Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER Közösség Éltető Balaton-felvidékért Egyesület

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER Közösség Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Közösen az Éltető Balaton-felvidékért a helyi termékekre és szolgáltatásokra, a fenntartható turizmusra, a környezettudatos gazdálkodásra építve Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata 3. LEADER pályázati kör elindításához 2. LEADER felülvizsgálati időszak: 2013. 03. 21. – 2013. 04. 12.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia az alábbi településekre vonatkozik Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka

Lezárva 2013. 04. 12.

Felülvizsgálati időszak: 2013. 03. 21. – 2013. 04. 12.

Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló .............................................................................................................. 4 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe ............................................................... 4 1.2 Főbb célkitűzések és intézkedések ............................................................................... 4 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja, szükségszerűsége .......... 5 1.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők .................................................................................................... 5 1.5 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során elfogadott módosítások ....... 6 2. Helyzetelemzés ...................................................................................................................... 6 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése ............................... 6 Környezeti állapot, földrajzi jellemzők, földhasználati módok ......................................... 7 Demográfiai helyzet ........................................................................................................... 8 Gazdasági környezet .......................................................................................................... 9 Infrastrukturális adottságok .............................................................................................. 11 Társadalmi környezet ....................................................................................................... 11 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség .............................................. 12 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése .................................. 15 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia IV. tengelyét érintő része felülvizsgálatának indokoltsága ..................................................................................................................... 25 2.5 SWOT elemzés ........................................................................................................... 32 3. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia......................................................................................... 33 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe ............................................................. 33 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez ............... 33 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései ..................................................... 34 Fő célkitűzések és intézkedések rendszere....................................................................... 34 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései ........................................................ 36 3.5. Az UMVP IV. tengelye (LEADER) keretében 2013-ban megvalósuló fejlesztési intézkedések UMVP témakörökhöz való illeszkedése..................................................... 46 3.6. Támogatások minimum és maximum összege intézkedésenként ............................. 46 3.7. Támogatási intenzitások ............................................................................................ 47 3.8. Értékelési szempontok............................................................................................... 47 3.9. LEADER-szerűség elemei projektek, kedvezményezettek vonatkozásában ............ 48 3.10. Forrásallokáció ..................................................................................................... 51 4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések ................................... 52 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés ...................................................... 52 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ........................................................ 53 1. Mellékletek ...................................................................................................................... 57 1. számú melléklet: A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek .................... 57 2. számú melléklet: Pénzügyi táblázat ......................................................................... 58 3. számú melléklet: A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok ................................................................................................................. 59 4. számú melléklet: Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek) ........................................................................................................................... 60 2


5. 6. 7.

számú melléklet: Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai) ............. 73 számú melléklet: A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája ............................ 83 számú melléklet: Fenntarthatósági alapelvek ........................................................... 86

8.

számú melléklet: LEADER Intézkedési Terv, Projekt adatlap és kitöltési útmutató

3


1. Vezetői összefoglaló A Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER Közösség 2007-ben alakult 60 település gazdasági és társadalmi szervezeteinek, önkormányzatainak összefogásával. 2008 augusztusában alakult jogi személyiségű szervezetté, mint Éltető Balaton-felvidékért Egyesület. A LEADER francia eredetű mozaikszó. A Liaison Entre Actions pour le Development de’Economie Rurale meghatározás rövidítéseként jött létre, jelentése: közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért. A program 1991 óta létezik. A LEADER az Európai Unió speciális, „közösségi kezdeményezés” típusú fejlesztési programjai közé tartozik. Elősegíti, hogy a vidéki területek új módokat találjanak versenyképességük elérésére vagy fenntartására, a lehető legjobban használják ki a javaikat, és választ találjanak az előttük álló kihívásokra. A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlődése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják a vidéki területeken. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület megalakulásakor vállalta a 60 településen a Balaton-felvidéki akciócsoport LEADER Közösség által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításának koordinálását, a közösségi összefogás erősítését, új együttműködések generálását.

1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2015-re a Balaton-felvidéki Akciócsoport településein működő vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok között a területet átszövő együttműködések alakulnak, a meglévőek erősödnek a helyi termékekre és szolgáltatásokra, a fenntartható turizmusra, a környezettudatos gazdálkodásra építve.

1.2 Főbb célkitűzések és intézkedések 1.

Vállalkozások fejlesztése – UMVP III. tengely  Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése  Turisztikai tevékenységek ösztönzése

2.

Gazdasági környezet fejlesztése – UMVP IV. tengely  Vállalkozás alapú fejlesztés  Térségen belüli együttműködés

3.

Társadalmi tőke erősítése – UMVP IV. tengely  Képzés, oktatás  Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése  Közhasznú fejlesztés  Rendezvények

4.

Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése  Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése UMVP IV. tengely  Vidéki örökség megőrzése – UMVP III. tengely  Falumegújítás- és fejlesztés - UMVP III. tengely 4


1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja, szükségszerűsége A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (IH) rendelte el a 16/2013. (III.6.) Közleménye alapján. A felülvizsgálat érinti az összes magyarországi LEADER Helyi Akciócsoportot.

A felülvizsgálatot az alábbi IH által meghatározott szempontok támasztották alá: •

• • •

• • •

„A Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban ÚMVP) keretében elkészült Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (továbbiakban HVS) megvalósításának utolsó szakaszában az IH a korábbi eljárás egyszerűsítése, a helyi döntéshozatal erősítése, ezzel együtt a program átalakítása mellett döntött. A HVS-ek 2008-ban történő előkészítését követően 2009-ben a III. tengely nem horizontális intézkedései, 2011-ben a LEADER jogcím tekintetében történt a HVS-ek felülvizsgálata és átdolgozása.”1 Kisebb átdolgozásra (pontozási szempontok, igényelhető támogatási összeg) sor került a III. tengely tekintetében 2012. év első negyedévében is. az UMVP III. és IV. tengelyének szabályozásával és megvalósításával kapcsolatban feltárt hibák, hiányosságok nemzeti szintű javítása, a túlzottan bürokratikus eljárások egyszerűsítése, a helyi szintű bírálati kompetencia erősítése a HVS hozzáillesztése a nemzeti szabályozás változásaihoz (módosuló HVS struktúra, jogcímek, akciócsoportok működési feltételei módosulnak, stb.), HVS IV. tengelyt illető intézkedéseinek kidomborítása, LEADER Terv és LEADER Intézkedési terv kiemelése annak érdekében, hogy a helyi közösségek számára egyszerűbben kezelhetővé váljon, illetve a 2007-2013-as EU-s ciklusban rendelkezésre álló fejlesztési források hatékonysága javuljon, a források felhasználása dinamikusabbá váljon. a HVS IV. tengelye intézkedésinek, jelenlegi eredményeinek felülvizsgálata, a jelenlegi eredményektől, gazdasági, társadalmi, helyi közösségi változásoktól függően további fejlődési lehetőségek keresése, szükséges szerkezeti, tartalmi módosítások elvégzése, az IH által módosított szabályozási kereteknek megfelelően a jogcímek és azok tartalmi elemeinek szükségszerű módosítása, egyes támogatási célterületek összevonása, átstrukturálása.

1.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során a fő kommunikációs csatornaként az Éltető Balaton-felvidékért egyesület honlapját, különböző tájékoztató fórumokat, a tervezést koordináló csoport bevonásával tartott HVS felülvizsgálati fórumokat, illetve az egyesületi taggyűlést használtuk. A HVS felülvizsgálatot honlapon és az együttműködő partnereinket összefogó körlevelezési listánkon hirdettük meg, ahol tájékoztatást adtunk a HVS felülvizsgálati fórumok időpontjáról, a projektötlet benyújtási lehetőségekről is. 1

Útmutató a LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. évi felülvizsgálatához (Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. március) 5


Az egyesület munkaszervezete több, a 60 települést érintő programot készít elő, illetve koordinál, de résztvevője volt az elmúlt időszakban több tréningnek, egyeztető megbeszélésnek, képzésnek, ahol a közösségi fejlesztési, fejlődési irányok szintén meghatározó tématerületek voltak. Ezen programok közül több a HVS felülvizsgálati időszakra esett. Ezeken a fórumokon szó volt a közelgő, illetve folyamatban lévő stratégia felülvizsgálatáról, további fejlesztési lehetőségek, irányok feltárásáról. Az egyesület munkaszervezete több további egyeztető megbeszélésre is meghívást kapott előadóként, tárgyaló partnerként, ahol szintén gyűjtöttük a stratégiamódosítással kapcsolatos további lehetséges fejlesztési módszereket, eszközöket, tématerületeket. Ezeket a képzéseket, tréningeket, egyeztető megbeszéléseket, fórumokat, találkozókat a mellékeltek között tesszük közzé.

1.5 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során elfogadott módosítások • • • • • • • •

Helyzetelemzés módosítása az aktuális KSH adatok, egyéb információk alapján Az akciócsoport helyi partnerség szervező tevékenységének összefoglalása Az eddigi projektgenerálással, pályáztatással kapcsolatos tevékenységek eredményeinek összefoglalása HVS prioritási, intézkedési rendszerének változásai a központi irányítási rendszer változásaival összhangban HVS fő célkitűzéseinek, intézkedési rendszerének átstrukturálása Értékelési szempontrendszer LEADER Terv kiemelése a stratégián belül LEADER intézkedési terv elkészítése

2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A Balaton-felvidék Akciócsoport 60 településből áll és öt korábbi KSH kistérséget, jelenlegi néven járást érint (Balatonfüred, Ajka, Veszprém, Tapolca és Sümeg). A lakosságszám 2012ben 40 639 fő, amely a 2010-ben vizsgált 40 908 fő alapján 2.61% csökkenést mutat. A HVS készítésekor vizsgált 2006. évi adathoz, 43 312 főhöz képest, mintegy 6,2 % csökkenés volt terület lakosságszámát illetően. Az Akciócsoporton belül földrajzi, gazdasági szempontból és az együttműködési hálózatok terén is három”mikrorégiót” különíthetünk el: A balatoni mikrorégió, déli fekvésű, mediterrán jellegű területen a turizmus, a bortermelés, a kellemes klíma, a természeti és épített környezet fontos fejlesztési lehetőséget képviselnek. A közvetlen Balaton-parti és a Balatontól távolabb eső települések közötti kapcsolat erősítése, az egymás adottságaira való építés jelentős eredményeket hozhat. Az északabbra fekvő, kapolcsi mikrorégió, a Művészetek Völgyeként ismertté vált területen (a hozzá kapcsolódó Veszprém és Ajka környéki falvakkal) a mező- és erdőgazdálkodás mellett fontos ipari területek is találhatóak, jelentősek a természeti értékek, a kulturális hagyományok és a turizmus is. A Völgy Fesztivált övező együttműködésből és egyéb közös 6


programokból adódóan itt jóval szélesebb a települések, civilek és gazdasági szereplők közti együttműködés, amely fejlesztési lehetőségként jelenik meg. Az akciócsoporton belül a sümegi mikrorégióban vannak a legrosszabb gazdasági mutatók. Magas a hátrányos helyzetűek aránya, illetve a munkanélküliség. A térségben ugyanakkor a LEADER+ programnak köszönhetően az erősödtek a vállalkozói együttműködések, magas a civil aktivitás és az eddigi munka eredményeként elterjedt szemléletmód nagyon jó terepet nyújt a további fejlesztéshez. Sümeg fontos turisztikai és szolgáltató központ, sok a világhírű műemlék és a kulturális esemény, amelyre folyamatosan rászerveződnek a környék turisztikai szolgáltatói is. E három területet összetartó fő erő az alulról szerveződő közösségi együttműködés, a többségében Balaton-felvidéki elhelyezkedés, a kölcsönös előnyök lehetőségének kiaknázása. A területek adottságai, lehetőségei a vidékfejlesztés szempontjából remekül kiegészítik egymást. A gazdaságilag, turisztikailag fejlettebb területek gazdaságilag magukkal húzhatják a kevésbé fejletteket. Az erősebb művészeti, kulturális hagyományokat, értékmegőrző szemlélettel, fesztiválszervezési tapasztalattal rendelkező területek jelentős szemléletformáló erővel és ezirányú – külső – kapcsolati tőkével rendelkeznek. A kevésbé fejlett területeken gyakoribban a hagyományos együttműködésen alapuló programok, ezek szintén visszahatnak a fejlettebb területekre. stb. A kulturális hagyományok, fesztiválok (a Völgy mellett a borfesztiválok, a Sümegi és a Nagyvázsonyi végvári napok és sok kisebb rendezvény), a számos műemlék (várak, parasztházak, kastélyok, apátság), a klíma, a Balaton, a csodálatos természeti környezet mind jó alapot jelentenek a fenntartható, ’szelíd turizmushoz. Ugyanakkor a bor és más helyi termékek előállításának hagyománya, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, az agrár-környezetgazdálkodásban és a természetvédelemben rejlő lehetőségek, valamint az egyes területeken zajló magas színvonalú ipari termelés teszik teljessé térségünk gazdaságát. A legfontosabb fejlesztési erőforrás mégis az a 2007. óta folyamatosan fejlődő, erősödő, helyi demokráciára és széles részvételre alapuló együttműködési hálózat és helyi fejlesztési kapacitás, amely a reményeink szerint segíteni fog a közös identitás kialakításában és lehetőségeink kiteljesítésében.

Környezeti állapot, földrajzi jellemzők, földhasználati módok Az akcióterületet a természetföldrajzi sokszínűség és a védett területek magas aránya jellemzi. Biodiverzitását meghatározza, hogy kiemelkedően (30%) erdősült (országos átlag 17%). A települések többsége a Balatoni Nemzeti Park (BNP) része. Különösen érzékeny természeti területnek számít 12 község (pl. Öcs, Ukk) környéke. A terület földtanilag is nagyon gazdag (pl. Tihanyban Európa-díjas szabadtéri földtani múzeum, és a készülő Eu Geopark) A NATURA 2000 területek mértéke magasan meghaladja az országos átlagot. A térség botanikai és zoológiai értékekben is gazdag. A karsztvíz bázison a jelentős, kiváló minőségű ivó- és termálvízkészleteket védik.

7


Gazdag megújuló erőforrásokban (biomassza, napenergia, rétegvizek), de sújtják a klímaváltozással járó rendkívüli időjárási jelenségek, hőingadozás is. A CO2 lekötésére egyes kistájakon (pl. Dörögdi-medence) civilek erdőt és fasort telepítettek. A tájképet meghatározza a Balaton közelsége, annak kistájai. A zömében mozaikos, pannon karakterű kultúrtáj egyedi elemei: vár- és templomromok, szőlőhegyek, patakok, vízpartok, legelők, őshonos tölgyesek és gyümölcsösök. A terület egy része a Világörökség várományosi listáján szerepel. A levegő tisztaságát a közelmúltig csak a közlekedésből (a nyáron jelentősebb személyforgalom, egész évben teherforgalom) eredő szennyezés veszélyeztette. A tavalyi közeli vörösiszap katasztrófa porszennyezése azonban száraz időben, az uralkodó széljárás miatt akcióterületünket is fenyegeti. - A sok erdő és a védett területek csendjét csak a madárdal „zavarja”. A természeti erőforrásokat jellemzően a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a turizmus és a vadászat, a vulkáni adottságokat a szőlőművelés használja ki. Mezőgazdasági célra kb. 26 ezer hektárt hasznosítanak, melynek közel ¾ része szántó. Jellemző szántóföldi növények: gabona, kukorica, napraforgó, repce. Jóval kisebb a legelő (3100 ha), és a rét (2500 ha) nagysága. Gyümölcsösből mindössze 133 ha található az Akciócsoport területén. Horgászati célú halastó (a Balatonon kívül) 7 településen található.

Demográfiai helyzet Állandó lakosságszám, 2006-os adatok alapján meghatározott 43 312 főről 2012-re 40 639 főre, azaz 6,2%-kal csökkent. A népesség 49,3 %-a férfi, 50,7 % nő. Az állandó lakosság korfája rossz, az elöregedéshez hozzájárul az elvándorlás, és a születések alacsony száma. A fiatalok elvándorlásának fő motivációja a munkahely-hiány. A 60 településen a munkaképes korosztály 2011-es adatok alapján 70,23 %-ban, 2013-as munkaügyi adatok alapján 69,5 % képviselteti magát. Ez az érték magasabb, mint 2006-os évben volt (65,5 %). Az aktív korú népesség részaránya elsősorban a megyeszékhelyhez, Veszprémhez közeli kistelepüléseken, valamint Sümeg környékén a legmagasabb. Az akciócsoport keleti felében viszonylag sok az aktív korú, míg a Sümeg környéki kistelepüléseken a fiatalkorúak magasabb aránya miatt kedvezőbb a korösszetétel. E tárgyban meg kell jegyezni, hogy az Akciócsoport egyes településein a magasabb születésszám magában hordozhatja a szegényebb rétegek újratermelődésének lehetőségét is. A térség helyi társadalmát az állandó lakosok mellett az üdülőtulajdonosi kör (32 településen 7922 üdülő található), köztük számos külföldi állampolgár teszi sokszínűvé. A helyi társadalom multikulturalitása különösen a Balaton környéki településekre jellemző. A Balaton-felvidéki Akciócsoport területén a sümegi járás hátrányos helyzetű. A 311/2007. (XI.17.) Korm.rendelet értelmében halmozottan hátrányos helyzetű települések: Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd és Zalaszegvár.

8


Gazdasági környezet A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport lakosságának 69,5 %-a munkavállalási korú, 15-74 év közötti. Ennek 37 %-a, a Sümegi járásban él, 10 428 fő, ami a 2012-ben vizsgált adatok alapján 1 772 fővel csökkent. A munkaképes korú lakosok száma a 6 Ajka környéki településen átlagosan 799 fő, ami több mint az előző (2011) időszakban megállapított 709 fő és a 2006-os statisztikai adat, ahol 785 főt számoltunk településenként. A Veszprémi járás 9 településének átlaga 2006-ban 550 fő volt, ami 2011-ben 556 fő volt viszont mostanra 558 főre emelkedett. A Tapolca járás 4 településén 400 fő az átlag, ami csökkent az előző időszakban vizsgált 412 főhöz képest. A munkaképes korúak sorát a balatonfüredi térség 20 településre számított 318 334 fős átlaga zárja, ami alacsonyabb az előző időszakban vizsgát 334 főnél, de szintén magasabb, mint a 2006. évi adatok (322 fő). Összességében elmondhatjuk, hogy a 2006. és 2013. január közötti időszakban a lakosságszám csökkenésénél kisebb arányban csökkent a munkaképes korúak száma. A munkanélküliség komoly problémát jelent a térségben. 2010. decemberében a regisztrált álláskeresők száma 2 689 fő, volt, míg a 2013. január 1-i adatok alapján 2 527 fő, ami a teljes lakosság 6,22 %- a. A 2010. decemberi munkaügyi adatok alapján ez az arány közel 0,4% javulást mutat. A munkaügyi kirendeltségek becslése alapján azonban a nyilvántartott, regisztrált álláskeresőkön kívül, legalább ugyanennyien vannak, akiknek szintén nincs munkájuk, de nem vetették magukat nyilvántartásba. A munkanélküliségi ráta 8,96 % az Egyesület működési területén. Ez az arány ugyan kevesebb, mint az előző időszakban vizsgált 9,34% százalék, de nem mutat reális képet az előzőekben említettek miatt. Ennél is súlyosabb a helyzet a leghátrányosabb helyzetű településeken, ahol 12,6% körül mozog a ráta! Ha hozzátesszük azt a nem számon tartott álláskeresői kört, akik a hivatali nyilvántartási rendszerből már kiestek, akkor 25% körüli arányról beszélhetünk. A gazdasági válság súlyosan érezteti hatását a térségben. Az adósságspirál súlyossága, a munkahelyek hiánya fokozott gazdasági, lelki válságba sodorja az itt élők magas arányát. Mindebből kifolyólag a korábbi évekhez mérten fokozottabb méreteket öltött a mélyszegénység is. Nem egyszer szólnak arról a pedagógusok beszélgetései, hogy gyerekek kifordulnak az iskolapadból az éhségtől. A térség Balaton környéki területein, továbbá a kiemelt kulturális-turisztikai vonzerővel rendelkező településein a munkanélküliség szezonális ingadozása jellemző. A kistérségek metszetében látható, hogy Balatonfüred és Sümeg környékén a munkanélküliség magasabb és erősen szezonális, ugyanakkor az Ajka, Tapolca és Veszprém környéki településeken a munkanélküliség alacsonyabb mértékű és a szezonális ingadozás sem jellemző. A térségre a humán erőforrás alacsony képzettségi szintje, a hiányos intézményi infrastruktúra, az elavult szemlélet, az együttműködő készég és hálózatszerű együttműködés, valamint az intézmények megfelelő működési feltételeinek hiánya a jellemző. A térség felnőttképzési rendszerében a LEADER vidékfejleszétsi program és más EU-s, illetve nemzeti pályázatok hatására (pl. TÁMOP, NEA) a nem-formális felnőttoktatás 9


fejlődött. A LEADER pályázati program 2. körében megpályázott felőttképzési programok megvalósítása most van folyamatban. Emellett további népfőiskolai és nyelvi képzésnek; művelődési házak, civil szervezetek által ajánlott kulturális, közéleti és egyéb társadalmi, gazdasági tématerületi progamok valósultak meg más pályázati támogatások segítségével, de helyi közösségi összefogással is. A HVS-ben korábban problémaként fogalmaztuk meg a képzési módszerek egysíkúságát, amely által a helyi lakosság nem tud bekapcsolódni az élethosszig tartó tanulás gyakorlatába így nem is lehet alkalmas arra, hogy a szakképzettség és műveltség megszerzése mellett a munkaerő piacon, az egyéni és társadalmi életben ténylegesen szükséges kompetenciákat fejlessze. Továbbra is kihívás azonban a felnőtt korosztály képzésbe való bevonása, mert nagyon kicsi arányban motiváltak a személyes fejlődés irányába. A nyelvi képzés nagyon jó húzóerő a más típusú képzési témák „becsempészésére”. Üröm az örömben, hogy a nyelvi képzéseket választók többsége a külföldi munkavállalás lehetőségét tartja szem előtt. Nincs kellőképpen feltárva a legfontosabb kistérségi foglalkoztatási terület a turizmus és vendéglátás tágabb, a Balaton térség fejlesztésével összefüggő kompetencia fejlesztési igénye, valamint a kihívásnak megfelelő képzési- közművelődési kínálat. Az akciócsoport területén 2006-ban 4720 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván. Becslések alapján ezek az adatok 2010. decemberére 3-4 %-kal csökkentek a gazdasági válság hatására és azóta is folyamatos csökkenést mutat. A vállalkozások több mint 90%-a mikro-vállalkozás, melyből vállalkozás háromnegyede egyéni, a többi társas vállalkozás. Az egyéni vállalkozók kevesebb, mint fele főfoglalkozású. A társas vállalkozások közel fele Kft, harmada Bt. Bár az akciócsoport működési területe többnyire rurális jellegű, a Balaton közelsége és a turizmus miatt a szálláshely szolgáltatás-vendéglátás tevékenységbe sorolt vállalkozásból találhatjuk a legtöbbet. A Balaton közelsége miatt ezek 85%-a Balaton part és Kapolcs környékére koncentrálódik. A Balaton parttal nem rendelkező települések közül Monostorapátiban van a legtöbb ilyen vállalkozás. A Balatontól távolabb lévő kistelepüléseken inkább a magánszálláshelyek jellemzőek. Monostorapáti: 602, Kapolcs: 322, Lovas: 222, Taliándörögd: 187 férőhely. E szállásadók többsége falusi turizmussal foglalkozó magánszemély, kivétel Sümeg, ahol közel 500 kereskedelmi férőhely van. Az akciócsoport területén található szállásférőhely kapacitás közel 9000 magán, és több mint 12000 kereskedelmi szálláshely. A vállalkozások mintegy ötöde szolgáltatási jellegű, tevékenységük alapján az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolható. Az akciócsoport területén minden tizedik vállalkozás foglalkozik mezőgazdasággal. Többségük Balatonfüred, Sümeg környékén található. Az akciócsoport gazdasági életének szerves részét alkotja a mintegy 2400 regisztrált, őstermelő. Az őstermelők az akciócsoporton belül elsősorban Sümeg környékén jelennek meg, de Kislődön, Csabrendeken, Nagyvázsonyban, Szentantalfán, Szentjakabfán is magasabb az arányuk az átlagosnál. Sümeg és térsége foglalkoztatottság szempontjából kritikus területe az akciócsoportnak, munkaerő-piaci pozíciója a legkedvezőtlenebbek közé tartozik. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség arányában 20,4 %.(a régióban 12,9%). A sümegi járásban 1149 működő vállalkozás van, melyből 24 % társas, 76 % pedig egyéni vállalkozás. 10


A vállalkozások több, mint 80 %-a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat. A működő vállalkozások több mint fele Sümeg városban található. A vállalkozások legtöbbje a kereskedelem, a vendéglátás és az építőipar valamint mezőgazdaság területén tevékenykedik, zömükben egyéni vállalkozók vagy kisiparosok. A gazdasági ágazatok mindegyike nagyon hiányos a településeken, amelyek közül a leginkább fejlesztésre szorulnak a mezőgazdasági, szolgáltatói, feldolgozói, kereskedelemi, turisztikai ágazatok. Jellemző helyi élelmiszer-ipari termékek: méz, bor, zöldség-gyümölcs (kis mennyiségben), baromfi, stb. Főbb növényfajok: őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, kukorica, repce, napraforgó. Az állatállomány az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. Jellemző állatfajok: juh, sertés, szarvasmarha, szürkemarha.

Infrastrukturális adottságok A térség a közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, mivel a közúthálózatba csak három kétszámjegyű úton keresztül kapcsolódik (71. 73. 84. sz. út), ráadásul ez a három út is csak érinti, de nem szeli át az akciócsoport területét. A füredi térségben, a 71. út kivételével, szinte minden mellékút javításra szorul. A sümegi térségben a 84-es út közvetlenül csak két települést érint. A térséget harmadrendű utak szelik át, mely közül forgalmát tekintve a Veszprémet Tapolcával összekötő 7301. sz. út, a Pula-Ajka között található 7309. sz., a Sümeget Nyiráddal összekötő 7321. sz. út, 7315. számú PadragkútNyirád, és a 7324. számú Devecser-Sümeg összekötők a legfontosabbak. A térségben vannak zsáktelepülések is, ezeken a kapcsolatok kiépítése miatt fontos lenne az összekötő út megépítése. További összekötő utakra lenne szükség más településeknél is. A 60 településből csak 12-ben van vasútállomás. A közlekedés megszervezése sok helyen nem igazodik a helyi lakosok igényeihez, a menetrendek nincsenek összehangolva. A Balaton körül kiépült kerékpárút halad keresztül minden tóparti településen, de hiányzik a Balaton-felvidéket átszelő és azt a Balatonnal összekötő kerékpárutak rendszere. Jelenleg zajlik térségünkben a Veszprém és Nemesvámos közötti kerékpárút építése. A vezetékes vízszolgáltatás, és a rendszeres hulladékgyűjtés minden településen elérhető. A hulladékkezelés lerakókban történik, a -hasznosítás és -megelőzés még nem jellemző a zömében aprófalvas akcióterületre, még mindig sok az illegális lerakó. A szelektív hulladékgyűjtés egyre több helyen megoldott sehol nincs azonban központi komposztálás. A csatornázás szennyvíz-tisztító telepei nincsenek kihasználva. A csatornahálózattal nem rendelkező településeken keletkező szennyvíz rossz vízzáró képességű derítőaknákba kerül, melyek emisszió forrásként súlyos talajszennyezést okoznak. Komoly problémát jelent a veszprémi térség területén – amely a Balaton- felvidék vízgyűjtő területe - a felszíni csapadékvíz elvezetés.

Társadalmi környezet Az ACS területén a KSH által működőként nyilvántartott non-profit szervezetek száma 20042006 között 415-440 között mozgott. A különböző évek vonatkozásában más és más 11


gyakoriságok mutatkoznak, jelezve a térség non-profit szektorában zajló átalakulásokat, változásokat. Jelenleg a 60 településből Bodorfán, Hetyefőn, Rigácson és Zalameggyesen nincs non-profit szervezet nyilvántartva. A szervezetek kétötöde (43 %) egyesület és egyesületek szövetsége, közel harmada (31 %) alapítvány, vagy közalapítvány, minden ötödik klub, kör, társaság formájában működik, a többi szervezet valamilyen érdekvédelmi feladatot lát el, vagy hegyközségi tanács. A non-profit szervezetek tevékenységének osztályozási rendszere (NSZOR) alapján a térség szervezeteinek többsége a következő területeken működnek: kulturális, sport, környezetvédelmi, a település- vidékfejlesztési, közösségfejlesztési. Az akciócsoport területén mikro-régiónként megtalálhatók a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó non-profit szervezetek, melyek nem csak a megoldási javaslatok és a társadalmasítás szempontjából jelentősek, de aktív, meghatározó részesei is a szakmai tervezés folyamatának. Több közülük megyei, regionális illetve országos szinten is kiemelkedő tevékenységet folytat: a Független Ökológiai Központ környezet- és klímavédőként, Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet a kultúra és idegenforgalom területén, FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület vidékfejlesztőként, Dörögdért Ifjúsági Egyesület a közösségfejlesztés területén, Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület a nemzetközi ifjúsági munkában, és a roma származásúak bevonásában, a PONTES Közhasznú Alapítvány ifjúsági területen, Családok a Családért Egyesület a társadalmi esélyegyenlőség kapcsán, Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért a fiatalok érdekképviseletében, ifjúsági hálózat kialakításában, a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány a települési értékleletárak kialakításának elindításában, az Együtt a Jövőért Halimbán Egyesület a településfejésztésben, szemléletformálásban, a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület települési közösségi szolgáltatásaiban, települések közötti kommunkiáció segítésében. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 2008. évi alakulása óta a 60 települést összefogva vidékfejlesztési tervékenységeket lát el, amely keretében EU-s pályzati tevékenységén felül jelentős közösség- és gazdaságfejlesztő szerepet vállalt magára.

2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, mint a Balaton-felvidéki Akciócsoport jogi személyiségű szervezete már a kezdetektől kiemelten fontosnak tartotta az együttműködések generálását, a helyi partnerség erősítését. A HVS tervezésekor 53 önkormányzat, 47 civil szervezet és 34 vállalkozó vett részt a közös munkában. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy HVS-ünk a valós igényeken alapuljon. Jól alapozhattunk a már létező együttműködésekre. Mindezek eredménye a következő fejezetben részletezett hatékony forrásfelhasználásunk. Alakulásunk demokratikus volta és működése révén, azóta is számíthatunk tagságunkra, hálózati együttműködéseinkre, aktív partnerkapcsolatainkra. Meglévő jó együttműködés működött több ifjúsági szervezet között. Ezek egyik összefogója a Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért (KÖSZI). E szervezet érdeme, hogy készült egy felmérés a fiatalok igényeiről, melyet beépíthettünk HVS-ünkbe. 12


2008-tól több nonprofit szervezettel (például Famulus Sümeg Kistérségéért Egyesület, Dörögdért Ifjúsági Egyesület, KÖSZI) közösen aktívan támogatjuk a Balaton-felvidéki civilek együttműködésének hálózatszerű fejlesztését, érdekérvényesítő tevékenységünkkel segítjük az ifjúság szerepvállalásának növelését. A közösen megrendezett térségi fórumok segítségével számos együttműködés alakult ki a térségben. A programok célja a térségben élő fiatalok közötti kapcsolatrendszer erősítése, tapasztalatcsere, kapcsolódási pontok megtalálása volt. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület részt vesz a Felnőttképzési Civil Hálózat munkájában, melynek koordináló szervezete a Bibó István Népfőiskola. A hálózat a felnőttképzésben részt vevők önszerveződő alapon létrejövő érdekérvényesítő és konzultációs fóruma. Egyesületi tagsági együttműködéseinket hálózatosodást ösztönző programunkkal egészítjük ki. Már 2009-ben elkezdtük építeni az Éltető Balaton-felvidéki Hálózatot. Így a tevékenységünk iránt érdeklődők részére, azaz szélesebb körnek tudjuk biztosítani, hogy hálózati tagként csatlakozhassanak egyesületünkhöz. Mára már több mint 40 turisztikai szolgáltatóval kötöttünk hálózati megállapodást. Egyes szektorokra koncentráló együttműködési programjainknak köszönhetően folyamatosan növekszik hálózati tagjaink száma. Közösségi, gazdasági kapcsolatépítés céljából számos térségi, országos és nemzetközi programon vett részt az Akciócsoport: budapesti Nemzetközi LEADER Expo, Pápai Agrárexpo, Reformkori fesztivál, Sziget fesztivál, Magyar Vidék Napja, Teret a Vidéknek Pécs. A Művészetek Völgye Fesztiválon, mára már hagyományőrző jelleggel, mint Éltető Völgy mutatkozhatott be térségünk. A program a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylettel szoros partnerségben került megszervezésre. A fesztivált övező együttműködés nagyban hozzájárul a települések, civilek és gazdasági szereplők közti együttműködés szélesítéséhez. Az Éltető Völgy 10 napja alatt évről-évre körülbelül 40.000 látogató tekinti meg térségünk bemutatkozását. 2010. év végén elindítottuk az „Együttműködés és szemléletformálás a fenntartható és tartalmas turizmusért” projektet. A program megvalósítása a települések aktív turisztikai, közösségi szereplőivel közösen történt. Azonos tematikával hat másik magyar LEADER Akciócsoport is turisztikai programot indított. A program célja a helyi természeti, épített örökségi és kulturális értékek, a helyi turisztikai szolgáltatók és termelők összekapcsolása, együttműködések erősítése volt. Ennek keretében 180 GPS-szel azonosított túraútvonal került kialakításra a 60 településen. Térségünkben jelen lévő, országos jelentőségű szervezetekkel (Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Takarékszövetkezet, Független Ökológiai Központ, Balatonfüredi Turisztikai Egyesület) stratégiai partnerséget építettünk ki. A térségi LEADER pályázati program egyik fontos célja volt a kapcsolatépítési lehetőségek bővítése a vállalkozói, közösségi, önkormányzati területen egyaránt. A 13


LEADER forrásból megvalósított kisebb-nagyobb rendezvények, a különböző vállalkozói és nonprofit fejlesztések környezetükkel szorosan együttműködve kerülnek megvalósításra. Jó kapcsolatot ápolunk régiónk Akciócsoportjaival. A velük való együttműködés vidékfejlesztési szakmai területre koncentrál, konkrétan a HVS megvalósítása területén, illetve jó példák bemutatása által segít bennünket a működés során. Régiókat összekötő együttműködésünk a NATURAMA Szövetség, amelyben nyolc másik Leader Akciócsoporttal működünk együtt. Úgy gondoljuk, hogy a fenti együttműködések, partnerségek nélkül programjaink nagymértékben elősegítették HVS-ünk megvalósítását. A térségen kívüli kapcsolataink erősítését szolgálták a különböző együttműködési programokon való részvételek is, mint a NATURAMA találkozók, az ajkai Civil Börze. Nemzetközi kapcsolatokat folyamatosan építünk és ápolunk a minket érintő témákban. Részt vettünk a LINC-2010 Vidékfejlesztési Konferencián, a nagyváradi Leader Konferencián, tanulmányútra mentünk Serrania de Ronda térségébe Spanyolországba, Sauwald tartományba Ausztriába, Franciaországba és Olaszországba, ahol együttműködési lehetőségeket kerestünk. Három fő témakörben nemzetközi tapasztalatcsere és közösségi tanulás mentén fejlesztjük tovább a területi együttműködéseket:  Az olaszországi Garda-tavi LEADER csoportokkal közösen a Green line nemzetközi projektben, zöld turisztikai kínálat kialakításával tovább erősítjük környezetbarát, „szelíd turizmus” iránti igényt, illetve az erre reagáló minőségi szolgáltatásokat. A projektet a GPS-es túraútvonalak kialakításának folytatásaként visszük tovább.  Spanyol LEADER csoportokkal Európai Uniós szintű Vidék Minősége védjegy kialakításán dolgozunk közösen. Ennek helyi, térségi elindításaként területi védjegyet vezetünk be, amelyet úgy alakítunk ki, hogy az minősíthető legyen a nemzetközi rendszerben is.  Romániában az erdélyi területen lévő civil szervezetekkel közösségi kártya bevezetését készítjük elő, amely a fiatalok helyben tartásának ösztönzését is szolgálja. Ezen felül a következő LEADER program megalapozásaként együttműködünk a kisbanoci Bodvaj egyesülettel és az Erdőbirtokossággal. Velük közösen a két térség fiataljait összefogva felmérést készítünk igényeikről, ötleteikről. Több olyan projekt van folyamatban a HVS alapján nyújtott pályázati támogatások segítségével, amelyek a kisebb nagyobb területi együttműködéseket erősítik a téma, illetve a választott projektmegvalósítási módszerekből adódóan. Ezek közül párat megemlítünk: A Független Ökológiai Központ, a Bibó István Népfőiskola, a FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület, az Együtt a Jövőért Halimbán Egyesület, az Ukk Települési Önkormányzat olyan képzési programokat indítottak, amelyek az őstermelői gazdálkodói, környezeti fenntarthatósági, gyógynövénytermelői, egyéni és közösségi kompetenciák 14


erősítése, személyiségfejlesztés és nyelvi képzés terén közel 100 fő egyéni és közösségi fejlődését segítik elő. A Sümeg Térségi Vállalkozók Egyesülete a vállalkozók közötti együttműködések erősítése érdekében olyan projektet indított, amelyben a helyi vállalkozók gazdaságban betöltött szerepére hívják fel fokozottan a figyelmet, illetve 15 vállalkozás közösségi megjelenését fokozottan támogatják közösségi együttműködés erősítésével. Bazsiban a település közösségi összefogáson alapuló önellátásának erősítésére közösségi feldolgozót alakítottak ki. Kísérő programként a gyümölcsfák ápolását, a feldolgozás sokoldalúságát, módját tanították a helyieknek és partnereiknek. A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet „Művészetek Völgye együttműködésen alapuló turisztikai fejlesztése” címen zajló projektjében a mikrotérség önkormányzati, vállalkozói és civil szférájának együttműködéseit, valamint az ágazatokon belüli együttműködéseket vizsgálja felül, segítve a problémák megoldását, a hosszú távú jövőkép stratégiájának kidolgozását. A KÖSZI a jól működő, ifjúsági, vagy ifjúsággal foglalkozó szerveztek jó példáinak terjesztését, erősítését, ifjúsági hálózati együttműködések létrehozását célozta meg. A Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány ifjúsági értékőr hálózatának továbbfejlesztését, kiterjesztését valósítja meg. Az ifjúsági értékőr hálózat kialakítását célzó program példája nemzeti szinten a hungarikumok összegyűjtésénél is jó alapul szolgál. A Hidegkúti Mihály Kulturális Egyesület kerékpározható utak melletti pihenőhelyek kialakítását, információs táblák elhelyezését célozta meg több településsel együttműködve. Szintén a közösségi feldolgozás erősítését célozták a kapolcsi, nemesvámosi önkormányzatok által kialakításra kerülő helyi piacok is. A Balatoni Szőlő és Bor Kultúrájáért Egyesület tájjellegű szőlőfajták újrahonosítását és feldolgozási lehetőségeinek népszerűsítését célzó projektet valósított meg, amely szintén pozitív hatással lehet a teljes HACS területére. Építőipari területen az Egyesület közös programot indított el a balatonudvari székhelyű Szalontai RGB Bt. kezdeményezésére. A projekt fontos célkitűzése a helyi vállalkozók közötti együttműködési hajlandóság növelése, így a helyi erőforrások jobb kihasználása. A fenti együttműködések, partnerségek nagymértékben elősegítették HVS-ünk megvalósítását. A térségben élőkkel való folyamatos kapcsolattartás, az együttműködésre késztető programok, lehetőségek generálják a térségen belüli társadalmi és gazdasági összefogást, segítik az együttgondolkodás révén térségünk fejlődését. A közös programok révén nem csak tapasztalatokat, új információkat szerezhetünk, hanem a résztvevők közötti kapcsolatok is erősödnek.

2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Elöljáróban szeretnénk leszögezni, hogy a LEADER szellemiségének megfelelően a pályázatok keretében támogatott projektek elsődleges célja a helyi vidékfejlesztési kapacitás 15


növelése volt. Ennek megfelelően a helyi stratégia kidolgozása, társadalmasítása, a projektgenerálás, a pályázati tanácsadás legalább olyan súllyal és fontossággal szerepeltek tevékenységünkben, mint a pályázatkezelés adminisztratív oldala. Eredményként a helyi fejlesztési kapacitás jelentős növekedését könyvelhetjük el, ami a munkaszervezet szakmai tudása és a térségi szereplők (vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek) kapcsolati és kommunikációs hálózatainak komoly fejlődése mellett a potenciális pályázói kör jelentős szélesedését is magával hozta. A támogatási időszak első felében elsősorban azokat tudtuk eljuttatni a pályázatok benyújtásáig, akik már rendelkeztek elképzelésekkel, tervekkel, és akik kezdetektől aktívan bekapcsolódtak a HVS kialakításába, tervezésébe, vagy legalább figyelmet fordítottak fórumainkra, tájékoztató tevékenységünkre. A támogatási időszak második szakaszában a projektgenerálást és a hálózatok további kiterjesztését már az addigi munka bázisára és a nyertesek példájára tudtuk alapozni. Így a „későn ébredőkhöz” is el tudtunk jutni és azokat is sikerült bevonnunk a helyi fejlesztések vérkeringésébe, akik egyébként helyi fejlesztési kapacitás híján rendre kimaradtak a különféle pályázati alapú fejlesztési forrásokból. Ebben az időszakban tehát, HVS-ünknek megfelelően, külön figyelmet fordítottunk azokra a településekre 2, szektorokra, társadalmi csoportokra, akik eddig nem mutattak érdeklődést, vagy általában nem jártak sikerrel a HACS pályázatain. Munkánk eredményeként mára elmondhatjuk, hogy egyetlen település sincs, ahonnan nem érkezett be pályázat. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában 2008-ban 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, melyekhez 12 db fejlesztési intézkedés tartozott.

Ezek az alábbiak voltak: 1.

Vállalkozásfejlesztés – UMVP III. tengely  Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása és a meglévők működésének erősítése  Turisztikai tevékenységek ösztönzése

2.

Gazdasági környezet fejlesztése – UMVP IV. tengely  Közösségi marketing  Közösségi jellegű gazdasági fejlesztések  Gazdasági és közösségi együttműködésen alapuló mikro- kis és fejlesztése

3.

középvállalkozások

Társadalmi tőke erősítése – UMVP IV. tengely  Közösségfejlesztés, szervezetfejlesztés, térségi identitástudat erősítése  Képzés, humán erőforrás fejlesztés  Esélyegyenlőség erősítése, fiatalok, hátrányos helyzetűek  Életminőségének fejlesztése

A második pályázati fordulóig a 60-ból 8 település nem jutott semmilyen támogatáshoz, ebből 4 településről nem érkezett be egyetlen pályázat sem (Aszófő, Hetyefő, Öcs, Ukk)

2

16


 4.

Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok erősítése

Táj- és környezetgazdálkodás fejlesztése  Falumegújítás- és fejlesztés – UMVP III. tengely  Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése – UMVP IV. tengely  Vidéki örökség megőrzése- és korszerűsítése – UMVP III. tengely

A 2009-es HVS felülvizsgálat során a fenti fejlesztési intézkedések átalakításra kerültek az UMVP alapján a jogszabályokban meghatározott támogatási jogcímeknek megfelelően. 1.

Vállalkozások fejlesztése – UMVP III. tengely  Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése  Turisztikai tevékenységek ösztönzése

2.

Gazdasági környezet fejlesztése – UMVP IV. tengely  Vállalkozás alapú fejlesztés  Térségen belüli együttműködés

3.

Társadalmi tőke erősítése – UMVP IV. tengely  Képzés, oktatás  Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése  Közhasznú fejlesztés  Rendezvény

4.

Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése  Vállalkozás alapú fejlesztés – UMVP IV. tengely  Közhasznú fejlesztés – UMVP IV. tengely  Vidéki örökség megőrzése – UMVP III. tengely  Falumegújítás- és fejlesztés - UMVP III. tengely

Alább prioritásonként, illetve intézkedésenként foglaltuk össze az eddigi eredményeket. 1. Vállalkozások fejlesztése – UMVP III. tengely Ezen fejlesztési prioritásra allokált forrás 2.684.343 €  Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Ebben az intézkedés csoportban a különböző szektorok ( feldolgozóipar, szolgáltatás, kereskedelem, szállítás és raktárazás, ingatlanügyek ) már meglévő mikro vállalkozásainak fejlesztését, valamint ezen területeken az újonnan létrejövő mikro vállalkozásainak létrehozását terveztük 1.306.353 € allokált forrással. A pályázati támogatással lehetőség nyílt telephely kialakításra, fejlesztésre, eszköz- és gépbeszerzésre, technológiai fejlesztésre, valamint kisléptékű infrastrukturális fejlesztésekre. Várható eredményként fogalmaztuk meg 11 települési szinten erős, hagyományos és újszerű termékeket készítő mikro vállalkozás megerősítését, esetleg új vállalkozás létrejöttét a 17


feldolgozóiparban. A szolgáltatások és kereskedelem terén 6-7 vállalkozás színvonalának minőségi javítását céloztuk meg, melyek révén nő az új és a megtartott munkahelyek száma, valamint a települések alapellátása javul. Több helyi termék megjelenésének lehetősége hozzájárul a termelői szektor fejlődéséhez is. Szállítás és raktározás területén 4 vállalkozás támogatását terveztük a helyi termékek szezonon túli tárolása és értéknövelt értékesítése érdekében. A III. tengely első körében 10 mikro vállalkozás fejlesztési elképzelése került támogatásra összesen 388.791 € (103.690.602 Ft.) értékben. Ebből 5 a kereskedelem és szolgáltatás területén, 5 pedig a feldolgozóipar és építőipar területén végzett telephelyfejlesztést, korszerűsítést illetve eszköz- és gépbeszerzést. A III. tengely második körében 31 pályázatból 26 mikrovállalkozás fejlesztési elképzelése került támogatásra összesen 189.553.572.- Ft értékben, amely 21 település tekintetében járult hozzá a HVS-ben megfogalmazott céljaink eléréséhez. A III. tengely harmadik körében 20 beérkezett pályázatból 15 mikrovállalkozás fejlesztési elképzelése került támogatásra összesen 125.933.727.- Ft értékben. Összesen 15 településen valósulhat meg vállalkozói eszközbeszerzés, telephelyfejlesztés. Összességében a fejlesztési intézkedés tekintetében a három pályázati körön 80 támogatásra érdemes kérelem érkezett be, melyből 51 részesült 419.177.901.- Ft értékű támogatásban. A HVS-ben megfogalmazott célok összességében teljesültek a végrehajtás során. Komoly problémát okozott az első pályázati körben, hogy a kisebb – zömében csupán önfoglalkoztató - vállalkozások a III. tengely központi pontozási szempontrendszerének hiányosságai és az 50 milliós projektméret lehatárolás miatt hátrányba kerültek a pályázatok során. A második és harmadik pályázati körben a HACS már nagyobb mértékben szólhatott bele a rendelet előkészítésébe, valamint a pontozási szempontrendszer kialakításába, ezzel a kisebb vállalkozások hátrányai jelentősen mérséklődtek.  Turisztikai tevékenységek ösztönzése A fejlesztési intézkedés tekintetében célunk a meglévő szálláshelyek férőhelyszámának és színvonalának emelése, felszereltségük és szolgáltatásaik korszerűsítése, új speciális szolgáltatások lehetőségének megteremtése, valamint jó minőségű új falusi szálláshelyek illetve komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kialakítása volt. Az intézkedésre allokált forrás: 1.140.000 € (304.038.000 Ft). Várható eredményként a szálláshelyek számának bővülését és színvonalas kiegészítő szolgáltatások létrejöttét, valamint a fejlesztések által szükségessé váló helyben lévő munkahelyek (nőknek, fiataloknak, rész- és teljes munkaidős) létrejöttét jelöltük meg, melyek révén csökken a fiatalok elvándorlása, középtávon jelentősen nőnek a turizmusból származó 18


helyi bevételek, valamint a helyi termékek értékesítésének lehetősége is bővül. A HVS elkészítésekor 32 turisztikai projekt megvalósítását prognosztizáltuk. A III. tengely első körében 20 turisztikai fejlesztés kapott támogatást 1.189.861 € (317.335.871 Ft.) értékben, melyből 15 településen vált támogatottá 4 új ifjúsági szálláshely, 13 falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshely, valamint 3 egyéb turisztikai szolgáltatás fejlesztése. Szerencsés döntés volt a rendelkezésre álló források teljes egészének első körös felhasználása, mivel az időközben történt IKIM rendelet módosítása a második pályázati körben lehetetlenné tette a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéről – esetünkben a teljes balatonfüredi, tapolcai, valamint részlegesen a veszprémi kistérség településeinek kizárásával - a falusi turizmus fejlesztését célzó kérelmek benyújtását. A III. tengely második körében 5 pályázat érkezett be, melyből 3 projekt került támogatásra 19.821.961 Ft. értékben, melyből kettő falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshelyfejlesztés, egy pedig lovas turisztikai fejlesztés. Összességében a vállalkozások fejlesztése, mint fejlesztési prioritás tekintetében a HVS-ben megfogalmazott célok és várt eredmények a három pályázati kör döntéseivel szinte teljes egészében teljesültek. A jelenlegi HVS felülvizsgálat során ezen területekre újabb forrás nem allokálható

2. Gazdasági környezet fejlesztése – UMVP IV. tengely Ezen fejlesztési prioritásra allokált forrás 426.696 €.  Vállalkozás alapú fejlesztések Az intézkedés csoport terén az első pályázati körben három HPME került megfogalmazásra HVS-ünkben. Ezekből kettő kizárólag Sümeg város tekintetében volt releváns: Az egyik a már meglévő mikro vállalkozások fejlesztését, valamint ezen területeken az újonnan létrejövő mikro vállalkozások létrehozását célozta. A másik keretében a meglévő piac fejlesztését terveztük. A III. tengely keretéből ezen fejlesztéseket nem lehetett támogatni. A helyi piac fejlesztésére vonatkozó célterület a IV. tengely első körében nem került megnyitásra, így a rendelkezésre álló forrás a HVS felülvizsgálat után a második körre került átcsoportosításra. A harmadik HPME a hálózatosodáson alapuló fizető vendéglátó, kereskedelmi szállásszolgáltatások, kempingek, panziók meglévő színvonalának fejlesztését, turisztikai kínálatának bővítését célozta. Várható eredményként a sümegi vállalkozások tekintetében a helyi gazdasági életben való eredményesebb részvételt, a szolgáltatások színvonalának emelkedését, az egyéni vállalkozók számának növekedését, valamint a vállalkozói együttműködések kialakulását és erősödését jelöltük meg. Összesen 21 projekt támogatását terveztük. 19


A IV. tengely keretében az első pályázati körben az első jogcímhez kapcsolódóan 9 vállalkozást tudtunk támogatni (telephely kialakítás, fejlesztés, eszköz- és gépbeszerzés, technológiai fejlesztés, kisléptékű infrastrukturális fejlesztés). Az allokált forrás nagysága: 298.000 € (79.476.600 Ft.) A hálózatosodáson alapuló turisztikai fejlesztési jogcímben az első pályázati körben egy turistaszálló minőségi fejlesztése kapott támogatást összesen 76.957 € (20.524.545 Ft.) értékben. Komoly eredménynek tekinthető, hogy a második pályázati körben lehetőségünk nyílott az őstermelői tevékenység támogatására is, így a következő célterületek kerültek meghirdetésre:  Együttműködésen alapuló vállalkozásfejlesztés 5000 és 10000 fő közötti, valamint munkanélküliséggel fokozottan sújtott településeken.  Hálózatosodáson alapuló közösségi szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló) és/vagy a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.  Őstermelői (beleértve a kistermelőt is) tevékenység támogatása.

A fejlesztési prioritás tekintetében a 2009-es HVS felülvizsgálat során forrás átcsoportosítást végeztünk a szálláshely szolgáltatás szektor maradványából, mivel a beérkezett projektötletek alapján egy fejlesztés támogatása vált szükségessé a IV. tengely második körében. A második pályázati körben a HVS-ben előzetesen megfogalmazottak alapján nagyobb hangsúlyt fektettünk a sümegi vállalkozások tekintetében a rendelkezésre álló forrás felhasználásának érdekében a projektgenerálásra, melynek alapját a vállalkozók egyesületével való, már megkezdett együttműködés jelentette. A célterület kedvezményezetti körének bővítése is megtörtént, így a 13,7 %-nál magasabb munkanélküliséggel sújtott településekre (23 település) is fokozott hangsúlyt tudtunk helyezni a második pályázati körben. A IV. tengely keretében a második pályázati körben az „Együttműködésen alapuló vállalkozásfejlesztés 5000 és 10000 fő közötti, valamint munkanélküliséggel fokozottan sújtott településeken” célterülethez kapcsolódóan 32 vállalkozást tudtunk támogatni (telephely kialakítás, fejlesztés, eszköz- és gépbeszerzés, technológiai fejlesztés, kisléptékű infrastrukturális fejlesztés) összesen 86.104.408.- Ft. értékben. A hálózatosodáson alapuló közösségi szálláshelyek fejlesztési jogcímben a második pályázati körben egy turistaszálló minőségi fejlesztése kapott támogatást összesen 4.800.000.- Ft. értékben. Az őstermelői tevékenységek célterületen 13 őstermelő részesült összesen 40.942.275.- Ft. támogatásban. A két pályázati kör eredményként a vállalkozások tekintetében megvalósult a helyi gazdasági életben való eredményesebb részvétel, a szolgáltatások színvonalának emelkedése. A vállalkozói együttműködések kialakulását tekintve 70-nél több különböző együttműködés 20


alakult ki. A HVS-ben eredetileg 21 projekt támogatását terveztük, melyet jelentősen sikerült túlteljesíteni az 58 támogatott projekttel. Sajnos az időközben begyűrűző gazdasági válság hatására 9 vállalkozó vonta vissza a pályázatát, így nagyságrendileg 20 millió Ft. visszacsorgó forrással számolhatunk ezen a területen. A HVS felülvizsgálata során a központi LEADER rendelet lényeges módosítása, valamint a pályázati folyamat egyszerűsítése miatt célszerű átgondolni az eddigi vállalkozói célterületek összevonásának lehetőségét. A vállalkozói fejlesztések továbbra is kiemelten jelentőséggel kell, hogy bírjanak a HVS tervezésben, ezért javasolt a kedvezményezetti kör bővítése és a 60 település mindegyikére való megnyitása a harmadik körben.  Térségen belüli együttműködés Az intézkedés keretében a két előkészített célterület nem került megnyitásra a IV. tengely első körében, így az erre allokált 128.696 € forrás a második körben kerülhetett felhasználásra. Ennek ellenére a HACS saját projektjeinek és önként vállalt közösségfejlesztő tevékenységének köszönhetően komoly, az egész térséget felölelő együttműködések alakultak ki a gazdaságot érintően turisztikai területen, illetve a civil társadalmat érintően az ifjúsági munkában. Építőipari és helyi termék értékesítési lehetőségeinek bővítése (védjegy kialakítása) területen jelenleg is folyamatban vannak a megkezdett programok. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület számos rendezvényen, közösségi, gazdasági programon vett részt a 2008. évi alakulástól kezdődően. Ezen programok előkészítése és lebonyolítása mindig térségen belüli együttműködés erősítésével, bővítésével járt együtt. Ennek hatására az egyesület évről évre bővítette az együttműködői, hálózati tagjainak körét. A HVS 2009-es felülvizsgálat során a meglévő, de el nem indított HPME-k újragondolásra és kiegészítésre kerültek a térségi szintű turisztikai- helyi termék- és szolgáltatási kör erősítését, bővítését célzó, az építőipari együttműködések, illetve a térségi védjegyrendszer beépíthetőségének, valamint a térségben tartott fórumok során felmerült és körvonalazódó mikrotérségi együttműködések erősítése, kialakítása vonatkozásában. Ennek eredményeként a második pályázati körben 54 millió Ft. került allokálásra az „Együttműködésben az Éltető Balaton-felvidékért” célterületre, melynek keretében a visszacsorgó és kiegészítő források következtében lehetővé vált átcsoportosítások után 11 projekt kapott összesen 57.569.041.- Ft. támogatást. A második pályázati kör együttműködési projektjei jelen HVS felülvizsgálati időszakban vannak megvalósítás alatt. Az eddigi pozitív tapasztalatok és visszajelzések egyértelműen igazolják a célterület létjogosultságát. Az együttműködési programok lebonyolítását nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, a térségben meghatározó munkát végző civil szervezetek vállalták, ennek köszönhetően a várható hatások messze meghaladják az eredetileg megfogalmazott és elvárt eredményeket. Több mint száz, különböző szférákhoz tartozó együttműködő partner került bevonásra eddig a folyamatban lévő programokba. A HVS felülvizsgálata során javasolt a térségen belüli együttműködések további támogatási lehetőségének megteremtése az előző pályázati körben megfogalmazott kritériumok alapján. 21


3. Társadalmi tőke erősítése– UMVP IV. tengely    

Képzés, oktatás Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése Közhasznú fejlesztés Rendezvény

Ezen fejlesztési prioritásra allokált forrás 369.000 €  A képzés és oktatás Az intézkedés vonatkozásában az első pályázati körben két célterületet készítettünk elő: megújuló erőforrások hasznosítása és alapkompetenciák fejlesztése. Ezek a célterületek a IV. tengely első körében nem kerültek megnyitásra, így a 61.000 € allokált forrás a második körben kerülhetett felhasználásra. A második pályázati körben „Tanulás a fenntarthatóságért” megnevezéssel került megnyitásra a képzési célterület, melyen 7 projekt összesen 17.058.774.- Ft támogatást kapott. A HVS felülvizsgálat során jelenleg is zajlanak a második pályázati körben támogatott képzési projektek. Ezek gyakorlati tapasztalatai alapján, a projektgazdák és a képző szervezetek bevonásával javasolt a célterület szükség szerinti kiegészítése és újraindítása.  Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése Az intézkedés tekintetében a nagy nemzetközi projektekben való részvétel mellett a meglévő hazai és nemzetközi kapcsolatok erősítését, együttműködési projektek végrehajtását és tanulmányutak lebonyolítását tűztük ki célul. Várható eredményként min. 20 szervezet nemzetközi együttműködésbe kapcsolódását és min. 2 tanulmányút megvalósulását jelöltük meg, melyek nem csak a nemzeti és nemzetközi érdekképviseletet segítik, hanem térségünkben a vállalkozói, civil és közszféra tapasztalatszerzése révén hatékonyabbá teszi azok működését, együttműködését. Az intézkedés végrehajtásához rendelkezésre álló 40.000 € (10.668.000 Ft) forrásból első körben 1 projekt került támogatásra. A célterületre az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület nyújtotta be a teljes térséget lefedő projektjét, amely megvalósítására 3.803.495 Ft támogatást kapott. A projekt keretében a várható eredményeket túlteljesítette az Egyesület. A megvalósítás során minimum 50 szervezet kerül bevonásra a meglévő együttműködések erősítése mellett. Az egyik tanulmányút ausztriai, a másik magyarországi úti céllal valósul meg. 22


A HVS felülvizsgálat során ezen területekre újabb forrás nem allokálható, mivel a fejlesztési jogcím horizontálisan, központi keretből került meghirdetésre. Egyesületünk országos viszonylatban is kiemelkedő aktivitással és eredményességgel vesz részt jelenleg is ezen pályázatokon, melynek eredményeként folytatódhat többek között a vidék minősége védjegyrendszer bevezetése, valamint és a GREEN Line projekt keretében a zöld programcsomagok kialakítása.  Közhasznú fejlesztés Az intézkedés terén a civil szervezetek és önkormányzatok által működtetett már meglévő, vagy új kül- és beltéri közösségi terek fejlesztését, korszerűsítését, létrehozását, valamint ezek modern eszközökkel való felszerelését, berendezését tűztük ki célul. Várható eredményként a közösségi helyszínek 10%-os kapacitásbővülését és 12 új, korszerűen felszerelt közösségi színtér létrejöttét irányoztuk elő a rendelkezésre álló 148.000 € (39.471.600 Ft.) forrásból. Az IV. tengely első körében 19 pályázat érkezett be és 18 támogatást is kapott a szükséges forrásátcsoportosítások után 149.041 € (39.749.344 Ft.) értékben. A második pályázati körben 36 projekt kapott támogatást összesen 90.154.412.- Ft. értékben. Több mint 30 településen korszerűen felszerelt kül- és beltéri közösségi terek jöttek létre, melyek a térség különböző korú és érdeklődési területű önszerveződő csoportjainak biztosítják a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését, ezzel is elősegítve a helyi társadalom szövetének erősödését. A HVS-ben kitűzött céljaink teljesültek ugyan, a felülvizsgálat során mégis végiggondolandó az intézkedés folytatása a látókörünkben lévő számos fejlesztési igény kielégítéséhez.  Rendezvények Az intézkedésben a térség településein a valós helyi igényeken alapuló kisebb volumenű programok, helyi kezdeményezések, akciók, valamint a már létező, vagy új hagyományokat teremtő nagyrendezvények előkészítésének, lebonyolításának támogatását tűztük ki célul, melyek a helyiek közösségének fejlesztésén és a tartalmas időtöltésén túl a turisták számára is vonzó attrakciók létrejöttét jelentheti. Várható eredményként a tartalmas szabadidős programok számának növekedését segítő minimum 19 közösségépítő rendezvény, valamint minimum 4 turistavonzó attrakció megerősödését tűztük ki célul a fejlesztési intézkedésre allokált 120.000 € (32.004.000 Ft.) forrás felhasználásával. A IV. tengely első körében 26 településen 5 nagy-, illetve 22 kisrendezvényes projekt keretében összesen 166 támogatott, kiválóan szervezett és lebonyolított rendezvény valósult meg 54.347 € (14.494.345 Ft.) ráfordítással. A második pályázati körben a „Rendezvény a helyi, térségi összefogásért” célterület keretében 34 rendezvény kapott támogatást 26.893.438.- Ft. értékben. 23


A HVS-ben kitűzött céljaink teljesültek ugyan, a felülvizsgálat során mégis végiggondolandó az intézkedés módosított formában való folytatása, mivel a tapasztalatok alapján a lebonyolított rendezvények viszonylag kis ráfordítással komoly közösségteremtő, ismeretátadó és gazdaságélénkítő hatást fejtenek ki a térségben. 4. Táj- és környezetgazdálkodás Ezen fejlesztési prioritásra allokált forrás 2.739.650 €  Vállalkozás alapú és közhasznú fejlesztések A IV. tengely első pályázati körében ez a célterület nem került megnyitásra, így az ide allokált 134.320 € forrás a második pályázati körben kerülhetett felhasználásra. Az intézkedés tekintetében a megújuló erőforrások használata helyi optimumának keresését célzó intézkedésben a HVS megvalósítása során célul kitűzött környezetszennyező hatások 10%-os mérséklődése és az 5 vállalkozói, valamint a 7 nonprofit megújuló erőforrások használatán alapuló, szemléletformálást célzó beruházást irányoztunk elő. A második pályázati körben külön célterületként vállalkozói és közösségi célú fejlesztésként is pályázható volt a „Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése” célterület, melyeken 10 db. nonprofit és 2 db. vállalkozói megújuló erőforrások használatán alapuló, szemléletformálást célzó beruházás kapott támogatást összesen 31.006.973.- Ft értékben. A HVS-ben megjelölt célok összességében teljesültek, de a felülvizsgálat során és a harmadik körös pályázatoknál fokozottan szükséges figyelni a vállalkozói megújuló erőforrások használatának ösztönzését segítő fejlesztések generálására. A HVS felülvizsgálata során átgondolandó, hogy ne önálló célterületként jelenjen meg a megújuló erőforrások használatának ösztönzése, hanem egységesen kerüljön beépítésre mind a vállalkozói, mind a közösségi célú pályázatok kiírásába.  Vidéki örökség megőrzése – UMVP III. tengely Az intézkedés tekintetében a helyi és/vagy országos védettség alatt álló épületek felújítását, állagmegóvását, fejlesztését, a hozzá tartozó ingatlan, parkoló rendbetételét a HVS megvalósítása során a III. tengely, vidéki örökség megőrzését segítő, 1.336.564 € allokált forrás biztosította. Kitűzött célként a műemlékek és azok környezetének rendbetételét, új funkciókkal való ellátását, a településképek javulását, valamint ezek népszerűsítését szolgáló GPS-el követhető túraútvonalak és kiadványok elkészülését jelöltük meg és 28 projekt megvalósítását terveztük. III. tengely első körében 15 védett épület és annak környezete újul meg összesen 961.306 € (256.380.285.- Ft.) forrás felhasználásával. 24


III. tengely második körében hamarosan lekötésre került a maradék 431.501 € forrás, melyből további 6 védett épület újult meg és kapott új funkciót. Összességében a két pályázati körön 38 támogatásra érdemes kérelem érkezett be 2.350.956 € (627.000.000 Ft.) támogatási igénnyel. 27 projekt kapott támogatást 410.957.415.- Ft értékben a pótlólagos források bevonásával. A HVS tervezése során előirányzott eredmények szinte teljes egészében teljesültek. A jelenlegi HVS felülvizsgálat során ezen területekre újabb forrás nem allokálható  Falumegújítás- és fejlesztés Az intézkedés tekintetében a védelem alatt nem álló épületek felújítását, parkok, terek, pihenő- és sétautak, játszóterek kialakítását, felújítását, valamint helyi piacok kialakítását, felújítását terveztük 1.268.766 € allokált forrással. Várható eredményként a települések vonzóbbá, élhetőbbé válását, számos régi játszótér felújítását és újak létrejöttét jelöltük meg, melyek eredményeként csökken az elvándorlás, nő a látogatottság, erősödik a térség megtartó ereje. 20 projekt megvalósításával számoltunk a 2007-13-as megvalósítási időszakban. III. tengely első körében 16 település vált vonzóbbá, élhetőbbé. Megújult számos településképet meghatározó épület homlokzata, több pihenőpark és játszótér épült 787.498 € (210.025.757 Ft) forrás felhasználásával. III. tengely második körében további 14 település arculata javult és megtartóereje növekedett. Összességében a két pályázati körön 55 támogatásra érdemes kérelem érkezett be 2.541.606 € (677.846.349 Ft) támogatási igénnyel. 30 projekt kapott összesen 382.226.205.- Ft támogatást. Jelenleg IH jóváhagyásra várnak a harmadik körös pályázatok, ahol várhatóan 22 újabb pályázat kap támogatást 92.172.852.- Ft értékben. A HVS tervezése során előrevetített indikátorok teljesültek. A jelenlegi HVS felülvizsgálat során ezen területre újabb forrás nem allokálható.

2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia IV. tengelyét érintő része felülvizsgálatának indokoltsága A HVS felülvizsgálatát az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (IH) rendelte el a 16/2013. (III.6) Közleménye alapján. A felülvizsgálat érinti az összes magyarországi LEADER Helyi Akciócsoportot. AZ IH által közreadott útmutató az alábbiakkal támasztja alá a felülvizsgálat jelenlegi indokoltságát: •

„A Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban ÚMVP) keretében elkészült Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (továbbiakban HVS) megvalósításának utolsó szakaszában az IH a korábbi eljárás egyszerűsítése, a helyi 25


• • •

• • •

döntéshozatal erősítése, ezzel együtt a program átalakítása mellett döntött. A HVS-ek 2008-ban történő előkészítését követően 2009-ben a III. tengely nem horizontális intézkedései, 2011-ben a LEADER jogcím tekintetében történt a HVS-ek felülvizsgálata és átdolgozása.” 3 Kisebb átdolgozásra (pontozási szempontok, igényelhető támogatási összeg) sor került a III. tengely tekintetében 2012. év első negyedévében is. az UMVP III. és IV. tengelyének szabályozásával és megvalósításával kapcsolatban feltárt hibák, hiányosságok nemzeti szintű javítása, a túlzottan bürokratikus eljárások egyszerűsítése, a helyi szintű bírálati kompetencia erősítése a HVS hozzáillesztése a nemzeti szabályozás változásaihoz (módosuló HVS struktúra, jogcímek, akciócsoportok működési feltételei módosulnak, stb.), HVS IV. tengelyt illető intézkedéseinek kidomborítása, LEADER Terv és LEADER Intézkedési terv kiemelése annak érdekében, hogy a helyi közösségek számára egyszerűbben kezelhetővé váljon, illetve a 207-2013-as EU-s ciklusban rendelkezésre álló fejlesztési források hatékonysága javuljon, a források felhasználása dinamikusabbá váljon. a HVS IV. tengelye intézkedésinek, jelenlegi eredményeinek felülvizsgálata, a jelenlegi eredményektől, gazdasági, társadalmi, helyi közösségi változásoktól függően további fejlődési lehetőségek keresése, szükséges szerkezeti, tartalmi módosítások elvégzése, az IH által módosított szabályozási kereteknek megfelelően a jogcímek és azok tartalmi elemeinek szükségszerű módosítása, egyes támogatási célterületek összevonása, átstrukturálása.

A „LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése” című fejezetben intézkedésenként összefoglaltuk az akciócsoport eddigi eredményeit. Ez alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítása folyamatos. A tervezés 2008-ban kezdődött el hivatalosan, de a helyi partnerség erősítése, építése a 60 település vonatkozásában már 2007-től folyamatos. A 3 mikrotérségen belül pedig ennél jóval korábbra tehető. A HVS-ben meghatározott célok, eredmények, indikátorok megvalósulására 2015-ig van lehetőségünk. Jelenleg a 8 éves ciklus második harmadánál, illetve a kötelezettségvállalási időszak utolsó évében tartunk. A korábbi fejezetben már utaltunk arra, hogy ezt megelőzően három HVS felülvizsgálat valósult meg. Az eredeti HVS-s 2008-ban EPAP felületen kellett elkészíteni. Ennek első felülvizsgálatára a LEADER tengely első megnyitását megelőzően került sor. Második felülvizsgálat a 2. körös pályázati lehetőségek megnyitása előtt volt. A harmadik felülvizsgálat kisebb jelentőségű volt, mivel a szorosabb központi szabályozású III. tengely 2. körös megnyitása előtt került rá sor. 3

Útmutató a LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013. évi felülvizsgálatához (Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. március) 26


A jelen negyedik felülvizsgálat során a visszacsorgó és a kiegészítő LEADER források hatékony felhasználásának előkészítésére van újra lehetősége a LEADER Akciócsoportoknak. A jelenlegi felülvizsgálat során az eredeti HVS-ben meghatározott prioritások és intézkedések is feltüntetésre kerültek. Összességében megállapíthatjuk, hogy a prioritások, intézkedések vonatkozásában az eredetileg meghatározott fejlesztési tématerületeken halad akciócsoportunk a HVS megvalósításánál. Az intézkedések megfogalmazását azonban minden HVS felülvizsgálat során hozzá kell igazítanunk a központilag meghatározott jogcímek elnevezéseihez és struktúrájához.

27

HVS prioritási, intézkedési rendszerének változásai 2008. évi Vállalkozásfejlesztés III. tengely

2009. évi UMVP Vállalkozások fejlesztése UMVP III. tengely

2011. évi Vállalkozások fejlesztése UMVP III. tengely

2013. évi Vállalkozások fejlesztése UMVP III. tengely

Mikro-vállalkozások létrehozásának támogatása és a meglévők működésének erősítése Turisztikai tevékenységek ösztönzése

Mikro-vállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Turisztikai tevékenységek ösztönzése



Gazdasági környezet fejlesztése UMVP IV. tengely




Közösségi marketing Közösségi jellegű gazdasági fejlesztések Gazdasági és közösségi együttműködésen alapuló mikro- kis és középvállalkozások fejlesztése

Vállalkozás alapú fejlesztés Térségen belüli együttműködés



Társadalmi tőke erősítése UMVP IV. tengely




Közösségfejlesztés, szervezetfejlesztés, térségi identitástudat erősítése Képzés, humán erőforrás fejlesztés Esélyegyenlőség erősítése, fiatalok, hátrányos helyzetűek életminőségének fejlesztése Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok erősítése





2008. évi Táj- és környezet-gazdálkodás fejlesztése

2009. évi Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése



Falumegújítás- és fejlesztés – UMVP III. tengely Vidéki örökség megőrzése- és korszerűsítése – UMVP III. tengely Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése – UMVP IV. tengely

Falumegújítás- és fejlesztés - UMVP III. tengely Vidéki örökség megőrzése – UMVP III. tengely Vállalkozás alapú fejlesztés – UMVP IV. tengely Közhasznú fejlesztés – UMVP IV. tengely

Falumegújítás- és fejlesztés - UMVP III. tengely Vidéki örökség megőrzése – UMVP III. tengely Vállalkozás alapú fejlesztés - UMVP IV. tengely Közhasznú fejlesztés – UMVP IV. tengely

Falumegújítás- és fejlesztés - UMVP III. tengely Vidéki örökség megőrzése – UMVP III. tengely Vállalkozás alapú fejlesztés - UMVP IV. tengely Közhasznú fejlesztés – UMVP IV. tengely

29


IV. - LEADER tengely intézkedésén belüli alintézkedések 2009. őszi HVS felülvizsgálat

Információk, megjegyzések

Közösségi célú fejlesztés

2011. tavaszi felülvizsgálat




Közösségi terek fejlesztése

Módosítás után is azonos helyen szerepel



Megújuló erőforrások felhasználásának szemléletformáló bemutatását célzó közhasznú fejlesztések

Módosítás után komplex projekt-típusként került megvalósításra

Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése

Módosítás után horizontális célként az összes beruházási jellegű intézkedésnél kiemelten szerepel

Vállalkozási alapú fejlesztések Megújuló erőforrások felhasználásának bemutatását célzó vállalkozói jellegű fejlesztések A jövedelemkiegészítő jellegű tevékenységek támogatása Hálózatosodáson alapuló fizető vendéglátó- és egyes kereskedelmi szálláshelyek kisléptékű szolgáltatásés kínálatbővítésének támogatása Meglévő piac fejlesztése 5-10 000 fő közötti településen 5-10 000 fős települések vállalkozásfejlesztése

Vállalkozási alapú fejlesztések Módosítás után a piac kivételével azonos helyen szerepelnek a vállalkozási alapú fejlesztések intézkedései kis szövegszerű módosításokkal.

Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése

A piac felújítása a térségen belüli együttműködések keretében valósulhat meg

Hálózatosodáson alapuló közösségi szálláshelyek (turista szálló, ifjúsági szálló) és/vagy a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Őstermelői (beleértve a kistermelőt is) tevékenység támogatása

Együttműködésen alapuló vállalkozásfejlesztés 5000 és 10000 fő közötti, valamint munkanélküliséggel fokozottan sújtott településeken



Vállalkozási alapú fejlesztések Módosítás után horizontális célként az összes beruházási jellegű intézkedésnél kiemelten szerepel Módosítás után is azonos helyen szerepel Módosítás után összevontan szerepel az együttműködésen alapuló gazdasági tevékenységek fejlesztése intézkedésben

Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése Őstermelői (beleértve a kistermelőt is) tevékenység támogatása

Együttműködésen alapuló gazdasági tevékenységek fejlesztése

Módosítás után összevontan szerepel az együttműködésen alapuló gazdasági tevékenységek fejlesztése intézkedésben 30


2009. őszi HVS felülvizsgálat Rendezvények Kisrendezvények Nagyrendezvények

Információk, megjegyzések Módosítás után egy célterületbe összevontan szerepel kis szövegszerű módosításokkal.

Térségen belüli együttműködés Együtt könnyebb: minimum 10 tagú együttműködés Együttműködés az Éltető Balatonfelvidékért: 60 települést átfogó együttműködések


Rendezvények Rendezvények a helyi, térségi összefogásért

Módosítás után egy célterületbe összevontan szerepel A helyi értékesítési terület, felület, mint a piac is, itt kerül támogatásra.

Együttműködésben az éltető Balaton-felvidékért


Tanulás a fenntarthatóságért

Gazdasági, társadalmi összefogást erősítő rendezvények a helyi, térségi fejlődés érdekében

Térségen belüli együttműködés Módosítás után is azonos helyen szerepel

Együttműködésben az éltető Balaton-felvidékért

Módosítás után új támogatási terület

Települési, és mikrotérségi szintű társadalmi és gazdasági együttműködések elősegítése

Képzések Módosítás után egy célterületbe összevontan szerepel kis szövegszerű módosításokkal.

2013. tavaszi felülvizsgálat Rendezvények

Térségen belüli együttműködés

Képzések Non-formális, megújuló erőforrások felhasználását, energiahatékonyságot erősítő képzések támogatása


Képzések Módosítás után is azonos helyen szerepel


Non-formális, kompetencia alapú, kulcskompetenciákat erősítő képzések támogatása

31

2.5 SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek

• Természeti területek mezőgazdasági hasznosítása jelentős (növénytermelés, állattartás) • Kiemelkedő borkultúra • Az ország egyik kiemelkedő turisztikai desztinációja • Széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszer • Jellemzően hagyományőrző, országos szinten kiemelkedő kulturális, turisztikai rendezvények vannak a térségben (Művészetek Völgye Fesztivál, mint legjelentősebb, sümegi végvári napok, nagyvázsonyi napok, sümegprágai fazekasnap, Nivegy-völgyi pünkösd, stb.) • Kulturális örökségi értékek nemzetközi szinten is kiemelkedők (Tihany, Sümeg, Nagyvázsony, Völgy-KözPont, az akcióterület egy része Világörökség várományosi listán van, stb.) • Helyi beruházás-ösztönzési kezdeményezések indultak, közösségi összefogással az elmúlt években • Az egész területre adaptálható megújuló energiás modellprogram készült a Dörögdi-medencében és a sümegi kistérségben • Táji érték: a Balaton közelsége, a települések többsége része a BNFP-nak, kiemelkedően sok a természetvédelmi terület, magas a NATURA 2000 területek aránya • Ivó- és termálvízkészletben gazdag terület • LEADER-szerű együttműködés a térségek között már 2006. évben elkezdődött, a sümegi térség LEADER+-os tapasztalattal is rendelkezik • A térség magában foglalja a Művészetek-völgye településeit, ahol a közösségfejlesztés szerepe az elmúlt évtizedben egyre jelentősebb volt • Az akciócsoportnak több országos és megyei szakmai szervezet is tagja, amely a szakirányú humán kapacitást erősíti • Eddigi munka eredményeként hálózati együttműködések alakulnak, erősödnek • Helyi fejlesztési kapacitás jelentős mértékben nőtt a HACS alakulása óta

• Épített és természeti értékeink kellő forrás hiányában pusztulnak • Megfelelő színvonalú infrastruktúra, szolgáltatások, humán kapacitás hiányában részben még kihasználatlanok a turizmusban, a helyi termékek előállításában és a természeti erőforrások kihasználásában rejlő lehetőségek • A mikro-vállalkozók, őstermelők között gyenge a vállalkozói szemlélet, az innovációra és az együttműködésre való nyitottság • Hiányos az infrastruktúra, rossz a közlekedés, ez nehezíti hálózatok építését és működtetését • A gazdasági válság fokozottan sújtja a területet, a fizetőképes kereslet tovább csökkent, a vállalkozások és munkahelyek száma csökkent • Nem megfelelő a képzettségi szerkezet, sok a munkanélküli és az inaktív, sok munkahely szezonális. • Elöregedő a népesség, jelentős az elvándorlás, de ezen vonatkozásban a mikrotérségek között különbségek vannak • Területi különbségeket az eddigi munkánk eredményeképpen sem sikerült csökkenteni • A lakosság körében nincs megfelelő tudás, készség a helyi fenntarthatóságról


Lehetőségek

Veszélyek

• Természeti, kulturális értékeinkre építve, tudatos stratégia, együttműködés és összehangolt térségi marketing révén a fenntartható turizmus (bor, falusi, kulturális, lovas) a gazdaság szerves kiegészítőjévé válhat • A Balaton és a helyi fesztiválok által idevonzott turisták bekapcsolása a térség háttértelepüléseinek gazdaságába • A helyi termékek (bor, zöldség, gyümölcs) hozzáadott értékét a szövetkezés, feldolgozás, és közvetlen értékesítés, nagymértékben növelhetné • Helyi termékek és szolgáltatások a helyi társadalomnak (közétkeztetés, piacok, pályázati és egyéni projektek megvalósítása helyi szereplőkkel) • A hiányzó szolgáltatásokat innovatív (mobil, integrált) megoldások, a szociális gazdaság és a helyi közlekedés fejlesztése pótolhatnák • Sokszínű helyi társadalom, civil aktivitás és a nemzetközi tapasztalatok adaptálása révén fejlesztjük a társadalmi hálózatokat és ezzel növeljük a helyi fejlesztési kapacitást • Szemléletformálással, helyi szintű, illetve újszerű megoldások alkalmazását célzó információk közvetítésével tovább erősítjük az együttműködéseket, az identitástudatot, a helyi szolgáltatói, termelési lehetőségek, adottságok kihasználását

• Bizonytalan és folyamatosan változó jogi, bürokratív és adminisztrációs környezet veszélyezteti az eddig elért eredményeinket és további munkánkat • Az UMVP III. és IV. tengely döntéseinek, a források kifizetésének elhúzódása miatt a helyi lakosság programba vetett hite csökken, ami a pályázói aktivitás és az együttműködési hajlandóság csökkenését vonja magával • A Közös Agrár Politika (KAP) különféle szabályozásai (pl. szőlőkivágás támogatása, állatjóléti intézkedések) károsan befolyásolják a mezőgazdasági termelési szerkezetet és a fejlesztési lehetőségeket • Az EU-s jogszabályokat a tagállamok különböző módon értelmezik és alkalmazzák. A magyarországi szabályozásban ezeket az előírásokat szigorúbban alkalmazzák, ami versenyhátrányt okoz • Vörös iszap katasztrófa utólagos hatásai veszélyeztetik a természeti környezetünket és a lakosság egészségi állapotát • A klímaváltozás hatásai rontják a mezőgazdasági termelés és turisztika lehetőségeit • Energiaválság begyűrűzése • A helyi gazdaság tőkeszegénye, fizetőképes kereslet csökken • A vásárlói szokásokat a multiknál való vásárlás jellemzi • Politikai érdekek erősödése a szakmai érdekek, értékek háttérbe szorulását okozza

3. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2015-re a Balaton-felvidéki Akciócsoport településein működő vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok között a területet átszövő együttműködések alakulnak, a meglévőek erősödnek, a fenntartható turizmusra, a helyi termékekre, szolgáltatásokra és a környezettudatos gazdálkodásra építve.

3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez 33


Nem várunk minden problémánkra megoldást a jelen programtól. A fő cél, erőforrásaink hatékonyabb felhasználásával, széleskörű összefogás és a helyi fejlesztési kapacitások bővítése révén olyan szinergikus társadalmi, gazdasági folyamatok elindítása, melyek hosszú távon az élhető és éltető Balaton-felvidék kialakulásához, biztosabb gazdasági alapokon álló, hálózatokkal átszőtt helyi társadalomhoz, természeti és kulturális értékeink fenntartásához vezetnek. Ennek elérését mostanáig a stratégia, a gyenge szolgáltatások, a megfelelő infrastruktúra és képzettségi szerkezet, illetve az együttműködés hiánya akadályozta. Bázisunkká a helyi termékek (bor, zöldség, gyümölcs, kézműves és egyéb kisipari termékek, stb.) előállítását és szolgáltatások nyújtását szeretnénk tenni. Ehhez kapcsolódik a természeti és kulturális értékekre épülő, összehangolt térségi marketinggel támogatott fenntartható turizmus (bor, falusi, kulturális, lovas, stb.). Ezek hozzáadott értékét a szövetkezés, feldolgozás, és közvetlen értékesítés nagymértékben növeli. A vállalkozások támogatása, a hiányzó szolgáltatások pótlása, innovatív megoldások és a szociális gazdaság, a táji és természeti értékek hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez, a társadalmi és területi feszültségek csökkentéséhez, a települések népességmegtartó erejéhez.

3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései Fő célkitűzések és intézkedések rendszere 1. Vállalkozások fejlesztése – UMVP III. tengely  Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése  Turisztikai tevékenységek ösztönzése 2. Gazdasági környezet fejlesztése – UMVP IV. tengely  Vállalkozás alapú fejlesztés  Térségen belüli együttműködés 3. Társadalmi tőke erősítése – UMVP IV. tengely  Képzés, oktatás  Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése  Közhasznú fejlesztés  Rendezvény 4. Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése  Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése – UMVP IV. tengely  Vidéki örökség megőrzése – UMVP III. tengely  Falumegújítás- és fejlesztés - UMVP III. tengely

Stratégiai tervünk prioritásai és intézkedései szoros összefüggésben, szinergikus hatásuk révén segítenek céljaink elérésében. 34


A „vállalkozások fejlesztése” fő célkitűzés a jobb peremfeltételek mellett kis- és mikrovállalkozásoknak biztosít gazdaságfejlesztési forrásokat, ezzel segítve az innovatív megoldásokat, a ’jó példák’ elterjedését és a térség fejlődése gazdasági alapjainak erősödését. A „gazdasági környezet fejlesztése” a vállalkozási feltételek javítása, a szükséges szolgáltatások biztosítása, illetve a gazdaságon belüli együttműködés elősegítése, az aktív közösségi marketing révén jobb feltételeket biztosít a helyben megtermelt javak előállításához és értékesítéséhez. (Ugyanez a prioritás ad lehetőséget arra, hogy a III. tengelyből és az OP-kból valamilyen okból kizárt vállalkozók – őstermelők, kereskedelmi szálláshelyek, sümegi cégek – egyéni pályázatait is támogathassuk.) A „társadalmi tőke erősítése” megteremti az általános bizalom és együttműködés légkörét, amely elengedhetetlen a sikeres gazdaságfejlesztéshez, a helyi szervezetek, továbbá a humán erőforrások növelésén keresztül a helyi fejlesztési kapacitást, és lehetőséget teremt a hazai és nemzetközi együttműködésre és tapasztalatcserére, így segítve a rendelkezésre álló források lehető legeredményesebb felhasználását. A „táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése” célkitűzés az egész eddigiek alapja, amely gyakorlatilag a belső erőforrások fenntartható fejlesztésén alapul. A természeti, épített és kulturális örökségi értékeink jövő nemzedékek számára is szóló biztosítását jelenti. A stratégia megvalósításának eredményéül szolgáló strukturális változások tíz év múlva már jól felismerhetőek lesznek: a térség vállalkozói, önkormányzatai, civiljei a jelenlegihez képest sokkal inkább a kooperációra és a belső erőforrások fenntartható kihasználására alapozzák tevékenységüket. Nagymértékben megnő a fejlesztési kapacitás, a LEADER fejlesztési elveit széles körben alkalmazzák. A LEADER forrás mellett más uniós és hazai programból is sikerül összehangoltan támogatni helyi fejlesztési stratégiánk megvalósítását (Új Széchenyi Terv - KEOP, TÁMOP, TIOP, KDOP, GOP, KÖZOP, EGTC, nemzeti források, stb.). Megerősödnek a helyi közösségek, nő a települési és erősödik a ’Balaton-felvidéki’ identitás. Javul az infrastruktúra, a szolgáltatásokhoz és a szociális ellátáshoz való hozzáférés, csökken az esélyegyenlőtlenség és enyhülnek a területi feszültségek. A LEADER által támogatott projektek, a létrejött szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetek hálózatokba szerveződve, együttműködve dolgoznak a térség fenntartható fejlődéséért. Megerősödnek a vállalkozások, a fenntartható turizmus és a hozzá kapcsolódó minőségi helyi termékek előállítása a helyi gazdaság húzóágazatává válik. Sikerül egy, a térségi marketing alapját jelentő, átfogó helyi márkát és minőségbiztosítási rendszert létrehoznunk, emelkedik a turisztikai szolgáltatások és a helyi termékek színvonala, csökken a szezonális jelleg. Természeti és kulturális kincseinkkel tudatosabban élünk, szorgalmazzuk a helyi klímavédelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kap.

35


3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései

A stratégia UMVP III. tengelyhez illeszkedő intézkedései – III. tengely terve Vállalkozások fejlesztése 1.1. Mikro vállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Támogatás vehető igénybe a mikrovállalkozások fejlesztéseinek támogatására, a mikrovállalkozások megkezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó a gazdaságon kívül végzett tevékenységre. 1.2. Turisztikai tevékenységek ösztönzése Támogatás vehető igénybe a) falusi szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő falusi szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez, b) a vidéki térségekben a gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő egységek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásainak fejlesztéséhez, c) foglalkoztatást elősegítő, alkalmi turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó ca) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységhez, cb) ökoturizmushoz, cc) lovas turisztikai szolgáltatáshoz, cd) vadászturizmushoz, ce) erdei turizmushoz, cf) horgászturizmushoz, cg) kerékpáros turizmushoz, ch) vízi turizmushoz, ci) borturizmushoz, cj) gasztroturizmushoz.

36


Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése 1.3. Vidéki örökség megőrzése A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. Az intézkedés része a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiának, de bővebb kidolgozásra jelen időszakban nem kerül sor, mert további meghirdetése nem biztos. A pályázati lehetőség meghirdetése attól függ, hogy az IH lehetőséget biztosít-e a HVS keretében egyszer már megítélt, de a felhasználási időszakban valamely okból nem felhasznált támogatási források újbóli felhasználására.

1.4. Falumegújítás- és fejlesztés A támogatás célja a településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása. Az intézkedés része a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiának, de bővebb kidolgozásra jelen időszakban nem kerül sor, mert további meghirdetése nem biztos. A pályázati lehetőség meghirdetése attól függ, hogy az IH lehetőséget biztosít-e a HVS keretében egyszer már megítélt, de a felhasználási időszakban valamely okból nem felhasznált támogatási források újbóli felhasználására.

37


A stratégia UMVP IV. tengelyhez illeszkedő intézkedései – LEADER terv 1.Gazdasági környezet fejlesztése 1.1. Vállalkozás alapú fejlesztés Az intézkedés minden alintézkedése területére vonatkozik, hogy a megújuló erőforrások használatát az alábbi területeken ösztönözi a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia: napelem, napkollektor, szélkerék, biomassza kazán üzembe állítása, esővíz gyűjtő ciszternák létesítése, a használaton kívüli szennyvízaknák leszigetelése és szerelvénnyel való kiépítése, az összegyűjtött víz újrafelhasználását lehetővé tevő rendszerek kiépítése, szerves hulladék feldolgozását és felhasználását lehetővé tevő technológiák alkalmazás, faaprító, brikettáló, komposztáló használata, valamint minden a víz, geotermikus, szél, nap vagy bioenergia felhasználását célzó beruházás. 1.1.1. Együttműködésen alapuló gazdasági tevékenységek fejlesztése A támogatás célja:  a Balaton-felvidéki Akciócsoport (Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által koordinált) LEADER HACS területén a működő vagy induló vállalkozások beruházásainak, műszaki technológiai fejlesztésének támogatása által a LEADERszerű együttműködésen alapuló gazdasági aktivitás ösztönzése, az innováció erősítése, termékek és szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása. 

a Balaton-felvidéki Akciócsoport (Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által koordinált) LEADER HACS területén a turisztikai tevékenységet végzők tevékenységeinek támogatása által a LEADER-szerű együttműködésen alapuló gazdasági aktivitás, az innováció erősítése, új turisztikai szolgáltatások létrehozása, meglévők fejlesztése.

Támogatható minden olyan fejlesztés és tevékenység, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium által a LEADER tengely megvalósításához kötődő támogatási rendelet nem tilt. Ezek között különösen: új és meglévő vállalkozások székhelyének, telephelyének fejlesztése, épületének, építmények kialakításához, fejlesztéséhez szükséges építési beruházások megvalósítása, gépek, eszközök, berendezések beszerzése, kis léptékű infrastruktúrafejlesztés, marketingtevékenység, minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése, intézményi és programakkreditáció költségei, tevékenységi területhez kötődő védjegy, szabadalom levédetése, licence megvásárlása, adott vállalkozás tevékenységi köréhez kapcsolódó képzésen való részvétel.

38


Az együttműködésen alapuló gazdálkodási tevékenységet a következők szerint értelmezzük a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia szempontjából: minimum három a jogosult településeken székhellyel/telephellyel/lakóhellyel rendelkező partner (vállalkozás és/vagy, civil és/vagy közszférához tartozó, illetve termelői/szolgáltató tevékenységet végző természetes személy) egymással kétoldalú megállapodás alapján együttműködik közösen megfogalmazott cél(ok) elérése érdekében. 1.1.2. Őstermelői (beleértve a kistermelőt is) tevékenység támogatása A támogatás célja:  a Balaton-felvidéki Akciócsoport (Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által koordinált) LEADER HACS területén az őstermelői, kistermelői tevékenységet végzők tevékenységének támogatása által a LEADER-szerű együttműködésen alapuló gazdasági aktivitás, az innováció erősítése, új termékek létrehozása, meglévők fejlesztése. Támogatható minden olyan fejlesztés és tevékenység, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium által a LEADER tengely megvalósításához kötődő támogatási rendelet nem tilt. Ezek között különösen: A termeléshez, tenyésztéshez, előállításhoz, feldolgozáshoz, értékesítéshez illeszthetően épületek, építmények kialakításához, fejlesztéséhez szükséges építési beruházások megvalósítása, gépek, technológiai eszközök, berendezések beszerzése, kis léptékű infrastruktúrafejlesztés, marketingtevékenység, minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése, tevékenységi területhez kötődő védjegy, szabadalom levédetése, licence megvásárlása, adott vállalkozás tevékenységi köréhez kapcsolódó képzésen való részvétel. Az együttműködésen alapuló gazdálkodási tevékenységet a következők szerint értelmezzük a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia szempontjából: minimum kettő a jogosult településeken székhellyel/telephellyel/lakóhellyel rendelkező partner (vállalkozás és/vagy, civil és/vagy közszférához tartozó, illetve termelői/szolgáltató tevékenységet végző természetes személy) egymással kétoldalú megállapodás alapján együttműködik közösen megfogalmazott cél(ok) elérése érdekében. 1.1.3. Együttműködésben az Éltető Balaton-felvidékért – komplexebb, több szervezetet, települést érintő gazdasági jellegű együttműködési projektek támogatása A támogatás célja:  a Balaton-felvidéki Akciócsoport (Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által koordinált) LEADER HACS területén a társadalmi és gazdasági jellegű, együttműködések/hálózatok kialakítása és/vagy fejlesztése. 39


Támogatható minden olyan fejlesztés és tevékenység, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium által a LEADER tengely megvalósításához kötődő támogatási rendelet nem tilt. Ezek között különösen: 1. Gazdasági, vagy közösségi jellegű értékesítési, szolgáltatási területek, felületek kialakítása, felújítása, bővítése érdekében: • • • • •

épületek, építmények építése, felújítása, bővítése, telekrendezés, kis léptékű infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, tevékenységhez szükséges eszközök beszerzése, biztonságtechnikai berendezések beszerzése, felújítása tevékenységi területhez kötődő védjegy, szabadalom levédetése, licence, knowhow megvásárlása, a pályázó tevékenységi köréhez kapcsolódó képzésen való részvétel.

2. Szakmai adatbázis kialakítása az együttműködői/hálózati tagok körében. 3. Közös megjelenés megvalósítása érdekében arculati elemek és ezek használatához szükséges feltételrendszer kidolgozása, vagy más projekt keretében kialakított arculati elem használata. 4. Együttműködések kiépítését, fejlesztését szolgáló rendezvények, szemléletformáló fórumok, műhelymunkák, szakmai konferenciák, képzések szervezése, lebonyolítása, vagy ezeken való részvétel. 5. Helyi értékeket és/vagy együttműködéseket bemutató kiadványok (könyv is), és/vagy kisfilmek tervezése, elkészítése, kiadása (multimédiás is), és/vagy honlapok ez irányú fejlesztése, és/vagy ezekben való részvétel. 6. Együttműködők közös bemutatkozási lehetőségeinek támogatása. 7. Vásárokon való részvétel támogatása. 8. Kiállítások, nyílt napok szervezése, lebonyolítása. 9. Hálózatban résztvevő partnerek közötti, együttműködést erősítő programok, tanulmányutak szervezése, lebonyolítása. 10. Kulturális, turisztikai, egyéb hálózati jellegű útvonalak kijelölése, felfestése, GPS koordinátákkal való azonosítása, térinformatikai rendszerének kiépítése, 3D modellek elkészítése.

A térségen belüli együttműködést a következők szerint értelmezzük a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia szempontjából: • az a projekt, amelyben legalább négy a jogosult településeken székhellyel/telephellyel/lakóhellyel rendelkező partner (vállalkozás és/vagy, civil és/vagy közszférához tartozó, illetve termelői/szolgáltató tevékenységet végző természetes személy) egymással kétoldalú megállapodás alapján együttműködik közösen megfogalmazott cél(ok) elérése érdekében.

40


•

tématerületei lehetnek külön-külön, vagy több területet átfogóan gazdasági, ifjúsági, szociális, és a környezeti fenntarthatóságot célzó tématerületek, és megfelelnek az alábbiak közül legalább 3 kritériumnak: - Erősíti a gazdasági együttműködést. - Elősegíti a résztvevők közös megjelenését. - Ösztönzi a „jogosult településeken” belüli beruházásokat. - Ösztönzi a résztvevők hatékonyságának növelését a saját tevékenységi területükön. - Ösztönzi további vállalkozások letelepedését a jogosult településeken. - Ösztönzi a meglévő vállalkozások erősödését a jogosult településeken. - A résztvevőket, illetve azok működési környezetét szélesebb körben teszi ismertté. - Ösztönzi az ifjúság megtartását a jogosult településeken. - Ösztönzi a társadalmi integrálódást a jogosult településeken.

1.1.4. Települési, és mikrotérségi szintű társadalmi és gazdasági együttműködések elősegítése A támogatás célja • Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területén lévő településeken olyan együttműködési program megvalósítása, amelynek eredményeképpen települési szintű erőforrás-gazdálkodási tervek készülnek. A programba való bekapcsolódás, valamint az általa elért eredmények, tudás az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS minden települése számára nyitott. A programban különböző akciók, rendezvények, közösségi és szakmai műhelymunkák valósulnak meg az alábbi tématerületeken: • települési szintig lebontva a különbféle erőforrások értelmezése, összefüggéseiknek feltárása a konkrét helyeken, • HACS településeit egyenként, és mikro-régióként differenciáltan segíteni az együttműködések, társadalmi, gazdasági összefogások lehetőségeinek felismerésében, kihasználásában, • a közösségi tervezés módszerei, és azok fejlesztése, alkalmazása, • a helyi részvételi demokrácia és kohézió, • komplex fejlesztési programok, projektek azonosítása, fejlesztése.

41


Támogatható minden olyan fejlesztés és tevékenység, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium által a LEADER tengely megvalósításához kötődő támogatási rendelet nem tilt. Ezek között különösen: Az együttműködési programsorozat megvalósításához kapcsolódó eszközbeszerzés, gépbeszerzés, rendezvények, szakmai műhelymunkák előkészítése és megvalósítása, ezekhez szükséges alapanyagok, marketing, kisfilmek készítése, személyi jellegű költségek, projektmenedzsment, szakmai és szakértői szolgáltatás, vagy tanácsadás díja.

2.Társadalmi tőke erősítése 2.1. Közhasznú fejlesztés 2.1.1. Közösségi terek fejlesztése A támogatás célja: A Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER HACS területén működő civil szervezetek, egyházi szervezetek és önkormányzatok által működtetett, már meglevő, vagy új kül- és beltéri közösségi terek LEADER-szerű fejlesztése, korszerűsítése, létrehozása, valamint ezek modern eszközökkel való felszerelése, berendezése, megújuló erőforrások használatát célzó beruházások megvalósítása, az eredmények bemutathatóságának biztosítása. Támogatható tevékenységek: Támogatható minden olyan fejlesztés és tevékenység, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium által a LEADER tengely megvalósításához kötődő támogatási rendelet nem tilt. Ezek között különösen: Modern eszköztárral rendelkező közösségi terek kialakítása, fejlesztése. Civil- és közszférában tevékenykedő szervezetek családbarát, a különböző generációk felkarolását, kortárs kapcsolatok helybeli kialakulását, erősödését, kulturális és szabadidős tevékenységek hasznos eltöltését szolgáló fejlesztéseinek támogatása. Civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok aktív részvételével gyermek-, ifjúsági klubok, illetve idősek közösségi színterének létrehozása, fejlesztése; szabad- és beltéri közösségi terek kialakítása vagy fejlesztése, amely alkalmas sportolásra, közös főzésre, beszélgetésre, egyéb közösségi, illetve hagyományőrző programok lebonyolítására. Megújuló erőforrások használatát célzó beruházások megvalósítása, ezekhez szükséges épületek, építmények építése, felújítására, bővítésére, technológiai gépek, eszközök beszerzése és üzembeállítása. A projekt során megvalósult beruházás szemléletformáló bemutatását célzó rendezvények szervezése, lebonyolítása, marketingtevékenység. A közösségi teret, közösségfejlesztési bázist a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia szempontjából a következők szerint értelmezzük: A helyi társadalom közös szükségleteinek kielégítését, a 42


szabadidő kulturált eltöltését szolgáló, megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkező szabadés/vagy beltéri helyszín, ami a helyi közösségek tagjai számára szervezett vagy szervezetlen formában nyitott és hozzáférhető. 2.2. Képzés, oktatás 2.2.1. Tanulás a fenntarthatóságért A támogatás célja • a Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER HACS által koordinált területén élők számára kínált képzés, oktatás LEADER-szerű együttműködésben történő megvalósítása, lebonyolítása. A képzések, oktatások irányulhatnak külön-külön vagy komplex módon a következő témákra: gazdaságfejlesztés, ifjúság, szociális segítségnyújtás, társadalmi befogadás, életmódvezetés, táj- és környezeti fenntarthatóság, helyi, térségi, nemzeti és globális változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, kutatás, fejlesztés Támogatható minden olyan fejlesztés és tevékenység, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium által a LEADER tengely megvalósításához kötődő támogatási rendelet nem tilt. Ezek között különösen: Képzések szervezése, lebonyolítása, amely magában foglalja az előkészítést és lebonyolítást; szükség esetén speciális tematika, tananyag összeállítását; résztvevők toborzását és a képzés utáni kapcsolattartást a projektzárásig; a képzésen résztvevők számára tartott személyes tanácsadást; írott vagy digitális dokumentáció elkészítését; képzés, oktatás megvalósításához szükséges kisértékű tárgyi eszközök beszerzését. Javasolt tématerületek Turisztika (Előfeltétel: a tematikának tartalmaznia kell olyan anyagrészt, amelyben a 60 településre vonatkozó turisztikai jellegű információkat oktatják (látnivalók, helyi értékek, szolgáltatások, stb.) pl. turisztikai kínálat fejlesztése, vendégasztal, idegen nyelv (amely szókincsében szerepelnek a 60 településre vonatkozó információk) Helyi termék, szolgáltatás pl.: termék- és szolgáltatásfejlesztés, feldolgozás, élelmiszer önrendelkezésre való törekvés, marketing, idegen nyelv (amely szókincsében szerepelnek a 60 településre vonatkozó információk) Vállalkozásfejlesztés pl.: A vállalkozói készségek fejlesztése terén a magyar mikro-, kis- és középvállalkozási szabályozások, specifikumok; stratégiai tervezés, e-business, marketing Gyógy- és fűszernövények gyűjtésének és felhasználásának módjai pl.: termesztés, feldolgozás, értékesítés, túra-, túravezetés Együttműködések erősítése 43


pl.: helyi identitástudat erősítése, különböző területi, szférák közötti és ágazati együttműködések erősítése, a Balaton-felvidéki Akciócsoport területén hálózatszerű program megvalósulását elősegítő együttműködések erősítése, közösségi videó készítése Fenntartható környezet pl.: energiahatékonyság a gyakorlatban, csapadékvíz megfogása és hasznosítása gyakorlatban, komposztálás, napkollektor készítése otthon, klímaváltozáshoz, megváltozott gazdálkodási körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás, fenntarthatóság Általános kompetenciák erősítése pl.: anyanyelvi, idegen nyelvi, digitális kompetencia (web 2), tanulás tanulása, kulturális kifejezőképesség, állampolgári kompetencia, vállalkozó kompetencia Személyiségfejlesztés, motiváció erősítés pl. önismeret, életmód-, és családvezetés, pszichológia, pszichotronika Kutatás, fejlesztés a mindennapokban pl.: kvantumfizika, nanotechnológia, orvos biológia, építőipari, élelmiszeripari, informatikai innovációk, jövőkutatás, űrtechnológia, csillagászat, térinformáció, tértechnológia 2.3. Rendezvény 2.3.1. Gazdasági, társadalmi összefogást erősítő rendezvények a helyi, térségi fejlődés érdekében A támogatás célja a Balaton-felvidéki Akciócsoport (Éltető Balaton-felvidékért Egyesület) LEADER HACS területén élők helyi identitástudatának erősítése, információkhoz történő hozzáférésének elősegítése, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott gazdaságfejlesztési, illetve életminőség javítási intézkedésekhez kapcsolódó, LEADER-szerűen megvalósuló rendezvények támogatása. Támogatás vehető igénybe helyi, vagy több településes programok, akciók, rendezvények szervezésére, lebonyolítására, melyek segítik a helyi értékek, hagyományok fenntartását, az idős lakosság birtokában lévő tudások továbbörökítését és/vagy új ötletek, megvalósítását, és/vagy szemléletformálást (pl.: közösségi összefogás, egészséges életmód, környezettudatosság, innováció) és szervezett formában információt közvetítenek. Támogatható minden olyan fejlesztés és tevékenység, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium által a LEADER tengely megvalósításához kötődő támogatási rendelet nem tilt, és a rendezvény megvalósíthatóságához kapcsolódik. Ezek között különösen: Rendezvények szervezése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztés, eszközfejlesztés, marketingtevékenység, rendezvényszervezés. Javasolt tématerületek: Gazdasági jellegű • helyi termékek értékesítésének elősegítése, • marketing, e-marketing, 44


• • •

innováció, kutatási, fejlesztési eredmények, és azok hasznosíthatósága a mindennapokban, helyi, térségi, nemzeti és globális változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást segítő tématerületek,

Nem gazdasági jellegű • közösségi tervezés, • kutatási, fejlesztési eredmények, és azok hasznosíthatósága a mindennapokban, • környezeti fenntarthatóság, • szabadidő, • hagyományőrzés, helyi értékek megőrzése, • szociális gondoskodás, öngondoskodás, • önfoglalkoztatás, • munkakeresés, munkavállalás, munkahelyi krízis, • egészséges életmód, • közösségfejlesztés, • személyiségfejlesztés, • életvezetés, családtervezés, • tűz, baleset- és vagyonvédelem 2.4.Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése 2.4.1. Térségek közötti és nemzetközi együttműködés támogatása Támogatás vehető igénybe a térségek közötti és nemzetközi együttműködések kialakítására, fejlesztésére a VM központi jellegű pályázati kiírásának megfelelően.. Az intézkedés része a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiának, de megvalósítása nem a LEADER HACS forrásainak terhére történik.

3.Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése 3.1.Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése 3.1.1. Megújuló erőforrások hasznosításának ösztönzése A támogatás célja 45


•

olyan beruházások támogatása a Balaton-felvidéki Akciócsoport (Éltető Balatonfelvidékért Egyesület által koordinált) LEADER HACS területén, amelyek a megújuló erőforrások használatára, hasznosítására, az eredmények bemutathatóságának biztosítására irányulnak.

A támogatási terület a 2013. évi HVS felülvizsgálat során horizontális fejlesztési irányként beépítésre került a többi támogatási intézkedésbe.

3.5. Az UMVP IV. tengelye (LEADER) keretében 2013-ban megvalósuló fejlesztési intézkedések UMVP témakörökhöz való illeszkedése

Intézkedés neve, azonosítója 1.1.1. Együttműködésen alapuló gazdasági tevékenységek fejlesztése 1.1.2. Őstermelői (beleértve a kistermelőt is) tevékenység támogatása 1.1.3. Együttműködésben az Éltető Balaton-felvidékért – komplexebb, több szervezetet, települést érintő gazdasági jellegű együttműködési projektek támogatása 1.1.4. Települési, és mikrotérségi szintű társadalmi és gazdasági együttműködések elősegítése 1.2.1. Tanulás a fenntarthatóságért 1.2.3. Közösségi terek fejlesztése 1.2.4. Gazdasági, társadalmi összefogást erősítő rendezvények a helyi, térségi fejlődés érdekében

UMVP témakörökhöz való illeszkedés Életminőség Versenyképesség

Életminőség

Életminőség Életminőség Életminőség Életminőség

3.6. Támogatások minimum és maximum összege intézkedésenként Támogatási összeg

Intézkedés neve Együttműködésen alapuló gazdasági tevékenységek fejlesztése Őstermelői (beleértve a kistermelőt is)

Minimum

Maximum

200 000

5 000 000

200 000

5 000 000 46


tevékenység támogatása Együttműködésben az Éltető Balatonfelvidékért – komplexebb, több szervezetet, települést érintő gazdasági jellegű együttműködési projektek támogatása Települési, és mikrotérségi szintű társadalmi és gazdasági együttműködések elősegítése Tanulás a fenntarthatóságért Közösségi terek fejlesztése Gazdasági, társadalmi összefogást erősítő rendezvények a helyi, térségi fejlődés érdekében

200 000

5 000 000

200 000

50 000 000

200 000 200 000

3 000 000 5 000 000

200 000

500 000

3.7. Támogatási intenzitások Támogatási intenzitás gazdasági, gazdálkodói szervezet, természetes személy számára Nem hátrányos helyzetű területen 60% Hátrányos helyzetű területen 65% Támogatási intenzitás non-profit szervezet, egyház részére 100% Támogatási intenzitás önkormányzat részére a nettó projektértékre számított 100%

Az ÁFA visszaigénylésre jogosult pályázó a nettó projektérték alapján kaphat támogatást.

3.8. Értékelési szempontok

Értékelési szempont

A szempont A szempont súlya az súlya az értékelésnél értékelésnél Nem közösségi Közösségi célú fejlesztés célú fejlesztés

Általános megfelelőség 47


1.A helyi viszonyokhoz, problémákhoz, HVS-hez 35 % való kapcsolódás 2. Az együttműködő partnerek kiválasztásának 5 % relevanciája, indokoltsága 3. A projektadatlap pontjainak belső összhangja 5 % 5% 4. A válaszok informatív jellege Minőségi megfelelőség 5. Elvárt gazdasági hatások 6. Elvárt környezeti hatások 7. Elvárt társadalmi hatások

25 % 10 % 15 %

35 % 5% 5% 5% 15 % 10 % 25 %

Minősítés %-os arány Alapvetően támogatásra javasolható Kitűnő 81-100 Igen Jó 61-80 Igen Közepes 51-60 Nem Gyenge 0-50 Nem

A támogatásra az a projekt javasolható, amely eléri a 61 pontot. Közepes és gyenge minősítésű projekt nem kaphat támogatást. Az egyes bírálati időszakokban beérkező pályázatok között minőségi verseny van. A HBB ülésen nem támogatott projektötletek átdolgozást követően újra benyújthatóak. Az értékelési szakaszban az értékelési szempontokhoz rendelt pontszámok megosztásra kerülnek a projektek minőség szerinti differenciálása érdekében. A pályázói aktivitástól függően forráskimerülésig a kitűnő és jó minősítést kapott projektet támogathatóak. Azonos minőségű projekt esetén a projektötletek beérkezési sorrendje képezi a döntési alapot.

3.9. LEADER-szerűség elemei projektek, kedvezményezettek vonatkozásában A LEADER francia eredetű mozaikszó. A Liaison Entre Actions pour le Development de’Economie Rurale meghatározás rövidítéseként jött létre, jelentése: közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért. A program 1991 óta létezik. A LEADER az Európai Unió speciális, „közösségi kezdeményezés” típusú fejlesztési programjai közé tartozik. Elősegíti, hogy a vidéki területek új módokat találjanak versenyképességük elérésére vagy fenntartására, a lehető legjobban használják ki a javaikat, és választ találjanak az előttük álló kihívásokra. A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlődése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják a vidéki területeken. 48


Aki ebben a pályázati formában szeretné megvalósítani projektjét, miközben élvezi a közösségi együttműködésen alapuló módszer minden előnyét, egyúttal vállalja az ezzel járó alapvető speciális kötelezettségeket is. Ezek biztosítják a más pályázati programoktól való el-, illetve lehatárolást. A megfelelő lehatárolás érdekében a LEADER-szerű elemek közül egy-egy projektben minimum 3 alapelvnek teljesülnie kell (azon belül bármely kritérium megvalósulása az adott alapelv teljesülését jelenti). Alapelvek I. Terület alapú megközelítés II. Alulról építkező megközelítés III. Köz- és magánszféra partnersége IV. Innováció V. Integrált és ágazatközi fellépések VI. Hálózatépítés VII. Együttműködés

Alapelveken belüli kritériumok Terület alapú megközelítés 1. A projekt a közösen megalkotott és elfogadott stratégiában együttműködő (ezáltal jogosult) települések vonatkozásában olyan témára irányul, amely közös hagyományon, hasonló adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt a települések fejődése szempontjából fontos. 2. A kedvezményezett a projektben olyan partnerekkel épít kapcsolatot, akik/amelyek a LEADER támogatásra jogosult településeken végzik tevékenységeiket Alulról építkező megközelítés 3. A kedvezményezett a helyi akciócsoport településeinek valamelyikén aktív közösségi vagy gazdasági szereplő, vagy a helyi stratégiában meghatározott közösségi vagy gazdasági igények alapján tervezi megvalósítani tevékenységét. 4. A kedvezményezett a projekt támogatással való megvalósítása esetén legalább 1 alkalommal részt vesz a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen. Köz- és magánszféra partnersége 5. A kedvezményezett együttműködik a jogosult településeken működő, az övétől eltérő köz-, magánszférához tartozó partnerrel. Ebben az esetben a közszférába tartozó 49


partnerek: önkormányzatok, társulásaik és szervezeteik, intézményeik; magánszférába tartozó partnerek: magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő és a civil szervezetek. Innováció 6. A kedvezményezett a projekt megvalósításával - a kedvezményezett, vagy a térség, vagy a település szempontjából - új terméket, vagy szolgáltatást vezet be. 7. A kedvezményezett a projekt megvalósítása során a saját, vagy a térség, vagy a település szempontjából új technológiai módszert, eljárást, új termelési, előállítási folyamatot alkalmaz. 8. A kedvezményezett a saját, vagy a térség, vagy a település szempontjából új piacot céloz meg. 9. A kedvezményezett a projekt megvalósítása során a tevékenységét az eddigieknél gazdaságosabban vagy költséghatékonyabban, vagy természettudatosabban fogja tudni végezni. 10. A kedvezményezett projektjével a helyi erőforrások, termékek, alapanyagok hasznosításának új módját kívánja bevezetni. 11. A projekt során a helyi lakosság, érintett felek fejlesztésekbe való bevonásának új módjai, a helyi gazdasági szereplők közötti új együttműködési formák alakulnak ki.

Integrált és ágazatközi fellépések 12. A projekt hozzájárul a gazdasági vagy társadalmi fejlődéshez a jogosult településeken. 13. A projekt hozzájárul a kulturális, környezeti, épített örökségi értékeink megőrzéséhez vagy újak teremtéséhez a jogosult településeken. Hálózatépítés 14. A projekt megvalósítására már meglévő együttműködési hálózat keretében kerül sor. 15. A projekt együttműködési hálózat létrehozását célozza. 16. A projekt tartalmaz szférák közötti és/vagy ágazatok közötti és/vagy ágazaton belüli együttműködést a jogosult településeken belül 17. A kedvezményezett által javasolt projekt megvalósításának alapvető eleme a helyi akciócsoport területén vagy azon kívül működő szervezetekkel való együttműködés. 18. A kedvezményezett által javasolt projekt a helyi akciócsoportok közötti együttműködés feltételeinek megteremtését célozza. Együttműködés 19. A projekt tartalmaz szférák közötti és/vagy ágazatok közötti és/vagy ágazaton belüli együttműködést a jogosult településeken belül, vagy azokra irányulóan.

50


Az alábbiakban egy-két példát adunk meg az együttműködések kiépítésének lehetséges területeire: • • • • •

beszerzési területen (pl. egy boltos a jogosult településeken lévő kistermelő termékével bővíti kínálatát), értékesítési területen (pl. 3 vendéglős összefog, hogy közös kiadvány készítenek), érdekképviseleti területen (pl. szakmai rendezvényen az ágazaton belül együttműködést építenek a résztvevők), tapasztalatcsere terén (pl. ifjúság helyben tartása témakörben az önkormányzatok, helyi civil szervezetek kicserélik tapasztalataikat a program során), közös program, rendezvény szervezése esetén (pl. beruházás ösztönzése érdekében a vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek összefognak, és befektetői találkozót szerveznek).

Fogalommagyarázat Jogosult települések: jelen kiírás keretében a Balaton-felvidéki Akciócsoport által közösen megalkotott és elfogadott stratégiában együttműködő 60 település. Szférák közötti együttműködés: olyan együttműködés, amelyben vállalkozói, civil, és önkormányzati szféra tagjai közül legalább 2 szféra együttműködése jelen van. Ágazatok közötti együttműködés: olyan együttműködés, amelyben minimálisan egy-egy szférában több szakmaterület együttműködése szerepel (pl. építőipar-kereskedelem, önkormányzat-szociális területen működő civil szervezet). Ágazaton belüli együttműködés: olyan együttműködés, amelyben minimálisan egy-egy ágazaton belül több szervezet együttműködése szerepel (pl. turisztikai területen érintett több vállalkozás, építőipari területen belül érintett több vállalkozás).

3.10. Forrásallokáció A HVS 3. felülvizsgálati szakaszában csak az UMVP IV. tengelye, azaz a LEADER források felhasználását tervezzük, ezért a forrásallokáció is csak az ezen belül 2013. évben megnyíló pályázati lehetőségekre értelmezhető. A forrásallokáció az IH útmutatása alapján a gazdaságfejlesztési és szolgáltatásfejlesztési jellegű projektek között oszlik meg. Az egyes projektek esetében egyedileg, annak tartalma alapján kerül eldöntésre, hogy az a gazdaságfejlesztési vagy szolgáltatásfejlesztési forrásokból kaphat támogatást.

Gazdaságfejlesztésre allokált forrás összege: Szolgáltatásfejlesztésre allokált forrás összege Összesen:

180 0000 000,-Ft 40 000 000,-Ft 220 000 000,-Ft

A forrásallokáció összege a szolgáltatásfejlesztési források terhére változhat. 51


A források mértéke az IH későbbi tájékoztatása alapján, illetve a korábban pozitív támogatási döntéssel rendelkező projektekből megmaradó forrásokkal kiegészülhet.

4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés Konzultációs, projektötlet beadási lehetőség meghirdetése Intézkedések

Célja

Időpont

Honlapon való megjelentetése a HVS felülvizsgálathoz kapcsolódó programoknak, anyagoknak

Széles körű népszerűsítés, figyelemfelkeltés

2013. 03.20.

Körlevél küldése a levelezési listákra

Műhelymunka

Fókuszcsoportos megbeszélések

Személyes konzultáció

HVS fórum

Széles körű népszerűsítés, figyelemfelkeltés

Független Ökológiai Központ – Közösségi áttörés a fenntarthatóság felé

Helyi termékek és szolgáltatások ismertségének, elismertségének népszerűsítése

2013. 03. 29.

2012. 11. 09. 2012. 11. 16. 2012. 11. 30. 2012. 12.07. 2012. 12. 14. 2013. 02. 01. 2013. 02. 08. 2013. 02. 15. 2013. 02. 22.

2013. 03. 06. 2013. 03. 26. 2013. 03. 27. 2013. 03. 28.

Információnyújtás folyamatosan a 3 mikrotérségi irodában. Projektadatlapok személyes benyújtási lehetősége. HVS projektötletek

2013. 04. 04.

Résztvevők, érintettek www.balatonleader.hu honlap látogatói

Önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások Éltető Balaton-felvidékért egyesület tagsága, hálózati és együttműködő partnerek Kb. 300 szervezet Meghívó küldése e-mailben Honlapon való megjelenés Összesen: kb. 100 fő Önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások Éltető Balaton-felvidékért egyesület tagsága, hálózati és együttműködő partnerek

Meghívó küldése levélben, e-mailben. honalapon való megjelenés. Szakmacsoportok: Turisztikai szereplők Élelmiszer előállítók Kézművesek Összesen: 60 fő

Vállalkozók kérésére tartott pályázati fórum. 52


gyűjtése

HVS gyakorlati felülvizsgálata HVS fórum

2013. 03. 25. 2013. 04. 03.

HVS elfogadása Közgyűlés

2013. 04. 10.

Meghívó küldése e-mailben Honlapon való megjelenés Résztvevők: TCS tagok és a munkaszervezet Összesen: 10 fő Meghívó küldése levélben, e-maliben, honlapon való megjelenés. Összesen: 50 fő

Tervezői csoport/HACS által rendezett fórumok, egyeztetések rövid összefoglalója Fórum helyszíne és időpontja 2012. november és 2013. március közötti időszakban

Célja

HVS fórum, HVS felülvizsgálat

A programsorozatok szakmai előadók és közösségfejlesztési szakemberek segítségével közösen elkészült egy közösségi értékeket felölelő közösségi térkép. A résztvevők információt kaptak a környezeti fenntarthatóság alapjairól, közös stratégiát állítottak össze, melynek a központi eleme a megújuló erőforrások hasznosítása, környezeti fenntarthatóság, rugalmas alkalmazkodás az állandóan változó viszonyokhoz. A programon résztvevők összefoglalót kaptak HVS felülvizsgálatról. Összefoglalták, hogy milyen szempontokat kellene figyelembe venni a felülvizsgálat során.

HVS fórum, HVS felülvizsgálat

A programon résztvevők véglegesítették HVS felülvizsgálat egyes elemeit. Megállapították a HVS illeszkedés vizsgálatához szükséges értékelési szempontokat.

Független Ökológiai Központ – Közösségi áttörés a fenntarthatóság felé programsorozat

Kapolcs, 2013. 03. 25.

Kapolcs, 2013. 04. 03.

Sümeg, 2013. 04. 04.

Nyirád, 2013. 04. 10.

Rövid összefoglalója

HVS fórum vállalkozók számára Elnökségi ülés Közgyűlés

A programon résztvevők összefoglalót kaptak HVS felülvizsgálatról. Közös projektgyűjtés. A gazdasági jellegű intézkedések áttekintése. HVS elfogadása A program célja a HVS tervezési szakaszának lezárása volt. A tagság egyhangúlag elfogadta.

4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, mint a Balaton-felvidéki Akciócsoport jogi személyiségű szervezete már a kezdetektől kiemelten fontosnak tartotta az együttműködések generálását, a helyi partnerség erősítését. A HVS tervezésekor térségünk önkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozói egyaránt részt vettek a közös munkában. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy HVS-ünk a valós igényeken alapuljon. Jól alapozhattunk a már létező együttműködésekre. Mindezek eredménye a következő fejezetben részletezett hatékony forrásfelhasználásunk. Alakulásunk demokratikus volta és működése révén azóta is számíthatunk tagságunkra. 53


Tevékenységi területünk alapvetően két fő részre bontható: 1. Közösségi együttműködésen alapuló gyakorlati vidékfejlesztés az egyesület partnereinek összefogásával, önálló projektekkel, illetve együttműködő partnerként 2. UMVP fejlesztési forrásai felhasználásának ösztönzése, projektgenerálás, pályázat-, kérelemkezelési tevékenység 1. Közösségi együttműködésen alapuló gyakorlati vidékfejlesztés az egyesület partnereinek összefogásával, önálló projektekkel, illetve együttműködő partnerként Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület megalakulásakor már meglévő jó együttműködés volt több fejlesztési területen tevékenykedő szervezet között. Egyesületi tagsági együttműködéseinket hálózatosodást ösztönző programunkkal egészítettük ki, amelyet folyamatosan erősítünk és bővítünk a programjaink során. Lehetőségeink szerint egyes szektorokra vonatkozóan további specifikus együttműködései programokat indítottunk. Nagyon sok térségi, országos és nemzetközi programon vettünk és veszünk részt a közösségi, gazdasági kapcsolatépítési lehetőségek feltárása, közvetítése céljából (művészetek Völgye Fesztivál-Éltető Völgy, budapesti Nemzetközi LEADER Expo, Pápai Agrárexpo, Reformkori fesztivál, Sziget fesztivál, Magyar Vidék Napja, Teret a Vidéknek Pécs, stb.) 2010. év végén elindítottuk az „Együttműködés és szemléletformálás a fenntartható és tartalmas turizmusért” projektet, amely keretében azon túlmenően, hogy a térség egész területét átfogóan túraútvonalakat alakítunk ki, további térségen belüli, sőt a szomszédos térségekbe átnyúló együttműködéseket generálunk. A program megvalósítása a települések aktív turisztikai, közösségi szereplőivel közösen történt. A program eredményeként egy közös turisztikai arculatot alakítottunk ki, magyarországi és nemzetközi LEADER csoportok jó gyakorlatait és tematikus szakmai találkozók tapasztalatait felhasználva. Térségünkben jelen lévő, országos jelentőségű szervezetekkel (Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Takarékszövetkezet, Független Ökológiai Központ, Balatonfüredi Turisztikai Egyesület, TDM szervezetek, Balatoni Integrációs KHT) stratégiai partnerséget építettünk ki. A térségi LEADER pályázati program egyik fontos célja volt a kapcsolatépítési lehetőségek bővítése a vállalkozói, közösségi, önkormányzati területen egyaránt. A LEADER forrásból megvalósított kisebb-nagyobb rendezvények, a különböző vállalkozói és nonprofit fejlesztések környezetükkel szorosan együttműködve kerülnek megvalósításra. Jelenleg folyamatban van a Vidék Minősége védjegy helyi kialakítása, illetve az európai védjegyrendszerhez való csatlakozás, amely a térégségi helyi termékek, turisztikai szolgáltatások, kézműves termékek, épített-, természeti és kulturális örökségi értékeink megőrzését, bővítését, minőségének javítását, eladhatóságának növelését célozza. Régiókat összekötő együttműködésünk a NATURAMA Szövetség, amelyben hat másik Leader Akciócsoporttal működünk együtt. A térségen kívüli kapcsolataink erősítését szolgálták a különböző együttműködési programokon való részvételek is, mint a NATURAMA találkozók, az ajkai Civil Börze. 54


A fenti együttműködések, partnerségek nagymértékben elősegítették HVS-ünk megvalósítását. A térségben élőkkel való folyamatos kapcsolattartás, az együttműködésre késztető programok, lehetőségek generálják a térségen belüli társadalmi és gazdasági összefogást, segítik az együttgondolkodás révén térségünk fejlődését. A közös programok révén nem csak tapasztalatokat, új információkat szerezhetünk, hanem a résztvevők közötti kapcsolatok is erődösnek.

2. UMVP fejlesztési forrásai felhasználásának ösztönzése, projektgenerálás, pályázat-, kérelemkezelési tevékenység E tevékenységi terület eredményességét a beérkező pályázatok magas száma, azok alacsony lemorzsolódási aránya is jelez, amelyet a helyzetelemzési szakaszban részletesen bemutattunk. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület megalakulásakor fontos kritérium volt, hogy a megfelelő működés, partnerség-építés, a kellő információáramlás, a hatékony képviselet érdekében mikrotérségi irodák kerüljenek kialakításra. Jelenleg a 3 mikrotérséget lefedve 3 irodában dolgozik az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület munkaszervezete. Ezen a tevékenységi területen az alábbi résztevékenységeket látja el az Egyesület: 1. Kérelmekkel, pályázatokkal kapcsolatos tanácsadás sümegi, kapolcsi és a balatoncsicsói irodákban és igény esetén, a helyszínen Projektgenerálás, szaktanácsadás.

pályázatokkal

és

kifizetési

kérelmekkel

kapcsolatos

tanácsadás,

2. Pályázatok, támogatási kérelmek beérkezését követően ellátott tevékenységek Iktatás, szkennelés, rögzítés, dokumentációk ellenőrzése, hiánypótoltatása, bírálatának előkészítése, rangsorállítás, bírálatról szóló határozatok kezelése, kapcsolattartás a központi hivatalokkal (Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatal, Vidékfejlesztési Minisztérium, stb.). 3. UMVP forrásainak kezelésével kapcsolatos további tevékenységek Folyamatos ügyfélszolgálat biztosítása, adatszolgáltatás az IH és MVH részére, térségen belül rendezvények, események, hírek közlése FVM-IH kommunikációs igazgatóság részére; www.umvp.eu oldalon való kommunikálás, HVS felülvizsgálat, www.balatonleader.hu honlap folyamatos frissítése, Munkatervi és pénzügyi beszámoló elkészítése, jogszabályok véleményezése, szakmai anyagok előkészítésében való segítségnyújtás IH, MVH felé. Irodák elérhetőségei 55


Sümeg mikrotérségi – központi iroda 8330 Sümeg, Váralja u. 6. Tel: 87/350-111 Tel/Fax: 87/550-086 e-mail: [email protected] honlap: www.balatonleader.hu Ajka- Tapolca- Veszprém mikrotérségi iroda Molnárház 8294 Kapolcs, Kossuth L.u.35. Tel/Fax: 87/537-016 e-mail: [email protected] Balatonfüredi mikrotérségi iroda Faluház 8272 Balatoncsicsó, Fő u. 25. Tel: 70/6100-523 e-mail: [email protected]

Az irodák nyitvatartási rendje: Hétfő: Kapolcson, Sümegen 08 – 16 óráig, Balatoncsicsón nincs ügyfélfogadás Kedd-szerda: mindhárom irodában 08.00-16.00 óráig Csütörtök: Kapolcson 08 –18 óráig, Sümegen 10-18 óráig Balatoncsicsón: 08-14 óráig Péntek: Sümegen 08–16 óráig, Kapolcson 08-14 óráig, Balatoncsicsón nincs ügyfélfogadás

56


1. Mellékletek 1. számú melléklet: A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek Egyeztetés helyszíne, típusa

Témája

Résztvevők száma

Független Ökológiai Központ – Közösségi áttörés a fenntarthatóság felé programsorozat Nagyvázsony, 2012. november 09. Nagyvázsony, 2012. november 16. Nagyvázsony, 2012. november 30. Nagyvázsony, 2012. december 07. Nagyvázsony, 2012. december. 14. Nemeshany, 2013. február 01. Nemeshany, 2013. február 08. Nemeshany, 2013. február 15. Nemeshany, 2013. február 22.

HVS felülvizsgálat előkészítés

100 fő

Nemesvámos, Fókuszcsoportos megbeszélés, 2013. március 06.


40 fő

Kapolcs, Fókuszcsoportos megbeszélés, 2013. március 26.


10 fő

Nemesvámos, Fókuszcsoportos megbeszélés, 2013. március 27.


10 fő

Sümeg, Fókuszcsoportos megbeszélés, 2013. március 28.


10 fő

Kapolcs, HVS fórum, 2013. március. 25. HVS gyakorlati felülvizsgálata Kapolcs, HVS fórum, 2013. április 03. Sümeg, HVS fórum, 2013. április 04.

HVS gyakorlati felülvizsgálata HVS gyakorlati felülvizsgálata

Nyirád, Elnökségi ülés, 2013. április 10.

HVS felülvizsgálat elfogadása

Nyirád, Közgyűlés, 2013. április 10.

HVS felülvizsgálat elfogadása

57


2. számú melléklet: Pénzügyi táblázat

A HVS 3. felülvizsgálati szakaszában csak az UMVP IV. tengelye, azaz a LEADER források felhasználását tervezzük, ezért a forrásallokáció is csak az ezen belül, 2013. évben megnyíló pályázati lehetőségekre értelmezhető. A forrásallokáció az IH útmutatása alapján a gazdaságfejlesztési és szolgáltatásfejlesztési jellegű projektek között oszlik meg. Az egyes projektek esetében egyedileg, annak tartalma alapján kerül eldöntésre, hogy az a gazdaságfejlesztési vagy szolgáltatásfejlesztési forrásokból kaphat támogatást.

Gazdaságfejlesztésre allokált forrás összege: Szolgáltatásfejlesztésre allokált forrás összege Összesen:

180 0000 000,-Ft 40 000 000,-Ft 220 000 000,-Ft

A forrásallokáció összege a szolgáltatásfejlesztési források terhére változhat. A források mértéke az IH későbbi tájékoztatása alapján, illetve a korábban pozitív támogatási döntéssel rendelkező projektekből megmaradó forrásokkal kiegészülhet.

58


3. számú melléklet: A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok

Intézkedések HVS felülvizsgálattal kapcsolatos felhívás, munkaanyagok eljuttatása a egyesület tagságához honlapon való közzététel körlevél küldése az együttműködő partnereknek

Célja Információ nyújtás a HVS felülvizsgálatának elindításáról, folyamatáról, munkaanyagiról. Projektek gyűjtésének elkezdése Meghívók közzététele Véleményezés lehetősének biztosítása

Időpont 2013. 03. 20.

2013. 03. 29.

Résztvevők, érintettek honlap látogatói

e- mail küldése az egyesület levelezőlistáira [email protected], egyesuletitagok@le v-lista.hu [email protected]

Igazoló dokumentumok E-mail print screenek: - honlapon való megjelenés -Kör-email az egyesületi levelezőlistákra küldve

Igazoló dokumentumok elérhetősége

lefűzve a HVS 2013 anyagában

érintettek: 300 szervezet

Tanácsadás Projektötletek gyűjtése

Projektötletek gyűjtése

Folyamatos

Éltető Balatonfelvidékért Egyesület lakossága

Nyitvatartási rendünk

lefűzve a HVS 2013 anyagában

Meghívók

2013. 01 – 03. beszámolóban feltöltve a www.umvp.eu/beszamolo oldalra és lefűzve HVS 2013 és a beszámoló anyagában

Folyamatos ügyfélszolgálat biztosítása, személyes tanácsadás a 3 mikrotérségi irodában Tájékoztató fórumok, műhelymunkák

HVS felülvizsgálat előkészítése

2012. 11. 09. 2012. 11. 16. 2012. 11. 30. 2012. 12. 07. 2012. 12. 14. 2013. 02. 01. 2013. 02. 08. 2013. 02. 15. 2013. 02. 22. 2013. 03. 06. 2013. 03. 26.

Éltető Balatonfelvidékért Egyesület lakossága Meghívók, fényképes beszámolók,

59


2013. 03. 27. 2013. 03. 28. 2013. 04. 04.

jelenléti ív

Megívó, jegyzőkönyv, jelenléti ív, fotók

HVS fórum a TKCS tagokkal

HVS gyakorlati felülvizsgálata

2013. 03. 25. 2013. 04. 03.

Elnökségi ülés Közgyűlés

HVS módosítások elfogadása

2013. 04. 10.

Elnökségi tagok Egyesületi tagok Hálózati tagok

2013. 04 – 06. beszámolóban feltöltve a www.umvp.eu/beszamolo oldalra és lefűzve HVS 2013 és a beszámoló anyagában

Meghívó, jegyzőkönyv, jelenléti ív, fotók

4. számú melléklet: Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)

Sorszám

Település neve

1 Aszófő

Érték megnevezése Szent László Római Katolikus Templom Templomrom Vörösmáli Pincesor

Érték típusa kulturális kulturális kulturális 60


2 Balatonakali

3 Balatoncsicsó

4 Balatonszepezd

5 Balatonszőlős

6 Balatonudvari

7 Barnag

Tornácos ház Öreg hegy Térségi Muzeális Gyűjtemény Evangélikus templom Mozaik Art Galéria Zimer-tető Cinege-domb Balázshegyi Szent Balázs Templomrom Szent Ágoston Római Katolikus Templom Öreg-Bükk Tanösvény Füzeti tó Agyag-lik Bánkút Hamuházi forrás és rét Cser-hegy Római Katolikus Templom Evangélikus Templom Református Templom Gulyás Lajos emlékmű Dr Sebestyén Gyula kastélya Pogánykő (rovásírásos emlékoszlop) Vírius Vince emlékoszlop Hősök kútja I. világháborús hősi emlékmű Kopjafa I. világháborús emlékmű Pál-hegy Református Templom Római Katolikus Templom Vásár-hegy Csere-hegy Recsek-hegy Száka-hegy tanséta Szív alakú sírkövek Szent Márton püspök templom Református Templom Öreg-hegy Nagy-Les-hegy Keresztfa-tető Kálvária Római Katolikus Templom Református Templom

kulturális természeti kulturális kulturális kulturális természeti természeti kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális 61


8 Bazsi

9 Bodorfa

10 Csabrendek

11 Csopak

Ciceru-domb Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom Szőlőhegyi Hálaadó Kápolna Simon István Emlékmúzeum Sztupa Szőlőhegyi Öreg Pincék Tátika vár Kunhalmok Hermántó, Égerláp Meklár-bánya Matuzsálem szelídgesztenye Delelő kút Tölgy famatuzsálem Sziget Bodor Imre névadó szobra Koplalói csárda Vadászház Bodorfa templomának ólomüveg ablakai Útelágazások, múlt század elején épített keresztek, emlékművek Dagonya Képesfa Torna patak Kígyós-patak Hátzky-kúria Szent Lőrinc Római Katolikus Templom Bogyai Kúria Fekete-kastély Vörös János Emléktábla Ótemető Barcza Kripta Zsidó Temető Katomaház Alcsabi Romtemplom Szentegyházi Romtemplom Buhinvölgy Szőlőhegyi út Lefejtett bauxitlencse Oszter-Huber-kúria Árpád-kori Szent István templom romja ("Csonkatorony") Díszkút Plul Vizimalom

természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális 62


12 Dabronc

13 Dörgicse

14 Gógánfa

Református Templom Szent Miklós Templomrom Angolkisasszonyok Nyaralója Ranolder kastély Római Katolikus Templom Szent József Gyógyforrás Csákány-hegyi kilátó Nosztori-völgy: turistautak Neogótikus templom Szegedy-kúria Eszterházy-kastély Római katolikus templom Dorfmeister-kép II. világháborús emlékmű Ötvös vadászház Ötvös Kastély-park Dabronci Öregerdő Marcal part Ötvös-Zalaerdőd Nagy Erdő Szentpéter-dörgicsei Templomrom Kisfalud-dörgicsi Templomrom Boldogasszony-dörgicsei Templomrom Alsódörgicsei evangélikus templom Alsódörgicsei római katolikus templom Felsődörgicsei evangélikus templom Kisdörgicse evangélikus templom Kűvölgyet áthidaló híd Milleniumi emlékpark Regős szobor Templomtér Egykori tisztartói lak Felsődörgicsei magtár Balázs hegy Nagy-erdő Dörgicsei-medence Gyömörey-kúria Római Katolikus templom Római Katolikus kápolna Nepumoki Szent János szobra Külley-kastély Máhó-tető

kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti kulturális természeti kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti 63


15 Gyepükaján

16 Halimba

17 Hetyefő

18 Hidegkút

19 Hosztót

Csobogó Római Katolikus Templom Nagykeszi Templomrom Kínai gát Fakereszt, Régi temető Szalai malom romjai Kókusz major Szabó kereszt Sziklahasadék, Ki-Kút Kőfejtő Hobai Domb Parkerdő Melegvíz Árvalányhaj Kossuth-Emlékmű Hősök-Emlékműve Római Katolikus Templom Dr. Szalay Miklós emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény Bánya Göbécses domb - Szent László pénze Boltos Kőszikla Malom-völgy Atibor-hegy/ Kerek-fenyves Faharangláb Hősi emlékmű Sárkány-puszta Ötvösi temető Csonkás-hegy Nyárfás út Hetyei erdő Marcal híd Vörös víz Csapás Falumúzeum Noszlopy Gáspár kilátó Római Katolikus Templom Kőbánya Recsek-hegy Római Katolikus Templom Templomdombon emléktábla Höltör Ferenc kőkereszt

természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális természeti kulturális természeti természeti kulturális kulturális kulturális 64


20 Kapolcs

21 Káptalanfa

22 Kislőd

Pinkóci pihenő (kígyós patak) Hősi sírkeresztek Piros kereszt akácos úton Szent-János hegy Fürdő Templomdombon lévő tölgyfák Római Katolikus Templom Evangélikus Templom Falumalom (Szaller malom, múzeum) Kuthy kastély Kovácsműhely és Lakóház Múzeum Fazekasműhely és Galéria Kalapos híd Királykő Gástya árok szabadtéri színpadával Királykő Eger patak Királykő Eger patak Kapitány-tető Sárosfői halastavak Eszterházy vadászkastély Fiató Barátfapuszta Jenő telek Szürkemarha állomány Rókatelep Lápterület Szőlőföld Dűltfa kút Római Katolikus Templom Szent János – Híd Kápolna Keresztek Gál malom Molnár kert Temető – 1848-as kereszt Csizmadia vízimalom Plébánia Római Katolikus Templom Rőthy Mihály Egyháztörténeti Gyűjtemény és Plébánia

kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális 65


23 Lovas 24 Mencshely

25 Megyer

26 Monostorapáti

27 Monoszló

28 Nagyvázsony

Külszíni fejtés Három-forrás Vashámor Fokhagyma-hegy Római Katolikus Templom Református Templom Evangélikus Templom Gályarab emlékmű Református templom Falumúzeum Ódor kúria Halomhegy Fa harangláb Zorall fesztivál Faluközpont Hetyei erdő Sárkánypuszta Balózsa erdő Nepumoki Szent János plébániatemplom Falumúzeum Bencés apatság Fekete-hegy Boncsos Ördög szikla Széles forrás Szent kút Hegyestű, geológiai bemutatóhely Református templom Pangyér-hegy Új-hegy Agyagos Hangyás-erdő Kinizsi vár (benne a Kinizsi Pál Vármúzeum) Zichy kastély Szent Mihály Kolostorrom Evangélikus kápolna Postamúzeum Schumacher Ház Szent István templom Szent Ilona plébánia templom Református Templom

természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális 66


29 Nemeshany

30 Nemesvámos

31 Nyirád 32 Óbudavár

33 Öcs

34 Örvényes

35 Paloznak

Eger-Víz Horgásztó Kánya-dom Római Katolikus Templom I. világháborús emlékmű Csizmadia vizimalom Közbirtokossági malom Kőkép Koplalói csárda Vadászház Zsidó temető Gémeskút Muki kereszt 400 éves tölgyfák Balácapuszta - Római kori villagazdaság és romkert Betyárcsárda Halomsír Református Templom Római Katolikus Templom (Szent Máté) Ruda-völgy Bagó-hegy Som-hegy Szomolya Likas-domb Római Katolikus Templom Kígyós-patak Római Katolikus Templom Szent Márton pihenőpark "Házaspárok útja" Szent György-hegy Római Katolikus Templom Református Templom Evangélikus Templom Feneketlen tó Halál völgy és csoportos tető Örvényesi vizimalom Szent Imre templom Kétnyílású kőhíd Nepomuki Szent János szobrával Ágas-magas Szent István templom Hősök kútja

természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti mindkettő kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti kulturális természeti kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális természeti természeti kulturális kulturális kulturális természeti kulturális kulturális 67


36 Pécsely

37 Pula

38 Rigács

39 Sümeg

Pongrácz kastély Tájház (Diószegi-ház) Viráglány szobor Hősök kútja Milleniumi park Zádor vár/Himfy vár Református templom Pécselyi medence Hideg-hegy Meggy-hegy Római Katolikus temlom Táladi (Tálodi) kolostor Szent Flórián Kápolna Háromlyukú kőboltozatos híd Esterháziak volt vadász-kastélya Falumúzeum Pulai bazaltbarlang, nyíltszíni alginitbánya Kinizsi forrás Náczi-hegy Imári-forrás Alginit bánya Som-hegy Világháborús emlékmű Római Katolikus templom Evangélikus templom Keresztek Világháborús emlékmű Akácos erdősáv Erzsébet-hársfák Sümegi vár Ferences templom Kisfaludy Múzeum Plébánia templom Püspöki Palota Tarisznyavár Várkert Kocsimúzeum Maulbertsch freskók Váristálló Református templom Püspöki Palota, Palota Pince és Bormúzeum

kulturális természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális mindkettő kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális 68


40 Sümegprága

41 Szentantalfa

42 Szentimrefalva

Mogyorósdomb természetvédelmi terület Vendel szobor Tarányi kastély Parkok, emlékhelyek Úrbéri Erdészház Kisfaludy Présház Pantheon Síntérlapi tanséta bemutatóhely Fehérkövek erdőrezervátum TT Uzsai csarabos erdő TT Rákóczi- forrás Ősborókás Bauxitlencse Halastavak Sarvaly Rendeki szurdok Szőlőhegy Nepomuki Szent János szobra Római Katolikus templom Sarvaly Erdő Fazekastalálkozó Sarvaly-forrás Halas tavak Gesztenyés Medvehagyma lelőhely Régi kőbánya Szőlőhegy Marcal forrás Csernely-pince Sarvaly romfalu Helytörténeti Gyűjtemény és Emlékműhely Római Katolikus templom Evangélikus templom Református Templom Kő-hegy Szent-Balázs-hegy Római Katolikus templom Szökőkút Hősök ligete Csiga Arborétum Kőkereszt

mindkettő kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális természeti kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális 69


43 Szentjakabfa 44 Szőc

45 Tagyon

46 Taliándörögd

47 Tihany

48 Tótvázsony

Gémeskút Szent Antal szobor Tőzikés Kígyós patak Római Katolikus templom Bányászati emlékmű Szent Flórián-szobor román-kori templom Mária-kápolna Szent-György kápolna Dabas-pusztai templomrom Szőlőhegy Kútvölgy Szőci-hegy Római Katolikus templom Malom-hegy Balázs-tető Római Katolikus templom Evangélikus templom Református Templom Szent András Templomrom (Klastrom) Mosóház és kút Kerekfenyves Dörögdi-medence Baksa Kerekfenyves Bányai tó Vigántvölgy Bencés Apátsági Templom és Múzeum Református templomrom, harangláb Egykori apátsági majorság Habsburg József főherceg nyaralókastélya Lóczy-tanösvény Kálvária Nyársas-hegy Akasztó domb Óvár Gejzírmező és Aranyház Római Katolikus templom Református templom Cservölgypuszta

kulturális kulturális természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális természeti kulturális természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális természeti 70


49 Ukk

50 Úrkút

51 Vászoly

52 Veszprémfajsz

53 Veszprémgalsa

54 Vigántpetend

Király hegy 300 éves tölgy Szalay-kúria Gyömörey kúria Gyömörey kastély Nepomuki Szent János szobra Római Katolikus Templom Felső Erdő Major Meleg víz híd Panoráma-pont Csárdahegyi Őskarszt Zichy kúria Őskarszt Bánya Római Katolikus templom Szent Kereszt Egyház falmaradványok Vászolyi Galéria Forrástó Bagó-hegy Kakas-hegy Római Katolikus templom Kálváriadomb Király-hegy Pinkóczi Római Katolikus templom Evangélikus templom Galsai római katolikus templom Hősi emlékmű Gruber-malom rom Kiskastély Kűmalmi út Kettős Híd Kohári Malom Pozitív kút Őstölgyes Malato-domb Kőrisfák Fehérgólya Csipányi Erdő Szent János hegy Római Katolikus templom Evangélikus harangtorony

természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális természeti természeti kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális 71


55 Vöröstó

56 Zalaerdőd

57 Zalagyömörő

58 Zalameggyes

59 Zalaszegvár

Fejfájós kút Eger-patak Csórompuszta Hamuházi-forrás Eger-patak Csórompuszta Hamuházi-forrás Imár-hegy Tálodi-erdő Galitető Kálvária Szeplőtelen Fogantatás Templom Cser-tető Szabadidőpark Római Katolikus templom Milleniumi Emlék Világháborús Emléktábla Útszéli keresztek Mária-szobor Fehérnyár fasor Szabadidőpark és Gondolat tó Római Katolikus templom kökényes Kőkép Sanyarú Fasor látkép Ártéri-kút Kisfaludy-Ház Rokokó kereszt Plébánia Római Katolikus templom Evangélikus templom Kőkereszt Népház Forrás Bogarassi fürdő Római Katolikus Templom János-hegyi Présházak, pincék Szabadidőpark Hősi emlékmű Székelykapu

kulturális természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti kulturális természeti kulturális természeti természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális természeti természeti kulturális kulturális kulturális kulturális kulturális 72


Nagyberzsenyi malomrom Szent János hegy Szőlőhegy Hóvirágos Torna Református templom Tájház és Galéria Bánlint-hegy Horog

60 Zánka

kulturális természeti természeti természeti természeti kulturális kulturális természeti természeti

5. számú melléklet: Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai) Kistérségi alapadatok Kistérségek területarányai Veszprém megyében

Ajkai

7,55%

Balatonalmádi

16,55%

14,33%

Balatonfüredi

6,25%

6,53%

Pápai Sümegi

7,22%

12,02%

Tapolcai

6,82%

22,73%

Várpalotai Veszprémi Zirci

forrás: Kistérségi alapadatok Veszprém megyében 2007-ben

Népsűrűségi adatok Népsűrűség (fő/km2)

140,0

Balatonalmádi

120,0

99,4 80,5 60,3

66,0

59,8

93,5

51,8

20,0

69,6

40,0

76,0

80,0

Pápai

131,0

134,4

Balatonfüredi

100,0

60,0

Ajkai

Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Veszprém megyei

0,0

Közép-dunántúli

forrás: Központi Statisztikai Hivatal

73


Öregedési index 113,2

Zirci

Öregedési index

95,7

Veszprémi

96,9

Várpalotai

124,5

Tapolcai

105,7

Sümegi

113,6 141,9 135,1 119,6 0,0

50,0

100,0

Pápai Balatonfüredi Balatonalmádi Ajkai

150,0


Veszprém megyei járások térképe

forrás: http://www.jaras.info.hu/wp-content/uploads/2012/05/jarasok_veszprem.jpg

74


1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma gazdasági forma szerint 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma gazdasági forma szerint 100% 80% Egyéni vállalkozás

60% 40%

Ba la t A jk o Ba nal ai la t má on d i fü re di Pá p Sü a i m Ta egi p V á o lc rp ai Ve alot sz ai pr ém i K Z öz Ves irc ép zp i -D r é un m á O ntúl r sz ág os

20%

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás

0% Jogi személyiségű társas vállalkozás


75


Népességszám változás

41800

Az É ltető B alaton-felv idékért E g y es ület 60 település e lakónépes s ég s z ámának v áltoz ás a 41727

41600

41256

41400 41200

40908

41000 40800 40600 40400 2008.01.01

2009.01.01

2010.01.01

forrás: Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER térség népességszámának alakulása 2005-től 2012-ig, KSH helységnévtár

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 60 települése lakónépességszámának változása 42000

41727 41600

41256

41200

40908 40800

40598

40639

2011.01.01

2012.01.01

40400 40000 2008.01.01

2009.01.01

2010.01.01

forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/Cp.HNT2.HNT

76

0 HETYEFŐ

ZALASZEGVÁR

RIGÁCS

BODORFA

13,56

20,83

19,44

21,35

Munkanélküliségi adatok (%) - Sümegi térség 28,23

23,05

BAZSI ZALAERDŐD

23,53

18,91

15,57

12,82

30

ZALAMEGGYES

GYEPÜKAJÁN

UKK

MEGYER

15,25

DABRONC

12,72

NEMESHANY

15,65

15

SZENTIMREF… SÜMEGPRÁGA

13,82

GÓGÁNFA

15,73

11,38

KÁPTALANFA VESZPRÉMGA…

11,92

SÜMEG

10,22

5

CSABRENDEK

10 11,25

15

ZALAGYÖMÖ…

20 17,65

25

HOSZTÓT


Munkanélküliségi adatok

foglalkoztatottsági helyzet, Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2011. február

77

5

0 15,59 14,39

KAPOLCS

VIGÁNTPET…

14,09

11,71

SZŐC ÖCS

11,57

Munkanélküliségi adatok (%) - Ajkai, Tapolcai, Veszprémi térség

KISLŐD

11,23

TALIÁNDÖR…

8,7

HALIMBA 11,52

8,28

TÓTVÁZSONY

MONOSTO…

7,17

NYIRÁD

9,03

6,61

ÚRKÚT

15

PULA

6,63

4,97

HIDEGKÚT

NAGYVÁZS…

5,59

10

NEMESVÁ…

20

5

BALATONCSI… CSOPAK PALOZNAK SZENTANTAL… ZÁNKA BALATONSZŐ… ASZÓFŐ TIHANY VÁSZOLY VÖRÖSTÓ PÉCSELY BALATONSZE… BALATONAK… BARNAG ÖRVÉNYES ÓBUDAVÁR DÖRGICSE BALATONUD… MENCSHELY MONOSZLÓ SZENTJAKABFA TAGYON

Munkanélküliségi adatok (%) - Füredi térség

9,49 6,79 6,82 9,39 8,5 10,13 10,69 10,18 10,69 8,62 9,56 10,73 12,03 8,42 13,93 9,68 12,57 10,46 14,67 21,43 27,78 24,29

30 25 20 15 10 5 0

VESZPRÉMF…




78


Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEDER térség foglalkoztatottsági helyzete

21,13

Munkanélküliségi adatok (%) - Füredi térség

25,00

6,30 Zánka

Vászoly

Tihany

6,83

8,00

12,31 Tagyon

10,58 Szenta…

10,54 Pécsely

Palozn… Nincs adat

6,54 Örvén…

6,21 Lovas

8,79 4,60 Dörgicse

Balato…

Aszófő

Balato…

0,00

Balato…

5,00

Csopak

8,30

6,70

6,22

6,11

5,54

10,00

8,08

15,00

7,14

11,11

20,00

3,23 Vöröstó

4,47 Veszprémfajsz

14,81

4,96 Úrkút

Vigánpetend

4,84

11,03 Taliándörögd

Tótvázsony

11,74 Szőc

Pula

5,41

9,93 Öcs

6,77 Nyirád

7,29 Nagyvázsony

5,14

12,56 Monostorapáti

Nemesvámos

12,97 Mencshely

8,56 Kislőd

Kapolcs

8,14 Hidegkút

5,82

16,67

Munkanélküliségi adatok (%) - Ajkai, Tapolcai, Veszprémi térség

Halimba

Barnag

18,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00

15,05



79

Zalagyömörő

Zalaszegvár

Zalameggyes

Zalaerdőd

5,00 9,38

20,00

17,53

13,10

26,12

22,22

19,30

16,67

13,38

10,22

7,39

Nincs adat

0,00 Veszprémgal…

Ukk

Sümegprága

Sümeg

10,92

8,33

6,52

12,45

17,97

19,25

30,00

Rigács

Nemeshany

Megyer

Káptalanfa

Hosztót

Hetyefő

Gyepükaján

Gógánfa

10,42

25,00

Dabronc

Csabrendek

9,21

10,00

Bodorfa

15,00 14,29

20,00

Bazsi


Munkanélküliségi adatok (%) - Sümegi térség


80


Munkanélküliségi arány (%) térségenként 14 11,8

12 10 8

7,16

7,37

Füredi térség

Ajkai, Tapolcai, Veszprémi térség

6 4 2 0 Sümegi térség


81


Munkanélküliségi ráta (%) 12,00% 10,00%

9,81% 8,96% 8,00%

8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Éltető Balaton-felvidékért Egyesület területén

Veszprém megye

Országos ( Bp-el együtt)


82


6. számú melléklet: A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület HVS tervezése és 2011. évi felülvizsgálata során a következő térségi vagy térségre vonatkozó releváns információkat tartalmazó tervezési dokumentumok vidékfejlesztési szempontú másodelemzése történt meg: •

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER térség népességszámának alakulása 2005-től 2010-ig, KSH helységnévtár

•

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEDER térség foglalkoztatottsági helyzete, Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2010. december

•

A regisztrált gazdasági szervezetek száma Veszprém megyében, Magyar statisztikai évkönyv, 2009

•

A települések száma népességnagyság-csoportok szerint Veszprém megyében, 2010. január 1., Magyar statisztikai évkönyv, 2009

•

A települések népessége népességnagyság-csoportok szerint Veszprém megyében, 2010. január 1., Magyar statisztikai évkönyv, 2009

•

A népesség korcsoport és nemek szerint Veszprém megyében, 2010. január 1., Magyar statisztikai évkönyv, 2009

•

A nonprofit szervezetek száma Veszprém megyében, Magyar statisztikai évkönyv, 2009

•

A kiskereskedelmi üzletek száma üzlettípus szerint Veszprém megyében, Magyar statisztikai évkönyv 2009

•

Az egyéni vállalkozók által működtetett vendéglátóhelyek száma egységenként és üzlettípusonként, Magyar statisztikai évkönyv, 2009

•

Közutak száma Veszprém megyében, Magyar statisztikai évkönyv, 2009

•

Közép-dunántúli régió területfejlesztési koncepciója és programja, MTA RKK NYUTI, Győr, 1999 és 2001

•

Közép-dunántúli régió Területfejlesztési Operatív Programja, KDRFÜ, 2009

területi

83


•

Közép-dunántúli régió társadalmi atlasza, Pro Régió, Budapest, 2010

•

Közép-dunántúli Operatív Program 2007-2013, KDRFÜ Kht., Székesfehérvár, 2006

•

Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve, KDRFÜ-SZRVA, Székesfehérvár, 2004

•

Közép-dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája, KDRFÜ, Székesfehérvár, 2008

•

Közép-dunántúli Régió regionális stratégiai program 2007-2013, MTA RKK NYUTI KDKCS, 2006

•

Kistérségek a Közép-Dunántúlon, KSH, 2009

•

Országos területi helyzetkép, VÁTI, Budapest, 2010

•

Veszprém megye turisztikai koncepciója, Mayer Péter, Veszprém, 2003

•

„FENNTARTHATÓ VIDÉKI TÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉNYEZŐINEK ÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA, MODELLTERVE különös tekintettel: AZ AGRÁRKÖRNYEZETRE ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSRA A SÜMEGI KISTÉRSÉGI MIKRORÉGIÓBAN” című kutatási részprojekt tanulmány, MÜFT, 2007

•

A Sümegi kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja, STÖTFT, 20032004

•

A Balatonfüredi kistérség agrárstruktúra-és vidékfejlesztési programja, ÉBÖTT, 2004

•

Az Ajkai kistérség agrárstruktúra-és vidékfejlesztési programja, 2004

•

A Veszprémi kistérség agrárstruktúra-és vidékfejlesztési programja, DBÖTT 2004

•

A Tapolcai kistérség agrárstruktúra-és vidékfejlesztési programja, 2004

•

Sümeg Térségi Marcal Forrásvidék – A VIDÉK FORRÁSA, Helyi Vidékfejlesztési Terv

•

Kistérségi alapadatok Veszprém megyében 2007-ben

•

Veszprém megye és kistérségei stratégiai programja, VMTT-VE, 2001

84


•

Társadalmi gazdasági helyzetkép Veszprém megyéről, Központi Statisztikai hivatal Veszprémi Igazgatósága, 2004

85


7. számú melléklet: Fenntarthatósági alapelvek A stratégia készítésekor alapvető szempont volt, hogy gazdasági és társadalmi fejlesztéseket indukáljunk, értékeinket megőrizzük, adottságainkkal éljünk, és óvjuk azokat. A HVS hozzájárul a helyi fenntarthatósághoz, azáltal, hogy fejlesztési prioritásaink között jelentős súllyal szerepelt a táj- és környezetgazdálkodás fejlesztése, térségi értékeink védelme. Kiemelt gazdasági célunk a „prosperáló vidéki gazdaság” kialakítása, ahol cél a magas hozzáadott értéket előállító gazdaság támogatása, innovatív minőségi termékek, technológiai fejlesztések bevezetése, együttműködések kialakítása. A térség termék és nyersanyag behozatalának segítése érdekében megjelent HVS-ünkben az őstermelők támogatása, a helyi termék– és szolgáltatás kör erősítése. Fontosnak tartjuk a helyi termelők helyi piacra jutásának támogatását, helyi termékek – élelmiszer- és, kézműves termék, szolgáltatások – kialakítását, fejlesztését és az ehhez kapcsolódó szemléletformáló programok, képzések szervezését. Az energia behozatal kiváltása, a globális fenntarthatóság érdekében előtérbe helyeztük az ez irányú szemléletformálást mind rendezvényeinken, mind képzéseinken. Közösségi célú, vállalkozó és képzési célterületeink között szerepel a megújuló energiaforrások használatát, környezetvédelmet, újrahasznosítást célzó fejlesztési lehetőségek, és generáljuk a térség ez irányú projektjeit más források (KEOP) bevonására. Célunk a természetőrző vidékfejlesztés megvalósítása, támogatjuk a térségünk természetföldrajzi sokszínűségének és a védett területeknek, a térség botanikai és zoológiai értékeinek és a jelentős karsztvízbázis és a kiváló minőségű ivó- és termálvízkészleteket megóvását, megőrzését, a helyi természeti adottságok kihasználását. Elengedhetetlennek tartjuk vidékünk megtartó – és vonzóerejének kialakítását, erősítését, támogatjuk az ez irányú törekvéseket mind az UMVP 3. tengelyének jogcímein, mind a LEADER jogcím keretein belül. Leader célterületeink kialakításában és a projektgenerálások során törekedünk arra, hogy pályázóink fejlesztési projektjeiben megjelenjenek a vidéki életmód, kulturális és épített örökségek megőrzésére és hagyományok sokféleségének megőrzésére irányuló elemek. Kiemelten fontosnak tartjuk olyan tematikus rendezvények és felnőttképzési programok megvalósítását, melyek elősegítik a szemléletformálást, innovációt a következő területeken: vállalkozásfejlesztés, tudatos fogyasztói magatartás, fenntartható fogyasztási szokások kialakítása, helyi termékek fogyasztása, egészséges termékek előállítása. Együttműködési projektjeink célozzák a térségen belüli együttműködések, és a térségek közötti és nemzetközi együttműködések erősítését. Támogatjuk, segítjük és generáljuk a társadalmi felelősségvállalás, a társadalmi kohézió erősödését, épp úgy, mint a gazdasági jellegű együttműködéseket, vagy a társadalmi esélyegyenlőséget. Térségünkben kezdetektől nagyon erős a civil aktivitás és részvétel, melyre alapozhatunk, s tevékenységünkkel tovább erősítjük ezt. Különböző témájú, szakirányú hálózatépítő tevékenységünk, céljaink a társadalmi és a gazdasági együttműködéseket nagymértékben segítik. Hálózati programjaink hozzájárulnak a tudásalapú vidékfejlesztés megvalósításához. 86


87

1. A HVS LEADER Terv megvalósítására vonatkozó fejezete, LEADER Intézkedési Terv Intézkedések az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által koordinált Balaton-felvidéki LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. számú intézkedés (HVS 1.1.1.)

1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Együttműködésen alapuló gazdasági tevékenységek fejlesztése

1.2 Kapcsolódó HVS célkitűzés megnevezése:

Gazdasági környezet fejlesztése

1.3. HVS intézkedés leírása:

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területén:  a működő vagy induló vállalkozások, illetve egyéb gazdasági tevékenységet végzők beruházásainak, műszaki technológiai fejlesztésének támogatása által a LEADER-szerű együttműködésen alapuló gazdasági aktivitás ösztönzése, az innováció erősítése, termékek és szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása.  a turisztikai tevékenységet végzők tevékenységeinek támogatása által a LEADER-szerű együttműködésen alapuló gazdasági aktivitás, az innováció erősítése, új turisztikai szolgáltatások létrehozása, meglévők fejlesztése.

Támogatható tevékenységek: - székhely, telephely fejlesztése, - épületek, építmények kialakításához, fejlesztéséhez szükséges építési beruházások megvalósítása - gépek, eszközök, berendezések beszerzése, - kis léptékű infrastruktúrafejlesztés, - marketingtevékenység, - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése, kivéve az utóaudit, felügyeleti audit és megújító audit költségeit, valamint a tanúsítvány plusz példányainak

kiállítási költsége, fordításhoz kapcsolódó költségek, - intézményi és programakkreditáció költségei, - tevékenységi területhez kötődő védjegy, szabadalom levédetése, licence megvásárlása, - adott vállalkozás tevékenységi köréhez kapcsolódó képzésen való részvétel, - a vállalkozás tevékenységét, fejlesztési eredményeket bemutató rendezvények előkészítése, megvalósítása, mely irányulhat az együttműködő partnerekkel való közös bemutatkozásra is.

1.4.Támogatási kritériumok: A projekt keretében a pályázó együttműködik legalább kettő, a jogosult településeken székhellyel, vagy telephellyel, vagy lakóhellyel rendelkező partnerrel. Partner lehet vállalkozás, vagy civil, vagy közszférához tartozó, illetve termelői, vagy szolgáltató tevékenységet végző természetes személy. Az Irányító Hatóság iránymutatása alapján nem tekinthető együttműködésnek a beszállítói, kivitelezői vagy egyéb üzleti kapcsolat, amennyiben a projekt tartalmi megvalósításához nem kötődik. Az együttműködés ezekkel a partnerekkel akkor fogadható el, ha a konkrét üzleti kapcsolatnál tágabb együttműködést tartalmaz. Az együttműködés tartalma minimálisan: együttműködő partnerek adatai, az együttműködés témája, a partnerek együttműködésben vállalt feladatai, vállalásai, az együttműködés időtartama, az együttműködési megállapodás megkötésének időpontja, a parnerek cégszerű aláírása. A LEADER-szerű együttműködés megvalósulása érdekében az együttműködésben vállalt feladatokra, vagy vállalásokra vonatkozóan minimálisan kiterjed az alábbiakra:  nem turisztikai tevékenységet végző vállalkozások esetében: Az együttműködő vállalkozások tevékenységéhez illeszkedő marketingtevékenységekben való együttműködés, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítása, amely által az együttműködők vállalják egymás vállalkozásának, tevékenységének ismertebbé, elismertebbé tételét, ösztönözve a szolgáltatások, termékek vásárlóit arra, hogy helyi termelőtől, szolgáltatótól vásároljanak, figyeljenek a környezeti értékekre. A pályázatnak tartalmaznia kell a tervezett költségek között olyan tételt, amely az együttműködésben vállalt közös marketingtevékenység, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítására vonatkozik, és amellyel a pályázó legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor elszámol. A rendezvény költsége nem haladhatja meg az igényelt támogatás 10 %-át.

A LEADER-szerű együttműködés: az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER terv 3.9. pontjában megfogalmazott LEADER alapelvek mentén való együttműködés. Amennyiben a projekt turisztikai jellegű szolgáltatás fejlesztését is tartalmazza, a pályázónak a projektben terveznie kell egy olyan kiadvány, vagy információs csomag összeállítását, amely az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területéhez tartozó legalább 5 település látogatható természeti, vagy épített, vagy kulturális értékeiről, vagy turisztikai szolgáltatóiról, vagy rendezvényeiről információt nyújt. Az 5 településből legfeljebb 1 lehet Balaton-parti. A pályázatnak tartalmaznia kell a tervezett költségek között olyan tételt, amely ennek a kiadványnak, vagy információs csomagnak a megvalósítására vonatkozik, és amellyel a pályázó legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor elszámol. A pályázó a Projekt adatlap benyújtásának időpontjában már részt vesz az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben, amely együttműködést legalább 2015. év végéig fenntart. Pályázónak a Projekt adatlaphoz, valamint az utolsó kifizetési kérelméhez csatolnia kell az együttműködés meglétét alátámasztó, az együttműködést koordináló szervezet által kiállított igazolást. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony kiadási tételekkel bíró, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. 1.5.Az intézkedés típus szerinti besorolása: ⁭Vállalkozásfejlesztés ⁭Közösségi célú fejlesztés 1.6 Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: Maximum támogatási összeg: HBB által várhatóan támogatott pályázatok száma:

200 000 Ft 5 000 000 Ft 35-40 db

1.7.Ügyfélkör: Közösségi célú fejlesztéseknél: a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, b) nonprofit szervezet, c) egyház. Vállalkozási célú fejlesztéseknél: a) működő mikro-, kis- és középvállalkozás, b) induló mikro-, kis- és középvállalkozás, c) természetes személy.

1.8.Támogatható települések köre:

Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepűkaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka 1.9.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Amennyiben a projekt építési beruházást is tartalmaz, pályázónak csatolnia kell a beruházásra vonatkozó tervdokumentációt. A tervdokumentáció építési beruházás esetén akkor is csatolandó, ha az egyébként nem építési engedély köteles. Együttműködési megállapodás, mely alátámasztja az 1. számú Intézkedés 1.4. pontjában bemutatott kritériumoknak való megfelelést. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben való részvétel alátámasztására csatolni kell a koordináló szervezet nyilatkozatát, kivéve, ha a koordináló szervezet maga az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület.

2. számú intézkedés (HVS 1.1.2.)


Őstermelői, kistermelői tevékenység támogatása

2.2.Kapcsolódó HVS célkitűzés megnevezése:



Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területén az őstermelői, kistermelői tevékenységet végzők tevékenységének támogatása által a LEADER-szerű együttműködésen alapuló gazdasági aktivitás, az innováció erősítése, új termékek létrehozása, meglévők fejlesztése. Támogatható tevékenységek: A termeléshez, tenyésztéshez, előállításhoz, feldolgozáshoz, értékesítéshez illeszthetően - székhely, telephely fejlesztése, - épületek, építmények kialakításához, fejlesztéséhez szükséges építési beruházások megvalósítása - gépek, eszközök, berendezések beszerzése, - kis léptékű infrastruktúrafejlesztés, - marketingtevékenység, - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése, kivéve az utóaudit, felügyeleti audit és megújító audit költségeit, valamint a tanúsítvány plusz példányainak kiállítási költsége, fordításhoz kapcsolódó költségek, - tevékenységi területhez kötődő védjegy, szabadalom levédetése, licence megvásárlása, - adott gazdálkodó tevékenységi köréhez kapcsolódó képzésen való részvétel, - a gazdálkodó tevékenységét, fejlesztési eredményeket bemutató rendezvények előkészítése, megvalósítása.

2.4.Támogatási kritériumok:

A projekt keretében a pályázó együttműködik legalább egy, a jogosult településeken székhellyel, vagy telephellyel, vagy lakóhellyel rendelkező partnerrel. Partner lehet:

vállalkozás, vagy civil, vagy közszférához tartozó, illetve termelői, vagy szolgáltató tevékenységet végző természetes személy. Az Irányító Hatóság iránymutatása alapján nem tekinthető együttműködésnek a beszállítói, kivitelezői vagy egyéb üzleti kapcsolat, amennyiben a projekt tartalmi megvalósításához nem kötődik. Az együttműködés ezekkel a partnerekkel akkor fogadható el, ha a konkrét üzleti kapcsolatnál tágabb együttműködést tartalmaz. Az együttműködés tartalma minimálisan: együttműködő partnerek adatai, az együttműködés témája, a partnerek együttműködésben vállalt feladatai, vállalásai, az együttműködés időtartama, az együttműködési megállapodás megkötésének időpontja, a parnerek cégszerű aláírása. A LEADER-szerű együttműködés megvalósulása érdekében az együttműködés a témáját illetően minimálisan kiterjed az alábbiakra:  nem turisztikai tevékenységet végző vállalkozások esetében: Az együttműködő vállalkozások tevékenységéhez illeszkedő marketingtevékenységekben való együttműködés, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítása, amely által az együttműködők vállalják egymás gazdaságának, vállalkozásának, tevékenységének ismertebbé, elismertebbé tételét, ösztönözve a szolgáltatások, termékek vásárlóit arra, hogy helyi termelőtől, szolgáltatótól vásároljanak, figyeljenek a környezeti értékekre. A pályázatnak tartalmazni a kell tervezett költségek között olyan tételt, amely az együttműködésben vállalt közös marketingtevékenység, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítására vonatkozik, és amellyel a pályázó legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor elszámol. A rendezvény költsége nem haladhatja meg az igényelt támogatás 10%-át. A LEADER-szerű együttműködés: az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER terv 3.9-es pontjában megfogalmazott LEADER alapelvek mentén való együttműködés. A pályázó a Projekt adatlap benyújtásának időpontjában már részt vesz az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben, amely együttműködést legalább 2015. év végéig fenntart. Pályázónak a Projekt adatlaphoz, valamint az utolsó kifizetési kérelméhez csatolnia kell az együttműködés meglétét alátámasztó, az együttműködést koordináló szervezet által kiállított igazolást. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony kiadási tételekkel bíró, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. 2.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása: ⁭Vállalkozásfejlesztés ⁭Közösségi célú fejlesztés

2.6 Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: Maximum támogatási összeg: HBB által várhatóan támogatott pályázatok száma:

200 000 Ft 5 000 000 Ft 8-13 db

2.7.Ügyfélkör: a) őstermelő. 2.8.Támogatható települések köre: Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepűkaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka

2.9.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Amennyiben a projekt építési beruházást is tartalmaz, pályázónak csatolnia kell a beruházásra vonatkozó tervdokumentációt. A tervdokumentáció építési beruházás esetén akkor is csatolandó, ha az egyébként nem építési engedély köteles. Együttműködési megállapodás, mely alátámasztja a 2. számú Intézkedés 2.4. pontjában bemutatott kritériumoknak való megfelelést. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben való részvétel alátámasztására csatolni kell a koordináló szervezet nyilatkozatát, kivéve, ha a koordináló szervezet maga az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület.

3.Számú intézkedés (HVS 1.1.3.)


Együttműködésben az Éltető Balatonfelvidékért



3.3.HVS intézkedés leírása:

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területén a társadalmi és gazdasági jellegű együttműködések, hálózatok kialakítása, vagy fejlesztése.

Támogatható tevékenységek: 1. gazdasági, vagy közösségi jellegű értékesítési, szolgáltatási épületek, területek, felületek kialakítása, felújítása, bővítése érdekében: 2. épületek, építmények építése, felújítása, bővítése, telekrendezés, kis léptékű infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, 3. tevékenységhez szükséges eszközök beszerzése, 4. biztonságtechnikai berendezések beszerzése, felújítása. Térfigyelő kamerarendszer esetében a rendőrséggel kötött megállapodás szükséges, 5. tevékenységi területhez kötődő védjegy, szabadalom levédetése, licence megvásárlása, 6. a pályázó tevékenységi köréhez kapcsolódó képzésen való részvétel. 7. szakmai adatbázis kialakítása az együttműködői/hálózati tagok körében. 8. közös megjelenés megvalósítása érdekében arculati elemek - amelyek nem a rendelet által kötelezően előírt arculati elemek -, és ezek használatához szükséges feltételrendszer kidolgozása, vagy más projekt keretében kialakított arculati elem használata. 9. együttműködések kiépítését, fejlesztését szolgáló rendezvények, szemléletformáló fórumok, műhelymunkák, szakmai konferenciák, képzések szervezése, lebonyolítása, vagy ezeken való részvétel. 10. helyi értékeket, vagy együttműködéseket bemutató kiadványok, könyv, vagy kisfilmek, vagy multimédiás kisfilmek tervezése, elkészítése, kiadása, vagy honlapok ez irányú fejlesztése, vagy ezekben való részvétel. 11. együttműködők közös bemutatkozási lehetőségeinek támogatása. 12. vásárokon való részvétel támogatása. 13. kiállítások, nyílt napok szervezése, lebonyolítása. 14. hálózatban résztvevő partnerek közötti, együttműködést erősítő programok, tanulmányutak szervezése, lebonyolítása.

15. kulturális, turisztikai, egyéb hálózati jellegű útvonalak kijelölése, felfestése, GPS koordinátákkal való azonosítása, térinformatikai rendszerének kiépítése, 3 D modellek elkészítése.

3.4. Támogatási kritériumok: A HVS-ben meghatározott tématerületek között az ügyfél szabadon választhat. A tématerületek lehetnek külön-külön, vagy több területet átfogóan gazdasági, ifjúsági, szociális, és a környezeti fenntarthatóságot célzó tématerületek, és megfelelnek az alábbiak közül legalább 3 kritériumnak: - Erősíti a gazdasági együttműködést. - Elősegíti a résztvevők közös megjelenését. - Ösztönzi a „jogosult településeken” belüli beruházásokat. - Ösztönzi a résztvevők hatékonyságának növelését a saját tevékenységi - területükön. - Ösztönzi további vállalkozások letelepedését a jogosult településeken. - Ösztönzi a meglévő vállalkozások erősödését a jogosult településeken. - A résztvevőket, illetve azok működési környezetét szélesebb körben teszi - ismertté. - Ösztönzi az ifjúság megtartását a jogosult településeken. - Ösztönzi a társadalmi integrálódást a jogosult településeken. A projekt keretében a pályázó együttműködik legalább négy a jogosult településeken székhellyel, vagy telephellyel, vagy lakóhellyel rendelkező partnerrel. Partner lehet vállalkozás, vagy civil, vagy közszférához tartozó, illetve termelői, vagy szolgáltató tevékenységet végző természetes személy. Az Irányító Hatóság iránymutatása alapján nem tekinthető együttműködésnek a beszállítói, kivitelezői vagy egyéb üzleti kapcsolat, amennyiben a projekt tartalmi megvalósításához nem kötődik. Az együttműködés ezekkel a partnerekkel akkor fogadható el, ha a konkrét üzleti kapcsolatnál tágabb együttműködést tartalmaz. Az együttműködés tartalma minimálisan: együttműködő partnerek adatai, az együttműködés témája, a partnerek együttműködésben vállalt feladatai, vállalásai, az együttműködés időtartama, az együttműködési megállapodás megkötésének időpontja, a parnerek cégszerű aláírása. A LEADER-szerű együttműködés megvalósulása érdekében az együttműködés a témáját illetően minimálisan kiterjed az alábbiakra: A felek tevékenységéhez illeszkedő marketingtevékenységekben való együttműködés, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítása, amely által vállalják egymás tevékenységének ismertebbé, elismertebbé tételét, ösztönözve a térségi lakosokat, vállalkozókat, köz- és civil szféra tagjait és az ide látogatókat, hogy helyi termelőtől, szolgáltatótól vásároljanak, gazdálkodjanak fenntarthatóan a jogosult településeken lévő épített-, természeti és kulturális értékekre, erőforrásokra.

A pályázatnak tartalmazni a kell tervezett költségek között olyan tételt, amely az együttműködésben vállalt közös marketingtevékenység, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítására vonatkozik, és amellyel pályázó legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor elszámol. A LEADER-szerű együttműködés: az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER terv 3.9-es pontjában megfogalmazott LEADER alapelvek mentén való együttműködés. A pályázó a Projekt adatlap benyújtásának időpontjában már részt vesz az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben, amely együttműködést legalább 2015. év végéig fenntart. Pályázónak a Projekt adatlaphoz, valamint az utolsó kifizetési kérelméhez csatolnia kell az együttműködés meglétét alátámasztó, az együttműködést koordináló szervezet által kiállított igazolást. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony kiadási tételekkel bíró, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. 3.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása: ⁭ Vállalkozásfejlesztés ⁭Közösségi célú fejlesztés 3.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: 200 000Ft Maximum támogatási összeg: 5 000 000 Ft HBB által várhatóan támogatott pályázatok 5-7 db száma: 3.7. Ügyfélkör: Közösségi célú fejlesztéseknél: a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, b) nonprofit szervezet, c) egyház. Vállalkozási célú fejlesztéseknél: a) működő mikro-, kis- és középvállalkozás, b) induló mikro-, kis- és középvállalkozás, c) természetes személy, d )őstermelő.

3.8.Támogatható települések köre: Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepűkaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő,

Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka 3.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Amennyiben a projekt építési beruházást is tartalmaz, pályázónak csatolnia kell a beruházásra vonatkozó tervdokumentációt. A tervdokumentáció építési beruházás esetén akkor is csatolandó, ha az egyébként nem építési engedély köteles. Együttműködési megállapodás, mely alátámasztja a 3. számú Intézkedés 3.4. pontjában bemutatott kritériumoknak való megfelelést. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben való részvétel alátámasztására csatolni kell a koordináló szervezet nyilatkozatát, kivéve, ha a koordináló szervezet maga az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület. 4. számú intézkedés (HVS 1.1.4.)


4.2. Kapcsolódó megnevezése:

HVS


Települési, és mikrotérségi szintű társadalmi és gazdasági együttműködések elősegítése

célkitűzés Gazdasági környezet fejlesztése Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területén lévő településeken olyan együttműködési program megvalósítása, amelynek eredményeképpen települési szintű erőforrás-gazdálkodási tervek készülnek. A programba való bekapcsolódás, valamint az általa elért eredmények, tudás az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS minden települése számára nyitott. A programban különböző akciók, rendezvények, közösségi és szakmai műhelymunkák valósulnak meg az alábbi tématerületeken: • települési szintig lebontva a különbféle erőforrások értelmezése, összefüggéseiknek feltárása a konkrét helyeken, • HACS településeit egyenként, és mikrorégióként differenciáltan segíteni az együttműködések, társadalmi, gazdasági összefogások lehetőségeinek felismerésében, kihasználásában, • a közösségi tervezés módszerei, és azok

fejlesztése, alkalmazása, • a helyi részvételi demokrácia és kohézió, • komplex fejlesztési programok, projektek azonosítása, fejlesztése. Támogatható tevékenységek: Az együttműködési programsorozat megvalósításához kapcsolódó • eszközbeszerzés, • gépbeszerzés, • rendezvények, szakmai műhelymunkák előkészítése és megvalósítása, ezekhez szükséges alapanyagok, • marketing, • kisfilmek készítése, • személyi jellegű költségek, • projektmenedzsment, • szakmai és szakértői szolgáltatás, vagy tanácsadás díja,

4.4. Támogatási kritériumok: Pályázatot kizárólag a Balaton-felvidéki Akciócsoport jogi személyiségű szervezete az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület nyújthat be. Amennyiben ez valamely akadályba ütközik, úgy az a szervezet, aki előzetesen rendelkezik a HACS elnöksége általi felkérő nyilatkozattal, amely a pályázat benyújtására kéri a szervezetet. A projektben a támogatás révén megvalósuló események, rendezvények, akciók az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területén mind a 60 település számára lehetőséget biztosítanak, de minimum 25 települést érintenek. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony kiadási tételekkel bíró, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. 4.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása: ⁭Közösségi célú fejlesztés 4.6 Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: Maximum támogatási összeg: HBB által várhatóan támogatott pályázatok száma: 4.7.Ügyfélkör:

200 000 Ft 50 000 000 Ft 1 db

Éltető Balaton-felvidékért Egyesület vagy az általa megbízott szervezet, amely a LEADER HACS illetékességi területéhez tartozó településen a pályázat benyújtásakor működő a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, b) nonprofit szervezet.

4.8.Támogatható települések köre: Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepűkaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka 4.9.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Együttműködési program váza, amely tartalmazza: a projekt célját, alkalmazott módszereket, az erőforrás gazdálkodási tervek minimális tartalmát, akciók, tématerületek, műhelymunkák, rendezvények egyéb tevékenységek felvázolását, amelyből megállapítható a helyi kompetencia erőssége. Részletes költségvetési terv.





Társadalmi tőke erősítése


Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területén működő non-profit szervezetek és önkormányzatok által működtetett, már meglevő, vagy új kül- és beltéri közösségi terek LEADER-szerű fejlesztése, korszerűsítése, létrehozása, valamint ezek modern eszközökkel való felszerelése, berendezése, megújuló erőforrások használatát célzó beruházások megvalósítása, az eredmények bemutathatóságának biztosítása. Támogatható tevékenységek: Modern eszköztárral rendelkező közösségi terek kialakítása, fejlesztése. Civil- és közszférában tevékenykedő szervezetek családbarát, a különböző generációk felkarolását, kortárs kapcsolatok helybeli kialakulását, erősödését, kulturális és szabadidős tevékenységek hasznos eltöltését szolgáló fejlesztéseinek támogatása. Civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok aktív részvételével gyermek- vagy ifjúsági klubok, illetve idősek közösségi színterének – amely nem azonos az idősek klubja intézményével - létrehozása, fejlesztése; szabad- és beltéri közösségi terek kialakítása vagy fejlesztése, amely alkalmas sportolásra, közös főzésre, beszélgetésre, egyéb közösségi, illetve hagyományőrző programok lebonyolítására. Megújuló erőforrások használatát célzó beruházások megvalósítása, ezekhez szükséges épületek, építmények építése, felújítására, bővítésére, technológiai gépek, eszközök beszerzése és üzembeállítása. A projekt során megvalósult beruházás szemléletformáló bemutatását, célzó rendezvények szervezése, lebonyolítása,

marketingtevékenység. Közösségi tér, Közösségfejlesztési bázis: A helyi társadalom közös szükségleteinek kielégítését, a szabadidő kulturált eltöltését szolgáló, megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkező szabad- és/vagy beltéri helyszín, ami a helyi közösségek tagjai számára nyitott és hozzáférhető. Megújuló erőforrások használata: Napelem, napkollektor, szélkerék, biomassza kazán üzembe állítása, esővíz gyűjtő ciszternák létesítése, a használaton kívüli szennyvízaknák leszigetelése és szerelvénnyel való kiépítése, az összegyűjtött víz újrafelhasználását lehetővé tevő rendszerek kiépítése, szerves hulladék feldolgozását és felhasználását lehetővé tevő technológiák alkalmazás, faaprító, brikettáló, komposztáló használata, valamint minden a víz, geotermikus, szél, nap vagy bioenergia felhasználását célzó beruházás. 5.4. Támogatási kritériumok: A projekt keretében a pályázó együttműködik legalább kettő, a jogosult településeken székhellyel, vagy telephellyel, vagy lakóhellyel rendelkező partnerrel. Partner lehet: vállalkozás, vagy civil, vagy közszférához tartozó, illetve termelői/szolgáltató tevékenységet végző természetes személy. Az Irányító Hatóság iránymutatása alapján nem tekinthető együttműködésnek a beszállítói, kivitelezői vagy egyéb üzleti kapcsolat, amennyiben a projekt tartalmi megvalósításához nem kötődik. Az együttműködés ezekkel a partnerekkel akkor fogadható el, ha a konkrét üzleti kapcsolatnál tágabb együttműködést tartalmaz. Az együttműködés tartalma minimálisan: együttműködő partnerek adatai, az együttműködés témája, a partnerek együttműködésben vállalt feladatai, vállalásai, az együttműködés időtartama, az együttműködési megállapodás megkötésének időpontja, a parnerek cégszerű aláírása. A LEADER-szerű együttműködés megvalósulása érdekében az együttműködés a témáját illetően minimálisan kiterjed az alábbiakra: A felek tevékenységéhez illeszkedő marketingtevékenységekben való együttműködés, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítása, amely által vállalják egymás tevékenységének ismertebbé, elismertebbé tételét, ösztönözve a térségi lakosokat, vállalkozókat, köz- és civil szféra tagjait és az ide látogatókat a közösségi életben való részvételre. További együttműködési területek lehetnek - amennyiben a projekt témájához illeszkedik - a helyi

termelőtől, szolgáltatótól vásárlás ösztönzése, a jogosult településeken lévő épített-, természeti és kulturális értékek, erőforrások előtérbe helyezése. A pályázatnak tartalmazni a kell tervezett költségek között olyan tételt, amely az együttműködésben vállalt közös marketingtevékenység, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítására vonatkozik, és amellyel a pályázó legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor elszámol. A LEADER-szerű együttműködés: az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER terv 3.9. pontjában megfogalmazott LEADER alapelvek mentén való együttműködés. A pályázó a Projekt adatlap benyújtásának időpontjában már részt vesz az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben, amely együttműködést legalább 2015. év végéig fenntart. Pályázónak a Projekt adatlaphoz, valamint az utolsó kifizetési kérelméhez csatolnia kell az együttműködés meglétét alátámasztó, az együttműködést koordináló szervezet által kiállított igazolást. A Helyi Bíráló Bizottság csak a fejlesztési cél elérése szempontjából egyértelműen indokolt, költséghatékony kiadási tételekkel bíró, a gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek megfelelő projektjavaslatot részesítheti támogatásban. 5.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása: ⁭Közösségi célú fejlesztés 5.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: Maximum támogatási összeg: HBB által várhatóan támogatott pályázatok száma:

200.000.- Ft 5.000.000.- Ft 4-8 db

5.7. Ügyfélkör: LEADER HACS illetékességi területéhez tartozó településen a pályázat benyújtásakor működő a) olyan települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja, b) nonprofit szervezet, valamint c) egyház.

5.8.Támogatható települések köre: Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepűkaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka

5.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Amennyiben a projekt építési beruházást is tartalmaz, pályázónak csatolnia kell a beruházásra vonatkozó tervdokumentációt. A tervdokumentáció építési beruházás esetén akkor is csatolandó, ha az egyébként nem építési engedély köteles. Együttműködési megállapodás, mely alátámasztja az 5. számú Intézkedés 5.4. pontjában bemutatott kritériumoknak való megfelelést. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben való részvétel alátámasztására csatolni kell a koordináló szervezet nyilatkozatát, kivéve, ha a koordináló szervezet maga az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület.




6.2.Kapcsolódó megnevezése:


HVS


célkitűzés

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területén élők számára kínált, LEADER-szerű együttműködésben megvalósuló képzés, oktatás megvalósítása, lebonyolítása. A képzések, oktatások irányulhatnak különkülön vagy komplex módon a következő témákra: gazdaságfejlesztés, ifjúság, szociális segítségnyújtás, társadalmi befogadás, életmódvezetés, táj- és környezeti fenntarthatóság, helyi, térségi, nemzeti és globális változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, kutatás, fejlesztés Támogatható tevékenységek: Képzések szervezése, lebonyolítása, amely magában foglalja az előkészítést és lebonyolítást; szükség esetén speciális tematika, tananyag összeállítását; résztvevők toborzása és a képzés utáni kapcsolattartás a projektzárásig; a képzésen résztvevők számára tartott személyes tanácsadás; írott vagy digitális dokumentáció elkészítése; képzés, oktatás megvalósításához szükséges kisértékű tárgyi eszközök beszerzése, a képzéshez kapcsolódó rendezvények előkészítése, megvalósítása, marketingtevékenység.

Javasolt tématerületek Turisztika A tematikának tartalmaznia kell olyan anyagrészt, amelyben a 60 településre vonatkozó turisztikai jellegű információkat oktatják Helyi termék, szolgáltatás Vállalkozásfejlesztés Gyógy- és fűszernövények gyűjtésének és

felhasználásának módjai Együttműködések erősítése Fenntartható környezet Általános kompetenciák erősítése Személyiségfejlesztés, motiváció erősítés Kutatás, fejlesztés a mindennapokban 6.4.Támogatási kritériumok: A projekt keretében a pályázó együttműködik legalább kettő, a jogosult településeken székhellyel, vagy telephellyel, vagy lakóhellyel rendelkező partnerrel. Partner lehet vállalkozás, vagy civil, vagy közszférához tartozó, illetve termelői, vagy szolgáltató tevékenységet végző természetes személy. Az Irányító Hatóság iránymutatása alapján nem tekinthető együttműködésnek a beszállítói, kivitelezői vagy egyéb üzleti kapcsolat, amennyiben a projekt tartalmi megvalósításához nem kötődik. Az együttműködés ezekkel a partnerekkel akkor fogadható el, ha a konkrét üzleti kapcsolatnál tágabb együttműködést tartalmaz. Az együttműködés tartalma minimálisan: együttműködő partnerek adatai, az együttműködés témája, a partnerek együttműködésben vállalt feladatai, vállalásai, az együttműködés időtartama, az együttműködési megállapodás megkötésének időpontja, a parnerek cégszerű aláírása. A LEADER-szerű együttműködés megvalósulása érdekében az együttműködés a témáját illetően minimálisan kiterjed az alábbiakra: A felek tevékenységéhez illeszkedő marketingtevékenységekben való együttműködés, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítása, amely által vállalják egymás tevékenységének ismertebbé, elismertebbé tételét, ösztönözve a térségi lakosokat, vállalkozókat, köz- és civil szféra tagjait és az ide látogatókat a közösségi életben, a képzésekben való részvételre. További együttműködési területek lehetnek - amennyiben a projekt témájához illeszkedik a helyi termelőtől, szolgáltatótól vásárlás ösztönzése, a jogosult településeken lévő épített-, természeti és kulturális értékek, erőforrások előtérbe helyezése. A pályázatnak tartalmazni a kell tervezett költségek között olyan tételt, amely az együttműködésben vállalt közös marketingtevékenység, vagy közös bemutatkozást célzó rendezvény megvalósítására vonatkozik, s mellyel pályázó legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor elszámol. A LEADER-szerű együttműködés: az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER terv 3.9. pontjában megfogalmazott LEADER alapelvek mentén való együttműködés. A pályázó a Projekt adatlap benyújtásának időpontjában már részt vesz az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben, amely együttműködést legalább 2015. év végéig fenntart. Pályázónak a Projekt adatlaphoz, valamint az utolsó kifizetési kérelméhez csatolnia kell az együttműködés meglétét alátámasztó, az együttműködést koordináló szervezet által kiállított

igazolást. A Helyi Bíráló Bizottság csak a képzés megvalósulásához kapcsolódó, költséghatékony kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban.

6.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása: ⁭Vállalkozásfejlesztés ⁭Közösségi célú fejlesztés 6.6 Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: Maximum támogatási összeg: HBB által várhatóan támogatott pályázatok száma:

200 000 Ft 3 000 000 Ft 3-6 db

6.7.Ügyfélkör: Közösségi célú fejlesztéseknél: a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, b) nonprofit szervezet, c) egyház. Vállalkozási célú fejlesztéseknél: a) működő mikro-, kis- és középvállalkozás, b) induló mikro-, kis- és középvállalkozás, c természetes személy, d)őstermelő. 6.8.Támogatható települések köre: Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepűkaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka 6.9.Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Amennyiben a projekt építési beruházást is tartalmaz, pályázónak csatolnia kell a beruházásra vonatkozó tervdokumentációt. A tervdokumentáció építési beruházás esetén akkor is csatolandó, ha az egyébként nem építési engedély köteles. Együttműködési megállapodás, mely alátámasztja a 6. számú Intézkedés 6.4. pontjában bemutatott kritériumoknak való megfelelést. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben való részvétel alátámasztására csatolni kell a koordináló szervezet

nyilatkozatát, kivéve, ha a koordináló szervezet maga az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület.



Gazdasági, társadalmi összefogást erősítő rendezvények a helyi, térségi fejlődés érdekében

7.2. Kapcsolódó HVS célkitűzés megnevezése:



Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS területén élők helyi identitástudatának erősítése, információkhoz történő hozzáférésének elősegítése, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott gazdaságfejlesztési, illetve életminőség javítási intézkedésekhez kapcsolódó, LEADER-szerűen megvalósított rendezvények támogatása. Támogatás vehető igénybe helyi, vagy több településes programok, akciók, rendezvények szervezésére, lebonyolítására, melyek segítik a helyi értékek, hagyományok fenntartását, az idős lakosság birtokában lévő tudások továbbörökítését, vagy új ötletek, megvalósítását, vagy szemléletformálást és szervezett formában információt közvetítenek. Támogatható tevékenységek: Rendezvények szervezése, előkészítése, megvalósítása, ezekhez kapcsolódó eszközbeszerzés, marketingtevékenység, kisléptékű infrastrukturális fejlesztés, egyéb, a rendezvény megvalósításához köthető tevékenység. Javasolt tématerületek: Gazdasági tématerületek: • helyi termékek értékesítésének elősegítése, • marketing, e-marketing, • innováció, • kutatási, fejlesztési eredmények, és azok hasznosíthatósága a mindennapokban, • helyi, térségi, nemzeti és globális

változásokhoz való rugalmas alkalmazkodást segítő tématerületek, Nem gazdasági tématerületek: • közösségi tervezés, • kutatási, fejlesztési eredmények, és azok hasznosíthatósága a mindennapokban, • környezeti fenntarthatóság, • szabadidő, • hagyományőrzés, helyi értékek megőrzése, • szociális gondoskodás, öngondoskodás, • önfoglalkoztatás, • munkakeresés, munkavállalás, munkahelyi krízis, • egészséges életmód, • közösségfejlesztés, • személyiségfejlesztés, • életvezetés, családtervezés, • tűz, baleset- és vagyonvédelem

7.4. Támogatási kritériumok: Két együttműködési megállapodás, melyek közül legalább egyet más szférához tartozó partnerrel kötött az ügyfél. Közszférához tartozó ügyfél a magánszférához tartozóval. Ebben az esetben a közszférába tartozó partnerek: önkormányzatok, társulásaik és szervezeteik, intézményeik; magánszférába tartozó partnerek: magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő és a civil szervezetek, egyházak. Az Irányító Hatóság iránymutatása alapján nem tekinthető együttműködésnek a beszállítói, kivitelezői vagy egyéb üzleti kapcsolat, amennyiben a projekt tartalmi megvalósításához nem kötődik. Az együttműködés ezekkel a partnerekkel akkor fogadható el, ha a konkrét üzleti kapcsolatnál tágabb együttműködést tartalmaz. Az együttműködés tartalma minimálisan: együttműködő partnerek adatai, az együttműködés témája, a partnerek együttműködésben vállalt feladatai, vállalásai, az együttműködés időtartama, az együttműködési megállapodás megkötésének időpontja, a parnerek cégszerű aláírása. A LEADER-szerű együttműködés megvalósulása érdekében az együttműködés a témáját illetően minimálisan kiterjed az alábbiakra: A rendezvény megvalósulása során az együttműködő partnerek számára milyen bemutatkozási, megjelenési, vagy marketing lehetőséget nyújt a pályázó, amelyre vonatkozóan a költségeket a támogatásból fogja finanszírozni. A pályázatnak tartalmazni a kell tervezett költségek között olyan tételt, amely az

együttműködésben vállalt tevékenység, vagy a partnernek rendezvényen való bemutatkozását segíti, és amellyel a pályázó legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor elszámol. A LEADER-szerű együttműködés: az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia LEADER terv 3.9. pontjában megfogalmazott LEADER alapelvek mentén való együttműködés. Jelen intézkedés keretében településenként egy pályázat megvalósítása támogatható. A rendezvény programjába beépítésre kerül legalább 1 gazdaságfejlesztési és 1 nem gazdaságfejlesztési téma. A pályázó a Projekt adatlap benyújtásának időpontjában már részt vesz az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben, amely együttműködést legalább 2015. év végéig fenntart. Pályázónak a Projekt adatlaphoz, valamint az utolsó kifizetési kérelméhez csatolnia kell az együttműködés meglétét alátámasztó, az együttműködést koordináló szervezet által kiállított igazolást. A Helyi Bíráló Bizottság csak a rendezvény megvalósulásához kapcsolódó, költséghatékony kiadási tételekkel bíró projektjavaslatot részesítheti támogatásban. 7.5. Az intézkedés típus szerinti besorolása: ⁭Vállalkozásfejlesztés ⁭Közösségi célú fejlesztés 7.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: Minimum támogatási összeg: Maximum támogatási összeg: HBB által várhatóan támogatott pályázatok száma:

200.000,-Ft 500.000,-Ft 16-24 db

7.7. Ügyfélkör: Közösségi célú fejlesztéseknél: a) települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás b) nonprofit szervezet, c) egyház. Vállalkozási célú fejlesztéseknél: a) működő mikro-, kis- és középvállalkozás, b) induló mikro-, kis- és középvállalkozás, c) természetes személy, d) őstermelő. 7.8.Támogatható települések köre: Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas. Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony,

Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka

7.9. Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok: Együttműködési megállapodás, mely alátámasztja a 7. számú Intézkedés 7.4. pontjában bemutatott kritériumoknak való megfelelést. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS tevékenységi területét lefedő együttműködésben való részvétel alátámasztására csatolni kell a koordináló szervezet nyilatkozatát, kivéve, ha a koordináló szervezet maga az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület.

PROJEKT ADATLAP Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához

1.1. Ügyfél adatai Ügyfél neve: Képviseletre jogosult neve: Ügyfél székhelye/lakcíme: MVH regisztrációs szám Kapcsolattartó neve Kapcsolattartó telefonszáma 1.2. Ügyfél minősítési kódja: 1 - Belföldi természetes személy; 2 -Mikrovállalkozás;

3 - Kisvállalkozás; 4 - Középvállalkozás; 5 - 1-4-be nem tartozó vállalkozás; 6 - Nonprofit szervezet államháztartáson belül; 7 - Nonprofit szervezet államháztartáson kívül. 1.3. Ügyfél által választott értesítési mód: Az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja. Figyelem, csak az egyik értesítési mód választható! Postai levelezési címre: Elektronikus postafiókba:

2. Projektjavaslatra vonatkozó információk: 2.1. Fejlesztés megnevezése (projekt javaslat címe): 2.2. HVS cél megjelölése: 2.3. HVS intézkedés megjelölése: 2.4. Támogatható tevékenységek megjelölése: (Több tevékenység is bejelölhető a projektjavaslat alapján) ⁭építés ⁭gépbeszerzés eszközbeszerzés ⁭rendezvény előkészítése és megvalósítása ⁭képzés előkészítése és megvalósítása ⁭tanulmánykészítés ⁭marketing 2.5. Megvalósítás tervezett helyszíne:

2.6. A tervezett projekt helyszíne tulajdoni viszonyainak bemutatása (max 500 karakter):

2.7. Pályázó jelenlegi tevékenységének bemutatása (max 1500 karakter)

2.8. A tervezett projekt célja (max. 500 karakter): 2.9. A tervezett fejlesztés részletes, tényszerű bemutatása (max. 2000 karakter) 2.10. A projekt tevékenységeinek, ütemezésének bemutatása (max 1000 karakter)

2.11. A tervezett projekt elvárt eredményei (max 1500 karakter):

2.12. Költségvetés Tevékenység Építés, bővítés Felújítás Gép- eszközbeszerzés Immateriális javak beszerzése Igénybevett szolgáltatás Egyéb elszámolható költség éspedig: …………….

Tervezett költségvetés

Megjegyzés

Új építés és/vagy bővíteni tervezett terület mérete Felújítandó terület mérete

…………………..m2 …………………..m2

A projekt megvalósításához igényelt támogatás:

……………………Ft

A tervezett költségvetés szöveges alátámasztása (max 2000 karakter):

2.13. Nyilatkozatok * Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom az alábbiakról: 2.13.1. Részt veszek az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS működési területét lefedő együttműködésben, amely együttműködést 2015. év végéig fenntartok. Az Együttműködést koordináló szervezet: …………………………………………………… Az együttműködést koordináló szervezet igazolását a Projekt adatlaphoz csatolom, amennyiben az nem az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület. 2.13.2. Tudomásul veszem, hogy a vállalásokat a benyújtott elektronikus pályázatban szövegesen rögzíteni kell annak érdekében, hogy a támogató nyilatkozat záradékolásra kerüljön!

Képviselő neve: U

U

Aláírás: ........................................ U

p.h U

Dátum: * A nyilatkozattételi és az adatszolgáltatási kötelezettség a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 6. és 7. §-on alapul

PROJEKT ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához

1.1. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Írja be az ügyfél pontos nevét, amely pályázni kíván! Képviseletre jogosult személy neve: Írja be az ügyfél képviseletére a létesítő okirat alapján jogosult személy nevét (magánszemély pályázó esetén azonos az ügyfél nevével)! Ügyfél székhelye/lakcíme: Írja be az ügyfél bírósági bejegyzésében szereplő székhelyének pontos címét, magánszemély esetén az állandó lakcímet. MVH regisztrációs száma: Írja be az MVH által kiadott ügyfél-regisztrációs igazoláson szereplő 10 jegyű azonosító számot! Amennyiben rendelkezik az ügyfél MVH regisztrációs számmal, csak abban az esetben kell kitölteni. Kapcsolattartó neve: Írja be a projekt kapcsán felelős kapcsolattartó személy nevét! Kapcsolattartó telefonszáma: Írja be a projekt kapcsán felelős kapcsolattartó személy azon telefonszámát, melyen bizonyosan elérhető! 1.2. Ügyfél minősítési kódja: Tegyen X-et az ügyfél minősítési kódok közül az előtti négyzetbe, amely alá a pályázó tartozik! (A 6-os minősítési kód alá (Nonprofit szervezet államháztartáson belül) az önkormányzatok, önkormányzati társulások tartoznak, a 7-es alá (Nonprofit szervezet államháztartáson belül) a civil szervezetek, egyházak.) 1.3. Ügyfél által választott értesítési mód: Tegyen X-et a kiválasztott értesítési mód előtti négyzetbe! Fontos tudni, hogy az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja, míg postai levelezési cím megadása esetén a levél átvételének időpontja. Kérjük, ezt vegye figyelembe az értesítés módjának kiválasztásánál! Kizárólag egy értesítési cím jelölhető be. Amennyiben mindkét cím feltüntetésre kerül, úgy az elektronikus cím alkalmazandó kapcsolattartásra. 2. Projektjavaslatra vonatkozó információk: 2.1. Fejlesztés megnevezése (projektjavaslat címe): Ide azt a megnevezést írja, amelyet a pályázat címének szán, ami a tervezett fejlesztés, rövid, átfogó megnevezése! 2.2. HVS cél megjelölése: Írja le a HVS-ben (Helyi Vidékfejlesztési Stratégia) az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, mint LEADER HACS által meghatározott célkitűzés megnevezését, amelyhez pályázata kapcsolódik! (A HVS LEADER Tervi része kettő ilyen célkitűzést jelöl meg: „Társadalmi tőke erősítése”, vagy „Gazdasági környezet fejlesztése”)

2.3. HVS intézkedés megjelölése: Írja le a HVS-ben (HVS LEADER Terv vagy LEADER Intézkedési Terv) az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, mint LEADER HACS által, a célkitűzések elérése céljából megfogalmazott intézkedés megnevezését, melyhez pályázata kapcsolódik. Egy pályázat keretében egy intézkedésre lehet pályázni, de azon belül több tevékenység is megjelölhető! Egy ügyfél maximum 3 pályázat benyújtására jogosult. 2.4. Támogatható tevékenységek: Tegyen X-et a felsorolt tevékenységek közül azok elé, melyekre költségeket tervez a pályázatban. Több tevékenység is megjelölhető, amennyiben egy projektben megvalósítható. 2.5. Megvalósítás tervezett helyszíne: Írja le a település nevét, ahol a projektjavaslatban szereplő fejlesztés, vagy képzés, vagy rendezvény megvalósul. Figyelem, csak a LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló fejlesztés, vagy képzés, vagy rendezvény támogatható! 2.6. A tervezett projekt helyszíne tulajdoni viszonyainak bemutatása (max 500 karakter): Írja le (építési beruházás megvalósítása esetén) az ingatlan tulajdonosainak nevét, amelyen a fejlesztés megvalósul. Felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben nem a pályázó a kizárólagos tulajdonos, az elektornikus pályázat benyújtásához szükség lesz a tulajdonosok 2 tanú által aláírt nyilatkozatára, mely alátámasztja, hogy a tulajdonos(ok) a fejlesztés megvalósításához hozzájárul(nak), és a kötelező fenntartási időszak végéig a használatot biztosítjá(k)! 2.7. Pályázó jelenlegi tevékenységének bemutatása (max 1500 karakter): Mutassa be a pályázó jelenlegi tevékenységét! A bemutatás során ügyeljenek arra, hogy a támogatási kritériumok közül az ide illeszkedőre vonatkozóan is nyújtsanak információt! (Pl.: az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS működési területét lefedő együttműködésben való részvétel.)

2.8. A tervezett projekt célja (500 karakter): Mutassa be röviden, hogy a fejlesztés, illetve a projekt megvalósításával milyen célokat kívánnak elérni. 2.9. A tervezett fejlesztés rövid, tényszerű bemutatása (2500 karakter): Itt kell bemutatni a konkrét fejlesztést, illetve rendezvényt, vagy képzést, amely megvalósul a támogatásból. A bemutatás során ügyeljenek arra, hogy a támogatási kritériumok közül az ide illeszkedőre vonatkozóan is nyújtsanak információt! (Pl.: gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek való megfelelés; rendezvények, képzések esetén az ajánlott témák megjelenése; a 3. intézkedés esetében az elvárt témák megjelenése; az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület LEADER HACS működési területét lefedő együttműködésben való részvétel.) 2.10. A projekt tevékenységeinek, ütemezésének bemutatása (max 1000 karakter): Itt szükséges felsorolni a fejlesztés/rendezvény/képzés során megvalósuló tevékenységeket, és megadni, milyen ütemezésben tervezik a megvalósítást!

2.11. A tervezett projekt elvárt eredménye, hatása (max 1500 karakter): Itt szükséges leírni, milyen eredményeket vár a projekttől, milyen hatása lesz a pályázóra, környezetére

(gazdasági, környezeti, társadalmi). A bemutatás során ügyeljenek arra, hogy a támogatási kritériumok közül az ide illeszkedőre vonatkozóan is nyújtsanak információt! (Pl: javasolt gazdasági és nem gazdasági tématerületek megjelenése, gazdasági-, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveinek való megfelelés stb.) Amennyiben a HVS LEADER Intézkedési Tervében a támogatási kritériumok között olyan feltétel került megfogalmazásra, amely a projekt elvárt eredményeire is hatással van, úgy itt szükséges leírni ezek teljesítéséhez kapcsolódó vállalásokat is. Pl. Amennyiben a projekt turisztikai jellegű szolgáltatás fejlesztését is tartalmazza a pályázónak vállalnia kell, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig összeállít egy információs anyagot, amely az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, mint LEADER HACS területéhez tartozó legalább 5 településről tartalmaz információt az ott működő partnerekről, programokról, szolgáltatásokról, látnivalókról. Ez esetben nem feltétel, hogy a pályázó minden településről minden típusú információt összegyűjtsön. 2.12. Költségvetés: A projekt teljes költsége az igényelt támogatással és saját forrással számítottan. A táblázatban a fejlesztés, vagy rendezvény, vagy képzés során támogatott tevékenységek tervezett teljes költségvetését kell megadni az adott tevékenységek sorában, nettó összegben. A megjegyzés oszlopban a pályázó részéről szükségesnek tartott szöveges megjegyzéseket tehetik meg, melyek pontosítják az adott információt. Amennyiben a pályázat építési beruházást is tartalmaz, úgy  a felújításra vonatkozó költségtétel nem haladhatja meg a 180 ezer Ft/m2 költséget.  az építésre/bővítésre vonatkozó költségtétel nem haladhatja meg a 230 ezer Ft/m2 költséget. Új építés és/vagy bővíteni tervezett terület mérete: Itt kell megadni m2-ben (építési beruházás esetében) annak az épületnek, épületrésznek a területét, amely nem meglévő épület átépítésére, hanem új épület/épületrész elkészítésére vonatkozik. Felújítandó terület mérete: Építési beruházás esetében itt kell megadni m2-ben a nem új, hanem felújítással, átépítéssel fejleszteni kívánt épület méretét.

A projekt megvalósításához igényelt támogatás: Itt kell megadni a projekt teljes költségvetése alapján a LEADER forrásból igényelt támogatás összegét. A táblázatban megadott teljes költségvetés és az ügyfél típusra vonatkozó támogatási intenzitás szorzatával számítható ki. (LEADER rendeletben megadottak alapján.) A tervezett költségvetés szöveges alátámasztása (max 2000 karakter): Itt írjon szöveges indoklást a tervezett költségek szükségességéről, az összegek realitásáról, stb. A bemutatás során ügyeljenek arra, hogy a támogatási kritériumok közül az ide illeszkedőre vonatkozóan is nyújtsanak információt! (Pl.: költséghatékonyság, az együttműködésben vállalt közös marketing, vagy rendezvény költségeinek bemutatása).

2.13. Nyilatkozatok 2.13.1. Adja meg annak a szervezetnek a pontos nevét, amely koordinálja azt az együttműködést, mely lefedi az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS Balatonfelvidéki Akciócsoport teljes területét.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az együttműködés határidő (2015) előtti megszüntetése jogosulatlanná teszi a pályázót a támogatásra! 2.13.2. Felhívjuk a figyelmet, hogy a vállalásokat a benyújtott elektronikus pályázatban szövegesen rögzíteni kell annak érdekében, hogy a támogató nyilatkozat záradékolásra kerüljön! Annak érdekében rögzíttettük a Projekt adatlapon ennek tudomásul vételét, hogy ne kerülhesse el a pályázó figyelmét a vállalások elektronikus pályázatban történő szöveges leírásának szükségessége. Képviselő neve, aláírás: Írja le az ügyfél cégbejegyzés szerinti hivatalos képviselőjének nevét nyomtatott nagy betűkkel, mellette pedig cégszerű aláírása szükséges. Dátum: Adja meg a Projektadatlap kitöltésének helyét, időpontját (év/hó/nap)!

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER Közösség Éltető Balaton-felvidékért Egyesület

Recommend Documents