Bakos Gergely OSB
(szerk.)
Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról
L'Harmattan - Sapientia
SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének kiadványai
1.
kötet
Sorozatszerkesztő : Ba k o s G e r g e l y OSB
Teoria és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról
a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszéke 2010. március 26-i konferenciájának anyaga
Szerkesztette: B a k o s G e r g e l y OSB
L'Harmattan Kiadó Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Budapest, 2011
A kötet szerkesztésében közreműködtek a Filozófia Tanszék munkatársai: Harai Levente SJ, Patsch Ferenc SJ és Petres Lúcia OP
© L’Harmattan Kiadó, 2011 © Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2011 © A szerzők, 2011
Tartalom Előszó ...........................................................................................................
7
Bakos Gergely OSB A filozófia m int életbölcsesség az ókortól a kö zép k o rig...............
9
Kendef fy Gábor Bölcsesség és erény Lactantius te o ló g iá já b a n ..................................
29
Whitehouse Domonkos OFM A logika m int a bölcsesség szo lg áló le án y a........................................
53
Frenyó Zoltán A síró és a nevető filozófus
...................................................................
69
Gáspár Csaba László A gyakorlati filozófia a m o d ern itásb an ..............................................
81
Fehér M. István Létmegértés és filozófia - hit és te o ló g ia ...........................................
93
Pa tsch Ferenc SJ A személyközi kapcsolatok gadameri m o d e llje ...............................141 Mezei Balázs Kontempláció és t ű n ő d é s ...................................................................... 155 Sárkány Péter A filozófiai életform ától az életművészet filo zó fiájáig .................. 175 Tringer László A kognitív terápiák filozófiai vonatkozásai........................................187
Kormos József A gondolkodás g o n d o zásáró l................................................................ 197 Szeiler Zsolt Halandókat meglátogató g o n d o lk o d á s..............................................201
5
Előszó apientia: a bölcsesség latin szava a sapere igéből származik, amely nemcsak okosságot, belátást, illetve megértést jelent, hanem alapjelentése az ízlelésre vonatkozik. Érdekes módon a latin igető és a görög szophosz (hozzáértő, bölcs) szó között is kimutatható kapcsolat. Ezen adatokból könnyen kiolvasható a latin bölcsességfogalom gyakorlati vonatkozása. Ezen gyakorlati vonatkozások nyomába eredtünk közösen 2010. március 26-án, amikor a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszéke megren dezte első saját konferenciáját. E tanulmányi nap célja kettős volt. Szerettük volna saját hallgatóink bölcseleti látókörét szélesíteni, egyszersmind pedig filozófuskollé gákkal kívántunk együtt filozofálni. Témánk, az életbölcsesség, a filozófia mint el mélet és praxis kapcsolata mintegy ajánlotta magát nekünk: hiszen a sapientia nagy részben görög, részben zsidó eredetű hagyományához Főiskolánk nevénél fogva kö tődik. Vajon mit jelent a sapientia? Hogyan segíthet a filozófia, a bölcsesség szeretete jobbá, igazabbá, boldogabbá, bölcsebbé válni? M iként változott teória és praxis, filozófiai elmélet és gyakorlat viszonya évszázadokon á t kultúránkban? M i időszerűt, milyen ma is használható bölcsességet tanulhatunk e hagyományból? - Az elhangzott előadások ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kerestek választ. M inden szerzőnknek bőven ju to tt lehetősége arra, hogy elhangzott gondolatait újragondolja, kiegészítse s a konferencia tanulsá gai vagy saját kutatási eredményei alapján, valamint a szerkesztők munkájának kö szönhetően még értékesebb alakban adja közre azokat. A történeti áttekintést nyújtó szövegek mellett (Bakos, Gáspár, Sárkány) egy kul túrafilozófiai elmélkedést (Frenyó), valamint mélyreható esettanulmányokat is ol vashatunk (W hitehouse, Kendeffy, Fehér M .). A kortárs filozófiára (Sárkány) és lélektanra (Tringer), való kitekintés sem hiányzik, sőt a lelkivezetésben vagy lel ki kísérésben hasznosítható hermeneutikai-lélektani szintézissel (Patsch) is talál kozhatunk. A bölcselet és gyakorlat szoros és gyümölcsöző kapcsolatának kiemelé se sem hiányzik (Frenyó, Patsch). Az elméletibb jellegű tanulmányok közül a hazai hermeneutika filozófia elmélyültségét és alaposságát (Fehér M .), valamint a feno menológiai ihletésű, egyúttal a filozófiai hagyomány egészét figyelembe vevő új ma gyar vallásbölcseleti kezdeményeket (M ezei) képviselő írások külön erősségei gyűj teményünknek. Kissé talán rendhagyó módon, mégis bátran fölvettük kötetünkbe a konferenci ánkon elhangzott két könyvismertető szövegét (Kormos, Szeiler). A tárgy fontos sága, valamint a kortárs hazai filozófiai irodalmunk komolyan vétele vezetett eb ben. M íg az elsőt írást inkább a nevelő személyes érdeklődése, a másikat elsősorban
S
7
a tárgyának szentelt fenomenológiai figyelem vezette —jó l tanúskodva ama két egy mást szépen kiegészítő szempontról, amelyek rendezvényünket is meghatározták. Jelen írásokat egy csokorba gyűjtve - s kiegészítve egy kollégánk tanulmányával, alci nem lehetett jelen a rendezvényen —a szerkesztők átnyújtják e csokrot az olva sónak.
Sapere aude! —mondhatnánk Kanttal. Merj gondolkodni! M indenekelőtt azt kíván juk, hogy a tisztelt olvasó bátran ízlelgesse az itt következő szövegeket. Ráérezve a gondolkodás igazi ízére gondolkodjék aztán ő maga is! Kötetünk pedig segítsen neki a bölcseletei hagyományban való elmélyedésben, s abban, hogy az em lített kérdések választ nyerjenek életében.
A szerkesztők nevében: Bakos Gergely OSB a Filozófia Tanszék vezetője
Vajon mit jelent a sapientia? Hogyan segíthet a filozófia, a bölcsesség szeretete jobbá, igazabbá, boldogabbá, böl csebbé válni? Miként változott teória és praxis, filozófiai elmélet és gyakorlat viszonya évszázadokon át kultúránk ban? Mi időszerűt, milyen ma is használható bölcsességet tanulhatunk e hagyományból? - Az itt összegyűjtött írások kitekintenek a kultúrafilozófia, a kortárs filozófia és a lélek tan területeire, sőt a hermeneutika és a lelkivezetés lehet séges szintézisére is. E kötet egyként kívánja figyelembe venni a hazai hermeneutika filozófia elmélyültségét és ala posságát, valamint a fenomenológiai ihletésű, egyúttal a filozófiai hagyomány egészét figyelembe vevő új magyar vallásbölcseleti kezdeményezést, végül pedig a filozófiai praxis hazai filozófiai irodalmunkban való megjelenésére is föl szeretné hívni a figyelmet.
ISBN 978-963-236-458-2
2400 Ft
