Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás. Gazdaságfejlesztési Programja. II. kötet: Operatív Program

Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Gazdaságfejlesztési Programja II. kötet: Operatív Program

Balatonfüred, 2005. március

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából

készítette:

Inspiratura Tanácsadó Iroda Jókor Pályázati Iroda Informer Net Bt.

Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítõk engedélyével lehetséges.

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja

3

TARTALOM Tartalom....................................................................................................................................3 Bevezetés ..................................................................................................................................5 1. Helyzetelemzés .....................................................................................................................7 1.1. A fejlesztési térség földrajzi elhelyezkedése .................................................................7 1.2. A térszerkezeti elhelyezkedés és belsõ térbeli tagozódás..............................................7 1.3. Demográfia ....................................................................................................................9 1.4. Infrastruktúra ...............................................................................................................12 1.5. Foglalkoztatás, munkanélküliség.................................................................................14 1.6. Vállalkozások, telephelykínálat...................................................................................17 1.7. A térség gazdasági szerkezete .....................................................................................17 1.8. Turizmus ......................................................................................................................20 1.9. Kultúra .........................................................................................................................22 1.10. Vonzerõleltár – Kulturális és természeti értékek.......................................................24 1.11. Civil szervezetek........................................................................................................24 2. Térségi SWOT analízis.......................................................................................................26 3. Altérségi SWOT analízisek ................................................................................................29 Városkörnyék......................................................................................................................29 Partmenti tengely ................................................................................................................30 Északi elõtér........................................................................................................................31 Nyugati altérség ..................................................................................................................32 4. Jövõkép (a kistérség 10 év múlva)......................................................................................33 5. A társadalmi-gazdasági fejlesztési programról...................................................................35 5.3. A program projektjeinek logikai felépítése .................................................................39 6. A társadalmi–gazdasági fejlesztési program céljai............................................................41 7. A prioritások és intézkedések indokai, céljai .....................................................................43 8. A Program konzisztenciája, megfelelése más programok intézkedéseivel ........................52 8.1. Nemzeti Fejlesztési Terv – Operatív Programok.........................................................52 8.2. Közép-Dunántúli Területfejlesztési Program ..............................................................58 8.3. Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programja................................................59 9. Az egyes intézkedésekhez rendelhetõ indikátorok .............................................................60

10. Az intézekdések végrehajtásához javasolt projektek bemutatása..................................... 70 10.1. A javasolt projektek bemutatása................................................................................ 71 11. A kiválasztott fejlesztési minta projektek részletes bemutatása...................................... 98 1.2.1. projekt: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben .................... 98 1.3.3. projekt: Kerékpárkölcsönzõ hálózat létrehozása .................................................... 102 1.2.2. projekt: A térségben lévõ kevésbé látogatott területek túraútvonal formájában történõ térképes megjelenítése.......................................................................................... 106 1.3.3. projekt: A tíz felvidéki és négy partmenti település közt létrejövõ kerékpárút hálózat .......................................................................................................................................... 110 1.4.1. projekt: A jellegzetes kistérségi termékek forgalmazásának megszervezése......... 114 1.4.2. projekt: Árkád Hotel felújítása – Anna Grand Hotel 4* gyógyszálló .................... 118 1.4.3. projekt: Borturisztikai központ kialakítása............................................................. 125 2.2.2. projekt: Felnõtt szakképzés fejlesztése – szõlészethez, borászathoz kapcsolódó képzés, szakképzés, modulrendszerû képzési programcsomaggal................................... 134 2.3.4. projekt: Idõsek Otthona építése Balatonfüreden .................................................... 139 2.1.2. projekt: Borászati klaszter kialakítása Balatonfüreden és a kistérségben .............. 143 2.1.3. projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása ..................... 146 2.2.1. projekt: Egységes arculat (logo, marketing) kidolgozása és megjelenítése a térség hagyományos kézmûves vállalkozásai részére................................................................. 150 2.4.2. projekt: A volt hajógyár (Balatonfüred) ipari területén inkubátorház létrehozása . 154 3.2.2. projekt: A kistérségi településközi összekötõ utak javítása, létesítése................... 158 3.3.2. projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése ................................................... 161 3.5.1. projekt: A többcélú kistérségben az informatikai bázis és az e-közigazgatás megteremtése .................................................................................................................... 164


5

BEVEZETÉS

Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (ÉBÖTT) 2003-ban döntött arról, hogy elkészíti gazdaságfejlesztési programját. A kistérségi gazdaságfejlesztési program kialakításának indokaként meghatározó volt, hogy a kormányzati elképzelések szerint ezen a szinten kerül kialakításra az a döntéshozó és menedzsment hálózat, amely mûködését tekintve leginkább képes lesz a gyakorlatban a szubszidiaritás és decentralizáció elveinek megfelelni, illeszkedve az EU másik két alapvetõ területpolitikai elvéhez. Az ezen a szinten megalkotott fejlesztési programok mentén kialakított projektek nagyobb valószínûséggel számíthatnak majd sikerre, mint azok, amelyek esetében csak a nemzeti vagy a regionális koncepciókhoz való illeszkedést lehet bemutatni. A szubszidiaritás elvének megfelelõen a helyi specifikumokra, a helyi erõforrásokra (fizikai, humán) alapozott gazdaságfejlesztési program már létével képes projekteket generálni, és meghatározott idõtávokon belül kijelölni a térség fejlõdésének irányait. Emellett a programon keresztül tudnak a valóban érintettek (önkormányzatok, szociális partnerek, vállalkozók, civil szervezetek és érdekvédelmi szervezetek) beavatkozni lakó- és munkahelyük fejlõdésének menetébe, a partnerség elvének gyakorlásával, amelynek a helyi szinthez legközelebb álló kistérség a legideálisabb helyszíne. A kistérségi gazdaságfejlesztési program a területfejlesztés és tervezés fontos eszközeként irányt mutat a kistérség erõsségeinek megtartására és kiaknázására, gyengeségeinek kiküszöbölésére, de legalábbis tompítására, lehetõségeinek feltárására és kihasználására, valamint a veszélyek lehetséges elkerülésére. A vállalkozások, az innováció, és a térségi marketing erõsítésével hozzájárul a gazdaság - ezen belül is kiemelten a térségi turizmus élénkítéséhez, biztosítja a megfelelõ infrastruktúrát, kiáll a környezet megtartása, védelme, fejlesztése mellett, elõsegíti a magas szintû, kulturált életkörülmények azonos esélyû elérését, a korszerû és rugalmas oktatóképzõ rendszeren keresztül támogatja a tudásalapú helyi társadalom építését, és az elõbbiekhez szükséges, elsõsorban a vállalkozásfejlesztést segítõ intézményrendszer kiépítését. Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (2004. június 30-at követõen: Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás) gazdaságfejlesztési programjának második kötetében az elsõ kötetben bemutatott helyzetfeltárásra építünk. Célunk, hogy a

6


második kötet is megállja a helyét önálló dokumentumként, ezért ennek elsõ fejezete a helyzetfeltárás rövid összegzését mutatja be. A helyzetelemzés alapján végzett helyzetértékelést SWOT-analízisben foglaljuk össze. A SWOT elemzést elvégeztük és bemutatjuk a kistérség egészére, valamint külön-külön a négy altérségre vonatkozóan is. A SWOT elemzés formájában végzett helyzetértékelést követõen bemutatjuk a program céljait, felépítését, logikáját, majd a programot alkotó prioritások és intézkedések részletezése következik. Ezek leírása után az intézkedések összefüggéseinek mátrixait helyeztük el, amelyekben bemutatjuk a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, a hatályos

regionális

és

a

megyei

területfejlesztési

dokumentumok

(programok)

intézkedéseinek és az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása gazdaságfejlesztési programjában található intézkedések összhangját. Mindezek után táblázatos formában rendeljük hozzá az intézkedésekhez azokat a mutatókat, amelyekkel az intézkedések célja, eredménye és hatása értékelhetõ lesz a jövõben. A dokumentumot a javasolt projektek bemutatása, s több projekt részletes kidolgozása zárja.

Balatonfüred, 2005. február

Filep Miklós, elnök Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás

7


1. HELYZETELEMZÉS A programban rövid helyzetértékelést adunk. A részletes helyzetfeltárást a program elsõ kötete tartalmazza, amelynek címe: „Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja I. kötet: Helyzetfeltárás”.

1.1. A fejlesztési térség földrajzi elhelyezkedése Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásnak (ÉBÖTT) jelenleg 20 település tagja van, melynek területe teljes egészében lefedi és alkotja a 2003-ban létrehozott Balatonfüredi KSH kistérséget és az 1999-ben megalakított vidékfejlesztési kistérség területét. A térség szinte egyedülálló módon, összes településével, csonkolás és idegen térséghez tartozó település bevonása nélkül a 2000-ben létrehozott Balaton Kiemelt Üdülõkörzet egyik fontos északi egysége A térséghez tartozó települések a Balaton partján és a Balaton-felvidéken helyezkednek el. A Balaton északi részén elterülõ térség három kistájat foglal magába. Ezek a Balaton, a Balaton

Riviéra

Paloznaktól

Zánkáig

tartó

része,

valamint

a

Balaton-felvidék

Balatonszõlõstõl Monoszlóig húzódó területe. A

Balaton-felvidék

domborzati

viszonyaira

a

hegységi,

dombsági

és

síksági

domborzattípusok is jellemzõek. A térségben alakrajzilag kiterjedt és szeizmikusan érzékeny fennsíkok, vulkáni tanúhegyek és kúpok, hegyközi medencék és eróziós völgyek valamint enyhén tagolt hegylábfelszínû területek váltják egymást. Tektonikailag gyûrõdések, törések, vetõdések, lokális felboltozódások, pikkelyezõdések illetve feltolódások jellemzik a fõtörésekkel határolt – 50%-ban 200-300 m-es tszf-i, 20%-ban 300-400 tszf-i magasságú – területeket. Minden fejlesztésnél figyelembe kell venni, hogy a térségben a települések megközelíthetõségét nagymértékben befolyásolják a domborzati adottságok, amelyek különösen téli idõjárás esetén okoznak közlekedési nehézségeket.

1.2. A térszerkezeti elhelyezkedés és belsõ térbeli tagozódás A szocialista idõszak ipari fejlesztéseinek köszönhetõen a térség az északnyugat–délkelet irányú, középhegységeinket követõ ipari-bányászati fejlõdési tengelynek volt a része. A rendszerváltás, illetve a gazdasági szerkezetváltás során ez az országos térszerkezeti tengely jelentõségét vesztette, s vele együtt a térség gazdasága is hanyatlásnak indult.

8


A balatonfüredi térség földrajzi helyzeténél fogva a kilencvenes évek elejétõl kezdõdõen egyre inkább hazánk gazdasági fejlõdési tengelyében helyezkedett el. Napjaink hazai térszerkezetére

jellemzõ

Északnyugat-Magyarország–Budapest,

ill.

Szombathely–

Veszprém–Székesfehérvár–Budapest vonalak szélén helyezkedik el a térség. A jelentõs gazdasági, ipari fejlõdést produkáló városok és az idegenforgalmi régió jelenléte ellenére a kistérség pozíciója a második évezred elejétõl, az idegenforgalom világméretû recessziója miatt egyre inkább kezd háttérbe szorulni. Földrajzi elhelyezkedése ugyanakkor fejlõdésre predesztinálja, hiszen a recessziót követõ fellendülés kihasználhatja a megfelelõen fejlett közúthálózati elemeket, mely a térség megközelíthetõségét javíthatják. A térszerkezeti vonalak, s a kistérségi beosztás mindenképpen Balatonfüredet teszik a térség középpontjává, a szolgáltató kisváros funkcióját ennek a településnek kell ellátnia. A térségen belül alkörzeteket határolhatunk le, melyek társadalmi, gazdasági, természeti szempontból összetartoznak. A határok, a településcsoportok nem minden esetben válnak el élesen egymástól, néhol egy-egy település két csoporthoz is sorolható. Balatonfüred városkörnyékéhez tartozik Aszófõ, Balatonszõlõs, Csopak, Paloznak és Tihany. Ezek közül csupán Balatonszõlõs mûködött csatolt településként, majd a kilencvenes években a csatolt településrészek elválása és önálló önkormányzat alapítása, mint általános jelenség ebben a térségben is bekövetkezett, de ezek a települések kötõdéseiket megtartották. Közúti és Csopak, Aszófõ vonatkozásában vasúti kapcsolatai megfelelõek. Lakosaik nagy része, ha nem a kistérségen kívül dolgozik, Balatonfüredre ingázik, illetve a balatonfüredi lakosok Balatonszõlõs irányába történõ kiköltözése is jelentõs. Paloznak helyzete kivételes, mivel a szomszédos Balatonalmádi kistérséggel is szoros kapcsolata van, ezt bizonyítja a Lovassal közös körjegyzõség mûködtetése. A kistérség partmenti tengelyét Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali Zánka és Balatonszepezd alkotják. Természetesen funkcionálisan Balatonfüred és Csopak is kapcsolódik ehhez az alközponthoz. Ez a térség voltaképpen két központú, hiszen a város mellett Zánka is alközpontként jelenik meg, kapcsolatot teremtve a partmenti és felvidéki települések között. A kistérség gazdasági potenciálja leginkább ebben az altérségben koncentrálódik, és a további gazdaságfejlesztéssel összefüggõ infrastrukturális beruházások is ezen a területen valósulhatnak meg. A szolgáltatást nyújtó és termelõ vállalkozások érdeklõdése leginkább ezeken településeken érzékelhetõ. A térség hátránya, hogy megközelíthetõsége észak felöl rossz, csupán Csopak felõl biztosított megfelelõ közút. A


9

vasúti szárnyvonal sem felel meg a fejlõdõ gazdaság követelményeinek. Ennek ellenére a térség gazdasági fejlõdési potenciálja jó. Keleti irányból, Veszprém és Balatonalmádi felõl, nyugati irányból, pedig Keszthely felõl jól megközelíthetõ, s a gazdasági hagyományoknak megfelelõen további fejlesztések valósulhatnak meg. A Balaton-felvidék északi elõtérhez tartozik Pécsely, Vászoly, Kisdörgicse és Dörgicse. Ezek a települések hasonlóan a Balaton-felvidék nyugati altérséghez gazdasági és közlekedésföldrajzi adottságaikat tekintve elmaradnak a kistérség partmenti altérségtõl, viszont turisztikai adottságaik egyedülállóak, de jelenleg csak elemeiben kiaknázottak. Nyugati altérséggel rokon vonásai mellett egyediségét a kistérségben magas erdõsültség jelenti, illetve kapcsolatai a nyugati altérség településeivel elenyészõ. Az altérség déli irányából közelíthetõ meg a legkönnyebben, északi közúti kapcsolatai fejletlenek. Vasúton egyáltalán nem lehet elérni. Ezek az adottságai a gazdaságfejlesztés számára nem kedvezõek, viszont a szelíd turizmus számára ideális fejlesztési célponttá teszik. A Balaton-felvidék nyugati altérség települései közé tartozik: Óbudavár, Balatoncsicsó Szentantalfa Szentjakabfa, Tagyon és Monoszló, melyek közös turisztikai potenciállal rendelkeznek, de ezek is hasonlóan az északi elõtérhez csak kis mértékben kihasználtak. A térség gazdaságának a borászat és az ahhoz kapcsolódó zöld turizmuson kívül egyéb fejlõdési lehetõségei nem is nagyon vannak. Közúti kapcsolatai a keleti irányt –a kistérség központja, Balatonfüred– leszámítva megfelelõek. Ez indokolja a Tapolcai kistérséggel való intenzívebb kapcsolatot. Fontos jellemzõ, hogy a kistérségben itt a legalacsonyabb az aktív korúakból a foglalkoztatottak aránya.

1.3. Demográfia A Balatonfüredi Kistérségbe tartozó 20 településen 2003-ban összesen 22 167 lakost regisztráltak. A 2001. évi lakosságszámhoz képest ez a népesség 0,1%-os növekedést mutat, amely értékkel a balatonfüredi egyike annak a három kistérségnek a megyében, amelyekben összességében nõtt a lakónépesség 2001. óta. A térség lakossága Veszprém megye népességének 6%-át teszi ki. Ez az arány 1990 óta lényegében azonos értéken maradt. A lakosság közel 60%-a a térség központjában, Balatonfüreden él. Ez a település egyben az egyetlen a kistérségben, amelyben a népsûrûség meghaladja a 120 fõ/km2 értéket. A kistérség egyetlen városát, Balatonfüredet leszámítva mindössze két településen:

Csopakon (1617 fõ) és Tihanyban (1438 fõ) haladja meg a lakosságszám az ezer fõt, egy településen, Zánkán közelíti meg az 1000 fõt (903 fõ) de már ezzel is az aprófalvak

10


kategóriájába esik. A kistérség 20 települése közül 13-ban a lakosságszám nem éri el az 500 fõt. A térséget alkotó községek többsége – az országos átlagot (53%) jelentõsen meghaladva tehát (13 község – 65%) 500 fõ alatti lakosú kistelepülés (törpefalvak), amelyek együttes lakosságszáma a térség népességébõl mindössze 12 %-nak felel meg (2630 fõ). A törpék között is kicsik Óbudavár és Tagyon, ahol a népesség 100 fõ alatti. A kistérség összlakosságszámának alakulását vizsgálva a 70-es évektõl vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb növekedés az egész térségre vonatkozóan az elsõ tíz évben következett be, bár a 19 község nagy többségét (14 község) ezen idõszakban népességvesztés jellemezte. Eközben Balatonfüred város lakossága 40 %-os növekedést könyvelhetett el. A kistérség egészét tekintve a következõ évtizedben is lakosságnövekedést könyvelhetünk el, bár már jóval szerényebb mértékben, mint az elõzõ évtizedben ismételten a városi népesség növekedésének köszönhetõen, mely ebben az évtizedben is meghaladta számában a községek egészére jellemzõ fogyást. E két évtized alatt Balatonfüred lakossága jelentõsen (50%-kal) megnõtt, míg a térség községeinek összlakossága 434 fõvel (5%-kal) csökkent. A 90-es években megállt Balatonfüred városi lakosságának növekedése, sõt csökkenésbe fordult át. A községek tekintetében összességében nem változott a tendencia, azaz 1970 –tõl kezdve végig csökkenést mutatnak a számok 2001-ig. Az egyes települések tekintetében azonban vannak üdítõ kivételek (Balatonakali és Zánka) 2001-ig a teljes vizsgált idõszakban növekedõ lakosságszámot mutatott, Csopak lakossága 1990-tõl a gyarapodás irányába indult el. 2001-ben sikerült „fordítania” Aszófõnek és Balatonszõlõsnek is. A 2001-ig vizsgált három évtized alatt végig népességcsökkenést mutatott azonban 6 település, 1980-tól, pedig Tihany is. Az ezt követõ két évben a települések többségénél lakosságszám növekedést regisztrálhatunk. Ha kitekintünk a népszaporodás kistérségi számaira az elmúlt két évtizedre visszanyúlva, akkor azt láthatjuk, hogy a kistérség 1980. évi és 2001. évi lakosságszáma megegyezik, hasonlóan – bár legalább 600 fõvel magasabb szinten - az 1990. évi és 2003. évi is. A mögöttes alakító demográfiai folyamatok azonban jellemzõen eltérõ jellegûek és mértékûek voltak a 80-as években és a 90-es években. A 80-as években ugyan már 15 településen


11

természetes fogyást látunk, a városba betelepülõk nagy száma miatt azonban ebben az idõben pozitív a kistérség vándorlási különbözete. A 90-es években mindkét demográfiai folyamatot tekintve változások következtek be. A születések számának jelentõs mértékû visszaesése következtében 2001-re a természetes fogyás vált jellemzõvé a térség településeire 3 kivételével. A vándorlási különbözet tekintetében az elõzõ évtized tendenciája megfordult, és a 90-es évekre negatív vándorlási különbözet alakult ki. 2003-ban a kistérség egészére, és a településekre egyenként is teljes körûen érvényes, hogy a halálozások száma meghaladta a születések számát, ami természetes fogyáshoz vezetett. Az 1000 lakosra jutó élve születések tekintetében Veszprém megye kistérségei között 7,6-os értékkel a legutolsó a balatonfüredi kistérség, míg a legmagasabb, 9,3-es számot az ajkai kistérség tudja felmutatni. A halálozások tekintetében kistérségi összehasonlításban már nem áll ennyire rossz helyen a balatonfüredi kistérség. Az 1000 lakosra vetített halálozási szám 10,6 értéke a veszprémi kistérség után a második legalacsonyabb a megyében. A lakosságszám kialakításában szerepet játszó másik fõ tényezõ, a vándorlási különbözet már kedvezõbb képet mutat 2003-ban, fõleg a kisközségek tekintetében. A megye kistérségeivel történõ összehasonlításban vándorlási különbözet értékében a középmezõben helyezkedik el a balatonfüredi kistérség. A 2000-2003 évi átlag értékéhez képest (5,6 fõ) viszont a legutóbbi év vándorlási különbözete romlást mutat. A természetes fogyás és vándorlási különbözet eredõjeként a kistérség lakossága – ha nagyon kis mértékben is, de – csökkent 2003-ban az elõzõ évhez képest. A térség demográfiai összetételére nézve kedvezõtlen, hogy a fiatalok aránya 5 község kivételével (Balatonszõlõs, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és Zánka) alacsonyabb, mint az idõs népesség (64 év felettiek) aránya, így az öregedési index1 e települések kivételével egy, vagy afeletti, így a települések nagy részét már ma is az elöregedés jellemzi. Az elkövetkezõ évekre, évtizedekre nézve egyre inkább problémát hordoz magában, hogy e térségben is egyre kevesebb gyermek születik, egyre kevesebb lesz a fiatalkorúak és magasabb az idõs vagy idõsödõ, már nem aktív korúak aránya, az öregedési index egyre kedvezõtlenebb értéke várható. Az idõs népesség magas, ill. növekvõ aránya az idõs ellátás, 1

Öregedési index: Az idõs korúak (64 éven felüliek) és a gyermekkorúak (0–14 évesek) aránya. Amennyiben értéke meghaladja az egyet, elöregedõ településrõl beszélünk.

12


szociális

ellátás

területén

jelentõs

feladatok

elé

állítja

az

érintett

települések

önkormányzatait. Különösen problematikus, hogy a térségben az idõsek több mint harmada (41,5%) 75 éven felüli (a megyei átlag 37,4 %). A települések felében, köztük Balatonfüreden is ez az arány 40% feletti, ezen belül Balatonudvariban, Tagyonban és Vászolyon arányuk az 50%-ot is eléri, ill. meghaladja. Sokan egyedül élnek, gyermekeik elköltöztek a faluból, a térségbõl, az õ ellátásukban – nemcsak szociális és egészségügyi ellátásra kell gondolnunk –, integrálásukban a településen mûködõ civil szervezetek jelentõs szerepet tölthetnek be, segítve az önkormányzatok ez irányú feladatait. A kistérség egészét nézve az eltartottsági ráta értéke (43) alacsonyabb a megyei átlagnál (45) a gyermekkorúaknál a megye kistérségei közül a balatonalmádival megegyezõ legalacsonyabb értékbõl, viszont az idõs korúakra nézve a megyei átlagnál magasabb eltartottsági rátákból összeadódóan. A térség községeinek többségében (Tíz település aprófalvak) magas, 50 feletti az eltartottsági ráta A kistérség demográfiai folyamatainak alakulása nem mutat kedvezõ képet. A természetes fogyás mértéke felerõsödött, amely döntõen az élveszületések alacsony szintjébõl adódik. A népességszámnak a megyei átlaghoz képest kisebb mértékû csökkenése a kedvezõ vándorlási különbözetnek köszönhetõ, ez nagyrészt ellensúlyozza a negatív természetes szaporodást. A halandóság szintje az országosnál kedvezõbb, így az itt élõ népesség életkilátásai jobbak. Folytatódik a népesség öregedése, ugyanakkor felerõsödtek a kistérségen belüli területi különbségek a demográfiai folyamatok tekintetében is. Ez egyrészt a településtípusok (falu, város) között jelentkezik, de további differenciáló tényezõ a településnagyság is. Legkedvezõbb helyzetben a nagyobb parti települések vannak, a legkisebb települések közül, pedig azok, amelyek a városokból kitelepülõ értelmiség célfalvai, vagy vándorlási célterületek.

Miközben

a

településközpontoktól

távolabb

lévõ

„belsõ

perifériák”

demográfiailag is egyértelmûen hátrányos helyzetûnek minõsülnek, s úgy tûnik, hogy az elkövetkezendõ években sem csökkennek ezek a különbségek.

1.4. Infrastruktúra A kistérség településein az ivóvízellátás közel 100%-ban megoldottnak tekinthetõ, néhány melléképülettõl eltekintve minden háztartás rendelkezik vízvezetékkel. Ebben a térségben is a Balaton térséget ellátó állami tulajdonú víziközmû rendszer, a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. (DRV) üzemeltet. A kistérség partközeli településeinek vízellátásában az Észak-kelet -, és Nyugat - Balatoni Regionális Vízmû (a továbbiakban ÉKBRV és NYBRV) rendszer


13

mûködik közre. A rendszer fõ vízbázisait a Balaton vízére települõ balatonfüredi felszíni vízmû, illetve ivóvíztermelõ kutak, források és a nyirádi karsztvíz jelentik. Az ÉKBRV legjelentõsebb vízbázisai a Balatonfüreden található felszíni vízmû, mely 2002. évben összesen 2.116. ezer m3 nyersvizet emelt ki a tóból és tisztított ivóvíz-minõségûre. A térség lakásállománya 9 103 volt, mely kevesebb az elõzõ években mért adatoknál. A kistérségben a 100 lakásra jutó népesség száma (244) a megyei adatok közt a legkedvezõbb. Azonban ez, fõleg a kisebb falvakban az elöregedés miatt alakult ki a sok egyedülálló idõs ember miatt. A térség fontos jellegzetessége, hogy a lakó ingatlanok mellett a partmenti településeken különösen magas az üdülõnek, nyaralónak használt, csak szezonálisan lakott ingatlanok aránya. Ez egyes településeken meghaladhatja a 10-15%-ot is. Mindez a háttér településekre is kezd begyûrûzni. A megyében, s a térségben is, országos összehasonlításban magas azon lakóházak aránya, amelyeket üdülési céllal hasznosítanak tovább. A kistérség jelentõs idegenforgalmi központ szerepének ellenére viszonylag késõn kapcsolódott be a gázhálózat kiépítésébe. Elõször Balatonfüred és környékén épült meg a hálózat, melynek továbbépítése a térség egészére vonatkozóan megtörtént a kilencvenes évek folyamán. A háttér települések közül többen kapcsolódva az egyes part menti önkormányzati földgáz programokhoz, együttmûködve részt vettek a hálózat kiépítésében. A lakosság terhelhetõségét figyelembe véve több településen az alapinfrastruktúra kiépült, de a lakosok hátrébb sorolták a saját gáz beruházásaikat. Jelenleg a lakások 66,1%-a csatlakozott a gáz hálózatra, mely a régiós átlagnak megfelelõ szintet jelent. A térség jelentõs közlekedési tengelyek közelében található. Két nagy közlekedési korridor, az M7-es autópálya, illetve az északi parti vasúti fõvonal, valamint a 8 számú fõút kapcsolódásai a térség felé léteznek. A közúthálózat fejlesztési tervekben 2015-ig megvalósíthatóan szerepel az M7-es autópálya teljes déli irányú kiépítése és a 8. számú fõközlekedési út gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Ennek köszönhetõen a térséghez lényegesen közelebb kerül a gyorsforgalmi hálózat. A tervezett elemek megépítése kiváló összeköttetést jelent az Alföld és Ausztria irányába történõ eljutásra, valamint az Adriai tenger felé egyaránt. A távolsági közlekedés gyorsforgalmi feltételei már ma is használhatók, a hálózat tervezett fejlesztésével, pedig kimondottan jó földrajzi pozícióba kerülhet a kistérség Az idõbeli megközelíthetõséggel kapcsolatban megállapítható, hogy a gyorsforgalmi hálózatból a 8. sz. út legrövidebben Csopakon keresztül közelíthetõ meg 30 percen belül. Az M7-es szintén 30 percen belül a 71. sz. fõúton keresztül érhetõ el. Ez az érték a

14


gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelten fontos mutató, hiszen ezen a határon belül érezhetõ a gyorsforgalmi utak gazdaságélénkítõ, vállalkozás telepítõ hatása. A hálózat kibõvülésével az idõbeli megközelíthetõség nem javul a térség nagy része számára, tehát fõleg a felvidéki települések továbbra is a 30 perces határon kívül maradnak. Ennek legfõbb oka, hogy a térségen belüli közúti közlekedési hálózat nem megfelelõ, sok helyen hiányoznak átkötõ elemek. A domborzati viszonyok és a közutak jellege jellemzõen csak lassú haladást tesz lehetõvé. A 71 és 73. sz. másodrendû fõközlekedési utak fejlesztése nem várható. A helyzet további javulását csak a Veszprém–Tapolca fõút fejlesztése jelenthetné, mely amellett, hogy jelentõsen tehermentesítené a 71. sz. fõutat a tervezett balatonfüredi és zánkai lecsatlakozásokkal le is rövidíthetné a háttér településekrõl is a gyorsforgalmi úthálózatra történõ eljutás idejét A térségen két fõútvonal halad keresztül, a 71. sz., nyugati - keleti irányban, illetve a 73. sz. fõút Csopakon keresztül, amely Veszprémig tart. A felvidéki települések közül Balatonszõlõstõl egészen Dörgicséig minden község rendelkezik bekötõúttal, melyek rákapcsolódnak a fõútra, és láncszerûen egymással is kapcsolatban állnak. További közlekedési kapcsolatokat Pécsely és Balatonszõlõs esetében a tótvázsonyi, Dörgicse esetében a Mencshely-Dörgicse, a Nivegy-völgy esetében a Nagyvázsony-Zánka, Monoszló esetében, pedig a Tapolca-Zánka, összekötõ szakaszok biztosítják. Paloznak vonatkozásában a Lovassal összekötõ útvonalak jelentik a közúti kapcsolatot. Összességében elmondható, hogy a 71. sz. fõút kivételével szinte minden mellékút javításra szorul. A fõútra ráfûzõdõ települések életét ezen kívül a szezonális csúcsforgalom is nehezíti. A száz lakosra jutó telefonvonalak száma jelentõsen növekedett, bár ennek ellenére sem érte el az országos vagy megyei átlagot. A telefonellátás a térségben nem mondható színvonalasnak, hiszen a lakosság közel 49,5 %-a rendelkezik távbeszélõ fõvonallal. Átlagosan 100 lakásra 113 fõvonal jut, a szóródás itt is a térségre jellemzõ mutatókkal szolgál. A háttér települések közé tartozó Óbudaváron élõk rendelkeznek (a lakások 3 -ben) a legkevesebb fõvonallal, a legtöbbel, pedig a pert mentén élõ balatonszepezdiek (100 lakásra 258 fõvonal jut). A vezetékes telefonhálózat további bõvülésének a mobil telefónia terjedése szabott gátat.

1.5. Foglalkoztatás, munkanélküliség A térség településeinek foglalkoztatási szerepkörét vizsgálva a 2001-es népszámlálás adatainak elemzése szerint a térség legnagyobb foglalkoztató települése Balatonfüred volt,


15

ahol 5314-en találtak munkát, közülük 1518 fõ, a foglalkoztatottak 29%-a más településrõl jár be, akiknek azonban csak kevesebb, mint fele lakik a kistérség községeiben. A foglalkoztatottak 35%-a a kistérségen belüli ingázással talált magának munkahelyet, ez az arány a községek egészére vonatkozóan viszont már elérte az 50%. A foglalkoztatottak fele tehát nem talál magának munkalehetõséget saját községében. Ennél jóval kedvezõbb a helyzet Balatonfüreden, ahol a foglalkoztatottak 73%-a a helyben lakókból kerül ki. A községek közül a három „nagy”, Csopak, Tihany és Zánka nyújtja a térségközpont után a legtöbb munkalehetõséget a kistérség községeiben élõknek, azonban mégis azt mondhatjuk, hogy igazán nagy foglalkoztatók híján egyik település sem rendelkezik komoly térségi foglalkoztató szerepkörrel. Érdemes megemlíteni, hogy Tihany és Zánka, két nagyobb Balaton-parti község rendelkezik a települések közül a helyben lakó foglalkoztatottak számát meghaladó munkahellyel, ugyanakkor a helyben lakók is e településeken találnak legnagyobb arányban helyi munkahelyet maguknak. Elõbbiek értelmében 2001-ben a térség szempontjából mindenképpen Balatonfüred tekinthetõ a legjelentõsebb ingázási célpontnak, továbbá a három nagyobb községben is sokan találnak munkát a térség kistelepüléseirõl. A legkisebb települések lakói vannak legrosszabb helyzetben a helyi munkavállalási lehetõségeket tekintve. Öt település vonatkozásban a helyben lakó foglalkoztatottak 70%-ot meghaladó arányban járnak más településre dolgozni, további hat településen, pedig még szintén magas, 60%-ot meghaladó a más településekre eljáró foglalkoztatottak aránya. Ez azt mutatja, hogy a foglalkoztatási lehetõségek, a foglalkoztatók igényei, valamint a helyben lakó munkavállalók igényei nem találkoznak az esetek nagy hányadában. Ugyanakkor a munkavállalók akkor is ragaszkodnak lakóhelyükhöz, vagy éppenséggel nincs lehetõségük onnan elmozdulni, ha megfelelõ munkát csak más településen találnak maguknak. A kistérségben a foglalkoztatottsági arány átlaga (57%) meghaladja az országos átlagot (53,0%), de valamivel alatta marad Veszprém megye értékének (57,2%). A megyei átlagot csak négy településen haladja meg a foglalkoztatási arány értéke, még Balatonfüreden is alatta marad. A térség foglalkoztatási szintje azonban még viszonylag jónak mondható 2001-ig. Ettõl kezdve azonban kedvezõtlen irányba indult el a foglalkoztatás és munkanélküliség mértékének alakulása a kistérségben.

16


A foglalkoztatottak megoszlását vizsgálva az egyes összevont nemzetgazdasági ágak között megállapíthatjuk, hogy mind a helyben dolgozók lakosok, mind, pedig a más településekre eljárók legmagasabb – a megyei átlagot jelentõsen meghaladó – arányban a szolgáltatásban (80 ill. 69%), míg legkisebb – és egyben megyei átlag alatti – arányban a mezõgazdaságban (2,9 ill. 2,3 %) dolgoznak. A helyben dolgozók között ötször, az eljáró foglalkoztatottak körében, pedig 2,5-szer többen dolgoznak a szolgáltatásban, mint az iparban. A térségben legnagyobb foglalkoztató szolgáltató szektorban – különösen az idegenforgalommal szoros kapcsolatban lévõknél – a foglalkoztatottak létszáma erõsen függ a térségbe látogatók számától és a szolgáltatásokat igénybevevõk számától, ezért is ilyen magas a foglalkoztatásban (a megyében a legmagasabb) a szezonális ingadozás ebben a kistérségben. A térségben a foglalkoztatásra jellemzõ a nagyfokú szezonalítás, kiemelten a turizmus és a mezõgazdaság területén. Leginkább az idõjárás, a szezonalítás, a vendégszám alakulása melyek szoros összefüggésben állnak egymással - befolyásolják a foglalkoztatási trendek alakulását. Az évrõl évre munkanélküli státuszba kerülõk legalább fele fél évre vagy néhány hónapra alkalmazotti állományba kerül, abban az idõszakban, amikor megnövekszik a munkaerõ iránti igény is. Sok község önkormányzata szintén foglalkoztat szezonálisan közfeladatok ellátására munkásokat, legfeljebb fél éves idõtartamra. A térség munkanélküliségi mutatói nem túl kedvezõek. Több mutató (szezonalítás, munkanélküliségi ráta, munkanélküliek számának növekedése, pályakezdõk aránya a munkanélküliek között) a megyei átlaghoz képest rosszabb helyzetet jelez. A munkanélküliek száma 1993-ban érte el a legmagasabb szintet a rendszerváltás óta, majd ezt követõen fokozatosan csökkent. A csökkenõ tendencia egészen a 2001. év végéig tartott, majd megfordult. A legutóbbi két évben ismét jelentõs növekedés tapasztalható, melynek mértéke a kistérségben szignifikánsan a megyei átlag felett alakult. E növekedésre fõ okként a kistérség fizikai méretének kicsinysége és a kevés munkáltató nevezhetõ meg. A munkanélküliek számának éven belüli változásában nagymértékû szezonalítás tapasztalható. A nyári – sajnálatosan pár hónapra korlátozódó - turisztikai szezonnal kapcsolatos Balaton-parti munkavállalási lehetõségek ill. általában a hazai turisztikai szûk nyári szezon adnak magyarázatot erre a foglalkoztatottsági ingadozásra. A kistérségben az elmúlt 15 éven belül 2001-ben volt a legkevesebb munkanélküli, ekkor a munkanélküliségi ráta 6%-hoz közeli értékre csökkent, és a teljes vizsgált idõszakról elmondhatjuk, hogy a mutató értéke mindvégig 9% alatt maradt.


17

A megye kistérségi közül a balatonfüredire jellemzõ a legmagasabb szezonalítás, itt a legmagasabb a pályakezdõ munkanélküliek aránya és gyakorlatilag nem találunk szabad álláshelyeket a térségben. A regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát az általános iskolát, valamint a szakmunkásképzõt/szakiskolát végzettek teszik ki a térségben. A munkanélküliek között feltûnõen magas a 21-25 éves fiatal (pályakezdõ) korosztály aránya, közel megegyezik a középkorúakéval (36–45 év). Az „idõsebb” munkanélküliek (51 év felettiek) ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek mindössze 13,2%-át teszik ki együttesen.

1.6. Vállalkozások, telephelykínálat A vállalkozások sûrûségét tekintve a térség az országos és megyei átlag – 2002-ben ezer lakosra a megyében 80,2, a régióban 79,2, míg az országban 84,8 vállalkozás jutott – felett van. 2002. évben 128 vállalkozás jutott 1000 lakosra. A vállalkozások magas száma összefügg a már említett balatoni idegenforgalommal. Jellemzõen a magas sûrûséget a partmenti településeken tevékenykedõ gazdasági társaságok adják, mivel ezzel ellenben a felvidéki községekben sokszor a megyei és országos átlag alatti a vállalkozások reprezentativitása. Ahol magas az ingázók és a nem helyben dolgozók aránya, ott mindig alacsony a vállalkozások száma. A térségen belül legmagasabb a vállalkozások sûrûsége Balatonfüreden és Csopakon, ahol a térséghez igazodó a megyei, regionális és országos átlagot meghaladó adatokkal találkozunk. Magas még ennek a mutatónak az értéke Tihanyban is. A magas értékek mögött idegenforgalmi vagy kereskedelmi prosperitás áll. Viszont a sûrûség nagyon alacsony ugyanakkor az északi elõtérben és a nyugati altérségben valamint a zsáktelepüléseket.

1.7. A térség gazdasági szerkezete A kistérségben jelenleg a tercier szektorban, melyek elsõsorban pénzügyi, közlekedési, intézményi és hatósági, szakképzési, valamint szórakozási és bevásárlási területen behatárolhatók (turizmus, elsõsorban Balatonfüreden jellemzõ szolgáltatásokban) és a mezõgazdaságon belül a szõlészetben-borászatban mutat jelentõs potenciált. Logisztikai bázisból kettõ is üzemel a településen, és sok a kisipari vállalkozó. Ebbõl a három meghatározó gazdasági ágból a térség adottságai és Balaton jelenléte okán a turizmus még két nagy csoportra osztható, amely egyben a földrajzi szempontú csoportosítást is

18


megszabja. A tóparti települések jellemzõje a vízparti üdülés, amely számos szolgáltatást von magával. Aszófõt és Paloznakot kivéve minden község rendelkezik kiépített stranddal, melyeket az önkormányzatok támogatásokból és saját forrásokból az utóbbi években nagyobb volumenû beruházásokkal fejlesztettek. A partmenti települések mindegyikén található valamilyen formában szálláshely, ezek túlnyomó része Balatonfüreden, Tihanyban és Csopakon található. A helyben foglalkoztatottak megoszlása a fõ nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2003-ben Helyben foglalkozatott Település/ területi szint

Összesen

Mezõgazdaságban

fõ

Iparban

Szolgálta- Mezõgaztásban

daságban

fõ

Iparban

Szolgáltatásban

%

Térség

8255

154

897

4267

1,87

10,87

51,69

Megye

132764

7015

50904

74845

5,3

38,3

56,4

Régió

400557

22421

169142

208994

5,6

42,2

52,2

Ország

3502511

197747

1105126

2199638

5,6

31,6

62,8

Forrás: Népszámlálás 2003. adatok alapján saját számítások.

Balatonfüreden és kistérség településein a kilencvenes években lezajlott gazdasági átalakulás eltérõ hatással volt a foglalkoztatásra. A foglalkoztatottak számának változása gazdasági szerkezeti átalakulást is takar. A kistérségben jelentõsen visszaesett a mezõgazdaság és a feldolgozóipar foglalkoztatási szerepe, mely elsõsorban a hajógyártás leépülésének köszönhetõ. Az építõipar szerepe viszont jelentõsen erõsödött, valamint a szolgáltatások és a közszolgáltatások is létszámbõvülést mutatnak. A szolgáltatásokon belül a szálláshely szolgáltatás és az üzleti szolgáltatások alkalmazotti létszáma növekedett a leginkább. Mára foglalkoztatási szempontból a korábbi mezõgazdasági dominancia helyett a kistérség gazdasága egyértelmûen a szolgáltatások irányába indult el. Ezzel szemben a kistérségben a mezõgazdasági és a feldolgozóiparban foglalkoztatottak részaránya csökkent jelentõs mértékben, tehát a munkahelyek legnagyobb részt ezekben az ágazatokban vesztek el. Az ipar összességében sok munkahelyet veszített, de egyes alágazatai, melyek a minõségi szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékek elõállításával foglalkoznak (borászat, építõipar) a visszaesés ellenére is növelni tudták foglalkoztatottaik számát. A szolgáltatásokon belül szezonálisan a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás alkalmazottainak száma növekedett jelentõs mértékben.


19

A kistérségben a mezõgazdasági területek jellemzõje az elaprózódottság, mely az egyrészt a gazdaságos mûvelést és ennek következményeként a megélhetést is megnehezíti. A jelenlegi földtulajdonosok száma több ezerre tehetõ, és a települések több mint 50%-a esetében döntõ hányaduk nem is helybeli. A mezõgazdasági területek közül a megmûvelt hektárok nagysága átlagosan 50%, melybe az erdõ és legelõterületek is beletartoznak. Ezért valójában ennél jóval szerényebb arányok is elõfordulnak. Az erdõk átlagosan 44%-ot foglalnak el az összterületbõl. A térség legtöbb települése átlagosan legalább 30%-nyi erdõterülettel rendelkezik, ez alól kivétel például Tagyon, melynek területén csupán 6%-ban találhatók erdõk a jelenleg a nem hasznosított területek nemcsak a tulajdonosnak nem hoznak hasznot, hanem azzal, hogy parlagon hagyják a táj vonzó jellegében is kárt tesznek. Az összterület 18%-át képezik szántók, mintegy 10%-át szõlõk és csupán alig 1%-át gyümölcsösök. A területek felét erdõk és gyepterületek adják, míg a maradék 20%-ot egyéb kategóriába sorolták. Sajnálatos, hogy az országos viszonyokhoz képest is kedvezõ éghajlati és talajadottságok ellenére, melyek fõként a fûszernövények, valamint a csonthéjas gyümölcsök termesztésének kedveznek, eddig kevés példában kerültek át a gyakorlatba. A megtermelt gabona legnagyobb részét takarmányként hasznosítják, lévén, hogy az ország más tájairól könnyen beszerezhetõ a jó minõségû gabona. Szõlõt mintegy 1736 hektáron mûvelnek a Balatonfüred-Csopaki Borvidéken. A feldolgozó ipari ágazatok közül kiemelkedik a szõlõ feldolgozás és borászat. A térség adottságai jók, mely magyarázza, hogy a tevékenység nagy hagyományokkal rendelkezik a környéken. A jelenlegi üzemek a korábbiak részbeni privatizációjával, a telephelyek, üzemek átvételével jöttek létre. A borászat területén jelentõsebb gazdaságokról elmondható, hogy az elmúlt években a folyamatos termékfejlesztés mellett a termékek értékesítése is nagy hangsúlyt kapott. A térség iparának jelentõs szereplõje a 1994-ben megalakult Termelés-Logistic Centrum Kft, mely mellett a régi hajógyár területére számos egyéb vállalkozás is betelepült. Az ipari területen hajóépítési tevékenységet csupán a mûanyag vitorlások és motoros jachtok gyártásával foglalkozó a Balatonfüredi Hajógyár Kft. folytat, mely 80 alkalmazottal kezdte meg a termelést, mely az évek során fokozatosan növekedett, jelenleg a foglalkoztatotti létszám 300 fõ feletti. A kihasználatlan épületrészek nagy részét kiadták. 1998 óta egy faipari üzem, vitorlavarró mûhely és az Iglói nyomda rendezkedett be a területen. Emellett egy nagy itallerakat is

20


kialakította saját logisztikai központját a néhai raktárépületekben. Ennek ellenére jelenleg is vannak az ipari területen kihasználatlan, megfelelõ infrastruktúrával rendelkezõ objektumok (iroda helyiségek, szociális helyiségek, öltözõk stb.), melyek hasznosítása a jövõben megoldásra vár.

1.8. Turizmus A turizmus kiemelt jelentõségû a kistérségben, mivel az ebbõl szerzett jövedelem adja a kistérségben élõk legnagyobb bevételi forrását. A térség legnagyobb vonzereje egyértelmûen Európa legnagyobb édesvízi tava, a Balaton. A kistérségben turisztikai szempontból egyértelmûen a vízparti turizmus a meghatározó. A partmenti települések mindegyikén található kisebb-nagyobb strand, Balatonfüreden több is. A strandokon túl a kistérség 4 településén található vitorlás kikötõ. A Balatoni Hajózási Rt. a menetrend

szerint

közlekedtetett

személyhajók,

és

a

Tihany-Szántód

közötti

kompközlekedés mellett számos egyéb lehetõséget kínál a turisták számára a pihenésüket, nyaralásukat még élvezetesebbé téve. A vízparti turizmus mellet számos más ágazat is képviselteti magát a térségben. Az egyik legjelentõsebb a borturizmus. A kistérség területén 4 borút található, amelyeken számos helyi kistermelõ várja a vendégeket borkóstolókra pincéikben. Képviselteti magát, továbbá a kistérségben az aktív turizmus számos ága: lovaglás, erdei kirándulások, kerékpározási lehetõségek (kerékpárút), vadászat, sport lehetõségek. A kistérség egy része, a Tihanyi- félsziget és a Pécselyi-medence, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét képezi. Az utóbbi években a kerékpárosturizmus jelentõs fejlõdésen ment keresztül. A kistérséget tekintve a part menti településeken elkészült a kerékpárút (CsopakBalatonfüred-Tihany-Aszófõ-Örvényes-Balatonudvari-Balatonakali-Zánka-Balatonszepezd), így a szomszédos települések könnyen elérhetõk ily módon. Egyetlen probléma, hogy a háttértelepülések és ennek következményeként a „Bakony” nehezebben közelíthetõ meg, mivel ott még nem épült ki a hálózat. Viszont elkészült a terv a kerékpárút további bõvítésére,

melynek

tervezett

útvonala

Balatonfüred-Pécsely-Vászoly-Dörgicse-

Balatonakali. Ennek elkészültével lehetõség nyílik a háttértelepülések erõteljesebb bekapcsolása a balatoni turizmusba. A kistérségben a lovaglást kedvelõk is kombinálhatják a pihenést a hobbijukkal a Balatonfelvidéki Pécsely község szomszédságában természetvédelmi területen található Csikós Lovasudvarban és a Koloska Lovasiskolában.


21

A Balatonfüreden 2004 nyarán elkészült Balaton Szabadidõ és Konferencia Központ lehetõséget nyújt a különbözõ zárt terû sportok ûzésére, kulturális rendezvények lebonyolítására, továbbá utat nyit a térségben egy újfajta turisztikai típus bevezetésének, a konferenciaturizmusnak. Ezek a lehetõségek számos vendég számára nem jelentenek egyedi vonzerõt, valamint itt tartózkodásuk idején nem vesznek részt különbözõ jellegû kiegészítõ programokon. Ennek tudatosítása a vendégek körében elsõdleges feladat az utazásszervezõk számára. Ezek a programok, melyek jelenleg csak kiegészítõ szereppel bírnak, növelhetik a térség turisztikai potenciálját. A térségben ezen felül jelentõsek a kulturális értékek is. amelyek kiváló lehetõséget nyújtanak a szellemi feltöltõdésre vágyó turistáknak. A kistérségben legnagyobb kulturális vonzerõként a Tihanyi-apátság tartják számon, mely elsõsorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékeknek köszönhetõ, valamint az egyedülálló természeti környezetnek ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel. Jelentõs látogatottságnak örvend Balatonfüred is, ahol különbözõ terjedelmû sétautakkal csalogatják a turistákat a városon belüli és más településeken található látnivalók feltérképezésére. A természeti látnivalók elérhetõségét segíthetik további tanösvények, sétautak kialakítása, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park céljai között szerepel. További feladatként jelölték meg a bemutatóhelyek fejlesztését, majd számuk esetleges növelését. A kistérség programkínálata igen széles. Nagyobb tömegeket vonzó programokat találhatunk Balatonfüreden, Csopakon, Tihanyban. Jellemzõen minden településen jelen vannak a nagyobb szabású ún. „falu- vagy településnapok”, de probléma, hogy nem rendelkeznek egyediséggel, amivel vonzanák az adott településre a turistákat. A térség egyik kihasználatlan turisztikai potenciálja a helyi kézmûves termékek bemutatása, vásárlási lehetõsége. A térség, a fentiekben részletezetten, tehát számos turisztikai vonzerõvel rendelkezik, viszont problémát jelent ezen elemek kihasználatlansága. Ennek egyik oka, hogy a térségben található vonzerõk nincsenek turisztikai termékké szervezve. A térség vonzerõi csak együttesen képesek hosszabb tartózkodási idõre bírni az odaérkezõ turistákat. Sokszor az is problémát jelent, hogy az egyik településen tartózkodó vendégek nem tudnak a környezõ településen zajló rendezvényekrõl (koordinálatlanság, népszerûsítés hiánya). Ha tudomást is

22


szereznek a programokról, akkor sem minden esetben jó a megközelíthetõség tömegközlekedéssel. (közlekedési infrastruktúra elégtelen) A térség turisztikai szervezését a balatonfüredi székhelyû Tourinform iroda és mellette a Balatontourist Rt. végzi, melynek a térségben majdnem minden településen található irodája. Mellettük néhány helyi utazási iroda segíti a turisták tájékozódását. A háttértelepülések közül egyik sem rendelkezik utazási irodával. A Veszprém Megyei Falusi Turizmus Egyesület foglalkozik ezen települések szálláshely értékesítésével. A szálláshelyek tekintetében a térségben kereskedelmi- és magánszálláshelyek férõhelyének száma láthatóan évrõl évre növekszik. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását tekintve a szállodák vannak túlsúlyban. Legtöbb hotel, szálloda a kistérség központjában Balatonfüreden található. A panziók férõhelyeinek száma elég alacsonynak bizonyul a kistérségben, melyet a magánszálláshelyek nagy számának megléte okozhat. Kempinget 7 parti településen találunk. Legnagyobb ifjúsági szálláshely kapacitással a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum rendelkezik. Az utóbbi években, különösen 2001 óta, a külföldi vendégek száma fokozatosan csökken és a belföldi vendégek száma, pedig lassú ütemben nõ. A vendégéjszakák megoszlása a kereskedelmi és magánszálláshelyek között a kereskedelmi felé dönti a mérleget. A legtöbb vendégéjszakát Balatonfüreden regisztrálták (46%), de emellett kiemelkedõ Tihany, Zánka és Paloznak is.

1.9. Kultúra A természeti és ember alkotta értékek magas színvonalú õrzését, ápolását, közvetítését, új szellemi termékek létrehozását – amely a térség gyarapodását, az itt élõk kiteljesedését, gazdagodását szolgálja - tekintve kulturális tevékenységnek, a balatonfüredi kistérség rendkívül gazdag szellemi kincsekben. Mindezek gyûjtõi, közvetítõi az intézményi struktúrán

belül

a

közgyûjtemények

(könyvtárak,

múzeumok,

kiállítóhelyek,)

és

magángyûjtemények, a közösségi mûvelõdés különbözõ színterei (mûvelõdési, közösségi házak, faluházak, mûvelõdési központok), a mûvészeti élet mûhelyei (képzõmûvészeti, zenei, irodalmi, színház- és táncmûvészeti). A részben, vagy egészben kulturális küldetést vállaló civil szervezõdések (egyesületek, alapítványok, társaságok, baráti közösségek) is nélkülözhetetlenek a hagyományõrzésben és a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolásában, fejlesztésében.


23

A hagyományos intézményrendszer mellett (sokszor helyett) felgyorsult az önszervezõdõ egyesületek, alapítványok, körök, mûvelõdõ közösségek, szövetségek, társaságok létrejötte. Érzékelhetõbbé vált a közoktatás és közmûvelõdés egymásra utaltsága. Megjelentek a kulturális vállalkozások, a városi, kistérségi rádiók, televíziók, amelyek fõleg a helyi kulturális értékek népszerûsítésében és tudatosításában játszanak szerepet. Újraéledt, megerõsödött a történelmi egyházak kulturális tevékenysége. Országosan jellemzõ tendencia, hogy a közmûvelõdési feladatokat nem csak költségvetési intézményeken keresztül, hanem nonprofit, sõt piaci szféra bekapcsolásával is el lehet látni. Elsõdleges szemponttá vált a szakmai minõség és a gazdasági hatékonyság együttes kezelése. A kistérségi, települési hagyományok – mint közösségi színtér és megtartó erõ – fejlesztésében központi szerepet kapnak a kulturális rendezvények, amelyek jelentõs idegenforgalmi vonzerõvel is bírnak. Színvonalas eseménysorozatoknak ad otthont a kistérség, amelyek feltétlen megõrzésre érdemesek. A régión belüli megyék közül a legtöbb múzeum Veszprém megyében található, ezek 10%-a a balatonfüredi kistérségben. A mûemlékek számát tekintve a megyén belüli kistérségi összehasonlításban élen jár a balatonfüredi kistérség, a megye mûemlék állományának 25%-át itt találjuk. Legnagyobb számmal a népi mûemlékek képviseltetik magukat. A kistérségben az elmúlt években több szellemi mûhely, civil szervezõdés bizonyította életképességét. A kistérség színvonalas felnõtt és gyermek mûvészeti csoportjai alkalmasak arra, hogy közvetítsék

hagyományainkat,

értékeinket.

Fellépési

lehetõségeik

növelése,

„jobb

menedzselésük” a kistérség rangját is emelnék. A kulturális célú civil szervezetek száma ugyan csekély a kistérségben, de ha az egyéb intézmények szárnyai alatt tevékenykedõ énekkarokat, dalárdákat, tánccsoportokat és színjátszó köröket is ide vesszük, számuk jelentõs, mintegy harmincra tehetõ. Ezek a csoportok azon túl, hogy fontos szerepet játszanak a települések kulturális életében, igen hasznosak a falvak, a város közösségi életének formálásában és a szabadidõ értelmes eltöltésében. Könyvtárral minden település rendelkezik, azonban többségük csupán néhány ezer kötettel bír, és pár órát tart nyitva egy héten. A balatonfüredi kistérségben a múzeumi ellátottságot összesen 15 intézmény képviseli az 10 településen

24


A múzeumok a kulturális örökség bemutatásának színhelyei, közmûvelõdési feladatokat is ellátnak, de legjelentõsebb kistérségi szerepük a turisztikai vonzerõ elemeként. Sajnálatos tapasztalat, az hogy az idegenforgalom szakemberei, az idegenvezetõk programajánlataikba nem építenek be - csak nagyon kevés kivétellel - 1-2 órás múzeumlátogatást. Összeállítható azonban a múzeumépületekrõl egy ajánlás, amely történeti-, illetve mûvészettörténeti szemmel mutatja be az épületet, amely által felkelthetõ a látogatók érdeklõdése az épületen belül található értékek iránt is. Meg kell változtatni a közönség múzeumokról kialakított képét. A régen letûnt életforma és tárgyi emlékek õrzését az élmény tudatformáló erejével a legmodernebb technikai eszközökkel, kreativitással élménnyé avatni a kínált szolgáltatásokat, kulturális örökségünk bemutatását.

1.10. Vonzerõleltár – Kulturális és természeti értékek Mûemlékek,

múzeumok

és

bemutatóhelyek,

helyi

épített,

természeti

és

„élõ”

nevezetességek, valamint rendezvények felsorolása településenként – található az I. kötetben.

1.11. Civil szervezetek A térséget tekintve a legtöbb civil szervezet Balatonfüreden tevékenykedik. Az érdekvédelmi szervezetek közül két ipartestület mûködik a térségben, mindkettõ Balatonfüreden. A hegyközségek tevékenysége új lendületet adott a szõlészet – borászat fejlõdésének az egész térség területén. A borút egyesületek és a vízmû társulatok hatékony munkájának köszönhetõen egy-két év alatt komoly fejlõdést ösztönözték a mûködési területüket mind gazdasági, mind az összefogás értelmének bizonyítása szempontjából. Az önkéntes tûzoltóság valamilyen formája több településen is mûködik. Közülük a legszervezettebb a balatonfüredi székhelyû Tûzoltó Köztestület, amely nemcsak a városban, de a kistérség területén is eredményesen tevékenykedik. A polgárõrség valamilyen formában a települések egy részén megalakult és tevékenysége aktívnak tekinthetõ. A kulturális célú szervezetek száma csekély, de ha az egyéb intézmények szárnyai alatt tevékenykedõ énekkarokat, dalárdákat, tánccsoportokat és színjátszó köröket is ide vesszük, számuk jelentõs. Ezek a csoportok azon túl, hogy fontos szerepet játszanak a települések kulturális életében, igen hasznosak a falvak, a város közösségi életének formálásában és a szabadidõ értelmes eltöltésében.


25

A környezet és természet védelmével foglalkozik a Természetbarát Egyesület, a Természetjárók Egyesülete, a Nõk a Balatonért Egyesület de a horgászegyesületek és a vitorlás klubok is folytatnak ilyen jellegû munkát. Az egészségmegõrzésére és a rehabilitációra szervezõdött szervezetek száma mindösszesen három. Közülük is két balatonfüredi, a Gyöngyvirág Klub és a Forrás Klub különösen jelentõs, mivel az elõbbi a gyógyult rákbetegek, az utóbbi, pedig az alkohol szenvedélybetegek rekreációját tûzte ki célul. Balatonfüredi központtal mûködik a Vöröskereszt, melynek a kistérségben hét községben vannak aktivistái, illetve szervezetei. A Máltai Szeretetszolgálatnak Balatonfüreden mûködik egy rendkívül aktív helyi szervezete. Ezek a szervezetek, együtt az egyházakkal az egészségõrzésen kívül igen komoly karitatív tevékenységet is folytatnak. A kistérségben a helységek egyötödében mûködik nyugdíjas klub melyeknek tagsága rendszeresen vesz részt rendezvényeiken. A testvérvárosi kapcsolatokat ápoló szervezetek többsége Balatonfüreden mûködik, de több község is megtette az elsõ lépéseket külföldi kapcsolatok ápolása felé. Ezek az egyesületek a baráti, emberi kapcsolatokon kívül komoly anyagi segítséget is hoztak a településeknek. Külön említésre méltók az alapítványok, amelyek különbözõ célok megvalósítására alakultak. Vannak oktatási – kulturális alapítványok, sportot, egészségvédelmet támogatók és szociális célok érdekében létrehozott alapítványok. Kiemelkedõ jelentõségûek a településekért

alapított

szervezetek,

amelyek

a

saját

kultúra

(hagyományõrzés,

hagyományteremtés programszervezésekkel) és falu szépségének ápolását (közösségi épületek felújítása, közterületek rendbetétele) végzik a befolyt összegekbõl. A Balatonfüredi Kistérségben, elsõsorban a kis háttértelepüléseken a civil szervezetek alakulását és mûködését részben hátráltatja az anyagiak szûkössége, ennél nagyobb jelentõséggel bír azonban a rátermett, aktív vezetõ egyéniség megléte vagy hiánya. További problémát jelent az, hogy kis települések lakossága elöregedett és koránál fogva, megromlott egészségi állapotban nem tud részt venni a település életében. A fentieken kívül esetenként problémát jelent a rendszeres közösségi élethez szükséges helységek hiánya illetve a mûködéséhez szükséges feltételek nehéz biztosítása is.

26


2. TÉRSÉGI SWOT ANALÍZIS Erõsségek

Gyengeségek Emberi tényezõk

Községekben pozitív vándorlási egyenleg Több településen fiatal korstruktúra (fiatal betelepülõk) Történelmi tradíciók, kulturális hagyományok ápolása, vonzereje A civil szervezetek száma, szerepe jelentõs Alacsony a szociálisan hátrányos helyzetû réteg aránya A szakképzési intézményi potenciál biztosított

Népességszám csökkenése Negatív természetes szaporodás Jelentõs a lakosság elöregedése Kevés helyi munkahely Alacsony életszínvonlú õslakosság a kistelepüléseken Magas, szezonális munkanélküliség Rugalmasan reagálni tudó szakembergárda hiánya Gyenge önszervezõdés és lokálpatriotizmus Közösségi szervezõdések gyengesége Együttmûködés, szervezettség, információ hiánya települések, szervezetek között

Gazdaság A térségre jellemzõ hagyományos gazdasági ágak jelenléte Fejlett munkakultúra Tradicionális térségi gazdasági együttmûködés Új húzóágazatok megjelenése a térségben Szolgáltatási szektor erõsödése A közeli városokban dolgozó, képzett munkaerõ potenciálisan szabad munkaerõnek tekinthetõ A térséghez kötõdõ, országosan ismert termékek jelenléte

Alacsony a külsõ tõkevonzó–képesség A szakmai hálózati kapcsolatok gyengék Alacsony innovációs és K+F kapacitás A nagyobb foglalkoztatók megszûntek Szétszórt a telephelykínálat A helyi foglalkoztatás aránya alacsony A helyi vállalkozások tõkeereje alacsony Gyengült a térségi gazdasági kapcsolatrendszer

Infrastruktúra Összességében kiépült vezetékes infrastruktúra A vonalas infrastruktúra nagy része jó állapotú A vasúti pályatest és az állomások korszerûsítése folyamatban van Tervezett jelentõs közútfejlesztések a kistérség határában Repülõtér fejlesztés a szomszédos kistérségben

Egyes települések kimaradtak a vonalas infrastruktúrafejlesztésbõl Rossz minõségû belterületi utak Egyes települések nehéz megközelíthetõség Hiányzó átkötõ utak Hiányzó térségi szolgáltatok: mentõ, tûzoltó stb. Az épületállomány bizonyos elemei (közintézmények) igen elavultak Egyes közúti kapcsolatok kapacitása gyenge


27

Turizmus Különbözõ vonzerõtípusok jelenléte Balaton húzóereje Erõsödõ turisztikai programkínálat Új kínálati elemek megjelenése Magas külföldi és belföldi látogatószám Ismert idegenforgalmi célterület Kialakulóban lévõ térségi összefogás Szezonhosszabbításhoz alkalmas adottságok Vonzó, érintetlen háttér-települési környezet

Balatonfüred dominanciája Szûk nyári szezonhoz kapcsolódó, vegyes színvonalú szolgáltatások Turisztikai adottságok kihasználatlansága Parttól távoli településeken szolgáltatások hiánya, meglévõ vonzerõk gyenge kiajánlása Gyenge agro- és „szelíd” turizmus Gyenge, eseti marketing A kínálati elemek összekapcsolása nem megfelelõ Hiányzó kistérségi, települések közötti koordináció

Környezet Jelentõs számú épített és természeti érték Javuló környezettudatos magatartás Nincsenek nagy ipari, mezõgazdasági szennyezõk Települési, lakossági infrastruktúra magas kiépítettsége Balatonfelvidéki Nemzeti Park

Környezeti hatásokra fokozottan érzékeny terület (Balaton vízgyûjtõje) Elhagyott, gondozatlan mezõgazdasági és erdõterületek magas aránya Rendezetlen települési, tájkörnyezet jelentõs arányú jelenléte

Lehetõségek

Veszélyek Humán tényezõk

Népességnyereség a bevándorlásból A humán-erõforrás minõségének felértékelõdése a gazdaságban Képzett, erõs helyi kötõdésû, közösségért tenni képes bevándorlók katalizátor szerepe Javuló egészségügyi helyzet

A természetes fogyás erõsödése A bevándorlás (bebírók) lefékezõdése A kistérségen kívüli központok (foglalkoztató, társadalmi, képzõ-, kulturális) lakoság-elszívó ereje Képzett lakosság elvándorlása Az általános egészségi állapot romlása – elöregedéssel is összefüggésben

Gazdaság Exportlehetõségek növekedése A szomszédos gazdasági fejlõdési zónák terjeszkedése Élénkülõ befektetések Tradicionális iparágak feléledése Gazdaságfejlesztési pályázatok Hálózatosodás megjelenése

A helyi ágazatok általános válsága Exportlehetõségek beszûkülése Jelenlévõ befektetõk kivonulása Más területek olcsó munkaerejének versenye A helyi munkaerõpiac kiszolgáltatott a szezonalításnak

Infrastruktúra

28


A M8 számú út fejlesztése Az országos szinten infrastruktúrafejlesztésre szánt források alacsony volta A 71 számú út tehermentesítése A pályázati források elérhetetlensége A magántõke megjelenése az infrastruktúra fejlesztésében A közútfejlesztések (tehermentesítõ út) elhúzódása Uniós források szerepének erõsödése az országos hálózatok fejlesztésében Állami szerepvállalás csökkenése az átkötõ utak megvalósításánál és Környezetvédelmi beruházások folytatása fenntartásánál Kikötõ felújítások és építések Környezetvédelmi koncepciók A vasútvonal és állomás rekonstrukció megvalósításának elmaradása folytatása Turizmus Belföldi turizmus élénkülése Más (külföldi és hazai) térségek konkurenciája A szelíd turizmus keresletének növekedése Külföldi, tengeri üdülések elõnyben A minõségi turizmus iránti igény erõsödése részesítése a hosszabb nyaralásoknál A vízparti turizmus összekapcsolása egyéb A fiatal korosztály utazásainak turisztikai programcsomagokkal visszaszorulása Vonzerõk, kínálatok koordinálása A települési és természeti környezet Marketing erõsítése fejlesztéséhez szükséges források hiánya Üdülési csekk elfogadó helyek számának A térség által megtermelt jövedelem növekedése csekély mértékû visszajuttatása Balaton-kártya bevezetése fejlesztésekre

Környezet Igényes, rendezett, vonzó települési és tiszta, megmûvelt, gondozott természeti környezet önmagában vonzerõ Az ökotudatos lakossági, beruházói és fogyasztói szemlélet terjedése Uniós és hazai források a természetkímélõ gazdálkodási módok és technológiák elõsegítésére

Extrém idõjárási körülmények – Balaton alacsony vízállása, erdõpusztulás. Környezetszennyezõ tevékenységek betelepülése A nyári tömegturizmus okozta környezetterhelés növekedése


29

3. ALTÉRSÉGI SWOT ANALÍZISEK

VÁROSKÖRNYÉK Erõsségek A lakossági vonalas infrastruktúra kiépült Balatonfürednek országos híre van Magas a társadalmi aktivitás A térség oktatási és egészségügyi központja Magas a közép- és felsõfokú végzettségû lakosság aránya Jelentõs turisztikai vonzerõ természeti és kulturális elemek egyaránt jelen vannak Jelentõs számú vállalkozás Fejlett turisztikai és feldolgozó szektor Nagyszámú szállásférõhely kapacitás Jelentõs vendégforgalom Közigazgatási székhely

Lehetõségek A fejlõdõ észak-dunántúli gazdasági tengelyek közelsége Belföldi turizmus erõsödése Növekvõ kereslet az igényes turisztikai termékekre Hosszabb turisztikai szezon A regionális közlekedésfejlesztési tervek megvalósulása Az uniós csatlakozással a pályázati lehetõségek bõvülése

Gyengeségek Romló belterületi utak Turisztikai programok szezonon kívüli hiánya A vállalkozói telephelyek a lakóterületen vannak A települések közlekedési helyzete a fõszezonban problémás A helyi gazdaság foglakoztatása jelentõsen csökkent az elmúlt évtizedben A tõkebeáramlás mértéke csökken Kedvezõtlen demográfiai folyamatok

Veszélyek Elöregedõ népesség Idõs lakosság magas aránya Infrastruktúrafejlesztés elhúzódása Erõsödõ verseny a balatoni városok között a tõkebefektetésért A kisvárosok hátrányos helyzetének megmaradása Térségi kapcsolatok gyengülése Erõs elvándorlási tendencia

FELADATOK: Programszervezés Intenzívebb PR tevékenység a turisztikai vállalkozók és vonzerõk gazdáinak bevonásával Turisztikai termékfejlesztés A helyi turisztikai kínálat összekapcsolása a térségi kínálattal Az ökoturizmus képzési feltételeinek javítása

30


PARTMENTI TENGELY Erõsségek Kiépült a települési infrastruktúra Kellemes természeti környezet Nagyszámú turisztikai célpont Pozitív vándorlási egyenleg Határozott népességnövelõ ingatlanpolitika Helyi vállalkozások jelenléte Kiépült turisztikai fogadókapacitás (szálláshely) Kedvezõ a népesség korstruktúrája A településeket a Balatonhoz tradicionális kapcsolatok fûzik Jelentõs vendégforgalom

Lehetõségek Településközi összefogás erõsítése A minõségi turizmus feltételeinek megteremtése A kellemes lakókörnyezet iránti növekvõ kereslet Balatonfüred a környezõ partmenti településekkel együtt jelentõs turisztikai és gazdasági potenciállal rendelkezik

Gyengeségek Szezonban leterhelt, azon kívül kihasználatlan turisztikai infrastruktúra Periférikus közlekedési elhelyezkedés Szezonon kívül alacsony helyi foglalkoztatási szint A települések ismertségéhez képest alacsony a marketingtevékenység

Veszélyek Az ingázókat fogadó települések gazdasági helyzetének romlása Növekvõ átmenõ forgalom Térségi összefogás hiánya Kedvezõtlen éghajlati viszonyok, Balaton vízszintje csökken A közlekedésfejlesztés, tehermentesítés elmaradása

FELADATOK: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése A helyi turisztikai kínálat összekapcsolása a térségi kínálattal Erõsebb térségmarketing Fiatalok vonzásának további erõsítése A vállalkozások munkahelyteremtésének támogatása (területtel, adókedvezménnyel) A településeken áthaladó utak tehermentesítése, balesetmentessé tétele


31

ÉSZAKI ELÕTÉR Erõsségek Kiépült a települési infrastruktúra Az szelíd turizmus adottságai jók Kellemes természeti környezet A térségen belül magas az erdõsültség aránya A települések hagyományos szerkezetének fennmaradása Természeti állapot megmaradása Magas a bevándorlók aránya a településeken A települések infrastruktúrája nem leterhelt Erõs helyi potenciál

Gyengeségek Kevés munkahely helyben Tömegközlekedési „árnyék” helyzet, fõleg hétvégén rossz a megközelíthetõség Gyenge turisztikai kínálat Helyi vállalkozások száma kicsi Alacsony a közép- és felsõfokú végzettségûek aránya Visszaesett foglalkoztatás Elveszett mezõgazdasági hagyományok Szûk keresztmetszetû közúti kapcsolatok A településközi kapcsolatok nem terjednek ki a gazdasági-turisztikai fejlesztés területére

Lehetõségek Településközi összefogás erõsítése a Nyugati altérség településeivel A térség turizmusából való nagyobb részesedés Kedvezõ a gyermekkorú népesség aránya Hazai turizmus erõsödése Programszervezés a bakancsos, kerékpáros és lovas turisták számára Kedvezõ vándorlási tendencia

Veszélyek Fiatalok elköltözése Az ingázókat fogadó települések gazdasági helyzetének romlása Mezõgazdaság válsága Magas az idõs népesség aránya Csökkenõ népesség

FELADATOK: Közös fejlesztés elképzelések kialakítása a szomszédos településekkel A szelíd turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (táblák, túra útvonalak, pihenõ helyek) Turisztikai menedzsment kialakítása akár a Nivegy-Völgy településeivel közösen Turisztikai programszervezés Helyi vállalkozók piacra jutásának elõsegítése Intenzív PR és marketing tevékenység A helyi turisztikai kínálat összekapcsolása a térségi kínálattal A biogazdálkodás fejlesztése, minta biofarm kialakítása

32


NYUGATI ALTÉRSÉG Erõsségek Kellemes természeti környezet A turisztikai kínálat kezdeményei megvannak (lovas-, borturizmus) Együttmûködések („Nívegy-Völgyiség”) a települési infrastruktúra fejlesztésében, szolgáltatásokban Javuló településkép Egyedi településszerkezet fennmaradása A biogazdálkodás megjelent a térségben A házi vendégfogadás adottságai jók Térségi általános iskolai központ

Lehetõségek Településközi összefogás erõsítése az északi elõtér településeivel Biogazdálkodás fejlesztése Borgazdálkodás fejlõdése A térség turizmusából való nagyobb részesedés

Gyengeségek Gyenge turisztikai kínálat Egyedi környezeti adottságainak kihasználatlansága A településközi kapcsolatok nem terjednek ki a gazdasági-turisztikai fejlesztés területére Elavult közlekedési kapcsolatok Magas a zsáktelepülések száma Tömegközlekedési „árnyék” helyzet, fõleg hétvégén rossz a megközelíthetõség Csökkenõ népesség

Veszélyek Az ingázókat fogadó települések gazdasági helyzetének romlása Fiatalok elköltözése Közúti fejlesztések elmaradása

FELADATOK: Közös fejlesztés elképzelések kialakítása Turisztikai menedzsment kialakítása akár az északi altérség településeivel közösen Lakótelkek kialakítása Turisztikai programszervezés A biogazdálkodás fejlesztése, minta biofarm kialakítása A lovas, bakancsos és kerékpáros turizmus fejlesztése, szálláshely, vendéglátóhely kialakítása) egyházzal közösen A mezõgazdasági adottságok turisztikai vonzerõvé alakítása A helyi turisztikai kínálat összekapcsolása a térségi kínálattal


33

4. JÖVÕKÉP (A KISTÉRSÉG 10 ÉV MÚLVA) A stratégiai program összeállításában résztvevõ helyi lakosság, szakemberek, vállalkozások, civil szervezõdések, tehát a térség szereplõi azt várják a programban rögzített célok megvalósulása esetén, hogy egy kiegyenlített, az egész térséget magába foglaló, folyamatos fejlõdés indul be, amely alapja a természeti, gazdasági és emberi környezet egysége. A programok jelen esetben 2004-tõl 2006-ig szólnak, ugyanakkor megalapozzák a térség következõ 7 éves tervezési szakasz alapvetõ céljait, valamint a megye és a régió prioritásaiba illõ hosszabb távú fejlõdését is. Gazdasági és infrastrukturális változások és következményei: -

A hagyományos ágazatok megõrzése mellett az innovatív és környezetkímélõ ágazatok fejlõdése, mely nagyobb hozzáadott értékû és jobb minõségû termékek piacra kerülését biztosíthatja,

-

javulnak a kínálati és keresleti piac lehetõségei, és könnyebb lesz az ezeken való megjelenés,

-

bõvül a turisztikai kínálat, ezen belül nõ a natúr turizmus aránya, erõsödik a belföldi turizmus,

-

kialakul és folyamatossá válik a párbeszéd az egyes gazdasági és társadalmi szereplõk között,

-

csökken a szürke és fekete gazdaság aránya.

-

A térség infrastruktúrája jó színvonalú, a megépült utaknak és számítógépes hálózatoknak köszönhetõen a távolságok könnyen áthidalhatók

Környezeti változások és következmények: -

csökken a talaj és az élõvizek elszennyezõdésének mértéke, hosszú távon megszûnik a szennyezés veszélye,

-

ápolt és gondozott kultúrtáj kialakulása, mely alkalmas a turizmus, környezet kímélõ ipar és a mezõgazdaság tevékenységének folytatására is,

-

tájba illõ és a hagyományokhoz igazodó településképek alakulnak ki, a betelepülés, s a fiatal, szülõképes korosztály nagyobb aránya miatt a lakosságszám tovább növekszik.

34


Társadalmi változások és következmények: -

csökken a népességcsökkenés és elszegényedés veszélye, fõként a kistelepüléseken,

-

új, helyi, hosszú távú munkahelyek jönnek létre, ezáltal csökken a munkanélküliek aránya,

-

növekszik a fiatalok aránya, csökken az elöregedés és kihalás veszélye,

-

nõ az általános mûveltségi és szakképzettségi szint,

-

javul a lakosság közérzete, nõ lokálpatriotizmusa, erõsödik közösségi magatartása.

A BALATONFÜREDI KISTÉRSÉG VÁLJÉK A TERMÉSZETES KÖRNYEZET ÉS A MINÕSÉGI IDEGENFORGALOM KÖZPONTJÁVÁ, MINTEGY MAGTÉRSÉGKÉNT MEGHATÁROZÓ SZEREPET BETÖLTVE A BALATON TÉRSÉGÉNEK GAZDASÁGI MODERNIZÁCIÓJÁBAN


35

5. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLESZTÉSI PROGRAMRÓL A húsz települést magába foglaló Balatonfüredi Kistérség generális problémája, hogy a településszövetség egészét érintõ gazdasági és társadalmi funkciók megerõsítésre szorulnak. Ezek a funkciók feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a települések gazdasága és társadalma kiszámítható keretek közt, stabilan fejlõdhessen. A fejlesztési stratégia küldetése, hogy felvázolja azokat az irányokat és célokat, valamint meghatározzon olyan programokat, projekteket, amelyek a térség egészének fejlõdését segítik elõ. Elsõsorban egy olyan térségi szintû hálózat kiépítése a cél, amely a külön-külön már meglévõ fejlesztõ energiákat összefogja, és ezeknek az erõknek a multiplikatív hatásait koncentrálva magasabb hozzáadott értéket képes elõállítani és fejlesztési potenciállá alakítani. A stratégiai program, kitekintéssel az NFT 2 programozási irányaira 5–7 éves idõtávban megvalósítható projektekkel foglalkozik. Ezeknek a projekt terveknek a kidolgozásánál figyelembe kellett venni az 5–7 éves megvalósulás mellett, hogy hatásaikat tekintve megközelítõleg egy évtizeddel késõbbi fogják a gazdaságot és társadalmat teljes egészében szolgálni, tehát a feltételezett jövõbeni igényeknek kell megfelelniük. Emellett a projekt terveket olyan témákban érdemes felvázolni, melyek finanszírozhatósága a jelenlegi és a jövõben megnyíló források lehetõségeivel biztosítható. A projekt tervek egy része egymásra épül, így vannak kulcsprojektek, amelyek a többi megvalósulásának feltételéül szolgálnak. A projektek egy másik szintjén a közös megvalósítás biztosíthatja azt a jelentõs szinergiahatást, amely segíti, növelheti a projektek pozitív hatásait. Bemutatásra kerülnek olyan projekteket is, amelyek mintaként szolgálhatnak a magángazdaság számára, és körükben is projekteket generálhat a térségi alapokra építve. Mindezek a térségi projektek pozitív hatásainak erõsítésével, azok fejlesztõ hatását vihetik tovább, hiszen a közszféra beruházásai nagyrészt megvalósíthatók pályázati forrásokból, azonban mûködtetésükrõl is gondoskodni kell. Fenntartásuk alapja a magángazdaság szerepvállalása. A vállalkozói motiváció erõsítésében segíthet a térségi beruházások konkrét, a magángazdaság fejlõdésében mért haszna. Ennek a szerepnek az érvényesülése a gazdaság fejlõdésével növekvõ adóbevételekben, a térségi rendszerek használatáért fizetett díjakban biztosítható.

36


A fejlesztési stratégia ezek alapján egy önálló rendszert alkot, amelynek a megyei, regionális és országos programokkal összhangban kell állnia, hiszen ezeken a kapcsolódási pontokon keresztül biztosítható, hogy a forrásokból finanszírozni lehet.

5.1. Horizontálisan alkalmazott elvek A stratégiai célok elérését megalapozó programkészítés során – összhangban az Európai Unió regionális politikájának legfontosabb alapelveivel – a következõ alapelvek szövik át a vertikális szerkezetû programot: A) Fenntarthatóság: A program végrehajtása során a környezet elemeire negatív hatást gyakorolni nem lehet, valamint a program elemeinek a környezeti állapot hosszabb távú javulását kell szolgálnia. Gazdasági értelemben egy hosszú távon fenntartható és megfelelõ jövedelmet elõállító rendszert kell létrehozni. B) Esélyegyenlõség: A programnak szolgálnia kell a térség társadalmának fejlõdését is, a térségen belül a szolgáltatásokhoz, a jövedelemhez való hozzájutás esélyegyenlõségét, valamint a térség lakosságának az ország más területein élõkkel szembeni esélyegyenlõségét is. C) Kohézió: A program minden elemének közvetlenül vagy közvetve a térségi (gazdasági, társadalmi és intézményi) kohézió erõsítését kell szolgálni. D)

Megvalósíthatóság:

A

program

javasolt

céljainak

rövid-

és

középtávon

megvalósíthatónak kell lenniük. Ennek érdekében a stratégiában megfogalmazott javaslatoknak harmonizálniuk kell a regionális és országos célokkal. A finanszírozás nehézségei miatt több projekt részeiben is megvalósítható. E) Partnerség: A partnerség elve arra épül, hogy a térség mûködése, fejlesztése csak akkor valósulhat meg hatékonyan, ha a térség szereplõi (hatóságok, közhivatalok, gazdasági és szociális partnerek, a civil szervezetek és a helyi lakosság) folyamatosan és rendszeresen együttmûködnek a célkitûzésektõl a programok megvalósításáig. F) Programozás: A fejlesztési stratégiák programozáson alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmû célkitûzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, idõbeli ütemezése jelenti a programozást. A fejlesztési stratégia tartalmazza a szereplõk által kitûzött jövõbeli célok rendszerét, amelyben megjelennek a magasabb területi egységek elképzelései is, így a regionális és a nemzeti szintek. A területfejlesztési (gazdaságfejlesztési) stratégia számára olyan célrendszert kell kidolgozni, amely "fent" a makrogazdaság, a megye és régió


37

prioritásaihoz kapcsolódik, míg "lent" a területi egység, így a kistérség fejlesztési elképzeléseit jeleníti meg. F) Szinergia: A program elemei megvalósulásuk esetén egymás hatását erõsítik. Ez azt jelenti, hogy az intézkedések és az alájuk tartozó projektek együttesen jóval jelentõsebb javulást hoznak a térség fejlõdési potenciáljára, mint azt önmagukban tennék. Az egymáshoz kapcsolódó elemek fejlesztõ hozzájárulása ezáltal jóval hatékonyabbá válik a térség javára. H) Szubszidiaritás: A szubszidiaritás fogalma azt jelenti, hogy a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. A kistérségi program megalkotásakor ennek az elvnek az érvényesítése azt jelenti, hogy a helyi szintek felelõssége, hogy aktívan részt vegyenek a program alkotásában, és ezáltal minél több helyi, településszintû elképzelés (igény) s egyben erõforrás jelenjen meg, aktivizálódjon.

5.2. A program szerkezete Az operatív programok rövid- és középtávon valósítják meg a jövõképbõl levezethetõ hosszú távon érvényesülõ stratégiai célokat és az azokat rövid- és középtávon támogató stratégiai programjait. Az operatív program prioritásokra és a prioritások eléréshez szükséges intézkedésekre bomlik. Valamennyi intézkedéshez a térség számára fontos és megvalósítható projektek kerültek. Az intézkedések megvalósításakor a társadalmi-gazdasági környezet változásainak követésével a késõbbiekben újabb projektekkel is ki lehet egészíteni, változtatni, hiszen a program megvalósulása (5–7 év) során új szereplõk, új körülmények, új forrás lehetõségek adódhatnak. Az operatív program szerkezete igyekszik megfelelni a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben foglaltaknak, ugyanakkor figyelembe veszi az EU Regionális Politikai és Kohéziós Fõigazgatósága (DG XVI) által kibocsátott, a programozást segítõ dokumentumokat (Working Paper sorozat), valamint a régió szintre hazai, illetve nemzetközi viszonylatban a jelen tervidõszakra elkészített és tervezés alatt álló programdokumentumok tapasztalatait is. A prioritásokat, s a prioritásokon belül az intézkedéseket az alábbiakban soroljuk fel:

1. prioritás: A kistérség turisztikai vonzerejének növelése 1.1. intézkedés: Az ökoturizmus fejlesztése a térség háttértelepüléseinek bevonásával

38


1.2. intézkedés: Turisztikai marketingeszközök fejlesztése 1.3. intézkedés: A különbözõ turisztikai termékek és azokhoz szükséges háttérinfrastruktúra fejlesztése 1.4. intézkedés: Vendégváró településkép kialakítása

2. prioritás: A térségen belüli foglalkoztatási szint növelése 2.1. intézkedés: Befektetõk vonzása a kistérségbe 2.2. intézkedés: Emberi erõforrás fejlesztése 2.3. intézkedés: A nonprofit szervezetek (civilek, egyház) szerepvállalásának erõsítése

3. prioritás: A többcélú kistérség infrastruktúra-hálózatainak fejlesztése 3.1. intézkedés: A többcélú kistérség közszolgáltatásainak komplex fejlesztése 3.2. intézkedés: Balatonfüred melletti alközpontok szerepkörének erõsítése 3.3. intézkedés: A közúthálózat hiányzó elemeinek kiegészítése

4. prioritás: A hagyományos és új gazdasági ágazatok hozzáadott értékének növelése 4.1. intézkedés: A hagyományos ágazatok versenyképességének növelése 4.2. intézkedés: Környezetbarát, új, innovatív technológiát alkalmazó tevékenységek támogatása

39


5.3. A program projektjeinek logikai felépítése Az intézkedéseken belül megvalósítható projektek szerepelnek. A projektek közül részletesen több is kidolgozásra került. Ezek a program végén kerülnek bemutatásra. A program kiinduló hipotézise, hogy az önálló kistérségi munkaszervezet megalakul, erõsödik, s a kistérségi fejlesztési tanács tevékenységével elõsegíti a térség lobby lehetõségeit. Ezért erre a szervezetre, mint erõs fejlesztõ és fenntartó egységre építve kerültek meghatározásra a projekt tervek. A javasolt projektek típusai: A.

Kulcsprojektek

A térség egészének fejlõdése szempontjából az átfogó kistérségi menedzsmentrendszer kiépülését biztosító projekteket ítéljük meg a térség jövõjét leginkább meghatározónak. 1) Az egységes térségi informatikai bázis létrehozása alkalmas lehet a térségi hálózatok online rendszerben történõ mûködtetésére, amelyhez az egyes kapcsolódó informatikai projektek

(idegenforgalmi,

közigazgatási

és

a

magángazdasági)

csápszerûen

kapcsolódhatnak és egységesen használhatóak az idegenforgalmi, közigazgatási és a magángazdasági adattartalmak elérésére. 2). A kistérség egyedi természeti értékei magyarázzák, hogy a helyi ipar fejlesztésével összefüggõ tevékenységek ökológiai szempontból kiemelt feladatok. A kapcsolódó inkubátorház létrehozása a környezetvédelmi szempontokon túl gazdaságélénkítõ, a helyi kis- és középvállalkozások fenntartható fejlesztésével is szorosan összefüggõ tevékenység, amely magyarázza a projekt kulcsszerepét. 3) A térség fejlõdése szempontjából a térségi szintû összefogás hatékony szervezeti hálózatát kell megteremteni különbözõ területekre kiépülõ, de egymással együttmûködõ térségi hatáskörû koordináló, szervezõ, mûködtetõ bázisokkal. Közülük is kiemelésre érdemes egy kistérségi

turisztikai

koordinációs

iroda

létrehozása,

amelyet

az

idegenforgalom

meghatározó jellege indokol, és amely non-profit szervezetként láthatja el a kistérség „reklámozásával” kapcsolatos teendõket. Ennek kiinduló feltétele a térségi szintû turizmusfejlesztés marketingszemléletû újragondolása, amelyre építve kerül kidolgozásra a térségi szintû marketing stratégia és operatív program. B.

A kulcsprojektekhez kapcsolódóan szinergiát elõidézõ projektek:

40


1) A térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztését elõsegítõ projektek, amelyek egyrészt a közúthálózat fejlesztésére, kiegészítésére irányulnak. Másrészt a tömegközlekedés szervezésével teremtenek jobb közlekedési lehetõséget a térség lakosai és az ide érkezõ turisták számára. 2) Az új turisztikai termékek kifejlesztését, bevezetését, megvalósítását képviselõ projektek, amelyek együttes hatásától várható, hogy a térség megtartja, sõt növelni tudja idegenforgalmi vonzerejét. E projektek egyben példát nyújtanak az önkormányzati, vállalkozói és civil szektor eredményes együttmûködésére is. 3) A térségben lakók közérzetének javítására irányuló projektek, amelyek az aktív lakosság foglalkoztatottsági esélyeit növelik, a rászorulók szociális ellátásának színvonalát javítják, nem hagyják feledésbe merülni a megtartásra érdemes népi hagyományokat és biztosítják a közösségi élet igényelt tereit. Ezáltal nõ a térség lakosságmegtartó képessége, erõsödik az itt lakók kötõdése településükhöz, kistérségükhöz.


41

6. A TÁRSADALMI–GAZDASÁGI FEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAI A jelen gazdaságfejlesztési program, mint a területfejlesztés egyik eszköze, végsõ célja, hogy a kistérségben élõk életszínvonala, életminõsége, közérzete, kilátásai javuljanak. A program a balatonfüredi kistérségre készült és így e térség területi szintû fejlõdését állítja a középpontba. A hangsúlyt nem az egyes települések fejlesztésére helyeztük, még csak nem is a települések összességének gazdasági fejlesztését tûztük ki célul. Munkánk a kistérség 20 települése által együttesen képviselt és kialakított társadalmi-gazdasági tér fejlesztésére irányult. Ezzel a fõ céllal összhangban programunk a térség egészére, vagy a térségen belül kialakuló összefüggõ településcsoportokra fókuszáló fejlesztési irányokat tartalmaz, melyek megvalósulásukkal az érintett, képviselt települések együttesére hatnak majd jótékonyan. A fentiekkel összhangban az alábbi fõ célokat fogalmaztuk meg: A kistérség társadalmi és gazdasági kohéziójának erõsítése A térség társadalmi és gazdasági szempontból – az elemzéseink szerint – fejlõdõképes állapotban van. A programkialakítás központjában ezért a helyi lehetõségek fejlesztése, a meglévõ potenciálok kihasználása, összehangolása áll. A térség települései, beleértve a térség központját, Balatonfüred városát is, de elsõsorban a kistelepüléseket nézve, önmagukban nem rendelkeznek a kiegyensúlyozott fejlõdéshez szükséges emberi, természeti, gazdasági erõforrásokkal. A térség fejlõdéséhez szükséges és az egyes településeken meglévõ potenciálokat együtt kell kezelni, és együttes fejlesztésük lehetõségére kell fókuszálni. E kistérségben különösen aktuális, hogy fokozni kell a gazdasági, társadalmi szervezetek, felelõs vezetõk, meghatározó gazdálkodók és érdekképviseletek tevékenységének összehangolását, meg kell teremteni partneri együttmûködésük fórumait és ki kell alakítani ennek kultúráját. El kell érni a térség kohézióját, az elszórt elemek összekapcsolását, összehangolását. A kistérséget egyetlen gazdasági és társadalmi fejlesztési egységként kezeljük ezért, amelynek vannak területi alrendszerei is. A fejlesztéshez szükséges a hiányzó közös infrastrukturális elemek megteremtése, és létre kell hozni, ill. fejleszteni kell a térségi szintû marketing, érdekképviseleti, informatikai, szociális stb. hálózatokat. Magasabb hozzáadott érték realizálódása a kistérségben

42


A térség adottságai és erõforrásai alapján létrejövõ értékek jelentõs része a térségen kívül hasznosul. Ez leginkább az idegenforgalmi és szolgáltató szektorra érvényes, valamint érvényes ez a térségben élõ lakosok más térségekben történõ munkavállalására is. A térségben tevékenykedõ gazdasági társaságok jellegébõl adódóan ez a kiáramlás továbbra is meg fog maradni, de arányaik javíthatóak. A magasabb hozzáadott érték elérésére több lehetõség kínálkozik. Ezek közül a térségi szervezettség növelése és a hagyományos gazdasági ágak innovatív fejlesztése kiemelten fontos. Ennek egyik záloga lehet a helyi illetõségû vállalkozások turizmust is szolgáló fejlõdésének elõsegítése, mellyel növelhetõ a helyi attrakciók és termékek piaci értékesíthetõsége és a megtermelt haszon helyben maradása. Továbbá a térség erõforrásaink jobb kihasználása valamint új, magas hozzáadott értéket képviselõ ágazatok megtelepítése is szolgálja a hozzáadott érték növekedését. Ennek a célnak az elérése csakis egy komplex fejlesztés eredménye lehet, amelynek részét kell, hogy képezze gazdasági szervezettség, az infrastruktúra és az ágazatok A fenntartható fejlõdés biztosítása A térség hosszú távú és fenntartható fejlõdésének alapja az egyedi táji, természeti és a településeken találtató épített környezet összhangja adja, mely a múltban és a jelenben is a gazdasági fejlesztések alapvetõ bázisát jelentette. Mivel a kistérség területének nagy része a Nemzeti Park illetékességébe tartozik, így a környezeti állapot megóvása, esetleg fejlesztése nem csupán a környezet és a természet értékeinek, illetve az élet minõségének megóvását szolgálja, hanem a térség gazdaságfejlõdési alapjainak megóvását is jelenti. Ebbõl következik, hogy a környezetet nem kímélõ gazdasági tevékenységek folytatása ebben a térgében tilalmazott. Mindez a térség alapvetõ gazdasági ágazatainak jövedelmezõségére, a turizmusra, a mezõgazdaságra és a borászatra kihatással van. Ebben az értelemben a fenntarthatóság a gazdasági szereplõk követelménye is, ezért a fejlesztések alapvetõ szemléleti keretét kell, hogy alkossa. Másik értelmezésben a fenntarthatóság jelenti a programban meghatározott fejlesztések esetében, hogy azok hosszabb távon is önállóan mûködõképesek legyenek. Mûködtethetõek legyenek saját belsõ erõforrásaik segítségével is, ne legyenek rászorulva egyfajta folyamatos külsõ támogatásra. Amennyiben a fejlesztések külsõ mûködési forrást feltételeznek, azok közösségi, össztársadalmi szinten kell, hogy értéket jelentsenek.

43


7. A PRIORITÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK INDOKAI, CÉLJAI Négy fõ prioritás mentén lehetséges a fent meghatározott célok elérése a térség gazdasági fejlesztése számára. Ezek a prioritások jelölik ki azokat a fõ fejlõdési irányokat, amelyek a célok által meghatározott térségi állapot eléréséhez vezetnek.

1. prioritás: A kistérség turisztikai vonzerejének növelése A kistérség gazdaságának kiemelt iránya a turizmus fejlesztése, hiszen a Balaton adottságainál fogva a térség településeit a hazai idegenforgalom egyik központjává tette. Azonban napjainkra a vízparti turizmus önmagában nem képes elégséges szolgáltatásokat kínálni a szezonalítás csökkentése érdekében, ezért az idegenforgalom más irányaiban is meg kell teremteni azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a színvonalas és változatos

vendéglátáshoz

szükségesek.

Ennek

köszönhetõen

az

idegenforgalmi

vállalkozások és partnereik bevételei növekedhetnek, mellyel a helyi lakosság életszínvonala is növekszik. A kistérség turisztikai fejlõdésének lehetõségét a természeti, kulturális adottságainak jobb kihasználásában, a meglévõ turisztikai vonzerõk minõségbeli fejlesztésében és új vonzerõk kiépítésében, továbbá színvonalas szolgáltatások bevezetésében újabb, egyedi turisztikai termékek létrehozásában látjuk. Fontos a kistérség sajátos arculatának kialakítása, mely nem kizárólag a Balaton közelségéhez kapcsolódhat, hanem ezen felül a természeti környezetre és az épített örökség lehetõségeire alapozódhat. A turisztikai termékek körének bõvítése olyan versenyképes kínálatot eredményezhet, amely hozzájárul a turisták tartózkodási idejének növeléséhez, a szezonalítás csökkentéséhez, az idegenforgalomból származó bevételek növekedéséhez és ebbõl következõen az életminõség javulásához.

1.1. intézkedés: Az ökoturizmus fejlesztése a térség háttértelepüléseinek bevonásával A Balaton adottságain és így a vízparti turizmuson felül szükség van olyan turisztikai termékek kialakítására, amelyek a fent említett módon képesek hosszútávon a nyári hónapokon is túl bevételi forrásokat biztosítani az ott élõk lakosság számára. Ebben az intézkedésben kiemelten jelenleg, az idegenforgalomból kevésbé részesülõ, parttól távolabb esõ településekre gondolunk, melyek egyedi adottságukból, földrajzi elhelyezkedésükbõl eredõen kiváló vonzerõként jelenhetnek meg a turisztikai piacon. Az ökoturizmus komplex

44


megoldási lehetõségeket kínál a védett természeti területek kezelõi számára a vendégforgalom ellenõrzött keretek között tartására oly módon, hogy a fejlesztésekbõl származó elõnyökbõl a természetvédelem szervezetei mellett a helyi közösségek is részesülhetnek. A kistérség egy részét képezõ Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a körülötte fekvõ természetvédelmi területek, a háttértelepülések kiváló lehetõséget nyújtanak a turisták körében egyre népszerûbb ökoturisztikai termékek kialakítására. A célterületen található érintetlen táj, változatos élõvilág és tiszta környezet az utóbbi években az egyik legfontosabb turisztikai vonzástényezõkké léptek elõ.

1.2. intézkedés: Turisztikai marketingeszközök fejlesztése A kistérség fõ vonzerejét, magas színvonalú, turisztikai termékeit, szolgáltatásait kifejezõ egységes, a versenytársaktól megkülönböztetõ arculat kidolgozására van szükség. Az egységes megjelenésnek tükröznie kell a térség egyediségét és sajátosságát adó természeti vonzerõket és az épített emlékeiket. Ennek érdekében szükséges egy iroda létrehozása, mely felelõs

a

térség

turisztikai

marketing

feladatainak

ellátásáért,

úgymint

térségi

kiadványszerkesztés, turisztikai vásárokon történõ megjelentetés, programkoordináció. Szükségesnek tartjuk a kistérségi honlap továbbfejlesztését, valamint mobil információs pontok kialakítását, mely több nyelven tartalmaz minden olyan információt a térségrõl, és azok településeirõl, mely az ide látogató vendégeknek számára megkönnyíti a tájékozódást, valamint megismerteti azok kultúráját.

1.3. intézkedés: A különbözõ turisztikai termékek és azokhoz szükséges háttérinfrastruktúra fejlesztése A „hagyományosnak” mondható vízparti turizmuson túl a térségben egyre növekszik a különbözõ turisztikai termékek kínálata, melyek közül az aktív turizmus szolgáltatásai iránt egyre nagyobb a kereslet, hiszen az emberek életében ennek az ágazatnak egyre nagyobb a szerepe. A térségben megtalálható ilyen jellegû szolgáltatások infrastruktúrája több helyen hiányos. Az intézkedés célja ezen szolgáltatások színvonalának fejlesztése a szükséges infrastruktúra kiépítésével. Szükségesnek tartjuk olyan pihenõhelyek kialakítását, mely a kerékpáros turisták számára nem csak étkeztetési lehetõséget, hanem egyben szerviz és szálláslehetõséget is biztosít. Továbbá fontos megoldandó feladat a horgászok számára hobbi tevékenységük gyakorlásárasa megfelelõ horgászhelyek kialakítása: az illegális mólók felszámolása és legális mólók számának bõvítése a part menti településeken, valamint a sportághoz kapcsolódó infrastruktúra továbbfejlesztése. A már említett turisztikai


attrakciókon

kívül

szintén

fontos

feladat

a

térségben

lévõ

45 vitorláskikötõk

befogadóképességének növelése, valamint a kikötõk mûszaki és esztétikai állapotának további fejlesztése. Ezek olyan további beruházásokat generálhatnak, melyek növelik az önkormányzatok és így a térség bevételét, valamint akár 4-5 hónapra is meghosszabbíthatják az elmúlt években egyre rövidebbé vált „szezont”. Egyre népszerûbbé válik hazánkban a kistérségek ismertségének elmélyítésében az adott régió gasztronómiai és borászati termékeinek bemutatása. E tekintetben a Balatonfüredi kistérségnek nagy lehetõségei vannak, hiszen területének nagy részén történelmi borvidék húzódik, amelynek termékei egyre népszerûbbek hazánkban és hazánkon kívül is. A borászati termékeken túl mindenképpen szükséges kihasználni a térség adta halászati lehetõségeket, ebbõl következõen az erre épülõ gasztronómiai lehetõségeket.

1.4. intézkedés: Vendégváró településkép kialakítása A településfejlesztés és -megújítás, a térség tárgyi és szellemi örökségének megõrzése a turisztikai vonzerõ növelésének egyik záloga, egyben a helyi lakosok identitástudatát, közérzetét javító, a település ill. kistérség megtartó erejét növelõ lehetõség. A projekt keretébe illeszthetõ fejlesztések a kistérség minden településén aktuálisak a székhely várost is beleértve. A rendezetlen, elhanyagolt faluközpont, történelmi városközpont, de akárcsak annak turisztikailag meghatározó, ám rossz állapotú épületei, terei, parkjai, természeti látnivalói is már „versenyhátrányt” jelentenek a turistákért, látogatókért folyó egyre élesedõ versengésben. Fontosak tehát a települési képet alakító épített és természeti környezetet javító fejlesztések. Ezeknek úgy kell megvalósulni, hogy miközben javítják, megõrzik a természeti és a történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek állapotát, törekednek az eredeti közösségi és gazdasági funkciók megtartására, amennyiben azok a település és lakosai jövõjét szolgálja, illetve olyan új funkciókat telepítenek a fejlesztés révén a településre, melyek a helyi közösségek, vállalkozások érdekével harmonizálnak és az idegenforgalom jobb kiszolgálását teszik lehetõvé. A fejlesztéseknek ki kell terjednük a leromlott állapotban lévõ, történelmi és építészeti értékeket hordozó térségi hagyományokat képviselõ településszerkezeti egységek, épületek, a stílusjegyek megtartásával történõ külsõ felújítására, revitalizálására, védelmére (mûemlék épületek, templomok, pincék, múzeumok, mûvelõdési, közösségi házak, kiállítóhelyek). Valamint a természeti értékek, táji elemek, kultúrtáj, történelmi táj rendbetétele, revitalizálása, védelme, így pl. emlékhelyek, természeti bemutatóhelyek felújítása,

46


helyreállítása; játszóterek, sétálóutcák és sétautak, szökõkutak, szabadtéri színpadok, parkok építése,

felújítása,

tájba

illõ

információhordozók,

díszítõelemek

elkészítésére

és

elhelyezésére; a közösségi terek karbantartásának, tisztántartásának megoldása. A településfejlesztés másik területe az önkormányzati tulajdonú hasznosítatlan területek turisztikai célú fejlesztése. Az intézkedés három balatonfüredi projekt bemutatásán keresztül érzékelteti a rehabilitációs beavatkozás lehetséges formáját, mely projektek a minõségi ill. gyógyturizmus fellendítését célzó szállodafejlesztést, borturizmus erõsítéséhez hozzájáruló épületfelújítást ill. egy átfogó település-rehabilitációs fejlesztést tartalmaznak. A 4. projekt egy nagyszabású zöldmezõs beruházás lehetõségét vázolja fel Dörgicsén.

2. prioritás: A térségen belüli foglalkoztatási szint növelése A kistérségben a foglalkoztatottsági arány (57%) meghaladja az országos átlagot (53,0%), de valamivel alatta marad Veszprém megye értékének (57,2%). A térség foglalkoztatása erõsen szezonális jellegû, nagyrészt az igen rövid nyári turisztikai idény miatt. Az EU célja, hogy a foglalkoztatási szintet 70% fölé emelje, ez egyben a térségben élõk igénye is. A prioritás a térségen belüli foglalkoztatási helyzet javítására helyezi a hangsúlyt. Ennek oka, hogy az elõbb említett kistérségi foglalkoztatási szint mögött fõleg a községek tekintetében nagyon kedvezõtlen a kép. A kistérségi székhely ugyan a helyi aktív korú lakosok 73%-ának tud munkát biztosítani, a többi település, a községek összességét véve azonban a munkaképes lakosság fele nem talál magának helyben munkát, jelentõs az elingázók aránya. A térségben nincsenek nagy foglalkoztatók, nincsenek betöltetlen munkahelyek, és egyik település sem rendelkezik komoly térségi foglalkoztató szerepkörrel. A térség jellegzetességeibõl adódóan ennek nagyarányú javítása nem megvalósítható cél. A projekteken keresztül elõsegíthetõ az önfoglalkoztatóvá, vállalkozóvá válás, valamint az, hogy ingázók egy része ismét a térségben találjon munkát magának. Ezen túl olyan rétegeket vonhatóak be a foglalkoztatásba, akik számára az ingázó életmód nem vállalható (többgyermekes anyák, idõsebb férfiak stb.). Mindehhez olyan intézkedések szükségesek, melyek a térségi sajátosságokhoz illeszkedõ befektetéseket vonzanak a térségbe, javítják a térség munkavállalóinak és vállalkozóinak, továbbá lakosainak képzettségét, tájékozottságát, szemléletét,

a

közösségi

élet

lehetõségeinek

megteremtésével

erõsítik

a

helyi

identitástudatot, a térségi hagyományokhoz visszanyúlva bõvítik a megélhetés tereit és új közösségi, non-profit foglalkoztatási lehetõségeket teremtenek.


47

2.1. intézkedés: Befektetõk vonzása a kistérségbe A kistérség- a befektetõi lehetõségeket tekintve- elég sajátos helyzetû, ha figyelembe vesszük, hogy teljes területével a Balaton Kiemelt Üdülõkörzetben helyezkedik el, és területének jelentõs része tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz. Ennek következtében a „Balaton törvény” és a Nemzeti Park szigorú elõírásai a befektetõk bizonyos köre részére nem teszi lehetõvé a kistérségben való megtelepedést. A kistérség fejlõdése szempontjából ugyanakkor fontos, hogy sikeresen lépjen fel a befektetõi tõke vonzása érdekében. A szükséges tõkevonzó marketing arra kell irányuljon, hogy a térségbe érkezõ mûködõ tõke a térség gazdaságának - környezeti és gazdasági értelemben egyaránt fenntartható fejlõdését szolgáló fejlesztésekben realizálódjék. Az intézkedés négy projektje a térségi lehetõségek és kínálatok kiajánlásának, megjelentetésének, képviseletének, marketingjének szervezeti és tartalmi feltételeit kívánja biztosítani. Sikeressége a térség foglalkoztatási szintjének emelkedésében, és a helyi gazdaság hozzáadott értékének növekedésében mutatkozik majd meg.

2.2. intézkedés: Emberi erõforrás fejlesztése A kistérség foglalkoztatási szintjének növelésére, a térségben a megélhetési lehetõségek javítására a munkavállalók, a vállalkozók, gazdálkodók, a helyben boldogulni akaró lakosság oldaláról tekintve számos területen vannak kiaknázatlan, vagy csak részben kihasznált lehetõségek. A kistérség középszintû szakképzésében a térségi gazdaság elvárásainak megfelelõ munkavállalói, vállalkozói-, vendégfogadási kultúra, a piaci igényekhez igazodó szakmai ismeretek elsajátítása lehetõségének megteremtését kell elérni tananyagok korszerûsítésével és az oktatók képzésének biztosításával. Fejleszteni kell a felnõtt szakképzést elsõsorban a térség szakképzõ intézményei bázisán, kiemelten a szõlészetborászat

köré

elhelyezhetõ

képzést,

továbbképzés

modulrendszerû

képzési

programcsomaggal. A fenntartható fejlõdés elvének érvényesülése érdekében alapvetõ szemléleti változásokat kell elérni, elsõsorban képzéssel. A környezetéért felelõs, ökoszemléletét büszkén vállaló gazdálkodó, vállalkozó, lakos saját térsége fejlõdéséhez így annak rombolását elkerülve tud hozzájárulni. Szakmai képzések, továbbképzések, tanfolyamok és tréningek szervezésével kell erõsíteni a vállalkozók, munkavállalók munkaerõ-piaci esélyeit. A helyi hagyományok ápolásának személyi és infrastrukturális hátterének biztosításával, megfelelõ képzések és marketing alkalmazásával kell erõsíteni a népi kismesterségek, kézmûvesek, gazdálkodók jövedelemteremtõ szerepét. Hangsúlyt kell

48


helyezni a helyi közösségi élet erõsítésére, feltételeinek megteremtésére és fejlesztésére, a fiatalok térségben tartására. Meg kell találni és alkalmazni kell a megváltozott munkaképességüek foglalkoztatása és a fiatal szakemberek térségi kötõdésének növelése lehetõségeit.

2.3. intézkedés: A nonprofit szervezetek (civilek, egyház) szerepvállalásának erõsítése Az EU elvárásoknak megfelelõ intézményrendszer kialakítása és mûködésének biztosítása nemzeti feladat. Ennek kistérségi szinten történõ megvalósulása a civil szervezetek szerepének egyidejû növekedése mellett valósul meg szükségszerûen. Az állam a közfeladatok ellátásának szereposztásában egyre jobban számít a nonprofit szféra szerepvállalására. A regionális összetartás erõsítésének eszközeként és összehangolt mûködést elõsegítõ intézkedésnek minõsíthetjük a két szféra tervezett összehangolásának és a szociális gondoskodásban szerepet vállaló nonprofit projektek kistérségi megvalósítását. A munkahely teremtési lehetõségekben nem elhanyagolható lehetõségek rejlenek a civil– nonprofit szektor foglalkoztatási szerepének erõsítésében. Az EU foglalkoztatási politikája is nagy hangsúlyt helyez a közösségi foglalkoztatási lehetõségek növelésére. Az intézkedés keretében tervezett beruházások, létrehozni kívánt szervezetek célból létrehozandó nonprofit szervezetek kistérségi ill. települési szinten meghatározó mértékû foglalkoztatást generálnak, mely több forrásból is számíthat támogatásra (pl. Munkaügyi Központ, Foglalkozási és Munkaügyi Minisztérium, Nemzeti Civil Alapprogram). Az üzemeltetõ nonprofit szervezet(ek) saját bevétellel is számolhatnak tevékenységükbõl ill. szolgáltatásaikból, mûködésük

finanszírozásához.

A

szervezet(ek)

ill.

szolgáltatók

tevékenységük

megkezdéséhez beruházási pályázati támogatást is igénybe vehetnének. Az intézkedés célja, hogy megteremtse az önszervezõdõ civil közösségek mûködésének infrastrukturális feltételeit, elõsegítse a társadalmi aktivitás kiteljesedését, a civil feladatátvállalással hozzájáruljon a kistérség szociális ellátásának javításához. Ez a cél az intézkedés négy projektjén keresztül valósul meg.

3. prioritás: A többcélú kistérség infrastruktúra-hálózatainak fejlesztése


49

A nagyobb területi egységek hálózatában a kistérségnek egységes gazdasági térré kell alakulnia, mely feltételezi a megfelelõ gazdasági infrastruktúra meglétét. Ez az infrastruktúra biztosíthatja, hogy a térség gazdasági potenciálja egységes rendszerbe kerüljön, s ezzel közös erõforrásként hasznosulhasson. A gazdasági infrastruktúra elemei megtalálhatók, valamint kialakíthatók a térségben, viszont ezek koncentrációja csak a közös elhatározás és az összekapcsolás eredményeként hasznosulhat. Elsõsorban a gazdasági szolgáltatások elérhetõségének javítására, a közlekedésre, valamint az iparterület kialakítására koncentrál ez a prioritás. A térség gazdasági életének jobb megszervezéséhez szükséges az alközpontokból kialakuló hálózat, mely az alapvetõ gazdasági szolgáltatások biztosításával a párhuzamosságokat kiiktatva és a hiányzó elemeket szolgáltatva szolgálja a térség gazdasági fejlõdését. A kistérségi gazdaságfejlesztés érdekében a fenntarthatóság és a jó megközelíthetõség figyelembe vételével indokolt a településeken meglévõ ipari területek közös fejlesztése, valamint Balatonfüreden a hajógyár területén az iparterület rehabilitációja. A fenti célok elérése érdekében szükséges a térség belsõ közlekedési viszonyait kell alkalmasabbá tenni arra, hogy a térség gazdasági kohéziója erõsödjön, s a közlekedés fejlesztése választ kell, hogy adjon a területen jelentkezõ környezeti érzékenységre, s a sajátos településhálózatára is.

3.1. intézkedés: A többcélú kistérség közszolgáltatásainak komplex fejlesztése Jellemzõen az európai tendenciákhoz, hazánkban is a vidéki közszolgáltatások egyik generális problémáját a kistérségi központok funkcionális hiányosságai jelentik. A balatonfüredi kistérségben is a hiányzó vagy nehezen, távol elérhetõ közszolgáltatások jelentik a vidék életminõség romlásának egyik okát. A kistérség koncentrált fejlesztõ tevékenységével hozzájárulhat ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtasson. Olyan szolgáltatási funkciókat vehet át települési szintrõl, melyek települési szintû ellátása nagyon elaprózott, költséges és ezért nem hatékony. Ezen túl funkciókat vehet át a megyei szinttõl, amelyek elérése így sokkal inkább biztosítható lesz a helyi lakosok számára. Az intézkedés a hagyományos közszolgáltatások térségi kiépítésére irányul. Ilyen lehet az egészségügyi és katasztrófa védelmi funkciók fejlesztése, amely az esetkocsi gyorsabb helyszínre érkezését eredményezheti. Emellett olyan új térségi szolgáltatások ellátására is lehetõség nyílik az eközigazgatás és gazdaság alapjainak kiépítésével, amely a közösségi funkció mellett

50


gazdasági és turisztikai hasznosítást is lehetõvé tesz. Megteremtve ezzel a modern, huszonegyedik századi szolgáltató, gazdaságfejlesztõ kistérség lehetõségét.

3.2. intézkedés: Balatonfüred melletti alközpontok szerepkörének erõsítése Balatonfüred mellett a partmenti települések közül Zánka, a felvidéki települések közül Pécsely és Szentjakabfa válhat a kistérség gazdasági szervezõ alközpontjává. Fontos, hogy ezeken a településeken a meglévõ szolgáltatások a minõségi mellett mennyiségileg is javuljanak, kiszolgálva ezzel a környezõ lakosság igényeit is, és csökkentve a város túlsúlyát és az esetleges eljutási nehézségeket.

3.3. intézkedés: A közúthálózat hiányzó elemeinek kiegészítése A közúthálózat a térségben teljesnek mondható, csupán néhány korrekció szükséges az egyes altérségek kapcsolatainak javításához. Ezek közül gazdasági jelentõségüknél fogva a térségi infrastruktúra javításához szükséges és a kistérség számára jelentõs elemek kerültek kiemelésre.

4. prioritás: A hagyományos és új gazdasági ágazatok hozzáadott értékének növelése A stratégia egyik kiemelt célja a térségben elõállított hozzáadott érték mennyiségének növelése. A prioritás ennek a célnak ez elérését a gazdasági ágazatok és a tõkevonzás oldaláról közelíti meg. Az elemzésekbõl kitûnik, hogy a hagyományos ágazatok esetében a hozzáadott érték nagysága a fejlettebb technológiák átvételével, termék-innovációval érhetõ el a legsikeresebben. Ennek érdekében fontos a hagyományos ágazatok hozzákapcsolása a létezõ, fejlett klaszterekhez, valamint a kutató-fejlesztõ intézményekhez. Emellett jelentõs fejlõdés érhetõ el a térségi gazdaság belsõ szervezettségének javításával is. A térség gazdaságai adottságai behatároltak, így a tradicionális ágazatok, mint a szõlészet és az idegenforgalom mellett az újonnan megtelepült ágazatokat ezekhez illeszkedve, ezeket kiszolgálva célszerû fejleszteniük. Ezek alapján megállapítható, hogy több olyan gazdasági tevékenység is található, mely a kistérség sajátos erõforrásaira támaszkodik, azonban a termékekben viszonylag alacsony hozzáadott érték realizálódik. A fejlesztésekkel növelhetõ ezekben az ágazatokban a feldolgozottsági szint, és a hozzáadott érték. Elsõsorban a


51

borászat, bio-élelmiszeripar és turizmus termékeinek és technológiájának fejlesztésére érdemes itt gondolni. A hozzáadott érték növelését ezen túl az új, magas hozzáadott értéket elõállító ágazatok fejlesztésével lehet elérni. Ezek képviselõinek (pl. számítástechnikai szoftverfejlesztés, biotechnológiai rendszerfejlesztés) letelepítésére a kistérség adottságainál fogva minden esély meg van.

4.1. intézkedés: A hagyományos ágazatok versenyképességének növelése A térség hagyományos ágazataiban tapasztalható válság okai egyrészrõl piaci hatásokra vezethetõ vissza, emellett figyelmet érdemel a gazdasági társaságok gyenge modern technológia adaptációs képessége és piacra jutásuk, maradásuk nehézségei. Ennek megoldása érdekében szükséges a hagyományos ágazatokban tevékenykedõ vállalkozások számára biztosítani az új, korszerû lehetõségek megismerését, valamint a piacra jutás infrastrukturális elmeinek fejlesztését. Ennek elérése érdekében az intézkedésen belül kiemelten kezelt egy minta biogazdaság és borászati hálózat létrehozására.

4.2. intézkedés: Környezetbarát, új, innovatív technológiát alkalmazó tevékenységek támogatása A térség fenntartható fejlõdése érdekében a jellemzõ hagyományos ágazatok mellett szükséges új ágazatok megtelepítése is, melyekkel kapcsolatban alapvetõ követelmény, hogy tevékenységük megfeleljen a Nemzeti Park környezetvédelmi elvárásainak. Emellett a tendencia azt mutatja, hogy az ilyen új ágazatok a képzett lakosság megtartása mellett újabbakat vonzanak a térségbe, s innovativitásukkal a hagyományos ágazatok fejlõdését is elõsegíthetik. Az intézkedésen belül két, eddig kihasználatlan helyi erõforrás hasznosítását célzó projekteket mutatunk be.

52


8. A PROGRAM KONZISZTENCIÁJA, MEGFELELÉSE MÁS PROGRAMOK INTÉZKEDÉSEIVEL 8.1. Nemzeti Fejlesztési Terv – Operatív Programok Nemzeti Fejlesztési Terv

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

Operatív Program

Prioritás

Intézkedés

A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezõgazdaságban

1.1 Mezõgazdasági beruházások támogatása 1.3 A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4 Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5 Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2.1 A mezõgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3.1 Vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése 3.2 A mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése 3.4 A falufejlesztés és – felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megõrzése 3.5 A LEADER+

Az élelmiszerfeldolgozás modernizálása

A vidéki térségek fejlesztése

1.1

1.2

1.3

1.4

2.1

2.2

2.3

3.1

3.2

3.3

4.1

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

4.2

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

53


Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Program

Prioritás

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

Beruházásösztönzés

Kis- és középvállalkozások fejlesztése

Kutatás-fejlesztés, innováció

Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés

Intézkedés 1.1 Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése 1.2 Ipari infrastruktúra megteremtése 1.3 Pro-aktív beruházásösztönzési tanácsadás 2.1 Kis- és középvállalkozások mûszaki-technológiai hátterének fejlesztése 2.2 Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 2.3 Együttmûködés fejlesztése a vállalkozói szektorban 3.1 Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása 3.2 Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása 3.3 Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erõsítése 4.1 E-gazdaság fejlesztése, ekereskedelem ösztönzése 4.2 Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 4.3 Az e-közigazgatás fejlesztése 4.4 Szélessávú távközlési infrastruktúra bõvítése

1.1

1.2

1.3

1.4

2.1

2.2

2.3

3.1

3.2

3.3

4.1

4.2 X

X

X

X X

X X X

X X

X X X X

X

54


Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Program

Prioritás

Humán Erõforrás Fejlesztési Operatív Program

Aktív munkaerõpiaci politikák támogatása

Társadalmi kirekesztés elleni kûzdelem

Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása

Intézkedés 1.1 – A munkanélküliség megelõzése és kezelése 1.2 – A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése 1.3 – A nõk munkaerõpiacra való visszatérésének segítése 2.1 – Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatási rendszerben 2.2 – A társadalmi befogadás elõsegítése a hátrányos helyzetû csoportokkal foglalkozók humánerõforrásfejlesztésével 2.3 – A hátrányos helyzetû emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása 3.1 – Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése a közoktatási rendszerben 3.2 – A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése

1.1

1.2

1.3

1.4

2.1

2.2

2.3

3.1

3.2

X

X

X

X

X

3.3

4.1

4.2


Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

3.3 – A felsõoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése 3.4 – Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések 3.5 – A felnõttképzés rendszerének fejlesztése 4.1 – Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 4.2 – A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 4.3 – Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban 4.4 – Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban

X

X

55

56


Nemzeti Fejlesztési Terv

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

Operatív Program

Prioritás

Intézkedés

Környezetvédelem

1.1 – A vízminõség javítása 1.2 – A hulladékgazdálkodás fejlesztése 1.3 – Az egészségügyi és építési-bontási hulladékok kezelése 1.4 – Környezeti kármentesítés, felszín alatti vizek és az ivóvíz bázisok védelme érdekében 1.5 – Természetvédelem és a fenntartható árvízvédelem 1.6 – A levegõszennyezés és a zajterhelés mérése 1.7 – Energia gazdálkodás környezetbarát fejlesztése 2.1 – A fõúthálózat mûszaki színvonalának emelése 2.2 – Környezetkímélõ közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Közlekedés

1.1

1.2

1.3

1.4

2.1

2.2

2.3

3.1

3.2

3.3

4.1

4.2

X X

X

X

X

X

X

X

57


Nemzeti Fejlesztési Terv

Regionális Fejlesztés Operatív Program

Operatív Program

Prioritás

Intézkedés

A turisztikai potenciál erõsítése

1.1 – Turisztikai vonzerõk fejlesztése 1.2 – Turisztikai fogadóképesség javítása 2.1 – Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése 2.2 – Településrehabilitációs akciók 2.3 – Alapfokú oktatási – nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése 3.1 – Helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 3.2 – Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 3.3 – Felsõoktatási intézmények együttmûködésének erõsítése a regionális gazdasági szereplõkkel és a helyi közösséggel 3.4 – Régióspecifikus szakmai képzések támogatása

Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

A humánerõforrásfejlesztés regionális dimenziójának erõsítése

1.1

1.2

1.3

1.4

X

X

X

X

X

X

2.1

2.2

2.3

3.1

3.2

X

X

X

3.3

4.1

4.2

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

58


8.2. Közép-Dunántúli Területfejlesztési Program Prioritás A gazdasági környezet innováció-orientált fejlesztése

Humánerõforrás fejlesztés

A minõségi élet feltételeinek megteremtése

Az EU csatlakozás és a tagsággal járó követelmények teljesítése

Intézkedés Ipari integrációk támogatása Innovációs infrastruktúra és menedzsment fejlesztése Környezetorientált vidékfejlesztés A régió adottságaira épülõ turizmus élénkítése Felsõoktatási és kutató intézményi bázis fejlesztése, mobilizálása Az egyének és szervezetek innovációs képességének fejlesztése A munkaerõpiac fejlesztése Az egészségügy fejlesztése Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A közlekedési hálózatok fejlesztése Kapcsolatteremtés a szomszédos térségekkel A régiótudat erõsítése Környezetfejlesztés Speciális felkészítési programok EU-s helyi szervezeti struktúrák és mûködési mechanizmusok modelladaptációja

1.1

1.2

1.3

1.4

2.1

2.2

2.3

3.1

3.2

3.3

X X X

X

X

X

X

X X X

X X X

X

4.1

4.2 X X

59


8.3. Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programja Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepció Kód

Prioritás

Intézkedés

1/1 1/2 1/3 1/4

Életminõség

2/1

Emberi erõforrás

„ép test” – Az egészségügy fejlesztése „támasz” – A szociális ellátás feltételeinek javítása „otthon” – Lakáshelyzet javítása „ép lélek” – Az életminõség javítása a kulturális értékek által. „esély” – Esélyegyenlõség megteremtése a közoktatásban „alapozás” – A közoktatás kiemelt elemeinek tartalmi és infrastrukturális fejlesztése „szakma” – A szakképzés fejlesztése „felsõfok” – A felsõoktatás fejlesztése „húzóerõ” – Iparfejlesztés; versenyképes, stabil gazdaság „gazda” – Mezõ- és erdõgazdaság fejlesztése „vendég” A turizmus fejlesztése „jövõ” – Kutatás-fejlesztés „oxigén” – A környezeti állapot védelme, megõrzése és fejlesztése „szemét” – Hulladékkezelés fejlesztése, bõvítése „rend" – Az épített környezet fejlesztése „úton” – Közlekedésfejlesztés „vezeték” – Ellátó rendszerek fejlesztése „info" - Az információs kultúra és technológia fejlesztése „jószomszéd” – Kistérségi intézményfejlesztés „civil” – A civil szféra szerepvállalásának erõsítése

2/2 2/3 2/4 3/1 3/2 3/3 3/4 4/1

Gazdaság és Innováció

Környezet és Infrastruktúra

4/2 4/3 4/4 4/5 4/6 5/1 5/2

Regionális együttmûködés

1.1 1.2 1.3 1.4 2.1 2.2 2.3 3.1 3.2 3.3 4.1 4.2 X X

X

X X

X

X

X

X X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

60


9. AZ EGYES INTÉZKEDÉSEKHEZ RENDELHETÕ INDIKÁTOROK Az alábbi indikátorok az egyes fejlesztési projektek kidolgozása kapcsán hasznosítható adatokkal és információkkal szolgálnak, melyek az EU által finanszírozott pályázatok esetében a fejlesztés hatásainak igazolásakor az egyik elengedhetetlen elemet jelentik.

1. prioritás: A kistérség turisztikai vonzerejének növelése 1.1. intézkedés: Az ökoturizmus fejlesztése a térség háttértelepüléseinek bevonásával 1.2. intézkedés: Turisztika marketingeszközök fejlesztése 1.3. intézkedés: A különbözõ turisztikai termékek és azokhoz szükséges háttér-infrastruktúra fejlesztése 1.4. intézkedés: Vendégváró településkép kialakítása

Indikátor jellege

Megnevezés

Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény

A térségi turizmus erõsödése A sikeresen befejezett projektek aránya A térségbe érkezõ turisták komfortérzetének növekedése A térségbe látogató turisták átlagos költésének növekedése Szálláshely kihasználtság növekedése Vendégéjszakák számának növekedése

Eredmény Eredmény Eredmény

Háttértelepülések látogatottságának növekedése Turisztikai szolgáltatások körének bõvülése A szolgáltatásokat igénybe vevõk száma, jellege

Mérõszám % % % Ft/nap % Vendégéjszakák száma, % % db, % db

Beszerezhetõség / Forrás Térségi felmérés Térségi ügynökség Kérdõíves felmérések Térségi felmérés KSH KSH Térségi felmérés Térségi felmérés Kérdõíves felmérés a kedvezményezettek között

61


Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény

A térségi adatbázisok számának növekedése Az elkészült stratégiák és tervek intézkedéseinek száma Létrejött kistérségi koordinációs iroda A térség vonzóképessége A térségben szervezett rendezvények száma, elosztottságuk A rendezvényeken résztvevõk száma, elégedettségük

db db Igen/nem Számskála db db, %

Hatás Hatás Hatás Hatás Hatás Hatás Hatás Output Output Output Output

A szezonalítás csökkenése Az elmaradott települések jellemzõinek a vidéki átlagot meghaladó javulása Háttértelepülésekrõl az elvándorlás csökkenése Mûködõ kistérségi összefogás A turisztikában és az ahhoz kötõdõ ágazatokban a foglalkoztatás bõvülése A turizmus GDP-hez való hozzájárulásának növekedése Aktivitási ráta emelkedése Támogatott projektek száma A turisták elégedettsége a szolgáltatásokkal Komplex turisztikai termékek színvonala Új nyomtatott vagy elektronikus kiadványok, „csomagok” megjelentetése és Internetes elérhetõsége Újonnan létrehozott kiszolgáló létesítmények Aktív turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások száma, minõségi kategóriája

% % Ezrelék, fõ Igen/nem Fõ, % % Abszolút szám db % Minõsítési foka db, %

Output Output Output Output Output Output Output Output Output Output Output

Kerékpár kölcsönzõk számának növekedése Kerékpározható erdei utak megjelölése Újonnan létrejövõ, integrált, nyilvános információs rendszerek / szolgáltatások száma Az építészeti, természeti értékeket felkeresõ látogatók száma Kulturális rendezvényeket látogató turisták száma Forrásabszorpciós képesség javulása Rendszerek támogatása, kapcsolódó intézkedések A térséget bemutató kiadvány és Internetes illetve média megjelenítési programok száma A térségben mûködõ turisztikai vállalkozások tájékoztatása

Térségi ügynökség Térségi ügynökség Kistérség Kérdõívek Térségi ügynökség Kérdõíves felmérés a kedvezményezettek körében KSH KSH KSH Önkormányzatok KSH KSH KSH Térségi ügynökség Térségi felmérés Térségi felmérés Térségi ügynökség

db db, %, minõsítési besorolás db, % Km/év db

Kedvezményezettek Térségi felmérés

Fõ/nap, hónap Fõ, % Ft és euró, db Szám db

Térségi felmérés Térségi felmérés Kedvezményezettek Térségi ügynökség Kedvezményezettek, projekt-monitoring Térségi ügynökség

db, fõ

Projektgazdák Projektgazdák Kedvezményezettek

62


Output

Környezet-barát technológiák

Output

Mûemlékek és mûemlék jellegû épületek felmérése, felújítási tervek készítése

Szám (ezen belül: új KöM kis- és középvállalkozásoké) db Kedvezményezettek illetve projektmonitoring keretében

63


2. prioritás: A térségen belüli foglalkoztatási szint növelése 2.1. intézkedés: Befektetõk vonzása a kistérségbe 2.2. intézkedés: Emberi erõforrás fejlesztése 2.3. intézkedés: A nonprofit szervezetek (civilek, egyház) szerepvállalásának erõsítése Indikátor jellege Eredmény Eredmény

A vállalkozások nettó árbevételének növekedése A térség munkanélküliségi mutatóinak javulása

Eredmény

Létrehozott új munkahelyek száma

Eredmény Eredmény

Helyi tõkebefektetések nagyságának növekedése, KKV-k beruházásai

Eredmény

KKV-k által foglalkoztatottak számának növekedése

Eredmény

A kedvezményezettek elégedettsége

Eredmény

A képzõ intézmények és a gazdálkodók (vállalkozók, foglalkoztatók) által adaptálható együttmûködési és képzési modellek megjelenése

Eredmény Eredmény

A szolgáltatásokat igénybe vevõk megelégedettsége A szolgáltatásokat igénybe vevõk száma, jellege

Megnevezés

Beszerezhetõség / Forrás Ft, Euro, % KSH %, fõ, évközi, év végi KSH értékek aránya db, Férfi/nõ, KSH, munkaügyi növekedés %-ban központ Ft és euró, % KSH, kamarák Beruházott euró és KSH forint és az összes beruházás %-ában Fõ, % Munkaügyi központ, kérdõíves felmérés % vagy 1-5 skála közvélemény kutatás szerint Igen/nem KSH, illetve önkormányzati és munkaügyi központos statisztikák % Kérdõíves felmérések db Kérdõíves felmérés a kedvezményezettek között Mérõszám

64


Eredmény Eredmény

Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Hatás Hatás

Hatás

Hatás Hatás

Hatás

Hatás

A képzéseket sikeresen elvégzõk száma, és közülük a tartósan elhelyezkedettek, ill. %, Férfi/nõ vállalkozóvá válók száma A képzettség növekedése A diplomát, OKJ bizonyítványt szerzettek száma A képzettségnek megfelelõ foglalkoztatási struktúrához való közeledés %

Projektgazda, munkaügyi központ Felmérés

Megyei munkaügyi központok, KSH Nonprofit szervezetek és önkormányzatok együttmûködésének száma, jellege db Kedvezményezettek Otthonban ellátott idõsek száma fõ Projektgazda A térségben foglalkoztatott gyakornokok száma fõ Kérdõíves lekérdezés A térségben foglalkoztatott pályakezdõ fiatalok száma, aránya a foglalkoztatottakon Fõ, % KSH, munkaügyi belül központ A térségben megtermelt bruttó hazai termék GDP/fõ OMKFHÁ Foglalkoztatás (újonnan létrejövõ és megõrzött állások) Abszolút szám és az Munkaügyi központok összes állás százalékában (nemek aránya) A lakosság és a munkavállalók képzettségi szintjének növekedése, a munkaerõ %, db Munkaerõ-piaci és mobilitásának (pl. Szakmaváltás) erõsödése; a gazdaság igényeit és az innovációs oktatási hivatalos képességek erõsítését szolgáló új képzési tartalmak, illetve új képzési formák statisztikák, megjelenése Munkaügyi Központok és KSH, pályázók adatszolgáltatása Aktivitási ráta emelkedése Abszolút szám KSH Foglalkoztatás (megõrzött állások) Szám bruttó/nettó Munkaügyi központok teljes munkaidõre átszámított létszám (FTE) nemek aránya Foglalkoztatás (újonnan létrehozott állások) Szám bruttó/nettó Munkaügyi központok teljes munkaidõre átszámított létszám (FTE) nemek aránya Foglalkoztatás (újonnan létrejövõ állások) Abszolút szám és az Munkaügyi központok összes állás

65


Hatás Kombinált (eredmény és hatás együtt) Kombinált (eredmény és hatás együtt) Output

Specifikus szakmai ismeretekkel rendelkezõ munkavállalók számának növekedése Pozitív diszkrimináció

százalékában (nemek aránya) Fõ KSH % Munkaügyi központok

Társadalmi integráció

% (Férfi/nõ)

A kis- és középvállalkozások támogatása (újonnan alakuló vállalkozások)

Output

Szám, nemek arányai Végrehajtó szervezet tulajdonosok, méret (mikro- kis- és középvállalkozások) Fõ Kamarák, képzõintézmények db Kedvezményezettek

Output

A képzési programokban részt vett munkavállalók, munkanélküliek, vállalkozók száma Bevezetett új típusú, közös tevékenységek, termékek száma (marketing, kutatás, szolgáltatás, fejlesztés stb.) A szociális foglalkoztatási programokban részt vettek száma, és közülük a tartósan db elhelyezkedettek száma Képzési programok lebonyolítása Programok száma, résztvevõk száma Kidolgozott tematikák, képzési programok száma Új programok száma

Output

Lebonyolított képzési programok száma, résztvevõk száma

Db, Fõ

Output Output

Összes elsajátított szakma, ismeret Tananyagok kifejlesztése

Output Output

Új képzési anyagok száma, képzésben részvevõk száma A projektekben részt vevõ civil és non-profit szervezetek száma

db Elkészült és elfogadott tananyagok száma db, fõ db

Output Output Output

Munkaügyi központok

Munkaügyi központok Kedvezményezettek jelentései Kedvezményezettek illetve projektmonitoring keretében Kedvezményezettek illetve projektmonitoring keretében Végrehajtó szervezet Kedvezményezettek

Oktató intézmények Felmérés

66


3. prioritás: A térségi szintû infrastruktúra-hálózatok kiegészítése 3.1. intézkedés: A többcélú kistérség közszolgáltatásainak komplex fejlesztése 3.2. intézkedés: Balatonfüred melletti alközpontok szerepkörének erõsítése 3.3. intézkedés: A közúthálózat hiányzó elemeinek kiegészítése Indikátor jellege Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény

Infrastrukturális fejlesztések Közszolgáltatásokhoz jutási idõ lecsökkenése Vertikális és horizontális partnerek közti együttmûködési kialakulása Idõmegtakarítás

Eredmény

Logisztikai szolgáltatást rendszeresen igénybe vevõ vállalatok száma


Növekvõ áruforgalom Növekvõ személyforgalom Közigazgatási adatvagyon megalapozása


Az igazgatási intézmények távolról elérhetõ szolgáltatásai On-line szolgáltatások számának növekedése A végsõ felhasználók költségei

Megnevezés

Mérõszám

Beszerezhetõség / Forrás Kedvezményezettek Kedvezményezettek Kérdõíves felmérés Közútkezelõ Kht, Kérdõíves felmérés

Millió forint % db (Menetidõ x szállított áru/utasok volumene/száma ), % Abszolút szám Logisztikai központok Tonna Közútkezelõ Kht. Fõ Közútkezelõ Kht. Igen/nem Felmérés a kedvezményezettek, önkormányzatok körében db/régió Felmérés % Felmérés Ft és euró/kwh Energia felügyelet

67


Eredmény Eredmény Eredmény Hatás

A környezetkímélõ közlekedési ágazatok (kerékpár, lovaglás) használatának növekedése Táppénzen töltött idõ lecsökkenése A háziorvosok ellátási képességének javulása (mûszerállomány növekedése) A régió átlagos elérési idejének csökkenése

Hatás

A régión belüli települések közötti elérési idõ csökkenése

Hatás Output Output Output Output Output

A forgalom sûrûsége Elõkészített infrastrukturális fejlesztések száma Innovatív szociális és közösségi kezdeményezések megerõsödése a régióban Cégalapítások az információ-technológia területén Igazgatási intézmény internetes hálózathoz való kapcsolódásnak, Webtárterületének biztosítása. Kapcsolódó infrastruktúrák kiépítése

Output

Utas- és áruforgalom kiszolgáló létesítményei

Fõ/év

Kedvezményezettek

% db, % Az elérési idõ csökkenése órában a fõvárostól és a legfontosabb határátkelõhelye ktõl Az elérési idõ csökkenése közúti forgalom esetében, órában Növekedés (%) db db/elvárás Szám db

OEP OEP KVVM

Átadott létesítmények száma m2

Kedvezményezettek

KVVM

KVVM Kedvezményezettek Kedvezményezettek Cégbíróság Internet szolgáltató

Kedvezményezettek

68


4. prioritás: A hagyományos és új gazdasági ágazatok hozzáadott értékének növelése 4.1. intézkedés: A hagyományos ágazatok versenyképességének növelése 4.2. intézkedés: Környezetbarát, új, innovatív technológiát alkalmazó tevékenységek támogatása Indikátor jellege Eredmény Eredmény

A vállalkozások termelékenységének és versenyképességének növekedése A KKV-k nettó árbevételének növekedése

Eredmény

A KKV-k körében létrejövõ hálózatok

Hatás Hatás Hatás Hatás

A kistérség GDP-jének alakulása A régióban megtermelt bruttó hazai termék A vállalkozások termelékenységének növekedése A KKV beszállítások volumen-növekedése, a nagyvállalatok regionális beszállítóinak aránya A KKV-k összárbevételének alakulása A KKV-k piaci részesedésének növekedése A prioritás keretében támogatott vállalkozások forgalmának, nyereségességének növekedése két év után

GDP/fõ, % GDP/fõ Ft és euró, % db,%

A régió exportteljesítményének alakulása

%

Hatás Hatás Hatás

Hatás

Megnevezés

Mérõszám % Millió Ft és euró értékesítési volumen %ában db

% Ft és euró, % Ft és euró, %

Beszerezhetõség / Forrás KSH KSH

Kedvezményezett ek KSH OMKFHÁ KSH Felmérés KSH KSH Kedvezményezett ek által szolgáltatott anyagok KSH

69


Hatás kombinált (eredmény és hatás együtt) Output

Újonnan alapított high-tech vállalkozások száma Alkalmazkodóképesség, vállalkozás

Abszolút szám KSH % És abszolút Felmérés szám

Kialakított információs rendszerek

db

Output

Vállalkozások által megtermelt hozzáadott-érték

Output

Bevezetett új termékek, illetve korszerû technológiák száma

Output

Magas technológiai színvonalú feldolgozóipari ágazatokba történõ közvetlen tõkeberuházások növekedése

Output

A környezeti hatásvizsgálat elkészülése

Kedvezményezett ek Árbevétel Kedvezményezett ek db Kedvezményezett ek Közvetlen Kedvezményezett tõkeberuházáso ek k %-ában db Környezetvédelm i hatóság

70


10. AZ INTÉZEKDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ JAVASOLT PROJEKTEK BEMUTATÁSA


71

10.1. A javasolt projektek bemutatása 1. prioritás: A kistérség turisztikai vonzerejének növelése 1.1. intézkedés: Az ökoturizmus fejlesztése a térség háttértelepüléseinek bevonásával 1.1.1. projekt: A térségben további bemutatóhelyek kialakítása, valamint a meglévõ, turistautak fejlesztése A kistérség mintegy kétharmada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNP) fennhatósága alá tartozik, melynek kiemelt feladatai közé tartozik a hozzá tartozó területek fenntartható fejlesztése és vonzóvá tétele. A projekt célja egy olyan bemutatóhely kialakítása, amely a Tihanyi-félszigeten kívül a térség további kirándulóhelyeinek ismertségét is megfelelõ színvonalon elõsegítheti. A tervezett bemutatóhely alapjául szolgálhat erdei iskolák szervezésére, amely a hazai gyermekeken kívül a kistérségben található települések testvérvárosaiból érkezõ fiatalok szervezett fogadására is alkalmas lehet. Emellett a bemutatóhely a különbözõ érdeklõdési körû csoportok fogadását, és a térség természeti és kulturális örökségéhez kapcsolódó információk folyamatos és naprakész szolgáltatását is biztosíthatja. A bemutatóhely kialakítására Balatonszõlõs remek helyszín lehet, mivel megközelíthetõsége a térségen belül és kívülrõl is jónak mondható, rendelkezik gyermek fogadásra alkalmas szálláshellyel, valamint a Lóczy-barlang és a Koloska-völgy jól megközelíthetõ a településrõl, amelyek kiváló kirándulási lehetõséget biztosítanak az oda érkezõ vendégek számára. A bemutatóhely a lassacskán elfeledett régi falusi élet hagyományait és tevékenységeit elevenítené fel, továbbá lehetõséget biztosítana ezen tevékenységek kipróbálására. biotermelõhely (Ehhez kapcsolható lenne gyakorlati hely biztosítása a VE TT-nek.) 1.1.2. projekt: A szelídturizmus igénybe vehetõ lehetõségeinek bõvítése, meglévõ infrastruktúrájának fejlesztése Mint az az elõzõ intézkedésbõl is kiderült a térség nagy része a BfNPI fennhatósága alá tartozik, mely szigorú feltételeket szab környezetvédelmi szempontból a mezõgazdasági tevékenységek tekintetében, még akkor is, ha a mûvelni kívánt földterület közvetlenül nem tartozik természetvédelmi terület alá. A termelés lehetõségeit szintén körültekintõbbé teszi a Balaton-törvény, mely védi a térség érzékeny területeit, ezáltal ösztönözve a termelõket a környezetkímélõ gazdálkodásra és a kevés vegyszer használatára. Ez a környezetkímélõ gazdálkodás kiváló lehetõséget biztosít a kistérségben az ott élõ lakosok számára mezõgazdasági tevékenységüket kiegészítõ szelídturizmus kialakítására.

72 Az


intézkedés

több

területet

is

érint:

egyrészt

a

kistermelõket

(méztermelõk,

növénytermesztõk, állattartók), akik összefogással kisebb-nagyobb értékesítési csoportokat hozhatnak létre, ennek segítségével nagyobb eséllyel indulnak a piacon. Másrészt érinti a falusi szálláshelyadókat, akik fejlesztve a férõhelyeiket a lehetõ legmagasabb színvonalon képesek kiszolgálni az odalátogató turistákat egyrészt a kistermelõktõl felvásárolt a biotermékkel, másrészt kialakított bemutatóhelyekkel, ahol a vendégek maguk is részt vehetnek a gazdálkodó családok napi teendõiben. A falusi szálláshelykínálat mellett a vendéglátók a turisták számára sajátos helyi programokat szervezhetnek, mint például: folklór estek, gasztronómiai különlegességek készítése, stb. 1.1.3. projekt: Természetjárás kincskereséssel Világszerte létezik egy olyan természetjárókat megmozgató program (geocaching), mely Magyarországon is egyre nagyobb népszerûségnek örvend, ezzel nyújtva lehetõséget hazánk, valamint a kistérség részletes megismerésére. A geocaching lényege, hogy elrejtett ládákat kell megtalálni, melyeket természetjárók helyeznek el számukra érdekes pontokon annak érdekében, hogy másoknak is lehetõségük nyíljon felfedezni azokat az érintetlen területeket, melyeket önállóan nem feltétlenül találnának meg. Ennek a „játéknak” a köztudatban való elterjesztésével az ide látogató turisták számára alternatív kikapcsolódásként remek szórakozást nyújthat.

1.2. intézkedés: Turisztika marketingeszközök fejlesztése 1.2.1. projekt: Koordinációs iroda létrehozása A turisztikai marketing térségi szintû koordinálásához szükséges egy olyan iroda felállítása, mely non-profit szervezetként láthatja el a kistérség „reklámozásával” kapcsolatos teendõket. Elsõ lépésként együttmûködve Balatoni Régió Turisztikai Projekt Irodával, a Tourinform Irodával közösen kidolgozna egy térségi szintû marketing stratégiát és operatív programot, amelynek megvalósítása során is folyamatosan kapcsolatban állna a két szakmai szervezet munkatársaival. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk a térségi szintû turizmusfejlesztés marketingszemléletû újragondolását. A kivitelezés során elsõsorban a célcsoportok ismeretében a koncentrált térségi turisztikai termékfejlesztésre kell koncentrálni Ezen belül a kiépítendõ térségi turisztikai hálózatokra alapozva szükséges megkeresni azokat a hiányzó kínálati elemeket, amelyek a térségi termékek egységességét akadályozzák. Ennek a tervnek képesnek kell lennie arra, hogy konszenzusos alapon ajánlatot tegyen az egyes látványosságok, települési turisztikai szerepkörök fejlesztésére. Elkészíttetéséért és a


73

program végrehajtásáért a térségi turisztikai szervezet, valamint a települési turisztikai menedzserek a felelõsek. 1.2.2. projekt: Térségi kiadvány elkészítése A térség megismertetéséhez szükség van olyan kiadványok elkészítésére, amelyek összefoglaltan, egységesen képesek bemutatni az érdeklõdõ számára a kistérség nevezetességeit, értékeit, valamint felkelti a látogatók érdeklõdését a térség jobb, részletesebb megismerésére. Ehhez elsõsorban fontos egy olyan imázs, arculat kialakítása, mely lehetõséget nyújt a kistérség sajátosságainak egyszerû bemutatására, mely nem kizárólag a Balaton közelségéhez kapcsolódik, hanem ezen felül a kistérség egyedi természeti környezetére és épített emlékeire alapoz. A kiadványban mindenképpen indokolt helyet biztosítani a települések attrakcióinak, továbbá tartalmaznia kell a térségben található egész éves programkínálatot is. Ezzel a kiadvánnyal biztosítható, hogy mind a belföldi, mind a külföldi vendégek a Balaton kapcsán ne kizárólag a vízi turizmusra asszociáljanak, hanem a térség egyéb természeti és épített örökségeire is. A kiadványt elsõsorban Balaton Fejlesztési Tanácson, a Tourinform Irodákon, a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Irodán, valamint különbözõ szakmai vásárokon keresztül kívánjuk eljuttatni a potenciális turisták számára. 1.2.3. projekt: Balaton-kártya elfogadásához szükséges feltételek megteremtése, valamint Mobil Információs Pontok kialakítása A Balaton-kártya bevezetését a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság az elmúlt évben elfogadta, melynek mûködtetését és forgalmazását pályázati úton a Hotelinfo Kft. nyerte meg. A Balaton-kártya bevezetését 2005-re tervezik a szakemberek, mely kezdetben különbözõ idegenforgalmi kedvezményeket, engedményes szolgáltatásokat nyújtana, majd a késõbbiekben bevezetnének egy továbbfejlesztett, pontgyûjtõ rendszerû Balaton Klub Kártyát. A bevezetés elsõ lépéseként a kártya megismertetése és az elfogadóhelyek, valamint az értékesítõhelyek hálózatának megszervezése jelenti a nagyobb feladatot. A kártya bevezetésével kapcsolatos marketing feladatokat regionális szinten kell megoldani, melyhez az elsõ években állami támogatás is párosul. A térségben található elfogadó helyek kialakítása viszont helyi érdekként is kezelendõ. Ez a térségben nem okoz problémát, hiszen a bevezetett Füred-kártya hasonló eszközként üzemel Balatonfüreden, annyi különbséggel, hogy ehhez a turisták szálláshelyükön ingyen hozzájuthatnak és csak ezen az egy településen használhatják fel. További feladata a kistérségnek a Balaton Fejlesztési Tanáccsal

74


együttmûködve a térség egész területén kialakítani a kártya elfogadásához szükséges feltételeket. A projekthez 2.1.1 intézkedésben említett koordinációs iroda is szerepet vállal oly módon, hogy a vállalkozói és non-profit szférában érintett szereplõket egy fórum keretében felkészítené a saját intézményükben történõ kártya elfogadására, valamint az ezzel kapcsolatos teendõkre. Az intézkedés másik ehhez kapcsolódó fontos eleme a Balatoni Mobil Információs Rendszer, mely kialakításának célja, hogy javítson a helyiek, valamint az ide látogató turisták komfortérzetén és növelje a Balaton, így a kistérség gazdasági versenyképességét. A projekt egy olyan komplex oldal létrehozását szorgalmazza, mely lehetõséget biztosít az érdeklõdök számára, hogy keresõ opcióval, több nyelven a lehetõ legtöbb információhoz jussanak a Balaton régióval kapcsolatban. Ennek minél színvonalasabb biztosítása érdekében a kistérség feladata olyan információs pontok kialakítása, amely a kezdeményezés szolgálatába állítható. Minden településen biztosítani kell egy olyan hosszabb nyitva tartással rendelkezõ helyet (lehetséges vendéglátó egység, közösségi ház stb.), ahol a helyi lakosok és a turisták tájékozódhatnak az általuk fontosnak tartott információról. A rendszerhez kapcsolatható egy kültéri terminál, mely pénzbedobós automatával és nyomtatóval is rendelkezik, így a turistáknak, látogatóknak lehetõségük van kinyomtatni a szükséges információkat és térképeket. 1.2.4. projekt: A kistérség honlapjának turisztikai fejlesztése és aktualizálása Az e-közigazgatás biztosítására szolgáló weboldal és szerver üzemeltetésének egyik jelentõs egységét képezi a kistérség turizmusának élénkítéséhez nagyban hozzájáruló, a kor kihívásainak leginkább megfelelõ digitális-marketing eszköz. A honlap folyamatos aktualizálásakor az idegenforgalmi információk frissítése is megtörténik. A kistérségi portál turisztikai részének fejlesztése során szükséges beépíteni egy olyan jelenleg hiányzó funkciót, amely az Interneten keresõ potenciális vendég számára minden hasznos információt elérhetõvé tesz. Egyrészt mindenképpen fontos az egyes települések több nyelven való megjelentetése, rövid bemutatása, másrészt fontos a térségben található különbözõ szolgáltatások kínálatának a teljesség igényével való bemutatása.

75


1.3. intézkedés: A különbözõ turisztikai termékek és azokhoz szükséges háttérinfrastruktúra fejlesztése 1.3.1. projekt: Vitorlásturizmus A kistérségben jelenleg öt, a Balatoni Hajózás Rt. (BAHART) által üzemeltetett vitorláskikötõ található, tovább néhány kisebb magántulajdonban lévõ. A Balatonon mûködõ vitorláskikötõk nagy része BAHART üzemeltetése alá tartozik úgymint a kistérségben lévõk többsége is. A BAHART hosszú távú fejlesztési célja, hogy a Balaton területén körülbelül 2000 férõhelyet biztosítani képes kikötõit idõvel 6000-re férõhelyre bõvítse. A vitorlásturizmus a Balatonfüredi kistérségben jelentõs szerepet kap, melynek erõsítése növeli a gazdasági versenyképességet, továbbá megadja a lehetõségét a Balaton akár 6 hónapra történõ turisztikai hasznosításának. A vitorlázás a világon az ötödik legnépszerûbb sportág, mely az elmúlt idõszakban óriási fellendülést mutatott a Balatonon. További fejlõdését elõsegíthetné egy olyan térségi és annál nagyobb összefogás vagy szabályozás mely a vitorláskikötõk „házirendjét” szinkronban hozná egymással. Ezzel megkönnyítené a turisták helyzetét, nem kellene számtalan szabályt megjegyeznie, ami hosszabb tartózkodási idõ esetén a komfortérzetét is növelhetné. 1.3.2. projekt: Horgászturizmus A horgászturizmus fejlesztése szintén elsõdlegességet kell élvezzen, mert az idõjárástól függetlenül képes a turisták idecsalogatására, és ezáltal a csökkenõ turistaszezon hosszabbítására. A horgászok helyzete ezzel ellentétben egyre nehezebb a Balaton környékén. Az illegális mólokat megszüntetik, ami természetesen idõszerûvé vált, viszont még nem alakítottak ki helyettük új horgászhelyeket megfelelõ számmal. A térségben a turisták számára olyan horgászhelyek létrehozását kell szorgalmazni, melyek a vízparti turizmusra kedvezõtlen idõjárás esetén a hobbihorgásszal érkezõ családtagok, barátok számára is kellemes kikapcsolódást nyújthatnak. A térségben Csopakon kisebb beruházás eredményeként

a

strandtól

könnyen

megközelíthetõen

megépítették

a

horgászok

szórakozását biztosító horgászstéget. Fontosnak tartjuk a kistérség part menti településein hasonlóan különbözõ nagyságú, könnyen megközelíthetõ horgászhelyek kialakítását, valamint az ehhez szervesen kapcsolódó csónakkikötõk létrehozását, melyek lehetõséget biztosítanak a horgászoknak, hogy ne csak a partról hódoljanak szenvedélyüknek, hanem a parttól távol esõ területeken is.

76


1.3.3. projekt: Aktívturizmus Az aktív turizmus szintén egyre nagyobb hangsúly kap az emberek életében. Ennek egyik fõ oka, hogy az emberek jobban figyelnek az egészséges életmódjuk kialakítására, ennek elemeként a sportolásra. A térségben még nem említett kerékpáros turizmus egyre nagyobb szerepet kap. A tervezett kerékpárút-hálózat nagy része elkészült, mely nagyszerû lehetõséget biztosít az ide látogató vendégek számára, hogy két keréken körbejárják a térség látnivalóit. Azonban a kerékpárút nem elégíti ki maximálisan a turisták igényeit. Hiányoznak a térségbõl a kerékpárkölcsönzõ helyek, szervizek, valamint az úthálózat mentén lévõ pihenõhelyek. Szükséges a térségben a vállalkozói szféra ösztönzése az említett szervizpontok kialakítására, továbbá a kistérség feladata, hogy pihenõpontokat hozzanak létre, ahol a turisták megállhatnak. Ezeken a pontokon néhány faasztal, fapadok elhelyezése lehetõséget adna a csapatoknak egy kis pihenésen túl étkezésekre is. Ezen túlmenõen a BfNPI-val együttmûködve a természetvédelmi területeken található turistautakat is alkalmassá kell tenni a kerékpárosok számára, ezzel színesebbé téve az itt tartózkodásuk.

1.4. intézkedés: Vendégváró településkép kialakítása 1.4.1. projekt: Balatonfüred Fürdõtelep történelmi városközpont rehabilitáció A komplex településfejlesztési program Balatonfüred Fürdõtelep városrész leromló, kihasználatlan településközpontja idegenforgalmi vonzerejének fenntartható növelése, építészeti és környezeti minõségének javítása érdekében átfogó rehabilitációs akciókat tartalmaz.

Ennek keretében egymáshoz megvalósításukban, funkciójukban, kihatásukban

szorosan kapcsolódó, egymást erõsítõ épület felújítások, közterületi infrastruktúrafejlesztések valósulnak meg. A fejlesztés eredményeként a felújított épületekben új, hiánypótló közösségi, turisztikai funkciók kapnak helyet, amelyek munkahelyeket teremtenek, egész éves üzemeltetésû, idegenforgalmi szezont hosszabbító minõségi szolgáltatásokat és programokat hoznak a településközpontba. A fejlesztések eredményeként létrehozott Balatoni Borok Háza, mint a régió borászati szakmai szervezõ központja egyben a borturizmusban érintettek folyamatos képzése-átképzése színhelye, az egész életen át tartó tanulást és a régió munkaerõ-piaci igényeihez való igazodást innovatív módon szolgálja. A mozi épületébõl kialakított Galéria a minõségi kulturális programokhoz teremt színvonalas környezetet kiállítótermével, eladótermével, az épülethez kapcsolódó közterületen megvalósuló parkkialakítással és az ott felépülõ szabadtéri színpaddal szerves egységben.

77


A településközpont belsõ két utcájának és a városon áthaladó fõútról a történelmi településközpontra közvetlenül rávezetõ három utca egységes koncepció szerint megvalósuló közúti infrastruktúra fejlesztése révén – amely az útfelújításokhoz kapcsolódóan parkolósávok kialakítását és új forgalmi rend kialakítását is tartalmazza a gyalogosforgalom elsõbbségének biztosításával - csökken a kiemelt idegenforgalmi célterület forgalmi terhelése, lehetõvé válik a megújuló városrész turisztikai vonzerõinek kulturált megközelíthetõsége. Az önkormányzati fejlesztések révén rendezetté váló környezetben egyidejûleg megindulnak a magánberuházások

is,

elsõsorban

a

gyógy-

és

egészségturizmushoz

kapcsolódó

szállodafejlesztéssel. A fejlesztés további szakaszaiban sor kerül további kapcsolódó utca felújításokra, parkfelújításokra, parkolók kialakítására, a Gyógytér és a Kiserdõ rehabilitációjára is. 1.4.2. projekt: Árkád Hotel felújítása – Anna Grand Hotel 4* gyógyszálloda Az Árkád Hotel mûemlékileg védett, 19. században gyökerezõ történelmi és kulturális hagyományairól híres épületei jelenleg méltatlanul rossz állagú, szállodarészét tekintve kihasználatlanul, pusztulást, leromlást sugalló külsõvel állnak Balatonfüred Balaton parti településközpontjának egyik leglátogatottabb helyén. Az Önkormányzat 2004-ben értékesítette

a

városközpont

legnagyobb,

meghatározó

ingatlan

együttesét

magánbefektetõknek, akik 2005-ben a szállodaszárny Blaha utcai részén elkezdték az átalakítási munkálatokat. A teljes felújítás 2007-re fejezõdik be a tervek szerint. Az Árkád Hotel felújításával kialakításra kerülõ Anna Grand Hotel 4*-os Gyógyszálló beleillik a település egészségturizmust fejlesztõ elképzeléseibe, versenyképes terméket kínál, a maga nemében egyedülálló szolgáltatással: az Állami Szívkórházra alapuló diagnosztikai és terápiás lehetõségek révén. A felújított szálloda 106 szobájához 258 parkolóhelyet is létestésítenek. A színvonalas szálláslehetõséghez kapcsolódóan a saját épületében kialakításra kerülõ konferencia terem, és a közelmúltban megnyílt balatonfüredi konferencia központ a hivatásturizmus elmélyítésére és az egészségturizmussal való kapcsolat kihasználására ad majd lehetõséget. Az Anna báloknak is helyet adó Gyógyterem hasznosítására az Önkormányzattal együttes terv szerint kerül sor. A megújult épület jelentõsen hozzájárul majd a Fürdõtelep történelmi központja régi fényének, patinájának újrateremtéséhez, a vonzó településkép kialakításához. Az Árkád hotel felújítása révén a minõségi szálláshelyek bõvítésén túl az épületében az utcafrontról is megközelíthetõ szolgáltatások (8 üzlet és 5 vendéglátóhely) kerülnek kialakításra, amelyek hozzájárulnak a településkép rendezettségéhez. Helyet ad a történelmi városrészbõl hiányzó igényes

78


üzleteknek, utazási irodának, továbbá Vinotéka, étterem kialakításával és üzemeltetésével színvonalas új funkciókat hoz a városrészbe, hozzájárul a településközpont turisztikai vonzerejének javításához, a turisztikai termékkínálatnak növeléséhez. A szálloda és az épületében helyet kapó üzletek, vendéglátóhelyek éves üzemelésûek, így a fejlesztés foglalkoztatásra gyakorolt hatása is jelentõs, kb. 70 fõnek, nyújt munkalehetõséget. Megvalósulásával minõségi keresletet generál a kapcsolódó szolgáltatások számára is a településközpontban. 1.4.3. projekt: Borturisztikai központ kialakítása Balatonfüreden a helyi védettség alatt álló kétszintes önkormányzati tulajdonú Blaha u. 5. sz. alatti villaépület nagyon leromlott állapotban van. Az önkormányzati fejlesztés keretében megvalósuló

épület-rehabilitáció

eredményeként

a

látogatottság

tekintetében

legfrekventáltabb városrészben kap helyet a Balatoni Borok Háza, amely a borászati szakma képzési és szervezõ központjává válhat, bormúzeuma, borkóstolója, pedig a széles összetételû célcsoport számára kínál kellemes idõtöltést idegenforgalmi szezontól függetlenül. A funkció megtervezésében és az üzemeltetésben egyaránt szoros partneri együttmûködést alakít ki az önkormányzat a helyi borászati szakképzést is végzõ szakiskolával és a Balatonfüred-Csopak vidéki Borút Egyesülettel. 1.4.4. projekt: Rekreációs élménypark és üdülõfalu létesítése Dörgicsén A kistérség területén talán az egyetlen összefüggõ önkormányzati tulajdonú terület, amelynek okos hasznosítása nagyot lendíthet a térség idegenforgalmán. Ez a 20 ha-os fennsík a Balatontól mindössze pár kilométerre, páratlan természeti környezetben helyezkedik el. A kitûnõ adottságok olyan turisztikai fejlesztésre adnak lehetõséget, mely az egész Balaton felvidéken nem érhetõ el. Szezonhosszabbító, egyéb fejlesztéseket generáló és vendégvonzó hatása ugyanakkor, fõleg a minõségi szolgáltatásokat igénylõk körében igen jelentõsnek prognosztizálható. A területen javasolt rekreációs élménypark és üdülõfalu létesítése olyan turisztikai attrakciókat kínálhat, amely joggal számíthat nagy érdeklõdésre. A rekreációs létesítmény központi létesítménye egy fedett (de nyitható) élményfürdõ lenne a kapcsolódó szolgáltatásokkal. Továbbá elképzelhetõ lenne az Európában most felfutó, speciális, igazi tehetõs turista ill. sportkedvelõ kört kiszolgáló – levegõ szerelmeseit megcélzó – beruházási projektelem megvalósítása is, amelybe beletartozna pl. egy csillagtúra bázis kialakítása az


79

UL (nagyon könnyû, terheléssel max. 470 kg-os) repülõgépek részére, avagy egy, az ejtõernyõzés elsajátítására alkalmas Aerodom létesítése, amely nemcsak a sportágat aktívan gyakorlók részére, de „amatõr érdeklõdõk” számára is lehetõséget nyújtana a technikák megismerésére és elsajátítására, kiegészítve a sportág elismert mûvelõinek bemutatóival, mint turistacsalogató programmal. A rekreációs élményparkhoz szállás és kiszolgáló kapacitás is épülne. Ennek megvalósítása mind a bakancsos turisták, mind pedig a luxus igényekkel fellépõ vendégek részére megfelelõ beruházásokat jelent az üdülõfalu átgondolt kialakításával.

80


2. prioritás: A kistérség foglalkoztatási szintjének növelése 2.1. intézkedés: Befektetõk vonzása a kistérségbe 2.1.1. projekt: Kistérségi Koordinációs és Információs Központ létrehozása (KKIK) A Kistérségi Fejlesztési Tanács alatt mûködõ aktív koordináló szervezet létrehozása. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a kormányzati akarat és az elindítás központi finanszírozása. A kormányzati szándékokban régóta kommunikált kistérségi szolgáltató irodák létrehozása kiinduló lépés lehetne az aktív és hatékony koordináló tevékenységre képes szervezet kialakításához. E szervezet – azon kívül, hogy a felettes szakmai és közigazgatási szervek által e szintre delegált közszolgáltatási és területfejlesztési feladatokat ellátja és a már jelenleg is csírájában mûködõ kistérségi együttmûködést összehangolja, fõ céljaként a kistérség egységes és együttesen eredményes megjelenéséhez, képviseletéhez teremtené meg a szervezeti, dologi és személyi feltételeket. 2.1.2. projekt: Társadalmi-gazdasági elemezés készítése és megjelentetése A kistérség helyzetét, lehetõségeit, kínálatát bemutató kiadvány elkészítése. A kiadvány a gazdaságfejlesztési program anyagából indul ki, azt fejleszti tovább a befektetõi elvárt igények kiszolgálására alkalmas tartalmúvá. A nyomtatott (könyv) ill. elektronikus (CD) formájában kiadásra kerülõ célja, hogy valós, alapos képet rajzoljon a térségrõl, amelybõl a befektetõk számára kirajzolódik a valós térségi potenciál. Az elemzés egyúttal a térség lakosai számára is hasznos lehet. Róluk és környezetükrõl, kistérségükrõl szól, így a helyi és térségi identitást is erõsítheti. A kiadvány rövidített változata felkerülne a kistérségi gazdasági portálra is (2.1.4 projekt). 2.1.3. projekt: Kistérségi vállalkozás-, termék- és projekt adatbázis készítése és üzemeltetése partnerkeresõ szolgáltatással. Az tervezett megvalósítás a térségben fellelhetõ telephelyeket, vállalkozásokat, elõállított termékeket, valamint a vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek által tervezett projekteket foglalná egységes, bõvíthetõ és visszakereshetõ adatbázisba. Az elkészítés során szoros együttmûködés valósul meg a vállalkozók, az érintett vállalkozói érdekképviseletek (kamarák) és területfejlesztési szervezetek (megyei, regionális (KDR és BR) és a települési önkormányzatok, civil szervezetek és a projekt gazdája között. A projekt koordinálását a Kistérségi Fejlesztési Tanács látná el munkaszervezete, vagy megbízott szervezet révén az

81


induláskor. A 2.1.1. projekt (KKIK) létrejötte és tevékenységének beindulását követõen ez a szervezet venné át az adatbázis kezelését.

Az adatbázis bizonyos részei az Interneten

hozzáférhetõek lesznek (az érintettek engedélyével). Más tartalmak térítés ellenében adatszolgáltatásként adhatók ki. 2.1.4. projekt: Kistérségi gazdasági informatikai portál létrehozása és mûködtetése. A projekt keretében egy kistérségi szintû gazdasági oldal kerül megvalósításra. Ez az oldal információt szolgáltat a térség gazdasági jellemzõirõl, a szabad kapacitásokról (infrastrukturális, humán stb.), s a térségben a vállalkozók, civil szervezetek és önkormányzatok által tervezett, befektetõkre váró projektekrõl. Információt szolgáltat a térség vállalkozói számára az aktuális pályázatokról, hirdetményekrõl is. A projekt összekapcsolható a tervezett turisztikai információs projekttel. A létrehozandó felület kezelõje induláskor a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete saját WEB felületén. A 2.1.1. projekt (KKIK) létrejötte és tevékenységének beindulását követõen ez a szervezet venné át az oldal üzemeltetését.

2.2. intézkedés: Emberi erõforrás fejlesztése 2.2.1. projekt: A térségi igényeknek megfelelõ szakképzési programok ill. programelemek kidolgozása és beindítása a középfokú szakképzésben. A gazdaság emberi erõforrás szükségletének biztosítása érdekében szükség van a helyi szakképzésben a térségi gazdaság elvárásainak megfelelõ munkavállalói, vállalkozói-, vendégfogadási kultúra, a piaci igényekhez igazodó szakmai ismeretek elsajátítása lehetõségének megteremtésére. Ez jelenti egyrészt a már meglévõ szakképzési potenciál jobb kihasználását, a középfokú szakképzésbe új elemek oktatásának bevezetését a két szakképzõ intézményben (Zánka, Balatonfüred). Ezek révén az itt végzett diákok megismerve kistérségük természeti és gazdasági adottságait, a környezetük iránti felelõsséggel átitatva, a vállalkozóvá

válás

és

vállalkozás

mûködtetésének

alapismereteivel

felvértezve,

nyelvtudással rendelkezve kerülnek ki a szakképzésbõl. Tudatában vannak annak, hogy ismereteik folyamatos frissítésére szükségük van, és eligazodnak a szakmai továbbképzési lehetõségek elérhetõségében. A projekt keretében olyan szakképzési program-elemek kidolgozására és bevezetésére kerül sor, amely a helyi gazdasági szereplõk igényeinek megfelelõ szakmákhoz kapcsolódva nyújt ismereteket.

82


2.2.2. projekt: Felnõtt szakképzés fejlesztése - Szõlész-borász képzés, továbbképzés modulrendszerû képzési programcsomaggal A kistérségben fõ megélhetés az idegenforgalom, a szõlõtermesztés és a borászat. A vállalkozók, gazdák és munkavállalók 80 % végzettsége illetve nem rendelkeznek korszerû ismeretekkel ahhoz, hogy vállalkozásukat eredményesen mûködtethessék. A munkavállalók 70%-a szezonális munkát végez. A gazdák a bel- és külföldi piacon csak versenyképes borokkal tudnak megmaradni. A borturizmus, borkereskedelem fellendítéséhez olyan borászati, borismereti, borkínálási és gasztronómiai ismeretekre van szükség, amelyek segítik a színvonalas- szezonhosszabbító idegenfogalom kialakítást és megtartását. A projekt keretében a balatonfüredi Széchényi Ferenc Kertészeti Szakiskola koordinálásával és szakmai bázisán modulrendszerû képzési programcsomag kerül kialakításra elsõsorban a kistérség, de egyben a Balaton Régió érintett szereplõi számára. A projekt a Balatonfüred és környéke Borút Egyesület és Balatonfüred Város Önkormányzata partneri együttmûködésével valósul meg. A különbözõ képzési formák a régióban borászattal, vendéglátással, borturizmussal foglalkozó tulajdonosok, vállalkozások, munkavállalók, magánszemélyek és regisztrált munkanélküliek számára nyújtanak elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítenek a helyi munkaerõ-piaci kihívásoknak megfelelni.

A képzések fejlesztõ- átképzõ-

továbbképzõ-és felkészítõ képzések. Folyamatos lebonyolításukra a Balatonfüreden kialakításra kerülõ Balatoni Borok Háza biztosítja a helyet, egyben a képzésbõl kikerülõk egyik foglalkoztatójaként is. Emellett a borkedvelõ és borértõ borstúdiumok, borakadémia, gasztronómia és borismereti tanfolyamok elvégzését követõen a vendéglátósok pohárnok képzéssel rendelkezõ szakembereket is foglalkoztathatnak. 2.2.3. projekt: Az ökoturizmus humán oldalának megteremtése A balatonfüredi kistérség lakosainak jelentõs részének megélhetését, foglalkoztatását az idegenforgalom biztosítja. Az ebben rejlõ adottságok jobb kihasználásához és fenntartható fejlesztéséhez, az ökoturisztikai termékek kialakításához és „eladásához” nagy szükség lenne az ökoturisztikai szemlélet erõsítésére. Ez jelentõs többlet ismeretet követel meg, amelynek elérése elsõsorban képzésen keresztül valósítható meg. A képzés és a szemlélet kialakítása nélkül a beruházások nem szolgálhatják a megfelelõ célt. A szemlélet kialakítását már a közoktatásban kell elkezdeni, amihez az iskolai oktatásba beépíthetõ tananyag kifejlesztése szükséges mind általános iskolai, mind, pedig középfokú oktatási szintre. Az iskolai


83

tanárokat (érintett közismereti és szaktárgyak oktatóit) képzéseken készítenék fel erre. A képzés gazdája a Veszprémi Egyetem lehetne. A térség vállalkozói, lakói, turizmusban érintett szereplõi számára is elérhetõvé kell tenni ökoturizmus képzésben való részvételüket, melyet munkaerõ-piaci eszközökkel ösztönözni is lehetne. A képzések kapcsolódhatnának a kistérség középfokú szakképzési bázisaihoz, a zánkai és balatonfüredi oktatási intézményekhez.

A

képzések

kistérségi

koordinálásában

és

megvalósításában

együttmûködne a kistérségi társulás, a Veszprémi Egyetem és a képzéseknek otthont adó szakiskolák.

A kistérség fejlõdése és az ott lakók életminõségének javítása érdekében

biztosítani kell a sikeressé váláshoz szükséges ismeretek és készségek megszerzését. Olyan képzett munkaerõre, olyan vállalkozókra van szükség, amelyek követni tudják a munka világának változásait, jól képzettek, gyakorlottak és alkalmazkodóképesek. Ez csak folyamatos és célirányos képzéssel, továbbképzéssel valósítható meg. Különösen érvényes ez most, az EU-hoz csatlakozást követõ elsõ idõkben, amikor nagy mennyiségû ismeret átvételére és átadására van szükség minél rövidebb idõ alatt, hogy a kínálkozó lehetõségeket ki tudják használni. A balatonfüredi kistérségben leginkább szükséges és érdeklõdésre számot tartó szakmai képzések, továbbképzések, tanfolyamok és tréningek lehetnek: pályázatkészítési tanfolyam önkormányzati és vállalkozói körnek, falusi vendéglátó tanfolyam a falusi turizmusban részvevõknek, turisztikában érintett vállalkozások képzése a sikeres mûködés és együttmûködés érdekében, tréningek a közmûvelõdésben érintettek, a közösségi élet alakítói részére, nyelvtanfolyamok, és számítógépes tanfolyamok a vendégfogadásban érintettek, de a helyi lakosság számára is. A képzések és továbbképzések a megfelelõ csoportlétszám mellett, lehetõleg helyben, vagy mikrotérségi központokban, a települési közösségi terekben kerülnek megrendezésre. A helyiek ill. szomszédos településekrõl érkezõ képzésben résztvevõk számára az ismeretek szerzésén túl ezek az együttlétek is alkalmat nyújthatnak a kapcsolatépítésre, tapasztalatcserére, egymás megismerésére, a közös települési, térségi kötõdés erõsítésére. A képzõ szervezet ill. képzõ személyek kiválasztásánál fontos szempont a helyismeret, a korábbi képzési referenciák, a helyi igényeknek megfelelõ képzési anyag. A képzések szervezésében az önkormányzati intézmények, civil szervezõdések, helyi közösségi csoportok, vállalkozói érdekképviseletek, hegyközségek, borútegyesületek vállalnának szerepet a képzés jellegének megfelelõen. A képzések koordinálásában közremûködne a kistérségi koordinációs központ és a kistérségi Civil Ház is.

84


2.2.4. projekt: Megváltozott munkaképességûek esélyeinek növelése A munkaerõpiacra való belépés és bent maradás egyenlõ esélyeinek segítése nagy hangsúlyt kap az EU támogatási politikájában. Ez különös figyelmet igényel a valamilyen szempontból hátrányos helyzetûek, a munkavállalási lehetõségek tekintetében különös nehézségekkel küszködõ csoportok és személyek esetében. A balatonfüredi kistérségben a székhelyen mûködõ S.O.S. Együtt Egymásért Közalapítvány bázisán, a civil és önkormányzati szféra összefogásával továbbképzési programokat valósítanak meg a projekt keretében a megváltozott munkaképességûek részére. Ez a képzési programok összeállításával, lebonyolításával, a segítésre szorulók felkutatásával, helybe való szállítással, a munkalehetõség felkutatásával, valamint a képzésben résztvevõk utánkövetésével valósulna meg. A projekt a késõbbiekben kiterjedhetne a Paloznakon tervezett rehabilitációs központ adta lehetõségekre is. A paloznaki települési önkormányzat saját ingatlanán szeretné e központot megvalósítani mozgássérültek számára, azonban még nem találták meg a beruházáshoz szükséges befektetõt. 2.2.5. projekt: Népi kismesterségek jövedelemteremtõ szerepének erõsítése – oktatás, továbbképzés Paloznakon a Népi Mesterségek Házában A népi hagyományok életben tartása, újraélesztése, ápolása a kistérség lakosai egy részére megélhetési forrást is jelenthetne. Az EU támogatási céljai között is szerepel a vidéken élõk megélhetésének segítése, a vidéki lét sajátosságait figyelembe vevõ jövedelemszerzési módok segítése. Elõ kell tehát segíteni a kistérségben egyrészt a kézmûipari vállalkozások eszközfejlesztését, termékfejlesztését. Lehetõséget kell adni a piacra jutás, értékesítés ösztönzése érdekében a marketing eszközök fejlesztésére (bemutatkozó anyagok, kiadványok), elõ kell segíteni a bemutató üzemek, mûhelyek kialakítását. A kézmûipari tevékenységeket folytató családi vállalkozások, mikro- és kisvállalkozások beindításához, mûködtetéséhez különbözõ pályázati támogatások nyerhetõk, amennyiben azok egyedileg vagy kisszériában, kisüzemi módszereket alkalmazva termelnek, és a hagyományos kismesterségek, a népi mesterségek, a tárgyalkotó népmûvészet, a népi iparmûvészet körébe sorolhatók (AVOP), ill. amennyiben „nyitott portaként” mûködtetésre is berendezkednek (NKÖM). A projekt célja elsõsorban a népi kismesterségek szakmai elsajátításához szükséges ismeretek megszerzésének biztosítása, szakirányú képzések, továbbképzések szervezésével. A képzésekhez a szakmai hátteret a képzést szervezõ Megyei Közmûvelõdési Intézet


85

biztosítani, míg a képzéseknek Paloznakon a kialakításra kerülõ Népi Kismesterségek Háza adna otthont, amelyhez kapcsolódva a helyi önkormányzat szállást is biztosítana a kurzus idejére a résztvevõknek igény szerint. A képzés bõrtárgy készítõ, fazekas, gyékény-, szalma-, csuhéjtárgy készítõ, szõnyegszövõ, csipkekészítõ, népijáték és kismesterségek oktatója, népi játszóházi foglalkozásvezetõ szakképesítést nyújt. 2.2.6. projekt: A helyi hagyományok ápolása a kistelepüléseken élõk életminõségének javítása lehetõségeinek bõvítése érdekében A helyi, azon belül a népi kultúra, a hagyományos gazdálkodási formák ápolása, bemutatása nemcsak közvetlen helyi érdek, hanem egy nép önálló kultúrája megõrzésének egyik legfontosabb záloga. A helyi identitás erõsítésén túl a népi kultúra óriási vonzerõt jelent a kulturális és ökoturizmusban, lehetõséget jelent a munkaerõképzésben is. Lényeges, hogy megtörténjen a még fellelhetõ s feldolgozatlan települési, térségi hagyományok gyûjtése, feldolgozása, bemutatása, a fiatalabb generációkra örökítése. A népi kultúra értékei épüljenek be mindennapi életünkbe, váljanak éppúgy fogyasztási termékké, mint ahogy létezett az évszázadokon keresztül mindennapjainkban. Ehhez fontos, hogy a nagy tudású mestereknek, gazdáknak legyen módjuk átadni tudásukat, képezni utánpótlásukat. Célként jelölhetjük meg továbbá, hogy az értékek megjelentetése, megörökítése, népszerûsítése Interneten, CD-n, kiadványokban valósuljon meg. A népi értékeket bemutató események – kiállítások, fesztiválok – pedig a kulturális turizmuson keresztül kistérségi programcsomag részeként, adjanak lehetõséget a minél szélesebb körû nyilvánosságra. A kistérségben ezek együttesen is megvalósulhatnak a nyitott falvak-nyitott porták-nyitott pincék jellegû programokon keresztül. Ezek két-pólusú kistérségi koordinálásának központja lehetne a Zánkai Faluház és a Paloznakon tervezett Közösségi Házhoz ill. Tájházhoz kapcsolódóan kialakítani kívánt Népi Mesterségek Háza, ill. annak beindulásáig a Paloznaki Teleház. A két központ felmérné és összefogná, koordinálná a környezõ települések helyi rendezvényeit, azokhoz kapcsolódva a nyitott portákat. Azokat a kistérségekben mûködõ, helyi hagyományokat felelevenítõ kisebb kézmûves mûhelyeket, a térségi adottságokat ökoszemlélettel alkalmazó családi gazdaságokat, pincéket, helyi jellegzetes termékeket elõállító kis családi üzemeket, amelyek nemcsak bemutatják tevékenységüket, hanem az elõállított termékek megvásárlására, sõt a tevékenységbe való bekapcsolódásra is kialakítják a „portát”. Ehhez kapcsolódva, a kistérségi társulás közremûködésével az Interneten

86


keresztül mûködtetni lehetne egy Virtuális Kistérségi Múzeumot a helyi alkotók mûveibõl, ill. Kistérségi Ajánlót a helyi gazdálkodók, vállalkozók speciális termékeibõl. 2.2.7. projekt: A helyi közösségi élet erõsítése, feltételeinek megteremtése és fejlesztése A kistérségben népességcsökkenés veszélye fenyeget. Elsõsorban a kistelepüléseken lakók számára fontos megtartó erõ és életminõség-javító lehetõség a helyi közösségi élet feltételeinek megteremtése ill. javítása, hogy ez által erõs és tevékeny, a helyi értékekre büszke közösség jöjjön létre és maradjon fenn a településeken. Ennek személyi és tárgyi feltételei egyaránt sok településen nem kielégítõk. Az emberi oldalt tekintve sok helyen hiányoznak a közösségalakító, közösségformálásra alkalmas, lelkesítõ, összefogó, ötletgazdag „kovászemberek”. A közösségi vezéregyéniségek megtalálása, aktivizálása a kistérségi koordináló szervezetek (Civil Ház, Kistérségi Társulás) és a helyi önkormányzatok, képviselõk, egyházközösségek, falugondnokok, öntevékeny csoportok, a közmûvelõdés szervezõi segítségével képzelhetõ el. Olyan személyre van szükség, aki képes összetartani a helyi kis csoportot, és folyamatos tevékenységet, kötõdést, szórakozást biztosít a helyieknek. Aki képes arra, hogy megmozgassa és a helyi történelmi, tradicionális értékeknek vagy a helyi közösség igényeinek megfelelõ irányba terelje a csoportot, kialakítva vagy megõrizve az identitástudatot. A személyi feltételeken túl a tevékenység elindításához szükséges tárgyi feltételek biztosítására is lehetõséget kell teremteni. Ez elképzelhetõ közösségi ház kialakításával, mûvelõdési házak revitalizációjával, a faluházak, teleházak funkcióinak bõvítésével, a sajnálatosan egyre csökkenõ gyermeklétszám miatt bezáró iskolák közösségi célra történõ átalakításával és a közösségi élet színterekén való kihasználáshoz szükséges felszerelések biztosításával. Az így kialakítható közösségi helyi központokban kaphatnának otthont a helyi közösségi csoportok, itt könnyebbé válik számukra a kapcsolatteremtés – és tartás, az információáramlás, valamint szövetséget alakíthatnak ki a hasonló tevékenységet folytató helyi csoportok. Gazdasági értelemben áttételes szerephez jutnak a helyi kezdeményezések, mint egy erõs bázis a településeken és a térségben. A helyi lakosok azzal, hogy jobban érzik magukat a lakóhelyükön, élhetõ életet tudnak élni, ez kihat a gazdaságban nyújtott teljesítményükre, ezáltal folyamatosabb és egyenletesebb fejlõdés lesz biztosítva.


87

A projekt lehetõséget biztosít a helyi közösségek számára, hogy a nyugdíjasokat, és munkába el nem járókat is bevonják a közös életbe, a tevékenységeikbe. A kis lakosságszámú településeken különösen fontos a lakosok közérzete. Ennek csak egyik feltétele az anyagi helyzet, legalább ugyanilyen jelentõségû a lelki, érzelmi oldal. Az projekt révén szórakozásra, mûvelõdésre, de akár valamilyen feladat megoldására is lehetõségek nyílnak meg. A másik érintett réteg a fiatalok közössége, akik a felgyorsult világban, a túl sok külsõ impulzus sokaságában elveszíthetik a gyenge kapcsolatukat a biztos emberi értékekkel, illetve nem lesz kapaszkodójuk akkor sem, ha nem ismerik meg a helyi hagyományokat, életszemléletet, értékeket. Az ifjúsági csoportok erõsítése ezért szintén fontos terület a projektben. Külön figyelmet érdekel a legfiatalabbakkal, a gyermekekkel való közösségi foglalkozás. Részükre, pl. játszóház, hagyományõrzõ, kézmûves foglalkozások, dalos együttlétek szervezése jelenteni a helyi kötõdés kialakításának csíráját. 2.2.8. projekt: A fiatal szakemberek térségi kötõdésének növelése A kistérségben lakó ill. tanuló középiskolás diákok közül többen választják továbbtanulásuk színhelyeként a közeli Veszprémi Egyetemet. A végzõs diákok részére, különösen a kistérség számára fontos területeken gyakornoki idõ eltöltésére lehetõséget kellene nyújtani, és a gyakornokok fogadásának feltételeit megteremteni. Elsõsorban az Idegenforgalmi és Szálloda szakos végzõs fõiskolások, de egyéb szakok (gazdasági, tanári) végzõs diákjai részére kellene meghirdetni ill. biztosítani azt, hogy a kistérségben teljesítsék szakmai gyakornoki ill. gyakorlati kötelezettségüket. Ennek színhelyei lehetnének a kistérségi és települési önkormányzati és nonprofit szervezetek, intézmények ill. a térség vállalatai, vállalkozói. A fiatal szakemberek számára a térségben ez által lehetõség nyílna a térséget segítõ, szolgáló, fejlesztõ tevékenységekbe való bekapcsolódásra, a kistérség ill. települései adottságainak, lehetõségeinek, gondjainak megismerésére, a térségért való alkotó hozzájárulásra és mindezek által a kistérséghez való kötõdés erõsítésére. A kistérség számára, pedig lehetõséget jelent egyrészt arra, hogy költség-hatékonyan vehessenek igénybe munkaerõt, rajtuk keresztül élõ kapcsolatot tartsanak fent a képzõ felsõoktatási intézménnyel, és ami a legfontosabb, a megismert, gyakornokként jól teljesítõ fiatalok közül megnyerhet a térség számára jövõbeni munkavállalókat. A térség fiataljainak helyi kötõdését ezzel nagymértékben elõ lehetne segíteni. A fiatal szakemberek térségben maradását erõsítõ további eszközeként a gyakornokokat alkalmazó ill. a fiatal szakemberekre késõbbi

88


munkavállalóként is számító szervezetek, intézmények, vállalkozók ösztöndíjat is létesíthetnének ill. tanulmányi szerzõdést köthetnének a hallgatókkal. A fiatal szakemberek térségben tartásának másik területeként a kistérségben középiskolai szakképzésben résztvevõ ill. ott végzõs diákjai számára is fontos hasonló lehetõségek kialakítása ill. ösztönzése.

2.3. intézkedés: A nonprofit szervezetek (civilek, egyház) szerepvállalásának erõsítése 2.3.1. projekt: Kistérségi Civil Ház kialakítása A balatonfüredi kistérségben nagyszámú civil szervezõdés tevékenykedik. Ezek a szervezetek segítik a helyi önkormányzatokat a feladatellátásban, jelentõs szerepet töltenek be a helyi közösségek megteremtésében, mûködtetésében. Sok szervezet küszködik anyagi gondokkal, információhiánnyal. Nincs olyan kistérségi szervezet, amely összehangolná tevékenységeiket, rendezvényeiket, segítené információval, tanácsadással mûködésüket. Ezt a hiányt orvosolná egy kistérségi Civil Ház létrehozása a kistérség központjában.

A

nonprofit szolgáltató intézmény alapítója a többcélú kistérségi társulás és a legtöbb civil szervezettel rendelkezõ Balatonfüred Város Önkormányzata lehetne. Mûködésének finanszírozását az alapítók ill. maga a létrehozott szervezet elsõsorban pályázati támogatással fedezné ill. a nem ingyenes szolgáltatásokat igénybevevõk térítési díjaiból. Célja: az önkormányzatok és a helyi civil szervezetek közötti együttmûködés elõsegítése. A Civil Ház a balatonfüredi Közösségi Házban kerülne kialakításra. A kistérségi székhely település mintegy hetven civil szervezete és a városi önkormányzat összehangolt tevékenységének segítésén túl a városban aktívan mûködõ civil közösségek részére együttléteikhez helyszínt is biztosíthatna ill. irodai, infrastrukturális hátteret is. A kistérség községeiben tevékenykedõ civil szervezetek részére elsõsorban fórumok szervezése, oktatások, tanácsadás, információszolgáltatás, kapcsolattartási lehetõségek nyújtása, nonprofit dokumentumtár fenntartása formájában nyújtana szolgáltatásokat. 2.3.2. projekt: Civil koncepció kidolgozása, kistérségi feladat kihelyezés A szervezetekbe tömörülõ kistérségi civil társadalom önként vállalt feladatait eszközhiányos környezetben valósítja meg. E feladatok az esetek jelentõs részében olyan közfeladatok, melyek törvény által a települési és a területi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utaltak. A civil szervezetek részérõl egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy õket a települési és a területi önkormányzatok elismerjék, munkájukat megbecsüljék és hathatósan

89


támogassák. A két szféra (nonprofit és önkormányzati) ma is egymásra utalt, s könnyû megjósolni, hogy ez az egymásra utaltság a jövõben mind az érintkezõ felületek nagyságában, mind, pedig intenzitásában fokozódni fog. A balatonfüredi kistérség társadalmának igen erõteljes nonprofit szervezettsége alapot ad arra, hogy az együttmûködést meg lehessen valósítani (modellezni) ebben a kistérségben. Ehhez a kistérségi civil koncepció kidolgozására van szükség, amely egy érdekegyeztetõ folyamat eredményeként születik meg. A potenciális partnerek az érdekegyeztetõ folyamatot megelõzõen tisztázzák az általuk képviselt elveket, a részükrõl felajánlható eszközöket, lehetõségeket. Az érintett önkormányzatoknak részletes tematikájú problématérképet kell készítenie. A nonprofit partnereknek, pedig meg kell tudni fogalmazni, hogy az együttmûködést milyen feladatra, milyen módon, milyen eszközökkel tudják elképzelni. Elõzõek egyeztetésével kirajzolódnak az együttmûködés konkrét tematikus egységei melyet követõen már „csak” a keretfeltételekben kell tudni megállapodni. A projektet célszerû a kistérség székhelyén, Balatonfüreden megkezdeni. Második körben a kistérség további településeinek bevonásával, az elõzõek tapasztalatainak birtokában és a több településre kiható nonprofit szervezetek segítségével elindulva. A projekt a közfeladatok ellátásának társadalmasítása révén identitás növelõ a helyi társadalmakban és a nonprofit szféra szervezetekbe tömörülõ tagjainak közéleti aktivitása megfelelõ

mederben

marad.

A

projekt

nyilvános

fórumok

szervezésével,

eredményeinek publikálásával, elemzések készítése útján valósul meg.

ezek

Finanszírozása

pályázati forrásokból képzelhetõ el elsõsorban, de a kistérségi társulás ill. a települési önkormányzatok hozzájárulása is indokolt lenne. 2.3.3. projekt: Családsegítés és idõsgondozás, kistérségi hálózatának kialakítása A kistérség egészére, vagy több településre kiterjedõ idõsgondozó és családgondozó hálózat kiépítése és mûködtetése részmunkaidõs alkalmazottakkal. A mûködtetés, üzemeltetés egy e célra létrehozott nonprofit szervezet formájában (kht, intézményfenntartó társulás) történne. A finanszírozás döntõen azon önkormányzatokkal, vagy önkormányzati társulással kötött szerzõdésekkel biztosított, amelyek területén önkormányzati feladatokat átvállalva végzi szociális tevékenységét a civil szervezet. Alkalmazottai fõleg a térségben élõ emberek azon körébõl kerülnének ki, akik valamilyen ok miatt nem tudják vállalni a napi ingázást, vagy a teljes munkaidõs foglalkoztatást és ezért nem tudtak elhelyezkedni. A szervezet feladatellátását segíthetné szociális munkás képzésben részesülõ felsõoktatásban résztvevõ

90


diákok közül gyakornokok alkalmazása. Kistérségi kötõdésû hallgatók esetén a térségben való elhelyezkedésüket, magmaradásukat az érintett önkormányzat, vagy kistérségi társulás ösztöndíja segíthetné elõ. Egyik javasolt székhely/telephely Balatonakali, egy ott kialakításra kerülõ bentlakásos idõsek otthonára építve. E településen jelenleg Zánka, Monoszló, Balatonszepezd, Balatonakali, Köveskál községek önkormányzatainak közös fenntartásában Napköziotthonos Óvoda, Általános Iskola napközi otthonos ellátás, valamint a Balatonszepezd Idõsek Klubja mûködik. A környék egyre idõsödõ lakosságának szociális ellátásában egyre sürgetõbben hiányzó láncszem egy bentlakásos idõsek otthonának kialakítása. A másik javasolt székhely/telephely Balatonfüred, a Családsegítõ Központra építve, amely jelenleg városi feladatokat lát el a családsegítés, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idõsek klubja mûködtetése, gyermekjóléti szolgálat fenntartása területén. 2.3.4. projekt: Idõsek Otthona Balatonfüreden Balatonfüreden a pár éve épült evangélikus templom melletti területen a helyi evangélikus gyülekezet tervei között szerepel egy 23 apartmanos korszerû kétszintes idõsek otthona létesítése és hozzá kapcsolódó parkolóhelyek kialakítása. Az otthont, mint szociális gondozó központot az evangélikus egyház építi fel és üzemelteti és a rászorulók koruknak és állapotuknak megfelelõ ellátásban részesülnek. A gyülekezet már évekkel ezelõtt elkészíttette az engedélyeztetési terveket. Az otthon felépítése azonban csak pályázati források segítségével lehetséges, ezért az építés eddig nem kezdõdhetett el. 2002-ben a Széchenyi Terv keretében benyújtott pályázatuk nem kapott támogatást, a kormányváltás miatt már nem foglalkoztak elbírálásával, azóta pedig nem nyíltak meg pályázati lehetõségek ilyen célra. A térségben a tervezett szociális intézmény ill. szolgáltatás hiányzik, a városban korábban mûködõ idõsek otthona bezárt, az Önkormányzat magánbefektetõnek értékesítette az ingatlant (Gombás kúria), a 12 fõ befogadására alkalmas Ezüst Otthon, pedig profitorientáltan mûködik. A tervezett beruházással a szociális ellátás bõvítésén túlmenõen munkahelyteremtés is megvalósulna.


91

3. prioritás: A többcélú kistérség infrastruktúra-hálózatainak fejlesztése 3.1. intézkedés: A többcélú kistérség közszolgáltatásainak komplex fejlesztése 3.1.1. projekt: Kistelepülések mûvelõdési házainak koncentrált fejlesztése A fõként a felvidéki településeken található mûvelõdési házak infrastruktúrája sok esetben elavult, ma már felújításra szorul. A koncentrált fejlesztéssel a helyi közösségeket szervezõ, a

lokálpatrióta

szellemiséget

erõsítõ

rendezvények,

közösségi

kezdeményezések

megtartására alkalmas közösségi terek alakulhatnak ki, amelyek a helyi közösségek lehetõségeit figyelembe véve alkalmasak az önszervezõdõ csoportok programjai számára, beintegrálva ezzel a programokat a partmenti kapacitásokba. Ennek köszönhetõen térségi fontosságúvá is válhatnak ezek a felvidéki intézmények. A közösségi házak a teljes belsõ és külsõ felújítás képzelhetõ el. Helyet kapna bennük új közösségi terem, számítógépes terem, klubszobák, mellyel alkalmassá válnak az épületek arra, hogy a helyi kezdeményezések és igények mellett akár komoly zenei vagy más, színvonalas kulturális programok számára is helyet biztosítsanak. 3.1.2. projekt: A kistérségi szolgáltató informatikai bázis, az e-közigazgatás megteremtése A 21. századi térségi versenyképességhez elengedhetetlen az egységes informatikai rendszer létrehozása, mely a kistérség gazdasági-társadalmi fejlõdésének egyik motorja lehet. A projekt keretében egy térségi informatikai bázis valósul meg, mely kiszolgálni az eközigazgatás szükségleteit is. A rendszer mûködtetéséhez a hardverek és a szoftverek együttes rendelkezésre állása szükséges. Annak érdekében, hogy a rendszer mûködése folyamatosan biztosítható legyen, a tartalomszolgáltatást és az üzemben tartást külön, eltérõ szaktudást igénylõ munkakörökben kell ellátni. A létesítendõ informatikai bázisból kiindulva kiépülhet a térségi szintû e-közigazgatás, amely a hivatali feladatok rugalmas és gyors elintézését teszi elérhetõvé a lakosok számára lakóhelyükön, saját terminálokon, illetve közösségi terminálokon keresztül. Emellett a rendszer infrastruktúrája alapja lehet egy többcélú gazdasági portál fejlesztéséhez, valamint a térség turisztikai információs hálózatának kifejlesztéséhez. Mindezeken túl konkrét vállalkozási lehetõségeket is nyújt. A projekt lehetséges megvalósítási iránya egy olyan webes felület létrehozása, amelyen az egyes információk idõszakosan automatikusan frissülnek, valamint képes a megjelenített

92


információk között keresés bonyolítására, az avult információk archiválására stb. Az adatbázisszerver lehetõvé teszi, hogy szintén egyszerû böngészõprogramból kezelt ûrlapokkal az informatikai szaktudással nem, csak felhasználói ismeretekkel rendelkezõk is adatokat juttassanak a rendszerbe. Ennek köszönhetõen egy hatékony csoportmunkával az egymástól térben távol lévõ szereplõk is összekapcsolhatók, és a tartalomszerkesztés elválhat a mûszaki teendõktõl. 3.1.3. projekt: Térségi szintû szennyvíz és csapadékvíz-elvezetõ hálózat kialakítása A térség településein a szennyvíz és csapadékvíz elvezetése a Balaton érzékeny ökológiája miatt különös gondosságot igényel. A partmenti településeken meglévõ rendszerek bõvítésével párhuzamosan a felvidéki településeken is ki kell építeni a teljes vezetékrendszert és az átemelõ mûveket, tisztítókat. A levezetések megoldásával kialakított hálózattal létrejöhet az a térségi szintû elvezetõ rendszer, melynek fenntartását a többcélú társulás végezheti a jövõben. 3.1.4. projekt: Éjjel-nappal elérhetõ, mobil orvosi szolgálat és patika létrehozása Az egészségügyi ellátáshoz szervesen kapcsolódó sürgõsségi orvosi és patikai rendszer nem minden elemében felel meg az elvárásoknak. A kistérség településein élõk nagy része helyben juthat a szükséges gyógyszerekhez, de az ellátandó népesség egy része, fõleg az idõs korúak számára jelentõs terhet jelent a szükséges gyógyszerek beszerzése, valamint a sürgõsségi orvosi szolgáltatás igénybevétele. Emellett a nyári idõszakban a megnövekedett népesség színvonalas kiszolgálása nehézségekbe ütközik. Ennek érdekén indokolt egy mobil, sürgõsségi orvosi és patikai rendszer létrehozása, mely a 24 órában és hétvégeken is elérhetõ a térség minden lakója számára. Ennek mûködtetése a vállalkozói részvétel mellett települések összefogását is feltételezi. 3.1.5. projekt: A balatonfüredi nevelési tanácsadó szolgáltatásainak kistérségi szintû kiterjesztése A kistérségben több helyen mûködik iskolafenntartó társulás, melyek szakmai munkájának kiegészítésként szükséges meghatározni azokat a térségi szintû feladatköröket, melyek ellátása ezen a szinten gazdaságos. Ezek közé tartozik egy mobil logopédiai, gyógypedagógiai, személyiségfejlesztõ tanácsadó szolgálat létrehozása a jelentkezõ feladatok ellátására, valamint koordináltan a közoktatási tervek összehangolása; javaslatok készítése az indítandó osztályok számára, létszámára, demográfiai elõrebecslés alapján.


93

3.2. intézkedés: Balatonfüred melletti alközpontok szerepkörének erõsítése 3.2.1. projekt: Az alközpontokba történõ eljutás biztosítása a közlekedés szervezésével Alapvetõen az egészségügy, oktatás, valamint a lakosság közvetlen ellátását biztosító egyéb szolgáltató egységek racionalizálásával a szükséges infrastruktúra folyamatos fejlesztése és az optimális üzemméret költségtakarékos és gazdaságos mûködtetést tesz lehetõvé. Mivel a kistérségben fõként a kistelepüléseken alacsony a személygépkocsik aránya és magas az idõskorú népesség, ezért az alközpontokba történõ eljutást biztosítani kell. A meglévõ és hatékonyan üzemelõ falugondnoki szolgáltatás további fejlesztésével és ennek kistérségi szintû koordinációjával megszervezhetõ a tömegközlekedési hiányosságra választ adó rendszer, mely optimalizált költségek mellett mûködtethetõ és biztosíthatja a folyamatos eljutást a térségi alközpontokba. 3.2.2. projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése Ez a rendszer egy igényvezérelt tömegközlekedési szervezõ intézmény, melynek célja, hogy a térségben lakó, illetve turistaként vagy más célból itt tartózkodó személyek számára a lehetõ legrugalmasabb formában biztosítsa a saját autó alkalmazása nélküli eljutást a kistérségben. A virtuális központ egységes rendszerbe vonja a tömegközlekedés elemeit, kiegészítve azokat taxi, falugondnoki kisbusz igénybevételével. Az utas telefonon vagy smsben megadja a rendszernek a kiindulási állomást és az elérni kívánt célállomást, az utazás tervezett idejét. Erre a központ optimalizált menetrenddel válaszol, melyben a különbözõ közlekedési módok összekombinálásával mutatja be az utazás lehetõségét. A projekt több szinten is megvalósítható. Elõször az információs rendszer utazási tanácsokat ad. A továbbiakban a virtuális központ bekapcsolódhat a térségi informatikai központba és a turisztikai információs rendszerbe is

3.3. intézkedés: A közúthálózat hiányzó elemeinek kiegészítése 3.3.1. projekt: Lobbyzás a 71. sz. tehermentesítõ út építéséért A 7301. sz. út építése nem térségi kompetencia. Jelentõsége nem csupán a Balatonfüredi kistérség forgalmának csökkentésében áll, hanem az egész északi part leterheltségét és megközelíthetõségét javítja nagymértékben. Az északi part mentén futó 71. sz. fõút a nyári idõszakban jelentõs forgalmat bonyolít, mely a kistérség északi és nyugati altérségeinek összeköttetését nehezíti. A tehermentesítõ út fejlesztésével alternatív módon nyugat felõl is

94


megközelíthetõek lesznek Veszprém, illetve az M8. sz. fõközlekedési út csatlakozásai, melyek szinte a térség egészében jelentenek munkahelyet. Az egész északi part egészének érdeke a 7301 sz. út fejlesztése. Az elkerülõ építése szerepel a 15 éves közúthálózatfejlesztési tervben, de a megvalósítás ütemezése még nem történt meg. Vélhetõen az M8. sz. út fejlesztését követõen kezdõdnek meg az érdemi munkálatok, melynek idõpontja 2015 utánra esik. E terv megvalósulása rendkívül fontos, térségeken átívelõ érdek, ezért a kistérségnek a szomszédokkal összefogva erõs lobby tevékenységet kell folytatnia azért, hogy a szûkös forrásokból a terveknek megfelelõen induljon el a kiviteli tervek készítése és a beruházás, bár a terv még nem jelent garanciát az út megvalósulására, a közúthálózat-fejlesztésre fordítandó források ismeretében. 3.3.2. projekt: A településközi összekötõ utak javítása, létesítése A projekt célja a kistérség egységes közúthálózatának még hiányzó elemeit pótolva, hozzájáruljon a térség forgalmi egységének kialakításához. Ezek az utak nem szerepelnek a 15 éves országos közúthálózat-fejlesztési programban vagy a megyei területrendezési tervben, így csak az önkormányzatok összefogásával, egyéb pályázati források bevonásával építhetõk meg részben, vagy egészében. A projekt az alábbi elemekre vonatkozik: 1) Nívegy-völgyi települések összekapcsolása a kistérség keleti hálózatával; 2) Monoszló-Szentjakabfa; 3) Balatoncsicsó-Óbudavár; 4) Pécsely-Aszófõ,


95

4. prioritás: A hagyományos és új gazdasági ágazatok hozzáadott értékének növelése 4.1. intézkedés: A hagyományos ágazatok versenyképességének növelése 4.1.1. projekt: Hagyományos állatfajták tenyésztésének támogatása Mezõgazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó projekt a térségben hagyományos állatfajták és hagyományos szemléletû állattartás elterjesztése (szürkemarha, kecske, juh). Mivel a biotermékek, így az ilyen jellegû húsok piaca a jövõben nagy fejlõdés elõtt áll, valamint a térség környezetminõségi arculatának az ilyen termékek elõállítása javára szolgálna, indokolt az állattartás meghonosítása. Másrészt ezzel olyan, eddig parlagon lévõ területek is hasznosíthatók, ahol a mezõgazdaság más ágai nem jövedelmezõek. Ajánlott helyszínek: Tagyon és térsége, Pécsely, Vászoly 4.1.2. projekt: Mezõgazdasági termelõk értékesítõ központjának kialakítása A projekt keretében a használaton kívüli TSz telepek közül az aszófõi telepen érdemes létrehozni egy zöldség-gyümölcs és méz profilú lerakatot, mely jelentõs infrastrukturális beruházást nem igényel, hiszen a telep adottságai megfelelõek ilyen jellegû funkcióra. A Termelõ és Értékesítõ Szövetkezet beruházásaként célszerû megvalósítani, mivel a szövetkezet képes a legkönnyebben a térség gazdálkodóit elérni, ezért a beruházás mindenképpen térségi jelentõséggel bír. 4.1.3. projekt: Biotermesztõ mintagazdaság létrehozása A kistérség mezõgazdaságának adottságainál fogva egyik kitörési pontja lehet a térségben az õshonos fajtákkal a biogazdálkodás meghonosítása, és a tapasztalatok átadása. Mindezt leginkább a csonthéjas gyümölcs és zöldségtermesztésre, gyógynövények termesztésére szakosodott biotermesztõ mintagazdaság létrehozásával lehet elérni, melynek feladatai között megtalálható a termelõ tevékenységének, tapasztalatainak a térség termelõi közötti elterjesztése, az ötletek, megvalósítási lehetõségek bemutatása. A termõhelyi adottságokat, a hagyományokat is figyelembe véve erre legalkalmasabbnak a felvidéki települések valamelyike bizonyulna.

96


4.1.4. projekt: Borászati klaszter kialakítása Balatonfüreden és a kistérségben A térségben fellelhetõ borászati vállalkozásokat, termelõket, a borászathoz kapcsolódó szolgáltatókat, értékesítõket, a terjesztésért felelõs marketing cégeket valamint a vállalkozásokhoz szervesen kapcsolódó érdek- és civilszervezeteket foghatja össze egy klaszter. Az általuk tervezett beruházásokat, a meglévõ piacokat megtartó és az új piacokat célzó projektjeiket összefogva, egy egységes, bõvíthetõ és visszakereshetõ rendszer létrehozásával könnyebbé válhatnak a bortermelés és értékesítés feltételei. A térségben borászattal közvetlenül és közvetve foglalkozó gazdasági szervezetek és érdekvédelmi szervezetek egységes hálózatba tömörítésével lehet biztosítani a beszerzési, termelési és értékesítési tevékenységeiknek koordinációját, valamint a tervezett fejlesztési projektekrõl egy egységes, áttekinthetõ, visszakereshetõ rendszer létrehozásával növelni a partnerség és transzparencia elvének érvényesülését.

4.2. intézkedés: Környezetbarát, új, innovatív technológiát alkalmazó tevékenységek támogatása 4.2.1. projekt: Természetes anyagokat hasznosító kézmûvesek közötti térségi hálózat létesítése A projekt keretében a kistérségre jellemzõ népi hagyományokat követõ, természetes anyagokat hasznosító kézmûvesek közötti hálózat jön létre, mely megszervezi tagjainak a folyamatos és jó minõségû alapanyag beszerzést, valamint közös arculat és marketing stratégia mellett a térségen kívül folyamatos felvevõpiacot biztosít, illetve a kistérségben az idegenforgalomhoz kapcsolódóan, a rendezvényeken bemutatkozást és a kézmûvesnél helyben folyamatos bemutatók szervezésével, animátorként alkalmazva õket, a település vonzerejévé teszi a hálózat tagjait. 4.2.2. projekt: Inkubátorház létesítése Balatonfüreden A projekt a volt hajógyár területén található, jelenleg funkció nélkül álló épületek hasznosításának elõsegítésére irányul. A terület rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, melynek kiépítése már megtörtént. A projekt keretében a területen álló egykori öltözõépület, és szociális épület inkubátor házzá való átalakítása történik meg. Az épületben a funkció továbbfejlesztése után a területen található kisvállalkozások mellett, további induló vállalkozások elhelyezésére lesz alkalmas az épület, amelyek foglalkoztató kapacitása 100– 150 fõig terjedhet. A beruházás pályázati forrásból és vállalkozói tõkébõl, valósítható meg.


97

4.2.3. projekt: Az IT (Információs Technológia) iparág megtelepedését szolgáló szélessávú Internet hálózat bõvítése. A fejlesztés a kistérség egészét lefedõ szélessávú internetes hálózat létrehozását jelenti, amely elsõdlegesen a lakossági szolgáltatások bõvítését, valamint a térség gazdaságának fejlesztését is elláthatja, hiszen ez a projekt alapja lehet az IT vállalkozások térségbe településének, valamint újabb, az Internet adta adatátvitelt felhasználó befektetõket vonzhat. Mindezen túl lehetõvé teszi a helyi szereplõk (a kistérség vállalkozói, civilszervezetei és önkormányzatai) számára, hogy folyamatosan naprakész információt kapjanak a térségi és külpiaci lehetõségekrõl, illetve a fejlesztés alapja a térségi gazdasági portál, a tervezett turisztikai információs és az e-közigazgatás projektek megfelelõ mûködésének is.

98


11. A

KIVÁLASZTOTT FEJLESZTÉSI RÉSZLETES BEMUTATÁSA

MINTA

PROJEKTEK

1.2.1. projekt: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben

Leírás: A kistérségben nem mûködik olyan szervezet, mely kizárólag a kistérség érdekeit szem elõtt tartva végzi a térség turizmus fejlesztõ tevékenységét. A meglévõ turisztikai fejlesztéssel foglalkozó szervezetek nagyobb területi egységet fognak össze, mint a Balatonfüredi kistérség. Az önkormányzatok a saját területükön a saját érdekeik védelmében végzik a fejlesztéseket, melyek sok esetben nem összehangoltak más településekkel. Ugyanez elmondható a térségben mûködõ civil szervezetekrõl, valamint a hasonló tevékenységet folytató szakmai dekoncentrált szervezetekrõl. A helyi gazdaságnak szükséges létrehozni egy olyan szervezetet, mely segítségével a települések gazdaságszerkezetében lényeges részt kitevõ turizmus fellendíthetõ. Az érzékeny területek közelsége, sõt az érzékeny területeken lehetségesen folytatandó ökoturisztikai tevékenység miatt a környezettudatos tevékenység az egyik elsõdleges szempont. Az iroda feladata a térség imázsának kialakítása, térségmarketing, a térségi komplex portál turisztikai részének karbantartása, programkoordináció, valamint a térséggel kapcsolatos turisztikai feladatokban való részvétel.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben

2. A projekt helyszíne: Balatonfüred

3. A projekt célja: Olyan szervezet létrehozása, mely elsõdleges célja a térség turizmusának fejlesztése, ezáltal a szezon meghosszabbítása, a térségmarketing kialakítása, egységes arculat megteremtése, valamint a térségen belül, széleskörû együttmûködés a különbözõ piaci szereplõkkel az egységes turisztikai megjelenés érdekében. További cél a


99

térségi szervezetekkel való kapcsolattartás és programszervezés koordinálásában való részvétel, ezáltal a turizmus gazdaságban betöltött szerepének a növelése, erõsítése.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A térség turizmusa jelentõs számú kínálati elemmel rendelkezik, mind környezeti, mind gazdasági szempontból, mely a térség további gazdasági fejlõdésének meghatározó pillére.

5. Kapcsolódás más projektekhez 2.2.1. projekt: Egységes arculat (logo, marketing) kidolgozása és megjelenítése a térség hagyományos kézmûves vállalkozásai részére 2.1.3. projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása 1.2.2. projekt: A térségben lévõ kevésbé látogatott területek túraútvonal formájában történõ térképes megjelenítése B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat Jelenleg nincs olyan térségi szintû idegenforgalmi szervezet, mely javítana a térség turizmusban betöltött pozícióján.

2. Célcsoportok A térség turisztikai vállalkozói, a térségbe érkezõ turisták, önkormányzatok.

3. Várható kereslet és kínálat A szervezet iránt a kereslet megnövekszik, mivel az iroda szélesíti és koordinálja a meglévõ turisztikai kínálatot. Továbbá elõsegíti azt a térségi együttmûködést különbözõ vállalkozások, civil szervezetek, települési önkormányzatok között, melyek az Európai Unió kínálta pályázatok elnyerésére nagyobb esélyt biztosítanak.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek Egy iroda létesítése megfelelõ infrastruktúrával együtt, a helyszín Balatonfüred, mérete: két irodahelység 2. Ütemezhetõség

100


Tervezés, irodabérlés, szervezet megalakítása: 3 hónap

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk A gazdasági forma kht., amely támaszkodik a Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának szervezetére, s partnere kíván lenni a társulás minden egyes tagjának, a civil és profitorientált szervezeteknek, egyéni vállalkozóknak. Az iroda üzemeltetését a társulás, az érintett önkormányzatok, a turisztikában vállalkozók és a Veszprém Megyei Önkormányzat vállalhatja fel, továbbá a fenntartás költségeit pályázati forrásból kívánjuk fedezni.

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás Az iroda és annak fizikai hátterének a megvalósításával a környezet elemeire gyakorolt negatív hatás nem mérhetõ, nem jelent szennyezõ forrást a környezetre. A szervezet visszahatása a környezet állapotára egyértelmûen pozitív, ugyanis célja a fenntartható turizmus, melynek megvalósítása a környezetre pozitívan hat.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás Az iroda nem gyakorol negatív környezeti hatást a helyi lakosságra

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra Mivel helyi lakosság nagy része az idegenforgalomból jelentõs bevételre tesz szert, így a térségi turizmus fejlesztése következtében jövedelemtermelõ képessége nõ. Ennek következtében a lakosság és az önkormányzat közvetetten jelentõs bevételnövekedésre számíthat.

2. Hatás a helyi gazdaságra A helyi gazdaságban a turizmusnak, mint gazdasági ágnak meghatározó szerepe van, az iroda a turizmus fejlesztésével hozzájárul a helyi gazdaság további fejlõdésében, a foglalkoztatás növeléséhez, a helyi szolgáltatási színvonal emeléséhez, és a térség jövedelemtermelõ képességéhez. A turisztikában keletkezõ bevételek, hasznok segíthetik finanszírozni a helyi természeti értékek fenntartását.


101

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Az iroda kialakítási költsége (irodabérlés): 2 millió Ft/év, iroda infrastruktúrájának kialakítása: 3 millió Ft, fenntartási költség: rezsiköltség. 500 ezer Ft/év, munkabér: 3,5 millió Ft/év.

2. A bevétel és nyereség becslése Rövidtávon nincs jelentõs bevétele, hosszú távon kapcsolódva a gazdasági portálhoz vállalkozók reklámfelületei értékesíthetõ, továbbá programcsomag értékesítésébõl származhat bevétel, valamint pályázati tanácsadásból.

3. Forráskoordináció elemei: Decentralizált területfejlesztési források, RIB, NFT ROP, vállalkozók hozzájárulása, önkormányzatok hozzájárulása

102


1.3.3. projekt: Kerékpárkölcsönzõ hálózat létrehozása

Leírás: A projekt egy olyan kerékpárkölcsönzõ hálózatot hoz létre, amely a térség szálláshelyein, vasútállomásain, buszpályaudvarain, strandjain helyez el kerékpárokat. A kölcsönzés vállalkozói rendszerben üzemeltethetõ. Egy telephelybõl áll, ahol a kerékpárok javítása, valamint a kerékpárokat transzferáló szállító jármû tárolása valósítható meg. A kerékpárok a kijelölt kölcsönzési pontokon kerülnek elhelyezésre. A kölcsönzési pontok az Interneten keresztül kapcsolatban állnak a kerékpárkölcsönzõ vállalkozással. Így folyamatosan tudni lehet, hogy hol, hány darab kerékpár áll rendelkezésre, a vendégek számára ezek elõre leköthetõk, elõjegyezhetõk. Így a turista a reggeli induláskor a szálláshelyén, vagy késõbb más, elõre megrendelt helyen veheti át a kerékpárt, s adhatja le valamelyik másik kölcsönzõhelyen. Az informatikai infrastruktúra ráépíthetõ a térségi informatikai bázisra, így a vendég a kerékpár leadásának helyszínén a visszajutáshoz menetrendi és egyéb információkat is kap. A vállalkozás kezdetben térségi szinten mûködhetne,

majd

a

késõbbiekben

vagy

kooperál

más

kerékpárkölcsönzõ

vállalkozásokkal, vagy regionális szintre bõvíthetné a kölcsönzési pontok számát. Ezzel a szolgáltatással egy új turisztikai terméket kínálna a térség látogatói számára.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése Kerékpárkölcsönzõ hálózat létrehozása

2. A projekt helyszíne Elsõsorban a Balatonfüredi kistérség települései, késõbbiekben bõvülhetne

3. A projekt célja A kerékpáros turizmus szerepének erõsítése a térségben, ezzel a tartózkodási idõ meghosszabbítása, a turisták mozgási területének kiterjesztése. A térségben az autóhasználat visszaszorítása egy olyan kerékpár kölcsönzési hálózat kialakításával, amely ösztönzi a gépkocsival érkezõ turistákat arra, hogy a térségben, tartózkodásuk alatt a kerékpárt használják úti céljaik megközelítéséhez.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér

103


A Balaton vízgyûjtõjének, valamint a térség nagy részét lefedõ természetvédelmi területnek védelme kiemelten fontos feladat a térségben. A térségben nem csak a kiépített kerékpárút-hálózat nyújthat szórakozást, hanem a meglévõ erdei utak hálózata is alkalmas a kerékpáros turizmus szélesebb elterjesztésére. Jelenleg a kerékpáros turizmus fejlõdésének egyik akadálya, hogy a kiépített kerékpárút a térségben nagyrészt vertikális irányban kiépített. A parttól távolabb esõ települések közt azonban csak a közutakat tudják használni.

5. Kapcsolódás más projektekhez 1.2.1. projekt: A tíz felvidéki és négy partmenti település közt létrejövõ kerékpárút hálózat 3.2.2. projekt: A kistérségi településközi összekötõ utak javítása, létesítése Balaton-kártya bevezetése

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat Jelenleg

kerékpár

kölcsönzési

lehetõség

egyetlen

egy

van

a

térségben,

Balatonfüreden. A kereslet egyre nagyobb ezt bizonyítja a meglévõ kölcsönzõ évrõl évre történõ bõvítése. Kerékpáros turizmus az utóbbi idõszakban egyre nagyobb hangsúlyt kap az idegenforgalomban. Az elmúlt évek fejlesztése bizonyítja mennyire nagy a kereslet a kerékpárutak iránt.

2. Célcsoportok A térségben több napot eltöltõ vendégek. Családok, fiatalok, munkahelyi csoportok.

3. Várható kereslet és kínálat Mivel a térség vendégköre elsõsorban családokból, fiatalokból baráti társaságokból áll, megfelelõ szervezés mellett a szolgáltatásra jelentõs kereslet várható. Megfelelõ túraútvonal ajánlatokkal a kerékpár nélkül érkezõ vendégek is szívesen vehetik igénybe a szolgáltatást.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek

104


100 db kerékpár, amelyek a kölcsönzési pontokon, valamint a központi tárolóban kerülnek elhelyezésre. Egy fõ alkalmazása szükséges, aki a kerékpárok karbantartását, valamint igény esetén a szállítást végzi.

2. Ütemezhetõség A projekt nem igényel hosszabb beruházási idõt, így bármikor indítható

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Üzemeltetõ: magánvállalkozás Partnerek: szállásadók, önkormányzatok, MÁV.

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás A környezetre gyakorolt hatása pozitív, mivel a gépjármû kiváltásával csökken a környezetszennyezés. Az erdei utakon a kerékpáros közlekedés növekedése okozhat környezeti károkat (taposás), ez azonban megfelelõ túraútvonalak kijelölésével és tájékoztatással csökkenthetõ vagy kiküszöbölhetõ. A vendégek mozgásának kiterjesztésével a frekventált területek terhelése mérsékelhetõ.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás A helyi lakosságra különösebb környezeti hatást nem gyakorol a projekt.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A helyi lakosságra nézve a kerékpáros turizmus erõsödése a bevételek növekedésével járhat. A turisták mozgásszabadságának növekedése miatt ott is erõsödhet a látogató forgalom, ahova jelenleg viszonylag kevés gyalogos turista jut el.

2. Hatás a helyi gazdaságra Az újabb programlehetõség a turisták tartózkodási idejének növekedését vonhatja maga után. A kerékpár sport általában kisebb csoportokat vonz a térségbe.

F. Pénzügyi megvalósítás

105


1. Megvalósítás és fenntartás költségei 100 db kerékpár beszerzése: 2,5 millió Ft Hozzá tartozó biztonsági felszerelések: 1 millió Ft Egy központi kerékpártároló, szerviz kialakítása: 2 millió Ft Karbantartás, rezsi: 1 millió Ft/év Egy fõ alkalmazott: 2 millió Ft/év

2. A bevétel és nyereség becslése A

fenntartási

költségek

évi

20

igénybevételi

nap/kerékpár

esetén

1500

Ft/nap/kerékpár kölcsönzési árral kalkulálva már megtérülnek. Ehhez bevételként jelentkezik a szerelõmûhely szolgáltatása a saját kerékpárral érkezõk számára is.

3. Forráskoordináció elemei NFT ROP II.1.2. intézkedés: Turisztikai fogadóképesség javítása 2. komponense

106


1.2.2. projekt: A térségben lévõ kevésbé látogatott területek túraútvonal formájában történõ térképes megjelenítése

Leírás: A projekt célja, hogy közérthetõ formában olyan gyalogos, kerékpáros turistautakat hozzon létre a térségben (hasonló módon ahogyan Balatonfüreden kínálnak pár órás illetve napi sétautakat), amelyek az ide érkezõ látogatók és turisták számára egy-egy fél vagy egész napos, önállóan végrehajtható programot kínálnak. Általános cél, hogy a kínálat ilyen formában rendszerezett legyen és kézbe fogva a nyaralóknak egész napos, tartalmas idõtöltés élményét adja. Az vendégek, látogatók többségének nincs információja a lehetséges túra célpontokról, a kisebb látványosságok elvesznek számukra még akkor is, ha erre pl. egy útikönyv próbálja felhívni a figyelmet. A javasolt prospektus típus mintegy kézen fogja a turistát és nem csak a nagyobb látványosságok, hanem a kisebbek mellett is megállítja a látogatókat. Ezeket az útvonalakat térképes leporellók formájában, valamint az Interneten tesszük közzé, így a Mobil Információs Rendszeren keresztül is elérhetõk. A leporellók hozzáférhetõvé válnának elsõsorban a koordinációs irodában, a balatonfüredi Tourinform irodában, valamint a szálláshelyeken. Valamennyi prospektus tartalmaz egy térképet a túra útvonalának és állomásainak bejelölésével, az útvonal rövid leírását, távját, idõszükségletét, a lehetséges kiinduló és célállomásokat, az útközben érinthetõ információs és egyéb pontokat, tömegközlekedési lehetõségeket.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: A térségben lévõ kevésbé látogatott területek túraútvonal formájában történõ térképes megjelenítése 2. A projekt helyszíne: A kistérség települései, szükség esetén kiterjesztve a környezõ területekre

3. A projekt célja: Egyrészt a térség kevésbé látogatott területeinek megismertetése a kistérségbe érkezõ turistákkal, melyek lehetõséget adnak a tartózkodási idõ hosszabbítására. Másrészt tájvédelmi szempontból a vendégek óvatos szabályozása a környezetet károsító közlekedési eszközök használatának csökkentésére. Mindezt segítené olyan


107

túraútvonalak kidolgozása, amelyek a vendégek számára bemutatják a térség látnivalóit, s mindezt közérthetõ formában jelenítik meg.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér Jelenleg a térség turizmusának legfontosabb kínálati elem a vízparti turizmus. A térség azonban kiváló lehetõséget nyújt a Nemzeti Park területén és azon kívül is a természetjárást kedvelõ vendégek számára hobbijuk hódolásának. A terület alkalmas újabb sétautak kialakítására, kerékpáros kirándulások szervezésére. Balatonfüreden találunk ilyen jellegû kirándulási ajánlatok, viszont a térségben szükség van a térségi szemléletet figyelembe véve települési kínálaton túl lépni és térségi szintû ajánlatokat biztosítani a turisták számára

5. Kapcsolódás más projektekhez 1.2.1. projekt: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben 1.3.3. projekt: Kerékpárkölcsönzõ hálózat létrehozása 1.2.3. projekt: Balaton-kártya elfogadásához szükséges feltételek megteremtése, valamint Mobil Információs Pontok kialakítása

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat Jelenleg a térségbe érkezõ turisták és látogatók döntõ hányada a Balaton közelsége miatt keresi fel a part menti településeket. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb az igény a kiegészítõ szolgáltatásokra széles kínálatára. Ezt a kínálatot színesítheti a kiadvány, mely turisztikai termékként szintén képes az olyannyira lecsökkent „szezon” hosszabbítására. Ezen túl kiváló szórakozást biztosíthat csoportosan érkezõ vendégeink számára.

2. Célcsoportok A térségben tartózkodó turisták, csoportok

3. Várható kereslet és kínálat A kialakított túraútvonalak összefogják és koncentráltan jelenítik meg a térség látványosságait, így lehetõséget biztosítanak a térségbe érkezõ vendégek számára

108


hûvösebb napokon is a szórakozásra, kikapcsolódásra. A projekt eredményeként új potenciális vendégkör megcélozására nyílik lehetõség.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek 10–15 túraajánlat kidolgozása, amelyek késõbb tovább bõvíthetõk

2. Ütemezhetõség Kidolgozás idõszükséglete: 2–3 hónap, Leporellók tervezése: 2 hónap Nyomdai átfutás: 1 hónap

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Üzemeltetõ: koordinációs iroda Partnerek: Tourinform; múzeumok, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a térség szállásadói, vállalkozói, önkormányzatok Térkép designer, nyomda.

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás A projekt eredményeként megnövekedhet a térség eddig nem látogatott területeinek a jelentõsége, igénybevétele. Viszont az útvonalak kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a turisták a lehetõ legkisebb kárt tehessék a környezetben. Ezt táblákkal, szemétkosarakkal tudatosíthatjuk bennük.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás A helyi lakosságra jelentõs környezeti hatást nem gyakorol a projekt.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A helyi lakosság számára a növekvõ és szélesebb területen megjelenõ forgalom bevétel növekedést jelenthet, mely közvetetten a kistérség bevételeit is növeli, ezzel javul az életszínvonal. A kidolgozott útvonalak a helyiek számára is csábítóak lehetnek, így életminõségük, egészségük javulhat, s a térségi identitás is erõsödhet.


109

2. Hatás a helyi gazdaságra A lakosság, a helyi vállalkozók magasabb bevételre számíthatnak, ezáltal az önkormányzatok is, mely erõsíti a gazdasági versenyképességet a térségben

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Túraútvonalak kidolgoztatása: térségi iroda feladata Térképes leporellók terveztetése: 1 millió forint Nyomdai költségek: 2 millió forint Fenntartás: újranyomás, pótlás: évi átlag 0,5 millió forint

2. A bevétel és nyereség becslése A nyereség közvetetten, a tartózkodási idõ és a vendégek számának növekedésében és vállalkozóknál és a lakosságnál jelentkezõ bevételek emelkedésében nyilvánul meg

3. Forráskoordináció elemei: Decentralizált területfejlesztési források, RIB, NFT ROP

110


1.3.3. projekt: A tíz felvidéki és négy partmenti település közt létrejövõ kerékpárút hálózat

Leírás: 2001-2002. év folyamán a kistérség partmenti települései között teljes egészében kiépült a balatoni bringaút részeként a teljes kerékpárút hálózat, amely az idelátogatók részére alternatív kikapcsolódást, az itt élõk számára a környezetbarát közlekedés lehetõségét biztosítja. Ennek a hálózatnak jelenleg Magyarország talán egyik legszebb fekvésû vidékére, a felvidéki települések felé nincs kapcsolódása és a települések között sincs kiépített bicikli út. A térség turizmusának, és a felvidéki természeti és kulturális örökség megismerésének korlátja, hogy hiányoznak a Balaton felõli leágazások és a településeket összekötõ, biztonságos út, melyen kerékpárral, gyalogosan is járni lehetne. A tíz felvidéki település (Balatonszõlõs - Pécsely - Vászoly - Dörgicse - Mencshely Óbudavár- Szentjakabfa - Balatoncsicsó - Szentantalfa- Tagyon- Monoszló) között tervezett hálózat és a négy partmenti település (Balatonfüred- BalatonudvariBalatonakali- Zánka) irányába kiépülõ leágazások segítségével fejlõdhet a kerékpáros turizmus, rendezvények alkalmával a partmenti településekrõl is biztonságosan és kényelmesen elérhetõek lesznek a felvidéki falvak.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése A tíz felvidéki és négy partmenti település közt létrejövõ kerékpárút hálózat

2. A projekt helyszíne Balatonszõlõs - Pécsely - Vászoly - Dörgicse - Mencshely - Óbudavár- Szentjakabfa Balatoncsicsó - Szentantalfa- Tagyon- Monoszló és Balatonfüred- BalatonudvariBalatonakali- Zánka közötti terület.

3. A projekt célja A kistérség felvidéki települései között létrejövõ és a partmenti településekkel összeépülõ kerékpárút hálózattal megteremteni a biztonságos, környezetbarát közlekedés feltételeit, amely sportolási, gyalogos, kerékpáros kikapcsolódást kínálva tovább növelheti a térség zöld turisztikai lehetõségeit, a vidéki jövedelemszerzés


111

lehetõségeit, és javíthatja a térségen belüli alternatív közlekedés használatának lehetõségét.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A Balaton-felvidék természeti és kulturális örökségével Magyarország egyik legszebb kistája, amelynek turisztikai célú felfedezése jelenleg leginkább gyalogosan megoldható. Az alternatív, környezetbarát közlekedési lehetõségek hiánya miatt a felvidék településeinek és tájainak vonzereje a partmentiekhez képest alacsony. Viszont turisztikai kihasználhatósága jelentõs, mely leginkább a zöld turizmus számára adhat perspektívát. A felvidéki települések közti kerékpáros közlekedési kapcsolat kialakítását nemcsak az idegenforgalmi vonzerõ növelése, hanem a helyi lakosság számára a környezetbarát és biztonságos alternatív közlekedés megléte is indokolja, mivel ezeken a településeken a kerékpározásnak hagyományai vannak, csak a biztonságos útszakaszok híján az elmúlt évtizedekben mindez visszafejlõdött. A négy balatoni lecsatlakozással, pedig jobban bekapcsolódhatnak a felvidékiek a partmenti települések életébe is. Jelenleg a kerékpáron érkezõ vendégek elsõsorban közvetlenül a Balaton mellett túráznak és a hamar elhagyják a kistérség partmenti településeit. A felvidékre vezetõ, és ott hálózatként futó, jó állapotú bicikli út segíthetné ennek az „egyirányúságnak” a feloldását.

5. Kapcsolódás más projektekhez 1.3.3. projekt: Kerékpárkölcsönzõ hálózat létrehozása 3.2.2. projekt: A kistérségi településközi összekötõ utak javítása, létesítése 3.3.2. projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat Jelenleg a kistérséget érintõ kerékpáros idegenfogalom nagy része a Balaton menti településekre koncentrálódik, mivel a felsõ települések között nincs egy biztonságos bicikliút hálózat, illetve a feljutás is sokszor nehézséget és jó helyismeretet kíván. Ezért a felvidéki települések adottságaiból következõ zöld turisztikai lehetõségek jelenleg nincsenek megfelelõen kihasználva.

112


2. Célcsoportok Kerékpáros turisták családosok, fiatal túrázók, harmadik korosztály, rendezvényre érkezõk.

3. Várható kereslet és kínálat A kerékpárút használatára elsõsorban a nyári idõszakban kerékpárral, gyalog, esetlegesen lovaglás alkalmával kerülhet sor.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek Földúton futó szakaszok 29,86 km hosszan, a közúton futóké 24,33 km hosszúságban lesznek kerékpárútként hasznosítva, az új, önálló szakaszok kialakítása 18,94 km hosszan történik. Ez összesen 73,2 km kerékpárutat jelent.

2. Ütemezhetõség Terveztetés: 1 év Megvalósítás, építés: 4-6 hónap

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Partnerek: Önkormányzatok (tulajdonos) Erdõtulajdonosok, vadásztársaságok (közvetve érintettek), kerékpáros egyesületek (esetleges partnerek)

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás A kerékpárútnak, illetve a szabályos használatnak jelentõs környezeti hatása nincs, amennyibe a terveknek megfelelõen gyalogos, kerékpáros, valamint lovas használja. Sajnos jelenleg a rendszer részeként tervezett földutakat motorkerékpárok és terepjáró autók is használják engedély nélkül, ami egyrészt balesetveszélyes, hiszen nem közforgalmú, szabványos utakról van szó, másrészt környezetszennyezõ. Ezek megszûnésével a térség környezetterhelése is csökkenthetõ.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás


113

A kerékpárútnak a lakosságra, illetve a vagyoni helyzetére nézve közvetlen hatása van, hiszen ezzel biztosítható egy hagyományos, környezetkímélõ közlekedési forma, valamint az út megléte a felvidéki településeken élõk számára további bõvülést eredményezhet az alternatív jövedelemszerzésben.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A települések jobb megközelíthetõsége növeli a látogatók, turisták számát, valamint a helyi lakosság számára is elérhetõbbé teszi a másik települést, valamint a Balaton partot is.

2. Hatás a helyi gazdaságra A kerékpáros turizmus növekedése, a felvidéki rendezvények vonzerejének további javulásával a beruházás a helyi gazdaság számára termel bevételt.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Megvalósítás: 1m x1,5m szakasz: 15-20.000 Ft Fenntartás: 500.000 Ft/év

2. A bevétel és nyereség becslése A bevétel a térség turizmusában 3. Forráskoordináció elemei: központi kormányzati források, decentralizált területfejlesztési források, RIB, NFT-ROP, vállalkozók hozzájárulása, saját erõ.

114


1.4.1. projekt: A jellegzetes kistérségi termékek forgalmazásának megszervezése

Leírás: A térség hagyományos termékei jellegzetesek, melyek az idegenforgalom számára is attrakciót jelenthetnek, és forgalmazásuk megszervezésével a térség ismertsége, azonosítása is javítható. A projekt célja a hagyományos kézmûipari termékek és a természetes (bio) módszerrel termelt térségi mezõgazdasági termékek számára az értékesítési lehetõség bõvítése. Ennek keretében a legnagyobb turista forgalommal bíró partmenti helyeken elárusítóhelyek létesíthetõk, majd ennek tapasztalataival a felvidéki településeken közvetlenül a gazdaságok mellett is elindítható az értékesítés. Emellett a kistérségben elõállított biotermékekkel a helyi éttermek választéka is bõvíthetõ (pl. bio marhahús feldolgozása). Jelenleg a kistérségben a biotermékek elõállításának még nagyon szûk a kapacitása, ezért kezdetben a szomszédos térségben elõállított biotermékek árusítása ajánlatos a bevezetés, megismertetés céljából. Mindez ösztönzést is jelenthet a helyi biotermelés elindításához. Az értékesítés a késõbbiekben összekapcsolható egy térségi védjegy létrehozásával, mely a térségi származást, és a térség által elismert minõséget biztosító elismervényt jelentene. Ennek odaítélését a térség szakembereibõl álló grémium dolgozza ki, és ítéli oda az egyes termékeknek, illetve elõállítóknak a védjegy viselésének jogát.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: A jellegzetes kistérségi termékek forgalmazásának megszervezése 2. A projekt helyszíne: Partmenti és felvidéki települések

3. A projekt célja A hagyományos kistérségi kézmûves és agrártermékek helyi forgalmazásának elõsegítése, valamint a turisták megismertetése a helyi specialitásokkal, támogatva ezzel az idegenforgalmi kínálat bõvítését és a térség ismertségének szintjét.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér Gazdag kézmûves hagyományokkal rendelkezik a kistérség. Jelenleg is több kézmûves dolgozik a fazekasiparban, textiliparban, valamint a kézmûves oktató táborok is állítanak elõ termékeket. Ezek forgalmazása nem szervezett, csak


115

alkalomszerûen van megoldva, ezért a térségbe érkezõ turisták sokszor nem is ismerik meg a hagyományos termékeket, hanem a kapható, sokszor más régiókból érkezõ árukat azonosítják az Észak-Balatonnal. Ezen túl a jellegzetes helyi élelmiszerek, ételek megismerhetõsége és forgalmazása is csak eseti jelleggel, egyes településeken kampányszerûen megoldott. Ezért a megismertetést és a forgalmazást lehetõvé tevõ programoknak és fórumoknak a megléte a térségi gazdaság egésze számára létfontosságú.

5. Kapcsolódás más projektekhez 1.2.2. projekt: A térségben lévõ kevésbé látogatott területek túraútvonal formájában történõ térképes megjelenítése 2.1.2. projekt: Borászati klaszter kialakítása Balatonfüreden és a kistérségben A hagyományos és új gazdasági ágazatok hozzáadott értékének növelése (prioritás) 2.1.3. projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat Jelenleg a térség kézmûves termékek és élelmiszerek fõként rendezvények alkalmával kaphatók, de szervezetten értékesítési célú biotermék és kézmûves termék elõállítás és forgalmazás nincs megoldva.

2. Célcsoportok Turisták és látogatók, helyi lakosok. Helyi kézmûvesek, gazdálkodók

3. Várható kereslet és kínálat Nemcsak a frekventált, hanem a háttér településeken is a látogatók és átutazók számára egy könnyen azonosítható, a tipikus helyi termékeket forgalmazó elárusítóhely jelentõs keresletre számíthat. Mivel az átutazók és a látogatók számát tekintve jelenleg a legnagyobb létszám a part mentén fordul meg, így az elsõ elárusítóhely létesítése itt oldható meg a legkisebb kockázattal.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek

116


Egy üzlethelyiség kialakítása Balatonfüreden (Blaha utca vagy Anagóra Park) vagy Tihanyban.

2. Ütemezhetõség Üzlethelyiség kialakítása, engedélyeztetés: 4 hónap.

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Üzemeltetõ: magánvállalkozás Partnerek: Balatonfüred Város Önkormányzata, Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása vagy Tihany Község Önkormányzata, Bencés Apátság, térségi kézmûvesek, gazdák.

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás A biotermesztés népszerûsítésével a projekt a környezetre közvetetten pozitív hatást gyakorol.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás A biokultúrák megismerése a helyi lakosság egészségére pozitív hatást gyakorol.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A projekt a lakosság bevételeit növeli a helyi kézmûves és agrártermékek piacra juttatásával. Emellett ezek ismertségének növekedésével a térségi identitás is erõsödhet.

2. Hatás a helyi gazdaságra A térségi termékek forgalmazásának megszervezése a helyben maradó jövedelmeket növeli.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Üzlethelyiség kialakítása, berendezése: 5-6 millió forint Kezdõ árukészlet beszerzése: 2 millió forint


117

Rezsi, bérleti díj stb.: 0,8-1 millió forint/év

2. A bevétel és nyereség becslése A

kiránduló-

és

vendégforgalom

jelenlegi

szintje

mellett,

megfelelõ

termékkiválasztással az elárusítóhely a második év végére már nyereséget termelhet.

3. Forráskoordináció elemei: Központi kormányzati források, decentralizált területfejlesztési alapok, NFT ROP, GVOP, vállalkozói tõke, saját erõ.

118


1.4.2. projekt: Árkád Hotel felújítása – Anna Grand Hotel 4* gyógyszálló

Leírás: A lepusztult épületek felújításával 4*-os Gyógyszálló kialakítására kerül sor elsõ lépésként, amelyet mélygarázs építése és a Kúrszalon felújítása követ a késõbbi szakaszokban. A városfejlesztési elképzelésekkel szoros összhangban, hiánypótló funkciót telepít a beruházás a történelmi városmagba. A fejlesztés eredményeként létrejövõ minõségi szállodai kapacitás és rendbe hozott mûemléki épületek, a bennük otthonra lelõ- nemcsak a szállodában lakókat kiszolgáló - színvonalas szolgáltatásokkal növelik a településközpont turisztikai vonzerejét, minõségi keresletet generálnak a kapcsolódó turisztikai termékek számára is. Jelentõs lépést jelent ez a beruházás a mára már csupán másfél hónapra csökkent idegenforgalmi szezon meghosszabbítására, és sokat javít a foglalkoztatási helyzeten is, tekintve, hogy egész éves üzemeltetésû, igényes vendégkört vonzó turisztikai terméket hoz létre, amelynek mûködtetése 70 fõ egész évre kiterjedõ többletfoglalkoztatását biztosítja.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése Árkád Hotel felújítása – Anna Grand Hotel 4* gyógyszálloda

2. A projekt helyszíne Balatonfüred, 164/1 hrsz. alatti, természetben a Gyógy tér 1. szám alatt található Árkád Hotel ingatlan.

3. A projekt célja Konkrét cél: 4 csillagos gyógyszálloda kialakítása – az Árkád Hotel és „Kúrszalon” felújításával megvalósuló gyógy- és idegenforgalmi komplexumban. Átfogó célkitûzések: A leromlott fürdõtelepi településközpont építészeti és környezeti örökségének megújítása, gazdasági, turisztikai célú hasznosítása, a gyógyturizmushoz kapcsolódó minõségi szálláshelyek bõvítése, a reformkori városközpont régi fényének visszaállítása, turisztikai vonzerejének növelése, a minõségi turisztikai szolgáltatások bõvítése, a foglalkoztatottság növelése, a turisztikai szezon meghosszabbítása


119

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A történelmi városrész központjában elhelyezkedõ, településkép szempontjából meghatározó ingatlan egykori szállodarésze ma kihasználatlan, a szükséges karbantartási és felújítási munkák elmaradása miatt rendkívül rossz állapotban van. Elõnyõs elhelyezkedése, mûemléki jellege, a városfejlesztési elképzelésekhez – az önkormányzati tulajdonú szintén leromlott környezet (Blaha és Kisfaludy utcák, volt Mozi és Blaha 5. épület) megújíása – kapcsolódása, az ez évben történõ elkezdésének szándéka, és a magántulajdonú szemközti, szintén országos mûemléki védettségû Horváth Ház megkezdett felújítása, a minõségi szállodai férõhelyek hiánya és az irántuk tapasztalható jelentõs igény, a szomszédos Állami Szívkórház kihasználható gyógyászati kapacitása mind afelé mutat, hogy az Árkád Hotel ingatlan-együttesének revitalizációja, felújítása már nem halogatható.

5. Kapcsolódás más projektekhez 1.4.1. projekt: Balatonfüred Fürdõtelep történelmi városközpont rehabilitáció 1.4.3. projekt: Borturisztikai központ kialakítása

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat Nincs a térségben magas szintû szolgáltatást nyújtó ilyen kategóriájú szálloda. A minõségi szolgáltatásokat nyújtó magasabb kategóriájú szállodákra egyre nagyobb az igény, ellentétben az egyre rosszabb kihasználtságú alacsonyabb színvonalú szálláshelyekkel. 2. Célcsoportok Minõségi szállodai szolgáltatásokat igénylõ belföldi és külföldi turisták, helyi lakosok, gyógyturisztikai szolgáltatásokat igénybevevõk, konferenciaturizmus, egészségturizmus résztvevõi, szereplõi.

3. Várható kereslet és kínálat Szálláshely tekintetében nincs versenytársa a környéken, de emellett szolid bevezetõ árakkal tervezik az indulást. A stabil vendégkör megszerzése érdekében sokrétû szolgáltatást biztosítanak. Turisztikai vásárokon való részvétellel, kiadványokkal kell

120


népszerûsíteni azt a kivételes lehetõségeinket, amelyet e zöldövezetben elhelyezkedõ patinás szálloda a Balaton partján megtestesíthet. A fejlesztés megvalósulása esetén kialakított 4*-os Gyógyszálloda földrajzi és településen belüli elhelyezkedése, a szállodai szolgáltatások színvonalának magas színvonala az idegenforgalmi trendek ismeretében jó alapot adnak azoknak a reményeknek és számításoknak, melyek szerint ez a beruházás biztosan megtérülõ, jövedelmezõ, piaci igényeknek megfelelõ fejlesztés. A Balaton, a történelmi környezet, a megalapozottan kiérdemelt jó pozíció a Balaton parti települések vendégvonzó listáján, a gyógyvízbõl és arra alapuló Szívkórház jelenlétébõl fakadó egyedi adottság, Európa turizmusának átalakulása mind-mind olyan tényezõk, amelyek optimista várakozásokat erõsítenek a fejlesztés versenyképességének megítélésében.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek A Gyógytér felõl haladva a Nagyvendéglõ, Traktérház és Apáti ház hármas épületegyüttesében az 1. ütemben. A szállodarészben összesen 63 fürdõszobás szoba található majd, a végsõ kialakításnál pedig 106. Vendéglátó egységek kerülnek kialakításra, így a Nagyvendéglõ épületében a földszinten Kávéház, a Traktérház földszintjén ill. pincéjében Vinotéka, bormúzeum, az Apáti ház földszintjén Sörözõ, fedett kerthelyiséggel, Olasz étterem, hozzá kapcsolódóan szintén fedett kerthelyiség, míg az utóbbi két épület utcafrontján három üzlethelyiség kap helyet, továbbá az Apáti ház sarkán utazási iroda üzemel majd. Az üzlethelyiségekben a településközpontból hiányzó és egyben a szállóvendégek igényeit is kiszolgáló funkciók nyernek elhelyezést.

Az Apáti-ház tetõterében konferenciatermet

alakítanak ki. A szálloda elõcsarnokát és hallját a fõbejárattól megközelítve medencetér

építésével

teszik

különlegessé.

Az

ideérkezõ

szállóvendég

a

díszburkolatú újonnan kialakított belsõ parkolóból egyenesen a gyógyszálló jelleget sugalló elõcsarnokba jut, ahonnan a szépen kialakított mediterrán udvarra is kitekintése nyílik. Mûködtetéshez: 70 fõ foglalkoztatása egész évben

2. Ütemezhetõség 1–5 hónap: kiviteli tervek készítése, közbeszerzés lebonyolítása,

121


6-22 hónap: bontás, építés, nyílászárók cseréje, bádogozás, gépészeti munkák, vakolás 23–24 hónap: festés, mázolás, kertek rendezése, takarítás 24. hónaptól alkalmazottak felvétele, tényleges mûködés

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Partnerek: Balatonfüred Város Önkormányzata Beruházó: A beruházást a tulajdonos Anna Grand Hotel Kft. végzi. Üzemeltetõ: Az üzletek egy részét átadja a tulajdonos önkormányzati hasznosításra. A többi üzletet, vendéglátó egységet bérbe adja hasznosításra.

D. Környezeti hatás Az építészeti megoldások a mûemléki jelleg megõrzését, nemes, idõtálló anyagok felhasználását, a rendezetlen területek és épületek bontását, valamint az elkerülhetetlen gépkocsiforgalom okozta károk minimalizálását, biztosítják. Az utcai homlokzat épületkialakítása, az ingatlan területén 30 % zöldfelület megtartása és rehabilitációja, a kerti rossz állapotú épületek lebontásával a parkosított terület növelése, a szomszédos kiserdõvel kapcsolódó rendezetlen rész rehabilitációja ezt a célt szolgálja. Akárcsak a használaton kívüli föld alatti üzemanyagtartály és gazdasági

épületek

lebontásával

és

felszámolásával,

a

terepviszonyok

kihasználásával kialakításra kerülõ többszintes fedett parkoló az épületegyüttes hátsó részén az 1. ütemben. A 3. ütemben megvalósuló mélygarázs adja a lehetõséget a Blaha utca sétálóutcává alakítására, a szabadtéren parkoló gépkocsik ún. eltûnése egy fedett, magas technikai színvonalon megvalósuló mélygarázsban, ahol az esetlegesen elcsöpögõ olaj, egyéb szennyezõdés, csapadék-vízelvezetés, kipufogógázok kezelése (szûrése) megoldásra kerül. Alapos hidrogeológiai vizsgálat elõzte meg az építési dokumentumok elkészítését, nehogy az értékes savanyú vízforrásokat veszélyeztetõ munkálatokat tervezzenek. Helyreállítják az eltömõdött csapadékvízrendszert, amivel megszûnik az épületek nedvesedése. A szálloda és a földszinten kialakításra kerülõ vendéglátó és üzlethelyiségek hulladékgyûjtését szelektív módon végzik, ezáltal is csökkentve a hulladékképzõdés okozta környezeti terhelésnövekedést. Az ingatlanon végzett parkosítás egyben a zajterhelés csökkentését is célozza.

122


E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás A város és a térség vendégvonzó és marasztaló erejének növeléséhez a szállodaberuházás nagymértékben hozzájárul. A szálloda környezetében folyó egyéb magánerõs fejlesztések (Horváth Ház), továbbá az önkormányzati településfejlesztési akciók együttesen egymást erõsítõ jótékony hatása várható a térségi turizmus élénkítésére. A felújított szállodában a Szívkórház diagnosztikai és terápiás kapacitása is a vendégek rendelkezésére áll olyan egészségturisztikai termékként, amely egyedülálló. Balatonfüreden a pihenés, rekreáció összeköthetõ az aktív vízisportturizmussal, lévén Balatonfüred a balatoni vitorlázás központja, amit fémjeleznek a nemzetközi, országos vitorlásversenyek, a balatoni évadnyitó ünnepsége, a szállodától gyalog is rövid idõ alatt elérhetõ, most épülõ vitorláskomplexum.

Ide kapcsolhatjuk vonzó termékként még az évente

megrendezésre kerülõ Öböl- átúszást, ami szintén ezreket vonz a városba, valamint a strandolási, horgászási lehetõségeket. Balatonfüred hagyományokra épülõ és egyre nagyobb hangsúlyt kapó kulturális turizmushoz kapcsolódó vonzerõi, a nagyhírû rendezvények szintén erõsítik az Árkád hotel pozícióit. Az Árkád Hotel lesz a város egyetlen 4*-os kategóriájú szállodája és egyedülálló lesz abban is, hogy a többi újonnan épült szállodával ellentétben mûemléki épületben, régi korok hangulatát sugárzó falak között alakítják ki, a patinás fürdõtelepi utcáktól övezett területen.

2. Hatás a helyi gazdaságra A beruházás megvalósítása a helyi építési vállalkozók és építõanyag kereskedõk részére megrendelést jelent, értéket teremt, az üzemeltetés pedig hosszú távon munkahelyteremtõ, a foglalkoztatási szintet növeli. A beruházás társadalmi hasznának fõ elemei: - közös üzemeltetés a városi önkormányzattal - igényes turisztikai fejlesztés, mely növeli Balatonfüred eladhatóságát - új munkahelyteremtéssel a foglalkoztatási helyzet javítása - városi bevételek növekedése az üdülõhelyi és iparûzési adó révén. A fejlesztés gazdasági hasznaként értékelhetõ, hogy szinte azonnal a beruházás befejezése után a vállalkozás nyereségbe fordul.

123


F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Beruházási költség: 750 000 e Ft Mûködtetés költségei: Az ingatlan tulajdonosai felújítási tervük ütemezésekor az üzemeltetés, mûködtetés gazdaságosságának szempontját messzemenõleg figyelembe vették. A szállodaszárny felújítását tartalmazó 1. ütem esetében azt tervezik, hogy a földszinten

kialakításra

kerülõ

vendéglátó

és

üzlethelyiségeket

a

lehetõ

leggyorsabban meg tudják nyitni, üzemeltetni tudják, hiszen az ezek által termelt jövedelmet vissza tudják forgatni a felújítás további ütemeinek finanszírozásába. A Blaha utcai szárny, a homlokzat és tetõtér helyrehozatala ugyanakkor nemcsak üzleti szempontból élvez elsõbbséget a beruházás kivitelezésben, hanem a városképre gyakorolt pozitív kihatás minél hamarabb történõ megjelenése céljából is. Ennek további indokaként figyelembe vett szempont az is, hogy az utca másik oldalán most folyik az ugyancsak jelentõs mûemléki épület a Horváth ház felújítása, valamint az önkormányzat is tervezi a Blaha utca teljes rehabilitációjának megvalósítását. Ezeknek a munkáknak az összehangolása is azt erõsíti, hogy az utca felöli részeket kell elõször rendbe hozni.

I. A bevétel és nyereség becslése A szálláshely értékesítésben, mely a fõ profil, elsõ években 30-35%, késõbbiekben stabil 55% feletti töltöttséggel lehet számolni. Szálláshely tekintetében nincs versenytársa a környéken, de emellett szolid bevezetõ árakkal tervezik az indulást. A stabil vendégkör megszerzését sokrétû szolgáltatást biztosítása szolgálja. A 2006-ban befejezõdõ felújítást követõen az objektum 2007-tõl már nyereséget termel a várakozások szerint. A pénzügyi források legrosszabb esetben az épületre tett jelzáloghitellel biztosíthatók, de ennek kamatterhei jelentõsen befolyásolják a megtérülési rátát, a befektetett tõke hozadékát Emellett ma pontosan nem becsülhetõ magyarországi infláció, forintárfolyam, amely tényezõk szintén jelentõs megtérülési ráta befolyásoló tényezõk. A több lábon állásból is adódóan egy viszonylag gyors megtérüléssel lehet számolni.

3. Forráskoordináció elemei

124


Beruházás: saját erõt a beruházó tulajdonos biztosítja, pályázati támogatás – EU pályázati forrásból (ROP 1.2. Minõségi szálláshelyek fejlesztése). Mûködtetés: szolgáltatások bevételeibõl.


125

1.4.3. projekt: Borturisztikai központ kialakítása

Leírás: Az idegenforgalmi szolgáltatások iránti megváltozott kereslet idejét éljük, az alkalmazkodás jegyében a jól eladható turisztikai termékek kifejlesztése és marketingje hangsúlyozottan fontos egy olyan városnak, mint Balatonfüred, ahol a megélhetés legfõbb forrása éppen a turizmus.

A borturizmushoz kapcsolódó fejlesztések nagy

lehetõséget hozhatnak a turizmus fellendítésében, különösen, ha a borturizmusban érintett szereplõk partneri együttmûködése keretében kialakított minõségi kínálatbõvülést eredményeznek. A szóban forgó Balatoni Borok Háza éppen ilyen fejlesztés.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése Borturisztikai központ kialakítása

2. A projekt helyszíne Balatonfüred, Blaha Lujza utca 5.

3. A projekt célja A

térségben

élõ

idõsek

szociális

ellátása,

életminõségének

javítása,

munkahelyteremtés

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér Balatonfüred 1987 óta rendelkezik a „Szõlõ és Bor Nemzetközi Városa kitüntetõ címmel. A 22 magyar történelmi borvidék ill. az 5 balatoni borvidék egyike, a Balatonfüred-Csopak borvidék. A városban hagyományosan megrendezésre kerülnek a borral kapcsolatos kulturális, idegenforgalmi rendezvények, melyek egyúttal a település régi hagyományait elevenítik fel, másrészt a bor és gasztronómia turizmus szolgáltatóinak hírnevét öregbítik. A város hagyományosan kiemelt figyelmet fordít a történelmi borvidék hagyományainak ápolására és a borral kapcsolatos kulturális, idegenforgalmi rendezvények szervezésére, a település régi hagyományainak felújítására. Ennek jegyében kerül sor az önkormányzati tulajdonú leromlott épület

126


felújításával egybekötve a – településközpontból nagyon hiányzó funkció – Balatoni Borok Házának kialakítására.

5. Kapcsolódás más projektekhez 1.4.1. projekt: Balatonfüred Fürdõtelep történelmi városközpont rehabilitáció 2.2.2. projekt: Felnõtt szakképzés fejlesztése – szõlészethez, borászathoz kapcsolódó képzés, szakképzés 1.4.2. projekt: Árkád Hotel felújítása – Anna Grand Hotel 4* gyógyszálloda 2.2.7. projekt: Helyi közösségi élet erõsítése, feltételeinek megteremtése és fejlesztése

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat A kistérségben jelenleg nem található borturisztikai központ. A borturizmus termékeit magas színten kínáló, bemutató helyszín iránt nagy a kereslet az idelátogatók és helyi lakosok körében egyaránt. A termelõk részérõl is felmerülõ igény, hogy a szakmai együttléteknek méltó helyét megteremtsék és termékeiket egyre szélesebb körben ismertté tudják tenni.

2. Célcsoportok A környezõ szállodák vendégei, idelátogató turisták, a szívkórházban kezeltekhez érkezett látogatók, a szakmailag érintettek (termelõk, feldolgozók, árusítók, felszolgálók), idegenforgalmi irodák, szervezetek.

3. Várható kereslet és kínálat A minõségi borturisztikai termékek iránti kereslet növekedése prognosztizálható. A „termék” nem számol jelentõs konkurenciával a térségben, mivel ilyen komplex szolgáltatást és kínálatot nem nyújt a környéken más. A Balatoni Borok Háza kialakításával egyidejûleg olyan településképet és ellátást javító beruházások zajlanak a közvetlen környezetében, amelyek együttes jótékony hatása a településközpont megújításának minden elemére serkentõ hatással lesz. Várható a rendezett, megszépült történelmi városközpont látogatóvonzó hatásának erõsödése, és

127


ez által a Borok Háza szolgáltatásait is egyre nagyobb számban veszik majd igénybe a turisták, lakosok, Szívkórházat látogatók.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek 156+186

m2,

összesen

342m2

felújított

kétszintes

épület

új

gazdasági/közösségi/képzési funkcióval: A felújított épületben az alsó szinten egy Borbarlang-Vinotéka kerül kialakításra 330 m2-en, melynek bemutatótermében a szõlõtermesztés és borgazdálkodás múltját feldolgozó állandó kiállítást rendeznek be, neves pincészetek boraival bemutatnák a balatoni borvidékeket. Ehhez kapcsolódik egy kiegészítõ kiállítás a bor témájú mûvészetek körébõl, amit könyv- és CD gyûjtemény egészít ki, minden a borhoz kapcsolódás jegyében. A kiállítás mellett ezen a szinten alakítanak ki 80 m2-en egy kóstolót, borkóstolással egybekötött baráti találkozók,

üzleti

megbeszélések,

étkezéssel

egybekötött

borbemutatók,

borfelismerési bajnokságok rendezése színhelyének szánva A felsõ szint kiállítótermében – bormúzeum kap helyet, a Helytörténeti Gyûjtemény és a Szakiskola meglévõ gyûjtött anyagaiból, írásos és tárgyi emlékekbõl. A felsõ szint különterme több borral kapcsolatos tevékenységnek is helyet ad majd. Ezek közül is ki kell emelni az oktatás-képzés funkcióját. Mûködtetéshez: 5 fõ foglalkoztatása egész évben

2. Ütemezhetõség 1–4 hónap: kiviteli tervek készítése, közbeszerzés lebonyolítása, 5 - 6 hónap: bontás 7–12 hónap: építési munkák az épület átalakításában, belsõ kialakítása, berendezése 13. hónaptól alkalmazottak felvétele, tényleges mûködés

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Partnerek: Balatonfüred Város Önkormányzata, a helyi Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképzõ Iskola és a Balatonfüred és környéke Borút Egyesület együttesen dolgozták ki a fejlesztés koncepcióját, alakították ki a funkcióra vonatkozó elképzeléseket.

128


Beruházó: A beruházást az önkormányzat tulajdonában lévõ épületen az önkormányzat végzi. Üzemeltetõ: Balatonfüred és környéke Borút Egyesület

D. Környezeti hatás A beruházással egy környezeti képet rontó épület újul meg korszerû, költséghatékony megvalósítással. Az új funkció nem jelent többlet környezetterhelést, a látogatók gyalog közelítik meg az épületet, a megnövekedett forgalom a sétálóutcává alakuló utcát elkerüli. Az épület felújítására készült engedélyezési terv a tervezett funkciót szem elõtt tartva javasolja az épület felújítást, mindkét szint teljes kihasználására törekedve. A terepviszonyok adta lehetõséget kihasználva, a felsõ szinten több bejárattal, az alsó szinten, pedig kijárattal, a látogató forgalom keveredése nélkül szervezhetõ a Balatoni Borok Háza üzemeltetése.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A borturizmusban érintett szereplõk, a termesztõktõl a feldolgozókon és értékesítõkön át az „amatõr” borkedvelõkig minden célcsoportra tervezett borstúdiumok kerülnek itt megszervezésre a Szakiskolára, mint regionális borászképzõ intézményre építve, partnerek bevonásával. E stúdiumokat 20 órástól akár 400 órás képzési csomagokban kínálják a széles célcsoportnak gyakorlati képzéssel kiegészítve, amelynek jellemzõen a szakképzõ iskola adna otthont, de lehetõség lesz a helyszíni gyakorlati szakképzés kialakítására és a vállalkozók bevonására is. Ugyanez a különterem ad majd otthont a speciális céllal és speciális közönségnek szervezett borkóstolóknak, akár több nyelven is. Borklubot alakítanak, amely szintén itt tartja majd rendezvényeit. Rendszeresített szaktanácsadás ill. a borünnepekhez kapcsolódó szakmai tanácskozások helyszíneként is hasznosul majd a Borok Háza. Itt kerülnek majd megrendezésre különbözõ borversenyek és borfelismerõ bajnokság.

2. Hatás a helyi gazdaságra A beruházás megvalósítása a helyi építési vállalkozók és építõanyag kereskedõk részére megrendelést jelent, értéket teremt, az üzemeltetés pedig hosszú távon munkahelyteremtõ, a foglalkoztatási szintet növeli.


129

Megnyitását követõen jelentõs regionális pozitív hatása feltételezhetõ mind a borászati szakma szereplõinek szervezettségében, mind, pedig a helyi foglalkoztatási, munkaerõ-piaci igényekhez az itt zajló képzések révén rugalmasan igazodó képzett vállalkozói és munkavállalói réteg helyzetének javulása révén.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Beruházási költség: 50 000 eFt Mûködtetés költségei: A turisztikai, szakmai szervezõ és képzési funkciónak helyt adó Balatoni Borok Házát az önkormányzat üzemeltetésre átadja a Balatonfüred és Környéke Borút Egyesületnek a fenntartási és karbantartási költségek fejében. Ennek keretében e bevételek részben fedezik az adott épületek üzemeltetési, mûködtetési, karbantartási költségeit. Személyi költségek: 8 millió Ft/év

I. A bevétel és nyereség becslése A képzési, szakmai programok lebonyolítását nem a profitszerzés mozgatja, hanem a régió borturizmusában szerepet játszók megfelelõ ismeretekkel ellátása a fõ cél. Az egyéb funkciók nyereségre törekednek. Ennek érdekében jó marketinggel és kapcsolatépítéssel,

elsõsorban

csoportos

vendégfogadásra

szeretnének

berendezkedni, idegenforgalmi irodáknak, szállodáknak kiajánlva valamint a települési honlapra rátéve Interneten népszerûsíteni a Borok Háza programjait, rendezvényeit, lehetõségeit.

3. Forráskoordináció elemei Beruházás: saját erõt az önkormányzat biztosítja, pályázati támogatás – EU pályázati forrásból (ROP 1.1 Turisztikai vonzerõk fejlesztése). Mûködtetés: szolgáltatások bevételeibõl.

130


2.2.3. projekt: Az ökoturisztika humán oldalának megteremtése

Leírás: A térség adottságainak jobb kihasználása, a turisztikai termékkínálat bõvítése, fejlesztése érdekében szükséges az ökoturisztikai szemlélet erõsítése. Az ökoturizmust az egyéb turisztikai ágak szemléleti változataként értékeljük, amely során a hagyományos turisztikai ágazatok környezeti szempontból kíméletes fenntartható fejlesztése, és a térség ökológiai értékeinek a turisztikai termékbe és imázsba történõ beépítése zajlik. Ezzel a turizmus a térség gazdaságában magasabb értéket állít elõ stabilan, s a természeti környezetet is megóvja, adott esetben az állapotát javítja a tevékenységével. Így elmondható, hogy az ökoturizmus a szolgáltató részérõl jelentõs többlet ismeretet követel meg. Az ökutirsztika fejlesztése tehát elsõsorban a képzésen keresztül valósítható meg. A képzés és a szemlélet kialakítása nélkül a beruházások nem szolgálhatják a megfelelõ célt.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: Az ökoturisztika humán oldalának megteremtése 2. A projekt helyszíne: A kistérség települései, központ: Balatonfüred és Zánka

3. A projekt célja: a térségben lakó és/vagy tanuló diákok, gazdák, turizmusban érintett vállalkozók, és alkalmazottak képzése, ezen keresztül az ökoturizmus szemléletének és módszereinek, tudástartalmának átadása.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A térség környezeti szempontból érzékeny terület. A térség turizmusának jellege és a vendégek beállítottsága következtében mind a helyi lakosok és vállalkozók, mind az érkezõ turisták fogékonyak az ökoturizmus alapvetõ értékei iránt. Az ökoturisztikai módszerekkel kialakított terméket értékesebbnek, vonzóbbnak találják. Az elmúlt évtizedben a falusi turizmushoz kapcsolódva már voltak kezdeményezések képzésekre, s ezek nyilvánvalóan tartalmazták az ökoturizmus elemeit is. A jelenlegi turisztikai fejlesztések beilleszthetõk az ökoturizmus fogalmi körébe.

5. Kapcsolódás más projektekhez

131


1.1.1. projekt: A térségben további bemutatóhelyek kialakítása, valamint a meglévõ, turistautak fejlesztése 1.1.2. projekt: A szelídturizmus igénybe vehetõ lehetõségeinek bõvítése, meglévõ infrastruktúrájának fejlesztése 1.2.1. projekt: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben 2.2.6. projekt: A helyi hagyományok ápolása 4.1.1. projekt: Hagyományos állatfajták tenyésztésének támogatása 4.1.3. projekt: Biotermesztõ mintagazdaság létrehozása

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat Az ökoturizmus mint szemlélet már ma is jelen van mind a turisztikai vállalkozók, mind a vendégek részérõl. A térség turisztikai kínálatában is megjelennek ezek az elemek.

2. Célcsoportok A helyi turisztikai vállalkozók, gazdák, vendéglátók, önkormányzati hivatalnokok, diákok, a képzõk ill. iskolai tanárok.

3. Várható kereslet és kínálat Várható, hogy a felnõttképzés iránt átlagosan településenként két-két fõ jelentkezik.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek -Az iskolai tananyagba beépíthetõ tantárgyi blokkok kidolgozása és a tanárok felkészítése a Veszprémi Egyetemmel kötött megállapodás keretében. Az iskolai bevezetést

követõen

értékelés

és

folyamatos

utánkövetés

szükséges

a

hatásvizsgálatokhoz és a szükséges módosítások foganatosításához. -A felnõttképzési részben egy max. harminc fõs, 10 napos tanfolyam, akár részletekben is, amely kiegészül folyamatos konzultációs lehetõséggel. A képzés tantermi és terepi részbõl áll. A terepgyakorlat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park programjaihoz kapcsolódva ill. az õshonos növény és állatfajtákkal, és/vagy biotechnológiát alkalmazó gazdálkodók, vállalkozók, pincészetek bevonásával történik. A képzés továbbá kiegészülhet külföldi vagy hazai tanulmányúttal is.

132


2. Ütemezhetõség Szervezés: 2 hónap Megvalósítás: 10 nap (tanfolyam), + 1-3 nap tanulmányút.

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Üzemeltetõ: kistérségi turisztikai koordinációs iroda. Partnerek: Veszprémi Egyetem, térségismerettel rendelkezõ gyakorló szakemberek, Munkaügyi Központ, Magyar Turizmus Rt., RIB, Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás A képzés a környezettudatosság fejlesztésével a környezetre pozitív hatást gyakorol.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás A hatása közvetve hasonló a lakosságra is.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra Új tevékenységi formák elterjesztésével a lakosság munkalehetõségét bõvítheti a projekt. A helyben meglévõ ismeretek szintjét, s az információs forrásokat bõvíti.

2. Hatás a helyi gazdaságra Fokozza a helyi turisztikai termék értékét, magasabb költési szintet eredményez, egyúttal

hozzájárul a helyi turizmus

alapját

képezõ környezeti

megõrzéséhez, állapotának javításához.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Tanfolyam szervezése és lebonyolítása: 0,7 millió forint Tanulmányút szervezése: 0,5 millió forint

2. A bevétel és nyereség becslése

adottság


133

A bevétel a turisztikai termék speciális igényeket kielégítõ fejlesztésében rejlik, s az egyes vállalkozóknál, s rajtuk keresztül a közösségnél realizálódik.

3. Forráskoordináció elemei NFT- HEFOP, más hazai központi és decentralizált területfejlesztési források (regionális, Magyar Turizmus Rt., NKÖM, OM, BFT pályázatok), vállalkozói magántõke, önkormányzati források. Javasolt a fejlesztési projektet más kapcsolódó projekttel együtt pályáztatni

134


2.2.2. projekt: Felnõtt szakképzés fejlesztése – szõlészethez, borászathoz kapcsolódó képzés, szakképzés, modulrendszerû képzési programcsomaggal

Leírás: A kistérségben a fõ megélhetés az idegenforgalom, a szõlõtermesztés és a borászat. A borturizmus, borkereskedelem fellendüléséhez olyan borászati, borismereti, borkínálási és gasztronómiai ismeretekre van szükség, amelyek segítik a színvonalas, szezonhosszabbító turisztikai termékek kialakítást és megtartását. A különbözõ képzési formák a térségben borászattal,

vendéglátással,

borturizmussal

foglalkozó

tulajdonosok,

vállalkozások,

munkavállalók, magánszemélyek és regisztrált munkanélküliek számára nyújtanak elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek birtokában sikeresebben tudnak megfelelni a helyi munkaerõ-piaci

kihívásoknak.

A

képzésben

elsajátítható

ismeretek

gyakorlati

alkalmazásával a borturizmus területén az idelátogatók igényeihez illeszkedõ minden szinten biztosítható képzett szakember. Az egyes modulok vizsgával zárulnak, errõl a hallgatók igazolást kapnak. Így eljuthatnak a szakmai vizsgabizonyítvány kiadásához.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: Felnõtt szakképzés fejlesztése – szõlészethez, borászathoz kapcsolódó képzés, szakképzés, modulrendszerû képzési programcsomaggal

2. A projekt helyszíne: Balatonfüred Széchényi Ferenc Kertészeti Szakiskola és Balatoni Borok Háza

3. A projekt célja: Általános cél: Helyi foglalkoztatási igényekhez rugalmasan igazodó képzett munkaerõ. Speciális célok: esélyteremtés a bel-külföldi borpiacon a régióban szõlõtermesztéssel és borászattal foglalkozó õstermelõknek, különbözõ vállalkozásoknak munkahelyteremtés a szezonális idõn kívül is Balatoni Borok Háza hasznosítása A borturizmusban résztvevõk minõsített szolgáltatásainak elõsegítése A

balatoni

borgasztronómia

területén

a

borvidékek

szellemiségének,

kultúrtörténeti értékeinek a borokkal és ételekkel kifejezett kötõdés biztosítása Belsõ életünk, baráti és társadalmi életünk színesebbé gazdagabbá tétele


135

Vendéglátós szakemberek ismereteinek elmélyítése, bor –szókincs gazdagabbá tétele Kreatív, önálló tevékenység végzése a borkultúra és gasztronómia területén Fogyasztási borismeretekkel rendelkezõ szakemberek képzése A régióban a bor iránt érdeklõdõ fiatalok megnyerése

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A borturizmus fejlõdése szorosan kapcsolódik a Balaton és környéki gasztroturizmussal. A minõsített állomáshelyeken a bor kultúrájának a turisztikai szolgáltatásokkal egybekötött népszerûsítésére van szükség. A teljes körû szolgáltatásoknál elvárt követelmény a minõségi borkóstoltatás mellett a kényelmes szállásadás és az emlékezetes élményeket okozó asztali örömök széles választéka. Ehhez biztosítani kell a résztvevõ és a szolgáltatási hálózatba bekapcsolódott és bekapcsolódni kívánó gazdák magas színvonalú szakmai képzését, illetve folyamatos szakmai tájékoztatását.

5. Kapcsolódás más projektekhez 2.2.1. projekt: A térségi igényeknek megfelelõ szakképzési programok a középfokú szakképzésben 1.4.3. projekt: Balatoni Borok Háza 2.2.3. projekt: Az ökoturizmus humán oldalának megteremtése 2.2.7. projekt: Helyi közösségi élet erõsítése 2.2.6. projekt: A helyi hagyományok ápolása A térség vállalkozói, munkavállalói munkaerõ-piaci esélyeinek növelése

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat A térség vállalkozói, gazdái és munkavállalói 80 %-a végzettsége mára elavult, illetve nem rendelkeznek a vállalkozásuk eredményes mûködtetéséhez szükséges korszerû ismeretekkel. Hét, modulrendszerûen felépített képzési kínálatot tartalmaz a projekt, amelyek között minden érintett megtalálhatja a számára legszükségesebbet. A Borút Egyesület felmérése alapján biztosított évekre elõre a tanfolyamokon részt

136


venni kívánók köre. Az Egyesület maga is szorgalmazza tagjai továbbképzését, szakmai fejlõdését, felhívja figyelmüket a különbözõ képzési lehetõségekre.

2. Célcsoportok A helyi, borászattal, vendéglátással, borturizmussal foglalkozó tulajdonosok, vállalkozások, munkavállalók, magánszemélyek és regisztrált munkanélküliek.

3. Várható kereslet és kínálat Várható, hogy a képzés iránti kereslet megfelelõ lesz az egyes képzések elindításához. Ehhez az is kell, hogy elsõsorban a kistérségbõl, de azon túl, a balatoni borrégió területérõl is, a potenciális résztvevõk megismerhessék a lehetõséget és feltételeket. Ebben a Borút Egyesületnek és kapcsolatrendszerének nagy szerepe van. A képzés népszerûsítésében részt kell vállaljon a Kistérségi Koordinációs és Információs Központ, a Kistérségi Turisztikai Iroda és fel kell használni a kistérségi gazdasági informatikai portált is a képzések népszerûsítésére.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek Borkedvelõ-alapfokú tanfolyam (20 óra); Borértõ – középfokú tanfolyam (100 óra); Borakadémia: borstúdium (7x3 óra); szõlõtermelõ szakképesítést adó tanfolyam (350 óra); borász szakképesítést adó tanfolyam (845 óra, 2 szemeszter); Sommelier (pohárnok) képzés alapjai (250 óra) – megfelelõ létszámú csoportok esetén indítva az egyes képzéseket. A képzés elméleti és gyakorlati részbõl áll. A megvalósítás í: kistérség

2. Ütemezhetõség Szervezés: 2 hónap Megvalósítás: a beinduló képzés(ek)tõl függõen 2 nap és 845 óra közötti

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképzõ Iskola: A

képzések

szervezése,

ellenõrzése,

vizsgák

szervezése,

és

Célcsoportok megkeresése, beiskolázása, szakmai felügyelet biztosítása.

vizsgáztatás.


137

Balatonfüred Város Önkormányzata: a képzéseknek majd helyet adó Balatoni Borok Háza tulajdonosa, ezáltal a helyszín biztosítója. Balatonfüred és Környéke Borút Egyesület: Projektmenedzsment, a Balatoni Borok Házának szakmai mûködtetése, célcsoportok kiválasztása a kistérségben, a program koordinálása, kapcsolattartás a képzõ intézménnyel és a partnerekkel. D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás A képzés a környezettudatosság fejlesztésével, a természetbarát mûvelési és kezelési technológiák elsajátításával és alkalmazásával a környezetre pozitív hatást gyakorol.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás A hatása közvetve hasonló a lakosságra is.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A képzések elvégzésével a szakmában szereplõ borászatok, pincészetek, nyitott pincék szolgáltatása javul, önfoglalkoztatóként meg tudják tartani anyagi biztonságukat. Akik még nem mertek belevágni önálló tevékenységbe ebben a szakmában, azok ismeretekkel bõvülve a tanfolyamokon, kapcsolati tõkére szert téve, a Borút Egyesület szervezeti és a szakképzõ iskola szakmai segítõ hátterét maguk mellett tudva belevágnak önfenntartó vállalkozásba a borturisztika területén. Ezáltal bõvül a szolgáltatásokat színvonalas módon nyújtók köre, csökken, vagy nem emelkedik a szakmában a munkanélküliek száma. A borkedvelõ és borértõ borstúdiumok, borakadémia, gasztronómia és borismeret tanfolyamok elvégzését követõen a vendéglátósok pohárnok szakképesítéssel rendelkezõ munkavállalókat is foglalkoztathatnak.

2. Hatás a helyi gazdaságra A szakmai foglalkoztatók meg tudják és meg akarják tartani korszerû ismeretekre szert tett és azokat a gyakorlati képzések következtében alkalmazni is tudó munkavállalóikat, ami által növekszik a szakma munkaerõ megtartó és foglalkoztató kapacitása, nem bõvül a munkanélküliek száma. Növekszik a Borút Egyesület által

138


összetartott és velük szoros szakmai kapcsolatokat ápoló, koordinált bor- és gasztronómiai turisztikai termékcsomag kialakításához mobilizálható egyesületi tagok száma, sikeresebb koordináció valósítható meg a borturizmusban érintett térségi szereplõk között.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei A képzésekkel kapcsolatos felmérõ és szervezõmunkát a Borút Egyesület térítésmentesen

végzi.

A

képzés

gazdája,

a

Szakiskola,

saját

szakmai,

infrastrukturális, pénzügyi, szervezõi hátterével áll a képzési projekt mögött. A képzéseket a szakma elismert elõadói, oktatói tartják. A megvalósítás költségei nagyon eltérõek lehetnek a képzés óraszámától és jellegétõl függõen.

2. A bevétel és nyereség becslése A projekt indulásakor különbözõ pályázati forrásokra számíthat. Késõbb, a pályázati támogatások elmaradásakor is folyamatosan fenntartható. A Balatoni Borok Házában otthont kapó egyéb turisztikai termékszolgáltatások bevételei egyrészt a Ház fenntartásának, üzemeltetésének költségeit fedezik, de a helyszín és a képzésnek méltó környezet biztosításával lehetõvé válik a képzési költségek alacsonyan tartása, a vonzó környezet megtartása mellett. A Ház borturisztikai központ szerepében megerõsödve,

vonzerejének

növekedésével

egyre

több

bevételt

termel

a

szolgáltatásokat igénybevevõk révén, egyben részt vállal a környéken borturizmusból élõk létbiztonságának növelésében. Ezáltal folyamatosan biztosított lesz a hallgatói érdeklõdés, a képzések indításának alapvetõ feltétele.

3. Forráskoordináció elemei A képzésben résztvevõk képzési díjat fizetnek. A képzés költségei sikeres pályázatokkal csökkenthetõk. Pályázati források: ROP – régióspecifikus szakmai képzések, HEFOP- Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések. A munkaügyi központ támogatásával is lehet számolni elsõsorban munkanélküliek képzésben való részvétele esetén.

139


2.3.4. projekt: Idõsek Otthona építése Balatonfüreden

Leírás: Térségi vagy több településre kiterjedõ idõsgondozó és családgondozó hálózat. A részmunkaidõs alkalmazottak keresik fel az idõseket/családokat naponta, illetve igény szerinti idõközönként beszélgetnek velük, intézik az ügyeiket. Mindezt egy civil szervezet, kht. formában üzemeltetné. Az alkalmazottak fõleg a térségben élõ emberek, akik családjuk miatt nem tudják vállalni a távoli ingázást, s a teljes munkaidõt. A kht. az önkormányzatok válláról venné le a terhet. A szervezet a hátrányos helyzetû fiatalok karrierépítés jellegû képzését is felvállalja, majd a képzettek egy részének inkubált munkahelyet biztosít részmunkaidõben, ahol munkahelyi tapasztalatot szerezhetnek.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése Idõsek otthona építése Balatonfüreden

2. A projekt helyszíne Balatonfüred, Evangélikus Gyülekezet területén

3. A projekt célja A

térségben

élõ

idõsek

szociális

ellátása,

életminõségének

javítása,

munkahelyteremtés

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A térség több települése elöregszik, magas az idõs korúak ezen belül is a szociális gondozásra szorulók aránya. Az egyedülálló, magukat ellátó idõsek bentlakásos otthonban történõ elhelyezése nem megoldott. A szociális gondoskodás e formája iránt nagy az érdeklõdés, de a térségen belül nem kielégíthetõ. Önkormányzati fenntartású, szociális alapon ellátást nyújtó otthon nincs a kistérségben, a piaci alapú is csak kevés idõsnek tud helyet adni.

5. Kapcsolódás más projektekhez 2.3.3. projekt: Családsegítés és idõsgondozás kistérségi hálózatának kialakítása 2.3.2. projekt: Civil koncepció kidolgozása, kistérségi feladat-kihelyezés

140


2.2.7. projekt: Helyi közösségi élet erõsítése, feltételeinek megteremtése és fejlesztése

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat A bentlakásos idõotthoni elhelyezésre várakozók száma magas, az egyház 2000. évi felmérése szerint 63 fõ volt, azóta feltehetõen csak emelkedhetett. A kistérségi bentlakást nyújtó férõhelyek száma 0,8/10 ezer lakos, ill. 1,2 fõ/10 ezer 60 év feletti lakos. 2. Célcsoportok Ellátásra szoruló idõsek. A felvétel szempontjából nincsenek megkülönböztetõ kritériumok. Olyan idõseknek biztosít ellátást, akik nem rendelkeznek saját, felajánlható lakással, ingatlannal.

3. Várható kereslet és kínálat Az idõsek száma várhatóan tovább nõ a térségben, így erre a szolgáltatásra is egyre jelentõsebb kereslet mutatkozik. A térségben nincs szociális alapon mûködõ otthon, így várhatóan az igénylõk száma messze meghaladja az elhelyezhetõ személyek számát.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek Új épületben 23 db egyszobás, átlagosan 49 m2 alapterületû lakóegység összesen 1120 m2 területtel, valamint 9 új parkolóhely kialakítása. 6 fõ szakgondozó, 2 fõ kiszolgáló és egy félállású karbantartó foglalkoztatása az Állami Szívkórház és a Családsegítõ központ vezetésével együttmûködve

2. Ütemezhetõség 1–4 hónap: kiviteli tervek készítése, közbeszerzés lebonyolítása, 5-7 hónap: közmûvesítés, tereprendezés 8–20 hónap: az épület felépítése, és belsõ kialakítása, berendezése 21-22 hónap: parkolóhelyek kialakítása 24. hónaptól alkalmazottak felvétele, tényleges mûködés


141

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Üzemeltetõ: A balatonfüredi evangélikus gyülekezet vagy általa alapított közhasznú társaság Partnerek: önkormányzatok, Családsegítõ Központ, Állami Szívkórház.

D. Környezeti hatás A projekt a balatonfüredi evangélikus egyház tulajdonában lévõ telken, korszerû építõanyagokból, energiatakarékosságra törekedve épül fel és üzemel. Szép épülete a pár éve épült evangélikus templom mellett és azzal együtt javítja a városképet.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A szociális ellátás javulása révén nõ a lakosok komfortérzete. Nõ az elhelyezkedési lehetõségek köre a munkát keresõk részére. Az elhelyezést nyert idõsek aktív családtagjai munkavállalási mobilitása megnõ.

2. Hatás a helyi gazdaságra A beruházás megvalósítása a helyi építési vállalkozók és építõanyag kereskedõk részére megrendelést jelent, értéket teremt, az üzemeltetés pedig hosszú távon munkahelyteremtõ, a foglalkoztatási szintet növeli.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Megvalósítás: Beruházási költség: 260 000 eFt Mûködtetés költségei: 230 eFt/hó Személyi költségek: 6 millió Ft/év

I. A bevétel és nyereség becslése Az otthon létesítése nem profitszerzés érdekében történik. A beruházást pályázati támogatásból, kevés saját erõ biztosítása mellett valósítják meg. Az üzemeltetés, karbantartás, felújítás, azaz a mûködtetés költségeinek fedezete a lakók egyszeri befizetésébõl (beköltözéskor) ill. havi térítésébõl, az egyház hozzájárulásából és az állami ill. önkormányzati támogatásból (a feladatellátásért) tevõdik össze.

142


3. Forráskoordináció elemei Beruházás: saját erõ az egyház részérõl, pályázati támogatás – központi (nemzeti) forrásból. Mûködtetés: Lakók hozzájárulása; Állami és önkormányzati támogatás – szociális feladat-ellátási normatívából;

Nemzeti Civil Alap (mûködést is

finanszíroz); NFT – HEFOP (munkahelyteremtés, képzés); OFA (foglalkoztatás); Munkaügyi Központ (foglalkoztatást, képzést, eszközt); Többcélú Kistérség Támogatása; közcélú alapítványként való mûködés esetén 1%-os támogatások.


143

2.1.2. projekt: Borászati klaszter kialakítása Balatonfüreden és a kistérségben

Leírás: A létrejövõ klaszter a térségben fellelhetõ borászati vállalkozásokat, termelõket, a borászathoz kapcsolódó szolgáltatókat, értékesítõket, a terjesztésért felelõs marketing cégeket valamint a vállalkozásokhoz szervesen kapcsolódó érdek- és civilszervezeteket fogja össze. Az általuk tervezett beruházásokat, a meglévõ piacokat megtartó és az új piacokat célzó projektjeiket összefogva, egy egységes, bõvíthetõ és visszakereshetõ rendszer létrehozásával könnyebbé válhatnak a bortermelés és értékesítés feltételei.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: Borászati klaszter kialakítása Balatonfüreden és a kistérségben

2. A projekt helyszíne A partmenti és felvidéki települések összessége

3. A projekt célja A térségben borászattal közvetlenül és közvetve foglalkozó gazdasági szervezetek és érdekvédelmi szervezetek egységes hálózatba tömörítésével biztosítani beszerzési, termelési és értékesítési tevékenységeiknek koordinációját, valamint tervezett fejlesztési projektekrõl egy egységes, áttekinthetõ, visszakereshetõ rendszer létrehozásával növelni a partnerség és transzparencia elvének érvényesülését.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A térség borászati gazdaságának szereplõi magas minõségû terméket állítanak elõ egy erõsen kompetitív piacon. A vállalkozások különbözõ fejlesztési elképzelésekkel rendelkeznek, melyek koordinációja nem megoldott, nincs egységes fellépés, szinte a kiszorítás érvényesül. A belsõ gyengítés, kiszorítás hosszú távon a külsõ piacokról történõ teljes kiszorulással járhat.

5. Kapcsolódás más projektekhez 1.4.3. projekt: Borturisztikai központ kialakítása

144


2.1.4. projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása 2.1.1. projekt: Egységes arculat (logo, marketing) kidolgozása és megjelenítése a térség hagyományos kézmûves vállalkozásai részére

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat A térségben jelenleg ilyen típusú kínálat nem található. Befektetõi oldalról is igény van az együttmûködésen alapuló, megvalósítható projektek iránt. Tapasztalható, hogy az illetékes szervek sem rendelkeznek információval a térség borászati ágazat egészére vonatkozóan.

2. Célcsoportok Helyi borászati cégek, vállalkozók, beruházók, tanácsadó cégek, hegyközségek, borút egyesületek

3. Várható kereslet és kínálat Az általános gazdasági fejlesztésnek, a beruházás ösztönzés és az üzleti kapcsolatok fejlesztésének egyik feltétele ennek az adatbázisnak a létrehozása.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek Klaszter adatbázis és azt gondozó szervezet létrehozása. Ehhez szükség van humán erõforrásokra, tárgyi feltételekre és szoftverre.

2. Ütemezhetõség Felelõs szervezet létrejötte után bármikor elindítható. Az adatbázis kialakítása 2-3 hónapot vesz igénybe.

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Üzemeltetõ: a kistérségben mûködõ borászati vállalkozások által létrehozott munkaszervezet

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás


145

A projektnek a környezet elemire gyakorolt közvetlen hatása nincs.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás A projektnek helyi lakosságra gyakorolt közvetlen hatása nincs.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra Amennyiben a projekt a kitûzött célt szolgálja, hozzájárul a térségben a munkahelyek számmának növekedéséhez a borászati szektor jövedelmezõségének, és a források helyben maradásának javulásához.

2. Hatás a helyi gazdaságra Egy mûködõ adatbázis és klaszter menedzsment a helyi borászati gazdaság áttekinthetõségét javítja és az együttmûködési kapcsolatokat erõsíti, valamint a befektetésekért folytatott versenyben elõnyt jelent más, hasonló adottságokkal rendelkezõ térségekkel szemben.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Hardver és szoftver háttér: 1,5 millió forint Klaszter menedzsment létrehozása: 4-5 millió forint

Fenntartás, karbantartás: Kezdetben egy munkatárs munkaidejének 1/10-e: 0,25 millió forint/ év Rezsi, pótlás stb.: 0,25 millió forint/év

2. A bevétel és nyereség becslése Közvetlen bevételként a klaszter szolgáltatásainak árbevétele jelentkezik. Közvetett bevételként a térségbe érkezõ tõke, valamint a térség borászati ágazatában létrejövõ gazdasági kapcsolatok javulása által generált jövedelmek jelentkeznek.

3. Forráskoordináció elemei NFT-GVOP, más hazai decentralizált területfejlesztési források, vállalkozói és magántõke, Javasolt a kapcsolódó projekttel együtt pályáztatni.

146


2.1.3. projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása

Leírás: A fejlesztés a kistérség egészét lefedõ internetes gazdasági oldal létrehozását jelenti, amely elsõdlegesen információkat szolgáltat a térség gazdasági jellemzõirõl, a meglévõ mobilizálható kapacitásokról (infrastrukturális, humán stb.), valamint azokról a vállalkozói, nonprofit és önkormányzati projektekrõl, melyek befektetõkre várnak. Ezen túl

folyamatosan

naprakész

információt

szolgáltat

az

aktuális

pályázatokról,

hirdetményekrõl a kistérség vállalkozói, civilszervezetei és önkormányzatai számára is. Az informatikai lehetõségeknek köszönhetõen a projekt tematikusan összekapcsolódhat a tervezett turisztikai információs és az e-közigazgatás projekttel is. A létrehozandó felület kezelõje a jövõben létrejövõ komplex kistérség szervezet. A tervezett rendszer nagy elõnye, hogy viszonylag egyszerûen lehet a webes rendszerben az adatokat frissíteni. Minden résztvevõ, aki rendelkezik személyi számítógéppel és megfelelõ Internet-kapcsolata van, csatlakozhat a rendszerhez, speciális célszoftverekre nincs szüksége. A rendszer jellegébõl következik, hogy minden adatszolgáltatónak idõszakos vagy folyamatos Internet hozzáféréssel kell rendelkeznie. Az adatfeltöltés a legtöbb esetben felhasználói ismeretekkel megoldható, további alkalmazott felvétele nem szükséges. A felhasználók ugyanígy otthonról vagy a teleházakból hozzáférhetnek az adatokhoz.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása

2. A projekt helyszíne: Balatonfüred

3. A projekt célja A kistérség gazdasági potenciálját, erõforrásait egységesen kezelõ és ismertetõ térségi gazdasági honlap elkészítése, amely kifelé a térség gazdasági lehetõségeit népszerûsíti, befelé a vállalkozások, szervezetek számára hasznosítható információt nyújt, s további üzleti szolgáltatások elérésére alkalmas.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér


147

A térség gazdaságában a lehetõségekhez képest alacsony a külföldi tõke szerepvállalása, valamint a helyi vállalkozások folyamatos tõkehiánnyal küzdenek. Ugyanakkor számtalan fejlesztési projekt vár megvalósításra a kistérség jó földrajzi pozíciójának köszönhetõen, de koncentráció hiányában jellemzõ, hogy a térség szabad kapacitásokkal rendelkezik.

5. Kapcsolódás más projektekhez 3.5.1. projekt: A többcélú kistérségben az informatikai bázis és az e-közigazgatás megteremtése 1.2.1. projekt. Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben 2.1.2. projekt: Borászati klaszter kialakítása Balatonfüreden és a kistérségben 2.2.2. projekt: Felnõtt szakképzés fejlesztése – szõlészethez, borászathoz kapcsolódó képzés, szakképzés, modulrendszerû képzési programcsomaggal

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat Jelenleg ilyen típusú internetes szolgáltatás a Balaton régió egészére elemeiben megtalálható, valamint egyes települések (Balatonfüred, Zánka) portáljain találhatóak hasonló felületek, de kistérségi térségi szinten ilyen tematikus adatbázis nem található.

2. Célcsoportok Külsõ befektetõk, valamint a kistérség vállalkozásai, szervezetei. 3. Várható kereslet és kínálat Megfelelõ keresletre lehet számítni a honlap szolgáltatási iránt, hiszen a befektetõk, vállalkozások valamint tanácsadó szervezetek a megvalósítható projekteket, lehetséges partnereket és termékeket keresik. C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek Megfelelõ adatbázisokkal létrehozott egy darab honlap. 2. Ütemezhetõség

148


A honlap szakszerû mûködtetéséhez elsõsorban a megfelelõ adattartalmak felkutatása és gondozása szükséges. A honlap elkészítése, feltöltése: 3-5 hónap 3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Üzemeltetõ: a kistérség munkaszervezete. Az érdemi kivitelezéssel egy informatikai céget (technikai értelemben együtt megvalósítható a többi informatikai alapú projekttel) bíz meg. Partnerek: vállalkozók, tanácsadó irodák, érdekvédelmi szervezetek. D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás A projekt közvetett eredményként a befektetések növekedésével járhat, amely a környezet fokozott terhelését eredményezheti. Viszont a Nemzeti park felügyelete és a környezettudatos gazdálkodási szemlélet megerõsödése csökkentheti az intenzív beavatkozást. 2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás A kistérség adottságainál fogva a környezeti fenntarthatóság elvének fokozottan érvényesülnie kell a befektetés ösztönzésben is, akkor a helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás minimalizálható. E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A honlap információinak köszönhetõen javulhatnak a befektetés ösztönzés lehetõségei, mely növeli a térségen belüli munkahelyek számát, s az elérhetõ jövedelmeket. Így a projekt közvetve pozitív hatást gyakorol helyi lakosság életszínvonalára. 2. Hatás a helyi gazdaságra A helyi és betelepült vállalkozók információval való ellátása segítségével a térségen kívülrõl származó tõke arányának növekedésére és emellett a helyi gazdaságban rejlõ lehetõségek optimalizálására, a helyi gazdasági szervezetek és vállalkozók versenyképességének javulására lehet számítani. F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei


149

Adatbázis fejlesztése és fenntartása kapcsolódik a térségi informatikai rendszer kiépítéséhez, részletes adatok ott találhatóak. 2. A bevétel és nyereség becslése Rövid- vagy középtávon csatlakozási díjak szedhetõk, valamint a látogatottság növekedésével a reklámfelületek értékesíthetõek. 3. Forráskoordináció elemei NFT-GVOP, egyéb, decentralizált hazai területfejlesztési források, magántõke, önkormányzati források. Javasolt a kapcsolódó projekttel együtt pályáztatni.

150


2.2.1. projekt: Egységes arculat (logo, marketing) kidolgozása és megjelenítése a térség hagyományos kézmûves vállalkozásai részére

Leírás: A kistérség gazdaságában a hagyományos kézmûves vállalkozásoknak meghatározó szerepük lehet, de az együttmûködés hiánya és szervezetlensége folytán a gazdasági szereplõk nem képesek egyedül olyan piacokon megjelenni, ahol kistérség hagyományos termékei és szolgáltatásai a potenciális fogyasztókat megcélozhatnák javítva ezzel a vállalkozások pozícióit. A fejlesztés keretében egy közös marketing stratégia kidolgozása és annak együttes megvalósítása szerepel. Ennek elsõ lépése egy könnyen azonosítható logo megalkotása, amelyet ezután a hálózat tagjai minden megjelenésükben szerepeltethetnek. A közös stratégia megvalósításával a vállalkozói hálózat tagjai olyan médiumokban tudnak megjelenni és népszerûsíteni saját termékeiken és szolgáltatásikon keresztül a kistérség adottságait, melyekben egyedül nem lennének képesek szerepelni.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése Egységes arculat (logo, marketing) kidolgozása és megjelenítése a térség hagyományos kézmûves vállalkozásai részére

2. A projekt helyszíne A partmenti és felvidéki települések összessége,

3. A projekt célja A térségben tevékenykedõ vállalkozások versenyképességének és piaci pozícióinak megerõsítése egységes arculat alatt az új piacokon történõ megjelenés biztosításával. Mindezzel csökkenteni a háttértelepüléseken tapasztalható munkanélküliséget.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A térség legtöbb településén megtalálhatóak a hagyományos kézmûvesipari vállalkozások. Az ebben tevékenykedõ vállalkozások egyedül nem képesek olyan intenzív marketing tevékenységet folytatni, mint általában külföldi riválisaik. Ezért a legégetõbb hiányosság, hogy termékeik és szolgáltatásaik nem összefogottan, egy egyeztetett stratégia mentén jutnak el a potenciális fogyasztókhoz. Mivel a


151

vállalkozások termékeik megjelenítésében nem igazodnak célközönségükhöz és szinte minden szegmenst meg kívánnak szólítani parttalanná és sematikussá válhatnak, a vevõk köre esetleges marad, amely hosszú távon a vállalkozások stabilitását veszélyezteti.

5. Kapcsolódás más projektekhez 2.4.2. projekt: A volt hajógyár (Balatonfüred) ipari területén inkubátorház létrehozása 1.4.1. projekt: A jellegzetes kistérségi termékek forgalmazásának megszervezése 3.5.1. projekt: A többcélú kistérségben az informatikai bázis és az e-közigazgatás megteremtése 2.1.3. projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat A kistérségben elõállított kézmûipari termékek keresletének meghatározója az ide érkezõ külföldi vendég, amely az elmúlt évek tendenciái miatt egyre csökken. Az új területekre irányuló piaci nyitás a térség kézmûves vállalkozóinak alapvetõ érdeke, amelyhez a jelenlegi kommunikáció színvonala és jellege kevés, annak szervezése, összefogása, a hálózatszerû marketing tevékenység nem erõs térségi szinten.

2. Célcsoportok A térség kézmûves és ehhez kapcsolódó vállalkozásai, valamint azok a munkavállalók, akik a piacok beszûkülése miatt munkanélkülivé válnak.

3. Várható kereslet és kínálat A közös logo és marketing stratégia hatása, hogy a térségi kézmûvesipar kínálati oldalát jobban szervezetté, együtt fejleszthetõvé teszi. Ez elõsegíti az egységes kiajánlást, piaci megjelenést, lehetõvé teszi a fogyasztók számának, de elsõsorban a szélesebb piaci lefedettség növelését.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek Közös logo és marketing stratégia készítése

152


2. Ütemezhetõség Pályázat elõkészítése: 4 hónap Stratégia és operatív program kidolgozása: 12-14 hónap

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Elõkészítõ és megvalósító: térségi munkaszervezet Kidolgozás: partner gazdasági tanácsadó szervezet Partnerek: vállalkozók, érdekvédelmi szervezetek stb.

D. Környezeti hatás A kézmûvesipari szervezettség növelésének a környezeti elemekre gyakorolt hatása pozitív Elõsegítheti, hogy a megfelelõ arculat erõsítésével a térség a környezetbarát, környezettudatos gazdaság mintájává váljon.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A lakosság fogyasztói oldalról bevonható a marketing stratégia kidolgozásába. A kézmûipari termékek piacra jutásának fejlõdése kapcsán növekednek a helyben képzõdõ jövedelmek, amelyek közvetlenül a lakosságnál, ill. a vállalkozásokon, az önkormányzatokon keresztül a közösségnél csapódnak le.

2. Hatás a helyi gazdaságra A projekt hatása, hogy a kézmûipari termékek piaci lehetõségei bõvülnek, amely mindenképpen a bevételek és a jövedelmek növekedéséhez vezet. A sikeres termékértékesítés fejlesztési projektek kidolgozásához, valamint a beruházók figyelmének a felkeltésére is alkalmas. Ennek köszönhetõen nem csak a termelési, hanem az értékesítési képesség növekedése is prognosztizálható. Mindez a termeléshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó munkahelyek számának növekedését is kiváltja.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Megvalósítás, a logó és marketing stratégia kidolgozása: 11–14 millió forint


153

2. A bevétel és nyereség becslése A kézmûipari és ehhez kapcsolódó egyéb ágazatok bevételeinek növekedése, a térség tõkevonzó képességének növekedése

3. Forráskoordináció elemei Önkormányzatok átengedett forrás (kiszerzõdés alapján); központi kormányzati források,

decentralizált

hozzájárulása, saját erõ

területfejlesztési

források,

NFT-GVOP,

vállalkozók

154


2.4.2. projekt: A volt hajógyár (Balatonfüred) ipari területén inkubátorház létrehozása

Leírás: A kistérség területének nagy része a Nemzeti Park fennhatósága alatt áll, amely az ipari beruházások típusait alapvetõen meghatározza. Ezért a térségben egyedüliként a balatonfüredi volt hajógyár területén lehetséges a környezetbarát technológiákat alkalmazó vállalkozásokat megcélozni. A projekt a volt hajógyár szolgáltatásainak javítását célozza a befektetõk vonzása érdekében. A terület szolgáltatásaiból jelenleg számos olyan profil hiányzik, amely vonzóvá tehetné a fejlesztõ, kreatív cégek és a befektetõk számára. Jelenleg a területen található betelepült vállalkozások mellett még jelentõs kihasználatlan kapacitások találhatók.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: A volt hajógyár (Balatonfüred) ipari területének fejlesztése 2. A projekt helyszíne: Balatonfüred, volt hajógyár.

3. A projekt célja: Az ipar terület szolgáltatásainak fejlesztése, ezzel az új befektetések ösztönzése Balatonfüreden, a helyi és térségi munkanélküliség csökkentése és a helyi vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak hozzáadott érték növelése.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A térség központjaként Balatonfüreden találhatóak a legnagyobb munkáltatók. A régi hajógyár kapacitásához képest az iparterületen jelenleg megtalálható cégek a lakosság számára elenyészõ munkahelyet kínálnak. Ez is magyarázz, hogy a munkavállalók jelentõs része elingázik a kistérségbõl. Az új befektetések egyik gátja, hogy nincs megfelelõ szolgáltatásokkal ellátott telephely még a Nemzeti Park fennhatósága alól kivett területeken sem. Az iparterület a kistérségben jó közlekedési helyzetben van. A térség nagy részébõl a munkavállalók számára jól megközelíthetõ, így munkaalkalmat jelent

5. Kapcsolódás más projektekhez 2.1.3. projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása

155


2.2.2. projekt: Felnõtt szakképzés fejlesztése – szõlészethez, borászathoz kapcsolódó képzés, szakképzés, modulrendszerû képzési programcsomaggal 3.3.2. projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése 1.4.1. projekt: A jellegzetes kistérségi termékek forgalmazásának megszervezése

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat A

kistérségbe

irányuló

befektetések

egyik

gátja,

hogy

nincs

megfelelõ

szolgáltatásokkal ellátott telephely.

2. Célcsoportok Külsõ befektetõk, helyi kezdõ vállalkozások, betelepült vállalkozások, térségben mûködõ vállalkozások

3. Várható kereslet és kínálat Egyrészt a már az iparterületen mûködõ vállalkozások részérõl is várható kereslet az új szolgáltatások iránt. Emellett a helyi kezdõ vállalkozásoktól, amelyek az inkubátorház szolgáltatásait vehetnék igénybe, valamint a magas hozzáadott értéket elõállító, környezetkímélõ technológiát alkalmazó külsõ befektetõk részérõl, akik a vonzó természeti értékek miatt a kistérségben keresnek telephelyet.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek A tervezett fejlesztések, új szolgáltatások: banki, postai, irodai szolgáltatások, orvosi ellátás, rendezvényterem, élelmiszerüzlet, központi parkolóhely, kerékpármegõrzõ létesítése, a takarítás és szelektív hulladékgyûjtés, a számítástechnikai karbantartás és ügyelet biztosítása, logisztikai információs és tanácsadó szolgáltatás létesítése, raktározás, csomagolás, szállítmányozás, vámügyintézés lehetõvé tétele, Szállító eszközök bérbeadása, menedzsment, innovációs és minõségbiztosítási tanácsadás, oktatás, intézmények kialakítása, inkubátorház létesítése.

2. Ütemezhetõség Megfelelõ finanszírozás esetén a fejlesztésekhez szükséges idõ: 14 hónap

156


3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Üzemeltetõ: Terület tulajdonos vállalkozás Partnerek: Balatonfüred Város Önkormányzata, betelepült vállalkozások, térségi kezdõ és mûködõ vállalkozások, befektetõk

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás Az iparterület fejlesztése ösztönzi a betelepülést, de a betelepülõ tevékenységek jellemzõinek figyelemmel kell lennie a szigorú környezetvédelmi elõírásokra, így nem növekszik a környezet terhelése. Minden betelepülés esetén a környezeti hatást meg kell vizsgálni, mivel az ipari terület védett természeti értékhez közel helyezkedik el.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás Minden betelepülés esetén vizsgálatra szorul a helyi lakosságra kifejtett környezeti hatás, mivel az ipari terület lakóövezethez közel helyezkedik el.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra Növeli a munkahelyek számát a térségben, ezzel a jövedelmek növekedéséhez, illetve az ingázás kiváltásához járul hozzá. Továbbá a betelepülõ cégek profilja alapján növekedhet a térségben elõállított termékek és szolgáltatások hozzáadott értékének színvonala.

2. Hatás a helyi gazdaságra Ösztönzi a tõkebeáramlást a korszerû szolgáltatásokat nyújtó ipari terület, hiszen a technológia transzfer szervezet létrehozásával javulhatnak a meglévõ vállalkozások adaptációs képességei, míg az inkubátorház biztosíthatja a térség vállalkozóinak esélyegyenlõségét

és

indulását.

Mindezek

munkanélküliséget és növelik a helyi adóbevételeket.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Nagyságrendi becslés: 100millió forint

közvetetten

csökkentik

a


157

2. A bevétel és nyereség becslése Az üzemeltetõ terveiben szerepel 3. Forráskoordináció elemei NFT-GVOP, foglalkoztatás ügyi és munkaügyi források, magántõke, önkormányzati források.

158


3.2.2. projekt: A kistérségi településközi összekötõ utak javítása, létesítése

Leírás: A projekt célja a kistérség közúthálózatának egységesítésével a még hiányzó elemek kiegészítése, valamint a meglévõ elemek felújítása. Hozzájárulva ezzel a térség forgalmi egységének kialakításához. A projekt az alábbi elemekre vonatkozik: 1) Nivegy-völgyi települések összekapcsolása a kistérség keleti hálózatával; 2) Monoszló-Szentjakabfa ; 3) Balatoncsicsó-Óbudavár; 4) Pécsely-Aszófõ. Mivel a fenti utak nem szerepelnek a 15 éves, országos közúthálózat-fejlesztési programban, így ezek csak az önkormányzatok összefogásával, egyéb pályázati források bevonásával építhetõk meg részben, vagy egészében.

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: A kistérségi településközi összekötõ utak javítása, létesítése 2. A projekt helyszíne: A kistérség településeinek igazgatási területe, Monoszló, Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Óbudavár, Pécsely, Aszófõ.

3. A projekt célja: A kistérségi úthálózat hiányzó elemeinek kiegészítése, a térségen belüli közúti kapcsolatok javítása, a helyi lakosság és ide látogatók utazással töltött idejének csökkentése, a közlekedés miatti környezetterhelés csökkentés és az életminõség javítása.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A kistérség közúthálózata nem egységes, számos eleme hiányzik. Vannak olyan felvidéki kistelepülések, amelyek megközelíthetõsége problematikus, rontva ezzel az ott élõk és az ott mûködõ vállalkozások gazdasági esélyeit. A legsürgetõbb feladat a zsáktelepülések

helyzetének

oldása.

Monoszló,

Szentjakabfa,

Balatoncsicsó,

megközelíthetõségének javítása a térség, illetve a megye központja felõl.

5. Kapcsolódás más projektekhez 3.3.2. projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése 1.3.3. projekt: A tíz felvidéki és négy partmenti település közt létrejövõ kerékpárút hálózat


159

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat Jelenleg ezek a települések csak nagy kerülõkkel közelíthetõk meg Balatonfüredrõl, vagy Veszprémbõl.

2. Célcsoportok A településeken élõk, a környezõ településeken élõk, vendégek

3. Várható kereslet és kínálat A kiépülõ utakat nem csupán a helyiek használnák, hanem a térség többi településein élõk is, amelyek megközelíthetõsége szintén javulhat, valamint a térségbe látogató turisták.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek 8 km új út építése 11 km szélesítés, bõvítés Összesen: 19 km

2. Ütemezhetõség Idõszükséglet: tervezés, engedélyezés, kivitelezés:36 – 48 hónap

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Beruházó, üzemeltetõ: önkormányzatok. Partner: Megyei Közútkezelõ Kht.

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás Az adott területeken az új, illetve javított utak hozzájárulnak a közúti forgalom megjelenéséhez és a meg lévõ növekedéséhez, viszont ezzel páthuzamosan forgalmat vonnak el más területekrõl. A jelenlegi zsáktelepüléseknek a projekt megvalósulása után átmenõ forgalommal is kell számolniuk. A távolságok csökkenése a közlekedõk kisebb futásteljesítményét, ezzel kisebb környezeti terhelést von maga után. A jobb

160


minõségû utak csökkentik a gépjármûvek rongálódását, a balesetveszélyt, ezzel összességében csökken a környezeti terhelés.

2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás Csökken a jelenlegi kerülõk miatti feleslegesen megtett kilométerek száma, de ugyanakkor a zsáktelepülések lakókörnyezetének közúti terhelése nõ.

E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra A helyi lakosok számára a gyorsabb eljutás új lehetõségeket teremt a munkavállalásra, szolgáltatások igénybevételére, valamint szolgáltatások nyújtására.

2. Hatás a helyi gazdaságra A megközelíthetõség javulása több település gazdasági és lakóhelyi vonzerejét növelheti.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Megvalósítás költségei: 2

forgalmi

sávos

bekötõút,

összekötõút

fajlagos

beruházási

költsége:

8,5 m-es koronával dombvidéken 165 millió forint/km, síkvidéken 125 millió forint/km. Felújítási költség: Függ a technológiától, a munka tartalmától. Burkolat megerõsítés: kb.: 15–20 millió forint/km Felületi bevonat készítés 4–8 millió forint/km A projekt összköltsége: 2,2 milliárd forint

2. A bevétel és nyereség becslése

3. Forráskoordináció elemei Kormányzati és regionális források (TRFC) a zsáktelepülések helyzetének oldására. NFH-ROP, -KIOP stb.


161

3.3.2. projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése

Leírás: A virtuális közlekedési központ egy olyan tömegközlekedést szervezõ intézmény, amelynek célja, hogy a térségben lakó, illetve turistaként vagy más célból itt tartózkodó népesség számára a lehetõ legrugalmasabb formában biztosítsa a tömegközlekedés igénybevételét, illetve a saját autó alkalmazása nélküli eljutást a kistérség bármely pontjára. A virtuális központ egységes rendszerbe vonja a tömegközlekedés elemeit, azokat kiegészíti taxi, falugondnoki busz stb. igénybevételével. Az utas telefonon vagy sms-ben megadhatja a kiindulási állomást és az elérni kívánt célállomást, az utazás idejét, és központ egy menetrenddel válaszol, amiben a különbözõ közlekedési módok összekombinálásával mutatja be az utazás lehetõségét. A projekt több szinten is megvalósítható. Elõször az információs rendszer utazási tanácsokat ad. A továbbiakban a virtuális központ bekapcsolódhat a térségi informatikai központba és a turisztikai információs rendszerbe is

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: Virtuális közlekedési központ létesítése 2. A projekt helyszíne: Balatonfüred vasút és autóbusz állomás

3. A projekt célja: A kistérség tömegközlekedési lehetõségeinek optmalizált kihasználása, a utaslétszám (helyi és vendég egységesen) növelése, a gépkocsihasználat egy részének kiváltása.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér A kistérség tömegközlekedésének nagy része a közúti forgalomra koncentrálódik, hiszen a vasúti közlekedés csak a partmenti települések viszonyltában elérhetõ. Az autóbusz közlekedés lehetõségei korlátozottak, és a járatok leginkább a nyári idõszakban nagyon leterheltek, de még így sem képesek minden elemükben kielégíteni a jelentkezõ igényeket (rugalmas elérhetõség, kerékpárszállítás stb.). Az idelátogató vendégek mellett a helyi lakosság közlekedési szokásainak a környezetkímélõ megoldásokra történõ átalakításával növelhetõ a kistérség vonzereje.

162


5. Kapcsolódás más projektekhez 1.2.1. projekt: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben 1.3.3. projekt: A tíz felvidéki és négy partmenti település közt létrejövõ kerékpárút hálózat 3.2.2. projekt: A kistérségi településközi összekötõ utak javítása, létesítése 3.5.1. projekt: A többcélú kistérségben az informatikai bázis és az e-közigazgatás megteremtése

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat A kistérségben a tömegközlekedés elemei kiegészítésekre, az alternatív és rugalmas eljutás biztosítására szorulnak. Leginkább a kistelepüléseken élõ idõskorú lakosság alközpontokba, valamint a kistérségi központba jutása sokszor a tömegközlekedési lehetõségekkel nem megoldható, és a lakosság számára sok kellemetlenséget okoz. Emellett a térségbe látogató vendégek is igényelnék, fõként a felvidéki települések és természeti táj felfedezése során a saját gépkocsit mellõzõ, rugalmas és gyorsan elérhetõ tömegközlekedési megoldásokat.

2. Célcsoportok Helyi lakosok, vendégek, utaztatással foglalkozó vállalkozások,

3. Várható kereslet és kínálat A helyi lakosság a tömegközlekedés szolgáltatásai mellett egyéb, a gyors és kényelmes eljutást biztosító lehetõségekre nyitott. Ennek az igénybevételét biztosító informatikai rendszer kihasználtság már ezen a szinten elérhetõ. Emellett a kistérségbe látogató vendégek gépkocsit mellõzõ, a természeti és kulturális örökségekhez, látványosságokhoz eljutást biztosító rendszer elérését lehetõvé tevõ információs hálózatot mindenképpen használnák, hiszen az idegenforgalmi tendenciákra figyelemmel egyre inkább a szelíd turizmust preferáló célközönségre lehet számítani, akik a környezetkímélõ közlekedési megoldásokat veszik igénybe, és az ezt elérõ rendszereket keresik.

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás

163


A

projekt

hozzájárul

a

gépkocsi

használat

csökkenéséhez,

amely

a

környezetszennyezõ gázkibocsátás csökkenését eredményezi. 2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás A helyi lakosságra a környezetterhelés csökkenésével pozitív hatást gyakorol. E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás Az utaslétszám növekedése a tömegközlekedési eszközökön, a tömegközlekedési eszközök kihasználtságának javulása, ezzel párhuzamosan a személygépkocsi forgalom csökkenése. Ezen keresztül pozitív környezeti hatás, hogy javul az életminõség a térség távolabbi településein is, valamint a turisztikai célpontok számának és vonzerejének növekedésére is hatással van a projekt.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei Beruházási költség: irodahelyiség, munkahelyek kialakítása, számítástechnikai háttér megteremtése – 5 millió Ft Üzemeltetési költség:

személyi költségek – 4 millió Ft/év rezsi, anyag stb. – 2 millió Ft/ év

2. A bevétel és nyereség becslése A növekvõ utasforgalom után a közlekedési vállalatok hozzájárulása. Piaci tevékenység: pl. különjáratok szervezése, eseti, csoportos utazási igények kielégítése.

3. Forráskoordináció elemei NFT-KIOP, - GVOP, - ROP

164


3.5.1. projekt: A többcélú kistérségben az informatikai bázis és az e-közigazgatás megteremtése

Leírás: Az európai térben tapasztalható területi versenyképesség és az egységes gazdaságitársadalmi fejlõdés szempontjából a kistérségben szükség van a jelenkor elvárásinak megfelelni tudó infrastrukturális beruházásokra. A projekt keretében megvalósuló térségi informatikai bázis az e-közigazgatás alapja lehet, ezért a fejlesztési program egyik kulcsprojektjének tekinthetõ. A portál megfelelõ mûködéséhez a hardverek és softverek együttes

rendelkezésre

állása

mellett

a

rendszer

zavartalan

mûködéséhez

a

tartalomszolgáltatást és az üzemben tartást végzõ munkakörök (eltérõ szaktudást igénylõ) szétválasztása szükséges. A tervezett informatikai bázis alapja lehet az eközigazgatás kiépítésének, amely a lakosok számára a kistérségi szintû hivatali feladatokat teszi elérhetõvé lakóhelyükön, saját vagy közösségi terminálokon keresztül. Továbbá egy többcélú gazdasági portál, valamint a térség turisztikai információs hálózat (lásd 1.3.3. projekt) fejlesztésének is infrastrukturális alapja lehet. A jelenlegi technikai lehetõségeket figyelembe véve a projekt megvalósítására többféle lehetõség adott. A projekt keretében egy statikus weblap (idõszakosan frissített információk, mint a már mûködõ települési honlapok) létrehozása nem szolgálja a fentiekben leírt célok elérését, mert ezek alapvetõ hátránya, hogy az adatfrissítést és a portál folyamatos karbantartását csak olyan szakemberre lehet bízni, akinek megfelelõ ismerete és gyakorlata van a HTML és más Webes technológiák használatában. A gyors, naprakész adattartalmak megjelenítésére és a közvetlen, interaktív szolgáltatások nyújtására ez a rendszer nem alkalmas. A projekt céljainak elérését egy olyan felület létrehozása biztosíthatja, amelyen a tartalomszerkesztés elválik a mûszaki feladatoktól, a tárolt információk idõszakosan automatikusan frissülnek, képes a megjelenített információk közötti keresésre és az avult információk archiválására vagy törlésére. Ez a rendszer egy adatbázisszerveren alapul, amely lehetõvé teszi, hogy az informatikai szaktudással nem, csak felhasználói ismeretekkel rendelkezõk is az egyszerû böngészõprogramból kezelt ûrlapok segítségével adatokat vigyenek fel a rendszerbe. Ennek a rendszernek a fejlesztési költségei jelentõsen magasabbak egy statikus weblapénál, viszont technikailag képes olyan feladatokat is elvégezni, amelyek a vázolt gazdasági és más típusú oldalak mûködéséhez is szükségesek.


165

A. Általános információk a projektrõl 1. A projekt megnevezése: A többcélú kistérségben az informatikai bázis és az eközigazgatás megteremtése

2. A projekt helyszíne: központ: Balatonfüred, helyszínek a kistérség települései

3. A projekt célja: A hazai térségek versenyképességének növelése érdekében megteremteni a balatonfüredi kistérségben az e-közigazgatás, informatikai gazdasági és információs szolgáltatások feltételeit és kistérségi kiépíteni az informatikai hálózatot igénylõ vállalkozások számára a szükséges infrastruktúrát.

4. Környezeti, gazdasági, társadalmi háttér Manapság a térségi versenyképesség egyik fontos feltétele a megfelelõ informatikai infrastruktúra megteremtése, hiszen a gazdasági-társadalmi folyamatok egyre inkább alapintézményeként kezelik ennek lehetõségeit. A kistérség településszerkezetére alapvetõen az elaprózottság jellemzõ, ezért a gazdasági szolgáltatások és közigazgatás számára egyre inkább az informatikai alapú információ és adatátvitelre van szükség.

5. Kapcsolódás más projektekhez 1.2.1. projekt: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben 2.1.3. projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása 3.3.2. projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése

B. Kereslet-kínálat analízis 1. Jelenlegi kereslet és kínálat A kistérségben jelenleg az Internet alapú szolgáltatásokra egy statikus térségi és több települési honlap formájában van lehetõség. Emiatt szolgáltatásaik folyamatos bõvítése nem megoldott. A e-közigazgatás bevezetésére a szomszédos kistérségi központban (Veszprém) már adottak a feltételek, így Balatonfüreden az ott felhalmozott ismeretek is felhasználhatóak.

2. Célcsoportok

166


Önkormányzatok, helyi lakosok, vállalkozók, civilszervezetek, turisták

3. Várható kereslet és kínálat Az e-közigazgatás szolgáltatásai iránt nagy kereslet várható a helyi lakosok és vállalkozások részérõl, hiszen azok számára gyors és rugalmas lehetõséget jelenthet, akik a munkahelyük vagy a közlekedési hiányosságok miatt csak körülményesen tudják a hivatalokat felkeresni ügyeik intézésére.

C. Technikai megvalósítás 1. Méretek, mennyiségek Az projektben célszerû egy külön, saját szerver üzembe helyezése, amelyet a portált fejlesztõ cég is szállíthatja. A rendszer üzemeltetéséhez mindenképpen szükséges egy fõ informatikus alkalmazása, és egy fõ, aki a tartalomszolgáltatásért, valamint a térségi menedzsmentért felelõs. Az eszközök mellett szükség van egy helyiségre, amely a térségi irodát is jelentheti. 2. Ütemezhetõség A fejlesztési idõ 6–8 hónap

3. Szervezet, partnerek, üzemeltetõk Üzemeltetõ: a többcélú kistérségi tanács munkaszervezete Partnerek: kistérségi önkormányzatok, közigazgatási felhasználók, vállalkozások, szolgáltató informatikai cégek stb.

D. Környezeti hatás 1. A környezet elemeire gyakorolt hatás A projektnek a környezetre gyakorolt hatása nem jelentõs. 2. A helyi lakosságra gyakorolt környezeti hatás A projekt a lakosságra környezeti hatást nem gyakorol. E. Gazdasági és területfejlesztõ hatás 1. A projekt hatása a helyi lakosokra Összességében az információhoz való hozzájutásban javítja a helyi lakosok és vállalkozások esélyegyenlõségét, valamint a hivatali ügyintézés gyorsaságát és elérhetõségét.


167

2. Hatás a helyi gazdaságra A gazdasági informatikai szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtéséhez, és ezzel az új típusú vállalkozások létrehozásához teremt megfelelõ alapot.

F. Pénzügyi megvalósítás 1. Megvalósítás és fenntartás költségei A szerver beszerzése kb. 2-3 millió forint; Munkahely kiépítése: 1 millió forint

Fenntartás: Az informatikus alkalmazása: 3 millió forint/év. Továbbá rezsiköltség: 1 millió forint/év, a saját szerver elhelyezése egy szerverfarmon, szolgáltatótól függõen 30– 35.000 Ft/hónap

2. A bevétel és nyereség becslése A rendszer hasznosságának és létjogosultságának bebizonyítása után a felhasználók részérõl egy kedvezõ csatlakozási díj szedhetõ. Emellett látogatottságtól függõen egyre növekvõ reklámbevételek elképzelhetõk. A bevételek hosszabb távon a fenntartás költségeit fedezhetik. Mivel egy komplex, infrastrukturális beruházásról van szó, a nyereség a ráépült tartalmi szolgáltatásoknál fog jelentkezni.

3. Forráskoordináció elemei NFT-GVOP, más hazai decentralizált területfejlesztési források (regionális, GKM, IHM pályázatok), vállalkozói magántõke, önkormányzati források. Javasolt a fejlesztési projektet más kapcsolódó projekttel együtt pályáztatni.

Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás. Gazdaságfejlesztési Programja. II. kötet: Operatív Program

Recommend Documents