szokták matematikus nyelven - exponenciálisan növekszik. Az a tudásmennyiség, amit a 100 évvel ezelıtti ember bírt, csak töredéke a mostaninak. Megfordítva: amit 100 évvel ezelıtt tudtak a világról, mára, sokszorosára, többszörösére növekedett. Az iskola mindig arra vállalkozik, arra teszi fel a tétet, hogy ebbıl a tudásmennyiségbıl átadja, ami hasznotokra, javatokra válik, aminek a segítségével az életben el lehet igazodni, ami alkalmassá és késszé tesz arra, hogy további ismereteket ragasszatok a meglevıkhöz. S mégis, talán éreztétek bizony szívszorongva, hogy nem lehet mindent megtanulni, nem lehet mindent átadni, nem lehet földrajz órán, biológia órán, matematika órán, történelem órán a rendelkezésre álló ismeretek teljességét számotokra átadni. Akkor bölcsek és ügyesek a tanárok, ha megízleltették veletek, hogy tudni jó, a dolgokat ismerni jó, tanulni jó. Ismeretet szerezni eleve hozzátartozik az emberi léthez. Hadd oszlassam hát az elsı nagy illúziót, ami a ballagáshoz és érettségihez főzıdhet: eddig tanulni kellett, most már nem kell tanulni. Eddig gyömöszölni kellett, akár tölcsérrel is a fejetekbe a tudományt, most már ezt nem kell annyira. Inkább fordítva: ami eddig volt, az csak elıiskola volt. Ami eddig történt, amit eddig megtanulhattatok, csak bevezetés volt a tudományok végtelenébe, az ismeretek végtelenébe. 2. S talán másodszor azt is megértettétek, megtapasztaltátok, hogy az ismeret csak akkor ér valamit igazán, akkor lesz több mint száraz adatmennyiség, csak akkor lesz több mint puszta tényismeret, üres lexika, ha az ismeret lelkiismeretté válik. Hogyha mindaz, amit tudtok, megismertetek, nem marad meg az absztraktumok világában, hanem áthatja a szíveteket és a gondolkozásotokat. Ha az élet dolgai és tényei bennetek úgy rendezıdnek, és benneteket úgy rendeznek, hogy lelkiismeretes emberek legyetek. Különös súlya van ennek a modern korban, és hadd emlékeztesselek benneteket rá. Lehet, hogy 150, 200, 500 évvel ezelıtt az ismeretre vágyó ember még boldogan hihette, hogy ha minél többet tud, minél többet ismer meg a világból, minél nagyobb tudásmennyiség áll a rendelkezésre, annál boldogabb lesz az emberi élet. S van is ebben sok igazság. Milyen nagy dolog fölfedezni egy betegség kórokozóját, milyen nagy dolog ismerni a világ elrendezését, milyen nagy dolog, ha az ember olyan lehetıségekhez, eszközökhöz juthat tudása által, melyek révén életét boldogabbá és teljesebbé teheti. Azonban sokszor, és különösen a nyugati civilizáció történetében, ez az ismeret nem lett lelkiismeretté. S az ember rosszra használta, amit tudott, vagy rosszul használta, amit használt, s olyan helyzetbe hozta vele a világot, hogy már-már végveszélybe került. Legyetek a tudásotokban, az ismeretetekben lelkiismeretes emberek. 3. De a lelkiismeret csak akkor boldog, akkor kiteljesedett, ha Krisztusba vetett hitre épül. Errıl szól a felolvasott ige. „Tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg a törvény cselekedetei nélkül.” Hiába az ismeret, hiába a lelkiismeret, ha magukban állnak, s csak önma-

3

XIII. évfolyam 20. szám

gukra néznek. Hiába mindez, ha nem a Jézus Krisztusba vetett hitben gyökereznek. Megfordított értelemben is: hisszük és tudjuk azt, hogy igazán akkor tudja az ember boldogan felfedezni és megismerni és tanulni a világot, ha ebben ıt a hite motiválja. A középkor egyik nagy tudósa, Canterbury Anselmus mondta: a hit ismeretet keres. A hit keresi az ismeretet. S arra kérlek benneteket, ballagó diákokat, gondoljátok ezt végig. Most valóban a felnıtté válás, az érett emberség küszöbére kerültök, s lehet látni a mögöttetek lévı éveket úgy, hogy tanulni kellett, mert különben beírja a tanár a szekundát. Tanulni kellett, mert különben megbukom. Tanulni kellett, mert fel volt adva a lecke. Tanulni kellett, mert felvételizni szeretnék. Tanulni kellett, mert egyrıl a kettıre szeretnék jutni. Tanulni kellett, mert odahaza is ezt várták el. Amikor az ember a hit boldog állapotába jut, megfordul a dolog, és azt veszi észre magán: hitem kényszerít arra, hogy minél többet megismerjek. A hitem kényszerít arra, hogy tanuljak, mert a hit keresi a megértést! Milyen ez a világ, mibıl van ez a világ, miért van ez a világ, hogyan állott elı ez a világ? Hol van a helyem ebben a világban? Én abban a boldog hitben állok, hogy Jézus Krisztusé vagyok, Jézus Krisztus gyermeke vagyok, és engem a hitem késztet arra, hogy törekedjem megismerni. Ugyanakkor ez a hit késztet arra, hogy lelkiismeretem nagy kérdéseit is odavigyem Jézus Krisztus elé. Milyen ember vagyok én? Milyen emberré leszek? Boldogabb leszek most, ha elengedem a gimnázium kilincsét? Hogy nem kell korán kelni, a padba beülni, gimnáziummal, diákélettel együtt járó feszültségeket, terheket, nyomorúságokat hordozni? Remélem, ti is tudjátok, itt formálódott a jellemetek, az alkatotok, itt váltatok olyanná, amilyenek lesztek. Milyenek vagytok hát? Boldog emberek vagytok? A lelkiismeretetek, a másik emberhez való viszonyotok boldog viszonyulás? A világ és az erkölcs törvényszerőségei között való eligazodásotok valóban boldog eligazodás? Reménykedı, bizakodó, szeretetteljes állapot? Tudjuk, akiknek élete és hite Jézus Krisztusban horgonyoz, akinek lelkiismerete a Jézus Krisztus megszabadító kegyelmébıl táplálkozik, azok boldog lelkiismerető emberek. Ahogy az apostol mondja: „tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg.” Vagy, ahogy másutt mondja az apostol, de ugyanerre vonatkoztatva: tudjuk, valljuk, hogy az ember hitbıl él. A felnıtt életetek nagy tétje, s hisszük, ezt már ez az iskola is munkálta bennetek, hogy Jézus Krisztusba vetett hitő emberek legyetek. Mert akkor megoldódik az emberi élet egyik legnagyobb talánya, föloldhatatlannak tőnı dilemmája. Ez a dilemma abban mutatkozik elı, amit minden ballagás, ígér, sejtet. Érjen itt véget az élet más-törvényősége, és legyünk öntörvényő emberekké! Érjen véget, hogy mások parancsolnak nekünk, most már csak mi parancsoljunk önmagunknak. Érjen véget, hogy mások állítsák fel a regulát, most már mi szabjuk meg saját életünk rendjét. De talán átérzitek ti is, ez egy hamis dilemma. Érzitek, hogy oly mindegy, ha más szabja a törvényt, vagy én szabom saját magamnak, oly mindegy, ha a magam regulája szerint élek, vagy a más regulájához igyekszem alkalmazkodni, mert ezek a törvények mindegyre csak az ember törvényei. A törékeny emberé, a vétkezni hajlamos emberé, a gyarló emberé, a másikkal konfrontálódó emberé, azé az emberé, akirıl az apostol oly meggyızı erıvel írja: Isten megigazító kegyelmére szorul. A hitben történik meg az a csoda, hogy az ember Isten-törvényővé válik. Mi az Isten törvénye? Az Isten törvénye annak a beöltése és valóra váltása, amiért az Isten teremtett benneteket. Isten arra teremtette az embert, hogy tökéletes igazságban és szentségben élvén Teremtıjét dicsıítse és magasztalja. Isten azért teremtett benneteket, hogy szépek legyetek. Isten azért teremtett benneteket, hogy bölcsek legyetek, azért alkotott benneteket, hogy életetek Isten dicsıségét tükrözze. Egyszerően így lehetne ezt megfogalmazni: Isten azért teremtett benneteket, hogy megértsétek és megízleljétek: jó dolog

2010. május 9.

4

élni, érdemes élni. Amíg magad törvénye meg a másik törvénye ıröl, amíg ezeknek a konfliktusaiban kell élnetek, addig nem tudtok boldogok lenni. Addig nem tudjátok megízlelni, hogy érdemes élni. Addig csak taktikázik az ember, addig csak keresi, merre könnyebb, merre egyszerőbb. Hit által juttok oda: de hiszen nekem van Teremtım, nekem van Gondviselım, nekem van Megváltó és Megtartó Uram. Ez a hit köt össze İvele engem. Szeretett Ballagó Diákok! Szeretett Gyülekezet! A ballagás, ahogyan a magyar szó kifejezi, mégiscsak valami elválás. Most még egyszer ünnepélyesen, nyugodtan, szépen végig lehet menni, végig lehet ballagni azokon a helyeken, színtereken, ahol annyi évet eltöltöttetek. De a szóban van valami szomorúság is. Mikor ballag az ember, baktat, bandukol, lehajtja a fejét, mert itt elválás is történik. Valami befejezıdik, valami megszakad, valami véget ér. De vajon az ismeret, amit kaptatok, ott marad-e az iskolapadokban? Ti elmentek, s az ismeret ott marad a szertárban? Vajon a lelkiismeret, amit megízleltetek, amiért annyiszor megküzdöttetek kisebb-nagyobb drámákban, feszültségekben, veletek marad-e a szív belsejében, a vallomásokban, a megnyilatkozásokban, vagy ott marad végképp benn, az iskolában? S vajon a hit, aminek elsı sorban mégiscsak a szívetekhez van köze, az is itt marad a szívetekkel együtt? Azt hiszem, nem. Hiszem és remélem, hogy úgy váltok felnıtté, hogy boldog és hálás örömmel fedezitek föl: hiszen ebben az iskolában szerettek bennünket, tanítottak minket, neveltek minket, és bizonyságot tettek nekünk. Tanítottak minket minden hasznos ismeretre. Neveltek minden igaz lelkiismeretességre, tisztességre és becsületre. És hirdették nekünk a csodálatos evangéliumot, a hit teljességét, mely a Jézus Krisztusban való hit. Nevezetesen: tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg a törvény cselekedetei nélkül. Ámen. (Szabó Gábor)

Dsida Jenı: Tekintet nélkül Be kell látnunk: Ha kérdeznek, becsületesen felelni kell. A harcot becsületesen fel kell venni, az úton becsületesen végig kell menni, a szerepet becsületesen el kell játszani, keményen és tekintet nélkül.

5

XIII. évfolyam 20. szám

A kapuk mögül ebek vicsorognak, az ablakokból kiköpdösnek és röhögnek. Száz közbiztonsági gócpont adja ki az elfogatási parancsot. Kemény tárgyak zuhognak a fejünkhöz, súlyos, vérezı kövek, de néha röppen sóhaj is, szeretet is, rózsa is. És este a tőzhely mellett, vagy szuronyos zsandárok között hátrakötött kézzel, mégis mondogatni kell a fellebbezhetetlen, sziklakemény, erısítı, vigasztaló igét:

Peter Brueghel: Virágok, Tájkép Ikarus zuhanásával

Krisztusnak és Pilátusnak, farizeusoknak és vámosoknak, zsidóknak és rómaiaknak egyformán szolgálni nem lehet. 1928

2010. május 9.

6

Heti rendünk: vasárnap (május 9.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Fekete Zoltán 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Szabó Gábor 10.00 Kocsér Köteles Attila 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Fekete Zoltán 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 18.00 Istentisztelet [Templom], Dr. Pap Ferenc hétfı 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhítat [Templom], Fekete Zoltán 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhítat [Templom], Fekete Zoltán kedd 10.00 Idısek otthona [Arany J. u. 35.], Köteles Attila 17.30 Fébé Nıszövetség [Kálvin Terem], Dr. Fodorné Dr. Nagy Sarolta szerda 9.30 Kincsİ - Baba-mama klub [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Köteles Attila 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila Áldozócsütörtök 10.00 Istentisztelet [Templom], Dr. Nagy István 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Szabó Katalin 18.00 Istentisztelet [Templom], Dr. Pap Ferenc 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István szombat 15.00 Ifjúsági bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Fekete Zoltán 18.00 Hétvégi hálaadó-istentisztelet [Templom], Szabó Gábor 19.00 Hegedő-, orgonakoncert [Templom], Reinfeld János és Kovács Levente vasárnap (május 16.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Pap Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Fekete Zoltán keresztel: Fekete Zoltán 10.00 Kocsér Szabó Gábor 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Dr. Pap Ferenc 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Szabó Gábor 15.00 Családi nap [Kálvin Terem] 18.00 Istentisztelet [Templom], Szabó Katalin Hegedő-, orgonahangverseny lesz a templomban 2010. május 15-én, szombaton este 7 órakor Reinfeld János és Kovács Levente közremőködésével. Mindenkit szeretettel várunk.

7

XIII. évfolyam 20. szám

Házasságkötésükre Isten áldását kérte: Mohácsi György és Kovács Zsuzsanna Borbála fia Dávid Gábor és Faragó Sándor és Cziriák Zsuzsanna leánya Zsuzsanna. Halottaink: Szalai Lajosné (Bugyi Rozália) élt 89 évet, Kecskeméti út 42. Temetése: 2010. május 11. (kedd) 14 óra a református temetıben. Zsupon Ambrus (Zsupon Ambrus és Tóth Eszter fia) élt 73 évet, Lajosmizse Temetése: 2010. május 12. (szerda) 13 óra a református temetıben.

Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 112.780,- forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 68.890,- forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat!

Közlemény Az Egyházközség Presbitériuma tájékoztatja a gyülekezetet, hogy Nt. Dr. Fodor Ferenc lelkipásztor 2010. április 16-án nagykırösi lelkipásztori állásáról írásban lemondott. Lemondását az Egyházkerület Elnöksége tudomásul vette, és Dr. Fodor Ferenc lelkipásztort saját kérésére a kerület püspöke a törvényeknek megfelelıen rendelkezési állományba vette.

Iskoláink hírei ÁLTALÁNOS ISKOLA: Ezen a héten délutánonként minden osztály tartalmas mősorral és virággal köszöntötte az édesanyákat. A könyvtár szervezésében olvasási vetélkedı indult. A gyerekek egyénileg versenyezhetnek. A regényrészletek alapján feladatlapokat töltenek ki, s talán kedvet kapnak a teljes mővek elolvasására is. Az elsı három helyezettet év végén könyvjutalomban részesítjük. A vetélkedı szervezıje Mikó Péterné könyvtárostanár, valamint Fürdıs Bianka, Fürdıs Ágnes, Turcsányi Petra, Horváth Mária 7.b osztályos tanulók. Az Alapmőveleti Matematikaverseny megyei fordulóján Abonyban Surin Simon (5.a) 2. helyezést ért el, Szilágy Gréta (6. a) pedig 3. helyezett lett. A tőzoltónap alkalmából megrendezett városi elméleti tőzoltóversenyen iskolánk csapata sikeresen szerepelt. A csapat tagjai Bencsik Tamás, Góbor Tamás, Horváth Erika, Csendes Imre, Józan Szabolcs 5. a osztályos tanulók. Az egyéni vetélkedı során Góbor Tamás második, Horváth Erika pedig harmadik helyezett lett. Az elızı számunkban tévesen jelent meg egy hír, helyesbítjük: A Lázár Ervin Mesemondóversenyre Nagy Zsófia 3.c osztályos tanulót nem Bartáné Járó Anita, hanem Megyesi Erika tanárnı készítette fel.

2010. május 9.

8

Gondolatébresztı és ismeretbıvítı sorok Hegedős Loránt: Európa és az Isten-kérdés A keresztyénség utáni társadalomtól az ateizmus utáni társadalomig: a szellem elvesztése és megnyerése (Részlet)

Hegedős Loránt tanulmányában rendkívüli természettudományos felkészültség alapján bizonyítja, hogy a fizikai, biológiai és a pszichológiai szinten egyaránt a szellem az elsıdleges, nem az anyag. A szellem ugyanis információ. A világmindenséget a fizikai síkon öt univezális matematikai állandó határozza meg: a fénysebesség, a Max Planckféle h, a proton-elektron viszonyszám, a gravitációs állandó és az abszolút 0 fok számadata. Ez az öt szám változhatatlan, olyan, mintha magának a leibnizi harmonia preastabilitának, az Isten által elıre beállított harmóniának a számadatai lennének, immateriális, szellemi természető információk. A biologikum szintjén az információt a DNS-molekula tárolja és adja tovább, a pszichológia világában az emberi tudat teszi ezt más módon. Álljon itt tanulmányának befejezı, szenvedélyes szellemi elkötelezettségrıl tanúskodó részlete. A teljes tanulmány megtalálható Hegedős Loránt Jézus és Európa címő kötetében. (Mikóné Márta) „Rendkívül lesújtó az, amikor valakinek a technikai jártassága 20. sz-i, a lélektanifilozófiai jártassága pedig neoprimitív baromparádéra emlékeztet. Pedig a 20. század ezt produkálja. A pápuák, a missziók révén kiszakadva az emberevés szörnyőségébıl, sok esetben többet fognak fel a végtelennel való kozmikus egységbıl, mint a 20. századi ember. Felfoghatatlan ellentmondást jelent az, amikor valakinek egyetemi szintő a technikai esze és óvodai szintő a léttani esze. Amikor technikai igazságokban manipuláció-kész, életigazságokban szánalmasan primitív…Rettenetes, amikor észigazságok területén az egeket verdessük, életigazságok területén a pokol mélyét söpörjük. Sokszor nem is gonoszságból! Butaságból. De a mártírhalált halt Bonhoeffer mondja: „ A gonosz emberrel még tudok mit kezdeni, mert amikor saját magától megretten, meg tudom rázni, mint Krisztus a bőnöst, és azt tudom mondani: térj meg! És a szellem csodát tesz testi-lelki-anyagi-energetikai valójában. A butának hiába mondom, mert kézlegyintéssel azt mondja: nekem van igazam. - Mit tegyünk hát? – Teljes, ellentmondásmentes rendszerben lássuk meg, hogy koncentrikus körökben kell élni az életigazságokat. Legelıször az individuum ineffabile, a kimondhatatlan egyéniség kell, …hogy érezze a kozmikus és örökkévaló szellem érintését, ezáltal kezdjen egyéniségben és személyi egyetlenszerőségben gondolkozni. Utána a társadalom és Isten országa alapsejtjét, a családot mindennél többre értékelje. Az édesanyai hivatás legyen nagyobb rang, mint a püspöki vagy köztársasági elnöki vagy angol kirájnıi rang. A családon túl egyházi, munkahelyi, közösségi és a közösségeket megszervezı nagy és kis egyesületi dolgokban virágozzék a közösségi tudat, amelyeket a diktatúra nemhiába igyekezett azonnal kiirtani, hogy önmagunkba zuhanó önzı egyéniségek legyünk, ne

9

XIII. évfolyam 20. szám

pedig közösségileg kibontakozó lények!... Aztán népben, nemzetben kell gondolkodni…. Aki nem meri vállalni anyanyelvét, nem meri vállalni népnemzeti egyéniségét oly módon, hogy mindenki más hovatartozását is elismeri és elfogadja, az nyilván élete leggyengébb láncszemén elszakad, és halálra ítéli önmagát. Ennek a vállalásából következik viszont a globális, majd kozmikus: ökológiai szintő és egyetemes távlatú emberiség, hogy végül a filozófiai szint teológiai szintté változzék át, ahol mindezt betetızi önkijelentés alapján a legegyetemesebb és legszemélyesebb Szeretet. Akit úgy hívunk: Isten. Az Isten szellem, akik ıt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják –mondja a jézusi kijelentés János evangéliuma 4,24 versében. Amint Immanuel Kant mondotta: „ A világnak ez a szellemi rendje egy világ feletti Intelligenciára utal, célszerő folyamata egy célt adó Akarat elfogadására indít.” Éppen Istenben és İáltala lesz a Szellem minden mindenekben. Ha pedig mi alulról így közelítünk a végtelen minıségi különbségben felettünk levı, most már nem fizikai, biológiai, pszichológiai szellemhez, hanem az örökkévaló Szellemhez, akkor kitőnik, hogy ez az örökkévaló szellem csak önmaga által ismerhetı meg, csak İ mondhatja meg nekünk, hogy ı kicsoda! – Ebben az örökkévaló Szellemben nem a természettudomány-hithőségnek a rövidzárlata lesz érvényes, amely szerint minél egyetemesebb valami, annál élettelenebb, személytelenebb és elvontabb, mint egy matematikai tétel, hanem az, hogy minél egyetemesebb az Isten életigazsága, annál személyesebb.”

Írók kincsestárából Marcel Proust: Az eltőnt idı nyomában A megtalált idı (Részlet) A regényciklus utolsó kötetének alábbi részlete sajátos módon példázza a létszinteknek azt a fajta megértését, mely nem tudományos igazságként, hanem életigazságként ismeri fel a szellem létszintenként hasonló megjelenési formáit. A részletben Proust már-már a hegeli történelemfilozófiai szemlélethez hasonló távlatossággal láttatja a nemzetek küzdelmét. A részlet szinte kiegészíti Hegedős Loránt gondolatmenetét, hiszen a nemzeteket az egyénekhez hasonló, sajátos pszichológiával rendelkezı szellemi entitásokként jeleníti meg. (Mikóné Márta) „De ahogy vannak állati testek és emberi testek, azaz olyan sejteggyüttesek, amelyek MontBlanc nagyságúak az egyes sejtekhez képest, úgy vannak hatalmas, egyénekbıl szervezıdött halmazok, amelyeket nemzeteknek hívunk; ezek élete mindössze felnagyítva ismétli összetevıi, a sejtek életét; aki pedig nem képes megérteni ennek az életnek a rejtélyét, reakcióit és törvényeit, mindig csak üres szavakat mond majd, amikor a nemzetek közötti harcokról beszél. Ha viszont jártas az egyén pszichológiájában, akkor a nemzetekké tömörült egyének egymás ellen feszülı irdatlan tömegeit szebbnek fogja látni, mint azt a harcot, amely két kaarkter konfliktusából születik csupán, s olyan léptékben fogja látni ıket, amilyenben egy

10

2010. május 9.

termetes emberi testet látnának a mikrobák, melyekbıl tízezernél is több tölt ki egy köbmilliméteres kockát. Így alakult ki egy ideje a változatos alakú sokszögecskék millióival megtelt nagy Franciaország-alakzat és a még több sokszögecskébıl összeálló Németország alakzat között kettı is az efféle perlekedésbıl. Ebbıl a nézıpontból tehát a Németország-test és a Franciaország-test, valamint a szövetséges, illetve ellenséges tettek bizonyos mértékig úgy viselkedtek, mit az egyének. […] A perlekedés hatalmas és bámulatos formákat öltött, akár a millió és millió hullámot korbácsoló óceán, mely egy sziklapart évszázados vonulatát próbálja szétzúzni, vagy mint a gigantikus gleccserek, melyek lomha és romboló szintváltozásaikkal a környezı hegyek keretét kísérlik meg szétfeszíteni.” (Marcel Proust: Az eltőnt idı nyomában — A megtalált idı, Atlantisz Kk, 2009, 90-91.o.)

Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2010. május 9-e és május 16-a között) Máj 9. Máj 10. Máj 11. Máj 12. Máj 13. Máj 14. Máj 15. Máj 16.

vasárnap hétfı kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

Dán 2 Dán 3 Dán 4 Dán 5 Dán 6 Dán 7 Dán 8 Dán 9,1-19

Zsolt 67

Zsolt 97

Mt 9,18-26 Mt 9,27-34 Mt 9,35-38 Mt 10,1-15 Mt 10,16-26a Mt 10,26b-33 Mt 0,34-42 Mt 11,1-6

Ré 145 Ré 161 Ré 8 Ré 223 Ré 358 Ré 359 Ré 142 Ré 97

Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5, telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk: [email protected], Honlap: http://refkoros.hu

A kiadvány ára: 25 Ft