A bALEKKÁ VÁLÁS IDİSZAKA balekfogadás
és balekoktatás
Az elsıévesek egyetemi életbe vezetése a Firmaévfolyam feladata. İk szervezik a balekfogadást, a balekoktatást, a balekvizsgát és a balekkeresztelı szakestélyt. A selmeci akadémikusok régi hagyománya, miszerint az idegenbe szakadt, újdonsült hallgatótársakat a helyi viszonyokkal, az akadémiai renddel és szokásokkal mielıbb meg kell ismertetni. A mi idınkre ez a hagyomány a következı formában maradt fenn: Az elsıéveseket az évkezdés elıtt egy héttel Sopronba hívják, hogy balekoktatáson vegyenek részt, mely a leendı balekok (pogányok) megérkezésekor megkezdıdik. A vonattal érkezıket egy Firmákból álló balekfogadó csoport várja, hogy a tájékozatlan leendı balekságot a diákélet fı színterére az egyetemi kollégiumba kísérje. Mindez természetesen a helyzet kínálta leghumorosabb formában zajlik. (Pl. a pogányok „sötét tudatlanságát” hirdetı transzparensek fogadják az érkezıket, hogy leendı Firmáikat - azok szórakoztatására - szekérrel nagy kerülıvel az egyetemre szállítsák, ahol a firmák által tartott „orvosi vizsgálaton” vesznek részt, stb.) Az utóbbi években az Erdımérnöki Kar balekjainak Csornán volt a gyülekezı, ahonnan különvonat szállította ıket Sopronba. A fások és közgazdászok hagyományosan Sopronban várják balekjaikat. A balekfogadás még Selmecrıl ered, ahol a garamberzencei állomáson várták a kezdıket. Roth Gyula neves erdészprofesszor így emlékezett vissza a selmeci balekfogadásra: „A selmeci diákélet fénykora azokba az idıkbe esik amikor még nem, vagy csak gyéren volt vasút hazánkban és a diákok kocsin jöttek fel Selmecre. A budapest-rutai vonal 23 km-nyire közelítette meg Selmecet a Garam völgyében és ott, ahol ez a Selmec felöl jövı Kecskés-patakkal találkozik áll ma is a híres Szuchy-féle korcsma..., ahol a vasútról Selmecre vivı kocsik vártak, amíg kellı számú diák összeverıdik. Itt kezdıdött a diákélet, a vén Firmák évıdése a balekokkal, ami a selmeci diákélet tréfáinak nagy részét szolgátatta... Ez már a Szuchy-féle korcsmában kezdıdött, ahol egy-egy szigorú képő ultrasupraveteranissimus,, akirıl a balekoknak azt mondták, hogy ı a geológiai tanszék félelmetes tudású asszisztense, összegyőjtötte ıket és a hegyen keresztül gyalog vezette Selmecre... Ilyen tanulságos séta után szerencsésen megérkezett egy transzport balek a városba. Ott elsısorban felvették ıket az Ifjúsági Körbe, és komoly igyekezettel segítségükre voltak a lakás, un. kamara és ellátás keresésében, valamint a fıiskolára való beiratkozásban. Már itt kicsillant a selmeci diákéletnek komoly alapja, a barátság. Csúfolódtak, játszottak a balekokkal de az elsı pillanattól fogva barátjuknak, testvérüknek fogadták, segítették és megvéd1
tek. Ezt már minden Firma becsületbeli kötelességének tartotta.” A balekhét alatt az újdonsült hallgatók elsısorban felsıbb éves társaiktól hallhatják milyen is az egyetem diákszemmel, hogyan tanuljanak évközben, és hogyan a vizsgahónapban: Megismertetik velük a tanszékeket, a botanikus kertet, az egyetem győjteményeit, megtanulják nagyjából mindazt, amire a hivatalos ügyek elintézéséhez késıbb szükségük lehet. Bevezetik a diákhagyományaink, egyetemi nótáink világába. Bemutatják a várost, szórakoztató programokat, akadályversenyt, kirándulást, bográcsozást, kocsmatúrát, bált, stb. szerveznek. Selmecen az elsıéveseknek tanév elején bányajárást tartottak, hogy bemutassák leendı munkahelyüket. A bányász szak legidısebb tagja a szakelnök - magas tetejő és tollforgós bányászsüvegben bányaméccsel és fokossal - vezetésével indult el a menet a városon keresztül. A Szent Háromság szobrot megkerülték, majd szalamanderben a „Szerencse fel! A tárna vár” dalt énekelve végigmentek a fıutcán. A Glanzenberg altáróhoz érve kört alkottak és elénekelték a „Tisztelet a bányász szaknak” c. nótát, majd végigjárták a bányát és a Pacher altárón jöttek ki. A városba ugyanígy szalamanderben mentek vissza, az Ifjúsági Kör épülete elıtt énekeltek, majd egy bányásztanárnak adtak szerenádot. Este megtartották a balekkeresztelı szakestélyt. Újabban Miskolcon szerveznek a bányászbalekok részére bányajárást. Sopronban hasonló indíttatással hegyvidéki túrát szerveznek. A balekoktatás a balekhét után a Firmák által szervezett tanszékek keretében folytatódik. A tanszékek látogatásáról igazolást kapnak (mivel bizonyos számú tanszéken részt kell vennie annak, aki le akar vizsgázni) a saját maguk által készített balekindexükbe. A különbözı tanszékeken a balekvizsgáig terjedı idıszak alatt részletesen megismerhetik hagyományainkat a leendı balekok (illetve különbözı humoros feladatokat kapnak, mintegy felkészítésként a balekvizsgára). A tudásukról a balek Zh-n kell számot adniuk. A sikeres balek Zh után jelentkezhetnek a balekvizsgára egy kiválasztott tanszéknél. Ennek az a célja, hogy minden egyetemünkre felvett és beiratkozni szándékozó hallgató érezze, hogy egy önmagát kritikusan építı diákközösségbe került.Ez a közösség saját hagyományırzı és hagyományteremtı szabályai szerint él.
2
balekugratás, balekvizsga
Régebben - a mostani értelemben vett- balekvizsga nem volt, csak a balekcsısz vizsgáztatott (fıleg nótákból és pár elemi kérdésbıl). Késıbb, még Selmecen általános mőveltségbıl komoly és beugratós kérdéseket tettek fel, melyeknek nevelı jellegük is volt, a szerényebbek önbizalmát növelte, a fennhéjázókat pedig letörte. Mind Selmecen, mind Sopronban a földrajzi és kulturális elzártság igen kedvezett a balekok tréfás beugratásának. A balek nem sértıdhetett meg, haragot nem tarthatott, mert a balekvizsgát le kellett tennie ahhoz, hogy az Ifjúsági Kör tagja legyen. A tréfás ugratások spontán történtek, s látszólagos céljuk csak a móka volt, de akaratlanul ugyanaz volt a hatásuk, mint a foltosabbnál foltosabbra varrott grubenek és waldenek viselésének. Származástól és anyagi ellátottságtól függetlenül minden balek rádöbbent, hogy egy olyan közösség tagja, amelyben mindenki egyforma, ahol egyedül a tudás és a tehetség jelenthet rangot, és ahol az „egy mindenkiért, mindenki egyért” alapelvnek maradéktalanul érvényesülnie kell. A balekvizsgákat karonként külön novemberben rendezik. A vizsgára kifüggesztett vizsgaíveken lehet jelentkezni egy tanszéknél. A vizsgák színhelye az Egyetemi Ifjúsági Ház (a volt KISZ-ház), esetleg az F épületben a 14-es terem. A vizsgadíj egy üveg sör (illetve minden UV esetén egy üveggel több). A leendı balekoknak két Firmát kell választaniuk maguknak, akik majd megkeresztelik.A Firma patronálja, segíti és hasznos tanácsokkal látja el balekját. A balek is segít a Firmának amiben tud. Természetesen az együttes szórakozás sem maradhat el. Az igazi balek-Firma kapcsolat egy életre szól és az egyetemi évek után is megırzi lényegét. balekkeresztelés, balekbál
A balekkeresztelı szakestélyre a balekvizsga után kerül sor. A szakestély elsı felében a balekok csak passzív résztvevık, terítetlen asztalok mellett ülnek. A megfelelı idıpontban kiküldik ıket a terembıl. Ezután megterítenek nekik is és elıkészítik a kereszteléshez szükséges eszközöket (dézsa, farbır, korom vagy kormos törülközı, pipa). Elıször elvégzik a keresztelendı lányok fiúsítását. Annak idején az akadémiára csak férfiak iratkozhattak be. Késıbb a lányokat fiúsították, mert férfias pályát választottak, nem rendelkeznek férfias erényekkel és hiányos testrészőek. Manapság jópár szakon már inkább a lánytöbbség jellemzı, a hagyomány azonban megmaradt. Az elıkészületek után a lámpákat eloltják - csak az elnöki asztalon ég egy bányász lámpa. A balekcsısz a fülénél fogva vezeti be a díszbalekot, akit elıször keresztelnek meg. Utána jön sorra a többi egymás fülét fogva. Ezalatt a „balekkeresztelı nótá”-t éneklik a Firmák és a balekcsısz (kar-szóló). Még a keresztelés elıtt megitatják a leendı balekokat sörrel és megpipáztatják ıket. 3
A keresztélendıt a dézsa elé állítják és a balekcsısz így szól: -balek! Válassz magadnak keresztapát és keresztanyát az Isteni Fényben Tündöklı Firmák eme díszes társaságából! Erre a balek: -Keresztapámnak felkérem ……(vezetéknév, keresztnév) alias …-t, keresztanyámnak felkérem …… alias …-t A keresztszülök a balek mellé állnak és fejét a dézsa fölé hajtják. Ezután a keresztapa így szól: -balek! Én téged megkeresztellek Bacchusnak, Ceresnek és a többi pogány istennek nevében! Ettıl kezdve közösen mondják a keresztanyával: balek keresztelés -Legyen a te neved …… alias ……. Ezalatt sörrel nyakon öntik a balekot, majd átugratják a dézsa fölött kifeszített farbırön, miközben fenéken billentik. A farbır jelképezi a határt eddigi és eljövendı élete között. Ezután bekormozzák a balek sörtıl nedves arcát (vagy besuvikszolt farbırrel, kormos törölközıvel törlik meg). Miután mindenkit megkereszteltek, a helyükön ekset itatnak a balekokkal (miközben azoknak az asztalon vagy széken kell állniuk) a „Hagyjátok csak, engedjétek a balekot inni” éneklése közben. Utána a „balekkeresztelı nóta” végét éneklik el. A díszbalekra waldent húznak, ezzel jelképezve a balekság waldenba öltöztetését, közösségbe fogadását. Az elnök a keresztelés után köszönti a friss balekokat, majd kiosztják a keresztleveleket és a korsókat. A kereszteléssel az eddigi, semmilyen joggal nem rendelkezı pogányokból már nagyon kicsi joggal bíró balekok lettek, igazi egyetemi polgárokká váltak. A balekkeresztelés után kerül megrendezésre a balekbál, ami az elsı hivatalos alkalom a város leányaival való megismerkedésre. A balekbált Katalin nap körül, szombaton tartják. Hagyományos mozzanata a megnyitás, ahol jelen vannak az egyetem vezetıi. Az erdész díszbalek a Rektor üdvözlı, megnyitó szavai és saját latin szövegő beszéde ( Vulpes seu vulpecula…) után felcsendülı keringıre felkéri annak feleségét, és vele táncolja az elsı táncot.
4
AMIT EGY bALEKNAK FELTÉTLENÜL TUDNIA KELL A balek klasszikus meghatározása Vulpes seu vulpecula est animal sine mente ac ratione, semper magnam tabaci vel cigarrarum quantitatem secum portat. (A balek ész és értelem nélküli véglény; amely mindig nagy mennyiségő dohányt vagy cigarettát köteles magánál hordani)
A balek tízparancsolat 1. balek, kusch! 2. balek, kusscchh! 3. balek, kusssccchhh! 4. balek, légy illedelmes! 5. balek, ne légy falánk! 6. balek, ne légy konfidens! 7. balek, mutatkozz be! 8. balek, illedelmesen köszönj! 9. balek, a Firmák asztalához csak engedéllyel ülj! 10. balek, válassz magadnak Firmát! (11. balek, házinyúlra nem lövünk! (Csak ha támad!))) (12. balek, Firmád nıjét ne kívánd, idıvel úgy is rád száll!)
A balek-bemutatkozás Én, X. Y.(ide jön a neved), zöldfülő, sárgás csırő, poros hasú, minden ész és értelem nélküli véglény, amely minden tekintetben az Isteni Fényben Tündöklı Dicsı Firmák karának támogatására szorul, balek szeretnék lenni.
Hierarchia Filiszter: A diákság jó kedvét értetlenül, esetleg ellenségesen nézı elpuhult, rigolyás nyárspolgár – vagyis aki nem volt vagy már nem diák. Már nincs vagy nem is volt köze soha a hagyományokhoz. Pogány: beiratkozott kereszteletlen hallgató. A diákok számára csak egy végtelenül kicsiny, fekete, sárban fetrengı porszem, akit alias név nélkül mindaddig pogánynak neveznek míg át nem esik a balekkeresztelésen. Jogai nincsenek, a Firmák talán tudomást sem vesznek róla, de mindenképpen segítenek neki a 5
balekká válás rögös útján való eligazodáshoz. A Firmák gyújtják meg az elsı szikrát sötét fejében, amely a pogány számára az elérhetı legnagyobb kegy. Ha valaki nem veti alá magát a keresztelés ceremóniájának, akkor az még ötöd éves korában is pogány marad, s így semmihez sincs joga a hagyományokat illetı kérdésekben. A pogány hallgató, ha V. éves, akkor nem valétál, csak végez. Nem lehet a Valéta Bizottság tagja, nem szavazhat ilyen jellegő kérdésekben, azaz abszolúte semmihez sincsen joga a hagyományokat illetıen. balek vagy róka (fuchs): megkeresztelt, elsı évét az egyetemen töltı hallgató (a stafétaátadóig.) Régiesen bulek. Firmaıseink még Selmecen fisch-nek (hal) nevezték utalva arra, hogy ugyan olyan, mint a hal: némán tátog, és bután néz, s így senki sem érti, hogy mit akar. A múlt század közepétıl már fuchs-nak azaz rókának nevezték a keresztelésen átesett tudatlan diákot. Kohlenbrenner: aki a második évét tölti az egyetemen, és túl van a stafétaátadón. (A kohlenbrenner magyarul szénégetıt jelent; azért nevezték el így ıket, mert másodévesen tanulták a szénégetést az akadémián.) Annak idején a Firmák kohlenbrennerekre bízták a balekok nevelését, hiszen ık Isteni Fényüknél fogva „nem érintkezhettek ilyen alantas lényekkel”. A kohlenbrennerek még nem rendelkeznek teljes jogokkal: pl. nem lehetnek keresztszülık, viszont balekkereszteléskor még mind a mai napig a másodéves kohlenbrennerek subickolják be feketére (a kormos ronggyal) a frissen keresztelt balekok arcát. Firma: aki túl van a Firmaavatón. Szorgalmas bölcs, jóindulatú, mértéktartó, barátságos és közben isteni fényben tündököl. A balekság nélküle semmire sem jutna. Sok terhes feladata mellett, nem kímélve magát, ı a gyengébb nem legfıbb támasza. Mindegyik zseni… „A Firma sosem volt balek, csak Firmacsíra, egy balekból pedig sose lesz Firma!” Egy Firmának a balekja mindig csak balek marad, független attól, hogy hány évet töltött az egyetemen. A diákhagyományok éltetésében ık járnak az élen illetve közülük kerülnek ki a Valéta Bizottság tagjai is. Zömében rájuk hárul a balekoktatás feladata is. A diák Firmává nem lesz, nem is azzá avatják, hanem azzá válik tetteivel és viselkedésével. Veterán: olyan megkeresztelt, aki a kötelezı hallgatási idı után is az egyetemen tanul. (ultra veterán, ultra-supra veterán több év után) Tehát ha valaki V. éves és egyszer évet ismételt, akkor már veteránná válik. Veteranissimus: megkeresztelt végzett aki nem vesztette el együttérzését a bohém diáksággal.(ultra-supra veteranissimus: idıs korú, az egyetemen végzett, megkeresztelt személy) A hierarchia nem függ attól ki melyik évfolyamba jár, csak attól hogy hány évet töltött el az egyetemen, pl.: másodévesen is lehet valaki Firma.
6
