XIV. évfolyam 11.szám Magyar Szocialista Párt és országgyűlési képviselőcsoportja megjelenik kéthetente www.mszp.hu
balközép
2007/október 7
t ta Pár s i l a i c ar Szo VÁNY Magy ONYÍT
GI BIZ
SÉ ÉRETT
18 éves az MSZP
M SZ P
M SZ P M SZ P
M SZ P M SZ P
Születésnapi lapszám
M SZ P M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P
M SZ P M SZ P
M SZ P M SZ P
Portrék és interjúk az MSZP korábbi pártelnökeivel Képriport az elmúlt 18 évről Rólunk mondták...
Elérkezett a nagykorúság ideje
18 ESZTENDŐS POLITIKAI ÚT TÖRTÉNETE 1989–1994: Kezdet és karantén
Pártelnöki beköszöntő
A Magyar Szocialista Párt az MSZMP jogutódjaként 1989. október 7-én jött létre. Az új párt – amelybe jelentkezni kellett, azaz a korábbi MSZMP-tagságot nem lehetett automatikusan átörökíteni – tagsága még tizedét tette ki a korábbi 700-800 ezres MSZMP taglétszámának. A pártvezetők közül hárman emelkedtek ki: Nyers Rezső pártelnök, az akkor államminiszteri tsiztséget viselő Pozsgay Imre, illetve a Németh-kormány külügyminisztereként Horn Gyula. Németh Miklós miniszterelnök 1989 decemberében kilépett a párt elnökségéből, a miniszter-
líció 72 százalékos többsége mellett kezdhette meg működését. A szocialista párt igen nagy személyi stabilitással működött a ciklus során. Miniszterei ugyan felerészben kicserélődtek, de a 209 fős frakcióból mindössze egyetlen képviselő ült át a függetlenek közé. 1995. március 12-én nyilvánosságra került a Bokroscsomag, amelynek megszorító intézkedései kiigazították a gazdaságot. Lezárult a spontán privatizáció korszaka is. A kormány a korábbi gyakorlattól eltérően úgy döntött, hogy a privatizációs bevételeket elsősorban a külső adósság törlesztésére használják föl. A koalíciós kormány
vel korábbi sikerét, főpolgármester-jelöltjük, Katona Béla azonban visszalép Demszky Gábor javára. 2001-ben a párt legnagyobb kihívása a megfelelő miniszterelnökjelölt személyének megtalálása volt. A sokáig a legesélyesebbnek tűnő Kovács László pártelnök helyett előszőr a legendás politikai
dali veszély hangoztatása kerül. A baloladali kampány legfontosabb hívószava a jóléti rendszerváltás megfogalmazása. 2002–2006: A második győzelem A professzionális kampánynak illetve az Orbán-kormány folyamatos botrányainak meg is lett az eredménye: az MSZP a 2002. áprilisi választások első fordulójában addigi történeténeklegjobb eredményét (42,05 százalék) éri el, s előnyét annak ellenére is megőrzi, hogy a Fi-
arányú vereséget szenvedett a Fidesztől. Ezt követően Kovács László pártelnök bejeleni, hogy az őszi tisztújító kongresszuson nem jelölteti magát újra az elnöki pozícióra. 2004. augusztus 18-án Medgyessy Péter bejelentette kormányátalakítási tervét, a koalíciós partner SZDSZ pedig megvonja tőle a bizalmat, és nem egyezik bele Csillag István liberális gazdasági miniszter leváltásába. A másfél évtizedes magyar demokrácia történetében szintén egyedülálló
1989-ben nehéz volt demokráciát „csinálni” demokraták nélkül. Abban lehetett csak bízni, hogy a régi szociáldemokrata vezetőknek, például Nyers Rezsőnek, sikerül végigvinni a demokratikus átalakulást. És elkezdődött az MSZP története. Fejtő Ferenc író, történész, újságíró
tanács pedig már nem mint egyetlen párt kormánya működött. A pártvagyon nagy részét az MSZP örökölte. Az 1990-es parlamenti választásokon a vártnál is nagyobb kudarccal kellett szembenézni: 8,55 százalékos eredménnyel mindössze 33 parlamenti mandátumot szerzett a párt, amelyet a többi parlamenti párt a ciklus első felében sikerrel tartottak politikai karanténban. 1990 májusában Nyers Rezső után Horn Gyulát választották a párt elnökévé, és ugyanezen év novemberében kilépett a pártból a frakcióvezetői tisztséget betöltő Pozsgay Imre. 1994–1998: Páratlan győzelem és váratlan koalíció 1994-ben az III. magyar köztáraság történetében az MSZP mindeddig példátlan módon abszolút többséget szerzett, s noha egymaga kormányt alakíthatott volna, mégis koalícióra lépett az SZDSZ-szel. Az új Parlament így a szociálliberális koa-
megállapodott a Vatikánnal, és Szlovákiával és Romániával alapszerződéseket kötött. E szerződésekben Magyarország kötelezettséget vállalt a Trianoni határok tiszteletben tartására. Az önkormányzati választáson a párt megismételte tavaszi sikerét, de fővárosban nem sikerült Baráth Etelét főpolgármesteri székhez juttatni. 1998–2002: Váratlan vereség és újrarendeződés Noha a párt listán első helyen végez, és 32,25 százalékot szerez, a második forduló után a Fidesz 148 egyéni mandátumával szemben a szocialisták csak 134 egyéni mandátumot szereztek. A kudarcot követően Horn Gyula lemondott párttisztségeiről, csupán képviselői mandátumát tartotta meg. A párt elnökévé ezt követően Kovács Lász-lót választották. A pártvezetésben feltűnik Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Toller László és Molnár Gyula. Az önkormányzati választáson a párt megismétli négy év2007. október 7.
www.mszp.hu
Az MSZP Budapesten, a Villányi úti konferenciaközpontban ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját 1999 október 7-én. A képen: Kovács László az MSZP akkori elnöke, illetve Horn Gyula és Nyers Rezső, a párt két korábbi elnöke felvágják az ünnepi tortát. személysiégnek tekintett Németh Miklós korábbi miniszterelnök személye jött szóba, de végül a júniusi pártkongresszus úgy döntött, hogy Medgyessy Pétert állítja Orbán Viktor minisszterelnökkel szembe. Az egykori pénzügyminiszter megválasztását a „szeretlek titeket” szavakkal köszönte meg. Még ebben az évben több ifjúsági szervezet összevonásával, Tóbiás József vezetésével megalakul a Fiatal Baloldal. A szocialisták ifjúsági szervezete a kampányban rendkívül aktívan járja a választókörzeteket. A kampány középpontjába az Orbán-kormány elszámoltatásának az ígérete, illetve – a jelenlegihez képest akkoriban még szerénynek mondható – szélsőjobbolwww.mszp.hu 2007. október 7.
desz példátlanul agresszív kampányban próbál a két forduló között rendelkezésére álló két hétben fordítani az eredményen. A szocialisták végül tíz mandátummal szereznek többet a legnagyobb jobboldali pártnál. Megalakul a második MSZP-SZDSZ koalíció. A jóléti intézkedések minden idők legnépszerűbb kormányává teszik a Medgyessy-kormányt, a miniszterelnök maga pedig szintén példátlan módon egy ideig a köztársasági elnököt is megelőzve az ország legnépszerűbb politikusának számít. A rossz kommunikációs lépések, illetve a kabinet elbizonytalanodó politikája azonban oda vezetett, hogy a párt a 2004. júniusi európai parlamenti választásokon 13:11
módon a miniszterelnök bejelenti lemondását. A rendkívüli kongreszszus Kiss Péter kancellária miniszterrel szemben Gyurcsány Ferencet választja meg a párt új miniszterelnök-jelöltjének. 2006: Ismét történelmet ír az MSZP: az első ismétlés Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a Kovács Lászlót követő Hiller István pártelnök vezetésével az MSZP újra legyőzi Orbán Viktort és a Fidesz, ezzel az első olyan párttá válik, amelyet a választók a kormányzás folytatásával bíznak meg, az ellezék képtelen ígéretpolitikája dacára. 2007 februárjában Hiller után Gyurcsány Ferenc lesz a párt elnöke is.
3
SZERETNÉM AZ HINNI, HOGY VÉGRE VALAMI DERENG... BESZÉLGETÉS
MÉRAY TIBOR FRANCIAORSZÁGBAN
ÉLŐ
KOSSUTH-DÍJAS
ÍRÓVAL
A magyar balról, a szélsőjobb megerősödéséről, a poltikában újabban jelentkező magyar–francia párhuzamokról beszélt a Balközének adott interjúban Méray Tibor baloldai gondolkodó, neves író, publicista.
Az MSZP az elmúlt hat évben nem szenvedett vészes vereséget. Az önkormányzati választásokon sem.
2007. október 7.
www.mszp.hu
www.mszp.hu 2007. október 7.
tettek óriási különbséget. Az egyik erre, a másik arra helyezte a hangsúlyt, mindegyiknek sikerült valamit elérnie. Soha nem láttam kilengéseket, pedig már több mint 50 éve vagyok itt. Olyan kilengés nem volt, ami a rendszer alapértékeit veszélyeztette volna. Az algériai háború idején – amikor De Gaulle tábornok törekvéseivel szemben katonai lázadás robbant ki – sem volt bal- és jobboldal. Köztársasági erők voltak a lázadókkal szemben. Ha Magyarországon legalább az alapértékekben meg tudnának egyezni és szóba tudnának állni egymással a különböző politikai tényezők, akkor óriási lépést tennének afelé a nyugat felé, amelybe éppúgy beletartozik Anglia, mint Spanyolország, Németország,
Az, hogy az ellenzék kivonul amikor a kormányfő beszél, Franciaországban teljességgel elképzelhetetlen.
vagy éppen Franciaország. Nem azért, mert ezekben az országokban minden csodálatos és tökéletes, hanem azért, mert az emberek szeretnének végre nyugodtabban élni. És ezekben az országokban az emberek nyugodtan élnek. Harcolva például bérvitákban, vagy a munkanélküliséggel viaskodva, de alapjában véve nem egymás torkának ugorva. Ez az, amit a leglesújtóbbnak és a legkevésbé előrevezetőnek látok a mai magyar viszonylatokban. Egyre inkább kiderül, hogy hasonló problémákkal küzd Franciaország is, mint Magyarország. A francia kormányfő azt nyilatkozta a minap, hogy egy „csődhelyzetbe jutott állam élén áll”. Sőt, szinte szó szerint idézte Gyurcsány Fe-renc őszödi beszédének lényegét, miszerint „túl sokáig titkoltuk el az igazságot a franciák előtt”. A szociális, az egészségügyi és az ellátórendszer reformját tervezik Franciaországban is…
KONCZ ZSOLT
( az interjú teljes terjedelmében a www.mszp.hu oldalon olvasható)
5
INTERJÚ
4
Hogyan látja a magyar baloldalt, összehasonlítva mondjuk éppen a francia baloldallal? Nagyon nehéz erre válaszolnom, azért is, mert a francia baloldal helyzete nem tipikus. Már önmagára nézve sem az. A francia baloldal sok-sok viszály, belviszály és szétszakítottság után a 70-es évek végén megerősödött, méghozzá nagyon. Ennek a baloldalnak 1945 után 30 éven keresztül semmi kilátása nem volt arra, hogy ha-talomra kerüljön. És akkor valahogy sikerült Francois Mitterandnak sok munkával, ügyességgel és ravaszsággal összekovácsolnia egy nem kommunista baloldalt. Nekem személy szerint eléggé visszafogott a véleményem Francois Mitterand-ról, de ez a vállalkozása, hogy a jobboldal 30 éven át tartó egyeduralmával szemben sikerült egy erős szocialista pártot csinálni és hatalomra kerülni, neki pedig 14 éven keresztül megmaradni az elnöki palotában, miközben a párt többször is megnyerte a
választásokat és ezek nyomán négynégy évig kormányzott – nos, mindez elvitathatatlan érdeme ennek az embernek. A legutóbbi választáson azonban nem egyszerűen arról volt szó, hogy a szocialisták vereséget szenvedtek a konzervatívokkal szemben, hanem ennek következtében olyan súlyos válságba került a párt, ami nem volt rá jellemző a korábbi – nem is ritka – vereségek után sem. Nem lesz könnyű innen feltápászkodni. Nem lesz könnyű azért sem, mert nagyon sok frakció van a pártban, és ezek most egymást okolják, egymás haját tépik a vereség miatt. És azért sem lesz könnyű, mert Nicolas Sarkozy politikája jó néhány régi szocialistát, nagyon komoly vezető figurákat bevont a kormányzásba. Vagy magába a kormányba, vagy kormánytanácsadóként különböző bizottságokba. Ez pedig még inkább megnehezíti a szocialisták dolgát. Most elsősorban abban bízhatnak, hogy Sarkozynek nem sikerülnek a tervei, veszít népsze-rűségéből, és
ez új lendületet adhat a pártnak. Ami biztos, hogy nagyon komoly belső változásokra, reformokra és nem utolsó sorban új emberekre van szükségük. Ehhez viszonyítani a mai magyar szocialista pártot nem könnyű. Szerencsére, mert az MSZP már a második ciklusban kormányon van, vagyis az elmúlt hat évben nem szenvedett olyan vereséget, amely vészes lett volna. Ebbe beleértem a legutóbbi helyhatósági választásokat is, amikor igaz, hogy a vereség súlyos volt, de két évvel ezelőtt a francia szocialista párt sokkal súlyosabb vereséget mért arra a jobboldalra, amelyik most nyert az elnökválasztáson. Ez persze csak annyit jelent, hogy nem érdemes automatikus következtetéseket levonni. Akkor talán könnyebben összehasonlítható, vagy éppen könynyebben megkülönböztethető a magyar és a francia jobboldal? Sok hasonlóságot én nem látok – a mai ma-gyar jobboldal legfőbb erejének kevés köze van a francia jobboldalhoz. Nem akarok túlzásokba esni és nem mondom azt, hogy a francia jobboldal majdnem baloldal a magyar jobboldalhoz hasonlítva. De tény, hogy a francia jobboldal konzervatív, ugyanakkor haladó is, és a leghatározottabban elutasít mindenféle szélsőséget, szóba nem áll a szélsőjobbal. Megtörtént, hogy Jacques Chirac könnyen megnyerhette volna az egyik elnökválasztást a baloldallal szemben, ha összefog a szélsőjobb Le Pen-nel, de inkább elveszítette a hatalmat, semmint hogy akár csak egy párbeszédbe is elegyedett volna a szélsőjobboldali figurával. Itt nem fordulhat elő az, amit néha Magyarországról hallok, hogy Orbán miért nem határolja el magát most éppen a Magyar Gárdától, vagy korábban a MIÉP-től. Itt eleve el van határolva a jobboldal, ki sem kell jelenteni. Mindenki tudja. És ebben látom a magyar jobboldal legszomorúbb jelenségét. Én itt átéltem isten tudja hány jobb- és baloldali kormányt. A kormánycserék az egyszerű emberek mindennapi életében nem jelen-
Tény, hogy sok a rokon probléma. Franciaországban az egészségügyi kiadások iszonyú deficittel járnak, ez pedig nagyon sokba kerül. Nem az államnak, hanem az embereknek. Mert az állam létezik is, meg nem is. Az állam soha nem úgy fizet, hogy belenyúl a zsebébe. Belenyúl az emberek zsebébe. Ha nézem mostanában a francia híradót, a problémák hasonlósága miatt valóban gyakran az az érzésem, mintha a magyar híradót nézném. De ne bízzuk el magunkat, mert Franciaország egy hallatlanul gazdag, virágzó, történelmileg szerencsé-sebb ország, tehát sokkal több esélye van hamarabb kilábalni a bajokból, mit Magyarországnak. Milyen segítségre számíthat Sarkozy a reformok végig viteléhez? Az itthoni reakciókat ugye ismerjük... Sarkozynek sok szempontból könnyebb helyzete van, mint Gyurcsánynak. Egyrészt ő itt új ember, de könnyebb helyzetben van azért is, mert egyelőre semmi jele annak, hogy az ellenzék nagy rohamra tudna indulni vele szemben. Megjegyzem, itt olyasmire, mint ami Magyarországon van, vagyis hogy az ellenzék kivonul amikor a kormányfő beszél, vagy kijelentené egy ellenzéki vezető, hogy azért mi az utcát is mozgatni fogjuk, az teljességgel elképzelhetetlen. Lehet, hogy az utca majd mozdul, tüntet ilyen vagy olyan intézkedésekkel szemben, de semmi esetre sem a magyarországi erőszakkal és nem az ottani jelszavakkal. Egy konkrét ügy ellen tüntetnek, de nem gondolnak arra, hogy el kell söpörni az elnököt. Ugyanakkor el kell gondolkodni azon, mi lehet annak az oka, hogy a külföld most kezdi javítani véleményét Magyarorszárról. Ennek a magyar nép az elmúlt években nagy árát fizette meg. De most úgy fest, mintha ennek az árnak kezdene beérni a gyümölcse. Persze, ez nem megy egyik pillanatról a másikra, de tény, hogy minta valami elindult volna. Valami dereng. Szeretném hinni…
Nyers Rezső:
A helyzet alapvetően megváltozott Nyers Rezső 1940 óta tagja a baloldali politikai szervezeteknek. 1923-ban született, eredeti szakmája nyomdász volt. 1948-tól 1953-ig, illetve 1958 és 1998 között parlamenti képviselő, 1960 és 1962 között pénzügyminiszter. Ő volt az MSZP első elnöke 1989-től egy éven át. Bár Nyers Rezső útja gyors volt a hatalomba, a hatalom mostohán bánt vele. Többször töltött be magas tisztséget, mikor 1968-ban politikusként és közgazdászként az elsők között ismerte fel, hogy a létező szocializmus modellje reformra szorul. Szülőatyja lett az új gazdasági
től 98-ig a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőjeként dolgozott. Az alábbiakban Sztrapák Ferenc két évvel ezelőtt készített interjújából közlünk részleteket. - 1989 szeptemberében Pozsgay Imrével együtt az MSZMP képviseletében írtad alá a rendszerváltás alapdokumentumát, majd október elején, az MSZMP utolsó kongresszusán kettévált az állampárt. Javaslatodra a szociáldemokrácia mellett tett hitet a túlnyomó többség. A szociáldemokrata MSZP első elnöke lettél. Kínálkozott-e valamiféle esély az 1948-as szociáldemokrácia folytatására?
A vezetők fiatalabb nemzedéke vette irányítása alá a pártot, elvezeti azt és az országot attól a politikai ellenőrzéstől, amit kommunizmusnak neveztünk. Richard Schifter amerikai külügyminiszter-helyettes
6
- Nem, mert a helyzet alapvetően megváltozott. A nyugat-európai szociáldemokráciában nagy fordulat ment végbe a tartósan demo-kratikus társadalmi feltételek közepett. 1948-as állapotában a hazai SZDP alighogy túljutott a Horthy-rendszer által elnyomott, sarokba szorított helyzetén, új utat keresett a világháború utáni viszonyokban - hasonlóan a polgári és persze, a kommunista párthoz. Még jól emlékszem arra, hogy Szakasits Árpád ösztönzést várt az
2007. október 7.
www.mszp.hu
Nagyon nyitott szocialista vagyok Az MSZP második elnöke és első miniszterelnöke elhúzódó betegsége miatt nem tudott interjút adni lapunknak, ezért a 75. születésnapjára készült interjúkból idézünk. A Die Welt című német konzervatív napilap egyik júliusi számában megjelent születésnapi interjújában Horn Gyula hangsúlyozta, hogy minden körülményt figyelembe kell venni, amikor valaki egy nagy történelmi eseményt értékelni akar. A volt miniszterelnök és külügyminiszter a német lapnak adott interjúban válaszolt arra a kérdésre, hogy érez-e megbánást 1956-os
Horn bírálta azokat, akik manapság Horthy Miklóst ismét az egekbe emelik, "hisz olyan diktatúra fűződik a nevéhez, amely nem engedélyezte a demokratikus intézményeket, s a társadalom többsége számára nyomorúságot jelentett. Akkor Európa egyik legszegényebb országa voltunk". A volt miniszterelnök felidézte a nyugati szociáldemokratákhoz való közeledés, a szoros magyar-nyugatnémet kapcsolatok, az Európai Unió elődjével, az EGK-val kötendő különszer-
szorítani. Nem hagyta magát zsarolni... – mondta Horn Gyula az MSZMP néhai vezetőjéről. Arra a felvetésre válaszolva, hogy az MSZP bizonyos mértékben az MSZMP utódpártjának tekinthető, Horn azt mondta, hogy "tagadjuk meg (talán) egész múltunkat? Amennyiben ezt a logikát követem, a jobboldalon kívül senkinek sincs joga Magyarországon pártként léteznie." Horn az MSZMP vagyonával kapcsolatos közbevetésre az "ostobaság" szóval felelt, s szerinte nem rendelkeznek nagy
ződés, vagy a Nemzetközi Valuta Alapba és Világbankba történő belépés egyes mozzanatait, s a magyar-EGK szerződést illetően fékező szerepet tulajdonított Helmut Schmidt akkori nyugatnémet kancellárnak, aki úgymond nem akart konfrontálódni az oroszokkal. – A legrosszabb az oroszok stílusa volt: leereszkedő és durva. Kádár azonban kitartott amellett, hogy ilyen módon nem lehet az ország önrendelkezését korlátok közé
vagyonok felett azok a német újságíró megfogalmazása szerint "egykori elvtársak, akik az állami vagyon privatizálásakor bizonyos előnyökre tettek szert, s azokat kihasználták". A volt kormányfő szerint a magyarországi típusú privatizálásnak nem volt alternatívája, "1994 és 1998 között a külföldi vállalatok általi privatizálásokból nyert bevételeket kizárólag adósságtörlesztésre fordítottuk, körülbelül négy/ milliárd dollárról van szó".
Horn Gyulának helye van az európai történelemben, és ez az, ami számít. Horn Gyula élvezi a német nép háláját Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter szerepével, nevezetesen a kitüntetésének megtagadásával öszszefüggésben hangoztatott érvvel kapcsolatban: tagja volt azoknak a karhatalmistáknak, akikről állítják, hogy közük van az 1956-os forradalom leveréséhez, "viszonya (az akkori eseményekhez) nem felel meg az alkotmányos értékrendnek". A magyar politikus megismételte, hogy sohasem rejtette véka alá 1956-os tevékenységét, "és 1994ben engem és pártomat, a Magyar Szocialista Pártot, az MSZP-t ennek ellenére nagy többséggel választották meg." Horn, aki az interjúban "nagyon nyitott szocialistaként" határozta meg magát, elismerte, hogy 1956-ban aggódtak a rendszerért, amely 1956 előtt a Rákosi-éra bűnei ellenére is lehetőséget adott a szegényeknek, a fiataloknak a felemelkedésre: "ez végtelenül nagy érdem." www.mszp.hu 2007. október 7.
7
PORTRÉ
mechanizmusként ismert piacgazdaság felé nyitó reformnak, de a pártállam doktrinerjei hamarosan félreállították és megállították a Nyers Rezső nevével fémjelzett reformfolyamatot – írta a Népszava a politikus 80. születésnapján. A lap szerint amint a politikai szigor enyhült, azonnal újabb reformlépésekkel a pártállam merevségének enyhítésével próbálkozott. Életútja szükségszerűen vezetett el oda, hogy 1989-ben az MSZP egyik alapítója és első elnöke legyen. 1990-
angol és a francia testvérpártoktól, de leginkább csak jókívánságokat kapott. -Az útkeresést hogyan viselte el a sztálini Szovjetunió? - A szovjet politikai ambíció inkább a homályos „népi demokrácia” felé terelte a határán elterülő országokat. Tehát már nem létezett régi modell, amelyet folytatni lehetett volna. Sokaknak mégis pozitív emléket jelentett a szociáldemokrata múlt, egyre jobban terjedt a reformgondolkodás, és ez a demokratikus szocializmus felé mutatta az utat. Ebből az erőforrásból fél év alatt negyvenezernyi tagja és félmilliónyi szavazója lett az MSZP-nek az első választásokon. -Milyen rétegek összefogásából született újjá a magyar szociáldemokrácia? - A kádári pártnak jelentős számban, becslésem szerint kétszázezren voltak szocdem indíttatású tagjai. Ezért is tartotta fenn az „egyesült munkáspárt” meghatározást kongresszusról kongresszusra. A központi vezetésben mindig szerepelt hat-nyolc, a politikai vezetésben pedig egy-két egykori szociáldemokrata. -Az MSZMP-ben mi előzte meg a ’89-es fordulatot? -Az állampárt mozgásba jött az 1988-as májusi pártértkezletre. A közeledő politikai változás szele elérte a pártelitet. Kádár János nyugdíjba ment. Grósz Károly kormányelnök és főtitkár lett. Pozsgay Imrét és engem bevettek a felső vezetésbe. A dolog csattanójaként sült el, hogy Grósz Károly első váratlan lépésként kezdeményezte a régi kádári vezetés „nehéz emberei”-nek visszahívását. Megnyílt a hatalom kompromisszumkereső lehetősége a párton kívül álló társadalmi körökkel, köztük azokkal, akik a pártállami rendszer alternatíváját kutatták. Amikor Grósz egyidejűleg lett miniszterelnök és pártfőtitkár, s közben Gorbacsov bizalmát is élvezte, lényegében a kádári hatalom birtokosává vált.
Horn Gyula:
A KILENCVENES ÉVEK...
Az Észak-Rajna-Vesztfáliai Külpolitikai társaság Dortmundban a Népek Közötti Megértés Díját adományozta Horn Gyula volt kormányfőnek. A most alapított nemzetközi díj ezentúl Horn Gyula nevét viseli. Így kívánnak köszönetet mondani az egységes Európa megteremtéséért, az európai politikai kultúra, a népek közötti megértés, a humanizmus és a tolerancia érdekében kifejtett tevékenységéért. (2003)
Legek pártja... ... az MSZP nyerte meg 1990 óta a legtöbbször a választásokat: 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban ... az MSZP kapta a legtöbbistás szavazatot: 1990 kivételével mindegyik választáson, 1998ban is megelőzte a pártok listáján a Fideszt ... az MSZP volt az egyetlen párt, amely egymaga megszerezte a parlamenti mandátumok abszolút többségét (1994-ben) ... az MSZP hozta létre a rendszerváltás óta a legnagyobb és legstabilabb parlamenti frakciót 210 fővel
Budapest, 1990. március 22: Szűrös Mátyás, Pozsgai Imre, Nyers Rezső, Németh Miklós és Horn Gyula a Magyar Szocialista Párt választási fesztiválján, a Budapest Sport-csarnokban.
... az MSZP 1994 óta folyamatosan a legnagyobb budapesti politikai erő
Elakadt a világ lélegzete, amikor Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügy-miniszter átvágta a vasfüggönyt.
... az MSZP rendelkezik a legnagyobb taglétszámmal (mintegy 30 ezer fő) ... az MSZP vezette kormány léptette be Ma-gyarországot az Európai Unióba
Helmut Kohl volt német kancellár
1989
... az MSZP kapta eddig a legmagasabb listás szavazati arányt: 43,21% 2006-ban
Kormányváltó fesztivál a Városligetben 2002-ben. A fotón háttal Medgyedssy Péter miniszterelnök-jelölt.
... az MSZP az egyetlen párt a III. Magyar Köztársaság eddigi történetében, amelyet a választók a kormányzás folytatására jogosítottak fel (2006-ban) ... az MSZP adta Magyarország első Európai Uniós biztosát Kovács László volt pártelnök személyében
A 2002-es országgyűlési választások első fordulja előtt két nappal a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen tartották meg Orbán Viktor miniszterelnök és Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje közötti politikai vitát.
8
2007. október 7.
www.mszp.hu
www.mszp.hu 2007. október 7.
Kovács László:
Hiller István:
Revansvágy volt az MSZP-ben Elnökségének hat évéről, vereségről és győzelemről, kormáényválságról és megújulásról beszélt a Balközépnek adott interjújában Kovács László. Hat évig volt a párt elnöke és ez bizony sok idő még egy párt életében is. Milyen állapotban vette át az MSZP-t, illetve honnan hova jutott a párt ez alatt a hat év alatt? Meglehetősen rossz lelkiállapotban volt a párt, amikor a 98-as választási vereség után elnöknek és egyben frakcióvezetőnek választottak. A csalódottság, a keserű-
mindent megtettem annak érdekében, hogy ezt visszafogjam. Nem vonultunk ki az ülésekről, hiszen kivonulni csak akkor szabad, ha tudjuk, hogy fogunk visszajönni. Ugyanis ha semmit nem érünk el vele, akkor lehajtott fejjel kell visszakullogni a vereség beismerése. Ott maradtunk, dolgoztunk, és amit nagyon fontosnak tartot-
Nem vettem észre, hogy ez a fajta jóléti politika meghaladja az ország lehetőségeit
10
tam, alternatívákat kínáltunk a kormány politikájával szemben. ’98-nál tartottunk… Huszonhét százalék körüli támogatottsággal vettem át a pártot, amikor a Fidesz csaknem 60 százalékon állt. Nem egészen két év múlva nemcsak utolértük, de jelentősen meg is haladtuk a Fidesz támogatottságát. Innen indult tehát az Ön elnöksége alatt az MSZP, de hova jutott? Maradandó és nem éppen keserűség nélküli emlék, hogy 2000 tavaszán – amikor már fölényesen vezettünk a közvéleménykutatóknál – a párt néhány politikusa elkezdett megváltót keresni, és kezdetben titokban, később már nyíltan nagyon keményen dolgoztak azon, hogy Németh Miklós jöjjön haza és legyen ő a párt miniszterelnök-jelöltje. Akik ezt tették, azok úgy gondolták, hogy 2002-ben
velem nem lehet nyerni. Én nem gondolkodtam azon, hogy szeretnék-e kormányfő lenni. Úgy gondoltam, az a legjobb jelölt, akivel a legnagyobb esélyünk van a választást megnyerni. Így 2001-ben jó szívvel léptem vissza Medgyessy Péter javára, akit alkalmasnak tartottam miniszterelnök-jelöltnek. Második ciklusát kezdhette kormányon az MSZP… Akkor örültem annak, hogy egy olyan kormány tagja lehetek, amely talán először teljesítette szinte maradéktalanul a választási ígéreteit. A kétszer száz napos program több mint 4 millió ember életfeltételeit javította, de nem vettem észre, hogy ez a fajta jóléti politika meghaladja az ország lehetőségeit. Az Ön pártelnöksége idején történt a rendszerváltás utáni első, és eddig egyetlen kormányválság is, amelyet utóbb a világ legrövidebb kormányválságának minősítettek. Medgyessy Péter akkor úgy döntött, hogy átalakítja kormányát, ez azonban a szabad demokraták ellenállásába ütközött és ez élezte ki a végsőkig a feszültséget. Csillag István végül kész volt kész önként fölállni, de aznap jelent meg Medgyessy Péter interjúja a Népszabadságban, amelyben korrupciós ügyekkel vádolta a szabad demokratákat. Ekkor az SZDSZ egyértelművé tette, hogy amennyiben a kormányfő marad, felbomlik a koalíció. Hogyan látja a mai MSZP-t? Nem lenne elegáns dolog Brüszszelből, az európai biztosi székből véleményt mondani. A jelenlegi nehéz időszak alapvetően a 2000 óta tartó túlköltekezésből, és az ennek nyomán keletkezett egyensúlyhiányból adódik. Amit ma csinál a kormány – és amihez a pártnak meg kell adnia a támogatást – azt végig kell csinálni. (Az interjú teljes terjedelmében a www. mszp.hu weboldalon olvasható.) 2007. október 7.
www.mszp.hu
Alig több mint két évig állt az MSZP élén Hiller István, de éppen ebben az időszakban jutott el a párt eddigi legnagyobb sikeréhez, megismételve 2002es választási győzelmét. – Két hónappal ezelőtt döntöttünk: változunk. A mai nap üzenete pedig az Magyarországnak, az itt élő embereknek, hogy van erős szociáldemokrata párt, amelyre érdemes szavazni! Van Magyar Szocialista Párt, amely méltó a bizalomra! Veletek együtt fogok dolgozni, hogy 2006-ban azon a bizonyos éj-
– A Fidesz az első ellenzék, amely nem volt képes nyerni az aktuális kormánnyal szemben. ezek után miért kellene átvennünk a szervezési módszereiket? – mondta a pártelnök éppen a Balközépnek adott interjújában 2006 novemberében. Hozzátette: Tévedés lenne a baloldalon, a szegfű színével ugyanazt csinálni, amita jobboldal tesz a maga táborával. Rossz politikát követnénk a módszerek átvételével. Biztos vagyok benne, hogy nem megoldás a Fidesz technikáját– akár szervezetépítésben, akár konkrétumban – a baloldalon is utánozni. Elég meggyőző érv az, hogy az ő módszerükkel
tot. De az MSZP ezután is számíthat rám bármilyen felelős, választott funkciót is szán nekem – mondta, amikor bejelentette, hogy újra miniszter lesz. A 2007-es tisztújító kongresszuson Hiller valóban nem indult újra a pártelnöki tisztségért, hanem az MSZP egyik alelnökeként pártideológiával és programalkotással foglalkozik, amelyre történészként elhivatottságot érez. – Olyan alapértékek, mint a sokszínűség, tolerancia, szolidaritás, a kritika és persze a progresszió, örök hitvallása a demokratikus baloldalnak. A szociáldemokráciában nincs befejezett, örökre lezárt vál-
öt választás közül négyet elvesztettek. Két évvel ezelõtt is nehéz helyzetben tartottunk tisztújítást, utána viszont megerõsödött az MSZP. A 2006-os győzelem után Hiller bejelentette, hogy elfogadja Gyurcsány Ferenc felkérését, és kuluszminiszterként újra tagja lesz a kormánynak, viszont nem jelölteti magát újra pártelnöknek. – Nem változtam semmit. Ugyanaz a logika, amikor elnökké választásom után közöltem, hogy lemondok a miniszterségről, és meg is tettem. Most fordított a helyzet, a miniszteri munka miatt nem vállalhatom tovább a pártelnöki posz-
tozás. Most is, a változásokat nem elkezdeni, hanem folytatni kell. Fenyegetéssel, ultimátummal velünk szemben nem lehet elérni semmit. Semmit, mert a tagadásból, a nemek politikájából nem épül semmi. Voltunk már nem egyszer nehéz helyzetben, mégis, sohasem tettünk le arról, hogy összefogással, türelemmel és párbeszéddel elnyerjük a választók bizalmát. Most is így van, és így lesz 2009-ben meg 2010ben. S erről nemcsak akkor, hanem most, 2007-ben is érdemes ejteni egy mondatot. Így van, és így lesz – mondta 2007 februárjában az MSZP tisztújító kongresszusán.
Értelmiségi kapcsolataink újrarendezésére van szükség; annak világos belátására, hogy a baloldali értelmiség sohasem fogja feladni a kritikát szakán az ország többsége velünk együtt azt mondhassa: győztünk! – ezt mondta kongresszusi beszédében a frissen elnökké választott Hiller István 2004 őszén. Az a “bizonyos éjszaka”, azaz a választások éjszakája, amit Hiller emlegetett, a pártelnök víziójának megfelelően valósult meg: valóban azt mondhatta: Győztünk! A miniszteri tárcát otthagyva Hiller István ugyanis teljes egészében annak szentelte magát, hogy az MSZP-t kampánysebességre állítsa. Az új elnök szerint az MSZP-nek nem kell átvennie a Fidesz módszereit, ha közvetlenebbül kívánja megszólítani az embereket. www.mszp.hu 2007. október 7.
11
INTERJÚ
ség, az önbizalomhiány és ugyanakkor nagyon erős revánsvágy volt jellemző az MSZP-re. Ebben a helyzetben vettem át a pártot, és bizony nem volt könnyű ezt a hangulatot kezelni, megértetni a tagsággal és a parlamenti frakcióval, hogy a visszavágásra csak négy év múlva van lehetőség. A jelenlegi ellenzék ezt nem így gondolja… Egész korábbi életemben külpolitikával foglalkoztam, és azon belül is Magyarország nyugat-európai, észak-amerikai kapcsolataival, illetve a szociáldemokráciával. Nagyon sok tapasztalatot szereztem a nyugati demokráciák működéséről, így nekem teljesen természetes volt, hogy legközelebb 2002-ben nyerhetünk. A frakció is nagyon nehezen viselte a vereség hangulatát, gyakran elszabadultak az indulatok, de én
A nagy eredmények időszakában
A KÉTEZRES ÉVEK...
Gyurcsány szocialista, én nem, de közös bennünk az akarat, hogy modernizáljuk országunkat. Mi ketten együtt okozunk még meglepetést Európának közös kezdeményezéseinkkel. Nicolas Sarkozy
Tony Blair akkori brit miniszterelnök is bekapcsolódott az MSZP választási kampányába 2006-ban
2002 után másodszor maradt alul a miniszterelnök-jelöltek tévévitájában Orbán Viktor, Medgyessy Péter után ezúttal Gyurcsány Ferenccel szemben
Örömünnep a két forduló között
Gyurcsány az értelmes európai és nemzeti politika mellett tesz hitet
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke
Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter-pártelnök aláírja 2003-ban, Athénban az európai uniós csatlakozási szerződést
Az MSZP a választási harcban a társadalom olyan megreformálásáért lépett fel, amelynek során nem feledkeznek meg a gyengékről, egyértelműen szembefordult a populizmussal és a nacionalizmussal. Ezek a világos álláspontok segítettek Benneteket hozzá a győzelemhez ! A Gurmai Zita vezette nőtagozat sokat tett a 2002-es választási sikerért, aktivistáik jellegzetes sárga sálja a választási kampány egyik szimbóluma lett
12
Kurt Beck, a német SPD kijelölt elnöke, 2006
2007. október 7.
Az MSZP első nagy szabású utcai rendezvénye tízezreket szólított az Andrássy útra 2006-ben
Nagy párbeszéd címmel megkezdődött az MSZP politikusainak országjáró körútja www.mszp.hu
www.mszp.hu 2007. október 7.
13
RAS M USSSEN: AZ EU OLYAN VÁZ, AMELYET POLITIKÁVAL KELL MEGTÖLTENI
EURÓPAI BAL
Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának elnöke volt a Magyar Progresszív Társaság Platform vendége. A tanácskozás moderátora, Oláh Lajos országgyűlési képviselő bevezetőjében hangsúlyozta: ez a rendezvény fontos, mert muníciót ad a szocialistáknak, segíti őket annak eldöntésében, hogyan alakítsák a jövőt, milyen általános értékeket képviseljenek. A mindennapok nyelvére kell lefordítani a fennkölt fogalmakat: a fenntartható fejlődés kapcsán például nyugodtan lehet beszélni elszáradt termésről, és a környezetet fojtogató nejlonzacskók milliárdjairól is. – Az Európai Szocialisták Pártja (PES) egyedülálló kísérletbe kezd – mondta beszédének bevezetőjében Poul Nyrup Rasmussen. Valódi progresszív balközép pártot kívánnak létrehozni, alulról induló társadalmi párbeszéddel. A PES pártjai egy erre épülő párbeszéddel kéXIV. évfolyam 11.szám Magyar Szocialista Párt Országgyűlési képviselőcsoport megjelenik kéthetente www.mszp.hu
balközép
2007/október 7
18 éves az MSZP Születésnapi lapszám
Duismolore min ute magnim nonsenim in exerostin eugiateTum tabem dii tamdie consus et condefa ctoraet pero et vitrum nit, quam dicatis traverbit, PDiem quius tium moent. Nos huissinu es omnius corte fectumus specion erissidi co-
szülnek föl a 2009-es uniós választásokra. A siker érdekében a pártszövetség tagjainak közös programot kell kidolgozniuk. Ennek egységes képet kell mutatnia helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten is. A programalkotási folyamat első állomása Budapest. A programot 2008 novemberében fogadhatják el a PES pártjai. Nagy munka áll előttünk – tette hozzá. Már nem csak a saját érdekeiket képviselő nemzetállamok alkotják az uniót, mert valamennyi részei egy nagy, globális közösségnek. Valódi eredményeket akkor érhetnek el, ha közösen tesznek az ügyek érdekében. A teljes foglalkoztatás is akkor valósulhat meg, ha együttesen lépnek föl. Az unió olyan váz, amelyet a szocialisták szeretnének politikával megtölteni. Gurmai Zita, szocialista uniós parlamenti képviselő hozzászólásában Poul Nyrup Rasmussen egyik mondatát idézte. Eszerint egy ország ereje nem a természeti kincseinek sokaságában – a szénben, az olaj-
ban – rejlik, hanem az emberekben, akik ott élnek. Hozzátette: ez lehet a szocialisták kulcsmondata. Gurmai kiemelte: a PES elnöke megértette, hogy Magyarországnak mire van szüksége: ne kelljen az embereknek félelemben élniük. – Ha a baloldal fejlődni akar, egy fokkal komolyabban kell venni a veszélyeket – jelentett ki a platform ülésén Vitányi Iván szocialista parlamenti képviselő. Szanyi Tibor képviselő szerint a demokráciában azért is van szükség a társadalom aktív részvételére a döntésekben, mert ez a biztosítéka annak, hogy kevésbé hasson az emberekre a populizmus. Ennek kapcsán azt javasolta, hogy legalább korlátozottan legyen kötelező a szavazás. Ficsor Ádám, a Magyar Progreszszív Társaság Platform elnöke, a jól sikerült rendezvény szervezője és házigazdája záró szavaiban azt hangsúlyozta, hogy felébredt az Európai Szocialisták Pártja, amely komoly politikai szerepet kíván vinni a jövőben Európában.
A Magyar Szocialista Párt és az Országgyűlési Képviselőcsoport lapja Felelős kiadó Gyurcsány Ferenc pártelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető • Főszerkesztő: Marton Levente MSZP Sajtóiroda: 1012 Budapest, Vérmező út 4. • Sajtófőnök: Rónai Judit MSZP-Frakció Sajtóosztály: 1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. • Kommunikációs igazgató: Galgóczy Éva E-mail:
[email protected] • Megjelenik kéthetente
Választmányi ülés Brüsszelben Martin Schulz és Rasmussen is gratulált az MSZP születésnapjához Tabajdi Csaba EP delegációvezető meghívására Brüsszelben tartotta ülését az országos választmány – ez volt az első eset, hogy a testület nem Magyarországon ült össze.
Simon Gábor választmányi elnök újításai közé tartozik, hogy a testület kilépett a pártszékház falai közül, és időről időre különboző megyékbe kihelyezett ülést tartott. A választmány most még messzebre merészkedett, az MSZP 18, születénapját megelőző héten, amolyan “előünneplésként” Brüszszelben tartottak kihelyezett ülést. A választmány találkozott Martin Schulz-cal, az Európai Szocialista Párt (PSE) frakcióvezetőjével, aki az MSZP parlamentjének összetételét és működését hasonlította össze a német SPD hasonló grémiumával. Az SPD párttanácsáról a politikus elmondta: Németország vezető szocialista politikusai, a párt vezetése is tisztelettel és halvány félelemmel tekint rá. – Az SPD tanácsát tisztelet övezi – jelentette ki. A választmány találkozott Kovács Lászlóval, az Európai Bizottság adóügyi biztosával, az MSZP korábbi el-
www.mszp.hu 2007. október 7.
nökével, aki végtelen nyugalommal magyarázta a konvergenciaprogram elfogadásának menetét, az előírások, a kitűzött célok jelentőségét. – Magyarország elkezdett jól teljesíteni: még mindig nagyon mélyen van, de már nem lefele zuhan, hanem fölfelé kapaszkodik – mondta az uniós biztos. –Jó, hogy eljöttetek – köszöntötte a küldötteket Fazekas Szabolcs. Aztán mesélt: hogyan kell „questor”-ként mindent elintézni a képviselők számára. Végül megér-
kezett a legrangosabb vendég, a pár nappal korábban Budapesten is elődadást tartó PES -elnök, Poul Nyrup Rasmussen, aki selmondta: megpróbálunk egy igazi pártként működő európai szervezetet létrehozni, nem tudom, sikerre tudjuk-e vinni, azt viszont tudom, hogy meg fogjuk próbálni.
15
Magyar Szocialista Párt és Országgyűlési Képviselőcsoportja www.mszp.hu
P
MSZP
MSZP
MSZP
MSZP
MSZK Pedves B Mar SZátPunk! KM edSZ vePs Tagt
árMsu nk SZ P!
MSZP
MSZP
MSZP MSZP ÉRETTSÉGI BIZ O MSZP NYÍTVÁNY MSZP MSZP MSZP
MSZP
M
MSZP
MSZP
mokrácia Szakmai felkészülts ég MSZP KreativM itásSZP MbaSZ A Vitakészség nkP ett időpontja: 2007 . október 7., 11-15 óráig MSZP Fr akció fegyelem Helyszín: Budapesti M SZ P Vásárközpont Mobilitás SZP Program alkotá MSZP Program vé s grehajtás Kapcsolattartás Fiatal MSZP Meghívónk mellett MPáSZPítás megtalálja vizsgae rtépítés re dm ényünket. SZVa Plóban így vizsgáztunk? Megvit Európai Uniós ism atjuk a banketten eretek ! MSZP Gazdaságtan Testnevelés MSZP MSZP Történelmi ismere MSZP tek MSZP MKü SZ lalP ak MSZP
MSZP
ZP
MSZP
MSZP
MSZP
P
MSZP
M
P VárjukSZ sok szerete
P
MSZP
MSZP
MSZP
MSZP tte
MSZP MSZP
MSZP
MSZP
l:
MSZP
P Választmánya
MSZP
MSZP
MSZP
MSZP
MSZP Elnöksége
MSZP
MSZP
MSZP MSZP
Mulasztott napok
MSZP
száma: -
jeles jeles MSZjelPes jeles jó jó jeles jó jó közepes közepes jó jeles felmentve jeles MzóSZP válto
........ ........ ...... ........ ........ ......
SZP 18Mév es P az MSZP! SZ MSZP Felnőtt korba lép MSZP ünk. Egy fiatalem MSZP ............ M ber életében ez a AG YAR SZOCIALIST éretté nyílvánítás, ko ....M P r az ....SZ ........ ................M az érettségi vizsga, RTMSZ P....A....PÁ ....SZ ........ MSZP ........ a m .......tanP eg m Az M ér uló SZ 19 ettetés kora. 89/2007 évben elé MSZP Plünk MSZP Az MSZP is, ve rt eredményeiről együtt, nagykorú MSZP vá M érett. SZP Ebből az alkalom M SZP ból sok szeretette MSZP Megbízhatós l meghívjuk ág MSZP ÖnM t és PaPrtnerét em jeles SZ MSZP Mlék SZein Szervezettség Pket, múltu Jegyzet nk M at SZPis felidézőMSZP születésnapi talál kö zep es kozóra, érettségi Ko M mm SZ Punikáció MSZP bankettünkre. jó MSZP De MSZP
MSZP
MSZP
MSZP
MSZP
MSZP MSZP
MSZP
MSZP
Ebből igazolatlan:
MSZP
MSZP
MSZP
MSZP
-
MSZP MASZ tagP ság és a sziM mpSZ atizáPnsok határozata tizenkilencedik MSZ: aP................M tovább kormányozh ........ . év SZ Pbe léphet,MSZP at. MSZP
MSZP
Kelt: Budapest, 20
MSZP
MSZP
MSZP
07. október 7.
MSZP MSZP
MSZP MSZP
MSZP
MSZP MSZP
MSZP
