Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya
ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely
„Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy tudom. Ha nem tudom, hogy tudom, azt hiszem, nem tudom.” R.D.Laing, 1983
Mikor „érhető el” egy beteg? (pszichológus, fejlesztő terapeuta) Mi történik, ha rosszkor közelítünk? Mikor szembesíthetünk, mikor szembesítsünk, mikor szembesülünk? Ilyenkor egy nyelven beszélünk? A hozzáállás változása kudarc? Kinek kudarc? Hogyan éli meg a team? Hogyan éli meg a beteg?
Folyamatos újradefiniálás: újradefiniálás a magunk és a beteg aktuális állapotának felül vizsgálata Fontos, hogy a megfelelő időben a megfelelő eszközökkel tegyük A betegben két erő munkál: Félelem a tudástól (szégyen nem tudni) vs. Tudásvágy (Maslow,A. ) A segítségnyújtás egy illesztett folyamat: a képességek és az elvárások egymással összhangban legyenek Reális célok felállítása és azok változtatása szükség szerint
Nem tudja, hogy nem tudja
Nem tudja, hogy tudja
Organikus ok Tagadás Ica esete (énvédő elhárítás) Brigi esete
Ákos esete
Tudja, hogy tudja
Tudja, hogy nem tudja Orsi esete
Verseghi, A.: A neuropszichológiai vizsgálat interperszonális kontextusa. In Kállai, J.,-Bende, I.,-Karádi, K.,- Racsmány, M.(szerk.): Bevezetés a neuropszichológiába. Budapest, 2008, Medicina Könyvkiadó Zrt
Nem tudja, hogy nem tudja I. Organikus önmonitorozási zavar hátterén betegség belátási probléma (anosognosia) Fontos elkülöníteni a tagadástól
Brigi: 22 éves nő beteg Sérülés: többszörös intracerebrális vérzés Tünetek: emlékezeti és figyelmi probléma, konstrukciós zavar, betegségbelátás hiánya, kritikátlanság
Terápiás lehetőség: Konfrontáció szükséges, folyamatos visszajelzés a környezettől
Nem tudja, hogy nem tudja II.: Az Én védelmében történő pszichés elhárítás hátterén (tagadás, félelem a tudástól,) Tévedésből kritikátlannak, nem együttműködőnek, olykor lekezelőnek, „flegmának” ítélhetjük meg
Ákos: 38 éves férfi beteg Sérülés: bal oldali kamrába törő állományvérzés Tünetek: emlékezeti és figyelem zavar, anómia, konstrukciós probléma
Terápiás lehetőség: A tudatosítás (konfrontálás) meneküléshez és pánikreakcióhoz vezethet. Fontos, hogy először megnyugodjon, erőt gyűjtsön a beteg a szembesüléshez.
Nem tudja, hogy tudja Ebben az állapotban a beteg szégyenben van, mert azt hiszi, hogy nem tud (megjelenhet:szorongás,regresszió,gyermeki viselkedés)
Ica: 44 éves nő beteg Sérülés: jobb oldali fronto-insuláris és törzsdúci régióban ischaemiás lézió Tünetek: gondolkodási és emlékezeti problémák, írás,olvasás,- számolási zavar, figyelem zavar, általános meglassulás, tétova, szorongó
Terápiás lehetőség: a szorongás oldása: a félelem a tudástól állapotából elmozdítani a tudásvágy (tudjam mit tudok)felé Fontos a pozitív visszajelzés,folyamatos megerősítés
Tudja, hogy nem tudja Ebben az állapotban már lehetséges, hogy képes szembenézni a problémával (nem mindig és óvatosan)
Orsi: 32 éves nőbeteg Sérülés: diffúz agyödéma, mesenchefalon multiplex kontúziós gócok, SAV
Tünetek: súlyos figyelem zavar, perszeverál, memória zavar, konfabuláció, konstrukciós problémák, felgyorsult, olvasás-írás zavar
Terápiás lehetőség: amikor a beteg sejti már, hogy nem tudja, akkor motiváló feladatokat adhatunk az ép részek hangsúlyozásával,haladhatunk az érdeklődése mentén, cél a bátorítás, támogatás a veszteségek feldolgozásában
„ A legnagyobb baj, hogy nem tudok járni, de ha meggyógyul a szemem akkor rendbe leszek. Ha már nem lesz beragadva.” „Eddig azt hittem az a nagy baj, hogy nem tudok járni, de most elbizonytalanodtam, most azt hiszem, hogy hülye vagyok.” „ Most már tudom, hogy nem a szemem miatt van memória problémám. De olyan kényelmes volt a szememre fogni a rossz teljesítményemet.” Orsi
A beteg szükséglete az elsődleges szempont A pszichológus és a fejlesztőfejlesztő-terapeuta feladata, hogy megjelenítse a betegben zajló folyamat lényegét a teamteam-nek ha nem működik a kapcsolat bármely terapeuta és a beteg között, jó ha van lehetőség terapeuta váltásra (ez nem kudarc!!!!)
a koponya-agysérülés egyben pszichés trauma is
(a kognitív sérülések miatt ez azonban nem mindig nyilvánvaló módon jelenik meg)
a rehabilitáció elején néha mind a beteg, mind a hozzátartozó „sokkban” van („és sokkolják a team-et” öntudatlanul/tudatosan)
a beteg és a hozzátartozó is a trauma előtti állapothoz ragaszkodik Siker: Ha az agysérült személy elfogadja önmagát problémái ellenére és aktív életet él megváltozott képességeivel /hosszú, akár évekig tartó folyamat/
Néhányat kiemelve: kilátástalanság érzése kiégés, feladás türelmetlenség tolerancia hiány túlzott kötődés
A sérülésekkel kapcsolatos védelem: Folyamatos kommunikáció-ápoló, orvos, terapeuták, pszichológus kommunikáció A legfontosabb kérdésekben azonos álláspont kialakítása Önmonitorozás- valóban szakmai a probléma? Egymás segítése - egymás szempontjainak figyelembe vétele Reális célok kitűzése - a célok folyamatos módosítása Szupervízió, külső szempontok alkalmazása Nyitottság,bátorság: képesség a változásra/változtatásra
A sérült személyt egészében, a problémáján és annak megélésén keresztül az életét, élethelyzetét figyelembe véve közelítsük meg Biztonságérzet kialakítása Elfogadás /a tünetek tolerálása, a megváltozott képességek a belső küzdelmek megértése/
Az újonnan születő személyiség, az új életvitel kialakításának segítése A feladatok, elvárások, célok folyamatos újradefiniálása Önmagunk és a team számára védelmi stratégiák kialakítása
