Balaton Kollégium. Fonyód. Pedagógiai program 2016

Balaton Kollégium Fonyód

Pedagógiai program

2016.

-2-

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 Bevezető ..................................................................................................................... 5 2. Fenntartás ....................................................................................................... 5 3. Hely a kollégiumi intézményrendszerben ...................................................... 5 A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései................................................. 6 A kollégiumok szükségessége, társadalmi fontossága ....................................... 6 „Olyan kollégiumra van szükség…” .................................................................. 6 II. A kollégium feladata .......................................................................................... 7 1. A kollégium társadalmi szerepe ..................................................................... 7 2. A kollégium a nevelési-oktatási intézmények rendszerében .......................... 7 III. A kollégium pedagógiai rendszere ................................................................... 8 1. Az intézmény által ellátandó funkciók: .......................................................... 8 2. A kollégiumi nevelés célrendszere: ................................................................ 8 3. A pedagógiai eszközök rendszere: ................................................................. 9 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .......... 10 IV. A kollégium működési modellje .................................................................... 10 1. 'Otthon'-funkció ............................................................................................ 10 2. 'Lakókörzet' - funkció ................................................................................... 11 3. "Demokratikus mikrotársadalom" - funkció ................................................ 12 V. A kollégiumi pedagógiai feladat tervezésének keretei .................................... 13 1. Kollégiumi foglalkozások ............................................................................ 13 2. Pedagógiai felügyelet ................................................................................... 14 3. Ügyelet biztosítása egyéb időben ................................................................. 15 A kollégiumi tevékenységrendszer - struktúra ..................................................... 16 1. Csoportok: .................................................................................................... 16 2. Szakmai körök: ............................................................................................. 16 3. Önkormányzati rendszer:.............................................................................. 16 Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .......................................... 17 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei ............................................................. 18 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei............................................. 18 A tanulók tehetséggondozását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei .......... 18 A tanulók felzárkóztatását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei ................ 18 A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei .................................. 19

-3A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei.............................. 19 A foglalkozások rendszere ................................................................................... 19 1. Az iskolai felkészülést szolgáló foglalkozások: ........................................... 19 2. A felkészülés ellenőrzése: ........................................................................... 20 3. Kollégiumi gyűlés (naposbeszámoló): ......................................................... 20 4. Csoportfoglalkozások: .................................................................................. 20 5. Egyéni, kiscsoportos foglalkozások: ............................................................ 20 Hátrányos

helyzetű

tanulóknak

szervezett

felzárkóztató,

tehetséggondozó,

társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások ............................................................ 21 1. Felzárkóztatás, korrepetálás: ........................................................................ 21 2. Szakmai, tehetséggondozó foglalkozások: ................................................... 21 Gyermek- és ifjúságvédelem .................................................................................... 22 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve ........................................ 23 1. A kollégium működésével kapcsolatos hagyományok: .................................. 23 2. Hagyományos rendezvények: ........................................................................... 23 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és ....................................................... 24 együttműködés formái .............................................................................................. 24 1. A tanulók iskolái........................................................................................... 24 2. Szülők ........................................................................................................... 24 Külső kapcsolatrendszer ....................................................................................... 25 1. Szakmai kapcsolatok .................................................................................... 25 2. Közvetlen társadalmi környezet ................................................................... 25 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ........................................................ 25 Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése ......................................... 26 VI. A szükséges feltételek .................................................................................... 27 A. Tárgyi feltételek ........................................................................................... 27 B. Személyi feltételek ....................................................................................... 27 A pedagógiai program szerepe ............................................................................. 28 Záradék ..................................................................................................................... 29 A csoportfoglalkozások kerettanterve ...................................................................... 30 1 Az összesített adatok táblázata .......................................................................... 30 A témakörök részletezése ..................................................................................... 30 1.

A tanulás tanítása .................................................................................... 30

2.

Az erkölcsi nevelés ................................................................................. 32

3.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .......................................................... 33

4.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................... 34

-45.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése............................................ 35

6.

A családi életre nevelés .......................................................................... 36

7.

Testi és lelki egészségre nevelés ............................................................ 37

8.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .............................................. 38

9.

Fenntarthatóság, környezettudatosság .................................................... 38

10.

Pályaorientáció ....................................................................................... 40

11.

Gazdasági és pénzügyi nevelés ............................................................... 41

12.

Médiatudatosságra nevelés ..................................................................... 42

A diákkörök tevékenysége ....................................................................................... 43 Általános jellemzők .............................................................................................. 43 2. A megalakulás követelményei ...................................................................... 43 3. A támogatási rendszer .................................................................................. 44 4. Kötelezettségek ............................................................................................. 44 5. Mobilitás ....................................................................................................... 44 Tájékoztató a kollégiumban jelenleg működő diákkörökről .................................... 45 1. Könyvtár, informatika .................................................................................. 45 2. Számítástechnikai labor ................................................................................ 45 3. Közéleti média .............................................................................................. 45 4. Kollégiumi Stúdió ........................................................................................ 45 5. Önismereti Klub ........................................................................................... 45 6. Ész-labor ....................................................................................................... 45 7. Zene- tánccsoport ......................................................................................... 46 8. Foto- és videolabor ....................................................................................... 46 9. Sportkör ........................................................................................................ 46 10. Diákkonyha ................................................................................................. 46 11. Mustármag Keresztény Közösség .............................................................. 46 12. Képzőművész-kör ....................................................................................... 46

-5-

Bevezető A fonyódi kollégiumról 1. Alapítás A kollégiumot – mint önálló nevelési-oktatási intézményt – 1968-ban alapították, 1976-ban – egy összevonási 'hullám' során – iskolához csatolták, 1990-től – hosszas küzdelem eredményeképpen – visszanyerte autonómiáját, 2010-től egy dél-balatoni kollégiumi integráció részeként, majd 2013-tól az állami intézményfenntartó által fenntartott szakmailag önálló intézményként működik. Az intézmény az új évezred első évében – diákjai kezdeményezésére – felvette, majd 2013ban visszakapta a "Balaton Kollégium" nevet. 2. Fenntartás Az intézményt 1985-ig, 1996-tól Somogy megye, a köztes időben Fonyód település, majd 2010-től megyei, 2013-tól pedig járási szervezetén keresztül az állam tartotta, tartja fenn. A működtető – a ma is tulajdonos – Fonyód Város Önkormányzata. E kettősség szakmai problémát nem okoz, de gazdasági téren (technikai feltételek, felújítás, bővítés, fejlesztés, stb.) – a törvényi szabályozás hiányosságai miatt – néha ellentmondásos helyzetet teremt. 3. Hely a kollégiumi intézményrendszerben A fonyódi kollégium - több tényező együttes hatása következtében - valószínűleg az egyik legismertebb kollégium az országban. Ennek fő okai: - az itt kifejlesztett kollégium-működtetési modell érdeklődést váltott ki a szakmából; - a diákönkormányzat önállósága és hatásköre túllép a szokásos kereteken; - a kollégiumban szervezett regionális, országos diák- és pedagógus-rendezvények 'hírvivő' hatása; - a szakmai tapasztalatcsere iránti nyitottság, melynek következtében az ország legkülönbözőbb részéből volt gyakori a pedagógusok, diákok látogatása, - a kollégiumok együttműködésének, szakmai és érdekképviseleti összefogásának fonyódi kezdeményezése, és a megalakult Szövetség munkájának folyamatos támogatása, a vezetésben való részvétel; - a fonyódi diákok aktív közreműködése a kollégiumi diákmozgalomban.

-6-

A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései A pedagógiai program elkészítésének alapvető célja, hogy a tartalmi megújulást, az intézményrendszer szakmai fejlődési pályára állítását elősegítse. A kollégiumok számára további különös jelentőséget ad ennek: - a terület szakmai, irányítási elhanyagoltsága, átfogó fejlesztési koncepció hiánya; - a védelem szükségessége, különösen a működtetők jelenlegi érdektelensége miatt; - a terület társadalmi fontossága, az intézményrendszerben rejlő lehetőségek felismertetésének esélye. A pedagógiai programok elbírálása pedig a szakmai megmérettetésen keresztül, az ellenőrzés és tanácsadás felélesztésével szolgálja a fejlődési folyamatot. A kollégiumok szükségessége, társadalmi fontossága Az ország felemelkedésének alapvető feltétele a társadalom általános szellemi és kulturális színvonalának emelése. Ez – az oktatás kiemelt kezelésén túl – azt is jelenti, hogy a tudás megszerzésének esélyét a társadalom minden rétege számára lehetővé kell tenni, ami a jelenlegi – és hosszú távon realitásként kezelendő – magyarországi településszerkezet mellett a kollégiumok nélkül megoldhatatlan. A kollégium jelentősen hozzájárulhat az esélykülönbségek csökkentéséhez, a sajátos településszerkezetből adódó, valamint a szociális és kulturális hátrányok leküzdéséhez, a tehetségek össztársadalmi hasznosulásához, a leszakadó rétegek 'bezáródásának', a kilátástalanság-érzet kialakulásának megakadályozásához; ráadásul: belső működési modellje révén a társadalom demokratikus fejlődését is segítheti. „Olyan kollégiumra van szükség…” - ahova "hazamegy" a tanuló az iskola után (nem érzi úgy a hétvégi otthonlétekor: egész héten "iskolában" volt . . .); - amely "jó család": - szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, melynek (nevelő) következetessége szeretettel párosul; - igyekszik többlet-lehetőségeket nyújtani a tudás gyarapításához (különórák, foglalkozások, tanfolyamok, stb.); - amely "érdekes lakóhely", tele tudásszerzési, képesség-fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési lehetőségekkel;

-7- amelynek, mint "helyi társadalomnak" a működése során (- "átélve" -) sajátítják el a diákok az érdekegyeztetés demokratikus technikáit, az együttműködés képességét és fontosságát, a demokrácia alapértékeit.

II. A kollégium feladata 1. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium alapfeladata, hogy a tudáshoz jutás esélyét, ill. a szabad iskola-választás lehetőségét megteremtse azoknak a - többnyire kistelepülésen élő - gyerekeknek a számára, akiknek 'bejárható' környezetében a választott (típusú) iskola nem működik, valamint akiknek továbbtanulásához a megfelelő szülői háttér nem biztosított. Ezen feladatának teljesítésével a kollégium: - a születéssel adott környezeti különbségek enyhítésével közelíti a különböző élethelyzetből induló gyerekek esélyeit; - a tehetségek elkallódásának megakadályozásával szélesíti a kultúra és a tudomány merítési bázisát; - elősegíti a társadalom mobilitásának fennmaradását, akadályozza egy végleges kettészakadás kialakulását. Ezen felül igen nagy jelentőségű lehetőség: a kollégium - jól működő demokratikus közösségei révén - a társadalom demokratikus fejlődésének fontos 'utánpótlási bázisa' lehet. 2. A kollégium a nevelési-oktatási intézmények rendszerében A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Tevékenységét, a működésével kapcsolatos követelményeket az alapfeladat határozza meg, konkrét feladatai is ebből vezethetők le. Ennek megfelelően a kollégium feladata különösen: - a tanulók iskolai felkészüléséhez szükséges technikai és szakmai feltételek biztosítása, beleértve ebbe a tehetséges tanulókkal és a segítségre szorulókkal való külön foglalkozás lehetőségét is; - a diákok általános műveltségének szélesítését, a munkába-állás elősegítését, s egyben a szabadidő értelmes eltöltését szolgáló diákkörök (tanfolyamok, önképzőkörök, 'hobbikörök', stb.) működtetése; - az egészséges életmód kialakításához szükséges technikai feltételek megteremtése, és a sportolás, a mindennapi testmozgás gyakorlatát magában foglaló működési mechanizmus kialakítása; - a 'felelősség – döntési jog' összhangján alapuló demokratikus diák-önkormányzati rendszer működési feltételeinek biztosítása, továbbfejlődési lehetőségének elősegítése.

-8A kollégium nevelés feladatait részletesen a tematikus csoportfoglalkozások – az Alapprogramnak megfelelően összeállított – keretterve tartalmazza (1. sz. melléklet).

III. A kollégium pedagógiai rendszere A kollégium belső funkciói - mint a bevezetőben már utaltunk rá - a társadalmi szerep betöltésének követelményéből adódnak. A pedagógiai célokat, valamint a szükséges, ill. rendelkezésre álló eszközöket pedig ez a funkció határozza meg. 1. Az intézmény által ellátandó funkciók: - otthon, mint háttér – biztos támasz – a napi feladatok megoldásához; - lakóhely, mint iskolán kívüli (önszerveződésre alkalmas) élettér; - demokratikus mikrotársadalom, mint (autonóm) "működési terep". 2. A kollégiumi nevelés célrendszere: a) Képzés, ismeretbővítés: - az iskolai ismeretanyag – a tanuló adottságainak, képességeinek megfelelő mértékű – elsajátítása; - a tanuló teherbírásától függő – a továbbtanulást, ill. a munkavállalást, a folyamatos képzésre való felkészülést szolgáló – újabb ismeretek megszerzése, a tehetségek felismerésének, kibontakozásának segítése; - a hátránnyal érkezők felzárkóztatása, a lemaradók számának csökkentése, a tanuló képességeinek megfelelő iskolatípus megtalálása; - hasznos gyakorlati ismeretek (család körüli teendők, gazdálkodási alapismeretek, stb.) elsajátítása - a család hasonló funkciójának megfelelően. b) Személyiségfejlesztés, egyéniség kibontakoztatása (különös tekintettel a fejlődés e legkritikusabb időszakára): - érdeklődés felkeltése, nyitottság, a befogadás képességének fejlesztése; - humanista beállítottságú erkölcsi értékrend kialakulásának elősegítése; - a teljesítmény elismerése, megbecsülése; - a versenyképesség, a mentális és fizikai állóképesség fejlesztése. c) A szocializációs készségek kialakítása: - a demokratikus működés megismerése, a megfelelő technikák elsajátítása; - empátia, a másság elviselése, a kulturált vitakészség kialakítása, a konfliktusmegoldó képesség fejlesztése;

-9- együttélési normák, tolerancia, együttműködés készsége és képessége. 3. A pedagógiai eszközök rendszere: a) Kötelező foglalkozások: - a felkészülés biztosítása, felkészítő foglalkozások; - ellenőrzés, beszámoltatás, értékelés teljesítménynek megfelelő mértékben;

az

egyéni

szorgalomnak,

tanulmányi

- felzárkóztató foglalkozás az elmaradás függvényében; - tematikus és az aktualitásokat kezelő csoportfoglalkozások - szükség szerint kisebb közösségekre, illetve egyénekre lebontva; - közgyűlések, csoportgyűlések, hagyományos közösségi programok. b) Választható foglalkozások: - tehetséggondozó (szaktárgyi és nem iskolai jellegű) foglalkozások; - pályaorientációs tevékenységek (tanfolyamok, előadások); - diákkörök – szakmai és hobbikörök – foglalkozásai; - 'alkalmi' munkacsoportok tevékenysége; - szabadidős programok; - diákönkormányzati rendezvények, foglalkozások. c) Értékelési rendszer: - folyamatos, az eseményekre reagáló értékelés: - a szervezeti és működési szabályzatban rögzített elismerő és elmarasztaló fokozatok felhasználásával; - önkormányzati döntéshozatal – patronáló nevelői közreműködéssel; - havi összegzés – "pályamódosítás": - a részteljesítmények értékelése, szükség szerinti intézkedéssel; - önkormányzati döntéshozatal – patronáló nevelői közreműködéssel; - félévenkénti átfogó értékelés, elemzés: - kimeneti értékelés, eredményhez kötött jutalmazási rendszerrel; - közgyűlési döntéshozatal – nevelőtestületi közreműködéssel; - ballagási – négy évet átfogó – ünnepi értékelés (jutalmazás): - kimeneti értékelés, komplex jutalmazási rendszerrel; - önkormányzati döntéshozatal – nevelőtestületi közreműködéssel.

- 10 -

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei IV. A kollégium működési modellje A működés és a hozzá szükséges szerkezeti elemek, a kapcsolatrendszer és a működés keretei a hármas alapfunkcióra építendők, ill. jelentős részben azokból is vezethetők le. 1. 'Otthon'-funkció a) Szerkezeti elemek: - alapvető közösség a (diák)csoport, melyhez egy pedagógus, a csoportvezető nevelő rendelődik; - a csoport - a helyi sajátosságokhoz illeszkedve - további kisebb közösségekre (pl. szobák szerint) tagozódhat. b) Viszonyrendszer, jellemzők: - tanuló - csoportvezető nevelő: bizalmas, "szülőhiányt" pótló kapcsolat, a szülő megbízásának megfelelően; - tanuló - egyéb nevelő, dolgozó: mint gyermek - családdal kapcsolatban levő felnőtt (rokon, szomszéd, stb.); - tanuló - tanuló: "összetartozási kényszer" elfogadása (ld. család); együttélés, tolerancia, stb.; - csoportvezető nevelő - egyéb nevelő, dolgozó: mint szülő - "egyéb" (a családhoz kötődő) felnőtt; korrekt tájékoztatás, együttes hatás kialakítása, stb. c) Működés, keretek: - a csoport a tanuló kollégiumi életének alapja, kiinduló bázisa: - a munka, a tanulás szerveződésének első szintje; - a közösséghez tartozás – az ezen belüli kisközösségi szerveződés – első formája; - az "elszámolás" (értékelés) alapszíntere, "motivációs bázis"; - a csoportvezető nevelő igen erős önállósággal rendelkezik: - kiemelkedő kompetenciával bír a testületen belül (gyakorlatilag az egyedül "intézkedő") a csoportjával kapcsolatban; - a "szülői védelem" megtestesítője, és értelmes keretek között bizonyos "szülői diktatúra" megvalósítója is ("vedd fel a kabátod..."); - a szülő "meghosszabbított karjaként" a családi motivációt közvetíti, ill. szükség szerint pótolja.

- 11 2. 'Lakókörzet' - funkció a) Szerkezeti elemek: - szakkörök, diákkörök, spontán szerveződő érdeklődési körök, szükség szerint ezekhez rendelődő vezető, segítő, patronáló nevelőtanár, esetleg dolgozó, vagy külső segítő felnőtt (iskolai tanár, szülő, stb.); - a fentiek időszakos "konglomerátumai", vagy tartósan együttműködő, esetleg megállapodással összekötött csoportjai; - alkalmi "együtt dolgozók" csoportja (pl. valamely munkára, konkrét cél megvalósítására szerveződők). b) Viszonyrendszer, jellemzők: - tanuló - nevelő, egyéb segítő: tanári tanácsadói, ismeretátadói kapcsolat; választott kötődés, motiváció: az érdeklődés, szükségesség, hasznosság; - tanuló - tanuló: mint barátok, azonos érdeklődésűek viszonya; motiváció: közös munka, szórakozás, sikerélmény, egészséges versenyszellem; - csoportvezető nevelő - diákkör segítő nevelő: mint szülő - tanár kapcsolat; együttműködés, információcsere, motivációs stratégia, stb. c) Működés, keretek: - a diákkör választott közösség, a tanuló kollégiumi életének fontos "szabadságfokát" jelenti: - a munka, a tanulás, ismeretszerzés második szintje, az önkéntesség teljesítmény-fokozó hatásaival megerősítve; - a szabadidő értelmes eltöltésének fő színtere, az önmegvalósítás lehetőségével kiegészítve; - a közösséghez tartozás második, a "civil szerveződés", a másság-azonosság kifejeződésének elsődleges formája; - a diákkörök mobil részét jelentik a kollégium közösségének: - folyamatos a keletkezés, a megszűnés, az újra-, ill. átalakulás, biztosított a sokszínűség; - a széleskörű autonómia (választott vezetőkkel) és az egymáshoz, a kollégium teljes közösségéhez való viszony (támogatottság - szolgáltatás összhangja) kiegyensúlyozása, a saját 'rezidencia' és az önálló gazdálkodás lehetősége kitűnő gyakorlóterep; - a választott felnőtt segítő révén a diákkör az együtt-dolgozáson alapuló nevelő hatás elsőrangú színtere.

- 12 3. "Demokratikus mikrotársadalom" - funkció a) Szerkezeti elemek: - fokozatosan kiépített hatáskörökkel;

önkormányzati

rendszer

egyértelműen

meghatározott

- áttekinthető hierarchia, egyértelműen kezelhető vezetési, döntési szintek; - világos választási szisztéma; - háttérbe húzódó, szükség szerint igénybevehető, hatékony tanácsadói, patronálói rendszer (nevelők). b) Viszonyrendszer, jellemzők: - tanuló - tanuló: mint polgár - polgár; a polgárjogokban egyenlőség, presztízskülönbséget az elfogadott értékrend szerinti teljesítmény-különbségek generálhatnak; - tanuló - nevelő, dolgozó: mint "politikus - szakértő, szakmai tanácsadó", vagy: baráti kontroll, értelmes vitapartner, stb. c) Működés, keretek: - a demokratikus kollégiumi közösség a tanuló számára a társadalomba való beilleszkedés, a "polgárosulás" előiskolája: - az érdekkifejeződés, -ütköztetés, -egyeztetés, -érvényesítés technikájának elsajátításához elsőrangú 'működési terep'; - az ellentétes vélemények "békés egymás mellett élését", a másság meg- és elismerését lehetővé tevő, a tolerancia kialakulását az "átélés" élményén keresztül segítő 'eszköz'; - az együttműködési készségek és képességek kialakulásához, a szükségesség, a kölcsönös előnyök felismeréséhez kiváló 'gyakorlótér'; - az önkormányzati rendszer – fokozatos fejlődéssel – mind szélesebb részét foghatja át a kollégium életének: - minden fejlődési fokon szükséges a világos mozgástér, a valódi döntési kompetenciák tisztázása; - a fejlődés (-kiterjesztés-) csak fokozatosan, a döntés - felelősségvállalás összhangjának biztosításával lehetséges; - a választott tisztségviselőket segítő (nevelői) tanácsadó rendszer kialakítása, működtetése igen körültekintő munkát igényel a pedagógusoktól. Az elvi modell elősegíti a konkrét, az intézmény szerkezeti egységeire lebontott, világos, áttekinthető szervezeti és működési szabályzatok, egyéb kollégiumi szabályozási dokumentumok közti koherencia megvalósítását.

- 13 -

V. A kollégiumi pedagógiai feladat tervezésének keretei A kollégiumi tevékenységrendszer rendkívül összetett: a kollégiumi foglalkozások mellett el kell látni a kollégiumi élet szervezését is magában foglaló folyamatos pedagógiai felügyeletet, az éjszakai és a hétvégi, ill. az esetleges délelőtti ügyeletet is. 1. Kollégiumi foglalkozások A foglalkozások stabil, hosszú távon tervezhető elemei a tanulást segítő, felkészítő, ellenőrző, felzárkóztató foglalkozások, valamint a tanulókkal való törődést jelentő nagyközösségi, csoport, kisközösségi és egyéni foglalkozások. A foglalkozási rendszer 'mobil' – az éves tervben rögzítendő – elemei a különböző tehetséggondozó, az iskolán kívüli ismeretszerzést szolgáló, a szabadidő értelmes eltöltését elősegítő szakköri, diákköri foglalkozások, közösségi tevékenységek. Míg az első típusra megállapított időkeret nagyjából állandónak tekinthető, addig az utóbbira tervezett óraszámok keretjellegűek, s a helyzetnek megfelelően – a törvényben szabályozott módon – szükség szerint átcsoportosíthatók. A kollégiumi foglalkozásokra biztosított órakeret:

5 csoport x 24 óra = 120 óra/hét

Ennek felosztása:

Az iskolai tanulmányi követelmények teljesítésére

80 óra/hét

- a felkészülésre

5 csop. x 12 óra = 60 óra/hét

- az ellenőrzésre


- a felzárkóztatásra, korrepetálásra


A tanulókkal való 'törődésre', a diákönkormányzat támogatására - nagyközösségi szinten

16 óra/hét 1 óra/hét

- csoportszinten


- egyéni, kiscsoportos szinten


Szakmai körök (diákkörök, szakkörök, tanfolyamok) működésére - egy csoportra jutó idő átlagosan - átlagosan 12 csoport működik

24 óra/hét

2 óra/hét 12 csop. x 2 óra = 24 óra/hét összesen:

120 óra/hét

A felosztás elvi jellegű, hiszen a kollégiumi (nevelési) tevékenység komplex, a fenti típusok sok esetben egyszerre – párhuzamosan – jelen vannak egy foglalkozásban.

- 14 A kollégiumi foglalkozások tartalmát a tanévre szóló intézményi és csoport-munkatervek, az egyes diákkörök éves programterve, ill. a diákönkormányzat – féléves beszámolási időszakra vonatkozó – tervezése határozza meg. 2. Pedagógiai felügyelet A kollégium – az Alapprogramban definiált szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) – gondoskodik az intézmény, a diákközösség működtetéséről, a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről. a) A kollégium zavarmentes működésének biztosítása: - visszatérő rendszerű ellenőrzés a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében; - folyamatos jelenlét a házirend betartatása céljából, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiség-védelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére; - időszakos ellenőrzés az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése ügyében; - a pedagógiai felügyelet átadásakor – dokumentált – információcsere az ügyeletes nevelőtanárok között. b) A kollégiumi élet szervezése: - a napirend szerinti tevékenységek (kiemelten ébresztő, takarodó, étkeztetés) szervezése, felügyelete, ellenőrzése; - a tanulói nyilvántartások (különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek) folyamatos karbantartása; - a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének felügyelete; - a felmerülő egyéni problémák kezelése (szükség szerint ügyeletes nevelőtanári intézkedés, ill. információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak). A feladat ellátásához szükséges órakeret: A szervezeti egységek száma (egy épület, két nem, 128 fő):

2 db

A hétköznapokra számított időszakok: - teljes napok (hétfő, kedd, szerda, csütörtök)

6:00-8:00, 12:00-22:00

- nem teljes nap (péntek)

6:00-8:00, 12:00-18:00

Az óraszám (2 egység x [4 nap x 12 óra + 1 nap x 8 óra]): Az órakeret felosztása:

112 óra/hét

- 15 A főügyeletesei (épületfelelősi) feladatokra:

56 óra/hét

Egyéb pedagógiai felügyelet ellátására:

56 óra/hét

Megjegyzés: elégtelen (az előírtnál kisebb) pedagóguslétszám esetén ez utóbbi (jogszabályellenes) csökkentése okozza még a legkevesebb gondot... 3. Ügyelet biztosítása egyéb időben A kollégiumban – a jogszabályok szerint – pedagógus jelenléte nélkül diák nem tartózkodhat. Az intézmény folyamatos működése ezért megköveteli éjszakai, hétvégi, és esetenként délelőtti ügyelet biztosítását. A feladat ellátásához szükséges órakeret: A szervezeti egységek száma (egy épület, két nem, 128 fő):

2 db

A számított időszakok: a) Éjszakai ügyelet: - a számított időszak hétfő - csütörtök

23:00-06:00

péntek, szombat

22:00-06:00

vasárnap

22:00-06:00

- az ellátandó feladat (4 nap x 7 óra +3 nap x 8 óra)

52 óra/hét

b) Hétvégi ügyelet: - a számított időszak péntek

18:00-22:00

szombat

6:00-22:00

vasárnap

6:00-22:00

- az ellátandó feladat (4 óra + 16 óra + 16 óra)

36 óra/hét

c) Délelőtti ügyelet: - a hétköznapokra számított időszak - az ellátandó feladat (5 nap x 4 óra) A teljes óraszám (2 egység x [a) + b) + c)]):

8:00-12:00 20 óra/hét 220 óra/hét

Az órakeret felosztása: - előzetes beosztás szerint, az egyenletes munkaterhelés figyelembe vétel mellett; Megjegyzések: - az ebben a pontban felsorolt feladatok (a jogszabályoknak megfelelően) csökkentett díjazás mellett, túlmunkában kerülnek ellátásra;

- 16 - a határon túli magyar diákok befogadásával (a speciális helyzetnek megfelelően) általában minden hétvégén üzemel a kollégium, sőt az intézményt nem ritkán a szünetekben is működtetni szükséges; - a délelőtti ügyelet "opcionális", alacsony beteglétszám esetén az ápoló közreműködésével az adminisztratív okok miatt benntartózkodó vezetők is elláthatják.

A kollégiumi tevékenységrendszer - struktúra A kollégiumban a különböző funkcióknak megfelelően többféle szerveződési szempont szerint jönnek létre egymást átható, de összességében egységes rendszerbe tartozó közösségek. 1. Csoportok: - 5 csoport alakult a 128-as engedélyezett létszám alapján; - a csoportok 'horizontális' szerkezetűek, a különböző iskolák, sőt iskolatípusok egy évfolyamhoz tartozó tanulóit fogadják be (a 13. és a 14. évfolyam tanulói – az alacsony létszám miatt – egy csoportot alkotnak); - saját (választott) vezetőséggel, önkormányzattal - és bizonyos mértékig önálló értékelési jogokkal - rendelkeznek, amely illeszkedik a kollégium önkormányzati hierarchiájába; - a kisebb közösségek (szobaközösségek) általában 'csoport-homogénné' tehetők, így részei a 'fa-struktúrájú' szerkezetnek. 2. Szakmai körök: - a diákkörök szabad szervezésűek, 5-25 fős létszámmal működnek, s általában lefedik a teljes 'évfolyam-vertikumot'; - saját - évenként választott - önkormányzattal, önálló gazdálkodási jogkörrel is rendelkeznek; - egy részük stabil, hosszú évek óta működik, mások folyamatosan keletkeznek, ill. szűnnek meg a pillanatnyi érdeklődés és igények szerint (az általános kritériumok és a jelenleg működők jellemzői a 2. sz. mellékletben találhatók). 3. Önkormányzati rendszer: - a csoportokra - hierarchikusan - épülő, fejlett, felelős önkormányzat működik, mely átfogja a kollégiumi élet szinte minden területét; - kizárólagos döntési joga van a tanulók és közösségeik értékelése, a kollégiumi programok tervezése és szervezése, a diákügyelet irányítása területén;

- 17 - saját költségvetéssel – és korábban az őszi munkákból származó jelentős bevétellel – rendelkezik, emellett az általa irányított terület kollégiumi költségvetésének felhasználásában is kompetenciával bír; - hatáskörébe tartozik a diákkörök elismerése, anyagi támogatása is; - az átadott hatásköröket, a felelősségvállalást és a feltételeket a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti átfogó megállapodás rögzíti.

Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészség megőrzése és megtartása alapvető emberi jog. Az egészség testi-lelki harmónia, olyan jólléti állapot, melyben az erős, edzett, a betegségekkel szemben ellenálló testhez nyugodt, kiegyensúlyozott, a környezetével békességben együtt élő emberi lélek is társul. A kollégiumi nevelő munka során a tanuló egészséges fejlődését kell szem előtt tartani. A kollégiumi egészségnevelés során megvalósítandó feladatok: - Az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése (napirend, prevenciók), - Önismeret erősítésének, önelfogadás képességének és a megfelelő énkép kialakításának tudatosítása (csoportfoglalkozás, lelki beszélgetés, Önismereti csoport, pszichológus), - Az életkorral járó biológiai-, mentálhigiénés-, életmódi tennivalók (iskolaorvos, védőnő, csoportfoglalkozás, szűrővizsgálatok), - Törekvés arra, hogy segítsük tanítványainkat egészségük megőrzésében (személyes példamutatás, közös sportolás), - Az egészségérték tudatosítása. ( Véradás, személyes prevenciók) - Konfliktusmegoldó képesség fejlesztése. (pszichológus, drámapedagógiai eszközök alkalmazása) - A kollégium kulturális- és sportéletének hozzájárulása az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához (labdarúgó- és birkózóedzések, konditermi edzések, úszás, stb.), - Külön figyelmet kell szentelni a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás és kábítószer fogyasztás) kialakításának megelőzésére csoportfoglalkozások, kiscsoportos, ill. egyéni beszélgetések során. Minden pedagógus feladata, hogy szigorúan ellenőrizze, óvja és védje a diákokat e szerek alkalmazásától. - A kollégium pedagógusai közösségei teret adjanak a társas támogatásnak, a lelki egészségfejlesztésnek és a tanácsadást biztosító programoknak (pszichológus, lelkész). - Olyan nevelési-oktatási gyakorlat folytatatása, amely figyelembe veszi a diákok méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez.

- 18 - A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges megfelelő életritmus kialakítása. A diákok ösztönzése az egészséges és kulturált étkezésre, öltözködésre, tisztálkodásra, testápolásra, a rendszeretet belső igénnyé válására, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozására. - A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései. - Annak elérése, hogy tisztában legyenek fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel.

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei - átfogó jellegű tanulói kompetenciafejlesztés - csak az az ember fejlődhet, aki ismeri önmagát - átmenet- és szintéziskeresés a tantárgyi fejlődés és az általános tanulás között - egyoldalúság elutasítása – csak a szellemi vagy csak a fizikai fejlődés elvileg nem támogatott - a „tanulás” egy életen át tartó folyamat A tanulók tehetséggondozását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei - minden tanuló tehetséges valamiben – ennek megtalálása - leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése - a tehetség magától nem tör a felszínre, fontos a segítő pedagógus szerep vállalása - önálló tanulói innovációk felkarolása, támogatása - a sokszínű, inger gazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását - az információkhoz való tanulói hozzájutás kiemelkedő fontossága - az önálló, tanulói információfeldolgozásra való ösztönzés pl. gondolatcserék révén - világos fejlődési/továbblépési alternatívákat kell kibontakoztatásához (az önálló választás fontossága)

felmutatni

a

tehetség

A tanulók felzárkóztatását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei - a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető, ha lehetséges, mindez differenciált formában történjen - a tanulási technikák megtanulhatóak

- 19 - a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot - a gyengébb képességű tanulók fejlesztését önmaguk fejlődéséhez viszonyítottan kell szemlélni - a felzárkózáshoz motiváció kell, ha lehetséges, ehhez a szülőt is meg kell nyerni - a felzárkózás belső igényből fakadjon - a felzárkóztatás hatékonysága a kisebb csoportokban nagyobb - fontosnak tartjuk a személyes érintettség elvét - állandó visszacsatolásokra van szükség, ne fukarkodjunk a dicséretekkel A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei - a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak - a maga szerepében mindenki hasznos lehet - önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás - a pályaválasztás stratégiai döntés – ismeretek nélkül nincs biztos a siker - az életpályák – akár többször is – módosíthatók - hiteles információt a megélt valóság ad - a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei - a sokoldalúság érték - cselekedve könnyebb „tanulni”, mint magyarázatokból – gyakorlatiasság - a családban vannak férfi és női szerepek – ezeket ismerni, tudni kell - a munkahely nem csak a pénzről szól – szaktudás, egyéni felelősség - az „én” szerep teljes körű felelősséget jelent

A foglalkozások rendszere A kollégiumi foglalkozásoknak – a struktúrához hasonlóan – kollégium nevelési és szervezési-működési elveit szolgáló 'eszköz' szerepe van. 1. Az iskolai felkészülést szolgáló foglalkozások: - a kollégiumi tanórák (szilencium) csoportonként, egyfunkciós tanuló-helyiségekben kerülnek megszervezésre (heti 12 + 1 óra); - a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja által meghatározott időkeretben vesznek ezeken részt a tanulók, s a jogszabály által lehetővé tett felmentést ill. a kedvezmények

- 20 rendszerét külön, a diákönkormányzattal kötött – évente felülvizsgálandó – átfogó megállapodás szabályozza; - a foglalkozások heti rendszerességgel, napirendben rögzített időben tartandók. 2. A felkészülés ellenőrzése: - az egy tanulóra vonatkozó, jogszabályban rögzített heti 'felkészülési' óraszámkorláton (13 óra) belül történik a szervezése; - a foglalkozások megtartása heti összesítésben, a napi szükségleteknek megfelelően (nem rögzített időkeretben), tanulókra szabottan történik. 3. Kollégiumi gyűlés (naposbeszámoló): - a közösségi foglalkozások egyetlen "frontális" formája egyben fontos kommunikációs lehetőség is a diákönkormányzat számára; - a kollégiumi gyűlések heti rendszerességgel (1 óra), a napirendben meghatározott (rögzített) időben tartandók. 4. Csoportfoglalkozások: - a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja mintegy 60 %-os mértékig határozza meg a foglalkozások tartalmát; - a helyi sajátosságoknak (szülői igényeknek, tanulói szükségleteknek, társadalmi környezetnek) megfelelő kiegészítés az évek alatt felhalmozott tapasztalatok szerint készült el; - az összesített adatok az 1. sz. mellékletben közölt táblázatban találhatók; - a célokat, fejlesztési követelményeket, valamint az évfolyamokra lebontott, témakörök szerinti tartalmakat, tevékenységeket ugyancsak az 1. sz. melléklet tartalmazza; - a csoportfoglalkozások heti rendszerességgel, a napirendben meghatározott (rögzített) időben tartandók. 5. Egyéni, kiscsoportos foglalkozások: - a diákokkal való egyéni törődést szolgáló foglalkozások nem tervezhetők, csak az erre jutó (minimális) órakeret határozható meg (csoportonként 2 óra/hét); - a foglalkozások megtartása heti összesítésben, a napi szükségleteknek megfelelően (nem rögzített időkeretben), tanulókra, eseményekre szabottan történik.

- 21 -

Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások 1. Felzárkóztatás, korrepetálás: - a felmérések, ill. az iskolai teljesítmények értékelése alapján kerülnek megszervezésre a foglalkozások; - ennek megfelelően mind a tantárgyak, mind a tanulók vonatkozásában rugalmas átcsoportosítás lehetséges; - az iskolai eredményekre alapozottan félévenként tanulmányi beszámoló készül, s az átfogó értékelés határozza meg a fő irányokat, de az átcsoportosítást a havi értékelések is befolyásolhatják; - a kerettervben jelzett heti összesen 10 óra felosztása részben csoportszinten, részben a (szakos) tanárhoz kötődően történik; - szakos nevelő hiányában külső segítség igénybevétele szükséges, általában az iskolai együttműködés segít a probléma megoldásában. 2. Szakmai, tehetséggondozó foglalkozások: - a kollégiumban az új ismeretet hordozó, az iskolai tanulmányokat kiegészítő, elmélyítő foglalkozások a diákkörök keretében valósulnak meg; - a tanfolyamok, szakmai, tantárgyi kurzusok általában rögzített időben, a vezető lehetőségeinek, beosztásának megfelelően történnek; - az egyedi képzések (egyszeri szakmai előadások) – a kollégiumi házirend keretein belül – természetesen az előadóhoz igazodva szerveződnek; - a folyamatosan működő körök belső képzése a patronáló nevelő "együtt-dolgozásával" valósul meg, ez viszont nem köthető konkrét, rendszeresen ismétlődő időpontokhoz; - a diákkörök esetében az elérendő cél és a hozzá vezető eszközök a patronáló nevelő éves munkatervében jelennek meg; - a sokszínűség miatt az elvégzett munkát nem a megtartott órák számával, hanem a kitűzött cél megvalósításával célszerű minősíteni (a diákkörök tevékenységét ilyen értelemben "méri" a diákönkormányzat is); - a jelenleg működő körökre heti átlagban 2 óra jut, ezért igen nagy jelentősége van az öntevékenység kialakításának. 3. Társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások: A kollégiumi közösségbe való beilleszkedés, egymás megismerése, elfogadása jó előgyakorlata a társadalmi beilleszkedésnek. A fonyódi kollégiumi modell hathatósabban elősegíti mindezt, önkormányzati munkája a közéleti tevékenységet, a diákkörökben való tevékenykedés a munkában, a lakóhelyi közösségekben való beilleszkedést tudja modellezni.

- 22 -

Gyermek- és ifjúságvédelem - Amikor a szülők egy része és a család is nehezebb helyzetbe kerül, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, a kollégium feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. - A tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel, továbbá hogy gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekben közvetlenül a csoportvezetőhöz, az igazgatóhelyettesekhez, a kollégiumvezetőhöz és az igazgatóhoz is bármikor fordulhatnak. - A csoportvezető tájékoztatja tanulóit arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Az intézmény együttműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó más intézményekkel és hatóságokkal. - A kollégium az intézmény környékének biztonsága érdekében szorosan együttműködik a rendőrséggel. - Fontos pedagógiai feladatunknak tartjuk azoknak az ismereteknek, értékeknek és magatartásformáknak, gyakorlati készségeknek az elsajátítását, amelyek segítségével hatásosan és felelősségteljesen előzhetjük meg, illetve oldhatjuk meg a felmerülő problémákat. - Az intézmény minden pedagógusának kiemelt figyelmet kell fordítania a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, így különösen az alábbiakra: 

hátrányos és veszélyeztetett kollégisták kiszűrésére,



veszélyeztetett tanulók esetében, illetve veszélyeztetettség gyanúja esetén a családi körülmények feltérképezésére,



gyermekbántalmazás vagy más veszélyeztető tényező megjelenése esetén az a gyermekjóléti szolgálat értesítésére,



anyagi veszélyeztetettség esetén a települési önkormányzatnál a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezésére,



a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét és telefonszámát jól látható helyen való közzétételére,



az intézmény egészségnevelési programjában való aktív részvételre,



a hátrányos vagy veszélyeztetett tanulók teljesítményének figyelemmel kísérésére, szükség esetén szakember (pszichológus) segítségének igénybe vételére.

- 23 -

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 1. A kollégium működésével kapcsolatos hagyományok: - nagy önállósággal működő diákönkormányzati rendszer, a jogszabályokban előírtakon felül átadott hatáskörök és feltételek külön megállapodásban rögzítése; - a kollégium részegységei jelentős részének diákkörök által való működtetése; - diákügyelet, jelentős megtakarítást hozó önellátó, önkiszolgáló tevékenység (porta, takarítás, stb.); - korábban: őszi mezőgazdasági munkavégzés – a diákönkormányzat javára; - átlagosan kéthavonta rendezett "programhétvége" a kollégiumban, évenként ütemezett dátumokkal; - rendszeres kollégiumi gyűlés ('naposbeszámoló'), havi értékelési rendszer.

2. Hagyományos rendezvények: - új kollégisták fogadása (két nappal az évnyitó előtt), a város és a kollégium megismertetése a diákönkormányzat szervezésében; - új kollégisták ünnepélyes és vidám avatása; - ballagás, végzősök búcsúztatása, megajándékozása; - évbúcsúztató vízi rendezvényekkel és tábortűzi műsorral; - családias ünnepek megrendezése, ajándékozással (Mikulás, Karácsony); - jeles napokon megemlékezések, ünnepi vetélkedők szervezése; - tanulmányi, kulturális, sportversenyek, házi bajnokságok rendezése; - kollégiumi estek – szakmai, művészeti, tudományos ismeretek, társadalmi együttélési problémák, stb. jegyében.

- 24 -

Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium 'beágyazódása' a társadalmi környezetébe alapvető fontosságú. A természetes prioritások érvényesülése mellett minden irányban nyitottnak kell lenni a kölcsönösen előnyös együttműködésre. 1. A tanulók iskolái - A kollégium a fonyódi Palonai Magyar Bálint Általános Iskola, a fonyódi Mátyás Király Gimnázium valamint a fonyódi Bacsák György Szakképző Iskolával áll kapcsolatban, - az alapvető kérdéseket a vezetői szinten létrejött folyamatos információcsere rendezi minden, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó témában; - a napi szervezési-technikai igazgatóhelyettesek feladata;

ügyek

intézése,

a

kölcsönös

tájékoztatás

az

- a részletekben, a tanuló fejlődése, iskolai teljesítésének javítása, problémáinak megoldása érdekében a csoportvezető nevelő és az osztályfőnök között kialakult együttműködés a meghatározó; esetenként ez kiegészül a szaktanárokkal való konzultációval; - a fonyódi iskolákkal való egészségügyi együttműködést segíti a közös feladatokra munkába állított, a kollégiumban foglalkoztatott ápolónő személye is; - a diákok nevelésének, oktatásának feltételeit javítják a kölcsönösen nyújtott szolgáltatások, az infrastruktúra közös hasznosítása. 2. Szülők - a beiratkozáskor, majd az év eleji elsős szülői értekezleten történik a kapcsolatfelvétel a tanuló szüleivel, gondviselőivel; - év közben az iskolai szülői értekezletekkel egy napon szervezett kollégiumi megbeszélés a rendszeres tájékozódás fóruma; - folyamatos a kapcsolattartás a szülőkkel a 'köztes' időben is a megfelelő kommunikációs eszközök felhasználásával (telefon, levél, elektronikus úton); - szükség szerint azonnali megbeszélésre kerül sor, fogadóórán kívül is; - a kialakult családlátogatási rendszer szerint a csoportvezető nevelő lehetőleg az első évben valamennyi tanuló otthoni körülményeit megismeri.

- 25 -

Külső kapcsolatrendszer 1. Szakmai kapcsolatok - a szakmai tapasztalatok hasznosítása érdekében intézményünk széles körű kollégiumi kapcsolatokat épít mind nevelőtestületi, mind diákönkormányzati szinten; - az országos szakmai szervezet tevékenységében is jelentős szerepet vállal. 2. Közvetlen társadalmi környezet - a küldő települések önkormányzataival elsősorban szociális, ill. gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekben működünk együtt; - a székhely város oktatási, kulturális és sportéletének aktív segítése hozzájárul a kollégium elfogadottságának és tekintélyének növeléséhez; - ugyanezt a célt szolgálja a helyi civil szervezetek tevékenységének támogatása, rendezvényeik befogadása.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fontos, hogy személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. -

A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani.

-

Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

-

Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit.

-

Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

- 26 -

Nyújtsanak támogatást a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.

-

Készítsenek fel az egészséges párkapcsolatra, a családi életre.

Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy segítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Olyan állampolgárok nevelődjenek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. -

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak.

-

Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében.

-

Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.

-

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

-

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.

-

Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

- 27 -

VI. A szükséges feltételek A fonyódi kollégium az országos átlagnak megfelelő körülmények között működik, melyek lehetővé teszik a kollégiumi funkció jó színvonalú ellátását. Az eszköz- és felszerelésjegyzékben előírtak teljesülése esetén a pedagógiai program megvalósítható. A. Tárgyi feltételek 1. Az épület a pedagógiai szempontoknak megfelelően lett átépítve, ill. bővítve, de a régi épületrész vizesedését egyelőre nem sikerült megszüntetni. A hiányzó udvar az iskolákkal és a sportegyesülettel kialakított jó kapcsolat révén pótolható. 2. A berendezés egy része hiányos, ill. elavult, nagyobbik része - az eddigi tapasztalatok szerint - hosszabb távon használható. A szakmai-technikai eszközök színvonala összességében átlagos. 3. Az energiaellátás és a kiszolgáló rendszerek gépi berendezései megfelelő szín-vonalúak és teljesítményűek, a fűtés hatékonysága a "korszerűsítés" óta romlott. 4. A finanszírozás a vidéki átlagnak megfelelő, gondot jelent a fenntartó és a működtető különválása; a kollégiumoknál különösen indokolt az egységesítés… 5. A felújítás-fejlesztés-bővítés pályázati forrásai központilag megszűntek, helyben pedig – részben az eltérő fenntartó és működtető okozta "köztes" helyzetből adódóan – hiányoznak. B. Személyi feltételek 1. Az engedélyezett tanulói létszám (128) az elmúlt évben 110 fő betöltött. A diákok – akik rendszerint több mint 50(!) településről érkeznek – a helyi általános iskola, gimnázium, ill. a szakképző iskola tanulói. 2. A pedagógusok létszáma (6 fő + 1 igazgató + 1 fő igazgatóhelyettes) éppen elegendő, nincs szükség hétközi túlórára. Valamennyien rendelkeznek az előírt képesítéssel. 6 fő rendelkezik egyetemi végzettséggel, 1 fő főiskolai végzettségű szociálpedagógus, és 1 fő hittantanár-nevelőtanár. A felzárkóztatási szintű segítségnyújtás megoldott, a szakmai jellegű képzésekhez azonban külső segítség igénybevétele indokolt. Az egészségügyi ellátást és nevelést ápolónő segíti, a gazdasági adminisztrációs feladatokat kollégiumtitkár végzi. A könyvtárosi, rendszergazdai feladatokat – munkájuk mellett – a pedagógusok látják el. 3. A technikai személyzet – a működtető alkalmazásában - minimális létszámmal dolgozik. 1 takarítónő, egy ½ állású fűtő-karbantartó van alkalmazásban, a diákok étkeztetését egy (a város által kiszervezett és működtetett) Kft látja el. 1fő portás közmunka program keretében van foglalkoztatva, alkalmazása sajnos nem folyamatos.

- 28 -

A pedagógiai program szerepe Jelen pedagógiai program egy - lezáró, s ugyanakkor új fejezetet nyitó - összegzése a kollégium eddigi munkájának, s egyben alapja az intézmény működésével kapcsolatos egyéb dokumentumok készítésének, felülvizsgálatának, valamint kiindulópontja a mindenkori tevékenység tervezésének. A fonyódi kollégium pedagógiai programjának elkészítését, módosítását alapvetően meghatározó tényezők (fontossági sorrend nélkül): - a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja; - a fenntartó szakmai szabályozási dokumentumai; - a fenntartó által elfogadott vezetői program; - a kapcsolatos iskolák pedagógiai programja; - a szülők és a társadalmi környezet elvárásai; - az intézmény hagyományai, felhalmozott tapasztalatai, korábban kialakult pedagógiai rendszere; - a tanulók igényei, adottságai; - az intézmény személyi és tárgyi feltételei.

A pedagógiai program természetesen nem "kőbe vésett" dokumentum, hanem folyamatosan a - fenti felsorolásban is jelzett - környezeti feltételek változásához igazítandó, ill. az eredményesség értékelésének megfelelően szükség szerint felülvizsgálandó és módosítandó.

A Pedagógiai Program módosításából a fenntartóra és a működtetőre többlet kötelezettség nem hárul.

A legközelebbi tervezett felülvizsgálat ideje: 2018.

Fonyód, 2016. június 14.

_______________________ Magyar Valéria igazgató

- 29 -

Záradék

1. A nevelőtestület határozata A fonyódi Balaton Kollégium nevelőtestülete az igazgató előterjesztésében nevelőtestületi értekezleten megtárgyalta és egyhangú szavazással elfogadta a kollégium pedagógiai programját.


______________________ Szabó Iván hitelesítő

______________________ Pál János jegyzőkönyvvezető

2. Jóváhagyás


___________________________ Magyar Valéria igazgató

- 30 1. sz. melléklet

A csoportfoglalkozások kerettanterve 1 Az összesített adatok táblázata

TÉMAKÖR

9. 10. 11. 12. 13–14. évfolyam, évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

2

2

2

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

A családi életre nevelés

1

2

2

3

3

Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A témakörök részletezése 1.

A tanulás tanítása

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását.

- 31 A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.

-

A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani.

-

Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

-

Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.

-

Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Órabeosztás évf. 9.

10.

11.

óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek 3 Tanulási módszerek Tanulási módszerek a kollégiumban. elsajátítása és alkalmazása Egyéni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás. Ellenőrzött tanulás. Különböző tanulási technikák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegolvasás, szövegírás, lényegkiemelés) megismerése és elsajátítása. Hagyományos és modern eszközök alkalmazása. 2 Tanulási módszerek Tanulási módszerek, stílusok sajátosságai, elsajátítása és alkalmazása azok megfelelő, hatékony alkalmazása Könyvtár és internet megfelelő használata, információ feldolgozás, szelektálás 2 Tanulási módszerek Az iskolai követelmények teljesítésére elsajátítása és alkalmazása felkészítő tanulási technikákat gyakorlása.

12.

2

13-14.

1

Különböző témák feldolgozása különböző könyvtári segédeszközök és dokumentumok segítségével (könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Internet stb.). Tanulási módszerek A tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítása és alkalmazása gyakorlati elsajátítása, szóbeli és írásbeli szabatos megfogalmazása. A megszerzett ismeretek elemzése, értelmezése, rendszerezése. Tudatos, tanulást segítő, kritikus és etikus internethasználat Tanulási módszerek A tanulást segítő ismeretszerzés az elsajátítása és alkalmazása internethasználat előnyei, veszélyei. (Cikkek, írások és hozzászólások a függőséghez vezetésről.)

- 32 2.

Az erkölcsi nevelés

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.

-

Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.

-

Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.


10.

óra 2

2

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek

Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény. Erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban

Felelősség- és Felelősség és kötelességtudat kötelességtudat A különböző erkölcsi választások értékelése Irodalmi, történelmi személyiségek példáján keresztül

11.

2

A munka megbecsülése

Az erkölcsi értékek kialakításának jelentősége az emberi kapcsolatokban Az értékteremtő munka

12.

1

Mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

A morális helytállás jelentősége, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepe – a mindennapi élet tapasztalataiból hozott példák alapján

13-14.

1

Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe

Az erkölcsi felismertetése.

kérdéseket

felvető

élethelyzetek

- 33 3.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

-

Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.

-

Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.

-

Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.

-

Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.

-

Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

Órabeosztás évf. óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek 9. 2 Közösséghez Közösséghez tartozás, hazaszeretet fontossága. tartozás, hazaszeretet Nemzeti, népi A település kultúrtörténete kultúránk értékei, hagyományai 10.

2

Nemzeti, népi Kultúránk, hagyományaink, hazaszeretet, nemzeti kultúránk identitás értékei, Múzeumlátogatás – Helytörténeti gyűjtemény hagyományai

11.

2

Nemzetünk kapcsolódása Európához

Magyarország, mint az Európai Unió része. A nemzeti és az európai identitás kapcsolata

12.

1

Hazánkban élő nemzetiségeink emlékei, jelene.

1314.

1

A hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai A hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai

A csoportba tartozó Ukrajnából érkező tanulók kultúrájának megismerése. (Beszélgetés a tanulókkal az ünnepeikről, hagyományaikról, nemzetiségi létükről.).

- 34 4.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, stb.).

-

Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

-

Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.

-

Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.


10.

11.

12.

1314.

óra Témakörök 2 A felelős állampolgári magatartás jelentősége A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása 2 A demokratikus jogállam felépítése A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása 2 Cselekvő állampolgári magatartást és törvénytisztelet 1 A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása 2 A demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása

Tartalmak, tevékenységek A Diákönkormányzat jelentősége kollégiumban. Felelős állampolgári magatartás.

a

Demokratikus jogállam felépítése, főbb működési elemei, törvénytisztelet. Demokrácia gyakorlása, a kollégiumi diákönkormányzat szerepe, működése, közgyűlés. A felelős állampolgári magatartás jelentősége. Cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet A DT közügyekben kifejtett hatékony működése és annak jelentősége. Az alapvető emberi jogok megismerése. (Példák az emberi jogok megsértéséről, események, történetek, hírek esetleges tapasztalati tények.) A demokrácia elve és gyakorlata. (A kollégiumi DT. választás megszervezése és lebonyolítása.)

- 35 5.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.

-

Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.

-

Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.

-

Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.

-

Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.


óra Témakörök 1 Az önismeret és társas kapcsolati kultúra

10.

1

11.

1

12.

1

13-14.

1

Az empátia és mások elfogadása A tudás és tapasztalat jelentősége Önismeret Társas kommunikáció

Tartalmak, tevékenységek Reális énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenvellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodásönállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság). Kulturált társas kapcsolatok, a közösségi élet szabályai A mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességek kialakítása. Pozitív énkép kialakítása. Sorsunk és az életpálya alakítása. A helyes énkép, ’Hogy érzem magam a bőrömben?’ (Mit gondolnak rólam a társaim, mit gondolok én a társaimról)?

- 36 6.

A családi életre nevelés

A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.

-

Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.

-

Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.


10.

óra Témakörök 1 A család szerepe, jelentősége az egyén életében 2 Együttműködés és felelősségvállalás a családban

11.

2

Szexuális kultúra Konfliktusok a családban

12.

3

Családtervezés

1314.

3

A család szerepe, jelentősége az egyén életében Szexuális kultúra

Tartalmak, tevékenységek Kinek mit jelent a család, az otthon? Család jelentősége (önszabályozó rendszer), funkciója, szerepek a családban, házasság fogalma, célja, jellegzetességei (elköteleződés, hűség, együttfejlődés, társas támogatás, kohézió) Korai szexualitás káros hatásai, természetes családtervezés, együttélési formák (élettársi kapcsolat, próbaházasság) és jellemzőik A helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentősége a férfi nő kapcsolatban. A családban. előforduló konfliktusok kezelésének módjai. (Szerepjáték) Családi élet színtere a családi otthon. Családban előforduló konfliktusok és kezelések módjai. Családi munkamegosztás, kinek mi a szerepe a családban? A család szerepe, fontossága, családmodellek. Munkamegosztás a családon belül. Felelősségteljes párkapcsolat.

- 37 7.

Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével.

-

Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.

-

Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód.

-

Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.


10.

11.

12.

1314.

óra Témakörök 2 Egészséges életmód és életvitel Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 2 Egészséges életmód és életvitel Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

2

2

2

Egészséges életmód és életvitel A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében Egészséges életmód és életvitel Egészséges életmód és életvitel

Tartalmak, tevékenységek Egészséges életmód testmozgás helyes táplálkozás. Egészséget fenyegető életmód, szenvedélybetegségek felismerése megelőzés. Helyes életvezetés fontossága, ötletek annak kialakítására, helytelen életvezetés lehetséges következményei Szenvedélybetegségek (alkohol, drog, cigi, szg., szex-, és társfüggőség), erkölcsi lecsúszás (figyelmeztető jelek, hol rontjuk el ) és felemelkedés folyamata – kisfilm (Kelj fel és járj!) Egészséges életmód és életvitel.

A sport hatása a lelki egyensúlyra és annak megőrzésére. Rendszeres testmozgás hatása a mindennapi életre.

Káros szenvedélyek és szokások. Korunk betegsége a mozgáshiány és a stressz. A megtervezett életvezetés előnyei, és annak fontossága.

- 38 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

8.

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.

-

Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.

-

Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.


10.

9.

óra Témakörök 2 Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás Önkéntes feladatvállalás másokért 2 Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás

Tartalmak, tevékenységek Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás, segítő magatartás kialakítása. Önkéntes munka lehetőségei, jelentősége, szépsége. Hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők helyzete, szociális érzék felszítása – kisfilmek fogyatékossággal élőkről Idősek helyzete, tolerancia, segítségnyújtás, szociális munka fontossága A tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége. Önkéntes feladatvállalás másokért. Fogyatékkal élők helyzetének megismerése

11.

2

Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás

12.

1

13-14.

1

Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás Összetartás és együttérzés Együttérzés, empátia, önkéntes segítségadás

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.

- 39 Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

-

Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat.

-

Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

-

Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat.

-

Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.

-

Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.


10.

óra Témakörök 2 A természet és az emberi környezet egymásra hatása . 2 Természeti erőforrásaink védelme Ipari termelés és a környezet védelme

11.

2

12.

2

13-14.

2

Természeti erőforrásaink védelme Ipari termelés és a környezet védelme Ipari termelés és a környezet védelme Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan

Tartalmak, tevékenységek Környezettudatos magatartás kialakítása. Környezetvédő akciók a kollégiumban.

Környezetszennyezés (káros anyagok, tevékenységek), természeti erőforrások, ökológiai lábnyom – képek, statisztikák Globális felmelegedés, szelektív hulladékgyűjtés, ökológiai lábnyom csökkentése, mivel óvhatjuk környezetünket (hasznos tippek) A természet és az emberi környezet hatása egymásra. Természeti erőforrásaink védelme. Ipari termelés és a környezet védelme. Az ember és a természet egysége, együttélése. Környezetkímélő életmód előnyei és hátárnyai. A kollégista felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Társadalmi munkában szemétgyűjtés a településen.

- 40 10.

Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit.

-

Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.

-

Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

-

Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

-

Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust.

-

Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.

-

Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

hivatásával


10.

11.

12. 13-14.

óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek 2 Tevékenységek Saját képességek adottságok felismerése. és szakmák Pályaválasztási lehetőségek mérlegelése, tájékozódás. jellemzői Különféle életpályák bemutatása 2 Tevékenységek Énkép, önismeret, távlati célok keresése, realizálása. és szakmák A különféle szakmákhoz szükséges képességek. jellemzői Jó önéletrajz ismérve, hol és hogyan keressünk állást – szituációs játék 2 Különféle A munka világa és jellemzői. életpályák Továbbtanulási lehetőségek. bemutatása 2 Továbbtanulási Folyamatos tanulás, és annak hatása a lehetőségek pályamódosításra. Álláskeresés a gyakorlatban 2 A munka világa Beszélgetés a munka világáról. (Gyakorlati és jellemzői tapasztalatokkal rendelkezőkkel.) Pályázati lehetőségek, mit írjak egy pályázatba?

- 41 11.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.

-

Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

-

Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.

-

Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze.

-

Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

Órabeosztás évf.

óra

9.

2

10.

2

11.

2

12.

3

13-14.

3

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek

A családi gazdálkodás A gazdaság működésének alapjai

Otthoni pénzügyi keretek lehetőségek ismerete. Ésszerű családi gazdálkodás kialakítása, módszerei Gazdálkodj okosan, avagy hogyan működik egy családi gazdálkodás, pénzkezelés Társadalmi gazdaság hatásai a családra, egyénre,

Pénzkezelés technikái Munka, fogyasztás és gazdálkodás Vállalkozás és kockázat

A gazdaság működésének alapjai, a helytelen gazdálkodás következményei. Munka, fogyasztás és gazdálkodás.

Munka, fogyasztás és gazdálkodás Pénzkezelés technikái

A munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggései. Banki műveletek a gyakorlatban Vállalkozások lényege, alapvető formái, működési módja. Kockázatelemzés. Családi költségvetés készítése.(Bevételek, kiadások, egyenleg…) A túlköltekezés veszélyei, hitelek és a hitelezők csapdái. A pénzintézetek működése, ügyfél tranzakciók. (Csoportos beszedés, engedélyezés, letiltás…stb.)

- 42 12.

Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam -

Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.

-

Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.

-

Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.

-

Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.

-

Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait.

-

Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.


10.

11.

12.

13-14.

óra Témakörök 1 A média társadalmi szerepe 1 A számítógép, az internetfüggőség veszélyei 1 Az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség 1 A reklám és a fogyasztás összefüggése 1 A médiatartalmak és a valóság összefüggése

Tartalmak, tevékenységek Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, kiadványokon keresztül. Média társadalmi szerepe, reklámok, médiatudatosság – tudatos fogyasztók, internet, számítógépes játékok mérsékelt használata Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az internet használat esetében. Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése. Az internet és játékfüggőség kóros hatásai. Reklámok célja, hatásai

A hír értéke A média által közvetített hírek és a valóság.. (Média hírességek, ’celebek’)

- 43 2. sz. melléklet

A diákkörök tevékenysége Általános jellemzők A kollégiumi nevelő-oktató munka egyik nagyon fontos területe a diákköri tevékenység, mely a kollégiumi élet nagyon széles területét fogja át. A megfelelő színvonalú diákköri munka a kollégiumi szakmai fejlesztés meghatározó tényezője, motorja lehet.

1. A diákköri tevékenység célja - új - elméleti és gyakorlati - ismereteket hordoz, iskolai és otthoni tanulást kiegészít, pótol, ezzel javítja a gyerekek továbbtanulásának, munkába állásának esélyét; - közös - kölcsönös érdeklődéssel megerősített - tevékenységen keresztül biztosít lehetőséget a pedagógusnak a nevelő hatás kifejtésére, sokszoros hatékonysággal a direkt módszerekhez képest; - az önálló diákvezetéssel - nevelői szakmai patronálás mellett - működő, a kollégium diák-önkormányzati rendszerébe illeszkedő diákkörök lehetővé teszik a demokratikus értékek és technikák "élőben" való elsajátítását, gyakorlását; - a rendelkezésre bocsátott eszközökkel, az elkülönített költségvetésből - esetleg szerény "bevételből" is - való gazdálkodás felelősségre tanít, s gondos kezelésre, takarékos felhasználásra ösztönöz; - értelmes cselekvés ('hobbi') lehetőségének nyújtásával a szabadidő hasznos eltöltését segíti elő. 2. A megalakulás követelményei - közösen megfogalmazott cél, s az ennek megvalósítására vállalkozó, szabadon szerveződő diákok feladatvállalása ("Alapszabály"); - saját önkormányzati rendszer ("működési szabályzat"), a jellegnek megfelelő funkciókkal, választott vezetőkkel (minimum: vezető, gazdasági felelős); - az egész közösség számára nyújtott 'szolgáltatás', produktum megjelölése, ill. a tevékenységhez szükséges (tárgyi, személyi) feltételek összeállítása; - patronáló kollégiumi nevelő, esetleg más kollégiumi dolgozó, szülő, iskolai pedagógus, külső szakember felkérése; - a kollégiumi diákönkormányzatnak a célokat és vállalt feladatokat jóváhagyó, ill. a feltételeket biztosító nyilatkozata.

- 44 3. A támogatási rendszer - helyiség kizárólagos vagy részleges (időszakos), ill. közös (szabályozott) használatának biztosítása; - a működéshez szükséges technikai eszközök, berendezési tárgyak, anyagok – leltár készítése melletti – átadása; - költségvetési keret megállapítása, melyről a kollégiumi diákönkormányzat a működés jellegének, az eredményességnek, a produktumok, ill. a kollégiumi közösség számára nyújtott szolgáltatások színvonalának megfelelően – saját, ill. a rendelkezésére bocsátott kollégiumi források terhére – dönt; - belső pályázati lehetőség, az intézmény által elnyert (külső) támogatások felosztására (a diákönkormányzat dönt az előző pontban jelzett szempontok szerint, természetesen az elnyert összeg felhasználási feltételeinek figyelembe vétele mellett); - külső pályázat esetén intézményi "gesztori" szolgáltatás (a nem önálló jogi személyiségű körök számára).

4. Kötelezettségek - éves szakmai és gazdasági terv készítése, és a kollégiumi közgyűlés elé terjesztése; - folyamatos működés, a vállalt feladatok, közösségi szolgáltatások – a tervezett ütemnek megfelelő – teljesítése; - a jelentkezők fogadása, az esetleges – működési szabályzatban rögzített – felvételi eljárásnál az egyenlő elbánás biztosítása; - a támogatások felhasználásának – az általános gazdálkodási szabályoknak megfelelő – dokumentálása; - éves szakmai és gazdasági beszámoló készítése, és a kollégiumi közgyűlés elé terjesztése.

5. Mobilitás - a tevékenységi körök nem "kőbe vésettek", természetes, hogy az igények, az érdeklődés változásával időnként egy-egy kör megszűnik, új alakul, ill. egy régebbi újraindul; - a kollégiumi élet minél több területét – ha annak jellege ezt lehetővé teszi – célszerű diákköri keretben működtetni; - az eredendően külön területen működő "belső intézmények" (könyvtár, számítástechnikai labor, sportkör, stb.) esetén törekedni kell a stabilitásra.

- 45 -

Tájékoztató a kollégiumban jelenleg működő diákkörökről 1. Könyvtár, informatika A csoport a könyvtár, olvasóterem, folyóirattár működtetésével nagymértékben segíti a tanulók felkészülését, tagjai számára pedig a könyvtári rendszer-ismeretek elsajátítását teszi lehetővé. Szolgáltatásai az utóbbi években az elektronikus adathordozókkal bővültek. 2. Számítástechnikai labor A csoport a számítógépterem kezelését, a rendszer karbantartását, fejlesztését végzi, tagjai megismerkednek a rendszergazda feladataival. Közösségi szolgáltatása a gépteremhasználat beosztása, a kezdők szakszerű segítése, az Internet hozzáférhetőségének biztosítása. 3. Közéleti média A csoport célja a diákok tájékozottsági szintjének emelése. Fő tevékenysége a diáklap szerkesztése és megjelentetése - annak minden szellemi és technikai feladatával együtt. Emellett segítséget nyújt a diákönkormányzat hirdetési feladatainak megoldásához (szerkesztés, plakátok, stb.). 4. Kollégiumi Stúdió A csoport tagjai alapvető ismeretekre tesznek szert a legfontosabb (köztük a digitális) hangtechnikai eszközök kezelésében, ill. megismerkednek a rádiós műsorkészítés elemeivel, emellett biztosítják a rendezvényekhez szükséges technikai feltételeket. 5. Önismereti Klub A csoport a szociális készségek, az egymásra figyelés, empátia, tolerancia, kommunikáció fejlesztésére alakult. Fontos feladata a konfliktuskezelés az erőszakmentes kommunikáció alapjainak megismertetése.

6. Ész-labor A csoport logikai és társasjátékok megtanulásával és gyakorlásával az elidegenedő társadalomban közösségi élményt nyújt. A logika, a figyelem, koncentráció fejlesztésével elősegíti az iskolai követelmények teljesítését.

- 46 7. Zene- tánccsoport A csoport jelentős segítséget nyújt a zenei közízlés fejlesztéséhez. Zenei tanfolyamokat indít, a zeneiskola segítségével magánének tanulást tesz lehetővé. A kollégiumi ünnepélyes alkalmakra előadással készül. Az éppen aktuális érdeklődésnek megfelelően népi tánc, vagy társastáncok betanításával és előadásával foglalkozik, helyi rendezvények résztvevője, s a kollégiumon kívül is több helyen igen sikeresen szerepelt. 8. Foto- és videolabor A csoport tagjai a fotózás és a videózás területén – a digitális technikát is beleértve – hasznos ismereteket sajátítanak el, rendszeresen nyomon követik a kollégium életét, videofelvételeket és fényképeket készítve a fontosabb eseményekről, sőt amatőr filmeket is készítenek. 9. Sportkör A csoport tevékenysége - az iskolai testnevelés folytatásaként - a rendszeres testmozgásra, az állóképesség szakszerű fejlesztésére, az egészség megőrzésére irányul, s az egész kollégiumra kiterjedően szervez "megmozgató" versenyeket, vetélkedőket. 10. Diákkonyha A csoport saját tagjai számára - rendszeres foglalkozás keretében - főzőtanfolyamokat tart, háztartási ismereteket közvetít, megismerteti az egészséges táplálkozás alapjait, emellett elkészíti a diákönkormányzat rendezvényeire igényelt díjakat (tortát, hidegtálat, stb.). 11. Mustármag Keresztény Közösség A csoport tagjai keresztény hit alapismeretinek elsajátításával foglalkoznak. Beszélgetések, szentírási elemzések, előadások, imaestek, filmvetítések segítségével fontos erkölcsi, életvezetési ismeretekhez jutnak. Mindezek gyakorlatban való alkalmazásához is segítséget kapnak. 12. Képzőművész-kör A csoport tagjai rajz-, festészeti és szobrászati alapképzésen vesznek részt, elméleti és gyakorlati ismeretekre tesznek szert; emellett a tanulók alkotásaiból már több kiállítást is rendeztek, s a legsikerültebbekkel a kollégiumot díszítik.

Balaton Kollégium. Fonyód. Pedagógiai program 2016

Recommend Documents